Tartalom 1 ELLENŐRZÉS Mi történik a jogerős másodfokú határozat után?

E-Adótanácsadó

E-Adótanácsadó Szakmai folyóirat

XII. évfolyam 5. szám    2016. május

Az Art, az Áfa, az Szja, a Tao, a Tb, az Eho és a Szocho törvények változásai

ELLENŐRZÉS Mi történik a jogerős másodfokú határozat után? Írta: Bonácz Zsolt adószakértő Számos esetben az utólagos adóellenőrzés során az adó­ hatóság a vizsgálat alá vont adózó terhére a bevalláshoz képest eltérést tárt fel és/vagy jogkövetkezmény(eke)t [adóbírság, mulasztási bírság, késedelmi pótlék] szabott ki. A jogerős I., vagy II. fokú határozat alapján az adózó adó­ folyószámláján az adóhatóság a vizsgálat alá vont adónem(ek) ben nem a tényleges befizetendő összeget könyveli, hanem a bevalláshoz képest feltárt különbözetet, valamint a kiszabott jogkövetkezményeket írja elő. Az adóhatóság a vizsgálat alá vont adózó adófolyószámláján egyes adónemekben a beval­ lott összeget köteles könyvelni, ezért a jogerősen megállapí­ tott adókötelezettséget a bevallás alapján könyvelt összeg és az előírt (jóváírt) adókülönbözet egyenlege adja ki. Általános forgalmi adó vonatkozásában nem ez a szabály érvényesül, ha a bevallott kötelezettség nem, vagy csak rész­ ben kerül az adófolyószámlán felkönyvelésre, amelyek az alábbi esetekben valósulnak meg: – az ellenőrzés alá vont vállalkozás következő időszakra át­ vihető követelést vallott be, s az adóhatóság jogerős hatá­

Tartalom Tartalom 1

ELLENŐRZÉS – Mi történik a jogerős másodfokú határozat után?

4 ART – A behajtási költségátalány és egyéb változások a polgári törvénykönyvben 6 SZJA – Fontos információk az szja bevallásról 11 VÁM – Vámszakmai adalék az új vámkódex hatálybalépéséhez 16 OLVASÓI KÉRDÉSEK

•Nyílt végű pénzügyi lízing

Szerzők:

Bonácz Zsolt – adószakértő Dr. Kovács Ferenc – adószakértő, az Év Adótanácsadója 2015 Dr. Székely Zsuzsanna – NAV, Ügyfélkapcsolati és Tájékoztatási Főosztály Dr. Béres-Deák Attila – ügyvéd, vámszakjogász

Tisztelt Olvasónk! AdóTanácsadó szakmai folyóiratunk a jövőben nagyobb hang­ súlyt helyez a vezetőket érintő legfontosabb változásokra, amely­ hez a megújult tartalom is igazodik. Reméljük, hogy az átala­kítás az Önök legnagyobb megelégedésére szolgál a jövőben is. Honlapunkról – www.adotanacsadoszaklap.hu – a JOG­ SZABÁLY­FIGYELÉSEN és az ADÓNAPTÁRON túl ­további, szerkeszthető segédleteket tölthet le. A kézirat lezárásának dátuma: 2016. április 25. Üdvözlettel:

Varga Szabolcs  vezető szerkesztő

1

rozatában a bevallottnál kisebb vagy nagyobb összegben állapította meg a következő idő­ szakra átvihető követelést; – az ellenőrzés alá vont vállalkozás következő időszakra átvihető követelést vallott be, s az adóhatóság jogerős határozatában befizeten­ dő adót vagy visszaigényelhető adót állapí­ tott meg. A bevallott következő időszakra átvihető köve­ telés az adófolyószámlán könyvelésre nem ke­ rül. Ebből adódóan az első esetben az adó­ folyószámlán könyvelés nem történik, második esetben pedig az adófolyószámlán a befizetendő adót írják elő, illetve a visszaigényelhető adót írják jóvá. Az adófolyószámlán könyvelés nem a hatá­ rozat jogerőre emelkedésének napján, ha­ nem az esedékesség napján történik. Amen�­ nyiben az esedékesség időpontjában az adózó az adófolyószámlán jelentkező befizetési köte­ lezettségét nem teljesíti, akkor az adóhatóság végrehajtási eljárást jogosult lefolytatni. Az adóhatóság kizárólag ún. végrehajtható ok­ irat alapján jogosult végrehajtási eljárást lefoly­ tatni. Végrehajtható okiratok körét az Art. 145. §-a sorolja fel. Az Art. 145. § (1) bekezdés a) pontja értelmében végrehajtható okirat a ­fizetési kötelezettséget megállapító jogerős ható­sági határozat. Az adózónak minden esetben javasolt ­ellenőrizni, hogy az adóhatóság adófolyószámláján a jog­ erős határozatnak megfelelő könyvelés(eke)t hajtotta-e végre.

Az adófolyószámla könyvelésének alapját képe­ ző bizonylatokat az utólagos adóellenőrzést le­ folytató szervezeti egység készíti el, s ennek során az emberi hiba nem zárható ki. Tapasztalataim szerint a végrehajtást lefolytató szervezeti egység általában nem vizsgálja meg a jogerős határozat alapján feladott könyvelés helyességét, hanem az adófolyószámla egyen­ lege alapján állapítja meg a tartozást [végre­ hajtás során hivatalból köteles valamely adó­ nem(ek)ben fennálló túlfizetést hátralékos adónem(ek)re átvezetni]. Adózó nem feltétlenül a jogerős II. fokú ha­ tározatban megállapított adókülönbözetet és/vagy jogkövetkezményeket köteles meg­ fizetni. Amennyiben adózónak az esedékesség időpontjában a megállapítással érintett adó­ nem(ek)ben, jogkövetkezményeket nyilvántar­ tó adónem(ek)ben túlfizetése áll fenn, akkor ennek összege részben vagy egészben ellentéte­ lezi a jogerős határozat alapján előírt különbö­ zetet. A túlfizetés nemcsak tényleges befizetésből adódhat, hanem abból is, hogy adózó a beval­ lott, a jogerős II. fokú határozat esedékesség előtt esedékessé vált visszaigényelhető adóját részben, vagy egészben nem kérte kiutalni és/ vagy más adónem(ek)re átvezetni. Az adózó kezdeményezheti a jogerős II. fokú határozat bírósági felülvizsgálatát. A keresetet a II. fokú határozat közlésétől számított 30 na­ pon belül lehet benyújtani. Lényeges szabály, hogy a kereset benyújtása a végrehajtásra nincs halasztó hatállyal.

2

A jogerős II. fokú határozat alapján keletkező befizetendő adót a jogerőre emelkedéstől szá­ mított 15 napon belül kell megfizetni. Az esedékességre vonatkozó szabály alapján a befizetendő adó korábban esedékes, mint a ke­ reset benyújtására rendelkezésre álló határidő utolsó napja. Az adóhatóság a végrehajtást az esedékességet követően foganatosítja, függetlenül attól, hogy a kereset benyújtására rendelkezésre álló határ­ idő még nem telt el, mivel a kereset benyújtása a végrehajtásra nincs halasztó hatállyal. Tudomásom szerint, ha az adózó az adóhatóság hatáskörrel rendelkező végrehajtási egysége felé legkésőbb az esedékesség napján benyújtja a kereset előterjesztését igazoló irato(ka)t, amely­ ben a bíróságtól kérte a végrehajtás felfüg­ gesztését, akkor az adóhatóság a bíróság végre­ hajtás felfüggesztése irányuló kérelemre vonat­ kozó döntéséig végrehajtási cselekményt nem folytat le. A gyakorlatban az okozza a nehézséget, hogy a végrehajtás felfüggesztésére irányuló kérelem a kereset keretében terjeszthető elő, azt a jogi képviselő önálló keresetben a bíróságnál nem kezdeményezheti. Viszont nem egyszerű fel­ adat 15 napon belül megfelelő színvonalú ke­ resetet összeállítani. Ha az adózó az esedékesség időpontjáig be­ nyújtott keresetében nem kérte a bíróságtól a  végrehajtás felfüggesztését, akkor az adó­ hatóság a végrehajtást a kereset benyújtására rendelkezésére álló határidő letelte előtt elin­ díthatja.

Az adóhatóság gyakran javasolja a fizetési kön�­ nyítésre irányuló kérelem benyújtását, amely az Art. 160. § (4) bekezdés b) pontja értelmében a végrehajtás szünetelését eredményezi [min­ denképpen első ízben benyújtott kérelemről lenne szó (ismételt kérelem benyújtása a szüne­ telést nem vonja maga után)]. A fizetési könnyítésre vonatkozó kérelmet is az esedékesség időpontjáig javasolt benyújtani. Az esedékesség után történő benyújtás azzal a koc­ kázattal jár, hogy azt megelőzően az adóhatóság eredményes végrehajtást folytat le (pl. inkasszó útján leemeli a tartozást a bankszámláról), amelyre mint beszedett tartozásra fizetési kön�­ nyítést nem biztosíthat. A fizetési könnyítésre vonatkozó kérelem be­ nyújtása valóban a „kívánt” hatást eredménye­ zi, de negatív következményekkel is járhat. Tegyük fel, hogy az adózónak nem áll módjá­ ban jogi képviselője útján az esedékesség idő­ pontjáig keresetet benyújtani a végrehajtás fel­ függesztése érdekében, ezért fizetési könnyítési kérelmet nyújtott be. Amennyiben a bíróság a végrehajtást nem függeszti fel, akkor az adóhatóság által engedé­ lyezett részletfizetés, fizetési halasztás nem telje­ sítése esetén az azt engedélyező jogerős határozat érvényét veszti. Viszont, ha az adózó ismét kéri a fizetési könnyítést, akkor már nem első ízben benyújtott kérelemről van szó, amely automati­ kus nem eredményezi a végrehajtás szünetelését. Az Art. 160. § (1) bekezdése alapján az adó­ hatóság hivatalból felfüggesztheti, vagy felettes szerve rendelkezésére a határozat (végzés) vég­ 3

rehajtását felfüggeszti, ha a fizetési kötelezett­ séget előíró határozat (végzés) megváltoztatása vagy megsemmisítése várható. Több esetben találkoztam azzal az adózói véle­ ménnyel, hogy kérelmére az adóhatóság e jog­ szabályi rendelkezés alapján a végrehajtás fel­ függesztéséről fog dönteni. Jogerős II. fokú határozat esetén kizártnak tar­ tom, hogy az elsőfokú adóhatóság részéről ezen az alapon a végrehajtás felfüggesztésre kerül. Ilyen tartalmú adózói kérelmet a végrehajtást végző szervezeti egység bírál el. A kérelem el­ utasításánál vélhetően arra fog hivatkozni, hogy mérlegelése alapján az ügyben felettes hatóság jogszerű döntést hozott, ezért annak megsem­ misítése nem várható. Tapasztalataim szerint a végrehajtási terület adózó kérelmét érdemben nem vizsgálja meg, egyrészt nem rendelkezik az ehhez szükséges szaktudással, másrészt az adózó érdekében nem szándékozik vitába szállni a II. fokú adóhatósággal. A végrehajtás felfüggesztésének elrendelése a II. fokú adóhatóságtól vagy annak felettes szervétől, illetve a Nemzetgazdasági Miniszté­ riumtól (NGM) sem várható, esélye egyenlő a nullával. II. fokú adóhatóság saját határozatát vélhetően nem minősíti jogsértőnek, ez a felettes szerv és NGM részéről sem várható. Ha a kereset be­ nyújtására rendelkezésére álló határidő nem telt le, vagy adózó határidőben keresetet nyújtott be, akkor a végrehajtás felfüggesztésének elren­ delése tulajdonképpen a határozat jogsértő vol­ tának elismerését jelentené, amelyre az adózó a bíróság előtt hivatkozhatna. 4

ART A behajtási költségátalány és egyéb változások a polgári törvénykönyvben Írta: Dr. Kovács Ferenc, az Év ­Adótanácsadója 2015 adószakértő A 2016. év elején két fontos módosítás volt a Polgári törvénykönyvről szóló 2013. évi V.  törvényhez (Ptk.) kapcsolódóan. Jelen cikkben ezen változtatásokat ismertetem.

Kft. törzstőke-emelésének, civil szervezetek létesítő okiratai módosításának elhalasztása A Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény hatálybalépésével összefüggő átme­ neti és felhatalmazó rendelkezésekről szóló 2013. évi CLXXVII. törvény módosításáról szóló 2016. évi I. törvény több tekintetben mó­ dosított fontos határidőket. Talán a legtöbb adózót érintő változás, hogy az a korlátolt felelősségű társaság, amely még nem emelte meg törzstőkéjét a Ptk. szerinti legalább 3 millió forintra, legkésőbb 2017. március 15-éig köteles megtenni azt (vagy átalakulni, egyesülni más társasággal) azzal, hogy a tőke­ emelésről a Ptk. rendelkezéseinek alkalmazásá­ val határozhat. Ezen döntésig a társaságnak a régi Gt. rendel­ kezéseit kell alkalmaznia. A társaságnak a dön­ téssel egyidejűleg kell döntenie a Ptk. rendel­ kezéseivel összhangban álló továbbműködésé­

ről, vagyis akár más okból is szükségessé válhat a társasági szerződés módosítása.

szakemberek által korábban kritizált eredeti jogintézményt.

A másik változás, hogy a Ptk. hatálybalépésekor nyilvántartásba bejegyzett, illetve bejegyzés alatt álló egyesület és alapítvány 2017. március 15. napjáig köteles a létesítő okiratának mindazon rendelkezését felülvizsgálni és szükség szerint módosítani, amelyek nem felelnek meg a Ptk. szabályainak, vagyis e tekintetben is halasztást adott a jogalkotó. Egyesület esetében nem kell módosítani az alapszabályt abból az okból, hogy az tartalmazza az egyesület alapító tagjainak ne­ vét, és azok lakóhelyét vagy székhelyét.

Az összehasonlítás kedvéért tekintsük át a régi szabályokat: a behajtási költségátalány eredeti­ leg 2013. július 1-jén került a Polgári Törvény­ könyv (Ptk.) rendelkezései közé, és az ezzel kapcsolatos rendelkezés a 2014. március 15-én hatályba lépett új Ptk.-ban is megtalálható volt az előbb említett törvény hatálybalépéséig.

Az előzőek szerinti egyesület és alapítvány a lé­ tesítő okirata módosításának bírósági nyilván­ tartásba vételét, legkésőbb azonban 2017. már­ cius 15. napját követően csak a Ptk. rendelke­ zéseinek megfelelő létesítő okirat alapján és a Ptk. rendelkezéseinek megfelelően működhet. Fontos még kiemelni, hogy illeték és közzété­ teli költségtérítés megfizetése nélkül lehet a cégbírósághoz benyújtani változásbejegyzési kérelmet, feltéve hogy az ahhoz csatolandó lé­ tesítő okirat módosítása kizárólag a Ptk. ren­ delkezéseihez történő igazítás, illetve a Ptk. eltérést engedő szabályainak alkalmazása ­miatti módosításokat tartalmaz. Ha a cég egyéb cég­ adatot érintő változást is bejelent, abban az esetben is csak az e cégadat módosítására vo­ natkozóan egyébként fizetendő illetéket és köz­ zétételi költségtérítést kell fizetni.

A behajtási költségátalány A behajtási költségátalányról szóló 2016. évi IX. törvény jelentősen módosította a pénzügyi

A behajtási költségátalány követelése kizárólag a 2013. július 1. napján és ezt követően meg­ kötött, valamint ezen időpontot követően mó­ dosított szerződések esetében volt alkalmaz­ ható. Nincsen olyan kötelezettség, ami a koráb­ ban megkötött szerződések módosítását előírta volna. Fizetési felszólításra nem volt szükség! A kötelezett késedelme esetén a 40 euró behaj­ tási költségátalány minden további feltétel nél­ kül járt. Ha a késedelembe eső fél önként tel­ jesített, akkor ez a 40 euró is megillette a hite­ lezőt. Ebből a szempontból nem befolyásolta a kötelezettséget az sem, hogy az adós kimen­ tette-e a késedelmét, egy napot késett-e vagy egy hónapot, továbbá a hitelezőnek felmerült-e egyáltalán bármilyen költsége a behajtással vagy sem. Az új törvény hatálya a vállalkozások, valamint a vállalkozás és szerződő hatóság közötti keres­ kedelmi ügyletek ellenértékének kiegyenlítése­ ként teljesített valamennyi fizetésre kiterjed. Vállalkozások közötti szerződés esetén a köte­ lezettet, szerződő hatóságnak vállalkozással kö­ tött szerződése esetén pedig a szerződő hatósá­ got (a továbbiakban együtt: kötelezett) terhelő, kereskedelmi ügyletből eredő fizetési kötele­ 5

zettség teljesítésének késedelme esetén a jogo­ sult a követelése behajtásával kapcsolatos költ­ ségei fedezetéül negyven eurónak megfelelő, a Magyar Nemzeti Bank – késedelem kezdő­ napján érvényes – hivatalos deviza-középárfo­ lyama alapján meghatározott forintösszegre (a továbbiakban: behajtási költségátalány) tart­ hat igényt. Kereskedelmi ügyletnek a vállalkozások, illetve vállalkozások és szerződő hatóságok között le­ bonyolított olyan ügylet minősül, amelynek tárgya fizetés ellenében áruk adásvétele vagy szolgáltatások nyújtása. Szerződő hatóság: a közbeszerzésekről szóló törvény szerinti ajánlatkérő, akkor is, ha köz­ beszerzési eljárás lefolytatására nem köteles, míg vállalkozás: szerződő hatóságnak nem mi­ nősülő, önálló gazdasági vagy szakmai tevé­ kenységet folytató szervezet, még ha az adott tevékenységet egyetlen személy is végzi. Ahogyan látható, újdonság, hogy a behajtási költségátalány nem automatikusan jár, azt a jogosult igényelheti. A behajtási költségátalányt az arra jogosult a késedelem bekövetkezésétől számított egy éves jogvesztő határidőn belül követelheti. A köve­ telés esedékességének időpontja önkéntes telje­ sítés esetén ennek időpontja, önkéntes teljesítés hiányában a teljesítésre való első felszólítás idő­ pontja. Továbbra is igaz, hogy a kötelezett a behajtási költségátalány megfizetésére nem köteles, ha az erre irányuló igény érvényesítése során a kése­ delmét kimenti. 6

Szintén nem változott, hogy a behajtási költ­ ségátalány megfizetésére irányuló kötelezettség teljesítése nem mentesít a késedelem egyéb jog­ következményei alól; a kártérítésbe azonban a behajtási költségátalány összege beszámít. A behajtási költségátalányt kizáró, vagy azt negyven eurónál alacsonyabb összegben meg­ határozó szerződési kikötés semmis. Az új szabályok 2016. március 24-én léptek hatályba. Az új rendelkezéseket a hatálybalé­ pését megelőzően kötött kereskedelmi ügylet­ ből eredő fizetési kötelezettség teljesítésének késedelme esetén is alkalmazni kell azzal, hogy a törvény hatálybalépésekor fennálló késede­ lem esetén a behajtási költségátalány érvénye­ sítésére megszabott jogvesztő határidőt e tör­ vény hatálybalépésétől kell számítani.

SZJA Fontos információk az szja bevallásról Írta: Dr. Székely Zsuzsanna NAV – Ügyfélkapcsolati és Tájékoztatási Főosztály A személyi jövedelemadó bevallás benyújtásá­ nak határideje: 2016. május 20. A közelgő ha­ táridőre való tekintettel érdemes a bevallással kapcsolatosan néhány dologra felhívni az érin­ tettek figyelmét. Természetesen az szja-be­ valláshoz nélkülözhetetlen a kitöltési útmutató áttekintése, hiszen minden lényeges dolog ­bemutatására terjedelmi okok miatt nincs mód.

Az egyéni vállalkozóknak és az áfa fizetésére kötelezett magánszemélyeknek már február 25ig eleget kellett tenniük az adóbevallási kötele­ zettségüknek.  

Szja-bevallások típusai

A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (Szja tv.) előírja, hogy az adót adóévenként be kell vallani. A magánszemély bevallási kötelezettségét önadózással vagy mun­ káltatói adómegállapítás révén teljesíti. Akinek önadózóként kell teljesítenie adóbeval­ lási kötelezettségét, az idén is kérhette az adó­ hatóság segítségét. Választhatta az adónyilatko­ zatot (15NY31, 15M30) január 31-ig, vagy az adóhatósági közreműködéssel készülő egysze­ rűsített bevallást (1553NY). Aki ezekről a lehetőségről lemaradt, annak kell most, május 20-ig kell bevallást benyújtania. Az idő előrehaladtával mostanra egy egyszerűbb módja maradt az adóbevallás elkészítésének. Akik csak munkáltatótól, kifizetőtől szereztek tavaly jövedelmet, az adónyilatkozat (1553ADO) kitöltésével is eleget tehetnek bevallási kötele­ zettségüknek. Aki ezt választja, az nem rendel­ kezhet az önkéntes kölcsönös pénztári számlája, a nyugdíj-előtakarékossági számlája vagy nyug­ díjbiztosítása javára. Adókedvezményt is csak a 2015-ös adóév folyamán adóelőleg-nyilatkozat útján érvényesíthetett, mert további kedvezmény­ érvényesítésre az adónyilatkozatban már nincs lehetősége. Az adónyilatkozat választásának rész­ letes feltételeit az Szja tv. 2015-ben hatályos 11/A. §-a határozta meg. A jogszabály-módosí­ tás eredményeképpen idén utoljára lehet az adó­ bevallási kötelezettséget ilyen módon teljesíteni.

Az adónyilatkozat a személyes adatokon kívül összesen három sorból áll. Tartalmazza a ma­ gánszemély családi kedvezménnyel nem csök­ kentett összevont adóalapjának és valamennyi, bevallási kötelezettséggel járó külön adózó jö­ vedelmének együttes összegét, az adózó szjakötelezettségét, és a levont szja és adóelőleg együttes összegét. A bevallás kitöltésére szolgáló nyomtatványok (1553ADO és 1553. számú szja bevallás) be­ szerezhetők a NAV ügyfélszolgálatain, valamint letölthetők a NAV honlapjáról az alábbi linkek segítségével: http://nav.gov.hu/nav/letoltesek/ nyomtatvanykitolto_programok/ nyomtatvanykitolto_programok_nav/ bevallasok/1553.html http://nav.gov.hu/nav/letoltesek/ nyomtatvanykitolto_programok/ nyomtatvanykitolto_programok_nav/ bevallasok/1553ado.html

Jövedelemmel összefüggő sorok Új sor jövedelem bevallására Az önálló tevékenységből származó összes jöve­ delmet a bevallás 1553-A lapján a 7. sorban kell bevallani. Az önálló tevékenységből szár­ mazó összes jövedelemből külön sorban kell fel­ tüntetni az ingatlan bérbeadásból származó jövedelmet a 1553-A lap 8. sorában. „78 százalékos” szabály Az Szja törvény 29. §-a szerint: „Az összevont adóalap az adóévben adókötelezettség alá eső valamennyi önálló, nem önálló tevékenységből származó, valamint egyéb bevételből megálla­ 7

pított jövedelem, továbbá átalányadózás esetén az egyéni vállalkozói, a mezőgazdasági kister­ melői bevételből az átalányban megállapított jövedelem. Ha a jövedelem után a magánsze­ mély kötelezett a szociális hozzájárulási adó, a 27 százalékos mértékű egészségügyi hozzájáru­ lás megfizetésére (kivéve, ha az költségként el­ számolható, vagy azt számára megtérítették), a megállapított jövedelem 78 százalékát kell jö­ vedelemként figyelembe venni.” Ez az elszámolási mód magánszemélyek eseté­ ben az önálló tevékenység mellett leginkább az egyéb jövedelmekkel összefüggésben alkalmaz­ ható. Ha az egyéb jövedelmet terhelő eho meg­ fizetésére a magánszemély kötelezett, akkor az eho nem számolható el költségként, mivel az nem a bevétel megszerzése érdekében merült fel. Ekkor az adó alapja a ráfordításokkal csök­ kentett bevétel 78 százaléka. E jövedelem a 1553-A lap 15. sorában vallható be. Pl.: munkáltató által juttatott támogatói ado­ mány az önkéntes biztosító pénztár magánsze­ mély tagja részére.

Kedvezmények A személyi jövedelemadó kedvezmények közül az első házasok kedvezménye és a családi ked­ vezmény az adóalapot csökkenti. Ezek a ked­ vezmények és a személyi kedvezmény évközben is igénybe vehető a munkáltatónak, kifizetőnek adott adóelőleg-nyilatkozat alapján. Az év köz­ ben igénybevett kedvezmény az adóbevallásban is fel kell tüntetni. A családi és első házasok kedvezményének érvényesítéséhez szükséges adatokat – gyermekek személyes adatai, családi kedvezmény megosztásának, közös érvényesí­ 8

tésének ténye, első házasok esetén a házastárs adóazonosító jele stb. – a 1553. számú beval­ lásban a 03-as lapon kell szerepeltetni. A tevékenységi (őstermelői) kedvezmény a me­ zőgazdasági őstermelők adófizetési kötelezett­ ségét csökkenti. A lakáscélú hitel törlesztésé­ nek kedvezménye, a felnőttképzés kedvezmé­ nye és a tandíj kedvezménye a megállapított adót csökkenti. Lényeges, hogy ez utóbbi ked­ vezményeket átmeneti rendelkezések alapján lehetett igénybe venni 2015-ig. A 1553. számú bevallásban utoljára van lehetősége az erre jo­ gosult magánszemélyeknek, hogy ezeket a ked­ vezményeket utoljára igénybe vegyék.

Rendelkezés Önkéntes biztosítópénztár tagja, nyugdíj-elő­ takarékossági számla-tulajdonos nyugdíjbiztosí­ tási szerződés szerződője az Szja tv-ben megha­ tározott feltételek fennállása esetén bevallásá­ ban rendelkezhet önkéntes pénztári számlájára, nyugdíjpénztári számlájára, nyugdíj­biztosítási szerződésére. Ezen rendelkezések összege együt­ tesen nem haladhatja meg a 280 ezer forintot. A rendelkezésekre a 1553-02-es lapján nyílik lehetőség. A korábbi években egyes jogszabályban meg­ határozott esetekben rendelkezhettek a magán­ személyek a magánnyugdíjpénztár által az ön­ kéntes nyugdíjpénztárba átutalt tagi kifizetés 20 százalékának a visszatérítéséről. A magán­ nyugdíjról és a magánnyugdíjpénztárakról ­szóló 1997. évi LXXXII. törvény 24.§ (15) be­ kezdése lehetővé teszi, hogy az a társadalombiz­ tosítási nyugellátásban nem részesülő pénztár­ tag természetes személy, aki teljes összegű társa­

dalombiztosítási nyugellátásban kíván részesül­ ni, bármikor kezdeményezheti tagsági jogviszonyának megszüntetését. A pénztár igazolása alapján a magánnyugdíj­ pénztárból a társadalombiztosítási rendszer­ be visszalépett magánszemély rendelkező nyi­ latkozatot tehet a 1553. számú bevallásban az összevont adólapja adójának az adókedvez­ mények, valamint az önkéntes pénztári, a NYESZ-R, a nyugdíjbiztosítási szerződésre tett rendelkező nyilatkozat szerint átutalt összeg levonása után fennmaradó adó terhére a ma­ gánnyugdíjpénztár által az önkéntes nyugdíj­ pénztárba átutalt tagi kifizetés 20 százaléká­ nak, de legfeljebb 300 ezer forintnak a vis�­ szatérítéséről. Az adóhatóság a visszatérítést annak az önkén­ tes nyugdíjpénztárnak a pénzforgalmi számlá­ jára utalja, amelyhez a tagi kifizetést a magán­ nyugdíjpénztár átutalta. A pénztártag társadalombiztosítási nyugdíj­ rendszerbe 2015. évben történt visszalépése esetén a magánnyugdíjpénztár által teljesített visszalépő tagi kifizetéseket a jövedelem kiszá­ mításánál nem kell figyelembe venni.

Fizetési kötelezettség Május 20-áig nemcsak be kell nyújtani az adó­ bevallást, hanem az adófizetési kötelezettséget is eddig az időpontig kell teljesíteni. A vállalkozási tevékenységet nem folytató, ál­ talános forgalmi adó fizetésére nem kötelezett magánszemély a bevallás benyújtására előírt határidőig részletfizetést kérhet.

A részletfizetés kérését a személyi jövedelem­ adó bevallásában a 1553-C lap „A” blokkjában lehet jelölni. Nyilatkozat esetén a bevallott, idén már együttesen 200 000 Ft-ot meg nem haladó személyi jövedelemadó és egészségügyi hozzájárulás-fizetési kötelezettségét pótlék­ mentes részletfizetés keretében, az esedékesség­ től számított legfeljebb 6 hónapon keresztül, havonként egyenlő részletekben teljesíti a ma­ gánszemély. Az első részlet megfizetésének ha­ tárideje május 20. A magánszemélynek arra is lehetősége van, hogy eldöntse hány hónapon belül (2-6 hónap) kívánja teljesíteni a fizetési kötelezettséget. A részleteket mindig az adott hónap 20-áig kell teljesíteni. (Ha valaki 63 ezer forint összegű kötelezettségére 3 hónapos rész­ letfizetést választ, akkor május 20-ig, június 20-ig és július 20-ig kell 21 ezer forintot fizet­ nie.) A határidő jogvesztő, így aki bevallását késve nyújtja be, annak a részletfizetés választására már nincs lehetősége. A fizetési kötelezettség teljesíthető csekken, át­ utalással vagy egyes kijelölt ügyfélszolgálatokon bankkártyás fizetéssel. Az adó-visszaigényléssel kapcsolatban érdemes tudni, hogy az adóhatóság a visszaigényelt adót a bevallás benyújtásától számított 30 napon belül, de legkorábban az adóévet követő év március 1-jétől utalja ki. Az adózónak az 1000 forintot el nem érő adó­ ját nem kell megfizetnie, és az adóhatóság az 1000 forintot el nem érő adó-visszatérítést, -visszaigénylést nem utalja ki és nem tartja nyilván. 9

Gyakorlati tudnivalók Az adóbevallást postai úton is el lehet küldeni az adóhatóságnak, személyesen is benyújtható a NAV ügyfélszolgálatain. Aki a NAV nyom­ tatvány kitöltő programját használja az elekt­ ronikus formában is eljuttathatja bevallását az ügyfélkapun keresztül.

– az adóhatóság közreműködése nélkül elké­ szített bevallás, – az adóhatóság által elkészített adóbevallási tervezet felhasználásával elkészített bevallás, – munkáltatói elszámolás, – bevallási nyilatkozat útján.

Végezetül néhány 2016-tól érvényes szabály­ ra hívnám fel a figyelmet: – 2016. január 1-jétől a személyi jövedelem­ adó mértéke 15%; – a családi kedvezmény összege nő; – a családi kedvezmény kedvezményezett el­ tartottanként és jogosultsági hónaponként egy eltartott esetén 66 670 forint, két eltar­ tott esetén 83 330 forint, három és minden további eltartott esetén 220 000 forint; – 2016. január 1-jétől az első házasok kedvez­ ménye havi 33 335 forint, ami az adóból továbbra is havi 5000 forint kedvezményt jelent.

Bevallási nyilatkozatot választhat az a magán­ személy, aki – az adóévben kizárólag adóelőleget megálla­ pító munkáltatótól szerzett belföldön adó­ köteles jövedelmet, ide nem értve a kamat­ jövedelmet, az osztalékból származó jövedel­ met, az árfolyamnyereségből származó jöve­ delmet, a vállalkozásból kivont jövedelmet, az ingatlan bérbeadásból származó jövedel­ met, ha annak összege az egymillió forintot meghaladja, és az önkéntes kölcsönös bizto­ sítópénztár által a magánszemély javára jó­ váírt támogatói adományt. – tételes költségelszámolással költséget, költ­ séghányadot – kivéve a 10 százalék költség­ hányadot – nem számol el, és az adóelőleg megállapítása során sem számolt el; – a jövedelemből adóalap-kedvezményt, az adóból adókedvezményt nem érvényesít, és az adóelőleg megállapítása során sem érvé­ nyesített; – az adójáról rendelkező önkéntes kölcsönös pénztári nyilatkozatot, nyugdíj-előtakaré­ kossági nyilatkozatot, valamint nyugdíjbiz­ tosítási nyilatkozatot nem ad; vagy más ok­ ból nem köteles adóhatósági közreműködés nélküli bevallást benyújtani.

A jelenleg hatályos jogszabályi rendelkezések szerint a 2016-os évről a magánszemély az ­alábbi módokon tehet majd eleget szja beval­lási kötelezettségének:

Az is választhatja a bevallási nyilatkozatot, aki az adóévben a közterhek teljesítéséhez az egy­ szerűsített közteherviselési hozzájárulásról ­szóló törvény szerinti teljesíti adókötelezettségét, az

A bevallást mindig alá kell írni, mivel az csak aláírással érvényes. A bevallást és az azt alátá­ masztó minden bizonylatot – jövedelemigazo­ lást, kedvezményre jogosító igazolást, szerződést – a bevallás elévülési idejéig – a benyújtás évét követő 5. év végéig – kell megőrizni. A doku­ mentumokkal igazolható egy esetleges adó­ hatósági vizsgálat során a bevallás tartalmának jogszerűsége. A 2016. május 20-ig benyújtandó bevallást 2021. december 31-ig kell megőrizni.

10

egyszerűsített foglalkoztatásról szóló törvény szerinti jogviszonyból származó jövedelmet szerzett, vagy akár a magánszemélyek egyes jö­ vedelmeinek különadójáról szóló jogszabály hatálya alá tartozó bevételt szerzett.

Bevallási tervezet Az állami adóhatóság a nyilvántartásaiban sze­ replő adatokból összeállított adóbevallási terve­ zetet készít az adóév utolsó napján ügyfélkapu­ val, vagy külön erre a célra létrehozott, szemé­ lyes beazonosítást biztosító elektronikus hozzá­ féréssel rendelkező azon magánszemély részére, aki nem kért munkáltatói adó­megál­la­pí­tást, vagy azt a munkáltató nem vállalta, illetőleg bevallási nyilatkozatot nem adott. A bevallási tervezetet az adóhatóság az adóévet követő március 15. napjától elektronikus úton küldi meg a magánszemélyeknek. A tevékeny­ ségét folytató egyéni vállalkozónak, a mezőgaz­ dasági őstermelőnek az adóhatóság nem készít bevallási tervezetet. Ha az adózó az adóbeval­ lási tervezetben feltüntetett adatokkal, illetve az annak alapjául szolgáló, az állami adó- és vámhatóság nyilvántartásában szereplő adatok­ kal nem ért egyet, az adóbevallási tervezet ada­ tait javíthatja, kiegészítheti. Az adózó az adó­ bevallási tervezetet – szükség esetén a javított, kiegészített adatokkal – a naptári évet követő május 20-ig elektronikus úton fogadhatja el, és ezzel teljesíti az adóbevallási kötelezettségét. A fizetési kötelezettséget is eddig az időpontig kell teljesíteni. Ha az adózó az adóbevallási ter­ vezetet elektronikus úton május 20-ig nem fo­ gadja el, bevallási kötelezettségének az állami adó- és vámhatóság közreműködése nélkül kell eleget tennie a naptári évet követő május 20-ig.

VÁM Vámszakmai adalék az új vámkódex hatálybalépéséhez Írta: Dr. Béres-Deák Attila ügyvéd, vámszakjogász Az Európai Unió új vámkódexe hamarosan ha­ tályba lép. Április 11-én kihirdetésre került a végrehajtásáról rendelkező magyar törvény, így a két jogszabályt együtt elemezve az alábbi lé­ nyeges változásokra szeretném felhívni a vám­ szakmában tevékenykedők és a vámjoggal érin­ tett vállalkozások vezetőinek figyelmét. Előre bocsátom, hogy ma már a vámkötelezett­ ség teljesítésével sok vállalkozás külsős vámügy­ nökségeket bíz meg, nem tart fenn saját vám­ ügyi apparátust. Azt gondolhatják az ilyen vál­ lalkozás vezetői, hogy fölösleges nekik ezen ­ismeretekkel tisztában lenniük. Elég, ha a vám­ ügynökség tudja azokat, és nyomon követi a vámszabályok változását. Ez csak részben igaz. A vámkódex és annak végrehajtására kiadott magyar törvény nem csak a vámkezelések, a vámteherkiszabás, a be­ szedés szabályait állapítja meg, hanem sok olyan ismeretet is tartalmaz, ami az exportban, importban érdekelt vállalkozások termelői, gazdaságossági, logisztikai tevékenységére is hatással lehetnek. Írásomat az ún. gazdasági vámeljárások kap­ csán bekövetkező változásokkal kezdem.

Engedélyezett gazdálkodók Az alábbi feltételek teljesülése esetén lehetnek engedélyezett vállalkozók: 11

a) vámjogszabályok és adószabályok súlyos vagy ismételt megsértésének hiánya, ideértve azt is, hogy a kérelmező gazdasági tevékeny­ ségeihez kapcsolódóan súlyos bűncselek­ mény nincs nyilvántartva; b) annak bizonyítása a kérelmező részéről, hogy műveleteit és az áruforgalmat szigorúan el­ lenőrzi a kereskedelmi, adott esetben pedig a szállítási nyilvántartások vezetésének rend­ szerén keresztül, ami lehetővé teszi a meg­ felelő vámellenőrzést; c) fizetőképesség, amely akkor tekinthető iga­ zoltnak, ha a kérelmező olyan jó pénzügyi helyzetben van, amely lehetővé teszi számá­ ra kötelezettségei teljesítését az érintett üz­leti tevékenységtípus jellemzőinek kellő figye­ lembevétele mellett; d) a tevékenységhez közvetlenül kapcsolódó, a gyakorlati jellegű szakértelem, vagy szakmai képesítések; és e) megfelelő biztonsági és védelmi szabványok alkalmazása, amelyek akkor tekinthetők tel­ jesítettnek, ha a kérelmező bizonyítja, hogy a nemzetközi ellátási lánc biztonságát és vé­ delmét biztosító megfelelő intézkedéseket alkalmaz, többek között a testi épség, a hoz­ záférés-ellenőrzés, a logisztikai folyamatok és bizonyos árutípusok kezelése, a személyzet és az üzleti partnerek azonosítása tekintetében. Szigorúbbak lesznek a vámérték meghatáro­ zásának szabályai: Az importált áruk eladásá­ nak feltételeként fizetett díjakat (pl. royalty, licensz díj) most már minden esetben figye­ lembe kell venni. Megszűnik az „első számla szabály” (First sale/Earlier sale). Ezért azoknak a vállalatok­ nak, amelyek eddig az Unióba irányuló utolsó 12

export célú értékesítést megelőző eladások ügy­ leti értékét vették figyelembe a vámérték ki­ munkálásakor (anya-leány vállalat, kapcsolt vállalkozások), célszerű haladéktalanul felül­ vizsgálni a vámérték-számítási stratégiájukat.

A vámjogi képviseletre vonatkozó változások A közvetett és közvetlen képviselő igénybevé­ telének lehetősége továbbra is fennmarad. Közvetett képviselő az, aki magára vállalja az árubejelentést, az árunyilatkozat-adást, a vám­ teher vámhatóság részére történő kötelezettsé­ gét. Ezt követően a megbízójától ezen költsége­ ket – a megbízási szerződés szerinti munkadíjá­ val együtt – számla kibocsátása útján szedi be. Közvetlen képviselő az, aki csak egyszerű meg­ hatalmazottként jár el a vámeljárásban. (A vám­ terheket már a megbízója közvetlenül fizeti meg a vámhatóságnak.) Változás, hogy bármely uniós tagállamban ­honos képviselő ezen tevékenységeket bármely más uni­ ós tagállamban elláthatja minden külön engedé­ lyeztetés nélkül. Példának okáért egy Magyaror­ szágon honos vámügynökség minden további adminisztráció nélkül nyithat irodát a ­hamburgi kikötőben, és ott megkezdheti tevékenységét. Változnak az aktív feldolgozás szabályai, a felfüggesztő eljárás beolvad a vámfelügyelet melletti feldolgozásba, a vám-visszatérítési eljá­ rás lehetősége pedig megszűnik. Új termelési jellegű vámkezelési eljárásként jelenik meg a meghatározott célra történő felhasználás, vala­ mint a vámszabad terület.

Számottevően változnak a vámraktározással kapcsolatos szabályok, valamint a garancia is. Jelenleg a legtöbb egyszerűsített vámkezelési eljáráshoz pénzügyi garanciát kell nyújtani, amely fedezetet nyújt a teljes fizetendő vám­ teherre. A jövőben lehetőség nyílik olyan ös�­ szevont garancia nyújtására, amely több vám­ eljáráshoz is fedezetet nyújt, ráadásul a garancia összege, bizonyos feltételekkel, 30, 50 vagy akár 100%-kal is csökkenthető a vámhatóság értékelése alapján. Változás a vámgarancia rendszerben: A jövő­ ben lehetőség nyílik olyan összevont garan­ cia nyújtására, amely több vámeljáráshoz is fedezetet nyújt, ráadásul a garancia összege, bi­ zonyos feltételekkel, 30, 50 vagy akár 100%kal is csökkenthető a vámhatóság értékelése alapján.

Adminisztrációs könnyítések Jelentősen csökkentheti a vállalatok vámadmi­ nisztrációval kapcsolatos terheit a nyilvántar­ tásba történő bejegyzéssel történő vámkezelés is. Ami leegyszerűsítve azt jelenti, hogy ha meg­ határozott feltételekkel és adattartalommal a vállalat saját nyilvántartásába veszi a beérkezett vámárut, akkor nem kell teljes adattartalmú árnyilatkozatot benyújtania a vámhatóság felé. Sőt, ha mindezt havi elszámolási rendben teszi, akkor elegendő havonta egyszer teljesítenie a vámfizetési kötelezettségét is, amely nyilvánva­ lóan pozitívan hat a cash flow-ra. Mindezeken felül még arra is lehetőség nyílik, hogy a fize­ tendő vámot ne a vámhatóság, hanem az áfafizetéshez hasonlóan a gazdálkodó kalkulál­ ja ki és önbevallással fizesse meg.

Ezek a megoldások megteremtik a lehetőséget arra, hogy a vállalatok az operatív vámfolyama­ taikat integrálják a logisztikai folyamataikba, minimalizálva ezzel a vámkezelések miatti ko­ rábbi időveszteséget. Fontosnak tartom megemlíteni, hogy a fenti változások közül nem mindegyik lép életbe 2016. május 1-jétől. Ahogyan azt a cikk elején már említettem, az Európai Unió megkezdte egy egységes informatikai rendszer kidolgozá­ sát, amely várhatóan 2020-ig fejeződik be. Az egyes új vámjogi lehetőségek ezért csak akkor válnak a gyakorlatban is elérhetővé, ha az azo­ kat támogató rendszerfejlesztések elkészül­ nek. Azonban itt is szeretném kihangsúlyozni, hogy a vállalatoknak már most érdemes elkezdeni az előkészületeket, fel kell térképezniük a lehető­ ségeket a teljes belső vagy akár a bővített ellá­ tási lánc vonatkozásában is. Ahhoz, hogy az új lehetőségeket ki tudják használni, nem elég megszerezni az adott engedélyt a vámhatóság­ tól. A vállalaton vagy ellátási láncon belül meg kell tervezni, illetve ki kell alakítani az új a lo­ gisztikai, pénzügyi, belső ellenőrzési, biztonsá­ gi folyamatokat. Meg kell tervezni és végre kell hajtani azokat az informatikai fejlesztéseket, amelyek lehetővé teszik a vállalatirányítási és a vámhatósági rendszerek közötti elektronikus adatátvitelt.

Amit a magyar szabályokról – a végrehajtási vámtörvény rendelkezéseiről – tudni kell A 2016. évi XIII. törvény rendelkezik az Unió Vámkódexének végrehajtási szabályairól. 13

A végrehajtási jogszabályok általában az átfogó szabályozást tartalmazó ún. Kódexek részletsza­ bályait határozzák meg. Ez esetben is erről van szó, kiegészülve azzal, hogy a Magyarországon történő vámeljárások esetében milyen speciális magyar szabályokat kell alkalmazni. A Vámkódex nem csak ún. anyagi, hanem el­ járási szabályokat is meghatároz. A végrehaj­ tási törvény rendelkezik arról, hogy a Kódex­ ben nem meghatározott szabályok esetében a magyar végrehajtási törvény illetve közigazga­ tási eljárás (Ket.) szabályait kell alkalmazni. Kimondja a törvény, hogy ha a magyar hatóság a rá kötelező határidőben nem hoz kérelem­ mel kapcsolatos határozatot, az nem jár azzal, hogy a kérelmező gyakorolhatja a kérelmezett jogot. Ezt azért kellett törvényben kimondani, mert az Unió számos országában a hatóság kés­ lekedésének az a következménye, hogy a ké­ relmet megadottnak kell tekinteni. Nálunk nem. A postai küldemények vámeljárásának részletes szabályairól külön miniszteri rendelet kerül ki­ adásra. Fontos szabály, hogy a vámeljárás ügyfele a számítógépes rendszerében keletkező hibát haladéktalanul köteles a vámhatóságnak be­ jelenteni. Ezáltal nem hivatkozhat arra, hogy nem működött a számítógépe. A jogorvoslati jog gyakorlása során kibővül az eddigi meghatalmazottak köre (ügyvéd, ügy­ védi iroda, jogtanácsos, európai közösségi jo­ gász, vámszakértő) az engedélyezett gazdálko­ dóval és vámtanácsadóval. 14

Bevezetésre kerül az állandó meghatalmazás adásának lehetősége, ha annak bejelentésére a NAV honlapján rendszeresített formanyomtat­ ványon kerül sor. Bevezetésre kerül a vámjogi szakértői képzés lehetősége. Vámszakembereket eddig is képez­ tek ún. OKJ-s tanfolyamokon, de a törvény, illetve a felhatalmazása alapján miniszteri ren­ delet ezt – feltehetőleg – magasabb szakmai alapokra helyezi. Ez a képzés azért is fontos, mert az engedélyezett gazdálkodó státusz elnye­ réséhez elengedhetetlen lesz ilyen szakember alkalmazása. Új alapokra helyezi a törvény a vámigazgatási bírság megfizetésre kötelezés, fizetés rendszerét. Első olvasatban az eddigi objektív felelősségi helyett a szubjektív felelősségi elv kerül alkal­ mazásra. Rendezi a törvény a lefoglalás és el­ kobzás szabályait. A vámellenőrzés szabályai is rögzítésre kerültek, pontos határidőkkel, illetve jogalkalmazással. Figyelmet érdemel, hogy az általános forgalmi adó biztosítása alól teljes vagy részleges (50%) mentesség kérhető, ha az importőr a törvény­ ben meghatározott feltételeknek megfelel. A vámbiztosítékok rendszere nem változott. A készpénz, bankgarancia, banki fedezetigazo­ lás, biztosítási szerződés, engedélyezett kész­ fizető továbbra is kezes lehet. A vámtanácsadókkal, vámügynökökkel kap­ csolatos részletes szabályokat a törvény külön fejezetben (IV. fejezet) szabályozza.

A vámtanácsadó, mint újonnan bevezetésre kerülő vámszakmai státusz A vámtanácsadó olyan büntetlen előéletű természetes személy lehet, aki – adóazonosító jellel (egyéni vállalkozó esetén adószámmal) rendelkezik, – szakirányú (jogász, közgazdász, igazgatás­ szervezői szakon) egyetemi vagy főiskolai végzettséggel, illetve szakirányú alapképzés­ ben vagy mesterképzésben (a jogi és igazga­ tási vagy a  gazdaságtudományok képzési területhez tartozó szakon) szerzett végzett­ séggel rendelkezik, – megfelel a Vámkódexben előírt egyéb fel­ tételnek, miszerint: vámjogszabályok és adószabályok súlyos vagy ismételt megsér­ tésének hiánya, ideértve azt is, hogy a kérel­ mező gazdasági tevékenységeihez kapcsoló­ dóan súlyos bűncselekmény nincs nyilván­ tartva. Vámügynök Aki vámügynöki tevékenységet kíván folytatni, köteles az erre irányuló szándékát a vámügynö­ kök nyilvántartásba-vételét végző szervezetnek a szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló tör­ vény szerint bejelenteni. A vámügynökök nyilvántartásába az a büntet­ len előéletű természetes személy vehető fel, aki – adóazonosító jellel (egyéni vállalkozó esetén adószámmal) rendelkezik, – a  Vámkódexben meghatározott gyakorlati jellegű szakértelemmel vagy szakmai képesí­ téssel rendelkezik.

A gyakorlati jellegű szakértelem által való tel­ jesülését a nyilvántartásba vételi kérelem be­ nyújtását megelőző legalább 3  éves interval­ lumra, de legfeljebb 2004. május 1-ig vissza­ menőleg kell vizsgálni és a  gyakorlati szakis­ meretet igazolni kell. Jogi személy vagy jogi személyiséggel nem ren­ delkező egyéb szervezet vámügynöki tevékeny­ séget akkor végezhet, ha legalább egy tagja, alkalmazottja vagy állandó képviselője a vám­ ügynökök nyilvántartásában szerepel, továbbá ha a határátkelőhelyen végzett vámügynöki te­ vékenységével a határforgalom lebonyolítását nem zavarja. A nyilvántartásba vételt végző szervezet a nyil­ vántartásba vétellel egyidejűleg hivatalból iga­ zolványt állít ki. Most már a törvényben rendezett vámtanács­ adó is vámügynöki státuszlehetőség a korábban vámterületen dolgozó volt hivatásos pénzügy­ őröknek (kellő tapasztalatuknak megléte nem kétséges), hogy visszakerülhessenek a vám­ szakma világába. Álláspontom szerint az év vé­ gére mind a képzés, mind a vizsgáztatás külön jogszabályi feltételei rendeződnek, az új enge­ délyek kiadásra kerülnek és az Engedélyezett gazdálkodó státusz megadásához szükséges vámszakmai gárda rendelkezésre fog állni. Ki szeretném emelni, hogy a NAV egy közle­ ményében már jelezte, hogy az új vámkódex alkalmazásához szükséges informatikai hát­ térrel rendelkezik. Kész arra, hogy az ügyfelek is hozzá igazítsák rendszereiket a papíralapot teljesen nélkülöző vámeljárások végrehajtá­ sára. 15

OLVASÓI KÉRDÉSEK Szakmai folyóiratunk előfizetéséhez INGYENES ­TANÁCSADÓI SZOLGÁLTATÁS is jár! Az adózással kapcsolatos kérdését [email protected] e-mail címen várjuk.

Nyílt végű pénzügyi lízing Kérdés Cégünk nyílt végű pénzügyi lízing keretében személygépkocsit venne. Az első lízingdíj a bruttó vételár 60%-a, a többi 2 évig havonta fizetendő. A maradványérték a bruttó vételár 15%-a. Levonható-e az ÁFA az első és további részleteknél? Válasz Nyílt végű pénzügyi lízing az Áfa tv. 259. § 4. pontja szerint bérbeadásnak, -vételnek mi­ nősül.

Az E-AdóTanácsadó című szaklapunkban közzétett jogi szak­cikkek és az egyes esetekre, kérdésekre adott válaszok Olvasóink adózási tájékoztatásában kívánnak segíteni. A kérdésekre adott válaszok szerzőnknek a rendelkezésére álló információk alapján kialakított egyéni szakmai véle­ ményét tükrözik. A teljes tényállás ismeretében ­személyesen nyújtandó jogi tanácsadás eltérő szakmai véleményhez ve­ zethet, ezért az értelmezésbeli különbözőségekért Kiadónk felelősséget nem vállal.

16

Személygépkocsi bérbeadására vonatkozóan az Áfa tv. 124. §-a az adólevonási jogra vonatkozó korlátozást nem fogalmaz meg. Ennek követ­ keztében személygépkocsi nyílt végű pénzügyi lízingje (bérbevétele) esetén az adólevonásra jogra vonatkozó általános szabályok az irány­ adó, tehát a lízingbeadó abban a mértékben vonhatja le a lízingdíjat (bérleti díjat) terhelő áfát, amilyen mértékben a lízingelt személygép­ kocsit adóköteles termékértékesítése, szolgálta­ tásnyújtása érdekében használja. A használat tényét, tartalmát és mértékét a vál­ lalkozásnak kell alátámasztania, amelyre sze­ mélygépkocsi használata esetén szabályszerűen vezetett útnyilvántartás és a hozzá kapcsolódó dokumentumok együttesen alkalmasak. Az út­ nyilvántartás útján dokumentálható a használat „mennyisége”, azaz a személygépkocsi futás­ teljesítménye, valamint más dokumentumok (pl. feljegyzés, üzleti iratok, stb.) igazolhatják, hogy az útnyilvántartásban szereplő út adó­ levonásra jogosító tevékenységhez kapcsoló­ dott.

E-AdóTanácsadó Szakmai Folyóirat XII. évfolyam, 5. szám, 2016. május Kiadja a Fórum Média Kiadó Kft. 1139 Budapest, Váci út 91. Tel.: 273-2090 Fax: 468-2917 Felelős kiadó: Győrfi Nóra, ügyvezető igazgató Szerkesztő: Varga Szabolcs HU ISSN 2064-4736 Előfizethető a kiadónál. Hirdetések felvétele: 273-2090, 273-2099 Fax: 467-2917 E-mail: [email protected] Internet: www.forum-media.hu Tördelés: M. C. Direct Kft. Nyomdai kivitelezés: Stanctechnik Kft.