TARTALOM Európai Kutatási Központ

Európai Kutatási Központ

E U - N AV I G Á T O R Heti EU hírek röviden

2013. FEBRUÁR 11. 5. SZÁM

TARTALOM          

Megállapodás az uniós költségvetésről Magyarország jó eredményeket ért el a költségvetési tárgyalások finisében Visegrádi partnereink elégedettek az uniós költségvetésben elért eredményeikkel EU támogatás Malinak: kezdődő uniós művelet és pénzügyi segítség a telepítendő afrikai erőknek EU közvetítés Koszovó és Szerbia között: csendben haladva az elismerés felé? Jelentős pénzalap az Ifjúsági Garanciaprogramra Kiberbiztonsági terv a nyílt internet védelmére Befektetés a jövőbe: példák az uniós támogatással megvalósuló sikeres projektekre Portré: Janusz Lewandovski Think-tank figyelő: Az innováció helyzete a világban: Ázsia emelkedése

Megállapodás az uniós költségvetésről Az uniós állam- és kormányfők február 7-8-án Brüsszelben újra találkoztak egy rendkívüli Európai Tanács ülés keretében, hogy megvitassák a következő időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keretet (Multiannual Financial Framework, MFF) az Európai Unió számára. Az unió 2014-2020-ra vonatkozó költségvetésének tervezetével kapcsolatban ellentétek álltak fenn az egyes uniós intézmények és a különböző tagállamok között: míg például az Európai Bizottság és az Európai Parlament egy magasabb összköltségvetésű uniós boríték elosztását szorgalmazta volna, számos nettó befizető ország, így különösen az Egyesült Királyság a büdzsé alacsonyan tartásában volt érdekelt. Az MFF főbb számainak elfogadására legutóbb novemberben

tettek kísérletet, amely azonban megrekedt tárgyalásokkal fejeződött be. Péntek délutánra végül megszületett a megállapodás (24 órányi tárgyalásokat követően): a Bizottság által javasoltaknál (és Van Rompuy novemberi javaslatánál) alacsonyabban, és a jelenlegi 2007-2013-as időszaki költségvetési keretnél is alacsonyabb (kb. 3,5 százalékkal) szinten határozták meg a rendelkezésre álló keretet. A kötelezettségvállalásokra 960 milliárd euró a maximalizált plafon, míg a kiadásokra 908,4 milliárd. Ez a jelenlegi időszakhoz képest mintegy 34-34 milliárd eurós csökkentést jelent. A tárgyalásokon nem került felülvizsgálatra a brit költségvetési visszatérítés kérdése. A

-1-

E U - N AV I G Á TO R


megállapodások értelmében az új költségvetésben kevesebb áll majd rendelkezésre a kohéziós támogatásokra, az agrártámogatásokra (355-ről 325 milliárd euróra, valamint 421-ről 373 milliárd euróra), a közlekedésre és infrastruktúrára és még számos más területre is. Egy területre azonban nagyon odafigyeltek az uniós vezetők: növelték a munkahelyteremtéssel és a növekedéssel kapcsolatos forrásokat (a jelenlegi 91 milliárd euróról 126 milliárd euróra). Sikerült emellett biztosítani olyan fontos és népszerű projekteket is, mint amilyen például az Erasmus program, amellyel kapcsolatban a jelenlegi költségvetésben problémák merültek fel, hiszen pénz hiányában átmenetileg veszély fenyegette az európai diákprogram helyzetét.

Parlamentnek (EP) is el kell fogadnia a következő hét évre szóló költségvetést. Ez pedig várhatóan nem lesz könnyű, hiszen az EP számos tisztségviselője – köztük az EP elnöke, Martin Schulz – úgy vélte: a testület nem adhatja a nevét egy olyan költségvetéshez, amely deficitet fog eredményezni. Amennyiben az Európai Parlament is hozzájárulna a költségvetés elfogadásához (mint ismeretes, a testület vagy elfogadhatja, vagy visszautasíthatja, de arra nincs jogosultsága, hogy módosítson rajta), úgy a most meghatározott keretszámokat még tovább kell bontani és mintegy hetven további jogalkotási aktus segítségével fogják érvényesíteni, hogy 2014. január 1-jén már az új költségvetés szerint működhessenek az uniós kiadások.

A megállapodásokat követően azonban még egy nagyon fontos lépés hátra van: az Európai

(SZK)

Magyarország jó eredményeket ért el a költségvetési tárgyalások finisében Hazánk számára az MFF tárgyalások nem indultak bíztatóan: nem csak az általános uniós hangulat, a nettó befizető országok közül több kérése a költségvetés csökkentésére, de a számunkra különösen fontos politikákra fordítandó összegek csökkentésére irányuló javaslatok is sötét képet festettek a múlthét végi tárgyalások előtt. Az előzetes tárgyalások és javaslatok szerint Magyarország az egyik nagy vesztese lett volna az MFF tárgyalásoknak. Azonban szerencsére – és köszönhetően a fáradhatatlan tisztviselői és politikai szintű tárgyalásoknak – végül a megállapodás elfogadgatóvá vált hazánk számára és a körülmények figyelembevételével sikerként könyvelhetőek el a pénteki eredmények.

A miniszterelnök szerint a jelenlegi összes támogatással – forintban számolva 7080 milliárd – arányosan szintén dobogós helyen van Magyarország. A 35,5 milliárd eurós magyar borítékhoz tartozó kedvező fejlemények között található, hogy hazánk esetében a kohéziós támogatások felső határa 2,59 százalékra módosult (a korábban tervezett 2,35 százalékhoz képest), valamint a tárgyalásokon végül további 1,56 milliárd eurót kaptak a legszegényebb magyar régiók. Szintén kedvező fejlemény, hogy a fejlesztési beruházások maximális uniós társfinanszírozási rátája 85 százalék lesz (és nem a korábban tervezett 75), és a jelenlegi időszakhoz hasonlóan sikerült megtartani a vissza nem igényelhető áfa elszámoltathatóságát.

Orbán Viktor miniszterelnök értékelésében rámutatott, hogy az egy főre jutó nettó pozíció tekintetében Magyarország második helyen van.

(SZK)

-2-



Visegrádi partnereink elégedettek az uniós költségvetésben elért eredményeikkel Az imént ismertetett tárgyalás során kialkudott eredmény nem csak Magyarország számára, de visegrádi partnereinknek is pozitív eredménnyel járt. Ugyan az MFF elfogadásához még az Európai Parlament jóváhagyása is szükséges, azonban a jelenlegi helyzet szerint mind Csehország, mind Lengyelország, mind pedig Szlovákia elégedett. Érdemes megemlíteni a számszerű adatok értékelésénél, hogy a költségvetésben országainknak általában kevesebb pénzzel lehetett számolni és a szerényebb támogatás azzal is összefügg, hogy a kohéziós támogatások esetében az elmúlt időszakban felzárkózott területek esetleg más besorolásba kerültek. A kialkudott összegek tehát relatívak, nominális összehasonlításuk csak részleges eredményt ad.

amennyit az uniós költségvetésbe befizetnek (ami majdnem 7 milliárd euró). A kapott összeg egy főre évi 344 eurót jelent. A jelenleg érvényes költségvetési időszakban 11,8 milliárd eurót kaptak a kevéssé fejlett régiókra. Fico nagyon eredményesnek nevezte a brüsszeli tárgyalásokat. Úgy értékelte, hogy Szlovákia majdnem mindent megkapott, amit kért és sikerült az egyik fő célt is megvalósítaniuk: a Jaslovské Bohunice-i atomerőmű leállításához szükséges uniós összeget 105ről 200 millió euróra növelték. A szlovák mezőgazdaságra is többet tudtak kérni, mert a vidékfejlesztési programokból nagyobb összegeket lehet átcsoportosítani a közvetlen agrártámogatásokra: 15% helyett 25%-ot. Eddig egy hektárra 210 euró jutott, most 246 euró jut majd. Ezzel együtt is, Szlovákiának problémái vannak a hosszú távú lehívásokkal. Ez ideig a nekik biztosított összegeknek csak a 38%-át sikerült lehívniuk. Abban reménykednek, hogy a közbeszerzési törvény módosításával ennek a szabályozását is meg tudják majd reformálni. Úgy vélték, hogy eredményes volt a tárgyalási stratégiájuk, amit másfél évig alkalmaztak: nem érveltek mással, mint a saját számaikkal, így megtartották az egy főre jutó második legnagyobb támogatást. A fiatal munkanélküliek számára kijelölt 6 milliárd euróból (25% fölötti munkanélküliség esetére) Szlovákia kb. 50 millió eurót kaphat, mert a magas munkanélküliséggel küzdő országok közé tartozik.

Csehország esetében a jelenlegi költségvetési ciklusra 26,7 milliárd eurót (680 milliárd cseh koronát) kaptak, a következő ciklusban ennél kevesebb, 20,5 milliárd euró (kb. 517 milliárd cseh korona) jut nekik, mivel közben gazdagabbak lettek. A tavaly év végi bizottsági javaslathoz képest ez kb. 400 millió euróval több. A cseh miniszterelnök, Petr Nečas szerint azért lettek sikeresek, és emelkedett meg a Csehországnak szánt összeg, mert ő volt olyan bátor, és vétóval fenyegetőzött, aminek végeredményben volt értelme. A cseh kormányfő hangsúlyozta, hogy mivel az EU költségvetése most jelentős mértékben takarékoskodó, várható volt, hogy ennek arányában országa számára is kevesebb forrás jut majd. Ráadásul Csehország, a régiók fejlettségét illetően, folyamatosan gazdagodik. Eddig a prágai régión kívül minden cseh régió kapott támogatást a felzárkózáshoz, azonban ezután a fejlődés foka miatt ez már nem lesz indokolt. A miniszterelnök véleménye szerint az övéké lesz az egy főre jutó negyedik legmagasabb támogatás az EU-ban, míg a most véget érő költségvetési időszakban Csehország az első az egy főre jutó kohéziós támogatásokban.

A lengyelek 105,8 milliárd eurót (303,6 milliárd zloty-t) kapnak a következő hétéves költségvetésből. 72,9 milliárd euró jut a régiók fejlesztésére, 28,5 milliárd a mezőgazdaságra. Ez együtt bő 4 milliárd euróval több, mint a jelenlegi hétéves költségvetésből kapott összeg. Donald Tusk lengyel kormányfő ezt a lengyel diplomácia legnagyobb sikerének értékelte (ami nem csoda, mert 2011-es választási kampányában a 300 milliárd zloty-s lehetőséget plafonnak nevezte). Így szerinte ők a legnagyobb haszonélvezői az uniós költségvetésnek. Hozzátette: annak ellenére, hogy a következő hétéves költségvetés 38 milliárd euróval kisebb, mint a jelenlegi, ám Lengyelország 4 milliárd euróval többet kap belőle, mint a mostaniból. A lengyel uniós

A szlovák miniszterelnök, Robert Fico nyilatkozata szerint arányosan csak egy állam, Észtország kapott többet a csökkentett költségvetésből, mint Szlovákia. 13,1 milliárd euróval többet kapnak 2014 és 2020 között, mint

-3-



összegeket tekintve a falvak fejlesztésére (az agrárpolitika második pillére) szánt pénzük csökkent kb. 3,5 milliárd euróval. Az Európai Bizottság eredeti javaslatában a lengyelek 111,5 milliárd eurót kaptak volna. Most úgy számolnak, hogy kb. 30 milliárd eurót fizetnek be a közös költségvetésbe. Összességében

tehát

kijelenthető,

hogy

visegrádi térség országai a szerényebb lehetőségek ellenére is sikeresen zárták az MFF-ről folyó tárgyalásokat és a nettó befizető országokkal is megegyezve olyan megállapodást sikerült elérniük, amellyel továbbra is biztosítható a visegrádi országok felzárkózása a gazdagabb uniós térségek mellé.

a (HJ-SZK)

EU támogatás Malinak: kezdődő uniós művelet és pénzügyi segítség a telepítendő afrikai erőknek A héten megkezdődött a Külügyek Tanácsának január 17-i rendkívüli ülésén jóváhagyott uniós kiképzési támogató katonai művelet (EU Training Mission, EUTM) helyszíni végrehajtása Maliban. A telepítésre szánt európai többnemzetiségű kontingens első egységei (70 ember) az elmúlt héten megérkeztek a Bamakóba, hogy megkezdjék az EU zászló alatt végrehajtandó kiképzési és tanácsadási feladatokkal megbízott misszió terepen történő előkészítését. Amint a megfelelő feltételek (elsősorban a biztonságos helyszínek és technikai körülmények) kialakításra kerültek, megindítható a teljes misszió kiépítése és a feladathoz rendelt teljes nemzetközi állomány (a tervek szerint maximálisan 450 fő) Maliba vezénylése.

Malinak más jellegű, elsősorban nemzetközi műveleti katonai támogatásra is. Nem csupán az elmúlt három hét hétben – az intenzív, célirányos és hatékony támadó műveletek során – volt elengedhetetlen a külső (francia alakulatok, valamint az azokat támogató más erők) katonai segítség, hanem az elért eredmények biztosításához is szükséges lesz más országok fegyveres erőinek a támogatása. A regionális szervezeti (Economic Community of West African States, ECOWAS) keretbe illeszkedő kombinált afrikai (többnemzetiségű) katonai kontingens (African-led International Support Mission in Mali, AFISMA) összeállításának, Maliba küldésének és bevetésének felhatalmazásával éppen ezt kívánta az ENSZ Biztonsági Tanácsa szolgálni. A francia ellentámadást követően néhány afrikai országból (pl. Csád és Niger) – Franciaország és Mali kormányainak erőteljes sürgetésére – már megérkeztek egyes alakulatok Maliba a helyi katonai képességek hiánya miatti biztonsági vákuum betöltésére.

Mali hadseregének megerősítése, kiképzése és felfejlesztése sürgős feladat az ország államiságának, területi fennhatóságának helyreállítása és fenntartása érdekében. A szélsőséges fegyveres csoportok tartós kiszorítása az által korábban ellenőrzött területekről és lehető legteljesebb felszámolása csakis Mali saját fegyveres erőinek hosszútávra szóló képességfejlesztésével érhető el. Az EU Közös Biztonság és Védelempolitikájának keretében szervezett, finanszírozott és kivitelezett önkéntes katonai küldetése ennek lehető leggyorsabb megvalósítását és gyakorlati eredményeinek – jobban felkészült és ütőképesebb állami hadsereg – mielőbbi elérését kívánja támogatni.

A további afrikai stabilizációs erők telepítésének felgyorsításához az EU nemzetközi pénzügyi segítséget nyújt az ilyen célokra felhasználható (African Peace Facility) saját keretéből. Az Afrikai Unió Mali számára elérhető nemzetközi támogatásokat összesítő (donor) konferenciáján 2013. január 29-én az EU bejelentette, hogy 50 millió eurós célzott segéllyel támogatja az AFISMA mielőbbi helyszínre küldését. Ez az összeg kizárólag nem katonai kiadásokat (pl. egészségügyi vagy szállítási költségeket) fedezhet.

Az EU kiképzési segítsége mellett természetesen jelenleg és a közeljövőben is szüksége lesz

-4-



A mielőbb és megfelelő nagyságban felállítandó eseti afrikai katonai koalíció pénzügyi alátámasztásán keresztül az EU közvetlenül vállal részt a nemzetközi fegyveres segítségnyújtás következő fázisának elindításában. Amíg az EU saját katonai művelete a Maliból kiinduló „nemzetközi közveszély” felszámolásához

szükséges hosszabb távú feltételeket alakíthatja, addig az AFISMA telepítésének támogatásával a stabilizáció azonnali biztonsági előfeltételeit erősítheti. (TCS)

EU közvetítés Koszovó és Szerbia között: csendben haladva az elismerés felé? A héten Brüsszelben az Európai Unió segítségével került sor az első közvetlen találkozóra Szerbia és Koszovó államfői között. Az EU kül- és biztonságpolitikai főképviselőjének meghívására ültek tárgyalóasztalhoz a két állam elnökei. Először külön-külön egyeztettek az EU „külügyminiszterével”, majd háromoldalú megbeszélés keretében szemtől-szemben is megjelentek a továbbra is eltérő helyzetértékelések és értelmezések, valamint az ennek ellenére hivatalosan kinyilvánított együttműködési szándékok. A mostani államfői találkozóra az EU külügyi főképviselőjének kezdeményezéseként került sor egy már korábban megkezdett magas szintű – eddig még legmagasabb szinten ’csak’ miniszterelnökök között zajló – szerb-koszovói találkozók legújabb állomásaként.

kezelését szolgálják. A szerb állam képviselői minden lehetséges alkalommal – amint ezt most is megtette Szerbia elnöke – megerősítik, hogy továbbra sem fogadják el Koszovó egyoldalúan kinyilvánított függetlenségét. Ezzel ellentétesen, koszovói kormányzati értelmezésben a mostani államelnöki találkozó szimbolikus jelentőségét is az eseményből általuk kiolvasni kívánt „elismerési gesztus” adja. Azonban sem a korábbi miniszterelnöki és sem a mostani államelnöki találkozó ténye önmagában nem jelenteti Koszovó különálló államiságának Szerbia általi elismerését. Egyes államokból kiválni próbáló vagy azoktól akár tényleges is elkülönülten működő területek szakadárnak tekintett vezetőivel folytatott közvetlen tárgyalásokra és találkozókra ismétlődően sor kerülhet anélkül, hogy az elszakadni akaró terület függetlenségét és egyenrangú státuszát bármilyen módon is elismerné a másik tárgyaló oldal. Amint azt Moldova és Transzdnisztria példája is egyértelműen szemlélteti, a központi kormány következetesen elutasítja mindmáig a Dnyeszteren túli állami területsáv függetlenségi nyilatkozatát és bármiféle különálló államként történő elismerését. Ennek ellenére a moldovai kormány rendszeresen tárgyal és köt megállapodásokat a szakadár terület képviselőivel közvetlenül és további nemzetközi állami szereplők, valamint az Európai Unió képviselőnek bevonásával is.

Az egymással alapvető kérdésekben (pl. Koszovó független állami létezésének ténye, illetve annak jogszerűsége) is szembenálló felek részvétele egy brüsszeli szervezésű nemzetközi politikai egyeztetésen az EU Nyugat-Balkánon még továbbra is meglévő tényleges befolyását szemlélteti. A felek között legmagasabb szinten az EU által elindított és fenntartott párbeszéd a találkozók közötti időkben is folyamatosan zajlik szakértők között a különböző gyakorlati kérdésekben elért politikai egyezségek tényleges végrehatásának kidolgozása érdekében. Ezek a gyakorlati megállapodások (pl. a két ország közötti határellenőrzés rendjéről) azonban Szerbia részéről továbbra sem jelentik Koszovó függetlenségének formális és hivatalos elismerését. Szerbia álláspontja szerint valamennyi egyezség egy ténylegesen létező megosztott állapot rendezett keretek közötti

Ugyanígy a közvetlen tárgyalások és megállapodások gyakorlatának elfogadása szintén nem értelmezhető Koszovó elismerését kifejező szerb álláspontként. Amíg Szerbia egyértelműen

-5-



kifejezi, hogy a ténylegesen ellenőrzésén kívül került koszovói területek és lakosság jogi elkülönülését és állami függetlenségét elutasítja,

addig még a legmagasabb szintű találkozók sem jelenthetik annak ellenkezőjét. (TCS)

Jelentős pénzalap az Ifjúsági Garanciaprogramra Az Európai Tanács ülésén hat milliárd eurós pénzalap létrehozásáról született döntés. Az elmúlt időszakban szinte nem telik el úgy hét, hogy valamely uniós vezető nem hangsúlyozná annak fontosságát, hogy az Európai Unióban valahogy vissza tudják szorítani a fiatalok relatíve magas munkanélküliségének arányát. Ezzel összhangban az Európai Bizottság tavaly decemberben egy ifjúsági foglalkoztatási csomagot mutatott be, aminek finanszírozására most hat milliárd eurót különítenének el az uniós

vezetők. Az elkülönített pénz forrása fele részben az Európai Szociális Alap, másik fele pedig az új tételként megjelenő, fiatalok foglalkoztatására szánt összeg. A forrásokra azok a régiók pályázhatnak majd, amelyekben a 18-25 év közöttiek munkanélküliségi aránya 25 százalék fölött van. Magyarországról így várhatóan négy régió esik majd ezek közé a területek közé. (SZK)

Kiberbiztonsági terv a nyílt internet védelmére Az Európai Bizottság és Catherine Ashton külügyi és biztonságpolitikai főképviselő múlt héten mutatta be a „Nyílt, biztonságos és megbízható kibertér” című stratégiát. A stratégiában a Bizottság és a főképviselő összegyűjtötte azokat az elképzeléseket, amelyek segítségében a leghatékonyabban megelőzhetőek és elháríthatóak lennének az internetes bűncselekmények. A stratégia, amely összhangban van a hálózat- és információbiztonságra vonatkozó bizottsági irányelvjavaslattal, öt prioritást emel ki: -

-

a kiberbiztonsághoz szükséges ipari és technológiai erőforrások előteremtése; végül pedig az Európai Unió által képviselt, a kibertérre vonatkozó egységes nemzetközi szakpolitika kidolgozása, valamint az alapvető uniós értékek terjesztése.

A stratégia bemutatásakor Neelie Kroes, az Európai Bizottság digitális menetrendért felelős alelnöke, Catherine Ashton, az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője, valamint Cecilia Malmström, az uniós belügyekért felelős biztosa is a kiberbűnözés elleni küzdelem fontosságát és a nyílt, szabad internet és az online szabadság fontosságát hangsúlyozták.

a kibertámadásokkal szembeni ellenálló képesség megteremtése; a számítástechnikai bűnözés drasztikus visszaszorítása; a kibervédelemi politika kidolgozása és a közös biztonság- és védelempolitikát érintő képességek fejlesztése;

(SZK)

Befektetés a jövőbe: példák az uniós támogatással megvalósuló sikeres projektekre Az Európai Bizottság egy majdnem száz tételből

álló listával kívánta bemutatni, hogy az uniós

-6-



támogatással megvalósuló programok milyen sikeresek lehetnek. A kutatás; kohézió; humanitárius célok; polgárok, oktatás és kultúra; Marie Curie projektek; fejlesztési támogatások; vidékfejlesztési támogatások és környezetvédelmi programok példáján keresztül kívánja a Bizottság

bebizonyítani, hogy az egyes tagállamok GDPjéhez képest szerény lehetőségekkel bíró uniós költségvetés is tud megfelelő hatást és változást elérni a megfelelő programok segítségével. (SZK)

A siker-programok összegyűjtve megtalálhatóak: http://europa.eu/rapid/press-release_MEMO-13-74_en.htm

PORTRÉ Janusz Lewandovski Janusz Lewandovski (szül.: 1951. június 13.) lengyel politikus, 2010-től az Európai Bizottság költségvetési ügyekért felelős biztosa. A gdanski liberális Lewandovski (aki az Európai Néppárt tagjaként politizál) korábban az Európai Parlament tagja volt, a költségvetési bizottság elnökeként tevékenykedett. Közgazdász végzettségű, sokáig egyetemi tanár volt, majd a Szolidaritás mozgalom gazdasági tanácsadója, később privatizációs miniszter és parlamenti képviselő (1991-1993, 1997-2004) is volt, a varsói tőzsde egyik alapítója. Lewandovski jelentős részt vállalt – az Európai Bizottság lépviseletében – a 2014-2020-ra vonatkozó MFF kidolgozásában, tárgyalásában, az egyes felek közötti egyeztetésekben. (SZK)

THINK TANK FIGYELŐ: Az innováció helyzete a világban: Ázsia emelkedése A brüsszeli Bruegel kutatóintézet (Reinhilde Vleugerers szerzőségével) 2013. február elsején tette közzé tanulmányát a világ nagy gazdasági régióinak innovációs helyzetéről és potenciáljáról. A tanulmány főbb megállapításai az alábbiak: Ázsiában rohamosan nőnek a K+F-re szánt befektetések, különösen igaz ez Kínára, amely az USA után a világ második legnagyobb K+F hatalma lett. A kínai szabadalmi bejelentések száma még meredekebb iramban növekedett, illetve növekszik folyamatosan. Az innovációs beruházások főképp az informatikai és kommunikációs szektorban növekednek robbanásszerűen. Ezzel együtt azonban Kína még mindig alapvetően a világ „összeszerelő üzeme” maradt. Európa viszont rosszul áll a tanulmány megállapításai szerint: komoly veszély fenyegeti (sokkal inkább, mint az USA-t) globális innovációs szerepének megőrzésében. (MA)

A tanulmány piaci adatokkal, diagrammokkal elérhető itt: http://www.bruegel.org/publications/publication-detail/publication/766-the-world-innovation-landscapeasia-rising/#.URSwYB3WimB

TUDTA-E? A többéves pénzügyi keret (Multiannual Financial Framework, MFF) az Európai Unió több évre vonatkozó

-7-



költségvetési keretét adja. A tagállamok által a bruttó nemzeti jövedelem (GNI) arányában befizetett hozzájárulása (a teljes uniós költségvetés nagyjából 70%-a), valamint a közvetlen uniós bevételek és ÁFA bevételek (kb. 16-16%) együttese által meghatározott rendelkezésre álló források elköltésének mikéntjét határozza meg. Az MFF plafonokat ad a kiadásokra az egyes fejezetek (heading) tekintetében, azaz a tagállamok az MFF tárgyalások esetében meghatározzák, hogy az egyes politika-területekre és más szükséges kiadásokra, uniós célok megvalósítására mennyi pénzt kívánnak maximálisan költeni uniós szinten az adott időszakban (hét év). A többéves pénzügyi keretet, amelyből a következő, ötödik 2014-2020-ra vonatkozik majd, a ’80-as években vezették be, az első MFF 1988-1992-re vonatkozott. (SZK)

IMPRESSZUM Az EU-Navigátor a Magyar Külügyi Intézet heti uniós híreket feldolgozó hírlevele, amely az Európai Kutatási Központ szerkesztésében készül. Szerkesztők: Marján Attila (MKI EKK) és Szalóki Katalin A hírlevél további szerzői: Márton Balázs (Kitekintő), Dr. Törő Csaba (MKI), valamint Hamberger Judit (MKI) e-mail: [email protected]

-8-

TARTALOM Európai Kutatási Központ

Recommend Documents