Tárgy: Tájékoztató Komárom-Esztergom megye közötti idıszakra szóló Környezetvédelmi Programjának megvalósításáról

Komárom-Esztergom Megyei Közgyőlés Környezetvédelmi Bizottsága E l n ö k e

VI. 644 /2008

ELİTERJESZTÉS a Komárom-Esztergom Megyei Közgyőlés 2008. március 27-i ülésére

Tárgy: Tájékoztató Komárom-Esztergom megye 2003-2008 közötti idıszakra szóló Környezetvédelmi Programjának megvalósításáról Elıterjesztı: Sipos Imre, a környezetvédelmi bizottság elnöke Elıadó: Petrikné M. Erika, osztályvezetı

Tisztelt Közgyőlés! A környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény 40.§ (5) bekezdése, valamint 46.§. (2) bekezedés a. pontja értelmében a megyei önkormányzatnak – a települési önkormányzatokkal egyeztetett - környezetvédelmi programot kell készítenie a Nemzeti Környezetvédelmi Programmal összhangban. A megye elsı környezetvédelmi programja 2001-ben készült el, majd 2005-ben követte a második program, amely 2008-ig határozta meg a környezet – és természetvédelem terén felvállalható célkitőzéseket, a hozzájuk kapcsolódó intézkedéseket. (A 256/2005 (XII.15.) KGY határozat fogadta el.) Komárom-Esztergom megye II. Környezetvédelmi Programja megfelel és harmonizál a megye területfejlesztési koncepciójával, területrendezési tervével és a II. Nemzeti Környezetvédelmi Program célkitőzéseivel, idıintervallumával, valamint az NKP-II. alapján kialakításra került pályázati és támogatási struktúrákkal. Ugyanakkor összhangban volt a Nemzeti Fejlesztési Terv I. környezetvédelmi és infrastruktúrafejlesztési operatív programjával és az ahhoz kapcsolódó konkrét - pályázható – programcsomagokkal, annak érdekében, hogy a megye sajátos környezetvédelmi és környezetügyi feladatainak megoldásához a legszélesebb körő hazai és EU-s támogatásokat lehessen mozgósítani. Mivel a terv 2004-2005-ben készült, a Nemzeti Fejlesztési Terv II.-t, valamint ágazati, és regionális programjait nem vehette figyelembe, hiszen azok 2006 végén kerültek véglegesítésre. Ez azonban nem jelenti azt, hogy a program célkitőzései, intézkedései az új rendszerben „talajukat” vesztették volna. A program a MEGYE környezetállapotának fenntartása, fejlesztése, javítása érdekében szükséges feladatokat összegzi, széleskörő konszenzusra alapozva. Ebbıl következik, hogy nem elsısorban a megyei önkormányzat feladatait tartalmazza, hisz a megyei önkormányzat törvény adta lehetıségei rendkívül korlátozottak. Megvalósításában a 76 településen túl a gazdálkodó szervezeteken át a civil szféráig számtalan az érintett, érdekelt partner. A megyei környezetvédelmi programnál lényeges hangsúlyozni, hogy az nem a települési szintő környezetgazdálkodási kérdések színtere, hanem a nagyobb térszerkezeti egységekben jelentkezı, sok esetben komplex problémák megoldási lehetıségeivel foglalkozó tervi elem. A program készítésénél alapelv volt, hogy átfogó célok és ezek eléréséhez átfogó intézkedések kerüljenek megfogalmazásra. I. A program rövid bemutatása Helyzetelemzés, programkészítés szükségessége A program helyzetfeltárásra alapozódott, melybıl jelen elıterjesztésben csak a következı megállapításra emlékeztetnénk: „Az elmúlt években a megye környezeti állapota sokat javult. A pozitív tendenciák nem csak a környezeti szempontokat figyelembevevı fejlesztési törekvések eredményeinek köszönhetıek. E változások részben az állam, a megye, a kistérségek, a települések céltudatos és összehangolt fejlesztéseinek, valamint a gazdálkodó szervezetek környezettudatosabb magatartásának, a környezetvédelmi szabályozás szigorodásának eredményei.” A megye túl van a strukturális átalakuláson, de maradtak még a múltból eredı megoldandó kérdések. A környezeti problémák és feladatok komplexitásából és területi kiterjedésébıl következik a megyei környezetvédelmi tervezés, illetve a környezetvédelmi feladatok programozásának szükségessége.

2

I. A program rövid bemutatása Stratégiai célkitőzések Átfogó cél: Komárom-Esztergom megyében olyan gazdaságfejlesztési-, közlekedésfejlesztési-, vízgazdálkodás-fejlesztési és településfejlesztési politikát kell folytatni, - a jóváhagyott területfejlesztési koncepció célkitőzései érvényesítésével -, amely a területi potenciálból, a környezet adottságaiból indul ki; elımozdítja a természeti és környezeti értékek megırzését és fejlesztését, valamint a környezeti elemek veszélyeztetettségének és szennyezettségének csökkenésével jár együtt. Stratégiai célok: Az ember és környezet harmóniájának megteremtése. A megye környezeti állapotának és veszélyeztetettségének mindenkori pontos ismerete, a változások követése, az értékek nyilvántartása. Az erıforrásokkal, a környezeti elemekkel való hosszú távú gazdálkodás a fenntartható fejlıdés követelménye figyelembevételével. A megye természeti és környezeti értékeinek megóvása és fejlesztése. Az itt élı lakosság környezetminıségének - ezzel életminıségének –, egészségi állapotának javítása. A területek környezeti állapotának javítása (relatív kedvezı környezetminıségő térségekben annak megırzése, a környezet szennyezéssel terhelt és veszélyeztetett térségekben a javulás feltételrendszerének biztosítása. A megye, a kistérségek, a települések és a területek gazdasági versenyképességének növelése a környezeti állapot javításával. Fentiekkel összefüggı szerteágazó feladatok programozása. A helyi társadalom környezeti tudatosságának és a környezet fejlesztésében való érdekeltségének növelése, a kistérségi és a megyei szintő érdekérvényesítés lehetıségeinek erısítése, a közösségi részvétel fokozása. A célkitőzések megvalósítása, a stratégiai célok érvényre juttatása érdekében készült program alapgondolata a felelıségen alapuló EGYÜTTMŐKÖDÉS lett. Együttmőködés a Komárom-Esztergom Megyei Önkormányzat és a - a kormányzati szervek - a települések önkormányzatai, önkormányzati társulásai - a Közép-Dunántúli régió - a szomszédos megyék önkormányzatai - Szlovákia szomszédos területei - a környezet és természetvédelemben illetékes szakhatóságok - a lakossági szervezıdések között, - a környezetszennyezık, a hatóságok és az önkormányzatok között.

A program rövid bemutatása Elfogadott programjavaslatok Komárom-Esztergom megye 2005-2008 idıszakra terjedı II. környezetvédelmi programjának felépítése a II. Nemzeti Környezetvédelmi Program kilenc tematikus akcióprogramja alkotta szerkezethez igazodik: 1. Környezettudatosság növelése 2. Éghajlatváltozás 3. Környezetegészségügy és élelmiszerbiztonság

3

4. 5. 6. 7. 8. 9.

Városi környezetminıség Biológiai sokféleség védelme és tájvédelem Vidéki környezetminıség, terület- és földhasználat Vizeink védelme és fenntartható használata Hulladékgazdálkodás Környezetbiztonság

Az akcióprogramok és az ezeken belüli programok közül csak azok kerültek kidolgozásra, melyek megvalósításához elsısorban megyei és települési szinten rendelkezésre álló eszközök, elérhetı források, illetve ehhez szükséges döntéshozatal szükséges. A program bemutatása A megyei önkormányzat feladatai Általánosságban a megyei önkormányzatnak korlátozottak a lehetıségei a megye környezetállapotának javításában, mivel a környezet-, táj-, és természet védelmével összefüggı feladatok és hatáskörök jórészt az állam- és szakigazgatási szerveknél, valamint a települési önkormányzatoknál találhatók. A környezeti problémák tevıleges megelızésében, illetve felszámolásában pedig komoly szerep a gazdálkodókra és a lakosságra hárul. A megyei önkormányzat általános környezetvédelmi feladatai: • koordináció a programok megvalósításában résztvevık között, • adatok és információk szolgáltatása a környezetvédelmi feladatokhoz, • megyei szintő szakági tervezés, tervekben érdekérvényesítés, • szakmai segítségnyújtás a feladatok elvégzéséhez, a sikeres pályázatokhoz, • egyes programok elıkészítésének finanszírozása, saját program indítása, ennek érdekében: - Önrész támogató hitelalap létrehozása. - Megyei Környezetvédelmi Alap létrehozása. A program megvalósításának állása Értékelés módszere A program-megvalósítás felméréséhez megkerestük a 76 települési önkormányzatot, 18%-uk válaszolt, ebbıl 4 város (Dorog, Lábatlan, Komárom, Tatabánya). A válaszadások száma kicsi, még azzal együtt is, hogy a települések nagy részén nincsenek olyan súlyú környezetvédelmi problémák, amelyek tágabb területi kihatással bírnak, összefogást, külön forrásokat igényelnének. A szakhatóságok, a környezetvédelmi szolgáltató szervezetek, a környezetre jelentıs hatást gyakorló gazdálkodó szervezetek célzott kérdéseket kaptak, figyelemmel a programok végrehajtásában betöltött szerepükre. Természetesen a bizottság és a hivatal munkája során felhalmozott ismeretek is rendelkezésre álltak. A programban szereplı célok megvalósítása összefoglaló helyzetértékelések 1. Környezettudatosság növelése átfogó célok: - a társadalom környezettel és fenntartható fejlıdéssel kapcsolatos ismereteinek bıvítése, - az információhoz jutás javítása, - a környezettudatos döntések és a fenntarthatóbb életmód ösztönzése, - a környezetpolitikai döntésekben a felelıs társadalmi részvétel erısítése.

4

A környezettudatos magatartás a környezeti nevelés kiemelt célja. A Nemzeti Környezeti Nevelési Stratégia a társadalmi élet 27 területén tesz javaslatokat a környezeti nevelés fejlesztésére, a családon át, a tanulás, a munka, a tudomány világától a szabadidın keresztül a törvényhozásig. A megye felsıoktatási intézményei közül a tanító képzésben kap kiemelt figyelmet a környezeti nevelés módszertani kérdéseinek, ismeretanyagának oktatása. Középiskolai szinten az esztergomi Árpád-házi Szt. Erzsébet Gimnázium és SZKI-ban és a tatabányai Péch Antal SZKI-ban folyik környezetvédelmi technikusi képzés. Hagyományai vannak a tatabányai Bárdos László Gimnáziumban a kétévente lebonyolított Országos Diák Biológus és Környezetvédı Napoknak, ami jól foglalja össze a szakkörökben és egyénileg végzett oktatói és hallgatói munkát. Ezen túl az iskolai tanórák, szakkörök biztosítják az információkat. Az általános iskolások környezeti nevelésének egyik hatékony eszköze az Erdei Iskola Program. Az erdei iskolai oktatás céljára alkalmas táborhelyek a megyében több helyen is vannak, a szervezett programok igen változatosak és minıségüket tekintve egyre színvonalasabbak. Az iskolákban több helyen szerveznek rendszerességgel a település környezeti állapotát feltáró, a természeti értékeket, megismertetı programokat, vetélkedıket, a környezet védelmének fontosságát, felismertetı akciókat, mint pl.: Fogadj örökbe egy patakot, Hulladékért virágot akciók, parlagfő mentesítés, Egy utca, egy osztály stb. akciók. Kialakult együttmőködések vannak civil szervezetek és iskolák között különbözı ismeretterjesztési elıadások, konferenciák tartására, együttes akciók szervezésére. (pl.: MTESZ, Madártani Egyesület, Esztergomi Környezetkultúra Egyesület, Bakonyaljai Környezetvédelmi és Turisztikai Egyesület). Ökoiskola minısítést szerzett az elmúlt évek során a megyében az esztergomi Vitéz János Római Katolikus Tanítóképzı Fıiskola Gyakorló Általános Iskolája, a szákszendi Öveges József Általános Iskola és a tarjáni Német Nemzetiségi ÁMK. A terepi környezeti neveléssel foglalkozó oktatóközpontok sorából érdemes kiemelni az agostyáni, Természetes Életmód Alapítvány által mőködtetett intézményt és az Esztergomi Környezetkultúra Egyesület Ökotechnikai bemutató kertjét, a Pro Vértes Alapítvány Geszner házát. A Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság együttmőködési megállapodást írt alá Dömös Önkormányzatával egy látogatóközpont létrehozására, az un. Cincér Múzeum mőködtetésére. A lakosság megfelelı információhoz jutását napjainkra a környezetvédelem terén is nagyarányú fejlıdés jellemzi. A helyi lapok, kábel tv-k, falufórumok, az önkormányzatok honlapjai, a környezeti hatásvizsgálati eljárás, a közmeghallgatás intézménye egyre több információt nyújtanak a helyi és tágabb környezet állapotáról, problémáiról, fejlesztéseirıl. A társadalmi részvétel erısítése és támogatása a közös környezeti értékek felismerése és megırzése terén még sikeresebbnek mondható. Több faluvédı, falu- és városszépítı egyesület mőködik, akik évente több alkalommal, társadalmi munkával is segítik a települések szépítését, tisztántartását. A közösségi házak felújításával, mőködésük felfejlesztésével sok helyen szerveznek környezeti ismeretterjesztı elıadásokat, szakköröket. A jeles napokhoz kapcsolódó társadalmi akciók, programok ma már több településen hagyománnyá váltak: pl.: Víz Világnapja, Föld Napja, Autómentes Nap, Madarak és Fák Napja, Környezetvédelmi Világnap. A Tatabányán több éve mőködı, a közüzemi szolgáltatók bevonásával szervezett Nyított Kapuk rendezvény sorozat már túlnıtt a város határain, a megye több pontjáról is érkeznek iskolai csoportok a környezetvédelmi versenyekre, kiállításokra, a szolgáltatók által biztosított bejárásokra, oktató programokra. Ezek a közüzemi szolgáltatók maguk is nagy hangsúlyt helyeznek a szakmában dolgozók környezeti nevelésére, lakossági, önkormányzati kapcsolataikra (vízmővek, áramszolgáltatók, köztisztasági szolgáltatók, tömegközlekedési társaság stb.) A környezeti nevelésben és tudatformálásban az önkormányzatok szerepe is fontos. Környezetvédelmi, településfejlesztési, a településrendezési, valamint oktatási-nevelési

5

feladataik ellátásánál tudják érvényesíteni. Ehhez szükséges a helyi környezeti problémák feltárása és a helyi értékek tudatosítása. A környezettudatos intézménymőködtetés különösen az energiafogyasztás terén tetten érhetı, hisz a mai energiaárak mellett már létkérdés a racionalizálás. A hulladékgyőjtı szigetek, egyéb akciók megjelenésével a hulladékok ártalmatlanítása, hasznosítása is növekszik, ma már az uniós pályázatokhoz elvárás is. Az intézményekben a takarékos anyagfelhasználás, az épületek főtési rendszereinek korszerősítése, az épületek hıszigetelése elemi érdek. Egyre több önkormányzat maga is szervez és kezdeményez lakossági, iskolai környezeti nevelést, célzó akciókat, programokat. (pl: Tatabánya, Komárom, Tata, Lábatlan, Bajót, Máriahalom, stb.) A helyi önkormányzatok környezetvédelemben, illetve környezeti nevelésben betöltött szerepéhez képest ugyanakkor általában gyenge a környezetvédelmi szakemberekkel, környezetvédelmi rendeletekkel való ellátottság. A megyében még mindig több településen várat magára a települési környezetvédelmi program megalkotása. A kistelepülések esetében különösen igaz ez. A városok közül kiemelendı Tatabánya, ahol 2004 óta külön szakember foglalkozik a környezeti nevelés szervezésével. Öt éves környezeti nevelési intézkedési terv készült itt, aminek végrehajtásához évente több millió forintot biztosít a város. Több kifejezetten környezetvédelmi célú egyesület, alapítvány is mőködik a megyében. E hagyományokkal bíró egyesületek között az együttmőködés is kialakult. Közös fellépésük egy-egy meghatározó probléma kezelésének egyeztetése kapcsán (lásd Holcim beruházás ügye) hatékony eszköz. Jelentısebb térségi környezetvédelmi civil szervezıdés található a Bakonyalján, Tatán, Dorogon, Táton, Esztergomban, Tatabányán, Környén. A megye II. környezetvédelmi programjának elfogadása óta eltelt idıszakban, a környezeti neveléssel foglalkozó különbözı rendezvények, és ismeretterjesztı kiadványok száma növekedést mutat. Ezek létrehozásában elsısorban a civil szervezetek és a magán szféra képviselıi az aktívabbak. Ehhez az is hozzájárult, hogy az elmúlt években jelentısen megnıtt a pályázatokon ilyen célra elnyerhetı támogatások nagysága. A környezet és természetvédelmi hatóság is megjelentet környezettudatos nevelést, célzó kiadványokat és ezeket igyekeznek a legszélesebb rétegeknek eljuttatni. (pl.: Magyarország Nemzeti Parkjai- elérhetıségekkel, látnivalókkal; védett állat- és növényfajokat bemutató plakátok, stb.) Zöld Pont Szolgálatot mőködtetnek, mely ingyenes hívható. Ennek keretében lakossági panaszokat, bejelentéseket fogadnak, pályázati tanácsadást nyújtanak, jogszabályi hozzáférhetıséget biztosítanak. (tel: 80/40-11-11; 96/524-001) A megyei környezetvédelmi bizottság 2006-ig mőködı pályázati rendszerében kiemelten támogatta a környezeti nevelést, oktatást és szemléletformálást, a megye iskoláinak, civil szervezeteinek ilyen jellegő rendezvényeit, táborait, akcióit. 2. Éghajlatváltozás átfogó célok: - termelési és kommunális tevékenységbıl eredı légszennyezés kibocsátás csökkentése - közlekedési eredető szennyezıanyag kibocsátás mérséklése - megújuló energiaforrások alkalmazása és elterjesztése - levegıszennyezettség mérı monitoring rendszer fejlesztése A levegı minıségét jellemzı legfontosabb változókat két csoportba lehet sorolni. Az egyik csoportban szerepelnek a globális felmelegedés legfontosabb tényezıinek tartott CO2 és a freonok, a savasodást okozó SO2, az NOx-os lebegı szennyezıanyagok, az ólom, a kadmium, a vanádium és az arzén. A második csoportba az emberi egészség veszélyeztetése

6

szempontjából meghatározó szennyezıanyagok kerülnek, vagyis az e szempontból kritikus gázok és toxikus nehézfémek. A két csoport között átfedés is van. Az üvegházhatású gázok és a savasodást okozó anyagok kibocsátása elsısorban az energiatermelés és felhasználás módjától, valamint a vegyipar és hulladékkezelés alakulásától, a CO2 a biológiailag aktív elnyelı növényzet állapotától függ. A toxikus nehézfémek kibocsátásáért elsıdlegesen a közlekedés, illetve az ipar és az energiatermelés a felelıs. Az emberi egészség veszélyeztetése szempontjából kiemelt változók koncentrációjának alakulásért is az elızıekben felsorolt tényezık játszanak kulcsszerepet, annál is inkább, mivel a SO2, a NOx mindkét változócsoportban szerepel. A levegıminıség minısítésére alkalmas mérıhálózat még nincs azonban abban a kiépítettségben, hogy a meghatározó két tényezıcsoport koncentrációjának területi megoszlásáról pontos képet adna. A megyében lévı levegıminıségmérı hálózatot az Észak-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelıség üzemelteti. (1. sz. melléklet) . A regionális imisszióvizsgáló rendszer eszközállománya a 4 konténeres on-line rendszerő mérıállomást leszámítva (Tatabányán 2, Dorogon 1, Esztergomban 1) elavult. Felújítása, cseréje fokozatos. A fejlesztésnek a differenciálódás irányába kell hatnia, figyelembe véve az adott települések, térségek speciális szennyezıanyag kibocsátásait. A megye iparosodottabb északi és középsı része a 3.sz. Komárom-Tatabánya-Esztergom légszennyezettségi zónába sorolt, melybe a megye 20 települése tartozik. (2.sz. melléklet) Szállóporral, illetve szilárd anyaggal terhelt a zóna területének 46,04 %-a, a népesség 71,35 %-a. A nitrogén-dioxiddal terhelt a zóna területének 56,88 %-a, a népesség 80,74 %-a. A települések légszennyezettségének alakulását a 3. és 4. mellékletek, a telephelyek kibocsátásának alakulását az 5.sz. melléklet tartalmazza. Ezekbıl megállapítható, hogy a kéndioxid és nitrogén-oxidok vonatkozásában jó a minısítés. A tendencia stagnáló illetve csökkenı ( kivéve Esztergom), míg az ülepedı por vonatkozásában emelkedés tapasztalható, a minısítés is csak megfelelı, vagy szennyezett értéket mutat. Lényeges itt megjegyezni, hogy az adatok 2003-2004 környékén jelentıs változást mutatnak, de ez az új bevallási rendszerbıl fakad, értékelésük napjainkban zajlik. Hasonló emelkedést mutat az ózon koncentráció és a szálló por értéke is. A talajközeli ózon koncentráció emelkedése nem megyei sajátosság, nagy térségeket érint. Az ipari eredető légszennyezés kibocsátás - az elmúlt évtizedben - csökkenı tendenciát mutat. Ennek okai között megtalálhatók többek között, a szennyezı üzemeknél megvalósított - a légszennyezés kibocsátás csökkentésére irányuló- technológiai korszerősítések. Jelentısebbek: Oroszlányi Erımő retrofit program, biomassza program, Tatabányai Főtımő kombinált ciklusú főtéskorszerősítés, Tatai faapríték tüzeléső főtımő rekonstrukciója. Új, korszerőbb technológiával mőködı cementgyár építését tervezik Nyergesújfalu-Lábatlan térségében (Holcim). Szélerımő telepítés tárgyában folynak elıkészítı munkák a megye több településén, ezek közül már környezetvédelmi engedéllyel rendelkezık: Ács, Bana, Bakonysárkány, Bábolna, Csém, Kisigmánd, Kocs, Komárom, Környe, Mocsa, Nagyigmánd és Súr,. Biomassza hasznosítási elképzelések vannak Almásfüzítın (butanol üzem). Bábolnán biodízel elıállításával foglalkozó cég üzemel, bioetanol üzem elıkészítése folyik Dunaalmáson. A megyében biogáz hasznosítás jelenleg nincs. A napenergia hasznosítás továbbra is családi házak esetében elterjedt. Esztergomban és Tatabányán a MTESZ Energiatakarékossági Központot mőködtet a lakosság, ezen belül is kiemelten az ifjúság szemléletformálására és a gazdálkodók tájékoztatása érdekében, tanácsadási tevékenységet is folytatva. Napelemgyár épül Tatabányán. A megye településein, a lakossági gázellátás elterjedésével jelentıs mértékben csökkent a kén-dioxid és a szilárd légszennyezı anyagok kibocsátása. A gáz árának emelkedése miatt

7

azonban egyre többen térnek vissza a hagyományos tüzelésre, illetve a vegyes tüzelésre, egyre népszerőbb a fatüzelés. A távhıellátórendszer fejlesztése, bıvítése zajlott Komáromban, Oroszlányban, Tatabányán. Dorogon megtörtént a gızvezetékek kiváltása forró vizes vezetékekre. Almásfüzítın szintén gázmotorfejlesztés valósult meg. Nyergesújfalun két, összességében 960 lakást ellátó tömbfőtımő épült gázra alapozottan. A városokban. nagy számban lévı panelépületek energiatakarékos felújítása terén jelentıs elırelépés történt, elsısorban nyílászárók cseréje külsı hıszigetelési korszerősítések történtek, de van már példa, a pályázati lehetıségek eredményeként a teljes épületrekonstrukcióra is. Több intézményben átfogó energiaracionalizálási program indult, illetve valósult meg. A közlekedésbıl származó káros anyag kibocsátás az ipari emisszióval szemben folyamatosan növekszik. A nitrogén-dioxid és a szén-monoxid jelentıs része a közlekedésbıl származik. Miközben növekszik a közúti gépjármő forgalom nagysága, addig a gépjármő állomány mőszaki színvonala és ez által a légszennyezés kibocsátása javuló tendenciát mutat. Jelentısen növekedett a dízelüzemő személygépkocsik száma és használata. A korszerő, új, katalizátoros nyugati gyártmányú személygépkocsik létszáma tovább növekedett. Tömegközlekedés: Az autóbusz-állomány cseréje fokozatosan zajlik a Vértes Volánnál. A korszerő buszok száma 109-rıl 139-re nıtt, a hagyományos IKARUS gyártmányú autóbuszok száma 216-ról 158-ra csökkent. Az üzemeltetett autóbuszok motorjainak környezetvédelmi besorolása jelentısen javult. 2004-ben 42 „fekete”, illetve euró 0-s és 1- s besorolású volt 199, euro 2-3-s 66 db. 2006-ban ez utóbbiak száma: 121-re nıtt, a fekete 5-re csökkent. Növekedett a nyugati országokból származó, korszerő dízelüzemő tehergépkocsik részaránya. A vasútfejlesztések sorából a fıvárosi agglomeráció elıvárosi vasúti közlekedésébe kapcsolták Tatabányát, Oroszlányt, Komáromot illetve Esztergomot, új, korszerő vonatok üzembeállításával. Az új vonatok menetrendszerinti mőködése, állapota egyre több utast vonz. Megszőnt a pápai mellékszárny vonal. Nem javult viszont a Duna mente vasúti közlekedése, a szárnyvonal megszüntetésre ítélt. Rossz állapotban vannak a vasútállomások, Tatabánya kivételével hiányzik az intermodális kapcsolatok kialakítása. E nélkül a tömegközlekedés versenyképessége csökken. A belterületükön jelentıs átmenı forgalmat elszenvedı településeken növekvı tendenciát mutat a közúti közlekedés által okozott légszennyezés terhelés. Továbbra is kedvezıtlen a helyzet: - 1-es fıút: Komárom-Almásfüzitı-Tata-Tatabánya melletti és az átvezetı szakaszokon, - 10-es fıút: Almásfüzitı-Lábatlan-Dorog vonalakon, - 11-es fıút: Esztergom, Dömös, Pilismarót településeket érintıen, - 81-es fıút Kisbér térségében - 8119-es út Környe térségében Az elkerülı utak vonatkozásában nagy elırelépés nem történt, csak a 10-es út Tát-Tokod elkerülı szakasza készült el 2005-ben. Több helyen épültek körforgalmi csomópontok, amelyek a gyorsabb áthaladást segítik, és ez által a levegı és zajszennyezést csökkentik. (Pl.: Tatabánya, Tata, Komárom, Bábolna, Esztergom) Jelentısebb, az utak hosszabb szakaszát érintı útfelújítások a Tatabánya-Székesfehérvár összeköttetését biztosító út megyei nyomvonalán túl nem történtek, bár több fejlesztés teljesen elıkészített. A TEÚT pályázat révén a belterületi önkormányzati utak burkolat-felújításai kezdıdtek meg 2006-tól. Kistérségi viszonylatokban a központi település és a vonzáskörzeti települések között az eljutási idık csökkentése, a zsáktelepülések (Várgesztes, Dunaszentmiklós, Piliscsév, Mogyorósbánya, Kesztölc, Hánta) esetében a zsák jelleg megszüntetése, a megyehatár menti

8

települések közlekedési helyzetének javítása, különös tekintettel a Bakony térségére, még várat magára. A víziközlekedés vonatkozásában elırelépés nem történt. Több önkormányzatnál elıkészítés alatt áll komp/teherkomp/rév és kishajó kikötı létesítése. (Dunaalmás, Neszmély, Lábatlan, Esztergom) Kerékpárutak vonatkozásában elkészült a Duna menti kerékpárút (EuroVelo®) teljes megyei szakaszának tanulmányterve illetve engedélyezési terve. A megvalósítás 2015-ig tervezett 88,2 km hosszban. A másik országos kerékpárút, ami érinti a megyét a Vértesi kerékpárút . A GKM által kiírt központi forrásból az EuroVelo® nyomvonal, valamint az 1, 2, 3 számjegyő országos fıutak tehermentesítését szolgáló közlekedésbiztonsági kerékpárutak építése és tervezése támogatott. Az egyéb turisztikai, és az alacsonyabb rendő országos közutak és önkormányzati utak melletti közlekedés-biztonsági kerékpárutak támogatásához a régiókhoz kell pályázatot benyújtani, az egybefüggı kerékpáros hálózat kialakulásának elısegítése érdekében . A 2007. évi központi pályázati felhívás lehetıséget adott a100%-os támogatási intenzitásra olyan építési pályázatok esetében, amikor a pályázat tárgyát csak külterületi szakasz képezi, a belterület egyidejő megoldásával. 2008. márciusában megítélt 124 M Ft uniós támogatással épül ki Nyergesújfalu-Bajót között a kerékpárút . Kerékpárút kiépítésére nyert 2007- benn támogatást Komárom, Bábolna és az Esztergom-Nyergesújfalui Kistérségi Társulás. Jogerıs építési engedéllyel bír a TatabányaVértesszılıs-Tata közötti kerékpárút. Több településen épültek ki belsı kerékpárút szakaszok. (pl. Tata, Tatabánya, Nyergesújfalu ) A kutatók körében ma már széleskörő egyetértés van arról, hogy az éghajlat szerte a világon szokatlanul gyors ütemben módosul, döntıen az emberi tevékenységek hatására. Az éghajlatváltozás súlyos következményekkel fenyeget bennünket Magyarországon is: többek között szokatlan nyári hıségek, a csapadékmennyiség csökkenése, valamint extrém csapadékesemények várhatók. Az éghajlatváltozás problémájára sokan kizárólag a globális megállapodásoktól, illetve az államok kormányaitól várják a megoldást. De számos település létezik szerte a világban, amelyek vállalták: amit saját határaikon belül megtehetnek az éghajlatváltozás ellen, azt megpróbálják megtenni, ezek közé tartozik megyénkben Tatabánya, amely nemrég fogadta el klímastratégiáját. (www.tatabanya.hu) Ez évben a megyei Környezetvédelmi Bizottság is foglalkozik – szakértık bevonásával - az, éghajlatváltozás problémakörével. 3. Környezetegészségügy és élelmiszerbiztonság átfogó célok: - a kültéri és beltéri levegıminıség okozta egészségügyi kockázatok mérséklése; - a zaj elleni védelem, a kémiai- és sugárbiztonság javítása; - az ivóvízminıséggel kapcsolatos környezet- egészségügyi problémák kezelése; - az élelmiszerbiztonság javítása; - a környezet- egészségügyi és élelmiszerbiztonsági intézményrendszer fejlesztése;

Hasonlóan az országos helyzethez, a megyében élı lakosság létszámában fogyó, összetételében öregedı. A születéskor várható élettartam férfiaknál 67, a nıknél 75 év körüli volt. A halálozások feléért a keringési rendszer betegségei voltak felelısek, míg az összes haláleset negyede a daganatos megbetegedések miatt következett be. A haláloki struktúrában a harmadik helyen mindkét nemben az emésztırendszer betegségei állnak, ezt követik a külsı okok és a légzırendszer megbetegedései. A vezetı halálokok miatti mortalitás standardizált megyei értékeit a régiós, illetve országos adatokkal 20 év távlatában összehasonlítva megállapítható, hogy a megyében az emésztırendszer megbetegedései miatti halálozás a 9

vizsgált idıszak egészében, mindkét nemben a régiós és az országos érték felett van! Úgyszintén a megyében a legmagasabb a régiós és az országos átlag viszonylatában a vastagbél,és a végbél rosszindulatú daganatai miatti halálozás a férfiaknál, valamint az emlı, méhnyak rosszindulatú daganata miatti halálozás a nık esetében. A szívérrendszeri betegségek, különösen a magas-vérnyomás, igen elterjedtek. A megyében a 65 év felettiek több mint fele, a 45-54 évesek egyötöde magasvérnyomás-betegségben szenved. A máj betegségei már a középkorúak között is jelentıs arányban fordulnak elı. A cukorbetegség gyakorisága világszerte növekvı tendenciát mutat, és ez jellemzi a megyét is. A gondot súlyosbítja, hogy a betegek nagy részénél a cukorbetegség mellé más megbetegedés is társul. A sokféle betegség és a környezetszennyezés közötti ok-okozati összefüggések részletesen még nem feltártak. Ivóvízminıség, vízhigiéne: Az ÁNTSZ vízvizsgálatai szerint a karsztvizek mennyiségi és minıségi paraméterei megfelelıek. Az egyedi vízellátású települések között (Kocs, Naszály, Nagyigmánd, Héreg, Mocsa, Csém, Almásfüzítı) azonban van, ahol az ivóvíz minısége vas, mangán, ammónium, összkeménység miatt nem felel meg az elıírásoknak. Naszály, Mocsa, Kocs, Nagyigmánd, Almásfüzítı regionális rendszerre történı rákötésének tervei elkészültek. Forráshiány miatt azonban megvalósításuk még késik. A külterületi lakott helyeken , 13 esetben, a helyi ásott kutak , korlátozottan vagy egyáltalán nem fogyasztható vizet szolgáltatnak. Ez utóbbi esetben lajtkocsival, illetve zacskós kiszerelésben jutnak az ott élık egészséges ivóvízhez. Ezzel együtt megbetegedés nem fordult elı. A nyilvántartott közfürdık száma 33, ebbıl 30 üzemel, 13 szezonálisan, 17 folyamatosan. A medencék vízellátása 9 fürdıben egyedi kútról, 21 fürdıben a települési vízellátó rendszerrıl történik. Vízforgatóval 68 medence rendelkezik, 7 medencénél ez még nem megoldott. A medencés fürdık bakterológiai szempontból jónak mondhatók, a kémiai kifogásoltságok vonatkozásában javulás tapasztalható. Megkezdték a tatabányai Cseri Strand felújítását, elkészült az Esztergomi Termálfürdı és a Komáromi Termálfürdı, az oroszlányi gızfürdı rekonstrukciója, és kialakításra került Kisbéren is egy közfürdı. Levegı higiéne: A megyében az ülepedı por mennyisége a nyári idıszakban, a szálló por a főtéses félévekben, az utóbbi években újra emelkedı tendenciát mutat. A száraz idıjárás, a diffúz források, a kommunális főtés kibocsátásai játszanak ebben szerepet. Ennek mérséklése, határérték alá szorítása több településen is fontos feladat. Mérlegelendı - egyeztetve a környezetvédelmi hatósággal - megyei, de legalább kistérségi szintő intézkedési terv készítése. A parlagfő-mentesítés területén kedvezı változások következtek be, különösen a belterületeken. A pályázati támogatásokkal, közmunkaprogram szervezésével, közhasznú foglalkoztatás révén, társadalmi akciók szervezésével is próbálják a gyomnövény fertızöttséget csökkenteni. Több civil szervezet, az ÁNTSZ és az önkormányzatok is szerveznek ismeretterjesztı elıadásokat, tájékoztatókat, és eljuttatják a lakosság,az intézmények,a gazdálkodó szervezetek részére a brosúrákat. A földhivatal (légi és őrfelvételezés), a növényvédelmi szolgálat (külterületek vonatkozásában), az ÁNTSZ és az önkormányzatok(belterületek tekintetében), közötti kapcsolat kialakult, a mulasztókkal szemben a kötelezések,a bírságok kiszabása ma már gyakorlatnak mondható. A megyében Tatabányán üzemel pollencsapda. A külterületeken különösen a mezıgazdasági földutak mentén, a parlagterületeken továbbra is nagy a fertızöttség. Az erdészet kezelésében lévı területek döntı részét erdei ökoszisztéma borítja, amelyben kevéssé jutnak érvényre a parlagfő és a fekete üröm káros hatásai. Nagyobb számban leginkább az erdei rakodókon, az erdıbe ékelt vadföldeken, a szántókhoz csatlakozó erdıszegélyeken jelennek meg ezek a

10

káros növények, irtásukról az erdészet gondoskodik, több-kevesebb sikerrel. A településeken ütemezetten halad a szintén allergén hatású un. „szöszölıs” nyárfák kivágása, és más fafajtákkal történı pótlásuk. Azbesztmentesítés: 2004-ben, Komárom-Esztergom megyében valamennyi szórt azbesztszigeteléssel ellátott könnyőszerkezetes lakóépület alapadat és állapotfelmérése megtörtént. Tatabánya, Tata, Nyergesújfalu, Esztergom, Komárom, Oroszlány városok 75 lakóépületében találtak azbesztet, mintegy 45.736 m2 mennyiségben. Tatabányán elsıként a Bánhidai Lakótelep lakóházainak azbesztmentesítését kezdték el, ehhez 220 millió Ft támogatást nyertek el. A teljes program becsült költsége 1,4 milliárd Ft, az önkormányzatok önerıbıl nem tudják megvalósítani. Sugáregészségügyi problémák a megyében, az ipari üzemekben nem jelentkeztek, az egészségügyben több új, korszerő röntgenberendezés került beüzemelésre, amelyek jóval kevesebb terhelést okoznak. Élelmiszeregészségügy, élelmiszerhigiénia tekintetében a HACCP rendszer fokozatos kiépítése megtörtént, vágóhídi rekonstrukciók, élelmiszerüzemek korszerősítése is folyamatos. (pl.: Bajna, Kocs, Tarján, Lábatlan, Vértesszılıs, Mocsa) A helyes mezıgazdasági gyakorlat (NAKP) megvalósítása, a gyomirtó és növényvédı szerek, a nitrogén tartalmú mőtrágyák helyes használata hatással van az élelmiszerbiztonságra is. Különösen a kiskertekben, ıstermelıknél elıállított zöldség és gyümölcsfélék esetében nagy a kockázat. A piaci forgalmazásnál a kemikáliák, szermaradványok gyakori ellenırzése mellett a célzott vizsgálatok is segítik a megelızést. A fogyasztóvédelem átszervezése, megerısítése, az uniós elvárások szigorodása, a versenyképesség megtartása, mint érdek várhatóan tovább javít majd az élelmiszerek megfelelı minıségén. Zajszennyezés: A városoknak új feladatként foglalkozni kell zajtérképezéssel. A megyében kötelezıen zajtérképet csak a nagy forgalmú közutakkal és vasútvonalakkal érintett településeken kell elkészíteni. E munka elısegítése érdekében az ÉD. Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelıség uniós támogatás bevonásával elkészítette a Tata, Esztergom, Komárom, Kisbér városon átvezetı fıút (11-es, 81-es, 1-es) egy-egy városi szelvényére a zajtérképet, speciális program segítségével. A térkép éjszaka és nappal mutatja 2-20 méter között 4 m magasságig a mért zajszinteket (6.sz. melléket), külön a határérték túllépéssel érintett területeket és a zajt elszenvedı illetve a csendes homlokzatú épületekben lakók számát. A zajtérképek segítséget nyújthatnak a fejlesztések alakításában, a közlekedési hálózat fejlesztésében, a forgalomszervezésben és megosztásban. Új problémaként jelentkezik a nagy kiterjedéső, összefüggı iparterületek, ipari parkok zajemissziójának fokozatos lassú növekedése, amely eléri, illetve egyes esetekben meghaladja a több száz méter távolságban lévı lakóterületeken a zajterhelési határértéket (pl.: Tatabányai IP, Komáromi IP). A probléma eredendıen a nem, kellıen átgondolt telepítés, tervezés, és az összefüggéseiben nem vizsgált iparfejlesztés következménye (a több technológia összegzett hatásainak ,vizsgálatának hiánya). Ugyanakkor megfigyelhetı javulás a Tokod területén levı nagy kiterjedéső ipari üzemek esetén, ahol a kedvezı változás a tevékenységek visszafejlesztésébıl, felszámolásából ered. A közlekedésbıl eredı zajvizsgálatok a megye fıútjain minden esetben határérték túllépést állapítottak meg, mind a nappali, mind az éjszakai idıszakban. A települést elkerülı utak megépítése éppen ezért is sürgetı lenne.

11

4. Városi környezetminıség Átfogó célok: - településszerkezet, -fejlesztés, -rendezés környezeti szempontból is megfelelı alakulásának elısegítése és a korábbi hibákból eredı környezeti problémák csökkentése; - a belterületi vízrendezés helyzetének javítása; - a városi zöldterületek védelme, arányuk növelése, állapotuk javítása; - a közlekedési eredető településkörnyezeti problémák mérséklése; - az épített környezeti elemek, az épített és régészeti kulturális örökség megfelelı állapotának biztosítása.

A gazdasági szerkezetváltás sikerei és nehézségei másként érintették a megye különbözı térségeit és ezen belül a településeit. Ezek a változások bizonyos fokú polarizációt is életre keltettek, fıként a közlekedési, ipari múlttal és üdülés-idegenforgalmi potenciállal rendelkezı települések nagyobb léptekkel fejlıdıdtek, míg a kisebb kínálatot felmutatni tudó, periférikus helyzetben lévı települések fejlıdése lassúbb, ugyanakkor környezeti terhelésük is kisebb. A megye településeinek infrastruktúra ellátottsága jónak mondható (csatornázottság 78,9%os, vezetékes vízellátás 96,4%-os, országos közúti feltártság 54%-os, telefonellátottság 314 fıvonal/1000 lakos, kábel TV hálózatba bekapcsolt lakások száma 646/1000 lakos, hulladékgyőjtésbe bevont települések száma 76, azaz 100%) Csatornázottság vonatkozásában a Bakonyalja 12 településén és a Máriahalmon, Únyon hiányzik a rendszer. Ott közmőpótló berendezésekben győjtik a szennyvizet, és tengelyen szállítják el. A fejlesztések elıkészítettek, a 7. pontban kerül majd részletezésre. A vízellátás vonatkozásában részben a 3. pontban már kitértünk a jelenlegi problémákra, ezen túl meg kell említeni a meglévı vízellátórendszerek korszerősítésének, fejlesztésének kérdését. A megyében három vízszolgáltató cég mőködik, akik az önkormányzatokkal egyeztetetten tervszerően fejlesztik a hálózatokat, Esztergom vízellátásának biztonságossá tétele érdekében, vízminıségjavító céllal fejlesztések valósultak meg Dorogon, és Tokodaltárón. KÖVICE támogatás igénybevételével 3000 m3/d kapacitású kút kezdte meg mőködését 2006. januárjában Dorogon. Tokodaltárón a IV/C és Ágnes ereszkéket üzemeltetı Aqua Európa Kft-vel kötött hosszú távú vízátadási megállapodást az ÉDV RT. Az ÉDV Rt. éppen a közelmúltban szervezett térségi találkozókat a települések polgármestereivel, igényeik, problémáik egyeztetése céljából. A belterületi vízrendezés, s ezzel összefüggésben a befogadóként számbavehetı kisvízfolyások mederrendezése, folyamatos karbantartása sajnos nem halad kellı ütemben, s ezt a tervek , illetve a források hiánya okozza. A megyében jelentısebb vízrendezési munka jelenleg az Által-éren az Öreg-tó és torkolata között folyik, és a program kibıvül - az Által-ér felsı szakaszával és - a hozzá csatlakozó vízfolyások karbantartásával,valamint a Dunaalmási-belvízcsatorna rehabilitációjával, az Általér és az Öreg-tó rehabilitációja tárgyú uniós forrásból támogatott kiemelt projekt révén. A belterületi vízrendezés terén segítséget nyújtott ugyan az utóbbi években a területfejlesztési támogatási rendszer (pl.: Tárkány, Ete, Réde, Aka, Ácsteszér, Bakonyszombathely, Pilismarót, stb), valamint a közmunkaprogram alkalmazása. Ha az elkövetkezı években nem sikerül mind a tervezés, mind a megvalósítás terén felgyorsítani a programot, akkor a vis maior helyzetek kialakulásának az esélye számottevıen nem fog csökkenni. Egyik forrása lehet a KD. Regionális Fejlesztési Tanácsnál pályázható uniós forrás, amely a nagy igények miatt csak ütemezett megvalósítást biztosít. A kistérségi vízrendezési programok, a tatabányait kivéve elkészültek, így a komplex, ütemezhetı fejlesztés keretei adottak. Nagyobb probléma, hogy a településeknek a települési tervek készítésére sincs meg a forrásuk, leginkább csak részvízgyőjtıket tudnak megterveztetni (Tata, Ászár, Szákszend, Dad, Bakonybánk, Esztergom , Kisbér stb.) .

12

A csapadékvíz elvezetési fejlesztéseknél kedvezıbb a helyzet, mert a beruházók elıírt kötelezettségként kell, hogy megvalósítsák a telephely vízelevezetését. Gondot jelent viszont sok esetben a befogadó rossz mőszaki állapota. Jelentısebb elvezetési fejlesztés valósult meg a közelmúltban az ipari parkok kialakításánál, a bevásárlóközpontok létesítésénél. A települési zöldfelületek aránya nem éri el a szükséges mértéket. A megyei városok zöldterületi ellátottsága mennyiségi értelemben közepes, minıségi értelemben javuló. A zöldterületek fokozódó károsodását elsısorban a levegı és a talaj fokozódó szennyezıdése és a vandalizmus okozza. Ennek következménye a fenntartás növekvı költsége, ami jelentıs terhet ró az önkormányzatokra évrıl-évre. A települési központok fejlesztése, a zöldterületek rendbetétele,helyenként bıvítése ezzel együtt megindult, részben régiós és megyei, napjainkra uniós területfejlesztési források segítségével is. A városokban jelentıs zöldterületi, játszótéri fejlesztések valósultak meg, de a kisebb települések is törekednek, parkjaik, játszótereik megújítására. Virágosítási, fásítási akciók szervezésével is szépülnek lakóhelyeink. Nem sikerült viszont tenni a volt zárkerti területek rendezetlensége, tájromboló hatása ellen. Nehezíti a megoldást az a tendencia, hogy különösen a városok esetében a kitelepülés és állandó lakhelyként történı használat kezd terjedni, az infrastrukturális hiányosságok ellenére is. Továbbra is gond, hogy településeink „szemétgyőrőben” helyezkednek el, az illegális hulladéklerakás folyamatosan gond. A társadalmi és önkormányzati akciók csak kismértékő és idıleges javulást eredményeznek. Sajnos a falvak esetében sem sokkal jobb a helyzet. A közlekedés a legnehezebben kezelhetı, elsısorban egészségügyi következményekkel járó településkörnyezeti problémává vált. A megye földrajzi helyzetébıl adódóan, a települések egy jelentıs részén számottevı a lakóterületeket érı közlekedési eredető környezetterhelés. A buszmegállók, a buszpályaudvarok, vasúti pályaudvarok állapota fejlesztésre szorul. A buszpályaudvar területi elhelyezkedése több településen rossz, áttelepítésük tervezett. A megvalósult fejlesztésekrıl az elızı fejezetek már szóltak. Egyre nagyobb igény mutatkozik a közúti tömegközlekedésben a többtípusú szállítójármővek, kisbuszok beállítására ,különösen a kis utasforgalmú, de járatsőrőségben nagyobb igényő kistelepülések ellátásában. Indokolt a különbözı tömegközlekedési eszközök csomópontjainak területi összehangolása,a párhuzamosságok megszüntetése. Elkészült a megye településközi út-hálózatfejlesztési terve , megvalósítása hosszú folyamat lesz. Térségi jelentıségő közutak fejlesztése a megyében (2007-2008)

13

Térségi jelentıségő közutak fejlesztése (tervezett 2009-2013)

A felhagyott iparterületek rehabilitációja lassú ütemben, de halad. Gond azonban, hogy a kereskedelmi és iparterületi fejlesztések többször zöldmezıs beruházásként valósulnak meg, barnamezıs beruházások nem olyan mértékőek, mint a lehetıségek. A települési külterületeket érintıen a bányakáros, roncsolt területek folyamatos rekultivációja szintén nem fejezıdött még be a megyében, bár a tervek rendelkezésre állnak, a források viszont szőkösek. Jelentıs uniós támogatással viszont elkészült a volt Almásfüzítıi Timföldgyár területének rekultivációja. A hatóságok erélyesebb fellépésén túl várhatóan elırelépést jelent majd a biztosíték adási rendszer bevezetése, amely a havária helyzetek és a felhagyás utáni környezeti kármentesítésre, rekultivációra nyújt majd biztos fedezetet legalább az új bányanyitásoknál, fejlesztéseknél. A megyében, tekintettel a nyersanyagvagyon nagyságára, különösen az építıipari nyersanyagokra, hosszú távon is számolni kell a tájsebekkel, ez azonban nem jelenti azt, hogy tájbaillesztésük, rekultivációjuk ne történhetne meg. Az ipari városok egyes városrészeinek rehabilitációja is lassan elindult. Dorogon már megvalósult - közel 1 mrd Ft-nyi uniós támogatással -, Tatabányán, Oroszlányban elıkészítés alatt állnak ezek a fejlesztések, az akcióterületek lehatárolása és a stratégiai kidolgozása. Ehhez régiós uniós források állnak rendelkezésre, sajnos elég kis összegben a feladatok nagyságrendjéhez képest. Komárom-Esztergom megye települései közül összesen 64 településen több mint 417 mőemlék található. Két településen Esztergomban és Tatán található a megye mőemlékeinek több mint fele. Az épített környezeti értékek felmérése gyakorlatilag a településeken megtörtént. A mőemléki és helyi védelem alatt álló építészeti értékek állapota megyénkben is összességében sajnos romló tendenciát mutat. Az elmúlt években folytak,illetve megkezdıdtek a kastély, vár, és erıd rekonstrukciós beruházások ( Komárom, Esztergom,

14

Bajna, Tata), és mellettük több településen is zajlottak felújítási, állagmegóvási munkálatok, a hasznosításhoz kapcsolódó fejlesztések( pl.: templomok, lovardák, tájházak). Az NFT II keretében ezen értékek megívása, fejlesztése kiemelt figyelmet kap. Ennek két példája, hogy megyénkben két kiemelt projekt is zöld utat kapott ebbıl a körbıl, a Monostori Erıd és Hadkultúra Központ fejlesztésének I. üteme, és az Esztergomi Bazilika alatti pincerendszer felújítása és hasznosítása. A két fejlesztés több mint 2 mrd Ft támogatást nyert el. Reméljük hasonló sorsra jut a tatai Eszterházy kastély felújítása és hasznosítása. Emellett megvalósult Esztergomban a Séta I. projekt, a Széchenyi tér rekonstrukciója és elıkészített a Lırinc utca és a Mindszenty tér közötti terület rehabilitációja. A MÁG koordinációjában elıkészítés alatt áll Tata belvárosi rehabilitációja az Angol parktól a váron át a Kossuth térig. A Várgesztesi vár felújítására a megyei önkormányzat szintén pályázatot nyújtott be, közel 900 EFt-os összeggel. Jelentısen javult az építészeti, táji értékeket bemutató kiadványok, brosúrák kínálata. A települések, kistérségek sorra jelentetik meg kiadványaikat, a támogatási lehetıségek bıvülésével. Új megyei szintő kiadvány a közelmúltban nem készült. A megye II. Környezetvédelmi Programjának elfogadása óta eltelt idıszakban a településrendezési tervvel nem rendelkezı települések száma háromra csökkent. Nagysápon és Bajnán is elfogadásra várnak, Szomódon készül. Ez köszönhetı a megyei területfejlesztési tanácsnak is, mert támogatási keretibıl kiemelten támogatta ezen dokumentumok elkészítését. 2005-ben elkészült és elfogadta a megyei közgyőlés a megyei területrendezési tervet is. Az elfogadás óta készülı településrendezési terveknél, és egyéb szakági tervek (pl. közlekedési, vízgazdálkodási, erdıgazdálkodási, természetvédelmi, tervek) készítésénél már figyelembe kell venni a megyei területrendezési terv övezeti lehatárolásait, szabályozási elıírásait és a terv alkalmazásához kapcsolódó ajánlásait. Elıkészített az Országos Területrendezési Terv felülvizsgálata, a megyei közgyőlés a közlemúltban véleményezte. Az OTrT felülvizsgálat átvezetése a megyei tervbe a következı év(ek) feladata lesz. Örvendetes tény, hogy elindult a térségi szintő terv készítés is, ahol a térséget alkotó települések egyenként is rendelkeznek programmal és a térségi szintő feladatok is feldolgozásra kerültek.(Kisbér, Komárom-Bábolna, Dorog térsége) Ezen a szinten jól kezelhetık a vízminıségi, hulladék-elhelyezési, ártalmatlanítási, levegı-tisztaságvédelmi, közlekedési eredető problémák, és az ökológiai hálózatfejlesztési kérdések. 5. Biológiai sokféleség védelme és tájvédelem átfogó célok: - a védett természeti területek, értékek megóvása, fenntartása, biológiai sokféleség megırzése - természetszerő élıhelyek, tájértékek védelme - természetvédelmi oktatás, köztájékoztatás A különbözı életközösségek, geológiai-, vízrajzi-, tájképi értékek megóvásának leghatékonyabb eszközei a természetvédelmi területek. Komárom-Esztergom megye területén a természeti értékek döntı többsége már hivatalos oltalom alatt áll. A megye területét érintı országos védettségő területek összes kiterjedése 21569,2 hektár, ebbıl a Nemzeti Park (NP) 10421,7 ha, a három Tájvédelmi Körzet (TK) 10671,1 ha, a három Természetvédelmi Terület (TT) 276,3 ha. az ,ex-lege védett területek 200 ha, ezek együttesen a megye területének 9,5%-át teszik ki. A 74 helyi jelentıségő védett terület csaknem 6000 hektárnyi területe a megye területének 2,6%-át foglalja el. A volt megyei jelentıségő természetvédelmi területek a megyei hatáskörbıl települési önkormányzati hatáskörbe kerültek át. Az így kialakult helyi védettségő területek fenntartásáról vagy megszüntetésérıl, új területek kialakításáról a helyi önkormányzatok rendelkeznek. (7.a. melléklet)

15

A megye legjelentısebb védett természeti területei: Duna-Ipoly Nemzeti Park, Gerecsei Tájvédelmi Körzet, Vértesi Tájvédelmi Körzet, Pannonhalmi Tájvédelmi Körzet, Dunaalmási kıfejtık Természetvédelmi Terület, Tatai Kálvária-domb Természetvédelmi Terület, Vértesszılısi Elıembertelep, valamint az Észak-Vértes Helyi Jelentıségő Természetvédelmi Terület. A természet védelmérıl szóló törvény értelmében (ex-lege) védettnek minısülı területek (pl.: lápok, szikes tavak, védett források, víznyelık, kunhalmok és földvárak) kijelölése megtörtént. Befejezıdött a természeti területek (jellemzıen természetközeli állapotú területek) felmérése is. Az ökológiai (zöld) folyosók az elszigetelt, értékes természeti területeket, élıhelyeket kötik össze. Az ökológiai (zöld) folyosók hálózatának elemei szervesen illeszkednek az európai, országos, megyei, települési és élıhely szintő ökológiai hálózati felépítésbe. Az ökológiai folyosók kialakításánál törekednek a folytonos hálózati elemek kijelölésére, de elıfordulhatnak megszakított (ún. "stepping stone") hálózati elemek is. Az elmúlt években az ökológiai hálózatok átfogó, nagyobb léptékő elemeinek kijelölésére helyezıdött a hangsúly ( 7/b melléklet). Ezek közé tartoznak a Natura 2000, (az Európai Unió ökológiai hálózata), az országos ökológiai hálózat és a megyei ökológiai hálózatok területei. A Natura 2000, az Európai Unió ökológiai hálózata, amelyet a tagországok közösen jelölnek ki meghatározott eljárási rendet követve, a madárvédelmi és az élıhelyvédelmi irányelvek alapján. Helyrajzi számos kijelölésük megtörtént 2007-ben. Komárom-Esztergom megyében a Natura 2000 területek elsısorban a már meglévı védett természeti, valamint természeti területekkel átfedésben kerültek kijelölésre. A Natura 2000 területek Komárom-Esztergom megye területének mintegy 21,7 %-át teszik ki. Az országos ökológiai hálózatot megyei szinten kiegészítik a megyei ökológiai folyosók, melyeket Komárom-Esztergom megye Területrendezési Terve jelölt ki. Az országos ökológiai hálózat területei Komárom-Esztergom megye területének mintegy 31,4 %-át teszik ki. (7/c melléklet) A Országos Területrendezési Terv a megye egyes területeit az alábbi – környezet- és természetvédelemmel összefüggı - térségi övezeti besorolásokban szerepelteti: o Országos ökológiai hálózat övezetei – Dunamente, Bakonyalja-Vértes-Gerecse-Pilis térsége o Komplex tájrehabilitációt igénylı területek övezete - Oroszlány-, Tatabánya-, Dorog térsége (Megjegyzés: a terv véleményezése kapcsán kértük a Duna melletti területek felvételét, sikertelenül) o Kiemelten érzékeny felszín alatti vízminıség-védelmi területek – Dunántúli Középhegység területe ( Vértes-Gerecse- Dunazug)felszín alatti vízbázisai, Dunamente parti szőréső vízbázisai o Felszíni vizek vízminıség-védelmi vízgyőjtı területének övezete- Általér vízgyőjtıje a tatai Öreg-tó alatt-, Duna vízgyőjtıje Visegrádi hegység megyére esı része A II. Környezetvédelmi Program elfogadása óta eltelt idıszakban, kis mértékben, alig 200 hektárral nıtt az országos védettségő területek kiterjedése. Ez a növekedés elsısorban, a viszonylag kisszámú, ex-lege védett területnek köszönhetı. Értékesek a megye vizes élıhelyei, melyek a Concó felsı vízgyőjtıjén, az Által-ér és Duna mentén találhatóak. Ezek mellett számos olyan víztér, vizenyıs terület, természetes álló és folyóvízi összefüggı vízrendszer található még a megyében, melyek sok elemét megırizték a régi vízi világnak. A füves területek állapota viszont az elmúlt évtizedek mezıgazdasági gyakorlatának köszönhetıen jelentısen leromlott. 2002-ben országosan kijelölésre kerültek a környezetileg érzékeny területek, melyek olyan területek, ahol még természetkímélı gazdálkodás révén biztosítható lehet az értékes élıhelyek

16

védelme, a biológiai sokféleség, a táji értékek megırzése. A megyébıl az Által-ér völgy Környétıl a torkolatig tartó szakasza és a Gerecse-Pilis közötti domvidéki területek kerültek be. A Komárom-Esztergom Megyei Agrárkamara koordinálásával 2002-ben és 2003-ban további területek feltárása történt meg. A vizsgálatok szerint az Által-ér völgy forrásvidékén és középsı szakaszán, valamint a Bakony térségében is foltszerően számtalan vizes élıhely, rét, legelı, természetközeli állapotú erdıterület minısíthetı, környezetileg érzékeny területnek. Az Agostyánban mőködı humánökológiai és természetvédelmi oktatóközpontban évente több száz látogató tanulmányozza a 130 ha-on folyó környezetkímélı gazdálkodást, a Gerecse értékeit, bemutató tanösvényeket. Az erdei iskolai programok, a természet-megfigyelı táborok, a pedagógus képzés révén egyre többen ismerkednek meg a gyakorlati természetvédelemmel. Több tanösvény kialakítása is megtörtént a megyében, így Lábatlanon, Agostyánban, Bakonyszombathelyen, Kisbéren, Csolnokon, Tatabányán. Ezek egy részéhez a megyei környezetvédelmi bizottság is nyújtott támogatást. Örvendetes eredmény, hogy a táti és süttıi szigetek országos védelem alá helyezése megtörtént ( teljes területük: 299,961 ha). A szigetek élıvilága unikális értékeket rejt, s az önkormányzatok, civil szervezetek és a gazdasági szféra összefogása révén a szigetek és a dunai mellékágak rehabilitációja végre megindulhat. A megyei környezetvédelmi bizottság már korábban elkészíttette a megyében létesíthetı natúrparkok megvalósíthatósági tanulmánytervét. Az elmúlt idıszakban végre a Bakonyalján megindult a natúrparkká nyilvánításhoz szükséges dokumentáció elkészítése, ehhez PEA támogatást is nyertek. A kistérség kiemelt programként fogadta el a 2007-2013 –as idıszakra a park megalakítását és a fejlesztések megvalósítását. A Gerecse Natúrpark létrehozása még kezdeti stádiumban van, a szándék már megvan, a vidékfejlesztési támogatási rendszer igénybevételével a létrehozás esélyei megnıttek. A Vértesi Natúrpark 2005. októberében jött létre. Elkészült a lovastúra útvonal, 2008-ban pályázatot nyújtottak be az útvonal menti infrastruktúra kialakítására a régióhoz. Változatos programok, tájjellegő termékek, ismeretterjesztı, oktatási programok mőködnek a térségben. Az erdıgazdálkodás (a megye erdıterülete 2006-ban 55.911 ha, a termıterület 29,9 %-a) Alapelve az erdıvel, mint természeti erıforrással való tartamos és fenntartható gazdálkodás, amelyet állami erdıtervek alapján, az erdészeti és természetvédelmi szakhatóságok jóváhagyásával és felügyeletével folytatnak. A termıhelyi adottságok és a faállomány típusok lehetıvé teszik, hogy döntıen természetszerő erdıgazdálkodási módszereket alkalmazzon az erdészet. A fokozatos felújítóvágással kezelt erdıterületek aránya országosan is kimagasló a megyében, 92%. A több éves bejezett erdısítéseket vizsgálva elmondható, hogy a fiatal erdık fafajmegoszlása és minısége jobb, mint a véghasználat elıttieké. Szálaló vágást elsısorban a bükkös állományok felújítására alkalmaznak. Célja az erdık tájképi értékeinek, az élıhely valamennyi funkciójának megırzése, az erdıtípusnak megfelelı elegyes faállomány kialakítása. A saját kezeléső területeken az erdészet új erdıtelepítéseket nem végez, mivel az erdı számára alkalmas területeket már a korábbi években betelepítették. A Natura 2000 programnak köszönhetıen pl. a Vértesi Erdıgazdaság területének 88%-a természetvédelmi oltalom alatt áll. Kialakítás alatt van az országos Természetvédelmi Információs Rendszer a környezetvédelmi rendszer önálló részeként. Feladata a területi és központi szervek adatbázisainak térinformatikai rendszerbe szervezése, stratégiai tervezés, oktatás, kutatás kiszolgálása. Összességében megállapítható, hogy az elmúlt idıszakban a biológiai sokféleség védelme terén jelentıs elırelépések történtek, ami elsısorban az EU csatlakozásnak, valamint az országos szabályozások végrehajtásának köszönhetı.

17

6. Vidéki környezetminıség , terület és földhasználat átfogó célok: A területfejlesztés, az agrárpolitika és a környezetpolitika megfelelı összehangolásával elısegíteni a vidék természeti és kulturális értékeinek védelmét, valamint a természeti erıforrások fenntartható használatát úgy, hogy az a vidéken élık számára egyúttal megfelelı megélhetési színvonalat és infrastrukturális ellátottságot biztosítson.

Komárom-Esztergom megyében összes terület nagysága 223.617 ha, melybıl a mezıgazdasági terület 129.428 ha Ezen belül a szántó aránya 81%, a gyepterületeké 14%, a kert-, szılı- és gyümölcsös területek aránya 5%. A megye mezıgazdaságilag hasznosított területein, a használt földterület mintegy 37%-án egyéni gazdálkodók, 63 %-án szervezetek folytatják a termelést. A mezıgazdasági termelés általános visszaesése ellenére az ágazat megyei szerepe változatlanul jelentıs. A mővelésbıl kivett területek nagysága közel 37 ezer hektár, ami a megye területének 16,5 %-a. A mővelésbıl kivett területek nagysága 2000 óta csökkent. Ezek zöme urbanizációs, közlekedési, illetve egyéb (pl. bányászati) céllal került felhasználásra. A megye növénytermesztésére jellemzı, hogy a legfontosabb szántóföldi termelvények tekintetében a megye az ország legjobb termésátlagait tudhatja magáénak. Jellemzı az intenzív monokultúrás termesztés. A vetésterület közel 67%-án gabonaféléket termesztenek. A megyében három fı talajtípus találkozható az erdı-, csernozjom és réti talajképzıdmények. A Duna menti alacsony felszíneken az öntés réti talajok aránya jelentısebb. A KisbérIgmándi medencében, Bábolna környékén jó termékenységő csernozjomok, a hegyvonulatokon rendzinatalajok a jellemzıek. Az alacsonyabb térszíneken csernozjom barna erdıtalajok, vagy barnaföldek találhatók. ( 8.sz.melléklet) Komárom-Esztergom megye termıföld adottságai országos viszonylatban jónak mondhatók, a legjobb termékenységő talajok a Kisbér-Igmándi medencében és Bábolna környékén találhatók, míg a gyengébb termıképességő talajok fıként a hegyvidéki területekre jellemzık. Az intenzív mezıgazdasági termelés talajkárosító hatásai elsısorban a víz- és szélerózió növekedése, a szennyezı anyagok talajba jutása, a talaj vízháztartásának megváltozása és talajtömörödés során jelentkeznek. Az állattenyésztés részaránya, illetve az állatállomány létszáma folyamatosan csökkenı tendenciát mutat. Az állatállomány megoszlását tekintve mintegy 20 %-a egyéni gazdálkodói, 80 % szervezeti. A mezıgazdasági területekhez viszonyított állatállomány alacsonynak mondható. A megye erdıállománya jelentıs értéket képvisel (az élıfa-készlet mintegy 9 millió m3-re becsülhetı). Az összefüggı erdık zöme állami tulajdonú erdészeti társaságok kezelésében van (81%). A magánerdık, egyéni vagy szövetkezeti erdık, erdıbirtokossági társulások (a megyében hivatalosan 5) kezelésében lévı erdık aránya 19 %. Összességében a megye agroökológiai potenciálja kiemelkedınek mondható. A mezıgazdaság a megyei szükségleteket meghaladó kapacitásokkal rendelkezik a szántóföldi gabona- és takarmánytermesztés, a takarmány-gyártás, a baromfi-, ló- és sertés-tenyésztés, valamint az erdı- vad- és halgazdálkodás terén. Jelentıs tartalékokkal rendelkezik a gyepgazdálkodás, az öntözéses mővelés, a kertészeti tevékenység, a zöldség, gyümölcs és szılıtermesztés és az állattenyésztés több ágazata. A talajerı pótlás vonatkozásában továbbra is csökkenı a szervestrágyázott és mőtrágyázott területek nagysága. A megyében ~5200 ha a szervestrágyázott, 48.272 ha a mőtrágyázott terület, ezek döntı többsége szántó. A Nemzeti Agrár-környezetvédelmi Program (NAKP) célkitőzéseiben a különbözı térségek adottságainak megfelelı, ahhoz igazodó fenntartható mezıgazdasági földhasználat kialakítása fogalmazódik meg. A program jelentıs támogatási elınyt biztosít az ökológiai adottságokon

18

alapuló, multifunkcionális mezıgazdasági föld-használatnak, az EU-ban is megcélzott agrárvidékfejlesztési politika célkitőzéseinek. Célprogramjai két fı típusba sorolhatók. Az elsı fı típust az úgynevezett horizontális vagy országos célprogramok alkotják, amelyek a hazai mezıgazdasági földhasználat teljes területére kiterjednek. Ezen programok célkitőzése az, hogy támogatást nyújtsanak a különféle földhasználati ágakban a környezetbarát termelési, gazdálkodási eljárásoknak, rendszereknek, elısegítve ezzel a magyar agrárgazdaság új, hosszú távon is fenntartható és versenyképes fejlıdési modelljének kialakulását. Ennek érdekében különbözı támogatási programok révén segíti a környezeti szempontokat is figyelembe vevı gazdálkodás elterjedését, az integrált növény-, zöldség- ill. gyümölcstermesztés, az ökológiai gazdálkodás terjedését, a gyepterületek és vizes élıhelyek ökológiai feltételeknek megfelelı hasznosítását, valamint a környezetbarát állattartás kialakulását. A célprogramok másik fı típusát a zonális vagy térségi célprogramok adják, amelyek az adott térség környezet- és természetvédelmi szempontú mezıgazdasági földhasználatát segítik, hozzájárulva az egyes térségek adottságaihoz illeszkedı gazdálkodási formák elterjedéséhez, a tájgazdálkodás kialakulásához, a terület környezeti, természeti értékeinek megırzéséhez és fejlesztéséhez. Ezen programok célterületei közé olyan térségek tartozhatnak, amelyek természetvédelmi, talajvédelmi vagy/és vízvédelmi szempontok miatt valamilyen speciális hasznosítást igényelnek. A térségenként kidolgozott földhasznosítási formák, gazdálkodási módszerek alkalmazását támogatják az egyes célprogramok. (Érzékeny Természeti Területek) Az elmúlt évek területfejlesztési pályázati rendszerei révén a megyében lévı falvak, intézményeik, infrastruktúrájuk fejlıdésen ment keresztül, igaz eltérı mértékben. Csak a 2002-2006 közötti idıszakban 14 mrd Ft-nyi támogatás áramlott a megyébe, természetesen ennek döntı része a gazdasági szférába, de az önkormányzatok bevételeit is érintették közvetve ezek a fejlesztések. A társadalmi, infrastrukturális, gazdasági szempontból is elmaradott térségeinkben külön támogatási keretek szolgálják a felzárkóztatást. 2005-2007 között megyénkben a vidékfejlesztés önkormányzati, civil és gazdálkodói összefogással történı gyakorlati példáját szolgáltatta a bakonyaljai és az Általér-völgyi Leader Akciócsoportok tevékenysége. 90-90 M Ft támogatási keretösszegekkel gazdálkodva szolgálták a két térség helyi sajátosságokra fókuszáló fejlesztését (natúrpark tervek készítése, hagyományırzı programok, mőemlékek felújítása, turisztikai fejlesztések, rendezvények támogatása, kisebb infrastrukturális fejlesztések) 2007-2013 között az Új Magyarország Vidékfejlesztési Terv ad keretet az agrárium és a vidék fejlesztésének, végrehajtására 1300 mrd Ft áll a rendelkezésre. A prioritások között szerepel a növénytermesztés és állattartás fejlesztése mellett a feldolgozó ipari ágazat korszerősítése, a kertészetek és az energianövények termesztésének támogatása, a vidéki környezet minıségének javítása, a vidéki életminıség javítása és a helyi közösségek vidékfejlesztési akcióinak támogatása. A beavatkozási akciók között szerepel többek között az erdıtelepítések támogatása, a Natura 2000 területeken folyó gazdálkodás, talajok védelme, vízgazdálkodási fejlesztések, falumegújítás támogatása. A helyi vidékfejlesztési közösségek/Leader csoportok létrehozásának és támogatásának a célja a vidéki szereplık ösztönzése és támogatása a térségük hosszú távú lehetıségeirıl történı együttgondolkodásban és a térség fenntartható fejlıdésének integrált, innovatív stratégiák mentén történı megvalósításában, az alábbi kulcsterületeken: a természeti és a kulturális adottságok gazdagítása; a gazdasági környezet megerısítése; a közösségek önszervezı képességének javítása és az együttmőködések ösztönzése, évente 9-10 milliárd Fttal. A helyi akciócsoportok felelısek a helyi vidékfejlesztési terv elkészítéséért, a helyi pályázati rendszer mőködtetéséért a terv megvalósítása érdekében. Valamennyi projektnek hozzá kell járulnia a csoport átfogó stratégiai céljainak eléréséhez, úgy, ahogy azt a helyi vidékfejlesztési tervben közösen rögzítették. A megyében 3 akciócsoport alakult

19

(Bakonyalján-Kisbér és Bábolna kistérségben; az Általér és völgyében a Vértes Natúrpark településeivel közösen és a Duna mentén az Esztergom-Nyergesújfalui és dorogi kistérségét magába foglalva). A stratégiák készítése idıszakát éljük, a szervezeti átalakulás – egyesülettéelıkészítése most zajlik. Lényeges eleme az együttmőködéseknek, hogy az önkormányzatok mellett a gazdálkodói szféra és a civil szereplık is részesei legyenek. A programoknak a fenntartható gazdálkodáson és a településfejlesztésen túl hangsúlyt kell helyezni a helyi épített és táji értékek, hagyományok megırzésére, ápolására, a falusi és ökoturizmus ismertségének növelésére, az agrár-környezetvédelmet és tájfenntartást szolgáló termelési módszerek elterjesztésére. A megyei környezetvédelmi bizottság 2001-ben készíttette el a megye zöldturizmus fejlesztési programját, mely éppen a megye természeti értékeinek irányított hasznosításához kívánt segítséget nyújtani, ezzel is hozzájárulva a vidéki térségek kitörési lehetıségeinek mérlegeléséhez. Összességében elmondható, hogy az elmúlt idıszakban a megvalósítás a kisebb költségigényő fejlesztések terén (pl.: tanösvények, túraútvonalakra szervezett programajánlatok, erdei iskolák szervezése, természetbarát, természetfigyelı táborok szervezése, tervi megalapozások) megindult. A nagyobb költségigényő projektek elıkészítés alatt állnak. (Pl.: táti holtág és táti szigetek természetvédelmi célú élıhely-rehabilitációja és hasznosítása). Ennek okai összetettek. A fejlesztések jó része vállalkozói, gazdasági érdekek mentén képzelhetı el és mőködik, melyet kevésbé lehet közvetlen módon befolyásolni. Az önkormányzatok által felvállalható fejlesztési kör (pl.: kerékpár utak, természetvédelmi területekhez kapcsolódó fejlesztések) esetében a 2007-2013 közötti idıszak támogatási rendszere hozhat majd áttörést, mind a turisztika programok, marketing, mind a turisztikai infrastruktúra vonatkozásában. 7. Vizeink védelme és fenntartható használata átfogó célok: - a Víz Keretirányelv ütemezett hazai feladatainak idıarányos végrehajtása; - az üzemelı és távlati vízbázisok, valamint a kiemelt vízvédelmi területek védelme; - az ésszerő vízhasználat és a szennyezés-csökkentı technológiák széles körő elterjesztése; - a települési szennyvíz kezelésének fejlesztése, figyelembe véve a település sajátosságait ; - a kommunális szennyvíziszapok hasznosítási arányának növelése; - a felszín alatti vízkészletet veszélyeztetı környezetkárosodások felszámolása; A Duna megyei szakasza mentén hosszú sziget- és ágrendszer húzódik végig, a mellékágak jó része feliszapolódott, vízellátásuk csak közepes és nagyvizek esetén biztosított, így vizüket eutróf viszonyok jellemzik. A Szınyi mellékágban megtörtént a kotrás. Folynak a munkálatok a Neszmélyi-Mocsi mellékág rendszerben, a Helembai mellékág vízpótlása biztosított, kotrási és szabályozási mővek építése az 1990-es évek közepén befejezıdtek és jelenleg is funkcionálnak, 2007-ben megkezdıdött a Duna táti mellékága rehabilitációs célú kotrása. A Duna fı mellékvízfolyásai a Cuhai-Bakonyér, a Conco, a Fényes-patak, Szıny-Füzitıi csatorna, Által-ér, Bikol-patak, Bajóti.patak, Únyi-patak, Kenyérmezei-patak és a Szentlélekpatak. Jelentısebb tavai, tározói: Tatai Öreg-tó, Környei-, és Kecskédi-tó, Bánhidai- és Bokodi-hőtıtavak, Palatinus-tó, Feketevízéri-tavak. A megyében nyilvántartott vízfolyások száma csaknem 250, a 0,5 ha-nál nagyobb állóvizek, tározók száma pedig csaknem 120. Az utóbbiak hasznosítása esetében a vízgazdálkodási szempontokat - a tulajdonviszonyok átalakulása következtében - általában háttérbe szorították a horgászati és rekreációs igénybevételek. A felszíni vizek mennyiségi szempontból jelenleg kielégítik az ipari, mezıgazdasági és lakossági szükségleteket (ennek legfıbb oka, hogy a térség jelentıs ipari és kommunális vízigényeihez képest csekély vízhozamú kisvízfolyások készletének idıbeli átcsoportosítására

20

a század elejétıl kezdve nagyszámú tározót létesítettek). A tavak, tározók állapota és vízminısége általában kifogásolható, medrük feliszapolódott és a felhasználástól függıen degradálódott, s idınként a vízutánpótlásuk jelentıs gondot okoz. A vízkészletek iránti idıben egyenetlen vízigények miatt idıszakos vízhiányok felléphetnek. Az Által-ér vízgyőjtıjén például a jelenleg rendelkezésre álló vízkészletek már nem elegendıek további jelentısebb vízigények kellı biztonságú kielégítéséhez. Víz Keretirányelv (VKI) ütemezett feladatai: A VKI fı célja a víztestek (vízgyőjtık) jó ökológiai állapotának/potenciáljának elérése (2015re), amely a víz-győjtıgazdálkodási tervekben megfogalmazott intézkedésekkel valósítható meg. A jó állapot nemcsak a víz tisztaságát jelenti, hanem a vízhez kötıdı élıhelyek minél természetesebb állapotát, illetve a megfelelı vízmennyiséget is. A jó ökológiai állapot eléréséhez a szükséges intézkedéseket össze kell hangolni az árvízi, belvízi védekezéssel, a település, területfejlesztési elképzelésekkel, a szennyvíz- és ivóvízkérdésekkel, a vízi közlekedés igényeivel. A tervek éppen ezért nyílt tervezéssel valósulnak meg, széles körben kívánják bevonni az önkormányzatok, civil szféra képviselıit. A megyében három részvízgyőjtıre készülnek el a tervek. A Bakonyér-Concó, az Általér és a Gerecse vízgyőjtıjére, területére.

Forrás: ÉDU.KÖVÖZIG

Tervezési menetrend: 2007. II. félév: vízgazdálkodási problémák feltárása 2008. I. félév: feltárt vízgazdálkodási kérdések, problémák társadalmi vitája 2008. 06.30.: a víztestek jellemzésének felülvizsgálata, víztestek besorolása a biológiai és kémiai rendszer alapján, kockázatos víztestek azonosítása, az erısen módosított víztestek végleges meghatározása. az emberi tevékenység hatásainak feltárása, 2008. 12.22.: a környezeti célkitőzések meghatározása, a vízgyőjtı-gazdálkodási tervtervezetek nyilvánosságra hozatala 2009. I. félév: társadalmi viták 2009. II. félév: átdolgozás, részleges vízgyőjtıtervek elfogadása 2009. 12. 22. :a végleges tervek kihirdetése

21

Az üzemelı és távlati vízbázisok, valamint a kiemelt vízvédelmi területek védelme: Komárom-Esztergom megye jelentıs mennyiségő és gazdasági szempontból fontos felszín alatti vízbázisokkal rendelkezik. Felszíni szennyezıdésre való érzékenység szempontjából fokozottan sérülékenyek a Duna menti pleisztocén teraszokban tárolt parti szőréső vízkészletek és a mezozós képzıdmények karsztvíz-készletei. Kevésbé sérülékenynek mondhatók a felsı pannon homokrétegekben tárolt rétegvizek. A térségben a nagy bányászati vízkiemelések megszőnésével, az 1990-es évek eleje óta a fı karsztvíz-tároló regionális nyomásnövekedése jellemzı, így azóta jelentısen emelkedtek a karsztvízszintek. Az új egyensúlyi állapot várhatóan 2020-2030 körül áll be. A források újbóli megjelenése problémákat okoz fıleg Tatán és környékén a források közelébe esı területeken. A felmerülı problémák megoldására operatív bizottság alakult a tatai önkormányzat kezdeményezésére. A karsztvizek mennyiségi és minıségi paraméterei összességében megfelelıek. Jelenleg a karsztvíz bázisok veszélyeztetettsége közvetlenül nem áll fenn. A megyében 17 db, az országos vízbázis védelmi programban szereplı, sérülékeny földtani földtani környezető vízbázis található (9 sz. melléklet) Összességében a vízbázisok részének zárult le a diagnosztikai programja. 2004-ben a program finanszírozási problémák miatt megtorpant, így csak a vízbázisok több mint fele rendelkezik hidrogeológiai védıidom kijelölı határozattal. A maradék vízbázis védelmi beruházása folyamatban van. vagy még nem indult el. Üzemelı sérülékeny karsztvízbázisok: Sárisáp, Bajna, Tardos, Tarján, Héreg, Tata Dunaalmás, tatabánya XV/C, Pilisszentlélek Tatabánya XIV/A Tokodaltáró IV/C és Ágnes ereszkék Üzemelı sérülékeny parti szőréső vízbázisok: Koppánymonostor, Egom, Prímás -sziget Dömös Tát Távlati sérülékeny környezető parti szőréső vízbázisok: Táti-szigetek Esztergom K-Pilismarót öblözet Ács, Lovadi-rét

Vízbázis véd. Program állása védıidom kijelölt védıidom kijelölés alatt diagnosztikai vizsgálatok folyamatban 2 éven belül kell elvégezni a diag. vizsgálatot

védıidom kijelölt kijelölés alatt diagnosztikai vizsgálatok folyamatban

védıidom kijelölt kijelölés alatt nem kezdıdött meg

A következı fázis a védelem gyakorlati megvalósítása, a biztonságba –helyezési tervekben, illetve a védıidomot kijelölı határozatokban rögzítettek betartása. Ez csak abban az esetben lehetséges, ha a hatóságok, az önkormányzatok az egyes döntéseikben, engedélyeikben ezeket a korlátozásokat figyelembe veszik. A gyakorlati megvalósításhoz tartozik a vízbázisok észlelı hálózatának üzemeltetése, monitorozása. Az ÉDV ZRT. ennek érdekében már 2003ban megkezdte például a sárisápi, a Prímás-szigeti, és a tatabányai XV/C vízbázisok észlelı hálózatának üzemeltetését elsı lépcsıben a vízszintre, a második lépcsıben a vízminıségre vonatkozóan, 2006-tól a tatai vízbázisnál is. A felszín alatti vízek állapota szempontjából érzékeny területeken levı települések besorolásáról szóló, a 7/2005. (III. 1.) KvVM rendelettel módosított 27/2004. (XII. 25.) KvVM rendelet alapján, a felszín alatti vizek védelmérıl szóló 219/2004. (VII. 21.) Korm. rendelettel összhangban. Komárom-Esztergom megye 30 települése tartozik a fokozottan érzékeny, 46 települése az érzékeny területi kategóriába. (10.sz. melléklet) 22

A 49/2001 (IV.3.) Kormány rendelet alapján, a vizek mezıgazdasági eredető nitrát szennyezésének csökkentése és védelme érdekében Komárom-Esztergom megye 45 települése került a nitrát érzékeny területő települések közé besorolásra. (11. melléklet) Vízminıség-Duna: A Duna vízminısége az oxigén háztartás és a tápanyag háztartás komponens csoportjai szerint valamennyi mintavételi helyen III. osztályú, "tőrhetı" minısítéső volt. A mikrobiológiai jellemzı szerinti minısítés szintén III. osztályú volt a komáromi keresztszelvény IV. osztályú, "szennyezett" besorolása kivételével. A mőködési területhez tartozó Duna szakasz vízminısége a szervetlen mikroszennyezık alcsoportja szerint III. osztályú, "tőrhetı" minısítéső volt, kivéve a Komárom jobbpart és a dunaalmási mintavételi helyeket, ahol a besorolás II. osztályú, "jó" minısítésőnek adódott. A szervetlen mikroszennyezık III. osztályú minısítését mindegyik érintett helyen az alumínium tartalom, Komárom balparton a réz és a bór nagyobb koncentrációi okozták, utóbbi mintavételi helyen azonban lecsökkentett vizsgálati szám alapján. A szerves mikroszennyezık alcsoportjának besorolása a Duna mentén a kıolaj és termékei komponens miatt II. osztályba esett, Az egyéb paraméterek komponens csoportjának minısítése Komárom bal parton IV. osztályú, Dunaalmásnál II. osztályú, az egyéb mintavételi helyeken III. osztályú volt. A tapasztalt vízminıséget összevetve a megelızı évi vízminıséggel megállapítható, hogy az oxigén- és tápanyag háztartás komponens csoportok besorolása egyetlen mintavételi helyen sem változott, a mikrobiológiai szennyezettség pedig csak a dunaalmási szelvényben változott, ott III. osztályúra javult. Az egyéb paraméterek komponens csoportja esetében a változatlan Komárom bal part és esztergomi szelvény kivételével a többi mintavételi helyen a minısítés egy osztállyal kedvezıbb volt az elızı évinél, amit a legtöbb helyen az oldott mangán kedvezıbb besorolása eredményezett. A szervetlen mikroszennyezık alcsoportja esetében a II. osztályú besorolás Dunaalmásnál osztályjavulást, a III. osztályú besorolás Komárom balparton és Esztergom középnél osztályromlást jelentett az elızı évhez képest, mely változásokban mindegyik esetben szerepet játszott az alumínium tartalom alakulásával. A szerves mikroszennyezık alcsoportjának II. osztályú besorolása nem változott. A Komárom és Esztergom közötti Duna szakasz közvetlen szennyvízterhelései között legjelentısebbek Komárom, Dorog, Esztergom városok szennyvíztisztító telepeinek szennyvízkibocsátásai, valamint nyolc Duna menti, vagy a Dunába csatlakozó ipari üzem szennyvízelvezetése. Ezeken kívül négy kisebb kommunális szennyvízkibocsátás közvetlenül, valamint öt községi szennyvíztisztító telep a Duna fentiekben nem tárgyalt kis mellékvízfolyásain keresztül közvetve terheli a folyót. Vízminıség-kisvízfolyások: Concó: A vízfolyást a felsıbb szakaszán Nagyigmándnál, az alsó szakaszán Ács alatt vizsgálták. Nagyigmándnál az oxigén háztartás komponens csoportjának minısítése III. osztályúra javult az elızı évhez képest a szervesanyag tartalom kedvezıbb besorolása révén. Az egyes komponens csoportok minısítését nem megváltoztatva romlott a klorofill-a és az oldott mangán besorolása IV. osztályúra, az oldott vasé III. osztályúra, míg a réz tartalom I. osztályúra javult. A patak Ács alatti szelvényében a komponens csoportok vízminısítése az elızı évivel megegyezı volt, azaz IV. osztályú az oxigén háztartás, V. osztályú a tápanyag háztartás, IV. osztályú a mikrobiológiai jellemzı, III. osztályú mind a szerves, mind a szervetlen mikroszennyezık és IV. osztályú az egyéb komponensek besorolása. A komponens csoportokon belül azonban IV. osztályúra romlott az oxigéntelítettség és a klorofill-a, III. osztályúra a fenolok és a réz minısítése, IV. osztályúra javult viszont az összes foszfor besorolása.

23

A vízfolyást terhelik Kisbér, Szákszend, Nagyigmánd, Ács települések szennyvíztisztító telepeinek, valamint egy mezıgazdasághoz kapcsolódó üzemnek a szennyvízkibocsátásai. Az Által-ér vízgyőjtı területe a Tatai-tó vízminıség-védelme miatt környezetvédelmi szempontból kiemelten kezelt térség. A vízfolyást az országos törzshálózati rendszerben öt szelvényben vizsgálják. Az Által-ér vízminısége az oxigén háztartás komponens csoportja alapján "erısen szennyezett", V. osztályú minısítésőre romlott Tatabányánál valamint a Tataitó elfolyásánál, változatlanul V. osztályú volt a tóba való torkollás felett és IV. osztályú a vérteszıllısi szelvényben, IV. osztályúra javult viszont a Tata alatti szelvényben. Az V. osztályú minısítést mindenhol a magas szervesanyag tartalom okozta. Az oxigén háztartás komponens csoporton belül ezenkívül a vérteszıllısi szelvényben és fıleg a Tatai-tó elfolyásában több komponens osztályromlást szenvedet jellemzıen IV. osztályúra történt változással, a tatabányai és fıleg a Tata alatti szelvényben pedig több komponens minısítése javult elsısorban III. osztályúra történt változással. A tápanyag háztartás komponens csoportjának besorolása Tatabányánál és a Tatai-tó elfolyásában IV. osztályú, "szennyezett", a többi szelvényben V. osztályú, "erısen szennyezett" minısítéső volt, utóbbit az ammónium-N, nitrit-N és a foszfor formák illetıleg a Tatai-tó felett az ammónium-N, összes foszfor és a klorofill-a kedvezıtlen értékei okozták. Ezek a minısítések az elızı évivel megegyezıek voltak a tatabányai szelvény kivételével, ahol az ortofoszfátot leszámítva mindegyik tápanyag háztartási jellemzı és velük a komponens csoport besorolása is kedvezı irányban változott. Vértesszıllısnél és a Tatai-tó felett romlott azonban az ammónium-N minısítése V. osztályúra valamint a Tatai-tó elfolyásánál IV. osztályúra, míg a tó felett a nitrát-N II. osztályúra javult az elızı évhez képest. A mikrobiológiai jellemzı a Tatai-tó elfolyó vizében továbbra is kedvezı, II. osztályú volt, Vértesszılısnél és a Tata alatt azonban osztályromlással V. osztályúra változott. A szervetlen mikroszennyezık alcsoportjának minısítése változatlanul III. osztályú volt minden vizsgálati helyen az Al tartalom miatt, csak a vérteszılısi szelvényben javult II. osztályúra. A szerves mikroszennyezık alcsoportja Tatabányánál és Vértesszılısnél az elızı évivel megegyezıen II. osztályú volt, III. osztályúra romlott a Tatai-tó felett és alatt a kıolaj és termékei komponens minıségromlása következtében, és IV. osztályúra romlott a Tata alatti szelvényben a tetraklór-etilén kedvezıtlen értéke miatt, mely szennyezı anyagra a vízfolyáson csak itt történt vizsgálat. Az egyéb paraméterek komponens csoportjának egyöntető IV. osztályú minısítése az elızı évivel megegyezı volt, jóllehet valamelyik komponensének besorolása mindegyik szelvényben javulást mutatott. A Galla-patak vízminısége az oxigén háztartás tekintetében IV., a tápanyag háztartás tekintetében V., a szerves és a szervetlen mikroszennyezı alcsoportok mindegyike esetében III., az egyéb paramétereknél pedig az IV. osztályú volt. Ezek a minısítések az elızı évivel megegyeztek, kivéve a szerves mikroszennyezık alcsoportját, ahol a kıolaj és termékei révén romlás következett be. Az Általér tó feletti szakaszát a vízgyőjtı felsı szakaszán lévı szennyvíztisztító telepek, ipari tisztítók és egy kommunális szennyvízkibocsátó terheli. Az Únyi-patak továbbra is szennyezett kisvízfolyásnak tekinthetı. Vízminısége "erısen szennyezett " volt a tápanyag háztartás mutatók értékei alapján, "szennyezett" volt az oxigén háztartás és egyéb paraméterek komponens csoportjai szerint, és "tőrhetı" a mikroszennyezık alapján. A komponens csoportok besorolása az elızı évhez képest nem változott, jóllehet IV. osztályúra romlott az oldott oxigén minısítése, viszont kedvezı irányba, III. osztályúra változott a szervesanyag tartalmat jellemzı KOIps és KOId és IV. osztályúra a nitrit-N besorolása. Ezeken kívül a kıolaj és termékei III. osztályúra romlása és az alumínium

24

tartalom II. osztályra javulása kevésbé határozott változásnak tekinthetı. A patak vízgyőjtıjét terheli a dági, a csolnoki, a sárisápi, az epöli, a gyermelyi és a táti települési szennyvíztisztító telep valamint három ipari üzem szennyvízkibocsátása. A Kenyérmezei-patak vízminısége a Táti-Duna-ágba torkollás elıtti szelvényben "szennyezett", IV. osztályú volt az oxigén háztartás és az egyéb paraméterek komponens csoportjai szerint, "erısen szennyezett", V. osztályú a tápanyag háztartás és a mikrobiológiai komponens csoportok minısítésében, "tőrhetı", III. osztályú pedig mind a szerves, mind pedig a szervetlen mikroszennyezık alapján. Ezek közül az oxigén háztartás és a szerves mikroszennyezık besorolása változott, javult az elızı évhez képest. Az oxigén háztartás kedvezı irányba történt változását a KOId, az összes szerves szén és a szaprobitás index IV. osztályra javulása okozta, ugyanezen körben II. osztályúra javult az oldott oxigén tartalom. A tápanyag háztartás változatlanul V. osztályú volt az ammónium-N, nitrit-N és a foszforformák kedvezıtlen értékei miatt, III. osztályúról II. osztályúra javult viszont a klorofill-a tartalom. A szerves mikroszennyezık kedvezıbb besorolását a kıolaj és termékei jobb osztályozása eredményezte, jóllehet ugyanitt a fenolok jellemzı II. osztályúra romlott. Az egyéb paraméterek között az oldott vas tartalomnál volt javulás III. osztályúra. A pataok terheli a leányvári kistérségi tisztító telep, nem terheli viszont Dorog város és a Richter Gedeon vegyészeti Gyár Dorogi telepe, amelyek tisztított szennyvizét a Duna sodorvonalába vezetik. Az Által-ér vízgyőjtı területe a Tatai-tó vízminıség védelme miatt környezetvédelmi szempontból kiemelten kezelt térség. Mint azt az elızı fejezetekben jeleztük az Általér rehabilitáció 2007.ben az NFT II. keretében kiemelt régiós projekt lett és 1,5 mrd Ft támogatást nyert el. Ez természetesen nem elegendı a teljes vízgyőjtı rehabilitációjára, így azt ütemezetten 209-2010 után folytatni kell. Az elmúlt években bekövetkezett környezeti károkozások (pl: Onyx Magyarország Kft. 2004 évi szennyezése) tanulsága, hogy a Komárom-Esztergom megyében a potenciális (felszíni és felszín alatti vizeket érintı) szennyezıforrásnak minısülı üzemek környezeti károkozás lehetıségeinek megszüntetése csak a vonatkozó jogszabályok szigorú betartatásával oldható meg. Az ÉDU. KÖVIZIG által koordinált tervezési csoport 2005-ben készítette el a Duna jobb oldali mellékvízfolyásainak vízgyőjtıjének (ÉDUKÖVIZIG mőködési területére: CuhaiBakony-ér - Kenyérmezei-patak közti terület) területi vízminıségi kárelhárítási tervét. A terv készítésének célja, hogy az érintett vízfolyásokon jelentkezı rendkívüli szennyezések kezelése operatív kárelhárítása, a kárelhárításban résztvevık együttmőködése a optimálisabban történjen. Csatornázottság: A megye a csatornázottságot illetıen megfelel mind a magyar, mind az európai elvárásoknak: a lakások 78,9 %-a csatornával ellátott (az országosan 67,4 %-ot közelítı értékkel szemben). A megye közmőves csatorna-ellátottsági szintje 2010-ig 87 %-ra tervezett: az elıkészítés alatt álló folyamatban lévı beruházásokat figyelembe véve a városoknál minimum 90 %-os, a községeknél 80 %-os ellátottsági arány elérése a reális. A megye 76 településébıl 61-ben kiépült a csatornahálózat. A közelmúltban készült el Tokodaltárón egy kiegészítı beruházás, Szárliget teljes csatornázása és Esztergom-Kertváros részterületi csatornázása. Jelenleg nincs, de elıkészítés alatt áll a Bakonyalja 12 települése valamint Pilisszentlélek és Tokod csatornázása. Forrása a KEOP és a KDOP pályázati rendszere lehet. Máriahalom és Úny érvényes vízjogi engedéllyel bír, de a kivitelezés még várat magára.

25

A csatornázott városok és községek lazán beépített településrészei, a külterületi lakott helyek teljes egészében közmőpótló szennyvízelhelyezı rendszerrel fognak rendelkezni a késıbbiek folyamán is. A megyében megépült összes települési szennyvíztisztító (34 db), a telepek kihasználtsága azonban jóval a kapacitások alatt marad. 2006-ban a szolgáltatott víz mennyisége 14.093 ezer m3 volt, ehhez képest a tisztított szennyvíz mennyisége 13.607 ezer m3, a tisztítatlan: 972 ezer m3. A kihasználatlan tisztítókapacitás, különösen a községi tisztítók esetében technológiai problémákat eredményez. Még mindig csak mechanikai tisztítással kerül elvezetésre a Dunába Almásfüzítın a timföldgyári lakótelep szennyvize, és a Nyergesújfalún lévı eternitgyári szennyvíztisztító telep szennyvize. Az Ez utóbbi tervei és engedélye már meg van. E beruházással párhuzamosan készülne el az iszakezelı rendszer is, mely a térség tisztítóiban keletkezı iszapokat is fogadná. Csak néhány olyan tisztító telep van, ahol nem megfelelı (legalább biológiai) a tisztítás hatásfoka (csak I. és II. tisztítási fokozattal rendelkezik 7 települési tisztító), de ezeknél is többnyire elıkészített a technológiai korszerősítés. A jelenlegi tisztítók közül mindössze a tatabányai, oroszlányi és a dorogi felel meg az európai normáknak, a hazai normáknak a komáromi és a tatai is (ez utóbbi rekonstrukciója elıkészítés alatt áll). Nem felelnek meg a hazai normáknak az esztergomi és a kisbéri szennyvíztisztító telepek. Az ÉDV ZRT tervszerően végzi az állami tulajdonú mőveken a felújításokat, 2005ben 897m, 2006-ban 1470 fm, 2007-ben 342 fm csatornát újítottak fel. 2005-ban a tatabányai tiszítónál levegıztetı paneleket cseréltek, a tatai telepen új iszapvíztelenítı centrifuga került beüzemelésre, Dorog térségében egy új szippantó kocsit vásároltak. 2006-ban a Szentgyörgypusztai iszaptárolók környezetében talajvízfigyelı kutakat létesítettek, és letelepítettek egy új iszapvíztelenítı centrifugát is. Az esztergomi telepen légbeviteli elemek beszerzése történt meg. Tervezett fejlesztéseik: Tatabányai szennyvíztisztító: Tatabányán kívül 5 település szennyvizét fogadja. Miután 2011tıl az összes nitrogénre s vonatkozó határértékek szigorodnak (33 %-al csökkennek), a nitrogén eltávilítás hatásfokát növelni kell legalább 90%-osra. Ennek módja bioszőrık beépítése lesz várhatóan, ami viszont feltételez a meglévı technológiában is fejlesztéseket. A tervek elkészültek. Tatán a tisztító telep korszerősítésén túl a csatorna hálózat fejlesztésére is szükség van az Újhegyi városrsz vonatkozásában. A tervek elkészültek. KEOP támogatással tud megvalósulni. Az esztergomi szennyvíztisztító esetében is jelentıs beruházások szükségesek a az elıírások betartása érdekében. E beruházások összességében : Tatai szennyvíztelep rekonstrukciója Tatabányai szennyvíztelep denitrikációs fejlesztés Esztergomi szennyvíztisztító foszfor és nitrogén eltávolítás fejlesztése Dorogi szennyvíztisztító - foszfortalanító és elválasztó rendsz. csat. hál. kialakítása Eterniti szennyvíztelep rekonstrukciója Bakonyalja 12 település csatornázása és szennyvíztisztítása Tokod elmaradt csatorna-hálózatok létesítése

2,26 Mrd 1,25 Mrd 450 M 471 M 600 M 6 mrd 130 M

Az iszapkezelés általános módszere a mechanikai sőrítés után a mezıgazdasági vagy szeméttelepi elhelyezés. A mezıgazdasági elhelyezés környezetvédelmi szempontból kifejezetten pozitív, a fenntartható fejlıdés alapelveivel és az EU direktívákban megfogalmazottakkal összhangban levı megoldás (ha az összetétele nem akadályozza a mezıgazdasági felhasználást). A szennyvíziszap kezelés és elhelyezés térségi központokban (Komárom, Tatabánya, Esztergom) történik, Kisbéren a jelenleg tervezett nagyberuházással együtt kívánják megoldani a térségi iszapkezelést. 26

A megye korábbi gazdasági szerkezetébıl adódóan az ipari és mezıgazdasági szennyvizek (mintegy 70 ezer m3/nap) 60 %-a ipari, 40 %-a mezıgazdasági (hígtrágya) eredető volt, és ennek csaknem fele hőtı- vagy bányavíz volt, melyek legfıképp hı- és sóterhelést okoztak a felszíni vizekben. Az összes kibocsátás döntı része néhány, a Dunába kibocsátó nagyüzembıl származott. Mára ez a szennyvíz mennyiség lecsökkent, az újonnan megtelepedı iparágaknál a zárt technológia, illetve a nem vízigényes technológiák miatt, a mezıgazdasági eredető szennyvíz aránya is kisebb az állatartás technológiájának változása és az állatlétszám csökkenése miatt. Az ipari elıtisztítókat 2006-ban vizsgálta a környezetvédelmi hatóság. Az elıtsiztító berendezések közel fele nem rendelkezett vízjogi üzemeltetési engedéllyel. A kötelezések megtörtének, a pótlások folyamatban vannak. Jelenleg az oroszlányi Zenon berendezése áll engedélyeztetés alatt. A Richter Gedeon Nyrt. Dorogi Fióktelepe intenzifikált szennyvíztisztító telepének próbaüzeme 2007. tavaszán sikeresen befejezıdött. Továbbra is feladat a közel 170 km hosszú egyesített rendszerő szennyvíz és csapadékvíz elvezetı rendszerek fokozatos különválasztása, a kellemetlen bőzhatások és különösen a nagyobb esızéseket követı visszaduzzasztás, kifolyások elkerülése érdekében. Ezek a rendszerek gyakran a településközponti városrészekben találhatóak. Emellett a régi csatornahálózatok rekonstrukciója is egyre sürgetıbb Vízfolyások rendezése, belterületi vízrendezés, csapadékvíz elvezetés, vízfolyás-rendezési és belterületi vízrendezési tervek készítése: Mint azt már korábban is leírtuk a térségi vízrendezési programok a tatabányait kivéve elkészületek. A települési szintőek már jóval kisebb számban, azok között is több csak rész vízgyőjtıre. A felszíni medrek állapota napjainra kritikussá vált, külnösen a külterületeken. A megyében az elmúlt években jelentısebb felújítások nem történtek, kivéve az Által-ér Öreg-tó alatti szakaszának egyrészét. A kiemelt projekt keretében az alsó szakasz és az Általér felsı szakasza, valamint a becsatlakozó vízfolyások jókarba helyezése meg fog történni a Dunaalmási belvízcsatorna rehabilitációjával együtt. Szükséges lenne a többi vízfolyás esetében is a fejlesztések végrehajtására, a tervezési költségek azonban magasak, önerıbıl sem az önkormányzatok, sem a vízi társulatok nem tudják finanszírozni. Az állami kezeléső vízfolyásokon is minimális a forrás. A közmunkaprogram révén történtek részbeni mederrendezések. A belterületi vízrendezés esetében hasonló problémák vannak. 8. Hulladékgazdálkodás Települési hulladékok: átfogó célok: - a megelızés és a hasznosítás fejlesztése a települési, illetve termelési hulladékok körében; - az ártalmatlanítandó települési, illetve termelési hulladékok alacsony környezeti kockázatú kezelése; A megye településein keletkezı kommunális és veszélyes hulladékok győjtése, elszállítása, elhelyezése és ártalmatlanítása döntıen megoldott. Gondot leginkább az évtizedek alatt nagy mennyiségben felhalmozódott termelési hulladékok (pl. vörösiszap és erımővi pernye) környezetvédelmi szempontból megfelelı tárolása okoz. A regionális telepek üzemeltetését megfelelı szakismerettel rendelkezı győjtı-szállító-kezelı szervezetek végzik. 2006-ban a

27

hulladékkezelık adatszolgáltatása alapján 97.183 tonna települési szilárd hulladékot ártalmatlanítottak a megyében, döntıen lerakással. A megyében 2 regionális (Oroszlány, Tatabánya), a 4 térségi lerakón (17 település a megyén kívülre szállít). A 4 térségi lerakó (Bakonybánk, Nyergesújfalu, Kisbér, és Esztergom) 2008ig kapott üzemelési engedélyt. Az egyedi lerakó telepeket 2006. június 30-ig be kellett zárni. Így a felhagyott és ismert lerakók száma 20 db. A területfejlesztési tanács és a megyei környezetvédelmi bizottság támogatásával a megszüntetendı Kisbér kistérségi és KomáromBábolna kistérségi egyedi lerakókra elkészültek a felülvizsgálati és rekultivációs tervek, a megvalósításukat egyelıre forráshiány akadályozza. Az önkormányzatok közül - a vonatkozó rendeletek szerint - rekultivációs engedélykérelmeket nyújtott be Csép, Ete, Súr, Ácsteszér, Aka/Bakonysárkány, Ács, Bana, Kecskéd, Naszály, Szákszend, Tata, Vértessomló,. Folyamatban van a jelleg is mőködı bakonybánki, esztergomi és a betelt oroszlányi lerakó I. ütemének rekultivációs engedélyezése. A többiek esetében még nem történt elıre lépés e téren sem. Késik a hulladékgyőjtı udvarok létesítéséhez szükséges engedélykérelmek benyújtása, jelenleg csak Ácson van folyamatban az udvar engedélyeztetése. A KEOP keretében mód van rekultivációs tervek és beruházás támogatására. Hosszú távon az oroszlányi és a tatabányai lerakó alkalmas a megyében képzıdı kommunális hulladékok fogadására. Ezért az átrakó állomások létesítése és a hulladékudvarok kialakítása a szelektív győjtés hulladékainak fogadására és elıkezelésére elengedhetetlen. Az elmúlt három évben - a támogatási lehetıségek igénybevételével - egyre több településen jelentek meg a szelektív győjtést lehetıvé tevı speciális konténerek, győjtıszigetek, elsısorban papír és mőanyaghulladékok és fém begyőjtésére. Mindezen túl szükséges a hulladékhasznosítás további szorgalmazása és a veszélyes hulladékok minél nagyobb arányú kiszőrése a kommunális hulladékból. Figyelmet kell fordítani az eszközpark folyamatos korszerősítése, a betelt lerakók rekultivációjára, az egyedi lerakók felszámolására, rekultiválására, a biogáz kinyerésére és hasznosítására, a szolgáltatáshoz kapcsolódó díjrendszer korszerősítésére és a szelektív hulladékgazdálkodás nevelésére, a szemléletformálásra. 2005. óta két nagytérségi rendszer állt fel megyei és megyén kívüli települések együttmőködésével. Mindkét rendszer uniós források felhasználásával tud majd megvalósulni. A Közép-Dunavidéki Hulladékgazdálkodási Rendszerhez a megyébıl 29 település csatlakozott, a Duna-Vértes köze Regionális Rendszerhez 45 település csatlakozna. A rendszerek az illegális lerakók felszámolását, a bezárt lerakók rekultivációját, a szelektív győjtés fejlesztését, a hulladékgyőjtés-átrakás-lerakás korszerősítését, a hasznosítás, feldolgozás, komposztálás és eszközrendszer fejlesztését tőzték ki célul. A tervek elkészültek. Létrejöttükkel európai színvonalon válik rendezetté a megyében a kommunális hulladékok kezelése. A megyében is komoly problémát jelent az illegális hulladéklerakók nagy száma, melyek számos település körül megtalálhatók. Felszámolásukkal nem tudnak megbírkózni az önkormányzatok, a rendezetté tett területek után újabb helyeken jelennek meg az illegálisan lerakott hulladékok. A települési folyékony hulladékok döntı részét szennyvíztisztítók fogadják (Esztergom, Tata, Tatabánya, Oroszlány). A hulladékkezelık bejelentései alapján 10.038 tonna folyékony települési hulladékot kezeltek elı, valamint 15.321 tonnát ártalmatlanítottak. Az adatok nem jellemzik a reális helyzetet, mivel a közmőpótló mőtárgyak nem vízzáróak sok esetben. Napjainkra lejárt a bakonyszombathelyi és a kisbéri folyékony hulladéklerakó mőködési engedélye is. A régi ürítıhelyek rekultivációját a két regionális rendszer tervezi. A kisbéri lerakó esetében az önkormányzata közeljövıben választja ki azt a szolgáltatót, amellyel meg

28

kívánja oldani a hulladékok összegyőjtését, kezelését, az ı feladatuk lesz a lerakók rekultivációjának megoldása is. Termelési hulladékok: A hulladéktermelık adatszolgáltatásai alapján 2006-ban 89.295 tonna építési bontási törmelék keletkezett, ebbıl 66.887 tonnát elıkezeltek, illetve hasznosítottak, lerakásra 22.408 tonna került. A hulladékkezelık bejelentései alapján 10.815 tonna papír és karton csomagolási hulladékot, 5363 tonna mőanyag csom. hulladékot, 2993 tonna fa , 146 tonna fém és 1956 tonna üveg csomagolási hulladékot kezeltek. A biológiai átalakítással kezelt hulladékok mennyisége 348.342 tonna volt a megyében. A termelési (nem veszélyes) hulladékok mennyisége és összetétele évrıl évre változik. A hulladék döntı részét kitevı meddı és pernyetárolók rekultivációja Dorog térségben 2005re befejezıdött., Tatabánya térségében még részben folyamatban van, illetve az üzemelıket 2008. decemberéig kell tájba illeszteni. Az oroszlányi volt pernyeterek rekultivációja még nem teljes körő. A hőtıtó kotrása kapcsán kitermelt iszap felhasználásával tervezik befejezni. Éves szinten a lerakott kazánsalak, pernye és gipsz mellett 658.677 tonna újonnan is keletkezik. A egyéb ipari termelési hulladékok kezelése összességében megoldott, a termelı feladata. A mezıgazdaságban a szerves trágya hasznosítása megtörténik. A hígtrágya tekintetében a tartástechnológia váltás miatt csökkenés következett be, illetve a tárolás körülményeit több helyen korszerősítették. A növényvédı szeres, vegyszeres göngyölegek, maradékok ártalmatlanítása döntıen égetéssel történik. A magángazdaságok, kiskertek ilyen jellegő hulladékai zömében a kommunális hulladékba kerülnek. A megyei környezetvédelmi program a hasznosítást szorgalmazta. A megyében elsısorban az olajos hulladékok,fáradt olajok, vegyszerek, oldószerek, kis nehézfémtartalmú iszapok, üveg, papír, mőanyagok, fémhulladékok, aszfalt hulladék hasznosítása jellemzı. Hulladék energetikai célú hasznosítása is történik. Jelentısebb hulladékkezelık a megyében: Tatai Környezetvédelmi Zrt., SARPI Kft., Biopetrol Kft., Mol Nyrt., Vértesi Erımő Zrt., Holcim Zrt., Piszkei Papír Zrt., Zoltek Zrt. Veszélyes hulladékok: A veszélyes hulladékok külön kategóriát képeznek, mivel kommunális és termelési hulladékok is lehetnek. 2006-ban az adatszolgáltatások alapján 102.249 t keletkezett a megyében. Ebbıl 31.248 t került ártalmatlanításra, a többit elıkezelték, illetve hasznosították. Végleges lerakásukra, vagy átmeneti tárolásukra szolgáló . nem üzemi . létesítmény nincs a megyében, megsemmisítésükre a dorogi és részben a gyıri hulladékégetı (illetve egyéb iparági kemencék) ad lehetıséget, vagy átmenetileg tárolhatók (Galgamácsa). A kiemelten kezelt veszélyes hulladékok közül 963 tonna ásvány- és szintetikus olaj hulladékot, 134 tonna akkumulátort és szárazelemet, 20 tonna azbesztet tartalmazó építıanyag-hulladékot kezeltek. A hulladékká vált gépjármővek esetében 332 t elıkezelését végezték el, a kezelt elektronikai hulladék 1396 tonna. A megye területén az elmúlt évtizedekben mintegy 15 millió tonna, veszélyes hulladéknak számító vörösiszapot halmoztak fel, amelyet más, szintén veszélyesnek számító hulladékokkal együtt helyeztek ki, illetve lefedésre használták azokat. A parti szőréső vízkészletekre, a talajvízre és a Dunára potenciális szennyezési veszélyt jelentı tárolók porzásmentesítése befejezıdött. A neszmélyi tározó sorsa azonban még nem megoldott. A vízminıség kontrolálására 5 figyelı kutat telepítettek a Duna-monitoring rendszer részeként. A vörösiszap tárolóknál az átmeneti megoldások biztosítottnak látszanak, azonban a váratlan helyzetek elkerülése érdekében hiányzik egy integrált megelızési és kármentesítési akcióterv kidolgozása.

29

Jelen hulladékgazdálkodási feladat az állati hulláknak a jogszabályi elıírások és az EU elvárások szerinti ártalmatlanítása. A megye területén korábban üzemelı 35 dögkútat bezárták. 2006-tól az állati hullák (tetemek) elhelyezése csak az erre a célra kijelölt üzemben (állati hulladékgyőjtı hely, győjtı-átrakó telep, kezelı és feldolgozó üzem), vagy kedvtelésbıl tartott állatok kegyeleti temetıjében történhet. A tetemek elszállítását és megsemmisítését csak az erre a célra szakosodott és engedéllyel rendelkezı vállalkozás végezheti. A helyi ártalmatlanítás feltételeinek kialakításáig az ATEV által nyújtott szolgáltatás maradt az egyetlen elfogadható megoldás, ennek financiális vonzataival együtt. A megyében jelenleg 3 komposztáló üzem mőködik. A problémakör megoldását a kistérségi szintő együttmőködés elısegítheti. Esztergom-Nyergesújfalu és Dorog térségében egy térségi győjtı és ártalmatlanító rendszer kialakításán fáradoznak. A hulladékgazdálkodásnak keretet adó országos és területi hulladékgazdálkodási terv felülvizsgálata már 2006-ban megkezdıdött. A települési szilárd hulladékgazdálkodás fejlesztési stratégiája (2007-2016) olvasható a minisztérium honlapján. E szerint a felhagyott, regionális rendszereken kívüli lerakók térségi, kistérségi kisprojektek révén pályázat útján rekultiválhatók majd. A két nagytérségi hulladékgazdálkodási rendszer kialakításával, amelyben településeink érintettek, a stratégia számol és javasol. A hulladékégetık vonatkozásában a tervezet az országban két multiregionális hulladékégetıt tartalmaz, egyet a Közép-Dunántúlon, egyet a Dél-Alföld-i régióban, a meglévı kapacitások mellett, 150 illetve100 ezer tonna/év kapacitással. 9. Környezetbiztonság átfogó célok: - a környezetbiztonság stratégiai szintre emelése; - a környezeti katasztrófahelyzetek és veszélyek azonosítása; - a környezeti kockázatok kezelése; - horizontális feladatok a környezetbiztonság területén. A környezetbiztonsági tevékenység célja az elıre nem látható környezeti havária/katasztrófa helyzetek kezelése és lehetıség szerint megelızése. A katasztrófák két fı csoportja a természeti és a civilizációs okok miatt bekövetkezı események. Civilizációs okok miatt bekövetkezı események A gazdaságban jelenlévı veszélyes anyagok tárolása, feldolgozása, felhasználása magában hordja a súlyos ipari balesetek kialakulásának kockázatát. A veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos ipari balesetek megelızésére, a környezetre, illetve az egészségre ártalmas következmények csökkentésére, az ember és a környezet magas fokú védelemének biztosítása érdekében, az Európai Közösség országaiban 1997. február 3-án hatályba léptették a Seveso II. Tanácsi Irányelvet. Ezzel összhangban a súlyos ipari balesetek elleni védekezésrıl szóló szabályozás - 1999. évi LXXIV. törvény IV. fejezete, 2/2001. (I. 17.) Korm. rendelet, 42/2001. (XII. 23.) GM rendelet - is megjelent, és 2002. január 01-én lépett hatályba. A jogszabályi elıírásoknak megfelelıen, a már mőködı veszélyes üzemek tevékenységeinek bejelentése, biztonsági jelentéseinek és biztonsági elemzéseinek benyújtása, a külsı védelmi tervek elkészítése, és az üzemspecifikus lakossági tájékoztató kiadványok elkészítése már megtörtént. Idıközben változások következtek be a szabályozásban, követve az uniós szabályozást is, így a törvény hatálya kiterjed a bányászatban folyó tárolási és feldolgozási

30

tevékenységekre, egyes hulladéklerakó létesítményekre is. Módosult a lakosság véleménynyilvánítási lehetıségei is, az üzemeltetık értesítési kötelezettségei is. A Seveso II. uniós irányelv szerint Komárom-Esztergom megyében öt üzemet soroltak a veszélyes kategóriába, ebbıl kettı felsı küszöbértékő veszélyes üzem: Zoltek Rt. (Nyergesújfalu), Közép-európai Gázterminál Rt. (Dunaalmás), valamint három alsó küszöbértékő veszélyes üzem: Richter Rt. (Dorog), az IKR Rt. egyik telephelye (Nagyigmánd), és a Mol Rt. telephelye (Komárom). A Környezetbiztonsági Információs Rendszer (KBIR) adatai alapján Komárom-Esztergom megyében a veszélyforrások száma 166 db, ezek 29 településen találhatók. (12. sz. melléklet) Nukleáris veszélyeztetettség szempontjából a magyar határtól számított 50 km-es körzetben mőködı vagy üzembe helyezésre tervezett atomerımővek jelentik továbbra is a legnagyobb veszélyt. Szlovákiában Jaslovské Bohunicén (Apátszentmihály) négy blokk üzemel (4X440 MW), amelybıl kettı nem felel meg a világban és hazánkban is érvényes biztonsági elıírásoknak. A környezeti veszélyeztetés szempontjából a legnagyobb hátrányuk, hogy nincs konténerük (védıépületük, védıburkolatuk), csak kis térfogatú hermetikus teret alkalmaznak. A Mochovcei (Mohi) atomerımőben (4X440 MW) jelenleg két blokk üzemel, a harmadik és negyedik blokkot még nem építették meg. Bármelyik erımő üzemzavara, balesete komoly veszélyt jelenthet az egész országra, azon belül is elsısorban a megyére. Az ipari katasztrófák környezetbiztonsági vonatkozásait áttekintve megállapítható, hogy jelenleg a vegyipar a legnagyobb kockázati tényezı, de a közlekedés és szállítás területén a mérgezı, vagy robbanásveszélyes anyagok szállítása is kockázattal jár,. 2002-tıl a megyei katasztrófavédelmi igazgatóság kiemelt feladatként kezeli a közúti szállítás ellenırzését. Szoros együttmőködést valósítottak meg a rendırséggel, közlekedési felügyelettel (útvonal engedélyezı). Az elmúlt években közel 500 veszélyes anyagot szállító gépjármő ellenırzésére került sor, 25%-nál vált szükségessé szankció alkalmazása. A veszélyes anyag feladásával, szállításával, berakásával foglakozó gazdálkodó szervezetek ellenırzését 2004ben kezdték meg. A közúti ellenırzések során feltárt hiányosságok ugyan is arra mutattak rá, hogy sok esetben a problémák a feladói oldalon mutatkoznak. Közel 30 telephely ellenırzését végezték el. A megyében is szervezıdnek un. zöldkommandós akciók, amikor is a veszélyes üzemek, valamint a veszélyes anyagok szállításának komplex ellenırzése történik meg a környezetvédelmi felügyelıség, az ÁNTSZ, az önkormányzati tőzoltóságok, a Vám és Pénzügyırség, a közlekedési felügyelet, a katasztrófavédelmi igazgatóság, a polgári védelem és az önkormányzatok részvételével. A katasztrófavédelmi igazgatóság és a vízügyi igazgatóság együttmőködve felmérte a megyében a víztározók veszélyeztetettségét. Az elemzés alapján kidolgozták a víztározók sérülése kapcsán jelentkezı intézkedéseket tartalmazó terveket. Természeti okok miatt bekövetkezı események Árvízvédelem: A megye területén az 1 %-os valószínőségő árvízszinthez tartozó veszélyeztetett terület összesen 44 km2. A Duna lefolyási viszonyainak romlása következtében az utóbbi évek árvizeinek tapasztalatai szerint az árvízszintek jelentısen megemelkedtek. A modellvizsgálatok szerint az 1%-os valószínőségő vizhozamhoz tartozó felszíngörbe meghaladja a mértékadó árvízszintet. A Magyar-Szlovák Határvízi Bizottság Dunai Albizottsága az új felszíngörbét elfogadta, így a Duna projekt kapcsán a tervek

31

összeállításánál már a magasabb vízszinteket kell figyelembe venni. Mivel az érintett Dunaszakaszon a lefolyási viszonyok tovább romolhatnak, a nagyvízi medren belüli vízszállító-képességet javító beavatkozásokat is el kell végezni a jövıben. A Duna Komárom-Esztergom megyei szakaszán két árvízvédelmi öblözet található. A Komárom-almásfüzitıi és Esztergomi védvonalak összes hossza 22,5 km. A védvonalak között magasparti szakaszok vannak, amelyek magassága legalább a mértékadó árvízszint felett van. A Komárom-almásfüzitıi 14,2 km hosszú árvízvédelmi szakaszhoz tartozó védvonal szerkezetileg vegyes, több kritikus szakasszal. A megyében 73 település valamilyen mértékben érintett az árvíz és belvízvédekezés, vagy helyi vízkárelhárítás kapcsán. Esztergomi árvízvédelmi szakasz: Érintett települések száma 6. A védvonalból 1346 m árvízvédelmi szempontból megfelel, a 2017 m hosszú töltésben keresztmetszeti és altalajhiányok vannak. 2005-ben elkészült a táti új árvízvédelmi töltés I. üteme. Komárom-Almásfüzítıi árvízvédelmi szakasz: Hossza 14.283 m A védvonal tulajdonjogilag, kiépítettségét és szerkezetét nézve vegyes képet mutat. A legkritikusabb szakasz a vasúti védvonal, mely magasságilag sem kiépített. Mindkét árvízvédelmi szakasz szerepel az ágazati kiemelt Duna projektben, mely a Duna árvízlevezetı képességének és hajózhatóságának, a magasparti települések árvízvédelmi biztonságának növelését célzó fejlesztéseket tartalmazza. Miután a megyében a két öblözet tervi elıkészítettsége olyan szinten van, hogy indíthatóak lennének a fejlesztések, a vízügyi igazgatóság – a megyei területfejlesztési tanács kérelmére is – egyezetı tárgyalásokat folytatott annak érdekében a tárcával, hogy ezek a fejlesztések elıre kerülhessenek, és ne kelljen „bevárni” a Duna teljes magyarországi szakaszának elıkészítését. A tárgyalások sikerrel jártak, és az igazgatóság 2008 márciusában pályázatot nyújt be uniós támogatásra – meghívásos pályázatra- a Komárom-almásfüzítıi öblözet árvízvédelmi biztonságának javítására, a Kenyérmezei és Unyi patakok visszatöltésezésének támogatására és Esztergom városának árvízi biztonsága fejlesztésére. Belvízvédelem: Egy belvízvédelmi szakasz található a domborzati jelleg miatt a megyében, a Szıny-Füzítıi belvízvédelmi szakasz. területe 2000 ha, hozzátartozik 15,7 km hosszú belvízcsatorna, 2 mőtárgy és 4 szivattyúállás. Kezelıje a felsı szakaszon a komáromi önkormányzat, az alsó szakaszon a vízügyi igazgatóság. A mőtárgyak, meder, és szivattyúállások állapota megfelelı. A szakaszhoz tartozik a Dunaalmási belvízcsatorna. Rehabilitációja megvalósul az Által-ér kiemelt projekt keretében várhatóan 2008-2009-ben. A megye többi részén a vízkárokat nem a belvíz, hanem a dombvidéki vízfolyások nagyvizei, vagy a Duna visszaható nagyvizei okoznak. Földrengésvédelem: Földrengés veszélyeztetettség vonatkozásában megállapítható, hogy a megye a nyugat-keleti irányban húzódó a Hurbanovoi törésvonal mentén fekszik. A GeoRisk Földrengéskutató Intézet adatai alapján az elmúlt ezer évben Komárom-Esztergom megye területén 4 helyen (mintegy 95-ször) pattant ki 4-nél nagyobb magnitúdójú földrengés (Komárom, Esztergom, Almásfüzitı és Nyergesújfalu környékén). Jelenleg Magyarországon 17 földrengésjelzı állomás mőködik, melyek közül KomáromEsztergom megyében egy sem található. A megye közelében fekvı magyarországi mérıállomások: Budapest, Gánt, Csákvár, Penc.

32

A programban szereplı célok megvalósítása a megyei önkormányzat szerepvállalásának teljesítése

átfogó célok: A megyei önkormányzat általános környezetvédelmi feladatai: - koordináció a programok megvalósításában résztvevık között, - adatok és információk szolgáltatása a környezetvédelmi feladatokhoz, - megyei szintő szakági tervezés, tervekben érdekérvényesítés, - szakmai segítségnyújtás a feladatok elvégzéséhez, a sikeres pályázatokhoz, - egyes programok elıkészítésének finanszírozása, saját program indítása, ennek érdekében:
Önrész támogató hitelalap létrehozása.
Megyei Környezetvédelmi Alap létrehozása.

A megyei közgyőlés környezetvédelmi bizottsága, a hivatal közremőködésével, az alábbi teljesítésrıl adhat számot: 1. Koordináció a programok megvalósításában résztvevıkkel: A megyei környezetvédelmi bizottság munkatervében nagy hangsúlyt helyezett a programban szereplı feladatok projektgazdáival, érintettjeivel való kapcsolattartásra. Többször is napirendre tőzött olyan kérdéseket ( egy kérdéskört többször is akár), amelyek alapján figyelemmel tudta kísérni az egyes fejlesztések elıkészítését, állását. Tette ezt a gazdálkodó szervezetekkel, önkormányzatokkal és a hatóságokkal együttmőködve. A2006-ig a rendelkezésére álló keret terhéig több projekt elıkészítésében is részt vállalt anyagiakban is. (pl. Bakonyaljai települések szennyvíz kezeléséhez kapcsolódó tanulmány készítése, települési környezetvédelmi programok készítése, Általér rehabilitációhoz kapcsolódó információs anyagok készítése, natúrparki dokumentációk és szóróanyagok) Több esetben adott támogató, ajánló, támogatást kérı nyilatkozatot egy-egy fejlesztéshez, társadalmi akciót támogató pályázathoz. A bizottságnak lehetısége volt a gazdaság ,szolgáltatói szféra versenyhelyzetben lévı szereplıit is egy asztalhoz ültetni a közös fejlesztési elképzelések egyeztetése, az esetleges párhuzamosságok elkerülése érdekében. (hulladékgazdálkodási rendszerek) A megye nagyobb térségét érintı jelentıs környezeti hatásokkal járó fejlesztések esetében több alkalommal történt egyeztetés a lakosság, a civil szféra, az önkormányzatok és a beruházó bevonásával. (Holcim-ügy, neszmélyi vörösiszap tér rekultivációjának kérdése) Együttes ülés kezdeményezésére is sor került a megyei területfejlesztési tanáccsal a környezetvédelmet érintı 2007-2008. évi fejlesztésekrıl. 2006-os munkatervében megvitatott témakörök:  Tájékoztató a kisbéri kistérség agglomerációs vizsgálatáról, a 12 még ellátatlan település szennyvízcsatornázás- és tisztítás fejlesztési elképzeléseirıl  Tájékoztató a Közép-Dunavidéki Hulladékgazdálkodási Rendszer kiépítésének állásáról  Tájékoztató a Duna-vértes köze Regionális Hulladékgazdálkodási Rendszerrıl  Tájékoztató a Komárom-Tatabánya-Esztergom zóna Levegıminıségi Intézkedési Programról és végrehajtásának állásáról, a levegıminıség vizsgáló rendszer fejlesztési elképzelései  Kecskéd, Annavölgy, Vérgesztes, Vértessomló környezetvédelmi programjának megvitatása

33

        

A megyében lévı felszíni vízfolyások állapota, a felszíni vízrendezés aktuális feladatai, problémái, a kistérségi vízrendezési programok jelentısége A környezet-egészségügy kérdései Komárom-Esztergom megyében A Nemzeti Fejlesztési Terv 2007-2013 közötti idıszakára vonatkozó, a Vértesi Natúrparkot érintı fejlesztési elképzeléseket összefogó rövid és középtávú fejlesztési terv ismertetése Tájékoztató a Velencei-tó-Vértes Térségi Tanács és a Dunakanyar Térségi Tanács eddigi tevékenységérıl, célkitőzéseirıl Tájékoztató az Általér Szövetség tevékenységérıl, tervezett projektjeikrıl Az Esztergomi Környezetkultúra Egyesület és a Dorogi Környezetvédelmi Egyesület tevékenysége A Nemzeti Agrárkörnyezet-védelmi Program és eredményei a megyében A megye erdıterületeinek állapota, fenntartási és fejlesztési feladatok Települési szennyvíziszapok kezelése, hasznosítása a megyében

2007. évi munkatervében tárgyalt témák:  Tájékoztató a Bakonyalja Natúrpark létrehozásának állásáról, a 2006-ban PEA II-bıl elnyert támogatás elıkészítı munkába történı bevonásáról, ezen túl a kistérségben ,2006-ban beindult Leader Programról, annak natúrparki vonatkozásairól.  Tájékoztató a neszmélyi völgyzárógátas vörösiszaptároló rekultivációs terveirıl  A megyében mőködı hulladékfeldolgozással, hasznosítással foglalkozó cégek, azok hatósági megítélése, ellenırzésük tapasztalatai.  Rövid tájékoztató a Holcim Rt. új cementgyárának létesítését megelızı környezetvédelmi eljárásról, annak állásáról, aktuálisan vizsgált megyébıl érkezett bejelentésekrıl  Tájékoztató a Közép-Dunántúli régió Energetikai Koncepciójáról és Stratégiájáról  A Vértesi Erımő ZRt. helyzete, különös tekintettel a környezetvédelmi kötelezettségeire és fejlesztéseire  A (volt) Bánhidai Erımő telephelyével kapcsolatos szándékok, a telephely rekultivációjának kérdései  Az Általér és vízgyőjtıje rehabilitációja terén felvállalható programokról és megvalósításuk szervezeti és financiális lehetıségeirıl  A tatai Öreg-tó vizes élıhely rekonstrukciója, környezetének infrastrukturális fejlesztése  A visszatérı karsztforrások problematikájával foglalkozó szakértıi bizottság tevékenységének eredményei, a jelentkezı feladatok  Az Általér-völgyi Akciócsoport által meghirdetett Leader Program  KVVM kiemelt projektje: a Duna Program  Oroszlány és térsége környezetvédelmi programjának felülvizsgálata  Natura 2000 területek lehatárolása, kezelési és szabályozási kérdései 2008. évi munkatervében tervezetten:  Tájékoztató a Kisbéren keletkezı települési hulladékok ártalmatlanításának jelenlegi rendszerérıl, a hulladéklerakóval és a győjtési rendszerrel kapcsolatos jövıbeni elképzelésekrıl  Tájékoztató a Kisbér térségi szennyvízprogram állásáról  AVE Zrt. –Tatabánya tevékenysége, a síkvölgyi lerakó üzemeltetési tapasztalatai, a hulladék győjtés, hasznosítás, ártalmatlanítás gyakorlata, fejlesztési elképzelések  Biopetrol Kft. , Tatabánya tevékenysége  Vértes Natúrpak fejlesztési tervei

34

          

A természetvédelem helyzete, törekvései – Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság Általér kiemelt projekttervezési, elıkészítési munkái, a megvalósítás tervezett ütemezése Vízgyőjtı-gazdálkodási tervezés, társadalmasítás aktualitásai 2009-2010-re indítani tervezett/tervezhetı vízügyi fejlesztések a megyében Ökoline Kft- Biodizel üzem, és a biofermentációs üzem bemutatása Gabona-team Kft – bioetanol üzem Dunaalmáson, volt strand és a Dunapart fejlesztési elképzelései Ivóvízminıségjavító fejlesztések lehetıségei, elıkészítésük, megvalósításuk állása a megyében Duna projekt aktualitásai Holcim beruházás aktualitásai Energiaültetvények engedélyezési gyakorlata A települési szilárd hulladék gazdálkodás fejlesztési stratégiája 2007-2016

2. Adatok és információk szolgáltatása a környezetvédelmi feladatokhoz Ezen a területen jelentısebb elırelépés nem történt. A környezetvédelmemmel összefüggı adatok győjtése eseti, egy-egy témakörhöz, tájékoztatóhoz, napirendhez kapcsolódóan történik. Kötelezı adatszolgáltatás a környezet védelemmel foglalkozó szervezetek részérıl a megye felé nincs,a személyes kapcsolatok, a témakörre való hivatkozás, az önkormányzati tájékoztatás kérés respektje révén juthatunk adatokhoz. Nem fordult egyébként elı, hogy bármely szervezet is elzárkózott volna. Érdekes módon a hatóságok/szakhatóságok, gazdálkodó, civil szféra részérıl az információnyújtás általában készséges. Sokkal nehezebb a helyzet a települési önkormányzatokkal, részükrıl az esetek többségében csak töredékében érkeznek vissza az egy-egy téma körbejáráshoz szükséges információk. A rendelkezésre álló adatok informatikai adatbázisba rendezése viszont nem történik meg, ez hiányosság.Ehhez azonban átgondolt informatikai rendszerdokumentációra, rendszeres adatáramlásra, karbantartásra lenne szükség. Ennek anyagi vonzatai is vannak. Ezen túl a környezetvédelmi adatbázisnak alrendszerként kellene mőködnie a megyei TEIR-en belül, amelynek személyi és tárgyi és anyagi feltételei hiányosak, és az nem megyei sajátosság. Adatszolgáltatás, információ vonatkozásában, amennyiben fordulnak ilyen kéréssel a megyei önkormányzat hivatalához, a bizottsághoz, igyekszünk segíteni. Több esetben fordult elı, hogy segítséget kértek tervezık, önkormányzatok, kutatók , kutatási témához, tervezési munkához, program, koncepció készítéséhez - az adatgazdák felderítéséhez, a hozzáférés feltételeinek tisztázásához. A rendelkezésre álló adatok, információk felhasználása a megyei területrendezési terv és az új megyei területfejlesztési koncepció és stratégiai program készítésekor is megtörtént. 3. A megyei szintő szakági tervezés, tervekben érdekérvényesítés: A megyei területrendezési tervhez és az új megyei területfejlesztési koncepcióhoz nyújtott adatszolgáltatáson túl a bizottság mindkét tervezési folyamatban részt vett, véleményével, észrevételeivel segítette a tervezési folyamat jelentısebb állomásait. A bizottság megtárgyalta a megyei rendezési terv módosításához kapcsolódó kezdeményezést is. A megyei szintő tervek mellett anyagi támogatása mellett részt vett a települési, kistérségi környezetvédelmi témájú programok, tervek véleményezésében is. A települési környezetvédelmi programok elfogadását megelızıen a környezetvédelmi hatóság mellett a megyei önkormányzat véleményét is kell kérni, ami a bizottság napirendként történı megtárgyalás útján realizálódott. A hivatal környezetvédelemmel foglalkozó kollégája egyben a megyei

35

területfejlesztési tanács munkaszervezetének is tagja, így személyében, ismereteiben, munkájában összekapcsolódik a területfejlesztés és a környezetvédelmi kérdések komplex megközelítése. A bizottság országos és regionális tervek vonatkozásában is többször nyilvánított véleményt. (OTrt, energetikai koncepció, Natura 2000 területek, vízgyőjtıgazdálkodási tervezés) 2005-2008 között megyei önkormányzat által kezdeményezett környezetvédelmi terv nem készült. Megyei környezetvédelmi program van/lesz. A megyei hulladékgazdálkodási terv készítése,csak mint lehetıség és nem kötelezettségként áll fenn. Tekintettel azonban a két regionális rendszer 2003. óta folyó elıkészítésére, területi kiterjedésére ( gyakorlatilag lefedik a megyét) a bizottság nem tartotta indokoltnak megterveztetését. Az elkövetkezı idıszakra mérlegelendı lehet: - vízrendezési stratégia - szálló és ülepedı por terhelés mérséklésére intézkedési terv - külterületi lakott helyek vízellátásának programja - vidékfejlesztési közösségek részére a térségre jellemzı környezetvédelmi problémák komplex értékelésének elkészíttetése. Természetesen ezeken túl indokolt egyéb igény is jelentkezhet. 4. Szakmai segítségnyújtás a feladatok elvégzéséhez, a sikeres pályázatokhoz: Elızı fejezetekben részben már értékelésre került. A hivatal területfejlesztési és rendezési osztályának napi feladatai közé tartozik.

5. Egyes programok elıkészítésének finanszírozása, saját program indítása, ennek érdekében: önrész támogató hitelalap létrehozása, Megyei Környezetvédelmi Alap étrehozása: A megyei önkormányzat és a megyei területfejlesztési tanács 2004-ben közösen létrehozta a Kistelepülési Pályázati Alapot, amely pályázatok benyújtásához szükséges tervi elıkészítéshez, saját erı részbeni kiváltásához nyújt segítségét vissza térítendı támogatás formájában. Az alap szabályzata nem zárja ki a környezetvédelmi célú fejlesztések támogatását. A gyakorlatban ilyen igény még nem érkezett, de a lehetıség adott. A megyei környezetvédelmi alap létrehozása nem történt meg. A bizottság a közgyőlés éves költségvetéséhez kapcsolódóan kap egy keretösszeget a környezetvédelmi feladatok ellátásának segítésére, ez az összeg napjainkra 500 E Ft-ra zsugorodott, tekintettel a megyei önkormányzat nehéz gazdasági helyzetére. A korábbi években viszont a bizottság pályázati rendszerben több fejlesztéshez, tervhez, és még több környezeti nevelést, szemléletformálást segítı programhoz jutott. (táborok, iskolai rendezvények, szakkörök, települési akciók, jeles napok rendezvényei, kiadványok, kirándulások). Mint elıterjesztı bízom abban, hogy a késıbbiekben erre újra lesz mód és lehetıség. Tisztelt Közgyőlés! A tájékoztató remélem, meggyızte Önöket arról, hogy a program végrehajtása összességében jó úton halad, de nem valósult meg teljes körően. A célmeghatározás helytállónak bizonyult, a programjavaslatokból több is a megvalósítás stádiumába lépett, illetve elıkészítése megkezdıdött. Mint keretterv napjainkban és a közeljövıben is segíteni tudja a problémák és megoldásuk komplex megítélését. Alkalmas arra, hogy kiindulásként szolgáljon a még ezt követıen készülı települési környezetvédelmi programokhoz.

36

Tekintettel mindezekre, és várhatóan a 2009-2013 közötti idıszakra szóló Nemzeti Környezetvédelmi Programra (NKP)- mely az új megyei terv alapjául szolgálhat- javaslom a megyei program hatályának meghosszabbítását annak elfogadását követı 1 évig. Kérem T. Közgyőlést, hogy a tájékoztatást és az alábbi határozati javaslatot szíveskedjék elfogadni. Tatabánya, 2008-03-19 Sipos Imre

Határozati javaslat

A Komárom-Esztergom Megyei Közgyőlés : 1. 2.

3.

4.

Elfogadja a megyei környezetvédelmi program megvalósításáról szóló beszámolót. Megállapítja, hogy a program végrehajtása megkezdıdött, de még nem fejezıdött be . Mivel nem került még elfogadásra a 2009. utáni idıszakra szóló Nemzeti Környezetvédelmi Program - amely a megyei program alapja - ezért a megyei Környezetvédelmi Program elkészítésének határidejét, a Nemzeti Program elfogadását követıen egy évig, meghosszabbítja. Felkéri, a programban érdekelt szervezeteket, hogy továbbra is segítsék, és saját területükön valósítsák meg, az egyes célok eléréséhez szükséges feladatokat, fejlesztéseket. Felkéri, a környezetvédelmi bizottságot, hogy a továbbiakban is koordinálja az érintett szervezetekkel, önkormányzatokkal a környezet- és természetvédelmi feladatok végrehajtását, valamint a térségi szintő problémák megoldását. Felelıs: Sipos Imre, a bizottság elnöke Határidı: folyamatos

37

1. sz. melléklet

2. sz. melléklet

3. sz. melléklet

4. sz. melléklet

A megye néhány településének levegıszennyezettségi értékelése (2006) Légszenyezettségi index szerinti értékelés az éves határértékhez viszonyítva:

(Adatforrás: VITUKI – 2006.évi összesítı értékelés hazánk legevıminıségének állapotáról)

Légszennyezettségi index magyarázata:

5.sz. melléklet

( t/év )

40000,00 38000,00 36000,00 34000,00 32000,00 30000,00 28000,00 26000,00 24000,00 22000,00 20000,00 18000,00 16000,00 14000,00 12000,00 10000,00 8000,00 6000,00 4000,00 2000,00

Összes Kén-dioxid Összes Nitrogén-oxidok

Összes Szén-monoxid Összes Szilárd nem toxikus por

Esztergom telephelyei összes légszennyezıanyag kibocsátásának alakulása ( t/év ) 300,00

100,00

270,00

90,00

240,00

80,00

210,00

70,00

180,00

60,00

150,00

50,00

120,00

40,00

90,00

30,00

60,00

20,00

30,00

10,00

0,00

0,00

Összes Kén-dioxid

Összes Szén-monoxid

Összes Nitrogén-oxidok

Összes Szilárd nem toxikus por

Légszennyezés

241000,00 221000,00 201000,00 181000,00 161000,00 141000,00 121000,00 101000,00 81000,00 61000,00 41000,00 21000,00 1000,00

19 88 19 89 19 90 19 91 19 92 19 93 19 94 19 95 19 96 19 97 19 98 19 99 20 00 20 01 20 02 20 03 20 04

Légszennyezés

Komárom-Esztergom Megye telephelyei összes légszennyezıanyag kibocsátásának alakulása

Kisbér telephelyei összes légszennyezıanyag kibocsátásának alakulása ( t/év ) 1200,00

500,00 450,00

1000,00

400,00 350,00

800,00

300,00 600,00

250,00 200,00

400,00

150,00 100,00

200,00

50,00 0,00

0,00

Összes Kén-dioxid

Összes Szén-monoxid

Összes Nitrogén-oxidok

Összes Szilárd nem toxikus por

Komárom telephelyei összes légszennyezıanyag kibocsátásának alakulása ( t/év ) 1200,00

500,00

1100,00

450,00

1000,00

400,00 350,00

800,00 700,00

300,00

600,00

250,00

500,00

200,00

400,00

150,00

300,00 100,00

200,00

50,00

100,00

0,00

19 88 19 89 19 90 19 91 19 92 19 93 19 94 19 95 19 96 19 97 19 98 19 99 20 00 20 01 20 02 20 03 20 04

0,00

Összes Kén-dioxid Összes Nitrogén-oxidok

Összes Szén-monoxid Összes Szilárd nem toxikus por

Légszennyezés

Légszennyezés

900,00

Oroszlány telephelyei összes légszennyezıanyag kibocsátásának alakulása ( t/év ) 180000,00

11300,00

160000,00

9900,00

140000,00

8500,00

120000,00

7100,00

100000,00 5700,00 80000,00 4300,00

60000,00 40000,00

2900,00

20000,00

1500,00

0,00

100,00

Összes Kén-dioxid

Összes Szén-monoxid

Összes Nitrogén-oxidok

Összes Szilárd nem toxikus por

Tata telephelyei összes légszennyezıanyag kibocsátásának alakulása ( t/év ) 4800,00

700,00

4400,00 600,00

4000,00 3600,00

500,00

3200,00 2800,00

400,00

2400,00 2000,00

300,00

1600,00

200,00

1200,00 800,00 400,00

100,00

0,00

0,00

Összes Kén-dioxid

Összes Szén-monoxid

Összes Nitrogén-oxidok

Összes Szilárd nem toxikus por

Tatabánya telephelyei összes légszennyezıanyag kibocsátásának alakulása ( t/év ) 70000,00

39500,00 36500,00 33500,00 30500,00 27500,00 24500,00 21500,00 18500,00 15500,00 12500,00 9500,00 6500,00 3500,00 500,00

60000,00 50000,00 40000,00 30000,00 20000,00 10000,00 0,00

Összes Kén-dioxid

Összes Szén-monoxid

Összes Nitrogén-oxidok

Összes Szilárd nem toxikus por

Lábatlan telephelyei összes légszennyezıanyag kibocsátásának alakulása ( t/év ) 14000,00 13000,00 12000,00 11000,00 10000,00 9000,00 8000,00 7000,00 6000,00 5000,00 4000,00 3000,00 2000,00 1000,00 0,00

16500,00 15400,00 14300,00 13200,00 12100,00 11000,00 9900,00 8800,00 7700,00 6600,00 5500,00 4400,00 3300,00 2200,00 1100,00 0,00

Összes Kén-dioxid

Összes Szén-monoxid

Összes Nitrogén-oxidok

Összes Szilárd nem toxikus por

Nyergesújfalu telephelyei összes légszennyezıanyag kibocsátásának alakulása ( t/év ) 2000,00 1900,00 1800,00 1700,00 1600,00 1500,00 1400,00 1300,00 1200,00 1100,00 1000,00 900,00 800,00 700,00 600,00 500,00 400,00 300,00 200,00 100,00 0,00

300,00 270,00 240,00 210,00 180,00 150,00 120,00 90,00 60,00 30,00 0,00

Összes Kén-dioxid

Összes Szén-monoxid

Összes Nitrogén-oxidok

Összes Szilárd nem toxikus por

Dorog telephelyei összes légszennyezıanyag kibocsátásának alakulása ( t/év ) 1600,00 1500,00 1400,00 1300,00 1200,00 1100,00 1000,00 900,00 800,00 700,00 600,00 500,00 400,00 300,00 200,00 100,00 0,00

10500,00 9800,00 9100,00 8400,00 7700,00 7000,00 6300,00 5600,00 4900,00 4200,00 3500,00 2800,00 2100,00 1400,00 700,00 0,00

Összes Kén-dioxid

Összes Szén-monoxid

Összes Nitrogén-oxidok

Összes Szilárd nem toxikus por

6. sz. melléklet

7/a sz. melléklet

7/b melléklet

7/c. sz. melléklet

8. sz. melléklet

9.sz. melléklet

10.sz. melléklet

11.sz. melléklet

12.sz. melléklet