Öregcsertő községi Önkormányzat Képviselő – testületének 7/2010 ( XII.17.) számú önkormányzati rendelete a 14 /2009 ( XII.18.) számú önkormányzati rendeletének a módosításáról A helyi iparűzési adóról ( egységes szerkezetben ) A helyi iparűzési adóról szóló többszörösen módosított 1990.évi C. törvény 1 § - ban kapott felhatalmazás alapján Öregcsertő községi Önkormányzat képviselő – testülete a következő rendeletet alkotja. Területi hatály 1.§. A rendeletet hatálya kiterjed: Öregcsertő község Önkormányzatának illetékességi területére. Adóköteles tevékenység, az adó alapja, az adó alanya 2. § (1) Adóköteles az Önkormányzat illetékességi területén állandó vagy ideiglenes jelleggel végzett iparűzési tevékenység. ( A továbbiakban: iparűzési tevékenység) Htv.35.§.( 1 ) bekezdés. (2) Az adó alanya a vállalkozó. ( A vállalkozó fogalma az Htv értelmező rendelkezések 52.§. 26.pontja szerint. (3) Adóköteles iparűzési tevékenység: A vállalkozó e minőségben végzett, nyereség, illetve jövedelemszerzésre irányuló tevékenysége. ( Htv.35.§. ( 1 ) bekezdés )
(1) (2)
(3)
(4)
(5) (6)
Az adó adómérték, adóalap 3.§. 1 Az adó mértéke: Az adóalap 1,6 % - a. Állandó jelleggel végzett iparűzési tevékenység esetén az adó alapja a nettó árbevétel, csökkentve az eladott áruk beszerzési értékével, a közvetített szolgáltatások értékével, az anyagköltséggel, továbbá az alapkutatás, alkalmazott kutatás, kísérleti fejlesztés adóévben elszámolt közvetlen költségével. Mentes az adóalapnak az a része, amely a külföldön létesített telephelyen végzett tevékenységből származik. ( Htv.39 §.(1) bekezdés ) A 3.§. (2) bekezdésétől eltérően: a.) a személyi jövedelemadóról szóló törvény szerint az adóévben átalányadózó magánszemély ( egyéni vállalkozó, mezőgazdasági kistermelő ) vállalkozó, b.) az a.) pont alá nem tartozó más vállalkozó, feltéve, hogy nettó árbevétele az adóévet megelőző adóévben – az adóévet megelőző 12 hónapnál rövidebb adóév esetén napi arányosítással számítva időarányosan – nem haladta meg a 8 millió forintot, illetve a tevékenységét adóévben kezdő vállalkozó esetén az adóévben – időarányosan – a 8 millió forintot várhatóan nem haladja meg, ( Htv.39/A § (1) bekezdés ) az adó alapját a ( 4 ), illetőleg az ( 5 ) bekezdésben foglaltak szerint – figyelemmel a (6) és a (7) bekezdésre – is – megállapíthatja. A (3 ) bekezdés a.) pontja szerinti vállalkozó esetében a adó alapja a személyi jövedelemadóról szóló törvény szerinti átalányadó alapjának 20 % -kal növelt összege, azzal, hogy a adó alapja nem lehet több, mint a személyi jövedelemadóról szóló törvény szerinti – e tevékenységből származó – bevételének 80 százaléka. A (3) bekezdés b.) pontja szerinti vállalkozó esetében az adó alapja a nettó árbevételének 80 százaléka. ( Htv.39/A §. (3) bekezdés ) Ha az adóévben a személyi jövedelemadóról szóló törvény szerinti átalányadózásra való
1 Megállapította: 7/2010 ( XII.17.) számú önkormányzati rendeletet. Hatályos: 2011.01.01 – től.
jogosultság nem munkaviszony létesítése miatt szűnik meg, vagy a (3) bekezdés b.) pontjában említett vállalkozó az adóévben – időarányosan – 8 millió forintot meghaladó nettó árbevételt ért el, akkor az adó alapját – az adóév egészére – e § (2 ) bekezdés e szerint kell megállapítani. Ha a (3) bekezdés a.) pontjában említett magánszemély vállalkozó a személyi jövedelemadóról szóló törvény szerinti átalányadózásra való jogosultságát munkaviszony létesítése miatt úgy veszíti el, hogy az adóévben elért árbevétele a 8 millió forintot nem haladja meg, az iparűzési adójának alapját ebben az adóévben az (5) bekezdés alkalmazásával is megállapíthatja. (7) Az egyszerűsített vállalkozói adó hatálya alá tartozó vállalkozó az adó alapját az egyszerűsített vállalkozói adó alapjának 50 % - ban is megállapíthatja. (8) Az adó alapjának (4) vagy (5) bekezdés szerinti megállapítása adóévre választható, az erről szóló bejelentést legkésőbb az adóévről szóló bevallás benyújtására előírt határidőig kell megtenni az adóhatóságnál. (9) Ha a vállalkozó több önkormányzat illetékességi területén végez állandó jellegű iparűzési tevékenységet, akkor az adó alapját – a tevékenység sajátosságaira leginkább jellemzően – a vállalkozónak kell a helyi adókról szóló – többszörösen módosított 1990.évi C. törvény ( Htv.) mellékletében meghatározottak figyelembevételével megosztani. (10) Az ideiglenes jelleggel végzett iparűzési tevékenység esetén az adó mértéke: Naptári naponként 5000 Ft. (11) Ideiglenes jellegű iparűzési tevékenységnek minősül: a.) Építőipari tevékenységet folytat, illetőleg természeti erőforrást tár fel, vagy kutat, feltéve, hogy a folyamatosan vagy megszakításokkal végzett tevékenység időtartama adóéven belül a 30 napot meghaladja, de nem éri el a 181 napot. Ha a tevékenység folytatásának időtartama a 180 napot meghaladja, akkor a tevékenység végzésének a helye telephelynek minősül. ( Htv: 37.§. (1) bekezdés b.) pont. ) b.) 2Bármely, az előző pont alá nem sorolható tevékenysége, ha annak folytatásából közvetlenül bevételre tesz szert, feltéve, ha egyetlen önkormányzat illetékességi területén sem rendelkezik székhellyel, vagy telephellyel. Mentességek, kedvezmények 4.§. (1) Adómentes az 1990.évi C.tv. 3.§.(2) bekezdés b.) és c.) pontjában felsorolt adóalanyok közül a társadalmi szervezet, az egyházak az alapítvány, a közszolgáltató szervezet,, köztestület, az önkéntes kölcsönös biztosító pénztár, a magánynyugdíjpénztár, a költségvetési szerv, a közhasznú kiemelkedően közhasznú szervezetnek minősülő nonprofit gazdasági társaság abban az adóévben, amelyet megelőző adóévben folytatott vállalkozási tevékenységéből származó jövedelme ( nyeresége ) után sem bel-, sem külföldön adófizetési kötelezettsége, illetve – költségvetési szerv esetében – eredménye után a központi költségvetésbe befizetési kötelezettsége nem keletkezett. A feltételek meglétéről az adóalany írásban köteles nyilatkozni az adóhatóságának. ( Htv. 3.§.(2) bekezdés ) (2) A képviselő – testület az (1) bekezdésben foglalt mentességen túl további mentességet, kedvezményt nem állapít meg. A foglalkoztatás növeléséhez kapcsolódó adólap – mentesség 5.§. (1) A Htv.39.§.(1) bekezdés szerint az adóalap csökkenthető az adóévi működés hónapjai alapján számított adóévi átlagos statisztikai állományi létszámnak az előző adóévi működés hónapjai alapján az előző adóévre számított átlagos statisztikai állományi létszámhoz képest bekövetkezett - főben kifejezett - növekménye után 1 millió forint/fő összeggel. (Htv. 39/D §.) 2 Megállapította: 7/2010 ( XII.17.) számú önkormányzati rendeletet. Hatályos: 2011.01.01 – től.
(2) Nem vehető igénybe az adóalap-mentesség azon létszámbővítéshez, amely állami támogatás igénybevételével jött létre. E bekezdés alkalmazásában állami támogatás a Munkaerő piaci Alapból folyósított olyan támogatás, amelynek feltétele új munkahely létesítése. ( 39/D § (2) bekezdés ) (3) Az átlagos statisztikai állományi létszámot a Központi Statisztikai Hivatal Útmutató az intézményi munkaügyi statisztika kérdőíve kitöltéséhez c. kiadvány 1999. január 1. napján érvényes szabályai szerint kell - két tizedesjegy pontossággal - számítani. Az adóévi átlagos statisztikai állományi létszám számítása során figyelmen kívül kell hagyni azt, aki egyébként a statisztikai állományi létszámba tartozik, ám állományba kerülését közvetlenül megelőzően a vállalkozóval a társasági adóról és az osztalékadóról szóló törvény szerinti kapcsolt vállalkozásnak minősülő vállalkozásnál tartozott az átlagos statisztikai állományi létszámba. ( Htv. 39/D § (3) bekezdés ) (4) Az adóévben jogelőd nélkül alakult vállalkozó - magánszemély vállalkozónál vállalkozónak az adóévet megelőző két adóév egyikében sem minősülő vállalkozó - esetén az előző adóévi statisztikai állományi létszámnak nulla főt kell tekinteni. Az adóévben átalakulással létrejött vállalkozó esetén az adóévet megelőző adóév statisztikai állományi létszámának a jogelőd vállalkozó statisztikai állományi létszámát kell tekinteni. Az adóévben szétválással (különválás, kiválás) létrejött vállalkozók esetén az adóévet megelőző adóév számított statisztikai állományi létszámának a jogelőd vállalkozó statisztikai állományi létszámának olyan arányával számított összegét kell tekinteni, amilyen arányt a szétválással létrejött vállalkozók végleges vagyonmérlegeiben külön-külön feltüntetett vagyonérték képvisel a szétválással létrejött vállalkozók végleges vagyonmérlegeiben szereplő együttes vagyonértékben. Az adóévben egyesüléssel (összeolvadás, beolvadás) létrejött vállalkozó esetén az adóévet megelőző év statisztikai állományi létszámának az egyesülés előtt meglévő jogelőd vállalkozók együttes statisztikai állományi létszámát kell tekinteni. ( Htv.39/D § (4) bekezdés ) (5) Az adóalap-mentesség az adóévet követően az adóévről szóló bevallásban vehető igénybe.( Htv. 39/D §. ( 5) bekezdés ) (6) Ha az adóévben a vállalkozó átlagos statisztikai állományi létszáma az előző adóév átlagos statisztikai állományi létszámához képest 5%-ot meghaladó mértékben csökken, akkor az adóévet megelőző adóévre igénybe vett adóalap-mentesség összegével a Htv. 39. §-ának (1) bekezdése szerinti adóalapot meg kell növelni. ( Htv. 39/D §. (6) bekezdés ) Az adóelőleg megállapítása és az adó megfizetése 6.§. (1) Az adóelőleg alapja az adóévet közvetlenül megelőző év nettó árbevétele. (2) Az adóelőleg és az adó befizetésének esedékessége az Adózás rendjéről szóló 2003.évi XCII. törvény 2.számú Melléklete I. számú Fejezete 4.pontjában foglaltak alapján: - az adóelőleg fél évi részletekben az adóév március 15 – ig, illetve szeptember 15 -ig fizethető meg pótlék mentesen. - A társasági adóelőlegnek az adóévi várható fizetendő adó összegére történő kiegészítésére kötelezett adózónak az iparűzési adóelőleget a várható éves fizetendő adó összegére az adóév december 20.napjáig kell kiegészítenie. - 3Az ideiglenes ( alkalmi ) jelleggel végzett tevékenység utáni iparűzési adót legkésőbb a tevékenység befejezése napját követő hó 15. napjáig kell megfizetni. - A vállalkozó a megfizetett adóelőleg és az adóévre megállapított tényleges adó különbözetét az adóévet követő év május 31 – ig fizeti meg, illetőleg igényelheti vissza. Értelmező rendelkezések 3 Megállapította: 7/2010 ( XII.17.) számú önkormányzati rendeletet. Hatályos: 2011.01.01 – től.
7.§.
−
E rendelet alkalmazásában vállalkozó: A gazdasági tevékenységet saját nevében és kockázatára haszonszerzés céljából, üzletszerűen végző - a Személyi jövedelemadóról szóló törvényben meghatározott egyéni vállalkozó A Személyi jövedelemadóról szóló törvényben meghatározott mezőgazdasági őstermelő, feltéve, hogy őstermelői tevékenységéből származó bevétele az adóévben a 600.000 Ft – ot meghaladja - Jogi személy, ideértve azt is, ha az felszámolás vagy végelszámolás alatt áll, - Egyéb szervezet, ideértve azt is, ha a felszámolás vagy végelszámolás alatt áll. Hatályba léptető és átmeneti rendelkezések 8.§. (1) Ez a rendelet 2010.január 01 – n lép hatályba. Ezzel egyidejűleg a 13/2002 ( XII.16) számú rendelet, a 15/2004( XII.17) számú rendelet, a 13/2003 ( XII.16.) számú rendelet, a 16/2005 ( XII.09) számú rendelet, és a 10/2007 ( XII.14.) számú rendelet hatályát veszti. (2) 4 (3) A rendelt kihirdetéséről a körjegyző gondoskodik. Öregcsertő, 2009.12.16.
Kis – Vén László polgármester s.k.
Hodovánné Ancsa – Molnár Mária jegyző s.k.
Kihirdetve:
Öregcsertő, 2009.12.17. Hodovánné Ancsa – Molnár Mária jegyző
Kihirdetve:
Öregcsertő, 2010.12.17.
Hodovánné Ancsa – Molnár Mária jegyző
4 Megállapította: 7/2010 ( XII.17.) számú önkormányzati rendeletet. Hatályát vesztette: 2011.01.01-től.
