A profik választása …a piac egyetlen profi minőségű hatszögkulcsa
Tartalom I.
1. Kohászat
II.
2. Egyedi Protanium® acél 3. Első osztályú korrózióvédelem
10
23
A szabványoknak való 100%os megfelelés
26
Nincsenek rossz törések, 16-48%-kal erősebbek
26
7. Precíziós gyártás
Kerekített sarkok, éles szélek, sima felületek
27
8. Szárak és hegyek
Profiknak tervezve
29
Csavartartó technológia
33
5. Megfelel vagy meghaladja a nemzetközi szabványokat
9. ProHold™ szerszámok 10. Precíziós markolatok 11. Csavarhúzónyelek 12. T-markolatok 13. GorillaGrip® az összehajtható szerszám 14. L-kulcsok 15. Kurta L-kulcsok 16. Hatszög- és csillagcsavarok 17. Forgatónyomaték
V.
1
25
6. Nagyobb szilárdság szilánkos törés nélkül
IV.
A szerszámkészítő tudománya Erősebb és keményebb. Intenzív minőségellenőrzés, optimalizált hőkezelés, akár 60 Rockwell keménység ProGuard™ korrózióvédelem. Sópermetkamra-vizsgálat eredménye Egy életre tervezett szerszámok
4. Örökös garancia
III.
Oldal
Ergonómiailag tervezett, a nagyobb kényelem és használhatóság érdekében A szár forgatónyomatékkapacitásával összeegyeztetve
34 36
Tartósan hegesztve, hogy egy életen át tartsanak
37
Nagy forgatónyomaték, időtakarékosak
39
Éles szélek és kerekített sarkok
40
Szűk helyeken tökéletesek
41
Használatuk, előnyeik, forgatónyomaték, felcserélhetőség Hasznos információ és képletek
42 46
18. A rossz minőségű Elkopott vagy eltörött 47 szerszámok valódi szerszámok és csavarok költségei 48 19. Záró megjegyzések A Bondhus ígérete ® Hatszög- és TORX kulcsok legszélesebb skálája az egész iparágban.
1) Kohászat A hatszögkulcs-gyártók nem mind ugyanazt az acélötvözetet használják. A krómvanádium, az 1050 szénacél, az S2 és a 8650 mind gyakran előforduló fajták. - A Protanium® acél egy szabadalmaztatott
-
-
acélötvözet, amelyet a Bondhus fejlesztett ki és használ kizárólagosan. Ez az acél a hatszögkulcs iparban megtalálható legkeményebb, legrugalmasabb és legtartósabb acél. A 8650 az USA-ban és a Távol-Keleten leginkább elterjedt acéltípus. Nem rendelkezik a Protanium® acél keménységével és rugalmasságával. A króm-vanádium minőségileg nagyjából a 8650nel megegyező. Elsősorban Európában használják. A króm-molibdén hasonló a króm-vanádiumhoz, de valamivel erősebb és keményebb. Mivel meglehetősen drága, a gyártók általában jobb minőségű és drágább szerszámaik előállatásához használják. Egyéb termékeikhez gyengébb minőségű anyagot használnak. Leginkább Európában és Japánban elterjedt. Az S2-t csak kevés gyártó alkalmazza. Keményebb ugyan, mint a 8650, de kevésbé alakítható, drágább és sokkal törékenyebb. Az 1050 szénacél gyengébb kategóriájú acél, mely a fent felsoroltaknál rosszabb minőségű. Azonban Európában és Ázsiában egyes gyártók még mindig használják.
Az acél, és így a belőle készített szerszámok minőségére hatással bíró tényezők között az alábbiak találhatók: keménység, hajlékonyság, szemcseméret, az ötvözet összetétele, valamint a hőkezelés. A kohászok és a szerszámkészítők tisztában vannak vele, hogy ezen tulajdonságok mögött mélyebb fogalmak állnak, úgy mint rácsszerkezet, kötés, a kristályok alakja, eltolódások, fázis-transzformáció, hűlési sebességek, valamint a hőkezelés típusa – hogy csak néhányat említsünk. Annak megismerése, hogy ezek a fogalmak mit jelentenek és hogyan hatnak egymásra, alapvetően fontosak annak megértéséhez, hogy a Bondhus szerszámai miért működnek jobban, tartanak tovább és miért biztonságosabb a használatuk.
2
Kohászat – folytatás Nyersvas A szerszámokat nem elemi nyersvasból készítik, mert az egyszerűen túl puha. Azonban a vas tanulmányozásával megérthetők az acél struktúrájának alapelvei. A rácsszerkezet Szobahőmérsékleten az atomok úgynevezett rácsszerkezetben kapcsolódnak össze. Az 1a ábra azt a rácsszerkezetet mutatja, melynek neve térközepes szerkezet.
1a ábra
1b ábra
1c ábra
910 °C-ra felmelegítve a szerkezet úgynevezett fázisváltozáson megy keresztül. Rácsszerkezete alapvetően megváltozik és az 1b ábrának megfelelően néz ki. Ennek neve lapközepes kockaszerkezet. Az acél megértéséhez szükséges alapelvek egyike a vas, mint elem azon képessége, hogy egyszerre több szerkezetben is létezhet. A szén szerepe A szén az az elsődleges fontosságú ötvözőelem, mely a puha vasat kemény és használható acéllá alakítja át. Valójában, ha az acél széntartalma nem éri el a 0,2%-ot, az acél meg sem keményedik. A szubsztitúció (helyettesítés) jelensége lehetővé teszi, hogy a szénatomok beépülhessenek a vas rácsszerkezetébe. A térközepes rács nem elég nagy ahhoz, hogy a még sokkal kisebb szénatomokat is befogadja, de 910 °C-on a rács fázisátalakulása lapközepes szerkezetté ezt lehetővé teszi. Lásd 1c ábra. A kék színű atom a szénatomot jelképezi, melyet néha intersztíciós (beékelődő) atomnak is hívnak. Ötvözetek A két elem, a vas és a szén keveréke úgynevezett ötvözetet alkot, mely sokkal keményebb és erősebb, mint a nyersvas. A vas a szénnel és számos más elem is keverhető, melyekből különböző típusú ötvözetek állíthatók elő, melyek mindegyikét acélnak hívjuk.
3
Kohászat – folytatás Kristályok Ahogy az olvadt acél hűlni kezd, a rácsszerkezetek egymáshoz kapcsolódnak és kristályvázakat, úgynevezett dendriteket hoznak létre, melyek úgy néznek ki, mint egy fenyőfa. A dendritek az anyagban bárhol kialakulhatnak és mindegyik önállóan növekszik. Ez a megszilárdulás kezdete. Lásd 1. ábra. Szemcsék A dendritek növekedésük során elérnek egy olyan pontot, amikor egymásba ütköznek és végül a körülöttük található dendritek korlátozó hatása miatt nem képesek nagyobbra nőni. Ekkor a dendrit eléri maximális méretét és mostantól szemcsének hívják. Az egyes szemcsék között található, általában mindössze egy-két atom szélességű rést szemcsehatárnak hívjuk. Lásd 2. ábra.
1. ábra -- Dendritkristály
2. ábra -- Szemcsehatár
A szemcseméret nagymértékben befolyásolja az acél keménységét. Minél kisebb a szemcseméret, annál alakíthatóbb az acél. Lásd 3. ábra. Hűlési sebesség Ha az olvadt acélt lassan hűtik, a dendritek hosszabb ideig növekedhetnek, mielőtt egymásba ütköznének. Így nagy szemcseméret érhető el. Ha az acélt gyorsan hűtik, a növekedésnek induló dendritek száma megemelkedik, a dendritek gyorsan fejlődnek és hamar korlátozzák őket más dendritek Az eredmény kisebb szemcseméret.
4
Kohászat –folytatás Csúszás Az acél alakítható, ami azt jelenti, hogy különböző formákba húzható és nyomható anélkül, hogy eltörne. Emellett hajlékony is, ami azt jelenti, hogy rúddá vagy akár vékony dróttá is húzható anélkül, hogy eltörne. Az acél ezen tulajdonságáért részben a csúszás felel. Amikor az acél meghajlik, igazából az történik, hogy az acélban az atomok rétegei elcsúsznak egymáson és új környezetükkel lépnek kapcsolatba. Az acél ezért hajlik törés nélkül. Lásd 1. ábra.
1. ábra
Elmozdulások A rácsszerkezet a természetben számos hibát tartalmaz, azaz atomok hiányozhatnak a rétegekből. Ha az acélt erőhatás éri, az elmozdulások végigfutnak a rácsszerkezeten. A csúszással ellentétben csak kevés számú atomnak kell elmozdulnia, nem egy egész rétegnek. Lásd 2. ábra. Az eltolódás és az elmozdulás együttesen felel az acél alakíthatóságáért és hajlékonyságáért. Szemcsék és elmozdulások A szemcsehatárok akadályozzák az elmozdulásokat. Minél több szemcsehatár létezik, annál nehezebbé válnak az elmozdulások és ez keményebb, erősebb és ridegebb acélt eredményez.
2. ábra
A durva szemcsés acél kevesebb szemcsét és szemcsehatárt tartalmaz, mint a finomszemcsés acél, melyben több a szemcse és a szemcsehatár. Emiatt a finom szemcsés acél potenciálisan erősebb és könnyebben alakítható, mint a durva szemcsés acél. Gyakran vanádiumot vagy egyéb elemeket kevernek az acélhoz, hogy magokat hozzanak létre, melyek körül a szemcsék elkezdhetnek nőni. A folyamat célja finomabb szemcséjű acél előállítása, és a vanádium híres arról, hogy vele könnyebben állítható be a kívánt szemcseméret.
5
Kohászat –folytatás Átfogó kép A jobb oldali kép számos, eddig tárgyalt fogalmat összefoglal. Külön figyelmet érdemel a képen az „üledék” feliratú rész. Mivel a szénatomok közül sok kicsapódott és ezen a területen gyűlt össze, ezen a részen az acél hibásnak számít. Edzés Ahogy az acél melegítésekor fázisváltozáson megy keresztül, ugyanígy történik az acél edzése vagy hűtése folyamán is.
Az edzés folyamatát az acél keménységének fokozására használják. Magas hőmérsékleten az ötvözetet alkotó fémek teljesen feloldódnak az alapul szolgáló fémben, így az edzés az ötvözőfémeket bezárja a kristályszerkezetbe és nem hagyja, hogy azok külön kicsapódjanak.
1050 acél IHÁ-ábrája
Számos edzési eljárás létezik. A hűtés történhet levegőben, vízben, olajban vagy sóban. A hűtési eljárást annak függvényében választják meg, hogy milyen gyorsan vagy lassan kívánják hogy az acél lehűljön. Végezetül a hűlés sebességével az acél számos fontos tulajdonsága is meghatározható.
6
Kohászat – folytatás Idő-hőmérséklet átalakulási diagramok Az idő-hőmérséklet átalakulási diagramok mutatják a fém edzése és az eredményül kapott acél típusa közötti viszonyt. Egyaránt fontos tényező a hűlés sebessége és az az idő, amíg az acélt egy bizonyos hőmérsékleten tartják. Az edzési ciklus változtatásával előállítható ausztenit, perlit, martenzit, bainit, cementit, ferrit vagy ezek kombinációi. Ha az acélt hosszabb ideig hűtik, a közel tiszta martenzit helyett perlit, bainit és egyéb kristályok is megjelennek. A jobbra látható ábrán a hűlés sebessége nem volt elég gyors ahhoz, hogy olyan nagy százalékban alakuljon ki martenzit, amit egy szerszámkészítő megkíván. A 8650 acél hűlési sebessége az ábrán elérte a kitűzött célt, a martenzit egy meglehetősen tiszta változatát. Azonban még mindig akad probléma. Feltűnik, hogy a grafikon eleje körülbelül 5 másodperc hosszú. Ez azt jelenti, hogy a hűlésnek mindössze néhány másodperc alatt kell végbemennie. Ennek megvalósítása nem kivitelezhető és talán nem is lehetséges. Létezik egy másik probléma is. Ha valaki képes lenne ilyen gyorsan lehűteni az acélt, az ilyen gyors hűlés során nagy feszültség keletkezne, mely deformációhoz vezet, ahogy az acél megpróbálja feloldani ezt a feszültséget. A hajlott, instabil és rendkívül törékeny acél nem a kívánt eredmény lenne. Így valahogy növelni kell a hűlésre rendelkezésre álló időt
A = ausztenit
C = cementit B = bainit F = ferit
M = martenzit
7
Kohászat – folytatás Króm és egyéb elemek az acélkeverékhez történő hozzáadásával az egész grafikon jobbra tolódik. Így hosszabb idő áll rendelkezésre a hűlésre és elkerülhetők a feszültségek, a deformációk és a törékenység okozta problémák. A króm által nyújtott előnyök önmagukért beszélnek, de természetesen minden egyes hozzáadott elem növeli az előállítás költségeit. Az acél minőségére nagymértékben ható tényező még a kemence hőmérsékletének változása. A szemcsék növekedésének, méretének és a keménység ellenőrzése miatt a kemencében az egész folyamat alatt konstans hőmérsékletet kell fenntartani. A Bondhus technológiája olyan, amely a kemence hőmérsékletét az egyes hőszámokhoz igazítva szabályozza. Fontos megjegyezni, hogy az időhőmérséklet átalakulási diagram acéltípusonként különböző és a keverékhez hozzáadott elemek alapján is változik. Más szóval, minél pontosabban szabályozzák az acél összetételét, annál pontosabban kell meghatározni az edzés folyamatait. A Protanium® acél rendelkezik a legszigorúbb specifikációkkal az iparban, így a Bondhus olyan magas szintű, folyamatos minőséget képes elérni, amit a versenytársak megközelíteni sem képesek.
8
Kohászat – folytatás Mint korábban említettük, a martenzit rendkívül kemény, de ugyanakkor nagyon törékeny is. A keménység és a jó hajlékonyság biztosítása érdekében a hűtési ciklust finomedzésnek kell követnie. A finom edzés folyamatakor az acélt újra felmelegítik egy, az átalakulási tartomány alatti hőmérsékletre, ezt a hőmérsékletet egy bizonyos ideig tartják, majd következik a hűtés. A jobb oldalon látható diagram így teljes. Az eredmény egy finomedzett martenzit, amely tökéletesen megfelel a Protanium® acél specifikációinak – kemény, hajlékony és mindig ugyanolyan minőségű. Tudomány vagy művészet? Bizonyos elemek megfelelő kombinációban és precíz mennyiségekben történő hozzáadása az acélhoz számtalan kívánatos hatással jár, valamint jelentősen megváltoztatja a lehűlési diagramot. Az eredmény egy olyan hűlési sebesség és jobb minőségű acél, amely megközelíti az elérni kívánt specifikációkat. A hőkezelés és a fém edzése szigorú folyamat. A kívánt eredmény folyamatos eléréséhez rengeteg tudás, tapasztalat, felszerelés és képzett szakemberek szükségesek. A Bondhus több szakértelemmel rendelkezik, mint bármely más piaci versenytárs. A Bondhus minden egyes hőkezelő technikusa több mint 400 óra képzésben részesült és átlag tizennégy éves tapasztalattal rendelkezik a Protanium® acél gyártásában!
9
