Tardonai Méhecske Óvoda

Tardonai Méhecske Óvoda

Pedagógiai programja Tardona 2014

Tardonai Méhecske Óvoda Pedagógiai programja Tardona 2014

Tartalomjegyzék I.

Bevezető.................................................................................................... 1. oldal

II.

A Tardonai Méhecske óvoda jellemzői ......................................................... 1. oldal

III.

A helyi pedagógiai program alapelvei és célkitűzései – óvodakép, gyermekkép................................................................................ 6. oldal

IV.

A Pedagógiai Program célja és feladatrendszere ............................................ 8. oldal IV/1 Újszerű nevelési eljárások, fejlesztések, modern

pedagógiai módszerek bevezetés.......................................................... 8. oldal IV/2 Általános feladataink az egészséges életmód alakítása ........................... 9. oldal IV/3 Egészségfejlesztési program ...............................................................10. oldal IV/4 Érzelmi és erkölcsi nevelés, szocializáció biztosítása ............................12. oldal IV/5 Anyanyelvi, értelmi fejlesztés és nevelés megvalósítása ........................13. oldal V.

A fejlesztés tartalma ..................................................................................17. oldal V/1 Játék és tanulási tevékenység ..............................................................17. oldal V/2 Társas-közösségi tevékenység ............................................................23. oldal V/3 Munkajellegű tevékenységek ..............................................................24. oldal V/4 Szabadidős tevékenység .....................................................................25. oldal

VI.

Óvoda kapcsolatai .....................................................................................27. oldal

VII. Óvodai életünk hagyományai .....................................................................29. oldal VIII. A kiemelt figyelmet igénylő gyermekek egyéni fejlesztése,

fejlődésének segítése..................................................................................29. oldal IX.

A program mérési – értékelési, minőségfejlesztési rendszere .........................30. oldal

X.

Gyermekvédelmi feladatok.........................................................................31. oldal

XI.

Pedagógiai program megvalósíthatósága .....................................................34. oldal

I.

Bevezető

Tardona a Bükk hegység észak-nyugati lábánál, a Lázbérci tájvédelmi körzet határán található, a Bükki Nemzeti Park része. Lakóinak száma kb. 1100 fő. A jelenleg is működő egycsoportos óvodát az 1970-es években alakították ki egy társasház szolgálati lakásának átalakításával. Állandó fejlesztéssel, korszerűsítéssel az épület és helységei napjainkban is biztosítják az intézmény működését. A családias, vidám hangulatú légkörben jól érzik magukat a gyerekek. A két óvodapedagógus szakvizsgázott, önképzéssel, rendszeres szakmai továbbképzésen való részvétellel folyamatosan bővítik ismereteiket. A lakóhely sajátosságait, hagyományait beépítik mindennapi munkájukba.

II.

A Tardonai Méhecske Óvoda jellemzői

Az intézmény neve:

Tardonai Méhecske Óvoda

Az intézmény címe:

3644 Tardona, Dózsa György út 2. sz.

Telefonszám:

48/348-160

E-mail:

[email protected]

OM azonosító:

201430

Fenntartó:

Tardona Községi Önkormányzat 3644 Tardona, Aradi út 1. sz.

Az intézmény jogállása: Önálló jogi személy közoktatási közintézmény, önállóan működő, előirányzatai

felett

teljes

jogkörrel

rendelkező

költségvetési

közintézmény. A pénzügyi gazdasági feladatait a Polgármesteri Hivatal látja el. Óvodavezető neve:

Pálné Kakszi Ilona

Az intézmény hétfőtől péntekig 7 órától 17 óráig üzemel. Személyi feltételek: Az óvodában 3 fő közalkalmazott dolgozik. Felsőfokú végzettségű, főállású óvodapedagógusok száma:

2 fő

Szakvizsgázott óvodapedagógus (fejlesztő, közoktatás vezetői): 2 fő Szakképzett dajka:

1 fő

Az intézmény jelenlegi személyi feltételei megfelelnek a törvényi előírásoknak. Az óvoda nyitva tartási idejében mindvégig óvodapedagógus foglalkozik a gyermekekkel. Mindkét óvodapedagógus 1

részt vett a TÁMOP 3.1.11-12/2-2012-0003. számú Óvodafejlesztés a Tardonai Napközi Otthonos Óvodában című pályázat által nyújtott szakmai továbbképzéseken. Az ott szerzett ismereteket beépítik a helyi nevelési programjukba. Az intézmény tárgyi feltételei: A 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet 2. sz. melléklete alapján Megnevezés

Előírás

Tényleges állapot

csoportszoba

1

1

tornaszoba

1

-

egyéni fejlesztő szoba

1

-

játszóudvar

1

-

vezetői iroda

1

1

nevelőtestületi szoba

1

-

orvosi szoba

1

-

gyermeköltöző

1

1

gyermekmosdó, wc

1

1

felnőtt öltöző

1

-

elkülönítő szoba

1

-

melegítő konyha

1

1

tálaló, mosogató

1

-

felnőtt mosdó, wc

1

1

raktár, szertár

1

1

Az óvoda helyiségeinek bútorzata és egyéb berendezési tárgyai Megnevezés

Előírás

Tényleges állapot

gyermekfektető

25

25

gyermekszék

25

25

gyermekasztal

5

5

fényvédő függöny

ablakonként 1

ablakonként 1

szőnyeg

csop.szoba 10 m² –ének

1

lefedése Megnevezés

Előírás 2

Tényleges állapot

fektető-tároló

csoportonként 1

1

élősarok-állvány

csoportonként 1

1

hőmérő

1

1

óvodapedagógusi asztal

1

1

felnőtt szék

2

2

eszköz-előkészítő asztal

1

1

textiltároló szekrény

1

1

edény- és evőeszköz tároló

1

1

szeméttartó

1

1

Vezetői iroda Megnevezés

Előírás

Tényleges állapot

íróasztal és szék

1-1

1-1

tárgyaló asztal

1

1

szék

2

2

telefon, fax

1

1

lemezszekrény

1

1

számítógép, nyomtató

1

1

iratszekrény

1

1

könyvszekrény

1

1

Gyermeköltöző Megnevezés

Előírás

Tényleges állapot

öltözőszekrény

gyermekenként 1

gyermekenként 1

öltözőpad

5

5

Gyermekmosdó, WC Megnevezés törölközőtartó Megnevezés

Előírás létszámnak megfelelően Előírás 3

Tényleges állapot megfelelő Tényleges állapot

falitükör

csoportonként 3

3

hőmérő

1

1

fogmosó pohártartó

2

2

Tisztálkodási és egyéb felszerelések Megnevezés

Előírás

Tényleges állapot

egyéni tisztálkodószerek

25

25

tisztálkodó felszerelések

mosdókagylóként 1

mosdókagylóként 1

fésűtartó

csoportonként 1

csoportonként 1

törülköző

84

25

abrosz

15

15

takaró

25

25

ágyneműhuzat

75

25

Felnőttek munkavégzéséhez szükséges eszközök Megnevezés

Előírás

Tényleges állapot

szennyesruha-tároló

1

1

mosottruha-tároló

1

1

mosógép

1

-

centrifuga

1

-

vasaló

1

1

vasalóállvány

1

1

szárítóállvány

1

1

takarítóeszközök

1

1

kerti munkaeszközök (ásó,

1-1

1-1

hűtőgép

1

1

porszívó

1

1

kapa, gereblye, locsolókanna)

Nevelőmunkát segítő játékok és egyéb eszközök

4

Megnevezés játékok, játékeszközök (moz-

Előírás

Tényleges állapot

8

8

mozgáskultúrát, mozgásfej-

csoportonként, a

megfelelő

lődést segítő, mozgásigényt

gyermeklétszámnak

kielégítő eszközök

megfelelően

ének, zene, énekes játék,

csoportonként, a

gyermektánc eszközei

gyermeklétszámnak

gásos, szerep, építő, konstruáló szabályjátékok)dramatizálás, bábozás, barkácsolás eszközei

megfelelő

megfelelően anyanyelv és kommunikációs

45

45

8

8

rajzolás, festés, kézimunka

csoportonként a

megfelelő

eszközei

gyermeklétszámnak

képességek fejlesztésének eszközei értelmi képességeket, kreativitást fejlesztő anyagok, eszközök

megfelelően természeti, emberi, tárgyi

csoportonként a

környezet megismerését

gyermeklétszámnak

segítő eszközök, anyagok

megfelelően

munkajellegű tevékenységek

8

megfelelő

megfelelő

eszközei Nevelő munkát segítő egyéb eszközök Megnevezés

Előírás

Tényleges állapot

videó

1

1

televízió

1

1

Megnevezés

Előírás

5

Tényleges állapot

magnetofon

1

1

diavetítő

1

1

vetítővászon

1

1

hangszer pedagógusoknak

1

1

hangszer gyerekeknek

8

8

Egészség és munkavédelmi eszközök Előírás

Megnevezés

Tényleges állapot

ételmintás üveg

20

20

mentőláda

1

1

gyógyszerszekrény

1

1

munkaruha

törvény alapján

megfelelő

védőruha, védőfelszerelés

törvény alapján

megfelelő

tűzoltó készülék

törvény alapján

megfelelő

Migráns gyermek jelenleg nincs az intézményben, de szükség esetén az óvodai nevelés országos alapprogramjában előírt feladatokat biztosítjuk.

III. A helyi pedagógiai program alapelvei és célkitűzései – óvodakép, gyermekkép Az óvoda a közoktatási rendszer szakmailag önálló nevelési intézménye, a családi nevelés kiegészítője a gyermek 3. életévétől az iskolába lépésig. Intézményünkben kiegyensúlyozott, boldog gyerekeket szeretnénk nevelni, akik kötődnek szülőfalujukhoz, harmóniában élnek környezetükkel. Kötődnek a meséhez, zenéhez, az alkotó tevékenységekhez. Arra törekszünk, hogy jól érezzék magukat a gyermekközösségben, tiszteljé k a szüleiket, a felnőtteket. Partnereink igényeit és elégedettségét mérlegelve, a gyermek érdekeit figyelembe véve alakítjuk az óvoda mindennapi életét. A gyerekek sokoldalú fejlődésének, személyiségük teljes kibontakozásának támogatásával elősegítjük a sikeres iskolakezdést. Az óvoda funkciói: óvó- védő, szociális, nevelő-személyiségfejlesztő

6

Az óvó-védő tevékenység a társadalmi változások hatására megnövekedett. Fokozott figyelmet kell fordítanunk azokra a családokra, ahol nem biztosított a gyermek fejlődése. Ehhez a helyi egészségügyi szervekkel (orvos, védőnő) és a Családsegítő és a Gyermekjóléti Szolgálattal való rendszeres kapcsolattartás, a jelzőrendszer folyamatos működtetése szükséges. A szociális funkciót az életkorhoz igazodó helyes napirenddel és életritmussal biztosítjuk. Azoknak a személyiségvonásoknak a fejlesztésére törekszünk, amelyek szükségesek az iskolai közösségbe való beilleszkedéshez. Célunk, hogy az óvodások sokoldalú, harmonikus fejlődését, a gyermeki személyiség kibontakozását elősegítsük, a hátrányok csökkentését elősegítsük az életkori és az egyéni sajátosságok és az eltérő fejlődési ütem figyelembe vételével- ideértve a kiemelt figyelmet igénylő gyermekek ellátását is. A nevelési funkció elsődlegességének hangsúlyozásával oldjuk meg a nevelő-személyiségfejlesztő funkciót. Óvodánk családias, elfogadó, biztonságot nyújtó, szeretetteljes légkörével komplex, mindennapi tevékenységek segítségével, a családdal együtt kívánja nevelni óvodás gyermekeit. Alapelvek a funkciók gyakorlásához: -

a gyermeket elfogadás, szeretet, tisztelet, megbecsülés, bizalom övezi

-

az életkorhoz és az egyéni képességeihez igazodó műveltségtartalmakról valógondoskodás

-

a tehetséggondozás feladatainak megoldása a kiemelkedő képességű gyermekeknél

-

a gyermek egészséges fejlődéséhez szükséges személyi, tárgyi környezet biztosítása

-

a gyermek tisztelete, jogainak érvényesítése

-

gyermekközpontú nevelési attitűddel, inkluzív szemlélettel a gyermeki személyiség kibontakoztatására törekvés az egyenlő hozzáférés biztosításával

-

a gyermek fejlődéséhez szükséges sürgetésmentes egyéni utak keresése

-

a különböző tevékenységek végzéséhez, kiemelten a játékhoz a feltételek biztosítása

-

a szabad játék elsődlegességének biztosítása

-

az esélyegyenlőség biztosítása, a hátrányok kompenzálására törekvés

-

a gyermeki mozgásigény kielégítéséhez feltételek biztosítása

-

a testi, szociális és értelmi képességek egyéni és életkori specifikusságának alakítása

-

innovatív pedagógiai törekvések, újszerű nevelési eljárások, modern pedagógiai módszerek alkalmazása

GYERMEKKÉP 7

A gyermek fejlődő személyiség, fejlődését genetikai adottságok, az érés sajátos törvényszerűségei, a spontán és tervszerűen alkalmazott környezeti hatások együttesen határozzák meg. Óvodai nevelésünk

gyermekközpontú,

befogadó, ennek megfelelően a gyermeki

személyiség

kibontakoztatására törekszik. Minden gyermek számára biztosítjuk, hogy egyformán magas színvonalú, szeretetteljes nevelésben részesüljön, hátrányai csökkenjenek. A gyakorlatban ez a gyermek személyiségének fejlesztését jelenti, a tevékenységeken keresztül és a tevékenységek által. a mindennapi életre készítjük fel a gyerekeket. A képességek fejlesztésében a kommunikációra és a kooperációra törekszünk.

IV. A Pedagógiai Program célja és feladatrendszere IV/1. Újszerű nevelési eljárások, fejlesztések, modern pedagógiai módszerek bevezetése A Bükkábrányi Napsugár Óvoda és Bölcsőde „A környező világ tevékeny megismerése óvodánk nagycsoportjában” című jó gyakorlatát megismertük, programunkba beépítjük, figyelembe véve a körülményeket, a helyi sajátosságokat: - a gyermek ismerje meg lakókörnyezetét, a település főbb épületeit; tudja, hogy ott milyen tevékenységeket végeznek az emberek - a Föld, víz, levegő, élővilág védelmére nevelés fontosságának tudatosítása a gyerekben és a családban - az ok-okozati összefüggés bemutatása a környezetvédelmi tevékenységeknél - séták, kirándulások alkalmával az erdő adta lehetőségek kihasználása (gyűjtőmunkák a különböző évszakokban, megértetni az erdő védelmének fontosságát) - család bevonása a környezetvédelmi tevékenységekbe (szelektív hulladékgyűjtés) - az élősarokban csíráztatás, hajtatás folyamatos megfigyelése - a kísérletező, felfedező tevékenységekhez a gyermekek életkorához megfelelő eszközök biztosítása (földgömb, bogárnéző, ismeretterjesztő könyvek) - a

gyermek megismerési

vágyának kielégítésére, érdeklődési

vágyának felkeltésére

csoportszobában kísérletek végzése, a növények életszükségleteinek bemutatására - virágpalánták ültetése, gondozása cserepekben, virágládákban; fejlődésük figyelemmel kísérése - az erdei kirándulások alkalmával a kulturált viselkedés, magatartás szabályainak gyakorlása, elsajátíttatása

8

- a környezeti neveléshez kapcsolódó hagyományok kibővítése (állatok világnapja, Föld napja, víz világnapja, madarak és fák napja) - környezetvédelemnél az óvodai dolgozók mintaadása A komplexitást, a rendszerszerű látásmódot, a tapasztalatba ágyazott képességfejlesztést a feladat megvalósításánál figyelemmel kísérjük.

Feladatok, tevékenységek, szükségletek a nevelési cél elérésében IV/2. Általános feladataink az egészséges életmód alakítása - egészséges táplálkozás a családban és az óvodában - az egyéni szükségletekhez igazodó mozgásigény kielégítése, a mindennapi mozgás napirendbe illesztése - testi, lelki egészség fejlesztése, ami biztosítja a kiegyensúlyozott pszichés fejlődést, a környezethez való alkalmazkodást, az ártalmas hatásokkal szembeni védekezést - egészségvédő és betegségmegelőző szemlélet erősítése a családban és az óvodában - a testápolás, öltözködés és étkezés szokásrendszerének kialakítása - fokozott figyelem fordítása a baleset megelőzési feladatokra - az egészségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok nyomon követése, rendszeres értékelése - egészséges, biztonságos környezet biztosítása az óvodai épület helységeiben - speciális gondozó, prevenciós, korrekciós testi-lelki nevelési feladatok ellátása, együttműködés a gyógypedagógussal és a logopédussal - környezettudatos magatartás megalapozása a szülők bevonásával (szelektív hulladékgyűjtés, növényápolás, közös kirándulás) Az óvodapedagógus feladatai a gyermeki szükségletek kielégítésében

1.

Az egészséges óvodai környezet megteremtése A gyermekcsoport bútorzata, berendezése igazodjon a gyermekek életkorához. A gyermekcsoportban a játékokhoz leválasztható részeket, kuckókat biztosítsunk. Pihenéshez fontos a nyugodt légkör megteremtése, az egyéni alvásigény figyelembe vétele. Az óvoda textíliái könnyen tisztíthatóak, kellemes színűek legyenek. Az étkezőedények, evőeszközök esztétikusak, gyermekméretűek legyenek.

2.

A gyermek gondozásának megfelelő biztosítása 9

A gondozási feladatok végzésénél figyelembe kell venni a gyermek sajátos igényét egyéni tempóját. Minden évszakban biztosítani kell a nap-és légfürdőzést, a szabad, önálló mozgást.

3.

A gyermekcsoport szokásrendszerének kialakítása A szokásrendszer segítségével a mindennapi cselekvések egy része gazdaságosabbá vélik, mindenki számára egyértelmű keretet kap a napi óvodai élet .A szokásalakítás módja az utánzás-ismétlés, tudatossá váló cselekvés. Az óvodai szokásrendszert a napirendben, a társasközösségi együttélésben, a gondozásban, a tevékenységek megvalósítását elősegítő szokásokban alkalmazzuk. a gyerekek családból kerülnek be az intézménybe, a beszoktatás időtartama változó .A szülők ilyenkor benntartózkodnak a csoportszobában. Türelemmel, bizalommal, nagyfokú együttműködéssel oldjuk meg a gyermekek beszoktatását.

4.

Nyugodt, kiegyensúlyozott, szeretetteljes óvodai légkör kialakítása A gyermek idegrendszere óvodáskorban fokozottan ingerlékeny. Biztosítanunk kell ezért a nyugodt, életkornak megfelelő tevékenységeket. Arra törekszünk, hogy elkerüljük a mindennapi munkánkban a rohanást, kapkodást, rendszertelenséget, túlmotiváltságot. Feladatunk a kiszámítható, megszokott életritmus, a jó napirend biztosítása. Fontos a nyugodt, hosszantartó játéktevékenységekhez a feltételek biztosítása. Biztosítanunk kell, hogy alapvető szükségleteiket a nap bármely szakában kérés nélkül kielégíthessék. A gyermekcsoport nyugalma érdekében arra törekszünk, hogy ne legyen magas a zajszínt. Az óvodapedagógusok és a dajka mosollyal, simogatással, ölbe-vevéssel fejezze ki szeretetét. Biztosítjuk, hogy minden gyerek elmondhassa élményét, örömét, bánatát. Az óvoda légkörével hozzájárulunk a gyerekek boldog, jó hangulatának kifejlődéséhez.

IV/3. Egészségfejlesztési program A 20/2012. (VIII/31) EMMI rendelet alapján óvodás gyermekeink egészségnevelését a gyermekek biztonságával, védelmével kapcsolatos feladatokat ebben a programunkban határozzuk meg. Célunk az egészséges személyiség alakítása, felkészítésük egészségük védelmére, a betegség megelőzésére.

Feladataink: o az egészséges életvitel iránti igény kialakítása o a lelki, érzelmi, akarati, értelmi képességeik fejlesztése o csoporttársaikkal együttműködési készség kialakítása 10

Szomatikus egészségfejlesztési feladataink: o önmagukkal kapcsolatos higiénia fejlesztése o betegségek megelőzése o a környezeti higiénia biztosítása o az egészséges, korszerű táplálkozás megvalósítása o balesetek megelőzésére nevelés o elsősegélynyújtás Az önmagukkal kapcsolatos higiénia fejlesztésének érdekében a gondozási, testápolási teendők végzése során a szájüreg, a fogak, érzékszervek, körmök, testük tisztántartására fokozott figyelmet kell fordítanunk. Fontos a higiéniai tennivalókra való szoktatás, WC, WC-papír használata. Figyelnünk kell a kényelmes, réteges, az időjárásnak megfelelő öltözködésre. A vízfogyasztás lehetősége egész nap biztosított a gyermekek részére. Az óvoda mosdójában megfelelő számú és méretű kézmosó és WC áll rendelkezésre. A papír zsebkendő megfelelő használatát elsajátították a gyerekek. A fertőző megbetegedés esetén fontos a vitamindús étkezés biztosítása. Mindennapi, rendszeres kapcsolatot kell tartanunk a védőnővel, a háziorvossal. A mindennapi testmozgásnál törekedni kell a gyermek mozgásigényének kielégítésére, állóképességük fejlesztésére. Az intézmény helyiségeiben biztosítani kell a természetes levegőcserét. A helyiségek rendjét, tisztaságát a rendszeres takarítással, portalanítással kell biztosítani. A mesterséges megvilágítást biztosító lámpatestek szemet kímélőek legyenek. Az ételféleségeket a gyermekek részére nem az intézményben készítik el, naponta szállítják Kazincbarcikáról. A gyermekeknek az ételféleségek fogyasztását nem erőltetjük, de törekszünk az új ízek megismertetésére. Feladataink a család étkezési szokásainak megismerése. Szülői értekezleten a téma feldolgozása szakember bevonásával történik. A baleset megelőzés érdekében a séták alkalmával a közlekedés szabályaival megismertetjük a gyerekeket. A tanév kezdetekor bemutatjuk a gyerekeknek a játék- és tornaeszközök biztonságos használatát. Az előírásnak megfelelő tartalmú elsősegélydoboz biztosítása az intézményben és a kirándulások alkalmával

nélkülözhetetlen.

Mindkét

óvodapedagógus

elsősegélynyújtáshoz szükséges ismeretekkel. A pszicho higiénés egészségfejlesztés területei - stressz elhárítás 11

rendelkezik

az

alapvető

- egészségre káros szokások megelőzése - egészséges életvezetés - érzelmi nevelés A stresszhelyzetek elkerülése érdekében megpróbáljuk elkerülni a konfliktusokat, kizárjuk az agressziót, elkerüljük a sürgetést, várakozást. Az egészségre káros szokások (dohányzás, túlzott gyógyszerfogyasztás) veszélyeit tudatosítanunk kell a gyermekekben. A helyes életvitel az óvodai dolgozók pozitív példaadásával szokássá alakítható. Az elhízás, túlsúlyosság elkerülése érdekében propagandát szervezünk. A hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű gyermekekkel való egyéni foglalkozást rendszeresen, folyamatosan biztosítjuk. Az egészségfejlesztési programban megfogalmazott feladataink megvalósítását félévente értékeljük, elemezzük. IV/4. Érzelmi és erkölcsi nevelés, szocializáció biztosítása Az óvodás gyermeket magatartásának érzelmi vezéreltsége jellemezi. Fontos, hogy a dolgozók egymás közötti és a gyermek felnőttel való kapcsolatát pozitív attitűd, érzelmi töltés jellemezze. Segítenünk kell a gyermek szociális érzékenységének fejlődését, én-tudatának alakulását. Teret kell engedni a gyermek önérvényesítő és önkifejező törekvéseinek is. Arra neveljük őket, hogy elfogadják, hogy az emberek különböznek egymástól. Biztosítanunk kell a közös élményeken alapuló tevékenységek gyakorlását. Szem előtt kell tartanunk a gyermek erkölcsi tulajdonságainak megalapozását. Segítenünk kell, hogy megismerje lakóhelyét, szülőföldjét. Óvodapedagógus feladatai az érzelmi nevelés terén - interperszonális kapcsolatok kialakításához szükséges készségek, képességek fejlesztése - a családdal való együttműködésre törekvés, a közös programok kibővítése - a gyermeki igényeket figyelembe vevő, folyamatos, szülővel történő beszoktatás biztosítása - a tehetséggondozás feladatainak megoldása, egyéni, differenciált foglalkozás biztosításával - a lassabban fejlődő gyermekekkel való egyéni foglalkozás kialakítása, az óvodapedagógus és a fejlesztésben résztvevő szakemberek munkájának összehangolása - az összetartozás elmélyítése a gyermekcsoportban (közös programok, hagyományok) - udvariassági beszédformák megismertetése, alkalmazásának figyelemmel kisérése - a gyermekek közötti konfliktushelyzet elfogadható megoldására törekvés - a környezet, az élővilág és az élet tiszteletére, megbecsülésére nevelés - az óvodai élet hagyományai, az ünnepek olyan szintű előkészítése, lebonyolítása, ami az összetartozás érzését, a közösségi érzelmek fejlődését segíti elő 12

Sikerkritériumok: igénnyé válik a helyes viselkedés szabályainak betartása szívesen játszik, tevékenykedik a többi gyerekkel megtalálja helyét a közösségben, szívesen tevékenykedik a közösségért segít a rászorulóknak életkorának megfelelő a kitartása, feladattudata, felelősségérzete a konfliktusokat megpróbálják maguk megoldani életkorának megfelelően tud uralkodni érzelmein, indulatain tiszteli a felnőtt munkáját észreveszik, ha társuk hiányzik a csoportból, érdeklődnek iránta életkorának megfelelően igényes saját tevékenységével szemben IV/5. Anyanyelvi, értelmi fejlesztés és nevelés megvalósítása Az anyanyelv áthatja az óvodai élet minden mozzanatát. Minden tevékenységet áthatva segíti a gyermek önbizalmának fejlődését, a szociális kapcsolatok kialakítását. A beszéd által növekszik a gyermek tájékozottsága, gazdagodnak ismeretei. Feladatunk olyan légkör megteremtése, amiben a gyermekek szívesen, bátran beszélnek. A gyermekek szókincsének fejlődését figyelemmel kísérjük. A környezet példamutató, tiszta, szép beszéde mintát nyújt az óvodás gyereknek. Az óvodapedagógus feladatai az anyanyelvi nevelés fejlesztésében - az óvodai dolgozók mintaadása a nyelvtanilag helyes, jól érthető, tiszta beszéddel - beszélgetésre alkalmas, nyugodt légkör megteremtése - rendszeres kapcsolattartás a fejlesztőpedagógussal és a logopédussal - gyermekek aktív szókincsének folyamatos bővítése - szülői értekezleten logopédus tájékoztatása a gyerekek fejlesztéséről - könyvtárlátogatásokra lehetőség megteremtése - spontán szerzett tapasztalatoknak, ismereteknek a bővítése, rendszerezése - a gyermek értelmi képességeinek (érzékelés, észlelés, emlékezet, figyelem, gondolkodás), kreativitásának fejlesztése Sikerkritériumok: életkorának megfelelően gondolatait, élményeit elmondja

13

a feltett kérdésekre egyszerű mondatokkal válaszol tud szemkontaktust teremteni és tartani bátran kérdez, a választ megérti a gyermekek szókincse életkoruknak megfelelő verbális emlékezete korának megfelelő A tevékenységek szerepe a nevelési cél elérésében A gyermek személyisége a komplex tevékenységek által fejleszthető a legjobban. A gyermeki tevékenység fogalma: valamilyen belső szükséglet kielégítésének vagy külső követelmény teljesítésének eszköze. A nevelő hatás belső, a tevékenység tartalmából eredő feltételei: - érvényesüljön a célkitűző és célmegvalósító tevékenység eszköze - az egyén számára érdekes, a csoport számára fontos és hasznos tevékenység legyen - a tevékenység és az eredmény kölcsönös feltételezettsége biztosított legyen (csak a befejezett tevékenységnek van élményereje) - a tevékenységrendszer teljessége elégítse ki a gyermek akciószükségletét, oldja meg a gyermekközösség valamennyi feladatát A nevelő hatás pedagógiai feltételei - a tevékenység pedagógiai megszervezése az óvodai dolgozók részéről tapintatot igényel. Semmit nem végzünk el a gyerek helyett, ugyanakkor mindenben segítünk, amikor ara szüksége van. - a tevékenység pedagógiai előkészítése közös feladata az óvodai dolgozóknak - az óvodapedagógus feladata a tevékenység pedagógiai értékelése. Az értékelés kiindulópontja lehet a siker, sikertelenség okai, a megválasztott tevékenységi mód, az együttműködés és annak hiánya Az óvodás gyermeket a tevékenységi vágy jellemzi. A cselekvés megváltozása felkelti a gyermek figyelmét és utánzásra ösztönöz. a megismerési vágy, a kíváncsiság életkori sajátossága az óvodáskorú gyermeknek. a gyermeki tevékenység szervezésekor figyelembe kell venni a 3-6-7 éves korú gyermekek tevékenységének jellemzőit. Minél kisebb a gyermek, annál gyakrabban változtatja tevékenységi formáit. Ennek következménye, hogy egy adott tevékenység rövid ideig tart és nincs mindig összhangban a kitűzött céllal. Az óvodás életmegnyilvánulásaiban nem különülnek el élesen a különböző 14

tevékenységek. A gyermek számára a játék lehet munka is és fordítva. A gyermekek számára mindig meg kell adni a lehetőséget az önállóan megválasztott, belsőből fakadó tevékenységre. Az óvodapedagógus feladatai a tevékenységek megszervezésében: - mindig a gyermek tapasztalataira, aktuális élményvilágára támaszkodjon a tevékenységek megszervezésekor - élmények nyújtásával segítse elő a sokrétű és komplex tevékenységformák kialakulását a csoportban - változatos, több fajta tevékenységek egy időben történő gyakorlásához megfelelő feltételek biztosítása A képességek szerepe a nevelési cél elérésében A tevékenységközpontú nevelés olyan képességek fejlesztését jelenti, amelyek a társadalomban létező, pozitív tevékenységek gyakorlásához szükségesek .A tevékenységszervezés és a képességfejlesztés kölcsönös kapcsolatban áll egymással .A képességek két nagy csoportba sorolhatók- kooperációs és kommunikációs képességek csoportjába. A tevékenység több szempontból is bázisa a képességfejlesztésnek, mert: - a tevékenység a kifejlesztett képesség forrása, mert a képességek tevékenységek közben fejlődnek - a tevékenység a képességfejlesztés eszköze - a tevékenység nemcsak forrása, célja is a képességek fejlesztésének - a tevékenység a kifejlesztett képességek felhasználásának, kifejtésének színhelye - A kommunikációra és a kooperációra való képességét a gyermek az egymással összefüggő folyamatban, gyakorlás közben szerezheti meg. Az óvodapedagógus feladatai a képességek fejlesztésében: - folyamatosan biztosítsa a gyermekek számára a képességeik kibontakoztatásához szükséges tevékenységek gyakorlását - ismerje a gyermek meglévő képességeit, törekedjen azok továbbfejlesztésére - minden gyermek képességét önmagához viszonyítva fejlessze A tudatos fejlesztés feltételei A nevelési folyamatban a gyermek spontán fejlődése, érése, a nevelési céloknak megfelelő tudatos fejlesztése egymást kiegészítve érvényesülnek. A társadalmi, gazdasági környezet, a helyi 15

lehetőségek, adottságok, a szülők igényei, a gyermekcsoport összetétele befolyásolják. A nevelési folyamat a környezettel való állandó és szoros kapcsolatban zajlik. A nevelési folyamat tudatos fejlesztését az objektív és szubjektív feltételek jelentősen befolyásolják. Az objektív (külső) feltételekre az óvodai környezet elemzésénél kitértünk. A tudatos fejlesztés szubjektív feltételei: - Az óvodapedagógus és a gyermek aktív együttműködése. A gyermeknek éppúgy lehet véleménye, elképzelése, javaslata, mint a felnőttnek. Az óvodás gyermeket környezete, tapasztalatai és élményei befolyásolják, amit be kell építeni a fejlesztési elképzelésünkbe. a fejlesztés során mindig abból kell kiindulni,ami a gyermeket körülveszi,érdekli, foglalkoztatja .Így válik lehetővé a gyermek aktivitásának bekapcsolása a nevelés folyamatába. - Az óvodapedagógus modell szerepe: Kulcsfontosságú szerep jut az óvodapedagógusnak a nevelési folyamatban, mert a gyerek válogatás nélkül utánoz a szeretett, érzelmileg hozzá közel álló felnőtt kedvéért. A gyermek családból hozott értékeit tiszteletben kell tartani. Az óvodapedagógus magatartását rugalmasság, határozottság, önállóság, helyzetfelismerő képesség jellemezze Fontos, hogy a gyermek és az óvodapedagógus kapcsolata szeretetteljes, őszinte legyen. A döntésekbe a lehetőségekhez mérten be kell vonni a gyerekeket. - Az óvodapedagógus és a dajka együttműködése A dajka munkáját össze kell hangolni az óvodapedagóguséval. Rendszeresen tájékoztatni kell a nevelési feladatokról, elképzelésekről. Munkavégzésével, magatartásával példa legyen a gyermekek előtt.

V.

A fejlesztés tartalma

Az óvodai nevelés tartalma a tevékenységeken keresztül jut érvényre és a nevelési folyamat négyes feladatrendszerében valósul meg. A feladatrendszer elemei: 1. Játék és tanulási tevékenység 16

2. Társas és közösségi tevékenység 3. Munkatevékenység 4. Szabadidős tevékenység V/1. Játék és tanulási tevékenység A napirendben a játékra fordítjuk a legtöbb időt. Az óvodában a játék kiemelt jelentőségű, kreativitást fejlesztő, élményt adó tevékenység. Valljuk, hogy a gyermek dolga az óvodában jót és jól játszani. Az életre nevelés is a játékból indul ki. A játék a gyermek számára örömforrás, amelyben feloldódik, megszűnnek gátlásai, önfeledten átadja magát a tevékenységnek. Játék közben felfedezi környezetét, fejlődik emlékezete, fantáziája. Érzelemvilága gazdagodik, erősödik akarata, kitartása. Kialakul szabálytudata. Célunk a játéktevékenységeken keresztül a gyermeki személyiség kibontakoztatása,

kompetenciáinak

fejlesztése,

érzéki-akarati

tulajdonságainak

alakítása,

magatartásának formálása. Az óvodai játékformákhoz (gyakorló, konstruáló, szimbolikus, szabály és népi játék) biztosítjuk a megfelelő csoportlégkört, helyet, időt, eszközöket és az élményszerzési lehetőségeket. A játék lehet a gyermek szabad játéka és az óvodapedagógus által kezdeményezett játék. A szabad játékban biztosítjuk az önállóságot és a szabadságot a gyermek számára: - a játéktevékenység kiválasztásában - a játékeszköz megválasztásában - a társak kiválasztásában - a játszóhely megválasztásában, kialakításában - a játékelgondolás megvalósulásában. Az óvodapedagógus feladata a szabad játékban: - elfogadóan, támogatóan vesz részt a játékban - megfelelő időt biztosít a játéktevékenység befejezésére - segíti a szabályok betartását, betartatását A kezdeményezett játéktevékenység a gyermek érdekében történik, a gyermek sajátos fejlődésének és igényeinek megfelelően. A kezdeményezett játékban az óvodapedagógus feladatai: - az önállóság és önmegvalósítás biztosítása 17

- lehetőség teremtése a játéktevékenység megválasztására, a gyermeknek jogában áll a felkínált játéklehetőséget elutasítani - cél a gyermek képességeinek fejlesztése aktuális állapotát figyelembe véve Az óvodapedagógus feladatai a gyermeki játékkal kapcsolatban: - a játékidő mértékét a gyermek igényéhez igazítsuk - összefüggő játékidő biztosítása a napirendben - a szabadjáték elsődlegességének biztosítása - a játékidő indokolatlan megszakításának elkerülése - a játékban a kisebbeknek a védettség, a nagyobbaknak a függetlenség érzését biztosítsuk - elegendő hely biztosítása - legyen lehetőség a csoportszobában a játéktér átrendezésére - konstrukciós játékszerek a megfelelő mennyiségben álljanak rendelkezésre a csoportnak - legyen a csoportban „kincsesláda”, aminek a tartalmát a gyerekekkel közösen folyamatosan bővítsük - használati tárgyak, népi játékok, a természetben található anyagok álljanak a gyerekek rendelkezésére - a barkácsoláshoz eszközök biztosítása - a dramatizálás és bábozás eszközei álljanak a gyerekek rendelkezésére - a játékeszközök jól látható, a gyerekek által elérhető helyen legyenek elhelyezve A játék szubjektív feltételeinek biztosítása: - szeretetteljes, biztonságot nyújtó, derűs óvodai légkör - a játék fontosságának, jelentőségének helyes értelmezése - bábszínházi, múzeumi látogatások, kirándulások szervezése - a település intézményeinek, főbb épületeinek megismerése - óvodapedagógusok, óvodások és szülők közös játékának szervezése - az óvodapedagógus tudjon kommunikálni a játék nyelvén - rendelkezzen az óvodapedagógus toleranciával, empátiával, szervezőkészséggel, kézügyességgel - élmények nyújtásával a játéktémák kibővítése, az átélt élmények játékba történő beépítése - a játékba szükségszerűen akkor avatkozzon be az óvodapedagógus, ha a gyerekek veszélyeztetik egymás testi épségét, agresszívak egymással, kommunikációjuk nem megfelelő - beavatkozás során fontos, hogy ötleteivel, mintaadással fejlessze tovább a játéktevékenységet - szükség esetén modellt nyújtó, támogató szerepet töltsön be az óvodapedagógus

18

A játék sikerkritériumai: játékában kitartó, elmélyült önfeledten, örömmel játszik képes egyéni ötlet alapján építeni, konstruálni szerepet vállal a játékban és a vállalt szerep szerint tevékenykedik betartja a társas viselkedés elemi szabályait örömmel vesz részt a szabályjátékokban, betartja a játékszabályokat problémahelyzetekben kreatív megoldásokra törekszik a játékra fordított idő mértékét a csoport játékigénye határozza meg a játékban előforduló konfliktusok önálló megoldására törekszenek Verselés, mesélés Célunk az irodalmi érdeklődés felkeltése a mindennapi verselés, mesélés során. Fontosnak tartjuk, hogy a gyermek átélje a mesében rejlő csodát. A változatos irodalmi élmények nyújtásával a könyv iránti vágy felkeltése a feladatunk. Az óvodapedagógus feladatai: - válogatás olyan népi, klasszikus és kortárs művekből, amelyek pozitív hangvételű érzelmeket váltanak ki - lehetőség biztosítása a gyermekek által kitalált mesék, történetek elmondására - a könyvek helyes használatának alakítása, könyvtárlátogatás szervezése - bábszínház látogatás megszervezése - bábozáshoz, dramatizáláshoz lehetőség biztosítása - szoros érzelmi kapcsolat, megfelelő légkör biztosítása meséléskor, verseléskor Sikerkritériumok: a gyermekek szívesen mondókáznak, verselnek örömmel hallgatják a verset, mondókát, mesét a kedvelt meséket játékaikban felelevenítik megjegyzik az egyszerű mesefordulatokat szívesen nézegetnek képeskönyvet, vigyáznak épségére Ének-zene, énekes játék, gyermektánc

19

A kodályi elvekre épülő, Forrai Katalin által kidolgozott óvodai zenei nevelés mellett legfőbb érv a zene, az ének személyiségfejlesztő szerepének elismerése, komplex hatása az óvodás gyermek fejlesztésének megvalósításában. Fontos, hogy a gyerekek szívesen, felszabadultan énekeljenek, vegyenek részt az énekes játékokban. Váljék mindennapi tevékenységgé az éneklés, mondókázás, énekes játék. Lényeges, hogy az óvodapedagógusok is gyakran, kedvvel énekeljenek, mintát adva, utánzásra késztetve az óvodás gyermeket. Életkoruknak megfelelően gyakorolják a halk-hangos, magas-mély, gyors-lassú beszédet, éneklést, mondókázást, érzékeljék az egyenletes lüktetést. A helyi értékek, népszokások, népi hangszerek megismertetése az óvodapedagógus feladata. Óvodapedagógus feladatai: - zenei fogékonyság megalapozása a zenei anyag kiválasztásánál - a mozgásos és körjátékokhoz megfelelő hely és eszköz biztosítása - a gyermek nyelvi képességeinek fejlesztése mondókákkal, dalokkal, zenei képességfejlesztő játékokkal - mindig legyen megfelelő hangulat az énekléshez, tánchoz, hagyományok felelevenítéséhez - megismertetni a Farsanghoz, Pünkösdöléshez, Betlehemes, lakodalmas ünnephez kapcsolódó népszokásokat - zenehallgatásnál - életkornak megfelelően- a klasszikus zenei élmények megismertetése, óvodapedagógusok hangszerjátéka Sikerkritériumok: örömmel játszanak énekes játékokat; bátran, tisztán éneklik a népi gyermekdalt, műdalt mozgásformákkal kísérik az egyenletes lüktetést; tudnak magasan-mélyen énekelni ismerik és tudják alkalmazni a dallambújtatást mondókánál, éneklésnél felismerik dallamról, hangszerjátékról az ismert dalokat képesek az egyszerűbb hangszerek (dob, cintányér, triangulum) használatára képesek dallam- és ritmusmotívumokat megismételni (visszhangjáték) zenehallgatásnál képesek figyelemmel, érdeklődéssel, türelemmel végighallgatni az anyagot Rajzolás, festés, mintázás, kézimunka A művészeti nevelés folyamatában kialakul a gyermekben az alkotási vágy, a művészet iránti fogékonyság. Fontos megláttatni a gyermekekkel a környezetben a szépet, az érdekeset. Ki kell alakítanunk az igényt a gyermekben az alkotásra, önkifejezésre, az esztétikai élmények befogadására. 20

Óvodapedagógus feladatai: - megfelelő hely, eszköz, légkör biztosítása a tevékenységek gyakorlásához - olyan ötleteket adjon, élményeket nyújtson, amelyek felkeltik az alkotás iránti vágyukat - a higiénikus szokások betartása (festésnél a ruha ujjának feltűrése, védőkötény használata) - változatos, alkalmazott technika megismertetése a gyermekcsoporttal - rajzpályázatokon való részvétel - az elkészült gyermekmunkák összegyűjtése gyermekenként - a nap folyamán bármikor legyen lehetőségük a különböző eszközökkel rajzolni, mintázni, vágni, hajtogatni, varrni, ragasztani - gyermekmunkákból kiállítás szervezése - balkezes gyermekeknél megfelelő eszköz biztosítása - az eszközök a gyermekek számára elérhető helyen legyenek Sikerkritériumok: fokozott önállósággal használják a megismert technikát bátran alkalmazzák tevékenységükben a 6 alapszínt életkoruknak megfelelően képesek a főbb formai jellemzők megjelenítésére tevékenység közben ügyel környezete tisztaságára térlátása életkorának megfelelő felismerhetően tudnak megjeleníteni személyeket, tárgyakat, egyszerű eseményeket Mozgás Feladatunk a mozgás megszerettetése, a gyermek egészséges életvitelének megalapozása. Napfénnyel, levegővel történő edzés kedvező hatását figyelembe kell venni. A mindennapi testnevelés anyagát a természetes mozgások, gyakorlatok képezik. Lényeges a megfelelő öltözet biztosítása. Óvodapedagógus feladatai: - az egészséges életmódra nevelés készségeinek, jártasságának megalapozása - változatos eszközökkel, játékkal biztosítsa az örömforrást a gyermek mozgásában - minden évszakban biztosítsa a szabad levegőn tartózkodást a gyermekek számára - egyensúly, ritmusérzék, motorikus képességek fejlesztése

21

Sikerkritériumok: a gyerekek a mozgásos játékba kitartósak környezetükben biztonságosan mozognak, térben tudnak tájékozódni nagymozgásuk összerendezettebbé válik fejlődik szem-kéz, szem-láb koordinációs készségük, kitartásuk, teljesítőképességük ismerik és rendeltetésszerűen használják a tornaszereket szabályjátékoknál képesek a szabályok betartására Külső világ megismerése Az óvodában a tevékenységek végzése közben sok lehetőség adódik tapasztalatok szerzésére, a külső világ tevékeny megismerésére. Az élethelyzetek és a folyamatos cselekedtetés sok olyan szituációt hoz felszínre, ahol lehetőség van matematikai tapasztalatok szerzésére. Fontos, hogy megismerjék és megszeressék lakókörnyezetüket. Tudjanak rácsodálkozni a természet szépségeire, tudják megvédeni azt. Alakuljanak ki a gyermekben a környezetharmóniát teremtő készségek, jártasságok. Óvodapedagógus feladatai: - élmények nyújtása, tapasztalatszerzési lehetőségek megteremtése - lehetőség és eszköz biztosítása a gyermekeknek a természetben való tevékenykedéshez - a természet szeretetére, óvására neveljük óvodásainkat - a kísérletezés és felfedezés örömének biztosítása a gyermekeknél Sikerkritériumok: ismerik az évszakokat, a jellemző jegyek alapján megkülönböztetik ezeket felismerik az öltözködés és az időjárás összefüggéseit ismerik a növények fejlődése és az időjárás közötti összefüggéseket az alapvető közlekedési szabályokat ismerik, séta közben gyakorolják összemérnek különböző mennyiségeket hosszúság, tömeg, űrtartalom szerint megkülönböztetik a jobbra-balra irányokat, ismerik a névutókat van tapasztalatuk a tükörképről, szimmetriáról felismerik és megfogalmazzák az azonosságokat, különbségeket képes részekből az egészet kirakni

22

ismerik a több, kevesebb fogalmát A tevékenységekben megvalósuló tanulás - elsődleges cél az óvodás gyermek kompetenciáinak fejlesztése - spontán, utánzásos tevékenység, amely támogatja a teljes személyiség fejlődését, fejlesztését - az egész nap folyamán adódó helyzetekben, az óvodapedagógus által kezdeményezett tevékenységi formákban valósul meg - nem szűkül le az ismeretszerzésre - az óvodapedagógus a tanulási folyamatban épít a gyermekek előzetes tapasztalataira, ismereteire - a tanulás feltételei a több érzékszervet foglalkoztató tapasztalás, a gyermek cselekvő aktivitása, a felfedezés lehetőségének biztosítása, kreativitás erősítése A tanulás lehetséges formái az óvodában: spontán játékos tapasztalatszerzés cselekvés és tanulás gyermeki kérdésekre, válaszokra épülő ismeretszerzés gyakorlati problémamegoldás megfigyelés, tapasztalatszerzés, felfedezés az óvodapedagógus irányításával utánzásos, minta és modellkövetéses magatartás és viselkedéstanulás V/2. Társas-közösségi tevékenység Kiemelt figyelmet kell fordítani a közösségi szokások, helyes magatartási formák alakítására. Elengedhetetlen a nyugodt légkör, a felnőtt dolgozók gyermekek iránti szeretete. A szülős beszoktatás, a hagyományok ápolása is hozzájárul a közösségi élet fejlődéséhez.

Óvodapedagógus feladatai: - alakítsa ki a gyermekcsoportban az együttjátszás, együttműködés képességét és gyakorolják is azt a gyermekek a tevékenységekben - kapcsolatokban (gyermek-gyermek, felnőtt-gyermek) őszinteség, nyíltság érvényesüljön - segítse elő a csoportban az együttéléshez szükséges normák kialakulását - tanúsítsanak toleranciát a társakkal szemben - meg kell teremteni a lehetőséget a kapcsolatok alakítására, konfliktusok önálló kezelésére

23

V/3. Munkajellegű tevékenységek A gyermek utánzási vágyából fakad, hogy a felnőtt munkáját játékával utánozza. A munka az életre való felkészítést, a társadalmi gyakorlat megismerését is szolgálja. A rendszerességgel visszatérő cselekvés az egyén, a környezet, a közösség javát szolgálja. A gyermek önkéntességét, érdeklődését, nyitottságát használjuk fel céljaink megvalósítása érdekében. Munka jellegű tevékenységek az óvodában: - önkiszolgálás, a gyermek saját személyével kapcsolatos munkák (étkezés, öltözködés, tisztálkodás) - a csoport érdekében végzet tevékenység (mosdófelelős, eszközök előkészítése, helyretevése) - kerti munkák végzése (virágládákba növények ültetése, folyamatos gondozása) Óvodapedagógus feladatai: - gyakorolják a felelősségvállalást, kötelességtudatot - törekedjünk az önálló munkavégzésre - a munkavégzés rendszeres, folyamatos tevékenység legyen a gyermek számára - a feladat adásakor a differenciálás elvének érvényesítése - gondoskodás télen a madarakról - a munka értékelése, reális, konkrét és fejlesztő hatású legyen Sikerkritériumok: önállóan, szükség szerint végzik a testápolási teendőket vigyáznak környezetük rendjére, bútorokra, játékokra étkezésnél helyesen használják az evőeszközöket a nagyobbak szívesen vállalnak felelősi munkát szemét szelektív elhelyezése a gyűjtőkbe V/4. Szabadidős tevékenység Óvodánkban sajátosan értelmezzük a szabadidős tevékenységet. Pihenés után, a délutáni időszakban van arra lehetőség, hogy szabadon választhassanak, hogy milyen tevékenységben szeretnének részt venni. Barkácsolhatnak, rajzolhatnak, társasozhatnak, bábozhatnak. A döntési képesség a nagyobbaknál jelentkezik, míg a kisebbek a felnőtt közelségéhez ragaszkodnak; ez jelent biztonságot számukra. 24

Óvodapedagógus feladatai: - folyamatosan bővítse a választásra felkínált tevékenységek listáját - törekedjen a zárt csoportszoba terének kiszélesítésére - lehetőség biztosítására az egyéni képességek fejlesztésére, kibontakoztatására - segítse a gyermekek fantáziájának fejlődését

Az óvodai élet megszervezése Az óvodapedagógus fontos feladata a teljes nevelési folyamat tudatos átgondolása. Számításba kell vennünk, hogy a gyermekek fejlődési üteme különböző. A nevelés és tanulás tervezése egy tömbben, egymással szoros kölcsönhatásban valósítható meg. A cél és feladat ismeretében a fejlesztést éves periódusban gondoljuk át. Konkrét formában egy hetes periódusban vagy projektben tervezünk. A hangsúlyt nem az ismeretanyag nevelésére, hanem sokoldalúan, különböző nézőpontokból való megközelítésre helyezzük. Kevesebbet, de azt alaposan, többoldalú tapasztalatszerzés és tevékenykedtetés segítségével tervezzük. Minden esetben az óvodapedagógus dönti el, hogy kötetlen kezdeményezés vagy kötött foglalkozás keretein belül valósítja meg elképzeléseit. A lényeg az, hogy cselekvés közben érzékeljen, tapasztaljon, tanuljon. Legfőbb cél, hogy a gyermeket aktivitásra, problémák meglátására és kifejtésére bátorítsuk. A napirend és a hetirend biztosítja azokat a feltételeket, amelyek növekvő időtartamú (5-35 perc) differenciált tevékenységek, csoportos foglalkozások tervezésével, szervezésével valósulnak meg. A napirendben a legtöbb időt a játék kapja. A napirend igazodik a gyermek egyéni szükségleteihez, a helyi szokásokhoz, igényekhez. A napirend az évszakok változásához igazodva változtatható, módosítható.

NAPIREND időkeret

7:00 - 9:30

3-4 évesek

5-7 évesek

Szabad játék

Szabad játék

Mozgásfejlesztés

Mozgásfejlesztés

mindennapi testnevelés

mindennapi testnevelés

Kezdeményezések

Kezdeményezés

választható tevékenységek

vagy

25

kötelező foglalkozás

9:30 – 11:30

Gondozási, testápolási teendők

Gondozási, testápolási teendők

tízóraizás

tízóraizás

Választható tevékenységek

Kezdeményezés

játék a szabad levegőn

vagy kötelező foglalkozás játék a szabadban

11:30 – 12:30

12:30 – 14:45 14:45 – 15:10

15:10 – 17:00

Gondozási teendők végzése

Gondozási teendők végzése

ebéd

ebéd

testápolás

testápolás

előkészület a pihenéshez

előkészület a pihenéshez

Pihenés

Pihenés vagy felajánlott tevékenység

Folyamatos ébredés

Folyamatos ébredés

gondozási teendők végzése

gondozási teendők végzése

Uzsonna

Uzsonna

gondozás

gondozás

testápolási teendők végzése

testápolási teendők végzése

szabad játék hazamenetelig

szabadidős tevékenység játék

HETIREND Fontos, hogy a hetirend a gyermek életének észrevétlen szabályozója legyen. A komplex foglalkozások helye, időkerete rugalmasan változtathatóak. A hetirend összeállításánál elegendő időt kell biztosítanunk a gyermeki tevékenységek, kezdeményezések, ötletek, javaslatok meghallgatására. A hetirend általános tartalma Hétfő

Mindennapi testmozgás verselés, mesélés

Kedd

Szerda

Mindennapi testmozgás

Külső világ tevékeny

verselés, mesélés

megismerése


Ének, zene, énekes játék,

26

Csütörtök Péntek


gyermektánc


Rajzolás, festés, mintázás,


kézi munka


Külső világ tevékeny


megismerése (matematika)

VI. Az óvoda kapcsolatai Óvoda - család A családokkal a kölcsönös bizalom, tisztelet, alkalmazkodás és segítségadás megvalósítására törekszünk. Az óvodafejlesztési pályázat keretein belül megvalósult csalási programok, a közös tevékenységek kibővítették az együttnevelés formáit. A szülői fórumok mintát, segítséget nyújtottak a gyermekekkel való foglalkozás kibővítésére, a nevelési problémák megoldására. Kapcsolattartási formák: o szülői értekezletek o fogadóórák o napi tájékoztatás o nyílt napok o szülői fórumok o közös ünnepek, közös programok o munkadélutánok o szülővel történő folyamatos beszoktatás A szülők képviseletét az intézményben a Szülői Szervezet látja el. A működési feltételeket a jogszabályok alapján a tagok maguk alakítják ki. A Szülői Szervezet vezetői tanácskozási joggal részt vesznek a nevelőtestületi értekezleteken. Óvoda – fenntartó Rendszeres tájékoztatás történik a vezető részéről a szülői igényekről, a felmerülő problémákról. A nevelőtestületi értekezletre, óvodai rendezvényekre meghívjuk a polgármestert, jegyzőt. Biztosítjuk a kölcsönös információáramlást. Az óvodások műsort adnak a település rendezvényein. Óvoda – pedagógiai szakszolgálat 27

A beilleszkedési zavarokkal küzdő gyermekek vizsgálata, szakvélemény készítése iskolaérettségről, logopédiai ellátás – a kazincbarcikai szakszolgálat ezeket a feladatokat látja el. Óvoda – egészségügy A háziorvos és védőnő szakmai tanácsaikkal segítik a szülők egészséges életmódra nevelését. Végzik az évenkénti szűrő- és státuszvizsgálatokat. A fogorvos ellenőrzi a száj és a fogak állapotát. Óvoda – könyvtár Könyvtárlátogatások alkalmával a gyerekek megismerkednek az ott folyó tevékenységekkel. Az óvodások vers-mesekezdeményezéseken vesznek részt a könyvtárban. Óvoda – közművelődési intézmény Az óvodások rendszeresen részt vesznek az Egressy Béni Művelődési Központ gyermekelőadásain Kazincbarcikán. Óvoda – iskola Kapcsolattartás formái: o szakmai tapasztalatcsere az első osztályban tanító nevelőkkel o az óvodapedagógusok és tanítónők közös szülői értekezlete az 1. osztályba menő gyerekek szüleinek o közös hospitálás a két intézményben

A nevelési-oktatási intézmények közötti új horizontális kapcsolatok kiépítése, ápolása - Az óvodafejlesztési pályázatban részt vevő óvodák nevelőtestületeivel, az ott folyó szakmai tevékenységgel megismerkedtünk, tapasztalatot cseréltünk (Sajókaza, Bükkábrány, Sajóbábony). A jövőben is tartjuk a kapcsolatot, közös programokat szervezünk, segítjük egymást a szakmai munkában. - Rendszeres, folyamatos szakmai kapcsolatot tartunk továbbá a Berentei Hóvirág Óvoda é s a Bánhorváti Szivárvány Gyermekóvoda nevelőtestületével. 28

VII. Óvodai életünk hagyományai Az óvoda ünnepei: - hagyományos ünnepek (Mikulás, Karácsony, gyermekek születésnapja, gyermeknap) - nyílt ünnepek (anyák napja, tanévzáró) - néphagyományokhoz kapcsolódó ünnepek (Advent, Farsang, Húsvét, Pünkösd) - helyi szokásokhoz kapcsolódó ünnepek (Mihály napi vásár, Falunap, Szöcskenap) - alkalomhoz kapcsolódó időszakos ünnepek (Föld napja, Madarak és fák napja, Víz világnapja, Állatok világnapja) Nemzeti ünnepekkor megemlékezést tartunk a gyermekcsoportban.

VIII. A kiemelt figyelmet igénylő gyermekek egyéni fejlesztése, fejlődésének segítése Óvodánkban a leggyakrabban előforduló problémák: - magatartászavar - kivételes képesség, tehetség valamilyen területen - tanulási problémával küzdő gyermekek. A fejlesztőpedagógus megfigyeli, felméri az egyéni fejlesztést igénylő gyermekek képességeit. A megfigyelések, mérések értékelése után egyéni fejlesztőprogramot dolgoz ki, koordinál a csoport óvodapedagógusával, logopédussal, pszichológussal. A fejlesztés a szülők hozzájárulásával történik. A fejlesztés formái az óvodánkban: - egyéni fejlesztés (azokat a funkciókat, képességeket fejlesztjük, amelyek elmaradást mutatnak figyelem, emlékezet, észlelés, beszéd, téri orientáció, finommozgás, szocialibitás terén) - mikrocsoportos fejlesztés (háromfős gyermekcsoport hasonló problémával történő fejlesztése) - makrocsoportos fejlesztés (több gyermek részvételével a nagy – és finommozgások, téri orientáció, testséma megfelelő fejlesztése) A fejlesztések mindig a gyermek egyéni fejlődési üteméhez alkalmazkodik. Fontos, hogy a gyermeket mindig sikerélményhez jutassuk. Mindig a meglévő, jó képességekre alapozva fejlesztjük a részképességeket.

29

A fejlesztés területei: - figyelem fejlesztése (akusztikus és vizuális figyelem fejlesztése, a figyelem terjedelmének és tartósságának fejlesztése) - észlelés percepció fejlesztése (vizuális zártság alakítása, vizuális időrendiség felismertetése, vizuális ritmus, alaklátás és formaállandóság fejlesztése) - rövididejű vizuális és verbális memória fejlesztése (eseménykép megfigyelése, felidézése; tárgyak megfigyelése, hallás utáni felidézése; memória-és társasjátékok) - szem-kéz-láb koordinációjának fejlesztése (célbadobás labdával, kuglijáték, ugrókötelezés, ugróiskola, karikába lépés, beugrás) - testséma fejlesztése (testrészek felismerése, részekből emberfigura összeállítása, önmaga felismerése, azonosítása) - kreativitás fejlesztése (együttműködési és empátiás készségek fejlesztése, szoborjáték, asszociációs lánc elindítása) - önkifejezés, önjellemzés (önarckép tükörben, megfelelő kép kialakítása önmagáról)

IX. A program mérési – értékelési, minőségfejlesztési rendszere A 3-7 éves gyermekek fejlődését nyomon követő dokumentáció 1. Óvodába lépéskor komplex állapotfelmérés (anamnézis) 2. Testi képességek, egészséges életmód (nagymozgások, finommozgások, egészséges életmód szokásai) 3. Szociális képességek (társas kapcsolatok, akarati fejlettség) 4. Érzelmi, erkölcsi fejlettség (társakkal, felnőttekkel szembeni érzelmek, reakciók minősége) 5. Értelmi képesség (érzékelés, észlelés, emlékezet, képzelet, kreativitás, figyelem, gondolkodás, anyanyelvi, verbális képesség, beszédhibák) 6. Tevékenységek (játék, verselés, mesélés, ének, zene, énekes játék, gyermektánc, rajzolás, festés, mintázás, kézimunka, mozgás, külső világ tevékeny megismerése, munkajellegű tevékenységek) A méréseket félévente végezzük. Tanév végén értékelés, fejlesztendő területek megjelölésével. A mérés eredményeiről tájékoztatjuk a szülőket. DIFER (Diagnosztikus fejlődésvizsgáló rendszer) 4 éves kortól történő alkalmazása, melyben vizsgáljuk: - beszéd-hang-hallás készségét - reláció szókincset - elemi számolást - tapasztalati következtetést 30

- összefüggés megértését - írásmozgás koordinációs készséget. A partneri igény- és elégedettségmérés a minőségirányítási programban meghatározott mérőeszközökkel történik. A mérési eredményekről tájékoztatjuk a partnereket és meghatározzuk jövőbeni feladatainkat.

X.

Gyermekvédelmi feladatok

Célunk, hogy megelőzzük, enyhítsük, elhárítsuk azokat a gyermekekre ható károsodásokat, amelyek megzavarják vagy gátolják az egészséges személyiségfejlődést. Segítjük azoknak a pozitív hatásoknak az érvényesülését, amelyek hozzájárulnak a gyermek társadalmilag is értékes képességeinek kibontakoztatásához és kifejlesztéséhez. Fontos, hogy a gyermekvédelmi tevékenységet a humánum, megértés, segítőkészség, tanácsadás jellemezze. Fő cél a prevenció, amely megakadályozza a veszélyeztetett státusz kialakulását. Veszélyeztetettség: Olyan körülmény, magatartás, mulasztás következtében kialakult állapot, amely a gyermek testi, érzelmi, értelmi, erkölcsi fejlődését gátolja, illetve megakadályozza. A veszélyeztetettség jellemzői: tartós betegség, érzékszervi károsodás, testi-lelki bántalmazás, súlyos anyagi nehézségekhez kapcsolódó elhanyagoló nevelés Hátrányos helyzet Hátrányos helyzetű gyermekeknél a szükségletek kielégítése valamilyen mértékben korlátozott. Hátrányos helyzetű az a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre jogosult gyermek, akinél az alábbi körülmények közül egy fennáll: A rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény igénylésének időpontjában a gyermeket együtt nevelő mindkét szülő vagy a gyermeket egyedül nevelő szülő, illetve családba fogadó gyám legmagasabb iskolai végzettsége alapfokú végzettség. 31

A rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény igénylésének időpontjában a gyermeket nevelő szülők bármelyike vagy a családba fogadó gyám a szociális törvény szerinti aktív korúak ellátására (foglalkoztatást helyettesítő támogatás, rendszeres szociális segély) jogosult, vagy a kedvezmény igénylésének időpontját megelőző 16 hónapon belül legalább 12 hónapig álláskeresőként tartotta nyilván a Munkaügyi Központ. A gyermek szegregátumnak nyilvánított lakókörnyezetben, vagy az eljárás során felvett környezettanulmány szerint félkomfortos, komfort nélküli vagy szükséglakásban, illetve olyan körülmények között él, ahol korlátozottan biztosítottak az egészséges fejlődéshez szükséges feltételek. Halmozottan hátrányos helyzetű gyermek az a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre jogosult gyermek, aki esetében a három körülmény közül – szülők alacsony iskolai végzettsége, alacsony foglalkoztatottsága, elégtelen lakókörnyezet, lakókörülmény – legalább kettő fennáll. A jegyző a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre jogosító határozat meghozatalával egyidejűleg, de külön döntéssel megállapítja, hogy a gyermek hátrányos vagy halmozottan hátrányos helyzetű. Óvodáztatási támogatásra halmozottan hátrányos gyermek törvényes képviselői jogosultak abban az esetben, ha a jogosultságot a jegyző a benyújtott kérelem alapján megállapítja és a gyermek legkésőbb annak az óvodai nevelési évnek a kezdetéig, amelyben az 5. életévét betölti, megkezdi az óvodai nevelésben való tényleges részvételét és a kérelem benyújtásának megelőző időszakában legalább két hónapon belül rendszeresen jár óvodába. A támogatásra való jogosultság megállapítása esetén a szülő, családba fogadó gyám a gyermek óvodai beíratásától kezdődően az óvodai nevelési jogviszony fennállásáig évente két alkalommal (június, december) a jogszabályban meghatározott mértékű (első alkalom 20.000,- Ft, minden további alkalom 10.000,- Ft) támogatásban részesül, amennyiben gyermekét rendszeresen járatja óvodába és a gyermek halmozottan hátrányos helyzete fennáll. Óvodavezető gyermekvédelmi feladatai: A gyermek mindenek felett álló érdekének érvényesítése, az érvényesítés ellenőrzése Az óvodai

nevelőmunka egészséges és biztonságos feltételeinek megteremtése, a

gyermekbalesetek megelőzése Az egészséges életmód biztosítása A gyermekekkel kapcsolatos adatvédelem, hivatali titoktartás betartása 32

Feladata, hogy minden gyermek megfelelő életkorban bekerüljön az intézménybe Fokozott figyelmet fordítson a hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek óvodai felvételére A gyermekjóléti szolgálattal, családsegítő szolgálattal, gyámüggyel rendszeres kapcsolattartás. Az óvodapedagógus gyermekvédelmi feladatai: A gyermeki jogok érvényesülésének biztosítása az óvodában Az egyéni lemaradás csökkentése, a tehetséggondozás elősegítése A gyermekek rendszeres óvodába járásának figyelemmel kisérése, a hiányzás jelzése A gyermek családban történő nevelésének segítése Prevenció kiterjesztése minden gyerekre Részvétel az egészségügyi szűrővizsgálatok lebonyolításában Integrált nevelés elősegítése Titoktartási kötelezettség érvényesülése a családot érintő kérdésekben A gyermek ismerete, a rájuk ható tényezők megismerése, a lelki traumák feldolgozásának elősegítése. A gyermekvédelmi felelős feladatai: A gyermekvédelmi tevékenység összehangolása az óvodában A hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek felmérése, nyilvántartása. Szükség esetén javaslat a további teendőkre. Folyamatosan ellenőrzi a nyilvántartásba vétel vagy megszűnés okait. Rendszeres kapcsolatot tart a csoportban dolgozó óvodapedagógusokkal. A Családsegítő Szolgálat esetmegbeszélésein részt vesz. Rendszeres kapcsolatot tart a jegyzővel. Éves gyermekvédelmi munkatervet készít. Sikerkritériumok: A szülők bátran fordulnak az óvónőkhöz, vezetőhöz gondjaikkal. Anyagi okok miatt nem marad ki a gyermek az óvodából. Hatékony együttműködés alakul ki a segítő szervezetekkel. Minden rászoruló időben megkapja a segítséget. Csökken a veszélyeztetett és hátrányos helyzetű gyermekek száma.

33

XI. Pedagógiai program megvalósíthatósága A program beválásának ellenőrzése és értékelése Az intézmény minőségirányítási programjában meghatározott programbeválást vizsgáló mérések, értékelések vezetői értékelés és ellenőrzés partneri igény és elégedettségmérés A tervezés koherenciája: Köznevelési törvénnyel, Alapító okirattal, Óvodai nevelés Országos Alapprogramjával, fenntartói és partneri elvárásokkal Jogszabályi megfeleltetés 363/2012. (XII. 17.) Kormányrendelet az Óvodai Nevelés Országos Alapprogramjának kiadásáról 2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről 2012. évi CXXIV. törvény a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény módosításáról 229/2012. (VIII. 28.) kormányrendelet a nemzeti köznevelésről szóló törvény végrehajtásáról 20/2012. EMMI rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról 1993. évi (többször módosított) LXXIX. közoktatásról szóló törvény 2003. évi CXXV. törvény az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról 1997. évi XXXI. törvény a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról 32/2012. (X. 08.) EMMI rendelet sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai neveléséről

34

35

Tardonai Méhecske Óvoda

Recommend Documents