Társadalmi nem – „gender” – és egészségmagatartás Dr. Csörsz Ilona
Gender és egészségmagatartás
Az orvosi és magatartástudományi szakirodalom a férfiak és nők egészséggel, betegséggel halálozással kapcsolatos különbségeit a gender fogalmában jeleníti meg. A nemi különbségek társadalmi, kulturális hatásai
Matarazzo (1980): Immunogén vagy preventív egészségmagatartás: táplálkozás kontroll, rendszeres sportolás, szűrővizsgálatokon való részvétel Egészségkockázati vagy patogén egészségmagatartás: káros szenvedélyek
Gender-szakadék Férfiak és nők mortalitási különbsége
Az idősödés elnőiesedése
A nők átlagosan 8 évvel élnek tovább
Az idősekkel való kommunikáció nehézségei (heterogén korosztály, szemtől szembeni kommunikáció fontossága)
A férfi szerep hatásai az egészségmagatartásra
Gender szakadék fennmaradásának oka : maszkulinitásra vonatkozó sztereotípiák jelentős része egészségkárosító. Családfenntartó szerep Versenykényszer, hatalom Kontroll (munkahelyen, otthon, szexuális teljesítményben) Veszélyes és nehéz fizikai munkák Férfi szerepelvárások kudarca állhat a nagyobb arányú kockázati viselkedés hátterében
Mitől szoronganak a magyar férfiak?
Hungarostudy 2006 vizsgálat adatai alapján (Susánszky A., Susánszky É., Kopp M. 2009.) Tradicionális nemi szerep (szexuális teljesítmény, családfenntartás, fizikai erőnlét, férfias megjelenés) stressz lényegesen nagyobb mint a nemek megváltozott társadalmi viszonyából eredő (modernizálódó faktor) stressz. Modernizálódó faktor: női dominancia, érzelemkifejezési deficit A tradicionális faktor a 35 év alatti korosztályt terheli A modernizálódást leíró faktorok szerepe kisebb a házasságban élő férfiak körében.
Mentsük meg a férfiakat!
www.mentsukmegaferfiakat.hu Annak a valószínűsége, hogy egy férfi hazánkban túléli a 65. életévét ma csupán 59%. Egészségvédő magatartás inkább a női, a rizikóviselkedés inkább a férfi nemmel korrelál (Courtenay és mtsai, 2002). „A nők megbetegednek, a férfiak meghalnak.” (Nathanson)
A megküzdés és nemi különbségei
Folkman és Lazarus (1984) kognitív megküzdés modellje Probléma- és érzelemfókuszú megküzdés Sztereotip álláspont a megküzdés különbségeiben
SZOCIALIZÁCIÓS HIPOTÉZIS: eltérő szocializációs séma a különbség oka.
SZEREPKÉNYSZER HIPOTÉZIS: a különböző társadalmi szerepekkel magyarázható a két nem megküzdési különbsége.
A megküzdés és nemi különbségei
Nők és férfiak más-más területen élnek meg több negatív életeseményt. NŐK: házastárssal, élettárssal való kapcsolat területén élnek meg több stresszt -> szubjektív megélés területén rosszabbak, mint a férfiak FÉRFIAK: munka és anyagiak területén jelentkező stressz és a nyugdíjba vonulás terheli meg őket. A nemi különbség az érzelemfókuszú megküzdésen belül jelentkezik: Kognitív átstrukturálás, feszültségredukció a férfiakra; Passzív megküzdés –elkerülés – inkább a nőkre jellemző.
Nők és férfiak a gyógyító-beteg kapcsolatban
Az orvostanhallgató számára a felnőtt beteg egyet jelent a férfival (Philips és Ferguson, 1999) Kórházi személyzet nemi sztereotípiákon alapuló véleménye (Foss és Sundby, 2003) Férfi páciens: problémamentes Női páciens: követelőző
A kórházi személyzet nemi sztereotípiákon alapuló véleménye a férfi- és nőbetegek típusairól (Foss és Sundby, 2003) Férfi páciens: problémamentes
Női páciens: követelőző
Időigény
Kevés
Sok
Kommunikáció
Konkrét, világos
Zavaros, bizonytalan, körülményes
Kontroll és hatalom
Átadja a kontrollt Keveset kérdez Egy dologra koncentrál
Felügyelni akar Sok ismételt információt kér Aggódik a jövő miatt
Nemi szempontok a gyógyítószerepben
Nem találtak nemi különbségeket a diagnózis, prognózis és terápia megbeszélésében ill. a terápia hatékonyságában. Az orvosnőket az intimnek tekintett vizsgálatok és a prevenciós tanácsadáskor részesítik előnyben.
Az orvosnőket inkább jellemzi az érzelmi kommunikáció, a pszichoszociális problémák megbeszélése és a partneri viszony. Kevésbé dominánsak az orvos-beteg konzultáció során, mint férfi kollégáik.
Módszer és vizsgálat bemutatása
Beteg-és tünetbemutatás módja: szépirodalmi mű Diagnózisalkotási- és értelmezési folyamat követése nem csupán kognitív szinten, hanem érzések, élmények szintjén is 23 tételes, nyitott kérdéseket tartalmazó kérdőív 183: női főszereplő; 130 : férfi főszereplő 189 I. és III. éves orvostanhallgató (DE) 123 I. és III. éves pszichológushallgató (SZTE)
Adatfeldolgozás és elemzés
Szankó Bálint(né)
Kategória
Beteg (13)
Életkor, foglalkozás, testsúly, ápoltság, önzés, extraverzió/introverzió, optimizmus, félelem, vágy, fontos emberek, házasság, kiváltott érzés
Betegség (10)
A probléma, a probléma helye, etiológia/fizikai, lelki, életmód, megelőző események, kórházi történés, történet folytatása
Gyógyító szakember (5)
Életkor, külső/belső tulajdonság, kiváltott érzés, kezeltetné-e magát vele
Saját érzés(3)
Kiváltott érzés , mai történet Statisztikai elemzés: SPSS, LEM programcsomag
Betegség és beteg jellemzői -férfi főszereplő
35 év alatti (72,3%), sovány, bizonytalan férfi (60%) Értelmiségi (35,4%) Fizikai munkás (23,8%) Irodai alkalmazott (19,2%)
ETIOLÓGIA Nincs családi probléma (73,1%) Stressz, munkahelyi probléma (56,15%) Viselkedéses rizikófaktor (32,3%)
MEGELŐZŐ ESEMÉNYEK Nincs rá Munkahelyi Nem utalás
probléma
munkahelyi probléma
A beteg neme gyakoriság
54
73
3
Férfi
41,55%
56,15%
2,3%
A beteg neme gyakoriság
176
5
2
Nő
96,2%
2,7%
1,1%
sorszázalék
sorszázalék
A megelőző események alakulása a beteg neme függvényében p<0,001
A hiányzó válaszok száma a válaszadó szakja és neme szerint (n=313) (p=0,005)
Betegség és beteg jellemzői - női főszereplő
35 év körüli, sovány, vonzó nő Inaktív (25%) Értelmiségi (23,5%) Szolgáltatóiparban dolgozik (19,1%) Introvertált, bizonytalan, depressziós (51,4%) Nőgyógyászati probléma (65,6%) ETIOLÓGIA Családi probléma (66%)
MEGELŐZŐ ESEMÉNYEK Nincs utalás
rá Családi probléma
Nincs családi probléma
A beteg neme
A beteg neme
Férfi
Nő
gyakoriság
21
14
95
sorszázalék
16,2%
10,8%
73,1%
gyakoriság
22
122
39
sorszázalék
12%
66%
21,3%
A betegség kialakulását megelőző események a beteg neme függvényében P= 0,014
MEGELŐZŐ ESEMÉNYEK
A beteg neme
Nincs rá utalás
Konkrét fizikai panaszok
Sűrű orvoslátogatás
gyakoriság
Sor%
gyakoriság
Sor%
gyakoriság
Sor%
férfi
90
69,2%
36
27,7%
4
3,1%
nő
67
36,6%
96
52,5%
20
10,9%
A kórházba kerülést megelőző események a beteg neme függvényében (p<0,001)
A kérdőíves vizsgálat összefoglalása
A nőbeteg jellemzése részletesebb és érzékletesebb (női főszereplő: 108 szó/kérdőív; férfi főszereplő: 53,2 szó/kérdőív) A férfibeteg jellemzése egysíkúbb, tüneteit munkahelyi stresszel és rizikóviselkedéssel magyarázzák A nő betegségének etiológiája: kapcsolati problémák, depresszió Szomatizációs stílus tulajdonítása a nőnek (fokozottabb tünetészlelés és orvoshoz fordulás) Pszichológus-és orvostanhallgatók tünetértelmezésében egyaránt pszichoszomatikus etiológia dominál A nemi különbség jelentősebb faktor, mint a válaszadó szakja
Felhasznált irodalom
Csabai M.– Molnár P. (2009): Orvosi pszichológia és klinikai egészségpszichológia. Medicina, Bp. 127-141. o Kopp M. (2010): A gender-kutatások népegészségügyi és demográfiai jelentősége. Mentálhigiéné és Pszichoszomatika 11(4): 243-255. Susánszky A. és mtsai (2009): Mitől szoronganak a magyar férfiak? Lege Artis Medicinae, 19(6-7): 431-435.
