MAGYAR BÁNYÁSZATI ÉS FÖLDTANI HIVATAL
SZOLNOKI BÁNYAKAPITÁNYSÁG 5000 Szolnok, Templom u. 5., 5001 Szolnok, Pf.: 164 (56) 512-319; 512-320 Fax: 512-337, Ügyeleti tel: (56) 512-318 Szegedi iroda: (62) 558-283, e-mail:
[email protected] Számlaszám: 10032000-01417179-00000000
Ikt. szám: SZBK/324-40/2011. Előadó: Dr. Kovács Gábor
Hiv. szám: UA01500/K-112/2011. Ügyintézőjük: Gyergyói László
MOL MAGYAR OLAJ- ÉS GÁZIPARI NYRT. 1117 Budapest Október huszonharmadika u. 18. Tárgy: „166. Drágszél‖ megjelölésű kutatási területre vonatkozó Kutatási Műszaki Üzemi Terv jóváhagyása. HATÁROZAT A Szolnoki Bányakapitányság (a továbbiakban: Bányakapitányság) a MOL Magyar Olaj- és Gázipari Nyrt. (1117 Budapest, Október huszonharmadika u. 18., a továbbiakban: Bányavállalkozó) által „166. Drágszél‖ megjelölésű kutatási területre vonatkozó kutatási műszaki tervét az alábbi megállapításokkal és feltételekkel jóváhagyja. 1.
A kutatást csak a jogerősségre és végrehajthatóságra vonatkozó záradékkal ellátott terv birtokában lehet megkezdeni.
2.
A kutatásra engedélyezett időszak: a jelen – kutatási műszaki üzemi tervet jóváhagyó – határozat jogerőre emelkedésétől számított, a kutatási jogosultság érvényességi idejének végéig, maximum négy évig érvényes.
3.
Az alábbi kutatási módszereket alkalmazhatják: a tárgyi terület földtani- és szénhidrogénföldtani modelljének fejlesztéséhez gravitációs, földmágneses, radiometriai és talajminta vizsgálatok, valamint vonalmenti (2D) és vertikális (VSP) szeizmikus mérések. A vonalmenti 2D szeizmikus mérések hossza 152,4 km, a szeizmikus jelek gerjesztésére többségében mechanikus rezgéskeltő (vibroszeiz), esetenként robbantásos eljárást alkalmazhatnak. A felszíni természetes radioaktivitás mérése során természetes gammasugárzás és radon koncentráció detektálás történik 1857 ponton a talaj megbontása nélkül. A talajminta vizsgálatok céljából néhány centiméter átmérőjű és kb. 30-40 cm mélységű furat aljáról kézi mintavevővel talajmintát vesznek. A fenti kutatási vizsgálatok eredményeitől függően tervezi a Bányavállalkozó kijelölni 2 db, a Kecel-Észak (Kec-É)-1 és a Kecel-Délnyugat (Kec-DNy)-1 jelű mélyfúrások helyét. A fúrásokban vertikális szeizmikus méréseket (VSP) és anyagvizsgálatokat végezhetnek.
4.
Jelen engedély kutató, kőolaj és földgáz bányászati létesítmények és a próbatermeltetéshez szükséges létesítmények építésére nem jogosít. Az egyes létesítmények építési engedélyeit a 96/2005. (XI. 4.) GKM rendelet előírásainak megfelelően külön eljárásban kell a Bányakapitányságtól megkérni. 1 / 22
5.
A kutatás műszaki üzemi tervének módosításával a kutatási időszak meghosszabbítása a jogszabályban foglaltak teljesülése szerint engedélyezhető. Ha a kutatási tevékenység valamennyi eleme a kutatási időszak kezdetén kellő részletességgel nem állapítható meg, illetve azok helye és módja az elvégzett egyes kutatások eredményétől függ, akkor a műszaki üzemi tervet módosítani kell.
6.
A Bányakapitányság a kutatási munkaprogram időarányos részének teljesítését ellenőrizheti és a kutatási jogot visszavonhatja, amennyiben a Bányavállalkozó neki felróható okból azt nem hajtotta végre. A bányavállalkozó a kutatásra engedélyezett időszakon belül a kutatási területet vagy annak egy részét visszaadhatja.
7.
A Bányavállalkozó, illetve a mérések elvégzésével megbízott szervezet a geofizikai mérések megkezdése előtt 8 nappal köteles az ingatlan tulajdonosát előzetesen értesíteni.
8.
A Bányavállalkozó köteles a kutatási tevékenység megkezdésének tervezett időpontját, 8 nappal megelőzően, illetve a kutatás befejezését 8 napon belül a Bányakapitányság részére írásban bejelenteni. A bejelentés elmulasztása esetén bányászati szabálysértési bírság róható ki a bejelentés elmulasztójával szemben.
9.
Amennyiben a kutatás érintené a Császártöltés I. – tőzeg és a Homokmégy I. – tőzeg bányatelkeket, a Bányavállalkozónak a kutatási tevékenységéről a bányatelek jogosítottjával megállapodást kell kötni.
10. Ha a Bányavállalkozó a munkavégzése során olyan ásványi nyersanyagokra bukkan, amelyre jogosultsága nem terjed ki előfordulását köteles bejelenteni a bányafelügyeletnek. 11. Az elvégzett kutatásról zárójelentést kell készíteni, amelyet a kutatás befejezésétől, de legkésőbb a kutatásra engedélyezett időszak lejártától számított hat hónapon belül 2 példányban be kell nyújtani a Bányakapitányságra. 12. A Bányavállalkozóra vonatkozó, a kutatás során nyert földtani adatok szolgáltatására vonatkozó kötelezettséget teljesíteni kell. 13. A Bányavállalkozó, valamint a földtani kutatásra jogosult szervezet a kutatási tevékenységével okozott károkat a bányakárokra vonatkozó szabályok szerint köteles megtéríteni. 14. A kutatási tevékenységgel összefüggésben várható károk rendezésére szolgáló biztosítékként a Bányakapitányság elfogadja a Bányavállalkozó által korábban becsatolt, ING Bank Zrt. (1068 Budapest, Dózsa György út 84/b.) által nyújtott, GUA06802/07, valamint az OTP Nyrt. (1051 Budapest, Nádor u. 16) 1-1-08-9400-0148-0, 1-1-08-9400-0157-2, 1-1-08-9400-0158-3, 1-108-9400-0159-4 garanciaszámú, egyenként 200.000.000 HUF összegű, összesen 1.000.000.000 HUF összegű bankgaranciát. 15. A szeizmikus vonalakhoz kapcsolódó fúrólyukakban történő robbantások csak jogerős robbanóanyag felhasználási engedély birtokában végezhetők, melyeket a Bányakapitányságtól külön eljárásban kell megkérni.
2 / 22
16. A kutatás során ásványi nyersanyag kitermelését a kitermelés megkezdését követő 8 napon belül - a jellemző mennyiségi és minőségi adatok megadásával – a Bányakapitánysághoz be kell jelenteni. 17. A kitermelt ásványi nyersanyag után bányajáradékot kell fizetni. 18. A kutatási időszak végétől számított második évet követően a feltárás és termelés csak bányatelken folytatható. 19. A kutatás befejezésétől számított 1 éves időtartamon belül lehet kezdeményezni a bányatelek megállapítását. 20. A szakhatóságok nyilatkozatai: 20.1. Alsó-Tisza-vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség (81472-13/2011) A Magyar Olaj- és Gázipari Nyrt. (1117 Budapest, Október huszonharmadika u. 18.) ügyében a „166 Drágszél‖ megjelölésű kutatási területre érvényes szénhidrogén-kutatási műszaki üzemi terv jóváhagyásához a felügyelőség szakhatósági hozzájárulását az alábbi előírásokkal megadja: 1. A kutatási tevékenység a vadon élő élővilág, a természetes- és természetközeli állapotú élőhelyek legnagyobb kíméletével kell végezni. 2. A kutatás során érintett valamennyi természetközeli állapotú gyepterületeket kímélni kell, rajtuk anyagnyerő- vagy depónia-, és bármilyen eszközök számára tároló hely nem alakítható ki. 3. Szeizmikus jelgerjesztés kizárólag csak védett természeti területeken kívül végezhető. 4. Védett természeti területeken (KNP Miklapuszta), a törvény erejénél fogva (ex lege) védett országos jelentőségű védett természeti területeken, kiemelt jelentőségű természetmegőrzési területeken (Natura 2000 terület) az év egyetlen időszakában sem mozoghatnak kutatást szolgáló- és mérő járművek. Az érintett területeken kizárólag gyalogos közlekedés, és emberi erővel, a talajfelszín bolygatása nélkül megoldott mérőeszköz (geofon) telepítés valósítható meg. Továbbá a Kiskőrös település térségében jelzett törvény erejénél fogva védett országos jelentőségű védett természeti területen – fokozottan védett madárfaj intenzív jelenléte miatt – dec. 20. és ápr. 30. közötti időtartamban gyalogos közlekedés sem megengedett. 5. Homokmégy és Öregcsertő települések térségében a térképmellékleten jelzett természetközeli állapotú élőhelyén – védett növényfaj, agárkosbor (Orchis morio) és sziki felszínformák megőrzése érdekében – a kutatás során az év egyetlen részében sem mozoghatnak kutatást kiszolgáló- és mérőjárművek. Az érintett területeken kizárólag gyalogos közlekedés, és emberi erővel, a talajfelszín bolygatása nélkül megoldott mérőeszköz (geofon) telepítés valósítható meg. 6. A természeti területnek jelölt területeken tervezett kutatási tevékenység a vegetációs időszakon kívül (november 1-től február 28-ig) történhet. A kutatási munkálatokat kiszolgáló járművek csak a kiépített és földnyilvántartás szerinti (útként nyilvántartott) földutakon közlekedhetnek és tartózkodhatnak. A földutakon kívül, kizárólag gyalogosan lehet közlekedni. 7. A kutatás tervezése során, a terepi munkálatok pontos tervezése és kivitelezése előtt – a tervezett munkálatok további pontosítása és egyeztetése érdekében – fel kell venni a kapcsolatot a Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatósággal! 3 / 22
8. A kivitelezések megkezdése előtt legalább 5 munkanappal értesíteni kell a Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóságot és a felügyelőséget. 9. Abban az esetben, ha a hulladékokat a kutatási területről kiszállítják, akkor erre vonatkozóan az alábbi környezetvédelmi előírásokat kell betartani. a) A hulladékkal kapcsolatos nyilvántartási- és adatszolgáltatási kötelezettségeket a hulladékkal kapcsolatos nyilvántartási és adatszolgáltatási kötelezettségekről szóló, módosított 164/2003. (X.18.) Korm. rendelet előírásai szerint kell teljesíteni. A fenti rendelet 2. számú mellékletében szereplő formanyomtatványok kitöltésével rendszeres adatszolgáltatást (Borító lap, HT lapok) kell teljesíteni a felügyelőség felé. b) A kutatási területen kívül hulladék nem halmazható fel, nem hagyható hátra. c) A tevékenység végzése során keletkező veszélyes hulladékokra a 98/2001.(VI.15.) Korm. rendelet előírásai szerint (veszélyes hulladék gyűjtési, adminisztrációs anyagmérleg - kötelezettségeknek) kell eleget tenni. A képződő veszélyes hulladékok, csak környezetvédelmi engedéllyel rendelkező szervezeteknek (begyűjtő, hasznosító, hulladékudvar) adhatók át. Átadó köteles meggyőződni az átvevő hulladékkezelési engedélyének meglétéről és érvényességéről. d) A kommunális hulladék elkülönített gyűjtéséről, és engedélyes hulladékkezelőnek történő átadásáról gondoskodni kell. e) Fúrási iszap, csak arra kijelölt, hatósági engedéllyel rendelkező hulladéklerakón helyezhető el. 10. A kutatást úgy kell végrehajtani, hogy a földtani közeg, illetve a felszíni és a felszín alatti vizek szennyezése kizárt legyen, különös tekintettel a Császártöltés községi vízmű vízbázisának kijelölt védőterületén, melynek elhelyezkedése a mellékelt térképen látható. 11. A környezetbe zajt vagy rezgést kibocsátó létesítményeket úgy kell tervezni és megvalósítani, hogy a zajtól védendő területen, épületben és helyiségben a zaj- vagy rezgésterhelés feleljen meg a zaj- és rezgésterhelési követelményeknek. Ennek biztosítása érdekében az üzemeltetni kívánt zaj- és rezgésforrásokat akusztikai tervezés figyelembe vételével kell telepíteni és működtetni, az esetlegesen szükséges zajcsökkentést meg kell valósítani. 12. Abban az esetben, ha a kutatási helyszín zajvédelmi szempontú hatásterületén védendő terület, épületek, helyiség helyezkedik el, törekedni kell a kutatási tevékenységtől származó zaj- és rezgéskibocsátás mértékének és időtartamának csökkentésére. Ekkor a zajkibocsátási határértékek megállapításának, valamint a zaj- és rezgéskibocsátás ellenőrzésének módjáról szóló 93/2007. (XII. 18.) KvVM rendelet 2. § (1) bekezdés szerint a zajkibocsátási határérték megállapítása iránti kérelmet kell benyújtani a felügyelőség részére, a 2. számú melléklet szerinti űrlapon. 13. Az esetlegesen (kutatási helyszín függvényében) szükséges zajkibocsátási határérték megállapításához a kutatást végző berendezések, mint üzemi létesítmény zajkibocsátását a rendszeresen előforduló legnagyobb környezeti zajkibocsátású üzemelési állapot alapján kell értékelni szabványos zajméréssel. A vizsgálati jegyzőkönyvet a kutatási tevékenység adott helyszínen való megkezdése előtt kell megküldeni a felügyelőség kirendeltségére. 14. A zajkibocsátás szükség szerinti vizsgálata során a 284/2007. (X. 29.) Korm. rendelet 5. § (4) bekezdés alapján, a 6. § szerint meg kell határozni a teljes üzemi létesítmény, mint környezeti zajforrás zajkibocsátásával érintett hatásterületét. 15. A diffúz porkibocsátást a kutatási program végrehajtása során a lehető legalacsonyabb szinten kell tartani. 20.2. Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság (512- 4 /2011) A Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság – mint a védett és fokozottan védett természeti értékek, védett és fokozottan védett természeti területek, a Natura 2000 területek, valamint a nemzetközi természetvédelmi egyezmény hatálya alá tartozó területek és értékek 4 / 22
természetvédelmi kezelője – 166. Drágszél kutatási területen tervezett mélyfúrások, felszíni geofizikai és geokémiai mérésekre vonatkozóan az Alsó-Tisza-vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség megkeresésére 512-2/2011. számon nyilatkozatot adott ki, a mellékletként csatolt („Jelzett területen dec. 20. és ápr. 30. közötti időtartamban sem gépjárművel történő, sem gyalogos közlekedés nem megengedett‖ c.) térképmellékletet, a következőkkel egészíti ki: – A kutatás által érintett védett természeti területeken (KNP Miklapuszta, a törvény erejénél fogva védett országos jelentőségű védett természeti terület (ex lege)), kiemelt jelentőségű természetmegőrzési területeken (Natura 2000 terület) az év egyetlen részében sem mozoghatnak kutatást kiszolgáló- és mérő járművek. Az érintett területeken kizárólag gyalogos közlekedés, és emberi erővel, a talajfelszín bolygatása nélkül megoldott mérőeszköz (geofon) telepítés valósítható meg. Azonban Dunapataj-Kiskőrös-KecelSzakmár települések határán található 661 402/140 268 EOV koordinátájú pont 1 km-es sugarú kör által határolt területén belül – fokozottan védett madárfaj intenzív jelenléte miatt – december 20. és április 30. közötti időtartamban gyalogos közlekedés sem megengedett. 20.3. Bács-Kiskun Megyei Kormányhivatal Földhivatala (10056/2/2011.) A Magyar Bányászati és Földtani Hivatal Szolnoki Bányakapitánysága (5000 Szolnok, Templom u. 5.) SZBK/324-3/2011. számú, hivatalunkhoz 2011. február 17. napján érkezett szakhatósági megkeresésére a Bács-Kiskun Megyei Kormányhivatal Földhivatala – több körzeti földhivatal illetékességi területét érintően, mint első fokon eljáró földügyi hatóság – a mellékelt „Kutatási Műszaki Üzemi Terv a 166. Drágszél kutatási területre‖ tárgyú tervdokumentáció alapján földvédelmi szakhatósági hozzájárulását adja a MOL Nyrt.-nek (1117 Budapest, Október huszonharmadika u. 18.), mint a „166. Drágszél‖ megjelölésű kutatási területen szénhidrogénekre vonatkozó kutatási joggal rendelkező Bányavállalkozónak az alábbiakban feltüntetett: Bátya Császártöltés Csávoly Drágszél Hajós Homokmégy Imrehegy Kalocsa Kecel Kiskőrös Miske Öregcsertő Szakmár Újtelek településekre vonatkozóan, az alábbi kikötések mellett: A területi igénybevételt a szükségletnek megfelelő legkisebb területre kell korlátozni. A Műszaki Üzemi Tervben feltüntetett jogosultság gyakorlása, tevékenység végzése, lehetőség szerint a gyengébb minőségű földeken történjen. 5 / 22
A tervezett tevékenység a szomszédos termőföldek megfelelő mezőgazdasági hasznosítását ne akadályozza. A szeizmikus mérések alkalmával a termőföldeken a taposási kárt minimálisra kell csökkenteni. A mérések nyomvonalait lehetőleg úgy kell kijelölni. hogy azok a dűlőutakhoz igazodjanak. Ha a meglévő kutak újra-kiképzése termőföld igénybevételével jár. a más célú hasznosításra vonatkozó engedélyt a területileg illetékes körzeti földhivataltól, még a terület felhasználás előtt, meg kell kérni. Kutatófúrás termőföldön (Kec-DNY-i jelű kutatófúrás Kecel 0464/333 hrsz-ú. Kec-É-1 jelű kutatófúrás Kecel 0192/24 hrsz-ú ingatlanon) csak akkor helyezhető el, ha a termőföld más célú hasznosítására vonatkozó engedélyezési eljárás jogerősen befejeződött. Időleges más célú igénybevétel befejezésekor a termőföldet az ingatlan-nyilvántartás szerinti előző állapotába helyre kell állítani.
20.4. Honvéd Vezérkar Hadműveleti Csoportfőnökség (HDMCSF/525-1/2011/szakhat.) A Magyar Bányászati és Földtani Hivatal Szolnoki Bányakapitányság (5001 Szolnok Pf.: 164.) SZBK/324-3/2011. hivatkozási számon megküldött szakhatósági megkeresésére, a MOL Magyar Olaj- ás Gázipari Nyrt. (1117 Budapest, Október huszonharmadika u. 18.) által kérelmezett ―166. Drágszél‖ megjelölésű kutatási terület Kutatási Műszaki Üzemi Terve jóváhagyása tárgyában az alábbi végzést hoztam: Elsőfokú szakhatósági eljárásomat hatáskör hiányában megszüntetem. 20.5. Csongrád Megyei Kormányhivatal Kulturális Örökségvédelmi Iroda (490/1071/001/2011) A Magyar Bányászati és Földtani Hivatal Szolnoki Bányakapitányság.(5000 Szolnok, Templom u. 5.) kérelmére a „166. Drágszél‖ megjelölésű kutatási terület kutatási műszaki Üzemi terve kapcsán érkezett kérelem és a mellékelt műszaki dokumentáció felülvizsgálása során a kulturális örökségvédelmi szakhatósági hozzájárulást megadom az alábbi kikötésekkel: - A mérések által érintett területen nyilvántartott régészeti lelőhelyek találhatók, ezért csak azon mérésekhez járulunk hozzá kikötések nélkül, amelyek nem járnak talajbolygatással (vibroszeiz mérés). - A robbantásos gerjesztés ás más olyan mérések esetén, amelyek alkalmazásához talajbolygatás szükséges, kérjük Hivatalommal történő külön egyeztetés lefolytatását az érintett területekre. - A Kecel-É-1 mélyfúrás engedélyezése során a kérelemhez örökségvédelmi hatástanulmányt is szükséges csatolni. 20.6. Kiskőrös Város Jegyzője (2505-2/2011.) Magyar Bányászati és Földtani Hivatal Szolnoki Bányakapitányság (5000 Szolnok, Templom u. 5.) kérelmére a „166. Drágszél” megjelölésű kutatási terület tárgyában, mint a területileg illetékes természetvédelmi hatóság szakhatósági hozzájárulásomat — az alábbi kikötésekkel — megadom. 1. Védett természeti területen közösségi jelentőségű, természetvédelmi rendeltetésű (NATURA 2000) területen, továbbá az azokon kívüli korlátozott használatú mezőgazdasági területeken, az ökológiai és természetvédelmi, továbbá a tájképvédelmi érdekekkel összhangban gondoskodni kell a természetszerű erdőállományok megőrzéséről, a táj 6 / 22
idegen erdőállományoknak őshonos erdőtársulásokra való fokozatos cseréjéről, a természetes és természetközeli élőhelyek megőrzéséről. 2. A zaj és rezgés elleni védelem érdekében bármely zajt kibocsátó, vagy rezgést okozó létesítmény csak akkor működtethető, vagy építhető, illetve ilyen tevékenység csak akkor folytatható, ha az általa okozott zaj vagy rezgés mértéke a környezetében a zajterhelési határértékeket nem haladja meg. A kérelemhez feltétel nélkül hozzájárult szakhatóságok: ÁNTSZ Országos Tisztifőorvosi Hivatal (136-2/2011.) Kalocsa Város Hivatásos Önkormányzati Tűzoltóság (C/28-1/2011.) Kiskőrös Város Hivatásos Önkormányzati Tűzoltósága (SZ-94-1/2011.) Császártöltés Község Jegyzője (369-2/2011.) Drágszél Község Jegyzője (326/2011) Dunapataj Nagyközség Jegyzője (670/2011) Homokmégy Község Jegyzője (I-180/2011) Imrehegy Község Jegyzője (187-2/2011.) Kalocsa Város Jegyzője (2297-1/2011/H) Kecel Város Jegyzője (1219-2/2011.) Miske Község Jegyzője (130/2011.) Öregcsertő Község Jegyzője (II-159/2011) Soltvadkert Város Jegyzője (1543-2/2011.) Szakmár és Újtelek Községi Önkormányzat Körjegyzője (258-2/2011.) A Bányakapitányság elfogadja a RAG Hungary Kft. mint bányászati joggal rendelkező bányavállalkozó RH/P/027/2011. számú nyilatkozatát. A határozat ellen a kézbesítéstől számított 15 napon belül a Magyar Bányászati és Földtani Hivatalhoz címzett, a Szolnoki Bányakapitánysághoz két példányban benyújtott fellebbezésnek van helye. A fellebbezés igazgatási szolgáltatási díja az első fokú eljárásra megállapított díj 50%-a, melyet az 10032000-01417179-00000000 pénzforgalmi jelzőszámlára kell befizetni és a befizetés igazolását a fellebbezéshez mellékelni kell. INDOKOLÁS A Bányakapitányság a „166. Drágszél‖ megjelölésű kutatási területre szénhidrogénekre vonatkozó kutatási jogot adományozott a Bányavállalkozó kérelmére az SZBK/2201/2/2010. számon. A Bányavállalkozó a „166. Drágszél‖ megjelölésű kutatási területre 2011. február 3-án nyújtotta be műszaki üzemi tervét a Bányakapitányságra az SZBK/324-1/2011. számon. A Bányakapitányság a kutatási jogadomány határozatában már jelezte, hogy a tervezett kutatási program nem fedi le a kérelmezett időszakot és térrészt. Az SZBK/324-8/2011. számon hiánypótlásban kérte többek között azt, hogy a tervezett 1100 m mélységű fúrások és a kutatási jogadományban megjelölt kutatási terület 2500 m tsza alaplapja közti kéregrészre vonatkozó kutatási tevékenységet adja meg. A Bányavállalkozó a hiánypótlásában adott válasza szerint a szeizmikus méréssel megkutatott mélységtartomány eléri a több ezer méteres mélységet is, ezért indokolt a kutatások talpmélységéhez képest jelentősen mélyebb alaplap megadása. A Bányakapitányság a rendelkező rész 6. pontjában felhívta a bányavállalkozó figyelmét arra, hogy amennyiben a kutatás során nem használja ki a teljes kutatási területe, akkor azt visszaadhatja, illetve a kutatás ellenőrzése során a Bányakapitányság indokolt esetben csökkentheti azt. 7 / 22
A Bányakapitányság megállapította, hogy a kérelem és mellékletei megfelelnek a Bt. 22. §-ában, illetve a Vhr. 6. és 6/C. §-ában foglalt tartalmi követelményeknek, továbbá csatolták hozzá az előírt mellékleteket, tehát az eljárás lefolytatható. Tekintettel arra, hogy a tervezett radiometria és talajminta vizsgálatok során, a szükséges kiterjedés eléréséhez a mérési területnek a kutatási terület határain túl kell terjednie, a Bányavállalkozó 2011. február 15-én az SZBK/324-7/2011. számon pótlólag megküldte az érintett RAG Hungary Kft. hozzájáruló nyilatkozatát. A Bányakapitányság a tevékenységgel érintett területen élőket, valamint a társadalmi szervezeteket hirdetményi úton értesítette. A tárgyi üggyel kapcsolatban megkeresés nem érkezett. A szakhatóságok állásfoglalásaikat az alábbiak szerint indokolták: Alsó-Tisza-vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség A Magyar Bányászati és Földtani Hivatal Szolnoki Bányakapitányság fenti számú megkeresésében a felügyelőség szakhatósági állásfoglalását kérte a Magyar Olaj- és Gázipari Nyrt. (1117 Budapest, Október huszonharmadika u. 18.) ügyében a „166 Drágszél‖ megjelölésű kutatási területre érvényes szénhidrogén-kutatási műszaki üzemi terv jóváhagyásához. A rendelkezésre álló iratok alapján a felügyelőség az alábbiakat állapította meg: A Szolnoki Bányakapitányság 2201/2/2010. számon szénhidrogén kutatási engedélyt adott a 166. Drágszél védnevű kutatási területre. A kutatás célkitűzése a terület földtani- és szénhidrogén-földtani modelljének fejlesztéséhez szükséges radiometriai és talajminta vizsgálatok elvégzése, 2D szeizmikus mérésekkel kiegészítve. A méréseket és mintavételezéseket követően a rendelkezésre álló információk birtokában a perspektivikusnak ígérkező szerkezetek feltárására kutatófúrás(ok) tervezése. A gazdaságossági szempontok figyelembe vételével kutatófúrás mélyítése. A tervezett kutatási tevékenység: 1. Drágszél 2D szeizmikus mérések: A jelenleg alkalmazott reflexiós szeizmikus módszer a felszínen vagy a felszín közelében keltett rugalmas hullámoknak a kőzetek sebesség illetve sűrűségváltozási pontjairól (ez általában egyben kőzettani határokat jelent) való visszaverődéseit (reflexióit) használja fel. A vonalmenti (2D) módszerek alkalmazása esetén a rezgések gerjesztése és a visszavert jeleket érzékelő eszközök (geofonok) egy, a felszínen kijelölt elvi vonal mentén helyezkednek el. A jelgerjesztés vibrátoros (vibroszeiz eljárás), vibrátorral nem megközelíthető helyen robbantásos. Vibroszeiz alkalmazása esetén 1-5 db, 15-20 tonna önsúlyú, szinkron üzemeltetett speciális önjáró vibrátor sugározza a talajba a szeizmikus jeleket. A robbantásos eljárás során a kutatási feladat és a topográfiai viszonyok figyelembevételével vagy 10-100 méter mélységű lyukakban elhelyezett 0,5-10 kg, vagy kis mélységű (3-5 m) lyukcsoportokban elhelyezett 0,1-0,5 kg tömegű robbanóanyag (pl. paxit, TNT) elrobbantásával keltik a rugalmas hullámokat. A lyukak átmérője általában 50-150 mm. A mérés 8 db mérési vonalon történik, a mérési vonalak hossza 152,4 km, az elvi felvételszám 6096. A mérések átnyúlnak a 153.Ladánybene kutatási területre is, melyen a MOL NYrt. 156/2009/7. számon 2013.03.12.-ig érvényes kutatási jogosultsággal rendelkezik, továbbá az RAG Hungary Kft. Kiskunhalas kutatási területére, melynek engedélyezését kérelmezték az RAG Hungary Kft.-től. 2. Kecel radiometriai (radon- és gammaspektrometriai) mérések és geokémiai célú talajminta vizsgálatok: 8 / 22
A felszíni radiometriai módszer a felszíni geokémiai kutatómódszerek csoportjába tartozik. A felszíni természetes radioaktivitás mérése során természetes gammasugárzás és radonkoncentráció detektálás történik. Ez utóbbi esetben a talajból 30-40 cm mélységből, a talaj megbontása nélkül, egy néhány centiméter átmérőjű csővel talajlevegő mintát vesznek, és e mintának mérik a radon (és toron) koncentrációját. A mérésekkel egyes szénhidrogén telepek közvetlenül jelezhetők. Ugyanebből a lyukból aztán kivesznek kb. 10 gramm földet a talajminta vizsgálat céljára. A mérési terület 109,7 km2, a rácstávolság 250 x250 m, a mérési és mintavételi pontok száma 1857 db. A mérés átnyúlik az RAG Hungary Kft. Kiskunhalas kutatási területére is. Az átnyúló mérések engedélyezését kérelmezték az RAG Hungary Kft.-től. 3. Kutatófúrások kivitelezése: Kutató fúrás neve
Kecel-Észak-1 KecelDélnyugat-1
EOV EOV (Y) (X) 664 760 m 661 960 m
136 170 m 129 630 m
Helyrajzi Talpmélység Rétegvizsgálat Műszerkabin szám
VSP mérés
Kecel, 0192/24
1100 m
2 db
végig
1 db
Kecel, 0464/333
1100 m
2 db
végig
1 db
A VSP (vertikális szeizmikus profil) egy speciális mérési módszer, ahol a jelek gerjesztése általában a felszínen történik vibrátorral, észlelése pedig a mélyfúrásban. A tervezett kutatási tevékenység nem tartozik a környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról szóló 314/2005. (XII.25.) Korm. rendelet hatálya alá, azonban felhívom az ügyfél figyelmét, hogy a szénhidrogén kitermelés a 314/2005. (XII.25.) Korm. rendelet 1. és 2. számú mellékletében is szerepel küszöbértékkel. Víz- és talajvédelem A szeizmikus jelek gerjesztésére elsősorban használt rezgéskeltő (vibroszeiz) eljárások, továbbá a radiometriai (radon- és gammaspektrometriai) mérések és geokémiai célú talajminta vizsgálatok a földtani közegre és a felszín alatti vízre mérhető hatást nem gyakorolnak. A robbantásos szeizmikus mérések kivitelezéséhez létesített robbantólyukakat a robbantást követően száraz anyaggal vagy bentonitruddal eltömedékelik, a vízadó rétegek védelme és elszigetelése érdekében. A fúrási tevékenység a felszíni és felszín alatti vizekre nincs hatással. A felszínhez közeli vizekbe csak a talajon keresztül kerülhetnének szennyező anyagok, de a biztonságos tárolás és anyagkezelés (fedett tároló betonalapon kialakítva), valamint a zárt rendszerű, gödörmentes iszapkezelési technológia ezt megakadályozza. A felszín alatti víztároló rétegek (0-500 méter között) átfúrásakor a fúrólyuk falán a nem veszélyes fúróiszapból gyorsan képződő iszaplepény meggátolja a rétegek elszennyezését. Az általában egykét napig tartó művelet végén a lyukba helyezett béléscsövet a felszínig cementezik, amellyel teljesen elzárják egymástól a vízadó rétegeket. A kutató fúrás mélyítése során a „csurgalék‖ vizeket, a betonalapra esetlegesen kifolyó fúrási iszapot és a csapadékot a betonalapon kialakított kiterjedt csatornarendszer segítségével egy technológiai gödörben szelektíven összegyűjtik, és ennek megfelelően kezelik. Külön csatornarendszerrel gyűjtik össze a gépekről, motorokról származó, esetleg olajat is tartalmazó folyadékokat. 9 / 22
Az olajjal szennyezett (fáradt olaj) folyadékot az olajcsapdából összegyűjtve veszélyes hulladékként kezelik és szállítják el a fáradt olajat engedéllyel átvevő telephelyre. Próbatermeltetés során a folyékony termelvényeket termelővezetéken és gázszeparátoron keresztül tartályokba vezetik, valamint gondoskodnak a környezetszennyezést kizáró lefejtésről. A kutatási terület – konkrétan a radiometriai mérések és talajminta vizsgálatok elvégzésére kijelölt terület - magában foglalja a Császártöltés községi vízmű vízbázisának kijelölt védőterületét. A vízműkutak védőidoma rétegbeni, a -70 m- - 200 m mélységközben helyezkedik el. A radiometriai mérések és a talajminta vizsgálatok a talaj megbontása nélkül, 30-40 cm mélységből egy néhány cm átmérőjű csővel történnek, így a földtani közegre és a felszín alatti vizekre elviekben nem gyakorolhatnak káros hatást. A kutató fúrások kivitelezésénél a földtani közeg, valamint a felszín alatti vizek szennyezésének kizárására vonatkozóan a felügyelőség előírást tett. A tervezett kutatási tevékenység a vízbázisok, a távlati vízbázisok, valamint az ivóvízellátást szolgáló vízilétesítmények védelméről szóló 123/1997. (VII. 18.) Korm. rendelet 5. számú mellékletében nem szerepel. Hulladékgazdálkodás A bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény alapján a kutatási területen képződő bányászati (kutatási) hulladékok kezelését – ha azt a kutatási területről nem szállítják ki - a Bányakapitányság szabályozza, engedélyezi. Abban az esetben, ha a hulladékokat a kutatási (bányászati) területről kiszállítanák, akkor a bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény, a 267/2006. (XII. 20.) Korm. rendelet 3. számú melléklet 11. pontja, a hulladékgazdálkodásról szóló 2000. évi XLIII. törvény alapján a felügyelőség - ezek kezelésére - előírást tett, mivel a dokumentáció nem tartalmazott utalást arra vonatkozóan, hogy a hulladékokat a kutatási területen kezelik, vagy onnan kiszállítják. A dokumentáció szerint a kutatás során képződő hulladék mennyisége nem jelentős. A képződő hulladékokra vonatkozó adatszolgáltatási és nyilvántartási kötelezettségeket a felügyelőség a hulladékkal kapcsolatos nyilvántartási és adatszolgáltatási kötelezettségekről szóló, többször módosított 164/2003. (X.18.) Korm. rendelet alapján írta elő. A felügyelőség az esetlegesen képződő veszélyes hulladékokra, a veszélyes hulladékkal kapcsolatos tevékenységek végzésének feltételeiről szóló 98/2001. (VI.15.) Korm. rendelet alapján tett előírást. Levegőtisztaság védelem A kérelemben foglaltak alapján rezgéskeltéssel geofizikai méréseket terveznek végezni. A mérések levegőminőségre gyakorolt hatását a mérőjárművek károsanyag kibocsátása, valamint mérsékelt diffúz porkibocsátás jellemzi, mely elhanyagolható. Zaj- és rezgésvédelem: A környezeti zaj és rezgés elleni védelem egyes szabályairól szóló 284/2007. (X. 29.) Korm. rendelet 4. §-a jelöli ki az eljáró környezetvédelmi hatóságot, az első- és másodfokú hatósági jogkört. Üzemelés A 284/2007. (X. 29.) Korm. rendelet 4. § (3) bekezdés a) pontja és az 1. számú melléklet alapján, a gazdasági tevékenységek egységes ágazati osztályozási rendszere (TEÁOR ’08) szerinti 08 Egyéb bányászat tevékenység végzése (üzemi zajkibocsátás), a területileg illetékes környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi felügyelőség hatáskörébe tartozó zaj- és rezgésvédelmi ügy. A felügyelőség a rendelkezésére álló adatok (helyszín, technológia, valamint a benyújtott dokumentáció) alapján megállapította, hogy a különböző helyszíneken tervezett üzemi tevékenység zajkibocsátásával érintett környezet hatásterületén esetlegesen védendő terület, épület, vagy helyiség található. 10 / 22
Ez esetben a 284/2007. (X. 29.) Korm. rendelet 10. § (1) bekezdésben foglalt zajkibocsátási határérték megállapítása iránti kérelmet kell benyújtani a környezetvédelmi hatósághoz. A 284/2007. (X. 29.) Korm. rendelet 10. § 3 bekezdés szerint nem kell környezeti zajkibocsátási határérték megállapítását kérni, ha a) a tervezett környezeti zajforrás hatásterületén nincs védendő terület, épület vagy helyiség, vagy b) a tervezett környezeti zajforrás hatásterületének határvonala a számítások, illetve mérések alapján a környezeti zajforrást magába foglaló telekingatlan határvonalán belülre esik és a telekingatlant a zajforrás üzemeltetőjén kívül más személy nem használja. A zajkibocsátási határértékek megállapításának, valamint a zaj- és rezgéskibocsátás ellenőrzésének módjáról szóló 93/2007. (XII. 18.) KvVM rendelet 2. § (1) bekezdés szerint a zajkibocsátási határérték megállapítása iránti kérelmet a 2. számú melléklet szerinti űrlapon kell benyújtani a felügyelőség részére. A zajkibocsátás vizsgálatánál a 4. és 5. számú melléklet módszertani és tartalmi követelményeit kell figyelembe venni. A 284/2007. (X. 29.) Korm. rendelet 3. § (3) bekezdés szerint a környezetvédelmi hatóság a zajvédelmi követelmények ellenőrzése érdekében mérést, számítást, vizsgálatot végezhet, vagy végeztethet, illetve mérés, vagy számítás végzésére kötelezheti a zajforrás üzemeltetőjét. A felügyelőség a 284/2007. (X. 29.) Korm. rendelet 5. § (4) bekezdése szerint előírja hatásterület meghatározását, mert a rendelkezésére álló adatok alapján valószínűsíthető, hogy a zajforrás hatásterülete nagyobb, mint a vélelmezett hatásterület (a környezeti zajforrást magába foglaló telekingatlan és annak határától számított 100 méteres távolságon belüli terület). A zajterhelési határértékeknek az épületek külső környezeti zajtól védendő homlokzata előtt kell teljesülniük a környezeti zaj- és rezgésterhelési határértékek megállapításáról szóló 27/2008. (XII. 3.) KvVM-EüM együttes rendelet 5. § szerint. Tájékoztatom, hogy a környezetvédelmi, természetvédelmi, valamint a vízügyi hatósági eljárások igazgatási szolgáltatási díjairól szóló 33/2005. (XII. 27.) KvVM rendelet 1. melléklet I. fejezet 20.1. pontja szerint a zajkibocsátási határérték megállapítása egyéni vállalkozó, jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság, költségvetési szerv, mint üzemeltető esetén 112.500,- Ft, 20.2. pontja szerint minden egyéb esetben 150.000,- Ft igazgatási szolgáltatási díjfizetési kötelezettséggel jár telephelyenként. Az igazgatási szolgáltatási díj megfizetését igazoló befizetési bizonylatot, vagy annak másolatát meg kell küldeni a felügyelőség részére. Az igazgatási szolgáltatási díjat az ATI-KTVF MÁK 10028007-01711875 számlájára kell átutalási megbízással teljesíteni, esetleg készpénz-átutalási megbízással (csekk) postai úton befizetni. Természet- és tájvédelem A megkereséshez csatolt műszaki tervdokumentáció alapján a felügyelőség megállapította, hogy a kutatási terület számos védett természeti területet, Natura 2000 területet, illetve természeti területet érint, ezért a természetvédelmi hatóság 2011.02.22-én kelt 81472-1-1/2011. számú levelével megkereste a Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóságot (a továbbiakban: KNPI), mint a védett természeti területek, Natura 2000 területek, valamint védett természeti értékek (fajok) természetvédelmi kezelőjét, hogy nyilatkozzon a tervezett tevékenységgel kapcsolatosan. A KNPI 2011.03.09-én érkezett 512-2/2011. számú levelében a rendelkező részbe foglalt korlátozások érvényesítését kérte a felügyelőség szakhatósági állásfoglalásában tekintettel az alábbiakra. 11 / 22
„A Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság – mint a védett és fokozottan védett természeti értékek, védett és fokozottan védett természeti területek, a Natura 2000 területek, valamint a nemzetközi természetvédelmi egyezmény hatálya alá tartozó területek és értékek természetvédelmi kezelője – 166 Drágszél kutatási területen tervezett mélyfúrások, felszíni geofizikai és geokémiai mérésekre vonatkozóan a következő észrevételeket teszi: A Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság – a megküldött dokumentáció alapján – megállapította, hogy a tervezett felszíni geofizikai és geokémiai mérés és kutatás érinti a Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság működési területén található HUKN 20032 kódszámú Dél-Őrjeg, a HUKN 20021 kódszámú Ökördi-erdőteleki-keceli lápok, HUKN 20009 kódszámú Felső-Kiskunsági szikes tavak és Miklapuszta elnevezésű kiemelt jelentőségű természetmegőrzési területet, a HUKN 10002 kódszámú Kiskunsági szikes tavak és az őrjegi turjánvidék különleges madárvédelmi területeket (Kiskunsági Nemzeti Park Miklapuszta területegysége, ex lege) és természeti területek természetes, természetközeli állapotú előhelyeit is. A gépjárművek közlekedése, illetve a kutatás során történő taposás talajtömörítő hatása az érintett élőhelyek zavarásra érzékenyebb növényfajainak – köztük több védett növényfaj egyedeinek – a pusztulását, vagy komoly károsodását idézné elő. Továbbá a zavaró hatásokat jól tűrő gyomfajok betörését és elterjedését indukálja a természetes vegetációban. A természetes vegetáció nem kívánatos fajösszetételbeli és szerkezetbeli változása, degradálódása károsan hat az élőhelyek fajgazdag gerinctelen élővilágára, lecsökkentve annak biológiai sokféleségét. A tömörített talajon a letaposott, gyomokban feldúsuló vegetáció regenerációja több évet vehet igénybe. Ezen folyamatok nem kívánatos jellegváltozást idéznének elő a védett természeti területek állapotában és ellentétesek a természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény (Tvt.) 31. §-ával („Tilos a védett természeti terület állapotát (állagát) és jellegét a természetvédelmi célokkal ellentétesen megváltoztatni.”), 35. § (1) bekezdés b) pontjával („gondoskodni kell a vadon élő szervezetek, életközösségeik a biológiai sokféleség fennmaradásához szükséges természeti feltételek, így többek között a talajviszonyok, vízháztartás megőrzéséről;”) és a 42. § (1) és (2) bekezdésével („Tilos a védett növényfajok egyedeinek veszélyeztetése, engedély nélküli pusztítása, károsítása, élőhelyeinek veszélyeztetése, károsítása. Gondoskodni kell a védett növény- és állatfajok, társulások fennmaradásához szükséges természeti feltételek, így többek között a talajviszonyok, vízháztartás megőrzéséről.”). A kutatási tevékenység védett állatfajok szaporodási tevékenységének megzavarásával járhat, mely ellentétes a Tvt. 43. § (1) bekezdésével („Tilos a védett állatfajok egyedének zavarása, károsítása, kínzása, elpusztítása, szaporodásának és más élettevékenységének veszélyeztetése, lakó-, élő-, táplálkozó-, költő-, pihenő-, vagy búvóhelyeinek lerombolása, károsítása.”) A felügyelőség a KNPI nyilatkozatát és az ott hivatkozott jogszabályi rendelkezéseket figyelembe véve a rendelkező részbe foglaltak szerint járult hozzá a MÜT jóváhagyásához. A felügyelőség a Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság kezelői nyilatkozata és az ott hivatkozott jogszabályi rendelkezéseket figyelembe véve a rendelkező részbe foglaltak szerint járult hozzá a műszaki üzemi terv jóváhagyásához. Az eljárásban a felügyelőség a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. tv. (Ket.) 45/A § (2) bekezdése alapján vizsgálta hatáskörét és illetékességét. A felügyelőség hatáskörét a Magyar Bányászati és Földtani Hivatalról szóló 267/2006. (XII.20.) Korm. rendelet 3. számú melléklet 11. pontja, illetékességét a környezetvédelmi, természetvédelmi, vízügyi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 347/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet 1.sz. melléklet IV. 10. pontja állapítja meg. 12 / 22
Az ügyfél a környezetvédelmi, természetvédelmi, valamint a vízügyi hatósági eljárások igazgatási szolgáltatási díjairól szóló 33/2005. (XII.27.) KvVM rendelet (továbbiakban: R.) alapján a 28.000-, Ft igazgatási szolgáltatási díjat befizetette a felügyelőség számlájára. Az igazgatási szolgáltatási díj mértékét a R. 1. számú melléklet VI. fejezet 8.2. pontja, a jogorvoslati eljárási díj mértékét a R. 6/A.§ (2) bekezdése alapján állapította meg a felügyelőség. A kérelem 2011. február 16.-án érkezett a felügyelőségre. A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (Ket) 33. § (1) bekezdése és a környezetvédelmi, természetvédelmi, vízügyi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 347/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet 39. § (1) bekezdése szerint a felügyelőség ügyintézési határideje a szakhatósági állásfoglalás kialakítására 30 nap, ami 2011. március 18.-án járt volna le. A 2004. évi CXL. tv. (Ket.) 33. § (3) bek. c) pontja szerint az ügyintézési határidőbe nem számít be a hiánypótlásra, illetve a tényállás tisztázásához szükséges adatok közlésére irányuló felhívástól az annak teljesítéséig terjedő idő. A megkeresést a Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóságnak 2011. február 23.-án postáztuk és a kezelői nyilatkozat 2011. március 9.-én érkezett meg a Kirendeltségre. Ezért az ügyintézési határidő lejártának napja: 2011. március 31. A felügyelőség szakhatósági állásfoglalását a fenti ügyintézési határidőn belül adta ki, ezért a Ket 33/A § (1) bekezdése szerinti díj visszafizetési kötelezettség nem merül fel. A felügyelőség szakhatósági állásfoglalását a Ket. 44.§ (6) bekezdése, 72.§ (1) bekezdése alapján hozta meg. A szakhatósági állásfoglalás elleni önálló fellebbezés lehetőségét a Ket. 44.§ (9) bekezdése zárja ki. A felügyelőség a Ket. 78.§ (1) bekezdésére figyelemmel kéri az érdemi határozat megküldését. A környezetvédelmi hatósági nyilvántartás vezetésének szabályairól szóló 7/2000. (V. 18.) KöM rendelet szerint jelen szakhatósági állásfoglalást a felügyelőség hatósági nyilvántartásba veszi. Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság Az ATIKTVF 81472-1-3/2011. számú szakhatósági állásfoglalásához csatol térképek értelmezése miatt a Bányakapitányság megkereste az Igazgatóságot, aki a rendelkező részben foglaltak szerint rögzítette a két területre vonatkozó korlátozást. ÁNTSZ Országos Tisztifőorvosi Hivatal A kérelmező által benyújtott dokumentáció áttanulmányozása után megállapítottam, hogy a kutatás természetes gyógytényezőt nem veszélyeztet, ezért a rendelkező részben foglaltak szerint döntöttem. A szakhatósági állásfoglalást a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. tv. 44-54/A. §-ban előírt módon, határidőn belül adtam ki. A szakhatósági állásfoglalás kiadására hatóságom hatáskörét és illetékességét az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálatról, a népegészségügyi szakigazgatási feladatok ellátásáról, valamint a gyógyszerészeti államigazgatási szerv kijelöléséről szóló 323/20 10 (XIl.27.) Korm. Rendelet állapítja meg. Bács-Kiskun Megyei Földhivatal Magyar Bányászati és Földtani Hivatal Szolnoki Bányakapitányság fenti hivatkozási számú levelében szakhatósági állásfoglalás iránti kérelemmel kereste meg a Bács-Kiskun Megyei Kormányhivatal Földhivatalát. 13 / 22
A földhivatal a beérkezett megkeresés, a mellékelt tervdokumentáció alapján a rendelkező részben írt kikötésekkel hozzájárul a Műszaki Üzemi Terv jóváhagyásához. A Magyar Bányászati és Földtani Hivatalról szóló 267/2006 (XII.20.) Korm. rendelet az ingatlanügyi hatóságot a bányászati szakigazgatással kapcsolatos eljárásokban a 3. melléklet 3. pontjában felsorolt kérdésekben közreműködő szakhatóságként tünteti fel. A megyei kormányhivatal földhivatalának hatáskörét a földhivatalokról, a Földmérési és Távérzékelési Intézetről, a Földrajzinév Bizottságról és az ingatlan-nyilvántartási eljárás részletes szabályairól szóló 338/2006. (XII.23.) Kormányrendelet alapozza meg. Jelen állásfoglalás kiadása a termőföld védelméről szóló 2007. évi CXXIX. törvény 8. §-a, valamint a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (Ket.) 44. §-a figyelembevételével történt. Önálló jogorvoslati jog kizártságáról a Ket. 44. § (9) bekezdése rendelkezik. Honvédelmi Minisztérium Hadműveleti és Kiképzési Főosztály A Magyar Bányászati ás Földtani Hivatal Szolnoki Bányakapitányság SZBK/324-312011. hivatkozási számon szakhatósági megkeresést küldött a ―166, Drágszél‖ megjelölésű kutatási terület Kutatási Műszaki Üzemi Terve jóváhagyása tárgyában. A megküldött ügydarabban foglaltak vizsgálata alapján megállapítottam. hogy a tárgyi kutatási terület honvédelmi, illetve katonai célú létesítmény működési-, vagy védőterületét nem érinti, ezért a megkeresés szerinti ügyben nem rendelkezem hatáskörrel. Tekintettel arra, hogy ilyen esetben a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL törvény (a továbbiakban: Ket.) 45/A. §-ának (3) bekezdése értelmében a szakhatósági eljárás megszüntetésének van helye, a rendelkező részben foglaltak szerint döntöttem. A szakhatóság hatáskörét ás illetékességét a Magyar Bányászati ás Földtani Hivatalról szóló 267/2006. (XII. 20.) Korm. rendelet 3. melléklet 10. pontja, a szakhatósági állásfoglalás elleni önálló jogorvoslat kizárására vonatkozó előírást a Ket. 44. §-ának (9) bekezdése tartalmazza. Csongrád Megyei Kormányhivatal Kulturális Örökségvédelmi Iroda A Magyar Bányászati ás Földtani Hivatal Szolnoki Bányakapitányság megkeresésére benyújtott, a „166. Drágszél‖ megjelölésű kutatási terület kutatási műszaki Üzemi terve ügyében 2011. február 16. napján eljárás indult Hivatalomnál, melynek ügyintézési határideje 2011. március 18-án jár le. Mivel a mérések nyilvántartott régészeti lelőhelyek területét érinthetik, ezért a megelőző régészeti szakfeladatokról a rendelkező részben foglaltak szerint döntöttem. A Kecel-É-1 mélyfúrás közvetlen közelében a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal régészeti lelőhelyet tart nyilván (Kecel 23., KÖN azonos/tó szám: 60212). Emiatt a mélyfúrás által érintett területre örökségvédelmi hatástanulmány elkészítése szükséges. A régészeti lelőhelyeket a kulturális örökség védelméről szóló 2001. évi LXIV. törvény (továbbiakban Kötv.) 19. § (1) bekezdése értelmében, a földmunkákkal járó fejlesztésekkel el kell kerülni. A Kötv. 22. § (1) bekezdése értelmében, ha a lelőhelyek elkerülése a fejlesztés költségeit aránytalanul megnövelné, vagy a beruházás másutt nem valósítható meg, a veszélyeztetett régészeti lelőhelyeket előzetesen fel kell tárni. Hatóságom, mint szakhatóság hatáskörét a Kulturális Örökségvédelmi Hivatalról, a kulturális örökségvédelmi szakigazgatási szervekről, és eljárásaikra vonatkozó általános szabályokról szóló 324/2010. (XII. 27.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Kr.) 6.§ (1) bekezdése, a Magyar Bányászati és Földtani Hivataltól szóló 267/2006. (XII. 20.) Korm. rendelet 3. melléklet 13. pontja, illetékességét a Kr. 1. mellékletének 1. pontja határozza meg. A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (továbbiakban: Ket.) illeték visszafizetésre vonatkozó 33/A §-ban foglaltak alkalmazásának nincs helye. A jogorvoslat módjáról a Ket. 44. § (9) bekezdése rendelkezik. 14 / 22
Kalocsa Város Hivatásos Önkormányzati Tűzoltósága Magyar Bányászati és Földtani Hivatal Szolnoki Bányakapitányság (Szolnok, Templom u. 5.) a Magyar Bányászati és Földtani Hivatalról szóló 267/2006. (XlI. 20.) Korm. rendelet 3. sz. melléklete alapján 2011. február 17-én szakhatósági megkereséssel fordult parancsnokságunkhoz, mint I. fokú Tűzvédelmi Szakhatósághoz. Az engedélyezési tervdokumentáció áttanulmányozását követően a rendelkező részben foglaltak szerint döntöttem. Jelen Szakhatósági Állásfoglalás kiadására rendelkezésre álló ügyintézési határidő leteltének napja: 2011. március 4. Döntésemet a fent hivatkozott jogszabályhelyek alapján hoztam. A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló módosított 2004. évi CXL. törvény (továbbiakban: Ket.) szabályai alapján folytattam le az eljárást. Az önálló jogorvoslat lehetőségé a Ket. 44. §-ának (9) bekezdése alapján zártam ki és e jogszabályi helyre hivatkozással adtam tájékoztatást a jogorvoslatra vonatkozó rendelkezésekről. Hatóságom hatáskörét és illetékességét a tűz elleni védekezésről, műszaki mentésről és a tűzoltóságról szóló 1996. évi XXXI. tv. 12.‚ a tűzvédelmi hatósági feladatokat ellátó szervezetekről és a tűzvédelmi hatósági tevékenység részletes szabályairól szóló 261/2009. (Xl,26.) Korrn. r. 3. (1) bek., a hivatásos önkormányzati tűzoltóságok illetékességi területéről szóló, 11/2007. (IV.24.) ÖTM r. 1. § (1) bek., és a Magyar Bányászati és Földtani Hivatalról szóló 267/2006. (XII. 20.) Korm. rendelet 3, sz. melléklete állapítja meg. Kiskőrös Város Hivatásos Önkormányzati Tűzoltóság A MOL Magyar Olaj- és Gázipari Nyrt. 1117 Budapest. Október huszonharmadika u. 18. szám alatti ügyfél kérelmére, a Kiskőrös Város Hivatásos Önkormányzati Tűzoltóság illetékességi területén. a „166. Drágszél‖ megjelölésű kutatási terület Műszaki Üzemi Tervének engedélyezési eljárásban a Magyar Bányászati És Földtani Hivatal Szolnoki Bányakapitányság (5000 Szolnok, Templom u. 5.) megkereste hatóságomat szakhatósági állásfoglalás kiadása érdekében a Magyar Bányászati és Földtani Hivatalról szóló 267/2006. (XII. 20.) kormányrendelet (továbbiakban: Rendelet) 4/A. § (2) bekezdése, valamint 3. melléklete 1. pontja alapján. A fentiekre tekintettel a rendelkező részben foglaltak alapján, a meghatározó ügyintézési határidőn belül döntöttem. A szakhatósági állásfoglalást a Rendelet 4/A. (2) bekezdése, valamint 3. melléklet 1. pontja alapján biztosított jogkörömben – a 11/2007. (IV. 24.) ÖTM rendelet 1. (1) bekezdéséhez tartozó mellékletben meghatározott illetékességi területen eljárva – adtam ki. Az önálló jogorvoslatot a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (9) bekezdése alapján zártam ki és e jogszabályi helyre hivatkozással adtam tájékoztatást a jogorvoslat lehetőségéről. Császártöltés Község Jegyzője A Magyar Bányászati ős Földtani Hivatal Szolnoki Bányakapitánysága kérelmet nyújtott he hivatalunkhoz, melyben szakhatósági állásfoglalásunkat kérte a MOL Magyar Olaj- és Gázipari Nyrt. 1117 Budapest Október huszonharmadika u. 18. szám alatti gazdálkodó szervezet „166. Drágszél‖ megjelölésű kutatási területre vonatkozó Kutatási Műszaki Üzemi Terv tárgyú dokumentációban foglaltakhoz. Az eljárás során megállapítottam, hogy a tervezett kutatás helyi védettségű természetvédelmi területtel nem érint, ezért a szakhatósági hozzájárulást a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. tv. 4. § (6) bekezdésében foglaltak alapján a rendelkező részben foglaltak szerint kikötés nélkül megadtam. Hatáskörömet és illetékességemet a Magyar Bányászati és Földtani Hivatalról szóló267/2006. (Xll.20.) Korm. rendelet 4/A. § (2) bekezdése ős a 3. melléklet 12. pontja határozza meg. A jogorvoslatot a 2004. évi CXL. tv. 44. § (9) bekezdése alapján állapítottam meg.
15 / 22
Drágszél Község Jegyzője Hivatkozva az SZBK/324-3/2011-es számú levelükre a 2004. évi CXL. Törvény (a továbbiakban Ket.) 44. (1.) bekezdése és a Magyar Bányászati és Földtani Hivatalról szóló 267/2006.(Xll.20.) Kormányrendelet 4/A. § (2) bekezdése és 3. melléklet 1., 2., 3., 1.0., 10., 11., 12., 13., pontjában felsorolt jogomnál fogva a „166 Drágszél‖ megjelölésű kutatási területre vonatkozó Kutatási Műszaki Üzemi Terv létesítéséhez a szakhatósági állásfoglalásomat kikötés nélkül megadom. Dunapataj Nagyközség Jegyzője Kapitánysága a SZBK/324-3/2011. iktatószámú levelével megkereste hivatalunkat, hogy a Magyar Bányászati és Földtani Hivatalokról szóló 267/2006 (XII. 20.) Kormányrendelet 4/A. § (2) bekezdése és a 3. melléklet 1., 2., 3., 10., 11., 12., 13., pontjában felsorolt hivatalunkra vonatkozó szakkérdésekben a megküldött – „166. Drágszél” megjelölésű kutatási területre vonatkozó Kutatási Műszaki Üzemi Terve tárgyú dokumentáció alapján – kéri szakhatósági állásfoglalásunkat. A dokumentáció 2011/166/A,B nyilvántartási számú, Kutatási tervtérképe alapján, megítélésünk szerint, a kérelmezett tevékenység nem érinti Dunapataj helyi jelentőségű védett természeti területeit, és arra közvetlen hatást nem gyakorol. A fentiek értelmében – a kutatásra vonatkozóan – Dunapataj település önkormányzatának jegyzője szakhatósági állásfoglalás adására hatáskörrel nem rendelkezik. Homokmégy Község Jegyzője A rendelkező rész szerint határoztam az alábbiak miatt: A Magyar Bányászati és Földtani Hivatal Szolnoki Bányakapitányság szakhatósági megkereséssel élt a fenti megjelölésű kutatási területre vonatkozóan szén-hidrogén kutatása céljából az önkormányzat felé a helyi jelentőségű védett természeti terület vonatkozásában - mint szakhatósági nyilatkozat megadására illetékes szervhez. A mellékelt tervdokumentáció alapján megállapítottam, hogy a szakatósági hozzájárulás – nyilatkozat megadásának nincsen akadálya. Alkalmazott jogszabály: 2004.évi CXL törvény 44.§ (6) bekezdés és a 267 / 2006 ( XII.20.) Kormány rendelet 3.számú Melléklet 12.pontja. Imrehegy Község Jegyzője A fenti nyilatkozatot a közigazgatási eljárás és szolgáltatás szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény 44. § (1) bekezdése, és a Magyar Bányászati és Földtani Hivatalról szóló 267/2006. (XII.20.) Korm. rendelet 4./A § (2) bekezdése és a 3. melléklet 12. pontja alapján adtam ki. Kalocsa Város Jegyzője A megvalósulandó tevékenység nem érint helyi jelentőségű védett természeti területet. Kecel Város Jegyzője A fenti nyilatkozatot a közigazgatási eljárás és szolgáltatás szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény 44. § (1) bekezdése, és a Magyar Bányászati és Földtani Hivatalról szóló 267/2006. (XII.20.) Korm. rendelet 4./A § (2) bekezdése és a 3. melléklet 12. pontja alapján adtam ki. Kiskőrös Város Jegyzője Magyar Bányászati és Földtani Hivatal Szolnoki Bányakapitányság (5000 Szolnok, Templom u. 5.) szakhatósági hozzájárulás kiadását kérte a „166. Drágszél‖ megjelölésű kutatási terület Kutatási Műszaki Üzemi Tervének jóváhagyása kapcsán.
16 / 22
A kutatási terület a Kiskőrös Város 15/2005. (VII. 28.) számú önkormányzati rendelettel elfogadott Településrendezési Terve szerint NATURA 2000, ex-lege védett természeti területet érint. A rendelkező részben előírt kikötéseket a Kiskőrös Város 15/2005. (VII. 28.) számú önkormányzati rendelettel elfogadott Településrendezési Terv és helyi építési szabályzat 14. § /7/ bekezdése és a 15. § /3/ bekezdése alapján írtam elő. A szakhatósági hozzájárulást a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. Törvény (továbbiakban: Ket.) 44. § (1) bekezdése alapján hoztam meg. A szakhatósági hozzájárulásomat a Ket. 33. § (8) bekezdésben meghatározott ügyintézési határidőn belül adtam meg. A szakhatósági állásfoglalást a Magyar Bányászati és Földtani Hivatalról szóló 267/2006. (XII. 20) Korrn. rendelet 4/A. (2) kezdésére hivatkozva, a Ket. előírásainak — különösen a 33. (8) bekezdés, 44. §, 71. § (1) bekezdés, 72. § – figyelembevételével adtam meg. A szakhatósági állásfoglalásomat a 267/2006. (XII.20) Korm. rendelet 4/A (2) bekezdésében meghatározott 3. számú melléklet 12. pontjában kiterjesztett illetékességgel, a 267/2006. (XII. 20) Korm. rendelet 4/A. § (2) bekezdésében biztosított hatáskörömben eljárva hoztam meg. A fellebbezési lehetőséget a Ket 44. § (9) bekezdése alapján zártam ki, jogorvoslati lehetőségről a Ket. ugyanezen bekezdése alapján adtam tájékoztatást Miske Község Jegyzője Hivatkozva az SZBK/324-3/2011-es számú levelükre a 2004. évi CXL. Törvény (a továbbiakban Ket.) 44. (1.) bekezdése és a Magyar Bányászati és Földtani Hivatalról szóló 267/2006.(Xll.20.) Kormányrendelet 4/A. § (2) bekezdése és 3. melléklet 1., 2., 3., 10., 11., 12., 13., pontjában felsorolt jogomnál fogva a „166 Drágszél‖ megjelölésű kutatási területre vonatkozó Kutatási Műszaki Üzemi Terv létesítéséhez a szakhatósági állásfoglalásomat kikötés nélkül megadom. Öregcsertő Község Jegyzője A rendelkező rész szerint határoztam az alábbiak miatt: A Magyar Bányászati és Földtani Hivatal Szolnoki Bányakapitányság szakhatósági megkereséssel élt a fenti megjelölésű kutatási területre vonatkozóan – szén – hidrogén kutatása céljából az önkormányzat felé - a helyi jelentőségű védett természeti terület vonatkozásában - mint szakhatósági nyilatkozat megadására illetékes szervhez. A mellékelt tervdokumentáció alapján megállapítottam, hogy a szakatósági hozzájárulás – nyilatkozat megadásának nincsen akadálya. Megállapítottam továbbá, hogy Öregcsertő község ,, helyi jelentővégű védett természeti területtel nem rendelkezik.” Alkalmazott jogszabály: 2004.évi CXL törvény 44. § (6) bekezdés és a 267 / 2006 (XII.20.) Kormány rendelet 3.szárnú Melléklet 12.pontja. Soltvadkert Város Jegyzője A Magyar Bányászati és Földtani Hivatal Szolnoki Bányakapitányság 5000 Szolnok, Templom u. 5. sz. által hivatalunkhoz érkezett megkeresése alapján a mellékelt dokumentációt; „166. Drágszél” megjelölésű kutatási területre vonatkozó tárgyú csatoltan megküldött Kutatási Műszaki Üzemi Tervét megvizsgáltam. Soltvadkert Város Önkormányzata Építésügyi igazgatási területébe Soltvadkert-Kecel határterülete érintett. 17 / 22
A szakhatósági állásfoglalást az építésügyi hatósági eljárásokról és az építésügyi hatósági ellenőrzésről szóló 193/2009. (IX. 15.) Korm. rendelet 6.§-a, valamint a Soltvadkert Város helyi építési Szabályokról szóló 11/2003 .(VIII. 12.)KT Rendelet (HÉSZ) módosításával egységes szerkezetben figyelemmel a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény előírásaira, különösen a 22. § (1) bekezdésére, a 33. § (8) bekezdésére, a 44. §-ra, a 71. §.(1) bekezdésére, a 72. §-ra engedélyezési eljárásához a Magyar Bányászati és Földtani Hivatal Szolnoki Bányakapitánysága részére adtam ki. Hatóságom hatáskörét 343/2006. (XII.23.) Korm. rend. 1.§ (1) bekezdés a) pontja biztosítja. Illetékességemet az eljárásban a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL törvény (Ket.) 21.§ (1) bekezdés b) pontja állapítja meg. Szakmár és Újtelek Községi Önkormányzat Körjegyzője A MOL Magyar Olaj- ás Gázipari Nyit. által a „166 Drágszél‖ megjelölésű kutatási területre vonatkozó Kutatási Műszaki Üzemi Tervben összeállított dokumentáció alapján megállapítottam, hogy a fenti kutatási munkálatok során végzendő tevékenységek helyi önkormányzati rendeletben meghatározott természetvédelmi követelményekkel nem ellentétesek, ezért a fentiek szerint döntöttem. Szakhatósági hozzájárulásomat 267/2006. (XII.20,) Korm. rendelet 4/A. § (2) bekezdése - 3. sz. melléklet 12. pontjában rögzített szakkérdésre kiterjedően - valamint a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. CXL. törvény 44. §-a alapján hoztam meg. A Bányakapitányság az Alsó-Tisza-vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség (ATIKTVF) állásfoglalásához csatolt 3 db térképet a határozat mellékletébe közölte, valamint megkereste a Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóságát, aki a rendelkező részben foglaltak szerint pontosította a korlátozassál érintett területek határait. A Bányakapitányság a rendelkező rész 1. pontja esetében a Bt. 22. § (3) bekezdése, a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. tv. (Ket.) 127. §-a, a rendelkező rész 2. pontja esetében a Vhr. 6. § (6) bekezdése és a 6/C. § (4) bekezdése, a rendelkező rész 3. pontja esetében a Vhr. 6/C. § (2) bekezdés d) és f) pontjai, a rendelkező rész 4. pontja esetében a Bt. 31. § (1) bekezdése, a rendelkező rész 5. pontja esetében a Vhr. 6. § (7), (8) és 6/C. § (6) bekezdése, a rendelkező rész 6. pontja esetében a Bt. 22. § (9) bekezdése, és a Vhr. 7. § (3) bekezdése, a rendelkező rész 7. pontja esetében a Bt. 38. §-a és a Vhr. 23. §-a, a rendelkező rész 8. pontja esetében a Vhr. 6/C. § (7) bekezdése és a Bt. 41. § (2) bekezdése, a rendelkező rész 9. pontja esetében a Bt. 22. § (10) - (11.) bekezdése, a rendelkező rész 10. pontja esetében a Bt. 22. § (7) bekezdése, a rendelkező rész 11. pontja esetében a Vhr. 8. § (1) bekezdése, a rendelkező rész 12. pontja esetében a Bt. 25. § (1) bekezdése, a Vhr. 10/B. § (1) – (4) bekezdése, valamint a rendelet 4. számú melléklete, a rendelkező rész 13. pontja esetében a Bt. 37. §, a Vhr. 6/C. § (2) bekezdés h) pontja, a rendelkező rész 14. pontja esetében Bt. 22/A. § (8) – (9) bekezdése, a rendelkező rész 15. pontja esetében a 191/2002. (IX. 4.) Korm. rendelet 4. § (2) bekezdése, a rendelkező rész 16. pontja esetében a Vhr. 7. § (4) bekezdése, a rendelkező rész 17. pontja esetében a Bt. 20. §-a, a rendelkező rész 18. pontja esetében a Bt. 23.§ (1) bekezdése, a rendelkező rész 19. pontja esetében a Bt. 14. § (2) bekezdése 18 / 22
alapján határozott. A Bányakapitányság megállapította, hogy Bányavállalkozónak bányajáradék, felügyeleti díj, vagy bányászati bírság tartozása nincs, így a kutatás műszaki üzemi terve jóváhagyható. A Bányakapitányság felhívja a figyelmet, hogy a jelen határozatban foglalt feltételek teljesítésének elmulasztása esetén a Ket. 140. § (1) bekezdés d) pontja, illetve a 61. § (2) bekezdése alapján 1.000.000,- Ft-ig terjedő összegű eljárási bírságot szabhat ki végrehajtási kényszerítő eszközként. A Bányakapitányság a fellebbezési díj mértékét a bányafelügyelet részére fizetendő igazgatási szolgáltatási díjakról, valamint a felügyeleti díj fizetésének részletes szabályairól szóló 57/2005. (VII. 7.) GKM rendelet 4. § (1) bekezdésében foglaltaknak megfelelően állapította meg. A Bányakapitányság a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény 33. § (1) bekezdésében előírt ügyintézési határidőt betartotta. A Bányakapitányság a rendelkező részben foglaltak szerint határozott a Bt. 22. § és a Vhr. 6/C. § alapján, valamint az Bt. 5. § (1) bekezdés a) pontjában megfogalmazott hatáskör, a 267/2006. (XII. 20.) Korm. rendelet 2. § (2) bekezdése és 1. melléklete által biztosított illetékesség alapján az ásványi nyersanyag kutatási műszaki üzemi terv jóváhagyásáról. A Bányakapitányság a fellebbezési jogot a Ket. 98. § (1) és a 102. § alapján biztosította. A fellebbezésre nyitva álló időt a Ket. 99. § (1) bekezdése határozza meg. Szeged, 2011. április 27. Melléklet:
3 db térkép az ATIKTVF 81472-1-3/2011. számú szakhatósági állásfoglalás melléklete 1 pld. VF1411-00106 sorszámú számla
…………………………….. Dr. Molnár József bányakapitány
19 / 22
MELLÉKLETEK
20 / 22
21 / 22
22 / 22
