Társadalmi-gazdasági kapcsolatok a Szeged-Szabadka térségben PAP ÁGI GAZDASÁG- ÉS TÁRSADALOMFÖLDRAJZ TANSZÉK SZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEM
2012. február 24. DitranS Nyitókonferencia
A határ és a határvidék – történeti áttekintés Magyarország és Szerbia között új
határvonal kijelölése (1920) Megakasztott a gazdasági fejlődés:
kettévágott infrastruktúra városok perifériális helyzetben, vonzáskörzet nélkül
A határmentiség előny vagy hátrány? Kis települések
nagyvárosok A térség 2 meghatározó városa: Szeged és Szabadka
A határ és a határvidék – történeti áttekintés a határ átjárhatósága változik 1990-es évek előtt:
jugoszláv állampolgárok „világútlevele” 1972-1984: magyar oldalon ”piros útlevél” kishatárforgalmi útlevél a magyarországi lakosok - vásárlás a jugoszláv állampolgárok szolgáltatások
1990-es évek
Délszláv polgárháború ENSZ embargó 2003-2009 vízumkényszer 2004 EU – 2007 schengeni határőrizet
A határ és a határvidék – történeti áttekintés Szeged
vonzáskörzete tradicionálisan nagy lecsökken, de átnyúlik a határon ma: Szabadka-Topolya-BecseMagyarkanizsa határvonalig ér
családi-baráti kapcsolatok munkavállalás bevásárlás oktatás egészségügy
összefügg az etnikai térszerkezettel - főként vajdasági magyarok
Szabadka
kisebb vonzáskörzet
Bevándorlás Miért? 1988-90: politikai motivációjú bevándorlás
fiatal férfiak – a katonaság elől menekülnek 1991: 95% katonaköteles fiatal férfiak (14-19 kor között)
1992-től: politikai-gazdasági migráció
nők is, családok is (kiegyenlítődik a nemek aránya) a tőke átmenekítése is cél
Mennyien?
kezdeti években (1988-1994): 10.404 fő (37% kéri az állampolgárságot) (a Romániából átköltözöttek 61%) - ideiglenes átköltözés (1988-1999 között kb. 85.000 fő menekült Szerbiából – ideiglenes ott-tartózkodás) 2008: 17.186 szerb állampolgár tartózkodik Magyarországon 1993-2008: 12.556 szerb állampolgár kapta meg a magyar állampolgárságot (97%-uk magyar anyanyelvű)
Honnan?
a Szerbiából érkezők 88%-a jön a Vajdaságból Szabadka (3365), Zenta (1951), Újvidék(1020), Topolya (705), Magyarkanizsa(694), Óbecse (524), Nagybecskerek(508)
Hova?
legtöbben a határ mentén telepednek le (a Romániából átköltözöttek nem maradnak a határ mellett) Szeged (4481), Budapest (3896), Kecskemét (499), Baja (336)
A tőke átmenekítése 1991 és 1996 között: kb. 3000 eleinte csak a határmenti
befektetések, de haladnak É felé
•Honnan?
Magyarország
•A közeli vajdasági városokból: Szabadka, Zenta, Kanizsa, Ada, Újvidék •bevásárló turizmus, baráti-rokoni kapcsolatok helyismeret könnyebb tőkeáramlás
•Hova?
•A Dél Alföldi régióba 66% (főleg Bács-Kiskun és Csongrád megye), Szegedre 34,3%-a •határ közeli településekről • Belgrádból és Újvidékről
községekbe városokba és nagyobb távolságra Dr. Szónokiné Ancsin Gabriella kutatásai alapján
A tőke átmenekítése 1. Már működő vállalkozások átmenekítése
tőke (gépek) kimenekítése a jugoszláv vállalkozásokból bejelentett vállalkozás esetén a termelőeszközök vámmentesen áthozhatók már van hazai vállalkozási tapasztalatuk már van kiépült kapcsolatrendszer
2. Újonnan induló vállalkozások (kényszerből) 3. Fiktív vállalkozások
így nem kell munkavállalási engedély főleg Bt-ék
Tevékenységi körök: omezőgazdaságban oszolgáltatás okis- és nagykereskedelem ovendéglátás ojavítószolgáltatás
Oktatás •a szerbiai diákok számának alakulását a délszláv háborúk hullámzása határozta meg (90% magyar nemzetiségű, nem tudnának szerbül dolgozni/tanulni) •2004: Magyarország csatlakozása az EU-hoz (magyar diploma értékesíthetősége az EU-ban) Tanév 1995/1996 1996/1997 1997/1998 1998/1999 1999/2000 2001/2002 2002/2003 2003/2004 2004/2005 2005/2006 2006/2007 2007/2008 2008/2009 2009/2010
Óvoda .. .. .. .. .. 55 65 30 29 33 35 35 38 39
Általános iskola 376 339 308 295 395 306 307 282 222 232 194 170 139 211
Szakiskola 92 92 89 73 84 49 80 73 72 71 101 81 47 71
Szerb állampolgárságú óvodások, tanulók és hallgatók nappali tagozaton* Forrás: Oktatás-statisztikai Évkönyv 2009/2010, Budapest, 2010: 30 * Az időközben magyar állampolgárságot szerzett személyeket nem tartalmazza a táblázat
Középiskola 572 540 488 499 676 634 556 511 509 465 485 421 380 401
Felsőoktatási intézmény 596 .. .. 281 843 822 796 663 714 755 765 871 868 1 009
Oktatás Szeged:
szerb állampolgársággal rendelkező tanulók (2011 május) 227 fő: óvoda + általános iskola + középiskola 641 fő: felsőoktatás
(felsőoktatás: 62% Szeged, ~15% Budapest, ~20% egyéb Csongrád és Bács-Kiskun megyei intézmény)
Egészségügyi kapcsolatok Már a ’70 években - nem tömeges – személyes kapcsolatokon alapszik 2000-es évektől indul meg – szakellátás! 1 irányú : Szerbia
Magyarország Magyarországon jobb az ellátás nem volt és ma sincs átjárás a TB rendszerek között TB által meghatározott külön tarifa magánklinikák - állami rendszer 2012: „rendelet a kétszeres bérről”
Munkavállalás 2005: Szerbiában 13,5%-os a munkanélküliség Magyarország magasabb bérszínvonala heti ingázók, napi ingázók (családok is) főleg szolgáltatásban, egészségügyben Szolgáltatások:
bankszámlavezetés ingatlan vásárlás
Gazdasági kapcsolatok 2005: kutatás: Hol helyezkednek el azok a üzletek, amelyek
kereskedelmi politikájukban szem előtt tartják a határ túloldaláról érkező vásárlókat?
33,5% minősül elsősorban határon túli vevőkre építő boltnak 14%-ukban beszélnek szerbül mindössze 10 üzletben vannak szerb feliratok (autósboltok) az üzletek 34%-ába járnak rendszeresen szerbiai vásárlók az összes vevő kb. 6%-a szerbiai (extrém: 80%) motiváció: nagyobb választék, speciális kedvezmények Vonzás: Szabadka, Zenta, Újvidék, Kikinda, Magyarkanizsa stagnáló vagy növekvő forgalom az utóbbi 10 évben területi elhelyezkedés: több szabályosság
Dr. Pál Viktor és Pál Ágnes kutatásai alapján
Dr. Pál Viktor és Pál Ágnes kutatásai alapján
Turizmus - Szabadidő Vásárlás - Bevásárlóturizmus
2 irányú:
Szeged Szabadka: szabadkai piac Szabadka Szeged: nagy bevásárló központok + Szeged Pláza, Árkád
Gyógy- és Wellness turizmus:
1 irányú:
Szerbia
Mórahalom, Szeged
Rendezvényekhez kötődő látogatás
2 irányú:
Szeged: Szegedi Szabadtéri játékok, borfesztivál, halászléfőző, mozi Szabadka: 1-1 este a belvárosban Palics: állatkert
Összegzés elsősorban magyar nemzetiségűeket érint Szeged vonzáskörzete nagyobb szerteágazó gazdasági és társadalmi kapcsolatrendszer
Köszönöm a figyelmet! GAZDASÁG- ÉS TÁRSADALOMFÖLDRAJZ TANSZÉK SZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEM
[email protected]
Felhasznált források
Erőss Á. – Filep B. – Rácz K. – Tátrai P. – Váradi M. M.- Wastl- Walter D. (2011): Tanulmányi célú migráció, migráns élethelyzetek: vajdasági diákok Magyarországon. Tér és társadalom. 25(4). pp. 3-19.
Kincses Á. - Takács Z. (2010): Szerb állampolgárok Magyarországon. Területi Statisztika.13:(2). pp. 182-197.
Nagy I. (2007): A Vajdaság fejlettségének területi különbségei. In: Nagy I. (szerk.) Vajdaság. MTA Regionális Kutatások Központja — Dialóg Campus Kiadó, Pécs—Budapest. pp. 541-545.
Ricz A. – Gábrity M. I. (2010): A Vajdaság régiókapcsolatai a Dél-Alfölddel. In: Soós E. – Fejes Zs. (szerk.): Régió a hármashatár mentén. Délalföldi Régió. Szeged. pp. 76-93.
Szónoky A. G. (2009): Külföldi vállalkozások Röszkén. In: Tóth J. – Pál Á. – Szónokyné A. G. (szerk. ) : Tanulmánykötet Dr. Krajkó Gyula Professzor 80. születésnapjára. SZTE TTIK Gazdaság- és Társadalomföldrajz Tanszék. Szeged. pp. 215-222.
Szónokyné A. G. (1999): A határon átnyúló gazdasági térkapcsolatok vizsgálata a Dél-Alföld határmenti települései példáján. In: Becsei J. (szerk.): Társadalomföldrajzi vizsgálatok két évezred találkozásánál. József Attila Tudományegyetem. Gazdasági Földrajzi Tanszék. Szeged. pp.145-153.
Pál Á. – Nagy I. (2000): Társadalmi- gazdasági folyamatok magyar-jugoszláv határmenti térségben. In: Szukk O.–Tóth J. (szerk.) Globalitás, regionalitás, lokalitás, tisztelgő kötet Golobics Pál 60. születésnapjára, Pécs, PTE TTK és Földrajzi Intézet. pp. 231–245.
Pál V. (2007): Egészség, egészségügy, határmentiség. In: Szónoky A. G. – Pál V. – Karancsi Z. (szerk.): A határok kutatója. Tanulmánykötet Pál Ágnes tiszteletére. Szeged – Szabadka. pp. 178-185.
Pál V. – Pál Á. (2007): A határ menti fekvés hatása a szegedi kereskedelem térbeliségére. In: Sikos T. T. (szerk.) A bevásárlóközpontok jelene és jövője. Selye János Egyetem Kutatóintézete. Komárom. pp 278-286.
