1. CÍMLAP HAJDÚSZOBOSZLÓ VÁROS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVE SZABÁLYOZÁSI TERV ÉS HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZAT. Egységes szerkezetben a módosításokkal

LA-URBE ÉPÍTÉSZIRODA KFT. 3525 Miskolc, Patak utca 10. sz. Telefon: 06-46-504-338 Fax: 06-46-504-339 mobil: 06-20-9692-361 E-mail: [email protected]

1. CÍMLAP HAJDÚSZOBOSZLÓ VÁROS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVE SZABÁLYOZÁSI TERV ÉS HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZAT Hajdúszoboszló város Önkormányzata Képviselő-testületének 15/2004. (X.01.) önkormányzati rendelete Hajdúszoboszló város Szabályozási Tervéről és Helyi Építési Szabályzatáról Módosítva a 11/2005 (V.19.), a 22/2008 (XI.20.), a 15./2010.(IX.09.) és a 2./2011 (I.20.) Önkormányzati rendelettel

Egységes szerkezetben a módosításokkal Megrendelő:

Hajdúszoboszló város Önkormányzata Hajdúszoboszló Hősök tere 9. 4200

Tervező:

LA-URBE Építésziroda Kft. Miskolc Patak utca 10. 3525

Miskolc, 2011. január hó

Hajdúszoboszló Településrendezési Terve - HÉSZ (egységes szerkezetben a K-2 módosítással)

1


2. ALÁÍRÓLAP Hajdúszoboszló város Településrendezési Terve Szabályozási Terv és Helyi Építési Szabályzat Egységes szerkezetben a módosításokkal Vezető településtervező: Lautner Emőke TT-1-05-0079

Okl. településmérnök munkatárs: Szarkáné Györe Mária TT-05-0460

Ügyvezető: Lautner Emőke

Miskolc, 2011. január hó


2


3 . TA R TA L O M J E G Y Z É K Hajdúszoboszló város Településrendezési Terve Szabályozási Terv és Helyi Építési Szabályzat Egységes szerkezetben a módosításokkal

1. Címlap 2. Aláírólap 3. Tartalomjegyzék 4. Jóváhagyott munkarészek Hajdúszoboszló

város

Önkormányzata

Képviselő-testületének

15/2004.

(X.01.)

Önkormányzati rendelete Hajdúszoboszló város Szabályozási Tervéről és Helyi Építési Szabályzatáról, módosítva a 11/2005 (V.19.), a 22/2008 (XI.20.), a 15./2010.(IX.09.) és a 2./2011 (I.20.) önkormányzati rendelettel (Egységes szerkezetben a módosításokkal)


3

HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZAT HAJDÚSZOBOSZLÓ VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 15/2004. (X.01.) ÖNKORMÁNYZATI RENDELETE HAJDÚSZOBOSZLÓ VÁROS SZABÁLYOZÁSI TERVÉRŐL ÉS HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZATÁRÓL MÓDOSÍTVA A 11/2005 (V.19.), A 22/2008 (XI.20.), A 15./2010.(IX.09.) ÉS A 2./2011 (I.20.) ÖNKORMÁNYZATI RENDELETTEL

Egységes szerkezetben a módosításokkal

Tartalom: I.

Fejezet:

Általános előírások

II.

Fejezet:

Településrendezési követelmények

III. Fejezet:

Terület felhasználási egységek övezeti szabályozása

IV. Fejezet:

A települési környezet védelmi előírásai

V. Fejezet:

Az épített környezet védelmi előírásai

VI. Fejezet:

A településrendezési feladatok megvalósítását biztosító sajátos jogintézmények

VII. Fejezet:

Záró rendelkezések

1. számú melléklet: Fogalom meghatározások 2. számú melléklet: Állattartó épületek elhelyezésének szabályai lakóterületen 3. számú melléklet: Kijelölt veszélyességi övezetek 1. számú rajzi melléklet: T-2 jelű Külterületi Szabályozási Terv 2. számú rajzi melléklet: T-2/2 jelű Külterületi Szabályozási Terv 3. számú rajzi melléklet: T-2/3 jelű Külterületi Szabályozási Terv 4. számú rajzi melléklet: T-3 jelű Belterületi Szabályozási Terv 1. számú Függelék:

Természetvédelemmel érintett területek

2. számú Függelék:

Építészeti értékvédelem


4

Hajdúszoboszló város Önkormányzata Képviselő-testületének 15/2004. (X.01.) önkormányzati rendelete Hajdúszoboszló város Szabályozási Tervéről és Helyi Építési Szabályzatáról, módosítva a 11/2005 (V.19.), a 22/2008 (XI.20.), a 15./2010.(IX.09.) és a 2./2011 (I.20.) önkormányzati rendelettel (Egységes szerkezetben a módosításokkal)

A Képviselőtestület az Épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény (módosítva az 1999. évi CXV. Törvénnyel) 7. §. (3) bekezdés szerinti hatáskörben és a Helyi Önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV törvényben kapott 8. § (1) bekezdés szerinti feladatkörben és a 16. § (1) bekezdés szerinti jogkörben az alábbi rendeletet alkotja: I. FEJEZET Általános előírások 1. §. A rendelet hatálya (1) E rendelet hatálya Hajdúszoboszló város igazgatási területére terjed ki. (2) Az érvényességi területen belül építési tevékenységet folytatni, arra hatósági engedélyt adni, telket kialakítani, kötelezést előírni csak a Környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. Évi LIII. törvény, az Épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. Törvény, valamint az e törvény alapján meghatározott, az Országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. (XII. 20.) számú Kormány rendelet (a továbbiakban OTÉK) előírásai, valamint a T – 2, T – 2/2 és T – 2/3 jelű Külterületi Szabályozási Terv, a T – 3 jelű Belterületi Szabályozási Terv, és a jelen Helyi Építési Szabályzat előírásainak együttes figyelembevételével lehet. 2. §. Belterületi határmódosítás (1) A szabályozás belterületi határmódosítást irányoz elő, a T – 2 és T – 3 jelű szabályozási terven jelölt határokkal. (2) A belterületbe vonás ütemezetten is végrehajtható. (3) A lakóterületeket, a településközponti vegyes területeket és az üdülőterületeket kivéve a beépítésre szánt területeket nem szükségszerűen kell belterületbe vonni. Amennyiben a területek nem kerülnek belterületbe vonásra, úgy beépítésre szánt területként kezelendők, ahol a Szabályozási Tervben és a HÉSZ-ben meghatározott övezeti szabályozás érvényes.


5

II. FEJEZET TELEPÜLÉSRENDEZÉSI KÖVETELMÉNYEK 3. §. Területfelhasználás (1) A rendelet hatálya alá eső területen építési használat szerint beépítésre szánt területek: 1. lakóterület, ezen belül 1.1. kisvárosias lakóterület (Lk) 1.2. kertvárosias lakóterület (Lke) 1.3. falusias lakóterület (Lf) 2. vegyes terület 2.1. központi vegyes terület (Vk) 2.1. településközponti vegyes terület (Vt) 3. gazdasági terület, ezen belül 3.1. kereskedelmi szolgáltató terület (Gksz) 3.2. egyéb iparterület (Gip) 4. üdülő terület 4.1. üdülőházas terület (Üü) 4.2. hétvégi házas terület (Üh) 5. különleges terület K, ezen belül: 5.1. nagykiterjedésű kereskedelmi célú területek 5.2 vásártér, piac 5.3 városi idegenforgalmi és szabadidő centrum 5.4 egészségügyi központ 5.5 sport és rekreációs területek 5.6 nagykiterjedésű közmű területek 5.7 temető területek 5.8 bánya területek 5.9 logisztikai területek 5.10 hulladékkezelők területei 5.11 különleges közlekedési területek 5.12 védelmi célú területek beépítésre nem szánt területek 1. közlekedési és közműterületek, ezen belül 1.1. kötöttpályás közlekedési területek (Kök) 1.2. közutak (Köú) 2. zöldterületek, ezen belül 2.1. közpark (KP) 3. erdőterület, ezen belül 3.1. védőerdő (Ev) 3.2. gazdasági erdő (Eg) 3.3. turisztikai erdő (Ee) 4. mezőgazdasági területek, ezen belül 4.1. kertes mezőgazdasági terület (Mk) 4.2. általános mezőgazdasági terület (Má) 4.3. korlátozott használatú mezőgazdasági terület (Mák) 5. vízgazdálkodási terület (V) kerültek kijelölésre, melyek övezeti besorolását a szabályozási tervek határozzák meg és határolják le.


6

4. §. Szabályozási elemek (1) A szabályozási terv kötelező elemeinek jelmagyarázatát a szabályozási terv tartalmazza (2) Kötelező szabályozási elemek:  A közterületek és egyéb funkciójú területek határa, szabályozási vonal;  Szabályozási szélesség;  Övezeti határ;  A területfelhasználási és övezeti besorolás;  Funkcionális korlátozások  Övezeti előírások, ezen belül:  beépítési mód,  megengedett legnagyobb beépítettség,  a telekre vonatkozó legkisebb, telekterület, szélesség, mélység, zöldterület  a megengedett építménymagasság  A területre, építményekre, természeti és egyéb objektumokra vonatkozó védelmi előírások;  Elő-, hátsó- és oldalkertek méretei, építési hely;  Kötelező építési vonal;  Lakótelkek zónái;  A közművesítés előírásai;  Környezetvédelmi előírások. (3) A szabályozás elemei az alábbiak szerint módosíthatók: a) A kötelező szabályozási elemek módosításához a szabályozási terv módosítása szükséges, kivéve a 4. § (3) b.) pontban felsoroltakat. b) Az építési övezet határa egy adott tömbön belül szabályozási terv módosítása nélkül változhat akkor, ha a telekméretekre vonatkozó övezeti előírások megtarthatóak, és a telekalakítások nem eredményezik az érintett övezetek ellehetetlenülését és nem haladják meg az érintett kisebb övezet területének 20%-át. 5. §. Építéshatósági eljárások (1) (2) (3) (4)

(5) (6) (7) (8)

– Törölve.1 – Törölve.2 - Törölve. Állattartó épület építése az egyes építési övezeteken belül az állattartási rendelet és az övezeti szabályozásban megadottak szerint lehetséges. Mindenféle állattartó épület esetében a zárt rendszerű, a környezetszennyezést megakadályozó szilárd és híg trágyatárolást kötelezően elő kell írni. Trágya, trágyalé közcsatornába nem vezethető. A vízfolyások terven jelölt vagy rendeletben megadott kezelési sávjait be kell tartani, azon belül biztosítani kell a vízfolyás karbantartásának feltételeit. Az országos közforgalmú vasútvonal szélső vágányától számított 50 méteres védőtávolságon belül építmény csak külön jogszabályokban megadottak szerint helyezhető el. –Törölve.3 Műsorszóró, átjátszó bázisállomások (kivéve a kábel tv erősítőket) védelemmel érintett terülteken (országos vagy helyi) nem létesíthetők. Egyéb területeken az alábbi feltételeket kell betartani:

1

Hatályon kívül helyezte a 22/2008.(XI.20.) Önkormányzati rendelet Hatályon kívül helyezte a 22/2008.(XI.20.) Önkormányzati rendelet 3 Hatályon kívül helyezte a 22/2008.(XI.20.) Önkormányzati rendelet 2


7



Az átjátszó állomások létesítésénél új tornyok, vagy új épületre helyezett berendezések csak akkor létesíthetők, ha műszaki dokumentációval igazolták, hogy meglévő tornyokon, vagy már működő berendezésekhez kapcsolódóan a berendezés nem helyezhető el a szükséges lefedés biztosítására.4 (9) Törölve.5 6. §. A telkek beépítésének feltételei (1) Azokon a beépítésre szánt területeken, melyeken az építés feltételei (terület-előkészítés, tereprendezés, közművesítés, utak kialakítása) nem biztosíthatóak, építési engedély nem adható. 7. § A telekalakítás szabályai (1) Új építési telek kialakítása vagy telekmegosztás esetén az övezeti szabályozásban megadott alakítható legkisebb telekterületeknél kisebb telket nem lehet kialakítani, kivéve az alább felsoroltakat: a) A HÉSZ 8. § (10) e) bekezdésben meghatározott eseteket. b) A telekalakítás a kötelező szabályozás érdekében történik (pl közterület, út és közforgalom számára megnyitott magánút céljára történő lejegyzés) c) Telekegyesítés történik, de az egyesített telek sem éri el a kialakítható legkisebb telekterület értékét, de a szabályozott állapot elérésének irányába hat6 (2) Nyúlványos telek csak abban az esetben alakítható ki, ha a meglévő beépített telek nem rendelkezik közterületi kapcsolattal és megközelítése csak szolgalmi joggal biztosított, teleknyél kialakítható. (3) A szabályozási terven jelölt út céljára történő lejegyzéseket előzetesen el kell végezni. (4) Új tömbfeltárás (vagy meglévő zug továbbépítése) másodlagos közterülettel csak akkor történhet, ha legalább két közterületi kapcsolata biztosítható (átmenő forgalom), vagy azon kétirányú gépkocsiforgalom lehetséges legalább 10 méteres szabályozási szélesség mellett. (5) Meglévő telek csak akkor osztható meg, ha a megosztás után egyik telek beépítettsége sem haladja meg az övezetben előírtakat, figyelembe véve a HÉSZ 8. § (10) pontjaiban megadott szabályokat is. (6) Kialakult telek akkor is megosztható (átmenő telek, saroktelek vagy egyéb különleges helyzet), ha az övezeti szabályozásban megadott minimális telekszélessége vagy telekmélysége nem biztosítható, de a megosztás utáni telekterületek megfelelnek az övezeti szabályokban megadott minimális telekterület értékének, és a megosztás után a telkek az egyéb általános és övezeti szabályok betartása mellett beépíthetők. Lásd még a HÉSZ 8§ (10) e) pontban előírtakat. (7) Az építési engedélyezési eljárás során az út céljára történő lejegyzést csak a telek azon szakaszán kell elvégezni, ahol a szabályozási vonal nem halad át meglévő épületen és az épületet meg kívánják tartani. Épületbontás esetén az új céljára történő lejegyzést a teljes szabályozási vonallal érintett szakaszon végre kell hajtani.7

4 5

Módosította a 2/2011.(I.20.) Önkormányzati rendelet Hatályon kívül helyezte a 2/2011.(I.20.) Önkormányzati rendelet 6 Módosította a 22/2008.(XI.20.) Önkormányzati rendelet 7 Módosította a 22/2008.(XI.20.) Önkormányzati rendelet Hajdúszoboszló Településrendezési Terve - HÉSZ (egységes szerkezetben a K-2 módosítással)

8

III. FEJEZET Terület felhasználási egységek övezeti szabályozása BEÉPÍTÉSRE SZÁNT TERÜLETEK 8. §. A területre vonatkozó általános előírások (1) Hajdúszoboszló város területén belül építési telket alakítani a terv és a HÉSZ 4.§ (2) bekezdés vonatkozó kötelező erejű szabályozási elemeinek, valamint a HÉSZ 7.§ előírásainak betartásával lehet. (2) Az épületek az építési helyen belül a kötelező jellegű szabályozási elemek betartásával szabadon elhelyezhetők, ha a HÉSZ 9-13. §-a másként nem rendelkezik. (3) Terepszint alatti építmények a legnagyobb beépítés nagyságát meghaladó mértékben csak az építési hely határain belül, a telekre vonatkozó legkisebb zöldfelület megvalósításával és csak akkor engedélyezhetők, ha a terepszinttől számított magassága az 1,0 m-t nem haladja meg. (4) – Törölve8 (5) Az építési telkeken belül az alábbi melléképítmények helyezhetők el, a biztonságos gépjárművel való beközlekedés biztosítása – 3 m – megtartása mellett. A biztonságos gépjárművel való megközelítést, a telket kiszolgáló út felől, több út esetén legalább az egyik út felől biztosítani kell. Tűzrakó hely, filagória és medence esetében a telekhatártól legalább 3 méteres védőtávolságot kell tartani.9 előkertben:  közműbecsatlakozási műtárgy,  közműpótló építmény  hulladéktartály tároló (legfeljebb 1,50 m-es magassággal),  kirakatszekrény (legfeljebb 0,40 m-es szélességgel),  pihenés és játék céljára szolgáló műtárgy  2,0 m2 alatti reklámtábla oldalkertben:  közműbecsatlakozási műtárgy,  közműpótló építmény  hulladéktartály tároló (legfeljebb 1,50 m-es magassággal),  kirakatszekrény (legfeljebb 0,40 m-es szélességgel),  2,0 m2 alatti reklámtábla  kerti építmény (hinta, csúszda, szökőkút, pihenés és játék céljára szolgáló műtárgy, a terepszintnél 1 m-nél nem magasabbra emelkedő lefedés nélküli terasz),  kerti víz- és fürdőmedence, napkollektor,  kerti épített tűzrakó hely, lugas,  kerti szabadlépcső és lejtő, hátsókertben:  közműbecsatlakozási műtárgy,  közműpótló építmény  hulladéktartály tároló (legfeljebb 1,50 m-es magassággal),  kirakatszekrény (legfeljebb 0,40 m-es szélességgel),  kerti építmény (hinta, csúszda, szökőkút, pihenés és játék céljára szolgáló műtárgy, a terepszintnél 1 m-nél nem magasabbra emelkedő lefedés nélküli terasz), 8 9

Hatályon kívül helyezte a 22/2008.(XI.20.) Önkormányzati rendelet Módosította a 2/2011.(I.20.) Önkormányzati rendelet


9

   

kerti víz- és fürdőmedence, napkollektor, kerti épített tűzrakó hely, lugas, kerti szabadlépcső és lejtő, kerti tető, legfeljebb 20 m2 vízszintes vetülettel.

hátsókertben kertvárosias és falusias lakóterületen belül:10  gáztartály (a megfelelő biztonsági védőzónák betartásával)  alternatív energiarendszerek létesítményei (max. 6 m magasságig), az övezeti besorolásra előírt építménymagasság, telepítési távolság illetve tűztávolság figyelembe vételével és biztosításával építhető (6)

Az építési telkeken a telek beépített területébe beszámított módon az alábbi melléképületek helyezhetőek el az övezeti szabályoknak megfelelően: a) jármű- (gépkocsi, motorkerékpár, munkagép stb.) tároló b) a háztartással, fő funkcióval, lakófunkcióval kapcsolatosan11 1. nyári konyha, mosókonyha, szárító 2. tároló építmények (tüzelőanyag- és más tároló, szerszámkamra, szín, fészer, magtár, góré, csűr, pajta stb.) 3. az állattartás céljára szolgáló épületek és építmények, ahol ezt az övezeti szabályozás és az állattartási rendelet lehetővé teszi 4. kisipari vagy barkácsműhely, műterem, kiskereskedelmi üzlet 5. a turizmushoz és idegenforgalomhoz kapcsolódó funkciók (idegenforgalmi, kereskedelmi, szolgáltató, szálláshely-szolgáltató funkciók) 6. fűtés céljára szolgáló melléképület (kazánház) 7. pince, pince felépítménye c) Ahol a szennyvízcsatorna kiépült ott árnyékszék újonnan nem építhető, és a meglévő árnyékszéket használaton kívül kell helyezni.12 (7) Előkertek, oldalkertek, hátsókertek szabályozása; építési hely: a) ELŐKERTEK 1. Az előkertek méretét a szabályozási terv szerint kell meghatározni. A szabályozási terven az alábbi jelölések használatosak: EK = kötelezően megtartandó minimális előkerti méret, szabályozási terv szerinti méretekkel. 2. Újonnan kialakított lakóterületek esetében az előkerti méret az utcai telekhatártól számított 5 méter, illetve szabályozási terv szerinti érték. 3. Kialakult előkerti méret megtartható abban az esetben, ha az épület nem kerül elbontásra.13 4. Amennyiben a terven szabályozott előkerti méret a kialakult állapottól eltér, és az illeszkedés szabályai szerint megállapítható előkerti méret városképi értelemben nem zavaró, úgy az illeszkedés szabályai szerinti előkertet lehet alkalmazni.14 b) OLDALKERTEK Az oldalkert méretének meghatározása15: - szabadon álló és ikresen csatlakozó beépítési mód esetén nem lehet kisebb sem a megengedett legnagyobb építménymagasság felénél, sem 3 m –nél, - oldalhatáron álló beépítési mód estén a megengedett legnagyobb építménymagasság értékénél az alábbi eltérésekkel:

10

Módosította a 22/2008.(XI.20.) Önkormányzati rendelet Módosította a 2/2011.(I.20.) Önkormányzati rendelet 12 Módosította a 2/2011.(I.20.) Önkormányzati rendelet 13 Módosította a 22/2008.(XI.20.) Önkormányzati rendelet 14 Módosította a 2/2011.(I.20.) Önkormányzati rendelet 15 Módosította a 2/2011.(I.20.) Önkormányzati rendelet 11


10

Meglévő telek esetében: 1. Az OTÉK-tól eltérő oldalkerti méretek szabályozása a KERTVÁROSIAS LAKÓTERÜLETEK alább felsorolt építési övezeteire

Lke 1.1

0 4,5

30 800

Lke 1.2

Z 5,5

40 800

nem teljes zártsorúsítás esetében Lke 1.3

0 6,5

30 800

Lke 2.1

0 4,5

30 500

Lke 2.2

0 4,5

30 600

Lke 2.3

0 5,5

30 600

Lke 2.4

Z 5,5

30 560

nem teljes zártsorúsítás esetében Lke 4.1

0 6,0

30 350

a TELEPÜLÉSKÖZPONTI VEGYES TERÜLETEK alább felsorolt építési övezeteire vonatkozik Vt 2.1

Z 5,5

40 560

Vt 2.2

Z 7,5

40 600

nem teljes zártsorúsítás esetében. 2. Az oldalkerti méretek és az épület elhelyezésének megállapítása esetén az 1. pontban megjelölt övezetekben az alábbiak szerint kell eljárni akkor, ha a szomszédos telken meglévő, - de a jelenlegi szabályozás értelmében szabálytalan – épület, illetve a kialakult telekszélesség akadályozná a szabályos beépítést: AMENNYIBEN A TELEKSZÉLESSÉG KISEBB, MINT 12 MÉTER:  Ha a meglévő telek szélessége kisebb, vagy egyenlő, mint 12 méter, akkor az építendő új épületet a telek oldalhatárára kell építeni, a kötelezően megtartandó oldalkerti méret 4,0 méter. Ez esetben az oldalkertre néző tényleges homlokzatmagasság nem haladhatja meg az 5,0 métert, illetve a legnagyobb építménymagasság értéket.  Ha a beépítési oldal felőli szomszédos telken az oldalkertben 0-1,0 méteren belül melléképület, épület, vagy épületrész áll, akkor az új épület szomszédos épülettel átfedő homlokzatszakaszát nyílás nélküli tűzfalként vagy tűzfallal egyenértékű biztonságot nyújtó falként kell megépíteni, valamint a telekhatáron nem éghető anyagú kerítés építhető.16 („A” jelű ábra szerint)  Ha a beépítési oldal felőli szomszédos telken az oldalkertben 1,0-3,0 méter között épület, vagy épületrész áll, akkor az új épület átfedő homlokzati szakaszát nyílás nélküli falként kell megépíteni, legfeljebb 0,5 m eresszel. Ez esetben a szomszédos 16

Módosította a 22/2008.(XI.20.) Önkormányzati rendelet


11

ingatlanra néző tényleges homlokzatmagasság nem haladhatja meg sem az 5,0 métert, sem pedig az övezetben megengedett legnagyobb építménymagasság értékét.  Ha a beépítési oldal felőli szomszédos telken az oldalkertben 3,0 méteren túl áll épület, vagy épületrész, akkor az új épület korlátozás alá nem esik. AMENNYIBEN A TELEKSZÉLESSÉG NAGYOBB MINT 12 MÉTER, DE KISEBB / EGYENLŐ MINT 14 MÉTER:  A kötelezően megtartandó oldalkerti méret csökkenthető a 14,0 m és a tényleges telekszélesség különbségével.  Ha az építési oldallal szomszédos telken az oldalkertben a telekhatártól számított 3,0 méteren belül épület, vagy épületrész áll, úgy az új épület átfedő homlokzatszakaszát nyílás nélküli tűzfalként kell megépíteni, valamint a telekhatáron nem éghető anyagú kerítés építhető.17 Az oldalkertre néző tényleges homlokzatmagasság mértéke nem haladhatja meg sem az övezetre előírt legnagyobb építménymagasság, sem pedig az oldalkert értékét. („B” jelű ábra szerint)  Ha a beépítési oldal felőli szomszédos telken az oldalkertben 3,0 méteren túl áll épület, vagy épületrész, akkor az új épület korlátozás alá nem esik. A BEÉPÍTENDŐ TELEK SZÉLESSÉGE NAGYOBB MINT 14 MÉTER:  Az oldalkert előírt legkisebb mérete nem csökkenthető.  Ha az építési oldallal szomszédos telken az oldalkertben a telekhatártól számított 3,0 méteren belül épület, vagy épületrész áll, úgy az újonnan építendő épületet 1,0 méteres csurgótávolságra kell elhelyezni. Az oldalkertre néző tényleges homlokzatmagasság mértéke nem haladhatja meg sem az övezetre előírt legnagyobb építménymagasság, sem pedig az oldalkert értékét  Ha a beépítési oldal felőli szomszédos telken az oldalkertben 3,0 méteren túl áll épület, vagy épületrész, akkor az új épület korlátozás alá nem esik. „A” jelű ábra

„B” jelű ábra

TSZ: telekszélesség OK: oldalkert EK: Előkerti méret az övezeti szabályozás szerint HK: Hátsókerti méret az övezeti szabályozás szerint Nyílás nélküli tűzgátló fal

17



12

3. A 2. pontban megadott oldalkerti méretek és telepítési távolságok alkalmazásakor az alábbi szabályok is figyelembe veendők:  A tetőfedés anyaga csak nem éghető anyag lehet (cserép, betoncserép, stb.)  A csökkentett telepítési távolságra tekintettel a szomszédos telek felé tűzfalas kialakítással tetőfelület megjelenhet (nyeregtető, sátortető, stb.) oly módon, hogy az ereszalj deszkázatát le kell burkolni úgy, hogy eleget tegyen a tűzfal követelményeinek.18  Az építési oldal felőli szomszéd felé néző tetőfelületen nyílászáró nem létesíthető. c) HÁTSÓKERTEK A hátsókertek megállapítása általában az OTÉK szerint történik az alábbi eltérésekkel: 1. A kertvárosias lakóterületek: Lke 1....

építési övezet esetében 40 (kivételesen 50) méteres építési határvonal az utcai telekhatártól,

ami megegyezik a gazdasági udvar zóna határvonalával. Amennyiben ez a mérték meghaladja az egyes telkek méretét, úgy a hátsókert mérete minimum 6 méter, illetve az ennél nagyobb tényleges épületmagasság értéke. 2. A hátsókertek megállapításánál a szabályozási terven jelölt határvonalat is figyelembe kell venni, illetve azt a szabályozási terven megadott érték szerint kell megállapítani. HK  minimális hátsókerti méret szabályozási terv szerinti méretekkel d) ÉPÍTÉSI VONAL Az építési vonalat a szabályozási terv szerint kell meghatározni, ha az övezeti szabályozás másként nem rendelkezik. A szabályozási terven az alábbi jelölések használatosak: ÉV = kötelező építési vonal az utcai telekhatártól, illetve ahol az utcai telekhatár vonalát új szabályozási vonal határozza meg, a szabályozási vonaltól  ÉV  építési vonal a megadott határok között az utcai telekhatártól számítva, illetve ahol az utcai telekhatár vonalát új szabályozási vonal határozza meg, a szabályozási vonaltól ÉV  építési vonal minimális értéke az utcai telekhatártól, illetve ahol az utcai telekhatár vonalát új szabályozási vonal határozza meg, a szabályozási vonaltól ÉV = K Kialakult építési vonal A létesíteni kívánt épületnek legalább 2/3 részben a kötelező építési vonalra kell illeszkednie. Zártsorú beépítés esetén a HÉSZ 9. § (2) bekezdés h) pontja érvényes.19 Kialakult nyúlványos telek esetében a terven jelölt építési vonalat nem kell megtartani, az épület az építési helyen belül szabadon elhelyezhető. A kötelező építési vonalon az utcaképet javítandó kapuzat, vagy egyéb építmény megjelenhet. Ezt a szabályt kell alkalmazni azokban az esetekben is, amikor a kialakult, „szabálytalan telek”szélessége a kötelező építési vonal mentén nem éri el az övezetre meghatározott legkisebb telekszélesség mértékét, de a kijelölt építési helyen belül épület elhelyezhető az egyéb általános övezeti előírásoknak megfelelően. 20 (8)

A zöldterületi fedettség kötelezően betartandó értékét jelen rendelet összefoglaló övezeti szabályozásának táblázatai határozzák meg.

18

Módosította a 22/2008.(XI.20.) Önkormányzati rendelet Módosította a 22/2008.(XI.20.) Önkormányzati rendelet 20 Módosította a 22/2008.(XI.20.) Önkormányzati rendelet 19


13

a) b) c) d)

Az övezeti előírások meghatározott, telkekre vonatkoztatott kialakítható legkisebb zöldfelület mértékébe a burkolt felületek (utak, parkolók) területe nem vehető figyelembe. A zöldfelület számítását az OTÉK alapján kell elvégezni, többszintes növényállomány alkalmazható. A közforgalom számára nem megnyitott magánterületek esetében a gyeprácsot (beton vagy műanyag) 25 %-os mértékben lehet beszámítani a zöldfelületi fedettségbe. A közforgalom számára megnyitott magán területen a gyeprács területe nem számítható be a zöldfelület mértékébe.21

(9)

Az állattartó épületek elhelyezésének szabályait és az egyéb állattartási szabályokat külön önkormányzati állattartási rendelet határozza meg. (10) a) Az egyes építési övezetekben megadott övezeti előírások az újonnan kialakítandó telkekre, és újonnan létesítendő épületekre, funkciókra vonatkoznak. b) Kialakult telek akkor is beépíthető, ha az övezeti szabályozásban megadott alakítható legkisebb telekterület, a minimális telekszélesség, és telekmélység értékeinek nem felel ugyan meg, de azon épület a szükséges telepítési távolságok (OTÉK és HÉSZ 8. § (7) valamint a vonatkozó övezeti előírások betartásával elhelyezhető. c) Abban az esetben, ha a telek meglévő beépítettségének mértéke nagyobb, mint az övezeti szabályozásban megadott megengedett legnagyobb beépítettség, úgy az átalakítás, bővítés, rendeltetés megváltoztatása esetén megtartható, illetve a meglévő beépítettségi mértéken belül az adott építési telek területéből és az övezetben megengedett legnagyobb beépítettség mértékéből számított összes szintterület sűrűségi érték betartása mellett - az építménymagassági értékére is figyelemmel - bővíthető.22 d) Abban az esetben, ha a meglévő épület kialakult építménymagassága nagyobb, mint az övezeti szabályozásban megadott építménymagasság értéke úgy az átalakítás, bővítés, rendeltetés megváltoztatása esetén megtartható, illetve a megengedett beépítettségi mértéken belül az adott építési telek területéből és az övezetben megengedett legnagyobb beépítettség mértékéből számított összes szintterület-érték betartása mellett, - a telepítési távolság betartásával, - az bővíthető. e) Kertvárosi lakóterületen belül azon telkek melyeket legalább két oldalról utca határol (sarok vagy átmenő telek) akkor is megoszthatóak, ha az övezeti szabályozásban megadott alakítható legkisebb telekterület értéke nem tartható, de a kialakítandó és megmaradó telek legalább 350 m2 területű. f) Sarokteleken zártsorú beépítés esetében a megengedett legnagyobb beépítettségi mérték növelhető az alábbiak szerint: 1. + 15 %-kal egyoldali, teljes zártsorú beépítés esetén. 2. + 30 %-kal legalább kétoldali, teljes zártsorú beépítés esetén, de nem haladhatja meg az OTÉK-ben szereplő – terület-felhasználási egységre megengedett legnagyobb beépítettség mértékét. A beépítettség növelése legfeljebb az övezetre előírt legkisebb telekméret kétszeres mértékéig vehető figyelembe. Az efölötti telekrészre többlet beépítettség nem engedélyezhető g) Átmenő telek esetében a megengedett legnagyobb beépítettségi mérték + 10 %-kal növelhető amennyiben mindkét utca felé főépület épül. h) Törölve (11) A megengedett legnagyobb építménymagasság alkalmazásának sajátos szabályai23: Az Lke, Vt Üh, Üü területek egyes építési övezeteire megállapított megengedett legnagyobb építménymagasság értékétől egyes homlokzatokra vonatkoztatott homlokzatmagasság tekintetében – a telepítési távolság megtartásával, legfeljebb +1,5 m mértékig lehet elérni.

21

Módosította a 2/2011.(I.20.) Önkormányzati rendelet Módosította a 22/2008.(XI.20.) Önkormányzati rendelet 23 Módosította a 2/2011.(I.20.) Önkormányzati rendelet 22


14

9. §. A beépítési módok helyi alkalmazása Az épületek elhelyezésnél az alábbi, kiegészítő szabályokat is alkalmazni kell a védett területek kivételével: (1) OLDALHATÁRON ÁLLÓ BEÉPÍTÉSI MÓD a) Főépületek esetében 1. 12 méter telekszélesség alatt az épület csak oldalhatárra helyezhető el. Ha a telek szélessége meghaladja a 12 métert, az oldalhatáron álló épület elhelyezés maximum 1,0 méter széles csurgó távolság elhagyásával is lehetséges. 2. Amennyiben a telek szélessége eléri, vagy meghaladja a 16,0 métert, az épület szabadon állóan is elhelyezhető. Ebben az esetben az eredeti oldalkert nem csökkenthető, míg az eredeti építési oldaltól tartandó távolság a megengedett legnagyobb építménymagasság fele, de legalább 3,0 m. 3. A lakóterületek saroktelkein - oldalhatáron álló beépítési mód esetében - az épület szabadon állóan is elhelyezhető az egyéb övezeti előírások betartásával. A szabadon álló beépítés a szomszédos építési telek építési jogait nem korlátozhatja. Amennyiben kötelező előkertet tartalmaz a szabályozás, úgy az épület elhelyezését tekintve az előkert mértékével csökkentett telekszélesség alapján kell eljárni.24 4. Ha a meglévő beépítés indokolja, (pl.: már meglévő - építési oldalváltásnál) az épületek elhelyezése ikres is lehet.25 b) Melléképületek esetében A kötelező oldalkerti méretek betartása mellett melléképület szabadonállóan is elhelyezhető. (2)

A ZÁRTSORÚ BEÉPÍTÉSI MÓD a) A teljes zártsorúsítás nem kötelező, helyette az oldalhatáron álló épület-elhelyezés sajátos formáját a hajlított ház típust (utcával párhuzamos épületszárny és azzal szöget bezáró, oldalhatáron álló épületszárny – a továbbiakban oldalszárny) és a hézagosan zártsorú épület-elhelyezést (a zártsorú jelleget legalább 3,0 méter magas falkerítés biztosítja) vagy a csoportos (sorházas) épület-elhelyezést is lehet alkalmazni. A teljes zártsorúsítás esetén is legalább 3,00 m, közforgalom esetén 3,50 m széles, és 3,00 m magas kapuáthajtóval szükséges biztosítani a telkek gépjárművel való megközelítését. Középmagas és magas épületek kapuáthajtó magasságának kialakítása előtt, Hajdúszoboszló Hivatásos Önkormányzati Tűzoltósággal egyeztetni szükséges.26 b) Az övezeti jelekben Z*-gal jelölt zártsorú beépítési mód esetében a magasabb rendű út felőli telekvonalon a zártsorúsítás kötelező, amennyiben azt a csatlakozó telekhatáron álló épület kialakítása (nyílászáró, átnyúló eresz) nem akadályozza. c) Az utcai szárny úgy alakítandó ki, hogy az a szomszédos ingatlanok átépítése során legalább 6,0 m mélységben a zártsorú csatlakozás lehetőségét biztosítsa. Az utcai szárny mélysége a csatlakozó telekhatárok mentén - tűzfalasan kialakítva - nem lehet több mint 12,00 m. d) A hézagosan zártsorú beépítés esetén az utcai épületszárny oldalkertje legalább 4,00 m. Az erre néző homlokzatán nyílászáró lehet, de épületrész – legfeljebb 0,5 m kiállású eresz kivételével – a 4,00 m-es legkisebb sávba nem állhat. e) Az oldalszárnyak kialakítását az oldalhatáron álló beépítés általános előírásai alapján kell alkalmazni. f) Az oldalszárnyak homlokzatmagassága az építési oldal felőli szomszédos telek irányába kertvárosi lakóépületek, valamint a Vt/2.1 és Vt/3.1 övezetek esetén legfeljebb 5,5 m, az

24

Módosította a 2/2011.(I.20.) Önkormányzati rendelet Módosította a 2/2011.(I.20.) Önkormányzati rendelet 26 Módosította a 22/2008.(XI.20.) Önkormányzati rendelet 25


15

(3)

(4) (5) (6)

egyéb településközponti vegyes (Vt) övezeteknél 6,5m lehet. Központi vegyes, illetve különleges övezeteknél külön korlátozás nem vonatkozik rájuk.27 A hátsószárnyak magassága korlátozás alá nem esik, így az övezetre megállapított legnagyobb építménymagasság értékét lehet rájuk alkalmazni. Hátsószárny létesítése estén az „építési oldaltól” tartandó oldalkert nem lehet kisebb az arra néző tényleges homlokzatmagasság felétől, sem pedig 3 métertől.28 g) Ha a hátsószárny a szabadon álló beépítésnek megfelelően létesül, akkor az eredeti építési oldalon legalább 2,0 m magas tömör falkerítés létesítendő.29 h) A zártsorú vagy hézagosan zártsorú épület építése esetén az utcai építési vonaltól az épület homlokzati méretének 25 %-ában lehet visszalépni. A visszalépés mértéke nem haladhatja meg a 2 métert.30 KIALAKULT BEÉPÍTÉSI MÓD Meglévő épületek esetén a kialakult beépítési mód megtartható akkor is, ha eltér a szabályozott beépítési módtól, bruttó földszinti szintterülete azonban legfeljebb 20 %-kal egyszeri alkalommal bővíthető az egyéb övezeti szabályok megtartása mellett.31 A kialakult állapot esetében a meglévő beépítési módnál az érvényben lévő jogszabályoktól eltérő elő, oldal és hátsókerti méretek megtarthatóak.32 Törölve.33 A korábban érvényes településrendezési tervek szerint kiadott építési engedéllyel rendelkező melléképületek megtarthatóak, és építési helyen belül bővíthetőek anélkül, hogy az építési helyen kívül álló épületet, vagy épületrészt le kellene bontani.34 10. §. Az épületek kialakítására vonatkozó általános előírások

1) 2) 3) 4) 5) 6) 7)

8) 9)

Tetőtér beépítés esetén csak egy hasznos tetőtéri építményszint létesíthető. Törölve. Saroktelken csak sarokház épülhet, az utcák felé egyenrangú homlokzatokkal. Szabadlépcső csak legfeljebb 1,50 m szintkülönbségig alkalmazható, kivéve a meglévő szabadlépcsők felújítását, cseréjét. Magastető esetén alkalmazott tetőfelépítmények (állóablakok) tetősíkon mért vízszintes vetülete nem haladhatja meg sem az összes homlokzati hossz 1/3-át, sem pedig az érintett főhomlokzati sík felét. Épületenként a számítás során legfeljebb két oromfal figyelmen kívül hagyható. Közterület fölött átívelő, a szemközti ingatlanokat, illetve épületeket összekötő híd épület építése, csak a szabványos közúti űrszelvény biztosítása mellett, és az önkormányzat egyedi hozzájárulásával lehetséges. Közterület fölé nyitott épületrész (erkély, oldalfolyosó, előtető, eresz, stb.) csak abban az esetben nyúlhat, ha az a közterület rendeltetésszerű és biztonságos használatát, az esetleges légvezetékek biztonsági zónáját valamint a közterületi fák, növényzet lombozatát, állagát nem veszélyezteti. Törölve.35 Törölve.36

27

Módosította a 22/2008.(XI.20.) Önkormányzati rendelet Módosította a 2/2011.(I.20.) Önkormányzati rendelet 29 Módosította a 2/2011.(I.20.) Önkormányzati rendelet 30 Módosította a 22/2008.(XI.20.) Önkormányzati rendelet 31 Módosította a 2/2011.(I.20.) Önkormányzati rendelet 32 Módosította a 22/2008.(XI.20.) Önkormányzati rendelet 33 Hatályon kívül helyezte a 2/2011.(I.20.) Önkormányzati rendelet 34 Módosította a 2/2011.(I.20.) Önkormányzati rendelet 35 Hatályon kívül helyezte a 22/2008.(XI.20.) Önkormányzati rendelet 36 Hatályon kívül helyezte a 22/2008.(XI.20.) Önkormányzati rendelet 28


16

11 §. Kisvárosias lakóterületek (1) A szabályozási terven Lk jellel jelölt területek sajátos használatuk szerint kisvárosias lakóterületek. (2) A kisvárosias lakóterületen belül elhelyezhető épületek és funkciók az OTÉK 12. § (2) bekezdés szerint, kivéve az 5. pontot, nem zavaró hatású kézműipari épület nem helyezhető el. (3) A kisvárosias lakóterületen belül az OTÉK 31. § (2) bekezdésében előírtak figyelembe vételével kivételesen elhelyezhető funkciók az OTÉK 12. § (3) bekezdés szerint, kivéve a 3., 4., 5. pontot, termelő kertészeti építmény, üzemanyagtöltő, nem zavaró hatású egyéb gazdasági építmény nem helyezhető el. (4) A kisvárosias lakóterület kiegészítő funkcionális szabályozása: a)

Lk 1.…

b)

Lk 2.…

(5) Az

Lk 2.…

jelű funkcionális övezeten belül csak egyedi telkes lakóterületek alakíthatóak ki, a lakóterületen legfeljebb hatlakásos lakóépület építhető. Egy telken legfeljebb két lakóépület építhető. jelű funkcionális övezet tömbtelkes, ahol az egyes épületek úszótelkeken helyezkednek el. A funkcionális övezeten belül sajátos övezeti szabályozás érvényesül, mely kijelöli a tömbtelken belüli funkcionális zónákat (lakó, közlekedési, zöldterületi). jelű kisvárosias lakóterület övezeti tagozódása

a) BEÉPÍTHETŐ TERÜLETEK 1.

Lk 2.1

Kisvárosias lakóterületen belüli lakóövezet

b) NEM BEÉPÍTHETŐ, ILLETVE KORLÁTOZOTTAN BEÉPÍTHETŐ TERÜLETEK

(6) Az

1.

Lk K1

2.

Lk K2

3.

Lk KP

Kisvárosias lakóövezeten belüli közpark

4.

Lk KK

Kisvárosias lakóövezeten belüli közkert

5.

Lk G

Kisvárosias lakóterületen belüli garázs övezet

Lk 2.1

Kisvárosias lakóterületen belüli közlekedési terület gépkocsiforgalom, parkolás és garázsterületek számára Kisvárosias lakóterületen belüli közlekedési terület gyalogos forgalom (illetve korlátozott kiszolgáló forgalom) számára

jelű kisvárosias lakóövezet szabályozása

1. A meglévő lakótelep lakóövezetei által elfoglalt területek, ahol a beépítési mód kialakult, részben szabadonálló, részben típusépületek szekcióiból összeállított, részben keretes beépítésű, mely a határoló utcák felé viszonylag zártan jelenik meg, védett tömbbelsőket közrefogva.


17

2. A megengedett legnagyobb beépítettség mértékét a meglévő állapotok szerint kell figyelembe venni az alábbi eltérésekkel: A lakóövezeten az építési határvonallal jelölt építési helyen belül a szekciók alapterülete maximum 10%-kal növelhető egységes épületfelújítás esetében, melynek célja a homlokzat rekonstrukció, a liftelhelyezés, bejárati előterek és hozzájuk tartozó kiszolgáló funkciók elhelyezésének elősegítése, illetve loggiák, erkélyek egységes beépítése. Spontán, egyedi esetekben bővítés nem engedélyezhető, csak legalább egy szekcióra vonatkozóan. 3. 1. Az épületek meglévő homlokzatmagassága csak a tetőtér beépítésnél megengedett mértékben, maximum 1,2 méter magasságú parapetfallal növelhető. Az így kialakítható magastető gerincmagasságát és az épület megjelenését csak a városi főépítész jóváhagyásával lehet engedélyezni. Emeletráépítés nem engedélyezhető. 2. Magastető építés egységes, teljes épületegyüttest magába foglaló módon történhet. Önálló álló tetőablak nem építhető, helyette a homlokzattal egybeépített, a homlokzatszélesség 1/3 részét meg nem haladó tetőfelépítmény létesíthető, melynek magassága nem haladhatja meg az emeletmagasság mértékét (maximum 1 szint). 3. Magastető ráépítés esetén a tetőtereket az alattuk lévő szintekkel egybe lehet kapcsolni. 4. A lakóépületekben a lakások eltérő használata az érvényes jogszabályok szerint lehetséges. Nem helyezhető el azonban vendéglátó funkció és üzemi jellegű gazdasági funkció. Kereskedelmi és szolgáltató funkciók elhelyezhetőek. (7) Az

Lk K1

jelű kisvárosias lakóterületen belüli közlekedési terület övezeti szabályozása.

A kisvárosias lakóterületen belüli közlekedési terület gépkocsiforgalom, parkolás és garázsterületek számára szolgál. (8) Az

Lk K2

(9)

Lk G

(10) Az

Lk KK

a

lakótelepet

kiszolgáló

jelű kisvárosias lakóterületen belüli közlekedési terület a lakótelepi gyalogos forgalom számára szolgál.  Kisvárosias lakóterületen belüli garázsterület, mely meglévő és tervezett garázsépületek elhelyezésére szolgál.  A garázsépületeket csak egységesen, egyszerre megépítve, azonos építészeti megjelenéssel lehet megvalósítani, magastetővel,vagy zöldtetővel.  Garázs épületen belül más önálló rendeltetésű egység ( pl kereskedelem, szolgáltatás stb.) nem létesíthető jelű kisvárosias lakóövezeten belüli zöldterület, közkert.

1. A tömbtelkes (azon belül úszótelkes) beépítéssel megvalósult lakóterületek részére fönntartott meglévő közkertek. 2. A közkertek legalább 75%-át növényzettel fedetten kell kialakítani, kivéve a meglévő sportpályák területét. 3. A közkerteken belül épület nem létesíthető. 4. A meglévő zöldterületek felújítását a meglévő növényállomány részletes vizsgálata után kertészeti kiviteli tervek alapján kell megvalósítani. (11) Az

Lk KP

jelű kisvárosias lakóövezeten belüli zöldterület, közpark.

(12) A lakóövezeten belüli közlekedési és zöldterületeket a közhasználat elől tartósan elzárni nem lehet. Az ideiglenes elzárás csak épületek felújítása, közmű illetve utak felújítása céljából lehetséges külön engedély alapján.


18

(13) A kisvárosias szabályozása:

lakóterületek

építési

övezeteinek

Alkalmazható Sajátos használat szerint

Kisvárosias lakóterület Lk 1… funkcionális övezet

Építési övezet jele

telekre

vonatkozó

összefoglaló

Telekre vonatkoztatott megenged kialakítható legkisebb ett beépít széles- mély- telek- zöldési ség ség terület felület építmény magasság mód (m) (m) m2 % (m)

legnagyobb beépítettség %

Lk 1.1

Z 4,5

40 200

Z

10

20

200

30

4,5

40

Lk 1.2

Z 7,0

40 160

Z

8

20

160

30

7,0

40

Lk 1.3

Z 6,5

40 400

Z

12

30

400

30

6,5

40

Lk 1.4

SZ 12,5

40 1500

SZ

30

50

1500

25

12,5

40

Lk 2.1

SZ 15,0

60 600

SZ

20

20

600

-

15,0

60

12 §. Kertvárosias lakóterületek (1) A szabályozási terven Lke jellel jelölt területek sajátos használatuk szerint kertvárosias lakóterületek. (2) A kertvárosias lakóterületen belül elhelyezhető épületek és funkciók az OTÉK 13. § (2) bekezdés szerint. (3) A kertvárosias lakóterületen belül az OTÉK 31. § (2) bekezdésében előírtak figyelembevételével kivételesen elhelyezhető funkciók az OTÉK 13. §. (3) bekezdés szerint, kivéve a 4. pontot, üzemanyagtöltő nem helyezhető el. (4) A kertvárosias lakóterületeken belül az alábbi kiegészítő szabályok is betartandók: a) Az 1. Az

2. Az

Lke 1. Lke 1. Lke 1.

funkcionális övezet előírásai jelű funkcionális övezeten belül legfeljebb kétlakásos lakóépület építhető, egy telken legfeljebb két lakóépület helyezhető el akkor, ha a meglévő telek területe eléri az övezeti szabályozásban megadott kialakítható telekméret másfélszeresét. Az övezeten belül csak egyedi telek alakítható ki. jelű övezetek lakóterületei funkcionális zónákra tagozódnak:


19

Lakó zóna:  Az utca (közterület) felőli építési vonaltól számított 20 m mélységű területsáv. Lakóépület, illetve „fő funkció” elhelyezésére szolgál. Melléképületi funkció csak főépületen belül jelenhet meg a zónában. Gazdasági zóna:  70 m alatti telekmélység esetén a lakózónát követő 20m, 70-100 m telekmélység között 30 m, 100 , telekmélység fölött 50 m mély területsáv. A lakó-, illetve főfunkciót kiegészítő melléképületek elhelyezésére szolgál. Lakóépület lakás céljára szolgáló része a lakózónától legfeljebb 5,0 m mélységig nyúlhat át a gazdasági zónába. Amennyiben a város állattartási rendelete nem teszi lehetővé nagy haszonállat tartását a területen, úgy lakóépület önállóan is létesülhet a gazdasági zónában, illetve abba – annak akár teljes mélységébe – a lakózónából épület átnyúlhat.37 Kert zóna  A gazdasági zóna mögötti hátsókert irányú területrész. Ebbe a zónába épület nem építhető, csak a hátsókertben egyébként is létesíthető melléképítmények. Saroktelek esetén a méretek a telek rövidebb utcai homlokvonalától értendőek. 3. Melléképületek elhelyezése a HÉSZ 8. § (6) bekezdés szerint lehetséges. Az övezetben a lakófunkciót kiegészítő melléképületeket csak olyan rendeltetés céljára szabad létesíteni, mely a kertvárosias lakóterület jellegéhez illeszkedik, valamint a környezetvédelmi előírásokban szabályozott környezetvédelmi határértéket betartja. b) Az

Lke 2.

funkcionális övezet előírásai

1. Az

Lke 2.

jelű funkcionális övezeten belül amennyiben a meglévő telek területe:







Kisebb vagy egyenlő, mint 500 m2  Legfeljebb egy darab kétlakásos lakóépület építhető, egy telken egy lakóépület helyezhető el.  Melléképület csak főépülettel egybe építve létesíthető.  Melléképületek elhelyezése a HÉSZ 8. § (6) bekezdés szerint. Nagyobb, mint 500 m2, de kisebb, mint 800 m2  Legfeljebb három lakás építhető, legfeljebb két lakóépületben  Amennyiben a meglévő telekmélység meghaladja az 50 métert, úgy a HÉSZ 12. § (4) a) 2. pontban megadott zónás telekhasználat szabályait kell alkalmazni. Nagyobb, mint 800 m2  Legfeljebb kétlakásos lakóépület építhető, egy telken legfeljebb két lakóépület helyezhető el.  Amennyiben a meglévő telekmélység legalább 50 méter vagy azt meghaladja, úgy a HÉSZ 12 § (4) a) 2. pontban megadott zónás telekhasználat szabályait kell alkalmazni.

c) Az

Lke 3.


1. Az

Lke 3.

jelű funkcionális övezeten belül legfeljebb hatlakásos lakóépület építhető.

A lakóépületek számát a beépítettségi mérték, az építési hely valamint az építési helyen belüli épületek közötti távolság figyelembevétele határozza meg. 37

Módosította a 2/2011.(I.20.) Önkormányzati rendelet


20

2. Az övezeten belül mind egyedi, mind tömbtelek (lakópark) kialakítható. 3. Az övezeten belül az egyes lakóterületek csak feltételhez kötötten alakíthatóak ki, az alábbiak szerint:  csak a vízrendezés, belvízelvezetés megoldása után, talajmechanikai szakvélemény függvényében kialakítható lakóterület  telekalakítási terv készítése után beépíthető terület38 4. Melléképületek elhelyezése a HÉSZ 8. § (6) bekezdés szerint lehetséges. Az övezetben a lakófunkciót kiegészítő melléképületeket csak olyan rendeltetés céljára szabad létesíteni, mely a kertvárosias lakóterület jellegéhez illeszkedik, valamint a környezetvédelmi előírásokban szabályozott környezetvédelmi határértéket betartja.39 d) Az

Lke 4.


Az övezet meglévő, vegyesen épületeket és üdülőépületeket is tartalmazó sajátos, kevert funkciójú. a) Az általában 200-500 m2 telekterületű meglévő telkek az alábbiak szerint építhetőek be: 1. Amennyiben a meglévő telek területe kisebb, mint 350 m2 egy rendeltetési egységet magába foglaló lakóépület építhető. 2. Amennyiben a meglévő telek területe nagyobb, mint 350 m2 ,de kisebb mint 500 m2 úgy kétlakásos lakó, vagy két rendeltetési egységet magába foglaló épület építhető. 3. Amennyiben a meglévő telek területe nagyobb, mint 500 m2, de kisebb mint 800 m2 úgy háromlakásos lakó, vagy három rendeltetési egységet magába foglaló épület építhető 4. Amennyiben a meglévő vagy telekösszevonással kialakított telek területe nagyobb mint 800 m2, és a telekszélesség legalább 18 méter, a telekmélység legalább 40 méter, egy telken belül két főépület is építhető, épületenként 2-2 rendeltetési egységgel. 5. Amennyiben a megadott telekméretek nem biztosítottak, de a telekterület meghaladja a 800 m2 -t, úgy 1 db, legfeljebb négylakásos lakóépület is építhető b) Az épületek közötti telepítési távolság és oldalkerti méret megállapítása a HÉSZ 8.§ (7) bekezdés b. pontja szerint, az oldalhatáron álló beépítési mód esetében. c) Melléképületek elhelyezése a HÉSZ 8.§ (6) bekezdés szerint.

38 39

Módosította a 2/2011.(I.20.) Önkormányzati rendelet Módosította a 2/2011.(I.20.) Önkormányzati rendelet


21

(5) A kertvárosias lakóterületek építési övezeteinek telekre vonatkozó összefoglaló szabályozása: Alkalmazható Sajátos használat szerint

Kertvárosias lakóterület Lke 1. funkcionális övezet


Lke 1.1

O 4,5

30 800

Lke 1.2

Z 5,5

40 800

Lke 1.3

O 6,5

30 800

Lke 1.4

Z 6,5

40 41

megenged kialakítható legkisebb ett beépít széles- mély- telek- zöldépítmény ési ség ség terület felület 40 mód (m) (m) m2 % magasság (m)


O

14

50

800

50

4,5

30

Z

14

50

800

50

5,5

30

O

14

50

800

50

6,5

30

Z

14

50

800

50

6,5

30

Ikr

14

50

800

50

4,5

30

O

14 18

35 28

500

50

4,5

30

O

14

40

600

50

4,5

30

O

14

40

600

50

5,5

30

Z

14

35

560

50

5,5

30

30 800

41

Lke 2. funkcionális övezet

Telekre vonatkoztatott

Lke 1.5

Ikr 4,5

30 800

Lke 2.1

O 4,5

30 500

Lke 2.2

O 4,5

30 600

Lke 2.3

O 5,5

30 600

Lke 2.4

Z 5,5

30 560

Módosította a 2/2011.(I.20.) Önkormányzati rendelet Módosította a 22/2008.(XI.20.) Önkormányzati rendelet


22



Lke 2.5

SZ 7,0

30 800

Lke 3.1

SZ 7,5

30 700

Lke 3.2

SZ 7,5

25 1000

Lke 4.1

O 6,0

30 350

SZ

20 40

40 20

800

50

7,0

30

SZ

20

35

700

50

7,5

30

SZ

20

50

1000

50

7,5

25

O

14

25

350

50

6,0

30

13. §. Falusias lakóterületek (1) A szabályozási terven Lf jellel jelölt területek sajátos használatuk szerint falusias lakóterületek. (2) A falusias lakóterületen belül elhelyezhető épületek és funkciók az OTÉK 14. § (2) szerint, kivéve a 7. és 8. pontot, sportépítmény és üzemanyagtöltő nem helyezhető el. (3) A falusias lakóterületen belül csak önálló helyrajzi számú építési telek alakítható ki. (4) a) Egy építési telken belül csak egy lakóépület építhető, melyben legfeljebb két önálló rendeltetési egység (lakás) helyezhető el. b) A lakóépületeket, lakó funkciót kiegészítő melléképületeket, egyéb épületeket csak olyan rendeltetés céljára szabad létesíteni, mely a falusias lakóterület jellegéhez illeszkedik, valamint a környezetvédelmi előírásokban szabályozott környezetvédelmi határértékeket betartja. Elhelyezésük a HÉSZ 8. § (6) bekezdés szerint lehetséges. (5) Az övezetek külterületi lakott helyként jelennek meg. A lakóterületek belterületbe vonásának kötelezettsége a falusias lakóterületre nem vonatkozik, amennyiben külterületen találhatóak, és a belterülethez közvetlenül nem csatlakoznak. Ebben az esetben beépítésre szánt területként kezelendő. (6) A falusias lakóterület építési övezeteinek telekre vonatkozó összefoglaló szabályozása: Alkalmazható Sajátos használat szerint

Falusias lakóterület Lf 1.


Telekre vonatkoztatott megenged legkisebb beépít széles- mély- telek- zöldett ési ség ség terület felület építmény 42 mód (m) (m) m2 % magasság (m)

SZ Lf 1.1

SZ 4,5

20

25

1000

40


4,5

30

30 1000

Funkc. öv.

42



23

14. §. Központi vegyes területek (1) A szabályozási terven Vk jellel jelölt területek sajátos használatuk szerint központi vegyes területek. (2) A központi vegyes területen belül elhelyezhető épületek és funkciók az OTÉK 17. § (2) bekezdés szerint, kivéve a 6., 7. és 9. pontot, nem zavaró hatású egyéb gazdasági építmény és lakások nem építhetőek, valamint üzemanyagtöltő állomás sem létesíthető sem önállóan, sem parkolóházon belül. (3) A központi vegyes területen belül kivételesen sem helyezhető el az OTÉK 17. § (3) bekezdés 1. pontjában meghatározott üzemanyagtöltő állomás. (4) A központi vegyes terület építési övezeteinek telekre vonatkozó összefoglaló szabályozása: Vk 1

(5)43

a)

Funkcionális övezeten belül a szabályozási terven jelölt helyeken az alábbi eltérő szabályozású építési helyek jelennek meg

Vk I 1. 2.

A megengedett építménymagasság értéke 7,5 méter Az építési helyen belül a teljes utcafronti telekszakaszok 1/3-ad részét meg nem haladó mértékben a terület beépíthető szabadonálló módon, a főépülettel egybeépítve vagy függetlenül, a főépületekhez illeszkedő, igényes homlokzatokkal, szilárd építőanyagokkal. Ideiglenes jellegű épületek nem létesíthetőek, faházak, faház jellegű vagy egyéb anyaghasználatú. A telekszélesség további 1/3-ad részén a főszezon idején ideiglenes építmények elhelyezhetők.44 3. Mind magastető, mind lapostető létesíthető.

b)

Vk II 1.

A megengedett építménymagasság értéke 7,5 méter

2. Az építési helyen belül a teljes utcafronti telekszakaszok 1/3-ad részét meg nem haladó mértékben a terület beépíthető szabadonálló módon, a főépülettel egybeépítve vagy függetlenül, a főépülethez illeszkedő, igényes homlokzatokkal, szilárd építőanyagokkal. Ideiglenes jellegű épületek nem létesíthetőek, faházak, faház jellegű vagy egyéb anyaghasználatú. A telekszélesség további 1/3-ad részén a főszezon idején ideiglenes építmények elhelyezhetők. 2. c)

43 44

Mind magastető, mind lapostető létesíthető.

KIJELÖLT ÉPÍTÉSI HELY 1. A tervlapon kijelölt építési helyen belül a főépületeket szabadonálló épületelhelyezéssel is el lehet elhelyezni. 2. A kijelölt építési hely határvonala a településrendezési terv módosítása nélkül változtatható abban az esetben, ha a főépület szabadonálló tűzfal nélküli beépítése biztosítható.

Módosította a 22/2008.(XI.20.) Önkormányzati rendelet Módosította a 2/2011.(I.20.) Önkormányzati rendelet


24

Alkalmazható Sajátos használat szerint


Központi vegyes terület Vk 1. funkcionális övezet

Vk

Z

40

1.1

9,5

2000

Vk

Z

75

1.2

12.5

1500

Telekre vonatkoztatott megenged kialakítható legkisebb beépít széles- mély- telek- zöldett ési építmény ség ség terület felület mód magasság (m) (m) m2 % (m)


Z

20

50

2000

30

9,5

40

Z

50

30

1500

15

12,5

75

15. §. Településközponti vegyes területek (1) A szabályozási terven Vt jellel jelölt területek sajátos használatuk szerint településközponti vegyes területek. (2) A településközponti vegyes területen belül elhelyezhető épületek és funkciók az OTÉK 16. § (2) bekezdés szerint, kivéve a 7. pontot. A 7. pontban fölsorolt üzemanyagtöltő csak parkolóházakban létesíthető. (3) A településközponti vegyes területen belül kivételesen sem helyezhetőek el az OTÉK 16. § (3) bekezdésben fölsorolt létesítmények, mint a nem zavaró hatású egyéb gazdasági építmény és termelő kertészeti építmény. (4) A szükséges gépjárművek elhelyezését telken belül kell biztosítani, kivéve az önkormányzat külön parkolási rendeletében meghatározott esteket és lehetőségeket. (5) A

Vt 1.

funkcionális övezet szabályozása

a)

Az övezeten belül mind egyedi telkes, mind tömbtelkes településközponti vegyes területek kialakíthatóak. Az övezet elsősorban lakó-, intézményi és idegenforgalmi funkciók elhelyezésére szolgál. b) Vt 1.9 övezeten belül minden megkezdett 2500 m2 telekterület után létesíthető 1 lakásegység. (6) A

Vt 2.


Az övezeten belül csak egyedi telkes településközponti vegyes területek alakíthatóak ki. Az övezet elsősorban önálló intézmények, valamint lakó- és intézményi funkciók elhelyezésére szolgál. (7) A

Vt 3.


Az övezet a kötelező önkormányzati és egyéb önálló feladatokat ellátó intézmények, igazgatási, kereskedelmi szolgáltató, vendéglátó, szálláshely szolgáltató, kulturális, művelődési, egyházi, oktatási, egészségügyi és szociális funkciók elhelyezésére szolgál. Lakófunkció csak intézményi funkcióhoz kapcsolva, szolgálati lakásként létesíthető, egy intézményhez legfeljebb két lakás tartozhat.


25

Vt

(8) A

Vt Kt

a)

területeken belül eltérő terület felhasználású övezetek szabályozása. Településközponti vegyes területen belüli köztér, melyet kertészeti,

térburkolati, forgalomtechnikai tervek alapján kell megvalósítani. Korlátozott gépjármű és parkoló forgalom megjelenhet. Az övezet közterületi használata biztosítandó, el nem keríthető. b)

Vt KK

Településközponti vegyes területen belüli közkert. Nem beépíthető.

Növényzettel való fedettsége 70 %. Területegységen, településközponti vegyes területen belüli kiszolgáló út. Vt A meglévő köz a kiszolgált telkek tulajdonosainak egyezsége, a közműgazdák c) KÖú hozzájárulásának beszerzése esetében lehet: - közterület, - közforgalom számára megnyitott magánút, - magánút. (9) A településközponti vegyes területek építési övezeteinek telekre vonatkozó összefoglaló szabályozása: Alkalmazható Sajátos használat szerint

Településközponti Vt 1. vegyes terület funkcionális övezet


Vt 1.1

Z 7,5

40 450

Vt 1.2

Z 9,5

Vt 1.3



Z

15

30

450

30

7,5

40

40 800

Z

20

40

800

30

9,5

40

Z 12,5

40 1500

Z

30

50

1500

30

12,5

40

Vt 1.4

Z 15

40 1000

Z

20

50

1000

30

15

40

Vt 1.5

Z 8,5

40 600

Z

16

35

600

30

8,5

40

Vt 1.6

SZ 8,5

40 800

SZ

20

20

800

40

8,5

40


26

Vt 1.7

SZ 7,5

40 1500

SZ

30

30

1500

30

7,5

40

Vt 1.8

SZ 10,0

40 1000

SZ

20 50

50 20

1000

40

10

40

Vt 1.9

SZ 5,0

20 2500

SZ

35

35

2500

70

5,0

20

Vt 1.10

SZ 12,5

40 1500

SZ

30

50

1500

30

12,5

40

Vt 2.1

Z 5,5

40 560

Z

16

35

560

30

5,5

40

Vt 2.2

Z 7,5

40 600

Z

15

40

600

30

7,5

40

Vt 2.3

SZ 6,5

60 500

SZ

20

20

500

20

6,5

60

Vt 2.4

O 7,5

40 600

O

15

40

600

30

7,5

40

Vt 3.1

Z 5,5

40 600

Z

16

35

600

35

5,5

40

Vt 3.2

Z 7,5

40 1500

Z

30

50

1500

35

7,5

40

Vt 3.3

Z 9,5

40 1200

Z

30

40

1200

30

9,5

40

45

Vt 2. funkcionális övezet egyedi telkes

46

Vt 3. funkcionális övezet

45 46



27

Vt 3.4

Z 10,5

40 1000

Z

30

30

1000

30

10,5

40

Vt 3.5

SZ 7,5

40 1500

SZ

30

30

1500

35

7,5

40

Vt 3.6

SZ 12,5

40 2500

SZ

50

50

2500

35

12,5

40

47

16. §. Gazdasági területek (1) A város gazdasági területei sajátos használatuk szerint kereskedelmi szolgáltató területek (Gksz) és egyéb iparterületek (Gip). (2) Az ipari gazdasági övezetekben (Gip) az állattartás nem megengedett. Azokban a vegyes használatú mezőgazdasági majorokban, ahol jelenleg az állattartás és az egyéb gazdasági tevékenység együtt van jelen az állattartás fenntartható, a

Gip 2....

övezetek előírása szerint. 17. §. Kereskedelmi, szolgáltató gazdasági területek

(1) A

Gksz övezet előírásai 1. …

a) Az övezetben elhelyezhető funkciók az OTÉK 19. § (2) bekezdés szerint. b) Az övezetben kivételesen sem helyezhetők el az OTÉK 19. § (3) bekezdés 1. pontjában megadott létesítmények, így egyházi, oktatási, egészségügyi és szociális épületek. A közvetlenül a létesítményt szolgáló üzemegészségügyi, szociális, oktatási és sport funkciók megjelenhetnek. (2) Azokon a Gksz övezeteken belül, ahol a területi besorolás lakóterületből változik gazdasági övezetté az önálló lakófunkció megmaradhat, de új lakófunkció nem engedélyezhető, csak szolgálati lakásként. (3) Legfeljebb két szolgálati lakás létesíthető ingatlanonként.

47



28

(4) A kereskedelmi gazdasági szolgáltató területek telekre vonatkozó összefoglaló szabályozása. Alkalmazható Sajátos használat szerint


KereskedelGksz mi 1.1 szolgáltató terület

SZ 7,5

40 1500

Gksz 1.2

SZ 9,5

40 3000

Gksz 1. funkcionális övezet

Telekre vonatkoztatott megenged kialakítható legkisebb ett beépít széles- mély- telek- zöldépítmény ési ség ség terület felület magasság mód (m) (m) m2 % (m)


SZ

25

60

1500

20

7,5

40

SZ

30

100

3000

20

9,5

40

18. §. Ipari területek (1) A

Gip 1.…

övezet előírásai

a) Az iparterület besorolását tekintve egyéb iparterület. b) Az övezetben elhelyezhető funkciók az OTÉK 20. § (4) bekezdés szerint. c) Az övezetben kivételesen sem helyezhetőek el az OTÉK 20. § (5) bekezdés 2. pontjában megadott létesítmények, így egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épületek. A közvetlenül a létesítményt szolgáló üzemegészségügyi, szociális, oktatási és sport funkciók megjelenhetnek. (2) A

Gip 2.

övezet előírásai:

a) Az iparterület besorolását tekintve egyéb iparterület, amelyen belül az egyéb iparterületi funkciók mellett mezőgazdasági üzemi funkciók, és kialakult esetben állattartó telephelyek is elhelyezhetőek, az egyéb szakhatósági előírások megtartása mellett. Gip 2.1

Mezőgazdasági üzemi terület, majorság.


29

(5) Az egyéb iparterületek telekre vonatkozó összefoglaló szabályozása. Alkalmazható Sajátos használat szerint


Egyéb ipar terület

Gip 1.1

SZ 7,5

40 1500

Gip 1. funkcionális övezet

Gip 1.2

SZ 9,5

40 3000

Gip 2.1

SZ 9,5

40 5000

SZ 9,5

40 1500

Gip 2. funkcionális övezet Egyéb ipar terület

48

Gip 2.2

Telekre vonatkoztatott megenged kialakítható legkisebb ett beépít széles- mély- telek- zöldépítmény ési ség ség terület felület magasság mód (m) (m) m2 % (m)


SZ

25

40

1500

30

7,5

40

SZ

30

50

3000

30

9,5

40

SZ

50

50

5000

30

9,5

40

SZ

20

20

1500

30

9,5

40

19. §. Üdülőterület (1) A terv üdülőterületei sajátos használatuk szerint:  üdülőházas területek (Üü),  hétvégi házas területek (Üh). 20. §. Üdülőházas üdülőterületek (1) Az üdülőházas terület funkcionális szabályozása az OTÉK 21. § (3) bekezdés, valamint az OTÉK 22. § szerint. (2) Egyedi telken egy főépület építhető. 1500 m2 teleknagyságig legfeljebb 1 főépület építhető. Minden megkezdett további 1000 m2 teleknagyság fölött legfeljebb 1 újabb főépület építhető. (3) Az üdülőházas üdülőterületek sajátos előírásai: a) Az övezetben melléképület főépülettel egybeépítve, illetve tömbtelkek esetében önállóan is megépíthető gépkocsi tároló, illetve kiszolgáló funkcióval. b) Törölve.49 c) Törölve.50 (4) Megengedett tetőforma: a) Szabadonálló beépítési mód esetében: összetett tetőidom körbefutó ereszvonallal. b) Lapostető csak az épület alapterületének 1/3 részét meg nem haladó mértékben jelenhet meg. c) Önálló álló tetőablak nem építhető. Helyette a homlokzattal egybeépített tetőfelépítményt lehet alkalmazni, legfeljebb két homlokzat esetében a homlokzat 1/3 részét meg nem 48

Módosította a 22/2008.(XI.20.) Önkormányzati rendelet Hatályon kívül helyezte a 2/2011.(I.20.) Önkormányzati rendelet 50 Hatályon kívül helyezte a 2/2011.(I.20.) Önkormányzati rendelet 49


30

haladó mértékben, mellyel az ereszvonalat meg lehet szakítani. Szabadonálló beépítés esetében minden homlokzatszakaszra érvényes ez az előírás. (5) Az üdülőházas üdülőövezetek telekre vonatkozó összefoglaló szabályozása: Alkalmazható Sajátos használat szerint


Üdülőházas üdülőterület Üü 1. funkcionális övezet

Üü

SZ

30

1.1

6,0-9,5

800

Üü 1.2

SZ 6,0-7,5

Üü 1.3

SZ 4,5-7,5



SZ

20

40

800

45

6,0-9,5

30

30 800

SZ

20

40

800

45

6,0-7,5

30

30 600

SZ

20

30

600

45

4,5-7,5

30

21. §. Hétvégi házas üdülőterület (1) A hétvégi házas üdülőterületen belül legfeljebb két üdülőegységes üdülőépület helyezhető el OTÉK 23. § (1) bekezdés szerint. (2) A megengedett legnagyobb beépítettség mértéke hétvégi házas üdülőterületeken belül amennyiben a telek területe meghaladja a 800 négyzetmétert: 15%. Amennyiben a telek területe kisebb, mint 400 m2, úgy a beépítettség mértéke + 5 %-kal növelhető, ha az egyéb előírások (előkert, oldalkert, hátsókert) betarthatóak. (3) Az

Üh 1.1

kialakult üdülőterület sajátos előírásai:

a) Az általában 200-500 m2-es telkek mind a kialakult, mind a javasolt (a kialakult viszonyokhoz igazodó) telekalakítások esetében is beépíthetőek. b) A kialakult meglévő hétvégi házas üdülőterületen belül amennyiben telekösszevonás nem történik a meglévő sakktáblaszerű beépítést kell alkalmazni átfedő homlokzatszakaszok nélkül. c) Amennyiben telekösszevonás történik és a telekszélesség megnövekszik legalább 15 méter szélességre szabadonálló beépítést kell alkalmazni legalább az OTÉK-ban megadott kötelező H (telepítési távolság és H/2 oldalkerti méretek) betartásával. d) Hátsókertek mérete a telepítési távolság fele, de legalább 3 méter. e) Az előkert mérete vagy a kialakult (3 méter) vagy a kialakult (10 méter). f) Amennyiben telekösszevonás történik és a telekmélység megnövekszik, úgy továbbra is az oldalhatáron álló beépítési mód alkalmazandó. A hátsókerti építési határvonalat az határozza meg, hogy átfedő homlokzatszakasz nem létesíthető a szomszédos kialakult épületekkel. g Törölve.51 51

Hatályon kívül helyezte a 2/2011.(I.20.) Önkormányzati rendelet


31

(4) Az

Üh 1.2

meglévő üdülőterületek sajátos előírásai:

a) Az általában 200-500 m2-es meglévő telkek az alábbiak szerint építhetőek be. Amennyiben telekösszevonás nem történik, úgy az oldalkertek mérete minimum 3 méter. Amennyiben telekösszevonás történik vagy a telek legalább 12 méter széles és a telekszélesség megnövekszik legalább 12 méter szélességre, oldalhatáron álló beépítést kell alkalmazni legalább az OTÉK-ban előírt telepítési távolság alapján meghatározott oldalkerti méret betartásával. Amennyiben telekösszevonás történik és a telekszélesség megnövekszik legalább 18 méter szélességre szabadonálló beépítés is alkalmazható legalább az OTÉK-ban előírt telepítési távolság felének és egészének egyidejű betartásával kialakított oldalkerti méretek biztosításával. A teljes telepítési távolságot csak abban az esetben kell betartani, ha a csatlakozó szomszédos telken oldalhatáron álló épület áll, vagy a beépítési mód szerint telken belül az az építési oldal. Amennyiben telekösszevonás történik és a telekmélység megnövekszik, úgy továbbra is az oldalhatáron álló beépítési mód alkalmazandó. A hátsókertek méretét az OTÉK szerint kell megállapítani. Kialakult esetekben a tényleges hátsókerti méret nem lehet kevesebb a telepítési távolság felénél, illetve 3 méternél. (5) A hétvégi házas üdülőterületen belül a tényleges homlokzat magasság nem haladhatja meg a megengedett építménymagasság méterben megadott értékét. (6) Egy épület legfeljebb két beépített szintet tartalmazhat. (7) Magastető esetén a gerincmagasság nem lehet több, mint 7,50 m. (8) A hétvégi házas üdülőövezetek telekre vonatkozó összefoglaló szabályozása: Alkalmazható Sajátos használat szerint


Telekre vonatkoztatott megenged kialakítható legkisebb beépít széles- mély- telek- zöldett ési építmény ség ség terület felület 52 mód (m) (m) m2 % magasság (m)


Hétvégiházas üdülőterület

Üh 1.1

O 6,0

20 250

O

10

25

250

60

6,0

20

Üh 1. funkcionális övezet

Üh 1.2

O 6,0

20 500

O

14

30

500

60

6,0

20

Üh 1.3

SZ 6,0

20 450

SZ

15

30

450

60

6,0

20

52



32

22. §. Különleges területek (1) A szabályozási terven K jellel jelölt területek sajátos használatuk szerint különleges területek. (2) A különleges területek sajátos használatuk szerint az alábbi övezeti besorolásba tartoznak: a)

K 1.

Idegenforgalmi célú területek

b)

K 2.

Vásártér, városi piac

c)

K 3.

Városi gyógyfürdő és strand területe

d)

K 4.

Egészségügyi központ

e)

K 5.

Sport, rekreációs és idegenforgalmi célú területek

f)

K 6.

Nagykiterjedésű közmű területek

g)

K 7.

Temető területek

h)

K 8.

Bányászati területek

i)

K 9.

Különleges településüzemeltetési és igazgatási területek, logisztikai bázis

j)

K 10.

Hulladékkezelők területei

k)

K 11.

Különleges közlekedési területek

l)

K 12.

Polgárvédelmi bázis

(3)

A különleges területek övezeti szabályozása: a)

K 1.

1. A

Idegenforgalmi célú területek K 1.1

SZ 9,5

20 5000

övezet

idegenforgalmi,

szálláshely

szolgáltató

turisztikai és üdülőházak elhelyezésére szolgál. Kereskedelmi szolgáltató funkció az idegenforgalmi funkció kiegészítéseként jelenhet meg. 2. A zöldterületi fedettség mértéke legalább 70 %. 3. A parkolást telken belül kell megvalósítani. Amennyiben a parkolás nem épületben, hanem szabad téren valósul meg, úgy azt legalább 8 parkoló-állásonként fásítottan kell megvalósítani.


33

A parkoló területet legalább 20%-a összefüggő zöldterülettel legyen kialakítva. 4.

A

K 1.

K

Z

40

1.2

9,5

3000

K

Z

40

1.3

15

3500

övezet idegenforgalmi, szálláshely szolgáltató és gyógyászati idegenforgalmi, gyógyászati funkciók elhelyezésére szolgál.

funkcionális övezeten belül mind egyedi telkes, mind tömbtelkes központi

vegyes területek kialakíthatóak. Az övezet elsősorban a város idegenforgalmi funkcióinak elhelyezésére szolgál. 5.

A

5.1.

K 1.

funkcionális övezeten belül a szabályozási terven jelölt helyeken az alábbi eltérő szabályozású építési helyek jelennek meg:

K I. 5.1.1. A megengedett építménymagasság értéke 7,5 méter 5.1.2. Az építési helyen belül a teljes utcafronti telekszakaszok beépíthetőek zártsorú, illetve hézagosan zártsorú módon, főépülettel egybeépítve vagy függetlenül, nem ideiglenes épületekkel, hanem a főépületekhez illeszkedő, igényes homlokzatokkal, szilárd építőanyagokkal. 5.1.3. Mind magastető, mind lapostető létesíthető.

5.2.

K II. 5.2.1. A megengedett építménymagasság értéke 7,5 méter 5.2.2. Az építési helyen belül a teljes utcafronti telekszakaszok 1/3-ad részét meg nem haladó mértékben a terület beépíthető szabadonálló módon, főépülettel egybeépítve vagy függetlenül, nem ideiglenes épületekkel, hanem a főépületekhez illeszkedő igényes homlokzatokkal, szilárd építőanyagokkal. Faház vagy faház jellegű pavilon nem létesíthető. A telekszélesség további 1/3-ad részén a főszezon idején ideiglenes építmények elhelyezhetők.53 5.2.3. Mind magastető, mind lapostető létesíthető.

5.3.

53 54

KIJELÖLT ÉPÍTÉSI HELY54 5.3.1. A tervlapon kijelölt építési helyen belül a főépületeket szabadonálló épületelhelyezéssel kell elhelyezni. 5.3.2. A kijelölt építési hely határvonala a településrendezési terv módosítása nélkül változtatható abban az esetben, ha a főépület szabadonálló tűzfal nélküli beépítése biztosítható.

Módosította a 2/2011.(I.20.) Önkormányzati rendelet Módosította a 22/2008.(XI.20.) Önkormányzati rendelet


34

b)

K 2.

Városi piac K 2.1

1. A

SZ 7,5

40 2000

övezet

Az övezet városi piac céljára és kisvásárok megtartására szolgál. A piac övezeten belül csak kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó, piacfelügyeleti és egyéb, a piac funkcióját kiegészítő, azt nem zavaró funkciók jelenhetnek meg. c)

K 3.

Városi gyógyfürdő és strand területe.

1. A funkcionális övezeten belül az alábbi alövezetek jelennek meg: K 3.1

Strand

K 3.2

Strand és kiszolgáló létesítményei

K 3.3

Speciális medencék övezete (Mediterrán tengerpart)

K 3.4

Gyógyfürdő övezete

K 3.5

Aquapark

K 3.6

Látványfürdő

K 3.7

Városi uszoda

A strand és gyógyfürdő tömbjén belül az építési övezetek határvonalai a beépítési és környezetfejlesztési tervnek megfelelően a rendezési terv módosítása nélkül változtathatók annak a célnak a figyelembevételével, hogy a tömb egységesen a strand és gyógyfürdő kulturált, több funkciót magába foglaló használatát és kiépítését segítse elő.. K 3.8

2. A

K 3.1

Kemping

SZ 9,5

20 5000

övezet

Az övezet a városi strand és gyógyfürdő területe. Egyedi telek az övezeten belül nem alakítható ki. Fejlesztési tanulmányterv alapján, beépíthető. A beépítettség mértékébe a medencéket nem kell beszámítani. Parkolás közterületen, illetve a kijelölt parkoló övezetben. Növényrekonstrukciós terv alapján a terület növényállományát meg kell újítani.


35

3. A

K 3.2

Z 9,5

40 1500

övezet

A városi strand és gyógyfürdő kiszolgáló intézményi zónája. Az övezet lehet a tömbtelek része, illetve egyedi és úszótelek is. Csak a városi strandot kiszolgáló kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó, üzemeltetési és sport célú funkciók helyezhetőek el. A gazdasági (üzemi) funkció elhelyezése nem megengedett. Parkolás közterületesen, illetve a kijelölt parkoló övezetben. 4. A

K 3.3

SZ 9,5

10 10000

övezet

Az övezet a városi strand és gyógyfürdő területén belüli speciális medencék övezete. Csak a létesítményt kiszolgáló kereskedelmi, szolgáltató, üzemeltetési, szociális, egészségügyi funkciók helyezhetőek el. A medencéket a beépítettség mértékébe nem kell beszámítani. 5. A

K 3.4

SZ 12,5

80 10000

övezet

A városi gyógyfürdő övezete. A terven kijelölt alövezeten belül a beépítettség mértéke 80 %, mivel a teljes strand és gyógyfürdő beépítettségi mértéke szabályozottan nem haladja meg a 30 %-os beépítettségi mértéket. Az övezeten belül csak a gyógyfürdő, technikai, egészségügyi és egyéb kiszolgáló funkciók helyezhetőek el. 6. A

K 3.5

SZ 12,5

80 10000

övezet

Az övezet a városi strand területén belüli speciális medencék és aquapark övezete. A terven kijelölt alövezeten belül a beépítettség mértéke 80 %, mivel a teljes strand és gyógyfürdő beépítettségi mértéke szabályozottan nem haladja meg a 30 %-os beépítettségi mértéket. Az övezeten belül csak a létesítményt közvetlenül kiszolgáló technikai, egészségügyi és egyéb kiszolgáló funkciók helyezhetőek el. 7. A

K 3.6

SZ 12,5

80 5000

övezet

Az övezet a városi strand területén belüli speciális fürdőépületek (látványfürdő) elhelyezésére szolgál. A terven kijelölt alövezeten belül a beépítettség mértéke 80 %, mivel a teljes strand és gyógyfürdő beépítettségi mértéke szabályozottan nem haladja meg a 30 %-os beépítettségi mértéket. Az övezeten belül csak a létesítményt közvetlenül kiszolgáló technikai, egészségügyi és egyéb kiszolgáló funkciók helyezhetőek el. 8. A

K 3.7

Z 9,5

80 1000

övezet

Az övezet a strand területén belül elhelyezkedő városi uszoda és tanuszoda övezete. A terven kijelölt alövezeten belül a beépítettség mértéke 80 %, mivel a teljes strand és gyógyfürdő beépítettségi mértéke szabályozottan nem haladja meg a 40 %-os beépítettségi mértéket.


36

Az övezeten belül csak a létesítményt közvetlenül kiszolgáló technikai, egészségügyi és egyéb kiszolgáló funkciók helyezhetőek el. 9. A

K 3.8

SZ 7,5

20 10000

övezet

Az övezet a strand területén belül elhelyezkedő kemping övezete. K 3.2

Az övezet a

kiszolgáló övezeti zónával együtt is kezelhető mind funkció,

mind telekalakítás szempontjából. A terven kijelölt alövezeten belül a beépítettség mértéke 80 %, mivel a teljes strand és gyógyfürdő beépítettségi mértéke szabályozottan nem haladja meg a 30 %-os beépítettségi mértéket. Az övezeten belül csak a létesítményt közvetlenül kiszolgáló technikai, egészségügyi és egyéb kiszolgáló funkciók helyezhetőek el. d)

K 4.

1. A

Városi egészségügyi központ. K 4.1

Z 7,5

40 2500

övezet

Az övezet városi egészségügyi központ elhelyezésére szolgál. Kizárólag egészségügyi, vagy az egészségügyi funkciókat kiszolgáló és az ellátást elősegítő funkciók számára. Az övezet területének növényzettel való fedettségét legalább 40 %-ban biztosítani kell. Kiskereskedelmi funkciók megengedhetőek, melyek a létesítmény kiszolgálásában vesznek részt (élelmiszer, szolgáltatás stb.). e)

K 5.

1. A

Sport, rekreációs és idegenforgalmi célú területek. K 5.1

SZ 7,5

20 15000

övezet

Az övezet sport és szabadidős létesítmények elhelyezésére szolgál, városi sportcentrum és élménypark funkcióval. A beépítettség mértékébe a sportpályák területét nem kell beszámítani. Csak fejlesztési tanulmányterv alapján kért elvi építési engedély szerint adható építési engedély. 2. A

K 5.2

SZ 12,5

30 20000

övezet

Az övezet sport, rekreációs, horgászsport és idegenforgalmi és ezen funkciókat kiszolgáló vendéglátó, szálláshely szolgáltató funkciók elhelyezésére szolgál. Parkolás telken belül OTÉK szerint. Az övezetben elsősorban rekreációs, wellness és gyógyászati idegenforgalmi funkciók, szálláshely szolgáltató (szálloda, üdülők) és azok kiszolgáló létesítményei is elhelyezhetőek. 3.1.A

K 5.3

SZ 7,5

20 15000

övezet


37

Az övezet elsősorban idegenforgalmi és sportcélú funkciók és kiszolgáló létesítményeik elhelyezésére szolgál. A sport célokat szolgáló állattartás megengedett. K 5.3.1

3.2.55

SZ 7,5

30 300

övezet

Az övezet idegenforgalmi sport és horgászsport célú, valamint üdültetési funkciók és kiszolgáló létesítményeik elhelyezésére szolgál. – a területen belül a 300 m2 és 500 m2-es telkek összes területe nem haladhatja meg az övezet teljes területének 25 %-át – a 300 és 500 m2-es területeken az építménymagasság értéke legfeljebb 4,5 méter lehet. K 5.3.2

3.3.

SZ 4,5

15 500

övezet

Az övezet idegenforgalmi sport és horgászsport célú létesítmények és ezeket kiszolgáló épületek elhelyezésére szolgál.56 4. A

K 5.4

SZ 4,5

20 500

övezet

Az övezet a Keleti főcsatorna mentén elhelyezkedő, vízgazdálkodási területhez közvetlenül csatlakozó területeken kialakult, telek-bérleményeken megépült aprótelkes, horgásztanyákat, pihenő házakat, hétvégi házakat magába foglaló kialakult övezet. A megadott szabályozás keretszabályozás, melynek alapján szabályozási tervet kell készíteni. A szabályozási terv elkészültéig a területen változtatási tilalmat kell elrendelni. A terület tulajdonosát, tulajdonosait kötelezni kell a terület felmérésére, az alaptérkép elkészítésére, melynek alapján a szabályozási terv elkészíthető f)

K 6.

1. A

Nagykiterjedésű közmű területek. K 6.1

SZ 6,0

40 100

közmű övezet, gázszabályozó, gázátadó, gázfogadó állomás

Kialakítása magasabb rendű ágazati előírások szerint. Csak üzemi funkció vagy azt kiszolgáló technikai berendezések helyezhetők el. 2. A

K 6.2

SZ 7,5

40 100

közmű övezet, vízműtelep, vízműkút, hőforrás

Kizárólag csak kiszolgáló, az alapfunkció ellátását biztosító technikai berendezések, illetve irodai funkciójú épület építhető, melyen belül legfeljebb 2 szolgálati lakás létesíthető. A kutak védőtávolságát meg kell tartani.

55 56



38

3. A

K 6.3

SZ 10

40 2500

közmű övezet, transzformátor telep

Kialakítása magasabb rendű ágazati előírások szerint. Kizárólag csak kiszolgáló épület építhető, melyen belül a személyzet szociális ellátását is biztosítani lehet. A terület bővítése esetén környezeti hatástanulmány készítendő. 4. A

K 6.4

SZ 9,5

20 400

közmű övezet, fűtőmű

Bővítéséhez, rekonstrukciójához környezeti hatástanulmány készítendő. 5. A

K 6.5

SZ 6,0

40 100

6. A

K 6.6

SZ 12,5

40 20000

közmű övezet, szennyvízátemelő

közmű övezet, MOL telephely

Az övezet gázkitermelés, gázelosztás és ezen alapfunkciók ellátását biztosító technikai berendezések és kiszolgáló létesítményeik elhelyezésére szolgál. A létesítmények biztonsági övezeteit külön eljárás keretében kell kijelölni, melyre az üzemeltetőt az építési hatóság kötelezheti. g)

K 7.

Temető területek.

1. A

K 7.1

SZ 7,5

5 10000

2. A

K 7.2

SZ 7,5

40 1250

temető övezet működő, vagy működésbe vonható temetőterület Az újonnan működésbe vont területek esetében 20 méter széles védősávot kell kialakítani.

h)

K 8.

1. A

temető övezet, kegyeleti park

Bányászati területek. K 8.1

Működő bánya övezet

A működő bánya bezárása után a szabályozási terv módosítása nélkül K/8.2 övezet előírásai lépnek érvénybe.57 2. Bányatelek A szabályozási terven bányatelek határvonalakkal kijelölt bányatelek művelés alá vonását csak a magasabb rendű jogszabályokban előírt feltételrendszer megtartása mellett lehet. A művelésbe vonásig a bányatelek határvonallal érintett területeken a szabályozási terven jelölt övezeti szabályozást kell alkalmazni, azonban ezeken a területeken építési engedélyt kiadni nem lehet, csak a Bányavállalkozó hozzájárulásával. 57



39

A

K 8.2

SZ 7,5

10 10000

működő és rekultiválandó bányaövezet58

A bányaüzemi tevékenység utáni rekultiváció végrehajtandó. A területek rekultiváció utáni végleges felhasználásáról a rekultiváció szakmai tartalmának ismeretében lehet dönteni településrendezési terv módosítás keretében. i)

K 9. A

Különleges településüzemeltetési és igazgatási területek, logisztikai bázis K 9.1

SZ 10,5

30 10000

övezet, logisztikai bázis

Az övezet a város idegenforgalmi területeinek és sportrepülőterének kiszolgálására szolgál. Az övezetben elhelyezhetők a :  Strandok és Gyógyfürdő üzemi jellegű kiszolgáló funkciói, technikai berendezései, raktárai, a gyógyvízhez kapcsolódó egyéb kiegészítő funkciók (palackozóüzem, stb.).  A sportrepülőtér üzemi jellegű kiszolgáló funkciói, raktárai, technikai berendezései. Csak fejlesztési tanulmányterv alapján kért elvi építési engedély szerint adható építési engedély. j)

1.

K 10.

Hulladékkezelők területei. K 10.1

Működő regionális szemétlerakó

Védőtávolsága: 500 méter. Környezetvédelmi engedélyek szerinti kialakítással. 2.

K 10.2

SZ 7,5

5 15000

rekultiválandó szeméttelep övezete

A rekultiváció után véderdő funkcióval. Csak kiszolgáló üzemi funkcióval beépíthető. Védőtávolsága rekultiváció után 300 méter. Rekultiváció utáni kötelező terület felhasználási kategóriája: Eg. 3.

K 10.3

SZ 7,5

40 20000

szennyvíztelep övezete

Védőtávolsága 500 méter. A szennyvíztelep rekonstrukció elvégzése után külön hatósági engedélyekben kell rögzíteni a védőtávolság mértékét, mely azonban nem lehet kevesebb, mint 300 méter. 300 méteren belül építeni nem lehet. 300 és 500 méter között külön szakhatósági egyeztetés engedélyezés szükséges. Az övezeten belül csak kiszolgáló épület építhető. Kialakítása magasabb rendű ágazati előírások és környezetvédelmi jogszabályok szerint.

58



40

k)

K 11

1. A

Különleges közlekedési területek. K 11.1

SZ 7,5

40 6000

városi buszpályaudvar övezete.

Rekonstrukciója, bővítése fejlesztési tanulmányterv alapján kért elvi építési engedély alapján kiadott építési engedély szerint. Kialakítása magasabb rendű ágazati előírások szerint. A buszpályaudvar övezetén belül kiegészítő funkcióként kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó funkció megjelenhet. 2. A

K 11.2

SZ 10,5

1 150000

városi sportrepülőtér

A sportrepülőtér a meglévő füves leszállópályával működtethető. Kizárólag a repülőtér működését, a repülésbiztonságot szolgáló technikai berendezések létesíthetők. Kiszolgáló létesítményeit külön övezetben kell megvalósítani. 3. A

K 11.3

SZ 7,5

10 2000

Közlekedési üzemi terület

Az övezet a közlekedési területek műszaki kiszolgálását biztosító épületek elhelyezésére szolgál. Az építési engedélyezési eljárásba a közlekedési szakhatóságot be kell vonni. e) Különleges területen belüli alövezetek. 1.

K P

Különleges területen belüli parkolóövezet

A parkolókat legalább 8 egységenként fásítottan kell megvalósítani. 2

K KP

Különleges területen belüli közpark

Az övezetet legalább 50 %-ban növényzettel fedetten kell létesíteni. A területet a közhasználat elől elzárni nem lehet.


41

23. §. A különleges területek telekre vonatkozó összefoglaló szabályozása Alkalmazható Sajátos használat szerint

Idegenforgalmi területek

K 1.

Városi piac


Telekre vonatkoztatott megenged kialakítható legkisebb beépít széles- mély- telek- zöldett ési építmény ség ség terület felület 59 mód (m) (m) m2 % magasság (m)


K 1.1

SZ 9,5

20 5000

SZ

50

50

5000

70

9,5

20

K 1.2

Z 9,5

40 3000

Z

30

50

3000

40

9,5

40

K 1.3

Z 15

40 3500

Z

50

70

3500

40

15

40

K 2.1

SZ 7,5

40 2000

SZ

40

50

2000

40

7,5

40

K 3.1

SZ 7,5

15 -

SZ

-

-

-

50

7,5

15

K 3.2

Z 9,5

40 1500

Z

50

30

1500

20

9,5

40

K 3.3

SZ 9,5

10 10000

SZ

100

100

10000

-

9,5

10

K 3.4

SZ 12,5

80 10000

SZ

100

100

10000

-

12,5

80

K 2. K 3. Városi gyógyfürdő és strand

59



42

K 4.

K 3.5

SZ 12,5

80 10000

SZ

100

100

10000

50

12,5

80

K 3.6

Z 12,5

80 5000

Z

100

50

5000

-

12,5

80

K 3.7

Z 9,5

80 10000

Z

100

100

10000

20

9,5

80

K 3.8

SZ 7,5

20 10000

SZ

1000

100

10000

20

7,5

20

K 4.1

Z 7,5

50 1000

Z

25

40

1000

40

7,5

40

K 5.1

SZ 7,5

20 15000

SZ

100

150

15000

40

7,5

20

K 5.2

SZ 12,5

30 20000

SZ

100

200

20000

40

12,5

30

K 5.3

SZ 7,5

20 15000

SZ

100

150

15000

50

7,5

20

K 5.3.1

SZ 7,5

30 300

SZ

14

21

300

50

7,5

30

K 5.3.2

SZ 4,5

15 500

SZ

16

31

500

50

4,5

15

K 6.1

SZ 6,0

40 1000

SZ

30

30

1000

-

6,0

40

egészségügy

K 5. Sport, rekreációs, idegenforgalmi

területek

60

61

K 6. Nagykiterjedésű

60 61



43

közmű területek

K 7. Temető területek

K 8. Bánya területek

K 9. Településüzemeltetési és logisztikai területek

K 10. Hulladék-

K 6.2

SZ 7,5

40 1000

SZ

30

30

1000

40

7,5

40

K 6.3

SZ 10

40 2500

SZ

50

50

2500

40

10

40

K 6.4

SZ 9,5

40 400

SZ

20

20

400

50

9,5

40

K 6.5

SZ 6,0

40 400

SZ

20

20

400

40

6,0

40

K 6.6

SZ 12,5

40 20000

SZ

100

200

20000

40

12,5

40

K 7.1

SZ 7,5

5 10000

SZ

100

100

10000

40

7,5

5

K 7.2

SZ 7,5

5 1250

SZ

25

50

1250

70

7,5

5

K 8.1

SZ 7,5

10 10000

SZ

100

100

10000

40

7,5

10

K 8.2

SZ 7,5

10 10000

SZ

100

100

10000

40

7,5

10

K 9.1

SZ 10,5

30 10000

SZ

100

100

10000

40

10,5

30

K 10.1

SZ 7,5

5 30000

SZ

150

200

30000

-

7,5

5


44

kezelők területei

K 11. Különleges közlekedési területek

K 12. Polgárvédelmi bázis

K 10.2

SZ 7,5

5 15000

SZ

100

150

15000

60

7,5

5

K 10.3

SZ 7,5

40 20000

SZ

100

200

20000

40

7,5

40

K 11.1

SZ 7,5

40 6000

SZ

60

100

6000

40

7,5

40

K 11.2

SZ 10,5

1 150000

SZ

150

1000

150000

60

10,5

1

K 11.3

SZ 7,5

10 2000

SZ

40

50

2000

40

7,5

10

K 12.1

SZ 6,0

30 3000

SZ

30

100

3000

50

6,0

30

BEÉPÍTÉSRE NEM SZÁNT TERÜLETEK 24. §. Közterületek kialakítása, nyilvántartása és használata (1) A rendelet hatálya alá eső területen lévő közterületeket a szabályozási terv határozza meg. (2) A közterületeket rendeltetésének megfelelő célra bárki szabadon használhatja, azonban a használat mások hasonló célú jogait nem korlátozhatja. (3) A közterület rendeltetéstől eltérő használatához a tulajdonos és az önkormányzat hozzájárulása szükséges. (4) Amennyiben az eltérő használat építési tevékenységgel is összefügg, a tulajdonosi hozzájáruláson túl az építési hatóság engedélyét is be kell szerezni. (5) A település közterületein engedélyezhető eltérő használat az alábbi lehet: a) hirdető (reklám) berendezés elhelyezése, b) közúti közlekedéssel kapcsolatos építmények c) köztisztasággal kapcsolatos építmények (tárgyak), d) szobor, díszkút, egyéb műalkotások elhelyezése e) távbeszélő fülke elhelyezése, f) építési munkával kapcsolatos létesítmények (állványok elhelyezése), építőanyag-tárolás, g) zöldfelületek, fasorok h) közművek felépítményei i) egyéb, az Önkormányzat által közterület rendeletben engedélyezett funkciók. (6) A közterületek eredeti rendeltetésétől eltérő használatának időtartamát, a közterület-használat egyéb feltételeit, illetőleg a használat díját a közterület tulajdonosa esetenként, - esetleg a tulajdonosi elvárásokat és az engedély nélküli használat szankcióit is tartalmazó - külön rendeletben szabályozza.


45

(7) Az építési telkek közművesítését közterületről vagy közforgalom számára megnyitott magánútról vagy magánútról kell megoldani. (8) A közterületen az akadálymentesítés érdekében minden esetben biztosítani szükséges a szintkülönbség rámpával történő áthidalását is. (Gyalogos átkelőhelyeknél döntött szegélysáv stb.) (9) Biztosítani szükséges minden 10 parkolóhoz, vagy parkoló területenként legalább egy kerekesszékekkel is igénybe vehető (méreteinél nagyobb) gépkocsi-parkoló létesítését, melyet kizárólagos használatot biztosító tábla jelezzen. (10) Új építési telek kialakítása, vagy meglévő telek beépítése esetén a szabályozási tervben jelölt határoló utakat a telekvonalak teljes hosszában le kell jegyezni, illetve ki kell építeni.62 25. §. Közlekedési és közműterületek (1) A terv közlekedési területei a tervben szabályozási vonalak által meghatározott: KÖú jelzésű közterületei, melyek közlekedési és közműlétesítmények elhelyezésér szolgálnak KÖk jelzésű kötöttpályás közlekedési terület (vasútterület) (2) A közterületek, közlekedési területek övezeti besorolása és szabályozási szélessége: a)

KÖú gyorsforgalmi út: a települést nem érinti 1 Szabályozása: 1. belterületen: nincs belterületi szakasz 2. külterületen: az út szabályozási szélessége – közterületet és nem közterületet elválasztó határvonal – a meglévő jogi határokkal  az út építési területe min. 60 méter  az út védőtávolsága 100 méter

b)

KÖú országos főút (I. és II. rendű) 2

Szabályozása: 1. belterületen: min. 30 méter, illetve szabályozási terv szerinti érték 2. külterületen: az út szabályozási szélessége – közterületet és nem közterületet elválasztó határvonal – a meglévő jogi határokkal Új főút kiépítése esetén 40 méter.  az út építési területe min. 40 méter  az út védőtávolsága 100 méter országos mellékút KÖú települési főút c) 3 Szabályozása: 1. belterületen: min. 30 méter, illetve szabályozási terv szerinti érték, 2. külterületen: az út szabályozási szélessége – közterületet és nem közterületet elválasztó határvonal – a meglévő jogi határokkal  az út építési területe min. 30 méter vagy a meglévő jogi határvonal63  az út védőtávolsága 100 méter d)

KÖú helyi gyűjtőút 4 Szabályozása: Belterületen min. 22 méter, illetve szabályozási terv szerinti érték

62 63



46

e)

KÖú kiszolgálóút 5 Szabályozása: méretezés nélküli minimális szélessége 10 méter, illetve szabályozási terv szerinti érték

f)

KÖú gyalogút 7 Szabályozása: méretezés nélküli minimális szélessége 2 méter, illetve szabályozási terv szerinti érték.

g)

KÖú kiemelt külterületi kiszolgálóút 8 Szabályozása: Külterületen  Az út szabályozási szélessége – közterületet és nem közterületet elválasztó határvonal – meglévő jogi határokkal, illetve 6 méter  Az út építési területe minimum 12 méter  Az út védőtávolsága 25 méter

ga)

KÖú 9

kerékpárút64

Szabályozása: méretezés nélküli minimális szélessége 3 méter, illetve szabályozási terv szerinti érték. h)

KÖú vegyes használatú gépjármű út V Szabályozása: Belterületen minimum 8 méter, illetve szabályozási terv szerinti érték

i)

j)

k) l)

64

közlekedési területen belüli köztér. KÖú Gyalogos forgalom számára fenntartott, korlátozott kiszolgáló gépkocsi forgalmat is KT biztosító, díszburkolattal fedett, növényzettel és utcabútorokkal, köztéri műalkotásokkal gazdagított közlekedési terület. Megvalósítás előtt közterületi terv készítendő, melynek ki kell térni a térburkolatokra, növényzetre, utcabútorokra, térvilágításra és egyéb közművekre. A különféle tervfajtáknak egyidőben kell készülni. Területegységen, lakóterületen belüli kiszolgáló út, köz. KÖú* A meglévő köz a kiszolgált telkek tulajdonosainak egyezsége, a közműgazdák hozzájárulásának beszerzése esetében lehet: - közterület, - közforgalom számára megnyitott magánút, - magánút. KÖú közlekedési területen belüli parkoló övezet P KÖk kétvágányú vasútvonal és vasútállomás. 1 Korlátozott kiszolgáló gépjárműforgalom lehetséges Szabályozása:  jogi határvonal, illetve szabályozási terv szerint  védőtávolsága 50 méter



47

(3) A meglévő és tervezett belterületi utakat tűzvédelmi, tűzoltási és környezetvédelmi szempontok miatt szilárd burkolattal kell ellátni. (4) Az úthálózati rendszer hierarchiáját, és övezeti besorolásait a Szabályozási Terv határozza meg (5) A szükséges fogalom meghatározásokat a HÉSZ 1. számú melléklete tartalmazza. 26. §. A közművesítés területei és létesítményei (1) Az egyes beépítésre szánt terület felhasználási egységek közműellátásának mértéke: a) Kisvárosias, kertvárosias lakóterület és üdülőterület teljes közművesítés b) Falusias lakóterület belterületen teljes közművesítés külterületen legalább részleges közművesítés c) Településközponti vegyes és központi vegyes terület teljes közművesítés

(2)

(3) (4) (5) (6)

d) Gazdasági területek Kereskedelmi és szolgáltató területek Az egyes terület felhasználási egységekben a vízi közmű kiépítés mértéke: a) A vezetékes ivó, használati és tűzoltóvíz-ellátás kiépítése és üzemképes állapotban tartása a terület felhasználás feltétele. Az ivóvízhálózat körvezetéki rendszerében épüljön ki. A tűzcsapok a vonatkozó előírásokban rögzített távolságokra telepítendők, és az oltóvizet vezetékes vízellátás létesítése esetén föld feletti tűzcsapokkal kell biztosítani.65 A csatlakozó és házi bekötővezetékek ingatlanonként elkülönítve épüljenek. A fogyasztásmérők ingatlanon belül az Üzemeltető előírásai szerint valósítandók meg. b) A szennyvízelvezetés a csapadékvíz elvezetésétől függetlenül elválasztott rendszerben ingatlanonkénti bekötésekkel valósítható meg. c) Csapadékvíz – elvezetés nyílt rendszerű csapadékcsatornával, indokolt esetben zárt rendszerű csapadékcsatornával épüljön ki.66 A szennyvízcsatorna kiépítéséig zárt rendszerű szennyvíztároló is engedélyezhető. Ahol a szennyvízcsatorna kiépült az ingatlanokat kötelezően rá kell kötni. A közművek építéséről, átépítéséről és kiváltásáról az utak építése előtt kell gondoskodni. A közműépítés számára szükséges felépítményeket a terven kialakított építési területen kell megvalósítani. Az utak szabályozási szélességgel meghatározott területsávjain belül építményt elhelyezni csak a terv előírásainak megfelelően szabad.

27. §. Zöldterületek (1) A település közterületi zöldterületei önálló terület felhasználási egységként közpark formában jelennek meg. Jele:

65 66

KP

(2)

KP 1

(3)

KP 2

Közpark övezet szabályozása az OTÉK 27. § szerint. Védett közterületekhez kapcsolódó közparkok külön előírás szerint. ligetes erdős közpark övezet Szabályozása az OTÉK 27. § szerint. A közpark legalább 70 %-át fásítottan kell kialakítani.



48

28. §. Erdőterületek (1) Az erdő céljára szolgáló terület. (2) Az erdőterületek az erdő rendeltetése szerint: 1.

Ev

védelmi célú erdő

2.

Eg

gazdasági célú erdő

3.67

Ee

egészségügyi és turisztikai célú erdő

(3) Az erdőterületek beépíthetősége az OTÉK 28. § (3) és (4) bekezdés szerint. (4) 68

(5)

Ev Ev 1.1 Ev 1.2

(6)

Ee 1.1

Ee

védelmi, illetve egészségügyi és turisztikai erdő övezet

általános véderdő övezet

mezővédő erdősáv, legalább 30 méter szélességben telepítendő, illetve kialakult szélességgel. Amennyiben a szabályozási szélesség a kialakult jogi határvonalhoz képest változik, az erdősávot az új jogi határtól kell számítani. Amennyiben a szabályozási szélesség növelése a kialakult erdősávba esik és emiatt meglévő fasorokat kell kivágni, akkor gondoskodni kell a fasor pótlásáról, legalább a kivágott fasor szélességével megegyező fasor telepítésével.69 idegenforgalmi célú erdő övezet

70

29. §. Mezőgazdasági területek (1) Mezőgazdasági területek besorolása: Mk

Kertes mezőgazdasági terület

Má

Általános mezőgazdasági terület

Mák

Korlátozott használatú általános mezőgazdasági terület

67

Módosította a 22/2008.(XI.20.) Önkormányzati rendelet Módosította a 22/2008.(XI.20.) Önkormányzati rendelet 69 Módosította a 2/2011.(I.20.) Önkormányzati rendelet 70 Módosította a 22/2008.(XI.20.) Önkormányzati rendelet 68


49

(2) A mezőgazdasági területek sajátos használatuk szerint az alábbi övezetekre tagozódnak. a) 1.

Mk Mk 1.1

Kertes mezőgazdasági terület kertes mezőgazdasági övezet

Beépíthetősége OTÉK 29. § (3) bekezdés szerint. Kertes mezőgazdasági övezetben lakóépület nem helyezhető el. 2.A kertes mezőgazdasági terület övezeteiben a megengedett legnagyobb építménymagasság értéke 4,5 méter.71 b) 1.

Má Má 1.1

Általános mezőgazdasági terület övezetei szántó

Beépítési lehetőségek OTÉK 29. § (3) bekezdés szerint  Lakóépület és mezőgazdasági üzemi épület 6.000 m2 fölött 3%-os beépítettség megtartásával, 6.000 m2 alatti terület nem beépíthető,  Állattartó telepek (új létesítése csak 2,0 ha terület fölött, külön szakhatósági engedélyek beszerzésével). Állattartó telep birtokközpontként önállóan is kialakítható, de a 2,0 ha minimális telekterületnek ekkor is meg kell lennie.  Birtokközpontok létesíthetők az OTÉK 29.§ (5)-(7) bekezdése szerint. 2.

Má 1.2

gyep

Az övezetben csak állattartási célokra épülhet épület vagy építmény, de nem megengedett állattartó telepek létesítésére. Az állattartás építményei közül csak karám és kerítés, fedett-nyitott nyári szállás létesíthető természetes anyagokból. Lakóépület és mezőgazdasági üzemi épület 10.000 m2 fölött 3%-os beépítettség megtartásával, 10.000 m2 alatti terület nem beépíthető. Birtokközpont létesíthető. 3.

Má 1.3

Gyümölcsös

Beépítése az OTÉK 29.§ (4) bekezdése szerint.

4.

Má 1.4

nádas, vízállásos terület, vegyes nádassal, vízállással tagolt rét

Az övezet nem beépíthető. 5. Az általános mezőgazdasági terület övezetiben az építménymagasság megengedett legnagyobb mértéke 7,5 méter. A beépíthető alapterület 50 %-át meg nem haladó mértékben technológiai berendezések (silók, terménytárolók, stb.) építhetőek a technológiának megfelelő építménymagassággal.72

71 72

Módosította a 22/2008.(XI.20.) Önkormányzati rendelet Módosította a 22/2008.(XI.20.) Önkormányzati rendelet


50

c)

Mák

Általános, korlátozott használatú mezőgazdasági terület övezetei

A korlátozás okai: Mák 1.1

1.

védett természetvédelmi, természeti terület védett területek puffer zónája

Szántó övezet

Nem beépíthető. 2.

Mák 1.2

Beépítése kivételesen az általános gyepövezetben megadottak szerint, Hortobágyi Nemzeti Park eseti szakhatósági hozzájárulásával.

3.

Mák 1.3

Védett vizes élőhely.

4.

Mák 1.4

HNP területén belüli állattartó telep.

5. Az övezeten belül csak a HNP hozzájárulásával lehet épületet építeni. Az épületek csak hagyományos anyagokból építhetőek a tájhagyományoknak megfelelően. 6. Az általános, korlátozott használatú mezőgazdasági terület övezetiben az építménymagasság megengedett legnagyobb mértéke 6,0 méter. A beépíthető terület 20 %-át meg nem haladó mértékben technológiai berendezések (silók, terménytárolók, stb.) építhetőek maximum 25 méteres építménymagassággal, a HNP eseti hozzájárulásával.73 Mák 1.5

7.

Halastó.

Kizárólag csak a halastavakat kiszolgáló műszaki és technikai berendezések, valamint a tavak megközelítését, védelmét biztosító műtárgyak (töltés, híd, stb.) létesíthetőek. 30. §. Vízgazdálkodási terület (1) A vízgazdálkodással összefüggő területek. (2)

(3)

73

V 1

élővízfolyások medre és partja övezet

V 2

közcélú nyílt csatornák medre és partja

V 3

állóvizek medre és partja övezet

V 4

élővízfolyás melletti töltés

V

más területfelhasználású területegységen belüli vízbeszerzési terület, kút



51

Patakmedrek, árkok (4) A mederfenntartási munkák folytatásához szükséges a legalább egyik oldalon partéltől számított 3,0 m széles felvonulási terület biztosítása a munka- és szállítógépek szabad közlekedési útvonala számára. Az ettől eltérő eseteket szabályozási terv jelöli. A parti birtokosok sem évelő, sem évszakos növényeket nem telepíthetnek a szabályozási területre, nem foglalhatják el a patak medrét, rézsűjét, a földműveket (töltéseket) időszakosan, sem kerti művelés céljából. (5) A patakok, vízfolyások műtárgyait védeni kell, a fagy okozta károkat felújítással el kell hárítani. (6) A patakok és vízfolyások medrében a cserje és fanövéseket el kell távolítani, a nád és gaznövéseket a parti birtokosok kötelesek kaszálni vagy kaszáltatni. (7) A veszélyes és kommunális hulladékok elhelyezése a medrekben és a medrek környezetében tilos, a károkozókat közigazgatási- vagy büntetőeljárás keretében felelősségre kell vonni. Külterületi vízfolyások és kisvízfolyások (8) A parti birtokosok kötelesek a kisvízfolyások fenntartásáról gondoskodni. A vízfolyások partélétől számított 6-6 m fenntartási területsávot szükséges biztosítani felvonulás céljára. (9) A parti területek és meder kaszálásának hozadéka a parti birtokost illeti a fenntartási munka gondos elvégzése után. (10) A külterületi átereszek és műtárgyak fenntartása a tulajdonos illetve a kezelő kötelessége. (11)

V 3

állóvizek medre és partja övezet

A működtetéséhez és a kiépítéshez szükséges vízjogi engedélyeket be kell szerezni. IV. FEJEZET A TELEPÜLÉSI KÖRNYEZET VÉDELMI ELŐÍRÁSAI 31. §. Általános előírások (1) A környezethasználatot úgy kell megszervezni, hogy a) a legkisebb mértékű környezetterhelést és igénybevételt idézze elő, b) megelőzze a környezetszennyezést, c) kizárja a környezetkárosítást. (2) Valamennyi terület-felhasználás, létesítés, beavatkozás tervezése során érvényre kell juttatni a környezetvédelem előírásait. 32. §. A természet értékeinek védelme (1) Országos védelem alatt álló (illetve javasolt) területek A védett területek jegyzékét a HÉSZ 1. SZÁMÚ FÜGGELÉKE tartalmazza. 33. §. A föld védelme (1) A mezőgazdasági termőföldek minőségének megóvása, a termőképesség fenntartása, rendeltetésszerű használata a földtulajdonosok, ill. használók kötelessége. (2) A termőföld védelméről külön törvény rendelkezik. A termőföldön történő beruházások esetében a beruházó köteles a területileg illetékes körzeti Földhivatal földvédelmi hatósági engedélyét beszerezni. A beruházó köteles gondoskodni a termőréteg megmentéséről. (3) A kataszterezett vagy később jegyzékbe vett Természetvédelmi Területek kezelési előírásairól az illetékes Nemzeti Park gondoskodik.


52

(4) Építmények létesítése illetve az építési terület előkészítése során a termőföld védelméről, összegyűjtéséről, megfelelő kezeléséről és újrahasznosításáról az engedélyesnek kell gondoskodnia. (5) Az építmény terepszint alatti és feletti helyiségeit úgy kell kialakítani, hogy a használatukkal összefüggésben keletkező folyékony települési és veszélyes hulladék a talajba ne kerülhessen. (6) A volt bányaterületek, szeméttelepek területének rekultivációját úgy kell megoldani, hogy megfeleljen a külterületi szabályozási terven jelölt funkcióknak. 34. §. A vizek védelme (1) Fokozottan kell védeni a település területét érintő vízfolyások vízminőségét. A felszíni és felszín alatti vizek minőségére, vízminőségi határértékére vonatkozóan az egyéb jogszabályok rendelkezéseit is figyelembe kell venni.74 (2) A területfelhasználás és az építmények elhelyezése során biztosítani kell, hogy szennyeződés a vizekbe ne juthasson, továbbá a vizek mennyisége, minősége és szintje kedvezőtlenül meg ne változzon. (3) Gondoskodni kell az általános érvényű vízvédelmi előírásokban, továbbá a vonatkozó helyi vízminőség védelmi előírások betartásáról. (4) A mély fekvésű területek csak nem szennyezett anyaggal tölthetők föl. (5) Törölve.75 35. §. A levegőtisztaság védelme (1) A város területének levegőtisztaság védelméről külön jogszabályokban, szakhatóságok által meghatározott határértékek betartásával kell gondoskodni.76 A levegőt védeni kell minden olyan mesterséges hatástól, amely annak természetes minőségét hátrányosan megváltoztatja vagy az egészségre káros módon terheli. (2) A környezeti levegő minőségének tartós és hatékony megóvása, a környezet állapotának megőrzése érdekében külön jogszabályok szerint kell eljárni77. (3) A területen csak olyan építmények elhelyezésére és tevékenységek folytatására adható engedély, melyek során a területre vonatkozó szennyezőanyag kibocsátási határértékek teljesülnek. (4) A szállópor terhelés mérséklésére az utak vonalában zárt, nagy lombozatú fasorok telepítéséről legkésőbb az út felújítása, kiépítése során az út tulajdonosának, ill. kezelőjének kell gondoskodni.78 36. §. Zaj és rezgés elleni védelem (1) A város belterületének zaj és rezgés elleni fokozott védelméről külön jogszabályokban, szakhatóságok által meghatározott határértékek betartásával kell gondoskodni. (2) A zaj- és rezgés elleni védelem érdekében bármely zajt kibocsátó létesítmény csak abban az esetben üzemeltethető, illetve bármely tevékenység csak abban az esetben folytatható, ha az általa kibocsátott zaj mértéke környezetében a vonatkozó rendelet szerinti határértéket nem haladja meg.

74

A felszíni vizek védelme érdekében az élővízbe bevezethető víz minőségi paramétereit a módosított 3/1984. (II. 7.) OVH rendelkezés határozza meg. 75 Hatályon kívül helyezte a 22/2008.(XI.20.) Önkormányzati rendelet 76 Módosította a 22/2008.(XI.20.) Önkormányzati rendelet 77 A 14/2001. (V.9.) sz. KöM-EüM-FVM sz. és a 21/2001. (II.14.) sz. Kormányrendelet szerint. 78 Módosította a 22/2008.(XI.20.) Önkormányzati rendelet Hajdúszoboszló Településrendezési Terve - HÉSZ (egységes szerkezetben a K-2 módosítással)

53

(3) A területen új létesítmények, építési munka, illetve közlekedési zajra vonatkozó határértékek megállapításánál az érvényben lévő jogszabályok szerint kell eljárni. (4) A hangosító berendezéseket, illetve valamennyi szolgáltatói tevékenységgel összefüggő zajkibocsátó forrást a helyi önkormányzattal is engedélyeztetni kell.79 37. §. Hulladékgazdálkodás, ártalmatlanítás (1) A települési hulladék ellenőrzött és előírt módon szervezett gyűjtését és szállítását egyéb önkormányzati rendelet szabályozza. (2) A veszélyes hulladék szeméttelepre nem kerülhet. A veszélyes hulladék gyűjtéséről, biztonságos és átmeneti tárolásáról, elszállításáról illetőleg ártalmatlanításáról a hulladéktermelő gondoskodik, szakirányú cégek bevonásával, magasabb rendű jogszabályok alapján. A területen működő létesítmények veszélyesnek minősülő hulladékaikat a szennyvízhálózatba nem bocsáthatják, kommunális szilárd hulladékkal együtt nem kezelhetik.80 (3) A város területén belül kommunális és egyéb hulladék csak zárt edényzetben tárolható elszállításig. 38. §. Sugárzás Sugárzás tekintetében a rendelet hatálybalépésekor az MSZ 16260/1 állami szabvány van érvényben. V. FEJEZET AZ ÉPÍTETT KÖRNYEZET VÉDELMI ELŐÍRÁSAI 39. §. Általános előírások Kiterjed a településre, az egyedi építményekre és műszaki létesítményekre és azok környezetére. (1) Biztosítani kell az épített környezetben élők (tartózkodók) egészségének védelmét, életfeltételeik folyamatos javítását, törekedni kell a különböző tevékenységek káros hatásainak megszüntetésére, vagy a hatályos előírások szerinti visszavonására. (2) Fejlesztéseknél, beavatkozásoknál meg kell követelni a funkciókból adódó védőtávolságokat és a szükséges védőterület-kialakításokat. (3) Szorgalmazni kell a település szennyező forrásainak megszüntetését. (4) Szorgalmazni kell az azonos, illetve hasonló rendeletetési egységek településszerkezeti terven jelölt megvalósítását, területi átcsoportosítását. (5) A településszerkezeti terven meghatározott zöldterületek kialakításáról és fenntartásáról folyamatosan gondoskodni kell. (6) A muzeális emlékek, régészeti lelőhelyek védelméről külön jogszabályok rendelkeznek. A még beépítetlen területeken el kell készíteni a régészeti lelőhelyek topográfiáját, a veszélyeztetett régészeti lelőhelyek feltárását, azok anyagának megfelelő elhelyezését.

79 80



54

40. §. Építészeti értékvédelem (1) Országos védelem alatt álló műemlékek: Jegyzékét a HÉSZ 2. SZÁMÚ FÜGGELÉKE tartalmazza. (2) Műemléki környezet: (A 2001. LXIV. tv. alapján) Jegyzékét a HÉSZ 2. SZÁMÚ FÜGGELÉKE tartalmazza. (3) Régészeti területek: Jegyzékét a HÉSZ 2. SZÁMÚ FÜGGELÉKE tartalmazza. (4) Helyi értékvédelmi terület: Helyi értékvédelmi terület kijelölésére kerül sor, mely kiterjed a településszerkezeti védelmen túl az építészeti karakter védelmére is. Területi határait a HÉSZ 2. SZÁMÚ FÜGGELÉKE tartalmazza. (5) Helyi építészeti védelem alá vont épületek: Jegyzékét a HÉSZ 2. SZÁMÚ FÜGGELÉKE tartalmazza. (6) Védett közterületek, közterek: Jegyzékét a HÉSZ 2. sz. függeléke tartalmazza. (7) Műemlékek, műemléki környezet, és helyi értékvédelmi terület: a) A védett területeken a látható módon elhelyezett közművezetékek és berendezések építési engedélyezési eljárása során a műemléki hatóság szakhatósági állásfoglalását ki kell kérni. (Trafóházak, tűzcsapok, akna fedlapok, gázvezetékek bekötései, stb.) A műemléki környezetben és helyi védelmi területen a közműveket föld alatt kell elhelyezni, különös tekintettel a légkábelek megszüntetésére. b) A védett területeken az utcai díszburkolatok anyaga kiselemes burkolókő legyen. Kiselemes beton anyagú burkolatok közül csak olyan alkalmazható, mely a kiskocka kő vagy nagykocka kő jellegéhez hasonlít, szürke, antracit vagy homok színben. c) A burkolt felületek kialakításában kombinált burkolatfelületek is megjelenhetnek (aszfalt, beton, kiselemes beton). d) Az utcához, utcaképhez, tömbbelsők belső tereihez tartozó minden utcabútort, mikroarchitektúra elemet azok elhelyezése előtt a műemléki hatósággal egyeztetni kell. e) Az utcák, terek kialakításához minden esetben közterület rendezési tervet kell készíteni, mely tartalmazza a burkolati terveket, mikroarchitektúra elemeket, zöldfelületi kiviteli terveket. A közterületeken elhelyezhető utcabútor jellegű pavilonokat, azok kiviteli és színezési terveit. Csak műemléki környezetbe illő, stílusban nem idegen hagyományőrző elemek és építmények engedélyezhetőek. A közterületi reklámhordozók, hirdetőoszlopok, felirati mezők, világító emblémák, stb. is a környezethez illő formában valósulhatnak meg. f) A közterületrendezési tervek készítésekor - a védett közterületeken - az alábbi szempontok szerint kell eljárni:  A mikroarchitektúra elemei és az utcabútorok egy tárgyegyüttest alkossanak, egyedi tervezésű, iparművészeti minőségű, időtálló kivitelű legyen. A védett területeken nem engedélyezhető a stíluskeveredés, az épített környezethez és a terek, közterületek karakteréhez nem illő tárgyak elhelyezése.  A védett közterületekre került tárgy önmagában is a tér, közterület karakteréhez illeszkedő legyen, összhangban legyen a mikroarchitektúra elemeivel és a többi tárggyal. Hajdúszoboszló Településrendezési Terve - HÉSZ (egységes szerkezetben a K-2 módosítással)

55



A közterületre kihelyezett tárgyegyüttes, utcabútor család terveinek része kell legyen az egyes épületekre elhelyezett feliratok, reklámhordozók, arculatterve is.  A közterület rendezési terv készítésébe városrendezőkön túl szaktervezőket, iparművészeket, zöldterület rendezőket, közműtervezőket is be kell vonni. g) Az egyes cégek arculattervébe tartozó reklámok, feliratok, emblémák elhelyezésekor különös körültekintéssel kell eljárni és esetenként egyedi megoldások alkalmazását kell előírni. (Egyedi rögzítő szerkezetek, méretkorlátozások, stb.) Nem engedélyezhetők nagy, függőleges (világító) reklámfeliratok, melyek méretei az 1,0 métert meghaladják sem az épület homlokzatára konzolosan elhelyezve, sem az épület homlokzati síkjában. A reklámok és feliratok elhelyezésénél alapelvként szolgáljon az üzleti szempontnak és az esztétikai szempontoknak az egyensúlya. (8) A műemlékvédelmi környezetben és helyi védelmi területeken az egyes épületek kialakításánál (akár védett az épület egyedileg akár nem) az alábbi szempontokat szükséges kötelező jelleggel figyelembe venni, és az építtető tudomására hozni: a) Építési anyaghasználat 1. Lábazatképzés  Kő, műkő, vagy egyéb igényes anyag, fém kivételével. Lehetőleg hagyományos kő. 2. Falfelületek  Vakolt, vagy falburkolattal ellátott (tégla, mészhomok tégla, kőburkolat, vagy ezek kombinációja, plasztikus, igényes, tagolt homlokzatképzéssel, a helyi építési hagyományok szerint.  Nem alkalmazható fém homlokzatburkolat, eternit jellegű homlokzatburkolat, csempe, függönyfalszerűen alkalmazott üveg és fémszerkezet. 3. Tető  A tetőfedés anyaga cserép, pala kivételesen indokolt esetben nád, vagy egyéb igényes anyag legyen. Fémlemez fedés csak meglévő esetben újítható meg, de újonnan csak kiegészítő elemként jelenhet meg  Nem alkalmazható fém tetőhéjalás, műanyag bevonatos fémlemezfedés, fémlemezfedés (kivételt képez a nem teljes felületen alkalmazott rézlemez, horgany, cink az egyes tetőrészletek kiegészítő fedéseként), hullámpala, műanyag hullámlemez, műanyag síklemez, műanyag fedés. b) Homlokzati arányrendszer és építészeti térarányok, utcaképek védelme 1. Térarányok, utcaképek  A homlokzaton a tetőfelületen önálló, álló tetőablak nem építhető sem egyedi, sem összefogott formában, sem szabad oldalfalakkal, sem tetőhéjalással fedett formában.  Helyette a homlokzat 1/3 részét meg nem haladó mértékben a homlokzat részeként megjelenő homlokzati hangsúlyt adó tetőfelépítmény megjelenhet akár megszakított, akár végigfutó tetőpárkánnyal.  Fekvő tetőablak mind egyedileg, mind sorolva elhelyezhető.  A felsorolt szabályok a műemléki környezetben és műemléki jelentőségű területeken az épületek udvari és utcai homlokzatára egyaránt vonatkoznak. 2. Homlokzati arányrendszer védelme  A műemléki környezetben és helyi védelem alatt álló területeken az egyes épületek homlokzatain nagy, összefüggő nyílásfelületek nem jelenhetnek meg. (Szalagablak, erkélysor, stb.)  A nyílás és falfelületek aránya a műemléki épületekhez és védett értékekhez hasonló arányrendszerrel és tagozati gazdagsággal jelenjen meg, a földszinten is a portálok esetében.  A műemléki környezetben és helyi védelem alatt álló területeken a meglévő épületek párkánymagasságához szükséges igazodni. A szabályozási terven megadott megengedett építménymagasságtól eltérni csak 1,0 méterrel lehet.


56



A meglévő kortörténeti dokumentumok alapján az egyes épületek eredeti homlokzat kialakítása rekonstruálandó legalább jellegében, anyaghasználatában, tetőfelépítményeiben. 3. Tetőformák szabályozása 1. Zártsorú beépítésű, összetett tetőidomú magastető építendő utcával párhuzamos jelleggel, melyet a homlokzatszélesség 1/3 részét meg nem haladó mértékben homlokzattal egybeépített tetőfelépítménnyel meg lehet szakítani. 2. Oldalhatáron álló és oldalhatáron álló – zártsorú beépítésű övezetekben összetett tetőidomú magas tető építendő utcára merőleges jelleggel, az utcaképen belüli jellegnek megfelelően vagy oromfalasan, vagy teljes kontyolással. A hajlított (L alakú) beépítések esetében a tetőforma a zártsorú beépítéseknél megadott szempontok szerint épüljön. 3. Hézagosan zártsorú beépítés esetén a szomszédos telek felé tetőkontyolást kell alkalmazni. Az oldalszárnyak esetében a szomszédos telek felé nyeregtetőt kell alkalmazni. Nem jelenhet meg teljes szintű tűzfal. (9) Az egyedi védelem alá tartozó épületek sajátos építési szabályai: a) Az egyedi védelem alá tartozó épületek esetében a műemléki hatósághoz tartozó védett épületekre a műemlékvédelmi jogszabályok vonatkoznak. b) A helyi védelem alá tartozó épületek esetében attól függően, hogy műemlékileg védett vagy helyi területi értékvédelmi környezetében van, kell eljárni. Azonban az építési engedélyezési eljárás során ki kell kötni, hogy az épület nem bontható el (csak különleges helyzetben életveszély esetén). c) A nem védett környezetben lévő egyedileg védett épületek esetében a helyi területi értékvédelmi környezet szabályait kell alkalmazni. d) Az átalakítás során az épület tömegét, homlokzatát, anyaghasználatát, jellegzetes formai kialakítását a fal felületek és nyílászárók arányát megváltoztatni nem lehet. e) A homlokzati díszítőelemeket (gipszek, tagozatok, mozaikok, festett díszítések, szobrok, egyéb értékek) meg kell őrizni. Meg kell őrizni az eredeti épület kiegészítőket, korlátokat, belső nyílászárókat, kapukat, stb. 41.§81 A helyi védettség keletkeztetése, megszüntetése (1) Helyi védelem alá helyezésről, illetve annak megszüntetéséről a Képviselőtestület rendelettel dönt. (2) A helyi védelem alá helyezés alapjául a település rendezési terv értékvizsgálata szolgál. Ezen túl önálló értékvizsgálat alapján bármely természetes, vagy jogi személy írásban kezdeményezheti a védelem alá helyezést, illetve annak megszüntetését. (3) A kezdeményezésnek tartalmaznia kell: (a) egyedi építmények és természeti értékek esetén: - a védendő értékek megnevezését, szükség esetén körülhatárolását - a pontos hely megjelölését (utca, házszám, helyrajzi szám, épület-, illetve telekrész) - a védendő érték rövid leírását, dokumentálását (irodalom, fotók) - a kezdeményezés indoklását (b) településszerkezet, településkép, karakter, védelemre javasolt együttes esetén: - az együttes megnevezését - körülhatárolását - a védendő érték rövid leírását, dokumentálását - a kezdeményezés indoklását (4) A kezdeményezés alapján induló eljárás során a döntés-előkészítésről a megbízott Városfejlesztési Bizottság gondoskodik. 81



57

(5) Az előzetes értékvizsgálat elkészíttetéséről a képviselő-testület gondoskodik. (6) Az előkészítéshez beszerezhető még az érintett ingatlan-tulajdonosok, az érintett helyi szakmai, társadalmi szervek együttes álláspontja. (7) A helyi védettség alá helyezési, illetve annak megszüntetésére irányuló eljárás megindításáról az érdekelteket értesíteni kell: a) az egyedi értékre vonatkozó kezdeményezés esetén az értesítést az érdekeltnek írásban kézbesíteni kell b) nem egyedi érték esetén az értesítés történhet kizárólag a helyben szokásos közhírré tétellel c) a használó értesítése a tulajdonos útján történik d) amennyiben az érdekeltek felkutatása aránytalan nehézségekbe ütközne, az értesítésüket a közhírré tétellel megtörténtnek kell tekinteni (8) A védettséggel kapcsolatos javaslatot - az erről szóló döntést megelőzően a helyben szokásos módon 30 napra közhírré kell tenni. (9) A közhírré tétel időtartama alatt a javaslat és az értékvizsgálat megtekintését a településen biztosítani kell. (10) A helyi védettség elrendelését vagy megszüntetését az ingatlan-nyilvántartásba be kell jegyeztetni. (11) Az ingatlan-nyilvántartási bejegyzésről a jegyző gondoskodik. (12) A bejegyzés esetleges elmaradása a védettséget nem érinti. 42.§82 A védett értékekre vonatkozó általános szabályok (1) Védett építmény teljes bontása csak a védelem megszüntetése után engedélyezhető. A védelem megszüntetésének, vagy részleges bontás engedélyezésének feltételeként az egyes épületrészeknek, tartozékoknak, az új épületbe (épületeibe) történő beépítése, vagy annak megőrzése előírható. (2) A védett értékek jó karbantartása, állapotuk megóvása, a tulajdonos kötelessége. (3) A védett értékek megfelelő fenntartását és megőrzését - egyebek között - a rendeltetésnek megfelelő használattal kell biztosítani. Amennyiben a rendeltetéstől eltérő használat a védett érték állagának romlásához vagy megsemmisüléséhez vezetne, úgy e használatot - a hatályos jogszabályok keretei között - az illetékes építésügyi hatóság korlátozza, illetve megtiltja. 43.§83 A védett értékek fenntartásának támogatása (1) A védett érték tulajdonosának kérésére a szokásos jó karban tartási feladatokon túlmenő, a védettséggel összefüggésben szükségessé váló, a tulajdonost terhelő munkálatok finanszírozásához az önkormányzat támogatást adhat. a) A támogatás mértékét az önkormányzat képviselő-testülete évente a költségviselésben határozza meg. b) A támogatás ingatlanra eső mértékét - az önkormányzati költségvetés keretei között - az önkormányzat Képviselő-testülete állapítja meg. 44.§84 A védett értékek nyilvántartása (1) A helyi védettségről - a 241/1997. (XII.19.) Korm. rendelettel összhangban - nyilvántartást kell vezetni, mely nyilvános, abba bárki betekinthet. 82

Módosította a 22/2008.(XI.20.) Önkormányzati rendelet Módosította a 22/2008.(XI.20.) Önkormányzati rendelet 84 Módosította a 22/2008.(XI.20.) Önkormányzati rendelet 83


58

(2) A nyilvántartás tartalmazza: a) a védelem szakszerű, rövid indoklását, b) fotódokumentációt, c) a védettségi kategóriát a 66/1999. (VIII.13.) FVM rendeletben foglaltaknak megfelelően, d) a helyrajzi számot. (3) Egyedi védettség esetén a (2) bekezdésben felsoroltakon túl tartalmaznia kell: a) a védett érték pontos helyét (utca, házszám, helyrajzi szám), b) helyszínrajzot, c) a védett érték rendeltetését és használatának módját. (4) Területi védelem esetén (2) bekezdésben foglaltakon túl a nyilvántartásnak tartalmaznia kell a szabályozási tervvel azonosítható, a védett terület határát egyértelműen rögzítő helyszínrajzot. (5) A helyi védelem alatt álló épületet, építményt egységes táblával lehet megjelölni. A tábla szövege: „Hajdúszoboszló város Önkormányzatának Képviselő-testülete védetté nyilvánította” „évszám”. (6) Védett növényzet esetén az (5) bekezdés szerinti táblán a növény magyar és latin nevét is fel kell tüntetni. (7) A tábla elhelyezéséről - esetleges pótlásáról - a polgármester gondoskodik. VI. FEJEZET A TELEPÜLÉSRENDEZÉSI FELADATOK MEGVALÓSÍTÁSÁT BIZTOSÍTÓ SAJÁTOS JOGINTÉZMÉNYEK 45. §. (1) A terv szerinti közlekedési és közműterületek kialakítása érdekében az elővásárlási jog, a kisajátítás és a helyi közút céljára történő lejegyzés jogintézményei alkalmazhatók. (2) A terven jelölt beültetési kötelezettség. (3) A településrendezési célok megvalósításához az Önkormányzat elővásárlási jogot jegyezhet be külön rendeletben meghatározott azon területekre, melyek településrendezési célok megvalósulását szolgálják. 46. §. Útépítési és közművesítési hozzájárulás (1) Amennyiben az új beépítésre szánt területekre új kiszolgáló utakat, közműveket szükséges megvalósítani, annak megépítése a tulajdonos kötelezettsége. (2) Az 1.) pontban meghatározottól az önkormányzat és az érdekelt megállapodásban eltérhet. (3) Ha a kiszolgáló utat, illetve a közművet az önkormányzat létesíti, akkor azok költségét az érintett ingatlan (ingatlanok) tulajdonosaira átháríthatja. A hozzájárulás mértékét és módját az önkormányzat külön rendeletben állapítja meg.


59

VII. FEJEZET 47. §. Záró rendelkezések (1) (2)

Ez a rendelet és a hozzátartozó szabályozási tervek 2004. október 1. napján lépnek hatályba, kivéve a (2) és (3) bekezdésben felsorolt részeket. A folyamatban lévő – de még érdemben el nem bírált ügyek esetében – az ügyfél kérelmére alkalmazható. A rendeletmódosítás85 2011. március 21. hatályba lépésével a HÉSZ változik az alábbiak szerint:

4. §. (3) bekezdés c) pont b) pontra változik a szabályozási tartalom változatlanul tartása mellett. 5.§. (8) bekezdés, 8.§. (5) bekezdés, 8.§. (6) bekezdés b) pontja, 8 §. (6) c) bekezdés, 8.§. (7) bekezdés a) pontja, 8.§. (7) b pont első bekezdése, 8.§. (8) bekezdés, 8.§. kiegészül egy új (11) bekezdéssel, 9.§. (1) a) bekezdés számozása a tartalom változatlanul hagyása mellett javításra kerül, 9.§. (2) bekezdés f) pont első mondata, 9.§. (2) bekezdés g) pontja, 9.§. (3) bekezdés, 9. §. kiegészül egy új bekezdéssel, 12.§. (4) a) pont 2. alpontja, 12.§. (4) c) 3. pontja, 12.§. (4) c) kiegészül egy új ponttal, 12.§. (4) d) pont első mondata, 12.§. (5) bekezdésének táblázata, 13.§. (6) bekezdésének táblázata, 14.§. (5) bekezdés a) pont 2. alpontja, 15.§. (10) bekezdés sorszáma hibajavítás miatt (9)-re változik, 20.§. (3) bekezdés, 21.§. (8) bekezdés, 22.§. (3)a) bekezdés 5.2.2. alappontja, 22.§. (3) bek. e) pontja kiegészül egy új alponttal, 22.§.(3) bekezdés h) pontja, 23.§. táblázata, 23.§. táblázata, 25.§(2) bekezdés c) pontjának 2. alpontja, 25.§(2) bekezdése, 26. §. (2) bekezdés c) pontja, 28.§ (5) bekezdés, 2. számú mellékletének első mondata törlésre kerül, kiegészül egy új 3. számú melléklettel, R. 1. sz. függelék, 85

2/2011.(I.20.) önkormányzati rendelet


60

(3)

86

A rendeletmódosítás

a) b) c) d) e) f) g) (4)

2011. március 21. hatályba lépésével hatályukat veszti a HÉSZ:

5.§ (3) bekezdése, 5.§ (9) bekezdése, 9.§ (5) bekezdése, 20.§ (3) b, c pontja, 21.§ (3) bekezdés g) pontja, 21.§ (4) bekezdés c) pontja, 3.sz. függelék.

Ezen rendelet jóváhagyásával egyidejűleg a 12/1999.(VII.01.), a 13/1999.(VII.01.), a 4/2001.(III.29.) és a 7/2003 (III.27.) számú Önkormányzati Rendelettel jóváhagyott korábbi településrendezési terv hatályát veszíti.

Hajdúszoboszló, 2004.október 01.

86

……………………………

……………………………

jegyző

polgármester

2/2011.(I.20.) önkormányzati rendelet


61

1. SZÁMÚ MELLÉKLET HAJDÚSZOBOSZLÓ VÁROS HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZATÁRÓL ÉS SZABÁLYOZÁSI TERVÉRŐL SZÓLÓ ÖNKORMÁNYZATI RENDELETHEZ

Fogalom meghatározások (1) Melléképület Az építési telken, építési területen a sajátos használat szerinti besorolás szerinti fő funkciótól eltérő rendeltetésű épület. Az egyes terület felhasználási egységeken belül – az övezeti előírások és az általános egyéb előírások keretei között – más épülethez csatlakozóan vagy attól különállóan a következő melléképületek helyezhetőek el: a) jármű – (gépkocsi-, motorkerékpár-, munkagéptároló) b) a háztartással kapcsolatos  nyári konyha, mosókonyha, szárító  tároló építmények (tüzelőanyag- és más tároló, szerszámkamra továbbá szín, fészer, magtár, góré, csűr, pajta)  állattartás céljára szolgáló épületek és építmények  kisipari vagy barkácsműhely, műterem, kiskereskedelmi üzlet, árusítópavilon  kazánház c) vendéglátással kapcsolatos 10 férőhely alatti szálláshely és idegenforgalmi funkció (2) Közlekedési területek szabályozása külterületen a) Az út szabályozási szélessége: Az út szabályozási területén belül csak az út, és az út vízelvezetésének műtárgyai, és egyéb közművek helyezhetők el. b) Az út építési területe: Az út építési területén belül csak a közlekedést kiszolgáló  közlekedési építmények  kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó, szálláshely szolgáltató épület,  igazgatási épület  a gazdasági tevékenységi célú épületen belül a tulajdonos, személyzet számára szolgáló lakás helyezhető el.

a

használó

és

a

c) Az út védőtávolsága: Az út védőtávolságán belül funkció korlátozása nélkül bármilyen épület és építmény elhelyezhető, de csak a közút kezelőjének hozzájárulása és feltételeinek, előírásainak betartása mellett. (3) Homlokzatmagasság A homlokzatmagasság az épület egy homlokzati hosszán számított átlagos magassága abban a síkban, ahol a tető külső síkját a homlokzati sík metszi.


62

(4) Másodrendű szabályozási vonal: A másodrendű szabályozási vonal területegységen belüli olyan közlekedési területeket határol le, melyeknek nem feltétlenül kell közterületnek lennie, de a közterületi használati jelleget meg kell tartani. (5) Oldalszárny:87 Zártsorú beépítési módnál az utca felőli építési vonalon álló épületszárnnyal szöget bezáró, hátsókert irányú épületrész, mely az oldalsó telekhatáron, vagy attól legfeljebb 3,0 m-re áll. (6) Hátsószárny:88 Zártsorú beépítési módnál az utca felőli építési vonalon álló épületszárnnyal szöget bezáró, hátsókert irányú épületrész, mely az eredeti építési oldaltól legalább 3,0 m-re áll.

87 88



63

2. SZÁMÚ MELLÉKLET HAJDÚSZOBOSZLÓ VÁROS HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZATÁRÓL ÉS SZABÁLYOZÁSI TERVÉRŐL SZÓLÓ ÖNKORMÁNYZATI RENDELETHEZ Állattartó épületek elhelyezésének szabályai lakóterületen

Állattartásra szolgáló épületek védőtávolságai: Állattartásra a telek utcai lakóépületszolgáló épületek telekhatárát től ól Nagy haszonállat esetén 1-2 állatig 15 5 3-5 állatig 20 10 6-10 állatig 25 10 10 fölött 30 15 Haszonállat esetén 1-5 állatig 6-10 állatig 15 5 11-15 állatig 20 10 15 fölött 25 20 30 15 Kis haszonállat esetén prémes állat 10 állatig 15 5 11-30 állatig 20 10 30 fölött 25 15 Baromfifélék 20 állatig 15 0 21-50 állatig 15 10 50-200 állatig 25 15 200 fölött 30 20

Védőtávolság ásott fúrott kúttól

csatlakozó vízvezetéktől

Vízvezetéki csaptól

15 20 20 30

5 10 15 20

2 5 5 10

3 5 5 10

15 15 15 20

5 5 10 15

2 2 3 10

3 3 5 10

10 15 20

5 10 15

1 2 10

10

10 10 15 20

5 5 10 15

1 1 5 10

10


64

3. SZÁMÚ MELLÉKLET

89

HAJDÚSZOBOSZLÓ VÁROS HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZATÁRÓL ÉS SZABÁLYOZÁSI TERVÉRŐL SZÓLÓ ÖNKORMÁNYZATI RENDELETHEZ Kijelölt veszélyességi övezetek

89



65

1. SZÁMÚ FÜGGELÉK

90

HAJDÚSZOBOSZLÓ VÁROS HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZATÁRÓL ÉS SZABÁLYOZÁSI TERVÉRŐL SZÓLÓ ÖNKORMÁNYZATI RENDELETHEZ Természetvédelemmel érintett területek A NATURA 2000 hálózat részét képező területek: (1) Kiemelt jelentőségű természet megőrzési területek Hajdúszoboszlói szikes gyepek (HUHN20069) 0330, 0331/4, 0331/5, 0331/6, 0332, 0333, 0339/10, 0339/1b, 0342/3, 0342/5, 0342/6, 0342/7, 0342/8, 0342/11, 0342/12, 0343, 0344, 0345/10, 0345/13, 0345/14, 0345/15, 0345/16, 0345/18, 0345/19, 0345/20, 0345/21, 0345/22, 0345/23, 0345/25, 0345/26, 0345/27, 0345/28, 0345/30, 0345/33, 0345/34, 0345/38, 0345/39, 0345/40, 0345/41, 3345/42, 0345/61, 0345/68, 0345/71, 0345/72, 0345/73, 0345/74, 0345/75, 0345/76, 0345/77, 0349, 0,350/10b, 0350/11a, 0350/16a, 0350/16c, 0350/22, 0544/18, 0544/37, 0544/38b, 0544/41b, 0544/42b, 0544/43b, 0544/44b, 0544/45b, 0544/70c, 0544/71b, 0544/89b, 0544/92b, 0544/93, 0544/94, 0544/95, 0544/96b, 0544/96d, 0544/96f, 0545/2, 0545/3, 0545/4, 0545/6, 0545/7, 0545/14, 0545/15, 0545/2, 0545/3, 0545/4, 0545/6, 0545/7, 0545/13a, 0545/21a, 0545/22, 0551, 0552/8, 0552/10, 0552/11, 0552/12, 0552/13, 0552/14, 0552/15, 0552/16, 0552/17, 0552/18, 0552/19, 0552/20, 0552/21, 0552/22, 0552/23, 0552/24, 0552/25, 0552/26, 0552/27, 0552/28, 0552/29, 0552/30, 0552/31, 0552/32, 0552/4, 0552/5, 0552/6, 0552/7, 0552/9, 0553, 0554, 0555, 0556, 0557, 0558, 0581, 0582, 0586/2, 0586/3, 0586/4, 0586/5 Hortobágy (HUHN20002) 0801, 0802/1, 0802/3, 0802/4, 0803, 0804/1, 0804/3, 0804/4, 0804/5, 0804/6, 0804/7, 0804/8, 0805, 0871, 0872, 0873, 0874, 0875/2, 0875/3, 0875/4, 0875/5, 0875/6, 0875/7, 0876, 0877, 0878, 0879, 0880, 0883, 0884, 0885/1, 0885/2, 0886, 0887, 0888, 0889, 0890, 0891/1, 0891/2, 0891/3, 0892, 0893, 0894, 0895, 0896, 0897, 0898, 0899/1, 0899/2, 0900, 0901, 0902, 0903, 0904, 0905, 0906 (1b) Kiemelt jelentőségű természet megőrzési területnek jelölt területek Hortobágy bővítése (HUHN20002) 0826, 0838, 0839/4, 0839/5 (2) Különleges madárvédelmi területek (SPA) Hortobágy (HUHN10002) 0801, 0802/1, 0802/3, 0802/4, 0803, 0804/1, 0804/3, 0804/4, 0804/5, 0804/6, 0804/7, 0804/8, 0805, 0806, 0807/10, 0807/11, 0807/12, 0807/13, 0807/14, 0807/15, 0807/16, 0807/17, 0807/18, 0807/19, 0807/4, 0807/5, 0807/6, 0807/7, 0807/8, 0807/9, 0808/1, 0808/10, 0808/11, 0808/12, 0808/13, 0808/14, 0808/15, 0808/2, 0808/3, 0808/4, 0808/5, 0808/6, 0808/7, 0808/8, 0808/9, 0809, 0810/10, 0810/11, 0810/12, 0810/13, 0810/2, 0810/3, 0810/4, 0810/6, 0810/7, 0810/8, 0810/9, 0811, 0812/10, 0812/11, 0812/2, 0812/4, 0812/6, 0812/7, 0812/8, 0812/9, 0813/1, 0813/11, 0813/12, 0813/13, 0813/14, 0813/16, 0813/17, 0813/2, 0813/4, 0813/6, 0813/7, 0813/8, 0813/9, 0814, 0815, 0816/1, 0816/11, 0816/12, 0816/13, 0816/14, 0816/15, 0816/16, 0816/2, 0816/5, 0816/6, 0816/8, 0816/9, 0817, 0818, 0819/2, 0819/4, 0819/5, 0819/6, 0819/7, , 0819/8, 0819/9, 0820, 0821, 0822/10, 0822/2, 0822/3, 0822/4, 0822/6, 0822/7, 0822/8, 0822/9, 0823, 0824/2, 0824/3, 0824/4, 0824/5, 0825, 0826, 0827, 0828/11, 0828/12, 0828/13, 0828/2, 0828/5, 0828/6, 0828/7, 0829/2, 0829/3, 0829/4, 0829/5, 0830, 0831/1, 0831/10, 0831/11, 0831/12, 0831/13, 0831/14, 0831/15, 0831/3, 0831/4, 0831/5, 0831/6, 90



66

0831/7, 0831/8, 0831/9, 0832, 0833, 0834/15, 0834/17, 0834/18, 0834/19, 0834/20, 0834/22, 0834/23, 0834/24, 0834/25, 0834/26, 0834/27, 0834/28, 0834/29, 0834/30, 0834/31, 0834/32, 0834/33, 0834/34, 0835, 0836, 0837, 0838, 0839/3, 0839/4, 0839/5, 0840, 0841, 0842/10, 0842/11, 0842/12, 0842/13, 0842/14, 0842/15, 0842/16, 0842/17, 0842/18, 0842/19, 0842/2, 0842/20, 0842/21, 0842/22, 0842/23, 0842/24, 0842/25, 0842/26, 0842/27, 0842/28, 0842/29, 0842/30, 0842/31, 0842/32, 0842/33, 0842/34, 0842/35, 0842/36, 0842/37, 0842/38, 0842/39, 0842/40, 0842/41, 0842/42, 0842/43, 0842/44, 0842/45, 0842/46, 0842/47, 0842/48, 0842/49, 0842/5, 0842/50, 0842/51, 0842/52, 0842/53, 0842/7, 0842/9, 0843, 0844/1, 0844/10, 0844/11, 0844/12, 0844/13, 0844/14, 0844/15, 0844/17, 0844/18, 0844/19, 0844/2, 0844/20, 0844/21, 0844/22, 0844/23, 0844/24, 0844/25, 0844/26, 0844/27, 0844/28, 0844/29, 0844/3, 0844/30, 0844/31, 0844/4, 0844/5, 0844/6, 0844/7, 0844/8, 0844/9, 0845, 0846, 0847, 0848, 0849, 0850/10, 0850/11, 0850/12, 0850/13, 0850/14, 0850/15, 0850/16, 0850/17, 0850/18, 0850/19, 0850/2, 0850/20, 0850/21, 0850/22, 0850/3, 0850/4, 0850/5, 0850/6, 0851/1, 0851/10, 0851/11, 0851/12, 0851/13, 0851/14, 0851/15, 0851/16, 0851/17, 0851/2, 0851/3, 0851/4, 0851/5, 0851/6, 0851/9, 0852, 0853/1, 0853/10, 0853/11, 0853/12, 0853/13, 0853/14, 0853/15, 0853/16, 0853/17, 0853/18, 0853/19, 0853/2, 0853/3, 0853/4, 0853/5, 0853/6, 0853/7, 0853/8, 0853/9, 0854, 0855/1, 0855/10, 0855/11, 0855/2, 0855/3, 0855/4, 0855/5, 0855/6, 0855/7, 0855/8, 0855/9, 0856, 0857, 0858, 0859, 0860/10, 0860/11, 0860/12, 0860/13, 0860/14, 0860/15, 0860/16, 0860/17, 0860/18, 0860/19,0860/2, 0860/20, 0860/21, 0850/3, 0860/4, 0860/5, 0860/6, 0860/7, 0860/8, 0860/9, 0861, 0862/1, 0862/2, 0862/3, 0862/4, 0862/5, 0862/6, 0863, 0864, 0865/10, 0865/11, 0865/13, 0865/14, 0865/15, 0865/16, 0865/17, 0865/18, 0865/19, 0865/2, 0865/20, 0865/21, 0865/22, 0865/23, 0865/24, 0865/25, 0865/26, 0865/28, 0865/29, 0865/3, 0865/30, 0865/32, 0865/33, 0865/36, 0865/37, 0865/38, 0865/39, 0865/4, 0865/5, 0865/6, 0865/7, 0865/8, 0866, 0867, 0868, 0869, 0870, 0871, 0872, 0873, 0874, 0875/2, 0875/3, 0875/4, 0875/5, 0875/6, 0875/7, 0876, 0877, 0878, 0879, 0880, 0881, 0882, 0883, 0884, 0885/1, 0885/2, 0886, 0887, 0888, 0889, 0890, 0891/1, 0891/2, 0891/3, 0892, 0893, 0894, 0895, 0896, 0897, 0898, 0899/1, 0899/2, 0900, 0901, 0902, 0903, 0904, 0905, 0906

A NATURA 2000 hálózat területei


67

(3) Országosan védett terület: Az Angyalházi ősgyepes, mely a Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatósága kezelésében van. A védett terület elsősorban „B” zóna természeti övezetű terület, kevesebb „A” zónába, melyek területeit és Hortobágyi Nemzeti Park által kezelt terület lehatárolását a mellékelt ábra mutatja be. Feldolgozása a Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatósága részéről történt egyeztetés és adatszolgáltatás alapján történt. Hasonlóképpen a természeti területek ábrázolása is, melyek listáját mellékeljük. (4) A Hortobágyi Nemzeti Park által kezelt területek lehatárolása (zónák)

(1) A külterület országosan védett kunhalmai: Keleti részen: Bárány halom Hegyes halom Tekintő halom Nyugati részen: Kurta halom Két halom Korpád halom Zsoldos halom

100,2 m 100,0 m 105,5 m 94,1 m 99,8 m 96,1 m 95,0 m


68

Az igazgatási területen található Kunhalmok (2) Természeti területek: 7330003 7330003 7330003 7330003 7330003 7330001 7330001 7330001 7330001 7330001 7330001 7330001 7330001 7330004 7330004 7330005 7330006 7330006 7330006 7330006 7330006 7330006 7330006 7330006 7330006 7330006

Hajdúszoboszló Hajdúszoboszló Hajdúszoboszló Hajdúszoboszló Hajdúszoboszló Hajdúszoboszló Hajdúszoboszló Hajdúszoboszló Hajdúszoboszló Hajdúszoboszló Hajdúszoboszló Hajdúszoboszló Hajdúszoboszló Hajdúszoboszló Hajdúszoboszló Hajdúszoboszló Hajdúszoboszló Hajdúszoboszló Hajdúszoboszló Hajdúszoboszló Hajdúszoboszló Hajdúszoboszló Hajdúszoboszló Hajdúszoboszló Hajdúszoboszló Hajdúszoboszló

0295/c 0282/2c 0281/53 0278 0283/3 0287/3b 0285/15b 0285/15c 0267/31b 0267/31c 0267/42b 0267/42c 0287/1 0299/a 0299/c 0300/b 0345/18 0345/19 0238/b 0238/c 0235/1 0235/2 0234 0331/a 0342/1a 0334/3

Nádas Nádas Nádas Nádas Kivett Gyep Gyep Gyep Gyep Gyep Gyep Gyep Gyep Gyep Gyep Gyep Legelő Legelő Gyep Gyep Gyep Erdő Gyep Gyep Gyep Erdő


69

7330006 7330006 7330006 7330006 7330006 7330007 7330008 7330008 7330008 7330011 7330012 7330012 7330012 7330012 7330012 7330012 7330012 7330012 7330012 7330012 7330012 7330013 7330014 7330014 7330014 7330014 7330014 7330014 7330014 7330014 7330014 7330014 7330014 7330014 7330014 7330014 7330014 7330014 7330014 7330014 7330014 7330014 7330014 7330015 7330015 7330016 7330016 7330016 7330017 7330017 7330017 7330017 7330017 7330017 7330018

Hajdúszoboszló Hajdúszoboszló Hajdúszoboszló Hajdúszoboszló Hajdúszoboszló Hajdúszoboszló Hajdúszoboszló Hajdúszoboszló Hajdúszoboszló Hajdúszoboszló Hajdúszoboszló Hajdúszoboszló Hajdúszoboszló Hajdúszoboszló Hajdúszoboszló Hajdúszoboszló Hajdúszoboszló Hajdúszoboszló Hajdúszoboszló Hajdúszoboszló Hajdúszoboszló Hajdúszoboszló Hajdúszoboszló Hajdúszoboszló Hajdúszoboszló Hajdúszoboszló Hajdúszoboszló Hajdúszoboszló Hajdúszoboszló Hajdúszoboszló Hajdúszoboszló Hajdúszoboszló Hajdúszoboszló Hajdúszoboszló Hajdúszoboszló Hajdúszoboszló Hajdúszoboszló Hajdúszoboszló Hajdúszoboszló Hajdúszoboszló Hajdúszoboszló Hajdúszoboszló Hajdúszoboszló Hajdúszoboszló Hajdúszoboszló Hajdúszoboszló Hajdúszoboszló Hajdúszoboszló Hajdúszoboszló Hajdúszoboszló Hajdúszoboszló Hajdúszoboszló Hajdúszoboszló Hajdúszoboszló Hajdúszoboszló

0341 0335 0338/g 0338/j 0338/k 0328/2a 0359/1 0359/2a 0357/a 0498/25 0452/h 0454/18 0454/19 0454/20 0454/21 0454/22 0454/23 0454/24 0454/25 0454/26b 0454/26c 0454/2 0451/a 0455/1 0455/2 0455/3a 0457 0456/2a 0456/1 0458/1 0458/2 0458/3 0458/4 0458/5 0458/6 0458/7 0458/8 0458/9 0458/10c 0458/47 0458/49 0458/50 0458/51c 0514/a 0509/36b 0460/1c 0460/1f 0460/1b 0423/1 0423/2a 0423/2f 0467 0468/1 0468/3 0419

Erdő Erdő Gyep Gyep Gyep Nádas Nádas Nádas Nádas Kivett Kivett Kivett Kivett Kivett Kivett Kivett Kivett Kivett Kivett Kivett Kivett Kivett Nádas Nádas Nádas Nádas Nádas Nádas Nádas Nádas Nádas Nádas Nádas Nádas Nádas Nádas Nádas Nádas Nádas Nádas Nádas Nádas Nádas Gyep Gyep Gyep Gyep Gyep Nádas Nádas Nádas Nádas Nádas Nádas Nádas


70

7330018 7330018 7330019 7330020 7330020 7330020 7330020 7330020 7330022 7330022 7330022 7330022 7330022 7330022 7330022 7330021 7330021 7330021 7890015 7890015 7890015 7890015 7890015 7890015 7890015 7890016 7890016 7890017 7310001 7310001 7310001 7310001 7310001 7310001 7310001 7310001 7310001 7310001 7310001 7310001

Hajdúszoboszló Hajdúszoboszló Hajdúszoboszló Hajdúszoboszló Hajdúszoboszló Hajdúszoboszló Hajdúszoboszló Hajdúszoboszló Hajdúszoboszló Hajdúszoboszló Hajdúszoboszló Hajdúszoboszló Hajdúszoboszló Hajdúszoboszló Hajdúszoboszló Hajdúszoboszló Hajdúszoboszló Hajdúszoboszló Hajdúszoboszló Hajdúszoboszló Hajdúszoboszló Hajdúszoboszló Hajdúszoboszló Hajdúszoboszló Hajdúszoboszló Hajdúszoboszló Hajdúszoboszló Hajdúszoboszló Hajdúszoboszló Hajdúszoboszló Hajdúszoboszló Hajdúszoboszló Hajdúszoboszló Hajdúszoboszló Hajdúszoboszló Hajdúszoboszló Hajdúszoboszló Hajdúszoboszló Hajdúszoboszló Hajdúszoboszló

0418/3 0418/4 0418/3 0412/17 0412/18 0412/19 0412/20 0412/21 0374/1 0376 0440/1 0378/a 0378/c 0437/a 031/4c 0412/7a 0412/7b 0412/4a 0181/60 0181/4 0484/3 0179/2 0197/15 0197/16 0201 0173 0172 0209/7 0554 0345/1 0342 0331 0350/1 0208/1 0303 0305 0328/1 0328/2 0315 0307/1

Nádas Nádas Nádas Nádas Nádas Nádas Nádas Nádas Gyep Gyep Gyep Gyep Gyep Gyep Erdő Nádas Nádas Nádas Nádas Nádas Nádas Nádas Nádas Nádas Nádas Kivett Kivett Nádas Gyep Gyep Gyep Gyep Kivett Kivett Kivett Kivett Kivett Kivett Kivett Kivett


71

Hajdúszoboszló természeti területei (3) Az Országos Ökológiai Hálózat övezetei és a település érintettsége

Magterületek, ökológiai folyosók és pufferterületek


72

2. SZÁMÚ FÜGGELÉK HAJDÚSZOBOSZLÓ VÁROS HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZATÁRÓL ÉS SZABÁLYOZÁSI TERVÉRŐL SZÓLÓ ÖNKORMÁNYZATI RENDELETHEZ ÉPÍTÉSZETI ÉRTÉKVÉDELEM (1) Országosan védett műemlékek: A településen az Kulturális Örökségvédelmi Hivatal Műemlékfelügyeleti Igazgatósága által kiadott állásfoglalás szerint az alábbi épületek állnak országos műemléki védettség alatt:  Református templom (901 hrsz.)  Középkori templomok maradványa (900/2 hrsz.)  Hajdú kapitányház (1594/2 hrsz.)  Népi lakóház (6468) (2) Országosan védett műemlékek műemléki környezetei helyrajzi szám szerint: 1. Műemléki környezet Országos műemléki védettség alatt álló épületek:  Református templom (901 hrsz.)  Középkori templomok maradványa (900/2 hrsz.) Műemléki környezetbe tartozó telkek helyrajzi számai: 898, 899, 900/1, 902, 903, 2291, 2292, 2294, 5806, 6009/1-2, 6101, valamint a 2247/1 és 2294 hrsz.-ú közterületek szabályozási terven jelölt része.


73

2. Műemléki környezet Országos műemléki védettség alatt álló épület:  Hajdúkapitányház (1594/2 hrsz.) Műemléki környezetbe tartozó telkek helyrajzi számai: 1592, 1594/1, 1595, 1596, 1597, 1598, 1599/1, 1599/2, 1620, 1621, 1622, 1623, 2042/1, 2044, 2047

3. Műemléki környezet Országos műemléki védettség alatt álló épületek:  Népi lakóház (6468 hrsz.) Műemléki környezetbe tartozó telkek helyrajzi számai: 6461/1, 6461/2, 6467/2, 6469, 6470/2, 6623, 6624/1


74

(3) Helyi építészeti védelem alá vont épületek: A város jelenleg nem rendelkezik helyi értékvédelmi rendelettel. Helyi védelem alá vonásra javasolt épületek: Helyrajzi szám.: 776 903 904 2276 2475/16 5087 5793/8 5796 6069 6097 6101 6104 6131/2 6203

Funkció: lakóház Gönczy Pál általános iskola napközi otthon étterem, söröző egészségügyi intézmény szabadság hotel lakóház r.k. templom városháza rendőrkapitányság lakóház ref. egyház gyülekezeti terem

(4) A városközpont eredeti állapotban fennmaradt szerkezete: Helyi értékvédelmi területté minősülő terület határai: - Északon: Erzsébet u., Gönczy Pál u., Kenézi u. - Keleten: Bethlen u., Luther u. - Délen: Új u., Rákóczi u., Bocskai u., Högyes u. - Nyugaton: Nádudvari u., Bajcsy-Zsilinszky u.


75

Helyi védelem alá vont épületek és helyi érték védelmi terület (5) Régészeti területek jegyzéke: Lelőhely neve Árkoshalom 4-es sz. főút Hajdúszoboszlót elkerülő 4-es sz. főút Hajdúszoboszlót elkerülő 4-es sz. főút Hajdúszoboszlót 4-es sz. főút Hajdúszoboszlót 4-es sz. főút Hajdúszoboszlót 4-es sz. főút Hajdúszoboszlót 4-es sz. főút Hajdúszoboszlót 4-es sz. főút Hajdúszoboszlót 4-es sz. főút Hajdúszoboszlót Erzsébet tér Ady Endre út 4. Korpád-halom Borsós-halom Hajdúszoboszló határa Várostanya Gáti-legelő Gáti-legelő 2. Pali-halom Ördög-árok Faluvég-laponyag Csikós-laponyag Szik-laponyag Hegyes-halom Citra-halom Papné halma Csordaföld, Cs. Tóth Gábor földje Gönczy Pál utca 1. Rákóczi és Török utca sarka Bercsényi utca 49. Bajcsy-Zsilinszky utca 60. Két-halom Járó-halom Korpád-halom Földvári-laponyag Nyéki-halom Zsoldos-halom Tekintő-halom Hegyes-halom II. Csontos-halom Giró-halom Bárány-halom Hármashatár-laponyag Bárány-halom II. Baló-halom Sziget, középkori falu Észak-dűlő Sziget-halom Angyalháza-puszta

sorszáma a tervdokumentáción 1 2 3 4 5 6 7 8 10 11 14 15 16 17 0 0 18 19 20 21 22 23 24 25 26 27 28 29 30 31 32 33 34 35 36 37 38 39 40 41 42 43 44 45 46 47 48 49 0


76

Kunpál-halom Ady Endre út 4. Szováti útfél Legelő-dűlő Legelő-dűlő 2. Ökör-járás Ökör-járás 2. Baross utca Angyalháza-puszta, Mélyfenék határa Vasútállomás Angyalháza Aranyszeg Korpád falu temploma Korpád falu Bánomkert, Bródy Sándor utca Bocskai Halászati Tsz 1. sz. Tangazdaság Téglagyár Református templomkert Köztemető Benedekvölgy Bagi-zug Bánomkert Kösely-part Sportház Móricz Zsigmond és Táncsics utca 4. sz. főút Hajdúszoboszlót elkerülő Kis Szoboszló Hajdúváros Földvár Szováti útfél 2. Német-telek Szováti útfél 3. Czitraháti-dűlő Fogthy-dűlő Fogthy-dűlő II. Anyagszeg II. Anyagszeg III. Anyagszeg IV. Napos-dűlő I. Napos-dűlő II. Rózsa-dűlő Zsoldos-zug Nádudvari út mente

50 15 51 52 53 54 55 56 0 57 58 59 60 61 62 63 64 65 66 67 68 69 70 0 71 72 9 76 77 78 73 74 75 79 80 81 82 83 84 85 86 87 88 89

A rendezési terv módosítása kapcsán – helyszíni bejárás alapján – nyilvántartásba vett további (névtelen) lelőhelyek sorszámozása folytatólagos a 116 sorszámig.


77


78

3. SZÁMÚ FÜGGELÉK

91

HAJDÚSZOBOSZLÓ VÁROS HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZATÁRÓL ÉS SZABÁLYOZÁSI TERVÉRŐL SZÓLÓ ÖNKORMÁNYZATI RENDELETHEZ Törölve.

91



79

1. CÍMLAP HAJDÚSZOBOSZLÓ VÁROS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVE SZABÁLYOZÁSI TERV ÉS HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZAT. Egységes szerkezetben a módosításokkal

Recommend Documents