Tartalom 1. Felelős műszaki vezetői jogosultság 1.1. Felelős műszaki vezetői jogosultság megszerzésének feltételei 1.1.1. Szakképzettség 1.1.2. Szakmai gyakorlat 1.1.3. Jogosultsági vizsga 1.1.4. Szakmai továbbképzés 1.2. Felelős műszaki vezető feladata 1.3. Felelős műszaki vezető felelőssége 1.4. Felelős műszaki vezetői névjegyzék vezetése 1. Felelős műszaki vezetői jogosultság Az építésügy alaptörvénye, az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény (Étv.) rendelkezik a felelős műszaki vezető feladatáról, felelősségéről, és a tevékenység folytatásának feltételeiről. Az Étv. meghatározza a felelős műszaki vezetői tevékenység fogalmát, a tevékenységet folytató természetes, és jogi személyek, illetőleg jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetek körét is. A törvényi meghatározás értelmében a felelős műszaki vezetői tevékenység az építőipari kivitelezési tevékenység irányítása. Felelős műszaki vezetői tevékenységet csak az folytathatja, aki felelős műszaki vezetői jogosultsággal rendelkezik, azaz, ha a tevékenység folytatását a névjegyzéket vezető szerv engedélyezi, és ezzel egyidejűleg névjegyzékbe veszi. Felelős műszaki vezetői engedélyt az a természetes személy kaphat aki nem áll az ilyen tevékenységet kizáró foglalkoztatástól eltiltás hatálya alatt, büntetlen előéletű, és rendelkezik az Étv. felhatalmazása alapján kiadott kormányrendeletben meghatározott szakirányú végzettséggel és szakmai gyakorlattal, és megfelel az abban meghatározott egyéb feltételeknek. Jogi személy, illetőleg jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet akkor végezhet felelős műszaki vezetői tevékenységet, ha tagja vagy vele munkavégzésre irányuló jogviszonyban álló más személy rendelkezik felelős műszaki vezetői engedéllyel. 1.1. Felelős műszaki vezetői jogosultság megszerzésének feltételei Az Étv. felhatalmazása alapján a Kormány az építési műszaki ellenőri, valamint a felelős műszaki vezetői szakmagyakorlási jogosultság részletes szabályairól szóló 244/2006.(XII.5.)Korm. rendeletében (a továbbiakban: Jogosultsági rendelet) határozza meg a felelős műszaki vezetői jogosultság részletes szabályait. A Jogosultsági rendelet 2009. október 1-én hatályos rendelkezései szerint a felelős műszaki vezetői tevékenység folytatása annak engedélyezhető aki a felelős műszaki vezetői szakterületnek megfelelő szakirányú szakképzettséggel, képesítéssel, és meghatározott idejű szakmai gyakorlattal rendelkezik. A felelős műszaki vezetői engedélyhez a törvényi feltételek (büntetlen előélet, engedélyezés, névjegyzékbe vétel,) mellett a Jogosultsági rendelet előírja jogosultsági vizsga letételét, és a folyamatos szakmai továbbképzés teljesítését. Az engedélyt kérő személynek 30 000 Ft igazgatási szolgáltatási díjat kell fizetnie az engedélyezési eljárás lefolytatásáért az engedélyező hatóságnak. 1.1.1.Szakképzettség A felelős műszaki vezetői tevékenység engedélyezéséhez az építményfajtának megfelelő, a Jogosultsági rendelet 1. mellékletében felsorolt szakirányú végzettségek szükségesek,
2 mesterfokozatú képzésben szerzett szakképzettség (korábban egyetemi végzettség), alapképzésben szerzett szakképzettség (korábban főiskolai végzettség) valamint az egyes építményfajtáknak megfelelő szakirányú technikusi oklevél, illetve – a technikus képzés szüneteltetésének időszakában – szakirányú szakközépiskolai érettségi bizonyítvány. Magasépítési szakterületen „A” kategória teljes körű tevékenységi körben okleveles építészmérnöki, illetve okleveles építőmérnöki végzettség építészmérnöki, illetve építőmérnöki, magasépítő- és mélyépítési üzemmérnöki végzettség, felsőfokú technikusi végzettség kiegészítve építőmester kiegészítő végzettséggel, felsőfokú szakirányú műszaki szakképzettség kiegészítve építőmester, valamint kivitelező szakmérnök végzettséggel. Magasépítési szakterületen „AM” kategória műemlékvédelem alatt álló építmények tevékenységi körében okleveles építészmérnöki végzettség. Magasépítési szakterületen „B” kategória korlátozott tevékenységi körében okleveles építész-, illetve okleveles építőmérnöki végzettség, építész-, illetve építőmérnöki, magasépítőés mélyépítési üzemmérnöki, településmérnöki, illetve városgazdasági üzemmérnöki vagy felsőfokú technikusi végzettség, építőipari technikusi, szakközépiskolai végzettség szükséges. Magasépítési szakterületen „B” kategória korlátozott tevékenységi körében kőművesmesteri képesítés, illetve fa szerkezetű építmények esetén ácsmesteri képesítés a követelmény. Épületgépészeti szakterületen „ÉG” kategória tevékenységi körében okleveles gépészmérnöki végzettség, gépészmérnöki, gépész üzemmérnöki vagy felsőfokú technikusi, illetve gépésztechnikusi végzettség, valamint korlátozott tevékenységi körben a szakmunka szakágának megfelelő mesteri képesítés. Építményvillamossági szakterületen az „ÉV” kategória tevékenységi körében okleveles villamosmérnöki végzettség, villamosmérnöki, villamos üzemmérnöki vagy felsőfokú technikusi, továbbá villamosipari technikusi végzettség, továbbá korlátozott tevékenységi körben a szerelési munkáinak felelős műszaki vezetése villanyszerelő mesteri képesítéssel is ellátható a tevékenység gyakorlása. Közlekedési építmények szakterületen „A” kategória tevékenységi körében okleveles építőmérnöki végzettség valamint építőmérnöki, mélyépítési, közlekedésépítési, vízellátási és csatornázási, vízgazdálkodási üzemmérnöki, illetve felsőfokú technikusi végzettség a követelmény. Közlekedési építmények szakterületen „B” kategória korlátozott tevékenységi körében okleveles építőmérnöki, építőmérnöki, mélyépítési, közlekedésépítési, vízellátási és csatornázási, vízgazdálkodási üzemmérnöki, illetve felsőfokú technikusi végzettség, közlekedésépítő, útépítő, vasútépítő, hídépítő, mélyépítő technikusi vagy vasutaknál pályamesteri végzettség szükséges. Vasútvillamossági építmények szakterületen „A” kategória tevékenységi körében okleveles villamosmérnöki, okleveles közlekedésmérnöki végzettség, valamint villamosmérnöki, üzemmérnöki, közlekedésmérnöki, üzemmérnöki, felsőfokú villamosipari technikusi végzettség a követelmény. Vasútvillamossági építmények szakterületen „B” kategória korlátozott tevékenységi körében vasút-villamossági, vasútgépészeti technikusi, továbbá a MÁV Tisztképző Intézetben szerzett végzettség. Vízgazdálkodási építmények szakterületen „A” kategória tevékenységi körében okleveles építőmérnöki végzettség, építőmérnöki, mélyépítési, közlekedésépítési, vízellátási és csatornázási, vízgazdálkodási üzemmérnöki, felsőfokú technikusi végzettség a követelmény. Vízgazdálkodási építmények szakterületen „B” kategória korlátozott tevékenységi körében okleveles építőmérnöki végzettség, építőmérnöki, mélyépítési, közlekedésépítési, vízellátási és csatornázási, vízgazdálkodási üzemmérnöki, felsőfokú technikusi végzettség, valamint vízügyi, vízközműépítő, mélyépítő technikusi végzettség szükséges.
3 Távközlési építmények szakterületen „A” kategória tevékenységi körében okleveles építészmérnöki, illetve okleveles építőmérnöki végzettség, építészmérnöki, illetve építőmérnöki, üzemmérnöki, magasépítő- és mélyépítő-ipari felsőfokú technikusi, építőipari technikusi, villamosmérnök, mérnök-informatikus végzettség a követelmény. Távközlési építmények szakterületen „B” kategória korlátozott tevékenységi körében építőipari technikusi, építőipari szakközépiskolai, távközlési technikusi, posta műszaki-tiszti végzettség szükséges. Távközlési építmények villamos-szerelési munkái szakterületen „A” kategória tevékenységi körében okleveles villamosmérnöki végzettség, villamos mérnöki vagy üzemmérnöki, felsőfokú villamosipari technikusi, végzettség a követelmény. Távközlési építmények villamos-szerelési munkái szakterületen „B” kategória korlátozott tevékenységi körében villamosipari-, távközlési technikus, villamosipari szakközépiskolai végzettség, posta műszaki-tiszti végzettség szükséges. Szilárdásvány-bányászati, kőolaj- és földgázbányászati, illetve egyéb bányászati építmények szakterületen „A” kategória tevékenységi körében okleveles bánya- és geotechnikai mérnöki, okleveles gáz- és olajipari mérnöki, okleveles gépészmérnöki végzettség, bánya- és geotechnikai mérnöki, üzemmérnöki, gáz- és olajipari mérnöki, üzemmérnöki, gépészmérnöki, gázszolgáltató szaküzem-szakmérnöki, felsőfokú gépipari technikusi végzettség a követelmény. Szilárdásvány-bányászati, kőolaj- és földgázbányászati, illetve egyéb bányászati építmények szakterületen „B” kategória korlátozott tevékenységi körében gépipari technikusi, szakközépiskolai végzettség szükséges. Szénhidrogén-szállító vezetékek, gázelosztó vezetékek, propán-bután töltő telepek és tartozékaik építési-szerelési munkának szakterületen „A” kategória tevékenységi körében okleveles gáz- és olajipari mérnöki, okleveles gépészmérnöki végzettség, gáz- és olajipari mérnöki, üzemmérnöki, felsőfokú technikusi végzettség a követelmény. Szénhidrogén-szállító vezetékek, gázelosztó vezetékek, propán-bután töltő telepek és tartozékaik építési-szerelési munkának szakterületen „B” kategória korlátozott tevékenységi körében gáz- és olajipari technikusi, gépészmérnöki technikusi, szakközépiskolai végzettség szükséges. Energetikai, vegyipari, szénhidrogén-ipari berendezések építményei szakterületen „A” kategória tevékenységi körében okleveles gépészmérnöki, okleveles vegyészmérnöki végzettség és gépészmérnöki, üzemmérnöki, vegyészmérnöki, üzemmérnöki, felsőfokú gépész-, illetve vegyésztechnikusi végzettség a követelmény. Energetikai, vegyipari, szénhidrogén-ipari berendezések építményei szakterületen „B” kategória korlátozott tevékenységi körében vegyész technikusi, gépésztechnikusi, szakközépiskolai végzettség szükséges. Távhővezetékek és berendezések szakterületen „A” kategória tevékenységi körében okleveles gépészmérnöki végzettség vagy gépészmérnöki, üzemmérnöki végzettség a követelmény. Távhővezetékek és berendezések szakterületen „B” kategória korlátozott tevékenységi körében gépész felsőfokú technikusi végzettség az előírás. Villamosság szakterületen „A” kategória tevékenységi körében okleveles villamosmérnöki végzettség, villamos üzemmérnöki, felsőfokú technikusi végzettség a követelmény. Villamosság szakterületen „B” kategória korlátozott tevékenységi körében okleveles villamosmérnöki végzettség, villamos üzemmérnöki, felsőfokú technikusi végzettség, valamint villamosipari technikusi végzettség, vagy villanyszerelő mesteri képesítés az előírás.
4 1.1.2. Szakmai gyakorlat A Jogosultsági rendelet meghatározza a szakmai gyakorlati idő időtartamát, és a szakmai gyakorlati időként igazolható tevékenységet. A felelős műszaki vezetői tevékenység engedélyezéséhez a kérelmezőnek a szakirányú szakképzettség megszerzését követően a kérelmezett szakmagyakorlási tevékenységi szakterületnek megfelelő építési műszaki ellenőri, felelős műszaki vezetői, építőipari kivitelezési, építésfelügyeleti, építésügyi hatósági, beruházói-műszaki, felsőoktatási intézményben építészeti-műszaki szaktárgy oktatói, építészeti-műszaki tervezési, építésügyi műszaki szakértői tevékenység folytatásának időtartamát kell figyelembe venni. A szakmagyakorlási tevékenység engedélyezése során szakmai gyakorlati időként a Jogosultsági rendelet 1. melléklete szerinti gyakorlati időt kell igazolni oly módon, hogy az előírt gyakorlati időnek a fele építési műszaki ellenőri, felelős műszaki vezetői, építőipari kivitelezési, építésfelügyeleti, tartalmú legyen. A szakmai gyakorlati idő a folytatni kívánt tevékenység (teljes vagy korlátozott) körétől és az előírt szakképzettségtől függően egy évtől öt évig terjedhet. A szakmai gyakorlat igazolásaként csak közokirat vagy teljes bizonyító erejű magánokirat fogadható el, ami lehet például munkáltatói, illetve az építési szakmai érdek-képviseleti szerv által kiadott igazolás, továbbá munka- vagy megbízási szerződés, szakmagyakorlási tevékenységet végző személy által kiállított igazolás. 1.1.3. Jogosultsági vizsga A jogosultsági vizsga a felelős műszaki vezetői tevékenység szakterületeihez kapcsolódó a Jogosultsági rendeletben meghatározott követelményrendszer elsajátításáról szóló számadás. A jogosultsági vizsgát az országos szakmai kamarák szervezik, és bonyolítják le. Nem kell jogosultsági vizsgát tenni annak a kérelmezőnek aki építésügyi vizsgával, építésügyi szakmai tartalmú közigazgatási vizsgával rendelkezik, és e vizsga követelményrendszere a szakmagyakorlási jogosultsági vizsga követelményrendszerével teljeskörűen megegyezik, vagy az Országos Képzési Jegyzék szerinti építési műszaki ellenőri szakképesítéssel rendelkezik, vagy a kérelmező betöltötte 60. életévét és a kérelmezett szakterületen a kérelem benyújtását megelőzően legalább tizenöt éves szakmai gyakorlattal rendelkezik. Részben kap felmentést a jogosultsági vizsga alól - az országos szakmai kamara főtitkára által hozott döntésben - az a kérelmező aki építési műszaki ellenőri, építészeti-műszaki tervezői vagy építésügyi műszaki szakértői szakmagyakorlási jogosultság valamely szakterületén már eredményes jogosultsági vizsgát tett, vagy a kérelmező építésügyi vizsgával, építésügyi szakmai tartalmú közigazgatási vizsgával rendelkezik, és e vizsga követelményrendszere a szakmagyakorlási jogosultsági vizsga követelményrendszerével részben megegyezik. A jogosultsági vizsga díja összesen 34 000 forint, amelyből az általános követelményrendszerű részek díja 6000-6000 forint, a különös követelményrendszerű részek díja 11 000-11 000 forint. A jogosultsági vizsga - sikertelenség esetén részben vagy egészben - megismételhető. A javítóvizsga díja a jogosultsági vizsga díjával azonos. A jogosultági vizsga általános és különös részből áll. Az általános követelmények keretében a vizsgázónak ismernie kell: • a jogi környezet általános felépítését (jogszabályi hierarchia), • a kötelmi jogon belül a szerződésekre vonatkozó általános szabályokat (tartalmi és formai követelmények, érvényesség), • vállalkozási alapismereteket és az adózásra vonatkozó általános követelményeket, előírásokat, • a munkavállaló, és munkáltató alapjogait és kötelezettségeit,
5 •
•
a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás, valamint az építésügyi hatósági eljárások általános szabályait (az első fokú eljárás megindítása, kérelem és mellékletei, a tényállás tisztázása, az egyes szakmagyakorlási tevékenységek közötti kapcsolatrendszer, a határozat tartalma és közlése, jogorvoslati lehetőségek, ügyfél fogalma), az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény (Étv.) - szerkezetét, - általános fogalmait, - a településrendezéssel kapcsolatos általános előírásait, - építményekkel szemben támasztott általános követelményeit, - az építésügyi hatósági engedélyezésre vonatkozó előírásait, - az építésfelügyeleti ellenőrzésre vonatkozó általános szabályait, - az építésügyi hatóság szervezeti rendszerét (ideértve a sajátos építményfajtákat és a műemlékvédelmet is),
• a tűzvédelem körében: - az építmények tűzveszélyességi osztályba sorolására vonatkozó előírásokat, - a tűzállósági fokozatokat, és a tűztávolságokra vonatkozó előírásokat, - az építmény használatára vonatkozó általános tűzvédelmi szabályokat, • a szakmagyakorlásra vonatkozó lehetőségeit az Európai Unióban (jogharmonizáció), • a közbeszerzés általános (tevékenységével összefüggő) szabályait, • a műemlékvédelem, továbbá a környezet-, természet- és tájvédelem általános követelményeit, • a minőségirányítás rendszerét, • a kötelező alkalmassági időre vonatkozó előírásokat, • a megfelelőség igazolására, megfelelőségi tanúsítványra és megfelelőségi nyilatkozatra, továbbá a CE megfelelőségi jelölés alkalmazására vonatkozó előírásokat, • a szabványokra vonatkozó alapvető fogalmakat, a szabványok alkalmazására vonatkozó általános szabályokat, a szabványtípusokat, • a munkavédelmi és egészségügyi koordinátor feladatait. A jogosultsági vizsga különös követelményei keretében a vizsgázónak ismernie kell: • a felelős műszaki vezetői jogosultság feltételrendszerét, • a felelős műszaki vezető feladatait, felelősségi körét, jogait és kötelezettségeit, • az összeférhetetlenségi és fegyelmi szabályokat, • a felelős műszaki vezetői tevékenységre vonatkozó előírásokat (jogszabályok, szabványok, segédletek, műszaki specifikációk), • a kiviteli tervek tartalmi követelményeit, • a felelős műszaki vezetői szerződés tartalmi követelményeit. A vizsgázótól számon kérhető követelményekre vonatkozó - a miniszterrel egyeztetett jogszabályok, jogszabályrészek, szabványok és segédanyagok jegyzékét a szakmai kamaráknak a honlapjukon közzé kell tenni. A listát a szakmai kamarák évente aktualizálják a jogszabályok és szabványok változásainak megfelelően. A jogosultsági vizsgát a vizsgabizottság előtt kell letenni, amelyet az országos szakmai kamarák hozzák létre és működtetik. A vizsgabizottság elnökből, szakmai elnökből és tagokból áll. A vizsgabizottság elnöke az illetékes miniszter által megbízott személy, a szakmai elnöke az országos szakmai kamara szakterületi képviselője, tagjai a szakterületek szerinti országos szakmai kamarák és az illetékes felsőoktatási intézmények képviselői.
6 Az eredményes vizsgát tett vizsgázó a vizsgabizottság elnökei által aláírt bizonyítványt kap, a számadás igazolásaként. 1.1.4. Szakmai továbbképzés A felelős műszaki vezetői tevékenység folytatását engedélyező döntés határozatlan időre szól. A szakmagyakorlónak azonban az építésüggyel kapcsolatos egyes szabályozott szakmák gyakorlásához kapcsolódó szakmai továbbképzési rendszer részletes szabályairól szóló 103/2006. (IV. 28.) Korm. rendelet rendelkezései szerint szakmai továbbképzést kell teljesítenie. Minden továbbképzési időszak (öt év) végén a továbbképzési kötelezettséget a szakmagyakorlónak igazolnia kell. A továbbképzési kötelezettség alól mentesül a tevékenységet szabad szolgáltatásnyújtás keretében folytató személy. A továbbképzés igazolásáról, a felelős műszaki vezetői tevékenységet folytató további névjegyzéken tartásáról azaz az engedély hatályának az érvényességéről a névjegyzéket vezető szerv a tevékenységet folytató személy kérelemére a kamarai titkár hatósági bizonyítványt állít ki. A szakmai továbbképzés kötelező és szabadon választható témakörökből áll. A kötelező továbbképzés formája tanfolyam, tartalma a felelős műszaki vezetői jogosultságra vonatkozó jogi, pénzügyi, szabvány és minőségügyi szakmai ismeretek. A továbbképzési időszak alatt az időigénye legalább 10 és legfeljebb 20 óra. Kötelező tanfolyamot szervezhet a felelős műszaki vezetői tevékenység szakterületeihez kapcsolódó műszaki felsőoktatási, valamint az intézmény-akkreditációs tanúsítvánnyal rendelkező intézmény, továbbá a Magyar Építész Kamara és a Magyar Mérnöki Kamara. A szabadon válaszható tartalmú továbbképzés az adott felelős műszaki vezetői tevékenységhez kapcsolódó műszaki fejlődés és a szakmai ismeretanyag bővítését szolgálja, amelynek formája lehet • szakmai tanfolyam; • szakirányú, a szakmagyakorlási jogosultsághoz kapcsolódó, posztgraduális képzés; • szakmai előadáson, konferencián való részvétel hallgatóként; • szakmai előadáson, konferencián való részvétel előadóként; • szakmai tanulmányúton való részvétel; • az adott szakterületen végzett oktatói tudományos és szakirodalmi tevékenység; • szakmai díj, szakmai tudományos cím, fokozat elnyerése. A szabadon választható témakörökben a tevékenységet folytató szakmagyakorlónak az öt éves továbbképzési időszak alatt összesen 20 pontot kell igazolnia. A szabadon válaszható témakörben tanfolyamot a területi szakmai kamarák is szervezhetnek. 1.2. A felelős műszaki vezető feladata Az építési munkaterületen végzett építési-szerelési munkát felelős műszaki vezető irányítja, amely a vállalkozó (alvállalkozó) kivitelező építési szerződésében vállalt építőipari kivitelezési tevékenységnek vagy meghatározott részének irányítására terjed ki. Nincs szükség felelős műszaki vezető megbízására, ha az építmények olyan jellegű felújítási, helyreállítási, átalakítási vagy korszerűsítési tevékenységét végzik, melynek során • az építmény tartószerkezeti rendszere nem változik meg, vagy • az építmény tartószerkezetének teherbíró képességét befolyásoló olyan mértékű teherváltozás - írásos szakértői véleménnyel igazoltan - nem következik be, mely a tartószerkezet megerősítését, elbontását, megváltoztatását tenné szükségessé, továbbá • ha égéstermék elvezetésére szolgáló bármilyen szerkezetű égéstermék-elvezető berendezés építésére nem kerül sor, illetve
7 •
az építmény homlokzatának megváltoztatása (kivéve a védett építményeket) nem jár együtt annak teherhordó szerkezeti változtatásával. Ezen építési munkákat a munka jellegének megfelelő szakmunkás-képesítéssel rendelkező személy felelős műszaki vezető irányítása nélkül is elvégezheti. A felelős műszaki vezető az általa vezetett építkezésen ellenőrzi az építési-szerelési munkára vonatkozó jogszabályok (szakmai és minőségi követelmények), munkavédelmi, tűzvédelmi, környezetvédelmi, műemlékvédelmi, természetvédelmi, közegészségügyi és más kötelező hatósági előírások, továbbá az építésügyi hatósági (létesítési) engedélyek betartatását, azok betartását. Vezeti, ellenőrzi az építési naplót ha erre a kivitelezőtől megbízást kapott. Az építőipari kivitelezési tevékenység munkafolyamatait szakszerűen megszervezi. A kivitelezés során biztosítja a minőségi követelmények a technológiai, a munkavédelmi és az egészségügyi előírások betartatását. Ellenőrzi a kitűzés helyességének, valamint a talajmechanikai és egyéb vizsgálatok megtörténtét. Elvégzi a minőségi vizsgálatokat és mintavételeket. Az azonnali intézkedést igénylő építési műszaki feladatok meghatározza és irányítja. A kivitelezési tervektől eltérő, nem építési (létesítési) engedélyköteles kivitelezést az építési naplóban feltünteti. Az építőipari kivitelezési tevékenység befejezésekor, az építési napló alapján az kitölti a hulladék nyilvántartó lapot és azt az építtetőnek átadja. Az építmény használatbavételi (fennmaradási) engedélyezéséhez (bejelentéséhez) a felelős műszaki vezetőnek szakterületére vonatkozóan nyilatkozat tesz. Az átadás-átvételi eljárásban és a használatbavételi engedélyezési eljárásban közreműködik és az ehhez szükséges nyilatkozatok megteszi. Az alvállalkozói teljesítéseket igazolása, mely tartalmazza • a teljesített kivitelezési munkák meghatározását, mennyiségét és minőségét, a teljesítés időpontját, • a teljesítésigazolás alapján számlázható összeget, • a szerződésben meghatározott alvállalkozói díj és a teljesítésigazolásban megjelölt számlázható összeg eltérése esetén az eltérés indoklását. A kiállított teljesítésigazolást az alvállalkozó kivitelező által megküldött teljesítésről szóló értesítés kézhezvételétől - ha szerződés vagy jogszabály átadás-átvételi eljárást határoz meg, ennek lezárásától - számított, szerződésben meghatározott, de legfeljebb tizenöt munkanapon belül az alvállalkozó kivitelező részére megküldi, és annak adatait az alvállalkozói nyilvántartásba felviszi. A felelős műszaki vezető feladatát képezi, hogy dönt az építési munkaterületről származó természetes építőanyagok és a bontott építési termékek - szükség szerint szakértővel történő vizsgálatát követően a kezeléséről, építési célra való megfelelősségéről, ismételt felhasználhatóságáról, beépíthetőségéről. Döntését az építési naplóba be kell jegyeznie. A vállalkozó kivitelező (az építőipari kivitelezési tevékenységet üzletszerű gazdasági tevékenységként folytató személy) felelős műszaki vezetőjének feladata a fentiek felsoroltakon túlmenően, hogy az alvállalkozó kivitelezők felelős műszaki vezetőivel és a szakági felelős műszaki vezetőkkel együttműködjön, a velük történő egyeztetéseket koordinálja, tevékenységüket összehangolja. A használatbavételi engedélyezési eljáráshoz szükséges felelős műszaki vezetői nyilatkozat megadja az alvállalkozói és a szakági felelős műszaki vezetői nyilatkozatok alapján. Az építésügyi hatósági engedélyhez kötött építőipari kivitelezési tevékenységek befejezését követően a felelős műszaki vezetői nyilatkozat a következőket tartalmazza: • az építőipari kivitelezési tevékenységet a jogerős építési engedélynek és a jóváhagyott építészeti-műszaki dokumentációnak, valamint • az 1. melléklet szerinti tartalmú és rendelkezésre álló kivitelezési (megvalósítási) tervdokumentációnak megfelelően,
8 •
az építőipari kivitelezési tevékenységre vonatkozó jogszabályok, általános érvényű és eseti előírások, így különösen a statikai és az épületenergetikai követelmények, szakmai, minőségi, környezetvédelmi és biztonsági előírások megtartásával szakszerűen végezték, • az építmény kivitelezése során alkalmazott műszaki megoldás az Étv. 31. § (2) bekezdés c)-h) pontjában meghatározott követelményeknek megfelel, • az épület (épületrész) a kivitelezési dokumentáció részeként készült energetikai számításban figyelembe vett méreteknek, adatoknak és anyagjellemzőknek megfelelően valósult meg és a tervezett műszaki jellemzőjű épületgépészeti berendezéseket szerelték be, • a külön jogszabályban előírt egyeztetés eredményeképpen a közműellátás szakszerűen biztosított, • az építési munkaterületen keletkezett építési-bontási hulladék mennyisége elérte-e a külön jogszabályban előírt mértéket, az előírások szerint kezelték és az építőipari kivitelezési tevékenység befejezésekor a munkaterületről a külön jogszabályban foglaltak szerint elszállították, • az építmény rendeltetésszerű és biztonságos használatra alkalmas. A felelős műszaki vezetői feladatát megbízási vagy alkalmazotti jogviszony keretében látja el. 1.3. Felelős műszaki vezető felelőssége A felelős műszaki vezető felel az építményfajtának, építési tevékenységnek megfelelő jogosultságának meglétéért, a szakmunka irányításáért, az építmény, építményrész jogerős és végrehajtható építési engedélynek és a hozzá tartozó jóváhagyott engedélyezési terveknek, illetve a jogszabályban meghatározott kivitelezési terveknek megfelelő megvalósításáért, továbbá az építési tevékenységre vonatkozó szakmai, minőségi és biztonsági előírások megtartásáért és a munkálatok végzésének szakszerűségéért. Az építőipari kivitelezési tevékenység folytatására vonatkozó jogszabályi előírások megsértése esetén a felelős műszaki vezetővel, szemben a felelős műszaki vezetői névjegyzékből való felfüggesztés, vagy törlés jogkövetkezményeket kell alkalmazni. A névjegyzéket vezető szerv törli a névjegyzékből azt a felelős műszaki vezetőt akit az építésfelügyeleti hatóság az építésfelügyeleti bírságról szóló 238/2005. (X. 25.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Épfelbír.) alapján az állékonyságot, az életet vagy egészséget veszélyeztető állapot előidézése miatt 3 éven belül két alkalommal jogerősen építésfelügyeleti bírsággal sújtott, továbbá azt a személyt is akit további, az Épfelbír. kormányrendelet szerinti jogsértő cselekmény miatt 3 éven belül öt alkalommal jogerősen építésfelügyeleti bírsággal sújtott, továbbá akit egy éven belül három alkalommal - a tevékenységre vonatkozó jogszabályok, szakmai szabályok megsértése miatt - figyelmeztetésben részesített. Ezen indokok alapján a névjegyzékből törölt személy a határozat jogerőre emelkedésétől számított 3 éven belül a névjegyzékbe nem vehető fel. A névjegyzéket vezető szerv felfüggeszti annak a személynek a felelős műszaki vezetői jogosultságát, legfeljebb fél év időtartamra, akit egy éven belül két alkalommal figyelmeztetésben részesített. Legfeljebb egy év időtartamra függeszti fel a tevékenység folytatását a névjegyzéket vezető szerv annak, akit az építésfelügyeleti hatóság az állékonyságot, az életet vagy egészséget veszélyeztető állapot előidézése miatt jogsértő cselekmény miatt jogerősen építésfelügyeleti bírsággal sújtott és a jogsértés súlyos testi sértést, egészségkárosodást vagy halált okozott, Legfeljebb egy év időtartamra szól a felfüggesztése annak akit az építésfelügyeleti hatóság -az az állékonyságot, az életet vagy egészséget veszélyeztető állapot előidézése miatt jogsértő cselekmény kivételével - egy éven belül három alkalommal jogerősen építésfelügyeleti bírsággal sújtott.
9 A felelős műszaki vezető nem végezhet építésügyi műszaki szakértői és építési műszaki ellenőri tevékenységet azon kivitelezési tevékenység esetében, ahol részben vagy egészben építési-szerelési munkát vezet. A felelős műszaki vezető nem láthat el felelős műszaki vezetői feladatokat olyan építési-szerelési munka esetében, ahol az építésügyi műszaki szakértői vagy építési műszaki ellenőri tevékenységet olyan gazdálkodó szervezet végzi, amelynek tagja, illetve amellyel munkavégzésre irányuló jogviszonyban áll. A Kbt. hatálya alá tartozó építési beruházások esetében nem lehet felelős műszaki vezető az építésügyi műszaki szakértői vagy építési műszaki ellenőri tevékenységeket folytatóknak a Ptk. szerinti hozzátartozója, illetve nem állhat velük munkavégzésre irányuló jogviszonyban. 2009. október 1-től hatályos kormányrendeleti rendelkezés alapján nem folytathat felelős műszaki vezetői tevékenységet az építészeti-műszaki dokumentáció engedélyezésében részt vevő, valamint a tevékenység és a hatóság felügyeletét ellátó hatóság köztisztviselője. 1.4. Felelős műszaki vezetői névjegyzék vezetése A tervező- és szakértő mérnökök valamint építészek szakmai kamaráiról szóló 1996. évi LVIII. törvény (a továbbiakban: Kamarai törvény) rendelkezik mind a területi mérnöki illetve építész kamarák, mind az országos mérnöki, illetve építész kamara feladatairól. A területi kamarák közfeladat ellátás keretében névjegyzéket vezető szervként első fokon engedélyezik a felelős műszaki vezetői tevékenység folytatását, és vezetik az e tevékenységek folytatására jogosultak névjegyzékét. Az országos kamara másodfokon jár el a felelős műszaki vezetői tevékenység engedélyezésével, az engedély visszavonásával összefüggő ügyekben. A területi, illetve országos kamara ezen feladatai körében, továbbá az engedély visszavonása és az ezzel összefüggő névjegyzékből való törlés, a felelős műszaki vezetői jogosultságról hatósági igazolvány kiállítása, valamint a szakmai továbbképzési kötelezettség teljesítésének igazolására szolgáló hatósági bizonyítvány kiállítása során a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló törvény szerinti közigazgatási hatóságként jár el. A Kamarai törvény a területi, illetve országos kamara titkárára, illetve főtitkárára telepíti a közigazgatási ügyek intézését. Az építési műszaki ellenőri, valamint felelős műszaki vezetői szakmagyakorlási jogosultság részletes szabályairól szóló 244/2006.(XII.5.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Jogosultsági rendelet) rendelkezik a felelős műszaki vezetői engedélyezési eljárás részletes szabályairól. Az engedély megadása iránti kérelmet a területi szakmai kamaránál kell előterjeszteni. Ha a kérelmező személy valamely területi építész kamarának a tagja, vagy róla a területi építész kamara valamely más tevékenység folytatása tekintetében névjegyzéket vezet, akkor az az területi építész kamara az illetékes, egyéb esetekben a kérelmező maga dönti el, melyik területi szakmai kamaránál nyújtja be a tevékenység engedélyezésére vonatkozó kérelmét. A kérelemhez mellékelni kell a szakirányú végzettséget (szükség esetén kiegészítő képesítést) igazoló oklevél hiteles másolatát. A végzettséget tanúsító oklevél közjegyző által hitelesített másolata helyett az eredeti dokumentum egyidejű bemutatása esetén elfogadható a benyújtott egyszerű másolat, amelyre az illetékes szakmai kamara rájegyzi az eredetivel való egyezés tényét. Ha a kérelmező kreditrendszerben szerezte meg az oklevelét, vagy ha a kamara azt a szakirány megállapítása érdekében kéri, akkor mellékelni kell a szakirány elbírálásához a leckekönyv másolatát vagy az oklevél mellékletét. Az igazgatási szolgáltatási díj befizetésének igazolását, melynek mértéke 30 000 Ft. Ha a kérelmező több tevékenység engedélyezését is kéri, minden további kérelem díja 15 000 Ft. A kérelmezőnek igazolni kell a szakmai gyakorlatot. A kérelmezőnek igazolnia kell a jogosultsági vizsga eredményes letételének vagy a vizsga alóli mentességet a szabad
10 szolgáltatásnyújtás keretében felelős műszaki vezetői tevékenységet folytató, továbbá a tevékenység folytatására eseti engedélyt kérő személyek kivételével. Az a kérelmező aki valamely felelős műszaki vezetői szakterület tekintetében a Jogosultsági rendelet 1. melléklete szerinti szakirányú végzettséggel és szakmai gyakorlattal rendelkezik, saját maga vagy a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló törvény szerinti közeli hozzátartozója számára felelős műszaki vezetői tevékenységet folytathat. Ennek a feltétele, hogy az építési beruházás becsült értéke a nemzeti értékhatár kétszeresét ne haladja meg, és rendelkezzen a névjegyzéket vezető szerv eseti felelős műszaki vezetői engedélyével. Az eseti tervezői engedély iránti kérelemhez a fentieken túlmenően mellékelni kell az építtető és a felelős műszaki vezető hozzátartozói minőségét igazoló dokumentumokat. Az eseti engedély legfeljebb az adott építmény használatbavételi engedélyének megadásáig szól. Ha a benyújtott kérelem hiányos, a területi kamara tizenöt munkanapos határidő megjelölésével a kérelmezőt a hiányok pótlására felhívja. A kérelemről - a benyújtását követő 22 munkanapon belül - hozott helyt adó döntés formája egyszerűsített határozat, amely tartalmazza a kérelmező oklevélének megnevezését, számát, szakát, szakirányát és kibocsátóját, a kérelmezett tervezési szakterületek megnevezését, a jogosultság azonosítására alkalmas névjegyzéki jelölést (a szakterületet kifejező betűjel, a területi kamara kódja és a regisztrációs szám). A határozatban rendelkezni kell a külön jogszabály szerinti továbbképzési kötelezettség teljesítése igazolása elmaradásának jogkövetkezményeiről szóló tájékoztatásról. A titkárnak a kérelmet el kell utasítania, ha a kérelmező a Jogosultsági rendeletben meghatározott feltételeknek nem felel meg. A kamara titkára az engedély megadásával egyidejűleg a tevékenységet folytató személy adatait a névjegyzékbe felviszi. A névjegyzék a területi kamarák közös, az országos kamara által működtetett, szakterületenként fejezetekre bontott, nyilvános elektronikus névjegyzék. A folyamatosan aktualizálásról a szakmagyakorlók adatváltozásainak bejelentése, valamint továbbképzési kötelezettségének igazolása alapján a titkár gondoskodik. A névjegyzékben rögzíteni kell a névjegyzékbe vételi eljárással összefüggésben jogszabályban előírt igazgatási szolgáltatási díj megfizetésének, valamint a külön jogszabály szerinti továbbképzési kötelezettség teljesítésének tényét. A területi szakmai kamara a gazdálkodó szervezeteket és más jogi személyeket névjegyzékben azok külön kérelmére tünteti fel. A Kamarai törvény rendelkezik a névjegyzék adattartalmáról. A felelős műszaki vezetői jogosultsággal rendelkező személy családi és utóneve, állampolgárság, elérhetőségi cím (postacím, telefon-, faxszám, e-mail), szakmagyakorlási jogosultság megnevezése, jele, és nyilvántartási szám, az országos kamara által működtetett elektronikus internetes nyilvántartáson mindenki számára térítésmentesen hozzáférhető. A névjegyzék ezen adatokon túlmenően tartalmazza a jogosultsággal rendelkező személy természetes személyazonosító ( családi és utóneve, születési családi és utóneve, születési helye, születési ideje és anyja születési családi és utóneve), adatait, lakóhelyét, székhelyét, szakirányú végzettséget igazoló oklevél számát, keltét, kiállító intézmény nevét, szakmai gyakorlat idejét, helyét, hatósági igazolvány számát, az engedély kiadásának napját, a jogosultsági vizsga keltét, minősítését, kiállítóját, az adatváltozás bejelentésének időpontját, a nyilvántartás megszűnése esetén az iratok átadásának vagy irattárba helyezésének napját. A felelős műszaki vezetői tevékenységet folytató jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező nem természetes személy jogalany adatait a területi kamarának bejelentheti. Az ilyen tevékenységet folytatókról is nyilvántartást vezethet a kamara, mely tartalmazza a vállalkozás nevét, a vállalkozás székhelyét, a vállalkozás tagjainak, vezetőinek természetes személyazonosító adatait, a felelős műszaki vezetői tevékenység folytatására jogosultsággal rendelkező alkalmazottak vagy tagok természetes személyazonosító adatait, névjegyzéki
11 számát, a cégjegyzékbe bejegyzett vállalkozás esetén a bejegyzés időpontját, cégjegyzékszámát, a nyilvántartásba történő felvétel időpontját, a nyilvántartásból történő törlés időpontját. A vállalkozás neve, a vállalkozás székhelye, adatai, valamint a vállalkozás a felelős műszaki vezetői tevékenység folytatására jogosultsággal rendelkező tagjának, alkalmazottjának családi és utóneve nyilvánosak, azokat a kamara az interneten bárki számára ingyenesen és korlátozásmentesen megismerhető módon közzéteszi. A névjegyzéki bejegyzés szüneteltethető. A szüneteltetés időtartamát a névjegyzéket vezető területi kamaránál be kell jelenteni. A szüneteltetés időtartama alatt felelős műszaki vezetői tevékenység nem végezhető, a továbbképzési kötelezettség teljesítését nem kell igazolni. A továbbképzési kötelezettség teljesítésére nyitva álló határidő elteltét követően a szüneteltetett felelős műszaki vezetői tevékenység abban az esetben folytatható, amennyiben a névjegyzéki bejegyzés szüneteltetésének megszüntetését kérő személy a továbbképzési kötelezettségének teljesítését igazolja.
