Tartalom. Hírlevél beharangozó

2

Tartalom Beköszöntő

2

Esélyteremtés a Sásdi kistérségben

3

Életre szóló élmények

7

Megértem a hollandokat ...

9

Az interneten túl is létezik ám sokminden

11

Közösségi ház épült a szegregátumban

13

Hírlevél beharangozó Szeretettel köszöntjük Önt az első alkalommal megjelenő hírlevelünkkel. Ezentúl havonta jelentkezünk, hogy bemutassuk a kistérségek Gyerekesély Programjait az ott dolgozók segítségével. Hírlevelünk első számában a Sásdi Többcélú Kistérségi Társulás által benyújtott, és az elmúlt három évben megvalósított TÁMOP-5.2.3.-09/1-2009-0005 „Legyen az esély egyenlő – Esélyteremtés a Sásdi kistérségben” című komplex gyerekesély pályázat néhány tevékenységéből villantunk fel pillanatképeket. A sásdi pályázat az első körös nyertesek egyike. (Honlapjuk: http://www.eselyteremtes.hu/ letoltes/hirlevel_2014_marcius.pdf)

2

Esélyteremtés a sásdi kistérségben

A pályázatra való felké­ szü­ lésen a kistérség ve­ ze­ tői és szakemberei első­ sorban a leszakadásnak és a hátrányos helyzet kialakulásának legelemibb helyi okait kutatták. A 2011. január elsején induló program a „Legyen jobb a gyermekeknek” Nemzeti Stratégia elveit figyelembe véve, a valós szükségletekre és adottságokra épült.

3

A Sásdi kistérség az ország leghátrányo­ sabb kistérségeinek egyike. Igazi sikerként könyvelhette el, hogy a TÁMOP 5.2.3-09/1-2009005 számú pályázattal 562 926 275 Ft összegű támogatásban részesült.

A projektelemek megva­ ló­ su­ lásának szakmai hátte­ rét a Kistérségi Gyerekesély Iroda munkatársai bizto­ sították, Kisvári Ágnes szak­ mai vezető és Gábor Gyula projektmenedzser irá­nyítá­ sával. A Sásdi Kistérségi Gyerek­ esély Bizottság 2011. február 28-án, a Sásdi Pol­gár­mesteri Hivatal Díszter­mé­ben alakult meg, elnöke Schumann Nor­ bert, a Vá­ sárosdombói Ál­ ta­ lános Iskola igazgatója lett. A 17 főből álló bizottság tagjai nehéz társadalmi feladatot vállaltak. Ők képviselték a kistérség szegény, többnyire halmozottan hát­ rányos helyzetű gyerme­ keinek és családjainak ér­ dekét a döntéshozók előtt. A negyedévente megszerve­ zett GYEB üléseken többek között foglalkoztak a 0-3

éves korosztály helyzetével, a szülő-iskola kapcsolattal, a védőnői munkával és annak nehézségeivel, a GYEP által támogatott nyári gyerekétkeztetés megvalósulásával, a Gyerekesély Stratégia, cselekvési terv és forrástérkép elkészítésével, elfogadásával, a társadalmasítás folya­ma­ tával. A Köznevelési Törvény megjelenéséből faka­dó változásokat követve, meghívták a Sásdi Tankerület képviselőjét, és megállapodtak abban, hogy a tankerület megismeri a projekt közoktatási stratégiáját. Céljuk megvalósult. Haté­ kony együttműködést ala­kí­­­ tottak ki a polgármes­te­rekkel, települési önkor­­mány­za­tok­kal, intéz­ ményekkel, a hátrányos hely­­ze­tű családokat segítő társ­ szakmák­kal és a Sásdi Több­célú Kistérségi Társulással. A projektelemek komplex meg­valósíthatóságában je­ len­tős szerepe volt a szakma­ közi hálózat működteté­sének. Létrehozásával meg­­­va­­­­ló­sult a közoktatási, a szo­ciális, a gyermek­védelmi, a védőnői és az egészségügyi szolgál­ tatók együttműködése. A mű­helymunkák az öt mik­ ro-térségben havonta kerül­ tek megszervezésre, a nyári hónapok kivételével. A

projekt három éves időtartama alatt összesen 150 szak­maközi műhelymunka valósult meg. A projekt nagyon sok tartalmat magába foglaló, lénye­ ges eleme a közoktatás. A komplex közoktatási mun­ kacsoport működtetésével elérték, hogy kistérségi szin­ ten javult a gyermekeket

és családjaikat segítő szolgáltatások minősége, eredményessége és megvalósult azok helyi elérhetősége. Létrehozták az Esélyegyen­ lőségi fejlesztő munkacso­ portot. Öt fő gyógypedagógus alkalmazásával lehetővé vált az érintett gyermekek számára a szolgáltatás helyi igénybevétele. Egy fő gyógytestnevelő a kistérség óvodáiban szűrő és prevenciós feladatokat látott el.

Az utazó is­ko­lapszichológus nyolc in­téz­­ményben segítette a gyer­ mekek fejlődésének nyo­­­­mon követését, a szemé­ lyi­ségfejlődés zavarainak ko­­­ rai felismerését. Az utazó logopédus négy intézményben végzett munkájával a kis­ térségben teljes­körűvé vált a logopédiai lefedettség. A hat patrónustanár hat intézményben segítette a 7-8. osztályos gyermekek

felkészülését a továbbtanu­ lásra, valamint nyomon követték a középfokú intézményekbe bejutó gyermekek sorsát. Két fő fo­ lya­ mat-tanácsadó az SNI integrációban, a kompetencia alapú oktatásban és a JAM program bevezetésében nyújtott szakmai segítséget.

4

Jelentős részt vállalt a tanu­ lás segítésében, a közösségi programok szervezésében, a kö­zösségfejlesztésben Kisvaszaron a közösségi ház, Mekényesen és Baranyaje­ nőn a napközi. A sport és szabadidős prog­ ramok szinte megszámlálhatatlan eseményei közül ki kell emelni a Vásárosdombói Általános Iskola rendezvényeit. Ezeken versenyszerű programokon vettek részt a kistérség valamennyi is­ko­ lájából, a projekt által kialakított műfüves sportpályán. A kistérségi pedagógiai szakmai műhelyek 15 alkalommal kerültek megszervezésre, céljuk a jó gyakorlatok bemutatása volt. 5

A képességfejlesztő óvodai, iskolai programok gazdag tárházából néhány elem: mes­ terségek napjai, szülőte­só klub, a Gödrei Általános Iskolában a nyári napköziben megvalósuló projektek. (Képzeletbeli utazás, Múltba néző, Magyarok itthon, Magyarok a világban.)

Három óvodában évente 8-10 alkalommal szülőklubokat szer­veztek, amelynek célja az ó­voda-szülő kapcsolatának erősítése, az egészséges életmód kialakításának segítése. A kisvaszari szegregátumban az óvoda udvarára a projekt kemencét építtetett, így tavasztól őszig a programok kísérője a családokkal való közös sütés-főzés. Az esélyteremetés kora­gye­ rekkori prevenciós elemét jelentette a Sásdon és Bara­ ny­ajenőn kialakított, Biztos Kezdet szemléletben működő játszóház.

Itt négy alkalommal szer­ veztek sporttábort. A há­rom év alatt 21 tábor volt, a­melyeken 726 gyermek és fiatal vett részt. Erdei táborok Sikondán és Len­ gyel-Annafürdőn vol­ tak. Mind­ három évben a Bikali Élménybirtok és természetesen a Balaton is hely­színe volt a táboroknak. Egy kisvaszari kislány a balatoni táborban ezt mondta az élményeiről: „Nem gon­doltam volna életemben, hogy egyszer itt ülök a Balaton partján. Eddig csak képeket láttam, olyan szép innen a partról, hogy ma csak itt fogok ülni, holnap majd fürödni is fogok.„

Még oly sok mindenről lehetne szólni, például a vé­ dőnők szakmai műhelyéről, a pályaorientációs progra­ mokról, a vállalkozói adatbázis létrehozásáról, a szociális szövetkezet megalakításáról és sikeres, továbbélő műkö­ déséről, a képzésekről, szakmai tanulmányutakról. Mindezekből érzékelhető, hogy a sásdi projekt értékes elemekben gazdag gyerekesély prog­­­­ ram volt. Miért a múlt idő? Mert eredetileg a program 2013.december 31-el zárul. A menedzsment 2014. február 28-ig kért hosszabbítást, majd egy újabb módosítási kérelmet adtak be, minimális programelemek működtetésére 2014. június 30-ig. A szakmai vezető úgy érezte, hogy valójában a harmadik év elejére vált igazán hatékony­ nyá a működés. A tudatos tervező-e­­lemző munka eredményeként jellemző: a határozottság, az egyre erősödő szakmaiság, a si­ kerélmények, a bővülő sze­mélyes kapcso­latok csa­lá­dokkal, intézményekkel, szakmai segítőkkel. A projekt teljesítette minden vállalását, sőt gazdagította azokat. Az esélyteremtés elindult, de még sok a tennivaló. Családok, munkatársak szeretnék a folytatást. Reménykedjünk!

6

Nyári táborok, kreatív fejlesztések

7

A sásdi kistérségben a Gyerekesély Program kiemelt feladatnak tekintette az egészséges életmódra nevelést és a szabadidő hasznos eltöltését. A nyári szünet, a nagy szabadságok idején a GYEP munkatársai keményen dolgoztak. Fejlesztő és rekreációs táborokat és számtalan szabadidős programot szerveztek. A Bikali Élménybirtok volt a helyszíne a reneszánsz és sporttábornak. Három év alatt kilencszer, kéthetes ciklusokban, 270 gyerek táborozhatott Bikal, Mágocs, Vásárosdombó és Sásd iskoláiból. A tábor egyik arculata a középkor világa. A gyerekek részt vehettek apródképzésen, játszva ismerhették meg a középkor szokásait, hitvilágát. A leendő apródok olyan készségeket is elsajátítottak, mint a mesemondás, állatgondozás, hadi játékok. A táborban a programok forgószínpad szerűen váltották egymást, így a gyerekek 8-10 fős csoportokat alkotva még további sport és kézműves tevékenységeken vehettek részt. A „malom-

Életre szóló élmények

ban” gyertyát öntöttek, fazekaskodtak, mé­ zes­kalácsot sütöttek, nemezeltek. Mindennap úsztak, délután volt foci, tollaslabda, kosár- és röplabda, asztalitenisz. A kistérség élt a lehetőséggel és kihasználta az élménybirtok adottságait, de a prog­ ram sikeréhez jelentősen hozzájárult a munkatársak szakmai, módszertani felké­ szültsége. A Dunántúl lankáival, az erdő növényeivel ismerkedhettek Sikondán és Lengyel-Annafürdőn az erdei táborokban. Párhuza­ mot vonhattak a gyerekek a természet és az épített környezet között. Ezekben a táborokban az óvodások is részt vettek. A Római Katolikus Plébániával közösen, két alkalommal szervezett püspökszentlászlói erdei táborban negyven gyerek tölthetett el egy-egy hetet. Vásárosdombón évente rendeznek sporttábort kétszáz gyerek részvételével.

A balatoni tábor is háromszor került meg­ szer­vezésre, amelyen elsősorban a kisvaszari szegregátum gyerekei vettek részt, alkalmanként 35 fővel. Az élmények gazdag tárházát jelentették a nyári napközik programjai. Ezek közül is kiemelkedő a gödrei iskola tematikus tábora, ahol az egyiptomi, a római, a görög történelem rejtelmeiben kalandoztak. El kell mondani, hogy az iskola pedagógusai szabadságuk alatt, mindenféle ellenszolgáltatás nélkül vezették a programokat, amelyek végül egy közös kirándulással záródtak. Az élményekből nem maradhat ki a projekt által finanszírozott öt gyermeknap, amelyeken összesen 1753 gyermek és felnőtt vett részt. Ezek igen gazdag, értékközvetítő programok voltak. A gyerekek életkorának megfelelő, differenciált foglalkozásra adtak lehetőséget a játszóházak, a lovasbemutató, a sólyomröptetés, a Márkus Színház, a légvár, a rendőrautók bemutatója. Mindemellett a védőnők egészségügyi szűrésen vehettek részt. Ki kell emelni a sorból a legkülönlegesebb, a gyerekek számára tán a legnagyobb élményt nyújtó programot, Tomaj és csapatának a régi történelmi kort idéző játékparkját. A programok szervezésében, a társközségek gyermekeinek utaztatásában még az amúgy szűkös forrásokkal rendelkező önkormányzatok is szerepet vállaltak.

8

Késő délután érkeztünk a mekényesi faragott ve­ randás házhoz, amely a Kölyökkuckó Napközinek ad otthont. Ekkor jöttek meg a gyermekek az iskolai napköziből, kicsik, nagyok, sőt még néhány szülő is velük tartott.

7 1 9

Megértem a hollandokat…

fotó: Liszi János

Évi és Lizi, a napközi munkatársai nagy szere­ tettel fogadtak bennün­ ket. Szívesen meséltek a faluról, a gyerekekről, a családokról. Elmondták, hogy Mekényes igazi nemzetközi település, csángók, svábok és ma­ gyarok lakják. Az utóbbi években néhány holland család is letelepedett, akik egyszerűen beleszerettek a tájba és a faluba. Egyi­ kük panorámafestményt is készített az erdőségek­ kel övezett, völgykatlan­ ban fekvő településről. A falusiak büszkék rá, kirakták a színházterem falára. Ők a közösségi ház lelkes támogatóivá lettek. Évi és Lizi a napköziről meséltek tovább. A fa­ luban óvoda, iskola nincs, a napközi megnyitása előtt nem volt közösségi tér, ahol a gyerekek, fiatalok, családok találkozhattak. Délelőtt játszóház van a kisgyermekek részére, bár

ez kevésbé látogatott, mert nagyon kevés a 0-3 éves gyerek. A délután a tanu­ lássegítésé és a szabad­ idős programoké. Ilyen­ kor jelentősen megnő a létszám. A tanulássegítés eredményessége érdeké­ ben portfólió rendszert vezettek be, és folyama­ tos kapcsolatot tartanak a Mágocsi Általános Iskolával. Kulturális prog­ ramjaikkal egyfajta

kultúraközvetítővé váltak, amelyben élnek a magyar, a sváb és csángó hagyo­ mányok. Szabadidős tevékenységeiket tuda­ tosan tervezik, figyelnek a gyerekek egyéni igényeire, szükségleteire.

Az elmúlt három évben kirándultak a Balatonra, Sümegre, Egerbe, Budapest­ re, Szigetvárra, voltak Pécsett moziban, színházban.

Ez idő alatt, mint a régi idők fonójában, a gyerekek korosztálytól függetle­ nül közösséget alkotva játszottak, mesélget­ tek, nevetgéltek. A fiúk csocsóztak, a lányok a kerekasztalnál kirakós játékot játszottak, megint mások a tornamatracon ugráltak, megfeledkezve mindenről, ami zavarhat­ ta volna őket. Kisvártatva megérkezett Drüszler Gábor fazekas, aki a kéz­ műves foglalkozás vezető­ je. Hozott agyagot, és meg is kezdődött a varázslat. Választani lehetett, hogy ki készít okarinát, ki pedig dísztáblát, és már bele is vetették magukat a munkába. A napközi vezetője így búcsúzott tőlünk: A közösen átélt élmények ” összekötnek. Véget érhet egy korszak, de az együtt töltött idő emlékeit senki nem veheti el.” Elnézve őket egyre jobban megértettem a hollandokat…

8 10

Az interneten túl is létezik ám sok minden Szülői szemmel a Mekényesi Kölyökkuckó Napköziről

11

Gondolom, egy riporter olyan helyzetet álmodik magának, hogy nem kell kérdezni, csak mesélnek. Így jártam én is Deák Istvánné és Major Lajosné anyukákkal. Csak úgy ömlött belőlük a szó. Szinte szakmai pontossággal foglalták össze a mekényesi közösségi ház működésének látható és láthatatlan hatásait. Meglátásuk szerint a közösségi ház erősen fejlesztette a szülők gyerekeikhez fűződő kapcsolatát, csakúgy, mint a különböző korú gyerekek egymáshoz való viszonyát.

Korábban egy négyévessel nem törődött a tizenéves. Ma igen. Megismerik és segítik egymást. Közösen készülnek, idősek-napi színdarabot adnak elő a falu közönsége előtt, sőt vendégszerepelnek a szomszédban, Sásdon és Mágocson. A nyár végre nem a számítógép és a televízió előtt telik, hanem lovasbemutatóval, kézművességgel, a természetismeret jegyében, és ami talán még ennél is fontosabb, együtt, ami facebook ide, facebook oda, mégsem ugyanaz.

“Az interneten túl is létezik ám sok minden.” – vallják az anyukák. Fontos az is, hogy a gyerekek kapnak meleg ételt, amíg a szülőknek, akik­ nek nincs „nyár”, a falutól távol kell dolgozniuk. Az ünnepeket szülők és gyermekeik együtt töltik, a gyerekek közösen készülnek a farsangra a kétévestől a kilencvenévesig. Itteni specialitás a kézműves anyák napja, ahol gyermekek és édesanyák együtt készítik az ajándékokat, csakúgy, mint a karácsonyiakat.

Vetélkedőket rendeznek szülők és gyerekek, amelyekben a falu tevékenyen részt vesz, olyany­ nyira, hogy magánházaknál vannak az akadályversenyek állomásai. Idős lakosokat kérnek fel régi hagyomá­ nyaik ismertetésére (ami Mekénye­sen csángó és sváb hagyományt jelent) azzal a nem titkolt szándékkal, hogy átültessék azokat a mába.

tosabbakat említsük. A falu külhoni lakosai is jócskán hozzátesznek a közösségi élethez. Német családok a lovaikat hozták el a lovas napra, a hollandok tüzelőt vásároltak nagy tételben, valamint gyermekbútorokkal, ruhaneműkkel, függönyökkel és karácsonyi ajándékokkal kedveskedtek a napközinek.

Egyéb közösségi progra­ mokból sem volt hiány az elmúlt három évben. Volt itt faültetés, játszótér festés, üvegfestés, csángó és sváb táncház, csak hogy a legfon-

Sorolták, sorolták a példákat, és világossá vált, hogy itt kapcsolat alakult a generációk között, jelen és múlt között, egyszóval a lakosok halmazából

közösség alakult. Az anyukák elmondták, hogy a 12 éves kiskamasz fiaik vágynak a közösségi házba, a többiek társaságára. Bizony nagy szükség lenne a folytatásra.

12

élnek egy közel 50 négyzetméteres,

Hosszú Sándor Gergely a kezdetekre

Hosszú Sándor Gergely egy ilyen ház

lakóháznak nemigen nevezhető épület­

így emlékszik: „Első lépésként éreztetni

működését, úgy, hogy közösség és ember­

ben. Mára már megszületett a harmadik

próbáltuk a gyerekekkel, hogy ez a ház

formáló ereje visszafordíthatatlan legyen,

épült a

generáció, amely a szegénységet görgeti

értük jött létre. Közösen elkészítettük az

minimum egy emberöltőnyi időre számolja.

maga előtt. Nem csoda az itt élők alulmo­

épület és egyben a közösség házirendjét.

szegregátumban

tiváltsága, amit Hosszú Sándor Gergely az

Ez kardinális pont volt, hiszen a gyerekek

egyik fő problémaként említ.

velem, önmagukkal és egymással meg­

Kisvaszaron 2012 májusában adták át a

A közösségi ház olyan szolgáltatásokat

kötötték életük első szerződését. A

100-120 négyzetméter alapterületű, új

biztosít és tesz elérhetővé, amelyek

házirend szabályai egyszerű, világosan

közösségi házat – kezdi a bemutatást

hiányoznak a családok háztartásaiból, és

megfogalmazott higiéniai és viselkedés­

Hosszú Sándor Gergely, a közösségi ház

az életminőség javulását eredményezhetik.

beli feltételek voltak, betartásukkal

vezetője. A mintegy 300 lelket számláló

Az indulás nem volt könnyű. „Tudtuk,

erősödött a gyermekek szabálytudata,

falu halmozottan hátrányos helyzetű, 96

hogy nem erőltethetjük rá magunkat a

fegyelmi készsége, a koncentráció, és

százalékban roma lakossággal. Nagy a

helyiekre, a családokat egyenként kell

egyben az egymás iránt érzett felelősség,

munkanélküliség, hiszen a komlói szén­

megnyernünk. Szociális munkásként

ami elengedhetetlen az életben is.”

bányák leálltak, és két generációval ezelőtt

számtalan esetben végeztem egyéni eset­

még ez jelentette a biztos megélhetést a

kezelést, mediációs tevékenységet. Las­

kisvaszariaknak. Helyi munkalehetőség

san, de elfogadtak oly mértékben, hogy

közösségi tér,

Az iskolások a délutáni busszal – az

nincs, a településen kívüli munkavállalást

ma már kisebb-nagyobb problémáikkal –

családsegítő konzultációk

iskolai napköziből – egyenesen ide

szinte lehetetlenné teszi a ritka buszköz­

a villanykikötéstől a családi konfliktusokig

és fogadóórák helyszíne,

érkeznek. Akinek házi feladata van, az itt

lekedés. A családok nagy hányada sok­

– rendszeresen megkeresnek” – meséli a

védőnővel való találkozások tere,

rendben befejezheti. Az új napközi sza­

gyermekes, esetenként 8-9 gyermekkel

közösségi ház vezetője.

mosókonyha 2 mosógéppel

bályozással persze csökkent a naponta

és két tartalék mosógéppel,

itt tölthető idő, de 18 óráig nyitva áll a

fürdési lehetőség

ház. Van itt játszóház, lehet pingpon­

és akadálymentes illemhely,

gozni vagy pohártorony-építő versenyen

teakonyha,

indulni. Tavasztól őszig kimehetnek

Manó Kuckó 3-4 éves gyermekeknek.

az udvarra a fiatalok, a házhoz tartozó

Közösségi ház

13

A háznak vannak állandó programjai. Ta­ A ház fő funkciói a következők:

nu­lássegítő programok, tanulási idő.

14

telken pedig konyhakertet is művelnek, melynek minden héten más a felelőse,

A közösségi ház vezetője elmondja azt

és amelyre igencsak vigyáznak. Termesz­

is, hogy fél éven át tartottak roma tánc­

tenek salátát, zellert, hagymát, és egyéb

oktatást, roma oktatóval, aminek nagy

konyhanövényeket. A nyári szünet három

sikere volt, de sajnos az oktató messze

hónapjában rendszeres meleg ételt kap

költözött. Még ennél is nagyobb sikere

80-120 gyermek. A legnagyobb örömmel

volt talán a gitároktatásnak, ami kitűnő

várt nyári program mégis az egyhetes

példája a gyerekben rejlő értékek felfe­

balatoni nyaralás hajókirándulással.

dezésének, a tehetséggondozás kezdeti lépéseinek. Az egyik kisfiú szereplést is vállalt a Mekényesi Napközi családi napját záró esti tábortűznél. Voltak kirándulni is. Budapesten a Bábszínházban megnézték A dzsungel könyve című előadást, Pécsett az állat­ kertet, Szigetváron ágyútoló versenyen vettek részt, hogy a balatoni hajókirán­ dulást ne is említsük.

15 1

Napokig hallgattam volna Sándort, de A házban filmklub is működik. Három kis­

már az anyukák által időközben készített

filmet forgattak a gyerekek, melyből kettő

csoki pudingot is megettük és beestele­

teljesen elkészült. Az egyik a roma-

dett. Elérkezett a hat óra, mindenkinek

ma­gyar együttélés kérdéseit veti fel, a

ideje volt hazaindulni.

másik Kisvaszar történetével foglalkoz­ va a bányászat világába kalauzolja el a nézőt. Ez első díjat nyert Pécsett az Apolló Filmszínházban tartott szemlén.

2

A Hírlevél havi rendszerességgel megjelenik a Gyerekesély program honlapján: www.gyerekesely.eu A riportok fotóit készítette: Liszi János Az interjúkat írta: Liszi János Szerkesztő munkatársak: Kurják Piroska, Moldoványi Tibor Korrektúra: Fodor Kata E-mail: [email protected]