2013.05.16.
Társasági adó 2013.
Adóalanyok
• Kényszertörlési eljárás hatálya alatt állók • Nemzeti Eszközkezelı Zrt. • Kisvállalati adóalanyok
1
2013.05.16.
Fogalmakban történı módosítás • • • • •
Ellenırzött külföldi társaság Egyház Foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény Szabad vállalkozási zóna Látvány-csapatsport érdekében létrejött közhasznú alapítvány • Korábban munkanélkülinek minısülı személy
Adóalap-módosító tételek Jövedelem- (nyereség-) minimum meghatározása A jövedelem-(nyereség-)minimum meghatározása során az összes bevételt növeli a taggal szemben fennálló kötelezettség napi átlagos állományának az adóévet megelızı adóév utolsó napján a taggal szemben fennálló kötelezettségét meghaladó összegének (azaz a két adóévre vetített kötelezettség-állomány összege közötti különbözet) 50%-a.
2
2013.05.16.
Adóalap-módosító tételek • • • •
Bejelentett részesedés Bejelentett immateriális jószág Nem realizált árfolyam különbözet Kutatás-fejlesztési tevékenység kedvezménye” • Alultıkésítés
„háromszoros
Nem a vállalkozási tevékenység érdekében felmerülı egyes költségek, ráfordítások
Ingyenes juttatások – kivétel az áruminta
3
2013.05.16.
A vállalkozási tevékenység érdekében felmerülı egyes költségek, ráfordítások • Önkéntes jogviszonyban álló magánszemély részére juttatott személyi jellegő egyéb kifizetés • Több munkáltató által foglalkoztatott munkavállalóra tekintettel elszámolt személyi jellegő ráfordítás • Tartós adományozási szerzıdés
A foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató adóalapja A foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató jövedelem- és vagyonszerzésre irányuló vagy ezt eredményezı gazdasági tevékenységébıl nem minısül vállalkozási tevékenységnek az alapszabályban nevesített cél szerinti tevékenység, valamint a kizárólag a cél szerinti tevékenységet szolgáló immateriális javak, tárgyi eszközök, készletek eladásából származó ellenérték, bevétel, illetve a szabad pénzeszközök betétbe, értékpapírba való elhelyezése után a hitelintézettıl, az értékpapír kibocsátójától kapott kamatnak, illetve az állam által kibocsátott értékpapír hozamának olyan része, amelyet a cél szerinti tevékenység bevétele az összes bevételben képvisel, azzal, hogy a bevételt e kamat és hozam nélkül kell számításba venni.
4
2013.05.16.
Veszteségelhatárolás
• • • •
Kiválás Cégvásárlás Átalakulás Csıd- vagy felszámolási eljárás egyezsége
Fejlesztési adókedvezmény
2013. január 1-jétıl az adózó fejlesztési adókedvezmény igénybevételére jogosult a szabad vállalkozási zónák területén üzembe helyezett és üzemeltett jelenértéken legalább 100 millió forint értékő beruházásra, valamint a jelenértéken legalább 100 millió forint értékő – külön jogszabályban meghatározott tanúsítvány által igazolt módon – energiahatékonyságot szolgáló beruházásra tekintettel.
5
2013.05.16.
Bejelentés a beruházás befejezésérıl
Az adózó a beruházás üzembe helyezését követıen, 90 napon belül köteles bejelenteni az adópolitikáért felelıs miniszternek a beruházás befejezésének a napját. A bejelentés formája vonatkozásában a Tao-törvény külön rendelkezést nem tartalmaz.
Az adóhatóság évenkénti tájékoztatása
Az adópolitikáért felelıs miniszter évente tájékoztatja az állami adóhatóságot a fejlesztési adókedvezménnyel kapcsolatosan benyújtott bejelentésekre, kérelmekre és a beruházások befejezésére tekintettel.
6
2013.05.16.
Látvány-csapatsportok támogatásának adókedvezménye 2012. április 14-tıl a látvány-csapatsport támogatása keretében az adózó a látvány-csapatsport fejlesztése érdekében létrejött közhasznú alapítvány részére – az eddigiekben érvényesíthetı jogcímek mellett – a versenyeztetéssel összegfüggı költségek támogatására is támogatást nyújthat.
Köztartozás-mentesség
A látvány-csapatsportok adókedvezménybıl megvalósuló támogatás igénybevételére csak olyan adóalanyok jogosultak, amelyek köztartozásmentes adózónak minısülnek.
7
2013.05.16.
A támogatási igazolás kiállítása A támogatási igazolás a támogatás igénybevételére jogosult szervezettel kapcsolatban akkor is kiállítható, ha a támogatási igazolási kérelem benyújtásának idıpontjában a látványcsapatsportban mőködı hivatásos vagy amatır sportszervezet azért nem mőködik legalább két éve, mert például a támogatás igénybevételére jogosult, két éven belül létrehozott sportszervezet az indulási jogot a sportról szóló 2004. évi I. törvény 33. § (2) bekezdés c) pontja alapján megszerzı sportszervezetnek vagy a sportszervezet által erre a célra alapított sportvállalkozásnak minısül.
Kapcsolattartás elektronikus úton A Ket. elektronikus kapcsolattartásra vonatkozó rendelkezései alapján, elektronikus úton tart kapcsolatot a sportfejlesztési program jóváhagyását, valamint a támogatási igazolás kiállítását végzı szervezettel a támogatást igénybe vevı szervezet. Elsı alkalommal a 2013–2014-es támogatási idıszakra vonatkozóan benyújtott sportfejlesztési program jóváhagyására, valamint a támogatási igazolás kiállítására irányuló kérelmek benyújtásával összefüggésben alkalmazandó.
8
2013.05.16.
Speciális jóváhagyási eljárásrend értékhatára
A nagy értékő sportfejlesztési programok a sportpolitikáért felelıs miniszter és az adópolitikáért felelıs miniszter jóváhagyásának birtokában engedélyezhetık, e speciális jóváhagyási eljárásrend értékhatára 500 millió forintról 300 millió forintra csökkent sportágfejlesztési programonként.
Elıadó-mővészeti szervezetek támogatóinak járó adókedvezmény A támogatási programhoz kapcsolódó beszámolási követelmények teljesítése céljából a kultúráért felelıs miniszternek egy olyan rendelet kiadására ad felhatalmazást a törvény, amely a támogatás elszámolható költségeinek körét, a támogatás felhasználásáról készült beszámoló formai és tartalmi követelményeit, továbbá a beszámoló benyújtásával és elfogadásával kapcsolatos részletes szabályokat tartalmazza.
9
2013.05.16.
Más adónemekkel összefüggı módosítások Adóelıleg bevallása a kisvállalati adóalanyiság megszőnését követıen A Kiva. alanya a kisvállalati adó adóalanyisága megszőnését követı 60 napon belül köteles az esedékességi idıre esı összeg feltüntetésével a kisvállalati adó adóalanyisága megszőnését követı naptól az adóévet követı hatodik hónap utolsó napjáig számított idıszak valamennyi teljes naptári negyedévére társasági adóelıleget bevallani és egyenlı részletekben megfizetni a törvényben meghatározott határidıre.
Ingyenes juttatások a kisvállalati adóalany részére Nem a vállalkozási tevékenység érdekében felmerülı költségnek, ráfordításnak minısül a kisvállalati adó hatálya alá tartozó adózó részére visszafizetési kötelezettség nélkül adott támogatás, juttatás, véglegesen átadott pénzeszköz, a térítés nélkül átadott eszköz könyv szerinti értéke, az adózó által ellenérték nélkül átvállalt kötelezettségnek az adóévi adózás elıtti eredmény terhére elszámolt összege, az adóévben térítés nélkül nyújtott szolgáltatás bekerülési értéke, valamint e juttatásokkal kapcsolatban ráfordításként elszámolt általános forgalmi adó.
10
2013.05.16.
Bevallási garnitúra Alapbevallás továbbra is a 1229 nyomtatvány. Új elem: - egyrészt az éves innovációs járulékkötelezettség, másrészt az éves innovációs járulék és a 2012. üzleti évre megfizetett járulékelıleg különbözetének bevallása , - továbbá a kettıs könyvvitelt vezetı eltérı üzleti éves egészségügyi szolgáltató, illetve közhasznú nonprofit gazdasági társaság szakképzési hozzájárulás különbözetének bevallása.
Bevallási garnitúra
A 2013. évre az Eva tv., vagy a Kiva- és Kata tv. szerinti adózást elsı alkalommal választó adózók, a 2012. évi társasági adóról szóló elszámolását nem a 1229. számú nyomtatványon, hanem a 1271EVA bevalláson teljesíti. A Kata hatálya alá, 2013. tört adóévi társasági adójuk bevallására a 1371 számú nyomtatvány szolgál.
11
2013.05.16.
Bevallási garnitúra 1229 EUD nyomtatvány: A 2012. évben kezdıdı üzleti évi társasági adónak, a hitelintézeti járadéknak, az energiaellátók jövedelemadójának, az innovációs járuléknak, a hitelintézetek különadójának, valamint a szakképzési hozzájárulás különbözetének bevallása - az elıtársaságok, - a naptári évtıl eltérı üzleti évet választó adózók, valamint - a forintról devizára, devizáról forintra, devizáról más devizára áttérı adózók részére.
A bevallás benyújtásának határideje A Tao tv. hatálya alá tartozó egyszeres vagy kettıs könyvvitelt vezetı adózónak (ideértve a nonprofit szervezeteket is) adókötelezettségérıl a 1229. számú bevallást 2013. május 31-éig, illetve az Art. 6. számú melléklet 1. pontja alapján a naptári évtıl eltérı üzleti évet választó adózóknak az adóév utolsó napját követı ötödik hónap utolsó napjáig kell benyújtania az illetékes alsó fokú állami adóhatósághoz. Végelszámolás alatt álló adózóknak az Sztv.-ben foglaltak szerint a végelszámolás 12 hónaponként keletkezı üzleti éveirıl elkészített „29”-es számú bevallás benyújtási határideje a mérlegforduló-napot követı ötödik hónap utolsó napja.
12
2013.05.16.
A bevallást helyettesítı nyilatkozat A Tao-bevallás helyett 2013. február 25-éig – a 1201. számú nyomtatványon – nyilatkozatot tehet: alapítvány, közalapítvány, egyesület, köztestület, lakásszövetkezet, önkéntes kölcsönös biztosítópénztár, közhasznú szervezetként besorolt felsıoktatási intézmény, európai területi együttmőködési csoportosulás, a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény feltéve, hogy az adóévben vállalkozási tevékenységbıl (az önkéntes kölcsönös biztosító pénztár kiegészítı vállalkozási tevékenységbıl) származó bevételt nem ért el, vagy e tevékenységéhez kapcsolódóan költséget, ráfordítást nem számolt el.
A 1229-es bevallás szerkezeti és tartalmi változásai A bevallás szerkezetében alapvetı változások az elızı évhez képest nem történtek, a bekövetkezett változások a törvénymódosításokat tükrözik. Új blokként jelennek meg az éves innovációs járulékkötelezettség, az éves innovációs járulék és a 2012. üzleti évre megfizetett járulékelıleg különbözetének bevallására, továbbá a kettıs könyvvitelt vezetı eltérı üzleti éves egészségügyi szolgáltató, illetve közhasznú nonprofit gazdasági társaság szakképzési hozzájárulás különbözetének bevallására rendszeresített. A 1229-01-01 lap felépítésében is történt változás, törölték a külföldön fizetett társasági adónak megfelelı adó ráfordításként elszámolt összegének adózás elıtti eredményt növelı korrekciós tételét.
13
2013.05.16.
A 1229-es bevallás szerkezeti és tartalmi változásai Az adózás elıtti eredményt csökkentı, illetve növelı tételek feltüntetésére szolgáló táblák soraiban bevallandó adatok bıvültek. Az adókedvezmények feltüntetésére szolgáló nyomtatványban a társadalmi-gazdasági szempontból elmaradott térségben üzemeltetett legalább 3 milliárd forint értékő termék-elıállítást szolgáló beruházás alapján érvényesíthetı, illetve az 1996. december 31-ét követıen megkezdett, legalább 10 milliárd forint értékő, termék elıállítást szolgáló beruházás után járó adókedvezményeket utoljára a 2011. évi adóalap utáni adóból lehetett érvényesíteni, ezért a két jogcímet törölték.
A 1229-es bevallás szerkezeti és tartalmi változásai
Az önellenırzési melléklet sorainak száma változott: a lapon a két új sor az innovációs járulék változása, valamint a szakképzési hozzájárulás változása.
14
2013.05.16.
Kisvállalati adó
A kisvállalati adó célja Az új adónem a foglalkoztatottság növelését célozza. A kisvállalati adóalapot pénzforgalmi szemléletbıl kiindulva kell meghatározni. Az adó alapját alapvetıen az határozza meg, hogy a vállalkozás az adóévben mennyi „pénzt termelt”.
15
2013.05.16.
A kisvállalati adó célja Az adóalany adókötelezettsége a belföldrıl és külföldrıl származó jövedelemre egyaránt kiterjed, kivételt képez ez alól a külföldi vállalkozó nem a belföldi telephelyen végzett vállalkozási tevékenységbıl származó jövedelme, melyre az adókötelezettség nem terjed ki. Azok a vállalkozások is lehetnek kiva-alanyok, amelyek az adott adóévben újonnan alakulnak, azaz a kisvállalati adó évközi választása is megengedett.
Adóalanyiság • • • • • • • • • • • •
egyéni cég, közkereseti társaság, betéti társaság, korlátolt felelısségő társaság, zártkörően mőködı részvénytársaság, szövetkezet és a lakásszövetkezet, erdıbirtokossági társulat, végrehajtó iroda, ügyvédi iroda és a közjegyzıi iroda, szabadalmi ügyvivıi iroda, külföldi vállalkozó, belföldi üzletvezetési hellyel rendelkezı külföldi személy
16
2013.05.16.
Kisvállalati adó választásának feltétele • •
• • • •
átlagos statisztikai állományi létszáma az adóévet megelızı adóévben várhatóan nem haladja meg a 25 fıt; az adóévet megelızı adóévben elszámolandó bevétele várhatóan nem haladja meg az 500 millió forintot, 12 hónapnál rövidebb adóév esetén az 500 millió forint idıarányos részét; az adóévet megelızı két naptári évben adószámát az állami adóhatóság jogerısen nem törölte vagy függesztette fel; üzleti évének mérlegforduló napja december 31.; az adóévet megelızı adóévérıl készítendı beszámolójában a mérlegfıösszege várhatóan nem haladja meg az 500 millió forintot. a bejelentés napján az adózónak az állami adóhatóságnál nyilvántartott, végrehajtható adótartozása nem meghaladja az 1 millió forintot.
A létszámfeltétel A kisvállalati adóalanyiság elsı adóévét megelızı adóév viszonylatában kell vizsgálni, hogy az átlagos statisztikai létszám meghaladja-e a 25 fıt. Tekintettel arra, hogy az adózó a kisvállalati adó választására irányuló nyilatkozata megtételekor ezen adatokkal még nem fog rendelkezni, a létszámkritérium teljesítésérıl az ésszerően várható adatok alapján kell nyilatkozni. Kötelezı a KSH által meghatározott számítási mód alkalmazása.
17
2013.05.16.
A bevételi feltétel A Kiva választásának további feltétele, hogy az adóévet megelızı adóévben elszámolandó bevétel várhatóan nem haladja meg az 500 millió forintot, 12 hónapnál rövidebb adóév esetén az 500 millió forint idıarányos részét. • Bevételnek az értékesítés nettó árbevétele, az egyéb bevételek, a pénzügyi mőveletek bevételei és a rendkívüli bevételek összege, azaz az „összes bevétel” minısül. • A számviteli törvény hatálya alá nem tartozó egyszerősített vállalkozói adóalanyok esetében bevételként az egyszerősített vállalkozói adó alapját kell az értékhatár szempontjából figyelembe venni. Amennyiben a kisvállalati adóalanyiság elsı adóévét megelızı adóév 12 hónapnál rövidebb, az adatokat évesítve kell meghatározni.
A folyamatos mőködés feltétele Választási feltétel, hogy az adózó adószámát az adóévet megelızı két naptári évben az állami adóhatóság jogerısen nem törölte vagy függesztette fel. Nem feltétel viszont, hogy a Kiva adóalanyiságot választó adózónak már mőködnie kellene a megelızı két évben, tehát a kisvállalati adóalanyiságot újonnan alakuló adózók is választhatják. 2011. január 1-jétıl 2012. december 31-éig terjedı idıszakban kell azt vizsgálni, hogy az állami adóhatóság az adózó adószámát jogerısen felfüggesztette vagy törölte.
18
2013.05.16.
Az üzleti év feltétele
A kisvállalati adót alkalmazó adóalanyok esetében az üzleti évnek a naptári év felel meg. A törvényi kötelezıen elıírja, hogy a kisvállalati adóalanyiságot megelızı adóévben már december 31-ei mérlegfordulónappal kell rendelkezni.
A mérlegfıösszeg feltétel A Kiva abban az esetben választható, ha az adózó adóévet megelızı adóévérıl készítendı beszámolójában a mérlegfıösszege várhatóan nem haladja meg az 500 millió forintot. A beszámoló alatt a számvitelrıl szóló 2000. évi C. törvény, vagy a felhatalmazása alapján kiadott jogszabály szerinti beszámolót kell érteni, kivéve az összevont (konszolidált) éves beszámolót. Szintén az ésszerően várható adatok alapján tud a kisvállalati adóalanyiság választásáról nyilatkozni az adózó.
19
2013.05.16.
A mérlegfıösszeg feltétel Az áltagos statisztikai létszám és a bevételi értékhatárok szempontjából a kapcsolt vállalkozások átlagos statisztikai létszámát és bevételét együttesen (összeadva) kell figyelembe venni. Az adatokat az utolsó beszámolóval lezárt üzleti év adatai alapján kell vizsgálni. Ha az adózó a 2013-as adóévtıl az adókötelezettségét a Kiva szerint kívánja teljesíteni, a kapcsolt vállalkozások 2011-es adóévrıl készült beszámolójának adatait kell vizsgálni. Az összeszámítási szabály biztosítja, hogy a Kivát ne cégcsoportok, hanem ténylegesen kisvállalatok alkalmazzák.
Az adótartozás feltétele Választást kizáró feltétel, hogy az állami adóhatóság által nyilvántartott, végrehajtható adótartozása meghaladja az 1 millió forintot. - az esedékességkor meg nem fizetett adó és a jogosulatlanul igénybe vett költségvetési támogatás; - az adóhatóságnál nyilvántartott adótartozás összegét – nettó módon számítva – csökkenteni kell az ugyanazon adóhatóságnál nyilvántartott túlfizetés összegével az adóigazolás kiállítása iránti eljárásban, vagy ha jogszabály valamely, az adózó által érvényesíthetı kedvezmény igénybevételét adóhatóságnál nyilvántartott adótartozás hiányához köti. Ezt a kitételt a bejelentés napján kell vizsgálni, tehát ha addig rendezte a köztartozását az adózó, lehet Kiva alany.
20
2013.05.16.
Az adóalanyiság keletkezése, bejelentkezés
A kisvállalati adó szerinti adóalanyiság a választás állami adóhatósághoz történı bejelentését követı naptári év elsı napjával jön létre. A bejelentést legkorábban az adóévet megelızı év december 1-jétıl, legkésıbb az adóévet megelızı év december 20-ig lehet megtenni. A határidı jogvesztı, elmulasztása esetén igazolási kérelem elıterjesztésének nincs helye.
Az adóalanyiság keletkezése, bejelentkezés
A Kiva törvény rugalmas belépési feltételeket teremt. Ez alapján a Kiva adóalanyiság választására vonatkozó bejelentést az adózó az adóév január 15-ig az erre a célra rendszeresített nyomtatványon, elektronikus úton visszavonhatja. A bejelentés visszavonására irányuló nyilatkozat ugyanakkor szintén jogvesztı, így e határidı elmulasztása esetén igazolási kérelmet nem lehet elıterjeszteni.
21
2013.05.16.
A kisvállalati adó alapja A Kiva alapja az adózó pénzforgalmi szemlélető eredményének a személyi jellegő kifizetésekkel növelt összege. A kisvállalati adó alapja nem lehet kevesebb, mint a személyi jellegő kifizetések összege. A pénzforgalmi szemlélető eredmény fogalmát: a pénzeszközöknek a Számviteli törvény szerinti beszámolóban kimutatott tárgyévi összege, csökkentve a pénzeszközök tárgyévet megelızı évben kimutatott összegével. A pénzforgalmi szemlélető eredmény alatt nem csak a pénzeszközök változását kell érteni, hanem a pénzeszközök változásának a törvény szerinti tételekkel módosított összegét kell érteni.
A kisvállalati adó alapja A Kiva törvény rendelkezik a személyi jellegő kifizetések fogalmáról: személyi jellegő kifizetésnek azon személyi jellegő ráfordítás minısül, amely a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetésrıl szóló 1997. évi LXXX. törvény (a továbbiakban: Tbj.) szerint járulékalapot képez az adóalanyiság idıszaka alatt.
22
2013.05.16.
A kisvállalati adó alapja A Számviteli törvény 79. §-a szerint személyi jellegő ráfordítások az alkalmazottaknak munkabérként, a szövetkezet tagjainak munkadíjként elszámolt összeg, a természetes személy tulajdonos (tag) személyes közremőködése ellenértékeként kivett összeg, továbbá a személyi jellegő egyéb kifizetések, valamint a bérjárulékok. A személyi jellegő ráfordítások a Tbj. szerinti járulékalapnál szélesebb kört ölelnek át. A személyi jellegő ráfordítások nem teljes összegét kell az adóalap megállapítása során figyelembe venni, hanem csak azt, amely a Tbj. szerint járulékalapot képez.
A pénzforgalmi szemlélető eredményt módosító korrekciós tételek A vállalkozás vagyonát érintı pénzmozgásokhoz kapcsolódó módosító tételek: A vállalkozásba kívülrıl bevont pénzeszközök csökkentik az adóalapot (például hitelfelvétel, a tıkeemelés, az osztalék megszerzése), míg növelik a vállalkozáson kívülre helyezett pénzeszközök (például a hitel visszafizetése, a hitel nyújtása vagy a tıkeleszállítás). Ily módon a vállalkozásba visszaforgatott nyereség nem képez adóalapot az új adónem alkalmazásában.
23
2013.05.16.
A pénzforgalmi szemlélető eredményt módosító korrekciós tételek A nem a vállalkozási tevékenység érdekében felmerülı kiadások köre: A pénzforgalmi szemlélető eredményt attól függetlenül növelni kell, hogy a gazdasági esemény a pénzeszköz csökkenésével jár-e. A szokásos piaci ár meghatározásával összefüggı módosító tétel.
A pénzforgalmi szemlélető eredményt módosító korrekciós tételek Az elhatárolt veszteség felhasználásának kedvezménye. Egyéb, a kisvállalati adó választásához kapcsolódó átmeneti szabályok (például, a kisvállalati adóalanyiság elsı adóévét megelızı adóévet terhelı, de a kisvállalati adóalanyiság idıszakában kifizetett kiadás).
24
2013.05.16.
A vállalkozás vagyonát érintı pénzmozgásokhoz kapcsolódó módosító tételek A pénzforgalmi szemlélető eredményt csökkenti: • hitel vagy kölcsön felvétele, • az adózó által nyújtott hitel vagy kölcsön törlesztése, visszafizetése esetén a hitel vagy kölcsön nyújtásakor a pénzforgalmi szemlélető eredményt növelı tételként elszámolt összeg arányos része, • kötvény vagy hitelviszonyt megtestesítı értékpapír kibocsátása, • hitelviszonyt megtestesítı értékpapír beváltása, eladása, valamint tulajdoni részesedést jelentı befektetés eladása esetén a beváltott, eladott értékpapírok, befektetések vásárlásakor a pénzforgalmi szemlélető eredményt növelı tételként elszámolt összeg arányos része, • tıkebevonás (különösen jegyzett tıke emelése), • osztalék és osztalékelıleg megszerzése, • elszámolásra kiadott elıleg visszafizetése.
A vállalkozás vagyonát érintı pénzmozgásokhoz kapcsolódó módosító tételek A pénzforgalmi szemlélető eredményt növeli: • hitel vagy kölcsön nyújtása, • az adózónak nyújtott hitel vagy kölcsön törlesztése, visszafizetése esetén a hitel vagy kölcsön felvételekor a pénzforgalmi szemlélető eredményt csökkentı tételként elszámolt összeg arányos része, • saját kibocsátású kötvény vagy hitelviszonyt megtestesítı értékpapír beváltása, törlesztése esetén a beváltott, eladott értékpapírok kibocsátásakor a pénzforgalmi szemlélető eredményt csökkentı tételként elszámolt összeg arányos része, • hitelviszonyt megtestesítı értékpapír vagy tulajdoni részesedést jelentı befektetés vásárlása, • tıkekivonás (különösen jegyzett tıke leszállítása), • osztalék és osztalékelıleg fizetése, • elszámolásra kiadott elıleg kifizetése.
25
2013.05.16.
A nem a vállalkozási tevékenység érdekében felmerülı pénzeszköz-kiadások Növeli a pénzforgalmi szemlélető eredményt: • a végleges pénzeszközátadás, • az 50 ezer forintot meghaladó bekerülési értékő szolgáltatás igénybevétele, eszköz beszerzése, ha a körülmények (így különösen az adózó vállalkozási tevékenysége, árbevétele, a szolgáltatás jellege, a szolgáltatás ellenértéke) alapján egyértelmően megállapítható, hogy a szolgáltatás igénybevétele vagy az eszköz beszerzése ellentétes az ésszerő gazdálkodás követelményeivel, • a Tbj. rendelkezései szerinti megállapodás alapján egészségbiztosítási járulék megfizetése,
A nem a vállalkozási tevékenység érdekében felmerülı pénzeszköz-kiadások •
• •
•
az a kiadás, amely a Btk-ban meghatározott vesztegetés, befolyással üzérkedés, vesztegetés nemzetközi kapcsolatokban vagy befolyással üzérkedés nemzetközi kapcsolatokban bőncselekmény elkövetése érdekében vagy azzal összefüggésben merült fel, és az elkövetés tényét jogerıs bírósági ítélet megállapította, az ellenırzött külföldi társasággal szemben teljesített kifizetés, az adóalanyiság idıszakát megelızı idıszakra megállapított, az adóalanyiság idıszaka alatt teljesített adófizetési kötelezettség, továbbá az adóalanyiság idıszakában bármely idıszakra megállapított és megfizetett bírság, pótlék, valamint az e törvény alapján megfizetett adó és adóelıleg, tartozás térítés nélküli átvállalása,
26
2013.05.16.
A nem a vállalkozási tevékenység érdekében felmerülı pénzeszköz-kiadások •
a jegyzett tıke, a tıketartalék, az eredménytartalék és a lekötött tartalék napi átlagos állományának háromszorosát meghaladó, napi átlagos állományon meghatározott kötelezettségrészre jutó kamatkifizetés (ide nem értve a pénzügyi intézménnyel szemben fennálló kötelezettség alapján elszámolt kamatkifizetést), függetlenül attól, hogy azt az adóalany eszköz bekerülési értékének részeként számolja-e el, azzal, hogy e rendelkezés alkalmazásában kötelezettség a kapott kölcsön, a zárt körben forgalomba hozott hitelviszonyt megtestesítı értékpapír miatt fennálló tartozás és a váltótartozás (kivéve a szállítói tartozás kiegyenlítése miatt fennálló váltótartozást), valamint minden más, a mérlegben kimutatott kölcsönnek, hitelviszonyt megtestesítı értékpapírnak, illetve váltótartozásnak nem minısülı kötelezettség (alultıkésítés rejtett osztaléka).
Nem a vállalkozási tevékenység érdekében felmerülı ráfordítások A Kiva törvény szerint nem a vállalkozási tevékenység érdekében felmerült, vállalkozásból kivont vagyonnak minısül és a kisvállalati adó alapját növeli a következı ügyletekhez kapcsolódóan elszámolt ráfordítás: a) behajthatatlannak nem minısülı követelés elengedése, kivéve 1. ha a követelés elengedése magánszemély javára történik, vagy 2. ha az adózó olyan külföldi személlyel vagy magánszemélynek nem minısülı belföldi személlyel szemben fennálló követelését engedi el, amellyel kapcsolt vállalkozási viszonyban nem áll, b) a térítés nélküli eszközátadás,
27
2013.05.16.
Nem a vállalkozási tevékenység érdekében felmerülı ráfordítások c) a térítés nélkül nyújtott szolgáltatás, d) eszköz hiányának elszámolása, ha egyértelmően megállapítható, hogy a hiány (különös tekintettel az eszköz fizikai jellemzıire, értékére, a tárolás körülményeire) megfelelı gondosság mellett nem merült volna fel, vagy ha az adózó – az ésszerő gazdálkodás követelményeit figyelembe véve – nem tett meg mindent a hiányból eredı veszteség mérséklésére.
A szokásos piaci ár elvének alkalmazása Amennyiben az adózó kapcsolt vállalkozásával kötött szerzıdésében olyan ellenértéket határoz meg, amely nem felel meg a szokásos piaci árnak az adóalapot a szokásos piaci ár és az ügyleti érték különbségével úgy kell módosítani, hogy az olyan adóalapnak feleljen meg, mint ha független vállalkozással kötött volna szerzıdést. A szokásos piaci ár szerinti kiigazítást attól függetlenül kell elvégezni, hogy • az jár-e a kisvállalati adóalany pénzeszközeinek változásával, • az adott ügylettel kapcsolatban a törvény más módosító tételét is alkalmazni kell. A kiigazításnak ugyanakkor feltétele, hogy a szerzıdés alapján az adóévben teljesítés is történjen.
28
2013.05.16.
Veszteségelhatárolás A Kiva alanya a pénzforgalmi szemlélető negatív eredményét (veszteségét) figyelembe veheti csökkentı tételként a következı adóévek pénzforgalmi szemlélető eredményének meghatározása során. Feltétele, hogy az elhatárolt veszteség a rendeltetésszerő joggyakorlás elvének betartásával keletkezett. Az elhatárolt veszteség összegét, azaz a negatív pénzforgalmi eredményt (amely a módosító tételekkel korrigált összeget jelenti) a kisvállalati adó alanya 10 év alatt, egyenlı részletekben használhatja fel a következı adóévekben.
Veszteségelhatárolás Beruházási kedvezményként fogalmazza meg a Kiva törvény, hogy az elhatárolt veszteség összegébıl az adóévben beszerzett, elıállított, korábban még használatba nem vett tárgyi eszközök, szellemi termékek, kísérleti fejlesztés aktivált értékével megegyezı összeggel az adózó döntése szerint teljes mértékben, idıbeli korlátozás nélkül csökkentheti a következı adóévek adóalapját. Az új beruházásnak megfelelı elhatárolt veszteséggel a következı években akár teljes mértékben lecsökkenthetı az adóalap, azaz ez esetben nem érvényesül az a szabály, hogy az adóalap legalább a Tbj. szerinti járulékalapnak felel meg. Az elhatárolt veszteségeket keletkezésük sorrendjének megfelelıen kell felhasználni.
29
2013.05.16.
A Kiva választásához kapcsolódó átmeneti szabályok
A pénzforgalmi szemlélető eredmény meghatározása során figyelmen kívül kell hagyni az olyan bevételt és kiadást, amelynek teljesítési idıpontja a kisvállalati adóalanyiság idıszakát megelızi, de tényleges realizálására a Kiva adóalanyiság idıszakában kerül sor.
A kisvállalati adóelıleg bevallása A Kiva adóalany adóelıleg bevallásra és fizetésre kötelezett, amelynek gyakorisága – fıszabály szerint – a megelızı adóév kisvállalati adó összegétıl függ: • Amennyiben a Kiva adóalany kisvállalati adófizetési kötelezettsége az adóévet megelızı adóévben az 1millió forintot elérte, az adóelıleg kötelezettségének havonta, a tárgyhónapot követı hónap 12-éig tesz eleget. Az elsı adóévében a Kiva alanya abban az esetben kötelezett havi adóelıleg-bevallásra, ha az adóévet megelızı adóévben a bevétele meghaladta a 100 millió forintot.
30
2013.05.16.
A kisvállalati adóelıleg bevallása • Amennyiben a kisvállalati adóalany adófizetési kötelezettsége az adóévet megelızı adóévben az 1 millió forintot nem haladta meg, az adóelıleg kötelezettségének negyedévente, a tárgynegyedévet követı hónap 12-éig tesz eleget. A kisvállalati adóalanyiság elsı adóévében a kisvállalati adó alanya abban az esetben kötelezett negyedéves adóelılegbevallásra, ha az adóévet megelızı adóévben a bevétele nem haladta meg a 100 millió forintot.
A kisvállalati adóelıleg alapja A Kisvállalati adóról szóló törvény szerint a kisvállalati adóelıleg összege: a) a számviteli törvény szerinti pénzeszközöknek az adóelılegmegállapítási idıszakban realizált változása, b) az adóelıleg-megállapítási idıszakban az adóalany által fizetendı, Tbj. szerint járulékalapot képezı összes jövedelem, c) az adóelıleg-megállapítási idıszakban e törvény szerint megfizetett adóelıleg, d) az adóelıleg-megállapítási idıszakban kifizetett osztalék, osztalékelıleg együttes összegének a 16 százaléka.
31
2013.05.16.
A kisvállalati adóelıleg alapja
A Kisvállalati adóról szóló törvény értelmében az adóelıleg összege nem lehet kevesebb, mint az adóelıleg-megállapítási idıszakban az adóalany által fizetendı, Tbj. szerint járulékalapot képezı összes jövedelem 16 százaléka.
A kisvállalati adóelıleg-alap meghatározásának egyszerősített formája Amennyiben a kisvállalati adó alanya a 2013-as adóévben negyedévente köteles eleget tenni elılegfizetési kötelezettségének, pénzeszközváltozásnak •
•
az elsı negyedévben a 2013. március 31-én kimutatott pénzeszközállománynak a 2012. december 31-én (a beszámolóban) kimutatott pénzeszközállományhoz viszonyított növekménye vagy csökkenése, a második negyedévben a 2013. június 30-án kimutatott pénzeszközállománynak a 2013. március 31-én kimutatott pénzeszközállományhoz viszonyított növekménye vagy csökkenése,
32
2013.05.16.
A kisvállalati adóelıleg-alap meghatározásának egyszerősített formája • a harmadik negyedévben a 2013. szeptember 30-án kimutatott pénzeszközállománynak a 2013. június 30-án kimutatott pénzeszközállományhoz viszonyított növekménye vagy csökkenése, • a negyedik negyedévben a 2013. december 31-én kimutatott pénzeszközállománynak a 2013. szeptember 30án kimutatott pénzeszközállományhoz viszonyított növekménye vagy csökkenése minısül.
A kisvállalati adóelıleg-alap meghatározásának teljes körő módja Az adóelıleg-megállapítási szabályok egyszerősített meghatározási módja arra az eredményre vezethet, hogy a kisvállalati adó alanya az elıleget „túlfizeti”. Ebben az esetben a kisadózó választása alapján, az adóelıleg alapjának megállapítása során alkalmazhatja azokat az adóalap módosító tételeket, amelyeket egyébként az adóalap megállapítása során alkalmaznia kell. A Kiva adóalany a teljes körő adóelıleg-megállapítási szabályok választása esetén a választásához a teljes adóévben kötve van, és nincs lehetısége arra, hogy a módosító tételek alkalmazásától eltérjen.
33
2013.05.16.
A negatív adóelıleg-alap görgetése A Kiva alanya az adóelıleg-megállapítási idıszak negatív elılegalapját a következı adóelıleg-megállapítási idıszakban csökkentı tételként figyelembe veheti. A negatív összeg kedvezmény nem azonos a veszteségelhatárolás felhasználásával. Azaz, az adóelılegmegállapítási idıszakban keletkezı veszteségeket csak az adóévben lehet felhasználni, és az a következı adóév adókötelezettségét nem érintheti.
A kisvállalati adó mértéke, bevallása A kisvállalati adó mértéke az adó alapjának a 16 százaléka.
A kisvállalati adó alanya mentesül: • a társasági adó, • a szociális hozzájárulási adó és • a szakképzési hozzájárulás bevallása és megfizetése alól.
34
2013.05.16.
A kisvállalati adó mértéke, bevallása Az adóalany a kisvállalati adó alapját és az adót adóévenként megállapítja, és az adóévet követı év május 31-ig bevallja. Ha az adóalanyiság év közben szőnt meg, a bevallást az adóalanyiság megszőnésének hónapját követı ötödik hónap utolsó napjáig kell benyújtani. Ha az adóévben már megfizetett adóelılegek összege meghaladja az adóévre megállapított adó összegét, a különbözetet a kisvállalati adóalany a bevallásában, a bevallás beérkezésének napjától, de legkorábban a bevallás benyújtására elıírt határidı napjától jogosult visszaigényelni.
Az adóalanyiság megszőnése Kijelentkezés A Kiva adóalanyiság azon adóév utolsó napjáig áll fenn, amely adóévben a kisvállalati adóalany az erre a célra rendszeresített nyomtatványon, elektronikus úton bejelenti az állami adóhatósághoz, hogy adókötelezettségeit nem e törvény szabályai szerint teljesíti. Év közben nem lehet kijelentkezni a Kiva hatálya alól. A kijelentkezésre vonatkozó nyilatkozatot legkorábban az adóév december 1-jétıl, legkésıbb az adóév december 20-áig lehet megtenni. A határidı elmulasztása esetén igazolási kérelem elıterjesztésének nincs helye. A nyilatkozat nem visszavonható.
35
2013.05.16.
Az adóalanyiság megszőnése A törvényben meghatározott oknál fogva A kisvállalati adóalanyiság megszőnik: a) az adóalanyiság választására jogosító bevételi értékhatár meghaladásának hónapját megelızı hónap utolsó napjával; b) a végelszámolás, a felszámolás kezdı idıpontját megelızı nappal; c) ha az adóalany végelszámolási vagy felszámolási eljárás nélkül szőnik, meg, a megszőnés napjával;
Az adóalanyiság megszőnése d) az adóhatósági határozat jogerıre emelkedésének napját megelızı hónap utolsó napjával, ha az adóalany terhére az adó- vagy vámhatóság számla- vagy nyugtaadási kötelezettség elmulasztásáért, be nem jelentett alkalmazott foglalkoztatásáért vagy igazolatlan eredető áru forgalmazásáért jogerısen mulasztási bírságot, jövedéki bírságot állapított meg; e) az adóalany adószámának alkalmazását felfüggesztı határozat jogerıre emelkedésének hónapját megelızı hónap utolsó napjával;
36
2013.05.16.
Az adóalanyiság megszőnése
f) a naptári negyedév utolsó napjával, ha az adóalany az állami adóhatóságnál nyilvántartott, végrehajtható adótartozása a naptári negyedév utolsó napján meghaladja az 1 millió forintot; g) a létszámváltozás hónapjának utolsó napjával, ha a létszámnövekedés miatt az adóalany foglalkoztatottainak átlagos statisztikai állományi létszáma meghaladta az 50 fıt.
A társaságiadó-alanyok átlépése a Kiva törvény hatálya alá A társasági adó alanya a kisvállalati adó választása esetén a Tao. törvénynek a jogutód nélküli megszőnésre vonatkozó rendelkezéseit alkalmazza a Kiva törvény elıírásainak figyelembe vételével. A bejelentés adóévére vonatkozó társasági adóbevallásban adóelıleget már nem kell bevallani és a bejelentést követı adóévre társasági adóelıleget nem kell fizetni.
37
2013.05.16.
Fejlesztési tartalék
A kisvállalati adóalany választása szerint nem köteles elszámolni a fejlesztési tartalék fel nem használt részével, ha a kisvállalati adóalanyisága idıszaka alatt a Tao. törvény rendelkezéseinek megfelelı alkalmazásával nem terhelné az adózás elıtti eredmény növelésének, illetve az adó megfizetésének kötelezettsége.
Jogdíjbevételre jogosító immateriális jószág értékesítésének feltételes kedvezménye A jogutód nélküli megszőnés adóévében a társasági adó alanya nem csökkentheti az adózás elıtti eredményét a jogdíjbevételre jogosító immateriális jószág értékesítésébıl, nem pénzbeli vagyoni hozzájárulásként történı kivezetésébıl származó eredménynek az eredménytartalékból az adóévben lekötött tartalékba átvezetett összegével. Hasonlóan a fejlesztési tartalékhoz, nem köteles választása szerint visszafizetni, ha a feltételek teljesülését igazolni tudja.
38
2013.05.16.
Értékcsökkenési leírás A jogutód nélküli megszőnés adóévében a társasági adó alanyának az adózás elıtti eredményt a) növelnie kell azzal az összeggel, amellyel az együttes könyv szerinti érték az együttes számított nyilvántartási értéket meghaladja, b) csökkentheti azzal az összeggel, amellyel az immateriális javak és a tárgyi eszközök együttes számított nyilvántartási értéke meghaladja együttes könyv szerinti értéküket. A kisvállalati adóalanyiság választása esetén a társasági adóalanynak az értékcsökkenési leírás különbözetével el kell számolnia, mentesülésre nincs lehetıség.
Kedvezményezett átalakulás
A kisvállalati adóalanyiság választása esetén a társasági adó alanyának a kedvezményezett átalakulás halasztott kedvezményével el kell számolnia, mentesülésre nincs lehetıség.
39
2013.05.16.
Kedvezményezett részesedéscsere
A kisvállalati adóalanyiság választása esetén a társasági adó alanyának a kedvezményezett részesedéscsere halasztott kedvezményével el kell számolnia, mentesülésre nincs lehetıség.
Tartós adományozás
A kisvállalati adóalanyiság választása esetén a társasági adó alanyának a tartós adományozás kedvezményével el kell számolnia, mentesülésre nincs lehetıség.
40
2013.05.16.
Kisvállalkozási kedvezmény
A kisvállalati adóalany választása szerint ugyanakkor nem köteles elszámolni a kisvállalkozási kedvezménnyel, ha a kisvállalati adóalanyisága idıszaka alatt a Tao. törvény rendelkezéseinek megfelelı alkalmazásával nem terhelné az adózás elıtti eredmény növelésének kötelezettsége.
A foglalkoztatottság növelésének kedvezménye A kisvállalati adóalanyiságot választó adózó a társasági adóalanyiságának jogutód nélküli megszőnése okán nem keletkezik adófizetési kötelezettsége, ha a Tao. törvény rendelkezéseinek megfelelı alkalmazásával nem terhelné az adózás elıtti eredmény növelésének, illetve az adó megfizetésének kötelezettsége. Az az adózó, aki él ezzel a lehetıséggel, de a feltételeknek utóbb nem felel meg, a társasági adót az adókötelezettség keletkezését kiváltó esemény évérıl benyújtott bevallásában vallja be.
41
2013.05.16.
Nem realizált árfolyamnyereség
A jogutód nélküli megszőnés adóévében – függetlenül attól, hogy az adózó a kisvállalati adóalanyiságot választja – az adózás elıtti eredményt növeli a nem realizált árfolyamnyereség átmeneti kedvezményét megszüntetı növelı tétel, és csökkenti a nem realizált árfolyamvereségre tekintettel figyelembe vett növelı tétel.
Kedvezményezett átalakulást vagy kedvezményezett eszközátruházást követı megszőnés Az adózás elıtti eredményt módosítja az átvevı társaságnál a vállalt kötelezettség azon része, amelyet az adózás elıtti eredménynél még nem vett figyelembe. A kisvállalati adóalanyiság választása esetén a különbözettel el kell számolnia, mentesülésre nincs lehetıség.
42
2013.05.16.
Szokásos piaci ár
A Tao-törvény 18. §-a alapján az adózás elıtti eredményt akkor kell módosítani, ha a felek által alkalmazott ellenérték következtében az adózó adózás elıtti eredmény eltér attól az adózás elıtti eredménytıl, amely a szokásos piaci ár mellett lett volna.
Egyéni cég A kisvállalati adóalanyiságot választó adózó a társasági adó alanyiságának jogutód nélküli megszőnése okán nem keletkezik adófizetési kötelezettsége, ha a Tao. törvény rendelkezéseinek megfelelı alkalmazásával nem terhelné az adózás elıtti eredmény növelésének, illetve az adó megfizetésének kötelezettsége. Az az adózó, aki él ezzel a lehetıséggel, de a feltételeknek utóbb nem felel meg, a társasági adót az adókötelezettség keletkezését kiváltó esemény évérıl benyújtott bevallásában vallja be.
43
2013.05.16.
Kis- és középvállalkozások adókedvezménye Amennyiben a társasági adó alanyiságának idıszaka alatt érvényesített kkv. adókedvezményt a feltételek nem teljesítése miatt a kisvállalati adóalanyiságot választó adózó késedelmi pótlékkal növelten köteles visszafizetni, a kisvállalati adó alanya a visszafizetendı társaságiadókedvezményt az adókötelezettség keletkezését kiváltó esemény évérıl benyújtott bevallásában vallja be.
Társaságiadó-szabályok a kisvállalati adóalanyiság megszőnése esetére A kisvállalati adó alanya az adóalanyiság megszőnése után adókötelezettségét a Tao. törvény rendelkezései szerint teljesíti. A kisvállalati adóalanyiság idıszaka alatt megszerzett immateriális jószág, tárgyi eszköz alapján az adózó az adóalanyiság megszőnése után a társasági adó alapjánál értékcsökkenési leírást nem érvényesíthet.
44
2013.05.16.
Társaságiadó-szabályok a kisvállalati adóalanyiság megszőnése esetére A Kisvállalati adóról szóló törvény rögzíti, hogy a társasági adó szempontjából költségként, ráfordításként elszámoltnak kell tekinteni a Kiva alanyiság idıszaka elıtt megszerzett immateriális jószág, tárgyi eszköz értékcsökkenési leírásának Tao. törvény szerint meghatározott idıarányos részét is. A Kiva alanyiságot megelızı idıszakból fennmaradt elhatárolt veszteségbıl a kisvállalati adóalanyiság minden adóévében 20-20 százalékot elszámoltnak kell tekintetni. Továbbá, a kisvállalati adóalanyiság idıszakában lezárt adóévet figyelembe kell venni az olyan adókedvezmény esetében, amelyet az adózó a Tao. törvény rendelkezései szerint meghatározott számú adóévben vehet igénybe.
2012. év végi módosítások • Az elhatárolt veszteség elszámolható a KIVA adóalap terhére az adóalanyiság alatt. • Abban az esetben, amennyiben a KIVA alanya társasági formát vált az adóalanyisága alatt, az adóalanyiságát továbbra is fenntarthatja. • A KIVA adóalanyiság elıtt beszerzett immateriális javak és tárgyi eszközök számított nyilvántartási értékét 10 év alatt egyenlı részletben le lehet írni a KIVA adóalapból.
45
2013.05.16.
2012. év végi módosítások • A 25 év alatti pályakezdık, a tartós munkanélküliség után munkába állók, a GYED, GYES, valamint a gyermeknevelési támogatás folyósítását követıen foglalkoztatott munkavállalók után a KIVA adóalapja a foglakoztatás elsı két évében a kedvezményezett munkabérek havi összegével, de legfeljebb 100 000 forinttal csökkenthetı. • Fejlesztési tartalékból beszerzett eszközök értékcsökkenésének problematikája.
Egyéb adókötelezettségek a Kiva hatálya alá tartozók részére
46
2013.05.16.
A kisvállalati adó alanya számára az alábbi közterheket nem mentesíti az adózók kötelezettsége alól a Kiva törvény: • • • • •
a helyi iparőzési adó, az építményadó, a telekadó, a gépjármőadó, a cégautóadó.
Helyi iparőzési adó A kisvállalati adó alanya az iparőzési adó alapját megállapíthatja: • az általános szabályok szerint, • a nettó árbevétel 80 százalékában, • a kisvállalati adó alapjának 20 százalékkal növelt összegében.
47
2013.05.16.
Az adó alapjának általános szabályai állandó jellegő iparőzési tevékenység esetén Az adó alapja a nettó árbevétel csökkentve az eladott áruk beszerzési értékével, az anyagköltséggel, a közvetített szolgáltatások értékével, az alvállalkozói teljesítések értékével, az alkalmazott kutatás, kísérleti fejlesztés adóévben elszámolt közvetlen költségével. A kisvállalati adó alanya esetén az egyes adóalap-elemek (a nettó árbevétel és a csökkentı tételek) összegei a Számviteli törvény alapján vezetett nyilvántartásokból kimutathatók.
Az ideiglenes jellegő iparőzési tevékenység adóalap meghatározása
Az ideiglenes jellegő iparőzési tevékenység után fizetendı adó alapja a tevékenység végzésének naptári napjai képezik.
48
2013.05.16.
Önkormányzati kedvezmény A Htv. lehetıséget ad az önkormányzatoknak arra, hogy az iparőzési adóban kedvezményt, vagy akár teljes mentességben részesítsék azon vállalkozókat, akik vállalkozási szintő adóalapja a 2,5 millió forintot az adóévben nem haladta meg. Ezek az önkormányzati kedvezmények a kisvállalati adó alanya számára is biztosítottak.
Egyszerősített adóalap-megállapítás a kisvállalati adó hatálya alá tartozó adóalany részére A kisvállalati adó alanya – az általános iparőzési adóalap megállapítási szabályok alkalmazása mellett, hasonlóan a kisadózók tételes adójának alanyához az iparőzési adó alapját megállapíthatja a nettó árbevétel 80 százalékában és a kisvállalati adóalap 1,2 szeresében is. Az egyszerősítés kifejezetten csak a vállalkozási szintő adóalap megállapítására vonatkozik. Amennyiben a kisvállalati adó alanya székhelyén kívül legalább egy településen telephelyet tart fenn, akkor terheli a Htv. szerinti adóalap-megosztás kötelezettsége.
49
2013.05.16.
Ellentétben a kisadózók tételes adójának alanyával, fennáll az adóelıleg-bevallás és adóelıleg-fizetés kötelezettsége, valamint az adóbevallás kötelezettsége is. A kisvállalati adó alanyát ezért valamennyi egyéb, a helyi iparőzési adóval összefüggı kötelezettség terheli.
Egyszerősített adóalap-megállapítás a nettó bevétel 80 százalékában A nettó árbevétel 80 százalékában való egyszerősített adóalapmegállapítási mód akkor alkalmazható, ha a kisvállalati adó alanyának nettó árbevétele az adóévet megelızı évben, illetve a tevékenységét adóévben megkezdı esetén az adóévben várhatóan nem haladja meg a 8 millió forintot. 12 hónapnál rövidebb (megelızı) adóév esetén a 8 millió forintos értékhatárt idıarányosan kell tekinteni. Az adóalap meghatározása a kisvállalati adó alanyánál úgy történik, hogy a Számviteli törvény alapján vezetett nyilvántartásai alapján meg kell állapítania a nettó árbevétel összegét, majd az így elıálló számadatot 0,8cal kell megszoroznia. (A lakásszövetkezetnek, a külföldi székhelyő vállalkozás magyarországi fióktelepének külön rendelkezés szerint kell megállapítani a nettó árbevételét.)
50
2013.05.16.
A Htv. lehetıség biztosít arra is, hogy a kisvállalati adó alanya az iparőzési adó alapját megállapíthassa a kisvállalati adó alapjának 20 százalékkal növelt összegében is. Az adóalap számítása során a kisvállalati adó alanyának feladata, hogy a kisvállalati adó alapját (a pénzforgalmi eredmény és a Tbj. szerinti járulékalapot képezı jövedelem) 1,2-vel felszorozza.
A kisadózó vállalkozás mindkét döntése adóévre választható, a döntésrıl szóló bejelentést legkésıbb az adóévrıl szóló bevallás benyújtásának határnapjáig, azaz az adóévet követı év május 31-éig kell megtenni.
51
2013.05.16.
Kiva év közi megszőnése esetén Ha a kisvállalati adó alanyának adóalanyisága év közben szőnik meg, akkor a kisvállalati adóban fennálló adóalanyiság idıtartamára az iparőzési adó alapját az egyszerősített módon kell megállapítani. A naptári év hátralévı részére pedig vagy az általános szabályok szerint vagy a nettó árbevétel 80 százalékában állapítja meg az adó alapját, ez utóbbi esetén feltéve, hogy az adóévet megelızı év nettó árbevétele – 12 hónapnál rövidebb elızı adóév esetén idıarányosan számított nettó árbevétele – nem haladta meg a 8 millió forintot.
A kisvállalati adóalanyiság megszőnése esetén a tört adóévrıl szóló bevallást a kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról szóló törvényben meghatározott idıpontig, azaz a kisvállalati adóalanyiság megszőnésének hónapját követı ötödik hónap utolsó napjáig kell benyújtani. A bevallás-benyújtásával egyidejőleg az adóévre már megfizetett elıleg és a tényleges fizetendı adó összegének különbözetét a vállalkozónak meg kell fizetnie, illetve a többlet-adóelıleget ekkortól igényelheti vissza.
52
2013.05.16.
Építményadóval, telekadóval, gépjármőadóval, valamint cégautóadóval kapcsolatos kötelezettségek A kisvállalati adó alanyának azonos feltételek szerint kell teljesítenie az építményadó-, a telekadó-, a gépjármőadó- és a cégautóadó-kötelezettségét. Ezen adónemekben eltérı, kedvezményes szabályok nem vonatkoznak rájuk.
KATA
53
2013.05.16.
Az adó alanya A kisadózó vállalkozások tételes adóját az egyéni vállalkozók, az egyéni cégek és a kizárólag magánszemély taggal rendelkezı bt.-k és kkt.-k választhatják.
Bejelentkezés szabályai - elektronikus úton, formanyomtatványon - év közben bármikor - bejelentkezéskor legalább egy kisadózót be kell jelenteni - újonnan alakulóknál az adóhatósághoz történı bejelentkezéskor - az adóhatóság nem hoz határozatot, csak tájékoztatót küld
54
2013.05.16.
Bejelentkezést kizáró ok Nem választhatja a tételes adót az a vállalkozás: - amelynek adószámát az adóhatóság az új adónem választását megelızı két éven belül törölte, vagy ezen idıszakban a vállalkozás adószáma fel volt függesztve, valamint - a biztosítási, pénzügyi ügynöki tevékenységet végzı vagy az ingatlan-bérbeadást folytató vállalkozás sem (ha ezen tevékenységükbıl árbevétel származik).
Az adóalanyiság megszőnése a) b)
saját elhatározásból a bejelentés hónapjának utolsó napjával, a vállalkozási forma megváltozása esetén a változás bekövetkezését megelızı nappal, c) a kisadózó egyéni vállalkozói jogállásának megszőnése napjával; d) a kisadózó vállalkozásnak minısülı egyéni cég, betéti társaság vagy közkereseti társaság jogutód nélküli megszőnésének napjával; e) a gazdasági társaság bejelentett kisadózó tagjának halálát követı nappal, ha a kisadózó vállalkozás tevékenységében más bejelentett kisadózó nem mőködik közre, és 90 napon belül más kisadózó nem kerül bejelentésre;
55
2013.05.16.
Az adóalanyiság megszőnése j) ha a kisadózó vállalkozás állami adóhatóságnál nyilvántartott, végrehajtható adótartozása a naptári negyedév utolsó napján meghaladja a 100 ezer forintot; k) a végelszámolás, a felszámolás, a kényszertörlési eljárás kezdı idıpontját megelızı nappal; l) a kizáró tevékenység folytatása esetén a tevékenység megkezdését megelızı nappal; m)az átalakulást megelızı nappal, ha az átalakulás következtében a vállalkozás nem felel meg az adóalanyiság feltételeinek.
„Szankció”
Ha a KATA hatálya alá tartozó vállalkozás adóalanyisága megszőnik, akkor 24 hónapig újra nem válhat adóalannyá. Lényeges, hogy ez a tilalom 24 hónapra – és nem két adóévre – vonatkozik.
56
2013.05.16.
A kisadózó vállalkozás bevétele A kisadózó vállalkozás bevételét képezi bármely jogcímen és bármely formában mástól megszerzett minden vagyoni érték (például a pénz, a dolog, az igénybe vett szolgáltatás, a jog, az elengedett követelés és az átvállalt tartozás), ha annak megszerzése a vállalkozási tevékenységével összefüggésben történik. A bevétel részét képezi a tevékenység végzéséhez kapott támogatás és a külföldön is adóköteles bevétel is.
A kisadózó vállalkozás bevétele Bevétel szempontjából a 6 millió forint értékhatárnak van jelentıs súlya, mert a e feletti bevétel 40%-os különadóval adózik. A bevételi értékhatár túllépése esetén azonban a vállalkozó nem kerül ki a KATA hatálya alól.
57
2013.05.16.
A kisadózó A kisadózó minden esetben magánszemély. Kisadózó lehet a KATA-t jogszerően választó egyéni vállalkozó esetében maga az egyéni vállalkozó, egyéni cég esetén annak tagja, közkereseti társaság és betéti társaság esetén pedig a társaság kisadózóként bejelentett magánszemély tagja. Új bejelentés esetén 15 napon belül kell megtenni azt.
A kisadózó A kisadózók közül egyes személyek fıállású, mások nem fıállású kisadózónak minısülnek. A fıállású kisadózók után a kisadózó vállalkozások tételes adója havi 50 ezer forint, a nem fıállású kisadózók esetén 25 ezer forint. Nem kell megfizetni a tételes adót, ha a kisadózó a hónap egészében munka- és keresıképtelen volt.
58
2013.05.16.
Más adónemekkel kapcsolatos kötelezettségek A kisadózó mentesül: -
a vállalkozói személyi jövedelemadó és vállalkozói osztalékalap utáni adó vagy átalányadó, a társasági adó, az osztalék utáni személyi jövedelemadó, valamint az egészségügyi hozzájárulás, a nyugdíjjárulék és az egészségbiztosítási- és munkaerı-piaci járulék, A szociális hozzájárulási adó, egészségügyi hozzájárulás, valamint a szakképzési hozzájárulás megállapítása, bevallása és megfizetése alól.
A kisadózót megilletı ellátások A fıállású kisadózó e jogállásának idıtartama alatt biztosítottnak minısül, ezért a valamennyi ellátásra (nyugdíj, táppénz, álláskeresési járadék stb.) jogosultságot szerez. A társadalombiztosítási és a munkaerı-piaci ellátások számításának alapja havi 81300 forint. A nem fıállású kisadózó – e jogviszonya alapján – biztosítottnak nem minısül, társadalombiztosítási ellátásra és álláskeresési ellátásra jogosultságot nem szerez.
59
2013.05.16.
Nyilatkozat, bevallás a bevételrıl A kisadózó nem köteles bevallást készíteni, hanem tárgyévet követı év február 25-ig nyilatkozatot tesz az állami adóhatóság felé bevételeirıl. Szintén február 25-ig kell a 40%-os különadót bevallani és megfizetni. Ha az adóalanyiság év közben szőnik meg, akkor az adóalanyiság megszőnését követı 30 napon belül kell ezen kötelezettségének eleget tennie.
Bizonylat kiállítási és nyilvántartási kötelezettség - bevételi nyilvántartást vezet, - nincs technikai adószám megkülönböztetés, - a kiállított számlán köteles feltünteti, hogy „Kisadózó” (500 ezer ft mulasztási bírság)
60
2013.05.16.
Garanciális szabályok A kisadózó vállalkozások által kiállított számla más vállalkozások által elszámolható költségként. A „túlkapások” elkerülése végett két garanciális szabályt fogalmaz meg a törvény: - az adatszolgáltatási kötelezettség - a munkaviszonynak vélelmezett vállalkozási szerzıdés.
Adatszolgáltatás Ha a kisadózó vállalkozás által kiállított számla szerinti bevétel ugyanazon adóalanytól együttesen a naptári évben meghaladja az 1 millió forintot. Ebben az esetben az adatszolgáltatási kötelezettség kettıs, egyrészt ugyanis a kisadózó vállalkozás, másrészt pedig a kisadózó vállalkozás üzleti partnere szolgáltat adatot.
61
2013.05.16.
Vélelmezett munkaviszony Ha a kisadózó vállalkozással kötött szerzıdés valójában a kisadózó magánszeméllyel fennálló munkaviszonyt leplez, akkor az adózási és egyéb jogkövetkezményeket a munkaviszonyra irányadó rendelkezések szerint kell megállapítani.
Vélelmezett munkaviszony A vélelmet akkor kell megdıltnek tekinteni, ha az alábbi körülmények közül legalább kettı megvalósul, és azt a kisadózó vagy az üzleti partnere ténylegesen is bizonyítani tudja: • a kisadózó a tevékenységet nem kizárólag személyesen végezte vagy végezhette; • a kisadózó a naptári évi bevételének legalább 50 százalékát nem az adatszolgáltatásra köteles személytıl szerezte; • az adatszolgáltatásra köteles személy nem adhatott utasítást a tevékenység végzésének módjára vonatkozóan; • a tevékenység végzésének helye a kisadózó birtokában áll; • a tevékenység végzéséhez szükséges eszközöket és anyagokat nem az adatszolgáltatásra köteles személy bocsátotta a kisadózó rendelkezésére; • a tevékenység végzésének rendjét a kisadózó határozza meg.
62
2013.05.16.
Áttérési szabályok - Szja - egyéni vállalkozó esetében a bejelentkezés elıtti napig felmerült bevételt egyéni vállalkozóként számolja el, - bejelentkezést követıen felmerült, de egyéni vállalkozást érintı kiadásait még egyéni vállalkozóként elszámolhatja, - a bejelentés évében az egyéni vállalkozást a megszőnés szabályai szerint kell lezárni, - meglévı készleteket bevételként kell nyilvántartani, de adóalapot nem képezı bevétel a KATA-s idıszak alatt, - a készletek értékét az Szja bevallásban fel kell tőntetni, - elhatárolt veszteségbıl az említett adóalanyiság idıszakának minden 12 hónapjában 20-20 százalékot, illetve annak idıarányos részét elszámoltnak kell tekinteni.
Áttérési szabályok - Szja
Ha az adózó a Szja-tv. hatálya alatt kisvállalkozói kedvezményt, kisvállalkozói adókedvezményt érvényesített, fejlesztési tartalék vagy foglalkoztatási kedvezmény címén csökkentette a bevételét, akkor a kedvezmények végleges érvényesítésére vonatkozó szabályok a KATA adóalanyiság idıszaka alatt is vonatkoznak rá.
63
2013.05.16.
Áttérési szabályok - TAO - Társasági adókötelezettséget a jogutód nélküli megszőnés szabályai szerint kell teljesíteni 2012-re. - Osztalék utáni adófizetési kötelezettség keletkezik 16%-os mértékben, amelyet 3 év alatt egyenlı részletekben kell megfizetni. - KATA-ba történı belépést követıen már nem tartozik az adózó a társasági adó hatálya alá.
Helyi adó
- január 15-ig nyilatkozni kell az önkormányzat felé ha a helyi adót is „tételesen” akarja megfizetni a KATA-s, - ha évközi átlépı, akkor a belépést követı 15 napon belül kell nyilatkozni.
64
2013.05.16.
Helyi adó Az iparőzési adó alapjának meghatározása során választhat, hogy: - a fıszabály, és - az ún. 80%-os szabály mellett - székhelyre és telephelyre önkormányzatonként 2,5 millió forint adóalap után fizet iparőzési adót. A kisadózó vállalkozásnak ezen nyilatkozatát követıen nem lesz - adóelıleg-bejelentési, -bevallási, és -fizetési kötelezettsége, valamint - adóbevallás-benyújtási kötelezettsége.
Személyi jövedelemadó 2013
65
2013.05.16.
Személyi jövedelemadó 2013 -
-
-
megszőnik az adóalap-kiegészítés külföldi magánszemélyt megilletı kedvezmény (ha jövedelmeinek legalább 75%-a Magyarországon esik adókötelezettség alá) belföldi magánszemély külföldi jövedelmeire arra az idıszakra érvényesíthet kedvezményt, amely idıszakra külföldön azonos vagy hasonló kedvezmény nem illette meg a jövedelemszerzés helye nem önálló tevékenységbıl származó jövedelem esetében a tevékenység-végzés szokásos helyének fekvése szerinti állam adónyilatkozat szabályai
Személyi jövedelemadó 2013 - Családi kedvezmény csak akkor érvényesíthetı, ha a magánszemélyt ugyanolyan vagy hasonló kedvezmény ugyanarra az idıszakra máshol nem illeti meg, és összes jövedelmének legalább 75 százaléka Magyarországon esik adókötelezettség alá - megosztás szabályainak pontosítása - 2013-tól tájékoztató adat az adóbevallásban a külföldrıl származó azon jövedelmek, amelyek nem bevallásra kötelezettek.
66
2013.05.16.
Személyi jövedelemadó 2013 - közös tulajdon esetén az ingó vagyontárgy, az ingatlan bérbeadásából származó jövedelem után a magánszemélyt a tulajdoni hányada arányában terheli adókötelezettség, - nem keletkezik bevétel a volt egyéni vállalkozónál, ha az egyéni vállalkozói tevékenységgel összefüggésben felmerült kiadásokat az általa alapított egyéni cég megtéríti, - közvetített szolgáltatás fogalmának változása, - átalányadózás akkor is választható, ha az egyéni vállalkozó munkaviszonyban áll.
Béren kívüli juttatások -
Eho 14% munkahelyi étkezés, iskolakezdési támogatás, az elhunyt munkavállaló éves cafeteria-kerete, Erzsébet utalvány, egyes meghatározott juttatások.
67
2013.05.16.
Biztosítások adókötelezettsége -
adóköteles és adómentes biztosítás meghatározása, kockázati biztosítás fogalma adómentes díjú biztosítások az 1.számú mellékelet alapján adóköteles biztosítási díj új biztosítási fogalmak egyes meghatározott juttatásként adózó adóköteles személybiztosítások - a biztosításból származó kamatjövedelem megállapításának új szabálya
Társadalombiztosítás 2013
68
2013.05.16.
Járulékmértékek
A kiegészítı tevékenységet folytató egyéni vállalkozó, a kiegészítı tevékenységet folytató társas vállalkozó után a társas vállalkozás, valamint a biztosítottnak nem minısülı – a Tbj. 39. § (2) bekezdésében meghatározott – személy által fizetendı egészségügyi szolgáltatási járulék havi összege 2013-ban 6660 forint, napi összege 222 forint.
Járulékmértékek A biztosított által fizetendı - egészségbiztosítási és munkaerı-piaci járulék továbbra is 8,5 százalék (ezen belül a pénzbeli egészségbiztosítási járulék 3 százalék, a természetbeni egészségbiztosítási járulék 4 százalék, a munkaerı-piaci járulék 1,5 százalék), - a nyugdíjjárulék 10 százalék.
69
2013.05.16.
Nyugdíjjárulék-plafon Az egyéni nyugdíjjárulékra vonatkozó fizetési felsı határ 2013. január 1-jével megszőnik, így a munkavállalóknak felsı korlát nélkül kell a jövedelmük után 10 százalék nyugdíjjárulékot fizetni. Az átmeneti szabályok szerint felsı határig kell a nyugdíjjárulékot megállapítani a 2013. január 10-ig megszerzett, 2012. decemberi járulékalapot képezı olyan jövedelmekre, amelyeket a 2012. december hónapra vonatkozóan benyújtott bevallásban kell bevallani.
Biztosítással járó jogviszonyok 2012. július 1-jétıl változás, hogy munkaviszonynál minden esetben a munkaviszony kezdetétıl kell számítani a biztosítás kezdetét is. 2013. január 1-jével a Tbj-ben hatályon kívül került a bedolgozói jogviszony a munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyok körébıl, így a biztosítás létrejöttének már nem feltétele a minimálbér 30 százalékát elérı havi jövedelem. A bedolgozói jogviszony munkaviszonynak minısül, a bedolgozóként foglalkoztatott munkaviszonyban álló személyként minısül biztosítottnak 2012. július 1-jétıl.
70
2013.05.16.
Járulékalap
Foglalkoztatottak járulékalapja nem változott 2013-ban.
Vállalkozók járulékalapja Nem változtak a kiegészítı tevékenységőnek (nyugdíjasnak) nem minısülı vállalkozók járulékainak (és szociális hozzájárulási adójának) alapjára vonatkozó rendelkezések, így 2013-ban is a minimálbér – 2013-ban havi 98 ezer forint – 150 százaléka az alapja a 8,5 százalék egészségbiztosítási és munkaerı-piaci járuléknak, valamint a minimálbér 100 százaléka a 10 százalék nyugdíjjáruléknak. A minimálbér 112,5 százaléka az alapja a 27 százalékos szociális hozzájárulási adónak.
71
2013.05.16.
Vállalkozók járulékalapja Az egyéni és társas vállalkozónak továbbra sem a minimálbért, hanem a magasabb garantált bérminimumot (2013-ban havi 114 ezer forintot) kell alapul vennie, ha személyesen végzett fı tevékenysége legalább középfokú iskolai végzettséget, szakképzettséget igényel. A nyugdíjas vállalkozók nyugdíjjárulékának alapja egyéni vállalkozónál a kivét, átalányban megállapított jövedelem vagy eva alap 10 százaléka, társas vállalkozónál a tényleges személyes közremőködıi díj. A nyugdíjjárulék mellett változatlanul a tételes egészségügyi szolgáltatási járulékot kell megfizetnie az egyéni vállalkozónak, a társas vállalkozó után a vállalkozásnak (2013-ban havi 6660 forintot).
Vállalkozók járulékalapja Nem változott az az elıírás, hogy ha az egyéni vagy társas vállalkozó (az átalányadózó egyéni vállalkozó kivételével) legalább heti 36 órás munkaviszonyban is áll, vagy az egyéni vagy társas vállalkozó közép- vagy felsıfokú oktatási intézményben nappali tagozaton tanul, vállalkozói járulékának alapja a tényleges járulékalapot képezı jövedelem (evás egyéni vállalkozó esetén az adóalap 4 százaléka).
72
2013.05.16.
Több munkáltató egy munkaviszonyban 2012. júliusától lehetıség nyílik arra, hogy ugyanazon munkavállalóval több munkáltató létesítsen egy munkaszerzıdést. A Tbj. és az Art. e kötelezettségek teljesítésére egy munkáltatót jelöl ki. A kijelölt munkáltató teljesíti (a többi munkáltató nevében is) a közösen foglalkoztatott munkavállaló után a foglalkoztatót terhelı járulékkötelezettségeket.
Társas vállalkozó • • • • • •
a betéti társaság bel- és kültagja, a közkereseti társaság, a korlátolt felelısségő társaság, a közös vállalat az egyesülés, az európai gazdasági egyesülés tagja, ha a társaság tevékenységében ténylegesen és személyesen közremőködik, és ez nem munkaviszony vagy megbízási jogviszony keretében történik (tagsági jogviszony).
73
2013.05.16.
Biztosítási kötelezettség
A társas vállalkozás (gazdasági társaság) tagja alapvetıen háromféle jogviszonyban végezhet munkát a társaságban: • munkaviszony, • megbízási jogviszony, • tagsági jogviszony.
Biztosítási kötelezettség A társas vállalkozó biztosítási jogviszonya • a gazdasági társaság, az egyesülés, a szabadalmi ügyvivıi társaság, szabadalmi ügyvivıi iroda tagja esetében a tényleges személyes közremőködési kötelezettség kezdete napjától annak megszőnése napjáig, egyéni cég tagja esetében az egyéni cég tagjává válás napjától az egyéni cégben fennálló tagság megszőnésének, • egyéb esetben a társas vállalkozásnál létesített tagsági jogviszony, illetve a vezetı tisztségviselıi jogviszony létrejötte napjától annak megszőnése napjáig tart.
74
2013.05.16.
Biztosítási kötelezettség Társadalombiztosítási szempontból a társas vállalkozó lehet: • fıfoglalkozású, • ún. többes jogviszonyos, ide tartozik a heti 36 órás foglalkoztatással járó munkaviszonyban álló, illetve középvagy felsıfokú oktatási intézményben nappali rendszerő oktatás keretében tanulmányokat folytató tanuló, • kiegészítı tevékenységet folytató.
Biztosítási kötelezettség Az egyidejőleg fennálló, több biztosítással járó jogviszony Amennyiben a társas vállalkozó egyidejőleg • munkaviszonyban áll – akár egy, akár több munkáltatónál – és foglalkoztatása a munkaviszonyaiban együttesen eléri a heti 36 órát, vagy • közép- vagy felsıfokú oktatási intézményben nappali rendszerő oktatás keretében folytat tanulmányokat, akkor a 10 százalék nyugdíjjárulékot és a 7 százalék egészségbiztosítási járulékot a ténylegesen elért, járulékalapot képezı jövedelem alapján kell megfizetni.
75
2013.05.16.
Amennyiben a társas vállalkozóként biztosított több gazdasági társaság személyesen közremőködı tagja vagy ügyvezetıje, a járulékfizetési alsó határ utáni járulékot évente egy alkalommal történı választása szerint - egyszer kell figyelembe venni. A társas vállalkozó e választásáról a tárgyév január 31-éig nyilatkozik a társas vállalkozásnak. Ha a társas vállalkozó egyidejőleg egyéni vállalkozó is, akkor a ténylegesen kifizetett jövedelem után kell megfizetni a járulékot.
Kiegészítı tevékenységet folytató társas vállalkozók járulékfizetési kötelezettsége A társas vállalkozás a kiegészítı tevékenységet folytatónak minısülı társas vállalkozó után 6 660 forint összegő egészségügyi szolgáltatási járulékot fizet, a társas vállalkozó pedig 10 százalék nyugdíjjárulékot. A nyugdíjjárulék alapja a társas vállalkozónak a személyes közremőködése alapján kifizetett, juttatott járulékalapot képezı jövedelem. Nem fizet egészségügyi szolgáltatási járulékot a kiegészítı tevékenységet folytató társas vállalkozó után a társas vállalkozás arra az idıtartamra, amely alatt a társas vállalkozó keresıképtelen, fogvatartott, vagy ügyvédként, szabadalmi ügyvivıként, közjegyzıként kamarai tagságát szünetelteti.
76
2013.05.16.
Kiegészítı tevékenységet folytató társas vállalkozók járulékfizetési kötelezettsége
Több jogviszony egyidejő fennállása esetén az egészségügyi szolgáltatási járulékot csak egy jogviszonyban kell megfizetni.
Szociális hozzájárulási adókedvezmények 2013 A 25 év alatti és 55 év feletti munkavállalók utáni kedvezmény •
•
A 25 év alatti és 55 év feletti korosztályba tartozó munkavállalók foglalkoztatása esetén a kedvezmény egyenlı a bruttó munkabér, de legfeljebb 100 ezer forint 14,5 százalékával. A fizetendı szociális hozzájárulási adó tehát – 100 ezer forintig – 12,5 százalék (ami mellett a 1,5 százalék szakképzési hozzájárulást is meg kell fizetni). A munkabér 100 ezer forint feletti részére a szociális hozzájárulási adót a normál, 27 százalékos mértékkel kell megállapítani. A hónap egészére jár a kedvezmény abban a hónapban is, amelyben a munkavállaló a 25. vagy 55. évét betölti. A kedvezmény nyugdíjas foglalkoztatása esetén is jár.
77
2013.05.16.
Pályakezdı munkavállaló után járó kedvezmény A 25 év alatti munkavállaló után, ha pályakezdı, és legfeljebb 180 nap biztosítási kötelezettséggel járó munkaviszonnyal rendelkezik, akkor a kedvezmény egyenlı a bruttó munkabér, de legfeljebb 100 ezer forint 27 százalékával a foglalkoztatás elsı két évében. (Emellett szakképzési hozzájárulást sem kell fizetni 100 ezer forintos munkabérig.) A 180 napos idıtartamba a biztosítási kötelezettséggel járó munkaviszonyok számítanak be, vagyis az egyszerősített foglalkoztatás (alkalmi-, idénymunka) és az iskolaszövetkezetben végzett munka idıtartamát nem kell figyelembe venni.
Szakképzettséget nem igénylı munkakörben dolgozók A kedvezmény a bruttó munkabér, de legfeljebb 100 ezer forint 14,5 százaléka. A fizetendı szociális hozzájárulási adó – 100 ezer forintig – tehát 12,5 százalék (ami mellett a 1,5 százalék szakképzési hozzájárulást is meg kell fizetni). Ha nem teljes egészében foglalkoztatták szakképzettséget nem igénylı munkakörben, vagy nem kizárólagosan ilyen munkakörben alkalmazták, adókedvezmény sem jár az adómegállapítási idıszakra. A szakképzettséget nem igénylı munkakörben foglalkoztatott munkavállalók kedvezménye nem a munkavállaló képzettségéhez, hanem az ellátott munkakörhöz kötıdik.
78
2013.05.16.
Álláskeresık utáni kedvezmény A tartósan álláskeresık foglalkoztatására tekintettel a szociális hozzájárulási adó számított összegébıl igénybe vehetı kedvezmény egyenlı a bruttó munkabér, de legfeljebb 100 ezer forint 27 százalékával a foglalkoztatás elsı két évében (ebben az idıszakban szakképzési hozzájárulást sem kell fizetni 100 ezer forint munkabérig), majd 14,5 százalékával a foglalkoztatás harmadik évében (a fizetendı szociális hozzájárulási adó tehát 12,5 százalék a harmadik évben, amely mellett a 1,5 százalék szakképzési hozzájárulást is meg kell fizetni).
Álláskeresık utáni kedvezmény Tartósan álláskeresınek az állami foglalkoztatási szerv (munkaügyi központ) által a kedvezményezett foglalkoztatást megelızı 9 hónapon belül legalább 6 hónapig álláskeresıként nyilvántartott személy minısül. Ha az álláskeresı közfoglalkoztatásban vett részt, a közfoglalkoztatási jogviszonyát a 9 és a 6 hónap számítása során nem lehet figyelembe venni.
79
2013.05.16.
Anyasági ellátásban részesülık utáni kedvezmény A GYED folyósítását követıen, vagy a GYES és a gyermeknevelési támogatás folyósítása alatt vagy azt követıen foglalkoztatott munkavállalók esetén a szociális hozzájárulási adó számított összegébıl igénybe vehetı kedvezmény egyenlı a bruttó munkabér, de legfeljebb 100 ezer forint 27 százalékával a foglalkoztatás elsı két évében (ekkor szakképzési hozzájárulást sem kell fizetni 100 ezer forint munkabérig).
Anyasági ellátásban részesülık utáni kedvezmény A kedvezmény a bruttó munkabér 14,5 százaléka a foglalkoztatás harmadik évében, vagyis a fizetendı szociális hozzájárulási adó a harmadik évben 12,5 százalék 100 ezer forintig (emellett a 1,5 százalék szakképzési hozzájárulást meg kell fizetni). A 3 évig járó kedvezmény legkésıbb az anyasági ellátás folyósításának megszőnését követı hónaptól számított 45. hónap utolsó napjáig érvényesíthetı.
80
2013.05.16.
Szabad vállalkozási zóna kedvezménye A Tao. tv szerint fejlesztési adókedvezményre jogosult, szabad vállalkozási zónában mőködı vállalkozás (kivéve a munkaerı-kölcsönzést folytató munkáltatót) a beruházás üzembe helyezését követı 5 éven belül szociális hozzájárulási adókedvezményt érvényesíthet, ha bıvíti a munkavállalóinak létszámát.
Szabad vállalkozási zóna kedvezménye A kedvezmény egyenlı a munkabér, de legfeljebb 100 ezer forint 27 százalékával a foglalkoztatás elsı két évében, 14,5 százalékával a foglalkoztatás harmadik évében (elsı két évben 100 ezer forint bruttó bérig szakképzési hozzájárulást sem kell fizetni a kedvezményezett munkavállalók után). Az adókedvezményre való jogosultság további feltétele, hogy a kedvezménnyel érintett munkavállalók tényleges munkavégzési helye a szabad vállalkozási zóna területén található.
81
2013.05.16.
Kutatók, fejlesztık utáni adókedvezmény A vállalkozási kutatóhelyek által foglalkoztatott, doktori (PhD) vagy ennél magasabb tudományos fokozattal vagy tudományos címmel rendelkezı kutatók, fejlesztık után adókedvezmény érvényesíthetı. Az adókedvezmény igénybevételével a bér után fizetendı szociális hozzájárulási adó mértéke 0 százalék (27 százalék helyett), amelyet havi bruttó 500 ezer forint munkabérig lehet érvényesíteni. (Az adókedvezmény igénybevétele mellett a vállalkozási kutatóhely a szakképzési hozzájárulás alapját is csökkentheti a kedvezményezett munkavállaló munkabérével, de legfeljebb havi 500 ezer forinttal.)
A kedvezmény érvényesítése Az új kedvezmények a jogosultsági feltételek fennállása esetén régi és új dolgozók után is érvényesíthetık. (Kivétel a tartósan álláskeresı utáni kedvezmény, ami 2013. január 1jén vagy azt követıen felvett dolgozó után érvényesíthetı.) A 2013-tól életbe lépı új kedvezményekre speciális elıírás vonatkozik: azokat start plusz, extra és bónusz kedvezményekkel sem lehet együtt alkalmazni.
82
2013.05.16.
Régebbi kedvezmények 2013. január 1-jétıl a Start-(pályakezdı) kártya kiváltásának lehetısége megszőnt. A 2012. december 31-éig kiváltott és érvényes Start-kártyával foglalkoztatottak esetében a kártya érvényességének idıtartama alatt a korábbi kedvezmény 2013-ban is igénybe vehetı. A közfoglalkoztatási adókedvezménynél a kedvezmény felsı határa a közfoglalkoztatási garantált bér 130 százaléka, és a közfoglalkoztató csak és kizárólag közfoglalkoztatási adókedvezményt érvényesíthet (más jogcímen szociális hozzájárulási adókedvezményt nem vehet igénybe). Az adókedvezmény változatlanul a bér 13,5 százaléka.
Régebbi kedvezmények Az ún. bérkompenzációs adókedvezmény 2013-ban minden kifizetı munkáltatóra vonatkozik, azokra is, akik jogszabály által elvárt béremelést nem hajtottak végre. 2013-ban az e jogcímen igénybe vehetı kedvezmény mértéke havonta: • a kedvezményalap 16 százaléka, de legfeljebb 12 ezer forint, ha a részkedvezmény-alap nem haladja meg a 75 ezer forintot, • az elızı pont szerint meghatározott összegnek (12 ezer forintnak) a 75 ezer forint feletti kedvezményalap 20 százalékát meghaladó része, amennyiben a kedvezményalap meghaladja a 75 ezer forintot.
83
2013.05.16.
Régebbi kedvezmények 2012. július 1-jétıl a megváltozott munkaképességő vállalkozók is igénybe vehetnek a szociális hozzájárulási adóból kedvezményt (hasonlóan a rehabilitációs kártyával rendelkezı munkavállalók foglalkoztatóihoz). Ha az egyéni vállalkozó, illetve a tag 2011. december 31-én I., II., vagy III. csoportos rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjra volt jogosult, és a megváltozott munkaképességő személyek ellátásairól és egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXCI. törvény 32–33. §-a alapján rokkantsági ellátásban vagy rehabilitációs ellátásban részesül, vagy
Régebbi kedvezmények • ha az egyéni vállalkozó, illetve a tag rokkantsági ellátásban részesül és egészségi állapota a rehabilitációs hatóság komplex minısítése alapján 50 százalékos vagy kisebb mértékő. A részkedvezmény egyenlı az adómegállapítási idıszakra az egyéni vállalkozó által saját maga után megállapított, illetve a tag után a kifizetı által megállapított adóalap, de legfeljebb a minimálbér kétszeresének 27 százalékával. Az adókedvezmény az uniós jog alapján csekély összegő (de minimis) támogatásnak minısül.
84
2013.05.16.
Áfa 2013
A szakértıi értékelés céljából történı kivitel
2013. január 1-jétıl nemcsak a terméken történı munkavégzés céljából történı kivitel okán nem keletkezik áfafizetési kötelezettség saját termék másik tagállamba történı továbbításakor, hanem abban az esetben sem, ha a termék ideiglenes kiszállításának a célja szakértıi értékelés.
85
2013.05.16.
Üzletágátadás áfa fizetési kötelezettség alóli mentesítése A 2013. január 1-jétıl érvényes szabályozás az üzletágátadás meghatározott eseteit az átvevı adóalany likviditási helyzetének javítása céljából kiveszi az adófizetési kötelezettség alól. A 2013. január 1-jétıl hatályba lépı elıírások értelmében az apport és a jogutódlás eseteihez hasonlóan, az üzletágátadás sem keletkeztet áfafizetési kötelezettséget az átadó adóalany számára, amennyiben az a 18. §-ban meghatározott feltételeknek megfelel.
Teljesítési hely szabályainak változása Változik a közlekedési eszközök hosszú távú (vízi közlekedési eszköznél 90 napot, egyéb közlekedési eszköz esetén 30 napot meghaladó), nem adóalany részére történı bérbeadásának teljesítési helye. Ezen ügyletek teljesítési helye a szolgáltatást igénybe vevı nem adóalany letelepedettségéhez (lakóhelyéhez, szokásos tartózkodási helyéhez) igazodik. Kedvtelési célú hajók nem adóalany részére történı hosszú távú bérbeadása esetén a teljesítési hely a bérbeadás helyéhez igazodik, amennyiben ez azonos a bérbeadó székhelyével, állandó telephelyével.
86
2013.05.16.
EKB által közzétett árfolyam alkalmazhatósága 2013. január 1-jétıl az adóalanyok választási lehetısége bıvül és alkalmazhatják az Európai Központi Bank által az Áfa. törvény 80. § (1) bekezdésében meghatározott idıpontban közzétett árfolyamot is. Az MNB által közzétett árfolyam választására vonatkozó szabályokhoz hasonlóan az adóalany az EKB árfolyamának alkalmazását is köteles bejelenteni az állami adóhatóságnak és ettıl a választásától a naptári év végétıl számított két évig nem térhet el.
Gyermek- és ifjúságvédelemhez kapcsolódó étkeztetés
A bölcsıdei, óvodai, általános iskolai étkeztetéshez hasonlóan a gyermek- és ifjúságvédelem keretében közszolgáltató (például családi napközi) által teljesített étkeztetés is adóköteles szolgáltatásnyújtásnak minısül, amennyiben az étkeztetés fejében járó ellenérték külön térítendı.
87
2013.05.16.
Az adómentes ingatlan-bérbeadás alóli kivétel Kizárólag az olyan ingatlan-bérbeadások adókötelesek az általános szabályok szerint, amelyek közvetlenül kereskedelmi-szálláshely szolgáltatásnak minısülnek (pl. falusi turizmus keretében a vidéki nyaraló egy szobájának bérbeadása), és nem tartozik ide a bérbeadás, ha egyébként tartalmában nem kereskedelmi-szálláshely szolgáltatás kategóriájába (pl. egy teljes hotel bérbeadása üzemeltetési célra).
Adólevonási jog szabályainak pontosítása
2013. január 1-jétıl adólevonásra jogosító tevékenységnek kell minısíteni az olyan külföldi teljesítési helyő ügyleteket, melyeket, ha az adóalany belföldön teljesítene, ahhoz adólevonási joga kapcsolódna, például adólevonási joggal adómentes nemzetközi légi személyszállítás esetén.
88
2013.05.16.
A személygépkocsik üzemeltetéséhez kapcsolódó szolgáltatások áfájára vonatkozó levonási korlátozás 2013. január 1-jétıl 50 százalékban korlátozza a személygépkocsi üzemeltetéséhez, fenntartásához szükséges szolgáltatásokat (pl. javítás) terhelı áfa levonását. Az adóalany akkor mentesülhet ezen levonási tilalom alól, ha az igénybe vett szolgáltatás ellenértékének legalább 50 százaléka igazoltan beépül az Áfa. törvény 15. §-a szerint közvetített szolgáltatásnyújtás adóalapjába, vagy pedig, ha az igénybe vett szolgáltatás közvetlen anyagjellegő ráfordításként épül bele a személygépkocsi-bérbeadás adóalapjába.
Levonható adó korrekciójának idıpontja
2013. Január 1-jétıl a levonható adó korrekcióját az adóalany abban az adómegállapítási idıszakban jogosult elvégezni, amelyikben a fizetendı adó változását eredményezı tételt elszámolja.
89
2013.05.16.
Eltérés az árrés-adózástól A viszonteladók fıszabály szerint különös rendelkezések szerint teljesítik adófizetési kötelezettségüket. A jogszabály lehetıséget biztosít arra, hogy az árrésadózástól eltérjenek. Az általános szabályok szerint eljárni kívánó adóalanyok ezen adózási módja – újabb bejelentés hiányában – nemcsak a választás évétıl számított két évig tarthat, hanem automatikusan újabb két évvel meghosszabbodik.
A belföldön nem letelepedett adóalanyok adó-visszatéríttetési kérelme A belföldön nem letelepedett adóalanyok egy naptári évre vonatkozóan maximum 5 darab kérelmet nyújthatnak be. Az ugyanabban az évben keletkezett visszaigényelhetı adó esetén, a belföldön nem letelepedett adóalanyok olyan adó visszatérítését is kérelmezhetik, amely a korábbi idıszakban keletkezett, de még nem érvényesítették.
90
2013.05.16.
A szabadtéri zenei fesztiválok 2012. július 20-ától kezdıdıen az Áfa. törvény 3/A. számú melléklete kibıvült a szabadtéri zenei fesztiválokra kizárólag belépést biztosító szolgáltatásokkal. A kereskedelmi-szálláshely szolgáltatáshoz hasonlóan, az érintett fesztiválok belépıi is 18 százalékos áfával adóznak.
Alanyi adómentesség
2013. január 1-jétıl 6 millió forintra nı az alanyi adómentesség választására jogosító éves árbevételi értékhatár.
91
2013.05.16.
A gyógyászati segédeszközök 5 százalékos adómérték alá kerülnek a gyógyászati segédeszközök társadalombiztosítási támogatásba történı befogadásáról, támogatással történı rendelésérıl, forgalmazásáról, javításáról és kölcsönzésérıl szóló 14/2007. (III. 14.) EüM rendelet 2012. január 1. napján hatályos 10. számú mellékletében meghatározott gyógyászati segédeszközök közül az Áfa-tv. 3. számú mellékletének újonnan beiktatott I/A. részében meghatározott termékek. A változtatás a 90 és 98 százalékos tb-támogatott gyógyászati segédeszközöket érinti.
A pénzforgalmi elszámolás A pénzforgalmi elszámolás választásának elsı feltétele kkv. besorolása megléte, amelynek teljesülését a naptári év elsı napjára vonatkozóan kell vizsgálni. A vagylagos feltétel azokra az adóalanyokra vonatkozik, akik egyrészt azért nem tudják teljesíteni a Kkv. törvényben foglalt feltételeket, mert újonnan alakultak (idıbeli feltétel), másrészt teljesítik ugyan az elıírt feltételeket, azonban nem tartoznak a Kkv. tv. személyi hatálya alá (például az egyéni vállalkozók).
92
2013.05.16.
A pénzforgalmi elszámolás A pénzforgalmi elszámolás különös szabályait csak azok az adóalanyok választhatják, akik gazdasági céllal Magyarországon telepedtek le, gazdasági célú letelepedés hiányában pedig lakóhelyük vagy szokásos tartózkodási helyük van belföldön. A csıd- vagy felszámolási eljárás hatálya alatt álló adóalany nem teljesítheti pénzforgalmi szemlélet szerint adófizetési kötelezettségét.
A pénzforgalmi elszámolás A pénzforgalmi elszámolás választása esetén az adóalany a fizetendı adót az adót is tartalmazó (bruttó) ellenérték jóváírásakor, kézhezvételekor állapítja meg. A pénzforgalmi elszámolás hatálya a fizetendı adó tekintetében az adóalany által belföldön teljesített ügyletekre terjed ki. A pénzforgalmi elszámolás kizárólag egyenes adózás alá esı ügyletekre alkalmazandó, amelyeknél az adófizetési kötelezettség az adóalanyt terheli. Fordított adózás esetében a vevınek a fizetendı adót továbbra is az Áfa. tv. 60. §-a alapján kell megállapítania.
93
2013.05.16.
A pénzforgalmi elszámolás Nem alkalmazható • az Áfa. tv. 10. § a) pontja szerinti zárt végő lízingügyletek • az Áfa. tv. 89. §-ában szabályozott adómentes Közösségen belüli termékértékesítések • az Áfa. tv. 11. §-a és 14. §-a szerinti ellenérték fejében teljesítettként adókötelesnek minısülı ügyletekre, pl. az ingyenes átadásokra, a saját vállalkozásban végzett beruházásra • azokra a termékértékesítésekre, szolgáltatásnyújtásokra, amelyeknél az adóalany az Áfa tv. különös rendelkezései szerint jár el.
A pénzforgalmi elszámolás 2013. január 1-jétıl a törvény teljes pénzforgalmi adózást vezet be: az azt választó adóalany adófizetési kötelezettsége keletkezésének halasztásával egyidejőleg a beszerzéseihez kapcsolódó adólevonási jogának gyakorlása is halasztódik, mégpedig arra az idıpontra, amikor az ellenértéket beszállítójának megfizeti. Az adóalany csak azokban az ügyleteiben jogosult a pénzforgalmi elszámolás szabályai szerint megállapítani a fizetendı adóját, amelyekrıl a kiállított számla tartalmazza a „pénzforgalmi elszámolás” kifejezést vagy más egyértelmő utalást annak választására.
94
2013.05.16.
A pénzforgalmi elszámolás Az adóalany abban az esetben jogosult pénzforgalmi elszámolást választani, ha az összes bevétele a naptári évet megelızı évben, valamint a naptári évben várhatóan illetve ténylegesen nem haladja meg a 125 millió forintnak megfelelı összeget. Az értékösszegbe a külföldi teljesítési helyő vagy fordított adózás alá esı ügyleteinek ellenértékét is be kell számítani.
A pénzforgalmi elszámolás Figyelmen kívül hagyandók az értékösszeg megállapításánál: • a tárgyi eszköz értékesítése, • a vagyoni értékő jog végleges átengedése, • a Közösségen belüli adómentes értékesítés, • a közérdekő jellegükre tekintettel adómentes ügyletek, valamint • az Áfa. tv. 86. §-ában meghatározott adómentes pénzügyi szolgáltatásokhoz kapcsolódó, kiegészítı jellegő szolgáltatások.
95
2013.05.16.
A pénzforgalmi elszámolás Az újonnan alakult társaságok a fıszabálytól eltérıen ne a következı év január 1-jétıl, hanem a nyilvántartásba vétel napjától kezdıdıen alkalmazhatják a pénzforgalmi elszámolást. Ilyen esetekben a pénzügyi feltételeket is idıarányosan kell teljesítenie az adóalanynak. A pénzforgalmi elszámolás bejelentésére az Art. változásbejelentésre vonatkozó szabályait kell alkalmazni.
A pénzforgalmi elszámolás megszőnik • • • •
Saját döntés alapján Értékhatár túllépése miatt Nem kkv besorolású Csıd-, felszámolási-, végelszámolási- vagy kényszertörlési eljárás alá kerül • Tevékenység szüneteltetés esetén.
96
2013.05.16.
A pénzforgalmi elszámolás egyéb szabályai A számla befogadójának adólevonási joga is korlátozva van. A pénzforgalmi elszámolás alkalmazása esetén a fizetendı adó megállapításának idıpontja az ellenérték megtérítéséhez igazodik, ebbıl következıen az adólevonási jog is ehhez az idıponthoz kapcsolódik.
Art. 2013
97
2013.05.16.
Képviselet Kötelezı szakmai képviseletet 2013-tól: • az adó feltételes megállapítására irányuló, • a feltételes adómegállapítás alkalmazhatóságának megállapítására irányuló, • a szokásos piaci ár megállapítására irányuló, valamint • az adópolitikáért felelıs miniszter vagy a NAV felügyeletére kijelölt miniszter elıtt a felügyeleti intézkedés iránti kérelem alapján induló eljárások esetében.
Bejelentés • • • •
Székhelyszolgáltatás megszüntetése TEÁOR – ÖVTJ szerinti bejelentés Elektronikus számla online megırzésének bejelentése Munkáltató, kifizetı bejelentési kötelezettségének egyszerősítése • Több munkáltató által létesített munkaviszony • Civil szervezetek egyablakos bejelentkezése • Általános forgalmi adó pénzforgalmi elszámolásának bejelentése
98
2013.05.16.
Bevallási és adófizetési kötelezettség • • • •
Adónyilatkozat Egyszerősített bevallás Tao-bevallást helyettesítı nyilatkozat kiterjesztése Jogutód nélkül megszőnt munkáltató által túlvont adó (adóelıleg) rendezése
Belföldi áfaösszesítı jelentés Azon számlákra terjed ki, amelyek áfa-tartalma eléri, vagy meghaladja a 2 millió forintot. Jelentéstételi kötelezettsége az alábbi adatokra terjed ki: •
• •
a terméket beszerzı, szolgáltatást igénybe vevı általános forgalmiadóalany adószámának, csoportos általános forgalmiadó-alanyiság esetén csoportazonosító számának elsı nyolc számjegye, a kibocsátott számlában feltüntetett általános forgalmi adó alapja és áthárított általános forgalmi adó összege, a számla sorszáma, valamint a számlában feltüntetett teljesítési idıpont, ilyen idıpont hiányában a számla kibocsátásának kelte.
99
2013.05.16.
Belföldi áfaösszesítı jelentés A 2 millió forintot elérı áthárított áfát tartalmazó számlák tartalma kiegészül a vevı adószámának (csoportos általános forgalmiadó-alanyiság esetén csoportazonosító számának) elsı nyolc számjegyével. Az összesítı jelentéstételi kötelezettség mind a termékértékesítı/szolgáltatást nyújtó, mind a terméket beszerzı/szolgáltatást igénybe vevı adóalany esetében azon számlákra terjed ki, amelyekben az áthárított általános forgalmi adó összege a 2 millió forintot eléri vagy meghaladja.
Belföldi áfaösszesítı jelentés Ha ugyanazon adóalany által kiállított, egyenként mind az értékhatár alatti összegő áfát tartalmazó számla alapján gyakorol egy másik adóalany több mint 2 millió forint értékben adólevonási jogot úgy ez az összevont, nem számlaszintő összesítı jelentéstételi kötelezettsége beáll. Az összevont jelentés csak a levonási jogot gyakorló adózóra vonatkozó kötelezettség, ha tehát ugyanannak a vevınek, ugyanabban az adómegállapítási idıszakban több, akár a 2 millió forintos értékhatárt meghaladó áthárított áfát tartalmazó számlát bocsát ki az értékesítı/szolgáltatást nyújtó, ettıl függetlenül ezen összevont jelentéstételi kötelezettsége nem keletkezik.
100
2013.05.16.
Belföldi áfaösszesítı jelentés A pénzforgalmi elszámolást választó adóalany által kibocsátott számla esetében a nyilatkozatot csak egyszer, arról az adómegállapítási idıszakról teljesítendı Áfa. bevallásban kell megtenni, amelyben ezen számla alapján az adózó elsı alkalommal adólevonási jogot érvényesít, vagy a számlát kiállító adómegállapításra elıször kötelezett. Ez esetben is az áthárított áfa teljes összege veendı figyelembe a 2 millió forintos összeghatár vizsgálata során, akkor is, ha az adott adómegállapítási idıszakban a számla alapján az adómegállapítási kötelezettség, vagy az adólevonási jog nem öleli fel a számlában áthárított áfa teljes összegét.
Belföldi áfaösszesítı jelentés A belföldi áfaösszesítı jelentést az áfa egyidejőleg, annak részeként kell teljesíteni.
bevallással
Soron kívüli bevallási kötelezettség Az adózónak – a bevallással még le nem fedett idıszakról – soron kívül bevallást kell benyújtania valamennyi adójáról, ha az üzletvezetés helyét belföld helyett külföldre helyezi át és erre tekintettel a társasági adóról és osztalékadóról szóló törvény vagy más jogszabály szerint belföldi illetıségő adóalanyisága megszőnik.
101
2013.05.16.
Készpénzfizetés korlátozása A pénzforgalmi számla nyitására kötelezett adózók 2013. január 1-jétıl ugyanazon szerzıdés alapján ugyanazon partnerüknek (amennyiben partnerük is pénzforgalmi számlanyitásra köteles) egy naptári hónapban termékértékesítés és szolgáltatás nyújtás – általános forgalmi adót is magában foglaló – ellenértékeként összesen maximum 1,5 millió forint összeghatárig teljesíthetnek készpénzben kifizetést. A korlátozásra vonatkozó jogszabályok megsértése esetén 20 százalékának megfelelı mértékő mulasztási bírságot szab ki az állami adóhatóság.
Kényszertörlési eljárás 2013-tól bevezetésre került az adószám törléssel érintett cégek megszüntetésére irányuló eljárás, amelynek eredményeképpen az állami adóhatóság kezdeményezésére – ha a cég adószámát törlik – a cégbíróság a céget megszőntnek nyilvánítja és kezdeményezi a kényszertörlési eljárást. A kényszertörlési eljárás alatt álló adózók a tevékenységüket lezáró adóbevallást – a kényszertörlési eljárás kezdı idıpontját megelızı nappal, mint fordulónappal – a kényszertörlési eljárás kezdı idıpontját követı 30 napon belül kötelesek benyújtani.
102
2013.05.16.
Adószám-felfüggesztés 2013. január 1-jétıl az állami adóhatóság az adószám alkalmazását határozott idıtartamra, a határozat jogerıre emelkedését követı 180. napig függeszti fel ha az adózó bevallási vagy adófizetési (adóelıleg fizetési) kötelezettségének határidıtıl, illetve esedékességtıl számított 365 napon belül nem tesz eleget. Az adóhatóság az adószámot törli, ha az adózó az adószáma alkalmazásának felfüggesztését elrendelı határozat jogerıre emelkedését követı 180 napon belül a határozatban foglalt bevallási vagy adófizetési (adóelıleg-fizetési) kötelezettségének nem tesz eleget.
Adószám törlés Az állami adóhatóság az adószám felfüggesztése nélkül az adószám törlésérıl határoz azokban az esetekben, amikor hitelt érdemlıen megállapítást nyert, hogy az adózó által a rá irányadó szabályoknak megfelelıen bejelentett székhelye nem valós cím, vagy az adózó a rá irányadó szabályoknak megfelelı szervezeti képviselıt az állami adóhatósághoz nem jelentette be, vagy az adózó ellenırzése alapján hitelt érdemlıen tudomást szerez arról, hogy az adózó által bejelentett szervezeti képviselı nem valós személy.
103
2013.05.16.
Adószám törlés 2013. január 1-jétıl, ha cégbírósági bejegyzésre kötelezett adózó esetében a törlés elrendelésére az elıbb kifejtett okok alapján került sor, az állami adóhatóság a határozat jogerıre emelkedésének megállapítását követı napon a cégbíróság elektronikus úton történı értesítésével kezdeményezi az adószám törléssel érintett adózó megszüntetésére irányuló eljárást.
Adóregisztrációs eljárás Az állami adóhatóság abban az esetben, ha az adószám megállapítását követıen a vezetı tisztségviselı, vagy tag személyében bekövetkezett változásra tekintettel lefolytatott adóregisztrációs eljárás során állapítja meg, hogy az új vezetı tisztségviselı, vagy tag adózási szempontból különösen kockázatosnak minısül, határidı tőzésével felszólítja az adózót, hogy a jogellenes helyzetet hárítsa el. A korábban hatályos szabályozás szerint a törvény erre 15 napot biztosított, a módosítás a határidıt 30 napra emeli fel.
104
2013.05.16.
Fokozott adóhatósági felügyelet A fokozott adóhatósági felügyeletet megelızı kockázatelemzési eljárás része a kockázatelemzést szolgáló kérdıív kitöltésére való felhívás. Az adózó a kérdıívet az adóhatóság honlapjáról le tudja tölteni és azt papír alapon, vagy elektronikus úton be tudja küldeni az állami adóhatóság részére. Az állami adóhatóság a kockázatelemzési eljárást 1 éven belül, az éves áfa-bevallásra kötelezettek esetén a benyújtásra nyitva álló határidıt követı 30 napon belül folytatja le. Az állami adóhatóság a kockázatelemzés eredményérıl csak akkor értesíti az adózót, ha a fokozott felügyeletét rendeli el.
Helyi adók
105
2013.05.16.
Építményadó Amennyiben az ingatlant terhelı vagyoni értékő jog jogosultja minısül adóalanynak, azonban adófizetési kötelezettségét nem teljesíti és a vele szemben folytatott végrehajtás is eredménytelenül zárul, az ingatlan tulajdonosa is kötelezhetı az adó megfizetésére.
Helyi iparőzési adó
Az eladott áruk beszerzési értéke és a közvetített szolgáltatások értéke (együtt: nettó árbevétel csökkentı összeg) 2013-tól csak meghatározott korlátokkal lesz levonható az adóalapból.
106
2013.05.16.
Helyi iparőzési adó A sávhatárok az alábbiak: • • • •
500 M Ft nettó árbevételig a sávba jutó elábé+közvetített szolgáltatás a nettó árbevétel 100%-áig, 500 M Ft-20 Mrd Ft nettó árbevétel között a sávba jutó elábé+közvetített szolgáltatás a sávba tartozó nettó árbevétel 85%-áig, 20 Mrd Ft-80 Mrd Ft nettó árbevétel között a sávba jutó elábé+közvetített szolgáltatás a sávba tartozó nettó árbevétel 75%-áig 80 Mrd Ft nettó árbevétel felett a sávba jutó elábé+közvetített szolgáltatás a sávba tartozó nettó árbevétel 70%-áig vonható le.
Helyi iparőzési adó A nettó árbevétel azon áruk, anyagok, szolgáltatások értékesítésével összefüggésben elszámolt eladott áruk beszerzési értékének és közvetített szolgáltatások értékének teljes összegével csökkenthetı, amely áruk, anyagok, szolgáltatások exportértékesítésre kerültek.
107
2013.05.16.
Helyi iparőzési adó Kapcsolt vállalkozások az adóalapjukat valamennyi kapcsolt vállalkozás összes nettó árbevétele és összes nettó árbevételcsökkentı ráfordítása pozitív elıjelő különbözeteként állapítják meg, azzal, hogy ezen különbözetbıl az adóalanyra jutó részt úgy kell meghatározni, amilyen arányt az adóalany nettó árbevétele képvisel a kapcsolt vállalkozások összes nettó árbevételén belül. A szabály kizárólag azokra a kapcsolt vállalkozásokra vonatkozik, amelyek a helyi iparőzési adó alanyai, és amelyek esetében a nettó árbevétel csökkentı összeg a nettó árbevétel 50 százalékát meghaladja.
Köszönöm a megtisztelı figyelmet!
108
