TÁRKI HÁZTARTÁS MONITOR 2003 Budapest, Gellért Szálló 2004. március 31.
A magyar társadalomszerkezet átalakulása Kolosi Tamás – Róbert Péter
TÁRKI Háztartás Monitor 2003
A különböző mobilitási nemzedékek • Elveszett nemzedék: a rendszerváltás kezdetekor már nem voltak a munkaerőpiacon, vagy korábban sem dolgoztak • Kilépő nemzedék: 1988 és 2003 között rendes életkorban mentek nyugdíjba, vagy ebben az időszakban szültek gyereket és még nem álltak újra munkába, illetve idő előtt mentek nyugdíjba, vagy váltak munkanélkülivé, eltartottá, és nem tudtak visszatérni • Aktív nemzedék: megszakítás nélkül a munkaerőpiacon voltak 1988 és 2003 között, vagy dolgoztak ugyan, de nem folyamatosan (munkanélküliség, gyermekszülés miatt), ami után újra dolgozni kezdtek • Belépő nemzedék: olyan fiatalok, akik 1988 és 2003 között fejezték be az iskolát és álltak munkába, vagy befejezték ugyan a tanulmányaikat, de nem tudtak munkába állni TÁRKI Háztartás Monitor 2003
Az életút-típusok és a társadalmi státusz kapcsolata Nemzedék Aktív nemzedék 1. (megszakítás nélkül) Tanulók Belépő nemzedék 1. (munkába állók) Aktív nemzedék 2. (megszakítással) Kilépő nemzedék 1. (demográfiai kilépők) Kilépő nemzedék 2. (kiszoruló kilépők) Elveszett nemzedék Belépő nemzedék 2. (munkába állni nem tudók) Összesen (N) TÁRKI Háztartás Monitor 2003
Társadalmi státusz 0,56 0,32 0,28 0,15 -0,04 -0,44 -0,46
%
17 6 16 11 17 16 15
-0,75 2 3696 100
Társadalmi osztály tipológia • Elit: nagy- és közepes vállalkozók, önálló értelmiségiek; magas státuszú felsővezetők és magas státuszú beosztott értelmiségiek • Felső középosztály: rosszabb státuszú felsővezetők; középvezetők, magas státuszú vállalkozók, gazdálkodók és közepes státuszú beosztott értelmiségiek • Középosztály: rosszabb státuszú középvezetők, vállalkozók, gazdálkodók, értelmiségiek, alsóvezetők, egyéb szellemi foglalkozásúak; valamint jó státuszú szakmunkások • Munkásosztály: rosszabb státuszú szakmunkások, szakképzetlen és mezőgazdasági munkások, ha társadalmi státuszuk nem rossz • Depriváltak: szakképzetlen és mezőgazdasági munkások rossz társadalmi státusszal TÁRKI Háztartás Monitor 2003
Társadalmi osztályok státusz hierarchiája +2,66 Elit
1,86 (3,0%)
Felső
0,98 (8,1%)
Közép
0,43 (30,8%)
Munkás
-0,11 (37,8%) -1,17 (20,3%)
Deprivált -1,78 TÁRKI Háztartás Monitor 2003
Jövedelem eloszlás 2003-ban Tóth István György
TÁRKI Háztartás Monitor 2003
Az egy főre jutó háztartási jövedelmek személyek közötti eloszlásának néhány fontosabb egyenlőtlenségi mutatója Magyarországon, 1962 és 2003 között
4.0
3.0
P50/P10 P90/p50 Gini*10 S 10/S 1/2
2.0
1.0 1962
1967
1972
1977
1982
1987
1992
Forrás: 1962-1987: KSH jövedelem-felvételek alapján Atkinson–Micklewright ([1992 HI1 táblázat]), 1992-1996: MHP I–VI. hullámok, 2001-2003: TÁRKI Háztartás Monitor
1996
2000
2003
Az egyes népességtizedek egy főre jutó átlagjövedelme, Ft, 2003 165000
8,4
150000 135000 120000 105000
3,4
90000
2,5
750000 60000 45000 30000 15000 0
Alsó
TÁRKI Háztartás Monitor 2003
2
3
4
5
6
7
8
9
Felső decilis
Jövedelmi egyenlőtlenségek a kibővült Európai Unió országaiban, 1999-2003 Egyenlőbb országok (S80/S20: 3-4 között)
Közepesen egyenlő országok (S80/S20: 4-5 között) Egyenlőtlen országok (S80/S20: 5 fölött)
TÁRKI Háztartás Monitor 2003
EU 15
Csatlakozók
Dánia Svédország Finnország Németország Ausztria Hollandia Luxemburg Belgium Franciaország Írország Olaszország Nagy Britannia Spanyolország Görögország Portugália
Szlovénia Cseh Köztársaság Magyarország (KSH:3.4)
Lengyelország Magyarország (TÁRKI:4.5) Ciprus, Málta Litvánia Lettország Észtország
Az egyes dimenziók szerepe az egyenlőtlenség nagyságának meghatározódásában, % 1987
1992
1996
2000
2003
Életkor
6
3
2
0
2
Iskola
8
18
25
23
25
Gazdasági aktivitás
12
15
14
11
20
Gyermekszám 5
3
6
5
9
Településtipus 2
6
11
9
8
Etnikum
4
7
7
9
TÁRKI Háztartás Monitor 2003
..
Egyszerű számpélda a közalkalmazotti bérek emelésének lehetséges egyenlőtlenségi hatásairól (1) 6000
Kiinduló állapot: közalkalmazotti család: 20%
5000
elhelyezkedésük az egyes decilisekben, %: 1,1,1,1,2,2,2,3,3,4 4000
S10/S1=8.7 3000
2000
1000
0 1
6
11
16
21
26
31
36
41
46
nem közalkalmazott
51
56
61
66
71
76
81
86
91
96
közalkalmazott
Egyszerű számpélda a közalkalmazotti bérek emelésének lehetséges egyenlőtlenségi hatásairól (2) 6000
Emelések: közalkalmazott: 40% nem közalkalmazott:20% emelés utáni elhelyezkedésük az
5000
egyes decilisekben, %: 1,1,0,1,0,0,1,3,8,5
4000
S10/S1=9.1 3000
2000
1000
0 1
6
11
16
21
26
31
36
41
46
nem közalkalmazott
51
56
61
66
71
76
81
86
91
96
közalkalmazott
Szimuláció a 2003 évi adatok alapján: a közalkalmazotti háztartások aránya és az S10/S1 mutató értéke a szelektív jövedelem emelkedés előtt és után
2003
Alsó 2. 3. 4. Fels ötöd ötöd ötöd ötöd ő ötöd 14 17 16 22 31
Fiktív 10 emelé s után TÁRKI Háztartás Monitor 2003
13
15
25
38
S10/S1
8.4
8.7
Az alsó jövedelmi ötöd részesedése az egyes jóléti támogatásokból 1992-2003, %
az egyes kvintilisek részesedése
60.0
50.0
40.0
nyugdijak munkanélküli anyasági segély családi pótlék
30.0
20.0
10.0
0.0
92
93
TÁRKI Háztartás Monitor 2003
94
95
96
97
98
99
00
01
03
A szegénység különböző metszetei Gábos András – Szivós Péter
TÁRKI Háztartás Monitor 2003
A szegénységi mérőszámok trendjei, 1992–2003: a szegénységi ráta (egy főre jutó éves háztartásjövedelem) 20 18 16 14 12 10 8 6 4 2
Medián fele TÁRKI Háztartás Monitor 2003
03 20
00 / 20
99 / 19
Átlag fele
01
00
99 19
98 /
98 19
97 /
97 19
96 /
96 19
95 /
95 94 / 19
19
93 /
94
93 92 / 19
19
91 /
92
0
A szegénységi mérőszámok trendjei, 1992–2003: a szegénységi rés-arány (%) (szegénységi küszöb: a mediánjövedelem fele) 40 35 30 25 20 15 10 5
TÁRKI Háztartás Monitor 2003
03 20
/0 1 00
20
19
99
/0 0
/9 9 98
19
19
97
/9 8
/9 7 96
19
19
95
/9 6
/9 5 94
19
19
93
/9 4
/9 3 92
19
19
91
/9 2
0
A laekeni indikátorok Magyarországon és az EU-ban: szegénységi ráta és szegénységi rés-arány 25
30 25
20
20 15 15 10 10 5
5
Szegénységi ráta
Forrás: Eurostat, KSH és TÁRKI TÁRKI Háztartás Monitor 2003
15 EU
ol la nd H
Au sz tri a Be lg iu m Lu xe m bu rg
0 ia
0
Szegénységi rés-arány
A laekeni indikátorok Magyarországon és az EU-ban: szegénységi küszöb (PPS euró) 14000 12000 10000 8000 6000 4000 2000
TÁRKI Háztartás Monitor 2003
bu rg EU 15
Lu xe m
Be lg iu m
Ho l
la nd A u ia sz tri a
0
A nem-monetáris szegénység • Szubjektív szegénység • Anyagi helyzet szubjektív értékelése: rendszeres anyagi gondjaik vannak, nélkülözések között élnek • Szubjektív szegénységi küszöb: magas jövedelmi feszültség
• Depriváció • Alap-depriváció: élelmiszer, ruházkodás, lakásrezsi, fűtés, társas kapcsolatok, üdülés • Másodlagos-depriváció: tartós fogyasztási cikkek, autó, melegvíz-ellátás • Lakás-depriváció: zsúfoltság, a lakás problémái
TÁRKI Háztartás Monitor 2003
Szegénység különböző dimenziókban Jövedelmi Szubjektív Deprivált szegény szegény Egyetlen fődimenzióban sem szegény Csak jövedelmi szegény Csak deprivált Csak szubjekítv szegény Jövedelmi szegény és deprivált is Jövedelmi és szubjektív szegény Deprivált és szubjektív szegény Mindhárom fődimenzióban szegény
N
N
N
I N N I I N
N I N I N I
N N I N I I
I
I
I
N=
Népesség %-ában
4217 118 174 677 51 145 227
73,1 2,0 3,0 11,7 0,9 2,5 3,9
160
2,8
Megjegyzés: N – nem szegény az adott dimenzióban, I – szegény az adott dimenzióban
TÁRKI Háztartás Monitor 2003
A szegénység okai (logisztikus regressziós modellek esélyhányadosai) Jövedelmi szegénység Medián Kvintilis Átlag fele fele határ Háztartásfő neme (férfi)
nsz
Háztartásfő életkora (18-39) 1,4 40-59 60nsz Háztartásfő iskolai végzettsége (általános) 0,4 Szakmunkásképző 0,1 Felsőfokú Háztartásfő gazdasági aktivitása (egyéb inaktív) 0,1 Alkalmazott 0,6 Munkanélküli 0,1 Nyugdíjas Háztartás típusa (egyszemélyes, <60) 0,3 Pár, <60 0,4 Pár 2 gyermekkel Pár 3+ gyermekkel nsz 3,3 Egyedüli szülő gyermekkel 0,1 Egyszemélyes, 60+ Lakóhely (község) Budapest nsz Háztartásfő etnikuma (nem roma) 2,6
TÁRKI Háztartás Monitor 2003
Depriváció
SzubjekTöbbtív dimenziós szegény- szegénység ség nsz 0,5
nsz
nsz
0,5
1,5 nsz
1,4 nsz
1,4 0,4
nsz 0,2
1,8 nsz
0,4 0,1
0,4 0,1
0,2 0,0
0,4 0,1
0,2 nsz
0,1 0,6 0,2
0,1 nsz 0,2
nsz 2,3 1,6
0,3 nsz 0,6
0,1 0,5 0,1
0,4 nsz 2,1 3,9 0,2
0,3 1,3 2,4 4,1 0,4
0,4 0,6 1,8 2,1 2,5
0,4 0,8 1,5 2,3 nsz
0,1 0,2 0,4 0,3 nsz
0,7
0,6
nsz
1,6
nsz
3,1
2,5
6,8
1,9
4,2
www.tarki.hu
TÁRKI Háztartás Monitor 2003
