A HALÁSZATI STRUKTURÁLIS TÁMOGATÁSOK Az eredetileg a Halászati Orientációs Pénzügyi Eszköz (HOPE) által finanszírozott európai halászati politikát a 2007–2013-as időszakban az Európai Halászati Alap (EHA) finanszírozta, a 2014–2020 közötti időszakban pedig az új Európai Tengerügyi és Halászati Alap finanszírozza 6,5 milliárd euró értékben.
JOGALAP Az EK-Szerződés 32–37. és 158. cikke, valamint a Lisszaboni Szerződés 38–43. cikke. Az Európai Tengerügyi és Halászati Alapról szóló rendelet [módosított bizottsági javaslat (COM(2013) 0245)] az Európai Parlament által 2014. április 16-án elfogadott formában.
CÉLKITŰZÉSEK A halászati strukturális politika legfőbb célkitűzése volt a flottakapacitás lehetséges fogásmennyiséghez való hozzáigazítása a túlhalászás problémájának enyhítése és ezáltal az ágazat hosszú távú jövőjének biztosítása érdekében. E célból sorozatos erőfeszítéseket tettek a flotta korszerűsítésére és versenyképessé tételére a többletkapacitás megszüntetése, valamint az iparnak a halászattól jelentősen függő part menti régiók támogatása és teljes körű fejlesztése felé történő orientálása révén. Az új Európai Tengerügyi és Halászati Alap szorosan kapcsolódik a közös halászati politika egészének felülvizsgálatához, és segítséget kíván nyújtani a halászoknak az új követelményekhez (például a visszadobás tilalmához) való igazodásban, ugyanakkor célja a biztonság és a munkakörülmények, az adatgyűjtés, valamint a kikötői infrastruktúrák javítása.
EREDMÉNYEK A.
Történet
A halászati strukturális politika 1970-ben jött létre, amikor döntés született arról, hogy az Európai Mezőgazdasági Orientációs és Garanciaalap (EMOGA) Orientációs Részlegétől a halászati ágazaton belüli építkezési, korszerűsítési, forgalmazási és feldolgozási támogatást kérnek. Az edinburgh-i Európai Tanács 1992-ben határozott a halászati strukturális politika Strukturális Alapokba történő belefoglalásáról saját 5. a. célkitűzésével (halászati struktúrák kiigazítása), valamint egy önálló pénzügyi eszközzel, a Halászati Orientációs Pénzügyi Eszközzel (HOPE) együtt. Az 1994–1999-es időszakra vonatkozóan életbe léptették a halászati ágazattól függő térségek számára az ágazat struktúraváltását elősegítő, pénzügyi támogatás nyújtására irányuló PESCA közösségi kezdeményezést, kísérő intézkedésekkel – mint például a korengedményes nyugdíjazás, a fiatal halászok számára nyújtott prémiumok stb. – együtt.
Az Európai Unió ismertetése - 2017
1
Az Agenda 2000 új iránymutatásokat vezetett be, amelyek kiterjedtek a halászattól függő térségek strukturális problémáinak a strukturális alapok 2. célkitűzésébe való felvételére is, továbbá arra, hogy 2000-ben nem újították meg a PESCA kezdeményezést. Az 1263/1999/ EK tanácsi rendelet a 2000–2006-os időszak tekintetében kialakította a HOPE új fellépéseinek keretét, célul tűzve ki a fenntartható egyensúly megteremtését a halászati erőforrások és kiaknázásuk között. A közös halászati politika reformjának részeként a közösségi flotta halászati kapacitását korlátozó egyszerűbb rendszert fogadtak el annak érdekében, hogy az igazodjék a rendelkezésre álló erőforrásokhoz. A 2007–2013 közötti időszak tekintetében a HOPE-t az Európai Halászati Alap (EHA) váltotta fel. B.
Strukturális szakpolitikai eszközök
1.
A többéves orientációs programok (TOP-ok) 1983 és 2002 között voltak hatályosak, négy szakaszban működtek, és a strukturális politika kulcsfontosságú elemét képezték. Céljuk az uniós tagállami flották méretének kiigazítása és a halászati erőkifejtésnek a rendelkezésre álló erőforrásokhoz való hozzáigazítása volt. A flottaszerkezet átalakítására irányuló TOP-rendszer azonban eredménytelennek bizonyult, főként a Tanács által megállapított célkitűzések alacsony szintje és a tevékenységek felhagyásának és az építésnek egyidejű támogatásában megnyilvánuló következetlenség miatt. A hajók motorteljesítményének mérése rendkívül nehéznek bizonyult, a technológiai fejlődés hatásait pedig nem vették kellőképpen figyelembe. A halászati erőkifejtés csökkentésének bevezetése túlságosan összetett volt és visszás hatásokat váltott ki: a csökkentési célkitűzések felhígultak, mivel a tagállamok akár a hajók végleges kivonásával, akár a halászati tevékenységek ideiglenes felfüggesztésével (a hajók korlátozása) is el tudták érni céljaikat.
2.
A hajók leselejtezése az 1994–1997-es időszak során nyújtott HOPE-támogatással kivont hajók teljes számának 94%-át érintette.
3.
A KHP 2002. évi reformja a TOP-ok végét is jelentette, egyszerűbb rendszert vezetve be az európai flottakapacitás korlátozására. Ez a rendszer nagyobb felelősséget rótt a tagállamokra flottáik irányítása tekintetében.
C.
Az Európai Halászati Alap (EHA)
1. A 2007–2013-as időszak tekintetében a HOPE helyébe az EHA lépett, amelynek öt prioritása volt: —
a közös halászati politika (KHP) fő – különösen a 2002. évi reform során megállapított – célkitűzéseinek támogatása a halászati erőforrások fenntartható kiaknázásának, valamint az e források és az EU halászati flottájának kapacitása közötti tartós egyensúly biztosítása révén;
—
az ágazati piaci szereplők versenyképességének és gazdasági életképességének növelése;
—
környezetbarát halászati és termelési módszerek elősegítése;
—
megfelelő támogatás nyújtása az ágazatban foglalkoztatottak részére;
—
a halászattól függő térségek gazdasági tevékenységei diverzifikációjának elősegítése.
A 2007–2013 közötti időszakban az EHA teljes költségvetése 3 849 millió eurót tett ki (ebből az összegből 2 908 millió euró a konvergenciaterületekre, 941 millió euró a nem konvergenciaterületekre jutott). A finanszírozás az iparág összes ágazata – tengeri és belvízi
Az Európai Unió ismertetése - 2017
2
halászat, akvakultúrával foglalkozó vállalkozások, termelői szervezetek, valamint a feldolgozó és forgalmazó ágazatok – számára elérhető volt. 2.
A beavatkozás típusai
A halászat gazdasági, környezetvédelmi és társadalmi fenntarthatósága érdekében az EHA az alábbi öt kiemelt területre helyezte a hangsúlyt: —
intézkedések a közösség halászflottájának kiigazítása céljából: támogatás a halászhajók végleges vagy átmeneti kivonásához, képzéshez, átcsoportosításhoz vagy korengedményes nyugdíjazáshoz;
—
akvakultúra, feldolgozás és forgalmazás: a halászat által a környezetre gyakorolt hatást csökkentő felszerelések beszerzésének és használatának elősegítése, különösen a kis- és mikrovállalkozások esetében;
—
közös érdekeket célzó intézkedések: a fenntartható fejlődést vagy az erőforrások megőrzését, a halászati termékek piacának megerősítését vagy a halászati ágazaton belül a tudományos szakemberek és a piaci szereplők közötti partnerségeket segítő projektek támogatása;
—
a part menti halászati térségek fenntartható fejlődése: a halászati tevékenységek hanyatlása által érintett térségek diverzifikálására és e területek gazdasági fejlődésének erősítésére irányuló intézkedések és kezdeményezések támogatása;
—
technikai támogatás: a javasolt rendelet végrehajtása érdekében szükséges előkészítéssel, nyomon követéssel, igazgatási és technikai támogatással, vizsgálattal és ellenőrzéssel kapcsolatos intézkedések.
A pénzügyi forrásoknak a prioritást élvező öt terület közötti elosztása a tagállamok feladata volt.
EURÓPAI TENGERÜGYI ÉS HALÁSZATI ALAP (ETHA) Az új és teljes egészében felülvizsgált közös halászati politika kérdésében a Parlament és a Tanács között létrejött megállapodás megvalósulása érdekében a Bizottság által javasolt és a Parlament által először módosított az ETHA további módosításra került, végleges formáját Tanáccsal kötött 2014. január 28-i megállapodás rögzíti. A következő három tengelyre összpontosít: A.
Környezeti szempontból fenntartható uniós halászat:
—
beruházás szelektívebb halászeszközökbe a visszadobások megszüntetése érdekében, így az összes fogás kirakodásának a KHP reformjával 2015-től kezdődően bevezetett kötelezettsége miatt keletkező hatás enyhítése;
—
a Parlament kifejezett kérésére az adatgyűjtés és ellenőrzés elsőbbségének támogatása az ETHA e célra előirányzott részének jelentős növelése révén;
—
az állományok védelmét szolgáló intézkedések végrehajtása, például a biológiai nyugalmi időszakok betartása, valamint az érintett halászok kompenzációjának ideiglenes leállítása;
—
a KHP szabályait be nem tartó piaci szereplők támogatásainak befagyasztása.
B. —
Versenyképes uniós halászati ágazat: segély tevékenység elindításához (legfeljebb 75 000 euró 12 méternél nem hosszabb hajó vásárlásához) 40 évesnél fiatalabb, az ágazatban legalább 5 éves tapasztalattal rendelkező halászok számára;
Az Európai Unió ismertetése - 2017
3
—
támogatás a halászok bevételeinek kiegészítő tevékenységek (pl. halászati turizmus) révén történő diverzifikálásához. Kiemelendő, hogy a Parlament elutasította a halászati tevékenységet befejezők Bizottság által eredetileg javasolt átképzését;
—
fedélzeti beruházások a fogások jobb kezelése és minőségük javítása érdekében, valamint kikötői beruházások a kirakodási kötelezettségek teljesítése érdekében;
—
innovációs támogatás, többek között korszerűbb és környezetbarátabb hajók kialakítása céljából;
—
a tárolási segély piaci szabályozó eszközként való megtartása;
—
támogatás a termelői szervezetek termelési és értékesítési terveinek kidolgozásához;
—
segély a tevékenység végleges megszüntetésekor a hajók leselejtezéséhez a flotta kapacitásának és halászati erőkifejtésének csökkentése érdekében (a túlzott flottakapacitással rendelkező szegmenseknek 2018-ig);
—
a motorcsere támogatása a teljesítmény és a szén-dioxid-kibocsátás csökkentése érdekében (feltétel: a 12 és 24 méter közötti méretű hajók motorteljesítményének csökkentése);
—
a fenntartható akvakultúrára irányuló beruházások: támogatás induló piaci szereplőknek, infrastruktúra-fejlesztésre, az extenzív akvakultúra és a jobb környezetvédelmi gyakorlatok előmozdítására.
C.
Jobb szociális feltételek:
—
beruházások a fedélzeti egészségvédelem, higiénia és biztonság fejlesztése érdekében;
—
halászok szakképzése;
—
kölcsönös biztosítási alap létrehozása természeti katasztrófákból, illetve környezeti balesetekből és egészségügyi problémákból eredő veszteségek fedezésére (halászok és osztrigatenyésztők részére az állományt érintő járványok esetén).
AZ EURÓPAI PARLAMENT SZEREPE A Parlament mindig is támogatta a halászati strukturális politika strukturális alapokba történő beépítését, így ajánlotta egy önálló 6. célkitűzés kialakítását (1993. évi reform) a halászat számára a strukturális alapokon belül, vagy a 2007–2013-as pénzügyi perspektívákról való megállapodás során támogatta a javasolt EHA-költségvetést. A 2008. évi üzemanyagválság idején a Parlament állásfoglalást fogadott el a halászok támogatására, amelyben eszközöket javasolt a halódó ágazat megsegítése céljából (különösen felhívta a Bizottságot arra, hogy vizsgálja felül – az uniós jogszabályok által tiltott – állami támogatásokra vonatkozó szabályokat, valamint arra, hogy a legfeljebb 100 000 euró összegű támogatást ne halászati vállalkozásokként, hanem hajónként számítva ítélje oda). 2013. október 23-án a Parlament elfogadta első olvasatbeli álláspontját az Európai Tengerügyi és Halászati Alapról szóló rendeletre vonatkozó bizottsági javaslatról (lásd az ETHA-ról szóló fenti pontot), hangsúlyozva a fenntartható halászat fontosságát, mindenekelőtt és elsősorban konkrét intézkedéseket sürgetve a túlhalászat megakadályozása érdekében, összekötve ezeket a flották kapacitásának megfelelő kezelésével, illetve azzal, hogy a halászok képesek legyenek megélni a halászatból. Részletes tárgyalások következtek a Tanáccsal, majd 2014. január 28án megállapodás született. A Parlament a felülvizsgált ETHA-ról 2014. április 16-án tartott szavazással lezárta munkáját, melynek során társjogalkotóként jelentős eredményeket ért el a közös halászati politika átfogó reformja terén. Az Európai Unió ismertetése - 2017
4
Priit Ojamaa 12/2016
Az Európai Unió ismertetése - 2017
5
