Társadalmi, állampolgári, pénzügyigazdasági és munkavállalói ismeretek a Történelem 12. tankönyvben
Dr. Boronkai Szabolcs történelemtanár, tankönyvszerző Szilágyi Erzsébet Gimnázium
Kell ez?
Feltétlenül.
A történelemórán kell tanítani?
Nem tudom. De hol máshol?
Értek hozzá?
Igen. (Vagy nem.) TOVÁBBKÉPZÉS
Kerettantervek Társadalomismeret Sokszínű társadalom 5-6. évfolyam Állampolgári ismeretek (nyolcosztályos Pénzügyi és gazdasági ismeretek gimnázium)
≥16 12 12
Történelem 8. évfolyam (általános iskola)
Társadalmi szabályok
3
Állampolgári ismeretek
5
Pénzügyi és gazdasági ismeretek
10
Történelem 12. évfolyam (minden középiskola)
Társadalmi ismeretek
4
Állampolgári ismeretek
4
Pénzügyi és gazdasági ismeretek
5
Munkavállalói ismeretek
5
Kerettanterv 12. évfolyam Társadalmi ismeretek
• • • • • •
Családformák a mai világban. Kortárscsoport és ifjúsági szubkultúrák. A helyi társadalom, a civil társadalom és az önkéntesség. Nemzet és nemzetiség. Kulturális és etnikai kisebbségek, nemzetiségek Magyarországon. Esélyegyenlőtlenség és hátrányos társadalmi helyzet. Társadalmi felelősségvállalás és szolidaritás. A nagy ellátórendszerek (egészségügy, társadalom-biztosítás, oktatás) megismerése.
Állampolgári ismeretek
• • • • • •
Állampolgári jogok és kötelességek. Magyarország és az Európai Unió politikai intézményrendszere. A magyar és az európai állampolgárság legfontosabb ismérvei. A magyar választási rendszer (országgyűlési és helyhatósági választások). A politikai részvétel formái. A közvetett és a közvetlen demokrácia eszköztára.
Pénzügyigazdasági ismeretek
• Az állam gazdasági szerepvállalása és kapcsolata a gazdaság különböző szereplőivel. Az állam bevételei. Az állam stabilizációs, redisztribúciós és tőkeallokációs feladatai. • A költségvetési és a monetáris politika eszköztára, szerepe a gazdaságpolitikai célok megvalósításában. • A pénzpiac működése, megtakarítók és forrásigénylők. A pénzügyi közvetítők helye a nemzetgazdaságban. • A vállalkozások helye a nemzetgazdaságban, szerepük a GDP megtermelésében. • Vállalkozási formák. Vállalkozások létrehozása és működtetése. A vállalkozások és a piac kapcsolata. • Az üzleti terv.
Munkavállalói ismeretek
• • • • •
A munkaerő és a piac kapcsolata. Munkaerőpiaci elvárások itthon és külföldön. Szakképzettség. Álláskeresési technikák. Pályakezdés, beilleszkedés a munkahelyi közösségbe. Munkajogi alapok. Foglalkoztatási formák. A munkaszerződés tartalma. A munkaviszonyhoz kapcsolódó jogok és kötelezettségek (munkaszerződés, bérszámítás, adózás, egészségbiztosítás és nyugdíjbiztosítás, kollektív szerződés). • A munkaviszony megszűnése, munkanélküli ellátás, álláskeresési támogatás, visszatérés a foglalkoztatásba.
Érettségi vizsgakövetelmények 2017 Középszint 12.1. Társadalmi tagozódás és felelősségvállalás
•
• 12.2. Az aktív és felelős állampolgárság alapjai
•
•
• 12.3. Alapvető pénzügyi és gazdasági fogalmak, folyamatok. A munkaviszonyhoz kapcsolódó ismeretek
•
•
A magyarországi romák története és helyzetének főbb jellemzői napjainkban A szociális ellátórendszer fő elemei.
Emelt szint • •
Társadalmi rétegződés és társadalmi egyenlőtlenségek Nemzetiségek Magyarországon.
Az emberi jogok ismerete és a jogegyenlőség elvének bemutatása, az állampolgári jogok, kötelességek A politikai intézményrendszer fő elemei (országgyűlés, kormány, köztársasági elnök, alkotmánybíróság, ombudsman, helyi önkormányzatok, az Alaptörvény) A választási rendszer fő elemei. A háztartás pénzügyei (adók és járulékok, pénzkezelési technikák, banki ügyletek) A munkaviszonyhoz kapcsolódó jogok és kötelezettségek, a munkaviszony megszűnése
• • •
Az állam gazdasági szerepvállalása A pénzpiac működése A vállalkozási formák, a vállalkozás alapítása és működtetése
Mi kell(het) az érettségire? Társadalmi ismeretek
• • • • • •
Családformák a mai világban. Kortárscsoport és ifjúsági szubkultúrák. A helyi társadalom, a civil társadalom és az önkéntesség. Nemzet és nemzetiség. Kulturális és etnikai kisebbségek, nemzetiségek Magyarországon. Esélyegyenlőtlenség és hátrányos társadalmi helyzet. Társadalmi felelősségvállalás és szolidaritás. A nagy ellátórendszerek (egészségügy, társadalom-biztosítás, oktatás) megismerése.
Állampolgári ismeretek
• • • • • •
Állampolgári jogok és kötelességek. Magyarország és az Európai Unió politikai intézményrendszere. A magyar és az európai állampolgárság legfontosabb ismérvei. A magyar választási rendszer (országgyűlési és helyhatósági választások). A politikai részvétel formái. A közvetett és a közvetlen demokrácia eszköztára.
Pénzügyigazdasági ismeretek
• Az állam gazdasági szerepvállalása és kapcsolata a gazdaság különböző szereplőivel. Az állam bevételei. Az állam stabilizációs, redisztribúciós és tőkeallokációs feladatai. • A költségvetési és a monetáris politika eszköztára, szerepe a gazdaságpolitikai célok megvalósításában. • A pénzpiac működése, megtakarítók és forrásigénylők. A pénzügyi közvetítők helye a nemzetgazdaságban. • A vállalkozások helye a nemzetgazdaságban, szerepük a GDP megtermelésében. • Vállalkozási formák. Vállalkozások létrehozása és működtetése. A vállalkozások és a piac kapcsolata. • Az üzleti terv.
Munkavállalói ismeretek
• • • • •
A munkaerő és a piac kapcsolata. Munkaerőpiaci elvárások itthon és külföldön. Szakképzettség. Álláskeresési technikák. Pályakezdés, beilleszkedés a munkahelyi közösségbe. Munkajogi alapok. Foglalkoztatási formák. A munkaszerződés tartalma. A munkaviszonyhoz kapcsolódó jogok és kötelezettségek (munkaszerződés, bérszámítás, adózás, egészségbiztosítás és nyugdíjbiztosítás, kollektív szerződés). • A munkaviszony megszűnése, munkanélküli ellátás, álláskeresési támogatás, visszatérés a foglalkoztatásba.
középszint, emelt szint
És valójában?
12. tesztfeladat
kb. 4 pont
Hosszú esszé
33 vagy 18 pont
Komplex esszé
22 pont
Szóbeli tétel?
50 pont
De akkor miért tanítunk ókort?
1. tesztfeladat
kb. 4 pont
Rövid esszé
17 vagy 10 pont
Komplex esszé
22 pont
Szóbeli tétel?
50 pont
Tankönyv Társadalmi ismeretek
Állampolgári ismeretek
39. Társadalmi sokszínűség
Családformák. Hátrányos helyzet.
40. A szegénység
Hátrányos helyzet. Kortárscsoport. Civil társadalom
41. Előítélet és diszkrimináció
Hátrányos helyzet. Etnikai kisebbségek.
42. A demokrácia
Állampolgári jogok és kötelességek. Közvetett és a közvetlen demokrácia .
43. Nemzet és állam
Nemzet és nemzetiség. Állampolgárság.
44. A mai magyar demokrácia
Pénzügyigazdasági ismeretek
Munkavállalói ismeretek
Kerettanterv és érettségi (közép, emelt)
Magyarország politikai intézményrendszere. Választási rendszer.
45. A piac 46. A vállalkozások
A vállalkozások. A vállalkozási formák. Az üzleti terv.
47. A pénzpiac
A pénzpiac.
48. Az állam gazdasági szerepe
Az állam feladatai. Egészségügy, társadalombiztosítás.
49. Az államháztartás és a monetáris politika
Költségvetés és monetáris politika.
50. A munkaerőpiac
A munkaerőpiac.
51. Oktatás és képzettség
Oktatás. Szakképzettség.
52. A munkaviszony
Munkajog. Munkaszerződés. Munkanélküliség.
* Nemzetiségek és cigányság a 37. leckében
** EU a 27. leckében
(Cigányság .)*
(EU.) **
45. A piac
Tankönyv
Tanári segédlet: • megoldások • források https://player.nkp.hu/play/183700/false/undefined
Munkafüzet
A nagy szétválás 1. Grafikon értelmezése (Mit ábrázol?) Pl. GDP ≠ GDP/fő
2. Történelmi ismeretek (Mikor? Miért?) Pl. ipari forradalom (UK, USA), Meidzsireformok és II. vh. (Japán), kínai nyitás
3. Figyelem felkeltése (Mi történt és miért?) Pl. piac = jólét
Mivel magyarázható a „nagy szétválás”? Mivel magyarázható Kína látványos növekedése a XX. század végétől?
A Marshall-kereszt Ha drága lenne, akkor kevesen keresnék, de sokan gyártanák
Akkor keresnék kevesen, ha drága lenne, de akkor gyártanák kevesen, ha olcsó lenne
Akkor gyártanák sokan, ha drága lenne, de akkor keresnék sokan, ha olcsó lenne
Ha olcsó lenne, akkor kevesen gyártanák, de sokan keresnék
Ábrázolja a Marshall-kereszten a kereslet és a kínálat változását! Mi történne az egyensúlyi árral?
A keresletet és kínálatot minden pillanatban egy-egy egyenessel lehet ábrázolni, hiszen az ártól függ, hogy hányan keresnék vagy gyártanák. A két egyenes metszéspontja az egyensúlyi ár.
Ábrázolja a Marshall-kereszten a kereslet és a kínálat változását! Mi történne az egyensúlyi árral?
A vízszintes (mennyiség) tengely mentén kell eltolni. Az egyensúlyi ár megváltozna (nőne vagy csökkenne attól függően, hogy a keresleti vagy a kínálati görbét toljuk-e el, és milyen irányban).
Ha a kereslet nő
Eredeti egyensúlyi ár
Ha a kínálat nő
Ha a kereslet és a kínálat is nő
Képzelt autópiac darabszám
eladási
összbevétel
ár/db
előállítási
összköltség
profit
költség/db
1
13
13
8
8
5
2
12
24
8
16
8
3
11
33
7
21
12
4
10
40
7
28
12
5
9
45
6
30
15
6
8
48
6
36
12
7
7
49
5
35
14
8
6
48
5
40
8
9
5
45
4
36
9
10
4
40
4
40
0
darabszám
eladási
összbevétel
ár/db
előállítási
összköltség
profit
költség/db
1
13
13
8
8
5
2
12
24
8
16
8
3
11
33
7
21
12
4
10
40
7
28
12
5
9
45
6
30
15
6
8
48
6
36
12
7
7
49
5
35
14
8
6
48
5
40
8
9
5
45
4
36
9
10
4
40
4
40
0
A monopolhelyzetben lévő autógyár 5 db autót gyártana (sárgára színezett sor). Miért pont ennyit? A monopolhelyzetben lévő gyár azért 5 darabot gyártana, mivel ekkor a legmagasabb a profitja, 15 millió Ft (ha többet vagy kevesebbet termelne, akkor az előállítási és az eladási árak változásai miatt mindenképp kevesebb profitja lenne).
darabszám
eladási ár/db
összbevétel
előállítási
összköltség
profit
költség/db 1
13
13
8
8
5
2
12
24
8
16
8
3
11
33
7
21
12
4
10
40
7
28
12
5
9
45
6
30
15
6
8
48
6
36
12
7
7
49
5
35
14
8
6
48
5
40
8
9
5
45
4
36
9
10
4
40
4
40
0
Ha két versengő gyár létezne, akkor az egyik 3, a másik 4 darabot gyártana (zöldre színezett mezők). Mekkora lenne ebben az esetben az eladási ár? Miért? Mekkora a két vállalat profitja? Miért ennyi? Miért 3 és 4 darabot gyártanának? A két versengő vállalat 3 ill. 4 darabot gyártana, azaz a piacon 7 autó lenne. Ennek eladási ára 7 millió Ft/db lenne, miközben a 3 és a 4 db előállítási költsége is 7-7 millió Ft. Profitja tehát ebben az esetben egyik vállalatnak sem lenne, de ha bármelyik kevesebbet termelne, akkor lenne még profit és megérné versengeni.
darabszám
eladási ár/db
összbevétel
előállítási
összköltség
profit
költség/db 1
13
13
8
8
5
2
12
24
8
16
8
3
11
33
7
21
12
4
10
40
7
28
12
5
9
45
6
30
15
6
8
48
6
36
12
7
7
49
5
35
14
8
6
48
5
40
8
9
5
45
4
36
9
10
4
40
4
40
0
Mi a fogyasztók szempontjából a jelentősége annak, hogy van-e verseny? Monopólium esetén tehát magasabbak az árak, és ennek az az oka, hogy kevesebb termék készül és az kevesebb fogyasztóhoz jut el.
A méretgazdaságosság
Egy gyárcsarnokban egy gépsor fér el, működtetéséhez 5 munkás szükséges, akik a napi rendes munkaidő alatt öt terméket tudnak előállítani. Mikor lesz a legalacsonyabb az előállítási költség: ha a tulajdonos három, öt vagy hét termék gyártását tervezi? Akkor méretgazdaságos, ha napi 5 darabot termelnek. Ha ennél kevesebbet, akkor is ugyanannyiba került a csarnok, a gép és az 5 munkás bére, tehát ugyanakkora költséget kell kitermelni kevesebb termék eladási árából. Ha viszont többet akarnak termelni, akkor újabb csarnokra, gépre és újabb 5 munkásra van szükség. Ez csak akkor ugyanannyira gazdaságos, ha ott is 5 darabot, összesen tehát tízet termelnek.
---------- Kommentár nélkül ------------------------------------------------------------------------------A méregdrága kapucsínó. A forgalmas helyeken márkás kávézók kínálják méregdrágán a kapucsínót. A kávé előállítása azonban nem bonyolult és drága dolog, sok vállalkozás képes lenne rá olcsón. (A márkanév felépítése már sokkal nehezebb.) A kávézók haszna mégsem feltétlenül nagy. Amiből kevés van, az a forgalmas helyen kiadható üzlethelység. A versengő kávézók felverik a bérleti díjat, a haszon nagy része tehát az ingatlan tulajdonosánál csapódik le. Ezek szerint azért drága a kávé, mert az ingatlantulajdonosok magas bérleti díjat állapítanak meg? De akkor miért nincsenek a forgalmas helyeken nagyon drága hipermarketek? Azért mert sok fogyasztó hajlandó magas árat is megfizetni munkába menet a kávéért, de a heti nagybevásárlásért inkább kiautózik az olcsó, városszéli hipermarketbe. A kávé azért drága, mert van, aki megfizeti, ha jókor, jó helyen kínálják.
[A kávé ára Tim Harford könyvének visszatérő motívuma: Leleplezett gazdaság, Budapest, HVG, 2006]
---------- Kommentár nélkül -------------------------------------------------------------------------A jó tanár. Egy vizsgálat 2,5 millió amerikai gyerekkori iskolai eredményeit és felnőttkori keresetét elemezte. Összevetette azzal, hogy mikor ki tanította őket. A tanárok esetében megvizsgálták, hogyan alakultak az általuk tanított osztályok teszteredményei. Ezek alapján minősítették őket: voltak tanárok, akiknek sokat fejlődtek a diákjai, és voltak, akiknek nem. A kutatás két nagy kérdéskört vizsgált. Egyrészt, hogy megbízhatóak-e a teszteredmények, azaz nem arról van-e szó, hogy a válogatott, jó hátterű gyerekek eredményei eleve jobbak lesznek, a szerencsétlen sorstársaké pedig rosszak. A másik kérdés pedig az volt, hogy a tanárok a tesztre vagy az életre tanítanak-e, azaz a jobb teszteredményeknek van-e bármilyen hatása a gyerekek felnőttkorára. Az eredmény a következő: a jó tanárok minden területen fejlesztik a diákokat. A tanárváltásoknál mindig ugrásszerűen javul egy osztály eredménye, ha olyan tanárt kapnak, akinek eddig is jó eredményt nyújtottak a tanítványai, és fordítva, a rossz tanár rontott az osztály teljesítményén. Másrészt az iskolai teszteredmények statisztikailag valóban befolyásolták a későbbi jövedelmeket. Bármilyen családi háttérrel rendelkezett egy olyan diák, akit jó tanár tanított, a jövőbeni keresete évi 2%-kal nőtt azokhoz a kortársaihoz képest, akik rossz tanárt kaptak. [A tanároknak a diákok későbbi jövedelmére gyakorolt hatását Raj Chatty, John Friedman és Jonah Rockoff vizsgálta 2011-ben: http://www.nber.org/papers/w17699.pdf]
4. Keresse meg a monopóliumok vagy oligopóliumok kialakulásának okaihoz illő leírást, valamint a megfelelő példákat! Írja a leírások és a példák számát a táblázat megfelelő mezőibe! Okok Méretgazdaságosság Jogi belépési korlát Gazdasági belépési korlát
Leírás
Példák
Leírások: 1. Valamilyen termék előállításához óriási összegű beruházásra van szükség, ezért csak kevés vállalat képes az adott termék gyártására. 2. A működés magas fix költségei miatt a piacon csak egy vállalat működhet nyereségesen. 3. Valamilyen termék gyártását az állam korlátozza, azaz nem kezdhet bele bármely vállalat szabadon a termelésébe. Példák: 4. repülőgépgyártás 5. gyógyszergyártás 6. vasúthálózat
7. közoktatás 8. elektromos hálózat 9. hajógyártás
Okok
Leírás
Méretgazdaságosság Jogi belépési korlát Gazdasági belépési korlát
2. 3. 1.
10. autópálya üzemeltetés 11. fegyvergyártás 12. felhőkarcoló-építés Példák 6., 8., 10. 5., 7., 11. 4., 9., 12.
(A méretgazdaságosság és a gazdasági belépési korlát nem különíthető el teljesen egyértelműen. A feladatban a hálózatépítéssel járó tevékenységeket soroltuk a méretgazdaságosság kategóriájába, de természetesen a repülőgépek, hajók és felhőkarcolók építésénél is fontos szempont ez.)
5. Válaszoljon a kérdésekre a források segítségével! „Az Államvasutak, a Magyar Folyam- és Tengerhajózási Társaság és a Dunagőzhajózási Társaság között tudvalevőleg kartell-szerződés állott fenn, amely az idén felbomlott. Azóta a dunai hajózási vállalatok között a legélesebb verseny fejlődött ki, amely a díjtételeket már az önköltségek alá szorította. Hogy a további versenynek elejét vegyék, a […] vállalkozók tárgyalásokat folytatnak, amelyeknek célja egységes megállapítások létesítése.” (Magyar újsághír, 1905) „Minden olyan tröszt vagy hasonló formában mutatkozó szerződés, illetve megállapodás, amely a termelést vagy az egyes tagállamok közötti, illetve külállamokkal folyó kereskedést akadályozza, jelen törvény értelmében törvénytelennek tekintendő. Aki hasonló megállapodást köt, illetve hasonló üzletben vagy szövetkezésben részes, a törvény útján büntetendő cselekményt követ el, és bírói ítélet alapján [...] pénzbüntetésre vagy […] börtönbüntetésre vagy mindkettőre ítélhető a bíróság mérlegelése szerint.” (Sherman elnök tröszt-ellenes törvénye, 1890) a) Fogalmazza meg saját szavaival, mit jelent a kartell-szerződés! b) Milyen hatással jár a fogyasztóra nézve a megkötése? c) Törvényes lett volna-e az Egyesült Államokban a kartell-szerződés? Válaszát indokolja!
a) Pl. A vállalatok megegyezése a szolgáltatásaik áráról. b) Pl. A verseny megszűnése az árak növekedését (vagy legalábbis a további csökkenésük megakadályozását) eredményezné. c) Pl. Nem lett volna törvényes. Akadályozta volna újabb versenytársak megjelenését, ezzel akadályozta volna a gazdasági tevékenységet.
