Tartalom Közlemény........................................................................................................ 3 Egyezségi megállapodás az NRSZH-val ................................................ 4 Robobraille....................................................................................................... 5 Honosítás Rózsa Dezső versével............................................................... 7 Fibi és az úrvacsora........................................................................................ 9 Barangolás Vajdahunyadvárán................................................................11 Prágában jártam...........................................................................................17 Meglepetés Télapónak...............................................................................20 Az erdőhorváti perec üzenete ................................................................23 Jeles napok az időjóslásban.....................................................................25 Advent..............................................................................................................27 Kiadvány neve Szemezgető sík írású Szemezgető Braille írású Szemezgető kazetta, CD Szemezgető DAISY, vagy elektronikus változata Egész-séker MP3 CD Egész-séker Kazetta* Egész-séker + Szemezgető bármelyik változata
Éves előfizetési díj tagjainknak 1000 Ft
Éves előfizetési díj nem tagoknak 2000 Ft
1000 Ft
2000 Ft
1000 Ft
2000 Ft
0 Ft
0 Ft
1000 Ft 0 Ft
1000 Ft 0 Ft
2000 Ft
2500 Ft
* (A kazettán megjelenő „Egész-séker” kiadványunk 90 percnyi válogatást tartalmaz az „MP3 CD” formátumú kiadványból).
Közlemény Kedves olvasónk! Ön most a 2012. év decemberi szám cikkei között szemezgethet. Először is szeretném magam és a Szemezgető szerkesztői stábjának nevében megköszönni egész éves figyelmüket. Köszönjük, hogy írásaikkal színesítették újságunkat, lelkesítő leveleikkel buzdították munkatársainkat. Reméljük 2013-ban is számíthatunk Önökre! Tájékoztatjuk mindazokat, akik írni szeretnének „Szemezgető” című újságunkba, hogy a következő lapszám 2013 februárjában jelenik meg. Lapzárta: 2013. január 20. Tudjuk, hogy újévkor nem csak konfetti zápor szokott az emberekre hullni, hanem jó pár áremelés is. Mi azonban nem emeljük kiadványaink árát, így 2013-ban is a tartalomjegyzék után található táblázatban feltüntetett árak érvényesek. Októberi kiadványunkban egy kis játékra invitáltuk Önöket. Rózsa Dezső Költő egyik furfangos versében kellett rábukkanni azokra a magyar helységnevekre, melyeket a szerző cselesen elbújtatott a sorok között. Ezúton is szeretnénk gratulálni a két leggyorsabb helyes megoldást beküldőnek, Babik Tamásnak és Lebcelterné Veiland Orsolyának. Nyereményük egy-egy Szavak szárnyán, írók útján című hangos könyv. Az augusztusi számban közzétett felhívásunkról sem felejtkeztünk el, miszerint lelkes cikkíróink között 5 db éves Szemezgető előfizetést sorsolunk ki. Lássuk hát, hogy a mikulás kiknek hozott szerencsét az idén: Nemesné Kovács Yvette, Téry Anna, Zsoldos Judit, Horváth Istvánné és Máj Krisztina ajándéka a 2013-as évre egy egész éves előfizetés a szemezgető című kiadványra a nyertes által választott formátumban. Reméljük, hogy a karácsonyi készülődés közepette kiadványunk kellemes kikapcsolódást fog nyújtani! Kívánunk mindenkinek áldott, békés ünnepeket és boldog új évet! A Szemezgető szerkesztői stábja nevében: Lakatos Anikó lapszerkesztő
Egyezségi megállapodás a Nemzeti Rehabilitációs és Szociális Hivatallal Minden bizonnyal sokan hallottunk már olyan történeteket, amikben a komplex felülvizsgálat során a vizsgálatot végző személyek – talán tájékozatlanságuk miatt - nem a megfelelő módon viszonyultak a látássérült és más fogyatékkal élő emberekhez. Ezen próbált meg változtatni a Vakok és Gyengénlátók Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Egyesülete – mint országos működési területű érdekvédelmi szervezet -, amikor 2012. márciusában eljárást indított az Egyenlő Bánásmód Hatóság előtt a Nemzeti Rehabilitációs és Szociális Hivatal (NRSZH) ellen. Az eljárás tárgyát a látássérült személyek kísérőjének felülvizsgálaton történő jelenléte, valamint a fogyatékkal élő személyek komplex felülvizsgálata során tapasztalt problémák orvoslása képezte. A lefolytatott eljárás keretében az Egyesület és az NRSZH között egyezségi megállapodás jött létre, melynek keretében az NRSZH az alábbi kötelezettségeket vállalta: 1. A vizsgálatra történő bekísérés, az arra történő felkészülés, az öltözés, valamint a vizsgálatot követő tevékenység során a látássérült személlyel kísérője is jelen lehet. 2. Amennyiben a vizsgálat lefolytatását nem zavarja, a kísérő személy a vizsgálat további részeinél (Pl. egészségügyi dokumentáció bemutatása, anamnézis, illetve személyes adatok felvétele) is jelen lehet – amennyiben ebbe a vizsgálandó személy beleegyezik. Ezt a beleegyezést külön okiratba – nyilatkozat kell foglalni. A nyilatkozattételhez szükséges – általunk összeállított – nyomtatvány Egyesületünktől megkérhető. 3. A megállapodás alapján az NRSZH vállalta továbbá azt is, hogy az egyezség jóváhagyását követő 5 hónapon belül a felülvizsgálatra történő megjelenésről szóló végzésben a felülvizsgálat időpontját és helyszínét – jól láthatóan, a törzsszöveghez képest nagyobb betűmérettel tűnteti fel. 4. Végezetül az NRSZH – mint szakmai irányító szerv – az egyezségi megállapodásban kötelezte magát arra, hogy szakmai konzultáció alkalmával külön felhívja a rehabilitációs szakigazgatási szervek figyelmét a vak és gyengénlátó igénylők vizsgálatával szemben támasztott követelményekre. Ennek keretében a látássérült személyek
felülvizsgálata során követendő speciális eljárásokról, teendőkről, a segítségnyújtás módjáról módszertani levelet készít, melyet tájékoztatásképpen megküld az Egyesület számára is. Egyesületünk ezt a megállapodást igen fontos mérföldkőnek tartja, hiszen sikerült az alapkövét lefektetni egy olyan felülvizsgálati rendszernek, amely figyelembe veszi a látássérült emberek igényeit is. Természetesen tudjuk azonban, hogy nem pihenhetünk meg, hiszen az elért eredménnyel is csak a jéghegy csúcsát kapargatjuk, ezért tervezzük hasonló megállapodások megkötését a vizsgálatot végző rehabilitációs szakigazgatási szervekkel, valamint egyéb – például közüzemi – szolgáltatókkal is. Dr. Petrus Anna
Robobraille 2012. november 8-án Ollé Attila az MVGYOSZ nemzetközi referense és Péter Zsigmond a Braille bizottság soros elnöke, Budapesten részt vett egy nemzetközi konferencián, melyet a dán Robobraille konzorcium tartott. A konzorcium egy honlapot tart fenn, amely a látássérülteket abban segíti, hogy a számítógépes fájlformátumokat könnyedén átkonvertálhassák maguk számára. Ez lehetővé. teszi, hogy 10-20 különböző konvertáló program telepítése és használata helyett, egy webes felületen vagy E-mail küldésével végezhessék el a konvertálást. Például az alábbi lehetőségeket nyújtja a weboldal: 1. Különböző formátumú fájlokat tud konvertálni text formátumba, mint pl.: doc, docx, rtf. 2. Képfájl formátumokat képes karakterfelismerő programmal felismertetni, és szöveges fájllá alakítani: pdf, tif, gif, jpg, bmp, pcx, docx, 3. PowerPoint fájlokat (ppt, pptx) konvertál szöveges fájlokká. 4. Epub formátumba tudja konvertálni a következő fájlformátumokat: pdf, rtf, Microsoft Word, html, imagfiles. 5. Szöveges fájlokat tud konvertálni Mp3-ba és Daisy könyvbe be
szédszintetizátorok segítségével. Közepes minőségű Daisy könyvet tud készíteni, az anyag, formázási minőségétől függően. (Az igazán jó Daisy könyvek elkészítéséhez formailag jól előkészített szöveg kell.) 6. Szöveges fájlokat tud konvertálni olyan elektronikus Braille-fájlokká, melyek Braille-kijelzővel olvashatóak vagy pontírásban kinyomtathatóak. Közepes minőségű Braille-fájlokat tud készíteni, az anyag, formázási minőségétől függően. (Az igazán jó Braille-kiadványok elkészítéséhez formailag jól előkészített szöveg kell.) A szolgáltatás jelenleg a következő nyelveket támogatja: amerikai angol, arab, brit angol, dán, holland, francia, német, görög, izlandi, olasz, litván, norvég, lengyel, portugál, szlovén, spanyol. Most kezdődik annak előkészülete, hogy további három nyelven: magyarul, románul, bolgárul is képes legyen konvertálni a rendszer. A projekt ezen szakasza, előreláthatólag 2013 júniusáig tart. A későbbiekre tervbe van véve az, hogy matematikai képleteket és egyenleteket tartalmazó anyagokat is képes legyen konvertálni a rendszer Braille-fájlba. Sokan használják a rendszert a nyelvtanuláshoz. Különböző nyelveken felolvastathatják a szövegeiket, ezzel gyakorolhatják a kiejtést. Képfájlokat átalakítanak szöveges formátumba. Így nem kell karakter felismerő programokat vásárolni és azok működését külön megtanulni. Sokan használják a weblapot pdf fájlok és Powerpoint fájlok szöveges fájllá konvertálására. A rendszer lehetővé teszi, hogy a szövegeket olyan formátumba konvertálják (Mp3, Daisy, Epub), amelyek jól használhatók a mobil telefonokon. Vakok számára létesített elektronikus könyvtárak össze vannak kapcsolva a rendszerrel. Ez lehetővé teszi, hogy annak ellenére, hogy az elektronikus könyvtár csak text fájlokban tárolja a kiadványokat, a Robobraille segítségével a könyvtár tagjai sokféle más formátumban kaphatják meg a kiadványokat. A szolgáltatás díjmentes, elérhetősége: http://www.robobraille.org
Honosítás Rózsa Dezső versével 1920. június 4-én budapesti idő szerint 16:32-kor írták alá a franciaországi Versailles-hoz tartozó Nagy-Trianon- kastély 52 méter hosszú és 7 méter széles folyosóján, a Galérie des Cotelle-ben a trianon-i békeszerződést. Az első világháború véget ért, a magyar nemzetet, a magyar földet szétosztották. A későbbi korok viharaiban, és napjainkban is még mindig érezhető az ellenszenv a túlságosan súlyos, példát statuálni szándékozó döntés ellen. Erdély. Azt hiszem, talán ez a legfájóbb pontja, területe a trianon-i békeszerződésnek. Erdély a maga csodálatos hegyeivel, völgyeivel, vizeivel, állataival, és az ott élő magyar emberekkel. Csak néhány évvel ezelőtt jártam először Erdélyben, Homoródalmáson, egy, a Hargitán lévő kis településen. Addig csak Tamási Árontól, és Wass Alberttől olvastam Erdélyről, de ahogy Barcelona-t, vagy a Yellostone-parkot is el tudtam képzelni, azt gondoltam Erdélyre is fel vagyok készülve. Nem voltam. És nem csak a látvány miatt, a természeti kincsek elképzelhetetlen tárháza miatt, hanem az ott élő emberek miatt. Az Almáson élő székely emberek családunk barátai, rajtuk keresztül láttam és ismertem meg mit is jelent a maga meztelen valóságában ez az 1920-ban aláírt békeszerződés. Nem nekünk, hanem azoknak az embereknek, akik az elcsatolt területeken élnek. Nem lehet szavakat találni a szomorúságra, arra a gyökértelen érzésre, ami az embert elfogja, ha belegondol, hogy élnie kell egy földön, melyet szeret, ahol az ősei is éltek, de az a föld, és az az élet nem az övé, nem az ő nemzetéé többé. Minden nap meg kell küzdeniük nemcsak a megélhetésért, de a magyar nyelvért, a székely kultúráért, a magyar öntudatért, mely oly fontos számukra, ám ebben fáradhatatlanok, tiszteletre méltóak székely barátaink. Talán ennyi elég is bevezetőnek, hisz a történelmi tényekkel mind tisztában vagyunk, aki pedig járt már Erdélyben azelőtt nem ismeretlenek a fent leírtak. 2012 mégis nagy változásokat hozott. Hosszú és rögös volt az út eddig, nem is szeretnék írni róla mennyire, mert ezek a sorok nem a politikáról szólnak. 2012. július 23-án Homoródalmási barátaink megkapták a kettős állampolgárságot. Homoródalmás Géberjén község testvértelepülése, inkább testvére, oly erős baráti szálak kötik össze a településeken élőket. A kettős állampolgárság megszerzésének lehetősége valami olyat adott vissza nekünk, ma
gyaroknak és a határokon túl élőknek is, amire talán a legjobb szó a remény. Hogy nem maradunk magunkra a történelem viharaiban, más nemzetek között szétszórva, kisebbségként, elnyomva, egyedül. Hogy vállalhatjuk, magyarok vagyunk. A beiktatási ceremónia után, mi géberjéniek, szerettünk volna valami emlékezeteset, különlegeset adni erdélyi barátainknak, valami olyat, amire mindig emlékezhetnek a szívükben, méltón szerettük volna fogadni őket, most már hivatalosan magyarként, hisz tudtuk mennyit jelent ez nekik. Sok munka, szervezés, lelkes készülődés előzte meg a július 23i ünnepséget, de valami még hiányzott. Máténé Évike ekkor felhívta Rózsa Dezsőt a Fehér Bot Alapítvány kulturális segítőjét, akivel jó barátságban vannak, hogy hallgassa meg, mit szeretnénk felépíteni, összehozni, és ha van ötlete, segítse a munkánkat. Szó szót követett, és egy-két órával később megérkezett a szervezőkhöz Rózsa Dezső: Eskü című verse. Később Dezső elmondta, annyira megihlette az Évike által elmondott alkalom, a lelkesedés, az odaadás, és a szeretet, hogy megszületett ez a csodálatos vers, mely összefoglalja mindazt, amit a székely embereknek és nekünk jelentett ez a honosítási ceremónia. Dezső versét Máténé Vincze Andrea Géberjén polgármestere az ünnepségen elszavalta, mi pedig, akik hallgattuk, magyarok és székelyek mind megsirattuk. Az Esküt emléklap formájában minden Almási barátunknak átadtuk, ők pedig becses kincsként őrzik, hisz nem mindenki mondhatja el, hogy visszakapva magyarságát egy külön erre az alkalomra írt költeménnyel ölelte keblére régi-új hazája, mint anya a régen hazavárt gyermekét. Hubert Kata
Rózsa Dezső: Eskü Hazám! Te mindig drága hon! Ajkamon a te zenéd dalol, s szavaid szívemhez érnek, hívői e nemzetségnek. A hegyek amik átölelnek téged, tágítják a messzeséget, s megteremtik lelkem álmát.
Szívemből áldalak örök Kárpát! Vizeid hűsítik lelkemet, napfényed öleli testemet. S ha a rónán a szél csöndben bóklász, téged ringat arany kalász. Testvér vagy Magyar, bárhol is élsz-e földön, szemembe nem az eső ad könnyet kölcsön, itt vagyok otthon, s szívemben itt a hon, ahol a gólya él, s a pacsirta dalol. Esküm ezé a földé itt, engem a Magyar szó dalolni így tanít! Itt erős a kézfogás ereje, s a szó, itt a lélek esküje! A történelem itt őrzi álmát, s itt vetette le örök jármát a magyar, hisz békét, házat, s hazát akar. A népet semmi nem választhatja szét, míg fölötte a csillagos ég, imája innen száll a mennybe, övé ez a föld ma és holnap mindörökre! Ámen!
Fibi és az úrvacsora Szórakoztatónak szánt írásom sehol sem jelent még meg. Bár rég óta tervezem, hogy indítok egy blogot, vagy elkezdek írni egy naplót a velünk megtörténtekről, de eddig ez is csak elképzelés volt. A Szemezgető szerkesztőitől kaptam a lehetőséget, hogy most itt talán elkezdhetem. Igen ám, de mennyivel egyszerűbb baráti beszélgetések során megosztani élményeinket, mint azt egy rövid elbeszélés formájában leadni a szerkesztőnek. Ugyanis még eddig nem írtam sem cikket, sem
elbeszélést. Ismerve a „Jobb később, mint soha” mondást, most belevágok és majd Önök, olvasók eldöntik, hogy érdemes volt-e. Írásommal egyetlen egy célom van; elmesélni, hogy önzetlen és mindig segítő társam milyen vidám és nevetésre ösztönző helyzetekbe hoz engem és környezetemet, munkája során. Igen sok történetet hallottam társaimtól hűséges segítőink viselkedéséről. Volt köztük szomorú, sajnálatraméltó, vidám, már-már nevetséges egyaránt. Az 5 év alatt - ennyi ideje vagyunk társak Fibivel velünk is sokféle dolog megtörtént. A sok vidám történet közül most azt emelném ki, amelyik legutóbb esett meg velünk. Januártól februárig konfirmációs tanfolyamra jártunk Sándorral és Fibivel, hiszen májusban Istentől is áldást kértünk házasságkötésünkre. Mindketten meg voltunk keresztelve, de egyikünk sem konfirmált, ezért részt kellett vennünk a felkészítő órákon. A lelkész házaspár személyében nagyon segítőkész és kedves embereket ismertünk meg. Házasságkötésünket megelőző héten sikeresen tanúságot tettünk. Úgy döntöttünk, hogy fogadalmunknak híven, részt veszünk az úrvacsorás Istentiszteleten. Fel is kerekedtünk mindhárman és elmentünk a Veres templomba. Tamás, a lelkész segített nekünk magunkhoz venni a kenyeret és a bort. Kiskutyám szépen jött utánunk, elengedtem, mert pontosan tudom, hogy nagyon illemtudóan viselkedik, és nem hoz soha kellemetlen helyzetbe. Amint visszakísért minket Tamás a padokhoz, lenyúltam és kerestem Fibit, de nem volt sehol. Bevallom, kicsit csodálkoztam, mert mindig ott van a nyomomban, nem hagy ott egy percre sem soha. Erre Tamás körülnézett és mit lát? Kedvenc kiskutyám visszaállt a sorba, ahol a kenyeret osztották... Aggódásomat oldandó, viccesen megjegyeztem Tamásnak, hogy igazán büszke lehet magára, hiszen még a kutyát is sikerült Isten szolgálatába terelnie. Természetesen Fibi nem állt be abba a sorba, ahol a bort osztották, nyilván neki csak a hasa volt a fontos. Van egy mondás, ami ugyan a férfiakról szól, de úgy érzem, hogy itt is meg állja a helyét: „A férfiakat a hasukon keresztül lehet megfogni…” Meggyőződésem, hogy ez a kutyákra is igaz. Már izgatottan várom a következő helyzetet, melyet kedvenc négylábúm előidéz majd! Dr. Nagyné Berke Mónika 10
Barangolás Vajdahunyadvárán Nem, nem Pesten, az Alpár Ignácz által tervezett várnál jártunk, hanem Erdélyben. Hogy hol? Rendben, megkísérlem, habár nem könnyű próbálkozás, leírni azokat a fantasztikus élményeket, amellyel megajándékozza egy ilyen gyönyörű táj, még egy vakember szívét is. Az 54 személyes autóbusz minden ülését elfoglalva indultunk útra egy napsütéses szeptember végi reggelen hat órakor, az egyik Nagyváradi áruház parkolójából. E kirándulásra a Bihar és Szilágy megyei vakok szervezésében került sor. A költség harminc százalékát a részvevők állták, míg a fennmaradt összeget a szövetség fedezte. Úti célunk a Hunyadiak kastélya volt, de nem hagyhattuk ki a priszlopi kolostort sem, már csak azért is, mivel, hogy a turisták nagyobb része ortodox vallású volt. Utunk nem a szokásos belényes felé vettük, (mivel ezt az útszakaszt javítják,) hanem a tenkei fürdő irányában indultunk. Majd egy másfél órás út után, Botszeg községnél, rá kanyarodtunk az Arad dévai útra, brád előtt, a híres Fenyő étteremnél egy fél órás szünetet tartottunk. Itt készítik Erdély legfinomabb virsliét, csak kecske és juh húsból, és csak ezen álatok vékonybelébe töltve. Ezért aztán nem csak hogy igen finomak, de ránézve is nagyon gusztik. Hogy szegény feláldozott állatok meg ne sértődjenek, a virsliket finom frissen csapolt sörrel öntöztük meg. Aztán tovább haladva a vajdahunyadi úton, a város előtt rátértünk a prislovi kolostorhoz vezető útra. A buszon a hangulat kitűnő volt, a viccgyártók egymást fölül múlva sütötték el, minél jobb termékeiket. Közben a kolostorhoz érve, vidámságunk alább hagyott, és mindenki igyekezet egy zárda hangulatához alkalmazkodni. Mindjárt a bejárat után, csoportunk hölgy tagjait, a kolostor belső szabályai szerint valami hosszú földig érő, szoknyába öltöztették, ami ide nem illő, halk, de fülig érő kacajra kényszerített, nem csak gyengén látó sorstársainkat, hanem elbeszélésük alapján, minket, vakokat is. Csak úgy egy perc után, mindenki jó hatvan felülinek nézett ki, mivel, hogy egyesek még fejkendővel is megtoldották a már fent említett öltözéket. Így indultunk el, hogy megismerkedjünk a kolostor életével és történelmével, melyről nektek is szólok egy keveset. 11
A kolostor A Hátszegi-medence peremén, Hátszegtől légvonalban hét kilométernyire, északnyugatra, a Ruszka-havas aljában található Priszlop. Kisnemesi falu volt Hátszeg vidékén, Hunyad vármegyében. Valószínűleg innen származott a vármegye történetében jelentős szerepet betöltő Nopcsa család. A 17. század második felében református egyházközsége volt, legnagyobb birtokos családja, a Szilvásiak is ezt a hitet vallották 2002-ben 450 lakosából 434 volt román és 16 cigány nemzetiségű, 411 ortodox, 20 pünkösdista, 9 görög katolikus és 7 római katolikus vallású. A falutól délkeletre, már a hegyek között található az erdélyi ortodoxia történetében jelentős szerepet betöltő priszlopi kolostor Az erdőben meglátogatható az a remetebarlang, amelyet a hagyomány szerint priszlopi Szent János vágott magának a sziklába, és a későbbi szerzetesek több száz éven keresztül használtak. A kertben, az általa kiválasztott helyen nyugszik az 1989-ben elhunyt, szentként tisztelt Arsenie Boca atya, aki 1948-tól a kolostor 1959-es feloszlatásáig annak sztarece, majd gyóntatópapja volt. Az apácák egy csodatevőnek gondolt Istenanya-ikont őriznek. De vegyük csak szépen sorba. Árszenie atyáról még tudni kell, hogy a kolostor ő általa vált híressé 1948-ban, amikor a szekuritáté büntetésből, és hogy elrejtse az emberek szeme elől, ide helyezte. Róla mindenki tudja, hogy 1905-ben született orvosi és szépművészeti festői egyetemet végzett, majd ellátogatott az egyik atoszi kolostorba ahol rá talált jézusra, haza térve elvégzi az ortodox teológiát és a felsőszombati kolostorban pappá, szentelik és itt is, marad, vállalva a zárdai életet. Nagy népszerűségnek örvend. Testet, lelket gyógyít. Rengetegen zarándokolnak ebben az időben a felsőszombati kolostorhoz, ami nem volt ínyére a bőrkabátosoknak, úgy hogy eldugják az emberek elől priszlopra. A belügyesek csele nem volt túl ügyes, hamar megtalálják rajongói, ezért három év után bezárják az enyedi börtönbe. Tíz év után szabadul, levetkőztetik a csuhás ruhájából, és civilként alkalmazzák a bukaresti patriarchiánál mint ikon- és templomfestő, nyolcvankilencben leparalizál és a később bezárt priszlopi kolostorból elüldözött apácák gondozzák A szinajai kolostorban. 1989 novemberében hall meg és a forradalom után a priszlopi kolostorban temetik. Azóta ez a kolostor is ortodox zarándokhellyé vált. Azt tartja a legenda, hogy többen 12
is meggyógyultak itt mindenféle nyavalyájukból. Mi mind szörnyen hitetlenek lehetünk, mert az 54 vak és gyengén látóból egy sem tért vissza úgy, hogy csoda történt volna vele. Még azt is mondják, de sajnos ezt már visszatértem után hallottam, hogyha akár egy kis rögöt is megpróbálsz a sírról elhozni, akkor vagy egyáltalán nem tudsz onnan eljönni, vagy később történik veled valami szerencsétlenség. Ha előre tudom, biztosan kipróbáltam volna. No majd máskor. Tehát ahogy bementünk, mindjárt kézügyre is vettük a zárda kápolnáját és szolgálati épületeit, majd elsétáltunk a szerzetes sírjához. Ettől olyan ötven méter volt a barlang. Ide már nem mindenki jött, az út egy kicsit balesetveszélyes. Először egy völgybe, vagy inkább olyan kis szakadékba kell lemenni, egyenetlen lépcsőkön. Jó erős vaskorlátba lehet fogózni, aztán meredeken vagy három métert fel a barlang szájáig, de itt is van korlát. Igaz, hogy függőleges, de azért én is felhúztam magam rajta. Majd belépsz egy kb. háromszor hármas és vagy öt méter mély üregbe. Itt egy sarokban elhelyezheted égő gyertyádat egy kőlapra, eltávozottaid emlékére és bűneik megbocsátatásáért. Visszatérve az autóbuszhoz, ki-ki különféle csecsebecséket vásárolt. Ki emlékként, ki csak azért, hogy így segítse pénzzel az itt lakókat. Jó két órát töltöttünk itt el, ebben a másképp szép tájban. A kolostor udvarát és környezetét is nagyobb részt erdő borítja, ja és az udvar nagyon szépen rendbe van tartva sok szép virággal és cserjékkel. Innen utunk Hunyad felé vitt, a Cserna folyó mentén haladva Vajdahunyad szélén, az egyik magaslaton egyszer csak szemünkbe ötlött Vajdahunyad vára. A vár megtekintése valóságos időutazást jelentett. Mesébe illő világ, tárgyi bizonyítékokkal. Itt több mint 600 éve megállt az idő, csak a rombolások emlékeztetnek és a még megmaradt épületek és tárgyak azokra, akik valaha lakták e várat. A bejárati kapu előtt, mint mindenütt, a bazárok sokasága hívogatta a látogatókat, felkínálva minden lehetőséget, hogy apró szuvenírekkel lepjék meg otthon maradt szeretteiket, vagy a jövőnek megőrző emlékek saját csecsbecséit megvásárolhassák. Az idegen vezető itt csak a történelem románvonatkozású ismereteivel szolgált, tehát csak a Voicu család és a későbbi Hunyadi Jánosra tett említést. Megmutatta a konferencia termet a hunyadiak ebédlőjét, a fegyvertermet, hálószobát, kápolnát és még egy-két épületszárnyat. Egy része még most is javítás alatt áll. Mint mindenütt, itt is 13
a pénzhiány dominál, és úgy gazdálkodnak, ahogy tudnak. Ezért az itteniek is, főleg nyáron, kisebb lakodalmakat, jegyváltásokat is szerveznek, hozzá középkori lovagi játékokkal, persze jó pénzért. A történelem tanárnő, egyáltalán nem tesz említést, hogy a hunyadiak után kik lakták a kastélyt a szocializmus békés napjaiig. De főleg az első világháborúig. Ha téged nagyon érdekel, én be tudok neked erről is számolni, mert felkészültem, mielőtt oda mentem úgy a kastélyból, mint a priszlopi kolostorból is. Így pl. tudnod, kell, hogy: Luxemburgi Zsigmond egyik oklevelében, Vajk (Woyk) kenéznek, Hunyadi János apjának adományozta a hunyadi birtokot, amelyről később a család a nevét is vette. A család ezután építette a mai vár elődjét, birtokközpontul. Hunyadi János kormányzósága alatt a várban élt felesége, Szilágyi Erzsébet. Az apjától örökölt kicsiny erődítményt Hunyadi János ekkor építette ki rangjához méltó lovagvárrá. Később két jelentős építési periódus formálta a várat: Bethlen Gábor 17. század eleji és Zólyomi Dávidné század közepi átalakításai. 1618-ban került az iktári Bethlen család tulajdonába. Bethlen Gábor átalakíttatta, és külső védművekkel erősíttette meg a várat, majd az uradalommal együtt unokaöccsének, Bethlen Istvánnak adományozta. Annak 1632-es halála után rövid ideig felesége, Széchy Mária lakta. 1648-ban Zólyomi Dávidné Bethlen Katalin szerezte meg. Egyik épülete 1685-ben „vasas ház” azaz vasraktárként szolgált. 1725-től a kincstári uradalom hivatalai kaptak benne helyt. A várat utoljára 1784-ben használták katonai célra, amikor a vármegyei nemesség nagy része itt talált védelmet a Horea-felkelés elől. 1807-es látogatásakor I. Ferenc elrendelte felújítását, de a munkálatoknak 1818-ban egy villámcsapás okozta tűz vetett véget. A szabadságharc után a járási hivatalok is a várban működtek. 1854-ben ismét tűz pusztította. 1868-ban Arányi Lajos népszerűsítő kampánya nyomán közadakozásból kezdték meg az évtizedekig elhúzódó helyreállítást. Eredetileg Rudolf főhercegnek szánták, a magyar nemzet ajándékaként. A helyreállítást előbb Schulcz Ferenc, majd 1870 és 1874 közt Steindl Imre irányította. Ők a kor felfogása szerint egységesen gótikus stílusúvá igyekeztek „visszaalakítani” a várat. Egyes részeket megsemmisítettek vagy kiemeltek és helyükre újakat toldottak be (ezeket a változtatásokat később részben kijavították). Steindl alakította ki a tetők 14
mai formáját. Tudományos igényű restaurálása Möller István nevéhez köthető (1907–1913). 1956 óta ismét folyamatos helyreállítási munkák zajlanak a várban. A vár belépőjegy ellenében látogatható. Belső tereiben történelmi, régészeti és néprajzi tárgyakat állítanak ki A vár alaprajza szerint a vár építésének történetéről is írok egy pár sort. Négy hatalmas pillérre támaszkodó fahíd vezet át a Zalasd által kivájt mély és széles árkon. Baloldalt, a város felőli parton építtette Bethlen a huszárvárat, amelyben hajdan raktárak, a tiszttartók helységei és a vadászkutyák óljai álltak. A Kaputorony az 1440-es években épült, korábban a bejárás pont az ellenkező oldalon, a várudvar déli sarkában található Ókaputornyon átesett a várba. A Kaputoronyból nyílik a lejárás a kazamatákba. Nyugati oldalán húzódik a vár palotaszárnya, amely Hunyadi János kormányzósága alatt épült. Ennek alsó szintjét a lovagterem foglalja el, falán 17. századi freskóval. A felső szinten található az ún. Országház, nevével utalva rá, hogy Hunyadi kormányzósága idején itt zajlottak le a fontosabb tárgyalások. Bethlen a Kaputorony és a palotaszárny közötti, korábbi védelmi teret „asszonyház”-zá építette át. A palotaszárny külső, erkélyes-fatornyos szerkezetét a korábbi, védelmi célú építmények felhasználásával alakították ki. A Kaputorony keleti oldalán kívülről a Buzogány-torony és a Corvin János-bástya zárja le az ún. Aranyházat, amelynek belső falához 1458 után Szilágyi Erzsébet építtette a Mátyás-loggiát: ez az első fennmaradt reneszánsz építmény Erdélyben. Rajta korabeli, késő gótikus freskó látható. Az Aranyházhoz délnyugatról csatlakozik a várkápolna. Ez eredetileg 1442 és 1446 között épült, de Bethlen jelentősen átépítette. Arrébb tolta a boltozatot, belső összeköttetést létesítve az Aranyházzal. Az Aranyház és a várkápolna alá Bethlen kívülről ágyúteraszt építtetett. A várkápolna délnyugati oldalánál egy kisebb udvaron áll a vár kútja, melynek kávájára egy török rab a 16. század közepén, arab betűkkel a következő török nyelvű feliratot véste: „ezt Hasszán írta, a gyaurok foglya a templom melletti várban”. A vár keleti oldalának további szakaszát a Bethlen-szárny foglalja el. Ezt a 19. századi hely15
reállításkor Rudolf főherceg személyes céljaira szánták. Belső felén látható a Steindl-féle beavatkozások ma is látható legjelentősebbike: a neogótikus loggia. A szárny külső, északkeleti sarkán áll a Hímes-torony. Az egész várat a déli oldalon kívülről a Fehér-rondella zárja le. A délnyugati rész az ún. Királyház, melyet Zólyomi Dávidné építtetett. Belső oldalán a csigalépcsőt rejtő Királylépcső-toronnyal, külső oldalán pedig a Kapisztrán-toronnyal kapcsolódik a palotaszárnyhoz. A Kapisztrán-toronyból felvonóhídon keresztül közelíthették meg a védők ostrom esetén a vártól 35 méterre lévő Nebojsza-tornyot. A név jelentése szerbül: „Ne félj!” A Hunyadi idején fölépült ötszintes külső erődöt utolsó menedéknek szánták arra az esetre, ha az ostromlók behatoltak volna a várba. Ha bővebben érdekel a vár mai állapota, látogass te is el Vajdahunyadra. Nem fogod megbánni. Innen mentünk tovább cincisre, magyarul csolnakoscsernére, ahol a fehérház nevezetű, a volt szakszervezeti szállodában aludtunk. Kényelmes két ágyas, fürdőszobával ellátott szobákban, háromszáz méter magasan a tengerszint fölött, jó levegőben, finom vacsora és borozgatás után mélyen elaludtunk. Persze lefekvés előtt kártyáztunk, vagy mások csak úgy sétáltak. Reggel mindenki a tarisznyájából falatozott és a környék felfedezésére indultunk. Először a tó partján sétáltunk, melyben elpusztult a csolnakosi és a csernai ortodox templom. Az új községről tudni… hogy Csolnakoscserna falu Romániában, Erdélyben, Hunyad megyében található. Mai helyén 1962–64-ben létesült, amikor a Csolnakosi-tó kialakításával víz alá került Csolnakos, Cserna, Királybánya, Ploszka,és Balánatelep. A lakosságot új helyre költöztették, ma Vajdahunyadtól hat kilométerre, délre, a Cserna jobb partján, a Csolnakosi-tó északkeleti szegletében, az Iuba-hegyen található. Szabályos, tervezett utcaszerkezetű, 3×5 utcával. Csolnakos neve a csolnak szóból való. Az elpusztult templomok közül nagy jelentőségű volt a középkori eredetű csolnakosi templom. A templom a 14. vagy a 15. században épült, ötszögzáródású, keresztboltozatú, gótikus szentéllyel, hálóboltozatú hajóval. Tornyát és pitvarát 1867-ben építették hozzá. 16. századi, reneszánsz stílusú freskóit a falu elárasztása előtt 59 darabban a Vajdahunyadi várba vitték. Mivel hogy az idei szárazság miatt, a je16
lenlegi vízállás túl alacsony volt látni lehetett a templom romjait. Ez a víztároló látja el vízzel Hunyad és Déva városait. Délig sétálgattunk, nézelődtünk, beszélgettünk, majd megebédeltünk a vendéglőben és elindultunk hazafelé. Most már a bőséges sörözés miatt, többször is meg kellett állni, megöntözni a tájat, ezért csak este nyolcra értünk haza. Mindent összegezve egy jól sikerült kirándulás volt. Mindenki megelégedve és jó kedvel emlékszik e két napra. Érezzétek magatokat úgy, mintha ott lettetek volna. Kovács József Kopek
Prágában jártam Kedves olvasóm, megosztom veled prágai utazásunk élményeit. Többszöri egyeztetés után döntöttünk barátainkkal az utazás időpontjáról. Ezután már ment minden, mint a karikacsapás. Öt fős kis csapatunk jól felkészült az útra. Az internetről letöltöttünk sok hasznos információt Prágával kapcsolatosan. Megvásároltuk előre a menetjegyeket, melyek meglepően olcsók voltak. Fejenként 8400 forintba kerültek oda vissza. Október huszonkilencedikén indultunk a Keleti pályaudvarról. Utunk során érintettük Vácot, Nagymarost, Párkányt, Pozsonyt, Brnót. A prágai főpályaudvarra pontosan érkeztünk meg, 12 óra harmincra. Az információs pultnál tájékoztattak bennünket arról, hogy ingyen utazhatunk a tömegközlekedési eszközökön, a cseh fővárosban. Ezután metróra, majd villamosra ültünk. Megkerestük a szálláshelyünket. Minden kényelemmel ellátott szobákat kaptunk. Miután elhelyezkedtünk, felfrissültünk, a közeli étteremben elfogyasztottuk első ebédünket, ami tökéletes, ízletes és bőséges volt. Feszített volt a programunk. Öt órára vártuk az önkéntes kísérőinket, egy katonaorvost és egy biológus hölgyet. Ők vállalták, hogy bemutatják nekünk a város nevezetességeit. A várnegyedet kerestük fel először. A prágai vár (Prazsky hrad) Európa legnagyobb várkomplexumának számít, és a Guinness-rekordok könyve szerint maga a vár, 570 méteres hosszával, és 130 méteres szélességével a világ legnagyobb ősi vára. A régi időkben innen kormányozták az országot a cseh királyok, ma pedig itt van a cseh köztársasági elnök irodája. Az elnöki palotától átsétáltunk a Szent Vitus székesegyház17
hoz. Sok ember számára a Szent Vitus székesegyház jelenti magát a prágai várat. Valóban, ez Prága egyik legtipikusabb, legismertebb nevezetessége, amely szinte egész Prágából látható. A Szent Vitus székesegyház Prága, és egész Csehország legnagyobb, és legfontosabb egyházi épülete. A cseh királyok, és királynők koronázásának tradicionális helyszíne volt. Számos kápolnája is figyelemre méltó, az egész székesegyház legszebb része a St. Vencel kápolna. A jelenlegi gótikus székesegyházat 1344-ben IV. Károly kezdte építtetni.. A 15. század első felében (amikor még mindig nem volt teljesen kész) a huszita-háborúkban megsérült a székesegyház, majd. 1541-ben egy nagy tűzvészben is jelentős sérüléseket szenvedett. 1844-ben dolgoztak ki egy programot a székesegyház befejezésére, és renoválására, és végül 1929-ben, több mint 600 év után, a székesegyház építése befejeződött. Sétánk végén kerestük fel a Károly hidat, amely a cseh főváros egyik fő látványossága. 516 méter hosszú és 10 méter széles. Utcazenészekkel, grafikusokkal, mutatványosokkal, és turisták tömegével találkozhatunk a hídon. 1357 óta ez Prága első állandó hídja. Alapkövét 1357-ben ÍV. Károly német-római császár fektette le. A híd végleg 1402-re készült el. Ez volt az egyetlen híd a Moldván. A Károly-híd 30 híres szobrának többségét 1687 és 1714 között állították fel, de még 1928-ban is bővült új szoborral. Legalább 10 kilométert sétáltunk ezen a délutánon. Nem csoda, hogy ezek után kifáradva mély álomba zuhantunk. A következő napot bőséges reggelivel indítottuk. A szálloda szakácsa fantasztikus étkeket varázsolt asztalunkra. Mindent megkaptunk, ami szem-szájnak ingere. Erre a napra a Vencel tér meglátogatását tűztük ki célul. Prága egyik legjelentősebb tere a Vencel tér. AZ újváros egyik kulturális és üzleti központja. A város legnyüzsgőbb terén mindig számos turistával, helyivel, és nagy pezsgéssel találkozhatunk. Szállodák, éttermek és kocsmák gondoskodnak róla, hogy a tér éjszaka se aludjon. A Vencel-tér számos jelentős történelmi esemény színhelye volt. 1969-ben pl. két diák felgyújtotta magát, a rendszer elleni tiltakozásként, és az 1989-es bársonyos forradalom idején is nagy demonstrációkat tartottak e helyen. Számos, a 20. század elején épített szép épületen kívül a tér két látványossága Vencel lovas szobra, és a Cseh Nemzeti Múzeum épülete. Este kocsmalátogatás volt betervezve. Budweiser söröket ittunk ez alkalommal. Ez egy kitűnő cseh sör, 18
Amerikában is gyártják. Nagyon megkedveltem amerikai tartózkodásaim ideje alatt. Szerdán felkerestük az ottani vakok szövetségét. Kíváncsiak voltunk a segédeszköz bolt áruira, és áraira. A mi kereseteinkhez viszonyítva náluk minden drága. Egy folyadék szintmérőt vettem 340 koronáért. Itt kell megjegyeznem, egy korona nagyjából 12 forint. Úgy tájékoztattak bennünket, hogy a vakok nyugdíja általában 10000 korona havonta. Emellett még dolgozhatnak is. Sőt ha szükség van rá+4500 koronát kap az, akinek segítőre van szüksége. Három fehér bot jár ingyen évente, a segédeszközöket Némi önrész befizetésével az állam finanszírozza. Ez hasonlóképpen van Szlovákiában, sőt Romániában is. Okulhatna a mi szövetségünk vezetése a leírtakból. Nem azon kellene filózniuk, hogy új kocsi kell nekik, mert úgy kényelmesebb az utazás. Hanem azon, hogy jobb megélhetési lehetőséget harcoljanak ki a tagság részére. Az utolsó napon bevásároltunk, majd felkerestünk egy 500 éve működő kocsmát. Ami saját sörfőzdével rendelkezik. Ittuk a jó barna sört. A harmonikás a kedvünkért magyar számokat játszott. Délután az óváros teret kerestük fel. (Óvárosi tér / Starometské Námestí) Prága legrégebbi, már a 12 század óta létező terén akár valamelyik hangulatos étterem kinti asztalánál ülve csodálhatjuk a kulisszákat, a csodás, ősi épületeket, templomokat, és a sürgés-forgást. A Vencel-tér. és a Károly-híd közötti tér mindig turistákkal van tele. Továbbá a prágaiak egyik népszerű találkozóhelye, ezen felül ünnepek, karácsonyi, és húsvéti vásárok, tüntetések színhelye. Világversenyek idején a csehek nagy kivetítőkön innen nézik remek jégkorong csapataik mérkőzéseit. A tér egyik legérdekesebb része az óvárosi városháza mellett lévő csillagászati óra, amely 10-22 óra között, az apostolok felvonulásával jelzi az órákat, valamint a Nap és a Hold pozíciója is látható rajta. Az óra legrégebbi része 1410-böl származik. A városháza tornyából pedig Prága panorámáját élvezhetjük 50 méteres magasságból. Az Óvárosi téren áll az 1735-ben befejezett, barokk Szent Miklós templom. Gyönyörűek a teret övező paloták. A tér közepén Húsz János szobra áll. A szobrot 1915-ben, máglyahalálának 500. évfordulójára emelték. Az óvárosi térről érdemes sétát tenni az óváros szűk utcáin keresztül, melyek hangulata, éjszakai életének köszönhetően még éjszaka is igen megkapó. Ezzel a sétával befejeztük a kijelölt programjainkat. Megállapítottuk, hogy az angol nyelvtudásunk nélkül, nehezen boldogultunk vol19
na Prágában. Este össze csomagoltunk, és a következő reggel elindultunk Budapestre. A keletiben rövid búcsúzkodás után, barátaink Törökbálintra, mi Balatonfüredre Utaztunk. Fájó szívvel hagytuk ott a szép fővárost. Sok közös emléket hoztunk magunkkal. Tervezzük, hogy jövőre újra ellátogatunk Prágába vagy Brnóba. Simon Gábor
Meglepetés Télapónak Merengek a régmúlt idők emlékein. Mint jó barátok toppannak elém a kedves történetek. Kicsit megfakultan, fáradtan járnak, mint én, de a szeretet tüze hamar megfiatalítja az élményeket. A 80-as évek kezdetéig kell visszakergetnem emlékezetemet az idő hosszú labirintusában, amikor még unokáim lelkesedtek a decemberi csodákért. Csillogó gyertyaláng gyúlt szemeikben, ahogy a Mikulást várták, ajándékokban reménykedve. Nekem már akkoriban is feketében ragyogott éjjel-nappal egyaránt. A bájos arcocskák csak lányom fókuszán keresztül fényképeződtek az emlékezetembe. No meg a mindig árulkodó hangok vidám csilingelése tudatta velem, hogy az elképzelésem és a valóság kézen fogva járnak. Történetem ott kezdem, hogy mint minden nagypapa én is felcsaptam Mikulásnak. Nem igazi, álruhába bújtatott piros kabátos, hószakállú öregnek. Inkább csak olyan szolid közvetítőnek. Tevékenységem abból állt, hogy lementem a közeli közértbe, ahová naponta jártam kenyérért és bevásároltam a finomságokat, amiket a Télapó ajándékául szántam, aztán pedig házhoz szállítottam a kis pakkokat. Az édességek között találtam táblás csokoládét, gumicukrot, kicsi szelet csokikat, nyalókát, rágógumit és persze az elmaradhatatlan Mikulás figurát. A ropik dobozába tévedt a kezem és mivel imádom a sós rágcsálnivalót, gondoltam az unokáim is örülnek majd neki. Ezért a kosaramba csúsztattam két csomaggal. Aztán ujjaim puha tapintással nézegették tovább a polcok kínálatát. Amikor visszatévedtem a ropik kupacához, váratlanul jó nagy zacskós, hosszú pálcikákat tartalmazó csomag akadt kezembe. 20
Óriás ropi! – ujjongtam magamban, és nagyapai szívem dagadt a büszkeségtől, hogy micsoda meglepetést tartogat a lányok számára az én Mikulásom. Hamarjában kicseréltem a szokványos zacskókat a nagyobb csomagokra és villám gyorsan a kasszához léptem. Két kis piros zsákocskát is kaptam a pénztáros hölgytől, aki mindig kedvesen segített eligazodni a vásárlás rejtelmeiben. Hazaérve kettéosztottam a finomságokat és a két csomagba helyeztem őket. A hosszú tasak kicsit kilógott a csomagból, de legalább hallani fogom az édes kis hangok meglepett csilingelését, amikor meglátják az óriásira nőtt finomságot. Mint már említettem gyakran jártam a boltban, de eddig még sosem találkoztam ezzel az újdonsággal. Xxxxxl-es maxi ropi, ez lesz a tél slágere – gondoltam, ahogy szedtem a lábamat a havas utcákon, botommal koppantva hevesen dobbanó szívem ritmusát. Persze a kis piros csomagokat táskámba rejtettem, nem akartam rögtön lebukni kis unokáim előtt. A lakásban nagy zsibongás fogadott. A két kis copfos angyalka repkedett, énekelt, kacagott körülöttem és elárasztottak a legvadabb elképzelésekkel, hogy vajon mit fognak találni másnap az ajtó elé tett csizmácskákban. Ezen az éjszakán lehet én voltam izgatottabb, nem az unokáim. Alig bírtam kivárni a reggelt, hogy együtt örülhessünk a meglepetésnek. Még lányomnak sem árultam el a felfedezésemet, a maxi ropit illetően. Hajnalban udvarló kandúrt megszégyenítő ügyességgel osontam ki a bejárathoz és a két parányi csizmácskába tettem a csomagokat. Nagyon büszke voltam a magam Télapójára, hiszen a zsákocskák alig fértek a pici lábbelikbe. Reggel aztán nagy kacagásra és sikongatásra ébredtem. Gyorsan köntösömbe bújtam és mit sem sejtő álmos ábrázattal mentem a konyhába a finom kávéillat után. A két kis hurrikán beérkezett a konyhába és ölembe telepedtek. - Nézd nagypapa, mit hozott a Mikulás!- csivitelte Marikám és a kezembe pakolta az édességeket. - Makarónit is hozott a Télapó! – Kiáltotta Ildike. - Hogyhogy makarónit, én nem…- mondtam elképedve, de mielőtt lebuktam volna lányom közbevágott... 21
- Természetesen a Télapó tudja, hogy mennyire imádjátok a makarónit, ezért ma azt főzünk ebédre. – mondta lányom miközben kiszaladt a konyhából. Amikor visszajött, könnyeit törölgette: - Drága apukám, mit akartál venni a gyerekeknek? - Óriás ropit. – válaszoltam lesújtva – Most oda a nagy meglepetés, oda a feledhetetlen ajándék. - Dehogy is apukám, ettől feledhetetlenebb meglepetést ki sem találhattál volna. Erre garantáltan emlékezni fogunk, amíg csak élünk. De honnan szedted ezt az óriás ropit? Elmeséltem lányomnak a vásárlást, amikor a kicsi csomagos ropogtatnivalók dobozában megéreztem a jóval nagyobb zacskókat és a rudakat tapintva joggal gondolhattam, hogy ismét egy újdonsággal szaporodott a finomságok listája. Lányomnak igaza lett; a család hosszú éveken át emlegette a nem éppen szokványos Mikulást. Persze amikor az unokák kinőtték a mesevilágot, már a valóságos történetet porolták le minden évben december hatodikán. Aztán, mint minden drága kincs, ez az emlék is megfakult, kicsit feledőbe ment. Már nem a nagypapa baklövése volt a sláger, hanem a fiúktól kapott mackók, virágok, szívecskék. Néhány éve egy nagyon viharos decemberi napon váratlanul beállított Marika és Ildikó. - Nézd csak nagyapa, találkoztunk a Mikulással és ezt küldte neked. – mondták kórusban, kuncogva, miközben furcsa hosszú csomagot adtak át. - Mi ez? Makaróni? – kérdeztem értetlenül. - Á dehogy: - kacagtak az immár felnőtt angyalkák. – xxxxxl-es maxi ropi, ahogy azt gyerekkorunkban elképzelted… Erdősné Onda Marica A fenti írás a Vakok és Gyengénlátók Jász-Nagykun-Szolnok Megyei egyesülete által kiírt „Fények vakondja 2. ” című irodalmi pályázatán első helyezést ért el. Az elért kitűnő helyezéshez mi is gratulálunk. (A szerk.) 22
Az erdőhorváti perec üzenete Esős novemberi hétfő reggel volt, a napfény ígéretét magában hordozta a felhők mögül kikukucskáló fény. A Jósa András Múzeumból néhány kollégával útnak indultunk a szentendrei skanzenbe. Minden évben más helyszínen rendezik meg a múzeumpedagógiai konferenciát, az idén a Szabadtéri Néprajzi Múzeum vállalta a házigazda szerepét. Értékes, hasznos információkkal lettünk gazdagabbak, a legmegkapóbb élmény mégis a délutáni program kínálatában szereplő Észak-Magyarországi falu tájegységben szereplő erdőhorváti és a filekházai házikóban várt minket. A tájegység bemutatja a népi építészetet, lakáskultúrát, életmódot és népszokásokat. A tél küszöbén járva, már sietve távozik a nap és adja át helyét a szürkületnek. Mire az erdőhorváti házikóhoz értünk már bealkonyodott, a zsúppal fedett házikó apró ablakából halvány fény integetett felénk hívogatóan. Az aprócska házikóba lépve olyan érzés kerített hatalmába minket, mintha egy időutazásra indultunk volna. A kemencében ropogott a tűz, néhány gyertya és egy petróleumlámpa meghitt fénye pislákolt, s az asztalon ott lapult sorsára várva a nyers tészta, melyből születik a perec. Megismerhettük a házikó és a perec történetét. Vajon honnan származik és mit tud-e az a kis perec? Erdőhorváti Borsod-Abaúj-Zemplén megyében fekszik, s a Zemplén hegység lábainál pihen a Bodrog folyó jobb partján a híres tokajhegyaljai borvidéken. A méltán híres Sárospatak fekszik közel hozzá.. Írásos emlékek már a tatárjárás idejéből megemlékeznek erről a településről, de a régészeti leletek tanúsága szerint már korábban lakott vidék volt. Érdemes megemlékezni egyik híres birtokosáról, Lorántffy Zsuzsannáról, aki I. Rákóczi György felesége volt és 1647ben királyi adományt kapott a településre. Innen indult útjára a híres erdőhorváti perec. A településen perecsütésre utaló nyomok a 17. századig nyúlnak vissza, amikor is eleinte a céhek foglalatoskodtak vele. Egészen az 1900-as évek közepéig készítették a perecet a szegényparaszti családok, mely megélhetést biztosított számukra.. A perec készítése az asszonyok feladata volt, a gyerekek segédkezhettek a konyhában. Az elkészült perecet madzagra fűzték, egyes források szerinte 10 perec került egy madzagra. Több csa23
lád összefogott és megtöltöttek egy vagy több szekeret a zsákokban megbúvó perecekkel. A perecek egyik vásárról a másikra utaztak Miskolctól Sátoraljaújhelyig, s a vásárokon gazdára találtak.. Elsősorban főétel volt az ínségesebb időkben, s csak kis szerepet játszott a nassolnivalók táborában. Két formája ismert, az egyik a böjtös perec, amelyikben sem tojás, sem tej nincs, a másik a tojásos forma.. A perecet először pár percig forró vízben megfőzték, majd kemencében megsütötték. Lehetett így is rágcsálni, de ha főételként fogyasztották, akkor összetörték és forró vízzel leöntötték, majd akár túróval, akár aszalt gyümölcsökkel, mézzel is ízesíthették.. Sokáig eltartható, s kitűnően elűzi az éhséget. Ma már bor mellé is kínálják a vendégeknek, mert nagyszerű borkorcsolyának a semleges íze miatt. Ennek az élménynek lehettünk részesei az erdőhorváti házikóban, megismerhettük és kipróbálhattuk a készítés folyamatát, no és meg is kóstolhattuk. Igazán ízletes csemege. Ez is a múltunk egyik szelete. Husz Mária írta egyik könyvében az alábbiakat: „Éppen a múlttal való élő kapcsolat megszakadása miatt van szükség tudatos védelemre, megőrzésre. A múlt ezzel megmenekül a pusztulástól, de egyúttal hatalmas felelősséget ró a jelenre, amely életben tartja.” Ebben a pici házikóban lakik a meghittség, a szeretet, s a kis perec megszületése körüli közös teendők még jobban összekovácsolták a családot, a barátokat, s az egymás számára ismeretlen embereket is a múltban és a jelenben is. A kis perec üzeni, hogy együtt lenni és közösen alkotni milyen jó, s az ínségesebb időkben is van remény, üzenete beleolvad a karácsony üzenetébe. Végig, amíg ott voltunk az erdőhorváti házikóban, biztosan tudom, hogy egy angyal ölelt át minket. Devecsery László Harang szól című verséből idézve kívánok minden kedves Olvasónak áldott, békés Karácsonyi Ünnepeket. „Harang szól valahol, megörül a télnek, lámpa gyúl oltáron, karácsonyi fénynek. Csengőszó csendíti hírét égi hírnek: Boldogság örömét jövő reményének!” Babolcsi Andrea 24
Jeles napok az időjóslásban Mélységesen tisztelem az egyszerű parasztembereket. Egyrészt azért, mert én nem csinálnám azt a munkát, amit ők végeznek, hiszen éjjelük-nappaluk a földművelés, az állatok ellátása. Másrészt azért, mert olyan tudással bírnak sok dolgot illetően, amivel én nem rendelkezem. Ezek között van az is, ahogyan megfigyelték, értékelték az időjárást nemzedékeken keresztül. Átadták egymásnak ezt a tudást, hasznosították, ez határozta meg életüket a mindennapokban. Nagyon okosak! Én az okos embert tisztelem! Az alábbiakban felsorakoztatok néhány népi bölcsességet az időjárás megfigyeléséből eredően az elkövetkezendő hónapokra nézve. • December - Karácsony hava "Hideg, havas december, jó termést vár az ember." • december 13. Luca napja: Szent Lucának híres napja, a napot rövidre szabja. Ha Luca sárban jár, a karácsony hóban áll. • december 25. Eugénia, Karácsony napja: A zöld karácsony rossz, fehér húsvétot hoz. • december 27. János napja: Ha János-nap borús, a termés igen dús. • december 31. Szilveszter napja: Ha Szilveszter nyugszik széllel, az újév derűvel kél fel. • Január - Boldogasszony hava "Januárt ha eső veri, kamra, erszény megszenvedi." • január 6. Boldizsár, Vízkereszt napja: Ha vízkereszt vizet ereszt, a tél soká ki nem ereszt. • január 18. Piroska napja: Piroska napján, ha fagy, negyven napig el nem hagy. • január 22. Vince napja: Csurran-csöppen Vince, tele lesz a pince. • január 25. Pál napja: Pálfordulás, ha tiszta, Bőven terem, mező, puszta, Ha szeles, jő hadakozás, ha ködös, embernek sírt ás. Ha pedig havas vagy nedves, lesz a kenyér igen kedves. Ha fényes Szent Pál, minden termés szépen áll, Ha Pál fordul köddel, jószág hullik döggel. 25
• • • • • • • • • • • • •
Február - Böjtelő hava "Ha rajlik a muslica februárban, lesz még zimankó márciusban." február 2. Karolina, Gyertyaszentelő Boldogasszony napja: Gyertyaszentelő melege, Sok hó és jég előjele. Gyertyaszentelő hidege, Kora tavasznak hírnöke. február 6. Dorottya napja: Ha Dorottya szorítja, Julianna tágítja. február 14. Bálint napja: Ha házasodnak a verebek Bálintkor, készülődhetsz a tavaszra bármikor. február 16. Julianna napja: Ha Juliska fésülködik, a tavasz már közeledik. február 19. Zsuzsanna napja: Zsuzsanna, megszólal a pacsirta. február 24. Mátyás napja: Mátyás, szűre ujjából ereszti ki a tavaszt. Mátyás ront, ha talál (jeget), ha nem talál, csinál. Március - Böjtmás hava "Amilyen a március kilencedik napja,olyan lesz az egész hónap folyamata." március 12. Gergely napja: Gergely-napi szél, Szent György-napig él. március 18. Sándor napja: Sándor, József, Benedek, Hoz a zsákban meleget. De ha nem hoz meleget, Gyuri lesz majd a gyerek. március 19. József napja: Szent Józsefkor nyissad, (szőlőt) Ha vízben áll is a lábad. március 21. Benedek napja: Benedek, jönnek a jó melegek. március 25. Irén, Gyümölcsoltó Boldogasszony napja: Gyümölcsoltó hidege, téli hónapnak megölője.Ha ezen a napon megszólalnak a békák, még negyven napig hideg lesz. • Április - Szent György hava "Áprilisnak szárazsága, jó gazdának bosszúsága, Áprilisnak nedvessége, fáknak termőképessége." Böjti szelek vizet árasztanak, Jeget olvasztanak. Ha nagypénteken délelőtt esik, Az év első fele szárazsággal telik. Forrás: kalendarium.hu 26
Advent Az Advent Szent András napjához legközelebb eső vasárnap kezdődik és 4 hétig tart. Vallási színe a lila (általában a mély lila, mert a vöröseslila a nagyböjthöz kapcsolódik). Ebben a négy hetes periódusban nagy karácsonyi előkészületek szoktak folyni. Már a neve is erre a várakozásra utal, a latin „Adventus”, ami azt jelenti „jön”. A katolikus vallás szerint Advent idején a híveknek fel kell méltón készülniük az Úr születésnapjára és lelküket meg kell tisztítaniuk a szentáldozás által. Korábban szokás volt az adventi időszakban böjtöt tartani. Az adventi böjti idő alatt tiltották a zajos mulatságokat és az ünnepélyes házasságkötéseket, de az utóbbit az 1661. évi nagyszombati zsinat püspöki engedélytől tette függővé. A böjtölés hagyománya a 20. század közepén tűnt el. • Az adventi koszorú: Az adventi koszorú hagyománya a pogány időkre nyúlik vissza, amikor is a szalmából, fűzfavesszőből vagy zöld fenyőágakból font "szent " koszorúkkal a gonosz szellemek elől védelmezték a házat. A középkorból származik a mai adventi koszorú hagyománya, mely lelki felkészülés a Karácsonyra. Végtére is Krisztus "a fény, aki a világra jött, hogy eloszlassa a bűnt és szeretetet és igazságot sugározzon". Ezt szimbolizálják az adventi gyertyák. Úgy a katolikusok, mint az evangélikusok már az 1600-as évektől már hivatalosan is gyakorolják az adventi koszorú használatát. A koszorú általában különböző örökzöldekből készül, jelezvén az élet folytonosságát és a halhatatlanságot. A különböző örökzöldek külön-külön is más jelentéssel bírnak: - a babér a szenvedés és üldöztetés feletti győzelmet jelképezi, - a fenyő, tiszafa a halhatatlanság szimbólumai, - a cédrus erőt és gyógyulást jelent. A koszorú szúrós levelei a töviskoszorúra emlékeztetnek, míg a kör alakú koszorú a lélek halhatatlanságát és az örök Krisztust szimbolizálja. A koszorút díszítő fenyőtobozok, dió, makkok az 27
életre utalnak és a feltámadásra. A négy gyertya a Advent négy hetét szimbolizálja. Egy hagyomány szerint azért négy, mert 4000 év telt el Ádám és Éva kiüldöztetésétől egészen a megváltó születéséig. A lila színű gyertya az ima, bűnbánat és készülődés színe. A harmadik vasárnap rózsaszín gyertya kerül meggyújtásra, amikor a készülődés és várakozás félúton átlépett. A gyertyákat vasárnaponként (vagy előző este) gyújtják meg, minden alkalommal eggyel többet. A világító gyertyák számának növekedése szimbolizálja a növekvő fényt, amelyet Isten Jézusban a várakozónak ad karácsonykor. Magyarországon főleg a második világháborút követő időben, a 20. század közepétől vált szokásossá, templomokban, középületekben, otthonokban adventi koszorút tenni az asztalra vagy az ajtóra, csillárra függeszteni. Néha egy ötödik, fehér gyertya is meggyújtásra kerül, ez világít Karácsony napján, Jézus születését és az angyalokat jelképezi. Ma már a templomokon kívül különböző színű gyertyákat használnak a koszorúban és sajnos néha csak dekorációnak szánjuk, pedig igaz jelentését kellene mindenek előtt figyelembe vennünk. • Az adventi naptár: Ez egy olyan naptár, amelyen 24 nap (ajtó) van feltüntetve és minden nap meg kell nyitni egyet december 1-től Karácsonyig. Minden ajtó általában egy képet rejt. Ez a hagyomány az 1800-as évekből, Németországból származik, ahonnan rövid időn belül elterjedt egész Európában és Észak-Amerikában. Tekinthető egy szórakoztató számlálónak, és nem feltétlenül csak vallási tartalmú. A hagyományos vallási adventi naptárak bibliai idézeteket és képeket tartalmaznak, de a jelen kor piacán helyet kapnak a játékos/csokoládés változatok is. • Az adventi gyertyák titka: Az adventi gyertyák színe, de még a száma sem mindig azonos. Ha az adventi koszorúra gondolunk, négy gyertyaláng jut először eszünkbe, pedig a legelső adventi koszorún – 1839-ben – sokkal több gyertya égett. A hamburgi árvaház gyermekeinek kocsikerékből készített ad28
venti koszorúján 4 nagy fehér gyertya világított a vasárnapokon, a hétköznapokon pedig (a hétköznapok számától függően) 19 vagy 20 kisebb, fehér gyertyát gyújtottak meg. A gyertyanaptár erősödő fényével jelezte a karácsony és vele Jézus születésének közeledtét. Az adventi koszorú készítése gyorsan divatba jött, a 19. század végére (hazánkban a két világháború közötti időszakra) szinte minden családban általánossá vált a karácsony első négy hetét gyertyagyújtással ünnepelni. • Lila és rózsaszín: Bár az első adventi koszorú készítője Johann H. Wichern evangélikus lelkipásztor volt, az adventi gyertyák hagyományos színeit mégis a római katolikus liturgiából kölcsönözzük. Az advent ugyanis – a húsvéti előtti időszakhoz hasonlóan – nemcsak a várakozás, hanem a böjt és a bűnbánat időszaka is, amit a katolikus liturgiában lila színnel jelölnek. Ezért az adventi időszak és az adventi gyertyák színe általában lila, kivéve egyet. A gyertyagyújtás sorrendjében a harmadik gyertya színe rózsaszínű, mivel a (bűn) bánatba már egy kis öröm is keveredik, ahogy egyre közeledik a karácsony. A katolikus népi vallásosságban minden gyertya szimbolizál valamit. Az első a hit gyertyája, Ádámot és Évát jelképezi, hiszen a bűneset után nekik ígérte meg Isten először, hogy elküldi a Megváltót. A második a remény gyertyája, amely a zsidó népet jelképezi, akik évezredeken keresztül várták a Messiást. A harmadik, a rózsaszín gyertya Szűz Máriáé, és azé az örömé, hogy a Fiú a földre jött. A negyedik Keresztelő Szent Jánosé, aki utat készített Jézusnak az emberek szívében, ez a szeretet gyertyája. • Piros és fehér: A protestáns családokban, főleg Nyugat-Európában nem a lila és a rózsaszín, hanem a piros/vörös és fehér gyertya szokása dívik. A gyertyák száma is más lehet, mivel sok helyütt (például az anglikán családokban és Németország egyes részein) a négy piros gyertya mellé, a koszorú közepére állítanak egy nagyobb fehér gyertyát. Ez a Krisztus-gyertya, amit csak Karácsony este gyújtanak meg. Ám azokon a területeken is, ahol a három piros és egy 29
fehér gyertya divatja van, Krisztusnak ajánlják az utolsónak meggyújtott fehér gyertyát. A protestáns családokban is jelképi jelentéssel bírnak a gyertyák, s meggyújtásukkor egy-egy odaillő igét is felolvas a családfő. Az első gyertya a Fény megjelenését szimbolizálja. A második az Úté, amely egyszerre jelöli azt az utat, amit Jézus vállalt értünk, hogy a földre szállt, és azt a lelki utat is, amit nekünk kell megtennünk, hogy követhessük Őt. A harmadik gyertya az örömé, a negyedik pedig vagy Jézus személyét, vagy pedig azt a békét szimbolizálja, amit Isten az emberekkel kötött Jézus megszületésekor. • Advent angyalai: A hagyományos két gyertyaszín mellett gyakran látunk „tarka” koszorúkat is, amelyek nem feltétlenül csak a virágkötők mókás kedvéről árulkodnak. A New Age megjelenésével, a 20. század vége felé terjedt el szerte a világon az Advent angyalainak legendája, mely szerint a karácsonyt megelőző négy hétben négy angyal száll le a földre. Az első, kékbe öltözött angyal feladata az, hogy közelebb hozza az egymástól elidegenedett embereket. A második, piros palástba öltözött angyal aranyserleggel a kezében járja végig a házakat, hogy szeretetet öntsön az emberek szívébe. A harmadik, fehér ruhás fénylény aktívvá teszi az emberek szívébe töltött szeretetet, míg a negyedik, lila ruhás angyal a békesség dallamát hozza el az emberek közé. Ez a történet ma már szájról szájra, pontosabban internetes oldalról internetes oldalra jár, és mint egykor a népmesék, különböző verzióban bukkan fel. Az angyalok színe azonban nem változik, talán azért sem, mert valahol a keresztény hagyomány hit- remény-szeretet hármasából táplálkozik, megtoldva egy kis fény-miszticizmussal. Így az adventi angyalok gyertyái is azonos színűek: az elsőé kék, a másodiké piros, a harmadiké fehér vagy arany, a negyediké pedig lila. • Adventi szokások: - az eladósorban levő lány a hajnali misére való első harangozáskor a harang köteléből három darabot tépett, amit aztán a hajfonó pántlikájában hordott, hogy farsangkor sok kísérője legyen. - az Alföldön volt szokás, hogy a hajnali misére való harango30
záskor a lányok mézet vagy cukrot ettek, hogy ettől édes legyen a nyelvük, s mielőbb férjet "édesgessenek" magukhoz. - Erdélyben volt szokás, hogy a hajnali mise ideje alatt az összes ajtót, ablakot zárva kellett tartani, mivel ilyenkor a boszorkányok állati alakot öltenek, házakba, ólakba próbálnak jutni, s ott rontást okozni. - az Ipoly mentén járta az a hiedelem, hogy az elázott pénz Advent idején tisztul. - Salgótarján környékén azt tartották, hogy ilyenkor tüzes emberek jártak, kiknek a szájukból tűz áradt. Az ilyen tüzes emberek ellen a néphit szerint olvasóval (rózsafüzér) lehetett védekezni. Advent idején a leghosszabbak az éjszakák, meglehetősen jó alkalmat adva a varázslásra. Az Egyház ajánlja ezen időszak szentjeinek segítségül hívását. (András, Borbála, Luca, stb.) A néphit kapcsolatba hozza saját mágikus várakozásait az említett szentekkel, de nem csupán a vallás tanítása alapján, hanem mágikus hatalmat is tulajdonít neki. Modern rohanó életünkben a szívünk, lelkünk mélyén mi is várakozunk valamire, valakire. Ez a négy hét a "szent várakozás" időszaka. Várjuk a Messiást, mert tudjuk "eljő és nem késik". "Ó szent magány, szép csönd, ó szűz nemesség, Szívem adventje, hófehér roráte, Ó áldott angelusz, ó tiszta áve!" Juhász Gyula Összeállította: Nagy Tünde
31
Kiadja:
Vakok és Gyengénlátók Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Egyesülete Címünk: 4400 Nyíregyháza, . Országzászló tér 8. 2/215 Telefon: +36 (42) 407-486; (42) 787-923 Mobil: +36 (30) 373-13 80 Ephone szám: +36 (21) 200-2053 E-mail:
[email protected] Honlap: www.vakegy.hu Adószámunk: 18813034-1-15 Szabolcs Takarék: 68800109-11055341
Egyesület szolgáltatásai:
• Számítástechnikai oktatás, • Informatikai vagy műszaki segítségnyújtás, • Pontírógép javítás, • Hangstúdió működtetése, • Modern segédeszközök kezelésének betanítása, • Braille oktatás, Braille nyomtatás, • Akadálymentesítési szaktanácsadás, • Braille feliratozás, • Angol és német nyelv oktatása, • Fordítás, Tananyagok digitalizálása, • Segédeszköz-kölcsönzés
