2 TARTALOM
1. ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK………………………………….…………………………………………………..………5 1.1 A Szervezeti és működési szabályzat célja……………………………………………………………………………5 1.2 A Szervezeti és Működési Szabályzat személyi és időbeli hatálya………………………………...........5 1.3 A Szervezeti és Működési Szabályzat jóváhagyása……………………………………………………..………..5 2. AZ INTÉZMÉNY ÁLTALÁNOS JELLEMZŐI…………………………………………………………………….………..5 2.1 Az alapfokú művészeti iskola……………………………………………………………………………………..………..5 2.2 Az intézmény……………………………………………………………………………………………………………..……….6 2.3 Az alapító okirat…………………………………………..……………………………………………………………..………6 2.4 Az intézmény jogállása és képviselete……………………………………………………………………..…………6 2.5 Az intézmény alaptevékenysége…………………………………………………………………………………………7 2.6 Az intézmény gazdálkodása…………………………………………………………………………………….………….9 2.7 Reklámtevékenység szabályai……………………………………………………………………………….……………9 2.8 Iskola egészségügyi, gyermek-és ifjúságvédelmi feladatokat a tanulók alapiskolájában látják el. Az iskola jellegéből adódóan mindennapos testedzés az intézményben nem történik…………………………………………………………….…………………………..9 3. AZ INTÉZMÉNY SZERVEZETI FELÉPÍTÉSE…………………………………………………….………….….......10 3.1 Az intézmény szervezeti egységei……………………………………………………………..…………………….10 3.2 Az intézmény szervezeti vázrajza………………………………………………………………..…………………..11 3.3 Szervezeti egységek közötti kapcsolattartás rendje…………………………………..…………….………12 3.4 A tagintézménnyel való kapcsolattartás rendje………………………………………………………………15 4. A NEVELÉSI – OKTATÁSI INTÉZMÉNY VEZETÉSE…………..……………………………………………......15 4.1 Az intézmény felelős vezetője……………….…………………………………………………………………………15 4.2 Az igazgató………………………………………………………………………………………………………………..…….17 4.3 Az intézményvezető közvetlen munkatársai………………………………………………………………......17 4.4 Az intézmény vezetése……………………………………………………………………………………………………18 4.5 A vezetők helyettesítésének rendje…………………………………………………………………………….....21 5. AZ ISKOLAI PEDAGÓGIAI MUNKA BELSŐ ELLENŐRZÉSE ……………………………………………..21
3 5.1 Az iskola belső ellenőrzésekor az alábbi követelményeket kell figyelembe venni………......22 5.2 Az ellenőrzést végzők………………………………………………………………………………………………………22 5.3 Az ellenőrzés területei……………………………………………………………………………………………………22 5.4 Az ellenőrzés formái………………………………………………………………………………………………………23 6. A NEVELŐTESTÜLET ÁLTAL ÁTRUHÁZOTT FELADATKÖRÖK, A BESZÁMOLÁS RENDJE………………………………………………………………………………………………..23 7. A NEVELÉSI – OKTATÁSI INTÉZMÉNY MŰKÖDÉSI RENDJÉT MEGHATÁROZÓ DOKUMENTUMOK………………………………………………………………..………………………………….…..24 8. AZ INTÉZMÉNY MUNKARENDJE……………………………………………………………………….…………...24 8.1 Az intézményben alkalmazottak munkarendje……………………………………………………………....24 8.2 A tanév helyi rendje……………………………………………………………………………………………………….25 8.3 A pedagógusok munkarendje…………………………………………………………………………………………25 8.4 Az intézmény tanulóinak munkarendje…………………………………………………………………….……26 8.5 A működés rendje………………………………………………………………………………………………………....26 8.6 A vezetők benntartózkodása………………………………………………………………………………………....27 8.7 A beléptetés és a benntartózkodás rendje azok részére, akik nem állnak jogviszonyban az intézménnyel……………………………………………………………………………27 8.8 Az intézmény helyiségeinek használati rendje…………………………………………………………….....28 9. AZ INTÉZMÉNYI VÉDŐ, ÓVÓ ELŐÍRÁSOK…………………………………………………………………… ..28 9.1 Bombariadó esetén szükséges teendők………………………………………………………………………….29 9.2 Rendkívüli esemény bekövetkeztekor szükséges teendők (árvíz,belvíz)…………………….…..30 10. A PEDAGÓGUSOK ELŐMENETELI ÉS ILLETMÉNYRENDSZERÉVEL KAPCSOLATOS SZABÁLYOZÁS…………………………………………………………………………………………..30 10.1A pedagógusok kiemelt munkavégzéséért járó kereset kiegészítése odaítélésének szempontjai………………………………………………………………………………………………….30 10.2. Az intézményvezetővel szemben megfogalmazott követelmények…………………………..…31 11. AZ INTÉZMÉNYI KÖZÖSSÉGEK, VALAMINT A KAPCSOLATTARTÁS FORMÁI ÉS RENDJE……………………………………………………………………………………………………....32 11.1 Az iskolaközösség…………………………………………………………………………………………………………..32
4 11.2 Alkalmazotti közösség…………………………………………………………………………………………………..32 11.3 Szülői közösség………………………………………………………………………………………………………….…..32 11.4 Iskolaszék………………………………………………………………………………………………………………….…..32 11.5 Igazgatótanács……………………………………………………………………………………………………………….33 11.6 A tanulók közösségei……………………………………………………………………………………………………..33 11.7 Az intézmény közösségeinek kapcsolattartási formái és rendje……………………………………..33 11.8 A szülők tájékoztatásának formái…………………………………………………………………………………..33 12. KÜLSŐ KAPCSOLATOK RENDSZERE, FORMÁJA, MÓDJA…………………………………………….....33 12.1 A kapcsolattartás formái…………………………………………………………………………………..………….34 13. A TANULÓI JOGVISZONY KELETKEZÉSE, MEGSZŰNÉSE………………………………………………….34 13.1 A tanulók felvétele……………………………………………………………………………………………………….34 13.2 Felnőttoktatás………………………………………………………………………………………………….…………..35 13.3 Beiratkozás……………………………………………………………………………………………………………………35 13.4 Az iskolai tanulmányok megszűnése…………………………………………………………………………….35 14. A TANÓRÁN KÍVÜLI FOGLALKOZÁSOK SZERVEZETI FORMÁJA ÉS RENDJE, HAGYOMÁNYÁPOLÁS……………………………………………………………………………………………………36 14.1 Zeneiskolai hangversenyek…………………………………………………………………………………………..36 14.2 Szakmai versenyek……………………………………………………………………………………………………….36 14.3 Tanulmányi kirándulások, zenei táborok, külföldi utak…………………………………………………36 14.4 Az intézményi hagyományok ápolása……………………………………………………………………………37 15. AZ ISKOLAI KÖNYVTÁR MŰKÖDÉSI RENDJE…………………………………………………………………..38 15.1 Az iskolai könyvtár szolgáltatásai…………………………………………………………………………………..38 15.2 Könyvtárhasználati szabályok……………………………………………………………………………………….38 16. TÁJÉKOZTATÁS A PEDAGÓGIAI PROGRAMRÓL, A DOKUMENTUMOK ELHELYEZÉSE……………………………………………………………..……………………………………………………….40 17. ZÁRÓRENDELKEZÉSEK…………………………………………………………………………………………………….40
5
1. Általános rendelkezések 1.1 A Szervezeti és Működési Szabályzat célja A Szervezeti és Működési Szabályzat határozza meg a közoktatási intézmény szervezeti felépítését, az intézményi működés belső rendjét, a belső és külső kapcsolatokra vonatkozó megállapításokat és mindazokat a rendelkezéseket, amelyeket jogszabály nem utal más hatáskörbe. Az SZMSZ a kialakított cél és feladatrendszerek, tevékenységek, csoportok és folyamatok összehangolt működését, racionális és hatékonykapcsolati rendszerét tartalmazza.
1.2 A Szervezeti és Működési Szabályzat személyi és időbeli hatálya A Szervezeti és Működési Szabályzat és a mellékleteit képező egyéb belső szabályzatok, igazgatói utasítások betartása az intézmény valamennyi dolgozójára és tanulójára nézve kötelező érvényűek. A Szervezeti és Működési Szabályzat a fenntartó jóváhagyásával lép hatályba és határozatlan ideig szól.
1.3 A Szervezeti és Működési Szabályzat jóváhagyása. A Csomasz Tóth Kálmán Alapfokú Művészeti Iskola felépítésére és működésére vonatkozó szabályzatot az intézmény vezetőjének előterjesztése alapján a nevelőtestület 2012.december -én elfogadta. Az elfogadáskor a jogszabályban meghatározottak szerint az Iskolaszék véleményezési jogot gyakorol.
2. Az intézmény általános jellemzői 2.1. Az alapfokú művészeti iskola OM azonosítója: 200474 neve: Csomasz Tóth Kálmán Református Alapfokú Művészeti Iskola székhelye: 3643 Dédestapolcsány Hunyadi út 11. Elérhetősége: tel/fax 06-48-501-212, 501-213 e-mail címe:
[email protected] honlapja:www. csomasz.tirek.hu
tagintézménye: Csomasz Tóth Kálmán Református Alapfokú Művészeti Iskola Felsőzsolcai Tagintézménye 3561 Felsőzsolca Sport u. 2.
6 telephelyei: •
Lévay József Református Gimnázium és Diákotthon, 3530 Miskolc Kálvin J. u. 2.
•
Miskolc Diósgyőri Református Általános Iskola, 3534 Miskolc, Nagy Lajos király útja 14.
•
Általános Iskola, 3779 Alacska, Kossuth út 50.
•
Lajos Árpád Általános Iskola, 3643 Dédestapolcsány, Ságvári út 29/31
•
Göőz József Általános Iskola, Napköziotthonos Óvoda és Könyvtár, Aszaló, Rákóczi út 72.
•
Jókai Mór Összevont Általános Művelődési Központ, Szilvásvárad, Egri út 8.
•
Jókai Mór Összevont ÁMK Tagintézménye Általános Iskola 3349 Nagyvisnyó Ifjúság út 1.
•
Tompa Mihály Református Általános Iskola 3700 Kazincbarcika Alsóvárosi körút 39/A
•
Kazinczy Ferenc Református Általános Iskola 3561 Felsőzsolca Sport u. 2. (tagintézmény)
•
Szent István Katolikus Általános Iskola 3561 Felsőzsolca Szent István út 2.
2.2. Az intézmény alapítója és fenntartója: Tiszáninneni Református Egyházkerület címe: 3525 Miskolc Kossuth Lajos u. 17.
2.3. Az alapító okirat száma: 518/70/55-1/2004. kelte: 2004. március 19. módosítása: 2005. augusztus 25. 2007. július 27. 2009. március 25. 2012. május 30. (619/2012.)
2.4. Az intézmény jogállása és képviselete:
Önálló jogi személyiségű egyházi intézmény. Kiadmányozás joga: az igazgatót illeti meg, melyet külön szabályzatban átruházhat.
7 Az intézmény bélyegzőinek lenyomata, felirata: Csomasz Tóth Kálmán Református Alapfokú Művészeti Iskola 3643 Dédestapolcsány Hunyadi u. 11.
Hosszúbélyegző:
Körbélyegző:
Az intézményi bélyegző használatára az igazgató jogosult. A közoktatási intézmény képviselője az intézményvezető, aki esetenként külön megbízást adhat az intézmény képviseletére valamely munkatársnak.
Az intézmény tagintézménnyel rendelkezik. A tagintézmény bélyegzőinek lenyomata, felirata: Csomasz Tóth Kálmán Református Alapfokú Művészeti Iskola Felsőzsolcai Tagintézmény 3561 Felsőzsolca Sport u. 2. Hosszúbélyegző:
Körbélyegző:
A tagintézmény bélyegző használatára a tagintézmény-vezető jogosult.
2.5. Az intézmény alaptevékenysége: 85203 alapfokú művészetoktatás
2.5.1.Az intézményben az alapító okiratban meghatározottak szerint zeneművészet, táncművészeti, képző és iparművészeti ágban - az „Alapfokú művészetoktatás követelményei és tantervi programja” alapján készített – helyi tantervben, pedagógiai programban meghatározott művészeti nevelés és oktatás folyik, amely megalapozza a művészi kifejezőkészségeket, illetve előkészít, felkészít a szakirányú továbbtanulásra.
8 2.5.2.Az egyes művészeti ágak szerinti tanszakokat, az évfolyamok számát és a felvehető maximális tanulólétszámot az intézmény alapító okirata határozza meg.
2.5.3.Alaptevékenység ellátása székhelyen és telephelyeken az alapító okirat rendelkezése szerint: a, Székhelyen (Dédestapolcsány) zeneművészeti ág
b, Lévay József Református Gimnázium, Miskolc telephelyen zeneművészeti ág, képző- és iparművészeti ág kerámia, festészet tanszak.
c, Miskolc Diósgyőri Református Általános Iskola telephelyen táncművészeti ág néptánc tanszak
d, Alacska telephelyen (szünetel) zeneművészeti ág
e, Dédestapolcsány Általános Iskola telephelyen táncművészeti ág néptánc tanszak
f, Aszaló telephelyen képző- és iparművészeti ág festészet tanszak
g, Szilvásvárad telephelyen képző- és iparművészeti ág kerámia tanszak
h, Nagyvisnyó telephelyen zeneművészeti ág
i, Kazincbarcika telephelyen zeneművészeti ág, táncművészeti ág néptánc tanszak
j, Felsőzsolcai Tagintézményben, telephelyen zeneművészeti ág
9
2.6.Az intézmény gazdálkodása Az alapító okirat rendelkezése szerint naptári évre összeállított és a fenntartó által jóváhagyott költségvetés alapján részben önálló gazdálkodási jogkörrel rendelkezik. Az intézmény önálló bérgazdálkodási és eszközgazdálkodási jogkörrel rendelkezik. Kötelezettségvállalási és az utalványozási jogkört az intézmény vezetője gyakorolja. Az intézményt Áfa-kötelezettségnem terheli.
Az intézmény azonosító számai
Adószáma:
18445846-1-05
Statisztikai számjele:
852055205
Bankszámla vezetője:
OTP Bank
Számlaszáma:
11734152-20030243 IV-B-13/637-7/2012
Működési engedély száma: Az alaptevékenység forrásai: •
normatív állami támogatás
•
egyházi kiegészítő normatív támogatás
•
az intézmény saját bevételei
•
önkormányzati támogatások
2.7.Reklámtevékenység szabályai Az iskola reklámtevékenységet nem folytat, nem vállal. Zenei alkalmak illetve az intézmény tanulmányi tevékenységét segítő egyéni vállalkozók (pl. kotta és hangszer eladásával, felújításával foglalkozó stb.) hirdetései kerülhetnek ki a hirdetőtáblára.
2.8.Iskolaegészségügyi,
gyermek
és
ifjúságvédelmi
feladatokat
a
tanulók
alapiskolájában látják el. Az iskola jellegéből adódóan mindennapos testedzés az intézményben nem történik.
3. A vezetők és a szervezeti egységek közötti kapcsolattartás rendje, formája, a vezetők közötti feladat megosztás
10
3.1. Az intézmény szervezeti felépítése, szervezeti egységei A közoktatási intézmény belső szervezeti egységeinek, vezető szintjeinek meghatározásánál legfontosabb alapelv, hogy az intézmény feladatait zavartalanul és zökkenőmentesen láthassa el a követelményeknek megfelelően.
3.1.1. Az intézmény egyszemélyi felelős vezetője az igazgató. Az igazgató és az igazgatóhelyettes mellett egy iskolatitkár és egy gazdasági vezető működik. Kisegítő alkalmazott a székhelyen egy takarító, egy karbantartó.
3.1.2. Az intézmény tagintézménnyel rendelkezik. A tagintézmény élén a tagintézményvezető áll. A tagintézmény-vezető az igazgató közvetlen munkatársa, saját tagintézményét irányítja és azért szakmai felelősséggel tartozik.
3.1.3. A nevelőtestület a nevelési - oktatási intézmény pedagógusainak közössége, nevelési-oktatási kérdésekben az intézmény legfontosabb tanácskozó és határozathozó szerve. A nevelőtestület tagjai az intézmény valamennyi pedagógus munkakört betöltő alkalmazottai, valamint a nevelő-oktató munkát közvetlenül segítő felsőfokú végzettségű dolgozói.
3.1.4. A nevelési oktatási intézmény nevelőtestülete a nevelési és oktatási kérdésekben, az intézmény működésével kapcsolatos ügyekben, valamint a törvényben és egyéb jogszabályokban meghatározott kérdésekben döntési, egyébként pedig véleményező és javaslattevő jogkörrel rendelkezik. A hatályos jogszabályok részletesen ismertetik a nevelőtestület döntési és egyéb jogköreit.
3.1.5. Az intézményben szakmai munkaközösségek működnek. Az oktatási-nevelési intézmény pedagógusainak szakmai, módszertani munkaközösségei segítséget adnak az intézményben folyó oktató-nevelő munka tervezéséhez, szervezéséhez, ellenőrzéséhez.
Az intézményben működő szakmai munkaközösségek: Négy szakmai munkaközösség működik. A szakmai munkaközösség vezetőjét az igazgató bízza meg, a munkaközösség kezdeményezése alapján. A megbízás határozatlan időre szól. A munkaköri megbízás tartalmazza az évenkénti felosztást.
11 A szakmai munkaközösségek tevékenysége A nevelőtestület feladatainak átruházása alapján, a pedagógiai programmal és az éves munkatervvel összhangban a szakmai munkaközösségek feladatai: • szakterületét érintően véleményezi az intézményben folyó oktató-nevelő munka színvonalát, minőségét, • fejlesztik az oktatás tartalmát, tökéletesítik a módszertani eljárásokat, • kialakítják az egységes követelményrendszert, felmérik, értékelik a tanulók tudásszintjét, • javaslatokat adnak a költségvetésben előirányzott szakmai célra fordítható pénzeszközök felhasználásához, • támogatják a pályakezdő pedagógusok munkáját, • szervezik a pedagógusok továbbképzését, • véleményezik a pedagógus álláshelyre beérkezett pályázati anyagokat, • végzik a versenyek szervezését, lebonyolítását. • A szakmai munkaközösség véleményt alkot a Pedagógiai program és a Továbbképzési program elfogadásánál
3.1.6. Az igazgató mellett titkárság működik. A titkársághoz tartozik az iskolatitkár és a gazdasági ügyintéző. 3.1.7. Az alkalmazotti közösség tagjai az intézmény vezetői, pedagógusai, ügyintézői és kisegítő dolgozói. Vezetője az intézmény igazgatója
3.2. Az intézmény szervezeti vázrajza Fenntartó (Igazgatótanács)
Igazgató
Igazgatóhelyettes, Tagintézmény-vezető
gazdálkodás (fenntartó)
Titkárság: Gazdasági ügyintéző, iskolatitkár
Munkaközösség vezetők
pedagógusok
pedagógusok
12
• Igazgatóhelyettes hiányában a munkaközösség vezetők vállalhatnak igazgatóhelyettesi feladatokat.
3.3.
Szervezeti egységek közötti kapcsolattartás rendje
3.3.1. Nevelőtestületi értekezlet Az intézmény pedagógiai szervezeti egységei (igazgató, szakmai munkaközösségek) közötti rendszeres
szakmai
kapcsolattartás
a
munkaterv
szerint
ütemezett
nevelőtestületi
értekezleteken, illetve a rendkívüli nevelőtestületi értekezleten valósul meg. A nevelőtestület értekezleteit az iskola munkatervében meghatározott napirenddel és időponttal az iskola igazgatója hívja össze.
A tanév során a nevelőtestület az alábbi állandó értekezleteket tartja: • tanévnyitó és tanévzáró értekezlet • félévi és év végi osztályozó értekezlet • őszi és tavaszi nevelési értekezlet • információs és továbbképzési értekezletek Rendkívüli nevelőtestületi értekezlet hívható össze az intézmény lényeges problémáinak megoldására, amennyiben a tantestület egyharmada kéri, valamint ha az intézmény igazgatója, vagy az érdekvédelmi szervezetek vezetősége szükségesnek látja. Ha az iskolaszék a szülői közösség a diákok kezdeményezik a nevelőtestület összehívását, annak elfogadásáról a nevelőtestület dönt.
A nevelőtestület döntései A nevelőtestület döntéseit és határozatait - a jogszabályban meghatározottak kivételével nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel hozza. A szavazatok egyenlősége esetén az igazgató szavazata dönt. A döntések és határozatok az intézmény iktatott anyagába kerülnek.
A nevelőtestület véleményét ki kell kérni: • az intézmény költségvetésében szakmai célokra rendelkezésre álló pénzeszközök felhasználásának megtervezésekor, • az intézmény beruházási és fejlesztési terveinek megállapításában, • az iskola felvételi követelményeinek meghatározásakor, • a külön jogszabályban meghatározott ügyekben.
13
3.3.2.
Az alkalmazotti közösség értekezlete az intézmény valamennyi
dolgozójának együttműködési színtere. Az alkalmazotti közösség értekezletét össze kell hívni: - a hatályos jogszabályok alapján a fenntartói döntések előtt az intézmény megszüntetésével, átszervezésével,
feladatának
megváltoztatásával,
nevének
megállapításával,
költségvetésének meghatározásával és módosításával, vezetőjének megbízásával és a megbízás
visszavonásával
kapcsolatos
fenntartói
intézkedések
tervezetének
véleményezése, valamint - az intézmény minőségirányítási programja véleményezése céljából. Az intézmény igazgatója dönthet úgy, hogy más ügyben is összehívja az alkalmazotti közösséget.
3.3.3.
Szakmai munkaközösségi értekezletek
A szakmai munkaközösség dönt: •
a munkaközösség működési és döntéshozatali rendjéről,
•
éves munkaprogramjáról,
•
szakmai ellenőrzési tervéről,
•
az iskolai versenyek programjáról;
Véleményezi szakterületén: •
a pedagógiai programot, a művészeti ág helyi tantervét, a továbbképzési programot
•
taneszközök, tanulmányi segédletek kiválasztását,
•
felvételi követelmények meghatározását,
•
a nevelőtestület által átruházott ügyeket;
•
javaslatot tesz az eszközbővítési tervekre.
3.3.4. A telephelyekkel való kapcsolattartás rendje •
A székhelyen működő iskolatitkár és az igazgató helyettes közvetlen kapcsolatban állnak a más telephelyeken tanító kollégákkal, gondoskodnak arról, hogy mind a pedagógusokat, mind a tanulókat érintő tájékoztatások egy időben jussanak el az érintettekhez.
•
A
munkaközösség
kapcsolattartás.
vezetőjének
egyik
feladata
a
telephelyekkel
való
14 3.3.5.Az iskolaszékkel való együttműködés •
Az iskolaszékkel való együttműködés szervezése az igazgató feladata.
•
Az igazgató gondoskodik az iskolaszék működési feltételeinek biztosításáról, ezen belül a megállapodás szerinti helyiség használatáról, az ülések jegyzőkönyvének vezetéséről, az iratok kezeléséről és megőrzéséről.
•
Az intézmény igazgatója és az iskolaszék képviselője az együttműködés tartalmát és
formáját
évente
az
intézményi
munkaterv,
illetve
az
iskolaszék
munkaprogramjának egyeztetésével állapítják meg. •
Az iskolaszék képviselőjét meg kell hívni a nevelőtestületi ülés azon napirendi pontjának
tárgyalásához,
amelyekben
az
iskolaszéknek
egyetértési
vagy
véleményezési jogosultsága van. •
Ha az iskolaszék az intézmény működésével kapcsolatos valamely kérdésben véleményt nyilvánított, vagy a nevelőtestület hatáskörébe tartozó ügyekben javaslatot tett, a nevelőtestület tájékoztatásáról, illetőleg a vélemény és a javaslat megtárgyalásáról az igazgató gondoskodik. Az ülésre meghívja az iskolaszék képviselőjét.
A tagintézményben szülői szervezet működik. 3.3.6. A szülői szervezet iskolaszintű képviselőjével a tagintézmény-vezető tart kapcsolatot. 3.3.6.1.Azokban az ügyekben amelyekben a szülői szervezetnek az SZMSZ vagy a jogszabály véleményezési jogot biztosít, a véleményt a tagintézmény-vezető kéri meg az írásos anyagok átadásával.
3.3.7. A szülői szervezet részére biztosított jogok: a,
véleményezési jogkört gyakorol a Közoktatási törvényben meghatározottak szerint.
b, véleményezési joga van: a működési szabályzatnak a szülőket is érintő rendelkezéseiben, a Házirend megállapításában, a szülőket anyagilag is érintő kérdésekben, a tankönyvrendelésben, az Oktatási Minisztérium anyagilag nem támogatott tanulmányi versenyek benevezésében, a szülői értekezletek napirendjének meghatározásában.
3.4. A tagintézménnyel való kapcsolattartás rendje
15 •
Az intézmény igazgatója közvetlen kapcsolatban áll a tagintézmény-vezetőjével. Havonkénti
megbeszéléseken
történik
az
intézmény
vezetésével,
a
tagintézménnyel kapcsolatos információk átadása.
4.A nevelési-oktatási intézmény vezetése 4.1. Az intézmény felelős vezetője Az intézmény vezetőjének jogállását a fenntartóval kötött munkaszerződés, a Munka Törvénykönyve, a Magyar Református Egyház Közoktatási Törvénye valamint a Közoktatásról szóló törvény és a Köznevelési törvény határozza meg. Az igazgató köteles biztosítani, hogy az általa vezetett intézmény a Magyarországi Református Egyház Alkotmányának, törvényeinek megfelelően és erkölcsi értékei szellemében, a Magyarország Alaptörvénye (Alkotmánya) és törvényei szerint működjék.
4.1.1. Az iskola vezetője felelős •
az intézmény szakszerű és törvényes működéséért,
•
az ésszerű és takarékos gazdálkodásért,
•
az intézmény ellenőrzési, mérési, értékelési és minőségirányítási programjának működéséért,
•
a tanulóbalesetek megelőzéséért
•
az intézmény pedagógiai munkájáért,
•
a nevelő és oktató munka egészséges és biztonságos feltételeinek megteremtéséért
•
a tanulmányok alatti vizsgák, meghallgatások (osztályozó, különbözeti, javító vizsga, művészeti alapvizsga és művészeti záróvizsga) jogszabálynak megfelelő előkészítéséért, lebonyolításáért és rendjéért,
•
a felvétellel, átvétellel, továbbá a tanulói jogviszony Kt. 75. § szerinti megszűnésével, megszüntetésével kapcsolatos eljárás, döntés jogszerűségéért,
•
az állami normatíva igénylésével és elszámolásával kapcsolatos fenntartónak nyújtott előkészítő adatszolgáltatás helyességéért,
•
a középtávú pedagógus-továbbképzési program és az éves beiskolázási terv elkészítéséért és a továbbképzéssel kapcsolatos feladatok végrehajtásáért,
•
a közoktatási információs rendszerrel kapcsolatos tájékoztatási feladatokért
16 •
az intézmény tanügyigazgatási munkájáért, ügyintézésének, iratkezelésének és tanügyi
nyilvántartásai
kezelésének
szabályosságáért,
az
intézményi
adatszolgáltatásért, az adattovábbításra vonatkozó előírások érvényesítéséért, •
a jogszabályok által a vezetőhöz utalt feladatok ellátásáért
4.1.2. Gyakorolja a munkáltatói jogokat és dönt az intézmény működésével kapcsolatos minden ügyben, amelyet jogszabály nem utal más hatáskörbe. A dolgozók foglalkoztatására, élet és munkakörülményeire vonatkozó kérdések tekintetében jogkörét a jogszabályban előírt egyeztetési kötelezettség megtartásával gyakorolja.
4.1.3. Dönt az intézmény működésével kapcsolatban minden olyan ügyben, amelyet jogszabály, illetve jelen szabályzat nem utal más hatáskörébe.
4.1.4. A közoktatási intézmény vezetője képviseli az intézményt. Jogkörét esetenként vagy az ügyek meghatározott körében helyettesére, vagy az intézmény más dolgozójára átruházhatja.
4.1.5. A nevelési oktatási intézmény vezetőjének feladatkörébe tartozik: •
a nevelőtestület vezetése
•
a művészeti nevelő - oktató munka irányítása és ellenőrzése
•
a nevelőtestület jogkörébe tartozó döntések előkészítése, végrehajtásuk szakszerű megszervezése
•
a rendelkezésre álló költségvetés alapján a nevelési oktatási intézmény működéséhez szükséges személyi és tárgyi feltételek biztosítása
•
az Igazgatótanáccsal, iskolaszékkel, a munkavállalói érdekképviseleti szervekkel való együttműködés
•
a nemzeti, egyházi és iskolai ünnepek
munkarendhez igazodó, méltó
megszervezése •
a tanulóbalesetek megelőzésével kapcsolatos tevékenység irányítása.
4.2. Az igazgató •
megbízza az intézménybe jelentkezők meghallgatását végző bizottság tagjait, javaslatuk mérlegelésével dönt a tanulók felvételéről,
•
beosztja a munkaközösség vezetők véleményének figyelembevételével az új tanulókat az oktatást végző tanárhoz,
17 •
engedélyezi az új tanulók beosztását más tanárhoz,
•
engedélyezi a két vagy több évfolyam tanulmányi követelményeinek egy tanévben, illetve az előírtnál rövidebb idő alatti teljesítését,
•
dönt az intézmény eszközeinek kölcsönzéséről
•
kijelöli az osztályozó és a különbözeti vizsga időszakát, engedélyt adhat arra, hogy a tanuló ettől eltérő időpontban tegyen vizsgát,
•
megbízza az osztályozó és különbözeti vizsga elnökét és tagjait
•
előkészíti a tanév rendjében foglalt időpontra a művészeti alapvizsgát és a záróvizsgát
a
jogszabályban
foglaltak
szerint:
időben
gondoskodik
a
vizsgabizottság összeállításáról. Tagjait az Országos szakértői névjegyzéken szereplő szakértők közül kéri fel, a vizsgabizottság elnökének kijelölésére megkeresi az Országos Közoktatási Értékelési és Vizsgaközpontot. Gondoskodik a vizsga lebonyolítási rendjének megismertetéséről, a vizsgáztatás során ellenőrzi a vizsga rendjének megtartását, megszervezi a vizsgaeredmények kihirdetését, gondoskodik a törzslapok és a bizonyítványok egyeztetéséről, aláírja és aláíratja a vizsga iratait.
4.3. Az intézményvezető közvetlen munkatársai Az igazgató feladatait közvetlen munkatársai közreműködésével látja el, akik a következők: •
igazgató helyettes, tagintézmény-vezető
•
szakmai munkaközösségek vezetői
•
gazdasági ügyintéző, iskolatitkár
Az igazgatóhelyettest és a tagintézmény-vezetőt a tantestület véleményezési jogkörének megtartásával az igazgató nevezi ki. Megbízást az intézmény határozatlan időre kinevezett pedagógusa kaphat. A megbízás határozatlan időre szól.
Az igazgató közvetlen munkatársai munkájukat munkaköri leírásuk alapján, az igazgató közvetlen irányítása alatt végzik. Munkaköri leírásuk az SZMSZ mellékletét képezik. Az intézményvezető közvetlen munkatársai az igazgatónak tartoznak felelősséggel és beszámolási kötelezettséggel.
18 4.4. Az intézmény vezetése Az intézmény vezetőjének munkáját (irányító, szervező, ellenőrző, értékelő tevékenységét) vezető beosztású, a szakmai munkaközösségek vezetői és az érdekképviseleti szervek képviselői segítik, meghatározott feladatokkal, jogokkal és kötelezettségekkel. Ezek: •
Igazgatóhelyettes, tagintézmény-vezető
•
szakmai munkaközösségek vezetői
•
gazdasági ügyintéző, iskolatitkár
Az intézmény vezetője mellett a fentiek, mint törzskari testület konzultatív, véleményező és javaslattévő jogkörrel rendelkeznek. Az iskola törzskara rendszeresen (általában havonta) megbeszéléseket tart. Az intézmény törzskarának tagja ellenőrzési feladatokat is ellátnak az igazgató meghatározása szerint, illetve az általuk képviselt szervezetben.
4.4.1. Az igazgatóhelyettes Vezetői megbízását az igazgatótól kapja. Kötelező óraszámát a közoktatási törvény állapítja meg. Vezetői tevékenységéért vezetői pótlékban részesül. Közreműködik: •
a művészeti nevelő és oktató munka irányításában,
•
a felvételi alkalmassági és a tanulmányok alatti meghallgatások, vizsgák megszervezésében,
•
a művészeti alapvizsga és művészeti záróvizsga előkészítésében, szervezésében, lebonyolításában,
•
az iskolai hagyományok megőrzésével összefüggő feladatokban,
•
a pedagógus-továbbképzéssel és a minőségbiztosítással kapcsolatos feladatokban,
•
a hangszerállomány kezelésének ellenőrzését,
•
a naplók, a leltárak, a nyilvántartások és az elszámolások vezetésének, az iratok
Ellátja:
kezelésének, a dokumentációk megőrzésének ellenőrzését, •
versenyek, bemutatók szervezését,
•
a hiányzó pedagógus helyettesítőinek kijelölését,
•
akadályoztatása esetén helyettesíti az igazgatót,
•
szervezi a nevelőtestületi értekezlet előkészítését,
•
irányítja intézményi szinten az iratkezelést.
19 4.4.2. A tagintézmény-vezető Vezetői megbízását az igazgatótól kapja. Kötelező óraszámát a közoktatási törvény állapítja meg. Vezetői tevékenységéért vezetői pótlékban részesül. A tagintézmény vezető az igazgató közvetlen munkatársa, felelősséggel vesz részt az iskolakoncepció kialakításában, a tervek elkészítésében, a kitűzött célok megvalósításában, végrehajtás ellenőrzésében. Munkájával és magatartásával hozzájárul a nyugodt iskolai élet és demokratikus légkör kialakításához. Saját tagintézményének munkáját szervezi és irányítja, és azért szakmai felelősséggel tartozik. Közreműködik a Pedagógiai Program, Szervezeti és Működési Szabályzat és a Házirend elkészítésében.
A nevelő-oktató munka irányításában • •
részt vesz az iskola éves munkatervének elkészítésében gondoskodik a Házirend betartásáról
•
segíti a szakmai munkaközösségek munkáját
•
a Pedagógiai Program elemeit tervszerű és rendszeres belső vizsgálatokkal is kontrollálja; ezen elemzések és tapasztalatok alapján félévkor és a tanév végén értékeli a tantestület munkáját, azt velük elfogadtatja, majd eljuttatja az intézmény igazgatójának
•
ellenőrzi a nevelőmunka színvonalának és eredményességének alakulását
felelős: •
a rendezvények, ünnepélyek rendjéért, színvonaláért
•
a vizsgák (osztályozó, javító, év végi) zökkenőmentes lebonyolításáért
•
a helyettesítések megszervezéséért
•
különös gonddal segíti a pályakezdő pedagógusok munkáját
•
közvetlenül irányítja és felügyeli a tanárok és technikai dolgozók munkáját
•
gondoskodik a munkafegyelem és a törvényesség megtartásáról, a munkaköri leírását vétkesen megszegő dolgozó törvényes felelősségre vonásáról
•
az igazgató felkérésére képviseli az intézményt a különböző szakmai, társadalmi, érdekvédelmi szervezetek rendezvényein
•
szervezi a közművelődés területén jelentkező (hangverseny, bemutató, kiállítás) szerepléseket
•
az igazgatóval a mindenkori feladatoknak megfelelően kölcsönösen tájékoztatják egymást a végzett munkáról és feladatokról
•
napi kapcsolatot tart fenn a hatáskörébe közvetlenül tartozó dolgozókkal
•
kapcsolatot tart a tagintézmény életét érintő szervezetekkel
20 4.4.3.A szakmai munkaközösség-vezetők Megbízásukat az igazgató adja a szakmai munkaközösség kezdeményezése alapján egy évre. A megbízás többször is meghosszabbítható. Kötelező óraszámukba heti egy óra beszámít, és a tevékenység ellátásáért pótlékban részesülnek.
Feladata: •
a szakmai munkaközösség döntési és véleményezési jogkörébe tartozó ügyek előkészítése, szervezése,
•
a munkaközösség képviselete szakmai megbeszéléseken, egyéb fórumokon.
•
összeállítja az intézmény pedagógiai programja és munkaterve alapján a munkaközösség éves programját
•
irányítja a munkaközösség tevékenységét, felelős a munkaközösség szakmai munkájáért,
•
módszertani és szakmai értekezleteket tart, bemutató foglalkozásokat szervez,
•
összefoglaló elemzést, értékelést, beszámolót készít a nevelőtestület számára (igény szerint az igazgató részére) a munkaközösség munkájáról,
•
elbírálja és jóváhagyásra javasolja a munkaközösség tagjainak tanmeneteit, felügyeli az előrehaladást, a követelményeknek való megfelelést,
•
javaslatot
tesz
a
tantárgyfelosztásra,
a
szakmai
továbbképzésekre,
a
munkaközösségi tagok jutalmazására, átsorolására, kitüntetések adományozására, •
ellenőrzi a munkaközösségi tagok szakmai munkáját, munkafegyelmét, intézkedést kezdeményez az igazgatónál,
•
képviseli a munkaközösséget az intézményen belül és kívül,
•
bekapcsolódik a pedagógus teljesítményértékelési rendszer működtetésébe,
•
kezdeményezheti az iskolák közötti munkaközösségek megalakulását
•
javaslatot tesz az iskolai tankönyvrendelés elkészítésekor
21 Kapcsolattartásért Kapcsolattartás
Kapcsolattartás
Ellenőrzés,
Dokumentálás
felelős
módja
gyakorisága
értékelés
módja
Munkaközösség-
Szervezett
Havi
vezetők
megbeszéléseken
alkalommal
végző
és napi
munkaközösség-
igazgató-
egyszeri Ellenőrzést
munkakapcsolatban vezetői
Feljegyzés, jelenléti ív
helyettes,
megbeszéléseken, tagintézménynapi
vezető,
gyakorlatban
igazgató.
folyamatosan
Értékelés szóban és az éves pedagógus minősítésnél írásban
4.5. A vezetők helyettesítésének rendje 4.5.1. kizárólagos
Az igazgatót akadályoztatása esetén – az azonnali döntést nem igénylő, hatáskörébe
tartozó
ügyek
kivételével
–
teljes
felelősséggel
az
igazgatóhelyettes helyettesíti, aki az igazgató tartós távolléte esetén gyakorolja az igazgató kizárólagos jogkörébe tartozó hatásköröket is. Tartós távollétnek minősül a legalább kéthetes, folyamatos távollét.
4.5.2.
Az igazgató és az igazgatóhelyettes egyidejű akadályoztatása esetén az
igazgató helyettesítését az igazgató által kijelölt szakmai munkaközösség vezetője látja el.
4.5.3.
Az igazgatóhelyettes öt napot meghaladó helyettesítéséről az igazgató
intézkedik. 4.5.4.
A tagintézmény-vezetőt akadályoztatása esetén az igazgató által kijelölt
pedagógus helyettesíti.
22
5. Az iskolai nevelő-oktató munka belső ellenőrzése •
A belső ellenőrzési rendszer átfogja az iskolai nevelő - oktató munka egészét. Egyrészt biztosítja, hogy az ellenőrzés során felmerült hibák feltárása időben megtörténjen, másrészt fokozza a munka hatékonyságát. A folyamatos belső ellenőrzés megszervezéséért, hatékony működtetéséért az iskola igazgatója a felelős, ezen túlmenően minden felelős beosztású dolgozó a maga területén.
•
Az ellenőrzéshez, mérésekhez, ellenőrzési tervet készítenek, ezt ütemezik a pedagógiai program és az éves munkaterv alapján. Az ellenőrzésről értesítik az ellenőrzésre kerülő területek felelőseit, hogy azok a munkát előkészíthessék, segíthessék. A bejelentett ellenőrzéseken kívül alkalomszerűen, ill. az ellenőrzés természetének megfelelően bejelentés nélkül is sor kerülhet.
•
A pedagógiai munka ellenőrzése a szakmai munkaközösség által kidolgozott területeken és módszerekkel folyik.
•
A művészeti nevelő-oktató munka belső ellenőrzése a tanítási órákon kívül kiterjed a nem kötelező (választható) tanórai, valamint a tanórán kívüli foglalkozásokra is.
•
A pedagógiai munka ellenőrzése a szakmai munkaközösség által kidolgozott területeken és módszerekkel folyik.
•
Rendkívüli ellenőrzést kezdeményezhetnek az általános igazgatóhelyettes, a tagintézmény-vezető (igazgatóhelyettes), a szakmai munkaközösség-vezetők, a tanszakvezetők, az iskolaszék, illetve a szülői szervezet (közösség).
5.1. Az iskola belső ellenőrzésekor az alábbi követelményeket kell figyelembe venni: •
Segítse elő az iskola feladatkörében az oktatás minél hatékonyabb kielégítését.
•
Az ellenőrzések során a tantervi követelményeknek megfelelően kérje számon az eredményeket a pedagógusoktól.
•
Segítse
a
szakmai,
gazdálkodási
és
egyéb
feladatok
legésszerűbb,
leggazdaságosabb ellátását, továbbá a belső rendet, a tulajdon védelmét. •
Legyen a fegyelmezett munka megvalósításának eszköze.
•
Támogassa a helyi kezdeményezéseket, ugyanakkor kellő időben jelezze az intézmény működése során felmerülő megalapozatlan, vagy helytelennek minősülő intézkedéseket, tévedéseket, hibákat, hiányosságokat is.
•
Segítse a vezetői utasítások végrehajtását.
23 •
Járuljon hozzá a hibák, hiányosságok, szabálytalanságok megelőzéséhez, a gazdálkodás javításához.
5.2.Az ellenőrzést végzők •
az intézmény vezetője
•
az igazgatóhelyettes, tagintézmény-vezető
•
a munkaközösségek vezetői
5.3.Az ellenőrzés területei •
pedagógiai, szervezési, tanügy-igazgatási feladatok ellenőrzése
•
időszakos, állandó, kiemelt és speciális ellenőrzések
•
tanórai, tanórán kívüli foglalkozások, megbeszélések, írásos dokumentumok, tanulói produktumok, mérések.
5.4.Az ellenőrzés formái •
óraellenőrzés, foglalkozások ellenőrzése
•
beszámoltatás
•
eredményvizsgálatok, felmérések (koncertek, beszámolók)
•
helyszíni ellenőrzések
A belső ellenőrzés általánosítható tapasztalatait – a feladatok egyidejű meghatározásával – nevelőtestületi értekezleten összegezni és értékelni kell.
6. A nevelőtestület által átruházott feladatkörök, a beszámolás rendje •
A nevelőtestület a feladatkörébe tartozó ügyek előkészítésére vagy eldöntésére tagjaiból meghatározott időre vagy alkalmilag bizottságot hozhat létre, illetve egyes jogköreinek gyakorlását átruházhatja a szakmai munkaközösségekre, az iskolaszékre vagy a diákönkormányzatra. Az átruházott jogkör gyakorlója köteles a nevelőtestületet tájékoztatni azokról az ügyekről, amelyekben a nevelőtestület megbízásából járt el.
•
A tanulók fegyelmi ügyeiben való döntés céljából a nevelőtestület fegyelmi bizottságot hoz létre. A fegyelmi bizottság állandó tagjai: az intézmény igazgatója,
24 változó tagjai: igazgatóhelyettes, a tanuló szaktanára és még egy pedagógus, aki a tanulót tanítja. A fegyelmi eljárás részletes szabályait a Házirend tartalmazza. •
A tagintézmény-vezető (igazgatóhelyettes), a szakmai munkaközösség-vezetők az éves munkájukról szóló beszámoló során adnak számot a nevelőtestületnek az átruházott hatáskörök gyakorlásáról. Az igazgató a tanulói fegyelmi ügyekről a tanévzáró nevelőtestületi értekezleten ad tájékoztatást.
7.
A
nevelési-oktatási
intézmény
működési
rendjét
meghatározó
dokumentumok Az intézmény törvényes működését az alábbi, a hatályos jogszabályokkal összhangban álló dokumentumok határozzák meg: •
Alapító Okirat
•
Pedagógiai Program
•
Szervezeti és Működési Szabályzat
•
Éves munkaterv
•
Alkalmazotti Szerződés
•
Házirend
•
Működési engedély
8. Az intézmény munkarendje 8.1. Az intézményben alkalmazottak munkarendje: •
A református közoktatásban alkalmazottak körét a Magyarországi Református Egyház Közoktatási Törvénye (1995. évi I. törvény) 47-55§, a Közoktatási törvény 15.§, az alkalmazási feltételeket és a munkavégzés egyes szabályait a 16.§ és a 17.§ rögzíti.
•
Az intézményben alkalmazottak munkarendjét, munkavégzésének és díjazásának egyes szabályait az 1992 évi XXII. Törv. (Munka Törvénykönyve), valamint az 1992. évi XXXIII. Törv. (A közalkalmazottak jogállásáról) szóló rendezi.
25 8.2.A tanév helyi rendje
8.2.1.
A tanév szeptember 1-től a következő év augusztus 31-ig tart. A tanítási
év szorgalmi idejének első és utolsó napját a miniszteri rendelettel megegyezően az igazgató határozza meg. Év végi beszámolókat a szorgalmi időszak utolsó három hetében lehet szervezni, melynek időpontját előzetes egyeztetés után az igazgató jelöli ki. Az intézményben a tanévet tanévzáró hangversennyel zárjuk.
8.2.2.
A tanév helyi rendjét a nevelőtestület az éves munkatervben határozza
meg. Ennek megfelelően az alábbiakról dönt: •
A nevelő, oktató munka lényeges tartalmi vonatkozásairól, pl: az új tanév feladatairól.
•
Az iskolai szintű rendezvények tartalmáról és időpontjáról.
•
A tanítás nélküli munkanapok időpontjáról és programjáról.
•
A vizsgák rendjéről.
•
A tanév tanórán kívüli foglalkozásairól.
•
Az éves munkaterv jóváhagyásáról.
•
A házirend módosításáról.
8.3.A pedagógusok munkarendje: •
A pedagógusok munkaideje kötelező órából, valamint a felkészülésre fordított, a nevelő-oktató munkával összefüggő feladatok ellátásához szükséges időből áll.
•
A pedagógus a napi munkarendjét maga állítja össze, és az igazgató hagyja jóvá. Az órarendet a naplóban naprakészen kell vezetni, az esetleges változásokat azonnal korrigálni.
•
A pedagógus munkából való távolmaradását legkésőbb az adott munkanapokon 10 óráig köteles bejelenteni.
•
A tanítási nap cseréje, az órák órarendtől való eltérő időben való megtartására az igazgató ad engedélyt.
•
A pedagógus saját intézménye tanulóját magántanítványaként nem taníthatja.
26
8.4.Az intézmény tanulóinak munkarendje Az intézményi rendszabályokat a Házirend tartalmazza. Ennek betartása a tanulók számára kötelező. Erre minden tanuló saját maga, másodsorban a pedagógusok ügyelnek. A házirendet - az intézmény igazgatójának előterjesztésére - a nevelőtestület fogadja el, a törvényben meghatározott testületek véleményezésével.
8.5.A működés rendje •
Az intézmény nyitvatartási rendje szorgalmi időszakban: 700-tól 2000-ig
•
Szülőket érintő rendezvényeket csak az általános munkaidőn kívül lehet szervezni
•
Az intézménybe más helységből bejáró tanulóknak a közlekedési eszközök indulásáig megfelelő, télen fűtött helyiséget kell biztosítani.
•
A tanulók az iskola hangszereit gyakorlás céljából igazgatói engedéllyel használhatják a nyitvatartási időn belül, de csak abban az esetben, ha ezzel a tanítást nem akadályozzák.
•
A tanulók az iskolába egyénenként eltérő időben, nem szervezetten járnak. Az iskola nem köteles kíséretről gondoskodni.
•
A félévi beszámolók nyilvánosak, azon minden érdeklődő részt vehet.
•
Intézményi szintű rendezvényeken a pedagógusok és a tanulók jelenléte kötelező, az alkalomnak megfelelő öltözékben (énekkar sötét alj, fehér blúz vagy ing, hangszeres fellépők alkalmi ruha).
•
Felsőbb szervek óralátogató tagjait az igazgató kísérje el a tanítási órára.
8.5.1.
A tanítás helyi rendje
•
A tanítás 800 órától 2000 óráig tarthat.
•
A tanulók óráit úgy kell beosztani, hogy azok ne ütközzenek közismereti iskolájuk tanítási óráival, ill. munkarendjével.
•
Az egyéni órák beosztásánál ügyelni kell, hogy a távolabb lakó - bejáró - tanulók órái lehetőség szerint kapcsolódjanak a csoportos órákhoz.
•
A csoportos órákat szünet közbeiktatásával kell megtartani. Kivételes esetben az igazgató ettől eltérően is rendelkezhet.
27 •
Ahol a tanulók többsége távol lakik az iskolától, vagy a tanítás helyétől, ill. komoly ok indokolja, a csoportos órákat heti egy alkalomra össze lehet vonni. Kivéve: szolfézs előképző 1. valamint a B tagozatos órákat.
•
A hangszeres órák egyéni oktatásban folynak. "A" tagozaton heti kétszer 30 perc, "B" tagozaton heti kétszer 45 perc. Komoly indok esetén az egyéni órákat „A” tagozaton heti egy alkalomra össze lehet vonni, kivéve az előképző évfolyamokat.
•
A csoportos órák időtartama heti kétszer 45 perc. Az órákat a hét két napjára arányosan kell elosztani, pl: hétfő-csütörtök, kedd-péntek. Kivételes esetben szombaton is lehet tanítani. Erre engedélyt az igazgató ad.
•
A csoportos órák tanulólétszáma a zeneművészeti ágban maximum 15 fő, más művészeti ágakban maximum 20 fő. A 8 fős létszám alá csökkent csoportokat össze lehet vonni. Ahol ez indokolt az igazgató kisebb létszámú csoportok indítását engedélyezheti.
8.6.A vezetők benntartózkodása Az iskola nyitvatartási idején belül a heti 40 órás munkaidő figyelembevételével az igazgató, vagy az igazgatóhelyettes közül egy vezetőnek az intézményben kell tartózkodnia. •
Az igazgató általában 10 órától 18 óráig tartózkodik az iskolában. Akadályoztatása esetén a helyettes tartózkodik az intézményben.
•
A nyitva tartás kezdetétől a vezető beérkezéséig az igazgató helyettes jogosult és köteles az intézmény működési körében szükségessé váló halaszthatatlan intézkedések megtételére. A vezető távozása után a szervezett foglalkozást tartó pedagógus tartozik felelősséggel az intézmény rendjéért.
•
A tagintézményben a tagintézmény-vezető általában 10 órától 18 óráig tartózkodik. Akadályoztatása esetén az általa megbízott pedagógus tartózkodik az intézményben.
8.7.A beléptetés és a benntartózkodás rendje azok részére, akik nem állnak jogviszonyban az intézménnyel: •
Külső látogatók az iskolában folyó nevelő-oktató munkát nem zavarhatják.
•
A szülő számára a szaktanár engedélyezheti a benntartózkodást, vitás esetekben az igazgató dönt.
28 •
A nyitvatartási időben ügyintézés miatt a székhelyen működő titkárság (iskolatitkár) 15.30-ig fogadja az iskolával jogviszonyban nem álló, külső személyeket.
•
A fenntartó képviselőit, a pedagógiai-szakmai szolgáltató, illetve más hivatalos személyeket elsősorban az igazgató fogadja,
•
Az intézmény igazgatója által engedélyezett rendezvények közönségét a kijelölt helyen kell fogadni. Az engedély (szerződés) tartalmazza a benntartózkodás szabályait, a vagyonvédelemre vonatkozó előírások megtartásával kapcsolatos kötelezettséget.
•
Olyan személy számára, akinek semmilyen kapcsolata nincs az intézménnyel, a belépést
és
benntartózkodást
az
igazgató
engedélyezheti.
Az
igazgató
akadályoztatása esetén engedélyt a helyettesítő személy adhat.
8.8.Az intézmény helyiségeinek használati rendje •
Az iskola épületét címtáblával, a termeket a Magyar Köztársaság és a Református Egyház címerével lehet ellátni.
•
Az iskola minden dolgozója és tanulója felelős: ⇒ a közösségi tulajdon védelméért, állagának megőrzéséért ⇒ az iskola rendjének és tisztaságának megőrzéséért ⇒ az energiatakarékos felhasználásáért ⇒ a tűz és balesetvédelmi, valamint munkavédelmi szabályok betartásáért
•
Vagyonvédelmi okokból az üresen hagyott termeket zárni kell.
•
Továbbiakról a házirend rendelkezik.
9. Az intézményi védő, óvó előírások. •
A közoktatási, köznevelési törvény jogot biztosít a tanulónak arra, hogy az iskolában biztonságban és egészséges környezetben neveljék és oktassák.
•
Az intézményben előforduló balesetek megelőzése a nevelőtestület minden tagjának kötelessége.
•
Az iskolai házirend rendelkezik az intézményben tartózkodás során elvárható viselkedésről.
•
A balesetek megelőzése érdekében a tanév első tanítási napján a tanulókkal ismertetni kell a házirendet, és balesetvédelmi oktatást kell tartani. Ezt az
29 előképzős tanulóknál a szolfézs, hangszeres tanulóknál a főtárgy tanár, tánc- és képzőművészeti ág tanszakain (néptánc, kerámia) a csoportot vezető tanár végzi. Külön ki kell térni az adott hangszer speciális balesetvédelmi előírásaira. A balesetvédelmi oktatás tényét a naplóba és a tájékoztató füzetébe be kell jegyezni, azt a tanulóval alá kell íratni. •
A tanév folyamán történő tanulmányi kirándulás, opera-, múzeum-, illetve színházlátogatás előtt a szaktanár külön oktatást tart az utazással és egyéb baleseti forrásokkal kapcsolatosan. Az elhangzott oktatásról jegyzőkönyvet kell felvenni, és azt az intézmény titkárságára a rendezvény előtt kell leadni.
•
Ha a tanulót baleset éri, a vele való foglalkozást tartó tanár kötelessége az elsősegélynyújtás, az intézkedés és a baleseti jegyzőkönyv felvétele, melyet az intézmény vezetőjének kell leadni.
•
Amennyiben
a
balesetet
az
intézmény
nem
pedagógus
munkakörben
foglalkoztatott alkalmazottja észleli, az elsősegélynyújtást és a szükséges intézkedéseket neki is azonnal meg kell tennie. •
Tűzriadót a tűzriadó terv szerint kell tartani.
•
Minden tüzet, még az eloltottat is jelenteni kell a tűzoltóság és a fenntartó felé.
9.1. Bombariadó esetén szükséges teendők •
Bombariadó esetén intézkedést a székhelyen működő iskolában az igazgató hozhat. Akadályoztatása esetén az SZMSZ-ben szabályozott helyettesítési rend szerint kell eljárni.
•
Halasztást nem tűrő esetekben, katasztrófa-helyzetben a közvetlen veszély elhárításáról az azt észlelő alkalmazott köteles minden tőle telhetőt megtenni, amelyről beszámol az intézmény igazgatójának.
•
Figyelmeztető jelzés: kiabálás
•
Bombariadó esetén a legfontosabb feladat az épület kiürítése a tűzriadó terv alapján, a gyerekek biztonságos távolságban való elhelyezése a székhelyen (templomkert, vásártér), a telephelyeken az épület közelében lévő biztonságos helyen.
•
További felügyeletükről is gondoskodni kell mindaddig, amíg nem lehet őket hazaengedni.
30 •
Az intézményben tartózkodó felelős vezető (ennek hiányában a bent tartózkodó pedagógus) értesíti a rendőrséget, valamint a fenntartót, amennyiben az igazgató nincs benn, őt is.
•
Állagmegóvás érdekében szükséges az áramtalanítás és a gázcsap elzárása.
•
Az épületbe visszatérni csak a vizsgálat lezárta után szabad.
•
A bombariadóról, a hozott intézkedésekről az igazgató rendkívüli jelentésben értesíti a fenntartót.
9.2.Rendkívüli esemény bekövetkeztekor szükséges teendők (pl. árvíz, belvíz) Rendkívüli eseményen kell érteni minden olyan eseményt, amelynek bekövetkeztét előre nem lehet látni. •
Az eljárás megegyezik a bombariadó esetén szükséges teendőkkel.
10. A pedagógusok előmeneteli és illetményrendszerével kapcsolatos szabályozás 10.1. A pedagógusok kiemelt munkavégzésért járó kereset-kiegészítése odaítélésének szempontjai az intézményben Az intézményben az a pedagógus részesülhet a kiemelt munkavégzésért járó kereset – kiegészítésből, aki a munkaköri faladatok tartósan kiemelkedő színvonalú teljesítése mellett a tehetséggondozás területén kiemelkedő eredményeket ér el, akinek a tanulója: •
országos vagy nemzetközi versenyen, fesztiválon vett részt
•
megyei versenyen helyezésben részesül
•
helyi versenyeken díjat kap
•
rendszeresen, színvonalasan részt vesz a helyi iskolai hangversenyeken, rendezvényeken
Az elbírálás szempontjai még a következők: •
átlagon felüli színvonalú munka
•
a továbbtanulásra való felkészítés hatékonysága
•
a hátrányos helyzetű tanulókkal való eredményes foglalkozás, felzárkóztatás
•
szakmai ismeretek, tudás gyarapítása és átadása iskolai, területi és országos fórumokon
31 •
aktív részvétel az intézmény szakmai programjának tervezésében, végrehajtásában, értékelésében
Olyan pedagógus kaphatja: •
akire példamutató magatartás, pedagógus etika jellemző
•
munkáját korszerű ismeretek birtokában, szakmai igényességgel végzi
•
a jó közösségi szellem kialakításában aktívan közreműködik,
•
erkölcsileg fedhetetlen, őrködik a közélet tisztasága felett,
•
közreműködik, szerepet vállal a helyi művészeti, közösségi, kulturális életben,
•
tapasztalatainak átadásával segíti fiatal kollégái munkáját,
•
a közösség munkájában aktívan részt vesz, feladatokat vállal és azokat jó színvonalon teljesíti,
•
a szakmai munkájához szorosan kapcsolódó adminisztratív és egyéb feladatait pontosan ellátja,
•
fellépéseket vállal
10.2.Az intézményvezetővel szemben megfogalmazott követelmények •
Az intézmény működtetése tartósan magas színvonalon. Ezen belül kiemelten:
Az intézmény működésének megtervezése, megszervezése, a végrehajtás irányítása. Az intézményen belüli kommunikációs, információs rendszer működtetése. A szakmai hatáskör gyakorlásának színvonala: a szakmai vezetői programok minősége, realitása, összhangja az intézmény a település lehetőségeivel, elvárásaival, a megvalósítás eredményessége. A gazdálkodás vagyonműködtetés hatékonysága, célorientáltság, takarékosság, ésszerűség A törvényesség betartása: törvények, állami, önkormányzati rendeletek, intézményi szabályzatok ismerete, betartása. Hatékony iskolavezetés: a szülők elégedettsége, az intézmény kihasználtsága, keresettsége, pozitív megítélése. A jó munkahelyi klíma megteremtése, a dolgozók bevonása a feladatok tervezésébe és végrehajtásába.
32 A kiemelt munkavégzésért járó kereset-kiegészítés odaítéléséről az igazgató dönt, a költségvetés függvényében. Javaslatot elsősorban az elmúlt tanév időszakára nézve, valamint az elfogadott szempontok alapján minden év június 15-ig a tantestület tagjai tesznek. Az igazgató a döntés előtt a munkaközösség vezetőkkel külön egyezteti a javaslatokat.
11. Az intézményi közösségek, valamint a kapcsolattartás formái és rendje 11.1. Az iskolaközösség Az alkalmazott, szülői és tanulói közösségek összessége.
11.2. Alkalmazotti közösség Az iskola nevelőtestületéből és az intézmény alkalmazotti jogviszonyban álló valamennyi dolgozójából áll. Az intézmény minden alkalmazottjának- tekintet nélkül arra, hogy milyen vallású és milyen munkakörben dolgozik- figyelembe kell vennie, hogy református keresztyén közösség munkatársa, és köteles megjelenésével, megnyilatkozásaival, valamint életvitelével segíteni a tanulók evangéliumi hit és erkölcs szerinti nevelését.
11.3. Szülői közösség A szülőknek joga és kötelessége, hogy gyermeke színvonalas szellemi-lelki-testi gondozásában az intézménnyel együttműködjék, és abban részt vállaljon. Az oktatási, köznevelési törvény hatályos bekezdései rendelkeznek a szülői közösségekről. Ennek alapján a szülők meghatározott jogaik érvényesítésére szülői közösséget hozhatnak létre. A szülői közösség dönt saját szervezeti és működési rendjéről.
11.4. Iskolaszék Az iskolában folyó nevelő, oktató munka segítésére a nevelőtestület, a szülők és a fenntartó ill. az intézmény működésében érdekelt szervezetek együttműködésének előmozdítására iskolaszék alakulhat. Tagjai: a nevelőtestület a szülők és a diákok azonos számú képviselete. A fenntartó 1 főt delegál. Az iskolaszék alakuló ülésén megválasztja tisztségviselőit és megállapítja működési rendjét.
33 11.5. Igazgatótanács Az Igazgatótanács segíti az intézmény rendeltetésszerű működését, gyakorolja a fenntartó által rá ruházott jogokat. Az Igazgatótanács hivatalból kinevezett és négy a Közgyűlés által hat évre választott tagból áll. Hivatalból kinevezett tagjai a következők: •
a fenntartó elnöksége által delegált tagok (a Tiszáninneni Református Egyházkerület főgondnoka , elnökként a főjegyző)
•
a fenntartó iskolaügyi bizottságának titkára
•
a fenntartó iskolaügyi tanácsosa
•
az intézmény igazgatója, gazdasági vezetője, egy pedagógus
11.6. A tanulók közösségei A tanulók a tanulóközösségek az érdekeik képviseletére diákönkormányzatot hozhatnak létre. A diákönkormányzat hiányában a növendékek az iskolaszékbe delegálhatnak képviselőket. A diákönkormányzat tevékenysége a tanulókat érintő valamennyi kérdésre kiterjed.
11.7.Az intézmény közösségeinek kapcsolattartási formái és rendje Az intézmény különböző közösségeinek munkáját az igazgató fogja össze. A kapcsolattartás rendszeres időpontjait a munkaterv tartalmazza.
11.8. A szülők tájékoztatásának formái •
Az iskola az év folyamán a munkatervben meghatározott időpontokban szülői értekezleteket tart. Év elején összevont, az első és a második félévben tanszaki szülői értekezleteket, melyeket lehetőleg tanszaki hangversennyel kötünk össze. A pedagógusok a szülői értekezleteken kívül is fogadhatják a szülőket előzetes megbeszélés alapján, ahol tájékoztatást adhatnak a tanuló előmeneteléről.
•
Valamennyi pedagógus köteles a tanulóra vonatkozó minden érdemjegyet és írásos bejegyzést a naplón kívül a tanuló tájékoztató füzetében is feltüntetni. A bejegyzéseket dátummal és aláírással kell ellátni.
12. Külső kapcsolatok rendszere, formája, módja •
Az intézmény rendszeres kapcsolatot tart a fenntartóval, valamint azokkal az iskolákkal, ahová a tanulók járnak a székhelyen és telephelyeken az általános
34 iskolával, az adott települések önkormányzataival, a Tiszáninneni Református Egyházkerület által fenntartott Intézményeivel és az ország egyéb református intézményeivel, a többi Művészetoktatási Intézménnyel. •
Rendszeres kapcsolatot tart az intézmény a Bartók Béla Zeneművészeti Szakközépiskolával és a Miskolci Egyetem Bartók Béla Zeneművészeti Intézetével.
12.1. A kapcsolattartás formái •
az iskolák rendezvényein való szereplés,
•
megegyezés alapján telephelyeinken terem és eszközök biztosítása iskolánk számára
•
nyílt nap
•
versenyek
•
koncertek
Az intézményt külső kapcsolataiban az igazgató képviseli. Az intézmény vezetője ezen feladatait megoszthatja, átadhatja a külső kapcsolattartás jellegétől függően közvetlen munkatársainak és más személyeknek eseti, vagy állandó megbízás alapján.
13. A tanulói jogviszony keletkezése, megszűnése 13.1. A tanulók felvétele •
Az iskolába az vehető fel, aki rendelkezik az adott művészeti ághoz szükséges adottságokkal. Jelentkezni az erre a célra rendszeresített nyomtatvánnyal lehet. Az intézmény felvételi meghallgatást tart, melynek időpontjáról a helyi szokásoknak megfelelően, de legalább harminc nappal korábban előre a lakosságot tájékoztatja
•
A felvételi vizsgát az intézmény pedagógusaiból álló bizottság előtt kell letenni. A bizottság javaslatot készít az intézményvezető részére, a felvételről az igazgató dönt.
•
A hangszertanulást megelőzi az óvodáskorúaknál a kiselőképző, az általános iskola első és második osztályos tanulóinál az előképző foglalkozás. Ezzel párhuzamosan fakultatív jelleggel hangszer tanulására is van lehetőség. Az előképző kihagyásával hangszeres osztályba vehető fel az a tanuló, akiről a
35 felvételi vizsgán megállapították, hogy az előképző anyagának megfelelő tudással rendelkezik és hangszertanulásra alkalmas. •
Magasabb hangszeres osztályba vehető fel az a tanuló, aki magánúton, vagy zeneoktatói munkaközösségben, vagy máshol megfelelő hangszeres tudásra tett szert. Osztályba sorolására a felvételi bizottság tesz javaslatot az igazgatónak, aki ennek alapján dönt.
•
Felvételi nélkül vehető fel az a tanuló, aki az előző évet egy másik művészeti iskolában eredményesen befejezte és tanulmányaiban nincs megszakítás.
13.2. Felnőttoktatás Abban az esetben is, ha az intézménybe jelentkező a 18. életévét betöltötte, lehetőség van felvételére.
13.3. Beiratkozás Az iskolába az új és a régi tanulóknak egyaránt minden évben be kell iratkozni. Régi tanuló a beiratkozásnál a bizonyítványát nyújtja be. A beiratkozás ideje: a tanévzárót követő két munkanap. A beiratkozásról szóló felhívást a beiratkozás előtt legalább harminc nappal közzé kell tenni. Azok a tanulók, akik a beiratkozás napján elfogadható indok alapján nem tudnak megjelenni,
azt
a
tanévnyitás
előtti
munkanapon,
pótbeíratáskor
megtehetik.
Lakóhelyváltozás, vagy egyéb rendkívüli indok miatt a tanuló a tanév közben is kérheti felvételét, átvételét egy másik művészeti iskolába.
13.4. Az iskolai tanulmányok megszűnése Törölni kell a tanulók névsorából azt a tanulót, aki: •
fő és melléktárgyakból összesen 10 órát igazolatlanul hiányzott, és erről az iskola a szülőt legalább két alkalommal írásban értesítette.
•
A tanév végén hangszeres főtárgyból elégtelen osztályzatot kapott,
•
Tanév közben bejelentette, hogy kimarad. Kiskorú tanulónál a szülő írásbeli beleegyezése, vagy személyes bejelentése szükséges.
•
Törölni kell azt a tanulót is, akinek tanulói jogviszonya jogerős fegyelmi határozattal szűnt meg.
36
14. A tanórán kívüli foglalkozások szervezeti formája és rendje, hagyományápolás 14.1. Zeneiskolai hangversenyek •
Növendékhangverseny, évente legalább négy alkalommal.
•
Tanári koncertek, évente egy -két alkalommal. A növendék és tanári koncertek házi, vagy nyilvános rendezvények, ingyenesek, vagy belépődíjasok. Helyszínei a kultúrházak és a református templomok illetve a befogadó közismereti iskolák.
•
Hangverseny meghívott vendégekkel, melynek célja, hogy a tanulók és a települések érdeklődő lakossága minél több színvonalas produkciót halljon.
A hangversenyeken való részvétel a tanulók számára kötelező. Más, nem az iskolában megrendezett műsoron a tanulók csak a főtárgy tanár tudomásával és engedélyével szerepelhetnek. A felkérést legalább három héttel előbb az érintett nevelők tudomására kell hozni.
14.2.Szakmai versenyek •
A szakmai versenyek célja: a kiemelkedő teljesítményekre való ösztönzés. A versenyek formái: iskolai, megyei, területi (regionális), országos. Az iskola tanulói csak olyan rendezvényen vehetnek részt, melyet az év megkezdése előtt meghirdettek. Az igazgató a tanszakvezetők, szaktanácsadók bevonásával ellenőrizni kell, hogy a területi, országos versenyeken csak megfelelő felkészültségű tanulók vegyenek részt.
•
A résztvevő tanulókat a verseny idejére közismereti iskolájuktól ki kell kérni. Az igazgató gondoskodik arról, hogy a győztes, illetve helyezést elért tanuló eredményeit mind az iskolában, mind a közismereti iskolájában megismerjék.
14.3. Tanulmányi kirándulások, zenei táborok, külföldi utak •
Az iskolában tanulmányi kirándulásnak minősülnek különösen az egyes csoportok kölcsönös látogatásai, cserehangversenyek, a zenei versenyeken való részvétel, a hangverseny és operalátogatások. A tanulmányi kirándulások az oktató – nevelő munka szerves részét képezik, azt a munkatervben rögzíteni kell.
37 •
Tanítási napon szervezett tanulmányi kiránduláshoz a közismereti iskola hozzájárulása szükséges. Tanulmányi kirándulás alkalmával annyi kísérőtanárt kell biztosítani, amennyi a biztonságos lebonyolításhoz szükséges, de legalább 15 tanulónként egy nevelőt. Ha a tanulók szereplésére is sor kerül, akkor biztosítani kell a szaktanárok részvételét. Önként vállalkozó szülők bevonhatók, de a tanári felügyeletet nem helyettesíthetik.
•
Nyári illetve tavaszi szünetben zenei tábort lehet szervezni, melynek legfőbb célja: a közösségi nevelés, a kis együttesek, kamaracsoportok, zenekar fejlesztése, felkészítése.
A kísérő tanárok, valamint a szakmai versenyeken résztvevő tanulók költségtérítéséről az iskolának kell gondoskodnia.
14.4. Az intézményi hagyományok ápolása •
Az iskola eddigi hagyományainak ápolása, ezek fejlesztése, bővítése, valamint az iskola jó hírnevének megőrzése öregbítése az iskolaközösség valamennyi tagjának joga és kötelessége. A hagyományok ápolásával kapcsolatos teendőket és időpontokat az iskola munkatervében határozzuk meg.
•
Az iskola évkönyvet vezet, melyben rögzítjük az iskola pedagógusainak és tanulóinak névsorát, valamint az év jelentős eseményeit.
14.4.1.Az intézmény hagyományai közé tartozó rendezvények •
Tanévnyitó Istentisztelet
•
Karácsonyi koncert
•
Farsangi koncert
•
Decemberi vizsgakoncertek
•
Tanszakonkénti háziversenyek
•
Növendék hangversenyek (magyar zeneoktatás napi kamarazenei hangverseny)
•
Települési rendezvényeken való fellépések
•
Megemlékezés az iskola névadójáról, Csomasz Tóth Kálmánról
•
Tanévzáró hangverseny
•
Egyházkerületi Zsoltáréneklési Verseny
•
Hangszerbemutató óvodásoknak
•
Tanári koncert
38
15. Az iskolai könyvtár működési rendje •
Az iskolai könyvtár az intézmény pedagógiai tevékenységéhez szükséges dokumentumok rendszeres gyűjtését, feltárását, megőrzését és használatát, könyv és könyvtárhasználat ismeretek oktatásátbiztosító szervezeti egység.
•
Az iskolai könyvtár alapfeladatát és kiegészítő feladatait, valamint működésének legfontosabb szabályait jogszabály határozza meg.
•
Az iskolai könyvtár gyűjtőkörét jelen szabályzat mellélete szerinti „Gyűjtőköri Szabályzat” állapítja meg. A melléklet szabályozza a könyvtári állomány alakítását, az állományegységeket és azok raktározási rendjét, az állomány nyilvántartását, védelmét, valamint feltárását.
15.1. Az iskolai könyvtár szolgáltatásai •
helyben olvasás
•
könyvtárhasználatra épülő szakórák tartása
•
dokumentumok kölcsönzése
•
a zenetár segítségével zenehallgatás
15.2. Könyvtárhasználati szabályok
15.2.1. A könyvtárhasználók köre Az iskolai könyvtár tagja lehet az intézmény minden tanulója, pedagógusa és nem pedagógus alkalmazottja.
15.2.2. A beiratkozás módja, az adatokban bekövetkezett változások bejelentésének módja •
Az iskolai könyvtárat beiratkozott olvasók látogathatják.
•
A könyvtári tagság megújítása tanévenként szükséges.
•
A beiratkozás a nyilvántartásba vétellel és olvasójegy kiadásával történik.
•
A beiratkozásnál tanulók esetében a név mellett az évfolyamot és a tanszakot kell feltüntetni, pedagógusoknál, más alkalmazottaknál azt a munkakört, amelyet betölt.
39 15.2.3. A szolgáltatások igénybevételének feltételei: •
A beiratkozáskor az olvasó kötelezettséget vállal a könyvtári szabályok betartására.
•
A könyvtárból csak kölcsönzés útján lehet dokumentumot kivinni.
•
A kölcsönzés időtartama általában négy hét ( az olvasó kérésére a kölcsönzési idő még egy alkalommal meghosszabbítható), tartós használatra szánt tankönyvek, kottakiadványok és segédletek kölcsönzési ideje egy tanév.
•
Dokumentumok a tanév utolsó hetéig kölcsönözhetők.
•
Egy alkalommal három darab dokumentum kölcsönözhető, kivételes esetben (pl. versenyre való felkészülés) ettől el lehet tekinteni.
15.2.4. •
A könyvtárhasználat szabályai
Kézikönyveket, folyóiratokat csak helyben való olvasásra, tanulmányozásra lehet igénybe venni.
•
Az olvasónak a dokumentumokat gondosan kell kezelnie. Azokba bejegyezni nem szabad, s óvni kell mindenféle rongálódástól.
•
Ha az olvasó a kölcsön vett dokumentumot elveszti vagy megrongálja, az adott kiadású mű egy másik, kifogástalan állapotban levő példányát kell a könyvtárnak beszolgáltatnia. Végső megoldásképp az olvasó a mű mindenkori beszerzési költségét köteles megtéríteni.
•
Az iskola könyvtárába kabátot, táskát, élelmiszert stb. bevinni tilos.
•
Az olvasó az iskolával való tanulói-, illetve jogviszonyának megszűnése előtt köteles könyvtári tartozását rendezni.
15.2.5.
A könyvtár nyitvatartási és kölcsönzési ideje
A könyvtár nyitva tartása és kölcsönzési ideje minden évben az első tanítási napon kerül kihirdetésre.
A könyvtárhasználat kérdéseit meghatározó fenti rendelkezéseket az iskolai könyvtár helyiségében kifüggesztéssel nyilvánosságra kell hozni. A nyitvatartási és kölcsönzési időt a könyvtár bejáratánál is ki kell függeszteni.
40
16. Tájékoztatás a Pedagógiai Programról, a dokumentumok elhelyezése •
Az intézmény Pedagógiai Programját az igazgató által hitelesített 2 másolati példányban – az iskolai könyvtárban kell elhelyezni úgy, hogy azokat a szülők és a tanulók a könyvtár nyitvatartási idejében bármikor szabadon megtekinthessék.
A dokumentumok egy példánya rendelkezésre áll az ügyviteli helységben. Nyilvánosságra hozatal helye és módja: •
tantestületi értekezlet
•
szülői értekezlet
•
beiratkozás
•
Intézmény honlapja
•
Az SZMSZ-t, Házirendet, Pedagógiai Programot az intézmény honlapján nyilvánosságra kell hozni
17. Zárórendelkezések •
Jelen szervezeti és működési szabályzat módosítása csak a nevelőtestület elfogadásával,
a
jelzett
közösségek
véleményezésével
és
a
fenntartó
jóváhagyásával lehetséges. A szabályzat felülvizsgálata, esetleges módosítása ötévenként történik. •
Az intézmény eredményes és hatékony működéséhez további rendelkezéseket önálló szabályzatok tartalmazzák. Ezek a szabályzatok az SZMSZ mellékletét képezik. A mellékletben megtalálható szabályzatok, mint igazgatói utasítások az SZMSZ módosítása nélkül is változtathatók, amennyiben jogszabályi előírások, belső intézményi megfontolások, vagy az intézmény felelős vezetőjének megítélése ezt szükségessé teszi.
41 Az SZMSZ-hez kapcsolódó belső szabályzatok •
Házirend
•
Iratkezelési szabályzat
•
Belső ellenőrzési szabályzat
•
Munkavédelmi és balesetvédelmi szabályzat
•
Tűzvédelmi szabályzat
•
Selejtezési Szabályzat
•
Leltárkészítési és Leltározási Szabályzat
•
Számviteli politikai Szabályzat
•
Pénzkezelési Szabályzat
•
Gazdasági Hivatal Ügyrendje
•
Az iskolai könyvtár Gyűjtőköri Szabályzata
•
Térítési- és tandíjfizetési Szabályzat
Mellékletek •
Munkaköri leírások
•
Házirend
•
Adatkezelési szabályzat
42
43
44
45
