Szám: 36610/2124-1/2015.ált. Tárgy:
A Vargáné Munkácsi Linda egyéni vállalkozó terhére bírság kiszabása a veszélyes áruk közúti szállításra vonatkozó rendelkezések megsértése miatt
Ü. i.: Tel.: E-mail:
HATÁROZAT A Vargáné Munkácsi Linda egyéni vállalkozó (székhelye: 5940 Tótkomlós, Csaba utca 26., adószáma: 64272801-2-24, a továbbiakban: Ügyfél) terhére a veszélyes áruk közúti szállítására vonatkozó rendelkezések megsértése miatt 1.366.665,- forint összegű bírságot szabok ki. A bírság összegét jelen határozat jogerőre emelkedésétől számított 30 napon belül a BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság Magyar Államkincstárnál vezetett 10023002-0028349420000002 számlaszámára, a csatolt postai készpénz-átutalási megbízás felhasználásával vagy banki átutalás útján köteles megfizetni. (Külföldről történő utalás esetén, a Hungarian National Bank 1054 Budapest, Szabadság tér 8/9. IBAN HU89 1002 3002 0028 3494 2000 0002, SWIFT CODE: MANEHUHB, azonosítók felhasználásával kell az utalást teljesíteni.) A banki átutalás közlemény rovatába a következőket kell szerepeltetni: Szolnoki KvK, ADR bírság, 36610/2124-1/2015.ált. A kötelezett késedelmi pótlékot köteles fizetni, ha pénzfizetési kötelezettségének határidőre nem tesz eleget. A késedelmi pótlék napi összege a határozatban megállapított pénzfizetési kötelezettségek együttes összegének a jegybanki alapkamat kétszeresének 365-ödével számított része. A kiszabott bírság meg nem fizetése esetén végrehajtási eljárást kezdeményezek. A határozat ellen a közléstől számított 15 napon belül a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóságnak címzett, de a Szolnoki Katasztrófavédelmi Kirendeltségénél benyújtandó fellebbezéssel élhet. A fellebbezés illetékköteles, melynek mértéke a fellebbezésben vitatott összeg minden megkezdett 10.000,- Ft-ja után 400,- Ft, de legalább 5.000,- Ft, és legfeljebb 500.000,- Ft. Ha a fellebbezési eljárás tárgyának értéke pénzben nem állapítható meg, a fellebbezés illetéke 5.000,- forint. A közigazgatási hatósági eljárási illetéket az eljárás megindításakor illetékbélyeggel az eljárást kezdeményező iraton kell megfizetni, de a 10.000,- forintot meghaladó eljárási illeték kiszabás alapján készpénz-átutalási megbízás útján vagy az állami adóhatóság által meghatározott számlaszámra bankszámlák közötti átutalással, illetőleg amennyiben erre lehetőség van, bankkártyával is megfizethető. Ebben az esetben az illetékköteles iratot annak egy másolatával az illetékes adóhatósághoz kell benyújtani. Az irat illetékkiszabására történő bemutatását az eredeti iraton hitelt érdemlően igazolja az állami adóhatóság. A bírság összegének megfizetése indokolt esetben – kérelemre – részletekben is teljesíthető. Eljárási költség megtérítéséről nem kellett dönteni, mert az eljárás során ilyen költség nem merült fel.
1
INDOKOLÁS A Vargáné Munkácsi Linda egyéni vállalkozó (székhelye: 5940 Tótkomlós, Csaba utca 26., adószáma: 64272801-2-24) ügyfelet 1.366.665,- Ft, azaz egymillió-háromszázhatvanhatezerhatszázhatvanöt forint összegű bírsággal sújtottam, a Veszélyes Áruk Nemzetközi Közúti Szállításáról szóló Európai Megállapodás „A” és „B” Melléklete kihirdetéséről, valamint a belföldi alkalmazásának egyes kérdéseiről szóló 2013. évi CX. törvényben (a továbbiakban: ADR) és a Veszélyes Áruk Nemzetközi Közúti Szállításáról szóló Európai Megállapodás (ADR) „A” és „B” Mellékletének belföldi alkalmazásáról szóló 61/2013. (X.17.) NFM rendeletben (a továbbiakban: R.) meghatározott rendelkezések megsértése miatt az alábbiakban részletezettek szerint: A Szolnoki Katasztrófavédelmi Kirendeltség a közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény (a továbbiakban: Kkt.) 20. §-ban kapott jogkörében eljárva, a veszélyes áruk közúti szállításának ellenőrzésére vonatkozó egységes eljárásról szóló 1/2002. (I.11.) Kormányrendelet (a továbbiakban: R1.) rendelkezései alapján a veszélyes áruk közúti szállítására vonatkozó rendelkezések betartásának ellenőrzését végezte 2015. április 29. napján a 4-es számú főközlekedési útvonal és 32-es számú főút csomópontjában található parkolójában. A közúti ellenőrzés során az …………-es forgalmi rendszámú tehergépjármű ellenőrzésére került sor. A tehergépjármű a JN11-2015-0049 számú ellenőrzési jegyzékben felsorolt veszélyes anyagokat szállította. A tehergépjármű teljes ADR ellenőrzését végrehajtottuk. A gépjárművezető jólláthatósági mellénnyel (EN471), valamint érvényes ADR 1.3 és 1.4 fejezete szerinti munkakörre szakosított igazolással rendelkezett, ezeket bemutatta. A tűzoltó készülék ellenőrzése során a gépjárművezető felkérésre 1 db 1 kg-os hordozható tűzoltó készüléket tudott bemutatni, melynek oltóképességét a lekopott feliratok miatt nem lehetett megállapítani, valamint a készüléken nem volt érvényességet igazoló gyártói garanciajegy, vagy felülvizsgálatot igazoló matrica. Az 1 kg-os tűzoltó készülék nyomásmérő műszerének mutatója a zöld mezőben volt, biztosító szeg a helyén volt, valamint szerelvényei épek voltak. A gépjárművezető személyes okmányai rendben voltak. A fuvarokmány kitöltése során (helyes szállítási megnevezés) az ADR előírásainak megfelelően került feltüntetésre. A fuvarokmányok tartalmazták a címzettek pontos adatait és a küldeménydarabok típusát, darabszámát. A küldeménydarabon szerepelt teljes körűen a veszélyes anyag UN száma, illetve veszélyességi bárcája, kivételt képez az egyik 65 kg-os küldeménydarab (fényképfelvétel: DSCN1719). A szállított veszélyes anyagok közül az UN3175 az ADR 1.1.3.6 fejezete szerinti mentességgel került szállításra (szállítólevél száma: ………..), valamint további szállító leveleken feltüntetett anyagok (198 kg) szállítása LQ mentességgel történt. A veszélyes anyagot tartalmazó küldeménydarabok, valamint a nem veszélyes áruk a rendelkezésre álló rakfelületet nem töltötték ki, rögzítésük nem volt végrehajtva. A raktérben 1 db 20 L-es műanyag kannában UN1202 gázolaj 3/III. anyagot szállítottak jelölés, felirat valamint rögzítés nélkül (számla: ………………….). Az ellenőrzésen a JÁSZ Labor beazonosította az anyagot Gázolajnak. Az egyik 65kg-os küldeménydarabon (fényképfelvétel: DSCN1719) az UN szám nem volt összhangban a bárcázásával és a fuvarokmányban (szállítólevél száma: ………….) szereplő adatokkal. A környezetre veszélyes bárca alkalmazása további vizsgálatok tárgyát képezi. A tehergépjármű általános műszaki állapotában hiányosságot nem tapasztaltunk. Megállapítást nyert, hogy a fuvarokmányban foglaltak szerint a szállítás az ADR 1.1.3.6 fejezete szerinti mentességgel került szállításra (szállítólevél száma: ……………), mivel a szállított UN3175 veszélyes anyag az ADR 3.2 fejezet „A” táblázat 7a oszlopa szerint korlátozott mennyiségben maximum 1 kg és az ADR 3.2 fejezet „A” táblázat 7b oszlopa szerint engedményes mennyiségben maximum 30 g szállítható, melyet a 65kg-os küldeménydarab (fényképfelvétel: DSCN1719) meghaladott, de nem érte el az ADR 1.1.3.6 fejezete szerinti 1000 pontot.
2
Megállapítást nyert, hogy a …………………………………………………………………………... 36610/1110-3/2015.ált. számon érkeztetett nyilatkozata, valamint a benyújtott biztonsági adatlap alapján, hogy az UN3175 GYÚLÉKONY FOLYADÉK TARTALMÚ SZILÁRD ANYAGOK vagy keverékeik (készítmények és hulladékok) M.N.N., 4.1, II, (E) veszélyes anyag (fényképfelvétel: DSCN1719) került ténylegesen szállításra és a biztonsági adatlap alapján „H411 Mérgező a vízi élővilágra, hosszan tartó károsodást okoz” az ADR 5.2.1.8.3 szerinti „környezetre veszélyes anyag” bárca használata szükséges. A hivatkozott küldeménydarab bárcázása a benne található veszélyes anyagnak megfelelően történt.
Megállapítást nyert, hogy a raktérben 1 db 20 L-es műanyag kannában UN1202 GÁZOLAJ, 3, III, rögzítés nélküli szállítása (fényképfelvétel: DSCN1704) az ADR 1.1.3.3 a) pontja alapján „Az ADR előírásait nem kell alkalmazni, ha a szállított anyagok a következők a szállítási tevékenységet végző jármű tüzelőanyag tartályaiban lévő és a jármű meghajtására vagy bármely berendezésének működtetésére szolgáló tüzelőanyag. Szállítóegységenként legfeljebb 60 liter szállítható hordoz ható tüzelőanyag tartályokban.” történt. Megállapítást nyert, hogy a …………………………………………………………………………... 36610/1110-3/2015.ált. számon érkeztetett nyilatkozata alapján a veszélyes anyag (fényképfelvétel: DSCN1719) becsomagolását a németországi ……………………………………….végezte. A ………………………………………. 36610/1110-8/2015.ált. számon érkeztetett nyilatkozata és a benyújtott CMR (szállítólevél hivatkozás: ……………….) alapján az ……………………………………………………… volt a 65 kilógrammos hordó (fényképfelvétel: DSCN1719, azonosító: ………………) nemzetközi szállítója. A …………………bizonylatszámú betárolási jegyen (dátum: 2015.04.21.) a ……………………………………… (mint szállítási cím) raktárába az 1 raklapon érkező 2 db hordót betárolta. A nemzetközi szállítási lánc ezzel befejeződött. Megállapítást nyert, hogy a …………………………….. 36610/1110-8/2015.ált. számon érkeztetett nyilatkozata alapján, hogy a betároláskor, a tárolás során és a feladás során a 65 kilógrammos hordó (fényképfelvétel: DSCN1719, azonosító: ……………….) ADR szerinti jelölésén nem végzett módosítást. 2015. április 29. napján ellenőrzött szállítási láncban csomagolás nem történt, ezért a felelősségi körökből kizárásra került. Megállapítást nyert, hogy az Ügyfél az ADR 1.2.1 szakaszában foglaltak alapján a szállítási láncban: - berakó, mivel az Ügyfél 36610/1110-4/2015.ált. számon érkeztetett nyilatkozata alapján a berakást tevőlegesen ……………… végezte, melynek munkáltatója az Ügyfél, valamint a hivatkozott nyilatkozathoz csatolt az Ügyfél és a …………………………………... között fennálló fuvarozási szerződés 1.6 pontja szerint „a gépjárművekre történő be-, és kirakodás a fuvarozó feladata, amelynek ellenértékét a vállalkozási díj tartalmazza és e pontban foglaltakért teljes felelősséggel tartozik.” és az ADR 1.2.1 szakaszában foglaltak alapján („berakó: az a vállalkozás, amelyik a) a küldeménydarabos veszélyes árut, kis konténert vagy mobil tartányt a jármű re, ill. a járműbe vagy a konténerbe berakja”). - szállító, mivel a ……………. számú fuvarlevélben az Ügyfél a fuvarozó, valamint az …………. számú forgalmi engedélyben a forgalmi engedély jogosultja az Ügyfél („szállító: az a vállalkozás, amely a szállítási műveletet végrehajtja, akár fuvarozási szerződés alapján, akár anélkül”). Az Ügyfél a szállítási láncban nem vett részt, mint: - feladó, mivel a szállítás során az Ügyfél és a …………………………………….. között fennálló fuvarozási szerződés alapján a …………….. járat számú járatösszesítőnek megfelelően csak szállítást végzett. A ………………………………………………………………………………... 3
36610/1110-3/2015.ált. számon érkeztetett nyilatkozata alapján megbízásukból a …………………………………. végezte. („feladó: az a vállalkozás, amely a veszélyes árut a saját nevében vagy harmadik fél megbízásából feladja. Ha a szállítási műveletet fuvarozási szerződés alapján végzik, a feladó a fuvarozási szerződés szerinti feladót jelenti”); - csomagoló, mivel a ………………………………………………………………………………... 36610/1110-3/2015.ált. számon érkeztetett nyilatkozata alapján a veszélyes anyag becsomagolását a németországi ………………………………………………………………… végezte. („csomagoló: az a vállalkozás, amely a veszélyes árut csomagolóeszközbe, nagycsomagolásba vagy IBC-be teszi, ill. szükség esetén előkészíti a küldeménydarabokat a szállításhoz”). •
Az ……………-es forgalmi rendszámú tehergépjármű az ADR 8.1.4.2 szakaszában előírtak szerinti mennyiségű hordozható tűzoltó készülékkel nem rendelkezett (a JN112015-0049 számú ellenőrzési jegyzék mellékeltében lévő DSCF1687.JPG -től DSCF1692.JPG –ig és DSCF1729.JPG -től DSCF1732.JPG –ig sorszámú fényképfelvételek). Az ADR 8.1.4.2 szakaszában előírtak alapján „azokat a szállítóegységeket, amelyek az 1.1.3.6 be kezdés szerint végeznek veszélyes áru szállítást, egy darab, A, B és C tűzosztályú tüzek oltására alkalmas, legalább 2 kg mennyiségű poroltóanyagú (vagy más oltóanyagú, de azonos oltási képességű) hordozható tűzoltó készülékkel kell ellátni.” Az ADR 1.2.1 szakasza szerint a „szállító: az a vállalkozás, amely a szállítási műveletet végrehajtja, akár fuvarozási szerződés alapján, akár anélkül”, továbbá a ADR 1.4.2.2.1 c) pontjában foglaltak alapján szállító kötelezettsége, hogy „szemrevételezéssel meg kell győződnie arról, hogy sem a kocsinak/járműnek, sem a rakománynak nincs nyilvánvaló hiányossága, nem szivárog, nincs rajta repedés, szükséges berendezései nem hiányoznak stb.”. A fentiekre tekintettel az Ügyfél megsértette az ADR 8.1.4 szakaszában és az ADR 1.4.2.2.1 c) pontjában foglalt előírásokat. A szabálytalanság a R1. 2. számú melléklet II. kockázati kategória 3. sorszámában (A járművön nincsenek meg az előírt, üzemképes tűzoltó készülékek. A tűzoltó készülék üzemképesnek tekinthető akkor is, ha az előírt plomba és/vagy a lejárat ideje hiányzik, de nem tekinthető üzemképesnek, ha szemmel láthatóan nem az, például a nyomásmérő 0-t mutat) foglalt előírásba tartozik. A közúti árufuvarozáshoz, személyszállításhoz és közúti közlekedéshez kapcsolódó egyes rendelkezések megsértése esetén kiszabható bírságok összegéről, valamint a bírságolással összefüggő hatósági feladatokról szóló 156/2009. (VII.29.) Kormányrendelet (a továbbiakban: R2.) 5. számú melléklet 2. számú táblázatának (II. kockázati kategóriába tartozó cselekmény vagy mulasztás) 3. sorszámában (A járművön nincsenek meg az előírt, üzemképes tűzoltó készülékek) foglaltak alapján a szállító tehető felelőssé. A fentiek alapján a R2. 5. számú melléklet 2. számú táblázat 3. sorszámában foglaltak alapján a bírságolással érintett cselekmény elkövetéséért felelőssé tehető szállító felelősségének súlyát figyelembe véve 300.000,- Ft (azaz háromszázezer forint) bírságot állapítottam meg.
•
Az …………….-es forgalmi rendszámú tehergépjármű rakománya nem volt rögzítve (a JN11-2015-0049 számú ellenőrzési jegyzék mellékeltében lévő DSCF1695.JPG -től DSCF1715.JPG –ig sorszámú fényképfelvételek). Az ADR 7.5.7.1 pontja „A kocsit/járművet, ill. konténert – ahol szükséges – a veszélyes áru kezelésére és rögzítésére alkalmas eszközzel kell ellátni. A veszélyes árut tartalmazó küldeménydarabokat, ill. a csomagolatlan veszélyes tárgyakat a kocsiban/járműben, ill. a konténerben alkalmas eszközzel (pl. leszorító hevederekkel, csúszó és állítható kengyelekkel) úgy kell rögzíteni, hogy megakadályozzon a szállítás közben minden olyan elmozdulást, ami a küldeménydarab helyzetét megváltoztatná vagy sérülését okozhatná. Ha a veszélyes árut 4
egyéb áruval (pl. nehéz gépekkel vagy rekeszekkel) együtt szállítják, minden árut úgy kell becsomagolni és rögzíteni a kocsiban/járműben, ill. a konténerben, hogy veszélyes áru ne szabadulhasson ki. A küldeménydarabok elmozdulása kitámasztással vagy állványzattal is megakadályozható, vagy úgy is, hogy az üres tereket valamilyen arra alkalmas anyaggal töltik ki. Ha a rögzítés pánttal vagy hevederrel történik, nem szabad túlfeszíteni, nehogy a küldeménydarab megsérüljön vagy deformálódjon. Ezen bekezdés követelményei teljesítettnek tekinthetők, ha a rakományt az EN 12195:2010 szabvány előírásainak megfelelően rögzítik.”, az ADR 1.4.1.1 bekezdése „A veszélyes áru fuvarozásban/szállításban résztvevőknek az előre látható veszély természetének és mértékének megfelelő intézkedéseket kell tenniük, hogy elkerüljék a sérüléseket és károkat, ill. a lehető legkisebbre csökkentsék a következményeket. A RID/ADR előírásait azonban mindenképpen be kell tartani.”, az ADR 1.4.2.2.3 pontja „Ha fuvarozó/szállító a szállítás során olyan szabálytalanságot észlel, amely a szállítás biztonságát veszélyezteti, a küldemény továbbítását – a közlekedés és a küldemény biztonsága, ill. a közbiztonság figyelembevételével – a lehető leghamarabb meg kell szakítania.”, valamint az ADR 1.4.3.1.1 c) pontja „A berakóra – az 1.4.1 szakasz figyelembevételével – különösen a következő kötelezettségek hárulnak: c) amikor veszélyes árut rak kocsiba/járműre, nagykonténerbe vagy kiskonténerbe, be kell tartania a rakodásra és árukezelésre vonatkozó különleges előírásokat;” szerint a küldeménydarabokat a fentiekben részletezettek szerint a szállítás során rögzíteni kell. A fentiekre tekintettel az Ügyfél megsértette az ADR 7.5.7.1 bekezdés, az ADR 1.4.2.2.4 és az ADR 1.4.3.1.1 c) pontjában foglalt előírásokat. A szabálytalanság a R1. 2. számú melléklet I. kockázati kategória 10. sorszámában (A rakomány elhelyezésére és rögzítésére vonatkozó szabályok be nem tartása) foglalt előírásba tartozik. Az R2. 5. számú melléklet 1. számú táblázatának (I. kockázati kategóriába tartozó cselekmény vagy mulasztás) 10. sorszámában (A rakomány elhelyezésére és rögzítésére vonatkozó szabályok be nem tartása) foglaltak alapján a berakó és a szállító tehető felelőssé. A fentiek alapján a R2. 5. számú melléklet 1. számú táblázat 10. sorszámában foglaltak alapján a bírságolással érintett cselekmény elkövetéséért felelőssé tehető szállító és berakó felelősségének súlyát figyelembe véve 800.000,- Ft (azaz nyolcszázezer forint) bírságot állapítottam meg. •
Az ……………….-es forgalmi rendszámú tehergépjárművön a küldeménydarab jelölése nem volt megfelelő (a JN11-2015-0049 számú ellenőrzési jegyzék mellékeltében lévő DSCF1719 sorszámú fényképfelvétel). Az ADR 5.2.1.1 szakasza szerint „Ha csak az ADR-ben nincs másként előírva, minden küldeménydarabon jól látható módon és tartósan fel kell tüntetni a benne levő veszélyes áru UN számát, amely elé az „UN” rövidítést kell írni.” ADR 1.4 fejezet szerinti kötelezettségek: - Feladó: ADR 1.4.2.1.1 e): „A veszélyes áru feladója csak olyan küldeményt adhat át szállításra, amely megfelel az ADR előírásainak. A feladóra – az 1.4.1 szakasz figyelembevételével – különösen a következő kötelezettségek hárulnak: c) csak olyan csomagolóeszközöket, nagycsomagolásokat, IBC-ket és tartányokat (tartányjárműveket, leszerelhető tartányokat, battériás járműveket, MEG-konténereket, mobil tartányokat és tankkonténereket) szabad használnia, amelyek jóvá vannak hagyva és az adott anyag szállítására alkalmasak, ill. el vannak látva az ADR által előírt jelölésekkel;”. Az ADR 1.4.2.1.2. pontja szerint „Az 1.4.2.1.1 a), b), c) és e) pont esetében azonban a feladó meg bízhat a többi résztvevőtől kapott adatokban és információkban”, de be kell tartania az ADR 1.4.2.1.1 pontját miszerint „A veszélyes áru feladója csak olyan küldeményt adhat át szállításra, amely megfelel az ADR előírásainak.” - Szállító: ADR 1.4.2.2.1 f): „A szállítóra (fuvarozóra) – az 1.4.1 szakasz figyelembe vételével – különösen a következő kötelezettségek hárulnak: c) szemrevételezéssel meg 5
kell győződnie arról, hogy sem a járműnek, sem a rakománynak nincs nyilvánvaló hiányossága,….” - Berakó: ADR 1.4.3.1.1 d): „A berakóra – az 1.4.1 szakasz figyelembe vételével – különösen a következő kötelezettségek hárulnak: a) csak akkor adhatja át az árut a szállítónak, ha az az ADR szerint szállítható;” Az ADR 1.4.3.1.2. pontja szerint „Az 1.4.3.1.1. a), d) és e) pont esetében azonban a berakó megbízhat a többi résztvevőtől kapott információkban és adatokban”, de jelen szállítás esetében a berakó megegyezik a szállítóval. A fentiekben foglaltakra tekintettel az Ügyfél megsértette az ADR 5.2.1.1 szakasza szerint „Ha csak az ADR-ben nincs másként előírva, minden küldeménydarabon jól látható módon és tartósan fel kell tüntetni a benne levő veszélyes áru UN számát, amely elé az „UN” rövidítést kell írni.” A szabálytalanság az R1. 2. számú melléklet II. kockázati kategória 10. sorszámában (Helytelen bárcázás, jelölés vagy nagybárcázás, vagy azok hiánya) foglalt előírásba tartozik. Az R2. 5. számú melléklet 2. számú táblázatának (II. kockázati kategóriába tartozó cselekmény vagy mulasztás) 10. sorszámában (Helytelen bárcázás, jelölés vagy nagybárcázás, vagy azok hiánya) foglaltak alapján a feladó, csomagoló, berakó, töltő, szállító tehető felelőssé. A fentiek alapján a R2. 5. számú melléklet 2. számú táblázatának 10. sorszámában foglaltak alapján a bírsággal érintett cselekmény elkövetéséért felelőssé tehető az Ügyfél, aki a szállítási láncban berakó és szállító. A feladó, berakó és szállító között a bírság összegét meg kellett osztani, tekintve, hogy a három veszélyes áru szállításban érintett résztvevő közül a feladó nem ugyanaz. Mindezeket figyelembe véve 266.665,- Ft (azaz kettőszázhatvanhatezer-hatszázhatvanöt forint) bírságot állapítottam meg az Ügyfél terhére. A jelen határozatomban megnevezett szállítóegység által végzett veszélyes áru szállításának fenti időpontban végrehajtott közúti ellenőrzés során felvett JN11-2015-0049 számú ellenőrzési jegyzék, illetve 36610/1095-3/2015.ált. számú jegyzőkönyv, valamint az Ügyfél 36610/1110-4/2015.ált. számon érkeztetett nyilatkozata, a ……………………………………………………………………. 36610/1110-3/2015.ált. számon érkeztetett nyilatkozata és a ……………………………………… 36610/1110-8/2015.ált. számon érkeztetett nyilatkozata alapján megállapítást nyert, hogy az ADRben meghatározott kötelezettségét Vargáné Munkácsi Linda egyéni vállalkozó (székhelye: 5940 Tótkomlós, Csaba utca 26., adószáma: 64272801-2-24)., mint a veszélyes áru berakója és szállítója megszegte, ezért a fentiekben részletezettek alapján határozatom rendelkező részében foglaltak szerint döntöttem. A bírság megfizetésének határidejét, módját az egyes közúti közlekedési szabályokra vonatkozó rendelkezések megsértésével kapcsolatos bírságolással összefüggő hatósági feladatokról, a bírságok kivetésének részletes szabályairól és a bírságok felhasználásának rendjéről szóló 42/2011. (VIII.11.) NFM rendelet (a továbbiakban R3.) 3. § (4) bekezdése, valamint a Kkt. 20.§ (6) bekezdése figyelembevételével állapítottam meg. A késedelmi pótlékra vonatkozó rendelkezések a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi. CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) 132. §-án alapulnak. A bírság meg nem fizetése esetén a végrehajtás szabályait a Ket. 124. §-144. §-a rögzíti. A jogorvoslat lehetőségét a Ket. 98. §-ban és a 99. §-ban meghatározottak szerint biztosítottam. A fellebbezési illeték mértékét az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 29. § (2) bekezdése, módját a 73.§-a írja elő. Eljárási költség nem merült fel. Határozatom a Kkt. 20.§. (1), (2) és (4) bekezdésében, R1. 3. § (1) bekezdésében, R2.-ben, ADR-ben, R.-ben és a Ket. 71. §-ban foglalt rendelkezéseken alapul. Az I. fokú hatósági határozat elleni jogorvoslati eljárás keretében további irányadó jogszabályi rendelkezések: a) természetes személy esetében: a Ket. 40. § (2) bekezdése „Ha az Ügyfél nem személyesen jár el, a hatóság az eljáró személy képviseleti jogosultságát megvizsgálja. A meghatalmazott a képviseleti 6
jogosultságát a 40/A. §-ban meghatározott módon köteles igazolni”, valamint a Ket. 40/A. § (1) bekezdése „A meghatalmazást írásba kell foglalni vagy jegyzőkönyvbe kell mondani. Írásbeli meghatalmazás esetében a meghatalmazott köteles eredeti meghatalmazását vagy annak hitelesített másolatát az első kapcsolatfelvétel alkalmával az iratokhoz csatolni.” b) jogi személy esetében: a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény 8. § (1)-(4) és 9. § (1)-(3/a) bekezdéseiben foglaltak alapján közhiteles aláírási címpéldányt kell csatolni a képviseleti jog igazolásához. A Szolnoki Katasztrófavédelmi Kirendeltség hatáskörét a Kkt. 20. § (2) bekezdése, az egyes közúti közlekedési szabályokra vonatkozó rendelkezések megsértésével kapcsolatos bírságolással összefüggő hatósági feladatokról, a bírságok kivetésének részletes szabályairól és a bírságok felhasználásának rendjéről szóló 42/2011. (VIII.11.) NFM rendelet 2. § bf) pontjában és a katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXXVIII. törvény végrehajtásáról szóló 234/2011. (XI.10.) Kormányrendelet 4/A. § a) pontjában rögzítettek alapján gyakorolta. A Szolnoki Katasztrófavédelmi Kirendeltség illetékessége a katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXXVIII. törvény 22. § (1) bekezdés c) pontjában és a katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXXVIII. törvény végrehajtásáról szóló 234/2011. (XI.10.) Kormányrendelet 4. § (1) bekezdésében és 1. számú melléklet c) pontjában, valamint a katasztrófavédelmi kirendeltségek illetékességi területéről szóló 43/2011. (XI. 30.) BM rendelet 1. §-ban, valamint ugyanezen rendelet 1. mellékében rögzítetteken alapul. Szolnok, 2015. július 31. Jogerőre emelkedés napja: a II. fokú eljárás helybenhagyó határozat kézhezvételének napja: 2015. szeptember 30.
7
