Társasági adó Kisvállalati adó Dr. Laki Gábor
Budapest, 2013. január 31.
Bejelentett részesedés A bejelentett részesedés árfolyamnyereségét (apport esetén rendkívüli eredményét) csökkenteni kell a cégérték kivezetése következtében elszámolt ráfordítással, a bejelentett részesedés árfolyamveszteségét növelni kell a cégérték következtében elszámolt ráfordítással.
2
Példa Részesedés piaci értéke (vételár)
220 millió Ft
Részesedés bekerülési értéke
200 millió Ft
Goodwill
20 millió Ft
1. Piaci érték növekszik, részesedés értékesítése 240 millió forintért Pénzeszköz
+ 240 millió Forint
Kivezetett részesedés
- 200 millió Forint
Árfolyamnyereség
+ 40 millió Forint
Goodwill kivezetése Eredmény Módosítás után
- 20 millió Forint -200+240-20= +20, de 40m forint adóalap csökkentő csak 20 millió forint
3
Példa Részesedés piaci értéke (vételár)
220 millió Ft
Részesedés bekerülési értéke
200 millió Ft
Goodwill
20 millió Ft
2. Piaci érték csökken, részesedés értékesítése 180 millió forintért Pénzeszköz Kivezetett részesedés
+ 180 millió Forint - 200 millió Forint
Árfolyamveszteség
- 20 millió Forint
Goodwill kivezetése
- 20 millió Forint
Eredmény Módosítás után
-200+180-20= -40, de csak 20m forint adóalap növelő 40 millió forint
4
Bejelentett immateriális jószág - Az adózó által előállított, jogdíjbevételre jogosító immateriális jószág is bejelentett immateriális jószágnak minősülhet. - Nem lehet bejelenteni azt a jogdíjbevételre jogosító immateriális jószágot, amelyre az adózó a megelőző adóévben a jogdíjbevételre jogosító immateriális jószág feltételes kedvezményét alkalmazta.
5
Nem realizált árfolyamváltozás: A nem realizált árfolyamkülönbözet hatása abban az adóévben keletkezik, amikor a hosszú lejáratú kötelezettségek kikerülnek a könyvekből. Csökkenti az eredményt: a fedezeti ügylettel nem fedezett, külföldi pénzértékre szóló hosszú lejáratú kötelezettség értékének csökkenéseként a mérlegfordulónapi értékeléskor a devizaárfolyam változása alapján kötelezettségenként elszámolt összeg (a kedvezmény alkalmazása esetén növeli a hosszú lejáratú kötelezettség értékének növekedéseként elszámolt összeg)
Növeli az eredményt: a kötelezettségnek a kötelezettségek közül történő kikerülésekor a megelőző adóévekben csökkentésként figyelembe vett összeg (csökkenti a hosszú lejáratú kötelezettség értékének növekedéseként elszámolt összeg
6
Példa 3 millió forint euró értékpapír, 8 millió euró hiteltartozás, utóbbi lejárata: 2014. július Millió forint
2011
2012
2013
2014
311,13
280
275
270
933
840
825
810
-
-93
-15
-15
2489
2240
2200
2160
Értékkülönbözet
-
249
40
40
A. E. Eredmény
-
156
25
25
Növelés
-
93
15
289
Csökkentés
-
249
40
-
Adóalap
-
0
0
314
Árfolyam Értékpapír Forint érték Értékkülönbözet Kötelezettség Forint érték
7
Alultőkésítés A kötelezettségek (követelések) adóévi napi átlagos állománya meghatározása során nem kell figyelembe venni az áruszállításból és a szolgáltatásnyújtásból származó kötelezettségek és követelések összegét.
8
Példa 2013. adóév 1. Kötelezettség napi átlagos állományi létszáma (kivéve szállítói tartozás)
30 000 000
2. Követelés napi átlagos állományi létszáma (kivéve vevő követelés)
15 000 000
3. „Nettó kötelezettség” (1-2)
15 000 000
4. Kamatráfordítás 5. Transzferár-kiigazítás
500 000 1 000 000
6. Kamat összesen (4+5)
1 500 000
7. Saját tőke adóévi napi átlagos állományának háromszorosa
12 000 000
8. Saját tőke háromszorosát meghaladó kötelezettség (3-5) 9. Saját tőke háromszorosát meghaladó kötelezettséggel arányos kamat (8/37=20%)*6
3 000 000 300 000
9
Jövedelem (nyereség) minimum A jövedelem (nyereség-) minimum meghatározása során az összes bevételt növeli a tagi kölcsönök napi átlagos állományának a megelőző adóév utolsó napján kimutatott tagi kölcsön összegét meghaladó részének 50 százaléka
10
Példa 1.
Összes bevétel (2.+3.+4.+5.)
1 200 000 Ft
2.
Értékesítés nettó árbevétele
1 000 000 Ft
3.
Egyéb bevételek
4.
Pénzügyi műveletek bevételei
5.
Rendkívüli bevételek
6.
Összes bevételt csökkentő tételek (7.+8.)
500 000 Ft
7.
Az eladott áruk beszerzési értéke és az eladott közvetített szolgáltatás értéke
500 000 Ft
8.
Egyéb csökkentő tételek
9.
Összes bevételt növelő tételek (15.+16.)
25 000 Ft
10.
Az adóévet megelőző adóév utolsó napján taggal szemben fennálló kötelezettségek (kivéve az áruszállításból és a szolgáltatásból származó kötelezettségek) összege
300 000 Ft
11.
Az adóévben a taggal szemben fennálló kötelezettségek (kivéve az áruszállításból és a szolgáltatásból származó kötelezettségek) napi átlagos állománya
350 000 Ft
12.
A taggal szembeni kötelezettségek (kivéve áruszállítás és szolgáltatás) állománynövekménye (11.-10.)
50 000 Ft
13.
A taggal szembeni kötelezettség állománynövekményének 50%-a (12.*0,5)
25 000 Ft
14.
Egyéb növelő tételek
15.
A jövedelem-(nyereség-)minimum alapja (1.-6.+9.)
725 000 Ft
16.
Jövedelem-(nyereség-)minimum (15.*0,02)
14 500 Ft
0 Ft 200 000 Ft 0 Ft
0 Ft
0 Ft
11
Kutatás – Fejlesztés
SZTNH Módszertani Útmutató Központi költségvetési szervként működő, valamint közvetlenül vagy közvetve többségi állami tulajdonban lévő gazdasági társaságként működő kutatóintézettel is lehet kutatás-fejlesztési megállapodást kötni.
12
Fejlesztési adókedvezmény
Szabad Vállalkozási Zóna Energiahatékonyságot szolgáló beruházás
Bejelentési kötelezettség a beruházás befejezését követő 90 napon belül
Környezetvédelmi bírság - kedvezmény 13
Elismert költség A kijelölt munkáltató által teljesített személyi jellegű ráfordítás, feltéve, ha a többi munkáltató megtéríti Áruminta Nem elismert költség A kisvállalati adó alanya részére juttatott ingyenes juttatás 14
Ellenőrzött külföldi társaság
Nulla vagy negatív eredmény és adóalap esetén a legkisebb kulcsnak kell elérni a 10 százalékot Nem az adózónak kell bizonyítania a tényleges tulajdonosi jogállás közvetett fennállását
15
Veszteségelhatárolás
A korábbi adóévek elhatárolt veszteségét az adózó legfeljebb az elhatárolt veszteség nélkül számított adóalap 50 százalékáig jogosult érvényesíteni a tárgyévben.
2012-re visszamenőlegesen alkalmazható: a csődeljárást vagy felszámolási eljárást lezáró egyezséget követően a tevékenységét tovább folytató adózó esetében a korábbi adóévek elhatárolt vesztesége legfeljebb a felhasználása (az adózás előtti eredmény csökkentéseként történő elszámolása) nélkül számított adóévi adóalap 50 százalékának az egyezségre tekintettel elengedett (rendkívüli bevételként elszámolt, időbelileg el nem határolt) kötelezettség felével növelt összegben vehető igénybe.
16
Veszteségelhatárolás - Átalakulás Átalakulás: A jogutód a jogelődnél keletkezett, fel nem használt elhatárolt veszteségnek vagyonmérleg szerinti részéből részesül Kedvezményezett eszközátruházás = átalakulás Az átalakulás egyes eseteit áttekintve a következőkre fontos felhívni a figyelmet:
Jogutódnak minősül szétválásnál (különváláskor és kiváláskor) a létrejövő új társaság (több társaság esetén valamennyi társaságot ideértve). Beolvadáskor és összeolvadáskor az átvevő társaság jogutódnak minősül. A gazdasági társaságokról szóló 2004. évi IV. törvény 85. § (1) bekezdése értelmében kiválás esetén a fennmaradó társaságot is jogutódnak kell tekinteni. A társasági adó törvény 5. § (5) bekezdése értelmében kiválással történő beolvadás esetén az átvevő társaságot kell jogutódnak tekinteni.
17
Veszteségelhatárolás - Átalakulás •
A jogutód társaság csak akkor jogosult az átalakulás útján átvett elhatárolt veszteség felhasználására (ideértve kiválás esetén a fennmaradó adózó vagyonmérleg szerinti részesedése alapján meghatározott elhatárolt veszteségét is), a) Tulajdonosi teszt: ha az átalakulás során benne – a Ptk. rendelkezéseinek megfelelő alkalmazásával meghatározott – közvetlen vagy közvetett többségi befolyást olyan tag, részvényes szerez (rendelkezik), amely vagy amelynek kapcsolt vállalkozása a jogelődben ilyen befolyással az átalakulás napját megelőző napon rendelkezett, és b) Tevékenységi teszt: ha a jogutód társaság az átalakulást követő két adóévben a jogelőd által folytatott legalább egy tevékenységből bevételt, árbevételt szerez. Nem kell e feltételt teljesíteni, ha az adózó az átalakulást követő két adóéven belül jogutód nélkül megszűnik, továbbá, ha a jogelőd tevékenysége kizárólag vagyonkezelésre irányult.
18
Tulajdonosi teszt: • •
Tag: természetes vagy jogi személy Részesedést szerez = részesedést megtart
•
Több jogelőd társaság (szétválás esetén több jogutód) esetében a feltételeket különkülön szükséges megvizsgálni. Ennek abból a szempontból van jelentősége, hogy csak azon jogelődnél keletkezett elhatárolt veszteség használható fel a jogutód által, amelyet az a jogelőd határolt el, amelynek a többségi befolyással rendelkező tagja (vagy kapcsolt vállalkozása) megszerezte a többségi befolyást a jogutódban.
•
Ha egy társaság a többségi tulajdonos anyavállalatába olvad be. Ebben az esetben az átvevő társaság, mint tag részesedést nem szerezhet. Az ilyen esetekben az átvevő társaság, mint jogutód társaság akkor jogosult a beolvadó társaság elhatárolt veszteségének felhasználására, ha benne többségi befolyással olyan tag rendelkezik, amely többségi befolyással rendelkezett az átvevő társaságban (és így közvetve a beolvadó jogelőd társaságban is) vagy benne olyan új tag szerzett többségi befolyást, amely kapcsolt vállalkozása volt az átvevőben többségi befolyással rendelkezőnek vagy az átvevőnek.
19
Tevékenységi teszt: •
A jogutód társaság az átalakulást követő két adóévben a jogelőd által folytatott legalább egy tevékenységből bevételt, árbevételt szerez.
•
A hangsúly a tevékenység folytatásának tényén van, nem pedig a tevékenység eredményességén. Összeolvadás esetén a tevékenység tesztet a jogelődök tekintetében külön-külön kell vizsgálni A jogutód, ha teljesíti a tevékenységi tesztet, akkor már az átalakulást követő első adóévben felhasználhatja a jogelőd elhatárolt veszteségét. Ha jogutód nélkül megszűnik, felhasználható az elhatárolt veszteség. A kizárólag vagyonkezelési tevékenységet folytató adózónak nem kell osztalékot kapnia.
• • • •
20
Cégfelvásárlás Az adózó nem jogosult az adóévben és az azt megelőző bármely adóévben keletkezett elhatárolt veszteség • felhasználására, ha benne olyan adózó szerez – a Ptk. rendelkezéseinek megfelelő alkalmazásával megállapított – közvetlen vagy közvetett többségi befolyást (ide nem értve az átalakulással történő részesedés szerzést), amely e befolyása megszerzését megelőző két adóévben (a jogelődje tagi, részvényesi jogviszonyát is figyelembe véve) nem állt folyamatosan az adózóval vagy jogelődjével kapcsolt vállalkozási viszonyban. Kivétel: ha a többségi befolyás megszerzését megelőzően az általa vagy a többségi befolyást megszerző társaság által • kibocsátott részvényeknek legalább egy részét a tőkepiacról szóló törvényben meghatározott szabályozott piacra már bevezették, vagy ha a társaság a tevékenységét a többségi befolyás megszerzését követő két adóévben tovább folytatja és • ba) annak természete jelentősen nem tér el a többségi befolyás megszerzését megelőzően végzett • tevékenységtől és bb) a tevékenységből mindkét adóévben bevételt, árbevételt szerez. •
21
Kisvállalati adó •
Munkahelyvédelmi akcióterv 7. pontja:
•
új adónem, mértéke 16 százalék
•
Kiváltja: a társasági adót, a szociális hozzájárulási adót és a szakképzési hozzájárulást
•
foglalkoztatottság növelése
•
beruházások ösztönzése
•
Jellemzői: – sajátos közgazdaságtani megközelítés – széles körben alkalmazható – pénzforgalmi szemlélet – választhatóság
22
Adóalanyi kör Mikro- és kisvállalkozások,ahol: létszám: max. 25 fő összes bevétel: max. 500 M forint mérlegfőösszeg: max. 500 M forint üzleti év: naptári év folyamatos működés A kapcsolt vállalkozások adatait az értékhatár szempontjából együttesen kell figyelembe venni
23
Adóalanyiság keletkezése • Választás bejelentése dec.1-jétől január 15-ig • bejelentés elektronikus úton • állami adóhatósághoz • a határidő jogvesztő • adótartozás kritérium (1 M forint) A bejelentés visszavonható: elektronikus úton január 15-éig
24
Adóalap I.
• +/- Pénzforgalmi szemléletű eredmény – pénzeszközváltozás – korrekciós tételek
• + Személyi jellegű kifizetések
25
Adóalap II. 1. Pénzmozgásokhoz kapcsolódó korrekciós tételek: hitel- és kölcsön felvétele, nyújtása, visszafizetése hitelviszonyt megtestesítő értékpapír kibocsátása tulajdoni részesedést jelentő befektetések elszámolásra kiadott előleg fizetése tőkebevonás, tőkekivonás osztalék, osztalékelőleg fizetése, stb. 2. Adóalap védelméhez kapcsolódó módosító tételek:
nem a vállalkozási tevékenység érdekében felmerülő pénzeszköz-kiadások, ráfordítások
3. Szokásos piaci ár elvének alkalmazása 4. Veszteségelhatárolás 26
1. Példa – Adóalap meghatározása a) Pénzforgalmi szemléletű eredmény [PSZE] b) Személyi jellegű kifizetések [SZJK] a) + b), de legalább b), ahol: PSZE = pénzeszközök tárgyévi korrigált* összege – pénzeszközök előző évi összege (–) a tárgyévben befolyt pénzeszköz (+) a tárgyévben teljesített pénzeszköz-kifizetés (+) nem a vállalkozás érdekében felmerült, a tárgyévben teljesített pénzeszköz-kifizetés (±) kapcsolttal kötött szerződés alapján szokásos piaci ártól eltérő áralkalmazás (±) az első adóévben a 20. § (13) szerinti tételek SZJK = azon személyi jellegű ráfordítások, amelyek a Tbj. szerint járulékalapot képeznek az adóévben(Tbj 4. § k) 1. és 2. pont • Szt. 79. § (1) 27
2. Példa – Hitel- és kölcsönügyletek elszámolása 1. Hitel/ kölcsön felvétele a pénzforgalmi szemléletű eredményt csökkenti 1 M Ft bankhitel → csökkentheti a pénzforgalmi szemléletű eredményét ↓ adóalap szempontjából semleges
2. A pénzforgalmi szemléletű eredményt növeli az adózónak nyújtott hitel/ kölcsön törlesztése esetén a hitel/ kölcsön felvételekor a pénzforgalmi szemléletű eredményt csökkentő tételként elszámolt összeg arányos része 1 M Ft hitel visszafizetése 10 év alatt egyenlő részletekben (évi 100.000 Ft + hitelkamat) Mivel az 1 M Ft pénzforgalmi szemléletű eredményt csökkentő tételként szerepelt ↓ 100.000 Ft a pénzforgalmi eredményt növeli (kifizetett kamat összege viszont megjelenik a pénzforgalmi szemléletű eredményben)
28
Adóelőleg • -
bevallás, fizetés: Havonta (20-áig) megelőző adóévi adófizetési kötelezettsége >1M Ft megelőző adóévi bevétele > 100 M Ft
• Negyedévente (20-áig) - megelőző adóévi adófizetési kötelezettsége ≤1M Ft - megelőző adóévi bevétele ≤ 100 M Ft adóelőleg alapja: • meghatározás egyszerűsített formája •
meghatározás „teljes körű” módja
•
negatív adóelőleg-alap görgetése 29
3. Példa – Adóelőleg összegének megállapítása Az adóelőleg összege (23. § (4) szerinti): a. Az Szt. szerinti pénzeszközök előleg-megállapítási időszakban realizált változása, b. Az előleg-megállapítási időszakban az adóalany által fizetendő, Tbj. szerint járulékalapot képező összes jövedelem, c. Az előleg-megállapítási időszakban e törvény szerint megfizetett adóelőleg, d. Az előleg-megállapítási időszakban kifizetett osztalék, osztalékelőleg együttes összegének a 16%-a DE legalább – minimum-előleg: Az előleg-megállapítási időszakban az adóalany által fizetendő, Tbj. szerint járulékalapot képező összes jövedelem 16%-a.
30
3. Példa – Adóelőleg összegének megállapítása
Pénzeszk. Pénzeszk. Pénzeszk. Bérjöved. Megfiz. Kifizetett Előlegalap Előleg előleg Osztalék 2013. I. név 2013. I. 2013. I. 2013.03.31. 2012.12.31 realizált név név . 2013. I. 2013. I. változása név név 20.000.000
28.000.000
- 8.000.000
1.000.000
0
2.000.000
1.000.000
160.000
Előlegalap számítása: [(20.000.000 – 28.000.000) - 8.000.000] + 1.000.000 + 0 + 2.000.000 = – 5.000.000, de a 2013. I. negyedévi előleg alap negatív (– 5.000.000), annak 16%-a is negatív, ezért legalább 1.000.000 x 16% = 160.000 a 2013. I. negyedévre fizetendő kiva-előleg. Ugyanakkor: 2013. II. negyedévben csökkenthető az előleg alap 6 millió forinttal.
31
Veszteségelhatárolás Veszteség = pénzforgalmi szemléletű eredmény negatív összege •
rendeltetésszerű joggyakorlás elve
•
keletkezés sorrendje
•
10 év alatt, egyenlő részletekben, társasági időszak vesztesége is!
•
következő évek pénzforgalmi szemléletű eredményét csökkenti
Különleges szabály: • adóévben beszerzett/ előállított korábban még használatba nem vett •
tárgyi eszköz/ szellemi termék/kísérleti fejlesztés aktivált értéke
•
teljes mértékben, időbeli korlát nélkül
•
a következő adóévek adóalapját akár nulla forintra csökkenti 32
Veszteségelhatárolás 2013. évi pénzeszköz
6.000.000
2013. évi kapott kölcsön
400.000
2012. évi pénzeszköz
8.000.000
2013. évi PSZE
-2.400.000
2013. évi SZJK
2.000.000
2013. évi adóalap
2.000.000
2013. évi kiva
320.000
2013. évi adókötelezettség: 320.000 (bevallása: 2014.05.31-éig) 2013. évi elhatárolt veszteség: 2.400.000 Adózó 2013-ban beruházott 7.000.000 értékben. Elhatárolt veszteség felhasználása: 10 év alatt egyenlő részletekben (240.000), vagy teljes egészében, ha új beruházás
•
Ha 2014-ben pozitív lesz a korrigált PSZE: 5.240.000 és mellette lesz 3.000.000 SZJK, akkor a 2014. évi adóalap 8.240.000 lenne, de 8.240.000 – 2.400.000 = 5.840.000 adóalap után fizetendő 934.400 kiva.
•
Ha 2014-ben pozitív lesz a korrigált PSZE: 1.240.000 és mellette lesz 3.000.000 SZJK, akkor a 2014. évi adóalap 4.240.000 lenne, de 4.240.000 – 2.400.000 = 1.840.000 adóalap után fizetendő 294.400 kiva.
33
Adóalanyiság megszűnése • • • • • • • •
Kijelentkezés: január 15-éig Megszűnés a törvényben meghatározott oknál fogva: beviteli értékhatár túllépése végelszámolás, felszámolás illetőség megváltozása átalakulás egyes mulasztási bírságok adószám felfüggesztése adótartozás ( > 1 M Ft) átlagos statisztikai létszám eléri az 50 főt
34
Átlépés a kiva hatálya alá •J
ogutód nélküli megszűnés szabályait kell alkalmazni:
•f
ejlesztési tartalék ogdíjbevételre jogosító immateriális jószág feltételes kedvezménye
•j
értékesítésének
•a
dókedvezmények
•n
em realizált árfolyamváltozás edvezményezett átalakulás, részesedéscsere, eszközátruházás, stb.
•k
kedvezményezett
35
Köszönöm a figyelmet!
36
