TARTALOM FÓKUSZ NEMZETKÖZI SZAKKÉPZÉS KERESKEDELEMFEJLESZTÉS INNOVÁCIÓ VÁLASZTOTTBÍRÓSÁG KUTATÁS HÍREK
FÓKUSZ KÖZÖS NYELVÜNK A GAZDASÁG ÉS A VERSENYKÉPESSÉG ERŐSÍTÉSE MAGYAR-SZLOVÁK GAZDASÁGI FÓRUM
A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara valamint a Szlovák Kereskedelmi és Iparkamara közös előkészítésében magyarszlovák gazdasági fórum megrendezésére került sor 2012. november 16-án, Budapesten, melyen beszédet mondott Orbán Viktor, Magyarország miniszterelnöke, Robert Fico, a Szlovák Köztársaság miniszterelnöke, Matolcsy György, nemzetgazdasági miniszter, továbbá Tomáš Malatinský, szlovák gazdasági miniszter. Parragh László, az MKIK és Peter Mihók, a Szlovák Kereskedelmi és Iparkamara elnöke szándéknyilatkozatot írt alá a Magyar-
Szlovák Kereskedelmi és Iparkamara megalakításáról. A Szlovákiában bejegyzendő kamara a két ország közötti kereskedelmi és gazdasági kapcsolatok elősegítése érdekében alakul meg. A pénteki gazdasági fórumon mintegy 250 magyar és szlovák vállalkozó, illetve kormányzati képviselő vett részt. Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnökének és Peter Mihók, a Szlovák Kereskedelmi és Iparkamara elnökének köszöntőjét követően Matolcsy György, nemzetgazdasági miniszter tartott előadást Szlovákia és Magyarország aktuális -1-
gazdasági kérdéseiről. A fórumon a nemzetgazdasági miniszter kiemelte: Szlovákiában és Magyarországon is pozitív a teljes fizetési mérleg, ami ritkaságnak számít az Európai Unióban. Véleménye szerint Közép-Európa együtt, egy csapatban képes a sikeres felzárkózásra. Az azonos földrajzi helyzet a közép-európai államok számára azonos jövőbeli lehetőségeket jelent, a térség logisztikai, gazdasági, pénzügyi, kereskedelmi és járműipari vezető szerepe immár realitás. Hozzátette, a szlovák és a magyar gazdaság egyaránt jelentősen kiterjesztette kereskedelmi és tőkekapcsolatait a világban, ennek is köszönhető, hogy az Európai Unióban a következő évtizedekben Közép-Európa lesz a leggyorsabban fejlődő európai régió. Magyarország Szlovákiába irányuló exportja már jelentősen meghaladta a válság előtti szintet, ami azt mutatja, hogy a magyar vállalatok megtalálták helyüket a szlovák gazdaságban. A Szlovákiába irányuló magyar exportról szólva arra hívta fel a figyelmet, hogy a kivitel 70 százaléka ipari, feldolgozóipari exportból adódik, és hasonló 60 százalékos - az arány a Szlovákiából Magyarországra irányuló exportnál is, amely ugyancsak messze meghaladta a krízis előtti szintet.
A gazdaság helyzetéről szólva kifejtette: idén a magyar gazdaság zsugorodik, jövőre ugyanakkor már beruházási és növekedési trendfordulót vár a kormány. Hozzáfűzte: már most is vannak olyan ágazatok és gazdasági területek, amelyek teljesítménye meghaladja a válság előtti szintet. Ilyen például az ipar, a feldolgozóipar, a külkereskedelem, a turizmus,
valamint az aktivitási és foglalkoztatási ráta. A magyar kormány képes volt arra, hogy a GDParányosan 82 százalékot meghaladó örökölt államadósságot sikeresen csökkentse. Emellett - mint azt az Európai Bizottság (EB) is elismerte - sikerült a költségvetést stabilizálni, és a hiányt tartósan 3 százalék alá szorítani. Matolcsy György hozzátette: KözépEurópában sem "szabadultak el" a költségvetési hiányok. Az államadósság csökkenő pályára állítása ugyanakkor nem általános az Európai Unióban, persze nem minden országnak olyan magas az államadóssága, mint Magyarországnak, Szlovákiában például az adósság fele a magyarnak, GDP-arányosan. Véleménye szerint, ha 2002-től nem következett volna be a "felelőtlen és hibás eladósodás", akkor Magyarország is Szlovákia szintjén tartana az államadósság szempontjából. Hozzátette: az államadósságot Magyarország új forrásokból is finanszírozza, vagyis a külső helyett a belső finanszírozásra állították át az államadósságot, így a magyar emberek egyre nagyobb mértékben finanszírozzák a magyar államot. Tomas Malatinsky szlovák gazdasági miniszter elmondta, hogy az EB aktuális őszi prognózisa szerint Szlovákiában az idén 2,6 százalékkal növekszik a gazdaság, ami Észtország után a legnagyobb növekedés az EU-n belül. Szlovákia a konszolidációs intézkedések ellenére megfelelő, helyes úton jár - jelentette ki a miniszter. Kifejtette, hogy a fejlődés alappillére Szlovákiában a gépjárműgyártás, a gép -és az elektronikai ipar, ugyanakkor növelni kell a technológiaváltások tempóját. A kormány célja, hogy Szlovákia a jelenlegi termelői helyzetből folyamatosan alakuljon kutatói országgá is: a további gazdasági növekedés ugyanis paradigmaváltást követel, a termelőknek együtt kell működniük a kutatókkal, fejlesztőkkel. A szlovák gazdasági miniszter szerint a gépjárműipar a jövőben is nagy szerepet fog játszani a szlovák gazdaságban, és ez együttműködési terület lehet Magyarországgal is, azaz a szlovák mellett a magyar vállalkozások is részt vehetnek a szlovák kormány most előkészítés alatt álló e-mobilitás platformjában. Az együttműködés további területei között Tomas Malatinsky az energiabiztonságot említette. -2-
A szlovák gazdasági miniszter előadását követően Orbán Viktor, Magyarország miniszterelnöke tartott előadást „Kelet – Európa, mint az európai növekedés motorja” címmel. Beszédében kiemelte, hogy Magyarországnak örülnie kell annak, hogy a szlovák gazdaság jól teljesít, Magyarországnak ugyanis érdeke, hogy sikeres szomszédai legyenek. Ha Magyarország nem tartja elfogadhatónak gazdasági lemaradását északi szomszédjához képest, akkor tennie kell azért, hogy jobban menjenek a saját dolgai fogalmazott Orbán Viktor. A jó gazdasági együttműködés segíthet megoldani a magyarszlovák kapcsolatok egyéb konfliktusait is vélekedett, hozzátéve: "mindkét fél tudatában van annak, hogy együtt fogjuk leélni itt, egymás mellett a következő jó néhány száz évünket is, tehát valamilyen egyezségre kell jutnunk egymással". Orbán Viktor megerősítette azt az álláspontját, amely szerint az európai válság még jó ideig velünk marad. Beszédében egyúttal bejelentette, hogy költségvetési egyenlegjavító döntéseket hozott a kabinet az elmúlt két napban annak érdekében, hogy jövőre 2,7 százalék legyen a hiány mértéke. Az Európai Unió múlt heti országjelentése szerint 2013-ban 2,9 százalék lesz az államháztartási hiány Magyarországon, a magyar kormány azonban 2,7 százalékos mértékre törekszik. Az újabb intézkedések részleteire Orbán Viktor a fórumon nem tért ki. A mintegy 250 szlovák és magyar vállalkozó, valamint kormányzati képviselő előtt a kormányfő ismét hangsúlyozta a közép-európai együttműködés és a Németországhoz való kapcsolat fontosságát. Megítélése szerint a következő években az európai gazdasági térség növekedéséhez a legnagyobb mértékben Közép-Európa és Németország fog együtt hozzájárulni. Emellett az elkövetkező 15-20 évben a közép-európai térség - a makrogazdasági mutatók mellett - a bérek, a nyugdíjak, az életszínvonal területén is felzárkózik a Nyugathoz, sőt még elé is szeretne kerülni - fűzte hozzá. Ugyanakkor arra is rámutatott, hogy Magyarország jövője csak Nyugat-Európával együtt képzelhető el, vagyis érdekeltek vagyunk a többi tagállam sikerében. Robert Fico, a Szlovák Köztársaság miniszterelnöke beszédében a Magyarország és Szlovákia közötti együttműködés erősítésének
fontosságát emelte ki. A szlovák miniszterelnök úgy vélekedett, hogy a szlovák gazdasági növekedést támogatja a szlovák és magyar gazdasági kapcsolatok erősítése, a politikusok feladata pedig a vállalkozói együttműködés lehetőségeinek megteremtése. Hozzáfűzte: az infrastrukturális és energetikai összekapcsolódás is lehetőségeket rejt, emellett az autóipar és a kohéziós források felhasználása területén is erősíteni kell a kooperációt, majd megemlítette az Ipoly-hidak és az új komáromi híd építésének jelentőségét is.
SZAKKÉPZÉS ELISMERÉSKÉNT ÖSZTÖNDÍJ A EUROSKILLS GYŐZTESEKNEK Orbán Viktor miniszterelnök, Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter, Czomba Sándor foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkár társaságában az Országházban fogadta a EuroSkills Spa-Francorchamps 2012 versenyen kiválóan szerepelt magyar csapat tagjait, versenyzőket szakértőket, technikai és hivatalos delegáltakat, valamint Parragh Lászlót, a kamara elnökét, Bihall Tamást, a kamara képzésért felelős alelnökét, Dunai Péter főtitkárt, Szilágyi János oktatási és képzési igazgatót.
-3-
NEMZETKÖZI
MAGYAR ÜZLETI DELEGÁCIÓ SZAÚDARÁBIÁBAN DZSIDDA, RIJÁD
A találkozón a miniszterelnök elbeszélgetett a versenyzőkkel, szakértőkkel a versenyről, az ellenfelekről és kérte őket, hogy mondják el véleményüket a hazai szakmunkásképzésről, hogyan látják a nemzetközi verseny tükrében a hazai szakképzés helyzetét. A fiatalok és a szakértők hozzászólásaikban, válaszaikban egyöntetűen a gyakorlati képzés fontosságát hangsúlyozták és a szakmai képzés lehető legkorábban történő elkezdését javasolták. A szakértők kitértek az általános iskolából a szakképzésbe kerülő diákok nagyon gyenge felkészültségére (olvasás, számolás, beszédkészség). Hangsúlyozták, hogy az alapfokú oktatásban háttérbe szorult a technika oktatása, nem fordítanak kellő figyelmet a pályaorientációra. Hiányzik az általános iskolai oktatásból a „kéz inteligenciájának” fejlesztése. A beszélgetés végén a miniszterelnök a versenyzőknek egy évre szóló ösztöndíjat ajánlott fel. A baráti hangulatú beszélgetést követően a versenyzők és szakértők a miniszterelnöktől kötetlen formában kérdezhettek, cserélhették ki gondolataikat.
A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara és a Rijádi Nagykövetség szervezésében 47 tagú üzletember-delegáció tárgyalt SzaúdArábiában november 17-21. között. A látogatás célja a magyar-szaúdi gazdasági kapcsolatok erősítése és bővítése, a szaúdi befektetések magyarországi ösztönzése volt. A delegációban az élelmiszeripari és építőipari ágazat mellett a gépipari, járműipari, telekommunikációs és ITvállalkozások képviselői, építészek, ingatlanfejlesztők, ötvösművészek, textilgyártók és egészségipari szakemberek vettek részt. Az üzletembereket elkísérték a Nemzetgazdasági Minisztérium, az Emberi Erőforrások Minisztériuma, az Eximbank és a Nemzeti Külgazdasági Hivatal képviselői.
Parragh László, a delegáció vezetője beszámolt arról, hogy több meghatározó szaúdi üzleti csoporttal folytatott szűk körű megbeszélést. Találkozott a Kingdom Holding elnökével – aki több világcég, köztük a Citigroup befolyásoló részvényese -, továbbá az arab térség legnagyobb építőipari cégének képviselőivel a (Bin Dawood), valamint a két legnagyobb szaúdi élelmiszer-kereskedelmi lánc vezetésével (Azizia, Panda). Ezenkívül -4-
megbeszélést folytatott a Szaúdi Fejlesztési Alap vezetőivel és a szaúdi kereskedelmi minisztérium államtitkárával. A kiutazás során a céges látogatások és elnöki találkozók mellett sor került B2B találkozókra a dzsiddai és rijádi iparkamarában, továbbá együttműködési megállapodást írtak alá a JCCI (dzsiddai kamara) és az MKIK között. A tervek szerint a magyar delegáció látogatását jövő tavasszal szaúdi üzleti delegáció viszonozza. A Szaúdi-Magyar Üzleti Tanács megalapításáról szóló megállapodást várhatóan akkor írják alá. HONGKONG ÜZLETI SZEMINÁRIUM BUDAPEST A Hongkongi Kereskedelemfejlesztési Tanács (HKTDC) és a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara együttesen szervezett üzleti szemináriumot 2012. november 21-én, Budapesten. A szeminárium célja az volt, hogy segítse a magyar vállalkozókat üzletük kiterjesztésében a kínai és ázsiai régió irányába, és bemutassa a hongkongi kereskedelmi és szolgáltató szektor nyújtotta szolgáltatások előnyeit. A szemináriumon több mint 150 magyar cég vett részt. Gaál József, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara alelnökének üdvözlő beszédét követően Ms Lore Buscher, a HKTDC európai regionális igazgatója előadásában kiemelte Magyarország és Hongkong hosszú múltra visszatekintő kereskedelmi kapcsolatát, és azt, hogy a jövőben ezt hogyan lehetne tovább kamatoztatni. Erős alapjaival, rugalmas gazdaságával és dinamikus lakóival Hongkong ideális hely a külföldi vállalatoknak, akik Kína és Ázsia felé szeretnék terjeszteni vállalkozásukat. Kiemelte, hogy "a magyar vállalatok egyenlő esélyekkel indulhatnak Hongkongban és emellett Kína és Hongkong közötti szabadkereskedelmi szerződésből (CEPA) is profitálhatnak, ha a kínai szárazföld felé indulnak üzletükkel." 2004 óta a CEPA szerint tarifa-mentes termékek száma 273-ról 1732-re emelkedett. Lore Buscher azt is megemlítette, hogy a Hongkong és Magyarország közt lebonyolított kereskedelem mértéke az év első kilenc hónapjában
meghaladta az 1,1 milliárd USD-t, mely 5,5%os növekedést jelent a tavalyi év hasonló időszakához képest. Ehhez a növekedéshez a Magyarországról Hongkongba történő export is hozzájárult. Ezen felül 1431 látogató ment el a 30 nemzetközi HKTDC kereskedelmi vásár egyikére a tavalyi évben, ami még erősebb üzleti kötelékeket alakított ki Magyarország és Hongkong között. A legnépszerűbb vásárok az elektronikai, a világítástechnikai, játék és ajándék vásárok voltak. A Lore Buscher által tartott prezentációt Szilágyi András, a Nemzetgazdasági Minisztérium osztályvezetője által tartott beszéd követte, aki felhívta a figyelmet, hogy nagy üzleti lehetőségek rejlenek az egyre erősödő ázsiai középosztályban. A következő 10 évben, csak Kínában 400 millió ember fog ebbe a csoportba tartozni, akik egyre nagyobb vásárlóerővel rendelkeznek majd. Ezzel összefüggésben ismertette a magyar külgazdasági stratégia „keleti nyitás” politikájának főbb elemeit. Két esettanulmányban Apáti Bálint, az Abcom Kft. vezérigazgatója és Nádasi Tamás, az Aquaprofit Zrt. elnöke azt emelték ki a vállalkozók számára, hogy Hongkong hogyan használható sikeresen a Kínában végzett üzletek csomópontjaként. Ezt követően Králik István, a Magyar-Hongkongi Üzleti Szövetség elnöke a szövetség által nyújtott szolgáltatásokat ismertette, kiemelve, hogy az információcsere és a tapasztalat hogyan segít megérteni a piacot és annak igényeit. ÜZLETI DELEGÁCIÓ TATARSZTÁNBA KAZANY 2012. november 20-23. között Tóth Imre, az MKIK Orosz Tagozatának tiszteletbeli elnöke vezetésével 11 fős üzleti delegáció utazott Tatarsztánba, Kazanyba. A delegációt a Tatarsztáni Kereskedelmi és Iparkamara fogadta. November 21-én a gazdaságfejlesztési és mezőgazdasági minisztériumok szakembereinek és Kazany város polgármester helyettesének részvételével magyar-orosz gazdasági fórum került megrendezésre, melynek során a Tagozat együttműködési megállapodást írt alá a Tatarsztáni Kamarával. -5-
A Tatarsztáni Kamara 2012 novemberében ünnepelte fennállásának 20. évfordulóját. A fórumot kétoldalú üzletember-találkozók követték, amin közel 50 orosz vállalkozás vett részt. MAGYAR-KÍNAI TAGOZAT 2012. ÉVI KÖZGYŰLÉSE A Magyar-Kínai Tagozat 2012. évi közgyűlése november 28-án, Budapesten került megrendezésre, levezető elnöke Nádasi Tamás, a Magyar-Kínai Tagozat elnöke volt. Forintos Róbert, az MKT társelnökének köszöntőjét követően Polonyi Katalin, a Nemzetgazdasági Minisztérium Magyar-Kínai Kétoldalú Kapcsolatok Összehangolásáért Felelős Kormánybiztos Titkárságának vezetője a magyar-kínai gazdasági kapcsolatok aktuális kérdéseiről, a gazdasági együttműködés eredményeiről és perspektíváiról tartott előadást. Ran Deyan, a Kínai Nagykövetség I. titkára Kína gazdaságáról beszélt. A tagozat elmúlt évi tevékenységéről, valamint a 2013. évre vonatkozó tervekről Nádasi Tamás számolt be a tagvállalatoknak.
KERESKEDELEMFEJLESZTÉS A KÁRPÁT RÉGIÓ ÜZLETI HÁLÓZAT TOVÁBB TERJESZKEDIK UNGVÁR Ungváron megnyílt Kárpátalja első, a Kárpátmedence hatodik üzletfejlesztési irodája. Az eseményen részt vett Radetzky Jenő miniszteri biztos, az MKIK alelnöke, aki tájékoztatást adott a magyar gazdaság Wekerle programjáról.
Az újonnan megnyitott üzletfejlesztési irodával bővülő Kárpát Régió Üzleti Hálózat a magyar kamarai rendszer vegyes kamaráira, az állami kereskedelemfejlesztés több évtizedes tapasztalatára, valamint a térségben működő régiós gazdasági fejlődésben érdekelt vállalkozásokra alapozva épül ki. A már működő öt iroda hónapról-hónapra egyre nagyobb számban szolgálja ki a vállalkozásokat, köti össze a hazai és a határon túli cégeket, katalizál üzleti együttműködéseket, információival segíti üzleti döntések előkészítését. A munkatársak számos tőkekihelyezési lehetőséget térképeztek fel, a visszajelzések pozitívak, az újabb iroda megnyitásával a sikeres munka tovább folytatódhat. Ukrajna – mint szomszédos ország, illetve mint a fejlődő FÁK-országok egyike – Magyarország egyik kiemelkedő partnereként tekintendő, akivel az együttműködés sokrétű, több területen stratégiai jellegű. Kárpátalján keresztül a magyar áruk mintegy 45 millió fős piacot érnek el, de egyelőre a multinacionális vállalatok dominanciája jellemző a kétoldalú gazdasági kapcsolatainkban. A kis- és középvállalkozások számára hatalmas a piac és az együttműködési területek száma, amelyek eléréséhez a hálózat ungvári irodája minden segítséget megad a hozzá forduló kis- és középvállalkozásoknak. ÚJVIDÉK: A HETEDIK IRODA MEGNYITÁSA Újvidéken nyílt meg a Kárpát Régió Üzleti Hálózat második vajdasági irodája, 2012. november 29-én. Az irodanyitó rendezvényt Szatmáry Kristóf, a Nemzetgazdasági Minisztérium gazdaságszabályozásért felelős államtitkára nyitotta meg, bemutatva a Kárpát -6-
Régió Üzleti Hálózat célkitűzéseit. Pásztor Bálint, a Szerb Parlament képviselője, frakcióvezető, beszédében kiemelte, hogy fontos előrelépésnek tartja a régiós együttműködések elősegítésének szempontjából az irodák megnyitását, fontos azonban, hogy munkájukat hatékonyan lássák el.
zsűri az október 5-i határidőre benyújtott pályamunkákra mintegy 90 millió forint támogatási összeget ítélt oda. A 17 kereskedelmi és iparkamara összesen 28 pályázatot nyújtott be, ebből 23 pályázat kapott támogatást. A november 16-án megtartott zsűri ülésen a második körben meghirdetett pályázati munkák - 12 kamara 15 db pályázata – közül 11 került elfogadásra, valamivel több, mint 34 millió Ft támogatási összeggel.
VÁLASZTOTTBÍRÓSÁG
Radetzky Jenő, miniszteri biztos, az MKIK alelnöke beszédében a Wekerle programról adott tájékoztatást, melynek készül vajdasági gazdaságfejlesztési alprogramja is. Az irodának helyszínt biztosító Újvidéki Regionális Gazdasági Kamara alelnöke üdvözölte a kezdeményezést, kiemelte az uniós projektekben való együttműködés lehetőségeit. Ezt követően az MKIK, és a HITA képviselői mutatták be külgazdasági tevékenységüket. Kovács László, a Magyar-Szerb Kereskedelmi és Iparkamara elnöke zárta le a konferenciát. Ezt követően került sor az iroda ünnepélyes megnyitójára.
INNOVÁCIÓ INNOVÁCIÓS PÁLYÁZAT A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara 2012. szeptember 17-én innovációs pályázatot hirdetett a területi kereskedelmi és iparkamarák számára. A pályázat célja a kis- és középvállalkozások innovációs képességének fejlesztése, ösztönzése volt a kamarai hálózaton keresztül. A pályaművek benyújtása két ütemben valósult meg. A független szakértőkből – a Nemzetgazdasági Minisztérium, a Nemzeti Innovációs Hivatal és az Innovációs Szövetség képviselőiből – álló
KRITIKUSAN ÉRTÉKELIK A VÁLASZTOTTBÍRÓSÁGI SZABÁLYOZÁS VÁLTOZÁSAIT A SZAKÉRTŐK A 2012-ben hatályba lépett nemzeti vagyonról szóló törvény és a módosított választottbírósági törvény az állami és önkormányzati jogalanyok tekintetében a választottbírósági eljárás kiköthetősége vonatkozásában korlátozásokat vezetett be. Ezeket a jogszabályi rendelkezéseket a nemzetközi és magyar szakértők rendkívül kritikusan értékelik. A kialakult jogi helyzet megvitatására novemberben két konferenciát is rendeztek. 2012. november 20-án az ELTÉ-n, november 26-án a Német-Magyar Kereskedelmi és Iparkamarában. Mindkét konferencia az új szabályozás lehetséges hatásait elemezte. A rendezvényeken elsősorban a Magyarországon tevékenykedő külföldi vállalkozások képviselői és a magyar jogásztársadalom szereplői vettek részt. A téma fontosságát mutatja, hogy a november 26-i eseményen John Beechey, a Nemzetközi Kereskedelmi Kamara (ICC) Választottbíróságának elnöke is jelen volt. John Beechey a bevezetett rendelkezésekkel kapcsolatban elmondta, hogy a választottbíráskodás korlátozása megrendítheti a külföldi befektetők bizalmát, akik számára fontos a bizonyosság, hogy szükség esetén jogvitáik rendezése céljából igénybe vehetik a nemzetközi választottbíróságokat is, és hogy a meghozott választottbírósági határozatok -7-
végrehajthatóak lesznek. A választottbíráskodás legújabb magyar jogi szabályozása komoly aggodalmakat vet fel, mivel az szembe helyezkedik a Magyarország által megkötött nemzetközi egyezményekkel. Hangsúlyozta, hogy bár hozhat rövidtávú előnyöket az új szabályozás, hosszú távon azonban mégis a magyar jogrendszer súlyos tekintélyvesztését fogja eredményezni, mivel Magyarország megsérti nemzetközi kötelezettségvállalásait. Erről a nemzetközi téren különös és szokatlan szabályozásról Kecskés László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara mellett szervezett Állandó Választottbíróság elnöke elmondta, hogy az új szabályozás három, a választottbíráskodással kapcsolatos nemzetközi egyezményt és mintegy félszáz kétoldalú befektetető-védelmi egyezményt sért. Erre a magyar jogi szakemberek még a jogalkotás folyamatában felhívták a jogalkotók figyelmét. Külön hangsúlyozták, hogy ez az ellentmondásos szabályozás komoly mértékben rombolhatja a nemzetközi befektetői bizalmat és a Magyarországról kialakult képet. Ezért több cég az Alkotmánybírósághoz fordul ezen rendelkezések alkotmánysértő volta miatt.
KUTATÁS
ROMLÓ TENDENCIA ÉS NAGYFOKÚ BIZONYTALANSÁG JELLEMZI A MAGYAR VÁLLALATOK ÜZLETI VÁRAKOZÁSAIT Az MKIK Gazdaság- és Vállalkozáskutató Intézete (MKIK-GVI) harmincadik vállalati konjunktúra vizsgálatának eredményeit sajtótájékoztató keretében ismertette Parragh László, az MKIK elnöke és Tóth István az MKIK-GVI ügyvezető igazgatója 2012. november 15-én. A felmérés minden év áprilisában és októberében, a területi kamarák közreműködésével készül. Idén minden eddiginél több, 3.182 vállalatvezető válaszolt a kérdésekre. Ezzel az MKIK keretében megvalósuló vállalati konjunktúra vizsgálat
messze a legkiterjedtebb, a legtöbb cég válaszain alapuló vizsgálattá vált Magyarországon. Parragh László elmondta, hogy a következő félévben romló kilátással számol az üzleti szféra vállalkozásainak többsége. A romló üzleti kilátások mögött csökkenő munkaerőkereslet, stagnáló exportértékesítés, a beruházások visszaesése húzódik meg. A vállalatok által jelzett helyzet tartós lehet, nem várható rövidtávon hirtelen fordulat, pozitív változás a helyzetükben, a túlélésre rendezkednek be. A magyar gazdaság egyre inkább leszakad a német gazdaságtól, nem tud rácsatlakozni annak pozitív folyamataira. A 2012. októberi adatfelvétel tanúsága szerint a külföldi és a magyar tulajdonban lévő cégek körében egyaránt csökkent a GVI konjunktúra mutató értéke. Magyarországon ismét fordulópont történt az üzleti bizalom alakulásában: a várakozások áprilisi fellendülése után némileg pesszimistábbá váltak a cégek. A GVI Konjunktúra Mutató az áprilisi 8,7 pontról 6,8 pontos csökkenést követően 1,9 pontra süllyedt. Ha az adatokat az egyes évek októberi szintjeihez hasonlítjuk, akkor ez a negyedik legalacsonyabb érték a vizsgálat kezdete (1998) óta (lásd az 1. ábrát). A legrosszabb helyzetről továbbra is a mikrovállakozások vezetői számolnak be, a nagy cégeknél 23 pontról 17 pontra, a közepeseknél 11 pontról 3 pontra, míg a kis cégeknél 6 pontról mínusz 13 pontra süllyedt a konjunktúramutató értéke. A felmérés szerint a gazdasági ágak között továbbra is az iparban a legmagasabb, 16 pont a mutató, az építőipart válságos és romló helyzet jellemzi, itt a konjunktúraindex mínusz 33 pont. A cégek jelzései alapján a várható munkaerő kereslet szűkült április óta, ami a következő hónapokban a versenyszférában a foglalkoztatottság enyhe visszaszorítását, a viszonylag magas munkanélküliségi ráta növekedését jelzi előre. A vizsgálat szerint a cégek a rendelésállomány csökkenésére számítanak a következő hónapokban. Ez egyrészt a belső kereslet stagnálásából, másrészt az export kereslet -8-
várható visszaeséséből adódik, ami az európai, köztük a német konjunktúra rövid távú alakulásától is függ. A beruházási aktivitás a vállalatok 45 százalékánál nem változik, 39 százalékuk növekedésre, 26 százalékuk további csökkenésre számít. – összegezte Parragh László a kutatás eredményeit. Tóth István kifejtette, hogy az MKIK-GVI felmérése szerint a kapacitáskihasználás átlagos szintje áprilistól októberig 77 százalékra emelkedett, továbbra is a nagy, az iparban és döntően külföldi tulajdonban lévő, exportra termelő cégeknél a legmagasabb a kapacitások kihasználtsága.
A jelenlegi és a várható üzleti helyzet mutatóinak összevetése alapján a magyar vállalkozások kilátásai gyenge fellendülést vetítenek elő, ugyanakkor a romló üzleti klímától sem állnak távol (lásd a 2. ábrát). Mindezek fényében újra érvényt nyerhet a tavaly áprilisi eredményeink kapcsán megfogalmazott véleményünk, mondta a kutatás vezetője, amikor úgy találtuk, hogy „az egész gazdaságra vonatkozóan egyre világosabb jelei mutatkoznak a válságból való kilábalásnak, de több tényező utal arra, hogy a kilábalásra mutató folyamatokat sok bizonytalanság övezi.” 2. ábra: A jelenlegi és a várható üzleti helyzet alakulása, 2007 – 2011, %
Az eredmények tehát negatív fordulatról tanúskodnak, miközben az üzleti helyzet megítélésével és a várakozásokkal kapcsolatos bizonytalanság továbbra is jelentős. A GVI Bizonytalansági Mutató értéke nem változott jelentősen az áprilisi vizsgálat eredményeihez képest: továbbra is a magasnak mondható, 45,2 pontos szinten áll. Ez pedig arra utal, hogy a magyar gazdaságban továbbra is sok cég nem számol üzleti kilátásainak javulására, illetve inkább üzleti helyzetének további rosszabbodását valószínűsíti. Vagyis az üzleti szférán belül továbbra sem egyértelmű, vagy egyöntetű az eddigi tendenciák megítélése és tartós tendenciaként való értelmezése. A magyar gazdaság 2012 II. negyedéves teljesítményére vonatkozó, már rendelkezésre álló adatok, valamint a GVI vállalati konjunktúra vizsgálat adatai is az idei évet övező bizonytalanság erősödésére hívják fel a figyelmet. 1. ábra: GVI Konjunktúra Mutató és Bizonytalansági Mutató alakulása, 1998-2012 GVI Konjunktúra Mutató és Bizonytalansági Mutató alakulása, 1998-2012
KM
BM
-20,0
-30,0
KM BM
12_okt
11_okt
12_apr
10_okt
11_apr
09_okt
10_apr
08_okt
09_apr
07_okt
08_apr
06_okt
07_apr
05_okt
06_apr
04_okt
05_apr
03_okt
04_apr
02_okt
03_apr
01_okt
02_apr
35,0
-10,0
00_jun
40,0
0,0
00_okt
45,0
10,0
01_maj
20,0
99_jun
50,0
99_dec
30,0
98_jun
55,0
98_dec
40,0
A várható munkaerő kereslet szűkült április óta, ami a követező hónapokban a versenyszférában a foglalkoztatottság visszaszorulását, illetve a viszonylag magas munkanélküliségi ráta növekedését jelzi előre. A cégek a rendelésállományuk csökkenésére számítanak az elkövetkező hónapokban. E várakozásaik egyrészt a belső kereslet stagnálásából, másrészt az export kereslet várható visszaeséséből táplálkoznak és nagymértékben függenek az európai, és ezen belül a német konjunktúra rövid távú alakulásától. A kapacitáskihasználtság szintje minimálisan nőtt az elmúlt félévhez képest (76%) és továbbra is elmarad a válság előtti szinttől. Az exporttevékenység jelentősége szerint a termékeiket túlnyomórészt külföldön értékesítő vállalatok kapacitáskihasználtsága csökkent.
30,0
25,0
20,0
Negatív jel, hogy a vállalkozások több mint egyharmada nem tervez gépberuházást a következő fél évben, míg ez az arány 25% -9-
körül alakult 2010 óta. Várhatóan tehát csökken a gépberuházási aktivitás szintje, habár az elmúlt hat hónapban már elérte a válság előtti szintet. Az építési beruházások várható szintjére vonatkozó mutató szintén csökkent április óta. Úgy tűnik a cégek továbbra is kivárnak, és jellemzően nem mernek fejlesztésekbe fogni. A gépberuházási aktivitás csökkenése jellemző a tisztán hazai és a döntően külföldi tulajdonú cégeknél is, míg a hazai többségi tulajdonban álló vállalatoknál növekedés figyelhető meg e tekintetben. A gépi és építési beruházások együttesét tekintve és csak azokat a cégeket nézve, amelyeknél folyik valamilyen beruházási tevékenység, a beruházási aktivitás növekedése várható a következő fél évben. A vállalatok 45%-ánál nem változik a beruházási aktivitás, 39%-uk növekedésre, míg 26%-uk további csökkenésre számít – ezen arányok jóval kedvezőbben alakulnak a korábbi félévekben tapasztaltakhoz képest. A beruházások egészét tekintve továbbra is a legnagyobb arányban a mikro-vállalkozások nem beruháznak (60%), míg a kis, a közepes és nagy cégeknél alacsonyabbak a nem beruházó cégek arányai (45%, 40% és 36%).
HÍREK
2012. november 13-án, Budapesten, az MKIK székházában tartotta alakuló ülését az MKIK Elnöksége. A hagyományokhoz híven köszöntővel és az elnökségi tagok rövid bemutatkozásával kezdődött az ülés, majd az elmúlt időszak fontosabb eseményeiről számolt be Parragh László, az MKIK elnöke. Kiemelte az Országház épületében Orbán Viktor miniszterelnökkel folytatott megbeszélést a felsőoktatás helyzetéről és a gazdaság
szereplőinek a felsőoktatás átalakításával kapcsolatos javaslatairól. A találkozón részt vett Bihall Tamás alelnök, Mosonyi György alelnök és a Felsőoktatási Szakkollégium tagjai is. Ezt követően az MKIK 2013. évi szakképzési feladatainak ellátására vonatkozó pályázati program koncepcióját és a felsőoktatás átalakítására vonatkozó vállalati javaslatokat vitatta meg az elnökség, melynek előterjesztője Bihall Tamás alelnök volt. A továbbiakban Dunai Péter főtitkár felvezetésével az agrárkamarai törvény hatályba lépésének hatásait elemezték, majd az MKIK 2012. háromnegyed éves gazdálkodását és az év végéig várható pénzügyi folyamatokat tekintette át a grémium. Az MKIK átalakuló kollégiumi struktúrájának konzultációja zárta az ülést. 2012. november 27-én, az MKIK székházában kommunikációs munkanapot tartottak a területi kamarák kommunikációs, public relations szakemberei a hálózati együttműködés erősítése érdekében. A találkozót Lajos Júlia, az MKIK kommunikációs tanácsadója nyitotta meg, majd a résztvevők az MKIK-GVI kommunikácós elemzéseket támogató saját fejlesztésű online tartalomelemző szoftverét , a Textplore-t és az Insight for Search felhasználási módjait ismerhették meg. Ezt követően került sor a Szakma Sztár Fesztivál megújult arculatának bemutatására. A továbbiakban a kamarai kollégák áttekintették azokat a follow up lehetőségeket, amelyekkel a területi kamarák saját kommunikációs eszközrendszerükkel megerősíthetik a plakátok kiküldése utáni versenyfelhívási akciót. A nap további részében megvitatták a kötelező regisztráció aktuális kommunikációs teendőit, majd Parragh László, az MKIK elnöke zárta a munkanapot, aki a kamarai választások utáni új ciklus prioritásairól, stratégiájáról, struktúrális változásairól és az ehhez kapcsolódó kommunikációs súlypontokról beszélt.
- 10 -
