Tárgy: Az önkormányzat tulajdonában álló lakások bérletéről szóló rendelet tervezete első olvasatban Mell.: 3 darab+ rendelet-tervezet

Szentesi Közös Önkormányzati Hivatal Szentes, Kossuth tér 6. tel:63/510 339 I-4184-4/2013. szám

Tárgy: Az önkormányzat tulajdonában álló lakások bérletéről szóló rendelet tervezete első olvasatban Mell.: 3 darab+ rendelet-tervezet

Szentes Város Önkormányzata Képviselő-testülete Szentes Tisztelt Képviselő-testület! Szentesen a felhalmozódott lakbérhátralék meghaladja a 25 millió forintot. Ez az öszszeg, amely közel 40 %-a az éves lehetséges lakbérbevételnek (64.246.332.- Ft) természetesen nem egy év alatt gyűlt össze, hiszen amíg a jogszabály behajtani engedi a hátralékot, a Szentesi Városi Szolgáltató Kft. (továbbiakban SzVSz Kft) a számviteli szabályok szerint görgeti az adósságot. A lakbérhátralék egyre növekszik az Önkormányzat Szociális Bizottsága, Adósságkezelő Eseti Bizottsága, az SzVSz Kft erőfeszítései és a Hivatal tevékenysége ellenére is. Összes munkánkkal legfeljebb annyit sikerül elérnünk, hogy a növekedés üteme csökken. Hogyan szabályozza az önkormányzat a bérlakások elosztását, illetve a lakbérek behajtását, ha kiemeljük a vagyonkezelés kérdéskörét? A lakásgazdálkodás kétarcú feladat. Egyrészt a mintegy 450 önkormányzati tulajdonú lakás jelentős önkormányzati vagyon (legkevesebb 3-4 milliárd forint), amelytől elvárnánk, hogy valamely hasznot termeljen, ne pedig adósságot, hátralékot. Másrészt azonban a bérlakásoknak az önkormányzat életében kiemelkedő szociális szerepe van. E kétféle cél teljesítése tökéletes ellentétben van egymással. Hogy a lakások melyik szerepüket töltik be, illetve milyen arányban, ez ma már a képviselőtestületeken múlik. Az államtól örökségként az önkormányzati vagyon kialakításakor az állami és önkormányzati vagyon meghatározásával és a bérlakás tulajdon jelentős részének kötelező elidegenítésével a szociális szerep kizárólagosságát kaptuk. Szentes Város Önkormányzata a legutóbbi időkig szintén elsődlegesnek tartotta a lakások szociális feladatát, hiszen kevés, - elsősorban fontos várospolitikai célok teljesítése kivételével a lakásokat szociális bérlakásként hasznosította. A legutóbbi, 2007-ben történt lakbér megállapítás során megpróbáltuk a szociális alapon kiadott lakások bérét a piaci bérhez közelíteni, ebben az évben pedig a lakások 5%-nak közelítőleg piaci alapon történő kiadásával próbálkozunk. A lakások bérbeadásának és a hátralékok behajtásának gyakorlati megoldása úgy történik, hogy a lakások elosztása és a lakásbérleti szerződések felmondása az önkormányzat, illetve szervei hatásköre (jelenleg a Szociális Bizottság, ezt megelőzően pedig a Lakásügyi Bizottság és a polgármester között oszlottak meg), míg a lakásbérleti szerződések megkötése, a lakások kezelése, a bérleti díjak beszedése és behajtása az SzVSz Kft feladata. Ez a munkamegosztás megfelelő, hiszen a szociális szempontok érvényesítése az önkormányzat kezében maradt, míg a gyakorlati feladatokat az erre a célra sokkal alkalmasabb SzVSz Kft végzi. A

2 hatáskörök fenti szétválasztása ugyanakkor érdekellentéteket és kommunikációs problémákat is hordoz magában. Így rá kell mutatni, hogy a 25 milliós hátralék megítélése sem egységes a fentiek miatt, hiszen ebből az összegből mintegy 7,3 millió forint azon bérlőktől (volt bérlőktől) maradt viszsza, akiknek többnyire épp a lakbérhátralék miatt felmondtunk és önként, vagy kényszerűségből kiköltöztek, kisebb és alacsonyabb komfortfokozatú lakásba költöztek vagy meghaltak. (M1) Hátráltatja közös céljaink elérését az is, hogy mind az Önkormányzat, mind az SzVSz Kft különféle adatbázisból dolgozik, munkánkat tehát jobban össze kell hangolnunk (pl.: a hátralékok behajtásához valószínűleg az Önkormányzat több használható információval bír; a lakások ellenőrzéséhez helyreállításához, folyamatos kiadásához pedig az SzVSz Kft rendelkezik forrással, szakemberrel). A lakbérhátralékok folyamatos emelkedése miatt sokszor, sokféle fórumon felmerült, hogy az Önkormányzat szabályozza úgy a bérlakások hasznosítását, hogy csökkenjen, vagy szűnjön meg a lakbérhátralék. Az alábbiakban részletesen, tényekkel és számokkal bemutatom, hogy a problémakör radikális megoldása miért nem lehetséges, itt a bevezetőben csak általánosságban utalnék néhány fontosabb gazdasági, társadalmi összefüggésre: − A 2008. évben kezdődő gazdasági válság negatív hatásai mérséklődtek, de a gazdasági növekedés hatása Magyarországon még nem tapasztalható 2012-ben sem − Az elhúzódó recessziót, a munkakínálat zsugorodását az alacsonyan képzett, a tartalékkal nem rendelkezők, a kényszervállalkozók szenvedik meg leginkább − A keresetek reálértéke 2012-ben 3,4%-kal csökkent − Az utóbbi években a minimálbér emelkedett, azonban 2008 óta változatlan a minimál nyugdíj, amelynek összegéhez a szociális segélyek jó része kötődik − A foglalkoztatottság minden erőfeszítés ellenére alacsony, a szegénységi küszöb alatt él a népesség 17%-a − A népesség elöregedése folytatódik, negatív a természetes szaporodás, az elvándorlás növekszik − A magasabb közfoglalkoztatás sem eredményezi a családok fizetőképességének növekedését Néhány alapfogalom: Megfelelő lakás: Ha megvan − a lakhatás jogi biztonsága, azaz védelem az erőszakos kilakoltatás ellen − az alapszolgáltatásokhoz és az infrastruktúrához való hozzáférés (ivóvíz, energia, szennyvízcsatorna, fűtés, világítás) − a megfizethetőség (a lakhatás költségei nem veszélyeztetik más alapvető szükségletek kielégítését) − a lakás alapvető minőségi és mennyiségi kellékei (egységes, nem zsúfolt, van fűtés stb.) − a lakás megfelelő elhelyezkedése (lehetőség munkába, iskolába járásra; elérhetőek az egészségügyi, szociális és kulturális lehetőségek) − az elesett csoportok lakáshasználatának lehetősége (idősek, gyerekek, mozgáskorlátozottak stb.) /ENSZ Gazdasági, Szociális, Kulturális Jogok Bizottsága/ Lakhatási szegénység: olyan lakáskörülmények, amelyek között nem teljesülnek a megfelelő lakás kritériumai

3 Megfizethetőségi probléma: olyan helyzet, amelyben a háztartások nem képesek megfizetni egy társadalmilag elfogadható lakás költségeit. A nemzetközi gyakorlat szerint a háztartási jövedelem 30%-a feletti lakáskiadás már megfizethetőségi problémát jelent (a lakás költségei: lakbér vagy lakásrészlet, víz, villany, szennyvíz, energia, fűtés, világítás) A medián: − a sorba rendezett adatok közül a középső érték; − az az érték, amely a sorba rendezett adatokat két egyenlő részre osztja. − az az érték, amelynél az adatok legfeljebb 50%-a kisebb és legfeljebb 50%-a nagyobb (nem átlag!) Szegénységi küszöb: a társadalom egészének jövedelmi helyzetéhez viszonyítva a medián jövedelem egy adott százaléka (általában 50 vagy 60 százaléka). KSH – 2010-ben 59.000,- Ft/hó – a népesség 13,8%-a van alatta TÁRKI – 2012-ben 66.000,- Ft/hó a népesség 17%-a van alatta Létminimum: amely mellett egy személy képes egészségesen táplálkozni, társadalmilag elfogadható színvonalú lakást fenntartani, számláit időben kifizetni, közterhetek viselni stb. KSH 2011-ben 1 felnőttre 83.941,- Ft/hónap Minimálbér: 2012-ben bruttó 93.000,- Ft (nettó 60.915,- Ft) Nyugdíjminimum: 2008-tól 28.500,- Ft Országos helyzet Magyarország Alaptörvénye XXII. cikk „Magyarország törekszik arra, hogy az emberhez méltó lakhatás feltételeit és a közszolgáltatásokhoz való hozzáférést mindenki számára biztosítsa” A lakhatáshoz való jog tehát nem alapjog. Az országos lakáspolitika központjában elsősorban a devizahitelesek megsegítésére vonatkozó programok állnak. A szociális bérlakások száma rendkívül alacsony, a lakásállomány mintegy 3%-a (kb. 110-120 ezer lakás), de a bérlakások aránya is csak mintegy 8 % (Ausztriában 23 %, Franciaországban 17 %, a Cseh Köztársaságban 14%). A teljes népesség 3,6%-a bérel önkormányzati tulajdonú lakást, legtöbben az alsó két jövedelmi tizedbe tartozók közül. A megüresedő lakásokra sokszoros túljelentkezés van (évente mintegy 1000-2000 db lakás osztható el).A szociális lakások iránti igény és a rendelkezésre álló bérlakás állomány közötti különbség növekszik. Az igényt mintegy 300.000 lakásra becsülik. A bérlakások juttatására az önkormányzatok a legkülönbözőbb módszereket alkalmazzák, a legtöbb esetben a lakáselosztás névjegyzék alapján vagy pályáztatással történik. A lakbérek megállapítása az önkormányzatok feladata a lakástörvény keretei között (1993. évi LXXVIII. törvény). Az Alkotmánybíróság értelmezése szerint a szociális bérlakások esetén az önkormányzatok kizárólag a jelentkezők szociális helyzete alapján mérlegelhetnek. Az önkormányzati bérlakások lakbérei jóval alacsonyabbak, mint a piaci lakbérek, utóbbiak 20-40%-át érik el, bár ez az arány településenként eltérő. A piaci lakbérek megközelítik ugyan a magánforgalmú bérleti díjakat, de általában alatta maradnak kb. 20 %-kal.

4 Az ország 4,39 millió lakóingatlanának (KSH 2011) túlnyomó része, 90,7%-a összkomfortos vagy komfortos, a fennmaradó 9,3% félkomfortos, komfort nélküli vagy szükséglakás. A lakásállomány megoszlása komfortfokozat szerint

A KSH adatai szerint 2012-ben az átlagos lakhatási költségek a háztartások kiadásaiban ugrásszerűen növekedtek 23%-ról 27%-ra, így a lakásfenntartás költségei a családok jelentős részében komoly megterhelést jelentenek. Az alsó jövedelmi ötödben a háztartások kiadásaik közel felét (46%) lakhatásra költik. A lakhatási kiadások aránya a háztartások összes kiadásán belül, jövedelmi ötödönként

A 2008 utáni válság következtében kialakult tömeges hitel-, lakbér- és közműdíj hátralékok miatt a háztartások egyre nagyobb részében válik a lakhatás bizonytalanná. A háztartásokra nehezedő pénzügyi nyomás, a munkaerő-piaci lehetőségek romlása, a szociális ellátórendszer hiányosságai miatt növekedett a rezsi, a lakbér- és a hitelhátralékot felhalmozott

5 háztartások száma. Az önkormányzati tulajdonú lakások esetében a hátralékok felhalmozása a szerződés felbontását és a kilakoltatást vonhatja maga után. A három hónapot meghaladó közműhátralékot felhalmozó családok becsült száma 413 ezer, az egy éven túli hátralékkal rendelkezők száma 172 ezer. Az elmúlt évben az önkormányzati lakásban élők 20-40%-a halmozott fel lakbértartozást. Az egy háztartásra jutó közműdíj tartozás országos átlaga 171.000,- Ft. A magyarországi fogyasztók energetikai közműhátraléka, amely alapján a szolgáltatásból való kikapcsolásuk kezdeményezhető, mintegy 71 milliárd forint. A Magyar Energia Hivatal adatai szerint 2012 novemberében a villamosenergia-szolgáltatásból 36.925 lakossági fogyasztó volt kizárva, a gázszolgáltatásból 101.894. A KSH adatai szerint 2010-ben az önkormányzati bérlakás-szektor lakbérbevétele 15 milliárd forint volt, ugyanebben az évben 5,4 milliárd forint hátralék képződött, ami a teljes lakbérbevétel 36-%-a. A hátralékosok segítésére alkalmazott állami támogatás hatékonysága nagyon alacsony. A lakásfenntartási támogatás átlagosan 4.000,- Ft körüli összege teljesen alkalmatlan a lakhatási szegénység kezelésére. Az adósságkezelési szolgáltatás feltételei 2012. január 1től jelentősen szigorodtak, így a támogatottak mintegy harmada kieshet. Szükség lenne egy hatékony és célzott lakásfenntartási támogatás kialakítására. (A helyzet bemutatásához segítségül vettem Hegedűs-Horváth: Éves jelentés a lakhatási szegénységről 2012. /Városkutatás Kft – Habitat for Humanity/ Szentesi helyzet A város mintegy 450 bérlakással rendelkezik. Ebből 431 lakott lakás bérlőinek jövedelmi helyzetét kívántuk felmérni a mellékelt kérdőív szerint. (Nem mértük fel a már felmondott bérleti szerződéssel lakókat, a per alatt lévőket, a felújítás alatt lévő és az éppen üres lakásokat). A Szociális Iroda adatait is igénybe véve összesen 372 lakás bérlőinek jövedelmi viszonyait ismerhettük meg (86,3%). Ez az adatmennyiség már alkalmas arra, hogy általános következtetéseket vonjunk le belőle. (M/3 4 db) Az önkormányzati tulajdonú bérlakások a szentesi lakásállomány mintegy 3,4%-át teszik ki, és ezekben lakik a népesség közelítőleg 3,8%-a. A lakásigénylők száma általában 170180, de vélhetően sokkal többen szeretnének bérlakásban lakni. A városban köztudomású ugyanis, hogy kevés a kiadható lakás, így sokan be sem adják kérelmüket. Utoljára nagyobb számú lakást a város mintegy 8-9 éve tudott építeni (Petőfi u. 16. sz. és az Új u. 11. sz.). Azóta évente vásárolunk 1-3 lakást, ha lehetőség adódik rá. Lakásaink 85%-a komfortos, vagy összkomfortos, átlagos alapterületük 50-55 m2. A lakbért a Képviselő-testület utoljára 2007-ben állapította meg az alábbiak szerint: Sorszám 1. 2. 3. 4. 5. 6.

Lakás komfortfokozata Összkomfortos lakás esetén Komfortos, gázfűtéses lakás és komfortos egylakásos családi ház esetén Komfortos egyéb lakás esetén Félkomfortos lakás esetén Komfort nélküli lakás esetén Szükséglakás esetén

Lakás lakbére Ft/hó/m2 200,- + ÁFA 183,- + ÁFA 166,- + ÁFA 79,- + ÁFA 53,- + ÁFA 28,- + ÁFA

6 Helyi rendeletünk alapján eddig a lakbér fizetéséhez támogatást nyújtottunk szociális, jövedelmi és vagyoni helyzet alapján. Alanyi jogon 30%-os lehetett a támogatás, különösen indokolt esetben 50%-os. Támogatást kapott az a család is, ahol három vagy több kiskorú gyermeket neveltek. A támogatás alanyi jogon járt, és a harmadik és minden további gyermek után 10-10 % volt, legfeljebb a lakbér 90%-ig terjedhetett. Kivételes méltányosságból 90%-os lakbértámogatást kaphattak a rendkívüli élethelyzetbe került bérlők. Ezt kérelemre állapította meg egy eseti bizottság. Itt szerepet kapott az önkormányzat teherbíró képessége is. Lakbértámogatásként évente mintegy 7-9 millió forintot adtunk. A lakbértámogatást egyenesen az SzVSz Kft-nek fizettük ki. A felmérés megkezdése előtt két feltételezésből indultunk ki: az első, hogy a lakbérhátralék a nagyon alacsony jövedelmű bérlőknél szaporodott fel a legjobban, a második pedig, hogy a nagyon alacsony jövedelmű bérlők azok, akik nem rendelkeznek munkából, vagy vállalkozásból származó jövedelemmel, egyszerűen azok, akik segélyekből vagy nyugdíjból élnek. Az első feltételezés nem volt túl merész, és természetesen be is igazolódott. Azok a bérlők, akik szinte elképzelhetetlenül kevés jövedelemmel rendelkeznek (a családban még 15.000 forint sem, vagy 40.000 forint sem jut egy-egy családtagra) halmozták fel a hátralék közel háromnegyedét, övék az összes havi jövedelem 24%-a. Önök a táblázatokból részletesen láthatják a számokat, melyeket az alábbiak szerint csoportosítottam, mert a 40.000 forint/fő jövedelemkategóriától jelentősen csökken az átlagos hátralék, és a lakbér nagysága a jövedelemhez viszonyítva itt éri el az elvárható nagyságrendet. Jövedelem 0-40.000 forint/fő/hónap Hátralék összege (Ft) <15.000 15-30.000 30-40.000

Hátralék összes %-a

10.395.043 74

Átlagos hátralék (Ft) 117.692 76.326 58.834

Összes Hátralék a jövedelem jöv. %-ban (Ft/hó) 11.583.295 312,2 91,2 24% 41,1

Lakbér a jövedelem %-ban 24,0 12,6 10,8

Összes Hátralék a jövedelem jöv. %-ban (Ft/hó) 37.105.624 12,4 9,3 76%

Lakbér a jövedelem %-ban 7,8 7,7

Jövedelem > 40.000 forint/fő/hónap Hátralék összege (Ft) 40-50.000 50.000 <

3.650.963

Hátralék összes %-a 26

Átlagos hátralék (Ft) 18.085 14.735

Az alsóbb jövedelem kategóriába tartozik a lakók 47%-a, és a gyerekek 56,2%-a! Ez az előterjesztés elsősorban abból a célból készült, hogy a jövőben ne ilyen magas arányban és mértékben képződjön hátralék; de a következőkben, ha az eddigi hátralékok behajtásán gondolkodunk, figyelembe kell venni azt is, hogy érdemes-e törekednünk annak a hátraléknak a beszedésére, amely 312%-a a havi jövedelemnek. Milyen ütemben és eredménynyel dolgozhatunk? A lakások komfortfokozatának és nagyságának elemzése a hátralékok vagy a hátralékkal rendelkezők szempontjából nem ad jellemző adatot, hiszen már jeleztem, hogy 85%-uk

7 összkomfortos vagy komfortos, ezért nem, vagy nagyon korlátozott mértékben valósulhat meg, hogy a hátralékos bérlőket alacsonyabb komfortfokozatú lakásba helyezzük el. A kimutatás tájékozató jellegű, hogy a döntéshozók is megismerhessék a lakásállomány jellemző adatait. Felhívom a figyelmüket arra a pozitív tényre, hogy lakásinak nem túlzsúfoltak, egy-egy lakásban 2-4 fő lakik, átlagosan 2,7 fő. Ez hasonló az országos adatokhoz. A második feltételezés, hogy a nagyon alacsony jövedelmű bérlők azok, akik nem rendelkeznek munkából vagy vállalkozásból származó jövedelemmel, meglepő eredményt is hozott: Felnőtt /fő/

Gyerek

Összesen

Jövedelem

%

hátralék

%

Átlagjöv.

Átlagjöv. gyerek nélkül

munkaviszonyból és/vagy vállalkozásból élők száma nyugdíjból élők

258

255

513

252.218.196

51,8

5.885.107

41,9

49.148

97.745

221

95

316

19.150.334

39,3

2.903.027

20,6

60.602

86.653

Segélyből és táppénzből élők

76

97

173

4.320.389

8,8

5.257.872

37,4

24.973

56847

Az sajnos nem meglepő, hogy a segélyből vagy segély típusú jövedelmekből él a lakásbérlők 17%-a, illetve az önkormányzati tulajdonú lakásban élő gyermekek 21,7 %-a. A mintegy 15.000,- forintos havi jövedelem valószínűleg annyira kevés, hogy ezek a gyerekek csak az iskolában laknak jól, adományokból ruházkodnak. A családok közüzemi díjakat nem tudnak fizetni (nem tudható, hogy mennyi lakásban van már kikapcsolva az áramellátás és a gáz), és szinte biztosan nem fizetnek lakbért. Ezt mutatja, hogy mindannyiuk lakbérhátraléka már nagyobb, mint összes havi jövedelmük. A később leírt javaslatunkban természetesen nekik javasoljuk a legnagyobb támogatást, de reménytelen helyzetük észrevehető javítása önkormányzati szinten lehetetlen. A legtöbb, amit tehetünk, hogy fedél van a fejük felett, a többség rendes, egészséges lakásban lakhat, és szociális területen dolgozó kollegáink lelkiismeretes munkájának köszönhetően át tudják vészelni a telet. A felmérés számomra nem várt, negatív eredménye a munkaviszonnyal rendelkező, vagy vállalkozó bérlők igen alacsony jövedelme. Az önkormányzati tulajdonú bérlakásban lakó felnőtteknek nem egészen a fele rendelkezik munkajövedelemmel, de, mint a fenti ábra bizonyítja, ezen családokban sem éri el a bevétel a szegénységi küszöböt. Tudjuk azt, hogy minden átlag torzít, de akkor is figyelemre méltó, hogy ha megnézzük a felső ötöd, az általunk legmagasabb jövedelműeknek minősítettek átlagjövedelmét, azt 73.701,- forintra számolhatunk ki. Ennek lehet az az oka, hogy a bérlakásokat mindig a legrászorultabb családoknak juttatta a Lakásügyi- majd a Szociális Bizottság; másrészt a felmérés során minden munkajövedelmet felmértünk, a nagyon rosszul fizetett közmunkát vagy alkalmi munkát is. Ha minden okot igyekszünk figyelembe venni és értékelni, akkor is igaznak látszik az a következtetés, hogy bérlőink körében a munkajövedelmek messze átlag alattiak. Vizsgálhatjuk azonban a fenti adatokat más szempontból is. A felhalmozott lakbérhátralék mintegy 42%-a olyan bérlőktől származik, akiknek a jövedelme munkabér, s mint ilyen, többségében végrehajtható. Át kellene tekintenünk a hátralékok behajtási gyakorlatát, illetve javítani lehetne a hivatal és az SzVSz Kft közötti információáramlást, hogy nagyobb arányban tudjuk a kifizetetlen lakbéreket beszedni. A felvázolt, nem túl szívderítő táblázat adataiból a legpozitívabb következtetés az lehet, hogy úgy tűnik, a bérlők közül a legstabilabb helyzetben a nyugdíjasok vannak. Mutatja ezt, hogy átlagjövedelmük meghaladja az aktív dolgozóval bíró családok átlagát. Látható,

8 hogy bár a felnőtt lakásbérlők közel 40%-a nyugdíjas, a lakbérhátraléknak csak a 20%-ért felelősek. A nyugdíjas emberek élete azonban annak ellenére sem könnyű, hogy az eltartottak nélküli számított átlagjövedelmük eléri a létminimumot, mert nagy részük (pontos adat nincs) egyedül, egy személyes háztartásokban él, és nem várhat senkitől segítséget. Bizonyos kiadások azonban nem csökkenek arányosan az egyedül élők esetében. Az alapfogalmak meghatározása során felemlítődött a lakásfenntartási költségek megfizethetősége – ezt a háztartások jövedelmének 30%-ára teszik (az adat a viszonylag magas egyéni jövedelemmel rendelkező csoportokra, országokra nem vonatkozhat, de a szociális bérlakásban lakók sajnos nem is ebbe a kategóriába tartoznak). Ez az arány természetesen a lakás összes fenntartási költségét tartalmazza (a lakás költségei: lakbér, víz, villany, szennyvíz, energia, fűtés, világítás), nem csak a lakbért. Azt gondolom, hogy a fentieket figyelembe véve a lakbér a lakhatási költségek mintegy a harmada-negyede lehetne, a háztartás jövedelmének körülbelül 8-10 %-a. Kérem, hogy szíveskedjenek megnézni az adatgyűjtésünket tartalmazó nagy táblázatokat, ahol a „lakbér a jövedelem százalékában” rovatban kirívó magas arányokat is találhatunk. Javaslat a lakbér-támogatási rendszer átalakítására A lakbértámogatást a jövedelemmel fordítottan arányos rendszerben kellene nyújtani, hangsúlyozottan figyelve arra, hogy a lakbérhátralék csökkenjen. Mint arra a lakbérhátralékról akár a bizottságok, akár a testület előtt folytatott viták és tanakodások során már többször utalás történt, nem várható el, hogy a lakások kezelését folytató, teljes egészében önkormányzati tulajdonú gazdasági társaság viselje a hatalmas lakbérhátralék következményeit, mert vagy tönkre fog menni, vagy a lakásokat nem tudja fönntartani. Javasoljuk, hogy a lakbértámogatást a rászorulók körében emelje meg a képviselőtestület, de ennek ellentételezéseként szigorúan követelje meg a lakbér befizetését. Javasoljuk, hogy a hátralék összegének csökkenése érdekében a végrehajtható jövedelemmel rendelkezők esetében indítsuk el a fizetési meghagyásos eljárást még akkor is, ha annak költségeit meg kell előlegezni. Ennek okán javítani kell a hivatal és a kft közötti információáramlást, mert a felmérés szerint magas azoknak a hátralékos bérlők száma, akik rendelkeznek behajtható jövedelemmel. Javasoljuk, hogy ha a megemelt támogatások ellenére valamely bérlő három hónapi lakbérhátralékot halmoz fel, bérleti szerződését fel kell mondani. Ennek hátrányos következményeinek minimálisra csökkentése érdekében még szorosabb együttműködést kell kialakítani a Szociális Irodával, a gyermekvédelmi szolgálattal, a Gyermekek Átmeneti Otthonával, a Családok Átmeneti Otthonával, a hajléktalan szállóval és a Járási Hivatal Gyámhivatalával. A fenti, szigorú szabály alól csak a képviselő-testület adhat felmentést, kivételes esetben. A kiköltöztetések felgyorsítása érdekében az új támogatási rendszer bevezetésekor (fokozatosan, egy év alatt lehet átállni) a hátralékos bérlőkkel új bérleti szerződést kell kötni. Ehhez csatolni lehetne egy, a közjegyző által elkészített, úgynevezett „kiköltözési nyilatkozatot”. A nyilatkozat meglétében a három hónapi hátralék felhalmozódása esetén a közjegyző készítené el a felmondást, és így végrehatási záradékkal láthatja el a felmondást. Ezzel a módszerrel időben meg lehet takarítani a bírósági végrehajtási eljárást. Mindezek hátránya, hogy a közjegyzői eljárás pénzbe kerül, míg a bírósági eljárás az önkormányzat számára illeték- és költségmentes (a végrehajtási eljárás nem). Javasoljuk, hogy a lakbért rendesen fizető bérlők hátralékából évente engedjen el az önkormányzat meghatározott összeget (pl. a hátralék 20%-át, vagy a törlesztett hátraléknak megfelelő összeget), ezzel is ösztönözve a rendes és rendszeres bérfizetésre. Javasoljuk, hogy a megfizetett hátralékot mentesítsük a késedelmi kamat terhe alól.

9 Javasoljuk, hogy a támogatás alapjául szolgáló jövedelem „téves” bevallása esetén a támogatás lehetőségét fél-egy évre veszítse el a bérlő, illetve azt, hogy a támogatás megállapításakor minden jövedelmet, támogatást, segélyt, járadékot vegyünk figyelembe. Javasoljuk, hogy a SzVSz Kft, mint az ingatan tulajdonosának képviselője, kérje fel a közszolgáltató gazdasági szervezeteket, hogy a három hónapnál nagyobb hátralékot felhalmozó szociális bérlakásban lakókról adjon tájékoztatást, mert, bár az áram vagy a gáz hátralék behajtása nem az önkormányzat vagy a kft feladata, sok esetben a hátralék következményeit a kiköltöző bérlők után az önkormányzat viseli. A javaslatok pénzügyi vonatkozásai: A Képviselő-testület az elmúlt években a költségvetés lehetőségeit figyelembe véve 8-9 millió forintot biztosított lakbértámogatásra a legutóbbi lakbéremeléshez kapcsolódóan. A támogatást kérni kellett, és erről rendszeresen tájékoztattuk a bérlőket, a több gyerekeseket és a magasabb hátralékkal rendelkezőket nem egyszer, és gyakran személyesen vagy a gyermekvédelmi szolgálat segítségét kérve. Ennek ellenére néhány esetben a leginkább jogosultak nem, vagy hosszabb kihagyás után kérték a támogatást. Minden igyekezetünk ellenére ezért is maradt ki évente kisebb összeg a rendelkezésünkre álló keretből. A fentiek mutatják, hogy a rászoruló, nagyon elesett emberek jogaik érvényesítésében kevésbé tudatosak, szinte a társadalmon kívül helyezik magukat, egyik napról a másikra élnek, úgy gondolják, „majd lesz valami”, sőt elvárják, hogy valaki más intézkedjen helyettük. Az eddigi lakbértámogatás mellett halmozódott fel a 25 milliós, többnyire jogi eszközökkel behajthatatlan lakbérhátralék. Ez azt jelentette, hogy a kezelhetetlen probléma az SzVSz Kft-re hárítódott át, amely az ingatlanfenntartásra fordítandó forrásaiból vagy más bevételeiből fedezte ugyan a hiányokat, de ezt egyre kevésbé tudja megoldani, tekintettel a szigorodó közgazdasági helyzetre. Mivel az SzVSz Kft egyedüli tulajdonosa az Önkormányzat, gyakorlatilag az eddigi felhalmozódott hátralékot is az Önkormányzat fedezte, csak az, hogy kiket szeretnénk támogatni és milyen feltételekkel, ellenőrizhetetlen volt, így a nem fizető bérlő döntött. A most kidolgozott támogatási rendszer a felmért ügyfelekkel számításba véve évi mintegy 13,6 millió forint, az összes bérlőre vetítve pedig 15,8 millió forint, a kivethető összes lakbér 24,73%-a. A támogatás azonban a bérlők jövedelmével fordítottan arányos, célzottan kerülne felhasználásra az eddigieknél sokkal szigorúbb feltételekkel, és a megnövekedett támogatás ellenére sem fizető bérlőkkel szemben sokkal szigorúbb következményekkel. Ettől azt várjuk, hogy az SzVSz Kft ténylegesen felhasználható jövedelme nem csökken, sőt a későbbiekben emelkedik. Jövedelem

aránya < 15.000 90 % 15.001-30.000 75% 30.001-40.000 50% 40.001-50.000 25% 50.001 < 0% Az összes támogatás havonta 1.138.517 ,- Ft

Támogatás összege 146.788 655.534 213.654 122.541 -

átlaga Ft/hó 8.155 7.898 6.474 2.850 -

Az eső év átmeneti lenne, hiszen az eddigi megállapított támogatások folyósítási ideje fokozatosan telik le. (A Szociális Bizottság úgy állapította meg a támogatásokat, hogy azok a rászorultak számára folyamatosan biztosítottak legyenek.) Az új kérelmeknek be kell érkeznie.

10 A biztosított, de a rendszer kiépítési idején fennmaradó költségvetési összeg azonban elegendő lenne a közjegyzői díjra és a rendkívüli élethelyzetekre megállapított rendkívüli támogatásokra. Az új támogatási rendszer és a szigorúbb feltételek elfogadása esetén arra kell törekedni – felhasználva a szociális szervezetek, a sajtó, a hivatal és az SzVsz Kft összes emberi erőforrását –, hogy megismertessük és megértessük a bérlőkkel az új helyzetet, hiszen nem az a cél és nem lehet az az eredmény, hogy családok kerüljenek ki a lakásbérlők közül egy sokkal bizonytalanabb helyzetbe. Tisztelt Képviselő-testület! Az önkormányzat tulajdonában álló lakások bérletéről szóló 19/1999. (VII.10.) KT számú rendeletnek most csak a lakbértámogatásról szóló szakaszait kívánjuk módosítani, azonban a rendeletalkotásra felhatalmazó jogszabályok megváltoztak, így előírás szerint csak a rendelet újraalkotásáról lehet szó. Kérem, hogy jelenleg csak a rendelet vastagon szedett paragrafusait szíveskedjenek megvitatni. (M/4) Szentes, 2013. november 5. Csányiné dr. Bakró-Nagy Vera aljegyző, irodavezető Közigazgatási Iroda

Szentes, …………………….utca, tér…………………..szám Hátralék Bérlő Bérlőtárs neve: neve: neve ………………… ……………… …………… ……………… ……………. szül éve: Jövedelem szül.éve: szül.éve: …………… …………… ……………

nagyság…….m2 forint Gyermekek neve …………… szül éve: ……………

neve …………… szül éve: ……………

M/2 DÁTUM:2013…………………… komfort-fokozat…………………… LAKBÉR ……………………FORINT Egyéb lakók neve …………… szül éve: …………… jogcíme: ……………

neve …………… szül éve: …………… jogcíme: ……………



Munkaviszonyból és más, foglalkoztatási jogviszonyból származó Társas és egyéni vállalkozásból, őstermelői és más önálló tevékenységből származó Táppénz és gyermekgondozási támogatások Nyugellátás és egyéb nyugdíjszerű szociális ellátások Önkormányzat, járásihivatal, munkaügyi szerv ellátásai Egyéb jövedelem Összesen: Egy főre jutó havi jövedelem: A bérlők és a lakásban lakó nagykorú személyek aláírása: ……………………………………

…..………………………………….

…………………………………….

…………………………………

jövedelemhatár alsó

lakások

felső

0 15 001 30 001 40 001 50 001

M/3

Munkaviszonyból vagy vállalkozásból származó jövedelemmel rendelkezők

komfort nélküli és szükséglakások

db

15 000 30 000 40 000 50 000 9 999 999 Összes:

1 3 1 3 1 9

% 11,1% 33,3% 11,1% 33,3% 11,1%

lakbér összes 3 164 13 192 5 991 8 213 2 019 32 579

% 9,7% 40,5% 18,4% 25,2% 6,2%

átlag 3 164 4 397 5 991 2 738 2 019 3 620

összes 9 492 71 737 17 970 21 565 85 410 206 174

% 4,6% 34,8% 8,7% 10,5% 41,4%

alapterület (m2)

jövedelem

hátralék átlag 9 492 23 912 17 970 7 188 85 410 22 908

összes 54 600 306 560 148 219 480 162 95 144 1 084 685

hátralék a jövedelem %-ában

17,4% 23,4% 12,1% 4,5% 89,8% 19,0%

lakbér a jövedelem %-ában

5,8% 4,3% 4,0% 1,7% 2,1% 3,0%

összes 47 196 89 123 30 485

% 9,7% 40,4% 18,4% 25,4% 6,2%

lakók száma átlag összes 47,0 4 65,3 16 89,0 4 41,0 10 30,0 1 53,9 35

% 11,4% 45,7% 11,4% 28,6% 2,9%

gyerekek száma átlag összes 4,0 2 5,3 8 4,0 2 3,3 4 1,0 0 3,9 16

% 12,5% 50,0% 12,5% 25,0% 0,0%

átlag 2,0 2,7 2,0 1,3 0,0 1,8

félkomfortos lakások jövedelemhatár alsó

felső

0 15 001 30 001 40 001 50 001

lakbér

lakások db

15 000 30 000 40 000 50 000 9 999 999 Összes:

1 0 0 1 1 3

% 33,3% 0,0% 0,0% 33,3% 33,3%

összes 10 330 0 0 5 719 4 415 20 464

% 50,5% 0,0% 0,0% 27,9% 21,6%

hátralék átlag 10 330 0 0 5 719 4 415 6 821

összes 89 239 0 0 0 22 075 111 314

% 80,2% 0,0% 0,0% 0,0% 19,8%

alapterület (m2)

jövedelem átlag 89 239 0 0 0 22 075 37 105

összes 40 605 0 0 191 849 151 300 383 754


219,8% 0,0% 0,0% 0,0% 14,6% 29,0%


25,4% 0,0% 0,0% 3,0% 2,9% 5,3%

összes 49 0 0 57 44 150

% 32,7% 0,0% 0,0% 38,0% 29,3%


% 30,0% 0,0% 0,0% 40,0% 30,0%


% 20,0% 0,0% 0,0% 60,0% 20,0%

átlag 1,0 0,0 0,0 3,0 1,0 1,7

komfortos lakások jövedelemhatár alsó

lakások

felső

0 15 001 30 001 40 001 50 001

db

15 000 30 000 40 000 50 000 9 999 999 Összes:

1 10 7 5 25 48

% 2,1% 20,8% 14,6% 10,4% 52,1%

lakbér összes 13 914 140 285 93 635 57 918 271 777 577 529

% 2,4% 24,3% 16,2% 10,0% 47,1%

hátralék átlag 13 914 14 029 13 376 11 584 10 871 12 032

összes 36 020 1 818 191 410 240 95 805 685 019 3 045 275

% 1,2% 59,7% 13,5% 3,1% 22,5%

alapterület (m2)

jövedelem átlag 36 020 181 819 58 606 19 161 27 401 63 443

összes 52 400 1 262 022 977 544 821 272 3 475 575 6 588 813


68,7% 144,1% 42,0% 11,7% 19,7% 46,2%


26,6% 11,1% 9,6% 7,1% 7,8% 8,8%

összes 66 639 408 265 1 126 2 504

% 2,6% 25,5% 16,3% 10,6% 45,0%


% 2,6% 35,5% 18,1% 11,6% 32,3%


% 2,5% 41,3% 21,3% 13,8% 21,3%

átlag 2,0 3,3 2,4 2,2 0,7 1,7

összkomfortos lakások jövedelemhatár alsó

lakások

felső

0 15 001 30 001 40 001 50 001

db

15 000 30 000 40 000 50 000 9 999 999 Összes:

2 12 11 17 56 98

% 2,0% 12,2% 11,2% 17,3% 57,1%

lakbér összes 27 432 180 340 162 643 249 608 780 797 1 400 820

% 2,0% 12,9% 11,6% 17,8% 55,7%

hátralék átlag 13 716 15 028 14 786 14 683 13 943 14 294

összes 162 875 803 900 544 816 167 823 842 930 2 522 344

% 6,5% 31,9% 21,6% 6,7% 33,4%

2 alapterület (m )

jövedelem átlag összes 81 438 105 351 66 992 1 368 503 49 529 1 445 018 9 872 2 707 812 15 052 11 534 260 25 738 17 160 944


154,6% 58,7% 37,7% 6,2% 7,3% 14,7%


26,0% 13,2% 11,3% 9,2% 6,8% 8,2%

összes 108 710 647 982 3 047 5 494

% 2,0% 12,9% 11,8% 17,9% 55,5%


% 2,6% 17,3% 12,5% 18,8% 48,9%


% 2,6% 21,4% 13,6% 20,8% 41,6%

átlag 2,0 2,8 1,9 1,9 1,1 1,6

összes jövedelemhatár alsó 0 15 001 30 001 40 001 50 001

lakások

felső 15 000 30 000 40 000 50 000 9 999 999 Összes:

db 5 25 19 26 83 158

% 3,2% 15,8% 12,0% 16,5% 52,5%

lakbér összes 54 840 333 817 262 269 321 458 1 059 008 2 031 392

% 2,7% 16,4% 12,9% 15,8% 52,1%

hátralék átlag 10 968 13 353 13 804 12 364 12 759 12 857

összes 297 626 2 693 828 973 026 285 193 1 635 434 5 885 107

% 5,1% 45,8% 16,5% 4,8% 27,8%

alapterület (m2)

jövedelem átlag összes 59 525 252 956 107 753 2 937 085 51 212 2 570 781 10 969 4 201 095 19 704 15 256 279 37 248 25 218 196

1. oldal, összesen: 4


117,7% 91,7% 37,8% 6,8% 10,7% 23,3%


21,7% 11,4% 10,2% 7,7% 6,9% 8,1%

összes 270 1 545 1 144 1 427 4 247 8 633

% 3,1% 17,9% 13,3% 16,5% 49,2%


% 3,7% 24,4% 13,8% 17,7% 40,4%


% 3,5% 29,0% 15,7% 19,6% 32,2%

átlag 1,8 3,0 2,1 1,9 1,0 1,6


lakások

felső

0 15 001 30 001 40 001 50 001

M/3

Nyugdíjban és nyugdíjszerű ellátásban részesülők


db 2 10 0 3 6 21

15 000 30 000 40 000 50 000 9 999 999 Összes:

% 9,5% 47,6% 0,0% 14,3% 28,6%

lakbér összes 7 943 27 501 0 8 885 12 587 56 916

% 14,0% 48,3% 0,0% 15,6% 22,1%

hátralék átlag 3 972 2 750 0 2 962 2 098 2 710

összes 152 995 190 079 0 0 11 700 354 774

% 43,1% 53,6% 0,0% 0,0% 3,3%

alapterület (m2)

jövedelem átlag 76 498 19 008 0 0 1 950 16 894

összes 87 360 591 195 0 361 785 616 810 1 657 150


175,1% 32,2% 0,0% 0,0% 1,9% 21,4%


9,1% 4,7% 0,0% 2,5% 2,0% 3,4%

összes 118 409 0 132 187 846

% 13,9% 48,3% 0,0% 15,6% 22,1%


% 12,2% 55,1% 0,0% 16,3% 16,3%


% 9,1% 63,6% 0,0% 27,3% 0,0%

átlag 0,5 0,7 0,0 1,0 0,0 0,5


lakások

felső

0 15 001 30 001 40 001 50 001

db

15 000 30 000 40 000 50 000 9 999 999 Összes:

0 4 1 0 5 10

% 0,0% 40,0% 10,0% 0,0% 50,0%

lakbér összes 0 26 846 3 110 0 29 998 59 954

% 0,0% 44,8% 5,2% 0,0% 50,0%

átlag 0 6 712 3 110 0 6 000 5 995

összes 0 88 365 0 0 33 280 121 645

% 0,0% 72,6% 0,0% 0,0% 27,4%

alapterület (m2)

jövedelem

hátralék átlag 0 22 091 0 0 6 656 12 165


összes 0 163 075 69 885 0 646 448 879 408

0,0% 54,2% 0,0% 0,0% 5,1% 13,8%


0,0% 16,5% 4,5% 0,0% 4,6% 6,8%

összes 0 207 31 0 299 537

% 0,0% 38,5% 5,8% 0,0% 55,7%


% 0,0% 36,8% 10,5% 0,0% 52,6%


% 0,0% 28,6% 14,3% 0,0% 57,1%

átlag 0,0 0,5 1,0 0,0 0,8 0,7


lakások

felső

0 15 001 30 001 40 001 50 001

db

15 000 30 000 40 000 50 000 9 999 999 Összes:

1 12 3 6 41 63

% 1,6% 19,0% 4,8% 9,5% 65,1%

lakbér összes 14 125 123 151 34 164 66 417 452 987 690 844

% 2,0% 17,8% 4,9% 9,6% 65,6%

átlag 14 125 10 263 11 388 11 070 11 048 10 966

összes 0 450 149 121 958 215 690 183 834 971 631

% 0,0% 46,3% 12,6% 22,2% 18,9%

alapterület (m2)

jövedelem

hátralék átlag 0 37 512 40 653 35 948 4 484 15 423

összes 27 675 693 450 237 600 716 972 5 333 388 7 009 085


0,0% 64,9% 51,3% 30,1% 3,4% 13,9%


51,0% 17,8% 14,4% 9,3% 8,5% 9,9%

összes 67 552 147 292 1 991 3 049

% 2,2% 18,1% 4,8% 9,6% 65,3%


% 1,6% 22,1% 5,7% 13,1% 57,4%


% 2,9% 31,4% 2,9% 11,4% 51,4%

átlag 1,0 0,9 0,3 0,7 0,4 0,6


lakások

felső

0 15 001 30 001 40 001 50 001

db

15 000 30 000 40 000 50 000 9 999 999 Összes:

0 3 3 5 52 63

% 0,0% 4,8% 4,8% 7,9% 82,5%

lakbér összes 0 42 926 43 434 69 342 738 396 894 098

% 0,0% 4,8% 4,9% 7,8% 82,6%

átlag 0 14 309 14 478 13 868 14 200 14 192

összes 0 85 565 216 115 176 543 976 754 1 454 977

% 0,0% 5,9% 14,9% 12,1% 67,1%

alapterület (m2)

jövedelem

hátralék


átlag

összes

0 28 522 72 038 35 309 18 784 23 095

0 273 130 266 160 770 816 8 294 585 9 604 691

0,0% 31,3% 81,2% 22,9% 11,8% 15,1%


0,0% 15,7% 16,3% 9,0% 8,9% 9,3%

összes 0 169 171 273 2 865 3 478

% 0,0% 4,9% 4,9% 7,8% 82,4%


% 0,0% 9,5% 6,3% 13,5% 70,6%


% 0,0% 14,3% 9,5% 19,0% 57,1%

átlag 0,0 2,0 1,3 1,6 0,5 0,7


lakások

felső 15 000 30 000 40 000 50 000 9 999 999 Összes:

db 3 29 7 14 104 157

% 1,9% 18,5% 4,5% 8,9% 66,2%

lakbér összes 22 068 220 424 80 708 144 644 1 233 968 1 701 812

% 1,3% 13,0% 4,7% 8,5% 72,5%

hátralék átlag 7 356 7 601 11 530 10 332 11 865 10 840

összes 152 995 814 158 338 073 392 233 1 205 568 2 903 027

% 5,3% 28,0% 11,6% 13,5% 41,5%

alapterület (m2)

jövedelem átlag összes 50 998 115 035 28 074 1 720 850 48 296 573 645 28 017 1 849 573 11 592 14 891 231 18 491 19 150 334



133,0% 47,3% 58,9% 21,2% 8,1% 15,2%


19,2% 12,8% 14,1% 7,8% 8,3% 8,9%

összes 185 1 337 349 697 5 342 7 910

% 2,3% 16,9% 4,4% 8,8% 67,5%


% 2,5% 23,1% 5,4% 13,0% 56,0%


% 2,1% 27,4% 6,3% 15,8% 48,4%

átlag 0,7 0,9 0,9 1,1 0,4 0,6


lakások

felső

0 15 001 30 001 40 001 50 001

M/3

Táppénz, GYES, egyéb szociális ellátásban részesülők


db 4 6 0 0 2 12

15 000 30 000 40 000 50 000 9 999 999 Összes:

% 33,3% 50,0% 0,0% 0,0% 16,7%

lakbér összes 11 697 16 768 0 0 5 654 34 119

% 34,3% 49,1% 0,0% 0,0% 16,6%

hátralék átlag 2 924 2 795 0 0 2 827 2 843

összes 407 635 217 586 0 0 0 625 221

% 65,2% 34,8% 0,0% 0,0% 0,0%

alapterület (m2)

jövedelem átlag 101 909 36 264 0 0 0 52 102


összes 39 600 1029,4% 404 879 53,7% 0 0,0% 0 0,0% 144 925 0,0% 589 404 106,1%


29,5% 4,1% 0,0% 0,0% 3,9% 5,8%

összes 137 259 0 0 84 480

% 28,5% 54,0% 0,0% 0,0% 17,5%


% 28,0% 64,0% 0,0% 0,0% 8,0%


% 18,2% 81,8% 0,0% 0,0% 0,0%

átlag 0,5 1,5 0,0 0,0 0,0 0,9


lakások

felső

0 15 001 30 001 40 001 50 001

db

15 000 30 000 40 000 50 000 9 999 999 Összes:

% 0 0,0% 0 0,0% 0 0,0% 1 100,0% 0 0,0% 1

lakbér összes

% 0 0,0% 0 0,0% 0 0,0% 5 117 100,0% 0 0,0% 5 117

átlag 0 0 0 5 117 0 5 117

összes

% 0 0,0% 0 0,0% 0 0,0% 53 020 100,0% 0 0,0% 53 020

alapterület (m2)

jövedelem

hátralék átlag 0 0 0 53 020 0 53 020


összes 0 0 0 134 950 0 134 950

0,0% 0,0% 0,0% 39,3% 0,0% 39,3%


0,0% 0,0% 0,0% 3,8% 0,0% 3,8%

összes

% 0 0,0% 0 0,0% 0 0,0% 51 100,0% 0 0,0% 51

lakók száma átlag összes % 0,0 0 0,0% 0,0 0 0,0% 0,0 0 0,0% 51,0 3 100,0% 0,0 0 0,0% 51,0 3

gyerekek száma átlag összes % 0,0 0 0,0% 0,0 0 0,0% 0,0 0 0,0% 3,0 1 100,0% 0,0 0 0,0% 3,0 1

átlag 0,0 0,0 0,0 1,0 0,0 1,0


lakások

felső

0 15 001 30 001 40 001 50 001

db

15 000 30 000 40 000 50 000 9 999 999 Összes:

4 11 3 0 2 20

% 20,0% 55,0% 15,0% 0,0% 10,0%

hátralék

lakbér összes 45 537 131 586 32 769 0 25 295 235 187

% 19,4% 55,9% 13,9% 0,0% 10,8%

átlag összes 11 384 861 242 11 962 1 300 928 10 923 502 011 0 0 12 648 3 200 11 759 2 667 381

% 32,3% 48,8% 18,8% 0,0% 0,1%

alapterület (m2)

jövedelem átlag összes 215 311 163 900 118 266 783 318 167 337 314 080 0 0 1 600 200 685 133 369 1 461 983


525,5% 166,1% 159,8% 0,0% 1,6% 182,4%


27,8% 16,8% 10,4% 0,0% 12,6% 16,1%

összes 216 583 141 0 110 1 050

% 20,6% 55,5% 13,4% 0,0% 10,5%


% 25,8% 56,1% 13,6% 0,0% 4,5%


% 25,6% 56,4% 15,4% 0,0% 2,6%

átlag 2,5 2,0 2,0 0,0 0,5 2,0


lakások

felső

0 15 001 30 001 40 001 50 001

db

15 000 30 000 40 000 50 000 9 999 999 Összes:

2 12 4 2 4 24

% 8,3% 50,0% 16,7% 8,3% 16,7%

hátralék

lakbér összes 28 956 171 450 51 562 18 944 51 147 322 059

% 9,0% 53,2% 16,0% 5,9% 15,9%

átlag 14 478 14 288 12 891 9 472 12 787 13 419

összes 398 949 1 308 576 128 410 47 230 29 085 1 912 250

% 20,9% 68,4% 6,7% 2,5% 1,5%

alapterület (m2)

jövedelem átlag összes 199 475 107 030 109 048 1 103 113 32 103 497 023 23 615 89 110 7 271 337 776 79 677 2 134 052


372,7% 118,6% 25,8% 53,0% 8,6% 89,6%


27,1% 15,5% 10,4% 21,3% 15,1% 15,1%

összes 114 677 203 136 200 1 330

% 8,6% 50,9% 15,3% 10,2% 15,0%


% 10,1% 63,3% 17,7% 2,5% 6,3%


% 13,0% 63,0% 21,7% 0,0% 2,2%

átlag 3,0 2,4 2,5 0,0 0,3 1,9


lakások

felső 15 000 30 000 40 000 50 000 9 999 999 Összes:

db 10 29 7 3 8 57

% 17,5% 50,9% 12,3% 5,3% 14,0%

hátralék

lakbér összes 86 190 319 804 84 331 24 061 82 096 596 482

% 14,4% 53,6% 14,1% 4,0% 13,8%

átlag 8 619 11 028 12 047 8 020 10 262 10 465

összes 1 667 826 2 827 090 630 421 100 250 32 285 5 257 872

% 31,7% 53,8% 12,0% 1,9% 0,6%

alapterület (m2)

jövedelem átlag összes 166 783 310 530 97 486 2 291 310 90 060 811 103 33 417 224 060 4 036 683 386 92 243 4 320 389



537,1% 123,4% 77,7% 44,7% 4,7% 121,7%


27,8% 14,0% 10,4% 10,7% 12,0% 13,8%

összes 467 1 519 344 187 394 2 911

% 16,0% 52,2% 11,8% 6,4% 13,5%


% 18,5% 59,5% 13,3% 2,9% 5,8%


% 18,6% 61,9% 16,5% 1,0% 2,1%

átlag 1,8 2,1 2,3 0,3 0,3 1,7


lakások

felső

0 15 001 30 001 40 001 50 001

M/3

Mindösszesen


db 7 19 1 6 9 42

15 000 30 000 40 000 50 000 9 999 999 Összes:

% 16,7% 45,2% 2,4% 14,3% 21,4%

lakbér összes 22 804 57 461 5 991 17 098 20 260 123 614

% 18,4% 46,5% 4,8% 13,8% 16,4%

hátralék átlag 3 258 3 024 5 991 2 850 2 251 2 943

összes 570 122 479 402 17 970 21 565 97 110 1 186 169

alapterület (m2)

jövedelem

% 48,1% 40,4% 1,5% 1,8% 8,2%

átlag 81 446 25 232 17 970 3 594 10 790 28 242

összes 181 560 1 302 634 148 219 841 947 856 879 3 331 239


314,0% 36,8% 12,1% 2,6% 11,3% 35,6%


12,6% 4,4% 4,0% 2,0% 2,4% 3,7%

összes 302 864 89 255 301 1 811

% 16,7% 47,7% 4,9% 14,1% 16,6%


% 15,6% 54,1% 3,7% 16,5% 10,1%


% 13,2% 63,2% 5,3% 18,4% 0,0%

átlag 0,7 1,3 2,0 1,2 0,0 0,9


lakások

felső

0 15 001 30 001 40 001 50 001

db

15 000 30 000 40 000 50 000 9 999 999 Összes:

1 4 1 2 6 14

% 7,1% 28,6% 7,1% 14,3% 42,9%

lakbér összes 10 330 26 846 3 110 10 836 34 413 85 535

% 12,1% 31,4% 3,6% 12,7% 40,2%

átlag 10 330 6 712 3 110 5 418 5 736 6 110

összes 89 239 88 365 0 53 020 55 355 285 979

alapterület (m2)

jövedelem

hátralék % 31,2% 30,9% 0,0% 18,5% 19,4%

átlag 89 239 22 091 0 26 510 9 226 20 427

összes 40 605 163 075 69 885 326 799 797 748 1 398 112


219,8% 54,2% 0,0% 16,2% 6,9% 20,5%


25,4% 16,5% 4,5% 3,3% 4,3% 6,1%

összes 49 207 31 108 343 738

% 6,6% 28,0% 4,2% 14,6% 46,5%


% 9,4% 21,9% 6,3% 21,9% 40,6%


% 7,7% 15,4% 7,7% 30,8% 38,5%

átlag 1,0 0,5 1,0 2,0 0,8 0,9


lakások

felső

0 15 001 30 001 40 001 50 001

15 000 30 000 40 000 50 000 9 999 999 Összes:

db 6 33 13 11 68 131

% 4,6% 25,2% 9,9% 8,4% 51,9%

lakbér összes 73 576 395 022 160 568 124 335 750 059 1 503 560

% 4,9% 26,3% 10,7% 8,3% 49,9%

átlag 12 263 11 970 12 351 11 303 11 030 11 478

összes 897 262 3 569 268 1 034 209 311 495 872 053 6 684 287

2 alapterület (m )

jövedelem

hátralék % 13,4% 53,4% 15,5% 4,7% 13,0%

átlag összes 149 544 243 975 108 160 2 738 790 79 555 1 529 224 28 318 1 538 244 12 824 9 009 648 51 025 15 059 881


367,8% 130,3% 67,6% 20,3% 9,7% 44,4%


30,2% 14,4% 10,5% 8,1% 8,3% 10,0%

összes 349 1 774 696 557 3 227 6 603

% 5,3% 26,9% 10,5% 8,4% 48,9%


% 6,7% 34,7% 12,8% 9,9% 35,9%


% 8,4% 42,9% 15,6% 9,7% 23,4%

átlag 2,2 2,0 1,8 1,4 0,5 1,2


lakások

felső

0 15 001 30 001 40 001 50 001

15 000 30 000 40 000 50 000 9 999 999 Összes:

db 4 27 18 24 112 185

% 2,2% 14,6% 9,7% 13,0% 60,5%

lakbér összes 56 388 394 716 257 639 337 894 1 570 340 2 616 977

% 2,2% 15,1% 9,8% 12,9% 60,0%

hátralék átlag 14 097 14 619 14 313 14 079 14 021 14 146

összes 561 824 2 198 041 889 341 391 596 1 848 769 5 889 571

alapterület (m2)

jövedelem

% 9,5% 37,3% 15,1% 6,6% 31,4%

átlag összes 140 456 212 381 81 409 2 744 746 49 408 2 208 201 16 317 3 567 738 16 507 20 166 621 31 836 28 899 687


264,5% 80,1% 40,3% 11,0% 9,2% 20,4%


26,6% 14,4% 11,7% 9,5% 7,8% 9,1%

összes 222 1 556 1 021 1 391 6 112 10 302

% 2,2% 15,1% 9,9% 13,5% 59,3%


% 3,1% 22,4% 11,8% 15,1% 47,7%


% 4,1% 28,1% 14,5% 16,5% 36,8%

átlag 2,5 2,5 1,9 1,7 0,8 1,3


lakások

felső 15 000 30 000 40 000 50 000 9 999 999 Összes:

db 18 83 33 43 195 372

% 4,8% 22,3% 8,9% 11,6% 52,4%

lakbér összes 163 098 874 045 427 308 490 163 2 375 072 4 329 686

% 3,8% 20,2% 9,9% 11,3% 54,9%

hátralék átlag összes 9 061 2 118 447 10 531 6 335 076 12 949 1 941 520 11 399 777 676 12 180 2 873 287 11 639 14 046 006

alapterület (m2)

jövedelem

% 15,1% 45,1% 13,8% 5,5% 20,5%

átlag összes 117 692 678 521 76 326 6 949 245 58 834 3 955 529 18 085 6 274 728 14 735 30 830 896 37 758 48 688 919



312,2% 91,2% 49,1% 12,4% 9,3% 28,8%


24,0% 12,6% 10,8% 7,8% 7,7% 8,9%

összes 922 4 401 1 837 2 311 9 983 19 454

% 4,7% 22,6% 9,4% 11,9% 51,3%

lakók száma átlag összes 51,2 59 53,0 301 55,7 111 53,7 137 51,2 394 52,3 1 002

% 5,9% 30,0% 11,1% 13,7% 39,3%


% 6,5% 35,8% 13,9% 14,8% 29,1%

átlag 1,6 1,9 1,9 1,5 0,7 1,2

Szentes Város Önkormányzata Képviselő-testülete ……/2013. (…..) önkormányzati rendelete az önkormányzati tulajdonában álló lakások bérletéről Szentes Város Önkormányzata Képviselő-testülete Magyarország Alaptörvénye 32. cikk /1/ bekezdés a./ és e./ pontja, a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13.§ /1/ bekezdés 9./ pontja és A lakások és helyiségek bérletére valamint elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló 1993. évi LXXVIII. törvény 3.§ /1/ bekezdése felhatalmazása alapján a következőket rendeli el: Általános rendelkezések 1.§ A rendelet célja, hogy a törvény keretei között érvényesítse az önkormányzat tulajdonosi jogait és a bérlők méltányos érdekeit, törekedjen a lakásgazdálkodásban a szociális és gazdaságossági szempontok együttes megvalósítására. 2.§ A rendelet hatálya kiterjed valamennyi önkormányzati tulajdonban álló lakás bérletére azzal, hogy a szolgálati lakásokra az e rendeletben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni. 3.§ /1/ Az önkormányzat tulajdonában álló lakások felett a rendelkezési jogot a Képviselő-testület (a továbbiakban: tulajdonos) gyakorolja. Hatáskörét az e rendeletben pontosan meghatározott részben a Szociális Bizottságra és a polgármesterre átruházza. /2/ A lakások fenntartásával, kezelésével, a bérleti szerződése megkötésével és teljesítésével kapcsolatos feladatok ellátásával a Képviselő-testület a Szentes Városi Szolgáltató Kft-t (a továbbiakban: bérbeadó) bízza meg. /3/ Az /1/ és /2/ bekezdésben megjelölt szervezetek fenti feladataik teljesítéséről a Képviselőtestületnek félévente kötelesek beszámolni. /4/ A Képviselő-testület az önkormányzat tulajdonában álló lakások bérletével kapcsolatos bármely ügy eljárását magához vonhatja. 4. § /1/ Az önkormányzati tulajdonában álló, bérbeadás útján hasznosítható lakásokról a polgármester nyilvántartást vezet. /2/ Önkormányzat által újonnan épített, vagy megüresedett lakást kizárólag lakás céljára lehet bérbe adni. /3/ A (2) bekezdésben foglaltaktól a Képviselő-testület egyedi döntése alapján, közérdekből el lehet térni.

2

/4/ Az önkormányzat tulajdonában álló bérlakások rendeltetésszerű használatát a bérbeadó évente legalább egy alkalommal köteles ellenőrizni a lakások állagmegóvása érdekében. /5/ Azt a bérlőt, aki a szerződéstől eltérő módon, nem lakás céljára használja lakását a bérbeadó köteles felhívni, hogy a felhívás kézhezvételétől számított 15 napon belül a jogellenes használatot szüntesse meg. Amennyiben a bérlő a felhívásnak nem tesz eleget a bérbeadó köteles a szerződést felmondani. /6/ A bérlő az önkormányzati tulajdonban álló, több szobás bérlakása egy részét a bérbeadó előzetes hozzájárulásával nem lakás céljára hasznosíthatja, a bérleti szerződés módosítása után. /7/ A bérbeadó az (5) bekezdésben foglalt hozzájárulást megadhatja, ha a bérlő lakása egy részében létfenntartását biztosító főfoglalkozásban kereső tevékenységet kíván folytatni, és az általa végzett tevékenység nem zavarja a szomszédos lakásban lakókat, valamint a működéséhez szükséges hatósági és szakhatósági engedélyekkel rendelkezik. A bérbeadó hozzájárulása esetén a szerződést új tartalommal módosítani kell. /8/ A bérlő a nem lakás céljára használt helyiségek után az e rendeletben megállapított lakásbérleti díj kétszeresét köteles fizetni. Albérlet 5. § /1/ A bérlő a bérbeadó előzetes hozzájárulásával több szobás lakása egy részét albérletbe adhatja. A bérbeadó hozzájárulása nélküli albérletbe adás megalapozza a felmondást. /2/ Nem tagadhatja meg a bérbeadó a hozzájárulást, ha azt a bérlő anyagi és szociális körülményei indokolják. /3/ A bérbeadó csak akkor adhat hozzájárulást, ha a bérlő és albérlő között létrejött szerződés garantálja, hogy a lakásbérlet megszűnése esetén az albérlet is megszűnik. Bérbeadás időtartama 6. § A bérbeadó a bérleti szerződést határozott időre, illetve feltétel bekövetkeztéig köti meg. A határozott időre szóló szerződés legfeljebb öt évre köthető. Bérlőtársi szerződés 7. § Önkormányzat tulajdonában álló lakásra bérlőtársi szerződést a bérlő házastársával korlátozás nélkül, nagykorú gyermekével, élettársával 3 évi együttlakás után köthet. A szerződés megkötését a tulajdonosnak írásban be kell jelenteni.

3 Hozzájárulás a lakásba való befogadáshoz 8. § /1/ A bérlő a lakásba a törvény által megengedetteken kívül (házastárs, kiskorú gyermek, befogadott gyermekének gyermeke, szülő) a tulajdonosnak történő írásbeli bejelentés után, élettársát, gyermeke házastársát és élettársát, szülője házastársát vagy élettársát, testvérét a tulajdonos előzetes hozzájárulásával fogadhatja be. /2/ A tulajdonos hozzájárulását akkor adhatja meg, ha az élettárs, gyermeke házastársa vagy élettársa, szülője házastársa vagy élettársa olyan nyilatkozatot tesz, hogy a házastársi vagy élettársi kapcsolat esetleges megszűnésekor a lakást feltétel nélkül, 15 napon belül elhagyja. Nem adható tulajdonosi hozzájárulás a befogadott testvér hozzátartozóinak befogadásához. Tartási szerződés 9. § /1/ Lakásbérleti jog folytatása ellenében a bérlő akkor köthet tartási szerződést, ha azt életkora és egészségi állapota indokolttá teszi, illetve ha az eltartó életkora, egészségi állapota, szociális körülményei alapján képes a bérlő eltartására. /2/ A tartási szerződés jóváhagyásával kapcsolatban a tulajdonosi véleményt a benyújtott szerződésre vezetett záradékkal kell megadni. A hozzájárulás megtagadása esetén határozattal kell dönteni. /3/ Amennyiben a tartási szerződés nem a lakásbérleti jog folytatására irányul, de az együttlakást az eltartott egészségi állapota szükségessé teszi, a bérlő az eltartót a lakásba befogadhatja. /4/ A /3/ bekezdésben említett esetben a bérlő halála után az eltartó köteles a lakásból ki/öltözni. Önkormányzati lakás bérbeadásának jogcímei 10. § /1/ A lakás bérbe adható: a./ szociális, jövedelmi és vagyoni helyzet alapján b./ pályázat útján, piaci feltételek szerint c./ bérlőkijelölésre, illetve bérlő kiválasztásra jogosult szerv döntése alapján d./ lakásgazdálkodási feladatok végrehajtására e./ közérdekű célokra f./ törvényi kötelezettség alapján. /2/ Az önkormányzat tulajdonában álló bérlakásokat elsősorban szociális, jövedelmi és vagyoni helyzet alapján kell bér beadni, ettől eltérni csak a Szociális Bizottság egyetértése esetén a polgármester engedélyével lehet. /3/ Az önkormányzati tulajdonú lakások legfeljebb 5 %-a a Szociális Bizottság döntése alapján – pályázat útján, piaci feltételek szerint is hasznosítható. A pályázat lehet több fordulós, de

4 lebonyolításához 3 hónap vehető igénybe, melyet indokolt esetben a Szociális Bizottság egy hónappal meghosszabbíthat. Amennyiben nincs pályázó, a lakást szociális bérlakásként lehet hasznosítani. Lakás bérbeadásának szociális, jövedelmi és vagyoni feltételei 11. § /1/ Önkormányzati lakás annak a nagykorú személynek, vagy önálló jövedelemmel rendelkező 16. életévet betöltött kiskorúnak adható bérbe, - kivétel, aki a lakásbérleti szerződést a törvény szerint folytathatja - aki a rendeletben meghatározott alábbi szociális, jövedelmi és vagyoni feltételeknek együttesen megfelel: a./ akinek, vagy házastársának (élettársának), illetve vele együtt lakó, vagy együtt költöző közeli hozzátartozójának a tulajdonában, haszonélvezetében nincs beköltözhető lakás, b./ akinek családjában - a vele együtt költöző családtagokat számítva - az egy főre jutó nettó jövedelem a bérbeadást megelőző 1 évben nem haladja meg a bérbeadáskori legalacsonyabb munkabér másfélszeresét, egyedülálló esetén kétszeresét, c./ a család nem rendelkezik olyan ingó-, vagy ingatlanvagyonnal, amelynek együttes forgalmi értéke a mindenkori jogszabály által megállapított legalacsonyabb munkabér 32-szeresét meghaladja, és az elidegenítése veszélyeztetné a vagyonnal rendelkezők lakhatási és megélhetési feltételeit, d./ a család életkörülményei megfelelnek az e rendelet 12. §-ában meghatározott szociális feltételeknek, 12. § /1/ Önkormányzati lakás szociális körülményekre tekintettel annak a személynek adható bérbe, aki a./ nem lakásnak minősülő helyen tartózkodik, vagy a szociális törvény (1993. évi III. tv.) szerint hajléktalan és bizonyíthatóan korábban is a városban tartózkodott, vagy b./ albérlő, családtag, szívességi lakáshasználó, szociális intézményben lakik (lakott), volt intézeti vagy állami nevelt, c./ romos, műszakilag avult lakásban, vagy egészségre ártalmas körülmények között él, vagy d./ zsúfolt lakáskörülmények között lakik, ezen belül: - a családban tartósan beteg személynek nem biztosított a külön szoba, vagy - a családban együtt lakó, önálló család részére nem biztosított külön szoba, vagy - a családban élő személyekre jutó lakás hasznos alapterületének nagysága egy főre számítva nem haladja meg a 10 m2-t. 13. § /1/ Bérbeadáskor azt a 12. § - 13. §-ban foglalt feltételeknek megfelelő személyt kell előnyben részesíteni, aki nehezebb szociális körülmények között él.

5

/2/ A 12. § - 13. §-ban foglalt feltételeknek esetén nehezebb szociális körülmények között élőnek azt kell tekinteni, akinek a családjában egy keresőre több eltartott jut. /3/ Azonos eltartott, aktív kereső arány esetén nehezebb szociális körülmények között élőnek azt kell tekinteni, akinél halmozottan fordulnak elő a 13. §-ban foglalt feltételek. /4/ Ezen túl - több személy esetén - rászorultabbnak kell tekinteni azt, aki bizonyíthatóan hosszabb ideje él a 12. § - 14. §-ban jelzett vagyoni, jövedelmi, szociális körülmények között. Lakásigény mértéke szociális bérlet esetén 14. § /1/ Szociális bérlet esetén a bérbeadó olyan szobaszámú önkormányzati lakást adhat bérbe, amely a lakásigény mértékét nem haladja meg. /2/ A lakásigény felső határa - együttlakó személyek számától függően a következő: – egy, két személy: 2 lakószoba – három, négy személy: 2,5 lakószoba – öt, hat személy: 3 lakószoba – hét, vagy több személy esetében: 4 lakószoba. /3/ A lakásigény mértékének alkalmazása során a bérbeadó az együttlakó személyek számának megállapításakor csak a ténylegesen lakásba költöző személyeket veheti figyelembe. /4/ A (3) bekezdésben meghatározott személyek közül - kivéve a kiskorú gyermekeket - csak azok vehetők figyelembe, akik a bérbeadást megelőzően a bérlővel legalább 1 éve állandó jelleggel együtt laktak. Bérleti ajánlat 15. § /1/ Önkormányzati tulajdonú lakás bérbevételére ajánlatot a Polgármesteri Hivatal Közigazgatási Osztályán beszerezhető űrlapon lehet tenni. /2/ A 2005. december 31-ig a bérleti ajánlathoz befizetett letéti díjakat fokozatosan, a lakásbérleti szerződés megkötésekor, a bérleti ajánlat visszavonása esetén, vagy kérelemre, azonnal, kamatmentesen vissza kell fizetni. /3/ Az ajánlattevőnek az űrlapon azokat az adatokat kell feltüntetnie, amelyekből a rendelet 11– 13.§-ában részletezett szociális, jövedelmi és vagyoni viszonyok megállapíthatóak, figyelemmel a rendelet 37.§ (1), (2) bekezdéseire is. (4) A bérleti ajánlatot a Polgármester nyilvántartásba veszi. 16. § /1/ Szentes Város Képviselő-testülete Szociális Bizottság egyetértésével, figyelembe véve a várhatóan megüresedő lakások számának és a bérleti ajánlatot tevők szociális helyzetét minden év június 30-ig dönt a sürgősségi névjegyzék elkészítéséről.

6 /2/ A Szociális Bizottság évente, a sürgősségi névjegyzék elkészítése utáni ülésen beszámol e tevékenységéről a Képviselő-testületnek. /3/ A sürgősségi névjegyzék alapján a Szociális Bizottság jelöli ki a bérlőket a bérleti szerződés megkötésére. A tulajdonosnak legfeljebb két bérlakás közötti választási lehetőséget kell biztosítania. Ezek visszautasítása esetén a bérleti ajánlattevő elveszti a hatályos sürgősségi jegyzék alapján meglévő jogosultságát. /4/ A tulajdonos csak akkor adhat engedélyt a lakásbérleti szerződés megkötésére, ha a Szociális Bizottság döntését követően a bérleti ajánlatot tevő szociális, jövedelmi, vagyoni helyzetében nem következett be lényeges változás. A hivatalosan ismert és a köztudomású tényeket nem kell bizonyítani. Bérbeadás pályázat útján, piaci feltételek szerint 17.§ /1/ A piaci feltételekkel, pályázat útján bérbe adható lakások jegyzékét - a Szociális Bizottság döntése után - a Polgármester nyilvánosan közzéteszi. /2/ A pályázatot akkor kell kiírni, ha van üresen álló, bérbe adható lakás, vagy a bérbeadás időpontja előre tervezhető. /3/ A pályázati kiírásnak tartalmaznia kell a lakás címét, komfortfokozatát, nagyságát, a piaci bérleti díjat, a lakás megtekinthetőségének időpontját, a pályázat benyújtásának határidejét. /4/ A lakás piaci bérleti díja 400 forint havonta, négyzetméterenként. Ez a díj nem tartalmazza a fizetendő forgalmi adót. /5/ Piaci feltételekkel önkormányzati tulajdonú bérlakást csak lakás céljára, határozott időre, legfeljebb 3 évre lehet bérbe adni. A határozott idő letelte után ismét nyilvános pályázatot kell kiírni. A lakásban lakó bérlőnek előbérleti joga van. /6/ A pályázat benyújtásának feltételei:

a.) Egyedülálló pályázó esetén legalább a minimálbér másfélszeresét, egyéb-ként családtagonként legalább a mini-málbért elérő jövedelme igazolása (2013-ban a nettó minimálbér ~ 64 200 forint) b.) Amennyiben a fenti jövedelem munkabér, legalább egy éve meglévő munkaviszony, más kereső tevékenység esetében az egy éve meglévő kereső tevékenység igazolása Több pályázó esetén elsősorban az kapja meg a bérleti jogot, akinek a szakértelmére a városnak nagyobb szüksége van, másodsorban az, aki több személy lakhatását oldja meg, végezetül az, akinek magasabb a jövedelme.

7 /7/ A bérleti jog pályázat útján történő megszerzéséről a Szociális Bizottság dönt a fenti szabályok betartásával. /8/ Az önkormányzati tulajdonú lakást piaci alapon bérlő személyek a szerződéskötéskor kettő hónapi lakbérnek megfelelő óvadékot (pénzben) kell letétbe helyeznie Szentes Város Önkormányzata számlájára. Az óvadékot csak a lakásbérleti jogviszony megszűnésekor lakbérhátralék kifizetésére, vagy a lakás lakhatóvá tételére szabad közvetlenül felhasználni. A felhasználásról el kell számolni. Az óvadék a mindenkori jegybanki alapkamattal kamatozik. Az óvadék összege a szerződés megszűntekor, ha felhasználásának nem volt indoka, kamatostul visszajár. /9/ Az önkormányzati tulajdonú lakást piaci alapon bérlő személynek kettő hónapi lakbérhátralék felhalmozódása után fel kell mondani, és a lakást el kell hagynia. Ezt a tényt a lakásbérleti szerződésbe bele kell foglalni. A kötelező felmondás alól csak Szentes Város Önkormányzata Képviselő-testülete adhat felmentést. Bérlőkijelölés, bérlőkiválasztás megállapodás, vagy jogszabály alapján 18.§ /1/ Ha önkormányzati tulajdonban álló lakás, műteremlakás bérlőjének kijelölésére, vagy kiválasztására megállapodás vagy jogszabály meghatározott szervet jogosít fel, az általa kijelölt személlyel kell szerződést kötni. /2/ Bérlőkiválasztási joggal érintett megüresedő lakás esetén a jogosultat - 30 napos határidő kitűzésével - fel kell hívni a bérlő személyének bejelentésére. /3/ A bérlőkiválasztási jog gyakorlásáig üresen tartott lakással kapcsolatos olyan üzemeltetési és fenntartási költségek, amelyek egyébként a bérlőt terhelnék a jogosult szervet terhelik. Bérbeadás, lakásgazdálkodási feladatok végrehajtására 19. § /1/ Amennyiben a lakásbérleti jogviszony a határozatlan időre bérbe adott önkormányzati tulajdonban álló bérlakásra vonatkozóan közös megegyezés alapján szűnik meg, kisebb szobaszámú vagy alacsonyabb komfortfokozatú cserelakás biztosítása esetén a két lakás értékkülönbözetére figyelemmel, pénzbeli térítés adható. /2/ Ha a lakásbérleti jogviszony az önkormányzati tulajdonban álló, határozatlan időre bérbe adott lakásra vonatkozóan közös megegyezéssel, cserelakás biztosítása nélkül szűnik meg, a bérlő pénzbeli térítésre tarthat igényt. /3/ Az előző bekezdésben foglaltak szerint kell eljárni akkor is, ha a bérleti jogviszony a bérbeadó felmondása alapján, kisebb vagy alacsonyabb komfortfokozatú cserelakás felajánlásával szűnik meg.

8 /4/ Nem állapítható meg pénzbeli térítés annak, akinek lakásbérlete határozott időtartamra kötődött. /5/ A pénzbeli térítés mértékét e rendelet 32. §-a állapítja meg. Bérbeadás közérdekű célból 20.§ /1/ Az Önkormányzat javára, közérdekből kisajátított ingatlanban lakó magánszemély részére, megállapodás alapján, önkormányzati tulajdonban álló lakást lehet határozatlan időre bérbe adni. /2/ A Képviselő-testület minősített többséggel - a város oktatási, kulturális, egészségügyi, gazdasági, igazgatási, sport feladatainak színvonalasabb ellátása érdekében - egyedi döntés alapján, természetes vagy jogi személyt az önkormányzat tulajdonában álló lakás bérlőjéül meghatározott időre, vagy feltétel bekövetkeztéig kijelölhet. Bérbeadás törvényi kötelezettség alapján 21. § /1/ Jogszabály vagy bírói ítélet rendelkezése szerint önkormányzati tulajdonú bérlakás kötelező biztosítása helyett, megállapodás esetén a jogosultnak pénzbeli térítés is fizethető. A fenti esetben a szerződéskötés vagy a pénzbeli térítés alapja a lakásigény mértékének megfelelő, félkomfortos lakás lehet. /2/ Ha jogszabály, vagy bírói ítélet kötelezi az önkormányzatot bérleti szerződés megkötésére, a jogosult részére komfort nélküli, egy szobás lakás is bérbe adható, vagy ennek megfelelő pénzbeli térítés fizethető a jogosulttal kötött megállapodás alapján. /3/ Amennyiben szociális intézményből elbocsátott személy az intézménybe utaláskor pénzbeli térítés ellenében mondott le lakásáról a részére biztosított önkormányzati tulajdonú bérlakásba csak házastársát, élettársát és kiskorú gyermekét fogadhatja be a bérbeadó hozzájárulása nélkül. /4/ Ha a magántulajdonban lévő lakás elemi csapás, vagy más ok miatt megsemmisül, vagy az építésügyi hatóság életveszély miatt kiürítését rendelte el, és a tulajdonos vagy bérlő elhelyezéséről maga nem tud gondoskodni, az önkormányzat legfeljebb két évre, ideiglenes elhelyezést biztosít. Ideiglenes elhelyezésre komfort nélküli lakás, illetőleg nem lakás céljára szolgáló helyiség is felhasználható. A lakáscsere 22. §. /1/ Az önkormányzati tulajdonban álló lakás bérleti joga kizárólag másik -ingatlannyilvántartás szerint önálló - lakás tulajdonjogára, vagy másik, önkormányzati lakás bérleti jogára cserélhető el, a lakásigény mértékének figyelembe vételével. /2/ A határozott időre bérbe adott önkormányzati tulajdonú lakás cseréjéhez a tulajdonos csak akkor járul hozzá, ha az önkormányzati tulajdonú bérlakás bérleti időtartama nem változik. /3/ A lakáscsere szerződést írásban kell megkötni. A szerződéshez csatolni kell:

9 a./ a bérleti szerződést, illetőleg a lakásbérleti jogviszony fennállását tanúsító bérbeadó írásbeli nyilatkozatát, b./ az adásvételi szerződést, ha a lakáscserével együtt tulajdonosváltozás is történik, c./ a magántulajdonban álló lakás 30 napnál nem régebbi, hiteles tulajdoni lap másolatát

d./ igazolást arról, hogy a cserélő feleknek nincs bérleti- és közüzemi díj tartozása. /4/ A lakáscsere szerződésben név szerint fel kell sorolni a bérlővel együtt lakó valamennyi személyt, ezek lakáshasználati jogcímét, továbbá külön - külön fel kell tüntetni azt, hogy a lakáscsere folytán közülük - megállapodásuk szerint - ki költözik a bérlővel együtt a cserélt lakásba, vagy máshová, illetőleg a csere után kik és milyen lakáshasználati jogcímen maradnak vissza a lakásban. /5/ A lakáscsere szerződést mindazoknak a személyeknek alá kell írniuk, akik a cserét megelőzően bérlők voltak, valamint a csere folytán bérlővé válnak. /6/ Ha a bérlő a lakását két, vagy több lakásra cseréli el a lakáscsere szerződésben fel kell tüntetni, hogy melyik lakásnak ki lesz a bérlője. /7/ A csere folytán nem válhat bérlővé, bérlőtárssá az, aki a cserét megelőzően nem volt bérlő, illetőleg bérlőtárs, tulajdonos vagy haszonélvező. /8/ A lakáscsere-szerződésnek tartalmaznia kell a a./ a lakás tulajdonos és haszonélvezője, b./ tartási szerződés esetén az eltartó, c./ bérlőtársi jogviszonynál a bérlőtárs, d./ bérlőkiválasztási, vagy bérlőkijelölési jog esetén a jogosult írásbeli hozzájáruló nyilatkozatát. Lakáscseréhez való hozzájárulás 23. § /1/ A lakáscseréhez való hozzájárulás előtt az érintett lakások állapotáról és helyzetéről helyszíni szemlével meg kell győződni. /2/ A lakáscseréhez való hozzájárulást a tulajdonosnak meg kell tagadnia, ha a./ a lakás jogvita alatt áll, (Az eljárás jogerős befejezéséig nem cserélhető. A lakás akkor áll jogvita alatt, ha az önkormányzatnál, vagy más közigazgatási hatóságnál, illetőleg a bíróságon eljárás van folyamatban.) b./ a lakáscseréhez e rendelet 22. § (8) bekezdésében lévő jogosultak nem járultak hozzá. c./ a csere folytán - e rendeletben meghatározott kivételekkel - bérlővé, bérlőtárssá válna az, aki a cserét megelőzően nem volt bérlő, bérlőtárs, tulajdonos vagy haszonélvező. /3/ A lakáscseréhez való hozzájárulást a bérbeadó megtagadhatja, ha a./ a bérlőnek lakáshasználati díj tartozása, lakbértartozása, vagy közüzemi díj hátraléka van, azokat felszólításra még nem fizette ki, vagy a bérbe adóval nem kötött a hátralék megfizetésére megállapodást, b./ a cserélő felek a jogszabályban előírt határidőn belül nem csatolják 22. §-ban meghatározott iratokat.

10 /4/ A bérbeadó a csere következtében létrejövő új bérleti szerződés feltételeit nem állapíthatja meg terhesebben a cserével megszűnő bérleti szerződés feltételeinél, kivéve, ha ehhez a csere folytán a bérleti jogot szerző hozzájárul. 24. § /1/ A lakáscsere szerződést a hozzájárulás megadása céljából a Polgármesterhez kell benyújtani, aki 30 napon belül dönt a hozzájárulás megadásához, vagy megtagadásáról. /2/ A Polgármester a lakáscseréhez hozzájáruló nyilatkozatát a lakáscsere-szerződésre rávezeti. A lakáscsere elutasításáról határozattal kell dönteni. /3/ Ha a bérlő az önkormányzati tulajdonú lakást nem önkormányzati tulajdonú lakásra kívánja elcserélni, a Polgármester a hozzájárulás kérdésében csak az önkormányzati lakásról dönt. /4/ Több önkormányzati lakás cseréje esetén a Polgármester hozzájáruló nyilatkozatával együtt az iratokat megküldi a következő érdekelt tulajdonoshoz és egyidejűleg döntéséről a cserélő feleket értesíti. /5/ A lakáscserét akkor lehet végrehajtani, ha ahhoz a cserével érintett tulajdonosok mindegyike hozzájárul. Lakásbérlet megszűnése 25. § /1/ Amennyiben a lakásra határozatlan időre megkötött szerződés közös megegyezéssel szűnik meg, illetve a bérbeadó a határozatlan időre kötött szerződést felmondja és a bérlő cserelakásra nem tart igényt, részére pénzbeli térítést kell fizetni. /2/ A pénzbeli térítés mértékének megállapításakor a bérlő által használt lakást kell alapul venni. /3/ A pénzbeli térítés összegét akkor lehet kifizetni, ha a bérlő a lakást a bérleti szerződésben foglaltaknak megfelelően adja vissza a bérbe adónak. /4/ A Bizottság a bérleti szerződést akkor is felmondhatja, ha a bérlő lakását 2 hónapot meghaladó időre elhagyta. Ezt a tényt, illetve a méltánylandó távollét okának és időtartamának írásbeli bejelentési kötelezettségét a bérleti szerződésnek tartalmaznia kell. /5/ A bérlakást nem lehet elhagyottnak tekinteni, ha bérlője azért van távol, mert - családi helyzete indokolja, - gyógykezelésben részesül, vagy állandó ápolásra szorul, - katonai szolgálatot teljesít, - lakóhelyén kívül dolgozik, vagy tanul és ott nincs állandó lakása, - 3 évnél nem hosszabb szabadságvesztés büntetését tölti 26. § /1/ A határozott idő lejártával, vagy feltétel bekövetkeztével a bérleti szerződés megszűnik.

11 /2/ Az a bérlő, aki szociális, jövedelmi és vagyoni helyzete alapján, vagy közérdekű cél megvalósítása érdekében köthetett bérleti szerződést határozott időre, vagy feltétel bekövetkezéséig és ez idő alatt lakhatását nem tudta, vagy tudja más módon biztosítani, újabb bérleti ajánlatot nyújthat be a Szociális Bizottsághoz. Az újabb bérleti ajánlathoz ugyanazokat a mellékleteket kell csatolni, mint az eredeti bérleti ajánlathoz. /3/ A Szociális Bizottság a kérelmeket felülvizsgálja és helyszíni szemlét tart. /4/ Amennyiben az iratok, a helyszíni szemle és a hivatalosan ismert tények alapján megállapítható, hogy a bérlő jelenleg is jogosult lehet szociális, vagyoni helyezte alapján, vagy közérdekű célból önkormányzati tulajdonban álló lakás bérletére, a Szociális Bizottság döntése alapján a bérleti szerződés újabb, legfeljebb 5 évre meghosszabbítható. /5/ Azoknak a bérlőknek a körülményeit fokozottan meg kell vizsgálni, akiknek közüzemi díj, vagy lakbérhátraléka 3 hónapi összegnél magasabb. Lakásbérleti szerződés velük ismételten csak a Szociális Bizottság javaslata alapján köthető, de csak akkor, ha vállalják, hogy kisebb, alacsonyabb komfort fokozatú lakásba költöznek át, ha ezt a tulajdonos tudja számukra biztosítani. Ha a felajánlott, olcsóbb bérlakást nem fogadja el - vállalása ellenére - lakásbérleti jogviszonya a visszautasítástól számított 30. napon minden külön intézkedés nélkül megszűnik. /6/ Amennyiben az iratok, a helyszíni szemle és a hivatalosan ismert tények alapján az állapítható meg, hogy a bérlő jelenleg már nem lenne jogosult szociális, vagy vagyoni helyzete alapján, vagy közérdekű célból önkormányzati tulajdonban álló lakás bérletére és igazolja, hogy nincs közüzemi díj hátraléka és lakbérhátraléka, lakásbérlete fokozatosan piaci feltételek szerinti bérlakássá alakul át. A második határozott idejű bérleti szerződés időtartama alatt a lakásbérleti díj az e rendelet 2. számú mellékletében meghatározott lakbér 150%-a. /7/ Amennyiben a fentiek szerint megkötött (második) határozott idejű bérleti szerződés időtartama lejár és a bérlő nem tudja bizonyítani, hogy szociális, vagyoni helyzete alapján önkormányzati tulajdonú bérlakásra jogosult lenne a bérlakást piaci feltételek szerint kell hasznosítani, a lakásbérleti díj az e rendelet 2. számú mellékletében meghatározott lakbér 200%-a. Azonos ajánlat esetén a volt bérlőnek előbérleti joga van. Ha a volt bérlő vagyoni, szociális helyzete alapján önkormányzati tulajdonú bérlakásra lenne jogosult vele az előző (második) határozott idejű szerződés feltételeinek megfelelően újabb legfeljebb 5 éves időtartamú szerződés köthető. Erről, kérelmére a Szociális Bizottság dönt. A kérelemhez a (2) bekezdésben felsorolt mellékleteket kell becsatolni. /8/ Amennyiben a bérlő szociális, vagyoni viszonyai alapján önkormányzati tulajdonban álló lakás bérletére nem jogosult és közüzemi díj, vagy lakbérhátraléka van, további bérleti szerződés nem köthető vele. 27. § /1/ A lakásbérleti szerződés megszűnése után a lakásban visszamaradó személy - a bérleti jog folytatására jogosult kivételével - másik lakásba való elhelyezésre nem tarthat igényt. /2/ A lakást jogcím nélkül használó lakáshasználati díjat köteles fizetni. A használat első 2 hónapjában a lakáshasználati díj azonos a lakbérrel, további 6 hónapra a lakbér összegének kétszerese, 8 hónap eltelte után pedig a lakbér háromszorosa.

12 A felek jogai és kötelezettségei 28. § /1/ A bérbeadó a bérlővel bérleti szerződést köt. A bérleti szerződést a bérleti jogosultságról szóló döntés kézhezvételétől számított 15 napon belül kell a bérbe adóval megkötni. Amennyiben a bérlő a rendelkezésére álló időben a szerződést nem köti meg, a bérleti jogosultságát elveszti. /2/ A bérbeadó az önkormányzati rendelet módosítása esetén jogosult a szerződés bérleti díjra vonatkozó részét egyoldalúan módosítani. A módosításról a bérlőt 60 nappal korábban tájékoztatni kell. /3/ Amennyiben a bérlő a módosított bérleti díjjal nem ért egyet, a bíróságtól kérheti a bérleti díj megállapítását. /4/ A bérlő köteles gondoskodni a lakás burkolatainak, nyílászáróinak és berendezéseinek karbantartásától, felújításáról és pótlásáról, illetve cseréjéről. /5/ A lakás berendezéseit, amelyekre a bérlő karbantartási, felújítási, pótlási, illetve cserekötelezettsége kiterjed a lakástörvény 91.§ 16. pontja tartalmazza. /6/ A /4/–/5/ bekezdésbe foglaltaktól külön megállapodás alapján el lehet térni kölcsönösen elfogadott bérlői költségtérítés esetében. /7/ A lakásbérleti szerződés megszűnése esetén e rendelet hatályba lépéséig befizetett garanciális letétet a jegybanki alapkamattal számított kamataival együtt a bérlő részére vissza kell fizetni. A fizetendő kamat számításakor a naptári félévet megelőző utolsó napon érvényes jegybanki alapkamat az irányadó. 29. § /1/ A bérbeadó és a bérlő megállapodhatnak abban, hogy a lakást a bérlő teszi rendeltetésszerű használatra alkalmassá. /2/ A szerződés megkötésekor létrejött ilyen értelmű megállapodás esetén tételesen rögzíteni kell az elvégzendő munkákat, a kezdés és befejezés időpontját és a mindkét fél által elfogadott szakértővel készített költségvetés szerinti szükséges összeget. /3/ A bérlő ráfordításait lakbérfizetésének szüneteltetésével, vagy mérséklésével nyerheti vissza (lelakás). 30. § /1/ A bérlő a lakás átalakítására, korszerűsítésére csak a bérbe adóval kötött megállapodás alapján jogosult. /2/ A bérbeadó a költségeket átvállalhatja, ha a lakás komfort fokozata, vagy a lakás műszaki értéke ezáltal növekedett és a bérlő vállalja a lakás magasabb komfort fokozatának megfelelő lakbér fizetését. A munkák elvégzésére, és a költségek megtérítésére egyebekben a 29. § előírásai az irányadóak. /3/ A felek a szerződés megkötésekor, vagy megszűnésekor megállapodhatnak abban, hogy a lakás visszaadásakor a lakást és a lakásberendezéseket a bérbeadó teszi rendeltetésszerű használatra alkalmassá kölcsönösen elfogadott bérlői költségtérítés ellenében. /4/ A Képviselő-testület felhatalmazza a bérbe adót a jelen rendeletben nem szabályozott kérdésekben a bérlővel történő megállapodás tartalmának meghatározására.

13

A lakbér mértéke, külön szolgáltatás díja 31. § /1/ A szociális helyzet alapján bérbe adott lakások lakbérének mértékét e rendelet 2. számú melléklete tartalmazza. A külön szolgáltatásokért a bérbeadó díjat nem állapít meg. /2/ A lakbér új mértékét 60 nappal hatálybalépése előtt közölni kell a bérlőkkel. /3/ A lakásfenntartási támogatásra jogosultság feltételeit Szentes Város Önkormányzata Képviselő-testülete 24/1999.(IX.3.) KT. rendelete, a lakbértámogatás feltételeit e rendelet határozza meg.

31/A. § /1/ A lakbértámogatás a bérlők jövedelmétől függő, azzal fordítottan arányos. A támogatást az összes jövedelem hivatalos igazolásával kérelmezni kell. Ha a bérlő a rendeletben meghatározott feltételeknek megfelel, a támogatás alanyi jogon jár. / 2/ A támogatás egy évre állapítható meg, készpénzben nem fizethető ki; a bérlőnek a támogatás összegével csökkentett lakbért kell fizetnie. /3/ A támogatás, időtartamának lejárta előtt egy hónappal, változatlan feltételekkel újra kérelmezhető. 31/B. § /1/ A támogatás első megállapítása előtt új bérleti szerződést kell kötni, amelyhez a közjegyző által elkészített „kiköltözési nyilatkozatot” kell csatolni. A nyilatkozat elkészítési díjának kifizetését az önkormányzat vállalja. /2/ A támogatás megállapítása során e rendelet vonatkozásában minden bevétel jövedelemnek számít. A bérlőnek a kérelemhez mellékelnie kell egy felhatalmazást, hogy személyes adatait az eljárás során a hivatal kezelheti, és jövedelmeit ellenőrizheti. /3/ A jövedelem emelkedését a bérlő köteles az emelkedésről való tudomásszerzéstől számított 45 napon belül bejelenteni. /4/ Amennyiben a bérlő a hivatalt nem az igazságnak megfelelően tájékoztatja a jövedelméről, vagy a jövedelme megemelkedését nem, vagy nem a határidőn belül jelenti be, fél vagy egy évig nem kaphat lakbértámogatást. 31/C. § /1/ Amennyiben a bérlő e rendelet hatálybalépése után három hónapi lakbérnek megfelelő vagy annál több hátralékot halmoz fel, bérleti szerződését fel kell mondani, és ha szükséges, ellene végrehajtási eljárást kell indítani. /2/ A felmondási kötelezettség alól kizárólag a Képviselő-testület adhat felmentést kivételesen indokolt családvédelmi okok miatt.

14

31/D.§ /1 /A lakbértámogatás mértéke: a bérlakásban legálisan lakókra jutó jövedelem átlaga/fő

támogatás

< 15.000 Ft/hónap 15.001 – 30.000 Ft/hónap 30.001- 40.000 Ft/hónap 40.001 – 50.000 Ft/hónap

a lakbér 90 %-a a lakbér 75 %-a a lakbér 50 %-a a lakbér 25 %-a

/2/ A Szociális Bizottság a lakbér 50 %-ának megfelelő támogatást adhat a fenti jövedelmet meghaladó jövedelemmel rendelkező bérlőnek kivételesen nehéz élethelyzetbe kerülése esetén: haláleset, megrokkanás, súlyos betegség, a munka elveszése. A támogatás legfeljebb fél évig tarthat. 31/D. § /1/ Annak a bérlőnek, aki a lakbérét egy éven keresztül hiánytalanul befizeti, az önkormányzat elengedi az e rendelet hatálybalépése előtt felhalmozott lakbérhátralékának 20 %-át és az arra vonatkozó késedelmi kamatot. A kedvezmény ismételten adható. /2/ A fenti kedvezménytől függetlenül azoknál a bérlőknél, akik e rendelet hatálybalépése előtt lakbérhátralékot halmoztak fel, és végrehajtható jövedelmük van, meg kell indítani a fizetési meghagyásos eljárást. 31/E. § A lakbértámogatást közigazgatási határozatban kell megállapítani vagy elutasítani. A döntés ellen a Képviselő-testülethez lehet jogorvoslati kérelemmel fordulni a kézhezvételtől számított 15 napon belül. A Képviselő-testület döntése ellen további jogorvoslatnak helye nincs. Pénzbeli térítés a lakás visszaadása, a bérlő halála és a bérbeadó felmondása esetén 32. § /1/ Ha a bérlő határozatlan időre létesített lakásbérleti jogviszonyáról az önkormányzat javára lemond - és a bérbeadó a lemondást elfogadja - a bérlőt, továbbá, ha meghal és az e rendelet szerint jogosultak a bérleti jogviszonyt nem kívánják folytatni, vagy nem folytathatják, az örököst, pénzbeli térítés illeti meg. /2/ A pénzbeli térítés bérlő által határozatlan időre kiutalt lakás beköltözhető forgalmi értékének legfeljebb 20%-a, a bérlővel történő megállapodás szerint. Lakáscsere esetén a pénzbeli térítés a két lakás értékkülönbözetének legfeljebb 20%-a lehet. /3/ A határozott időre szóló lakásbérleti jogviszony felmondása esetén az e rendelet hatálybalépéséig befizetett garanciális letét visszafizetésén túl pénzbeli térítés nem jár.

15 /4/ A tulajdonos a lakás bérleti jogviszonyról való lemondást nem köteles elfogadni, ha a bérlő kiskorú gyermekei a lemondással rosszabb életkörülmények közé kerülnének. /5/ Amennyiben a bérbeadó a lakást a visszaadás időpontjától számított 5 éven belül fel újította, a pénzbeli térítés alapja a felújítás előtti állapotnak megfelelő jelenlegi beköltözhető forgalmi érték. A szolgálati lakásokra vonatkozó külön szabályok 33. § /1/ A szolgálati lakások a 2. számú mellékletben meghatározott önkormányzati intézményekhez kapcsolódnak. Más intézményhez való átkerülésükhöz a két intézmény vezetőjének megállapodása és a polgármesternek a hozzájárulása szükséges. /2/ A lakások bérbeadása, bérleti jogának megszüntetése kizárólag az adott intézmény vezetőjének írásbeli hozzájárulásával történhet. Az intézmény vezetője azonban nem dönthet a szolgálati lakás üresen tartásáról, nem lakásként való hasznosításáról, megszüntetéséről. /3/ A szolgálati lakás bérleti joga nem folytatható, a bérlő hozzátartozója nem válik bérlőtárssá. A bérlő házastársa és gyermeke kivételével, bárkit csak az intézmény vezetőjének hozzájárulásával fogadhat be. 34. § A szolgálati lakás kizárólag a Szociális Bizottság és az intézmény vezetőjének hozzájárulásával cserélhető el, kizárólag akkor, ha a cserepartner is önkormányzati intézménynél dolgozik. A csere következtében a lakás szolgálati jellege nem szűnhet meg. 35. § /1/ A szolgálati lakás bérleti szerződése határozott időre, illetve feltétel bekövetkeztéig köthető meg. A határozott idő legfeljebb 5 év lehet, amely indokolt esetben, az intézmény vezetőjének hozzájárulásával ismét határozott időre meghosszabbítható. /2/ A szolgálati lakást a határozott idő eltelte előtt is el kell hagynia annak a bérlőnek, akinek az önkormányzat által működtetett intézményben közalkalmazotti jogviszonya megszűnik. A lakást a közalkalmazotti jogviszony megszűnésétől számított 30 napon belül kell kiüríteni. 36. § /1/ Ha a szerződést a szolgálati lakásra 1994. január 1-je előtt kötötték, annak a bérlőnek, akinek a közalkalmazotti szerződése nem neki felróható okból szűnt meg, vagy szűnik meg, illetőleg a szolgálati lakás bérlőjével halálakor együttlakó - sorrend szerint házastársa, gyermeke, befogadott gyermekétől született unokája, szülője részére cserelakást kell felajánlani a lakástörvény alapján. /2/ Ha a szerződést a szolgálati lakásra 1994. január 1-je után kötötték és a bérlő közalkalmazott nyugdíjba vonulásakor, és az azt megelőző 10 évben a szolgálati lakásban

16 lakott, részére, illetve a 36. § (1) bekezdésben megjelölt hozzátartozói részére cserelakást kell felajánlani. /3/ Az /1/ és /2/ bekezdésben meghatározott esetben kivételesen, méltányosságból a Képviselőtestülettől kérhetik, hogy a szolgálati lakásra vonatkozó bérleti jogviszonyukat hosszabbítsák meg. 36/A. § Eljárás a még határozatlan időre bérbe adott lakások bérleti díjának felülvizsgálatára /1/ A határozatlan időre szóló lakásbérleti szerződést cserelakás biztosítása nélkül az önkormányzatnak nem lehet felmondani (1993. évi LXXVIII. törvény 26. § /5/ és /6/ bekezdés). /2/ A bérlőknek, akiknek a lakásbérleti szerződése határozatlan időre szól, szociális, jövedelmi és vagyoni viszonyait 3 évente felül kell vizsgálni e rendelet 11. § a.) – c.) pontjában meghatározott feltételek szerint. /3/ A felülvizsgálat során alkalmazni kell a rendelet 37. § /1/ – /8/ bekezdésében meghatározott szabályokat. /4/ Amennyiben a felülvizsgálat eredményeként megállapítható, hogy a bérlő szociális, jövedelmi, vagyoni viszonyai alapján jogosult bérlakásra a bérleti szerződést változtatás nélkül kell fenntartani. /5/ Amennyiben a felülvizsgálat eredményeként megállapítható, hogy a bérlő szociális, jövedelmi, vagyoni viszonyai alapján már nem jogosult bérlakásra a lakásbérleti szerződést módosítani kell, számára piaci lakbért kell megállapítani e rendelet 17. § /4/ bekezdése alapján. Ugyanígy kell eljárni, ha a bérlő a szociális, jövedelmi és vagyoni viszonyait felszólításra nem igazolja.

Záró rendelkezések 37. § /1/ E rendelet alkalmazásában a jövedelem és a vagyon fogalmának meghatározásakor a szociális törvény rendelkezései irányadók. /2/ A polgármester és a polgármesteri hivatal általa megbízott munkatársa kezelheti a bérleti ajánlattevő, illetve a bérlő együttlakó családtagjai – személyes adatait az önkormányzati lakások bérletével kapcsolatban e rendelet és a lakástörvény (többszörösen módosított 1993. évi LXXVIII. tv. 3.§ (1) bekezdése) felhatalmazása alapján – különleges adatait a szociális, jövedelmi és vagyoni helyzet jogcímén történő lakásbérlet esetén az érintett előzetes, írásbeli hozzájárulása alapján. /3/ A bérleti ajánlattevőnek és a bérlőnek csak olyan adata kezelhető, amely a lakás bérbeadásához és bérletéhez elengedhetetlen, és csak e cél eléréséhez szükséges mértékben és ideig.

17 /4/ Aki szociális helyzetére tekintettel tesz bérleti ajánlatot, annak lakásán a Polgármester és a Szociális Bizottság környezettanulmányt készít. /5/ A körülmények tisztázása érdekében az ajánlattevő és a lakbértámogatást kérő a Polgármesterrel köteles együttműködni. Amennyiben együttműködési kötelezettségének nem tesz eleget, a tulajdonos az általa ismert adatok alapján dönt. /6/ A bérleti ajánlathoz mellékelni kell az ajánlattevő, a lakbértámogatást kérő és családja előző egy évi jövedelmét tanúsító igazolásokat. /7/ Az igazolható jövedelemmel nem rendelkezőknek büntetőjogi felelősségük tudatában kell nyilatkozni jövedelmükről. /8/ Amennyiben a bérleti ajánlattevő, a lakbértámogatást kérő és családja jövedelme kizárólag, vagy túlnyomórészt vállalkozásból, vagyonhasznosításából származik, illetve kétség merül fel a nyilatkozat valódiságát illetően, meg lehet kérni az illetékes megyei APEH-et az érintettek személyi jövedelemadó alapjának igazolására. /9/ E rendelet alkalmazása tekintetében a bérbeadó és a bérlő közötti jogviták eldöntése bíróság hatáskörébe tartozik, kivéve a lakbértámogatás megállapításáról szóló döntés, amely önkormányzati hatósági ügy. /10/ A bérbeadó hozzájárulása megtagadása esetén azoknak, akiknek jogát, vagy jogos érdekét az intézkedés sérti a megtagadó nyilatkozat kézhezvételétől számított 30 napon belül keresettel fordulhatnak az illetékes bírósághoz. /11/ A bérbeadó - a bíróság jogerős döntéséig - nyilatkozatához kötve van, a lakás jogvita alatt áll. 38. § /1/ Ez a rendelet 2014. január 1. napjától lép hatályba. /2/ A rendelet lakbértámogatásról szóló rendelkezéseit 2014 évben fokozatosan kell alkalmazni oly módon, hogy az e rendeletben meghatározott támogatásokat azoknál a bérlőknél, akik a 19/1999./VII.10./ KT számú rendeletben meghatározottak szerint jelenleg kapnak támogatást, csak annak megszűnése után, a következő hónaptól lehet megállapítani. /3/ E rendelet hatályba lépésével a 19/1999. /VII. 10./ KT. számú rendelet és mellékletei hatályukat vesztik.

Dr. Sztantics Csaba Jegyző

Szirbik Imre polgármester

18

1. sz. melléklet A szociális helyzet alapján bérbe adott lakások havi lakbérének mértéke négyzetméterenként Szentes város közigazgatási területén 2007. május 1. napjától kezdődően Sorszám

Lakás komfortfokozata

1. 2.

Összkomfortos lakás esetén Komfortos, gázfűtéses lakás és komfortos egylakásos családi ház esetén Komfortos egyéb lakás esetén Félkomfortos lakás esetén Komfort nélküli lakás esetén Szükséglakás esetén

3. 4. 5. 6.

Lakás lakbére Ft/hó/m2 200,- + ÁFA 183,- + ÁFA 166,- + ÁFA 79,- + ÁFA 53,- + ÁFA 28,- + ÁFA

A bérlő a nem lakás céljára használt helyiségek esetén a komfortfokozatának megfelelően a lakbér kétszeresét köteles megfizetni. 2. sz. mellékelt SZOLGÁLATI LAKÁSOK JEGYZÉKE Sorszám 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. 13. 14. 15. 16. 17. 18. 19. 20. 21.

Cím Szent Imre herceg u. 7. Szent Imre herceg u. 7. Petőfi Sándor u. 15. Deák Ferenc u. 55. Kiss Bálint u. 11. Kiss Bálint u. 6. Kiss Bálint u. 6. Széchenyi liget 1. Jövendő u. 6. Szent Imre herceg u. 2. Szent Imre herceg u. 2. Szent Imre herceg u. 2. Szabadság tér 2. IV/17. Rákóczi Ferenc u. 98. Apponyi tér 1. Tóth József u. 10–14. Rákóczi Ferenc u. 61. Szabadság tér 4. Nagynyomás 49. Nagynyomás 88/A. Damjanich u. 41.

Kezelő Szentes Városi Szolgáltató Kft. Szentes Városi Szolgáltató Kft. Szentes Városi Szolgáltató Kft. Szentes Városi Szolgáltató Kft. Szentes Városi Szolgáltató Kft. Szentes Városi Szolgáltató Kft. Szentes Városi Szolgáltató Kft. Szentes Városi Szolgáltató Kft. Terney Béla Középiskolai Kollégium Horváth Mihály Gimnázium Horváth Mihály Gimnázium Horváth Mihály Gimnázium Horváth Mihály Gimnázium Zsoldos Ferenc Műszaki Szakközépiskola Pollák Antal Műszaki Szakközépiskola Művelődési Központ Szentes Városi Szolgáltató Kft. Szentes Városi Szolgáltató Kft. Városellátó Intézmény Városellátó Intézmény Szentes Városi Szolgáltató Kft.

Tárgy: Az önkormányzat tulajdonában álló lakások bérletéről szóló rendelet tervezete első olvasatban Mell.: 3 darab+ rendelet-tervezet

Recommend Documents