Ügyiratszám: 1615-19/2016. Ügyintéző:
Tárgy: 4D Energetika Kft., Marcali 326/9 hrsz.-ú
Juronicsné Füredi Krisztina
ingatlanon tervezett degradációs kiserőmű
dr. Ötvös Tünde
környezetvédelmi engedélye
Telefonszám: 72/567-143
Mell.:
L melléklet
HATÁROZAT A 4D
ENERGETIKA Kft. (1062
Budapest,
Andrássy út
56. fszt.
6.,
a továbbiakban:
Környezethasználó) részére – a Marcali 326/9 hrsz.-ú ingatlanon tervezett degradációs kiserőmű létesítésére, üzemeltetésére vonatkozóan – környezetvédelmi engedélyt adok ki az alábbi előírások megtartásának kötelezettsége mellett. I. A tervezett környezethasználat jellemzői 1. A Környezethasználó adatai: 1.1. Teljes neve:
4D ENERGETIKA Kft.
1.2.
Címe:
1062 Budapest, Andrássy út 56. fszt. 6.
1.3.
Statisztikai azonosító jele:
23399301-3511-113-01
1.4.
Környezetvédelmi Ügyfél Jel: 103 413 862
2. A telephely adatai: 2.1.
Megnevezése:
Marcali 326/9 hrsz.-ú ingatlanon tervezett degradációs kiserőmű
2.2.
Helye:
Marcali 326/9 hrsz.
2.3.
EOV koordináták (súlyponti):
2.4.
Környezetvédelmi Területi Jel:
X: 139 963
Y: 525 559
102 603 885
3. A tervezett tevékenységre vonatkozó főbb adatok: 3.1. A tervezett tevékenység célja: A tervezett tevékenység célja degradációs eljárásokkal műanyag hulladékból gáz és olaj előállítása, melyeket elégetve villamos és hőenergiát állítanak elő.
Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főosztály Környezetvédelmi Hatósági és Komplex Engedélyezési Osztály 7621 Pécs, Papnövelde u. 13-15. 7602 Pécs, Pf.: 412. +36-72 567-100 +36-72 567-103
[email protected] Honlap: www.bamkh.hu
3.2. Engedélyezett kapacitás: Hasznosítani kívánt hulladékok Azonosító kód 02
02 01 02 01 04
Megnevezés
Mennyiség (t/év)
Mennyiség összesen (t/év)
MEZŐGAZDASÁGI, KERTÉSZETI, AKVAKULTÚRÁS TERMELÉSBŐL, ERDŐGAZDÁLKODÁSBÓL, VADÁSZATBÓL, HALÁSZATBÓL, ÉLELMISZERELŐÁLLÍTÁSBÓL ÉS -FELDOLGOZÁSBÓL SZÁRMAZÓ HULLADÉK mezőgazdaság, kertészet, akvakultúrás termelés, erdőgazdálkodás, vadászat és halászat hulladéka műanyaghulladék (kivéve a csomagolás) 12.000
07 07 02
07 02 13 15
05 01 15 01 02 17
17 02 17 02 03 19
19 12
19 12 04 20
20 01 20 01 39
SZERVES KÉMIAI FOLYAMATBÓL SZÁRMAZÓ HULLADÉK műanyagok, műgumi és műszálak gyártásából, kiszereléséből, forgalmazásából és felhasználásából származó hulladék hulladék műanyag CSOMAGOLÁSI HULLADÉK; KÖZELEBBRŐL MEG NEM HATÁROZOTT FELITATÓ ANYAGOK (ABSZORBENSEK), TÖRLŐKENDŐK, SZŰRŐANYAGOK ÉS VÉDŐRUHÁZAT csomagolási hulladék (beleértve a válogatottan gyűjtött települési csomagolási hulladékot) műanyag csomagolási hulladék ÉPÍTÉSI-BONTÁSI HULLADÉK (BELEÉRTVE A SZENNYEZETT TERÜLETEKRŐL KITERMELT FÖLDET IS) fa, üveg és műanyag műanyag HULLADÉKKEZELŐ LÉTESÍTMÉNYEKBŐL, A SZENNYVIZET KÉPZŐDÉSÉNEK TELEPHELYÉN KÍVÜL KEZELŐ SZENNYVÍZTISZTÍTÓKBÓL, VALAMINT AZ IVÓVÍZ ÉS IPARI VÍZ SZOLGÁLTATÁSBÓL SZÁRMAZÓ HULLADÉK közelebbről meg nem határozott mechanikai kezelésből (pl. osztályozás, aprítás, tömörítés, pellet készítés) származó hulladék műanyag és gumi TELEPÜLÉSI HULLADÉK (HÁZTARTÁSI HULLADÉK ÉS A HÁZTARTÁSI HULLADÉKHOZ HASONLÓ KERESKEDELMI, IPARI ÉS INTÉZMÉNYI HULLADÉK), IDEÉRTVE AZ ELKÜLÖNÍTETTEN GYŰJTÖTT FRAKCIÓT IS elkülönítetten gyűjtött hulladék frakciók (kivéve a 15 01) műanyagok
12.000
12.000 12.000
12.000
12.000
12.000
A tervezett tevékenység volumene napi kapacitás Hulladék feldolgozás (t) 33 Keletkező olaj (t) 25 Keletkező gáz (t) 6,16 Keletkező villamosenergia (MWh) 107,1 Keletkező hőenergia (GJ) 438 A technológia folyamatos üzemre tervezett.
2
éves kapacitás 12000 9000 2250 39093,7 159840
3.3.
A tervezett létesítmények: -
Porta
-
Iroda és szociális épület
-
Alapanyag tároló és előkészítő tér (Az alapanyagtároló területe 1257 m . Itt tárolják a
2
beérkező hulladékot, illetve itt kerül elhelyezésre a műanyag daráló berendezés.) -
2
Reaktorépület (A reaktorépület bruttó területe 800 m . Itt kerül elhelyezésre a 6 db degradációs reaktor.)
-
Energetikai folyadéktároló (Az energetikai folyadéktároló építmény összesen 5 db, egyenként 3
100 m -es duplafalú acéltartályból és egy irányító helyiségből áll.) -
Gáztartály
-
Kiserőmű
-
Tűzivíz tároló (A tűzivíz tároló 150 m hasznos térfogatú, vízzáró HDPE fólia burkolattal
-
Parkoló
3
rendelkezik.)
3.4. A tervezett technológia ismertetése: Alapanyag beszállítás A létesítmény évi 12.000 tonna válogatott műanyag alapanyag feldolgozására alkalmas. Az alapanyag közúton 24 tonna terhelhetőségű kamionnal, préselt bálázott állapotban kerül beszállításra. A beérkező hulladékot hídmérleggel mérik, majd az alapanyag tároló téren lerakják. A közúti szállítás esetén a kamion forgalom 4-8 kamion/nap forgalommal kalkulálható. Darálás A műanyag degradáló reaktorokban történő felhasználásához a hulladékot 30-50 mm-es méretre szükséges darálni. A daráló kapacitása 4 tonna/óra. A darált alapanyagot puffer tárolóba 3
továbbítják, melynek kapacitása 150 m . Ez két napi mennyiség tárolását biztosítja. Hőbontás Degradációs reaktor 6 db termikus degradációs reaktor kerül telepítésre. A napi tárolóból agy automatikus működésű szállítórendszer szállít a reaktorok adagoló tartályába. Az előmelegítés után az alapanyagot a reaktorban tárolják, ahol feltöltés előtt a reaktorban lévő oxigéntartalmat lecsökkentik egy nitrogén vagy széndioxid adagolón keresztül. A reaktorokba egy zsiliprendszeren és vízzel hűtött o
adagolócsövön bekerülő darálék a reaktorban 450 - 490 C-ra felmelegszik, miközben lassan végighalad a reaktor forgódobjában. A reaktor fűtését a reaktoron kívül lévő, földgáz tüzelésű, reaktoronként 24 db 23 kW teljesítményű gázinfra égő biztosítja. A reakció szabályozásához és az előállított anyag minőségének biztosításához a reaktorba 50 kg/h mennyiségű túlhevített vízgőz kerül bevezetésre, melyet egy gyorsgőz fejlesztő biztosít. A reaktordobban az elszívás miatt nincs túlnyomás. A műanyagok folyamatos bomlásából keletkező olajgőzt a rendszer folyamatosan elszívja a dobból. Az elszívott forró olajgőzből egy többlépcsős kondenzációs rendszer segítségével leválasztják a folyékony-, a gáz- és a vízfázist, amelyek a lehűtést követően tisztítás után a megfelelő tárolótartályba kerülnek a további felhasználásig. A reaktorból a reakcióból maradék szén-, szilárd fázis folyamatosan eltávolításra kerül és – környezeti hőmérsékletre hűtést
3
követően
–
egy
szakaszos
üzemű,
konténeres
kialakítású
plazmarendszerben
kerül
ártalmatlanításra. Plazmatechnológia A termikus degradációs folyamatból kikerülő folyékony és gáz halmazállapotú anyagon kívül megközelítőleg 3.5% szilárd anyag, elsősorban szén marad. Ennek semlegesítésére és használható gázzá alakítás történik a plazmafáklyával. A frakciós lepárlás utáni maradékanyagok termikus plazmafáklyával történő kezelésére egy plazmafáklya és kiegészítő berendezései kapnak helyet. A plazmafáklya főbb kiszolgáló létesítményei a tápegység, a kisnyomású gőztermelő és vízhűtőkör, kompresszor, NaOH és Na vegyületek kezelő köre, adagoló berendezések, automatikus vezérlő és szabályozó berendezések, gyorshűtő, termékfogadó, -tároló egységek. A frakciós lepárlás maradékanyaga folyamatos, de pulzáló adagolással kerül a plazmafáklya reakcióterébe. A plazmafáklya funkció- és folyamat fenntartását a tápegység, az ívképző gázadagolás, a saját hűtőrendszere, és ezek összhangját is biztosító vezérlőegysége biztosítja. A folyamat vegyi, tervezett lefolyását a vízgőzadagoló, a fémjellegű adalékanyag adagoló, az érzékelő rendszertől visszacsatolt érzékelési és vezérlési adatok figyelembevételével, a programozott vegyi folyamatoknak megfelelően végzi. A reakciótér alsó részén, a különféle fémek, illetve ezek tervezett eutektumai, a fordított kúp alakú katód részének üzemszünet alatti lesüllyesztésével, és üres kúpra történő cseréjével kerülnek kihozatalra, ahol depressziós térben, fajsúly szerint rétegződve kerülnek hűtésre, és így lehetséges további felhasználásuk. A reakciótér gáznemű végterméke a gyorshűtőn keresztül gőz és víz szükség szerinti keverékével a rekombináció lehetőségét kézben tartva és biztosítva CO-H2 gázkeverék, mint városi gáz kicsatolható, pirolízis gáz és pirolízis olaj tüzelésű dízel motorban felhasználható. A teljes rendszer depresszió alatt működik, azaz bármely tömörtelenség esetén nem kerülhet szabadba anyag. A fel nem használt szintézisgáz, és a depressziós terek (salakhűtés, fémkúp 0
hűtés) esetleges szennyezett levegője az utánégető térbe kerül, itt 1200 C-on történő hőkezelés, majd CaO, NaOH adagolás, a hőhasznosító által termelt gőz által hőjét leadva, a savas jellegű mosókörbe kerül, majd a lúgos jellegű mosótornyon és a cseppleválasztón keresztül halad tovább. A kiégett, lehűtött, átmosott füstgáz a zeolitszűrő egységen halad át, mely az esetleges maradék szennyező anyagokat magába fogadja, és egyben meghibásodás esetén eltömődésével leállítja a folyamatokat és emberi beavatkozást kér az újraindításra. A folyamatok egyes részein tiszta víz, vagy különféle szennyezettségű víz, beleértve a takarítási vizeket is, teljes felhasználásra kerül a reakciótérbe történő visszatáplálással, a teljes folyamat nettó vízfelhasználó, így kibocsátandó szennyvíz nem képződik. A központi vezérlő egység a teljes rendszert felügyeli, a saját, helyi folyamatokat vezérlő egységek jeleit feldolgozza és a többi helyen szükséges vezérlési módosításokat kiadja, az összes szabadba engedett paramétert ellenőrzi és dokumentálja. Energiatermelés A hő- és villamos energia előállítását a telepítésre kerülő 3 db pirolízis gáz és pirolízis olaj tüzelésű dízel motor végzi. [A gépegység elektromos teljesítménye: 1650 kW, termikus teljesítménye: 614 kW (füstgáz hő hasznosítás nélkül)]. A kibocsátási határértékek tartására a technológiához füstgáztisztító rendszer kapcsolódik. A dízelmotorok állandó kezelő nélküli üzemben fognak működni. Az épületbe telepített dízelmotor-gépegységek zajvédelme az épület
4
külső határoló falszerkezeteinek és nyílásainak hangszigetelő kialakításával lesz megoldva. A szükséges égési- és hűtőlevegő ellátást szabadból szívó ventilátorok biztosítják. A kiserőműből kiadható fűtővíz a környező meglévő ipari üzemek, a létesülő mezőgazdasági létesítmények és a város intézményeinek fűtéséhez és az esetleges technológiához szükséges hőigények kielégítését biztosítja. A megtermelt villamos energia betáplálásra kerül a közcélú villamos energia hálózatba. Kapcsolódó műveletek Kondenzvízkezelés A folyamat során keletkező kondenzvizeket egy elektroflotáció és elektrolízis elvén működő vízkezelő rendszerbe vezetik, majd a tisztított vizeket a folyamat elejére visszavezetik. Műszer- és irányítástechnika Gázellátás A degradációs reaktorok felfűtéséhez és a gőz előállításához szükséges földgáz mennyisége 3
évente megközelítőleg 1.460.000 m . A létesítmény földgáz csatlakozással rendelkezik. Elektromos hálózatra csatlakozás A kiserőmű elektromos hálózatra való csatlakozása megoldott. Vízellátás A telephely vízellátása a városi közmű vezetéken keresztül megoldott. Csatornázás, csapadékvíz-elvezetés A telephely városi csatornahálózatra való csatlakozása megoldott. A tevékenység végzése során szennyezett csapadékvíz keletkezésével nem kell számolni, a tetőkről lefolyó csapadékvizeket a zöldfelületeken elszikkasztják. II. A tevékenységhez kapcsolódó előírások 1.
A
környezetvédelmi
hatáskörben
eljáró
Baranya
Megyei
Kormányhivatal
(a
továbbiakban: Kormányhivatal) előírásai 1.1.
Általános előírás 1.1.1.
A településrendezési eszközökkel (tervvel) való összhangot meg kell teremteni. Határidő: az építési engedélyezési eljárás megkezdéséig
1.2.
Hulladékok keletkezésével és kezelésével kapcsolatos előírások 1.2.1.
Az építés során kitermelt földet és ahhoz hasonló anyagot, valamint a beton hulladékot felhasználásig, illetve hulladékkezelőhöz történő elszállításig rendezett, a környezeti károkozást kizáró körülmények között kell tárolni.
5
1.2.2.
A kitermelt földnek csak a telephelyen belül az építéshez felhasznált részét nem kell hulladékként kezelni.
1.2.3.
Az építési tevékenység befejezése után hulladék nem maradhat a munkaterületen (telephelyen).
1.2.4.
A nem veszélyes települési hulladékot szabványos gyűjtőedényzetben kell gyűjteni, és megfelelő időközönként arra engedéllyel rendelkező gazdálkodó szervezetnek kell átadni.
1.2.5.
A
veszélyes
hulladékot
a
hulladék
anyagi
minősége
szerint
megfelelő
gyűjtőedényben kell tárolni. A tárolás során biztosítani kell, hogy illetéktelen személy ne férhessen a hulladékhoz. 1.2.6.
A hulladékokról a hulladékkal kapcsolatos nyilvántartási és adatszolgáltatási kötelezettségekről szóló 309/2014. (XII. 11.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Ny.r.) előírásai szerinti nyilvántartást kell vezetni és adatszolgáltatást kell teljesíteni.
1.2.7.
A hulladékhasznosítási technológia üzemeltetését csak az összes technológiai és kiszolgáló
létesítmény
megépítését
követően,
az
arra
vonatkozó
hulladékgazdálkodási engedély birtokában lehet megkezdeni. 1.2.8.
A munkahelyi, illetve üzemi gyűjtőhely, valamint a hulladéktároló hely kialakításánál figyelembe kell venni az egyes hulladékgazdálkodási létesítmények kialakításának és üzemeltetésének szabályairól szóló 246/2014. (IX. 29.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Lét.r.) előírásait.
1.2.9.
A hulladékgazdálkodási engedélyezési eljárás kérelméhez csatolni kell többek között a tároló helyek részletes működési és ellenőrzési szabályait tartalmazó üzemeltetési szabályzatát a Kormányhivatal jóváhagyása céljából.
1.2.10. Az
üzemeltetésre
vonatkozó
részletes
előírásokat
a
hulladékgazdálkodási
engedélyezési eljárás során határozza meg a Kormányhivatal. 1.3.
Levegőtisztaság-védelmi előírások 1.3.1.
Az építési munkákat úgy kell végezni, hogy a lakosságot érő diffúz porterhelés ne emelkedjen, a levegőterheltségi szint határértékeiről és a helyhez kötött légszennyező pontforrások kibocsátási határértékeiről szóló 4/2011. (I. 14.) VM rendelet (a továbbiakban: VMH rendelet) 1. számú mellékletében meghatározott levegőminőségi határértékek teljesüljenek.
1.3.2.
Az építési anyagok szállításánál, valamint az építési munkálatok végzésénél műszaki intézkedésekkel gondoskodni kell arról, hogy a közutakon, lakóterületeken és azok környezetében a lehető legkisebb legyen a levegőterhelés.
1.3.3.
A munkaterületek és az építés során a belső közlekedési utak rendszeres tisztításáról, portalanításáról, illetve locsolásáról gondoskodni kell.
1.3.4.
A kiporzásra, illetve kiszóródásra hajlamos anyagok közúti szállítását porzás- és kiszóródás-mentesen kell megoldani (pl. ponyvás takarással, nedvesítéssel).
6
1.3.5.
Rendkívüli időjárás (pl. erős szél) esetén a tereprendezési munkálatokat szüneteltetni kell.
1.3.6.
A telephelyen tervezett, áramtermelés (pirolízisolaj- és pirolízisgáz-tüzelés) technológiához
kapcsolódó
P1,
P2
és
P3
azonosítószámú
légszennyező
pontforrások (dízelaggregátor kémények), valamint a hőtermelés (földgáztüzelés) technológiához kapcsolódó P4, P5 azonosítószámú légszennyező pontforrások (reaktorfűtés kémények) és P6 azonosítószámú légszennyező pontforrások (gőzfejlesztő kazán kéménye) létesítését és 6 hónapos próbaüzemét az alábbi előírások betartása mellett engedélyezem. 1.3.7.
A P1, P2, P3, P4, P5 és P6 azonosítószámú légszennyező pontforrásokon a szabványos
emissziómérési
helyet
az
időszakosan
elvégzendő
emissziómérésekhez az MSZ 21853/1 szabvány szerint ki kell alakítani. 1.3.8.
Az égetőművet úgy kell kialakítani, hogy a füstgázok légszennyezőanyag tartalma P1, P2 és P3 azonosítószámú légszennyező pontforráson az üzemelés során ne lépje túl a hulladékégetés műszaki követelményeiről, működési feltételeiről és a hulladékégetés technológiai kibocsátási határértékeiről szóló 29/2014. (XI. 28.) FM rendelet (a továbbiakban: FM rendelet) 3. számú mellékletében megállapított kibocsátási határértékeket.
1.3.9.
A P1, P2 és P3 azonosítószámú légszennyező pontforrásoknál a légszennyező anyagok kibocsátását folyamatos méréssel kell meghatározni az 1.3.12. pontban rögzített légszennyező anyagokra és kibocsátási paraméterekre vonatkozóan. A mért emissziós adatokat a Kormányhivatal részére folyamatos adatátvitellel kell elérhetővé tenni.
1.3.10. A beépített műszer telepítése és üzemeltetése folyamán az MSZ 14181:2004 szabvány szerint kell eljárni. 1.3.11. A folyamatos emisszióméréshez használt mérési módszerekre, eszközökre és a beépítés pontos helyére vonatkozó kiviteli tervet, valamint a mért adatok átadásának a módszerét a levegőterheltségi szint és a helyhez kötött légszennyező források kibocsátásának vizsgálatával, ellenőrzésével, értékelésével kapcsolatos szabályokról szóló 6/2011. (I. 14.) VM rendelet (a továbbiakban: VMM rendelet) 5. § (2) bekezdése alapján a beépítést megelőzően jóváhagyásra be kell nyújtani a Kormányhivatalhoz. 1.3.12. A P1, P2 és P3 azonosítószámú légszennyező pontforrásokra az emisszió mérésére folyamatos kibocsátást mérő, valamint a füstgáz állapotot ellenőrző, mérő és adatrögzítő rendszert kell felszerelni az FM rendelet 15. § (1) bekezdésében foglaltak szerint az alábbi szennyezőanyagokra és füstgáz paraméterekre: •
összes szilárd anyag,
•
nitrogén-oxidok (NOx),
•
összes szerves szén (TOC),
•
szén-monoxid (CO),
•
oxigéntartalom (O2),
•
hőmérséklet,
7
•
térfogatáram,
•
nyomás,
•
vízgőztartalom.
1.3.13. Az alkalmazott mérési módszernek a 95 %-os megbízhatósági tartománya a napi kibocsátási határérték szintjén, nem lépheti túl a kibocsátási határérték következő százalékait: •
szén-monoxid (CO) 10 %,
•
nitrogén-oxidok (NOx) 20 %,
•
összes szilárd anyag 30 %,
•
TOC (összes szerves szén) 30 %.
1.3.14. A folyamatos kibocsátásméréshez olyan mérőrendszert kell alkalmazni, amely •
az ellenőrzésre kijelölt légszennyező anyagok kibocsátását meghatározó paramétereket folyamatosan érzékeli, méri és regisztrálja,
•
abban az esetben, ha valamely légszennyezőanyag kibocsátása a megállapított határértéket túllépi, azonnal riasztójelzést ad a Környezethasználónak.
1.3.15. A légszennyező anyagok kibocsátási koncentrációjának meghatározására szolgáló méréseket reprezentatív módon kell végrehajtani. 1.3.16. A hulladékégető művet olyan automatikus rendszerrel kell ellátni, amely megakadályozza a hulladéknak a reaktorokba történő beadagolását minden olyan esetben, amikor a folyamatos mérések azt mutatják, hogy a füstgáztisztító rendszer meghibásodása, illetve üzemzavara miatt valamelyik kibocsátási határértéket túllépik. 1.3.17. A mérőrendszert úgy kell kialakítani, hogy az gátolja meg az illetéktelen hozzáférést és az eredmények megváltoztatását. 1.3.18. A beépítésre tervezett, folyamatos mérésre alkalmas gázelemző és pormérő készülékeknek rendelkezniük kell típus-jóváhagyási igazolással. 1.3.19. A folyamatos mérőrendszer feleljen meg a VMM rendelet 6. §-ban, valamint a 14. § 1/a, 1/b és 14. § (4), (5) és (6) bekezdéseiben foglaltaknak. 1.3.20. A P1, P2, P3, P4, P5 és P6 azonosítószámú légszennyező pontforrások 6 hónapos próbaüzemének megkezdését legkésőbb azt megelőzően 10 nappal be kell jelenteni a Kormányhivatalnak. A próbaüzem csak a bejelentésben rögzített időponttól kezdhető meg. 1.3.21. A
próbaüzem
során
a
VMH
rendelet
1.
mellékletében
meghatározott
levegőminőségi határértékeket folyamatosan, minden üzemelési körülmény mellett be kell tartani. 1.3.22. A próbaüzem alatt a P1, P2, P3 azonosítószámú légszennyező pontforrásokon akkreditált
szervezet
bevonásával
elvégzett
szakaszos
szabványos
emisszióméréssel kell megállapítani a légszennyezőanyag kibocsátásokat az alábbiak szerint:
8
•
A P1, P2 és P3 azonosítószámú légszennyező pontforrásokra az FM rendelet 3. számú mellékletében megállapított légszennyező anyagokra a kibocsátási határértékek
teljesülését
akkreditált
szervezet
bevonásával,
szakaszos,
szabványos emisszióméréssel kell elvégezni. Az emissziómérésről készült szakvéleményt a próbaüzemi zárójelentéssel együtt meg kell küldeni a Kormányhivatalnak. •
A P1, P2 és P3 azonosítószámú légszennyező pontforrásoknál – a VMM rendelet 6. § (5) bekezdése alapján – a folyamatos mérőberendezések kalibráló méréseit arra akkreditált mérőszervezet bevonásával – a próbaüzem alatt – el kell végezni. Az erről készült vizsgálati jegyzőkönyvet a próbaüzemi zárójelentéssel együtt meg kell küldeni a Kormányhivatal részére.
1.3.23. A kibocsátási határértékeknek való megfelelés igazolására végzett mérések eredményeit az FM rendelet 18. § (1) bekezdés c) és d) pontja alapján a következő állapotjellemzőkre kell vonatkoztatni, illetve az oxigéntartalmat a hatályos jogszabályban meghatározottak szerint kell átszámítani •
a kibocsátott füstgázokra vonatkozóan száraz gázra,
•
273 K hőmérsékletre,
•
101,3 kPa nyomásra
•
és 3 %-os vonatkoztatási oxigéntartalomra.
1.3.24. A levegőtisztaság-védelmi működési engedélyezési eljárásig a próbaüzem alatt a P4, P5 és P6 azonosítószámú légszennyező pontforrásokra vonatkozóan a 140 kW th és az ennél nagyobb, de 50 MW th-nál kisebb névleges bemenő hőteljesítményű
tüzelőberendezések
légszennyező
anyagainak
technológiai
kibocsátási határértékeiről szóló 23/2001. (XI. 13.) KöM rendelet (továbbiakban: KöM rendelet) 3. számú mellékletében rögzített légszennyezőanyag kibocsátási technológiai határértékek teljesülését akkreditált mérőszervezettel végeztetett szabványos
emisszióméréssel
kell
igazolni,
a
mérésekről
készített
jegyzőkönyvet a próbaüzemi zárójelentéssel együtt a Kormányhivatalhoz be kell nyújtani. 1.3.25. A próbaüzemi zárójelentéshez mellékelni kell a környezetvédelmi engedély módosításához a P1, P2, P3, P4, P5 és P6 azonosítószámú légszennyező pontforrásokra vonatkozó levegővédelmi működési engedély iránti kérelmet a levegő védelméről szóló 306/2010. (XII. 23.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Lr.) 5. számú
mellékletében
foglalt
tartalmi
követelmények
szerint,
egyidejűleg
elektronikus úton be kell nyújtani a LAL alapbejelentést a létesített pontforrások levegővédelmi nyilvántartásban történő rögzítésére. A levegőtisztaság-védelmi működési engedélyt az Lr. 22. § (2) bekezdés a) pontja alapján a jelen környezetvédelmi engedély módosítása során adja ki a Kormányhivatal. 1.3.26. A hulladékégetési technológia, valamint a P1, P2, P3, P4, P5 és P6 azonosítószámú légszennyező pontforrások a levegőtisztaság-védelmi működési engedély jogerőre emelkedéséig üzemszerűen nem működtethetőek.
9
1.3.27. A P1, P2, P3, P4, P5 és P6 azonosítószámú légszennyező pontforrások működéséről a VMM rendelet 18. §-a szerinti követelményekkel üzemnaplót kell vezetni. 1.3.28. A
füstgáztisztító
berendezéseket
a
technológiai
előírásoknak
megfelelően,
gondosan és folyamatosan üzemeltetni kell, valamint gondoskodni kell a karbantartásukról. 1.3.29. A technológiai előírások megtartásával, az üzemzavarok megelőzésével, illetőleg elhárításával meg kell akadályozni a rendkívüli légszennyezést. 1.3.30. Amennyiben a rendkívüli légszennyezés bekövetkezik, megszüntetése érdekében haladéktalanul meg kell tenni a szükséges intézkedéseket, és értesíteni kell a Kormányhivatalt. 1.3.31. Az engedélyezett levegőterhelést okozó P1, P2, P3, P4, P5 és P6 azonosítószámú légszennyező pontforrásokban tervezett változás esetén az Lr. 22. § (1) és (2) bekezdések alapján a jelen környezetvédelmi engedélybe foglalt levegőtisztaságvédelmi létesítési engedély módosítását kell kérni a Kormányhivataltól. 1.4.
Zaj- és rezgésvédelmi előírások 1.4.1.
Az építési tevékenységből eredő zajkibocsátás nem haladhatja meg a környezeti zaj- és rezgésterhelési határértékek megállapításáról szóló 27/2008. (XII. 3.) KvVMEüM együttes rendelet (a továbbiakban: KvVM-EüM együttes rendelet) 2. számú mellékletében előírt zajterhelési határértékeket, melyek teljesülését folyamatosan, az építés teljes időtartama alatt biztosítani kell.
1.4.2.
Az
építési
tevékenységhez
kapcsolódó
szállítási
útvonalakat
úgy
kell
megválasztani, hogy hatásterületük a lehető legkisebb legyen. 1.4.3.
Az üzemelés során a KvVM-EüM együttes rendelet 1. számú mellékletében előírt zajterhelési határértékek teljesülését folyamatosan, minden üzemelési körülmény mellett biztosítani kell a teljes létesítményre vonatkozóan.
1.4.4.
Az üzemeléshez kapcsolódó szállítási útvonalakat úgy kell megválasztani, hogy hatásterületük a lehető legkisebb legyen.
1.4.5.
Amennyiben a Környezethasználó intézkedése folytán vagy egyéb okból a zajkibocsátási határérték megállapításának szükségességét kizáró jogszabályi feltételek a tevékenység folytatása során már nem állnak fenn, akkor a Környezethasználónak zajkibocsátási határérték megállapítása iránti kérelmet kell benyújtania a Kormányhivatalhoz.
1.5.
Táj- és természetvédelmi előírások 1.5.1.
Törekedni kell a megfelelő építészeti megoldások (építészeti alaktani elemek, látszó anyaghasználat, szín, textúra) alkalmazásával a telephely létesítményeinek tervezésekor, kialakításakor, azok tájba illesztésére.
10
1.5.2.
A telep tájba illesztését őshonos, a termőhelyi adottságoknak megfelelő, az adott területen természetesen előforduló fa- és cserjefajokkal el kell végezni. Teljesítési határidő: a használatbavételéi engedély jogerőre emelkedése
1.6.
Közegészségügyi szempontú előírások 1.6.1.
A tervezett technológia során előállított tüzelőolaj, gáz, üvegesedett salak további hasznosítása, értékesítése a vegyi anyagok engedélyezéséről
és
korlátozásáról,
az
regisztrálásáról, értékeléséről,
Európai
Vegyianyag–ügynökség
létrehozásáról, az 1999/45/EK irányelv módosításáról, valamint a 793/93/EGK tanácsi rendelet, az 1488/94/EK bizottsági rendelet, a 76/769/EGK tanácsi irányelv, a 91/155/EGK, a 93/67/EGK, a 93/105/EK és a 2000/21/EK bizottsági irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló 1907/2006/EK rendelet (REACH) szerint regisztrációs kötelezettséggel jár/járhat. Ez alól kivétel a REACH rendelet II. cikk. 7. bekezdés d) pont szerint lehetséges, amit igazolni szükséges. 1.6.2.
Az üvegesedett salak további hasznosítása, értékesítése az anyagok és keverékek osztályozásáról, címkézéséről és csomagolásáról, a 67/548/EGK és az 1999/45/EK irányelvek módosításáról és hatályon kívül helyezéséről, valamint az 1907/2006/EK rendelet módosításáról szóló 1272/2008 EK rendelet (CLP) szerinti osztályozást követően, érvényes forgalmazási engedély birtokában kezdhető meg.
1.6.3.
A telephelyen felhasznált valamennyi veszélyes anyag és veszélyes keverék biztonsági adatlapját a dolgozók részére hozzáférhető helyen kell tárolni, hogy annak tartalmát a dolgozók megismerhessék a vegyi anyagok regisztrálásáról, értékeléséről, engedélyezéséről és korlátozásáról (REACH) szóló 1907/2006/EK rendelet 35. cikke szerint. Továbbá a biztonsági adatlapoknak a REACH rendelet 31. cikke szerinti megfelelő tartalommal kell rendelkezniük.
1.6.4.
Az elektronikusan közzétett, ill. hiánypótlásként megküldött dokumentációk szerint a technológiai eljárás veszélyes anyagokat/keverékeket igényel, ezek megfelelő tárolásáról a kémiai biztonságról szóló 2000. évi XXV. törvény (a továbbiakban: Kbtv.)15. § (1) és (2) bekezdésekben foglaltak szerint gondoskodni kell az emberi egészség és testi épség, illetve a környezet védelme érdekében.
1.6.5.
A Kbtv. 19. §-ában foglaltaknak megfelelő kockázatbecslést kell elkészíteni a tevékenység megkezdése előtt.
1.6.6.
A telephelyen felhasznált valamennyi veszélyes anyagokat és keverékeket, az ezekkel végzett tevékenységet, vagy a tevékenységben bekövetkezett változást a veszélyes anyagokkal és a veszélyes készítményekkel kapcsolatos egyes eljárások, illetve tevékenységek részletes szabályairól szóló 44/2000 (XII.27.) EüM rendelet 9 § (1) és (2) bekezdése és 13. számú melléklete szerint elektronikus úton kell bejelenteni az Országos Szakmai Információs Rendszerbe (OSZIR). Az elektronikus bejelentést az illetékes Járási Hivatal Népegészségügyi Osztálya felé kell megtenni, és ennek igazolását a helyszínen kell tartani.
1.6.7.
A foglalkoztatottak egészségvédelme érdekében eleget kell tenni a munkaköri, szakmai,
illetve
személyi
higiénés
11
alkalmasság
orvosi
vizsgálatáról
és
véleményezéséről szóló 33/1998. (VI. 24.) NM rendeletben foglalt munkáltatóra kötelező érvényű előírásoknak és ennek igazolását kérjük a helyszínen tartani. 1.7.
Termőföldvédelmi szempontú előírások 1.7.1.
A degradációs kiserőmű létesítése és üzemeltetése során ügyelni kell arra, hogy a környező termőföldek minőségében, továbbá a vizekben kár ne keletkezzen.
1.7.2.
A termőföldre hulladék (pl. építési hulladék, salak stb.) nem kerülhet, termőföldön hulladékot lerakni, tárolni tilos.
1.7.3.
A termőföld minőségét veszélyeztető eseményt (havária) a területileg illetékes talajvédelmi hatóság részére haladéktalanul be kell jelenteni.
2.
A szakhatóság állásfoglalása: A
Baranya
Megyei
Katasztrófavédelmi
Igazgatóság
a
35200/6149-1/2015.
ált.
iktatószámú szakhatósági állásfoglalásában a környezetvédelmi engedély kiadásához hozzájárult az alábbi előírásokkal: 1. „A telephelyen folytatott tevékenység nem eredményezheti a földtani közeg és felszín alatti víz szennyezéssel szembeni védelméhez szükséges határértékekről és a szennyezések méréséről szóló 6/2009. (IV. 14.) KvVM-EüM-FVM együttes rendelet (a továbbiakban: R.) mellékleteiben a felszín alatti vízre megállapított (B) szennyezettségi határértékeknél kedvezőtlenebb állapotát. 2. A felszín alatti víz és a földtani közeg minőségét veszélyeztető, környezetszennyező anyagokkal történő tevékenység, elhelyezés kizárólag az erre a célra kialakított helyeken történhet. Új helyek kiépítése, használata csak az Igazgatóság hozzájárulása alapján és nyilvántartásba vétele után történhet. 3. A technológiában alkalmazott létesítmények szennyező anyagnak ellenálló tulajdonságát időszakonként ellenőrizni kell, azt fent kell tartani. 4. A felszín alatti víz és földtani közeg minőségét veszélyeztető anyagok kezelését, használatát (szállítás, mozgatás, stb.) úgy kell végezni, hogy azok ne kerülhessenek közvetlenül a talajra. 5. A FAVI nyilvántartásba vett helyek adatainak változását be kell jelenteni az Igazgatóságnak: −
a tevékenység folytatásának az engedélyben rögzített jellemzői, illetve annak a felszín alatti vízre, földtani közegre gyakorolt hatásainak változásairól a változást követő 15 napon belül,
−
az alap-adatlapon közölt adatokban bekövetkezett változást (az anyagforgalomban 25 %-nál nagyobb változás fölött) a tárgyév utolsó napján érvényes adatokkal új alapadatlapon következő év március 31-ig.
6. Az üzemeltető az általa okozott, vagy üzemszerű működésén kívül álló okokból bekövetkezett talajszennyezést köteles bejelenteni az Igazgatóságnak. Egyidejűleg köteles azonnal befejezni a szennyező tevékenységet és megkezdeni a kárenyhítést szolgáló intézkedéseket.” III. Egyéb rendelkezések 1. A környezetvédelmi engedély 2021. június 30. napjáig hatályos.
12
2. A P1, P2, P3, P4, P5 és P6 azonosítószámú légszennyező pontforrásokra vonatkozó – jelen környezetvédelmi engedélybe foglalt – levegővédelmi létesítési engedély 2021. június 30. napjáig hatályos. 3. Értesítési (bejelentési) kötelezettségek 3.1.
A Környezethasználó köteles a Kormányhivatalnak – az engedély módosításának kérelmezésével – 15 napon belül bejelenteni: - az engedélyben alapul vett körülmények jelentős megváltozását, illetve tervezett jelentős megváltoztatását, továbbá a tulajdonosváltozást, - a cég adataiban bekövetkezett változásokat.
3.2.
A tevékenység, illetve az ahhoz szükséges építési előkészítési munkák megkezdését a munkák megkezdésétől számított 15 napon belül be kell jelenteni a Kormányhivatalnak.
4. A Kormányhivatal a környezetvédelmi engedélyt visszavonja, ha a határozat jogerőre emelkedésétől számított 5 éven belül a tevékenységet, illetve az ahhoz szükséges építési előkészítési munkákat nem kezdték meg, illetőleg ha a jogosult nyilatkozik arról, hogy a környezetvédelmi engedéllyel nem kíván élni, továbbá akkor is, ha az engedélyezéskor fennálló feltételek lényegesen megváltoztak. 5. Az engedély időbeli hatályának lejártakor, amennyiben a Környezethasználó a tevékenységet továbbra is folytatni kívánja, a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény (továbbiakban Kvt.) felülvizsgálatra vonatkozó rendelkezéseit kell alkalmazni. 6. A környezetvédelmi engedély nem mentesít a más jogszabályokban előírt hatósági engedélyek megszerzésének kötelezettsége alól. A határozat ellen – annak kézbesítéstől számított – 15 napon belül az Országos Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főfelügyelőséghez (1016 Budapest, Mészáros u. 58/a.) – mint II. fokú hatósághoz – címzett, de Kormányhivatalnál előterjesztett kétpéldányos fellebbezéssel lehet élni. A szakhatóság állásfoglalása ellen önálló jogorvoslatnak nincs helye, az a jelen határozat elleni jogorvoslat keretében támadható meg. A fellebbezési eljárás igazgatási szolgáltatási díja az elsőfokú hatósági eljárás igazgatási szolgáltatási díjának 50%-a, azaz 600.000,- Ft, természetes személyek, illetve civil szervezetek esetében az elsőfokú hatósági eljárás igazgatási szolgáltatási díjának 1%-a, azaz 12.000,- Ft, amelyet a Baranya Megyei Kormányhivatal Magyar Államkincstárnál vezetett 10024003-00335649-00000000 számú előirányzat-felhasználási számlára kell – a közlemény rovatban ügyiratszámra utalással – átutalni, és az átutalási megbízást (vagy annak hiteles másolatát) a Kormányhivatal részére meg kell küldeni. A Kormányhivatal a befizetési igazolást elektronikus úton is fogadja a
[email protected] e-mail címen. INDOKOLÁS A Környezethasználó meghatalmazása alapján a Progressio Mérnöki Iroda Kft. (1028 Budapest, Muhar u. 54., a továbbiakban: Kft.) 2015. szeptember 17. napján tárgyi ügyben környezeti hatásvizsgálati eljárás lefolytatására irányuló kérelmet nyújtott be a Kormányhivatalhoz. Kérelméhez
13
csatolta az általa összeállított környezeti hatástanulmányt és közérthető összefoglalót három nyomtatott példányban és egy példányban elektronikus adathordozón. A Kormányhivatal a benyújtott kérelem és annak melléklete alapján megállapította, hogy a tervezett tevékenység a környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról szóló 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R.) 3. § 1.a) pontja és a 3. számú melléklet 107. a) pontja [„Nem veszélyes hulladék hasznosító telep 10 t/nap kapacitástól”] értelmében előzetes vizsgálat köteles, valamint a Kormányhivatal döntésétől függően környezeti hatásvizsgálat köteles. A Kft. kérelmében a R. 1. § (5) bekezdés értelmében az előzetes vizsgálat nélkül kérte a környezeti hatásvizsgálati eljárás lefolytatását. A
Környezethasználó
környezetvédelmi
és
természetvédelmi
hatósági
eljárások
igazgatási
szolgáltatási díjairól szóló 14/2015. (III. 31.) FM rendelet (a továbbiakban: FM rendelet) 4. sz. mellékletének 18.2. pontja szerinti 1.200.000 forint igazgatási szolgáltatási díjat – a Kormányhivatal felhívására – megfizette. A Kft. a szakterületenkénti szakértői jogosultságát igazolta. A Kormányhivatal megállapította a környezeti hatástanulmányban foglaltak alapján, hogy a tárgyi beruházásnak országhatáron átterjedő hatásai nem valószínűsíthetőek, így tárgyi eljárás keretében nemzetközi környezetvédelmi hatásvizsgálati eljárás nem került lefolytatásra. A Kormányhivatal a R. 8. § (2) bekezdése alapján a tárgyi ügyben benyújtott kérelmet, a környezeti hatástanulmányt, valamint az eljárás megindulásáról szóló közleményét megküldte a tevékenység telepítési helye szerinti település (Marcali) jegyzőjének azzal, hogy a kézhezvételt követően haladéktalanul, de legkésőbb öt napon belül szíveskedjenek közterületen, és a helyben szokásos egyéb módon közhírré tenni, valamint az érintetteket arról is tájékoztatni, hogy a kérelembe és mellékleteibe hogyan lehet helyben betekinteni. A Kormányhivatal – figyelemmel a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) 44. § (1) bekezdésében foglaltakra – a környezetvédelmi és természetvédelmi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 71/2015. (III. 30.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Korm. rendelet) 28. § (3) bekezdés, valamint az 5. melléklet II. táblázat 3. pontja alapján a vízügyi és vízvédelmi szakkérdésekben a területileg illetékes vízügyi hatóságot szakhatóságként megkereste. A Környezethasználó a vízügyi hatóság szakhatósági közreműködéséért az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény mellékletének XIII. fejezete 1. pontja szerinti 5.000 forint összegű eljárási illetéket lerótta. A hatáskörében eljárt illetékes szakhatóság állásfoglalását a rendelkező rész szerint megadta. A Baranya Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság a 35200/6149-1/2015. ált. számú vízügyi és vízvédelmi szakhatósági állásfoglalását az alábbiak szerint indokolta: „A Főosztály tárgyi ügyben 12636-9/2015. iktatószámú – 2015. október 28. napján érkeztetett – megkeresésével az Igazgatóságot szakhatósági állásfoglalás megadása céljából kereste meg. A környezetvédelmi és természetvédelmi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 71/2015. (III. 30.) Korm. rendelet 28. § (4) bekezdése, valamint az 5. számú
14
melléklete alapján a környezeti hatásvizsgálati eljárásban a vízügyi és vízvédelmi szakhatósági hatáskörben vizsgálandó szakkérdés annak elbírálása, hogy a tevékenység vízellátása, a keletkező csapadék- és szennyvíz elvezetése biztosított-e, vízbázis védőterületére védőidomára, a felszíni és felszín alatti vizek minősége védelmére jogszabályban, illetve határozatban meghatározott előírások érvényesíthetők-e, továbbá annak elbírálása, hogy a tevékenység az árvíz és a jég levonulására, a mederfenntartásra milyen hatást gyakorol. A szakhatósági megkeresésben a Főosztály megadta a tárgyi környezeti hatástanulmány (készítette: Kérelmező, dátum: 2015.) elektronikus elérési útvonalát. A dokumentációkat áttanulmányoztam, és az alapján az előzőekben hivatkozott szakkérdések tekintetében a következőket állapítottam meg. A Beruházó évi 12 000 t válogatott műanyaghulladék feldolgozására alkalmas termikus degradációs eljárással működő üzem telepítését tervezi, ahol degradációs eljárásokkal műanyag hulladékból gáz és olaj előállítása történik, melyeket elégetve villamos és hőenergiát állítanak elő. Az üzem a műanyag o
feldolgozás során 500 C alatti hőmérsékleten energetikai folyadékot és inertgázt állít elő. A keletkező termékek önmagukban is termékké minősíthetőek, a Beruházó a keletkező tüzelőanyagot az üzem területén létesülő kiserőműben kívánja felhasználni. A kiserőműbe 3 db egyenként 1650 kW villamos és 614 kW termikus teljesítményű (füstgáz hőhasznosítás nélkül) dízelmotor telepítésére kerül sor. A tervezett létesítményben kizárólag műanyag hulladékokat kívánnak hasznosítani. A tervezett beruházás létesítményei a porta, iroda és szociális épület, alapanyag tároló és előkészítő tér, reaktorépület, energetikai folyadéktároló, gáztartály és a kiserőmű. 3
A telephely kommunális vízigénye 2 m /d. A fűtőerőmű vízellátása a városi ivóvíz hálózatról lesz biztosítva. 3
3
A technológiai vízigény kb 2000 m /év, melyből 1200 m a technológiában a vízkezelő rendszeren 3
keresztül visszaforgatnak. A frissvíz igényként jelentkező kb. 800 m
a kommunális hálózatról
kielégíthető. 3
A felhasznált vízmennyiségből adódóan a keletkező kommunális szennyvíz mennyisége 2 m /d, melyet közcsatornán vezetnek el. A keletkező technológiai szennyvizeket a telepített vízkezelő rendszerbe vezetik, majd innen a technológiába visszajuttatják. A telephelynek technológiai szennyvíz kibocsátása nincs. A tevékenység végzése során szennyezett csapadékvíz keletkezésével nem kell számolni, a tetőkről lefolyó csapadékvizeket a zöldfelületeken elszikkasztják. A település területe a felszín alatti víz állapota szempontjából érzékeny területeken levő települések besorolásáról szóló 27/2004. (XII. 25.) KvVM rendelet alapján a felszín alatti víz állapota szempontjából érzékeny területen fekszik. A talajvíz teljes egészében a pleisztocén rétegekhez kötődik. A telephely területén elvégzett geotechnológiai vizsgálatok alapján a talajvíz a felszíntől 1,4-2,3 m mélységben található. A talajvíz nem agresszív tulajdonságú. A telephely területe üzemelő vagy távlati ivóvízbázisok, ásvány- és gyógyvízhasznosítást szolgáló vízkivételeket nem érint, így a tevékenység végzésével vízbázis védőterületének jogszabályban vagy hatósági határozatban előírt követelményeit nem sértik. A tevékenység az árvíz és jég levonulására, a mederfenntartásra nem gyakorol hatást. A tervezési terület megfelelő műszaki védelmének köszönhetően felszíni és felszín alatti vizek szennyezése havária eseménykor sem valószínűsíthető. A talaj folyékony halmazállapotú anyaggal történő lokális szennyezése a gépjárművek nem előírásszerű üzeme során - meghibásodás, illetve baleset esetén - következhet be.
15
A tevékenység során havária a hulladékok nem előírásszerű gyűjtéséből adódó környezetszennyezés, illetve baleset lehet. A felszín alatti vizek védelméről szóló 219/2004. (IV. 29.) Korm. rendelet (a továbbiakban: FAVr.) 10. § (1) bekezdés a) pontja értelmében, a tevékenység végzése során szennyező anyagok használata illetve elhelyezése csak műszaki védelemmel történhet, b) pontja szerint csak a felszín alatti víz, földtani közeg R.-ben meghatározott (B) szennyezettségi határértéknél kedvezőbb állapotának lehetőség szerinti megőrzésével végezhető. A FAVr. 14. § (4) bekezdése szerint az Igazgatóság előírta a FAVI engedélyköteles létesítményekre az adatszolgáltatási kötelezettséget, valamint a 19. § (1) szerinti bejelentési kötelezettséget. A szennyezőanyag elhelyezése a FAVr. 13. § (1) bekezdés c) pontja értelmében engedélyköteles tevékenység, amely tekintetében FAVr. 14. § (1) bekezdése szerint az Igazgatóság szakhatósági állásfoglalásában előírja a tevékenység folytatásának feltételeit. Az Igazgatóság megállapította, hogy a tevékenység a rendelkező részben megtett előírások betartásával működhet, vízgazdálkodási szempontból működése biztosított, vízvédelmi szempontból a tevékenység megvalósításával, üzemelésével kapcsolatosan jelentős környezeti hatás nem feltételezhető. Jelen szakhatósági állásfoglalást a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) 44. §-a (1), (3) és (6) bekezdése alapján adtam.” „Az Igazgatóság hatáskörét a vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény 28. § (1) bekezdése, a vízügyi igazgatási és vízügyi, valamint a vízvédelmi hatósági feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 223/2014. (IX.4.) Korm. rendelet (továbbiakban: Korm. rendelet) 10. § (1) és (3) bekezdése és a vízgazdálkodási hatósági jogkör gyakorlásáról szóló 72/1996. (V.22.) Korm. rendelet 1. § (1) bekezdése, illetékességét a Korm. rendelet 10. § (2) bekezdése, valamint a 2. számú melléklet 5. pont b) alpontja állapítja meg.” A Kormányhivatal a R. 1. § (6b) bekezdése alapján, figyelemmel a Ket. 26. § (1) bekezdés c) pontjára, a 12636-7/2015. iktatószámú végzésében belföldi jogsegély keretében megkereste a területileg érintett település jegyzőjét, és kérte, adja meg az arra vonatkozó - rendelkezésére álló - adatokat, hogy a tevékenység összhangban van-e a helyi környezet- és természetvédelemmel kapcsolatos önkormányzati szabályozással, valamint a településrendezési eszközökkel. A Kormányhivatal a R. 1. § (6c) bekezdése alapján felhívta a jegyző figyelmét arra is, hogy jogsegélyhez mellékelheti a tervezett tevékenységgel kapcsolatos véleményét is. Marcali Közös Önkormányzati Hivatal Jegyzője a 9374-2/2015. számú végzésben a belföldi jogsegélyt az alábbiak szerint teljesítette: „A Marcali, 326/9. helyrajzi szám alatti telephelyen létesítendő degradációs kiserőmű létesítésével érintett területet Marcali Város Önkormányzata Képviselő Testületének Marcali Város Helyi Építési Szabályzatáról szóló 11/2013. (VI.28.) önkormányzati rendelete (továbbiakban: önk. rendelet) Gksz 4. - kereskedelmi, szolgáltató terület - övezetbe sorolja. Az önk. rendelet 27. § (1) bekezdése szerint a kereskedelmi, szolgáltató terület elsősorban környezetre jelentős hatást nem gyakorló gazdasági tevékenységi célú épületek elhelyezésére szolgál, továbbá a (2) bekezdés szerint az építési övezetekben csak olyan rendeltetésű épület létesíthető, melyben folytatott tevékenység: a)
nem tartozik a más jogszabály szerint meghatározott környezeti hatásvizsgálati és egységes
környezethasználati
engedély,
tevékenységek közé.
16
illetve
előzetes
vizsgálat
köteles
b)
védőtávolság, védőövezet igénye saját telkén belül biztosítható,
c)
a szomszédos telkek rendeltetésszerű használatát nem korlátozza.
A degradációs kiserőmű létesítése az önk. rendelet ,,A Természeti Környezet Védelmére Vonatkozó Helyi Rendelkezések" fejezetében meghatározott helyi védettségű természetvédelmi területet, helyi védelem alatt álló parkot, fasort, egyéb védett növényzet et és kulturális örökséget nem érint, a tevékenység nem ellentétes a helyi természetvédelmet érintő szabályozással.” A Kormányhivatal a benyújtott környezeti hatástanulmány áttanulmányozását követően megállapította, hogy az érdemi elbírálhatósága érdekében levegőtisztaság-védelmi és közegészségügyi szempontból hiánypótlás teljesítése szükséges, ezért a 12636-19/2015. ügyiratszámú végzésében a dokumentáció kiegészítésre hívta fel a Környezethasználót. A Kormányhivatal a hiánypótlási határidőt kérelemre a 12636-23/2015. számú végzésében meghosszabbította. A hiánypótlási kötelezettségnek a Kft. tett eleget 2016. február 5. napján. A Kormányhivatal a hiánypótlási dokumentációban foglaltak alapján további hiánypótlás, tényállás tisztázás
szükségessége
miatt
az
1615-5/2016.számú
végzésében
levegőtisztaság-védelmi
szempontból további kiegészítésre hívta fel a Környezethasználót. A Kormányhivatal a hiánypótlási határidőt kérelemre az 1615-12/2016. számú végzésében meghosszabbította. A Kft. 2016. június 16. napján tett eleget maradéktalanul a hiánypótlási kötelezettségének. 00
A Kormányhivatal a R. 9. § (1) bekezdése alapján 2015. november 30. (hétfő) 14
órai kezdettel,
00
valamint 2016. április 12. (kedd) 13 órai kezdettel a Marcali Közös Önkormányzati Hivatal I. emeleti nagytermében (8700 Marcali, Rákóczi u. 11.) közmeghallgatást tartott. A közmeghallgatásokról készült jegyzőkönyveket a Kormányhivatal a R. 9. § (9) bekezdése szerint elektronikusan közzétette. Az eljárás során az érintettek részéről a Kormányhivatalhoz és az érintett települési jegyzőhöz észrevétel nem érkezett. A Kormányhivatal a benyújtott környezeti hatástanulmányt és annak kiegészítéseit a R. 10. § (1) bekezdésében foglaltaknak megfelelően megvizsgálta, és az alábbiak szerint értékelte: Általánosságban: •
A Környezethasználó Marcali iparterületén a 326/9 hrsz-ú belterületi ingatlanon egy évi 12 000 t válogatott műanyaghulladék feldolgozására alkalmas termikus degradációs eljárással működő üzem telepítését tervezi. Az üzem a műanyag feldolgozás során a válogatott műanyagból egy o
termolízises eljárással, 500 C alatti hőmérsékleten energetikai folyadékot és inertgázt állít elő, melyeket elégetve villamos és hőenergiát állítanak elő. •
Marcali Közös Önkormányzati Hivatal Jegyzője által – belföldi jogsegély keretében – adott 93742/2015. számú végzésben foglaltak alapján megállapítható, hogy a tervezett beruházás a jelenlegi településrendezési eszközökkel (tervvel) nincs összhangban, ezért a Környezethasználónak legkésőbb a létesítési, építési engedélyezési eljárás megkezdéséig a jelenlegi kizáró okot meg kell szüntetnie. Erre vonatkozó előírását a Kormányhivatal a R. 10 § (4) bekezdés a) pontja szerint alkalmazandó 5. § (2) bekezdés c) pont cb) alpontja alapján tette meg.
17
Hulladékgazdálkodási szempontból megállapítható: •
A tervezett hulladék hasznosítási technológia hulladékgazdálkodási szempontból nem jelent jelentős környezetterhelést.
•
A létesítés során bontási tevékenységet nem végeznek, az építés során keletkező építési hulladékok, kommunális hulladékok, valamint a veszélyes hulladékok kezelése megfelelően tervezett.
•
Az üzem létesítése a rendelkező részben meghatározott előírások és a vonatkozó jogszabályi előírások megtartása mellett hulladékgazdálkodási szempontból nem kifogásolt.
•
A keletkező kommunális hulladék várható mennyisége évente kb. 1-2 t. A hulladékok elszállítása a közszolgáltatóval kötött szerződés alapján tervezett.
•
A létesítmény üzemelése során főként karbantartási hulladék keletkezik. A motorolaj cseréjét szerződés alapján a karbantartó cég végzi. A degradációs reaktorok üzemelése során a plazma rendszerből kikerülő salak keletkezésével kell számolni. A keletkező hulladékokat munkahely gyűjtőhelyen gyűjtik, és engedéllyel rendelkező kezelőhöz szállíttatják. A dízel motorok üzemeltetéséből keletkező fáradt olajat az olajcserét követően az olajcserét végző szakcég a megkötendő szerződés értelmében engedéllyel rendelkező kezelőhöz szállíttatja.
A hulladékhasznosítási technológia üzemeltetését csak az összes technológiai és kiszolgáló létesítmény megépítését követően, az arra vonatkozó hulladékgazdálkodási engedély birtokában lehet megkezdeni. Tárgyi eljárásban a Kormányhivatal nem alkalmazta a R. 10. § (5) bekezdésben foglalt rendelkezést – miszerint a Kormányhivatal a határozatában dönt a hatáskörébe
tartozó
egyéb
engedélyek
megadásáról
–
mivel
a
hulladékgazdálkodási
engedélyezési eljárás lefolytatásának, az engedély megadásának feltételei még nem adottak. •
A hulladékgazdálkodással kapcsolatos előírásokat a hulladékról szóló 2012. évi CLXXXV. törvény 15. §, 31. §, a Lét.r., valamint a Ny.r. előírásai alapján határozta meg a Kormányhivatal.
Levegőtisztaság-védelmi szempontból megállapítható: •
A Kormányhivatal a műanyaghulladék-pirolizáló üzem levegőterhelő és levegőminőségi hatásaira vonatkozó dokumentációt áttanulmányozta, és megállapította, hogy a tevékenység, valamint a légszennyező pontforrások létesítése a rendelkező részben meghatározott előírások betartása esetében a levegővédelmi követelményeknek megfelel.
•
A dokumentációban rögzítettek szerint a technológiai, valamint a rendelkező részben foglalt előírások következetes betartásával, a füstgáztisztító berendezések folyamatos üzemeltetésével, a kibocsátások folyamatos mérésével minimalizálható a légszennyezőanyag-kibocsátás.
•
A Kormányhivatal megállapította, hogy a tervezett technológiából bűzhatás nem származik, tekintettel arra, hogy a telephelyen feldolgozni kívánt hulladékok stabil, nem bomló műanyagok, amelyekből a tárolás során szag nem képződik, és a feldolgozás zárt rendszerben történik, így a rendszerből pirolízisgáz, illetve pirolízisolaj a környezetbe nem kerülhet ki, valamint arra, hogy a tüzelést követően a füstgázokat tisztítják.
•
A Kormányhivatal a P1, P2, P3, P4, P5 és P6 azonosítószámú légszennyező pontforrások létesítésére az Lr. 5. számú melléklete figyelembevételével összeállított dokumentációt
18
áttanulmányozta,
és
megállapította,
hogy
a
légszennyező
pontforrásokra
vonatkozó
levegőtisztaság-védelmi létesítési engedély kiadásának akadálya nincs, a levegővédelmi követelmények teljesülnek. •
A
Környezethasználó
által
benyújtott
dokumentációban
rögzítettek
szerint
a
várható
légszennyező-anyag kibocsátásokra vonatkozóan elvégzett számítások alapján az üzem környezetében légszennyezettségi határérték-túllépés nem alakulhat ki, a pirolizáló üzem légszennyező pontforrásainak együttes hatásterülete NO2 légszennyező anyagra számítottan az Lr. 2. § 14. pont a) pontja szerinti feltétel alapján adja a legnagyobb értéket, mely a légszennyező pontforrások súlypontjától számított 289 méter. A legközelebbi védett létesítmények a Marcali területén 670 méterre található lakóingatlanok. •
Jelen környezetvédelmi engedélybe foglalt levegőtisztaság-védelmi létesítési engedélyt a Kormányhivatal az Lr. 22. § (1) bekezdésében, a 22. § (2) bekezdés a) pontjában és az FM rendeletben biztosított jogkörében adta ki, figyelembe véve, hogy az FM rendelet 1. § 4) bekezdése értelmében termikus kezelési eljárások, például a pirolízis technológiában a hulladékégetés a hőkezelési eljárás mellett magában kell, hogy foglalja a hőkezelést követő égetési eljárást is.
•
A Kormányhivatal a létesítési engedélyezési dokumentációban foglaltak szerinti kibocsátást csökkentő intézkedések megfelelőségének igazolására az FM rendelet 6. § (2) bekezdése és az Lr. 23. § (4) bekezdése alapján a P1, P2, P3, P4, P5 és P6 azonosítószámú légszennyező pontforrásokra vonatkozóan hat hónapos próbaüzemet írt elő, továbbá a légszennyező pontforrások működési feltételeként határozta meg az emissziók kibocsátási határértékeknek való megfelelőségének igazolását az engedélyezett próbaüzem alatt az Lr. 23. § (6) bekezdése alapján.
•
A P1, P2 és P3 azonosítószámú légszennyező pontforrásokra vonatkozóan a kibocsátási határértékeket az FM rendelet 9. § (1) bekezdése alapján, az FM rendelet 18. §-ában és a 19. §-ában foglaltak figyelembevételével, az FM rendelet 3. sz. melléklete alapján; a P4, P5 és P6 azonosítószámú légszennyező pontforrásokra vonatkozóan a kibocsátási határértékeket a KöM rendelet 3. számú melléklete alapján jelen határozat L mellékletébe foglalta a Kormányhivatal.
•
A P1, P2 és P3 azonosítószámú légszennyező pontforrásokra vonatkozóan az FM rendelet 18. § (1) bekezdés c) és d) pontjai alapján az egyedi eset sajátos körülményeire tekintettel a pirolízisolaj és pirolízisgáz egyidejű égetéséből származó légszennyezőanyag-kibocsátások vonatkoztatási oxigéntartalmát 3 %-ban határozta meg a Kormányhivatal.
•
A Kormányhivatal a pirolízisolaj- és pirolízisgáz-tüzelésű dízelmotorokhoz kapcsolódó P1, P2, P3 azonosítószámú légszennyező pontforrásokra vonatkozóan folyamatos emisszió mérőrendszer telepítését írta elő az FM rendelet 15. § (2) bekezdés a) és b) pontjában meghatározott légszennyező anyagokra és kibocsátási paraméterekre. A Kormányhivatal az FM rendelet 16. § (2) bekezdése alapján a benyújtott dokumentációban foglaltak és a technológiai sajátosságok figyelembevételével
a
HCl,
HF
és
SO2
kibocsátások
meghatározására
folyamatos
kibocsátásmérés helyett időszakos kibocsátásmérést írt elő. •
A Kormányhivatal a VMM rendelet 14. § (2) bekezdés a) pontja alapján írta elő a folyamatos mérőrendszereknek a Kormányhivatal részére történő folyamatos adattovábbítási lehetőségének kialakítását.
19
•
Az FM rendelet 12. § (1) bekezdése és 10. § (4) bekezdése alapján a Kormányhivatal az alkalmazott termikus eljárás sajátosságaira tekintettel a pirolízáló reaktor reakcióterére, valamint a dízelmotor (robbanómotor) égésterére nem írt elő tűztérre vonatkozó hőmérsékletmérést, valamint a hulladékégetés hőmérsékletére nem tett előírást.
•
A Kormányhivatal a P1, P2, P3, P4, P5 és P6 azonosítószámú légszennyező pontforrásokra az Lr. 36. § (1) bekezdésében biztosított jogkörében eljárva, az Lr. 4. §, 22. §, 26. § és a 31. § (2) bekezdése alapján, a VMM rendelet, az FM rendelet, a KöM rendelet, valamint a VMH rendelet vonatkozó előírásai és határértékei figyelembevételével állapította meg a levegővédelmi követelményeket.
•
A Kormányhivatal az adatszolgáltatásra vonatkozó előírásokat az Lr. 31. § (1) bekezdése alapján állapította meg.
•
A R. 10. § (5) bekezdése értelmében a Kormányhivatal határozatában dönt a hatáskörébe tartozó egyéb engedélyek megadásáról, ha annak feltételei fennállnak.
•
A környezetvédelmi engedélybe foglalt levegőtisztaság-védelmi létesítési engedély időbeli hatályáról az Lr. 25. § (5) bekezdése alapján határozott a Kormányhivatal.
Zaj- és rezgésvédelmi szempontból megállapítható: •
A degradációs kiserőmű létesítése és üzemelése alatt a környezeti zajvédelmi követelmények teljesíthetők, ezért a környezetvédelmi engedély kiadásának zajvédelmi szempontból akadálya nincs.
•
A munkálatokhoz és az üzemeléshez kapcsolódó közúti szállítás forgalomnövekedéséből eredő zajkibocsátás várhatóan nem növeli észrevehetően a szállítási útvonal melletti területek zajterheltségét.
•
A létesítés során a telephelyen a következő zajos berendezések telepítését tervezik: 2 db szivattyú, 3 db dízelmotor, 3 db hangtompítóval ellátott kémény, 3 db axiális ventillátor, 6 db degradációs reaktor, 1 db daráló, telephelyen belüli járműmozgás.
•
A benyújtott dokumentáció alapján megállapítható, Marcali lakóterülete a telephelytől mintegy 400 m-re Lke – Kertvárosias lakóterülettel kezdődik. A legközelebbi védendő létesítmény a Puskás Tivadar utca mentén a létesítményektől mintegy 680 m-re található. A benyújtott dokumentáció és alapadatok alapján megállapítható, hogy a tervezett degradációs kiserőmű és kapcsolódó létesítményei zajkibocsátása várhatóan nem fogja meghaladni a megengedett zajterhelési határértékeket. Az elvégzett hatásterület meghatározás alapján a tevékenység zajvédelmi hatásterülete nem éri el a védendő ingatlanokat, ezért a Környezethasználónak nem kell megkérni a zajkibocsátási határértékeket.
•
A Kormányhivatal a zajvédelmi előírásait a környezeti zaj és rezgés elleni védelem egyes szabályairól szóló 284/2007. (X. 29.) Korm. rendelet 3. § (1) bekezdése, 11. § (1) bekezdése, a zajkibocsátási határértékek megállapításának, valamint a zaj- és rezgéskibocsátás ellenőrzésének módjáról szóló 93/2007. (XII. 18.) KvVM rendelet, valamint a KvVM-EüM együttes rendelet rendelkezései alapján tette meg.
20
Természet- és tájvédelmi szempontból megállapítható: •
A tervezett degradációs kiserőmű telep területe nem tartozik a természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény (a továbbiakban: Tvt.) 53. § (3) bekezdés b) pontban meghatározott nemzeti ökológiai hálózatba és tájképvédelmi terület övezetbe sem.
•
A megvalósítás, az üzemeltetés, a felhagyás a természeti rendszerekre, a tájökoszisztéma alrendszereire jelentős hatást várhatóan nem fog gyakorolni.
•
A tervezett építmény (kiserőmű) a tájkarakterre viszonylagos hatással lesz, azonban a rendelkező részben foglalt természet- és tájvédelmi szempontú előírások alkalmazásával, betartásával a tájbaillesztés megoldható.
•
A Kormányhivatal természet- és tájvédelmi szempontú előírásait a Tvt. rendelkezéseinek figyelembevételével határozta meg.
Örökségvédelmi szempontból megállapítható: •
A tervezett beruházás a jelenleg rendelkezésre álló adatok alapján sem műemléket, illetve műemléki területet, sem régészeti lelőhelyet vagy régészeti védőövezet területét nem érinti.
•
A Kormányhivatal az örökségvédelmi szakkérdéseket a Korm. rendelet 28. § (1) bekezdés, valamint az 5. melléklet I. táblázatának 4. pontjában foglaltak alapján vizsgálta.
Közegészségügyi szempontból: •
A tervezett beruházás megvalósításának – a rendelkező rész szerinti előírások megtartásával – közegészségügyi akadálya nincs.
•
A Kormányhivatal a közegészségügyi szakkérdéseket a Korm. rendelet 28. § (1) bekezdés, valamint az 5. melléklet I. táblázatának 3. pontjában foglaltak alapján vizsgálta.
Termőföldvédelmi szempontból megállapítható: •
A környezeti hatásvizsgálati dokumentáció talajvédelmi szempontból elfogadható.
•
A Marcali 326/9 hrsz-ú, kivett beépítetlen területen degradációs kiserőművet kívánnak létesíteni. A tervezett telephely közvetlen közelében mezőgazdasági művelés alatt álló ingatlanok húzódnak.
•
Az eljárás során műanyag hulladékból gáz és olaj előállítását tervezik. Az eljárás során szilárd szén (salak) marad, amelyet 400 kW-os plazmafáklyával semlegesítenek.
•
A kommunális szennyvíz csatornarendszerbe kerül, technológiai szennyvíz nem keletkezik.
•
A telephelyre érkező csapadékvíz a zárt rendszer miatt nem szennyeződik, a csapadékviz zöldfelületen elszikkad.
•
A keletkezett hulladékokat (pl. építési) engedéllyel rendelkező vállalkozók szállítják el.
•
Az építés során mentésre kerülő talaj helyben, ingatlanon belül kerül deponálásra és felhasználásra.
21
•
Amennyiben az ismertetett technológiát, és a fenti előírásokat maradéktalanul betartják, a degradációs kiserőmű működése ellen talajvédelmi szempontból kifogás nem merülhet fel.
•
A talajvédelmi szakkérdések megvizsgálásáról szóló vélemény a termőföld védelméről szóló 2007. évi CXXIX. törvény 48. § és 48/A. §-ain alapul.
•
A Kormányhivatal a talajvédelmi szakkérdéseket a Korm. rendelet 28. § (1) bekezdés, valamint az 5. melléklet I. táblázatának 5. pontjában foglaltak alapján vizsgálta.
Összességében a környezeti hatástanulmány, annak kiegészítései. valamint az eljárásban részt vett szakhatóság állásfoglalása alapján a Kormányhivatal megállapította, hogy a szakhatósági állásfoglalás és a Kormányhivatal rendelkező részben rögzített előírásainak betartásával a környezetvédelmi engedély kiadásának sem szakmai, sem jogi akadálya nincs. A fentiek alapján a Kormányhivatal a Kvt. 71. § (1) bekezdés b) pontjában rögzített jogkörében, a R. 10. § (4) bekezdése alapján a rendelkező részben foglaltak szerint határozott. A Kormányhivatal a döntését a Ket. 71. § (1) bekezdése alapján határozatba foglalta. A környezetvédelmi engedély időbeli hatályáról a R. 11. § (1) bekezdés a) pontja alapján határozott a Kormányhivatal. A Környezethasználó változásbejelentési kötelezettségét a Kvt. 82. § (1) bekezdése, az engedély visszavonásának lehetőségét a Kvt. 72. § írja elő. A határozatot a Kormányhivatal a Kvt. 71. § (3) bekezdése értelmében a hivatalában és a honlapján közzéteszi. A határozat kifüggesztésének napja: 2016. július 11. A határozat levételének napja:
2016. július 26.
Továbbá a R. 10. § (3) bekezdés, valamint 5. § (6) bekezdése alapján közli az eljárásban részt vett Marcali Közös Önkormányzati Hivatal Jegyzőjével aki – a Ket. 80. § (4) és (5) bekezdéseire figyelemmel – a kézhezvételtől számított 8. napon gondoskodik a határozat teljes szövegének nyilvános közzétételéről, és a közzétételt öt napon belül tájékoztatja a Kormányhivatalt a közzététel időpontjáról, helyéről, valamint a határozatba való betekintési lehetőség módjáról. A Ket. 78. § (10) bekezdése szerint a közzététel ideje 15 nap. A Kormányhivatal tárgyi ügyben, mint joghatósággal rendelkező magyar hatóság a Ket. 18. § (1) bekezdése, környezetvédelmi hatóságként a Korm. rendelet 9. § (2) és (3) bekezdései alapján járt el. A Kormányhivatal illetékességi területéről a Korm. rendelet 8. § (1) bekezdése és a 2. számú melléklet 5. pontja rendelkezik. A határozat elleni önálló fellebbezési lehetőséget a Ket. 98. § (1) és a 99. § (1) bekezdései biztosítják, a szakhatóságok állásfoglalásai, végzései elleni önálló fellebbezési lehetőséget a Ket. 44. § (9) bekezdése zárja ki. A fellebbezési eljárás igazgatási szolgáltatási díja az FM rendelet) 2. § (1) bekezdése alapján, e rendelet 4. számú mellékletének 18.2. pontja, valamint a 2. § (5)-(7) bekezdései szerint került megállapításra.
22
A Ket. 78. § (10) bekezdése értelmében, a hirdetmény útján közölt döntést a kifüggesztést követő tizenötödik napon, azaz a határozat levételének napján kell kézbesítettnek tekinteni. A Ket. 80. § (5) bekezdése alapján, a hirdetményi közléshez kapcsolódó határidők számításánál a hirdetménynek a hatóság hirdetőtábláján való kifüggesztését kell alapul venni. Ellenkező értesítés hiányában a határozat annak levételét követő naptól számított 15. napon jogerőre emelkedik. Pécs, 2016. július „8.”
Dr. Horváth Zoltán kormánymegbízott felhatalmazása alapján kiadmányozta:
Schwarcz Tibor főosztályvezető
Kapják: 1. 4D Energetika Kft. + mell. + „tv” 1062 Budapest, Andrássy út 56. fszt. 6. 2. Progressio Mérnöki Iroda Kft. + mell. + „tv” 8000 Székesfehérvár, Távírda u. 2/A. 3. Alapvető Jogok Országgyűlési Biztosának Helyettese + mell. + „tv” 1387 Budapest, Pf. 40. 4. Baranya Megyei Kormányhivatal Pécsi Járási Hivatal Építésügyi és Örökségvédelmi Osztály + mell. (e-mailen:
[email protected]) 5. HNYR + mell. (helyben) 6. Zöld Pont Iroda/WEB + mell. (helyben) 7. Irattár+ mell. Hivatali kapun keresztül értesülnek: 1. Baranya Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Főosztálya Közegészségügyi Osztály + mell. 2. Baranya Megyei Kormányhivatal Élelmiszerlánc-biztonsági, Növény- és Talajvédelmi Főosztály Növény- és Talajvédelmi Osztály + mell. 3. Baranya Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság Hatósági Osztály+ mell. 4. Marcali Közös Önkormányzati Hivatal Jegyzője + mell. (közzététel céljából is) 5. Somogy Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság + mell. „tájékoztatásul”
23
