E-Controlling
E-Controlling Szakmai folyóirat
Tisztelt Előfizetőnk! A szakmai folyóiratunk előfizetéséhez INGYENES TANÁCSADÓI SZOLGÁLTATÁS is jár! A controllinggal kapcsolatos kérdését az
[email protected] e-mail címen várjuk. Honlapunkról - www.szamvitelszaklap.hu – a Segédletek közül töltheti le az excel alapú szerkeszthető segédleteket. A kézirat lezárásának dátuma: 2015. május 25.
XV. évfolyam 6. szám | 2015. június
Tartalom Tartalom 1 Likviditási mérleg
6 Adósarok: 2016. évi adózás lehetséges feltételei Szerző: dr. Szücs Tamás – controlling és számviteli szakértő
Likviditási mérleg Minden gazdasági társaság számára fontos a folyamatos fizetőképesség fenntartása, ami hosszabb távú működés alapja. A likviditás értelmezésében vannak különbségek, azonban mindegyik esetben a pénzfolyamatok olyan irányú szervezését kívánja meg, ami lehetővé teszik a folyamatos finanszírozást. A jelen cikk a likviditás mérésének egyik eszközt kívánja bemutatni. A likviditás egy összetett fogalom, melynek értelmezése árnyalatnyi eltérést mutat attól függően, hogy a gazdasági élet mely területén használjuk. Személyek és vállalatok likviditása egy pillanatnyi állapotot jelent, amikor minden vele szemben támasztott követelést ki tudnak elégíteni. Ebben az értelemben a leggyakrabban a hétköznapokban vállalati likviditási válságról beszélhe-
E-Controlling Több, mint 15 éve a hatékonyság szolgálatában!
In-house szeminárium! Új szolgáltatást indítunk! Szeretne közvetlenül a munkahelyén tájékozódni a legújabb jogszabályváltozásokról az adó és számviteli törvények elismert szakértőitől? Jelentkezzen az olvasoikerdesek@ forum-media.hu e-mail címen, a témakör vagy akár az előadó megnevezésével, és kérjen ajánlatot kihelyezett előadás megtartására! 1
tünk, ha egy az adott társaság pillanatnyilag nem képes teljesíteni a vele szemben fellépő követeléseket. Az előbbiekkel szemben egy piacot akkor nevezünk likvidnek, ha nagyméretű megbízásokat is megfelelően rövid időn belül végre lehet hajtani a piaci ár jelentős befolyásolása nélkül. Ebből a definícióból is látszik, hogy a likviditás nem egy egyszerű fogalom, hiszen megítélésében szerepet játszik a megbízás mérete, a végrehajtásához szükséges idő, és a tranzakció piaci árat befolyásoló hatása.
vábbá azokat egymással szembe állítja a finanszírozhatósági fedezet miatt.
A likviditási mérlegben a hagyományos mérlegséma csoportjainak megnevezését és tartalmát a vizsgálat célja miatt megfelelően át kell rendezni. A beszámolóban szereplő mérleggel ellentétben a likviditási mérleg szerkezete nem kötött, az egyes csoportok tartalma több tényező alapján, viszonylag szubjektíven alakítható ki. A rendezés szempontja: • eszközöknél: mobilizálhatóság (= pénzzé tehetőség), A likviditás fogalmának fenti gyakorlati bemu- • forrásoknál: esedékesség (= fizetési kötetatása nem teljesen felel meg a vele szemben lezettséggé válás) támasztott feltételeknek. A likviditás inkább egy folyamatot kíván átfogni, amelyben való- A csökkenő likviditási sorrend ezek alapján azt ban képes megfelelni a vele szemben támasz- jelenti, hogy az eszközök esetében a tökéletetott követeléseknek. A pillanatnyi fizetőképes- sen likvid eszközöket (készpénz, bankbetétek) séget inkább a banki szaknyelvből kölcsönöz- mutatjuk elsőként, majd az egyre nehezebben ve tudjuk definiálni a bonitás kifejezéssel. pénzzé tehető eszközök felé haladunk. A forrásoldal a legrövidebb határidejű kötelezettséA likviditás tehát elsősorban fizetőképességet gekkel kezdődik, míg lejárat szerint növekvő jellemez, vagyis fizetőképes az a vállalkozás, sorrendben haladva végül eljutunk azokhoz a amely fizetési kötelezettségének rendszere- forrásokhoz, melyek egyáltalán nem visszafisen és folyamatosan eleget tud tenni, azaz zetendőek. rendszeresen elő tudja teremteni azt a pénzmennyiséget, amely a folyamatos kiadásainak A likviditási mérlegben az eszközöket és a határidőben való teljesítéséhez elegendő. forrásokat általában 3-6 kategóriába soroljuk, az elemzés mélységétől függően. A gyakorlaA likviditási mérleg az eszközöket és forráso- ti alkalmazás során a lehetséges formák közül kat mobilizálhatósági, esedékességi sorrendbe a négyfokozatú likviditási mérlegek kerültek rendezve mutatja be annak érdekében, milyen előtérbe. Egy lehetséges négyfokozatú likvidigyorsan tudja pénzeszközzé konvertálni. To- tási mérleg felépítése a következő: Eszközök
Likviditási mérleg, 20X1. december 31.
I. Likvid eszközök
I. Azonnal esedékes kötelezettségek
II. Mobil eszközök
II. Rövid határidőn belül esedékes kötelezettségek
III. Mobilizálható eszközök
III. Később esedékes kötelezettségek
IV. Immobil eszközök
IV. Vissza nem fizetendő források
2
Források
Az eszközök és források itt látható csoportja- • lekötött bankbetétek, melyek eredetileg leinak tartalmának kialakításában nagymértékhetnek akár több évre lekötött összegek is, ben szerepet játszik a vállalkozás egyedisége. azonban a lekötés szükséghelyzetben (a Két különböző vállalkozás ugyanazt a vagyonkamatbevételről történő lemondás fejében) tételt nyilvánvalóan különbözően minősítheti. megszüntethető, így a pénz hozzáférhetővé Mindemellett természetesen kialakultak olyan válik; általánosan elfogadott szempontok, amelyek • nem azonnal eladható értékpapírok; alapján az eszközök és források besorolása vi- • bevételek aktív időbeli elhatárolása (példaszonylag egységesen végezhető el. ként említsük egy kamatozó értékpapír következő évben befolyó, de időarányosan a Az eszközök csoportjainak tartalma tárgyévet érintő elhatárolt bevételét). A vállalkozás eszközeit az előbb bemutatott III. Mobilizálható eszközök likviditási mérlegben négy kategória valamelyikébe kell besorolni. A mobilizálható eszközök fogalma olyan tételeket foglal magában, melyek pénzzé teheI. Likvid eszközök tősége a vállalat által nem vagy nehezen befolyásolható külső tényezőktől is függ, emiatt A likvid eszközök között az eleve pénzformá- a pénzformában történő realizálódásuk egy ban meglévő és az időveszteség nélkül pénzzé éven túlra is nyúlhat. Általában mobilizálható tehető eszközöket mutatjuk ki. Feltétlenül ide eszköznek minősülnek a készletek és a költsékell sorolni: gek/ráfordítások aktív időbeli elhatárolása, az • az előírt mérlegben pénzeszközként kimu- alábbi okok miatt: tatott tételeket (készpénz, csekkek és bank- • A készletek pénzzé válását nehezítheti egybetétek), részt a kereslet ingadozása (pl.: árukészle• valamint a forgóeszközök között kimutatott tek vagy késztermékek esetében), másrészt értékpapírok közül azokat, amelyek időbizonyos készletfajták (pl.: anyagok, közveszteség nélkül értékesíthetők (pl.: tőzsdei vetített szolgáltatások) csak a termelési fovagy a bankközi papírok). lyamatban történő felhasználásuk illetve a késztermékbe vagy szolgáltatásba történő II. Mobil eszközök beépülésük után realizálódnak pénzformában. A mobil eszközök között azok az eszközök • A költségek/ráfordítások aktív időbeli elhakerülnek kimutatásra, amelyek belátható időn tárolása a tárgyévben előre kifizetett olyan belül (néhány hónap alatt) pénzzé konvertálösszegeket tartalmaz, melyek költségként hatók. A mobil eszközök tipikus tételei a köcsak egy későbbi üzleti évben számolhatók vetkezők: el. A „pénzzé válás” ez esetben a jövőbeli • követelések (melyek a definíció szerint legidőszakban költségként történő elszámoláskésőbb egy éven belül befolynak, a határkor keletkező eredménycsökkentő hatással időn túli követelések kivételével!); azonosítható. 3
IV. Immobil eszközök
tozások érthető. Így ebbe a kategóriába sorolandók a rövid lejáratú kötelezettségek még le nem járt határidejű tételei (természetesen beleértve a hosszú lejáratú kötelezettségek következő évben esedékes törlesztő részleteit is), továbbá itt mutatható ki a költségek/ráfordítások kapcsolatos passzív időbeli elhatárolását. A passzív időbeli elhatárolások a magyar mérlegben ugyan külön főcsoportot képeznek (azaz nem minősülnek kötelezettségnek), azonban olyan biztosan realizált (realizálandó) jövőbeli tartalmaz. Jó példa lehet erre a hitelek, kölcsönök, vagy a vállalkozás által kibocsátott kamatozó értékpapírok, váltók következő évben fizetendő, de az összemérés elve alapján tárgyévi ráfordításként elszámolt időarányos kamatai.
Az immobil eszközök csoportja alapvetően a vállalkozási tevékenységet hosszú távon szolgáló befektetett eszközöket tartalmazza, melyek megtérülése több évet vesz igénybe. Emellett immobilnak tekintünk minden olyan eszközt, melynek pénzzé válása valamilyen külső ok miatt csak hosszú idő múlva vagy egyáltalán nem valószínű. E definíció szerint immobil eszköznek minősülnek az alábbiak: • immateriális javak, tárgyi eszközök, valamint a befektetett pénzügyi eszközök a lekötött bankbetétek kivételével (= tartós részesedések, tartós hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok, egy évnél hosszabb lejáratra adott kölcsönök) • elfekvő (eladhatatlan) készletek, kétes, értékvesztett követelések. III. Később esedékes kötelezettségek A források csoportjainak tartalma
A likviditási mérlegben később esedékes kötelezettségként mutatjuk ki a hátrasorolt köteAz eszközökhöz hasonlóan a négyfokozatú lezettségeket és a hosszú lejáratú kötelezettsélikviditási mérlegben a forrásokat is – tartal- gek egy éven belül esedékes törlesztő részét muktól függően – négy csoport valamelyikébe meghaladó összegét. soroljuk be. IV. Vissza nem fizetendő források I. Azonnal esedékes kötelezettségek A források mindazon tételeit, amelyek egyálA rövid lejáratú kötelezettségek közül azokat a talán „nem likvidek”, azaz nem kötelezettsétartozásokat soroljuk ide, amelyek fizetési ha- get testesítenek meg, vissza nem fizetendő fortárideje a vizsgálatkor már lejárt. Ezek nyilván- rásként mutatjuk ki. Tipikusan ide tartoznak a valóan a elsősorban a szállítói tartozásokból, saját tőke elemei, a céltartalékok, továbbá ide bér-, adó, illetve járulékokkal kapcsolatos tarto- sorolandó a bevételek passzív időbeli elhatázásokból, hitelekből, kölcsönökből stb. állnak. rolása (a tárgyévben pénzformában befolyt, de bevételként csak egy későbbi üzleti évben II. Rövid határidőn belül esedékes kötele- elszámolható összegek, mint pl.: bérleti díj). zettségek A rövid határidő alatt a számviteli szabályok- Likviditási fokozatok hoz igazodva az egy éven belüli lejáratú tar4
Az összeállított likviditási mérleg adataiból további mutatószámok képezhetők, melyek az eszközök és a források azonos likviditási fokkal jellemzett csoportjainak egymáshoz viszonyított értékét fejezik ki. Ezeket a mutatószámokat likviditási fokozatoknak nevezzük. A 1. likviditási fokozat
=
Likvid eszközök – Azonnal esedékes kötelezettségek Likvid eszközök Azonnal esedékes kötelezettségek
vagy: 2. likviditási fokozat vagy: 3. likviditási fokozat
= Mobil eszközök – Rövid időn belül esedékes kötelezettségek Mobil eszközök Rövid időn belül esedékes kötelezettségek = Mobilizálható eszközök – Később esedékes kötelezettségek Mobilizálható eszközök Később esedékes kötelezettségek
vagy: 4. likviditási fokozat
likviditási fokozatokat különbség (abszolút szám) illetve hányados (százalékos adat) formájában is megadhatjuk. Az eddigiekben alkalmazott négyfokozatú likviditási mérlegből eszerint összesen négy likviditási fokozat határozható meg:
= Immobil eszközök – Vissza nem fizetendő források
vagy: A likviditási fokozatok az egy időpontra elkészített likviditási mérleg adatai alapján csak statikus elemzésre adnak lehetőséget. Természetesen komoly következtetésekre csak akkor nyílik mód, ha az elemzést dinamizáljuk, és több egymás utáni időszakra elkészített statikus likviditási mérlegek adataiból számított likviditási fokozatok időbeli változását, ten-
Immobil eszközök Vissza nem fizetendő források denciáját vizsgáljuk. A racionális vállalati gazdálkodás vélelme alapján természetesen reális elvárás lehet, hogy az eszközök és a források azonos likviditási fokú csoportjai egyensúlyban legyenek, vagy másként fogalmazva: a likviditási fokozatok értéke közelítsen a nullához illetve 100%-hoz.
5
Gyakorlati példa: Likviditási mérleg, 20… év (adatok ezer forintban) Megnevezés
Bázisév (eFt)
Tárgyév (eFt)
Megnevezés
Bázisév (eFt)
Tárgyév (eFt)
I. Likvid eszközök
12 931
12 352
I. Azonnal esedékes kötelezettségek
1 148
1 640
II. Mobil eszközök
43 648
44 768
II. Rövid határidejű kötelezettségek
127 667
128 500
III. Mobilizálható eszközök
41 386
49 589
III. Később esedékes kötelezettségek
148 020
151 985
IV. Immobil eszközök
367 469
373 145
IV. Vissza nem fizetendő források
188 599
197 729
ESZKÖZÖK ÖSSZESEN
465 434
479 854
FORRÁSOK ÖSSZESEN
465 434
479 854
A számszerűsített eredmények: Likviditási fokozatok Bázisév Likviditási fokozat
eFt
Tárgyév %
%
eFt
% pont
I.
11 783
1126,39%
10 712
753,17%
-1 071
-373,22%
II.
-84 019
34,19%
-83 732
34,84%
287
0,65%
III.
-106 634
27,96%
-102 396
32,63%
4 238
4,67%
IV.
178 870
194,84%
175 416
188,72%
-3 454
-6,13%
Az elemzés során megállapítható, hogy az azonnali fizetőképesség biztosítható a vállalkozásnál, azonban a II. és III. fokozat szintjén komolyabb kihívások előtt áll a vállalkozás. A hosszú távú kötelezettségeinek kiegyenlítésre nincs elegendő fedezett a mérleg szerint. Itt lép be a saját tőkéből történő finanszírozás szerepe.
Adósarok 2016. évi adózás lehetséges feltételei A kormány 2015. májusában az Országgyűlés elé vitte a 2016. évi adózással kapcsolatos elképzeléseit. A kormány megfogalmazásában a korábban megfogalmazott gazdaság- és adópolitikai célkitűzések megmaradtak, a magyar 6
eFt
Változás
adórendszer súlypontja továbbra is a fogyasztási, forgalmi típusú, valamint a környezet- és egészségvédelmi célú adókon marad, míg a jövedelmeket terhelő adókat a költségvetési egyensúly megtartása mellett fokozatosan igyekeznek csökkenteni. A családi kedvezmény az eltartottak lélekszámától függően kedvezményezett eltartottanként és jogosultsági hónaponként a) egy eltartott esetén 66 670 forint, b) kettő eltartott esetén ba) 2016- ban 83 330 forint, bb) 2017-ben 100 000 forint, bc) 2018-ban 116 670 forint, bd) 2019-ben és az azt követő években 133 330 forint,
c) három és minden további eltartott ese- tárgyévi adózás előtti eredménynek a megelőző adóévi adózás előtti eredményt meghaladó tén 220 000 forint lenne. része lenne, azzal, hogy annak meghatározásakor a kapott osztalék, kamat, valamint a Az általános adókulcs 16 %-ról 15 %-ra mérkapcsolt vállalkozásokkal folytatott ellenérték séklődne. nélküli ügyletek kapcsán elszámolt adóévi bevételek összegét nem lehet figyelembe venni. A Javaslat szövegcserével módosítja az egyes jövedelmek adóalapjának meghatározásánál A kedvezmény alkalmazása három feltételhez alkalmazott szorzókat (1,19 helyett 1,18) van kötve: az adózó csak abban az esetben családi járulékkedvezmény, ellenszolgáltatás alkalmazhatná a kedvezményt, ha a társasági nélkül vállalt tartási szerződés alapján nem adóalanyisága az adóévet megelőző harmapénzben juttatott vagyoni érték, tárgynyeredik adóévben vagy korábban kezdődött; ha az mény, kamatkedvezményből származó jöveadóévben és az adóévet megelőző három adódelem esetében. évben nem vett részt átalakulásban, egyesülésben, szétválásban; ha a növekedési adóhitel Pénzügyi szervezetek különadója összege eléri vagy meghaladja az adózó megelőző adóévi adózás előtti eredménye abszolút Az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bankértékének az ötszörösét. kal kötött Egyetértési Megállapodásnak megfelelően a Javaslat csökkentené a pénzügyi A fenti feltételek teljesülése esetén az adózó szervezetek különadójának mértékét a hitelaz adóelőleg-kiegészítési kötelezettség teljeintézetekre vonatkozóan. A különadó mértéke sítésére nyitva álló határidőig nyilatkozhatna 2016-ban az adóalap 50 milliárd forintot mega kedvezmény igénybevételéről. Ugyanezen haladó része után 0,53%-ról 0,31%-ra, majd határidőig az adózó megállapítaná és beval2017-ben és 2018-ban 0,21%-ra csökkenne, laná a várható növekedési adóhitelre jutó adó azzal, hogy a fizetendő különadó mértéke nem összegét, amelynek 25%-át adóelőlegként két haladhatja meg a 2015. adóévre fizetendő küegyenlő részletben a tárgyévet követő adóév lönadó összegét. első két negyedévében (a negyedév 2. hónapjának 20. napjáig) fizetne meg. Társasági adó - Növekedési adóhitel kedvezmény Az adózó a tárgyévi társasági adóbevallásában állapítaná meg és vallaná be a növekeIgen kedvező változás, hogy bevezetnék a dési adóhitel összegére jutó adó összegét. Az növekedési adóhitel kedvezményt, mely aladót – a fentiek szerint megfizetett adóelőlekalmazásával az adózó választása szerint elget is figyelembe véve – az adózó hat egyenhalaszthatná a növekedési adóhitelre megállalő részletben fizetné meg, az adóévet követő pított adó megfizetését. Azt a tárgyév helyett adóév harmadik és negyedik negyedévében, csak az azt követő két adóévben lenne köteles valamint az adóévet követő második adóévmegfizetni. A növekedési adóhitel mértéke a ben negyedévenként (a negyedév második hó7
napjának 20. napjáig). A növekedési adóhitel kedvezményt az adózó először a 2015. adóév tekintetében alkalmazhatná. Általános forgalmi adó Az általános forgalmi adóról szóló törvény vonatkozásában 2014. január 1-jétől kezdődően az élő-, valamint egész- és félsertés ÁFA kulcsa 27%-ról – 22 százalékpontos csökkentés után – 5%-ra mérséklődött, jelentősen növelve ezzel a hazai feldolgozók versenyképességét. A rendelkezés célja továbbá a feketegazdaság visszaszorítása, a régi munkahelyek megmentése és új munkahelyek teremtése is volt. Annak érdekében, hogy az adókulcscsökkentés említett pozitív hatásai az egész termékpályán megjelenjenek, 2016. január 1-jétől indokolt a sertés tőkehúsok értékesítését is a kedvezményes, 5 százalékos adómérték alá sorolni.
mező rendelkezések közt definiált háziorvos vállalkozó adóévi vállalkozási szintű adóalapja a 10 millió forintot ne haladja meg. A Javaslat azt is rögzíti, hogy az adóelőny mértékének valamennyi háziorvos vállalkozó esetén azonosnak kell lennie, tovább kimondja, hogy a háziorvos vállalkozónak biztosított adóelőny de minimis támogatásnak minősül. Társadalombiztosítás Az egészségügyi szolgáltatási járulék inflációt követő mértékben történő emelését. Az egészségügyi szolgáltatási járulék havi összege 6930 forintról 7050 forintra emelkedik 2016. január 1-jétől.
Helyi adók Az elképzelések szerint jövőben lehetővé tennék a települési önkormányzatoknak, hogy – adórendeletükben, döntésük alapján – a településen egészségügyi szolgáltatást nyújtó háziorvosok, házi gyermekorvosok és a fogorvosi alapellátást nyújtó fogorvosok számára az iparűzési adóban adóelőnyt nyújtsanak. Az adóelőny nyújtásának feltétele, hogy az értelE-Controlling című szakmai folyóiratunkban közzétett szakcikkek és az egyes esetekre, kérdésekre adott válaszok Olvasóink adózási, számviteli tájékoztatásában kívánnak segíteni. A kérdésekre adott válaszok a szerzőnk rendelkezésre álló információk alapján kialakított egyéni szakmai véleményét tükrözik. A teljes tényállás ismeretében személyesen nyújtandó jogi tanácsadás eltérő szakmai véleményhez vezethet, ezért az értelmezésbeli különbözőségekért Kiadónk felelősséget nem vállal.
8
E-Controlling XV. évfolyam, hatodik szám, 2015. június Kiadja a Fórum Média Kiadó Kft. 1139 Budapest. Váci út. 91. Tel.: 273-2090 Fax: 468-2917 Felelős kiadó: Győrfi Nóra, ügyvezető igazgató Szerkesztő: Varga Szabolcs Hu issn 1587-8961 Előfizethető a kiadónál. Hirdetések felvétele: 273-2090, 273-2099 Fax: 468-2917 E-mail:
[email protected] Internet: www.forum-media.hu Nyomdai kivitelezés: Prime Rate Kft.
