Tartalom. (Hegedűs Katalin)...58

Tartalom Bevezetés (Ledóné dr. Darázsi Hajnalka)............................................................................2 A „Szentesi paprika” (OFJ) termékleírása (Ledóné dr. Darázsi Hajnalka).....3 Az eredetvédelem fogalma, jelentősége.......................................................................... 3 A földrajzi terület meghatározása................................................................................. 3 A termék és a földrajzi környezet kapcsolata................................................................. 4 Paprika termelés és fogyasztás kezdeti emlékei Szentesen................................... 4 A bolgárkertészek betelepülése és hatásuk a régió paprika termelésére és fogyasztására..................................................................................................... 4 A paprikatermesztés fejlődése a szentesi régióban (1900-1960).......................... 6 Kertészeti termesztés fejlődése a szövetkezetek megalakulásától a rendszerváltásig a szentesi tájkörzetben (1960-1989)........................................ 6 A földrajzi terület sajátossága...................................................................................... 8 A szentesi zöldségtermesztő táj leírása.................................................................. 8 A „Szentesi paprika” hírneve....................................................................................... 9 A „Szentesi paprika” (OFJ) fajtatípusok jellemzése.................................................... 10 A „Szentesi paprika” egészséges táplálkozásban betöltött szerepe ( dr. Pék Zoltán)..... 13 A termék előállítása- részletes termesztéstechnológia..... 18 A paprika környezeti igénye (dr. Kovács András).................................................................... 18 A hajtatott paprika talajos termesztéstechnológiája (Buleca Csaba).................................. 23 A hajtatott paprika talajnélküli termesztése............................................................... 27 Kőzetgyapot közegen (Szőriné Zielinska Alicja)........................................................................ 27 Kókuszrost közegen (Tégla Csaba)........................................................................................... 35 A hajtatott paprika integrált növényvédelme (Varjas Béla)................................................. 41 Biológiai védekezés (Buleca Csaba)......................................................................................... 55 A „Szentesi paprika” (OFJ) minőségbiztosítási, ellenőrzési rendszere (Hegedűs Katalin)...................................................................................................................... 58

A „Szentesi paprika” OFJ termék promóciós terve (Ledó Ferenc)................................. 65 A „Szentesi paprika” (OFJ) – összefoglalás................................................................ 69 Főbb hivatkozások....................................................................................................... 73 Mellékletek.................................................................................................................. 78

Bevezetés A kiadvány célja:

A „SZENTESI PAPRIKA” (OFJ) TERMÉKLEÍRÁSA

A kiadvány elsősorban gyakorlati ismereteket kíván közvetíteni a paprikatermelő kisgazdaságok számára felhasználva a legújabb technológiai kutatási eredményeket. A Szentesi paprika oltalom alatt álló földrajzi jelzés (OFJ) elismerése az Unió vonatkozásában 2014 tavaszán megtörtént. A kiadvány gerincét a paprika integrált szemléletű, korszerű termesztés-technológiai leírásai adják. Az utóbbi években észrevehető fejlődés indult meg a paprika termesztés gyakorlatában. Ezt bizonyítja a csökkenő termőterület és az ennek ellenére növekvő előállított mennyiség. Új követelmények fogalmazódtak meg a termelők felé: a fenntartható, környezetkímélő integrált termesztés, amely minden alternatív eszközt felhasznál a természet és az emberi egészség megőrzése érdekében. Vegyszeres védekezést a legvégső esetben használ, akkor is a lehető legkisebb környezetterheléssel. A biológiai védekezés módszerei rohamosan fejlődnek, a tapasztalatokat időszerű ismét összegezni, rendszerezni. A kiadvány gyakorlati, mindennapos használatát segíti a kézikönyv jelleg. A gazdálkodási napló vezetésére alkalmas betétlapok segítik majd a gazdálkodók adatnyilvántartását, a napi megfigyelések rögzítését, feldolgozását. Az eredetvédett termék előállításának gyakorlati ismeretein túl a kiadvány szólni kíván a felhasználókhoz is: a marketing és kereskedelmi szakemberekhez- kiemeli a termék értékeit és promóciós lehetőségeit. Az érdeklődő fogyasztók is tájékozódhatnak a földrajzi eredetvédelem jelentőségéről, a háttérben lévő minőségi áru előállításról, kezelésről és nyomon követhetőségről; egyszóval az élelmiszer biztonságról, valamint a termék egészségmegőrző tulajdonságairól. A kiadvány nem csak a hazai, de a több nyelven készülő összefoglalók segítségével a nemzetközi szakmai közösségekben is érdeklődésre számíthat kiemelve a hazai kertészeti termékek értékét.

A „Szentesi paprika”oltalom alatt álló földrajzi jelzés a Capsicum annuum L. felsorolt fajtatípusainak és fajtáinak hajtatásban előállított terméseit jelöli.

A kiadványt a szakterületen sok éves tapasztalattal rendelkező kutatók, szaktanácsadók készítették, akik napi kapcsolatban állnak a termelőkkel. Az utóbbi években több közös paprika- technológiai fejlesztési tevékenységben vettek részt elsősorban a régió zöldségtermesztésében kiemelkedő, koordináló szerepet betöltő szentesi DélKerTÉSZ támogatásával és finanszírozásával.

2

Az eredetvédelem fogalma, jelentősége Az Európai Unióban a termékek oltalmát a földrajzi árujelzők csoportján belül az Oltalom alatt álló földrajzi jelzés (rövidítve- OFJ) (Protected Geographical Indication – PGI) biztosítja. Azon termékek részesülhetnek az OFJ oltalomban, amelyek szorosan kapcsolódnak egy jól körülhatárolható földrajzi területhez, a termelés, előkészítés vagy feldolgozás az adott területen történik. Az oltalom a nemzeti hatósághoz benyújtott kérelemmel igényelhető. Kedvező hazai elbírálás után a termék átmeneti nemzeti oltalomban részesül. A közösségi oltalom megszerzését az Európai Bizottság bírálja el, egy éves vizsgálati időszakban, majd hat hónapra közzéteszi a kérelmet a tagországok észrevételeinek helyet engedve. A bejegyzett OFJ oltalmat biztosít a termék számára a hasonló elnevezésű, és a védett termék hírnevét kihasználó megjelölésekkel, utánzatokkal, hamisítványokkal szemben. A termelői csoportosulás „Szentesi paprika” OFJ iránti kérelmét a nemzeti hatóság 2011. október 28-án fogadta be, az átmeneti nemzeti oltalmat 2011. november 30-án adta ki. Az EB bírálati időszaka 2012. november 30-án kezdődött, majd a kérelem közzététele után az oltalom 2014. február 21-én került bejegyzésre.

A földrajzi terület meghatározása A „Szentesi paprika” termesztésének területe Csongrád megyében összefüggő területet alkotva helyezkedik el: Derekegyháza, Fábiánsebestyén, Felgyő, Mindszent, Nagymágocs, Nagytőke, Szegvár és Szentes települések közigazgatási határain belüli termőhelyek. (1.melléklet)

3

A termék és a földrajzi környezet kapcsolata Paprika termelés és fogyasztás kezdeti emlékei szentesen A paprika őshazájából, Közép-Amerikából a 16. században került Európába. Magyar neve a délszláv papar= bors elnevezésből származik. Török, balkáni átvétellel a kertészkedő, orvoslással is foglalkozó szegedi ferences kolostor szerzetesei terjesztették el a nép körében. A paraszti veteményföldeken fűszerként termelték és savanyítva is fogyasztották. A veteményföldek a 19. században már Szentes határában is meglehettek. A török idők után újra benépesülő vizek járta tájban, Mindszent és Csongrád határában káposzta és dinnye termesztéséről vannak adatok. Az 1740-50-es évekből említik levéltári források Mágocs, Dónát, Fábián, Bökény, Szelevény pusztákat, ahol dinnyeföldek is voltak, a kertészkedés bizonyítékai. 1761 és 1768-ben lejegyezték, hogy a megyei uraknak a fogadáson a paprikát uborkával együtt savanyúságként fogyasztották. A 19. század végén a szentesi paraszti gazdaságokban a tanyához tartozó veteményföldön vagy a városi kertekben az egyik ún. szárazkerti növény a paprika volt, többségét saját fogyasztásra használták. Szűcs Judit néprajzkutató saját gyűjtése szerint a 20. század elején a kisparaszti gazdaság a paprikát kukorica köztesként (a többi zöldséggel együtt) saját szükségletre megtermelte. A 20. század elején az étkezési paprikát nyersen vagy főzve fogyasztották. A bolgárkertészek betelepülése és hatásuk a régió paprika termelésére és fogyasztására Bulgária a 14. századtól török uralom alatt állt. A 18. század elejétől a törököket kiszolgáló burzsoázia is nyomorgatta a leigázott parasztokat. A 19. században indult függetlenségi mozgalmak nemcsak a törökök kiűzésére, hanem az uzsorabérlők hatalmának megszüntetésére is folytak. Mindezek a körülmények, az elaprózódott kisparaszti földek, a török hadsereg élelmezése, hozzájárultak, hogy kialakult a jellegzetes bolgárkertészkedés. Kertészeti egyesületek alakultak, amik nemcsak szakmai csoportosulások, hanem egyben függetlenségi mozgalmak is voltak. A megélhetési nehézségek azonban sok kertészkedőt kényszerítettek Bulgária elhagyására, így az Osztrák-Magyar Monarchia területére is, ahol 116-an próbáltak szerencsét. 1888 és 1914 között a kivándorlás nagy méreteket öltött, több mint fél millióan hagyták el Bulgáriát. Délkelet –Magyarországon a határt évről évre több bolgárkertész lépte át, 1873-ban már 18000 ember kelt át a Dunán, hogy bérleményeiket műveljék, és nyereséggel térjenek haza.

1895-ös nagy mezőgazdasági összeírás szerint a bolgár kertészek által is gyakran termesztett paprikából az összes termés 92,74%-a délkeleti országrészben összpontosult (Mezőgazdasági Statisztika III. , 1897. 15.). A bolgárkertészet több évszázad alatt csiszolódott ki, az 5. századtól a szláv hatások keveredtek a török elemekkel a 14. századtól. A 19 századtól a három kertkultúrát ötvözve jelentek meg Magyarországon. A bolgárkertészek sajátos módszere volt a megnagyobbított termőfelületen kialakított művelés (köztestermesztés), sajátos piaci termény-előkészítése és értékesítése, egyszerűbb hajtatási módok, az új zöldségfajok és fajták elterjesztése. A kertészek a humuszban gazdag, könnyen felmelegedő réti csernozjom és öntéstalajokat vették bérbe és lehetőleg enyhe lejtésű területet választottak. Korai termesztéshez előcsíráztatott magokat és melegágyakat használtak. A palántanevelő ágyakban is köztestermesztést használtak, pld. a paprika mellett uborka palántát neveltek, ami a paprika kiültetése után helyben maradt. A kipalántázott növényeket kis földlabdával ültették ki. Jelentős és rendszeres öntözést a bolgárkertészek honosítottak meg. Felmelegedő állóvizet vagy sekély, lassúmozgású folyóvizet használtak öntözésre. A víznyerésre és elvezetésre egyedülálló módszerük volt. Háromféle öntözést, a fakasztót, a nevelőt és az érlelőt alkalmazták, egy vegetációs időszakban, egyszerre 40-50 mm vizet jutattak ki 10-12 alkalommal. A felesleges vizet mindég elvezették és öntözés után megkapálták a növényeket. Időnként trágyalével tápoldatoztak is. Élenjártak új zöldségfajok elterjesztésében, hiszen saját ellátásukra is termesztették pld a padlizsánt, spárgatököt vagy póréhagymát. Ők terjesztették el a régi bolgár paprikafajtákat (Szopócki, Kalinkuszi, Édes paprika, Nagyerős, Kiserős, Paradicsompaprika). A bolgárkertészek által meghonosított öntözéses zöldségtermesztés egy komplett rendszernek fogható fel, a nagy szaktudást mutató technológiájuk összekapcsolódott a terményértékesítéssel, és egy önkéntes részes-vállalkozói, tőkerészvényes érdekeltségi rendszerrel.(Csoma, 1987) Szentes környékére, Szegvárra 1875-ben érkeztek először bolgár kertészek. Gróf Károlyi László Úsztatói majorjába, négyen jöttek Plovdiv városából. Az egyik legjövedelmezőbb növényük a paprika volt. Több fajtát termeltek, 1881 tavaszán a bolgárok szétszéledtek az országban, és külön kertészeteket alapítottak, a fajtákat szétosztották, ezek a kertészetek voltak a későbbi tájfajták (Cecei, Bogyiszlói, Keszthelyi fehér, Szentesi fehér) kiindulási helyei. (Czibulya F., 1987)

Az étkezési paprika megjelenését a bolgárkertészek Szegvár Úsztató majornál, 1875-76 telén történt letelepedésétől számíthatjuk. (Szűcs, 2003) Az 4

5

A paprikatermesztés fejlődése a szentesi régióban (1900-1960) Szentesen sorra alakultak a kertészetek a Kurca mentén. 1938-ban már kilenc letelepedett bolgár családnak és tizenkét magyar embernek volt öntözéses zöldségtermelő bolgárkertészete. 1935-ben 80 család, 619 kat. holdon, főfoglalkozóként termelt zöldséget. 1942-ben a termelésbe vont terület elérte az 570 kat. holdat. Egyre nagyobb volt az érdeklődés a szentesi paprika iránt, a fővárosi savanyító üzemek rendszeresen vásárolták, a háborús évek alatt évente 100-150 vagon árut szállítottak Németországba. (Mód, 2003/a) A szentes környéki kertészetek gyarapodását és technikai fejlődését a vízkiemelő szerkezetek felállítását engedélyező, levéltárban fennmaradt okiratokból is nyomon követhetjük (Mód, 2003/b). A dokumentumok főleg a 20. század első felében alkalmazott öntözési módszerekről, a kertészkedésbe vont területek nagyságáról, elhelyezkedésükről és a tulajdonviszonyokról tudósítanak. A kertészetek nagysága az 1 és 4 kat. hold között mozgott, de tudunk 11 és 24 kat. hold nagyságú kertészetről is. A fejlődés másik iránya a koraiság fokozása volt. 1938-ban Szentesen már kb. 8000 melegágyi ablakkal dolgoztak, a tavaszi szántás helyett az őszi szántás került előtérbe, hogy korábban tudjanak ültetni, valamint bakhátakat készítettek lóvontatott ekével. (Szalva, 1960) A kertészetek csőkutakat létesítettek, az ún. meleg talajokra húzódtak, vándoroltak, a belterületi kertekben létesítettek melegágyakat, a nagyobb területeken pedig vetésforgót alkalmaztak. Ezzel együtt nőt a széttagoltság, 1959-ben 1403 kat. holdon 705 zöldségeskert volt a tájban, a kertészkedés 700 kertész között oszlott meg. A kertészek első összefogása az értékesítés területén mutatkozott, amikor 1957. január 27-én megalakították első szervezetüket, a Szentes és Vidéke Zöldség- és Gyümölcs Termelő és Értékesítő Szakszövetkezetet. A termőtájban a paprika fő termőterülete Szentesre csoportosult (70,4%), ezt követte Magyartés (6%), Derekegyház (5,7%) Csanytelek (5,4%), Szegvár (4%), Fábiánsebestyén (1,4%). Szentesen a paprikát leginkább Alsóréten, Felsőréten, Nagynyomáson és Kistőkén termesztették. (Szalva, 1960) kertészeti termesztés fejlődése a szövetkezetek megalakulásától a rendszerváltásig a szentesi tájkörzetben (1960-1989) A szövetkezetek mellett az egyéni kertészek is folytatták tevékenységüket, önállóan, vagy a TSZ háztáji rendszerében. A nagyüzemekben gyors technikai fejlődés, gépesítés indult a gépi talaj előkészítés, palántázás, öntözés, talajművelés, növényvédelem területén.

6

Az 1960-as évek végén már kb. 220 000 m2 melegágyi ablak és 200 000 m2 fóliás termesztés volt. A nagyüzemekben több hektár üvegház létesült, kiemelkedő kertészetet üzemeltetett a szentesi Árpád, Termál, Felszabadulás, a mindszenti Tiszavirág, a fábiánsebestyéni Kinizsi szövetkezetek. A zöldséghajtatás fejlődésének óriási lendületet adott a geotermikus energia feltárása, a termálvíz hasznosítása. 1971-ben 15 hektár üvegház üzemelt a környék gazdaságaiban, a megyében már negyven termál kút működött 78100 oC vízhőmérséklettel. A termőtáj egyik meghatározó zöldségtermesztő gazdasága az Árpád Zöldségtermelő Szövetkezet az 1957 alapított szakszövetkezet átalakításával 1960. január 28-án alakult. A kertészeti termelési rendszerek szervezése, kialakítása 1974-ben kezdődött. A Korai Zöldségtermesztési rendszer alapítása (1975) az Árpád Szövetkezet számára a korábbi szakmai munka elismerését és fejlődési lehetőségeket is jelentett, a korai zöldségfélék termesztési technológiájának elterjesztése és integrációja mellett, a rendszerben előállított áru közös, reális áron történő értékesítését és a szaktanácsadás létrehozását is magába foglalta. A rendszerszervező és a tagok évenként közösen egyeztettek és döntötték el a termesztés belső arányait, faj és fajta összetételét, valamint meghatározták a termesztési időszakot. Az egyetlen zöldségtermesztési rendszer volt, ahol az egyes taggazdaságok áruját a megalakulás évétől kezdve közösen értékesítették. A kereskedelmi környezet változása, az áruházláncok megjelenése és a közelgő uniós csatlakozás új kihívás elé állította a szentesi tájkörzet termelőit is. 2002-ben az Árpád-Agrár Zrt. menedzsmentjének vezetésével megalakult 237 taggal a Délalföldi Kertészek Szövetkezete. A DélKerTész regionális jelleggel, elsősorban a zöldséghajtatást folytató kertészek érdekében alakult. Jelenleg 500 tagja van. Fő feladatának tekinti, hogy Szentes és környéke termelőinek értékesítési biztonságot nyújtva hozzájáruljon a gazdaságos zöldség- gyümölcstermeléshez. A Szövetkezet 2004-ben, mint termelői csoport végleges elismerést kapott. A Vidékfejlesztési Minisztérium által elfogadott – UNIÓ-s előírásokat betartva – működési programok szerint tevékenykedik. A tagok főleg üvegházakban, fóliákban termelnek. A megtermelt zöldség-gyümölcs mennyisége 20 – 22 ezer tonna évente, melynek értéke meghaladja az 5 milliárd Ft-ot. A legfontosabb növényfaj a paprika, a forgalmi érték ~65 - 70%-át adja, fontos még a paradicsom ~20%, kígyóuborka 3 - 4%, hajtatott káposztafélék 3 - 4% és görögdinnye 4 - 5%. Az export éves szinten mintegy 1,2 milliárd Ft. Belföldi vevőink 90%-ban az áruházláncok.

7

A tagok többsége a termesztés során biológiai növényvédelmet folytat. Az árualap 90%-ban 2004 óta Globalgap minőségbiztosítással, a telephely pedig HACCP minőségbiztosítással rendelkezik, 100%-os a termékek nyomonkövetése a földtől a fogyasztó asztaláig. A TÉSZ telephely korszerűsítésre, hűtő, csomagoló kapacitásbővítésre az elmúlt 10 évben több mint 1 milliárd Ft-ot fordított. A termékek közel 70%-a csomagolt formában kerül a fogyasztók asztalára. A Szövetkezetnek 125 állandó dolgozója van, melyből 24 fő felsőfokú végzettségű. Szezonálisan további 120 – 150 főnek biztosít munkalehetőséget. Kiemelten segíti tagjait a termelésben: 9 fő szaktanácsadót alkalmaz, 100 napos kamatmentes hitelt biztosít a termeléshez szükséges inputanyagok vásárlásához. Ez éves szinten ~350 millió Ft. A szövetkezet 2004-től Kiváló Magyar Élelmiszer védjeggyel rendelkezik TV paprikára, Magyar Termék Nagydíjban részesült 2007-ben paprikára, 2011-ben paradicsomra. Magyar Agrárgazdasági Minőség díjat kapott 2008-ban. A DélKerTÉSZ alapító tagja a TÉSZ – ÉSZ Nonprofit Kft-nek. 2009-ben a szövetkezet vezetésével megalakult a Hortico – Régió 2009 Kft., feladata a tag TÉSZ –ek termelés, áru előkészítés és az értékesítés összehangolása. 2012-ben éves forgalma 6,5 milliárd Ft volt. A DélKerTÉSZ megalakulása óta folyamatosan fejlődik, a támogatások ész szerű felhasználásával mindenben megfelel a vevői követelményeknek. A korszerű termelés, árukezelés megszervezésével biztos megélhetést nyújt tagjainak. A „Szentesi paprika” OFJ elismerésének kezdeményezője, az oltalom használatára jogosult termelői csoport vezetője.

A földrajzi terület sajátossága A szentesi zöldségtermesztő táj leírása A minőségi paprikatermesztés környezeti igényei a kedvező hőmérsékleti- és fényviszonyok, valamint a talajtani és vízrajzi adottságok határozták meg a szentesi tájtermesztési körzetben az öntözéses, korai paprikatermesztés kialakulását. Kreybig (1946) megállapítása szerint a szentesi zöldségtermesztő táj a Tiszántúl déli nagytájba tartozik, sokévi hőösszege 3500-3600 Co (1901-1940), és 275 mm tenyészidő alatti (április 1.- szeptember 31.) átlagos csapadék mennyiség jellemzi, míg a téli csapadék tekintetében a nyírségi terület adottságaihoz hasonló.

8

A termőtájat Balázs (1954) Szentes, Szegvár, Mindszent, Derekegyház, Fábiánsebestyén, Magyartés és határterületeiben jelöli meg. Talajadottságai igen sokfélék, Szentes határában dominálnak a vályog talajok (47,1%), és jelentősek az agyag talajok (21,9%), a karbonátos és szolonyeces réti csernozjom talaj. Fizikai állapotuk jó, morzsás szerkezetű, könnyen felmelegedő, gyengén lúgos kémhatású, jó víz- és tápanyag-gazdálkodású, humusztartalma jó és termőrétege vastag. A táj vízellátása rendkívül kedvező, a Tisza 55 km, a Körös 15 km hosszan folyik át a területen, és a Kurca csatornarendszere kapcsolódik a folyókhoz. A Kurca vízrendszere a táj kétharmadát hálózza be, a Körösből ered, majd átfolyik Szentesen és Szegvár határában, majd Mindszent mellett torkollik a Tiszába. Hossza 40 km, számos ér torkollik a Kurcába. (Szalva, 1957) A szentesi tájtermesztési körzetben a napsütéses órák évi középértéke 2050 óra, évi középhőmérséklete +10-11 oC, ugyanakkor az ország egyik legcsapadékszegényebb területe évi 500-550 mm évi átlagos csapadékkal.

A „Szentesi paprika” hírneve A szentesi tájtermesztési körzet öntözéses paprikatermesztése a XIX. század második felében alakult ki. A bolgárkertészek munkája révén elhíresült „Szentesi paprika” azóta is megőrizte hírnevét. 1998-ban megszületett a döntés, hogy Magyarország kapcsolódik az „Euroterroris„ programhoz. A programba olyan termékek kerülhettek, amelyek elterjedtek, különleges a minőségük, az adott földrajzi környezet sajátos természeti és emberi tényezőinek köszönhetően. A hagyományos és tájjellegű zöldségfajtákban leggazdagabb régió a Dél-Alföld volt. Ide sorolták a szentesi zöldségtermesztő táj „Szentesi étkezési fehér paprika” termékét is. (Pallóné, 2003) A 2002-ben kiadott HÍR négy paprika típust fogadott be a szentesi zöldségtermesztő tájból: 1. Almapaprika 2. Szentesi étkezési fehér paprika 3. Szentesi kosszarvú paprika 4. Szentesi paradicsompaprika. A termékleírások hangsúlyozzák, a termőtáj kiemelkedő szerepét a termék további fejlődése szempontjából, mintegy elismerve, hogy a manapság termesztésben szereplő fajták méltó folytatói és örökösei a hagyományos fajtáknak. (HÍR, 2002) A hírnév töretlenségét a DélKerTÉSZ szakkiállításokon elnyert díjai is bizonyítják: Farmer Expo fődíj 2006, Magyar Termék Nagydíj- friss fogyasztású étkezési paprika- 2007. 9

A „Szentesi paprika” (OFJ) fajtatípusok jellemzése

-

Fehér töltenivaló (TV) paprika (Capsicum annuum L. var. grossum)

-

bogyó alak kúpos, mérete 100-140 mm hosszú, 40-70 mm vállszélességű, a hús vastagsága 4-7 mm, állaga tömör, héja vékony, a termés felülete sima, fényes, a bogyó színe sárgás-fehér (csont-fehér), a bogyó főleg 3-4 erű, a termés intenzív paprika illatú, ízletes, csípmentes.

hegyes erős paprika (Capsicum annuum L. var. longum)

A tájkörzetben a fehér töltenivaló paprika korai hajtatása honosodott meg. Az 1990-es években felgyorsult az étkezési fehérpaprika nemesítése. A korszerű termesztési követelményeknek megfelelő, nagy termőképességgel, különböző betegség ellenállósággal rendelkező hibridek jelentek meg a vetőmag piacon. A széles kínálatban csak azok a fajták lehetnek a „Szentesi paprika” OFJ rendszerben sikeresek, ahol a nemesítés egyes fázisa (pld. az új hibrid kombinációk tesztje) a tájkörzetben történik. Ma már többféle technológiát folytatnak a termelők a hajtató berendezés típusa és az ültetési időszak szerint. Így a fajtákkal szemben támasztott követelmények is különbözőek. A nagyon korai, hosszúkultúrás, többnyire talaj nélküli technológia esetén egyik legfontosabb követelmény az alacsony fényhiány-érzékenység, gyors megújuló képesség. A korai, középhosszú kultúrában, talaj nélküli vagy talajos termesztésben ezen kívül előnyös a hő stressz tűrés. A hosszú termesztési időszakban (december-szeptember) a fajtáknak nagy minőségi követelménynek kell megfelelni: a korai időszakban a termések szedésre éretten ne zöldüljenek, míg a melegebb időszakokban ne jelentkezzen deformáció. A nyári, hideghajtatás erős növekedésű, jó hő stressz tűréssel rendelkező fajtákat kíván. A túlzott növekedés (hosszabb ízköz) a kisebb légterű fólia sátrakban megnehezíti a nyári termesztést. Az őszi hajtatásban ismét előtérbe kerül az alacsony fényhiány-érzékenység, a lassú biológiai érés – a bogyó fehér színének megőrzése miatt és a hideg stressz tűrés. Valamennyi időszakban gondot okozhat a terméseken jelentkező lilulás, ami különböző stressz tényezők hatására alakul ki és a fajták érzékenységétől függ. A másik fontos kritérium a kalcium hiányra kialakuló csúcsfoltosság elleni tolerancia minden hajtatási időszakban. A betegség ellenállóság az általános tolerancia mellett a genetikailag meghatározott vírus, baktérium és fonálféreg elleni rezisztencia tulajdonságokat jelenti. A hazai paprika típusok közül a fehér töltenivaló rendelkezik a legkorszerűbb rezisztencia csomaggal. A rezisztencia fokát a vetőmag forgalmazó cégek kétféle képen jelölik: a HR - magas szintű ellenállóság – átlagos kórokozó/ kártevő nyomás esetén nem alakulnak ki tünetek, míg az IR – mérsékelt szintű ellenállóság - átlagos kórokozó/ kártevő nyomás esetén kialakulhatnak tünetek. A fehér töltenivaló paprikatermés minőségének követelményei: 10

A hegyes erős paprika fő termesztési időszaka is igen változatos, a téli ültetéstől a nyári korai és későbbi ültetésig. Ennek megfelelően fontosak az egyes tulajdonságok, télen a formatartás mellett a megfelelő csípősség, míg nyáron a forró időszakban is megfelelő kötés számít kiemelt tulajdonságoknak. Mindkét időszakban gondot okozhat a termések lilulása. A bogyó alakja hegyes, mérete 150- 250 mm hosszú, 20-50 mm vállszélességű, többnyire kettő-három rekeszes, húsvastagsága 3-4 mm, állaga tömör, héja vékony. A termés felülete sima, vagy enyhén hullámos, fényes, színe világos-, középvagy sötétzöld. A termés intenzív paprika illatú, csípős. A termesztett fajták a Scoville-skála szerint a 2500- 5000 közötti csípősségi értékkel rendelkeznek, mennyisége a fajtától és a termesztés körülményeitől is függ. kápia paprika (Capsicum annuum L. var. grossum)

A kápia paprika termesztése elsősorban a hideg fóliás termesztésben terjedt el a szentesi tájkörzetben. Ennek megfelelően kétféle ültetési időszak jellemző: a korábbi, április legelején és későbbi a korai káposzta betakarítása után május közepén. A fajták iránti legfontosabb követelmények a koraiság, a gyors érés és megújuló képesség. Fontos, hogy az első, árban legjelentősebb szedések után a növények folyamatosan teremjenek, majd az őszi időszakban 11

ismét jelentős termést produkáljanak. A bogyó minőségével kapcsolatban egyik legfontosabb kívánalom az egységes, mély piros színeződés. Előnyös tulajdonság, ha a termés utóérése kiváló, ún. félig kormos állapotból egyöntetűen pirosodik. A termesztés során tapasztalt negatív tulajdonság lehet a bogyókon megjelenő mikrorepedések, amelyek esztétika problémát jelentenek. A bogyó alakja kúpos, mérete 60-120 mm hosszú, 40-70 mm vállszélességű, kissé lapított, jellegzetesen kettő vagy három rekeszes. Húsvastagsága 4-7 mm, állaga tömör, héja közepesen vastag, a termés felülete sima, fényes, színe szedési éretten piros. A termés intenzív édes ízű, „őrölt paprika” illatú, csípmentes. A termés nagyon gazdag bioaktív anyagokban, Paradicsomalakú paprika (Capsicum annuum L. var. grossum)

A paradicsomalakú paprikát hagyományosan a szántóföldön termesztik a régióban és többnyire a feldolgozóipar kiváló alapanyaga. A mai friss árukereskedelmi kívánalmaknak csak a védett helyen termelt paprika felel meg. Így ez a típus is a fűtés nélküli fóliákban termelhető biztonságosan. A fajtákkal szembeni termesztési és minőségi követelmények azonosak a kápia típusnál leírtakkal. Ezen kívül ki kell emelni a bogyók érzékenységét a magházpenészességre, ami részben összefügg a bogyó megfelelő bibepont körüli húsvastagságával. A bogyó alakja lapított gömb, átmérője 60-120 mm, hossza 40-60 mm, három vagy négy rekeszre tagolt, húsvastagsága 5-7 mm, állaga tömör, héja vékony, a termés felülete sima, fényes, színe szedésre éretten mély-piros, intenzív paprika illatú, csípmentes. A termés íze kiemelkedően édes, zamatos, C-vitamin (aszkorbinsav) tartalma kiemelkedően magas, 150-350 mg/100g is lehet fajtától és a termesztés körülményeitől függően. Vízben és zsírban oldódó antioxidáns kapacitása egyik legnagyobb az étkezési paprika típusok között. A paprika bogyók pultállósága minden fajtatípusban fontos, az egész termesztést, értékesítés, az oltalomban részesített termék iránti keresletet jelentősen befolyásoló tulajdonság. A „Szentesi paprika” (OFJ) rendszerben alkalmazható fajták időszerű listája a DélKerTÉSZ honlapján megtekinthető:

A „Szentesi paprika” egészséges táplálkozásban betöltött szerepe Az egészség megőrzésére irányuló élettani kutatásokra alapozott nemzetközi és belföldi kampányok eredményeként változnak a fogyasztói szokások az Európai Unió tagországaiban. Folyamatosan növekszik a napi étrenden belül az egészséges élelmiszerek így a friss zöldségek, gyümölcsök fogyasztásának mennyisége. Ez a tendencia Magyarországon ugyan lassabban érvényesül, de így is jelentős termelési bővülést jelent a kertészeti ágazat számára. A multinacionális élelmiszer forgalmazó cégek, a kiskereskedelmi egységek - a szaktárca által szorgalmazott jogszabályi nyomásgyakorlás eredményeként - a hazai előállítású termékek irányába nyitottak, szélesebb választékban és a frissességet megőrző módon kínálják a magyar zöldséggyümölcs termékeket, köztük a „Szentesi paprika” OFJ termékeket is. A táplálkozási szakemberek által kidolgozott ajánlások kivétel nélkül az egészséges táplálkozás nélkülözhetetlen elemének tekintik a rendszeres zöldség-gyümölcsfogyasztást. Ma már közismert a zöldség-gyümölcs termékekből kinyerhető antioxidánsok, A-, C-, E-vitamin, karotinoidok, cink, szelén, flavonoidok, valamint az élelmi rostok egészségvédő hatása a szív- és érrendszeri és számos daganatos betegséggel szemben. A friss fogyasztású szentesi paprika minőségét a jellemző méret, íz, színés szárazanyagtartalom valamint a kedvező élettani hatású anyagai (pl. C-vitamin) adják. Magyarországon hagyományosan a zöld, hegyes paprikát, a töltenivaló (TV) csípősségmentes fehérhúsú paprikát, a paradicsomalakú paprikát, valamint a kápia típust részesítik a fogyasztók előnyben. Mint a kutatásokból kiderült ezen típusok valóban kedvező élettani hatásúak a bennük található antioxidánsoknak (vitaminok, karotinoidok, polifenolok, stb.) köszönhetően. A paprika az egyik legértékesebb friss fogyasztású zöldség, amelyet az év minden napjára érdemes biztosítani a fogyasztók részére. A szentesi paprikák a különleges minőségükkel, alakjukkal, színükkel és ízükkel váltak a tájtermesztési körzet, a földrajzi terület meghatározó zöldségnövényévé. A korszerű paprikanemesítési munkával a fogyasztói igényeknek megfelelő, változatos formájú és színű fajtatípusok és fajták kerültek kifejlesztésre. A paprika táplálkozási értéke nagy, zöldségnövényeink közül ez egyik legmagasabb átlagos tápértékkel rendelkezik (ANV), amely alacsony energia-tartalmának kedvező élettani hatású anyagainak köszönhető. (Food and Nutrition Board, 2004)

http://www.delkertesz.hu/images/termekleiras_2014.03.21.pdf

12

13

1. táblázat A paprika átlagos tápanyagtartalma Energia

20 kcal

Fehérje

1,2 g

Zsír

0,3 g

Szénhidrát

3,0 g

Karotin

0,4 mg

Összes élelmi rost

2-3 g

Vízben nem oldható élelmi rost

1,6 g

Vízben oldódó élelmi rost

0,7 g

A paprika kedvező élettani hatású anyagai a következők (a felnőttek számára ajánlott napi beviteli mennyiség (RDA) értékeivel). A vitamin Az A-vitamin, zsírban oldódó, állati (retinol) és növényi forrásból nyerhető vitamin (karotinoid), ezért hatásait karotinoidoknál részletezzük (RDA 800 μg). B1 vitamin (tiamin) A szénhidrátok, zsírok és alkoholok lebontásához és átalakításához, valamint a szívizom és idegsejtek megfelelő működéséhez szükséges. A friss paprika 100 g termése kb. 0,05 mg B1-vitamint tartalmaz (RDA 1,1 mg). B2 vitamin (riboflavin) A szervezet energiatermeléséhez nélkülözhetetlen, ugyanis fontos szerepet játszik a zsírok, szénhidrátok és a fehérjek lebontásában, valamint a vérképzésben, a légzés folyamatában, antitest-termelésben, növekedésben és a szaporodásban is nélkülözhetetlen. Mindezeken felül az egészséges bőrért, hajért, körmökért és a pajzsmirigy szabályozásában is elengedhetetlen. 100 g paprikában kb. 0,03 mg található (RDA 1,4 mg). B3 vitamin (niacin) Jelentős szerepe van a sejtek energia-háztartásában és a DNS-lánc kijavításában. A legújabb kutatások szerint a niacin egy természetes koleszterinszintszabályozó anyag. 100 g paprikában kb. 0,2 mg található (RDA 16 mg). B5 vitamin (pantoténsav) A felhasználható zsírok elégetését, és a mellékveséket, valamint az immun-, és idegrendszert is támogatja. 100 g paprikában kb. 0,2 mg található (RDA 6 mg). B6 vitamin (piridoxin) Aktív formája a piridoxál-foszfát (PLP), mely az aminosav anyagcsere számos reakciójában kofaktorként vesz részt. 100 g paprikában kb. 0,2 mg található (RDA 1,4 mg). B7 vitamin (biotin) A biotin (H-vitamin) kéntartalmú vitamin, négy karboxiláló enzim 14

koenzime. A zsírsavak előállításában, a szénhidrátfelhasználásban, aminosavanyagcserében lényeges. 100 g paprikában kb. 0,001mg található (RDA 50 μg). B9 vitamin (folsav) A sejtek osztódása szempontjából nélkülözhetetlen vitamin. Szerepe van még a fehérvérsejtek, vörösvértestek, vérlemezkék képzésében, az aminosavak, és nukleinsavak anyagcseréjében, de hozzájárul a gyomor- bélrendszer, és a szájnyálkahártya épségéhez is. 100 g paprikában kb. 0,013 mg található (RDA 200 μg). C-vitamin Szent-Györgyi Albert professzor az először hexuron-savnak nevezett bioaktív anyagot a magyar paprikából kristályosította ki nagy mennyiségben és nevezte el C-vitaminnak. A C-vitamin élettani hatásaira irányuló kutatási eredményeit 1937-ben Nobel-díjjal ismerték el. A C-vitamin jótékony hatásai közismertek: fokozza szervezetünkben az immunrendszer működését, növeli a fehérvérsejtek számát, melyek szembeszállnak a testünket megtámadó kórokozókkal, és fokozza a fehérvérsejtek működését. Jelentősen csökkenti a meghűléses betegségek, a nátha tüneteit. Az újabb kutatások szerint antioxidáns hatásánál fogva véd a szervezetet fenyegető rákkeltő anyagok káros hatásaitól is. A napi szükséglet minimuma 60 mg, azonban a környezeti stressz hatások, a dohányzás, lázzal járó betegségek növelik a szükséges adag mértékét. A friss paprika 100 g termése a termesztés körülményeitől és érettségétől függően akár 80-250 mg C-vitamint tartalmaz, amely önmagában fedezi a napi szükségletet (RDA 80 mg). E vitamin (tokoferol) A természetes E-vitamin nyolc különböző tokoferolt, és négy különböző tokotrienolt tartalmazhat. Az α-tokoferolt az emberi szervezetben található legaktívabb antioxidánsként tarják számon, visszaszorítja a sejtek szabadgyök termelését. A γ-tokoferol pedig a már meglévő szabadgyököket semmisíti meg. Számos kutatási eredmény alapján feltételezik, hogy a γ-tokoferolnak van valóban rákellenes és gyulladáscsökkentő hatása. A friss paprika 100 g termése kb. 3-10 mg E-vitamint tartalmaz, amelynek nagyobb része (kb. 60%-a) γ-tokoferol (RDA 12 mg). Karotinoidok Általánosan elmondható, hogy a paprikában a fejlődés és érés során felhalmozódnak a klorofillok, karotinoidok, antociánok, flavonoidok amelyek étvágygerjesztően színessé teszik a termést. A paprika színanyagainak az érzékszervi tulajdonságok alakítása mellett élettani - antioxidáns, szabadgyökfogó - hatásuk is van. A-provitamin tartalma színanyagtól függően változik, a piros színűek több karotint tartalmaznak, mint a zöld színű fajták. Az A-provitamin α-, β- és γ-karotin és β-kriptoxantin, a szervezetben normális anyagcsere-folyamatok során A vitaminná alakul át. Az A-vitamin hatátását számos folyamatban megfigyelték, így a retina (szemideghártya) fényérzékenységét biztosító rodopszin felépítésében, a csontnövekedésben, 15

a reprodukcióban, az embrionális fejlődésben, a hámszövet épségének a fenntartásában, az ektoderma normális fejlődéséhez és működéséhez (bőr, nyálkahártya, mirigyhám), és számos más sejt differenciálódásának irányításában. A kapszantin (narancsvörös) és kapszorubin (mélyvörös) kariotinoid vegyületek. A pirosra érés folyamatában a paprika termésben a kapszantin átalakul kapszorubinná. A zsírban oldódó, erőteljes színező hatású festékanyagok hőhatásra kevésbé érzékenyek, a C-vitamin hatását erősítik. A lutein a szem sárgafoltjának színanyaga, ennek épsége biztosítja az éleslátást. Idős embereknél különösen fontos törekedni arra, hogy a szervezetben ne csökkenjen a lutein mennyisége, mert különben erőteljesen romlik a látás. Flavonoidok. Szintén Szent-Györgyi Albert kutatási eredményei alapján korábban P-vitaminnak nevezték. A P-vitamin a C-vitamin kísérője, általában ugyanazokban az élelmiszerekben fordul elő. Ez az anyag segíti a C-vitamin felszívódását és megvédi az oxidációtól, ezenkívül erősíti a hajszálereket, csökkenti a hajszálerek áteresztőképességét (permeabilitását), innen az elnevezése is, de ma már nem tartják vitaminnak. Az egyik legfontosabb flavonoid a kvercetin, amely bizonyítottan védelmet nyújt az ereknek az oxidánsok által okozott károsodások ellen. A kvercetin a sárgásfehér paprika jellegzetes színanyaga. Összflavonoid mennyiség a paprikában: 0,02 mg/100 g. Kapszaicin A kapszaicint, a paprika csípősségéért felelős anyagot ételízesítőként évszázadok óta fogyasztják világszerte. Napjainkban a gyógyászatban is alkalmazzák az idegrendszerre gyakorolt kedvező biológiai hatásai miatt, többnyire külsődlegesen fájdalomcsillapítóként, izom- és ízületi fájdalmak, neuropátia okozta fájdalmak kezelésére. Táplálék kiegészítőként is alkalmazzák a kardiovaszkuláris- és az emésztőrendszert érintő kedvező hatásai miatt, valamint a fogyás elősegítésére.

limer, amely általánosan elfogadott tudományos bizonyítékok szerint kedvező élettani hatással bír. Az élelmi rostok hatása szerteágazó; teltségérzetet biztosítanak, csökkentik az éhségérzetet, elősegítik a jó bélműködést, szabályozzák a szénhidrát és zsíranyagcserét. Az élelmi rostokat csak a vastagbélben a bélflóra mikroorganizmusai képesek részben lebontani. A folyamat során keletkező rövid szénláncú zsírsavak elősegítik a probiotikus baktériumok (pl. Bifidobacterium nemzetség) működését így jótékony hatással vannak az emberi egészségre. Az élelmi rostok közé soroljuk a cellulózon, hemicellulózon és pektinen kívül a növényi sejtfalakban található lignint, valamint a gombák sejtfalában lévő kitint is. A vízben oldható élelmi rostok (pektinek) gátolják a zsírok és a koleszterin nagyarányú felszívódását, megkötik az epesavakat és így azok természetesen ürülnek a szervezetből. Az élelmi rostok rendszeres bevitele - naponta 25-30 g - csökkenti a koleszterin szintet a vérben. 100 gr friss paprikában kb. 3-4 g élelmi rost található (RDA 38 g). A paprika átlagos ásványi anyag tartalmáról a 2. táblázat tájékoztat. 2. táblázat Az étkezési paprika átlagos ásványianyag tartalma 100 g nyers tömegre vonatkoztatva és a felnőttek számára ajánlott napi beviteli mennyiség ásványi anyag Nátrium (Na)

átlagos mennyiség (mg 100 g-1)

RDA*

4 mg

1500 mg

160 mg

2000 mg

Kalcium (Ca)

14 mg

800 mg

Magnézium (Mg)

12 mg

375 mg

Foszfor (P)

33 mg

700 mg

Vas (Fe)

0,4 mg

14 mg

Szelén (Se)

0,7 μg

55 μg

Kálium (K)

A Pécsi Tudományegyetem által megerősített, saját kísérletes adatai alapján a gyomorba juttatott kapszaicin kivédi a fekélyképződést a nyálkahártyára kifejtett hatásán keresztül.

Molibdén (Mo)

0,03 μg

45 μg

Réz (Cu)

0,05 mg

1 mg

Cink (Zn)

0,2 mg

10 mg

Illóolajok

Mangán (Mn)

0,073 mg

2 mg

Kobalt (Co)

0,004 mg

n/a

Króm (Cr)

0,004 mg

40 μg

Nikkel (Ni)

0,015 mg

n/a

A paprikában található illóolajok étvágygerjesztő, izzasztó, vizelethajtó hatásúak. Élelmi rostok A Magyar Élelmiszerkönyv meghatározása szerint olyan, legalább három monomer egységgel rendelkező szénhidrát-polimer, amelyet a vékonybél nem emészt meg és nem szív fel, amely az élelmiszer fogyasztásra kerülő formájában természetes módon jelen levő, ehető-, élelmiszer-nyersanyagból fizikai, enzimes vagy vegyi eljárással kinyert-, vagy szintetikus szénhidrát-po16

*A felnőttek számára ajánlott napi beviteli mennyiség (RDA) értékeit, a Magyar Élelmiszerkönyv, alapján közöljük.

17

A TERMÉK ELŐÁLLÍTÁSA- RÉSZLETES TERMESZTÉSTECHNOLÓGIA A paprika környezeti igénye A sikeres paprikahajtatás elengedhetetlen feltétele, hogy minél pontosabban és részletesebben ismerjük az egyes fajták genetikai állományában örökletesen rögzített biológiai tényezők iránti igényét. A környezeti tényezők összessége minél jobban megközelíti a növény számára optimális értékeket, annál nagyobb hozamokat realizálhatunk a potenciálisan lehetséges termésmenynyiségből. A termesztő helyzetét tovább nehezíti, hogy fajok, fajták környezeti igénye a növény fejlődése során is változik, sőt az egyik tényező megváltozása hatással van a többi környezeti tényező aktuális optimumára is, a környezeti tényezők összessége egy sok tényezős dinamikus rendszert alkotnak. A legfontosabb tényezők a fény, a hő, a víz, a tápanyagok. Ezek a környezeti tényezők a növényi életfolyamatokban nélkülözhetetlenek. Hőigény A paprika Közép-Amerikából származik, így hőigénye magas. A legmelegebb igényű hajtatott zöldségfajok közé tartozik. A szerzők többsége szerint hő optimuma 25 °C (t). Különböző fejlődési stádiumában ettől eltérő hőmérsékletet igényel: csírázás idején t + 7 °C szikleveles korban t – 7 °C ültetéskor (néhány napig) t + 7 °C növekedéskor 150 W/m2-nél nagyobb sugárzásintenzitásnál t ± 0 °C növekedéskor 150 W/m2-nél kisebb sugárzásintenzitásnál t – 7 °C (min.) termésképzéskor t ± 0 °C Ezek a hőmérsékleti értékek az irodalomban általában a léghőmérsékletre vonatkoznak. Pontosabban közelíthetjük a paprika fajták hőoptimumát, ha a növényhőmérsékletére vonatkoztatjuk a fenti értékeket. A paprika a párolgása révén jelentősen képes hűteni magát, megfelelő gyökérzet esetén, ha elegendő víz áll a rendelkezésére, akkor 6-8 °C-kal képes hűteni a levelét az őt körülvevő léghőmérséklethez viszonyítva. A léghőmérséklet közvetlen hatást gyakorol a bogyó alakjára (hosszúság és átmérő aránya). A tölteni való típusú paprika aránya 1,1-1,4 körül van, ha közel optimális a léghőmérséklet.

18

A paprikatermesztésnél ajánlott növény hőmérséklet a fényviszonytól függően Sugárzásintenzitás (W/m2)

növényhőmérséklet maximum (°c)

minimális növényhőmérséklet éjszaka (°c)

100 W alatt

18-20

15-16

100-200

21-22

16

200-300

23-24

16-17

300 felett

25-26

17-18

Mi történik a növénnyel és a bogyóval, ha nem optimális a hőmérséklet? Először lassul a növekedés, majd 15 °C alatti hőmérséklet esetén, ami 3-4 napig vagy hosszabb ideig tart, torzul a terméshossz és a szélességének aránya. Túlzott generatív fázisba tolódik a növény, azaz csokrosan hozza a virágot és a termést. Ezekben a termésekben általában alig van mag, vagy jelentősen kevesebb, amiből az következik, hogy mérete kicsi és alakja torz lesz. Egy-egy ilyen hideg periódust a növény csak több hét alatt képes kinőni. Téli fényszegény időszakban 16-17 °C-on köt legjobban a TV paprika. A legnagyobb bogyónövekedést akkor mutatja a növény, ha egész nap derült égbolt mellett a sugárzásintenzitás maximuma 300-400 W/m2 közé esik, a növény hőmérséklete nem lépi túl a 26 °C-ot és éjszaka egyenletesen csökken a hőmérséklet napfelkeltéig 6-7 °C-kal (a 19-20 °C-ra). A túl magas nappali és éjszakai hőmérséklet hatására a bogyók növekedése lelassul. Amennyiben a levegő CO2 szintjét jó fényellátottságnál 600-800 ppm-re növeljük, akkor a nappali hőmérsékletét 2-3 °C-al megemelhetjük, valamint a levegő relatív páratartalmát is növelhetjük (lásd víznél). Külön érdemes szólni a talaj-, illetve a közeg hőmérsékletéről. A talaj esetében minimum 14-15 °C hőmérséklet a kívánatos, ugyanis már ennél a hőmérsékletnél is csökken a víz- és tápanyag-felvétel, azaz a növényi életfolyamatok erősen gátlódnak, elsősorban a foszfor relatív hiánya léphet fel. Az újabban vad fajokra oltott paprika esetében ez a talajhőmérsékleti küszöbérték 1-2 °C lehet alacsonyabb. Az izolált termesztésnél, amikor nem a berendezés talajába ültetünk, pontosabb hőmérséklet szabályozást lehet biztosítani. A közeg hőmérséklet palántanevelésnél és ültetést követő gyökeresedésig (7-10 nap) 22-23 °C az optimális. A közeg hőmérsékleténél is figyelemmel kell lenni elsősorban a mindenkori sugárzási viszonyokra. Télen, amikor a max. sugárzás nem haladja meg a 150 W/m2-t, akkor alacsonyabb hőmérsékletet (18-19 °C) kell tartani. Nyáron sem szabad azonban a közeg hőmérsékletét 22 °C fölé engedni, oxigénhiány tünetei (sárguló és lehulló levelek) jelennek meg 25 °C-os közeg esetén, valamint nehezíti a Ca felvételt és kiválthatja a hiány 19

tüneteit a bogyókon. Az opitmálisnál alacsonyabb közeg hőmérséklet generatív irányba tolja el a növényt és túl sok torz virág és termés képződik. A fény A termesztési tényezők közül az egyik legfontosabb, a növényi fotoszintézis nélkülözhetetlen eleme. A paprika származásából következik a fényigénye is: a 12-14 órás nappal hosszúság az ideális számára. A fejlődése valahol 50 W/m2 sugárzásintenzitásnál indul meg. A természetes sugárzásból a látható tartományt (PAR -400-700 nm-) hasznosítja legnagyobb mennyiségben a növény. a 400 W/m2 sugárzás intenzitást már a paprika növény nem tudja hasznosítani, mivel a fotoszintézis ennél az értéknél telítődik. Télen a nappal hosszúsága 8,5 órára is lecsökken és a maximális sugárzás intenzitás alig éri el délben, derült égbolt esetén a 100 W/m2 értéket. A fényhiány hatására jelentősen lelassul a növény növekedése, sőt sok napon egyáltalán nem növekszik a növény. A szükségesnél kevesebb asszimiláta képződik, amelyet a paprika növény bizonyos sorrendben hasznosít. Először a már fejlett bogyókba áramlanak a képződött termékek, utána a gyökérzet működéséhez használja a növény, majd pedig ha még van beépületlen asszimiláta, akkor a bimbókba irányul. Ilyenkor különösen fontos az optimális nappali és éjszakai növényhőmérséklet tartása, mert magasabb hőmérséklet hatására növekszik a növény légzése, ami elégeti a képződött hasznos anyagokat anélkül, hogy a növénybe beépülne. Magyarországon fényhiányos időszaknak tekinthetjük a novemberdecember-január hónapokat. Februárban már a januári fényintenzitás kétszerese is lehet, ami már jó közepes növekedést biztosít a paprika számára. A fényhiány mérséklésére alkalmas módszer a pótmegvilágítás. Ma Magyarországon a fejlett, korszerű palántanevelő üzemek alkalmazzák a palántanevelésnél. Ennek célja a nappal hosszúság növelése legalább 12 órára. Ha a természetes és a mesterséges megvilágítás együttes hossza eléri a 15 órát, akkor az 10-15 % hozamnövekedést eredményezhet. A termesztéskori pótmegvilágítási kísérletek széles körben folynak a hatás pontos tisztázása érdekében hagyományos nagy nyomású nátrium lámpákkal és az új LED világító testekkel is. Határozottan pozitív hatása van a paprikára, de egyelőre nem gazdaságos. Áprilistól szeptemberig túlzott sugárzással kell számolnunk és védekeznünk ellene. A hajtatásban árnyékolással védekezhetünk: festés, külső árnyékolás, belső árnyékolás. A túl erős besugárzás hatására a paprika nóduszai rövidülnek, a levelek felülete csökken, és könnyen eredményezheti a kis termések elrúgását. A kifejlett bogyóknál a túlmelegedés következtében fokozódik a Ca hiány megjelenése. A külső árnyékolásnál a raschel hálóval való fedést alkalmazzák leggyakrab20

ban fóliás berendezéseknél. Itt ügyeljünk, hogy ne zöld színűt alkalmazzunk, hanem bármilyen más színűt (piros, sárga, fehér színűt stb.), mivel a zöld hatására szignifikánsan csökken a termésmennyiség. Az árnyékolás hatására csökken a paprika növény túlmelegedése, ezért jobban köt és javul a bogyó minősége. Víz A paprika növény 70-95 %-a víz, így az ideális termésmennyiség eléréséhez nélkülözhetetlen a vízadagolás. A víz szerepe többcélú, egyrészt tápanyag, ami beépül a növénybe, másrészt oldószer, azaz a tápanyagok jelentős részét oldott formában veszi fel, harmadrészt elpárologtatja a növény. A felvett víz 90 %-át a növény párologtatásra használja, azaz hűti magát. A talajos termesztésnél a talaj víztartalma 75-80 % között ideális. Az izolált termesztésnél az alkalmazott közegtől függően a fejlődési fázishoz kell igazítani a víztartalmat. Az ültetést követően elsődleges cél a minél erősebb gyökér fejlesztése, ezt a 60-65 %-os nedvességtartalommal tudjuk elősegíteni. Az első kötések megjelenése után ezt növelni kell 70-75 %-ra. Majd a termőkorban, erős sugárzásintenzitás és magas léghőmérsékletnél tovább kell emelni 75-85 %-ig. Borús napokon ezt célszerű 10-15 %-kal csökkenteni. Ha a közegben nincs elegendő vízmennyiség, ez fokozza a terméselrúgást, ha ez még a só koncentráció növekedésével is párosul, akkor fokozódik a kalcium hiány tüneteinek megjelenése a termésen. A napi 10-15 %-nál magasabb közeg nedvesség ingadozás egyes érzékeny fajtáknál bogyórepedéshez vezethet. Amennyiben idővezérléses öntözést alkalmazunk, akkor a nagyon meleg napokon délelőtt relatív vízhiány alakulhat ki a közegben, ami csak délután 14-15 óra felé egyenlítődik ki, ami ugyancsak növelheti a kalciumhiányos bogyók arányát. Ilyen esetben célszerű hajnalban egy előöntözéssel a közeget szinte 100 %-ra telíteni, mivel napfelkelte után jelentős a paprika vízfelvétele. A víz kapcsán még feltétlenül szólni kell a levegő páratartalmáról. Természetesen a levegő páratartalmának kisebb a hatása a növekedésre és fejlődésre, mint a fénynek vagy a hőnek. Ideális a 70-80 %-os relatív páratartalom. Ha éjszaka magas, 90-95 %-os páratartalmat tartunk, akkor nő a már majdnem kész bogyók tömege, de az összes hozam nem nő. A nappali magas páratartalom viszont növeli a kötések számát, de 90 %-os páratartalomnál jelentősen fokozódik a gombás fertőzések kockázata is. A nyári nagy melegben az 50 %-os vagy alacsonyabb pára lassítja a növekedést. Ez nagy melegben történő ültetésnél jelenthet gondot, ezért ilyenkor fokozottan párásító öntözést kell alkalmazni.

21

Tápanyagok A hajtatásban az extra hozamok eléréséhez nagy mennyiségű tápanyagra van szüksége a növénynek. Egy tonna paprikatermés előállításához 2,4 kg N, 0,9 kg P és 2,9-3,5 kg K hatóanyag szükséges. Természetesen nem elég, hogy elegendő mennyiséget adjunk, hiszen azok aránya is fontos, amely azonban az egyes fejlődési fázisokban eltérő. A paprika napi tápanyagszükséglete (mg/m2·/nap) Fejlődési stádium

A paprika fejlődését befolyásoló tényezők hatása A fejlődést vegetatív irányba befolyásoló tényezők

A fejlődést generatív irányba befolyásoló tényezők

N növelése

nitrogén csökkentése

foszfor megvonása

foszfor növelése

magas hőmérséklet

alacsony hőmérséklet

sok víz

kevés víz

magas páratartalom

alacsony páratartalom

n

p

k

mg

Gyökeresedési szakasz

120

200

110

10

alacsony tápanyag koncentráció (EC)

Erős hajtásnövekedési szakasz

250

80

250

50

magas tápanyag koncentráció (EC)

Első termések érése

320

60

400

70

kevés fény

erős fény

Termőidőszak

310

60

400

60

rövid nappal

hosszú nappal

kicsi terhelés

nagy terhelés

nagy állománysűrűség

ritka állománysűrűség

(Szőriné, 2008) A táblázat jól mutatja, hogy kezdetben foszfortúlsúlyos tápoldat kell, majd fokozatosan a nitrogén, a kálium kerül jelentős túlsúlyba. Ügyelni kell arra is, hogy a paprika só érzékeny növény és a fehér fajták különösen. A tápanyagok egyik speciális része a CO2. Ezt döntően a levegőből veszi fel a növény, de 10-20 %-át a talajból is képes felvenni. A berendezés levegőjében található 300-400 ppm-nyi mennyiséget hamar felhasználja a paprika és légcsere útján pótlódik. A kísérletek igazolták, hogy a bőséges víz és tápanyag, optimális hőmérséklet és fényellátottság esetében a CO2 kerül minimumba, ami gátolja a paprika gyors növekedését, fejlődését, és a nagy hozamok elérését. Ha a CO2 szintet növeljük 800 ppm-ig is, akkor segíti a kötődést, magasabb fotoszintézist tesz lehetővé, ami növelheti a termésmennyiséget. A széndioxid trágya adagolását napkelte után 1-2 órával érdemes kezdeni és napnyugta előtt 2 órával befejezni. Lehetséges cseppfolyós CO2 alkalmazása, vagy ahol fosszilis energia égetése történik, ott az égésterméket is lehet használni, csak kéndioxid mentes legyen. A környezeti tényezők hatásának pontos ismerete fontos eszköz a kertész kezében a növényi folyamatok irányítása céljából. Ha az összefüggéseket jól ismerjük, akkor bizonyos határok között képesek lehetünk a megbillent egyensúlyú növényt a kívánt irányba befolyásolni. Télen fényszegény időben inkább vegetatív irányba torzul a növekedés, addig nyáron inkább túlzott generatív. Ezeket lehet mérsékelni a táblázatban látható tényezőkön keresztül.

22

2. Melléklet: A hajtatott paprika termesztési időszakai (táblázat)

A hajtatott paprika talajos termesztéstechnológiája A paprika termesztését „hagyományosan” talajon végezzük a fűtött vagy fűtetlen termesztő-berendezéseinkben. Mivel a termesztő-berendezések, kivéve a legegyszerűbb kislégterű fóliákat, műszakilag olyan egységet képviselnek melyek áttelepítése megoldhatatlan. Esetleg a termelő sem rendelkezik olyan területtel ahová vándoroltathatná berendezéseit. Ennek következtében a talajon termelő kertészeknek növény-egészségügyi- és talajból eredő problémákkal kell szembenézniük. A folyamatos monokultúrás paprikahajtatás a károsítók felszaporodásával jár, a talaj szerkezete pedig folyamatos romlásnak van kitéve a termesztés során. Napjainkban már a talajfertőtlenítés, talajcsere sem jelent hatékony és olcsó megoldási lehetőséget ezekre a problémákra. Talajigény A paprikanövény igényes a talaj szerkezetére, tápanyagtartalmára, magas hozamot csak jó szerkezetű, megfelelő tápanyagtartalommal rendelkező talajon érhetünk el. A terület előkészítése a talajművelésével kezdődik. Vissza kell állítani a megfelelő szerkezetet, hogy a paprikanövény gyökere számára optimális víz levegő viszonyt tudjunk kialakítani, ilyen az aprómorzsás talajszerkezet. Talajelőkészítés A talaj művelését ásógéppel kell végezni, úgy hogy évenként változtassuk a művelési mélységet az eketalp (vízzáró) réteg kialakulásának megaka23

dályozása érdekében. Az ásógép a talajmaróval szemben, nem rombolja a talajszerkezetet, nem porosítja, nem teszi levegőtlenné. Ásógéppel a különböző talajszerkezet javító anyagok és az alaptrágyázáshoz felhasználandó műtrágyák bedolgozhatók a talajba. A talaj szerkezetét a jó minőségű szervestrágya, szalma, kendercsepü, rostostőzeg, gombaföld, használt kókuszrost egyenletes bedolgozásával javíthatjuk. A talajművelés már az előző kultúra felszámolásával elkezdődik, ezért már a termesztést megelőző kultúra befejezésénél figyelemmel kell lenni ezekre: csepegtető öntözés használata esetén a csepegtetőcsövek sávjában só felhalmozódás keletkezhet, ezt ki kell mosni nagyobb adagú öntözéssel, amennyiben túlkésőn fejezzük be a csepegtetést a sávokban eltérő nedvességű talaj művelésével lehet problémánk. A jó talajszerkezet kialakításához megfelelő és egyenletes nedvességtartalmú talaj szükséges melynek nedvességtartalma 70% körüli. A paprika gyökérzete sekélyen, a felső 20-25 cm-es rétegben helyezkedik el, ennek a rétegnek kell a fizikai, kémiai tulajdonságait beállítani. Tápanyag-utánpótlás A talaj tápanyagtartalmának ismerete elengedhetetlen a megfelelő minőség és hozam biztosításának érdekében. Az alaptrágyázáshoz talajmintát kell venni laboratóriumi vizsgálat céljából, mely alapján meghatározhatók a további szükséges beavatkozások. A talajmintát a területre jellemző helyekről kell gyűjteni, ásóval, talajmintavevővel, kislapáttal a talajfelszíntől 20-25 cm mélységig, a gyökérzónából. A szedett mintákat össze kell keverni (átlagminta) és 1-2 kg mennyiséget tiszta műanyag zacskóba téve a laboratóriumban kell leadni. Az átlagostól eltérő mintákat külön kell vizsgáltatni (pl. talajfolt). Az alaptrágyázáshoz a vizsgálatot 1:2 arányú vizes kivonatból kell készíteni, mert ez a módszer határozza meg a könnyen felvehető tápanyagok mennyiségét, ami hajtatásban fontos. Az elvégzett talajvizsgálat támpontot ad az alaptrágyázáshoz, ilyenkor kell és lehet viszonylag olcsón tápanyaggal feltölteni a talajt illetve a talaj növény számára megfelelő tápanyagarányait kialakítani. Ültetés A termesztő-berendezésekben ki kell jelölni a sorok helyét. Jellemző az ikersoros elrendezés (70+40*20-30 cm). A talaj hőmérsékletét figyelembe kell venni, hideg talaj esetén tápanyag-felvételi zavarok lépnek fel (foszfor), magas talaj-hőmérsékleten növényvédelmi problémák léphetnek fel pl. fonálférgek szaporodási üteme fokozódik, nagyobb kártételre számíthatunk. Az ültetéshez megfelelő fejlettségű, növekedésben lévő palántákat kell felhasználni. Az ültetést úgy kell végezni, hogy a növény gyökere és gyökérnyaki része ne sérüljön, a tápkocka felső része a talajfelszínnel egy szintbe kerüljön, a mélyre való ültetésnek (sziklevélig) növény-egészségügyi kockázatai vannak, kerülni kell. A frissen elültetett palántákat be kell öntözni, tömlővel a talajt a gyökerek köré kell mosatni. 24

Öntözés, tápanyag-utánpótlás A termesztés során jól felépített nagy terméshozam elérésére képes növényállomány felnevelése a cél. A termesztés elején a termések megnevelésére alkalmas vegetatív részeket kell fejlesztenünk (gyökér, szár, hajtás, levél). A trágyázást általában összehangolják az öntözéssel és tápoldatként juttatják ki a növények számára a tápanyagokat. A tápoldatozásnál az öntözővíz tápanyagtartalmát figyelembe kell venni (öntözővíz vizsgálat) a vízben oldott elemek tápanyagként hasznosulnak. Az öntözővíz minősége meghatározza a termeszthető kultúrát és a termesztési technológia lehetőségét is. Amennyiben jók a körülmények, az alaptrágyázást elvégeztük akkor virágzásig nem szükséges a tápanyag adagolásba beavatkozni, elegendő időjárástól függően néhány slagos öntözés, mellyel nagy és elágazó gyökérrendszer alakítható ki és a növények egyedi vízigénye kielégíthető. A virágzás időszakában kell elkezdeni a tápoldatozást-csepegtető öntözést, el kell dönteni, hogy a növény elég fejlett e már a termések kineveléséhez vagy virágot kell e eltávolítani, esetleg az EC növelésével a virágok kötődését kell segíteni. A kötődés javítható a tápoldat kálium arányának növelésével (N:K=1:1,7), hőmérséklet szabályozásával. A kötődés után a termések minőségének és mennyiségének biztosítása a feladat. A növekedés fenntartásához és új kötések megtartása érdekében folyamatos tápoldatozásra van szükség, (N:K=1-1,4:1), a tápoldat-összetétel a növekedés és a termésmennyiség figyelembevételével változtatható. A tápoldatozásnál fontos, hogy ha elkezdjük, akkor folytassuk is, hiszen a paprika tápanyagigényes de sóérzékeny növény – gyökerei sekélyen helyezkednek el a kialakult gyökérrendszert szárítással és túlöntözéssel is károsíthatjuk. Jó szerkezetű talajon, ahol a víz lefele tud mozogni, kialakul a csepegtetőcsövek mellet egy olyan sáv amiben a gyökerek jól érzik magukat, megfelelő a víz-tápanyag és levegő ellátottságuk, nem keresnek illetve menekülnek ezért a növény nem pazarol energiát folyton gyökerek fejlesztésére. A kiadagolt tápoldat mennyiségét mindig a növény igénye és az időjárás határozza meg. Felső öntözést csak páratartalom növelésére alkalmazzunk esetleg a felhalmozódott sók kimosására. Rossz vízvezetés esetén a talajoldat párolgásával a fel nem vett tápanyagok és káros sók felfelé mozognak –sókivirágzás- emelik a talaj EC-t, nehezítik a növény tápanyagfelvételét, ezért talajlazítással, villázással, drénezéssel meg kell teremteni a víz elfolyásának lehetőségét a só kimosódását a talajból. 25

A tápoldatozás során talajos termesztésben a N, K, Mg, Ca adagolása indokolt, mikroelemek utánpótlása azok hiánya esetén javasolható. Leggyakrabban előforduló mikroelem hiányok, tápanyag-felvételi zavarból adódnak, a talaj lazításával tömörödésének megszüntetésével megszűnnek. Tápanyag-utánpótlásnál nem csak a tápoldat összetételére kell figyelni, hanem a növény által felhasznált tápanyag mennyiségére is, amely az elérendő-elérhető termésszint figyelembevételével ítélhető meg. Talajápolás Talajos hajtatásban fontos a talaj levegős, tömörödés mentes szerkezetének fenntartása a termesztés folyamán, az öntözés, szedés, ápolási munkák miatt tömörödött, letaposott talajt lazítani kell villázással, esetleg sekély rotálással, vigyázva hogy a növények gyökerei ne sérüljenek. Talajos termesztés esetén fontos a kikelt gyomnövények eltávolítása, gyomlálás, sekély kapálás. Vegyszeres gyomirtás a tenyészidőben nem javasolt. A talajos termesztés hozamait legjobban a talaj szerkezete, ezen keresztül tápanyag, víz és levegő ellátó képessége korlátozza. Egyre nagyobb kihívás a talajlakó károsítók elleni védekezés megoldása, mely a talajélet helyreállításával oldható meg biztonságosan és fenntartható módon. Növényápolás A paprika növényápolásának fő célja a mindenkori környezeti viszonyoknak megfelelően a növény generatív- vegetatív egyensúlyának megőrzése. Eszközei a metszés, tekerés, termésválogatás, tetejezés, döntés. A növényápolás idejét és módját a különböző termesztéstechnológia és fajta sajátosságok befolyásolják.

26

A hajtatott paprika talajnélküli termesztése Kőzetgyapot közegen A hajtatásos paprikatermesztés egyik leggyakrabban használt közege a kőzetgyapot. Gyors elterjedését segítette, hogy magasabbak a termésátlagok, jobb a minőség és nagyobb a termesztés biztonsága a kőzetgyapot használatakor. A szerves közegekkel ellentétben a kőgyapot struktúrája ismételhető, stabil, a termesztés ideje alatt nem változik és nincs hatással a tápelemek felvételére. A gyökérzóna klímája irányítható, a közeg értékeit, mint a nedvességtartalom és tápanyagszint, gyorsan lehet változtatni és igazítani a meglévő klimatikus körülményekhez, a növény állapotához. Magyarországon a kőgyapotos termesztés üvegházakban és fóliákban egyaránt eredményesen alkalmazható. A Grodan kőgyapotot mint termesztő közeget már több mint 45 éve használják, részletes és megbízható alkalmazási technológiák állnak rendelkezésre. A gyártási folyamat és a termék állandóságát az ISO 14001:2004 és az ISO 9001:2008 minőségbiztosítás garantálja. A környezetbarát, ökológiai jellemzők okán rendelkezik EU Ecolabel licensszel. KIWA regisztrált közeg, a GLOBALGAP tagja. A kőgyapot gyártásához a talajszerkezet 60 %-át is alkotó szervetlen anyagokat használják: bazaltot és kálcium-karbonátot. Az őrölt anyagokat és a kokszot 1600-1800 oC-ra hevítik fel, a folyó lávát nyomás alatt szitán keresztül préselik át és irányított levegő hatására 0,04 – 0,05 mm-es szálakat húznak belőle. Az előállított szálakat rendezik, közben a felületüket olyan gyanta anyaggal kezelik, amely biztosítja a stabil szerkezetet és a nedvszívó képességet. A vastagabb bevonás növeli a szálak átmérőjét, ezáltal a kőgyapot sűrűsége nagyobb, szerkezete tartósabb lesz, a szálak erősebben kapcsolódnak össze. A 0,075 g/cm3-nél nagyobb sűrűségű anyag több éves kultúrákhoz használható, az ennél kisebb fajsúlyú anyagok pedig a rövidebb 1-2 éves termesztéshez javasolhatók. A szerkezet végleges sűrűsége a szálak tömörítése után alakul ki, ezután a kész anyagot megfelelő méretekre vágják fel. A vágás irányától függően a kőgyapot szálak többsége a táblákon belül függőlegesen vagy vízszintesen lehet. A függőleges elhelyezés stabilabb, tartósabb szerkezetet és jobb gázcserét biztosít, a gyökér könnyebben húzódik a táblák aljára. A vízmegtartó képessége kisebb, könnyebben drénel, vagyis a tápoldat átfolyik rajta úgy, hogy kisebb mértékben változtatja az értékeket a közeg egész térfogatában. A vízszintes szál elhelyezés egyenletesebb tápoldat eloszlást biztosít a tábla egész térfogatában, mivel a tápoldat a szálak mentén oldal irányban is könnyebben mozog. A szerkezete sérülékenyebb mechanikai nyomásra és kémiai reakciókra egyaránt. A legjobb minőségű kőgyapotnál (Master, Grotop Master) a felső 2-3 centiméteres réteg 15-20 %-kal nagyobb sűrűségű. Ennek köszönhetően a felső réteg több vizet képes megtartani. Az egyenletes sűrűségű táblákban a nedvességtartalom a tetején mindig a legalacsonyabb, az alján a legmagasabb, Master táblánál a tábla teteje és alja megközelítően azonos nedvességű, ezért a gyökér - amely elsődlegesen a víz 27

felé növekszik - először a tábla tetejét szövi át és csak később halad a tábla alja felé. A tábla tetején erősen elágazó gyökérrendszer nagyon könnyen képes felújulni, amennyiben hibás öntözés vagy más műszaki hiba miatt elpusztítjuk a tábla alján lévő gyökereket. A kőgyapot választása alapvetően a klimatikus körülmények alapján történik. Magyarországon a berendezés technikai felszereltségétől és a kőgyapot minőségétől függően, négyzetméterenként 8-11 liter közeg használata javasolt. Ennél kisebb mennyiség, szélsőséges időjárási viszonyoknál vagy kisebb technikai problémánál nem képes ellátni a növényeket. A több közeg, átlagos körülmények között nem hoz magasabb hozamot. A minőségi, illetve mennyiségi választásra legnagyobb hatással az öntözőrendszer teljesítménye, a berendezés technikai háttere és a kertész tudása van. Amennyiben az öntözőrendszer képes 20 percenkénti vízadagolásra (vagyis óránként 3 öntözés) és teljesítménye óránként eléri a 1500 ml/m2 –t, mindegyik kőgyapot típus használható. Kevésbé hatékony öntözőrendszer esetén, nagyobb víztartalmú közeg használata javasolt, mivel az több vizet és tápanyagot tud raktározni és egyenletesebben látja el a növényeket a hosszú öntözési szünetekben is. Nagyon fontos tudni, hogy vizesebb közegen télen, kora tavasszal és késő ősszel a növények nehezen irányíthatók: fényhiányos időben a növekedésük túl vegetatív, az ízközök nagyok. Alacsony fóliákban, amikor kompakt növekedésre törekszünk, ez nagy hátrány. Téli, illetve kora tavaszi ültetés után a paprika kötését szabályozni kell. A magasabb tápanyagtartalom a közegben (magasabb EC), a „szárazabb” gyökérzóna a virágzást és kötését segíti, kevesebb a rúgás. Vizes közegben ez nagyon nehezen kivételezhető. Amennyiben ez a tápelemek lekötésével párosul (ami az összes szerves közegre jellemző), az első termések beköttetése nehéz, a növény egyensúlya felborul és a termésképzés lényegesen késik. A szárazabb közeget egy jól működő öntözőrendszerrel bármikor vizesen lehet tartani. A tábla típus kiválasztásánál figyelembe kell venni a fajta jellegét: nagyon vegetatív fajtáknak függőleges-, generatív fajtáknak vízszintes szálszerkezet javasolt. A közeg szerkezete hatással van arra, hogy mennyi túlfolyás szükséges a termesztéshez. Laza, darabos, függőleges szál iránynál nagyobb drént kell biztosítani ahhoz, hogy optimális értéket tartsunk a táblában. Vízszintes szálszerkezetnél kisebb a műtrágya felhasználása. Az új generációs termesztő közegek gyártásában olyan nedvesség elősegítő gyantát használnak, amelyeken a víz és tápelemek állandóan mozoghatnak. Ezáltal a csepegtető közötti részben is folyamatos a tápanyagpótlás, a szálak átöblítésére lényegesen kevesebb víz és műtrágya szükséges.

28

termesztési rendszerek Magyar viszonyoknál szinte csak táblás termesztés van. Ehhez a 100200 cm hosszú, 15-20 cm széles és 7,5 cm magas, fóliával borított termesztőtáblákat használjuk. Konténeres termesztéshez a 2 x 2 x 2 cm-es darabokra aprított kőgyapot javasolt, amellyel megtöltjük az edényeket. Alacsony fóliasátrakban viszont (7,5 méter széles berendezések), ahol a hosszúkultúrás termesztés nehezen valósítható meg csak a hagyományos, táblás rendszer alkalmazható. A konténeres rendszerrel vagy emelt csatornával, még jobban szűkül a légtér, lehetetlenné téve a hajtatást. Magasabb berendezésekben bármelyik rendszer működtethető, ott a költség és technológiai alkalmasság játszik döntő szerepet. Az ikersoros táblás rendszerek esetén a 15 cm széles, 7,5 cm magas kőgyapot táblák egymással párhuzamosan, ikersorokban helyezkednek el. Az ikersorok közötti 60-90 cm-es távolság művelő útként szolgál, a sorok között 40-60 cm van. A növények között 25-30 cm távolság javasolt, ennél sűrűbb ültetés sorokban a nagy légterű, magas támrendszerű berendezésekben alkalmazható, ahol a növények ápolása kocsikról történik, amelyhez szélesebb út szükséges. A drén elvezetése az ikersorban készített árkon keresztül történik. A támrendszer a táblák fölött van, két szárra vezetésnél mindkét hajtást azonos drótra kötik fel. Az egysoros V-elrendezés esetén a táblák szélessége 20 cm, a sorok közötti távolság 120-150 cm, a sorban viszont 14-18 cm. A közeg fölött kettő huzal van 50-60 cm távolságban egymástól, és ez esetben egyik szár a balra, a másik pedig a jobb oldalira kerül. A V-rendszer előnyei: kevesebb közeget kell használni, kezelése (behordása, kihordása) kevesebb munkát igényel. A rendszerben nagyobb távolság van a sorok között, a fűtőcsövek távolabbra vannak a közegtől, ezáltal nehezebben kifűthető a gyökérzóna, a fűtés magasabb hőmérsékleten üzemeltethető. A termesztés alatt keletkező túlfolyást, a táblasor alatt vagy mellett készített drénárkokon keresztül vezetik ki a házból. Felfüggesztett csatornarendszer a V-rendszernek egy fejlesztett változata, amikor a táblákat a talajtól 40-45 cm-re, a ház szerkezetére felfüggesztett vagy alátámasztott fémcsatorna tetejére helyezzük el. A túlfolyást a csatorna gyűjti össze. Alkalmazása precízebb termesztésirányítást tesz lehetővé, a víz és műtrágya felhasználása csökkenthető, a zárt rendszer megvalósítható. A rendszerek megvalósítása a terület előkészítésével kezdődik. Amennyiben a berendezésben a talajszint a behordott szerves anyagok miatt magas, célszerű egy részét eltávolítani, hogy megfelelő belső magassága legyen. Ezután következik a durva szintalakítás, a 2%-os lejtés kialakítása a drén gyűjtő árkok hosszanti irányában. A drén árkok kiképzése laza homokos talajon egyszerű: enyhe tömörítés után kézzel vagy speciális tálcával kihúzzák a mélyedést, a kikerülő földet pedig elsimítják a csapáson. Ez biztosítja a kondenzvíz 29

lefolyását a csapásról, a borító fólia nem csúszik. Optimális esetben az árkok mentén elhelyezett tábla hosszanti lejtése 2% szélességben, az árok felé maximum 1%. Túl magas lejtésnél a táblák könnyen becsúsznak az árokba, hiánya esetén pedig a drén könnyen kifolyik a csapásra. A tereprendezést a terület fóliával történő borítása követi, amely elszigeteli a talajt és a benne lévő kórokozókat, illetve kártevőket a berendezés belsejétől. A borításhoz általában sima, 1-2 éven keresztül használható, tejfehér 0,05-1 mm vastagságú fóliát használnak, amely 50 %-kal javítja a ház fényviszonyait télen. A vastagabb, 2 rétegű fóliát több évre rakják le, amelynek fekete alsó része gátolja a gyomok csírázását. Hosszan tartó kultúráknál, csatornás rendszereknél a tartós fóliaszövet borítás garantálja, hogy a víz sehol nem áll meg, a szárak, levelek lerakhatók a felszínükre. A szövet nem csökkenti a talaj evaporációt és a hő puffer hatását olyan mértékkel, mint a sima fólia. A dréngyűjtő árkokba kettő vagy három réteg fólia kerül a biztonságos víz elvezetés érdekében. A fólia széleit rögzítjük, középen a fűtőcső tartók akadályozzák meg annak csúszását. Legtöbb esetben a táblákat közvetlenül a talajra helyezzük el. Téli termesztésben előnyös, ha a tábla alját elszigeteljük a hideg talajtól. Legegyszerűbb a 2-3 cm vastag nikecell vagy pukacsos fólia használata. A táblák elhelyezésénél követni kell a gyártók javaslatát, a felirat az irányadó. Master tábláknál a sűrű réteg kerül a tetejére. Öntözés Kőgyapotos termesztés esetén a tápanyag és víz kijuttatása egyszerre, tápoldat formájában történik öntöző-tápoldatozó rendszeren keresztül. Grodanos termesztéshez javasolt tápoldat összetételét a táblázat mutatja: Tápelemek mg/l

1

2

3

4

5

6

7

N-NO3

130

250

240

250

190

275

200

P

45

55

50

50

43

56

35

K

135

240

240

335

190

319

190

Mg

40

55

50

40

30

43

40

Ca

170

225

220

215

230

235

300

S

40

45

45

55

50

50

50

Fe

2,0

1,3

1,3

1,3

1,5

1,5

1,5

Mn

0,5

0,5

0,5

0,5

0,5

0,55

0,25

B

0,4

0,45

0,35

0,35

0,35

0,40

0,350

30

Cu

0,05

0,1

0,05

0,05

0,05

0,05

0,05

Zn

0,33

0,25

0,25

0,25

0,25

0,33

0,25

Mo

0,05

0,1

0,1

0,05

0,05

0,05

0,05

EC

2,0

2,3

2,32,7

2,4-2,7

2,02,2

2,2-2,4

2,5

pH

5,5

5,5

5,7

5,7

5,7

5,5

5,7

Tábla feltöltés

Vegetatív fáziselső termésig

Teljes terhelés alacsony fénynél

Teljes terhelés nyáron

Standard tápoldat

Magyarázat:

Palántanevelés

A víz- és oldott műtrágyákból készített tápoldatot szelepeken, szárnyvezetékeken, egyedi csepegtető testeken keresztül juttatjuk el a növényekhez. Négyzetméterenként annyi 1-2 l/óra teljesítményű csepegtető kell, ahány növényt ültetünk. Megbízhatóság szempontjából a magas nyomású rendszerek a legjobbak, ahol egy csepegtetőhöz egy nyomásszabályzó gomba van. Kevésbé precíz az adagolás, ha egy gombához 2 illetve több csepegtetőtest tartozik. Rossz minőségű víz esetén használható csepegtetőszalag, amelyet befűznek a tábla fóliája alá. Az előkészítés során a termesztő táblákat 100 %-ig feltöltjük tápoldattal. Ehhez a tábla tetején az ültetés helyén kivágjuk a lyukakat, belehelyezzük a csepegtetőt és feltöltjük, amíg a tápoldat nem bugyog ki a tetején. A későbbiekben az öntözések során a tápoldat a csepegtetőtestből átfolyik a gyökérzóna körül lévő kőgyapot táblán vagy kockán. Folyamatos működtetés alatt a tápoldat pótolja a növények által felvett ionokat, az elpárologtatatott vizet, nedvesen tartja a közeget és kimossa a felesleges elemeket. A túlfolyó tápoldat a drénkivágásokon keresztül kifolyik a táblákból, amit a drénárkok vagy csatornarendszerek gyűjtenek össze. A túlfolyást célszerű hasznosítani, mivel tápanyagtartalma van: fertőtlenítés nélkül más szabadföldi kultúrák tápoldatozására is alkalmas, de a tápoldat fertőtlenítés után visszaforgatható. A drén lyuk készíthető a tábla feltöltése után, 1-2 nappal az ültetés előtt, de legkésőbb 3-4 nappal ültetés után. Célja, hogy ne maradjon pangó víz a gyökérzónában, ezért a tábla alján 5-8 cm hosszan fel kell vágni a fóliát. Általában elegendő 1 kivágás folyóméterenként, de egyenlőtlen területen néha többre van szükség. A helytelen drén lyuk készítése pangó víz kialakulásához vezet (amit elősegít a hibás tereprendezés), ez viszont lassítja a gyökeresedést. A tápoldatozás gyakoriságát, az adagolt tápoldat mennyiségét és összetételét az ültetési időpont és a külső körülmények határozzák meg. Amíg a gyökerek nem nőnek át a táblába, napi 2-6 öntözést alkalmazunk. Ebben az idő31

szakban az öntözési adag 200-250 ml/m2, az alkalmazott EC 2,2-2,8 mS/cm. Ültetés után 1 héttel, amikor a gyökerek már átmentek a táblákba, az öntözéseket napi 1-2-re csökkentjük, hogy erős gyökérrendszer fejlődjön. Fejlett állományban az öntözés sűrűsége elsősorban a fényviszonyoktól függ. Borús időben: ritkán nagyobb mennyiséget, meleg, napfényes időben pedig gyakrabban, kisebb adagokat használunk. Javasolt egyszeri adag: 210-350 ml/m2. A kiadott tápoldat mennyisége akkor elegendő, ha a túlfolyás 10-30% és a táblák nedvessége 70-80%. Az adagolást napkelte után 1-3 órával kezdjük, és 1-4 órával napnyugta előtt fejezzük be. A tápoldat szükséglet: 2,5-3,5 ml tápoldat/Joul. A fénymennyiség függvényében a tápoldat sótartalmát is változtatnunk kell. Borús időben a párologtatás csökken, emiatt a tápoldatnak töményebbnek kell lenni. Erős napsütésben, amikor a növénynek sok vízre van szüksége, alacsonyabb EC értékű tápoldattal könnyítjük a vízfelvételt. Nyári időszakokban, napnyugta után is tápoldatozunk (ún. éjszakai öntözés). Az egész termesztés ideje alatt nagy figyelmet kell fordítanunk a megfelelő töménység kiválasztására. A vegetatív növekedés alacsonyabb EC-vel fokozható, így alkalmazása a gyökeresedési szakaszban javasolt, amikor a paprika erősen bekötött, és ha az ízközök nagyon lerövidültek. Magas EC-vel foghatjuk vissza a túlzott vegetatív növekedést és kényszeríthetjük a növényeket virágzásra és a termések bekötésére.

hajtást rendszeresen 10-14 naponta a madzag mellé tekerjük. A harmadik ágat később, márciusban indítjuk az egyik oldalhajtásból. A termesztés alatt az oldalhajtásokat az első levél után csípjük vissza, meghagyva rajta a virágot. Növény vezetése két szálra

környezeti igények A kőgyapotos paprika környezeti igényei hasonlítanak a talajon termesztett paprikáéhoz. Az alap termesztéstechnológiai különbségek a következők: - A gyökérzóna a berendezés légterében van, jobban ki van téve a klimatikus viszonyoknak. - Télen és kora tavasszal a talaj takarása lényegesen növeli a fény mennyiségét és csökkenti a páratartalmat. Nyári hónapokban, két ültetés esetén - túl erős besugárzás idején - ez hátrányos lehet. Ebben az esetben javasolt a ház árnyékolása és a talajtakaró fólia öntözése vagy a párásítás. - Kőgyapotos termesztésben általában folyton növő fajtákat használunk. A magyarországi hajtatásban meghatározó szerepet játszó fehér húsú paprikák többsége generatív jellegű, emiatt októberi-decemberi ültetéseknél figyelni kell a kellő lombfelület fejlesztésére. A hegyes-erős és kaliforniai típusú fajták is termeszthetők kőgyapoton. A kőgyapotos paprika ültetési sűrűsége a következő: - 2-2,5 növény/m2 - 3 szálra vezetve - 2 szálra vezetve - 3-3,5 növ./m2 2 -1-1 szálra vezetve - 6-7 növ. / m Üzemi tapasztalatok alapján elmondható, hogy a leggazdaságosabb és legelterjedtebb a két szálra vezetés az első elágazástól úgy, hogy a két legerősebb 32

-A költségek csökkentése miatt, Magyarországon gyakori a többszöri ültetés azonos táblára. Ez esetben, amennyiben szükséges a táblák fertőtlenítése, a műveletet 5%-os hidrogén-peroxiddal (H2O2) végezhetjük. A két ültetés között nedvesen kell tartani a táblát. -Grodan közegen egyszerűsíteni lehet a növényvédelmet- sok növény védőszer csepegtetőn adható ki és a felvehetősége lényegesen gyorsabb és kiszámítható. palántanevelés a kőgyapotos termesztés esetén kőgyapotban történik. A magot 2,5 x 2,5 x 4 cm-es, 1-2 EC értékű tápoldatban beáztatott magvető kockába vetjük, majd 2-5 mm vastagon vermiculittal takarjuk be. A kockákat fertőtlenített ládákba vagy az asztalra helyezzük úgy, hogy a felesleges tápoldat el tudjon folyni. A magvetést célszerű papírral vagy fóliával letakarni és 33

figyelni, hogy a közeg ne melegedjen túl és ne száradjon ki. Optimális csírázási hőmérséklet: éjjel-nappal 23-25 °C. A csíra megjelenésekor eltávolítjuk a papírtakarást, csökkentjük a hőmérsékletet és a növényeket 1,5 -1,8 EC-jű tápoldattal öntözzük. A palántaneveléshez 7,5-10 x 7,5-10 x 6,5-7 cm, függőleges szálelrendezésű, oldalt fóliával borított kockákat használunk. A kockákat tűzdelés előtt 1 nappal átitatjuk, vagy 5 másodpercig beáztatjuk 2,3-2,5 EC értékű és 5,5 pH-s tápoldatban. A magoncot teljesen nyitott szikleveles állapotban tűzdelhetjük a magvetés utáni 14-19. napon. Hagyományos tűzdelésnél a magvetőt belehelyezzük a palántanevelő kockába. Téli palántaneveléskor a megnyúlás miatt alkalmazható a fordított (gyökérrel felfelé) tűzdelés is. Ebben az esetben ügyelni kell arra, hogy a szár ne sérüljön meg. A palántanevelés ideje alatt rendszeresen ellenőrizni kell a kockában lévő tápoldat EC és pH értékét, valamint a közeg nedvességét. Amikor a kőgyapot nedvesség tartalma 60% alá esik, javasolt a palánták öntözése felülről tömlővel, áztatással, vagy árasztásos módszerrel. Egyszeri öntözéssel 100-150 ml tápoldatot adunk növényenként. Az öntözés mindig tápoldattal történik. A palántanevelés időtartama nyáron 30-35 nap, kora ősszel és télen 40-45 nap. Palánták 8 leveles kortól alkalmasak ültetésre, de legkésőbb akkor, amikor a villa utáni elágazások 10-15 cm hosszúak. Fontos, hogy a növények minimum 6-7 lomblevéllel rendelkezzenek, a kocka alján látható gyökérzet fehér legyen. Legkésőbbi ültetési időpont az első bimbó megjelenése, az ennél fejlettebb növények nehezen gyökeresednek, és könnyebben megtámadja őket a Pythium. A palántákat azonnal feltöltő tápoldattal átitatott termesztő táblára helyezzük el. Ültetéskor vigyázni kell, hogy a kockák nedvessége egyenletes legyen, ez biztosítja, hogy egységesebb „helyzetből” induljanak és a növények stabilabban álljanak. Gyakran a palántát közvetlenül ültetés előtt bemártják tápoldatba, ami maximális feltöltést biztosít. A fertőzések elkerülése érdekében javasolt az „áztató” tápoldathoz hozzáadni gombafertőzéseket gátló növényvédő szereket. Amennyiben nagy palántát ültetünk, célszerű az ültetéssel egy időben felkötözni, hogy az elkövetkezendő 2 hetes gyökeresedési időszakban minél kevesebbet kelljen mozgatni a növényeket. A gyökérrendszer kialakulása a táblában az ültetés utáni első 3-4 hétben történik. Az elhelyezése, a minősége később, a termesztés teljes időszakában alapvető szerepet játszik a növények növekedésében és fejlődésében, segít alkalmazkodni a szokatlan időjárási viszonyokhoz. Amennyiben a gyökérrendszer nem szövi át teljesen a táblát, nemcsak tápoldat veszteség keletkezik (több túlfolyás a tápelemek felhasználása nélkül), de csökken a lehetőség az optimális tápanyagellátásra is. Ez hozam csökkenéshez vezet. Elfogadott tény, hogy a termés mennyisége százalékban annyit csökken, amennyi tábla százalékában nem fejlődött ki a gyökér. 34

Kókuszrost közegen 1.A kókuszrost termesztő közeg használata – és minőségbiztosítása Az ezredforduló után a hazai hidrokultúrás termesztés közegeinek piacán is megjelent a kókuszrost, mint termesztő közeg. Napjainkban a kókuszrostot, amely egy minden évben többször megújuló természetes erőforrás, gyökérrögzítő közegként egyre szélesebb körben használják izolált termesztésben, A termékek (kókuszrost bála, tégla és termesztő tábla) előállítása során speciálisan a termesztő-közegekre kifejlesztett minőségbiztosítási-rendszer (RHP, IMO). szavatolja a kiegyenlített magas minőséget Az RHP pecséttel ellátott közegek megfelelnek a legmagasabb szintű fizikai és kémiai elvárásoknak, rendkívül alacsony mértékben tartalmaznak gyom magvakat és teljesen mentesek mindenféle kórokozótól, kártevőtől. Az RHP minőségbiztosítás jelenléte garantálja a termék kiváló minőségét az előállítástól kezdve egészen a felhasználásig. A független szervezet által végzett folyamatos ellenőrzés, az RHP pecsétjét a megbízhatóság, biztonság és minőség garanciájává teszi. Az IMO tanúsítvány egy organikus vagy BIO minősítéssel látja el kókuszrost termesztő közegeinket. Ezen BIO minősítés egy olyan folyamat, amelynek során egy független tanúsító biztosítja, hogy meghatározott termelési, feldolgozási és egyéb kapcsolódó műveleteket módszeresen ellenőrzi, és megfelel az általuk megadott szabványoknak. 2. A növényház előkészítése kókuszrost termesztő közeges termesztésre 2.1. Vödrös (edényes) termesztés Elsősorban a növényház típusa és a rendelkezésre álló öntözőberendezés határozza meg, hogy milyen gyökérrögzítő közegtartót vagy edényt választunk a termesztéshez. Ha nem alkalmas a tápoldatozó rendszer a sűrűbb, kis adagú öntözésre illetve a terület nagyságból eredően nem tud megfelelő öntözési fordulóval csepegtetést vezérelni az öntöző rendszer, akkor ebben az esetben vödrös, balkon ládás vagy egyéb műanyagból készült edényekben tudjuk kivitelezni a termesztést. A nagyobb gyökérrögzítő közeg vastagság jóval nagyobb puffer képességet biztosít és így kiküszöbölhető az esetleges vízhiány. Ezek a termesztő házak általában alacsonyabb légterűek, enyhén fűtöttek vagy fűtetlenek. A közeg tartására felhasznált edények alá agroszövetet vagy fehér talajtakaró fóliát, a szigeteléshez nikecell táblákat lehet felhasználni. A talajtakarásra felhasznált anyagokat a termesztő edények alá keskeny sávba helyezzük, ugyanis magasabb hőmérsékletet és páratartalmat érhetünk el a talaj kiegyensúlyozó hatása miatt. Az edények alját, peremen kívül, drénlyuk furattal látjuk el (kb.: 6-8 lyuk 5-7mm-es/vödör). A drénárok ebben az esetben a vödör alá esik középre. Nem szükséges a pontos precíz területrendezés, csak annyira, hogy a drénvíz kifolyása megvalósuljon. Ezt a kiültetési 35

formát V-rendszerűnek nevezzük (2 növény-2 szálra/vödör). Kiültetés előtt a vödör aljába 1-2 liter kókuszrost chips-et teszünk, majd erre helyezzük rá a préselt kókuszrost téglát ami 8 literre duzzad fel, így 10 liter közegünk lesz 2 növényre. A felduzzasztáshoz és a pufferoláshoz felhasznált tápoldat menynyiségeket a táblázatban (5 lépés) találjuk. 2. Amennyiben a telepítés során nem kívánunk távolságot hagyni a termesztőtáblák között, akkor is hagyjunk ki 2 cm-t (kézél távolság) a táblák között, ugyanis felduzzadva így pontosan össze fognak érni (a lapok kis mértékben hosszirányban is duzzadnak).

vödörben feduzzasztott kókuszrost tégla

gyökérzet a kókuszrostban

balkon ládában előkészített kókuszrost tégla

3. szúrjuk át a csepegtetőket a csomagoláson, hogy stabilanhelyezkedjenek el és győződjünk meg róla, hogy az öntözővíz direkt a kókuszrostra fog csöpögni, nem pedig a fóliára.

2.2. kókuszrost táblás termesztés Korszerű tápoldatozóval rendelkező növényházak vagy magasabb légterű, fűtött berendezések esetén iker soros vagy V-rendszerben kialakított kókuszrost tábla felhasználása javasolt. A közeg vastagsága és összetétele könnyebb irányíthatóságot ad a csepegtetés és klímatartási stratégia megvalósításakor. A kétrétegű kókuszrost tábla szerkezeti kialakítása hozzájárul a fényszegény időszakban is kiültetett különböző paprika típusok könnyebb termesztéséhez.

4. Amennyiben lehetséges min. 18°c-os hőmérsékletű vízzel végezzük el a felduzzasztást. 5.A felduzzasztáshoz szükséges vízmennyiségeket különböző méretű termesztő táblákhoz az alábbi táblázat tartalmazza:

Méret

térfogat

Ca-os feltöltés

mosatás

start-recept

liter

vízkapacitás mérése

kókuszrost paplanra kiültetett állomány

kétrétegű kókuszrost paplan

3. mosott kókuszrost termesztő tábla pufferolása A mosott kókuszrost termesztő táblák EC értéke < 1,0 mS/cm2 (1:1,5-es hígítás mellett). A mosott kókuszrost természetéből eredően tartalmaz káliumot és nátriumot, amit az ültetésre való előkészítésként a felduzzasztással együtt el kell távolítani – ez a pufferolás. 1. helyezzük a táblákat stabil vízszintes helyzetbe és győződjünk meg róla, hogy a kókuszrost lap a csomagolás közepén helyezkedik el. Amennyiben eltört a préselt lap, csak arra kell ügyelni, hogy a széttört részek ne csússzanak egymásra – ha egyenletesen eloszlatjuk őket a csomagolás hosszában, akkor tökéletesen fel fognak duzzadni. 36

Kókuszrost tégla

8

3

0,5

0,5

Kókuszrost bála

60

20

5

5

100x15x8,5 cm

12,75

7

2,5

2,5

100x20x8,5 cm

17

9

3

3

200x15x8,5 cm

25,5

14

5

5

200x20x8,5 cm

34

18

6

6

6. A ca-os feltöltéshez 150 kg CaNO3-ot oldjunk fel az 1000 literes törzsoldat (A) tartályba. Az A tartályban mindkét szívócsonkot helyezzük bele, vagy osszuk ketté a mennyiséget az A és B tartályba. A javasolt ec 3,5 ms/cm2 (az oldódás elősegítésére adhatunk kútvíz szerint salétromsavat pH: 5,8). 7. Amennyiben lehetséges hagyjuk 2-3 napot állni a ca-os feltöltőoldatot, ami ezáltal egy hatékonyabb feltöltődést eredményez és így magasabb Caszinttel indulhat a növény. 37

8. Vágjuk ki a drénnyílásokat – a termesztőtábla végén és a két növény között – folyóméterenként 2-db-ot. A vágás l-alakú, a tábla alján vízszintesen 1 cm, oldalán függőlegesen 2 cm. Amennyiben előre kivágott drénnyílásokkal rendelte a termesztőtáblát, akkor arra kell ügyelni, hogy a Ca-os feltöltés során ne jelentkezzen drén – ezt kis adagok (75 ml) alkalmazásával érhetjük el.

-

A kókuszrost folyamatosan megújuló alapanyag, ami teljesen környezetbarát és előállítása nem jár semmilyen környezetterheléssel, ezért ellátása, utánpótlása biztosított Gyors gyökérfejlődés – gyors start - a hajszálgyökerek nagy fajlagos mennyisége fejlődik a közegben Szivacsos szerkezetének köszönhetően nagyobb puffer-kapacitás jellemzi a kókuszrostot Terület előkészítésekor az esetleges talajfelszíni egyenetlenségeket jól kiegyenlíti ellensúlyozza a közeg kedvező vízvezető, újranedvesíthető tulajdonsága

9. A Ca-os feltöltés végeztével átváltunk tiszta vízre, hogy a kicserélődött Na és K ionokat ki tudjuk mosni és ezáltal a termesztőpaplan EC-jét lecsökkentsük. Mindezt addig csináljuk, amíg a kívánt EC-értéket el nem érjük (EC:3,5-4) – ekkor átválthatunk a start-receptre. Ez jellemzően a mosatási szakasz felénél jelentkezik. Példa: 100 x 20 x 8,5 cm-es táblát 9 liter Ca-os tápoldattal felduzzasztunk, majd 3 liter tiszta víz kiadása után további 3 liter start-recepttel pufferolunk. 10. Az ültetésre kész kókuszrostból vegyünk mintát (kb. 6 helyről, összesen 0,5 litert) és vizsgáltassuk be, hogy a startreceptben az esetleges korrekciókat meg tudjuk tenni. 11. A termesztés során minden 2. héten vizsgáltassuk be a drénvizünket, hogy a recept szükséges változtatásait meg tudjuk tenni. 4. kókuszrost előnyös tulajdonságai: több fázisú közeg alkalmas tV paprika, hegyes erős paprika és kápia paprika termesztésére is. 38

Finomrost frakciójának kiváló víztartó képessége van (vízből akár a saját súlyának a nyolcszorosát is fel tudja venni és azt jól meg is tartja) Chips frakciójának légporozitása stabil ezért jó drénkapacitást biztosít hosszúkultúrában is Az optimális vízháztartás és levegőzöttség érdekében többféle alkotóelem (frakció) keveréke található rétegelten a kókuszrost termesztő paplanokban Kiszáradás esetén is megőrzi kedvező szerkezetét (6 hónapig komposztált alapanyag) Könnyen újranedvesíthető, soha nem válik víztaszítóvá (korlátlan alkalommal újranedvesíthető) Izolált előállításának köszönhetően mentes minden kórokozótól, kártevőtől, gyommagtól

termésszabályozás decemberi kiültetés után

Hó F1 paprika kókuszrost paplanon

hajtatott tV paprika 24 órás átlag hőmérséklettartás és kókuszrost közeg vízkapacitása kiültetést követően (decemberi vagy januári kiültetés időszakában) Virág stádiumok a palántán

napos időben > 150 J

kókuszrost tábla vízkapacitása

Borús időben <150 J

kókuszrost tábla vízkapacitása

nem látható (bimbó)

20 °c

65 – 70 %

19°c

60 – 65 %

látható (bimbó)

19 °c

65 – 70 %

18,0 °c

62 – 68%

első virág kifordulásakor (ágvillában)

18,5 °c

65 – 70 %

17,5°c

62 – 68 %

második virág emelet

18°c

68 – 75 %

17°c

65 – 70 %

39

6. Öntözési javaslatok kókuszrostra

A hajtatott paprika integrált növényvédelme

Az öntözési adagok megválasztásakor figyelembe kell venni a közeg magasságát vagy vastagságát ugyanis egy vödrös vagy táblás termesztésben is a túl kis adagú öntözés magasabb közeg EC-hez és túlzott vízkapacitáshoz vezethet. Ezen kívül fontos a növény fenológiai fejlettségét is figyelembe venni mikor öntözési irányelvekről beszélünk. Kísérleti eredményekből megállapítható, hogy 1 kg paprika megtermeléséhez 58,4-76,9 liter vizet használ fel a növény.

A paprika hajtása zárt térben, intenzív termesztési körülmények között zajlik. A kedvező fejlődési feltételek szintén biztosítottak a kártevőknek és kórokozóknak is, ezért fejlődésük és szaporodásuk is jóval erőteljesebb és gyorsabb. Monokultúrában termesztünk. A termelés folyamatos és alig van néhány hét vagy 1-2 hónap a kultúraváltások között. A kártevők és károkozók a kultúraváltást zöld növényi részeken (gyomokon), lehullott, fertőzött növényi részeken valamint a talajban, de a hajtatóház berendezésein is átvészelhetik. A gyomnövények búvóhelyei, életterei a vírusoknak, kártevőknek. Szinte minden gombabetegség a lehullott beteg növényi részekkel a talajba kerül. A talajban él a gyökérgubacs fonalféreg. A talajban vannak a talajlakó kártevők (drótférgek, pajorok, lótücskök) a tripszek előnimfái és nimfái (több hónapig), gyapottok bagolylepke bábjai, a levéltetű (hangyafajok átteleltethetik), diapauzált takácsatkák.

Kiültetést követően a palánta teljes begyökeresedéséig időintervallum szerint 50-75 ml/tő/alkalommal öntözhetünk. Ebben az időszakban, nem szükséges a jól kipufferolt kókuszrost közegen akkora csepegtetéseket végrehajtani, hogy megjelenjen a drén. Ezen időszak hossza 10-14 napig tarthat a megfelelő hőmérséklettartástól függően. Ebben a stádiumban csak időintervallum alapján öntözünk. Általában 9-15 h között, maximális öntözési szünetekkel ami 3 óra is lehet. A begyökerezést és virág kifordulásokat követően a 2 cm váll átmérőjű paprika megjelenésekor kell a második csepegtetéskor, hogy megjelenjen az első drén. Abban esetben, ha nem jelenik meg akkor az előző nap alul öntöztünk, ha pedig az első öntözésnél is megjelenik akkor túl öntöztünk az előző nap. A helyes öntözés nagyság megválasztásának ellenőrzésére szolgálhat a kicsepegtetett EC és drén EC közötti 0,7-1 EC különbség tartása. Az erőteljesebb besugárzások kezdetétől (ha több mint 1000 J/cm2 a napi összes fény) már hatékonyabb a fénybesugárzás és időintervallumos öntözés kombinálása. A vízkapacitás ingadozás mértéke: 8-15%. A legalacsonyabbat (65%) első öntözés előtt mérjük, a legmagasabbat (75%) pedig délután 14.00-kor. Pld.: December elején kiültetett TV paprika állományban alkalmazott öntözés márciusban: Állománysűrűség 3,6 tő/m2, két szálra nevelve. Kétrétegű kókuszrost paplanon (méret:100 x 15 x8,5 cm). Napi összes besugárzás: 1721 J. Első öntözés előtti nyugalmi időszak 150 J/cm2, majd ezt követően 125 ml/tő kicsepegtetés 180 J-ként (500 J-ig), majd 100ml/tő kicsepegtetés 200 J-ként. A kicsepegtetett EC: 2,8 a mért drén EC: 3,6. A drén: 26%. A kiadott öntözés mennyisége 3,27 liter/m2 a növény felvétele 2,41 liter több a drén

40

A sikeres növényvédelem alapja a fertőzés és kártevőmentes indítás. i. teendőink a termesztő berendezésekben: - A gyomnövények felszámolása. - A kitermelt növényi részek összegyűjtése, elszállítása. - Az előző kultúra kitakarítása előtt nagyobb lehetőség van a szélesebb körű vegyi védekezésre, mint egy termő kultúrában. - Termesztő berendezés fertőtlenítése (vírusok, baktériumok, gombabetegségek, diapauzált takácsatkák). Ez lehet légtérkezelés (meleg, hideg ködképzőkkel), permetezéssel. - Talajlakó kártevők elleni talajfertőtlenítés (mocskos pajor, lótücsök). - Csak gyökérgubacs fonálféreg elleni talajfertőtlenítés. - Ragadós színcsapdák kihelyezése szükséges, hogy folyamatosan ellenőrizzük, hogy kell-e újabb védekezés. ii. A sikeres indítás feltétele még: - Egészséges (kórokozó, kártevőmentes) palánták kiültetése. Fokozottan ügyelnünk kell a vírusos valamint a gyenge, palántadőlést kiheverő palánták kiszelektálására. A kártevők közül könnyen kivihetjük a palántanevelőből a levéltetűt, üvegházi molytetűt és a tripszet is. iii. A tenyészidőbéli védekezéseket nagyban megkönnyíthetjük ha ellenálló fajtákat (vírus, fonálféreg) választunk. iV. növényvédelmi szempontból is igen fontos a klímaszabályozás megoldása. - A gombabetegségek elleni védelem alapja ez, hiszen ha a páratartalmat optimális szinten tartjuk, szinte nem is kell védekezni a paprikában gombaölő szerekkel! V. A kártevők elleni kémiai védekezést mindig az előrejelzés alapján végezzük. - Sárga, kék ragacsos színcsapdák, szex-feromon csapdák kihelyezése. 41

A hajtatott paprika növényvédelménél az legyen a legfontosabb szempontunk, hogy minden olyan eljárást alkalmazzunk – ismerve a paprika és a károsítók optimális életfeltételeit - amelyek csökkenthetik a vegyszeres beavatkozás lehetőségét. Előtérbe kell helyezni a biológiai növényvédelem eljárásait, mivel az utóbbi évek hatóanyag kivonásai miatt a legfontosabb kártevők (tripszek, molytetvek, takácsatka) ellen már nem tudunk eredményesen és hatékonyan védekezni, valamint optimális időben tudjuk elvégezni a növényápolási és a szedési munkálatokat is. A paprika fontosabb betegségei Vírusos betegségek: A paprika különösen fogékony a vírusokkal szemben, de súlyosabb károkat 5-6 vírus okoz. Terjedésük általában maggal (külső-belső magátvitel), mechanikai úton (talajművelő eszközökkel, növények zöldmunkája során a fertőzött növény nedveivel, két növény érintkezésekor), oltással, öntözővízzel, tápoldattal és állati vektorokkal (levéltetvek, tripszek, molytetvek, kabócák és fonálférgek). A növények a fertőzés után bizonyos lappangási idő elteltével mutatják a megbetegedésre utaló vírustüneteket. Vírus neve Dohány mozaik vírus Tobacco mosaic vírus-TMV Paradicsom mozaik vírus Tomato mosaic Tobamovírus-ToMV Paprika enyhe foltosság vírus Tomato mild mottle Tobamovírus-PMMoV Paradicsom foltos hervadás vírus (Paradicsom bronzfoltosság vírus) Tomato spotted wilt Tospovírus TSWV

42

Jellegzetes tünettípus

terjedési mód

Zöld mozaikosodás a levélen, hosszanti nekrotikus szövet elhalás a termésen, száron.

Mag, talaj, mechanikai, öntözővíz, tápoldat, oltás.

Zöld-sárga mozaik a levélen, szövetelhalások a termésen.

Mag, talaj, mechanikai, öntözővíz, tápoldat, oltás.

Levél-ér hullámos, enyhe zöld vagy sárga mozaik, termésen barnuló foltok.

Mag, talaj, mechanikai, öntözővíz, tápoldat, oltás.

Lokális nekrotikus léziók levélen, termésen. Klorotikus gyűrűk a levélen, besüppedő nekrotikus gyűrűk a termésen

Tripszek, mechanikai

Uborka mozaik vírus Cucumber mosaic Cucumo vírus-CMV

Buronya Y vírus Potato Y Potyvírus-PVY

Levélen mozaikosodás, tölgyfalevél rajzolat, majd nekrózis, ujabban krém-sárga változat is. Oldalhajtások rövid ízközűek, bokrosodás, virágelrúgás. Termésen gyűrűs rajzolatú nekrózis, aprósodik, deformálódik.

Levéltetű vektorok, mechanikai

Levélcsúcson lévő ereknek nekrózisa, érszalagosodás. Csúcsi levélhullás. Termés deformált.

Levéltetű vektorok, mechanikai

Felismerésüket nehezíti, hogy a tünetek kialakulását egyrészt befolyásolja a növény kora, kondíciója, fajtája, másrészt a növényt egy időben több vírusfaj is fertőzheti. A szélsőséges időjárási viszonyok hatására a tünetek is egyre erősebbek és újabb agresszív törzsek jelenhetnek meg. Az egyik legnagyobb veszélyt a Tobamo vírus (dohányvírus) nemzetség okozhatja (TMV, ToMV, PMMoV). Ezek közül is újabban a PMMoV okoz súlyosabb problémákat, mivel a levélen lévő tünetek alig észrevehetőek, viszont valamilyen extrém környezeti változás hatására a bogyón hirtelen megjelennek a barnuló foltok. Zöldmunkák során visszük szét a fertőzést, de gyökérmaradványokban is képes fennmaradni és visszafertőzni. Szintén igen nagy károkat okoz a TSWV vírus, melynek fő terjesztője a kaliforniai virágtripsz, valamint a dohánytripsz. A tojásból kikelő kis lárvák ha fertőzött növényen szívogatnak akkor egész életükben képesek a fertőzőképességeiket megtartani (20-30 nap) és fertőzni az egészséges növényeket. Elmondható, hogy a vírusok igen nagy 20-30% termésveszteséget is képesek okozni, nem beszélve arról, ha egyszerre több vírus okozza a fertőzést. Ilyen esetekben a kár elérheti a 100%-ot is. Védekezés a vírusos betegségek ellen: Csak a MEGELŐZÉS lehet (a gyógyításra nincsen vegyszeres megoldás) 1. megelőzési eljárások: -

egészséges vetőmag és palánta vírusmentes termesztő közeg vírusellenálló fajták termesztése – Rezisztencia nemesítésnél a Tobamo vírusok elleni rezisztencia gének beépítése alapkövetelmény. A Tm0, Tm2 és Tm3 jelzéssel ellátott fajták rezistensek. ATm3-as fajták PMMoV összes törzsével szemben ellenálló valamint az összes Tobamo vírus nemzetség tagjaival szemben ellenállóak. 43

-

Gyommentes, tiszta környezet rendszeres védekezés a rovar vektorok ellen általános higiéniai rendszabályok betartása kéz, eszköz, termesztő berendezés és göngyölegfertőtlenítés (Fitosept 0,5%, Hypo 2.0%, Mennoflorades 1-3%) 2. Fertőzés tovább terjedésének megakadályozása:

-

vírusbetegség korai felismerése (tünetek alapján, laborvizsgálat alapján) fertőzési gócok megszüntetése eszköz, kézfertőtlenítés munkavégzés megszervezése. A növényápolást mindig azonos irányban végezzük, ahonnan a vírusos töveket eltávolítottuk, a munkák során utoljára hagyjuk, betartva a higiéniai rendszabályokat.

Baktériumos betegségek: Paprika baktériumos levél- és termésfoltossága – Xanthomonas campestris pv. vesicatoria, - Pseudomonas syringae pv. syringae Ezen baktériumos betegségek hajtatott paprikában ritkán fordulnak elő, nagy kárt nem okoznak. Ennek oka az, hogy zárt környezetben elvétve tapasztalhatók a szabadföldihez hasonló sérülések és az időjárás viszontagságainak (sok csapadék) sem kitettek a növények. Megjelenésükre a rosszul szellőztetett, páratelt termesztő berendezésekben lehet számítani. Fertőző forrás a vetőmag, beteg növényi maradványok, természetes testnyílásokon, sebzéseken keresztül, terjedés vízcseppek, rovarok, művelő eszközök. környezeti igényük: Pseudomonas a hűvös 15-20 °C , addig a Xanthomonas a meleg 27-30°C hőmérsékleten támad. A magas páratartalom kedvező számukra. megelőző védekezés: - Magas páratartalom elkerülése, ellenálló fajták termesztése, kémiai védekezés: réztartalmú növényvédő szerekkel. Paprika baktériumos lágyrothadása – Pseudomonas viridiflava Hajtatott paprikán az őszi hajtatási szezonban jelentkezik, elsősorban fólia sátrakban. tünetek: - A termés a kocsánytól kiindulva világosbarnán rothad. A héj ép marad, a belső húsos részek és a magház elfolyósodik, a bogyó a talajra hullik. Meleg körülmények között a termés kiszikkad, pergamenszerűen összeaszalódva a tövön marad. 44

Fertőző forrás: - A talajra hullott rothadt bogyó, a magas páratartalom kedvező számára. megelőző védekezés: - Magas páratartalom elkerülése, kémiai védekezés: réztartalmú növényvédő szerekkel. gombás betegségek: Palántadőlés és rizoktóniás szárnekrózis: - Rhizoktonia solani, Pythium spp, Fusarium spp, Alternaria alternata, Alternaria solani. Ezek a tőpusztulást okozó gombák a paprikát már palántanevelés során megfertőzhetik. Az ültetni való palántákon a gyökérnyaki és szártövön lévő apró parás beteg foltokat nagyon nehéz észrevenni. Ha ezek a palánták kikerülnek a hajtatóházakba akkor néhány héten belül a betegség kiterjedésével elfonnyadnak, elpusztulnak, s folyamatos tőpótlásokat kell végeznünk. tünetek: csírafertőzés esetén hiányos kelés, fiatalkori palántadőlésnél, vizenyősen megbarnulva elvékonyodik, foltokban kidől. gyenge fertőzést kiheverhetik, melyek kiültetés után a fertőzés kiterjedésével elpusztulnak. Kiültetés után a már virágzó, termő töveken a levelek lankadnak, fonnyadtan lógnak, de a tövön maradnak. A gyökérnyaki rész parásodik, nem dől már el mert a szár már megfásodott. Fertőzés: A gomba talajlakó (szaprofitaként is élhet), gazdanövény jelenlétében válik patogénné. Toxinjai segítségével az élő szöveteket előre elpusztítja. környezeti igényük: Kedvező a 15-20 °C hőmérséklet valamint a talaj magas nedvesség- tartalma. hajlamosító tényezők a sűrű állomány, túlöntözés, levegőtlen talaj, savanyú kémhatás (pH 6.0-6.5), tápanyaghiány. Védekezés: -

hajlamosító tényezők elkerülése megfelelő talaj és léghőmérséklet biztosítása szellőztetés talajfertőtlenítés vegyszeres kezelés (3. sz. melléklet)

Paprika lisztharmat: - Leveillula taurica A hajtatott paprika egyik legsúlyosabb betegsége. Nem tipikus lisztharmat gomba (belső élősködő), a levél szöveteiben él és csak a szaporító képletei (konidíumai) törnek elő a levél légzőnyílásaiból. Elsősorban a tenyészidőszak második felében lép fel, de üvegházi kőzetgyapotos termesztésben már a kiültetést követő 1-2 hónapos időszakában is felléphet. Fóliás termesztésnél, 45

ahol a légtér relatív páratartalma magasabb, mint az üvegházaké, nem okoz olyan súlyos problémát. tünetek: A levél színén enyhén sárguló, elmosódott szélű foltok. A fonáki részen finom fehér, lisztszerű bevonat. A fertőzött levelek később a színük felé besodródnak, lehullnak. Fertőzés: A beteg levélmaradványokról fertőz. Szaporító képletei légmozgás útján terjednek az egészséges növényi levelekre. A gomba gomba tenyésztestével, mely csőszerű sejtfonalakból áll telel át. környezeti igénye: A kórokozó magas hőmérséklet igényű (26-30 °C) gomba. Száraz időjárásnál fordul elő, mert a száraz időjárás kedvez a szaporító képletek kialakulásához, de 100 % relatív páratartalom esetén csíráznak a legjobban. Védekezés: -

A beteg növénymaradványok megsemmisítése Klímaszabályozás (alacsony relatív páratartalom mellett folyamatos párásítás) vegyszeres védekezés (3.sz. melléklet)

Tipikus hervadást előidéző betegségek: Fusariumos hervadás - Fusarium moniliforme Verticílliumos hervadás - Verticillium dahliae A kórokozók a talajból (alkalmanként a hidrokultúrás termesztés során használt közegből is) döntően gyökéren keresztül fertőznek. A gomba az edénynyalábok eltömődésével (barnul az edénynyaláb) tápanyag és vízszállítási zavart okoz. tünetek: A fertőzött növények eleinte átmenetileg (déli órákban), de később tartósan hervadnak. Fertőzés: A gombák fertőzött növényi maradványokkal kerülnek a talajba és gyökérsérüléseken (művelő eszköz, kártevők, levegőtlen-túlöntözött talajban elpusztult gyökér) keresztül fertőznek. Általában az áprilisi-májusi időjárás változáskor jelentkeznek. Hőmérsékleti igényük 20-30°C.

Védekezés: Megelőzésképpen kerüljük a túlöntözést (levegőtlen lesz a talaj). Ellenálló fajták használata Beteg növények megsemmisítése Biológiai növényvédő szeres kezelés. Mycostop (Streptomyces griseoviridis sugárgomba) 1 kg/ha (0.1g/m2). A tünetek megjelenés után már nincs lehetőség vegyszeres védekezésre, a tőkezelések eredménye nem egyértelmű. -

Szürkepenészes rothadás: - Botrytis cinerea Tipikus polifág gomba. Fertőzheti a szárat, levelet, virágot, termést. tünetek: A leveleken alaktalan, többnyire a levél szélétől kiinduló barna foltok, rajta szürke penészgyep. - A száron a levelezéskor, kacsoláskor, szedéskor kialakult sebeken foltok jelennek meg, ha szárölelőkké válnak, akkor hajtás és tőpusztulást okoznak. - Termésfertőzés elsősorban sérülésen, gyakran virágfertőzés következtében alakul ki. A bogyón vizenyős, világosbarna elhalás, majd dús, szürke penészgyep képződik. Fertőzés: A kórokozó a talajban szkleróciummal (kitartó képletével), és növényi maradványokon vagy bármely szerves anyagon micéliumai segítségével képes fennmaradni. Sérüléseken keresztül, de ép bőrszöveten át is képes bejutni a levélbe, szárba, termésbe. Magas relatív páratartalom és 22-24°C kedvez a fertőzésnek. -

Védekezés: -

Növények szárazon tartása, páralecsapódás megakadályozása Zöldmunkák után ráfűtéssel, szellőztetéssel segítsük a sebek begyógyulását. Fertőzött növényi részek eltávolítása Biológiai növényvédőszer- Constans WG (Coniothyrium minitans gomba konidíumai) 2-4 kg/ha ( Max. 1 kezelés). vegyszeres védekezés (3. sz. melléklet)

Fehérpenészes rothadás: - Sclerotinia sclerotiorum Tipikus polifág gomba. Fertőzheti a szárat, levelet, virágot, termést. Ha a talajon és a növényeken hosszabb ideig a nedvesség megmarad, akkor elsősorban a szártőnél, az elágazásoknál, ízesüléseknél, szedés után fennmaradt csonkokon fertőz.

46

47

tünetek: -

-

A szár gyökérnyaki részén és nóduszain vizenyős, rothadó foltok, rajta vattaszerű fehér micélium (gombafonal), benne fehér szkleróciumok alakulnak ki. A beteg rész felett hervad, elszárad a növény. A termésen is megjelenik a vattaszerű micélium, benne szkleróciumokkal. A termés szennyes szürkén rothad.

Fertőzés: A talajban a szkleróciumok több évig fennmaradhatnak. Vegetációban a szkleróciumokon szaporító képleteket fejlesztenek, melyeken nagyszámú spórákkal képes fertőzni. A fertőzés széles hőmérsékleti határok között jöhet létre, de 24 °C az optimális. Kedvez neki a magas páratartalom, a nedves talajfelszín. Védekezés: A talaj felső rétege minél rövidebb ideig legyen nedves. A védekezés további része megegyezik a Szürkepenészes rothadásnál leírtakkal. Paprika feoramularis betegsége: - Feoramularia capsicola A kórokozó csak a kis légterű, sűrű állományú, rosszul szellőztethető fóliasátrakban fordul elő, ahol magas a hőmérséklet és a páratartalom. tünetek: A levél színén kezdetben apró 3-4 mm szabálytalan alakú foltok, később elérhetik a több centiméteres nagyságot is. A fonákon szürkés-fehér, barna bevonat (konidium tartó gyep). A levelek bekanalasodnak, elsárgulva lehullnak. Fertőzés: A fertőzött növénymaradványokon marad fenn, de a termesztő berendezések szerkezeti elemein is több hónapig életképesek maradhatnak. A konídiumok légmozgással kerülnek a levelekre. Hosszan tartó 30°C feletti hőmérséklet és magas relatív páratartalom kell a fertőzéshez. A fényszegény időszak kedvez számára, mivel a fény akadályozza a konídiumok csírázását. Védekezés: Vegyszeres védekezést ritkán kell végezni, mert megfelelő klímaszabályozással elkerülhető. Kerülni kell a magas tőszámot. A paprika alternáriás levél-és termésfoltossága – Alternaria spp. Levélen, száron és bogyón egyaránt fertőz. A paprikán hajtatásban ritkán jelentkezik, de a paradicsom alakú paprika (pritamin) magházának penészesedését okozhatja. tünetek: Főként másodlagosan a kálciumhiányt kísérő betegségként valamint a legyengült növényeket (pl: nap perzselés következtében elhalt szöveteket) támadja meg vagy sebzéseken át fertőz. A termésen főleg a csúcsi 48

részen kezdetben éles határú világosbarna, lágy, majd beszáradó foltok. A foltok közepe kivilágosodik, kiszárad és körkörös redőzöttséget mutat. A foltokon barnás-fekete bársonyos penészgyep látható. Párás viszonyok között elrothad, száraz viszonyok között kemény múmiává aszalódik, de a tövön marad. A paradicsom alakú paprika (pritamin) magházának penészesedését okozhatja hajtatásban is. Kívülről csak a kórfolyamat előre haladottabb stádiumában észlelhető a termésen. A látszatra egészséges termést felvágva azonban jól látható a termésfalat és a magházat borító penészgyep. Fertőzés: A kórokozó a vetőmagon és annak belsejében marad fenn. A beteg növénymaradványok segítségével egy évnél is hosszabb ideig életben marad. A kórokozó számára legkedvezőbb a 26-28 °C hőmérséklet. Gyakori a virágfertőzés, ami kötődés előtt virághullást, kötődés utáni fertőzés esetén pedig a bogyók rossz záródását idézi elő. A kórokozót stimulálja a pritamin paprika virág nektárának, valamint az érett termésnek – a többi paprika fajtához képest – nagyobb cukortartalma (magházpenész). Védekezés: Alapvető a megelőzés. - Ellenálló paradicsom alakú paprika fajták termesztése. - Páralecsapódás megakadályozása. - Levélsérülések elkerülése. - A beteg növényi részek eltávolítása. - Intenzív szellőztetéssel, fűtéssel szárítani kell a növényeket. Vegyszeres védekezés: A magházpenész megelőzésére a paradicsom alakú paprikák hajtatásánál nagyon fontos a virágzáskori és virágzás után megkezdett legalább két-háromszori permetezés. (3. sz. melléklet) A paprika fontosabb kártevői Tripszek: - Dohánytripsz – Thrips tabaci - Kaliforniai virágtripsz (Nyugati virágtripsz) - Frankliniella occidentalis Az utóbbi években a paprika szinte legfontosabb kártevője lett. Közvetlen kártételével a termés szinte eladhatatlanná válik. Közvetett kártételével – a paradicsom bronzfoltosság vírus (TSWV) terjesztésével – még ennél is veszélyesebb károkat tud okozni. 0.8-2.0 mm hosszú, mozgékony, sárgás vagy barnás színezetű karcsú rovarok. A kifejlett rovar és a lárva egyaránt károsít. kártétel: A növény minden lágy részét szívogatják. -

A leveleken apró fehér, ezüstös szívásfoltok, a levélszél rojtosodik, torzul. A virágon a szirmok deformálódnak, ödémásak, leszáradnak. 49

A termésen elsősorban a kocsány körül, de a bogyó felületén is hálózatos hegesedés, parásodás alakul ki. életmódjuk: Polifág kártevők, számos termesztett, valamint gyomnövényen képesek megélni. A kaliforniai virágtripsz üvegházban egész évben szaporodik (12-15 nemzedék), de mérsékelt övünkben csak hajtató berendezésekben képes áttelelni. Nyári időszakban a fertőzött termesztő berendezések környékén, a szabadföldi növényeken, gyomnövényeken is megtalálható. A dohánytripsz nálunk őshonos, de üvegházban 8-10 nemzedéke is lehet. A nőstény a tojásait a zsenge növényi részekbe süllyeszti (levelek, virágok, terméskezdemények közelébe). Az első fokozatú lárva szabadon mozog a növény felületén, míg a második lárva stádiumtól rejtőzködő életmódot folytat. A kifejlett lárva a talajba, kőzetgyapotba húzódik és a felső 1-2 cm-es rétegben, illetve a gyökérnyakon fejlődik ki 3-4 nap alatt az előnimfa és nimfa stádium. Az imágók innen rajzanak ki, amelyek rejtőzködő életmódot folytatnak. (virágban, rügyek pikkelylevelei között, levél fonáki részén, a növény talaján illetve a kőzetgyapoton találhatók meg).

települnek be a hajtató házakba. Üvegháznál a fűtőberendezések, fóliáknál az ajtók, szellőzők környékén találhatóak meg tömegesen.

Védekezés:

Védekezés:

Kártevő mentes palánták kiültetése A hajtató berendezések és környékének gyommentesen tartása 3-4 évenként talajfertőtlenítés Megfelelő paprikafajták kiválasztása (a fajták rezisztencia szintje eltérő) - A tripszek előrejelzésére ragadós színcsapdák alkalmazása (kék) Vegyszeres védekezés: A rejtett életmód következtében nagyon nehéz. A hatóanyag kivonások miatt egyre kevesebb a hatékony készítmény, emiatt a megmaradt készítmények egyoldalú használata miatt rezisztens törzsek alakultak ki. A virágtripsz már eleve nagyfokú rezisztenciával érkezett hazánkba. A légtérkezeléstől (meleg-hideg ködképzés) várható el siker, valamint legalább 3-4 egymás utáni sorozatkezelés szükséges. Tökéletes fedést biztosító permetező gépekkel végezzük a kezeléseket. Igen fontos a tenyészidő végi, tenyészidő utáni védelem (agyonpermetezés). Védekezések során a hatóanyagokat váltogatni kell (rezisztencia kialakulása miatt). Ugyanazon hatóanyagú készítményeket sorozatkezelés során egymástól lehetőleg minél később használjuk. Készítmények: (.. sz. melléklet).

Kártevő mentes palánták kiültetése A hajtató berendezés és környékének gyommentesen tartása Kívülről történő betelepedés megakadályozása (rovarháló használata a szellőztetés hatékonyságát csökkentheti). - Előrejelzésre sárga, ragadós színcsapdák alkalmazása. Vegyszeres védekezés: Viszonylag alacsony kártevő népességnél kell elkezdeni a védekezéseket (már palántanevelésnél). A rezisztencia kialakulásának elkerülése végett váltogatni kell a hatóanyagokat, de szerkombinációkat is alkalmazhatunk. Itt is eredményesebbek a sorozatkezelések. Repülő rovarok ellen eredményes a légtérkezelés (meleg-hideg ködképzés). Igen fontos a tenyészidő végi, tenyészidő utáni védelem. Biológiai rovarölő szer a Naturalis L (Beauveria bassiana).Egyéb készítmények (3. sz. melléklet).

-

-

Molytetvek: - Üvegházi molytetű- Trialeurodes vaporariorum - Dohánymolytetű (Gyapotmolytetű) – Bemisia tabaci A tripszek mellett a paprika másik legjelentősebb kártevői. Az imágók (kifejlett egyedek) 1.5-2.0 mm hosszú rovarok, testüket fehér viaszos pikkely borítja (liszteskék). Melegigényességük ellenére ma már szabadban is megélnek számos kultúrnövényen, gyomnövényen, sőt az Üvegházi molytetű hazánkban már szabadban is áttelel. Ősszel, amikor az idő hűvösebb lesz, tömegesen 50

kártételük: Szívogatásuk következtében a növények tenyészideje lerövidül, a termés mennyisége csökken. Ha a fiatal paprikákat nagy tömegben lepik el, akkor azok fejlődése leáll. A rovarok által ürített mézharmaton páratelt környezetben megtelepszik a korompenész és szennyezi a növényt. A lombozat asszimilációs felületét csökkenti, a termés csak nehézkes tisztítás után hozható forgalomba. A kifejlett alakok vírusvektorok (paprika sárgaság vírusa). életmódjuk: Egy-egy nőstény - rendszerint szűznemzéssel – több száz tojást rak a levél fonákra. A kikelő fiatal lárvák 24 órán belül letelepszenek, majd imágóvá fejlődésükig helyben maradnak, pajzsszerű mozdulatlan pupáriummá alakulnak (szardíniás dobozra hasonlítanak). Évente 10-12 nemzedékük is fejlődhet. Melegigényesek, fejlődésükhöz az optimális relatív páratartalom 75-80%.

-

Levéltetvek: - Zöld őszibarack-levéltetű- Myzus persicae - Sárga burgonya-levéltetű- Aphis nasturcii - Zöldfoltos burgony-levéltetű- Aulocorthum solani A paprikát számos levéltetű faj károsíthatja, de a hajtató berendezésekben a fent felsorolt fajok fordulnak elő leggyakrabban. kártételük: Elsősorban a hajtásvégeken, a bimbókon vagy a felső fiatal levelek fonáki részén szívogatnak. Szívogatásuk következtében a levelek torzulnak, kanalasodnak, növekedési zavarok lépnek fel. A felvett tápanyagok egy részét ragadós anyag, úgynevezett mézharmat formájában ürítik a növény felületére. A mézharmaton megtelepedő korompenész fekete bevonatot képez a növényeken. A zöldfoltos burgonya-levéltetű szívogatásának következ51

ményeként a paprika bogyóin apró 2-3 mm átmérőjű lila karikák képződhetnek, melyek értékesíthetetlenné teszik a terméseket. A levéltetvek közvetett kártétele a paprika (de más hajtatott zöldségnövények) számos vírusos betegségeinek terjesztése, amely sokkal jelentősebb lehet a szívogatásból eredő közvetlen károkozásnál. A beteg növényekből nyálukkal viszik át a fertőző anyagot az egészségesekre. életmódjuk: Számos nemzedékük fejlődik ki. A növényházakban egész év folyamán szaporodhatnak még szűznemzéssel is. A szabadban az ún. „ősanyák” telelnek át és innen indulnak a szárnyas egyedek számos növényre, így a hajtató berendezésekbe is. Berepülve először mindig kolóniákat alkotnak. Üvegházakban a hangyák átteleltethetik. A földalatti járatukban eldughatják a mézharmat termelésük miatt. A meleg, párás környezetet kedvelik, de jól bírják a hidegebb környezetet is. Védekezés: - Levéltetű mentes palánták kiültetése - A hajtató berendezés és környékének gyommentesen tartása - Növényállományban a kolóniák figyelése (áprilistól) - Előrejelzésükre sárga, ragadós színcsapdák használata Vegyszeres védekezésre használható készítmények (3. sz. melléklet). Atkák: Közönséges takácsatka – Tetranychus urticae Számos növényen előforduló 0.5 mm nagyságú pókszabású (nyolclábú) állatok. Két sötétebb folt van a hátukon. Nevüket „szövőtevékenységükről” kapták. kártétel: Szívogatásukkal a zsenge, zöld növényi részeken károsítanak. A tápláló nedvek elvonása következtében a növények visszamaradnak a fejlődésben. A levelek színén az erek között kivilágosodó sárguló foltok, a levél fonákon finom pókháló szerű szövedék láthatók, aminek védelmében az apró állatok és a tojásaik találhatók. életmódjuk: A hajtató berendezésekben egész éven át fejlődhetnek. 8-10 nemzedéke is lehet egy évben. Tojásaikat a levél fonákára, az erek mentén helyezik el. Tojásprodukciójuk elérheti a százat. Egy nőstény élete 60-70 nap. A nőstények a gazdanövényen, a talaj felszínén az avarban, de a termesztő berendezések szerkezeti repedéseiben is áttelelhetnek. A magas hőmérséklet és az alacsony páratartalom kedvező számukra. A hajtató házakban először mindig a fűtőberendezések környékén és foltszerűen jelentkeznek (gócok felfedezése). Fóliasátrakban kevésbé fordulnak elő (páratartalom magasabb). 52

megelőző védekezés: A termesztő berendezések páratartalmának növelése. Vegyszeres védekezés: Több rovarölő szernek van atkaölő mellékhatása, de eredményes védekezést csak a speciális atkaölő készítmények adnak. Sajnos az EU-s hatóanyag kivonások miatt ilyen kevés van. Hamar kialakul a rezisztencia. Csak a 2-3 alkalommal megismételt kezelés ad megfelelő védelmet, mivel egy időben az atka minden fejlődési állapota jelen van, s az egy-egy alkalommal végzett permetezés csak a kártevő egyes fejlődési alakjait tudja elpusztítani (fiatal lárvákat). Biológiai rovarölő szer a Naturalis L (Beauveria bassiana). Használható készítmények (3. sz. melléklet) Szélesatka: - Polyphagotarsonemus latus Nagyon apró, csupán 0.1 mm nagyságú atka. Mikroszkóp alatt látható csak. Alattomosan, váratlanul, foltszerűen bukkan fel a hajtató házakban. károsítás: Az egész paprika-növényen jelentkezik. Főleg a fiatalabb növényi részeken szívogat. (leveleken, hajtáson, virágkocsányon, csészeleveleken, sziromleveleken, terméskezdeményen és fiatal bogyón). Palántanevelőben is jelentkezhet. A károsított levél kanalasodik, torzul (hasonlít a gyomirtó szer okozta károsításhoz). A hajtások növekedése szinte teljesen leáll, rövid szártagúságot okoz. A csészelevelek parásodnak, virágszirmok elbarnulnak, a terméskezdemény, termés barnul, majd hálószerűen parásodik, torzul. életmód: Kizárólag hajtató házakban szaporodik. Az atka jellegzetes formájú, tajtékszerű ragasztott tojásai, minden károsított részen megtalálhatóak. Termesztő berendezések magasabb páratartalmú részeit kedveli. Legkedvezőbb számára a 21-26 °C léghőmérséklet. Védekezés: a fellelt gócpontra ventilált kénport kiszórása javasolt (.. sz. melléklet) Gyapottok bagolylepke: - Helicoverpa armigera Jellemző rá, hogy vándor faj. Tavasszal délről érkeznek egyedei, ősszel pedig az akkor kelt lepkék délre vándorolnak. Időjárásunk melegedése, részben pedig alkalmazkodó képessége folytán állandó, országosan elterjedő kártevővé vált. Nálunk is áttelelhetnek már. Számos kertészeti és szántóföldi kultúrát károsít. Elsősorban a nyári időszak károsítói, amikor a növényházak már nyitottak és az éjszaka is mozgó nőstény lepkék berepülhetnek tojást rakni. károsítás: A nőstények folyamatosan a virágra, a virág és terméskezdemények közelébe helyezik a tojásaikat. Egy-egy lepke több ezer tojást rakhat le. A kikelő kis lárvák (hernyók) néhány nap múlva a virágokba és a fejlődő 53

termésekbe furakodnak (generatív részeket fogyaszt). Egy lárva több bogyót is károsít. Kártételének következtében a sebzéseken másodlagosan megtelepedhetnek különböző kórokozók (szürkepenész). életmód: Évente 3 nemzedéke van. Báb alakban telel a talajban. Az első nemzedéke május közepétől rajzik, de a dél felől érkezők is megjelenhetnek már. A második és a harmadik nemzedék rajzása gyakran összefolyik. Az évek többségében júniustól augusztus végéig gyakorlatilag folyamatos, de októberig is elhúzódhat. Ennek következtébe folyamatos a tojásrakás és a lárvakelés is, amit bizonyít a hernyók sokszor vegyes korösszetétele is. Ilyenkor csak ismételt védekezésekkel tudjuk megoldani a paprika védelmét. A számára kedvező száraz, meleg időjárás esetén a délről érkező vándor populációval együtt hatalmas tömegben képesek rajzani. előrejelzés: A hatékony védekezés érdekében nagyon fontos a helyileg végzett előrejelzés. Használhatunk ragacsos vagy varsás típusú szex-feromon csapdát. A ragacsos típusú elsősorban a kártevő első megjelenésének megállapítására alkalmas, később biztonságosabb a varsás típusú, mivel ennek nagyobb a fogókapacitása. Viszonylag nagytestű lepkefaj (30-40 mm szárnyfesztáv), ezért a ragacsos típusú csapda hamar telítődik, a később berepülők nem ragadnak bele. Nem ad megbízható adatokat. A csapdákat mindig a hajtató berendezéseken kívül helyezzük el olyan kultúrák között, melyeket a gyapottok bagolylepke szintén károsít. A csapdák mindig a hím lepkéket fogják, de a hajtató berendezésekbe csak a nőstény lepkék repülnek be tojásrakás céljából. A tömeges lárvakelés a rajzás csúcsot (tojásrakást) követően 7-10 napra várható. A délről érkező egyedek között már korábban lehetnek tojásrakásra érett nőstények, mint a hazánkban áttelelt populációkban. Védekezés: A lárvák kelését követően, a lárva bogyóba rágása előtt indokolt a védekezés, mert miután a hernyók berágnak a termés belsejébe, rejtetten, a növényvédő szerekkel gyakorlatilag elérhetetlen helyen élik életüket és károsítanak. - Folyamatosan figyelni kell az állományban a tojások, kikelt lárvák jelenlétét (monitoringozás). - A vegyszeres védekezést a rajzáscsúcsot követően azonnal el kell végezni és többszöri ismételt kezeléseket kell végrehajtani. - A tojásrakó nőstény lepkék berepülésének megakadályozására az ajtók és oldal szellőzők raschel halóval való letakarása ajánlott (legalább éjszaka). Használható készítmények (3. sz. melléklet) -

54

Gyökérgubacs fonálférgek -

Szántóföldi gyökérgubacs fonálféreg- Meloidogyne hapla Kertészeti gyökérgubacs fonálféreg- Meloidogyne incognita

Apró, 1 mm-nél kisebb gilisztaszerű (fonál alakú) állatok. Mikroszkóppal láthatóak csak. kártétel: A gyökéren apró, gombostűfejnyi vagy akár több mm vastag, megduzzadt gubacsok láthatóak, néhány fajtán a gubacsok helyett elnyújtott megvastagodás jelentkezik. A tápanyag, vízfelvétel gátolt, csökkenő növekedés, kis szár, kis termésmennyiség. A fejlődésben lemaradt fiatal paprika csúcsi része kivilágosodik (vashiányra emlékeztet). A növények terméskötése a fertőzés terjedésével hiányos. A paprika növényeket már palántanevelés során is fertőzheti. életmód: A talaj 20-30 cm-es rétegében élnek és onnan fertőznek. A gyökércsúcson behatolva belső élősködőként folytatják életüket. Egy-egy tenyészidő alatt megfelelő talajhőmérséklet mellett – kedvez a 25-26 °C – 10-12 nemzedéke is kifejlődhet. Tápnövény hiányában 3-5 évig is fertőző képesek maradhatnak. Fertőző forrás: A fertőzött talaj, fertőzött palánta, talajművelő eszközök (ásógép, rotátor), fertőzött munkaeszközök. (A gumicsizmák talpán is átvihető) Védekezés: - Fonálféreg rezisztens fajták nemesítése - A nagyobb gyökértömegű fajták jobban tolerálják - Oltás (nagyobb gyökértömegű alanyra) - Áttérés a hidrokultúrás termesztésre (kőzetgyapotos, vödrös) Talajfertőtlenítés (3.sz. melléklet)

Biológiai védekezés A paprika károsítói ellen védekezhetünk hasznos szervezetek (ízeltlábúak, gombák, fonálférgek) felhasználásával. A növényvédelmi eljárás nem törekszik a kártevők teljes kiírtására, csak a kártevők egyedszámának gazdasági kártételi szint alatt tartására. A biológiai- integrált növényvédelem mellett termelt hajtatott termékek a lehető legkevesebb növényvédő szerrel kerülnek kapcsolatba, minőségük kiváló, élelmiszerbiztonsági kockázatot nem jelentenek. Biológiai növényvédelemhez felhasznált rovarokkal szemben nem alakul ki rezisztencia, nem jelentenek környezetszennyezést, biztonságosak a termelő és a fogyasztó számára is.

55

A biológiai anyagok felhasználásának fontos feltétele a szakmai felkészültség és a megfelelő szakértő támogatása. Fontos, hogy a termesztés elindítását a biológiai védekezés szellemében kezdjük el és folytassuk. Minden növényvédelmi beavatkozás előtt mérlegelni kell a kezelés biológiai növényvédelemre gyakorolt hatását is. A talajból fertőző vagy talajban élő károsítók ellen a termesztést megelőzően meg kell kezdeni a védekezést a kellő hatás elérése érdekében. A fonálférgek kártétele mérséklésére használhatunk hurokvető gombákat, a talajban lévő kitartóképelteket (szklerocium) parazita gombákkal pusztíthatjuk el. A talajban élő rovarok és csigák ellen is védekezhetünk parazita fonálférgek kijuttatásával. A palántanevelés során csak olyan növényvédő szerek használhatók fel melyek a későbbi hasznos rovar betelepítést nem károsítják, a szereknek perzisztencia hatása nem fordul elő, illetve a szükséges várakozási idő letelik. (3. sz. melléklet) A biológiai-integrált növényvédelem sikerességét nagyban befolyásolja a termesztő-berendezésben található kártevők egyedszáma, annál gazdaságosabban lehet a biológiai védekezést kivitelezni, minél tisztábban tudjuk indítani a kultúránkat. A palántanevelésben és általában az első virágok megjelenéséig kémiai növényvédelmet használunk, célunk a kártevők egyedszámának minimális szintre való csökkentése. A védekezés folyamán a növényvédelem összes beilleszthető eszközét felhasználjuk (integrált növényvédelem), színes fogólapokkal figyeljük meg a kártevők jelenlétét, következtetünk egyedszámukra és egyben gyérítjük is azokat. A virágok megjelenése után kezdjük betelepíteni a kártevők ellen a hasznos rovarokat. Tripszek elleni biológiai védekezés: Az első virágok megjelenése után telepítjük be a tripszek elleni védekezés alapját jelentő ragadozóatkákat (Amblyesius sp.) és ragadozó poloskákat (Orius sp.). Amblyseius swirskii ragadozóatka: néhány milliméteres atka alap betelepítésként tenyésztasakos kihelyezése 1 db tasak/4 m2 mennyiséggel javasolt. Orius laevigatus ragadozópoloska: javasolt alap betelepítés 2 hét alatt 1 db/m2, a telepítéseket foltszerűen kell elvégezni, telepítési pontokra, ahol a későbbiekben elsősorban korai termesztésnél etetjük az állatokat. Fényszegény időszakban, ha nincs elég táplálék, fehérjeforrás az Orius számára fakultatív diapauzába vonulhat, mely lassítja az állomány felszaporodását, ezért célszerű sterilizált lepketojásokkal etetni az Orius poloskákat. Amennyiben a kártevőhelyzet indokolja újabb Orius-betelepítések válhatnak szükségessé akár 3-5 db/m2 kirakása is elképzelhető.

56

Molytetvek elleni biológiai védekezés: Üvegházi molytetű elleni védekezés: Encarsia formosa fürkész Dohány molytetű elleni védekezés: Eretmocerus eremicus fürkész A fürkészdarázs betelepítése 0,5-1 db/m2/hét, amíg a parazitáltság mértéke el nem éri a kívánt 80% fölötti értéket. Molytetvek elleni védekezésre leghatékonyabban a Macrolophus sp. ragadozó poloska alkalmazható, de a ragadozó felszaporodása lassú folyamat, nagytömegű betelepítése viszont drága. Ezért molytetű fürkészekkel kombinált betelepítést javasolható az Oriushoz hasonló etetési technológiával. 0,5-1 db /m2 tiszta indításnál. Levéltetvek elleni biológiai védekezés: A paprikát a hajtatásban is több levéltetű faj károsítja, ellenük is telepíthetünk be hasznos rovarokat, parazitoid fürkészdarazsakat (Aphidius sp, ) ragadozó katicákat, fátyolkákat, zengőlegyeket. A levéltetvek ellen használható szervezetek csak prédaállat jelenlétében tudnak fennmaradni a levéltetvek eltűnésével populációjuk összeomlik, és a következő levéltetű fertőzés esetén újabb betelepítés válik szükségessé. A hasznos szervezetek egyedszáma fenntartható baknövények telepítésével, ami szintén költséges lehet. A levéltetvek hirtelen betelepülése, nagyfokú szaporaságuk vagy kis egyedszámba okozott jelentős kártétele miatt a gyakorlatban a levéltetvek ellen a kiegészítő kémiai növényvédelmet használjuk. Atkák elleni biológiai védekezés: A takácsatkák megjelenését is folyamatos monitoringozással vehetjük észre, a kártevő ellen Phytoseiulus persimilis ragadozó atkabetelepítésével védekezünk, a fellelt kártevőgócra 20: 1 arányba ragadozóatkákat telepítünk. Az utóbbi években a paprika hajtatásban komoly gondot okozó poloskák ellen (mezei poloska, vándorpoloska ) hatékonyan csak kémiai szerekkel védekezhetünk. A biológiai növényvédelem mellett használható a poszméhes beporzás, amely a paprika minőségét javítja, a jobb kötődés miatt a termésekben több mag alakul ki, a termések szabályosabbak és nagyobb vállátmérőjűek lesznek. A biológiai védekezés nagy felkészültséget és odafigyelést kíván a termelőtől, mert minden beavatkozásnak meg van a veszélye, hogy a kényes biológiai egyensúlyt felborítsa. Bármilyen növényvédelmi tevékenység, beavatkozás előtt érdemes a forgalmazókkal vagy a szaktanácsadókkal konzultálni. 57

A „Szentesi paprika” (OFJ) minőségbiztosítási, ellenőrzési rendszere 1. Szolgáltatás folyamata (átvételtől-kiszállításig) a DélKerTÉSZ tagjai számára 1.1 szaktanácsadás, kommunikáció a tagokkal A szaktanácsadás feladata, hogy a tagságnak segítséget nyújtson a környezetkímélő, integrált növényvédelem bevezetéséhez, fajták, technológia megválasztásához és megadja a technológiák korszerűsítéséhez szükséges segítséget. A termelők képzése érdekében növénykörök alakultak, melyeket azon tagok és szaktanácsadók vezetnek, akik az illető növényfajról a legtöbb elméleti és gyakorlati tapasztalattal rendelkeznek: paprikahajtatás, káposztafélék, paradicsom, uborka, fejes saláta, pritaminpaprika, egyéb zöldségnövények, szabadföldi zöldségtermesztés, Gyümölcs /alma/; valamint tápanyag-utánpótlásban (hajtatás) és növényvédelem. Speciális feladatok megoldására külső szakértőket is felkérnek felsőoktatási intézmények, vetőmag forgalmazó cégek, növényvédőszer, műtrágya forgalmazó cégek munkatársai személyében. Vetések, ültetések, palánta-szerződéskötések előtt a növényi körökben a tagok információt kapnak a szerződhető fajok, fajták mennyiségéről, a termesztés időzítéséről. A negyedévente megjelenő Zöldségkertész újságban a szaktanácsadók időszerű termesztéstechnológiai kérdésekről írnak, a tagok friss tudnivalókról tájékozódhatnak. A tagok 90%-a hajtatással foglalkozik. A DélKerTÉSZ célja a teljes körű integrált növényvédelem elterjesztése. A szaktanácsadók részletes, évente frissített növényvédelmi technológiát adnak ki a tagok részére, 90 – 95%-ban „zöld – sárga” szereket javasolva. A paprika technológia a „Szentesi paprika” rendszerében dolgozó kertészek számára kötelező, a honlapról letölthető. (http://www.delkertesz.hu/images/termekleiras_2014.03.21.pdf) 1.2 Betakarításra vonatkozó szabályok A betakarítási eljárás fő szempontja a higiénia (általános személyi higiénia; a betakarítás gépeinek, eszközeinek a higiéniája; a betakarított termék higiéniája). A termelők csak minőség szerinti válogatást és egalizálást végeznek. A betakarítás során a következő szempontokat kell betartani a termék állagának, és higiéniájának megóvása érdekében: • • • • • • • 58

a betakarítás csak az élelmezés-egészségügyi várakozási idő letelte után kezdhető meg a frisspiaci értékesítés céljára szedett áru csak tiszta ládába szedhető a tároló eszközöket csak a termékek tárolására használják a ládák alja nem érintkezhet a talajjal a ládába a zöldségen- gyümölcsön kívül más idegen anyag nem kerülhet a betakarított zöldséget óvni kell a szennyeződésektől (por, csapadékvíz stb.) minden betakarított terméket és csomagolást éjszakára védett helyre kell szállítani

A többször használatos tároló edények (rekeszek, ládák, konténerek) megfelelően tisztítottnak és karbantartottnak kell lennie. Csak olyan szállítójárműre kezdhető meg a rakodás, amely nem tartalmaz olyan szennyeződéseket, amelyek a termék higiéniáját veszélyeztetné. Ezt a betakarításért felelős személy ellenőriz, és szükség esetén elrendeli a takarítást, fertőtlenítést. A szennyeződések elkerülése érdekében a DélkerTÉSZ központilag szerződést köt szállítókkal, akik az egész betakarítási szezon alatt végzik a szállítást. 1.3 Zöldségfélék mennyiségi és minőségi átvétele A Permetezési napló ellenőrzése megelőzi az átvételt. A tagi kapcsolattartó a TÉSZ által ajánlásként kiadott növényvédőszer lista alapján ellenőrzi, hogy a Permetezési naplóban szereplő szerek engedélyezettek-e az adott kultúrában, és ha igen, akkor lejárt-e az élelmezés egészségügyi várakozási idejük. Ha eltérést talál, a TÉSZ megtagadja az áruátvételt. Az ellenőrzést követően, a termelő nyilatkozatot ír alá arról, hogy a permetezési naplóban szereplő adatok a valóságnak megfelelnek. A minőségi és mennyiségi átvételt az áruátvevő raktárosok végzik. Az átvétel során a minősítést végző személy az Átvételi jegyen, ill. Szállítólevélen aláírásával igazolja a termék megfelelését - az aktuális vevői igényeknek, ill. a „minőségi követelményekben” foglaltaknak, valamint azt, hogy a csomagolás sérülésmentes - ami számítógépes nyilvántartásba kerül (vásárlás), mely a termelők felé történő elszámolás alapja. A termelő „áru összesítőn összegzi, a leadni kívánt áru mennyiségét, minőségenként, ez melléklete az átvételi jegynek. Minden beszállított termékből mintavétel történik a „Mintavétel szabályai” című utasítás alapján. Ha az áru a meghatározott minőségi feltételeknek nem felel meg, akkor a raktáros nem veszi át a tételt. Áruátvétel megtagadása a következő esetekben történik: 1. 2. 3. 4.

Minőségi kifogások (szennyeződés vegyszerfolt, válogatási hibák) esetében Permetezési napló hiányos kitöltöttsége, be nem mutatása esetében TÉSZ által nem engedélyezett szerek használata esetében Címke nélküli áru

1.4 Tárolás 1.4.1 Az üres göngyölegek és csomagolóanyagok tárolása − Az üres göngyölegek és csomagolóanyagok legyenek töltőképesek, azaz épek, és idegen anyagtól mentesek, a raklapok legyenek épek. − Az egyszer használatos göngyölegek és csomagolóanyagok legyenek újak és épek. − A csomagolóanyagokat kijelölt helyen, megfelelően csomagolva, lefedve kell tárolni. 59

A részben felhasznált csomagolóanyagokat visszacsomagolva kell tárolni 1.4.2 Az áruvá készítésre váró termékek tárolása − A „szentesi paprika” oFJ és a globalgap által regisztrált termékek elkülönítéséről, azonosíthatóságáról a teljes tárolási, csomagolási, kiszállítási folyamatok alatt gondoskodni kell, ennek érdekében minden terméket, annak azonosítóját megkülönböztető jelzéssel látjuk el. − Az áruvá készítésre váró termékek minden tétele legyen beazonosítható a TÉSZ által használt megkülönböztető jelölés alapján. − Az áruvá készítésre váró termékeket védeni kell, a néhány napos átmeneti és a hosszabb időtartamú tárolásnál a tárolótér hőmérsékletét 15°C alatt kell tartani. − A hűtőkben a rakatok képzésénél ellenőrző utakat kell biztosítani, hogy ellenőrizni lehessen az esetlegesen bekövetkező romlást, mint fertőzési gócot annak megszüntetése érdekében. A tárolóterek feltöltésért, a betárolt termékek a termelői szám alapján történő azonosításáért, a betárolási idő jelöléséért a raktáros felelős, a betárolásról feljegyzést kell készíteni. A betárolási feljegyzéshez csatolni kell a terméket kísérő feljegyzéseket (Permetezési napló kivonata, termelői nyilatkozat). −

2.1 Saját áru bevételezés és kiadása A bevételezés - bevételezési bizonylat szállítólevél alapján készül a telepekről érkező áruk esetében. Telepi felvásárláskor az átvevő raktáros által készített vásárlási jegyen történik a bevételezés, az áru raktárkészletre kerül. A hűtőből való kiadás során a FIFO elvet alkalmazzuk, mely szerint a legrégebben hűtőbe került áru kerül először kiadásra, vagy átadásra a csomagoló raktár számára. A kiadás bizonylata értékesítéshez a számítógépes szállítólevél. Az áruvá készítés céljából átadott termékek a főraktárból a csomagoló raktárba kerülnek, melynek további kezeléséről a csomagolást vezető technológusok gondoskodnak. Az áru kiszállítására a diszpozíciókat az értékesítési vezető készíti a tényleges megrendelések és a szállítást végző alvállalkozók szállítás-megrendelés visszaigazolása alapján. A kiszállítást végző alvállalkozó aláírásával átveszi az árut, és ezzel felelősséget vállal a kiszállítás folyamán az áru minőségének és menynyiségének megőrzésére. A számla a szállítás elvégzése után készül el a visszaérkezett szállítólevél alapján. 3. nyomon-követhetőség szabályai, egyedi cimkézés

1.4.3 A késztermékek tárolása Késztermékek esetében átmeneti, legfeljebb 3-5 napos tárolásról lehet szó. A készáru betárolásról Átvételi jegy készül, amely tartalmazza: a termék megnevezését, a betárolt csomagolási egységek darabszámát, ha mérlegelve volt, akkor a tömegét, termelői azonosítót, a betárolás időpontját, csatolni kell a terméket kísérő feljegyzéseket (Permetezési napló kivonata, vagy más termelői, hatósági nyilatkozat illetve tanúsítvány).

3.1 A termőhely azonosítása A TÉSZ tagjairól, termelőiről listát vezet, melyben azonosítja a termelők/tagokhoz tartozó termőhelyeket. Minden beszállító termelői számot kap, mellyel végigkísérhető a termék élete a TÉSZ kapuin kívül és belül. Az GlobalGap regisztrációba és a „Szentesi paprika” OFJ rendszerbe bevont termelőkről külön lista készül, termékeik és az azt kísérő dokumentumok megkülönböztető jelzést (vizuális azonosítás) kapnak a teljes folyamaton keresztül. A TÉSZ belső auditokkal ellenőrzi regisztrált termelői megfelelőségét az GlobalGap követelményeknek megfelelően.

1.4.4 Ellenőrzés a tárolás alatt A tárolás alatt ellenőrizni kell a termék állapotát. Ellenőrzések során meg kell győződni a rakatok épségéről, a termékek állapotáról, a hűtők hőmérsékletét naponta egyszer ellenőrizni kell. A tárolóterek tisztaságát ellenőrizni kell a Higiéniai szabályozás/utasításban leírtak szerint.

3.2 Permetezési napló A termelők naprakész nyilvántartást vezetnek a növényvédelmi kezelésekről (Permetezési napló), melyekben rögzítik a kezelt terület azonosítóját, a kezelt kultúrát, az alkalmazott szer kereskedelmi nevét, az alkalmazott koncentrációt. Az átvételi folyamat meghatározó része a napló ellenőrzése.

2. csomagolás A csomagolás módjának meghatározása a vevői igények, ill. a szabvány minőségi követelményei alapján – az értékesítők feladata. A csomagolás történhet kézzel és géppel, illetve ezek kombinációjával, a megrendelt mennyiség és a meghatározott specifikáció szerint. Minden csomagolásban részt vevő munkatársnak ismernie kell az adott munkafolyamatra vonatkozó követelményeket. Friss termék esetében: a terméket válogató, ill. csomagoló termelők/munkatársak a felelősek azért, hogy csak az aktuális követelményeknek megfelelő termék kerüljön a göngyölegbe. Központi csomagolásra kerülő termék: a lédig, válogatva, azonosítva először hűtésre kerül, majd a TÉSZ munkatársai csomagolják (válogatják).

3.3 Mintavétel Minden beérkező áruból 0,5 kg mintát kell venni és 7 napig meg kell őrizni. A lezárt mintákat cimkével látják el, amely tartalmazza a szállító nevét, a partner kódot, a dátumot és beszállító és mintavevő aláírását. A mintákat napi gyűjtés után a hűtőben tárolják.

60

3.4 Azonosítás az átvétel után Azonosíthatatlan áru nem lehet a TÉSZ területén! A TÉSZ telephelyére történő beszállítást követően, ha eredeti göngyölegben marad a termék 61

− Rakatonként gyűjtőcímkét kap az áru, melyen alkalmazzák a tész jelölését (EV, ER, EU…) és az átvétel dátumát. A csomagolási egységen termelői azonosító címke van (sarzsszám). − A raktárba beérkező áru a sarzsszám beolvasatása, majd mennyiség és dátum rögzítése után bevételre kerül. − Kiszállításonként a kiszállítást irányító raktáros a gyűjtőcímkék alapján rögzíti a kiszállított tételeket. Sarzsszám: 20 karakter (a vonalkód alapja) A Vonalkód számsorának felépítése: első 7 számjegy beszállító cég kódja, a következő 7 számjegy az árufélét és annak minőségét jelöli, az utolsó hat számjegy a telep száma. Példa: 0000001 (Árpád Agrár Zrt.), 0050853 (Étkezési paprika 7090),.500004 (Fűtött fólia telep)

-

-

-

Nem Szentesi parika OFJ jelölés kiemelt sárga címkével történik!

gyártási számokat, mely a nyomonkövetés alapja - ez a szám a nyomonkövethetőséghez a szállítólevélen is megjelenik. a csomagolás végén készül el a gyártási napló, ahol a bejövő lédig áru útja a raktárból átkerül a csomagoló raktárba, a készáru pedig a csomagolás elkészülte után visszakerül a raktárba, ahol az értékesítés történik, a gyártások adatrögzítése során a raktárkészlet is módosul a valóságnak megfelelően. a raktárba visszakerülő (áru előkészítőbe) késztermék rakatokra rakatjelölő címke kerül, mely tartalmazza a gyártási számot, a vevő nevét és a terméket. az árufeladás során a készárut kiadó raktáros a szállítólevélre felvezeti a pontos mennyiséget, a mennyiségekhez hozzárendeli o csomagolt termék esetén a gyártási számot (tételszám) o lédig áru esetén – áru beszállításának dátumát az áru előkészítőből, a megrendelt szállítójármű ellenőrzése után az áru rakodása megtörténik. Ezt követően a raktáros elkészíti a szállítólevelet, melyet a szállítójármű vezetőjével aláírat (átvetet). A szállítólevél 1 példánya a megrendelő melléklete, a további 4 pld. az áru kísérője. Az áru átvételét a vevő leigazolja, az esetleges eltéréseket rögzíti (reklamációs jegyzőkönyvet készít). A visszaérkező járművezető elszámol a cseregöngyöleggel, leadja az esetleges visszárut és a könyvelésnek a visszahozott, leigazolt szállítóleveleket (3 pld). A visszaérkezett szállítólevelek alapján készül el a számla.

Továbbcsomagolásra kerülő áru esetében

-

Az áruforgalmi raktárból a csomagolóba átvitt árut a feldolgozást vezető bevételezi a saját raktárába és tételszámot készít. A tételszám 6 karakteres. Az első két szám a hónapot a második kettő a napot a harmadik a tételszám 1-99-ig terjedő szám melyet mindig a csomagolás vezető rendel hozzá egy áruházi gyártáshoz.

4. Ellenőrző hatóságok, szervezetek

Pl. 060502 (a 02 lehet TV 500 gr. KK) ehhez rendelik hozzá a feldolgozandó árut (sarzsszám) beszállítás időpontját és mennyiségét. A csomagolt áru nyomonkövetésének folyamata -

62

áru felajánlás (raktárkészlet, és aznapi árujelentés szerint) árurendelés beérkezése, melyet az értékesítő visszaigazol az értékesítés vezetője meghatározza, hogy a megrendelt csomagolt termék milyen árualapból készüljön, figyelembe véve a vevői specifikációt és a raktárkészletet (eseti módosítások) a megrendelő kiadásra kerül, a csomagolást irányító technológusnak, az áru előkészítő raktárosnak, valamint a jelölőcímke készítő munkatársnak a technológus felel a mennyiségért és a minőségért valamint a beszállítói dátumok pontos rögzítéséért. A technológus gyártási jegyzőkönyvben rögzíti az adott napon készült termékekhez készült

158/2009. Korm. R. 11. § (1) c) pontja zöldség-gyümölcs esetében a megyei kormányhivatal növény- és talajvédelmi igazgatósága és a Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal. Az ellenőrző hatóság a Vt. 116/A. §-ának (10) bekezdése szerinti átmeneti oltalomban, illetve az uniós oltalomban részesülő földrajzi árujelzővel ellátott termékek termékleírásnak, egységes dokumentumnak való megfelelését a termelés, előállítás, illetve a forgalmazás helyén ellenőrzi. Nemzeti Megyei Kormányhivatal Növény- és Talajvédelmi Igazgatóság 1118 Budapest, Budaörsi út 141-145. Csongrád Megyei Kormányhivatal Élelmiszerlánc-biztonsági és Állategészségügyi Igazgatóság 6724 Szeged, Vasa Szent Péter u. 9. A termékleírás a DélKerTÉSZ honlapján megtalálható: 63

http://www.delkertesz.hu/index.php?option=com_content&view=article&id=16&I temid=29

A 158/2009. Korm. R. 14. § (1) alapján a „Szentesi paprika” OFJ előállítói az előállításnak, illetve a földrajzi árujelző használatának megkezdését, az adataikban bekövetkezett változást, valamint a földrajzi árujelzővel ellátott termék előállításának megszüntetését 15 napon belül bejelenteni a hatáskörrel rendelkező ellenőrző hatósághoz. A bejelentési kötelezettség a kérelmező csoportosulás tagjait is terheli. „Szentesi paprika” OFJ nyilvántartásba vétele: Csongrád Megyei Kormányhivatal Növény- és Talajvédelmi Igazgatósága 6800 Hódmezővásárhely, Rárósi út 110. Délkertész nyilvántartási száma: Fáet-szP-cson-001

P

rik

a O FJ: FÁ E T-S Z

P-

A Délalföldi Kertészek Szövetkezete 2014-ben átfogó költség és munkaerő elemzést végez termelőinél a hajtatott paprikatermesztésben. Az elemzés célja, hogy a termelők csökkenteni tudják fajlagos költségeiket, fokozva tevékenységük biztonságát és jövedelmezőségét. Az elemzés táblázatait a 4. melléklet tartalmazza.

64

Az élelmiszerminőség és a termékvédjegyezés összefüggései Az élelmiszer biztonság, minőség a figyelem középpontjában áll, egyre fontosabbá válik. Az élelmiszer-minőségbiztosítási rendszerek, megkülönböztető védjegyek azt a célt szolgálják, hogy a végső fogyasztó jobb minőségű, biztonságosabb élelmiszerhez jusson. Manapság azonban a termékeken megjelenő címkékkel, logókkal, védjegyekkel, olyan bőséggel találkozhat a fogyasztó, hogy azok között szinte el sem tud igazodni. Már-már bizalmatlanságot szülhet a jelölések bősége, nem hiszi el, hogy az adott áru valóban jobb minőségű, vagy csak egy újabb reklámfogásról van szó. A minőség fenntartása főleg a frisspiaci termékeknél (a legtöbb zöldség-gyümölcs, köztük a paprika) nagyon nehéz. A minőség sok esetben nem csak a termelőkön, az értékesítő integrátoron (Tész), hanem a kiskereskedelmi láncokon, a végső fogyasztó felé értékesítő kereskedőkön is múlik. Hiába szállít a termelő friss terméket, ha a kereskedők azt nem megfelelő módon és ideig tárolják. Az elmúlt időszakban a globalizáció, a különböző élelmiszer botrányok és a fejtett országokban jelentkező minőség-. egészség- és környezettudatos fogyasztói magatartás a multinacionális élelmiszeripari cégeket és kereskedelmi láncokat magasabb minőségkultúra kialakítására ösztönözte. Jó minőségű, megbízható végterméket csak kiváló alapanyagból lehet előállítani (szántóföldtől az asztalig kezdeményezés). Az alapkövetelményeken túl (Élelmiszerkönyv, HACCP) egyre többen használnak önkéntes szabályt, rendszert (ISO, IFS, BAC, Globalgap).

CS

e si

ON

-0 0 1

S ze nt ap

A „Szentesi paprika” OFJ termék promóciós terve

Az élelmiszerbiztonságért a termelést 100%-ban integráló szervezet tehet a legtöbbet, mivel a termelők jelentős része még szakmailag nincs felkészülve Magyarországon (a mi Tészünknél sem!) arra, hogy az élelmiszerbiztonságot befolyásoló szigorú termesztéstechnológiának segítség nélkül megfeleljen. A jövőben még nagyobb jelentősége lesz a teljes körű szaktanácsadásnak, integrációk létrejöttének. Szerencsére a fogyasztók egyre tudatosabban keresik a megbízható minőségi árut. Ez a kereskedőket, kiskereskedelmi láncokat is arra ösztönzi, hogy a beszállítóktól (termelőktől) is megköveteljék a különböző élelmiszerminőségi rendszereket tanúsító védjegyeket. A zöldség-gyümölcs ágazatban a legismertebb és legelfogadottabb a Globalgap minőségügyi rendszer, amely a kiskereskedelmi lánc és a beszállító (termelő) közötti megállapodás része. Az önkéntes minőségbiztosítás költségnövekedést jelent a termelők számára, másrészt viszont lehetőséget ad a dokumentált vállalati működésre, szabályozott folyamatokra. A termelők folyamatos technikai, technológiai fejlesztésekre kényszerülnek a cél érdekében, így magasabb hozamokat, jobb minőséget tudnak elérni úgy, hogy a fajlagos költségeket csökkenteni tudják és a környezetterhelés is mérséklődik. Ugyan nem előírás, de célszerű létrehozni és könnyebb is megfelelni a nemzeti vagy közösségi védjegy követelményeknek, ha előtte már kiépítésre került valamilyen minőségügyi rendszer. 65

A különböző védjegyek, mint az európai uniós földrajzi árujelzők (OEM, OFJ, HKT) elsősorban a fogyasztóknak szólnak, egyfajta minőségi, biztonsági többletet garantálva. A védjegy mögött ellenőrző szervezet áll, amely betartatja a védjegy előírásait. Szabályzat rögzíti a védjeggyel ellátott termékek közös jellemzőit és a használat ellenőrzésének módját. Milyen előnyökkel és hátrányokkal jár az OFJ oltalom a termelők és fogyasztók szemszögéből? Az Oltalom alatt álló földrajzi jelzés (OFJ) eltérő hatást fejt ki a termelők és a fogyasztók csoportjára. A fogyasztók oldaláról előny, hogy a védjegy információval szolgál a termék származásáról, minőségéről, megkönnyíti a vásárlási döntést. A termelők esetében a termék hírneve realizálódik, keresletnövekedést indukálhat, növelheti a termelési, keresleti stabilitást. Hosszú távon árstabilitást eredményezhet, mivel növekszik az áruban a hozzáadott érték, így prémium ár is elérhető. A hátrányok között említhető a termelői oldalról, hogy a védjegy elismerésének hosszú a folyamata, csak termelői összefogással érdemes kezdeményezni. A földrajzi árujelzők kevésbé ismertek, a fogyasztó kevés információval rendelkezik, az oltalom alatt álló termékek piaci pozíciójának javítása jelentős marketing kampányt igényel, így használatuk ellentmondásos. Azokban az országokban, ahol a rendszer kezdetén már hagyománnyal rendelkeztek a földrajzi árujelzés területén, ott jobban tudtak élni a védjegy adta versenyelőnnyel. A földrajzi árujelzők fogyasztói megítélése A földrajzi árujelzők rendszerének egyik fő célja, hogy magas színvonalú minőséget közvetítsen a fogyasztó felé, amelyet a termék származási helye garantál. Felmérés szerint a fogyasztók 80 %-a nyilatkozott úgy, keresi a minőségi garanciát a vásárlásakor, minőségi garanciaként ismeri el a védjegyet, a bevált márkát, az adott termelő vagy gyártó cég hírnevét (cég logó). A hazai felmérés szerint (2011) a válaszadók 62 %-a nem ismert fel egyetlen egy védjegyet sem, Az OEM/OFJ védjegyet csak kb. 10 %-a tudta beazonosítani. Magyarországon jelenleg 13 OEM/OFJ jelölés használható, míg Franciaországban 244, Olaszországban 297, Spanyolországban 208, Németországban 117, Ausztriában 15, Szlovákiában 15, Romániában 3. Ráadásul az elfogadott közösségi védjegyek igen kis mértékben működnek Magyarországon. A védjegyet megszerzett termelői csoport nem tud tartósan megfelelni a védjegy működtetéséhez szükséges követelményeknek. A vevői oldalról nincs megfelelő fogadókészség a termék iránt. A védjegy gazda a legtöbb esetben nem látja annak a biztosítékát, hogy a befektetett munka, a marketing költségek legalább a 3-5 éves intervallumban megtérülnek. A kutatások is azt bizonyítják, hogy a fogyasztók látják és értékelik a földrajzi árujelzők rendszerének pozitív előnyeit, mégis 66

ismertségük alacsony, ami elsősorban a megfelelő marketing hiányának köszönhető. A jelzés felragasztása a csomagolásra önmagában kevés, fel is kell rá hívni a fogyasztó figyelmét és tájékoztatni a logó mögött rejlő előnyökről. A magyarországi földrajzi árujelzők közül négy tartozik az 1.6. Gyümölcs, zöldségfélék és gabonafélék termékkategóriába: 1. Makói vöröshagyma, makói hagyma OEM (2009) 2. Hajdúsági torma OEM (2009) 3. Gönci kajszibarack OFJ (2011) 4. Szentesi paprika OFJ (2014) A védjegy- és földrajzi árujelző tulajdonosok hazai tapasztalatai A földrajzi árujelzők többsége nem igazán sikeres vagy egyáltalán nem működik. Ennek okát a legtöbb tulajdonos az elégtelen marketingben vagy a termelők és vevők érdektelenségében jelölte meg. A működési probléma összetett, de mindegyik a fogyasztói ismertség alacsony szintjére vezethető vissza. A probléma gyökere, hogy a magyarországi fogyasztók az OEM/OFJ jelzések mibenlétével sincsenek tisztában. Amíg az alapvető ismeretátadás nem történik meg, addig az egyes árujelzők reklámozása sem lehet hatékony. Elsődleges, hogy az a termék, amelyre az OEM/OFJ védjegyeket kívánjuk bevezetni alapvetően piacképes legyen, megfelelő árualappal rendelkezzen, olyan minőségi többletet adjon a versenytársakhoz képest, amit egyszerűen lehet kommunikálni a fogyasztó felé és hajlandó érte magasabb árat fizetni. Készülő tanulmány, AKI (2014) Eddigi tapasztalatok a „Szentesi paprika” OFJ bevezetésével kapcsolatban A „Szentesi paprika” OFJ iránti kérelem benyújtása 2010 végén történt, 2011 végén a termék megkapta a nemzeti engedélyt az elnevezés használatára, majd az uniós jóváhagyás 2014. február 21-én történt meg. A DélKerTÉSZ tagjai közül mintegy 300-an felelnek meg az oltalomban részesült termék termesztési feltételeinek. 2014-ben (április 15.- december 31.)a következő árualap áll a tésznél rendelkezésre: Fehér töltenivaló (TV) paprika kb. 8000 tonna, Hegyes erős paprika kb. 10-11 millió darab, Kápia paprika 700-750 tonna, Paradicsomalakú paprika 30-40 tonna. 67

Az árualap 60-65 %-a a belföldi áruházláncokba, 20-25 %-a exportra (szintén áruházláncok), 10-15 %-a egyéb kereskedelmi csatornákhoz kerül. A DélKerTÉSZ célul tűzte ki, hogy a megtermelt paprikának 2014-ben 60-65 %-át, 2015-2016-ban 80 %-át OFJ védjeggyel forgalmazza. 2014 tavaszán öt belföldi áruházlánccal született megállapodás a védjeggyel ellátott termék forgalmazására, az export lehetőségekről még tárgyalások folynak. Az eltelt egy hónap alatt a védjegy használatának bevezetése átlagosan 5-8 Ft /kg költséget tett ki (külön marketing, matricák, új csomagoló anyag gyártása stb.). Nehéz felmérni, de érzékelhető fogyasztásbővülést tapasztaltunk, elsősorban a TV paprikánál. Reméljük, hogy a többi típusnál is ez bekövetkezik, és az év hátralévő részében fokozódik. Negatív tapasztalatunk, hogy az áruházláncok a bevezetéssel kapcsolatos minden költséget az utolsó fillérig áthárítanak, egyelőre magasabb árat sem fizetnek a termékért, pedig saját beszerzőjük véleménye szerint is folyamatosan nő a kereslet a „Szentesi paprika” iránt. Sajnos a termelői piacokon még mindig sokan használják a termékükre a szentesi paprika feliratot, pedig erre jelenleg már csak az OFJ védjeggyel ellátott áru lenne jogosult. Megoldásra váró problémák: 1. A nyomon követési címkéken (fehér vonalkódos címke) minden áruházlánc engedi a „Szentesi paprika” felirat használatát, de a csomagolt termékeknél még a sajátmárkás forgalmazás miatt az OFJ uniós logó nem használható. Új csomagoló anyagra lenne szükség. 2. Problémás a nem kiszerelt, ún. lédig termékeken az OFJ védjegy megjelenítése, nem biztonságos, visszaélésre adhat lehetőséget, keverhető a termék más áruval. 3. A marketing költségek megosztása szükséges a kiskereskedelmi láncokkal

A „Szentesi paprika” (OFJ) – összefoglalás Az élelmiszerek piacán egyre nagyobb jelentősége van a biztonságnak és a minőségnek. Az Európai Unió eredetvédelmi programjába bekerült „Szentesi paprika” Oltalom alatt álló földrajzi jelzés (OFJ) a szentesi termesztő tájkörzet hagyományait testesíti meg, bizalmi kapcsolatot jelent a hazai és külföldi fogyasztókkal. A „Szentesi paprika” (OFJ) termesztési és minőségbiztosítási kézikönyve a tájkörzetben több mint egy évszázad alatt felhalmozódott szakmai tudáson alapulva foglalja össze a mai korszerű paprikatermesztés technológiai követelményeit. A legfontosabb termesztési elemek ismertetését a paprika alapvető környezeti igényeinek bemutatása előzi meg, azzal a céllal, hogy a termesztők a saját körülményeikre adaptálva alkalmazzák azokat. Az integrált szemléletű növényvédelem részletes bemutatása a biztonságos termék előállítását segíti. A kiadványban részletesen kerül ismertetésre a termék nyomon követhetősége, logisztikai folyamata a termeléstől a fogyasztóig. A vásárlók számára készült a paprika táplálkozási értékeit bemutató fejezet ösztönözve a tudatos zöldség fogyasztást. A kiadványban szó esik a földrajzi árujelzők uniós és hazai fogadtatásáról, a termékben rejlő lehetőségekről. A „Szentesi paprika” hírneve, kiválósága jogán bekerült a nemzeti értéktárba. Az Európai Unió 2014 tavaszán a földrajzi árujelzők egyikével (OFJ) ismerte el. A jelen kiadvány a termék sikerét hívatott szolgálni, amely elsősorban a fogyasztók elégedettségén múlik.

4. Exportnál új csomagoló anyag, kartonok gyártása. 5. A fogyasztói piacokon a jogtalan „Szentesi paprika” OFJ jelölés ellenőrzése, kiszűrése. 6. A közösségi, uniós marketing támogatások kihasználása. A földrajzi árujelzővel ellátott „Szentesi paprika” jelentős lehetőséget biztosít a területen dolgozó termesztők számára tevékenységük stabilizálására, hoszszabb távon fejlesztésére. Az oltalom alá került termék kiváló, ellenőrzött minőségével prémium termékként kerülhet a fogyasztó asztalára. A termesztő tájkörzet hagyományait, szaktudását megtestesítő termék bizalmi kapcsolatot jelent a hazai és külföldi fogyasztókkal. 68

69

“Paprika of Szentes” (PGI) – Summary

„Paprika von Szentes” (g.g.A.) – Zusammenfassung

Security and quality have increasing significance on the market of foodstuffs. The “Paprika of Szentes” Protected Geographical Indication (PGI) included in the program of the European Union for the protection of origin represents the traditions of the Szentes production region and embodies a relationship of trust with Hungarian and foreign consumers. The Production and Quality Assurance Manual of the “Paprika of Szentes” (PGI) summarizes the technological requirements of up-to-date paprika production, based on technical knowledge built up almost over a century. The description of the most important elements of production is preceded by the presentation of paprika’s fundamental environmental needs so that producers should apply them after adaptation to their own circumstances. Presentation of crop production with an integrated approach promotes the generation of safe products. The traceability of the product, its logistics from production to consumer is described in this publication in detail. The chapter that describes the nutritive values of paprika to promote informed vegetable consumption is for the consumers. The publication reflects on how the EU and Hungarians welcome the geographical indications and the possibilities inherent in the products. The “Paprika of Szentes” was put into the national depositary due to its fame and excellence. In the spring of 2014, the European Union awarded it protection by one of the geographical indications (PGI). This publication is designed to serve the success of the product which depends primarily on the satisfaction of the consumers.

Sicherheit und Qualität haben eine zunehmende Bedeutung auf Lebensmittelmärkten. Die ins Herkunftsschutz-Program der Europäischen Union aufgenommene „Paprika von Szentes” als geschützte geographische (Herkunfts-)Angabe (g.g.A.) repräsentiert die Traditionen der Anbauregion Szentes, und bedeutet eine Vertrauensbeziehung mit einheimischen und ausländischen Verbrauchern. Das Handbuch von Anbau und Qualitätsschicherung der „Paprika von Szentes” (g.g.A.) fasst zusammen die technologischen Erforderungen der zeitgemäßen Paprikaproduktion aufgrund des in mehr als einem Jahrhundert gesammelten Fachwissens in der Region. Es geht der Beschreibung der wichtigsten Anbauelemente bzw. der grundlegenden Umweltbedürfnisse der Paprikapflanze voran mit dem Ziel, dass sie die Produzenten auf ihre eigenen Verhältnisse adaptiert verwenden. Die detaillierte Vorstellung des integrierten Pflanzenschutzes unterstützt die Erzeugung von sicheren Produkten. Die Publikation beschäftigt sich ausführlich mit der Rückverfolgbarkeit bzw. dem Logistikprozess vom Anbau bis zu dem Verbraucher. Das den Ernährungswert der Paprika vorstellende Kapitel wurde für die Käufer zusammengestellt um einen bewussten Gemüsekonsum anzuregen. Die Publikation beschäftigt sich mit dem Empfang der geographischen Produktbezeichnungen in der Union und in Ungarn, bzw. mit dem verborgenen Potenzial des Produkts. Wegen ihrer Reputation und Exzellenz wurde die „Paprika von Szentes” in die nationale Verwahrungsstelle aufgenommen. Im Frühjahr 2014 hat sie die Europäische Union mit einer der geographischen Warenbezeichnungen (g.g.A.) anerkannt. Diese Publikation soll zur Förderung des Produkterfolgs dienen, der in erster Linie von der Kundenzufriedenheit abhängig ist.

70

71

Főbb hivatkozások

«Cентешская паприка» (PGI) — краткий обзор Безопасность и качество приобретают все большее значение на продовольственном рынке. Продукт с защищенным географическим наименованием (PGI) «сентешская паприка», включенный в программу ЕС по защите происхождения, олицетворяет традиции аграрного региона Сентеш и служит залогом доверия для отечественных и зарубежных потребителей. Пособие по возделыванию и обеспечению качества «сентешской паприки» (PGI), опираясь на опыт и знания, накопленные в регионе за более чем столетие, обобщает современные технологические основы выращивания паприки. Описанию технологии возделывания предшествует обзор экологических потребностей паприки, призванный помочь адаптировать стандартную технологию к конкретным условиям выращивания. Подробный обзор комплексной технологии защиты растений способствует обеспечению безопасности продукции. В издании подробно описан процесс отслеживания пути и логистической истории продукта от поля до прилавка. Глава о питательной ценности паприки стимулирует интерес покупателей к потреблению овощей. В издании говорится об отношении к географическим указателям происхождения продукции в ЕС и за его пределами и о потенциале этих продуктов. Слава «сентешской паприки» по праву завоевала ей место в национальной сокровищнице Венгрии. Весной 2014 года Европейский союз признал уникальность продукта, присвоив ему географический указатель (PGI). Целью публикации является популяризация продукта, успех которого определяется в первую очередь отношением потребителей.

BALÁZS S. (1954): A szentesi zöldségtermesztési táj adatfelvételi munkáinak tapasztalatai. Kertészeti és Szőlészeti Főiskola Évkönyve, Budapest. CZIBULYA F.( 1987): Bolgárkertészet magyar földön. Mezőgazdasági Kiadó, Budapest CSOMA ZS. (1987): A könyv történelmi háttere in: Czibulya Ferenc: Bolgárkertészet magyar földön. Mezőgazdasági Kiadó, Budapest Food and Nutrition Board, Institute of Medicine, National Academies (2004): Dietary Reference Intakes (DRIs): Recommended Intakes for Individuals. National Academy of Sciences, Washington, USA 7 p. KREYBIG L. (1946): Magyarország átnézetes mezőgazdasági talajtájegységei. Magyar Mezőgazdasági Társulás Hagyományok-Ízek-Régiók,- Magyarország hagyományos és tájjellegű mezőgazdasági és élelmiszer-ipari termékeinek gyűjteménye, AMC-FVM, 2002. Magyar Élelmiszerkönyv, 1-1-90/496 számú előírása az élelmiszerek tápérték jelöléséről, (1. melléklet a 152/2009. (XI. 12.) FVM rendelethez). MÓD L.(2003/a): Bolgár kertészek Szentes környékén. in: A bolgárkertészkedés hagyományai Szentesen és környékén 25-36. A szentesi múzeum füzetei 2. MÓD L.(2003/b): Bolgár kertészek Szentes környékén a levéltári források tükrében. in: A bolgárkertészkedés hagyományai Szentesen és környékén 37-46. A szentesi múzeum füzetei 2. SZALVA P. (1957): A Szentesi Zöldségtermesztő Táj monográfiája. Kézirat. Szentes SZALVA P. (1960): Zöldségtermesztés helyzete a szentesi tájban. Kézirat. Szentes SZŐRINÉ Z. A. (2008): A paprika talaj nélküli termesztése. In: Terbe I.- Slezák K. : Talaj nélküli zöldséghajtatás. 371.p. SZŰCS J (2003): A szentesi paprikáról. in: A bolgárkertészkedés hagyományai Szentesen és környékén 11-24. A szentesi múzeum füzetei 2. PALLÓNÉ K. I. (2003): A versenyképesség biztosításának új minőségi dimenziója az élelmiszergazdaságban EU csatlakozásunk szempontjából. Doktori (PhD) értekezés, Budapest http://www.delkertesz.hu/

72

73

Bolgárkertészetek Szentes környékén Forrás: Koszta József Múzeum gyűjteménye

74

75

76

77

2. melléklet

Mellékletek

A hajtatott paprika termesztési időszakai (táblázat)

1. melléklet A „Szentesi paprika” termesztésének területe Csongrád megyében

Fehér töltenivaló paprika hajtatási időszaka időszak

Vetés kezdete az időszakban

Ültetési időszak

szedés kezdet

szedés befejezés

Igen korai

szeptember eleje

november közepe – január közepe

január-

szeptember eleje

Korai

október közepe

január közepe -március közepe

március-

szeptember eleje

Enyhén fűtött

január eleje

március közepe -május közepe

május-

november közepe

Hideg hajtatás

február eleje

április közepe -május vége

június-

október vége

Nyári fóliás

április eleje

június-július

augusztusszeptember-

október vége

augusztus közepe

október

november vége

Őszi termesztés június közepe

hegyes erős paprika hajtatás időszaka Vetés kezdete az időszakban

időszak Igen korai

november szeptember eleje közepe –január közepe

Korai

október közepe

Enyhén fűtött

szedés befejezés

szedés kezdet január-

szeptember eleje

január közepe -március közepe

március-

szeptember eleje

január eleje

március közepe -május közepe

május-

november közepe

Hideg hajtatás

február eleje

április közepemájus vége

június-

október vége

Nyári fóliás

április eleje

június-július

augusztusszeptember-

október vége

Őszi termesztés

június közepe

augusztus közepe október

november vége

október közepe

január

február közepe.

július vége

augusztus eleje

december szeptember vége vége

Kétszeri ültetéses

OFJ

Szentes

július eleje

kápia és paradicsomalakú paprika hajtatás időszakai időszak

78

Ültetési időszak

Vetés kezdete az időszakban

Ültetési időszak

szedés kezdet

szedés befejezés

Hideg hajtatás

február eleje

április közepe -május vége

június-

október vége

Nyári fóliás

április eleje

június-július

augusztusszeptember-

október vége

79

ii. gombaölő szerek

3. melléklet Javasolt növényvédőszerek hajtatott paprikában 2014. Délalföldi kertészek szövetkezete i. talajfertőtlenítés, és egyéb készítménYek

kórokozók, kártevők

Dózis

nemastar parzita fonálféreg

vetési bagolylepke, kifejlett vakond-tücsök (max: 4X)

90 g/100 m2 1 l/ m2 permetezés v. kiöntözés,

nemacur 240cs ** (utolsó kezelés 5-6 leveles állapotig)

gubacsfonálférgek, (max:2X kezelések közt 10 nap.)

30-40 l/ha csepegtető öntözővizével

szklerotiniás tőpusztulás constans Wg (max 1 talajkezelés) previcur energy (utolsó kezelés az érés kezdete)

palántadőlést okozó gombák - 2 beöntözés -4 csepegtető öntözés

Proplant *

talajlakó gombák

mennoflorades

mycostop

80

mVi

0

0

éVi magyar

nk

60

éVi német

nk

60

korlátozások a korlátobiológiai zás posznövényvé- méhekre delemre nem mérgező

8-12 hétig mérgező

P

P

0

nk

nk

nem mérgező

P

3-6 ml/m²beöntözés 3 l/ha-csepegtetés 20000 l/ha öntözővízzel, két kezelés közti idő min. 7 nap

0

3

5

nem mérgező

P

nem mérgező

0

7

10

munkaeszközök, üvegház, fólia fertőtlenítés (vírus, baktérium, gombák, viroidok)

1-3%

0

nk.

nk.

fuzárium, palántadőlés

1 kg/ha

0

nk

mVi

lisztharmat, alternália, Amistar szürkepenész (utolsó kezelés max. 2 kezelés, 50%-os érés) kezelések közt min. 7 nap

0,75 -1,0l/ha

0

3

6

nem mérgező

P

Amistar Top (utolsó kezelés terméskötődés)

lisztharmat, alternália, szürkepenész max 2 kezelés, köztük min. 8 nap

0,6-1 l/ ha

0

3

6

nem mérgező

P

rovral Aquaflow** (utolsó kezelés végső termésméret)

alternáris, szürkepenész max. 3 kezelés, kezelések közt min.7nap

1 l/ha

0

4

7

nem mérgező

P

gombabetegségek (kivéve Vondozeb Dg, lisztharmat) tőrothadás ellen plus kiültetés után, max 4x (kezelépenncozeb sek között min Dg, Plus 7 nap)

0,20%

0

3

12

nem mérgező

P

lisztharmat (max. 3 kezelés, kezelések közt min 8 nap)

0,5 l/ha

0

7

12

nem mérgező

1-2 nap

1 nap

Dithane Dg neo-tec, m45

2-4kg/ha

0,3-0,4l/m3

Dózis

kórokozók

éVi német

korlátozások korlátozás a biológiai poszménövényvédehekre lemre

éVi magyar

készítménYek

P

topas 100ec

paprikalisztharmat

3-6 l/ha; 1%

0

7

12

A hasznos szervezeteket is fojtja, de a felszáradását követően veszélytelen

champ DP

baktérium, gomba kivéve lisztharmat

2 kg/ha

0

7

12

nem mérgező

P

champion Wg

baktérium, gomba kivéve lisztharmat (max. 3 kezelés, kezelések közt min 4 nap)

2-3 kg/ ha

0

7

12

nem mérgező

P

Vektafid r

Rézkészítmények

nk

81

champion 2 Fl

baktérium, gomba kivéve lisztharmat baktérium, gomba kivécuproxat FW ve lisztharmat baktérium, gomba kivékocide 2000 ve lisztharmat baktérium, gomba kivénordox 75 Wg ve lisztharmat

2-3 l/ha

0

7

12

4.0-5.0 l/ ha

0

7

12

2-3 kg/ha

0

7

12

0.2 %

0

7

12

nem mérgező

P

iii. rovarölő szerek készítménYek

Actara sc érésig

Admiral 10 ec

kártevők

levéltetű (max 10-20 2x) ml/100 l üvegházi molyte- 20-40 ml/ tű (max 2x) 100 l palánta beöntö400 zéssel (max 1x) ml/ha palánta bemár0,1-0,2 % tással (max 1x) üvegházi molytetű

gyapottok baAffirm 095 golylepke sg ** (max 3 kezelés, (utolsó kezekezelések közt lés teljes érés) min. 7 nap)

Biosect koncentrátum

Dózis

fitofóg atkák, üvegházi molytetvek gyérítésére (Max 3 min 5 nap közte)

mVi

0

éVi magyar

éVi német

3

6

korlátozások korlátoa biológiai zás posznövényvédeméhekre lemre

Orius poloskára 3 hétig mérgező

0,05%

0

3

6

1,52,0kg/ha

0

3

6

?

nk.

A hasznos szervezeteket is kiszárítja, de a permetlé felszáradását követően veszélytelen

0

nk

P

3

P

iii. rovarölő szerek készítménYek

kártevők

Dózis

calypso 480 sc

levéltetvek (Max 3 min 7-14 nap közte)

0,1-0,2 l/ ha

levéltetvek chess 50Wg

82

üvegházi molytetű

mVi

éVi magyar

éVi német

0

3

6

0,02% 0 0,05%

cyperkill 25 ec cythrin 250 Bagolylepke centris 250 ec lárva, molytetű (hajtatásban) gyapottokDipel DF bagolylepke (szedésérettsé(max 8x kezegig) lések közt min 7nap) takácsatka

Ragadozó atkára gyérítő hatású

1-2%

min. 4 hét

confidor 200 sl kohinor 200 sl Warrant 200 sl West 200 sl (első virágbimbó megjelenéséig)

levéltetű,. üvegházi molytetű kőzetgyapotra vagy talajra kijuttatva csepegtetve. Max 1x. Palántanevelésben (Használata esetén állományban már nem lehet újra alkalmazni) levéltetű

7

12

korlátozások korlátoa biológiai zás posznövényvédeméhekre lemre 1 nap Orius poloskára 1 hétig gyérítő hatású

P

0,7-0,75 l/ha 0

0,1 l/ha

match 050 ec

12

0.08%

0.5 - 1.5 kg/ha 0.6-08 l/ ha

0,4 l/ha

Több hétig mérgező hatású

nem használható

0

3

12

0

3

6

8-12 hétig mérgező hatású

nem használható

0

2

3

nem mérgező

P

0

1

3

Ragadozó atkára gyérítő hatású

P

3

5

7

0

5

7

8-12 hétig mérgező hatású

nem használható

0

5

7

0

3

6

0

3

6

0.04 %

Floramite 240 sc (max 2x kezelések közt min 0.04% 7nap) levéltetvek, Judo bagolylepkék 1,5 l/ha lárvái 0,3-0,4 levéltetű, bakarate zeon 5 cs l/ha golylepkelárva karate 2.5 Wg (max 2x kezelé0.3-0.4 kaiso Wg (érés sek közt min 10 kg/ha nap) kezdetéig) bagolylepke 4,0 - 8,0 kaiso garden lárva, tetvek max g/ 10 l k1 1 kezelés (kisker-> 200 (érés kezdetéig) ti felhasználásra m2-re 3000 m2-ig) gyapottok-bagolylepke, nyugati virágtripsz laser 0,04% (max 3x kezelések közt min 5nap) tripsz, gyapotspin-tor 0,02% tok-bagolylepke bagolylepkék lárvái

3

0

7

12

10 napig közepesen mérgező

Orius poloskára 4 hétig közepesen mérgező

2 nap

83

mospilan 20 sP, 20 sg spilan 20sg gazelle 20 sP, 20 sg (utolsó kezelés az 1. bogyó teljes kifejlődése) naturalis-l biológiai rovarölőszer (60% érés) Pirimor 50 Wg runner 2F strip-10 2F steward 30 DF sumi-alfa 5 ec Vektafid A Vektafid r

Jelölések

levéltetű, tripsz, molytetű 0,4 kg/ha (max 2x, védekezések közt min 7nap)

molytetű, takácsatka (Max 5x min 7 nap)

0,75-1,0 l/ha

84

0

3

nk

7

2 hétig mérgező hatású

nem mérgező

1 nap 1 nap

0,5 kg/ha

3

3

6

gyapottok-bagolylepke (max 1 kezelés)

0,5 l/ha

0

3

6

3 napig közepesen mérgező

bagolylepkék

0,17 kg/ ha

0

1

3

levéltetű

levéltetvek

0,3 l/ha

1

7

12

vírusvektor levéltetvek

3-6 l/ha (1.0 %)

0

nk

nk

vírusvektor levéltetvek, atkák, molytetvek

3-6 l/ha (1.0 %)

0

0

0

1

7

3

3

21

2 nap

nk

3 napig közepesen mérgező

takácsatka (Max 3x, min 7 nap 0.025 % közte) tripsz (Max 3x, 0.05 % min 7 nap közte) Voliam Targo bagolylepke, aknázólégy, ta0,8 l/ha kácsatka (Max 2x, min 7 nap közte) Vydate 10 gyökérgubacs l** fonálféreg (max 3X, kezelések 5-10 l/ha közt 10-14 nap, felszívatás zárt rendszerű csöpögtető berendezéssel)

Vertimec 1.8 ec

0

9

6

6

21

2 hétig erősen gyérítő hatású 8-12 hétig mérgező hatású A hasznos szervezeteket is fojtja, de a permetlé felszáradását követően veszélytelen 1 hétig mérgező hatású

1 hétig mérgező hatású

Több hétig mérgező hatású

**

i. kategóriájú szer

*

palántaágy fertőtlenítés

e,ec,l,lc

emulzióképző folyékony permetezőszer

WP,W, sp

nedvesíthető, por alakú permetezőszer

F,Fl, Wsc

vízoldható folyékony készítmény

sc

szuszpenzió koncentrátum

FW

vizes törzsszuszpenzió

D

porozószer

g

granulátum

DF, Dg, Wg, sg

vízben diszpergálható/oldható granulátum

P

3 nap nem haszn.

1 nap

1 nap

1 nap

P

mVi

munkaegészségügyi várakozási idő

éVi

élelmezés-egészségügyi várakozási idő

p

poszméh használható

nk

nincs korlátozás

Szer neve

hatóanyag

Force 1,5 g

15% teflutrin

orthocid 50 WP

50% kaptan

Perthiram 500 sc

500 gr/l thiram

Previcur 607 sl

607 gr/l propamokarb

royalflo

480 g/l tmtD

celaflor Vakond srop

16,2% illóolaj, lenolaj, alolehid

hess

dohánytörmelék

Bio-film

74,5 % etoxil-etanol, zsírsavak

menno-Florades

10% benzoesav

koni Wg

coniothyrium minitans

mycostop

40% steptomyces g.

Amistar

250g/l azoxistrobin

Amistar Top

200g/l azoxistrobin + 125 g/l difenokonazo

polyram DF

70% metiram

rovral 25 FW

25% iprodion

topas 100ec

10% penkonazol

Vektafid r

6% rézoleát +79% paraffin olaj

zined extra

15% kaptan + 45% rézhidroxid

champ DP

58% rézhidroxid

champion 50 WP

77% rézhidroxid

cuproxat FW

350 gr/l rézszulfát

kocide 2000

53,8% rézhidroxid

nordox 75 Wg

86% rézoxid

Actara 25 Wg

25% tiametoxam

Admiral 10 ec

100 gr/l piriproxifen

Bio-sect

15% alifás zsírsav

85

chess 50Wg

50% pimetrozin

confidor 200 sl

200 gr/l imidaklopid

confidor 200 oD

200 gr/l imidaklopid

cyperkill 25 ec

250 g/l cipermetrin

termelő neve:

cytrin 250

250 g/l cipermetrin

termesztés helye:

Decis 2.5 ec

25 gr/l deltametrin

Ültetés ideje:

Fendona 10 ec

10% alfametrin

költségtényezők

Floramite 240 sc

240 g/l bifenazát

Judo

5 g/l lambda-cihalotrin + 100 g/l pirimikarb

karate 2.5 Wg

2,5% lambda cihalotrin

karate zeon 50 cs

50 g/l lambda cihalotrin

kohinor 200 sl

200 g/l imidakloprid

laser

240 g/l spinozad

match 050 ec

50 g/l lufenuron

mospilan 20 sP

20% acetamiprid

Pirimor 50 Wg

50% pirimikarb

Sherpa

250 g/l cipermetrin

spintor 240 sc

480 gr/l spinozad

spin-tor

240 gr/l spinozad

steward 30 DF

30% indoxakarb

sumi Alfa 5 ec

5% eszfenvalerát

Talajtakaró anyag

teppeki 50 Wg

50% flonokamid

Kötöző anyag

Vektafid A

83% paraffin olaj

Növényvédő szerek

Vertimec 1.8 ec

1,8% abamektin

Vydate 10 l

100 g/l oxamil

Warnent 200 sl

200 l imidaklorid

4. melléklet hajtatott paprikakultúra költségelemzés – segédlet Délkertész 2014. termesztés területe (m2): időszak (hó): egység

mennyiség

egység (Ft)

összes (Ft)

közvetlen költségek (anyag) Fűtőanyag Palánta Szerves trágya Műtrágya 1 Műtrágya 2 Műtrágya 3 Műtrágya 4 Öntözés (víz) Természetes ellenségek Poszméhek

1. 2. 3. Egyéb anyagok Összesen (anyag): egyéb változó költségek Áramfogyasztás Gépkarbantartás

A növényvédő szerek évenkénti aktuális listája a Délkertész honlapjáról letölthető: http://www.delkertesz.hu/images/termekleiras_2014.03.21.pdf

Üzemanyag (gépi munka) Üzemanyag (szállítás) egyéb általános költség Amortizáció Egyéb teljes költség /személyi jellegű nélkül / (Ft/m2):

86

87

hajtatott paprikakultúra munkaerő elemzés - segédlet Délkertész 2014. munkafázis Talaj előkészítés Fóliahúzás Fólia előkésztés Belső fóliaázás Szellőztetés Ültetés Slagozás Öntözés Tápoldatkeverés

Dátum

munkaóra

Fő

hozam (kg)

biológiai növényvédelem és poszméhes beporzás 22 év szakmai és termelői tapasztalattal állunk a rendelkezésre! Alkalmazzon biológiai növényvédelmet: -paprika és paradicsom kultúrákban a különféle kártevők ellen: tripsz, liszteske, levéltetű, takácsatka, hernyó A Biobest ragadozókkal szermaradvány mentesen, biztonságosan és sikeresen védekezhet a kártevők ellen!

Alkalmazzon poszméheket a kiváló terméseredményért! -paradicsom, paprika, padlizsán, cukkíni -sárgadinnye, szamóca, -kajszibarack, őszibarack, szilva, meggy, cseresznye, alma, körte, málna, szeder A poszméhek munkájának a gyümölcse az, hogy biológiailag a legjobb időpontban történik meg a kötődés, ami terméstöbbletet és minőségjavulást eredményez.

Termeljen sikeresen és kártevőmentesen egészséges árut! Védje növényeit Biobest termékekkel!

Öntöző karbantartása

Szakembereink sokéves tapasztalata és a módszer magyarországi kidolgozásában betöltött úttörő szerepünk a garancia a sikerhez.

Permetezés 1

A termesztés körülményeit figyelembe vevő optimális és legmagasabb színvonalú technológiát adjuk, amely tartalmazza a látogatásokat, a technológiai javaslatokat, a növényvédő szerek használhatóságára vonatkozó információkat és a betelepítendő természetes ellenségeket.

Permetezés 2 Permetezés 3 Monitoringozás Biológia kirakása

Mob.: +36 30/2067 148; +36 30/415 8089; +36 30/973-9734 [email protected]; [email protected]

Növén yvédelem term észetes úton...

Árpád Biokontroll 2003 Kft.

www.arpadbiokontroll.hu www.biobest.be www.facebook.com/ArpadBiokontroll2003Kft

Növényápolás-kötözés Tekerés, metszés Szedés 1 Válogatás 1 Szedés 2 Válogatás 2 Szedés 3 Válogatás 3 Szedés 4 Válogatás 4 Szedés 5 Válogatás 5 Szedés 5 Válogatás 5 Szedés 5 Válogatás 5 Szedések összesen: Kitakarítás Szállítás Összesen:

88

Válasszon kókuszrost termék kínálatunkból  Kókuszrost tégla (650 g –os)  Kókuszrost chips bála  Kókuszrost bála (5 kg –os)  Kókuszrost termesztő táblák: OPTIMA és OXYGEN újdonság! /Tábla méretek: 100x20x8,5cm ; 100x15x8,5cm …stb/

Pro Horto Kft. 6600 Szentes, Klauzál u 4. Raktár: 6600 Szentes, Szarvasi út 10. Fax.: +36/63-313-040; E-mail: [email protected] Boróczki Gergely +36 30/ 392-9425 Tégla Csaba +36 30/ 219-2000

www.prohorto.hu

Kiváló szabályozhatóság, nagyobb termés

Stabil kőzeg, amely egészséges növényeket és magas hozamakot biztosít • Jól és pontosan szabályozható • Kiegyenlített nedvességtartalom és EC • Gyors gyökérnövekedés • Biztonságos termesztés • Tökéletes és folyamatos növényfejlődés Forgalmazó: Hidrokultúra 94 Kft. www.hidrokultura.hu, tel: 36 63 562 060 http://www.3xsustainable.com linkedin.com/company/grodan www.twitter.com/grodan

Az Orosco Kft sikerfajtái:

Claudius, Cindel, Celtic, Kapirex, Darius OROSCO KFT. 5900 Orosháza Székács József utca 37. Értékesítés és szaktanácsadás: Halasy Endre 06-30/ 82-15-199

Válassza a Syngenta sikerfajtáit és technológiáját! El Fares

Csípôs újdonság. • Újdonság, amely megbízhatóan tartja csípôsségét. • Középzöld termések. • Mérete 19-21 cm, stabil 3-4 cm-es vállal. • Felszíne ragyogóan fényes. • Egyensúlyi növényhabitus, vegetatív-generatív egyensúllyal. • Ültethetô február közepétôl egészen ôszig talajra és közegre egyaránt. • Ízköze rövidebb a megszokottnál. • Antociánosodásra nem hajlamos.

Glorieta F1

Bombabiztos védelem és góllövô csatárok. HR = Tm3 IR = M

• A paprika enyhelevél foltosság vírus egyre nagyobb gondot jelentett. az utóbbi években, ezért vezettük be új PMMoV vírussal szemben is ellenálló paprikafajtánkat. • Nem hajlamos lilulásra, antociánosodásra. • Felkötött technológiába, egyszáras termesztésre ajánljuk 5,5-6 tô/m2-re. • A növényházi fonálféreg fajokkal szembeni ellenállósága komoly biztonságot jelent a termelôknek. • Termésmérete 110-120 g, szabályos, szép fehér színû.

Rovarkártevôk elleni védelem • Speciális hatású felszívódó készítmény • Szabadföldön levéltetvek, üvegházban levéltetvek és üvegházi molytetû ellen hatékony

Gombás betegségek elleni védelem • Két hatásmechanizmusban eltérô, egymás hatékonyságát felerôsítô, igen markáns gombaölô hatással rendelkezô, felszívódó hatóanyag gyári kombinációját tartalmazza • Kuratív (gyógyító) hatással is rendelkezik, ezért a már bejutott kórokozó fertôzését is képes blokkolni a kezdeti stádiumban • Lisztharmat, szürkerothadás, alternária és a kolletotrihumos betegség ellen egyaránt hatékony • Elsôsorban az intenzív hajtásnövekedés idôszakában preventíven vagy az elsô tünetek megjelenésekor javasoljuk kijuttatni, 0,6-1 l/ha dózisban

®

92

Syngenta 1118 Budapest, Alíz utca 2. Tel: (1) 488-2200 Fax: (1) 488-2201 www.syngenta.hu

műhelye. Az oltalom alatt álló, földrajzi eredetvédett „Szentesi paprika” körzet területén nemesített fajtáink kifejezetten a hazai termesztés igényeit szem előtt tartva készülnek. A Rijk Zwaan paprika fajtái a rezisztencia nemesítés élvonalát képviselik, kiváló hozammal és minőséggel. Széles körű kínálatunk felöleli a legkeresettebb típusokat: fehér paprika, édes és erős kápia, színes blocky, hegyes erős, bocskor paprika. A folyamatosan változó szortiment fajtáit pontosan nyomon követheti az aktuális termék magazinokban, weblapunkon és közösségi portálunkon. Bővebb fajtainformációért keresse területi szakembereinket az elérhetőségeinken!

Rijk Zwaan Budapest Kft. H-1016 Budapest, Aladár u. 17-19. Telefon: +36 1 489 8060 www.rijkzwaan.hu Zöldségtermesztők Rijk Zwaan partner oldala

Sharing a healthy future

Pr ém

ék

rm Te

Felgyői paprika nemesítő állomásunk az ország egyik legkorszerűbb fajtanemesítési

ium

ium

Te

rm ék

ém Pr

Rijk Zwaan paprika nemesítés a magyar paprika piacra

A Primõr Profit Kft. által forgalmazott termékek Termesztõ kocka - 8x8x6,5 cm Kókusz tégla /650 gr/ - 10x20x5,5 cm Kókusz tégla /5 kg/ - 30x30x12 cm Kókusz paplan - 100x15x8 cm A Pelemix által gyártott termékeket több mint 4 év gyakorlati tapasztalat is igazolja. Érdeklõdni: Vásárlás: Gyermán Józsefné Tel: 30/323-2237 Szaktanácsadás: Horváth József Tel: 30/206-3568

5 éve Magyarországon!

P

rik

CS

e si

ON

-0 0 1

S ze nt ap

a O FJ: FÁ E T-S Z

P-

A kiadvány a Földművelésügyi Minisztérium és a Hungarikum Bizottság támogatásával készült. Pályázati kód: HUNG-2013/84

TÉSZ-ÉSZ NONPROFIT KFT. A MAGYAR ZÖLDSÉG-GYÜMÖLCS KUTATÁSFEJLESZTÉS ÉS SZAKTANÁCSADÁS SZOLGÁLATÁBAN WWW.TESZESZ.HU