MINDENNAPI ÉLETÜNK Gyertyafény a XXI. században is Tárgyszavak: gyertya; illatanyagok; stressz; wellness.
Az otthon illata A fogyasztók saját magukkal törődése már a mindennapi élet rítusaiba is bevonult. Ehhez a trendhez szervesen kapcsolódnak a gyertyák. A gyertyaeladások megugrásának következtében a gyártók és kiskereskedők nagy lehetőséget látnak a gyertyakészítésben. Számos gyógyfürdő és szálloda saját feliratozású gyertyákat értékesít ajándékboltjaiban. A feliratos gyertyák azért kedveltek ezekben az üzletekben, mert olyan előnyöket kínálnak, amelyek a kiemelt helyszín/márkanevekkel összhangban állnak. A gyertyák különösen a gyógyászati üzletágban járultak hozzá a nyereség növeléséhez.
Természetes vagy paraffin A gyertyáknak öt nagy alapanyagcsoportja lehet: állatok, növények, ásványok, petróleum és kémiai összetevők, ez azonban legtöbbször kettőre szűkül: természetes és/vagy paraffin anyagokra. Napjainkban egyre inkább a természetes a trend: a természetes színek, a növényi zsírokból és szójából készült, tisztán égő gyertyák a népszerűek. Egyes gyártók már egyáltalán nem használnak szintetikus anyagokat, hanem az illóolajak mellett a méhviaszt, a szójaviaszt és a növényi zsírt preferálják. A természetes viasz tiszta és egyenletesen ég, hátránya viszont az, hogy nehéz vele dolgozni. A Wild Earth’s Inara márka kézzel készült világító gyertyákat takar, ami méhviaszból és paraffinból készül. Az Amaté fa kérgéből készült papírhoz ugyanis nem lehet természetes viaszt alkalmazni. Az organikus ápolás trendje így is fennmarad, hiszen a fa kérgét sérülés nélkül aratják le, a nedves időjárás pedig lehetővé teszi, hogy a kéreg három hónap múlva regenerálódjon. Ahogy a gyertya ég, az illóolajak felszabadulnak, a papír pedig megmarad.
Formák és méretek kavalkádja Hat általános gyertyatípus létezik: – teagyertya, – egyházi gyertya, – vékony viaszgyertya, – oszlopgyertya, – üveges gyertya és – utazó gyertya. Gyártanak úszó-, többkanócós, oszlopszerű, labda alakú és szögletes gyertyákat is. Az amerikai gyártók választéka egy-két ezer gyertyafajtából áll.
Természetes illatok A gyertyák kiválasztásánál az illat a legfontosabb, amit a szín, az ár, a forma és a méret követ. A korábbi nehéz, parfümszerű illatokat mára felváltották a természetes illatok, mint pl. a menta és a levendula. A mangó- és uborkaillat egy-két éve volt népszerű, a vanília pedig újra különösen kedvelt illat lett. Az egyedi illatok mellett egyre nagyobb az igény a keverék, összetettebb illatokra is. A gyümölcs-, vanília- és faillatok (cédrus, szantálfa) mellett nagy kereslete van a virágillatoknak (viola, tulipán) és a fűszeres illatoknak (gyömbér, ginzeng) is. Az egyéni ízlés jobb kiszolgálása érdekében a gyertyagyártók gyakran együtt dolgoznak a nagy parfümházakkal. Erre többek között azért kerül sor, mivel az illatok és a színek viasz hozzáadásával megváltozhatnak. „A fogyasztók saját testükön akarják érezni kedvenc illataikat” – mondja az egyik gyertyagyártó, így ezek a cégek egyre bővítik termékvonalaikat, és a gyertyákon kívül szappant, kéz- és testápolót, tusfürdőt és helységillatosítókat is kínálnak. A Yankee Candle fürdőszobai termékeinek csomagolásánál arra törekednek, hogy a világos, vizuálisan vonzó színek rögtön a fogyasztók eszébe juttassák a csomagok belsejében rejlő illatokat. A gyertyák 96%-át nők vásárolják. Ennek ellenére szükség van ún. unisex illatokra is. A férfiak is egyre többször vásárolnak gyertyát maguknak vagy ajándékba, mivel tudják, hogy a nők szeretik ezt a terméket. Számos fogyasztó körében él az a tévhit, hogy az illatos gyertyák zöme aromaterápiára való. Legtöbbjük azonban nem tartalmaz illóolajat, vagy ha igen, egy terápiához bizonyosan nem elegendőt. Az aromakológia lényege az illatos gyertyák azon pszichológiai hatása, ami a szaglószervi utakat stimulálja az agyig. Az aromaterápia ezzel ellentétben, kizárólagosan az illóolajak pszichológiai- és gyógyhatásaival foglalkozik. A megfelelő minőségű illóolajak beszerzéséhez jó kapcsolatot kell ápolni az előállítókkal és a beszállítókkal.
Csomagolás Az aktuális trendhez tartoznak manapság a szabálytalan és a tollal kombinált textilcsomagolások. A dobozok és üvegek szintén nagyon népszerűek és a gyertyák elégése után is felhasználhatók. Akárcsak a bádog- és cserépedények, amelyek hőállóak és remekül használhatók a lakások illatosítására. Egyes gyártók ugyanúgy csomagolják a gyertyákat, mint a kozmetikumokat. A már említett Inara gyertyák kézzel készült papírcsomagolása viszont a túlzott egyszerűségre törekszik. A rézszínű háló pedig megvilágítja a fakérget. A csomagolás segítségével lehetőség nyílik a piaci versenyben a kiemelkedésre. A gyertyák és az ápolószerek remek ajándéktárgyak is, ezáltal módot adnak egyre több fogyasztó megnyerésére. A szépen becsomagolt gyertyák könnyebbséget jelentenek az ajándékvásárlásnál rohanó világunkban.
Növekvő kereslet Az USA-ban évente 2,3 milliárd gyertyát adnak el. Az embereknek szüksége van egy olyan luxustermékre, ami a wellness része és ami jobb kedvre deríti őket. Vannak, akik a kertben és más külső tereken is gyertyát égetnek. A Yankee Candle cég vezető tervező, gyártó, kis- és nagykereskedő az USA-ban az illatos gyertyák terén. 2001-ben 380 millió dolláros értékesítési adatot produkált. A vállalat a nagykereskedőkre, családi boltokra és üzletláncokra egyaránt támaszkodik a fogyasztói kör kiszélesítése érdekében. Az Aroma Naturals gyertyákat főleg gyógyszállókban és élelmiszernagyáruházakban árusítják, de kaphatók butikokban és kisebb áruházakban is. A kiskereskedők sem panaszkodhatnak, évente növelik eladásaikat, ahogy az egyikük mondja: „A gyertyák saját magukat adják el.” (Kertai Ágnes) Mason, S.: Light and life. = Global Cosmetic Industry, 170. k. 9. sz., 2002. szept. p. 39–44. Zagami, B.: A year later… Where does the service bureau fit in? = E-doc, 16. k. 5. sz. 2002. szept./okt. p. 44–45.
Röviden... Amilyen neve, olyan a hatása Úgy tűnik, hogy az új gyógyszerek sikere egyre inkább a nevüktől függ. Tíz évvel ezelőtt a Pfizer gyógyszergyár az Interbrand Wood tanácsadó céget bízta meg, hogy találjon egy figyelemfelkeltő nevet új, merevedési zavarokat
kezelő gyógyszerének. Olyan nevet kellett találni, ami eléggé népszerű ahhoz, hogy legyőzze az impotenciához kapcsolódó megbélyegzést, ugyanakkor eléggé „komoly” az orvosok szemében. A cég végül is a „Viagra” névvel rukkolt ki, amely erőt és szilárdságot sugall, és hasonló hangzású a Niagarához, a szabad és erőteljes áramlás képzetét kelti. Az Eli Lilly más utat választott új impotencia-ellenes gyógyszerének ebben az évben várható piaci bevezetéséhez. A Lilly terméke alapvetően ugyanúgy, de hosszabb ideig hat, mint a Viagra. Míg ez utóbbit közvetlenül az érintkezés előtt kell bevenni, hogy hatásos legyen, a Lilly termékét reggel bevéve az csak este fog hatni. Ezt a tulajdonságot használta ki az Interbrand Wood, amikor az új gyógyszert a Cialis névre keresztelte. Az elnevezés lágy hangzásával a spontaneitásra, az intimitásra utal, és igencsak különbözik a Viagra keménységétől. Eközben a Bayer és a GlaxoSmith-Kline (GSK) szintén egy új, merevedési zavarok elleni készítmény, a Levitra piaci bevezetésére készül ebben az évben. A GSK szerint a név szójáték: egyrészt a francia névelőre (le) és a latin vita (élet) szóra utal, másrészt erősen emlékeztet az angol levitate igére, aminek jelentése: érintés nélkül felemelkedni, lebegni. A labortól a patikáig Korábban sokkal egyszerűbb volt nevet adni egy új gyógyszernek. A vállalat vezetői és fejlesztői közösen kerestek olyan márkaneveket, amelyek valamilyen utalást tartalmaztak a gyógyszer kémiai összetételére és biokémiai hatásmódjára. Ez a megoldás még ma is igaz az új gyógyszerek kifejlesztésének korai szakaszára. Amikor a gyógyszerek molekulaként egy kémcsőben megkezdik életüket, egy alap-termékkóddal jelölik őket, mint pl. GW695634, ami a GSK referenciája új HIV vírus elleni, tesztelésének kezdeti szakaszában lévő gyógyszerére. Amikor egy molekuláról kiderül, hogy hasznos hatást fejt ki, egy nemzetközileg egyeztetett szabályokon alapuló nem-bejegyzett nemzetközi nevet (angol nyelvű rövidítése: INN) kap, amelyet a cég jóváhagyás céljából benyújt az Egészségügyi Világszervezet szakbizottságának. Amikor aztán az új termék eljut a klinikai kipróbálás korai szakaszába, a gyógyszergyárak külső cégeket bíznak meg azzal, hogy olyan márkanevet találjanak, amely többet mond az „egyszerű tudománynál”. Az USA-ban különösen fontos, hogy a gyógyszernek jól hangzó márkaneve legyen, ugyanis a gyártók közvetlenül hirdethetik termékeiket a betegeknek. A gyógyszerek piacán éles a verseny, sok orvosság hasonló összetételű és hatású, csak elnevezésükben különböznek egymástól. Mint a legtöbb márkanév, a gyógyszerek nevei is a divatot követik. Harminc évvel ezelőtt a gyártók azt akarták, hogy termékeik A betűvel kezdődjenek, mivel így az orvosok először az ő termékeikre bukkantak rá a felíráskor
használt gyógyszerlistákon. Az 1980-as években Z-vel kezdődtek a nevek, mint Zantac, Zocor, Zovirax, ma pedig a V a divat, mint Vfend és Viagra. Jóváhagyás és regisztráció Egy másik tanácsadó cég, a Landor vezetője szerint az a probléma, hogy egyre nehezebb jó neveket találni. A regisztrált védjegyek száma a gyógyszeriparban csaknem egymillió. Ezért igazi kihívás olyan rövid, elegáns márkanevet kitalálni, ami elfogadható az egész világon. Egyébként nem elég olyan egyedi nevet kigondolni, ami jogilag érvényes és kulturálisan elfogadható: a védjegyeket jóvá kell hagyatni az amerikai és európai szabályozó szervezetekkel, hogy egyrészt ne lehessen könnyen összetéveszteni más gyógyszerek neveivel, másrészt, hogy a név ne legyen megtévesztő, ne ígérjen többet, mint amennyit teljesíteni tud. A Lilly például eredetileg a Zovant nevet választotta új, mérgezés elleni gyógyszere számára, ezt azonban az Amerikai Élelmiszer és Gyógyszerigazgatóság (FDA) nem engedélyezte, mivel nagyon hasonlított két már létező szerre: a hányinger elleni Zofranra és a Zosyn nevű antibiotikumra. A Lilly termékének új neve a Xigris lett. A cégnek a Forteo névvel sem volt sok szerencséje. Az új, csontritkulás elleni szernek választott elnevezést az FDA is jóváhagyta, az Európai Orvosi Termékeket Értékelő Ügynökség azonban nem fogadta el, mivel a szó olaszul és spanyolul összekapcsolódott az erősség fogalmával, ami elfogadhatatlan reklámnak minősül. Az FDA jelenleg a benyújtott védjegyigények mintegy egyharmadát nem hagyja jóvá. A nyelvi különbségek miatt az Európai Unióban még nehezebb elfogadtatni egy nevet. Pl. az egyik gyártónak új nevet kellett keresnie, mert gyógyszerének az Atrelar nevet adta volna, ami azonban portugál nyelven azt jelenti: póráz. A helyzet még bonyolultabbá válik majd, ha az EU-hoz olyan országok csatlakoznak, amelyek nem a latin ábécét használják. Még nagyobb gondok jelentkeznek majd, amikor a nagy gyógyszergyárak megpróbálnak betörni Kína és más ázsiai országok piacaira. A nyelvi és kulturális tradíciók különbözősége miatt legalább annyi "fortélyra", találékonyságra és kísérletezésre lesz szükség a névadáshoz, mint magának a gyógyszernek a kifejlesztéséhez. (The Economist, 366.k. 8307. sz. 2003. jan.)
BME OMIKK
ENERGIAELLÁTÁS, ENERGIATAKARÉKOSSÁG VILÁGSZERTE energiagazdálkodás ▪ energiapolitika ▪ energiaforrások ▪ energiahordozóstruktúra ▪ energiaigény-tervezés ▪ energetikai kutatások ▪ energiatárolás ▪ teljesítménygazdálkodás ▪ energetika és környezetvédelem ▪ szénbányászat ▪ kőolajtermelés ▪ földgázhálózatok ▪ megújuló energiaforrások ▪ erőművek ▪ villamos hálózatok ▪ alállomások ▪ hőszolgáltatás ▪ szintetikus tüzelőanyagok ▪ energiaátalakítás ▪ hulladékenergiák ▪ energetikai berendezések ▪ biztonságtechnika ▪ energetikai gépgyártás ▪ ENERGIAELLÁTÁS, ENERGIATAKARÉKOSSÁG VILÁGSZERTE…
[email protected] 061/4575322
