Szám:477-5/2014/IB.
Tárgy: Animal Hygiene Kft. terhére bírság kiszabása a veszélyes áruk közúti szállításra vonatkozó szabályok megsértése miatt HATÁROZAT
Az Animal Hygiene Kft. (székhely: 2370 Dabas, Ond Vezér útja 9/2., adószám: 23767908-2-13) terhére a veszélyes áruk közúti szállítására vonatkozó rendelkezések megsértése miatt 2 200 000 Ft,- azaz kettőmillió-kettőszázezer forint összegű bírságot szabok ki. A bírság összegét jelen határozat jogerőre emelkedésétől számított 15 napon belül a BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság Magyar Államkincstárnál vezetett 10023002-00283494-20000002 számlaszámára, a csatolt postai készpénz-átutalási megbízás felhasználásával vagy banki átutalás útján köteles megfizetni. A kiszabott bírság befizetésének késedelmes teljesítése esetén késedelmi pótlékot kell fizetni, melynek mértéke minden naptári nap után a felszámítás időpontjában érvényes jegybanki alapkamat kétszeresének 365-öd része. A kiszabott bírság meg nem fizetése esetén végrehajtási eljárás kezdeményezésének van helye. A bírságot a befizetés elmulasztása esetén adók módjára kell behajtani. A határozat ellen a közléstől számított 15 napon belül a BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóságnak címzett, de a Bács-Kiskun Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóságnál benyújtandó fellebbezéssel élhet. A fellebbezés illetékköteles, melynek mértéke a fellebbezésben vitatott összeg minden megkezdett 10.000,-Ft-ja után 400,-Ft, de legalább 5000,-Ft, és legfeljebb 500.000,-Ft. Ha a fellebbezési eljárás tárgyának értéke pénzben nem állapítható meg, a fellebbezés illetéke 5000 forint. A közigazgatási hatósági eljárási illetéket az eljárás megindításakor illetékbélyeggel az eljárást kezdeményező iraton kell megfizetni, de a 10 000 forintot meghaladó eljárási illeték kiszabás alapján készpénz-átutalási megbízás útján vagy az állami adóhatóság által meghatározott számlaszámra bankszámlák közötti átutalással, illetőleg amennyiben erre lehetőség van, bankkártyával is megfizethető. Eljárási költség megtérítéséről nem kellett dönteni, mert az eljárás során ilyen költség nem merült fel. INDOKOLÁS Az Animal Hygiene Kft. (székhely: 2370 Dabas, Ond Vezér útja 9/2., adószám: 23767908-2-13) ügyfelet 2 200 000 Ft,- összegű bírsággal sújtottam, a Veszélyes Áruk Nemzetközi Közúti Szállításáról szóló Európai Megállapodás (ADR) „A” és „B” Melléklete 2013. évi módosításaival és kiegészítéseivel egységes szerkezetbe foglalt szövegének kihirdetéséről szóló 2013. évi CX. törvényben (a továbbiakban: ADR) meghatározott rendelkezések megsértése miatt az alábbiakban részletezettek szerint: 2014. augusztus 28-án 0815-tól a Bács-Kiskun Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság Kecskeméti Katasztrófavédelmi Kirendeltség állománya a veszélyes áruk közúti szállítását ellenőrizte az 51. számú főút 74 km szelvényénél, ahol ellenőrzés alá vonta az Animal Hygiene Kft. által üzemeltetett …………….. forgalmi rendszámú, N1 járműkategóriába sorolt, ADR-szempontjából nem jelölt áruszállító gépkocsit (legfeljebb 3,5 t műszakilag megengedett legnagyobb össztömeggel). Az ellenőrök felszólították a gépjárművezetőt a fuvarokmányok, a gépjárművezető személyi okmányi, illetve a gépjármű okmányainak átadására, továbbá a raktér felnyitására ellenőrzés céljából. Az áruszállító gépjármű rakterének átvizsgálása során az alábbi veszélyes áruk kerültek előtalálásra:
12 db egyenként 25 l-es kiszerelésű műanyag kanna UN 3266 Ecofoam CL feliratú címkével ellátva (összesen: 300 l) (csomagolási csoport: III, szállítási kategória: 3), 2 db egyenként 200 l-es kiszerelésű műanyag hordó UN 3266 Chlorasept D feliratú címkével ellátva (összesen: 400 l) (csomagolási csoport: II, szállítási kategória: 2), 1 db 200 l-es kiszerelésű műanyag hordó UN 3264 Acidoclar feliratú címkével ellátva (csomagolási csoport: II, szállítási kategória: 2). 1
A gépjárművezető a következő dokumentumokat adta át ellenőrzésre: forgalmi engedély (…….), tehergépjármű menetlevél (………..), személyazonosító igazolvány (……………), vezetői engedély (………..), lakcímet igazoló hatósági igazolvány (…………………). Az ellenőrzést végzők a helyszínen megállapították, hogy fenti számú fuvarlevél nem tartalmazza az ADR által előírt kötelező információkat. A gépjárművezető más, a tehergépjármű menetleveléhez csatolt egyéb dokumentumot bemutatni nem tudott. Az ellenőrök kérésére a gépjárművezető 1 darab 2 kg-os, érvényes felülvizsgálattal rendelkező A, B, C, tüzek oltására alkalmas kézi, porral oltó tűzoltó készüléket tudott bemutatni az ellenőrzés időtartama alatt. Az ellenőrök kérésére a gépjárművető nem tudta bemutatnia az munkáltató által kiállított ADR 1.3. fejezet szerinti oktatásra vonatkozó igazolást. A tehergépjármű rakterében elhelyezett veszélyes áruk rögzítés nélkül voltak a rakodófelületen elhelyezve. Az ellenőrzés helyszínén az ellenőrök a 2071-5/2014/KMÉTHAT számú jegyzőkönyvet, ellenőrzési jegyzéket és annak fényképmellékleteit vették fel, melyeket a jármű vezetője jóváhagyólag kézjegyével ellátott és azokból egy példányt átvett. Az ellenőrzés helyszínén az ellenőrök által felvett 2071-5/2014/KMÉTHAT számú jegyzőkönyv, ellenőrzési jegyzék és annak fényképmellékletei alapján megállapítható, hogy tárgyi ügyet képező szállítóeszköz veszélyes áru rakományának együttes mennyisége túllépte az ADR 1.1.3.6 bekezdés mentességi határait. „1.1.3.6
Az egy szállítóegységben szállított mennyiségből adódó mentességek
1.1.3.6.1
Ezen bekezdés alkalmazása céljából a veszélyes áruk a „0", „1", „2", „3" vagy „4" szállítási kategóriához vannak hozzárendelve, amint az a 3.2 fejezet „A" táblázat 15 oszlopábanjelezve van. A „0" szállítási kategóriába tartozó anyagokat tartalmazott üres, tisztítatlan csomagolóeszközök ugyancsak a „0" szállítási kategóriába tartoznak. A nem a „0" szállítási kategóriába tartozó anyagokat tartalmazott üres, tisztítatlan csomagolóeszközök a „4" szállítási kategóriába tartoznak.
1.1.3.6.2
Ha az egy szállítóegységben szállított veszélyes áruk mennyisége nem haladja meg az adott szállítási kategóriára az 1.1.3.6.3 pont táblázatának 3 oszlopában jelzett értéket (ha az egy szállítóegységben szállított veszélyes áruk ugyanabba a szállítási kategóriába tartoznak) vagy az 1.1.3.6.4 pont szerint számított értéket (ha az egy szállítóegységben szállított veszélyes áruk különböző szállítási kategóriába tartoznak), akkor ezek az áruk küldeménydarabokban egy szállítóegységben szállíthatók a következő előírások alkalmazása nélkül: 1.10 fejezet, kivéve az 1 osztály UN 0029, 0030, 0059, 0065, 0073, 0104, 0237, 0255, 0267, 0288, 0289, 0290, 0360, 0361, 0364, 0365, 0366, 0439, 0440, 0441, 0455, 0456 és 0500 tételei alá tartozó robbanótárgyakat és kivéve a 7 osztály UN 2910 és 2911 anyagait tartalmazó engedményes küldeménydarabokat, ha az aktivitási szint meghaladja az A2 értéket; - 5.3 fejezet; - 5.4.3 szakasz; - 7.2 fejezet, kivéve a 7.2.4 szakasz V5 és V8 előírását; - a 7.5.11 szakasz CV1 előírása; - 8. rész, kivéve 8.1.2.1 a), 8.1.4.2 - 8.1.4.5, 8.2.3, 8.3.3, 8.3.4, 8.3.5 8.4 fejezet, 8.5 fejezetS1 3) és 6), S2 1) S4, S14 - S21 és S24 előírása; - 9. rész.” -
„1.1.3.6.4
Ha különböző szállítási kategóriába tartozó veszélyes árukat szállítanak egy szállítóegységben, akkor -
az „1" szállítási kategóriába tartozó anyagok és tárgyak mennyisége 50-nel szorozva, az „1" szállítási kategóriába tartozó, az 1.1.3.6.3 pont táblázatához fűzött a) lábjegyzet szerinti anyagok és tárgyak mennyisége 20-szal szorozva,
2
- a „2" szállítási kategóriába tartozó anyagok és tárgyak mennyisége 3-mal szorozva, és - a „3" szállítási kategóriába tartozó anyagok és tárgyak mennyisége együttesen nem haladhatja meg az 1000-t.”
Fenti jármű által szállított veszélyes áruk a következők voltak: UN 3266 MARÓ, FOLYÉKONY, LÚGOS SZERVETLEN ANYAG, M.N.N. 8 II („2” szállítási kategória) 2 db 200 l-es műanyag hordóban: összesen 400 liter; 400 x 3 = 1200 („Chlorasept D”) UN 3266 MARÓ, FOLYÉKONY, LÚGOS SZERVETLEN ANYAG, M.N.N. 8 III („3” szállítási kategória) 12 db 25 l-es műanyag kannában: összesen 300 liter = 300 („Ecofoam CL”) UN 3264 MARÓ, FOLYÉKONY, SAVAS SZERVETLEN ANYAG, M.N.N. 8 II („2” szállítási kategória) 1 db műanyag hordóban összesen 200 liter; 200 x 3 = 600 („Acidoclar”) Az ADR értelmében tehát (1200 + 300 + 600 = 2100) meghaladja a fent tárgyalt mentességi „1000” –korlátot. Az ellenőrzésen az alábbi jogszabálysértések került feltárásra: 1. A szállítási dokumentáció nem tartalmazta az ADR által előírt kötelező információkat. Az ADR 5.4.1 szakasza foglalkozik azokkal az általános információkkal, melyeket a fuvarokmánynak tartalmaznia kell: „5.4.1.1
Altalános információk, amelyeket a fuvarokmánynak tartalmaznia kell
5.4.1.1.1
A fuvarokmány(ok)nak minden szállítandó anyagra vagy tárgyra vonatkozóan a következő információkat kell tartalmaznia (tartalmazniuk): a)
az UN számot, amely elé az „UN" betűket kell írni;
b)
a helyes szállítási megnevezést, amint azt a 3.1.2 szakasz meghatározza, szükség esetén (lásd a 3.1.2.8.1 pontot) a zárójelbe tett műszaki megnevezéssel kiegészítve (lásd a 3.1.2.8.1.1 pontot); - az 1 osztály anyagai és tárgyai esetén a 3.2 fejezet „A" táblázat 3b oszlopában található osztályozási kódot.
c)
-Ha a 3.2 fejezet „A" táblázat 5 osztopában az 1, 1.4, 1.5, ill. 1.6 számú bárcán kívül más bárca száma is fel van tüntetve, akkor az osztályozási kód után zárójelben azt a bárcaszámot is fel kell tüntetni; -a 7 osztály radioaktív anyagai esetén az osztály számát: „7";
d)
e)
Megjegyzés: A járulékos veszélyekkel rendelkező radioaktív anyagokra lásd a 3.3 fejezetben a 172 különleges előírást. -a többi osztály anyagai és tárgyai esetén a 3.2 fejezet „A" táblázat 5 oszlopában feltüntetett, ill. 6 oszlopában feltüntetett különleges előírás alapján szükséges bárca számát. -Ha egynél több bárca van megadva, akkor az elsőt követő többi bárca számát zárójelbe kell tenni. Olyan anyagok és tárgyak esetén, amelyeknél a 3.2 fejezet „A" táblázat 5 oszlopában nincs bárca szám feltüntetve, e helyett a 3a oszlopban feltüntetett osztály számát; ahol van, az anyagra vonatkozó csomagot ási csoportot, ami elé a „PG" betűk (pl. „PG II") [vagy „VG" betűk (pl. „VG II"), ami a német „Verpackungsgruppe" rövidítése] vagy az 5.4.1.4.1 pont szerinti nyelven a „csomagolási csoport" kezdőbetűi írhatók; Megjegyzés: A 7 osztály járulékos veszélyekkel rendelkező radioaktív anyagaira lásd a 3.3 fejezetben a 172 különleges előírás b) bekezdését. küldeménydarabok szállítása esetén a küldeménydarabok számát és fajtáját. A csomagolóeszköz UN kódjelét csak a küldeménydarab-fajta leírásának kiegészítéseként lehet használni [pl. egy láda (4G)];
3
f)
g)
5.4.1.1.2
Megjegyzés: Nem kell feltüntetni a kombinált csomagolás külső csomagolásában lévő belső csomagolóeszközök számát, típusát és befogadóképességét. a veszélyes árunkénti összes mennyiséget (térfogatban, bruttó vagy nettó tömegben) az azonos UN számhoz, helyes szállítási megnevezéshez és - ha van - csomagolási csoporthoz tartozó árunként; Megjegyzés: 1. Amennyiben az 1.1.3.6 bekezdést kívánják alkalmazni, a szállított veszélyes áru összmennyiségét szállítási kategóriánként kell megadni a fuvarokmányban az 1.1.3.6.3 pont szerint. 2. Az ebben a Mellékletben szereplő gépek és készülékek esetén a bennük levő veszélyes áru összes mennyiségét kell kg-ban ill. literben. feltüntetni. a feladó nevét és címét;
h)
a címzett(ek) nevét és címét. Ehelyett, ha a veszélyes árut több, olyan címzetthez szállítják, akik a szállítás megkezdésekor még nem ismertek, a szállításban érintett országok illetékes hatóságainak hozzájárulásával a „járműről történő értékesítés" szavakat lehet beírni;
i)
az esetleges külön megállapodás rendelkezéseinek megfelelő nyilatkozatot;
j) k)
(fenntartva) A 3.2 fejezet „A" táblázat 15 oszlopában feltüntetett alagútkorlátozási kódot - ha van nagybetűkkel zárójelben feltüntetve. Az alagútkorlátozási kódot nem kell a fuvarokmányban feltüntetni, ha előzetesen ismert, hogy a szállítási útvonal nem halad át olyan alagúton, amelyben a veszélyes áru szállításra korlátozás van. Az egyes információk helye és sorrendje a fuvarokmányban tetszőleges, kivéve, hogy az a), b), c), d) és k) pont szerinti adatokat ebben a sorrendben [azaz a), b), c), d), k) sorrendben] kell beírni, minden más információ közbeszúrása nélkül, kivéve amit az ADR előír. Ilyen megengedett veszélyes áru leírás például: „UN 1098 ALLIL-ALKOHOL, 6.1 (3), I, (C/D)" vagy
„UN 1098 ALLIL-ALKOHOL, 6.1 (3), PG I, (C/D)". A fuvarokmányban az előírt információknak jól olvashatónak kell lenniük Bár a 3.1 fejezetben és a 3.2 fejezet „A" táblázatában a helyes szállítási megnevezés részét képező elemek nagybetűvel vannak feltüntetve, ill. ebben a fejezetben a fuvarokmányban feltüntetendő információk vegyesen kis- és nagybetűvel vannak írva, az információt a fuvarokmányba - az 5.4.1.1.1 k) pontban előírtak kivételével - kis- vagy nagybetűvel egyaránt be lehet írni.”
Fentiek értelmében például: 400 liter UN 3266 MARÓ, FOLYÉKONY, LÚGOS SZERVETLEN ANYAG, M.N.N. 8 II 2 db műanyag hordó 300 liter UN 3266 MARÓ, FOLYÉKONY, LÚGOS SZERVETLEN ANYAG, M.N.N. 8 III 12 db műanyag kanna 200 liter UN 3264 MARÓ, FOLYÉKONY, SAVAS SZERVETLEN ANYAG, M.N.N. 8 II 1 db műanyag hordó Az ADR 8.1.2 szakasza foglalkozik a szállítóegységen tartandó okmányokkal: „8.1.2
A szállítóegységen tartandó okmányok
8.1.2.1
Az egyéb szabályok által előírt okmányokon kívül a következő okmányoknak kell a szállítóegységen lenniük:
b)
mindegyik szállított anyagra vonatkozóan az 5.4.1 szakasz szerinti fuvarokmánynak, és ha szükséges, az 5.4.2 szakasz szerinti nagykonténer, ill. jármű megrakási bizonyítványnak; az 5.4.3 szakaszban előírt írásbeli utasításnak;
c)
(fenntartva)
a)
4
d)
a jármű személyzet minden tagjának az 1.10.1.4 bekezdésben előírt fényképes személyazonosító okmányának.”
A veszélyes áruk közúti szállításának ellenőrzésére vonatkozó egységes eljárásról szóló 1/2002. (I. 11.) Korm. Rendelet (a továbbiakban: R.) 2. számú melléklete szerint, a hiányosság a I. kockázati kategóriába sorolandó: „16. A szállított anyagra vonatkozó információk (pl. UN-szám, helyes szállítási megnevezés, csomagolási csoport) hiánya, ami miatt nem lehetséges megállapítani, hogy fennáll-e egyéb, I. kockázati kategóriájú szabálytalanság” A közúti árufuvarozáshoz, személyszállításhoz és a közúti közlekedéshez kapcsolódó egyes rendelkezések megsértése esetén kiszabható bírságok összegéről, valamint a bírságolással összefüggő hatósági feladatokról szóló 156/2009 (VII. 29.) Kormányrendelet (a továbbiakban: R2.) 5. mellékletének 1. táblázat 16. pontja a feladó, szállító (fuvarozó) részére - A szállított anyagra vonatkozó információk (pl. UN-szám, he-
lyes szállítási megnevezés, csomagolási csoport) hiánya, ami miatt nem lehetséges megállapítani, hogy fennáll-e egyéb, I. kockázati kategóriájú szabálytalanság miatt - 800 000,- Ft bírságösszeget állapít meg. 2. A járművön semmiféle jelölés nem utalt arra, hogy az ADR hatálya alá tartozó veszélyes árut szállít. Az ellenőrzés helyszínén az ellenőrök által felvett 2071-5/2014/KMÉTHAT számú jegyzőkönyv, ellenőrzési jegyzék és annak fényképmellékleteinek tanúsága szerint az érintett jármű nem volt narancssárga táblával megjelölve. Az ADR 5.3 fejezete foglalkozik a járművek nagybárcával és narancssárga táblával való megjelölésével: „5.3.2.1
A narancssárga táblára vonatkozó általános előírások A veszélyes árukat szállító szállítóegységekre két, függőleges síkban elhelyezett, narancssárga, téglalap alakú táblát kell elhelyezni, amelyek megfelelnek az 5.3.2.2.1 pontnak. Az egyik táblát a szállítóegység elejére, a másikat a hátuljára, a jármű hossztengelyére merőlegesen kell rögzíteni. A tábláknak jól láthatóknak kell lenniük. Ha a veszélyes árut tartalmazó pótkocsit a szállítás során szétválasztják a gépjárműtől, a narancs színű táblának a pótkocsi hátuljára rögzítve kell maradnia.”
„5.2.2.2
A narancssárga tábla leírása
5.3.2.2.1
A narancssárga táblának fényvisszaverőnek kell lennie, az alapja 40 cm, a magassága 30 cm legyen. A táb lán 15 mm szétes fekete szegélynek kell lenni. A tábtát az időj árás viszontagságainak ellenálló és a jelölés tartósságát biztosító anyagból kell készíteni. A tábla 15 percig tartó égés esetén sem válhat le a tartój áról. A tábtának a jármű helyzetétől függetlenül rögzítve kell maradnia. A narancssárga tábla középen egy 15 mm széles, vízszintes, fekete vonallal megosztható. Ha a jármű mérete és kialakítása olyan, hogy a rendelkezésre álló felület nem elegendő a narancssárga tábla rögzítéséhez, annak mérete 300 mm szélességig és 120 mm magasságig, a fekete keret 10 mm szélességig csökkenthető.”
R. 2. számú melléklete szerint, a hiányosság a I. kockázati kategóriába sorolandó: „15. A járművön semmilyen jelölés, illetve nagybárca nincs.” R2. 5. mellékletének 1. táblázat 15. pontja a feladó, töltő, szállító (fuvarozó) részére - A járművön nincs semmilyen jelölés, illetve nagybárca - 800 000,- Ft bírságösszeget állapít meg. 3. A jármű rakodófelületén elhelyezett veszélyes áruk nem voltak rögzítve. 5
Az ADR 7.5.7 szakasza az alábbiakat írja elő: „7.5.7
Árukezelés és halmazolás
7.5.7.1
A járművet, ill. a konténert - ahol szükséges - a veszélyes áru kezelésére és rögzítésére alkalmas eszközzel kell ellátni. A veszélyes árut tartalmazó küldeménydarabokat, ill. a csomagolatlan veszélyes tárgyakat a járműben, ill. a konténerben alkalmas eszközzel (pl. leszorító hevederekkel, csúszó és állítható kengyelekkel) úgy kell rögzíteni, hogy megakadályozzon a szállítás közben minden olyan elmozdulást, ami a küldeménydarab helyzetét megváltoztatná vagy sérülését okozná. Ha a veszélyes árut egyéb áruval (pl. nehéz gépekkel vagy rekeszekkel) együtt szállítják, minden árut úgy kell becsomagolni és rögzíteni a járműben, ill. a konténerben, hogy a veszélyes áru ne szabadulhasson ki. A küldeménydarabok elmozdulása kitámasztással vagy állványzattal is megakadályozható, vagy úgy is, hogy az üres tereket val amilyen arra alkalmas anyaggal töltik ki. Ha a rögzítés pánttal vagy hevederrel történik, nem szabad túlfeszíteni, nehogy a küldeménydarab megsérüljön vagy eldeformálódjon. Ezen bekezdés követelményei teljesítettnek tekinthetők, ha a rakományt az EN 12195:2010 szabvány előírásainak megfelelően rögzítik. ”
R. 2. számú melléklete szerint, a hiányosság a I. kockázati kategóriába sorolandó: „10. A rakomány elhelyezésére és rögzítésére vonatkozó szabályok be nem tartása.” R2. 5. mellékletének 1. táblázat 10. pontja a berakó, szállító (fuvarozó) részére - A rakomány elhelyezésére és rögzítésére vonatkozó szabályok be nem tartása miatt - 800 000,- Ft bírságösszeget állapít meg. 4. A járművön nem volt elegendő tűzoltó készülék Az ADR 8.1 fejezete határozza meg az általános követelményeket, valamint a szállítóegységen és a járművön tartandó felszereléseket: „8.1.4.
Tűzoltó eszközök
8.1.4.1
A következő táblázat mutatja az A, B és C tűzosztályú tüzek oltására alkalmas, hordoz ható tűzoltó készülékekre vonatkozó minimális előírásokat, amelyeket a veszélyes árut
A szállítóegység legki- A tűzoltó készülé- Legkisebb kapacitás kek legkisebb szászállítósebb tömege egységenként ma
(1) <3,5 t 3,5 t, de < 7,5 t
Motor vagy fülketüzek oltására al- Kiegészítő tűzoltó készülék előírás. kalmas tűzoltó készülékek. LegLegalább egy készülék minimális alább egy készülék kapacitása: kapacitása:
(2) 2
(3) 4 kg
(4) 2 kg
(5) 2 kg
2
8 kg
2 kg
6 kg
7,5 t 2 12 kg 2 kg 6 kg A kapacitások száraz porral (vagy azonos kapacitású más alkalmas tűzoltószerrel) töltött készülékekre vonatkoznak. 8.1.4.2
Azokat a szállítóegységeket, amelyek az 1.1.3.6 bekezdés szerint végeznek veszélyes áru szállítást, egy darab, A, B és C tűzosztályú tüzek oltására alkalmas, legalább 2 kg mennyiségű por oltóanyagú (vagy más oltóanyagú, de azonos oltási képességű) hordozható tűzoltó készülékkel kell ellátni.
8.1.4.3
A hordozható tűzoltó készüléknek alkalmasnak kell lennie a járművön való használatra, és meg kell fel elnie az EN 3 „Hordozható tűzoltó készül ékek" c. szabvány, 7 rész (EN 3-7:2004 + A1:2007)1 vonatkozó előírásainak.
6
Ha a jármű a motorban keletkező tűz leküzdésére önműködő vagy könnyen működésbe hozható, rögzített tűzoltó készülékkel van felszerelve, nincs szükség arra, hogy a hordozható tűzoltó készülék alkalmas legyen a motorban keletkezett tűz oltására. Az oltóanyagnak olyannak kell lennie, hogy sem a vezet őfülkében, sem a tűz okozta hő hatására ne fejleszthessen mérgező gázokat. 8.1.4.4
Az előző 8.1.4.1, ill. 8.1.4.2 bekezdés előírásainak megfelelő hordozható tűzoltó készülékeket olyan zárral (plombával) kell ellátni, amely lehetővé teszi annak megállapítását, hogy még nem használták. Ezenkívül el kell látni olyan jelöléssel, amely tanúsítja, hogy az illetékes hatóság által elismert szabványnak megfelel, ill. az érvényesség lejáratának időpontj át (hónap, év) vagy a legnagyobb megengedett használati időtartamot is fel kell tüntetni. Az üzemképesség biztosítása céljából a tűzoltó készülékeket az érvényes nemzeti szabványok előírásai szerint időszakosan ellenőrizni kell.
8.1.4.5
A tűzoltó készülékeket a jármű személyzete által könnyen elérhető helyre kell elhelyezni oly módon, hogy az időjárás viszontagságaitól védve legyenek és üzemképességük ne csökkenjen.”
R. 2. számú melléklete szerint, a hiányosság a II. kockázati kategóriába sorolandó: „3. A járművön nincsenek meg az előírt, üzemképes tűzoltó készülékek. A tűzoltó készülék üzemképesnek tekinthető akkor is, ha az előírt plomba és/vagy a lejárat ideje hiányzik, de nem tekinthető üzemképesnek, ha szemmel láthatóan nem az, például a nyomásmérő 0-t mutat.” R2. 5. mellékletének 2. táblázat 3. pontja a szállító (fuvarozó), jármű üzemben tartója részére - A járművön nincsenek meg az előírt, üzemképes tűzoltó készülékek. - 300 000,- Ft bírságösszeget állapít meg. 5. Járművezető nem rendelkezett ADR oktatási bizonyítvánnyal.
Az ADR 8.2 fejezete tárgyalja a jármű személyzet képzésére vonatkozó követelményeket „8.2.1
Alkalmazási terület és a járművezetők képzésére vonatkozó általános követelmények
8.2.1.1
A veszélyes árut szállító jármű vezetőjének az illetékes hatóság által kiállított bizonyítvánnyal kell rendelkeznie, amely igazolja, hogy részt vett a veszélyes áruk szállítása során betartandó különleges követelményekre vonatkozó képzésen és sikeresen levizsgázott.
8.2.1.2
A veszélyes árut szállító jármű vezetőjét alaptanfolyami képzésben kell részesíteni. A képzést az illetékes hatóság által jóváhagyott tanfolyam keretében kell nyújtani. A képzés alapvető célja, hogy a járművezető tudatában legyen azoknak a veszélyeknek, amelyek a veszélyes anyagok szállítása során keletkeznek, és megszerezze azokat az alapismereteket, amelyek elengedhetetlenül szükségesek ahhoz, hogy egy baleset bekövetkezésének valószínűségét minimálisra csökkentse, illetve, ha a baleset bekövetkezett, képes legyen azoknak a biztonsági intézkedéseknek a megtételére, amelyek szükségesnek bizonyulhatnak a saját maga és a közbiztonság, illetve a környezet védelme érdekében a baleset hatásainak korlátozásához. Ennek a tanfolyamnak, amely minden, veszélyes árut szállító jármű vezetőjének alapképzését jelenti, legalább a 8.2.2.3.2 pontban meghatározott témákra kell kiterjednie és egyéni gyakorlati oktatást is kell tartalmaznia. Az illetékes hatóság egyes veszélyes árukra, ill. egyes osztály(ok)ra korlátozott alaptanfolyamot is engedélyezhet. Ilyen korlátozott alaptanfolyam azonban nem tartható a 8.2.1.4 bekezdésben említett járművezetők részére.”
Az ADR 8.1.2 szakasza foglalkozik a szállítóegységen tartandó okmányokkal:
„8.1.2.2
Ha az ADR előírásai a következő okmányok kiállítását megkövetelik, akkor ezeket is a szállító egységen kell tartani: minden egyes szállítóegységre vagy szállítóegység-elemre a 9.1.3 szakasz szerinti jóváhagyási igazolást; a 8.2.1 szakaszban előírt járművezetői oktatási bizonyítványt;
7
az 5.4.1.2.1 c), az 5.4.1.2.1 d), ill. az 5.4.1.2.3.3 pontban előírt hatósági engedély másolatát, amennyiben szükséges.”
R. 2. számú melléklete szerint, a hiányosság a I. kockázati kategóriába sorolandó: „17. A járművezetőnek nincs érvényes oktatási bizonyítványa.” R2. 5. mellékletének 1. táblázat 10. pontja a berakó, szállító (fuvarozó) részére - A járművezetőnek nincs érvényes oktatási bizonyítványa. - 600 000,- Ft bírságösszeget állapít meg. A tárgyi ügyben szereplő jármű által szállított veszélyes áruk az ADR 8 osztályába, a maró anyagok osztályába tartoznak, amelyek vegyi reakciójukkal a velük érintkezésbe kerülő hámszövetet megtámadják, vagy elfolyás esetén képesek megrongálni vagy tönkretenni más árukat vagy a szállítóeszközöket, veszélyt jelentenek az életre, az anyagi javakra, a környezetre és a közlekedésbiztonságra. Az ADR által meghatározott jellemzők indokolják, hogy tárgyi ügyben szereplő veszélyes árukkal való bánásmód kizárólag az ADR előírásainak megfelelően történjen. Az ellenőrzés eredményéről az ellenőrök 2071-5/2014/KMÉTHAT számú jegyzőkönyvet, ellenőrzési jegyzéket és annak mellékleteit vették fel. Jelen határozatomban megnevezett fuvarozóeszköz által végzett veszélyes áru szállításának fenti időpontban végrehajtott közúti ellenőrzés során felvett 2071-5/2014/KMÉTHAT számú jegyzőkönyv, ellenőrzési jegyzék és annak fényképmellékletei alapján megállapítást nyert, hogy az ADR-ben és a R.-ben meghatározott kötelezettségét a Animal Hygiene Kft., mint tárgyi ügyben érintett veszélyes áru feladója, berakója és szállítója megszegte, ezért összesen 3.300 000 Ft,- bírságösszeget állapítottam meg, azonban R2. 13. § (2) bekezdés a) pontja értelmében a kiszabható bírság összege legfeljebb 2 200 000 Ft. A bírság megfizetésének határidejét, módját és mértékét a hivatásos katasztrófavédelmi szerv eljárásai során a közúti árufuvarozáshoz, személyszállításhoz és a közúti közlekedéshez kapcsolódó egyes rendelkezések megsértése esetén kiszabható bírságok összegéről, valamint a bírságolással összefüggő hatósági feladatokról szóló 156/2009 (VII. 29.) Korm. Rend. figyelembevételével állapítottam meg. A fentiekben részletezettek alapján, határozatom rendelkező részében foglaltak szerint döntöttem. A bírság megfizetésének határidejét, módját az egyes közúti közlekedési szabályokra vonatkozó rendelkezések megsértésével kapcsolatos bírságolással összefüggő hatósági feladatokról, a bírságok kivetésének részletes szabályairól és a bírságok felhasználásának rendjéről szóló 42/2011. (VIII. 11.) NFM rendelet (a továbbiakban R3.) 3. § (4) bekezdése, valamint a közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény (a továbbiakban: Kkt.) 20.§ (6) bekezdése figyelembevételével állapítottam meg. A késedelmi pótlékra vonatkozó rendelkezések a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi. CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) 132.§-án alapulnak. A bírság meg nem fizetése esetén a végrehajtás szabályait a Ket. 124. §-144.§-a rögzíti. A jogorvoslat lehetőségét a Ket. 98. § -ban meghatározottak szerint biztosítottam. A fellebbezési illeték mértékét az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 29. § (2) bekezdése, módját a 73.§-a írja elő. Határozatom a Kkt. 20.§. (1), (2) és (4) bekezdésében, a veszélyes áruk közúti szállításának ellenőrzésére vonatkozó egységes eljárásról szóló 1/2002. (I.11) Korm. rendelet 3.§ (1) bekezdésében, a közúti árufuvarozáshoz, személyszállításhoz és a közúti közlekedéshez kapcsolódó egyes rendelkezések megsértése esetén kiszabható bírságok összegéről, valamint a bírságolással összefüggő hatósági feladatokról szóló 156/2009. (VII. 29.) Korm. rendeletben és a Ket.-ben foglalt rendelkezéseken alapul. A Bács-Kiskun Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság hatáskörét a Kkt. 20. § (2) bekezdése, továbbá az egyes közúti közlekedési szabályokra vonatkozó rendelkezések megsértésével kapcsolatos bírságolással öszszefüggő hatósági feladatokról, a bírságok kivetésének részletes szabályairól és a bírságok felhasználásának rendjéről szóló 42/2011. (VIII. 11.) NFM rendelet 2. § bf) pontjában rögzítettek alapján gyakorolta.
8
A Bács-Kiskun Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság illetékessége a katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXXVIII. törvény 22. § (1) b) pontjában és a katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXXVIII. törvény végrehajtásáról szóló 234/2011. (XI. 10.) Korm. rendelet 1. mellékletében rögzítetteken alapul. Kecskemét, 2014. október „
.”
9
