TARTALOM • • • •
Fókusz Aktuális Jubileum Hírek
1. 3. 4. 5.
FÓKUSZ TÚL A MÉLYPONTON. FORDULÓPONTON A MAGYAR CÉGEK ÜZLETI VÁRAKOZÁSAI
November 10-én az MKIK sajtótájékoztatót tartott az MKIK Gazdaságés Vállalkozáskutató Nonprofit Kft. októberi vállalati konjunktúra felmérés eredményeirıl. Fordulóponthoz érkezett a magyar gazdaság októberben a magyar vállakozások szempontjából: az MKIK-GVI konjunktúramutatója az egy évvel ezelıtt kezdıdött zuhanást követıen idén októberben felfelé indult – jelentette be Parragh László az MKIK elnöke. A még mindig negatív mutató értéke 9 tartományban lévı százalékpontos emelkedés után mínusz 9 százalékot ért el októberben – egy évvel ezelıtt mínusz 7 százalékos értéket mutatott az index. Huszonnegyedik alkalommal került sor az MKIK Gazdaság- és Vállalkozáskutató Nonprofit Kft. (MKIK GVI) vállalati konjunktúra-vizsgálatára, amely a területi kamarák közremőködésével több mint 13.000 cég megkeresésével készül minden évben áprilisban és októberben. Magyarországon ez a
legkiterjedtebb, legtöbb céget felmérı vállalati konjunktúra-vizsgálat. A kutatás része az Eurochambres mintegy 14 millió vállalkozásra kiterjedı európai konjunktúra-vizsgálatának. A megkeresett vállalkozások közül ez év októberében 1383 cég töltötte ki kérdıívünket – vizsgálatunk ennyi vállalati vezetı válaszain alapul. A gazdasági válság hatására tavaly októbertıl megfigyelhetı, szinte szabadesésszerő csökkenés után az októberi felmérés szerint 2009 harmadik negyedévében a gazdasági válság elérte mélypontját – mondta Tóth István János, a MKIK-GVI ügyvezetı igazgatója. A vállalati várakozások alakulása pozitív irányba módosult és egyértelmő fordulópontot jelez. Nem tudjuk azonban, hogy ez a fordulópont lesz „a” fordulópont, vagy inkább csak „az elsı fordulópontról” beszélhetünk majd a jövıben, visszatekintve a mai helyzetre. A gazdaság visszaesésének, a recessziónak ugyanis még nincs vége, amit egyértelmően jelez, hogy még mindig negatív tartományban található a GVI konjunktúramutató értéke (-9 százalék, ami azt -1-
jelzi, hogy a negatív helyzetértékeléseket és várakozásokat megfogalmazó cégek aránya még mindig 9 százalékponttal magasabb, mint a javuló helyzetet, illetve várakozásokat megfogalmazóké.) Másrészt egyelıre nincs információnk a gazdasági válság valószínő további lefutásáról sem, nem tudhatjuk, hatása mennyire lesz elhúzódó és mikor érjük el a válság elıtti szintet. Ugyanígy óvatosságra int az, hogy továbbra is magas szinten áll a GVI vállalati bizonytalansági mutató (0,42), ami most – az alsó fordulópontnál – azt jelzi, hogy az üzleti szférán belül nem egyöntető a javuló tendenciák észlelése. Ha jövı áprilisra – minden más változatlansága mellett – a bizonytalansági mutató csökkenése következik be, az egy újabb jele lenne annak, hogy a magyar gazdaság túljutott a válság mélypontján. A bizonytalansági mutató magas szintje most azt jelzi, hogy a cégek bizonyos csoportjai már megkezdték a kilábalást, míg másokra még mindig erısen hat a belsı és a külsı kereslet visszaesése, illetve továbbra is romló kilátásokkal kell szembenézniük. Az elıbbiekre már a visszakapaszkodás, a kereslet enyhe bıvülése a jellemzı, míg az utóbbiak a jövıben is komoly piacvesztést kénytelenek elkönyvelni, illetve a gazdasági aktivitást szőkítı reakciókban (a beruházások jelentıs csökkentése, további elbocsátások, kapacitások leépítése) gondolkodnak. A konjunktúramutató minden részindikátora fordulópontot jelez a beruházásokat, az építésiés a gépberuházásokat kivéve. Másrészt meg kell jegyezni azt is, hogy az idei októberi eredményeket a korábbi évek októberi felvételeivel összevetve most értük el a legmélyebb pontot a felmérés kezdete, 1998 óta. A cégek tulajdonosi összetétele szerint ugyan minden cégcsoportnál a konjunktúramutató emelkedése érzékelhetı, de nagyon különbözı mértékőek ezek a mozgások. Míg a többségében külföldi tulajdonban levı cégeknél látható a legnagyobb pozitív elmozdulás – 24 százalékpontos javulásról beszélhetünk és a konjunktúramutató immár pozitív –, addig a tisztán magyar tulajdonú
cégek körében mindössze 5 százalékpontos elmozdulást láthatunk és a mutató értéke továbbra is mélyen a negatív tartományban van. Emellett a kisebbségi külföldi tulajdonban levı cégek helyzete tovább romlott. Cégnagyság szerint osztályozva a válaszadókat azt láthatjuk, hogy a fordulópontot legerısebben a nagy és közepes cégek érzékelték. Az elıbbieknél -11 százalékról -3 százalékra javult a konjunktúramutató értéke, az utóbbiaknál pedig ennél is nagyobb mértékben: -20 százalékról -9 százalékra. Ezzel szemben a mikro- és a kis cégek kevésbé érzik a fordulatot, mely várakozásaikban is észrevehetı: a mikro cégek esetében -31 százalékról -22 százalékra, a kisvállalkozásoknál pedig -30 százalékról -22 százalékra történt elmozdulás. Exportaktivitás szerint csoportosítva a cégeket a kép egyértelmő: minél nagyobb az export aránya az adott cég árbevételében, annál jelentısebb pozitív irányú változásról beszélhetünk 2009 áprilisa és 2009 októbere között. A fordulópont minden cégcsoportnál megfigyelhetı, de egyedül a döntıen exportálók csoportjában került pozitív tartományba a konjunktúramutató, azaz e cégeknél 11 százalékponttal magasabb a kedvezı helyzetben levı, illetve a következı fél évben javulásra számító cégek aránya a kedvezıtlen helyzetben levı, romlásra számítóknál. A fordulópont minden gazdasági ágban érezhetı, de eltérı mértékben. Legszembetőnıbben az iparban, ahol -16 százalékról -4 százalékra nıtt a konjunktúramutató értéke, kevésbé pedig az építıiparban, ahol -16 százalékról -10 százalékra történt elmozdulás. A kereskedelemben és az egyéb szolgáltatásoknál egyöntetően 6 százalékpontos javulást figyelhetünk meg, de ehhez hozzá kell tenni, hogy a kereskedelemben 19 százalékponttal több cég jelez romlást, mint javulást, az egyéb szolgáltatásokban pedig 11 százalékpont e két csoportba tartozó cégek arányának különbsége.
-2-
A felmérés részletesen megtekinthetı az MKIK GVI honlapján: www.gvi.hu
Ezt követıen elıadások hangzottak el az alternatív fogyasztói vitarendezés hazai és nemzetközi gyakorlatáról.
Ábra: A GDP és a GVI Konjunktúra Mutató alakulása, 1998-2009 A GDP és a GVI Konjunktúra Mutató alakulása, 1998-2009 0,40
8,0
6,0
0,30
4,0 0,20 2,0 0,10 0,0 0,00 -2,0
-4,0
-6,0
GDP adatok = naptári hatások kiszőrésével, növekedési ütemek, elızı év azonos idıszaka = 100,0
GDP (bal tengely)
-0,10
KM (jobb tengely) -0,20
— tényadatok --- becslés
-0,30
-8,0
Forrás: GVI
AKTUÁLIS 10 ÉVES A BÉKÉLTETİ TESTÜLET 1999 óta mőködnek a megyei (fıvárosi) kereskedelmi és iparkamarák mellett a fogyasztói jogviták egyszerő, gyors és olcsó, a felek együttmőködésén alapuló, peren kívüli rendezésére létrehozott békéltetı testületek. A testületek a 10 év alatt 20.000 üggyel foglalkoztak, közel 5000 egyezséget hoztak létre, a kezdeti alig több mint 300-as ügyszám 2008-ban meghaladta 4500-at, 2009-ben pedig várhatóan meghaladja az 5500-at. 2009. november 26-án a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara valamint az Országos Fogyasztóvédelmi Egyesület a Novotel Budapest Congress Hotelben megtartott közös rendezvénnyel emlékezett meg a békéltetı testületek 10 éves fennállásáról. A rendezvényt dr. Herczog László miniszter (SzMM) nyitotta meg, majd miniszteri elismerésben részesített négy olyan testületi tagot, akik kezdettıl fogva kimagasló és eredményes munkát végeztek. Miniszteri dicséretben részesült: Illés Ferenc a GyırMoson-Sopron megyei Békéltetı Testület tagja, dr. Jagasics József a Zala megyei Békéltetı Testület elnöke, Pirok György a Budapesti Békéltetı testület tagja és Leikauf Tibor a Pécs-Baranyai békéltetı Testület tagja.
Gulyás Kálmán szakállamtitkár (SzMM) elıadásában az alternatív vitarendezés hazai kialakulásával, a felek számára nyújtott elınyeivel foglalkozott. Fogyasztói jogvitarendezés az EU-ban és Magyarországon címmel dr. Fazekas Judit szakállamtitkár (IRM) bemutatta az alternatív vitarendezés európai gyakorlatát, az egymástól igen különbözı megoldásokat és összevetette ezt a hazai szabályozással. Molnár Tamás osztályvezetı (Európai Bizottság, Egészség- és Fogyasztóügyi Fıigazgatóság) a határon átnyúló fogyasztói vitarendezést segítı Európai Fogyasztói Központok Hálózatát mutatta be, konkrét példákkal is illusztrálva a Hálózat mőködését. Az elıadókkal történt konzultációt követıen megtartott fórum keretében, felkért szakemberekkel beszélgetett Szakonyi Péter a Napi Gazdaság újságírója a testületek mőködésének 10 éves tapasztalatairól és a fogyasztói jogviták rendezését érintı kérdésekrıl. A fórum résztvevıi dr. Horváth György a Budapesti Békéltetı Testület elnökhelyettese, dr. Hajnal Zsolt a Hajdú-Bihar megyei Békéltetı Testület elnöke, Horváth László a Gyır-Moson-Sopron megyei Békéltetı Testület elnöke, Dékány László a Csongrád megyei békéltetı testület elnöke, Dietz Gusztávné az Országos Fogyasztóvédelmi Egyesület elnöke, dr. Horváth Sándor a Szociális és Munkaügyi Minisztérium fıosztályvezetı-helyettes, Dóka Károly a Dóka Kft. ügyvezetıje, Molnár Judit az OTP Travel utazási iroda ügyvezetıje, és dr. -3-
Vándor Béla MKIK vezetı jogtanácsosa voltak. A rendezvényre az SzMM támogatásával két kiadványt jelentetett meg az MKIK. „A békéltetı testületek 10 éve” címő kiadványban a testületek elnökei tekintenek vissza az elmúlt 10 évre, grafikonok és számok, tanulságos döntések, esetek, továbbá fogyasztói véleményeket tartalmazó levelek mutatják be a testületek eddigi mőködését. Dr. Fazekas Judit Ph.D szakállamtitkár, egyetemi tanár és dr. Sós Gabriella a szerzıi az „Alternatív vitarendezés határon innen és túl” címő és a „Vállalkozók Európában” sorozat keretében megjelent kiadványnak.
JUBILEUM JUBILEUMI KONFERENCIA A VÁLASZTOTTBÍRÓSÁG 60 ÉVES ÉVFORDULÓJÁN
A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara mellett szervezett Állandó Választottbíróság idén ünnepelte fennállásának 60. évfordulóját. Ebbıl az alkalomból jubileumi konferenciát szerveztek 2009. november 19-20-án a Radisson BLU Béke Hotelben. A választottbírói testület vezetıi és tagjai mellett jelentıs számban vettek részt a rendezvényen az ügyvédi kar és a legnagyobb magyar vállalkozások képviselıi. Az elıadók között neves hazai és nemzetközi jogász szakemberek adtak elı. A konferencia programja három egységbıl állt: az elsı napon a köszöntéseket és a Választottbíróság korábbi vezetıinek történeti
visszatekintését követıen a nemzetközi választottbíráskodás neves képviselıi beszéltek a választottbíráskodás olyan fontos kérdéseirıl, mint például a választottbíróval szembeni elvárások, az összeférhetetlenség kérdésköre, a gyorsított eljárás. A második nap témája a szerzıdési jog európai egységesítése volt, mely az Európai Unión belüli jogalkotás egyik igen fontos kérdése. A rendezvény társszervezıje az ICC Hungary Egyesület volt, lebonyolításában támogatóként több nagy ügyvédi iroda vett részt. A konferenciához csatlakozóan megjelent és megvásárolható Okányi Zsolt: Választottbíráskodás Magyarországon – belföldi és nemzetközi ügyekben címő könyve, mely rövid áttekintést nyújt a magyar választottbíróságokról és a mőködésüket meghatározó jogszabályi háttérrıl. Azok számára, akik érdeklıdnek konferencián elhangzottak iránt, talán jó hír, hogy rövidesen megjelenik az elıadások szövegét tartalmazó kétnyelvő kiadvány is.
Magyarországon a leghosszabb múltra visszatekintı állandó választottbíróság a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara mellett szervezett Állandó Választottbíróság (továbbiakban: MKIK Választottbíróság), melynek tevékenységi körét a választottbíráskodásról szóló 1994. évi LXXI. törvény 3. § (1) határozza meg. Ennek alapján a bírósági peres eljárás helyett választottbírósági eljárásnak van helye, ha a) legalább a felek egyike gazdasági tevékenységgel hivatásszerően foglalkozó természetes vagy jogi személy, s a jogvita e tevékenységével kapcsolatos, b) a felek az eljárás tárgyáról szabadon rendelkezhetnek, és c) a választottbíróság hatáskörét választottbírósági szerzıdésben kikötötték, vagy azt nemzetközi egyezmény írja elı. Az MKIK Választottbíróság nemcsak belföldi, hanem nemzetközi ügyek lebonyolítására is hatáskörrel rendelkezik. -4-
Beérkezett ügyek száma 450 400 350 300 250 200 150 100 50 0
Belföldi
369
nem vagyoni kártérítés joggal való visszaélés jogalap nélküli gazdagodás személyiségi jog megsértése miatti kártérítés
Nemzetközi 234
254
42
30
37
2006: 411
2007: 264
2008: 291
A választottbíráskodás egyik általánosan elfogadott feladata, a vitában álló felek közötti békés megállapodás elısegítése. Ahogy a fenti statisztika is mutatja, nagy arányban sikerül elérni ezt a célt, és gyakran zárul az eljárás ítélet hozatala nélkül. A „költségkímélı” megegyezéshez kíván lehetıséget nyújtani az a rendelkezés is, mely elıírja a felperes számára, hogy köteles a keresetlevél egy példányát, annak a választottbírósághoz történı benyújtásával egyidejőleg, megküldeni az alperesnek is, de összesen hatvan nap áll rendelkezésére a keresetlevél hiányainak pótlására. Ezen idı alatt tehát a felek díjmentesen hozhatnak létre egyezséget. Díjkedvezményben részesülnek a felek abban az esetben, ha nem késıbb, mint az elsı tárgyaláson megegyezésre jutnak egymással, illetve a felperes visszavonja keresetét. Ebben az esetben visszajár a választottbírósági díjat megelılegezı felperes számára a díjnak – a regisztrációs díj és illeték levonásával kiszámított - 50 %-a. Hasonló mértékő díjkedvezmény illeti meg a felperest hatáskör hiányában is.
Legjellemzıbb jogcímek vételár, díjkövetelés megállapítás szerzıdés létrehozása, módosítása szerzıdésszegésbıl eredı követelés (kártérítés, szavatossági igények, késedelmi kamat, szerzıdés teljesítésére kötelezés bérlemény visszaadása, berendezések kiadása társasági jogviták foglaló, kötbér, zálogjog jognyilatkozat pótlása
HÍREK 2009. november 3-án került sor Budapesten az ez évi „Európai Kereskedelem Napja” rendezvény megtartására, amelyen Dr. Herczog László szociális és munkaügyi miniszter, Mester Zoltán, az NFGM szakállamtitkára, Demján Sándor a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének ügyvezetı elnöke, valamint Dr. Parragh László az MKIK elnöke tartottak elıadásokat, ezt követıen pedig kitüntetések, elismerések átadására került sor. A KA-VOSZ Zrt. felterjesztésére Ay János, az MKIK igazgatója Klauzál Gábor Díj kitüntetésben részesült. 2009. november 9-én a Pest megyei és Érd Megyei Jogú Városi Kereskedelmi és Iparkamara küldöttgyőlésén Dr. Parragh László az MKIK elnöke „Függı játszmák„ címmel tartott elıadást a magyar gazdaság helyzetérıl és kilátásairól. 2009. november 9-én Magyar-Örmény Üzleti Fórum megtartására került sor az MKIK-ban, amelynek keretében Martin Sargsyan az Örmény Kereskedelmi és Iparkamara elnöke és Radetzky Jenı az MKIK alelnöke aláírták a két szervezet közötti együttmőködési megállapodást. 2009. november 13-án Kovács Vince elnök vezetésével az MKIK Szolgáltatási Kollégiuma tartott ülést, amelyen megvitatták a bürokrácia csökkentésére, az adóreformra, az EUpályázati rendszer módosítására, valamint a foglalkoztatás növelésére vonatkozó javaslatokat. 2009. november 17-én Dr. Vereczkey Zoltán elnök vezetésével az MKIK Kisvállalkozási és Közteherviselési Kollégiuma tartott kibıvített ülést. A rendezvényen Dr. Bogár László és Dr. Csaba László tartott elıadást aktuális -5-
világgazdasági, illetve nemzetgazdasági kérdésekrıl, majd a kollégium megvitatta az MKIK adóreform elképzeléseirıl készített elıterjesztést. 2009. november 17-én Budapesten tartották meg a Magyar-Török Üzleti Tanács soros ülését és az ehhez kapcsolódó magyar-török üzleti fórumot az NFGM, az ITDH és az MKIK közös szervezésében. A rendezvényen részt vett Nihat Ergün török ipari és kereskedelmi miniszter, Mester Zoltán az NFGM szakállamtitkára, az MKIK-t pedig Miklóssy Ferenc általános alelnök, az Üzleti Tanács magyar társelnöke képviselte. 2009. november 18-án Miskolcon a BorsodAbaúj-Zemplén megyei KIK, az APEH Északmagyarországi Regionális Igazgatósága és az Észak-Magyarország c. napilap együttmőködésében tartották meg a TOP 100 kiadvány ünnepélyes bemutatását, amelyen Dr. Szikora János az APEH elnöke és Dr. Parragh László az MKIK elnöke tartott elıadást és folytatott konzultációt a hallgatósággal aktuális gazdaságpolitikai kérdésekrıl. 2009. november 19-én tartotta Békéscsabán az MKIK Magyar-Román Tagozata évzáró rendezvényét egy magyar-román külgazdasági és tıkekiviteli konferencia és üzletember találkozó keretében. Dr. Orosz Tivadar tagozati elnök és Hódsági Tamás a Békés megyei KIK elnöke köszöntıit követıen a megye határon átnyúló együttmőködéseinek helyzetérıl és alakulásáról Domokos László a Békés megyei Közgyőlés elnöke adott tájékoztatást, majd különbözı szakmai elıadásokra és végül az üzletember találkozó lebonyolítására került sor.
2009. november 19-20-án Szegeden a Csongrád megyei KIK szervezésében, valamint az MKIK és más szervezetek támogatásával került sor a XI. Nemzetközi Közlekedési Konferencia megrendezésére, amelyen fıként a közösségi közlekedés tervezett átalakításáról és aktuális kérdéseirıl hangzottak el elıadások. 2009. november 27-én Nyíregyházán a Szabolcs-Szatmár–Bereg megyei KIK az APEH Észak-alföldi Regionális Igazgatósága és a Kelet-Magyarország c. napilap együttmőködésével tartották meg az ez évi TOP 100 kiadvány bemutatóját. A rendezvényen Dr. Szikora János az APEH elnöke, Dunai Péter az MKIK fıtitkára és Dr. Nagy Tibor Miklós APEH regionális igazgatója tartottak elıadást, majd Pekó László a kamara elnöke köszöntötte a kiemelkedı teljesítményt nyújtó vállalkozásokat.
2009. november 30-án Miskolcon a helyi kamara megalakulásának 130. évfordulója, valamint a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei KIK létrehozásának 15. évfordulója alkalmából tartottak ünnepi küldöttgyőlést. A rendezvényen a kamara történetét bemutató elıadásokat követıen Dr. Parragh László az MKIK elnöke a magyar gazdaság és a kamarai rendszer jelenlegi helyzetérıl, Bihall Tamás a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei KIK elnöke pedig a megye gazdaságának helyzetérıl tartott elıadást. Ezt követıen a jubileum alkalmából kitüntetések átadására került sor, Dr. Szilágyiné Baán Anna a BOKIK titkára Kamarai Díj kitüntetésben részesült, amelyet az MKIK elnöke adott át.
-6-
