Ügyiratszám:
454-6/2016.
Ügyintéző:
Juronicsné Füredi Krisztina
Tárgy:
dr. Ötvös Tünde Telefon:
Szederkény, 030 hrsz.-ú ingatlanon lévő baromfitelep környezetvédelmi engedélye
Mell.:
L melléklet
72/567-143
HATÁROZAT A Bozsánovics Kft. (7370 Sásd, Rákóczi F. u. 51/A., a továbbiakban: Környezethasználó) részére, az általa benyújtott kérelem alapján – a Szederkény, 030 hrsz.-ú ingatlanon lévő baromfitelep üzemeltetésére vonatkozóan – környezetvédelmi engedélyt adok, az alábbi előírások megtartásának kötelezettsége mellett. I. A tervezett környezethasználat jellemzői 1. A Környezethasználó adatai: 1.1.
Teljes neve:
Bozsánovics Kft.
1.2.
Címe:
7370 Sásd, Rákóczi Ferenc u.51/A.
1.3.
Statisztikai azonosító jele:
11366160-0147-113-02
1.4.
Környezetvédelmi Ügyfél Jel: 100 671 131
2. A telephely adatai: 2.1.
Megnevezése:
Szederkény baromfitelep
2.2.
Helye:
Szederkény 030 hrsz.
2.3.
EOV koordináták (súlyponti):
X: 72026
2.4.
Környezetvédelmi Területi Jel:
101 492 013
Y: 604548
3. A tervezett tevékenységre vonatkozó főbb adatok: 3.1.
A tervezett tevékenység célja: brojlerhízlalás, értékesítés
3.2.
A tervezett tevékenység ismertetése: A rotációs ciklus időtartama: 6 hét nevelés+2 hét takarítás+2 hét pihentetés=10 hét Éves rotációk száma: 5
Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főosztály Környezetvédelmi Hatósági és Komplex Engedélyezési Osztály 7621 Pécs, Papnövelde u. 13-15. 7602 Pécs, Pf.: 412. +36-72 567-100 +36-72 567-103
[email protected] Honlap: www.bamkh.hu
Tartástechnológia: Megnevezés 1 sz. baromfiól 2-3 sz. baromfiól (kétszintes) 4-5 sz. baromfiól (kétszintes) 6 sz. baromfiól
Trágyakezelés
Etetés
Itatás
Fűtés/Szellőztetés
mélyalmos
önetető rendszer
önitató rendszer
automatizált
Trágyakezelés: a trágyát állományváltáskor gépi erővel távolítják el, és mezőgazdasági területre szállítják hasznosítás céljából. A telep létesítményei: 1.
Nevelőistálló 1.1.Szociális blokk és aggregátorház 1.2.Raktár
2.-3. Nevelőistálló – földszint és padlás 4.-5. Nevelőistálló – földszint és padlás 6.
Nevelőistálló
7.
Alomszalma tároló
8.
Üzemen kívüli épület
9.
Takarmánytároló silótornyok
10.
Kommunális szennyvíz akna
11.
Vízhálózat főcsap
12.
Állathulla konténer
13.
Elektromos vezérlő kamra
14.
Betonos útfelületek
15.
Gépjármű fertőtlenítő
16.
Raktár
17.
Állatorvosi szoba II. A tevékenységhez kapcsolódó előírások
1. A környezet- és természetvédelmi hatáskörben eljáró Baranya Megyei Kormányhivatal (a továbbiakban: Kormányhivatal) előírásai: 1.1.
Mivel a tervezett tevékenység a környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról szóló 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R.) 2. számú melléklet 11. a) pontja [„Intenzív baromfitenyésztés, több mint 40 000 férőhely baromfi számára”] alapján egységes környezethasználati engedély köteles, ezért a tervezett tevékenység jogerős egységes környezethasználati engedély birtokában kezdhető meg.
1.2.
Az egységes környezethasználati engedélyezési dokumentációt a R. 8. és 9. számú mellékletében meghatározott kötelező tartalmi elemek figyelembevételével kell összeállítani.
1.3.
A Kormányhivatal a Szederkény, 30 hrsz. alatti baromfitelep légszennyező forrásainak súlypontjaitól (EOV koordinátái: Y = 71980,29; X = 604526,72) számított 200 m által határolt
2
területre védelmi övezetet állapít meg. A védelmi övezetre vonatkozó terület kimutatást, változási vázrajzot, valamint az átnézeti térképet az L melléklet tartalmazza. 1.4.
A levegő védelméről szóló 306/2010. (XII. 23.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Lr.) 5. § (6) bekezdése értelmében a védelmi övezet területén nem lehet: lakóépület, üdülőépület, oktatási, egészségügyi, szociális, igazgatási célú épület, kivéve a telepítésre kerülő, illetve a már működő légszennyező források működésével összefüggő építmény.
1.5.
A védelmi övezet kialakításával kapcsolatos költségek viselése a légszennyezőt terhelik.
1.6.
Jelen határozatban megállapított védelmi övezet a tervezett tevékenység folytatásának fennállásáig érvényes.
1.7.
Közegészségügyi előírások 1. A rovar- és rágcsálóirtás elvégzését a fertőző betegségek és a járványok megelőzése érdekében szükséges járványügyi intézkedésekről szóló 18/1998. (VI. 03.) NM rendeletnek (a továbbiakban: J.r.) megfelelően kell végezni az üzemeltetett telephelyeken, és ennek igazolását a helyszínen kell tartani. 2. Veszélyes anyagokkal/keverékekkel való tevékenység bejelentét a veszélyes anyagokkal és a veszélyes készítményekkel kapcsolatos egyes eljárások, illetve tevékenységek részletes szabályairól szóló 44/2000. (XII. 27.) EüM rendelet (a továbbiakban: EüM rendelet) 9 § (1) és (2) bekezdése és 13. számú melléklete szerint elektronikus úton kell megtenni az Országos Szakmai Információs Rendszerbe (OSZIR). Az elektronikus bejelentést az illetékes Járási Hivatal Járási Népegészségügyi Intézete felé kell megtenni, és ennek igazolását a helyszínen kell tartani. 3. A biztonsági adatlapokat a helyszínen kell tartani. 4. A foglalkoztatottak egészségvédelme érdekében eleget kell tenni a munkaköri, szakmai, illetve személyi higiénés alkalmasság orvosi vizsgálatáról és véleményezéséről szóló 33/1998. (VI. 24.) NM rendeletben (a továbbiakban: NM rendelet) foglalt munkáltatóra kötelező érvényű előírásoknak, és ennek igazolását a helyszínen kell tartani.
1.8.
Talajvédelmi előírások 1. A baromfitelep üzemeltetése során ügyelni kell arra, hogy a környező termőföldek minőségében, továbbá a vizekben kár ne keletkezzen. A termőföldön hulladékot lerakni, tárolni tilos. 2. A termőföld minőségét veszélyeztető eseményt (havária) a talajvédelmi hatóság részére haladéktalanul be kell jelenteni. 3. A baromfitelep a vizek mezőgazdasági eredetű nitrátszennyezéssel szembeni védelméről szóló 27/2006. (II. 7.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Nitrát rendelet) 5. § (1) bek. d-f.) pontja szerint nitrátérzékenynek minősül, ezért a vizek mezőgazdasági eredetű nitrátszennyezéssel szembeni védelméhez szükséges cselekvési program részletes szabályairól, valamint az adatszolgáltatás és nyilvántartás rendjéről szóló 59/2008. (IV. 29.) FVM rendeletben (a továbbiakban: FVM rendelet) foglalt Helyes Mezőgazdasági Gyakorlat szabályait kötelező betartani. Az FVM rendelet szerinti – elektronikusan benyújtandó – adatszolgáltatást minden
3
év december 31-ig teljesíteni kell a talajvédelmi hatóság felé. Az adatszolgáltatásban fel kell tüntetni az almos trágya átadására vonatkozó adatokat is. 2. A szakhatóság állásfoglalása: 2.1.
A Baranya Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság a 35200/4800-1/2015. ált. iktatószámú szakhatósági állásfoglalásában a környezetvédelmi engedély kiadásához hozzájárult az alábbi előírásokkal: 1. „A telephelyen folytatott tevékenység nem eredményezheti a földtani közeg és felszín alatti víz szennyezéssel szembeni védelméhez szükséges határértékekről és a szennyezések méréséről szóló 6/2009. (IV. 14.) KvVM-EüM-FVM együttes rendelet (a továbbiakban: R.) mellékleteiben a felszín alatti vízre megállapított (B) szennyezettségi határértékeknél kedvezőtlenebb állapotát. 2. A felszín alatti víz és a földtani közeg minőségét veszélyeztető, környezetszennyező anyagok elhelyezése kizárólag az erre a célra – a vizek mezőgazdasági eredetű nitrát szennyezéssel szembeni védelméhez szükséges cselekvési program részletes szabályairól, valamint az adatszolgáltatás és nyilvántartás rendjéről szóló 59/2008. (lV. 29.) FVM rendelet 8. §-ában foglalt előírásoknak megfelelően – kialakított tároló helyeken történhet. Új tároló hely kiépítése, használata csak az Igazgatóság hozzájárulása alapján és nyilvántartásba vétele után történhet. 3. Folyamatosan gondoskodni kell a telepen keletkező trágya környezetszennyezést kizáró módon való hasznosításáról. 4. A felszín alatti víz és földtani közeg minőségét veszélyeztető anyagok kezelését, használatát (szállítás, mozgatás, stb.) úgy kell végezni, hogy azok ne kerülhessenek közvetlenül a talajra. 5.
A telepen a csapadékvíz elvezető árkok folyamatos karbantartásával biztosítani kell a lehullott csapadék elvezetését, és meg kell akadályozni annak szennyeződését.
6. A telepen keletkező szociális szennyvizek zárt gyűjtőben való gyűjtéséről és engedéllyel rendelkező ürítő helyre való szállításáról folyamatosan gondoskodni kell. A keletkező szennyvíz mennyiségéről, elszállításáról nyilvántartást kell vezetni. 7. A FAVI nyilvántartásba vett helyek adatainak változását be kell jelenteni az Igazgatóságnak: -
a tevékenység folytatásának az engedélyben rögzített jellemzői, illetve annak a felszín alatti vízre, földtani közegre gyakorolt hatásainak változásairól a változást követő 15 napon belül,
-
az alap-adatlapon közölt adatokban bekövetkezett változást (az anyagforgalomban 25 %-nál nagyobb változás fölött) a tárgyév utolsó napján érvényes adatokkal új alapadatlapon következő év március 31-ig.
8. Az üzemeltető az általa okozott, vagy üzemszerű működésén kívül álló okokból bekövetkezett talajszennyezést köteles bejelenteni az Igazgatóságnak. Egyidejűleg köteles azonnal befejezni a szennyező tevékenységet és megkezdeni a kárenyhítést szolgáló intézkedéseket.” III. Egyéb rendelkezések 1. A környezetvédelmi engedély 2021. április 30. napjáig hatályos.
4
2. Értesítési (bejelentési) kötelezettségek: A Környezethasználó köteles a Kormányhivatalnak – az engedély módosításának kérelmezésével – 15 napon belül bejelenteni: -
az engedélyben alapul vett körülmények jelentős megváltozását, illetve tervezett jelentős
-
a cég adataiban bekövetkezett változásokat,
-
az engedélyben alapul vett körülmények nem jelentős megváltozását, illetve tervezett nem
megváltoztatását, továbbá a tulajdonosváltozást,
jelentős megváltoztatását. 3. A Kormányhivatal a környezetvédelmi engedélyt visszavonja, ha a határozat jogerőre emelkedésétől számított 5 éven belül a tevékenységet, illetve az ahhoz szükséges építési előkészítési munkákat nem kezdték meg, illetőleg ha a jogosult nyilatkozik arról, hogy a környezetvédelmi engedéllyel nem kíván élni, továbbá akkor is, ha az engedélyezéskor fennálló feltételek lényegesen megváltoztak. 4. A környezetvédelmi engedély nem mentesít a más jogszabályokban előírt hatósági engedélyek megszerzésének kötelezettsége alól. A tevékenység végzésére jelen engedély önállóan nem jogosít! A határozat ellen – annak kézbesítésétől számított – 15 napon belül az Országos Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főfelügyelőséghez (1016 Budapest, Mészáros u. 58/a.) – mint II. fokú hatósághoz – címzett, de Kormányhivatalnál előterjesztett kétpéldányos fellebbezéssel lehet élni. A szakhatóság állásfoglalása ellen önálló jogorvoslatnak nincs helye, az a jelen határozat elleni jogorvoslat keretében támadható meg. A fellebbezési eljárás igazgatási szolgáltatási díja az elsőfokú hatósági eljárás igazgatási szolgáltatási díjának 50%-a, azaz 325.000,-Ft, természetes személyek, illetve civil szervezetek esetében az elsőfokú hatósági eljárás igazgatási szolgáltatási díjának 1%-a, azaz 6.500,-Ft, amelyet a Baranya Megyei Kormányhivatal Magyar Államkincstárnál vezetett 10024003-00335649-00000000 számú előirányzat-felhasználási számlára kell – a közlemény rovatban ügyiratszámra utalással – átutalni, és az átutalási megbízást (vagy annak hiteles másolatát) a Kormányhivatal részére meg kell küldeni. A Kormányhivatal a befizetési igazolást elektronikus úton is fogadja a
[email protected] e-mail címen. INDOKOLÁS Az Agro-Investor Mezőgazdasági Kft. (1154 Budapest, Aulich Lajos u. 44., a továbbiakban: Kft.) 2015. március 25. napján a Szederkény, 030 hrsz.-ú ingatlanon lévő baromfitelepre vonatkozóan önálló környezeti hatásvizsgálati eljárás lefolytatását kérte a Kormányhivatal jogelődjétől. A Kft. meghatalmazása alapján Balogh Bálint (7512 Mike, Hunyadi u. 19., a továbbiakban: Tervező) – a Kormányhivatal többszöri felhívására – 2015. június 12. napján benyújtotta az általa készített környezeti hatástanulmányt két nyomtatott példányban, valamint 2015. július 16. napján egy példányban elektronikus adathordozón. A Tervező a környezeti hatástanulmányt készítő szakértők – a jogszabály tartalmi követelményeinek megfelelő részszakterületek szerinti – szakértői jogosultságát igazolta.
5
Az engedélyeztetni kívánt tevékenység a R. 2. számú melléklet 11. a) pontja [„Intenzív baromfitenyésztés,
több
mint
40
000
férőhely
baromfi
számára”]
alapján
egységes
környezethasználati engedély birtokában végezhető, egyidejűleg a R. 1. számú melléklet 1. a) pontja [„Intenzív állattartó telep baromfitelepnél 85 ezer férőhelytől broilerek számára”] alapján környezeti hatásvizsgálat köteles. A R. 1. § (4) bekezdése szerint „a környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárást a környezethasználó kérelmére a felügyelőség - önálló engedélyezési eljárások lefolytatása helyett - összevontan folytatja le. Ha a környezethasználó nem kéri összevont eljárás lefolytatását,
akkor
a
tevékenység
megkezdéséhez
környezetvédelmi
és
egységes
környezethasználati engedély szükséges. A környezetvédelmi engedély megszerzése az egységes környezethasználati engedélyezési eljárást megelőzi.” A Kft. az eljárás indulásakor hatályos, a környezetvédelmi, természetvédelmi, valamint a vízügyi hatósági eljárások igazgatási szolgáltatási díjairól szóló 33/2005. (XII. 27.) KvVM rendelet (a továbbiakban: KvVM rendelet) 1. számú mellékletének II. fejezet 1. pontja szerinti 650.000 forint igazgatási szolgáltatási díjat – felhívásra – megfizette. A Kormányhivatal a R. 8. § (2) bekezdése alapján a tárgyi ügyben benyújtott kérelmet, a környezeti hatástanulmányt, valamint az eljárás megindulásáról szóló közleményét megküldte a tevékenység telepítési helye szerinti település (Szederkény) jegyzőjének azzal, hogy a kézhezvételt követően haladéktalanul, de legkésőbb öt napon belül szíveskedjen közterületen, és a helyben szokásos egyéb módon közhírré tenni, valamint az érintetteket arról is tájékoztatni, hogy a kérelembe és mellékleteibe hogyan lehet helyben betekinteni. Szederkény Közös Önkormányzati Hivatal Jegyzője 746/2015. ügyszámon arról adott tájékoztatást, hogy a közlemény 2015. július 22. és augusztus 21. között kifüggesztésre került Szederkény község közterületi hirdetőtábláin és az önkormányzat épületében található hirdetőtáblán. A kérelem és mellékleteinek megtekinthetőségét biztosították. A Kormányhivatal – figyelemmel a Ket. 44. § (1) bekezdésében foglaltakra – a környezetvédelmi és természetvédelmi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 71/2015. (III. 30.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Kr.) 28. § (3) bekezdés, valamint az 5. melléklet II. táblázat 3. pontja alapján a vízügyi és vízvédelmi szakkérdésekben a területileg illetékes vízügyi hatóságot szakhatóságként megkereste. A területileg illetékes vízügyi hatóság szakhatósági közreműködéséért a Kft. az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény (a továbbiakban: Itv.) mellékletének XIII. fejezete 1. pontja szerint 5.000 forint összegű eljárási illetéket – a Kormányhivatal felhívására – megfizette. A Baranya Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság szakhatósági állásfoglalását a 35200/48001/2015. ált. számon adta meg, a rendelkező részben rögzített előírásait az alábbiak szerint indokolta. „A Főosztály a tárgyi ügyben 128-19/2015. számon 2015. július 16. napján megkereste az Igazgatóságot szakhatósági állásfoglalás megadása céljából. A környezetvédelmi és természetvédelmi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 71/2015. (XII. 17.) Korm. rendelet 28. § (4) bekezdése, valamint az 5. számú melléklete alapján a környezeti hatásvizsgálati eljárásban a vízügyi és vízvédelmi szakhatósági hatáskörben vizsgálandó szakkérdés annak elbírálása, hogy a tevékenység vízellátása, a keletkező csapadék- és szennyvíz elvezetése biztosított-e, vízbázis védőterületére védőidomára, a felszíni és
6
felszín alatti vizek minősége védelmére jogszabályban, illetve határozatban meghatározott előírások érvényesíthetők-e, továbbá annak elbírálása, hogy a tevékenység az árvíz és a jég levonulására, a mederfenntartásra milyen hatást gyakorol. A szakhatósági megkeresésben a Főosztály megadta a tárgyi hatástanulmány (készítette: AGRÁRKÖRNYÉSZ Kft. 7512 Mike, Hunyadi u. 19., dátum: 2015. június) elektronikus elérési útvonalát. A kérelmet és mellékleteit, valamint az ügy előzményeit áttanulmányoztam és az alapján az alábbiakat állapítottam meg. A telephely kapacitása: 90 000 db férőhely, 6 istállóban. A baromfi-telep mélyalmos rendszerű, a termelődő trágya az istállók beton padozatán képződik a napos-fogadástól a vágásra történő szállításig, majd onnét gépi- és kézi erővel takarítják föl, szállítójárműre rakják és elszállítják a telepről. A telephely itató, kommunális és technológiai vízszükségletét DRV Zrt. hálózatáról biztosítják. A vízfelhasználás kb. 11 liter/1 db felnevelt brojler, a technológiának megfelelő. 3
A kommunális szennyvíz a szociális épület 10 m -es, betonozott aknájába jut, ahonnan ártalmatlanításra 3 havonta elszálIítják. A technológia során egy alkalommal van lehetőség a trágya eltávolítására, az állatok elszállítását követően, így a folyamatos almozással mélyalom alakul ki a nevelőtérben. Trágyatárolás nem történik, a trágyát közvetlenül az istállóból szállítójárműre rakják, és a Farm System Kft. mezőgazdasági területein hasznosítják. A vágásra kész állomány elszállítását követő takarítás száraz technológiával történik, azaz a trágya kirakodása után "seprűtisztára" takarítják az épületet. A technológiai berendezéseket a helyszínen takarítják ki. Meszelés, fertőtlenítés porlasztással, permetezéssel történik, csurgaléklé nem keletkezik. 3
Ez a telep egy évi tevékenysége során 12 m -nyi mennyiséget jelent, a mi a mosott felületekről elpárolog, így technológiai víz gyűjtésére, tárolására nem kerül sor. A csapadékvíz egy része a telephely füves talajába leszivárog, másik része a betonozott útfelületekről és a füves udvarokról az istállók D-i oldalától kb. 10 m-re, K-Ny-i irányba futó csapadék-elvezető árkokban a Karasica vf. irányába szivárog el. Mivel a trágya keletkezés, tárolás gyakorlatilag zártan történik, a csapadékvíz szennyeződésével nem kell számolni. Az állattartó telep területe a felszín alatti víz állapotának érzékenysége szempontjából érzékeny felszín alatti vízminőség-védelmi terület. A terület érzékenységi besorolása a FAVr. 7. § (1) bekezdése értelmében a miniszter által jóváhagyott 1:100 000 méretarányú országos érzékenységi térkép alapján került meghatározásra. Szederkény település területe a vizek mezőgazdasági eredetű nitrátszennyezéssel szembeni védelméről szóló 27/2006. (II. 7.) Korm. rendelet alapján egyéb nitrátérzékeny terület. Az állattartó telep területe üzemelő vagy távlati ivóvízbázisok, ásvány- és gyógyvízhasznosítást szolgáló vízkivételeket nem érint, így a tevékenység végzésével vízbázis védőterületének jogszabályban vagy hatósági határozatban előírt követelményeit nem sértik. A tevékenység az árvíz és jég levonulására, a mederfenntartásra nem gyakorol hatást. A FAVr. 10. § (1) bekezdés a) pontja értelmében, a tevékenység végzése során szennyező anyagok használata illetve elhelyezése csak műszaki védelemmel történhet, b) pontja szerint csak a felszín alatti víz, földtani közeg R.-ben meghatározott (B) szennyezettségi határértéknél kedvezőbb állapotának lehetőség szerinti megőrzésével végezhető. A FAVr. 14. § (4) bekezdése szerint az Igazgatóság előírta a FAVI engedélyköteles létesítményekre az adatszolgáItatási kötelezettséget, valamint a 19. § (1) szerinti bejelentési kötelezettséget. A szennyezőanyag elhelyezése a FAVr. 13. § (1) bekezdés c) pontja értelmében engedélyköteles tevékenység, amely tekintetében FAVr. 14. § (1) bekezdése szerint az Igazgatóság szakhatósági állásfoglalásában előírja a tevékenység folytatásának feltételeit.
7
Az Igazgatóság megállapította, hogy a tevékenység a rendelkező részben megtett előírások betartásával működhet, vízgazdálkodási szempontból működése biztosított, vízvédelmi szempontból a tevékenység megvalósításával, üzemelésével kapcsolatosan jelentős környezeti hatás nem feltételezhető, kizáró ok vele szemben nem áll fenn. Jelen szakhatósági állásfoglalást a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) 44. §-a (1), (3) és (6) bekezdése alapján adtam.” „Az Igazgatóság hatáskörét a vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény 28. § (1) bekezdése, a vízügyi igazgatási és vízügyi, valamint a vízvédelmi hatósági feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 223/2014. (IX.4.) Korm. rendelet (továbbiakban: Korm. rendelet) 10. § (1) és (3) bekezdése és a vízgazdálkodási hatósági jogkör gyakorlásáról szóló 72/1996. (V.22.) Korm. rendelet 1. § (1) bekezdése, illetékességét a Korm. rendelet 10. § (2) bekezdése, valamint a 2. számú melléklet 5. pont a) alpontja állapítja meg.” A Kormányhivatal a R. 1. § (6b) bekezdése alapján, figyelemmel a Ket. 26. § (1) bekezdés c) pontjára, a 128-17/2015. iktatószámú végzésében belföldi jogsegély keretében megkereste a területileg érintett település jegyzőjét, és kérte, adja meg az arra vonatkozó - rendelkezésére álló - adatokat, hogy a tevékenység összhangban van-e a helyi környezet- és természetvédelemmel kapcsolatos önkormányzati szabályozással, valamint a településrendezési eszközökkel. A Kormányhivatal a R. 1. § (6c) bekezdése alapján felhívta a jegyző figyelmét arra is, hogy jogsegélyhez mellékelheti a tervezett tevékenységgel kapcsolatos véleményét is. Szederkény Közös Önkormányzati Hivatal Jegyzője a 746-3/2015. számú végzésben a belföldi jogsegélyt az alábbiak szerint teljesítette: „A tervezett tevékenységgel kapcsolatban kizáró ok nem merült fel, az nem ellentétes Szederkény község
településfejlesztési
elképzeléseivel,
összhangban
van
a
helyi
környezet-
és
természetvédelemmel kapcsolatos önkormányzati szabályozással, valamint a településrendezési eszközökkel.” A Kormányhivatal 2015. augusztus 27. napján a R. 9. § (1) bekezdése értelmében közmeghallgatást tartott a Szederkényi Közös Önkormányzati Hivatal Házasságkötő termében (7751 Szederkény, Kossuth L. u. 1.). A közmeghallgatáson az érintett nyilvánosság részéről érdeklődők nem jelentek meg. A közmeghallgatásról készült jegyzőkönyvet a Kormányhivatal a R. 9. § (9) bekezdése szerint elektronikusan közzétette. Az eljárás során az érintettek részéről a Kormányhivatalhoz és az érintett települési jegyzőhöz észrevétel nem érkezett. A Kormányhivatal a tényállás tisztázatlansága miatt a 128-26/2015. számú, majd a 12830/2015.számú végzéseiben a talajvédelmi szakkérdések tekintetében felmerült hiánypótlási igény mellett levegőtisztaság-védelmi szempontból hiánypótlásra szólította fel a Kft-t. Ezt követően a Környezethasználó meghatalmazása alapján a Tervező 2015. október 9. napján érkezett levelében előadta, hogy a tárgyi telephelyen üzemeltető váltás történt és tárgyi eljárás új engedélyese a Környezethasználó. A Kormányhivatal felhívására 2015. november 18. napján a Környezethasználó és a Kft. közös akaratnyilatkozatban
megerősítették
az
üzemeltető
személyének megváltozását.
8
személyének
és
egyben
a
kérelmező
Mindemellett a Kormányhivatal megállapította, hogy a Környezethasználó a 128-30/2015. végzésben foglaltaknak csak részben tett eleget, ezért a Kormányhivatal 128-38/2015. számú végzésében ismételten hiánypótlásra szólította fel a Környezethasználót. A Környezethasználó meghatalmazásából a Tervező 2015. december 3. napján hiánypótlási dokumentációt nyújtott be a Kormányhivatalhoz, amelyben foglaltakat a Kormányhivatal elfogadta. Megállapítható volt ugyanakkor, hogy a Környezethasználó csak részben teljesítette a 128-38/2015. számú végzésében foglaltakat, a Környezethasználó a 128-38/2015. számú végzés 1.4. pontjában foglalt hiánypótlási kötelezettségének [„Nyújtsa be a http://web.okir.hu/hu/ honlapon rögzítettek figyelembevételével a „Levegőtisztaság-védelmi Alapbejelentő Lapot” (továbbiakban: LAL változásjelentés) a kitöltési útmutató szerint elektronikus formában (ügyfélkapun) az üzemeltető változás miatt”] nem tett eleget, és a végzésében megállapított határidőig és a hiánypótlás teljesítésére vonatkozó határidő meghosszabbítását sem kérte. A Kormányhivatal a fentiek alapján az eljárást a Ket. 31. § (2) bekezdése alapján 454-1/2016. ügyiratszámú végzésével megszüntette. A Környezethasználó meghatalmazása alapján a Tervező – a törvényes határidőn belül – 2016. január 27. napján a Kormányhivatal döntése ellen fellebbezést nyújtott be. A Környezethasználó a 3.000 forint fellebbezési illetéket – a Kormányhivatal felhívására – lerótta. A Tervező a fellebbezés benyújtásával egyidejűleg a 128-38/2015. számú végzés 1.4. pontjában foglalt hiánypótlási kötelezettségének eleget tett. A Kormányhivatal a fellebbezés vizsgálata során megállapította, hogy eljárás megszüntetéséről szóló döntése nem volt jogszabálysértő. Ugyanakkor mivel a fellebbezésben az eljárás megszüntetésére okot adó hiányosságok pótlásra kerültek, és a hatósági engedélyezési eljárás lefolytathatóvá vált, továbbá a tárgyi ügyben ellenérdekű fél nem ismert, ezért a Kormányhivatal az eljárást megszüntető 454-1/2016. számú végzését – a Ket. 103. § (2) bekezdésében biztosított jogkörében a 454-5/2016. számú végzésében visszavonta, és az eljárást folytatta. A Kormányhivatal a benyújtott környezeti hatástanulmányt és annak kiegészítéseit a R. 10. § (1) bekezdésében foglaltaknak megfelelően megvizsgálta, és az alábbiak szerint értékelte: A tervezett tevékenységről megállapítható: •
A baromfitelepi technológia célja broiler tartása és értékesítése.
•
A telepen 4 db istállóépületben történik a baromfitartás, ebből két istállóban két szinten történik a baromfihízlalás. Az éves turnusok száma 5.
•
A baromfitelepen kialakított tartástechnológia mélyalmos rendszerű. Az istállókban keletkezett trágya mennyiséget állományváltáskor gépi erővel távolítják el, és szállítják mezőgazdasági területre hasznosítás céljából.
Hulladékgazdálkodási szempontból megállapítható: •
A hulladékról szóló 2012. évi CLXXXV. törvény (a továbbiakban: Ht.) 1. § (2) bekezdésének d) pontja szerint a hulladékról szóló törvény hatálya nem terjed ki a nem vágás következtében elpusztult és ártalmatlanításra kerülő állatokra, ideértve a járványos állatbetegségek leküzdése érdekében leölt állatok tetemeit is.
9
•
A Ht. 1. § (3) bekezdésének f) pontja szerint a hulladékról szóló törvény hatálya nem terjed ki a fekáliára (trágyára) – ha arra a (2) bekezdés c) pontja nem terjed ki –, a szalmára, valamint a mezőgazdasági termelőtevékenység, az erdőgazdálkodás, továbbá a fafeldolgozás során képződő egyéb nem veszélyes természetes anyagra, amelyet a mezőgazdaságban használnak a környezetre és az emberi egészségre veszélytelen eljárással vagy módszerrel.
•
A kommunális szennyvíz – mint nem közművel összegyűjtött háztartási szennyvíz – kezelése a vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény hatálya alá tartozik.
•
Az
állattartás
során
a
hulladékkal
kapcsolatos
nyilvántartási
és
adatszolgáltatási
kötelezettségekről szóló 309/2014. (XII. 11.) Korm. rendelet (a továbbiakban: AKr.) 11. § (2) bekezdésében meghatározott, az adatszolgáltatási kötelezettség fennállását meghatározó küszöbértékeket meghaladó mennyiségben a hasznosítás vagy ártalmatlanítás céljából az ATEV Zrt.-nek átadott hulladékká vált állati szövetek, állati hullák keletkeznek. A telephelyi tevékenységek során keletkező hulladékok engedélyezett módon történő kezelése biztosítható. •
A Kormányhivatal a hulladékgazdálkodással kapcsolatos véleményét a Ht. és AKr. rendelkezései alapján alakította ki.
Levegőtisztaság-védelmi szempontból megállapítható: •
A dokumentációkban rögzítettek alapján a Kormányhivatal megállapította, hogy a baromfitelep légszennyező diffúz forrás a levegővédelmi követelményeknek megfelel.
•
A Kormányhivatal a telephelyen D1 azonosítószámú diffúz forrásra vonatkozó adatokat az Lr. 31. § (1) és (4) bekezdései szerint tett alapbejelentés alapján, a határozat L mellékletében foglaltak szerint rögzítette.
•
A Kormányhivatal az Lr., a VMM rendelet, valamint a VMH rendelet vonatkozó előírásai és határértékei figyelembevételével vizsgálta levegőtisztaság-védelmi szempontból a dokumentációt.
•
Az Lr. 5. § (3) bekezdése értelmében a bűzkibocsátással járó környezeti hatásvizsgálat köteles vagy egységes környezethasználati engedély köteles tevékenységek, illetve létesítmények esetében a bűzterhelőnek védelmi övezetet kell kialakítania.
•
Az Lr. 5. § (4) bekezdése alapján a Kormányhivatal az Lr. 5.§ (3) bekezdés szerinti védelmi övezet nagyságát – a legnagyobb teljesítmény kihasználás és kedvezőtlen terjedési viszonyok (különösen az uralkodó szélirány, időjárási viszonyok) mellett, a domborzat, a védőelemek és a védendő területek, építmények figyelembevételével – a légszennyező forrás határától számított, legalább 300, legfeljebb 1000 méter távolságban lehatárolt területben határozza meg.
•
Az Lr. 5. § (5) bekezdése szerint a Kormányhivatal a védelmi övezet kijelölése során a (4) bekezdésben előírt 300 méternél kisebb távolságot is meghatározhat, amennyiben 300 méternél kisebb a hatásterület, és valamennyi levegővédelmi követelmény teljesül.
•
A Kormányhivatal a Szederkény, 30 hrsz. alatti baromfitelep légszennyező forrásainak súlypontjaitól (EOV koordinátái: Y= 71980,29; X= 604526,72) számított 200 m által határolt területre védelmi övezetet állapított meg, figyelembe véve a jogszabályban rögzített kritériumokat.
10
•
A benyújtott dokumentáció alapján rögzíthető, hogy a védelmi övezettel érintett, felsorolt ingatlanokon védett létesítmények (lakóépület, üdülőépület, oktatási, egészségügyi, szociális, igazgatási célú épület) jelenleg nem találhatók.
•
A környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény (a továbbiakban: Kvt.) 34. § (1) és (2) bekezdéseiben foglaltak szerint, a környezeti elemek, vagy azok rendszerének a veszélyeztető hatások elleni védelme érdekében védelmi övezetek jelölhetők ki. A védelmi övezetekben – külön jogszabályok rendelkezései alapján – egyes tevékenységek korlátozása vagy tilalma, építési, anyag-felhasználási, területhasználati korlátozások és tilalmak, illetőleg rendszeres mérési és megfigyelési kötelezettségek rendelhetők el. A Kvt. 29. § (1) bekezdése szerint a környezet veszélyeztetésével járó technológiák alkalmazásakor a veszélyeztetés csökkentése érdekében a veszélyforrás jellegéhez igazodó védőterületet, illetőleg védőtávolságot kell kijelölni.
•
Tájékoztatom a védelmi övezettel érintett Szederkény település Önkormányzatát, hogy az Lr. 5. § (3) bekezdése alapján előírt és a határozat rendelkező részébe foglalt, a Kormányhivatal által kijelölt védelmi övezetek
tekintetében fennálló jogszabályi
korlátozásokat, tilalmakat a
Kormányhivatal a későbbi hatósági, illetve szakhatósági eljárásai, valamint a hatósági ellenőrzései során érvényre juttatja. Jelenleg a telekalakítási és építési tilalom elrendeléséről szóló 24/2009. (IX. 30.) NFGM rendelet 1. § (2) bekezdése értelmében a Kormányhivatal által az Lr. alapján kijelölt védelmi övezet területén a telekalakítási és építési tilalom elrendelésére csak a települési önkormányzat rendeletében van lehetőség. •
Felhívom az önkormányzat figyelmét, hogy a Kormányhivatal által jelen határozatában megállapított védelmi övezet vonatkozásában a helyi rendezési tervet vizsgálja felül, és amennyiben szükséges, intézkedjen annak módosítása érdekében.
•
Felhívom az érintett építésügyi hatóság figyelmét, hogy a védelmi övezettel érintett ingatlanokkal kapcsolatos építésügyi engedélyezési eljárásai során a Kormányhivatal által jelen határozatában megállapított védelmi övezetet vegye figyelembe.
•
Felhívom az érintett területi állami főépítészt, hogy a településrendezési tervek véleményezése során a Kormányhivatal által jelen határozatában megállapított védelmi övezetet vegye figyelembe.
Zaj- és rezgésvédelmi szempontból megállapítható: •
A
környezeti
hatástanulmány
mellékleteként
benyújtott
zajmérési
jegyzőkönyv
alapján
megállapítható, hogy az üzemelésből eredő zajkibocsátás nem haladja meg a megengedett zajvédelmi követelményeket. Megállapítható továbbá, hogy a hatásterületen védett épület, terület nem található, ezért az üzemeltetőnek a környezeti zaj és rezgés elleni védelem egyes szabályairól szóló 284/2007. (X. 29.) Korm. rendelet (a továbbiakban: ZajR.) 10. § (3) bekezdés a) pontjába foglaltak alapján nem kell megkérni a létesítményre a zajkibocsátási határértéket. •
Az
üzemeléshez
kapcsolódó
szállításból
eredő
zajkibocsátás
várhatóan
nem
növeli
észrevehetően a szállítási útvonal melletti területek zajterheltségét. •
A zajvédelmi szempontú előírásainkat a ZajR. és a környezeti zaj és rezgésterhelési határértékek megállapításáról szóló 27/2008. (XII. 3.) KvVM-EüM együttes rendelet alapján vizsgálta.
11
Természet- és tájvédelmi szempontból megállapítható: •
A tervezett baromfitelep területe országos jelentőségű védett természeti területet és az európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területekről szóló 275/2004. (X. 8.) Korm. rendelet alapján kihirdetésre került Európai Közösségek Natura 2000 hálózatba tartozó területeket nem érint.
A Kormányhivatal vizsgálta továbbá a Kr. 5. számú melléklet I. táblázatában meghatározott szakkérdéseket. Közegészségügyi szempontból megállapítható: •
A tevékenység a rendelkező részbe foglalt közegészségügyi előírások betartásával valósítható meg, melyek a J.r., az EüM rendelet és az NM rendelet előírásain alapulnak.
Talajvédelmi szempontból megállapítható: •
Talajvédelmi szempontból – az 128-26/2015. számú végzésben előírt hiánypótlás nyomán benyújtott nyilatkozatok és környezeti hatástanulmány alapján – az alábbiak állapíthatók meg:
•
A Szederkény, 030 hrsz.-ú, kivett major megnevezésű ingatlanon működő baromfitelepen 6 db nevelőépületében a maximális férőhely 90.000 db. A telepen évente 6 turnusban 80.000 db brojler hízlalást végeznek, almos tartástechnológiával. A turnusok után az ólakban száraz tisztítást, majd 3
mosást végeznek. A mosásból származó, ólanként és turnusonként keletkező 0,4 m technológiai szennyvíz az épületeken belül elpárolog, külön nem kerül gyűjtésre. A telepen évente keletkező almostrágya mennyisége 627,84 t, amelynek kihelyezéséhez a 170 kg/ha határértéket figyelembe véve 85 ha szántó területre van szükség. A turnusok után kikerülő almos trágyát a Bástya Kft-nek, mint a Farm System Kft. tulajdonosának nyilatkozata szerint saját használatában lévő, a nyilatkozatban felsorolt ~400 ha-os nem nitrátérzékeny területeire helyezik ki. A csapadékvíz egy része a telephely füves területein elszikkad, másik része a betonozott útfelületekről az istállók D-i oldalától kb. 10 m-re, K-Ny-i irányba futó csapadékvíz-elvezető árkokban szikkad el. A csapadékvíznek eközben nincs lehetősége szennyezett vízzel való keveredésre. A szociális 3
épület szennyvize 10 m -es vízzáró vasbeton aknába jut. A keletkező hulladékokat (szennyvíz, állati hulladék, stb.) engedéllyel rendelkező vállalkozók szállítják el. •
Amennyiben az ismertetett technológiát és a rendelkező részben tett előírásokat maradéktalanul betartják, a baromfitelep működése ellen talajvédelmi szempontból kifogás nem merülhet fel.
•
A talajvédelmi vélemény a termőföld védelméről szóló 2007. évi CXXIX. törvény 48. §, 48/A. §, a Nitrát rendelet 5. § (1) bek. d-f.) pontja, és az FVM rendelet 1. §, 3.§ előírásain alapul.
Összességében a környezeti hatástanulmány, valamint az eljárásban részt vett szakhatóság állásfoglalása alapján a Kormányhivatal megállapította, hogy a szakhatósági állásfoglalásban és a Kormányhivatal rendelkező részben rögzített előírásainak betartásával a környezetvédelmi engedély kiadásának sem szakmai, sem jogi akadálya nincs. A
Kormányhivatal
a
tevékenység
folytatásának
egyéb
feltételeit
az
egységes
környezethasználati engedélyben írja elő. A fentiek alapján a Kormányhivatal a Kvt. 71. § (1) bekezdés b) pontjában rögzített jogkörében, a R. 1. § (4) bekezdése alapján a rendelkező részben foglaltak szerint határozott.
12
A Kormányhivatal a döntését a Ket. 71. § (1) bekezdése alapján határozatba foglalta. A környezetvédelmi engedély időbeli hatályáról a R. 11. § (1) bekezdés a) pontja alapján határozott a Kormányhivatal. A határozatot a Kormányhivatal a Kvt. 71. § (3) bekezdése értelmében a hivatalában és a honlapján közzéteszi. A határozat kifüggesztésének napja: 2016. március 23. A határozat levételének napja: 2016. április 7. Továbbá a R. 10. § (3) bekezdés, valamint 5. § (6) bekezdése alapján közli az eljárásban részt vett Szederkényi Közös Önkormányzati Hivatal Jegyzőjével aki – a Ket. 80. § (4) és (5) bekezdéseire figyelemmel – a kézhezvételtől számított 8. napon gondoskodik a határozat teljes szövegének nyilvános közzétételéről, és a közzétételt öt napon belül tájékoztatja a Kormányhivatalt a közzététel időpontjáról, helyéről, valamint a határozatba való betekintési lehetőség módjáról. A Ket. 78. § (10) bekezdése szerint a közzététel ideje 15 nap. A Kormányhivatal tárgyi ügyben, mint joghatósággal rendelkező magyar hatóság a Ket. 18.§ (1) bekezdése, környezetvédelmi hatóságként a Kr. 9. § (2) és (3) bekezdései alapján járt el. A Kormányhivatal illetékességi területéről a Kr. 8. § (1) bekezdése és a 2. számú melléklet 5. pontja rendelkezik. A határozat elleni önálló fellebbezési lehetőséget a Ket. 98. § (1) és a 99. § (1) bekezdései biztosítják, a szakhatóság állásfoglalása elleni önálló fellebbezési lehetőséget a Ket. 44. § (9) bekezdése zárja ki. A fellebbezési eljárás igazgatási szolgáltatási díja a KvVM rendelet 2. § (1) bekezdése alapján, e rendelet 1. számú mellékletének II. fejezet 1. pontja, valamint a 2. § (4)-(5) és (7) bekezdései szerint került megállapításra. A Ket. 78. § (10) bekezdése értelmében, a hirdetmény útján közölt döntést a kifüggesztést követő tizenötödik napon, azaz a határozat levételének napján kell kézbesítettnek tekinteni. A Ket. 80. § (5) bekezdése alapján, a hirdetményi közléshez kapcsolódó határidők számításánál a hirdetménynek a hatóság hirdetőtábláján való kifüggesztését kell alapul venni. Ellenkező értesítés hiányában a határozat annak levételét követő naptól számított 15. napon jogerőre emelkedik. Pécs, 2016. március „
.”
Dr. Horváth Zoltán kormánymegbízott felhatalmazása alapján kiadmányozta:
Schwarcz Tibor főosztályvezető
13
Kapják: 1. Bozsánovics Kft. „tv” + mell. 7370 Sásd, Rákóczi F. u. 51/A. 2. Balogh Bálint „tv” + mell. 7512 Mike, Hunyadi u. 19. 3. AGRO-INVESTOR Kft. „tv” + mell. 1154 Budapest, Aulich L. u. 44. 4. Szederkényi Közös Önkormányzati Hivatal Jegyzője „tv” (közzététel céljából is) + mell. 7751 Szederkény, Kossuth L. u. 1. (hiv. sz.: 746/2015.) 5. Alapvető Jogok Biztosának Hivatala „tv” + mell. 1387 Budapest, Pf. 40. 6. HNYR (helyben) + mell. 7. Zöld Pont Iroda/WEB (helyben) + mell. 8. Irattár (KUV KHKEO) Hivatali kapun keresztül kapják: 1. BAMKH NF Közegészségügyi Osztály (hiv. sz.: BAR/006/00540-3/2015.) + mell. 2. BAMKH ÉBNTF Növény- és Talajvédelmi Osztály (hiv. sz.: BAF/1072-5/2015.) + mell. 3. Baranya Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság Hatósági Osztálya (hiv. sz.: 35200/4800-1/2015. ált.) + mell. 4. Baranya Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság + mell.
14
