TARCAL KÖZSÉG TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVE HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZAT Egységes szerkezetben a módosításokkal

LA-URBE ÉPÍTÉSZIRODA KFT. 3525 Miskolc, Patak utca 10. sz. Telefon: 06-46-504-338~Fax: 06-46-504-339 Mobil: 06-20-9692-361 E-mail: [email protected]

TARCAL KÖZSÉG TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVE HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZAT Egységes szerkezetben a módosításokkal A módosítások jóváhagyva az 5/2010 (VI.09.) sz. rendelettel

Megrendelő:

Tarcal község Polgármesteri Hivatala Tarcal Fő út 61. 3915

Tervező:

LA-URBE Építész Iroda Kft Miskolc Patak utca 10. 3525

Miskolc, 2010. június hó

HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZAT Tarcal község többször módosított 5/2005.(IV.12.) számú önkormányzati rendelete Egységes szerkezetben a módosításokkal A MÓDOSÍTÁSOK JÓVÁHAGYVA AZ 5/2010 (VI.09.) SZ. RENDELETTEL Tartalom: I.

Fejezet:

Általános előírások

II. Fejezet:

Településrendezési követelmények

III. Fejezet:

Területfelhasználási egységek övezeti szabályozása

IV. Fejezet

Beépítésre szánt területek övezeti szabályozása

V. Fejezet

Beépítésre nem szánt területek övezeti szabályozása

VI. Fejezet:

A települési környezet védelmi előírásai

VII. Fejezet:

Az épített környezet védelmi előírásai

VIII. Fejezet:

Záró rendelkezések

1. sz. melléklet:

Állattartó épületek elhelyezésének szabályai lakóterületen

2. sz. melléklet:

Közlekedési területek besorolása

3. sz. melléklet:

Pincehasználatban tiltott tevékenységek

4. sz. melléklet:

Helyi Építészeti értékvédelem

1. sz. rajzi melléklet: T-2 jelű Külterületi Szabályozási terv 2. sz. rajzi melléklet: T-3 jelű Belterületi Szabályozási terv 1. számú Függelék:

Természetvédelemmel érintett területek

2. számú Függelék:

Országos építészeti értékvédelem

Összeállította:

Lautner Emőke okl. építészmérnök vezető településtervező TT-1-05-0079 Miskolc, 2010. június hó

Tarcal község Településrendezési Terve K-2 jelű korszerűségi felülvizsgálat

2

TARCAL KÖZSÉG TÖBBSZÖR MÓDOSÍTOTT 5/2005.(IV.12.) SZÁMÚ ÖNKORMÁNYZATI RENDELETE EGYSÉGES SZERKEZETBEN A MÓDOSÍTÁSOKKAL A Képviselőtestület az Épített környezet alakításáról és védelméről szóló többször módosított 1997. évi LXXVIII. Törvény 7. § (3) bekezdés szerinti hatáskörében, a Helyi Önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV törvényben kapott 8. § (1) bekezdés szerinti feladatkörében és 16. § (1) bekezdés szerinti jogkörében eljárva az alábbi rendeletet alkotja: I. FEJEZET Általános előírások 1. §. A rendelet hatálya (1) E rendelet hatálya Tarcal igazgatási területére terjed ki. (2) Az érvényességi területen belül építési tevékenységet folytatni, arra hatósági engedélyt adni, telket kialakítani, kötelezést előírni csak az Épített környezet alakításáról és védelméről szóló többször módosított 1997. évi LXXVIII. tv., (a továbbiakban Étv.), valamint az e törvény alapján meghatározott, az Országos településrendezési és építési követelményekről szóló többször módosított 253/1997. (XII. 20.) sz. Korm. rendelet, (a továbbiakban OTÉK) előírásai, valamint a T – 2 jelű Külterületi Szabályozási Terv, a T – 3 jelű Belterületi Szabályozási Terv, és a jelen Helyi Építési Szabályzat előírásainak együttes figyelembevételével lehet. 2. §. Belterületi határmódosítás (1) A szabályozás belterületi határmódosítást irányoz elő, a T – 3 jelű szabályozási terven jelölt területi határokkal. (2) A belterületbe vonás ütemezetten is végrehajtható. (3) A lakóterületeket kivéve a beépítésre szánt területeket nem szükségszerűen kell belterületbe vonni. Amennyiben a területek nem kerülnek belterületbe vonásra, úgy beépítésre szánt területként kezelendők, ahol a Szabályozási Tervben és a HÉSZ-ben meghatározott övezeti szabályozás érvényes. 3. §. (1) Tarcal község területén a meglévő pincéket nyilvántartásba kell venni, és fölmérésükről nyilvántartási térképet szükséges készíteni, és azt folyamatosan vezetni kell.


3

II. FEJEZET TELEPÜLÉSRENDEZÉSI KÖVETELMÉNYEK 4. §. A terv területének fölhasználása (1) A rendelet hatálya alá eső területen építési használat szerint a) beépítésre szánt területek 1. lakóterület, ezen belül 1.1. kertvárosias lakóterület (Lke), 1.2. falusias lakóterület (Lf), 2. vegyes terület 2.1. településközponti vegyes terület (Vt), 3. gazdasági terület, ezen belül 3.1. kereskedelmi szolgáltató terület (Gksz), 3.2. egyéb iparterület (Gip), 4. különleges terület (K), ezen belül 4.1. temető 4.2. pincés terület 4.3. bányaterület 4.4. hulladékkezelők területei 4.5. közmű terület 4.6. rekreációs terület b) beépítésre nem szánt területek 1. közlekedési és közműterületek (KÖu) 2. zöldterületek, ezen belül 2.1. közpark (Kp) 3. erdőterület (E), ezen belül 3.1. védőerdő 3.2. gazdasági erdő 4. mezőgazdasági területek, ezen belül 4.1. általános mezőgazdasági terület (Má) 4.1.1. mezőgazdasági területen belüli rét, legelő, gyep 4.1.2. mezőgazdasági területen belüli szántó 4.1.3. mezőgazdasági területen belüli gyümölcsös 4.2. korlátozott használatú mezőgazdasági terület (Mák) 4.2.1. szőlőterület 4.2.2. védett gyepterület 4.2.3. vizes élőhely 4.3. kertes mezőgazdasági terület (Mk) 5. vízgazdálkodási terület (V), ezen belül 5.1. élővízfolyások medre és partja 5.2. állóvizek medre és partja 5.3. közcélú nyílt csatornák medre és partja 5.4. egyéb vízgazdálkodási terület kerültek kijelölésre, melyek övezeti besorolását a szabályozási tervek (külterület, belterület) határozzák meg és határolják le.


4

(1) (2) (3) (4) (5)

5. §. Szabályozási elemek A szabályozási elemek jelkulcsát a szabályozási tervek tartalmazzák. Törölve. Törölve. A szabályozás elemek módosításához a szabályozási terv módosítása szükséges. Az övezeti jelben feltüntetett (K) kialakult jel értelmezése és használata: 30(K)

a)

b)

(K)

kialakult legnagyobb beépítettség A meglévő beépítettségi mérték nem növelhető. Amennyiben a kialakult beépítettségi mérték nagyobb, mint az övezetben megadott legnagyobb beépítettség mértéke, úgy a kialakult értéket lehet alkalmazni. kialakult építménymagasság mértéke A meglévő épületmagasság értéke a magasabb rendű út felé, a kialakult épületmagasság (homlokzatmagasság) nem növelhető. Amennyiben a kialakult épületmagasság értéke nagyobb, mint a tervezett építménymagasság értéke, úgy megtartható, de új építés esetén a szabályozott értéket kell alkalmazni.

c)

kialakult telekterület 600(K) A meglévő telekterület nem csökkenthető és nem megosztható. Amennyiben a kialakult telekterület kisebb, mint az övezeti szabályozásban megadott minimális telekterület, az egyéb övezeti előírások megtartása mellett a telek beépíthető, amennyiben telekmegszüntetési szabályozás nem érint. Amennyiben a kialakult telekterület nagyobb, mint az övezetben megadott minimális telekterület értéke, úgy a beépítettségi mértéket a minimális telekterületre kell méretezni. (6) Az építési övezet határa egy adott tömbön belül szabályozási terv módosítása nélkül változhat akkor, ha a telekméretekre vonatkozó övezeti előírások megtarthatók, és a telekalakítások nem eredményezik az érintett övezetek ellehetetlenülését, vagy nem haladják meg az érintett övezet területének 20%-át.

(1) (2) (3)

(4)

6. §. A telkek beépítésének feltételei Azokon a területeken, ahol a terület felhasználása vagy az építés minősége (övezete) a szabályozási terven jelöltek szerint megváltozik, építés (és telekalakítás is) csak a változásnak megfelelően engedélyezhető. A HÉSZ érvényességi területén belül minden belterületen és külterületen lévő beépítésre szánt terület felhasználási egységre és építési telekre a megközelítést közterületről vagy magánútról biztosítani kell. A külterületen lévő beépítésre nem szánt, elsősorban mezőgazdasági és erdőterületek megközelítése a településen belül kialakult határhasználati és megközelítési rend szerint történjen. Ilyen esetben – a kialakult rend szerint – egyes terület felhasználási egységek illetve ezen belüli földrészletek magánterületről is megközelíthetőek. Amennyiben a beépítésre nem szánt területeken az OTÉK és a HÉSZ szerint mégis épület építésére kerülne sor, úgy a megközelítést jelen rendelet 6. § (2) bekezdés szerint kell biztosítani.


5

(5) A közművesítettség mértéke: a.) A lakó,- településközponti vegyes,- és gazdasági területeket teljes közművesítéssel kell ellátni. Ahol a szennyvízcsatorna kiépül, kötelezően rá kell kötni, a zárt rendszerű szennyvíztározót vagy a derítőt üzemen kívül kell helyezni, illetve új zárt rendszerű szennyvíztározóra engedélyt kiadni nem lehet. A szennyvízhálózat kiépítése után a szennyvízelvezetés szolgáltatásának igénybevétele a használatbavételi engedély kiadásának időpontjától kötelező. b.) A különleges területeket legalább részleges közművesítéssel kell ellátni. Ahol a szennyvízcsatorna kiépül, kötelezően rá kell kötni. Ezeken a területeken a zárt rendszerű szennyvíztározót üzemen kívül kell helyezni, illetve új zárt rendszerű szennyvíztározóra engedélyt kiadni nem lehet. (6) A zártrendszerű szennyvíztározó kiépítése, ahol ez még nem történt meg kötelező. (7) Az úthálózat önkormányzati tulajdonba vételének feltétele a szilárd burkolat kiépítése, melynek megvalósítása az átadó tulajdonosnak vagy jogutódjának kötelezettsége. (8) A használat során keletkező hulladék elszállítása vagy ártalommentes elhelyezése az építési-, valamint a használatbavételi engedély megadásának feltétele. (9) Valamennyi övezetben elhelyezhetők: a nyomvonal jellegű építmények és műtárgyaik, a külön jogszabályok keretei között, a köztárgyak, a kutatást és az ismeretterjesztést szolgáló épületnek nem minősülő építmények, a honvédelmet és a belbiztonságot szolgáló műtárgyak, a nyilvános illemhelyek, hulladékgyűjtők. (10) A tervezett földmunkák előtt szükséges a terv által érintett (még beépítetlen) nagyobb összefüggő területek régészeti lelőhelyeinek topográfiai meghatározása, a veszélyeztetett régészeti lelőhelyek feltárása, azok anyagának megfelelő elhelyezése.

(2)

(3) (4) (5) (6) (7) (8)

1

7. §. Építéshatósági eljárások (1) Építési engedély kérelmekhez helyi védelem alatt álló építmény, helyi értékvédelmi terület, helyi védett közterület, ill. műemléki jelentőségű terület megjelenését érintő építés, bővítés, átalakítás esetében a magasabb rendű jogszabályok1 alapján kell eljárni. Kereskedelmi, szolgáltató, valamint vendéglátó tevékenység céljára közterületen épület, pavilon nem létesíthető, kivéve, ha azt a Képviselőtestület által jóváhagyott közterület rendezési terv tartalmazza. A közterületen elhelyezni kívánt pavilonra és egyéb építményre építési engedélyt kell kérni. Törölve. A vízfolyások terven jelölt vagy rendeletben megadott kezelési sávjait be kell tartani, azon belül biztosítani kell a vízfolyás karbantartásának feltételeit. Törölve. Törölve. Törölve. A világörökségi védelem, építészeti és régészeti védelem, illetve természetvédelmi védettség alatt álló területen szélkereket, szélerőművet elhelyezni nem lehet.

Jóváhagyáskor a módosított 37/2007. (XII.13.) ÖTM rendelet


6

8. § A telekalakítás szabályai (1) A területfelhasználási egységeken és övezeteken belüli telekalakítások és telekosztások csak a szabályozási tervnek és helyi építési szabályzatnak megfelelően, valamint egyéb jogszabályok2 alapján végezhetőek. (2) A Településszerkezeti Tervben előirányzott és a Szabályozási tervben meghatározott területrendezési feladatok érdekében a tervezett közterületeket, közlekedési területeket ki kell alakítani, majd a Szabályozási Tervben és Helyi Építési Szabályzatban meghatározott előírásoknak megfelelő telekalakítások elvégezhetőek. (3) Új építési telek kialakítása esetén az övezeti szabályozásban megadott minimális telekméretnél kisebb telket nem lehet kialakítani. (4) Nyúlványos telek újonnan nem alakítható ki. (5) A szabályozási terven jelölt telekösszevonásokat, telekhatár megszüntetéseket út céljára történő lejegyzéseket el kell végezni az építéshatósági eljárás során. (6) Az építési engedélyezési eljárás során az építési telek utcai határvonala ütemezetten is kialakítható, amennyiben a tervezett szabályozási vonal meglévő, megtartani kívánt épületen halad át. Az épületen áthaladó szabályozási vonalszakasszal érintett telekalakítást és út céljára történő lejegyzést csak az épület elbontásakor kell végrehajtani, amennyiben ez közérdeket nem sért, illetve konkrét településfejlesztést nem akadályoz. (7) Telekalakítás ott is engedélyezhető, ahol a telekalakítással kialakuló telekméret az építési övezeti előírás irányába hat, de nem éri el az ott előírt mértéket. (8) Telekmegosztás esetén a kialakított ingatlan közterületről történő gépjárművel történő megközelítését vizsgálni kell. Ha a megosztásra kerülő ingatlan közterületi homlokvonalában korábban közlekedési, közmű, egyéb létesítmény került beépítésre, a kérelmező saját költségen történő átépítésre vonatkozó nyilatkozatát be kell szerezni. (9) Azon telkek esetében, melyek több tulajdoni albetétet tartalmaznak - különös tekintettel az egy úszótelken lévő ingatlanokra - a telekegyesítés, az albetétek összevonása akkor is engedélyezhető, ha az övezeti előírások megvalósításának irányába hat, de nem éri el az ott meghatározott értéket (10) Kertvárosi és falusias lakóterületen valamint településközponti vegyes területen belül azon telkek melyeket legalább két oldalról utca határol (sarok vagy átmenő telek, akkor is megoszthatóak, ha az övezeti szabályozásban megadott alakítható legkisebb telekterület értéke nem tartható, de az alakítandó és megmaradó telek legalább 400 m2 területű és beépíthető. (11) Az önkormányzati határozattal jóváhagyott területhasználattól és a szabályozási tervtől eltérő kialakult használat esetén a terv szerinti igénybevétel időpontjáig, továbbá a tartalék területeken telekalakítás a 7. § vonatkozó rendelkezésein túl, csak a kialakult használat megtartásával és csak telekegyesítés és telekhatár-rendezés céljára, engedélyezhető.

2


7

III. FEJEZET TERÜLETFELHASZNÁLÁSI EGYSÉGEK ÖVEZETI SZABÁLYOZÁSA 9. §. A területre vonatkozó általános előírások (1) A terv területén építési telket alakítani a terv és a HÉSZ vonatkozó kötelező erejű szabályozási elemeinek betartásával lehet. (2) Az épületek az építési helyen belül a kötelező jellegű szabályozási elemek betartásával szabadon elhelyezhetők, ha a HÉSZ 9-17. §-a másként nem rendelkezik. (3) Terepszint alatti építmény – a közművek és építmények kivételével – a legnagyobb beépítés nagyságát meghaladó mértékben csak az építési hely határain belül, a telekre vonatkozó legkisebb zöldfelület megvalósításával és csak akkor engedélyezhető, ha a terepszinttől számított magassága az 1,0 m-t nem haladja meg. (4) Településközponti vegyes területen belül egy építési telken belül több önálló épület építhető. (5) Lakóterületeken belül a minimális telekterület esetében csak egy lakóépület építhető, egyébként több épület létesítése is megengedett. (6) Tetőtér beépítés esetén, csak egy hasznos tetőtéri építményszint létesíthető. (7) Törölve. (8) Az egyes építési övezetekben meghatározott minimális telekméret minden telekalakítással újonnan kialakított építési telek esetében be kell tartani. A kialakult telek: (K) – ha telekalakítás nem történik – beépítése az egyéb övezeti előírásoknak megfelelően engedélyezhető, ha a telek megközelítése és közműellátása biztosítható, és a telekmegszüntetési szabályozás nem érinti. (9) Az építési telkeken belül a telek beépített területébe be nem számítandóan az alábbi melléképítmények helyezhetők el a biztonságos gépjárművel való beközlekedés biztosítása -3m megtartása- mellett: elő- és oldalkertben:  közműbecsatlakozási műtárgy,  hulladéktartály tároló (legfeljebb 1,50 m-es magassággal),  kirakatszekrény (legfeljebb 0,40 m-es szélességgel), oldal- és hátsókertben:  kerti építmény (hinta, csúszda, szökőkút, a terepszintnél 1 m-nél nem magasabbra emelkedő lefedés nélküli terasz),  kerti épített tűzrakó hely, lugas,  kerti szabadlépcső és lejtő, hátsókertben:  kerti építmény (hinta, csúszda, szökőkút, a terepszintnél 1 m-nél nem magasabbra emelkedő lefedés nélküli terasz),  kerti épített tűzrakó hely, lugas, háztartási célú kemence  kerti szabadlépcső és lejtő,  szabadon álló és legfeljebb 6 m magas szélkerék, antennaoszlop  kerti víz- és fürdőmedence, napkollektor,  kerti tető legfeljebb 20 m2 vízszintes vetülettel,


8

(10) A falusias és kertvárosias lakóterületek építési telkein a telek beépített területében beszámított módon az alábbi melléképületek helyezhetőek el az övezeti szabályoknak megfelelően: a) jármű- (gépkocsi, motorkerékpár, munkagép stb.) tároló b) a háztartással, lakófunkcióval kapcsolatosan 1. nyári konyha, mosókonyha, szárító 2. tároló építmények (tüzelőanyag- és más tároló, szerszámkamra, szín, fészer, magtár, góré, csűr, pajta stb.) 3. az állattartás céljára szolgáló épületek és építmények, ahol ezt az övezeti szabályozás és az állattartási rendelet lehetővé teszi 4. kisipari vagy barkácsműhely, műterem, kiskereskedelmi üzlet 5. a falusi turizmushoz kapcsolódó funkciók (idegenforgalmi, kereskedelmi, szolgáltató, szálláshely-szolgáltató funkciók 6. fűtés céljára szolgáló melléképület (kazánház) 7. pince, pincefelépítmény. c) előkertben melléképület, pavilon nem helyezhető el. (11) Előkertek, oldalkertek, hátsókertek szabályozása, építési hely: a) ELŐKERTEK 1. Az előkertek méretét a szabályozási terv szerint kell meghatározni. A szabályozási terven az alábbi jelölések használatosak: EK = kötelező előkerti méret, szabályozási terv szerinti méretekkel, egyben kötelező építési vonal EK  minimális előkerti méret, szabályozási terv szerinti méretekkel  EK  az előkerti méret az adott határok között változhat, szabályozási terv szerinti méretekkel K kialakult előkerti méret alkalmazható A kialakult előkert értelmezése: A kialakult előkerti szabályozásnál az illeszkedés szabályainak megfelelően kell eljárni. A védett területek esetében az utcában jellemző előkerti méret az irányadó, melytől eltérni csak műszaki szükségszerűség esetén lehet. 2. Újonnan kialakított lakóterületek esetében az előkerti méret az utcai telekhatártól számított 5 méter, illetve szabályozási terv szerinti érték. b) OLDALKERTEK Az oldalkertek méretének meghatározása OTÉK szerint történjen, az alábbi eltérések alkalmazásával: Amennyiben a telek kialakult beépítési viszonyai és telekszélessége miatt az épület a 6 méteres oldalkerti méretének a betartása esetén nem építhető be racionálisan és az OTÉK-ban előírt építmények közötti legkisebb távolság nem tartható a szomszédos telkek között, úgy az újonnan épült vagy felújításra kerülő épület esetében a tényleges építménymagasság értéke határozza meg az oldalkerti méretet, mely azonban nem lehet kevesebb 4 méternél. c) HÁTSÓKERTEK 1. A hátsókertek megállapítása szabályozások szerint történik.

az

OTÉK,

valamint


egyéb

telekhasználati

9

2. A kertvárosias és falusias lakóterületek esetében a hátsókerti építési határvonal 40 méter, ami megegyezik a gazdasági udvar zóna határvonalával. Amennyiben ez a mérték meghaladja az egyes telkek méretét, úgy a hátsókert mérete minimum 6 méter, illetve az ennél nagyobb tényleges épületmagasság értéke. 3. A hátsókertek megállapításánál a szabályozási terven jelölt határvonalat is figyelembe kell venni, illetve azt a szabályozási terven megadott érték szerint kell megállapítani. HK  minimális hátsókerti méret szabályozási terv szerinti méretekkel 4. A „kismélységű” telkekre vonatkozó külön előírások.  Ha a meglévő kialakult kismélységű telek vége nem a szomszédos telek építés oldalához csatlakozik, hátsó kertet nem kell tartani, azaz az építési hely a hátsó telekhatárhoz csatlakozik. Az épület a hátsó telekhatárig ki lehet építeni, vagy ha a szomszédos telken már épület található, minimum 3 m távolságot kell tartani. 

Ha a kismélységű telek vége a szomszédos telek építési oldalához csatlakozik, az övezetben előírt tűztávolság jelenti a betartandó hátsó kert méretét.



Amennyiben a hátsó telekhatárhoz csatlakozó telek is jelen előírások szerinti „kismélységű” teleknek minősül, a hátsó telekhatárra kerülő épületet tűzfallal kell a szomszédos telekhatárhoz csatlakkoztatni.

d) ÉPÍTÉSI VONAL Az építési vonalat a szabályozási terv szerint kell meghatározni, ha az övezeti szabályozás másként nem rendelkezik. A szabályozási terven az alábbi jelölések használatosak: ÉV =  ÉV  ÉV  ÉV = K

kötelező építési vonal az utcai telekhatártól építési vonal a megadott határok között az utcai telekhatártól számítva építési vonal minimális értéke az utcai telekhatártól Kialakult építési vonal

e) A KÖTELEZŐ ÉPÍTÉSI VONAL HASZNÁLATÁNAK ÉRTELMEZÉSE 

Amennyiben kötelező építési vonal kerül meghatározásra, úgy a létesíteni kívánt épületnek 2/3 részben a kötelező építési vonalra kell illeszkednie.  Zártsorú beépítési esetén a HÉSZ 11.§. (2) bekezdés érvényes.  Kialakult nyúlványos telek esetében a terven jelölt építési vonalat nem kell megtartani, az épület az építési helyen belül szabadon elhelyezhető. A kötelező építési vonalon az utcaképet javító kapuzat, vagy egyéb építmény megjelenhet.  Ezt a szabályt kell alkalmazni azokban az esetekben is, amikor a kialakult „szabálytalan telek” szélessége a kötelező építési vonal mentén nem éri el az övezetre meghatározott legkisebb telekszélesség mértékét, de a kijelölt építési helyen belül épület elhelyezhető az egyéb általános övezeti előírásoknak megfelelően. (12) Ha a telek máshonnan nem közelíthető meg gépkocsival, úgy az utca felől kapuáthajtóval szükséges biztosítani a telek megközelítését.


10

(13) A zöldterületi fedettség kötelezően betartandó értékét jelen rendelet összefoglaló övezeti szabályozásának táblázatai határozzák meg. (14) Az övezeti előírásokban meghatározott, telkekre vonatkoztatott kialakítható legkisebb zöldfelület mértéke a burkolt felületek (utak, parkolók, zöldbeton, műanyag gyeprács) területe nem vehető figyelembe. (15) A zöldfelület számítását az OTÉK alapján kell elvégezni, többszintes növényállomány alkalmazható. (16) Zártsorú beépítési módnál, saroktelkek estében az övezeti előírásokban meghatározott, telkekre vonatkoztatott kialakítható legkisebb zöldfelület mértéke legfeljebb 50 % - kal csökkenthető. 9/A. § A kialakult állapot értelmezése (1) Az egyes építési övezetekben megadott övezeti előírások az újonnan kialakított telkekre, és újonnan létesített épületekre, funkciókra vonatkoznak. (2) Kialakult telek akkor is beépíthető, ha az övezeti szabályozásban megadott alakítható legkisebb telekterület a minimális telekszélesség és telekmélység értékeinek nem felel meg, de azon épület a szükséges telepítési távolságok (OTÉK és HÉSZ 8. §, valamint a sajátos övezeti előírások) betartásával elhelyezhető. (3) Amennyiben az oldalhatáron álló új beépítésű épület megépítését a szomszéd telken lévő meglévő épület akadályozná, az új épület a HÉSZ 8. § -ban megadottak alapján építhető. (4) Ha a zónába eső, már korábban kialakult telek, vagy beépítés jellemzői az (1) bekezdésben rögzített előírásoknak nem felelnek meg, de az eltérés a korábbi előírások szerint alakult ki, akkor az alábbi szabályok szerint lehet építési munkákat, ill. telekalakítást végezni: » ha a telek beépítettsége nem felel meg az előírásoknak, a meglévő épület felújítható, de a beépítettség nem növelhető, és az épület(ek) magassági értelemben sem bővíthetők, kivéve a tetőtér-beépítést, ami az építménymagasság megtartása mellett megengedhető. Ha az épület(ek) lebontásra kerül(nek), a telket beépítetlen teleknek kell tekinteni, és az (1) bek. előírásait kell alkalmazni. » ha a telek méretei nem felelnek meg az előírásoknak, akkor a telekméretek – a szabályozási terv alapján történő közterületi határ-rendezést kivéve-tovább nem csökkenthetők, és a telek beépíthető, ha az egyéb előírások betarthatók. » ha az építmény(ek) magassága meghaladja a megengedettet, a meglévő építmények megtarthatók és bővíthetők, de a bővítmény magassága nem haladhatja meg az előírt értéket. Ha az építmény(ek) lebontásra kerül(nek) a telket beépítetlen teleknek kell tekinteni, és az (1) bekezdés előírásait kell alkalmazni. » ha az övezetben előírt zöldfelületi mérték nem tartható a telek kialakult beépítettsége miatt, akkor a zöldfelület mértéke a „túlépítettség” mértékével csökkenthető. (5) Kisvárosias és kertvárosias valamint falusias lakó-, valamint településközponti vegyes zónában az átmenő telek akkor is megosztható, ha az övezeti szabályozásban megadott alakítható legkisebb telekterület értéke nem tartható, de az alakítandó és megmaradó telek legalább 350 m2 területű, valamint közterületről vagy magánútról megközelíthető. Építési engedély csak az előírt közművesítettség megléte esetén adható.


11

Amennyiben a kialakult telek megosztására igény merül föl és az alakítandó és megmaradó telek legalább 350 m2 területű, akkor a HÉSZ övezeti szabályozásában megadott alakítható telekszélességi és telekmélységi érték csak egyikét kell figyelembe venni. (6) Zártsorú beépítési módban a megengedett legnagyobb beépítettségi mérték az OTÉK keretei között növelhető az alábbiak szerint: 1. Saroktelek esetén 25 %-kal. 2. Átmenő telek esetében 15 %-kal növelhető. (7) Kialakult előkert megtartható, amennyiben a telken lévő épület megtartásra kerül. (8) A helyi értékvédelmi területen belül elhelyezkedő területek saroktelkein csak sarokház épülhet, az utcák felé egyenrangú homlokzatokkal. 9/B. § Az illeszkedés szabályainak alkalmazása (1) Az illeszkedés szabályainak alkalmazásával kell eljárni az alábbi esetekben, amennyiben az általános és konkrét övezeti szabályozás másként nem rendelkezik: a) Előkertek megállapítása b) Hátsókertek megállapítása c) Telekmegosztásnál az alakítható legkisebb telekszélesség és telekmélység meghatározásánál d) Kötelező építési vonal kijelölése a megadott építési helyen belül e) Épület elhelyezés az építési helyen belül f) Melléképületek elhelyezése az építési helyen belül, különös tekintettel a beépítési módra, az oldal-, és hátsókertre, valamint a tetőformára. g) Az épületek homlokzati színezésének, tetőformájának és tetőhéjazatának kialakításánál, változtatásánál, anyagának és színezésének meghatározásánál. h) Minden olyan esetben, amikor a HÉSZ és a Szabályozási terv nem ad egyértelmű szabályozást 9/C. § A beépítési módok helyi alkalmazása A kisvárosi, kertvárosi és falusias lakóterületeken belül a szabályozott épület-elhelyezésnél az alábbi, kiegészítő szabályokat is alkalmazni kell: (1)

OLDALHATÁRON ÁLLÓ BEÉPÍTÉSI MÓD a) Főépületek esetében 1.12 méter kialakult telekszélesség alatt az épület csak oldalhatárra helyezhető el. 2.Ha a telek szélessége meghaladja a 12 métert, az oldalhatáron álló épület elhelyezés maximum 1,0 méter széles csurgó távolság elhagyásával is lehetséges. 3.Amennyiben a telek szélessége eléri, vagy meghaladja a 18,0 métert, az épület szabadon állóan is elhelyezhető. Ebben az esetben az eredeti oldalkert nem csökkenthető, míg az eredeti építési oldaltól tartandó távolság a megengedett legnagyobb építménymagasság fele, de legalább 3,0 m.


12

4.A lakóterületek saroktelkein - oldalhatáron álló beépítési mód esetében - az épület szabadon állóan is elhelyezhető az egyéb övezeti előírások betartásával. A szabadon álló beépítés a szomszédos építési telek építési jogait nem korlátozhatja. Amennyiben kötelező előkertet tartalmaz a szabályozás, úgy az épület elhelyezését tekintve az előkert mértékével csökkentett telekszélesség alapján kell eljárni. 5.Amennyiben a kialakult építési rend és a telekszélességek indokolják, az oldalhatáron álló beépítésnél a saroktelek utcai telekhatára a beépítési oldallá válhat, ez esetben előkertet nem kell tartani. 6.Ha a telek szélessége kisebb, mint 14 méter, vagy meglévő beépítés indokolja, (pl.: már meglévő - építési oldalváltásnál) az épületek elhelyezése ikres is lehet. b) Melléképületek esetében 1. A kötelező oldalkerti méretek betartása mellett melléképület szabadonállóan is elhelyezhető. 2. Kialakult állapotok szerint az illeszkedés szabályira figyelemmel más beépítési mód is alkalmazható. 3. Kismélységű telkek oldalkert felőli építési helyen belül garázs csak a főépülettel egybeépítve az illeszkedési szabályok megtartása mellett engedélyezhető. IV. FEJEZET BEÉPÍTÉSRE SZÁNT TERÜLETEK ÖVEZETI SZABÁLYOZÁSA 10. § Lakóterületek általános előírásai (1) A lakóterületen belül a szabályozott beépítési módtól az alábbi esetekben lehet eltérni a nem védett területeken: a) Főépületek esetében OLDALHATÁRON ÁLLÓ BEÉPÍTÉSI MÓD 1. Ha a telek szélessége meghaladja a 16 métert, az oldalhatáron álló beépítés 1,0 méter széles csurgótávolság elhagyásával is lehetséges. 2. Amennyiben a telek szélessége meghaladja a 20 métert, szabadonálló beépítés is lehetséges. b) Melléképületek esetében 1. A kötelező oldalkerti méretek betartása mellett melléképület szabadonállóan is létesíthető. (2) A zöldterületi fedettség kötelezően betartandó értékét jelen rendelet összefoglaló övezeti szabályozásának táblázatai határozzák meg. (3) Az állattartó épületek elhelyezésének szabályait a lakóterületeken a HÉSZ 1. sz. melléklete tartalmazza.


13

11.§. Kertvárosias lakóterületek (1) A szabályozási terven Lke jellel jelölt területek sajátos használatuk szerint kertvárosias lakóterületek. (2) A kertvárosias lakóterületen belül elhelyezhető épületek és funkciók: a) legfeljebb négylakásos lakóépület, b) a helyi lakosság ellátását szolgáló kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó épület, c) egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épület, d) a terület rendeltetésszerű használatát nem zavaró hatású kézműipari épület. (2a) A kertvárosias lakóterületen kivételesen elhelyezhető: a) legfeljebb hatlakásos lakóépület, b) a helyi lakosság közbiztonságát szolgáló építmény, c) sportépítmény, d) a terület rendeltetésszerű használatát nem zavaró hatású egyéb gazdasági építmény, ha az építmény az adott területre vonatkozó övezeti előírásoknak, továbbá a rendeltetése szerinti külön hatósági előírásoknak megfelel, valamint a más rendeltetési használatból eredő sajátos hatások nem korlátozzák a szomszédos telkeknek az övezeti előírásoknak megfelelő beépítését, használatát. (2b) A kertvárosias lakóterületeken belül az alábbi kiegészítő szabályok is betartandók: a)

Lke 1.… jelű funkcionális övezeten belül legfeljebb egy, kétlakásos lakóépület építhető egy telken, és az övezeten belül csak egyedi telek alakítható.

Lke 2.… jelű egyedi funkcionális övezeten belül legfeljebb hatlakásos épület építhető. A funkcionális övezeten belül mind egyedi, mind tömbtelek kialakítható. Egyedi telkek esetében egy telken belül maximum 2 lakóépület építhető. c) Telepszerű többszintes beépítési mód csak a kialakult területeken alkalmazható. b)

(3)Kivételesen elhelyezhető egyéb kereskedelmi szálláshely szolgáltató épület, legfeljebb a hatlakásos lakóépületnek megfelelő vendégszobaszámmal. (4)A kertvárosias lakóterületen belül kivételesen sem helyezhető el üzemanyagtöltő céljára szolgáló épület. Lke 1.

(5)1. Az

Lke és 2.… övezetben a lakófunkciót kiegészítő melléképületeket csak

olyan rendeltetés céljára szabad létesíteni, mely a kertvárosias lakóterület jellegéhez illeszkedik, valamint a környezetvédelmi előírásokban szabályozott környezetvédelmi határértéket betartja. 2. Az

Lke 2.… funkcionális övezetben haszonállattartás nem megengedett

(6) Az egyes övezetekben lakótelkek funkcionális zónákra tagozódnak Az

Lke 1.3

,

Lke 1.4

és

Lke 1.5

jelű lakóövezetek funkcionális zónái:

a) Lakó és gazdasági udvar zónája 1. Az utcai telekhatártól számított 15 méteren belül melléképület nem helyezhető el.


14

2. Az utcai telekhatártól számított 20 méteren belül a melléképület csak főépületekkel egybeépítve létesíthető. 3. Az állattartó melléképület esetében az állattartó épületre vonatkozó védőtávolságok betartandók. b) Gazdasági kert és zóna 1. Az utcai telekhatártól számított 20 métertől számítandó zóna. 2. A melléképületek a kötelező oldalkerti és hátsókerti méretek betartása mellett szabadon elhelyezhetők. Oldalhatárra melléképület csak a főépülettel megegyező telekhatárra épülhet. 3. Az utcai telekhatártól számított 40 méteren túl a telekrész nem beépíthető. 4. Lakófunkció a zónában önállóan nem helyezhető el, csak a lakó és a gazdasági udvar zónájához kapcsolódva, onnan átnyúlva. c) 1. Melléképületek építése a HÉSZ 9. § (10) bekezdés szerint 2. Az általános szabályoktól eltérő esetek: a) Az

Lke 1.7

és

Lke 1.8

övezetben melléképület csak főépülettel egybeépíthetőek.

b) Az

Lke 1.7

és

Lke 1.8

övezetekben a hátsókerti méret 0 méter is lehet.

c) Az

Lke 1.7

és

Lke 1.8

övezetekben, amennyiben a beépítés hézagosan zártsorú

a szomszédos telek felé megtartott min. 4 méteres oldalkert felé néző tetőszakasz kontyolt tetőfelületű is lehet, azonban ezen tetőszakaszon nyílás nem létesíthető. A tetőhéjazat csak nem éghető anyagú lehet. 12. §. Falusias lakóterületek (1) A szabályozási terven Lf jellel jelölt területek sajátos használatuk szerint falusias lakóterületek. (2) A falusias lakóterületen belül elhelyezhető épületek és funkciók: a) lakóépület, b) mező-és erdőgazdasági (üzemi) építmény, c) kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó épület, d) szálláshely, szolgáltató épület, e) kézműipari építmény f) helyi igazgatási, egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épület. (2a) A falusias lakóterületen belül kivételesen sem helyezhető el sportépítmény és üzemanyagtöltő céljára szolgáló épület. (3) A falusias lakóterületen belül csak önálló helyrajzi számú építési telek alakítható ki. (4) a) Egy építési telken belül csak egy lakóépület építhető, melyben legfeljebb két önálló rendeltetési egység (lakás) helyezhető el. b) A lakóépületeket, lakófunkciót kiegészítő melléképületeket, egyéb épületeket csak olyan rendeltetés céljára szabad létesíteni, mely a falusias lakóterület jellegéhez illeszkedik, valamint a környezetvédelmi előírásokban szabályozott környezetvédelmi határértékeket betartja.


15

(5) A lakótelkek funkcionális zónákra tagozódnak. a) Az

Lf 1.… jelű lakóövezetek funkcionális zónái

1) Lakó és gazdasági udvar zónája 1. Az utcai telekhatártól számított 15 méteren belül melléképület nem helyezhető el. 2. Az utcai telekhatártól számított 20 méteren belül a melléképület csak főépületek egybeépítve létesíthető. 3. Az állattartó melléképület esetében az állattartó épületre vonatkozó védőtávolságok betartandók. 2) Gazdasági és kert zóna 1. Az utcai telekhatártól számított 20 métertől 40 méterig terjedő zóna. 2. A melléképületek a kötelező oldalkerti méretek betartása mellett szabadon elhelyezhetők. Oldalhatárra melléképület csak a főépülettel megegyező telekhatárra épülhet. 3. Az utcai telekhatártól számított 40 méteren túl a telekrész nem beépíthető. 4. Lakófunkció a zónában önállóan nem helyezhető el, csak a lakó és gazdasági udvar zónájához kapcsolódva, onnan átnyúlva. 13. §. Lakóterület területek építési övezeti előírásai (1) A beépítésre szánt területek építési övezeti előírásait az alábbi táblázat szerint kell alkalmazni: Alkalmazható Sajátos használat szerint

Kertvárosias lakóterület Lke 1… funkcionális övezet

Építési övezet jele

Lke 1.1

SZ 5,5

30 800

Lke SZ-Z 1.2 7,5

30 600

Lke 1.3

O 4,5

30 450

Lke 1.4

O 4,5

30 1200

Telekre vonatkoztatott megenge legnalegkisebb dett gyobb beépí széles mély- telek- zöldtési -ség ség terület felület építmény beépímód (m) % magasság tettség (m) m2 (m) % SZ 20 40 800 50 5,5 30 Z

SZ Z

15

40

600

50

7,5

30

O

15 (K)

30 (K)

450 (K)

50

4,5

30

O

20

60

1200

50

4,5

30


16

Lke 1.5

Falusias lakóterület Lf 1… funkcionális övezet

O 4,5

IKR 4,5

Lke 1.7

O-Z 30(K) 4,0 600(K)

Lke 1.8

O-Z 3,5

O 4,5

16 (K)

50 (K)

800 (K)

50

4,5

30

IKR

14 (K)

(K)

600

50

4,5

30

O Z

15

40 (K)

600 (K)

50

4,0

30 (K)

O Z

15 (K)

20 (K)

300 (K)

50

3,0 + 1,0

30 (K)

O

15 (K)

40

600

50

4,5

30

IKR

16

50

800

50

4,5

30

SZ

20

45

900

50

4,5

30

30 800

Lke 1.6

Lf 1.1

O

30 600

30(K) (K)

30 600

Lf 1.2

IKR 4,0

30 800

Lf 1.3

SZ 4,5

30 900

14. §. A településközponti vegyes területek funkcionális szabályozása (1) A

Vt 1.… övezet előírásai

a) Az övezetben nem helyezhető el parkolóház és üzemanyagtöltő. b) Az övezetben kivételesen sem helyezhető el nem zavaró hatású egyéb gazdasági tevékenység céljára szolgáló épület és termelő kertészeti építmény. c) Az övezetben mind egyedi, mind tömbtelek kialakítható. (2) A


a) Az övezet elsősorban a település igazgatási épületeinek elhelyezésére szolgál. b) Az övezetben nem helyezhetők el lakóépület, egyéb közösségi szórakoztató épület, sportépítmény, parkolóház, üzemanyagtöltő. c) Az övezetben kivételesen sem helyezhető el termelő kertészeti építmény.


17

(3) A


a) Az övezet elsősorban kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó, szálláshely szolgáltató funkciók elhelyezésére szolgál. b) Az övezetben nem helyezhetők el lakóépület, sportépítmény, parkolóház és üzemanyagtöltő. c) Lakófunkció csak intézményi funkcióval vegyesen létesíthető, a földszinti szintterületek kivételével. A Vasút és Béke utcai tömbökben lakófunkció nem engedélyezhető. d) Az övezetben kivételesen sem helyezhető el termelő kertészeti építmény. e) Lakófunkció csak intézményi funkcióval létesíthető, a földszinti szintterületek kivételével. (4) A


a) Az övezet elsősorban kulturális és művelődési intézmények elhelyezésére szolgál. b) Az övezetben nem helyezhetők el egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épületek, sportépítmény, parkolóház és üzemanyagtöltő. c) Lakófunkció csak intézményi funkcióval vegyesen létesíthető maximum 30% alapterületig, a földszinti szintterületek kivételével. (5) A


a) Az övezet elsősorban egyházi, oktatási, egészségügyi és szociális funkciók elhelyezésére szolgál. b) Az övezetben nem helyezhetőek el kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó, szálláshely szolgáltató épületek, egyéb közösségi szórakoztató épület, parkolóház és üzemanyagtöltő. c) Lakófunkció csak intézményi funkcióhoz kapcsolva, szolgálati lakásként létesíthető. (6) A


a) Az övezet elsősorban sportolási épületek és építmények elhelyezésére szolgál. b) Az övezetben nem helyezhetőek el lakóépület, igazgatási épület, egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épületek, parkolóház és üzemanyagtöltő c) Lakófunkció csak intézményi funkcióhoz kapcsolva, szolgálati lakásként létesíthető. (7) Előkertek, oldalkertek, hátsókertek szabályozása a) Előkertek Szabályozási terv szerint. b) Oldalkertek OTÉK 35. § (3) bekezdés szerint, illetve az ettől eltérő esetek külön övezeti előírással. c) Hátsókertek OTÉK 35. § (4) bekezdés szerint, illetve az ettől eltérő esetek külön övezeti előírással, szabályozási terv szerint. (8) Oldalkertekre vonatkozó OTÉK 35. § (3) bekezdést kiegészítő szabályok: 1. Ha a folyamatos átépítés során (zártsorúsítás és egyéb beépítések, valamint felújítások) az OTÉK-ban előírt építmények közötti legkisebb távolság nem tartható, vagy a kialakult helyzet miatt, vagy a telek racionális beépíthetősége céljából, úgy az újonnan épült épület, vagy a felújítandó épület csatlakozó falát nyílás nélküli tömör Tarcal község Településrendezési Terve K-2 jelű korszerűségi felülvizsgálat

18

(tűzgátló) falként kell megépíteni, kialakítani. Az oldalkert mérete 4 méternél kisebb nem lehet újonnan épült épületeknél. A kialakult állapot esetében a 4 méteres minimális oldalkert-mérettől el lehet tekinteni, és a kialakult értéket figyelembe venni. 2. A hézagos zártsorú beépítés esetén a szomszédos telek felé megtartott min. 4 méteres oldalkert felé néző tetőszakasz kontyolt tetőfelületű is lehet, azonban ezen tetőszakaszon nyílás nem létesíthető. A tetőhéjazat csak nem éghető anyagú lehet. (9) Hátsókertekre vonatkozó OTÉK 35. § (3) bekezdését kiegészítő szabályok: 1. Kialakult viszonyokra való tekintettel a hátsókerti méret 0 méter is lehet a tűzvédelmi előírások betartásával, illetve a szabályozási terven jelölt helyeken. (10) A

Vt

övezetek sajátos előírásai

1. Tekintettel a kialakult telekállapotokra, illetve a műemléki jelentőségű és helyi értékvédelmi területekre, az OTÉK-ban megadott parkolószám 50%-át kell telken belül biztosítani, a fennmaradó 50% a közterületeken helyezhető el. 2. A

Vt

övezetekben a megengedett 7,5 méteres építménymagasság, mely egyben

homlokzatmagasságként értelmezendő, csak a magasabb rendű út felőli szárnyon érvényes. A tömbbelső felé eső oldal és hátsószárnyak magassága 6 méter. 3. Az 513 és 514 hrsz.-ú telkeket építés szempontjából telekegyüttesnek kell tekinteni, az övezeti szabályok együttesen érvényesek (telekterület, beépítettségi mérték, parkolás stb.), kivéve az építménymagasság értékét. 4. A műemléki jelentőségű településközpont területén, amennyiben a tervezendő beruházás igényei telekegyüttesként értelmezhetőek, a patak nyugati és keleti oldalán elhelyezkedő, egymás mögött lévő telek, mivel a patak keresztülszelte tömbben a telekegyesítés nem lehetséges. Telekegyüttes maximum 3 db telekegyüttes kezelésével alakítható ki.


19

15. §. Településközponti vegyes területek övezeteinek telkekre vonatkozó összefoglaló szabályozása Alkalmazható Sajátos használat szerint

Településközponti vegyes terület Vt 1… funkcionális övezet

Vt 2… funkcionális övezet Vt 3… funkcionális övezet


Vt 1.1

Vt 1.2

O-Z 40 4,5 600(K)

O-Z 4,5

30 900

Vt 1.3

Z 4,5(K)

40 900

Vt 1.4

Z 6,0(K)

50 900

Vt 1.5

Z 50 4,5(K) 450(K)

Vt 2.1

Z 4,5

Telekre vonatkoztatott megenge legnalegkisebb beépí széles mély- telek- zölddett gyobb tési -ség építmény beépíség terület felület 2 mód (m) (m) m % magasság tettség (m) % O 15 40 600 30 4,5 40 Z (K) (K) (K)

O Z

15 (K)

60 (K)

900 (K)

30

4,5

30

Z

15 (K)

60 (K)

900 (K)

30

4,5 (K)

40

Z

15 (K)

60 (K)

900 (K)

20

6,0

50

Z

15 (K)

30 (K)

450 (K)

20

45, (K)

50

Z

30

40

1200

20

4,5

40

Z

20 (K)

30 (K)

600 (K)

15

6,5

50

Z

30

50

1500

15

4,5

40

40 1200

Vt 3.1

Z 6,5

50 600

Vt 3.2

Z 4,5

40 1200


20

Vt 3.3 Vt 4… funkcionális övezet

Vt 5… funkcionális övezet

Vt 4.1

Z 4,5

20 (K)

30 (K)

600 (K)

40

7,5

30

Z

40

50

2000

30

4,5

40

SZ

(K)

(K)

(K)

10

(K)

(K)

SZ

(K)

(K)

6000

40

(K)

30

SZ

50

60

3000 (K)

40

6,0

30

Z

16 (K)

50 (K)

800 (K)

20

4,5 (K)

60

SZ

(K)

(K)

(K)

50

(K)

(K) + 10%

SZ

(K)

(K)

(K)

30

6,0

15

30 600 40 2000

Vt 4.2

SZ (K)

(K) (K)

Vt 5.1

SZ (K)

30 6000

Vt 5.2

SZ 6,0

30 3000

Vt 5.3

Vt 6… funkcionális övezet

SZ 7,5

SZ

Z 60 4,5(K) 800(K)

Vt 5.4

SZ 6,0

15 (K)

Vt 6.1

SZ 6,0

15 (K)

16. §. Gazdasági területek (1) A község gazdasági területei sajátos használatuk szerint kereskedelmi, szolgáltató területek (Gksz) és egyéb iparterületek (Gip). (2) A gazdasági övezetekben az állattartás nem megengedett. 17. §. Kereskedelmi szolgáltató területek (1) A

Gksz 1.… övezet előírásai

a) Az övezetben nem helyezhető el sportépítmény. b) Az övezetben kivételesen sem helyezhetők el üzemanyagtöltő létesítmények.


21

(2) A részben meglévő, illetve tervezett Gksz övezetekben a telekalakítást elősegítő telekrendezési tervet kell készíteni. (3) A

Gksz Gksz és 1.2 1.3 övezetek elsősorban a kisvállalkozói tevékenységek elhelyezésére szolgálnak. 18. §. Iparterületek

(1) A

Gip 1.… övezet előírásai

a) Az iparterület besorolását tekintve egyéb iparterület. b) Az övezetben nem helyezhetők el egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épületek. (2) A

Gip 2.

övezet előírásai

a) Az iparterület besorolását tekintve egyéb iparterület, amelyen belül kizárólag mezőgazdasági üzemi funkciók helyezhetőek el az alábbiak szerint: Gip 2.1 Gip 2.2 Gip 2.3

Mezőgazdasági üzemi terület, majorság Szőlészeti, borászati üzemi terület, birtokközpont. Haszonállattartás nem engedélyezhető. Szeszfőzdék övezete A szeszfőzdék működésekor keletkező veszélyes hulladék elszállítását szakcéggel, igazoltan kell elvégeztetni.

19. §. (1) A beépítésre szánt területek építési övezeti előírásait az alábbi táblázat szerint kell alkalmazni. Alkalmazható Sajátos használat szerint

Kereskedelmi szolgáltató gazdasági terület Gksz 1… funkcionális övezet


Gksz 1.1

SZ 6,0

30 2000

Gksz 1.2

SZ 4,5

30 1200

Gksz 1.3

O 4,5

30 600

Telekre vonatkoztatott megenge legnalegkisebb beépí széles mély- telek- zölddett gyobb tési -ség ség terület felület építmény beépímód (m) (m) m2 % magasság tettség (m) % SZ 40 50 2000 30 6,0 30 (K) (K) SZ

30

40

1200

40

4,5

30

O

15

40

600

30

4,5

30


22

Egyéb iparterület Gip 1… funkcionális övezet

Gip 1.1 Gip 1.2 Gip 1.3

Mezőgazda sági üzemi terület Gip 2… funkcionális övezet

Gip 2.1

SZ 6,0 SZ 7,5 SZ 7,5 SZ 6,0

SZ

50 (K)

50 (K)

2500 (K)

30

6,0

40

SZ

40 (K)

75 (K)

3000 (K)

30

7,5

40

SZ

100

75 (K)

7500 (K)

30

7,5

40

SZ

40 (K)

50 (K)

2000 (K)

30

6,0

30

SZ

50 (K)

1000 (K)

5000 (K)

30

7,5 (K)

30

SZ

50 (K)

50 (K)

2500 (K)

40

6,0

30

40 2500 40 3000 40 7500 30 2000

Gip SZ 30 2.2 7,5(K) 5000 Gip 2.3

SZ 30 6,0 2500(K)

20. §. Különleges területek (1) A község különleges területei sajátos használatuk szerint az alábbi övezeti besorolásba tartoznak: a)

K 5.… sport és rekreációs célú terület övezetei

b)

K 6.… nagy kiterjedésű közműterületek övezetei

c)

K 7.… temetőterület övezetei

d)

K 8.… bányaterület övezetei

K e) 10.… hulladékkezelő terület övezetei K f) 11.… pincés területek övezetei

(2)

K 5…

sport és rekreációs célú területek övezetinek általános előírásai


23

A település szabadidős, rekreációs területei, elsősorban idegenforgalmi, vendéglátó, szálláshely szolgáltató és egyéb sport és szabadidő funkciókkal. 1.

K 5.1

SZ 4,5

2.

K 5.2

SZ 30 övezet sajátos előírásai: 9,5 2000(K) Az övezetben sport és szabadidő eltöltésére alkalmas rendeltetésű épületek elhelyezése lehetséges. Az övezetben sportcsarnok, és ahhoz kapcsolódó kiszolgáló terek, sportpályák valamint szálláshely szolgáltató épületek elhelyezése megengedett. A megvalósításhoz komplex építészeti, tájrendezési és környezetvédelmi terveket kell készíteni, melyet az illetékes szakhatóságokkal egyeztetni szükséges.

3.

K 5.3

SZ 30 övezet sajátos előírásai: 4,5 2500 Mezőgazdasági tevékenység mellet idegenforgalmi, turisztikai célú épületek és építmények elhelyezésére szolgáló övezet.

(3)

K 6.1

övezet sajátos előírásai:

nagykiterjedésű közműterületen belüli gázfogadó állomás. Létesítése ágazati szabványok szerint.

(4) a)

K 7.1

b)

K 7.2

(5) a)

K 8.1

b)

K 8.2

SZ 4,5

3 (K)

temetőterület, kegyeleti park övezet

temetőterület, működő, vagy működésbe vonható temetőterület. Az újonnan működésbe vont területek esetében 20 méter széles védőerdősávot kell kialakítani. működő kő vagy ásványbánya, illetve bejegyzett bányatelek Az övezeten belüli bányászati feldolgozóipar létesítményei helyezhetőek el. Rekultivációt igénylő, vagy rekultiváció alatt álló bányaterület. Rekultiváció után

(6) a)

15 10000(K)

K 5.1

övezetté minősül át.

K 10.1 hulladékkezelő területen belüli szennyvíztelep övezet A szennyvíztelepet föl kell számolni. Rekultiválandó terület. Rekultiváció után

b)

K 5.1

övezetté minősül át.

K hulladéklerakó, volt szeméttelep 10.2 Rekultiváció után környezetvédelmi tervek alapján védőerdő övezettő minősül át.


24

(7) a)

K SZ-CS 11.1 3,5

O 0-250

közterületen lévő pincesorok övezete

1. A pincék, pincesorok közterületről nyílnak. Látható homlokzatfelületük nem haladhatja meg a 9 m2-t, illetve befoglaló homlokzati mérete a 3 x 3 métert. 2. Épülhet csak földalatti formában egy bejárati homlokzattal, közvetlenül a közterületről nyitva. A pince fölötti telek lehet közterület illetve magánterület. 3. Amennyiben a pince fölötti telekingatlan magántulajdonban van, az új pince létesítéséhez a telektulajdonos hozzájárulását be kell szerezni. 4. A közterületről nyíló pincesorok közterület felé megnyíló homlokzatán maximum 1 db 1,6 x 2,20 méteres ajtó helyezhető el. 5. A homlokzaton maximum 2 db 0,5 x 0,5 méternél nem nagyobb szellőztetőablak megjelenhet. 6. A pince fölött felépítmény nem jelenhet meg, kivéve a pinceszellőzőt, melynek mérete nem haladhatja meg a 0,5 x 0,5 méter alapterületet és a 0,8 méter magasságot. b)

K 11.2

Z-SZ 3,5

40 50(K)

összefüggő pincés övezet

1. 2. 3. 4.

Az övezeten belül mind egyedi, mind tömbtelek, ezen belül úszótelek kialakítható. Az övezeten belül épület illetve támfaljelleggel kialakított pincesor is létesíthető. Maximális épület alapterület: 35 m2. A területhasználat és telekforma az övezeten belül lehet:  közterület  osztatlan közös tulajdonban lévő telek  egyedi telek 5. A közterületen elhelyezkedő pincebokrok létesítésének és meglévő fönntartásának szabályai: 5.1. A közterületi jelleg megtartása indokolt. 5.2. A közterületi jelleg megtartásának lehetséges formái: 5.2.1. A pincebokor területe közterület marad, fönntartása, zöldterületeinek létrehozása és gondozása az Önkormányzat feladata. A közterület sajátos használatát az ingatlan-nyilvántartásba be kell vezetni. 5.2.2. A közterület használatért az Önkormányzat díjat szedhet. A pincebokor területe az ott lévő (egyébként önálló helyrajzi számú) pincék tulajdonosainak osztatlan közös tulajdonába kerül, a terület fönntartása, zöldterületeinek létrehozása és gondozása a pincetulajdonosok feladata. 5.3. A terület a tulajdonformától függetlenül nem keríthető el. 6. Az osztatlan közös tulajdonban lévő ingatlanokon elhelyezkedő pincebokrok létesítésének és meglévők fönntartásának szabályai: 6.1. A közterületi jelleg megtartása indokolt.


25

6.2. A közterületi jelleg megtartásának lehetséges formái: 6.2.1. A pincebokor területe közterületbe vonható. Amennyiben a pincebokor területe közterületbe vonásra kerül, úgy a terület fönntartása, zöldterületeinek létrehozása és gondozása az Önkormányzat feladata. A közterület sajátos használatát az ingatlan-nyilvántartásba be kell vezetni. 6.2.2. A pincebokor területe az ott lévő (egyébként önálló helyrajzi számú) pincék tulajdonosainak osztatlan közös tulajdonába kerül. A terület fönntartása, zöldterületeinek létrehozása és gondozása a pincetulajdonosok feladata. 6.2.3. A terület és az egyes telkek a tulajdonformától függetlenül nem keríthetők el. 6.3. A beépítési mód zártsorú illetve szabadonálló. 7. Az egyedi telken elhelyezkedő pincék, pincebokrok létesítésének és a meglévők fenntartásának szabályai: jelen HÉSZ 20. § (7) be 6. pont szerint. 8. A zártsorú beépítés értelmezése OTÉK 1. számú melléklet fogalom meghatározások 20. pont szerint. 9. A településen kialakult sajátos pincebokrok esetében az épületek közötti OTÉK szerinti tűztávolság nem tartható. Ezért az egymás közelében lévő pincék homlokzatait tűzgátló falként kell megépíteni, nem éghető anyagokból nyílás nélkül, kivéve a bejárati főhomlokzatot. A tetőfedés csak nem éghető anyaggal történhet. A tetőn ablak, szellőző nem helyezhető el. 10.A beépítettségi mérték értelmezése: A beépítettségi mértéket az övezet területére, nem az egyedi telkek területére kell igazolni, tekintettel az övezet közhasználatú területi jellegére. c)

K 11.3

SZ 4,5

40 600(K)

összefüggő pincés és idegenforgalmi övezet

1. Az övezeten csak egyedi telek alakítható ki. 2. Az övezeten belül pincék, borházak, valamint idegenforgalmi, idegenforgalmi szálláshely szolgáltató funkciók alakíthatóak ki. 3. Az övezeten belül lakófunkció nem helyezhető el. 4. Egy egyedi telken belül legfeljebb 2 önálló főépület és 2 önálló melléképület helyezhető el. 5. Az újonnan kialakítandó övezetek esetében részletes szabályozási és telekrendezési terv készítendő. Jelen övezeti szabályozás keretszabályozásnak tekintendő! (8) a) A szabályozási terven - - P - - P - - jellel lehatárolt területek Tarcal hagyományosan alápincézett területei. b) A területre vonatkozó általános előírások: 1. A területen belül minden pince védett. Pincéket megszüntetni csak beomlás illetve életveszély esetén lehet. 2. A közterületek alá benyúló pinceágak és a közterületek védelméről a közterületek kialakítása során az Önkormányzatnak gondoskodni kell, melyhez pályázatok útján szerez forrásokat. 3. Az alápincézett területekre a GeoTeszt Környezetgazdálkodási és Kultúrmérnöki Szolgáltató Kft. készített komplex vizsgálatokat és beavatkozási javaslatokat. A


26

tanulmánytervek alapján az egyes pincékre vonatkozó döntéseket az Önkormányzat külön rendeletben szabályozza, melyhez részletes szabályozási tervet kell készíteni településtervező és a pincetanulmányokat készítő szakemberek bevonásával. c) A település pincéiről pincekatasztert kell fölvenni, és folyamatosan föltölteni a fölmért, helyreállított illetve megszüntetett pincék adataival. 21. §. Különleges területek övezeteinek telekre vonatkozó összefoglaló szabályozása Alkalmazható Sajátos használat szerint

K 5… sport, szabadidős rekreációs terület

K 6… Közműterület K 7… Temetőterület

K 8… bányaterület


K 5.1

SZ 15 4,5 10000(K)

K 5.2

SZ 9,5

K 5.3

SZ 4,5

30 2000(K)

30 2500

K 6.1

SZ (K)

(K) (K)

K 7.1

SZ 8

10 (K)

K 7.2

SZ 8

5 (K)

K 8.1

SZ 8

Telekre vonatkoztatott legkisebb megenge legnabeépí széles mély- telek- zölddett gyobb tési -ség építmény beépíség terület felület 2 mód (m) (m) m % magasság tettség (m) % SZ 100 100 10.000 60 4,5 15 (K) (K)

SZ

20 (K)

20 (K)

2000

40

9,5

30

SZ

20

20

2500

40

4,5

30

SZ

(K)

(K)

(K)

(K)

(K)

(K)

SZ

(K)

(K)

(K)

40

8 (K)

10

SZ

(K)

(K)

(K)

40

8 (K)

5

SZ

(K)

(K)

(K)

-

8

5

40 (K)


27

K 8.2 K 10… Hulladékkezelők területei

K 11… pincés területek

-

-

K 10.2

-

-

K SZ-CS 0 11.1 3,5 0-250

K 11.3

100 (K)

100 (K)

10.000

60

4,5

15

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

SZ CS

10 (K)

25 (K)

250 (K)

-

3,5

0

Z SZ

10 (K)

10 (K)

50 (K)

40

3,5

40

Z SZ

20 (K)

30 (K)

600 (K)

40

4,5

40

SZ 15 10000(K) 4,5

K 10.1

K 11.2

SZ

Z-SZ 40 3,5 50(K)

Z-SZ 40 4,5 600(K)

V. FEJEZET BEÉPÍTÉSRE NEM SZÁNT TERÜLETEK ÖVEZETI SZABÁLYOZÁSA

(1) (2) (3) (4) (5)

22. §. Közterületek kialakítása, nyilvántartása és használata A rendelet hatálya alá eső területen lévő közterületeket a szabályozási terv határozza meg. A közterületeket rendeltetésének megfelelő célra bárki szabadon használhatja, azonban a használat mások hasonló célú jogait nem korlátozhatja. A közterület rendeltetéstől eltérő használatához a tulajdonos önkormányzat hozzájárulása szükséges. Amennyiben az eltérő használat építési tevékenységgel is összefügg, a tulajdonosi hozzájáruláson túl az építési hatóság engedélyét is be kell szerezni. A település közterületein engedélyezhető eltérő használat az alábbi lehet: a) hirdető (reklám) berendezés elhelyezése, b) közúti közlekedéssel kapcsolatos építmények c) köztisztasággal kapcsolatos építmények (tárgyak), d) szobor, díszkút, egyéb műalkotások elhelyezése e) távbeszélő fülke elhelyezése, f) építési munkával kapcsolatos létesítmények (állványok elhelyezése), építőanyagtárolás, g) zöldfelületek, fasorok h) közművek felépítményei


28

i) egyéb, Önkormányzat által közterület rendeletben engedélyezett funkciók. (6) A közterületek eredeti rendeltetésétől eltérő használatának időtartamát, a közterülethasználat egyéb feltételeit, illetőleg a használat díját a közterület tulajdonosa esetenként, esetleg a tulajdonosi elvárásokat és az engedély nélküli használat szankcióit is tartalmazó - külön rendeletben szabályozza. (7) Az építési telkek közművesítését közterületről vagy közforgalom számára megnyitott magánútról kell megoldani. (8) A közterületen minden esetben biztosítani szükséges a szintkülönbség rámpával történő áthidalását is. (Gyalogos átkelőhelyeknél döntött szegélysáv stb.) (9) Biztosítani szükséges minden parkolóban legalább egy kerekes-székekkel is igénybe vehető (méreteinél nagyobb) gépkocsi-parkoló létesítését, melyet kizárólagos használatot biztosító tábla jelezzen. 23. §. Közlekedési és közműterületek (1) A terv közlekedési területei a tervben szabályozási vonalak által meghatározott: KÖú jelzésű közterületei, melyek közlekedési és közműlétesítmények elhelyezésér szolgálnak KÖk jelzésű kötöttpályás közlekedési terület (vasútterület) (2) A közterületek, közlekedési területek övezeti besorolása és szabályozási szélessége: a)

KÖú gyorsforgalmi út: a települést nem érinti. 1

b)

KÖú országos főút (I. és II. rendű): a települést nem érinti. 2

c)

KÖú országos mellékút 3 települési főút Szabályozása: 1. belterületen: 22 méter, illetve szabályozási terv szerint 2. külterületen: az út szabályozási szélessége – közterületet és nem közterületet elválasztó határvonal – a meglévő jogi határokkal  az út építési területe min. 30 méter  az út védőtávolsága 100 méter

d)

KÖú helyi gyűjtőút 4 Szabályozása: Belterületen 22 méter, illetve szabályozási terv szerinti érték

e)

KÖú kiszolgálóút 5 Szabályozása: méretezés nélküli minimális szélessége 10 méter, illetve szabályozási terv szerinti érték

f)

KÖú kerékpárút: önálló formában a települést nem érinti 6


29

g)

KÖú gyalogút 7 Szabályozása: méretezés nélküli minimális szélessége 2 méter, illetve szabályozási terv szerinti érték

h)

KÖú kiemelt külterületi kiszolgálóút 8 Szabályozása: Külterületen  Az út szabályozási szélessége – közterületet és nem közterületet elválasztó határvonal – meglévő jogi határokkal, illetve 6 méter  Az út építési területek minimum 12 méter  Az út védőtávolsága 25 méter

i)

KÖú V vegyes használatú gépjárműút

Szabályozása: Belterületen minimum 8 méter, illetve szabályozási terv szerinti érték KÖú közlekedési területen belüli köztér, melyet kertészeti, térburkolatok, j) KT forgalomtechnikai tervek alapján kell megvalósítani. Védett közterek esetén külön előírások szerint. k)

KÖk egyvágányú vasútvonal és vasútállomás 1

(3) A meglévő és tervezett belterületi utakat tűzvédelmi, tűzoltási és környezetvédelmi szempontok miatt szilárd burkolattal kell ellátni. (4) Az úthálózati rendszer hierarchiáját és a szükséges fogalom-meghatározásokat a HÉSZ 2. számú melléklete tartalmazza. (5) Gyalogos és korlátozott kiszolgáló forgalom számára fenntartott, díszburkolattal fedett, növényzettel és utcabútorokkal, köztéri műalkotásokkal gazdagított terület. Megvalósítás előtt közterületi terv készítendő, melynek ki kell térni a térburkolatokra, növényzetre, utcabútorokra, térvilágításra és egyéb közművekre. A különféle tervfajtáknak egyidőben kell készülni. 24. §. A közművesítés területei és létesítményei (1) Az egyes beépítésre szánt terület felhasználási egységek közműellátásának mértéke: Lakóterület: teljes közművesítés Településközponti vegyes terület: teljes közművesítés Kereskedelmi gazdasági szolgáltató területek: teljes közművesítés Egyéb ipari területek: teljes közművesítés, külterületen legalább részleges közművesítés Üdülőterület: teljes közművesítés


30

Különleges területek: részleges közművesítés (2) A területen a víziközmű kiépítés mértéke: a) A vezetékes ivó, használati és tűzoltóvíz-ellátás kiépítése és üzemképes állapotban tartása a terület felhasználás feltétele. Az ivóvízhálózat körvezetéki rendszerében épüljön ki. A tűzcsapok a vonatkozó előírásokban rögzített távolságokra telepítendők. A csatlakozó és házi bekötővezetékek ingatlanonként elkülönítve épüljenek. A fogyasztásmérők ingatlanon belül az Üzemeltető előírásai szerint valósítandók meg. b) A szennyvízelvezetés a csapadékvíz elvezetésétől függetlenül elválasztott rendszerben ingatlanonkénti bekötésekkel valósítható meg. c) A csapadékvíz-elvezetés nyílt rendszerű csapadékcsatornával indokolt esetben zárt rendszerű csapadékcsatornával épüljön ki. (3) A szennyvízcsatorna kiépítéséig zárt rendszerű szennyvíztároló is engedélyezhető, melynek vízzáróságát jegyzőkönyvvel kell igazolni. Amennyiben a szennyvízcsatorna kiépül, úgy az ingatlanonkénti rákötés kötelező érvényű. (4) A közművek építéséről, átépítéséről és kiváltásáról az utak építése előtt kell gondoskodni. (5) A közműépítés számára szükséges felépítményeket a terven kialakított építési területen kell megvalósítani. A védett területeken a közművezetékeket föld alatt kell vezetni, a műemléki környezeten belül a zavaróan megjelenő légvezetékeket meg kell szüntetni. (6) Az utak szabályozási szélességgel meghatározott területsávjain belül építményt elhelyezni csak a terv előírásainak megfelelően szabad. (7) A község belterületére vízrendezési tervet kell készíteni, melynek tartalmaznia kell a csapadékvíz elvezető hálózaton túl a hordalékfogás megoldását is. A hordalékfogás műtárgyait a belterület határán túl kell elhelyezni hordalék 25. §. Zöldterületek (1) A település közterületi zöldterületei önálló terület felhasználási egységként közpark formában jelennek meg. Jele:

KP

(2) A közpark szabályozásánál az OTÉK zöldterületet szabályozó paragrafusa az irányadó, az alábbi előírások betartása mellett: A közpark legalább 40 %-át fásítottan kell kialakítani a tájkarakterhez illeszkedő növényállománnyal. (3) Védett közterekhez kapcsolódó közparkok külön előírás szerint. 26. §. Erdőterületek (1) Az erdő céljára szolgáló terület. (2) Az erdőterületek az erdő rendeltetése szerint: Ev

védelmi rendeltetésű (védett vagy védő) erdő övezet

Az övezeten belül csak köztárgyak, utak, nyomvonal jellegű vezetékek, közműépítmények, utak helyezhetők el akkor, ha az erdőt védelmi rendeltetésének betöltésében nem akadályozzák. Épület a védelmi erdőben nem helyezhető el. (3) Törölve.


31

(4) Törölve. Eg

(5)

gazdasági erdő övezet

A területen bármilyen építmény csak az erdő rendeltetésének megfelelő funkcióval, 100.000 m²-t (10 ha) meghaladó területnagyságú földrészleten, az Állami Erdészeti Szolgálat illetékes Igazgatóságának bevonásával helyezhető el a következőek szerint: → a megengedett legnagyobb beépítés 0,5 %, → a beépítés legfeljebb 4,5 m-es építménymagassággal engedélyezhető, → a beépítési mód szabadonálló. Az épületeket 10 m-es elő-, oldalkert, és hátsókert szabadon hagyásával lehet elhelyezni, → a zöldfelület mértéke a telek területének legalább 90%-a kell, hogy legyen. → az épületek külső megjelenéséhez hagyományos építőanyagokat, valamint a táj építési hagyományait követő színezést kell használni. 27. §. Mezőgazdasági területek (1) A mezőgazdasági területek besorolása: kertes, jele: Mk, és általános , jele: Má (2) A mezőgazdasági területek sajátos használatuk szerint az alábbi övezetekre tagozódnak: a)

b)

(3) Az a)

Mk

kertes mezőgazdasági terület

Mk 1.1

kertes mezőgazdasági övezet, nem beépíthető.

Mk 1.2

ökológiai kertgazdálkodásra kijelölt terület, birtokközpont

Má 1.

általános mezőgazdasági terület

Má 2.

korlátozott használatú mezőgazdasági terület

Má általános mezőgazdasági terület övezetei 1.… Má 1.1

szántó

Beépítési lehetőségek:  10.000 m2 fölötti telekterület esetén 1,5%,  10.000 m2 alatti terület nem beépíthető,  Állattartó telepek (új létesítése csak 1,5 ha terület fölött, külön szakhatósági engedélyek beszerzésével.


32

Má 1.1.1 szántóövezet, mely művelési ág változás esetén csak gyep művelésre változtatható Má 1.1.2 szántó, mely művelési ág változás esetén bármely általános és kertes övezetté változtatható b)

Má 1.2

gyep

Az övezetben épület nem építhető. Az állattartás építményei közül csak karám és kerítés létesíthető természetes anyagokból. c)

Má 1.3

gyümölcsös

Az övezetben épület nem építhető. (4) Az a)

Má korlátozott használatú mezőgazdasági terület övezetei 2.… Má 2.1

szőlőterület, ezen belül:

Má 2.1.1 első osztályú szőlőterület Má 2.1.2 másodosztályú szőlőterület Má 2.1.3 harmadosztályú szőlőterület 1. A szőlőterületeken belül önálló pince és önálló egyéb épület nem építhető. Kivételt képez az úgynevezett “vízfogó” épület, melynek alapterülete maximum 5 x 5 m, 25 m2. A vízfogóépület lehet oldalfal nélküli, csak tartópillérekkel (fa vagy kő anyagból), lehet oldalfalas (kő vagy deszkázott falazattal), vagy lehet zárt és félig zárt, valamint fedett-nyitott építmény is. A vízfogó épületek csak hagyományos, természetes anyagokból építhetők, fa anyagú, vagy cserép fedéssel. Nem alkalmazhatók fém tartószerkezetek és épület burkolatok és fedések. Nem alkalmazható sem hullámpala, sem nem természetes anyagú pala, műanyag fedés, sem bitumenes zsindely fedés Pince vízfogó épülettel egybeépítve létesíthető. A vízfogóépület minimálisan 1000 m2-es telekterületre építhető, lehetőleg a terepadottságokhoz igazodva, a terepbe simulva. Megengedett legnagyobb építménymagasságának értéke 3,0 méter. Tetőforma legalább egyik oldalon teljesen kontyolt nyeregtető illetve sátortető. 2. A szőlőövezeteken belül a termőtalaj lemosódásának megakadályozása érdekében a 10%-nál magasabb lejtésű táblák esetében a szőlősorokat és kordonokat csak a lejtésirányra merőlegesen szabad kialakítani. Tarcal község Településrendezési Terve K-2 jelű korszerűségi felülvizsgálat

33

Előtérbe kell helyezni a hagyományos művelési formákat, mivel a tájidegen művelési módszerek miatt sérül a tájkarakter és pusztul a termőföld. b)

Má 2.2

védett gyepterületek

c)

Má 2.3

védett ligetes rét (a területen nem található)

d)

Má 2.4

védett vizes élőhely 28. §. Vízgazdálkodási terület

(1) A vízgazdálkodással összefüggő területek. (2)

V 1

élővízfolyások medre és partja övezet

V 2

állóvizek medre és partja övezet

V 3

közcélú nyílt csatornák medre és partja

V 4

vízbeszerzési terület, forrás

Patakmedrek, árkok (3) A mederfenntartási munkák folytatásához szükséges a legalább egyik oldalon partéltől számított 6,0 m széles felvonulási terület biztosítása a munka- és szállítógépek szabad közlekedési útvonala számára. Az ettől eltérő eseteket szabályozási terv jelöli. A parti birtokosok sem évelő, sem évszakos növényeket nem telepíthetnek a szabályozási területre, nem foglalhatják el a patak medrét, rézsűjét, a földműveket (töltéseket) időszakosan, sem kerti művelés céljából. (4) A patakok, vízfolyások műtárgyait védeni kell, a fagy okozta károkat felújítással el kell hárítani. (5) A patakok és vízfolyások medrében a cserje és fanövéseket el kell távolítani, a nád és gaznövéseket a parti birtokosok kötelesek kaszálni vagy kaszáltatni. (6) A veszélyes és kommunális hulladékok elhelyezése a medrekben és a medrek környezetében tilos, a károkozókat közigazgatási- vagy büntetőeljárás keretében felelősségre kell vonni. Külterületi vízfolyások és kisvízfolyások (7) A parti birtokosok kötelesek a kisvízfolyások fenntartásáról gondoskodni. A vízfolyások partélétől számított 6-6 m fenntartási területsávot szükséges biztosítani felvonulás céljára. (8) A parti területek és meder kaszálásának hozadéka a parti birtokost illeti a fenntartási munka gondos elvégzése után. (9) A külterületi átereszek és műtárgyak fenntartása a tulajdonos illetve a kezelő kötelessége.


34

(10)

V 2

állóvizek medre és partja övezet

Kiépítésükhöz és működtetésükhöz a szükséges vízjogi és vízgazdálkodási engedélyeket be kell szerezni. VI. FEJEZET A TELEPÜLÉSI KÖRNYEZET VÉDELMI ELŐÍRÁSAI 29. §. Általános előírások (1) A környezethasználatot úgy kell megszervezni, hogy a) a legkisebb mértékű környezetterhelést és igénybevételt idézze elő, b) megelőzze a környezetszennyezést, c) kizárja a környezetkárosítást. (2) Valamennyi terület-felhasználás, létesítés, beavatkozás tervezése során érvényre kell juttatni a környezetvédelem előírásait. 30. §. A természet értékeinek védelme (1) A természeti és épített környezet védendő elemei: 1. Tájkarakter:  A települést É-felől keretező tokaji Nagy-hegy lankás domboldala és ebből meredek lejtőkkel kiemelkedő Nagy-Kopasz vulkáni képződménye és a Hegyaljai Borvidék, mint kultúrtáj.  A Taktaköz síkvidéke nagykiterjedésű láprétjeivel, s a területét mozaikosan tagoló vizes élőhelyekkel. 2. Külterületi táj látványa: A hegy és síkság találkozási vonalán húzódó települést észak felől az erdős Terézia domb és a Nagy-Kopasz hegy magaslati pontjaihoz kapaszkodó dombhátakon szétterülő szőlőültetvények keretezik, délről a nagykiterjedésű síkság szegélyezi rétjeivel, szántókkal és a területet gazdagon áthálózó erekkel és morotvákkal. A növényi kultúrákkal fedett felszínformáknak kiemelkedő táji látványértéke van, mely a hegyről, a dombról és a kiterjedt síkságról egyaránt jól érzékelhető. 3. A kultúrtáj és az épített környezet összhangja A hegyláb és a síkvidék találkozásánál kialakult település, a hegyláb lankáira föltelepülés falu organikus egységben van természeti környezetével, belesimul a települést övező magaslatokba. Kiemelten védendő érték a Tokaj felől vezető útról föltáruló látvány, melyben különös hangsúllyal jelenik meg a településközpontban lévő két műemléktemplom tornya, valamint a dombtetőn lévő szintén műemlék Terézia kápolna épülete. (2) Világörökség területe: A település igazgatási területének a 3615-ös országos mellékúttól északra fekvő területe, a bányatelket kivéve.


35

(3) A természetvédelemmel érintett területeket a HÉSZ 1. számú függeléke tartalmazza. (4) Bástyák, kőrakások, kőteraszos szőlőművelési területek A lejtős domboldalakon épített, a szőlőművelés során évszázadok alatt kialakult szárazon rakott terméskő falak megtartandó, védendő értékek, a szőlőművelés jellegzetes épített elemei, a világörökség részét képező kultúrtáj elemei. Állaguk, formájuk, anyaguk védendő. 31.§ Környezetterhelési határértékekkel kapcsolatos előírások (1) A megengedett igénybevételi, kibocsátási, szennyezettségi határértékeket (környezetterhelési határértékeket) a hatályos országos és helyi jogszabályok alapján kell meghatározni. (2) Zajt kibocsátó berendezés, telephely úgy létesíthető, hogy a működés/tevékenység megkezdésének napjától kezdődően zajkibocsátása nem haladhatja meg a számára a környezetvédelmi hatóság által előírt zajkibocsátási határértéket. (3) Meglévő közlekedési útvonalak melletti területeken megfelelő beépítési távolság meghatározásával, az épületek védett homlokzatainak megfelelő tájolásával, illetve műszaki intézkedésekkel biztosítani kell az előírt zajterhelési határértékek teljesülését. (4) A zajtól védendő helyiségekben, ill. a zajtól védendő homlokzatok előtt teljesítendő zajterhelési határértékeket a 27/2008.(XII.3.) KvVM-EüM rendelet mellékletei tartalmazzák. (5) A zajterhelési határértéknek az épületek (épületrészek) külső környezeti zajtól védendő homlokzata előtt kell teljesülni. (6) Zajt, illetve rezgést előidéző új üzemi létesítményt, berendezést, technológiát, telephelyet és egyéb helyhez kötött külső zajforrást csak olyan módon szabad létesíteni és üzembe helyezni, hogy a zaj- és rezgésterhelés a területre, illetve létesítményre megállapított határértékeket ne haladja meg. (7) Zaj- és rezgésvédelemi határérték túllépéssel már érintett területen az új védendő létesítményt csak műszaki védelemmel lehet megépíteni. (8) A nyári időszakban rendezett, maximum 8 napig tartó rendezvények esetében betartandó zajterhelési határértékeket a 27/2008.(XII.3.) KvVM-EüM rendelet 2.§ (4) bekezdése tartalmazza. VII. FEJEZET AZ ÉPÍTETT KÖRNYEZET VÉDELMI ELŐÍRÁSAI 32. §. Általános előírások Kiterjed a településre, az egyedi építményekre és műszaki létesítményekre és azok környezetére. (1) Biztosítani kell az épített környezetben élők (tartózkodók) egészségének védelmét, életfeltételeik folyamatos javítását, törekedni kell a különböző tevékenységek káros hatásainak megszüntetésére, vagy a hatályos előírások szerinti visszavonására. (2) Fejlesztéseknél, beavatkozásoknál meg kell követelni a funkciókból adódó védőtávolságokat és a szükséges védőterület-kialakításokat. Tarcal község Településrendezési Terve K-2 jelű korszerűségi felülvizsgálat

36

(3) Szorgalmazni kell a település szennyező forrásainak megszüntetését. (4) Szorgalmazni kell az azonos, illetve hasonló rendeletetési egységek településszerkezeti terven jelölt megvalósítását, területi átcsoportosítását. (5) A településszerkezeti terven meghatározott zöldterületek kialakításáról és fenntartásáról folyamatosan gondoskodni kell. (6) A muzeális emlékek, régészeti lelőhelyek védelméről külön jogszabályok rendelkeznek. A még beépítetlen területeken el kell készíteni a régészeti lelőhelyek topográfiáját, a veszélyeztetett régészeti lelőhelyek feltárását, azok anyagának megfelelő elhelyezését. 33. §. Építészeti értékvédelem (1) Országos védelem alatt álló műemlékek: Jegyzékét a HÉSZ 2. SZÁMÚ FÜGGELÉKE tartalmazza. (2) Műemléki környezet: (A 2001. LXIV. tv. alapján és tervezői ajánlatra) Jegyzékét a HÉSZ 2. SZÁMÚ FÜGGELÉKE tartalmazza. (3) Helyi értékvédelmi terület: Helyi értékvédelmi terület kijelölésére kerül sor, mely kiterjed a településszerkezeti védelmen túl az építészeti karakter, valamint a település pincéinek védelmére is. Területi határait a HÉSZ 4. SZ. MELLÉKLETE tartalmazza. (4) Helyi építészeti védelem alá vont épületek: Jegyzékét a HÉSZ 4. SZ. MELLÉKLETE tartalmazza. (5) Védett közterületek, közterek: A műemléki környezet határain belül minden közterület, közlekedési terület (6) Műemlékek, műemléki környezet, műemléki jelentőségű területek sajátos építési szabályai: a) A műemlékileg védett területeken és helyi területi értékvédelemmel érintett területeken a látható módon elhelyezett közművezetékek és berendezések építési engedélyezési eljárása során a műemléki hatóság szakhatósági állásfoglalását ki kell kérni. (Trafóházak, tűzcsapok, akna fedlapok, gázvezetékek bekötései, stb.) A műemléki környezetben és műemléki jelentőségű területen a közműveket föld alatt kell elhelyezni, különös tekintettel a légkábelekre, valamint a patakokon látható módon átvezetett közművekre. b) A védett területeken az utcai díszburkolatok anyaga kiselemes, lehetőleg természetes burkolókő legyen, illetve az aszfalt burkolatok esetében legalább díszítőkőként jelenjen meg. Kiselemes beton anyagú burkolatok közül csak olyan alkalmazható, mely a kiskocka kő vagy nagykocka kő jellegéhez hasonlít, szürke, antracit vagy homokszínben. c) A burkolt felületek kialakításában kombinált burkolatfelületek is megjelenhetnek (aszfalt, kiselemes beton) abban az esetben, ha a burkolati tervhez a műemléki hatóság a hozzájárulását adja. d) Az utcához, utcaképhez, tömbbelsők belső tereihez tartozó minden utcabútort, mikroarchitektúra elemet azok elhelyezése előtt a műemléki hatósággal egyeztetni kell. e) Csak műemléki környezetbe illő, stílusban nem idegen hagyományőrző természetes anyagokból készült elemek és építmények engedélyezhetőek.


37

A közterületi reklámhordozók, hirdetőoszlopok, felirati mezők, világító emblémák, stb. is a környezethez illő formában valósulhatnak meg, melyet a műemléki hatósággal egyeztetni kell. f) A közterület rendezési tervek készítésekor - a védett közterületeken - az alábbi szempontok szerint kell eljárni:  A mikro architektúra elemei és az utcabútorok egy tárgy-együttest alkossanak, egyedi tervezésű, iparművészeti minőségű, időtálló kivitelű legyen. A védett területeken el kell kerülni a stíluskeveredést, az épített környezethez és a terek, közterületek karakteréhez nem illő tárgyak elhelyezését.  A védett közterületekre került tárgy önmagában is a tér, közterület karakteréhez illeszkedő legyen, összhangban legyen a mikro architektúra elemeivel és a többi tárggyal.  A közterületre kihelyezett tárgy-együttes, utcabútor család terveinek része kell legyen az egyes épületekre elhelyezett feliratok, reklámhordozók, arculatterve is. g) Az egyes cégek arculattervébe tartozó reklámok, feliratok, emblémák elhelyezésekor különös körültekintéssel kell eljárni és esetenként egyedi megoldások alkalmazását kell előírni. (Egyedi rögzítő-szerkezetek, méretkorlátozások). A reklámok és feliratok elhelyezésénél alapelvként szolgáljon az üzleti szempontnak és az esztétikai szempontoknak az egyensúlya. (7) A műemlékvédelmi környezetben, műemléki jelentőségű területeken és helyi területi értékvédelemmel védett területeken az egyes épületek kialakításánál (akár egyedileg védett az épület vagy nem) az alábbi szempontokat szükséges kötelező jelleggel figyelembe venni, és az építtető tudomására hozni: a) Építési anyaghasználat 1. Lábazatképzés  Kő, műkő, hagyományos anyaghasználat, vagy egyéb igényes anyag, fém kivételével 2. Falfelületek  Vakolt, vagy falburkolattal ellátott (tégla, mészhomok tégla, kőburkolat, vagy ezek kombinációja, plasztikus, igényes, tagolt homlokzatképzéssel, a helyi építési hagyományok szerint.  Nem alkalmazható fém homlokzatburkolat, eternit jellegű homlokzatburkolat, mázas kerámiaburkolat (csempe), függönyfalszerűen alkalmazott üveg és fémszerkezet. 3. Tető  A tetőfedés anyaga cserép, pala, eternit pala (amennyiben a meglévő környezethez illeszkedik), fazsindely.  Nem alkalmazható fém tetőhéjalás, (kivételt képez a nem teljes felületen alkalmazott rézlemez, horgany, cink az egyes tetőrészletek kiegészítő fedéseként), hullámpala, műanyag hullámlemez, műanyag síklemez, bitumenes zsindely.  Lapostető nem építhető, kivételt képez az alapterület 15%-át meg nem haladó tetőterasz, mely nem a közterület felé nyílik. b) Térarányok, utcaképek védelme 1. Térarányok, utcaképek és homlokzati arányrendszer védelme  A homlokzaton a tetőfelületen önálló, álló tetőablak nem építhető sem egyedi, sem összefogott formában, sem szabad oldalfalakkal, sem tető héjalással fedett formában.


38

 Helyette a homlokzat 1/3 részét meg nem haladó mértékben a homlokzat részeként megjelenő homlokzati hangsúlyt adó tetőfelépítmény megjelenhet akár megszakított, akár végigfutó tetőpárkánnyal.  Fekvő tetőablak mind egyedileg, mind sorolva elhelyezhető.  A felsorolt szabályok a műemléki környezetben és műemléki jelentőségű területeken az épületek udvari és utcai homlokzatára egyaránt vonatkoznak. 2. Homlokzati arányrendszer védelme  A műemléki környezetben és helyi védelem alatt álló területeken az egyes épületek homlokzatain nagy, összefüggő nyílásfelületek nem jelenhetnek meg. (Szalagablak, erkélysor, stb.)  A nyílás és falfelületek aránya a műemléki épületekhez és védett értékekhez hasonló arányrendszerrel és tagozati gazdagsággal jelenjen meg, a földszinten is a portálok esetében.  A meglévő kortörténeti dokumentumok alapján az egyes épületek eredeti homlokzat kialakítása rekonstruálandó legalább jellegében, anyaghasználatában, tetőfelépítményeiben. 3. Tetőformák szabályozása Zártsorú, és oldalhatáron álló zártsorú (hézagosan zártsorú) beépítés esetében:  Összetett tetőidom magastető építendő, utcával párhuzamos jelleggel, melyet a homlokzatszélesség 1/3 részét meg nem haladó mértékben homlokzattal egybeépített tetőfelépítménnyel meg lehet szakítani.  Hézagosan zártsorú beépítés esetén a szomszédos telek felé tetőkontyolást kell alkalmazni.  Az oldalszárnyak esetében a szomszédos telek felé nyeregtetőt kell alkalmazni. Nem jelenhet meg teljes szintű tűzfal. Oldalhatáron álló beépítés esetében:  Sima vagy összetett tetőidomú nyeregtető építendő utcára merőleges jelleggel, az utcaképen belüli kialakult karakternek megfelelően oromfalasan vagy teljes kontyolással. 4. Területi értékvédelemmel védett pincés övezetek karakterszabályozása 4.1. A különleges terület felhasználású pincés övezetekben épületeket építeni csak a meglévő településképhez illeszkedő módon lehet. A meglévő épületek átalakításánál, bővítésénél a szabályozás betartása mellett az illeszkedés szabályait is be kell tartani. A környezettől idegen anyaghasználatot, építészeti elemeket meg kell szüntetni. 4.2. Homlokzati arányrendszer védelme  A pincebokrok, pincesorok területen belül az egyes épületek homlokzatain nagy, összefüggő nyílásfelületek nem jelenhetnek meg. K 11.3 övezetben alkalmazható homlokzati elemek

     

Fa anyagú és szerkezetű tornác létesíthető az építési helyen belül. Megengedett legnagyobb ablakméret 120 x 150 cm. Megengedett legnagyobb ajtóméret 200 x 240 cm. Fa anyagú nyílászárók alkalmazhatók. Oromfal mind falazottan, mind faanyaggal megjelenhet.


39



K 11.2 övezetben alkalmazható homlokzati elemek Pincék, pincefelépítmények esetében:  Fa anyagú és szerkezetű tornác (a főbejárati rövid oldalon a meglévő karaktertípusnak megfelelően) létesíthető, mellvéd nélküli és mellvédes formában az épület tetőzetének folytatásával fa pillér alátámasztással.  Megengedett legnagyobb ablakméret 60 x 90 cm állóablak.  Megengedett legnagyobb ajtóméret 200 x 240 cm.  Megengedett legnagyobb padlásba búvó nyílás 100 x 150 cm.  Fa anyagú vagy kovácsoltvas nyílászárók alkalmazhatók, kovácsoltvas szerkezetű lemezelt ablakvédő alkalmazható.  A pinceépületek oldalsó és hátsó falain nyílászáró nem létesíthető, megengedhető. A főhomlokzatok típusai, nyílásai: *1 Oromfalas főhomlokzat konty nélküli vagy ¼ részt meg nem haladó csonka konttyal, falazott formában, középen (tengelyben) elhelyezkedő bejárati ajtóval és tetőbebúvó ajtóval, ablak nélkül. Az ajtó enyhe kosáríves vagy egyenes lehet, színezése barna, bordó vagy fekete. *2 Mint *1, de az ajtó két oldalán max. 60 x 90 cm-es szimmetrikusan elhelyezett ablakokkal, vagy ennél kisebb szellőzőlyukakkal. Az ablak vagy a szellőzőnyílás az ajtó szemöldökénél magasabban nem helyezhető el. Az ablak és szellőzőnyílás egyenes záródásúak, színezés az ajtókéval megegyezően barna, bordó vagy fekete. *3 Oromfalas főhomlokzat konty nélkül vagy ¼ részt meg nem haladó csonka konttyal függőleges oromdeszkázattal, esetleg faragott (szellőzést biztosító) lombfűrészes ornamentikával, középen tengelyben elhelyezkedő bejárati ajtóval és tetőbebúvó ajtóval ablak nélkül. *4 Mint *3, de az ajtó két oldalán max. 60 x 90 cm-es szimmetrikusan elhelyezett ablakokkal vagy ennél kisebb szellőzőlyukakkal. Az ablak vagy a szellőzőnyílások az ajtó szemöldökénél magasabban nem helyezhetők el. Színezés, forma mint *2 típusnál. *5 Oromfalas főhomlokzat konty nélkül vagy ¼ részt meg nem haladó csonka konttyal, függőleges oromdeszkázattal, esetleg faragott (szellőzést biztosító) lombfűrészes ornamentikával, középen tengelyben elhelyezkedő bejárati ajtóval, ablakokkal vagy azok nélkül, tornáccal, tetőtúlnyúlással, fa tornácoszlopokkal mellvéd nélküli vagy mellvédes tornácos formában. *6 Mint előző típusok (falazott vagy deszkázott oromzat, tornácos változat), de egy nagyobb kapujellegű bejárattal, mely max. 240 x 240 cm lehet, szimmetrikusan illetve asszimetrikusan elhelyezve.

(8) Törölve.


40

(9) A szabályozási terven jelölt védett pincék, pincerendszerek, az építési övezeti besorolástól független védelmének szabályai: a) A pinceszinti területeken új építési és működési engedély, rendeltetésváltozási engedély, fennmaradási engedély nem adható mindazon tevékenységek számára, amely tevékenységek a lakóterületi környezeti feltételeknek nem felel meg. b) A pinceszinteken végezhető tevékenységeket a pince fölötti építési övezet, általános funkcionális szabályozása szerint kell meghatározni, figyelembe véve azt az alapelvet, hogy huzamos idejű emberi tartózkodást igénylő funkció (pl. lakófunkció) nem helyezhető el. c) Növénytermesztés (pl. gombázás) engedélyezhető, amennyiben a környezetterhelési határértékek a megengedett mértéket nem lépik túl. d) A pincehasználatban tiltott tevékenységek jegyzékét a HÉSZ 5. számú melléklete tartalmazza. (10) Az egyedi védelem alá tartozó épülete sajátos építési szabályai: a) Az egyedi védelem alá tartozó épületek esetében a műemléki hatósághoz tartozó védett épületekre a műemlékvédelmi jogszabályok vonatkoznak. b) A helyi védelem alá tartozó épületek esetében attól függően, hogy műemlékileg védett vagy helyi területi értékvédelmi környezetében van, kell eljárni. Azonban az építési engedélyezési eljárás során ki kell kötni, hogy az épület nem bontható el (csak különleges helyzetben életveszély esetén). c) A nem védett környezetben lévő egyedileg védett épületek esetében a helyi területi értékvédelmi környezet szabályait kell alkalmazni. d) Az átalakítás során az épület tömegét, homlokzatát, anyaghasználatát, jellegzetes formai kialakítását a falfelületek és nyílászárók arányát meg kell őrizni. e) A homlokzati díszítőelemeket (gipszek, tagozatok, mozaikok, festett díszítések, szobrok, egyéb értékek) meg kell őrizni. Meg kell őrizni az eredeti épület kiegészítőket, korlátokat, belső nyílászárókat, kapukat, stb. f) A helyi építészeti értékvédelemmel védett épületek tetőtér beépítése megengedett, de a tömeg és homlokzatkialakítást különös gondossággal kell elvégezni,az illeszkedés szabályai szerint. (11) Törölve. (12) Törölve. 34. § Régészeti területek (1) A településen található a régészeti területek jegyzékét a HÉSZ 2. számú függeléke tartalmazza. Területi lehatárolásukat a T-2 jelű külterületi és a T-3 jelű belterületi szabályozási tervlap jelöli ki. (2) Régészeti területen a meglévő terepszinthez viszonyítva 30 cm-nél mélyebb földmunkával járó minden tevékenység csak a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal illetékes Irodája engedélyével végezhető.


41

35. § Mellékletek és függelékek felsorolása (1) A HÉSZ az alábbi mellékleteket és függelékeket tartalmazza: a) 1. sz. melléklet:

Állattartó épületek elhelyezésének szabályai lakóterületen

b) 2. sz. melléklet:

Közlekedési területek besorolása

c) 3. sz. melléklet:

Pincehasználatban tiltott tevékenységek

d) 4. sz. melléklet:

Helyi Építészeti értékvédelem

e) 1. sz. rajzi melléklet: T-2 jelű Külterületi Szabályozási terv f) 2. sz. rajzi melléklet: T-3 jelű Belterületi Szabályozási terv g) 1. számú Függelék: Természetvédelemmel érintett területek h) 2. számú Függelék: Országos építészeti értékvédelem

VIII. FEJEZET Záró rendelkezések 36. §. (1)

Ez a rendelet és a hozzátartozó szabályozási tervek 2005. május 1. napján lépnek hatályba.

(2)

Ezen rendelet jóváhagyásával egyidejűleg a 2/4-17/1985. számú Tanácsi határozattal jóváhagyott korábbi összevont rendezési terv hatályát veszíti.

(3)

Ezen rendelet hatálybalépésével együtt hatályát veszíti a 11/2002. (IV.16.) ÖR. Sz. rendelete a fák telepítésének szablyairól szóló rendelet.

Tarcal, 2005. április 12. ………………………………………..

……………………………………………

Dr. Halász György sk.

Pataky Sándor Ákos sk.

jegyző

polgármester


42

1. SZÁMÚ MELLÉKLET Tarcal község Képviselőtestületének 5/2010 (VI.09.) számú rendelete a 23/2008. (IX.16.) sz. önkormányzati rendelettel módosított 5/2005.(IV.12.) számú önkormányzati rendelettel jóváhagyott Helyi Építési Szabályzat Módosításáról (A melléklet csak az önálló állattartási rendelet jóváhagyásáig van érvényben, ahová a szabályozás átemelésre kerül)

Állattartó épületek elhelyezésének szabályai lakóterületen (1) Kertvárosias lakóterületen belül 1. csak saját szükségletnek megfelelő állattartás engedélyezett 2. 400 m2-nél kisebb telken csak kishaszonállatok tarthatóak, darabszámuk együttesen maximum 50 lehet. (2) Falusias lakóterületen belül 1. Azokban a falusias lakótelkeken, ahol a telekterület  600 m2, csak saját szükségletet szolgáló állattartás engedélyezhető. 2. 400 m2-nél kisebb telken csak kishaszonállatok tarthatóak, darabszámuk maximum 50 lehet. (3) Saját szükségletű állattartás mértéke A saját szükségletű állattartás mértéke az alábbiak szerint állapítandó meg Nagy haszonállat *1 db együttesen max. 2

Haszonállat *2 db együttesen max. 5

Kis haszonállat *3 együttesen max. 100

*1 nagy haszonállat: marha, ló, szamár, öszvér *2 haszonállat: sertés, juh, kecske, strucc *3 kis haszonállat: baromfi, nyúl, galamb (4) Kistermelői állattartás mértéke 1. Azokban a falusias lakóövezetekben, ahol a telekterület  3000 m2, és a minimális telekszélesség  20 méter kistermelői állattartás engedélyezhető. 2. A kistermelői állattartás mértéke az alábbiak szerint állapítandó meg: Nagy haszonállat: 20 db ló 30 db szarvasmarha, szamár vagy öszvér Haszonállat: 60 db sertés 100 db juh, kecske 30 db strucc Kis haszonállat: 500 db baromfi (tyúkféle, vízi szárnyas, pulyka stb.) 500 db galamb 50 db nyúl (és szaporulata) 3. A 700 m2 és 3000 m2 telekterületű lakóterületeken a kistermelői állattartás darabszámát területarányosan kell meghatározni, a számosállat szabvány betartásával.


43

(5) Állattartásra szolgáló épületek védőtávolságai Állattartásra szolgáló épületek Nagy haszonállat esetén 1-2 állatig 3-5 állatig 6-10 állatig 10 fölött Haszonállat esetén 1-5 állatig 6-10 állatig 11-15 állatig 15 fölött Kis haszonállat esetén prémes állat 10 állatig 11-30 állatig 30 fölött Baromfifélék 20 állatig 21-50 állatig 50-200 állatig 200 fölött

Védőtávolság a telek lakóépület- ásott fúrott csatlakozó Vízvezeték utcai től vízvezeték- i csaptól kúttól telekhatár től ától 15 20 25 30

5 10 10 15

15 20 20 30

5 10 15 20

2 5 5 10

3 5 5 10

15 20 25 30

5 10 20 15

15 15 15 20

5 5 10 15

2 2 3 10

3 3 5 10

15 20 25

5 10 15

10 15 20

5 10 15

1 2 10

10

15 15 25 30

0 10 15 20

10 10 15 20

5 5 10 15

1 1 5 10

10


44

2. SZÁMÚ MELLÉKLET Tarcal község Képviselőtestületének 5/2010 (VI.09.) számú rendelete a 23/2008. (IX.16.) sz. önkormányzati rendelettel módosított 5/2005.(IV.12.) számú önkormányzati rendelettel jóváhagyott Helyi Építési Szabályzat Módosításáról Közlekedési területek besorolása KÖú gyorsforgalmi út: 1

(1)

A települést nem érinti. KÖú országos főút (I. és II. rendű), főforgalmi út: 2

(2)

A települést elkerülő út KÖú országos mellékút, települési főút, forgalmi út: 3

(3)

 Fő út északi szakasz az új Bodrogkeresztúri útig  A 3615. sz. összekötőút új településen belüli nyomvonala a régi vasúti nyomvonal és a Nagy Balázs utca felhasználásával  A 3616 sz. Bodrogkeresztúri összekötőút átkelési szakaszának új nyomvonala  A 3617. sz. Prügyi út a Nagy Balázs utcától kifelé, a vasúton túl új nyomvonalon KÖú települési mellékút, helyi gyűjtőút: 4

(4)

       (5)

Fő utca a Kinizsi utcától északra a 3615-ös útig Fő utca a Vasút utcától délre a 3615-ös útig Tokaji hegyre vezető út a Könyves Kálmán úti új szakaszával együtt a Keresztúri útig Keresztúri út régi nyomvonala Jókai utca (vasútállomási bekötőút) Kinizsi utca Vasút utca KÖú kiszolgálóút: 5

Belterületi szabályozási terv szerint. (6)

KÖú gyalogút: 7 Belterületi szabályozási terv szerint.


45

KÖú kiemelt külterületi kiszolgálóút: 8

(7)

Külterületi szabályozási terv szerint. KÖú vegyes használatú gépjárműút: V

(8)

Belterületi szabályozási terv szerint. KÖú közlekedési területen belüli köztér KT

(9)

 A Fő utca a Klapka és a Vasút utcák között KÖK egyvágányú vasútvonal és vasútállomás 1

(10)

100 c számú vasúti fővonal (11) FOGALOMMEGHATÁROZÁSOK KÜLTERÜLETEN  Az út szabályozási szélessége: Az út szabályozási területén belül csak az út, és az út vízelvezetésének műtárgyai helyezhetők el.  Az út építési területe: Az út építési területén belül csak a közlekedést kiszolgáló - közlekedési építmények - kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó, szálláshely szolgáltató épület, - igazgatási épület, - a gazdasági tevékenységi célú épületen belül a tulajdonos, a használó és a személyzet számára szolgáló lakás helyezhető el. 

Az út védőtávolsága: Az út védőtávolságán belül funkció korlátozása nélkül bármilyen épület és építmény elhelyezhető, de csak a közút kezelőjének hozzájárulása és feltételeinek, előírásainak betartása mellett. BELTERÜLETEN Szabályozási szélesség: A közterületeket és nem közterületeket elválasztó határvonal.


46

3. SZÁMÚ MELLÉKLET Tarcal község Képviselőtestületének 5/2010 (VI.09.) számú rendelete a 23/2008. (IX.16.) sz. önkormányzati rendelettel módosított 5/2005.(IV.12.) számú önkormányzati rendelettel jóváhagyott Helyi Építési Szabályzat Módosításáról Pincehasználatban tiltott tevékenységek

(1) A KHV (Környezeti hatásvizsgálat) köteles tevékenységek (2) A 9008/1997 (SK 7) közlemény alapján a gazdasági tevékenységek egységes ágazati osztályozási rendszer szerint (TEÁOR):  A mezőgazdálkodás, vadgazdálkodás, erdőgazdálkodás, kivéve a 01.12 zöldség, virág, kertészeti termék termelése, a gombatermesztés, a 01.13 borkészítés szőlőből  C bányászat  DA élelmiszer, ital gyártása, kivéve a 15.9 italgyártás és a 15.32 gyümölcs- és zöldséglé gyártása  17 textília gyártása  18 ruházati termékek gyártása, szőrmekészítés, konfekcionálás, kivéve a 18.2 textilruházat gyártása  19 bőrkészítés, táskafélék, szíjazat, lábbeli gyártása  20 fafeldolgozás, fonottáru gyártás, kivéve a 20.3 épületasztalos-ipari termék, 20.40 tároló fatermék gyártása, 20.5 egyéb fa, fonottáru, de a nyers parafa feldolgozás tilos  21 papír, papírtermék gyártása  22.2 nyomdai tevékenység  23 kokszgyártás, kőolaj-feldolgozás, nukleáris fűtőanyag gyártása  24 vegyi anyag termék gyártása  25 gumi, műanyag termék gyártása  26 egyéb nemesfém ásványi termék gyártása  27 fém alapanyag gyártása  28 fémfeldolgozási termék gyártása, kivéve összeszerelést és a 28.52 fémmegmunkálás  29 gép, berendezés gyártása  30 iroda-, számítógépgyártás,  31 máshova nem sorolt villamos gép, készülék gyártása, kivéve összeszerelés  32 híradástechnikai termék, készülék gyártása, kivéve összeszerelés  33 műszergyártás, kivéve összeszerelés  34 közúti járműgyártás  35 egyéb jármű gyártása,  36 bútorgyártás, máshova nem sorolt feldolgozóipari termék gyártása  37 nyersanyag visszanyerése hulladékból  40 villamosenergia-, gáz-, gőz, melegvízellátás  41 víztermelés, kezelés, -elosztás  45 építőipar  50.20 gépjárműjavítás


47

 50.50 üzemanyag-kiskereskedelem  51.12. alapanyag, üzemanyag ügynöki nagykereskedelem  51.18 máshova nem sorolt termék ügynöki nagykereskedelmi tevékenységek közül a hulladékkal való kereskedés, kivéve papír  51.2 mezőgazdasági nagykereskedelem  51.3 élelmiszer-, ital-, dohányáru-nagykereskedelem  51.4 fogyasztási cikk nagykereskedelme  51.5 nem mezőgazdasági eredetű anyag, hulladék nagykereskedelme  51.6 gép-, berendezés-nagykereskedelem  51.7 egyéb nagykereskedelem  52.22 hús-, húskészítmény kiskereskedelem  52.23 hal-, rák-kiskereskedelem  52.31 gyógyszer-kiskereskedelem  52.32 gyógyászati termék kiskereskedelme  52.62 piaci kiskereskedelem  H szálláshely szolgáltatás, vendéglátás, kivéve 55.3 éttermi, cukrászdai vendéglátás, 55.4 egyéb, nyílt árusítású vendéglátás, 55.5 munkahelyi közétkeztetés  60 szárazföldi, csővezetékes szállítás  61 vízi szállítás  62 légi szállítás  63.2 egyéb, szállást segítő tevékenység  75.21 külügyek  75.22 honvédelem  75.24 közbiztonság, közrend  80 oktatás  85 egészségügyi, szociális ellátás  90 szennyvíz-, hulladékkezelés, településtisztasági szolgáltatás  92.53 növény-, állatkerti bemutató (természetvédelem)  92.71 szerencsejáték, fogadás  93.01 mosás, tisztítás  93.03 temetkezés (3) A pincehasználat tevékenységi körben az állattartás nem engedélyezhető. (4) A raktározás, tárolás – a vegyi és robbanó, tűzveszélyes és környezetszennyező hulladék anyagok kivételével – megengedhető.


48

4. SZÁMÚ MELLÉKLET Tarcal község Képviselőtestületének 5/2010 (VI.09.) számú rendelete a 23/2008. (IX.16.) sz. önkormányzati rendelettel módosított 5/2005.(IV.12.) számú önkormányzati rendelettel jóváhagyott Helyi Építési Szabályzat Módosításáról Helyi építészeti értékvédelem (1) Helyi építészeti védelem alatt álló épületek és helyi értékvédelmi terület a)

Helyi építészeti védelem alatt álló épületek: 1. Községháza, Fő út 61., 848. hrsz., 2. Zeleméri-kúria /Rákóczi borház, Könyves K. u. 52., 432. hrsz., 3. Meczner lakás, Könyves K. u. 86., 463. hrsz., 4. Görbeház, Könyves K. u. 90., 466. hrsz., 5. Holacskó-féle ház, Temető út 1., 467. hrsz., 6. Zuka-féle épület, Fő út 135., 678. hrsz., 7. Andrássy László háza, Fő út 116., 606. hrsz., 8. Andrássy néni háza, Fő út 103., 734. hrsz., 9. volt csendőrlaktanya, Fő út 99., 742. hrsz., 10. konyhaépület, Fő út 97., 743. hrsz., 11. Szaniszló-féle lakás, Fő út 95., 744. hrsz., 12. Báthori-féle lakás, Fő út 93., 745. hrsz., 13. Ispitály, Fő út 89., 820. hrsz., 14. prefektusház (Pápai iskola), Fő út 81., 826. hrsz., 15. húsbolt, Fő út 79., 827/1 hrsz., 16. Sárossy János háza, Fő út 77., 828. hrsz., 17. Tassonyi-féle ház, Rákóczi u. 4., 345. hrsz., 18. magazin, Klapka tér 2., 282. hrsz., 19. Vadányi-féle ház, Hegyalja vendéglő, Fő út 84., 653. hrsz., 20. Bodnár-féle ház, Nagy Balázs u. 51., 904. hrsz., 21. Berecz-féle ház, Fő út 132., 585. hrsz. 22. Rákóczi u. 346/2 hrsz., 23. Fő út 51., 1212/4 hrsz., 24. Fő út 63., 844. hrsz., 25. Fő út 67., 840., hrsz., 26. Fő út 69., 839. hrsz., 27. Fő út 70., 662. hrsz.,


49

28. Fő út 73., 832. hrsz., 29. Fő út 75., 831/2 hrsz., 30. Fő út 77., Sárosy kúria 31. Fő út 83., 823. hrsz., 32. Fő út 87., 819. hrsz., 33. Fő út 89., 818. hrsz., 34. Fő út 91., 746. hrsz., 35. Fő út 98., 620 hrsz., 36. Fő út 100., 619. hrsz., 37. Fő út 102., 618. hrsz., 38. Fő út 104., 617. hrsz., 39. Fő út 106., 614. hrsz., 40. Fő út 108., 613/1 hrsz., 41. Fő út, 612/1 hrsz., 42. Fő út, 622. hrsz., 43. Fő út, 623/2 hrsz. Andrássy-kúria, 44. Fő út, 641. hrsz., Királyudvar, 45. Fő út 643. hrsz., 46. Fő út 644/3 hrsz., 47. Könyves K. u. 41., 647. hrsz., 48. Könyves K. u. 48., 625. hrsz., 49. Könyves K. u. 51., 626. hrsz., 50. Könyves K. u. 53., 627. hrsz., 51. Könyves K: u. 76., 455. hrsz., 52. Könyves K. u. 78., 456. hrsz., 53. Könyves K. u. 80., 457. hrsz., 54. Könyves K: u. 82., 461. hrsz., 55. Könyves K. u. 84., 462. hrsz., 56. Könyves K. u. 86., 463. hrsz., 57. Könyves K. u. 88., 465. hrsz. 58. Templom köz, 630. hrsz., 59. Templom köz, 631. hrsz., 60. Klapka tér, 282.hrsz. 61. 624. hrsz.-ú u., 623/1 hrsz.,


50

b)

Helyi értékvédelmi terület / településkép-védelmi terület határa: Keresztúri út a régi temetővel a zsidó temetőn át, 3938-es út, 3999 út, a műemléki jelentőségű terület határáig a /422 hrsz.-ú telekig/, a műemléki jelentőségű terület határától /a 466. hrsz. telektől/ a Könyves K. u. első teleksora + Temető utca + 541. utca, 542. út, Fő út, Petőfi Sándor utca, Munkácsy utca, a Fő út a Keresztúri útig.

Helyi védett épületek és a helyi értékvédelmi terület / településkép-védelmi terület határa


51

c)

Pincés területek: 1. Keresztúri úti pincesor: 240/9, 240/10 /11 /12 /13 /14 /15 /16 /17 /18 /19 /20 /21 /22 /23 /24 /25 /26 /27 /28 /29 /30 /31 /32 /33, 240/2 /3 /4 /5 /6 /7 /8, 241/1 /2 /3 /4 /5 /6 /7 /8 /10 2. Csókás dűlői pincesor: 3942, 3941, 3940, 3938, 3939 3. Ady Endre utcai pincesor Szabályozási terv szerint. 4. Könyves Kálmán utcai és templom alatti pincesor A szabályozási terv szerint. 5. Temető utcai pincesor A szabályozási terv szerint. 6. Mandulás dűlői pincesor 503/1, 512, 510, 509, 508, 507, 506, 505, 504, 541 7. Téglagyári pincesor 545/37, 36, 25, 24, 22, 21, 5, 6, 7, 8, 9, 10, 11, 12, 13, 14, 15, 16, 17, 18, 19, 35, 34, 33, 32, 31, 28 út, 29 út, 543, 542 út, 545/1, 545/4, 098/4 út, 1369, 2049/8, 2049/9, 2049/2, 2049/5, 2049/4, 2054, 2055 út, 2043/2, 4027 út

Pincés területek határa


52

1. SZÁMÚ FÜGGELÉK Tarcal község Képviselőtestületének 5/2010 (VI.09.) számú rendelete a 23/2008. (IX.16.) sz. önkormányzati rendelettel módosított 5/2005.(IV.12.) számú önkormányzati rendelettel jóváhagyott Helyi Építési Szabályzat Módosításáról TERMÉSZETVÉDELEMMEL ÉRINTETT TERÜLETEK 1. ORSZÁGOS VÉDELEM ALATT ÁLLÓ TERÜLETEK a) Tokaj – Bodrogzug Tájvédelmi Körzet (Az Aggteleki Nemzeti Park adatszolgáltatása alapján): Védett terület Tokaj-Bodrogzug TK Tokaj-Bodrogzug TK Tokaj-Bodrogzug TK Tokaj-Bodrogzug TK Tokaj-Bodrogzug TK Tokaj-Bodrogzug TK Tokaj-Bodrogzug TK Tokaj-Bodrogzug TK Tokaj-Bodrogzug TK Tokaj-Bodrogzug TK Tokaj-Bodrogzug TK Tokaj-Bodrogzug TK Tokaj-Bodrogzug TK Tokaj-Bodrogzug TK Tokaj-Bodrogzug TK Tokaj-Bodrogzug TK Tokaj-Bodrogzug TK Tokaj-Bodrogzug TK Tokaj-Bodrogzug TK Tokaj-Bodrogzug TK Tokaj-Bodrogzug TK Tokaj-Bodrogzug TK Tokaj-Bodrogzug TK Tokaj-Bodrogzug TK Tokaj-Bodrogzug TK Tokaj-Bodrogzug TK Tokaj-Bodrogzug TK Tokaj-Bodrogzug TK Tokaj-Bodrogzug TK Tokaj-Bodrogzug TK Tokaj-Bodrogzug TK Tokaj-Bodrogzug TK Tokaj-Bodrogzug TK Tokaj-Bodrogzug TK Tokaj-Bodrogzug TK Tokaj-Bodrogzug TK

Terület (m2) 711,00 539,00 3487,00 2103,00 592,00 1881,00 634,00 616,00 620,00 539,00 800,00 708,00 667,00 516,00 430,00 442,00 885,00 861,00 416,00 250,00 1504,00 734,00 2194,07 1287,09 1245,48 1032,81 467,67 1276,48 2614/79 1538,24 3738,57 1001,40 3801,10 7784,83 7416,02 2356,17

Település Tarcal Tarcal Tarcal Tarcal Tarcal Tarcal Tarcal Tarcal Tarcal Tarcal Tarcal Tarcal Tarcal Tarcal Tarcal Tarcal Tarcal Tarcal Tarcal Tarcal Tarcal Tarcal Tarcal Tarcal Tarcal Tarcal Tarcal Tarcal Tarcal Tarcal Tarcal Tarcal Tarcal Tarcal Tarcal Tarcal


Hrsz és alrészlet 2434 2531 2435 2537 2538 2539 2542 2543 2544 2545 2546 2547 2548 2549 2550 2551 2552 2553 2554 2555 2536/1 2536/2 0105/ 0106/1 0106/2 0107/1 0107/2 0108/ 0109/1 0109/2 0109/3 0109/4 0110/ 0111/ 0112/ 0113/

53

Tokaj-Bodrogzug TK Tokaj-Bodrogzug TK Tokaj-Bodrogzug TK Tokaj-Bodrogzug TK Tokaj-Bodrogzug TK Tokaj-Bodrogzug TK Tokaj-Bodrogzug TK Tokaj-Bodrogzug TK Tokaj-Bodrogzug TK Tokaj-Bodrogzug TK Tokaj-Bodrogzug TK Tokaj-Bodrogzug TK Tokaj-Bodrogzug TK Tokaj-Bodrogzug TK Tokaj-Bodrogzug TK Tokaj-Bodrogzug TK Tokaj-Bodrogzug TK Tokaj-Bodrogzug TK Tokaj-Bodrogzug TK Tokaj-Bodrogzug TK Tokaj-Bodrogzug TK Tokaj-Bodrogzug TK Tokaj-Bodrogzug TK Tokaj-Bodrogzug TK Tokaj-Bodrogzug TK Tokaj-Bodrogzug TK Tokaj-Bodrogzug TK Tokaj-Bodrogzug TK Tokaj-Bodrogzug TK Tokaj-Bodrogzug TK Tokaj-Bodrogzug TK Tokaj-Bodrogzug TK Tokaj-Bodrogzug TK Tokaj-Bodrogzug TK Tokaj-Bodrogzug TK Tokaj-Bodrogzug TK Tokaj-Bodrogzug TK Tokaj-Bodrogzug TK Tokaj-Bodrogzug TK Tokaj-Bodrogzug TK Tokaj-Bodrogzug TK Tokaj-Bodrogzug TK Tokaj-Bodrogzug TK Tokaj-Bodrogzug TK Tokaj-Bodrogzug TK Tokaj-Bodrogzug TK Tokaj-Bodrogzug TK Tokaj-Bodrogzug TK Tokaj-Bodrogzug TK Tokaj-Bodrogzug TK Tokaj-Bodrogzug TK Tokaj-Bodrogzug TK Tokaj-Bodrogzug TK

449,90 362,59 2091,95 13145,20 10262,69 5459,10 1325,29 746,54 588,46 1337,90 3010,86 1586,84 1512,02 144670,78 13031,36 7119,26 1367,91 17225,04 5200,37 3319,28 2560,85 3195,91 9799,37 1059,45 793,84 885,91 12441,34 25397,14 678,10 3485,94 707,08 927,87 16111,77 2946,53 597,17 309,21 1135,26 405,82 1103,32 1713,74 743,88 671,32 985,31 802,23 1294,22 1027,54 652,63 3730,08 591,10 3254,31 1233,72 710,25 608,36

Tarcal Tarcal Tarcal Tarcal Tarcal Tarcal Tarcal Tarcal Tarcal Tarcal Tarcal Tarcal Tarcal Tarcal Tarcal Tarcal Tarcal Tarcal Tarcal Tarcal Tarcal Tarcal Tarcal Tarcal Tarcal Tarcal Tarcal Tarcal Tarcal Tarcal Tarcal Tarcal Tarcal Tarcal Tarcal Tarcal Tarcal Tarcal Tarcal Tarcal Tarcal Tarcal Tarcal Tarcal Tarcal Tarcal Tarcal Tarcal Tarcal Tarcal Tarcal Tarcal Tarcal


0114/ 0115/ 0116/a 0116/b 0116/c 0117/ 0118/1 0118/2 0118/3 0118/4 0118/5 0119/ 0120/ 0121/a 0121/b 0121/c 0122/ 0123/a 0123/b 0124/a 0124/b 0125/ 0126/ 0127/ 0128/ 0129/ 0130/ 0131/ 0132/ 0133/ 0134/ 0135 0136/a 0136/b 0137/ 0138/ 0139/ 0140/1 0140/10 0140/11 0140/12 0140/2 0140/3 0140/4 0140/5 0140/6 0140/7 0140/8 0140/9 0141/ 0142/ 0143/1 0143/2 54


699,20 3534,52 884,16 5286,27 489,03 1035,99 539,89 1127,66 692,71 2005,78 402,51 673,91 995,43 186,22 173,97 128641,00 2018,58 19231,51 1681,99 100187 36627,68 15437,94 9571,12 171745,69 710,72 25289,77 3254,39 558795,59 536315,17 34730,86 144881,69 10760,02 4480,67 2306,63 1936,11 17446,89 4173,45 923,85 73930,74 3216,18 94936,01 3844,72 13311,75 10430,54 475044,07 21374,19 21423,00 4492,64 2255,18 23856,70 4712,10 14675,34 5764,94



0143/3 0144/ 0145/ 0146/ 0147/ 0148/ 0149/1 0149/2 0149/3 0150/ 0151/ 0152/1 0152/2 0153/ 0154/ 0155/a 0155/b 0155/c 0156/ 0170/ 0174/1 0174/2 0175/ 0176/ 0177/ 0275/ 0279/18 0279/25 0336/ 035/ 036/a 036/b 036/c 037/2 041/1b 041/2a 041/2b 041/2c 041/3a 041/3b 041/3c 041/3d 042/a 042/b 042/c 042/d 042/f 042/g 043/ 044/ 045/ 046/1 046/2 55


5584,18 3808,08 7601,35 8014,94 999,16 27589,98 22097,85 8050,63 1798,54 4017,84 926,89 7674,25 20326,37 3467,33 2256,32 15428,91 2129,09 3402,05 16479,89 1218,77 3501,49 6976,05 1339,62 2938,51 3488,44 1133,81 582,53 695,27 2189,16 2757,54 3624,90 2190,52 4375,28 1894,83 3816,86 2622,87 11914,77 2167,43 21394,32 1876,58 1702,20 3202,21 1890,45 4283,14 3535,76 4878/40 2142,28 12751,29 2723,97 17839,36 25942,71 4349,66 42399,37



046/3 046/4 047/ 048/ 049/ 050/ 051/ 052/ 053/1 053/2 054/ 055/ 056/ 057/1 057/2 058/ 059/ 060/ 061/ 062/ 063/1 063/2 064/ 065/ 066/1 066/2 066/3 067/ 068/ 069/ 070/ 071/1 071/2 071/3 072/ 073/ 074/ 075/ 076/ 077/1a 077/1b 077/2 078/ 079/1 079/2 079/3 079/4 079/5 080/ 081/ 082/ 084/1 084/2 56

Tokaj-Bodrogzug TK Tokaj-Bodrogzug TK Tokaj-Bodrogzug TK Tokaj-Bodrogzug TK Tokaj-Bodrogzug TK Tokaj-Bodrogzug TK Tokaj-Bodrogzug TK Tokaj-Bodrogzug TK Tokaj-Bodrogzug TK

30185,89 703,70 6479,72 7018,35 4945,07 38245,27 8872,99 2695,00 11583,00

Tarcal Tarcal Tarcal Tarcal Tarcal Tarcal Tarcal Tarcal Tarcal

090/3 091/1 092/ 093/ 094/ 095/ 096/ 2441a 2441b

b) A fentiek közül fokozottan védett területek:  Nagy Kopasz területei 035, 036/a-c, 042/a-d, 042/g, 043-045, 046/1-4, 047, 048 049, 050, 051, 052, 054, 055, 058-062, 063/1-2, 064-065, 066/1-3, 067-070, 071/1-3, 072, 073, 074, 0123/ab, 0124/a-b, 0125- 0135, 0136/a-b, 0137-0,139, 0140/1-12, 0141, 0142, 0143/1-3, 0145-0148, 0149/1-3, 0150, 0152/1-2, 0153, 0154 hrsz. c) Ex-lege területek: Tarcal közigazgatási területén jelenleg egy láp ismert, amelynek helyrajzi számai a következők: 0266/1b-c, 0267/2, 0269/2a, 0269/3a, 0269/5-6, 0269/9-12, 0273/1-2, 0279/24. hrsz. 2. HELYI VÉDETT TERÜLETEK Tarcal, Takta holtág. A terület védelmét a III/1985.Tr hirdette ki. Célja a Takta egykori medrének területén kialakult értékes vízi életközösség védelme. 3. ESA (Természetileg érzékeny) területek Tarcal községhatár – az érzékeny természeti területekre vonatkozó szabályokról szóló 2/2002.(I.23.) KöM-FVM együttes rendelet melléklete alapján – az I. (kiemelten fontos) és a III. (tervezett) kategóriába került besorolásra. 4. TERVEZETT TERMÉSZETI TERÜLETEK Helyrajzi számos lehatárolásuk nem ismert, de lehatárolásukat térkép tartalmazza. 5. ÖKOLÓGIAI HÁLÓZAT Helyrajzi számos lehatárolásuk nem ismert, de lehatárolásukat térkép tartalmazza, mely az OTrT mellékleteként is elérhető. 6. EGYEDI TÁJÉRTÉKEK Tarcal közigazgatási területén még nem történt meg az egyedi tájértékek előzetes felmérése. 7. TERMÉSZETKÖZELI TERÜLETEK Tarcal teljes közigazgatási területén még nem történt meg a természetközeli területek felmérése, azonban az Aggteleki Nemzeti Park Igazgatósága terepbejáráson a 0235/6c hrsz-ú területen természetközeli területnek minősülő mocsarat talált.


57

8. NATURA 2000 TERÜLETEK Különleges madárvédelmi területek (SPA): Bodrogzug – Kopasz hegy – Taktaköz elnevezésű terület (azonosító HUBN 10001) Helyrajzi számok szerint: 034/1a, 034/1b, 034/1c, 034/1d, 034/1f, 034/1g, 034/1h, 034/1j, 034/1k, 034/1l, 034/1m 034/1n, 034/1p, 034/1r, 034/1s, 034/2, 035, 036a, 036b, 036c, 037/1, 041/3a, 041/3b, 041/3c, 041/3d, 042/a, 042/b, 042c, 042/d, 042f, 042g, 043, 044, 045, 046/1, 046/2, 046/3, 046/4, 047, 048, 049, 050, 051, 052, 054, 055, 056, 057/1, 057/2, 058, 059, 060, 061, 062, 063/1, 063/2, 064, 065, 066/1, 066/2, 066/3, 067, 068, 069, 070, 071/1, 071/2, 071/3, 072, 073, 074, 075, 076, 077/1a, 077/1b, 077/2, 078, 079/1, 079/2, 079/3, 079/4, 079/5, 080, 081, 082, 083/2, 084/1, 084/2, 090/3, 094, 095, 096, 0106/1, 0106/2, 0107/1, 0107/2, 0108, 0109/1, 0109/2, 0109/3, 0109/4, 0110, 0111, 0112, 0113, 0114, 0115, 0116a, 0116b, 0116c, 0117, 0118/1, 0118/2, 0118/3, 0118/4, 0118/5, 0119, 0120, 0121a, 0121b, 0121c, 0122, 0123a, 0123b, 0124a, 0124b, 0125, 0126, 0127, 0128, 0129, 0130, 0131, 0132, 0133, 0134, 0135, 0136a, 0136b, 0137, 0138, 0139, 0140/1-2, 0140/10, 0141/11, 0140/12, 140/12, 0140/3, 0140/4, 0140/5, 0140/6, 0140/7, 0140/8, 0140/9, 0141, 0142, 0143/1, 0143/2, 0143/3, 0144, 0145, 0146, 0147, 0148, 0149/1, 0149/2, 0149/3, 0150, 0151, 0152/1, 0152/2, 0153, 0154, 0155a, 0155b, 0155c, 0156, 0174/1, 0176, 0236/1, 0236/2, 0236/3, 0236/4, 0236/5, 0236/6, 0236/7, 0236/8, 0237, 0238/1, 0238/2, 0238/3, 0238/4, 0239, 0240/10, 0240/11, 0240/12, 0240/2, 0240/4, 0240/5, 0240/6, 0240/7, 0240/8a, 0240/8b, 0240/9, 0241, 0242/1, 0242/2, 0242/3, 0243, 0244, 0245, 0246/1, 0246/2a-b, 0247/1, 0247/2, 0248/1a, 0248/1b, 0248/2, 0249/1, 0249/2, 0249/3, 0251, 0252/a, 0252/b, 0252/c, 0253/1-5, 0254, 0255, 0256, 0257/1, 0257/2, 0257/2, 0257/3, 0257/4, 0258, 0259a, 0259b, 0260, 0261, 0262a, 0262b, 0262c, 0263, 0264, 0265, 0266/1a, 0266/1b, 0266/1c, 0266/1d, 0266/1f, 0266/1g, 0266/2, 0266/3, 0266/4, 0267/1, 0267/2, 0268, 0269/10, 0269/11, 0269/12, 0269/2a, 0269/2b, 0269/3a, 0269/3b, 0269/4a, 0269/4b, 0269/4c, 0269/5, 0269/6, 0269/7, 0269/8, 0269/9, 0270/1, 0270/3, 0270/10, 0270/11, 0270/12, 0270/13, 0270/14, 0270/15, 0270/16, 0270/17, 0270/4, 0270/5, 0270/6, 0270/7, 0270/8, 0270/9, 0271, 0272, 0273/1, 0273/2, 0274a, 0274b, 0275, 0276, 0277/1, 0277/10, 0277/11, 0277/12, 0277/13, 0277/14, 0277/15, 0277/16, 0277/17, 0277/18, 0277/19, 0277/2, 0277/2, 0277/20, 0277/21, 0277/22, 0277/23, 0277/24, 0277/25, 0277/26, 0277/27, 0277/28, 0277/29, 0277/3, 0277/30, 0277/31, 0277/32, 0277/33, 0277/34, 0277/35, 0277/36, 0277/37, 0277/38, 0277/39, 0277/6, 0277/7, 0277/8, 0277/9, 0278, 0279/1-2, 0279/10, 0279/11, 0279/12, 0279/13, 0279/14, 0279/15, 0279/16, 0279/17, 0279/18, 0279/19, 0279/20, 0279/21, 0279/22, 0279/23, 0279/24, 0279/25, 0279/3, 0279/4, 0279/5, 0279/6, 0279/7, 0279/8, 0279/9, 0280/1, 0280/2, 0280/3, 0281, 0282, 0283, 0284, 0285a, 0285b, 0286, 0287/1, 0287/2a-c, 0287/3a, 0287/3b, 0287/3c, 0287/4, 0288a, 0288b, 0289, 0290/1a, 0290/1b, 0290/3, 0290/4, 0290/5a, 0290/5b, 0290/5c, 0291/2a, 0291/2b, 0291/2c, 0291/2d, 0291/2f, 0291/3, 0291/4a, 0291/4b, 0292a, 0292b, 0293, 0294, 0295a, 0295b, 0296, 0297/1-2, 0298/2, 0298/3a, 0298/3b, 0298/4, 0299, 0300/1, 0300/3a, 0300/3b, 0300/3c, 0300/4a, 0300/4b, 0300/4c, 0300/4d, 0300/5, 0301a, 0301b, 0301c, 0302, 0303a, 0303b, 0303c, 0303/d, 0303f, 0303g, 0303h, 0304, 0305/2, 0305/3, 0305/4a, 0305/4b, 0305/4c, 0305/4d, 0305/4f, 0305/4g, 0305/6, 0305/7a, 0305/7b, 0306/7c, 0305/7d, 0305/7f, 0305/8a, 0305/8b, 0305/8c, 0305/8d, 0306/8f, 0305/9a, 0305/9b, 0306, 0307, 0308/1, 0308/2a, 0308/2b, 0308/3, 0309, 0310/6a, 0310/6b, 0311, 0312/2, 0312/4, 0312/5, 0312/6, 0312/7, 0313, 0314/1a, 0314/1b, 0314/2, 0315, 0316/10, 0316/11, 0316/12, 0316/13, 0316/14, 0316/14, 0316/2, 0316/3, 0316/5, 0316/6, 0316/7, 0316/8, 0316/9, 0317,


58

0318, 0319/1, 0319/2, 0319/3, 0320, 0321/10, 0321/11, 0321/2, 0321/3, 0321/4, 0321/5, 0321/6, 0321/7, 0321/8, 0321/9, 0322, 0323/1, 0323/10, 0323/11, 0323/12, 0323/2, 0323/3, 0323/4, 0323/5, 0323/6, 0323/7, 0323/8, 0323/9, 0324, 0325, 0326, 0327, 0328, 0329, 0330, 0331, 0332a, 0332b, 0333, 0334, 0335, 0336, 0337a, 0337b, 0337c, 0337d, 0338, 0339, 0340, 0341/a, 0341/b, 0341/c, 0342, 0343a, 0343b, 0344a, 0344b, 0344c, 0344d, 0344f, 0345, 0346a, 0346b, 0346c, 0346d, 0346f, 0346g, 0346h, 0346j, 0347, 0348/1a, 0348/1b, 0348/1c, 0348/1d, 0348/1f, 0348/1g, 0348/2, 0348/3, 0348/4a, 0348/4b, 0349, 0350, 0351/1a, 0351/1b, 0351/2, 0353, 0354, 0355, 0356a, 0356b, 0356c, 0356d, 0356f, 0356g, 0356h, 0356j, 0357a, 0357b, 0358a, 0358b, 0358c, 0359, 0359, 0360a, 0360b, 0361a, 0361b, 0361c, 0361d, 0362, 0363, 0364, 0365a, 0365b, 0365c, 0366, 0367, 0368a, 0368b, 0369a, 0369b, 0369c, 0369d, 0370a, 0370b, 0370c, 0371a, 0371b, 0371c, 0372, 0373, 0374/1a, 0374/1b, 0374/2a, 0374/2b, 0374/3, 0375, 0376, 0377, 0378/a, 0378/b, 0378/c, 0378/d, 0379, 0380a, 0380b, 0380c, 0381/a, 0381/b, 0381c, 0381/d, 0381f, 0382/1, 0382/2, 0383, 0384, 0385, 0386, 0387/1, 0387/2, 0388, 0389, 0390/2a, 0390/2b, 0390/3, 0390/4, 0391, 0392/2, 0392/3, 0392/6a, 0392/6b, 0393, 0394, 0396, 0397, 0398, 0399, 0400, 0401, 0402, 0403, 0404, 0405/1a, 0405/1b, 0405/2a, 0405/2b, 0405/3, 0406/1, 0406/2, 0407, 0408, 0409/2, 0409/3, 0409/4, 0409/5a, 0409/5b, 0409/6, 0410/2, 0410/3, 0410/5, 0410/6, 0410/7, 0411, 0412, 0413/1a, 0413/1b, 0413/1c, 0413/1d, 0413/2a, 0413/2b, 0413/2c, 0413/2d, 0414, 0415, 0416a, 0416b, 0417, 0418, 0419/10, 0419/11, 0419/12, 0419/13, 0419/14, 0419/15, 0419/16, 0419/17, 0419/18, 0419/19, 0419/20, 0419/21, 0419/22, 0419/23, 0419/24, 0419/25, 0419/26, 0419/27, 0419/28, 0419/3, 0419/4, 0419/5, 0419/6, 0419/7, 0419/8, 0419/9. Az érintett helyrajzi számokat a 45/2006. (XII.08.) KvVM rendelet tette közzé. A NATURA 2000 területekre vonatkozó szabályozást a 275/2004. (X.8.) Korm. rendelet tartalmazza. Kiemelt jelentőségű Természetmegőrzési területek (SCI): Tokaji Kopasz-hegy (azonosító HUBN 20072) Helyrajzi számok szerint: 0106/1, 0106/2, 0107/1, 0107/2, 0108, 0109/1, 0109/2, 0109/3, 0109/4, 0110, 0111, 0112, 0113, 0114, 0115, 0116a, 0116b, 0116c, 0117, 0118/1, 0118/2, 0118/3, 0118/4, 0118/5, 0119, 0120, 0121/a, 0121/b, 0121c, 0122, 0123a, 0123b, 0124a, 0124b, 0125, 0126, 0127, 0128, 0129, 0130, 0131, 0132, 0133, 0134, 0135, 0136a, 0136b, 0137, 0138, 0139, 0140/1, 0140/10, 0140/11, 0140/12, 0140/2, 0140/3, 0140/4, 0140/5, 0140/6, 01407/7, 0140/8, 0140/9, 0141, 0142, 0143/1, 0143/2, 0143/3, 0144, 0145, 0146, 0147, 0148, 0149/1, 0149/2, 0149/3, 0150, 0151, 0152/1, 0152/2, 0153, 0154, 0155a, 0155b, 0155c, 0156, 0174/1, 0176, 034/1a, 034/1b, 034/1c, 034/1d, 034/1f, 034/1g, 034/1h, 034/1j, 034/1k, 034/1l, 034/1m, 034/1n, 034/1p, 034/1r, 034/1s, 034/2, 035, 036a, 036b, 036c, 041/3a, 041/3b, 041/3c, 041/3d, 042a, 042b, 042c, 042d, 042f, 042g, 043, 044, 045, 046/1, 046/2, 046/2, 046/3, 046/4, 047, 048, 049, 051, 052, 054, 055, 056, 057/1, 057/2, 058, 059, 060, 061, 062, 063/1, 063/2, 064, 065, 066/1, 066/2, 066/3, 067, 068, 069, 070, 071/1, 071/2, 071/3, 072, 073, 074, 075, 076, 077/1a, 077/1b, 077/2, 078, 079/1, 079/2, 079/3, 079/4, 079/5, 080, 081, 082, 083/10, 083/11, 083/12, 083/13, 083/14, 083/15, 083/16, 083/17, 083/19, 083/2, 083/20, 083/21, 083/22, 083/23, 083/24, 083/25, 083/26, 083/27, 083/28, 083/29, 083/30, 083/31, 083/5, 083/6, 083/7, 083/8, 083/9, 084/1, 084/2, 090/3, 094, 095, 096.

Az érintett helyrajzi számokat a 45/2006. (XII.08.) KvVM rendelet tette közzé. NATURA 2000 területekre vonatkozó szabályozást a 275/2004. (X.8.) Korm. rendelet tartalmazza.


59

Tájvédelmi körzet által érintett területek

Fokozottan védett területek

Ex-lege területek

Természetvédelmi területek

NATURA 2000-SPA területek

NATURA 2000-SCI területek


60

Ökológiai hálózat és pufferterülete


61

2. SZÁMÚ FÜGGELÉK Tarcal község Képviselőtestületének 5/2010 (VI.09.) számú rendelete a 23/2008. (IX.16.) sz. önkormányzati rendelettel módosított 5/2005.(IV.12.) számú önkormányzati rendelettel jóváhagyott Helyi Építési Szabályzat Módosításáról ORSZÁGOS ÉPÍTÉSZETI ÉRTÉKVÉDELEM ÉS RÉGÉSZETI TERÜLETEK (1) Országos védelem alatt álló épület és műemléki környezet a) Országosan védett műemlékek: 1. Sebő Kastély, Fő út 71., 837-838. hrsz. törzsszám:1436 2. Zsinagóga, Fő út 86., 651. hrsz., törzsszám:10043 3. volt Andrássy-kúria, Fő út 116., 606. hrsz., törzsszám:9602 4. un. Rákóczi-ház, Könyves K. u. 52., 432. hrsz., törzsszám:1437 5. Református templom, Templom köz, 633. hrsz., törzsszám:1433 6. Római katolikus templom, Templom köz, 628. hrsz., törzsszám:1434 7. volt. gr. Szirmay-féle pihenőház, Szarvasdűlő, 038. hrsz., törzsszám:9527 8. volt királyi kastély és borház parkkal, Terézia dűlő, 14. hrsz., törzsszám:9870 9. Római katolikus (Terézia) kápolna, Terézia domb, 0260. hrsz. törzsszám:1435 b) Országosan védett műemlékek műemléki környezete 1. Az 1. sz. műemléki környezet az alábbi területekkel határolt: Fő utca dél-nyugati részének első teleksora az Árpád utcától az 593. sz.-ú utcáig. A Fő út észak-keleti oldala és a Könyves K. utca első teleksora az 593. hrsz.-ú utcától a 422., 659/1, 665., 662. hrsz.-ú telkek déli határvonaláig. 2. Az 1. sz. műemléki környezetbe az alábbi ingatlanok tartoznak helyrajzi szám szerint: 849, 848, 847, 844, 843, 840, 839, 838, 837, 832, 833, 831/2, 831/1, 828, 827/1, 827/2, 826, 823, 822/2, 822/1, 821, 820, 819, 818, 817, 747, 746, 745, 744, 743, 742, 737, 734, 733, 731, 730, 727, 605, 604, 606, 607/1, 607/2, 608, 609, 610, 611, 612/1, 612/2, 613/2, 613/1, 614, 617, 618, 619, 620, 621, 622, 623/1, 623/2, 624 út, 625, 626, 627, 628, 629, 630, 631, 632, 633, 639, 615 utca, 637/1, 637/2 kt., 641, 643, 644/3, 644/4, 645, 646, 647, 648, 649 kt., 650, 651, 652, 653, 654, 655, 656, 657, 658, 660/3, 660/4, 661, 642/1 kt., 642/2 kt., 423, 424, 425, 426, 427, 428, Középhegy utca, 430, 431, 431, Ady E. utca egy része, 432, 433, 434, 435, 440, 439, 441, 444, 445, 446, 447, 448, 449 utca, 453, 452/2, 454, 455, 456, 457, 458, 460, 461, 462, 463, 464, 465, 503/2 + Könyves K. utca egy része /635/, 635/6, Fő utca /672/ egy része.


62

Az 1. sz. műemléki környezet területe, a műemlék épületekkel (piros) és a műemlékek telkével (zöld kockás terület) 3. A 2. sz. műemléki környezetbe az alábbi ingatlanok tartoznak helyrajzi szám szerint: 14, /8 /9 /13 /14 /15 /16 /18 /19 /20 /21 /22 /23 /24 /25 /26 /27 /28 /32 /34 /38 hrsz.

A 2. sz. műemléki környezet területe, a műemlék épülettel (piros) és a műemlék telkével (zöld kockás terület) Tarcal község Településrendezési Terve K-2 jelű korszerűségi felülvizsgálat

63

4. A 3. sz. műemléki környezetbe az alábbi ingatlanok tartoznak helyrajzi szám szerint: 203/1, 204, 205/5, 206/1, 206/2 hrsz.

A 3. sz. műemléki környezet területe, a műemlék épülettel (Terézia kápolna) és a műemlék telkével (zöld kockás terület) 5. A 4. sz. műemléki környezetbe az alábbi ingatlanok tartoznak helyrajzi szám szerint: 038, 039 hrsz.

A 4. sz. műemléki környezet területe, a műemlék épülettel (volt. gr. Szirmay-féle pihenőház) és a műemlék telkével (zöld kockás terület)


64

(2) Régészeti lelőhelyek A vonatkozó irat által érintett területen található régészeti lelőhelyek jegyzéke KorHivatkozás Szám Település Azonosító Száma Megnevezés Kor Kultúra Jellege határozás őskorRómai kat. bükki Település HOM Rég.Ad. 357 Tarcal 16834 1 őskor középső 721-69. templom kultúra általában neolitikum Könyves K. kora Település ROM Rég.Ad.: 358 Tarcal 16835 2 őskor 811-70. u. 17. bronzkor általában Telepnyom HOM Rég.Ad.: 2. sz. vasúti őskor 359 Tarcal 3 432-68. (felszíni) őrház 16836 2. sz vasúti HOM Rég.Ad.: őskor Sír 359 Tarcal 3 432-68. őrház Telep HOM Rég.Ad.: 360 Tarcal 4 Tarcali ÁG. őskor őskőkor 430-68. általában Telep HOM Rég.Ad.: 360 Tarcal 4 Tarcali ÁG. őskor őskőkor 431-68. általában keleti 16837 Telep vaskor HOM Rég.Ad.: Hallstatt360 Tarcal 4 Tarcali ÁG. őskor 430-68. általában kora vaskor kultúra keleti Telep vaskor HOM Rég.Ad.: 360 Tarcal 4 Tarcali ÁG. őskor Hallstatt431-68. általában kora vaskor kultúra “Méz-MályTelep HOM Rég.Ad.: 361 Tarcal 5 őskor bronzkor 429-68. tető” általában 16838 “Méz-Mályvaskor Telep HOM Rég.Ad.: 361 Tarcal 5 őskor kelta 429-68. tető” késő vaskor általában Telep HOM Rég.Ad.: 362 Tarcal 6 Téglagyár középkor 427-68. általában vaskor Telep HOM Rég.Ad.: 16839 362 Tarcal 6 Téglagyár őskor kelta 427-68. késő vaskor általában rézkor - késő badeni Telep HOM Rég.Ad.: 362 Tarcal 6 Téglagyár őskor 427-68. rézkor kultúra általában Kőbányához Szórványlel HOM Rég.Ad.: 363 Tarcal 7 középkor tartozó 427-68. et épület 16840 Kőbányához Szórványlel HOM Rég.Ad.: 363 Tarcal 7 tartozó őskor késő vaskor kelta 68. et épület Szórványlel HOM Rég.Ad.: Citromőskor 364 Tarcal 8 856-72. et hegy 16841 CitromSzórványlel HOM Rég.Ad.: 364 Tarcal 8 őskor 872-72. hegy et Kápolna Tarcal 36120 domb Közös legelő, Tarcal 51827 Gulyaszállás Csemetei Tarcal 35636 iskola Asztalos Tarcal 36119 féle szőlő Tarcal 36121 2001. évi LXIV. törvény rendelkezései értelmében a földmunkákkal járó beruházásokkal a nyilvántartott régészeti lelőhelyeket lehetőség szerint el kell kerülni.


65

TARCAL KÖZSÉG TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVE HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZAT Egységes szerkezetben a módosításokkal

Recommend Documents