Komárom-Esztergom Megyei Közgyőlés Elnöke
ELİTERJESZTÉS a Komárom-Esztergom Megyei Közgyőlés 2011. február 24-i ülésére
Tárgy: 2011. évi intézkedési terv a megye sportkoncepciójának végrehajtására Elıterjesztı: Popovics György, a Közgyőlés elnöke Elıadó: Csicsó Erika sportreferens
Tisztelt Közgyőlés!
A testkultúra az egyetemes kultúra része, az egészségvédelem (a megelızés és a rekreáció) fontos eszköze, a szabadidı eltöltésének társadalmilag is hasznos módja. A testnevelés és a sport jelentıs szerepet tölt be az ifjúság erkölcsi-fizikai nevelésében, a személyiség formálásában. A sportolás kiemelt szerepet játszik a fizikai és mentális egészség megırzésében, az egészségtudatos magatartás kialakításában. A sport, a természeti környezetben történı idıtöltés egyik eszközeként, nélkülözhetetlen szerepet tölthet be a környezetkímélı tudatformálásban. Mindezeken túl a sport, a sportolás lényeges szerepet tölthet be a családi és társadalmi kötelékek erısítésében kulturált szabadidıeltöltési, szórakozási lehetıség biztosításával. Pihenést, örömforrást és élvezetet nyújtó hasznos idıtöltés, amely gyakorlati eszköze is lehet a hátrányos helyzető csoportok felzárkóztatásának. Mindezek segítségével a sport jelentısen hozzájárul az életminıség javulásához. Az Országgyőlés 2007. június 25-i ülésnapján elfogadta a Sport XXI. Nemzeti Sportstratégiáról szóló 65/2007. (VI.27.) OGY határozatot. A Stratégia olyan rövid és hosszú távú célokat fogalmaz meg, amelyek a sport valamennyi területének feladatát rögzítik. Komárom-Esztergom Megye Közgyőlése 175/2003. (XI. 27.) számú határozatával elfogadta a megyei Sportkoncepciót. A Sportkoncepcióban és a sportról szóló 2004. évi I. törvényben megfogalmazottak alapján a feladatok végrehajtása érdekében évrıl évre intézkedési terv készítésérıl döntött Közgyőlésünk. A mindenkori kormányzatnak, a gazdaság szereplıinek, irányítóinak, résztvevıinek nem szabad kihasználatlanul hagyni a sportban rejlı lehetıségeket. Ennek megfelelıen a stratégia megalkotóinak legfontosabb célkitőzése az, hogy sport legyen „mindenki szenvedélye”! Folyamatban van az új sporttörvény elıkészítése, rövid idın belül társadalmi vitájára kerül sor. Várhatóan a nyár folyamán történik meg elfogadása. A 2011. évi intézkedési terv a jelenleg érvényben lévı jogszabályi környezet alapján készült.
Kérem a Tisztelt Közgyőlést, az elıterjesztés megtárgyalására és elfogadására. Tatabánya, 2011. február 24. Popovics György Komárom-Esztergom Megyei Közgyőlés elnöke
Határozati javaslat
A Komárom-Esztergom Megyei Közgyőlés elfogadja a Komárom-Esztergom Megyei Sportkoncepció végrehajtására vonatkozó, a határozat mellékletét képezı 2011. évre szóló intézkedési tervét. Határidı: - folyamatos (2011. december 31-ig) - a 2011. évi intézkedési terv végrehajtásáról szóló beszámoló elkészítésére, illetve a 2012. évi feladatok meghatározására: 2012. január Felelıs: Popovics György, a Közgyőlés elnöke
1
Komárom-Esztergom Megye Sportkoncepciója végrehajtására vonatkozó intézkedési terv 2011. I. Bevezetı az intézkedési tervhez Az Európai Sport Charta megfogalmazása szerint: „Sport minden olyan fizikai tevékenység, amely esetenként vagy szervezett formában a fizikai és szellemi erınlét fejlesztését szolgálja, társadalmi kapcsolatok megteremtése vagy különbözı szintő versenyeken elérendı eredmények céljából.” Ideális esetben a sportolás kiemelt szerepet játszik a fizikai és mentális egészség megırzésében, az egészségtudatos magatartás kialakításában. Kiváló életvezetési technikák és módszerek közvetítıje, a nevelés egyik legfontosabb eszköze, mely játékos formában vértezi fel megoldási készletekkel az ifjúságot, illetve lehetıséget nyújt az egyén önmegvalósítására. A sport, a természeti környezetben történı idıtöltés egyik eszközeként, nélkülözhetetlen szerepet tölthet be a családi és társadalmi kötelékek erısítésében kulturált szabadidı-eltöltési, szórakozási lehetıség biztosításával. Pihenést, örömforrást és élvezetet nyújtó hasznos idıtöltés, amely gyakorlati eszköze is lehet a hátrányos helyzető csoportok (hátrányos helyzető településeken élı gyerekek és fiatalok, fogyatékossággal élı emberek, nık, romák) felzárkóztatásának. Mindezek segítségével a sport jelentısen hozzájárul az életminıség javulásához. A kiemelkedı sporteredmények nagyban hozzájárulnak a nemzeti önbecsülés erısítéséhez, ami erısíti a társadalmi kohéziót. Bizonyított, hogy a rendszeres testedzés életkortól függetlenül közvetlenül pozitív hatással van az egészségi állapotra és a közérzetre. Hazánkban magas a dohányzásból, az egészségtelen táplálkozásból és a mozgáshiányból fakadó betegségek aránya. A sportolók körében ugyanakkor kisebb mértékben jelentkeznek a kóros stressz terhelés tünetei (alvászavarok, fejfájás), kevesebb a káros szenvedéllyel élık száma, kisebb a szív- és érrendszeri betegségben, anyagcsere betegségben szenvedı betegek aránya. Cél tehát a népesség egészségi állapotának javítása a sport segítségével: minél szélesebb rétegek mozgósítása, hogy az egészség megırzése érdekében növeljék sportaktivitásukat. Fontos feladat továbbá a már megromlott egészségi állapotúak bevonása rehabilitációs célból. A harmonikus társadalom a meggyengült közösségi kapcsolatok erısítése és az egyén képességeinek és készségeinek fejlıdése, fejlesztése nélkül nehezen képzelhetı el. A sport az egyik legalkalmasabb eszköz a közösségi kohézió erısítésére, kialakult gyakorlata, technikái, metodikája van. Az integrált sport megvalósulása esetén pedig különösen alkalmas lehet a másság, a fogyatékosság széles körő elfogadtatására. A sport közösségi kohéziót erısítı hatását a jövıben kutatni, dokumentálni és tudatosan fejleszteni kell. A Sportstratégiában megfogalmazott jövıképet úgy alakították ki, hogy Magyarország – sportnemzet státuszának megırzése mellett a társadalom jóval szélesebb rétegeit bevonva – belátható idın belül sportoló nemzetté is váljon. Cél tehát, hogy a sportos életmód érdekében aktivizálják az embereket és ezáltal: • javítsuk a magyar polgárok életminıségét; javulást érjünk el a népegészség terén; • életvezetési és probléma megoldási képességek fejlesztésével a felgyorsult világ kihívásaira segítsünk felkészíteni az ifjúságot; • hozzájáruljunk a közösségi, családi kapcsolatok erısítéséhez; • növeljük a foglalkoztatottak és a társadalom produktivitását; • csökkentsük az egyenlıtlenségeket, ezzel hozzájáruljunk a hátrányos helyzető társadalmi csoportok integrációjához. E társadalmi célok elérése érdekében elırébb kell lépni a sport valamennyi részterületén: az iskolai testnevelésben, a rekreációs célú sportban, beleértve a diáksportot, valamint a versenysportban. A Sporttörvény a települési önkormányzatok kötelezı sportfeladatául szabja az önkormányzati iskolai sporttevékenység feltételeinek megteremtését, illetve önként vállalt feladatként jelöli meg – a megye számára is – a gyermek-, ifjúsági- és diáksport segítését.
2
Beszámoló a 2010. évi intézkedési terv végrehajtásáról A Komárom-Esztergom Megyei Önkormányzat 2010-ben is kiemelt figyelmet fordított a sport valamennyi területére: ►
►
►
►
►
►
►
►
A pályázati rendszer keretein belül lehetıséget teremtett és támogatást biztosított a megyei települések (3000 fı alatti lélekszámú) önkormányzatai részére iskolai tömeg- és szabadidısport feladatok végrehajtásához szükséges eszközök vásárlásához. A pályázat keretösszege: 3 millió forint volt. Komárom-Esztergom megyei sportági szakszövetségek mőködésének folyamatosságát biztosítva továbbra helyet biztosított a Megyei Önkormányzat hivatali épületében feladataik, programjaik megvalósításához. A nemzetközi sportkapcsolatok terén együttmőködve a Komárom-Esztergom Megyei Sportszövetségek Szövetségével, nemzetközi referens közremőködésével biztosította az információáramlást, a szövetségek és partnereik közötti kapcsolattartást. Rajna-Pfalz Tartomány Sportszövetsége 60 éves jubileumát ünnepelte 2010-ben. Ezen alkalomból és a közel 20 éve tartó partnerkapcsolat elismeréseként dr. Völner Pál államtitkár, volt közgyőlési elnök egy megyei ezüst emlékérmet és oklevelet nyújtott át német partnerünknek. Komárom-Esztergom megye volt a házigazdája a több éve megrendezésre kerülı Sportfesztiválnak 2010 ıszén. A skóciai Midlothianból és a németországi Heinsberg járásból érkezett 13-14 éves gyerekek a magyar vendéglátókkal együtt versenyeztek, kirándultak, ismerkedhettek meg hazánk látványosságaival. Tárgyalások folynak Komárom-Esztergom Megye Önkormányzata és a Rajnai Labdarúgó Szövetség között labdarúgó utánpótlás-nevelési feladatok ellátásáról, térségi edzésközpontok létrehozásáról (mőfüves pályák) A Megyei Önkormányzat – Popovics György elnök elıterjesztésére – a megyei sportegyesületek labdarúgó utánpótlás csapatait nevezési díjaik átvállalásával, vagyis közel 1.600.000 Ft-al támogatta a 2010/2011. bajnoki évben. A diáksport 2009/10. és a 2010/11. tanévi versenyrendszerének lebonyolítását végzı KomáromEsztergom Megyei Diáksport Tanáccsal együttmőködve, országosan is elismerve rendezi a diákolimpiai versenyeket. Számos korosztályos országos döntı házigazdája, szervezıje és lebonyolítója megyénk. Új sportágak megismertetésére törekedtünk, újabb versenyprogramok bevonását versenyrendszerünkbe. Sportnapok, az egészséget népszerősítı sportrendezvények, országos korosztályos versenyek koordinálásában, megszervezésében és lebonyolításában közremőködtünk. Komárom-Esztergom megye önkormányzata a szabadidısport, a természetjárás kiemelt rendezvényeként tartja számon a Gerecse 50 teljesítménytúrát, melynek lebonyolításához 300.000 Ft támogatást biztosított.
II. 2011. évre vonatkozó intézkedési terv 1. Az iskolai sporttevékenység és a diáksport A, Iskolai sporttevékenység Az utóbbi évek kedvezı és kedvezıtlen tapasztalatai hazánkban is egyértelmővé tették, hogy a nemzet fizikai állapotromlásának megállítása, az egészségkárosodások megelızése, a káros szenvedélyek elleni eredményes harc, a felnövekvı generáció mozgás gazdag, sportos életvitelének kialakítása csak a nevelési-oktatási intézményekre, a pedagógustársadalomra alapozva valósítható meg. Ezért lehetıvé kell tenni, hogy a testnevelés és a sport valamennyi – az egyén és a társadalom szempontjából – hasznos funkciója (egészségmegırzés, rehabilitáció, nevelés, személyiségformálás, mozgáskultúra fejlesztése, nemzeti tudat erısítése, a közösségi magatartás kialakítása, a társadalmi mobilitás segítése, a nemzetek és az országos közötti kapcsolatok fejlesztése, a szabadidı kulturált eltöltése, szórakozás és szórakoztatás) érvényesülhessen a közoktatás intézményeiben is. Ennek legfontosabb záloga a korszerő, jól szervezett iskolai testnevelés és diáksport. B, Diáksport A diáksport-foglalkoztatás és versenyrendszer célja: Azon iskolai tanulók részére, akik a minıségi utánpótlás-nevelési képzésbe – gyengébb sportbeli képességeik miatt – nem tudnak bekerülni, vagy éppen kikerülnek onnan, lehetıséget kell adni a szabadidısport jellegő diáksport-foglalkoztatásra és versenyrendszerében való aktív részvételre. Ki kell
3
bennük alakítani az egészségtudatos magatartás iránti igényt, és fel kell készíteni ıket az egész életpályát kísérı mozgásra, sportolásra. A diáksport szervezeti struktúrája és a versenyrendszere megyénkben igen jól szervezett, országos összehasonlításban is eredményes, elismert. A megyében 9 városi diáksport bizottság (DSB) mőködik, felosztva egymás között a megye területét. A DSBk-hez tartozó iskolák száma nem egyenletesen oszlik meg, vannak több iskolával rendelkezı DSB-k és vannak kisebb körzetek. A körzetek versenyeit a DSB-k irányítják, szervezik. Az általános iskolai diákolimpiai versenyek felmenı rendszerben kerülnek megrendezésre, a körzetek legjobbjai jutnak a megyei döntıbe. Természetesen a diákolimpiai versenyeken kívül más sportágakban is vannak rendezvények (pl. tőzharc, judo, kick-box, stb.). A körzeti versenyeket a MDST hangolja össze. A középfokú iskolák versenykiírását a tanács titkára készíti el a sportágfelelısök bevonásával, figyelembe véve, hogy az iskolák érdekeit, teherviselı képességét.
Megyénk diáksportjának háromszintő a szervezıdése: 1. Alapszintő foglalkoztatás, versenyek: Ide tartoznak az intézményeken belüli különbözı házi-, vagy iskolai versenyek rendezése, szervezése, a sportági speciális felkészítı tevékenység sportcsoportokban, sportszakkörökben, iskolai „szakosztályok”ban. E tevékenységi területnek a finanszírozása intézményi feladat, melyhez minden iskolának rendelkezésére áll az ún. normatív támogatás, bár a nehéz helyzetben lévı fenntartók nem minden intézmény számára teszik elérhetıvé. Szakmai felelıse az iskolai testnevelı tanár és szabadidı szervezı tanár (ahol van ilyen). 2. A második szint az alapfokú versenyeztetés: Ezt a feladatot látják el a Diáksport Bizottságok, elnökük koordinálásával. Valamennyi DSB tanévi terjedelmő versenynaptárt készít, amelyben az adott terület hagyományokra épülı kiskörzeti versenyeit, az iskolák közötti villámtornákat, kupaversenyeket és a felmenırendszerő Diákolimpiák versenyprogramját találhatjuk meg. Ezeknek a programoknak a teljesítéséhez egy-egy polgármesteri hivatal, egy-egy iskola járul hozzá anyagi támogatást nyújtva, míg a felmenırendszerő versenyek megrendezéséhez a DST biztosítja a rendezési költségeket. 3. A DST éves versenynaptárában elfogadott program teljesítése: E program gerincét a különbözı sportágak diákolimpiai megyei döntıinek megrendezése, a felvállalt országos elıdöntık és országos döntık lebonyolítása alkotják. A MDST egyik legnagyobb feladata a megyei döntık megszervezése, lebonyolítása, a diákolimpiai sportágakban (asztalitenisz „B” kategória, atlétika, duatlon, grundbirkózás, játékos sportversenyek, kézilabda, kosárlabda, labdarúgás, leány labdarúgás, terem labdarúgás, röplabda, torna „B” kategória, úszás, szellemi diákolimpia). Ez évente 60-70 rendezvény lebonyolítását jelenti, ahol biztosítani kell a versenypályát, bírókat, orvost stb. A MDST arra törekszik, hogy a megyei versenyeket minél több DSB bevonásával a megye különbözı városaiban rendezze meg, próbálva így az iskolák utazási költségeinek csökkentését. Helyszínek - többek között: Tatabánya, Tata, Esztergom, Dorog, Oroszlány, Komárom, Kisbér, Ács. A megyei versenyeken kívül a MDST feladatai közé tartozott azoknak a területi, országos versenyeknek a szervezése is, amelyet a Magyar Diáksport Szövetség felkérése alapján vállalt el. Az elmúlt tanévek alatt 5 országos döntıje és 20 selejtezı, illetve területi rendezvénye volt az elnökségnek. Ezeket fıleg szellemi diákolimpia, kézilabda, kosárlabda, röplabda, játékos sportvetélkedı és atlétika sportágban szerveztük. A visszajelzések alapján minden rendezvény mind az országos vezetık, mint pedig a résztvevı csapatok vezetıinek körében elismerést váltott ki. 2010-ben Komárom-Esztergom megye volt a rendezıje az alábbi országos versenyeknek: Országos döntı: - Atlétika II. korcsoport Országos elıdöntık: - Kézilabda VI. korcsoport - Labdarúgás IV. korcsoport - Lábtenisz III-IV., V-VI korcsoport
4
2009-2010. tanévben kiemelkedı sport teljesítményt nyújtott és kiváló eredményeket ért el, ezáltal országos elismerésben részesült a tatai Eötvös József Gimnázium.
C, Sportiskola A sportiskolai rendszer célja: - Évfolyamos képzési rendszer, amely két irányban fejleszthetı: egyfelıl a közoktatási típusú intézményrendszer létrehozása, másfelıl az egyesületi típusú sportiskolai hálózat kiépítése irányába. - A sportiskolai rendszer korszerősítésének folyamatában súlyozottan a közoktatás típusú sportiskolák jogi és tartalmi mőködési feltételeinek megteremtése a cél. A közoktatás típusú sportiskolák mőködéséhez szükséges igazítani az azonos képzési célt megvalósító egyesületi típusú sportiskolák képzési rendjét is. Komárom-Esztergom megyébıl e programban résztvevı iskolák: - Tata: Kıkúti Általános Iskola – Eötvös József Gimnázium - Tatabánya: Dózsa György Általános Iskola – Tatabányai Általános Iskola, Szakközépiskola és Kollégium
Intézkedések az iskolai sporttevékenységgel és a diáksporttal kapcsolatban: ► A Megyei Önkormányzat kiemelt feladatának tekinti a diáksport szervezettségének megırzését, az alapfokú és felmenı rendszerő versenyek feltételeinek megteremtését költségvetési lehetıségének függvényében; ► figyelmet fordít a diáksport infrastrukturális feltételeinek, valamint a sportreferensek közremőködésével a diáksport személyi feltételeinek biztosítására, a költségvetés lehetıségeinek függvényében anyagi támogatására. 2. Sportirányítás, sportági szakszövetségek, sportegyesületek A Sport XXI. Nemzeti Sportstratégia egyik legfontosabb célkitőzése a többcélú kistérségi társulások önkéntes részvételének erısítése a sporttal kapcsolatos feladatok ellátásában. Kistérségi szinten könnyebben biztosítható a szükséges infrastrukturális és pénzügyi háttér, létesítmény-szám, könnyebb az üzemeltetés, kiszőrhetıek a felesleges párhuzamosságok. Különösen fontos feladat az állami sportigazgatás számára, hogy a sporttudománnyal és a sportvállalkozásokkal együttmőködve és a kialakítandó Nemzeti Sportinformációs Rendszerre támaszkodva nyomon kövesse a sport aktuális folyamatait, és a tapasztalatok segítségével innovatív kezdeményezéseket indítson el és menedzseljen a sportban. Az új, regionális és kistérségi közigazgatáshoz igazodó sportigazgatás kialakításáig és mőködésének megkezdéséig tartó átmeneti idıszakban kezdeményezı szerepet kell vállalnia, különös figyelmet fordítva a területi kiegyenlítıdésre; ágazati egyeztetésekre, a humán területekkel való kapcsolattartásra; a sporttörténeti értékeink megırzésére; valamint a szabadidıgazdaság fejlesztésének támogatására. A helyi önkormányzatok nagyfokú önállósággal alakítják sportszervezetük rendszerét. A megyei önkormányzattal való kapcsolatuk alapja a jövıben a szorosabb együttmőködés, a sport területén ellátandó feladatok megosztása és az információ-áramlás kölcsönös biztosítása kell legyen. A területi és települési önkormányzati sportigazgatásnak információ-közvetítı, összegyőjtı, valamint a sportéletet koordináló szerepe van. A szövetségek egy része mindennapi mőködési és anyagi problémákkal küzd. Többségüket a koncepció nélküli mőködés jellemzi, nem rendelkeznek fejlesztési stratégiákkal, illetve operatív tervekkel. Ezek kidolgozásához és különösen a végrehajtásukhoz nincsenek meg a személyi, tárgyi és anyagi feltételeik. A szervezeti struktúra alsó szintjén a sportolás valódi színterét képezı egyesületek találhatók. Itt valósulhat meg leginkább az integráció a sport egyes területei között, hiszen léteznek olyan egyesületek, melyek egyaránt otthont adnak a diáksportnak, az utánpótlás-nevelésnek, illetve a versenysport mellett a rekreációs sportnak is. A fogyatékos sportolók integrációjának kérdése a legkevésbé megoldott.
5
Intézkedések a sportirányítással, sportági szakszövetségekkel és a sportegyesületekkel kapcsolatban: ► Ösztönözni kell azt, hogy a települési önkormányzatok többcélú társulásai az alapító okiratukban vállalt közösen ellátandó közszolgáltatási feladataik között a sport területét – mint a társadalompolitikai célkitőzések megvalósításának egyik eszközét – is szerepeltessék. ► A Megyei Önkormányzat fontos feladatának tekinti a megyében mőködı sportági szakszövetségekkel történı együttmőködést. ► Komárom-Esztergom Megye Önkormányzata minden évben „Sportgála” keretében díjazza az elmúlt esztendıben kiemelkedı teljesítményt nyújtott sportolókat és sportvezetıket, valamint odaítéli a 2009. évben alapított: „Komárom-Esztergom Megyei Sportdíja”-t, a megye legmagasabb sportkitüntetését. ► Az elmúlt évekhez hasonlóan a szövetségek mőködéséhez szükséges infrastrukturális feltételeket biztosítja. ► A Mővelıdési, Oktatási, Nemzetközi és Idegenforgalmi Bizottság és a sportreferensek bevonásával, az éves költségvetés figyelembe vételével pályázati lehetıséget biztosít (anyagi támogatást nyújt), valamint folyamatos kapcsolatot tart a szakszövetségekkel. 3. Utánpótlás-nevelés A magyar fiatalok nemzetközi viszonylatban is nagyon keveset mozognak, melynek következtében állóképességük is romló tendenciát mutat. Ez elsısorban a XX. század végén megjelenı szociokulturális okokra vezethetı vissza. Míg korábban a sport „konkurenciája” csupán a továbbtanulás volt, mára a számtalan szabadidı-eltöltési lehetıség miatt kevesebbet mozognak a diákok (mozi, számítógép, televízió, pláza, stb.) A verseny-, élsport minıségi utánpótlás-nevelés céljainak széles tömegbázis megteremtését biztosító Sport XXI. Utánpótlás-nevelési Programban – országosan – 70-75 ezer gyermek vesz rész. A tehetséggondozásra létrehozott Héraklész Bajnok Programnak, valamint Héraklész Csillag Programnak megyénk kiemelt tehetségő ifjú sportolói is tagjai. Intézkedések az utánpótlás-neveléssel kapcsolatban: ► A Megyei Önkormányzat fontos feladatának tekinti az utánpótlás-nevelési programok megvalósítását ► Együttmőködik a megyei sportegyesületekkel, sportszövetségekkel a feladatok megvalósítása érdekében.
4. Fogyatékkal élık sportja
A fogyatékossággal élık sportja eszköz kell, hogy legyen a társadalmi integrációban. Az integráció egy hosszabb folyamat eredménye, melyben érintett és érdekelt a társadalom minden tagja, a fogyatékos személyek és az épek egyaránt. A fogyatékossággal élık sportjában két fı irány van kibontakozóban: egyrészt a versenyorientált, elitsport jellegő, másrészt a szabadidısport jellegő, de nemzetközi eseményeket is rendezı egyéb sérülésspecifikus mozgalmak. A fogyatékos emberek hazai versenyeit többnyire fogyatékos-specifikus sportszövetségek és tagszervezeteik rendezik, egyes sportágakban azonban az épek versenyrendszerében is megjelennek fogyatékos sportolók. A sport ezen területén nemzetközi tendencia a sportági integráció, melyre Magyarországon is hajlandóság mutatkozik. A fogyatékos személyek rekreációs célú sporttevékenységének támogatása eddig háttérbe szorult a nagy költségvetéső nemzetközi versenyek támogatása mellett. A társadalmi célok elérése érdekében, az eddigi támogatási gyakorlattól eltérıen, a hangsúlyt a fogyatékos személyek sportba történı tömeges bevonására kell helyezni.
6
A fogyatékos emberek sportjának szervezeti és megvalósulási oldala jelenleg fogyatékossági típusok szerint jelenik meg a sport színterein. A fogyatékos személyek sportjában a fejlıdés a sportági integráció útján valósulhat meg azokon a területeken, ahol az lehetséges. Intézkedések a fogyatékkal élık sportjával kapcsolatban: ► Az országos irányelvekkel és a jogszabályi feltételekkel összhangban, valamint a Megyei Önkormányzat és az országos sport fıhatóság együttmőködési megállapodásában foglaltak alapján kívánja elvégezni a vállalt feladatokat. ► A Mővelıdési, Oktatási és Sport Bizottság a sportreferensek közremőködésével – együttmőködve a Fogyatékkal Élık Komárom-Esztergom Megyei Sportszervezetével - mőködésükhöz segítséget nyújt, külön megállapodás kötése esetén.
5. Nemzetközi ifjúsági és sportkapcsolatok Világjelenség napjainkban, hogy a nemzetközi kapcsolatok egyik eleme a sport is. Sok esetben jelent nyitást, a kontaktus felvételének elıszobáját, s ezután más területek következnek, illetve következhetnek. Megyénk nemzetközi kapcsolatai már korábban, széles körben kialakultak. Közülük sok az élı, rendszeres találkozó. A Komárom-Esztergom megyében mőködı sportszövetségek 50 %-ának vannak nemzetközi sportkapcsolatai. Kiemelendı terület a németországi Rajna-Pfalz Tartomány sportszövetségei, valamint a szlovákiai Galánta és Nyitra járással fennálló kapcsolatok. A sporttörvény a települési önkormányzatoknak lehetıségként ajánlja a helyi sportszervezetek támogatási módjaként az adottságaiknak megfelelı részvételt a nemzetközi kapcsolatokban, illetve közremőködést a nemzetközi sport népszerősítésében. Az Európai Unió forrásokkal közvetlenül a sportot nem támogatja, azonban támogat olyan társadalmi célokat, melyek eléréséhez a sport eszközként felhasználható (mint esélyegyenlıség, társadalmi kohézió, stb.). Intézkedések a nemzetközi ifjúsági és sportkapcsolatokkal kapcsolatosan: ► A Megyei Önkormányzat elismeri a partnerkapcsolatok értékeit és az együttmőködések folytatásában érdekelt. ► Az Önkormányzat vezetése a Komárom-Esztergom Megyei Sportszövetségek Szövetsége és a Rajna-Pfalz Tartományi Sportszövetsége közötti sportkapcsolatot fontosnak ítéli, támogatja további partnerkapcsolatok kialakítását, a folyamatban lévı programok megvalósítását. ► A Mővelıdési, Oktatási, Nemzetközi és Idegenfogalmi Bizottság a sportreferensek közremőködésével a költségvetés adta lehetıségek szerint a partnerkapcsolatban résztvevık számára támogatást biztosít.
6. Szabadidısport A szabadidısport szervezésének, az emberek mozgósításának a megvalósításban kiemelt szerepe van az önkormányzatoknak, a helyi civil szervezeteknek, az önkénteseknek, a szolgáltatást nyújtó vállalkozásoknak, illetve a lakóközösségnek, a családnak, a baráti közösségeknek és az egyénnek. A rekreációs sporttevékenységet végzık (szabadidı sportolók) nagy része nem szervezeti keretek között, hanem egyénileg, családban, valamint baráti társaságban, illetve létesítményhez nem kötötten, közterületen, a szabadban, valamint otthon a lakásban szokott mozogni. Jelenleg még a népesség alacsony hányada képes megfizetni az utóbbi években fejlıdésnek indult specializálódott szolgáltatók (pl. fitness terem, squasch pálya) által nyújtott sportolási lehetıségeket. A szabadidısport, rekreációs sport célja a bıvítés a kereslet növelése által, mely a kínálat élénkülését is indukálja. A kereslet növelése érdekében tehát cél a népesség aktív sport iránti beállítódásának kialakítása. Ennek érdekében szükséges egyrészt egy, a sportolásra ösztönzı pénzügyi kedvezményrendszer kialakítása, másrészt az egészséges, a mozgás gazdag életmód szemléletének és igényének elterjesztése. Szintén
7
szükséges a sportolási terek (multifunkcionális szabadidıközpontok, szabadidıparkok) fejlesztése, a lehetıségek javítása. Meg kell találni annak a formáját, hogy a munkahelyi sportolási lehetıségeket biztosító ösztönzı rendszer kialakításra kerüljön. Intézkedések a szabadidısporttal kapcsolatban: ► A Megyei Önkormányzat szabadidısportban betöltött szerepe elsısorban a koordinációban és a különbözı akcióknál, rendezvényeknél a lakosság tájékoztatásában van szerepe, ezért a KomáromEsztergom Megyei Szabadidısport Szövetséggel és a társszervezetekkel együttmőködve végzi tevékenységét. ► A Mővelıdési, Oktatási, Nemzetközi és Idegenforgalmi Bizottság döntése alapján egyedi, kiemelt szabadidısport rendezvények támogatási lehetıségeit megvizsgálja. 7. Sportegészségügy A sportegészségügy, ennek részeként a sportorvoslás a fizikai aktivitást, illetve a sport tudományos és gyakorló orvosi vonatkozását jelenti. Egyik meghatározó funkciója a magas szintő fizikai aktivitást rendszeresen végzı versenysportolók, ezen belül az élsportolók egészségügyi ellátása, gondozása. Intézkedések a sportegészségügy fejlesztésével kapcsolatosan: ► A primer prevenciós egészségfenntartó tevékenységek orvosi és vizsgálati hátterének biztosítása. A sportorvosi hálózatban dolgozóknak különösen kiemelt figyelmet kell fordítaniuk a fogyatékossággal élı sportolókra.
8. Sportszakember képzés, tanfolyamok A magyar sport társadalmi funkciója betöltésének egyik legfontosabb záloga a korszerő, jól szervezett sportélet. Nagy figyelmet kell fordítani a képzések korszerősítésére, az edzık és pedagógusok szakmai-módszertani felkészültségének folyamatos gazdagítására, illetve megújítására. A sportszakember-képzés és – továbbképzés (sportoktató, sportedzı, szakedzı, sportmenedzser, sportvezetı) esetében tartalmi-módszertani megújításra van szükség, a hazai és nemzetközi tudományos kutatások eredményeinek átvételére és elterjesztésére kell helyezni a hangsúlyt. Az edzık továbbképzésében kiemelkedı fontosságú egyrészt az edzık folyamatos képzése, tudásának állandó modernizálása, melynek felelısei a felsıoktatási intézmények, szakmai felügyelıi a sportági szövetségek, másrészt szintén a szövetségek a felelısei az edzık gyakorlati képzésének és továbbképzésének, melynek során a fiatalok gyakorlott edzık mellett tanulhatnak. A szakképzések korszerősítésének részeként kezdeményezni és ösztönözni kell – az új szakképzési dokumentumokhoz igazodó – tankönyvek és egyéb tanulmányi segédletek kiadását. Ennek részeként ki kell fejleszteni az iskolarendszeren kívüli képzésben alkalmazható digitalizált tananyagokat, kezdeményezni és segíteni kell a képzésben részt vevı oktatók továbbképzését. A játékvezetık, versenybírók alapfokú képzése helyi szinten történik. Ezen feladat ellátását a megyei sportági szakszövetségek végzik. Évtizedekre visszatekintı hagyománya van az alap- és középfokú edzıi tanfolyamok szervezésének és lebonyolításának. Megyénknek is fontos szerepe van abban, hogy a sportvezetık, edzık részére szőkebb hazájukban kapjanak lehetıséget az ismeretek megszerzésére, továbbképzésekre. A tanfolyamok önköltségesek. A szervezést a Semmelweis Egyetem Testnevelési és Sporttudományi Kar Továbbképzı Intézetével kötendı megállapodás alapján a sportreferensek végzik. Intézkedések a sportszakember képzéssel és a tanfolyamokkal kapcsolatban: ► A Megyei Önkormányzat támogatja a sportoktatói, illetve a sportedzıi tanfolyamok lebonyolítását a jelentkezık és saját lehetıségei függvényében. ► Lehetıségeihez mérten teret biztosít és együttmőködik az önkormányzat a sportági szakszövetségekkel a játékvezetı, versenybíró képzésben, továbbképzésekben
8
9. Nemzeti Sportinformációs Rendszer (NSR) A Nemzeti Sportinformációs Rendszer létrehozásának célja az volt, hogy a benne foglalt adatbázissal segítséget nyújtson a döntés-elıkészítéshez, ellenırzéshez, az adatszolgáltatók saját adatainak kezeléséhez, a pályáztatás központi, elektronikus kezeléséhez, továbbá számos szolgáltatást, közérdekő információt nyújt a sport területén mőködı társadalmi szervezetek, illetve a sport iránt érdeklıdık részére. Intézkedések a Nemzeti Sportinformációs Rendszerrel kapcsolatban: ► A Megyei Önkormányzat szorgalmazza és elısegíti a megyei sportegyesületek, sportszövetségek és sportszakemberek (edzık, sportvezetık) Nemzeti Sportinformációs Rendszerben történı regisztrálását, ezáltal elısegítve egy egységes adatbázis létrehozását.
10. Sportlétesítmények
Általánosságban kijelenthetjük, hogy a települések, illetve a sportágak nagy része jelentıs létesítménygondokkal küzd. A sportszféra szereplıinek egyöntető véleménye, hogy Magyarországon a sportlétesítmény-ellátottság – mind a létesítmények számát, mind állapotát tekintve – nagyon rossz helyzetben van, ugyanakkor kulcsfontosságú kérdés a sportolási terek létének megoldása. Nagy hiány mutatkozik az iskolai tornatermek terén, másik nagy problémát az uszodák hiánya jelenti. A sportélet a sportlétesítmények hiánya miatt a kistelepüléseken a legkevésbé biztosított. Tervezett létesítményfejlesztések (2008-2013. – Nemzeti Sportstratégia) •
Multifunkcionális létesítmények – „Varázskapu” Program: 2008. és 2013. között a cél a sportolás és egészségmegırzés centrumai köré szervezve, 1 db pilot jellegő regionális, 4 db kistérségi komplex szolgáltatást nyújtó épületegyüttes létrehozása. Fenntartható, környezetbarát, új lokális együttmőködéseket fejlesztı, a civil szervezıdéseknek teret adó, a szabadidı-eltöltés hátteréül szolgáló, az életminıség javulását lehetıvé tevı komplex centrumokra van szükség. A komplex funkciók egy új, XXI. Századi fenntarthatósági modell hazai kialakítását célozzák, mert a létesítmények nemcsak színterei a szabadidısportnak, az egészségmegırzésnek és az életminıség javításának, de szinterei a szabadidı-gazdaság, a sportipar fejlesztésének is.
•
Sport a kistelepüléseken program: e program célja a vidék sportjának fejlesztése, esélyegyenlıség biztosítása az alacsony költségvetéssel gazdálkodó kistelepüléseken élıknek. A program központi költségvetési forrásokból, pályázati úton nyújt támogatást – elsı körben – a 2500 fınél kevesebb lakosú kistelepüléseken lévı sportpályák állapotának javítására.
•
Az „Élet a vizeinken” program az ország nyílt vizei által biztosított lehetıségek környezettudatos kihasználását tőzi ki célul Korszerő, környezetbarát, szabályozott mőködtetéssel rendelkezı, komplex szolgáltatást nyújtó vízi sporttelepek létrehozásával, a megújulási folyamatokat – kistérségi és regionális szinten egyaránt – jelentısen segíti a program.
•
Szabadidısport fejlesztését szolgáló szabadidıparkok, szabadtéri létesítmények, kerékpáros útvonalak, a jelzett turistaút-hálózat, erdei tornapályák, körséta utak, városi futópályák fejlesztésére irányuló programok beindítása.
•
Jégpálya-, jégcsarnok-építési program
•
Olimpiai központok fejlesztése
•
Sportág specifikus létesítményfejlesztési program
•
Tornaterem-építési program
•
Tanuszoda-építési program
9
Intézkedések a megyei önkormányzat által fenntartott intézmények vonatkozásában: ► A meglévı sportlétesítmények hatékony mőködtetéséhez szükséges fedezetet, amennyiben lehetıségei engedik, az önkormányzat a költségvetési rendeletében biztosítja. ► A szabadtéri sportlétesítmények állagmegóvásához, bıvítéséhez rendelkezésre álló saját források növeléséhez minden pályázati lehetıséget meg kell ragadni a létesítmények tulajdonosainak, mind pedig az üzemeltetıknek.
11. Kapcsolattartás társszervezetekkel A Megyei Önkormányzat a sportreferenseken keresztül biztosítja az állandó kapcsolatot a társszervezetek, országos sportszervezetek és az önkormányzat vezetısége, valamint a bizottságok között. Intézkedések a társszervezetekkel történı kapcsolattartás terén: ► Folyamatos kapcsolattartás az országos szakmai fıhatóságokkal (Nemzeti Erıforrás Minisztérium Sport Szakállamtitkársága, minisztériumok, Magyar Diáksport Szövetség, Magyar Olimpiai Akadémia, stb), a társmegyék sport szakigazgatási szerveivel, valamint a képzések terén a Semmelweis Egyetem Testnevelési és Sporttudományi Karával ► Kistérségi társulásokkal történı együttmőködés megyénket érintı tervek megvalósításában, feladatok elvégzésében történı közremőködés ► A Magyar Olimpiai Bizottság szakmai iránymutatásai alapján megyei olimpiai mőhelyek kialakítása és – lehetıségei függvényében - kiemelt támogatása, az olimpiai eszme népszerősítése ► A sportfeladatok elvégzése, megvalósítása érdekében együttmőködés a Komárom-Esztergom megyében mőködı sportági szakszövetségekkel, valamint érdekvédelmi szervezeteikkel ► Támogatás, kapcsolattartás a megyében mőködı sportegyesületekkel, sport klubokkal a szabadidısport, verseny- és élsport, valamint a diáksport valamennyi területén ► Közremőködés a lakossági szemlélet formálásában, a sporttémájú pályázatok népszerősítésében, elkészítésében
10
