Polgármesteri Hivatal Szociálpolitikai Osztálya 6600 Szentes, Kossuth tér 6. Pf.: 58. Tel.: 510-323 01-5326-3/2006. Témafelelős: Lencséné Szalontai Mária Tárgy: Tájékoztató a gyermekvédelmi törvényből adódó önkormányzati feladatokról Szentes Város Önkormányzata Képviselő-testülete Székhelyén Tisztelt Képviselő-testület! A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény 96. § (6) bekezdése értelmében a helyi önkormányzat minden év május 31-ig átfogó értékelést készít a gyermekjóléti és gyermekvédelmi feladatainak ellátásáról, és a Képviselőtestület határozatával értékelésre megküldi a megyei gyámhivatalnak. A megyei gyámhivatal az értékelés kézhezvételétől számított 30 napon belül javaslattal élhet az önkormányzat felé. Az értékelésnek tartalmaznia kell elsősorban: • • • • • • • •
a település demográfiai mutatóit, különös tekintettel a 0-18 éves korosztályra, az önkormányzat által nyújtott pénzbeli és természetbeni ellátásokat, az önkormányzat által biztosított személyes gondoskodást nyújtó ellátásokat, a városi gyámhivatal hatósági intézkedéseit, feladatait, a jegyzői hatáskörben tett gyámhatósági intézkedéseket, bűnmegelőzésben való részvétel, felügyeleti szervek tapasztalatai, jövőre vonatkozó célok.
Szentes város demográfiai adatai a 0-18 éves korosztály összetételére vonatkozóan:
Korcsoport szerint 0-3 4-6 7-14 15-18 Összesen
fiú 560 454 1505 785 3304
2003. leány
együtt
fiú
474 422 1455 736 3087
1034 876 2960 1521 6391
544 441 1418 778 3181
2004. leány
együtt
fiú
451 413 1423 702 2989
995 854 2841 1480 6170
531 424 1373 781 3109
2005. leány
együtt
454 373 1389 708 2924
985 797 2762 1489 6033
2
A gyermekek védelmét biztosító ellátások: - pénzbeli és természetbeni ellátások a) rendszeres gyermekvédelmi támogatás b) rendkívüli gyermekvédelmi támogatás c) rendszeres nevelési segély - személyes gondoskodás keretébe tartozó ellátási formák a) gyermekjóléti szolgáltatás b) gyermekek napközbeni ellátása - bölcsődei ellátás - óvodai, iskolai napközbeni ellátás - családi napközi c) családok átmeneti otthona d) gyermekek átmeneti otthona e) helyettes szülői hálózat Pénzbeli és természetbeni ellátások A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló törvényben meghatározott pénzbeli és természetbeni ellátásokat az önkormányzat állapította meg, ezeket az ellátásokat a Szociálpolitikai Osztályon lehet igényelni. 2005. évben kiskorúak segélyezésével kapcsolatban 5327 db iktatott ügyirat keletkezett és 3628 határozat született. Rendszeres gyermekvédelmi támogatásban részesülhetett az a gyermeket gondozó család, ahol az egy főre jutó havi jövedelem összege nem haladta meg a mindenkori nyugdíjminimum összegét. 2005. évben a nyugdíjminimum összege 24.700,-Ft volt, a gyermekenként megállapítható összeg pedig a nyugdíjminimum 22 %-a, azaz 5.434,-Ft. Ez az összeg a gyámság alatt álló gyermekek esetében volt magasabb, 10.800,-Ft. A 2005. évi decemberi adatok szerint 1008 családban 1828 gyermek részesült rendszeres gyermekvédelmi támogatásban. A rendszeres támogatásban részesített gyermekek kor szerinti megoszlása: Gyermekek száma kor szerint 2003. évben 2004. évben 2005. évben
6 évesig 618 588 483
7-14 évesig 843 882 928
15-18 évesig 317 298 318
19 év felett 70 100 99
Összesen 1848 1868 1828
3
A rendszeres gyermekvédelmi támogatásban részesített családok száma a gyermekek száma szerint:
2003. év 2004. év 2005. év
1 gyermekes család
2 gyermekes család
3 gyermekes család
4-5 gyermekes család
350 335 493
324 311 303
171 174 148
77 72 53
6 vagy több gyermekes család 7 10 11
Összesen
929 902 1008
Az év folyamán 169 esetben került megszüntetésre rendszeres gyermekvédelmi támogatás a jogosultsági feltételek hiánya miatt, és 129 új támogatás került megállapításra. A családszám előző évihez viszonyított magas növekedésének oka, hogy a 18. életévüket betöltött fiatalok saját ellátásuk felvételére jogosultak, így külön családként jelennek meg az összesítésben. A családokat, abban az esetben ha az egy főre jutó jövedelem nem haladta meg a nyugdíjminimum 20 %-al növelt összegét, amely 2005. évben 29.640,-Ft volt, az önkormányzat rendkívüli gyermekvédelmi támogatásban részesítette. Ellentétben a rendszeres gyermekvédelmi támogatással, itt van lehetőség méltányosságra, így egyedi elbírálás alapján minden rászoruló kaphat segítséget. Rendkívüli gyermekvédelmi támogatás adható: a) átmeneti és tartós nevelésbe vett gyermek családjával való kapcsolattatásának elősegítésére, b) a gyermek nevelésbe vételének megszüntetését követő gyámhivatali visszahelyezés elősegítésére, c) beiskolázásra, d) gyógyszerre, e) élelmiszerre, f) ruhaneműre, gyermekintézmények térítési díjának megfizetésére, g) váratlan, előre nem tervezhető, önhibán kívüli kiadásokra (pld. baleset, elemi károsultság) A természetbeni ellátások nagy hányadát tették ki a napközi térítési díjak. A 6/2005. (VI.20.) ICSSZEM-BM-PM együttes rendelet a gyermekétkeztetés rendszerében hozott változásokat. A rendelet értelmében a települési önkormányzatot 2005. július 15-től 2005. augusztus 31-ig terjedő időszakra szociális célú étkeztetésre, nyári étkeztetésre állami hozzájárulás illette meg. A nyári étkeztetésre azok az önkormányzatok voltak jogosultak, amelyek a meghatározott időszakban vállalták, hogy a gyermekek számára legalább 10 munkanapig folyamatosan napi egyszeri melegétkeztetést biztosítanak. A folyamatosan működő Bölcsőde, valamint a Központi Gyermekélelmezési Konyha segítségével került megszervezésre ez az ellátás, amely 105 gyermek nyári étkezését tette lehetővé.. A fenti rendelet szabályozta 2005. szeptember 1-jétől december 31-ig az iskolai szociális étkeztetés rendszerét is. Ennek értelmében az 1-4. osztályos tanulók kaphattak támogatást a
4 gyermekétkeztetés térítési díjának, illetve a térítési díjnak a normatív kedvezmények figyelembevételét követően fennmaradt részének megfizetésére. Egy gyermek után járó kedvezmény összege havonta 2.380,-Ft, amit a helyi önkormányzat saját forrásából kiegészíthetett. A kedvezmény elsősorban a rendszeres gyermekvédelmi támogatásban részesülő gyermekek részére volt megállapítható, de ezen felül a rendelkezésre álló keretösszeg erejéig más szociálisan rászoruló részére is megállapításra került a támogatás. Ingyenes ellátásra voltak jogosultak azok a rendszeres gyermekvédelmi támogatásban részesülő gyermekek is, akik az általános iskola iskolaotthonos rendszerű oktatásában vettek részt. Ugyancsak természetben kaptak a családok élelmiszerutalványt, gyógyszert, ezzel is biztosítva a valóban célszerű felhasználást. 2005. évben rendkívüli támogatásként pénzbeli ellátás került megállapításra 1014 gyermek részére, természetbeni segítséget kapott 946 gyermek. Természetesen a számok között vannak átfedések, hiszen az igényekhez igazodóan került megállapításra a támogatás, amely gyermekenként éves viszonylatban 23.190,-Ft támogatást jelent. A helyi rendelkezések értelmében szociális rászorultságtól függően önkormányzati ösztöndíjat kaphattak azok a felsőfokú oktatási intézményekben tanuló fiatalok, akik anyagi helyzetüknél fogva erre rászorultak. A támogatás összege maximum 30.000,-Ft. 2005. évben 143 fiatal kapott ilyen típusú támogatást. A pénzbeli és természetbeni ellátások területén 2006. január 1-jétől törvényi változások következtek be. A rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultság megállapítása, valamint a kiegészítő gyermekvédelmi támogatás a továbbiakban jegyzői hatáskörbe került. Változatlan a rendkívüli gyermekvédelmi támogatás törvényi szabályozása, továbbra is az önkormányzat helyi rendelete határozza meg az eljárási és támogatási lehetőségeket. A jelzőrendszer és a személyes gondoskodást nyújtó ellátások A védőnői szolgálat szorosan kapcsolódik a gyermekvédelmi rendszerhez. 2005. évben 1706 gyermeket gondoztak, ebből 104 gyermek esetében észleltek problémát, amikor jeleztek a gyermekjóléti szolgálat felé. Ilyenek: • nem kívánt terhességből született gyermek + titkolt terhesség • szociális veszélyeztetettség • egészségügyi + környezeti veszélyeztetettség • gyermekek elhanyagolása • hanyag szülői magatartás. Az iskolákban 3959 fő, óvodákban 1093 fő esetében végeztek védőnői munkát, szűrővizsgálatokat, tisztasági vizsgálatokat, védőoltások szervezését, lebonyolítását, adminisztrálását – melyek esetében nehézségeket okoz az, hogy a kiszűrt diákok nem jelennek meg a szakrendeléseken. A házi gyermekorvosok tájékoztatása szerint a korábbiakhoz hasonlítva több ponton is erős növekedést mutatnak az allergiás, asztmatikus megbetegedések, pszichés panaszok.
5 Több esetben jeleztek a gyermekjóléti szolgálat felé az elhanyagoló szülői magatartás, az orvosi előírások figyelmen kívül hagyása és a gyógyszerezés elmulasztása miatt. Az iskolai oktatásból kikerülve szinte teljesen megszűnik a rendszeres és sportszerű testmozgás. Fiatalkorban korán megjelenik a dohányzás, sajnos az érintettek száma érezhetően növekszik, illetve a rászokás időpontja előbbre kerül. A gyermekek napközbeni ellátásának első pillére a bölcsőde. Szentes Város Bölcsődéje 60 férőhelyen biztosítja a bölcsődés korú gyermekek nappali felügyeletét, gondozását. Az intézmény ezen felül óvodás, kisiskolás gyermekek részére ételallergiás étkeztetést, időszakos és házi gyermekfelügyeletet biztosít. A szülőkkel folyamatos, napi kapcsolatban vannak, így a problémákat azonnal meg tudják beszélni. Az óvodai gyermekvédelem területén a gyermekek létszáma és a veszélyeztetett gyermekek arányában jelentős változás nem tapasztalható az elmúlt évekhez viszonyítva, a hátrányos helyzetű gyermekekkel kapcsolatban megfigyelhető, hogy az óvodák szinte azonnal megtapasztalják, ha egy család rossz anyagi körülmények között él, az óvoda továbbra is olyan intézmény, amely az ilyen jellegű információkat be tudja csatornázni és a változásokat azonnal követni is képes. Az óvodai nevelési programok mindegyike tartalmaz prevenciós programokat, az észlelés jelzőrendszeri funkciója szempontjából igen fontos kritériumot jelentő gyermekvédelmi felelősi státus minden óvodában megmaradt, és ami a legfontosabb működött is. A prevenciós programok terén nagyon sokszínű a kép a hagyományosnak tekinthető családi naptól a „Dohányzás vagy egészség” egészségmegőrző programig terjed. A gyermekvédelmi felelősök által készített dokumentációk nagy része a hátrányos helyzettel és ahhoz kapcsolódó támogatási rendszerrel van kapcsolatban, de nagyon örvendetes, hogy a beszámolókban szinte mindenhol evidenciaként jelenik meg a veszélyeztetett gyermekek nyilvántartása. Az óvodák beszámolóinak összegzése során több, - nem pusztán helyi - problémára sikerült rámutatni, mint pld. a családi kötelékek, a hagyományok fellazulása, a normarendszer átrendeződése, és ezzel összefüggésben az egyes élettörténetekben megjelenő diszfunkciókra. Az óvodák kompetencia határain belül nagyon sokszínű munka folyik, amelyek az „egészséges” készségek megőrzése és fejlesztése mellett a hiányzó készségek megszerzésére, tanítására helyezik a hangsúlyt, nem pusztán a gyermekre irányulva, hanem őt családi közegében is megcélozva. Az iskolai gyermekvédelem kapcsán nagy a különbség az általános- és középiskolák között, hogy a város intézményeiben jelenleg mindenhol működik ifjúságvédelmi felelős és meghatározott rendszerben fogadja az érdeklődőket, valamint folyamatos kapcsolatot tart fenn más oktatási és szociális intézményekkel. Sajnos ebben a tanévben a megyei fenntartású intézmények közül – jelzésünk ellenére – csak a Zsoldos Ferenc Középiskola és Szakiskola tarthatta meg az ifjúságvédelmi státuszt. A minisztérium közvetlen felügyelete alatt álló Bartha János Kertészeti Szakképző Iskolában órakedvezménnyel segítik a gyermekvédelmi munkát. Az általános iskolák szinte mindegyike megemlítette, hogy egyre több nehezen kezelhető gyermekkel találkozik, már nem csak elszórtan, egy-egy főre korlátozódik. Az okok terén többféle magyarázatot adnak az intézmények, vannak akik a gazdasági nehézségek és az abból adódó feszített tempóban, és vannak akik az értékválságban látják a magyarázatot. A középiskoláknál több helyen megjelenik a magatartási zavarból „kinövő” deviancia, annak többféle megjelenési formáival, pl.: alkoholfogyasztás, jogszabálysértés, stb.
6 Az Általános Iskolai Kollégiumban és a Terney Béla Középiskolai Kollégiumban szintén folyik ifjúságvédelmi munka. A gyermekvédelem területén itt is két fontos feladat van: a prevenció és a korrekció. A gyerekek általában ingerszegény, nem kellően gondoskodó környezetből kerülnek az Általános Iskolai Kollégiumba. A családjuktól távol élik hétköznapjaikat, s bár ellátásuk így megfelelőbb, az érzelmi hátteret ez az intézmény sem képes biztosítani. A rendszeres napi munkában külön foglalkoznak a tanulási, magatartási, nevelésbeli hátrányok csökkentésével. A középiskolai kollégium hasonlóan nehéz helyzetben van. Mivel a középiskolákban technikus és egyéb képzés is folyik, többen is vannak, akik már túl vannak a középiskolás koron (18-23 évesek). A veszélyeztetettség megítélése nem könnyű feladat, ugyanis a család távol van. Korrepetálásra, szakkörökre, szabadidős tevékenységek szervezésére nagyon szűkös anyagiak állnak csak rendelkezésre, ennek ellenére jelenleg is működik sakk, praktika, kézműves, textilfestő, kézilabda, kosárlabda, foci, honismeret, szabás-varrás, kézimunka, sütés-főzés szakkör. A Nyanyus háza néven működő családi napközi továbbra is elérhető, ahol kertes családi házban ingergazdag környezetben van lehetőség a gyermekek elhelyezésére. Az intézmény nem oktatáscentrikus, de oktatási és nevelési terv szerint dolgoznak. Az intézményben 2005. évben is a minőségi szint emelkedése volt a cél: • megteremteni a biztonságos napközbeni gyermekfelügyeletet, a nem hagyományos időrendben dolgozó családok részére • a gyermekek fejlesztése a korának megfelelő szocializálódás eléréséért • fejlesztőpedagógus segítségével a gyermekek fejlesztése, napközbeni foglalkozás keretében, egyéni nevelési terv kidolgozásával. 2005. évben sor került készségfejlesztő játékok vásárlására, és az előzetes műszaki tervnek megfelelően elkészült a közlekedési park. A Gyermekjóléti Szolgálat gondozási tevékenysége 2005. évben
Fiú Leány Összesen
Alapellátás 180 140 320
Védelembe vétel 47 30 77
Utógondozás
Összesen
3 1 4
230 171 401
A védelembe vételek esetében elmondható, hogy azonos számú, mint a tavalyi évben. Több esetben érezhető, hogy nem hozzák meg a várt eredményt, melynek oka abban kereshető, hogy • a szolgálat munkatársai már a javaslattétel előtt megadnak minden lehetséges segítséget a családnak, így a hatósági intézkedés szinte csak formaság, • a családok már rendelkeznek olyan szerteágazó ismeretekkel, amelyek alapján egyfajta látszólagos együttműködés mellett lehetetlenné teszik a hatékony segítségnyújtást. A gondozott esetek probléma típusonkénti megoszlását tekintve továbbra is az anyagi és gyermeknevelési problémák vezetnek, míg harmadik helyen a szülők vagy a család életvitele áll. Az anyagi problémák és a családi életviteli zavarok sokszor szorosan összefüggenek, néha
7 az is elmondható, hogy ok-okozati összefüggésben vannak egymással. A tapasztalatok szerint a családi anyagi nehézségek nem minden esetben köthetőek egyértelműen össze a jövedelemnélküliséggel, vannak esetek, amikor a káros szenvedélyek, az életvezetési készségek hiánya okoz gondot. A családot, mint egységet jellemző probléma típusokon túlmenően vannak jelenségek, amelyek inkább a gyermekekhez köthetőek, ilyenek az agresszió, a magatartási problémák, a tanulási nehézségek, a pszichés zavarok. A felsorolt probléma típusok hátterében legtöbbször található: • • • • • • • •
alacsony iskolázottság, munkanélküliség, káros szenvedély, örökölt szociális hátrány, felbomlott családi szerkezet, krónikus betegség, deviáns családi norma, személyiségből fakadó megküzdési nehézség stb.
Az okok láthatóan nem egyszerűen megszüntethető tényezők, ezért a családgondozás során egyszerre több területen is szükséges a beavatkozás ahhoz, hogy pozitív irányú elmozdulás történjen. Fontos, hogy a gondozási tevékenység nagyrészt nem az intézményben, hanem a család saját környezetében kell, hogy megtörténjen. Sok esetben nehezíti a munkát – a családlátogatásokra fordított magas arány ellenére is – hogy nem lehet teljes képet alkotni a családról, mivel a segítő kapcsolatra évek óta szocializálódva már képesek a várt választ megfogalmazni. Ezért is nagyon fontos a jelzőrendszeri tagokkal való folyamatos kapcsolattartás, amit 2005. évben is rendszeresen szervezett a gyermekjóléti szolgálat. Ezen felül az év során a jelzőrendszeri tagoknak tájékoztató előadásokat, kutatási anyag ismertetőket, jogszabályi változásokkal kapcsolatos összejöveteleket szerveztek, valamint igény szerint részt vettek az intézmények belső ismeretterjesztő munkájában is. 2005. évben is végeztek kórházi szociális munkát, ahol a legnagyobb probléma továbbra is az, hogy nincs megfelelő helyiség, ahol a kismamákkal beszélgetni lehet, a betegszobákban pedig a segítő kapcsolat kialakításának alapjai sérülnek. Ennek ellenére ez a munka is eredményesnek mondható, köszönhető annak is, hogy az ápoló személyzet körében nőtt az elfogadottság mértéke. Az elmúlt évben is folyamatosan lehetőséget biztosítottak az intézményben a kapcsolattartási ügyeletnek, melynek eredményeképpen több esetben szabályozta a gyámhivatal az intézményhez a problémás kapcsolattartásokat, melyek rendben lezajlottak. Prevenciós programok keretében megszervezésre kerültek a különböző táborok: - szociális tábor - történelmi tábor - báb tábor A kézműves foglalkozásokkal tarkított szünidei programokban a gyermekjóléti szolgálat munkatársai segítséget nyújtottak a családsegítő kollégáknak, valamint továbbfejlesztették a Pepita Macska éjszakai klub szolgáltatásait is.
8
Meg kell jegyezni, hogy a gyermekjóléti szolgálat megyei módszertani intézményi feladatokat is ellát, a 2005. év elején elkezdődött közigazgatási hivatali ellenőrzéseken módszertani tanácsadóként voltak jelen, valamint egyéni felkérésre kitelepüléseknek szakmai szempontú segítséget is nyújtottak. A megye minden települését érintő projekt volt a „Gyermekeink védelmében” című adminisztrációs rendszer átdolgozott verziójának kipróbálása, melyet az országban összesen két megye vállalt. A teszt lényege, hogy a jelenlegi adatlap rendszer mellett párhuzamosan egy másik adatlap rendszert is futtattak dupla munkát végezve annak érdekében, hogy láthatóvá váljanak az új rendszer hibái, hiányosságai.
Családok Átmeneti Otthona A Szentesi Családsegítő Központ Családok Átmeneti Otthona 2000. december 1-én kezdte meg működését, 2005. április 1. óta kistérségi szinten látja el a feladatot. Az intézmény 33 férőhelyén egyidejűleg 8 család átmeneti elhelyezését és gondozását tudja megoldani. Az egész évben folyamatos nyitva tartás mellett a sokrétű szakmai munkát 6 fő végzi. Az 6 illetve 12 hónapos elhelyezés alatt az intézmény a családoknak főzési-étkezési, mosási, tisztálkodási lehetőséget biztosít. Az intézmény pszichológiai, jogi, szociális, és mentálhigiénés segítséget nyújt, továbbá az egyénre szabott bánásmódot, az intézményen belüli közösségi élet szervezését biztosítja. Segítséget ad a családi és társadalmi kapcsolatok ápolásában és a hivatalos ügyek intézésében. A gyermekjóléti szolgálattal együttműködve családgondozást végez, melynek keretében krízisintervenciót, mentális gondozást, családi konfliktuskezelést, lakhatási lehetőségeket kutat fel és közvetít a lakóknak. Az intézmény jellegéből fakadóan indokolt esetben gyermekfelügyeletet biztosít, sajnos ennek a feladatnak az épület adottságaiból kifolyólag (nincs megfelelő terem) csak korlátozottan tud megfelelni. Szabadidős foglalkozásokat szervez és közvetít a lakóknak. Adományokat gyűjt és oszt a rászorulók részére. A szülők számára énkép korrekciós csoportfoglalkozásokat tartanak, a gyerekek részére szabadidős programokat szerveznek intézményen belül. Játszószobát üzemeltetnek, és igény esetén a városi programokra is elviszik a gyermekeket. A gyermekek kézműves foglalkozásokon is részt vehetnek, szőnyegszövést tanulhatnak. 2005-ben 16 család 61 fő részesült átmeneti gondozásban. Az intézmény szobái egész évben teljes kihasználtsággal működtek, több hónapon keresztül a gyermekek számára kialakított játszószobában is családok laktak. A nyári hónapok alatt a Gyermekek Átmeneti Otthonának kialakítása idején további két család elhelyezését biztosította az intézmény. Éves szinten az átlagos gondozotti létszám 29 fő volt, ami a férőhelyek tekintetében 90%-os kihasználtságot jelent. 15 fő gondozott közvetlenül, míg 46 gondozott a gyermekjóléti szolgálat közvetítésével került az intézménybe. 8 család (32 fő) kapott elhelyezést a Családok Átmeneti Otthonában, és az év folyamán ugyancsak 8 családnak szűnt meg az átmeneti gondozása. A gyermekek 49% iskoláskorú, 16% 4-6 éves, 35% 0-3 éves korosztályba tartozik. . Bekerülés okai: 1. Rossz, a gyermeket veszélyeztető lakáskörülmény 35 fő 2. Családon belüli erőszak 5 fő
9 3. Szociális krízis, családi hajléktalanság Összesen: Kigondozás: 1. Önkormányzati bérlakás 2. Albérlet 3. Saját tulajdonú ház, tanya Összesen:
15 fő 61 fő 1 család (8 fő) 5 család (13 fő 2 család (8 fő) 8 család 29 fő
A Hajléktalan Segítő Központtal együttműködésben, illetve segítségükkel 5 gondozott és utógondozott családot tudtak 12 hónapon keresztül lakhatási támogatásban részesíteni. Jelenleg egy család önkormányzati bérlakás átvételére vár, 2 család sürgősségi listán szerepel. Korábban albérletbe kigondozott családjaik közül 3 család az elmúlt évben kapott szociális bérlakást. Három család vár elhelyezésre a Családok Átmeneti Otthonában. A korábbi évekkel összehasonlítva a benntartózkodás ideje megnőtt, a lakók többsége közel egy esztendőt tölt az intézményben. Jelentősen növekedett a roma származásúak aránya, ami közel 80%-os, az ő kigondozásuk jelenti a legnagyobb problémát. Az intézményben folyó szakmai munka célja, hogy a különböző, szociális, családi, okok miatt otthontalanná vált családok számára a gyermeknevelést, gondozást lehetővé tevő biztonságos otthon megteremtése. Az otthonba bekerülő családok jelentős része krízishelyzetben van, ezért a gondozási folyamat kríziskezeléssel kezdődik (1- 1,5 hónap), majd annak felszámolását követően a család erőforrásainak felmérése után közösen tervezik meg a kiköltözés lehetséges útját. Általános lépések ebben a folyamatban a következők: 1. szülőknek munkahely keresése (nehézséget okoz a cigány származás, alacsony iskolai végzettség, szakképzettség hiánya, kulturális hátrányok), a család megélhetését biztosító jövedelem előteremtése 2. s jogosultság esetén szociális és gyermekjóléti pénzbeli ellátások igénylése 3. segítő családi és egyéb szociális kapcsolatok feltárása 4. gyermekek napközbeni ellátásának megszervezése 5. kikerülést szolgáló terv készítése, gondozás. A családok kigondozását elősegítendő térítési díj rendszer bevezetését követően, a lakók fizetési morálja javult, a visszaigénylési lehetőség segíti kiköltözésüket. A visszaigényelhető összeg a korábbi évekkel ellentétben nem fedezi az albérleti kiadásokat (az albérleti árak megugrása és a több hónapos kaució miatt). A problémák tartós rendezése esetén nagy nehézséget okoz, hogy a lakók fele sürgősségi listán szerepel, tehát szociálisan rászorult a bérlakásra, mégis a lakáshiány miatt benntartózkodásuk alatt nem jutnak bérlakáshoz, pedig a szociális bérlakásba költözött lakók esetében az élethelyzetükben beállt változás nem csak lakhatásuk, hanem a család és a gyerekek életének más területén is pozitív változásokat indított el. Megállapítható, hogy pozitív változásokat azokban a családokban tudtak elérni, ahol mindkét szülőnek tartós munkahelye van, ahol vannak segítő családtagok, illetve segítő kapcsolatok is
10 mozgósíthatók a problémák rendezéséhez. Ezekben az esetekben, bérlakásról, tartós albérletről, de önálló házvásárlásról, illetve építkezésről is be tud számolni az intézmény. Jól meghatározhatóak azok a csoportok is, akik számára a jelen feltételek mellett a CSÁO nem tudja tartósan rendezni élethelyzetét, csak a pillanatnyi krízis megszüntetését éri el. Ilyenek a gyermekeiket egyedül nevelő édesanyák, illetve egyre nagyobb számban a fiatal cigány családok. Sajnos ők önerőből tartós munkavállalás mellett sem tudnak megnyugtató módon kiköltözni az intézményből (iskolázatlanságukból következően alacsony munkabér, instabil állás, alacsony munkabér), ezt mutatja az is, hogy közülük kerülnek ki azok a családok, akik néhány hónap múlva újra elhelyezésüket kérik az intézményben. Ennek oka, hogy a családtagok szülők, barátok, azok a természetes kapcsolatok, akik segíteni tudnának, sincsenek jobb helyzetben, mint a gondozottak. Gyermekek Átmeneti Otthona A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény 94. § (3) bekezdése szerint, azon települési önkormányzatok számára, amelyek területén húszezernél több állandó lakos él, gyermekek átmeneti otthona kialakítását teszi kötelezővé. E törvényi kötelezettség szem előtt tartásával 2005. április elsejével kezdte meg a Gyermekek Átmeneti Otthona ideiglenes működési engedéllyel a feladatának ellátását az Általános Iskolai Kollégium megüresedett Munkácsy u. épületében. Az ideiglenes működési engedély 17 fő ellátását tette lehetővé. Az intézmény 2005. decemberében 23 fő elhelyezésére kapott határozatlan időre működési engedélyt. Az otthonban a férőhely keretein belül 6 anya is elhelyezhető. Az intézmény ellátási területe a Szentesi kistérség ( Árpádhalom, Derekegyház, Eperjes, Fábiánsebestyén, Nagymágocs, Nagytőke, Szegvár, Szentes ). Az átmeneti gondozás feladata, hogy az alapellátás keretein belül a családban nevelkedő gyermeket ideiglenes jelleggel az életkorához, egészségi állapotához és egyéb szükségleteihez igazodó ellátásban, gondozásban részesítse. Az átmeneti gondozásban részesített gyermek gondozásának és nevelésének a célja, hogy ideiglenes jelleggel helyettesítse vagy segítse a gyermek gondozásában, nevelésében akadályozott szülő gondoskodását. A 14 éven aluli gyermekek esetében együttes elhelyezést és ellátást biztosítson az otthontalanná vált szülő és gyermeke számára. Megelőzze a gyermek családjából történő kiemelését, növelje a család megtartó erejét. A gyermekek átmeneti gondozásának meghatározó elemei és jellemző fogalmai a következők: • • • • • •
prevenció és krízisintervenció, átmeneti jelleg, önkéntesség-motiváltság, a probléma helyben történő megoldása, teljes körű ellátás, a gyermek neveléséhez megfelelő feltételek biztosítása.
Az elmúlt évben a gyermekjóléti szolgálat javaslatára 6 család (anya és gyermekei) került felvételre. A hat családon kívül még 2 anya kérte közvetlenül, családon belüli bántalmazás miatt a segítséget. Az összes ellátotti létszám 30 fő volt.
11 Az elmúlt évben felvételre került családok mindegyike a felvétel időpontjában vagy korábban már kapcsolatban volt a Gyermekjóléti Szolgálattal. A 2005-ös évben 10 felvételi kérelmet bíráltak el. Két kérelem került elutasításra, mert úgy ítélték meg, hogy jelentkezésükkel az akkori lakhatási körülményeikhez képest csak komfortosabb körülmények közé szerettek volna kerülni. A veszélyeztetettség okai szerint a megoszlás a következő volt: • • • •
nem megfelelő lakhatási körülmények miatt 6, családon belüli erőszak miatt 2, életviteli probléma miatt 1 anya gyermekeivel együtt 2 gyermeket ideiglenes jelleggel láttak el az intézményben, akik elhagyták az anya otthonát.
Az átmeneti gondozás egyik legfontosabb eleme a teljes körű ellátás biztosítása, melynek értelmében a teljes körű ellátás legfontosabb elemei: • • • • • • • • • • • •
a napi ötszöri étkezés ruházattal való ellátás, annak tisztítása és cseréje a tisztálkodáshoz szükséges textíliák tisztálkodószerek ágynemű csecsemők és kisgyermekek ellátásához szükséges anyagok, eszközök iskolai oktatáshoz szükséges felszerelés sporthoz, játékhoz, művelődéshez szükséges feltételek megteremtése megfelelő bútorzat biztosítása 3 évesnél idősebb gyermekeknek zsebpénz biztosítása a felzárkózás és tehetséggondozás megszervezése megelőző és gyógyító egészségügyi ellátás biztosítása.
Az intézménybe kerülés okán kialakult veszélyeztetettség megszüntetése érdekében együttműködnek a Gyermekjóléti Szolgálattal, akinek családgondozója gondozási nevelési tervet készít a szülő bevonásával. A terv célja a család (kiemelten a gyermek) gondozásával, nevelésével, a család együtt maradásával, életviteli és lakhatási problémáinak megoldásával kapcsolatos feladatok részletes megtervezése, az abban résztvevő szakemberek, intézmények közötti munkamegosztás kidolgozása. Az intézmény célkitűzése a gyermekek átmeneti gondozását magas szinten végezni, a rászorultaknak gyors segítséget nyújtani. Jegyzői hatáskörben tett gyámhatósági intézkedések 2005. évben 822 alap- és alszámmal iktatott gyámhatósági ügyirat keletkezett. 2005. december 31-én 165 családban 363 veszélyeztetett kiskorút tartott nyilván a gyámhatóság. Ebből: • • • •
környezeti ok miatt 159 fő magatartási ok miatt 59 fő anyagi ok miatt 118 fő egészségi ok miatt 27 fő
12 A fentiek közül: • alkoholizmus miatt is veszélyeztetett 21 fő • lakáskörülmények miatt is veszélyeztetett 49 fő 2005. decemberében 70 fő védelembe vett kiskorút tartott nyilván a gyámhatóság, ebből 2005. évben 27 gyermek védelembe vételére került sor. A védelembe vétel legfőbb okai: • környezeti okból 11 fő • szülőnek felróható magatartásból 42 fő • gyermeknek felróható magatartásból 17 fő A 70 védelembe vett gyermek 35 családot érint. A védelembe vételre 59 esetben a gyermekjóléti szolgálat jelzése alapján került sor, 11 esetben más szerv jelzése alapján. A felülvizsgálatok során 2005. évben 24 kiskorú védelembe vétele szűnt meg, mivel a védelembe vétel okai megszűntek, a családok helyzete rendeződött. A védelembe vétel keretében elrendelt intézkedések: - a szülő kötelezése, hogy vegye igénybe a gyermek napközbeni ellátását - a szülő kötelezése, hogy keresse fel a családvédelemmel foglalkozó szervezetet - a gyermek és hozzátartozója orvosi vizsgálatának kezdeményezése - a gyermek egészségét veszélyeztető körülmények megszüntetéséről való intézkedés - a gyermek számára – kifogásolt magatartásának megszüntetése érdekében – magatartási szabályok megállapítása - a szülő figyelmeztetése helytelen magatartásának megváltoztatására. Ideiglenes elhelyezésre az év során 1 esetben került sor kiskorú bántalmazása miatt. Az ideiglenes elhelyezés felülvizsgálata során a városi gyámhivatal a gyermeket harmadik személynél helyezte el. A rendőrség tájékoztatása szerint 2005. évben ismertté vált bűncselekmények száma 1547 volt, ami az előző évhez képest 12,9%-os növekedést mutat.
Ismerté vált elkövetők száma és megoszlása korcsoportok szerint 2004 és 2005 évben
500
442
400
322
300 200
Nagykorú Fiatalkorú
102
100 0
2004
37
Gyermekkorú
77 13 2005
13 Szabálysértések területén is növekedés figyelhető meg, 64 fiatalkorú ellen folyt eljárás, de itt is csökkent a fiatalkorú elkövetők aránya. Nagyon fontos, hogy a tavalyi évhez képest majdnem felére csökkent a házasság, család, ifjúság és nemi erkölcs elleni bűncselekmények száma. Az áldozati oldalt tekintve 30 esetben gyermek sérelmére, 19 esetben felnőtt nő sérelmére és 3 esetben felnőtt férfi sérelmére követtek el bűncselekményt a gyanúsítottak. Családon belüli erőszak során legnagyobb problémát a cselekmények bizonyítása, a relatív mentességi jog alkalmazása jelenti, valamint nehéz elfogulatlan tanúvallomást beszerezni. A családon belüli erőszak főként azoknál a családoknál figyelhető meg, ahol a családon belüli viszály, veszekedés már hosszabb időre nyúlik vissza, hátterében általában alkoholos állapot, párkapcsolati problémák és személyiségbeli jellegzetességek állnak. Kábítószerrel való visszaélés miatt 2005-ben 15 eljárás indult 33 fő ellen, melyből 31 felnőtt és 2 fiatalkorú volt. Javulás mutatható ki az elkövetés helyét illetően is, áttevődtek a közterületekre, lakóhelyekre, szemben a korábbi évben tapasztaltakkal, amikor az oktatási és köznevelési intézmények környékén követték el. Bűnmegelőzés terén a KEF munkájába bekapcsolódva szinte minden városi intézménnyel kapcsolatba kerültek, szorosabb együttműködés a Polgármesteri Hivatallal és a Családsegítő Központtal alakult ki, valamint azokkal az iskolákkal, ahol tematikus drogprevenciós programot valósítanak meg. A szórakozó helyek ellenőrzése folyamatosan megtörténik, de a tapasztalatok azt mutatják, hogy ennek fokozására szükség van. A DADA program keretében folyamatos és hatékony a bűnmegelőzési tájékoztatás az iskolákban, a résztvevő rendőr kollégák nagy kitartással és lelkesedéssel végzik ezt a munkát. Az ügyészség tájékoztatása szerint 2005. évben gyermekkorú, illetve fiatalkorú sértett sérelmére 40 esetben rendeltek el nyomozást, az esetek túlnyomó részében tartás elmulasztása vétsége miatt indult eljárás, a jogosult, illetve a gyámhivatal feljelentése alapján. A Kábítószerügyi Egyeztető Fórum 2005. évi tevékenysége A KEF segítséget nyújtott a Bűnmegelőzési és Operatív Bizottság által végzett bűnmegelőzési felmérésben. A felmérés a kistérség lakosságának szubjektív biztonságérzetére, a bűnüldöző szervek munkájának értékelésére és a lakókörnyezet biztonságára volt kíváncsi. Jelenleg a kutatási adatok feldolgozása van folyamatban. A kérdőív a kábítószer okozta veszélyekre is rákérdezett a kistérségi lakosság körében. Az elkészült munkára alapozva a kistérségi bűnmegelőzési stratégia elkészítésében is részt vállalnak. 2005. május-júniusban az érintett szervezetek képviselőivel közösen, illetve velük egyeztetve elkészült a Nemzeti Drogstratégiához illeszkedő, a helyi szükségletekre támaszkodó városi stratégia. A stratégiát véleményezték az érintett intézmények, szervezetek. A véleményeket, javaslatokat beépítettük a stratégiába. Az NDI előzetes értékelése alapján 10-ből kilenc pontot kapott, így megvalósításához plusz pályázati források is igénybe vehetők. 2005. júniusában az első bűnmegelőzési családi nap került megrendezésre. A Pepita Macska Alkohol- és Drogmentes szórakozóhely több programnak adott helyt. A rendezvényen többek között a KEF-ben képviselettel rendelkező szervezetek mutatkoztak be. A Vöröskereszt az egészséges életmóddal, a rendőrség a DADA programmal kapcsolatos
14 előadást tartott. A rendőrség a kábítószer használat veszélyeiről és annak büntetőjogi következményeiről is szólt, és közlekedésbiztonsági bemutatóval is szerepelt. A Családsegítő Központ a személyes szolgáltatások lehetőségeit mutatta be, illetve a megálló csoport tartott zenés prevenciós és beszélgetős előadást a fiataloknak. A Pollák Antal Műszaki Szakközépiskola iskolai drog-prevenciós drámacsoportja színdarabbal lépett fel. A 2005. júniusban megnyílt a drogambulancia, így hosszútávon megoldottnak látszik a városban a szenvedélybetegek kezelése és ellátása. Jelenleg csak az önként jelentkező betegeket, illetve hozzátartozókat tudnak fogadni. A KEF a nyitást követően azonnal felvette az intézménnyel a kapcsolatot. Az együttműködés szorossá és napivá vált az eltelt idő alatt. Az elterelés intézményére kiírt pályázatot a KEF támogatta, és a helyi stratégiában is kiemelt helyet kapott a drogambulancia szolgáltatásainak fejlesztése, bővítése és népszerűsítése. A Pepita Macska Klub 2005. április 15-től új helyen nyitotta meg kapuit a megcélzott 15-25 éves szentesi korosztály előtt, Szentesen a Csongrádi út 2. szám alatt. A drog- és alkoholmentes szórakozóhely 2005 április 15. és 2005. június 30. között és azóta is minden héten kedden délután ½ 5-től ½ 8-ig, pénteken és szombaton 20 órától 01-ig tart nyitva. Az átalakítás óta a fiatalok folyamatosan igénybe veszik szolgáltatásaikat, szórakozásukat a klub biztosítja. A rendezvényeken és a Pepita Macska Klubban, a program megvalósítása során összességében 450-500 fő jelent meg, és a klub nyitvatartási napjain a látogatottság lassú, de folyamatos növekedést mutat. A klub, mint nyitott ház, minden fiatalokat, illetve szenvedélybetegeket segítő kezdeményezés előtt nyitva áll. 2005. szeptember hónapban a KEF-ben képviselettel rendelkező szervezetek kapcsolattartói számára három napos csapatépítő tréninget szerveztek. Jelen voltak a Drogambulancia, Családsegítő Szolgálat, Gyermekjóléti Szolgálat, Családok Átmeneti Otthona, Polgármesteri Hivatal Közterület-felügyelete, Vöröskereszt, az oktatási intézményeket a Pollák Antal Műszaki Szakközépiskola képviselte. A résztvevők visszajelzések alapján hasznosnak ítélték a programot, és a későbbiekben ez javította az együttműködést a felek között. Pályázati forrásból 120 órás akkreditált képzést indítottak a fiatalokkal, veszélyeztetett csoportokkal és családokkal foglalkozó intézmények, szervezetek munkatársai részére (pedagógusok, addiktológusok, szociális munkások számára). A városi egészségnapok rendezvénysorozatához csatlakozva az érintett szervezetekkel együttműködve vendégül látták az Emberbarát Alapítványt, akik zenés terápiás csoportjukkal léptek fel mintegy 500 szentesi diák előtt és beszélgettek velük. Az alkalmat kihasználva a helyi intézményeket, szolgáltatásokat népszerűsítő szórólapokat osztottak szét a fiataloknak. A Vöröskereszt Szentesi Szervezetével közösen rajzversenyt hirdettek az iskolások számára „Szenvedélyek” címmel, melyből kiállítás készül a Pepita Macskában. Felügyeleti szervek tapasztalatai A Csongrád Megyei Közigazgatási Hivatal Szociális és Gyámhivatala, mint a működési engedélyeket kiadó felügyeleti szerv az ellenőrzések során megállapította, hogy a gyermekvédelmi intézmények működése a jogszabályoknak megfelelő, szakmai tevékenységük kimagasló. A szakemberek naprakész információval rendelkeznek, feladatukat szakmai hozzáértéssel, lelkiismeretesen és hatékonyan végzik. A Gyermekjóléti Szolgálat
15 munkatársai jó kapcsolatot alakítottak ki a szociális, egészségügyi, oktatási és kulturális intézményekkel, civil szervezetekkel, rendőrséggel, valamint a bírósággal. Gyermekvédelmi jelzőrendszeri tanácskozás A gyermekek védelméről szóló törvény kimondja, hogy a Gyermekjóléti Szolgálatnak minden év március 31-ig meg kell tartania a gyermekvédelmi jelzőrendszerben részt vevők tanácskozását. A tanácskozásra 2006. március 20-án került sor, ahol a gyermekvédelemmel foglalkozó és érintett területen dolgozó szakemberek voltak jelen, így az óvodai, iskolai, gyermek- és ifjúságvédelmi felelősök, a gyermekjóléti szolgálat munkatársai, a házi gyermekorvosok képviselője, védőnők, a rendőrség, a gyámhatóság, valamint a gyámhivatal munkatársai, a szociálpolitikai osztály munkatársai, valamint a Csongrád Megyei Szociális és Gyámhivatal képviselői, a gyermekjogi képviselő, valamint a fiatalkorúak ügyésze. Fiatalkorúak ügyésze tájékoztatást adott arról, hogy a fiatalkorúak által elkövetett bűncselekmények szempontjából az egyik legkonszolidáltabb megye Csongrád megye. Munkájukkal kapcsolatosan elmondta, hogy az ügyek feldolgozása során az egyik elsődleges szempont a fiatalkori-életkori sajátosságok figyelembe vételével a büntetőeljárás gyors befejezése. Az eljárások során az iskolai jellemzésekkel kapcsolatosan kifejtette, hogy pozitív változás van ez irányban, hiszen sokkal részletesebbek, sokkal használhatóbbak az iskolai jellemzések. Az utóbbi időben azt érzékelik, hogy mind a családgondozók, mind a gyámhivatalok, vagy adott esetben a jegyzők is egyre bátrabban merik megtenni a feljelentéseket, sokkal összefogottabb a rendszer, egyre szakszerűbbek és mélyrehatóbbak, ami nagyban megkönnyíti munkájukat és nagy segítséget jelent. Óvodai gyermek- és ifjúságvédelmi felelősök által összegzett további feladatok
szülői tréningek. Pszichológus, orvos, gyámügyi előadó, más szakemberek felkérése előadás tartására szülőknek pl: gyermeknevelésről, együttélésről stb. munkahelyteremtés, anyagi biztonság a gyermekneveléshez segítségadás több szakember, pszichológus alkalmazására lenne szükség, akik a hozzájuk irányított magatartászavaros, lelki sérült gyermekekkel foglalkoznának. az óvodai gyermekvédelmi felelős érdembeli gyermekvédelmi munkát nem képes csoportvezetői feladatok ellátása mellett végezni, csupán jelzőrendszeri feladatokat ellátni esetmegbeszélések tapasztalatainak beépítése a gyakorlati munkába a gyermekekkel kapcsolatos döntésekről közvetlen tájékoztatást szeretnénk kapni a hivataltól, így lehetne nyomon követni az óvodának is az adott gyermek sorsának változását. rendszeres kapcsolattartás a szülőkkel, a gyermek rendszeres óvodába járásának ellenőrzése. Családlátogatások beszélgetések alkalmával meggyőződni az indokolatlan hiányzások okáról, ezek megszüntetése, a szülők fokozottabb ösztönzése az óvodai szülői értekezleteken, rendezvényeken való részvételre. A gyermekek felzárkóztatásához fejlesztőpedagógus, logopédus biztosítása, felzárkóztatásuk figyelemmel kísérése.
16
Iskolai gyermek- és ifjúságvédelmi felelősök által összegzett további feladatok a gyermekek helyzetének javítása érdekében:
az értékrendszerek helyes kialakítására való nevelés a szülők szemléletén kellene változtatni, előadásokkal, tájékoztatókkal, stb. a tanulók általános szociális helyzetének javítása szükséges, a lehető legtöbb forrásból, az iskola is teremthetne ilyen forrásokat kulturális, szabadidős programok, osztálykirándulások rászorultság alapján történő anyagi támogatása korrepetálási lehetőségek biztosítása (középiskolák jelezték) szabadidős foglalkozások, játékos feladatok biztosítása a Családsegítő Központból történő visszajelzések biztosítása használható tudást adó hatékony szemléletformáló továbbképzések pedagógusoknak, hogy sikeresen fel tudjanak készülni a „problémás” gyermek oktatására, nevelésére szupervíziós lehetőségek
A házi gyermekorvosok javaslatai a gyermekek helyzetének javítása érdekében:
iskolai, óvodai rendelők berendezése sokkal több időt kellene fordítani a gyermekekre iskolai szociális munka szükségessége esetmegbeszélő csoportok iskola-orvos kapcsolat javítása gyógytornászok foglalkoztatása szociális juttatások bővítése
A rendőrség javaslatai a gyermekek helyzetének javítása érdekében:
pedagógusok képzése drogprevenciós és egyéb bűnmegelőzési területen szülők tájékoztatása és fejlesztése a bűnmegelőzés területén a jelzést tevő kilétének védelme szabadidő tartalommal történő megtöltése a meglévő jó lehetőségek további erősítése pl.: Pepita Macska
A fentiek képet adnak az önkormányzat és intézményei, valamint a társszervek gyermekvédelmi munkájáról. A továbbiakban az a legfontosabb célkitűzés, hogy a jelzőrendszeri tagok javaslataiból minél több megvalósításra kerüljön, és minden területen valóban érvényesüljenek a gyermekek mindenek feletti jogai. Kérem a Tisztelt Képviselő-testületet a tájékoztató megvitatására és a következő határozati javaslat elfogadására:
17 ……/2006. (V.12.)Kt. Tárgy: Tájékoztató a gyermekvédelmi törvényből adódó önkormányzati feladatokról HATÁROZAT
JAVASLAT
Szentes Város Önkormányzata Képviselő-testülete a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. tv. 96. § (6) bekezdése értelmében megtárgyalta a gyermekvédelmi törvényből adódó önkormányzati feladatokról szóló tájékoztatót és a feladatok 2005. évi ellátását megfelelőnek értékeli. A határozatról értesítést kapnak: 1. Szentes Város Polgármestere 2. Csongrád Megyei Közigazgatási Hivatal Szociális és Gyámhivatala 3. Polgármesteri Hivatal Jegyzői Iroda és általa az érintett osztály- és irodavezetők Szentes, 2006. április 18.
A jegyző megbízásából:
Lencséné Szalontai Mária osztályvezető
