Tárgy: Mell.: HATÁROZAT

_______________________________________________________________________________________ Ügyszám: Ügyintéző: Telefon mellék:

Tárgy:

1093-14/2015. Biróné Pájer Judit dr. Görög Teodóra 227/152

Mell.:

Nyíregyháza, Ipari park 31358/11. hrsz. alatti Nyíregyházi hűtőgépgyár egységes környezethasználati engedélye 4 db

HATÁROZAT A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Kormányhivatal (továbbiakban: Kormányhivatal) az Electrolux Lehel Hűtőgépgyár Korlátolt Felelősségű Társaság (5100 Jászberény, Fémnyomó út 1.), mint környezethasználó részére a Nyíregyháza, Ipari park 31358/11. hrsz. alatti Nyíregyházi hűtőgépgyár telephelyen végzett tevékenység folytatására a határozat IV. részében meghatározott feltételekkel EGYSÉGES KÖRNYEZETHASZNÁLATI ENGEDÉLYT azon belül a légszennyező forrásokra levegőtisztaság-védelmi engedélyt ad, valamint az üzemi kárelhárítási tervet jóváhagyja az alábbiak szerint:

I. Környezethasználó adatai Környezethasználó neve: Electrolux Lehel Hűtőgépgyár Korlátolt Felelősségű Társaság (a cég rövid neve: Electrolux Lehel Kft.) Székhelye: 5100 Jászberény, Fémnyomó út 1. KÜJ száma: 100197619

II. Telephely adatai Telephely címe: Telephely helyrajzi száma: EOV koordinátái:

4400 Nyíregyháza, Ipari park Nyíregyháza 31358/11. X =287651 Y =850393

Környezetvédelmi Alapnyilvántartó Rendszer szerint: Telephely neve: KTJtelephely szám:

Nyíregyházi hűtőgépgyár 101303638

Létesítmény neve: Festőüzem KTJIPPC létesítmény szám: 102593276 Helyrajzi száma: Nyíregyháza 31358/11. A telephely szennyező forrásainak EOV koordinátáit a határozat 1.sz. melléklete tartalmazza.

Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Kormányhivatal Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főosztály 4400 Nyíregyháza, Kölcsey u. 12 -14. 4401 Nyíregyháza, Pf.: 246. Telefon: 42/598-930 Fax: 42/598-941 E-mail: [email protected] Honlap: http://ftvktvf.zoldhatosag.hu

III. Engedélyezett tevékenység adatai Megnevezés: Hűtőszekrény gyártás Besorolás: 314/2005. (XII.25.) Korm. rendelet 2. sz. melléklet 2.6. pont: „fémek és műanyagok felületi kezelése elektrolitikus vagy kémiai folyamatokkal, ahol az összes kezelőkád térfogata meghaladja a 30 m3-t.” TEÁOR kód: 2751 Háztartási villamos készülék gyártása NOSE-P kód: 105.01 Kiépített termelési kapacitás: 36 m3 - a zsírtalanításra (felületkezelésre) használt 2 db kezelőkád térfogata. Az alkalmazott technológia megfelelése az elérhető legjobb technikának:

-

A környezethasználó ISO 14001 és ISO 9001 tanúsításokkal rendelkezik, melyek biztosítják a gyártási műveletek, munkafolyamatok folyamatos ellenőrzését, szabályozását, a feltárt nemmegfelelőségek, eltérések gyors kijavítását; a folyamatos fejlesztést. A felületkezelő berendezés vegyszerállóan szigetelt padlótálcán található, az öblítő kádak duplafalúak. Az energia (villamos energia, földgáz) felhasználást dokumentálják. Az alapanyag felhasználás optimalizálása érdekében a festőüzemben a zsírtalanító fürdők paramétereinek beállításara pH vezérelt, automata vegyszeradagoló rendszert alkalmaznak. A működés során keletkezett szennyvizet tisztítás után visszatáplálják a folyamatba. A gyár területén keletkező technológiai szennyvizek és a csapadékvizek elkülönített csatornarendszerben kerülnek összegyűjtésre. A kibocsátások ellenőrzésére a gyár területén 2 db talajvízfigyelő kút létesült. A légszennyező pontforrások kibocsátásának ellenőrzése emisszió méréssel történik. A telephelyre vonatkozóan Üzemi Kárelhárítási Terv készült. A hulladékok gyűjtése a keletkezési helyükön elkülönítve történik. A dolgozók rendszeres képzése biztosított. Az üzemben főállású környezetvédelmi megbízottat alkalmaznak. IV. A tevékenység végzésének feltételei

1. Általános előírások 1.1. A tevékenységet az elérhető legjobb technika alkalmazásával úgy kell végezni, a létesítményt üzemeltetni, hogy az mindenben megfeleljen a jelen engedélyben, valamint a vonatkozó hatályos jogszabályokban foglaltaknak. 1.2. Az engedély előírásaitól eltérően folytatott tevékenység esetén a Kormányhivatal határozatban kötelezi a környezethasználót 200.000-500.000 forint bírság megfizetésére, az engedélyben rögzített feltételek betartására, valamint legfeljebb 6 hónapos határidővel intézkedési terv készítésére. Amennyiben a környezethasználó a határozatban foglaltaknak nem tesz eleget, a Kormányhivatal a tevékenységet korlátozhatja, vagy az egységes környezethasználati engedélyt visszavonhatja, és a környezethasználót bírság megfizetésére kötelezi. 1.3. Az engedélyezéskor alapul vett körülmények jelentős megváltozását, tervezett jelentős megváltoztatását, továbbá az üzemeltető változását a környezethasználó köteles a Kormányhivatal felé a változást követő 15 napon belül írásban bejelenteni. 2. Hulladékgazdálkodás 2.1. A tevékenységet úgy kell megtervezni és végezni, hogy az a környezetet a lehető legkisebb mértékben érintse, a környezet terhelése és igénybevétele csökkenjen, ne okozzon környezetveszélyeztetést vagy környezetszennyezést, biztosítsa a hulladékképződés megelőzését, a képződő hulladék mennyiségének és veszélyességének csökkentését, a hulladék hasznosítását, továbbá környezetkímélő ártalmatlanítását. 2

2.2. A hulladékgazdálkodási tevékenységet az emberi egészség veszélyeztetése és a környezet károsítása nélkül úgy kell végezni, hogy az ne jelentsen kockázatot a környezeti elemekre, ne okozzon lakosságot zavaró (határértéket meghaladó) zajt vagy bűzt, és ne befolyásolja hátrányosan a tájat, valamint a védett természeti és kulturális értékeket. 2.3. A környezethasználó – mint hulladékbirtokos – a hulladék kezeléséről a hulladékkezelőnek, hulladék szállítónak, hulladék gyűjtőnek, hulladék közvetítőnek, hulladék kereskedőnek, hulladék közszolgáltatónak történő átadása útján köteles gondoskodni. Ha a hulladékbirtokos a hulladékot másnak átadja - a hulladékgazdálkodási közszolgáltatás keretében történő átadás kivételével -, meg kell győződnie arról, hogy az átvevő az adott hulladék szállítására, közvetítésére, kereskedelmére, illetve kezelésére vonatkozó hulladékgazdálkodási engedéllyel rendelkezik, vagy az adott hulladékgazdálkodási tevékenység végzéséhez szükséges nyilvántartásba vétele megtörtént. 2.4. A környezethasználó a hulladékot a kezelésre történő elszállítás érdekében köteles elkülönítetten gyűjteni. Az elkülönítetten gyűjtött hulladékot más hulladékkal vagy eltérő tulajdonságokkal rendelkező más anyagokkal összekeverni tilos. 2.5. A környezethasználó a tevékenysége során telephelyenként és hulladéktípusonként képződő, másnak átadott hulladékról az adott telephelyen köteles nyilvántartást vezetni a vonatkozó jogszabály szerinti adattartalommal. A nyilvántartást úgy kell vezetni, hogy az alkalmas legyen arra, hogy annak alapján az adatszolgáltatási kötelezettség teljes körűen teljesíthető legyen, és a hatósági ellenőrzések során a telephelyi hulladékforgalom tételes nyomon követhetőségét biztosítsa. A környezethasználó a nyilvántartást anyagmérleg alapján, hulladéktípusonként és technológiánként, naprakészen köteles vezetni. A környezethasználó adatszolgáltatási kötelezettségét a tárgyévet követő év március 1. napjáig köteles teljesíteni, amennyiben a telephelyén a tárgyévben képződött és birtokolt hulladék összes mennyisége a) veszélyes hulladék esetén a 200 kg-ot, b) nem veszélyes hulladék esetén - a c) pont kivételével - a 2000 kg-ot, c) nem veszélyes építési-bontási hulladék esetén az 5000 kg-ot meghaladja. A környezethasználó az adatszolgáltatási kötelezettségének keletkezését és megszűnését a kötelezettség keletkezésétől vagy megszűnésétől számított 15 napon belül a telephelye szerint illetékes Kormányhivatalnak köteles bejelenteni. Az adatszolgáltatás kizárólag elektronikus úton, az Általános Nyomtatványkitöltő Program (ÁNYK) használatával kitöltött űrlapokon teljesíthető. 2.6. A telephelyen lévő veszélyes hulladék üzemi gyűjtőhelyen gyűjtött hulladékról naprakész módon üzemnaplót kell vezetni. Az üzemnaplót a következő tartalommal kell vezetni: a) az üzemi gyűjtőhelyen gyűjtött hulladék mennyisége, összetétele (hulladéktípus, -fajta, és -jelleg szerint); b) a hulladék üzemi gyűjtőhelyen történő elhelyezésének és onnan történő elszállításának időpontja; c) annak adatai, akinek részére az üzemi gyűjtőhely üzemeltetője a hulladékot átadja (ha a hulladékot nem az üzemi gyűjtőhely üzemeltetője kezeli); d) az üzemvitellel kapcsolatos rendkívüli események (így különösen az üzemzavar, a szokásostól eltérő, rendkívüli üzemállapotok oka, ideje és időtartama, az azok megszüntetésére tett intézkedések, továbbá betörés, lopás, baleset); valamint e) a hatósági ellenőrzések megállapításai és az ezek hatására tett intézkedések. 2.7. A veszélyes hulladék üzemi gyűjtőhely részletes működési és ellenőrzési szabályait a vonatkozó jogszabályban foglalt tartalmi követelményeknek megfelelően elkészített üzemeltetési szabályzatban kell rögzíteni, és a szabályzatot jóváhagyásra be kell nyújtani a környezetvédelmi hatóság részére. Határidő: 2015. november 30. 2.8. A telephelyen keletkező veszélyes- és nem veszélyes hulladékok gyűjtésére szolgáló gyűjtőhelyek műszaki kialakításának meg kell felelnie a vonatkozó jogszabályban előírtaknak. Határidő: 2016. október 01.

3

3. Levegőtisztaság-védelem A Kormányhivatal a Nyíregyháza, Ipari park 31358/11. hrsz. alatti Nyíregyházi hűtőgépgyár helyhez kötött légszennyező pontforrásainak üzemeltetéséhez a levegőtisztaság-védelmi engedélyt az alábbiak szerint adja meg: 3.1. Helyhez kötött légszennyező pontforrások 1. technológia: Festés Azonosító Megnevezés P1 P2 P3 P4 P5 P6 P7 P8 P40

Magasság

Festő vegyisor I. Festő vegyisor II. Festő vegyisor III. Festő vízleszárító füstgáz elvezető Festő – porszórás I. Festő – beégető kemence I. Festő – beégető kemence II. Festő – beégetés utáni légfrissítés Festő porszórás II.

15 m 15 m 16 m 16 m 15 m 16 m 16 m 16 m 15 m

2. technológia: Műanyag alkatrész megmunkálás Azonosító Megnevezés P10 P18 P41 P42 P43 P44 P45

Magasság

Főkémény I. Főkémény II. No Frost Wrap Around 1. sor Lézervágó 1. sor Wrap Around 3. sor Lézervágó 3. sor

18 m 18 m 15 m 15 m 15 m 15 m 15 m

3. technológia: Habosítás Azonosító Megnevezés P13 P14 P15 P16 P17 P26 P27 P28 P29 P30 P33 P34 P35 P36 P37

Magasság

Palásthabosító I. (Hennecke 1.) Palásthabosító II. (Hennecke 1.) Palásthabosító III. (Keverő) Ajtóhabosító (Cannon 1.) Gázégő elszívás (Cannon 1.) Palásthabosító I. (Hennecke 2.) Palásthabosító II. (Hennecke 2.) Palásthabosító III. (Keverő) Ajtóhabosító (Cannon 2.) Gázégő elszívás (Cannon 2.) Palásthabosító I. (Hennecke 3.) Palásthabosító II. (Hennecke 3.) Palásthabosító III. (Keverő) Ajtóhabosító (Cannon 3.) Gázégő elszívás (Cannon 3.)

15 m 15 m 15 m 15 m 15 m 15 m 15 m 15 m 15 m 15 m 15 m 15 m 15 m 15 m 15 m

4. technológia: Szerelés Azonosító Megnevezés P19 P31 P38

Magasság

Szekrény szárító 1. Szekrény szárító 2. Szekrény szárító 3.

15 m 15 m 15 m

5. technológia: Töltés Azonosító Megnevezés

Magasság 4

P20 P32 P39

Töltés 1. Töltés 2. Töltés 3.

15 m 15 m 15 m

6. technológia: Szennyvízkezelés Azonosító Megnevezés P22

Magasság

Szennyvíztisztítás – regeneráló szerek

15 m

7. technológia: Hőtermelés Azonosító Megnevezés P9 P21 P23 P24

Magasság

Festő melegvizes kazán kéménye Szennyvíztisztítás – melegvizes kazán Kazánkémény I. Kazánkémény II.

16 m 16 m 15 m 15 m

3.2. Kibocsátási határértékek 1.technológia: Festés A P1, P2 és P3 pontforrások technológiai kibocsátási határértékei: Légszennyező anyag

2.3.1.3. B osztály 2.3.1.4. C osztály Foszforsav(1)

Légszennyező anyag tömegárama [kg/h]

Kibocsátási határérték [mg/m3] (légszennyező anyag koncentráció)

2 vagy ennél nagyobb 3 vagy ennél nagyobb

100 150 -

általános általános

Megjegyzés:

- Ugyanabba az osztályba tartozó több anyag együttes, egy időben történő kibocsátása esetén is be kell tartani a fenti határértékeket. - Több különböző osztályba tartozó együttes, egy időben történő kibocsátása esetén a kibocsátási határérték: 3 kg/h vagy ennél nagyobb tömegáram esetén összesen legfeljebb 150 mg/m3, de a saját osztályra vonatkozó határérték önmagában sem léphető túl.

-

A légszennyezőanyag koncentrációra meghatározott kibocsátási határértékek 273 K hőmérsékletű és 101,3 kPa nyomású száraz véggázra vonatkoznak. (1) Határértékkel nem szabályozott légszennyező anyag

A P4 jelű pontforrás technológiai kibocsátási határértékei: Légszennyező anyag

2.2.9. Nitrogén-oxidok NO2-ként 2.2.9. Szén-monoxid



5 vagy ennél nagyobb

500

általános

Megjegyzés:

-

A kibocsátási határérték tüzelési és termikus technológiáknál a száraz véggáz 5tf% oxigén tartalmára, 273 K hőmérsékletre és 101,3 kPa nyomásra vonatkozik.


Kibocsátási határérték [mg/m3]

5

(légszennyező anyag koncentráció)

Szilárd anyag (festék és lakkrészecskék)

3

Megjegyzés:

-

A légszennyezőanyag koncentrációra meghatározott kibocsátási határértékek 273 K hőmérsékletű és 101,3 kPa nyomású száraz véggázra vonatkoznak.

A P6 és P7 jelű pontforrások technológiai kibocsátási határértékei: Légszennyező anyag





500

Megjegyzés:

-



2.3.1.4. C osztály 2.2.9. Nitrogén-oxidok NO2-ként 2.2.9. Szén-monoxid




150(1)


500(2)

Megjegyzés:

- Ugyanabba az osztályba tartozó több anyag együttes, egy időben történő kibocsátása esetén is be kell tartani a fenti határértékeket. - (1)A légszennyezőanyag koncentrációra meghatározott kibocsátási határértékek 273 K hőmérsékletű és 101,3 kPa nyomású száraz véggázra vonatkoznak. - (2)A kibocsátási határérték tüzelési és termikus technológiáknál a száraz véggáz 5tf% oxigén tartalmára, 273 K hőmérsékletre és 101,3 kPa nyomásra vonatkozik. A P40 jelű pontforrás technológiai kibocsátási határértékei: Légszennyező anyag

Szilárd anyag (festék és lakkrészecskék)


3

Megjegyzés:

-


2. technológia: Műanyag alkatrész megmunkálás A P10 és P18 pontforrások technológiai kibocsátási határértékei: 6

Légszennyező anyag

2.2.9. Nitrogén-oxidok NO2-ként 2.2.9. Szén-monoxid 2.1.1.2. O osztály 2.3.1.2. A osztály 2.3.1.3. B osztály 2.3.1.4. C osztály Benzaldehid(1)




500

0,5-ig 0,5-nél nagyobb 0,1 vagy ennél nagyobb 2 vagy ennél nagyobb 3 vagy ennél nagyobb

150 50 20 100 150 -

Megjegyzés:

- Ugyanabba az osztályba tartozó több anyag együttes, egy időben történő kibocsátása esetén is be kell tartani a fenti határértékeket. - Több különböző osztályba tartozó együttes, egy időben történő kibocsátása esetén a kibocsátási határérték: 3 kg/h vagy ennél nagyobb tömegáram esetén összesen legfeljebb 150 mg/m3, de a saját osztályra vonatkozó határérték önmagában sem léphető túl.

-

A légszennyezőanyag koncentrációra meghatározott kibocsátási határértékek 273 K hőmérsékletű és 101,3 kPa nyomású száraz véggázra vonatkoznak. (1) Határértékkel nem szabályozott légszennyező anyag






500

Megjegyzés:

-


A P42 és P44 jelű pontforrások technológiai kibocsátási határértékei: Légszennyező anyag


2.3.1.4. C osztály



150

Megjegyzés:

- Ugyanabba az osztályba tartozó több anyag együttes, egy időben történő kibocsátása esetén is be kell tartani a fenti határértékeket. - A légszennyezőanyag koncentrációra meghatározott kibocsátási határértékek 273 K hőmérsékletű és 101,3 kPa nyomású száraz véggázra vonatkoznak. A P43 és P45 jelű pontforrások technológiai kibocsátási határértékei: Légszennyező anyag



7



500

Megjegyzés:

-


3. technológia: Habosítás A P13, P14, P15, P16, P20, P26, P27, P28, P29, P32, P33, P34, P35 és P36 pontforrások technológiai kibocsátási határértékei: Légszennyező anyag

2.3.1.4. C osztály Izo-bután(1)




150 -

Megjegyzés:

- Ugyanabba az osztályba tartozó több anyag együttes, egy időben történő kibocsátása esetén is be kell tartani a fenti határértékeket. - A légszennyezőanyag koncentrációra meghatározott kibocsátási határértékek 273 K hőmérsékletű és 101,3 kPa nyomású száraz véggázra vonatkoznak. - (1) Határértékkel nem szabályozott légszennyező anyag. A P17, P30 és P37 jelű pontforrások technológiai kibocsátási határértékei: Légszennyező anyag





500

Megjegyzés:

-


4. technológia: Szerelés A P19, P31 és P38 pontforrások technológiai kibocsátási határértékei: Légszennyező anyag





500

Megjegyzés:

-


5. technológia: Töltés A P20, P32 és P39 pontforrások technológiai kibocsátási határértékei: 8

Légszennyező anyag

2.3.1.4. C osztály Izo-bután(1)




150 -

Megjegyzés:

- Ugyanabba az osztályba tartozó több anyag együttes, egy időben történő kibocsátása esetén is be kell tartani a fenti határértékeket. - A légszennyezőanyag koncentrációra meghatározott kibocsátási határértékek 273 K hőmérsékletű és 101,3 kPa nyomású száraz véggázra vonatkoznak. - (1) Határértékkel nem szabályozott légszennyező anyag. 6. technológia: Szennyvízkezelés A P22 pontforrások technológiai kibocsátási határértékei: Légszennyező anyag


2.2.7. C osztály 2.2.9. D osztály

0,3 vagy ennél nagyobb 5 vagy ennél nagyobb


30 150

Megjegyzés:

-


7. technológia: Hőtermelés A P9, P21, P23 és P24 pontforrások technológiai kibocsátási határértékei: Légszennyező anyag Kén-dioxid Nitrogén-oxidok (NO2-ben kifejezve) Szén-monoxid Szilárd (nem toxikus) por

Kibocsátási határérték (mg/m3) 35 350 100 5

A mg/m3-ben kifejezett koncentrációk száraz (vízmentes), 273 K hőmérsékletű, 101,3 kPa nyomású, 3% oxigéntartalmú füstgázra vonatkoznak.

3.3. Üzemeltetésre vonatkozó előírások - Tilos a légszennyezés, valamint a levegő olyan mértékű terhelése, amely légszennyezettséget okoz. - A légszennyező forrás és hozzá kapcsolódó berendezések technológiai és kezelési előírásaiban foglaltakat be kell tartani. - A pontforrásokhoz kapcsolódó tisztító és leválasztó berendezéseket a technológiai előírásoknak megfelelően, gondosan és folyamatosan üzemeltetni kell, valamint gondoskodni kell karbantartásukról. - A technológiai előírások megtartásával, az üzemzavarok megelőzésével, illetőleg elhárításával meg kell akadályozni a rendkívüli légszennyezést.

9

- A rendkívüli légszennyezés megszüntetése érdekében haladéktalanul meg kell tenni a szükséges intézkedéseket, és értesíteni kell a környezetvédelmi hatóságot. A rendkívüli légszennyezést okozó technológia, pontforrás működtetését a hiba elhárításáig szüneteltetni kell. - A környezethasználó köteles a légszennyező forrásainak és az ezekhez tartozó technológiai berendezések üzemviteléről folyamatosan üzemnaplót vezetni, amelyben fel kell tüntetni: ~ a pontforrásokhoz tartozó technológiai berendezések, valamint az elszívó és légszennyezőanyag-leválasztó berendezések üzemidejét; ~ a termelésre vonatkozó, a légszennyező anyagok kibocsátására hatással lévő adatokat, felhasznált alap és segédanyagokat; ~ a bekövetkezett üzemzavarok, a szokásostól eltérő, rendkívüli üzemállapotok okát, idejét és időtartamát, valamint az azok megszüntetésére tett intézkedéseket; ~ a kibocsátásra jelentős hatást gyakorló karbantartások (javítások) idejét és időtartamát, és a karbantartás eredményeképpen bekövetkező kibocsátás-változást; ~ a kibocsátások ellenőrzésének formáját, a mérés időpontját, gyakoriságát és időtartamát, valamint végrehajtásának módját, megjelölve az üzemvitel körülményeit és adatait; ~ a kibocsátás ellenőrzését végző szervezet megnevezését, a mérési vagy vizsgálati jegyzőkönyv számát vagy jelét; ~ az üzemnaplót minden naptári év végén le kell zárni és az éves jelentéshez előírt összesítést el kell végezni. - A diffúz levegőterhelés elkerülése érdekében: ~ a telephely területének rendszeres karbantartásáról gondoskodni kell, ~ a telephelyen kiszóródott porszerű anyagok feltakarítását azonnal el kell végezni, ~ az ömlesztett anyagok tárolásánál, anyagmozgatásánál meg kell akadályozni, hogy légszennyező anyag a környezetbe kerüljön. 3.4. Kibocsátás ellenőrzésére vonatkozó előírások 3.4.1. A légszennyező pontforrások légszennyező anyag kibocsátásának környezethasználónak időszakos emisszió mérést kell végeznie, az alábbiak szerint:

meghatározására

a

- A helyhez kötött légszennyező pontforrások következő emisszió mérésének időpontját a határozat 2. számú melléklete tartalmazza, azt követően az emisszió méréseket ötévenkénti gyakorisággal kell elvégezni. - A határozat 3. számú mellékletében szereplő helyhez kötött légszennyező pontforrások emisszió mérése alól a környezetvédelmi hatóság felmentést ad. A pontforrások kibocsátását a mellékletben szereplő pontforrásoknál elvégzett emisszió mérésről készült vizsgálati jegyzőkönyv benyújtásával kell igazolni. - Az emisszió méréseket a határozat 3.2. pontjában meghatározott légszennyező anyagokra kell elvégezni. - A kizárólag földgázzal üzemelő tüzelőberendezéseknél kén-dioxid és szilárdanyag mérést nem kell végezni, továbbá a füstgáz sebességét és nyomását nem kell mérni, ha a füstgáz térfogatárama számítással is meghatározható. - Az emissziómérés időpontjáról a környezetvédelmi hatóságot a mérést megelőző 15 nappal értesíteni kell. - A helyhez kötött légszennyező forrás kibocsátásának ellenőrzését végző szervezetnek meg kell felelnie a vonatkozó jogszabályban foglalt minőség-irányítási követelményeknek, és rendelkeznie kell olyan mérőeszközzel amely megfelel a vonatkozó jogszabályban foglalt típusjóváhagyásnak. - A helyhez kötött légszennyező pontforrások kibocsátásának ellenőrzéséhez szabványos, vagy azzal bizonyítottan egyenértékű eredményt adó mérési módszert kell alkalmazni. - Az időszakos mérések során alkalmazandó mérőhelyet a környezethasználónak úgy kell kialakítani, hogy a szabványos és biztonságos mérés lehetősége bármely időpontban biztosítva legyen.

10

- Az időszakos kibocsátás mérés szükséges időtartamát a vonatkozó rendeletben foglaltak szerint kell meghatározni, illetve a kibocsátás ellenőrzés eredményeinek értékelését az abban foglaltak szerint kell elvégezni. - Az időszakos mérésekhez szükséges mérőhelyek kiépítése, valamint a méréshez szükséges állapotuk folyamatos fenntartása a környezethasználó feladata. - A környezethasználónak az emissziómérésekről készült vizsgálati jegyzőkönyvet a tárgyévet követő év március 31-ig az éves levegőtisztaság-védelmi jelentéssel egyidejűleg kell benyújtania a környezetvédelmi hatóság részére. 3.5. Adatszolgáltatásra vonatkozó előírások 3.5.1. A környezethasználónak a levegőtisztaság-védelmi alapbejelentésben bekövetkező változásokat beleértve a tevékenység megszüntetését is - a változás bekövetkezésétől számított 30 napon belül be kell jelentenie a környezetvédelmi hatáskörében eljáró megyei kormányhivatal részére. 3.5.2. A környezethasználónak a tárgyévet követő év március 31-ig a környezetvédelmi hatáskörében eljáró megyei kormányhivatal részére éves levegőtisztaság-védelmi jelentést kell benyújtania. 3.5.3. Az adatszolgáltatás elektronikus úton, az ÁNYK használatával kitöltött űrlapokon teljesíthető. 3.5.4. Az adatszolgáltatás során közölt adatok teljeskörűségéért, a bejelentésre kötelezettre érvényes számviteli szabályokkal, statisztikai rendszerrel, valamint egyéb nyilvántartási rendszereivel, mérési, megfigyelési adataival való egyezéséért a bejelentésre kötelezett a felelős. Az adatszolgáltatás során benyújtott dokumentációt legalább 5 évig meg kell őrizni. 3.6. A levegőtisztaság-védelmi engedély érvényessége: jelen határozat jogerőre emelkedését követő 5 év. A levegőtisztaság-védelmi engedély kérelmet az ötéves felülvizsgálati dokumentációval egyidejűleg kell benyújtani a Kormányhivatal részére. 4.Természetvédelem 4.1. Az épületek ereszei, padlásterei védett, fokozottan védett madárfajok, ill. egyes esetekben emlősfajok (denevér) potenciális fészkelő- és pihenőhelyei. Amennyiben ezen állatfajok jelenléte ezeken a helyeken nem kívánatos, úgy a fészkelési-költési/kölyöknevelési időszakon kívül gondoskodni kell a megtelepedés megakadályozásáról. 4.2. Az épületek szellőzését biztosító szellőztető rendszereket ráccsal vagy hálóval kell ellátni, amely megakadályozza a madarak berepülését és sérülését. Védett vagy fokozottan védett állatfaj egyedeinek zavarása, károsítása, elpusztítása tilos! 5. Zajvédelem 5.1. Tilos a védendő környezetben veszélyes mértékű környezeti zajt vagy rezgést okozni. 5.2. A telep, helyhez kötött és mozgó zajforrásait úgy kell tervezni és működtetni, hogy a védendő területen a zaj- és rezgésterhelés feleljen meg a zaj- és rezgésterhelési követelményeknek. 5.3. A tevékenységhez kapcsolódó szállítási útvonalakat úgy kell megtervezni, hogy az minél kisebb mértékben növelje meg az útvonalakkal szomszédos zajtól védendő területek zajterhelését. 6. Környezetkárosodás megelőzése 6.1. Az Electrolux Lehel Kft. (5100 Jászberény, Fémnyomó út 1.) Nyíregyháza, Ipari park 31358/11. hrsz. alatti Nyíregyházi hűtőgépgyár telephelyére elkészített üzemi kárelhárítási tervét /készült: Debrecen, 2014. október, készítette: „KRISTÁLY-99” Környezetgazdálkodási Szolgáltató Kft. (1096 Budapest, Sobieski J. u. 27/A.) Bozsik Attila SZKV-vf jogosultsággal rendelkező (határozat száma: 380-I.4.-09-0891/2011.) szakértő/ - a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság (4400 Nyíregyháza, Kölcsey u. 12-14.) 36500/4965-1/2015.ált. (saját szám:3538-5/2005.) számú szakhatósági állásfoglalását figyelembe véve jóváhagyom. 6.1.1. Az üzemi kárelhárítási terv egy példányát a gazdálkodó szervezet székhelyén, egy példányát a terv által érintett üzemegységnél, telephelyen kell tartani. 6.1.2. Az üzemi kárelhárítási tervek adatainak folyamatos vezetéséről, az adatokban bekövetkezett változás rögzítéséről, átvezetéséről, illetve a terv ezzel összefüggő felülvizsgálatáról - ideértve az 11

üzem munkarendjében bekövetkezett változásokat – a terv készítésére kötelezettnek kell gondoskodnia. A változásokról a Kormányhivatalt 30 napon belül értesíteni kell. 6.1.3. Az üzemi kárelhárítási tervet a terv készítésére kötelezettnek az üzem technológiájában, a gazdálkodó szervezet ezzel összefüggő tevékenységi körében bekövetkezett változást követő 60 napon belül felül kell vizsgálnia, majd megküldeni a Kormányhivatalhoz. 6.1.4. A változások átvezetésétől függetlenül a környezethasználónak az üzemi kárelhárítási tervet ötévente felül kell vizsgálnia, és a felülvizsgált dokumentációt a Kormányhivatalhoz kell benyújtania a 10.5. pontban előírt dokumentációval egyidejűleg. 7. Erőforrások felhasználása 7.1. A környezethasználó köteles az éves felhasználást nyilvántartani: - a telephelyen felhasznált tüzelőanyagokról, - a telephelyen felhasznált villamos energiáról, - a telephelyen felhasznált vízmennyiségről. 7.2. A telep energiahatékonysági mutatószámát évente meg kell határozni, melyet az éves jelentésben szerepeltetni kell. 7.3. A környezethasználó köteles az 5 év múlva esedékes felülvizsgálat részeként a telephely energiahatékonyságával kapcsolatos belső auditálást elvégezni. Az auditnak fel kell tárnia minden, az energiafelhasználás csökkentésére és hatékonyabbá tételére vonatkozó lehetőséget. 8. Szakhatósági előírások 8.1. A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság (4400 Nyíregyháza, Kölcsey u. 1214.) 36500/4965-1/2015.ált. (saját szám:3538-1/2015.) számú szakhatósági állásfoglalása alapján: 1. A környezethasználó köteles az ipari folyamatokban használt vegyi anyagok, az alapanyag- és hulladéktároló létesítmények, a poliol és a metilén‐difenil‐diizocianát (MDI) anyagok tárolóhelyét, a technológiai szennyvíztisztító berendezés és környezete, a kármentők, az ipari folyamatokkal érintett betonozott, műszaki védelemmel ellátott terek műszaki állapotát, vízzáróságát, zártságát rendszeresen ellenőrizni, az ellenőrzés tényét és eredményét dokumentálni, valamint biztosítani, hogy azokból elszivárgással, túlfolyással szennyezőanyag a környezetbe ki ne juthasson! A meghibásodások kijavítását soron kívül el kell végezni (pl. szennyvíztisztító berendezés és padozata zártsága). Az elvégzett ellenőrzéseket, beavatkozásokat, javításokat stb. az éves jelentés keretében, valamint az egységes környezethasználati engedély ötéves felülvizsgálatában hiteles dokumentumok csatolásával igazolni, értékelni kell. 2. A hűtőgépgyár szennyvíz-előtisztítására és csapadékvíz elhelyezésére kiadott 9171-4/2012. számú határozattal módosított 3807-7/2007. számú (vksz.: 37/569-2004.) vízjogi üzemeltetési engedély zárt rendszerű csapadékvíz elvezetést tartalmaz. A dokumentációban bemutatott csapadékvíz szikkasztó medencék és olajfogó műtárgy nem kerültek vízjogi engedélyezésre. A változásokra, eltérésekre vonatkozó vízjogi üzemeltetési engedély módosítását kezdeményezni kell a Katasztrófavédelmi Igazgatóságnál legkésőbb a határozat jogerőre emelkedését követő 90 napon belül. 3. A telephely területéről elfolyó csapadékvíz felszíni befogadóba akkor vezethető, illetve akkor szikkasztható el a területen, ha a vízminőségi paraméterek értékei megfelelnek a felszíni vizek minősége védelmének szabályairól szóló 220/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet által előírt és vízszennyező anyagok kibocsátásaira vonatkozó határértékekről és alkalmazásuk egyes szabályairól szóló 28/2004. (XII. 25.) KvVM rendelet 2. számú melléklete „Időszakos vízfolyás befogadó” szerinti határértékeknek, valamint a felszín alatti víz állapotában a tevékenység nem okoz a 6/2009. (IV.14.) KvVM-EüM-FVM együttes rendelet mellékleteiben megállapított (B) szennyezettségi határértékeket meghaladó minőség-romlást. 4. A telephelyen folytatott tevékenységet, technológiai és szociális szennyvizek, csapadékvizek kezelését, elhelyezését a környezet szennyezését és károsítását kizáró módon úgy kell végezni, hogy a felszíni és felszín alatti víz ne szennyeződjön. 5. A telephely vízilétesítményeinek üzemeltetésénél, a vízhasználatok gyakorlásánál az üzem szennyvízelőtisztítására és csapadékvíz elhelyezésére, valamint talajvízfigyelő kútjaira kiadott érvényes vízjogi üzemeltetési engedélyek előírásait maradéktalanul be kell tartani. 6. Az üzemben folytatott ipari tevékenység felszín alatti vizekre gyakorolt hatásának nyomon kisérésére, ellenőrzésére a talajvíz minőségét akkreditált mintavételek és akkreditált laboratórium által végzett 12

vizsgálatok útján rendszeresen ellenőrizni kell. A talajvízfigyelő kutak vizsgálatát évente egyszer, április 30-ig, majd a vizsgálati eredményeket - a talajvízszint mérési adatokkal együtt - a mintavételt követő hónap végéig, május 31-ig kell a Katasztrófavédelmi Igazgatóság részére megküldeni. Az éves talajvízvizsgálatoknak a pH, fajlagos vezetőképesség, nitrogénformák (ammónium, nitrit, nitrát), szulfát, foszfát, klorid, összes alifás szénhidrogén (TPH), tetraklór-etilén (PCE), triklór-etilén (TCE), diklór-etilének (cisz‐diklóretilén DCE, transz‐diklóretilén tDCE) Vinil-klorid (Vc) komponensek meghatározására kell kiterjednie. A vízmintavétellel egyidejűleg a talajvízszint mérést is el kell végezni. Fenti komponensek mellett ötévenként, az ötéves felülvizsgálat keretében el kell elvégeztetni a figyelő-kutakban és megfelelő számú furatban az alábbi vízvizsgálatokat: Fémek: Cr, CrVI, Co, Ni, Cu, Zn, As, Mo, Se, Cd, Sn, Ba, Hg, Pb, B, Ag, Al, Sb, Cianidok (összes cianid, könnyen felszabadítható cianidok), Benzol és alkilbenzolok (BTEX), valamint azokra a komponensekre, amelyek a tevékenységben felhasznált anyagokból, keletkezett hulladékokból származtathatóan fentieken túl indokolt lehet. A talajvízfigyelő monitoring tevékenységéhez kacsolódó adatszolgáltatást a Katasztrófavédelmi Igazgatóság, mint vízvédelmi hatóság felé a 219/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet 34.-35. § szerinti FAVI rendszer Környezethasználati Monitoring alrendszerén kell teljesíteni. A FAVI elektronikus adatszolgáltatás rendjére, a kötelezettség végzésére vonatkozó információk a http://web.okir.hu/hu/ weboldalon találhatók. 7. A talajvíz vizsgálati eredmények alapján a tevékenység talajvízre gyakorolt hatását évente, az éves jelentés keretében, valamint az egységes környezethasználati engedély ötéves felülvizsgálatában ki kell értékelni. 9. Szakkérdés vizsgálatával kapcsolatos előírások 9.1. Talajvédelmi előírások A beruházás során be kell tartani a 2007. évi CXXIX. tv. (a termőföld védelméről) 43. § (1) bekezdésének előírásait, amely szerint a szomszédos mezőgazdaságilag hasznosított területeken a talajvédő-gazdálkodás feltételei nem romolhatnak, a termőföld talajidegen anyagokkal nem szennyeződhet. Termőföldön talajidegen-, vagy veszélyes anyag még átmenetileg sem tárolható. 10. Jelentéstételi, felülvizsgálati kötelezettség 10.1.A környezethasználó köteles értesíteni a környezetvédelmi hatóságot a lehető legrövidebb időn belül a következő események bármelyikének bekövetkezése esetén: - Tevékenységből eredő nem engedélyezett kibocsátások. - Bármely olyan esetben, amely a földtani közeg, vagy a levegő veszélyeztetését vagy szennyezését okozhatja, és sürgős beavatkozást igényel. A környezetvédelmi hatóság ügyeleti telefonszáma: 06 30/6207007; fax száma: 06 42 598-941. A környezethasználó köteles az értesítés részeként megjelölni az esemény bekövetkezésének dátumát és pontos idejét, az esemény részleteit, és a kibocsátások lehetőség szerinti legkisebb mértékűre való csökkentése és a megismétlődés elkerülése érdekében tett intézkedéseket. A környezethasználó köteles feljegyzést készíteni valamennyi eseményről. A környezetvédelmi hatóság részére benyújtott jelentésnek tartalmaznia kell az esemény bekövetkezésének részletes okait, körülményeit és a környezetre gyakorolt hatását, valamint a keletkező hulladék minimalizálása érdekében tett intézkedések leírását. 10.2. A környezethasználó köteles minden évben június 30-i határidővel a benyújtást megelőző naptári évre vonatkozó „Éves környezetvédelmi jelentést” benyújtani a környezetvédelmi hatóságra. A jelentésnek meg kell felelnie a jogszabályok és a környezetvédelmi hatóság által támasztott követelményeknek, és a fentebb előírtakon túl tartalmaznia kell a következőket: az engedély előírásainak való megfelelést, az elvégzett vizsgálatok eredményeinek értékelését, panaszokat, havária eseményeket. 10.3. A környezethasználó köteles valamennyi, esetlegesen hozzá beérkező, a tevékenység végzéséhez kapcsolódó környezeti tárgyú panaszt nyilvántartani. A nyilvántartásnak tartalmaznia kell a panasz beérkezésének dátumát, idejét, a panaszos nevét és a panasz fontosabb adatait, és a panaszra adott választ. A nyilvántartást legalább 10 évig a telephelyen meg kell őrizni és az ellenőrzések időpontjában a 13

környezetvédelmi hatóság részére át kell adni. A környezethasználó köteles a panaszok beérkezését követő 1 hónapon belül a panaszokat részletező beszámolót a környezetvédelmi hatósághoz benyújtani. 10.4. A környezethasználó rendszeres jelentéstételi kötelezettségeit a határozat 4. sz. melléklet részletezi. 10.5. Az engedélyben foglalt követelményeket és előírásokat az Európai Bizottság adott tevékenységre vonatkozó elérhető legjobb technika-következtetésekről szóló határozatának kihirdetésétől számított négy éven belül, de legalább ötévente a környezetvédelmi felülvizsgálatra vonatkozó szabályai szerint felül kell vizsgálni. A felülvizsgálati dokumentációt jelen határozat jogerőre emelkedését követő 5 éven belül kell benyújtani a környezetvédelmi hatósághoz.

11. Menedzsment 11.1.A környezethasználó köteles környezetvédelmi megbízottat alkalmazni. 11.2. A környezethasználó köteles a környezetvédelmi megbízott, illetve a menedzsment bármely tagja nevének és elérhetőségének (levélcím, telefonszám) változását közölni a környezetvédelmi hatósággal. 11.3. A környezethasználó köteles megfelelő eljárást kialakítani a továbbképzési szükségletek felmérésére, a megfelelő továbbképzés biztosítására a dolgozók azon tagjai számára, akiknek a munkája jelentős hatást gyakorolhat a környezetre. A továbbképzésekről feljegyzéseket kell készítenie. 11.4. A személyre szólóan meghatározott feladatokat végző személyzetnek megfelelő végzettségen, képzettségen és/vagy gyakorlaton alapuló tudással kell rendelkeznie. 12. Felügyeleti díj 12.1. A környezethasználó éves felügyeleti díjat köteles fizetni. A díj mértéke 200.000,- Ft azaz Kettőszázezer forint, amelyet egy összegben átutalási megbízással kell teljesíteni minden év február 28-ig a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Kormányhivatal Magyar Államkincstárnál vezetett 10044001-0029969500000000 számú előirányzat-felhasználási számlájára. Késedelmes teljesítés esetén késedelmi pótlékot kell fizetni. 13. A telephelyen a tevékenység szüneteltetésére és felhagyására vonatkozó előírások 13.1. A tevékenység szüneteltetésének vagy felhagyásának tényét (azt megelőző legalább 30 nappal) be kell jelenteni a környezetvédelmi hatóság részére. 13.2. A tevékenység felhagyása esetén a környezethasználó köteles a telephelyén tárolt hulladékok és egyéb környezetszennyező anyagok hasznosítás vagy ártalmatlanítás céljából történő elszállításáról, illetve kezeléséről gondoskodni. 13.3. A tevékenység felhagyása esetén, vizsgálni kell, hogy a tevékenységből a beruházás megkezdése előtt készült egységes környezethasználati engedély kérelemben rögzített állapothoz viszonyítva környezeti kár következett-e be. Amennyiben a környezet károsodása valószínűsíthető, meg kell tervezni a szükséges intézkedéseket. A környezethasználó a vizsgálatot tartalmazó dokumentációt a tevékenység felhagyását követő 30 napon belül köteles benyújtani a környezetvédelmi hatósághoz a szükséges környezetvédelmi intézkedések meghatározása érdekében. V. Érvényesség A IV. részben megadott előírások betartása esetén az egységes környezethasználati engedély 5 évig, a légszennyező források levegőtisztaság-védelmi engedélye 5 évig érvényes jelen határozat jogerőre emelkedésének napjától. A határozathoz csatolt 1.-4. sz. melléklet a határozat elválaszthatatlan részét képezi, a határozat a melléklettel együtt érvényes. 14

Jelen határozat jogerőre emelkedésének napjától a 2904-7/2014. számú határozattal módosított 739-2/2013. számú határozatba foglalt levegőtisztaság-védelmi engedély hatályát veszti. Az eljárás során az egységes környezethasználati engedélyezési eljárás, valamint a talajvédelmi szakhatósági eljárás igazgatási szolgáltatási díja merült fel eljárási költségként, melynek megfizetésére az Electrolux Lehel Kft. köteles. Az eljárás és a szakhatósági eljárás igazgatási szolgáltatási díja 1.550.000,- Ft (1.500.000,-+50.000,- Ft.), melyet az Electrolux Lehel Kft. megfizetett, egyéb eljárási költség nem merült fel. A határozat - ha ellene jogorvoslati kérelem nem érkezik - a közlés napját követő 15. napon emelkedik jogerőre. Határozatom ellen annak közlésétől számított 15 napon belül az Országos Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főfelügyelőséghez címzett, de a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Kormányhivatal Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főosztályához 3 példányban benyújtott fellebbezésnek van helye. A szakhatósági állásfoglalás ellen önálló fellebbezésnek nincs helye, az csak a jelen határozat elleni fellebbezés keretében támadható meg. Az egységes környezethasználati engedélyezési eljárás elleni fellebbezés igazgatási szolgáltatási díja 750.000,- Ft. Természetes személyek és társadalmi szervezetek fellebbezése esetén a fellebbezés díjának mértéke 7.500,Ft. A fellebbezési díjat a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Kormányhivatal Magyar Államkincstárnál vezetett 10044001-00299695-00000000 számú számlájára átutalással kell megfizetni a fellebbezés benyújtásával egyidejűleg. Az átutalás közlemény rovatában fel kell tüntetni: Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főosztály elnevezést és a határozat ügyszámát is. A fellebbezés elektronikus úton való benyújtására nincs lehetőség. A fellebbezés alapján a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Kormányhivatal a határozat módosításáról vagy visszavonásáról illetve az Országos Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főfelügyelőséghez való felterjesztésről dönthet.

INDOKOLÁS A Felső- Tisza- vidéki Környezetvédelmi és Természetvédelmi Felügyelőség az Electrolux Lehel Kft. (5100 Jászberény, Fémnyomó u. 1.) részére a Nyíregyháza, Ipari Park 31358/11 hrsz. alatti telephelyén működő festőüzemére vonatkozóan a 628-10/2014. számú határozatában környezetvédelmi működési engedélyt adott, egyidejűleg a telephelyen folytatott tevékenységre vonatkozóan az egységes környezethasználati engedély első ízben történő megszerzése érdekében teljes körű környezetvédelmi felülvizsgálat elvégzésére kötelezte. Az Electrolux Lehel Kft. (5100 Jászberény, Fémnyomó út 1.) /meghatalmazott képviselő: „KRISTÁLY99” Kft. (1096 Budapest, Sobieski J. u. 27/A.)/ 2014. október 1-én kérelmet és teljes körű környezetvédelmi felülvizsgálati dokumentációt nyújtott be a Felső-Tisza-vidéki Környezetvédelmi és Természetvédelmi Felügyelőségre (továbbiakban: Felügyelőség) a Nyíregyháza, Ipari park 31358/11. hrsz. alatti Nyíregyházi hűtőgépgyár egységes környezethasználati engedély kiadása tárgyában. A környezethasználó az eljárást a környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról szóló 314/2005. (XII.25.) Korm. rendelet 1. § (3) bekezdés eb) pontja alapján kezdeményezte a felügyelőségnél. A tervezett tevékenység a 314/2005. (XII.25.) Korm. rendelet 2. sz. melléklet 2.6. pontja - Fémek és műanyagok felületi kezelése elektrolitikus vagy kémiai folyamatokkal, ahol az összes kezelőkád térfogata meghaladja a 30m3-t - alapján egységes környezethasználati engedélyhez kötött tevékenység. Az egységes környezethasználati engedélyezési eljárás igazgatási szolgáltatási díját, azaz 1.500.000,- Ft-ot az Electrolux Lehel Kft. az egységes környezethasználati engedély kérelem benyújtásával egyidejűleg megfizette. 15

A kérelemmel kapcsolatosan a Felügyelőség megállapította, hogy az eljárás során szakhatósági állásfoglalás iránti megkeresésre is sor kerül. A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Kormányhivatal Növény- és Talajvédelmi Igazgatóság szakhatósági eljárásának igazgatási szolgáltatási díja a Nemzeti Élelmiszerláncbiztonsági Hivatal, valamint a megyei kormányhivatalok mezőgazdasági szakigazgatási szervei előtt kezdeményezett eljárásokban fizetendő igazgatási szolgáltatási díjak mértékéről, valamint az igazgatási szolgáltatási díj fizetésének szabályairól szóló 63/2012. (VII.2.) VM rendelet 2.§ (2) értelmében a rendelet 1. sz. mell. 12.9.6. pontja alapján: 50.000,- Ft. Electrolux Lehel Kft. szakhatósági eljárás igazgatási szolgáltatási díját a Felügyelőség 9321-4/2014. sz. végzése alapján megfizette, az eljárás során egyéb eljárási költség nem keletkezett. A közigazgatási hatósági eljárás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (továbbiakban: Ket.) 158. § (1) bekezdése szerint: „Az eljárási költséget a hatóság összegszerűen határozza meg, és dönt a költség viseléséről, illetve a megelőlegezett költség esetleges visszatérítéséről.” Az eljárás során a Ket. 153. §-a szerinti költségek közül az igazgatási szolgáltatási díj merült fel, melynek megfizetésére a felügyelőség az ügyfelet kötelezte. Az ügyfél az eljárás során az igazgatási szolgáltatási díjat megfizette. A felügyelőség a környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról szóló 314/2005. (XII.25.) Korm. rendelet 21.§ (1) a) pontja értelmében a kérelem benyújtását követően a nyilvánosság biztosítása érdekében hivatalában, valamint honlapján közleményt tett közzé, egyidejűleg a 9321-2/2014. sz. ügyiratában megküldte a hirdetményt, a kérelmet és mellékleteit a tevékenység helye szerinti település, Nyíregyháza Megyei Jogú Város Jegyzőjének, aki gondoskodott a közlemény közhírré tételéről. A kifüggesztés időtartama alatt sem a Felügyelőséghez, sem az érintett település jegyzőjéhez nem érkezett lakossági észrevétel. A Felügyelőség a 9321-3/2014. számú levelében az eljárás megindulásáról ismert ügyfélként értesítette a Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóságot. A Felügyelőség a benyújtott kérelem és egységes környezethasználati engedélyezési dokumentáció alapján az érdemi döntés meghozatalához a tényállás tisztázását tartotta szükségesnek, ezért a 9321-7/2014. és a 1093-3/2015. sz. végzéseiben hiánypótlásra hívta fel az ügyfelet. A „KRISTÁLY-99” Kft. a hiánypótlásban foglaltakat teljesítette. Az engedélyezésre kerülő tevékenység: Az Electrolux Lehel Kft. Nyíregyházi hűtőgépgyára iparterületen található, Nyíregyháza déli részén. A gyárban hűtőgépek gyártását végzik. A nyíregyházi telephelyen a Kft. 2005 óta végzi tevékenységét. A gyártási technológia az alábbi folyamatokból tevődik össze: 1. Festési technológia 2. Belsőkamra gyártás (vákuumformázás) 3. Ajtóbélés gyártás 4. Testhabosítás, ajtóhabosítás 5. Szerelés 6. Vákuumolás, töltés 7. Járatás 8. Csomagolás 9. Szennyvíztisztítás 10. Hőtermelés 11. Irodai tevékenység 12. Hulladékgyűjtés 1. Festési technológia I. Nano technológia felületkezelés: 16

Célja a felületek zsírtalanítása és a porbevonat tapadását elősegítő nanoréteg előállítása. A műveletek során a vegyszereket, illetve öblítővizeket nagy nyomással, szórófejekkel juttatják a felületre. Felületkezelés főbb lépései: 1.Zsírtalanítás +Konverziós réteg képzés (1-2. kád) 2.Öblítés hálózati vízzel (3-4. kád) 3.Öblítés ioncserélt vízzel (5-6. kád) 1.Zsírtalanítás, konverziós réteg képzés Az acéllemezeken lévő szerves és szervetlen szennyeződéseket a festékréteg megfelelő tapadásának a biztosítása érdekében el kell távolítani a felületekről. Zsírtalanításra 2 db kádat használnak. A kezelőkádak térfogata 24,79 m3/db, a kezelőkádakban lévő oldat térfogata 18m3/db. A kádak kaszkád rendszerben működnek. Szerves szennyeződések eltávolítása felületaktív anyagokkal /Dexsurf 10 (fürdő készítésénél 36kg-0,2%) és Dexsurf 15(fürdő készítésénél 18kg-0,1%)/ történik. A szervetlen szennyeződések eltávolítását a meleg (4550 oC) vizes közeg biztosítja. A technológiához 1db VIESSMANN gyártmányú 2700kW teljesítményű égőfejjel szerelt kazán kapcsolódik. A konverziós réteg képzés Dexbond SZR 500-as szerrel történik, a jobb korrózió állóság érdekében. 2.Öblítés hálózati vízzel (3-4. kád) Az öblítés célja a kezelt acél felületen lévő feleslegben használt vegyszerek, szennyeződések eltávolítása hálózati vízzel. Öblítésre 2 db 15m3-es kád használható. Az öblítő fürdőt naponta egy alkalommal kb. 2 m3 hálózati vízzel kézi üzemmódban kell frissíteni. Túlfolyása a szennyvízkezelő vasfoszfát koncentrátum tartályába történik a leürítő szivattyúk segítségével. 3.Öblítés ioncserélt vízzel (5-6. kád) Az öblítés célja a kezelt acél felületen lévő feleslegben használt vegyszerek, szennyeződések eltávolítása. 1 db 13m3-es kád és 1 db 9m3-es használható az öblítésre. A 4. öblítő fürdő folyamatosan 1300 l/óra ioncserélt vízzel frissül közvetlenül a szennyvízkezelő friss ioncserélt vizes tartályából. A 3. öblítő vizét a 4. öblítő vize frissíti automata üzemmódban. Túlfolyása a szennyvízkezelő használt ioncserélt vizes tartályába történik. A kádak szintérzékelő segítségével, kaszkád rendszerben működnek. A kádakból a víz szivattyúk segítségével jut a szóró kabinok szóró koszorúira. A kádak hőmérséklete és a szóró nyomás szabályozható. A zsírtalanító kádak kiegészítő berendezése az olajelválasztó. II.

Festési technológia

A festőüzemben elektrosztatikus porszórási technológiával, porfestékkel vonják be a hűtőszekrény ajtók, palástok és tetők fémlemezekből készült burkolatát. A porszórás porszóró Wagner fülkében történik Wagner szórástechnikával. A porszórásra két porszóró fülke áll rendelkezésre. A porlakkot sűrített levegő szállítja egy vegyi úton előkezelt (tisztított és konverziós réteggel rendelkező) felületre. A gázfűtéses konvenciós beégető kemencében a porlakk térhálósodik és egy esztétikus, nagy korrózióvédő képességű bevonat jön létre. A festési technológiához csatlakozik a beégető kemence 2 db pontforrása, egyenként 550kW teljesítményű földgáztüzelésű égővel és a festő vízleszárító 1 db pontforrása a 900kW teljesítményű földgáztüzelésű égővel. 2. Belsőkamra gyártás (vákuumformázás) A hűtőkészülékek belső terének műanyag burkolata extrudált polisztirol műanyaglemezekből előmelegítés után vákuumszívásos eljárással készül. 17

3. Ajtóbélés gyártás A hűtőkészülékek ajtajának műanyag burkolata szintén vákuumformázással készül. 4. Testhabosítás és ajtóhabosítás A hűtőszekrények és ajtók hőszigeteléséhez szükséges habalapanyagok (poliol, izocianát, ciklopentán, izobután) a külső tartályokból egy előkeverőbe kerülnek, majd keverés után megfelelő habosító formába adagolják azt. 5. Szerelés A hűtőkészülékek különböző részegységeit, alkatrészeit kézi műveletekkel szerelik össze. 6. Vákuumolás, töltés Az ellenőrzött, hibátlan készülékek a vákuumoló sorra kerülnek ahol izobután hűtőközeggel töltik fel a rendszert, majd a töltővezetéket lehegesztik. 7. Járatás Az esetleges szivárgásokat szivárgáskeresővel ellenőrzik és elvégzik az érintésvédelmi vizsgálatot is. A készre szerelt és előzetesen járatott hűtőszekrényeket egy szárító alagútban olvasztják le és szárítják meg. 8. Csomagolás A késztermékek csomagolást követően a készáru-raktárba kerülnek. 9. Szennyvíztisztítás A szennyvíztisztítás a porszórás egyes technológiai lépéseiben keletkező szennyvizet tisztítja, amely segítségével a megtisztított és ioncserélt víz visszatáplálásra kerül. Szennyvíztisztítás célja olyan ioncserélt víz létrehozása, amely a vegyi előkezelési technológia rendeltetésszerű használatát biztosítja. A szennyvíztisztítási technológiához 1db VIESSMANN gyártmányú 350kW teljesítményű égőfejjel szerelt kazán kapcsolódik. A festőüzem működése során a vegyi előkezeléshez használt víz folyamatosan kimerül, elszennyeződik. Az ily módon keletkezett szennyezett vizet tisztítás után ismét visszatáplálják a folyamatba. Szennyvíztisztítás főbb lépései: 1. Semlegesítés, flokkulálás 2. Ülepítés 3. Iszappréselés 4. Aktív szenes szűrés 5. Lepárlás 6. Aktív szenes szűrés 7. Ioncserélés 10. Hőtermelés A telephelyen az épületek fűtéséhez szükséges hőt 2db VIESSMANN VITOPLEX 300 típusú, egyenként 1750kW teljesítményű kazánnal biztosítják. A fővárosi és megyei kormányhivatalokról, valamint a járási (fővárosi kerületi) hivatalokról szóló 66/2015. (III. 30.) Korm. rendelet 29. § (1) bekezdése értelmében a környezetvédelmi és természetvédelmi felügyelőségek 2015. március 31-ével megszűntek. A Felső-Tisza-vidéki Környezetvédelmi és Természetvédelmi Felügyelőség általános jogutódja 2015. április 1-től a rendelet 3. számú melléklet 5. pontja szerint a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Kormányhivatal. A jogutódlás az eljárás folyamán következett be, ezért a határozatot a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Kormányhivatal adja ki.

18

A kormányhivatal az egységes környezethasználati engedélyezési eljárás során a 1093-6/2015. számú ügyiratban a környezetvédelmi és természetvédelmi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 71/2015. (III. 30.) Korm. rendelet 28. § (1) bekezdése és 5. számú melléklete alapján szakkérdés vizsgálatával kapcsolatban környezet- és település-egészségügyre kiterjedően a SzabolcsSzatmár-Bereg Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Főosztályát, a termőföldre gyakorolt hatások vizsgálatára kiterjedően a Szabolcs- Szatmár- Bereg Megyei Kormányhivatal Élelmiszerlánc-biztonsági és Földművelésügyi Főosztályát kereste meg, továbbá a 1093-5/2015. számú végzésben a Korm. rendelet 28. § (3) bekezdése és 5. számú melléklet II. táblázat 3. pontja és a 6. melléklet II. táblázat 5. pontja alapján szakhatósági állásfoglalást kért a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóságtól. Az eljárásba bevont szervezeti egységek a szakkérdésben a válaszukat az alábbiak szerint adták meg: A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Kormányhivatal Élelmiszerlánc-biztonsági és Földművelésügyi Főosztály SZ-F-01/Tv./01964-2/2015. számú nyilatkozatába foglalt előírásait a határozat rendelkező rész 9.1. pontja tartalmazza, melyet az alábbiakkal indokolt: „A kérelmező által a 63/2012. (VII. 2.) VM rendelet 12.9.6. pontja alapján fizetett igazgatási szolgáltatási díj visszafizetéséről intézkedünk. Talajvédelmi szempontból a hűtőgépgyár üzemeltetésének - előírásaink betartása mellett - a környező mezőgazdasági területekre káros hatása nincs, talajvédelmi szempontból jelentős hatás nem várható. Az elsőfokú talajvédelmi hatóság illetékességéről a 2004. évi CXL. törvény (a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól) 21. § (1) bekezdése és a 66/2015. (Ill. 30.) Korm. rendelet (a fővárosi és megyei kormányhivatalokról, valamint a járási (fővárosi kerületi) hivatalokról) 2. § (1) bekezdése rendelkezik. Az elsőfokú talajvédelmi hatóság hatáskörét a termőföld védelméről szóló 2007. évi CXXIX. tőrvény 32. § (1) bekezdése, valamint a 68/2015. (Ill. 30.) Korm. rendelet (a megyei kormányhivatalok mezőgazdasági feladatainak meghatározásáról) 18. § (1) bekezdése állapítja meg. Ezen nyilatkozatot a talajvédelmi hatóság a 2007. évi CXXIX. tv. (a termőföld védelméről) vonatkozó előírásainak figyelembevételével, a 71/2015. (III.30.) Korm. rendelet (a környezetvédelmi és természetvédelmi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről) 28. § (2) bekezdés és az 5. számú melléklet 1. táblázat 5. pontja, valamint a 7/2015. (III. 31.) MvM utasítás (a fővárosi és megyei kormányhivatalok szervezeti és működési szabályzatáról) 24-27. §-a, illetve a mellékelt környezeti hatástanulmány és a hiánypótlások (készítette: „KRISTÁLY-99” Kft. 1096 Budapest, Sobieski J. u. 27/A.) alapján adta ki.” A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Főosztályának SZR/079/009662/2015. számú környezet-egészségügyet érintő szakkérdés vizsgálatával kapcsolatban adott szakmai véleménye: „A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Főosztálya, az ELECTROLUX lehel Kft. (5100 Jászberény, Fémnyomó u. 1.) megbízásából eljáró „KRISTÁLY-99” Kft. (1096 Budapest, Sobieski J. u. 27/A.) által előterjesztett Nyíregyházi Ipari Park 31358/11. hrsz. alatti Nyíregyházi hűtőgépgyár egységes környezethasználati engedélyének ügyében, a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Kormányhivatal Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főosztály (4400 nyíregyháza, Kölcsey u. 12-14.) megkeresése alpján, az egységes környezethasználati engedély kiadása ellen a vizsgált szakkérdések vonatkozásában kifogást nem emel.

Indokolás Az Electrolux Lehel Kft. (5100 Jászberény, Fémnyomó u. 1.) megbízásából eljáró „KRISTÁLY-99” Kft. (1096 Budapest, Sobieski J. u. 27/A.) a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Kormányhivatal Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főosztálya (4400 Nyíregyháza, Kölcsey u. 12- 14.) előtt, Nyíregyházi Ipari Park 31358/11. hrsz. alatti Nyíregyházi hűtőgépgyár egységes környezethasználati engedély megszerzése ügyében kérelmet terjesztett elő. Az eljárás során a Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főosztály az ügy tárgyához kapcsolódó szakkérdések (A környezet- és település-egészségügyre, az egészségkárosító kockázatok és esetleges hatások felmérésére, a felszín alatti vizek minőségét, egészségkárosítás nélküli fogyaszthatóságát, felhasználhatóságát befolyásoló körülmények, tényezők vizsgálatára, lakott területtől (lakóépülettől) számított védőtávolságok véleményezésére, a talajjal, a szennyvizekkel, veszélyes hulladékokkal kapcsolatos közegészségügyi követelmények érvényesítésére, az emberi használatra szolgáló felszíni vizek védelmére

19

vizsgálatára a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Főosztályát kérte fel. A megkereső hatóság által csatolt dokumentumok alapján, figyelemmel az 1995. évi LIII. törvény 70.§-ának, valamint a 314/2005.(XII. 25.) Korm. rendelet 20. § (12) bekezdésének rendelkezéseire is a SzabolcsSzatmár-Bereg Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Főosztálya megállapította, hogy a tervezett létesítmény üzemeltetése során a vizsgált szakkérdések vonatkozásában a szakértői nyilatkozatban közölt adatokat figyelembe véve jelentős környezeti terhelés nem valószínűsíthető. Előzőek alapján szignifikáns humán-egészségügyi kockázatnövelő hatás kialakulására a rendelkezésre álló adatok alapján nem lehet következtetni, erre tekintettel a rendelkező részben foglaltak szerint foglalt állást. Szakmai véleményemet a környezetvédelmi és természetvédelmi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 71/2015. (III.30.) Korm. rendelet, valamint a hivatkozott jogszabályhely(ek) alapján alakítottam ki.” kiterjedően)

Az eljárásba bevont szakhatóság állásfoglalását az alábbiak szerint adta meg: A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság (4400 Nyíregyháza, Kölcsey u. 1214.) 36500/4965-1/2015.ált. (saját szám:3538-1/2005.) számú szakhatósági állásfoglalásában a határozat rendelkező rész 8.1. pontjába foglalt előírásait az alábbiak szerint indokolta: „A Főosztály 2015. június 16-án érkezett 1093-5/2015. számú megkeresésében az Electrolux Lehel Kft. (5100 Jászberény, Fémnyomó út 1.) Nyíregyháza, Ipari Park 31358/11. hrsz. alatti hűtőgépgyár egységes környezethasználati engedélyezési eljárásában szakhatósági állásfoglalás megszerzésére irányuló kérelmet nyújtott be a Katasztrófavédelmi Igazgatósághoz. Megkeresésében a kérelemhez csatolt üzemi kárelhárítási terv jóváhagyásához is kérte a Katasztrófavédelmi Igazgatóság szakhatósági állásfoglalását. A Főosztály az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásban az alábbi szakkérdésben kérte a Katasztrófavédelmi Igazgatóság szakhatósági állásfoglalásának megadását: A 71/2015. (III. 30.) Korm. rendelet 28. § (3) bekezdés és 5. melléklete II. táblázatának 3. pontja alapján:  „Annak elbírálása, hogy a tevékenység vízellátása, a keletkező csapadék- és szennyvíz elvezetése, valamint a szennyvíz tisztítása biztosított-e, vízbázis védőterületére, védőidomára, jogszabályban, illetve határozatban meghatározott előírások érvényesíthetők-e, továbbá annak elbírálása kérdésében, hogy a tevékenység az árvíz és a jég levonulására, a mederfenntartásra milyen hatást gyakorol (vízgazdálkodási hatáskörben eljárva)”  „Annak elbírálása, hogy a tevékenység kapcsán a felszíni és felszín alatti vizek minősége és mennyisége védelmére jogszabályban, illetve határozatban meghatározott előírások érvényesíthetők-e (vízvédelmi hatáskörben eljárva)” A Katasztrófavédelmi Igazgatóság vízgazdálkodási és vízvédelmi hatáskörében eljárva, az egységes környezethasználati engedély kiadásához a rendelkező részben foglalt előírásokkal hozzájárult, tekintettel arra, hogy a tevékenységhez kapcsolódó vízgazdálkodási és vízvédelmi követelmények az előírások maradéktalan betartásával biztosíthatók. Vízbázis, illetve vízvédelmi szempontból a telephelyen folytatott tevékenység az előírások maradéktalan betartása esetén, a felszíni és felszín alatti vizekre jelentős terhelést nem okoz, a károsító hatás kizárható. A tevékenység az árvíz és a jég levonulására, a mederfenntartásra hatást nem gyakorol. A szakhatósági hozzájárulást a következőkre való tekintettel adtam meg: A 219/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet 7. § és 2. számú mellékletével összhangban a 27/2004. (XII. 25.) KvVM rendelet alapján Nyíregyháza település és azzal az Electrolux Lehel Kft. telephelye a felszín alatti víz szempontjából érzékeny területen helyezkedik el. A telephely kijelölt, vagy becsült felszínalatti ivóvízbázis hidrogeológiai védőövezetet nem érint. A tevékenység az árvíz és a jég levonulására, a mederfenntartásra hatást nem gyakorol. Az Electrolux Lehel Kft. Nyíregyháza, Ipari Park területén működő üzemének szennyvíz-előtisztítása és csapadékvíz elvezetése a 9171-4/2012. számú határozattal módosított 3807-7/2007. számú vízjogi üzemeltetési engedéllyel rendelkezik (érvényessége 2017. június 30.) A szennyvíz-előtisztító a konyhai szennyvizek előtisztítását biztosítja a közműhálózatba vezetés előtt. A technológia szennyvizek megfelelő tisztítás után, zárt rendszerben újrahasznosításra kerülnek. Technológiai szennyvízkibocsátás nincs. A szociális és technológia célú vízszükségletek, pót-vízigények kielégítése közüzemi ivóvízhálózatról biztosított. 20

A telephelyen létesített 2 db talajvízfigyelő kút a 6434-11/2008. számú (vksz.: 37/537-2005.) vízjogi üzemeltetési vízjogi üzemeltetési engedéllyel rendelkezik (érvényessége 2018. július 15.). Az Electrolux Lehel Kft. szennyvíz-előtisztítására és csapadékvíz elhelyezésére kiadott vízjogi üzemeltetési engedély zárt rendszerű csapadékvíz elvezetést tartalmaz. Az egységes környezethasználati engedélyezési dokumentációban bemutatott csapadékvíz szikkasztó medencék és olajfogó műtárgy nem kerültek vízjogi engedélyezésre, ezért a változásokra, eltérésekre vonatkozón a vízjogi üzemeltetési engedély módosítására vonatkozó kérelem Katasztrófavédelmi Igazgatóság felé történő benyújtásáról rendelkeztem. A csapadékvíz elhelyező rendszerben bekövetkezett változások, módosult vízilétesítmények használatbavételhez szükséges vízjogi üzemeltetési engedély beszerzéséről a vízgazdálkodási hatósági jogkör gyakorlásáról szóló 72/1996. (V. 22.) Korm. rendelet 5. §-a, a vízjogi engedélyezési eljáráshoz szükséges kérelemről és mellékleteiről szóló 18/1996. (VI. 13.) KHVM rendelet 2. §-a és 2. sz. melléklete, valamint 6. §-a alapján rendelkeztem. A telephely vízilétesítményei üzemeltetésénél a kiadott érvényben lévő vízjogi üzemeltetési engedélyekben foglaltak maradéktalan betartását a rendelkező részben foglaltak szerint előírtam. Monitoring, talajvíz vizsgálatok: Az elvégzett állapot vizsgálathoz a mintavételi helyek úgy kerültek kijelölésre, ahol szennyező anyagok környezetbe történő kijutása számításba jöhet, és ahol a kijutás esélye nagyobb. A vizsgált komponensek kijelölésénél figyelemmel voltak a felhasznált vegyi anyagok és veszélyes hulladékok kémiai összetételére, és azok lehetséges bomlástermékeire, a talajvíz áramlási irányára és a talajvízszint ingadozására. Talaj- és/vagy talajvíz mintavételi helyek: 1. NK‐1: A terület északi‐középső részén lévő monitoring kút, a fő gyártócsarnokon kívül, a festőüzemtől talajvíz áramlási irányban. Mivel ez a terület kulcsfontosságú, talajvíz áramlási irányban lévő helyszíne, a monitoring kútból vett talajvízmintát számos vegyi anyagra vizsgálták. 2. NK‐2: A terület északnyugati részén lévő monitoring kút, a fő gyártócsarnokon kívül, közel a vegyi anyag tároló helyhez. 3. NyB1: Fúrat a fő gyártócsarnokon belül, a gyár festőüzeméhez tartozó, a padlón lévő vegyi anyag tároló hely mellett, a betonpadló alatt. 4. NyB2: Fúrat a fő gyártócsarnokon belül, az ipari szennyvíztisztító berendezést tartó magasított acél pódiumnál, a betonpadló alatt. 5. NyB4: Fúrat a fő gyártócsarnokon belül, az ipari szennyvíztisztító berendezést tartó magasított acél pódiumtól nyugatra, a betonpadló alatt. Biztosított furat talajvíz mintavétel céljából. 6. NyB5: Fúrat a fő gyártócsarnokon belül, az ipari szennyvíztisztító berendezést tartó magasított acél pódiumtól délnyugatra, a betonpadló alatt. Biztosított furat talajvíz mintavétel céljából. 7. NyB6: Fúrat a poliol‐MDI átfejtő állomás közelében, közel a fő gyártócsarnok észak falának külső oldalához. Biztosított furat talajvíz mintavétel céljából. 8. NyB7: Fúrat a vegyi anyag tárolóhelyhez közel, a terület délnyugati részén lévő épület déli falának külső oldalánál. 9. NyB8: Fúrat a veszélyes hulladék üzemi gyűjtőhelyhez közel, a terület délnyugati részén lévő épület déli falának külső oldalánál. 10. NyB9: Fúrat a terület délnyugati sarkánál lévő csapadékvíz szikkasztómedencén belül. 11. NyB10: Fúrat a terület délnyugati sarkánál lévő csapadékvíz szikkasztómedence délkeleti oldalánál. Biztosított furat talajvíz mintavétel céljából. 12. NyB11: Fúrat a terület keleti oldalán lévő csapadékvíz szikkasztómedence délnyugati oldalán, a készáru raktártól keletre. Biztosított furat talajvíz mintavétel céljából. 13. NyB12: Fúrat a terület keleti oldalán lévő csapadékvíz szikkasztó medencén belül, a készáru raktártól keletre, közvetlenül a kerítés túloldalán. 14. NyB13: Fúrat a terület északkeleti részén, a fő gyártócsarnok keleti oldalán, a földalatti olajfogó műtárgy délnyugati sarka mellett. Biztosított furat talajvíz mintavétel céljából. 15. NyB14: Fúrat a terület északkeleti részén, a raktárépülettől északra lévő zöld területen. Ez a helyszín az áramlási iránnyal ellentétes pont, ahol a területről származó esetleges kibocsátások kis valószínűséggel jelennek meg. Biztosított furat talajvíz mintavétel céljából. 21

Vizsgálati eredmények, kiértékelés: Az állapotvizsgálat előtti 2009 – 2013. közötti időszakban az NK‐1 és NK2 jelű monitoring kutakban vizsgált vízminőségi jellemzők: pH, SO4, PO4, NH4, NO3, NO2, TPH (Összes alifás szénhidrogén), Cr, Ni, Cu, Zn, As, Cd, Hg, Pb. A vizsgált jellemzők közül „B” szennyezettségi határértéket meghaladó eredmények a Szulfátnál (NK‐1 Kútban 2009, 2010, 2011, 2012, 2013: 392, 426, 510, 300, 310 > 250 mg/l), az Arzénnál (NK‐1 Kútban 2009: 11 > 10 µg/l), és TPH-nál (NK‐1 Kútban 232 > 100 µg/l) fordultak elő. A magasabb szulfát koncentráció vélhetően nincs összefüggésben a hűtőgépgyár működésével, feltehetően természetes eredetű lehet. Az arzén-koncentráció csak egy esetben igen kis mértékben lépte túl a „B” szennyezettségi határértéket. A TPH mennyisége egy esetben az NK-1 jelű kútban haladta meg a „B” szennyezettségi határértéket. A 2014. évi állapotvizsgálat elvégzéséhez 2014. márciusában az NK‐1, NK‐2, NyB4, NyB5, NyB6, NyB10, NyB11, NyB13 és NyB14 jelű helyeken került sor talajvízminta vételekre. A 2015. márciusi talajvízszint mérések alapján a talajvíz áralmás Keletről Nyugati irányba mutatott. A talajvíz figyelő kutak telepítése a talajvíz áramlási viszonyok figyelembe vételével történt. A mintavételi pontokban vizsgált vízminőségi jellemzők: pH, EC, Cl, Na, SO4, PO4, NH4, NO3, NO2, F, Szabad Cianid, Összes Cianid, Cr, Co, Ni, Cu, Zn, As, Mo, Se, Cd, Sn, Ba, Hg, Pb, B, Ag, Al, Sb, VOCs (Illékony szerves vegyületek), SVOCs (Nem illékony szerves vegyületek), Glikolok, Benzol, Toluol, Etil-benzol, Xilolok, Egyéb alkilbenzolok összesen, TPH (Összes alifás szénhidrogén), HVOC (Összes illékony halogénezett alifás szénhidrogén), PCE (Tetraklóretén), TCE (Triklóretén), cDCE (cisz-Diklóretén), tDCE (transz-Diklóretén), VC (Vinil-klorid) A talajvízmintákban elemzett fémek és félfémek koncentrációk (hasonlóan a talaj mintavételi eredményekhez) alacsonyabbak voltak a vonatkozó „B” szennyezettségi határértékeknél, vagy egyáltalán nem voltak kimutathatóak, kivéve a nátriumot (Na), amely helyenként túllépte a „B” szennyezettségi határértéket (NyB5, NyB6 pontok Na: 223, 205 mg/l > 200 mg/l). A TPH a 9 talajvíz minta egyikében sem volt kimutatható (< 50 µg/l). A 9 elemzett talajvíz minta közül 5 mintában a szulfát koncentráció meghaladta a 250 mg/l‐es „B” határértéket (NK‐1, NK‐2, NyB4, NyB5, NyB6 pontok SO4: 270, 320, 640, 520, 660 mg/l), és 3 minta nitrát koncentrációja volt magasabb az 50 mg/l‐es „B” határértéknél (NyB4, NyB5, NyB6 pontok NO3: 136, 447, 296 mg/l). A legmagasabb koncentrációkat jellemzően a festőüzem alatt mélyített mintavételi pontokban mérték, ami kiterjed a gyártócsarnok északi széléig, közel a poliol és MDI tárolóhelyig. Az épületen belül, az ipari szennyvíztisztítónál fúrt NyB5 furatból vett talajvízmintában az elektromos vezetőképesség (2660 > 2500 µS/cm) és a nitrát koncentráció meghaladta a „B” határértékeket (447 > 50 mg/l), valamint a nátrium szint is magasabb volt (223 > 200 mg/l), amit a szennyvíztisztítóban használt nátrium‐hidroxid is okozhatott. A szulfát és nátrium gyakran megtalálható egyes talajásványokban, így nem lehet kizárni, hogy a magasabb koncentrációk természetes eredetűek. Az épületen belül fúrt NyB5 és NyB6 furatokból vett talajvízmintákban nyomokban összes cianidot mutattak ki 5 μg/l, illetve 8 μg/l koncentrációban. Ezek a koncentrációk jelentősen alacsonyabbak a 100 μg/l‐es „B” határértéknél. A 9 talajvízminta közül az NK‐1, NyB5, NyB10, NyB11 és NyB14 furatokból vett összesen öt mintát VOC (illékony szerves vegyületek) és SVOC (Nem illékony szerves vegyületek) komponensek széles körére elemeztették. Az öt minta közül mindössze az NyB10 mintában mutattak ki SVOC‐t: oxigéntartalmú alifás szénhidrogén: 38 μg/l; alkilbenzolok: 14 μg/l; butil‐hidroxi‐toluol: 2,3 μg/l; di‐p‐tolil‐szulfon: 1 μg/l. Ezek a paraméterek közül az alkilbenzolok szerepelnek a hazai jogszabályok által szabályozott anyagok között, és a mért 14 μg/l alacsonyabb az alkilbenzolokra megállapított 20 μg/l‐es B határértéknél. A detektált koncentrációk mindazonáltal jelzik, hogy a talajvíz enyhén érintett. Az NK‐1 monitoring kútból vett minta VOC analitikája feltárt bizonyos illékony halogénezett alifás szénhidrogéneket (HVOC). A detektált HVOC komponensek között a tetraklóretilén (PCE), triklóretilén (TCE), cisz‐diklóretilén (DCE) és a transz‐diklóretilén (tDCE) legalább egy nagyságrenddel magasabb koncentrációban volt mérhető, mint a vonatkozó „B” határértékek. Az NK‐1 monitoring kutat két hét elteltével, március 23‐án újra mintázták az eredmények igazolása végett.

22

Az NyB10 ideiglenes talajvíz mintavételi pontból szintén vettek ellenőrző mintát, mert az első mintában a triklóretilén nyomokban szintén kimutatható volt. Az NK‐1 kútból vett második minta hasonló HVOC eredményeket hozott, mint az első mintában mért értékek, beleértve: PCE: 342 μg/l; TCE: 135 μg/l; cDCE: 721 μg/l és tDCE: 343 μg/l. Ezekre a komponensekre a vonatkozó „B” határérték 10 μg/l. Az NyB10 furatból vett ellenőrző mintában a HVOC komponensek nem voltak kimutathatók. Figyelembe véve azt a tényt, hogy az NK‐1 kútból vett mintában a diklóretilén és a vinil-klorid mérhető volt, még ha „B” határérték alatti mértékben is, így a kibocsátás feltételezhetően számos évvel ezelőtt történt, mert ezek a komponensek a PCE és DCE deklorinációs bomlástermékei. A jellemző felszín alatti környezeti viszonyok mellett a degradáció nagyon lassan megy végbe, ezért feltételezhető, hogy bomlástermékek jelenléte azt jelzi, hogy a kibocsátás évekkel ezelőtt történhetett. Üzemi vegyi anyag nyilvántartás alapján 2005. óta – amikor az Electrolux Lehel Kft. megkezdte működését – a területen nem használtak olyan vegyi anyagot, ami HVOC komponenst tartalmazott. A többi VOC‐re vizsgált talajvízminta közül, a készáru raktártól keletre lévő csapadékvíz szikkasztómedence mellett fúrt, NyB11 jelű pontból vett talajvízmintában mértek toluolt (3 μg/l), etil‐benzolt (3 μg/l) és xilolokat (4 μg/l). Ezek a koncentrációk lényegesen alacsonyabbak a vonatkozó 20 μg/l‐es „B” határértékeknél. A reprezentatív „háttér” állapotnak tekinthető, a terület északkeleti részén fúrt NyB14 furatból vett talajvízmintában a triklóretilén 4 μg/l koncentrációban volt kimutatató, ami alacsonyabb a 10 μg/l‐es B határértéknél. Következtetések, megállapítások: 2003‐ban, amikor az Electrolux Lehel Kft. megvásárolta a gyár telepítéséhez a szükséges földterületet a terület mezőgazdasági művelés alatt állt. A terület megvétele előtt elvégzett környezetvédelmi állapotfelmérés alapján nem volt jele korábbi ipari területhasználatnak, a laborvizsgálati eredmények alapján nem volt jele talaj- vagy talajvíz szennyezésnek. A tárgyi területet is magába foglaló Nyíregyházi Ipari Parkot 1997‐ben kezdték kiépíteni, ahol jelenleg számos ipari és kereskedelmi vállalat folytat tevékenységet Az ipari park fokozatos fejlesztése és azon belül az egyes ingatlanok kialakítása potenciálisan befolyásolhatta az esetlegesen környezetbe kikerült szennyező anyagok terjedését. Az Electrolux területén működő ipari folyamatok, a használt vegyi anyagok és a keletkezett hulladékok többnyire nem változtak a gyár 2004‐es beindítása óta. A területen, a veszélyes vegyi anyagok elfolyása ellen kialakított műszaki megoldások nagyrészt hatékonyak, azonban az egyes mintavételi eredmények szennyezőanyag elfolyásra utalhatnak, különösen a festőüzem alatt. A felülvizsgálatkor az ipari szennyvíztisztítót tartó pódium alatt, a betonpadló felületén folyadék és visszamaradt szilárd anyagok voltak láthatóak. A szennyvíztisztító berendezésből származó folyadékok átszivárognak az acél pódium padlójának korrodált részein, és összegyűlnek a betonpadlón lévő védőréteg tetején. A védőréteg többnyire épnek látszott, kivéve egy kb. 7,5 m‐es hosszú repedést, ami lehetővé teheti a padozatra kerülő szennyezőanyagok elszivárgását, eseteges talajvízbe jutását. Az NK‐1 kútból vett talajvíz mintákban az egyes illékony halogénezett alifás szerves vegyületek (HVOC) koncentrációja jelentősen meghaladta a vonatkozó B határértéket, beleértve a tetraklóretilént, triklóretilént és diklóretilént. Az eredményeket két hét elteltével ellenőrző mintavétellel igazolták. Az Electrolux gyár a rendelkezésre álló információk alapján nem használt olyan vegyi anyagot, ami HVOC vegyületet tartalmazott. Az uralkodó talajvíz áramlási irányt figyelembe véve a HVOC felszín alá történt elfolyásának valószínű forrása feltehetően NK‐1 kút közelében van. Mivel mindössze egy mintavételi pontban mértek „B” határérték feletti HVOC koncentrációt. A talajvíz áramlás irányát tekintve az NK-1 kúthoz képest a beáramló oldalra eső, az ipari szennyvíztisztító környezetében, a betonpadló alatt mélyített NyB4 furatban HVOC koncentráció nem volt kimutatható. A mintavételi eredmények, a tipikus anaerob bomlástermékek, mint a diklóretilén és vinil-klorid tartalom alapján a HVOC komponensek elfolyása feltehetően számos évvel ezelőtt történhetett. A felszíni és felszín alatti vizek védelmében az ipari folyamatokból, a gyártási tevékenységből, az alapanyag- és hulladéktároló létesítményekből, a szennyvíztisztító berendezésből, kármentőkből stb. a 23

szennyező anyagok kijutásának, elfolyásának, elszivárgásának megelőzése, kizárása érdekében az érinttet létesítmények, berendezések, területek műszaki állapotának, vízzáróságának, zártságának rendszeresen ellenőrzését és a meghibásodások soron kívüli kijavítását a rendelkező részben foglaltak szerint előírtam. A terület északnyugati részén, a festőüzem és az ipari szennyvíztisztító környezetében a becslések alapján mintegy 12.000 m2‐nyi területen a talajvíz az 50 mg/l‐es „B” határérték feletti koncentrációban tartalmaz nitrátot. Egyéb vizsgált helyeken a „háttér” állapotnak tekinthető NyB14 furat közelébe eső NyB13 furatban volt még magasabb, de „B” határérték alatt nitrát-koncentráció (32 mg/l). A rendelkező részben foglalt vízvédelmi előírások betartásával végzett üzemi tevékenység során feltételezhetően nem következhet be a talajvíz nitrát, vagy egyéb szennyeződése. A nitrát-koncentráció emelkedése mezőgazdasági területekről is eredhet. A terület délnyugati sarkánál a csapadékvíz szikkasztómedencén belül, a földmedence aljától mért 0,25 m‐ről vett talajminta TPH koncentrációja 57 mg/kg (szárazanyag) volt. A szikkasztó medencétől áramlási irányban telepített NyB10 furatból, három hét különbséggel vett egy‐egy talajvízmintában nem volt kimutatható TPH szennyeződés. A többi vizsgált komponensnél határérték feletti szennyezettség nem volt. A vizsgálandó szennyezőanyagok köre a talajvízben eddig mért magasabb szennyezőanyag koncentrációk, valamint az üzemi tevékenységben felhasznált anyagokból, illetve keletkezett hulladékokból származtatható anyagok alapján lett meghatározva, melyek közül a vizsgálatokat egy és ötéves gyakorisággal állapítottam meg, a rendelkező részben foglaltak szerint. Az 5 évente vizsgálandó komponensek körébe a (B) szennyezettségi határértékek alatti, alacsony koncentrációban mért, vagy nem kimutatott komponenseket soroltam. Az esetleges üzemzavar, vagy meghibásodás esetén a környezetbe kikerülő anyagok észlelésére, a talajvíz esetleges szennyeződésére a telep területén létesült talajvízfigyelő kutak szolgálnak. A talajvízfigyelő monitoring rendszer működtetéséről a 219/2004. (VII.21.) Korm. rendelet 10. § (10) bekezdése alapján, a felszínalatti vizekkel kapcsolatos akkreditált mintavételekről, vizsgálatokról a rendelet 47. § (3) bekezdése alapján rendelkeztem. A talajvízfigyelő monitoring tevékenységéhez kacsolódó adatszolgáltatás FAVI rendszer Környezethasználati Monitoring alrendszerén történő teljesítéséről a 219/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet 34.-35. §-a alapján rendelkeztem. A környezetkárosodás megelőzésének és elhárításának rendjéről szóló 90/2007. (IV. 26.) Korm. rendelet 6. § (5) bekezdése szerint „A területi és az üzemi tervet - amennyiben az érinti az 1. § a) vagy b) pontja szerinti környezeti elemet, a vízügyi hatóság szakhatósági közreműködésével - a környezetvédelmi hatóság hagyja jóvá.” A Katasztrófavédelmi Igazgatóság a környezetkárosodás megelőzésének és elhárításának rendjéről szóló 90/2007. (IV. 26.) Korm. rendelet 6.§ (5) bekezdése alapján az Electrolux Lehel Kft. (5100 Jászberény, Fémnyomó út 1.) Nyíregyháza, Ipari Park 31358/11. hrsz. alatti hűtőgépgyár kiegészített üzemi kárelhárítási tervét megvizsgálta és megállapította, hogy az megfelelő, a környezetkárosodás megelőzésének és elhárításának rendjéről szóló 90/2007. (IV. 26.) Korm. rendeletben meghatározott előírások érvényesülnek. Fentiek alapján az üzemi kárelhárítási terv jóváhagyásához hozzájárul. A Katasztrófavédelmi Igazgatóság szakhatósági állásfoglalását a vízgazdálkodási hatósági jogkör gyakorlásáról szóló módosított 72/1996. (V. 22.) Korm. rendelet 1. § (1) bekezdése, valamint a 71/2015. (III. 30.) Korm. rendelet) 28. § (3) bekezdés és 5. melléklete II. táblázatának 3. pontjában, valamint 29. § (3) bekezdés és 6. melléklete II. táblázatának 5. pontjában megállapított hatáskörben, a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény 44. § (6) bekezdése szerinti tartalommal adta meg. A vízügyi igazgatási és a vízügyi, valamint a vízvédelmi hatósági feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 223/2014. (IX. 4.) Korm. rendelet 14. §-a alapján a Katasztrófavédelmi Igazgatóság szakhatósági állásfoglalását a megkeresés beérkezését követő naptól számított 30 napon belül köteles megadni. A fellebbezési jogról tájékoztatást a Ket. 44. § (9) bekezdésére tekintettel adtam. A Ket. 78. § (1) bekezdésére tekintettel az érdemi határozatot a Katasztrófavédelmi Igazgatóság részére megküldeni szíveskedjen.”

24

Nyíregyháza Megyei Jogú Város Jegyzője IG/11264-2/2015. számon belföldi jogsegélyt adott az alábbiak szerint: „ELECTROLUX Lehel KFT. (5100 Jászberény, Fémnyomó u. 1.), mint engedélyes ügyében a Nyíregyházi Hűtőgépgyár egységes környezethasználati engedély kérelmével kapcsolatosan helyi természetvédelmi hatóságként belföldi jogsegély keretében megkereste hatóságomat. Megkeresésére tájékoztatom, hogy a természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény 24. § (1) bekezdés b) pontjában meghatározott felhatalmazás alapján a Nyíregyháza Megyei Jogú Város Közgyűlésének 44/1991. (1992.01.01.) számú KGY. rendeletében helyi védelem alá helyezett Igrice mocsár, illetve a Nyíregyháza Megyei Jogú Város Közgyűlésének az egyes helyi jelentőségű természeti emlékek védetté nyilvánításáról szóló 8/1998. (02.15.) önkormányzati rendelettel védetté nyilvánított fás szárú növények tekintetében megvizsgáltam a kérelmet és megállapítottam, hogy a tervezett tevékenység a Nyíregyháza, 31358/11 hrsz-ú ingatlanon nem érint helyi természetvédelmi értéket, illetve azokra közvetlen hatással nincs. A belföldi jogsegélyt a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004 évi CXL. törvény (Ket.) 26. §-ra figyelemmel, a fent hivatkozott jogszabályok alapján a Ket. 71. § (1) bekezdésében biztosított jogkörömben eljárva hoztam meg. A Ket. vonatkozó rendelkezéseire figyelemmel hatáskörömet és illetékességemet a környezeti hatásvizsgálati és egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról szóló 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet 1. § (6b) pontja alapján állapítottam meg.” Nyíregyháza Megyei Jogú Város Jegyzője ÉP/1591-2/2015. számú szakhatósági állásfoglalását az ÉP/1591-4/2015. számú végzéssel visszavonta, és az alábbi jogsegélyt adta: „Jelen ÉP/1591-4/2015 számú végzésemmel a korábban ÉP/1591-2/2015 számon 2015.07.02.-én megadott szakhatósági állásfoglalásomat visszavonom! Egyidejűleg, a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Kormányhivatal Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főosztály Környezetvédelmi Hatósági és Komplex Engedélyezési Osztály 4400 Nyíregyháza, Kölcsey u. 1214. 2015.08.17. napján iktatott 1093-13/2015 számú belföldi jogsegély iránti ismételt megkeresésére - az ELECTROLUX LEHEL Hűtőgépgyár Kft. 5100 Jászberény, Fémnyomó u. 1. szám alatti eljárást kezdeményező kérelmére, a Nyíregyháza Ipari park 31358/11 hrsz-alatti Nyíregyházi Hűtőgépgyár egységes környezethasználati engedélyezése ügyében, a "KRISTÁLY-99" Kft . által elkészített teljes körű környezetvédelmi felülvizsgálati dokumentáció alapján - mint települési önkormányzat jegyzője – az indokolásban részletezett Környezethasználati engedélyezés ügyében - belföldi jogsegélyt adok.  Belföldi jogsegély kérelemre megállapítottam, hogy a területre elkészült, a Nyíregyháza Megyei Jogú Város 19/2005.(V.05.) Közgyűlési rendeletével jóváhagyott és 21/2007.(VI. 12.) Közgyűlési rendeletével jóváhagyott és 21/2007.(VI.12.) Közgyűlési rendelettel egységes szerkezetbe foglalt, többször módosított, jelen eljárás időpontjában hatályos helyi építési szabályzattal (HÉSZ) és Szabályozási Tervvel a tevékenység összhangban van.  Egyidejűleg közlöm, hogy a helyi természetvédelem vonatkozásában Nyíregyháza Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatal Hatósági Főosztály Igazgatási Osztálya teljesítette a megkeresésüket. Az eljárási cselekmény kapcsán az illetéken felül hatóságunknál egyéb eljárási költség nem merült fel. Állásfoglalásom ellen önálló jogorvoslatnak helye nincs, az a határozat, illetve az eljárást megszüntető végzés elleni jogorvoslat keretében támadható meg. INDOKOLÁS Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Kormányhivatal; Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főosztály Környezetvédelmi Hatósági és Komplex Engedélyezési Osztály 4400 Nyíregyháza Kölcsey Ferenc u. 12-14. 1093-4/2015 számon megkereséssel fordult Nyíregyháza Megyei Jogú Város Címzetes Főjegyzőjéhez, mint települési önkormányzat jegyzőjéhez, hogy a ELECTROLUX LEHEL Hűtőgépgyár Kft. 5100 Jászberény, Fémnyomó u. 1. szám alatti kérelmező által indított, a Nyíregyháza Ipari park 31358/11 hrsz-alatti Nyíregyházi Hűtőgépgyár egységes Környezethasználati engedélyezése ügyében, a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXl. törvény (továbbiakban: Ket.) 26. § (1) bekezdés c.) pontja valamint a környezeti hatásvizsgálati és egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról szóló 314/2005. (XII.25.) Korm. rendelet 1 § (6b) alapján belföldi jogsegélyt adjon.  Belföldi jogsegély kérelemre megállapítottam, hogy a területre elkészült, a Nyíregyháza Megyei Jogú Város 19/2005. (V.05.) Közgyűlési rendeletével jóváhagyott és 21/2007. (VI.12.) Közgyűlési 25

rendelettel egységes szerkezetbe foglalt, többször módosított jelen eljárás időpontjában hatályos Helyi Építési Szabályzattal (HÉSZ)és Szabályozási Tervvel, a tevékenység összhangban van.  Egyidejűleg közlöm, hogy a helyi természetvédelem vonatkozásában Nyíregyháza Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatal Hatósági Főosztály Igazgatási Osztálya teljesítette a megkeresésüket. Hivatkozott HÉSZ szerint a tárgyi ingatlant Ge 711977 övezeti besorolású. „A Ge Egyéb ipari zóna: a) A terület a védőtávolságot nem igénylő, jellemzően ipari, energiaszolgáltatási és településgazdálkodási telephelyek elhelyezésére szolgál. b) A területen újonnan nem telepíthetők: egyházi- oktatási- egészségügyi, szociális intézmények, e) meglévő épületek a b. pont szerinti funkciókra nem alakíthatók át (5) Az övezetben az 1. rendű utak mellett - amennyiben a szabályozási terv illetve a területre vonatkozó sajátos előírások másképp nem rendelkeznek - az előkert mélysége minimum 10,0 m." A leírtak alapján a környezethasználati engedélyhez belföldi jogsegély keretén belül az állásfoglalásomat megadom. Az eljárási cselekmény kapcsán hatóságunknál egyéb eljárási költség nem merült fel, ezért annak megállapításáról és viseléséről nem rendelkeztem. Állásfoglalásomat belföldi jogsegély keretén belül a fent hivatkozott jogszabályok alapján a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény 44.§. (Ket.) előírásainak megfelelően hoztam meg, tekintettel az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény (Étv.), a 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet 1 § (6b), és az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. (XI1.20.) Korm. rendelet (OTÉK) rendelkezéseire. Az ügyintézési határidő leteltének napja: 2015.08.25. Hatáskörömet, illetékességemet - figyelemmel a vonatkozó Ket. rendelkezéseire - az Étv. 34.§-a, az építésügyi és építésfelügyeleti hatóságok kijelöléséről és működési feltételeiről szóló 343/2006 (XII.23.) Korm. rendelet (továbbiakban: Éhk.) 1.§-a, illetve a földhivatalok, valamint a Földmérési és Távérzékelési Intézet feladatairól, illetékességi területéről, továbbá egyes földhivatali eljárások részletes szabályairól szóló 373/2014.(XII.31.) Korm. rendelet rendelkezései alapján állapítottam meg. Az önálló jogorvoslatot Ket. 44.§ (9) bekezdése alapján zártam ki. A döntés kiadmányozása a Nyíregyháza Megyei Jogú Város polgármesteri Hivatala Szervezeti és Működési Szabályzata megállapításáról szóló 24/2011.(11.10.) számú Önkormányzati közgyűlési határozat VIII. szakasza és 4. számú függeléke alapján történt, Dr. Szemán Sándor címzetes főjegyző megbízásából.” A környezetvédelmi hatóság döntését a kérelemben foglaltak, a szakhatóság állásfoglalása, a szakkérdésben adott nyilatkozatok, a jegyző által kiadott belföldi jogsegély, valamint a benyújtott dokumentációk és a rendelkezésre álló információk alapján a következők szerint hozta meg: A környezetvédelmi hatóság 2015. július 13-án a környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról szóló 314/2005. (XII.25.) Korm. rendelet 17. § (4) bekezdésében foglaltak alapján az elérhető legjobb technika meghatározása érdekében a környezethasználóval szakmai konzultációt folytatott.

A konzultációról jegyzőkönyv készült, melyben rögzítésre került a felületkezelésre vonatkozó elérhető legjobb technika és a vizsgált telephelyen alkalmazott technológia összehasonlítása, az alábbiak szerint: BAT-nak megfelelő, a telephelyen alkalmazott technológia

BAT Környezetirányítási vagy rendszerek alkalmazása.

egyéb

irányítási

Az Electrolux Lehel Kft. ISO 14001 és ISO 9001 tanúsításokkal rendelkezik.

Rendszeres karbantartás, a berendezések, eljárások ellenőrzése szemrevételezéssel, nyomáspróbával, stb., a meghibásodások, eltérések észlelése, javítása érdekében.

Az irányítási rendszer alkalmazásával biztosítják a gyártási műveletek, munkafolyamatok folyamatos ellenőrzését, szabályozását, a feltárt nem-megfelelőségek, eltérések gyors kijavítását; a folyamatos fejlesztést.

Környezeti balesetek, véletlen kifolyás/kiszóródás

A 26

festőüzem

területén

a

véletlen

megelőzése.

kifolyás/kiszóródás esetére az egész berendezés padlótálcával van ellátva, mely vegyszerállóan szigetelt. Az öblítő kádak duplafalúak.

Műveletek közötti tárolási idő megszüntetése, A felületkezelés és festést követően a különböző lerövidítése. elemek azonnal felhasználásra kerülnek, így tárolási idő nem keletkezik. Korrózió elkerülése érdekében munkahelyi légtér Munkahelyi intenzív szellőztetés biztosítja, hogy szellőztetés, megfelelő csomagolóanyagok a termék ne kerüljön érintkezésbe az elszívott, használata. párás, esetleg savas levegővel. A munkadarabok csomagolásához abszorbens vagy korróziógátló anyagú csomagolóeszközt használnak. Energia felhasználás minimalizálása: energia-veszteség minimalizálása, energiahatékony berendezések alkalmazása,

Az üzemben lévő berendezések automatizáltak. A műveleti oldatok fűtéséhez használt energia minimalizálva van. A légelszívás és az egész gyár fűtése optimális. A használati meleg víz előállítására napkollektoros rendszert szereltek fel. A gyártósor területén a világítás alacsony energia felhasználású LED cső alkalmazásával biztosított.

Energia felhasználás dokumentálása.

Az energia (villamos energia, felhasználást dokumentálják.

földgáz)

Kihordás csökkentése.

A festőüzemben a munkadarabokat teljesen automatizált láncpálya szállítja. A munkadarabokat úgy helyezik el a láncpálya függesztékein, hogy a legnagyobb felületek függőlegesek, illetve az alsó élek ferdék legyenek, ezáltal javítva a felülethez tapadó oldat lefolyását, lecsepegését. A szerszám lassú kiemelése a műveleti oldatból és az elegendően hosszú lecsepegési idő csökkenti a kihordott folyadék mennyiségét.

Alapanyag felhasználás optimalizálása.

Oldószermentes felhasználással alkalmazása.

A festőüzemben a zsírtalanító fürdők paramétereinek beállítása pH vezérelt, automata vegyszeradagoló rendszer segítségével történik.

vagy alacsony oldószer A kezelt acél felületen lévő feleslegben használt járó tisztítási módszerek vegyszerek, szennyeződések eltávolítása hálózati vízzel és ioncserélt vízzel történik.

Szennyvízkibocsátás műveletekhez használt újrahasznosításával.

minimalizálása a A működés során keletkezett szennyvizet tisztítás víz visszanyerésével, után visszatáplálják a folyamatba.

Elválasztott rendszerű csatornahálózat.

A gyár területén keletkező technológiai szennyvizek és a csapadékvizek elkülönített csatornarendszerben kerülnek összegyűjtésre.

Monitoring, kibocsátások ellenőrzése.

A gyár területén 2 db talajvízfigyelő kút létesült. 27

A légszennyező pontforrások kibocsátásának ellenőrzése a jogszabályban, illetve hatósági határozatban meghatározott gyakorisággal történik. Hulladékok elkülönített gyűjtése.

A hulladékok gyűjtése a keletkezési helyükön elkülönítve történik A veszélyes hulladékot elszállításig üzemi gyűjtőhelyen tárolják, feliratozott és anyagi minőségüknek megfelelő edényzetben.

Oktatás

A dolgozók rendszeres képzése biztosított.

Kevésbé veszélyes, környezetkárosító anyagok Ilyen jelű anyagokat nem használnak. alkalmazása: Az 1999/13/EK Tanácsi Rendelet 5. cikke (6) bekezdésének megfelelően a R45, R46, R49, R60 és R61 jelű kockázatos anyagok kiváltása Az R58 és R50/53 jelű kockázatos anyagok Ilyen jelű anyagot nem használnak. kiváltása ott, ahol fennáll a környezetbe jutás kockázata és megvan a kiváltás lehetősége. A sztratoszférikus ózon károsításának elkerülése Ilyen jelű anyagokat nem használnak. az R59 jelű anyag kiváltásával. A tisztításhoz használt valamennyi halogénezett, vagy részben halogénezett, R59 jelű oldószer kiváltása. Környezetvédelmi megbízott alkalmazása.

Az üzemben főállású megbízottat alkalmaznak.

környezetvédelmi

Hulladékgazdálkodás A környezethasználó a telephelyen hulladékkezelési tevékenységet nem végez. A keletkező veszélyes hulladékokat veszélyes hulladék üzemi gyűjtőhelyen gyűjtik.

A keletkező veszélyes és nem veszélyes hulladékokat a gyűjtést követően engedéllyel rendelkező kezelő részére adják át. A környezethasználót, mint hulladék termelőt hulladékgazdálkodási kötelezettségek terhelik, melyről a határozat rendelkező részének 2. pontjában rendelkeztem a hulladékról szóló 2012. évi CLXXXV. tv. 4.§, 6 § (1), 31.§ (1), (5) bekezdései alapján. A környezethasználónak a keletkező hulladékok vonatkozásában nyilvántartási, adatszolgáltatási kötelezettsége van, melyre a rendelkező rész 2.5. pontjában tettem előírást a hulladékkal kapcsolatos nyilvántartási és adatszolgáltatási kötelezettségekről szóló a 309/2014. (XII. 11.) Korm. rendelet 3.§, 4.§, 10.§ 11.§ 13.§-a alapján. Az adatszolgáltatás kizárólag elektronikusan teljesíthető. Az elektronikus adatszolgáltatás adminisztrációs és technikai feltételeiről a http://web.okir.hu/hu/tart/index/57/Adatszolgaltatasok internetes elérhetőségen tájékozódhat. A rendelkező rész 2.6., 2.7. és 2.8. pontjaiban foglalt előírásokat az egyes hulladékgazdálkodási létesítmények kialakításának és üzemeltetésének szabályairól szóló 246/2014. (IX.29.) Korm. rendelet 13.17. §-ai, 30.§-a, valamint 2. sz. melléklete alapján tettem. Levegőtisztaság-védelem A telephely helyhez kötött légszennyező pontforrásait a rendelkező rész 3.1. pontja tartalmazza, technológiánként. A pontforrások a környezetvédelmi hatóság nyilvántartásában (LAIR) teljeskörűen szerepelnek. 28

A levegő védelméről szóló 306/2010.(XII.23.) Korm. rendelet (továbbiakban: Lvr.) 4.§-a alapján tilos a légszennyezés, valamint a levegő lakosságot zavaró bűzzel való terhelése, továbbá a levegő olyan mértékű terhelése, amely légszennyezettséget okoz. A pontforrások kibocsátási határértékeit és a betartandó előírásokat a környezetvédelmi hatóság úgy állapította meg, hogy az egészségügyi határértékek betarthatók legyenek. A P1, P2, P3 légszennyező pontforrásokra a levegőterheltségi szint határértékeiről és a helyhez kötött légszennyező pontforrások kibocsátási határértékeiről szóló 4/2011. (I. 14.) VM rendelet (továbbiakban: VM rendelet) 7. § (1) bekezdése alapján a rendelet 6. melléklet 2.3.1.3. és 2.3.1.4. pontja szerinti általános technológiai kibocsátási határértékek kerültek megállapításra. A P4, P6, P7, P17, P19, P30, P31, P37, P38, P41, P43, P45 légszennyező pontforrásra a VM rendelet 7. § (1) bekezdése alapján a rendelet 6. melléklet 2.2.9. pontja szerinti általános technológiai kibocsátási határértékek kerültek megállapításra. A P5, P40 légszennyező pontforrásra a VM rendelet 7. § (2) bekezdése alapján a rendelet 7. melléklet 2.9. pontja szerinti eljárás-specifikus technológiai kibocsátási határértékek kerültek megállapításra. A P8 légszennyező pontforrásra a VM rendelet 7. § (1) bekezdése alapján a rendelet 6. melléklet 2.2.9. és 2.3.1.4. pontja szerinti általános technológiai kibocsátási határértékek kerültek megállapításra. A P10, P18 légszennyező pontforrásra a VM rendelet 7. § (1) bekezdése alapján a rendelet 6. melléklet 2.2.9., 2.1.1.2., 2.3.1.2., 2.3.1.3. és 2.3.1.4. pontja szerinti általános technológiai kibocsátási határértékek kerültek megállapításra. A P13, P14, P15, P16, P20, P26, P27, P28, P29, P32, P33, P34, P35, P36, P39, P42, P44 légszennyező pontforrásra a VM rendelet 7. § (1) bekezdése alapján a rendelet 6. melléklet 2.3.1.4. pontja szerinti általános technológiai kibocsátási határértékek kerültek megállapításra. A P22 légszennyező pontforrásra a VM rendelet 7. § (1) bekezdése alapján a rendelet 6. melléklet 2.2.7. és 2.2.9. pontja szerinti általános technológiai kibocsátási határértékek kerültek megállapításra. A P9, P21, P23 és P24 pontforrások kibocsátási határértékei 140 kWth és az ennél nagyobb, de 50 MWth-nál kisebb névleges bemenő hőteljesítményű tüzelőberendezések légszennyező anyagainak technológiai kibocsátási határértékeiről szóló 23/2001. (XI.13.) KöM rendelet 3.§ (1) alapján, a rendelet 3. számú melléklet (Gáz halmazállapotú tüzelőanyaggal üzemeltetett tüzelőberendezések technológiai kibocsátási határértékei) alapján kerültek meghatározásra. Az engedélyben szereplő izobután és benzaldehid szennyezőanyagokra a VM rendelet jelenleg nem állapít kibocsátási határértékeket, ezért a rendelkező részben erre vonatkozóan nem állapítottam meg kibocsátási határértéket. A helyhez kötött légszennyező forrás ellenőrzésének dokumentálása a levegőterheltségi szint és a helyhez kötött légszennyező források kibocsátásának vizsgálatával, ellenőrzésével, értékelésével kapcsolatos szabályokról szóló 6/2011. (I.14.) VM rendelet 18.§ (1)-(2) pontja alapján került előírásra. A Lvr. 25.§ (2) bekezdése alapján a környezetvédelmi hatáskörében eljáró megyei kormányhivatal a légszennyező pontforrás kibocsátásának időszakos méréssel történő meghatározását írta elő a 6/2011. (I.14.) VM rendelet 5. § (1), 7. §, 12.§ (1) b) pontja és (2) bekezdése, valamint a 16.§ szerint. A 6/2011. (I.14.) VM rendelet 15. §. (2) bekezdése szerint a környezetvédelmi hatóság egy telephelyen több egyforma, vagy hasonló műszaki, üzemeltetési paraméterekkel működő berendezés esetén, az időszakos mérés alól felmentést adhat, amennyiben egy berendezés mérésével a többi berendezés légszennyező anyag kibocsátása is meghatározható. Az egységes környezethasználati engedélyezési dokumentáció és a pontforrásoknál elvégzett emisszómérési jegyzőkönyvek alapján /FETILEV-377/2010., FETILEV-497/2012., FETILEV-737/2014./ megállapítható, hogy: - a P13, P14, P26, P27, P33 és P34 - a P15, P28, P35 - P16, P29, P36, 29

- a P19, P31, P38 - a P20, P32, P39 jelű pontforrások hasonló műszaki, üzemeltetési paraméterekkel működő berendezések, ezért a környezetvédelmi hatóság az időszakos mérések alól felmentést adott a rendelkező rész 3.4.1. pontja és 3. számú melléklet szerint. A környezetvédelmi hatóság elfogadja a P13 pontforrás mérési eredményeit a P14, P26, P27, P33, P34, a P15 pontforrás mérési eredményeit a P28 és P35, a P16 jelű pontforrás mérési eredményeit P29, P36, a P19 pontforrás mérési eredményeit a P31 és P38, a P20 pontforrás mérési eredményeit a P32 és P39 pontforrások kibocsátásainak igazolására, mivel azok mérésével a többi pontforrás légszennyező anyag kibocsátása is meghatározható. Az előzőek alapján a környezetvédelmi hatóság a P14, P26, P27, P33, P34, P28, P35, P29, P36, P31, P38, P32 és P39 jelű pontforrások időszakos mérési kötelezettsége alól felmentést adott a 6/2011. (I.14.) VM rendelet 15.§ (2) bekezdése alapján. Az időszakos kibocsátás mérés szükséges időtartamát a 6/2011. (I.14.) VM rendelet 15. melléklete, a kibocsátás ellenőrzés eredményeinek értékelését a 16. melléklete szerint kell elvégezni. Az emisszió mérésről készült vizsgálati jegyzőkönyv megküldésére vonatkozó határidőt a 6/2011. (I.14.) VM rendelet 19.§ (3) bekezdése alapján határoztam meg. A légszennyező forrásokra vonatkozó adatszolgáltatási kötelezettség a Lvr. 31. § (1), (2), (4) bekezdései és 32. § (1), (2) bekezdése alapján került előírásra. A levegőtisztaság-védelmi engedélyt a környezetvédelmi hatáskörében eljáró megyei kormányhivatal a környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról szóló 314/2005.(XII.25.) Korm. rendelet 20.§ (3) bekezdése és a levegő védelméről szóló 306/2010. (XII.23.) Korm. rendelet 22.§ (1), (2) a), 25.§ (4)-(5), 31.§ (1)-(4) bekezdései alapján, és a rendelet 6. számú melléklet tartalmi előírásainak megfelelően adtam meg. A környezetvédelmi hatáskörében eljáró megyei kormányhivatal a levegőtisztaság-védelmi engedély érvényességi idejét a 306/2010.(XII.23.) Korm. rendelet 25.§ (5) bekezdése alapján állapította meg. Az érvényességi idő megállapításánál a Kormányhivatal figyelembe vette, hogy a környezethasználó a pontforrások engedélyének érvényességi idejét a felülvizsgálati dokumentáció benyújtásának határidejével megegyező megállapítását kérte. Zajvédelem A telephely Nyíregyháza déli részén, iparterületen helyezkedik el. A legközelebbi zajtól védendő létesítmény 830 m távolságban helyezkedik el. A telephelyet keletről, nyugatról és délről gazdasági terület (Ipari Park), északról mezőgazdasági területek határolják. A benyújtott felülvizsgálati dokumentációban szereplő számítások alapján a telephely zajvédelmi szempontú hatásterülete a zajforrások akusztikai középpontjától számítva a lakóterület vonatkozásában nappal 288 mre, éjjel 468 m-re, az iparterület vonatkozásában nappal 162 m-re, éjjel 263 m-re, a mezőgazdasági terület vonatkozásában nappal 513 m-re, éjjel 832 m-re elhelyezkedő körcikkek által lefedett területrész. Mivel a telephely zajvédelmi szempontú hatásterülete nem érint zajtól védendő épületet, területet, ezért a Kormányhivatal a környezeti zaj és rezgés elleni védelem egyes szabályairól szóló 284/2007. (X. 29.) Korm. 10. § (3) a) pontja alapján zajvédelmi előírást nem tett. Szállítási tevékenység csak a nappali időszakban történik. A szállítás miatti gépjárműforgalom, a megadott szállítási adatok alapján nem okoz 3 dB mértékű járulékos zajterhelés-változást a szállítási útvonalon. Természetvédelem A telephely és környezete természetvédelmi oltalom alatt nem áll, nem országos jelentőségű védett természeti-, vagy Natura 2000 terület, nem része a Nemzeti Ökológiai Hálózatnak, azok területén természet közeli vegetáció, különleges természeti érték előfordulása nem ismert, jelenleg nem található. A telephelyhez legközelebb eső ex lege védett terület (Nyírjes-Szik) kb. 1300 m távolságra található, Natura 2000 terület pedig kb. 2,5 km távolságra. Országos jelentőségű védett természeti terület 5 km-es körzeten 30

belül nem található. Légszennyezés szempontjából megállapított 800 m-es sugarú körön kívül esnek a védett természeti értékek, így azok negatív hatása kizárható. A telephely 60-70 % beépített, közel teljes területe mesterséges kialakítású. Keleti irányból a kerítésen kívül védőfásítás található, mely tájvédelmi szempontból elegendőnek mondható, mivel a többi irányból ipari területek határolják az ingatlant. A benyújtott dokumentáció alapján megállapítható, hogy a tervezett tevékenység az élővilágra, védett és Natura 2000 területre jelentős negatív hatást nem gyakorol. A határozat rendelkező részében szereplő, élővilág-védelmi előírások betartása esetén, a telephelyen potenciálisan előforduló védett állatfajok veszélyeztetésével illetve elpusztításával nem kell számolni. A tervezett tevékenység megvalósításával szemben természet- és tájvédelmi szempontból kizáró ok nem merült fel, a rendelkező részben (a természet védelméről szóló 1996. évi LIII. tv. 43. § (1) bekezdése alapján) tett előírások betartása esetén a beruházás megvalósítása nem okoz kedvezőtlen változást a tájban, természeti értékekben. Környezetkárosodás megelőzése Az Electrolux Lehel Kft. (5100 Jászberény, Fémnyomó út 1.) Nyíregyháza, Ipari park 31358/11. hrsz. alatti Nyíregyházi hűtőgépgyár telephelyére elkészített Üzemi Kárelhárítási Tervet /készítette: „KRISTÁLY-99” Környezetgazdálkodási, Szolgáltató Kft. (1096 Budapest, Sobieski János u. 27/A.; Szakértő: Bozsik Attila SZKV-vf/09-0891) az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásban nyújtotta be a környezetvédelmi hatósághoz. A környezetkárosodás megelőzésének és elhárításának rendjéről szóló 90/2007. (IV. 26.) Korm. rendelet 6. § (5) bekezdése szerint a területi és az üzemi tervet - amennyiben az érinti az 1. § a) vagy b) pontja szerinti környezeti elemet, a vízügyi hatóság szakhatósági közreműködésével - a Kormányhivatal hagyja jóvá. A kormányhivatal a 1093-5/2015. számú ügyiratban szakhatósági állásfoglalást kért a Szabolcs-SzatmárBereg Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóságtól (4400 Nyíregyháza, Kölcsey u. 12-14.). A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság a 36500/4965-1/2015.ált. számú (35381/2015. saját számú) szakhatósági állásfoglalásában az Üzemi Kárelhárítási terv jóváhagyásához előírás nélkül hozzájárult. A kormányhivatal az üzemi kárelhárítási tervet megvizsgálta és megállapította, hogy az megfelel a környezetkárosodás megelőzésének és elhárításának rendjéről szóló 90/2007.(IV.26.) Korm. rendelet 1. számú mellékletében foglalt követelményeknek, ezért azt a rendelet 6.§ (5) bekezdése alapján a SzabolcsSzatmár-Bereg Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság szakhatósági állásfoglalását figyelembe véve jóváhagyta. A környezethasználó az üzemi terv 5 példányát nyújtotta be. A 90/2007. (IV.26.) Korm. rendelet 7.§ (2) a) pontja alapján az üzemi kárelhárítási terv egy példányát a gazdálkodó szervezet székhelyén, egy példányát a terv által érintett üzemegységnél, telephelyen kell tartani, ugyanezen bekezdés b) pontja alapján az üzemi terv egy példányát meg kell küldeni a működési területe szerinti érintett Vízügyi Igazgatóságnak és Nemzeti Park Igazgatóságnak. Az előzőek teljesítése érdekében az üzemi kárelhárítási terv 2 lepecsételt példányát a határozat mellékleteként visszaküldöm a környezethasználó részére és 1-1 lepecsételt példányát továbbítom az érintett szervek részére. A környezethasználónak a környezetvédelmi megbízott alkalmazásának feltételéhez kötött környezethasználatok meghatározásáról szóló 93/1996.(VII.04.) Korm. rendelet alapján környezetvédelmi megbízottat kell alkalmaznia, melyre vonatkozóan a rendelkező rész 11.1. pontjába tettem előírást. A környezetvédelmi megbízott képesítési előírásait a környezetvédelmi megbízott alkalmazási és képesítési feltételeiről szóló 11/1996.(VII.04.) KTM rendelet tartalmazza. A tevékenység környezetet terhelő kibocsátásainak megelőzése érdekében, a környezeti elemeket terhelő kibocsátások, valamint a környezetre ható tényezők csökkentésére, illetőleg megszüntetésére irányuló környezetvédelmi előírásokat és követelményeket a BAT alapján határoztam meg, figyelembe véve a létesítmény műszaki jellemzőit, földrajzi elhelyezkedését, a környezet jelenlegi és célállapotát, a megteendő intézkedések előnyeit. A környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. tv. 96/B. §-a és az egységes környezethasználati engedélyhez kötött tevékenységekkel kapcsolatos felügyeleti díj megfizetésének részletes 31

szabályairól szóló 4/2007. (II. 21.) KvVM rendelet értelmében, az engedélyest éves felügyeleti díj fizetésére köteleztem. A díj mértéke 200 000,- Ft, azaz Kettőszázezer forint. A felügyeleti díjat a rendelet értelmében minden év február 28-ig kell egy összegben átutalási megbízással teljesíteni. A befizetett felügyeleti díjról a Kormányhivatal számlát állít ki, és azt a befizetést követő harminc napon belül megküldi a környezethasználónak. A környezeti alapnyilvántartásról szóló 78/2007. (IV.24.) Korm. rendeletben foglaltaknak megfelelően a telephely, mint környezetvédelmi objektum, a rendelkező rész II. szakaszába foglalt 101303638 Telephely KTJ számmal rendelkezik. Az egységes környezethasználati engedélyezési eljárás keretében a Festőüzemet, mint EKHE köteles létesítményt a környezetvédelmi hatóság a rendelkező rész II. szakaszába foglalt létesítmény azonosító (Létesítmény KTJ) számmal látta el fenti jogszabály 2. § (4) bekezdése alapján. A Nyíregyházi hűtőgépgyárat, mint telephelyet és létesítményt a környezetvédelmi hatóság nyilvántartásba vette a kérelem beérkezésének időpontjával az IPPC Létesítmény Nyilvántartó Rendszerben. Az engedélyezés tárgyát képező gyártási tevékenység a rendelkező részben megadott előírások betartása mellett a környezetet nem veszélyezteti, a környezetre gyakorolt hatásai elviselhetők, és az alkalmazott technológia a rendelkező rész III. szakaszában foglaltak vonatkozásában az elérhető legjobb technika jelenlegi állásának megfelel, ezért a környezetvédelmi hatóság az egységes környezethasználati engedélyt a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény 71. § (1) bek. c) pontja alapján jelen határozattal kiadja. A környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról szóló 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet 20. § (3) bekezdése szerint „A környezetvédelmi hatóság hatáskörébe tartozó – külön jogszabályokban meghatározott – engedélyeket az egységes környezethasználati engedélybe kell foglalni. A környezetvédelmi hatóság a légszennyező pontforrások levegőtisztaság-védelmi engedélyét jelen határozattal megadja. A 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet 20/A. § (2) bekezdése e) pontja szerint a környezetvédelmi hatóság új tevékenység első alkalommal történő engedélyezése esetén az egységes környezethasználati engedélyt 5 évre adja ki. Az egységes környezethasználati engedély érvényességi idejét ezen jogszabályhely alapján a határozat jogerőre emelkedését követő 5 évben állapítottam meg. A 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet 20/A.§ (4) bekezdése szerinti felülvizsgálatot úgy kell elvégezni és a kormányhivatalhoz benyújtani, hogy az engedély érvényességi ideje alatt elbírálható legyen, figyelembe véve a két hónapos ügyintézési határidőt és a Ket. 33.§ (3) bekezdés szerint az ügyintézési határidőbe nem számító időtartamokat. A 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet 20/A.§ (4) bekezdése alapján felülvizsgálati dokumentáció benyújtását írtam elő. Határozatomat a fenti jogszabályhelyeken túl a környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról szóló 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet alapján, a 11. sz. melléklet szerinti tartalommal adtam ki, a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (Ket.) 72. § (1) bekezdése szerinti tartalommal, a 71. § (1) bekezdésnek megfelelő határozati formában. A határozat elleni jogorvoslati lehetőséget és az arra nyitva álló határidőt a Ket. 98. § (1), 99. § (1) bekezdése biztosítja. Az alapeljárás és a fellebbezési eljárás díját a környezetvédelmi és természetvédelmi hatósági eljárások igazgatási szolgáltatási díjairól szóló 14/2015. (III.31.) FM rendelet 2. § (4)-(7) bekezdései és 3. melléklet 2.2. pontja alapján állapította meg a kormányhivatal. A Kormányhivatal hatáskörét a környezetvédelmi és természetvédelmi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 71/2015. (III. 30.) Korm. rendelet 9. § (1) c) pontja, (2) bekezdése, 13.§ (1) bek. c) pont és (2) bekezdése, illetékességét a 71/2015. (III. 30.) Korm. rendelet 2. számú melléklet 9. pontja állapítja meg. A levegőtisztaság-védelmi hatáskört a 306/2010. (XII.23.) Korm. rendelet 36. § (1) bekezdése biztosítja. Az egységes környezethasználati engedélyről szóló hirdetmény nyilvános közzétételéről a 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet 21. § (8) bekezdése értelmében hirdetményi úton gondoskodok. A hirdetmény útján közölt döntést a hirdetmény kifüggesztését követő 15. napon kell közöltnek tekinteni. Az így közölt döntés ellen az érintett nyilvánosságnak a közlést követő 15 napig jogorvoslati jogot (fellebbezési jogot) biztosítottunk a Ket. 99. § (1) bekezdése szerint. Ha a határozat közlése postai úton történt, akkor a fellebbezési határidőt a határozat kézhezvételétől kell számítani. 32

Az egységes környezethasználati engedélyről szóló hirdetményt a 314/2005. (XII.25.) Korm. rendelet 21.§ (8) bekezdése alapján megküldjük az eljárásban részt vett települési önkormányzat jegyzőjének azzal, hogy azt a környezetvédelmi hatóság által megjelölt időpontban közszemlére tegye. A határozatot a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóságnak (4400 Nyíregyháza, Erdősor 5.) a 71/2015. (III.30.) Korm. rendelet 28 § (4) bekezdése alapján megküldöm. A határozatot teljes körű meghatalmazás alapján közlöm a „KRISTÁLY-99” Kft-vel, mint a környezethasználó meghatalmazottjával. Nyíregyháza, 2015. szeptember 4.

Kozma Péter kormánymegbízott nevében és megbízásából Rozinka Zsolt Illés sk. Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főosztály főosztályvezető

33

Határozatot közöljük: Jogerő előtt: Postai úton 1. „KRISTÁLY-99” Kft. (4025 Debrecen, Sobieski János u. 27/A.) + térti 2. Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság (4024 Debrecen, Sumen u. 2.) + 1 pld. Üzemi Kárelhárítási Terv+térti 3. Felső-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság 4400 Nyíregyháza, Széchenyi u. 19. + 1 pld. Üzemi Kárelhárítási Terv+térti 4. Irattár Hivatali kapun keresztül elektronikus úton 1. Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Főosztály (4400 Nyíregyháza, Árok u. 41.) + térti 2. Nyíregyháza Megyei Jogú Város Jegyzője (4400 Nyíregyháza, Kossuth tér 1.) + térti 3. Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Kormányhivatal Élelmiszerlánc-biztonsági és Földművelésügyi Főosztály (4400 Nyíregyháza, Kótaji u. 33.) 4. Sz-Sz-B Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság (4400 Nyíregyháza, Kölcsey u. 12-14.) 5. Sz-Sz-B Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság (4400 Nyíregyháza, Erdő sor 5.) + térti Jogerő után: 6. „KRISTÁLY-99” Kft. (4025 Debrecen, Sobieski János u. 27/A.) + térti 7. Kötelezés Nyilvántartás; jogerősítés után a jogerősítést végző munkatárson keresztül elektronikus úton

A határozatot hirdetményi úton közlöm az érintett nyilvánossággal.

34

1. számú melléklet

P1 P2 P3 P4 P5 P6 P7 P8 P9 P10 P13 P14 P15 P16 P17 P18 P19 P20 P21 P22 P23 P24 P26 P27 P28 P29 P30 P31 P32 P33 P34 P35 P36 P37 P38 P39 P40 P41 P42 P43 P44 P45

PONTFORRÁS MEGNEVEZÉSE Festő vegyisor I. Festő vegyisor II. Festő vegyisor III. Festő vízleszárító füstgáz elvezető Festő porszórás I. Festő beégető kemence I. Festő beégető kemence II. Festő beégetés utáni légfrissítés Festő melegvizes kazán kéménye Főkémény I. Palásthabosító I. (Hennecke 1.) Palásthabosító II. (Hennecke 1.) Palásthabosító III. (Keverő) Ajtóhabosító (Cannon 1.) Gázégő elszívás (Cannon 1.) Főkémény II. Szekrény szárító 1. Töltés elszívás 1. Szennyvíztisztítás melegvizes kazán Szennyvíztisztítás regeneráló szerek Kazánkémény I. Kazánkémény II. Palásthabosító I. (Hennecke 2.) Palásthabosító II. (Hennecke 2.) Palásthabosító III. (Keverő) Ajtóhabosító (Cannon 2.) Gázégő elszívás (Cannon 2.) Szekrény szárító 2. Töltés elszívás 2. Palásthabosító I. (Hennecke 3.) Palásthabosító II. (Hennecke 3.) Palásthabosító III. (Keverő) Ajtóhabosító (Cannon 3.) Gázégő elszívás (Cannon 3.) Szekrény szárító 3. Töltés elszívás 3. Festő porszórás II. No Frost Wrap Around 1.sor Lézervágó 1. sor Wrap Around 3.sor Lézervágó 3. sor

EOV X

EOV Y

287694 287656 287665 287676 287651 287664 287681 287674 287675 287638 287655 287654 287662 287628 287628 287625 287608 287603 287705

850402 850385 850393 850397 850393 850394 850403 850402 850397 850474 850484 850488 850485 850563 850567 850500 850596 850575 850405

287697

850403

287699 287698 287622 287619 287631 287604 287597 287570 287571 287589 287587 287592 287575 287559 287531 287535 287644 287619 287684 287674 287613 287602

850585 850589 850468 850473 850468 850531 850545 850581 850560 850454 850458 850453 850508 850534 850564 850550 850402 850389 850436 850457 850403 850424

35

2. számú melléklet FORR ÁS JELE

FORRÁS MEGNEVEZÉSE

EMISSZIÓ MÉRÉS GYAKORISÁGA

KÖVETKEZŐ MÉRÉSI KÖTELEZETTSÉG

P1 P2 P3 P4

Festő vegyisor I. Festő vegyisor II. Festő vegyisor III. Festő vízleszárító füstgáz elvezető Festő porszórás I. Festő beégető kemence I. Festő beégető kemence II. Festő beégetés utáni légfrissítés Festő melegvizes kazán kéménye Főkémény I. Palásthabosító I. (Hennecke 1.) Palásthabosító III. (Keverő) Ajtóhabosító (Cannon 1.) Gázégő elszívás (Canon1.) Főkémény II. Szekrény szárító 1. Töltés elszívás 1. Szennyvíztisztítás melegvizes kazán Szennyvíztisztítás regeneráló szerek Kazánkémény I. Kazánkémény II. Gázégő elszívás (Cannon 2.) Gázégő elszívás (Canon 3.) Festő porszórás II. No Frost Wrap Around 1.sor Lézervágó 1. sor Wrap Around 3.sor Lézervágó 3. sor

ötévente ötévente ötévente ötévente

2015.10. 2015.10. 2015.10. 2015.10.

ötévente ötévente ötévente ötévente ötévente

2015.10. 2015.10. 2015.10. 2017.04. 2015.10.

ötévente ötévente ötévente ötévente ötévente ötévente ötévente ötévente ötévente

2015.10. 2015.10. 2015.10. 2015.10. 2017.04. 2017.04. 2015.10. 2015.10. 2015.10.

ötévente

2015.10.

ötévente ötévente ötévente ötévente ötévente ötévente ötévente ötévente ötévente ötévente

2015.10. 2015.10. 2015.10. 2017.04. 2017.04. 2016.07. 2019. 04. 2019. 04. 2019. 04. 2019. 04.

P5 P6 P7 P8 P9 P10 P13 P15 P16 P17 P18 P19 P20 P21 P22 P23 P24 P30 P37 P40 P41 P42 P43 P44 P45

36

3. számú melléklet

EMISSZIÓ MÉRÉS ALÓL FELMENTETT FORRÁSOK

P14 P26 P27 P28 P29 P31 P32 P33 P34 P35 P36 P38 P39

Palásthabosító II. (Hennecke 1.) Palásthabosító I. (Hennecke 2.) Palásthabosító II. (Hennecke 2.) Palásthabosító III. (Keverő) Ajtóhabosító (Cannon 2.) Szekrény szárító 2. Töltés elszívás 2. Palásthabosító I. (Hennecke 3.) Palásthabosító II. (Hennecke 3.) Palásthabosító III. (Keverő) Ajtóhabosító (Cannon 3.) Szekrény szárító 3. Töltés elszívás 3.

A KIBOCSÁTÁS IGAZOLÁSÁRA KIJELÖLT FORRÁSOK

Palásthabosító I. (Hennecke 1.) Palásthabosító I. (Hennecke 1.) Palásthabosító I. (Hennecke 1.) Palásthabosító III. (Keverő) Ajtóhabosító (Cannon 1.) Szekrény szárító 1. Töltés elszívás 1. Palásthabosító I. (Hennecke 1.) Palásthabosító I. (Hennecke 1.) Palásthabosító III. (Keverő) Ajtóhabosító (Cannon 1.) Szekrény szárító 1. Töltés elszívás 1.

P13 P13 P13 P15 P16 P19 P20 P13 P13 P15 P16 P19 P20

37

4. sz. melléklet Adatrögzítés és jelentéstétel a Kormányhivatal részére

Beszámolás gyakorisága

Beadási határidő

évente

március 1.

eseti

változás bekövetkezésétől számított 30 napon belül

évente

március 31.

Levegőtisztaság-védelmi engedélykérelem 3.6.pont

5 évente

engedély ötéves felülvizsgálatával egyidejűleg

Kárelhárítási terv benyújtása 6.1.pont

5 évente

engedély ötéves felülvizsgálatával egyidejűleg

Beszámoló Éves hulladék bejelentés 2.5.pont Levegőtisztaság-védelmi alapbejelentésben bekövetkező változás 3.5.1.pont Légszennyezés Mértéke (LM) éves jelentés 3.5.2.pont

Energia hatékonysági belső audit 7.3.pont Havária események összefoglaló jelentése 10.1.pont Éves környezetvédelmi jelentés 10.2.pont Panaszt részletező beszámoló megküldése 10.3.pont Teljes körű környezetvédelmi felülvizsgálat 10.5.pont Felügyeleti díj 12.1.pont Állapotrögzítő beszámolót készítése és benyújtása 13.3.pont

5 évente eseti évente eseti egyszer

38

engedély ötéves felülvizsgálatával egyidejűleg az eseményt követő legrövidebb időn belül június 30. panasz beérkezését követő 30 napon belül határozat jogerőre emelkedését követő 5 éven belül

évente

február 28.

eseti

tevékenység felhagyását követő 30 napon belül

Tárgy: Mell.: HATÁROZAT

Recommend Documents