TÁRSASÁGI JOG Bár kimondottan nem létezik kodifikált európai társasági jog, a társaságokra az uniós jogszabályok által előírt minimumszabályok vonatkoznak az egész Európai Unióban. A Tanács által 2001-ben elfogadott két jogalkotási aktusnak köszönhetően lehetővé vált valódi európai társaságok létrehozása. Bevezetése óta legalább 1 800 ilyen társaságot vettek nyilvántartásba. A tagállamok azonban külön társasági jogokat alkalmaznak, amelyeket az uniós irányelveknek és rendeleteknek való megfelelés érdekében időről időre módosítanak. Egy modern és hatékony társasági jog és vállalatirányítási keret javítja az üzleti környezetet az EU-ban az uniós vállalkozások, befektetők és alkalmazottak számára.
JOGALAP Az EUMSZ 49. cikke, 50. cikkének (1) bekezdése és (2) bekezdésének g) pontja; az EUMSZ 54. cikkének (2) bekezdése; az EUMSZ 114., 115. és 352. cikke.
CÉLKITŰZÉSEK A társasági jog harmonizálásának elsődleges célja a letelepedési jog (az EUMSZ IV. címének 2. fejezete) gyakorlásának előmozdítása és az Európai Unió Alapjogi Chartájának 16. cikkében rögzített alapvető jog, a vállalkozás szabadsága érvényesítése, a Charta 17. cikkében (tulajdonhoz való jog) foglalt korlátozások mellett (1.1.6.). Az EUMSZ 49. cikkének második albekezdése jogot biztosít gazdasági tevékenység önálló vállalkozóként történő megkezdésére és folytatására, valamint vállalkozások, így társaságok és cégek alapítására és irányítására. Az uniós szabályozás célja e területen annak lehetővé tétele, hogy az EU-ban bárhol lehessen vállalkozást alapítani (mozgás szabadsága), védelmet biztosítva a tulajdonosok és a vállalkozásokban érdekelt más felek részére, hatékonyabbá és versenyképesebbé téve a vállalkozásokat és ösztönözve a különböző uniós országokban bejegyzett cégek határon átívelő együttműködését. Az egységes piac feltételezi olyan európai léptékű vállalatok létrejöttét, amelyek az Unió egészében ugyanúgy működhetnek, mint a székhely szerinti országban, ezért fel kell számolni a számos különböző nemzeti jogrendszer meglétének hatásait. Az európai társasági jog harmonizálása kiterjed a részvényesek érdekeinek védelmére, a korlátolt felelősségű társaságok tőkéjére, a nyilvános vételi ajánlatokra, a fióktelep-információk közzétételére, az egyesülésekre és szétválásokra, az egyszemélyes korlátolt felelősségű magántársaságokra vonatkozó minimumszabályokra, valamint a pénzügyi jelentéstételre és az elszámolásra, és célja, hogy a nyilvánosság könnyebben és gyorsabban hozzáférjen a társaságokkal kapcsolatos információkhoz, egyúttal egyszerűsítve a társaságokra vonatkozó adatközlési követelményeket.
Az Európai Unió ismertetése - 2015
1
Magában foglalja továbbá az olyan különféle európai jogi formákat, mint az európai részvénytársaság (SE), az európai gazdasági egyesülés (EEIG) és az európai szövetkezeti társaság (SCE).
EREDMÉNYEK A.
Közös minimumkötelezettségek
2008 óta a pénzügyi válság rámutatott a tőzsdén jegyzett európai társaságok bizonyos vállalatirányítási hiányosságaira. A hiányosságok különféle szereplőkhöz kapcsolódnak: igazgatók, részvényesek (intézményi befektetők és vagyonkezelők) és részvényesi képviseleti tanácsadók. A vállalatirányításnak csak néhány alapvető jellemzőjét harmonizálták uniós szinten, elsősorban az egyes részvényesi jogok tőzsdén jegyzett társaságokban történő gyakorlásáról szóló, 2007. július 11-i 2007/36/EK irányelv révén. 1.
Társaságok alapítása
Elsőként a 68/151/EGK tanácsi irányelvet fogadták el 1968. március 9-én, melyet a 2003. július 15-i európai parlamenti és tanácsi irányelv módosított, amelynek célja, hogy a nyilvánosság számára könnyebb és gyorsabb hozzáférést biztosítson a társaságokkal kapcsolatos információkhoz, egyszerűsítve egyúttal a rájuk vonatkozó közzétételi követelményeket. A második, 1976. december 13-i 77/91/EGK tanácsi irányelv kizárólag a nyilvános részvénytársaságokkal foglalkozik. Az irányelv rendelkező része értelmében az ilyen társaságok létrehozásához meghatározott minimális társasági tőkére van szükség, amely biztosítékul szolgál a hitelezők számára és ellensúlyozza a részvényesek korlátolt felelősségét. A jogszabály emellett a nyilvános részvénytársaságok alapító okiratának tartalma tekintetében is meghatároz minimumkövetelményeket. A nyilvános részvénytársaságok létrehozásának, tőkéjük fenntartásának és módosításának megkönnyítése céljából a 2006/68/EK irányelv módosította a 77/91/EGK irányelvet. 2.
A társaságok működése
Az első irányelv rendezi a vállalat által a jóhiszeműen eljáró harmadik felek irányába tett kötelezettségvállalások érvényességének kérdését, amellyel az egyszemélyes korlátolt felelősségű magántársaságokról szóló tanácsi irányelvtől (2009. szeptember 16-i 2009/102/ EK irányelv) eltekintve mindeddig még csak javaslatok foglalkoztak. A különböző tagállamok anya- és leányvállalatai esetében alkalmazandó adóztatás közös rendszeréről szóló, (a 2003/123/EK irányelvvel módosított) 1990. július 23-i 90/435/EGK tanácsi irányelv a különböző tagállamokban honos vállalatok csoportosulásai tekintetében versenysemleges adózási szabályokat vezet be. Eltörli az egyik tagállami leányvállalat által másik tagállamban található anyavállalatának juttatott osztalék kettős adóztatását. Az adórendszerek tekintetében továbbá elfogadásra került a tőkeemelést terhelő közvetett adókról szóló, 2008. február 12-i 2008/7/EK tanácsi rendelet. 3.
A társaságok átszervezése
A részvénytársaságok egyesüléséről szóló, 2011. április 5-i (az 1978. október 9-i 78/855/EGK harmadik tanácsi irányelvet hatályon kívül helyező) 2011/35/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvben és az ugyanezen részvénytársaságok szétválásáról szóló (1982. december 17i 82/891/EGK) hatodik irányelvben erőfeszítéseket tettek annak érdekében, hogy az átszervezések során egyforma biztosítékokat nyújtsanak a részvényesek és harmadik személyek részére. Utóbbit módosította egyrészt a részvénytársaságok összeolvadása vagy szétválása esetén független szakértő által készítendő jelentés követelménye tekintetében a 2007/63/EK irányelv, másrészt a társaságok egyesülése, illetve szétválása esetén alkalmazandó jelentéstételi Az Európai Unió ismertetése - 2015
2
és dokumentációs követelmények egyszerűsítése érdekében a 2009/109/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (melyet részlegesen hatályon kívül helyezett a 2012/30/EU irányelv). A nyilvános vételi ajánlatról szóló, 2004. április 21-i 2004/25/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv célja pedig, hogy minimális iránymutatásokat állapítson meg a tagállami jogszabályok hatálya alá tartozó vállalatok értékpapírjaival kapcsolatos nyilvános vételi ajánlatok lebonyolítására vonatkozóan olyan esetekben, amikor az említett értékpapírok egy részének vagy teljes egészének forgalmazása szabályozott piacon történik. Az ún. átláthatósági irányelv (2004/109/EK) meghatároz néhány bejelentési küszöbértéket a vevők számára arra az esetre, amikor egy bejegyzett vállalatban elérnek egy bizonyos részesedést. Az eredeti szabályok azonban nem terjedtek ki minden bejelentésre: bizonyos olyan típusú pénzügyi eszközök birtoklásáról – amelyeket arra lehetett felhasználni, hogy részvények vásárlása nélkül gazdasági érdekeltséget szerezzenek egy bejegyzett vállalatban – az irányelv bejelentésre vonatkozó előírásai nem rendelkeztek. A bejelentési kötelezettség hiányosságainak orvoslása érdekében a felülvizsgált átláthatósági irányelv előírja valamennyi jelentős – bejegyzett vállalatokban gazdasági érdekeltség szerzésére alkalmas, részvény birtoklásával azonos hatású – pénzügyi eszköz birtoklásának bejelentését. 4.
A vállalatok pénzügyi helyzetére vonatkozó garanciák
Annak biztosítása érdekében, hogy a számviteli bizonylatokban szereplő információk valamennyi tagállamban megegyezzenek, a negyedik, a hetedik és a nyolcadik irányelv (az 1978. július 25-i 78/660/EGK, az 1983. június 13-i 83/349/EGK és az 1984. április 10-i 84/253/EGK irányelv) előírja, hogy a vállalatok beszámolói (éves beszámolók, összevont éves beszámolók és a kötelező könyvvizsgálat elvégzéséért felelős személyek jóváhagyása) valós és megbízható képet nyújtsanak a vállalatok eszközeiről és forrásairól, pénzügyi helyzetéről, továbbá nyereségéről vagy veszteségeiről. A nemzetközi számviteli standardok alkalmazásáról szóló, 2002. július 19-i 1606/2002/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet pedig harmonizálja a tőzsdén bejegyzett vállalatok által benyújtott pénzügyi információkat a befektetői védelem garantálása céljából. Az éves és összevont (konszolidált) éves beszámolók jog szerinti könyvvizsgálatáról szóló, 2006. május 17-i 2006/43/EK irányelv módosította a 78/660/EGK és 83/349/EGK irányelveket, a 84/253/EGK irányelvet pedig hatályon kívül helyezte. Célja a társasági beszámolók megbízhatóságának javítása az éves és az összevont beszámolók jog szerinti ellenőrzésére vonatkozó minimumkövetelmények megállapítása révén. A 2009. június 18-i 2009/49/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv (amely többek között módosítja a 78/660/EGK irányelvet) versenyképességük javítása és növekedési potenciáljuk felszabadítása érdekében egyszerűsíti a mikrotársaságok gazdasági környezetét és különösen a pénzügyi információszolgáltatási kötelezettségeiket.
AZ EURÓPAI UNIÓS LÉPTÉKŰ VÁLLALATOKRA VONATKOZÓ SZABÁLYOZÁS A.
A társaságok uniós léptékű fejlődése előtt álló akadályok megszüntetése
Annak érdekében, hogy a társaságok határokon átnyúló műveletei ne ütközzenek a társasági jog területén érvényes nemzeti jogszabályokba, jogalkotási eszközöket fogadtak el, hogy megkönnyítsék a határokon átnyúló egyesüléseket, valamint a tőzsdén jegyzett társaságok részvényeseit megillető egyes jogok határokon átnyúló gyakorlását. A határokon átnyúló székhelyáthelyezés lehetősége egyelőre továbbra is megoldatlan kérdés, mivel a Bizottság ezzel kapcsolatban csak 2013. január és április között kezdeményezett nyilvános konzultációt. Az Európai Unió ismertetése - 2015
3
1.
Határokon átnyúló egyesülések
A 2005/56/EK irányelv célja a tőkeegyesítő társaságok határokon átnyúló egyesülésének előmozdítása. Az irányelv egyszerű keretet teremt, amely lehetővé teszi a megvásárolt társaság felszámolásának elkerülését, és olyan, a tagállami szabályozással összhangban létrehozott tőkeegyesítő társaságok egyesülésére alkalmazandó, amelyeknek székhelye, központi igazgatása vagy anyaintézménye az Unión belül található, abban az esetben, ha közülük legalább kettő különböző tagállam joghatósága alá tartozik. Valamennyi tőkeegyesítő társaságra vonatkozik, az átruházható értékpapírokkal foglalkozó kollektív befektetési vállalkozások (ÁÉKBV) kivételével. 2.
Az egyes részvényesi jogok határokon átnyúló gyakorlása
Az egyes részvényesi jogok tőzsdén jegyzett társaságokban történő gyakorlásáról szóló, 2007. július 11-i 2007/36/EK irányelv megszünteti a valamely tagállamban székhellyel rendelkező jegyzett társaságok számára a határokon átnyúló szavazást akadályozó főbb okokat, külön követelményeket vezetve be a közgyűlésen résztvevő részvényesek számára biztosított egyes jogok tekintetében. B.
Közösségi alapszabályok
1.
Cél
A nemzeti határaikon túl tevékenykedni vagy létrejönni kívánó társaságoknak nyíljon lehetőségük arra, hogy egyetlen jog, és ne egyszerre több jog hatálya alá tartozzanak. 2.
Az európai részvénytársaság (SE)
Hosszú ideig tartó patthelyzetet (30 éves tárgyalásokat) követően a Tanács elfogadta az európai részvénytársaság létrehozásához szükséges két jogalkotási eszközt, vagyis az európai részvénytársaság statútumáról szóló 2157/2001/EK rendeletet és az európai részvénytársaság statútumának a munkavállalói részvételre vonatkozó kiegészítéséről szóló 2001/86/EK irányelvet. A 2157/2001/EK rendelet megteremti a lehetőségét, hogy egy társaság az Unió területén, nyilvánosan működő részvénytársaság – latin megnevezéssel: „Societas Europaea” (SE) – formájában jöjjön létre. Az SE uniós szinten működhet, ugyanakkor valamennyi tagállamban közvetlenül alkalmazandó uniós jogszabály hatálya alá tartozik. Számos lehetőséget biztosítottak a legalább két tagállamban működő olyan vállalkozások tekintetében, amelyek SE-ként kívánnak megalakulni: összeolvadás, holding létrehozása, leányvállalat létrehozása vagy SE-vé való átalakulás. Az SE-nek részvénytársaság formájában kell működnie. Annak biztosítása érdekében, hogy e társaságok ésszerű méretűek legyenek, legalább 120 000 EUR tőkével kell rendelkezniük. A 2001/86/EK irányelv célja annak biztosítása, hogy az SE létrehozása ne járjon az SE létrehozásában részt vevő társaságokon belül a munkavállalói részvétellel kapcsolatosan alkalmazott gyakorlat eltűnésével vagy meggyengülésével. Amennyiben egy vagy több, SEt létrehozó társaságon belül részvételi jogok állnak fenn, ezeket az SE-be való átvitelük útján megőrzik annak létrehozását követően, hacsak az érintett felek eltérően nem határoznak a valamennyi érintett társaság munkavállalóinak képviselőiből álló „külön tárgyalócsoport” keretében. 3.
Az európai szövetkezet (SCE)
Az európai szövetkezet (SCE) statútumáról szóló 1435/2003/EK rendelet valódi egységes jogi eszközt hoz létre az SCE-re vonatkozóan. A rendelet lehetővé teszi, hogy az eltérő tagállamokban élő személyek vagy eltérő tagállamok joga szerint alapított jogi Az Európai Unió ismertetése - 2015 4
személyek szövetkezetet hozzanak létre. Az új SCE-k 30 000 euró minimális tőkével az egységes piac egészében egyetlen jogi személyiségként, egységes szabályokkal és szerkezettel működhetnek. Határokon átnyúló működésüket kiterjeszthetik és átstrukturálhatják anélkül, hogy leányvállalat-hálózatot kellene létrehozniuk, ami idő- és pénzigényes. Emellett a több különböző tagállamban működő szövetkezetek SCE-t alakíthatva összeolvadhatnak. Végül a székhelyétől eltérő tagállamban tevékenykedő nemzeti szövetkezet európai szövetkezetté alakulhat felszámolás nélkül. A 2003. július 22-i 2003/72/EK irányelv kiegészíti ezt a statútumot a SCE munkavállalóinak részvétele tekintetében annak biztosítása céljából, hogy az SCE létrehozása ne járjon az SCE létrehozásában részt vevő vállalatokon belül a munkavállalói részvétellel kapcsolatosan alkalmazott gyakorlat eltűnésével vagy meggyengülésével. 4.
Európai gazdasági egyesülés (EEIG)
A 2137/85/EGK rendelet hatálya alá tartozó, jogi személyiséggel rendelkező EEIG lehetővé teszi, hogy egy tagállam vállalkozásai egy közös cél elérése (például tagjai gazdasági tevékenységeinek megkönnyítése, illetve előmozdítása) érdekében együttműködjenek más tagállamokban található társaságokkal vagy természetes személyekkel, a hasznot/előnyöket a tagok között megosztva (az ilyen egyesülés célja saját nyereségszerzés nem lehet). Tevékenysége csupán kiegészítheti tagjai gazdasági tevékenységét. Az EEIG nyilvános tőkebevonást nem hajthat végre. 5.
Egyszemélyes korlátolt felelősségű társaság (SUP)
A Bizottság 2014. április 10-én benyújtott az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak egy irányelvre irányuló javaslatot (COM(2014) 0212) az egyszemélyes korlátolt felelősségű társaságokról (Societas Unius Personae). E javaslat célja az egyetlen tulajdonossal rendelkező társaságok tagállami határokon keresztül történő megalapításának megkönnyítése az EU-ban.
PROJEKTEK 2012. február 8-án a Bizottság javaslatot tett az európai alapítvány, „Fundatio Europeae” (FE) statútumáról szóló tanácsi rendeletre. A 2012 decemberében elfogatott vállalatirányításról és társasági jogról szóló bizottsági cselekvési terv számos olyan kezdeményezést tartalmaz, amelyek segíthetnek egy modern jogi keret létrehozásában a vállalkozások számára, lehetővé téve a részvényesek aktívabb részvételét és fenntarthatóbb vállalkozások létrejöttét. „A vállalati társadalmi felelősségvállalásra vonatkozó megújult uniós stratégia (2011–2014)” című bizottsági közleményt követően az Európai Parlament 2013 februárjában állásfoglalást fogadott el a témakörben. A Bizottság 2014. április 10-én ismertetett egy, a részvényesi jogokról szóló irányelv felülvizsgálatára irányuló javaslatot, amely orvosolja a társaságok és igazgatótanácsaik, részvényeseik, közvetítőik és részvényesi képviseleti tanácsadóik magatartásával kapcsolatos vállalatirányítási hiányosságokat.
AZ EURÓPAI PARLAMENT SZEREPE A Parlament több módosítása is bekerülhetett a jogszabályokba. Legfőképpen a társaságokon belüli munkavállalói részvétel védelmezőjeként lépett fel. A Parlament külön hangsúlyt fektetett arra is, hogy a vállalkozások határokon átnyúló tevékenységeinek megkönnyítése érdekében elő kell mozdítani az európai társasági formák létrehozását. Ennek kapcsán a Parlament 2007 februárjában felszólította a Bizottságot, hogy a kis- és középvállalkozások igényeinek kielégítése és az európai részvénytársaság statútumának felülvizsgálata érdekében terjesszen Az Európai Unió ismertetése - 2015 5
elő javaslatot az európai zártkörű társaságról az ilyen társaságok alapítására vonatkozó rendelkezések egyszerűbbé tétele céljából. Továbbá az európai társulásra, illetve az európai biztosító egyesületekre vonatkozó két rendeletjavaslat visszavonását követően a Parlament e projektek újraindítására szólította fel a Bizottságot. Az alapítványokra és a társulásokra vonatkozó megfelelő jogi keret létrehozását is szorgalmazta. Az európai társasági jog jövőjéről szóló, 2012. június 14-i állásfoglalásában úgy véli, hogy a jelenleg a nemzeti jogszabályok szerint rendelkezésre álló társasági formákat felváltó uniós társasági formák jelentős potenciállal rendelkeznek, ezért azokat tovább kell fejleszteni és ösztönözni kell. A Parlament sürgeti a Bizottságot, hogy a kkv-k sajátos igényeinek való megfelelés érdekében tegyen további erőfeszítéseket az európai zártkörű társaság statútumának (SPE) elfogadása érdekében. Az európai biztosító egyesületek statútumáról szóló, 2013. március 14-i saját kezdeményezésű állásfoglalásában a Parlament ajánlásokat fogalmazott meg a Bizottság számára az európai biztosító egyesületek statútuma tekintetében. Végül több alkalommal kérte, hogy dolgozzanak ki javaslatot az országok közötti székhelyáthelyezésről. A Parlament a közelmúltban támogatta az európai vállalkozások adminisztratív terheinek csökkentésére irányuló célkitűzést. Udo Bux 06/2015
Az Európai Unió ismertetése - 2015
6
