_______________________________________________________________________________________ Ügyszám: Ügyintéző: Telefon mellék:
Tárgy:
2919-24/2015. Biróné Pájer Judit Lejtényiné dr. Koós Erzsébet 227/155
Mell.:
A Vásárosnamény, Ipar u. 1. alatt megvalósítandó OSB lap gyár egységes környezethasználati engedélye 1 db
HATÁROZAT A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Kormányhivatal (továbbiakban: Kormányhivatal)
EGYSÉGES KÖRNYEZETHASZNÁLATI ENGEDÉLYT és azon belül a légszennyező forrásokra levegőtisztaság-védelmi engedélyt ad a Vásárosnamény 4246/2; 4246/3; 481/2 hrsz. alatti ingatlanokon megvalósuló falemezgyártó - irányított szálforgács lemez (OSB) - tevékenységre az I. részben megjelölt környezethasználó részére a IV. részben meghatározott feltételekkel, az alábbiak szerint:
I. Környezethasználó adatai Környezethasználó neve: INTERSPAN Faipari Kft. (a cég rövid neve: INTERSPAN Kft.) Székhelye: 4800 Vásárosnamény, Ipar u. 1. KÜJ száma: 100185502
II. Telephely adatai Telephely címe: Telephely helyrajzi száma: EOV koordinátái:
4800 Vásárosnamény, Ipar u. 1. Vásárosnamény 4246/2; 4246/3; 481/2 X =314743 Y =892012
Környezetvédelmi Alapnyilvántartó Rendszer szerint: Telephely neve: KTJtelephely szám:
Falemez gyár 100293428
Létesítmény neve: OSB lap gyár KTJIPPC létesítmény szám: 102582742 Helyrajzi száma: Vásárosnamény 4246/2; 4246/3; 481/2 Szennyező források megnevezése Elszívóberendezés-Strander Elszívóberendezés-Késgyűrűs forgácsoló Elszívóberendezés-Rostaberendezés Elszívóberendezés-Enyvkonyha Ömlesztett anyag szállítása az OSB nedves bunkerhez
EOV X 314829 314813 314844 314758
EOV Y 891835 891823 891935 891966
314791
891861
Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Kormányhivatal Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főosztály 4400 Nyíregyháza, Kölcsey u. 12 -14. 4401 Nyíregyháza, Pf.: 246. Telefon: 42/598-930 Fax: 42/598-941 E-mail:
[email protected] Honlap: http://ftvktvf.zoldhatosag.hu
Szállítás a granulátum kirostálástól a granulátumsilóig Fűtőanyag tárolás+PSKM szállítóberendezés előkészítése Szükségkémény 1. szilárdfűtőanyag Szükségkémény 2. por fűtőanyag Szükségkémény 3. szárító/nedves elektrofilter Szárítás/nedves elektrofilter Elszívóberendezés-alakító szakasz +DD fűrész elszívás Prés felső burkolatának elszívása Prés páratisztítás HD berendezés alakító szakasz+DD fűrészanyag HD továbbítás az utószitálástól a porsilóig Stand By gázkazán
314767
891815
314834
891926
314773 314779 314782 314786
891844 891852 891861 891836
314678
891850
314675 314700 314841 314772 314739
891852 891893 891933 891822 891842
Kapcsolódó létesítmények: 2 db ivóvíz kút, 2 db tűzivíz kút, 3 db (700 m3-es tűzivíz tározó medence), 85 m3es olajtartály, 1 db monitoring kút. III.
Engedélyezett tevékenység adatai Megnevezés: OSB lap gyártás Besorolás: 314/2005. (XII.25.) Korm. rendelet 2. sz. melléklet 6. pontja c) alpont: „Papíripar, faanyag-feldolgozás, irányított szálforgács lemez (OSB), forgácslemez vagy rostlemez 600 m3/nap gyártási kapacitáson felül” TEÁOR kód: 1621 Falemezgyártás NOSE-P kód: 105.07 Kiépített termelési kapacitás: 800 m3/nap OSB lap gyártás Az alkalmazott technológia megfelelése az elérhető legjobb technikának:
-
A felhasznált anyagok tárolása a környezet veszélyeztetését kizáró módon, megfelelő műszaki kialakítással ellátott tárolókban történik. A teljes technológiai folyamat során biztosítják a gyártási műveletek, munkafolyamatok folyamatos ellenőrzését, szabályozását. A gyártási technológia minden porképződéssel járó műveleténél alkalmaznak kibocsátást csökkentő műszaki megoldást. A gyártásban keletkező anyagokat a technológiába visszaforgatják, vagy hőtermelő berendezésben hasznosítják. Minden lehetséges felhasználási helyen, ahol szennyvíz képződik, a vizet visszaforgatják a rendszerbe. A telephely elválasztott rendszerű csapadékvíz és szennyvíz elvezető hálózattal rendelkezik. A rendkívüli események bekövetkezésekor szükséges teendők meghatározására Havária Terv készült. IV. A tevékenység végzésének feltételei
1. Általános előírások 1.1. A tevékenységet az elérhető legjobb technika alkalmazásával úgy kell végezni, a létesítményt üzemeltetni, hogy az mindenben megfeleljen a jelen engedélyben, valamint a vonatkozó hatályos jogszabályokban foglaltaknak. 1.2. Az engedély előírásaitól eltérően folytatott tevékenység esetén a Kormányhivatal határozatban kötelezi a környezethasználót 200.000-500.000 forint bírság megfizetésére, az engedélyben rögzített feltételek 2
betartására, valamint legfeljebb 6 hónapos határidővel intézkedési terv készítésére. Amennyiben a környezethasználó a határozatban foglaltaknak nem tesz eleget, a Kormányhivatal a tevékenységet korlátozhatja, vagy az egységes környezethasználati engedélyt visszavonhatja, és a környezethasználót bírság megfizetésére kötelezi. 1.3. Az engedélyezéskor alapul vett körülmények jelentős megváltozását, tervezett jelentős megváltoztatását, továbbá az üzemeltető változását a környezethasználó köteles a Kormányhivatal felé a változást követő 15 napon belül írásban bejelenteni. 1.4. Az egységes környezethasználati engedélyezés hatálya alá tartozó tevékenység megkezdésének időpontját, a tevékenység megkezdését megelőzően legalább 8 nappal írásban be kell jelenteni a környezetvédelmi hatóságnak. 1.5. A Kormányhivatal az egységes környezethasználati engedélyben rögzített követelmények betartásának igazolására próbaüzemet ír elő. A próbaüzem időtartama 6 hónap. A próbaüzem megkezdésének időpontját írásban be kell jelenteni a környezetvédelmi hatóság részére. 1.6. A környezethasználónak a próbaüzem lezárását követő 60 napon belül megvalósulási dokumentációt kell benyújtania, amely tartalmazza, hogy a létesítmény milyen berendezésekkel valósult meg, valamint annak bizonyítását, hogy a megvalósult létesítmény megfelel az egységes környezethasználati engedélyben foglaltaknak. A tevékenység a próbaüzem után csak az egységes környezethasználati engedélyben rögzített feltételek teljesítésével folytatható. 2. Hulladékgazdálkodás 2.1. A tevékenységet úgy kell megtervezni és végezni, hogy az a környezetet a lehető legkisebb mértékben érintse, a környezet terhelése és igénybevétele csökkenjen, ne okozzon környezetveszélyeztetést vagy környezetszennyezést, biztosítsa a hulladékképződés megelőzését, a képződő hulladék mennyiségének és veszélyességének csökkentését, a hulladék hasznosítását, továbbá környezetkímélő ártalmatlanítását. 2.2. A hulladékgazdálkodási tevékenységet az emberi egészség veszélyeztetése és a környezet károsítása nélkül úgy kell végezni, hogy az ne jelentsen kockázatot a környezeti elemekre, ne okozzon lakosságot zavaró (határértéket meghaladó) zajt vagy bűzt, és ne befolyásolja hátrányosan a tájat, valamint a védett természeti és kulturális értékeket. 2.3. A környezethasználó – mint hulladékbirtokos – a hulladék kezeléséről a hulladékkezelőnek, hulladék szállítónak, hulladék gyűjtőnek, hulladék közvetítőnek, hulladék kereskedőnek, hulladék közszolgáltatónak történő átadása útján köteles gondoskodni. Ha a hulladékbirtokos a hulladékot másnak átadja - a hulladékgazdálkodási közszolgáltatás keretében történő átadás kivételével -, meg kell győződnie arról, hogy az átvevő az adott hulladék szállítására, közvetítésére, kereskedelmére, illetve kezelésére vonatkozó hulladékgazdálkodási engedéllyel rendelkezik, vagy az adott hulladékgazdálkodási tevékenység végzéséhez szükséges nyilvántartásba vétele megtörtént. 2.4. A környezethasználó a hulladékot a kezelésre történő elszállítás érdekében köteles elkülönítetten gyűjteni. Az elkülönítetten gyűjtött hulladékot más hulladékkal vagy eltérő tulajdonságokkal rendelkező más anyagokkal összekeverni tilos. 2.5. A környezethasználó a tevékenysége során telephelyenként és hulladéktípusonként képződő, másnak átadott hulladékról az adott telephelyen köteles nyilvántartást vezetni a vonatkozó jogszabály szerinti adattartalommal. A nyilvántartást úgy kell vezetni, hogy az alkalmas legyen arra, hogy annak alapján az adatszolgáltatási kötelezettség teljes körűen teljesíthető legyen, és a hatósági ellenőrzések során a telephelyi hulladékforgalom tételes nyomon követhetőségét biztosítsa. A környezethasználó a nyilvántartást anyagmérleg alapján, hulladéktípusonként és technológiánként, naprakészen köteles vezetni. A környezethasználó adatszolgáltatási kötelezettségét a tárgyévet követő év március 1. napjáig köteles teljesíteni, amennyiben a telephelyén a tárgyévben képződött és birtokolt hulladék összes mennyisége a) veszélyes hulladék esetén a 200 kg-ot, b) nem veszélyes hulladék esetén - a c) pont kivételével - a 2000 kg-ot, c) nem veszélyes építési-bontási hulladék esetén az 5000 kg-ot 3
meghaladja. A környezethasználó az adatszolgáltatási kötelezettségének keletkezését és megszűnését a kötelezettség keletkezésétől vagy megszűnésétől számított 15 napon belül a telephelye szerint illetékes Kormányhivatalnak köteles bejelenteni. Az adatszolgáltatás kizárólag elektronikus úton, az Általános Nyomtatványkitöltő Program (ÁNYK) használatával kitöltött űrlapokon teljesíthető. 2.6. A telephelyen a veszélyes hulladék üzemi gyűjtőhely, valamint a nem veszélyes hulladékok gyűjtésére szolgáló munkahelyi gyűjtőhely kialakítását és üzemeltetését a hatályos jogszabályban foglaltak figyelembe vételével kell végezni. A munkahelyi gyűjtőhelyen egy időben gyűjthető hulladék maximális mennyisége: 14 tonna. 2.7. Munkahelyi gyűjtőhelyen hulladék a hulladék képződésétől számított legfeljebb 6 hónapig gyűjthető. 3. Levegőtisztaság-védelem A Kormányhivatal a Vásárosnamény, Ipar u. 1. szám alatti OSB lap gyár helyhez kötött légszennyező pontforrásainak létesítéséhez és üzemeltetéséhez a levegőtisztaság-védelmi engedélyt az alábbiak szerint adja meg: 3.1. Helyhez kötött légszennyező pontforrások Pontforrás jele (LAIR új)
jele (dok.)
P71 P72 P73 P74 P75
P1 P2 P3 P4 P5
P76
P6
P77
P7
P78 P79 P80 P81 P82
P8 P9 P10 P11 P12
P83 P84 P85 P86 P87
P13 P14 P15 P16 P17
megnevezése
Elszívóberendezés-Strander Elszívóberendezés-Késgyűrűs forgácsoló Elszívóberendezés-Rostaberendezés Elszívóberendezés-Enyvkonyha Ömlesztett anyag szállítása az OSB nedves bunkerhez Szállítás a granulátum kirostálástól a granulátumsilóig Fűtőanyag tárolás+PSKM szállítóberendezés előkészítése Szükségkémény 1. szilárdfűtőanyag Szükségkémény 2. por fűtőanyag Szükségkémény 3. szárító/nedves elektrofilter Szárítás/nedves elektrofilter Elszívóberendezés-alakító szakasz +DD fűrész elszívás Prés felső burkolatának elszívása Prés páratisztítás HD berendezés alakító szakasz+DD fűrészanyag HD továbbítás az utószitálástól a porsilóig Stand By gázkazán
4
3.2. Kibocsátási határértékek 3.2.1. P71, P72, P73, P75, P76, P77, P82, P85 és P86 légszennyező pontforrások kibocsátási határértékei: Légszennyező anyag
Légszennyező anyag tömegárama [kg/h]
Kibocsátási határérték (légszennyező anyag koncentráció) [mg/m3]
2.1.1. O osztály 0,5-ig 150 általános szilárd anyag 0,5-nél nagyobb 50 általános Megjegyzés: - A légszennyezőanyag koncentrációra meghatározott kibocsátási határértékek 273 K hőmérsékletű és 101,3 kPa nyomású száraz véggázra vonatkoznak. 3.2.2. P81 légszennyező pontforrás kibocsátási határértékei Légszennyező anyag
Légszennyező anyag tömegárama [kg/h]
2.2.9. Kén-oxidok (kén-dioxid
5,0 vagy ennél nagyobb
Kibocsátási határérték [mg/m3] (légszennyező anyag koncentráció)
500
általános
400
eljárásspecifikus
150 50 20 100 150
eljárásspecifikus eljárásspecifikus általános általános általános
[7446-09-5] és kén-trioxid [7446-11-9]), SO2-ként
2.37.1.4. Nitrogén-oxidok (NO2-ben megadva) 2.37.1.4. Szén-monoxid 2.37.1.4. Szilárd anyag 2.3.1.2. A osztály 2.3.1.3. B osztály 2.3.1.4. C osztály
0,1 vagy ennél nagyobb 2 vagy ennél nagyobb 3 vagy ennél nagyobb
Megjegyzés:
- Ugyanabba az osztályba tartozó több anyag együttes, egy időben történő kibocsátása esetén is be kell tartani a fenti határértékeket. - Több, különböző osztályba tartozó anyag együttes, egy időben történő kibocsátása esetén a kibocsátási határérték: 3 kg/h vagy ennél nagyobb tömegáram esetén összesen legfeljebb 150 mg/m3, de a saját osztályra vonatkozó határérték önmagában sem léphető túl. - A légszennyezőanyag koncentrációra meghatározott kibocsátási határértékek 273 K hőmérsékletű és 101,3 kPa nyomású száraz véggázra vonatkoznak. 3.2.3. A P74, P83, P84 légszennyező pontforrások kibocsátási határértékei: Légszennyező anyag
Légszennyező anyag tömegárama [kg/h]
2.1.1. O osztály szilárd anyag 2.3.1.2. A osztály 2.3.1.3. B osztály 2.3.1.4. C osztály
0,5-ig 0,5-nél nagyobb 0,1 vagy ennél nagyobb 2 vagy ennél nagyobb 3 vagy ennél nagyobb
Kibocsátási határérték [mg/m3] (légszennyező anyag koncentráció)
150 50 20 100 150
általános általános általános általános
Megjegyzés:
- Ugyanabba az osztályba tartozó több anyag együttes, egy időben történő kibocsátása esetén is be kell tartani a fenti határértékeket. 5
- Több, különböző osztályba tartozó anyag együttes, egy időben történő kibocsátása esetén a kibocsátási határérték: 3 kg/h vagy ennél nagyobb tömegáram esetén összesen legfeljebb 150 mg/m3, de a saját osztályra vonatkozó határérték önmagában sem léphető túl. - A légszennyezőanyag koncentrációra meghatározott kibocsátási határértékek 273 K hőmérsékletű és 101,3 kPa nyomású száraz véggázra vonatkoznak. 3.2.4. P87 Stand By gázkazán kibocsátási határértékei: Légszennyező anyag
Kibocsátási határérték [mg/m3]
Szilárd anyag 5 Szén-monoxid (CO) 100 Nitrogén-oxidok (NO2-ben kifejezve) 350 Kén-dioxid és kén-trioxid (SO2-ben kifejezve) 35 Megjegyzés: A mg/m3-ben kifejezett koncentrációk száraz (vízmentes), 273 K hőmérsékletű, 101,3 kPa nyomású, 3% oxigéntartalmú füstgázra vonatkoznak. 3.3. Üzemeltetésre vonatkozó előírások - Tilos a légszennyezés, valamint a levegő olyan mértékű terhelése, amely légszennyezettséget okoz. - A légszennyező forrás és hozzá kapcsolódó berendezések technológiai és kezelési előírásait el kell készíteni. - A pontforrásokhoz kapcsolódó tisztító és leválasztó berendezéseket a technológiai előírásoknak megfelelően, gondosan és folyamatosan üzemeltetni kell, valamint gondoskodni kell karbantartásukról. - A technológiai előírások megtartásával, az üzemzavarok megelőzésével, illetőleg elhárításával meg kell akadályozni a rendkívüli légszennyezést. - A P78, P79, P80 pontforrások (Szükségkémény) kizárólag vészhelyzet esetén működtethetők. A rendkívüli légszennyezés megszüntetése érdekében haladéktalanul meg kell tenni a szükséges intézkedéseket, és értesíteni kell a környezetvédelmi hatóságot. A rendkívüli légszennyezést okozó technológia, pontforrás működtetését a hiba elhárításáig szüneteltetni kell. - A környezethasználó köteles a légszennyező forrásainak és az ezekhez tartozó technológiai berendezések üzemviteléről folyamatosan üzemnaplót vezetni, amelyben fel kell tüntetni: ~ a pontforrásokhoz tartozó technológiai berendezések, valamint az elszívó és légszennyezőanyag-leválasztó berendezések üzemidejét; ~ a termelésre vonatkozó, a légszennyező anyagok kibocsátására hatással lévő adatokat, felhasznált alap és segédanyagokat; ~ a bekövetkezett üzemzavarok, a szokásostól eltérő, rendkívüli üzemállapotok okát, idejét és időtartamát, valamint az azok megszüntetésére tett intézkedéseket; ~ a kibocsátásra jelentős hatást gyakorló karbantartások (javítások) idejét és időtartamát, és a karbantartás eredményeképpen bekövetkező kibocsátás-változást; ~ a kibocsátások ellenőrzésének formáját, a mérés időpontját, gyakoriságát és időtartamát, valamint végrehajtásának módját, megjelölve az üzemvitel körülményeit és adatait; ~ a kibocsátás ellenőrzését végző szervezet megnevezését, a mérési vagy vizsgálati jegyzőkönyv számát vagy jelét; ~ az üzemnaplót minden naptári év végén le kell zárni és az éves jelentéshez előírt összesítést el kell végezni. - A diffúz levegőterhelés elkerülése érdekében: ~ a telephely területének rendszeres karbantartásáról gondoskodni kell, ~ a telephelyen kiszóródott porszerű anyagok feltakarítását azonnal el kell végezni, ~ az ömlesztett anyagok tárolásánál, anyagmozgatásánál meg kell akadályozni, hogy légszennyező anyag a környezetbe kerüljön. 6
3.4. Kibocsátás ellenőrzésére vonatkozó előírások 3.4.1. A légszennyezettségi határértékek betartásának igazolására a környezethasználónak légszennyezettség mérést kell végeznie, az alábbiak szerint: A környezethasználó a próbaüzem során igazolni köteles, hogy a légszennyezettségi határértékek teljesülnek. A vizsgálandó légszennyező anyag: szálló por (PM10). A légszennyezettség mérését és a kapott eredmények értékelését vonatkozó rendelet előírásai szerint kell végezni. 3.4.2. A létesítendő új légszennyező pontforrások légszennyező anyag kibocsátásának meghatározására a környezethasználónak időszakos emisszió mérést kell végeznie, az alábbiak szerint: - A határozat 3.1. pontjában szereplő helyhez kötött légszennyező pontforrások emisszió mérését első ízben a próbaüzem során, azt követően évenkénti gyakorisággal kell elvégezni. - Az emisszió méréseket a határozat 3.2. pontjában meghatározott légszennyező anyagokra kell elvégezni, továbbá a P81, P74, P83, P84 pontforrásokon kibocsátott A, B, C osztályba tartozó légszennyező anyagok fajtáját, mennyiségét is meg kell határozni. - A kizárólag földgázzal üzemelő tüzelőberendezésnél - P87 pontforrás - kén-dioxid és szilárdanyag mérést nem kell végezni, továbbá a füstgáz sebességét és nyomását nem kell mérni, ha a füstgáz térfogatárama számítással is meghatározható. - Az emissziómérés időpontjáról a környezetvédelmi hatóságot a mérést megelőző 15 nappal értesíteni kell. - A helyhez kötött légszennyező forrás kibocsátásának ellenőrzését végző szervezetnek meg kell felelnie a vonatkozó jogszabályban foglalt minőség-irányítási követelményeknek, és rendelkeznie kell olyan mérőeszközzel amely megfelel a vonatkozó jogszabályban foglalt típusjóváhagyásnak. - A helyhez kötött légszennyező pontforrások kibocsátásának ellenőrzéséhez szabványos, vagy azzal bizonyítottan egyenértékű eredményt adó mérési módszert kell alkalmazni. - Az időszakos mérések során alkalmazandó mérőhelyet a környezethasználónak úgy kell kialakítani, hogy a szabványos és biztonságos mérés lehetősége bármely időpontban biztosítva legyen. - Az időszakos kibocsátás mérés szükséges időtartamát a vonatkozó rendeletben foglaltak szerint kell meghatározni, illetve a kibocsátás ellenőrzés eredményeinek értékelését az abban foglaltak szerint kell elvégezni. - Az időszakos mérésekhez szükséges mérőhelyek kiépítése, valamint a méréshez szükséges állapotuk folyamatos fenntartása a környezethasználó feladata. - A próbaüzem során végzett mérésekről készült vizsgálati jegyzőkönyvet a megvalósulási dokumentációhoz csatoltan kell benyújtani a környezetvédelmi hatóságra. A környezetvédelmi hatóság a próbaüzem alatt elvégzett mérés eredménye alapján megváltoztathatja a további emissziómérés gyakoriságát. - A környezethasználónak az éves emissziómérésről készült vizsgálati jegyzőkönyvet a tárgyévet követő év március 31-ig az éves levegőtisztaság-védelmi jelentéssel egyidejűleg kell benyújtania a környezetvédelmi hatóság részére. 3.5. Adatszolgáltatásra vonatkozó előírások 3.5.1. A környezethasználónak legkésőbb a tevékenység megkezdése előtt a környezetvédelmi hatáskörében eljáró megyei kormányhivatal részére levegőtisztaság-védelmi alapbejelentést kell tennie a határozat 3.1. pontjában szereplő légszennyező pontforrásokra, egyidejűleg a már nyilvántartott, de megszüntetésre nem került forrásokat meg kell szüntetni. 3.5.2. A környezethasználónak a levegőtisztaság-védelmi alapbejelentésben bekövetkező változásokat beleértve a tevékenység megszüntetését is - a változás bekövetkezésétől számított 30 napon belül be kell jelentenie a környezetvédelmi hatáskörében eljáró megyei kormányhivatal részére. 3.5.3. A környezethasználónak a tárgyévet követő év március 31-ig a környezetvédelmi hatáskörében eljáró megyei kormányhivatal részére éves levegőtisztaság-védelmi jelentést kell benyújtania. 7
3.5.4. Az adatszolgáltatás elektronikus úton, az ÁNYK használatával kitöltött űrlapokon teljesíthető. 3.5.5. Az adatszolgáltatás során közölt adatok teljeskörűségéért, a bejelentésre kötelezettre érvényes számviteli szabályokkal, statisztikai rendszerrel, valamint egyéb nyilvántartási rendszereivel, mérési, megfigyelési adataival való egyezéséért a bejelentésre kötelezett a felelős. Az adatszolgáltatás során benyújtott dokumentációt legalább 5 évig meg kell őrizni. 3.6. Építésre, kivitelezésre vonatkozó előírások A beruházás megvalósítása – építéssel, bontással járó tevékenység végzése – során a környezethasználó köteles gondoskodni arról, megfelelő intézkedés megtételével, hogy a munkafolyamatok során keletkező anyagok levegőterhelést ne okozzanak. 3.7. A levegőtisztaság-védelmi engedély érvényessége: jelen határozat jogerőre emelkedését követő 5 év. A levegőtisztaság-védelmi engedély kérelmet az ötéves felülvizsgálati dokumentációval egyidejűleg kell benyújtani a Kormányhivatal részére. 4.Természetvédelem 4.1. Az épületek ereszei, padlásterei védett, fokozottan védett madárfajok, ill. egyes esetekben emlősfajok (denevér) potenciális fészkelő- és pihenőhelyei. Amennyiben ezen állatfajok jelenléte ezeken a helyeken nem kívánatos, úgy a fészkelési-költési/kölyöknevelési időszakon kívül gondoskodni kell a megtelepedés megakadályozásáról. 4.2. Az épületek szellőzését biztosító szellőztető rendszereket ráccsal vagy hálóval kell ellátni, amely megakadályozza a madarak berepülését és sérülését. Védett vagy fokozottan védett állatfaj egyedeinek zavarása, károsítása, elpusztítása tilos! 5. Zajvédelem 5.1. Tilos a védendő környezetben veszélyes mértékű környezeti zajt vagy rezgést okozni. 5.2. A telep, helyhez kötött és mozgó zajforrásait úgy kell tervezni és működtetni, hogy a védendő területen a zaj- és rezgésterhelés feleljen meg a zaj- és rezgésterhelési követelményeknek. 5.3. A tevékenységhez kapcsoló szállítási útvonalakat úgy kell megtervezni, hogy az minél kisebb mértékben növelje meg az útvonalakkal szomszédos zajtól védendő területek zajterhelését. 6. Erőforrások felhasználása 6.1. A környezethasználó köteles az éves felhasználást nyilvántartani: - a telephelyen felhasznált tüzelőanyagokról, - a telephelyen felhasznált villamos energiáról, - a telephelyen felhasznált vízmennyiségről. 6.2. A telep energiahatékonysági mutatószámát évente meg kell határozni, melyet az éves jelentésben szerepeltetni kell. 6.3. A környezethasználó köteles az 5 év múlva esedékes felülvizsgálat részeként a telephely energiahatékonyságával kapcsolatos belső auditálást elvégezni. Az auditnak fel kell tárnia minden, az energiafelhasználás csökkentésére és hatékonyabbá tételére vonatkozó lehetőséget. 7. Szakhatósági előírások 7.1. A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság (4400 Nyíregyháza, Kölcsey u. 1214.) 36500/4310-2/2015.ált. (saját szám:3007-1/2005.) számú szakhatósági állásfoglalása alapján: 1. A felszíni és felszín alatti vizek, a felszín alatti ivóvízbázis védelme érdekében az egységes környezethasználati engedély alá tartozó tevékenység megkezdéséig az alábbiak elvégzése, rendezése szükséges: a) Az üzem területéről összegyűjtött szennyezetlen és szennyezett csapadékvizek elvezetését, a szennyezett csapadékvíz tisztítását szolgáló létesítmények felülvizsgálatával, megfelelő átalakításával, fejlesztésével gondoskodni kell arról, hogy az időszakos vízfolyásba vezetett csapadékvizekkel a felszíni és felszín alatti vizeket szennyezés ne érje. A kibocsátott tisztított csapadékvizek felszíni és felszín alatti vizekre gyakorolt hatások megfigyelésére monitoringot kell kialakítani, működtetni (talajvízfigyelő kút, felszíni mintavételi hely). 8
2.
3.
4.
5.
b) Az üzemi gépjármű mosóhely környezetszennyezést kizáró kialakításáról, lehatárolásáról, a keletkező mosóvizek megfelelő előtisztításáról és elhelyezéséről gondoskodni kell. c) A tűzi-vízbeszerzést biztosító 2. számú (vízikönyvi száma: 234-47/2002.) mélyfúrású kút vízjogi üzemeltetési engedélyének érvényessége lejárt, ezért a kút vízjogi üzemeltetési engedélyét rendezni szükséges. Érvényes vízjogi üzemeltetési engedély hiányában a kút nem üzemeltethető. A tervezett tevékenységhez kapcsolódó egyedi kutas vízbeszerzést, technológiai- és tűzi-vízellátást, vízkezelést, technológiai szennyvízgyűjtést, szennyvíz-előtisztítást, valamint csapadékvíz elvezetést, tisztítást és elhelyezést szolgáló vízilétesítmények megvalósítása, átalakítása, megszüntetése, majd használatba vétele csak jogerős vízjogi létesítési engedély, valamint jogerős vízjogi üzemeltetési engedély birtokában kezdhető meg. A vízjogi létesítési engedély kiadása iránti kérelmet és mellékletét képező engedélyes tervet a vízgazdálkodási hatósági jogkör gyakorlásáról szóló 72/1996. (V. 22.) Korm. rendelet 3. §-ában, valamint a vízjogi engedélyezési eljáráshoz szükséges kérelemről és mellékleteiről szóló 18/1996. (VI. 13.) KHVM rendelet 2. §-ában és 2. sz. mellékletében előírtak betartásával, megfelelő tervezői jogosultsággal rendelkező tervezővel kell elkészíttetni és a Katasztrófavédelmi Igazgatósághoz benyújtani. A megvalósult vízilétesítmények használatbavételéhez szükséges vízjogi üzemeltetési engedély kérelméről és mellékleteiről a 72/1996. (V. 22.) Korm. rendelet 5. §-a és a 18/1996. (VI. 13.) KHVM rendelet 6. §-a rendelkezik. A telephely vízilétesítményeinek üzemeltetésénél, a vízhasználatok gyakorlásánál, a szennyvíz- és csapadékvíz tisztításnál valamint elhelyezésnél a telephely vízilétesítményeire, a vízbeszerzést biztosító mélyfúrású kútjaira, valamint talajvízfigyelő kútjára kiadott érvényes vízjogi üzemeltetési engedélyek előírásait maradéktalanul be kell tartani. A tevékenységet a környezet szennyezését és károsítását kizáró módon úgy kell végezni, hogy a felszín alatti víz ne szennyeződjön, a felszín alatti víz állapotában a tevékenység ne okozzon a földtani közeg és a felszín alatti vízszennyezéssel szembeni védelméhez szükséges határértékekről és a szennyezések méréséről szóló 6/2009. (IV. 14.) KvVM-EüM-FVM együttes rendelet mellékleteiben megállapított (B) szennyezettségi határértékeket meghaladó minőség romlást, valamint a felszíni befogadóba vezetett tisztított csapadékvíz megfeleljen a felszíni vizek minősége védelmének szabályairól szóló 220/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet által előírt és vízszennyező anyagok kibocsátásaira vonatkozó határértékekről és alkalmazásuk egyes szabályairól szóló 28/2004. (XII. 25.) KvVM rendelet szerinti határértékeknek. Az üzemanyagtöltő helyen létesült 1134-6/2008. vízjogi üzemeltetési engedéllyel rendelkező talajvízfigyelő kút monitoring tevékenységét a vízjogi engedélyben foglaltak szerint kell végezni, azzal kiegészítve, hogy az adatszolgáltatást a Katasztrófavédelmi Igazgatóság, mint vízvédelmi hatóság felé a 219/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet 34.-35. § szerinti FAVI rendszer Környezethasználati Monitoring alrendszerén kell teljesíteni. A FAVI elektronikus adatszolgáltatás rendjére, a kötelezettség végzésére vonatkozó információk a http://web.okir.hu/hu/ weboldalon találhatók.
8. Szakkérdés vizsgálatával kapcsolatos előírások 8.1. Talajvédelmi előírások A beruházás során be kell tartani a 2007. évi CXXIX. tv. (a termőföld védelméről) 43. § (1) bekezdésének előírásait, amely szerint a szomszédos mezőgazdaságilag hasznosított területeken a talajvédő-gazdálkodás feltételei nem romolhatnak, a termőföld talajidegen anyagokkal nem szennyeződhet. Termőföldön talajidegen-, vagy veszélyes anyag még átmenetileg sem tárolható. Amennyiben a technológia hőtermeléshez felhasznált fa hamuját, mint nem mezőgazdasági eredetű nem veszélyes hulladékot termőföldön tervezik hasznosítani, úgy azt talajvédelmi tervre alapozva - a 2007. évi CXXIX. tv. 49. §-a alapján - csak a talajvédelmi hatóság engedélyével végezhetik el! 8.2. Népegészségügyi előírások A P13 és P14 jelű pontforrások emisszió mérését a próbaüzem során metilén-difenil-diizocianát (MDI) (CAS-szám: 26447-40-5) légszennyező anyagra is el kell végezni. A mérésre és a mérési eredmények közlésére a 3.4.2. pontban foglaltak az irányadók. 8.3. Örökségvédelmi előírások 1.A beruházás tekintetében a hatályos jogszabályoknak tartalmi és formai szempontból megfelelő előzetes régészeti dokumentációt kell készíteni, és azt a Kormányhivatal Nyíregyházi Járási Hivatal 9
Építésügyi és Örökségvédelmi Osztályának a feltárási projekttervvel együtt véleményezésre a beruházás kivitelezésének megkezdése előtt, legkésőbb a munkaterület átadás-átvételi eljárás előtt 30 nappal be kell nyújtani. 2.A régészeti feladatellátás részleteit az előzetes régészeti dokumentáció és a projektterv ismeretében hatóságom, a régészeti feladatellátásra jogosult Jósa András Múzeummal, illetve a kivitelező bevonásával külön egyeztetés keretében kell meghatározni. 3.További tervezett engedélyköteles beruházások esetén a Kormányhivatal Nyíregyházi Járási Hivatal Építésügyi és Örökségvédelmi Osztályát szakhatóságként bevonni szükséges szakkérdés vizsgálata okán. Az elkészített előzetes régészeti dokumentáció eredményei alapján további régészeti szakfeladatok megállapítására kerülhet sor. 9. Jelentéstételi, felülvizsgálati kötelezettség 9.1.A környezethasználó köteles értesíteni a környezetvédelmi hatóságot a lehető legrövidebb időn belül a következő események bármelyikének bekövetkezése esetén: - Tevékenységből eredő nem engedélyezett kibocsátások. - Bármely olyan esetben, amely a földtani közeg, vagy a levegő veszélyeztetését vagy szennyezését okozhatja, és sürgős beavatkozást igényel. A környezetvédelmi hatóság ügyeleti telefonszáma: 06 30/6207007; fax száma: 06 42 598-941. A környezethasználó köteles az értesítés részeként megjelölni az esemény bekövetkezésének dátumát és pontos idejét, az esemény részleteit, és a kibocsátások lehetőség szerinti legkisebb mértékűre való csökkentése és a megismétlődés elkerülése érdekében tett intézkedéseket. A környezethasználó köteles feljegyzést készíteni valamennyi eseményről. A környezetvédelmi hatóság részére benyújtott jelentésnek tartalmaznia kell az esemény bekövetkezésének részletes okait, körülményeit és a környezetre gyakorolt hatását, valamint a keletkező hulladék minimalizálása érdekében tett intézkedések leírását. 9.2. A környezethasználó köteles minden évben június 30-i határidővel a benyújtást megelőző naptári évre vonatkozó „Éves környezetvédelmi jelentést” benyújtani a környezetvédelmi hatóságra. A jelentésnek meg kell felelnie a jogszabályok és a környezetvédelmi hatóság által támasztott követelményeknek, és a fentebb előírtakon túl tartalmaznia kell a következőket: az engedély előírásainak való megfelelést, az elvégzett vizsgálatok eredményeinek értékelését, panaszokat, havária eseményeket. 9.3. A környezethasználó köteles valamennyi, esetlegesen hozzá beérkező, a tevékenység végzéséhez kapcsolódó környezeti tárgyú panaszt nyilvántartani. A nyilvántartásnak tartalmaznia kell a panasz beérkezésének dátumát, idejét, a panaszos nevét és a panasz fontosabb adatait, és a panaszra adott választ. A nyilvántartást legalább 10 évig a telephelyen meg kell őrizni és az ellenőrzések időpontjában a környezetvédelmi hatóság részére át kell adni. A környezethasználó köteles a panaszok beérkezését követő 1 hónapon belül a panaszokat részletező beszámolót a környezetvédelmi hatósághoz benyújtani. 9.4. A környezethasználó rendszeres jelentéstételi kötelezettségeit a határozat 1. sz. melléklet részletezi. 9.5. Az engedélyben foglalt követelményeket és előírásokat az Európai Bizottság adott tevékenységre vonatkozó elérhető legjobb technika-következtetésekről szóló határozatának kihirdetésétől számított négy éven belül, de legalább ötévente a környezetvédelmi felülvizsgálatra vonatkozó szabályai szerint felül kell vizsgálni. A felülvizsgálati dokumentációt jelen határozat jogerőre emelkedését követő 5 éven belül kell benyújtani a környezetvédelmi hatósághoz.
10. Menedzsment 10.1.A környezethasználó köteles környezetvédelmi megbízottat alkalmazni. 10.2. A környezethasználó köteles a környezetvédelmi megbízott, illetve a menedzsment bármely tagja nevének és elérhetőségének (levélcím, telefonszám) változását közölni a környezetvédelmi hatósággal. 10.3. A környezethasználó köteles megfelelő eljárást kialakítani a továbbképzési szükségletek felmérésére, a megfelelő továbbképzés biztosítására a dolgozók azon tagjai számára, akiknek a munkája jelentős hatást gyakorolhat a környezetre. A továbbképzésekről feljegyzéseket kell készítenie. 10.4. A személyre szólóan meghatározott feladatokat végző személyzetnek megfelelő végzettségen, képzettségen és/vagy gyakorlaton alapuló tudással kell rendelkeznie. 10
11. Felügyeleti díj 11.1. A környezethasználó éves felügyeleti díjat köteles fizetni. A díj mértéke 200.000,- Ft azaz Kettőszázezer forint, amelyet egy összegben átutalási megbízással kell teljesíteni a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Kormányhivatal Magyar Államkincstárnál vezetett 10044001-00299695-00000000 számú előirányzat-felhasználási számlájára. A tárgyévi esedékes felügyeleti díjat a működés időtartamával napra arányosan, egy összegben, IV. 1.4. pontban foglalt bejelentést követő 30 napon belül, azt követően minden év február 28-ig kell megfizetni, az előzőekben meghatározottak szerint. Késedelmes teljesítés esetén késedelmi pótlékot kell fizetni. 12. A telephelyen a tevékenység szüneteltetésére és felhagyására vonatkozó előírások 12.1. A tevékenység szüneteltetésének vagy felhagyásának tényét (azt megelőző legalább 30 nappal) be kell jelenteni a környezetvédelmi hatóság részére. 12.2. A tevékenység felhagyása esetén a környezethasználó köteles a telephelyén tárolt hulladékok és egyéb környezetszennyező anyagok hasznosítás vagy ártalmatlanítás céljából történő elszállításáról, illetve kezeléséről gondoskodni. 12.3. A tevékenység felhagyása esetén, vizsgálni kell, hogy a tevékenységből a beruházás megkezdése előtt készült egységes környezethasználati engedély kérelemben rögzített állapothoz viszonyítva környezeti kár következett-e be. Amennyiben a környezet károsodása valószínűsíthető, meg kell tervezni a szükséges intézkedéseket. A környezethasználó a vizsgálatot tartalmazó dokumentációt a tevékenység felhagyását követő 30 napon belül köteles benyújtani a környezetvédelmi hatósághoz a szükséges környezetvédelmi intézkedések meghatározása érdekében. V. Érvényesség A IV. részben megadott előírások betartása esetén az egységes környezethasználati engedély 5 évig, a légszennyező források levegőtisztaság-védelmi engedélye 5 évig érvényes jelen határozat jogerőre emelkedésének napjától. A határozathoz csatolt 1. sz. melléklet a határozat elválaszthatatlan részét képezi, a határozat a melléklettel együtt érvényes. Az eljárás során az egységes környezethasználati engedélyezési eljárás, valamint a talajvédelmi szakhatósági eljárás igazgatási szolgáltatási díja merült fel eljárási költségként, melynek megfizetésére az INTERSPAN Faipari Kft. köteles. Az eljárás és a szakhatósági eljárás igazgatási szolgáltatási díja 1.250.000,- Ft (1.200.000,-+50.000,- Ft.), melyet az INTERSPAN Faipari Kft. megfizetett, egyéb eljárási költség nem merült fel. A határozat - ha ellene jogorvoslati kérelem nem érkezik - a közlés napját követő 15. napon emelkedik jogerőre. Határozatom ellen annak közlésétől számított 15 napon belül az Országos Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főfelügyelőséghez címzett, de a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Kormányhivatal Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főosztályához 3 példányban benyújtott fellebbezésnek van helye. Az egységes környezethasználati engedély fellebbezésre tekintet nélkül végrehajtható. A szakhatósági állásfoglalás ellen önálló fellebbezésnek nincs helye, az csak a jelen határozat elleni fellebbezés keretében támadható meg. Az egységes környezethasználati engedélyezési eljárás és a szakhatósági eljárás elleni fellebbezés igazgatási szolgáltatási díja 600.000,- Ft. 11
Természetes személyek és társadalmi szervezetek fellebbezése esetén a fellebbezés díjának mértéke 12.000,Ft. A fellebbezési díj teljes összegét a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Kormányhivatal Magyar Államkincstárnál vezetett 10044001-00299695-00000000 számú számlájára átutalással kell megfizetni a fellebbezés benyújtásával egyidejűleg. Az átutalás közlemény rovatában fel kell tüntetni: Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főosztály elnevezést és a határozat ügyszámát is. A szakhatósági állásfoglalás elleni jogorvoslati eljárás igazgatási szolgáltatási díját akkor kell megfizetni, ha a fellebbezés a szakhatósági állásfoglalás ellen (is) irányul. A fellebbezés elektronikus úton való benyújtására nincs lehetőség. A fellebbezés alapján a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Kormányhivatal a határozat módosításáról vagy visszavonásáról illetve az Országos Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főfelügyelőséghez való felterjesztésről dönthet.
INDOKOLÁS Az INTERSPAN Faipari Kft. (4800 Vásárosnamény, Ipar u. 1.) a Vásárosnamény, Ipar u. 1. sz. alatti ingatlanon OSB lap gyár megvalósítását tervezi, melynek gyártási kapacitása 800 m3/nap OSB lap gyártás. Az INTERSPAN Faipari Kft. meghatalmazásából a Pannon Natura Környezetvédelmi Szolgáltató Kft. (1126 Budapest, Dolgos u. 13.) egységes környezethasználati engedély kérelmet nyújtott be felügyelőségre és kérte egységes környezethasználati engedély kiadását. A környezethasználó az eljárást a környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról szóló 314/2005. (XII.25.) Korm. rendelet 1. § (3) bekezdés c) pontja alapján kezdeményezte a felügyelőségnél. A tervezett tevékenység a 314/2005. (XII.25.) Korm. rendelet 2. sz. melléklet 6. c) pontja alapján egységes környezethasználati engedély köteles. A Kormány a 102/2015.(IV.20.) Korm. rendelet 1.§ (1) bekezdése alapján a rendelet 1. melléklet 3. pontja szerint az INTERSPAN Faipari Korlátolt felelősségű Társaság Vásárosnamény területén megvalósuló falemezgyártó üzemének környezetvédelmi hatósági eljárását - egységes környezethasználati engedélyezési eljárás - nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű üggyé nyilvánította. A rendelet 3.§ (2) bekezdése értelmében az engedély fellebbezésre tekintet nélkül végrehajtható. A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (Ket.) 101.§ (5) e) pontja és (6) bekezdése alapján rendelkeztem az engedély azonnali végrehajtásáról. Ennek megfelelően az engedélyezett tevékenység fellebbezés benyújtása esetén is megkezdhető. A kérelemmel kapcsolatosan a felügyelőség megállapította, hogy az eljárás a környezetvédelmi, természetvédelmi, valamint a vízügyi hatósági eljárások igazgatási szolgáltatási díjairól szóló 33/2005. (XII.27.) KvVM rendelet szerint igazgatási szolgáltatási díjköteles. Az egységes környezethasználati engedély igazgatási szolgáltatási díja a rendelet 1. számú melléklet III/5. pontja alapján 1.200.000,- Ft. Az eljárás során szakhatósági állásfoglalás iránti megkeresésekre is sor került. A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Kormányhivatal Növény- és Talajvédelmi Igazgatóság szakhatósági eljárásának igazgatási szolgáltatási díja a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal, valamint a megyei kormányhivatalok mezőgazdasági szakigazgatási szervei előtt kezdeményezett eljárásokban fizetendő igazgatási szolgáltatási díjak mértékéről, valamint az igazgatási szolgáltatási díj fizetésének szabályairól szóló 63/2012. (VII.2.) VM rendelet 2.§ (2) értelmében a rendelet 1. sz. mell. 12.9.6. pontja alapján: 50.000,- Ft. A környezethasználó a fenti eljárások igazgatási szolgáltatási díjait a felügyelőség 2919-3/2015. sz. végzése alapján megfizette, az eljárás során egyéb eljárási költség nem keletkezett. A közigazgatási hatósági eljárás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (továbbiakban: Ket.) 158. § (1) bekezdése szerint: „Az eljárási költséget a hatóság összegszerűen határozza meg, és dönt a költség viseléséről, illetve a megelőlegezett költség esetleges visszatérítéséről.” 12
Az eljárás során a Ket. 153. §-a szerinti költségek közül az igazgatási szolgáltatási díj merült fel, melynek megfizetésére a felügyelőség az ügyfelet kötelezte. Az ügyfél az eljárás során az igazgatási szolgáltatási díjat megfizette. A felügyelőség a környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról szóló 314/2005. (XII.25.) Korm. rendelet 21.§ (1) a) pontja értelmében a kérelem benyújtását követően a nyilvánosság biztosítása érdekében hivatalában, valamint honlapján közleményt tett közzé, egyidejűleg a 2919-4/2015. sz. ügyiratában megküldte a hirdetményt, a kérelmet és mellékleteit a tevékenység helye szerinti település, Vásárosnamény Város Jegyzőjének, aki gondoskodott a közlemény közhírré tételéről. A kifüggesztés időtartama alatt sem a felügyelőséghez, sem az érintett település jegyzőjéhez nem érkezett lakossági észrevétel. A felügyelőség a 2919-5/2015. számú levelében az eljárás megindulásáról ismert ügyfélként értesítette a Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóságot. A felügyelőség a benyújtott kérelem és egységes környezethasználati engedélyezési dokumentáció alapján az érdemi döntés meghozatalához a tényállás tisztázását tartotta szükségesnek, ezért a 2919-10/2015. sz. végzésében hiánypótlásra hívta fel az ügyfelet. A Pannon Natura Kft. a hiánypótlást teljesítette. Az engedélyezésre kerülő tevékenység: A telephely elhelyezkedése, műszaki kialakítása A telephely Vásárosnamény ÉNy-i részén található, az Ilki út (4108 számú Kisvárda-Vásárosnamény összekötő út) Ipar utcai leágazásának végén, a település északi határán, a 4246/2, 4246/3 és a 481/2 hrsz ingatlanokon. Az ingatlan Vásárosnamény településrendezési terve szerint gazdasági-ipari (Gip) besorolású övezetbe tartozik. A telephelyre szállított alapanyagot nyílt tároló téren kialakított halmokban tárolják. A gyártási technológia egy része, azaz az aprítás, darálás, rostálás, valamint a hőenergia előállítás burkolt, nyílt területen kerül kiépítésre és üzemeltetésre. Az OSB lap ragasztás, préselés, vágás és raktározások mind a csarnoképületeken belül történnek majd. A telephely vízellátását 2 db tűzivíz kút és 2 db ipari és szociális vízellátást biztosító termelő kút biztosítja. A föld alatti 3 db tűzivíz tározó (400, 200,100 m3-es) a telephely déli oldalán található. A telephely elválasztott rendszerű csapadékvíz és szennyvíz elvezető hálózattal rendelkezik. A kommunális szennyvíz a városi csatorna-hálózatra kerül elvezetésre. A csapadékvíz mechanikai tisztítón és csapadékvíz elvezető csatornán keresztül jut a Ludényosi belvíz csatornán keresztül a Tiszába. Az iroda épület fűtése 140 kW teljesítmény alatti gázkazánokkal történik, míg a csarnok épületeket nem fűtik. A technológiában felhasznált hőközlő olajat kármentőben elhelyezett, 85 m3-es, föld feletti, duplafalú tartályban tárolják. A korábbi gyantatároló elbontásra került, a tervezett technológiához szükséges ragasztó anyagok tárolása a ragasztó csarnokon kívül, vasbeton kármentőkben elhelyezett előre gyártott duplafalú tartályokban történik. A telephelyen egy monitoring kút található. A keletkező veszélyes hulladékokat veszélyes hulladék üzemi gyűjtőhelyen, a nem veszélyes hulladékokat munkahelyi gyűjtőhelyen gyűjtik. A hulladékgyűjtő helyek (veszélyes- és nem veszélyes) kialakítása megfelel az egyes hulladékgazdálkodási létesítmények kialakításának és üzemeltetésének szabályairól szóló 246/2014. (IX.29.) Korm. rendeletben foglaltaknak. A munkahelyi gyűjtőhelyen egyidejűleg tárolható hulladék mennyiségek: papír 2t/konténer, műanyag 2t/konténer, hamu 2*6 t/konténer, a hulladékot szükség szerinti gyakorisággal szállítják el. A telephely teher bejáratánál (2. sz porta) egy 60 tonnás hídmérleg található, mely így biztosítja az anyagáram pontos nyilvántartását. 13
Az OSB lap gyártás technológiája 1. Tárolás A tehergépjárművel és esetenként vasúton hosszabb rövidebb rönkfaként beérkező faanyagot a telep É-i oldalán kialakított tároló területen halmozzák fel. Egyidejűleg 35.000 tonna (légszáraz) faanyag kerül tárolásra. 2. Fa előkészítés A telephelyen 2 kéregtelenítő vonal működik. A „strand”- készítő a kéregtelenített rönkfát 160mm x 30mm x 0,7mm méretű, furnérszerű szálakká dolgozza fel. A „strand”- készítő saját levegőjét egy elszívó berendezés szívja el, ami a durva részeket az anyagáramba vezeti vissza, a tisztított levegőt egy ciklonon keresztül, a P71 Elszívóberendezés-Strander megnevezésű pontforráson át juttatja a levegőbe. A kérget az idegen anyagokkal (kavics, föld, apró fémrészek) együtt a szállítószag elkülönítői elválasztják és egy külön mentesítési vonalra vezetik. 3. Aprítás A rönkfát egy aprító berendezés aprítékká dolgozza fel, aprítást követően a túlméretes részektől megtisztított aprítékot egy apríték silóba továbbítják. Az aprító nem rendelkezik elszívással. A keletkező idegen részeket azonos mentesítő vonal vezeti el, mint a kéregtelenítő vonalról. A túlméretes darabokat a hőtermelő berendezéshez szállítják. Az apríték silóból két kihordó csiga vezeti el az aprítékot egy-egy késgyűrűs forgácsgyártóhoz. A késgyűrűs forgácsgyártó készíti a lapos forgácsanyagot a közbenső lapréteghez. A késgyűrűs forgácsgyártó saját levegőjét egy elszívó berendezés szívja el, ami a durva részeket az anyagáramba, a tisztított levegőt egy ciklonon, a P72 Elszívóberendezés-Késgyűrűs forgácsoló megnevezésű pontforráson át a levegőbe vezeti. 4. Szárítás Az energia előállító berendezés (mozgórostélyos kazán) bemenő hőteljesítménye 13 MW. Felhasznált tüzelőanyagok: tüzelőanyag fajtája
faelőkészítés során keletkező anyagok kéreg granulátum és por a szitából oldallevágás lap kiszortírozás
mennyisége (kg/óra)
ragasztóval és gyantával szennyezett (igen/nem) nem
141 2.023 4.552
nem nem
417 124
igen igen
A mozgórostélyos kazánból kilépő forró füstgáz egy függőleges tűzterű kazánba kerül, amelynek fedelébe egy 35 MW bemenő hőteljesítményű porégő van beépítve. Magas hőmérsékleten (maximális hőmérséklet 950-1000°C) történő égés során tökéletes égéstermékek keletkeznek, azok az anyagok, melyek már nem tartalmaznak további éghető elemeket. Ez esetben termikus disszociációval a továbbiakban nehezen bomló, kevésbé reaktív anyagok keletkeznek. Felhasznált tüzelőanyag: tüzelőanyag fajtája
mennyisége (kg/óra)
elszívási fűrészpor, formázásból és utógyártásból származó porok
ragasztóval és gyantával szennyezett nem
7.814 igen
A technológiában keletkező, tüzelőanyagként felhasznált anyagok zárt rendszerben kerülnek elégetésre. Az éves összes elégetett tüzelőanyag várható mennyisége kb 59.300 tonna/év. A tüzelőanyag mintegy 14% -a szennyezett ragasztóval és gyantával, melynek éves mennyisége kb. 8.300 tonna/év. 14
A szilárdanyag égetés és a porégetés felett mindenkor egy-egy szükség-kémény (P78 Szükségkémény 1 kazánberendezés szilárdfűtőanyag és P79 Szükségkémény 2 por fűtőanyag megnevezésű pontforrás) van elhelyezve, amelyeket szükség esetén kinyitnak. A függőleges égéskamrában történik a prés számára szükséges termálolaj 280 °C-ra történő hevítése. A két berendezés füstgáza 480 °C belépési hőmérséklettel lép be a dobszárítóba, ahol a gyártási folyamat követelményeinek megfelelően lecsökkenti a dobszárítóba adagolt „strand” és forgácsanyag nedvességtartalmát, miközben a füstgáz hőmérséklete kb. 130 °C-ra hűl le. A dobszárítóból kilépő füstgáz szennyezőanyag tartalmát nedves elektrofilterrel választják le, majd a P81 Szárítás elszívás, hőtermelés, gáztisztítás megnevezésű pontforráson kivezetésre kerül a levegőbe. Itt is kialakításra kerül egy szükségkémény, mely havária esetén elvezetheti a füstgázokat (P80 Szükségkémény 3 szárító/nedves elektrofilter megnevezésű pontforrás). A szárító kimeneti oldalán egy ciklon választja le a forgácsanyagot, a tisztított levegő a P73 Elszívóberendezés – Rostaberendezés megnevezésű pontforráson kerül kivezetésre a levegőbe. 5. Rostálás A dobszárító ciklonleválasztójából kilépő forgácsot a görgős rostára adják fel. A görgős rosta a feladott anyagot 3 frakcióra (fedőréteg, közbenső réteg és finomáru) választja szét. A fedőréteg anyagot a fedőréteg bunkerbe továbbítják, a köztes réteget a köztesréteg bunkerba. A finomáru egy további rétegben síkrostára kerül, ami 3 frakcióra választja szét. Első frakció: por, amit pneumatikus úton a porsilóba továbbítanak. A szűrőciklonnal megtisztított levegőt a P86 HD továbbítás az utószitálástól a porsilóhoz 7150 megnevezésű pontforráson vezetik a szabadba. Második frakció: a granulátum, amit pneumatikusan 2 db granulátum silóba továbbítanak, külön silóba kerül az égetésre, illetve az utólagos őrlésre kerülő granulátum. Első esetben a szűrőciklonnal megtisztított levegőt a P76 HD szállítás a granulátum kirostálástól a granulátumsilóig 7130 megnevezésű pontforráson vezetik a szabadba. Az utólagos őrlésre kerülő granulátum silóból egy pormalmot táplálnak meg. Ez a pótlólagos fűtési port őrli meg. Az égő üzemeléséhez megfelelő szemcseméret biztosítására a pormalomhoz ismét egy síkrosta van elhelyezve. A továbbítás pneumatikus úton történik, ami a szűrőciklon által megtisztított levegőt a P77 Fűtőanyag tárolás+PSKM 2682 szállítóberendezés előkészítése megnevezésű pontforráson továbbítja a légkörbe. Harmadik frakció: közbensőréteg. melyet a közbensőréteg anyagbunkerba továbbítanak. 6. Enyvezés, ragasztó keverés Az enyvkonyhában történik az OSB lapok előállításához szükséges kötőanyag vízzel történő hígítása, hogy a kötőanyagnak a forgácsokra való felvitele lehetséges legyen. A szükséges vízmennyiséget egy hőcserélővel a gyártási receptúra által megadott, a lapgyártásához szükséges hőmérsékletre melegítik. A ragasztó anyagok bekeverése két, egymással párhuzamos munkafolyamatban zajlik. Egyik folyamat, mely során 13,9 sz.a. tonna/h fedőréteg anyagot, mely az OSB lap fedőrétege lesz egy enyvező dobban 697 kg/h MDI-vel (MetánDiIzocianát) és 279 kg/h emulzióval megnedvesítenek és a terítőgép fedőanyag készlettartályaikba továbbítanak. A másik, ezzel párhuzamos bekeverési folyamat során 12,3 sz.a. tonna/h közbensőréteg anyagot, mely az OSB lap középső rétege lesz enyvező gépben 492 kg/h MDI-vel és 246 kg/h emulzióval megnedvesítenek és a terítőgép közbensőréteg készlettartályaiba továbbítanak. A vezetékek öblítésénél keletkező Mesamoll-t a gyártásba ismét visszavezetik. Az enyv felviteléhez 3500 liter/h víz szükséges. A technológia több pontján a berendezés meghibásodása esetére szükséghalmokat hozhatnak létre, ahonnan a felhalmozott anyagot később ismét a gyártáshoz vagy a fűtőanyaghoz vezetik és újrahasznosítják. 7. Terítés A terítőgép 3 terítőfejből áll: hátul és elől egy-egy fedőréteg terítőfej, középen a közbensőréteg terítőfej. Ezek a forgácspogácsát a folyamatosan haladó szállítószalagra terítik, először az alsó fedőréteget, arra a közbenső réteget és azután a 2. fedőréteget. A fedőrétegekben a forgácsok hosszanti irányba vannak orientálva. A szállítószalag a végtelenített forgácspogácsát a présbe vezeti. A prés és a terítőállomás között a szállítószalag elválik és zavar esetén egymástól elfelé járathatják, úgy hogy a forgácspogácsa leesik és a láncos szállító az anyagbunkerba továbbítja. Pneumatikus szállítással a forgácsanyagot a visszaterelt anyagbunkerból a nedves anyagbunkerba vezetik. A ciklonszűrő által 15
megtisztított levegőt a P75 Ömlesztett anyag szállítása az OSB nedves bunkerhez megnevezésű pontforráson át vezeti a légkörbe. 8. Préselés A folyamatos présben a forgácspogácsát magas nyomással és magas hőmérsékleten 2 körben forgó acélszalag között egy végtelenített lappá préselik. A prés 800 m3/nap teljesítménnyel rendelkezik. Az enyv reakciója csak megfelelően magas nyomáson és hőmérsékleten következik be. A prés feletti burkolattól elszívott levegő a P83 Prés felső burkolatának elszívása+fordítócsillag megnevezésű pontforráson kerül elvezetésre. Egy préspára elszívó berendezés elszívja a prés be- és kivezetési pontján távozó gázokat. A prés elszívott levegőjének tisztítása egy nedves mosóval (vízbeporlasztás a gázelvezetőbe) történik. A megtisztított levegő a P84 Prés páratisztítás megnevezésű pontforráson távozik a légkörbe. A prés megfelelő hőmérsékletét termálolajjal biztosítják. A tervezett Stand By energiaszolgáltató berendezés tartalék hőtermelőként kerül telepítésre arra az esetre, ha meghibásodás esetén a normál üzemmenet során használt kazán nem termel kellő energiát a hőközlő olaj megfelelő hőmérsékleten tartására. A kazán bemenő hőteljesítménye 8 MW, tüzelőanyaga földgáz, az égéstermékek a P87 Stand By gázkazán megnevezésű pontforráson kerülnek kivezetésre. 9. Vágás A préselési folyamat után a végtelenített lapot az előtolás megszakítása nélkül egy diagonális fűrész nagyméretű egyedi lapokra osztja fel. A diagonális fűrész fűrészporát a szűrőberendezés ciklonja választja le. A szűrőben megtisztított levegőt az P82 Alakító szakasz elszívóberendezés+DD-fűrész elszívás+előkészítő berendezés megnevezésű pontforráson vezetik ki. Minden a szűrőberendezésben keletkezett szilárd alkotórészt/granulátumot/port pneumatikus úton a rosta szállítócsigájára továbbítanak. A szűrőciklonban megtisztított levegő az P85 HD berendezés alakító szakasz+DD fűrészanyag megnevezésű pontforráson a légkörbe távozik. Az anyagot granulátumként a fűtéshez befújatják vagy fűtőporrá őrölik. A nagyméretű egyedi lapokat hűtésre a hűtő csillagfordítóhoz továbbítják, majd innen a leszedéshez, amelyben lapkötegeket képeznek. A hűtő csillagfordítóból egy kibocsátási ponttal rendelkező elszívó berendezés szívja el a levegőt és a P83 Prés felső burkolatának elszívása+fordítócsillag megnevezésű pontforráson kerül elvezetésre a környezetbe. 10. Utókikészítés Az utókikészítésben a nagy lapkötegeket megrendelő által igényelt méretre szabják. A kormányhivatal az egységes környezethasználati engedélyezési eljárás során a 2919-15/2015. számú ügyiratban a környezetvédelmi és természetvédelmi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 71/2015. (III. 30.) Korm. rendelet 28. § (1) bekezdése és 5. számú melléklete alapján szakkérdés vizsgálatával kapcsolatban környezet- és település-egészségügyre kiterjedően a SzabolcsSzatmár-Bereg Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Főosztályát, a kulturális örökség (műemlékvédelem, műemléki területek védelme, nyilvántartott régészeti lelőhelyek) védelmére kiterjedően a Szabolcs- Szatmár- Bereg Megyei Kormányhivatal Nyíregyháza Járási Hivatalának Járási Építésügyi és Örökségvédelmi Osztályát, a termőföldre gyakorolt hatások vizsgálatára kiterjedően a SzabolcsSzatmár- Bereg Megyei Kormányhivatal Élelmiszerlánc-biztonsági és Földművelésügyi Főosztályát, a tevékenység végzésének a földtani környezetre gyakorolt hatása tekintetében a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kormányhivatal Műszaki Engedélyezési és Fogyasztóvédelmi Főosztályát kereste meg, továbbá a 2919-14/2015. számú végzésben a Korm. rendelet 28. § (3) bekezdése és 5. számú melléklet II. táblázatának 3. pontja alapján szakhatósági állásfoglalást kért a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóságtól. Az eljárásba bevont szervezeti egységek a szakkérdésben a válaszukat az alábbiak szerint adták meg: A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Kormányhivatal Élelmiszerlánc-biztonsági és Földművelésügyi Főosztály SZ-F-01/Tv./01687-2/2015. számú nyilatkozatába foglalt előírásait a határozat rendelkező rész 8.1. pontja tartalmazza, melyet az alábbiakkal indokolt: „A kérelmező által a 63/2012. (VII. 2.) VM rendelet 12.9.6. pontja alapján fizetett igazgatási szolgáltatási díj visszafizetéséről intézkedünk. 16
Talajvédelmi szempontból a tervezett beruházásnak - előírásaink betartása mellett - a környező mezőgazdasági területekre káros hatása nincs, talajvédelmi szempontból jelentős hatás nem várható. Az elsőfokú talajvédelmi hatóság illetékességéről a 2004. évi CXL. törvény (a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól) 21. § (1) bekezdése és a 66/2015. (Ill. 30.) Korm. rendelet (a fővárosi és megyei kormányhivatalokról, valamint a járási (fővárosi kerületi) hivatalokról) 2. § (1) bekezdése rendelkezik. Az elsőfokú talajvédelmi hatóság hatáskörét a termőföld védelméről szóló 2007. évi CXXIX. tőrvény 32. § (1) bekezdése, valamint a 68/2015. (Ill. 30.) Korm. rendelet (a megyei kormányhivatalok mezőgazdasági feladatainak meghatározásáról) 18. § (1) bekezdése állapítja meg. Ezen nyilatkozatot a talajvédelmi hatóság a 2007. évi CXXIX. tv. (a termőföld védelméről) vonatkozó előírásainak figyelembevételével, a 71/2015. (III.30.) Korm. rendelet (a környezetvédelmi és természetvédelmi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről) 28. § (2) bekezdés és az 5. számú melléklet 1. táblázat 5. pontja, illetve a 102/2015. (IV. 20.) Korm. rendelet (az INTERSPAN Faipari Korlátolt Felelősségű Társaság Vásárosnaményban megvalósuló beruházásával összefüggő közigazgatási hatósági ügyek nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű üggyé nyilvánításáról) 1. számú melléklete, valamint a 7/2015. (Ill. 31.) MvM utasítás (a fővárosi és megyei kormányhivatalok szervezeti és működési szabályzatáról) 24-27. §-a alapján adta ki.” A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Szakigazgatási Szerve az SZR/079/00807-3/2015. számú környezet-egészségügyet érintő szakkérdésben a határozat 8.2. pontjába foglalt javaslatot tette. Az egységes környezethasználati engedély kiadása ellen kifogást nem emelt, állásfoglalását az alábbiak szerint indokolta: „Az INTERSPAN Faipari Kft. (4800 Vásárosnamény, Ipari u. 1.) megbízásából eljáró PANNONNATURA Környezetvédelmi Szolgáltató Kft. (1126 Budapest, Dolgos u. 13.) a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Kormányhivatal Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főosztálya (4400 Nyíregyháza, Kölcsey u. 12- 14.) előtt, Vásárosnamény, Ipari u. 1. szám alatti OSB lap gyár megvalósításához kapcsolódó környezethasználati engedély megszerzése ügyében kérelmet terjesztett elő. Az eljárás során a Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főosztály az ügy tárgyához kapcsolódó szakkérdések (A környezet- és település-egészségügyre, az egészségkárosító kockázatok és esetleges hatások felmérésére, a felszín alatti vizek minőségét, egészségkárosítás nélküli fogyaszthatóságát, felhasználhatóságát befolyásoló körülmények, tényezők vizsgálatára, lakott területtől (lakóépülettől) számított védőtávolságok véleményezésére, a talajjal, a szennyvizekkel, veszélyes hulladékokkal kapcsolatos közegészségügyi követelmények érvényesítésére, az emberi használatra szolgáló felszíni vizek védelmére kiterjedően) vizsgálatára a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Főosztályát
kérte fel. A megkereső hatóság és a PANNONNATURA Környezetvédelmi Szolgáltató Kft. (kiegészítő információk) által csatolt dokumentumok alapján, figyelemmel az 1995. évi LIII. törvény 70.§-ának, valamint a 314/2005.(XII. 25.) Korm. rendelet 20. § (12) bekezdésének rendelkezéseire is a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Főosztálya megállapította, hogy a tervezett létesítmény megvalósítása és üzemeltetése során a vizsgált szakkérdések vonatkozásában a szakértői nyilatkozatban közölt adatokat figyelembe véve jelentős környezeti terhelés nem valószínűsíthető. Előzőek alapján szignifikáns humán-egészségügyi kockázatnövelő hatás kialakulására a rendelkezésre álló adatok alapján nem lehet következtetni, ugyanakkor a PANNONNATURA Környezetvédelmi Szolgáltató Kft. kiegészítésként csatolt anyagából sem állapítható meg egyértelműen, hogy a technológia során a ragasztó anyagból (27120 kg/nap MDI) milyen mértékben szabadul fel metilén-difenil-diizocianát (MDI), és annak mekkora része távozik a környezetbe. A hatásviselő lakosság - amennyiben az esetleges kibocsátás, terjedés és kockázatelemzés függvényében lehet ilyennel számolni - környezet-egészségügyi biztonsága érdekében, hivatkozással a levegőterheltségi szint határértékeiről és a helyhez kötött légszennyező pontforrások kibocsátási határértékeiről szóló 4/2011. (I.14.) VM rendelet 6. sz. melléklet 2.5.1 pontjára a rendelkező részben leirt szakmai javaslatot tettem. Szakmai véleményemet a hivatkozott jogszabályhely(ek) alapján alakítottam ki..” A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Kormányhivatal Nyíregyházi Járási Hivatal Építésügyi és Örökségvédelmi Osztály SZ-10D/01056-4/2015. számú kulturális örökségvédelmet érintő szakkérdésben adott javaslatát a határozat rendelkező rész 8.3. pontja tartalmazza, melyet az alábbiak szerint indokolt: „A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Kormányhivatal Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főosztályától, Vásárosnamény, Ipar u. 1. sz. alatti ingatlanon megvalósítandó OSB lap gyár egységes környezethasználati 17
engedélyezési eljárás tárgyában szakkérdés vizsgálatát kezdeményezte Hatóságomnál 2015. május 18. napján. A benyújtott tervdokumentáció alapján megállapítottam, hogy a tervezett beruházás a hatósági nyilvántartásban szereplő régészeti lelőhelyet érinthet. A szakkérdésben történt megkeresésre a javasolt kikötések indoklása: A mellékelt kérelem alapján megállapítottam, hogy a beruházás a kulturális örökség védelméről szóló 2001. évi LXIV. törvény (továbbiakban: Kötv.) 7. § 20. b) pontja, illetve az INTERSPAN Faipari Korlátolt Felelősségű Társaság Vásárosnaményban megvalósuló beruházásával összefüggő közigazgatási hatósági ügyek nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű üggyé nyilvánításáról szóló 102/2015. (IV.20.) Korm. rendelet szerint nagyberuházásnak minősül. A Kötv. 7. § 20. b) pontja szerint nagyberuházásnak minősül: "a Kormány által rendeletben nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű üggyé nyilvánított beruházás. " A Kötv. 23/B. § (1) bekezdése előírja, hogy nagyberuházás megvalósítása esetén előzetes régészeti dokumentációt kell készíteni. Az előzetes régészeti dokumentáció a Kötv. 7. § 3. pontja alapján: "valamely terület régészeti érintettségének tisztázására, a régészeti örökségi elemeire vonatkozó ismeretek (különösen a lelőhely jellegének, korának, kiterjedésének és intenzitásának) megszerzésére és pontosítására szolgáló, valamint az ebből következően elvégzendő régészeti feladatellátás formájának, idő- és költségvonzatainak meghatározásához hozzájáruló, az ismert adatok és források feldolgozásával, a lelőhely állapotában maradandó változással nem járó műszeres lelőhely-, illetve leletfelderítés, terepbejárás és próbafeltárás alkalmazásával készült dokumentum. " A Kötv. 23/C. § (3) bekezdése, illetve a Forster Gyula Nemzeti Örökségvédelmi és Vagyonkezelői Központról szóló 199/2014. (VII.1.) Korm. rendelet 6. § d-e) pontja szerint az előzetes régészeti dokumentációt a beruházóval kötött írásbeli szerződés alapján Forster Gyula Nemzeti Örökségvédelmi és Vagyongazdálkodási Központ (Elérhetősége: 1014 Budapest, Táncsics u. 1; Postacím: 1535 Budapest, Pf.: 721.; http://forsterkozpont.hu/; Tel.: +36 1 225 4800, E-mail:
[email protected]) készíti el oly módon, hogy a Kötv. 23/C. (6) alapján más feltárásra jogosult intézményt, és akkreditált szervezetet is bevonhat. A szakkérdés vizsgálata a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (továbbiakban: Ket.) 14. § (5) bekezdésén, illetve a Korm. r. 63. § és 64. §-án alapszik. Hatóságom hatáskörét a Korm. r. 3.§ a) pontja, valamint a környezetvédelmi és természetvédelmi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 71/2015. (111.30.) Korm. rendelet 28.§ (1) bekezdése, illetve 5. melléklet 1. táblázat 4. pont B oszlopa, a 7/2015. (III.31.) Mvm utasítás. 24 §-a, illetékességét a Korm. r. 1. sz. mellékletének 15. pontja határozza meg.” A Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kormányhivatal Műszaki Engedélyezési és Fogyasztóvédelmi Főosztály 1106-2/2015. számon, szakkérdés vizsgálata tárgyában az alábbiakat állapította meg: „A Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kormányhivatal Műszaki Engedélyezési Főosztály Bányászati Osztálya (továbbiakban: Bányászati Osztály) T. Cím megkeresésére a Vásárosnamény, Ipar u. 1. sz. alatti ingatlanon megvalósítandó OSB lap gyár egységes környezethasználati engedélyezési eljárás tárgyában az engedélyezési dokumentáció alapján az alábbiakat állapította meg: A környezetvédelmi és természetvédelmi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 71/2015. (III. 30.) Korm. rendelet (továbbiakban: Rendelet) 5. számú melléklet I. táblázat 8. pontjában szereplő szakkérdés vizsgálat feltételei nem állnak fenn, mert a tervezett tevékenység vonatkozásában nem merül fel olyan hatásviselő környezeti elem vagy rendszer, melynek védelme, érintettsége a bányafelügyelet hatáskörébe tartozik, sem olyan környezetveszélyeztetés, amely elleni védelmet a bányafelügyelet hatáskörébe utalja jogszabály. A Bányászati Osztály a szakkérdés vizsgálata során a Rendelet 28. § (1) bekezdésben foglaltak alapján járt el. Illetékességét a 267/2006. (XII. 20.) Korm. rendelet 1. sz. melléklete határozza meg.” Az eljárásba bevont szakhatóság állásfoglalását az alábbiak szerint adta meg: A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság (4400 Nyíregyháza, Kölcsey u. 1214.) 36500/4310-2/2015.ált. (saját szám:3007-1/2005.) számú szakhatósági állásfoglalásában a határozat rendelkező rész 7.1. pontjába foglalt előírásait az alábbiak szerint indokolta: 18
„A Főosztály 2015. május 18-án érkezett 2919-14/2015. számú megkeresésében az INTERSPAN Faipari Kft. (4800 Vásárosnamény, Ipar u. 1.) Vásárosnamény, Ipar u. 1. sz. alatti telephelyén megvalósítandó OSB lap gyár egységes környezethasználati engedélyezési eljárásában szakhatósági állásfoglalás megszerzésére irányuló kérelmet nyújtott be a Katasztrófavédelmi Igazgatósághoz. A Főosztály fenti megkeresésében az alábbi szakkérdésben kérte a Katasztrófavédelmi Igazgatóság szakhatósági állásfoglalásának megadását: A 71/2015. (III. 30.) Korm. rendelet 28. § (3) bekezdés és 5. melléklete II. táblázatának 3. pontja alapján: „Annak elbírálása, hogy a tevékenység vízellátása, a keletkező csapadék- és szennyvíz elvezetése, valamint a szennyvíz tisztítása biztosított-e, vízbázis védőterületére, védőidomára, jogszabályban, illetve határozatban meghatározott előírások érvényesíthetők-e, továbbá annak elbírálása kérdésében, hogy a tevékenység az árvíz és a jég levonulására, a mederfenntartásra milyen hatást gyakorol (vízgazdálkodási hatáskörben eljárva)” „Annak elbírálása, hogy a tevékenység kapcsán a felszíni és felszín alatti vizek minősége és mennyisége védelmére jogszabályban, illetve határozatban meghatározott előírások érvényesíthetők-e (vízvédelmi hatáskörben eljárva)” A Katasztrófavédelmi Igazgatóság vízgazdálkodási és vízvédelmi hatáskörében eljárva, az egységes környezethasználati engedély kiadásához a rendelkező részben foglalt előírásokkal hozzájárult, tekintettel arra, hogy a tervezett tevékenység egyedi kutas vízellátása, a keletkező technológiai szennyvizek elhelyezése, előtisztítása, valamint a csapadékvizek tisztítása és elvezetése a vonatkozó jogszabályi követelmények és a rendelkező részben foglalt előírások maradéktalan betartásával biztosítható. Vízbázis és vízvédelmi szempontból az eljárás tárgyát képező tevékenységnek a felszíni és felszín alatti vizekre az előírások betartása mellett káros hatása nincs. A tevékenység az árvíz és a jég levonulására, a mederfenntartásra hatást nem gyakorol. A szakhatósági hozzájárulást a következőkre való tekintettel adtam meg: A 219/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet 7. § és 2. számú mellékletével összhangban a 27/2004. (XII. 25.) KvVM rendelet alapján Vásárosnamény település a felszín alatti víz szempontjából fokozottan és kiemelten érzékeny területen helyezkedik el. Az üzemi terület Dél-Nyugati része érinti Vásárosnamény település távlati vízbázisának Ht. 5422/3/2003. számú határozattal kijelölt hidrogeológiai védőövezete B zónáját. Fentiek figyelembe vételével a 219/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet 2. számú mellékletének 1. a) pontja alapján a felszín alatti víz szempontjából az üzem Dél-Nyugati része fokozottan érzékeny, egyéb területei érzékeny területre esnek. Az Interspan Faipari Kft. a Vásárosnamény, Ipar u. 1. alatti telephelyén folytatott faipari tevékenységét (faforgácslap gyártás) 2011-ben megszüntette. Az Interspan Faipari Kft. tulajdonosi döntés alapján telephelyén a korábban végzett tevékenységet újra kívánják indítani egy új, korszerűbb technológiával, és a korábbiakhoz képest megnövelt kapacitással. A tervezett a gyártósor 800 m3/nap OSB lap gyártására lesz alkalmas. A technológiában felhasznált hőközlő olaj tervezett tárolása föld feletti duplafalú tartályban történik, beton kármentőben elhelyezve. Az egyidejűleg tárolt olaj mennyisége 85 m3. A korábbi gyantatároló elbontásra került. A tervezett technológiához szükséges ragasztó anyagok tárolása a ragasztó csarnok mellett kialakított vasbeton kármentőkben előre gyártott duplafalú tartályokban történik majd. A területen meglévő üzemanyag kút a tevékenyég megkezdéséig megszüntetésre kerül. A kút jelenleg egy felszín alatti duplafalu tartályból látja el üzemanyaggal a járműveket, mely 25 m3 űrtartalmú. A korábbi 10 m3-es tartályt használaton kívül helyezték, azonban még nem került kiemelésre. Az üzem szociális célú vízellátás közműhálózatról, technológiai és tűzi-vízellátása egyedi kutas vízellátó rendszerekről biztosított. A tervezett fejlesztésekkel a napi gyártás-technológiai vízszükséglet mintegy 280300 m3-re nő, mellyel együtt sor kerül a meglévő egyedi kutas vízbeszerző, vízellátó, vízkezelő rendszerek teljes körű felülvizsgálatára, szükség szerinti átalakításra, fejlesztésre is. A keletkező technológiai szennyvízmennyiséget a veszteségek levonásával, mintegy napi 50-60 m3-re becsülik. Az üzem szociális szennyvízelvezetése városi közcsatornába vezetéssel történik. A telephelyen a technológiában használt vizek újrahasznosítására nincs mód. Egyedül a gépjármű mosónál üzemel víz19
visszaforgató rendszer, mely jelentősen csökkenti a felhasznált víz mennyiségét. A jármű mosóban keletkező és újra-használatra nem kerülő előtisztított szennyvíz vízzáró tartályban kerül gyűjtésre. A megvalósításra kerülő új elő-tisztítórendszerről távozó szennyvíz zárt vízzáró tárolóban kerül gyűjtésre, majd vagy szippantó-kocsival szállítják a városi szennyvíztisztító telepre, vagy közvetlenül bekötővezetéken át kerül bevezetésre a városi csatornahálózatba. A további technológiai helyeken keletkező, vízzáró tartályokban gyűjtött szennyezett vizek szintén szippantó-kocsivak kerülnek elszállításra a telephelyről, a benne lévő szennyező anyag függvényében a városi szennyvíz tisztító telepre, illetve amennyiben az összetétele miatt ez nem megoldható, az eredetét és összetételét alapul véve az adott hulladék-kódra engedéllyel rendelkező veszélyes, illetve nem veszélyes hulladék kezelőnek kerül átadásra. A telephelyen keletkező csapadékvizek a betonozott területekről részben elpárolog, részben a csapadékvíz elvezető rendszeren keresztül a Ludényosi belvíz csatornába kerül bevezetésre. A burkolatlan területeken a csapadékvíz elszikkad. A 219/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet 10. §-ának (2) bekezdés a) és b) pontja, valamint (5) bekezdése alapján a rendelet 1. számú melléklet szerinti veszélyes anyagok felszín alatti vízbe, időszakos vízfolyásba történő közvetett bevezetése a felszín alatti vizek állapota szempontjából érzékeny vagy kevésbé érzékeny területen olyan alacsony koncentrációban vagy kis mennyiségben engedélyezhető, hogy a felszín alatti víz minőségének romlása sem a közeli, sem a távoli jövőben nem következhet be, és a vízvédelmi hatóság meggyőződött róla, hogy a felszín alatti vízre - különösen annak minőségére - gyakorolt hatás hatékony figyelemmel kísérése megfelelő módon biztosított. Az üzem gépjárműforgalommal, munkagépekkel terhelt munkaterületeiről lefolyó csapadékvizek olajjal szennyeződhetnek és, mivel a rendelet 1. számú mellékletében az olaj K1 minősítésű veszélyes anyagként szerepel (ásványolajok és más szénhidrogének), ezért indokolttá vált az üzemi csapadékvíz elvezetés és csapadékvíz tisztítás teljes körű szaktervezői felülvizsgálata, és a szükséges beavatkozások, fejlesztések megvalósítása, a felszíni és felszín alatti vizek szennyeződésének megelőzése, kizárása érdekében. A felszíni és felszín alatti vizek állapotának nyomon kisérésére pedig monitoring kialakítása szükséges. Az üzemi gépjármű mosóhely környezetszennyezést kizáró kialakítása, vízzáró lehatárolása a mosóhelyről környezetbe történő szennyezőanyag kijutás, elszivárgás kizárása érdekében, a keletkező mosóvizek megfelelő előtisztítása pedig a befogadó közcsatorna, illetve szennyvíztisztító telep védelmében elengedhetetlen. A gyártási tevékenységhez szervesen kapcsolódó tűzi-vízellátás biztonságához elengedhetetlen a 2. számú mélyfúrású kút (vízikönyvi száma: 234-47/2002.) vízjogi üzemeltetési engedélyének beszerzése, rendezése, mivel a kút korábbi engedélye 2014. február 28-án lejárt. A fenti vízvédelmi, vízgazdálkodási követelmények érvényesítésére, figyelemmel a kijelölt ivóvízbázis közvetlen közelségére is a rendelkező rész 1. pontjában rendelkeztem. Mivel a hiányosságok, beavatkozások rendezése az egységes környezethasználati engedélyes tevékenység gyakorlásához szervesen kapcsolódnak, azért azok elvégzését a tevékenység megkezdéséhez kötöttem. A megnövekvő vízigények kielégítéséhez, a vízhasználatokhoz, valamint a telep vízellátását, szennyvíz- és csapadékvíz elhelyezését érintő vízilétesítmények megvalósításához, a tervezett tevékenységhez kapcsolódó egyedi kutas vízbeszerzést, technológiai- és tűzi-vízellátást, vízkezelést, technológiai szennyvízgyűjtést, szennyvíz-előtisztítást, valamint csapadékvíz elvezetést, tisztítást és elhelyezést szolgáló vízilétesítmények megvalósításához, átalakításához, megszüntetéséhez, majd használatba vételéhez szükséges vízjogi létesítési engedély és vízjogi üzemeltetési engedély beszerzéséről a vízgazdálkodási hatósági jogkör gyakorlásáról szóló 72/1996. (V. 22.) Korm. rendelet 3. és 5. §-a, a vízjogi engedélyezési eljáráshoz szükséges kérelemről és mellékleteiről szóló 18/1996. (VI. 13.) KHVM rendelet 2. §-a és 2. sz. melléklete, valamint 6. §-a alapján rendelkeztem. Az egységes környezethasználati engedélyezési dokumentáció alapján az gyári tevékenységhez kapcsolódó létesítmények előírások szerinti megvalósítása, átalakítása és üzemeltetése nem jelent veszélyt a felszíni és felszín alatti vízkészletre, ivóvízbázisra. A telephelyről kivezetett tisztított csapadékvízzel esetlegesen kikerülő szennyező anyagok észlelésére, a talajvíz és felszíni víz esetleges szennyeződésére a csapadékvíz felszíni befogadóba vezetésénél kialakítandó monitoring szolgál. Az üzemanyagtöltő helyen létesült 1134-6/2008. vízjogi üzemeltetési engedéllyel rendelkező talajvízfigyelő kút monitoring tevékenységéhez kapcsolódó adatszolgáltatás FAVI rendszer Környezethasználati Monitoring alrendszerén történő teljesítéséről a 219/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet 34.-35. §-a alapján rendelkeztem. 20
A gyár technológiai vízbeszerzését biztosító 1/A. számú (vksz.: 14/142-1994.) mélyfúrású kútja az 11201/2015. és 12841-1/2006. számú határozatokkal módosított 234-07/1995. számú, a 2. számú (vksz.: 14/891975.) mélyfúrású kútja a 1119-1/2015. és H-3059-6/2004. számú határozatokkal módosított 858-5/1976. számú vízjogi üzemeltetési engedéllyel rendelkezik. A gyár tűzi-vízbeszerzését biztosító 1. számú (vksz.: 14/200-2002.) mélyfúrású kútja az 1121-1/2015. számú határozattal módosított H-5059-4/2004. számú vízjogi üzemeltetési engedéllyel rendelkezik, a 2. számú (vksz.: 234/47-2002.) mélyfúrású kútjának H-5059-5/2004. számú vízjogi üzemeltetési engedélye 2014. február 28-án lejárt. A gyár egyedi kutas vízellátására, szennyvíz- és csapadékvíz elhelyezésére a 1879-4/2014., 5689-4/2016. és 234-24/1999. számú határozatokkal módosított 5776-5/1981. (vksz.: 14/27-1966.) számú vízjogi üzemeltetési engedély került kiadásra. A telephelyen az üzemanyagtöltő mellett lévő 1 db talajvízfigyelő kút 1134-6/2008. számú (vksz.: 14/2412007.) vízjogi üzemeltetési engedéllyel rendelkezik. 2007-ben a korábbi tevékenységre vonatkozó környezeti hatástanulmány vizsgálta az üzemanyagkút közelében létesített figyelő kútból vett talajvíz minőségét. A figyelő kútból vett mintában nem volt határértéket meghaladó szennyezés kimutatható. 2008 áprilisában további két mintavételi helyen a gyantatároló közelében vett talaj és talajvíz mintákból vizsgálták a szennyező komponensek koncentrációját. A két mintavételi fúrás egyikében határértéket meghaladó TPH koncentrációt mértek (152 μg/l > 100 µg/l). A szennyezés lehatárolására további 3 fúrást mélyítettek, mely alapján a szennyezés pontszerűnek volt minősíthető. A tanulmány a túllépést a lápos talajtulajdonságokra vezette vissza. 2015 januárjában a talaj és talajvíz jelenlegi állapotának megismerésére további talaj és talajvíz vizsgálatokat végeztek. Az 1. számú fúrás (F1) az üzemanyag töltőállomás lefejtő helyének közelében, a 2. számú fúrás (F2) a tartályok K-i végénél létesült. A feltárás és a mintavételezés során organoleptikus vizsgálattal észlehető szennyeződést a talajmintákban és a talajvízben is észleltek. Talajvízből mintavételre, vizsgálatra az 1. számú furatból, valamint a meglévő monitoring kútból került sor. A 2. számú furatból nem történt talajvíz mintavételezés, mert a mintavételi pont közel volt a meglévő monitoring kúthoz. A talajvíz TPH tartalma jelentősen magasabb volt a „B” szennyezettségi határértéknél. 1. számú fúrat: TPH 1330 µg/l > 100 µg/l), egyéb alkilbenzolok összesen 95,7 µg/l > 20 µg/l) Monitoring kút: TPH 734 µg/l > 100 µg/l), egyéb alkilbenzolok összesen 2,22 µg/l < 20 µg/l) A talajmintákban a TPH tartalom az 1. számú fúrásban jelentősen (995-2270 mg/kg l > 100 mg/kg ), a 2 számú fúrásban kisebb mértékben haladta meg „B” szennyezettségi határértéket (336-338 mg/kg l > 100 mg/kg ). Fenti feltáráskor az üzemanyag töltőállomás és közvetlen környezetében felszíni szennyeződésre utaló nyomok nem voltak, a bekövetkezett szennyeződés feltehetően nem felszíni eredetű volt. A szennyeződés mértékének pontos feltárása és lehatárolása nem történt meg, aminek mielőbbi elvégzése és a szükséges intézkedések megtétele kiemelten indokolt, mivel a szennyeződés Vásárosnamény település kijelölt távlati vízbázisának „B” zónájának közelében helyezkedik el. A pontos feltárás és lehatárolás adatainak ismeretében lehet meghatározni a szennyeződés forrását, nagyságát, kiterjedését, és a szükséges intézkedéseket környezeti kármentesítési tény-feltárás keretében, amely munkálatok során pontosítható a szennyeződés forrása, mértéke. Mindemellett szükségesnek tartjuk az üzemanyag töltőállomás tartályainak felülvizsgálatát (még üzemelő, használaton kívüli), a töltőhely tervezett megszűnésével mielőbbi eltávolítását. Vizsgálati megállapítások alapján, a gyárterületen működő üzemanyag töltőállomás eddigi működtetése szennyezte a földtani közeget, azon át a talajvizet. Fenti talajvízszennyezés következtében fenn áll a veszélye a szennyeződés továbbterjedésének, a mélyebb rétegvizek és védett ivóvízbázis esetleges veszélyeztetésének, ezért a 219/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet 19. § (9) bekezdés d) pontja, valamint 21. § (8) bekezdése alapján az üzemanyagtöltő hely környeztében a földtani közegben és talajvízben kimutatott szénhidrogén és egyéb szennyezések mértékének, kiterjedésének, valamint a szükséges beavatkozások elbírálása érdekében a Főosztály felé kezdeményeztük tényfeltárásra kötelezni a környezethasználót.
21
A Katasztrófavédelmi Igazgatóság szakhatósági állásfoglalását a vízgazdálkodási hatósági jogkör gyakorlásáról szóló módosított 72/1996. (V. 22.) Korm. rendelet 1. § (1) bekezdése, valamint a környezetvédelmi és természetvédelmi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 71/2015. (III. 30.) Korm. rendelet 28. § (3) bekezdés és 5. melléklete II. táblázatának 3. pontja által megállapított hatáskörben, a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény 44. § (6) bekezdése szerinti tartalommal adta meg. Az INTERSPAN Faipari Korlátolt Felelősségű Társaság Vásárosnaményban megvalósuló beruházásával összefüggő közigazgatási hatósági ügyek nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű üggyé nyilvánításáról szóló 102/2015. (IV. 20.) Korm. rendelet, valamint a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházások megvalósításának gyorsításáról és egyszerűsítéséről szóló 2006. évi LIII. Törvény 5.§ (1) bekezdése alapján a Katasztrófavédelmi Igazgatóság szakhatósági állásfoglalását a megkeresés beérkezését követő naptól számított 15 napon belül köteles megadni. A fellebbezési jogról tájékoztatást a Ket. 44. § (9) bekezdésére tekintettel adtam. A Ket. 78. § (1) bekezdésére tekintettel az érdemi határozatot a Katasztrófavédelmi Igazgatóság részére megküldeni szíveskedjen.” Vásárosnaményi közös Önkormányzati Hivatal Jegyzője a 4351-2/2015. számon belföldi jogsegélyt adott az alábbiak szerint: „T. Cím egységes környezethasználati engedélyezési eljárást folytat az Interspan Faipari Kft. (4800 Vásárosnamény, Ipar u. 1. sz.) által a Vásárosnamény, 4246/2 hrsz.-ú ingatlanon megvalósítandó OSB lap gyár tárgyában. A tervezett a gyártó sor 800 m3/nap OSB lap gyártására lesz alkalmas. A Kormány a 102/2015. (IV. 20.) Korm. rendeletével a beruházással összefüggő közigazgatási hatósági ügyeket nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű üggyé nyilvánította. A http://ftvktvf.zoldhatosag.hu/node/972 webcímen elérhető adatok és vizsgálati dokumentáció áttanulmányozását követően megállapításra került, hogy a folytatandó OSB lap gyártás nem ellentétes Vásárosnamény Város 14/2010. (X. 21.) Ök. számú rendeletével módosított 19/2007. (VIII. 24.) Ök. rendeletével elfogadott Helyi Építési Szabályzatával és az annak mellékletét képező Szabályozási Tervvel. Ugyancsak nincs ellentétben a 150/2010. (X. 14.) Kt. számú határozattal módosított 62/2006. (VI. 29.) Kt. számú határozattal elfogadott Településszerkezeti Tervvel. A fent jelzett településrendezési eszközök alapján a vásárosnaményi 4246/2 hrsz.-ú földrészlet a Gip/l.2 építési övezetbe esik (egyéb iparterület), ahol a beépítés módja szabadon álló, a megengedett legnagyobb építménymagasság 12,5 méter, a maximális beépíthetőség 30 %, és a kialakítható legkisebb telekterület 10 000 m2. A HÉSZ. 14. § (8) bekezdése az építménymagasság vonatkozásában az egyes technológiai berendezések, műtárgyak, kémények és technológiát szolgáló építmények esetében az összes beépített földszinti alapterület 20 %-ot meg nem haladó mértékében magassági könnyítést ad. A HÉSZ. 14. § (6) bekezdése alapján az egyéb iparterületen belül elhelyezhető épületeket és funkciókat a magasabb rendű jogszabályok határozzák meg (OTÉK. 20. § (4)-(5) bekezdései), de azzal az eltéréssel, hogy kivételesen sem elhelyezhető az övezetben egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épület. Megállapítottam, továbbá hogy a tevékenység helyi védettség alá eső természeti területet nem veszélyeztet. A helyi védelem alatt álló Vásárosnamény, 1389/1 és 0307 hrsz. szám alatt található „Vitkai Platánfasor" hatásviselőnek nem minősül. A helyi környezet- és természetvédelem vonatkozásában Vásárosnamény Város Önkormányzatának Képviselő-testülete által elfogadott, a helyi jelentőségű védett természeti terület védettségének fenntartásáról szóló 28/2007. (1. 04.) Ök. rendelet 2. §-ában foglalt adatok alapján, nyújtottam belföldi jogsegélyt. Nyilatkozatomhoz csatolom a hatályos Helyi Építési Szabályzat (HÉSZ) és Szabályozási Terv kivonatának hiteles másolatát.” A környezetvédelmi hatóság döntését a kérelemben foglaltak, a szakhatóság állásfoglalása, a szakkérdésben adott nyilatkozatok és javaslatok, a jegyző által kiadott belföldi jogsegély, valamint a benyújtott dokumentációk és a rendelkezésre álló információk alapján a következők szerint hozta meg: A környezetvédelmi hatóság 2015. május 28-án a környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról szóló 314/2005. (XII.25.) Korm. rendelet 17. § (4) bekezdésében foglaltak alapján az elérhető legjobb technika meghatározása érdekében a környezethasználóval szakmai konzultációt folytatott. 22
A konzultációról jegyzőkönyv készült, melyben rögzítésre került a baromfitartásra vonatkozó elérhető legjobb technika és a vizsgált telephelyen alkalmazott technológia összehasonlítása , az alábbiak szerint: Diffúz emisszió csökkentése BAT-nak megfelelő, a telephelyen alkalmazott technológia A felhasznált anyagok megfelelő tárolása, a A tároló terület tisztántartásáról folyamatosan telephely rendszeres takarítása. gondoskodnak kéz vagy gépi erővel történő sepréssel. BAT
Technológiai okok miatt szükséghalmok keletkezhetnek, az így felhalmozott anyagokat a lehető legrövidebb idő alatt a további felhasználási helyre (gyártási technológiába, tüzelő berendezéshez) szállítják. Levegőbe történő emissziók csökkentése BAT-nak megfelelő, a telephelyen alkalmazott technológia
BAT Elsődleges kibocsátás csökkentés: a technológia vagy folyamat előírás szerinti üzemeltetése,
A teljes technológiai folyamat során biztosítják a gyártási műveletek, munkafolyamatok folyamatos ellenőrzését, szabályozását, a feltárt nem-megfelelőségek, eltérések gyors kijavítását; a folyamatos fejlesztést. a nyersanyagok megfelelő megválasztása a A technológiában nagy nedvességtartalmú környezeti hatások minimalizálása érdekében. rönkfát használnak, a gyártásban keletkező anyagokat a technológiába visszaforgatják, vagy hőtermelő berendezésben hasznosítják. A gyártási technológia során minden Másodlagos kibocsátás-csökkentési technikák porképződéssel járó műveletnél alkalmaznak alkalmazása. kibocsátást csökkentő műszaki megoldást (vízbefecskendezés, ill. az elszívók mindegyikéhez kapcsolódik porleválasztó berendezés, ciklon, zsákos szűrő). A dobszárítóból kilépő füstgáz szennyezőanyag tartalmát nedves elektrofilterrel választják le, mely a jelenleg ismert leghatékonyabb módja a szárítás és hőtermelés során keletkező gázok tisztításának. Vízbe történő emissziók csökkentése BAT-nak megfelelő, a telephelyen BAT alkalmazott technológia A telephely rendszeres takarítása. A tároló terület tisztántartásáról folyamatosan gondoskodnak kéz vagy gépi erővel történő sepréssel. Burkolattal ellátott közlekedő utak. A telephelyi közlekedő utak burkoltak, a gyártási technológia burkolt, nyílt területen, illetve csarnoképületeken belül található. Elválasztott rendszerű csatorna. A telephely elválasztott rendszerű csapadékvíz és szennyvíz elvezető hálózattal rendelkezik. A felhasznált víz recirkuláltatása. A tervezett technológiában a felhasznált víz mennyiségéhez képest kevés a keletkező, kezelést igénylő szennyvíz mennyisége. 23
A burkolt felszínről elfolyó víz tisztítása.
Minden lehetséges felhasználási helyen, ahol szennyvíz képződik, a vizet visszaforgatják a rendszerbe, és csak a tovább nem használható vizet szállíttatják el. A telephelyről kilépő csapadékvizet mechanikus szűrő rácson, majd egy olaj és iszapfogó berendezésen vezetik át.
Talajba történő emissziók csökkentése BAT-nak megfelelő, a telephelyen alkalmazott technológia A felhasznált anyagok megfelelő kezelése, A felhasznált anyagok tárolása a környezet tárolása. veszélyeztetését kizáró módon, megfelelő műszaki kialakítással ellátott tárolókban történik. A tervezett technológiának nincs kibocsátása a talajba vagy földtani közegbe. Zajkibocsátás csökkentése BAT-nak megfelelő, a telephelyen BAT alkalmazott technológia A legkisebb környezeti zajjal járó technológia Az alapanyag előkészítésnek, a alkalmazása. kéregtelenítésnek a helyét, és az egyéb zajos technológiák a helyét úgy jelölték, alakították ki, hogy a meglévő, illetve tervezett üzemcsarnokok épülete a távoli lakóingatlanokat zaj szempontjából leárnyékolja. Az alkalmazott technológiai gépsor a legkorszerűbb, alacsony zajszintű berendezés. BAT
Hulladékgazdálkodás A környezethasználó a telephelyen hulladékkezelési tevékenységet nem végez. A keletkező veszélyes hulladékokat veszélyes hulladék üzemi gyűjtőhelyen, a nem veszélyes hulladékokat munkahelyi gyűjtőhelyen gyűjtik. A hulladékgyűjtő helyek (veszélyes- és nem veszélyes) kialakítása megfelel az egyes hulladékgazdálkodási létesítmények kialakításának és üzemeltetésének szabályairól szóló 246/2014. (IX.29.) Korm. rendeletben foglaltaknak. A keletkező veszélyes és nem veszélyes hulladékokat a gyűjtést követően engedéllyel rendelkező kezelő részére adják át. A környezethasználót, mint hulladék termelőt hulladékgazdálkodási kötelezettségek terhelik, melyről a határozat rendelkező részének 2. pontjában rendelkeztem a hulladékról szóló 2012. évi CLXXXV. tv. 4.§, 6 § (1), 31.§ (1), (5) bekezdései alapján. A környezethasználónak a keletkező hulladékok vonatkozásában nyilvántartási, adatszolgáltatási kötelezettsége van, melyre a rendelkező rész 2.5. pontjában tettem előírást a hulladékkal kapcsolatos nyilvántartási és adatszolgáltatási kötelezettségekről szóló a 309/2014. (XII. 11.) Korm. rendelet 3.§, 4.§, 10.§ 11.§ 13.§-a alapján. Az adatszolgáltatás kizárólag elektronikusan teljesíthető. Az elektronikus adatszolgáltatás adminisztrációs és technikai feltételeiről a http://web.okir.hu/hu/tart/index/57/Adatszolgaltatasok internetes elérhetőségen tájékozódhat. Levegőtisztaság-védelem Az INTERSPAN Faipari Kft. telephelyén a LAIR nyilvántartás szerint P1-P17 számozással már korábban nyilvántartott pontforrások szerepelnek, ezért az új pontforrások számozásánál azokat ismételten nem lehet használni, ezért a határozat 3.1. pontjában feltüntetésre kerültek az új jelölések (LAIR új) és az azokhoz tartozó, dokumentációban szereplő (dok.) jelölések. 24
A P71, P72, P73, P75, P76, P77, P82, P85 és P86 légszennyező pontforrásokra a levegőterheltségi szint határértékeiről és a helyhez kötött légszennyező pontforrások kibocsátási határértékeiről szóló 4/2011. (I. 14.) VM rendelet (továbbiakban: VM rendelet) 7. § (1) bekezdése alapján a rendelet 6. melléklet 2.1.1. pontja szerinti általános technológiai kibocsátási határértékek kerültek megállapításra. A P81 légszennyező pontforrásra a VM rendelet 7. § (1) bekezdése alapján a rendelet 6. melléklet 2.2.9. és 2.3.1. pontja szerinti általános, a 7. § (2) bekezdése alapján a rendelet 7. melléklet 2.37.1. pontja szerinti eljárás-specifikus technológiai kibocsátási határértékek kerültek megállapításra. A P74, P83, P84 légszennyező pontforrások esetén a dokumentáció és a rendelkezésre álló egyéb adatok alapján a légszennyező anyagok köre egyértelműen nem állapítható meg, ezért a pontforrásokra a VM rendelet 7. § (1) bekezdése alapján a rendelet 6. melléklet 2.1.1. és 2.3.1. pontja szerinti általános technológiai kibocsátási határértékek kerültek meghatározásra. A P87 Stand By gázkazán kibocsátási határértékei 140 kWth és az ennél nagyobb, de 50 MWth-nál kisebb névleges bemenő hőteljesítményű tüzelőberendezések légszennyező anyagainak technológiai kibocsátási határértékeiről szóló 23/2001. (XI.13.) KöM rendelet 3.§ (1) alapján, a rendelet 3. számú melléklet (Gáz halmazállapotú tüzelőanyaggal üzemeltetett tüzelőberendezések technológiai kibocsátási határértékei) alapján kerültek meghatározásra. A levegő védelméről szóló 306/2010.(XII.23.) Korm. rendelet (továbbiakban: Lvr.) 7.§ (4) bekezdése szerint amely légszennyező forrásnál kibocsátási határértéket annak sajátosságai miatt megállapítani nem lehet, a levegőterhelést legkisebb mértékűre csökkentő levegővédelmi követelmények határozandók meg. A P78, P79, P80 pontforrások (Szükségkémény) normál üzemmenet esetén nem üzemelnek, havária esetén a füstgázok a szükségkéményen kerülnek kivezetésre leválasztás nélkül. A pontforrásokra kibocsátási határérték és mérési kötelezettség nem került előírásra. A pontforrások üzemeltetésével kapcsolatos előírást a határozat 3.4. és 9.1. pontjai tartalmaznak. Az Lvr. 4.§-a alapján tilos a légszennyezés, valamint a levegő lakosságot zavaró bűzzel való terhelése, továbbá a levegő olyan mértékű terhelése, amely légszennyezettséget okoz. Az Lvr. 23.§ (1) szerint ha a helyhez kötött légszennyező forrás létesítése esetén az OLM keretében nem áll rendelkezésre adat, a környezetvédelmi hatáskörében eljáró megyei kormányhivatal az engedélyezéshez szükséges alap levegőterheltség megállapítása, vagy a légszennyezettségi határértékek betarthatóságának ellenőrzése érdekében a légszennyező forrás üzemeltetőjét a helyhez kötött légszennyező forrás hatásterületére vonatkozó levegőterheltségi és levegőterhelési mérési terv elkészítésére kötelezheti. A tervezett porkibocsátással járó tevékenység levegőminőségre gyakorolt hatásának, a légszennyezettségi határértékek megtartásának ellenőrzése érdekében a fenti jogszabályhelyek alapján a környezetvédelmi hatóság a légszennyező forrás üzemeltetőjét légszennyezettségi mérések elvégzésére kötelezte a határozat rendelkező részének 3.4.1. pontjában meghatározottak szerint. A Lvr. 25.§ (2) bekezdése alapján a környezetvédelmi hatáskörében eljáró megyei kormányhivatal a légszennyező pontforrás kibocsátásának időszakos méréssel történő meghatározását írta elő a levegőterheltségi szint és a helyhez kötött légszennyező források kibocsátásának vizsgálatával, ellenőrzésével, értékelésével kapcsolatos szabályokról szóló 6/2011. (I.14.) VM rendelet 5. § (1), 7. §, 12.§ (1) b) pontja és (2) bekezdése szerint. A 6/2011. (I.14.) VM rendelet 15. § (3) bekezdés szerint az időszakos mérési kötelezettség gyakoriságát a környezetvédelmi hatóság írja elő. A dokumentációban rögzítésre került, hogy a pontforrások kibocsátását évente, emisszió méréssel tervezik ellenőrizni. A környezetvédelmi hatóság - figyelemmel a technológia sajátosságaira, a kibocsátott légszennyező anyagokra, azok mennyiségére - indokoltnak tartja a rendelkező rész 3.4.2. pontjában szereplő évenkénti emisszió mérés elvégzését. A környezetvédelmi hatóság a próbaüzem alatt elvégzett mérés eredménye alapján megváltoztathatja az évenkénti emisszió mérés gyakoriságát. Az időszakos kibocsátás mérés szükséges időtartamát a 6/2011. (I.14.) VM rendelet 15. melléklete, a kibocsátás ellenőrzés eredményeinek értékelését a 16. melléklete szerint kell elvégezni. Az évenkénti emisszió mérésről készült vizsgálati jegyzőkönyv megküldésére vonatkozó határidőt a 6/2011. (I.14.) VM rendelet 19.§ (3) bekezdése alapján határoztam meg. 25
A helyhez kötött légszennyező forrás ellenőrzésének dokumentálása a levegőterheltségi szint és a helyhez kötött légszennyező források kibocsátásának vizsgálatával, ellenőrzésével, értékelésével kapcsolatos szabályokról szóló 6/2011. (I.14.) VM rendelet 18.§ (1)-(2) pontja alapján került előírásra. A légszennyező forrásokra vonatkozó adatszolgáltatási kötelezettség a Lvr. 31. § (1), (2), (4) bekezdései és 32. §-a alapján került előírásra. A levegőtisztaság-védelmi engedélyt a környezetvédelmi hatáskörében eljáró megyei kormányhivatal a környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról szóló 314/2005.(XII.25.) Korm. rendelet 20.§ (3) bekezdése és a levegő védelméről szóló 306/2010. (XII.23.) Korm. rendelet 22.§ (1), (2) a), 25.§ (4)-(5), 31.§ (1)-(4) bekezdései alapján, és a rendelet 6. számú melléklet tartalmi előírásainak megfelelően adtam meg. A környezetvédelmi hatáskörében eljáró megyei kormányhivatal a levegőtisztaság-védelmi engedély érvényességi idejét a 306/2010.(XII.23.) Korm. rendelet 25.§ (5) bekezdése alapján állapította meg. Zajvédelem A telephely Vásárosnamény belterületén, gazdasági területen helyezkedik el. A telephelyet minden irányból ipari, gazdasági területek, valamint déli irányból egy fémmegmunkáló üzem határolja. A telephelyhez legközelebb lévő zajtól védendő létesítmények a telephely mértani középpontjától számítva, keleti irányban, kb. 450 m-re találhatóak. A dokumentációban szereplő számítások alapján a telephely zajvédelmi szempontú hatásterületének határa a telephely mértani középpontjától számítva 420 m-re helyezkedik el. A fentiek alapján a telephely zajvédelmi szempontú hatásterületén belül nem helyezkedik el zajtól védendő épület, ezért a felügyelőség a zajkibocsátási határértékek megállapításának, valamint a zaj- és rezgéskibocsátás ellenőrzésének módjáról szóló 93/2007. (XII. 18.) KvVM rendelet 1. § (1) pontjában foglaltakat figyelembe véve, nem állapít meg zajkibocsátási határértéket. Szállítás csak a nappali (6-22) időszakban történik. A szállítás miatti gépjárműforgalom, a megadott szállítási adatok alapján nem okoz 3 dB mértékű járulékos zajterhelés-változást a szállítási útvonalon. A zaj és rezgés elleni védelemmel kapcsolatos előírásokat a környezeti zaj és rezgés elleni védelem egyes szabályairól szóló 284/2007. (X. 29.) Korm. rendelet 3. § (1) bekezdése és a 9. § (1) bekezdése alapján tettem. Természetvédelem A telephely és környezete természetvédelmi oltalom alatt nem áll, nem országos jelentőségű védett természeti-, vagy Natura 2000 terület, nem része a Nemzeti Ökológiai Hálózatnak, azok területén természet közeli vegetáció, különleges természeti érték előfordulása nem ismert, jelenleg nem található. A határozat rendelkező részében szereplő, élővilág-védelmi előírások betartása esetén, a telephelyen potenciálisan előforduló védett állatfajok veszélyeztetésével illetve elpusztításával nem kell számolni. A tervezett faipari tevékenység megvalósításával szemben természet- és tájvédelmi szempontból kizáró ok nem merült fel, a rendelkező részben (a természet védelméről szóló 1996. évi LIII. tv. 43. § (1) bekezdése alapján) tett előírások betartása esetén a beruházás megvalósítása nem okoz kedvezőtlen változást a tájban, természeti értékekben. Földtani közeg, felszín alatti víz szennyezettség Az egységes környezethasználati engedély készítése során a talaj és talajvíz állapotának megismerésére 2015. január 28-án a GEO-SIVO Kft. talaj és talajvíz vizsgálatokat végzett a Vásárosnamény 4246/2 hrsz. alatt lévő üzemanyagtöltő állomás közvetlen környezetében. A vizsgálati eredményeket értékelve megállapították, hogy a talajvíz TPH tartalma jelentősen magasabb a „B” szennyezettségi határértéknél, valamint hogy a vizsgált talajmintákban a TPH tartalom az 1. sz., fúrásban jelentősen, a 2 sz. fúrásban kismértékben meghaladja „B” szennyezettségi határértéket. A dokumentáció szerint a szennyeződés pontos feltárása, lehatárolása indokolt környezeti kármentesítési tényfeltárás keretében. A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság (4400 26
Nyíregyháza, Kölcsey u. 12-14.) 36500/4310-2/2015.ált. (saját szám:3007-1/2005.) számú szakhatósági állásfoglalásában tényfeltárásra való kötelezést kezdeményezett a környezetvédelmi hatóságnál a felszín alatti vizek védelméről szóló 219/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet 19. § (9) bekezdés d) pontja, valamint 21. § (8) bekezdése alapján az üzemanyagtöltő hely környeztében a földtani közegben és talajvízben kimutatott szénhidrogén és egyéb szennyezések mértékének, kiterjedésének, valamint a szükséges beavatkozások elbírálása érdekében. A környezetvédelmi hatóság a szakhatósági állásfoglalás alapján az egységes engedélyezési eljárástól független, külön eljárásban intézkedik a kármentesítésről. A környezethasználónak a környezetvédelmi megbízott alkalmazásának feltételéhez kötött környezethasználatok meghatározásáról szóló 93/1996.(VII.04.) korm. rendelet alapján környezetvédelmi megbízottat kell alkalmaznia, melyre vonatkozóan a rendelkező rész 10.1. pontjába tettem előírást. A környezetvédelmi megbízott képesítési előírásait a környezetvédelmi megbízott alkalmazási és képesítési feltételeiről szóló 11/1996.(VII.04.) KTM rendelet tartalmazza. A tevékenység környezetet terhelő kibocsátásainak megelőzése érdekében, a környezeti elemeket terhelő kibocsátások, valamint a környezetre ható tényezők csökkentésére, illetőleg megszüntetésére irányuló környezetvédelmi előírásokat és követelményeket a BAT alapján határoztam meg, figyelembe véve a létesítmény műszaki jellemzőit, földrajzi elhelyezkedését, a környezet jelenlegi és célállapotát, a megteendő intézkedések előnyeit. A próbaüzemre vonatkozó előírásokat a 314/2005.(XII.25.) Korm. rendelet 22.§ (1) és (2) bekezdése alapján írtam elő, mivel az engedélyezett létesítmény és tevékenység a rendelet 2.§ (3) a), c) pontja alapján új tevékenységnek és létesítménynek minősül. A környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. tv. 96/B. §-a és az egységes környezethasználati engedélyhez kötött tevékenységekkel kapcsolatos felügyeleti díj megfizetésének részletes szabályairól szóló 4/2007. (II. 21.) KvVM rendelet értelmében, az engedélyest éves felügyeleti díj fizetésére köteleztem. A díj mértéke 200 000,- Ft, azaz Kettőszázezer forint. A felügyeleti díjat a rendelet értelmében minden év február 28-ig kell egy összegben átutalási megbízással teljesíteni. A befizetett felügyeleti díjról a Kormányhivatal számlát állít ki, és azt a befizetést követő harminc napon belül megküldi a környezethasználónak. A környezeti alapnyilvántartásról szóló 78/2007. (IV.24.) Korm. rendeletben foglaltaknak megfelelően a telephely, mint környezetvédelmi objektum, a rendelkező rész II. szakaszába foglalt 100293428 Telephely KTJ számmal rendelkezik. Az egységes környezethasználati engedélyezési eljárás keretében az OSB lap gyárat, mint EKHE köteles létesítményt a környezetvédelmi hatóság a rendelkező rész II. szakaszába foglalt létesítmény azonosító (Létesítmény KTJ) számmal látta el fenti jogszabály 2. § (4) bekezdése alapján. Az OSB lap gyárat, mint telephelyet és létesítményt a környezetvédelmi hatóság nyilvántartásba vette a kérelem beérkezésének időpontjával az IPPC Létesítmény Nyilvántartó Rendszerben. Az engedélyezés tárgyát képező irányított szálforgács lemez (OSB) gyártási tevékenység a rendelkező részben megadott előírások betartása mellett a környezetet nem veszélyezteti, a környezetre gyakorolt hatásai elviselhetők, és az alkalmazott technológia a rendelkező rész III. szakaszában foglaltak vonatkozásában az elérhető legjobb technika jelenlegi állásának megfelel, ezért a környezetvédelmi hatóság az egységes környezethasználati engedélyt a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény 71. § (1) bek. d) pontja alapján jelen határozattal kiadja. A környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról szóló 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet 20. § (3) bekezdése szerint „A környezetvédelmi hatóság hatáskörébe tartozó – külön jogszabályokban meghatározott – engedélyeket az egységes környezethasználati engedélybe kell foglalni. A környezetvédelmi hatóság a légszennyező pontforrások levegőtisztaság-védelmi engedélyét jelen határozattal megadja. A 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet 20/A. § (2) bekezdése e) pontja szerint a környezetvédelmi hatóság új tevékenység első alkalommal történő engedélyezése esetén az egységes környezethasználati engedélyt 5 évre adja ki. Az egységes környezethasználati engedély érvényességi idejét ezen jogszabályhely alapján a határozat jogerőre emelkedését követő 5 évben állapítottam meg. A 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet 20/A.§ (4) bekezdése szerinti felülvizsgálatot úgy kell elvégezni és a kormányhivatalhoz benyújtani, hogy az engedély érvényességi ideje alatt elbírálható legyen, figyelembe véve a két hónapos ügyintézési határidőt és a Ket. 33.§ (3) bekezdés szerint az ügyintézési határidőbe nem számító időtartamokat. 27
A 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet 20/A.§ (4) bekezdése alapján felülvizsgálati dokumentáció benyújtását írtam elő. Határozatomat a fenti jogszabályhelyeken túl a környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról szóló 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet alapján, a 11. sz. melléklet szerinti tartalommal adtam ki, a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (Ket.) 72. § (1) bekezdése szerinti tartalommal, a 71. § (1) bekezdésnek megfelelő határozati formában. A határozat elleni jogorvoslati lehetőséget és az arra nyitva álló határidőt a Ket. 98. § (1), 99. § (1) bekezdése biztosítja. Az alapeljárás és a fellebbezési eljárás díját a környezetvédelmi, természetvédelmi, valamint a vízügyi hatósági eljárások igazgatási szolgáltatási díjairól szóló 33/2005. (XII.27.) KvVM rendelet 2. § (4)-(5) és (7) bekezdés és 1. számú melléklet III/5. pontja alapján állapította meg a kormányhivatal. A fővárosi és megyei kormányhivatalokról, valamint a járási (fővárosi kerületi) hivatalokról szóló 66/2015. (III. 30.) Korm. rendelet 29. § (1) bekezdése értelmében a környezetvédelmi és természetvédelmi felügyelőségek 2015. március 31-ével megszűntek. A Felső-Tisza-vidéki Környezetvédelmi és Természetvédelmi Felügyelőség általános jogutódja a rendelet 3. számú melléklet 5. pontja szerint a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Kormányhivatal. A jogutódlás az eljárás folyamán következett be, ezért a végzést a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Kormányhivatal adja ki. A Kormányhivatal hatáskörét a környezetvédelmi és természetvédelmi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 71/2015. (III. 30.) Korm. rendelet 9. § (1) c) pontja, (2) bekezdése, 13.§ (1) bek. c) pont és (2) bekezdése, illetékességét a 71/2015. (III. 30.) Korm. rendelet 2. számú melléklet 9. pontja állapítja meg. A levegőtisztaság-védelmi hatáskört a 306/2010. (XII.23.) Korm. rendelet 36. § (1) bekezdése biztosítja. Az egységes környezethasználati engedélyről szóló hirdetmény nyilvános közzétételéről a 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet 21. § (8) bekezdése és a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházások megvalósításának gyorsításáról és egyszerűsítéséről szóló 2006. évi LIII. tv. 2.§ (1) bekezdése értelmében hirdetményi úton gondoskodok. A hirdetmény útján közölt döntést a hirdetmény kifüggesztését követő 5. napon kell közöltnek tekinteni a 2006. évi LIII. tv. 2.§ (2) bekezdése alapján. Az így közölt döntés ellen az érintett nyilvánosságnak a közlést követő 15 napig jogorvoslati jogot (fellebbezési jogot) biztosítottunk a Ket. 99. § (1) bekezdése szerint. Ha a határozat közlése postai úton történt, akkor a fellebbezési határidőt a határozat kézhezvételétől kell számítani. Az egységes környezethasználati engedélyről szóló hirdetményt a 314/2005. (XII.25.) Korm. rendelet 21.§ (8) bekezdése alapján megküldjük az eljárásban részt vett települési önkormányzat jegyzőjének azzal, hogy azt a környezetvédelmi hatóság által megjelölt időpontban közszemlére tegye. A határozatot a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóságnak (4400 Nyíregyháza, Erdősor 5.) a 71/2015. (III.30.) Korm. rendelet 28 § (4) bekezdése alapján megküldöm. A határozatot teljes körű meghatalmazás alapján közlöm a Pannon Natura Kft-vel, mint a környezethasználó meghatalmazottjával.
Kozma Péter kormánymegbízott nevében és megbízásából Szentesi Péter Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főosztály főosztályvezető
28
Határozatot közöljük: Jogerő előtt: Postai úton 1. Pannon Natura Kft. (1126 Budapest, Dolgos u. 13.) + térti 2. Irattár E-mail-en keresztül: 1. Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság (4024 Debrecen, Sumen u. 2.) + térti Hivatali kapun keresztül elektronikus úton 2. Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Szakigazgatási Szerv 3. (4400 Nyíregyháza, Árok u. 41.) + térti 3. Vásárosnamény Város Jegyzője (4800 Vásárosnamény, Tamási Á. u. 1.) + térti 4. Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Kormányhivatal Növény- és Talajvédelmi Igazgatóság (4400 Nyíregyháza, Kótaji u. 33.) 5. Sz-Sz-B Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság (4400 Nyíregyháza, Erdő sor 5.) + térti Jogerő után: 6. Pannon Natura Kft. (1126 Budapest, Dolgos u. 13.) + térti 7. Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Kormányhivatal Kisvárdai Járási Hivatal Építésügyi Osztály ÉTDR rendszeren keresztül 8. Kötelezés Nyilvántartás; jogerősítés után a jogerősítést végző munkatárson keresztül elektronikus úton
A határozatot hirdetményi úton közlöm az érintett nyilvánossággal.
29
30
1. sz. melléklet a 2919-24/2015. sz. határozathoz Adatrögzítés és jelentéstétel a Kormányhivatal részére
Beszámoló Megvalósulási dokumentáció benyújtása 1.5.pont Éves hulladék bejelentés 2.5.pont Levegőtisztaság-védelmi alapbejelentés (LAL) 3.5.1.pont Levegőtisztaság-védelmi alapbejelentésben bekövetkező változás 3.5.2.pont Légszennyezés Mértéke (LM) éves jelentés 3.5.3.pont Levegőtisztaság-védelmi engedélykérelem 3.7.pont Energia hatékonysági belső audit 6.3.pont Havária események összefoglaló jelentése 9.1.pont Éves környezetvédelmi jelentés 9.2.pont Panaszt részletező beszámoló megküldése 9.3.pont Teljes körű környezetvédelmi felülvizsgálat 9.5.pont Felügyeleti díj 11.1.pont Állapotrögzítő beszámolót készítése és benyújtása 12.3.pont
Beszámolás gyakorisága
Beadási határidő
egyszer
próbaüzem lezárását követő 60 napon belül
évente
március 1.
egyszer
eseti
változás bekövetkezésétől számított 30 napon belül
évente
március 31.
5 évente
engedély ötéves felülvizsgálatával egyidejűleg
5 évente
eseti évente eseti
egyszer
31
engedély ötéves felülvizsgálatával egyidejűleg az eseményt követő legrövidebb időn belül
június 30. panasz beérkezését követő 30 napon belül határozat jogerőre emelkedését követő 5 éven belül
évente
február 28.
eseti
tevékenység felhagyását követő 30 napon belül
