Budapesti Gazdasági Főiskola Külkereskedelmi Főiskolai Kar
Társadalomtudományi és gazdasági szakszöveg fordítása I. Selling South Korea II. Portré: Eleni Tsakopoulos Kounalakis, az Egyesült Államok budapesti nagykövete
Konzulens: Lisányi Endréné Beke Judit Képzésvezető
Készítette: Kondor Tünde Társadalomtudományi és gazdasági szakfordító és szaktolmács angol nyelv Levelező tagozat 2010
TARTALOMJEGYZÉK SZAKMAI ÁTTEKINTÉS........................................................................................ 3 SELLING SOUTH KOREA ..................................................................................... 6 DÉL-KOREA NÉPSZERŰSÍTÉSE ....................................................................... 12 PORTRÉ ELENI TSAKOPOULOS KOUNALAKIS AMERIKAI NAGYKÖVETRŐL .......................................................................... 18 ELENI TSAKOPOULOS KOUNALAKIS US AMBASSADOR TO HUNGARY IN BUDAPEST......................................... 23 SZÓSZEDET............................................................................................................ 28 FELHASZNÁLT IRODALMAK ÉS HIVATKOZÁSOK ................................... 30
2
SZAKMAI ÁTTEKINTÉS Napjainkban a technika gyors és igen széleskörű fejlődése során egyre több fordítóprogram jelenik meg. Az átlagember azt gondolná, hogy elég csak bepötyögni a kívánt mondatot vagy esetleg egy egész szöveget a megfelelő szoftverbe és egy kattintás után megkapja annak a kívánt fordítását. A fordító még a legegyszerűbb mondat fordításakor is bonyolult műveletsort végez. Azonkívül, hogy a forrásnyelvi lexikai egységeket célnyelviekkel helyettesíti, átrendezi a mondat szerkezetét, megváltoztatja a szórendet, a forrásnyelvi mondat egyes elemit kihagyja, olyan elemeket tesz be a célnyelvi mondatba, melyek az eredetiben nem szerepelnek stb (Klaudy-Simigné: Angol-Magyar Fordítástechnika, 2000.14.o.). De a fordítás még ennél is több, hiszen igen gyakran kutatást is kell végezni, hogy a szövegben esetleg előforduló többlet információ is megjelenhessen a célnyelven olvasó érdeklődő számára. A fordítóprogramok, szótárak csupán eszközök a fordító számára és csak az ő tudásától, lelkiismeretétől függ, hogy a forrásnyelven írt szöveg információtartalma miként is jelenik meg a fordító munkájában. A Newsweek 2010. február 8-i számában megjelent „Selling South Korea” című cikk angolról magyarra történő fordítása során igen sokféle átváltási műveletet kellett végeznem. Első olvasás után már láttam, hogy nem lesz egyszerű átadnom az író üzenetét, hisz az angol nem az anyanyelve, ami a mondatok megszerkesztésében és hosszúságában és néha a szavak, jelzők megválasztásában is megjelent. Az átváltási műveletek közül nemcsak lexikai, de grammatikai átváltási műveleteket is használtam. Megjelent a bővítés például a második paragrafus vége felé található Blue House esetén, ami nem más, mint a szöuli elnöki hivatal neve. De ugyanígy fontosnak találtam kicsit kiegészíteni háttér információval azt a részt is ahol Lee polgármesteri ideje alatt a cikkben csak „boarded-up stream”- kinyitásáról beszél. Ez tulajdonképpen nem más, mint a Cheonggyecheon folyam restaurálása és méltó visszahelyezése a város életébe. A néhol igen hosszú mondatok felbontása, szavak kihagyása, áthelyezése, néha cseréje szintén gyakori műveletek voltak a fordítás során. Már a cím is kihívás volt ilyen szempontból, még ha csak három szóból is állt. „Selling South Korea” szó szerint Dél-Korea eladását jelenti, és tulajdonképpen az általam választott szó a népszerűsítés is valahol ezt a tartalmat foglalja magában. A cikk második paragrafusának első mondatában a „wants to turn” kifejezés helyett a 3
tartalomba inkább beillő „kovácsolni” igét használtam, ami a lexikai átváltási műveletek körében a teljes átalakítás altípusba tartozik. A következő mondatban nemcsak lexikai műveletet, a kihagyást alkalmaztam, de grammatikai áthelyezés is megjelent a fordításban. Az eredeti mondat: To many in South Korea, the selection of Seoul as the site of the November 2010 summit of the G20 – the group of 20 leading economic powers – is an acknowledgement of how well it has managed the current economic and environmental crisis. „Dél-Koreában a sikeres gazdasági és környezetvédelmi válságkezelés elismerésének tekintik, hogy a G20-ak - a világ 20 vezető gazdasági hatalmának csoportja – Szöult választották 2010. novemberi csúcstalálkozójuk helyszínéül”. A Heti Világgazdaság (HVG) 2010. február 6-i számában az utolsó oldalon a Portré címszó alatt hétről hétre a politikai, gazdasági, kulturális élet jelesebb képviselőivel és időnként a diplomáciai élet külföldi szereplőivel ismerkedhet meg az olvasó. A fent említett számban a riporter Eleni Tsakopoulos Kounalakis asszonnyal, az Egyesült Államok budapesti nagykövetével készített interjút. A 2008-ban lezajlott amerikai elnökválasztás után az akkori nagykövetet April Foley-t még tavaly áprilisban visszahívták és csak idén januárban foglalta el helyét Mrs. Kounalakis. Mivel munkám során már többször is kapcsolatba kerültem az Amerikai Nagykövetséggel, érdekelt, hogy milyen is az új nagykövetasszony. A cikk fordításakor szem előtt kellett tartanom, hogy itt a forrásnyelv a magyar, és angolul kell átadni mind a riporter néha igen furcsa magyarságát, mind a nagykövetasszony által angolul elmondottakat, amit előzőleg magyarra fordítottak. Érdekes lenne elolvasni az eredeti válaszokat és összevetni a fordítással. Az első kihívást számomra az „amerikai inkulturáció” jelentette, aminek ide vonatkozó magyar jelentését nem tudtam pontosan meghatározni. A mondat értelméből következtetve használtam az „assimilation into the American culture” kifejezést. A forrásnyelv igen gyakran használt mellérendelő mondatszerkezeteket olyan esetekben, ahol a tartalom lehetőséget adott volna tagolásra vagy különálló mondatokra. Emiatt az olvasás időnként nehézkessé vált. Én ezt úgy oldottam meg, hogy szétválasztottam a mondatot: „15 évig ott ragadt a papa bizniszében, miközben számos társadalmi-üzleti megbízást vállalt: két terminuson át például ő lehetett Kalifornia állam világkereskedelmi biztosa”. „She became involved in her father’s business for 15 years while she fulfilled numerous social and business commissions. She served two 4
terms as a California State World Trade Commissioner”. A „Checkpoint Charlie” szerintem csak azoknak jelenthet valamit is, akik a hidegháború idején jártak a berlini falnál vagy pedig nagyon jól ismerik a történelem ezen időszakát. Ez ugyanis nem más, mint annak az ellenőrző pontnak a neve, amely lehetőséget adott az átjárásra Kelet- és Nyugat-Berlin között. A szövetségesek által elnevezett harmadik (Checkpoint Alfa, Bravo és Charlie) átjáró, amit nemcsak diplomaták, hivatásos katonák, de már a turisták is használhattak abban az időben. A lexikai átváltási műveletek közé tartozik például a jelentés felcserélése, mint például a cikk elején a riporter által használt „beidegződés” helyett inkább a „heritage-örökség, örökölt tulajdonság” szót használtam. Grammatikai áthelyezést tartottam célszerűnek a következő mondat fordításakor: „Sacramento környékén ma már komplett kisvárosokat húz fel a családi cég, az AKT Development – the family owned business, the AKT Development, constructs small towns in the area of Sacramento”. A nyelvi rendszerek, a szavak, kifejezések közötti jelentésbeli illetve a kulturális különbségek mind hozzájárulnak ahhoz, hogy a forrásnyelven kódolt üzenetet lexikai és grammatikai téren is dekódolni kell, majd átváltási műveletekkel áttenni a célnyelvre. A fordító nagyon sokszor észrevétlenül alkalmazza ezeket az eszközöket célja elérése érdekében. Ha viszont tudatosabban is felfigyelünk ezekre az átváltási műveletekre, segítségükkel még színvonalasabb munkát adhatunk ki a kezünkből.
5
SELLING SOUTH KOREA Lee Myung-bak wants to move his country to the center of the world. By B. J. Lee | NEWSWEEK Published Jan 29, 2010 From the magazine issue dated Feb 8, 2010
For the first time in modern history, South Korea is laying claim to lead the club of rich nations. South Korea became the first member of the Organization for Economic Cooperation and Development — the group of 30 wealthy nations — to emerge from the global recession when it recorded 0.4 percent growth in the third quarter of last year. This year the OECD expects South Korea's GDP to expand by 4.4 percent, the highest growth rate of any of its members. Now President Lee Myung-bak wants to turn the end of the economic crisis into an opportunity. He knows the crash has accelerated the decline of American might, as well as the rise of China and other emerging powers, and he aims to exploit the gap between them. His goal is to transform South Korea from a successful but self-involved economic power into a respected global soft power with the clout to mediate between rich and poor nations on global issues such as climate change and financial regulation. In particular, Lee is pushing to revive momentum on a global 6
free-trade deal — stalled in large part due to hostility from poor nations — while defending the poor by pushing for more international supervision of the global financial system. At the same time, he is trying to establish South Korea as a leader in the fight against global warming by agreeing that the country will cut emissions by 30 percent by 2020 — one of the most aggressive targets in the world — even though it is not obligated to do so because it is still considered a developing nation under the Kyoto Protocol. To many in South Korea, the selection of Seoul as the site of the November 2010 summit of the G20 — the group of 20 leading economic powers — is an acknowledgment of how well it has managed the current economic and environmental crises. "The old order is being dismantled and replaced by the new order," Lee said from the Blue House in a televised New Year's speech. "We have to make our vision the world's vision." Lee is one of only two former CEOs to lead a major trading power — Italy's Silvio Berlusconi is the other — and he runs South Korea like the just-do-it boss he was at Hyundai, where staff called him "the Bulldozer." At Hyundai he led a company known for fearless forays into foreign markets, whether it was building huge bridges in Malaysia or selling cars with stunning success in the crowded U.S. market. Now he is trying to make South Korean culture — still on the defensive after a long history of colonial occupations — as cosmopolitan as Hyundai's culture. He's pushing for greater use of English and generally trying to open up South Korea to the world. In his first big political job, as mayor of Seoul, he created a huge ruckus when he ripped up the downtown to expose a boarded-up stream — but it is now a major draw for commerce and tourism. Lee's grand domestic ambition as president is a multibillion-dollar plan to refurbish South Korea's four major rivers despite protests from environmentalists and opposition members. Lee believes the project will boost local economies by creating jobs and promoting tourism and commerce. Lee's popularity ratings, after an early plummet driven by a decision to allow U.S. imports of beef, are now at more than 50 percent as voters warm to his vision of newly developed South Korea as a model nation to be emulated by many developing countries. South Korea's successful management of the economic crisis surely helps. Early on, the country was battered like the rest of the world. The South Korean won dropped 30 percent in the first three months of the crisis, the stock market dropped 7
by half, and foreign investors left in droves. But unlike most other rich nations, South Korea had recent experience with a major financial meltdown. Many of its current leaders are veterans of the Asian crisis that crippled the country's economy in 1998, and they knew how to manage a free fall. Lee's team immediately moved to save threatened banks and companies by setting up $200 billion in various funds to guarantee payment of their debts and for other forms of emergency aid. They struck currency-swap deals with major economies such as the U.S. to secure dwindling reserves of foreign currency and front-loaded public spending so that 65 percent of the country's $250 billion budget was spent during the first half of 2009, ensuring that the money got into the economy rapidly — but without adding new debts. A government focus on protecting jobs kept consumer sentiment relatively high, and the Bank of Korea cut interest rates by 3.25 percentage points to 2 percent, a historic low. All the while, Lee worked relentlessly to quiet calls for protectionism at home and abroad, at a time when many other leaders, including Barack Obama and Hu Jintao, were beginning to succumb. Lee's administration is pushing for a slew of free-trade agreements with the U.S., the European Union, Peru, Colombia, Canada, Australia, and even China and Japan, if possible, says Abraham Kim, a Korea analyst at the political-risk consultancy Eurasia Group. Lee also lobbied hard at the Pittsburgh meeting of the G20 last year to have Seoul selected as the site of the next summit this autumn, an event he hopes to organize as a coming-out party. "He is trying to use the crisis to enhance the reputation of South Korea and help it to be widely recognized as a developed-world state," says Kim. "This is partly a nationalism thing, but more importantly, they are trying to get out from under Japan's and China's shadow. South Korea needs to find its niche for its long-term competitive survival." South Korea was further protected from the crisis because its economy was built on pillars other than the collapsing financial-services industry. Decades of government efforts to nurture globally competitive conglomerates through massive infusion of capital had helped build export machines such as Samsung, Hyundai, and LG. As the crisis unfolded, the weakening currency allowed these companies to expand global market share, especially against key Japanese and other rich-world competitors. As a result, South Korea registered a record trade surplus of $42 billion 8
last year, surpassing that of Japan for the first time. South Korean companies and banks were also ready to compete because the crisis of the 1990s had forced them to improve corporate governance, get their finances in order, and invest heavily in new technology. "We just had to dust off the old measures we used a decade ago and use them again," says Vice Finance Minister Hur Kyung-wook. In short, the South Korean model is a more mature cousin of China's — a hybrid economy, part free market, part state-controlled — but with more freedom for the market and for political dissent. Now Lee is positioning South Korea within Asia as a dynamic alternative to both China's mighty command economy and Japan's nogrowth economy. In Southeast Asia, South Korea has long been admired for completing an economic miracle in just one generation, moving its 48 million people out of poverty and entering the ranks of fully industrialized nations, with average per capita income that surpassed $20,000 in 2007. And, unlike China, South Korea has achieved economic and political growth at the same time, with an increasingly wellestablished multiparty democracy that respects free speech and election results. South Korea, says U.S. Ambassador Kathleen Stephens, is "the best example in the post–World War II era of a country that has overcome enormous obstacles to achieve this kind of success." Many Southeast Asian nations, alarmed by the harsh sides of the China model, look to South Korea as an alternative. Vietnam is sending civil servants there, studying how in the 1970s and '80s Seoul used massive government support, such as cheap loans, to develop strategic industries such as steel and petrochemicals as the backbone of its export economy. As part of Vietnam's effort to develop capital markets, it also now runs a stock exchange in Hanoi, built with the help of the Korea Stock Exchange. Officials from Vietnam, Cambodia, Indonesia, and Uzbekistan regularly visit South Korea to join training programs that teach economic and business management. "Developing countries are eager to learn South Korea's economic model because of its relevance to them," says Euh Yoon-dae, a Korea University economist currently heading a presidential committee to promote the national brand. "Our open economic system is more appealing to them than, say, that of China."
9
Surrounded by bigger powers — China, Russia, and Japan — South Korea needs to carve out a global role for itself to "ensure its prosperity and security," says David Straub, a Korea expert at Stanford University. So, in his first year in office, Lee made a point of systematically reaching out to foreign leaders in the United States and other major powers. The following year he headed to Europe. This year, Straub says, Lee is expected to target Africa. At the same time, he is upping South Korea's profile abroad, posting 3,000 volunteers from its version of the Peace Corps to Asia and Africa, where they will focus on public health and childhood education, with plans to increase that number to 20,000 by 2013. Last year South Korea officially became the first former recipient of international aid to graduate to the donor ranks, sending $1 billion to dozens of poor countries, and it plans to triple that sum within five years. Likewise, the number of troops it commits to U.N. peacekeeping operations will jump from 400 in 2009 to 1,000 this year and will work in roughly 10 nations, including Lebanon and Pakistan. Lee has big plans for Brand South Korea, too. At Hyundai, he turned what had been a small contractor into a global manufacturing powerhouse. He speaks English, unlike his predecessor as president, and he is comfortable playing national pitchman. Just after Christmas, following six rounds of telephone calls with United Arab Emirates President Khalifa bin Zayed Al Nahyan and a last-minute visit to the country, Lee helped South Korea beat out a French and a joint U.S.-Japan consortium to win its biggest foreign contract ever: a $40 billion nuclear-power-plant contract in the U.A.E. While Hyundai and Samsung have overcome the perception abroad that "made in South Korea" still means poorly made, many other South Korean brands have not. According to a survey by Simon Anholt, a British expert on national branding, the country ranks 33rd in global branding power, although its economic size ranks 13th in the world. What's more, more than half of U.S. college students believe Hyundai and Samsung are Japanese brands. "Our job is to narrow the perception gap between the national and corporate brands," says Euh, the head of the branding committee. Lee plans to build on that success at the G20 summit. He has already distinguished himself from his predecessors by embracing foreign investment and free trade, rather than focusing on rigid ideology, and he intends to use the meeting to showcase the rewards of that strategy. Lee's hope is that he can send a message to 10
smaller, poorer countries, particularly in Asia, that South Korea's less insular, more global approach can be a model they can follow, too. Of course, as his opponents are quick to point out, the fate of his country will not change because the leaders of 20 advanced nations get together for a few days. But Lee says it is part of a larger effort to move his country "away from the periphery of Asia," as he put it recently, "and into the center of the world."
11
DÉL-KOREA NÉPSZERŰSÍTÉSE Lee Myung-bak vezető szerepet szán országának A jelenkori történelemben először Dél-Korea tart igényt a gazdag országok klubjának vezető szerepére. A Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet – egy 30 fejlett és fejlődő országot magába foglaló csoport – tagjai közül elsőként DélKoreának sikerült kiemelkednie a globális recesszióból a tavalyi év harmadik negyedévében elért 0,4 százalékos növekedésével. Az OECD tagállamai közül a legnagyobb növekedési ütemet, 4.4 százalékos GDP növekedést vár Dél-Koreától a 2010-es évben. Lee Myung-bak elnök a gazdasági válság utolsó időszakából szeretne előnyt kovácsolni. Tisztában van azzal, hogy a gazdasági összeomlás felgyorsította az Amerikai hatalom hanyatlását, ugyanakkor elősegítette Kína illetve más nemzetek felemelkedését, ő pedig célul tűzte ki a köztük lévő rés kihasználását. Szándéka, hogy a sikeres, de inkább zárt gazdasági hatalmat egy olyan elismert globális politikai tényezővé alakítsa, ami befolyása révén közvetítőként működhet a gazdag és szegény nemzetek között olyan globális kérdésekben, mint például a klímaváltozás vagy a pénzügyi szabályozás. Lee szorgalmazza a globális szabadkereskedelmi tárgyalások tovább folytatását, ami főként a szegény országok ellenállása miatt rekedt meg, ugyanakkor a szegények érdekében nagyobb nemzetközi ellenőrzést sürget a globális pénzügyi rendszerek tekintetében. Ezzel egyidejűleg megpróbálja megteremteni Dél-Korea vezető szerepét a globális felmelegedés elleni küzdelemben azzal a célkitűzéssel, hogy országa 2020-ra 30 százalékkal csökkenti károsanyag kibocsátását – ami az egyik legambiciózusabb vállalás a világon – annak ellenére, hogy ez nem kötelessége, hiszen a Kyoto-i Egyezmény besorolása alatt csupán a fejlődő országok közé tartozik. Dél-Koreában a sikeres gazdasági és környezetvédelmi válságkezelés elismerésének tekintik, hogy a G20-ak - a világ 20 vezető gazdasági hatalmának csoportja – Szöult választották 2010. novemberi csúcstalálkozójuk helyszínéül. „Egy új rendszer van születőben” – üzente újévi televíziós beszédében Lee elnök, amit hivatalából, a Blue House-ból közvetítettek. „Jövőképünket a világ jövőképévé kell tennünk.”
12
Lee az egyik olyan államfő, aki korábbi vezérigazgatói posztjából egy befolyásos üzleti hatalommal rendelkező ország első emberévé lépett elő – a másik az olasz Silvio Berlusconi – és ugyanazzal a „Fogjunk neki” mottóval vezeti Dél Koreát, mint annak idején a Hyundai-t, ahol beosztottjai csak Buldózernek 1 hívták. Vezetése alatt a Hyundai a külföldi piacokra való vakmerő betöréseiről vált ismertté, legyen szó akár hatalmas hidak építéséről Malajziában vagy a már telített amerikai gépjárműpiacon történő sikeres értékesítésről. Jelenleg Dél-Korea kultúráját – ami a gyarmatosítás hosszú történelme miatt még mindig zárt – próbálja a Hyundai-éhoz hasonlóan kozmopolitává tenni. Sürgeti az angol nyelv szélesebb körű használatát és összességében megpróbálja Dél-Koreát nyitottabbá tenni a világ felé. Szöul egykori polgármestereként már első jelentősebb politikai munkájában igen nagy felfordulást keltett a belváros átrendezésével, amelynek során a várost átszelő bebetonozott folyamot nemcsak kinyittatta, de feltöltette vízzel, ami mostanra a kereskedelem és a turizmus egyik vonzerejévé vált. Elnökként Lee következő nagyszabású hazai terve az, hogy egy több milliárd dollár értékű terv keretében rendbe hozza Dél-Korea négy legnagyobb folyóját, a környezetvédők és az ellenzékiek tiltakozása ellenére. Lee úgy gondolja, hogy a projekt a munkahelyek teremtésével illetve a kereskedelem és turizmus népszerűsítésével fellendítheti a helyi gazdaságot. Népszerűségi indexe ̶ ami az amerikai marhahús importjának engedélyezésével eleinte nagyot esett ̶ mostanra már 50 százaléknál is magasabbra tehető, amint a szavazók lassan megbarátkoznak Lee Dél-Koreának szánt elképzelésével melyben a korszerűbb és fejlettebb ország követendő példaképpé válhat sok más fejlődő ország számára. Dél-Korea sikeres gazdasági válságkezelése szintén hozzájárul ehhez. A kezdeti időszakban a világ többi részéhez hasonlóan az ország igen viharvert volt. A válság első három hónapjában a hivatalos fizetőeszköze a won 30 százalékot esett, a tőzsde forgalma felére csökkent és nagyszámú külföldi befektető hagyta el az országot. Más gazdag országokkal ellentétben Dél-Korea már rendelkezett hasonló válságkezelési tapasztalatokkal a közelmúltból. Jelenlegi vezetőinek nagy része ugyanis átélte azt az ázsiai válságot, ami 1998-ban megbénította az ország gazdaságát, amelyből aztán megtanulták, hogyan is kell egy szabadesésszerű
1
A munkatársai által adott név akkor született, amikor Lee szétszedett egy üzemképtelen bulldózert azért, hogy megismerje működését.
13
helyzetet kezelni. Lee csapata azonnal megtette a szükséges lépéseket, a veszélybe került bankok és cégek megmentésére létrehozott egy 200 milliárd dolláros alapot, biztosítva ezzel az adósságuk garantált megfizetését és különböző formátumú segítő csomagok létrehozását. Valuta csere megállapodásokat kötött a főbb gazdasági hatalmakkal, többek között az USA-val, hogy megakadályozza külföldi valuta tartalékainak további csökkenését és biztosítsa az átfogó közkiadásokat. Ennek következtében az ország mintegy 250 milliárd dolláros költségvetésének a 65 százalékát már 2009 első felében elköltötték, ezzel biztosítva a pénz gyors ütemű visszaáramlását a gazdaságba anélkül, hogy további adósságot halmoztak volna fel. A kormány munkahely megóvó intézkedései viszonylag magas szinten tartották a fogyasztói kedvet; a Koreai Nemzeti Bank pedig 3.25 bázis ponttal, működésének eddigi legalacsonyabb értékére, 2 százalékra csökkentette az alapkamatot. Lee kitartóan próbálta elcsendesíteni mind országában mind külföldön a protekcionizmus mellett kampányoló hangokat akkor, amikor más vezetők - mint például Barack Obama és Hu Jintao - lassanként megadták magukat. Lee kormánya szabadkereskedelmi megállapodásokat sürget Amerikával, az Európai Unióval, Peruval, Kolumbiával, Kanadával, Ausztráliával és lehetőség szerint még Kínával, illetve Japánnal is, mondta Abraham Kim az Eurasia Group, egy a politikai kockázatokkal foglalkozó tanácsadói cég Korea szakértője. Lee keményen lobbizott a G20-asok tavalyi Pittsburgh-i tárgyalásán, hogy a következő, 2010 őszén esedékes csúcstalálkozójuk helyszínévé Szöult válasszák, amely esemény, reményei szerint az ország „bemutatkozó rendezvénye” lehetne. Kim szerint „Lee megpróbál előnyt kovácsolni a válságból és felhasználni azt Dél-Korea hírnevének növelésére, illetve annak elérésére, hogy országa a fejlett világ tagjaként váljon ismertté”. „Ez részben nacionalista törekvés, de a fő szándék az, hogy megpróbáljanak kitörni Japán és Kína árnyékából. Dél-Koreának meg kell találnia a maga helyét a hosszú távú, versenyképes túlélés elérése érdekében.„ Dél-Korea hosszabb ideig volt védett a válság hatásaitól, hiszen gazdaságának pillérei nem az összeomló pénzügyi szolgáltatások iparágán alapultak. A több évtizedes kormányerőfeszítések-kel és a jelentős tőketámogatásokkal sikerült világviszonylatban is versenyképes vállalati egyesüléseket létrehoznia, amelyek olyan exportképes gépeket képesek előállítani, mint például a Samsung, a Hyundai és az LG. A válság kibontakozása következtében a gyengülő valuta lehetővé tette, hogy 14
ezek a cégek kibővítsék világpiaci részesedésüket, elsősorban a kulcsfontosságú Japán, illetve más fejlettebb országbeli versenytársaikkal szemben. Ennek eredményeképpen a tavalyi évben Dél-Korea rekord nagyságú, 42 milliárdos kereskedelmi többletet jegyzett, első ízben megelőzve ezzel Japánt. A dél-koreai cégek és bankok készen álltak a versenyre, hiszen az 1990-es évek válsága kikényszerítette, hogy fejlesszék a vállalatirányítást, rendbe tegyék pénzügyeiket és óriási összegeket fektessenek új technológiákba. „Elég volt elővenni és újra alkalmazni a tíz évvel ezelőtti módszereket,„– mondta Hur Kyung-wook pénzügyminiszter helyettes. Röviden összefoglalva a dél-koreai modell a kínainak (heterogén gazdaság, részben szabad, részben az állam által irányított piac) egy érettebb formája, ami nagyobb szabadságot biztosít mind a piacnak mind pedig az eltérő politikai nézeteknek. Lee Dél-Koreát Ázsiában dinamikus alternatívaként pozícionálja Kína hatalmas tervgazdálkodása és Japán stagnáló gazdaságával szemben. A délkeletázsiai régióban Dél-Koreát már régóta csodálják, hisz csupán egy generáció alatt képes volt gazdasági csodát végrehajtani, mintegy 48 millió embert vezetett ki a szegénységből és belépett a teljesen iparosodott nemzetek sorába. Az átlag egy főre eső jövedelem 2007-ben meghaladta a 20 000 dollárt. Kínával ellentétben Dél-Korea egyszerre volt képes gazdaságilag és politikailag is fejlődni egy fokozatosan megerősödő több párt rendszerű demokráciában, amely tiszteletben tartja a szólásszabadságot és a választási eredményeket. Dél-Korea – Kathleen Stephens amerikai nagykövet szerint –a legjobb példakép hiszen, a II világháborút követő időszak hatalmas akadályainak leküzdése után ilyen jelentős sikereket tudott elérni. Sok délkelet-ázsiai ország, megijedve a kínai modell keménységétől úgy tekint Dél-Koreára,
mint
egy
másik
választási
lehetőségre.
Vietnám
például
közalkalmazottakat küld azon hatásos kormánytámogatások – többek között az olcsó kölcsönök - tanulmányozására, amit Szöul a 70-es és 80-as években alkalmazott annak érdekében, hogy kifejlessze exportjának stratégiai iparágait. Ilyen alappillérek voltak például az acél és petrolkémia. Vietnám annak érdekben, hogy továbbfejlessze tőke piacát Hanoiban értéktőzsdét nyitott, amit a Koreai Értéktőzsde segítségével hozott létre. Rendszeresen érkeznek tisztviselők Dél-Koreába Vietnámból, Kambodzsából, Indonéziából és Üzbegisztánból hogy gazdasági és üzletirányítási továbbképző tanfolyamokon vegyenek részt. „A fejlődő országok nagyon szeretnék a 15
dél-koreai gazdasági modellt megismerni, hiszen ez igen nagy jelentőséggel bír számukra” – mondja Euh Yoon-dae a Koreai Egyetem közgazdásza, aki jelenleg a hazai termékmárkák népszerűsítésével foglalkozó elnöki bizottságot vezeti. „A mi nyitott gazdasági rendszerünk sokkal megnyerőbb számukra, mint például mondjuk a kínai.” Olyan nagyhatalmakkal körülvéve, mint Kína, Oroszország és Japán, DélKoreának önállóan kell nemzetközi szerepét kivívnia, hogy ezzel „biztosítsa fellendülését és biztonságát” – mondja David Straub, a Stanford Egyetem Korea szakértője. Ennek érdekében Lee kormányzásának első évében nagy figyelmet fordított arra, hogy módszeresen kapcsolatba lépjen az Egyesült Államok és más fontos hatalmak vezetőivel. A következő évben Európa felé fordult. Idén Straub szerint, Lee Afrikát tűzi ki célul. Ugyanakkor megnövelte Dél-Korea külföldi jelenlétét is, amikor Békehadtesthez hasonló szervezetéből mintegy 3000 önkéntest helyezett Ázsiába és Afrikába, segítve a közegészségügyet és a közoktatást. A tervek szerint 2013-ra 20 000-re emelnék fel az önkéntesek számát. A tavalyi évben DélKorea hivatalosan is elsőként került át a korábban nemzetközileg segélyezettek köréből az adományozói tisztségbe, mintegy 1 milliárd dollárt osztva szét több tucat rászoruló ország között, amely összeget öt éven belül meg szeretne háromszorozni. Ehhez hasonlóan az ENSZ békefenntartói kötelékébe küldött csapatainak létszámát is a 2009-es 400 főről, 1000-re fogja emelni 2010-re, akik körülbelül 10 országban lesznek majd jelen, többek között Libanonban és Pakisztánban is. Lee-nek
nagyszabású
tervei
vannak
a
dél-koreai
termékmárkákkal
kapcsolatosan is. A Hyundai-t illetően egy kis beszállító cégből egy nemzetközi befolyással rendelkező gyárat hozott létre. Az őt megelőző elnökökkel ellentétben beszél angolul, és jól illeszkedik a nemzetét népszerűsítő szerepkörbe is. Lee-nek röviddel karácsony után Khalifa bin Zayed Al Nahyan-nal, az Egyesült Arab Emirátusok elnökével folytatott hat telefonbeszélgetése és az utolsó pillanatokban tett látogatása után sikerült legyőznie egy Francia, valamint egy USA-Japán közös konzorciumot, ezzel megnyerve Dél-Korea történetének eddigi legnagyobb külföldi szerződését: egy 40 milliárd dolláros atomerőmű építési szerződést az Egyesült Arab Emirátusokkal. Amíg a Samsungnak és a Hyundainak már sikerült felülkerekedniük azokon hiedelmeken, hogy amit Koreában készítenek annak a minősége nem
16
megfelelő, addig más dél-koreai márkának még nem sikerült legyőznie ezt az előítéletet. Simon Anholtnak, a hazai márkák brit szakértőjének felmérése szerint a világmárkák körében Korea a 33-ik helyet foglalja el annak ellenére, hogy gazdaságának mérete szerint a 13-ik a világon. Sőt mi több, az amerikai felsőoktatásban tanuló diákok több mint a fele azt hiszi, hogy a Hyundai és a Samsung japán márkák. „Feladatunk, hogy szűkítsük a rést a hazai és nagyvállalati márkák megítélése között”- mondta Euh, a termékmárkákért felelős bizottság vezetője. Lee a G20-asok csúcstalálkozóján is erre a sikerre szeretne építeni. Elődei közül jelentős mértékben kitűnik azzal, hogy nem merev ideológiákra koncentrál, hanem él a külföldi befektetések és a szabad kereskedelem adta lehetőségekkel. Szándéka szerint a találkozót akarja felhasználni, hogy e stratégia eredményeit bemutatassa. Reményei szerint ezzel üzenni tud azon kisebb, illetve szegényebb országoknak, különösen Ázsiában, hogy Dél-Korea kevésbé elszigetelt, világ felé nyitottabb modellje követhető lehet számukra is. Természetesen ellenfelei nem késlekedtek rámutatni arra, hogy országának jövője nem fog megváltozni csak azért, mert 20 fejlett ország vezetője pár napra összejön. Ám Lee válasza erre az, hogy ez csupán annak a nagyobb erőfeszítésnek egy része, amivel országát „Ázsia széléről a világ középpontja felé szeretné elmozdítani”.
17
PORTRÉ ELENI TSAKOPOULOS KOUNALAKIS AMERIKAI NAGYKÖVETRŐL
„Nem akarok túl kaliforniainak látszani, de nagyon szeretem a jógát, voltam is már egy Bikram-foglalkozáson a Rózsadombon” – jelzi a 43 éves üzletasszony, hogy tisztán látja a vele kapcsolatos sztereotípiákat, s bár nem képes mindig meghaladni kulturális beidegződéseit, legalább szembe mer nézni azokkal. Az amerikai inkulturáció azzal kezdődött a családban, hogy édesapja – a görög polgárháború elől menekülve – 15 évesen Kaliforniába keveredett. Eleinte idénymunkákból tartotta fent magát, majd olyan lendülettel fogott az amerikai álom megvalósításába, hogy Sacramento környékén ma már komplett kisvárosokat húz fel a családi cég, az AKT Development. Az ifjú Eleni eleinte ellenállt a kísértésnek, és inkább a tanári pályával kacérkodott, angol és klasszikus irodalmat hallgatott a New Hampshire-i Dartmouth Egyetemen, majd egy évet Görögországban töltött, hogy 1992-ben már a Berkeleyn szerezze meg MBA-jét. 15 évig ott ragadt a papa bizniszében, miközben számos társadalmi-üzleti megbízatást vállalt: két terminuson át például ő lehetett Kalifornia állam világkereskedelmi biztosa. Közben egyre jobban beszippantotta a politika. Négy alkalommal volt küldött a Demokrata Párt Országos Konvencióján, és tagja a párt kaliforniai központi bizottságának. A politikai megbízatások legnagyobbikát azonban akkor kapta, amikor Hillary Clinton külügyminiszter felkérte magyarországi nagykövetnek. „Először 13 éves koromban, édesapámmal látogattam Közép-Európába, még a Checkpoint Charlie-n is átmentünk. Később, a rendszerváltás idején meglátogattam egy barátnőmet Moszkvában, sőt átruccantunk Prágába is, ám sajnos Magyarország akkor kimaradt. Pedig Budapesten talán találkoztam volna későbbi férjemmel, Markos Kounalakisszal, aki a Newsweek tudósítójaként dolgozott akkoriban önöknél” – vall az elszalasztott történelmi lehetőségekről a hét- és nyolcéves kisfiát újságíró férjével nevelő friss nagykövet, aki szabadidejében szívesen síel és úszik, s többször is lefutotta már a maratont.
18
– Hogy bírja mifelénk – távol az amerikai civilizációtól –, ahol még Starbucks kávézó sincs? – Egyik első bevásárló körutamon vettem egy Nespresso gépet. Amúgy állítom, errefelé jobb feketét adnak, mint otthon. A legfontosabb magyar szavakat már meg is tanultam: „jó kávé”. Bár egy Starbucks kétségtelenül jól jönne, mert az kiváló találkahely. – Látjuk, máris nyakig benne van a lobbizásban. Néhány nagykövetelődje egyenesen ezt tekintette fő feladatának. – Én nem az amerikai cégekért jöttem lobbizni. Amerika legfontosabb érdeke Magyarországgal kapcsolatban, hogy megerősödjön az itteni gazdaság. A fájdalmas megszorítások már kezdik is meghozni a gyümölcseiket. Dicséret illeti a magyarok fegyelmezettségét és türelmét. – Ha már ilyen szépeket mond rólunk, elárulja, hogy ön ragaszkodott Budapesthez, vagy csak fogcsikorgatva engedelmeskedett? – Amikor felmerült a nevem lehetséges nagykövetként, felhívtak a Fehér Házból, hogy néhány lehetőség közül válasszak. A férjem végig azt kiabálta a fülembe, hogy „Budapest, Budapest”. Őt húsz évvel ezelőtti magyarországi tapasztalatai egész 19
életére megváltoztatták: a magyar emberek bátorsága, értékek iránti elkötelezettsége és a leleményességük, ahogyan megtalálták a Szovjetunió falain lévő repedéseket, és sziszifuszi munkával tágították azokat. – Napestig elhallgatnánk, de képben van már a jelen politikai helyzetet illetően is? – Találkoztam már Bajnai miniszterelnök úrral és más politikusokkal is, de külön kiemelném Orbán Viktor úrral való igen kellemes beszélgetésemet. Remélem, ő is dicséretnek veszi azt, hogy a húsz évvel ezelőtti Bill Clintonra emlékeztetett engem, amennyiben teli volt szenvedéllyel az emberek iránt. Nem mellesleg Clinton elnök is nagy deficittel vette át a kormányzást, de a ciklus végére teljesen ledolgozta azt. – Diplomáciai érzékből jeles. Egyébként gondolkodik már azon, mivel engeszteli ki Whoopi Goldberget, aki egy tévéműsorban azt mondta, ő is szívesen lenne budapesti nagykövet? – Erről nem tudok, viszont hallottam, hogy megszólította a magyarországi melegközösséget. Nagyon tetszett az üzenete, szeretném is meghívni. Elődeimtől tudom, hogy nagyon nehéz itthagyni Budapestet. Van valami természetes – vagy talán természetfeletti – kapcsolat a magyarok és az amerikaiak között, hogy az utóbbiak ennyire jól érzik magukat önöknél. – Egyébként élt önben rólunk bármilyen kép is, mielőtt megismerkedett a férjével? – Görögország történelmének tanulmányozása révén tisztában voltam azzal, hogy az Oszmán birodalom a Dunánál ért véget, mivel a magyarok hősiesen harcoltak a törökök ellen. Ide készülve persze rengeteg könyvet elolvastam az országról, de ami igazán lebilincselt, az Szerb Antal Utas és holdvilága. Fantasztikus, ahogyan a Várdombról ír. – Ha ki is kupálódott belőlünk, nyilván ma is odafigyel a régiót jól ismerő férje tanácsaira. Elmondhatja, hogyan ismerkedtek meg? Csak nem a mozgalom hozta össze önöket?
20
– Egy újságíró barátom mutatott be minket egymásnak tizenegy éve. Szerelem volt első látásra. Hat héttel később megkérte a kezemet, majd újabb másfél hónap múlva, 2000. március 11-én megesküdtünk Isztambulban, az ortodox pátriárka előtt. – Férje éppen a republikánus Bush idején tudósított a régióból. Elszánt demokrataként nem félt, hogy kígyót melenget a kebelén? – Első randinkon kerek perec megmondta, hogy túl van karrierje csúcsán, a rendszerváltás megélése és megírása volt élete fő műve. Utolsó vizsgakérdésem az volt, szerinte tényleg fontos és pozitív szerepet játszott-e a republikánus Ronald Reagan a Szovjetunió felbomlásában. Azt mondta, igen, de én – tőről metszett demokrataként – ennek ellenére hozzámentem. – Mint a mesében. Ha ennyire romantikus alkat, mégis mi vonzotta a politikába? – Görög édesapámtól tudom, ha Amerikában valakinek jó elképzelései vannak, és erősen hisz bennük, majd másokkal együtt keményen küzd értük, akkor bármit megváltoztathat. – Ha már hit, ortodox keresztényként sosem érezte ennek hátrányát a protestáns USA-ban? – Amerikában, s főként Kaliforniában – ami a legforróbb olvasztótégely – nem téma az, hogy ki milyen felekezetű. Hiszem is, hogy a vallást el kell választani a politikától. A segíteni akarást, a jóért való kiállást valahol mélyen, a hitemből is eredeztetem. – Kaliforniában az emberek nagyon lazák. Diplomataként mennyire kell moderálnia magát? – Eleinte picit feszélyezett a hivatalom, mert én is imádok mindenkivel szóba elegyedni, s igyekszem túllépni a formaságokon. A hivatalosság kerülése szerintem generációs dolog is. Elnökünk nagyon közvetlen ember, de a külügyminiszterünk is allűrmentes. A magyar sajtóban vidámnak neveztek, és nem is bánom, ha ez a kép alakul ki rólam, mert az vagyok.
21
– Akkor nyilván Obama elnök is tréfának vette, hogy ön eleinte Hillary Clintont támogatta. – Ó, az elnökkel régóta ismerjük egymást, szenátorként többször járt San Franciscó-i házunkban. – Akkor, ha nincs az elnökben sem tüske, előbb-utóbb el tud intézni egy budapesti vizitet? – Obama elnök többször járt Európában hivatala első évében, mint elődei. Én viszont még csak három hete vagyok itt, szóval hadd kérjek egy kis időt! IZSÁK NORBERT – DOBSZAY JÁNOS 2010. február 03., szerda
22
ELENI TSAKOPOULOS KOUNALAKIS US AMBASSADOR TO HUNGARY IN BUDAPEST “I do not want to seem like a Californian too much, but I do like yoga and I have already been at a Bikram class at the Rose Hill Center” – says the 43 old business woman, who is well aware of the stereotypes related to her and though she cannot always overcome her cultural heritage at least she dares to face them. The family’s assimilation into the American culture started when her father – escaping from the Greek Civil War – ended up in California at the age of 15. At first he supported himself by doing seasonal work, and then he got going with such a zest to accomplish the American dream that by now the family owned business, AKT Development, constructs complete small towns in the area of Sacramento. At the beginning, the young Eleni resisted the temptation of being involved in the family business and thought about becoming a teacher. She studied English and Classic Literature at the University of Dartmouth, New Hampshire, then spent a year in Greece and obtained her MBA at Berkley in 1992. She became involved in her father’s business while she fulfilled numerous social and business commissions. She served two terms as a California State World Trade Commissioner. Meanwhile she became more and more sucked into politics. Ms. Kounalakis served four times as a delegate to the Democratic National Convention and she is also a member of the California State Central Committee of the Democratic Party. Nevertheless she received the highest political commissions when Secretary of State, Mrs. Hillary Clinton, asked her to be the US Ambassador to Hungary. I was 13 years old when I first visited Central Europe with my father, even passed through Checkpoint Charlie ("Checkpoint C" was the name given by the Western Allies to the best-known Berlin Wall crossing point between East Germany and West Germany during the Cold War.) Later on, during the time of the political transformation, I visited one of my girlfriends in Moscow, and we even went over to Prague. Unfortunately Hungary was left out back then. Who knows, maybe I could have met my future husband, Markos Kounalakiss in Budapest, who worked there as a reporter for Newsweek – acknowledges about the possible missed historical opportunity. The newly appointed ambassador is raising a seven and an eight year 23
old son with her journalist husband and in her free time enjoys skiing, swimming, and has completed the marathon several times. – How do you feel over here – far from the American civilization – where there is not even a Starbucks? – At one of my first shopping sprees I bought a Nespresso machine. Otherwise I have to say over here they sell better coffee than back at home. I have already learned the most important words: “good coffee – jó kávé” Although to have a Starbucks would be good, because it is an excellent meeting place. – We can see that you are already deep into lobbying. A few of your predecessors in your office explicitly considered to be their main task. – I did not come to lobby for American companies. The most important interest of the USA concerning Hungary is to strengthen their economy. The painful constraints are beginning to demonstrate good results. Hungarian people deserve credit for their discipline and tolerance. – If you are saying such good things about us, would you let us known if it was you who insisted on coming here to Budapest or you just complied with the decision while gritting your teeth? – When my name came up as a possible candidate for the ambassadorship they called me up from the White House and let me choose from a few possible places. While I was on the phone my husband kept telling me into my ear “Budapest, Budapest”. His Hungarian experiences from twenty years ago changed him forever: the courage of the Hungarian people, their commitments to values, and their resourcefulness, how they had found the cracks on the wall of the Soviet Union and by taking on the Sisyphean task 2 dilated those. – I could listen to you all day, but are you fully informed about the current political situation?
2
In Greek mythology, Sisyphus (Atlas) was a king punished in Tartarus by being cursed to roll a huge boulder up a hill, only to watch it roll back down, and to repeat this throughout eternity.
24
– I have already met Prime Minister Bajnai and other politicians, but I would like to high light my rather pleasant meeting with Mr. Viktor Orban. I hope he will take it as a compliment that he reminds me of Bill Clinton twenty year ago in a way, when he was full of compassion towards the people. Remember that he also took over the administration with a huge deficit but he fully worked it out by the end of his term. – Diplomatic tact: A. On the other hand are you already thinking on how you could conciliate Ms. Whoopi Goldberg who in a TV show pronounced that she would be happy to be the US Ambassador to Hungary? – I do not know about this, but I heard that she has addressed the Hungarian Gay Community. I really liked her message and I would like to invite her over. I know it from my predecessor that it is hard to leave Hungary. There is some kind of natural – or maybe supernatural – connection between Hungarians and Americans, for them to feel so good while staying here. – Did you have any opinion of us before you met your husband? – Through studying the history of Greece I was aware that the Ottoman Empire extended as far as the Danube, because he Hungarians fought heroically against the Turks. While preparing to come here I read many books about the country, but what really captivated me was the Traveller and the Light of the Moon by Szerb Antal. It is amazing how he writes about castle hill.
– Though you have studied us thoroughly, no doubt you pay much attention to the advice of your husband who knows this region well. Can you tell us how you met? Or was the movement that bought you the two of you together? – A journalist friend of mine introduced us eleven years ago. It was love at first sight. Six weeks later he asked me to marry him, then another six weeks passed and on 11th March 2000 we got married in Istanbul in front of the orthodox patriarch. – Your husband covered the region at the time when the Republican Bush was in office. As a determined Democrat, were you not afraid of nourishing a viper on your bosoms?
25
– At our first date he straight out told me that he was over the top of his career, experiencing the political transformation and writing about it was the main work of his life. My last exam question was whether he thought that the Republican Ronald Reagan had a really important and positive role in the disintegration of the Soviet Union. He said yes, but I – being a genuine democrat – married him anyway. – Like in fairy tales. If you are so romantic, what attracted you to politics? – I know it from my Greek father that in America if somebody has good ideas and strongly believes in them, then fighting for these ideas with others you can change anything. – When you mention faith, was there a time when you felt disadvantaged by your being an orthodox Christian in a Protestant America? – In the United States and especially in California – which is the hottest melting pot – somebody’s religious affiliation is not a subject. I feel that religion needs to be separated from politics. Wanting to help, taking the stand for good comes from deep within, comes from my faith. – People in California are pretty loose. How much do you need to control yourself by being a diplomat? – At the beginning I felt uneasy by my office, because I too love to talk to people and I try to overstep the formalities. I think that trying to avoid the official stiffness is a generation thing. Our president is very informal, but our State of Secretary is also without airs and graces. They called me a cheerful person in the Hungarian media, which I do not mind if this is how they see me, because I really am. – Then probably President Obama also took it as a joke that you have supported Mrs. Hillary Clinton in the beginning. – Oh, the President and I go way back. He has visited our house in San Francisco many times when he was still a senator. – If the President does not have a thorn, could you arrange a visit to Budapest in the near future? 26
– In his first year President Obama visited Europe more than any of his predecessors. However I have been here for only three weeks, so may I ask for some time.
27
SZÓSZEDET Selling South Korea boarded-up clout currency-swap deal decline dismantle dissent drove dwindling foray front-loaded growth rate momentum Organization for Economic Cooperation and Development ruckus stall succumb surplus
– – – – – – – – – – – – – – – – –
bedeszkázott, bepadlózott hatalom, erő, befolyás valuta csere megállapodás hanyatlás, romlás lebont, szétszed nézeteltérés, véleménykülönbség nagy tömeg hanyatlik, veszít értékéből, degenerálódik behatol, beront átfogó növekedési ütem lendület Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet felfordulás, zűr halogat, húzza az időt enged, megadja magát többlet, fölösleg
28
Portré: Eleni Tsakopoulos Kounalakis, az Egyesült Államok budapesti nagykövete Demokrata Párt Országos Konvenciója engedelmeskedik fogcsikorgatva kígyót melenget a keblén küldött külügyminiszter (USA) megszorítás olvasztótégely ortodox pátriárka rendszerváltás sziszifuszi munka valamilyen allűröket vesz fel vallási felekezet világkereskedelmi biztos
– – – – – – – – – – – – – –
Democratic National Convention comply (with) gritting one's teeth nourishing a viper on one's bosom delegate Secretary of State constraint melting pot Orthodox Patriarch political transformation Sysiphean task put on airs and graces like somebody religious affiliation World Tarde Commissioner
29
FELHASZNÁLT IRODALMAK ÉS HIVATKOZÁSOK Szakirodalmak: Erdei – Fekete – Homolya – Jablonka – Nagy
Angol – Magyar Szókincstár Aula Kiadó, 2006.
Tematikus
Gazdasági
Hornby, A.S
Oxford Advanced Learner’s Dictionary of Current English Oxford University Press, 2000.
Klaudy Kinga – Simigné Fenyő Sarolta
Angol – Magyar Fordítástechnika Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest 2000.
Hivatkozások és Internetes oldalak: Izsák Norbert – Dobszay János: Eleni Tsakopoulos Kounalakis az Egyesült Államok budapesti nagykövete, HVG. 2010. Február 6. 82.o. http://hvg.hu/hvgfriss/2010.05/201005_Eleni_Tsakopoulos_Kounalakis Lee, B.J: Selling South Korea, Newsweek, http://www.newsweek.com/id/232786, 2010. Február 8 http://en.wikipedia.org/wiki/Checkpoint_Charlie http://en.wikipedia.org/wiki/Lee_Myung-bak http://en.wikipedia.org/wiki/Sisyphus
30
