A BALMAZÚJVÁROSI KISTÉRSÉG FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA ÉS PROGRAMJA
2005.
Tartalom 1. VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ............................................................................................................................ 2 2. MÓDSZERTAN.................................................................................................................................................... 4 3. HELYZETFELTÁRÁS ....................................................................................................................................... 8 3.1. KÜLSŐ KÖRNYEZET ELEMZÉSE ........................................................................................................................ 8 3.1.1. A térség gazdaságának külső környezete (regionális és megyei trendek a gazdaságban) .................... 8 3.1.2. A kistérség tágabb környezetére vonatkozó területfejlesztési, ágazati koncepciók, programok ......... 16 Országos fejlesztési tervek ............................................................................................................................................ 16 Regionális fejlesztési tervek .......................................................................................................................................... 21 Megyei fejlesztési tervek ............................................................................................................................................... 24
3.1.3. A fejlesztés lehetőségeit meghatározó törvényi, szabályozási feltételek .............................................. 26 3.2. BELSŐ ERŐFORRÁSOK ELEMZÉSE .................................................................................................................. 29 3.2.1. Általános jellemzők................................................................................................................................ 29 3.2.2. Természeti adottságok ........................................................................................................................... 30 3.2.3. Közlekedésföldrajzi helyzet ................................................................................................................... 31 3.2.4. Demográfiai jellemzők .......................................................................................................................... 35 3.2.4.1. Humán erőforrások mennyiségi mutatói......................................................................................................... 35 3.2.4.2. Humán erőforrások szerkezeti mutatói ........................................................................................................... 45
3.2.5. Helyi infrastruktúra ............................................................................................................................... 49 3.2.5.1. Műszaki infrastruktúra...................................................................................................................................... 49 3.2.5.2. Intézményi ellátottság....................................................................................................................................... 53
3.2.6. Gazdaság ............................................................................................................................................... 57 3.2.6.1. Vállalkozások ................................................................................................................................................... 57 3.2.6.2. Foglalkoztatás................................................................................................................................................... 62 3.2.6.3. Gazdasági ágazatok .......................................................................................................................................... 70 3.2.6.4. Jövedelmi viszonyok, helyi adóbevételek........................................................................................................ 76
3.2.7.Következtetések....................................................................................................................................... 81 4. A KISTÉRSÉG TERÜLETFEJLESZTÉSI SZEREPLŐI............................................................................ 83 5. SWOT ANALÍZIS.............................................................................................................................................. 84 5.1. A BALMAZÚJVÁROSI KISTÉRSÉG FEJLŐDÉSÉRE VONATKOZÓ FORGATÓKÖNYVEK ....................................... 86 6. A BALMAZÚJVÁROSI TÖBBCÉLÚ KISTÉRSÉGI TÁRSULÁS TERÜLETFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA...................................................................................................................................................... 89 7. A FEJLESZTÉSI PRIORITÁSOK RÉSZLETES BEMUTATÁSA ........................................................... 96 7.1. I. PRIORITÁS – TÉRSÉGI TURIZMUSFEJLESZTÉS .............................................................................................. 96 7.2. II. PRIORITÁS - ÖSSZEHANGOLT (AGRÁR)GAZDASÁGI ÉS VIDÉKFEJLESZTÉS ............................................... 112 7.3. III. PRIORITÁS - A HUMÁN ERŐFORRÁS ÉS INTÉZMÉNYI HÁTTERÉNEK FEJLESZTÉSE .................................. 123 7.4. IV. PRIORITÁS: TELEPÜLÉSI INFRASTRUKTÚRA-FEJLESZTÉS....................................................................... 136 8. A MEGVALÓSÍTÁS MECHANIZMUSA.................................................................................................... 150 8.1. A PROGRAM MEGVALÓSÍTÁSBAN RÉSZTVEVŐ SZEREPLŐK.......................................................................... 150 8.2. AZ INFORMÁCIÓÁRAMLÁS ÉS ÉRDEKÉRVÉNYESÍTÉS RENDSZERE ............................................................... 150 8.3. A FINANSZÍROZÁS RENDSZERE..................................................................................................................... 151 8.3.1. Helyi források ...................................................................................................................................... 151 8.3.2. Állami források .................................................................................................................................... 151 8.3.3. Nemzetközi források ............................................................................................................................ 152 8.4. MONITORING ................................................................................................................................................ 152
}
1
1. Vezetői összefoglaló
A Balmazújvárosi Kistérség Többcélú Társulás pályázati úton támogatást nyert a Balmazújvárosi kistérség fejlesztési koncepciója és programja elkészítésére.
A dokumentum készítésének általános célja a Balmazújvárosi kistérség hosszú távú fejlődéséhez szükséges stratégiai irányvonalak és célrendszer kialakítása, a térség felzárkózásának és fejlődésének elősegítése az elkövetkezendő években. Konkrét célja pedig komplex fejlesztési program kidolgozása a kistérség részére. A Megbízó által elvárt konkrét eredmény egy olyan területfejlesztési dokumentum, mely a kistérség jelenlegi helyzetére építve meghatározza a fejlesztés reális prioritásait a kistérségben.
A készülő koncepció és program a Balmazújvárosi kistérség négy településére terjed ki Balmazújváros, Egyek, Hortobágy, Tiszacsege.
Jelen dokumentum egy többlépcsős tervezés eredménye, a területfejlesztési koncepció. Ennek megfelelően a továbbiakban a koncepció készítésének részletei kerülnek bemutatásra. A kidolgozás során primer és szekunder információk elemzésével történik a Balmazújvárosi kistérség helyzetének vizsgálata.
A koncepcióhoz a program megalapozottsága érdekében szükséges egy részletes stratégiai helyzetelemzés készítése a kistérségről és az ide tartozó településekről. A helyzetelemzésben a legfontosabb erőforrások, gazdasági és társadalmi jellemzők bemutatása mellett elemzésre kerülnek a kistérségre ható külső környezeti tényezők is. Az összegyűjtött primer és szekunder információk alapján kerülnek feltárásra a szükségletek, problémák, és a kitörési lehetőségek. A helyzetelemzés elkészítése során kiemelt szempont annak meghatározása, hogy mely ágazatok és földrajzi területek jelentenek kitörési lehetőséget a kistérség települései számára.
2
Szintén a külső környezet elemzése során mutatjuk be a fejlesztés lehetőségeit meghatározó törvényi szabályozási feltételek és követelmények (jogszabályok áttekintése), tervezési keretek (országos, regionális, megyei és kistérségi területfejlesztési dokumentumok elemzése) jelenleg érvényes rendszerét.
A helyzetelemzés elkészítésével feltárt következtetéseket rendszerezi táblázatos formában a részletes SWOT analízis, mely hatékony eszköz annak feltárásában, hogy a vizsgált kistérség erősségei és gyengeségei milyen mértékben mutatnak összefüggést a feltárt lehetőségekkel és veszélyekkel. Az analízis segítségével arra kell választ kapnunk, hogy a térség erősségei ténylegesen kitörési lehetőségeket jelentenek-e, illetve, hogy a gyengeségek milyen mértékben veszélyeztetik a terület jövőbeli fejlődését, az itt élők életminőségének javítását. A helyzetfeltárás és a SWOT analízis következtetései körvonalazzák a megvalósítandó kistérségi fejlesztési stratégiát.
A kistérség jelenlegi helyzetét bemutató helyzetfeltárás és SWOT analízis, valamint a kívánatos, jövőbeli állapotot feltüntető jövőkép ismeretében láthatóvá válik a jelenlegi helyzet és a kívánatos állapot közötti különbség, melynek áthidalására többféle stratégia alkalmazható. Az alternatívák elemzése után megtörténik a megfelelő stratégia kiválasztása, a megvalósítás kereteinek és a várható hatásoknak a bemutatása.
3
2. Módszertan
Az alkalmazott módszertan középpontjában egyrészt a kistérségeknél és a potenciális projektgazdáknál felmerülő igények és szükségletek komplex kezelése, másrészt a közép- és hosszú távú fejlesztési célkitűzések, valamint a rövidtávon megvalósítandó konkrét fejlesztési projektek közötti összhang megteremtése áll. Kistérségi szinten a programozás, a fejlesztési tervezés jelentősége elsősorban abban áll, hogy az elkészülő fejlesztési dokumentumok megfelelő keretet biztosítanak a konkrét projektek számára, csatornázzák, megfelelő irányba terelik azokat, továbbá elősegítik a szűkös források koncentrálását. Ennek megfelelően fejlesztési koncepció készítése során a fejlesztési tervek készítésének széles körben ismert és elfogadott módszertanát követtük, mely a hatékonyság és a szinergiahatások érdekében kiegészítésre került projektfejlesztési módszerekkel. A Balmazújvárosi Kistérség felzárkóztatási fejlesztési programjának készítése során az alábbi konkrét módszertani alapelveket alkalmaztuk: •
Reális időtáv meghatározása
A program időtávja kettős elvárást kell teljesítsen: egyrészt fel kell vázolnia a kistérség fejlesztésének fő irányait középtávon, másrészt keretet kell biztosítania a konkrét, rövidtávon megvalósítandó fejlesztési projektek számára. Ennek megfelelően a program stratégia középtávra – 7-10 éves periódusra – vonatkozik, ugyanakkor a prioritások keretében a rövid távú, az EU jelenlegi programozási periódusának végéig megoldandó konkrét feladatok kerültek kijelölésre. •
Gazdasági megközelítés
A kistérségi fejlesztési program kiemelten foglalkozik a gazdaságfejlesztés területével, mivel ez jelenthet kitörési lehetőséget a kistérség számára. A tanulmány valamennyi főbb fejezete – a helyzetelemzés, a stratégiai célok, prioritások, a megfogalmazásra kerülő javaslatok – alapvetően a gazdaságra koncentrál.
4
•
Primer és szekunder információk összhangja
A programkidolgozás során a hatékonyság biztosítása érdekében a lehető legnagyobb mértékben kívántunk támaszkodni szekunder információkra (statisztikai adatok, korábban elkészült fejlesztési koncepciók és programok), ugyanakkor az elérhető szekunder információk, adatok primer információkkal való kiegészítése szintén indokolt volt. A primer információgyűjtés személyes interjúk keretében történt. •
Építés hatályos tervdokumentumokra
A fejlesztési program kidolgozása során érvényesítendő fontos szempont volt, hogy a kistérségi program célrendszere illeszkedjen a különböző szintű érvényben lévő tervdokumentumokhoz. Ennek érdekében elemzésre kerültek a különböző szintű - országos, regionális, megyei - fejlesztési koncepciók, programok. Az alábbi tervdokumentumok tartalma és céljai kerültek figyelembe vételre a program kidolgozás során:
országos
szinten:
Nemzeti
Fejlesztési
Terv,
Magyarország
középtávú
gazdaságpolitikai programja az uniós csatlakozás megalapozásához (PEP), Nemzeti Vidékfejlesztési Terv
regionális szinten: az Észak-Alföldi Régió területfejlesztési koncepciója, stratégiai és operatív programja,
megyei szinten: Hajdú-Bihar megye fejlesztési koncepciója, Hajdú-Bihar megye idegenforgalmi koncepciója és programja,
•
Meglévő kistérségi koncepciók, programok figyelembe vétele
A program készítése során nélkülözhetetlen volt a korábban elkészített kistérségi fejlesztési dokumentumok áttekintése, elemzése. Ezen dokumentumok készítéskor még nem kerülhettek figyelembe vételre az EU csatlakozásból és a Strukturális Alapok működéséből kapcsolatos sajátosságok, azonban sokszor olyan problémákat vetnek fel, melyek megoldása, kezelése jelenleg is szükséges a kistérségben. Ebből kifolyólag az alábbi kistérségi programok kerültek áttekintésre:
5
-
Balmazújvárosi kistérség Agrár- és Vidékfejlesztési Operatív Programja: készült 2004-ben
•
-
Balmazújvárosi Kistérség Agrárstruktúra – és Vidékfejlesztési Programja (2004)
-
Balmazújváros Településfejlesztési koncepciója (1998)
-
Balmazújváros idegenforgalmi –turisztikai koncepciója (2003-2010) időszakra.
-
Balmazújváros gazdasági programja (2003-2006) időszakra
-
Hortobágy Község Szabályozási és Építészeti terve (1987).
-
Hortobágy az ÖRT részeként településfejlesztési koncepció (2005)
-
Hortobágy Környezetvédelmi programja (2004)
-
Hortobágy falu és térsége turizmusfejlesztési terve (1999)
-
Hortobágy Hulladékgazdálkodási terv
-
Egyek Nagyközség Környezetvédelmi Programja (2002)
-
Egyek Nagyközség településfejlesztési Koncepciója.(2002)
-
Tiszacsege rövidtávú fejlesztési elképzelése.(2000)
-
Tiszacsege és térsége fejlesztési programja (2003)
Építés projektekre, fejlesztési elképzelésekre
Megközelítésünk fontos alapelve, hogy a programozás és projektfejlesztés folyamata szorosan összefüggnek, egymástól való elválasztásuk nem célszerű. A két folyamat kölcsönhatásban áll egymással, a helyzetfeltárás során azonosított szükségletek inputot jelentenek a projektek azonosításához, a felmerült projektelképzelések pedig segítik a stratégia alkotás folyamatát. Ennek megfelelően a program készítésével párhuzamosan sor került kistérségi fejlesztési projektek generálására, és egységes szempontrendszer szerinti kidolgozására. •
Gyakorlatorientált megközelítés
A program készítése során az elméleti megfelelőség és a gyakorlati alkalmazhatóság egyszerre került figyelembe vételre; törekedtünk olyan program készítésére, amely a gyakorlatban is megvalósítható beavatkozási területekkel rendelkezik, és alkalmas az EU strukturális alapok támogatásinak felhasználására, forrásszerzésre.
6
•
Az érintettek bevonása
A programkidolgozás során jelentős hangsúlyt fektettünk arra, hogy az érintettek - a kistérség önkormányzatainak, vállalkozásainak és intézményeinek - képviselői befolyásolhassák a tervezési dokumentum tartalmát, érdekeiket, elképzeléseiket megjeleníthessék. Ezt szolgálta a programozást kísérő projektfejlesztési, -generálási folyamat.
Az alapelveknek megfelelően az alábbi módszerek kerültek alkalmazásra a program készítése során: • Háttéranyagok, tanulmányok áttekintése, elemzése; • Statisztikai adatok összegyűjtése, elemzések meglévő adatbázisok alapján; • Primer információk összegyűjtése interjúk segítségével; • SWOT analízis összeállítása; • Korszerű projektfejlesztési módszerek alkalmazása (Logframe megközelítés, logikai keretmátrix és projektciklus menedzsment); A program készítése során a fejlesztési dokumentumok készítésének széles körben elfogadott módszertanát követtük, azonban az intézkedések meghatározásánál ez nem volt lehetséges, mivel kistérségi szinten nem állnak rendelkezésre térségi fejlesztési források. Ebből kifolyólag kistérségi szinten nem volt lehetséges konkrét intézkedések beazonosítása és kidolgozása. Ennek megfelelően az intézkedések szintjénél átfogóbb beavatkozási területek kerültek a programban definiálásra, melyek két oldalról, a helyzetfeltárás megállapításai és a felmerült szükségletek, projektek ismeretében jelölik ki a kistérség számára a fontosabb fejlesztési területeket, irányokat.
7
3. Helyzetfeltárás
3.1. Külső környezet elemzése 3.1.1. A térség gazdaságának külső környezete (regionális és megyei trendek a gazdaságban)
Az alábbiakban a Balmazújvárosi Többcélú Kistérségi Társulás településeinek tágabb keretet biztosító Észak-alföldi Régió és Hajdú-Bihar megye gazdasági helyzetét és folyamatait mutatjuk be a két területi egység jelenleg aktuális és készülő tervezési dokumentumai alapján. Az Észak-alföldi régió az egy főre eső GDP esetében 2002-ben az országos átlag kétharmados adatával az utolsó előtti a magyar régiók között (I. táblázat), amely a 25 tagú Európai Unió átlagának mindössze 37,5%-a volt, és ezzel az értékkel az Észak-magyarországi régión kívül csak öt lengyelországi és egy szlovákiai régiót tudott megelőzni.
I. táblázat: GDP/fő alakulása [eFt/fő] 1996-2002
Régió
1996
1997
1998
1999
2000
2001
2002
Ország összesen
669
830
983
1113
1290
1458
1648
Dél-Alföld
539
640
742
819
918
1045
1136
Dél-Dunántúl
532
641
754
859
957
1097
1204
Észak-Alföld
468
569
660
707
815
967
1062
Észak-Magyarország
459
554
662
731
827
956
1050
Közép-Dunántúl
617
801
969
1051
1255
1360
1462
Közép-Magyarország
992
1253
1473
1710
2014
2304
2701
Nyugat-Dunántúl
701
871
1083
1275
1468
1518
1703
Forrás: KSH Területi Statisztikai Adatok Rendszere
8
Az Észak-alföldi régión belül a legkedvezőbb helyzetben Hajdú-Bihar megye található, amely a megyék sorrendjében az 1994-es 9. és 1996-os 10. helyezéstől eltekintve általában a 12. és 13. helyen állt (2002-ben 13.). Jász-Nagykun-Szolnok megye az 1990-es évtized döntő részében a 13-14. pozíciókat foglalta el, a későbbiekben azonban hátrább csúszott (1999-ben 17., 2000-ben és 2002-ben 16. hely). A legrosszabb helyzetben Szabolcs-Szatmár-Bereg megye található, amely végig a sereghajtók között (19. és 20. hely) helyezkedett el (2002-ben 20. hely). Az Észak-alföldi régió egyike az ország kevésbé iparosodott régióinak, jellemző az ipari fejlődés hosszabb távú elmaradása. Közlekedés-földrajzi helyzetéből adódóan távol van a meghatározó gazdasági centrumoktól, ezért a külföldi tőke gazdaságot élénkítő szerepe csekély. Az ipar dinamikusabb fejlődése még nem kezdődött el a régióban, mert a meglévő ipari kapacitást alacsony technológiai színvonal jellemzi. Az ipari beruházások aránya, az alkalmazott termelési technológia szintje viszonylag alacsony. Az ipari parkok jelentős része feltöltetlen, csekély a befektetett külföldi tőke valamint alacsony a betelepülő iparágak K+F igénye. A negatív általános trendek mellett némi pozitívumot jelent, hogy az elmúlt évtizedben magas technológiai szintű globális hatókörű ipari vállalkozások is megjelentek a régióban (például, a teljesség igénye nélkül a következők: Elektrolux, FAG, Flextronics, National Instruments, TEVA). Az Észak-alföldi régió gazdasági helyzetét általánosan jellemzi, hogy a GDP-ből és a működő gazdasági szervezetekből való részesedése elmarad a területi, illetve népességi arányokhoz képest. A Régió a Magyarországon előállított bruttó hazai termékből (GDP) 9,7%-kal, a működő gazdasági szervezetekből 11,4%-kal részesedik, miközben területe az ország területének 19,1%-a, népessége az országos 15,2%-a. A külföldi érdekeltségű szervezeteknek mindössze 5%-a található a Régióban (KSH, 2002). A bruttó hozzáadott érték ágazati megoszlását tekintve az országos trendekhez hasonlóan az Észak-alföldi régióban 1995 és 2002 között csökkent a mezőgazdaság és nőtt a szolgáltató szektor részesedése. A 2.2 - 1. ábrából az is jól kitűnik, hogy az országos viszonyokhoz képest a mezőgazdaság nagyobb, a szolgáltatás pedig kisebb szerepet játszott a bruttó hozzáadott érték előállításban. Az ipar részesedése a bruttó hozzáadott érték előállításában 2000-ig nagyjából hasonló módon változott Magyarországon és az Észak-alföldi régióban, az utóbbi
9
két évben azonban már módosult a helyzet: valószínűleg a dunántúli gyárbezárásoknak köszönhetően országos szinten csökkent ez az érték, míg az Észak-alföldi régióban emelkedés volt tapasztalható.
100% 80% 60% 40% 20% 0% 1996
1997 1998
Ipar
1999
Mezőgazdaság
2000
2001 2002
Szolgáltatás
1. ábra Bruttó Hozzáadott érték ágazatok szerinti megoszlása az Észak-alföldi régióban Forrás: MRSTAR
100% 80% 60% 40% 20% 0% 1995
1996 ipar
1997
1998
mezőgazdaság
1999
2000
2001
2002
szolgáltatás
2. ábra Bruttó Hozzáadott érték ágazatok szerinti megoszlása Hajdú-Bihar megyében Forrás: MRSTAR
10
A régión belül az egyes megyéket összehasonlítva megállapítható, hogy az ipar mindvégig Jász-Nagykun-Szolnok megyében játszotta legnagyobb szerepet a bruttó hozzáadott érték előállításban, őt követte Hajdú-Bihar megye és Szabolcs-Szatmár-Bereg megye. Az ÉszakAlföld iparszerkezete sajátos, amelyben az ország többi térségénél lassúbb fejlődés, a természeti adottságok sajátosságai is visszatükröződnek. Jellemző a feldolgozóipar, azon belül is a kevésbé korszerű és versenyképes ágazatok túlsúlya. Az átlagosnál magasabb az élelmiszer, ital és dohánytermékek, a textília, ruházat, bőrtermék-, mezőgazdasági gépgyártásának és a vegyiparnak a jelenléte. Nem kielégítő a különböző méretű vállalkozások között az együttműködés, gyengék a piaci, termelési, finanszírozási, beszállítói kapcsolatok. A Régió működő ipari vállalkozásai az országénak 8,9%-át teszik ki. Számuk csökkenő tendenciát mutat mind a Régióban, mind pedig országosan. Az ipari vállalkozásoknak egy főre jutó beruházásai tekintetében az Észak-alföldi régió az utolsó helyen áll az országos érték 62,3%-ával (KSH, 2002). Az Észak-alföldi régió területén 25 ipari park működik – ebből 4 a vállalkozási övezetekben -, Hajdú-Bihar megyében 6, Jász-Nagykun-Szolnok megyében 11, Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében pedig további 8 található. A Régió 25 ipari parkjával a negyedik legtöbb ipari parkkal rendelkező Régió az országban. A Régió ipari parkjai 1.231 hektáron gazdálkodnak, amely az országos 13,6%-a, egyben a régiók között a harmadik legnagyobb terület ugyanakkor a Közép-Dunántúl ipari park területének csak 52%-a. 2003-ig a Régió ipari parkjaiba 268 vállalkozás települt be, amely az országos 7,8%-a, és így az egy ipari parkra jutó vállalkozások száma az Észak-alföldi régióban a legalacsonyabb (9,93). Ez az érték az Észak-Magyarországi szint 50%-a. Az ipari parkok beépítettsége a Régióban 39,5%-os, ennél csak a Dél-Alföldön kisebb a beépült területek nagysága (33,4%). A területfejlesztés sajátos térségi eszközei - a vállalkozási övezetek, az ipari parkok, a logisztikai központok - térbeli egységet alkotnak az Észak-alföldi régió területén, területi eloszlásuk a földrajzi, társadalmi, gazdasági adottságok alapján alakult ki. Vállalkozási övezet azokban a térségekben alakul ki, ahol a gazdasági elmaradottság olyan mértékű volt, hogy lehetetlenné tette az önerőből való gazdasági felzárkózást. Az elmaradott térségek fejlesztését szolgáló első vállalkozási övezet az Észak-alföldi régióban 1996-ban jött létre Záhony
11
térségében, azóta még két vállalkozási övezet jött létre a Régióban (a Bihari és a Kunmadarasi). A mezőgazdaság jelentősége a 2002-es évet kivéve Hajdú-Bihar megyében volt a legnagyobb (ez valószínűleg a kedvező természeti adottságokra és a mezőgazdasági nagyüzemek létére vezethető vissza), míg a másik két megye felváltva osztozott a második helyen. Az Északalföldi régió Magyarország agrárfejlesztése szempontjából súlyponti stratégiai területet képez. Az ország mezőgazdasági területének 21,9%-át köti le, s ezzel a magyarországi régiók között – a Dél-Alföld után – a második legnagyobb. A 2001. évi népszámlálás szerint az aktív keresők ezer lakosra jutó száma a mezőgazdaságban régiószinten 23, országosan 20 fő. A régióban működő vállalkozások 7,5%-a a főtevékenysége alapján mezőgazdasági, erdőgazdálkodási besorolású, míg országosan ez az arány csak 4,5% (2003). Itt található az ország régiói között a legtöbb mezőgazdasági, erdőgazdálkodási, halászati besorolású társas vállalkozás (2003-ban 2.196 db az országos 12.895 db-ból), de az ilyen jellegű egyéni vállalkozások száma is csak a Dél-alföldi régióban több. A régión belül legtöbb mezőgazdasági, erdőgazdálkodási besorolású vállalkozás SzabolcsSzatmár-Bereg megyében működik (kétszer annyi, mint Jász-Nagykun-Szolnok megyében); Szabolcs-Szatmár-Bereg összefüggésben
a
többlete
megye
az
kiugróan
egyéni magas
vállalkozások
nagy
munkanélküliségi
súlyából
adódik,
helyzetéből
adódó
kényszervállalkozások elterjedésével. A társas vállalkozások számát tekintve Hajdú-Bihar vezet, s itt is abszolút számban a legkevesebb vállalkozás Jász-Nagykun-Szolnok megyében működik. A régión belül Szolnok, Debrecen és Hajdúszoboszló térségében az ipar, illetve a különböző szolgáltató szerepkörök kiteljesedése miatt kisebb a jelentősége a mezőgazdasági árutermelésnek. Ezzel ellentétesen Szatmárban, Beregben vagy éppen a Sárrét településein részben a hagyományok, illetve az egyéb jövedelemszerzési lehetőségek szűkössége miatt leginkább a mezőgazdaságban lát lehetőséget a lakosság a vállalkozásra. A szolgáltatások terén 1995 és 2002 között egyértelmű volt Szabolcs-Szatmár-Bereg megye első helye, a második pozíciót minden évben Hajdú-Bihar megye, a harmadikat pedig JászNagykun-Szolnok megye foglalta el. Az Észak-alföldi régióban kisebb volt a szolgáltató szektor szerepe 2002-ben (61,1%), mint az országos átlag (66,1%).
12
Az elmúlt időszakban az Észak-alföldi régió a külföldi befektetők számára nem mutatott elég vonzerőt. Ennek okai között a közlekedési nehézségek, a fejletlen infrastruktúra, az alacsonyabb képzettségi színvonal, a sajátos gazdasági szerkezet egyaránt fellelhető. Mindezen tényezők hatására a külföldi részesedés összege a külföldi érdekeltségű vállalatok saját tőkéjében 2003-ban csak 434,7 milliárd Ft volt az Észak-alföldi régióban, amely a magyarországi érték 5,06%-a. A régión belüli helyzetet vizsgálva kitűnik, hogy a külföldi tőke jelentős része Hajdú-Bihar megyébe érkezett, amely döntő mértékben a gáz- és áramszolgáltató vállalatok (TIGÁZ, korábbi TITÁSZ, ma E-ON) külföldi szakmai befektető részére történő privatizációjának következménye, ezen szervezetek hatásköre azonban erősen regionális jellegű. A legrosszabb helyzetben Szabolcs-Szatmár-Bereg megye található, ahol a külföldi tőke összege a HajdúBihar megyei értéknek a 30%-át is alig éri el. A kistérségek helyzetét vizsgálva még erősebb koncentráció figyelhető meg: a külföldi részesedés több mint 80%-a öt kistérségbe (debreceni, hajdúszoboszlói, jászberényi, szolnoki, nyíregyházi) koncentrálódik, amely egyrészt általában a megyeszékhelyek nagyobb tőkevonzó képességével, másrészt a jászberényi Elektroluxbefektetéssel, harmadrészt a TIGÁZ hajdúszoboszlói központjával magyarázható. Az egy főre jutó külföldi tőke-részesedés összege az országos értéknek kevesebb, mint egyharmada és ebből a szempontból az Észak-alföldi régió csak a Dél-dunántúli és a Délalföldi régiót tudja megelőzni. Az Észak-alföldi régió földrajzi fekvésénél fogva természetes csomópontja a kelet-nyugati kereskedelemnek, mintegy kaput jelent a hatalmas keleti piacok irányába. A rendszerváltás óta a Régióban erősödnek a szomszédos országokkal – mindenekelőtt Romániával és Ukrajnával – kialakított gazdasági kapcsolatok, amelyek szervezésében az alulról jövő kezdeményezések mellett a gazdasági kamarák is fontos szerepet játszanak.
Hajdú−Bihar megye gazdasági térszerkezetében Debrecen kialakult centrumpozíciója kedvező a gazdasági átalakulásra, ugyanakkor a megye középvárosainak nagy része bizonytalan helyzetben van.
13
Hajdú−Bihar megye belső térszerkezeti kapcsolatait úgy kell elmélyíteni, hogy intenzívebbé váljanak a peremterületek kistérségi központjai közötti másodlagos térszerkezeti vonalak, hiszen csak ezek segítségével lehet a falusi perifériák fejlődését megindítani. A központi szerepkörrel gyengén ellátott, tehát funkcionálisan gyenge körzetközponttal rendelkező elmaradott kistérségekben a különböző gazdasági tevékenységek, a tercier funkciók és az infrastrukturális feltételek integrált fejlesztése szükséges. A pénzgazdálkodás, finanszírozás “ágazat”-ban a jelenlegi helyzet szerint 20-nál több banknak több mint 40 egysége működik Debrecenben, ezzel elismerve a regionális pénzügyi központ szerepet. Megtalálható itt ezen felül minden fontos biztosító társaság területi egysége, illetve pénzügyi szolgáltató cégek (brókercégek, könyvelő- és adóirodák, zálogházak, stb.) minden fizetőképes piaci réteg részére megfelelő szolgáltatást képesek nyújtani. A pénzintézeti intézményhálózat emellett nem kizárólagosan Debrecen központú - a takarékszövetkezetek közül néhány a települési és kistérségi hatókört meghaladóan szolgáltat a megyében (pl. Polgár és Vidéke, Vámospércs és Vidéke Tak. Szöv.-ek). A további takarékszövetkezetek ellátják a helyi illetve kistérségi pénzintézeti feladatokat, ahol pedig nincsenek jelen, ott a települési postahivatalok a pénzintézeti alapszolgáltatást (pénzátutalás, takarékbetét kezelés) helyben képesek nyújtani. Az élelmiszeripar Hajdú-Bihar megye vezető iparága, ebben a szektorban működnek HajdúBihar megye legnagyobb cégei: a baromfi-feldolgozásban, húsiparban, tejiparban, gabonaiparban, cukoriparban, dohányiparban - kiemelkedő termelési és értékesítési integrációs lehetőséget nyújtanak. Az ipari területek eloszlása a megyében nem egyenletes, túl nagy mértékben összpontosul a városokban. A könnyűiparon belül jelentős a textil- és konfekcióipar, a cipőipar. Közös sajátosságuk a bérmunkában folyó gyártás és a munkahely-létesítés meglehetősen alacsony tőkeigényessége. A faiparhoz hasonlóan itt is nagy a regionális árverseny, mely kiegészül a termelés könnyű áthelyezhetőségével.
14
A műanyag feldolgozásnak a régióban hagyományai vannak. Erre a kultúrára épült és épül rá több vállalkozás (Debrecenben, Ebesen, Kabán, Berettyóújfaluban, Újtikoson). Közülük több speciális termékeket gyárt, stabil piaci háttérrel. Szintén nagy hagyományokkal rendelkezik a megyében a nyomdaipar. Több nagyvállalat és szakosodott kis− és középvállalkozás működik Debrecenben. Az iparágon belül a teljes vertikum jelen van. Általánosabban a gépipar tekintetében a megyében korábban jelen lévő, de megszűnt vagy visszaszorult gyártási kultúrák újraindítása (bővítése) jöhet szóba. Ilyen lehet a mezőgazdasági gépgyártás (Debrecen, Biharkeresztes), fémtömegcikk-gyártás (Debrecen, Püspökladány, Berettyóújfalu), vas- és acélszerkezetgyártás (Debrecen, Balmazújváros, Hajdúböszörmény), háztartási gépgyártás (Hajdúnánás, Téglás, Debrecen), szerszámgyártás (Debrecen). Bár az elmúlt években nőtt a megye vegyiparának (gyógyszeripar, műanyagipar) és gépiparának
termelése,
exportértékesítése;
Hajdú−Bihar
megye
elmúlt
évekbeli
pozícióvesztésének alapvető oka az, hogy az új piaci viszonyok közepette leértékelődött és ezért lebomló potenciál helyébe nem kellő intenzitással lép egy új, a szerkezetváltást meghatározó fejlettségű és jövedelmezőségű gazdasági bázis. A jellemző az, hogy az új vagy átalakult vállalkozások kisméretűek, tőkeszegények, s részben ezért is fejletlen technikai színvonalúak. Elsősorban lokális igényeket elégítenek ki, az exportképességük érdemben egyenlőre gyenge. A megyei erőforrások, a térség komparatív előnyei ezért még nem megfelelő módon hasznosulnak.
15
3.1.2. A kistérség tágabb környezetére vonatkozó területfejlesztési, ágazati koncepciók, programok
A kistérség tágabb környezetére vonatkozó területfejlesztési koncepciók, programok lényegét és a térségre vonatkozó következtetéseit fontos megvizsgálnunk, mintegy bemutatva a a lehetséges fejlesztések tágabb környzetét.
Országos fejlesztési tervek
Nemzeti Fejlesztési Terv (NFT)
Magyarország 200ű. május 1.-től az Európai Unió teljes jogú tagállamaként jogosulttá vált az EU Strukturális Alapok támogatásainak igénybe vételére. Hazánknak az 1260/1999 sz. EK Tanácsi Rendelet alapján Nemzeti Fejlesztési Tervet (NFT) kellett készíteni, amely kijelöli a fejlesztési célokat, prioritásokat az adott (hazánk esetében 200ű-2006) programozási időszakra. A Nemzeti Fejlesztési Terv stratégiájának hosszú távú célja az életminőség javítása, általános célja az EU átlaghoz viszonyított jövedelmi különbségek mérséklése.
A célok elérésére három specifikus cél került kijelölésre: 1. A versenyképesebb gazdaság, 2. A humán erőforrások jobb kihasználása, 3. A jobb minőségű környezet és a kiegyensúlyozottabb regionális fejlődés elősegítése.
16
A célok megvalósítására 2004-2006 között az NFT az alábbi négy fejlesztési prioritást jelöli ki: 1. A termelőszektor versenyképességének javítása, 2. A foglalkoztatás növelése és az emberi erőforrások fejlesztése, 3. Jobb infrastruktúra, tisztább környezet biztosítása, 4. A regionális és helyi potenciál erősítése.
Ezeket kiegészíti egy Technikai Segítségnyújtás prioritás, melynek célja a Nemzeti Fejlesztési Terv keretében rendelkezésre álló források hatékony felhasználásának elősegítése. A célok és a prioritások alapján meghatározott intézkedések 5 Operatív Program keretében valósulnak meg. Ezek a következők: -Az Agrár-és Vidékfejlesztési Operatív Program (AVOP) célja, a mezőgazdasági termelés modernizációja és hatékonyabbá tétele, a termelési technológiák és a termékfeldolgozás fejlesztése révén és a vidék felzárkóztatása. -A Gazdasági Versenyképesség Operatív Program (GVOP) célja a gazdaság általános versenyképességének javítása. Ennek érdekében az operatív programból támogatásra kerülnek a termelőszektor modernizációját, az üzleti infrastruktúra és szolgáltatások fejlesztését célzó beruházások, a kis-és közepes vállalatok beruházásai, vállalati együttműködések, valamint a kutatás-fejlesztés növelését, és az elektronikus gazdaság kiépülését elősegítő beruházások. -A Humán-erőforrás Fejlesztés Operatív Program (HEFOP) célja a foglalkoztatás szintjének emelése és a munkaerő versenyképességének javítása. -A Környezetvédelmi és Infrastruktúra Operatív Program (KIOP) célja az ország környezeti állapotának javítása, valamint a közlekedési infrastruktúra fejlesztése. -A Regionális Fejlesztési Operatív Program (ROP) a régiókon belül gazdasági-társadalmi szempontból elmaradott térségek, településrészek fejlesztését tűzi ki célul.
17
Nemzeti Vidékfejlesztési Terv az EMOGA Garanciarészleg intézkedéseire (NVT)
Az NVT készítésének célja, hogy az Európai Mezőgazdasági Orientációs és Garancia Alap (EMOGA)
Garanciarészlegéből
finanszírozandó
vidékfejlesztési
intézkedések
hazai
végrehajtásának rendszerét egységes keretbe foglalja. A terv általános célja a jövedelemszint emelése, új munkahelyek megőrzése a vidéki térségekben;
a
mezőgazdaság
környezetbarát
fejlesztésének,
a
földhasználat
racionalizálásának biztosítása, valamint a tájgondozás kialakításának elősegítése.
A fentieken túl a dokumentum specifikus célokat is megfogalmaz: -A vidéki foglalkoztatási és jövedelemszerzési lehetőségek bővítése és javítása, új, alternatív, a környezetvédelem követelményeinek megfelelő vidéki mezőgazdasági lehetőségek kialakítása; -A termőhelyi adottságoknak megfelelő termelési szerkezet, környezettudatos gazdálkodás és fenntartható táj-használat kialakítása; -A környezet állapotának javítása, a mezőgazdasági eredetű környezeti terhelés csökkentése; -A termelők piaci pozícióinak javítása; -A gazdaságok életképességének és gazdasági hatékonyságának javítása; -Az erdősültség növelése ezáltal az erdők ökológiai állapotának javítása és az erdők gazdasági, társadalmi és közjóléti szerepének erősítése;
18
A fenti célkitűzések megvalósításának eszközeként négy prioritáshoz rendelve nyolc intézkedést jelöl ki: -
Agrár-környezetgazdálkodás
-
Az Európai Unió környezetvédelmi, állatjóléti és higiéniai követelményeinek való megfelelés elősegítése
-
Mezőgazdasági területek erdősítése
-
Félig önellátó gazdaságok támogatása
-
Termelői csoportok létrehozása
-
Korai nyugdíjazás
-
Kedvezőtlen adottságú területek
-
Technikai segítségnyújtás
Országos Területfejlesztési Koncepció
A 1996.évi 21. tv, a területfejlesztésről és a területrendezésről szóló törvény szövege rögzíti, hogy az ország távlati fejlesztésének alapját az Országos Területfejlesztési Koncepcióban megfogalmazott célok és irányelvek jelentik. Az ország egészére vonatkozó területfejlesztési irányelvek a következők: -
-a szociális piacgazdaság kiépítésének elősegítése,
-
-a fenntartható fejlődés elveinek érvényesítése a gazdaságfejlesztésben és a területfejlesztési koncepciókban,
-
-az innováció térbeli terjedésének elősegítése
-
-a társadalmi, gazdasági és környezeti céloknak megfelelő térbeli szerkezet kialakítása,
-
-az erőforrások fenntartható hasznosításának biztosítása.
A területi egyenlőtlenségek mérséklése, további válságterületek kialakulásának megelőzése érdekében a hátrányos helyzetű kistérségek (társadalmi-gazdasági szempontból elmaradott térségek, ipari szerkezetátalakítási térségek, mezőgazdasági vidékfejlesztés térségei, tartósan
19
jelentős munkanélküliséggel sújtott térségek) a területfejlesztés kedvezményezett térségei, melyek besorolásáról az országgyűlés külön határoz. Az OTK „A régiók sajátos fejlesztési irányai” cím. fejezetében az Észak-alföldi Régióra vonatkozóan gazdaságfejlesztési, humán infrastruktúra fejlesztési és műszaki infrastruktúra fejlesztési irányokat fogalmaz meg. A gazdaságfejlesztésen belül a kialakult ipari potenciálok megőrzését és szelektív fejlesztését, az agrárgazdaság integrált fejlesztését, az idegenforgalmi adottságok (Hortobágy, Tisza-tó, Tisza folyó, gyógyturizmus), valamint a régió logisztikai szerepének jobb kihasználását fogalmazza meg fejlesztési irányként. Kiemelt irányai: az egészségügyi és a szociális ellátás javítása, a közoktatás színvonalának emelése és a kutatásfejlesztési tevékenység fejlesztése. A műszaki infrastruktúra fejlesztésén belül az OTK közlekedési (M3 autópálya, vasút, regionális repülőtér), vízgazdálkodási (csatornázás, szennyvíztisztítás, ivóvízminőség, árvízvédelem, Tisza tó komplex fejlesztési programjának folytatása) és energiaellátási irányokat jelöl ki. A „Gazdaságfejlesztés” irányon belül vonatkoztatható a térségre, hogy a mezőgazdaság fejlesztésének a földminőséghez, a kialakult termelési kultúrához kell igazodnia, hangsúlyt kap továbbá az „elipartalonodás” megállítása, melyre lehetőséget kínál a Balmazújvárosi kistérség agrár-logisztikai szerepkörének felértékelődése (bár az OTK csak ZáhonyNyíregyháza-Debrecen térségét és Szolnokot említi a logisztika kapcsán), az ipari park megléte. A Koncepció felsorolja a Régió nagyobb turisztikai vonzerővel rendelkező területeit, ezek között a Balmazújvárosi kistérség is szerepel, a Hortobágy és a Tisza-tó kiemelt üdülőkörzet révén. A Koncepció kifejti, hogy a régió turizmusát komplex rendszerré kel szervezni, miközben a speciális, egyedi kínálatok maximális kiaknázása is megvalósul. A humán infrastruktúra fejlesztés témaköre is több vonatkozásban érinti a kistérséget: szükséges ugyanis a járóbeteg-szakellátás kiegyenlítetté tétele, a szociálpolitikai intézmények céltudatos kiépítése, a közoktatás színvonalának emelése a kistérségekben. A Koncepció kiemeli, hogy a kisvárosoknak tudatosan kell területi oktatási feladatokat vállalniuk, hisz így a térségi folyamatok integrációjában fontos szerepet játszhatnak, ezért kiemelt fontosságú a középfokú oktatás differenciált fejlesztése a kistérségi központokban.
20
A műszaki infrastruktúra fejlesztésén belül kiemelt alpontok közül az M3-as autópálya építése érinti a térséget, ez a fejlesztés már megvalósult, jelenleg folytatódik a Görbeházánál átadott szakasz építése. A vízgazdálkodással kapcsolatos ajánlások a 2000 lakos-egyenértéket meghaladó településeken a csatornázási és tisztítómű fejlesztéseket, a Tisza-tó komplex fejlesztési programjának folytatását tűzik ki. Az OTK kimondja, hogy a vízgazdálkodás a Régió egésze számára stratégiai kérdés az árvízvédelem, valamint az ivóvízellátás és öntözés miatt. Tehát a felszíni és a felszín alatti vízkészletek védelme érdekében szükséges a csatornázás és a szennyvíz kezelés nagyarányú fejlesztése. Az energiaellátás terén az OTK kitűzte Sajószöged -Debrecen között 400 kV-os alaphálózat kiépítését, és a Tiszalöki 220 kVos táppont bővítését.
Regionális fejlesztési tervek
Az Észak-alföldi Régió Területfejlesztési Koncepciója, Stratégiai és Operatív Programja
Az Észak-alföldi Régió területfejlesztési koncepciója, stratégiai és operatív programját 2002 őszén fogadta el az Észak-alföldi Regionális Fejlesztési Tanács. A stratégiai céljai a következők
-
-Diverzifikált, versenyképes gazdaság megteremtése a Régió stratégiai elhelyezkedésére támaszkodva
-
-A térségi különbségek mérséklése, színvonalas életfeltételek biztosítása a Régió teljes területén,
-
-Aktív bekapcsolódás az EU csatlakozási folyamatba, a tagságból származó potenciális előnyök kihasználása.
21
Ezen célokra támaszkodva öt fejlesztési prioritás került meghatározásra:
-Gazdaságfejlesztés A gazdaságfejlesztési prioritás általános célkitűzése a gazdasági szerkezetátalakítás, számottevően építve a Régió jelentős vállalkozásainak és a helyi KKV-k együttműködésének erősítésére. -Mezőgazdaság-és vidékfejlesztés A prioritás keretében az általános cél a versenyképes agrárgazdaság megteremtése, a vidéken élők életminőségének javításával párhuzamosan. -A műszaki infrastruktúra fejlesztése, környezet-és természetvédelem Általános cél a Régió elérhetőségének javítása, a természeti és épített környezet védelme, melynek érdekében szükséges minőségi közlekedési infrastruktúra megteremtése és a logisztikai szerepkör erősítése, a fejlett környezetvédelmi infrastruktúra, valamint a vízkárelhárítás és a vízi közművek korszer. infrastruktúrájának megteremtése. -Humán erőforrás fejlesztés A prioritás keretében az általános cél a Régió humán erőforrás bázisának megerősítése és innovációs képességének javítása. -Szektorsemleges területek fejlesztése: Az általános célkitűzés a Régió fejlesztését elősegítő egyéb stratégiai jelentőségű területek megerősítése. Az egyes prioritások mellett vannak olyan horizontálisnak tekinthet. elvek, amelyeknek általánosan kell érvényesülniük valamennyi fejlesztés megvalósítása során. Ezek közül a legfontosabb a környezeti szempontból fenntartható fejlődés elve, valamint a különböző társadalmi csoportok esélyegyenlőségének – kiemelten a nők és férfiak esélyegyenlősége – elve.
22
Regionális Akcióterv, Észak-alföldi Régió (RAT)
Az Akciótervet a Regionális Fejlesztési Ügynökségek (RFÜ) munkatársai készítették el, s az Észak-alföldi Regionális Fejlesztési Tanács 2004. február 12-i Tanácsülésén a 146/2004. (II. 12.) ÉARFT számú határozatában hagyta jóvá. A RAT célja alapvetően a ROP hatékony, a területi különbségek kiegyenlítésének elvét érvényesítő végrehajtása érdekében fogalmazódott meg, hogy meghatározza a ROP prioritásaihoz kapcsolódóan a régió sajátosságait, annak érdekében, hogy azok a tervezés következő szakaszában beépülhessenek a pályázati kiírásba, és hogy feltárja a régió legszükségesebb fejlesztési igényeit a ROP-hoz kapcsolódóan a koncentráció elvét alapul véve. A RAT a következőket javasolja: 1. A Régió versenyképes gazdaságának
megteremtéséhez szükséges a gazdaság
diverzifikációjának elősegítése, valamint az agrárgazdaság versenyképességének növelése: -
-a versenyképes mezőgazdasági termelés feltételeinek megteremtése,
-
-a meglévő mezőgazdasági és élelmiszeripari tapasztalatok további fejlesztése,
-
-termelési-értékesítési együttműködések kialakítása,
-
-tájjellegű, minőségi termelés bevezetése,
-
-ipari beruházások arányának növelése,
-
-termelési technológia korszerűsítése,
-
-K+F és innovációs tevékenység élénkítése,
-
-vállalkozói együttműködések élénkítése,
-
-társas-és külföldi tulajdonú vállalkozások részarányának növelése,
-
-befektetés-ösztönzés,
-
-minőségi turisztikai kínálat megteremtése,
-
-elérhetőség javítása,
-
-környezetvédelmi-és vízgazdálkodási infrastruktúra fejlesztése,
-
-hátrányos helyzetű rétegek felzárkóztatása,
-
-oktatás korszerűsítése,
-
-egészségügyi és szociális ellátás fejlesztése. 23
2. A térségi különbségek mérsékléséhez szükséges a régióban az elmaradott kistérségek gazdasági teljesítményének javítása: -
-Komplex vidékfejlesztés előtérbe helyezése,
-
-átfogó térségfejlesztési tevékenységek megvalósítása.
3. Aktív bekapcsolódás az EU-csatlakozási folyamatba, a tagságból származó potenciális előnyök kihasználása: -
-Dekoncentrált, ill. decentralizált regionális és kistérségi intézményfejlesztés megvalósítására,
-
-határmenti gazdasági együttműködési kapcsolatok bővítése,
-
-régiómarketing tevékenység megvalósítása,
-
-EU-konform képzési tematikák kialakítása és bevezetése,
-
-részvétel az EU szakképzési programokban,
-
-az információs technológiák széles körű alkalmazásának elterjesztése,
-
-a Régióban működő KKV-k megerősítése, felkészítése és együttműködésük megerősítése,
-
-új klaszterek szervezése az EU-csatlakozás lehetséges hatásai miatt,
-
-a K+F tevékenység fejlesztése.
Megyei fejlesztési tervek Hajdú-Bihar megye területfejlesztési koncepciója és programja A fejlesztési dokumentum által kitűzött általános fejlesztési célok a következők: -A megye területi – gazdasági – társadalmi fejlődésének dinamizálása, felzárkózása az ország fejlettebb térségeihez, -Forgalmi, üzleti és szellemi tranzit szerepéből kiindulva egyfajta „regionális híd” szerepkör kiépítése és betöltése, Ezekből kiindulva a dokumentum az alábbi stratégiai célokat fogalmazza meg:
24
-
-A fenntartható fejlődés feltételeinek megteremtése,
-
-Komplex gazdaságfejlesztés,
-
-„Regionális híd” szerepkörének fejlesztése, periférikus helyzet felszámolása,
-
-Debrecen EU regionális szerepkörének fejlesztése, szűkebb és tágabb hatásterületeire való kisugárzás szerepének kiteljesítése.
A dokumentum a fenti stratégiai célok elérését stratégiai, illetve azokhoz rendelt operatív programok megvalósításával kívánja elérni. Az 1. stratégiai cél eléréséhez a megyében a következő stratégiai programok rendelhetők: -
-Minőségi agrárfejlesztés,
-
-Komplex vidékfejlesztés,
-
-Idegenforgalom és turizmus koordinált fejlesztése.
A 2., „Komplex gazdaságfejlesztés” stratégiai cél eléréséhez rendelt stratégiai programok a következők: -
-A megye gazdaságának diverzifikálása, kommunikációs és információs rendszerek fejlesztése,
-
-Munkahelyteremtés, vállalkozások ösztönzése, vállalkozási övezetek és logisztikai központok fejlesztése,
-
-Humán erőforrások diverzifikált fejlesztése, az oktatás és a képzettség növelése.
A 3., „Regionális híd” szerepkörének fejlesztése, periférikus helyzet felszámolása stratégiai cél eléréséhez rendelt stratégiai programok a következők: -
-Tranzitfolyosók fejlesztése,
-
-Határmenti és határon túlnyúló együttműködési lehetőségek kiszélesítése.
A 4. stratégiai cél eléréséhez egy stratégiai programot rendeltek: -
-Regionális innovációs centrum fejlesztése.
25
3.1.3. A fejlesztés lehetőségeit meghatározó törvényi, szabályozási feltételek A programalkotás és tervezés folyamán az alábbi jogszabályokat tartottuk szem előtt: Nemzetközi jogszabályok: A Tanács 1260/1999/EK rendelete a strukturális alapokra vonatkozó általános rendelkezésekről Az Európai Unió regionális politikájának fő célja a tagállamok közti gazdasági és szociális kohézió erősítése, az EU-n belüli fejlettségi különbségek mérséklése. Ezt a célt szolgálják az úgynevezett Strukturális Alapok, melyek tevékenysége az EU közös költségvetéséből kerül finanszírozásra. Az Európai Tanács 1260/1999/EK rendelete részletesen szabályozza a Strukturális Alapok működését, tevékenységét. A rendelet tartalmának figyelembe vétele hazánk EU csatlakozása előtt még nagyobb jelentősséggel bír, ugyanis a fejlesztési programok tervezésekor olyan konkrét tevékenységeket, intézkedéseket célszerű beépíteni a programba, amelyek illeszkednek a Strukturális Alapok célkitűzéseihez, és támogathatóak az Alapokból. A rendelet a 2000-2006 közötti programozási időszakra három célkitűzést határoz meg a Strukturális Alapok számára. Ezek a következők: 1. célkitűzés: A fejlődésben lemaradt régiók fejlesztésének és strukturális alkalmazkodásának elősegítése; 2. célkitűzés: A strukturális nehézségekkel küzdő térségek gazdasági és társadalmi szerkezetváltásának támogatása; 3. célkitűzés: Az oktatási, képzési és foglalkoztatási politikák és rendszerek kiigazításának és korszerűsítésének támogatása.
26
Nemzeti jogszabályok: Törvények: 1996. évi XXI. törvény a területfejlesztésről és a területrendezésről A területfejlesztési politikában egyre fontosabb lesz az EU regionális politika alapelveinek való megfelelés, a Strukturális Alapok támogatásainak lehívásához szükséges feltételek és követelmények teljesítése. A magyar területfejlesztés hatékonyságának növelése és az EU követelményeknek való nagyobb megfelelés érdekében jelenleg van folyamatban a területfejlesztési törvény módosítása, amely várhatóan számos ponton érinti a Nagykállói kistérséget. A helyzetfeltárás készítésekor még csak a szeptemberi törvénytervezet állt rendelkezésre, ezért az itt leírt tervezett változások még nem véglegesek, nem elfogadottak, azokban bármilyen változás történhet. A területfejlesztési politika célja továbbra is az országon belüli társadalmi-gazdasági kohézió erősítése, a lemaradó régiók, megyék, kistérségek elmaradottságának csökkentése marad. A területfejlesztés feladatai a jelenleg hatályos törvény 3.§ (2) bekezdése alapján •
a társadalmi és gazdasági megújulást elősegítő fejlesztéspolitika kidolgozása, összehangolása és érvényesítése;
•
az elmaradott térségek felzárkózásának elősegítése;
•
az ipari és mezőgazdasági területeken a szerkezetváltás elősegítése és a munkanélküliség csökkentése;
•
az innovatív kezdeményezések feltételeinek javítása;
•
a kiemelt térségek sajátos fejlődésének elősegítése;
•
a vonzó vállalkozói környezet kialakítása.
1997. évi LXXVIII. törvény az épített környezet átalakításáról és védelméről A törvény biztosítja a jogszabályi hátteret a települések, területek épített környezetének átalakításáról, illetve rendelkezik az egyes ember által létrehozott értékek védelméről, hasznosíthatóságáról.
27
Országgyűlési határozatok: •
35/1998. (III.20.) OGY határozat Országos Területfejlesztési Koncepció elfogadásáról
•
39/2001. (VI.18.) OGY határozat a területi folyamatok alakulásáról, a területfejlesztési politika érvényesüléséről és az Országos Területfejlesztési Koncepció végrehajtásáról
Kormányrendeletek: •
2199/2002. Kormányrendelet a nemzeti fejlesztési terv Operatív programjairól
•
7/2003
(I.14.)
szempontból
Kormányrendelet
elmaradott,
illetve
a
társadalmi-gazdasági
az
országos
átlagot
és
infrastrukturális
jelentősen
meghaladó
munkanélküliséggel sújtott települések jegyzékéről. •
213/2003 (XII.10.) Kormányrendelet az egyes területfejlesztéssel összefüggő kormányrendeletek módosításáról.
Miniszteri rendeletek: •
18/1998 (VI.25.) KTM rendelet a területfejlesztési koncepciók, programok tartalmi követelményeiről (módosítva az 1/2004. (I.17.) TNM rendelettel)
Helyi rendeletek: A térség településeinek nagy része rendelkezik településrendezési tervvel, de ezek korszerűsítése, illetve a jelenlegi társadalmi-gazdasági trendeknek megfelelő, egységes szerkezetű hosszabb távú településfejlesztési koncepciók kidolgozása mindenféleképpen szükséges lenne.
28
3.2. Belső erőforrások elemzése
3.2.1. Általános jellemzők A Balmazújvárosi Kistérség területe 731 km2, lakónépessége a 2001. évi népszámlálás adatai szerint 30.256 (KSH, 2001), a 2004. évi statisztikai nyilvántartás szerint 30.110 fő (KSH, 2004). Népsűrűsége 41 fő/km2, amely mind az ország (109 fő/km2), mind Hajdú-Bihar megye átlagától (88 fő/km2) lényegesen elmarad, s ezzel a Polgári (39 fő/km2), valamint Berettyóújfalui Kistérség (44 fő/km2) mellett a megye legritkábban lakott területe.
3. ábra: A Balmazújvárosi Kistérség helyzete Hajdú-Bihar megyében Forrás: saját szerkesztés
Az alföldies településhálózat következményeként négy település – Balmazújváros, Egyek, Hortobágy és Tiszacsege – alkotja, s ezzel az ország 10 legkisebb településszámú kistérsége közé tartozik (3. ábra). Területén két városi rangú település található: Balmazújváros 1989ben, Tiszacsege pedig 2000-ben nyerte el a városi címet. A városi népesség aránya meghaladja a 75%-ot a kistérségben, s ezzel az értékkel – amely nagyjából Hajdú-Bihar megye átlagának felel meg – közvetlenül a 100%-ban város(ok)ból álló Debreceni és Hajdúböszörményi Kistérségek után következik a megyei rangsorban. A kistérség második legnépesebb települése – Egyek – nagyközségi ranggal bír. Hortobágy településszerkezeti
29
sajátossága, hogy népességének 40%-a külterületi tanyaközpontokban – Kónya, Borsós, Szásztelek, Árkus, Hortobágyi halastó, Kungyörgy és Máta településrészeken – él. A Balmazújvárosi Kistérség közvetlenül határos a Debreceni, Hajdúböszörményi, Polgári, Hajdúszoboszlói és Püspökladányi Kistérségekkel, valamint a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Mezőcsáti és a Jász-Nagykun-Szolnok megyei Tiszafüredi Kistérséggel (3. ábra).
3.2.2. Természeti adottságok A Tisza és Debrecen között elterülő kistérség – a megyeszékhely egykor óriási határának tekintélyes részén – több természetföldrajzi kistáj területét foglalja magába. Területének legnagyobb része a Hortobágyon fekszik, de a kistérség nyugati pereme a Borsodi-ártér és a Tiszafüred-Kunhegyesi-sík, keleti szegélye a Hajdúhát területére is átnyúlik. A jellemzően 88-92 m tszf-i magasságú Hortobágy tökéletes ártéri síkság, melynek felszíne déli irányban, illetve a táj középvonala felé lejt. Az Alföld felszínalaktani szempontból egyik legegyhangúbb területe, melyet elsősorban elhagyott Tisza-medrek, morotvák, valamint hozzájuk kapcsolódó folyóhátak élénkítenek. Területén döntően finomszemű üledékeket – agyagot, iszapot – halmozott fel a folyóvízi akkumuláció az utóbbi évezredekben. Hasonló tengerszint feletti magasság, illetve elhagyott folyómeder-generációk által színesített felszíni egyhangúság jellemzi a Borsodi-árteret is. Az alacsony fekvésű és egyhangú domborzatú Hortobággyal és Borsodi-ártérrel szemben a Tiszafüred-Kunhegyesi-sík
tekintélyes
része
már
ármentes
síkság,
felszínének
változatosságát – különböző mértékben feltöltődött morotvák mellett – löszös homokkal fedett futóhomokbuckák növelik. A Balmazújvárosi Kistérség Keleti-főcsatornától keletre eső része a Hajdúhát lényegesen magasabb – 93 és 162 méter közötti tszf-i magasságú – területére esik. Az egykori hordalékkúp-síkság felszínét lösz, illetve lösziszap fedi. A Hortobágy felé helyenként markáns tereplépcsővel leereszkedő tájegység déli részére a terület vertikális tagoltságát növelő eróziós és deráziós völgyek viszonylag nagy sűrűsége jellemző. A kistérség éghajlata mérsékelten meleg és száraz: a napsütéses órák évi száma 1950-2000 óra, az évi középhőmérséklet 9,8-9,9 °C, az átlagos csapadékmennyiség 520-550 mm. Jelentős vízhiány, ÉK-i és DNY-i uralkodó szélirány, 2,5-3 m/s-os átlagos szélsebesség
30
jellemzi. A kistérség nyugati határán folyó Tisza – periférikus helyzete ellenére is – jelentős kihatással van a terület vízrajzára: egyrészt elhagyott folyómedrei képezik a mai vízhálózat alapját, másrészt a folyó a térséget átszelő csatornák táplálója. A kistérség nyugati részét a Hortobágyi Halastavat tápláló Nyugati-főcsatorna, középső részét a „kilenclyukú híd” alatt átfolyó Hortobágy-főcsatorna, míg keleti részét a Keletifőcsatorna vízrendszere hálózza be. A Hajdúhát vizeit nyugati irányba levezető, Hortobágyba torkolló természetes vízfolyásokat bújtatóval vezették át a Keleti-főcsatorna alatt. A kistérség vízrendszerének fontos elemei a mesterséges halastavak és víztározók (pl. Ohat, Elep, Balmazújváros). Felszín alatti vizei kapcsán mindenekelőtt a szikesedésben közrejátszó, nagy területeken jellemző magas talajvízállás, illetve Tiszacsege 72 °C-os, Hortobágy 73 °C-os és Balmazújváros 60 °C-os termálvize emelhető ki. A területhasznosítás jellegét jelentős mértékben meghatározzák a talajadottságok: kistérségünk központi részeit a mélyben sós és szikes talajok uralják, ugyanakkor a Tisza mentén az öntés- és réti talajok, a Hajdúhát felé a löszön kialakult csernozjom talajok kerülnek előtérbe. A Hortobágy fő természeti értékét éppen a szikes termőhelyek növény- és állatvilága, a sziki legelőkhöz kötődő néprajzi értékek adják. Ezek őrzésére és ápolására hozták létre 1973-ban hazánk első nemzeti parkját. A Hortobágy természetes növényzetének jellegzetes – nyílt – társulásai a sziki rétek és szikes puszták, potenciális erdőtársulásai – a pusztai tölgyesek és sziki tölgyesek – csak kisebb foltokban tűnnek fel. A Tisza mentén bokorfüzesek, fűz-nyár-égerligetek és tölgykőris-szil ligeterdők, illetve mocsárrétek jellemzőek. A Tiszafüred-Kunhegyesi-sík, valamint a Hajdúhát löszborította területein helyenként tatárjuharos lösztölgyesek fordulnak elő. Terület-hasznosításában – különösen a Hortobágy közepén – kiemelkedő a legelők aránya, de a tógazdálkodás és öntözéses növénytermelés szerepe sem elhanyagolandó. A Tisza és a Hajdúhát felé eső peremeken a szántóföldi gazdálkodás kerül mindinkább előtérbe.
3.2.3. Közlekedésföldrajzi helyzet A Balmazújvárosi Kistérség közlekedésföldrajzi helyzetére a viszonylagos elzártság jellemző (4. ábra): sem országos fővonalnak számító vasúti kapcsolattal, sem autópályával, vagy elsőrendű főúttal nem rendelkezik. Közlekedési tengelyének a kistérség négy településéből
31
hármat érintő 108. számú, Debrecen-Füzesabony vasútvonal tekinthető. A negyedik település, Tiszacsege, szintén rendelkezik vasúti összeköttetéssel: az előbbiből kiágazó, OhatPusztakócs és Görögszállás közti vasútvonal érinti.
4. ábra: A Balmazújvárosi Kistérség közlekedési kapcsolatai Forrás: saját szerkesztés
A 108. számú vasútvonallal többé-kevésbé párhuzamosan futó 33. számú főút ugyanakkor csak Hortobágy község belterületét érinti a kistérségben: a többi település a 33. számú és 35. számú főutak közti térben fekszik, s a forgalom e térségbeli ütőereihez alacsonyabb rendű – és helyenként erősen kifogásolható állapotban lévő – utakkal kapcsolódik. Ennek is köszönhető, hogy a négy település közti közlekedés igen körülményes. Debrecenből – közelsége miatt – Balmazújváros érhető el a leggyorsabban: a város a 20 perces izochron-vonalon belül helyezkedik el (ezzel Hajdú-Bihar megye településeinek első ötödében foglal helyet), miközben a kistérség nyugati peremén fekvő Tiszacsege és Egyek
32
megközelítése 40-50 percet vesz igénybe, s ezzel a megye Debrecenből nehezebben elérhető települései közé tartoznak (a sor negyedik-ötödik ötödében találhatóak). Budapest felől ezzel szemben – szintén földrajzi okokból kifolyólag – Egyek elérése igényli a legkevesebb időt (körülbelül 100 percet), de a kistérség valamennyi települése a 120 perces izochron-vonalon belül található. A fővárosból a Balmazújvárosi Kistérség településeinél gyorsabban csak a közvetlen autópálya-kapcsolattal rendelkező Polgári Kistérség érhető el Hajdú-Bihar megyében, a Hajdúböszörményi Kistérség városai pedig vizsgált területünkhöz hasonló mutatókat produkálnak. Az M3-as és M35-ös autópályák egymáshoz kapcsolódó beruházásai, valamint a 33. számú főút közelmúltbeli rehabilitációja – amennyiben ezek a bekötő úthálózat fejlesztésével is párosulnak – érzékelhető javulást hozhatnak a térség fizikális elérhetőségében. További esély a Balmazújvárosi Kistérség elérhetőségének javítására a debreceni reptér fejlesztése, amely nem elhanyagolható adottság a Hortobágy turizmusa szempontjából sem, illetve – szintén a gazdaság említett ágazatához kapcsolódóan – a Tisza és a Keletifőcsatorna esetleges közlekedési célú hasznosítása.
5. ábra: A Balmazújvárosi Kistérség tömegközlekedési kapcsolatrendszere Forrás: saját szerkesztés
33
A Balmazújvárosi Kistérség tömegközlekedési kapcsolatai részben vasúton, részben közúton bonyolódnak (5. ábra). A vasúti kapcsolatokat egyrészt viszonylag alacsony intenzitás, másrészt sajátos kettősség jellemzi: Balmazújváros és Hortobágy a munkanapokon közlekedő vonatpárok száma alapján Debrecen, Egyek viszont Tiszafüred és Füzesabony felé rendelkezik valamelyest jelentősebb kapcsolatrendszerrel. Tiszacsege Polgár és Nyíregyháza irányában bír – kisebb intenzitású – közvetlen vasúti kapcsolattal, illetve – OhatPusztakócs állomáson keresztül – napi egy közvetlen járat kapcsolja Füzesabonyhoz. A kistérség szétvonzódása autóbuszjáratok vonatkozásában is megfigyelhető. Egyrészt viszonylag csekély – a Balmazújváros-Tiszacsege és Egyek-Tiszacsege viszonylattól eltekintve jelentéktelen – a kistérség települései közti közvetlen kapcsolatok száma. Másrészt viszonylag erős a kistérség településeinek külső centrumokhoz történő vonzódása: Balmazújváros intenzív Debrecenhez fűződő kapcsolatai mellett megfigyelhető Egyek erős Tiszafüredhez kötődése is. Tiszacsege nagyjából azonos mértékben kapcsolódik Debrecenhez és Polgárhoz, de nem sokkal kisebb jelentőségűek Tiszaújvároshoz fűződő kapcsolatai sem. Végül, Balmazújváros esetében – a domináns debreceni irányon kívül – még a Hajdúszoboszlóval és Hajdúböszörménnyel fennálló összeköttetések jelentősége emelhető ki. Kistérségünk viszonylagos zártságát, periférikus helyzetét mutatja a távolsági kapcsolatok csekély szerepe: egyedül a főútvonal által közvetlenül érintett Hortobágy esetében figyelhető meg a megyeszékhelyen kívül más jelentősebb településhez – Egerhez – kötődés, a közvetlen autóbuszjáratnak is köszönhető.
34
3.2.4. Demográfiai jellemzők 3.2.4.1. Humán erőforrások mennyiségi mutatói
A Balmazújvárosi kistérség demográfiai elemzése során elsőként a lakosságszám alakulását megvizsgálva elmondható, hogy az 1870-2001 között eltelt időszakban a kistérség mutatja a megyei dinamikához leginkább hasonló képet. A kistérségben a jelenlévő népesség az említett időszakban közel megkétszereződött (6. ábra).
6. ábra A kistérségek lakosságszámának dinamikája 1870 és 2001 között Forrás: saját szerkesztés a KSH adatai alapján
A Balmazújvárosi Kistérség legnagyobb népességszámát az 1960-as évtizedben érte el, majd ezt követően lassú, de egyértelmű csökkenésnek indult. Az utolsó évtizedben ez megfelel az általános demográfiai trendnek, mely a megye két kistérsége kivételével (a Hajdúhadházi és Derecske-Létavértesi kistérség) mindenhol jellemzővé vált. Fontos azonban kiemelni, hogy a csökkenés a kistérségben hamarabb megjelent (annak ellenére, hogy 1970 és ’80 között egy kisebb – alig 2%-os – növekedés volt jellemző), mint a megyei értékek esetében. A demográfiai folyamatok alakulása már önmagában is utalhat egy térség társadalmi-gazdasági problémáira, illetve periférikus jellegére. A rendszerváltást követően felerősödő, illetve újonnan megjelenő gazdasági-társadalmi folyamatok azonban már
35
egyértelműen jelzik egy-egy térség gazdaságának prosperitását. Jó példa erre a Debreceni Kistérség,
melynek
jelentős
lakosságszám-csökkenése
részben
a
szuburbanizáció
felerősödésének következménye. Emellett a lakosságszám gyarapodása egyes területeken a magasabb reprodukcióval jellemezhető roma lakosság nagyobb arányú jelenlétének is betudható. Mindamellett a kistérségek esetében egy átlagérték adódik, mely több település – esetenként markáns és teljesen ellentétes – demográfiai folyamatainak átlagolásával jön létre. Ennek ismeretében a kistérség településeinek népességdinamikáját vizsgálva valamelyest árnyaltabb kép rajzolódik ki az . ábrához képest. (7. ábra)
7. ábra A Balmazújvárosi kistérség településeinek népességdinamikája 1870 és 2001 között Forrás: saját szerkesztés a KSH adatai alapján
Közel 86%-os növekedés jellemzi a kistérség egészét 2001-ben 1870-es bázisponthoz képest. A vizsgált időszakban Balmazújváros közel 114,5%-os növekedést könyvelhetett el, és viszonylag stabil szinten maradt a lakosságszám. Jelentősen nagyobb szélsőségeket mutat Hortobágy község népesség-dinamikája, melyben a nagy maximum értéket a település megalakítása és adminisztratív-közigazgatási átszervezések okozták. A település – egyedüliként a kistérségben – képes volt az elmúlt évtized során is növelni lakosságszámát. A kistérség 1960-tól megkezdődött lakosságszám-csökkenését Egyek és Tiszacsege folyamatos
36
és erősnek mondható népességvesztése eredményezi. Egyek lakosságszáma az 1960-as 8678 fős maximumértékről a 2001-es népszámlálás idejére 5742 főre esett vissza, tehát a lakosságszám mintegy harmadával csökkent ebben az időmetszetben. Tiszacsege esetében a csökkenés 1960 és 2001 között a jelenlegi lakosságszám közel 27%-át jelenti.
fő 36000 32000 28000 24000 20000
Tiszacsege
16000
Hortobágy
12000
Egyek Balmazújváros
8000 4000
20 04
20 02
20 00
19 98
19 96
19 94
19 92
19 90
0
évek
8. ábra A lakosságszám alakulása 1990 és 2004 között a Balmazújvárosi kistérség településein Forrás: saját szerkesztés a KSH adatai alapján
A kistérség településeinek lakosságszám-változása a rendszerváltást követő években érzékelteti az előzőekben felvázolt folyamatot. 1990-94 közötti növekedés a három kisebb lakosú település népességszám-gyarapodásának tudható be, 1994-től kismértékű, de folyamatos a csökkenés jellemző a kistérségben, melynek 10 éves időmetszetben 30963-ról 30110-re apadt a népességszáma. A tendencia kistérségi szinten még nem aggasztó, azonban mindenképpen jelzésértékkel bír. A települések tényleges szaporodását, illetve fogyását a természetes szaporodás/fogyás (születések és halálozások különbsége), valamint a vándorlási különbözet (a településre odaés elvándorlók számának különbsége) összege adja ki. Emiatt érdemes megvizsgálni a demográfiai folyamatokat ezekre a komponensekre is. A természetes szaporodás vizsgálata rámutatott, hogy az országos és megyei tendenciákkal (1980-1990 között +16,5 ezrelék, 1990-2001 között -2,96 ezrelék) ellentétben a
37
Balmazújvárosi kistérség pozitív értékekkel rendelkezik, azáltal, hogy a születések száma meghaladja a halálozásokét. Bár az 1980-as évtized +18,05 ezrelékes értékéhez képest az 1990-es évtizedre +7,37 ezrelékre csökkent a természetes szaporodás értéke, azonban a Balmazújvárosi a megye azon kistérségei közé tartozik – a Hajdúböszörményivel és a Hajdúhadházival együtt, – ahol pozitív érték volt tapasztalható az elmúlt évtizedben is. (9. ábra)
9. ábra Az 1000 lakosra számított természetes szaporodás, illetve fogyás 1980 és 1990, valamint 1990 és 2001 között, fő Forrás: saját szerkesztés a KSH adatai alapján
38
A kistérség települései közötti differenciákat mutatják az eltérő színek is; mindkét vizsgált évtizedben Balmazújváros és Hortobágy rendelkezett természetes szaporodással, míg a kistérség másik két települése természetes fogyással volt jellemezhető. Csökkenés minden település esetében bekövetkezett – Egyek és Tiszacsege esetében körülbelül 20 ezrelékes visszaesés, Balmazújvárosban pedig minimális, 1 ezrelék alatti csökkenés jelentkezett a két időmetszetet vizsgálva. A legnagyobb mértékű változás – több mint 60 ezrelékes csökkenés – Hortobágy esetében történt, azonban az 1980-as évtized jelentős természetes szaporodásának betudhatóan a legutóbbi népszámlálásig pozitív maradt az értéke. fő 0,8 0,6 0,4 0,2
Balmazújváros
0
Egyek Hortobágy
-0,2
Tiszacsege
-0,4
Kistérség
-0,6 -0,8 -1 1995
1996
1997
1998
1999
2000
2001
2002
2003
2004
évek
10. ábra Az 1000 lakosra számított természetes szaporodás, illetve fogyás értékei a kistérség településein 1995 és 2004 között Forrás: saját szerkesztés a KSH adatai alapján
Ha azonban az elmúlt tíz év adatait ábrázoljuk, kirajzolódik az egyértelmű tendencia – egyre több településen jelenik meg a természetes fogyás – vagyis többen halnak meg, mint ahányan születnek. 2004-ben már a kistérség mindegyik településére negatív értékek adódtak. (10. ábra) A vándorlási különbözet esetében már másfajta kép tárul elénk – a kistérség 1980-90 viszonylatában elvándorlással volt jellemezhető, de ez – két kistérség, a Debreceni és a Hajdúszoboszlói kivételével – a megye nagy részére fennállt. A Balmazújvárosi Kistérségben -65,37 ezrelékes elvándorlás jelentkezett az 1980-as évtizedben, mely több mint
39
háromszorosa a megyei értéknek. A minimumértéket a Berettyóújfalui kistérség mutatja – több mint -88 ezrelékes elvándorlással. A Balmazújvárosi értéket emellett a Polgári és csekély mértékben a Püspökladányi kistérség múlja alul. (11. ábra)
11. ábra Az 1000 lakosra számított vándorlási különbözet 1980 és 1990, valamint 1990 és 2001 között, fő Forrás: saját szerkesztés a KSH adatai alapján
1990 és 2001 között teljesen megváltozott a kép az előző időszakhoz képest; mérséklődött az elvándorlás mértéke az előzőekben felsorolt nagyobb elvándorlással sújtott kistérségekben,
40
emellett több kistérségben – elsősorban Debrecen környezetében, de a Polgári kistérség is ide sorolható – pozitívra fordult a vándorlási mérleg. Ezzel párhuzamosan a megyeszékhely kismértékben
(-0,42
ezrelékes
értékkel)
elvándorlást
mutatott
–
elsősorban
a
szuburbanizációnak betudhatóan. A folyamat eredményeként a Debrecen környezetében elhelyezkedő települések egy része – elsősorban Hajdúsámson – jelentős vándorlási pozitívumot könyvelhetett el a megyeszékhelyről kiköltözőknek köszönhetően. Részben ennek tudható be a Hajdúhadházi Kistérség jelentős (+81,8 ezrelékes) vándorlási nyeresége. A Balmazújvárosi kistérség vándorlási vesztesége mérséklődött -12,49 ezrelékre, azonban továbbra is a negatív értékkel bíró három kistérség közé tartozik – a Berettyóújfalui és a Püspökladányi Kistérséggel együtt. A települési szinten történt változások is tükrözik a kistérségi szintű tendenciát. Míg az 1980 és 1990 közötti időszakban a Balmazújvárosi Kistérség minden települése vándorlási veszteséggel bírt – Egyek és Tiszacsege -106,5, Hortobágy pedig igen jelentős -244,0 ezrelék, a következő évtizedre mérséklődött az elvándorlás. Hortobágy és Tiszacsege vándorlási különbözete pozitívra fordult, Egyek értéke pedig -10,3 ezrelékre
mérséklődött.
Balmazújváros -24,5 ezrelékes értéke gyakorlatilag stagnálást mutat, annak ellenére, hogy a debreceni település-együttes részeként a kistérségből a városnak lenne a legnagyobb esélye arra, hogy egyfajta bolygóvárosként profitáljon a Debrecenből kiköltözők által generált vándorlási többletből. (12. ábra)
41
12. ábra Balmazújváros helye a debreceni település-együttesben Forrás: saját szerkesztés, Süli-Zakar I. (1996) nyomán
A vándorlási különbözet pozitív mivolta a jelenlegi demográfiai trendeket tekintve a természetes fogyást kiegyenlítve fenntartható népességszámot biztosíthat. Azonban a rendszerváltást követő társadalmi-gazdasági válság következményeként a szuburbanizáció – melyben általában a már egzisztenciát szerzett és jobb lakókörnyezetre vágyó városi lakosság kitelepülésének lehet tekinteni – mellett megjelent egy jóval kevésbé előnyös folyamat. Elsősorban a nagyvállalatok leépülése következményeként az állását, megélhetését vesztett lakosság egy része – melynek jelentős hányada a szocializmus időszakában költözött be falvakról a városokba – a puszta létfenntartás biztosítása miatt visszaköltözött/költözik kisebb településekre. Ennek okai az alacsonyabb telek- és lakásárakban, a városi rezsiköltségek megemelkedésében keresendő, valamint abban, hogy a háztáji gazdálkodással legalább a minimális létfenntartás biztosítható. Hazánkban egész térségek vannak, ahol ez a fajta migráció a vándorlási különbözetet pozitív előjelűvé változtatta. Emellett meg kell említeni a roma lakosság körében tapasztalható összeköltözési hajlandóságot, mely szintén megfigyelhető a migrációs folyamatok vizsgálata során. Tehát a rendszerváltozást követően a periférikus és depressziós térségekre, településekre jellemzően egy inkább negatívnak
42
tekinthető folyamat, mintsem a szuburbanizációs jellegű költözés vált jellemzővé. Hiszen a munkaerőpiacról kiszorult, zömében gyengén kvalifikált népesség felhalmozódását, ezzel a szociális és társadalmi problémák megjelenését és konzerválódását okozhatja, elsősorban a kisebb települések esetében. A lakosság etnikai megoszlása kapcsán elmondható, hogy napjainkra minimálisra csökkent a nemzeti kisebbségek száma a kistérség településein. Az egykor jelentős német kisebbség is alig képvisel említésre méltó részarányt Balmazújvárosban. A legnagyobb etnikumnak a roma népesség tekinthető a kistérségben.
13. ábra A roma lakosság aránya a kistérség településein 2003-ban Forrás: saját szerkesztés önkormányzati adatok alapján (Szabó Á., 2004*)
A Központi Statisztikai Hivatal 2001-es népszámlálási adatai alapján jelentősen kisebb a romák aránya az egyes településeken az 13. ábrán látható értékeknél. Azonban érdemes megjegyezni, hogy népszámlálás során a nemzetiségi hovatartozásra vonatkozó kérdésekre mindenki saját belátása szerint adott választ. Általános tapasztalat, hogy nem vállalta fel mindenki etnikai hovatartozását a válaszadásnál. Emiatt jelentős, bizonyos esetekben ellentmondásos értékek jellemzik a roma lakosság részarányára vonatkozó adatokat. Indokolt
*
Szabó Á. (2004): A Balmazújvárosi kistérség területfejlesztésének társadalomföldrajzi alapjai, diplomamunka, Debreceni Egyetem Társadalomföldrajzi és Területfejlesztési Tanszék
43
tehát az önkormányzatoktól származó becsült adatokkal feltárni a településeket jellemző sajátosságokat. A Balmazújvárosi Kistérségben 12,1%-os arányt képvisel a roma kisebbség. Az önkormányzati adatok alapján a legnagyobb arányban Tiszacsegén vannak jelen a romák, arányuk 16,4%-ot tesz ki. Egyeken is hasonló arányú a cigányság jelenléte – 16,3%-os, számuk azonban valamelyest magasabb (900 fő), mint Tiszacsegén (800 fő). A legnagyobb számban (1960 fő) – a település mérete miatt viszont kisebb arányban (10,8%) – élnek romák Balmazújvárosban. Hortobágy községben minimális a jelenlétük, mindössze néhány főre tehető. Elmondható tehát, hogy a roma lakosság száma jelentősnek mondható a térségben és demográfiai sajátosságok miatt – magasabb természetes reprodukció – tovább fog nőni arányuk az érintett településeken. Fontos felhívni a figyelmet arra, hogy szociológiai vizsgálatok alapján 20% az a határ, melyet elérve a roma lakosság arányának növekedése felgyorsul, a társadalmi feszültségek kiéleződnek, a magyar lakosság elköltözése jellemzővé válik – elsősorban azok esetében jellemző, akik megtehetik az elköltözést, tehát a magasabb jövedelemszinttel rendelkező családok, a kvalifikáltabb munkaerő vándorol el a településről, – tehát az etnikai csere visszafordíthatatlanná válik. Sajnos a romák körében magasabb arányú az alacsonyabb és nem piacképes iskolai végzettség, mely sok esetben párosul szociális problémákkal, esetlegesen deviáns viselkedésformákkal. Emiatt szükséges tehát a roma lakosság szegregációját (ezáltal esetleges teljes elszigetelődését) és leszakadását megállítani, felzárkózásukat és társadalmi beilleszkedésüket segíteni. A probléma összetettsége miatt átfogó és komplex programokra és forrásokra van szükség a kézzelfogható eredmények elérése érdekében. A vallási összetétel esetében is meg lehet említeni a népszámlálási adatok több problémával jellemezhető mivoltát, hiszen ebben az esetben is a megkérdezettek saját meggyőződésük szerint válaszoltak. Azonban a 2001-es népszámlálás adatai is megfelelő képet festenek a vallási helyzetképről, a főbb jellegzetességekről. A Balmazújvárosi Kistérségben magasabb arányban (21,1%) vannak jelen a római katolikusok, mint a megye egészét vizsgálva (13,3%). A legnagyobb arányban Egyeken vannak római katolikusok, ahol a lakosság 2/3-át alkotják. A görög katolikusok azonban szinte elenyésző arányt képviselnek (1% alatti értékkel) a megyei 8,5%-os részesedéshez
44
képest. A reformátusok 29,1%-os kistérségi aránya elmarad a megyei 42,7%-os részesedéstől. Tiszacsegén 41,7%, Balmazújvárosban 33,7%, Hortobágyon 20,6%-ban és Egyeken már csak 5,9% a reformátusok aránya a lakosságszámból. A kistérségben jelentős volt az egyházhoz nem tartozók aránya (37,0%), mely jelentősen meghaladja a megyei 24,5%-os arányt. Ezen belül is kiemelkedik Balmazújváros (47,0%) és Hortobágy (53,7%), ahol csak mintegy minden második ember tartozik valamelyik egyházhoz. Vallási tekintetben tehát leginkább Egyek mutat eltérést a többi településhez képest.
3.2.4.2. Humán erőforrások szerkezeti mutatói A humánerőforrások vizsgálata során a korszerkezet is nagy jelentőséget kap. A demográfiai folyamatok mintegy összegzéseként is felfogható, hiszen a természetes szaporodás alakulása és a vándorlási különbözet változása is tükröződik benne.
14. ábra Hajdú-Bihar megye kistérségeinek korfái 2001-ben Forrás: saját szerkesztés a www.nepinfo.hu adatai alapján
Az egyes kistérségek jellegzetes demográfiai változásait jelzik a 14. ábra korfái. A korfa alkalmas a népesség korcsoportok szerinti megoszlásának illusztrálására, melynek bal oldali része a férfiak, jobb oldali része pedig a nők számát mutatja, alulról felfelé idősödő
45
korosztályokat ábrázolva. Az ábrán a piros szín a férfitöbbletet jelzi, mely jórészt a fiatalabb korosztályok között jellemző, míg idősebb korcsoportok esetén a nőtöbblet válik jellemzővé – halvány kék színnel jelölve, – a férfiak alacsonyabb várható élettartamának következtében. A széles alappal rendelkező korfa a fiatal korosztályok nagyobb arányú jelenlétére utal – például a Hajdúhadházi Kistérség rendelkezik ilyen alakkal. A fiatalok nagyobb aránya jelezheti a gyermekvállalási korú lakosság jelentősebb arányát – például a szuburbanizáció esetében figyelhető meg ilyen jelenség, – nem utolsó sorban a magasabb gyermekszám a roma lakosság nagyobb arányú jelenlétével is magyarázható. A középen széles korfa a középkorúak, a munkaképes korosztályok jelentősebb arányát jelenti, ez előnyös az aktuális foglalkoztatottsági helyzetben, hiszen humánerőforrások tekintetében stabil bázist biztosít a gazdaság számára. Azonban hosszú távon a felül széles, alul elkeskenyedő korfájú korstruktúrához vezet, mely az idősebb korcsoportok, az eltartottak magasabb arányát vetíti előre. Demográfiailag a legstabilabbnak, egyszersmind társadalmi-gazdasági szempontból a legelőnyösebbnek az egyenletes korfa tekinthető.
15. ábra A Balmazújvárosi kistérség településeinek korszerkezete 2001-ben Forrás: saját szerkesztés a KSH adatai alapján
46
A Balmazújvárosi Kistérség a mindkét nemnél bekövetkező ingadozásoktól eltekintve nagyjából megfelel ennek. Nem biztató azonban a legfiatalabb korcsoportnál bekövetkezett visszaesés, mely alátámasztja a születésszám, illetve a természetes szaporodás/fogyás vizsgálatainak eredményeit is. A települések viszonylatában a három korcsoportra történő bontásban vizsgálható a fiatal korúak (0-tól 14 éves korig), a munkaképes korúak (15-től 59 éves korig), illetve az idősebb korúak (60 év felettiek) megoszlása a . ábra segítségével. Balmazújváros és Hortobágy kiegyenlített korcsoporti eloszlást mutat, sőt az utóbbi esetben a fiatalok aránya mintegy 2,5%-kal magasabb a 60 éven felüliek arányánál. Egyek és Tiszacsege esetében látszik viszonylag jelentősebb eltérés a fiatal és az idősebb korcsoportok között – a különbség megközelítőleg 4%-ot tesz ki az idősebbek javára. A helyzetet súlyosbítja, hogy a munkaképes korosztályon belül is nagyobb arányban vannak jelen a 40 év feletti korosztályok. Elmondható, hogy a demográfiai folyamatok tárgyalása során már felvázolt tendenciák a korszerkezet elöregedéséhez vezet, mely egyelőre még nem nevezhető problémának, de hosszútávon mindenképpen figyelmet érdemel. A humánerőforrások minőségét, ezáltal a gazdaság szerkezeti viszonyait, versenyképességét és a fejlesztési lehetőségeket erősen befolyásolja a lakosság iskolai végzettsége, kvalitása.
16. ábra Az érettségivel rendelkezők aránya a megfelelő korúak arányában 2001-ben, % Forrás: saját szerkesztés a KSH adatai alapján
47
Annak ellenére, hogy az egyes szakvégzettségek nem jelennek meg az érettségizettek, illetve a diplomások arányának vizsgálata során, a főbb konzekvenciákat így is le lehet vonni a kistérség humánerőforrásaival kapcsolatban. A Balmazújvárosi Kistérség az általános iskolát nem végzettek arányában a megyei átlag (2,17%) alatt szerepel 2,05%-os értékkel. Sajnos az érettségivel rendelkezők esetében már nem ilyen kedvező a kép, hiszen a kistérség 11,8%-os aránya jelentősen elmarad a megyei 17,6%-os értéktől, s ezzel a Hajdúhadházi Kistérséggel együtt (11,1%) a megye sereghajtói közé tartozik (Hajdú-Bihar megye értéke is elmarad az országos 20,6%-os aránytól). Települési szinten még nagyobb eltérés adódik a megyei átlaghoz képest – Egyek 9,3%-os értéke, Tiszacsege 10,4%-os aránya is elmarad a hajdú-bihari adattól. Balmazújváros 12,7%-os, illetve Hortobágy 15,1%-os érettségizett aránya magasabb a kistérségi, de alacsonyabb a megyei átlagnál (16. ábra).
17. ábra A diplomával rendelkezők aránya a megfelelőkorúak arányában 2001-ben, % Forrás: saját szerkesztés a KSH adatai alapján
A diplomások arányának vizsgálata még nagyobb elmaradásra mutatott rá. A kistérségben a diplomások aránya a megfelelő korúakhoz viszonyítva 3,6%-os értéket képvisel, amely jóval kisebb a megyei 8,2%-os arányhoz képest (Hajdú-Bihar megye értéke is elmarad az országos 9,9%-os arányhoz viszonyítva). Ismételten a Hajdúhadházi Kistérség került a lista végére 2,9%-os értékével, melyet alig előz meg a Balmazújvárosi kistérség arányszáma.
48
Egyek 2,3%-os diplomás aránya, Tiszacsege 3,0%-os, sőt Balmazújváros 3,9%-os értéke is messze elmarad a megyei aránytól. A települések közül Hortobágy emelkedik ki 6,5%-os részesedésével, azonban még ez is több mint másfél százalékkal elmarad a megyei aránytól. Összegezve elmondható, hogy a térségben mind az érettségizettek, mind a diplomások aránya alulmúlja az országos, de még a megyei értékeket is. Különösen Tiszacsege alacsony értékei elgondolkodtatóak, hiszen egy városi rangú településről van szó (az érettségizettek alacsony aránya nagy valószínűséggel a településen középfokú oktatás hiányának tudható be). Mindenképpen szükség van a piacképes szakmák oktatására, valamint munkaerőpiaci átképzésekre,
azért,
hogy
a
kistérség
humánerőforrásainak
minőségét
javítani,
versenyképességét növelni lehessen.
3.2.5. Helyi infrastruktúra
A kistérség társadalmi-gazdasági viszonyainak hű tükre az infrastrukturális ellátottság, amely mind a lakosság életkörülményeit, mind a helyi gazdaság működésének feltételrendszerét meghatározza. E fejezetben egyrészt a kistérség műszaki infrastruktúrája, másrészt intézményrendszere – azon belül is a humán erőforrások újratermelésében különös fontosságú egészségügyi és oktatási infrastruktúra – kerül bemutatásra.
3.2.5.1. Műszaki infrastruktúra
A Balmazújvárosi Kistérség lakásellátottsága elmarad valamelyest a megyei átlagtól, de nem tartozik a kiugróan alacsony értéket produkáló kistérségek közé Hajdú-Bihar megyében (II. táblázat). A 2000 és 2004 közötti időszakban épített lakások 2004. évi állományhoz viszonyított aránya ugyancsak megyei átlag alatti: kistérségünk – lényegesen lemaradva az előtte állóktól – csak a Polgári, a Berettyóújfalui és Püspökladányi Kistérségeket előzte meg. Ez egyrészt kedvezőtlen színben tünteti fel a kistérség gazdasági dinamizmusát, másrészt – a
49
korábban elemzett migrációs trendekkel együtt – arra utal, hogy a Debrecen környéki szuburbanizációnak nem jelentős célterülete Balmazújváros és környezete.
II. táblázat A lakásállomány néhány mutatója Hajdú-Bihar megye kistérségeiben (2004) 2000-2004 Közüzemi
között épült
szennyvízcs
Vezetékes
Közüzemi
atorna-
háztartási
vízhálózatba
hálózatba
gázt
bekapcsolt
bekapcsolt
fogyasztók a
lakások
lakások
lakásállomán
lakások a Lakások
2004. évi
száma 1000
lakásállomá
lakosra
ny
(db)
%-ában
aránya (%)
aránya (%)
y %-ában
Balmazújváros
387
3,7
93
33
71
Berettyóújfalu
413
2,8
87
18
49
Debrecen
424
5,1
97
74
77
368
5
94
10
52
y
371
4,5
92
38
72
Hajdúhadház
343
5,8
87
25
56
Hajdúszoboszló
396
7,4
96
29
90
Polgár
401
2,5
95
41
71
Püspökladány
388
3,2
96
29
66
Összesen
396
4,7
94
45
69
DerecskeLétavértes Hajdúböszörmén
Forrás: Hajdú-Bihar megye statisztikai évkönyve, KSH, 2004 A lakásállomány vonalas infrastruktúrával való ellátottsága többnyire a megyei átlag körül alakult 2004-ben, egyedül a szennyvíz-csatornázottság maradt el attól jelentősebb mértékben. Mindhárom – táblázatban feltüntetett – mutató terén felülmúlta a kistérség a Berettyóújfalui és a Hajdúhadházi Kistérséget, továbbá két mutatóban jobbnak bizonyult a DerecskeLétavértesi, illetve – minimális mértékben – a Püspökladányi Kistérségnél (II. táblázat).
50
További három bemutatott civilizációs mutató esetében (III. táblázat) elmondható, hogy a Balmazújvárosi Kistérség teljesítménye meg sem közelíti a megyei átlagot (megjegyzendő, hogy a megyei átlagérték felett mindhárom esetben csak egy vagy két kistérséget találunk, a Debrecenit és a Hajdúszoboszlóit). III. táblázat Néhány civilizációs mutató alakulása Hajdú-Bihar megye kistérségeiben (2004) 1000 lakosra jutó Távbeszélő SzemélygépkocsiKábeltelevízió-
fővonal
állomány
hálózatba bekapcsolt (db)
lakás (db)
(db)
Balmazújváros
246
87
183
Berettyóújfalu
252
88
193
Debrecen
387
259
299
Derecske-Létavértes
231
56
188
Hajdúböszörmény
242
131
206
Hajdúhadház
206
42
192
Hajdúszoboszló
312
110
254
Polgár
254
99
198
Püspökladány
235
113
180
Összesen
296
153
235
Forrás: Hajdú-Bihar megye statisztikai évkönyve, KSH, 2004 Telefonellátottság tekintetében csak a Hajdúhadházi Kistérséget előzi meg számottevő mértékben, de lemaradása is csak Debrecennel és a Hajdúszoboszlói Kistérséggel szemben jelentős. A kábeltelevízió-hálózatba bekapcsolt lakások aránya a Balmazújvárosi Kistérségben csak két, jelentősebb városi központot nélkülöző kistérségnél (Hajdúhadházi, Derecske-Létavértesi) nagyobb, miközben elmaradása a kistérségek többségétől jelentős. Végül, a személygépkocsi-állomány relatív nagysága alapján a kistérség kétségtelenül a megye egyik sereghajtójának számít (III. táblázat). A lakásállomány lakónépességhez viszonyított nagysága jelentős kistérségen belüli különbségeket mutat: Egyek és Tiszacsege mutatói messze meghaladják a kistérségi átlagot, 51
Hortobágy értéke átlag körüli, Balmazújvárosé viszont lényegesen alacsonyabb. Az újonnan épített lakások aránya 2004-ben ugyanakkor éppen Balmazújvárosban volt a legmagasabb, miközben a többi három település adatai meg sem közelítették a kistérségi átlagot (IV. táblázat). A vezetékes ivóvíz-hálózat kiépítettsége Tiszacsegén volt a legnagyobb arányú, míg Balmazújváros kistérségi átlag körüli, Egyek és Hortobágy az alatti teljesítményt mutatott. Különösen szembetűnő – településszerkezeti okokkal magyarázható – sajátosság Hortobágy hiányos vezetékes ivóvíz-hálózata: a községhez tartozó 7 külterületi településrész a nagy távolságok miatt önálló vízellátó rendszerrel működik. IV. táblázat A lakásállomány néhány mutatója a Balmazújvárosi Kistérségben (2004) Közüzemi szennyvízcsatornaLakások száma
2004-ben
Közüzemi
épült lakások vízhálózatba
hálózatba bekapcsolt lakások
Vezetékes háztartási gázt
1000
a 2004. évi
bekapcsolt
lakosra
lakásállomány
lakások
(db)
ezrelékében
aránya (%)
(%)
%-ában
Balmazújváros
362
17
94
26
79
Egyek
437
3
87
39
63
Hortobágy
388
0
74
70
58
Tiszacsege
426
6
99
45
62
Összesen
387
11
93
33
71
aránya
fogyasztók a lakásállomány
Forrás: Hajdú-Bihar megye statisztikai évkönyve, KSH, 2004 illetve polgármesteri közlés A szennyvízcsatorna-hálózat relatív fejlettsége a kistérség központjában éri el a legalacsonyabb szintet, miközben a másik három település átlag feletti – 40% körüli – értékekkel rendelkezik. E megoszlás tükörképét mutatja a vezetékes gáz elterjedtsége: Balmazújváros mutatója a legmagasabb, míg a kistérség három másik települése átlag alatti – 60% körüli – szintet ér el (IV. táblázat). Az ivóvíz- és szennyvízcsatorna-hálózat kiépítettségét összevetve elmondható, hogy Hortobágy esetében legkisebb a közműolló kinyílása.
52
3.2.5.2. Intézményi ellátottság A Balmazújvárosi Kistérség közigazgatási intézményi ellátottsága meglehetősen szegényes: körzeti földhivatal, bíróság és ügyészség, valamint hivatásos önkormányzati tűzoltóparancsnokság a kistérség székhelyén sem működik. A lakosság ebből kifolyólag hivatali ügyei egy tekintélyes részét csak a kistérség határain kívül tudja elintézni. Működik viszont rendőrkapitányság Balmazújvárosban, amely felettes szerve az Egyeken és Tiszacsegén működő rendőrőrsöknek, illetve a Hortobágyon működő körzeti megbízotti irodának. A közigazgatási reform keretében ugyanakkor többcélú kistérségi társulás alakult, amelynek jelentős
szerepe
lehet
a
központi
feladatokat
ellátni
készülő
Balmazújváros
intézményrendszerének jövőbeni fejlődésében. A kistérség egészségügyi intézményrendszere Hajdú-Bihar megyei viszonylatban közepesen fejlett (táblázat): a házi orvosok lakónépességhez viszonyított száma csak Debrecenben magasabb, bár a kistérség mutatója – a többi vidéki térséggel együtt – megyei átlag alatti. A járóbeteg szakellátás területén ugyanakkor – Debrecen mellett – a Püspökladányi és Berettyóújfalui Kistérség is megelőzi. Kórház – Hajdú-Bihar megye nagy részéhez hasonlóan – nem működik a kistérségben, a gyógyszertárak lakónépességhez viszonyított száma alapján pedig a megyei középmezőny alján helyezkedik el (V. táblázat). A kistérség humán erőforrás-készletének minőségét jelentős mértékben befolyásolja az oktatás helyi intézményrendszere. A Balmazújvárosi Kistérségben – Hajdú-Bihar megye legtöbb kistérségéhez hasonlóan – csak az alap- és középfokú oktatás épült ki. Miután az általános iskolát az érintett népesség nagy része a lakóhelyének otthont adó településen végzi, az általános iskolát végző tanulók lakónépességhez viszonyított aránya leginkább az egyes kistérségek demográfiai viszonyait tükrözi. A Balmazújvárosi Kistérség – megyei átlagot meghaladó – mutatója viszonylag fiatalos korstruktúrát mutat (VI. táblázat). A kistérség valamennyi településén működik általános iskola: Balmazújvárosban 3 (a Központi, a Kalmár Zoltán és a Bocskai István Általános Iskola), a többi településen 1-1 (Egyeken a Dávid Király Alapfokú Művészetoktatási Intézmény - Zeneiskola, Tiszacsegén Általános Iskola és Szakiskola működik). Balmazújvárosban átlag körüli, Tiszacsegén átlag feletti, Egyeken és Hortobágyon átlag alatti az általános iskolai tanulók lakónépességhez viszonyított aránya (Tiszacsegén demográfia vagy bejárók miatt?). Az általános iskolai
53
pedagógusok tanulókhoz viszonyított aránya Hortobágyon és Tiszacsegén kistérségi átlag feletti, Balmazújvárosban és Egyeken átlag alatti. V. táblázat Az egészségügy intézményi jellemzői Hajdú-Bihar megye kistérségeiben (2004) Egy háziorvosra
Járóbeteg
Működő
Gyógyszertár
és házi
szakellátás évi
kórházi ágyak
ak száma
gyermekorvosra
rendelési órái
száma 10000
10000
jutó lakos
10000 lakosra
lakosra
lakosra
(fő)
(1000 db)
(db)
(db)
Balmazújváros
1585
12,57
0
1,99
Berettyóújfalu
1633
13,64
120
2,23
Debrecen
1318
15,97
175
2,10
Derecske-Létavértes
1653
12,20
0
2,02
Hajdúböszörmény
1663
11,05
5
1,84
Hajdúhadház
1959
7,56
0
1,48
Hajdúszoboszló
1890
10,89
0
2,06
Polgár
1647
12,29
0
2,02
Püspökladány
1677
13,76
8
2,31
Összesen
1543
13,09
78
2,02
Forrás: Hajdú-Bihar megye statisztikai évkönyve, KSH, 2004 A középfokú oktatás helyi jelentőségében – a demográfiai tényezők mellett – már szerepet játszanak a magasabb szintű központi funkciók, az iskolavárosi szerepkör. Számos kisváros kiemelkedő oktatási vonzásközpontként működik, tekintélyes létszámú ingázó diákságot fogad napi vagy heti rendszerességgel. A Balmazújvárosi Kistérség nem tartozik a jelentős vidéki oktatási központtal rendelkező kistérségek közé, így viszonylag kicsi – a megyében az egyik legalacsonyabb – a helyben tanuló középiskolások lakónépességhez viszonyított száma (VI. táblázat).
54
VI. táblázat Az oktatás intézményi jellemzői Hajdú-Bihar megye kistérségeiben (2004) Oktatott tanulók / hallgatók száma 1000 lakosra (fő) Általános iskola
Középiskola
Felsőoktatás
Balmazújváros
104
13
0
Berettyóújfalu
104
38
0
Debrecen
89
80
77
Derecske-Létavértes
111
9
0
Hajdúböszörmény
96
50
12
Hajdúhadház
119
6
0
Hajdúszoboszló
96
30
0
Polgár
94
19
0
Püspökladány
107
17
0
Összesen
99
45
30
Forrás: Hajdú-Bihar megye statisztikai évkönyve, KSH, 2004 A kistérségben csak Balmazújvárosban működik középiskola (Veres Péter Gimnázium, Szakközépiskola
és
Szakmunkásképző),
mely
1999-ben
egyesült
két
intézmény
összevonásával (műszaki és gazdasági-szolgáltatási szakterülethez tartozó szakmacsoportokat oktatnak, valamint például szakács, nőiruha-készítő, szerkezetlakatos, hegesztő, kőműves, szobafestő, mázoló és tapétázó, élelmiszer- és vegyiáru-kereskedő szakmák elsajátítására van lehetőség). Az intézmény diákjainak létszáma a négyszáz főt sem érte el 2004-ben, miközben Balmazújvároshoz hasonló méretű települések – pl. Berettyóújfalu, Hajdúnánás vagy Püspökladány – e tanulólétszám többszörösét produkálták (18. ábra). Hajdú-Bihar megye középfokú oktatási központjait vizsgálva megállapítható, hogy a bejáró középiskolások aránya – Hajdúdorog és Hajdúböszörmény mellett – Balmazújvárosban volt a legkisebb.
55
án y kl ad
sp ö
Po lg ár Pü
y on
ló
yí ra d
N
H
aj
dú
sz o
bo sz
ná ná s
z
dú
ha dh á
H aj
H aj
dú
do ro g
én y
dú H aj
H
aj
dú
bö s
zö rm
er e
cs
ke
es D
re
sz t
jf a lu
rk e ha
Bi
re Be
Ba
lm
az ú
tty óú
jv
ár os
Középiskolások száma (fő)
2000 1800 1600 1400 1200 1000 800 600 400 200 0
Helyi középiskolások
Bejáró középiskolások
18. ábra Hajdú-Bihar megye középfokú oktatási központjainak tanulólétszámai (2004 – fő) Forrás: Hajdú-Bihar megye statisztikai évkönyve, KSH, 2004
(Az ábrán nem szerepelnek a mezőnyből messze kiemelkedő Debrecen statisztikai adatai.)
56
3.2.6. Gazdaság
A kilencvenes évek gazdasági, társadalmi és politikai átalakulása nyomán a területi fejlődés tényezői között mind jelentősebb teret nyert a gazdaság, a tervgazdaságra jellemző irányítási rendszer lazulásával előtérbe kerültek az autonóm gazdasági döntéseket hozó helyi szereplők, a gazdasági sikeresség és versenyképesség pedig a területfejlesztés egyik központi törekvésévé vált. E fejezetben előbb a kistérségben működő vállalkozások főbb jellemzőit, majd a foglalkoztatás sajátosságait tekintjük át, végül pedig külön fejezetben foglalkozunk a kistérség jövedelmi viszonyaival.
3.2.6.1. Vállalkozások A
gazdaság
transzformáció
nyomán
kialakult
rendszer
meghatározó
szereplői
a
magánvállalkozások: prosperitásuk szorosan kapcsolódik egy-egy kistérség foglalkoztatási viszonyaihoz, illetve az ott élők jólétéhez. A vállalkozói szektor fejlettségét mutatja bizonyos tekintetben a regisztrált vállalkozások lakónépességhez viszonyított száma: e jellemző alapján a Balmazújvárosi Kistérség a Hajdú-Bihar megyei mezőny közepén található. A vállalkozás-sűrűség ugyanakkor jelentős kistérségen belüli különbségeket mutat: Hortobágy a kistérségénél magasabb, Egyek és Tiszacsege alacsonyabb kategóriába került (19. ábra).
19. ábra Regisztrált vállalkozások 1000 lakosra jutó száma (2004 - db) Forrás: KSH Hajdú-Bihar megye statisztikai évkönyve, 2004 adatai alapján saját szerkesztés
57
A
kistérség
működő
közel
vállalkozásainak
kétharmada
Balmazújvárosban
koncentrálódott 2003-ban, Egyek és Tiszacsege részesedése egyenként 14-15% körül alakult, Hortobágy pedig körülbelül 8%-os értékkel zárta a sort. Kistérségünk működő vállalkozásainak kétharmada egyéni, egyharmada társas vállalkozás volt 2003-ban, miközben megyei szinten körülbelül 60-40%-os, országos szinten pedig megközelítőleg 55-45%-os megoszlás adódott. A kistérségen belül Balmazújváros adatai állnak – súlyából is adódóan – legközelebb a terület egészének értékeihez: Hortobágyon magasabb, Egyeken és Tiszacsegén alacsonyabb a társas vállalkozások aránya (VII. táblázat). Az egyéni vállalkozások viszonylag magas aránya sok esetben a vállalkozói szektor gyengeségének a jele, a munkanélküliség elől menekülők kényszervállalkozásainak jelentős szerepére is utalhat.
VII. táblázat Működő vállalkozások vállalkozási formák szerinti megoszlása (2003 - %) Egyéni
Társas
vállalkozás
vállalkozás
Balmazújváros
66
34
Egyek
78
22
Hortobágy
56
44
Tiszacsege
70
30
Összesen
67
33
Forrás: Hajdú-Bihar megye statisztikai évkönyve, KSH, 2003 A gazdaság egésze szempontjából meghatározó társas vállalkozások alig több mint 10%-a foglalkoztat legalább 10 főt, vagy annál többet, az 50 főnél többet alkalmazók aránya 2%, s egyetlen olyan társas vállalkozás sincs a kistérségben, amely 250 fős vagy e feletti foglalkoztatotti létszámmal büszkélkedhetne (VIII. táblázat). Az egyéni vállalkozások fent említett felülreprezentáltsága mellett ez utóbbi tény is a helyi vállalkozói szektor viszonylagos gyengeségének bizonyítéka. A nagyobb létszámú cégek leginkább Balmazújváros és Hortobágy gazdaságában vannak jelen.
58
VIII. táblázat Társas vállalkozások méret szerinti megoszlása (2003 - %) 0 fő és
250 fő
ismeretlen
1-9 fő
10-19 fő
20-49 fő
50-249 fő
felett
Balmazújváros
19
68
6
5
2
0
Egyek
31
63
4
2
0
0
Hortobágy
24
65
6
2
4
0
Tiszacsege
17
71
8
3
0
0
Összesen
20
68
6
4
2
0
Forrás: TEIR A kistérségben működő társas vállalkozások 18%-a köthető a primer, 30%-a a szekunder szektorhoz (ennek nagyobbik felét az építőipar adja), 52%-a a különböző szolgáltatási tevékenységekhez. A mezőgazdaság részesedése többszörösen felülmúlja az országos és megyei átlagot, de – elsősorban az építőipar súlya miatt – a szekunder szektor is felülreprezentált. A mezőgazdaság, hal-, vad- és erdőgazdálkodás Tiszacsege és Hortobágy vállalkozói szektorában felülreprezentált, az ipar és építőipar ugyanakkor egyedül Balmazújváros gazdaságában haladja meg a kistérségi szinten megállapított súlyt. A szolgáltató szektoron belül a kereskedelem és javítás, valamint a szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás Egyeken, a szállítás, raktározás, posta, távközlés, illetve ingatlanügyletek és gazdasági szolgáltatások Balmazújvárosban felülreprezentáltak (IX. táblázat).
IX. táblázat Társas vállalkozások ágazatok szerinti megoszlása (2003 - %) A
B
C
D
E
F
G
Balmazújváros
14
24
11
4
8
21
18
Egyek
7
30
17
11
4
15
15
Hortobágy
7
27
36
2
2
11
16
Tiszacsege
14
23
39
4
4
9
9
12
25
18
5
6
18
16
Kistérségi átlag
Forrás: TEIR 59
A: Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia, gáz-, gőz-, vízellátás B: Kereskedelem, javítás C: Mezőgazdaság, vadgazdálkodás, erdőgazdálkodás, halászat D: Szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás E: Szállítás, raktározás, posta, távközlés F: Építőipar G: Ingatlanügyek, gazdasági szolgáltatás
A vállalkozások összesített nettó árbevétele 2003-ban meghaladta a 25,5 milliárd forintot, amelynek megoszlása jelentős települési különbségeket mutatott (20. ábra): az árbevétel több mint háromnegyedét Balmazújváros cégei adták (a városban működött a kistérség vállalkozásainak, illetve társas vállalkozásainak közel kétharmada). Felülreprezentált Hortobágy részesedése is, hiszen a vállalkozások 8%-át, társas vállalkozások 11%-át adót településre 14%-os arány jutott. Egyek és Tiszacsege 6%-os, illetve 5%-os súlya ugyanakkor elmaradt mind a vállalkozások (14-15%), mind a társas vállalkozások terén mért arányoktól (10-13%). A kistérség vállalkozásainak nettó árbevétele 2003-ban mindössze 8%-ban származott exportból, mely érték hátterében egyrészt Hortobágy 11%-os és Balmazújváros 8%-os, másrészt Tiszacsege 1%-os és Egyek 0%-os értéke állt. Az export bázis gyengesége összefügg a külföldi működő tőke csekély helyi szerepével: összesen 11 külföldi érdekeltségű vállalkozás tevékenykedett a kistérségben 2003-ban (10 Hortobágyon, 1 Tiszacsegén).
60
14
5
6
76
Balmazújváros
Egyek
Hortobágy
Tiszacsege
20. ábra Vállalkozások nettó árbevételének megoszlása a Balmazújvárosi Kistérségben, településenként (2003 - %) Forrás: TEIR
X. táblázat Egy állandó lakosra jutó bruttó hozzáadott érték (2003 - Ft) Balmazújváros
79.214
Egyek
11.271
Hortobágy
479.896
Tiszacsege
12.237
Balmazújvárosi Kistérség
76.892
Hajdú-Bihar megye
238.242
Forrás: TEIR Összegzésként elmondható, hogy a Balmazújvárosi Kistérség vállalkozásai által megtermelt bruttó hozzáadott érték egy állandó lakosra vetített értéke – jelezve a helyi értékteremtő képesség gyengeségét, a magas hozzáadott értéket produkáló tevékenységek hiányát – 2003ban jelentősen elmaradt Hajdú-Bihar megye megfelelő adatától, annak csak mintegy harmadát érte el. A kistérség települései között ráadásul nagyságrendi különbségek mutatkoztak: 61
Hortobágy mutatója a megyei átlagérték kétszerese, Balmazújváros adatának hatszorosa, Tiszacsege és Egyek értékének körülbelül negyvenszerese volt a vizsgált évben (X. táblázat).
3.2.6.2. Foglalkoztatás
A foglalkoztatás szerepe meghatározó egy-egy település vagy kistérség értékteremtő képességében, hiszen a megtermelt jövedelem – a munkatermelékenység mellett – a foglalkoztatás vagy gazdasági aktivitás függvénye is. A kilencvenes években végbement gazdasági átalakulás mérlege meglehetősen negatív a foglalkoztatás szemszögéből: általános tendenciaként jelent meg a munkahelyek számának csökkenése, az inaktivitás mértékének növekedése. Hajdú-Bihar megyében 1990 és 2001 között 44%-kal – 138-ról 198 főre – növekedett a száz foglalkoztatottra jutó inaktív keresők és eltartottak száma (21. ábra). A megyén belül ugyanakkor jelentős területi különbségek mutatkoztak 2001-ben: szembetűnő Debrecen és a Hajdúszoboszlói Kistérség kedvező, illetve a megye keleti részén elhelyezkedő határ menti kistérségek kedvezőtlen helyzete. A Balmazújvárosi Kistérség e mutató tekintetében, valamint az 1990 és 2001 közötti változás mértéke alapján is a középmezőnyben foglal helyet. A kistérségen belül magasabb gazdasági aktivitás jellemzi Balmazújvárost és Hortobágyot, alacsonyabb Egyeket és Tiszacsegét (21. ábra).
62
21. ábra Száz foglalkoztatottra jutó inaktív kereső és eltartott 1990-ben és 2001-ben (fő) Forrás: saját szerkesztés
XI. táblázat Foglalkoztatás és gazdasági aktivitás változásai a Balmazújvárosi Kistérség településein (1990-2001) 100 foglalkoztatottra jutó Helyben foglalkoztatottak
inaktív kereső és eltartott
(2001) az 1990. évi %-ában
(2001) az 1990. évi %-ában
Balmazújváros
72
151
Tiszacsege
62
172
Egyek
59
170
Hortobágy
57
176
Kistérség
67
157
Forrás: KSH, Népszámlálás, 2001
63
A gazdasági aktivitás csökkenésének hátterében a helyi foglalkoztatás leépülése áll: a két jelenség kapcsolata a Balmazújvárosi Kistérség belső viszonyait bemutató XI. táblázatból is jól leolvasható. Miközben a kistérség munkahelyeinek száma a korábbi érték kétharmadára apadt, a leépülés mértékében jelentős területi differenciák mutatkoztak: Balmazújváros esetében a visszaesés mértéke 30% alatt maradt, Hortobágy és Egyek esetében azonban meghaladta a 40%-ot. A helyi munkahelyek megszűnésével párhuzamosan az inaktív keresők és eltartottak foglalkoztatottakhoz viszonyított aránya növekedett. A kistérség egészére 60% alatti gyarapodás volt jellemző, de Balmazújváros kivételével – ahol a foglalkoztatás leépülése arányaiban a legkisebb mértékű volt – valamennyi település mutatója legalább 70%os növekedést mutatott (XI. táblázat). A foglalkoztatási helyzet romlásának egyenes következménye a munkanélküliek arányának – rendszerváltás után hivatalosan is elismert – növekedése. Bár Hajdú-Bihar megye egésze az ország problémásabb területei közé tartozik e tekintetben, területén belül jelentős differenciák mutatkoznak: a kimagaslóan alacsony munkanélküliségi mutatóval rendelkező Debrecen, valamint a megyei átlagnál jobb helyzetben lévő Hajdúszoboszlói és Hajdúböszörményi Kistérségek „árnyékában” a Balmazújvárosi Kistérség a legmagasabb munkanélküliségi rátával jellemezhető területek egyike (22. ábra).
22. ábra A munkanélküliségi ráta alakulása Hajdú-Bihar megye kistérségeiben (2004 - %) Forrás: KSH Hajdú-Bihar megye statisztikai évkönyve alapján saját szerkesztés
64
23. ábra A tartósan munkanélküliek aránya a munkanélküliek összlétszámához képest (2004 %) Forrás: KSH Hajdú-Bihar megye statisztikai évkönyve alapján saját szerkesztés
A Balmazújvárosi Kistérség regisztrált munkanélkülieinek körülbelül fele tartósan, azaz 180 napnál hosszabb ideje munkanélküli. Ez az érték többé-kevésbé megfelel Hajdú-Bihar megye átlagának, miközben a többi kistérség adatai a Polgári megközelítőleg egyharmados arányt tükröző mutatójától a Hajdúhadházi Kistérség közel 60%-os értékéig terjednek (23. ábra). A kistérséget alkotó települések munkanélküliségi adatai jelentős különbségeket mutatnak: Balmazújváros helyzete a legkedvezőbb (de rosszabb a megyei átlagnál), miközben Hortobágy, de különösen Egyek és Tiszacsege mutatói lényegesen elmaradnak a kistérségi átlagértéktől. Némiképp eltérő kép rajzolódik ki a tartós munkanélküliek munkanélkülieken belüli aránya esetében: Tiszacsege és Balmazújváros adata mind a kistérségi, mind a megyei átlagnál jobb, míg Hortobágy és Egyek mutatói rosszabbak (XII. táblázat).
65
XII. táblázat Regisztrált munkanélküliség a Balmazújvárosi Kistérségben (2003) Munkanélküliek az állandó
Tartósan munkanélküliek a
népesség %-ában
munkanélküliek %-ában
Balmazújváros
5,6
45,9
Egyek
8,7
60,4
Hortobágy
7,9
56,8
Tiszacsege
9,4
45,0
Balmazújvárosi Kistérség
7,0
49,8
Hajdú-Bihar megye
5,0
48,1
Forrás: TEIR
24. ábra Elingázók a foglalkoztatottak %-ában (2001) Forrás: KSH, Népszámlálás, 2001
Helyi munkahelyek hiányában a foglalkoztatottak kisebb-nagyobb része ingázásra kényszerül, azaz lakóhelyén kívül vállal munkát. Bár a foglalkoztatás leépülése, illetve a gazdasági inaktivitás növekedése az ingázás korábbi mértékét is csökkentette, a jelenség továbbra is számottevő. Hajdú-Bihar megye kistérségei közül a Hajdúhadházi, DerecskeLétavértesi és Polgári Kistérség tűnik ki elingázói nagy arányával: a Balmazújvárosi Kistérség foglalkoztatottjainak „csak” mintegy 20-30%-a vállal munkát a kistérségen kívül. A
66
kistérségen belüli szélsőértékek Egyekhez (30% feletti arány), valamint Hortobágyhoz (20% alatti ráta) kötődnek (24. ábra). Debrecen az egyetlen olyan kistérség a megyében, ahol a helyben foglalkoztatottak létszáma felülmúlja a foglalkoztatott lakónépességét. A többi terület – legalábbis kistérségi szinten – nettó munkaerő-kibocsátó. A Balmazújvárosi Kistérség – 80%-os mutatójával – valahol középen helyezkedik el a kistérségek sorában: munkaerőmérlege nem olyan negatív, mint a Hajdúhadházi, Polgári, vagy Derecske-Létavértesi Kistérségben, de jelentősebb, mint a megye többi kistérsége esetében (XIII. táblázat). XIII. táblázat Száz foglalkoztatottra jutó helyben foglalkoztatottak (2001 - fő) Balmazújvárosi
80
Berettyóújfalui
93
Debreceni
112
Derecske-Létavértesi
64
Hajdúböszörményi
92
Hajdúhadházi
62
Hajdúszoboszlói
92
Polgári
63
Püspökladányi
88
Összesen
95
Forrás: KSH, Népszámlálás, 2001
140 120 100 80 60 40 20
ek Eg y
Ti
sz ac
se
ge
0
67
25. ábra Száz foglalkoztatottra jutó helyben foglalkoztatottak (2001 - fő) Forrás: KSH, Népszámlálás, 2001
Érdekes kép rajzolódik ki a kistérségen belüli viszonyok vizsgálatakor (25. ábra): Hortobágy az egyetlen olyan település, ahol nagyobb a munkahelyek száma, mint a foglalkoztatott lakónépesség. A többi település esetében a mutató értéke 80 alatt marad.
26. ábra Városi foglalkoztatási vonzáskörzetek Forrás: KSH, Népszámlálás, 2001 adatai alapján saját szerkesztés
68
A tömegközlekedési kapcsolatok – korábban tárgyalt – domináns viszonylatai alapján lehet következtetni a kistérség elingázó foglalkoztatottjainak munkavállalási területeire. Pénzes J. gravitációs számítási eredményeket valós ingázási adatokkal összevető cikkében (26. ábra) – megerősítve korábbi feltételezésünket a kistérség „széthúzását” illetően – Egyeket Tiszafüred, Hortobágyot Debrecen vonzáskörzetéhez sorolta. A cikk alapjául szolgáló adatbázis, valamint a tömegközlekedési kapcsolatok alapján elsősorban Debrecen, Tiszafüred, valamint – Tiszacsege vonatkozásában – Tiszaújváros térségbeli munkavállalók foglalkoztatásában játszott szerepét kell kiemelnünk. A Balmazújvárosi Kistérség foglalkozási szerkezete mind Hajdú-Bihar megye, mind Magyarország megfelelő mutatójától különbözik a primer és szekunder szektor viszonylagos felülreprezentáltságában (18, illetve 37%), illetve a szolgáltató szektor kisebb szerepében (45%). A megye térségei közül csak a Püspökladányi és a Derecske-Létavértesi Kistérségben nagyobb a mezőgazdasági munkahelyek aránya, az ipari foglalkoztatás relatív súlya tekintetében pedig csak a Hajdúböszörményi Kistérség előzi meg vizsgált területünket (27. ábra).
27. ábra A helyben foglalkoztatottak szektoronkénti megoszlása Hajdú-Bihar megye kistérségeiben és a Balmazújvárosi Kistérség településein (2001) Forrás: KSH, Népszámlálás, 2001 adatai alapján saját szerkesztés
69
Jelentős differenciák mutatkoznak a Balmazújvárosi Kistérség településeinek foglalkozási szerkezetében: a primer szektor aránya Hortobágyon meghaladja a kistérségi átlag kétszeresét, az ipar és építőipar részesedése Balmazújvárosban és Egyeken, a tercier szektor foglalkoztatottjainak aránya pedig Tiszacsegén átlag feletti (27. ábra).
3.2.6.3. Gazdasági ágazatok
A primer szektor (mezőgazdaság, hal-, vad- és erdőgazdálkodás) helyi jelentősége mind a társas vállalkozások gazdasági ágazatok szerinti megoszlása, mind a foglalkozási szerkezet esetében nagyobbnak mutatkozik a megyei és országos átlagértékeknél. Az ágazat felülreprezentáltságában a természeti adottságok, illetve a társadalmi-gazdasági tradíciók továbbélése egyaránt szerepet játszik. A kistérség egy részének védettsége, illetve a hasznosítható területek gazdálkodásra való alkalmassága jelentős mértékben meghatározza a területhasználat rendjét: a térség Hajdúháthoz, illetve Borsodi-ártérhez tartozó területein domináns a szántóföldi gazdálkodás, míg a Hortobágy mindenekelőtt a legelők magas arányával tűnik ki, amelyet Hortobágy község területhasznosítása is mutat (XIV. táblázat).
XIV. táblázat Hortobágy község területhasznosítása (az összterület %-ában) Legelő
73,5
Szántó
4,2
Halastó
3,1
Rét és mocsár
2,7
Nádas
1,5
Erdő
1,5
Művelés alól kivont
13,5
Forrás: http://www.hortobagy.hu
70
A kistérség agrárcégei között meghatározó szerepe van a két egykori balmazújvárosi termelőszövetkezet – Vörös Csillag MGTSZ és Lenin MGTSZ – átalakulásával létrejött Kossuth Szövetkezetnek és az Agrobalmaz Szövetkezeti Társulásnak, továbbá a Vörös Csillag MGTSZ 1.000 db-os szarvasmarha ágazatából született, kifejezetten állattenyésztési profilú Tejtermelő Szövetkezetnek. A
Kossuth
Szövetkezet
és
Agrobalmaz
Szövetkezeti
Társulás
gazdálkodására
a
növénytermesztési profil jellemző (bár nem elhanyagolandó a gyepgazdálkodás és juhtenyésztés szerepe sem), amely mellett fontos szerepet játszik az egyéni gazdálkodóknak és vállalkozóknak nyújtott mezőgazdasági szolgáltatási tevékenység (művelés, szállítás, szárítás, felvásárlás, takarmányozás stb.). A Kossuth Szövetkezet körülbelül 100, az Agrobalmaz Társulás pedig 40-50 aktív foglalkoztatottnak biztosít állandó munkaalkalmat. Hortobágy mezőgazdasági profilú cégei közül a Hortobágyi Állami Gazdaság utódaként létrejött – elsősorban állattartó – Hortobágyi Természetvédelmi és Génmegőrző Kht. emelhető ki, amely egyrészt ökológiai szántóföldi növénytermesztést (2.300 ha-on), másrészt – őshonos magyar háziállatok legeltetésével – ökológiai gyepgazdálkodást folytat (15.000 ha-on), a különleges növény- és állatvilággal rendelkező szikes gyepek kezelését és fenntartását végzi. A Kht. a legnagyobb hazai génbank: legelő állatlétszáma mintegy 2300 magyar szürke szarvasmarha, 2000 hortobágyi fehér-, és fekete rackajuh, 300 mangalica sertés, 140 nóniusz ló, valamint 80 bivaly. A génbanki állatállomány minőségi és mennyiségi fejlesztése összhangban van a Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatósága által megfogalmazott legeltetési elvekkel. Jellemző törekvés az egykori szántóterületek visszagyepesítése. A térségben zajló hagyományos szarvasmarha-, juh-, liba-, kacsa-, és sertéstenyésztés mellett kiemelendő a Hortobágyi Halgazdaság Rt. nevéhez fűződő halastavi haltenyésztés. A Hortobágyi Természetvédelmi és Génmegőrző Kht. több mint 200 ember, Hortobágyi Halgazdaság Rt. 150 fő megélhetését teszi lehetővé. Jelentős még a Hortobágyon folytatott vadászati tevékenység (őz, vaddisznó, fácán, vadkacsa, vadlúd, nyúl és róka) és az 1.000 ha-os területen folytatott – Hortobágyi Nádgazdaság Kft. nevéhez fűződő – nádgazdálkodás. Egyek település mezőgazdasági területének több mint 90 % -a szántóként van hasznosítva. A vetésszerkezetben a búza dominál, de meghatározó szerepe van a napraforgónak és a
71
kukoricának. Jó adottságok mutatkoznak azonban az olajtök termesztésére. A település területén gyümölcstermesztés összesen 30 ha-on folyik, szilva ültetvény formájában. A településen az állatállomány létszáma a rendszerváltást követően jelentősen lecsökkent. Jövedelemtermelés szempontjából a sertés és a baromfi szerepe azonban továbbra is meghatározó. A kistérség gazdasági szerkezetében – annak ellenére, hogy sohasem történt igazán jelentős ipartelepítés – a megyei és országos átlagot meghaladja a szekunder szektor jelentősége. A helyi
iparosodás
a
balmazújvárosi
termelőszövetkezetek
ipari
melléküzemági
tevékenységeivel kezdődött, amelyek keretében főként acélszerkezetek és kazánok gyártását, valamint építőipari kivitelező tevékenységet végeztek. A mezőgazdasági tevékenységhez kötődött a balmazújvárosi Vörös Csillag MGTSZ és a Hajdú Megyei Tejipari Vállalat közös beruházásával létesített tejfeldolgozó üzem felépítése, amelynek örökségét napjainkban a Balmaz-Tej Feldolgozó, Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. viszi tovább. A Lenin MGTSZ ugyanakkor a Debreceni Tartósítóipari Kombináttal együttműködve konzervüzemet hozott létre Balmazújváros határában, Telekföldön. Tevékenységét napjainkban a Puszta Konzerv Kft. folytatja. A mezőgazdaság igényeinek ellátására hozták létre a balmazújvárosi és hortobágyi takarmánykeverő üzemeket (utóbbit a Hortobágyi-Nyírmada Takarmánykeverő Kft. működteti). Balmazújváros a mezővárosi ipartelepítések egyik jelentős célpontjának számított HajdúBihar megyében: a Debreceni Minőségi Szabóipari Szövetkezet, illetve a Budapesti Szerszámgépipari Művek is telepített üzemet a városban (utóbbit később a Magyar Gördülőcsapágy Művek vette át). Mindkét létesítmény öröksége továbbél napjainkban a konfekcióipar és az acéltermék-gyártás területén működő – jelentős exportot lebonyolító – vállalkozások keretében. A város jelentősebb ipari tevékenységei között szükséges kiemelni még a húsipart, gyógynövény-feldolgozást, illetve részben az egykori Építõ-, Fa- és Vasipari Szövetkezet hagyományait továbbvivő építőipart.
A tercier szektor – szemben a mezőgazdasággal és iparral – megyei és országos átlagtól elmaradó jelentőségű a kistérségben. Ennek hátterében egyrészt a térség nem túl fejlett közszolgáltatásai, másrészt – fizetőképes helyi kereslet hiányában – a hiányos termelői
72
szolgáltatások állnak. Mindazonáltal, a térség adottságaira épített turizmus fejlesztésével várhatóan erősödik az ágazat kistérség gazdaságában játszott szerepe.
Po lg Pü ár sp ök H aj la dú dá ny Bi ha rm eg ye
Ba lm
az új vá Be ro re s tt y óú jfa lu D D er eb ec re sk ce en Lé ta H aj vé dú rt es bö sz ör m én H aj y dú ha H dh aj áz dú sz ob os zl ó
20 18 16 14 12 10 8 6 4 2 0
28. ábra Ezer lakosra jutó kiskereskedelmi üzletek száma (2004 - db) Forrás: KSH Hajdú-Bihar megye statisztikai évkönyve, 2004
A kiskereskedelmi üzletek lakónépességhez viszonyított sűrűsége lényegesen elmarad a Balmazújvárosi Kistérségben a Hajdú-Bihar megyei átlagtól (28. ábra): a térség még a vidéki kistérségek mezőnyében is a sereghajtók közé tartozik. A kistérség települései közül Hortobágy éri el egyedül a megyei ellátottsági szintet, de kistérségi átlag felett áll Balmazújváros teljesítménye is, miközben Tiszacsege és Egyek helyzete lényegesen rosszabb.
73
A kistérség egyik potenciális kitörési lehetősége körvonalazódik a turizmus megyei adataiban: a kereskedelmi szállásférőhelyek száma alapján harmadik helyen áll a Balmazújvárosi Kistérség Hajdúszoboszló és Debrecen mögött. Ugyanezen mutató lakónépességhez viszonyított értéke szerint – Debrecent is megelőzve – Hajdúszoboszló után következik a kistérség. A kereskedelmi szállásférőhelyeken eltöltött vendégéjszakák lakónépességhez viszonyított nagysága szerint ugyanakkor a harmadik helyet foglalja el Balmazújvárosi Kistérség Hajdú-Bihar megyében (XV. táblázat). A magánszálláshelyek adatait összefoglaló táblázat szerint még jobb helyezést ért el a kistérség, hiszen valamennyi vizsgált mutató alapján a Hajdúszoboszlói Kistérség után következik (XVI. táblázat). XV. táblázat A kereskedelmi szállásférőhelyek területi különbségei Hajdú-Bihar megyében (2004) Kereskedelmi
Vendégéjszaka 1000 Kereskedelmi
szállásférőhelyek
lakosra
szállásférőhelyek (db)
(db)
1000 lakosra (db)
Balmazújváros
1827
61
808
Berettyóújfalu
93
2
77
5889
29
1478
0
0
18
554
9
177
44
1
22
6966
205
19271
Polgár
135
9
295
Püspökladány
568
11
241
16076
29
1848
Debrecen Derecske-Létavértes Hajdúböszörmény Hajdúhadház Hajdúszoboszló
Összesen
Forrás: KSH Hajdú-Bihar megye statisztikai évkönyve, 2004
74
XVI. táblázat A magánszálláshelyek területi különbségei Hajdú-Bihar megyében (2004) Magánszálláshelyek (db)
Magánszálláshelyek
Vendégéjszaka 1000
1000 lakosra (db)
lakosra (db)
Balmazújváros
405
13
125
Berettyóújfalu
93
2
48
261
1
88
0
0
0
Hajdúböszörmény
58
1
12
Hajdúhadház
45
1
15
9902
291
5534
38
3
25
136
3
49
10938
20
395
Debrecen Derecske-Létavértes
Hajdúszoboszló Polgár Püspökladány Összesen
Forrás: KSH Hajdú-Bihar megye statisztikai évkönyve, 2004 A Balmazújvárosi Kistérség turisztikai vonzótényezői között első helyen a világörökség részét képező, egyedülálló növény- és állatvilággal, valamint kulturális örökséggel büszkélkedő Hortobágyi Nemzeti Park emelhető ki. A nemzeti parkhoz kapcsolódó turizmus központja Hortobágy község: a 33. számú főút korszerűsítése, valamint a község központjában végrehajtott új beruházások (bevásárló udvarház és látogatóközpont épült, körforgalom kerül kialakításra) a turizmus igényeit (is) szolgálják. Mátán nemzetközi színvonalú üdülőfalut (Hortobágy Club Hotel) alakítottak ki. Balmazújváros külterületének Hortobágyi Nemzeti Parkhoz tartozó északkeleti részét – Darassa pusztát – értékes környezete és egyéb kedvező adottságai miatt idegenforgalmi centrummá tervezik fejleszteni. A Tisza és a Keleti-főcsatorna, valamint a kistérség számos tava, csatornája, vízfolyása, illetve Tiszacsege és Balmazújváros termálfürdői ugyancsak a turizmus vonzótényezőinek sorát bővítik. A balmazújvárosi strandfürdő 1180 m talpmélységű, 61 °C-os vizét 1994-ben gyógyvízzé nyilvánították, gyógyhatását idült ízületi betegségekben szenvedőknél igazolták. A közelmúltban végrehajtott fejlesztések keretében 3 újabb – sportcélokat is szolgáló, illetve bizonyos élményelemeket (pl. pezsgõfürdõ, vízgomba) tartalmazó – medencét alakítottak ki. A fürdő következő fejlesztési ütemében fedett termálmedencét szeretne a város építeni. A
75
közelmúltban, fürdő közvetlen szomszédságában létesített, 37 szobával, konferenciateremmel és étteremmel rendelkező Hotel Balmaz szálloda a szálláshely-kínálat bővítését szolgálja. További adalékot jelent a kistérség vonzótényezői sorában az egyes települések épített környezete (pl. az 1840-ben, klasszicista stílusban épített balmazújvárosi Semsey-kastély, illetve a jellegzetes mezővárosi megjelenésű településközpont, vagy a kistérségben még fellelhető népi lakóházak), valamint rendezvényei (pl. az Országos Idegenforgalmi Hivatal „Tiszatavi Randevú” című rendezvénysorozatának részét képező Csegei napok).
3.2.6.4. Jövedelmi viszonyok, helyi adóbevételek
A helyi gazdaság teljesítőképessége, szerkezete és a kistérségek jövedelmi viszonyai között szoros összefüggés mutatkozik. A Balmazújvárosi Kistérség – eddigi ismereteink tükrében nem meglepő módon – Hajdú-Bihar megye alacsonyabb jövedelmű területei közé tartozik. A kistérség települései közül Hortobágy és Balmazújváros kedvezőbb, Tiszacsege és Egyek kedvezőtlenebb jövedelmi viszonyokkal jellemezhető (29. ábra). A jövedelmi szélsőségek területi megjelenése is fontos társadalmi-gazdasági mutatója az egyes kistérségeknek: a Balmazújvárosi Kistérség esetében a legalsó jövedelmi kategóriába tartozó adófizetők aránya bő két százalékkal haladta meg a megyei átlagot 2003-ban (30. ábra), miközben Hortobágy és Balmazújváros kistérségi átlag alatti, Egyek és Tiszacsege átlag feletti mutatóval rendelkezett (Hortobágy adata még a megyei átlagnál is alacsonyabb volt).
76
29. ábra Egy lakosra jutó SZJA-alapot képező jövedelem (2003 / 2004, Ft) Forrás: TEIR, KSH Hajdú-Bihar megye statisztikai évkönyve, 2003-2004
35 30 25 20 15 10 5
sé g K i st ér
Ti sz a
cs eg e
bá gy
Eg ye k
H or to
Ba lm
az új vá ro s
0
30. ábra 0-400.000 Ft közti nettó jövedelmű adófizetők aránya (2003 - %) Forrás: TEIR
77
A legfelső jövedelmi kategóriába tartozó adófizetők aránya ugyanakkor alig haladta meg a Hajdú-Bihar megyei érték felét a Balmazújvárosi Kistérségben. Kistérségi átlagot jelentősen meghaladó értéket csak Egyek produkált: Hortobágy és Balmazújváros mutatói nagyjából a kistérségi átlag körül alakultak, Tiszacsege pedig attól érzékelhetően elmaradt (31. ábra).
9 8 7 6 5 4 3 2 1 0 Balmazújváros
Egyek
Hortobágy
Tiszacsege
Kistérség
31. ábra 2.000.000 feletti nettó jövedelmű adófizetők aránya (2003 - %) Forrás: TEIR
78
XVII. táblázat Rendszeres szociális segélyben részesültek száma (2004) Rendszeres szociális
Rendszeres szociális
segélyben részesültek száma
segélyben részesültek száma
összesen (fő)
1000 lakosra (fő)
Balmazújváros
512
28
Egyek
350
64
Hortobágy
77
46
Tiszacsege
261
53
Kistérség
1200
40
Forrás: KSH Hajdú-Bihar megye statisztikai évkönyve, 2004
A kistérség rendszeres szociális segélyben részesültjeinek nem egészen fele balmazújvárosi illetőségű: ez kétségkívül elmarad a város népességszámban vagy gazdasági teljesítményben kimutatott súlyától. Egyek, valamint – kisebb mértékben – Tiszacsege esetében ennek éppen az ellentettje mondható el. A szociális segélyben részesültek ezer lakosra jutó száma egyedül Balmazújvárosban mutat kistérségi átlag alatti értéket, melynek Egyek több mint kétszeresét, Tiszacsege pedig közel kétszeresét produkálja (XVII. táblázat).
XVIII. táblázat Helyi adóbevételek aránya az egyes települési önkormányzatok költségvetésében (%) Balmazújváros
Egyek
Hortobágy
Tiszacsege
1999
5,1
9,2
20,5
2,7
2000
6,6
7,9
24,7
4,3
2001
5,8
5,3
17,3
4,6
2002
5,6
6,9
20,5
3,9
2003
5,4
5,4
21,1
4,3
2004
5,7
4,5
11,0
4,8
Forrás: http://www.kozinfo.hu
79
A kistérség fejlődése, gazdasági-társadalmi sikeressége az egyes települési önkormányzatok költségvetésére is jelentős hatással van. Bizonyos mértékben az egyes települések prosperitását tükrözik az önkormányzataik által realizált helyi adóbevételek. Alacsony arányuk a költségvetésben egyrészt utal az adott hely gazdasági problémáira (legjelentősebb tétele általában az iparűzési adó), másrészt kisebb mozgásteret biztosít a település vezetése számára céljai eléréséhez. A Balmazújvárosi Kistérség településeinek nagyobbik része az országos átlaghoz képest kevés helyi adóbevétellel rendelkezik. Az egyedüli kivétel – 2004. évi teljesítményét figyelmen kívül hagyva – Hortobágy, amelynek népességszámát meghaladó súlyát a társas vállalkozások száma és a nettó árbevétel terén már korábban bemutattuk (XVIII. táblázat).
80
3.2.7.Következtetések
A
Balmazújvárosi
Kistérség
viszonylag
kis
népességszámú,
jellegzetes
alföldi
településhálózattal rendelkező – kevés, nagy átlagnagyságú településből álló – területi egység. Statisztikailag magas városi lakosság – arány jellemzi. Debrecen és a Tisza között, több természetföldrajzi kistáj területére terjed ki, melyek közül a világörökség részét képező, egyedülálló természeti és kulturális kincsekkel rendelkező, a térség jövőbeni fejlődésének egyik potenciális alapját képező Hortobágy a legfontosabb. Egyrészt a településhálózat sajátosságai, másrészt pedig az elmúlt évtizedek társadalmigazdasági fejlődése nyomán nem alakult ki igazi, a kistérség településeit összefűző funkcionális kapcsolatrendszer, illetve azt szervező kisvárosi központ. A kistérség településeinek országos közlekedési hálózatokhoz mért elhelyezkedése meglehetősen periférikus, de a folyamatban lévő nagyberuházások – mindenekelőtt az M3-as és M35-ös autópályák – eredményeként a térség zártsága jelentős mértékben oldódhat. Számos hátrányos helyzetű kistérségtől eltérő módon viszonylagos demográfiai stabilitás jellemzi a kistérséget: még a közelmúltban is természetes szaporodás volt jellemző, mérsékelt migrációs népességveszteség figyelhető meg (Balmazújváros viszonylagos közelsége ellenére sem profitál a Debrecen-környéki szuburbanizációból). A kistérség fejlődési lehetőségeit jelentős mértékben korlátozhatja a népesség alacsonyfokú általános képzettsége. A helyenként már ma is jelentős arányú roma lakosság gyarapodásával a társadalmi feszültségek növekedésére lehet számítani, a csoport integrációja egyre sürgetőbb feladattá válik. A városi népesség magas arányának ellentmond a műszaki infrastruktúra közepes – sőt, helyenként kifejezetten hiányos – kiépültsége. Egy kistérséget szervező, funkcionálisan fejlett kisváros hiánya csapódik le az intézményrendszer viszonylagos fejletlenségében. A Balmazújvárosi Kistérség tradicionális agrártérség – Hortobágyon még ma is vezető ágazat a mezőgazdaság –, amelynek gazdasági szerkezetét elsősorban Balmazújváros előző rendszerben végrehajtott részleges iparosítása, illetve a kibontakozóban lévő turizmus módosította. Sem a rendszerváltás előtt, sem napjainkban nem rendelkezik igazi
81
foglalkoztatási központtal, a kistérség nettó munkaerő-kibocsátó. A helyi vállalkozói szféra gyengeségét mutatják a vállalkozás-sűrűség és helyi adóbevételek adatai is. A fentiek ismeretében nem meglepő a kistérség alacsony jövedelem-színvonala, az alsó jövedelemkategóriába
tartozók
felül-,
illetve
a
legfelső
csoportba
tartozók
alulreprezentáltsága. A Balmazújvárosi Kistérséget a 64/2004. számú kormányrendelet – a 24/2001. számú országgyűlési határozatban szereplő mutatók alapján – a leghátrányosabb helyzetű kistérségek közé sorolta, amely egyrészt társadalmi-gazdasági elmaradottsága alapján számít kedvezményezettnek, másrészt a vidékfejlesztés térségei közé is besorolásra került. Egy kistérségi érdekeket szem előtt tartó fejlesztési koncepcióban a következő szempontok érvényesítését tartjuk kívánatosnak: 1. Kistérségi kohézió erősítése a települések közötti funkcionális kapcsolatok fejlesztésével. 2. Funkcionálisan fejlett kistérségi központ teremtése (első ponthoz kapcsolódóan). 3. A kistérség gazdasági alapjainak erősítése. 4. Kapcsolódás a Debrecen környéki dinamikusan fejlődő térséghez, a megyeszékhely dinamizmusának kistérségre történő kiterjesztése.
82
4. A kistérség területfejlesztési szereplői
Balmazújvárosi Kistérség Többcélú Társulás Hajdú-Bihar Megyei Tiszamenti Települések Területfejlesztési Társulása (Tiszamente Társulás) Tiszamenti települések Térségfejlesztési Társulása (Tiszatér Társulás)
Önkormányzatok A fejlesztési projektötletek kialakítása, kidolgozása során, a fejlesztési tevékenységek végrehajtásában
fontos
szerepet
játszanak
a
települések
polgármesterei,
az
önkormányzatoknál dolgozó településfejlesztéssel foglalkozó munkatársak, illetve pénzügyi területen az önkormányzat pénzügyi vezetői.
83
5. SWOT analízis ERŐSSÉGEK
GYENGESÉGEK
• Kiaknázható idegenforgalmi vonzerők (termálvíz, kulturális hagyományok, természeti környezet) • Differenciált, a diverzifikált mezőgazdaság számára kedvez. természeti adottságok • Hagyományokkal rendelkező élelmiszeripar, különleges specialitások • Magas színvonalú mezőgazdasági kultúra, hagyományosan versenyképes élelmiszeripari termelési struktúra • Jelentős mezőgazdasági alapanyag-termelés jelentős állattenyésztés • Országos jelentőség. termelés-integráló szakmai központok • Térségi jelentőség. hagyományok, színvonalas kulturális rendezvények • Jelentős számú, olcsómunkaerő • Alapfokú intézményekkel való jó ellátottság • Jól kiépített közlekedési infrastruktúra • Nyitottság új technológiák befogadására • Új termelési struktúrákhoz való kapcsolódás igénye • A térség kedvezményezettsége a hazai és a európai fejlesztési programokban • Megyeszékhely közelsége • Jelentős feldolgozóipari hagyományok, kapacitások (mezőgazdaság, könnyűipar) • A térség több településén működik középfokú oktatás • Hatékony kistérségi szerveződés, kistérségi iroda működése • Olcsó szakképzett munkaerő rendelkezésre állása (mezőgazdasági és könnyűipari tapasztalatok)
• Veszélyes demográfiai folyamatok, a népességszám csökkenése • Magas munkanélküliség • Kedvezőtlen foglalkozási szerkezet, • Alacsony jövedelemtermelő képesség • Térségen belüli jelentős differenciáltság • A mezőgazdasági termelés belvíz, fenyegetettsége • Kényszervállalkozók magas aránya a mezőgazdaságban • Szétszakadt jövedelmi struktúra, az alacsony jövedelműek magas aránya, alacsony színvonalú fogyasztás • Alacsony tőkeerejű vállalkozások • Forráshiányos önkormányzatok • Idegenforgalmi szervezettség fejletlensége • Idegenforgalmi fogadókézség alacsony (idegen nyelvet beszélők száma) • Alacsony színvonalú szolgáltatások • Hiányzó piacra jutást segítő rendszer, • Elszigetelt termelői és feldolgozói kapacitások • Természeti adottságokkal szembeni termelési struktúrák • Elaprózott termelői kapacitások • Elavult technikai színvonalú termelői infrastruktúra • Vállalkozói kézségek alacsony szintje
LEHETŐSÉGEK VESZÉLYEK A térség egységes fejlesztés-politikájának A térség további leszakadása kialakítása, a tervezés felgyorsítása, A kistérség gazdasági teljesítőképessége A térségi információáramlás és konzultáció nem alkalmazkodik az adottságokhoz, a fejlesztése piaci kívánalmakhoz
84
az infrastruktúra összehangolt fejlesztése (termelői eszközök, kerékpárutak) a humán erőforrások összehangolt fejlesztése (iskolai infrastruktúrafejlesztés), szakmai oktatás színvonalának emelkedése vállalkozói infrastruktúra javítása, logisztikai központ, ipari park létrehozása, Idegenforgalmi marketing szervezet és kiadványok létrehozása a piacrajutás, az értékesítési biztonság javulása Mezőgazdasági szerkezetátalakítás Intenzív mezőgazdasági kultúrák meghonosítása, versenyképes mezőgazdasági termelés megteremtése, az élelmiszeripar dinamizálása Új iparágak megtelepítése, hazai és külföldi működő-tőke megszerzése agrár-innovációs tevékenység javulása Nő a külső források nagysága Turisztikai termékek iránti igény növekedése
tovább nő a munkanélküliség, Alacsony tőkebeáramlás, marad a tőkehiány Külső források elmaradása, felhasználás akadozása Együttműködés csökkenésével romlik a termelők pozíciója A helyi termelők kiszorulnak a piacokról, Elvész az agrár-innovációs híd szerepe Nem épül ki a vertikális integráció, Beszerzési és értékesítési fejetlenség természet- és környezetvédelmi elvek háttérbe szorulása
85
5.1. A Balmazújvárosi kistérség fejlődésére vonatkozó forgatókönyvek
A kistérség helyzetét, adottságait elemezve, a koncepció alkotásánál megszokott metodika szerint forgatókönyvek felállítására került sor. Önmagában egyik forgatókönyv sem életképes, hiszen abból kettő a szélsőségeket emeli ki (pesszimista-optimista), míg a realista forgatókönyv nem számol bizonyos szélsőséges pozitív vagy negatív externáliákkal. A pesszimista forgatókönyv azokra az elemekre, külső és belső tényezőkre tér ki, amelyekre feltétlenül oda kell figyelnie a kistérség településeinek vezetésének, és amelyek elkerülésére lépéseket kell tennie. Ez a forgatókönyv akkor következhet be, ha bizonyos fontos és szükségszerű döntések, fejlesztések nem születnek meg. Az optimista forgatókönyv idealizált állapotot feltételez, amelyet nagyon nehéz elérni, hisz jelenleg nincsenek olyan mértékű külső és belső erőforrások, amelyek lehetővé tennék az ideális fejlődést.
Pesszimista forgatókönyv: A pesszimista forgatókönyv szerint a kistérség fejlődése elmarad az elvárható mértéktől. Ha a településen jelen lévő környezeti problémákat nem sikerül kezelni, illetve a jövőben potenciálisan jelentkező problémákat nem ismerik fel időben, akkor nagy arányú környezet romlás következik be, aminek következtében a települések kevésbé lesznek versenyképesek az új beruházások vonzásában.
Ha a kistérségbe jelentős foglalkoztatást biztosító további üzemek nem települnek be, illetve nem fejlődnek ki, a helyben megtermelt jövedelem nem nő kellő ütemben, és a fogyasztás csökkenéséhez vezet, ezáltal a személyi, lakossági szolgáltatások leépülnek, ami újabb munkahelyek elvesztésével jár.
86
Realista forgatókönyv: A térségnek sikerül megtartania a lakosságát azáltal, hogy olyan fejlesztési projekteket indít el, amelyek növelik a lakosok komfortérzetét, olyan intézkedéseket hoz a kistérség vezetése, amelyek elősegítik és ösztönzik a helyi mikro- és kisvállalkozások megerősödését, új munkahelyek teremtését. A térség intenzíven fejleszti gazdasági területeit, ezzel új betelepülő befektetőknek teremt lehetőséget.
A városi szolgáltatások teljeskörűen kiépülnek, a területi komfortosság eléri az EU által megkívánt szintet. Az egyes településrészekben lehetőség nyílik a szabadidő eltöltésének és a sportolási lehetőségeknek a területi kialakítására.
A térség idegenforgalmi vonzerejének kihasználása érdekében a befektetőkkel közösen fejlesztéseket hajt végre, ezzel megnövelve és egyenletessé téve a terület látogatottságát, és az idegenforgalom bevételi lehetőségeit.
A lakókörnyezet minőségi változásának feltételei az új lakóterületek kijelölése, szabályozott fejlesztése.
Optimista forgatókönyv: A kistérség vonzó, komfortos, magas szolgáltatási színvonalat biztosítva az erős középréteg kedvelt lakóhelyévé válik, ezáltal növekszik a város adóbevétele, magas és fejlett lakossági szolgáltatások épülnek ki, amelyek működése a helyi adóbevételeket növeli. A térség erőteljes növekedésnek indul, új magas technológiai és infrastrukturális színvonalú lakóparkok épülnek, amelyek öngerjesztő folyamatokat indítanak el, és a térségben kedvelt letelepedési célponttá teszik a települést.
87
A kistérségnek sikerül olyan befektetői réteget letelepítenie, akik jelentős foglalkoztatásbővítést hajtanak végre, ezáltal a magas hozzáadott érték következtében a helyben megtermelt jövedelem ugrásszerűen megnő, mely visszahat a lakossági, üzleti és intézményi szolgáltatások emelkedésére.
88
6.
A
Balmazújvárosi
Többcélú
Kistérségi
Társulás
területfejlesztési stratégiája
A fejlesztési program elkészítésének célja a Balmazújvárosi Többcélú Kistérségi Társulás területfejlesztési lehetőségeinek megalapozása. A stratégia kijelöli azt a fejlesztési irányt, amely a térség adottságait, belső erőforrásait és a kívülről megszerezhető forrásokat leghatékonyabban hasznosítja, illetve a külső környezet által kínált lehetőségeket kihasználja.
A stratégia kiindulópontját a Balmazújvárosi Többcélú Kistérségi Társulás jövőképe – víziója – jelenti, amely rögzíti a térség pozitív jövőbeli állapotának legfontosabb jellemzőit. A jövőkép kialakításánál fontos szempont, hogy az reális és közérthető legyen. A jövőképből vezethető le a misszió, és erre építhetőek a stratégiai célok és a javasolt fejlesztési prioritások.
A Balmazújvárosi Többcélú Kistérségi Társulás vízióját az alábbiakban foglalhatjuk össze: A helyi természeti- és társadalmi adottságokhoz alkalmazkodó diverzifikált, versenyképes, a térség foglalkoztatásának javítását szolgáló gazdaság és a lakóinak magas életminőséget biztosító kistérség megteremtése
A jövőkép legfontosabb elemei a következőkben foglalhatók össze: Magas életminőség A jövőkép tehát azt fogalmazza meg, hogy a fejlesztés végső célja a színvonalas életfeltételek biztosítása a térség lakossága számára, kiemelt eleme tehát, hogy a térség gazdasága magas életminőséget biztosít a lakosság részére.
89
Versenyképes gazdaság A magas szintű életminőség biztosításának egyik alapfeltétele egy erős, versenyképes gazdaság, amelynek a jelenlegi helyzet és a várható tendenciák figyelembevételével jelentős mértékben a térség földrajzi elhelyezkedésére, a közlekedési adottságok kihasználására kell támaszkodnia.
A helyi erőforrások racionális dinamizálása A gazdaságfejlesztés és szerkezetátalakítás során alapvetően arra kell törekedni, hogy a térségben található természeti és humán erőforrások minél nagyobb mértékben kerüljenek felhasználásra. Természetesen figyelembe véve a gazdaságossági racionalitásokat az erőforrások dinamizálása során a térség nagyobb településeire kell, hogy a nagyobb fejlesztések koncentrálódjanak.
Társadalmi, szociális kohézió erősítése A térségben élő társadalmi rétegek közötti szakadék csökkentése az Európai Unió általános alapelveinek megfelelően a fejlesztések elsődleges feladata kell legyen. Ez teszi lehetővé a lakosság számára azt, hogy érdekelt és fogékony legyen a térségben zajló folyamatokra, fejlesztésekre.
A térség vállalkozásainak bekapcsolása a regionális, országos és nemzetközi termelési és kereskedelmi hálózatokba A fejletlen vállalkozói környezet az elmaradottság egyik fő forrása, a gazdasági szervezetek piacra jutásának elősegítése, a térségi beszállítói hálózat erősítése javítja a települések kohézióját, ugyanakkor stabil helyi gazdaságot hozhat létre.
90
A jövőképben leírt végső cél a magas életminőség biztosítása a térség lakossága számára, Ennek alapfeltétele az a versenyképes gazdaság, melynek eléréséhez a következő missziót fogalmazhatjuk meg:
A környezet, valamint a helyi társadalom és gazdaság által kínált adottságokhoz alkalmazkodva, azokra építve diverzifikált, versenyképes és fenntartható gazdaságitársadalmi fejlődés megteremtése A misszió tulajdonképpen a fejlesztés alapcélja, amelyből levezethetőek a stratégiai célok, és amely – a stratégiai célokkal együtt – kiindulópontként szolgál a célok elérését biztosító fejlesztési prioritások megfogalmazásához. A fejlesztés alapcélja tehát kettős: egyrészt törekedni kell arra, hogy a gazdasági szerkezetátalakítás révén a helyi erőforrások kerüljenek felhasználásra, mivel ez biztosítja a térség gazdagságának anyagi értelemben vett növekedését. Másrészt ugyanakkor arra is nagy figyelmet kell fordítani, hogy a térségben élők helyben találjanak megfelelő életszínvonalon történő megélhetési lehetőségeket
91
A célpiramis összefoglaló bemutatása
Vízió
A helyi természeti- és társadalmi adottságokhoz alkalmazkodó diverzifikált, versenyképes, a térség foglalkoztatásának javítását szolgáló gazdaság és a lakóinak magas életminőséget biztosító kistérség
Misszió
Stratégiai
A környezet, valamint a helyi társadalom és gazdaság által kínált adottságokhoz alkalmazkodva, azokra építve diverzifikált, versenyképes és fenntartható gazdasági-társadalmi fejlődés megteremtése
Élhető kistérség
Dinamikus vidéki kistérség
Ökokistérség
Cél
Prioritások
Térségi
Összehangolt
A humán erőforrás és
Települési
turizmusfejlesztés
(agrár)gazdasági és
intézményi hátterének
infrastruktúra-
vidékfejlesztés
fejlesztése
fejlesztés
92
A jövőképben és a misszióban megfogalmazottak továbbgondolásával az alábbi stratégiai célokat lehet kijelölni, amelyek meghatározzák a térség fejlesztésének irányait:
a., Élhető kistérség A misszióban megfogalmazott társadalmi-gazdasági fejlődés feltételeinek megteremtéséhez szükséges a gazdaság diverzifikálása, versenyképességének növelése. Jelenleg a vizsgált kistérség gazdasága nem megfelelően fejlett, jövedelemtermelő képessége alacsony. Az elmaradottság egyik fontos oka, hogy nem ment végbe maradéktalanul a gazdasági szerkezetváltás, nem alakult ki versenyképes, rugalmas gazdasági szerkezet. A térségbe nem érkezett a gazdaság modernizálásához elegendő külső tőke, a meglévő vállalkozások nagy részének alacsony a versenyképessége. A fejlődés gátját jelentik továbbá az infrastruktúra hiányosságai. Egy térség gazdaságának erősségét ugyanakkor döntően az ott működő vállalkozások technológiai háttere, innovatív jellege határozza meg. Az innovációk térségbe történő diffúziójának alapfeltétele egy olyan vállalkozói környezet megléte vagy kialakítása, amely képes fogadni azokat. Ennek hátterét egyrészt a kis és középvállalkozói szféra technológiai fejlesztésével, másrészt pedig a fejlesztés kereteit megteremtő infrastruktúra képezi. A humán erőforrások fejlesztése a diverzifikált, versenyképes gazdaság megteremtésének elérését szolgálja, emellett közvetetten hozzájárul a lakosság képzettségi és foglalkoztatási szintjének javításához is. A térségben jelenleg a népesség – köztük a szakképzettek – jelentős hányada más településekre jár dolgozni, amelynek egyik legfőbb oka a megfelelő számú és minőségű munkahelyek hiánya. Ez negatívan befolyásolja a települések népességmegtartó erejét. A stratégiai cél magában foglalja a szükséges oktatás infrastruktúra-fejlesztést (technikai hátterének és felszereltségének javítása). A foglalkoztatottság növelése érdekében szükséges a lakosság képzettségi szintjének emelése, a képzetlenek arányának csökkentése, kiemelt figyelmet fordítva a halmozottan hátrányos helyzetű csoportok felzárkóztatására. Mindezek mellett fontos a nem piacképes ismeretekkel rendelkező munkanélküliek átképzése. Ezzel
93
nem csak a gazdasági érő növekszik, hanem a lakók elégedettsége is nagyobb lesz, amely újabb fejlesztéseket indukálhat a térségben.
b., Dinamikus vidéki kistérség A jövőképben megfogalmazott minőségi élet feltételeinek biztosítása nem lehetséges korszerű lakókörnyezet és magas színvonalú lakossági szolgáltatások hiányában. Az országos aránynál jóval magasabb a mezőgazdaság gazdaságon belüli részesedése, amelynek nagy része problémákkal küzd, az alkalmazott termelési technológia elavult, a termelés alacsony versenyképességű és nem megfelelően piacorientált. A kistérség települései között – elsősorban a városok és a községek között – fejlettségbeli különbségek tapasztalhatóak, a települések
többsége
nem
rendelkezik
versenyképes
gazdasággal,
alacsony
a
népességmegtartó képesség és hiányos a fizikai-műszaki infrastrukturális rendszer. A vidéki területek fejlesztése a kormányzat mindenkor kiemelt feladata, hazánk Európai Uniós csatlakozásával ezek támogatottsága még inkább előtérbe került. A fejlesztések közös célja, hogy szem előtt tartsa a fenntarthatóság és a környezetvédelem alapelveit, amely a természeti erőforrásokra épít. A vidékfejlesztés részét képezi a falusi térségek idegenforgalmi adottságainak hasznosítása is, ahol a turisták révén lehetővé válik a térségen kívül megtermelt jövedelmek ide csábítása, és ennek eredményeként a helyi jövedelmi szint emelkedése.
c., Ökokistérség A kistérség egyik legfőbb adottsága a természeti környezet, elsősorban a Tisza és a Hortobágy érintetlen térsége. Napjainkban nemcsak hazánkban, de Európa más területein is felértékelődik ezen területek szerepe. Ugyanakkor ez komoly veszélyt is jelenthet, hiszen a turisták számának növekedése éppen ezt a természetközeliséget bonthatja meg. A stratégiai cél tehát a fenntartható fejlődés fontosságát hangsúlyozza. Meg kell teremteni az ökoturizmus és az idegenforgalom egyéb aktív ágazatainak fejlődési feltételeit, amelyek a helyi lakosság tudására, a Nemzeti Park ismereteire és hátterére és az önkormányzatok aktív szerepvállalására támaszkodik. Ehhez kell kapcsolódnia a mezőgazdasági termelés egyes formáinak, elsősorban a falusi és tanyai térségekben a biogazdálkodás és a turizmus kapcsolatát meg kell teremteni és erősíteni. 94
Javasolt prioritások -
Térségi turizmusfejlesztés
-
Összehangolt (agrár)gazdasági és vidékfejlesztés
-
A humán erőforrás és intézményi hátterének fejlesztése
-
Települési infrastruktúra-fejlesztés
95
7. A fejlesztési prioritások részletes bemutatása
A korábbiakban vázolt stratégiai célok elérése érdekében, a helyzetfeltárásra és a SWOTelemzésre támaszkodva négy fejlesztési prioritás került kijelölésre:
7.1. I. prioritás – Térségi turizmusfejlesztés
A szükséglet bemutatása Napjaink turisztikai tendenciáinak egyik fő vonása az alternatív turizmus fajtáinak erősödése, a tömegturizmus háttérbe szorulása az egyéni, speciális igényeket kielégítő ágazatokkal szemben. Ennek legmarkánsabb megnyilvánulási formája az aktív turizmus. A Balmazújvárosi Többcélú Kistérségi Társulás települései az országos átlag alatti fejlettségű területet alkotnak. Ugyanakkor a kistérség olyan egyedülálló turisztikai vonzerőkkel bír, amely megfelelő kihasználása új lendületet adhat társulásnak. A Térségi turizmusfejlesztés prioritás alapvetően a Dinamikus vidéki kistérség
és az
Ökokistérség stratégiai célok elérését szolgálja. A prioritás keretében megvalósítandó fejlesztések hozzájárulnak egy olyan speciális attrakció fejlődéséhez, amely a turisták számára vonzóbbá teheti a kistérséget. A prioritás azokra a területekre koncentrál, amelyek elősegíthetik a kistérség fejlődését. Ezek a turizmusnak elsősorban azon ágazatai, amelyek a turista aktív részvételével és a természet megóvásával párosulnak, így az ökoturizmus, a kerékpáros turizmus, a víziturizmus és a horgászturizmus. Ez természetesen nem jelenti az idegenforgalom egyéb formáinak teljes kitiltását a területről, ugyanakkor az aktív turizmus mellett ezek az ágazatok (termálturizmus, falusi turizmus) inkább kiegészítő szerepet kapnak. A prioritás a falusi vendégfogadáson keresztül a Dinamikus vidéki kistérség stratégiai célhoz is kapcsolódik. 96
A fejlesztés célja a térség jólétének fokozása vagy megőrzése; hogy javuljon a vidéki és városi térségek közötti egyensúly, a turizmus révén növekedjen a falvakban élők esélyegyenlősége; hogy ezzel csökkenjen az elvándorlás.
A prioritás potenciális célcsoportjai A fejlesztés potenciális célcsoportját képezik egyrészt a helyi jelenlegi és potenciális turisztikai vállalkozások, akik közvetlenül és közvetve jutnak hozzá a prioritás nyújtotta fejlesztésekhez. A prioritás kedvezményezettjei ugyanakkor a térségen kívüli vállalkozások is, hiszen a megfelelő gazdasági környezet kialakításával, erős marketingmunkával a térség számukra vonzó lehet. A helyi önkormányzatok szintén kedvezményezettjei a prioritás nyújtotta előnyöknek, hiszen a meglévő és megtelepedett gazdasági szervezetek tevékenysége az önkormányzat számára növekvő helyi adó bevételt jelent, amely további fejlesztésekre fordítható. A térség lakossága közvetett módon ugyan, de kapcsolódik a prioritáshoz, hiszen a településen megnövekedett adóbevételek és az ebből generált fejlesztések a lakók életkörülményeinek javulását idézik elő. Ugyanakkor kiegészítő tevékenységként a turizmus plusz jövedelmet szolgáltathat a lakóknak. A Hortobágyi Nemzeti Park szintén a prioritás célcsoportja, hiszen a területén végbemenő turizmus, a látogatók költése révén bevételekhez jut. Ugyanakkor az ökoturizmus által nem csak a turisták ismeretei növekednek, hanem a terület újabb kutatásokat ösztönözhet. A prioritás legfőbb célcsoportjai azonban a turisták, akik a fejlesztések megvalósulásai révén a végső kedvezményezettek lesznek. Az aktív turizmus elsősorban a fiatal korosztály és a családok rétegeket vonzza, míg a termálturizmus illetve a falusi vendégfogadást az idősebbek és a családok veszik igénybe.
97
A prioritáshoz kapcsolódó intézkedések leírása A prioritás egyes intézkedéseit az előzőekben bemutatottakhoz hasonlóan két nagyobb csoportba sorolhatjuk. Az egyik a csendes, aktív turizmushoz kapcsolódó tevékenységek, intézkedések, míg a másik csoportba elsősorban az exkluzívabb, főként a nagyobb jövedelmű réteget kiszolgáló turisztikai ágazatok (gyógy és termálturizmus, wellness turizmus, látogatóturizmus) tartoznak. Előbbi esetében kiemelt szerepet kap a kerékpáros turizmus fejlesztése, amely egy kistérségi kerékpárút létrehozását célozza meg, és a kistérség valamennyi települését érinti. A kerékpárút a Tisza menti EuroVelo hálózatnak egy mellékvonalát képezi. A térség másik lehetséges fejlesztési irányvonala a Tiszához és a Hortobágyi halastavakhoz kapcsolódó horgászturisztikai intézkedések megvalósítása. Ezt számos település felismerte, azonban legnagyobb potenciál Hortobágyon és Tiszacsegén található. Előbbi településen a Hortobágyi Halgazdaság horgásztavak és horgászturisztikai bemutatóközpont létesítését tervezi, amely nem csak a horgászok igényeit és érdeklődési kedvét elégíti ki. Tiszacsege városában az egyik legfontosabb fejlesztési projekt egy Horgász-skanzen és multifunkcionális turisztikai centrum kialakítása, amely minden igénynek megfelelő szolgáltatást nyújt. A Tisza folyó mentén Egyek, míg a Keleti-főcsatorna partján Balmazújváros potenciális fejlesztési terület, Egyek esetében a folyó partjának rendezése, elsősorban horgászhelyek kialakítása konkrét intézkedésként jelentkezik. Az aktív turizmushoz kapcsolódva fogalmazódnak meg a már működő lovasturizmus és a fejlődés elé néző viziturizmus intézkedései. Előbbi esetében a hortobágyi lovas hagyományokra építve a „mátai ménes” lovas centrummá történő fejlesztése, míg utóbbi kapcsán Tiszacsegén és Egyeken csónakkikötő kiépítését emelhetjük ki intézkedésként. A falusi turizmushoz illeszkedő intézkedések Egyek kapcsán jelölhetők ki, ahol a már működő szálláshely kapacitás bővítése jelenik meg. Az idegenforgalom egy másik irányú fejlesztését foglalják össze a tömegturizmushoz kapcsolódó, elsősorban a tehetősebb rétegekre, illetve a környékbeli lakosságra építő fejlesztések. Ennek legmarkánsabb elemei a fürdőfelújítások. A gyógyvíz kihasználása jelenleg a kistérség két városában Tiszacsegén és Balmazújvárosban jelentős, mindkét településen a fürdőfejlesztés a legfontosabb intézkedés, míg Hortobágyon az egyenlőre
98
hasznosítatlan termálvízre építve egy térségi jelentőségű fürdő kialakítása emelhető ki. Ehhez, valamint az aktív turizmus egyes ágazataihoz kapcsolódóan fontos intézkedés a kempingek kialakítása, illetve további fejlesztése Egyeken, Tiszacsegén és Hortobágyon. A nagyobb látogatószám elérése és az attrakciók bővítése érdekében a kistérségben az egyes településeken településrehabilitációhoz kapcsolódó intézkedések jelennek meg. Ezek a térség valamennyi települése esetében fontos jelentőséggel bírnak. Egyeken Szabadidőpark építése, mozi felújítása és épület-felújítás, Tiszacsegén településközpont rendezése fogalmazódott meg. A legnagyobb volumenű fejlesztések Hortobágy községben, illetve a Nemzeti Park területén jelentkeznek. A jelenleg futó projektekként Pásztormúzeum felújítás, Ökomenikus templom építése, Élő puszta kialakítás, Kisvasút építés, Csárdafelújítás, csárdamúzeum kialakítása
zajlik,
és
ehhez
kapcsolódónak
a
Rendezvénytér
komplex
felújítása,
Településközpont rehabilitáció (víziszínpad kialakítása, lelátó alatt szociális helyiségek kialakítása, sétány, fahíd építése) intézkedések, amelyek a település „kilenclyukú „ híd melletti területét kívánják rendezni.
A prioritás előnyei - - lehetővé teszi a természeti-társadalmi táji struktúrák fenntartását; - munkahelyteremtéssel a jövedelmi viszonyok javításával jár; - olyan gazdasági fejlődést indukál az adott területek számára, amely nem a természeti környezet rombolásával jár együtt; - nem kifejezetten szezonális, meg lehet találni az őszi és a téli időszak megfelelő programjait is; - jelentős külföldi fizetőképes keresletet lehet a térségbe vonzani; - a résztvevők legtöbbször fiatalok, akik hosszútávon jelenthetnek fizetőképes keresletet; - a térség gazdasági felzárkózása felgyorsul - új vonzerők jelennek meg
99
- javul a kapcsolat a térség települései, illetve a településen belüli szervezetek között
A prioritás megvalósításához szükséges feltételek - környezeti terhelés jelentős csökkenése; - megfelelően, magas színvonalú szálláshelyek kialakítása, amelyek kielégítik a külföldi vendégek igényeit is; - megfelelő programok, foglalkozások megszervezése, amelyek nemcsak a nyári időszakra korlátozódnak; - magas vendéglátói kultúra, az érkező vendégekhez alkalmazkodó speciális ismeretek kézségek (esetleg nyelvtudás); - erősebb szervezeti együttműködés (önkormányzatok, Nemzeti park, gazdasági és civil szervezetek, stb)
A prioritás földrajzi területe Balmazújvárosi Többcélú Kistérségi Társulás valamennyi települése
Monitoring mutatók Output indikátorok: - megrendezésre kerülő programok számának növekedése (db) - a turizmusra alkalmas szálláshelyek száma (db) - turisták számának növekedése (fő)
100
Eredmény indikátorok: •
Infrastrukturális ellátottság növekedése (%)
•
Munkanélküliség csökkenése (%)
•
a területen, a turizmusban való többletköltés és tartózkodási idő növekedése (%)
•
turisztikai szezon hosszabbodása (nap)
Hatásindikátorok: •
a térségi lakosság jövedelmének emelkedése (Ft)
•
Létrehozott új munkahelyek száma (db)
•
a szolgáltató szektor arányának növekedése a foglalkoztatásból és a megtermelt jövedelemből (%)
•
a fogadóterület tőkenövekedése (Ft)
A közreműködő szervezetek A kistérség települési önkormányzatai, gazdasági szervezetei, külső gazdasági szervezetek, Hortobágyi Nemzeti Park, Hortobágyi Génmegőrző Kht, Hortobágyi Halgazdaság, HajdúBihar megyei Kereskedelmi és Iparkamara helyi kirendeltsége, turisztikai civil szervezetek, helyi lakosság
Lehetséges pénzforrások Támogatás (javasolt részesedési arány: 80%)
Nemzeti Fejlesztési Terv Operatív Programjai, elsősorban: ROP, AVOP, GVOP
101
Megyei és Regionális Területfejlesztési tanács pályázatai (elsősorban TRFC) Európai Uniós Közösségi Kezdeményezések forrásai: LEADER+, INTERREG
Saját forrás (javasolt részesedési arány: 20%)
Önkormányzatok saját forrásai Helyi vállalkozások, gazdasági szervezetek, Hortobágyi Nemzeti park saját forrásai
Kockázati tényezők -
növekvő környezetterhelés
-
várt eredmények elmaradása
-
szervezetek közötti kapcsolatok gyengülése
-
pályázati források elmaradása
-
az aktív turizmus iránti kereslet csökkenése
Intézkedések Kistérségi kerékpárút kialakítása (a kistérség valamennyi települése) Településközpont rehabilitáció (a kistérség valamennyi települése) Szabadidőpark létesítése Egyeken Mozifelújítás Egyeken Tisza-part rendezés Egyeken Falusi turizmus fejlesztése Egyeken
102
Fürdőfejlesztés Tiszacsegén Horgász-skanzen kialakítása Tiszacsegén Mátai lovascentrum bővítése Hortobágyon Rendezvénytér komplex felújítása Hortobágyon Fürdőfelújítás, kempingfejlesztés Hortobágyon
A prioritáson belül kijelölt projekt-ötletek
Intézkedés neve
Kistérségi kerékpárút kialakítása
A projekt szükségessége
Napjaink turisztikai tendenciáinak egyik fő vonása
az
alternatív
turizmus
fajtáinak
erősödése, a tömegturizmus háttérbe szorulása az egyéni, speciális igényeket kielégítő ágazatokkal
szemben.
településeinek
együttes
A
kistérség
fejlesztéseinek
lehetősége a valamennyi települést összefogó kerékpárút, amely a Tisza menti EuroVelo hálózatnak egy mellékvonalát képezi.
Megvalósítás helyszíne
a kistérség valamennyi települése
Megvalósítás költsége
150 millió forint
Intézkedés neve
Településközpont rehabilitáció
A projekt szükségessége
A nagyobb látogatószám elérése és az attrakciók bővítése érdekében a kistérségben az
103
egyes
településeken
településrehabilitációhoz
kapcsolódó
intézkedések jelennek meg. Fontos, hogy a települések
a
lakosságuk
elégedettségét,
„jóérzetét” is biztosítják, emellett viszont a turisták számára is vonzók legyenek. Megvalósítás helyszíne
a kistérség valamennyi települése
Megvalósítás költsége
300 millió forint
Intézkedés neve
Szabadidőpark létesítése
A projekt szükségessége
A településen korábban
működő bánya
felhagyott gödre tájsebként jelentkezik. Ennek hasznosítása és turisztikai célú felhasználása indokolt, növeli a település vonzerejét és javítja a településképet. Megvalósítás helyszíne
Egyek
Megvalósítás költsége
15 millió forint
Intézkedés neve
Mozifelújítás, kulturális centrum kialakítása
A projekt szükségessége
A településen korábban működő mozi épülete jelenleg
kihasználatlan,
állapota
nem
megfelelő. Ennek hasznosítása és turisztikai célú felhasználása indokolt, növeli a település vonzerejét és javítja a településképet. Megvalósítás helyszíne
Egyek
Megvalósítás költsége
55 millió forint
Intézkedés neve
Tisza-part rendezés
104
A projekt szükségessége
A Tisza folyó, mint a térség egyik fő természeti
adottsága
egyenlőre
méltatlan
szerepet játszik a kistérség turizmusában. A folyó menti településeken szükség van a folyó adta adottságok jobb kihasználására és a ökoturizmus valamint a víziturizmus számára az érdeklődők szolgálatába állítani. Ezzel javul a folyó partjának állapota, de növekszik a turisták száma is. Megvalósítás helyszíne
Egyek
Megvalósítás költsége
50 millió forint
Intézkedés neve
Lóvasút hálózat kiépítése
A projekt szükségessége
Balmazújváros külterületén helyezkedik el a „Nagyszik”, amely a világörökség részét képező Hortobágyi Nemzeti Park egyik legegyedibb területe. Ezen Európában és a világban faunájában és flórájában egyedülálló terület
az
melynek
ökoturizmus bemutatására
célpontja tájba
lehet,
illő
és
környezetkímélő lóvasúton megtekinthetővé váljon Megvalósítás helyszíne
Balmazújváros, Horotbágy
Megvalósítás költsége
35 millió forint
Intézkedés neve
A műemlék Hortobágyi Csárda felújítása
A projekt szükségessége
A világörökség részét képező több, mint 300 éves Horotbágyi Nagycsárda a vendéglátói funkció felújításra
105
ellátására
immár
szorul
pincéje,
alkalmatlan, fedém
és
tetőszerkezete,
alpinfrastruktúrája.
idegenforgalom
növelése
Ez
az
érdekében
mindenképpen indokolt. Megvalósítás helyszíne
Hortobágy
Megvalósítás költsége
400 millió forint
Intézkedés neve
Belterületi kerékpárút építés
A projekt szükségessége
A
kistérésgi
kerékpárúthoz
kapcsolódva
szükséges a belterületi kerékpárutak bővítése is. Ennek oka elsősorban az, hogy a turisták mellett a helyi lakosság is előszeretettel használja a kerékpárt, mint közlekedési eszközt. Ennek biztonsága érdekében fontos a bővítés. Megvalósítás helyszíne
A kistérség valamennyi települése
Megvalósítás költsége
80 millió forint
Intézkedés neve
Népművészetek háza létesítés
A projekt szükségessége
A természeti adottságok mellett, a település egyik legfőbb turisztikai speciális vonzerejét a népi hagyományok, mesterségek megőrzése jelenti. Balmazújvároson jelenleg több civil szervezet is őrzi a hagyományokat, tovább élnek
a
népi
mesterségek.
Ezeknek
megőrzésére és a turizmus számára való bemutatására szükséges a népművészetek házának megépítése Megvalósítás helyszíne
Balmazújváros
Megvalósítás költsége
45 millió forint
106
Intézkedés neve
Tájsebek rekultiválása
A projekt szükségessége
A kistérség településeinek kül és belterületén számos helyen van illegális földkitermelés következtében
rendezetlen
terület,
mely
illegális szemétlerakásra is szolgál. Ezek megszűntetése és rehabilitálása szükséges Megvalósítás helyszíne
A kistérség valamennyi települése
Megvalósítás költsége
250 millió forint
Intézkedés neve
Sportcsarnok építése
A projekt szükségessége
Jelenleg a közel 19 000 fős Balmazújvárosban nincs
olyan
fedett
létesítmény,
amely
szabályos kézilabda mérkőzések lejátszására alkalmas lenne. Ilyen létesítmény elkészítése mindenképpen szükséges. Megvalósítás helyszíne
Balmazújváros,
Megvalósítás költsége
220 millió forint
Intézkedés neve
Műemlék jellegű épületek és lakóépületek felújítása
A projekt szükségessége
Az épített környezet és településarculat védelme, a település mezővárosi jellegének megőrzése elengedhetetlen. Ehhez indkolt a város központjában lébő műemléki jellegű lakó és középületek felújítása
Megvalósítás helyszíne
Balmazújváros
Megvalósítás költsége
50 millió forint
107
Intézkedés neve
Műemlék jellegű Semsey kastély felújítása
A projekt szükségessége
A
város
centrumában
lévő
impozáns
kastélyépület jelenleg nem méltó funkciót lát el, így szükség van arra, hogy a strandfürdő és a
kastélypark
színvonalú
szomszédságában
szállásigényeket
kielégító,
gyógyturizmushoz szolgáltatásokat,
magas
kapcsolódó valamint
konferencia
turizmushoz kapcsolódó igényeket kielégítő igényekké váljon. Megvalósítás helyszíne
Balmazújváros
Megvalósítás költsége
135 millió forint
Intézkedés neve
Madármegfigyelő pontok kiépítése
A projekt szükségessége
Balmazújváros külterületén helyezkedik el a „Nagyszik”, amely a világörökség részét képező Hortobágyi Nemzeti Park egyik legegyedibb területe. Ezen Európában és a világban faunájában és flórájában egyedülálló terület
az
ökoturizmus
célpontja
lehet,
melynek bemutatására tájba illő megfigyelési pontokkon megtekinthetővé váljon. Megvalósítás helyszíne
Balmazújváros
Megvalósítás költsége
60 millió forint
Intézkedés neve
Tourinform iroda létesítése
A projekt szükségessége
A
térségbe
irányuló
turisták
száma
fokozatosan nő, az elmúlt években történt turisztikai
beuházások
hatásaként.
A
tájékoztatás, a szállás és szolgáltatásszervezés
108
szervezett
formájában
szükséges
megteremteni. Megvalósítás helyszíne
Balmazújváros
Megvalósítás költsége
40 millió forint
Intézkedés neve
Falusi turizmus fejlesztése
A projekt szükségessége
A nagyobb látogatószám elérése és az attrakciók bővítése érdekében a kistérségben az
egyes
településeken
a
falusi
életet
bemutató és mára méltán népszerűvé váló falusi turzmus fejlesztése szükséges. Ez nem csak kiegészítő jövedelmet termel a helyben lakók számára, hanem hozzájárul a kistérség népességmegtartó képességének javításához is. Megvalósítás helyszíne
Egyek, Hortobágy
Megvalósítás költsége
50 millió forint
Intézkedés neve
Fürdő – és kempingfejlesztés
A projekt szükségessége
Az
idegenforgalom
fejlesztését
egy
foglalják
másik össze
irányú a
tömegturizmushoz kapcsolódó, elsősorban a tehetősebb rétegekre, illetve a környékbeli lakosságra
építő
fejlesztések.
Ennek
legmarkánsabb elemei a fürdőfelújítások és a hozzá kapcsolódó kempingek fejlesztése. A gyógyturizmus fejlesztése a kistérség egyik fő kitörési pontja, és a multiplikátor hatás révén más gazdasági ágazatokban is generálhat fejlesztéseket.
109
Balmazújvárosban a nemrégiben felújított termálfürdő fedetté tételével a városba érkező turisták télen is igénybe vehetik a fürdő nyújtotta szolgáltatásokat. Megvalósítás helyszíne
Tiszacsege, Balmazújváros, Hortobágy
Megvalósítás költsége
400 millió forint
Intézkedés neve
Horgász-skanzen kialakítása
A projekt szükségessége
Egy
térség
unikalitása,
vonzerejét azaz
ha
növeli
valamely
annak területén
található olyan vonzerő, ami egyediséget jelent a tágabb környezetben. Ennek egyik lehetséges területe a Tiszacsege közelében található sziget, ahol a horgászok mellett egyéb turisták számára is látogatócentrum kialakítása
indokolt,
amely
a
térségben
kapcsolódó szolgáltatások kialakulását is eredményezheti Megvalósítás helyszíne
Tiszacsege,
Megvalósítás költsége
200 millió forint
Intézkedés neve
Mátai lovascentrum bővítése
A projekt szükségessége
Az
aktív
turizmushoz
Hortobágyon
kedvező
kapcsolódik
a
adottságokkal
és
hagyományokkal rendelkező lovasturizmus. A méltán
híres
„mátai
ménes”
szintén
egyedisége a kistérségnek, melynek további fejlesztése feltétlenül indokolt. Megvalósítás helyszíne
Hortobágy
Megvalósítás költsége
100 millió forint
110
Intézkedés neve
Rendezvénytér
komplex
felújítása,
lakókörnyezet komplex megújítása A projekt szükségessége
Hortobágy község legnagyobb egyedisége sajátos településszerkezete, a sakktáblaszerű település alaprajzhoz pusztai látványosságok sora kapcsolódik. A „kilenclyukú” híd és környéke (Pusai állatpark, színpad, kemping, csárda,
stb)
a
település
ezen
sajátos
szerkezetét
reprezentálja,
melynek
rehabilitációja,
rendezvénytérré
alakítása
nagyobb
rendezvények
megrendezését
segítheti elő. Ez újabb turistákat, jövedelmet eredményezhet. Megvalósítás helyszíne
Hortobágy
Megvalósítás költsége
100 millió forint
111
7.2. II. prioritás - Összehangolt (agrár)gazdasági és vidékfejlesztés
A szükséglet bemutatása A modern vidékfejlesztés elvárásainak megfelelően egy többnyire agrár adottságú kistérség esetében is indokolt nemcsak a mezőgazdasági, hanem egyéb feldolgozási ágazatok fejlesztése, illetve a vállalkozói feltételek javítása. Ennek megfelelően a Balmazújvárosi Kistérségben is fontos vidékfejlesztésnek tekinthető tevékenység a vállalkozói infrastruktúra fejlesztése, inkubátorház esetlegesen ipari park létrehozásával és szükséges a logisztikai kapacitások növelése is. A kistérség valemennyi települése rendelezik agrárstartégiai koncepcióval, amelyek irányokat határoznak meg az ágazat fejlesztésére, az abban foglaltak érvényesülését is biztosítani kell. E tekintetben a prioritás azokra a területekre koncentrál, amelyek elősegíthetik a kistérség fejlődését. A mezőgazdasági termékek piacán az a nemzetközi - és hazai - tendencia figyelhető meg, hogy folyamatosan növekszik a kereslet, igény a minőségi, magas feldolgozottsági fokú mezőgazdasági termékek iránt. A táplálkozási szokások változásával egyre nő az élelmiszerbiztonság szerepe, a fogyasztók preferenciái között az egészség megőrzése egyre fontosabb. Ebből kifolyólag folyamatosan nő a kereslet a biotermékek, a természetes úton, vegyszerek nélkül előállított termékek iránt. A kistérség számára ez a tendencia fejlődési lehetőséget jelent, melynek segítségével egy diverzifikált, versenyképes mezőgazdaság alakulhat ki, amely új és piacképes termékeket állít elő. Ehhez azonban elengedhetetlen korszerű termelési módszerek, termelési eljárások elterjesztése, illetve a raktározási kapacitások növelése. A kistérség jelentős mezőgazdasági hagyományokkal rendelkezik, a mezőgazdasági adottságok jók, a földterület minősége megfelelő. A termelés jellemzően elaprózott birtokokon folyik. A termelés jelenleg nem versenyképes, az alkalmazott termelési technológia és módszerek korszerűtlenek, az előállított termékek értékesítése és feldolgozása korlátozott. A termelőknek az EU csatlakozást követően szigorú minőségi követelményeknek kell megfelelniük. Ezekből kifolyólag szükséges lenne a termelők közötti együttműködés 112
javítása, mely javítaná a termelés és értékesítés hatékonyságát. Tovább a termelés diverzifikációját segítené elő a bio- és ökogazdálkodási módszerek, termelési eljárások elterjesztése a kistérségben. Az Európai Unió gyakran az alacsony termőképességű területek esetében az alternatív hasznosítását szorgalmazza, ezek a területek kivonásra kerülnek a mezőgazdasági művelés alól és általában erdősítésre kerülnek. Ez a gondolatsor kistérség esetében, a viszonylagosan jó mezőgazdasági adottságok mellett az energiatermelésre is felhasználható mezőgazdasági termények termelését és feldolgozását jelentheti. Ezzel olyan ágazatok kerülhetnének a térségbe, amelyek a munkahelyteremtést is szolgálnák. A kistérség településein több helyen található gazdasági tevékenység folytatására alkalmas ingatlan, azonban ezek infrastrukturális ellátottsága, kiépítettsége nem megfelelő. A termelés hatékonysága, versenyképessége azonban alacsony, a termelési, értékesítési együttműködés, gazdálkodási szerkezet és technológia fejlesztésre szorul. A fejlesztés célja a térség jólétének fokozása vagy megőrzése; hogy javuljon a vidéki és városi térségek között a közkiadások, az infrastrukturális beruházások, a vállalkozási feltételek egyensúlya, hogy a foglalkoztatás serkentése révén növekedjen a térségben élők esélyegyenlősége; hogy ezzel csökkenjen az elvándorlás.
A prioritás potenciális célcsoportjai A fejlesztés potenciális célcsoportját képezik egyrészt a helyi vállalkozások, akik közvetlenül és közvetve jutnak hozzá a prioritás nyújtotta fejlesztésekhez. A térségben üzleti és vállalkozói park létrehozásával a gazdasági szervezetek direkt módon szolgáltatásokhoz és termelői-feldolgozói infrastruktúrához juthatnak, ugyanakkor az adó és egyéb kedvezmények közvetve segítik őket. A kedvező vállalkozói környezet a termékek és szolgáltatások piacra jutását,
juttatását
is
elősegíti.
A
térség
agráriumának,
élelmiszer-feldolgozásának
fejlesztésével szolgáltatásokhoz az egyéni termelők is termelői-feldolgozói infrastruktúrához juthatnak, illetve a piacra jutási lehetőségeik is javulhatnak. Közvetetten a vállalkozások által foglalkoztatottak, a mezőgazdasági termelők családjai is a célcsoportba sorolhatóak.
113
A prioritás kedvezményezettjei ugyanakkor a térségen kívüli vállalkozások is, hiszen a megfelelő gazdasági környezet kialakításával (adó és telephelykedvezmények, kiépített infrastruktúra, szakembergárda) a térség számukra vonzó lehet. A helyi önkormányzatok szintén kedvezményezettjei a prioritás nyújtotta előnyöknek, hiszen a meglévő és megtelepedett gazdasági szervezetek javuló termelési tevékenysége az önkormányzat számára növekvő helyi adó bevételt jelent, amely további fejlesztésekre fordítható. A térség lakossága közvetett módon ugyan, de kapcsolódik a prioritáshoz, hiszen a településen megnövekedett adóbevételek és az ebből generált fejlesztések a lakók életkörülményeinek javulását idézik elő.
A prioritáshoz kapcsolódó intézkedések leírása A prioritás komplexitása folytán az egyes megvalósítandó fejlesztések három fő intézkedéscsoportba sorolhatóak. Az első a vállalkozások helyzetének és szerepének javítása a kistérségben. Ennek keretében szükséges egy vállalkozói és ipari park létrehozása, amely a térség vállalkozói számára teremt jobb infrastrukturális feltételeket, illetve lehetővé teszi kívülről érkező befektetők betelepülését. Ennek megfelelően Tiszacsegén öko-iparipark és inkubátorház létrehozása, Balmazújvárosban pedig a vállalkozói infrastruktúrát segítő település-rehabilitáció látszik megfelelőnek. Ehhez az intézkedéscsoporthoz sorolható a piacra jutást segítő marketing eszközök és menedzsment ismeretek bővítése és terjesztése, amelyhez kapcsolódóan egy agrár- és vidékfejlesztési tájközpont létrehozása is fontos. A második intézkedéscsoport az agrár-feldolgozókapacitások növelését, illetve új ágazatok meghonosítását jelentheti. Ennek keretében a meglévő feldolgozóüzemek modernizálását, illetve újak telepítését kell elsőrendűnek tekinteni. Balmazújváros, Egyek, Tiszacsege településeken a korábbi üzemek bővítése modernizációja, még Egyeken egy esetleges energianád szaporító vagy energiaakác feldolgozó, Tiszacsegén pedig bio-zöldség és gyümölcsszárító üzem létrehozása kapcsolódik az intézkedéshez.
114
A harmadik intézkedéscsoport mezőgazdasági infrastruktúra, a raktározás és a szállítási lehetőségek bővítését célozza ennek keretében logisztikai bázisok Balmazújvárosban és Tiszacsegén,
illetve
a
meglévő
terményraktárak
korszerűsítésére
kerülhet
sor
Balmazújvárosban, Tiszacsegén és Egyeken. Ezek mellett a térség minden településén a mezőgazdasági jellegű utak felújítása, a belvíz-elvezető csatornarendszer korszerűsítése is a térség fejlődését segítő feladat.
A prioritás előnyei - vonzó gazdasági környezet alakul ki, javul a térség üzleti és kereskedelmi szerepe is - helyi vállalkozások versenyképességének javul - a térség gazdasági felzárkózása felgyorsul - lehetővé teszi a természeti-társadalmi táji struktúrák fenntartását; - munkahelyteremtéssel a jövedelmi viszonyok javításával jár; - olyan gazdasági fejlődést indukál az adott területek számára, amely nem a természeti környezet rombolásával jár együtt; - nem kifejezetten szezonális, meg lehet találni az őszi és a téli időszaknak megfelelő gazdasági tevékenységet is;
A prioritás megvalósításához szükséges feltételek - infrastruktúrával ellátott ipari és kereskedelmi hasznosításra alkalmas terület - innovációra fogékony, tőkeerős vállalkozások - önkormányzati kedvezmények a vállalkozások számára - foglalkoztatási és jövedelemszerzési lehetőségek megtartása, bővítése;
115
- új mezőgazdasági termelési struktúra megjelenése, fejlesztése; - agrárágazat műszaki és technológiai korszerűsödése, minőségi árutermelés növelése; - környezeti terhelés jelentős csökkenése; - megfelelően, magas színvonalú raktározási kapacitás kialakítása;
A prioritás földrajzi területe Balmazújvárosi Többcélú Kistérségi Társulás valamennyi települése
Monitoring mutatók Output indikátorok: -
Vállalkozói és üzleti park alapterülete (m2)
-
Megvalósított beruházások összértéke (Ft.)
-
foglalkoztatottak számának növekedése (fő)
-
a tárgyi eszközök, állomány növekedése (Ft)
-
betelepült vállalkozások számának növekedése (db)
-
infrastrukturális hálózatok hosszának növekedése (m)
-
Létrehozott új termelői csoportok, szövetségek, száma (db)
-
Létrehozott beszállítói kapcsolatok száma (db)
-
Bevezetett minőségbiztosítási rendszerek száma (db)
-
Tanúsítvánnyal újonnan ellátott termékek száma
-
Biogazdálkodási rendezvények száma (db), valamint az ezeken résztvevők száma (fő)
-
Tanulmányutakon részt vett termelők, gazdálkodók száma (fő, vállalkozás)
-
Beszerzett speciális vetőmagvak mennyisége
-
Beszerzett mezőgazdasági eszközök értéke és száma (Ft, db)
-
Felújított mezőgazdasági épületek alapterülete, száma (m2, db)
-
Kialakított raktárépületek, hűtőházak alapterülete (m2)
-
Erdősítéssel kapcsolatban elkészült tanulmányok, felmérések (db, oldalszám)
116
Eredmény indikátorok -
Infrastrukturális ellátottság növekedése (%)
-
Munkanélküliség csökkenése (%)
-
A létrehozott, felújított létesítményekbe települő vállalkozások száma (db)
-
Az inkubátorházakban létrehozott új vállalkozások száma (db)
-
A TÉSZ-eken keresztül értékesített és beszerzett termékek arányának változása (%)
-
Értékesített biotermékek mennyisége, értéke (db, tonna, Ft.)
-
A mezőgazdasági feldolgozóipari vállalkozások árbevételének és nyereségének növekedése (%)
-
A hűtőházak átlagos kihasználtsági szintjének alakulása
-
Mezőgazdasági feldolgozóipari vállalkozások számának növekedése (%, db)
-
A faipari vállalkozások által előállított termékek mennyiségének és értékének növekedése (%)
Hatásindikátorok -
a térségi lakosság jövedelmének emelkedése (Ft)
-
Létrehozott új munkahelyek száma (db)
-
Kialakult beszállítói kapcsolatok és gazdasági együttműködések száma (db, az együttműködő vállalkozások száma)
-
a szolgáltató szektor arányának növekedése a foglalkoztatásból és a megtermelt jövedelemből (%)
-
a fogadóterület tőkenövekedése (Ft)
-
A létrehozott és megtartott mezőgazdasági munkahelyek száma (db)
-
Az új módszereket alkalmazó, valamint a TÉSZ-ekben tevékenykedő termelők jövedelmének átlagos növekedése (%)
-
A mezőgazdasági feldolgozóipari termelés értékének növekedése a térségben (%)
-
Telepített energiaültetvények nagysága (hektár)
-
Erdősültség mértékének növekedése a térségben (%)
A közreműködő szervezetek
117
A Társulás települési önkormányzatai, gazdasági szervezetei, külső gazdasági szervezetek, Hajdú-Bihar megyei Agrárkamara helyi kirendeltsége, Hajdú-Bihar megyei Kereskedelmi és Iparkamara helyi kirendeltsége, Magyar Vállalkozásfejlesztési Alapítvány helyi kirendeltsége, Kistérségi Területfejlesztési Tanács
Lehetséges pénzforrások Támogatás (javasolt részesedési arány: 60%) Nemzeti Fejlesztési Terv Operatív Programjai, elsősorban: ROP, AVOP, GVOP Megyei és Regionális Területfejlesztési tanács pályázatai (elsősorban TRFC) Európai Uniós Közösségi Kezdeményezések forrásai: LEADER+, INTERREG
Saját forrás (javasolt részesedési arány: 40%) Önkormányzatok saját forrásai Helyi vállalkozások, gazdasági szervezetek saját forrásai
Kockázati tényezők -
növekvő környezetterhelés
-
betelepülő vállalkozások növekedésének elmaradása
-
szervezetek közötti kapcsolatok gyengülése
-
pályázati források elmaradása
-
az mezőgazdasági termékek iránti kereslet csökkenése
A prioritáson belül kijelölt intézkedések:
118
-
A térség adottságaira alapozott agrárvertikum kiépítése
-
Vidéki, mezőgazdasághoz köthető, alternatív jövedelemszerzés támogatása
-
Ökológiai gazdálkodás megteremtése
-
Vidéki, mezőgazdasági infrastruktúra fejlesztése
-
A mezőgazdasági termékek feldolgozottsági fokának javítása
-
Termelési és értékesítési szövetkezések létrehozása
-
Az agrármarketing tevékenység fejlesztése
-
Agrár- és vidékfejlesztési tájközpont létrehozása
Egyes projektötletek Öko-ipari park és inkubátorház Tiszacsege Energianád szaporító Egyek Mezőgazdasági feldolgozóüzem Egyek, Tiszacsege, Balmazújváros Logisztikai bázisok Tiszacsege, Balmazújváros, Egyek Bio zöldség és gyümölcsszárító üzem létrehozása Tiszacsege, Hortobágy Egykori libalegelők rehabilitációja, vizes élőhely kialakítása, akadémiai bemutatóterület (Hortobágy) Mátai-ménesudvar létrehozása (Hortobágy)
119
A prioritáson belül kijelölt projekt-ötletek
Projekt neve
Öko-ipari park és inkubátorház Tiszacsege
A projekt szükségessége
Elsődleges cél a vállalkozások helyzetének és szerepének javítása a kistérségben. Ennek keretében szükséges egy vállalkozói és ipari park létrehozása, amely a térség vállalkozói számára
teremt
jobb
infrastrukturális
feltételeket, illetve lehetővé teszi kívülről érkező befektetők betelepülését. Megvalósulási hely
Tiszacsege
Megvalósítás költsége
50 millió Ft
Projekt neve
Energianád szaporító
A projekt szükségessége
A
gazdasági
megújulás
fontos
területe
agrárfeldolgozókapacitások növelése, illetve új ágazatok meghonosítása. Ennek keretében a meglévő feldolgozóüzemek modernizálását, illetve új, biztos piaci háttérrel rendelkező tevékenységek
(energiaakác
feldolgozó)
telepítését kell elsőrendűnek tekinteni. Megvalósulási hely
Egyek
Megvalósítás költsége
500 millió Ft
Projekt neve
Mezőgazdasági
feldolgozóüzemek
korszerűsítése A projekt szükségessége
A gazdasági megújulás fontos területe az
120
agrár-feldolgozókapacitások növelése, illetve új ágazatok meghonosítása. Ennek keretében a meglévő feldolgozóüzemek modernizálása, infrastrukturális feltételeinek javítása fontos feladat. Megvalósulási hely
Egyek, Tiszacsege, Balmazújváros
Megvalósítás költsége
100 millió Ft
Projekt neve
Logisztikai bázisok
A projekt szükségessége
A gazdasági élet feltételeinek javítása a mezőgazdasági infrastruktúra, a raktározás és a szállítási lehetőségek bővítését (logisztikai bázisok illetve a meglévő terményraktárak korszerűsítése) adottságainak
a
térség
illeszkedően
gazdasági fejlesztené
a
gazdaságot. Megvalósulási hely
Tiszacsege, Balmazújváros, Egyek
Megvalósítás költsége
20 millió Ft
Projekt neve
Bio
zöldség
és
gyümölcsszárító
üzem
létrehozása A projekt szükségessége
A gazdasági megújulás fontos területe agrárfeldolgozókapacitások növelése, illetve új ágazatok meghonosítása. A térségben termelt gyümölcsöknek a feldolgozása Európában is kelendő termékeket teremt.
Megvalósulási hely
Tiszacsege, Hortobágy
Megvalósítás költsége
30 millió Ft
121
Projekt neve
Egykori libalegelők rehabilitációja, vizes élőhely kialakítása, akadémiai bemutatóterület létesítése
A projekt szükségessége
Fontos a piacra jutást segítő marketing eszközök és menedzsment ismeretek bővítése és terjesztése amelyhez kapcsolódóan egy agrár-
és
vidékfejlesztési
tájközpont
létrehozása is fontos, amelynek része lenne e akadémiai bemutatóterület. Megvalósulási hely
Hortobágy
Megvalósítás költsége
15 millió Ft
122
7.3. III. prioritás - A humán erőforrás és intézményi hátterének fejlesztése
A szükséglet bemutatása Mint a helyzetfeltárás részben már bemutattuk, a Balmazújvárosi Többcélú Kistérségi Társulás foglalkoztatási viszonyai kedvezőtlenek Ezt különböző mutatók támasztják alá, hiszen a térségben csökken az aktív népesség aránya, degradálódik a foglalkoztatási szerkezet. Külön problémát jelent, hogy a széles képzési körrel rendelkező középiskolák nem tudják megoldani jelenlegi struktúrájukkal sem a lakosság térségben tartását. A jövedelemtermelő és versenyképességnek jelenleg is erős és meghatározó bázisa a közoktatás, és a szakképzés. A gazdaság szerkezetének átalakulása, a technológiai színvonal emelése új ismereteket, szakmákat és képességeket követel. Az ezek megszerzéséhez szükséges intézményrendszert területileg decentralizálni kell. A foglalkoztatottság növelése érdekében szükséges a lakosság képzettségi szintjének emelése, a képzetlenek arányának csökkentése, kiemelt figyelmet fordítva a halmozottan hátrányos helyzetű csoportok felzárkóztatására. Mindezek mellett fontos a nem piacképes ismeretekkel rendelkező munkanélküliek átképzése. Ezen célok elérését azonban csak megfelelő minőségű infrastrukturális háttérrel lehet elérni. Ennek érdekében javítani kell az iskolák, művelődési és képző intézmények állapotát, tárgyi felszereltségét, valamint a fiatalabb korosztály képzését a helyi természeti és kulturális értékeket összekapcsolva erdei iskolák kialakítása szükséges. A humán erőforrás és intézményi hátterének fejlesztése prioritás alapvetően a Dinamikus vidéki kistérség
és az
Élhető kistérség stratégiai célok elérését szolgálja. A prioritás
keretében megvalósítandó fejlesztések hozzájárulnak a kistérség humán erőforrásainak fejlődéséhez és a települések intézményi állapotának javulásához.
A prioritás potenciális célcsoportjai
123
A fejlesztés potenciális célcsoportját a helyi oktatási intézmények képezik, akik közvetlenül és közvetve jutnak hozzá a prioritás nyújtotta fejlesztésekhez. Ezen keresztül oktatási infrastruktúrájuk modernizálásához, új oktatási-képzési programok kidolgozásához kaphatnak segítséget. A prioritás kedvezményezettjei ugyanakkor a térségen belül működő vállalkozások is, hiszen a megfelelő gazdasági környezet kialakításával illetve a potenciális munkaerő képzésével ezek fejlődését is elősegíti. A helyi önkormányzatok szintén célcsoportját képezik a prioritásnak, mivel a meglévő oktatási intézmények mind önkormányzati fenntartásúak. Emellett a felújított épületek javítják a településképet, nő a lakosság elégedettsége. A legnagyobb célcsoport ugyanakkor a térség lakossága, hiszen a prioritás megvalósításán keresztül az ő képzettségi szintjük emelkedhet. Tehát leginkább a fiatal helyben lakók, de az átképzési programokon keresztül az idősebbek is közvetlen előnyeit élvezhetik a fejlesztéseknek.
A prioritáshoz kapcsolódó intézkedések leírása A prioritáshoz kapcsolódó intézkedések jelentős része valamennyi településen teljes vagy részleges iskola felújítást tartalmaz. Ez nem csak az intézmények külső rehabilitációját jelenti, hanem a belső rendszerek (termek, közművezetékek, stb) felújítását is. A kistérség mind a négy településén szükség van az oktatási intézmények állagának javítására. Emellett Hortobágyon a tanyasi kisiskolásokat elszállásoló kollégium teljes felújítása is fontos intézkedés. Az intézmények állagának emelését szolgálják további épületek javító beruházások. Tiszacsegén Idősek otthonának kialakítása és Egészségház kialakítása, Egyeken az SOS alapítvány Autista lakóotthon és foglalkoztatóház, majd a közeljövőben autista farm létrehozása jelentenek további intézkedést. Ezek a felújítások elsősorban már meglévő épületek felújítását jelentik. Emellett Hortobágyon erdei iskola kialakítása is jelentős intézkedés.
124
Az intézkedések harmadik csoportja a humán erőforrások fejlesztését, a kistérségi lakosság képzettségi színvonalának javítását célozza meg. Ehhez szükséges a településeken a megfelelő képzési rendszerek kialakítása. Ennek érdekében Egyeken Kihelyezett középfokú képzés az önkormányzat egyik intézkedése.
A prioritás előnyei - A térség oktatási intézményeinek nő a jelenlegi kihasználtsága. - A térség oktatási intézményeinek javul a jelenlegi állapota és eszközellátottsága.. - képzettségi viszonyok javulása, s annak multiplikátor hatásai - jövedelmi viszonyok emelkedése, a térség felzárkózása az országos átlaghoz
A prioritás megvalósításához szükséges feltételek - az oktatási, kulturális és szociális intézmények javítása - a humán erőforrás fontosságának felismerése - kooperáció kialakítása az egyes célcsoportok között - együttműködés a térség települései, különös tekintettel városai között a képzési szerkezet egymáshoz illeszkedő átalakításra
Monitoring mutatók Output indikátorok: -
felújított épületek és helyiségek száma (db)
125
-
az új képzések és a képzésben résztvevők száma (db),
-
elkészült új komplex oktatási programok száma (db),
-
az elkészült oktatási infrastrukturális beruházások értéke (ft),
-
beszerzett eszközök értéke (ft).
Eredmény indikátorok: -
a komplex programokon résztvevő tanulók, hallgatók száma (fő),
-
a oktatási infrastruktúrát használók száma (fő),
-
elkészült új oktatási programokkal elért célközönség (fő)
-
a térségben elhelyezkedő helyben képzett, átképzett tanulók, hallgatók száma (fő)
Hatásindikátorok: -
Sikeres vizsgát tevő tanulók száma (fő)
-
A tanfolyamot sikeresen elvégzők közül munkával rendelkezők száma 3 évvel a képzés után (fő)
-
Aktív népesség növekedése (fő)
-
Újra meghirdetett képzési programok száma (db)
-
A regisztrált munkanélküliek számának csökkenése a kistérségben (%)
A közreműködő szervezetek A kistérség települési önkormányzatai, oktatási intézményei, kulturális intézmények, szociális intézmények, gazdasági szervezetek, Munkaügyi központok, szakoktatók, Megyei Pedagógiai Intézet, Hortobágyi Nemzeti Park
Lehetséges pénzforrások Támogatás (javasolt részesedési arány: 90%) 126
Nemzeti Fejlesztési Terv Operatív Programjai, elsősorban: HEFOP, ROP Oktatási Minisztérium, Munkaügyi Minisztérium célelőirányzatai, forrásai Megyei és Regionális Területfejlesztési tanács pályázatai (elsősorban TRFC) Európai Uniós Közösségi Kezdeményezések és Közösségi Programok forrásai: LEADER+, INTERREG, LEONARDO, SOCRATES)
Saját forrás (javasolt részesedési arány: 10%)
Önkormányzatok saját forrásai Helyi vállalkozások, gazdasági szervezetek, Hortobágyi Nemzeti park saját forrásai
Kockázati tényezők -
A humán erőforrás jelentőségének elhanyagolása a kistérségben
-
Az épületek állagának további romlása
-
A helyi iskoláskorú népesség elvándorlása
-
A képzett lakosság elvándorlása
-
szervezetek közötti kapcsolatok gyengülése
-
pályázati források elmaradása
A prioritáson belül kijelölt projekt-ötletek Iskola felújítás a kistérség valamennyi településén
127
Kihelyezett középfokú képzés Egyeken Idősek otthonának kialakítása Tiszacsegén Egészségház kialakítása Tiszacsegén Kollégium felújítása Hortobágyon Polgármesteri hivatal felújítás Hortobágyon Autista lakóotthon és foglalkoztató, majd autista farm (SOS alapítvány) kialakítása Hortobágyon
128
A prioritáson belül kijelölt projekt-ötletek Projekt neve
Iskola felújítás
A projekt szükségessége
Egy település fejlettségének egyik fő mutatója humán
erőforrásainak
kvalitása.
Megfelelő
mennyisége
és
rendelkezésre
álló
humán erőforrás azonban csak megfelelő intézményi háttérrel, fejlett infrastruktúrával érhető el. A kistérség valamennyi településén (különböző mértékben) szükség van az iskolai háttér szellemi
fejlesztésére
mind
értelemben..
Ez
fizikai,
mind
hozzájárul
a
kistérség humán erőforrásainak fejlődéséhez és a települések intézményi állapotának javulásához. Megvalósulási hely
A kistérség valamennyi települése
Megvalósítás költsége
60 millió forint
Projekt neve
Kihelyezett középfokú képzés
A projekt szükségessége
Mint az előző projektötletnél bemutattuk, egy település fejlettségének egyik fő mutatója humán
erőforrásainak
mennyisége
és
kvalitása. Ez utóbbi úgy érhető el, ha telepüésen belül megoldjuk a helyi lakosság képzésének minél magasabb szinten történő oktatását. Ez egy Egyek nagyságú település esetében már megfelelő bázist jelent (mint az már jelenleg is működik) arra, hogy a település önmaga el tudjon látni – legalább levelező, de elsősorban nappali tagozaton –
129
középszintű képzést. Megvalósulási hely
Egyek
Megvalósítás költsége
10 millió forint
Projekt neve
Kollégium felújítása
A projekt szükségessége
Hortobágy település speciális helyzetben van, hiszen lakosságához közel 600 fővel a külterületi, tanyai lakosság járul hozzá. Ezen belül a kisiskolások képzése fontos szerepet kap, hiszen a lakosság helyben tartása fontos tényező. A Hortobágy településen jelenleg működő – a tanyán lakó gyermekeknek otthont
adó
–
kollégium
állapota
már
kívánnivalót hagy maga után, az iskolások megfelelő
körülmények
között
elszállásolása indokolttá teszi
a
történő projekt
megvalósítását. Megvalósulási hely
Hortobágy
Megvalósítás költsége
20 millió forint
Projekt neve
Kollégium építése
A projekt szükségessége
A
kistérség
központjaként
funkcionáló
Balmazújváros rendelkezik mind szakképzét, mind gimnáziumi képzést nyújtó középfokú intézménnyel. környező tanulók
130
Ávről
évre
településekről száma.
A
növekszik
naponta
a
ingúzó
környékbeli
kis
településeken a gyereklétszám csökkenésével várhatóan csökken a kistérségben működő óvodák és iskolák száma és megnő az igény a környező
településekről
bejáró
tanulók
elhelyezésére. Megvalósulási hely
Balmazújváros
Megvalósítás költsége
110 millió forint
Projekt neve
Kisebbségi Közösségi Ház építése
A projekt szükségessége
A jelenleg a városban élők több, mint 10%-aát kitevő
kisebbség
számára
nincs
olyan
intézmény, épület, amely speciálisan az etnikai
sajátosságokat
figyelembe
vevő
közoktatáson kívüli képzésnek, szabadidős és kulturális tevékenységeknek adna helyet.. Megvalósulási hely
Balmazújváros
Megvalósítás költsége
33 millió forint
Projekt neve
Művelődési ház felújítása
A projekt szükségessége
A jelenlegi művelődési ház-mely egyben kistérségi
közművelődést,
képzést
és
zeneoktatást is szolgáló intézmény-épületének állaga rendkívül leromlott. A legnagyobb befogadó
képességű
életveszélyessé válik.. Megvalósulási hely
Balmazújváros
Megvalósítás költsége
180 millió forint
131
színházterem
lassan
Projekt neve
Idősek otthonának bővítése
A projekt szükségessége
Az idősebb lakosság szociális ellátásához a már meglévő intézmények fejlesztése is elengedhetetlen. napjainkban
Ez
az
egyre
a réteg,
inkább
amely
elhanyagolt,
méltatlanul keveset foglalkoznak velük. A kistérségben
településein
szükséges
a
működő
mindenképpen idősotthon
korszerűsítése, bővítése, a növekvő igények kielégítésére. Megvalósulási hely
Egyek
Megvalósítás költsége
30 millió forint
Projekt neve
Idősek otthonának kialakítása
A projekt szükségessége
A
humán
erőforrások
fejlesztéséhez
kapcsolódik az idősebb lakosság szociális ellátásának biztosítása is. Ez az a réteg, amely napjainkban
egyre
inkább
elhanyagolt,
méltatlanul keveset foglalkoznak velük. A kistérségben mindenképpen szükséges egy olyan idősek otthonának kialakítása, amely a települések egyedül álló idős lakosságát látja el. Megvalósulási hely
Tiszacsege
Megvalósítás költsége
50 millió forint
Projekt neve
Egészségház kialakítása
A projekt szükségessége
Egy városi rangú település középfokú ellátási funkcióihoz tartozik az egyészségügyi ellátás
132
magasabb szintű biztosítása. Tiszacsege és vonzáskörzetének
lakosságszáma
mindenképpen indokolttá teszi egy széles körű
szakrendelési
hálózattal
rendelkező
egészségház létrehozását. Megvalósulási hely
Tiszacsege
Megvalósítás költsége
50 millió forint
Projekt neve
Polgármesteri hivatal felújítás, bővítés
A projekt szükségessége
A
humán
erőforrás-fejlesztés
egyik
legfontosabb intézményi háttere a település emberi
erőforrásainak
polgármesteri
mozgatója,
hivatal.
A
a
szervezet
működésének alapfeltétele egy megfelelően felszerelt
és
kialakított
hivatal,
amely
biztosítja mind a személyi, mind a tárgyi feltételeket
a
fejlesztéshez.
Hortobágy
településen a tulajdonviszonyok rendezését követően mindenképpen indokolt a település polgármesteri
hivatal
épületrészének
felújítása. Balmazújváros Város kistérségi központ saját okmányirodával. Az Önkormányzatra háruló egyre bővülő feladattömeg szükségessé teszi új irodák kiépítését oly módon, hogy azok az Európai
Uniós
követelményeknek
megfeleljenek, a személyiség jogoknak és adatvédelemnek valamint
a
megfelelő mozgásukban
ügyfélfogadás korlátozott
személyek számára megfelelő ügyintézés
133
kívánalmait kielégítsék.
Megvalósulási hely
Hortobágy, Balmazújváros
Megvalósítás költsége
85 millió forint
Projekt neve
Autista lakóotthon és foglalkoztató, majd autista farm kialakítása
A projekt szükségessége
Egy
térség
unikalitása,
ismertségét azaz
ha
növeli
annak
valamely
területén
található olyanspecialitás, ami egyediséget jelent a tágabb környezetben. Ilyen kuriózum lehet Hortobágy településen egy már meglévő épület
átalakítása
az
SOS
alapítvány
közreműködésével.
Az
autista
gyerekek
ellátás, foglakkoztatása megyénkben még mindig
gyerekcipőben
kezdeményezés
–
jár,
így
egyedisége
ez
a
melltt
–
egészségügyi és szociális problémákat is megold. Megvalósulási hely
Hortobágy
Megvalósítás költsége
30 millió forint
Projekt neve
Önkormányzati és szociális bérlakás építés
A projekt szükségessége
A város területén a szükségletekhez képest minimális mennyiségű a szociális bérlakások száma.
Kilátástalan
többgyermekes házaspárok
családok
számára
bérlakást tud biztosítani Megvalósulási hely
Balmazújváros
134
helyzetben
az
illetve
lévő fiatal
Önkormányzat
Megvalósítás költsége
176 millió forint
135
7.4. IV. Prioritás: Települési infrastruktúra-fejlesztés
Szükséglet bemutatása Az infrastrukturális fejlesztések a mobilitási feltételek, a kommunális infrastruktúra és a környezetvédelmi intézkedések köré összpontosulnak. Együttesen mindegyik terület a lakosság életminőségének, komfortérzetének javítását szolgálja, ugyanakkor hiányuk akadályozhatja a gazdasági tevékenység bővülését. A kistérség közlekedésföldrajzi fekvése stratégiai fontosságú, a kedvező elhelyezkedés a kistérség logisztikai szerepkörének felértékelődését mozdítja elő. A térségen áthalad a 33-as főút továbbá a térség közel fekszik a megyeszékhelytől is. Ugyanakkor külső elérhetőség szempontjából 4 megye határán fekszik, ami a lakosság mobilitási feltételeit is jelentősen befolyásolja. Javítást elsősorban a belső közlekedési kapcsolatok igényelnek, komoly problémát jelent az utak leromlott műszaki állapota - amely csökkenti a közlekedés biztonságát -, valamint a kerékpárutak kiépítettségének alacsony színvonala. A belterületi utak állapotának, szélességének felújítása és a földutak szilárd burkolattal való ellátása a balesetveszély csökkentéséhez járul hozzá. Ugyancsak jelentős problémaként jelenik meg a járdák állapota, amelyek javítása, kiépítése szintén a lakosság életkörülményeit javítaná. A kistérségi települések önkormányzatai, lakosai a közművesítettség alacsony volumenét a térség egyik fontos kezelendő problémájának tekintik, mert rontja egyrészt az itt élők életminőségét, másrészt pedig több településen a gazdasági tevékenységek fejlődésének, meghonosodásának akadályozója a háttér-infrastruktúra hiánya. A legsürgetőbb problémát a szennyvízelvezetés
teljes
kiépítettségének
hiánya
jelenti,
tekintettel
a
sérülékeny,
veszélyeztetett vízbázisra, amelynek következtében elszennyeződhetnek a felszíni és a felszín alatti vízkészletek. A Balmazújvárosi kistérség a belvízzel közepesen veszélyeztetett Tisza-menti térségek közé sorolható. Az időjárás és a Tisza folyó kiszámíthatatlansága miatt azonban nagy kiterjedésű területek kerülhetnek víz alá, s a belvízelvezető csatornák állapota nem megfelelő. Ezzel
136
magyarázható, hogy minden településen hangsúlyos szerepet kap a komplex, ökológiai szemléletű árvízszabályozás, ennek megvalósítása azonban forráshiányba ütközik. A fenntartható fejlődéshez elengedhetetlen a környezet, a természeti erőforrások és a hasznosítás lehetőségeinek, korlátainak ismerete, valamint a környezet védelme. A programban központi szerepet kap a környezetvédelmi infrastruktúra fejlesztése, valamint a tekintettel a Hortobágyi Nemzeti Park szerepére a természeti értékek megőrzése és gyarapítása. A kistérségben jelentős szennyező forrást jelent a kommunális hulladék, azért ennek ártalmatlanítása, szakszerű tárolása elengedhetetlen. Jelenleg minden település részéről felmerül az igény a hulladéklerakók rekultivációjára, illetve a térségi lerakók technológia minőségének biztosítására. Ezzel párhuzamosan szükséges a kistérség zöld felületeinek megtartása, bővítése. Az erdőterületek növelése nemzeti érdek, de a földtulajdonosok többsége még nem ismerte fel az ebben rejlő lehetőségeket. Az erdő kiemelkedő védő szerepet tölthet be, mellyel a kedvezőtlen, élettelen környezeti hatásokat csökkentheti. Az önkormányzatok feladata, hogy mindezt a lakosság körében tudatosítsák, és szabályozzák a főként ipari vállalkozások környezetet szennyező működését.
A prioritás potenciális célcsoportjai A fejlesztés potenciális célcsoportját képezik a helyi önkormányzatok és lakosok, akik közvetlenül és közvetve jutnak hozzá a prioritás nyújtotta fejlesztésekhez. A prioritás kedvezményezettjei ugyanakkor a térségen kívüli vállalkozások, lakosok is, hiszen a megfelelő települési környezet kialakításával, erős marketingmunkával a térség számukra vonzó lehet. A helyi vállalkozások szintén kedvezményezettjei a prioritás nyújtotta előnyöknek, hiszen a javuló települési viszonyok segíthetik tevékenységüket, vonzóbbá s elérhetőbbé tehetik termékeiket, ami növekvő bevételt jelent számukra, amely további fejlesztésekre fordítható.
137
A Hortobágyi Nemzeti Park szintén a prioritás célcsoportja, hiszen a területén elhelyezkedő települések javuló infrastrukturális és környezeti állapota csökkenti a környezeti kockázat és szennyezettség veszélyét. A térség lakossága közvetlen módon kapcsolódik a prioritáshoz, hiszen a településeken történő fejlesztések közül ezek azok, amelyek leginkább befolyásolják mindennapi életüket, javítják életkörülményeiket.
A prioritáshoz kapcsolódó intézkedések leírása A prioritás keretében javasolt intézkedések alapvetően három csoportba sorolhatóak. Az első csoport a kistérség elérhetőségét javító intézkedések csoportja, amely a közúthálózat esetében alapvetően a meglévő összekötő utak burkolatcseréjét, szélesítését, esetlegesen szükséges csomópontok kialakítását jelenti. Az útszakaszok felújítása során prioritást élvez az úttest jelenlegi műszaki állapotának és a kistérség közlekedésében betöltött fontosságának felmérése. A balesetveszély csökkentése és az ingázók érdekeinek figyelembevétele eredményezi az előbbi két szempont elsőségét; ugyanakkor a korszerűsítés ütemezésében turisztikai szempontok is szerepet játszhatnak. Ugyancsak a külső elérhetőséget javítja a tiszai átkelési lehetőségek korszerűsítése (kikötő- és kompfejlesztés) elsősorban Egyek és Tiszacsege esetében. A hagyományos elérhetőség mellett fontos a térség virtuális megközelíthetőségének javítása is, ami a szélessávú internetes hálózatok fejlesztésében minden településen fontos, de teleház kialakításaként Balmazújvárosban kiemelkedő jelentőségű. A nagysebességű adatátvitel mellett célszerű egy olyan komplex rendszerben gondolkodni, mely lehetővé teszi különböző szolgáltatások nyújtását is (pl. szociális figyelőrendszer, vagyonvédelmi jelzőrendszer, stb.). A műszaki feltételek megteremtése mellett mind szélesebb réteg esetében kell kézség szinten lehetővé tenni a modern informatikai eszközök használatát, ennek eszköze lehet a számítógépes alapismeretek kedvezményes, vagy ingyenes oktatása. A második intézkedéscsoport a belterületi utak és járdák illetve a parkok, közösségi terek rendbetételét és fejlesztését célozza. Ennek keretében a települések belterületén elhelyezkedő szilárd burkolatú utak felújítására kerül sor a térség mind a négy településén, illetve a még nem burkolt földutak szilárd burkolattal való ellátása és a gyalogosközlekedést biztosító 138
járdahálózat felújítása is ebbe a csoportba tartozik. Ugyancsak az intézkedések része a tömegközlekedési megállók felújítása, az odavezető utak, járdák rendbetétele. A harmadik intézkedéscsoport a kommunális infrastruktúra és a környezetvédelmi beruházások javítása. Ennek keretében ahol még hiányos ott az ivóvízrendszer fejlesztése (Hortobágy) a többi településen pedig elsősorban a szennyvízkezelési rendszer fejlesztése jelenti a fő célt. A szennyvízhálózat további bővítését (Tiszacsege, Egyek, Balmazújváros) a csatornázott településeken a lakások hálózatra való csatlakozásának támogatását, a szennyvíztisztító telepek korszerűsítését, és további alternatív megoldások keresését egyaránt célozza az intézkedés. Emellett a bel- és árvízvédelmi kapacitások korszerűsítése, a csapadékvíz elvezető rendszerek karbantartása és fejlesztése (Egyek) is kiemelendő. A már kialakított hulladékgazdálkodási program működésének és szelektív irányúvá tétele (a hulladékgyűjtő szigetek, hulladékelszállítás, szemléletformálás). Az elvégzendő feladatok közé tartozik egyes településeken a közvilágítás fejlesztése is.
A prioritás előnyei - vonzó települési környezet alakul ki, amely nem csak a térségben élő, hanem a térségen kívüli polgárok számára is csábító - a környezeti állapot és az életkilátások javulása - jövedelmi viszonyok emelkedése, a térség felzárkózása az országos átlaghoz
A prioritás megvalósításához szükséges feltételek - megfelelő, modern vonalas infrastruktúrával ellátott települések - környezeti terhelés jelentős csökkenése; - lakosok érdekeire figyelő határozott önkormányzat - megfelelő hozzájárulás és társadalmi konszenzus a lakosság körében
139
A prioritás földrajzi területe Balmazújvárosi Többcélú Kistérségi Társulás valamennyi települése
Monitoring mutatók
Output indikátorok -
Felújított belterületi utak hossza (km)
-
Felújított külterületi utak hossza (km)
-
Munkahelyteremtés
szempontjából
fontos
területet
vagy
turisztikai
attrakciót
megközelítő felújított bekötőút hossza (km) -
Felépített és felújított kapcsolódó infrastrukturális elemek száma (db)
-
A megépített épületek hasznos alapterülete (m2)
-
Beszerzett informatikai eszközök száma (db)
-
Beszerzett egyéb eszközök száma (db)
-
Beszerzett szoftverek száma és minőségi paraméterei (db, stb.)
-
Számítógépes képzésen résztvevők száma (fő)
-
A közösségi szolgáltatások működtetéséhez beszerzett eszközök száma (db)
Eredmény indikátorok - A térség települései közötti elérési idő csökkenése (perc) - A tömegközlekedési járatok menetidejének csökkenése (perc) - Az érintett turisztikai, illetve munkahelyteremtés szempontjából fontos terület megközelíthetőségének javulása (min) - A teleházak szolgáltatásait igénybe vevő lakosok száma (fő) - A teleházak szolgáltatásait igénybe vevő vállalkozások száma (db) - Az internetet használók számának növekedése (fő, %) - A közvetített közösségi szolgáltatásokat igénybe vevők száma (fő)
140
Hatásindikátorok - Lakosság elégedettségének javulása (%) - A szennyező anyag kibocsátás csökkenése a településeken belül (%) - Közlekedésbiztonság (sérüléses balesetek számának csökkenése) változásának mértéke (%)
A közreműködő szervezetek A kistérség települési önkormányzatai, Hortobágyi Nemzeti Park, Hajdú-Bihar megyei Közútkezelő Kht., Tiszántúli Vízügyi, Környezetvédelmi és Természetvédelmi Felügyelőség, térségi civil szervezetek, helyi lakosság
Lehetséges pénzforrások Támogatás (javasolt részesedési arány: 80%) -
Nemzeti Fejlesztési Terv Operatív Programjai, elsősorban: ROP, AVOP
-
Megyei és Regionális Területfejlesztési tanács pályázatai (elsősorban TRFC)
-
Európai Uniós Közösségi Kezdeményezések forrásai: LEADER+, INTERREG
Saját forrás (javasolt részesedési arány: 20%) -
Önkormányzatok saját forrásai
-
Helyi vállalkozások, gazdasági szervezetek, Hortobágyi Nemzeti park saját forrásai
141
Kockázati tényezők -
lakossági ellenállás, szemlélet megmerevedése
-
várt eredmények elmaradása
-
szervezetek közötti kapcsolatok gyengülése
-
pályázati források elmaradása
Intézkedések
Kikötőfelújítás (Tiszacsege) Kompfejlesztés (Tiszacsege, Egyek) Belterületi utak felújítása (a kistérség valamennyi települése) Földutak burkolása (a kistérség valamennyi települése) Járdafelújítás (a kistérség valamennyi települése) Csatornahálózat fejlesztése (a kistérség valamennyi települése) Csapadékelvezető-rendszer (a kistérség valamennyi települése) Közvilágítás korszerűsítése (Hortobágy) Szennyvíztisztítótelep korszerűsítés (a kistérség valamennyi települése) Kisvasút fejlesztés (Hortobágy) Tanyai települések közlekedésének megoldása (Hortobágy) Lakótelkek kialakítása (Hortobágy) Temetőfelújítás (Hortobágy)
142
Projekt neve
Kikötőfelújítás Kompfejlesztés
A projekt szükségessége
A térség külső elérhetőségét és a turizmus helyzetét is javítja a tiszai átkelési lehetőségek korszerűsítése (kikötő- és kompfejlesztés)
Megvalósulási hely
Tiszacsege, Egyek
Megvalósítás költsége
25 millió Ft
Projekt neve
Belterületi utak felújítása és építése
A projekt szükségessége
A projekt a belterületi utak és járdák illetve a parkok, közösségi terek rendbetételét és fejlesztését
célozza.
Ennek
keretében
a
települések belterületén elhelyezkedő szilárd burkolatú utak felújítására kerül sor, ami a településkép javítása mellett a közlekedés lehetőségeit és biztonságát is javítja. Megvalósulási hely
a kistérség valamennyi települése
Megvalósítás költsége
320 millió Ft
Projekt neve
Földutak burkolása
A projekt szükségessége
A projekt a belterületi utak és járdák illetve a parkok, közösségi terek rendbetételét és fejlesztését
célozza.
Ennek
keretében
a
települések belterületén elhelyezkedő szilárd burkolatú utak felújítására kerül, illetve a még nem burkolt földutak szilárd burkolattal való ellátása történik, ami a településkép javítása mellett
a
közlekedés
biztonságát is javítja.
143
lehetőségeit
és
Megvalósulási hely
a kistérség valamennyi települése
Megvalósítás költsége
50 millió Ft
Projekt neve
Járdafelújítás
A projekt szükségessége
A projekt a belterületi utak és járdák illetve a parkok, közösségi terek rendbetételét és fejlesztését
célozza.
települések
Ennek
keretében
belterületén
a a
gyalogosközlekedést biztosító járdahálózat felújítása is ebbe a csoportba tartozik. Ugyancsak
az
projekt
része
a
tömegközlekedési megállók felújítása, az odavezető utak, járdák rendbetétele Megvalósulási hely
a kistérség valamennyi települése
Megvalósítás költsége
100 millió Ft
Projekt neve
Csatornahálózat fejlesztése
A projekt szükségessége
A
kommunális
környezetvédelmi
infrastruktúra
és
a
beruházások
javítása
kiemelt fontosságú a kistérség településein. Ennek keretében ahol még hiányos ott az ivóvízrendszer fejlesztése a többi településen pedig elsősorban a szennyvízkezelési rendszer fejlesztése
jelenti
szennyvízhálózat
a további
fő
célt.
bővítését,
A a
csatornázott településeken a lakások hálózatra való
csatlakozásának
támogatását,
a
szennyvíz-tisztító telepek korszerűsítését, és további
alternatív
megoldások
keresését
egyaránt célozza az projekt, tehát komplex
144
szemléletű. Megvalósulási hely
a kistérség valamennyi települése
Megvalósítás költsége
200 millió Ft
Projekt neve
Csapadékelvezető-rendszer
A projekt szükségessége
A
bel-
és
korszerűsítése,
árvízvédelmi a
kapacitások
csapadékvíz
elvezető
rendszerek karbantartása és fejlesztése is kiemelendő feladat, amely a vagyonbiztonság mellett településkép és a gazdasági feltételek javítását is célozza.. Megvalósulási hely
a kistérség valamennyi települése
Megvalósítás költsége
1070 millió Ft
Projekt neve
Közvilágítás korszerűsítése
A projekt szükségessége
A települések egy részében a közvilágítás alacsony kiépítettségű, ennek fejlesztését célozza a projekt.
Megvalósulási hely
Hortobágy
Megvalósítás költsége
10 millió Ft
Projekt neve
Szennyvíztisztítótelep korszerűsítés
A projekt szükségessége
A
kommunális
környezetvédelmi
infrastruktúra
és
a
beruházások
javítása
kiemelt fontosságú a kistérség településein. Ennek keretében a szennyvíz-tisztító telepek korszerűsítését,
és
további
alternatív
megoldások keresését egyaránt célozza az projekt, illetve a mai telepek rekultiválását,
145
amely a turizmus és a környezetvédelem miatt elsőrendű fontosságú. Megvalósulási hely
a kistérség valamennyi települése
Megvalósítás költsége
100 millió Ft
Projekt neve
Tanyai
települések
közlekedésének
megoldása A projekt szükségessége
A
térség
adódóan
településeinek fontos
a
közlekedésének
szerkezetéből
külterületeken megoldása,
élő utak
korszerűsítése. Megvalósulási hely
a kistérség valamennyi települése
Megvalósítás költsége
55 millió Ft
Projekt neve
Fásítási program
A projekt szükségessége
A
Hortobágyi
elhelyezkedő
Nemzeti
Park
települések
peremén
levegőjének
javítása, őshonos fafajták telepítésével a hagyományos tájjelleg megőrzésével egyben munkahelyteremtő is. Megvalósulási hely
Egyek, Balmazújváros, Tiszacsege
Megvalósítás költsége
200 millió Ft
Projekt neve
Teleház létesítése, Multicenter program
A projekt szükségessége
A hagyományos elérhetőség mellett fontos a térség
virtuális
megközelíthetőségének
javítása, ami a szélessávú internetes hálózatok fejlesztésében minden településen fontos, de teleház
146
kialakításaként
Balmazújvárosban
kiemelkedő jelentőségű. A nagysebességű adatátvitel
mellett
célszerű
egy
olyan
komplex rendszerben gondolkodni, mely lehetővé
teszi
különböző
szolgáltatások
nyújtását is (pl. szociális figyelőrendszer, vagyonvédelmi jelzőrendszer, stb.). Megvalósulási hely
Balmazújváros
Megvalósítás költsége
70 millió Ft
Projekt neve
Közlekedési
csomópontok
létesítése,
korszerűsítése A projekt szükségessége
A településeken átmenő főutak, amelyek forgalma a jövőben növekedni fog. Emellett a mezőgazdasági szállítójárművek is sűrűn használják az úthálózatot. Ezért a biztonságos csomópontok kialakítása fontos.
Megvalósulási hely
Balmazújváros, Tiszacsege
Megvalósítás költsége
66 millió Ft
Projekt neve
Lakótelkek kialakítása
A projekt szükségessége
A
térség
településein
beköltözni
vágyók
fontos
kérdés
a
telekigényeinek
kielégítése. Ebből a célból fontos lenne közművekkel ellátott lakóingatlan építésére alkalmas telkek kialkítása. Megvalósulási hely
Hortobágy
Megvalósítás költsége
50 millió Ft
147
Projekt neve
Temetőkorszerűsítés
A projekt szükségessége
A települések temetőinek nagy része leromlott infrastruktúrájú,
elavult
szolgáltatásokkal
rendelkezik, ezért fontos a belső utak, vízvételi helyek korszerűsítése, a temetők környékének
rendezése,
ravatalozók
felújítása. Megvalósulási hely
Hortobágy
Megvalósítás költsége
50 millió Ft
Projekt neve
Internet hálózat kiépítése a településeken
A projekt szükségessége
A kistérségben az országos átlaghoz képest rendkívül
alacsony
a
háztartásokban
a
számítógépek és az Internet elérhetőségének száma. Gyorsabb ügyintézési lehetőség a lakosság számára, az Interneten elérhető szolgáltatások számának és színvonalának emelkedése.
Távmunkába
bekapcsolódók
száma nő, így enyhülnek a foglalkoztatási gondok. Az aktív korú, munkaképességükben korlátozott
személyek
életminőségének
javulása. Megvalósulási hely
a kistérség valamennyi települése
Megvalósítás költsége
150 millió Ft
Projekt neve
Játszóterek létesítése
A projekt szükségessége
A Város belterületén jelenleg mindössze 1 EU-konform játszótér létezik, szükséges tehát balesetveszély-mentes,
fából
készült
játékokkal ellátott játszóterek kialakítása. A
148
meglévők helyett új, közterületi játszóterek kialakítása szükséges. Megvalósulási hely
Balmazújváros
Megvalósítás költsége
23 millió Ft
149
8. A megvalósítás mechanizmusa
8.1. A program megvalósításban résztvevő szereplők
-
Balmazújvárosi Többcélú Kistérségi Társulás
-
Kistérségi Iroda
-
Hajdú-Bihar Megyei kereskedelmi és Iparkamara
-
ITD-Hungary Megyei Irodája
-
Hajdú-Bihar Megyei Munkaügyi Központ
-
Gazdajegyzői hálózat
-
a Társulás önkormányzatai
-
vállalkozások, nagyvállalatok,
-
A térség oktatási intézményei
-
Hortobágyi Nemzeti Park
-
Hortobágyi Génmegőrző Kht
8.2. Az információáramlás és érdekérvényesítés rendszere
A stratégiai program végrehajtása szempontjából igen fontos szerepe kell legyen a térségmenedzsernek és a kistérségi irodának, aki elősegíti az információáramlást, valamint a projektek figyelemmel követését, menedzselését és a programmal kapcsolatos monitoring tevékenységet is elvégezné. Finanszírozásába fontos lenne valamennyi érdekelt szervezetet bevonni.
Az érdekérvényesítés érvényesült már a program kidolgozása során is, hiszen ahhoz figyelembe vettük az önkormányzatok, a kistérségi társulás, a vállalkozások és az érintett
150
szakemberek véleményét és javaslatait is, amelyeket személyes tárgyalások során ismertünk meg. Emellett úgy véljük, hogy a Kistérségi tanácsnak az érdekérvényesítésben is fontos szerepet játszania.
8.3. A finanszírozás rendszere
A stratégiai programban foglalt elképzelések megvalósítása alapvetően három forrás révén valósulhat meg: a helyben képződött anyagi eszközökből, a hazai állami forrásokból és a külföldi forrásokból
8.3.1. Helyi források •
Önkormányzatok saját forrásai
•
A magánszektor beruházásai
8.3.2. Állami források Állami támogatások: •
a Gazdaságfejlesztési Célelőirányzat,
•
Területi és Regionális Fejlesztési Célelőirányzat,
•
a Munkaerőpiaci Alap,.
•
a Megyei Területfejlesztési Tanács illetékességébe tartozó egyéb pénzeszközök (Területi Kiegyenlítést Szolgáló Fejlesztési Célú Támogatás, Céljellegű Decentralizált Támogatás)
•
az Észak-Alföldi Regionális fejlesztési Tanács illetékességébe tartozó források.
151
Befektetések és vállalkozások egyéb állami ösztönzése, pl. •
ITDH – Magyar Befektetési és Kereskedelemfejlesztési Kht.,
•
Magyar Fejlesztési Bank,
•
Magyar Vállalkozásfejlesztési Alapítvány
•
Kereskedelmi és Iparkamara
8.3.3. Nemzetközi források •
Strukturális Alapok
•
Kohéziós Alap
•
Közösségi Kezdeményezések
8.4. Monitoring
A monitoring tevékenység célja, hogy felmérje, hatékonyan valósulnak-e meg az egyes projektek. Az összehasonlítások alapját a Stratégiai és Operatív programokban meghatározott monitoring mutatók (output indikátorok, hatás indikátorok, eredmény indikátorok) nyomon követése képezi. A monitoring végrehajtását az Észak-Alföldi Regionális Fejlesztési Tanács által kijelölt szervezet végzi, mely a mutatók alakulásáról évente jelentéskötelezettséggel tartozik.
152
