TARTALOM
Bevezetés
1
1.ÓVODÁNK SAJÁTOS ARCULATA 1.1.Természeti környezetünk bemutatása 1.2. Óvodáink bemutatása 1.3. Óvodánk szerkezete
2 2 2 4
2.KIPPKOPP HOP 2.1. Kippkopp Helyi Óvodai Programunk 2.2. Nevelési céljaink óvodánkban 2.3. Az iskolai alkalmasság
5 5 6 6
3.ÓVODAI NEVELÉSÜNK RENDSZERE ,ELEMEI 3.1. Nevelési rendszerünk és modellje
8 8
4.NEVELÉSÜNK TARTALMÁNAK LEÍRÁSA ÉS MODELLJE 4.1. Modell leírása
10 10
5. TUDÁS- ÉS NEVELTSÉGI SZINT MÉRÉSE -KIPPKOPP HOP eredményessége 5.1. Programunk „A NEVELÉS TERÜLETEI A MEGVALÓSÍTÁS FOLYAMATÁBAN 5.2. Területek-szempontok 5.3. Összehasonlító táblázatok 5.4. SZEMPONTOK : „ A fejlődés jellemzői óvodáskor végére” –Sikerkritérium 1. Anyanyelvünk művelése 2. Gondozás –egészséges életvitelre nevelés 3. Érzelmi nevelés –szocializáció 4. Népi kultúra szellemi ,tárgyi elemei –Hagyományőrzés-népszokások 5. A játék 6. Munkajellegű tevékenységek 7. Gyermek és a környező világ 8. Matematikai környezet 9. Irodalmi nevelés 10. Zenei nevelés 11. Vizuális nevelés 12. Mozgás
12 12 12 13 14 14 15 16 17 18 19 20 21 22 23 24 25
Záró gondolatok
26
Táblázatok
„ Gyermekeink a magyarság holnapját fogják felépíteni, de azt nem építhetik a levegőbe, hanem a tegnap, a tegnapelőtt, őseink által összehordott kövekre........” Kodály Zoltán
Bevezetés Sajátos helyzetünk, a bennünket körülvevő gazdag élővilág,a Balaton , csodálatos természeti kincsek, városunk több,mint 1000 éves múltja , Maria Montessori szellemisége , elvei , eddigi munkánk alapozza meg Helyi Óvodai programunkat . Fő sajátosságunk a környezeti nevelés, a természetszeretet és a természet védelem , mindez szoros összefüggésben a népszokások , hagyományok megismerésével , őrzésével . Hiszünk abban, hogy már óvodáskorban : - meg lehet alapozni a vonzódást a természet, a szülőföld, az otthon iránt ,-lehet fejleszteni a gyermekek természeti ismereteit, környezetvédelmi szemléletét s azoknak a szokásoknak a körét, amelyekre később , felnőttként építhet . A gyermekkorban szerzett ilyen irányú tapasztalatok mélyen nyomot hagynak a gyermekben, személyiségének gyökerei ebbe a talajba kapaszkodva segítik Őt sikeres, ember társát, környezetét, nemzetét szerető, hagyománytisztelő, természetvédő emberré válni. Marék Veronika (meseíró-rajzoló) gesztenyefáról lepottyant , mindenre kíváncsi figurája, Kippkopp a gesztenyegyerek méltán képviseli sajátos , hagyományőrző, természet közeli elgondolásainkat.1999 novemberében vettük fel a KIPPKOPP nevet. Pedagógusaink elhívatottak , lelkes hívei a természetnek, tisztelik, ápolják, sőt művelik hagyományainkat, s tudásuk birtokában át tudják örökíteni mindazt a szépet s jót, amit mindez jelenthet.
Pedagógiai hitvallásunkat híven tükrözi Váci Mihály gyönyörű gondolata :
„Osztani magad ,hogy így sokasodjál, Kicsikhez hajolni ,hogy magasodjál, Érteni őket ,hogy tudd a világot, Róluk beszélni ,ha szólsz a világhoz !”
1
1.ÓVODÁNK SAJÁTOS ARCULATA 1.1.Természeti környezetünk bemutatása Balatonkenesét közvetlenül a Balaton északkeleti partszakasza, szőlőhegyek, gyümölcsösök veszik körül. Határainak mai területe csaknem teljes egészében mezőgazdasági terület.. Balatonkenese és Balatonakarattya írott történelmi múlttal és hagyományokkal rendelkező település. Kenese régi határnevei a szájhagyománynak köszönhetően máig fennmaradtak. Kenese érdekessége a Magas-partok oldalába vájt 9 barlang, melyet a nép „tatárlikaknak” nevez. Természetvédelmi területünkön növényritkaságokat ( Tátorján, bíboros kosbor,törpe nőszirom ) lehet találni. Nagyon híres a balatonakarattyai ősfa (szilfa), a legenda szerint „Rákóczi fája”, mára már csak a jelzett helyét találhatjuk. Kenese egyike azoknak a Balaton parti városoknak, amely legjobban megőrizte falusias jellegét, annak ellenére, hogy nyáron az idegenforgalom igen jelentős. Közigazgatásilag Balatonkeneséhez tartozó Balatonakarattyára inkább jellemző az üdülő, nyaraló jelleg. Az akarattyai magas partokról csodálatos panoráma, az egész Balaton látványa tárul szemünk elé. A két település társadalmi, kulturális élete változatos, mozgalmas. Különböző egyesületek, civil szerveződések alakultak, akik kötelességüknek érezték és érzik tradícióinkat, értékeinket megőrizni, ápolni és gazdagítani. Többen óvónőink közül lelkes tagjai vagyunk ezeknek az egyesületeknek. Balatonvilágoson az óvoda szintén csodálatos természeti környezetben az úgynevezett magasparton található. Központi elhelyezkedésének köszönhetően közvetlenül az óvoda mellett található a helyi iskola, községi könyvtár, posta, élelmiszerüzlet, cukrászda, rendezvénypark.
1.2. Óvodáink bemutatása *Balatonkenesei Óvoda (székhely) bemutatása : az óvoda egy liget közepén található, a Balatontól , csak egy műút választja el. Az 1977-ben épült, 100 férőhelyes. 2004 őszétől 3 óvodai csoporttal és egy bölcsődei csoporttal működünk. Óvodánkhoz tartozik az akarattyai és a világosi tagóvoda. 2009 nyarán a KDOP-5.1.1./2F „Közoktatás Infrastrukturális fejlesztése”c. nyertes pályázat keretében a balatonkenesei óvoda felújítására, korszerűsítésére, akadálymentesítésére került sor. Csak a nagyobb léptékű felújítást említve : nyílászáróinkat kicserélték , földhő kihasználásával fűtésük korszerűbbé vált, napelem segíti a melegvíz-ellátást . Világításunk korszerű, energiatakarékos . Világos, természetes fényű , tágas, otthonos berendezésű csoportszobáinkban a gyerekeknek esztétikus, biztonságos, barátságos környezetet tudunk biztosítani. Belépve óvodánkba és csoportjainkba - a hozzánk betérők véleménye alapján – a természetes anyagokhoz , színekhez való vonzódás, kreativitás, igényesség , melegség tükröződik vissza . Az óvodában kívül –belül a zöld szín az uralkodó . 2007 –től saját „Sókuckónkban” tartunk a gyerekeknek beszélgetős-éneklős foglakozásokat. A csoportszobáink az ott dolgozó óvónők egyéniségét is tükrözi. Mindenhol megtalálható a kialakított természetsarok. 2
Törekszünk a szelektív szemétgyűjtés elterjesztésére , az újrahasznosításra . Udvarunk tágas, gondozott , udvari játékaink többé-kevésbé megfelelnek az uniós követelményeknek. Minden csoportnak saját udvarrésze,virágos- és veteményeskertje , virágos ládája van, amit a gyerekekkel együtt gondoznak. Minden nagyobb esemény , évforduló alkalmából egy-egy fát ültetünk az óvoda udvarán , pl. 2009-ben az év fáját , a „mézgás égert”. Mindkét óvodánk elnyerte a Madárbarát és 2010 májusában a Zöld Óvoda címet. *A Balatonkenesei Óvodához tartozó balatonakarattyai óvodánk 1954 óta működik óvodaként. Az egy csoportos óvoda igazán ideális, családias körülményeket biztosít a gyermekeknek. 2004 őszétől 25 fős férőhellyel. Programunk kiegészül a montessori pedagógia számos elemével. Mindkét óvónőnk megszerezte montessori pedagógusi végzettséget , amit eredményesen alkalmaznak. . A montessori eszközöket sajátkészítésű eszközökkel (újrahasznosítás) folyamatosan bővítik . 2009 nyarán a KDOP-5.1.1./2F „Közoktatás Infrastrukturális fejlesztése”c. nyertes pályázat keretében Balatonakarattyán az óvoda átépítésére,bővítésére került sor . A hozzáépítés során az emeleten korszerű tornaterem, nevelői szoba , zuhanyzók kerültek kialakításra , a földszinten fejlesztő szoba ( későbbiekben lehet ZÖLD SZOBA ) , tágas , teraszos csoportszoba , öltöző , sószoba , kis melegítőkonyha és helyiségei találhatók. Az elkészült ÓVODAPALOTA helyiségeiben a természetes anyagok , a föld színei az uralkodóak. A csoportszobában gazdag , kincsekkel teli természetsarok található . A szelektív szemétgyűjtés megszokott a gyerekek körében , törekednek az újrahasznosításra . Az óvoda udvara tágas, gondozott , az udvari játékok megfelelnek az uniós követelményeknek. Óvodáink udvarán számos lehetőség nyílik a közvetlen (terepi) tapasztalatszerzésre , a környezetbarát szemlélet formálására . Többek között komposztálók , madáretetők és itatók, különböző madárodúk , fecsketelep , veteményes, fűszer- és gyógynövény , valamint virágoskert, bogárlak, gyíkpalota, kerti tó nyújt változatos tevékenységeket óvodásaink számára . *Balatonvilágosi tagóvoda 2009.08.01. –től intézményünk 2. tagóvodája Az óvoda épülete az 1980-as években épült, előre gyártott elemekből. Azóta az épület több funkciót is betöltött, volt már vendéglő, nagyüzemi konyha. Ezek nyomai a mai napig fellelhetők. Időszakos, apróbb javítások történtek csupán az elmúlt évtizedekben. Megkezdődött a nyílászárók cseréje, melynek folytatása energiatakarékossági okokból ugyancsak szükséges. Az öltözőbe új burkolat került. A csoportszobák berendezési tárgyai is a régi, békebeli időkből valók. Textíliák (függönyök, terítők), a padló burkolata, illetve a mellékhelyiségek csempe burkolata is megértek már a cserére. Az intézményt öreg kora ellenére igyekszünk az általunk készített dekorációval hangulatossá, családiassá, ízlésessé tenni. Az udvaron a rögzített és mobil játszóeszközök, illetve játszótéri játékok segítik a gyermekek mozgásfejlődését, a mozgás gyakorlását. Az esztétikus, biztonságos játékeszközök megléte mellett, a minőségre kívánunk egyre nagyobb hangsúlyt fordítani. A gyermekeket jól fejlesztő, tartós kivitelű eszközök beszerzését tartjuk elsődlegesnek. Az udvari játékeszközök a gyermekek fejlődéséhez, tevékenységeikhez igazodnak. Lényegesnek tartjuk, hogy minden évszakban biztosítsuk a gazdag szabadidős tevékenységek lehetőségét. Az óvoda épületeinek akadálymentesítését a jövőben eszközölni szükséges. 3
A nagy, füves udvarunkon hiányoznak azonban az árnyat biztosító fák, bokrok, így kissé sivár képet mutat. Az óvoda felszerelése, eszközellátottsága jónak mondható, ami persze nem jelenti azt, hogy minőségileg ne kelljen fejleszteni. Az óvodai ellátásra jelentkezők elsősorban Balatonvilágosról kerülnek felvételre, de néhányan a környező településekről érkeznek. *1993 óta vegyes csoportokat szervezünk Kippkopp Helyi Óvodai Programunk KIPPKOPP HOP megírásakor (1999) mérlegelve minkét szervezési formánál az előnyöket , hátrányokat, tapasztalatainkat , döntöttünk úgy, hogy a vegyes életkorú csoportszervezés mellett maradunk , programunk erre épül. A tiszta csoport nagyon hasonlítana az iskolához , s tapasztalhatjuk , hogy nem ez a jövő törekvése. Egy előadáson hallott mondatot idézve : a tiszta csoport tulajdonképpen a szocializmus hozadéka . Módszertani megújulásként, a csoportszervezés új eljárásaként említik a vegyes életkorú, vagy másképpen heterogén csoportokat . Természetesebb , társas közeget jelentenek a gyerekek számára. Sokan méltatják az előnyeit ,pl. Zilahi Józsefné főiskolai docens / Sopron / A hazai óvodai élet értékeiről tartott előadásából : „ a magyar óvodai élet nagy pozitívuma a vegyes csoport elterjedése” . A családias jellegű, vegyes összetétel számtalan előnyét tapasztalva elmondhatjuk, hogy gyermekeink kiegyensúlyozottak, érzelmi biztonságban, „szeretve” érzik magukat óvodánkban. A balatonvilágosi óvodában is vegyes csoportokban nevelkednek a gyerekek, 2010 őszétől egységes óvoda –bölcsődei csoportot hozunk létre .
1.3.Óvodánk szerkezete • Óvodánk fenntartása 2009.08.01.-től : Balatonkenese – Küngös – Balatonvilágos intézményfenntartó társulás • Az intézmény irányító szerve, székhelye: Balatonkenese Város Önkormányzatának Képviselő-testülete 8174 Balatonkenese Béri Balogh Ádám tér 1. • Gazdálkodásunk : Önállóan működő ,többcélú közoktatási intézmény
BALATONKENESE
BALATONAKARATTYA
1 bölcsődei csoport 12 férőhelyes 3 óvodai csoport 87 férőhelyes Konyha és étterem
BALATONVILÁGOS 1 egységes óvoda-bölcsődei
1 óvodai csoport 29 férőhelyes
csoport : 15 óvodás+5 bölcsődés 1 óvodai csoport 25 férőhelyes
4
2.KIPPKOPP HOP 2.1.Kippkopp Helyi Óvodai Programunkat : 1999 őszétől vezettük be óvodánkban. 2004, 2009, 2010 – ben megtörtént a felülvizsgálata , módosítása az elért eredmények , változások tükrében. A szakértők minden esetben kiválónak értékelték. Tevékenységeinket az évszakok , a természet változásai, a megjelenő népszokásőrző , természetóvó és zöld jeles napok , ünnepkörök határozzák meg . Az éves ritmus, az évszakok körforgása egyrészt a folyamatosságot , másrészt az integrált ismeretszerzést biztosítják gyerekeinknek , ugyanakkor elősegítik a sokoldalú tapasztalást . Óvodai nevelésünk tartalmát, valamint a négy évszakhoz kötődő tevékenységeket famodellben ábrázoltuk , ehhez igazodik az „un. Zöldfalunk, ahol szintén a forgandóságot követve , jelennek meg az aktuális feladatok , megfigyelni valók , olykor a szülőket is bevonva . Évek óta , a zöldfal előtt az évszaknak megfelelő kiállításokat rendezünk , nagy sikerrel . Balatonkenesén Az évszakfelelős rendszerünk is nagyon jól működik , megadva az adott csoportnak az aktuális feladatait. Változatos tevékenységeket kínálunk a gyerekeknek , törekszünk az élet közeliségre, élménygyűjtésre , természeti megfigyelésekre, arra , hogy a gyerekek saját maguk tapasztalják meg a körülöttük lévő világot . Egy kínai közmondással foglalnám össze : „
Amit hallok , azt elfelejtem , amit látok , arra emlékszem , amit csinálok , azt tudom is .” Külön nevelési elvként emeltük ki azt , hogy a gyerekek érezzék át az ünnepi órák másságát , a bensőséges, meghitt pillanatokat , a közös élmények , együttlétek boldog perceit. Alakuljon ki bennük a másképp viselkedés vágya , alapozódjanak az ünnepelni tudás készségei . Óvodánkban ezért az ünnepekre , az ünnepelni tudás kialakítására mindenkor nagy hangsúlyt fektettünk. Az erkölcsi , esztétikai élményeken túl a közös ünnepvárás , az ünnepekre való készülődés, az izgalmas , boldog , közös tevékenykedés s végül ,a meghitt , közös ünneplés örömteli élményeket , mély érzelmi nyomot hagynak a gyerekben . Ezek a pillanatok a gyerekek szociális , közösségi viselkedésére erőteljesen hatnak . Igyekeztünk ezeket az alkalmakat mindig gyermek-közelivé tenni , meglepetésekkel kedveskedni Ünnepeink Pl. Kippkopp születésnapja , Anyák napja, Nagyok búcsúztatója és még sorolhatnám . 2004 –ben a Bölcsőde Szakmai programjának elkészítésekor figyelembe vettük a KIPPKOPP HOP –hoz való kapcsolódás lehetőségeit is. *Kompetencia alapú óvodai programcsomag: Balatonvilágoson már több éve, az Aprófalva és az akarattyai Tipptopp csoportban 2009 szeptemberétől került bevezetésre - nagyon eredményesen . Tapasztalataink szerint jól beilleszthető a Helyi Óvodai Programunkba. Alapjaiban nem változtatta meg nevelésünk tartalmát , hiszen az alapelvek közösek,de kiegészítette ,bővítette ezt a módszereivel és az eszközeivel, széles technikai palettát sorakoztat fel a témahetek feldolgozásakor. A kompetencia keretében kidolgozott Egészség –hét és a Víz világnapját felölelő témahét programunk részévé vált.
5
2.2.Nevelési céljaink óvodánkban Óvodai
nevelésünk:
segítse elő, az egyéni sajátosságok, életkori eltérések figyelembevételével a 2-3-7 éves gyermekek nyugodt, harmonikus fejlődését, magasabb rendű érzelmek kibontakoztatását, a családdal együttműködve, a családi nevelést kiegészítve.
Sokrétű nevelőmunkánk: fogja át a gyermeki személyiség egészét s a sokoldalú képességfejlesztés ( kompetencia ) segítségével biztosítsa, segítse elő a gyermek személyiségének fejlődését, juttassa olyan fejlettségi szintre, hogy alkalmassá váljon az iskolába lépésre.
Néphagyományőrző, környezettudatos , élménygazdag óvodai életünk: alapozza meg, segítse elő a gyermek és a természeti, emberi, tárgyi környezet közötti erős érzelmi kötődést, a múlt értékeinek átörökítését, éltetését. Tudjanak rácsodálkozni a természetben és az emberi környezetben megtalálható jóra és a szépre, tisztelje s becsülje azt.
2.3.Az iskolai alkalmasság A kisgyermekek többsége az óvodáskor végére eléri az iskolai munkához, az iskolai élet megkezdéséhez szükséges fejlettségi szintet belső érésük, a családi illetve az óvodai nevelés hatására. „Megérik, mint alma a fán” / Vekerdy Tamás / A gyermeknek testileg, lelkileg és szociálisan is egyformán fejlettnek, érettnek kell lennie a sikeres iskolai munkavégzés érdekében. Az iskolai alkalmasság három összetevője, kritériuma 1. Testi fejlettség kritériumai: A testileg egészségesnek fejlődő gyermeknél 6 éves korára megtörténik az első alakváltozás, megváltoznak a testarányok, megkezdődik a fogváltás, teste arányosan fejlett, teherbíró mozgása összerendezett, harmonikus. Mozgáskoordinációja és finommotorikus mozgása erőteljesen fejlődik, képessé válik testi szükségleteinek kielégítésére, viselkedése, mozgása szándékos irányítására. 2. Lelki fejlettség kritériumai: A lelkileg egészségesen fejlődő gyermek nyitott, érdeklődő személyiségével, biztos „én” tudatával készen áll az iskolába lépéshez. A tanuláshoz szükséges képességei folyamatosan fejlődnek, érzékelése, észlelése differenciáltabbá válik. Az önkéntelen emlékezeti bevésés és felidézés mellett megjelenik a szándékos bevésés, felidézés, megnő a megőrzés időtartama. Kialakul a szándékos figyelem, fokozatosan növekszik tartalma, terjedelme, könnyebbé válik a figyelem megosztása és átvitele . Óvodáskor végére kialakulóban van a cselekvő-szemléletes és a képi gondolkodáson túl az elemi, fogalmi gondolkodás. Az egészségesen fejlődő gyermek fejlett kommunikációs készséggel rendelkezik, folyamatosan 6
kommunikál, gondolatait, érzelmeit érthetően, tisztán, életkorának megfelelő tempóban és hangsúlyban tudja kifejezni, türelmesen végig tudja hallgatni mások beszédét s meg is érti azt. 3. Szociális érettség kritériumai: Az egészségesen fejlődő gyermek az óvodáskor végére szociálisan is éretté válik, készen áll az iskolai élet, a tanító elfogadására, képes a fokozatosan kialakuló együttműködésre, kapcsolatteremtésre . A szociálisan érett gyermek képessé válik arra, hogy alkalmazkodjon társaihoz, a növekvő szabályokhoz, az újabb és újabb követelményekhez.. Kialakulóban van a megfelelő feladattudata, munkatempója, önfegyelme, kitartása a sikeres iskolai tanulás megkezdéséhez. Elemi ismeretekkel bír önmagáról, környezetéről, ismeri a viselkedés szabályait. A gyermek akkor válik képessé mindenre, ha biológiai és pszichológiai szempontból is érett, megfelelően fejlett. Az iskolaérettség és iskolaképesség tehát a gyermeki személyiség harmonikus fejlődésének eredménye, az iskolai alkalmasság feltétele.
A sajátos nevelési igényű gyermekek esetében , ha a korai szakaszban sikerült a sérült funkciókat pozitív irányban befolyásolnunk , a gyermekeknek megadjuk a lehetőséget ahhoz , hogy sikeresen , kudarcoktól mentesen alakuljon az iskolai pályafutásuk . Lehetőségeik : óvodában maradnak még *speciális intézménybe kerülnek *elkezdhetik az első osztályt , *kis létszámú fejlesztő osztályba mehetnek , akinek kell logopédiai osztályba mehet .
7
3.ÓVODAI NEVELÉSÜNK RENDSZERE, ELEMEI 3.1.Nevelési rendszerünk és modellje Az óvodai nevelés feladatai szerteágazó, egymással összefüggő, komplex módon érvényesülő tevékenységek, melyek átszövik óvodai életünk teljes rendszerét s benne a megvalósuló feladatok biztosítják az óvodai nevelés céljának kiteljesedését. Céljaink, feladataink , a fenntarthatóság pedagógiájának óvodára megvalósítható nevelési feladatai meghatározzák nevelésünk tartalmait.
lebontott
,
A nevelés tartalmán belül az anyanyelv műveléséből indultunk ki, mivel az anyanyelv áthatja az élet minden mozzanatát, az óvodai nevelés teljes folyamatában jelen van, annak szerves része, közvetítő eleme. A következő három terület közül az első óvodai életünk alapvető keretei biztosítják a jó pedagógiai munka alapját és erős kihatással vannak az óvoda tevékenységi formáira. A második területet, tevékenységünk kereteit programunkban a paraszti élet évszakokhoz,jeles napokhoz kapcsolódó szokásai , hagyományai, valamint a népi bölcsességek és a népi kultúra egyes elemei adják. Mindezek a környezeti nevelésünk ,benne a környezettudatos magatartás alapját képezik. A hagyományőrzés a teljes nevelési folyamatot áthatja, gazdagítja, beépülve gyermekeink hétköznapjaiba, teljes tevékenységi rendszerébe, tevékenységi formáiba, a családokkal való együttműködést kiteljesítve. Az óvodai életünk tevékenységi formáit a gyermekek mindennapos (fő) tevékenységei, a JÁTÉK és a munkajellegű tevékenységek, a játékos tanulás, mint minden területen jelenlévők és a fejlesztés tartalmi eszközei alkotják. A népi kultúra tárgyi, szellemi gyökereiből, hagyományőrző tevékenységekből táplálkozó tartalmi eszközök tulajdonképpen a „szervezett”, irányított tapasztalatszerzést jelentik, meghatározott tartalommal: Gyermek és a környező világ Gyermek és művészet Gyermek és mozgás A gyermeki tanulás nem más, mint a gyermekek tevékenységeik során szerzett benyomások, tévedések, tapasztalatok, élmények. A tanulás igazi terepe az óvodában a JÁTÉK, az egész óvodai élet s programunkban a tevékenységeken keresztül, ehhez híven értelmezzük a játékos tanulást. A harmadik fontos terület óvodánk kapcsolatait, hatásának irányát jelzi. Az óvodai nevelés során nem lehet figyelmen kívül hagyni a kapcsolatok, főleg a családi kapcsolatok kiépítését, ápolását s visszahatását. 8
Végül a szaggatott vonal elvezet bennünket az eredményhez, ami az egyes gyermeket vizsgálva a fejlődés várható eredményét jelenti az óvodáskor végére.
Nevelési rendszerünk modellje
CÉL
EREDMÉNY
FELADAT Fenntarthatóság pedagógiájának nevelési feladatai
NEVELÉSÜNK TARTALMA
ANYANYELVÜNK MŰVELÉSE
ÓVODAI TEVÉKENYSÉGÜNK KERETEI Népi kultúra szellemi, tárgyi elemei(néphagyományok , népszokások)
ÓVODAI ÉLET ALAPVETŐ KERETEI Gondozás és Egészséges életmódra nevelés Érzelmi nevelés és szocializáció
ÓVODAI ÉLETÜNK TEVÉKENYSÉGI FORMÁI O Á GYERMEK és S S mozgás FŐ TEVÉKENYSÉGEK
FEJLESZTÉS TARTALMA
JÁTÉK
J T GYERMEK és a Á A környező világ T N Munkajellegű É U GYERMEK és Tevékenységek K L művészet O Á S S GYERMEK és
ÓVODÁNK KAPCSOLATAI Bölcsőde Önkormányzat Család Iskola Közművelődési Intézmények Civil szervezetek Egyházak Egyéb
Mozgás
9
4.NEVELÉSÜNK TARTALMÁNAK LEÍRÁSA ÉS MODELLJE
4.1.Modell leírása Nevelésünk tartalmát, területeit egy fa modellben ábrázoltuk. A fához való hasonlatosság egyrészt egy folyamatot, másrészt elhívatottságunkat a természet iránt, a környezet kiemelt jelentőséget tükrözi programunkban. Gyökereink, magyarságunk az anyaföldből, anyanyelvünkből ered s táplálkozik. „Minden nemzetnek fő kincse a nyelve.” / Gárdonyi Géza /Az anyanyelv ősi és félve őrzött kincsünk s művelése tápláló, töltekező, erőt adó emberi kapcsolatainkban, pedagógiai munkánkban. „Famodellünk” s így programunk közvetlen talaját az alapvető keretek - a gondozás, egészséges életmódra nevelés közösségi, érzelmi nevelés és szocializáció - adják, éreztetve hatását az óvoda életére. A fa törzsét körülvevő, díszítő zöld növényzet a népi kultúra szellemi (hagyományőrzés, népszokások) , tárgyi elemei jelképezve adnak „díszítést” a fának. A „fa” törzsével a munkajellegű tevékenységeket , legfőképpen a JÁTÉK fontosságát ábrázoltuk a tevékenységi formák mellett, ami az óvodai élet törzsét is jelenti. A fejlődést jelképezve a törzsből, a játékból nőnek ki a különféle foglalkozási „ágak”. A törzs egyben biztosítja az életteret, „életnedvet” számukra. S végül „famodellünkben” a mindent átölelő, befogó fa lombja a gyermeki tanulás és a kompetencia komplex módon való érvényesülését, a gyermek ismereteinek s programunk kiteljesedését, az eredményt szimbolizálja.
„ A gyökerek persze nem látszanak, de tudod azok tartják a fát.” ( ismeretlen görög költő )
10
T E
E
P
N
M
C Környezetvédelem K szervezett
társadalmi
O M Ű V
R N matematikai Y
irodalmi É
természeti
K
O
Z Z
vizuális
V E
természetes
A
Z
Ő
G
I T
zenei
M
E
S
G
I
Ö
V
Á L Á
S
szabadidős
G ÉS A GYERMEK
J Á T É K MUNKA JELLEGŰ TEVÉKENYSÉGEK
TEVÉKENYSÉGEK KERETEI NÉPI KULTÚRA SZELLEMI,TÁRGYI ELEMEI (HAGYOMÁNYOK, NÉPSZOKÁSOK) GONDOZÁS,EGÉSZSÉGES ÉLETMÓDRA NEVELÉS
– ÉRZELMI NEVELÉS ÉS SZOCIALIZÁCIÓ
ANYANYELV MŰVELÉSE
5. TUDÁS- ÉS NEVELTSÉGI SZINT : a KIPPKOPP HOP eredményessége 5.1.Programunk „NEVELÉSÜNK TERÜLETEI A MEGVALÓSÍTÁS FOLYAMATÁBAN ” c. fejezetében területenként dolgoztuk ki : • • • • •
mi a feladatunk célunk eléréséhez, a tevékenységeket - hogy mit kell tennünk , a módszertani alapelveket - hogy, hogyan tegyük - óvónő a folyamatban , a kapcsolódási pontokat más nevelési területekkel és a fejlődés jellemzőit óvodáskor végére - a cél , ahová egyénileg eljut a gyermek, ami egyben a TUDÁS- ÉS NEVELTSÉGI SZINT MÉRÉS szempontjainak felel meg .
A TUDÁS- ÉS NEVELTSÉGI SZINT „méréssel” képet kapunk arról , hogy hová fejlődött, mit ért el a gyermek - az óvodában eltöltött 3-4 év alatt . A TUDÁS- ÉS NEVELTSÉGI SZINT mérést minden évben az iskolába menő kisgyermekek körében végezzük. A 2010 –ben felülvizsgált ,átszerkesztett új programunkban 2 új területtel : • A népi kultúra szellemi,tárgyi elemei – hagyományápolás • Matematikai környezet ……. bővítettük a szempontokat (12 terület – 127 szempont)
5.2. Területek Fejlődés jellemzői óvodáskor végére KIPPKOPP PROGRAMUNKBAN Területek megnevezése 1. Anyanyelvi nevelés 2. Gondozás és egészséges életmódra nevelés 3. Érzelmi nevelés - szocializáció 4. Népi kultúra szellemi,tárgyi elemeihagyományápolás 5. Játék 6. Munkajellegű tevékenységek 7. Gyermek és a környező világ 8. Matematikai környezet 9. Irodalmi nevelés 10. Ének-zenei nevelés; 11. Vizuális nevelés; 12. Mozgás
szempontok száma
13 11 11 5 10 13 10 13 10 9 10 12
A kérdéseket gyerekenként külön táblázat alapján az óvónői párok 1-5-ig értékelik. Az értékelésre eredményt
külön saját kidolgozású értékelő programot használunk , ami
egyénenként -
csoportonként
területeket külön –külön és összesítve
%-ban adja meg az
- valamint óvodai szinten . Az így kapott
is vizsgálatokat,összehasonlításokat
adatokkal a
végzünk , diagrammokat
készítünk.
12
5.3. Összehasonlító táblázat
2006 –tól
A 10 területet együttesen vizsgálva : a gyermekek által
elért
%-os megoszlás
nagyon jó
jó
átlagos
gyenge
nem éri el
gyermekek száma
2006
63%
21%
14%
2%
0%
26 gyermek
2007
70%
22%
8%
0%
0%
22 gyermek
2008
69%
23%
7%
1%
0%
30 gyermek
2009
73%
20%
6%
1%
0%
21 gyermek
2010
68%
26%
6%
0%
0%
34 gyermek
Összesített ( 10) területek 2% 1% 100% 90% 80%
8%
7%
22%
23%
70%
69%
%-os megoszlása 1%
0%
6%
6%
20%
26%
14%
21%
70% 60% 50% 40% 30%
63%
73%
68%
20% 10% 0% 2006
2007
2008
2009
2010
13
5.4. SZEMPONTOK : „ A fejlődés jellemzői óvodáskor végére”Sikerkritérium A szempontokat elsődlegesen a feladatok határozzák meg .
1.Anyanyelvünk művelése Feladatok : • A gyermek szívesen beszéljen, jellemezze őt a beszédkedv, beszédöröm (így erősödik magabiztossága). • Kommunikációs helyzetekben ( tervezett, spontán )hallgassák meg egymást, tudják kivárni a másikat, beszélgessenek egymással. Tudja gondolatait, érzelmeit verbálisan kifejezni (gondolkodás-kifejezés egyensúlya). • Bátran nyilatkozzon, kérdezzen, mondja el véleményét, mesélje el élményeit. Tudja azt, hogy kérdéseire mindig kap választ ,értse meg a beszédet—értse meg a feladatot. • Értse és alkalmazza a metakommunikáció jelrendszerét, ismerjenek szimbolikus jeleket • Szeresse a könyveket, vigyázzon rá- jusson irodalmi, esztétikai élményekhez • Viselkedjen az óvodai érintkezés, szabályainak, normáinak megfelelően. • A beszédhibákkal küzdő gyerekek is tudjanak fejlődni. • A nemzeti és etnikai kisebbséghez tartozó , valamint migráns gyermekek differenciált támogatása a magyar nyelv elsajátításában .
A fejlődés jellemzői óvodáskor végére (SZEMPONTOK) 1. 2. 3. 4. 5. 6.
A gyerek aktívan használja a tapasztalatok során bővült szókincsét. Szabadon fejezi ki önmagát, közlési vágya érvényesül. Összefüggően beszél, szóismétléssel, kötőszavakkal. Élményét képes elmondani, mondatokban kifejezni. Elbeszélése folyamatos,nem mindig sikerül a történések logikai,időbeli sorrendjét követni. Kommunikációs helyzetekben ( páros, csoportos ) megfelelő beszédfordulatokkal és viselkedési formákkal teremti meg és tartja fenn a kapcsolatot. 7. Befogadó és érdeklődő. Nyugodtan, figyelmesen végig tudja hallgatni az óvónőt, társait. 8. Párbeszédben többnyire kivárja a másik megnyilatkozásait s saját kérdéseit, válaszait ahhoz tudja igazítani. 9. Helyesen tudja használni a nyelvtani kifejezésmódokat, ismeri a használt szavak tartalmát. 10. Beszédét személyiségének és az aktuális helyzet által kiváltott érzelmeknek megfelelő természetes gesztusokkal, arcjátékkal kíséri. 11. Tisztán tudja ejteni a beszédhangokat—egyéni eltérések lehetnek a fogváltással összefüggően. 12. Figyelme, koncentráló készsége fejlődik, gondolkodása fogalmi szintre tevődik. 13. Kialakul a beszédhelyzetekhez és anyanyelvi szabályokhoz illeszkedő, jól érthető, többnyire megfelelő hangsúlyozású, hanglejtésű, hangerejű és sebességű beszéd.
14
2 . Gondozás –egészséges életvitelre nevelés Elsődleges feladatunk az egészséges, barátságos, biztonságos környezet kialakítása , mely lehetővé teszi a gyermek gondozását, testi szükségleteinek, mozgásigényének kielégítését a gyermek egészségének megőrzését, védelmét, edzettségét.
Feladat: • A gyermek tudja kiélni természetes igényeit (tisztálkodási, táplálkozási, mozgási, alvási) testi szükségleteit. • Szükségleteit nyugodtan, egyre önállóbban tudja elvégezni (intimitás). • Szükségleteit, kívánságait tudja jelezni, szóban kifejezni (jó közérzet megalapozása). A gyermek testi szükségleteinek kielégítése során, a gyermekben alapozódjanak azok az egészség - és testi - kulturális magatartáskészségek, szokások, amelyek az egészséges életmódhoz, az egészség megóvásához szükségesek. • Tudja önállóan alkalmazni a testápolás, étkezés, öltözködés fogásait, sorrendjét, szokásait,tudja az ehhez szükséges eszközök helyét, rendjét. • Kulturáltan, megfelelő szokások mellett tudjon étkezni,figyeljen az esztétikus,ízléses terítésre. • Minden gyermek tudja,érezze,hogy szeretik,hogy biztonságban van az óvodában, a csoportjában. • Váljon igényévé a tisztaság, ápoltság, gondozottság, rendezettség, esztétikusság, úgy mint személye (teste, ruházata), mint környezete iránt. • Örömmel, felszabadultan tudja kiélni természetes mozgásigényét. • Nyugodtan, egyéni alvásigényének megfelelően tudjon pihenni. • A gyermek az óvodában eltöltött ideje alatt, helyes életritmust követve, nyugodt, kiegyensúlyozott élettempóban tudjon élni. • A sajátos nevelési igényű gyermekek mindezeket korlátozottságuk határainak megfelelve, kellő segítséget megadva végezzék.
A fejlődés jellemzői óvodáskor végére (SZEMPONTOK) 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7.
A gyermek biztonságérzete erős. A szokások elsajátítása folyamán kialakulnak egészséges életmódbeli készségei, jártasságai. Képessé válik önmaga és társai segítésére. Testi szükségleteit felismeri, kielégíti, ami hozzájárul derűs, félelemmentes közérzetéhez. Megtanul önállóan, felszólítás nélkül tisztálkodni, fogat mosni, fésülködni. A tisztálkodási eszközökre vigyáz, helyére teszi azokat, zsebkendőt önállóan használja. Teljesen önállóan öltözködik, ruháját ki-be gombolja, cipőjét befűzi, beköti. Ruháját összehajtva helyére teszi. Vigyáz ruhája, környezete tisztaságára. Ügyel saját külsejére, megjelenik a szép, ízléses iránti törekvés. Környezetében igyekszik rendet rakni. 8. Ismeri és alkalmazza a higiénés és esztétikus étkezési szokásokat. 9. Biztonságosan használja a kanalat, kést, villát. Étkezés közben halkan beszélget. 10. Önállóan eldönti, hogy mennyi ételt fogyaszt, önállóan tölt vizet a kancsóból. 11. Testileg megfelelően edzett,teherbíró,mozgása összerendezett, jó állóképességgel bír. 15
3.Érzelmi nevelés – szocializáció Feladat : • Érezze, hogy az óvodában szeretik, elfogadják, olyannak amilyen , •
• • • • • • •
•
segítik! Érezzék a „sok
simogató kezet ”, a személyes törődést. A gyermek biztonságban, otthonosan érezze magát az óvodában, a csoportszobában. Szeressen óvodába járni, örömmel tartózkodjon a csoportszobában. Érzelmi biztonságot nyújtó, szeretetteljes, családias,kiegyensúlyozott légkör megteremtése Érezze a kiegyensúlyozott „boldog gyermek” állapotát. A biztonságot nyújtó szokás- és normarendszer magalapozása . Segítse elfogadtatni a gyerekkel a csoport viselkedési szabályait. A gyermek érezze jól magát a csoportban, mert csak így alakulhat ki a pozitív kapcsolat. Találja meg helyét a csoportban, értékelje saját és mások cselekedeteit. Találjon barátra, barátokra, erősödjön kapcsolatfelvevő és megtartó képessége. Érezze az együttesség, összetartozás melegségét. Bízzanak egymásban, óvónőikben,dajkáikban érzelmileg kötődjenek egymáshoz. Gyermekgyermek,felnőtt(óvónő,dajka)-gyermek pozitív érzelmi töltésű kapcsolatának kialakítása. A gyermeknek legyen lehetősége, minél többször érdeklődésüknek megfelelő tevékenységet választani - így önálló döntéseket hozhat és gyakran átélik a belülről táplálkozó kedvet, motivációs állapotot. A nagycsoportos korú gyermekeknek legyen lehetősége külön tevékenységet folytatni (csoportközi szervezés).
A fejlődés jellemzői óvodáskor végére (SZEMPONTOK) 1. Ragaszkodik óvodájához, a kisebb gyermekekhez, felnőttekhez, ezt érzelmekben, szavakban, tettekben ki is nyilvánítja. 2. Igényévé válik a kialakult szokások (viselkedési, cselekvési) betartása. Egymást megkérik a szabályok betartására. 3.A közös tevékenységekben aktívan részt vesz. Elsajátítja a társas együttélés viselkedésnormáit. 4.Szó nélkül segít a másiknak, együtt érez a közösség tagjaival. A közösségért szívesen dolgozik, bízik saját és társai képességeiben. Ébredezik benne a közösségi öntudat, örül a közösen elért sikereknek (Mi tudat). 5.Kialakul a csoportban való élete, társai, barátai iránti érdeklődése. Óvodán kívül is üdvözli a másikat. 6.Kialakulnak az udvariassághoz, az illemhez tartozó szokásai- köszönés, megszólítás, a mással való, máshol való viselkedés, a vendégfogadás, stb. 7.Szavak nélkül is érti környezete jelzéseit, érzéseit. (metakommunikáció) 8.Társaival megértő, fejlődik tolerancia képessége, elfogadja a „másságot”. 9.Ismeri saját képességeit, tudja értékeit, tisztában van hiányosságaival 10.Kapcsolatteremtésben kezdeményező, érdeklődő, alakul szociális beleérző képessége. 11. Igyekszik legyőzni a felmerülő akadályokat. Éretté válik az iskolába lépésre. 16
4. Népi kultúra szellemi, tárgyi elemei
Hagyományőrzés-népszokások
Hagyományőrző életmód szokásőrző tevékenységei, jeles napjai, ünnepnapjai Programunkban igyekeztünk a néphagyomány tárházából válogatva, olyan elemeket beépíteni, amiket a gyerekekhez közel lehet hozni, megfelel életkoruknak, örömteli ingereket, élményeket biztosítanak s ezáltal cselekvésre késztetnek, s a természet szeretetére nevelnek. A néphagyomány-ápoló tevékenységek rendszere áthatja az egész óvodai nevelésünket, színesebbé téve hétköznapjainkat a gyermekek személyiségét gazdagítva. • A mindennapok népszokásainak tevékenységei közül leginkább a földhöz, a természethez, természetes anyagokhoz való kötődést, a felnőttek, gyerekek megbecsülését építettük be. • Népszokásőrző, névnapokhoz kötődő jeles napok - tevékenységeit meghatározott rituálék, szertartások szabályozzák. A gyerekek várják, tudják, hogy mindennek eljön az ideje, s amire minden évben ugyanakkor és ugyanúgy készülnek. A hagyományok ápolása közben történő együttjátszás, együttmunkálkodás, tervezgetés örömtelivé, izgalmassá teszi a várakozás időszakát. • A népi kultúra szellemi, tárgyi alkotásai közül az esztétikai élményeket fokozó alkotások kiválogatása jelent feladatot.
Feladat: • Ismerjék meg a népi kultúra örökségét, szépségeit, értékeit. • Tapasztalják meg a természet változásait. Készítsenek kalendáriumot, tudják néhány jeles nap jelentését (feladatát), figyeljék meg, hogy igazak-e. • Tudjanak játszani népi énekes játékokat, ügyességi és sportjátékokat. Ismerjenek népi mondókákat, találós kérdéseket. • Legyenek aktív részesei a mulatságnak (szüreti, Mihály napi vásárosdi). • Ismerjék az advent jelképeit , koszorút, naptárt - naponta nézzék meg mi a feladatuk az adventi naptár szerint. • Ismerjék az ünnepkörök népszokásait, dalait, játékait, népi körjátékokat, a néptánc óvodásoknak megfelelő elemeit . • Ismerjék a kézművesség egyszerűbb munkafogásait, műveletsorait. Érezzék az „én” csináltam, a kétkezi munka örömét. agyagoznak, szőnek , fonnak, batikolással ismerkednek , játékokat készítenek , gyöngyöt fűznek, papírt hajtogatnak, miközben természetes anyagokat, a gyermekek által gyűjtött terméseket, terményeket, növényeket használnak fel.
A fejlődés jellemzői óvodáskor végére (SZEMPONTOK) 1. 2. 3. 4. 5.
Alkotó kölcsönhatásban él a természettel, ráérez arra, hogy a világot képes alakítani „ az ember része a természetnek , nem ura.”(Népi megfigyelések,bölcsességek ) Felelősséget érez környezetéért. Ismeri a fontosabb jeles napokat ,népszokásokat, ünnepköröket, becsüli a múlt értékeit, Érzelmileg gazdagabbá, értelmileg fogékonyabbá válik a népmesék,népdalok által. Alapozódik benne a környezet és a haza iránti szeretete. 17
5.A játék Feladat: • A gyermek érezze a nyugodt biztonságérzetet keltő, kreatív légkört. • Tudjon szabadon dönteni, választani, hogy mit és hogyan játszik. Tudja elképzeléseit valóra váltani. • Tudja kiélni „társigényét” ötletek elfogadására ösztönzi, az együttjátszás kreatív együttműködést alakít ki, kialakulnak a jó játék hagyományai. • A szabad játék során a gyermek feszélyezettség nélkül tudjon önállóan vagy társaival önfeledten játszani. • A gyerek tudjon játékához megfelelő helyet találni, elbújni, elkülönülni, kuckókat kialakítani, helyeket variálni a csoportszobában, udvaron. • Tudja, hogy minek, hol van a helye. • Tudja, hol van a mese sarok, a bábozás, a TÖPRENGŐ helye, a különböző tevékenységek helye. Tudja a gyűjtött kincseiket hova rakni. • Szabadon, önfeledten játszhasson, saját elhatározása, kedve szerint addig, amíg számára érdekes, élménydús , örömet adó. • Érvényesüljön a szabad játék elsődlegessége , biztosítsa a minél gazdagabb feltételeket (pedagógiai,pszichológiai szakértelemmel alátámasztva). • A jó játékeszközök késztessék a gyermeket fantáziálásra, gondolkodásra, problémamegoldásra, fejlessze kreativitásukat, segítse a koncentrációt . • Tudjon a gyerek válogatni a játékeszközök közül - kicsik a gyakorló játékaik során (pszichikus funkciókat fejleszt), nagyobbak szerepjátékaikhoz szükséges kellékek közül. • A dramatikus játékeszközök ösztönözzék a gyermeket az élmények, tapasztalatok többszöri átélésére, fantáziája szárnyalására ( esztétikus textília, színes lepel, korona ). • Maga is készítsen játékot pl. népi játékeszközöket - rongybabát, falovacskát, csutkababát ,egyéb játékokat. • Újra hasznosítható „hulladékok” gazdag tárházából válogatva is készítsen játékokat.
A fejlődés jellemzői óvodáskor végére (SZEMPONTOK) 1.
A gyermek képes állhatatosan, több napon keresztül egy azon játéktémában együttesen részt venni. 2. Játékában a szerepjáték dominál, megérti, elfogadja játszótársai elgondolásait. 3. Az ismert meséket, saját élményeit többször eljátssza , bábozza, szívesen, kreatívan mókázik. 4. Bonyolult építményeket képes létrehozni, eredményességre törekszik, építmény lemásolására képes . 5. Le tud mondani egy-egy kedves játékszerről. 6. Élvezi a szabályjátékokat, és képes a normák betartására. 7. A barkácsolást maga kezdeményezi az általa választott módon és eszközökkel (újrahasznosítható hulladékok) 8. Társas viselkedésében megjelenik az óvoda által preferált viselkedési szabályok. 9. Interakciója gazdag, kultúrált és érthető. 10. Problémahelyzetekben kreatív megoldásra törekszik. 18
6.Munkajellegű tevékenységek Feladat: • • • • • • • •
A gyerek sajátítsa el azokat a készségeket, jártasságokat, amelyeket a társas együttélést, a közösségi kapcsolatát, kötelességteljesítését pozitívan befolyásolja. A tevékenységek gyakorlásán keresztül a munkajellegű tevékenységeket szívesen végezze, az elvégzett munkát becsülje meg . Érezzen munkája iránt felelősséget, legyen kitartó. A naposi , felelősi ( pl. vízfelelős) munkát önkéntesen vállalja Étkezések után a szokásrendnek megfelelően, mindent tegyen a helyére, (asztalok letörlése, felsöprés). Végezzen önállóan környezetszépítő munkát (játéktisztítás, polcok lemosása...). Vegyen részt a környezetalakító munkában (veteményes-, virágoskert), a kerti szerszámokat önállóan használják. Minden évszakban segítsen a járdák, utak tisztításában. Segítsen a kicsik öltöztetésében, készítsen nekik meglepetéseket. Segítsen a sajátos nevelési igényű gyermekeknek .
A fejlődés jellemzői óvodáskor végére (SZEMPONTOK) 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. 13.
Önállóan szükség szerint végzi a testápolással kapcsolatos teendőit Kultúráltan étkezik Önállóan öltözködik (gombolás és kötéssel próbálkozás) Pontosan megérti ,hogy mit várunk el tőle és azt önállóan teljesíti. A gyermek szeret a többiekkel közösen dolgozni, együttmunkálkodni. Megbecsüli saját és mások munkáját. Alapozódik munka iránti tisztelete, eredményének megbecsülése, fontosságának, hasznosságának értéke. Örül, ha kötelességeit teljesíti. Kitartása, a megkezdett tevékenység befejezésére való igénye, felelősségtudata alakul. Önállóan, igényesen végzi a naposi, felelősi munkát. Szívesen vállalkozik egyéni megbízatások elvégzésére , szívesen segít. Megtalálja helyét a csoportban, a csoport, a közösség hasznos tagjává válik. Óvja, védi, gondozza a környezetében lévő növényeket, állatokat. (Gondoskodási igénye alapozódik.) Életformájává válik a szelektív szemétgyűjtés . Ügyel a takarékos vízhasználatra .
19
7.GYERMEK és a környező világ Feladat: • • • • • • • • • •
Fedezze fel a szűkebb és tágabb környezetet, pozitívan viszonyuljon a természeti - emberi - tárgyi világ értékei iránt. Alapozódjon a természeti és szűkebb lakókörnyezetéhez való pozitív érzelmi viszony. (szülőföld, haza szeretete). A környezet megismerése közben alakuljon, fejlődjön mennyiségi, alaki, nagyságbeli, tér- és síkbeli szemlélete. A gyermekben alapozódjanak a környezettudatos viselkedéshez szükséges készségek, jártasságok. Gazdagodjanak érzelmei a természethez kapcsolódó hagyományőrző tevékenységekkel. Tudjon kulturáltan viselkedni a természetben. Végezzen egyszerű kísérleteket a növényekkel, állatokkal (gilisztafarm , katicabogár altatás), vízzel, levegővel, talajjal. Figyelje meg a fejlődést. (Ok-okozat ) Tudjon gyönyörködni a természetben, évszakokban, növényeikben. Csodálja meg a környezetünkben található esztétikai alkotásokat. Bővüljön meglévő tapasztalatai, ismeretei ,tudja gyakorlatban alkalmazni . A néphagyományok, a családi tárgyi kultúra beépítése , értékeinek megismerése .
A fejlődés jellemzői óvodáskor végére (SZEMPONTOK) 1. 2. 3. 4. 5.
Tudja saját nevét, születési idejét, helyét. Tudja lakcímét, szülei pontos nevét, foglalkozását, óvodája nevét. Ismeri a környezetében lévő intézményeket, szolgáltatásaikat. Gyakorlott az elemi közlekedési szabályok betartásában, ismeri a közlekedési eszközöket. A testrészeket az emberi test felépítésének megfelelően felsorolja. Igényes teste tisztaságára. 6. Különbséget tud tenni az évszakok között, gyönyörködni tud annak szépségében. Felismeri a napszakokat. 7. Ismeri környezete növényeit, gondozását. Tudja, hogy a növények fejlődése és az időjárás között összefüggés van. 8. Ismeri a háziállatokat, vadállatokat, madarakat, bogarakat - ismereteit rendszerezni tudja. 9. Ismeri a viselkedés alapvető szabályait, szokásait. 10. Kialakulóban van azok a magatartási formái, szokásai , amelyek a természeti és társadalmi környezet megbecsüléséhez, megóvásához szükségesek,alakul környezettudatos magatartása.
20
8.Matematikai környezet Feladat 1. A számfogalom előkészítése , megalapozása • Mennyiségek összemérése, hosszúság,magasság,szélesség, vastagság, bőség, tömeg,űrtartalom szerint. • Halmazok összemérése , elemek párosítása .A válogatások során nyíljon mód párosításra , számlálásra , a több –kevesebb –ugyanannyi érzékeltetésére, gyakorlására . • Fedezzék fel a rész - egész viszonyát , a válogatások , mennyiségek bontása során. • Játékos szituációkban számoljanak,bontsanak, mennyiségfogalmuk egyéni fejlettségtől függően a 6-10-ig számkörben mozogjon . • Sorba rendezett elemek helye a sorban , sorszámok megértése. • Mérések különböző egységekkel , hosszúság,terület,tömeg,űrtartalom. 2. Tapasztalatszerzés a geometria körében • Szerezzenek tapasztalatokat gömbölyű és szögletes formákról, érzékeljék ezt testükön, tárgyakon. • Építsenek szabadon és másolással különféle elemekből. • Alkossanak síkban is szabadon, szerezzenek tapasztalatokat síkmértani formákról , fedezzék fel a rész- egész viszonyát. • Használják a logikai játékot , építsenek vele, fedjenek le felületeket. 3. Tájékozódás a térben és a síkban • Irányok azonosítása, megkülönböztetése. • Játékok során figyeljék meg ezeket tükörben , fedezzék fel a tükörkép, szimmetria érdekességét, játszanak sokat a tükörrel. • Próbáljanak meg tájékozódni a labirintusokban is. • Fedezzék fel, hogy a soroztok olyan rendszerek, amelyek életükben is felfedezhetők. • Hozzanak létre változatos sorozatokat,játékokban ,színekkel, hangokkal , mozgással,formákkal.
A fejlődés jellemzői óvodáskor végére (SZEMPONTOK) 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. 13.
Logikus gondolkodása,logikai következtetései életkorának megfelel Problémamegoldó készsége jó. Számfogalma 10-es számkörben mozog Képes halmazokat összehasonlítani , tulajdonság szerint szétválogatni . Helyesen értelmezi és használja az összehasonlítás megítélésének fogalmait: hosszabbrövidebb,kisebb-nagyobb,több-kevesebb….. Ismeri az irányokat, és helyesen értelmezi feladatvégzése során: jobbra-balra,előre-hátra, lent-fent…. Helyesen használja a névutókat . Felismeri a sorba rendezés logikáját ,azt képes jól folytatni, legalább 3 elemszámmal . Az alapvető formákat felismeri , azonosítja : kör,négyzet , téglalap,háromszög. Képes részekből az egészet kirakni. Ismeri az alapvető mértani testeket,azokat képes felismerni és megnevezni(kocka, gömb, téglatest). Van tapasztalata a tükörképről , szimmetriáról. Azonosságokat,különbségeket képes felismerni és megfogalmazni. 21
9.Irodalmi nevelés Feladat: • • • •
•
A gyermek szívesen hallgassa ,tanulja a mondókát, verset, mesét, váljon az irodalmi élmények érzékeny, aktív befogadójává. Az élmények érzelmein keresztül épüljenek be ízlésvilágába, alapozzák meg magyarságát, „kulturális anyanyelvét”. Tudjon mesét kitalálni , mesét folytatni . Az irodalmi élmények befogadását várakozással várja, váljon a gyermek önként vállalt „kötelező” foglalkozásává, igényévé. Alakuljon ki a mese, vers iránti szeretete, érezzen késztetést a mese többszöri meghallgatása után élményei dramatikus feldolgozására, legyen annak élvezői. Az irodalmi élményeken keresztül éljen át sok pozitív érzelmet, örömöt, boldogságot, lelkesedést, csodálkozást, derűt, és élje át a negatív érzéseket, igazságtalanságot, szomorúságot, bánatot is így fejlődik erkölcsi érzéke, ítélőképessége.
A fejlődés jellemzői óvodáskor végére (SZEMPONTOK) 1. 2. 3. 4.
A gyermek szívesen ismételgeti a verseket, mondókákat. Szívesen és önként mesél, bábozik, részt vesz mesedramatizálásban , Tud meséket, történeteket kitalálni, meséket folytatni, mozgásban megjeleníteni. Várja, kéri a mesehallgatást, segít a mesehallgatás feltételeinek megteremtésébe, figyelmesen végighallgatja. 5. Ismeri a könyvespolcon lévő könyveket, könyvek között eligazodik, vigyáz a könyvekre. 6. A mesében elhangzottakról beszélget, véleményt mond (fejlődik erkölcsi érzéke, ítélőképessége). 7. Megjegyez 10 -14 mondókát, 6-8 verset, 15-20 mesét. 8. Szókincse gazdag , fejlődött anyanyelvi kifejezőkészsége , irodalmi szépérzéke. 9. Ismeri a színházi magatartás alapvető szabályait . 10. Igényli a szülői mesélés gyakoriságát
22
10. Zenei nevelés Feladat: • • • • • • •
Szeresse az énekes játékokat, szépen, tisztán tudjon énekelni. Fejlődjön zenei hallása, ritmusérzéke, zenei emlékezete. Tudja felismerni a hangszereket (népi hangszerek), kedvvel hallgassa a hangszeres játékot, használjon ritmushangszert. Formálódjon esztétikai, zenei ízlése, zenei „anyanyelve, mozgáskultúrája. Alakuljon játékos zenei alkotókedve. Érezze a közös éneklés, közös énekes játék örömét. Épüljön be szükségletként a gyermeki személyiség egészébe a zene, mint esztétikum felfedezése, átélése, és létrehozása. A migráns gyermekek hazájának kulturális értékeit is figyelembe vevő dal- és zenei anyag – választás.
A fejlődés jellemzői óvodáskor végére (SZEMPONTOK) 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9.
A gyermek élvezettel játszik énekes játékokat. Tud egyszerű táncos mozgásokat (dobbantás, koppantás, átbújás, párválasztás stb.), szépen megformálni, esztétikusan, kedvvel végezni (népi tánc). A gyermek gátlások nélkül tud egyedül énekelni. Élvezettel hallgatja a zenét, hangszeres előadásokat. Felismeri a dallamot ( kezdő,vagy belső motívumról , dúdolásról, hangszerről,ritmusáról), képes dallambújtatásra. Megkülönbözteti a zenei fogalom párokat (halk-hangos, magas-mély, gyors-lassú...). Ritmushangszereket használ, képes kísérni a csoport énekét. Tud ritmust, mozgást, dallamot rögtönözni. Érzi az egyenletes lüktetést és a dalok ritmusát.
23
11.Vizuális nevelés Feladat: • • • • • •
• •
A gyermek vegye észre s tudjon rácsodálkozni a természet, a környezet szépségeire. Formálódjon a vizuális alkotáshoz, befogadásához szükséges készségei. Kiélhesse tenni akarását, alkotás vágyát, önmegvalósítását. Tudja kifejezni, képben megjeleníteni élmény és fantáziavilágának képeit (önkifejezés), alakuljon kézügyessége, vizuális alkotókészsége. Gazdagodjon tér-, forma-, szín észlelése, képzete, esztétikai érzékenysége a szép iránti fogékonysága, nyitottsága, alakuljon igényessége. (a természet látványa ezt segíti). Ismerje meg és használja a régi gyermekkor játékkészítő és a népi kismesterségeket őrző technikákat, eszközöket. A gyermek jusson el az ösztönös firkálástól a tudatos rajzolásig. Csiszolódjon alkotókészsége, fantáziája, amely kihatással van értelmi képességének fejlődésére is. (alakul képszerű gondolkodása, fogalom-alkotása konkréttá válik. A 4-5 évesek rajzában jelenjen meg az emberábrázolás, a környezet, a tárgyak, a cselekvések saját elképzelés alapján történő megjelenítése. Plasztikai munkája során legyen képesek a formák tagolására. Tudjon kellékeket, alkalmi ajándéktárgyakat készíteni, legyen igénye az ajándékkészítésre, érezze az ajándékozás „örömét.”
A fejlődés jellemzői óvodáskor végére (SZEMPONTOK) 1.
Megfigyeléseit átértelmezi, kompozíciókban tudja alkalmazni, fogalomalkotása konkréttá válik, alkotóképes lesz. 2. A képalkotásban egyéni módon jeleníti meg élményeit, elképzeléseit. 3. Alkotásaira jellemző a részletező formagazdagság, a színek variálása. Színhasználatában érvényesíti a kedvenc színeiket. 4. Örül az egyéni és a közös kompozícióknak. 5. Plasztikai munkája egyéniek, részletezők. 6. Téralakításban, építésben közösen vesz részt. 7. Rácsodálkozik a szép látványra, tud gyönyörködni benne. 8. Értékítéletet tud megfogalmazni , beszélgetni tud az alkotásokról. 9. Önállóan és csoportosan is készít játékokat, ajándékokat, kellékeket. 10. Szívesen vesz részt környezete szépítésében, esztétikus rendjének megőrzésében.
24
12.GYERMEK és mozgás Feladatok: • • •
• • • •
A gyermek a mozgás igényét természetes módon, játékos formában tudja kiélni. Fejlődjön a gyermek térbeli, időbeli, tájékozódási, alkalmazkodó képessége, személyiségének akarati tényezői. Fejlődjenek testi képességei, mozgáskészsége, erősödjön szervezete, ellenálló-képessége , alakuljon ki egyensúlyérzékük, ritmusérzékük, motorikus képességük, (differenciált terheléssel) testséma és helyes testtartásuk. Fejlődjön mozgásműveltsége, mozgáskoordinációja (népi mozgásos , küzdő és egyéb játékok által). Szokjon a rendszeres, aktív mozgáshoz. Alapozódjanak az egészséges életmódra való készségei, jártasságai. Mozgáson keresztül fejődjön értelmi és szociális képességei
A fejlődés jellemzői óvodáskor végére (SZEMPONTOK) 1. 2.
A gyerek szeret mozogni, kitartó a mozgásos játékokban (igényli). Betartja a szabályokat a különböző versenyjátékok során, egészséges versenyszellemmel képes küzdeni. 3. Ismeri az irányokat (jelzés nélkül is) és alkalmazza a jobb-bal kifejezéseket , tud a térben tájékozódni. 4. Tud ütemtartással járni, gimnasztikai gyakorlatokat esztétikusan végezni. 5. Szeret futni, képes 50-100 métert kocogni. 6. Tud labdát vezetni,ütögetni helyben. 7. Mozgása harmonikus ,összerendezett . 8. Ismeri saját testét,testrészeit,képes meg is nevezni,beazonosítani. 9. Fizikai erőnléte,állóképessége életkorának megfelelő. 10. Kialakult a szem-kéz,szem-láb koordinációja . 11. Fejlett az egyensúlyérzéke (tud rollerezni,biciklizni) 12. Képes alkalmazkodni társaihoz,korához képest fejlett az önuralma, toleráns,együttműködő, segítőkész.
25
Záró gondolatok •
A fenti szempontok,a fejlődés jellemzői természetesen csak iránymutatók , több éves folyamat során alakulhat ki és a gyerekek egyénenként és területenként is különböző mértékben érik el az óvodás élet végére. Minden gyermek más , nem egyformán fejlődnek. Egyik énekből kimagasló, könnyen tanulja meg a mondókákat , a másik már számokat ad össze , vagy éppen a betűket is ismeri óvodás létére. A fejlettségi szint mérés egy átfogó képet ad a gyermekről , hogy miből nagyon jó , jó, átlagos , esetleg mit nem ért el (nagyon ritka), miből gyenge.
•
Az óvodában nem folyhat iskola előkészítés . Örülök annak , hogy óvodánkat , úgymond nem iskolásítottuk, szerencsére nem is nagyon várta el ezt tőlünk az iskola . Sajnos az országban előfordulnak ilyen esetek , engedve az iskola , vagy éppen a szülők nyomásának.
•
Nem az a fontos elsősorban , hogy a pedagógus tanítson,hanem az , hogy a gyermek tanuljon . „ Nem a tudás mennyisége,hanem a képességek fejlettsége a fontos. ” Maria Montessori
•
Tehát az óvoda feladata : Vekerdy Tamástól idézve „ JÁTÉKOT , MESÉT, ÉNEKET”, az iskola feladata : a TANULÁS . Az óvodában az iskolaérettség kialakulása minimum 3 éves folyamat eredménye .
•
Az óvodában elsősorban két képességet kell fejleszteni : a kommunikációs és az együttélési képességet / alkalmazkodás , tolerancia , segítőkészség , másság elfogadása, stb/. Ebből a szempontból is előnyt jelent a vegyes életkor . A tudatos és szándékos figyelem képessége , a feladattudat csak később alakul ki , az iskolában.
A gyermek csodálatos ajándék, Mindegyikük valamilyen küldetéssel születik a világra : van aki örömöt varázsol az emberek arcára ,van aki feltalálja a régóta kutatott gyógyszert , van aki vizet talál a sivatag alatt, van aki tetőt emel a házunk fölé ,van aki learatja a búzát ……..mert minden gyermek egy egyedi csoda , egy ígéret .
Thury Attiláné Intézményvezető
Balatonkenese 2011-06-08
26
TUDÁS- ÉS NEVELTSÉGI SZINT MÉRÉS 2011
Egyéni összesítő lap
A gyermek neve :
Dátum :
1.Anyanyelvi nev . % 1 2 3 4 5
2.Gondozás 1 2 3 4
% 5
3.Érzelmi .. 1 2 3 4
% 5
4.Népi kult. % 1 2 3 4 5
1
5.Játék 2 3 4
% 5
6.Munkajellegű % 1 2 3 4 5
1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 100%=
5x13
7.Külső világ 1 2 3 4
5x11
% 5
8.Matematikai 1 2 3 4
5x11
% 5
9.Irodalmi 1 2 3 4
5x5
% 5
10.Zenei 1 2 3 4
5x10
% 5
11.Vizuális 1 2 3 4
5x13
% 5
1
2
1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 100%=
5*10
5*13
5*10
5*9
5*10
%
12.Mozgás
5*12
3 4
5
TUDÁS- ÉS NEVELTSÉGI SZINT MÉRÉS 2011
Csoport összesítő lap
A csoport neve :
Gyermekek száma (gy.sz.):
1.Anyanyelvi nev . % 1 2 3 4 5
2.Gondozás 1 2 3 4
% 5
3.Érzelmi .. 1 2 3 4
% 5
4.Népi kult. % 1 2 3 4 5
1
5.Játék 2 3 4
% 5
6.Munkajellegű % 1 2 3 4 5
1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 100%=
Gy.sz.x5x13
7.Külső világ 1 2 3 4
Gy.sz.x5x11
% 5
8.Matematikai 1 2 3 4
Gy.sz.x5x11
% 5
9.Irodalmi 1 2 3 4
Gy.sz.x5x5
% 5
10.Zenei 1 2 3 4
Gy.sz.x5x10
% 5
11.Vizuális 1 2 3 4
Gy.sz.x5x13
% 5
1
2
3 4
1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13. 100%=
Gy.sz.*5*10
Gy.sz.*5*12
Gy.sz.*5*10
Gy.sz.*5*9
Gy.sz.*5*10
%
12.Mozgás
Gy.sz.*5*12
5
TUDÁS- ÉS NEVELTSÉGI SZINT MÉRÉS 2011
Óvodai
összesítő lap
5.Játék 2 3 4
%
Az összes gyermek száma: 1.Anyanyelvi nev . % 1 2 3 4 5
2.Gondozás 1 2 3 4
% 5
3.Érzelmi .. 1 2 3 4
% 5
4.Népi kult. % 1 2 3 4 5
1
5
6.Munkajellegű % 1 2 3 4 5
1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 100%
Gy.sz.x5x13
7.Külső világ 1 2 3 4
Gy.sz.x5x11
% 5
8.Matematikai 1 2 3 4
Gy.sz.x5x11
% 5
9.Irodalmi 1 2 3 4
Gy.sz.x5x5
% 5
10.Zenei 1 2 3 4
Gy.sz.x5x10
% 5
11.Vizuális 1 2 3 4
Gy.sz.x5x13
% 5
1
2
3 4
1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 100%=
Gy.sz.*5*10
Gy.sz.*5*12
Gy.sz.*5*10
Gy.sz.*5*9
Gy.sz.*5*10
%
12.Mozgás
Gy.sz.*5*12
5
Egy kisgyermek eredménye területenként
TUDÁS- ÉS NEVELTSÉGI 2009 21 GYERMEK 10 TERÜLET ÖSSZESÍTETT DIAGRAMJA
NEM ÉRI EL GYENGE
0 11
ÁTLAGOS JÓ NAGYON JÓ
132 408 1491
1% 6% 0%
20%
NEM ÉRI EL GYENGE ÁTLAGOS JÓ NAGYON JÓ
73%
TUDÁS- ÉS NEVELTSÉGI 2010 34 GYERMEK 10 TERÜLET ÖSSZESÍTETT DIAGRAMJA NEM ÉRI EL
0
GYENGE ÁTLAGOS JÓ NAGYON JÓ
0 204 845 2237 0% 6%
0%
26%
NEM ÉRI EL GYENGE ÁTLAGOS JÓ
68%
NAGYON JÓ
