SZIGETSZENTMIKLÓS VÁROS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVE HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZAT ÉS SZABÁLYOZÁSI TERV

SZIGETSZENTMIKLÓS VÁROS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVE HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZAT ÉS SZABÁLYOZÁSI TERV I. KÖTET

Megbízó:

Szigetszentmiklós Város Polgármesteri Hivatal Szigetszentmiklós

Kossuth Lajos u. 2. 2310 Tervező:

Archi-Profil Bt. Budapest Lehel u. 23. 1191

2008. DECEMBER

SZIGETSZENTMIKLÓS VÁROS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVE HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZAT ÉS SZABÁLYOZÁSI TERV

TERVEZŐK NÉVSORA

2008. december

2


TARTALOMJEGYZÉK Bevezetés Tervi előzmények Szigetszentmiklós szabályozási tervéhez és helyi építési szabályzatához készült tájékoztatási anyagra érkező szakhatóságok és államigazgatási szervek észrevételeinek összefoglalása Szigetszentmiklós szabályozási tervéhez és helyi építési szabályzatához készült egyeztetési anyagra érkező szakhatóságok és államigazgatási szervek észrevételeinek összefoglalása

5.

KÖRNYEZETALAKÍTÁSI, TÁJRENDEZÉSI JAVASLATOK Zöldfelület fejlesztési javaslatok Táj- és természetvédelmi javaslatok Környezetvédelmi javaslatok Levegőtisztaság védelem Talaj- és vízvédelem Hulladékgazdálkodás Zaj és rezgésvédelem

I.

VIZSGÁLATOK ÉS ALÁTÁMASZTÓ MUNKARÉSZEK ÖSSZEFOGLALÁSA

5.1 5.2 5.3 5.4 5.5 5.6 5.7

1.

VIZSGÁLATOK

6.

KÖZLEKEDÉSI JAVASLAT

1.1 1.2 1.3

Térbeli elhelyezkedés. Településszerkezet, területfelhasználás A település területfelhasználási egységekre tagolódása

6.1 6.2 6.3

Közúthálózat Vasúti közlekedés Parkolás

2.

TÁJI, KÖRNYEZETI ADOTTSÁGOK VIZSGÁLATA

7.

KÖZMŰ JAVASLAT

2.2 2.3 2.4 2.5 2.6 2.7 2.8 2.9 2.10 2.11

Tájfejlődés, tájtörténet Mai tájszerkezet Mezőgazdasági táj Belterületi zöldfelületek Táj- és természetvédelem Vízvédelem Talajvédelem Hulladékgazdálkodás Zaj és rezgésterhelés Levegőtisztaság védelem

7.1 7.2 7.3 7.4 7.5

Vízellátás Szennyvízcsatornázás, szennyvíztisztítás Csapadékvíz elhelyezés Földgáz ellátás Villamosenergia ellátás

II.

ÖRÖKSÉGVÉDELMI HATÁSTANULMÁNY

III.

MELLÉKLET

3.

KÖZLEKEDÉSI VIZSGÁLAT

3.1 3.2 3.3 3.4 3.5

Közúthálózat Közösségi közlekedés Kerékpáros közlekedés Vízi közlekedés Légi közlekedés

4.

KÖZMŰELLÁTÁS VIZSGÁLAT

4.1 4.2 4.3 4.4 4.5 4.6 4.7

Vízellátás Szennyvízcsatornázás, szennyvíztisztítás Csapadékvíz elhelyezés Földgáz ellátás Távhőellátás Villamosenergia ellátás Hírközlés

3


Bevezetés Jelen helyi építési szabályzat és szabályozási terv Szigetszentmiklós Város Önkormányzat Képviselő-testület megbízásából készül. A megbízás értelmében jelen tervezési feladatot a település teljes közigazgatási területére elkészített és jóváhagyott településszerkezeti terv alapján helyi építési szabályzat és szabályozási terv elkészítése jelenti. A jelenleg hatályos településrendezési és építési követelmények és törvényi előírások minden település számára kötelezővé teszik településrendezési terveik elkészíttetését. Az Étv. 6. § (3) bekezdés alapján a települési önkormányzat és szervei a településrendezési feladatokat a helyi építési szabályzat megállapításával, valamint a településrendezési tervek elkészíttetésével és azok jóváhagyásával látják el, ezért szükséges Szigetszentmiklós város településszerkezeti tervének jóváhagyása után helyi építési szabályzatának és szabályozási tervének elkészítése is.

4


Tervi előzmények -

Szigetszentmiklós Általános Rendezési Terve 1994-ben készült. A tervet a Pest Megyei Tervező és Tanácsadó Kft. készítette és az Önkormányzat 12/1994 (IX. 22.) Önkormányzati rendeletével fogadta el. A rendezési terv részletessége és kidolgozottsága jól szolgálta a hatósági munkát, csak kisebb módosítások, beavatkozások váltak szükségessé. A tervben történt kisebb módosítások egységes szerkezetű átvezetésére aktualizáló terv készült (készítette: BAU-URB Bt.), melyet a 16/1997. (XI. 28.) Önkormányzati rendelettel fogadtak el.

-

A „Felsőtag településszerkezeti terve” előzményeként készült el Felsőtag településfejlesztési koncepciója az Önkormányzathoz beérkezett fejlesztési igények figyelembevételével, amelyet a képviselőtestület a 24/1999 (XII. 17.) sz. önkormányzati határozattal fogadott el. E településfejlesztési koncepció képezte a kidolgozásra került „Felsőtag” településszerkezeti terv alapját, mivel kijelölte a fejlesztési területeket. E területen területhasználat szempontjából hétvégi üdülési és rekreációs fejlesztési igények voltak az elsődlegesek. A szóban forgó terv viszonylag nagyméretű fejlesztési területeket jelölt ki, amelyekből egyelőre csak egy részük valósult meg, illetve csak egy részének megvalósítására van igény. A tervezett lakóterületi fejlesztés Csepel és Szigetszentmiklós közigazgatási határa mentén már kialakult, további fejlesztése Gyenes-tag területén tervezett. Az elfogadott tervet tekintve továbbra is igény maradt az M0 autóút melletti területek központi vegyes területként történő kialakítása, kihasználva a kedvező közlekedési feltételeket. 43/1999. (III. 25.) sz. önkormányzati határozattal elfogadott Felsőtag Településszerkezeti Terve: A terv területén a beépítésre szánt területek sajátos építési használatuk szerint: lakóterület kertvárosias lakóterület vegyes terület településközponti vegyes központi vegyes terület üdülőterület hétvégi házas különleges területek bányaterület bányabővítés területe tervezett bányanyitás területe szabadidőközpont Beépítésre nem szánt területek: közlekedési terület autópálya erdőterület egészségügyi-szociális turisztikai rendeltetésű mezőgazdasági terület általános mezőgazdasági terület kiskert terület (Sósok) tanyagazdaság egyéb terület vízgazdálkodási terület (Fővárosi Vízművek területe) vízgazdálkodási terület (R/S/D területe)

-

2001-ben került jóváhagyásra Szigetszentmiklós „Felsőtag” településszerkezeti terve és építési szabályzata. A tervet a BAU-URB Tervező és Tanácsadó Kft. készítette.

-

Szigetszentmiklós, II. Rákóczi Ferenc út – belterület – Duna folyam – M0 autópálya – Csepel szigeti gerincút – közigazgatási határ által határolt terület Településszerkezeti tervét a CDC Településfejlesztési, Tervező és Tanácsadó Kft. készítette, melyet a Szigetszentmiklósi Önkormányzat 7/2003 (I. 28.) számú határozattal hagyott jóvá.

A terület meghatározó szerkezeti eleme az M0 autóút. Az M0 nemzetközi forgalmat is bonyolító autóút adottságait kihasználva, az autóút melletti, illetve a közelben elhelyezkedő területek felértékelődtek, a fejlesztési és területigények folyamatosan növekedtek. A Csepel-szigeti gerincút tervezett nyomvonala biztosítva a terület jó megközelítését, csatlakozik az 51101 jelű úthoz és azon keresztül az M0 autóúthoz. A terv alapvető célkitűzése volt, hogy lehetőséget teremtsen a térség kedvező közlekedési adottságait kihasználva kereskedelmi, szolgáltató gazdasági területek, illetve lakóterületek kialakítására. Szigetszentmiklós város a terv készítésekor az alábbi fejlesztéseket igényelte, a településszerkezet, illetve a területfelhasználás alapvetően a következő területeken változott: Kereskedelmi, szolgáltató gazdasági (vállalkozási) területek: 1./ Az M0 autóúttól északra a Csepeli úttól nyugatra elhelyezkedő területek (Sámé-hegy) kereskedelmi, szolgáltató gazdasági területek. 2./ Az M0 autóúttól déli irányban, a Csepeli úttól nyugati irányban elhelyezkedő területek kereskedelmi, szolgáltató gazdasági területként tervezettek, a 13/1994. (IX. 22.) Leshegy és környéke RRT-nek megfelelően. 3./ Az M0 autóút és a Csepeli út csomópontjától délkeleti irányban fekvő terület kereskedelmi, szolgáltató gazdasági terület. 4./ A belterületi határ mellett, a Lakihegyi úttól jobbra eső terület – amely lehetőséget nyújt kisebb területigényű és költségvetésű vállalkozási beruházások megvalósítására - kereskedelmi, szolgáltató gazdasági terület, a szennyvíztisztító telepig az Önkormányzat Képviselő-testülete 44/1999 (III.25.) sz. Önkormányzati határozatnak megfelelően. 5./ A II. Rákóczi Ferenc út Halásztelek belterületével szemben fekvő terület kereskedelmi, szolgáltató gazdasági terület, a meglévő infrastruktúra kihasználásával. 6./ A Dunai Repülőgépgyárral szemben lévő beépült terület a településszerkezeti tervben kereskedelmi, szolgáltató gazdasági területi besorolást kap. 7./ A „tartalék terület célzott gazdasági felhasználási mód megjelölésével” a kereskedelmi, szolgáltató gazdasági területek mellett kerültek kialakításra, továbbá a tervezett Csepel-szigeti gerincút mellett. 8./ Kertvárosias lakóterület a Petőfi út két oldalán a belterületi határ mellett., valamint a Tököli út folytatásaként tervezett gyűjtőút északi oldalán. 9./ Tartalék területek „célzott lakóterület területfelhasználási mód megjelölésével” került kialakításra a jelenlegi belterületi határok mentén a Lehel úttól észak-nyugati irányba, a Kolozsvári út és az elkerülő út közötti területen, valamint a Dobó István lakóteleptől dél-nyugati irányban. A terv területén a területfelhasználási kategóriák a következők: Beépítésre szánt területek: - kertvárosias lakóterület - kereskedelmi, szolgáltató gazdasági terület - közmű terület különleges terület (sportterület) települési szilárd, folyékony hulladék elhelyezésére, kezelésére szolgáló terület T(KG) - tartalék terület célzott gazdasági terület felhasználási mód megjelölésével T(KEL)- tartalék terület célzott lakóterület felhasználási mód megjelölésével Beépítésre nem szánt területek: - zöldterület - közpark - erdőterület - véderdő mezőgazdasági terület A fenti tervben megfogalmazott elhatározások továbbra is a város céljait tükrözik, de a területek nagyságát illetően a teljes közigazgatási területre készülő településszerkezeti tervben a „tartalék” területek nagy része mezőgazdasági területként szerepel, az eredetileg fejlesztésre kijelölt területeket tekintve önkormányzati döntés alapján visszalépés történt. 2003. december 31.-i hatállyal az Épített környezet alakításáról és védelméről szóló LXXVIII. Törvény (Építési törvény) 60. §-ának (3) bekezdése értelmében Szigetszentmiklós Város Képviselő-testülete 16/1997 (XI. 28.) sz. önkormányzati rendeletével módosított Szigetszentmiklós Város helyi szabályozási és építési előírásairól és az egyes építési munkák engedélyezéséről szóló 12/1994 (XI. 22) sz. önkormányzati rendelete hatályát vesztette.

5


A település azon területein – ahol a fent említett településszerkezeti tervek érvényben voltak, a jelentkező igényeknek megfelelően kisebb-nagyobb területekre készültek önálló szabályozási tervek, melyek az alábbiak szerint kerültek jóváhagyásra: -

21/1999./X. 22./ sz. rendelettel jóváhagyott Csepel - Szigetszentmiklós „Kavicsbánya-tavak” szabályozási terve és helyi építési szabályzata 21/2001./IX. 28./ sz. rendelet Szigetszentmiklós, Bajcsy-Zsilinszky u. – Jókai u. – Thököly u. – Tököli út által határolt terület szabályozási terve és helyi építési szabályzatára vonatkozóan 22/2001./X. 26./ sz. rendelet Szigetszentmiklós, II. Rákóczi F. út – M0 autóút – Sáméhegy – közigazgatási határ által határolt terület szabályozási tervéről és helyi építési szabályzatáról 10/2002./V. 31./ sz. rendelettel elfogadott Szigetszentmiklós, Május 1. Sétány – Horgász u. – Rózsa u. – Ráckevei-Duna – Nefelejcs u. – Bíró Lajos u. által határolt terület szabályozási terve és helyi építési szabályzata 9/2003./II. 26./ sz. rendelet a 28/2001/XI. 23. sz. rendelettel elfogadott Szigetszentmiklós, Tihanyi út melletti terület szabályozási terve és helyi építési szabályzata módosításáról 6/2004./II. 25./ sz. rendeletével elfogadott Szigetszentmiklós, Petőfi utca és környéke – Csepel-szigeti gerincút – központi belterület – mezőgazdasági területek által határolt szabályozási terve és helyi építési szabályzata 7/2004./II. 25./ sz. rendelet Szigetszentmiklós, Felsőtag, Kavicsos-tó és Csepeli út menti terület szabályozási tervéről és helyi építési szabályzatáról 5/2005./III. 30./ sz. rendelettel jóváhagyott Szigetszentmiklós, Csepeli út menti 0173/13 hrsz. terület és környéke szabályozási terve és helyi építési szabályzata 16/2005./X. 19./ sz. rendelettel elfogadott Szigetszentmiklós, Mogyoró u. – Prés u. – 8657 hrsz.-ú út – Szilva u. – -Gyári út – 8675 sz. ingatlan által határolt terület szabályozási terve és helyi építési szabályzata 15/2007./V. 23./ sz. rendelet a 30/2005./XII. 21./ sz. rendelettel elfogadott Szigetszentmiklós, Gát u. Sodrás u. - MO autóút - Csepel-szigeti gerincút - Leadó u. - Szép u. által határolt terület szabályozási terv és helyi építési szabályzat módosításáról 23/2007. (VIII. 28.) sz. rendelet Szigetszentmiklós, Tököli út - 0298/71 hrsz. terület – Paptag utca – Felsőpáskom utca – Eklézsia utca által határolt terület szabályozási tervéről és helyi építési szabályzatáról 24/2007. (VIII. 28.) sz. rendelet Szigetszentmiklós, Petőfi utca és környéke – Csepel-szigeti gerincút – központi belterület – mezőgazdasági területek által határolt terület szabályozási tervéről és helyi építési szabályzatáról szóló 6/2004./II. 25./ sz. rendelet módosításáról 34/2007. (XII. 19.) sz. rendelet Szigetszentmiklós, Felsőtag, Kavicsos tó – M0 autóút - 10860 hrsz. út – bányató – 10872 hrsz. út – Csepeli út által határolt terület által szabályozási terve és helyi építési szabályzata

A település területén kisebb-nagyobb területekre készültek önálló szabályozási tervek, melyek egységes rendszerbe foglalására a település közigazgatási területének egészére kiterjedő településszerkezeti terv elfogadása után helyi építész szabályzat és szabályozási terv elkészítése során adódik lehetőség. Ez indokolja, hogy Szigetszentmiklós Város területére Helyi Építési Szabályzat és Szabályozási Terv készüljön. A településrendezési terv közvetlen előzményeként a CDC Kft.. 2003-2004-ben elkészítette Szigetszentmiklós településfejlesztési koncepcióját. 2004-ben a város településrendezési tervek és helyi építési szabályzat készítését irányozta elő. 2005-2006 években Szigetszentmiklós Város teljes közigazgatási területére vonatkozó Településszerkezeti Terv készítésére került sor. Szigetszentmiklós Város Településszerkezeti Tervét Szigetszentmiklós Önkormányzat Képviselőtestülete 25/2007. (II. 20.) számú határozatával fogadta el. Településrendezési szempontból mindenképpen szükséges és előnyös a település területének rendezése, szabályozása, mivel szabályozási terv hiánya miatt jelenleg az illeszkedési szabály alapján adható ki bármilyen építési engedély. A szabályozási terv célja a tervezési területen a beépíthetőségi feltételek biztosítása, az egyes területek megközelítéséhez szükséges feltáró utak szabályozása, a telkek beépítési paramétereinek meghatározása.

6


Szigetszentmiklós város szabályozási tervéhez és helyi építési szabályzatához készült tájékoztatási anyagra érkező, az OTÉK 3. sz melléklet, illetve módosításában a 36/2002. (III. 7.) Korm rendeletben meghatározott szakhatóságok és államigazgatási szervek észrevételeinek összefoglalása sz.

címzett

válasz megjegyzés kelt

1.

Honvédelmi Minisztérium · 2007. · Hadműveleti és Kiképzési Főosztály 1885 Budapest Pf. 25. 10. 01. Nyt. sz.: 4112/2/2007. Üi.: Turczer Zoltán nyá. alezredes Tel.: 474-1225

2.

Dunavarsány Város Önkormányzat Polgármestere 2336 Dunavarsány Kossuth Lajos utca 18.Üisz.: 2092/2007 Bóna Zoltán polgármester

3.

Pest Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság 1116 Budapest Építész u. 4-6. Sz.: 472/162/2007. Üi.: Varga János tű. őrgy. Tel.: 464-7018

Megkeresésre értesít, hogy a tárgyi szabályozási tervvel és helyi építési szabályzattal kapcsolatban észrevételt nem tesz. A kérésnek megfelelően tájékoztat, hogy a további véleményezési eljárásban nem kíván részt venni.

·

· 2007. · 10. 02. ·

Köszönettel vette az Étv. 9. § (2) bek. szerinti értesítést a tárgyban jelzett szabályozási terv készítéséről. Tájékoztat, hogy a terv korábbi véleményezési eljárásában csak abban az esetben kíván részt venni, ha a szabályozási terv készítése során a hatályos településszerkezeti terv előzetes módosításának szükségessége is felmerül. Kéri a fentiek szíves elfogadását.

·

· 2007. 10. 08. · ·

Értesít, hogy Szigetszentmiklós város településrendezési eszközeinek felülvizsgálatához, módosításához, a 1999. évi LXXIV. tv. 25. § (2) bek., valamint a 253/1997. (XII. 20.) Korm. · rendelet 5. § (2) bekezdése alapján, tűzvédelmi és polgári védelmi szempontból az alábbi előzetes véleményt adja: A területen a vízhálózatot úgy kell kialakítani, hogy a mértékadó tűzszakaszhoz szükséges vízmennyiséget minden körülmények között biztosítsa. A tűzcsapokat úgy kell elhelyezni a 35/1996.(XII. 29.) BM rendelettel kiadott Országos Tűzvédelmi Szabályzat 49. §. (5) bek. szerint, hogy a védendő építményektől 100 m-nél nagyobb távolság ne legyen Az úthálózatot úgy kell megtervezni, hogy a 35/1996.(XII. 29.) BM rendelettel kiadott Országos Tűzrendészeti Szabályzat 22. §. (1) bek. szerint biztosítsa a tűzoltási útvonalat. Az élet, anyagi javak, kulturális értékek védelmére tervezett építményt (építményrészt, óvóhelyet) úgy kell megvalósítani és fenntartani, hogy a 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelettel kiadott OTÉK 106. §. (1) bek. szerint a vonatkozó külön jogszabályok és szabványok előírásainak megfeleljen. A 196/1996. (XII. 22.) Korm. rendelet értelmében ivóvíz készlet minőség megóvása, kül- és belterületi vízelvezető rendszerek kiépítése, befolyásolja a település katasztrófák elleni védekezési rendszerét. Biztosítani kell a lakosság légi és katasztrófa riasztásának feltételeit A településrendezési eszközök írásos munkarészét képező környezeti vizsgálati anyaghoz, a 2/2005. (I. 11.) Korm. rendelet szerint az alábbi szakvéleményt adja: Mivel külön jogszabály alapján egyes létesítmények megvalósulása, illetve egyes tevékenységek végzése „környezeti hatásvizsgálat” köteles, és a kapcsoló engedélyezési eljárás során, mint szakhatóság vizsgálják a szakterületüket érintő hatásokat, a jelen településrendezési tervezés során katasztrófavédelmi szempontból nem látja szükségesnek környezeti vizsgálat lefolytatását. A további egyeztetési eljárásban részt kívánnak venni!

· · · · · · ·

4.

Közép-Magyarországi Regionális Közigazgatási Hivatal Állami Főépítész 1052 Budapest V. Városház u. 7. 1364 Budapest Pf. 90. Ikt.sz.:0710438/2007. Üi.: Kovács Zsófia Tel: 485-6800/6289

állásfoglalás: a további eljárásban részt kíván venni igen nem

2007. 10. 09.

· · · · · · · · ·

Köszönettel vette az előzetes megkeresést a tárgyi tervvel kapcsolatban. Tájékoztat, hogy a véleményeztetési eljárásban – mint érintett államigazgatási szerv - részt kíván venni, és e · véleménye kialakításához az elkészítésre kerülő teljes dokumentáció ( olvasható léptékű, a vizsgálati és alátámasztó munkarészeket is maradéktalanul tartalmazó dokumentáció papír alapú hordozón) megküldését kéri. Jelzi, hogy a 2006. május 1.-jén hatályba lépett 2006. évi L. tv. (Étv. módosítás) érinti – többek között – az Étv. 9. §-ban szabályozott véleményezési határidőket, melyet jelen terv kapcsán kér figyelembe venni. A terv készítése során az alábbiakra hívja fel a figyelmet: Az 53/2000. (VIII. 11.) FVM számú rendelet alapján a településrendezési eszközök készítésére csak az a tervező jogosult, aki a Terület- és Településrendező Tervezők Névjegyzékében szerepel, és tagja az állandó lakóhelye szerinti területi építész kamarának. Az Étv. 16. § (1) bek., 1996. évi LVIII. törvény 1. § (1) bek. és a jogosultságot szabályozó rendeletek figyelembevételével a dokumentációban - az irányító tervezőn túlmenően – a közreműködő szakági tervezők tervezői jogosultságát igazoló névjegyzéki számot is fel kell tüntetni A magasabb szintű jogszabályoknak (így a területrendezési terveknek is) való megfelelés jelen terv jóváhagyásnak a feltétele A tervek készítése során kérik a TSZT és SZT összhangjának a bemutatását (megfelelő léptékben) és annak biztosítását. Előre jelzik, hogy hivatkozott levélben nem jelzett TSZT módosítási szándékot, így az esetlegesen felmerülő módosítások Étv. 9. § szerinti egyeztetését külön eljárásban kell lefolytatnia. A rendelet készítésekor kéri a magasabb szintű jogszabályi hivatkozások kihagyását (mivel ezek akkor is kötelező érvényűek, hogy itt említésre kerülnének), valamint az önkormányzati intézkedések mellőzését. Levelében jelezte, hogy több területre a későbbiekben kívánnak szabályozási tervet készíteni. Jelzik, hogy a HÉSZ nem írhatja elő további szabályozási terv készítését! Amennyiben a jelzett területekre érvényes szabályozási tervek vannak hatályban, úgy azok hatályon kívül helyezése jogilag aggályossá válhat, akkor ha közben a város területére HÉSZ-t alkotnak meg, azonban annak hatálya alá nem tartoznak. (A melléklet térképi mellékletéből e felsorolt 4 kertvárosi és 3 kereskedelmi, szolgáltató gazdasági terület nem beazonosítható.)

7


· · · · · 5.

Nemzeti Hírközlési Hatóság Hivatala Budapesti Iroda 1133 Budapest Visegrádi u.100. Üisz.: HB-32450-2/2007 Üi.: Keller Zsuzsanna Tel.: 468-0505

· 2007. · 10. 10. · · · · · · · · · · · · · ·

6.

Nemzeti Közlekedési Hatóság Közép-magyarországi Regionális Igazgatósága Közlekedési Alágazatok Főosztály 1141 Budapest Komócsy u. 17-19. Ikt.sz.: KA/3940/1/2007 Ea.: Márik Csaba Tel.: 460-2277

· 2007. 10. 10. · · ·

Az Étv. 12. §. (4) bekezdése és az OTÉK 4. §. (4) bekezdése értelmében a szabályozási terv jóváhagyandó munkarészeit, magassági adatokat is tartalmazó, az illetékes földhivatal által hitelesített, záradékolt állami földmérési alaptérkép felhasználásával kell készíteni. A terv és a szabályzat készítése ill. módosítása során az Étv. 12.-13. §-ban megfogalmazott követelményeket, továbbá az OTÉK településrendezési eszközökre vonatkozó szakmai előírásait is figyelembe kell venni. Az OTÉK 2. Sz. melléklete tartalmazza a terv készítése során kötelezően alkalmazandó jelkulcsokat, fogalmakat. Fontosnak tartják, hogy a HÉSZ az Étv., az OTÉK és az egyéb építésügyi jogszabályokban használt fogalmakat tartalmazza. Az ezeket bővítő speciális kifejezések bevezetésekor, azok egyedi magyarázatait a rendeletben kell szerepeltetni. Felhívja a figyelmet arra, hogy a településrendezési és az építészeti-műszaki tervtanácsokról szóló 252/2006. (XII. 7.) Korm. rendelet alapján a készülő terveket be kell mutatni a területi településrendezési tervtanács előtt. A tervtanács előtti bemutatásnak az Étv. 9. § (3) bek. értelmében meg kell előznie az államigazgatási szervekkel való véleményeztetést. Kérte nyilatkozatukat a 2/2005. (I. 11.) Korm. rendeletben foglaltakról. Az egyes tervek, illetve programok környezeti vizsgálatáról szóló kormányrendelet 1. számú melléklete egyértelműen meghatározza azon tervek körét, melyek esetében a környezeti vizsgálat lefolytatása kötelező. Ezek között szerepel a település egészére készülő HÉSZ és SZT is. Kéri ennek figyelembe vételét. Előre jelzik, hogy az Étv. 9. § (6) bek. b) pontjában meghatározottak alapján, a véleményezési eljárás befejezését követően a tervet – jóváhagyás előtt – szakmai véleményezés céljából az egyeztetési anyaggal (államigazgatási szervek véleményei, tervezői válaszok, jegyzőkönyvek stb.) együtt Irodájuk részére meg kell küldeni. A tárgyi ügyben – mint az előkészítésbe bevont államigazgatási szerv – az alábbi állásfoglalást adja: · A hatáskörébe tartozó kérdésekben a jogszabályokon alapuló követelményeket a 2003. évi C. Törvény az elektronikus hírközlésről X. fejezet 94. § (1) bek., valamint a 2003. évi CI. Törvény a Postáról 40. § (1) bek. rögzíti, miszerint: „ A település tervezésénél, rendezésénél, utak és közművek építésénél, korszerűsítésénél, egyéb építmények és más létesítmények megvalósításánál, felújításánál – a külön jogszabályban meghatározott módon – biztosítani kell a hírközlési létesítmények elhelyezésének lehetőségét.” Az elhelyezés lehetőségét (az eljárásrendet) a 5/2003 (III. 24.) IHM rendelettel módosított 29/1999 (X. 6.) KHVM rendelet a távközlési építmények engedélyezéséről, valamint a BM rendeletekkel módosított 46/1997 (XII. 19.) KTM rendelet szabályozza. Tájékoztat, hogy - államigazgatási szervként – a település fejlődése és építési rendje szempontjából településrendezési eszközként figyelembe vehető saját tervei és intézkedései nincsenek. Tevékenysége - jogszabályban meghatározott – célja a hírközlési piac zavartalan, eredményes működésének, a hírközlési tevékenységet végzők és felhasználók érdekei védelmének, továbbá a tisztességes és szabályozott piaci verseny fenntartásának elősegítése a hírközlési ágazatban, a hírközlési tevékenységet végző szervezetek és személyek jogszabályoknak megfelelő magatartásának felügyelete útján. A távközlés, a távközlési infrastruktúra fejlődése településrendezési eszközökkel befolyásolható, támogatható ezért a rendezési tervekben az ezzel kapcsolatos észrevételeket kéri figyelembe venni. Fentiekre figyelemmel indokoltnak és a tervezői (és a megbízói) felelősség körébe tartozónak tartja, hogy a településrendezési szaktervezők ismertessék a terület helyi vezetékes és vezeték nélküli ellátottságát (állomásszám, telefonfülke stb.,) torony és annak műszaki paramétereit, valamint a területen működő szolgáltatók megnevezését és a legközelebbi ellátási pont (központ) helyét. A helyközi távközlő hálózatok esetében a vezetékes, illetve vezeték nélküli hálózatokat az Internet és adatátviteli rendszert a helyi/regionális műsorszórás – meglévő rendszereit kéri ismertetni. A mobil távközlő rendszerek meglévő állapotát, tornyoknál a területen lévő(k) elhelyezkedését és tulajdonosait kéri az anyagban szerepeltetni. A területen biztosítani kell a mobil telefon tornyok, illetve antennarendszerek telepítési lehetőségét. A hírközlési fejezetben ki kell térni a módosított 46/1997 (XII. 29.) KTM rendelet 9. § ja, jb pontjában rögzített engedély nélküli antennatelepítés rögzítésére, melyet a Helyi önkormányzati rendeletekkel megtiltani nem lehet A tervben kéri szerepeltetni az esetlegesen meglévő vezeték nélküli összeköttetések, műsorszóró-, és egyéb adók miatti építési korlátozásokat, melyek a földhivatalokban beszerezhetők. A vezetékes és vezeték nélküli, valamint a kábeltévé és az adatátviteli (informatikai) rendszerek, valamint az azokkal kapcsolatban felmerült igények, meglévő állapotát és fejlesztési elképzeléseit kéri megadni az Önkormányzat, tervei illetve elképzelései szerint. Postai területen az esetleges fejlesztéseket Magyar Posta Rt. Vezérigazgatóságánál lehet megszerezni. A hírközlési szolgáltatókról adatok találhatók honlapjukon (www.nhh.huu), de munkatársaik más módon történő érdeklődés esetén is készséggel állnak rendelkezésre. Az eljárásban részt kívánnak venni. Kéri az elkészült anyag megküldését. Hivatkozással Szigetszentmiklós Város Főépítészének 2007. Szeptember 25-i keltezésű, 6672/2007. számú megkeresésére, a mellékelten megküldött tájékoztatási anyag ismeretében, mint · érintett útügyi hatóság az alábbi előzetes állásfoglalást adja az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvényben biztosított jogköre alapján. Szigetszentmiklós Szabályozási Tervének és Helyi Építési Szabályzatának előzetes egyeztetési eljárásában a Nemzeti Közlekedési Hatóság a közlekedési érdekek érvényre juttatása érdekében részt kíván venni, ezért előzetesen az alábbi észrevételeket teszi. A településrendezési eszközök egyeztetési eljárásába – érintettségük miatt – kérik a Közlekedésfejlesztési Koordinációs Központ, a Magyar Közút KHT. (1133 Budapest, Árbóc u. 6.) és a BKV Zrt. bevonását. A Csepeli gerincút aktuális nyomvonaltervének figyelembe vétele céljából kérik az Utiber Közúti Beruházó Kft.-vel (1115 Bp. Csóka u. 7-13.) való egyeztetést

8


· · · · · ·

· · · · · · 7.

Budapest XXI. ker. Csepel Önkormányzata 1211 Budapest Kossuth Lajos u. 65. Ikt.: 10-90-2/2007 Üi.: Al-Hajal Sándor Tel.: 427-6146

2007. 10. 10.

· · · · ·

A meglévő és tervezett közutak a KHVM 19/1994. (V. 31.) rendelet 1. sz. melléklete szerint útkategóriába, illetve az ÚT 2-1.201:2004 Közutak tervezése” c. útügyi műszaki előírás (KTSZ) alapján tervezési osztályba sorolandók. Ennek függvényében a KTSZ alapján kell megválasztani az utak műszaki paramétereit. A településrendezési tervek közúti közlekedési munkarészeinek elkészítésénél az ÚT 2-1.218:2003 sz. útügyi műszaki előírásban foglaltakat be kell tartani. Új csomópont tervezésénél – az országos közúthálózat vonatkozásában – kötelezően betartandók az KTSZ-ben előírt csomópontok közötti legkisebb távolságok. A helyi közúthálózat vonatkozásában a legkisebb csomóponti távolságok betartása ajánlott és indokolt. A közút melletti különböző használatú ingatlanok feltárásánál a „Közutak melletti ingatlanok, kiszolgáló létesítmények útcsatlakozása” ÚT 2-1.115:2004 Útügyi műszaki előírásban foglaltakat kell az országos közutak esetén kötelezően, helyi közutak esetén irányadóan figyelembe venni. Az esetleges új és meglévő úthálózati elemek (út, csomópont) kiépítésének helyigényét a szabályozási tervben biztosítani kell. A közúti közlekedésről szóló többször módosított 1988. évi I. törvény (Kkt.) 42/A. § szerint külterületen a közút védősávjának szélessége autópálya, autóút és főútvonal esetén a tengelytől számított 100 m, míg alacsonyabb rendű utak esetén 50 m. Védősávokon belül építmény elhelyezéséhez, kő, kavics, agyag. Homok és egyéb ásványi nyersanyag kitermeléséhez, ill. külterületen a közút területének határától számított 10 m-es távolságon belül fa ültetéséhez vagy kivágásához a közút kezelőjének hozzájárulása szükséges. 100 m-es védősáv esetén a tengelytől számított 50-50 m-en belül építményt, 30-30 m-en belül kerítést elhelyezni nem lehet- Az 50 m-es védősáv esetén ez utóbbi két távolság 30-30 illetve 20-20 m. Közutat érintő bármely beruházás esetén az érintett út kezelőjének hozzájárulását be kll szerezni. A Kkt. 39. § (1) szerint közúthoz csatlakozást létesíteni a közút kezelőjének hozzájárulásával szabad. A hozzájárulásban a közút kezelője feltételeket írhat elő. A Kkt. végrehajtására kiadott 30/1988. (IV. 24.) MT. Rendelet (MTr.) 30/A. §-a szerint belterületen – a közút mellett – ipari, kereskedelmi, vendéglátó-ipari, továbbá egyéb szolgáltatási célú építmény építése, bővítése, rendeletetésének megváltoztatása, valamint a szabályozási tervben szereplő, közlekedési, közműépítési területen belül nyomvonal jellegű építmény elhelyezése, bővítése a közút kezelőjének hozzájárulásával végezhető. A közmű és egyéb vezetékek elrendezésénél figyelembe kell venni a KPM-IpM 4/1981. (III. 11.) sz. rendelet alapján készült 9004/1982 KPM-IpM sz. együttes közleményben közzétett „A nyomvonal jellegű építmények keresztezésének műszaki követelményeire vonatkozó általános érvényű hatósági előírásokat (szabályzatokat)”, az MSZ 7487/2-80, MSZ 7487/3-80 valamint más szakági szabványokban előírt követelményeket. Külterületi közutakon a közút területe alatt – beleértve az esetleges távlati kiépítettség területigényét – párhuzamos vezetéket elhelyezni tilos, kivéve, ha az út víztelenítéséhez csatorna, vagy szivárgó elhelyezése szükséges és az a burkolt útpályán kívül nem helyezhető el. Minden beépítésre szánt területen az OTÉK 42. §-ában előírt mennyiségű és fajtájú járművek részére járműtároló épületeket, nem tárolás célját szolgáló várakozó, parkoló helyeket rendszeres teherszállítás esetén rakodóhelyeket kell az ingatlanon belül létesíteni. A további tervezés folyamán figyelembe kell venni, hogy az OTÉK 33. § 5. pontja szerint épület csak olyan telken helyezhető el, amelynek a rendeltetésszerű használatához szükséges gépkocsi elhelyezése az OTÉK 42. §-ában előírtak szerint biztosítható. Kéri, hogy a szabályozási terv és helyi építési szabályzat készítése során jelen állásfoglalásukban foglaltakat figyelembe venni, és az elkészült terv egy példányát - állásfoglalása kialakítása céljából megküldeni. Köszönettel vette Tóth Mihály polgármester úr nevében az épített környezet alakításáról és védelméről szóló módosított 1997. évi LXXVIII. törvény (továbbiakban: Étv.) 9. § (2) · bekezdése szerinti előzetes tájékoztatást. Jelzik, hogy az Étv. 9. § (3), (4) és (6) bekezdése szerinti véleményegyeztetési-egyeztetési eljárásban is – mint érintett államigazgatási szerv – részt kívánnak venni. Véleményük végleges kialakításához kéri, a levél 2. oldalán részletezett településrendezési eszközök tanulmányozását munkatársai részére lehetővé tenni. Tájékoztat, hogy a Cspel-Háros – (Csepeli út – Plútó utca – 4076 utca – Külterület-belterületi határ – Közigazgatási határ (Budapest-Szigetszentmiklós) – 4079. Dűlőút – 4419. Dűlőút – Közigazgatási határ (Budapest – Szigetszentmiklós) – Csepeli út – Almafa utca – 8649. Utca – Cseresznyefa utca – Közigazgatási határ (Budapest – Szigetszentmiklós) – Vízmű utca – 8613. Utca – 8641/1. Utca – II. Rákóczi Ferenc út) – területi hatállyal csatlakozó területre szabályozási tervet kívánnak készíteni, melyet össze kell hangolni. A területet érintő korábbi észrevételeiket fenntartja, kéri azok figyelembe vételét. Az 1. pont alatti kérésemre tekintettel a véleménye végleges kialakításához további 30 napot kér.

8.

Szigetszentmiklósi Rendőrkapitányság Közrendvédelmi Osztály 2311 Szigetszentmiklós Gyári u. 88. Sz.: 452-482-130/200.ált. Farkas Péter r. százados Tel.: 24/525-460

· 2007. 10. 11. ·

A fenti hivatkozási számon megküldött értesítésre közli, hogy a Szigetszentmiklós Város Szabályozási Terv és Helyi Építési Szabályzat tájékoztatási anyaggal kapcsolatos egyeztetési, véleményezési folyamatban nem kíván részt venni. A Szigetszentmiklós Város Szabályozási Terv és Helyi Építési Szabályzat tájékoztatási anyagával kapcsolatban észrevételt nem tesz, indítványt nem emel.

·

9.

Fővárosi és Pest Megyei Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal Növény- és Talajvédelmi Igazgatóság 2100 Gödöllő, Kotlán u. 3. Ikt.: 22.2/7140/2-TO/07 Üi.: Nagy Attila Tel.: 28/512-440

· 2007. 10. 11. ·

Szigetszentmiklós Város Önkormányzatának Polgármesteri Hivatala kérelmére a 22.2/7140/2-TO/07számú talajvédelmi szakhatósági véleményt megadja a Szigetszentmiklós Város Szabályozási Tervének és Helyi Építési Szabályzatának módosításához az alábbiak szerint: Az egyes lakóterületek kijelölésénél figyelembe kell venni a környezetben folytatott mezőgazdasági tevékenységet; védőtávolságok, fasorok kialakításával kell elejét venni a mezőgazdasági tevékenység egyes műveleteinek (pl. trágyaszórás, permetezés) zavaró hatásából fakadó esetleges lakossági panaszoknak. A művelés alóli kivonásokat a beépítés ütemének megfelelően, szakaszosan kell végrehajtani és a munkák megkezdéséig a területet az eredeti művelési ágnak megfelelően kell hasznosítani. A termőföldön történő beruházások építési engedélyezési eljárásába a 46/1997. (XII. 29.) KTM rend. 7. § (1) bek. alapján a talajvédelmi hatóságot is be kell vonni. Az építési engedélyezési tervben külön munkarészben kell foglalkozni a területen található humuszos feltalaj védelmével, a letermelés, deponálás és a felhasználás módjával. Amennyiben a beépítendő terület nagysága meghaladja a 400 m2-t, az építési dokumentációt humuszmentési talajtani szakvéleményre (ld. A 29/2006. (IV. 10.) FVM rendelet 2. Sz. melléklet 2.5 pontjában előírtakat) alapozottan kell elkészíteni.

·

· ·

9


· · · · · · 10.

Kulturális Örökségvédelmi Hivatal Budapest Környéki Iroda 1014 Budapest I. Szentháromság tér 6. Üi.sz.: 450/54/12/2007 Üi.: Szatmáriné Mihucz Ildikó – Tamási Judit Tel.: 225-4800

· 2007. · 10. 12. · · · · ·

· ·

· · · 11.

Fővárosi és Pest Megyei Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal Erdészeti Igazgatóság 1054 Budapest Széchenyi u. 14. Üi.sz.: 22.3/6989/2/2007. Ea.: Lancsák József Tel.: 374-34-00

· 2007. 10. 09. · · · · · · ·

Hígtrágya, szennyvíz, szennyvíziszap és egyéb nem veszélyes hulladékok termőföldön történő lehelyezéséhez, mezőgazdasági célú tereprendezéshez, mélyforgatáshoz, talajjavításhoz be kell szerezni a talajvédelmi hatóság engedélyét. A vonatkozó engedélyt a talajvédelmi hatóság talajtani szakvélemény alapján adja ki A mezőgazdasági hasznosítás során figyelembe kell venni a 27/2006. (II. 7.) Korm. rendelet helyes mezőgazdasági gyakorlatra vonatkozó előírásait. A véleményezési eljárásban a továbbiakban nem kívánnak részt venni. Indoklás: Szigetszentmiklós Város Önkormányzatának Polgármesteri Hivatala Szigetszentmiklós Város Szabályozási Tervének és Helyi Építési Szabályzatának módosításához kérte véleményüket. A fentiek alapján megadja a talajvédelmi szakhatósági véleményt. Tájékoztat, hogy jelen eljárás lefolytatásához környezeti hatásvizsgálat elvégzését nem tartja szükségesnek. Ezen szakhatósági véleményt a 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet 5. § (1) és (2) bekezdés előírásai alapján adta ki. Szigetszentmiklós szabályozási terve és helyi építési szabályzata elkészítésével kapcsolatos megkeresést köszöni. Előzetes véleményét az alábbiakban foglalja össze: · A településrendezési tervek és a helyi építési szabályzat elkészítésénél, ill. módosításánál a többször módosított 2001. évi LXIV. törvény (a kulturális örökség védelméről; a továbbiakban: Kötv.) előírásait kell figyelembe venni, amelynek hatálya a műemlékekre és a régészeti emlékekre egyaránt kiterjed. A település területén található régészeti lelőhelyeket – a településszerkezeti tervhez hasonlóan – a szabályozási tervlapokon is fel kell tüntetni. Tájékoztatásul közli, hogy Hivatala a településszerkezeti terv jóváhagyása óta Szigetszentmiklós területéről lelőhelyet nem vett nyilvántartásba. Felhívja azonban a figyelmet, hogy a Kötv. 11. §-a alapján a régészeti lelőhelyek ex lege, a törvény erejénél fogva általános védelem alatt állnak. Erre való tekintettel a településfejlesztés során megvalósítandó, földmunkával járó beruházásokat az alábbi jogszabályok figyelembevételével kell tervezni: A régészeti lelőhelyeken tervezett földmunkák (bontás, alapozás, pince- és mélygarázs-építés, közművesítés, egyéb nyomvonalas létesítmények kiépítése, tereprendezés), ill. telekalakítás engedélyeztetési eljárása során – a 201/2007. (VII. 30.) Korm. rendelettel módosított 308/2006. (XII. 23.) sz. Korm. rend. (a Kulturális Örökségvédelmi Hivatalról) 1. § (2) bekezdésének a) pontja alapján – hatóságát szakhatóságként meg kell keresni. A Kötv. 19. §-a értelmében a régészeti lelőhelyeket a földmunkával járó beruházásokkal lehetőség szerint el kell kerülni. A 22. § (1) bekezdése szerint ha a lelőhely elkerülése a földmunkával járó fejlesztés, beruházás költségeit aránytalanul megnövelné, vagy a beruházás másutt nem valósítható meg, a beruházással veszélyeztetett régészeti lelőhelyeket előzetesen fel kell tárni. A 22. § (2) bekezdése előírja, hogy – a Hivatal eltérő rendelkezésének hiányában – a megelőző feltárás részeként a lelőhelyen először próbafeltárást kell végezni. A megelőző feltárásra a Kötv. 22. § (3) bekezdése értelmében a beruházónak szerződést kell kötnie a feltárásra jogosult intézménnyel. A feltárási jogosultságot a 21/2007. (III. 26.) sz. OKM rendelettel módosított 18/2001. (X. 18.) sz. NKÖM rendelet szabályozza. Amennyiben régészeti lelőhelynek nem minősülő területen földmunkák során váratlan régészeti lelet vagy emlék kerül elő, a Kötv. 24. §-ába foglaltak szerint eljárva haladéktalanul értesíteni kell a Pest Megyei Múzeumok Igazgatóságát. Ugyancsak a régészeti lelőhelyek ex lege védettségére való tekintettel a településrendezési terv alátámasztó munkarészeinek tartalmazniuk kell a régészeti örökség védelméről szóló munkarészt, ill. az azt szolgáló kikötéseket. Ennek kapcsán szeretné felhívni a figyelmet egy további, a településrendezési eljárást érintő jogszabályra. A Kötv. 66. § (2) bekezdése értelmében valamennyi településrendezési eljárásban kötelező az örökségvédelmi hatástanulmány készítése, amelyet az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 9. §-ának (3) bekezdése alapján véleményezésre megküldött tervek (szabályzat) kötelező alátámasztó munkarészeként, a nemzeti kulturális örökség minisztere 4/2003. (II. 20.) NKÖM rendeletének mellékletében részletezett tartalommal kell benyújtani. A hivatkozott Rendelet 2003. május 1-én lépett hatályba, előírásait az ezt követően benyújtott tervekre és helyi építési szabályzatokra kell alkalmazni. A 2/2005. (I. 11.) Korm. rendelet (egyes tervek, illetve programok környezeti vizsgálatáról) 1. § (3) bekezdés a) pontjára való hivatkozással tájékoztat, hogy jelen településrendezési eljárásban külön környezeti vizsgálatot örökségvédelmi szempontból nem tart szükségesnek. A szabályozás nem a település teljes közigazgatási területét érinti (a kivételnek számító fejlesztési területeket megkeresésükben felsorolták). Az előbbiekben már felhívta a figyelmet az örökségvédelmi hatástanulmány készítésének kötelezettségére. Egy szakszerűen elkészített és a tervezés során messzemenően figyelembe vett örökségvédelmi hatástanulmány további környezeti hatásvizsgálat nélkül is megfelelő garanciát nyújt a kulturális örökségi értékek védelmére. Végezetül jelzi, hogy a településrendezési eljárás további szakaszaiban is részt kíván venni. Lehetőség szerint papír alapú dokumentációt kér. A jóváhagyott terv egy példányára is igényt tart. Köszönettel megkapta a hivatkozott számú levelét, amelyben a tárgyi üggyel kapcsolatban az erdészeti hatóságtól előzetes véleményt kért, megjelölve a tervezett módosításokat. Az · erdészeti hatóság hatáskörébe tartozó, jogszabályokon alapuló követelmények az alábbiak: Az erdőről és az erdő védelméről szóló 1996. évi LIV. törvény (Evt.) 8. és 9. §-ában, valamint a végrehajtására kiadott 29/1997. (IV. 30.) FM (Vhr.) rendelet kapcsolódó szakaszaiban meghatározza az erdőterület és az erdőgazdálkodási tevékenységet közvetlenül szolgáló földterület fogalmát. Felhívja a figyelmet arra, hogy a törvény bizonyos, az Evt. 5. §-ában és a Vhr. 3. §-ában meghatározott természetbeni állapothoz köti az erdő fogalmát, nem pedig az ingatlan-nyilvántartási állapotból kiinduló tervező gyakran az Evt.-vel ellentétes övezeti besorolást tervez meg. Az Evt. 69. §-a szerinti erdőterület termelésből kivonni kivételes esetben és csak akkor lehet, ha az erdőterületre tervezett létesítmény elhelyezésére vagy tevékenység gyakorlására az adott térségben nem található más arra alkalmas földterület. A Vhr. 6. § (2) bekezdése értelmében hasonlóan kell eljárni az erdőgazdálkodási tevékenységet közvetlenül szolgáló földterület igénybevétele esetén is. Ezek miatt kéri, hogy az erdőt érintő igénybevételekkel ne, vagy csak valóban kivételesen indokolt esetben tervezzenek. A 253/1997. (XII. 20.) Korm. rend. (OTÉK) 28. § alapján a tervezők gyakran az erdőterületek bizonyos fokú beépíthetőségét határozzák meg. Az OTÉK azonban ezen a ponton ellentétes az Evt. 65-72. §-aiban foglaltakkal, melyek alapján erdőterületen építmény csak kivételesen indokolt esetben, az erdőterület igénybevétele mellett helyezhető el. Ennek indokoltsága viszont csak egyes erdőgazdálkodást szolgáló létesítmények elhelyezése esetében jöhet szóba. Felhívja a figyelmet, hogy a Budapesti Agglomerációs Területrendezési Tervről szóló 2005. évi LXIV. tv. 6. § (2) bekezdése értelmében a község/város területén az erdőterület nagysága összességében nem csökkenhet, ezért amennyiben erdőterület igénybevételét tervezik, úgy az annak ellentételezéseként létrehozandó erdőterületet is meg kell jeleníteni a rendezési tervben. Az esetlegesen tervezendő erdőtelepítésekkel kapcsolatban az erdészeti hatósággal engedélyeztetni kell. Az Evt. 35. § (4) bekezdése alapján az engedély csak az érintett szakhatóságok hozzájárulása alapján adható meg. A telepítést azonban ezen túlmenően természetesen a termőhelyi viszonyok is befolyásolják. A fenti követelmények a jogszabályi hierarchiában a helyi rendeletnél magasabb szintű jogszabályokból következnek, amellyel az alacsonyabb szintű jogszabály nem lehet ellentétes. Ezért kérik ezek figyelembe vételét, ellenkező esetben olyan helyzet állna elő, amelyet az erdészeti hatóság későbbi véleményében nem tudna támogatni.

10


· ·

A korábbi rendezési tervekre adott nyilatkozatainkat annyiban pontosítja, hogy Szigetszentmiklós Közigazgatási határán belül található erdők, a 2007-ben az FVM által jóváhagyott 10 évre érvényes Ráckevei Körzet Erdőtervében Szigetszentmiklós 1 A. 11 A és 50 A erdőtervi jelű erdőrészletek. Azonosításukhoz mellékelten küld 1 db térképet. A fentiek alapján a tervek véleményezésével kapcsolatos további eljárásában részt kíván venni.

Nemzeti Közlekedési Hatóság Légiközlekedési Igazgatóság Repülőtérfelügyeleti Osztály 1675 Budapest Pf.: 41. Ikt.sz.: RT 2124/1/2007 Üi.: Marton Sándor Tel.: 296 8885

· 2007. 10. 15. · ·

Szigethalom Város Önkormányzat Polgármestere 2315 Szigethalon Kossuth L. u. 10. Ikt.sz.: 5531-2/2007 Üi.: Hevényiné Danics Nikoletta Tel.: 24-403-656

· 2007. 10. 15. ·

Dunaharaszti Város Polgármester 2330 Dunaharaszti Fő út 152. Üisz.: 8334/07. Üi.: Barabás László Tel.: 24/504-460

· 2007. 10. 17. ·

15.

Tököl Város Polgármesteri Hivatala Műszaki Iroda 2316 Tököl Fő u. 117. Üisz.: 3875-2/2007 Üi.: Kerekes Sarolta Tel.:24/520-900

· 2007. 10. 17. ·

Mai napon mellékelten megküldi, Tököl Önkormányzat Képviselő-testülete 270/2007. (X. 8.) számú képviselő-testületi határozatát Szigetszentmiklós Város Szabályozási Terve és Helyi · Építési Szabályzatának tájékoztatási anyagával kapcsolatosan. 270/2007. (X. 8.) számú képviselő-testületi határozat „Tököl Város Képviselő-testülete, Szigetszentmiklós Város Szabályozási Terve és Helyi Építési Szabályzata tájékoztatási anyagát megismerte, a 123/2006. (III. 27.) számú határozatában foglaltakat továbbra is fenntartva, az egyeztetés folyamatában részt kíván venni.”

16.

Állami Népegészségügyi és · Tisztiorvosi Szolgálat Ráckevei 2007. 10. 18. · Kistérségi Intézete 2300 Ráckeve Kossuth L. u. 25. Ikt.: 5276-2/2007. Üi.: Répás Sándorné Tel.: 24/485-252

Hivatkozott számon érkezett tájékoztatási anyag alapján az egészségügyi hatósági jogkörében, valamint a 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendeletben foglaltak alapján tárgyra vonatkozóan az · alábbi közegészségügyi állásfoglalást adja: A tájékoztatási anyagban leírtakat tudomásul veszik, a további egyeztetési és véleményezési eljárásban részt kívánnak venni.

17.

Halásztelek Nagyközség Önkormányzatának Polgármestere 2314 Halásztelek Posta köz 1. L.sz.: 9119/2007 Üi.: Horváth Gyula Tel.: 24/517-260/102

· 2007. 10. 19. ·

Hivatalához intézett tárgyi megkeresésre hivatkozva az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 9. § (2) bekezdése értelmében az alábbi nyilatkozatot · teszi. A tervezési területre vonatkozó, azt érintő fejlesztési, területrendezési terveikről, intézkedéseikről tájékoztattak. Nagyközségük településfejlesztési eszközeinek módosítása a közelmúltban fejeződött be, a képviselő-testület a 16/2007. (VII. 6.) számú rendeletével módosította a helyi építési szabályzatot. Az erről szóló komplett dokumentációt megküldték. A településrendezési eszközeik módosításával, a szerkezeti terv alapján HÉSZ és a szabályozási terv készítésével Halásztelek Önkormányzata egyetért, a további eljárásban részt kíván venni. Kéri nyilatkozata szíves tudomásul vételét.

12.

13.

14.

·

·

·

· ·

A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény 44. §-a alapján Szigetszentmiklós Város Főépítésze megkeresésére Szigetszentmiklós város szabályozási terve lés helyi építési szabályzata módosítása tárgyában indított közigazgatási hatósági ügyben a következő állásfoglalást adja ki: A kérelem teljesítéséhez polgári és katonai légügyi szakhatóságként hozzájárul. Állásfoglalása a közreműködő szakhatóság kijelölése tekintetében az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet 3. sz. melléklet 23. és 24. pontjain alapul. A további egyeztetési eljárásban nem kívánnak részt venni.

·

Kézhez kapta a folyó év október 01-én Hivatalukhoz érkeztetett, Szigetszentmiklós területére vonatkozó Szabályozási Terv és Építési Szabályzat készítésével kapcsolatos levelet és · mellékletét. Az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. Tv. 9. § (2) bekezdés b, pontja értelmében a tervezési területre illetve a tervezési területet érintő előzetes véleményüket, észrevételeiket megküldik és egyben kérik, hogy a tervmódosítás során, a város területén vegyék figyelembe a hatályos, és korábban Szigetszentmiklós által sem kifogásolt szigethalmi rendezési tervi elhatározásokat mellékelten az adathordozón) Városuk részéről fenti kérelemmel szerették volna a tervezési szempontokat előzetesen rögzíteni, valamint kikötni, hogy a tervezés valamennyi későbbi fázisban is aktívan részt kívánnak venni, egyben kérik az elkészült anyagok részükre történő folyamatos megküldését. Az Étv. 9. § (2) bekezdésére hivatkozva Dunaharaszti Önkormányzata részt kíván venni Szigetszentmiklós Szabályozási Tervének és Helyi Építési Szabályzatának véleményezési · eljárásában. Dunaharaszti Önkormányzat Képviselő-testülete 2007. október 29-én dönt a város településrendezési tervei módosításának céljáról. Ezt követően városuk is felteszi majd a jogszabályban megadott kérdést, de szeretnék, ha részt kívánnának venni terveik véleményezési eljárásában. Céluk, hogy közösen vizsgálják meg a városaik között távlatban a Ráckevei Duna-ág keresztezésével kiépíthető közvetlen közúti kapcsolat létesítésének lehetőségét, továbbá tervezett kerékpárút-hálózat összehangolását.

11


18.

Budapesti Bányakapitányság Földtani és Adattári Osztály 1145 Budapest Columbus u. 1723.BBK/3373/2/2007 Üi.: Németh Károly Tel.: 220-8294

· 2007. · 10. 25. · · · ·

Szigetszentmiklós Város Önkormányzatának Főépítésze megküldte a tárgyi módosítás leírását a Budapesti Bányakapitányságnak. (Ügyiratszám: 6672/2007) A bányakapitányság a dokumentációt áttanulmányozta, és ez alapján, mint területileg illetékes első fokú földtani és bányászati hatóság kiadja az alábbi előzetes véleményt. A bányakapitányság a szabályozási terv és HÉSZ módosítás további hatósági eljárásában részt kíván venni. Kéri a tervtérképeken a bányaterületek feltüntetését. Indoklás: A bányakapitányság az előzetes véleményt az 1997. évi LXXVIII. törvényben, és a 253/1997. Korm. rendeletben biztosított jogkörében eljárva adta ki. A településen az ásványvagyon nyilvántartásban szereplő bányák találhatók.

19.

Fővárosi és Pest Megyei Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal Földművelésügyi Igazgatóság Földművelésügyi Hatósági Osztály Üisz.: 22.4/127-4/2007 Ea.: Bukodi Tel.: 485-6905

· 2007. 11. 05. · ·

Ezúton jelzik, hogy a Fővárosi és Pest Megyei Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal Földművelésügyi Igazgatósága (korábbi Fővárosi és Pest Megyei FM Hivatal) részt kíván venni · Szigetszentmiklós Szabályozási Terve és Helyi Építési Szabályzata módosításának további egyeztetési eljárásaiban. Az alábbi részletes állásfoglalást kívánják tenni: Beépítésre elfogadott, de be nem épített területek esetén az építési helyek és közlekedési utak kijelölésénél kérik, hogy a kijelölések a további beépítési szándékot, a területek növelését ne ösztönözzék, illetve ne erősítsenek olyan tendenciákat, amelyek újabb természeti erőforrások igénybe vételét indukálják, és újabb környezetterheléshez vezetnek. Például a beépítésre szánt és a beépítésre nem szánt területek találkozásánál ne jelöljenek ki út nyomvonalat. Mert az arra ösztönöz, hogy az út másik oldalát is beépítsék. Szigetszentmiklós beépítésre nem szánt, azon belül is mezőgazdasági területeinek aránya a teljes közigazgatási területhez képest egyre csökken, ezért a jövőben a termő- és erdőterülettel való takarékos bánásmódra fokozottan ügyelni kell. Felszíni vízfolyás érintettsége esetén az 1995. évi LVII. törvény a vízgazdálkodásról, és a hullámterek, a parti sávok, a vízjárta valamint fakadó vizek által veszélyeztetett területek használatáról és hasznosításáról szóló 21/2006 (I. 31.) Korm. rendelet vonatkozó pontjait kérik figyelembe venni a tervek elkészítésekor. Kérik az 1994. évi LV. törvény (a termőföldről) vonatkozó pontjainak figyelembe vételét, amely a mezőgazdasági hasznosítású földterületek belterületbe vonása és más célú hasznosítása szabályairól rendelkezik. Felhívja a figyelmet, hogy a beépítésre szánt területek szabályozása mértéktartó legyen, és minden esetben megfelelően indokolt. Szigetszentmiklós a 2005. évi LXIV. törvény hatálya alá tartozó település, kérik a BATT vonatkozó pontjainak betartását, különös tekintettel a települések összeépülését elkerülni célzó és mértékletes területhasználatot támogató 5. § bekezdéseire. CD formátumban benyújtott terv esetében legalább egy átfogó térképet papíron kérnek megküldeni, melyen a belterület-külterület határ és annak tervezett módosítása jól láthatóan van ábrázolva.

· · · · 20.

21.

Taksony Nagyközség Polgármestere 2335 Taksony Fő út 85. Ikt.sz.: 2377-3/2007. Kreisz László polgármester Tel.: 24/520-781 Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság 2059 Esztergom Strázsa-hegy 1021 Budapest Hűvösvölgyi út 52. Üi.sz.:3069/3/2007 Üint.: Mike Eszter Tel.: 391-4610

·

·

Az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet 5. § (3) bek. alapján, mint Taksony Nagyközség Polgármestere nyilatkozik, hogy · Szigetszentmiklós Város Szabályozási Tervének és Helyi Építési Szabályzatának véleményezési eljárásának további szakaszaiban is részt kívánnak venni.

· 2007. 11. 08. · ·

Szigetszentmiklós Város teljes területére készülő szabályozási tervvel és helyi építési szabályzattal kapcsolatban tájékoztatja a tisztelt Polgármesteri Hivatalt, hogy Igazgatóságuk táj- és · természetvédelmi szempontból a véleményezési eljárásban részt kíván venni. A megküldött előzetes megkeresés alapján válaszul tájékoztat, hogy a település területén az alábbi táj- és természetvédelmi szempontból jelentős területek találhatók: a természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény (továbbiakban Tvt.) 23. § (2) bekezdése alapján (ex lege) védett lápterület, mely a Tvt. 28. § (4) bekezdése értelmében országos jelentőségű védett természeti területnek minősül; európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területek (Natura 2000 területek), a Ráckevei Dunaág elnevezésű, HUDI 2042 jelű és a Duna ártere elnevezésű, HUDI 20034 jelű kiemelt jelentőségű különleges természetmegőrzési területek; az Országos Területrendezési Tervről szóló 2003. évi XXVI. törvényben, valamint a Budapesti Agglomeráció Területrendezési Tervéről szóló 2005. évi LXIV. törvényben megjelent országos ökológiai hálózat övezet. A város településszerkezeti tervének véleményezési eljárása, egyeztetése során ezen táj- és természetvédelmi szempontból jelentős területek lehatárolásra kerültek, kéri azokat a szabályozási terv és helyi építési szabályzat meghatározása során is figyelembe venni. Korábban problémaként merült fel a Bucka városrészben lévő természetközeli állapotú homokpuszta gyepterület használata, mellyel kapcsolatban egyeztetések történtek. Az egyeztetés eredményeként kiadott 1826/2/2007. Ügyiratszámú állásfoglalásukat kérik a szabályozás kialakítása során figyelembe venni. Kérik a tervekben a fenti táj- és természetvédelmi szempontból jelentős területek, értékek megóvására tett intézkedések megjelenését. A területhasználatot úgy kell meghatározni, hogy a természeti és táji értékek megőrzése a település teljes területén biztosítható legyen. A területhasználat meghatározásánál ügyelni kell arra, hogy ezen területek természeti és táji értéke ne sérüljön. Kérik a szabályozási terv és a helyi építési szabályzat készítése során a táj- és természeti adottságokat figyelembevevő szerves településfejlesztés megvalósítását, a táj képének kedvező irányba történő befolyásolását, a tervezett fejlesztések, elképzelések olyan módon történő megtervezését, hogy a táj jellege, esztétikai, természeti értékei, a tájra jellemző természeti rendszerek és egyedi tájértékek megóvása biztosítható legyen. Kérik az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. (XII: 20.) Korm. rendeletben meghatározott építési lehetőséget a helyi táji- és természeti adottságoknak megfelelően szűkíteni. Ennek érdekében a településrendezési eszközök meghatározásához készített vizsgálatok során kii kell térni a település természeti, tájképi és településképi adottságaira, értékeire. A vizsgálatok eredményeit felhasználva meg kell határolni azon területeket, ahol a táj- vagy természeti értékek megóvása érdekében a beépíthetőséget korlátozni, vagy tiltani kell. Az építést megengedő területeken pedig meg kell határozni az épületek, építmények tájba illesztését szolgáló követelményeket. Mindezen elvárásaikat a természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény és az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény támasztja alá. A szabályozási terv és helyi építési szabályzat kidolgozása során kérik továbbá a Budapesti Agglomeráció Területrendezési Tervéről szóló 2005. évi LXIV, törvény és az Országos Területrendezési Tervről szóló 2003. évi XXVI. törvény előírásait figyelembe venni.

2007. 11. 06.

· · · · ·

·

·

12


· · 22.

Közép-magyarországi Regionális Munkaügyi Központ 1082 Budapest Kisfaludy u. 11. Üisz.: 53926/2007 Üi.: Váradi Anikó Tel.: 303-0722

2007. 11. 08.

·

Az egyes tervek, illetve programok környezeti vizsgálatáról szóló 2/2005. (I. 11.) Korm. rendeletben meghatározottakkal kapcsolatos megkeresésre tájékoztatja a tisztelt Önkormányzatot, hogy a település egészére vonatkozó szabályozási terv és helyi építési szabályzat a Korm. rendelet 1. § (2) bekezdése és az 1. számú melléklete alapján környezeti vizsgálat lefolytatására kötelezett, így a környezeti vizsgálatot a jogszabály értelmében el kell készíteni. Állásfoglalásukat az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 9. § (2) bekezdése, valamint a környezetvédelmi, természetvédelmi, vízügyi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 347/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet 37. § e) pontja alapján adták ki. Hivatkozva 6672/2007 számú levelére ezúton tájékoztat, hogy Szigetszentmiklós város Szabályozási terv és Helyi Építési Szabályzat tájékoztatási anyag ügyében történt megkeresését a Közép-magyarországi Regionális Munkaügyi Központ és annak illetékes kirendeltsége megismerte. A véleményezési eljárás további szakaszában nem kívánnak részt venni.

·

13


Szigetszentmiklós Város Szabályozási Tervéhez és Helyi Építési Szabályzatához készült egyeztetési anyagra érkező, az OTÉK 3. sz melléklet, illetve módosításában a 36/2002. (III. 7.) és a 182/2008. (VII. 14.) Korm rendeletekben meghatározott szakhatóságok és államigazgatási szervek észrevételeinek összefoglalása válasz megjegyzés kelt

sz.

címzett

1.

Pest Megyei · 2008. Katasztrófavédelmi 07. 15. Igazgatóság 1116 Budapest Építész u. 4-6. Sz.: 472/171/2008. Üi.: Zrufkó István tű. alez. Tel.: 464-7013

Értesít, hogy Szigetszentmiklós Város Helyi Építési Szabályzat és Szabályozási Tervéhez a 1999. évi LXXIV. tv. 25. § (2) bek., valamint a 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet 5. § (2) bekezdése szerint az alábbi véleményt adja: - Tűz- és polgári védelmi szempontból kifogást nem emel.

· 2008. 07. 17. ·

Szigetszentmiklós Város Önkormányzatának Főépítésze megküldte a tárgyi szabályozási terv egyeztetési anyagát a Budapesti Bányakapitányságnak. (Ügyiratszám: 11-90/2008) A Bányakapitányság a dokumentációt áttanulmányozta, és ez alapján, mint területileg illetékes első fokú földtani és bányászati hatóság kiadja az alábbi szakvéleményt. A Bányakapitányság a szabályozási tervet elfogadja. Indoklás: A Bányakapitányság a szakvéleményt az 1997. évi LXXVIII. törvényben, és a 253/1997. Korm. rendeletben biztosított jogkörében eljárva adta ki.

2.

3.

Budapesti Bányakapitányság Földtani és Adattári Osztály 1145 Budapest Columbus u. 17-23. BBK/3154/2/2008 Üi.: Németh Károly Tel.: 373-1800 Fővárosi és Pest Megyei Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal Erdészeti Igazgatóság 1054 Budapest Széchenyi u. 14. Üi.sz.: 22.3/5127/1/2008. Ea.: Lancsák József Tel.: 374-34-00

· ·

· 2008. 07. 17. · ·

· · ·

4.

Fővárosi és Pest Megyei 2008. Mezőgazdasági 07. 17. Szakigazgatási Hivatal Növény és Talajvédelmi Igazgatóság, mint I. fokon eljáró talajvédelmi hatóság 2100 Gödöllő Kotlán S. u. 3. Üisz.: 22.2/6563/1-TO/08 Üi: Nagy Attila Tel.: 28/512-440

· · · ·

Köszönettel megkapta a hivatkozott számú levelet, amelyben a tárgyi üggyel kapcsolatban az erdészeti hatóságtól véleményt kért, megjelölve a tervezett módosításokat. A megküldött egyeztetési anyagban tervezett övezeti besorolások kapcsán a következő észrevételeket teszi: Az erdőről és az erdő védelméről szóló 1996. évi LIV. törvény (Evt.) 8. és 9. §-ában, valamint a végrehajtására kiadott 29/1997. (IV. 30.) FM (Vhr.) rendelet kapcsolódó szakaszaiban meghatározza az erdőterület és az erdőgazdálkodási tevékenységet közvetlenül szolgáló földterület fogalmát. A törvény bizonyos, az Evt. 5. §-ában és a Vhr. 3. §-ában meghatározott természetbeni állapothoz köti az erdő fogalmát, nem pedig az ingatlannyilvántartásban szereplő erdő művelési ághoz. Ez sok félreértésre ad okot, hiszen az ingatlan-nyilvántartási állapotból kiinduló tervező gyakran az Evt.-vel ellentétes övezeti besorolást tervez meg. Ennek kapcsán felhívja a figyelmet, hogy a Szigetszentmiklós 0251/74 b, 0267/19-20, 22 a, b, 0212, 0213 hrsz-ú területeken ütemtervezett erdők · találhatók, melyek erdőtervi jelei rendre Szigetszentmiklós 50A, 2A, 2B, 1A. Ezek övezeti besorolása az egyeztetési anyagban nem Ev. Kéri a felsorolt területek övezeti besorolását „védelmi rendeltetésű erdők” kategóriába feltüntetni. A területek beazonosításához térkép kivágatot mellékelten küldött. A fenti követelmények a jogszabályi hiearchiában a helyi rendeletnél magasabb szintű jogszabályokból következnek, amellyel az alacsonyabb szintű jogszabály nem lehet ellentétes. Ezért kérik ezek figyelembe vételét, ellenkező esetben olyan helyzet állna elő, amelyet az erdészeti hatóság későbbi · véleményében nem tudna támogatni. A fentiek alapján a tervek véleményezésével kapcsolatos további eljárásban részt kíván venni. Szigetszentmiklós Önkormányzatának Polgármesteri Hivatal kérelmére a 22.2/6563/1-TO/08 számú talajvédelmi szakhatósági véleményt feltétel nélkül megadja Szigetszentmiklós Helyi Építési Szabályzatának és Szabályozási Tervének módosításához. A véleményezési eljárásban a továbbiakban nem kívánnak részt venni. Indokolás: Szigetszentmiklós Város önkormányzatának Polgármesteri Hivatala a Helyi Építési Szabályzatának módosításához kérte véleményüket. Tekintettel arra, hogy az eljárás korábbi szakaszában előírt feltételeiket a dokumentációba beépítették, a fentiek alapján feltétel nélkül megadja a talajvédelmi szakhatósági véleményt. Ezen szakhatósági véleményt a 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet 5. § (1) és (2) bekezdés előírásai alapján adta ki.

Tervezői válasz

-----

-----

Mivel jelen eljárás nem tartalmazza Településszerkezeti Terv területfelhasználásának módosítását, nem áll módunkban megváltoztatni a jelzett területek övezeti besorolását. Az Erdészeti Igazgatóság 22.3/6989/2/2007. ügyiratszámú levelében foglalt tájékoztatást, illetve a város erdőterületeire korábban tett nyilatkozatainak pontosítását a Településszerkezeti Terv felülvizsgálatánál kell és lehet majd figyelembe venni. -----

14


5.

Pest Megyei Földhivatal Földvédelmi és Földértékelési Osztály 1051 Budapest Sas u. 19. Üisz.: 10.552/2008. Üi.: Fülöpp Éva Tel.: 269-4550

2008. 07. 18.

· · · ·

· ·

·

·

· ·

·

A tárgyi témában tett megkeresésre az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény, valamint az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. (XII. 20.) kormányrendelet vonatkozó rendelkezései alapján biztosított jogkörében az alábbi véleményezést adja: A tervdokumentáció áttekintését követően megállapította, hogy Szigetszenmtiklós Város teljes területére vonatkozó tárgyi szabályozási tervbe a Pest Megyei Földhivatal által korábban, az egyes területek vonatkozásában kiadott vélemények alapján elfogadott szabályozási tervek kerültek összevonásra. Fentiekre tekintettel a termőföldterületek ütemezett, a mindenkori szükségleteknek megfelelő felhasználása mellett, illetve a már azonos célra rendelkezésre álló területek felhasználását követően a terv által érintett területek felhasználása ellen a Hivatal kifogást nem emel. Szigetszentmiklós város területe összesen 4564,58 hektár, amelynek 49,3 %-a termőterület. Ebből a mezőgazdaságilag hasznosított terület 2126,80 · hektár (ez a teljes terület 46,6 %-a). Az alábbi táblázat a település viszonylatában meglévő átlagosnál jobb minőségű termőföldterületek művelési ágát, minőségi osztályát és területnagyságát mutatja az adott művelési ágban átlagos aranykorona érték megjelölésével. Művelési ág Minőségi osztály AK érték Területnagyság Átlagos AK éték Gyümölcsös 1 45,20 12,5342 2 40,00 122,3281 39,65 kert 2 40,00 0,2110 3 33,00 0,0752 4 29,50 4,8250 5 24,30 15,2826 22,96 szántó 1 38,20 276,2387 2 31,30 314,0114 24,14 szőlő 2 59,10 9,1255 44,13 gyep(legelő) 1 14,80 3,1938 4 6,30 0,9761 5,50 gyep (rét) 1 36,50 9,5983 28,42 Felhívja a figyelmet, hogy 2008. január 1-én hatályba lépett a termőföld védelméről szóló 2007. évi CXXIX. törvény (Tfvt.), mely tartalmazza a termőföldről szóló 1994. évi LV. törvényből kiemelt, a termőföld hasznosításával, a földvédelemmel, a talaj védelmével, és a gyümölcsültetvény telepítésének engedélyezésével, nyilvántartásával kapcsolatos új rendelkezéseket. Az alábbiakban részletezett új jogszabályi előírásokból fontosnak tartja kiemelni a földvédelmi eljárásra, valamint az Önkormányzatokra vonatkozó előírásokat. A földvédelmi eljárás a termőföld mennyiségi védelmének érvényre juttatásával, valamint a termőföld más célú hasznosításának engedélyezésével kapcsolatos hatósági eljárás, melynek alkalmával a földhivatal minden esetben helyszíni szemlét tart. Földvédelmi eljárásnak minősül a termőföld időleges és végleges más célú hasznosításának, a belterületbe vonásának engedélyezése, valamint az engedély nélkül más célra hasznosításának, a belterületbe vonásának engedélyezése, valamint az engedély nélkül más célra hasznosított termőföldterületekre vonatkozó hatósági eljárás, melynek során a földhivatal az e törvény által megszabott követelmények alapján kérelemre dönt a más célú hasznosítás továbbfolytatásának engedélyezéséről, vagy az eredeti állapot helyreállításának elrendeléséről. A fent felsorolt kérelemre induló eljárásokért a kérelmezőnek 15.000 Ft. igazgatási szolgáltatási díjat kell fizetnie. A hivatalból indult eljárásnál (engedély nélküli más célú hasznosítás) a földhivatal egyéb eljárási költséget számít fel. Az Önkormányzatok vonatkozásában a termőföld védelméről szóló 2007. évi CXXIX. törvény az alábbi rendelkezéseket hozta: Külterületi termőföld belterületbe vonása iránti kérelmet kizárólag az Önkormányzatok terjeszthetnek elő. A kérelem megalapozottságát az alább részletezett módon igazolnia kell. A kérelem elbírálásánál elutasítási ok lehet, ha a kérelemmel érintett termőföldterület nem szomszédos a belterülettel, valamint, ha a földrészlet(ek) átlagosnál jobb minőségűek és a belterülettel átlagosnál gyengébb területek is határosak. Mindezen túl a belterületbe vonási kérelmét el kell utasítani, ha az nem olyan földrészletekre vonatkozik, amelyeket az önkormányzat a településszerkezeti tervben meghatározott célra 4 éven belül ténylegesen felhasználni tervez. A termőföld védelméről szóló 2007. évi CXXIX. törvény II. fejezete tárgyalja a termőföld hasznosítására, a termőföld mennyiségi védelmére (földvédelemre) és a földminősítésre vonatkozó szabályokat. Az új törvényi szabályozás célja, hogy a termőföldek – s ezen belül is elsősorban a jó minőségű földek – termőképességének, és mennyiségének fenntartása biztosított legyen, és hogy az előírásoknak az ingatlanügyi hatóság (továbbiakban földhivatal) az eljárása során kellően érvényt tudjon szerezni. Termőföldnek minősül /1994. évi LV. törvény 3. § a) pontjában meghatározva/ a település külterületén, az ingatlan-nyilvántartásban szántó, szőlő, gyümölcsös, kert, rét, legelő (gyep), nádas, erdő, fásított terület művelési ágban vagy halastóként nyilvántartott földrészlet és mint ilyen a termőföld védelméről szóló 2007. évi CXXIX. törvény hatálya alá tartozik, a Tfvt. 1. § (4) bekezdésében foglaltak kivételével. A korábbi szabályozás hiányosságát küszöböli ki a törvény azzal, hogy külön szabályokat állapít meg arra az esetre, amikor a földvédelem szempontjait a földhivatal nem ügydöntő hatóságként, hanem más hatóságok előtt folyó eljárásokban szakhatóságként érvényesíti. A szakhatósági hozzájárulást meg kell tagadni, ha az engedélyezés iránti kérelem átlagosnál jobb minőségű termőföldet érint, azonban a tervezett tevékenység végzésére, létesítmény elhelyezésére hasonló körülmények és feltételek esetén átlagos, vagy átlagosnál gyengébb minőségű termőföldeken is sor kerülhet. A törvény rögzíti, hogy milyen tevékenységek minősülnek a termőföld más célú hasznosításának, s hogy csak az ingatlanügyi hatóság előzetes engedélyével lehet termőföldet más célra hasznosítani. Kimondja, hogy a földhivatal engedélyének hiánya esetén a más hatóságok által kiadott engedélyek nem mentesítik az igénybevevőt az e törvényben foglalt jogkövetkezmények alól, továbbá más hatóságok a termőföldet érintő engedélyezési eljárásuk során kötelesek meggyőződni arról, hogy rendelkezésre áll-e a termőföld más célú hasznosításának engedélyezéséről szóló ingatlanügyi hatósági határozat.

Tervezői választ nem igénylő megjegyzések, észrevételek, a továbbtervezés során figyelembe veendő teendők.

15


·

·

· · · ·

· · · · · · ·

·

· · ·

A termőföld más célú hasznosítását engedélyező földhivatali határozat hiányában más hatóságnak az eljárását fel kell függesztenie. Ezen előírást az a · gyakorlatban számtalanszor előforduló eset indokolja, hogy a termőföld igénybevételével járó engedélyköteles beruházások alkalmával a beruházók arra való hivatkozással kérik a földvédelmi eljárás lefolytatásának mellőzését, hogy más hatóság (pl. az építésügyi hatóság) megadta számára az engedélyt, így jóhiszeműen járt el, amikor a termőföldet más célra hasznosította. Ugyanakkor földvédelmi hatáskörrel kizárólag a földhivatal rendelkezik, így más hatóság a földvédelem szempontjait nem érvényesítheti a saját engedélyezési eljárásában. Más célú hasznosításnak minősül: A hasznosítási kötelezettségtől való olyan eltérés (időleges, vagy végleges), mellyel a termőföld a továbbiakban mezőgazdasági művelésre alkalmatlanná válik, a termőföld belterületbe vonása és az erdőről és az erdő védelméről szóló törvény hatálya alá nem tartozó üzem-, majorfásítás, az út, vasút és egyéb műszaki létesítményhez tartozó fásítás. /A hasznosítási kötelezettségre vonatkozóan a Tfvt. 5. § (1) bekezdése rendelkezik, melynek értelmében a földhasználó köteles – választása szerint – a termőföldet művelési ágának megfelelő termeléssel hasznosítani, vagy a termelés folytatása nélkül a talajvédelmi előírások betartása mellett a gyomnövények megtelepedését és terjedését megakadályozni. Nem illeti meg a földhasználót ez a választási lehetőség szőlő és gyümölcsös esetében, mivel a törvény kategorikusan előírja, hogy szőlőt és gyümölcsöst a művelési ágának megfelelő termeléssel kell hasznosítani./ Nem minősül más célú hasznosításnak, földrendező és földkiadó bizottságokról szóló törvény hatálya alá tartozó, a részarány földkiadási eljárás során, továbbá az ezen eljárásban keletkezett osztatlan közös tulajdonok megszüntetése során keletkező új földrészletek megközelítésére szolgáló utak kialakítása. A földvédelmi eljárás keretében külön szabályok kerültek megállapításra a végleges más célú hasznosítás egyik speciális esetére, a külterületi termőföldek belterületbe vonására. A belterületbe vonással kapcsolatban felhívja a figyelmet a Tfvt. 15. §-ra, mely szerint külterületi termőföld belterületbe vonása iránti kérelmet kizárólag az önkormányzat terjeszthet elő. A kérelem megalapozottságát az önkormányzatnak – az érintett földrészletek helyrajzi számait és a terület-felhasználási célt tartalmazó – képviselőtestületi döntéssel, valamint a településszerkezeti terv kivonatával kell igazolnia. A kérelemhez az önkormányzatnak mellékelnie kell arra vonatkozó írásbeli nyilatkozatát, miszerint a földrészleteket a településszerkezeti tervben meghatározott célra 4 éven belül felhasználni tervezi, ennek hiányában el kell utasítani a kérelmet, kivéve új község alakításának és településegyesítés megszüntetésének eseteit. Belterületi, illetve beépítésre szánt területi felhasználásra kerülő területek folyamatosan, a településfejlesztés megvalósításától függően vonhatók belterületbe. A kérelem elutasításának oka lehet, ha a kérelemmel érintett termőföldterületek nem szomszédosak belterületi földrészletekkel, vagy a kérelmezett átlagosnál jobb termőképességű területek mellett gyengébb minőségű termőföldek is szomszédosak a belterülettel. (szomszédos földrészlet: az is, melyet árok, vagy csatorna választ el a belterülettől) Termőföldet más célra igénybe venni csak kivételesen, elsősorban gyengébb minőségű termőföld igénybevételével lehet. Átlagosnál jobb minőségű termőföldet más célra hasznosítani csak időlegesen, vagy helyhez kötött beruházás (meglévő létesítmények bővítése, közlekedési és közmű kapcsolatainak kiépítése, bányaüzem és más természeti kincs kitermeléséhez szükséges létesítmény telepítése) céljából lehet. Az igénybevételt az indokolt szükségletnek megfelelő legkisebb területre kell korlátozni. Hulladéklerakó céljára csak mezőgazdasági művelésre alkalmatlan, vagy átlagosnál gyengébb minőségű termőföldet lehet más célra hasznosítani. A más célú hasznosítás iránti kérelemnek tartalmaznia kell: az érintett földrészletek helyrajzi számát, a más célú hasznosításhoz szükséges teljes területigényt, annak célját, ha időleges az igénybevétel, akkor időtartamát és az igénybevevő megnevezését valamint lakcímét (székhelyét). A kérelemhez mellékelni kell: az ingatlan-nyilvántartási térkép másolatát, melyen fel kell tüntetni a más célra hasznosítani tervezett területet. Csatolni kell a terület-kimutatást, kivéve, ha a tervezett más célú hasznosítás az ingatlan teljes területét érinti. Kötelezettségvállaló nyilatkozat a járulékmentesség igénybevételéhez, ha a tervezett igénybevétel 2 ha-t meg nem haladó nagyságú területen települési, vagy megyei (fővárosi) szociális intézmény, egészségügyi, sportlétesítmény építése, temető létesítése, vagy bővítése céljára irányul. A nyilatkozatnak tartalmaznia kell, hogy az engedély jogosultja kötelezettséget vállal arra, hogy az építményt a használatbavételi engedély jogerőre emelkedését követően 15 évig rendeltetésszerűen csak az engedélyben meghatározott célra fogja hasznosítani. A más célú hasznosítás engedélyezéséről szóló határozat öt éves érvényességi ideje csökkentésre került négy évre. Ugyanakkor új szabályként a törvény kimondja azt is, hogy az engedély jogosultjának írásbeli lemondó nyilatkozata esetén is érvényét veszti a határozat, mely érvénytelenítésről külön határozatot kell hozni. Ennek indoka, hogy az esetek döntő többségében a beruházónak több engedélyt kell beszereznie a termőföld igénybevételével járó beruházások megvalósításához. Az egymásra épülő engedélyezési eljárások nem mindegyike eredményes a beruházó számára, így előfordul, hogy például a földhivatal engedélyezi a termőföld más célú hasznosítását, de az építésügyi hatóság elutasítja az építési engedély iránti kérelmet, így a beruházás jogszerűen nem tud megvalósulni. Ebben az esetben lehetőséget kell adni a beruházónak arra, hogy amennyiben eláll a termőföld igénybevételével járó beruházás megvalósításának szándékától, írásban lemondjon a termőföld más célú hasznosításáról szóló engedélyben foglalt jogosultságáról. Ennek hiányában a földhivatal az engedély négy éves érvényességi idején belül nem tud más személy kérelméről dönteni, hiszen azonos földterület más célú hasznosítását nem lehet többször engedélyezni. A határozat érvényességi idején belül azonos területre benyújtott más célú hasznosítási kérelmet érdemi vizsgálat nélkül el kell utasítani. A más célú hasznosítás engedélyezéséről hozott határozatát a földhivatal tájékoztatásul megküldi a talajvédelmi hatóságnak és az illetékes önkormányzatnak. Annak érdekében, hogy a földhivatal tudomást szerezzen a termőföld tényleges igénybevételéről, a törvény előírja, hogy a más célú hasznosítás megkezdésének napját az igénybevevő köteles előzetesen a földhivatalnak bejelenteni. Ezen előírást az indokolja, hogy a termőföld végleges más célú hasznosításáért fizetendő földvédelmi járulék esedékességének időpontja – főszabály szerint – a tényleges igénybevétel megkezdéséhez fűződik, másrészt a földhivatal engedélye csak korlátozott ideig, négy évig érvvényes, a bejelentés elmulasztása esetén a földhivatal az igénybevevőt földvédelmi bírsággal sújtja.


16


· · ·

· · · ·

· · ·

· ·

· ·

Időleges más célú hasznosításnak minősül: ha a lábon álló termény megsemmisül, vagy terméskiesés következik be, vagy az időszerű mezőgazdasági · munkák akadályozására kerül sor, vagy a talajszerkezet károsodik. Az időleges más célú hasznosításra szóló engedély legfeljebb 5 évre lehet megadni, melynek befejezését követően az igénybevevő köteles az ingatlannyilvántartásban rögzített előző állapotot helyreállítani és a termőföldet mező- vagy erdőgazdasági termelésre alkalmassá tenni. (eredeti állapot helyreállítása) Időleges más célú hasznosításra irányuló kérelemhez mellékelni kell: az ingatlan-nyilvántartási térkép másolatát, melyen fel kell tüntetni a más célra hasznosítani tervezett területet, a terület-kimutatást, kivéve, ha a tervezett más célú hasznosítás az ingatlan teljes területét érinti és az eredeti állapot helyreállítására készített tervet, mely előirányozza a helyreállításhoz szükséges munkák elvégzését. Az eredeti állapot helyreállítását a földhivatal és a talajvédelmi hatóság közös helyszíni szemlével ellenőrzi. Ha az eredeti állapot helyreállítása elfogadásra kerül, akkor erről a földhivatal határozatot hoz, melyben kiszabja a földvédelmi járulékot, valamint ha az igénybevétel engedély nélkül történt meg, akkor a bírságot is. Ha a helyreállítás nem kerül elfogadásra, akkor a földhivatal határozatot hoz, melyben új határidőt ad meg és a helyreállítás érdekében további munkák elvégzését írja elő. Nem engedélyköteles, de az igénybevételt 8 napon belül be kell jelenteni a földhivatalnak az alábbi esetekben: villamos berendezések elhelyezését biztosító használati jog, vezetékjog, vízvezetési és bányaszolgalmi jog olyan gyakorlása, mely a talajvédelmi előírások betartását nem teszik lehetővé, továbbá azonnali intézkedés megtételét követelő természeti csapás (havária) elhárítása során történő időleges termőföld igénybevételekor. A bejelentés elmulasztása esetén a földvédelemi járulékon felül, annak háromszoros összegét földvédelmi bírságként kell megfizetni. A termőföld más célú hasznosítása esetén egyszeri földvédelmi járulékot kell fizetni, melynek alapját az érintett termőföld aranykorona értéke és művelési ága képezi. A járulék összegének megállapításáról a más célú hasznosítást engedélyező határozatban kell rendelkezni. A járulék megfizetésére az igénybevevőt, belterületbe vonásnál az önkormányzatot kell kötelezni. A járulék teljes összegének megfizetése végleges más célú hasznosítás esetén az igénybevétel megkezdésének napján, belterületbe vonás esetén az azt engedélyező határozat jogerőre emelkedését követő 30 napon belül, időleges más célú hasznosítás esetén az eredeti állapot helyreállítását elfogadó határozat jogerőre emelkedését követő 30 napon belül esedékes, megfizetése alól felmentés, részletfizetési és egyéb kedvezmény nem adható. A járulék és bírság összege 10.000 forintnál nem lehet kevesebb. Más célú hasznosítás engedély nélkül: Szigorú a szabályozás azokkal szemben, akik földhivatali engedély nélkül hasznosítanak termőföldet más célra, mely esetre a törvény előírja, hogy a más célra engedély nélkül hasznosított termőföldet eredeti állapotába helyre kell állítani, kivéve, ha a földhivatal – földvédelmi szempontok mérlegelése alapján, indokolt esetben – kérelemre a más célú hasznosítás folytatásához hozzájárul. A más célú hasznosítás folytatására irányuló kérelmet az engedély nélküli más célú hasznosítással kapcsolatos első földhivatali intézkedés közlésétől számított 30 napon belül lehet előterjeszteni. Az igénybevevőnek a kérelemhez mellékelnie kell a tulajdonos, illetőleg haszonélvezet fennállása esetén a haszonélvező hozzájáruló nyilatkozatát. Termőföld engedély nélküli hasznosításúnak minősül, ha a más célú hasznosítás megkezdésekor az engedélyezés még nem történt meg, vagy az igénybevevő az engedély előírásaitól eltérően hasznosítja más célra a termőföldet. Amennyiben a fenti két eset 10 éve bekövetkezett, mellőzni kell az engedély nélküli más célú hasznosítással kapcsolatos eljárás lefolytatását, azzal a kiegészítéssel, hogy a 10 éves időtartam beálltának bizonyítása az igénybevevőt, illetőleg a tulajdonost (haszonélvezőt) terheli. A földhivatal az eredeti állapot helyreállításának elrendeléséről, illetőleg a más célú hasznosítás folytatásához való hozzájárulásról szóló határozatát tájékoztatás céljából közli a talajvédelmi hatósággal és az illetékes önkormányzattal is. Az eredeti állapot helyreállításának elrendelése vagy a más célú hasznosítás folytatásához való hozzájárulása esetén a földvédelmi bírságot és a termőföld időleges vagy végleges más célú hasznosításáért a földvédelmi járulékot meg kell fizetni. Ha az azonnali intézkedés megtételét igénylő veszélyhelyzet (havaria) esetén történő termőföld-igénybevétel alapján az eredeti állapot nem állítható helyre, a más célú hasznosítás folytatásához való hozzájárulás mellett az ingatlanügyi hatóság kizárólag a termőföld végleges más célú hasznosításáért fizetendő földvédelmi járulék kiszabásáról rendelkezik. A földvédelmi eljárásban az első fokon kérelemre indult eljárásért, valamint a földvédelmi eljárásban igénybe vehető valamennyi jogorvoslatért 15.000 Ft igazgatási szolgáltatási díjat kell fizetni, melyet a kérelmezőnek kell megfizetnie. A díj befizetésére a kérelem benyújtásával egy időben a földhivatal pénztárában készpénz formájában, vagy a földhivatal előirányzat-felhasználási keretszámlájára történő készpénz-átutalási megbízással, illetve átutalási megbízással van lehetőség, utóbbi esetben a kérelemhez mellékelni kell a befizetést igazoló okiratot. A jelenleg mezőgazdasági hasznosítású területek tervezett más célú hasznosításánál, illetve a fejlesztési irányok és arányok meghatározása során – az általános jogszabályi követelmények érvényre juttatása mellett – figyelemmel kell lenni az adott településre egyedileg jellemző helyi adottságokra is. A fenti törzskönyvi adatok ehhez szolgálnak kiindulási alapul, a tervezésnél ezekre mindenféleképpen tekintettel kell lenni. A fentieken túl kéri, hogy a tervek készítése során az OTÉK 4. § (4) bekezdését is vegyék figyelembe, mely szerint: „ A szabályozási terv jóváhagyandó munkarészét az ingatlan-nyilvántartási térkép hiteles másolatának felhasználásával kell elkészíteni.” Ezen rendelkezés szigorú betartása egyébként – a könnyebb beazonosíthatóság miatt – a szabályozás alá vont területek helyrajzi számait is tartalmazó egyeztetési tervanyagok véleményezhetőségét is jelentősen elősegíti.


17


6.

Budapest XXI. ker. Csepel Önkormányzata 1211 Budapest Kossuth Lajos u. 65. Ikt.: X/52366/2008 Üi.: Al-Hajal Sándor Tel.: 427-6146

· 2008. 07. 22. ·

·

· 7.

8.

Nemzeti Hírközlési Hatóság Hivatala Budapesti Iroda 1133 Budapest Visegrádi u.100. Üisz.: HB-26269-2/2008 Üi.: Keller Zsuzsanna Tel.: 468-0505 Tököl Város Polgármesteri Hivatala Műszaki Iroda

2008. 07. 23.

· · · ·

· 2008. · 07. 29.

2316 Tököl

9.

Fő u. 117. Üisz.: 3875-2/2007 Üi.: Ércesné Beck Anikó Tel.:24/520-900 Nemzeti Közlekedési Hatóság Közép-magyarországi Regionális Igazgatósága Közlekedési Alágazatok Főosztály 1141 Budapest Komócsy u. 17-19. Ikt.sz.: KA/5846/1/2008 Ea.: Tóth Sándor Tel.: 460-2209

2008. 08. 27.

· · · · · · · · · ·

·

Köszönettel vette Tóth Mihály polgármester úr nevében az épített környezet alakításáról és védelméről szóló módosított 1997. évi LXXVIII. törvény (továbbiakban: Étv.) 9. § (3) bekezdése szerinti tájékoztatást és véleménykérést. Tájékoztat, hogy a Csepel-Háros – (Csepeli út – Plútó utca – 4076 utca – Külterület-belterületi határ – Közigazgatási határ (Budapest - · Szigetszentmiklós) – 4079. dűlőút – 4419. dűlőút – Közigazgatási határ (Budapest – Szigetszentmiklós) – Csepeli út – Almafa utca – 8649. Utca – Cseresznyefa utca – Közigazgatási határ (Budapest – Szigetszentmiklós) – Vízmű utca – 8613. utca – 8641/1. utca – II. Rákóczi Ferenc út) – területi · hatállyal csatlakozó területre szabályozási tervet kívánnak készíteni, melyet össze kell hangolni. A Budapesti Agglomeráció Területrendezési Tervéről szóló 2005. évi LXIV. törvény 5. § (3) bekezdése szerint: „ Új beépítésre szánt terület a · település közigazgatási határához 200 m-nél közelebb nem jelölhető ki, kivéve, ha a külön jogszabályban meghatározott területi (környezeti, társadalmi és gazdasági) hatásvizsgálat az ettől való eltérést indokolja”. Erre a törvényre hivatkozva kérik, hogy a települések között lévő zöldgyűrű megtartása érdekében, a települések közigazgatási határának találkozásánál lévő, kereskedelmi, szolgáltató, gazdasági valamint lakóterületnek kijelölt földrészlet 200 m mélységben beépítésre nem szánt területként kerüljön kijelölésre! Fenti állásfoglalásának megfelelően kéri, hogy a 2005. évi LXIV. törvény 5. § (3) bekezdésének a rendelkezéseiét vegyék figyelembe a készülő szabályozási terv elkészítésénél! A Szigetszentmiklós szabályozási terv, jóváhagyandó munkarész 34. § (3) pont szerint lakóterületen hírközlési antennák, antennatartó torony nem · helyezhető el. A 2001. évi XL. számú távközlési törvény alapján, közcélú távközlési antenna, illetve antennatartó telepítése nem tiltható. A fenti pont törlése szükséges. Javaslatuk, a (3) pont helyett a következő szöveg beépítése: A fejlesztési lehetőségeket a meglévő tornyokon kell biztosítani. Fenti kikötéssel az anyag elfogadásához hozzájárulnak. Kéri válaszlevélben fenti számra hivatkozni. Kéri fentiek szíves tudomásul vételét. Szigetszentmiklós Város Helyi Építési Szabályzatának és Szabályozási Tervének Hivatalukhoz megküldött egyeztetési anyagát köszönettel vették. Az anyagot áttekintve jelzik, hogy a 123/2006. (III. 27.) számú képviselő-testületi határozatban foglaltakat változatlanul fenntartva, amely szerint „A települések között lévő zöldgyűrű megtartása érdekében a települések közigazgatási határának találkozásánál lévő, kereskedelmi, szolgáltató, · gazdasági valamint lakóterületnek kijelölt földrészlet 200 m mélységben beépítésre nem szánt területként kerüljön kijelölésre”, az egyeztetési anyaggal kapcsolatban további kifogást nem emelnek.

Hivatkozással Szigetszentmiklós Város Főépítészének 2008. július 04-én kelt, 11-90/2008. számú megkeresésére, a mellékelten megküldött, ArchiProfil Bt. (1191 Budapest, Lehel u. 23.) általkészített, 2008. júliusi keltezésű egyeztetési dokumentációt áttanulmányozva, mint érintett útügyi hatóság az alábbi véleményt adja az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvényben biztosított jogköre alapján. Szigetszentmiklós szabályozási tervének és helyi építési szabályzat egyeztetési eljárásában a Nemzeti Közlekedési Hatóság a közlekedési érdekek érvényre juttatása érdekében részt kíván venni, ezért az alábbi észrevételeket teszi. A szigeti gerincút halásztelki ágának engedélyezése hatóságuknál megindult. A tervező UTIBER Kft-vel egyeztetni kell. A másik ágra KA/910/67/2008. számon építési engedély került kiadásra. A Magyar Közút Kht-t, az Állami Autópályakezelő Zrt-t, a Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt-t, a Közlekedésfejlesztési Koordinációs Központot és a BKV Zrt. HÉV Üzemigazgatóságát az eljárás során be kell vonni, véleményüket érvényre kell juttatni. Budapest közelsége miatt egyeztetni szükséges a közlekedési koncepciót a fővárossal való kapcsolatok tekintetében a BFFH Közlekedési ügyosztályával. A meglévő és tervezett közutak a KHVM 19/1994. (V. 31.) rendelet 1. sz. melléklete szerint útkategóriába, illetve az ÚT 2-1.201:2004 Közutak tervezése” c. útügyi műszaki előírás (KTSZ) alapján tervezési osztályba sorolandók. Ennek függvényében a KTSZ alapján kell megválasztani az utak műszaki paramétereit. Új csomópontok tervezésénél – az országos közúthálózat vonatkozásában – kötelezően betartandók az KTSZ-ben előírt csomópontok közötti legkisebb távolságok. A helyi közúthálózat vonatkozásában a legkisebb csomóponti távolságok betartása ajánlott és indokolt. A közút melletti különböző használatú ingatlanok feltárásánál a „Közutak melletti ingatlanok, kiszolgáló létesítmények útcsatlakozása” ÚT 21.115:2004 Útügyi műszaki előírásban foglaltakat kell az országos közutak esetén kötelezően, helyi közutak esetén irányadóan figyelembe venni. Minden ingatlanhoz biztosítani kell a közútról vagy magánútról való megközelítés lehetőségét. Minden új szabályozási szélesség meghatározásánál irányadónak kell tekinteni az OTÉK 26. § (2) bekezdésében foglalt szélességeket. Ettől eltérni csak indokolt esetben az alábbiak teljesülése esetén lehet: az építési szabályzat mellékleteként kell szerepeltetni az eltéréseket, indoklással és mintakeresztszelvénnyel. A mintakeresztszelvényen igazolni kell, hogy az alkalmazni kívánt kisebb közterületi szélesség is alkalmas az összes közterületi funkció biztosítására. Azon ábrázolni kell minimum az útpályát (forgalmi sávok), a járdát, a közműveket és a vízelvezetést.

·

Az 5. pont értelmében az újonnan kiépítendő kiszolgáló utakat min. 12 m-es szabályozási szélességgel kell kiszabályozni, a min. 10 m nem elégséges.

·

· · ·

· · ·

A szóban forgó terv készítésekor tervezői egyeztetésre várjuk a megkeresést. Új beépítésre szánt terület a közigazgatási határ mentén 200 m-en belül nem került kijelölésre. A közigazgatási határhoz 200 m-en belül a már jóváhagyott Tihanyi út menti terület szabályozása, illetve a Királyerdő u. – Üdülősor u. – 078/106 hrsz-ú és 091/2 hrsz-ú utak által határolt területre vonatkozó korábban indult és külön leegyeztetett terv kerül beépítésre jelen szabályozási tervbe.

A javaslat szerint a HÉSZ 34. § (3) pontja módosításra került.

Jelen eljárás nem tartalmazza Településszerkezeti Terv módosítását, új beépítésre szánt terület a közigazgatási határ mentén 200 m-en belül nem került kijelölésre.

A tervezés során az UTIBER Kft.-vel egyeztetés történt. Az ajánlott egyeztetések lefolytatása megtörtént, emlékeztetők lsd a mellékletben. A BFFH Közlekedési ügyosztályával az egyeztetés 2008.09.24. volt, emlékeztetőt lsd. a mellékletben A tervezés során a KTSZ-t figyelembe vettük. A csomópontok közötti legkisebb távolságok lehetőség szerint betartásra kerültek (kivéve kialakult állapot) A Szabályozási Terv szerint minden ingatlanhoz biztosított a megközelítés. Az utak új szabályozási szélességének meghatározása a meglévő adottságokra való tekintettel történt. Az OTÉK-tól eltérő szabályozási szélességű utak keresztszelvényeivel a HÉSZ melléklete kiegészítésre kerül. A már korábban elfogadott szabályozási tervek esetén is megfelelő volt a 10 m szélességű kiszolgáló út, mintakeresztszelvénnyel igazolva.

18


·

A HÉSZ 29. § (2) bekezdésében foglalt vegyes használatú utak kialakítását – ahol a gépjárművek és a gyalogosok egy felületen közlekednek – nem · támogatják. Minden esetben meg kell próbálni a gyalogosok részére a gépjárműforgalomtól elválasztott járdát létesíteni.

·

A HÉSZ 29. § (8) bekezdésében foglalt esetben a közforgalom elől való elzáráshoz hatóságától engedélyt kell kérni.

·

A HÉSZ 29. § (9) bekezdés a) pontjában a védőtávolságokat a közúti közlekedésről szóló többször módosított 1988. évi I. törvény (Kkt.) 42/A. §-nak · megfelelően kel megállapítani, tehát a harmadik és hetedik francia bekezdésben a csomóponti ágaktól is 100 m. · A HÉSZ 29. § (9) bekezdés b) pontjában a szabályozási szélesség min. 40 m, az f) pontban min. 12 m legyen az OTÉK-nak megfelelően.

· · · · · · · 10.

Közép-magyarországi Regionális Közigazgatási 2008. Hivatal Állami Főépítész 09. 08. 1052 Budapest Városház u. 7. Sz.: 0810395/1/2008 Üi.: Kovács Zsófia Tel.: 485-6800/6289

· · · · ·

· · · · · · · · ·

·

A Kkt. végrehajtására kiadott 30/1988. (IV. 24.) MT. Rendelet (MTr.) 30/A. §-a szerint belterületen – a közút mellett – ipari, kereskedelmi, · vendéglátó-ipari, továbbá egyéb szolgáltatási célú építmény építése, bővítése, rendeletetésének megváltoztatása, valamint a szabályozási tervben szereplő, közlekedési, közműépítési területen belül nyomvonal jellegű építmény elhelyezése, bővítése a közút kezelőjének hozzájárulásával végezhető. A közmű és egyéb vezetékek elrendezésénél figyelembe kell venni a KPM-IpM 4/1981. (III. 11.) sz. rendelet alapján készült 9004/1982 KPM-IpM sz. együttes közleményben közzétett „A nyomvonal jellegű építmények keresztezésének műszaki követelményeire vonatkozó általános érvényű hatósági előírásokat (szabályzatokat)”, az MSZ 7487/2-80, MSZ 7487/3-80 valamint más szakági szabványokban előírt követelményeket. Külterületi közutakon a közút területe alatt – beleértve az esetleges távlati kiépítettség területigényét – párhuzamos vezetéket elhelyezni tilos, kivéve, · ha az út víztelenítéséhez csatorna, vagy szivárgó elhelyezése szükséges és az a burkolt útpályán kívül nem helyezhető el. Minden beépítésre szánt területen az OTÉK 42. §-ában előírt mennyiségű és fajtájú járművek részére járműtároló épületeket, nem tárolás célját · szolgáló várakozó, parkoló helyeket rendszeres teherszállítás esetén rakodóhelyeket kell az ingatlanon belül létesíteni. A további tervezés folyamán figyelembe kell venni, hogy az OTÉK 33. § 5. pontja szerint épület csak olyan telken helyezhető el, amelynek a rendeltetésszerű használatához szükséges gépkocsi elhelyezése az OTÉK 42. §-ában előírtak szerint biztosítható. Kéri, a továbbtervezéskor jelen állásfoglalásukban foglaltakat figyelembe venni, és a módosított terv egy példányát – állásfoglalásuk ismételt kialakítása céljából – megküldeni. Köszönettel vették tárgyi tervet és dokumentációt, melyre az Étv. 9. § (39 bek. alapján az alábbi közbenső véleményt adják. · 2. § (1) bek.: Az előírás szükségtelen. 4. § (1) bek.: Az előírás részben ismétlés (Lásd. 1. § (2) bek.), másrészt szükségtelen, hiszen anélkül is kötelezőek az itt megfogalmazottak, hogy a · rendeletben szerepeltetésre kerülnének. · 5. § (5) bek.: Jelzik, hogy a magánút közhasználat céljára történő kötelező átadását a HÉSZ nem írhatja elő. 6. § (1) bek.: Az „építési engedély nem adható” megfogalmazást kérik itt és a rendelet-tervezet többi bekezdéséből is törölni. Jelen rendelet a feltételeket hivatott meghatározni, melynek – és a magasabb szintű jogszabályok – figyelembevételével az építési hatóság dönt. Az engedély magadásáról ill. megtagadásáról nem rendelkezhet a HÉSZ, mivel az hatáskörelvonást jelentene. Ennek alapján kérik a nem engedélyezhető, engedély nem adható, engedély csak akkor adható.. megfogalmazások korrigálását. 6. § (3) bek.: Az „általános építési szabályok az irányadók” nem értelmezhető! Jelen rendelet által meghatározott szabályok betartása kötelező. 6. § (4) bek.: A jelenlegi jogrend nem teszi lehetővé, hogy a saroktelekre az övezetre vonatkozó szabályoktól eltérő rendelkezések kerüljenek meghatározásra. Jelzik továbbá, hogy amennyiben az építési övezetre oldalhatáron álló beépítési módot határoz meg a rendelet, akkor nem állapítható meg ettől eltérő beépítési mód bizonyos esetekben. 6. § (10) bek.: 2. franciabekezdés: Az előírás ellentétes lehet néhány esetben a szabályozási terven jelölt előkerttől.

·

6. § (11) bek.: A kialakult beépítésre vonatkozó előírás nem értelmezhető, vagy kialakultként tekintik (nem bővíthető) vagy az övezeti előírásokban szerepeltetett paramétereket kell betartani – a kettő együttes alkalmazása nem lehetséges. 6. § (12) bek.: Az előírás szükségtelen, magasabb szintű jogszabályok szabályozzák. 6. § (15).: A „városképileg indokolt esetben” szubjektivitásra ad okot, mely kerülendő. Emellett ellentétes a (8) bekezdéssel is. 6. § (18) bek.: Az előírás betartása és betarthatósága kétséges – egy túlépített, rossz arányú szomszédos épület figyelembevétele például nem ajánlott. Javasolják a bekezdés elhagyását. 6. § (19) bek.: Az előírás szükségtelen, magasabb szintű jogszabályok előírják. 8. § (4) bek.: Az előírás nem értelmezhető, hiszen az „új terület-felhasználáshoz” nem lehet illeszkedni, ill. azt figyelembe venni, hiszen az csak a TSZT-en szereplő elhatározás, melyből nem keletkeztethető építési jog! A szabályozási terven szereplő övezeti besorolásra vonatkozó előírások betartása a kötelező minden esetben.

A tervben a lehető legritkább esetben alkalmazzuk a vegyes használatú út szabályozását, legalább egyoldali járdát biztosítunk (lsd. keresztszelvény) A HÉSZ 29. § (8) bekezdés a megjegyzés szerint kiegészítésre kerül. A HÉSZ 29. § (9) bekezdése a megjegyzés szerint javításra kerül. A HÉSZ 29. § (9) bekezdés b) pontja a megjegyzés szerint javításra kerül. A továbbtervezés során betartandó jogszabályok, melyeknek Helyi Építési Szabályzatban való szerepeltetése nem szükséges, mivel mindenképpen betartandók. HÉSZ 29. § (20) bekezdése a megjegyzéssel kiegészítésre kerül. Az OTÉK, mint magasabb rendű jogszabály előírásai a tervezés során betartandók

HÉSZ 2. § (1) bek. törölve. HÉSZ 4. § (1) bek. törölve. HÉSZ 5. § (5) bek. megjegyzés szerinti mondatrész törölve. Az észrevétel szerinti megfogalmazások törlésre kerülnek.

· ·

HÉSZ 6. § (3) bek. törölve. HÉSZ 6. § (4) bek. törölve.

· ·

A szabályozási terven az előkertek, az építési helyek a tervtanácsi vélemény alapján nem kerülnek feltüntetésre. HÉSZ 6. § (11) bek. törölve.

· · ·

HÉSZ 6. § (12) bek. törölve. HÉSZ 6. § (15) bek. törölve. HÉSZ 6. § (18) bek. törölve.

· ·

HÉSZ 6. § (19) bek. törölve. HÉSZ 8. § (4) bek. törölve.

19


· · · · · · · · · · · · · · · · · · · · · · · · ·

· ·

9. § (1) bek.: Amennyiben van külön rendelet, úgy annak alkalmazása kötelező, itt azonban nem kell hivatkozni rá. Azonban ha nem alkották meg még az erről szóló rendeletüket, akkor a HÉSZ-ban szereplő előírások a kötelezőek és a külön még meg nem alkotott rendeletre nem lehet hivatkozni. Kérik a bekezdés eszerinti javítását. 10. § (1) bek.: Szükséges meghatározni a terepszint alatti legnagyobb beépítés mértékét az építési övezetekre, övezetekre vonatkozóan. Az itt szereplő előírás ugyanis nem egyértelmű, hiszen csak arról rendelkezik, hogy a legnagyobb beépítés nagyságát meghaladóan milyen esetben lehet terepszint alatt építményt elhelyezni. 10. § (3) bek.: Az előírás jogilag aggályos. Egyféle építési övezethez, csak egyféle paramétersor tartozhat – a telekmérethez kötött változó beépítési százalék nem megfelelő! 10. § (5) bek.: Kérik az OTÉK 13. §-ban meghatározott fogalmak használatát az elhelyezhető épületek vonatkozásában. 11. § 1. sz. táblázat: Az Lk-7, 8 jelű építési övezet minimális zöldfelületének csökkenthetőségének lehetőségét nem látják indokoltnak. A *-hoz tartozó előírás szükségtelen. 12. § (17) bek.: Egy érték megadására van mód (hátsókert). 14. § (6) bek.: Az előírással kapcsolatban jelzik, hogy az övezetekre meghatározott maximális beépítési százalékot igénybe lehet venni, ilyen módon a tulajdonos nem „korlátozható”. 14. § (10) bek.: A parti sétány közterület, így ennek kialakítása (!) és fenntartása önkormányzati feladat! Kérik a mondat törlését. 14. § (11) bek.: Az OTÉK szabályozza az elhelyezendő gépkocsik számát (4. sz. melléklet) 16. § (2) bek. 6. pont: Véleményük szerint a településen ezen funkció elhelyezhetőségének biztosítása szükségtelen. 16. § (4) bek.: Egy építési övezetre csak egyféle paramétersor vonatkozhat – kérik ennek figyelembe vételét itt és a rendelet-tervezet többi bekezdésében is. 16. § 5. sz. táblázat: A tó vízfelülete nem zöldfelület, így nem számítható bele a minimális zöldfelület mértékébe. A minimális zöldfelületek csökkenthetőségének lehetőségét nem látják indokoltnak. 18. § 6. sz. táblázat: A minimális zöldfelületek csökkenthetőségének lehetőségét nem látják indokoltnak, emellett a 15 %-os legkisebb zöldfelület nem felel meg az OTÉK előírásainak. 20. § 8. sz. táblázat: A Ksp-2 építési övezetre vonatkozó 5 %-os maximális beépítési % nem felel meg az OTÉK 6. § (1) bek. a) pontjának. Javasolják az OTÉK 111. § (2) bek. szerinti eltérés megkérését! 24. § 12. sz. táblázat: Javasolják az OTÉK 111. § (2) bek. szerinti eltérés megkérését a Kb-1 jelű építési övezet esetében (legnagyobb beépítési %) 25. § (2) bek.: Az utolsó mondat nem értelmezhető. 26. § 13. sz. táblázat: A Kht-1 jelű építési övezet esetében (legnagyobb beépítési %) is javasolják az OTÉK 111. § (2) bek. szerinti eltérés megkérését. 29. § (4) bek.: Lsd. az 5. § (5) bekezdésre tett észrevételüket. Az „elővásárlási joggal terhelt terület határ” jelöléssel kapcsolatban jelzik, hogy az elővásárlási jogra vonatkozó szabályozásról az Étv. 25. §-a rendelkezik. Ennek alapján a HÉSZ és az SZT által meghatározott településrendezési célok megvalósítására illeti meg elővásárlási jog az önkormányzatot, azonban jelen rendeletben nem rendelhet el elővásárlási jogot. A ”beépítési terv készítendő” jelölés nem értelmezhető! Az „ökológiai hálózat” jelölés a jelmagyarázatban és a terven is nehezen beazonosítható, kérik javítását. A szelvényezetten előállított szabályozási terv helyett kérik, hogy szakmai véleményük kialakításához (esetleg már az egyeztető tárgyalásra is) egy vagy két lapra nyomtatott terv kerüljön megküldésre – a szelvényezett formátum az önkormányzati alkalmazást megkönnyítheti, de a véleményezése nehézkes az összefüggések átláthatóságának hiánya miatt. 14. szelvény: A Kb-2 övezethez tartozó övezeti határ méretezése hiányzik. A határoló út ezen a szakaszon az újonnan kiszabályozott 22,0 métert nem éri el. Kérik annak átgondolását, hogy itt is biztosítva legyen a megfelelő szabályozási szélesség. 20. szelvény: Az Átlós utca mentén található 0127/16 hrsz. telken nem került feltüntetésre övezeti jel. Az ettől délre fekvő területen (Nyughatatlan dűlő és attól nyugatra) kérik a szabályozási vonalak méretezésének pótlását. Jelzik, hogy több helyen hiányzik a helyrajzi számok feltüntetése, Gksz12 jelű, Kht-2 jelű „területen” – megjegyzik, hogy az Mk-1 besorolású terület határán kialakított Gksz-12 besorolású egy telek erősen kifogásolható. Előzetesen felhívja a szíves figyelmet arra, hogy az Étv. 9. § (3) bek. szerinti véleményeztetést követően az esetlegesen eltérő vélemények tisztázása az Étv. 9. § (4) bek. szerint egyeztető tárgyalás keretében kell megtörténjen, mivel az észrevételt tevő államigazgatási szervek kizárólagos hatásköre, hogy a tervezői válaszokban foglaltakat elfogadja, illetve a vitatott kérdésekben megállapodás történjen. Az egyeztető tárgyalás akkor lehet hatékony, ha az egyeztető tárgyalásra szóló meghívóval együtt kiküldésre kerül a Tervező minden eltérő véleményre, feltételre, kikötésre adott részletes írásbeli válasza, amelyből kiderül, hogy a terv és szabályzat tervezet véglegesítése során a vélemények hogyan kerültek figyelembe vételre. Az Étv. előírja, hogy „az egyeztető tárgyalásról jegyzőkönyvet kell készíteni, amelynek tartalmaznia kell valamennyi elfogadott és el nem fogadott véleményt azok indokolásával együtt.” Kérik ennek maradéktalan figyelembevételét! A véleményeztetés eredményének megfelelően esetlegesen átdolgozott szabályzatot, illetve tervet az Étv. 9. § (6) bek.-e szerint legalább egy hónapra a helyben szokásos módon közzé kell tenni.

·

HÉSZ 9. § (1) bek. a megjegyzés szerint javítva.

·

HÉSZ 10. § (1) bek. kiegészítésre kerül – terepszint alatti beépítés mértéke +10%

·

Alsó-Bucka speciális helyzetéből adódó szabályozás.

· ·

HÉSZ 10. § (5) bek. törölve, 12. § (2) bek. OTÉK szerint felsorolás Korábbi szabályozási tervben elfogadott érték.

· ·

HÉSZ 12. § (17) bek. javítva HÉSZ 14. § (6) bek. törölve.

· · ·

HÉSZ 14. § (10) bek. az észrevétel szerint törölve. HÉSZ 14. § (11) bek. részben törölve. HÉSZ 16. § (2) bek.6. pont törölve.

·

A szabályozás korábban elfogadott terv alapján történt. (7/2004./II. 25./ sz. rendelet) A szabályozás korábban elfogadott terv alapján történt.

· · · · · · · · · · · ·

A szabályozás korábban elfogadott terv alapján történt. Jelen HÉSZ-ben 10 %-ra javítva. A szabályozás korábban elfogadott terv alapján történt. HÉSZ 25. § (2) bek. utolsó mondat törölve. A szabályozás korábban elfogadott terv alapján történt. HÉSZ 29. § (4) bek. törölve. A megjegyzés szerint a jelölés törlésre kerül. A jelölés törölve. A jelölés javításra kerül. Az egyeztető tárgyalásra és a kialakítására a terv lehetőség kinyomtatásra kerül. Az észrevételnek megfelelően a kerül. Az észrevételnek megfelelően a kerül.

szakmai véleményük szerint összefüggően 14. szelvény javításra 20. szelvény javításra

·

A terv további egyeztetési eljárására és véleményeztetésére vonatkozó, tervezői választ nem igénylő megjegyzések.

·


20


·

· · 11.

Kulturális Örökségvédelmi Hivatal Közép-Magyarországi Iroda 1014 Budapest, Szentháromság tér 6. Üi.sz.: 460/5178/4/2008 Üi.: Sz. Mihucz Ildikó – Tamási Judit Tel.: 225-4800

· 2008. 09. 08. ·

· · · · · · · · · · · · · · · · · · · · ·

A szakmai vélemény megkéréséhez kérik mellékelni · - a véglegesített tervet és szabályzattervezetet, az elkészített komplett vizsgálati és alátámasztó munkarészekkel papír alapú hordozón - az érintett államigazgatási szervek véleményeit másolatban és - az egyeztetés jegyzőkönyvét, melyben külön indokolni kell az el nem fogadott véleményeket. Külön kérik figyelembe venni az Étv. 9. § (7) bek-ét, mely szerint a településrendezési eszköz a (2)-(6) bekezdésben előírt véleményeztetési eljárás lefolytatása nélkül nem fogadható el. Felhívják a figyelmet arra, hogy a Közép-magyarországi Regionális Közigazgatási Hivatal Törvényességi és Ellenőrzési Főosztálya a tervek jóváhagyása után az egyeztetést tételesen ellenőrzi és hiány észlelése esetén törvényességi észrevételekkel él. Szigetszentmiklós szabályozási tervének és helyi építési szabályzatának egyeztetés céljából megküldött dokumentációját köszönettel megkapták, ahhoz az alábbi észrevételeket fűzik: Az örökségvédelmi hatástanulmány régészeti szempontból nem felel meg a 4/2003. (II. 20.) sz. NKÖM rendelet követelményeinek. Fő kifogásuk vele kapcsolatban, hogy nem arról a tervről szól, amelynek formailag alátámasztó munkarészét képezi, hanem „elbeszél” mellette. Szabályozási terv és hatástanulmánya között nincs szerves kapcsolat. A hatástanulmány nem ismerteti konkrétan és részletesen a változtatási szándékokat, helyettük a demográfiai kérdésekkel, valamint a városi intézményekkel és civil szerveződésekkel foglalkozik, aminek nem itt volna a tervdokumentáción belül a helye. Adós marad az érdemi hatáselemzéssel is. Csak általánosságban ismerteti a régészeti örökséggel kapcsolatos teendőket és a vonatkozó jogszabályokat, de nem nyilatkozik konkrétan és egyértelműen arról, hogy a szóban forgó szabályozás az adott helyen megvalósítható-e a régészeti örökség aránytalan sérelme nélkül. A hatástanulmánynak ugyanis sorra kellett volna venni a régészeti lelőhelyeket, és egyenként elemezni, hogy milyen hatással lesz fennmaradásukra a tervezett szabályozás. E hiányosságokon túl a hatástanulmány konkrét tárgyi tévedéseket is tartalmaz: Az összefoglalásban olvasható megállapítás, hogy védetté nyilvánított lelőhelyeken a KÖH az eljáró hatóság, úgy pontosítandó, hogy csak más hatósági engedélyhez nem kötött tevékenység esetén (egyébként szakhatóság). Megelőző feltárásra nemcsak a Pest Megyei Múzeumok Igazgatóságával lehet és kell szerződést kötni, hanem az 500 M Ft értékhatárt meghaladó ún. nagyberuházások esetében a Kulturális Örökségvédelmi Szakszolgálattal. A feltárási jogosultságot a 21/2007. (III. 26.) sz. OKM rendelettel módosított 18/2001. (X. 18.) sz. NKÖM rendelet szabályozza. A múzeumok régészeti szakhatósági jogköre 2001-ben megszűnt, ezt a jogkört azóta Hivataluk gyakorolja. A KÖH területileg illetékes irodájának neve 2008. január 1-től Közép-Magyarországi Irodára változott. A „régészeti szakfelügyelet” megnevezés helyett a 2001. évi LXIV. törvény (a továbbiakban: Kötv.) 7. § 21. pontja értelmében a „régészeti megfigyelés” kifejezés használandó. A hatástanulmány 34. oldalán az utolsó francia bekezdést kérik törölni, mert hibás és felesleges is, hiszen a korábbi rendelkezéseket ismétli. A KÖH szakhatósági jogkörét már nem a Kötv. 63. § (4) bekezdése szabályozza (vö.: 3. sz. lábjegyzet), hanem a 173/2008. (VI. 30.) korm. rendelettel módosított 30862006, (XII. 23.) sz. korm. rendelet. A hatástanulmányt illetően végül megjegyzik, hogy a régészeti tárgyú adatszolgáltatás nem elégséges, a hatástanulmány régészeti munkarészeit a 4/2003. (II. 20.) sz. NKÖM rendelet 6. § (2) bekezdése értelmében régésznek kell készítenie. Hasonló jellegű javításokat tartanak szükségesnek a HÉSZ-ben is, mert az (a 62. §) jelenlegi formájában áttekinthetetlen, számos átfedést, egymásnak ellentmondó intézkedést tartalmaz, részben már hatályon kívül helyezett jogszabályokra hivatkozva. Kérik a 62. § címét „Kulturális örökségvédelem”-re módosítani, mivel az nemcsak az épített, hanem a régészeti örökséggel is foglalkozik.

·

Az örökségvédelmi hatástanulmány az észrevételeknek megfelelően átdolgozásra, kiegészítésre kerül. Az egyes lelőhelyekre vonatkozó elemzéssel a tanulmány kiegészítésre került.

·

Az összefoglalás a megjegyzés szerint pontosításra került. Az észrevételnek megfelelően a szöveg kiegészítésre került.

· · · ·

A megjegyzés szerint a szöveg módosításra került. Az iroda neve módosításra került. A megnevezés módosításra került

· ·

A megjegyzés szerinti bekezdés törlésre került. Az észrevétel szerint a megfogalmazás módosításra került. A hatástanulmány korábban készített régészeti munkarészeit régész készítette.

·

·

(3) bekezdés: Mint már a hatástanulmány kapcsán említették, a KÖH szakhatósági jogkörét már nem a Kötv. 63. § (4) bekezdése, hanem a 173/2008. · (VI. 30.) korm. rendelettel módosított 30862006, (XII. 23.) sz. korm. rendelet szabályozza. (5) bekezdés: Megelőző feltárásra nemcsak a Pest Megyei Múzeumok Igazgatóságával lehet és kell szerződést kötni, hanem az 500 M Ft értékhatárt · meghaladó ún. nagyberuházások esetében a Kulturális Örökségvédelmi Szakszolgálattal. A feltárási jogosultságot a 21/2007. (III. 26.) sz. OKM rendelettel módosított 18/2001. (X. 18.) sz. NKÖM rendelet szabályozza. · (6) bekezdés: A múzeumok régészeti szakhatósági jogköre 2001-ben megszűnt, ezt a jogkört Hivataluk gyakorolja. (8) bekezdés: törlendő, mert felesleges, a (3) bekezdést ismétli. (7) bekezdés: Kérik az alábbi mondattal kiegészíteni: „A bejelentési kötelezettség az építtetőt, a kivitelezőt, az ingatlan tulajdonosát és a lelet felfedezőjét egyetemlegesen terheli.” (9) bekezdés: a (7) bekezdés kiegészítését követően törlendő, hiszen annak előírásait ismétli. (10) bekezdés: a korábban szakfelügyeletnek nevezett régészeti szakfeladat megnevezése a Kötv. 7. § 21. pontja értelmében „régészeti megfigyelés”. (12) bekezdés: törlendő, mert téves és felesleges is, hiszen korábbi rendelkezéseket ismétel meg. Végül kérik a szabályozási tervlapon a „régészeti terület határa” helyett a „nyilvántartott régészeti lelőhely” megjelölést használni.


· · · · · ·

Kérik az örökségvédelmi hatástanulmányt és a HÉSZ örökségvédelmi tárgyú rendelkezésit fenti észrevételeknek megfelelően alaposan átdolgozni és · Irodájának véleményezésre ismételten megküldeni. Ennek hiányában a szabályozási terv és a HÉSZ elfogadását nem támogatják.

A 63. § (számozás változása miatt) címe módosításra került. A (3) bekezdés a megjegyzés szerint módosításra került. Az (5) bekezdés a megjegyzés szerint módosításra került. Az (6) bekezdés a megjegyzés szerint módosításra került. A (8) bekezdés törlésre került. A (7) bekezdés kiegészítésre került. A (9) bekezdés törlésre került. A (10) bekezdésben a megnevezés módosításra került. A (12) bekezdés törlésre került. A jelmagyarázat a megjegyzés szerint módosításra került. Az átdolgozott örökségvédelmi hatástanulmány T. Irodának ismételten megküldésre kerül.

21


12.

13.

Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat Ráckevei Kistérségi Intézete 2300 Ráckeve Kossuth L. u. 25. Üi.sz.: 3782-2/2008 Üi.: Répás Sándorné Tel.: 24/ 485-252

Közép-Duna-völgyi Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség, mint I. fokú hatóság 1072 Budapest Nagydiófa u. 10-12. Ikt.sz.: KTVF: 387801/2008 Ea.: Szabó László Tel.: 478-44-00

· 2008. 09. 22. · · ·

Hivatkozott számon megküldött dokumentáció alapján az egészségügyi hatósági és igazgatási tevékenységről szóló 1991. évi XI. sz. törvényben, valamint a 362/2006. (XII. 28.) Korm. rendeletben biztosított hatósági jogkörömben az alábbi szakvéleményt adja: Kiemelten kell kezelni az alábbiakat: · Az elavult és elhanyagolt csapadékvíz elvezető rendszer fejlesztése, felújítása szükséges. Ivóvízhálózatnál kerülni kell az új ágvezetékek létesítését, a vízpangások megelőzésére. A meglévő ágvezetékeket körvezetékké kell átalakítani a vízpangások megszüntetésére. ·

·

A városi szennyvíztisztítóra a Petőfi utcai lakótelepről érkeznek panaszok a gyakran előforduló szennyvízszagra, ezért indokoltnak tartja a telep · jelenlegi működésének felülvizsgálatát.

· ·

A tavaknál nagyon fontos a szennyvízhálózat kiépítése (felszíni és felszín alatti vizek védelme). El kell érni, hogy az ipari tevékenységek (légszennyező és zajos) kikerüljenek a lakóterületről.

· ·

· ·

Törekedni kell arra, hogy az építési telkek kialakításával a zöldfelületek előírt nagysága megmaradjon. Az anyagban az alábbi javítások szükségesek:

·

·

A tököli ATEV telep nem működik. Az elhullott állati tetemeket a Solti ATEV telep fogadja.

·

·

Szigetszentmiklóson van szelektív hulladékgyűjtés, működnek hulladékgyűjtő szigetek is.

·

·

Szigetszentmiklós Város szabályozási tervével és helyi építési szabályzatával kapcsolatban környezetvédelmi, táj- és természetvédelmi, valamint vízügyi szempontból az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 9. § (3) bekezdése, az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet 5. § (3) bekezdése, valamint a környezetvédelmi, természetvédelmi, vízügyi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 347/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet 34. § (1) bekezdés c) pontja alapján az alábbi véleményt adják: Vízügyi szempontból a benyújtott dokumentációban foglaltakkal egyetértenek, a következők figyelembe vétele esetén. A meglévő vízellátó, csapadékvíz és szennyvízelvezető hálózat bővítése vízjogi engedély köteles. A település fejlesztése kizárólag a szennyvizeket fogadó szigetszentmiklósi szennyvíztisztító telep egyidejű fejlesztésével megengedett a következő indokok miatt: a szigetszentmiklósi szennyvíztisztító telep kiépített kapacitása 5000 m3/nap, a 2007. évi mérési eredmények szerint a tisztítótelepre csatornán érkező, illetve a fogadott szippantott szennyvízmennyiség együtt maximálisan kb. 3100 m3/nap. A tisztítótelep hidraulikailag tehát nem túlterhelt. Viszont a tervezési adatokat, valamint az éves önellenőrzési eredményeket átvizsgálva az is megállapítható, hogy a tisztítótelep biológiailag túlterhelt. A tisztított szennyvíz minősége az előírt határértékeket évek óta meghaladja. Az előzőek miatt a tisztítótelep fejlesztése, valamint a településfejlesztés rohamos mértékű növekedésével együtt növekvő szennyvízmennyiség miatt a biológiai tisztítókapacitás növelése szükséges. A közcsatornára kizárólag a szennyvizeket fogadó szigetszentmiklósi szennyvíztisztító telep fejlesztésének megvalósulását követően történhet meg a szennyvízrákötés. A települési szennyvíztisztító telep a beadott tervdokumentációban rögzítettektől eltérően jelenlegi állapotában – a fenti indokokkal – nem tudja biztosítani hosszú távon a teljes település szennyvíztisztítási igényét. A Felügyelőség a tisztítótelep üzemeltetőjét KTVF: 5142-3/2008 számon teljes körű környezetvédelmi felülvizsgálatra kötelezte. A felülvizsgálati dokumentáció elbírálása a Felügyelőségen folyamatban van. A felszíni vizek akadálytalan levonulását biztosítani kell. A tervezett új beépítések esetében tervet kell készíteni és azt vízjogi engedélyezésre be kell nyújtani a Felügyelőségre, a vízgazdálkodási hatósági jogkör gyakorlásáról szóló 72/1996. (V. 22.) Korm. rendelet alapján. Az élővízfolyásokra vonatkozó parti sávot a nagyvízi medrek, a parti sávok, a vízjárta, valamint a fakadó vizek által veszélyeztetett területek használatáról és hasznosításáról, valamint a nyári gátak által védett területek értékének csökkenésével kapcsolatos eljárásról szóló 21/2006.(I. 31.) Korm. rendelet alapján kell figyelembe venni. Új létesítmény, illetve új beruházás csak közművesített területen kivitelezhető. A csapadékvizek szennyeződését el kell kerülni, azt a lehető legminimálisabb mértékűre kell csökkenteni (tisztító műtárgyak beépítése). A területfeltöltések esetén a feltöltés talajmechanikai tulajdonságai mellett a feltöltött anyag szennyezettségét is meg kell vizsgálni, csak olyan anyag helyezhető el, mely a talajt, talajvizet nem károsítja. A jövőben történő esetleges földmunkák végzése közben előforduló talaj- és/vagy talajvíz szennyeződés esetén a szükséges környezetvédelmi lépéseket haladéktalanul meg kell tenni, amelyeket a Felügyelőséggel kell jóváhagyatni, illetve engedélyeztetni. Az esetleges parkolók kialakításánál a kisebb létszámú gépjármű (20 db) parkolására alkalmas területeken a gyephézagos megoldást javasolják, tekintettel az elszikkadó csapadékvíz koncentrált gyűjtésére, amivel elkerülhető, hogy az esetlegesen megjelenő szennyezőanyagok koncentráltan a földtani közegbe, illetve a felszín alatti vízbe jussanak. A terület szennyeződés-érzékenysége – a felszín alatti víz állapota szempontjából érzékeny területek lévő települések besorolásáról szóló, módosított 27/2004. (XII. 25.) KvVM rendelet szerint – felszín alatti víz állapota szempontjából fokozottan és kiemelten érzékeny terület. A vízbázisok, a távlati vízbázisok, valamint az ivóvízellátást szolgáló vizilétesítmények védelméről szóló 123/1997. (VII. 18.) Korm. rendelet, illetve a felszín alatti vizek védelméről szóló 219/2004. (VII. 21.) Korm. rendelt előírásait be kell tartani.

2008. 10. 21.

·

·

· ·

·

Csapadékvíz elhelyezésre vonatkozó fejlesztési javaslatok a szöveges munkarész 7.3 pontjában találhatók. A dokumentáció 7.1 Vízellátás javaslat fejezete a megjegyzéssel kiegészítésre kerül A telep jelenlegi működésének felülvizsgálata folyamatban van, lsd. KDV-KTVF 38780-1/2008. sz. véleménye Lásd HÉSZ 59. § (3) és (11) bekezdések rendelkezésit Lásd HÉSZ 58. § (6), (9)-(12) és 60. § (2) és (5) bekezdéseit Az egyes építési övezetekre vonatkozóan meghatározott legkisebb zöldfelület nagyság betartása kötelező. A szöveges munkarész 2.9 pontja utolsó mondatában javítva Solti ATEV telepre. A szöveges munkarészek 2.9 pontja utolsó előtti mondata a megjegyzés szerint pontosításra kerül.

·

Megköszönve a részletes tájékoztatást, a tervdokumentáció szöveges munkarészek 4.2 pontja az észrevételek alapján kiegészítésre, ill. módosításra kerül.

· ·

A HÉSZ 59. §-a a megjegyzéssel kiegészítésre kerül. A HÉSZ 47. § (11) bekezdése tartalmazza a megjegyzés szerinti előírást Lásd HÉSZ 6. § (2) bekezdés előírásai. A HÉSZ 32. § (6) és (8), ill. 59. § (5) bek. tartalmazza az előírást. Lásd HÉSZ 57. § (9) bekezdés előírásai. HÉSZ 57. § (10) bekezdése a megjegyzés szerint kiegészítésre kerül. A szöveges munkarész 7.3 fejezete a javaslattal kiegészítésre kerül. A HÉSZ 59. § (2) bekezdése a megjegyzés szerint javításra kerül.

· · · · · ·

22


· ·

·

· · · · · · · · · ·

·

·

· ·

Levegővédelmi szempontból az egyeztetési anyagban foglaltakkal egyetértenek, az alábbiak figyelembe vétele esetén: A HÉSZ 57. § Levegőtisztaság-védelem fejezetében a (9) és (11) bekezdés tartalmát kérik pontosítani, mert ellentmondásosnak tűnik. A levegő védelmével kapcsolatos egyes szabályokról szóló többször módosított 21/2001. (II. 14.) Korm. rendelet védelmi övezetre vonatkozó előírásaitól (6. §) eltérni nem lehet, arra kell törekedni, hogy a jelenleg már védelmi övezettel rendelkező, illetve bűzös tevékenység hatásterületébe ne essen tervezni kívánt lakóövezet. A (9) bekezdésben foglaltak, miszerint nem folytatható védelmi övezet kialakítását igénylő tevékenység a jogszabállyal ellentétes. A Kormányrendelet nem tiltja a tevékenységet, de a védelmi övezet meghatározását előírja. Zajvédelmi szempontból a HÉSZ tervezetének pontosítását javasolják. Az önkormányzati rendelet-tervezet IV. fejezetének „A települési környezet védelmi előírásai” 59. § „Zaj és rezgésvédelem” (1) bekezdésének javítását kérik a következők szerint: Azon ingatlanok esetében, (…) elvezetését úgy kell megoldani, hogy a meglévő és létesítendő védendő épületek homlokzatai előtt 2 m-re(…). A javít szövegrész vastag betűvel szerepel. Hulladékgazdálkodási szempontból Szigetszentmiklós Helyi Építési Szabályzata 60. §-nak kiegészítését, ill. javítását javasolják az alábbiak szerint: A (4) bekezdés kiegészítése: „Intézményi veszélyeshulladék-tároló helyen veszélyes hulladék max. 1 évig tárolható a veszélyes hulladékokkal kapcsolatos tevékenységek végzésének feltételeiről szóló, módosított 98/2001. (VI. 15.) Kormányrendelet előírásainak betartása mellett.” A (6) bekezdés helyett: „A területrendezés során feltöltést csak hulladéknak nem minősülő, inert anyaggal lehet végezni.” A (11) bekezdés kiegészítése: „A mélyépítési munkálatok során esetlegesen felszínre kerülő szennyezett anyagok esetében szakszerű kitermeléssel és ártalmatlanítással mentesítendő a beépítésre kerülő ingatlan.” Továbbá felhívják a figyelmet a következő hulladékgazdálkodási előírásokra: Hangsúlyt kell fektetni a szelektív hulladékgyűjtés továbbfejlesztésére, hulladékszegény technológiák alkalmazására a Helyi Hulladékgazdálkodási Tervben meghatározott célokkal összhangban. A területen előforduló esetleges illegális hulladéklerakást fel kell számolni, megelőzésére intézkedéseket kell hozni. Az elhagyott hulladék kezelésénél a hulladékgazdálkodásról szóló 2000. évi XLIII. törvényben foglalt előírásokat be kell tartani. Az építkezések, valamint bontások során be kell tartani az építési és bontási hulladék kezelésének részletes szabályairól szóló 45/2004. (VII. 26.) BMKvVM együttes rendeletben előírtakat. Biztosítani kell, hogy a bontási illetve építési hulladékok szelektíven kerüljenek gyűjtésre, lehetőség szerint hasznosításra. A hulladék ártalmatlanítása csak hatósági engedéllyel rendelkező lerakón történhet. A települési szilárd és folyékony hulladékok ill. veszélyes hulladékok kezelésének feltételeit a települési hulladékkal kapcsolatos tevékenységek végzésének feltételeiről szóló, módosított 213/2001. (XI. 14.) ill. a veszélyes hulladékokkal kapcsolatos tevékenységek végzésének feltételeiről szóló, módosított 98/2001. (VI. 15.) Kormányrendeletek határozzák meg. Táj- és természetvédelmi szempontból a HÉSZ 54. § Általános táj- és természetvédelmi fejezetében az elsőfokú természetvédelmi hatósági jogkörök pontosítása szükséges környezetvédelmi, természetvédelmi, vízügyi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 347/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet 30. § figyelembe vételével. Az elsőfokú természetvédelmi hatóság a HÉSZ-ben feltüntetett Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság helyett a Közép-Duna-völgyi Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség, illetőleg nem védett belterület vagy helyi jelentőségű védett terület vonatkozásában a megjelölt önkormányzat polgármesteri hivatala helyett a települési önkormányzat jegyzője. A HÉSZ 54. § Általános táj- és természetvédelmi fejezetében javasolják, hogy a tervdokumentum külön alpontban térjen ki a tájvédelmi szakhatósági hatáskörbe tartozó engedélyezési eljárásokról szóló 166/1999. (XI. 19.) Korm. rendelet 1. § tartalmára, miszerint „a táj jellege, a természeti értékek, az egyedi tájértékek és az esztétikai adottságok megóvása érdekében az illetékes környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi felügyelőség tájvédelmi szakhatóságként működik közre a) a települések külterületén és b) a települések belterületén egyedi tájérték [Tvt. 6. § (3) bekezdés], természeti terület [Tvt. 15. § (2) bekezdés] és az országos jelentőségű védett természeti terület esetén.” Továbbá tájékoztatja a Tisztelt Önkormányzatot, hogy az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Rendelet) 5. §-a és 3. számú mellékletének 8. pontja alapján a településrendezési tervek és a helyi építési szabályzat véleményezési eljárásába a természet- és tájvédelmi szempontok tekintetében az illetékes nemzeti park igazgatóságot (jelen esetben a Duna-Ipoly NPIt), mint érdekelt államigazgatási szervet be kell vonni. Az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény (a továbbiakban: Étv.) 9. § (3) bekezdésének, illetve a Rendelet korábban hivatkozott jogszabályhelyeinek értelmében a tervet az illetékes nemzeti park igazgatósághoz is meg kell küldeni véleményezésre. Felhívja a figyelmet az Étv. 9. § (7) bekezdésére, mely szerint „a településrendezési eszköz a (2)(6) bekezdésben előírt véleményeztetési eljárás lefolytatása nélkül nem fogadható el.” Jelen állásfoglalásuk nem helyettesíti a tervezett fejlesztések megvalósításához szükséges engedélyezési eljárások során megkérendő hozzájárulásukat. Az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 9. § (8) bekezdése értelmében a jóváhagyott terv egy nyomtatott példányát Felügyelőségüknek ügyiratszámukra hivatkozva kérik megküldeni.

·

A HÉSZ Levegőtisztaság-védelmi fejezetének (9) és (11) bekezdései az észrevétel alapján pontosításra kerülnek.

·

A megjegyzés szerint a jelzett bekezdés javításra kerül.

·

A hulladékgazdálkodásra vonatkozó 61. §. a megjegyzés szerint a jelzett bekezdésekben kiegészítésre, ill. javításra kerül.

·

HÉSZ 61. § (8) bekezdés tartalmazza ezen előírást

·

HÉSZ 61. § (15) és (17) bekezdések tartalmazzák ezen előírást

·

HÉSZ 61. § (7), (9) és (10) bekezdései tartalmazzák ezen előírást

·

A HÉSZ 55. § (a §-ok számozásának megváltozása miatt) Általános táj- és természetvédelmi előírások (1) bekezdése az észrevételnek megfelelően javításra kerül.

·

A HÉSZ 55. § (5) bekezdésben az észrevételnek megfelelően kiegészítése kerül az ajánlott szövegezéssel .

23


14.

Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság 2509 Esztergon, Strázsahegy 1525Budapest, Pf. 86. 1121 Budapest, Költő u. 21. Üi.sz.: 3309/3/2008 Ü.int.: Mike Eszter Tel.: 06-1-391 4610

· 2008. 12. 17. ·

·

·

·

·

·

Szigetszentmiklós Város szabályozási tervével és helyi építési szabályzatával kapcsolatosan az Archi-Profil Bt. által készített egyeztetési tervdokumentáció alapján táj- éa természetvédelmi szempontból az alábbiakat állapították meg: Szigetszentmiklós Város területén az alábbi természetvédelmi szempontú kijelölés alatt álló területek találhatóak: - a természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény 23. § (2) bekezdése alapján (ex lege) védett lápterület, amely a törvény ezen szakasza és a 28. § (4) bekezdése alapján országos jelentőségű természetvédelmi területnek minősül, - európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területek (Natura 2000 terület), a Duna ártere elnevezésű HUDI 20034 jelű, a Ráckevei Dunaág elnevezésű HUDI 20042 jelű, valamint a Szigethalmi homokbuckák elnevezésű HUDI 20045 jelű kiemelt jelentőségű különleges természetmegőrzési területek; - az Országos Területrendezési Tervről szóló 2003. évi XXVI. törvényben és a Budapesti Agglomeráció Területrendezési Tervéről szóló 2005. évi LXIV. törvényben megjelent országos ökológiai hálózat övezete. Az ex lege lápterülettel érintett ingatlanok földrészletek a HÉSZ 3. sz. függelékében kerültek felsorolásra. A HÉSZ-ben lévő felsorolás megegyezik Igazgatóságuk nyilvántartásában lévővel. Az ex lege védett láp területe azonban nem terjed ki minden esetben a felsorolt ingatlanok teljes területére. Az ex lege védett lápterület tényleges határvonalát a mellékelt térképen ábrázolták. Javasolják a területi kiterjedés ábrázolását a szabályozási terven, míg a HÉSZ mellékletében az érintett ingatlanok helyrajzi számos felsorolásával egyetértenek. A Natura 2000 területek kiterjedését az európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területekről szóló 275/2004. (X. 8.) Korm. rendelet térképmelléklete határozta meg. Ezen térképen ábrázolt területeket fogadta el az Európai Unió, mint Natura 2000 területek. A Natura 2000 területhez tartozó földrészleteket a környezetvédelmi és vízügyi miniszter az európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területekkel érintett földrészletekről szóló 45/2006. (XII. 8.) KvVM rendeletben tette közzé, amely a Magyar Közlöny 2006. december 8-i kiadású 151. szám II. kötetében jelent meg. Ezen helyrajzi számos lista azonban sok pontatlanságot és adminisztrációs hibát tartalmaz, melynek javítása érdekében az egyeztetések folyamatosan zajlanak. Ezen hibák miatt a Natura 2000 területek hivatalos felsorolását – a KvVM jelenlegi útmutatása szerint – a 275/2004. (X. 8.) Korm. rendelet térképmelléklete tartalmazza. Kérik ezért a Natura 2000 területként a szabályozási tervben ezen lehatárolás feltüntetését, amelyet a mellékelt térképen ábrázoltak. A Város településszerkezeti tervének véleményezésekor 840/2/2006. ügyiratszámú állásfoglalásukban jelezték, hogy a településszerkezeti terv egyeztetési anyagában feltüntetett ökológiai hálózat övezet lehatárolásának pontosítása szükséges. A településszerkezeti terv egyeztetési eljárása során kiadott tervezői válaszok szerint az ökológiai hálózat övezetének lehatárolása Igazgatóságuk adatszolgáltatása szerint pontosításra került. A jóváhagyott településszerkezeti terv Igazgatóságuknak nem került megküldésre, mivel azonban a jelenleg benyújtott szabályozási terven ábrázolt országos ökológiai hálózat övezetének lehatárolása hasonló pontatlanságokat tartalmaz, mint a településszerkezeti terv egyeztetési anyaga, feltételezhető, hogy a településszerkezeti terv jóváhagyása előtt az övezeti lehatárolása nem került pontosításra. A településszerkezeti terv véleményezési eljárása óta az Országos Településrendezési Tervről szóló 2003. évi XXVI. törvény, illetve annak országos ökológiai hálózat övezetét ábrázoló 3.01. számú melléklete is módosításra került. A területfejlesztésről és területrendezésről szóló 1996. évi XXI. törvény 23/A. § (2) bekezdése szerint a településrendezési tervek készítése során az országos övezetek által érintett területeket az érdekelt államigazgatási szervek állásfoglalása alapján kell lehatárolni. Mindezek értelmében kérik az országos ökológiai hálózat övezetének szabályozási tervi ábrázolását az alábbiak szerint javítani: a kavicsbányatavak területén a szabályozási terven jelölt ökológiai hálózati lehatárolással egyetértenek; a Duna és a Ráckevei (Soroksári) – Duna mentén, valamint a Lakihegyi-adó környezetében a mellékelt térképen ábrázolták az ökológiai hálózat övezetéhez tartozó területeket, a Bucka városrész területén a Szigethalmi homokbuckák elnevezésű HUDI 20045 jelű kiemelt jelentőségű különleges természetmegőrzési területet és a mellette lévő, a tavalyi év folyamán az Önkormányzattal történt egyeztetések során megküldött 1826/2/2007. Ügyiratszámú állásfoglalásukban lehatárolt természetközeli állapotú területrészt tartják szükségesnek ökológiai hálózat övezetként ábrázolni. A Bucka városrész be nem épített, természetközeli állapotú homokpusztagyeppel borított, védett növények élőhelyéül szolgáló területek lehatárolására 2007. év folyamán egyeztetések történtek Igazgatóságuk és az Önkormányzat között. Helyszíni bejárás és az Önkormányzat adatszolgáltatásai alapján lehatárolásra került egy nagyobb, összefüggő területrész, amelyen jelenleg is nagy számban találhatók védett növények. A terület nagysága – tekintettel a hozzá közvetlenül csatlakozó Szigethalmi Homokbuckák Natura 2000 területre – alkalmas az élőhely megóvására. Kérték ezért ezen területet be nem építhető mezőgazdasági övezet kijelölését, a védett növények élőhelyét megóvó intézkedések megtételét a szabályozási terv készítése során. A jelenleg benyújtott szabályozási terv tervezete a területet Mk-2 jelű kertes mezőgazdasági terület övezetbe sorolja, amelyen a benyújtott HÉSZ szerint 700 m2-t elérő teleknagyság esetén 3 % mértékben gazdasági épület létesíthető. Igazgatóságuk a természetközeli állapotú terület ezen szabályozásával nem ért egyet, hiszen az olyan mértékű beépíthetőséget lehetővé tesz, amely a természeti értékek megsemmisítését eredményezi. A természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény 42. § (1) bekezdése alapján tilos a védett növényfajok egyedeinek veszélyeztetése, engedély nélküli elpusztítása, károsítása, élőhelyeinek veszélyeztetése, károsítása. A törvény ugyanezen szakasz (2) bekezdése értelmében gondoskodni kell a védett növény- és állatfajok, társulások fennmaradásához szükséges természeti feltételek megőrzéséről. Kérik mindezek alapján a szabályozás módosítását. A HÉSZ 14. § Üh jelű hétvégi házas építési övezetre vonatkozó előírásait – tekintettel arra, hogy az ex lege védett láppal és a Natura 2000 területtel határos területekről van szó, és így í természetvédelmi szempontból értékes területekre a területhasználat hatással lehet – kiegészíteni azzal, hogy a Ráckevei (Soroksári) – Duna partján lévő telkek esetében a telken belül, a Dunaággal határos ingatlanhatártól számított 10 métert beépítetlenül kell megtartani, ott semmilyen épület, építmény nem helyezhető el, és kizárólag őshonos termőhelyi és táji adottságoknak megfelelő növényfajok telepíthetők. Ezen földrészletek esetében a Ráckevei (Soroksári) – Duna felé kapu nem nyitható. Az ingatlanokon lévő nádas és galériaerdő maradványok , illetve a természetközeli vegetáció megőrzendő.

·

Tervezői választ nem igénylő megállapítás.

·

A javaslat és a mellékelt térképek szerint a lápterület lehatárolása a szabályozási terven javításra került.

·

A Natura 2000 területek lehatárolása a mellékelt térképek szerint megtörtént.

·

A településszerkezeti tervhez kapott adatszolgáltatás alapján kerültek lehatárolásra a védett területek.

·

Az országos ökológiai hálózat lehatárolása a javaslat szerint javításra, kiegészítésre került.

·

A Bucka városrész szabályozása a természetközeli állapotú területeket illetően módosításra került – Mk-4 jelű övezetként, lsd HÉSZ

·

A HÉSZ Üh jelű hétvégi házas építésre vonatkozó előírásai a javaslat szerint kiegészítésre kerültek.

24


·

·

· · · ·

A HÉSZ 51. § (6) bekezdésének előírásaival Igazgatósága nem ért egyet. Stégek létesítése érinti az ex lege védett lápot és a Natura 2000 területeket, ahol a cél a terület kedvező természeti állapotának, a természeti értékeknek hosszú távú megőrzése. Stég létesítése hatással van a vízparti vegetációra, annak igénybevételét, részeinek megsemmisítését eredményezi, fragmentálj a parti nádast, megakadályozva az összefüggő élőhely megmaradását. Az állandó emberi jelenlét zavarást, terhelést jelent a természeti értékekre, zavarja a parti nádasban élő, fészkelő állatfajokat. A természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény 31. §-a szerint tilos a védett természeti terület állapotát (állagát) és jelegét a természetvédelmi célokkal ellentétesen megváltoztatni. Az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 8. § (1) bekezdés e) pontja értelmében településrendezés során figyelembe kell venni a környezet-, a természetvédelem, a tájhasználat és a tájkép formálásának összehangolt érdekeit, különös tekintettel a víz, a levegő, a talaj, a klíma és az élővilág védelmére. Szükséges ezért a vízállások építésének előírásait a természeti értékek megóvásának figyelembe vételével szabályozni. Mivel a Ráckevei (Soroksári) – Dunán lévő stégek már jelentős természetvédelmi problémát jelentenek, Igazgatóságuk általános álláspontja az ügyben a következő: védett természeti területen új magán stéget létesíteni nem lehet, védett természeti területen meglévő magán stégre fennmaradási engedély nem adható, illetve meglévő engedélyek nem hosszabbíthatók meg, védett természeti területen kívül stégre fennmaradási engedély adható, új magán stég létesítése nem lehetséges, védett természeti területen kizárólag közösségi stégek létesíthetők, melyek között legalább 150 méter távolságot kell tartani. Kérik ezért a HÉSZ előírásának fentiek szerinti módosítását. A Duna és a partja mentén lévő vízműterület a benyújtott szabályozási terv szerint V-D jelű övezetbe tartozik. A HÉSZ 3. § (3) bekezdésében lévő felsorolásban szerepel ilyen jelű övezet, azonban a HÉSZ vízgazdálkodási terület övezeteire vonatkozó részében ilyen övezetre vonatkozó előírás nem szerepel, mint ahogy a szabályozási terv jelmagyarázatában sem szerepel ilyen övezet. A benyújtott szabályozási terv jelmagyarázata szerint V-v jlű vízgazdálkodási terület övezet is létezik, azonban sem a tervlapon, sem a HÉSZ-ben ilyen jelű övezet nem szerepel. Szerepel viszont a mind a HÉSZben, mind a szabályozási terven a V-ht jelű övezet, amely azonban a szabályozási terv jelmagyarázatából, valamint a HÉSZ 3. § (3) bekezdésének felsorolásából hiányzik. A Ráckevei (Soroksári) – Duna és a 10502 hrsz-ú ingatlanra vonatkozóan a benyújtott szabályozási terven övezeti jel nem szerepel. Az Ekj jelű közjóléti rendeltetésű erdő a benyújtott szabályozási terv jelmagyarázatában nem szerepel. Állásfoglalásukat az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 9. § (3) bekezdése, valamint a környezetvédelmi, természetvédelmi, vízügyi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 347/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet 37. § e) pontja alapján adták ki. Az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 9. § (8) bekezdése értelmében a jóváhagyott településrendezési terv egy nyomtatott példányát Igazgatóságuknak ügyiratszámukra hivatkozva meg kell küldeni! Itt jegyzik meg, hogy az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény fenti előírásaival ellentétesen a jóváhagyott településszerkezeti tervet Igazgatóságuk nem kapta meg. Kérik a hiányosság pótlását.

·

A HÉSZ stégekre vonatkozó előírásait az Igazgatóság álláspontja szerint módosítottuk. Lásd HÉSZ 53. § (3) bekezdés

·

A téves övezeti jelölések és a hiányzó övezetek előírásai időközben pótlásra kerültek. HÉSZ 53-56. §.

· ·

Az övezeti jel pótlásra került. Ekj övezet helyett a jelölés a terven Kht-3 övezet

25


I. VIZSGÁLATOK ÉS ALÁTÁMASZTÓ MUNKARÉSZEK ÖSSZEFOGLALÁSA

26


1

VIZSGÁLATOK

Településszerkezeti Terv módosítása

1.1

Térbeli elhelyezkedés

A Kasib Mérnöki Manager Iroda Kft. készítette el a Szigetszentmiklós, II. Rákóczi Ferenc út - M0 autópálya Sáméhegy (Csepeli elkerülő út) által határolt terület településszerkezeti tervet érintő módosítását.

Szigetszentmiklós Pest megye délnyugati részén, a fővárostól délre, két Duna ág között, Csepel szigetén elhelyezkedő több mint 700 éves település. A település 1986-tól bír városi ranggal. A várost északról Budapest XXI. kerülete, (Csepel), keletről a Ráckevei Duna, délről Szigethalom, dél-nyugatról Tököl, északnyugat felől Halásztelek és a (nagy) Duna határolja. Szigetszentmiklós területe 4.576 ha. A jelenlegi ráckevei HÉV-vonal kialakulása szoros kapcsolatot teremtett Budapesttel, ezt erősítette az 1930-ban kiépített Csepel szigeti főút, mely Szigetszentmiklós közvetlen összeköttetését biztosítja a fővárossal. A Budapestet megkerülő M0-s autóút megépítésével a városnak közvetlen kapcsolata van az M1-es, M7-es és M5-ös autópályák budapesti bevezető szakaszával. 1.2

A Településszerkezeti Terv (TSZT) módosítás azért vált szükségessé, mert a Csepel szigeti gerincút tervezett nyomvonalában változások történtek, az a TSZT-ben jelölt helyéről elmozdításra kerül. Ennek megfelelően a módosítás leglényegesebb eleme a gerincút új nyomvonalának ábrázolása. Ezen felül történt még néhány kisebb, az úthálózatot érintő korrekció, melyek célja, hogy a későbbi fejlesztések érdekében megoldja a jelenleg kapacitáshiányos 5101. számú országos mellékút, valamint az M0 autóút elégtelen DNy-i csomópontjának problémáit. A Településszerkezeti Terven módosításra került a Csepel szigeti gerincút nyomvonala és korrigáltuk az M0 autóút DNy-i csomópontját is. Itt várhatóan egy új körforgalom kiépítésével és a le-, felhajtó ágak eltolásával eredményesen javítható az 5101. számú országos mellékút kapacitáshiánya. Az ÉK-i csomópont esetében már a jelenleg hatályos TSZT is javasol egy körforgalmi csomópontot, melyhez hasonló kialakítású lenne a DNy-i is, azzal a különbséggel, hogy ide bekötne a jelenleg is ábrázolt kereskedelmi parkot elkerülő út is. A településszerkezeti terv módosítás elfogadása jelen szabályozási terv jóváhagyása előtt kell, hogy megtörténjen. A szabályozási terv a módosítással érintett területre vonatkozóan az

Településszerkezet, területfelhasználás

Szigetszentmiklós településszerkezetének meghatározó eleme az M0 autóút, mely két részre osztja a települést. Az M0 nemzetközi forgalmat is bonyolító autóút adottságait kihasználva, az autóút melletti, illetve a közelben elhelyezkedő területek felértékelődtek, a fejlesztési és területigények folyamatosan növekedtek, az autóút mentén gazdasági területek alakultak ki. A másik meghatározó szerkezeti elem a Csepel-szigeti gerincút tervezett nyomvonala, a Leshegyi vállalkozási övezet mellett haladva csatlakozik az 51101 jelű úthoz és azon keresztül az M0 autóúthoz.

Területfelhasználási javaslat A

25/2007. (II. 20.) Budapest déli, Csepellel határos települését Szigetszentmiklóst 22 éve nyilvánították várossá. A településen ezt követően hamarosan megjelentek a városi élet intézményei. Bár korszerűnek tűnő területfelhasználási elemek jönnek létre (pl. épülnek divatos lakóparkok) ezek a területfelhasználási és funkcionális egységek még nem tudtak szervesülni a város működésébe. A városiasodás folyamata igen lassú és egy olyan településnek, amely ezt a fejlődést nem régen kezdte el, sok fontos állomást kell végigjárnia. Szigetszentmiklós még erősen magán hordozza azokat a jellemzőket, amelyek a várossá válás előtti létét és megjelenését jellemezte. Általánosan elmondható, hogy a településen még meghatározó a falusias, kertvárosias beépítés, illetve a kisvárosias építési mód és városkép, a kevéssé tervezett és tudatosan szervezett működés (beleértve a települési közlekedési rendszert is). Bár hagyományai vannak és ezek között értékek is megtalálhatók, a fejlődés folyamán nem alakult ki Szigetszentmiklóson egy meghatározó karakter, amely lehetne településszerkezeti, funkcionális, társadalmi, vagy gazdasági jellegzetesség. Igaz, a II. világháború utáni iparosodás időszakában egy karakteres elem kiépült (Csepel Autógyár), de az 1989-es rendszerváltás után ez a meghatározó területi-, társadalmi- és gazdasági funkció gyorsan megszűnt. A gyár bezárt, a területe használaton kívülre került és ezzel egyrészt elveszítette a település életében meghatározó társadalmi és gazdasági szerepét, másrészt „hátra hagyott” egy olyan területet, amely azóta sem találta meg helyét és tartalmát a város életében. A település lakóterületének szerkezetére jellemző a három részre való tagozódás: a lakótelepi rész, a társasház építkezés és a falusias, kertvárosias jellegű magánházak.Az elmúlt évtizedekben nagy fejlődésen ment keresztül a település: felépült két új temploma, országos hírű középiskolája, valamint utak, járdák, közterek épültek, teljes a víz- és földgázellátottság. Szépreményű, impozáns városfejlesztési tervek készülnek. A város településfejlesztési tervében kiemelten kezelik a munkanélküliség csökkentését, az infrastruktúra fejlesztését, különösen a szennyvíztisztítás végleges megoldását. Az elfogadott településrendezési tervek szerint az M0-s autóút mellett ipari, vállalkozó területet alakított ki, melynek teljes közművesítését az önkormányzat által alapított társaság végzi. A város felismerve a kedvező földrajzi és gazdasági környezetben rejlő lehetőségeket, kialakította tehát a vállalkozók fogadásához szükséges feltételeket. Szigetszentmiklóst a beruházók körében az M0-s autópálya teszi vonzóvá, mely kedvező lehetőséget ez idáig nem annyira a gyártó, mint inkább a kereskedelmi cégek igyekeztek kihasználni. A terület kedvező fekvése további beruházások telepítését teszi lehetővé. A külföldi tőke nem csupán új munkahelyet teremt a miklósiak és a környező településeken élők számára, hanem új lendületet is adhat Szigetszentmiklós további fejlődéséhez. A vállalkozásban dolgozó munkavállalók számára a megfelelő lakhatási feltételek, művelődési, egészségügyi ellátás maximálisan biztosítható, nyugodt, jó levegőjű városi környezetben.

A jelenleg hatályos Településszerkezeti Tervnek és Szabályozási Tervnek megfelelő területhasználat a TSZT módosítását követően is megmarad. Várhatóan a jövőben megszűnik a területen a lakófunkció és teljes egészében beépülnek a jelenleg még beépítetlen gazdasági területrészek is.

Szigetszentmiklós Településszerkezeti Terv módosítás

27


1.3

A település a következő területfelhasználási egységekre tagolódik:

Beépítésre szánt területek: a)

Vegyes terület Településközpont vegyes terület, Központi vegyes terület,

b)

Lakóterületek: Kisvárosias lakóterület, Kertvárosias lakóterület,

c)

Üdülőterület Hétvégi házas üdülőterület,

d)

Gazdasági területek: Kereskedelmi, szolgáltató gazdasági terület,

e)

Különleges területek: Temető területe, Sport terület, Rekreációs terület, Szennyvíztisztító területe, Bányaterület.

Beépítésre nem szánt területek: a)

Közlekedési és közműterületek

b)

Zöldterületek

c)

Erdőterületek

d)

Mezőgazdasági területek

e)

Vízgazdálkodási terület

2.

TÁJI, KÖRNYEZETI ADOTTSÁGOK VIZSGÁLATA

2.2

Tájfejlődés, tájtörténet

Szigetszentmiklós a Csepel-sziget 46 km2-nyi közigazgatási területű városa, Ráckeve után a Csepel-sziget második legnagyobb területi kiterjedésű települése. A rendelkezésünkre álló 1778-ban készített térkép szerint a Ráckevei Dunaág melletti, néhány utcára kiterjedő falu határának déli harmada erdő volt, a beépített falut kertek gyűrűje vette körül, a település középső és északi külterületeit túlnyomóan szántóföldek és kisebb kiterjedésű erdőtagok alkották. 1853-ra az erdőterületek egy déli és északi kisebb foltra zsugorodtak, a szántóföldi művelés a külterületek túlnyomó részét elfoglalták. A beépített falu a korábbi kertgyűrű beépítésével megnövekedett. A lakosszám növekedésével párhuzamosan tehát megnőtt a mezőgazdasági irtásföldek kiterjedése, az erdőterületek csaknem a mai csekély borítottsági mértéket idézik. A XIX. század közepén a térképek szerint még megvolt a NagyDunában a Lakihegy melletti sziget, a Soroksári Duna a mai vadregényes, de még teljességgel szabályozatlan képét mutatta. A folyóparti tájakat átalakította a folyószabályozás, mind a Nagy-Duna, mind a Soroksári Dunaág vízhozamát a főváros területén (Kvassay zsilip) és Tassnál zsilipekkel szabályozták, állandó vízszint-magasságot és vízhozamot biztosítva a folyóágnak. A Nagy Duna menti, a korábbi térképeken még jól azonosítható sziget feltöltődött, a holt-ágak a parthoz kapcsolódó vízparttá váltak. A külterületek képét jelentősen megváltoztatta a kavicsbányászat. Az útépítésekhez kapcsolódó kavicskitermelés a település északi szántóföldjein egy nagyobb, összefüggő, de szigetekkel és félszigetekkel tagolt, valamint 9 db kisebb, egyszerű mértani formájú tóból álló tórendszert hagyott maga után. Elsősorban a nagy Kavicsos-tó, de néhány kisebb mellett is horgásztanyák és spontán megtelepedett üdülőházikók és mini telkek sora foglalta el a vízpartokat (-még a szigeteken is!), anarchikus parthasználatot teremtve ezáltal. Hasonló módon épült be a Ráckevei (Soroksári)-Duna menti partszakasz is, ugyancsak lehetetlenné téve a közösségi parthasználatot, egyben felszámolva a természetes folyóparti tájat. A tájkép drasztikus átalakulását okozta az M0 autópálya megépítése. Ennek északi és déli oldalán – kihasználva a jó megközelíthetőséget – ipari, raktározási és kereskedelmi vállalkozások telephelyei, doboz-szerű épületcsoportjai és parkolói, burkolt útjai vették át a korábbi szántóföldek helyét. 2.3

Mai tájszerkezet

Szigetszentmiklós teljes közigazgatási területének mindössze 0,1 %-a erdő, 24,5 %-a kivett (beépített, beépítésre szánt) terület, 75,4 %-a, azaz túlnyomó része mezőgazdasági terület volt. Az elfogadott településszerkezeti tervek megvalósulásakor – elsősorban az M0 autópálya térségében – jelentősen megnőtt a kivett, kereskedelmi-gazdasági hasznosítású területek aránya és a térségben a mezőgazdasági tájhasználat visszaszorult. Erdőterületek leginkább a Csepeli Autógyár területén maradtak meg, mely terület a XIX. sz.-ban Szigetszentmiklós összefüggő erdeje volt. Továbbra is a táj markáns része a két Duna-part, valamint a kavicsbánya tavak rontott tájnak minősíthető térsége. 2.4

Mezőgazdasági táj

Szigetszentmiklóson jellemző a magas, 17 aranykorona feletti, jó talajadottságú mezőgazdasági területek mintegy 75 %-os aránya az összes mezőgazdasági területhez képest. Domináns a szántóföldi művelés, előfordul gyümölcstermesztés és igen alacsony – jelentéktelen – a rét-legelő és a szőlőművelési ágba tartozó mezőgazdasági területek aránya. Alacsony arányú a tájfásítottság, külterületi fasorok, erdősávok elenyésző mértékben fordulnak elő. Fentiek következtében a táj kevéssé attraktív, inkább monotonnak nevezhető. Ezen távlatban módosíthat az, hogy a nagyparcellás, nagyüzemi, kevés élőmunka ráfordítású termelési mód várhatóan háttérbe fog szorulni a nagyobb élőmunka igényű termeléssel szemben (pl: dísznövénytermesztés), így a tájkép is előnyösen változhat.

28


2.5

Belterületi zöldfelületek

A belterületi – közös használatú – zöldfelületek aránya a domináns kertes-családiházas települési arculatnak megfelelően – alacsony. Jelentősebb közös használatú zöldfelületek – melyek a város üzemeltetésében gondozottak – leginkább csak a lakótelepeken (József Attila lakótelep, Szent Miklós lakótelep) fordulnak elő. A belterületi zöldfelületi rendszer túlnyomó részét a magántelkek alkotják, melyeknek a települési klíma alakításában meghatározó szerepük van. Ápoltságuk, funkció szerinti kialakításuk (díszkert, haszonkert) növényfaj összetételük rendkívül vegyes, alapvetően a lakosság jólétének függvénye. Feltűnő a településen a fásított utcák hiánya, melyet helyenként a keskeny szabályozási szélesség indokol. Súlyos probléma a Soroksári Duna melletti vízpartok elépítettsége. Ez a tulajdonviszonyok ismeretében távlatban is nehezen kezelhető gond. A település sporttelepe a beépített területek ÉK-i határánál van, gyepes labdarugó pályából és a hozzátartozó épített létesítményekből áll. A városi temető ugyancsak ezen településrészen található. 2.6

Táj- és természetvédelem

Szigetszentmiklós védelemre érdemes természeti értékei a vízpartokhoz kötődnek. A Soroksári (Ráckevei) Duna szabályozása okaként a víz folyási sebessége és a partokat bontó eróziós tevékenység csökkent. Ez lehetővé tette hókonyok (szigetek, zátonyok, lefűződő kisebb mederágak) kialakulását, lápok és úszólápok létrejöttét. Ez ritka állat és növényfajokból álló, nagy fajgazdagságú ökotopok kialakulását eredményezte, speciális ökológiai folyamatok váltak egyben tanulmányozhatóvá. A szigetszentmiklósi hókonyok (103,0 ha) 1979 óta állnak természetvédelmi oltalom alatt. 1985 óta védett az M0 autópálya hídja melletti Czuczor-sziget közel 65,0 ha-os, orchideás láp és mocsárrétje. A védett területeken kívül egy-egy szoliter növény, foltszerű növénytársulás is védelemre szorul. A település területén a Ráckevei(Soroksári) – Duna jelentős része a természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény 23. § (2) bekezdése alapján (ex lege) védett lápterület, amely a törvény ezen szakasza és a 28. § (4) bekezdése alapján országos jelentőségű természetvédelmi területnek minősül. Az Országos Területrendezési Tervről szóló 2003. évi XXVI. törvényben és a Budapesti Agglomeráció Területrendezési Tervéről szóló 2005. évi LXIV. törvényben lehatárolásra került az országos ökológiai hálózat övezete, mely természetvédelmi szempontból jelentős területeket és a fennmaradásukhoz szükséges ökológiai kapcsolatokat biztosító összekötő folyosókat foglalja magába Szintén találhatók a település területén az európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területek, Natura 2000 hálózat részeként előkészített területek. A Natura2000 területek európai szintű védettségű területek, kijelölésükre az Európai Uniós csatlakozás kötelezi az országot. Kiemelt jelentőségű különleges természet-megőrzési területnek jelölt területek HUDI 20034 Duna és ártere HUDI 20042 Ráckevei Duna-ág HUDI 20045 Szigethalmi homokbuckák A település területén találhatóak olyan természet közeli állapotokat tükröző területek, amelyek nem állnak védelem alatt, de megőrzésük természetvédelmi szempontból fontos, mivel védett növény- és állatfajoknak, illetve egyéb vadon élő szervezeteknek élőhelyül szolgálnak. További védelmet érdemelnek az Alsó-Bucka településrész meredek partfalai és vizes életközösségei (gyékényes-nádasok, vízfelületek). A védett területek részletes, helyrajzi szám szerinti felsorolás a Helyi Építési Szabályzat 3. sz. függelékében. 2.7

Vízvédelem

Felszíni vizek Szigetszentmiklós nyugati határán a Nagy-Duna, keleti határán a Soroksári (Ráckevei) Duna folyik. A Ráckevei Duna mesterségesen befolyásolt, szabályozott folyószakasz, melynek folyási sebessége 0,2 – 0,4 km/ó. Vízbetáplálása a Nagy Dunából a Kvassay zsilipen keresztül történik, a betáplált víz mennyisége 550-750

millió m3/év. A vízszint szabályozott, esése a Kvassay és Tassi zsilipek között mindössze 10 – 30 cm, Sazaz csaknem teljesen állóvíznek tekinthető, vízcseréje emiatt lassú. Vízminősége különösen a dél-pesti szennyvíztisztító telep szennyezőanyag terhelésének hatására romlik. Míg a Kvassay zsilip torkolati szakaszán még a kevés szervesanyag tartalom jellemzi a vízminőséget, Szigethalomnál már a szerves tápanyag feldúsulás a jellemző. Kritikus vízminőségi időszaknak a téli jégfedettség és a nyári algaprodukciós hónapok tekinthetők. Mindezért Szigetszentmiklóson nincs az ÁNTSZ által engedélyezett szabad strand, ez a turizmus és szabadidős lehetőségek korlátozását jelenti. Hasonlóan kritikus a mintegy 250 ha. összes vízfelületű bányatavak vízminőségének stabilitása. A part menti beépítések szennycsatornázottságának hiánya potenciális vízminőség rontó tényező. Hasonló veszélyeztető a horgászat (beetetés) és az illegális hulladéklerakás. A Ráckevei (Soroksári) Duna medrét az iszaplerakódás is veszélyezteti. Különösen a hókonyok, mellékágak helyzete kritikus. A mederkotrás beindítása, a Szigetszentmiklós területén is fellelhető zagykazetták újra üzemeltetése úgyszintén feltétele a természeti egyensúly fenntartásának. A vizsgálatok szerint az iszap mezőgazdasági területeken elhelyezhető, viszonylag alacsony kémiai szennyezettsége miatt. A meglévő tervek szerint a Czuczor-szigeti, Sport-szigeti és Taksonyi hókony torkolata is kotrásra kerül, ez természetvédelmi szempontból is fontos elvégzendő feladat Felszín alatti vizek Szigetszentmiklós térségében, a dunamenti kavicstakaróban értékes édes-víz készlet rejlik, ezért a Duna menti zóna fontos ivóvíztermelő sáv. Szigetszentmiklós a 7/2005. (III. 1.) KvVM rendelettel módosított 27/2004. (XII. 25.) KvVM rendelet szerint a felszín alatti vizek állapota szempontjából kiemelten érzékeny területen lévő település. A terület a Csepelhalásztelek sérülékeny ivóvízbázis hidrogeológiai „B” védőövezetébe esik. Ebből adódóan a talaj-, valamint a felszíni- és felszín alatti vizek szennyeződésének megakadályozása fokozott figyelmet érdemel. A korábban elkészített tanulmányok szerint (ELTE Alkalmazott és Műszaki Földtani Tanszék) a település földtani környezetérzékenység szempontjából az érzékenységi skálán az 1-es és 2-es kategóriába sorolt. A vízbázisok vízminősége – külső szennyezés nélkül – alapvetően a Duna vízminősége által befolyásolt, magas Fe, Mn és NH3 tartalmú. A magas NH3 tartalom a lakossági és mezőgazdasági háttér-szennyezés következménye, reduktív viszonyokra utal. A Fővárosi Vízművek vízbázisai a vizsgált térségben Szigetszentmiklós közvetlen szomszédságában, Halásztelken vannak. Szigetszentmiklós kül- és belterületei a háttérszennyezés szempontjából számítanak, ennek visszaszorítása alapvető környezetvédelmi érdek. A talajvizek átlagos mélysége –2 –4m, mennyisége 5-7 l/s km2. keménysége 15-25 NK0 az SO4 tartalom 60 mg/l feletti. A talajvizek tisztaságát az illegális hulladéklerakás, és a nyitott kavicsbánya-tavak potenciális szennyezhetősége veszélyezteti. A felszín alatti vizek védelmét szolgálja a szennyvízhálózat és szennyvíztisztítás fejlesztése. Csatornázatlan az Alsó-Bucka városrész, valamint a kavicsbánya-tavak részben beépített, kiemelten veszélyeztetett térsége. Szennyvíztisztító élővízbe bocsátott tisztított vizei ömlenek a Dunába (városi szennyvíztelep), valamint a Soroksári Dunába (Csepel Autógyár szennyvíztisztítója). A városi szennyvíztisztító fogadja a szippantott szennyvizeket is (kb. 12.000 m3/év). A keletkezett szennyvíziszap mezőgazdasági hasznosításra alkalmas (20 t/év). 2.8

Talajvédelem

A külterületek jelentős részén 40 cm rétegvastagságú humuszos feltalaj található (humuszos homok, öntéstalaj, csernozjom, réti csernozjom). A humusztartalom 2 % körüli, néhol, foltonként 3-5 %. Ahol kisebb foltokban – a felszínen, vagy a felszín közelében homok található, ott deflációs hatások is érvényesülhetnek. A talajminőséget az autropogén hatások (illegális hulladéklerakás, gödrök hulladékkal történő feltöltése, szabálytalan hulladékkezelés) veszélyeztetik. Konkrét kártételre a Csepel Autógyár területén került fény, ahol több veszélyes hulladéklerakó is lehet, a már ismerteken túl.

29


2.9

Hulladékgazdálkodás

Szigetszentmiklós kommunális (szilárd) hulladék gyűjtését, szállítását, lerakását az ARIES Kft végzi. A keletkezett veszélyes hulladékok mennyisége növekedése várható a vállalkozási területek bővülésével. Az összegyűjtött hulladékot az ARIES Kft tömörítés után a regionális Bicskei Hulladéklerakóba szállítja. A településen van szelektív hulladékgyűjtés, működnek hulladékgyűjtő szigetek is. A város területén dögtemető nincs, az állati hulladékot a Solti ATEV telepére szállítják. 2.10

Zaj és rezgésterhelés

A településen a domináns zajforrásnak a közúti és a vasúti közlekedés tekinthető. A településrész legjelentősebb szennyező forrása a területet határoló M0 gyorsforgalmi út. Zajterhelése számottevő, kedvező azonban, hogy az út mentén zajvédő fal létesült, mely a szomszédos területeket is védi a zajártalmaktól. A külterületen haladó M0 autóút terhelése lakóterületeket nem veszélyeztet. Belterületi zajterhelés szempontjából meghatározó az M0 csomópontra kapcsolódó 51101-es számú Csepeli út – Bercsényi út – Tököli út – Ifjúság út – Bercsényi út. Hasonlóan zajterheltnek minősíthető az ugyancsak M0 autóúthoz kapcsolódó 5101 sz. út térsége is. Mindkét útszakasz belterületi – vagy későbbi belterületi fejlesztésbe kerülő – szakaszai mellett műszaki zajvédelemre, vagy épület-akusztikai védelemre van szükség lakóterületi fejlesztés esetén. Műszaki zajvédelem ma csak a M0 autóút üdülőlétesítmények melletti szakaszánál található. Szigetszentmiklós tömegközlekedésében kiemelt szerepet játszik a Budapesttel jó összeköttetést biztosító ráckevei HÉV. Ennek térségében nem állnak rendelkezésre mért zajterhelési adatok, csupán valószínűsíthető, hogy az érintett lakóterületek túlterheltek. Ezt a feltételezést erősíti, hogy a HÉV helyenként töltésben halad, a szomszédos lakóterületeknél magasabb sávokban. Ipari-üzemi eredetű zajterhelés a lakó és ipari övezetek elszigetelt elhelyezkedése miatt kevéssé fordul elő. távlatban is kerülni kell a kevert (lakó-ipari) területhasználat létrejöttét. 2.11 Levegőtisztaság-védelem Szigetszentmiklós a 4/2002. (X. 7.) Korm. rendelet szerint, a Budapest és környéke (agglomeráció) légszennyezettségi zónájába tartozik, melyre elsősorban a közlekedési eredetű légszennyező anyagok túlsúlya a jellemző (nitrogén-dioxid, szilárd szennyezők). Az agglomerációs zóna a nitrogén-dioxid légszennyező anyag tekintetében a „B”, a szilárd (PM 10) szennyezőanyag tekintetében pedig a „C” zónacsoportba tartozik, melyekre határérték feletti terheltség a jellemző. Szén-monoxid tekintetében a zóna légszennyezettsége határérték alatt van („D” zónacsoport), hasonlóan a kén-dioxid és a benzol tekintetében, ahol az „E” zónacsoport jellemzi az agglomerációs térséget. A területre hatással lévő legjelentősebb levegőszennyező távlatban is a közlekedés. Az M0 gyorsforgalmi út forgalmának növekedését prognosztizálta a „Csepel-szigeti gerincút forgalmi tanulmánya” (KÖZLEKEDÉS Fővárosi Tervező Iroda Kft. – Budapest, 2004), mely 2010-re a jelenlegi forgalom 1,8-szorosát, 2018-re a mai forgalom kétszeresét becsülte. A terv a gyorsforgalmi út tervezési területet érintő szakasza és a gazdasági terület között intenzíven fásított védő zöldsáv telepítését javasolta. Tapasztalati adatok azt mutatják, hogy a forgalmi eredetű szilárd szennyezőanyagok az út mentén közvetlenül leülepednek, a légnemű anyagok viszont a nyomvonaltól 50 m-távolságban is érzékelhetőek lehetnek. A gyorsforgalmi út okozta jelentős légszennyezés mellett a fűtési eredetű légszennyezés mértéke nem számottevő. Általánosságban – és Szigetszentmiklósra vonatkoztatva is – megállapítható az SO2 csökkenése, az NO2 terhelés növekedése. Szigetszentmiklós egyes részein a kémiai szennyezőkön túl problémát jelenthet a deflációval együtt járó porszennyezés is. A helyi pontforrás jellegű kibocsátást csökkenti, hogy Szigetszentmiklóson az ipar a közelmúltban jelentős átalakuláson ment át. Diffúz légszennyezés a mezőgazdasági, illetve a beépítetlen, fedetlen területekről, a burkolatlan útfelületekről származhat. Hasonló gondot okozhat az építkezések földmunkáival járó diffúz légszennyezés, valamint a tervezési területen is található földdepóniák fedetlensége. A Közép-Duna-völgyi Környezetvédelmi Felügyelőség adatai szerint a bejelentett ipari kibocsátók többségénél a légszennyező anyagok mennyisége határérték alatti.

3.

KÖZLEKEDÉSI VIZSGÁLAT

3.1

Közúthálózat

Szigetszentmiklós a Csepel-szigeten fekszik, a Ráckevei (Soroksári) Duna-ág mellett. Mint Budapest agglomerációjához tartozó település, minden tekintetben jelentős mértékben függ a fővárostól, így az idők során kialakult belső közúthálózatának legfontosabb elemei észak-dél irányúak és mint annyi más nőtt településen, átszelik a városközpontot. Az új fejlesztések közül az M0 autóút gyakorolja a városra a legjelentősebb hatást. Amint az Európa számos országában bebizonyosodott már, a gyorsforgalmi utak jelentős gazdaság- és településfejlesztő hatással bírnak. Nincs ez másként Szigetszentmiklós esetében sem, ahol működnek ugyan a hagyományos iparterületek, az igazán nagy, rendszerint külföldi tőkét mozgósító vállalkozások azonban „zöldmezős” beruházásként az M0 autópálya mellé települtek, és települnek ma is, hiszen a folyamat korántsem nevezhető befejezettnek, tekintettel arra, hogy az M0 továbbépítésével még nagyobb lehetőséget kínál majd a területfelhasználóknak. A Leshegyi kereskedelmi és szolgáltató övezet egyik gerincútja – az M0 autóúttal párhuzamos, ahhoz legközelebb eső - már elkészült, a további fejlesztések a terület részletes rendezési terve alapján folynak. Az 5101. jelű országos összekötő út a város nyugati területét, Lakihegyet érinti, a II. Rákóczi Ferenc útján, ahol az ÁNF 2002-es értéke 13107 E/nap. Az M0 autóúttal teljes értékű csomópontot alkot és a Budapestből kiinduló, észak-dél irányú „rostos” úthálózat egyik eleme. Mivel a tököli repülőtér mentén halad, várhatóan komoly szerepe lehet e repülőtér polgári – esetleg kereskedelmi – célú felhasználása esetén. Szigetszentmiklós településközpontjával való kapcsolatát a Petőfi út biztosítja. A város belterületének legjelentősebb közlekedési „ütőere” az 51101. jelű országos bekötőút, amelynek belterületi szakasza a Bercsényi utca- Fő tér- Tököli utca- Ifjúság utca- Gyár út útvonal, melyen a legjellemzőbb 2002-es ÁNF értéke 12935 E/nap. Ez a forgalmi terhelés jelentősen meghaladja a hasonló besorolású utaknak megfelelő értéket, de érthető, ha az út hálózati szerepét tekintjük. Szintén a Budapest központból kiinduló sugaras szerkezetű úthálózat észak-dél irányú eleme. Az országos közúthálózatnak még egy eleme található a településen: a HÉV-állomáshoz vezető 51301. jelű út. A tervezett Csepeli gerincút két ággal indul. A területet az ún. Halásztelki ág érinti. Az út Budapesten a II. Rákóczi Ferenc utcától indul, külön szintben keresztezi az M0 autópályát. Csomópontja van az M0 autóúttól délre a Leshegy utcánál. Az út külterületi mellékút (összekötő út), tervezési kategóriája az ÚT 2-1.201:2004 számú Útügyi Műszaki Előírás szerint K.V.B., tervezési sebessége vt=70 km/h. Az útigyi előírások (jelenleg ÚT 21.115:2004) szerint az úton 500-700 m-enként létesíthető csomópont. Az út levegővédelmi övezete 50 -50 m. Főutak A tervezési területen belül az önkormányzati utak közül néhány kiemelt szerepet tölt be. A Szigetszentmiklóst Lakiheggyel összekötő út belterületi szakasza a Petőfi utca. Az út jelentős forgalmat bonyolít le. A településközponton át halad a nagyforgalmú Árpád utca- Szilágyi utca útvonal is, amelyen több VOLÁNBUSZ járat is közlekedik. A Bajcsy- Zsilinszky utca, amely az 51101.jelű országos út alternatívája, és bár a Fő téren mellékirányként ágazik ki belőle, kiépítettsége és ésszerűbb vonalvezetése miatt sokan választják mégis az állami út helyett. Az átmenő forgalom és a teherforgalom csökkentése az egyik legfontosabb feladat. Erre a Csepel –szigeti gerincút várost elkerülő szakaszának megépítése lesz a legalkalmasabb, amivel együtt járhat a településközpontban a forgalomcsillapítás. Gyűjtő utak Szigetszentmiklós közúthálózata nem mutat tiszta rendszert, ami nőtt települések esetében megszokott. A gyűjtőutak szerepkörét gyakran olyan utcák látják el, amelyek kiépítettsége, szabályozási szélessége nem haladja meg a szomszédos lakóutcákét, de elhelyezkedésük és a kialakult szokások miatt kiemelt jelentőségűek. A város északnyugati területén a Széchenyi utca, az Ősz utca, a Dobó utca, és a Tököli utca Dobó utca- BajcsyZsilinszky utca közé eső szakasza lát el gyűjtőúti szerepkört. Ezeken nagy forgalom bonyolódik és az

30


autóbuszjáratok is itt közlekednek. A Komáromi utca-Kinizsi utca útvonal is gyűjtőút, habár közel sem olyan jelentős szereppel, mint a megelőzőek. A Határ utcával kapcsolatban ugyanez mondható. Az északkeleti városrészben van a közigazgatási központ: a városháza, orvosi rendelőintézet, iskola, könyvtár. Itt a fent említett városi főutakon kívül a Temető utca-Sport utca útvonalon, a Béke utcán, a Dunaharaszti utcán, a Rákóczi utcán és a Szilágyi utcán áramlik a legnagyobb forgalom. A déli-délkeleti városrészben az utak kiépítettsége és geometriája már nem ilyen kedvező. Sajnálatos módon olyan utcák kényszerülnek a gyűjtőúti forgalom fogadására, amelyek részben, vagy egészen alkalmatlanok erre. A már említett Ádám Jenő sétány mellett hasonlóan szűk utca a Boglya utca és a Csépi út néhány szakasza. A Csépi úton a város vezetősége már forgalomcsillapító elemek kiépítését tervezi, ami jól rávilágít az ellentmondásos helyzetre, hiszen itt az útburkolat helyenként mindössze 5 méter széles, és gyakoriak az űrszelvényben álló akadályok. Ez már önmagában is forgalomcsillapító hatású kellene hogy legyen, azonban az úton mindezen nehézségek ellenére is nagy a forgalom és ahol csak lehetséges túlságosan gyors is. A Tebe sor és az Ősz utca a Határ utca folytatásában ad átkötést a Duna-partig. Nagyon fontos feladat a gyűjtőutak megfelelő szabályozási szélességének biztosítása a közműfejlesztések az út- és járdaépítések, és a tömegközlekedési járatok vonalvezetésének érdekében.

Központi fejlesztési elképzelés pillanatnyilag nincs, szeretnék, ha a település maga döntene jövőbeli szándékairól, de a város által kezdeményezett fejlesztési tervekre nyitottak. A város közlekedési szakemberei szerint érdemes lenne a kishajós tömegközlekedés lehetőségét megvizsgálni. Ilyen régen is működött és a rajta közlekedők számára talán kikerülhető a közúti forgalomtorlódás. 3.5

A tervezési területtől nem messze helyezkedik el a tököli repülőtér. Jelenleg nem nyilvános használatú, így a város közlekedésére semmilyen hatást nem gyakorol. A Gazdasági és Közlekedési Minisztérium illetékes főosztályának tájékoztatása szerint a repülőtér jelenleg az ÁPV Rt. kezelésében van, központi fejlesztési terv pillanatnyilag nem ismert, értékesítésére vonatkozóan nincs konkrét adat, de a polgári repülőtér funkció változatlanul megmarad. A Településszerkezeti Terv készítése során területe semmiképp nem csökkenthető. Amennyiben a hasznosítás megtörténik, számítani kell a repülőtér közúti forgalom-vonzó hatására. 4.

Ipartelepi utak Az M0 autóút mellett az elmúlt években rohamos fejlődésnek indult a Leshegyi kereskedelmi és szolgáltató övezet. Az spontán fejlődés esetlegességeinek kiküszöbölésének érdekében a város már elkészíttette a terület szabályozási tervét és helyi építési szabályzatát. A terület úthálózatának néhány fontosabb eleme már megépült. A további elemek építésének peremfeltételeit az építési szabályzat adja meg, a további fejlődés ütemét pedig az odatelepülni szándékozó befektetők szándékai és anyagi lehetőségei határozzák meg. Az M0 autóút területfejlesztő hatása már jól érzékelhető a városban. A rendszerint később jelentkező településfejlesztő hatás, amely az infrastruktúra-fejlesztésben a közintézmények, a városi közlekedés javulásában és az elvándorlás valamint a foglalkoztatottság helyzetének javulásában mutatkozik, még nem érte el az iparfejlesztés szintjét. A hajdan nagy cégek telephelyéül szolgáló tradicionális iparterületek ma több, kisebb-nagyobb vállalkozásnak adnak otthont. A közlekedés a régen kialakult belső telepi utakon folyik, amelyeknek átépítése, korszerűsítése, a mai követelményeknek és a közforgalom fogadására való megfeleltetése átépítése a területek teljes rekreációjának kell legyen. 3.2

Közösségi közlekedés

A város közösségi közlekedésének legfontosabb eleme a BKV által üzemeltetett, Budapest-Ráckeve vonalon közlekedő HÉV, amely csúcsidőben 15, napközben 20 percenként jár. 3.3

Kerékpáros közlekedés

A kerékpáros közlekedést kiszolgáló hálózati elemek hiányoznak. a kerékpárosok nemegyszer a jelentős teherforgalmat bonyolító városi főutakon közlekednek veszélyeztetve a saját testi épségüket és a gépkocsival haladók biztonságát. Az M0 mentén, a Duna-hídon a kerékpárosok közlekedését lehetővé tevő nyomvonal a település külterületén halad, további hálózati elemek kiépítése, és a szemmel láthatóan fennálló igények kielégítésére összefüggő, kerékpározásra alkalmas hálózat megvalósítása a jövőben feltétlenül indokolt. 3.4

Vízi közlekedés

Jelenleg a Ráckevei (Soroksári) Duna-ágon a motorcsónakok számára sebesség- és forgalomkorlátozás van érvényben, ami csak korlátozott mértékben teszi lehetővé a vízisport célú használatot. A korlátozás a közeljövőben várhatóan enyhülni fog. A hajó – de még a kishajó forgalmat is - akadályozza a megfelelő kotrás hiánya. A település jelenleg nem rendelkezik még idegenforgalmi kikötővel sem. A Gazdasági és Közlekedési Minisztérium illetékes főosztálya szerint lehetőség van idegenforgalmi, sőt akár kereskedelmi kikötő kialakítására is, természetesen megfelelő egyeztetések után. Ennek érdekében a tervkészítés során fenn kell tartani

egy későbbi potenciális kikötő lehetséges helyét, a partvonal teljes beépítése nem lehetséges.

Légi közlekedés

KÖZMŰELLÁTÁS VIZSGÁLAT

Szigetszentmiklóson, a településen belüli, az autópályával elválasztott két félteke között az infrastrukturális kapcsolat jelenleg hiányos, kezdetleges. Csepel felé az északi területek kiszolgálásához általában egyszerűbb műszaki megoldással lehetne közműkapcsolatokat kiépíteni, de a közigazgatási adottságok és üzemeltetési elkötelezettségek és szokások miatt Szigetszentmiklós közigazgatási területén belül a közműszolgáltatásokat a településen üzemeltető szervezetek kívánják egy kézben tartani. Új hálózatokat a települési hálózatról kell továbbfejleszteni, szolgáltatást a helyi szolgáltatókon keresztül lehet igényelni. 4.1

Vízellátás

A települést Duna-parti vízbázisok veszik körül, melyek kiemelkedő fontosságú szerepet töltöttek és töltenek be a főváros és az agglomeráció vízellátásában, Szigetszentmiklós történetében. Ily módon az idők folyamán Szigetszentmiklós település is különböző irányokból kapott megfelelő mennyiségű és minőségű vizet attól függően, hogy mikor melyik vízbázisra kapcsolták. Egy évszázad alatt a térség vízkivételi bázisai keletkeztek, felfejlődtek, áthelyeződtek, megszűntek. A víztermelő helyektől az átadási pontokig minden irány esetében a szolgáltató, a vízátadó a Fővárosi Vízművek RT. A települési hálózat nagy részét az Észak-Csepel szigeti víz- és Csatornamű Kft. (Szigetszentmiklós, Gyár utca 21.) üzemelteti, néhány kieső területrészen (pl. Lakihegyen, Felsőtag) a Fővárosi Vízművek RT. maradt a vízszolgáltató szervezet. A Szigetszentmiklós fejlesztési lehetőségeit meghatározó koncepcióban foglaltak szerint az a város elképzelése, hogy a jövőben Szigetszentmiklós teljes közigazgatási területén az Észak-Csepel szigeti Víz- és Csatornamű Kft. vegye át az üzemeltetést. A települési hálózat összességében korszerű, de a hálózati végek összekötésére, bővítésre várnak helyenként. A jelenleg folyó területfejlesztések beindítottak egy hálózatfejlesztést. A folyamatban lévő hálózatfejlesztés a település egészére vonatkozó koncepció hiánya miatt nem tud/tudott következetes lenni, átfedő, többszörös párhuzamos vonalvezetésű hálózatoknál, vagy alulméretezett szakaszoknál (pl. az M0- Csepeli út csomópontban DN 150 átvezetés) mutatkozik meg a hiba. Ahhoz, hogy a szerkezetileg széteső településen (M0, mint választóvonal, Lakihegy) egyetlen települési szolgáltatói hálózat kiépüljön, nagyobb lélegzetű, egy koncepcióba illeszkedő, jól ütemezhető hálózatfejlesztésekre van szükség. 4.2

Szennyvízcsatornázás, szennyvíztisztítás

A település teljes területén a csatornázás elválasztott rendszerben épült és üzemel. A településen a csatornahálózat üzemeltetője az Észak-Csepel-szigeti Víz- és Csatornamű Kft. (Szigetszentmiklós, Gyár utca 21.). A fejlődő város szennyvízcsatornázásának kiépítésével egyidejűleg 5000 m3/d kapacitású szennyvíztisztító telepet létesítettek a Duna folyam, mint végső befogadó irányába, azaz a várostól Nyugatra, jelentős bővítési lehetőséggel. A település 1995 óta rendelkezik egy olyan korszerű szennyvíztisztító teleppel, mely hosszú távon kiszolgálja a teljes települést. A tisztított szennyvíz befogadója a nagy Duna. Felszámolva régi, elavult tisztítótelepeket egy évtizedes átalakítással elérték, hogy Szigetszentmiklós teljes területéről minden jelenlegi és jövőbeli szennyvízhálózatot e pont felé kell irányítani. Az irányítás, átforgatás a

31


belterületen megtörtént, amikor a Ráckevei (Soroksári)- Duna-ági avult szennyvíztisztító telepet felszámolták. Hátra van még a Csepel Autó gyárterület szennyvízének átirányítása az új tisztítótelep felé. A település egészére jellemző a szennyvíz egyszeri, vagy többszörös átemelése, mert a csatornázandó vízgyűjtő terület terjedelmes és sík. A szennyvíz összegyűjtése az alsórendű hálózatoknál gravitációs üzemmódban történik. Az egyes szennyvízcsatornázási öblözetek (Öblözet = az egy átemelő vonzásába eső terület) egymás után települtek, amikor egyre nagyobb területek lettek a szennyvízcsatornázásba bevonva, és amikor az új, végleges szennyvíztisztító telep felé irányították az összes szennyvizet. A hagyományos belterület és a szennyvíztisztító között napjainkra beállt a végleges üzemrend. A település korábban lakatlan területén elszórtan számos közmű üzemeltetésű szennyvízátemelő telep található és a közeljövőben legalább még háromszor ugyanannyi telepítésével kell számolni. A valamennyi helyről egy pont felé irányított szennyvíz nyomóvezeték hálózatnak a volt külterületeken is ki kell alakítani a végleges vonalvezetését, összehangolt üzemeltetési rendjét. A szennyvízátemelő telepek a legnagyobb körültekintés ellenére is kellemetlen szagot árasztanak közvetlen környezetükben, ezért a helykijelölésükre nagyobb gondot kell fordítani. Nagyobb helyet kell számukra biztosítani, ahol takaró, légáramlást irányító elemekkel lehet esztétikusan kialakítani a műtárgy környezetét. 4.3

Az egykor kiépített, és a közelmúltban fejlesztett magasabb rendű ún. ellátó/szállító hálózat ma olyan alapnak tekinthető, melyről a jelen és a jövő kiszolgálható. A gázellátás hierarchiája Szigetszentmiklóson az alábbi: az autópálya menti nagynyomású agglomerációs főgerincről két nagy ág szolgáltat, egyik D felé, másik Észak felé indul. A két meglévő gázátadó pont is konstansnak tekinthető, sőt a délre vezető meglévő gázvezeték védő/biztonsági sávjához a településrendezési terv is igazodott. A települési körzeti gáznyomás szabályozókból a fogyasztókig háromféle nyomásszintű hálózattal, ingatlanhatári átadással is találkozunk: - gazdasági területekre nagyközépnyomású hálózat vezet saját fogadóállomás, - a település nagy részén középnyomású hálózatok szolgáltatnak ingatlanonként gáznyomás szabályozóval, - a település lakótelepi részén kisnyomású hálózaton érkezik a gáz a fogyasztókhoz. Az ellátottság teljeskörű, a fenti rendszerről a távlati igények is kielégíthetők.

Csapadékvíz elhelyezés

A hagyományos települési központban az útburkolat megjelenésével kezdődött meg a csapadékvíz elvezető hálózatok kiépítése. A befogadó a Ráckevei (Soroksári)-Duna-ág közelsége lehetővé tette, hogy a part menti városkából több ponton épüljön csapadékcsatorna betorkollás a Kis Dunába. Elsősorban szennyezettségi problémák, valamint az elvezető hálózat gravitációs elvezetési lehetőségének „kimerülése” miatt a hálózat gravitációsan térben nem fejleszthető. Az egykori külterületeken, a ma már ipari parkokra-kereskedelmi-gazdasági funkciójú fejlesztési egységekké átalakult részeken területegységenként testre szabott csapadékvíz elhelyezési megoldásban kell gondolkodni. A fő elvek már meg is valósultak: A Duna-ágaktól távol lévő, középső területeken, a sziget közepén lévő ipari park közepes méretű ingatlanai saját területükön szivárogtatják el a csapadékvizet – pl. Les hegyi ipari park, Laki helyi lakó- és gazdasági területek, Felső tag. Ugyanitt a közterületeken szintén a helyszínen tartás a gazdaságos megoldás, azonban ennek kiépítési és üzemeltetési vonzatait ki kell dolgozni. A Nagy Duna-ág közelében lévő nagy kereskedelmi egységeket befogadó területekről (AUCHAN), valamint az M0 autópályáról előtisztítással és átemeléssel a nagy Duna-ágba vezethető a csapadékvíz, a létesítés idején így döntött a vízügyi hatóság. A hagyományos, nyugat felé növekedett és növekvő belterületen is ki kell dolgozni egy megoldást a csapadékvíz visszatartására, késleltetett elvezetésére, az elvezető rendszer eszközeinek és üzemeltetésének megszervezésére. A feldolgozás indításához igen pontos geodéziai anyagra van szükség. A csapadékvíz elöntés elleni megelőzésben igen nagy szerepe van az építésügyi hatóságnak is, mert sokszor a rosszul telepített helyiségek (pince, garázs, egyéb mélyedés), vagy hibásan meghatározott alapszintek önmagukban is elöntés veszélyt hordoznak. 4.4

Szigetszentmiklós területén a TIGÁZ RT. Diósdi Üzemigazgatósága (2049 Diósd, Petőfi Sándor utca 40.) üzemelteti a nagyközépnyomású, középnyomású és kisnyomású hálózatokat. A Szigetszentmiklós II. gázátadó állomástól a közelmúltban nagyközépnyomású vezetéket építettek az autóút feletti AUCHAN területre.

Földgáz ellátás

Szigetszentmiklós város gázellátása a Budapest I. jelű (NÁ 400, p= 40 bar, Vecsés – Budafok) körvezetékről biztosított. A nagynyomású vezeték M0 autóúttal párhuzamosan, annak déli oldalán, szántóföldön halad. A vezeték biztonsági övezete 23 – 23 méter. A körvezeték Budafokra vezető szakaszát a közelmúltban kiiktatták. Ugyanezen nyomvonalon később épült a Vecsés – Csepel DN 400 (biztonsági övezete 9 – 9 m) nagynyomású gázvezeték, mely a tervezési területnél lép ki a közös közműsávból és az Autópálya Felügyelet nyugati oldalán haladva folytatja útját Csepel felé. A Vecsés-Budafok körvezetékről a tárgyi csomópont közelében épült a Szigetszentmiklós II. gázátadó állomás, melytől induló nagynyomású gázszállító vezeték „Szigetszentmiklósi földgázszállító vezeték” néven ismert. A szigetszentmiklósi földgáz szállító vezeték (NÁ 150, p= 40 bar) végpontjára a város DNY-i szélén egy 20.000 m3/h névleges teljesítményű gázátadó állomás települt. A nagynyomású vezetékeket bányaüzemi kábelek is kísérik.

A város területén nagyrészt középnyomású elosztóhálózat üzemel, erről csatlakoznak le a lakossági és közületi fogyasztók. 4.5

Távhőellátás

A távfűtési hálózat csak precedensszerűen van jelen a területen, szorosan kapcsolódva a város 1970-es években épített kis „munkáslakás” lakótelep-szerű magjához. Kár lenne elhamarkodottan felszámolni a távfűtést és átállni egyedi gázfűtésre. Ehelyett a ma már begyakorlott, bevált hőmennyiség méréssel, elszámolással és korszerű hálózattal és korszerű hőközponttal megújulva lehetne a végezni a távhőszolgáltatást. 4.6

Villamosenergia ellátás

A település villamosenergia ellátó hálózatának kiindulópontja az ún. Szigethalom 120/20 kV-os alállomás. Az alállomás Szigetszentmiklóson déli részén, a Gyári út mellett települt, így az országos villamosenergia ellátó rendszertől (220 kV) a Soroksár – Százhalombatta nyomvonalra leágazó 120 kV-os főelosztó hálózat bevezet Szigetszentmiklós területére. Az egykor megfontoltan súlypontba telepített ún. Szigetszentmiklósi alállomás napjainkban kimerülni, a súlypontból kicsúszni látszik. A Szigetszentmiklósi alállomás fő ellátási területe maga a település és a Csepel Autógyár volt. Az alállomásból sugarasan kiinduló vezetékek hamar ellátási célhoz értek, ez alól kivétel csak a néhány 20 kV-os ág, melyek a távoli Vízmű kutakhoz (Csepel felé a II. Rákóczi Ferenc úton) is elmerészkedett. Az alállomás kimerülése az ezredfordulón már az északi területek fejlesztésénél is jelentkezett, de még ideiglenesen az első területfoglalóknak jutott a tartalékból. Az ugrásszerű igénynövekedést felismerve az ELMŰ RT. belekezdett egy új alállomás telepítésébe a Les hegyi ipari park területén. Az alállomás a budai oldal ún. Rózsakert központból kap 20 és 120 kV-os megtáplálást. A villamosenergia ellátás alsórendű hálózatánál a hálózat megjelenése okoz látvány, illetve városképi problémát. A légvezeték hálózatok és transzformátor állomások jelenlegi megjelenése változtatást kíván. 4.7

Hírközlés

Szigetszentmiklóson a vezetékes távközlési és adatátviteli hálózata az INVITEL Kft. üzemeltetésében van. A helyi távközlési hálózatról ellátott előfizetőket a Szigetszentmiklós Baross utca 8. sz alatti EWSD típusú távbeszélő központ biztosítja. A térség telekommunikációs ellátása jónak mondható, minden ingatlan részére a közterületen kiépített földalatti hálózatból az igények biztosíthatóak.

32


A településen lévő EWSD típusú távbeszélő központból törzskábelek indulnak az előfizetők ellátásait biztosító kültéri elosztókhoz. Az előfizetők ellátása ún. nagyelosztós rendszerű helyi hálózat. A nagyelosztót tápláló törzs-, ill. a kimenő helyi elosztóhálózati vezeték közvetlenül földbe fektetett kábelekkel épült ki. Ennek értelmében az ingatlanok ellátásai is földalatti csatlakozással kerültek kialakításra. A nagyelosztótól kiinduló tápkábelek MTSZ-típusú tápszekrényekben végződnek, és innen indulnak az ingatlanok irányába az előfizetőket ellátó kis egységű kábelek. Újabb távközlési igények biztosításához – a jelenlegihez hasonlóan – földalatti ellátásokat kell figyelembe venni. Az ellátás módját ill. annak műszaki megoldását a helyi szolgáltató határozza meg. A vezeték-nélküli mobiltelefon ellátás jelenlegi helyzete A Vodafone Magyarország Rt. tájékoztatása szerint Szigetszentmiklóson jelenleg kettő Vodafone állomás működik, mindkettő meglévő szerkezeten helyezkedik el. Az alállomások adatai a következők: Alállomás kódja: 1255 Címe: 2310 Szigetszentmiklós, Baross Gábor u. 1. Hrsz: 3827 Tulajdonjog: Invitel Típus: rácsos szerkezet Magasság: 40 m Alállomás kódja: 1256 Címe: 2310 Szigetszentmiklós – Gyártelep, Hrsz: 12001/51 Típus: víztorony Magasság: 30 m Fenti két állomáson túl további erősítő állomás építését a településen nem tervezik. T-Mobil Rt. tájékoztatása szerint Szigetszentmiklós településterületén három meglévő állomás található: 44 m-es T-Mobil torony a Csokonai lakótelepen, 40 m-es Invitel torony az Ifjúság utcánál és egy 40 m-es T-Mobil torony a Csepeli út mellett. Tervezett állomás: meglévő nagyfeszültségű oszlop a Folyondár utca végén. Az alépítmény hálózatban lévő megszakító létesítmények a központokból törzsirányban nagy befogadóképességű aknák, míg a helyi elosztó hálózatban a kábelek behúzásához, ill. szereléséhez nyújtanak lehetőséget. Itt találhatók a hálózatok elágazó pontjai, a kábelek kötései. A különböző nyomvonalas létesítmények (elektromos, víz, gáz stb.) tulajdonviszonyaihoz képest az ún. házi bekötés nem az ingatlan tulajdonosának, ill. kezelőjének, hanem a távközlési szolgáltató tulajdona. Földfeletti hálózatnál földalatti kábel táplálja az ún. oszlopelosztókat vagy átmeneti szekrényeket. Innen indulnak a légkábelek, melyek közterületen és az ingatlanok telekhatárain elhelyezett faoszlopokon vezetve és erősítve húzódnak az épületek elláthatóságát biztosítva. A légkábelek vezetése történhet áramszolgáltatói oszlopsoron is.

5.

KÖRNYEZETALAKÍTÁSI, TÁJRENDEZÉSI JAVASLATOK

5.1

Zöldfelület fejlesztési javaslatok -

településkép védelmi szempontból a meglévő természeti adottságok megőrzése, a kedvezőtlen létesítmények megszüntetése, takarása zöldfelületi hálózat létrehozása településen belül fásítási program készítése, beépített területeken a közútfejlesztéssel -párhuzamosan, új fejlesztési területeken a fejlesztéssel együttesen új beépítésű területek zöldfelület igényének biztosítása A belterületekhez kapcsolódó sportterületek bővítése. A vízpartok környezetkímélő felhasználása a vízisport fejlesztésére. Közhasználatú parti sétány kialakítása a Ráckevei – Soroksári Duna mellett.

A fátlan szántóterületen nyitott új utcák fásítottan, egyik oldalt közepes lombkoronát növelő fákkal betelepítve létesülnek. Intenzív kétoldali fásításra nyílik mód a tervezett szigeti gerincút mellett. Azt, hogy egy-, vagy kétoldali fasor létesítésére van lehetőség – különösen a meglévő utcaszakaszokon - a közművek elhelyezkedése, a szabályozási szélességek határozzák meg. A fasorok locsolhatóságát (dréncső elhelyezése) biztosítani kell. A fák közötti cserjék, talajtakarók a légszennyezés csökkentése mellett esztétikai szempontból is javasoltak. Az M0 autóút mentén kialakítandó védőzöld-sáv erdősítését, háromszintes (magas fa, bokor, cserje) telepítéssel, őshonos, a területen fenntartható növényfajokkal, erdészeti üzemterv alapján kell megvalósítani. A tervezési területen telepített növények, honos fajok legyenek. A kialakuló új munkahelyi – gazdasági területen telken belül 20 % növényzettel borított felület kialakítása kötelező. Ennek létesítését a telekhatárok mellett legalább 5-5 m széles fasori sávokban javasolt kialakítani. A tervezett gazdasági területeken az előírt zöldfelületi minimumértékek kialakításáról gondoskodni kell. A zöldfelületek a telekterületeken belül lehetőleg összefüggően, ne elaprózva, és többszintűen, intenzíven fásítva legyenek kialakítva. A terv a zöldfelületek kialakítása során 100 m²-ként egy darab közepes lombkoronájú fa telepítési-kötelezettségét írja elő.

A kertvárosias lakóterületen telekarányosan minimálisan 50 % zöldfelület kialakítását írjuk elő. A kertterületeken zöldfelület 100 m2-ként legalább 1-1 lombos fa telepítése kötelező, ily módon a kertvárosi terület megfelelő lombborítottsága biztosítható. A kisvárosias lakóterületen min. 30 % zöldfelület kialakítása kötelező. Telepítésre alapvetően a helyi adottságokhoz alkalmazkodó őshonos fák kertészeti változatai javasoltak. 5.2

Táj- és természetvédelemi javaslatok

A meglévő táj-természeti értékek a fejlesztések során nem károsodhatnak. A vizek és vízpartok védelme és fejlesztése, a vízbázisok védelme kiemelt jelentőséget kell, hogy kapjon. A természeti szempontból kiemelten értékes vízparti zónában új gazdasági területek nem veszélyeztethetik sem az ivóvízbázisokat, sem a természetvédelmi területeket. A meglévő tájsebek rehabilitációját hozzá kell kapcsolni a gazdasági célok eléréséhez. A környezetileg érzékeny, kiemelkedő természeti és táji adottságokkal rendelkező területeket figyelembe venni a fejlesztési területek kijelölésekor s e területek hasznosításakor is Biztosítani szükséges az ökológiai hálózat – zöld folyosók megőrzését, a gazdasági táj biológiai átjárhatóságát, Az erdős tájszerkezet védelme, kiemelten a vizes élőhelyek védelme A gazdasági fejlesztésnek, új területek igénybevételének meg kell felelni a fenntartható fejlődés által támasztott környezeti igényeknek. A kereskedelmi – gazdasági típusú településfejlesztés dominanciája mellett meg kell teremteni annak rekreációs háttér-területét is, mindenek előtt a súlyos környezetvédelmi – tájvédelmi konfliktusokat hordozó kavicsbánya tavak térségének hasznosításával. A megmaradó mezőgazdasági területeken a defláció elleni védelmet biztosítani kell a dűlőutak melletti sávok tájfásításával.

33


5.3

Környezetvédelmi javaslatok

A mezőgazdasági területeken a vízbázisokat kímélő vegyszerhasználat mentes bio-technológiákat kell előtérbe helyezni. A termőtalaj kiemelt védelmének biztosítása. Defláció elleni védelem, mikroklíma javítása. A kereskedelmi – gazdasági központtá alakulás megkívánja a hagyományos településmag közterületi fejlesztését, az utcafásítást, a közterek fejlesztését, a települési arculat hagyományának megőrzését. A belterületek arculatának, a közcélú zöldfelületeknek, a korszerű, vonzó, kisvárosias településképnek párhuzamosan kell fejlődni a gazdasággal. A szennyvíztisztítóból kikerülő tisztított szennyvíz határértékének betartása. A közlekedés fejlesztése sem zaj és rezgésterhelési, sem levegőszennyezési szempontból nem okozhatja a lakó és intézményterületek környezetállapot romlását. A Tököli repülőtér esetleges újra használatba vétele, a légiközlekedés újra élesztése sem járhat együtt Szigetszentmiklós meglévő és tervezett lakóterületeinek környezetállapot romlásával. A meglévő és tervezett közlekedési fővonalak mellett területhasználat korlátozási módszerekkel és direkt védelmi berendezések létesítésével kell a határértékek betarthatóságát biztosítani. A HÉV vonal menti lakóterületeken is biztosítani kell az érvényes zajszintet, ahol szükséges, ott védelmi berendezéseket kell építeni. A vízbázisok védőzónáiban korlátozni kell a veszélyt hordozó ipari - szolgáltató - mezőgazdasági tevékenységet. A Ráckevei – Soroksári Duna mellett a szennyvíztisztítást és a környezetbarát part és vízhasználatot biztosítani kell. A mezőgazdasági területek művelésből történő kivonása nem sértheti a talajvédelem alapvető szempontjait. A különösen jó talajadottságú területek kizárása az ipari-gazdasági fejlesztésből, beépítésekből. A fejlesztések – az elérhető legjobb színvonalon – a legkisebb mértékű környezetterhelést és igénybevételt idézhetik csak elő. A tervezett új funkcióknak, technológiáknak a kiválasztása az elővigyázatosság elvének figyelembevételével, a környezeti elemek kímélésének és takarékos használatának szem előtt tartásával kell, hogy megtörténjen. A telepítendő funkcióknak környezethasználat szempontjából a természeti erőforrásokat (víz, talaj, levegő, élővilág, művi környezet) legkevésbé megterhelő körbe kell tartozni. Előtérbe kell helyezni a magas foglalkoztatottságot biztosító, kevés fajlagos hulladék kibocsátással, levegőszennyezéssel és vízszennyezéssel járó iparágak – termelőüzemek létesítését. A fejlesztéseknek a humán-ökológiai szempontok maximális érvényesülése mellett kell megtörténniük. Az új gazdasági övezetek létesítése nem ronthatja a meglévő és tervezett lakóterületek, és a településmag környezeti állapotát. A kavicsbánya tavak vízminőségét és a mellettük folyó parthasználatot folyamatosan ellenőrizni kell. Szennyvíz talajba – talajvízbe – élővízbe engedését meg kell akadályozni területhasználati eszközökkel, közművesítéssel, adminisztratív eszközökkel, közösségi célú környezetbarát fejlesztések támogatásával. A volt Csepel Autógyár területének fejlesztését össze kell kapcsolni az esetleg meglévő, fel nem tárt hulladékok mentesítéséhez, eltávolításához, a terület megtisztításához.

A terület beépített részein a gázhálózat rendelkezésre áll. A tervezett gazdasági létesítményeket is be kell kapcsolni a meglévő gázhálózatba, illetve törekedni kell az alternatív energia (pl.: napkollektorok) alkalmazására. Szilárd halmazállapotú, valamint szénhidrogén tüzelőanyag használata nem megengedhető. Az új létesítmények szennyező anyag kibocsátása a határértéket nem lépheti túl. A telepítendő létesítmények esetében a lehető legjobb technológiát szükséges alkalmazni a keletkező légszennyező anyagok szempontjából. A 21/2001. (II. 14.) Korm. rendelet 2. sz. mellékletében. A tervezési területen az építkezéssel járó diffúz légszennyezést minimalizálni kell a fedetlen területek, depóniák kiporzásának megakadályozásával (takarás, füvesítés, nedvesítés). A beépítéstől mentes területek rendezése, hasznosítása, a jelenlegi földutak burkolása jelentősen csökkenti a diffúz légszennyezés mértékét. A gazdasági területek beépítésre, burkolásra nem szánt részén intenzív növénykiültetésű zöldfelületek létesítése szükséges. 5.5

Az új létesítményeket is be kell kapcsolni a szennyvízcsatorna hálózatba. A csatornahálózatba csak az előírásoknak megfelelő vizek vezethetők. Ennek érdekében, nem megfelelő minőség esetén, a szennyvizeket a telephely területén előtisztítani kell. A talaj-, valamint a vízszennyezések megakadályozása érdekében a területen kialakításra kerülő nagyobb burkolt felületekről - pl.: parkolók felületéről - az összegyűlt csapadékvizeket hordalék- és olajfogó műtárgyon keresztül szabad csak elvezetni. Az esetlegesen nagy valószínűséggel szennyezésnek kitett csapadékvizet nem szabad elszikkasztani, a csapadékvizeket elővizsgálni szükséges. A terület talajának és talajvizének szennyezettsége esetén a területrészt kármentesíteni kell. A fejlesztésre kijelölt területek beépítése fokozatosan, ütemezetten valósítható meg. A földmunkák végzése során a felső humuszréteget külön letermelve deponálni kell. Hasznosítása a területek rendezése, parkosítása során lehetséges. A humusznak a területről történő elszállításához a talajvédelmi hatóság nyilatkozata szükséges. Területfeltöltések esetén a töltőanyag minősége nem veszélyeztetheti a talajt és a talajvizet. Ha a tervezett új beépítések mezőgazdasági terület helyén létesülnek, akkor a terület igénybevételekor a humuszos felső 30 – 50 cm-es talajréteget le kell termelni és a kertépítés-parkosítás során kell felhasználni. A letermelt humuszt az építkezés idején telken belül védett módon kell deponálni. 5.6

Hulladékgazdálkodás

A jelenlegi parlagterületek rendezésével, hasznosításával az illegális hulladéklerakás potenciális lehetősége is megszűnik. A tervezett létesítmények, az új lakóterületek is bekapcsolandók a szervezett kommunális, szilárd hulladékelszállítási rendszerbe. Közterületeken az egységes stílusú, megfelelő számú hulladékgyűjtő edény kihelyezéséről gondoskodni kell. A keletkező ipari jellegű hulladék kezeléséről (elszállításáról/újrahasznosításáról) a telephelyeknek kell gondoskodni. A keletkező veszélyes hulladékokat egymástól elkülönítve, a környezetszennyezés kizárásával kell kezelni, a 98/2001. (VI. 15.) Korm. rendelet előírásai szerint. A területen a korszerű hulladékgazdálkodás érdekében szelektív hulladékgyűjtést kell végezni. 5.7

5.4

Talaj- és vízvédelem

Zaj és rezgésvédelem

Levegőtisztaságvédelem

A levegő védelmével kapcsolatos egyes szabályokról szóló, a 36/2006. (II. 20.) Korm. rendelettel, valamint a 349/2006. (XII. 23.) Korm. rendelettel módosított 21/2001. (II. 14.) Korm. rendeletben foglaltakat be kell tartani. A légszennyezettségi határértékekről, a helyhez kötött légszennyező pontforrások kibocsátási határértékeiről szóló a 49/2006. (XII. 27.) KvVM-EüM-FVM rendelettel .módosított 14/2001. (V. 9.) KöM-EüM-FVM módosított együttes rendeletet további módosítása előírásai betartandók. A területen üzemi – gazdasági jellegű levegőszennyező forrás (emissziós pont) csak a környezetvédelmi hatóság engedélye alapján létesíthető. A légszennyezettségi agglomerációk és zónák kijelöléséről szóló 4/2002. (X. 7.) KvVM rendeletet módosította a 48/2006. (XII. 27.) KvVM rendelet, melyek előírásait figyelembe kell venni. A légszennyezettség és a helyhez kötött légszennyező források kibocsátásának vizsgálatával, ellenőrzésével, értékelésével kapcsolatos szabályokról szóló 17/2001. (VIII. 3.) KöM. rendeletet módosította az 50/2006. (XII. 27.) KvVM rendelet, melyben foglaltakat alkalmazni kell.

A tervezett új gerincút forgalma által keltett zaj és rezgésterhelés tervezett lakóterületeket nem érint. Az út tengelyéhez legközelebb fekvő lakótelek 450 m-re van, ezért a munkahelyi területek árnyékoló hatása érvényesül, a lakóterületeken belüli zajterhelés a 60/50 dB határértéken belül marad. A település legjelentősebb zajszennyező forrása távlatban is a közlekedés. A területen áthaladó M0 gyorsforgalmi út zajterhelése távlatban növekedni fog, kedvező azonban, hogy - mivel a nyomvonal zömében lakóterületet érint – az út mentén zajvédő fal létesült, mely a tervezési területet is védi a zajártalmaktól. Távlatban a Csepel-szigeti gerincút tervezett nyomvonala új zajforrásként jelentkezik. A területen érvényesülő zajterhelési határértékeket a 8/2002. (III. 22.) KöM-EüM együttes rendelet alapján kell figyelembe venni. Üzemi eredetű terhelési határértékek a következők: - gazdasági területen nappal 60 dB, éjjel 50 dB. Közlekedési zaj határértékei: - autópálya, Csepel-szigeti gerincút mentén lévő területen nappal 65 dB, éjjel 55 dB, - egyéb közút mentén lévő gazdasági területen nappal 65 dB, éjjel 55 dB.

34


A tervezési terület legjelentősebb új zajforrása a Csepel-szigeti gerincút új nyomvonala. Az általa okozott zajterhelés - a KÖZLEKEDÉS Kft. által készített forgalmi tanulmánynak két időtávra prognosztizált forgalmi adata alapján - az ÚT 2-1.302 sz. útügyi műszaki előírás szerint került kiszámításra, 10 %-os teherforgalmat becsülve. áv . év . év

Forgalom geli csúcs (E/ó) 1350 2670

terhelés nappal/éjjel (dB) 68,6/61,8 71,5/64,7

rérték B) /55

yelt távolság (m) 21 34

A számítások nappal is, de különösen éjjel jelentős (közel 10 dB) határérték túllépést mutatnak. A terhelés határérték alá csökkenése - a legkritikusabb éjszakai túllépést figyelembe véve – az úttengelytől számítva közel 35 m, hangelnyelő tulajdonságú védőtávolság figyelembe vételével teljesül. A terv a Csepel-szigeti gerincút mentén az úttengelytől számítva 100 m-re tervezi a gazdasági terület beépítését, mely távolság a zajterhelés határérték alá csökkenését biztosítja.

6.

KÖZLEKEDÉSI JAVASLAT

6.1

Közúthálózat

Az M0 autópálya Az autópálya e szakaszán az új jobb pálya építését tervezik ennek helybiztosítása nem szükséges, a jelenlegi védőtávolságon belül rendelkezésre áll. A tervek már elkészültek. Az autópálya-csomópontok a Csepel-szigeti gerincút tervei szerinti kapcsolatok biztosításával építendők át. A Csepel-szigeti gerincút A Csepel-szigeti gerincút létesítésének elképzelése már az 1930-as években indult, de tervezési szintig a 2004-es évben jutott el. A Leshegy ipari park fejlődése után az M0-tól északi irányba letelepülő Auchan áruház gyorsította fel az M0 mellett fekvő területek fejlődését, átrendezve a kialakult forgalmi viszonyokat. A Csepel szigeti gerincút tervét a Pest Megyei Állami Közútkezelő Kht. készíttette. A tervezési munkákat az UTIBER Kft végezte. A tervezett úthálózati fejlesztést az országos úthálózati elemek elvi szintű elfogadására jogosult Útgazdálkodási és Koordinációs Igazgatóság jóváhagyta. Szigetszentmiklós önkormányzata a tervezési folyamatban egyeztető félként vett részt. A gerincút terveivel egy időben elkészültek az M0 autóút autópályává építésének tervei is. Az egyeztetések során a Nemzeti Autópálya Rt. mint az autópálya beruházója kérte, hogy a gerincút a megfelelő kapacitásokkal rendelkező csepeli csomópontba csatlakozzon. A megoldást Szigetszentmiklós és Csepel önkormányzata is ellenezte. Szigetszentmiklós részéről jelezték, hogy a meglévő 51101 jelű (Csepeli út) felüljáró bővítés és további szakasz bővítés hiányában a tervezett megoldás nem eredményez változást a város szempontjából ti. a szűk keresztmetszet megmarad. Kompromisszumos megoldásként un. „villás”, a forgalmat két irányba megosztó útvonal vezetés alakult ki. Az egyik ág a II. Rákóczi Ferenc úthoz csatlakozik a Vízmű lakótelepnél, majd keresztezve azt folytatódott a Csepel által a Duna parton épített-építendő tehermentesítő úthoz. A másik ág a meglévő M0 csepeli csomóponthoz csatlakozott a déli kihajtó ággal szemben. A „villától” déli irányba eső szakasz a településszerkezeti terven jelölt nyomvonalon haladt.

35


A tervezett Csepel-szigeti gerincút tervei elkészültek. Az UTIBER Kft. által kidolgozott terv hivatalosan elfogadott nyomvonalváltozata szerepelt a településrendezési tervekben. E nyomvonal szigetszentmiklósi ága az M0 autópálya és az 51101. jelű út csomópontjától indul a jelenlegi Kántor utca nyomvonalán az iparterületen át délnyugati irányban, Szigetszentmiklóst elkerülve. A halásztelki ág – amely a gerincút fő iránya - az 5101. jelű összekötő útról kiágazva az M0 autópálya felett halad el, és délnek fordulva egyesül a gerincút szigetszentmiklósi ágával körülbelül 2 km távolságban az autópálya-csomóponttól. A gerincút két ága közrefogja a Leshegyi Ipari Parkot, a terület gyűjtőútjaként működő Leshegy út mindkét ághoz csomóponttal csatlakozik, így kitűnő közúti kapcsolatot biztosít a területnek. A települészerkezeti tervi változtatás indoklása közlekedési szempontból Az engedélyezési eljárás során a nyomvonal halásztelki ág II. Rákóczi Ferenc úti csatlakozásához az illetékes önkormányzatok nem járultak hozzá. Időközben Szigetszentmiklós Leshegy Ipari Park területén a nyomvonal beépült. A halásztelki ág nyomvonalát UTIBER Kft. áttervezte. Ennek alapján Szigetszentmiklós területén a Csepel-szigeti gerincút az alábbiak szerint vezet: A halásztelki ág az 5101 jelű útból (II. Rákóczi Ferenc út) Budapest határán Szigetszentmiklós területén kiágazva az M0 autóutat keresztezve áthalad a Leshegy Ipari Park még beépítetlen területén, csomópontot alkot az M0-tól északra a területeket feltáró úttal, illetve a Leshegy utcával, majd a korábbi csomópontban csatlakozik a Csepelszigeti gerincút szigetszentmiklósi ággal. A halásztelki ág a korábbi tervhez képest rövidebb lett, mintegy 500 méterrel (~2,2 km). A szigetszentmiklósi ág változatlan maradt. A településszerkezeti terv módosításában lévő közlekedési hálózat a terület térségében Az M0 autóút 2x3 sávra bővítése 2010-re megtörténik, mely esetben a Halásztelki csomópont megmarad, a lassító és gyorsító sávok az előírásoknak és forgalmi igényeknek megfelelnek. A csomóponti ágak szintbeni jelzőlámpás csomópontja az M0 tervek szerint megmarad. Az Utiber Kft. 2003-ban tervezte a Csepel-szigeti gerincutat, mely a terület keleti határán vezetett. A terület közelében külön szintben keresztezte az M0 autóutat, és csomóponttal kapcsolódott a szerkezeti tervben szereplő gyűjtőúttal. Az Auchan terület megközelítése a gerincút felől, e gyűjtőúton keresztül biztosított. A gyűjtőút a szerkezeti terv szerint, az M0 le- és felhajtó rámpák csomópontjához csatlakozott. A gerincút Budapest területén csatlakozott az 5101. jelű úthoz (II. Rákóczi Ferenc út), körforgalmú csomóponttal.

határolt területen élők számára. Jelenleg kitaposott ösvény mutatja a gyalogosforgalom áramlási irányát, de ez a jövőben feltétlenül kezelendő, hiszen mostani formájában balesetveszélyes. Gépkocsival csak egy, a Polgár utca utáni szintbeni átjáró és egy, a Föveny utca meghosszabbításában lévő korlátozottan igénybevehető aluljáró teremt lehetőséget a vágányok keresztezésére, így ezen is változtatni szükséges, ha megépül az új állomás. 6.3

Parkolás

A település intézményi központjában, a Polgármesteri Hivatal környékén új parkolóhelyek létesítéséről nemigen lehet szó. Itt, amennyiben kritikussá válik a parkolási probléma, javasolható a parkolás-szabályozás bevezetése. Ez nem jelent feltétlenül fizető parkolókat, lehetséges, hogy korlátozott várakozási idejű övezet kijelölése is elegendő. A József Attila lakótelep parkolási gondjait az okozza, hogy ott, épülésének időpontjában nem épült a lakásszámnak megfelelő parkoló. Szerencsére a házak egymástól távol, széles utakkal, fasorokkal, füves területekkel elválasztva helyezkednek el. Néhány helyen a járdát a fasoron belülre helyezték át, így annak régi helyén, a fasoron kívül merőleges beállású parkolókat lehetett kialakítani. Ezt a módszert követve még számos parkoló nyerhető. Ott, ahol a füves területekre láthatóan ma is felállnak járművekkel, célszerű burkolt parkolókat építeni a rendezett lakókörnyezet érdekében. Természetesen a parkoló építés nem mehet a zöldterületek kedvező hatásának rovására, ezért javasolt a kis környezeti értékkel bíró füves felületek helyett a megmaradó zöldterületen intenzív beültetés, azaz sövények, fák, bokrok telepítése. Így a parkolók számának szaporítása miatt nem romlik az életminőség. A Szentmiklósi lakótelep később épült, sokkal kevésbé szellős beépítésű, de a Szent Miklós útjának jobbra-balra kiágazó szakaszain mégsincs komoly gond, mivel sok a parkolóhely. A Bajcsy-Zsilinszky útról kiágazó gerincen azonban feltétlenül javítani szükséges. Tekintve, hogy a házak alsó szintjén a garázsokat üzletekké alakították, a helyzet javulna, ha a járda és a jelenleg parkolásra használt, üzletek előtti terület felcserélődne. A járda közvetlen az üzletek elé kerülne, a forgalmi sávok mellett pedig szabályos, merőleges beállású parkolók épülhetnének. Természetesen ez csak tüneti kezelés. A megoldás az lenne, ha az építési hatóság csak olyan helyen járulna hozzá új, forgalomvonzó üzletek létesítéséhez, ahol megfelelő parkolószámmal a zavartalan működés feltételei is adottak. Javító intézkedés lehet az üzletek egy részének újra garázs funkciójú felhasználása is.

Közlekedés javaslat A Csepel szigeti gerincút új nyomvonala a terület keleti oldalán vezet, a területtel határos. Az 5101 j. úti körforgalmú csomópontja az Auchan csomóponttal ~300 méterre lesz Budapest határában. A gerincút és a területeket feltáró gyűjtőúti körforgalmú csomópont is a fejlesztési területhez közelebb került. Az M0 autóút bővítése és a Csepel-szigeti gerincút halásztelki ágának megvalósítása, a fejlesztési területnek jó közlekedési kapcsolatot biztosít. A terület közvetlen megközelítésére van lehetőség a gerincút halásztelki ág csomópontjaiból. A korábbi tervek szerint kiszabályozott gyűjtőút, M0 csomóponti ágak és az 5101 j. út csatlakozása a geometriai adottságok miatt körforgalmú csomóponttal oldható meg. Ez esetben a déli M0 csomóponti ágak és 5101 j. út csomópontját az ágakkal együtt át kell építeni. 6.2

Vasúti közlekedés

A település közlekedésében jelentős szerepe van a HÉV-nek. Jelenleg a HÉV-megállók szabályos (körülbelül 11,5 km-es) távolságokban követik egymást Ráckevétől Budapest irányában a következő sorrendben: Szigetszentmiklós Gyártelep, Szigetszentmiklós-alsó, József Attila-telep, Szigetszentmiklós-állomás. A dinamikusan fejlődő északkeleti városrész kiszolgálása érdekében a település szakembereinek szándéka a Béke utcánál új HÉV megálló létesítése. A Dunaharaszti út - Béke út találkozási pontja közelében alkalmas hely kínálkozik az állomás létesítéséhez. Itt megállója van a helyi közösségi közlekedést szolgáló autóbusznak is, ami az utasok idejutását könnyíti. Gondosodni kell azonban a biztonságos átjutásról a Duna-part és a vasúti pálya által

36


7.

szennyvízhálózati csatlakoztatása idején a Csepel-szigeti gerincút mentén már megépült nyomóvezeték bővítésére lesz szükség.

KÖZMŰ JAVASLAT

A közművesítés fejlesztéséről általában 7.3 A közműfejlesztéssel kapcsolatos főbb megállapítások: - A tervezett közműhálózatok nyomvonalai hosszú távon az autóút, a Csepel-szigeti gerincút és csomópontjai által meghatározott geometriához kell, hogy igazodjanak. - A terület néhány egysége zárvány, zsák terület, tehát a terület ellátására kiépülő hálózatok néhány esetben végágak. A fejlesztési területek közműigényeinek kielégítésére valamennyi közmű szakágban új elosztó hálózatok kell kiépíteni, és szükség van a fejlesztést akadályozó közművezetékek kiváltására, a távlati fejlesztés igényeit is figyelembe vevő új gerincek megépítésére. Szigetszentmiklós közműellátása a múlt század közepétől egyre bővülő korszerű műszaki infrastruktúra és a városhoz szervesen tapadó nagyüzemek jóvoltából megalapozott. A jelenleg folyó kereskedelmi-gazdasági területi fejlesztések kiszolgálására a közműfejlesztések végbementek vagy folyamatban vannak. A település jövőbeli fejlesztéseit tekintve szükséges az elhanyagolt közműrendszereket megalapozni (csapadékvíz elvezetés), a meglévőket továbbfejleszteni (villamosenergia) vagy finomítani (víz, gáz, szennyvíz, távhőellátás, hírközlés). 7.1

Vízellátás

Szigetszentmiklós Önkormányzata a településrendezési terv koncepciójában elfogadta az egységes vízszolgáltatásra tett javaslatot. E szerint a településen a jövőben egy vízszolgáltató lesz: az Észak-Csepel Sziget Víz- és Csatornamű Kft. Az átalakulás főbb lépései: Ki kell alakítani egy belső gerinchálózatot, mely alsórendű hálózatokkal továbbfejlesztve lefedi és kiszolgálja a település teljes közigazgatási területét. A település a vizet továbbra is két irányból kapja: Északon a lehető legmagasabb ponton lesz az egyik belépés a Kelet-Pesti térséget ellátó DN 1000 távvezetékről. A ráckevei vízbázis felől érkező DN 600 távvezetékről a Déli közigazgatási határon marad a beléptetés, ahonnan a településhatáron húzódó út mentén Halásztelek (és a repülőtér) felé is lesz lehetőség új irányú betáplálásra. Ezzel kiesik, megszüntethető a régi, a területet ÉK-DNy irányba átszelő 500/400/300 távvezeték, továbbá elosztóvezeték szintre lefokozódik a II. Rákóczi Ferenc úti FVM RT.által üzemeltetett vezeték gerinc szerepe. Az M0 autóút fölötti új gerincek a Szigetszentmiklósi hálózatba bekapcsolják a korábban FVM RT. által üzemeltetett Lakihegy és Felső tag meglévő hálózatát. Ivóvízhálózatnál kerülni kell az új ágvezetékek létesítését, a vízpangások megelőzésére. A meglévő ágvezetékeket körvezetékké kell átalakítani a vízpangások megszüntetésére. 7.2

Szennyvízcsatornázás, szennyvíztisztítás

A település teljes területén a csatornázás elválasztott rendszerben épült és üzemel. A település egészére jellemző a szennyvíz egyszeri, vagy többszörös átemelése a keletkezési hely és a befogadó között, mert a térség sík. A szennyvíz összegyűjtése az alsórendű hálózatoknál általában gravitációs üzemmódban történik. A település legújabb kori szennyvízcsatornázásának alapjai világosak, a szennyvízkezelés főművei megvalósultak és jól működnek. Az elkövetkező idők műszaki beavatkozásai az alábbiak: A végleges településszerkezet elemeihez illeszkedve ki kell jelölni azokat a nyomvonalakat és megépíteni azokat a gerinccsatornákat, melyek az eddig még be nem kapcsolt és az új fejlesztési területek szennyvizeit „ráhordják” a szennyvíztisztító telepre (M0 autóút fölötti területek, Ráckevei Duna ág melletti sáv) Az egyközpontú szennyvíz kormányzás meglévő hálózatának hidraulikai felülvizsgálata, majd ezt követően a rekonstrukció programjának meghatározása. A terv szerint közterületen kiépített szennyvíz nyomóvezetékek továbbítják az ingatlanokon gravitációsan összegyűjtött szennyvizeket a befogadóba. A távolabbi, M0 autóúton túli területfejlesztések

Csapadékvíz elhelyezés

A főhálózati útpályák fejlesztése, a települési útburkolatok kiépítése és a település övezeteinek átsorolása egyszer s mind nagymértékben megnövelik a koncentrálódó csapadékvíz mennyiségét és felvetik a közműves csapadékvíz elvezetésének szükségességét. Szigetszentmiklós hagyományos belterületén, a Soroksári Dunaághoz közeli sáv kivételével nem épült ki csapadékvíz elvezető hálózat. A település a két Duna-ág között a sziget belseje felé terjeszkedett. A város középső és nyugati részén burkolat nélküli földutas utcákban vagy burkolt utak mellett előfordulnak szikkasztó árkok, azonban az útburkolás kiterjesztésével, úthálózat fejlesztéssel és nagy tetőfelületű kereskedelmi-gazdasági épületek és terjedelmes térburkolatok megjelenésével a csapadékvíz elhelyezést nem elegendő kizárólag a szikkasztásra, szivárogtatásra hagyni. A szikkasztást minőségi értelemben a vízbázis védelem érdekében korlátozni kell. A városrészben várható hatalmas fejlesztésekhez – ezen belül a fejlesztéssel járó megnövekedett csapadékvíz mennyiség kezeléséhez - a vízgazdálkodás minden eszközét be kell vetni egy-egy testre szabott megoldás megkeresésénél. Az ingatlanokon belül a csapadékvíz helyben tartása a fő elv, ehhez szakszerű szivárogtatókat kell létesíteni. Szennyezett csapadékvíz csak előtisztító közbeiktatásával vezethető talajba, befogadó csatornába. A fejlesztési területek közműves csapadékvíz hálózatának befogadója a Nagy Dunaág. A Nagy Dunaágig vezető csapadékcsatorna nyomvonala a szennyvíz nyomóvezeték nyomvonal lehet, a csapadékvíz átemelő a szennyvíztisztító teleppel összeépülve tervezhető gazdaságosan. A térség csapadékvíz hálózatának gyűjtő sávja a szigeti gerincút lesz, a szigeti gerincút mentén tervezendő csapadékvíz elvezető rendszer mentén és közelében záporvíz tározási, csapadékvíz előtisztítási létesítmények épülnek. Ezen főművek mellett területegységenként a vízbázis védelem előírásaitól is függő helyi, testre szabott csapadékvíz elhelyezési megoldásokat (szakszerű szikkasztás, párologtatás) kell megvalósítani. Le kell határolni a település közigazgatási területén belül az öblözeteket (egy közbenső befogadó ponthoz tartozó hálózatot), vízrendezési, csapadékvíz elvezetési előterveket, tanulmányterveket kell készíteni. 7.4

Földgáz ellátás

A település teljes területére kiterjedő jelen szerkezeti terv a földgáz ellátás területén két gócpontot jelöl ki. A hagyományos településrész és a Déli térség gázellátását a meglévő szállítóvezeték és gázfogadó állomás (Gyári út mentén) biztosítja. Az északi és nyugati területek – a közelmúlt és a jövő fejlesztési területei, valamint a Felsőtag és Lakihegy településrész – gázellátását a Les hegyi gázfogadó állomás biztosítja. A gázfogadó állomásoktól nagyközépnyomású vezetékek körzeti – esetenként ipari – nyomásszabályozókig vezetnek, ahonnan közép- és kisnyomású hálózatok juttatják a gázt az egyes fogyasztókig. A Déli gázfogadó rekonstrukcióra, bővítésre szorul. A környezetében folyó településfejlesztés megkívánja a gáznyomásszabályozóból távozó nagyközépnyomású vezetékek nyomvonalának rendezését. Az Alsóbucka városrész gázellátásának feltétele a Déli gázfogadó kapacitásának bővítése. Minden fogyasztóegységhez az ingatlanon telepítendő egyedi nyomásszabályozón keresztül jut a gáz. 7.5

Villamosenergia ellátás

A déli irányból kifejlesztett, meglévő Gyári út menti Szigetszentmiklósi alállomás a települést és a déli iparterületet ellátó villamosenergia hálózat többlet igények kielégítésére csak igen korlátozott mértékben alkalmas. A település északi és nyugati részének ugrásszerű fejlődésével az ellátási súlypont is észak felé tolódik. A tágabb térség ellátásához kijelölt új táppont a távoli budatétényi ún. Rózsakerti alállomás, mely jelentős szabad kapacitással rendelkezik. A jövőben a Rózsakerti alállomástól az M0 autóút hídján átvezetett 120 kV-os főelosztó hálózati vezetéken érkezik a villamos energia a Les-hegyen telepítendő új alállomásig, ahonnan 20 kV-os hálózaton jut az energia a további – főleg az M0 menti és az attól északra eső - szigetszentmiklósi fejlesztésekhez. A jövőben az alállomásokból kiinduló 20 kV-os hálózatokat az új településszerkezethez igazítva kell átalakítani, illetve kialakítani.

37


II. ÖRÖKSÉGVÉDELMI HATÁSTANULMÁNY 38


Készítette: Csarkóné Kelemen Ágnes vezető településrendező tervező Régészet: Patay Róbert régész – Ráckeve, Árpád Múzeum Dr. Ottományi Katalin (6. sz. lelőhely) 1.

ELŐZMÉNYEK

Szigetszentmiklós Város Önkormányzata a jogszabályi előírásoknak megfelelően hosszú távra szóló Településrendezési Tervet készíttet. Ehhez a 2001. évi, kulturális örökségvédelemről szóló, LXIV. tv. 66. § (2) bekezdés alapján kulturális örökségvédelmi hatástanulmány szükséges, mely a 4/2003. (II. 20) NKÖM rendelet 5. § (2) bekezdés értelmében az 1997. évi, épített környezet alakításáról és védelméről szóló LXXVIII. tv. 9 § (3) bekezdése alapján véleményezésre megküldendő tervek kötelező alátámasztó munkarésze. A 2006. január 1.-től hatályos, 2005. évi LXXXIX. törvénnyel módosított a kulturális örökség védelméről szóló 2001. évi LXIV. törvény alapján kötelező az örökségvédelmi hatástanulmány elkészítése a településrendezési eljárás (a településfejlesztési koncepció, a településrendezési terv, a helyi építési szabályzat és szabályozási terv) során. Jelen örökségvédelmi hatástanulmány készítése során felhasználásra került a 2007-ben elfogadott Településszerkezeti Tervhez készült örökségvédelmi hatástanulmány, a Szigetszentmiklós, M0 autóút - Csepelszigeti gerincút – 12550/1 hrsz-ú ingatlan - Leadó u. – Csepel-szigeti gerincút – Nagylaposi dűlő – Csepeli út által határolt terület szabályozási tervéhez 2007-ben készült örökségvédelmi hatástanulmány, illetve a Szigetszentmiklós, II. Rákóczi Ferenc út – M0 autópálya – Sáméhegy (Csepeli elkerülő út) által határolt terület területrendezési terveihez készült örökségvédelmi hatástanulmány. A Kulturális Örökségvédelmi Hivatal tájékoztatása szerint a Településszerkezeti Terv jóváhagyása óta Szigetszentmiklóson újabb lelőhelyet nem vett nyilvántartásba. (KÖH állásfoglalás - ügyiratszám: 450/54/12/2007) 2.

VIZSGÁLAT

Az 1440-es években a déli végekről a szigetre telepített szerbek alkották a lakosság jelentős részét. A törökök elől a szerbek tovább menekültek, így csupán kevés számú magyar lakosság maradt ezen a vidéken. Szigetszentmiklós a középkorban többször volt királyi kézen, a hagyomány szerint "királyi nemes lovászok" települése volt. A török időkben az özvegyasszonyokon kívül (őket nem írták össze) 118 személyt tüntettek föl. A XVI. század végére, a 15 éves háború (1593-1606) után csak néhány házban laknak. A török hódoltság után a ráckevei Savoyai-uradalomhoz tartozott. A dunai árvizekkel gyakran sújtott település túlnyomórészt református vallású lakossága főként állattenyésztésből élt. A XVI. század közepén - bár rövid ideig - mezővárosi ranggal rendelkezett. Ebben az időben - 1570 körül Csepel-szigete valószínűleg Szegedi Kis István ráckevei református lelkész - később püspök - térítése nyomán reformátussá lett. 1690 után magyar, német és szerb telepesek költöztek ide. A városra újabb megpróbáltatások vártak: árvizek, tűzvészek, járványok tizedelték a lakosságot. A XVIII. század elején azonban már újra benépesült, a községnek már volt dunai lisztörlő malma is. A községben akkor már nincs erdő – a korabeli leírás szerint. Bél Mátyás 1737-ben megjelent munkájában magyar és német lakosú településnek mondja, amelynek utcáit a templomig elönti a Duna árvize. A település lélekszámának fokozatos gyarapodása 1784-től vált érzékelhetővé. Szigetszentmiklós az 1848-as szabadságharc idején jelentős számú (248 fő) nemzetőrt adott Kossuth seregébe. A falu folytonossága nem szakadt meg a hódoltság alatt sem, és a XVIII. században a többi szigeti településsel együtt a Savoyai herceg birtoka lett. A viszonylag kedvezőtlen földekkel rendelkező Szigetszentmiklós az iparosításig nem tudott fejlődni. A Csepeltől délre található Szigetszentmiklós korábban erdős, mocsaras területének egyes részeit művelés alá vonták, kialakult a XIX. század végi vasútépítésig változatlan halmazos település. Ezt követően, az iparosítással jellege megváltozott. A Szigetszentmiklóst Dunaharasztival összekötő vasúti híd, ill. a Csepellel összekapcsolódó műút megépülése (1892, ill. 1927-28) után a lélekszám gyors növekedésnek indult, s ugyancsak megnőtt a Budapestre ingázó ipari munkások száma is. A településen lakók egy része az 1910-ig működő téglagyárban dolgozott, néhányan a helyi malomban. A két világháború között épültek a település középületei (községháza, régi posta, iskola), üzletek. A határban található a 314 m magas Lakihegyi Rádió-adótorony, amely a század elejének bravúros technikai újdonsága, s egyben Szigetszentmiklós egyetlen ipartörténeti műemléke. A II. Világháború itteni harcai alatt sok kárt szenvedett a település, elsősorban az 1941-44 között épült Dunai Repülőgépgyár közelsége miatt. A háborút követően, 1949. november 15-én megkezdte működését a település határában épült Csepel Autógyár, s ezt követte 1950-ben a lakótelep építése. A József Attila lakótelepet elsősorban az autógyári dolgozók számára építették 1951től kezdődően. 1951-től kosárfonó szövetkezet működött a településen. 1976-tól szakmunkás- és szakközépiskola, 1991 óta működik a Batthyány Kázmér Gimnázium és Szakközépiskola.

Történeti leírás, régészeti örökség Szigeszentmiklós város Pest megyében, a Duna és a Ráckevei-Duna által közrefogott Csepel-szigeten. Az északon közvetlenül a fővárossal határos, kertvárosi arculatú Szigetszentmiklós a Csepel-sziget legnagyobb települése, a budapesti agglomeráció bolygóvárosa, valamint kedvelt vízparti üdülőhely. Területe a honfoglalás idején a fejedelmi törzs szálláshelye volt. A legrégebbi településnyomok szerint az őskor óta lakott helyen a honfoglaló magyarok fejedelmi törzse telepedett meg, a mai Csepel sziget (Magna Insula, illetve a törökök Juh szigetnek, Kojun ádá-nak nevezték) Árpád vezér idején a fejedelmi törzs szállás- és lakóhelye volt, itt legeltették lovaikat. A szigetszentmiklósi néphagyomány szerint Lakihegy / lakóhegy területén Árpád vezér lovászai éltek. (1991-ben itt keresték Árpád vezér sírját) A hagyomány szerint itt telepedett meg Árpád főlovászmestere, Csepel ispán is. A sziget róla kapta a nevét. Adatok vannak arra, hogy kelták is éltek itt, a templomi ásatásoknál pedig római kori emlékek kerültek elő. Szigetszentmiklóst először 1264-ben említik IV. Béla egyik adománylevelében Szentmiklós néven. Megtudható belőle, hogy a település és a mára elpusztult szomszédos települések a király birtokai voltak. A határjárásban sok olyan dűlőnevet említenek, amelyek ma is ismertek, mint pl.: Les-hegy, Szénás-völgy, Kaptár-hegy, Kápolnahegy. Később, 1424-ben Zsigmond király Borbálának adományozza. Csak legenda, hogy 1440 körül a szigetre érkező szerbek alapították a települést.

Szigetszentmiklós 1970-ben lett nagyközség, s elsősorban Budapest közelségének, valamint az idetelepült ipari létesítményeknek köszönhetően 1986. január 1.-én várossá nyilvánították. 1986. január 1. óta a település városi rangra emelkedett. Természet, táj, tájhasználat Szigetszentmiklós teljes közigazgatási területének mindössze 0,1 %-a erdő, 24,5 %-a kivett (beépített, beépítésre szánt) terület, 75,4 %-a, azaz túlnyomó része mezőgazdasági terület. Megjegyzendő, hogy az előkészített településszerkezeti tervek megvalósulásakor – elsősorban az M0 autópálya térségében – jelentősen megnő a kivett, kereskedelmi-gazdasági hasznosítású területek aránya és a térségben a mezőgazdasági tájhasználat vissza fog szorulni. Erdőterületek leginkább a Csepeli Autógyár területén maradtak meg, mely terület a XIX. sz.-ban Szigetszentmiklós összefüggő erdeje volt. Továbbra is a táj markáns része a két Duna-part, valamint a kavicsbánya tavak rontott tájnak minősíthető térsége.

39


Településkép és utcaképek A településkép igen változatos. A Fő ér és a Városháza környékén helyenként zártsorú a beépítés.

Hagyományos lakótelepi beépítés a Gyári út mellett. Fszt+4 szintes új építésű társasházak, csoportosan, a Petőfi utcában. Az épületek szín és formavilága nem a hagyományos beépítésekhez mérhető. A település nagyobb részén családi házakat találunk. Hiányzik az egységes utcakép, az előkertek mérete változó, az oromfallal illetve ereszvonallal az utca felé forduló házak minden rendszer nélkül váltogatják egymást. Az utcák rendezetlenek, a fák rendszertelenül telepítettek, az utcákon sok helyen nincsen járda, a kétirányú utak egysávosak, csendesítés nélküliek.

A település arculatának egyik meghatározó eleme az M0 autóút melletti Leshegy Ipari Park területét a Csepeli (51101-es számú) útról lehet megközelíteni. Számos vállalkozás telepedett itt meg, mint a Hörmann, a Nico, a Flóra Hungária, a Samsung, melyek ugyan a szokásos „konténereiket” telepítették ide, ugyanakkor rendezett, jó karban tartott környezetet alakítottak ki maguk körül.

A településen meglévő üdülőterületek „nőtt jellegűek”, a megközelítésük, az épületek léptéke, formavilága, anyaghasználata igen változatos. Mindezek mellett környékük gondozott. Az itt lakók közösséget alkotnak, többségük állandó lakhelye Budapest. A megközelítés és a csatornázás hiánya mellett a túlépítés és az ideiglenes jelleg az, ami egy kissé rontja az összképet. Mindazonáltal hiányzik a telkek megfelelő megközelítése, nem biztosított a szemétszállítás, a keletkező szennyvíz elvezetése, elszállítása, a telkek tulajdonviszonyainak rendezése. Ez igaz a település területén található bányatavak környékére és a Ráckevei Dunasorra is.

A település területén található néhány hagyományos falusias lakóház, melyek tornácos kialakításúak, oldalhatáron álló beépítéssel. HÉV-től délre lévő terület ugyancsak családi házas beépítésű.

40


Településszerkezet és területhasználat Szigetszentmiklós településszerkezetének meghatározó eleme az M0 autóút, mely két részre osztja a települést. Az M0 nemzetközi forgalmat is bonyolító autóút adottságait kihasználva, az autóút melletti, illetve a közelben elhelyezkedő területek felértékelődtek, a fejlesztési és területigények folyamatosan növekedtek, az autóút mentén gazdasági területek alakultak ki. A másik meghatározó szerkezeti elem a Csepel-szigeti gerincút tervezett nyomvonala, a Leshegyi vállalkozási övezet mellett haladva csatlakozik az 51101 jelű úthoz és azon keresztül az M0 autóúthoz. Az 5101. jelű országos összekötő út a város nyugati területét, Lakihegyet érinti, a II. Rákóczi Ferenc úton. Szigetszentmiklós településközpontjával való kapcsolatát a Petőfi út biztosítja. A város belterületének legjelentősebb közlekedési „ütőere” az 51101. jelű országos bekötőút, amelynek belterületi szakasza a Bercsényi utca - Fő tér - Tököli utca - Ifjúság utca- Gyár út útvonal. Területhasználat szempontjából a település területe a következő egységekre tagolódik: - Intézményterületek, településközpont vegyes területek, - Lakóterületek: kisvárosias lakóterület, kertvárosias lakóterület, - Hétvégi házas üdülőterület, - Gazdasági területek: kereskedelmi, szolgáltató gazdasági terület, - Különleges területek: temető területe, sportterület, rekreációs terület, szennyvíztisztító területe, bányaterület. - Közlekedési és közműterületek - Zöldterületek - Erdőterületek - Mezőgazdasági területek - Vízgazdálkodási terület

b.) Nehézségek: Több településrész szervetlenül kapcsolódik a várostesthez (Lakihegy, északi üdülőterület, Leshegy, volt Csepel Autógyár területe). Szigetszentmiklós nem rendelkezik karakteres, több funkciós városközponttal, amely a városlakók találkozó- és érintkezési helye lehetne. A belterület határain lévő közlekedési csomópontok környéke rendezetlen. Forgalmasságuk, elhelyezkedésük révén városi és kistérségi léptékű fejlesztési területeknek alkalmasak (kereskedelem, szolgáltatás, vendéglátás, sport, szórakoztatás, stb.). A belterületi utak minősége javításra szorul. Az M0 melletti ipari területek elkülönült településrészt alkotnak. A lakótelep és az üdülőterületek elkülönülten élnek a régi városrésztől. Településkarakter: telekszerkezet és telekhasználat, beépítési mód és épülettípusok A településről készült régi térképek tanúsága szerint a város jelenlegi szerkezetét tekintve az azonosság szembetűnő. A kialakult településszerkezet, utcahálózat nem alakult át, megőrizte eredeti vonalvezetését. Az építés módja a régi településmagban szintén nem változott, jellemzően oldalhatáron álló maradt. A hagyományos településmag területén egyaránt találhatunk nagyméretű szalagtelkeket, illetve vegyesen kisméretű telkeket is. A település építészeti arculata is vegyes képet mutat, ugyanúgy, mint a telkek kialakulása. A település belterületének részlete, mely a fent leírt ismérveket mutatja be.

Településszerkezeti adottságok: a.) Lehetőségek: Kiváló gazdaságföldrajzi elhelyezkedés (Budapest közelsége, M0 autóút, Duna). Kedvező és fejleszthető közlekedési (logisztikai) kapcsolatrendszer (közút, víz, HÉV, repülőtér, tömegközlekedés). Nagy számú lakásépítésre- és gazdasági célra hasznosítható terület. A város térszerkezeti pozíciója kifejeződik az ingatlanpiacon, keresettek a lakó- és üzleti célú ingatlanok. A város hagyományos belterületén nincs környezetszennyező és elavult ipari technológia, az ipari parkban is csak korszerű gazdasági tevékenység folyik. Csepel-szigeti gerincút megépítése Sok lehetőség rejlik az RSD és a bányatavak kihasználásában. A város a Csepel-sziget egyik potenciális szervező központja. Az EU-csatlakozás és a kistérségi központi funkció felvállalása Szigetszentmiklós számára előnyös lehet a gazdaság és az idegenforgalom ágazataiban.

41


III. Katonai felmérés 1872-1884 Forrás: Honvédelmi Minisztérium Hadtörténeti Intézet és Múzeum, Hadtörténeti Térképtár Katonai felmérés 1782-1785 felmérési térkép Forrás: Honvédelmi Minisztérium Hadtörténeti Intézet és Múzeum, Hadtörténeti Térképtár

Védettségek -

Műemléki védettség Szigetszentmiklós mai egyetlen nyilván tartott műemléke: Lakihegy 314 m-es antennatorony ipartörténeti emlék. Hrsz.: 0250 A 314 méter magas lakihegyi adótorony 1933-as átadása óta Magyarország legmagasabb építménye. A szivar alakú vasszerkezet 284 méter magas és a csúcsán álló kitolható hangolócső további 30 métert ad hozzá a teljes magassághoz. Története A Lakihegyi Rádióadó egy ipari létesítmény a Budapest közelében fekvő Szigetszentmiklós város Lakihegy nevű részén. Működését 1928-ban kezdte meg és – kisebb-nagyobb megszakításokkal – egészen 1977-ig, a lényegesen korszerűbb solti rádióadó üzembe helyezéséig működött.

II. Katonai felmérés 1861-1866 Forrás: Honvédelmi Minisztérium Hadtörténeti Intézet és Múzeum, Hadtörténeti Térképtár

Magyarországon az első rádióadót 1914. október 14-én adták át amely akkor szikratávíróként működött. Míg az első kísérleti rádióadások beindítása 1924. március 15-éig váratott magára. Ekkor egy bútorszállító autóban berendezett stúdióból, amihez egy mindössze 250 W-os Huth gyártmányú távíró-távbeszélő adó tartozott, hangoztak el a magyar rádiózás első, kezdetleges műsorai. A berendezéseket még ebben az évben lecserélték egy magyar tervezésű, 1 kW teljesítményű adóra. A fejlesztések a következő években is folytatódtak, aminek keretében először egyTelefunken gyártmányú, 2 kW-os majd egy 3 kW-os rendszer került használatba. 1928-ban mind a stúdió, mind pedig a rádióadó helyét véglegesítették. Előbbi a budapesti Bródy Sándor utca 5-7. alá költözött, míg az új 20 kW-os Telefunken adót Lakihegy mellett építették fel, amely két 150 méter magas, MÁVAG gyártmányú vasszerkezetű toronyból és a közöttük kifeszített 100 méteres antennából állt. Ez a rendszer már képes volt Budapesten és környékén jó minőségű adást produkálni az ekkor már gomba módra szaporodó előfizetők megelégedésére. Még a '20-as évek végén felmerült az igény egy ugyancsak Lakihegyen kialakítandó, de már az egész ország területén jó vételt biztosító rendszer kiépítésére. A tervezés közel négy évig tartott és 1933. július 1-jén a

42


MÁVAG szerelői Massányi Károly vezetésével megkezdték a 314 méter magas, Blaw-Knox-rendszerű, szivar alakú torony építését. Az átadás még ebben az évben december 2-án megtörtént, és elsőként az akkori miniszterelnök, Gömbös Gyula ünnepi beszédét sugározta a Budapest I. műsorán. Ezzel az új 120 kW teljesítményű adóval a magyar rádiózás műszaki tartalmát tekintve a világ élvonalába lépett elő. Maga a torony pedig Európa akkori legmagasabb építménye volt. A 20 kW-os adó is használatban maradt és a Budapest II. műsorát sugározta tovább. Az idő közben a Magyar Rádió jelképévé vált lakihegyi adótorony sem kerülhette el a Második Világháború pusztító hatását. 1944. november 30-án a visszavonuló német csapatok robbantással elvágták a tartóköteleket aminek következtében a torony eldőlt és összetört. Egy héttel később a 20 kW-os adó és 150 méteres tornyai is hasonló sorsra jutottak. A romok eltakarítását már 1945 januárjában megkezdték és a kisebbik adó újjáépítésére és üzembe helyezésére még egy évet sem kellett várni. A teljes felújítását követően 1945. szeptember 15-én ismét munkába állt, míg nagyobbik "testvérét" 1946. december 22-én először 50 kW, majd az 1948-as rekonstrukciót követően 135 kW teljesítménnyel helyezték üzembe. 1968ban újabb jelentős átalakítás történt a Lakihegyi Rádióadó történetében. Az addigi 135 kW-os adót két, egyenként 150 kW-os rendszer váltotta fel. Továbbá néhány felújítási munkát még a 314 méteres tornyon is végrehajtottak.

A torony középrésze A torony Budapest közigazgatási területén kívül, a Lakihegyet Halásztelekkel összekötő műút mellett, attól délkelti irányban kb. 200 méterre áll. A szerkezet magassága 314 méter, tömege pedig 230 tonna. Függőleges helyzetét 178 méteres sugarú körben nyolc, egyenletesen elhelyezett feszítőkötél biztosítja, amelyek egyenként 220 méter hosszúak és 70 tonnás feszítőerőt képviselnek. A torony szélessége a talpánál 0,65, középen 14,65, legfelül pedig 1,39 méter. A csúcson kitolható hangolócső teljes hossza 36 méter, amelyből 30 méter áll ki a szerkezetből. A négyzetes keresztmetszetű torony sarkain, a legnagyobb térerejű középövben, valamint az oldalközepeken is nagy keresztmetszetű rézkábelek vezetik az adófeszültséget. Az antenna földelését a torony körül kb. 100.000 m²-en a talajba süllyesztett réz-vezetékhálózattal oldották meg.

1977-ben aztán a lényegesen korszerűbb, kétszer 1 MW-os solti adó üzembe helyezéstét követően a lakihegyi adót annak tartalékává léptették vissza. Noha ezt követően még néhány alkalommal üzembe helyezték, a '80-as évek elején a lebontása mellett döntöttek. Ennek hírére magánszemélyek és számos egyéb társadalmi szervezet tiltakozó hadjáratba kezdett a torony megmentéséért. Végül a nyomásnak engedve a lakihegyi adótornyot 1985-ben ipari műemlékké nyilvánították. 2006-tól az Antenna Hungária Zrt. ismét üzemelteti a lakihegyi állomást, az az adó sugároz a solti adó helyett. A torony elhelyezkedése és felépítése A torony talpcsuklója Az antenna műszakilag legérdekesebb része a talpcsukló. A vasszerkezet teljes tömegét két, egymással szembe fordított, különleges szilárdságú porcelán csonkakúpok és az ezekre ágyazott acél félgömbök tartják. A mindössze 9 cm vastag, üreges kerámiadarabok a súlyterhelés felvétele mellett a kellő villamos szigetelést is biztosítják. A hangolócső végén, vagyis az antenna legtetején egy nagyjából kosárlabda méretű üreges acélgömb helyezkedik el. Az 1968-as felújításkor ezt a gömböt újra cserélték és a – villámcsapások által alaposan kilyuggatott – régit a budapesti Postamúzeumban állították ki. (Pest megyei műemléki topográfiában még 3 emlék: - egyhajós, tornyos református templom alapfalai, körítő fal töredékével - dézsmaház, melynek pincéje a szomszédos ház kertjében volt, az átalakított régi épület egyetlen régi része a gerendás mennyezetű kovácsműhely volt.)

43


Műemléki környezet: A műemlék környezetében lévő, Szabályozási Terven jelölt terület. Szabályozási Terv SZT 16-17. és 22-23. Szelvények Hrsz.: 0250/1-2, 0251/38, 0251/73-74, 0262/2, 0265/6-23, 12154, 12155/2, 12156/1-2, 12157-12159

Helyi értékvédelem Szigetszentmiklós helyi védelem alatt álló épülete: Csepeli út 1. - Dézsma ház és pince hrsz.: 1490

Az országosan védett műemlékek esetében a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal az elsőfokú eljáró hatóság, míg a műemléki környezeten belül szakhatóságként működik közre.

44


Természetvédelmi területek

-

Szigetszentmiklós védelemre érdemes természeti értékei a vízpartokhoz kötődnek. A Soroksári (Ráckevei) Duna szabályozása okaként a víz folyási sebessége és a partokat bontó eróziós tevékenység csökkent. Ez lehetővé tette hókonyok (szigetek, zátonyok, lefűződő kisebb mederágak) kialakulását, lápok és úszólápok létrejöttét. Ez ritka állat és növényfajokból álló, nagy fajgazdagságú ökotopok kialakulását eredményezte, speciális ökológiai folyamatok váltak egyben tanulmányozhatóvá. A szigetszentmiklósi hókonyok (103,0 ha) 1979 óta állnak természetvédelmi oltalom alatt. 1985 óta védett az M0 autópálya hídja melletti Czuczor-sziget közel 65,0 ha-os, orchideás láp és mocsárrétje. A védett területeken kívül egy-egy szoliter növény, foltszerű növénytársulás is védelemre szorul. A település területén a Ráckevei(Soroksári) – Duna jelentős része a természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény 23. § (2) bekezdése alapján lápként országos jelentőségű védett természeti terület.

-

-

Az Országos Területrendezési Tervről szóló 2003. évi XXVI. törvényben lehatárolásra került az országos ökológiai hálózat övezete, mely természetvédelmi szempontból jelentős területeket és a fennmaradásukhoz szükséges ökológiai kapcsolatokat biztosító összekötő folyosókat foglalja magába Szintén található a település területén a Natura 2000 hálózat részeként előkészített terület. A Natura2000 területek európai szintű védettségű területek, kijelölésükre az Európai Uniós csatlakozás kötelezi az országot. Kiemelt jelentőségű különleges természet-megőrzési területnek jelölt területek HUDI 20034 Duna és ártere HUDI 20042 Ráckevei Duna-ág HUDI 20045 Szigethalmi homokbuckák A település területén találhatóak olyan természet közeli állapotokat tükröző területek, amelyek nem állnak védelem alatt, de megőrzésük természetvédelmi szempontból fontos, mivel védett növény- és állatfajoknak, illetve egyéb vadon élő szervezeteknek élőhelyül szolgálnak. További védelmet érdemelnek az Alsó-Bucka településrész meredek partfalai és vizes életközösségei (gyékényes-nádasok, vízfelületek). A védett területek részletes, helyrajzi szám szerinti felsorolás a Helyi Építési Szabályzat tervezet 3. sz. függelékében

Szigetszentmiklós, Teleki út 45.: kora-bronzkori temetkezés (KALICZ – SCHREIBER 1997, 178, 6. k. 1-2). Szigetszentmiklós, Vízcsőárok II.: kora-bronzkori temetkezések (KALICZ – SCHREIBER 1981, 86, Taf. 1. 52; taf. 2; KALICZ – SCHREIBER 1997, 179-181). ( a 11. ÉS 12. VALÓSZÍNŰLEG EGY LELŐHELYET JELÖL) Szigetszenmiklós, Hídfő: kora-bronzkori leletek (KALICZ – SCHREIBER 1981, 86, TAF. 1. 47; ENDRŐDI 1992, 1. k.). Szigetszentmiklós – Alsóbucka: Szarmata telep és temető. Valószínűleg ugyanitt kora bronzkori sírok is előkerültek (KALICZ – SCHREIBER 1997, 178, 2, 5. KÉP). Szigetszentmiklós, 7. Kilométerkő (Repülőgépgyár): kora bronzkori leletek (BÓNA 1961-62, 13, 1718, VI. t. 6, VII. t. 5-10, XIV. t. 1-5, 7-14, XV. T. 1-12; KALICZ – SCHREIBER 1981, 86, Taf. 1. 49). AZONOSÍTHATATLAN! Szigetszentmiklós – Háros: kora bronzkori (harangedényes) és avar temető (CSALLÁNY 1956, 200; KALICZ 1955, 46). AZONOSÍTHATATLAN! (Valamennyi: ÁM Adt 718/2004)

Területhasználat és területi állapot a kulturális örökség összefüggésrendszerében A jelenlegi területhasználat és területi állapot (mezőgazdasági művelés, belterület, illetve erdők művelése) a kulturális örökség régészeti elemeit nagymértékben érinti. Különösen veszélyeztetettek a beépített területekre, illetve beépített területek közvetlen közelébe eső lelőhelyek. Az esetleges infrastrukturális fejlesztések (pl. szennyvízcsatorna kiépítése) kedvezőtlenül fogják érinteni. Jelentősen károsodhatnak az intenzív talajművelésnek és eróziónak kitett területek. A régészeti lelőhelyeket az építkezések és a talajművelés súlyosan károsította és továbbra is veszélyezteti. Az ismert lelőhelyek esetében a tájékozatlanság és a tájékozódás lehetőségének elmulasztása következtében ez már eddig is pusztítást eredményezett.

A település területén található régészeti lelőhelyek, régészetileg védett területek Régészeti ásatások 9 helyrajzi szám alatt folytak, az értékesebb leletek gyűjteménybe kerültek, helyszíni bemutatás nincs. Szigetszentmiklós - Felsőtag, Gere - tanya (Felsőtag u. 1.): középső bronzkori temető (Vatya – kultúra), részben feltárva. Ismert kiterjedése: Királyerdő út – Üdülősor - Tagi dűlő Felsőtagi út) (MNM Adt. XI./301/1963; KALICZ-SCHREIBER 1995) Szigetszentmiklós – Nyilasokra dűlő 1.: Árpád-kori település. Kora bronzkori temető, telep (BTM Adt. 1893-2000). Szigetszentmiklós, Alsóbán-dűlő: Árpád-kori telep és temető Szigetszentmiklós – Üdülőtelep (M0, BTM feltárásai): középső rézkori (Ludiance - kultúra) és kora bronzkori (Harangedény – Csepel – csoport) telep (VIRÁG 1992; ENDRŐDI 1992). Szigetszentmiklós, Les-hegy: középső bronzkori (Vatya - kultúra) telep Szigetszentmiklós, Kapcsos dűlő (Auchan áruház): középső bronzkori temető (Vatya – k) (Vincze M. ásatása, 2002). Szigetszentmiklós – Vízműtelep, 1. Lh. (M0, BTM feltárásai): neolit, kora-. És késő-bronzkori, kelta, Árpád-kori teleprészlet, részben feltárva (BTM Adt. 1599-90, VIRÁG 1992; VADÁSZ 1992; HANNY 1992) Szigetszentmiklós – Víműtelep, 2. Lh.: (MOL 1999): Kora bronzkori temető, kelta telep, népvándorláskori telep. BTM adattár: 1893-2000. Szigetszentmiklós, Alsó - Középdűlő: Árpád-kori település (BTM Adt. 1893-2000) Szigetszentmiklós – Laki-hegy: kora bronzkori telep és sírok, árpád-kori telep (BTM Adt. 1649-91; REMÉNYI-TEREI 2004) 45


3.

VÁLTOZTATÁSI SZÁNDÉKOK

Településhálózati és tájhasználati változás Általában egy település természeti-, gazdasági-, földrajzi-, táji- és a történeti adottságai határozzák meg a település szerkezetét, területének felhasználását. A város területére vonatkozóan 2007-ben jóváhagyott településszerkezeti terv határozta meg a főbb településhálózati változásokat (Csepel-szigeti gerincút nyomvonalának kijelölése, gyűjtőút-hálózat). Jelen szabályozási terv a főbb településhálózati elemeken nem változtat. A Településszerkezeti Tervben fejlesztési területként kijelölt – eddig még szabályozási tervvel nem szabályozott kertvárosias lakó, illetve kereskedelmi, szolgáltató gazdasági területekre vonatkozóan a jelenleg készülő Szabályozási Terv nem határozza meg a beépíthetőség feltételeit. Ezekre a területekre a későbbiekben külön szabályozási terv és helyi építési szabályzat kidolgozása szükséges. E területek hasznosításának, beépítésének feltétele a jelenlegi intézményellátás fejlesztése, illetve a szennyvíztisztító telep bővítése és korszerűsítése, amely elengedhetetlen. E területek beépítésére a távlatban megvalósuló fejlesztések keretében kerülhet majd sor. Amíg ez a jövőbeni szabályozás nem valósul meg, a tájhasználatban nem történik változás. Településszerkezeti, területhasználati és beépítettségi változás A szabályozási terv célja az ingatlanok megközelítéséhez szükséges csomópont, illetve utak szabályozása, a telkek beépítési paramétereinek meghatározása. Szigetszentmiklós város területére érvényes településszerkezeti terv terület-felhasználási változásai, a tervezett gazdasági, vegyes és lakóterületek - melyek egy része jelenleg beépítetlen terület (többnyire szántó) igénybevételével jár - okoztak jelentősebb változást a településszerkezetben. Mivel jelen szabályozási tervvel összefüggésben területfelhasználás-változás nem történik, jelentős településszerkezeti változásról nincs szó. A jelenlegi területhasználathoz képest a lakóterület bővítés, a tömbfeltárások, a gazdasági és vegyes területek kijelölése, valamint a Csepel-szigeti gerincút megépítése eredményez változást. A kialakult településmagot nem érintő területeken lesznek új beépítésre előirányzott területek. Az új beépítések szerkezete a korábbiak szerves folytatásaként, a morfológiai adottságokhoz igazodva valósulhat meg. Tájhasználat szempontjából az eddig beépítetlen, üres területre (jellemzően a belterületi lakótömbök belső részeit érintően) épület, ill. épületek kerülnek, a terület beépítetté válik majd. A tömbfeltárások, a belső úthálózat kialakítása a tulajdonosok igénye és közös akarata szerint jöhet létre. Ez a folyamat igen lassúnak ígérkezik, és a különböző tömbökben nem egyszerre valósul majd meg. Infrastrukturális változás Az elmúlt évtizedben elindult infrastruktúra változások folyamatosan pozitív változásokat eredményeznek a település fejlődésében, mind a közműellátás, mind a település úthálózatának fejlesztésének megvalósításában. A tervezett beépítéshez szükséges közmű- és útcsatlakozások kiépítése kedvező infrastrukturális változást eredményez. Népesség, életmód, társadalom, kultúra változása

A nagyarányú bevándorlás hatása a város kedvező, fiatalosabb korösszetételén is megmutatkozik, a vándorlók ugyanis jobbára az aktív korúak. Az elöregedés folyamata az utóbbi két évtizedben azonban már lassan megindult, de az aktív korosztályok, bevándorlásnak köszönhető megduzzadása még némileg ellensúlyozta ezt a folyamatot. 2001-ben a város lakosságának 16 %-a volt tanuló: 60 %-uk helyi iskolában tanult, 40 %-uk más településre járt iskolába. A főváros vonzóereje természetesen középfokon jobban érvényesül, mint alapfokon. A város középiskolái a főváros közelsége ellenére is jelentős regionális vonzóerővel bírnak. Szigetszentmiklóson három általános iskola, és három középiskola működik: a Batthyány Kázmér 8 osztályos Gimnázium, a Csonka János Műszaki Szakközépiskola, egy szakmunkásképző intézet (műszerész, gépgyártó, repülőgépszerelő szakokkal), továbbá egy zeneiskola. A város teljes lakosságának 40 %-a volt aktív kereső (foglalkoztatott. A lakosság 28, 6%-a tartozik az inaktív keresők csoportjába (nyugdíjasok, gyesen, gyeden lévők, vagyonból élők stb.), és 27, 3 % az eltartottak aránya. A város aktív keresőinek 2/5-e dolgozik csak helyben, 60%-uk a városon kívül talált munkát. Az ingázók ezen magas, megyei viszonylatban is kiemelkedő aránya, a főváros közelségével magyarázható. Az ingázók ilyen magas aránya már a rendszerváltás előtt is jellemző volt a településre, azonban e jelenség nem a helyi munkahelyek hiányával magyarázható: a városban foglalkoztatottak 40 %-a ugyanis más településekről jár be dolgozni, a város vonzóereje a munkahelyek tekintetében tehát még nagyobb is, mint az iskolák esetében. Az iskolai és a munkahelyi földrajzi mobilitásra vonatkozó adatokból az tűnik ki, hogy a Budapest szomszédságában fekvő Szigetszentmiklós nem csupán egy ’alvóváros’ jellegű település, igen erős, kölcsönös kapcsolatok jellemzik mind a környező településekkel, mind a főváros szomszédos kerületeivel. A város aktív keresőinek mindössze 1,9%-a dolgozik a mezőgazdaságban, 31,2%-az iparban, építőiparban és 66,9% a szolgáltatói szférában foglalkoztatottak aránya. A közelmúltban nagy változások érzékelhetők a térségben a foglalkoztatás helyzetét tekintve. Korábban a munkaképes lakosság több mint fele Budapest-Csepelen talált munkát. A korábbi nagy gyárak (Csepel-autógyár, a Pestvidéki Gépgyár, a Szerszámipari Fejlesztő Művek) számos szakmunkást foglalkoztattak. A gyárak nagy része a gazdasági átalakulás során átszervezésre került vagy megszűnt. A felszabaduló munkaerő többségét szerencsére a városban kialakuló nagyszámú kis- és középvállalkozás foglalkoztatja. Igen aktív vállalkozói, kereskedelmi és ipari tevékenység jellemzi tehát a várost. Számos sportegyesület és civil szervezet működik a városban, melyek aktív tevékenységükkel gazdaggá teszik a kulturális életet, egyben országos és nemzetközi szinten is komoly eredményeket érnek el. A város kulturális életének központi helyszíne az ún. Sárgaház, amely 1990-ben történt átadása óta a város életét jelentősen befolyásoló intézmény a Városi Könyvtár (több mint 50.000-es könyvállománnyal) és Közművelődési Intézményhálózat, melynek épülete több civil szervezetnek is otthont ad, ezen kívül 150 férőhelyes színházteremmel rendelkezik. Az intézményen belül működik az 1995-ben átadott Városi Galéria, ahol folyamatosan helyi és országos hírű művészek alkotásai tekinthetők meg. A város történelmi emlékeit őrzi a Falumúzeum, s a településen fogadja az érdeklődőket az Ádám Jenő zeneszerző, zenepedagógus szülőházában működő Emlékmúzeum is. Kiemelkedő művészeti élet jellemzi a várost, ezt fémjelzi az Insula és Patak művészeti csoportok tevékenysége is. A városban élő művészek alkotásainak kiállítására méltó környezetet biztosít a magántulajdonú Patak Galéria. Szigetszentmiklóson található a több mint 100 darabból álló Molnár Imre alkotó tulajdonát képező citeragyűjtemény, mely megtekinthető a könyvtár épületében. A Soroksári Duna-part egyértelműen jelenthet továbbá – egyébként széleskörű lakossági konszenzus mellett- egy a sport- és kulturális élet szempontjából is kiaknázható területet.

A település lakosságának gyarapodása a XX. század közepétől az iparosodással gyorsult fel. 1949-ben 5.865 fő volt az akkori település népessége, mely 1970-re több mint megduplázódott (13.521 fő), 1990-re pedig megközelítette a 20.000 főt (pontosan 19.409 fő volt). A lakosság gyarapodása a ’90-es években tovább folyt, a 2001-ben magtartott népszámlálás idején 23. 359 fő élt a városban. Az önkormányzati adatok szerint a település 25. 504 lakost számlál. A gyarapodás mögött részben a természetes szaporodás pozitívuma áll, részben pedig a városba történő bevándorlás. A természetes szaporodás üteme azonban egyre inkább lassul, s ezzel együtt a lakosságszám töretlen növekedése mögött egyre nagyobb szerepet játszik a beköltözés. 1990 és 2001 között +3701 fő volt a város vándorlási egyenlege1, így a 90-es években a lakosság növekményének már 93%-a adódott a bevándorlásból. 1

Ennyivel többen telepedtek le a városban, mint ahányan elköltöztek. 46


4.

HATÁSELEMZÉS

Történeti településhálózati következmények A történetileg kialakult régi településmag szerkezetén a terv nem változtat, a történeti településhálózat védelme biztosított. A tervezett beruházások elhelyezkedésüket tekintve nem változtatják meg a történeti településhálózatot. A tervezett elkerülő úttal (Csepel-szigeti gerincút) a nagyarányú forgalom a központi belterületről kiszorítható. Természeti, táji hatások A tervezett belterület-fejlesztés, új beépítésre szánt területek táji, természeti értékeket, értékes tájhasználatot nem érintenek, ezek alakulására nincsenek negatív hatással. A településkép feltárulásának változásai A településkép feltárulása a maihoz képest a település azon részein fog változni, ahol a tervezett új beépítések megvalósulhatnak. A fejlesztési területek beépítésekor fontos a meglévő utcakép megőrzése, illetve az új homlokzati kialakítások a környezethez, a beépítési és építészeti hagyományokhoz, szokásokhoz való igazodása, melyeket a HÉSZ előírásainak kell biztosítani. Szigetszentmiklós város Szabályozási Terve a 25/2007. (II. 20.) számú határozatával jóváhagyott Településszerkezeti Terv elhatározásainak figyelembe vételével készül. A tervezés során a következő szempontokat tartottuk szem előtt: - A Településszerkezeti Tervben (TSZT) az egyes területfelhasználási egységekre meghatározott szintterületi mutatók, szintterület sűrűség figyelembe vétele; - A meglévő, korábban jóváhagyott, fent felsorolt szabályozási tervek beépítése a szabályozási tervbe, egységes szerkezetű szabályozás megalkotása; - A TSZT-ben kijelölt gyűjtőúthálózat szabályozása, melynek során a gyűjtőutak meglévő nyomvonalon max 12-16 m-ig kerülnek szélesítésre, az új nyomvonalon kijelölt gyűjtőutak pedig az OTÉK által előírt 22 m szélességre szabályozandók. - Az újonnan kiépítendő kiszolgáló utak, min. 10 m-es szabályozási szélességgel kerültek kiszabályozásra, különös tekintettel tömbbelsők feltárása esetén. - Új utcák kijelölése során zsákutca lehetőség szerint ne kerüljön kialakításra, illetve ha a terület feltárása csak így biztosítható, végfordulót kell kialakítani. - Azoknak a Településszerkezeti Tervben fejlesztési céllal átminősített területeknek a beépítésére, melyeket a készülő szabályozási terv nem szabályoz, a későbbiekben a terven megjelöltek alapján csak a szóban forgó területre vonatkozó szabályozási terv elkészítése és elfogadása után kerülhet sor. - A szabályozás alá vont területek beépítési paraméterei az OTÉK-ban egyes építési övezetekre meghatározott értékek alapján határozandók meg; - A szabályozási terv a korábban elkészített és elfogadott terveken túl fejlesztési területként a következők szabályozását tartalmazza: Ecclésia dűlő területén, a Petőfi u. mentén a meglévő lakóterületek kiegészítéseként kertvárosias lakóterület kialakítása; Tököli út mellett iskola építés céljára kijelölt terület, kertvárosias lakóterületi környezetben; A város központi belterületén a lehetséges tömbfeltárások kijelölése, a feltáró utak szabályozásával. A település külterületén a jelenlegi hasznosítás (mezőgazdasági művelés, erdő) megmarad.

Régészeti emlékek feltárhatóságának, megmaradásának, bemutathatóságának vagy pusztulásának lehetőségei Szigetszentmiklós területén sem az egyes lelőhelyek jelentősége, sem a fennálló veszélyeztetés nem indokolja jelenleg egyetlen lelőhely védésre vonatkozó felterjesztését sem. Ugyanezen indoknál fogva, bár az egyes régészeti lelőhelyek többnyire jól hozzáférhetőek a kutatás számára, tervezett feltárásukat jelenleg semmi nem indokolja. Beruházást megelőző régészet kutatás azonban szükség esetén minden területen lehetséges. A helyi, önkormányzat által rendeletben kimondott régészeti védelemnek csak abban az esetben van értelme és létjogosultsága, ha az egyes területek számára az éppen hatályos jogszabályokban biztosítottnál erősebb védelmet garantál. Régészeti szempontból alapvetően fontos, hogy minden egyes nyilvántartott lelőhelyet érintő munkálat esetében, továbbá minden olyan esetben, amikkor váratlanul régészeti lelet, vagy jelenség kerül elő, a Kulturális Örökségvédelmi Hivatalt (KÖH) értesíteni kell, ez utóbbi esetben a területileg illetékes múzeum értesítésével párhuzamosan. Tekintettel azonban a törvényi szabályozásra, mely szerint a beruházások esetében a szükségessé váló régészeti feltárások költségét a beruházónak kell állnia, valamint a váratlanul előkerülő lelőhelyek kapcsán szükséges mentő feltárások által okozott időkiesésre egy-egy beruházás során, a nem kellően motivált felek miatt a gyakorlatban továbbra is számolni kell a régészeti jelenségek egy jelentős részének dokumentálatlan pusztulásával. Ennek elkerülése érdekében szükséges az előrelátó tervezés, valamint a fejlesztések során a régészeti pluszköltségek tervezése. A Településszerkezeti terv szerint belterületi, jelenleg már beépített vagy beépítésre szánt területen található régészeti lelőhelyek az alábbiak: 1. sz. lelőhely Szigetszentmiklós - Felsőtag, Gere - tanya (Felsőtag u. 1.) – a jelenleg mezőgazdasági területen a településszerkezeti terv szerint kertvárosias lakóterületi felhasználás tervezett a jövőben. 5. sz. lelőhely Szigetszentmiklós, Les-hegy – jelenleg is és a Településszerkezeti Terv szerint is kereskedelmi, szolgáltató gazdasági területen található lelőhely 6. sz. lelőhely Szigetszentmiklós, Kapcsos dűlő (Auchan áruház) – jelenleg is és a Településszerkezeti Terv szerint is kereskedelmi, szolgáltató gazdasági területen található lelőhely 9. sz. lelőhely Szigetszentmiklós, Alsó – Középdűlő – jelenleg mezőgazdasági hasznosítású, de Felsőtag településszerkezeti terve, valamint jelen településszerkezeti terv szerint is központi vegyes terület a tervezett területfelhasználás 10. sz. lelőhely Szigetszentmiklós – Laki-hegy - jelenleg is beépített területen, a terv szerint 11. sz. lelőhely Szigetszentmiklós, Teleki út 45. - vízcsőárok II.: jelenleg is beépített területen, a terv szerint kertvárosias lakóterületen található a lelőhely 13. sz. lelőhely Szigetszenmiklós, Hídfő – jelenleg is beépített területen, a terv szerint kertvárosias beépítésű területen található lelőhely 14. sz. lelőhely Szigetszentmiklós – Alsóbucka, jelenleg is beépített területén, a terv szerint kertvárosias beépítésű területen található lelőhely A belterületi, vagy egyéb beépített, illetve a jövőben beépítésre szánt területeken, területrészeken – nyilvántartott régészeti lelőhelyek területén - (pl. ház-, pince-, vagy kerítésalap ásása, közművek vezetése, tereprendezés, oszlopállítás, fásítás, árokásás, útépítés, stb.) - minden földmunkával járó beruházás veszélyeztető forrásnak minősül, tekintet nékül a bolygatás mélységére, ezért a jövőben a beépített területeken lokalizált lelőhelyek területén az ilyen jellegű beavatkozásokat a KÖH szakhatósági hozzájárulásához kell kötni. A fentiek mellett bármilyen újabb beruházás (pl. alagcsövezés, melioráció, talajlazítás, csatornaásás, homok-, agyag-, vagy földbányászás, magas- vagy mélyépítés, útépítés, stb.) essen az bel- vagy külterületre, jelentős károkat okozhat a lelőhelyeken, ezért ezek a tevékenységek minden esetben a KÖH előzetes szakhatósági hozzájárulásához kötöttek. A KÖH saját hatáskörében mérlegeli a tervezett beruházás és az általa a régészeti örökségben keletkező visszafordíthatatlan folyamatok arányát, viszonyát, majd a jogszabályokkal összhangban ezek alapján, - esetleg kikötésekkel (pl. a beruházó költségére történő megelőző feltárás vagy régészeti felügyelet elrendelésével) - adja vagy tagadja meg szakhatósági hozzájárulását. A Településszerkezeti terv szerint külterületi, jelenleg nem beépített vagy beépítésre nem szánt területen található régészeti lelőhelyek az alábbiak: 47


2. sz. lelőhely Szigetszentmiklós – Nyilasokra dűlő 1 3. sz. lelőhely Szigetszentmiklós, Alsóbán-dűlő 4. sz. lelőhely Szigetszentmiklós – Üdülőtelep (M0, BTM feltárásai 7. sz. lelőhely Szigetszentmiklós – Vízműtelep, 1. Lh. (M0, BTM feltárásai) 8. sz. lelőhely Szigetszentmiklós – Víműtelep, 2. Lh.: (MOL 1999) A külterületi lelőhelyek, illetve területének egy része jelenleg szántóként hasznosított, így az intenzív talajművelés miatt lassan, de biztosan pusztul. A szántás – különösen a mélyszántás – az erózióval kiegészülve folyamatos állagromlást okoz az érintett lelőhelyekben. Tartós, több évtizedes ilyen jellegű használat során pedig a teljes megsemmisüléssel fenyeget. Ezeken a területeken a szántóként való használatot, mint az eddigi használati módot, az esetek többségében korlátozni ugyan nem szükséges, de javasolt a művelési ág megváltása olyan módon, hogy az a lelőhelyek tartós és további romlással nem járó fennmaradását garantálja. Javasolt a gyep művelési ág és ennek megfelelően a füvesítés után kaszálóként vagy legelőként való hasznosítás bevezetésének megfontolása. A gyep, rét, legelő művelések a régészeti lelőhelyek állapotának háborítatlan megőrzése szempontjából kifejezetten kedvezőek. Épp ezért törekedni kell e felületek megőrzésére és lehetséges kiterjesztésére a régészeti lelőhelyeken és környezetükben. A kert, szőlő, vagy gyümölcsös kialakítása, illetve erdő telepítése többnyire jelentős veszélyt jelenthet a régészeti lelőhelyekre nézve, ugyanis a szőlő és kertműveléshez, illetve az erdőgazdálkodáshoz általában kapcsolódó műveletek (pl. tuskózás, rigolírozás) a lelőhelyek részbeni megsemmisülésével járhatnak. A jelenlegi területhasználatok módosításához ezért javasolt a KÖH előzetes állásfoglalásának beszerzése. Jelenségek, vagy leletek észlelése esetén azonban a jogszabályok által előírt tennivalókon túl értesíteni kell a KÖH regionális irodáját is, hogy a lokalizáció alapján a lelőhelyet fel tudja venni a nyilvántartásba. A lelőhely jellegétől függően a további teendőket a KÖH tudja majd meghatározni. Amennyiben ezeken a területeken belül azonosítani sikerül a konkrét lelőhelyeket, azokra a továbbiakban a nyilvántartott régészeti lelőhelyekre vonatkozó szabályok és eljárások vonatkoznak. Újabb földmunkával járó beruházás vagy változtatás ezért egyik ilyen területen sem javasolt! Amennyiben mégis beépítésre kerül régészeti érdekűként számon tartott terület, fel kell készülni régészeti leletek és régészeti objektumok előkerülésére, ami az ott folyó munkálatokat lelassíthatja. Egy-egy nagyobb területet érintő beruházás esetén – így esetleg útépítés, zöldmezős beruházás nyomvonalának, helyének végleges meghatározását megelőzően – célszerű külön hatásvizsgálat készíttetése. Ez elsősorban a nem roncsoló módszerek (légifotó, terepbejárás, geofizikai felmérés) és szondázó kutatások alkalmazásával a lelőhely azonosítása, kiterjedése és jellege viszonylag jól meghatározható. A terv véglegesítését megelőzően, saját megrendelésre készített hatásvizsgálat révén ugyanis elkerülhető, hogy a terv az engedélyeztetési fázisban a KÖH által elutasításra, vagy nem várt mértékben módosításra kerüljön. A hatásvizsgálat beruházó általi elkészíttetését ugyanakkor a KÖH is elrendelheti. Egy-egy konkrét tervezés megkezdésekor ezért mindenképpen értesíteni kell a KÖH illetékes irodáját. Amennyiben a lelőhelyeken és régészeti érdekű területeken kívül kerülne elő lelet vagy jelenség, akkor a korábban részletesen leírt jogszabályok szerint kell eljárni. A lelőhelyek közül jelenleg egyiket sem javasoljuk régészeti bemutatóhely kialakítására.

Szigetszentmiklós területén található régészeti lelőhelyek ismertetése: 1. sz. lelőhely (Szabályozási Terv SZT 15. szelvény) Szigetszentmiklós - Felsőtag, Gere - tanya (Felsőtag u. 1.): középső bronzkori temető (Vatya –kultúra), részben feltárva. Ismert kiterjedése: Királyerdő út – Üdülősor - Tagi dűlő Felsőtagi út) (MNM Adt. XI./301/1963; KALICZ-SCHREIBER 1995)

A hatályos Településszerkezeti Tervben fejlesztési területként elfogadott – eddig még szabályozási tervvel nem szabályozott - kertvárosias lakóterület fejlesztésre kijelölt területen található régészeti lelőhely. A jelenleg készülő Szabályozási Terv e területre azonban nem határozza meg a beépíthetőség feltételeit. A terület hasznosításának, beépítésének feltétele a jelenlegi intézményellátás fejlesztése, illetve a szennyvíztisztító telep bővítése és korszerűsítése, amely elengedhetetlen. A településszerkezeti tervben területfelhasználást váltó területeket, amennyiben még nem aktuális a fejlesztésük, a jelenlegi övezetben kell tartani. Ez indokolja, hogy az 1. sz. lelőhely területe és környéke jelen szabályozási terv szerint általános mezőgazdasági övezetbe sorolt. E terület beépítésére a távlatban megvalósuló fejlesztések keretében kerülhet sor, így a későbbiekben külön szabályozási terv és helyi építési szabályzat kidolgozása szükséges. (Étv. 13. § (4) bekezdés szerint a területrészenként készülő helyi építési szabályzat esetében a későbbi szabályozások az első szabályzat módosítását (kiegészítését) jelentik.). A mezőgazdasági művelésből adódó, jelenlegi károsan ható folyamat (pl. a talaj bolygatása) fokozatos állagromlást jelenthet a régészeti lelőhely számára. A régészeti lelőhely védelme az alábbi (HÉSZ-ben szereplő) előírásokkal biztosítható: -

A vonatkozó magasabb rendű jogszabály értelmében a régészeti lelőhelyeket a földmunkával járó beruházásokkal lehetőség szerint el kell kerülni. Az örökségvédelmi törvény szerint, ha a lelőhely elkerülése a földmunkával járó fejlesztés, beruházás költségeit aránytalanul megnövelné, vagy a beruházás másutt nem valósítható meg, a beruházással veszélyeztetett régészeti lelőhelyeket előzetesen fel kell tárni. A vonatkozó magasabb rendű jogszabály előírja, hogy – a KÖH eltérő rendelkezésének hiányában – a megelőző feltárás részeként a lelőhelyen először próbafeltárást kell végezni. A megelőző feltárásra az örökségvédelmi törvény, valamint a mindenkor hatályos magasabb szintű jogszabály2 értelmében a beruházónak szerződést kell kötnie a Pest Megyei Múzeumok Igazgatóságával, illetve az 500 M Ft értékhatárt meghaladó ún. nagyberuházások esetében a Kulturális Örökségvédelmi Szakszolgálattal. A

2

A régészeti lelőhelyek feltárásának, illetve a régészeti lelőhely, lelet megtalálója anyagi elismerésének részletes szabályairól szóló 18/2001. (X. 18.) NKÖM rendelet 14. § 48


feltárási jogosultságot a 21/2007. (III. 26.) sz. OKM rendelettel módosított 18/2001. (X. 18.) sz. NKÖM rendelet szabályozza. -

3. sz. lelőhely (Szabályozási Terv SZT 31. szelvény) Szigetszentmiklós, Alsóbán-dűlő: Árpád-kori telep és temető

A terv területén, annak új beépítésű részein, illetve a már ismert régészeti lelőhelyek közelében minden esetben a hatósági engedélyezéshez a területileg illetékes Kulturális Örökségvédelmi Hivatal KözépMagyarországi Iroda előzetes szakhatósági hozzájárulása szükséges.

2. sz. lelőhely (Szabályozási Terv SZT 26. szelvény) Szigetszentmiklós – Nyilasokra dűlő 1.: Árpád-kori település. Kora bronzkori temető, telep (BTM Adt. 18932000).

Külterületi, jelenleg beépítésre nem szánt területen található régészeti lelőhely. A terület övezeti besorolása egyrészt védelmi erdőterület, illetve mezgazdasági gyep terület, amely táj- és természetvédelmi szempontból természet közeli állapotú területnek minősített. E területen beépítésre szánt terület nem alakítható ki. A gyep, rét, legelő művelések a régészeti lelőhelyek állapotának háborítatlan megőrzése szempontjából kifejezetten kedvezőek. Épp ezért törekedni kell e felületek megőrzésére és lehetséges kiterjesztésére a régészeti lelőhelyen és környezetében. Az erdő telepítése többnyire jelentős veszélyt jelenthet a régészeti lelőhelyre nézve, ugyanis az erdőgazdálkodáshoz általában kapcsolódó műveletek (pl. tuskózás, rigolírozás) a lelőhelyek részbeni megsemmisülésével járhatnak. A jelenlegi területhasználatok módosításához ezért javasolt a KÖH előzetes állásfoglalásának beszerzése. A régészeti lelőhely védelme az 1. sz. lelőhelynél meghatározott HÉSZ előírásokkal biztosítható.

Külterületi, jelenleg beépítésre nem szánt, de beépítésre szánt területek között elhelyezkedő területen található régészeti lelőhely. A mezőgazdasági művelésből adódó, jelenlegi károsan ható folyamat (pl. a talaj bolygatása) fokozatos állagromlást jelenthet a régészeti lelőhely számára. A lelőhely bolygatása a Bánki Donát utca folytatásában tervezett gyűjtőút megépítése esetén történhet, de abban az esetben a régészeti lelőhely védelme az alábbi (HÉSZ-ben szereplő) előírásokkal biztosítható: A vonatkozó magasabb rendű jogszabály értelmében a régészeti lelőhelyeket a földmunkával járó beruházásokkal lehetőség szerint el kell kerülni. Az örökségvédelmi törvény szerint, ha a lelőhely elkerülése a földmunkával járó fejlesztés, beruházás költségeit aránytalanul megnövelné, vagy a beruházás másutt nem valósítható meg, a beruházással veszélyeztetett régészeti lelőhelyeket előzetesen fel kell tárni. A vonatkozó magasabb rendű jogszabály előírja, hogy – a KÖH eltérő rendelkezésének hiányában – a megelőző feltárás részeként a lelőhelyen először próbafeltárást kell végezni. A megelőző feltárásra az örökségvédelmi törvény, valamint a mindenkor hatályos magasabb szintű jogszabály3 értelmében a beruházónak szerződést kell kötnie a Pest Megyei Múzeumok Igazgatóságával, illetve az 500 M Ft értékhatárt meghaladó ún. nagyberuházások esetében a Kulturális Örökségvédelmi Szakszolgálattal. A nyilvántartott régészeti lelőhelyeken minden esetben a hatósági engedélyezéshez a területileg illetékes Kulturális Örökségvédelmi Hivatal Közép-Magyarországi Iroda előzetes szakhatósági hozzájárulása szükséges.

3



4. sz. lelőhely (Szabályozási Terv SZT 20-21. szelvény) Szigetszentmiklós – Üdülőtelep (M0, BTM feltárásai): középső rézkori (Ludiance - kultúra) és kora bronzkori (Harangedény – Csepel – csoport) telep (VIRÁG 1992; ENDRŐDI 1992).

Külterületi, jelenleg beépítésre nem szánt területen található régészeti lelőhely. A terület övezeti besorolása egyrészt védelmi erdőterület, másrészt mezgazdasági gyep terület, amely táj- és természetvédelmi szempontból természet közeli állapotú területnek minősített, valamint az M0 autóút közlekedési területe. E területen beépítésre szánt terület nem alakítható ki. A gyep, rét, legelő művelések a régészeti lelőhelyek állapotának háborítatlan megőrzése szempontjából kifejezetten kedvezőek. Épp ezért törekedni kell e felületek megőrzésére és lehetséges kiterjesztésére a régészeti lelőhelyen és környezetében. Az erdő telepítése többnyire jelentős veszélyt jelenthet a régészeti lelőhelyre nézve, ugyanis az erdőgazdálkodáshoz általában kapcsolódó műveletek (pl. tuskózás, rigolírozás) a lelőhelyek részbeni megsemmisülésével járhatnak. A jelenlegi területhasználatok módosításához ezért javasolt a KÖH előzetes állásfoglalásának beszerzése. Az M0 autóúttal kapcsolatos bármilyen építési tevékenység előtt, illetve a régészeti lelőhely védelme érdekében a következő előírások betartandó: A vonatkozó magasabb rendű jogszabály értelmében a régészeti lelőhelyeket a földmunkával járó beruházásokkal lehetőség szerint el kell kerülni. Az örökségvédelmi törvény szerint, ha a lelőhely elkerülése a földmunkával járó fejlesztés, beruházás költségeit aránytalanul megnövelné, vagy a beruházás másutt nem valósítható meg, a beruházással veszélyeztetett régészeti lelőhelyeket előzetesen fel kell tárni. A vonatkozó magasabb rendű jogszabály előírja, hogy – a KÖH eltérő rendelkezésének hiányában – a megelőző feltárás részeként a lelőhelyen először próbafeltárást kell végezni. A megelőző feltárásra az örökségvédelmi törvény, valamint a mindenkor hatályos magasabb szintű jogszabály4 értelmében a beruházónak szerződést kell kötnie a Pest Megyei Múzeumok Igazgatóságával, illetve az 500 M Ft értékhatárt meghaladó ún. nagyberuházások esetében a Kulturális Örökségvédelmi Szakszolgálattal. A nyilvántartott régészeti lelőhelyeken minden esetben a hatósági engedélyezéshez a területileg illetékes Kulturális Örökségvédelmi Hivatal Közép-Magyarországi Iroda előzetes szakhatósági hozzájárulása szükséges. 5. sz. lelőhely (Szabályozási Terv SZT 19. szelvény) 4

A régészeti lelőhelyek feltárásának, illetve a régészeti lelőhely, lelet megtalálója anyagi elismerésének részletes szabályairól szóló 18/2001. (X. 18.) NKÖM rendelet 14. §

Szigetszentmiklós, Les-hegy: középső bronzkori (Vatya - kultúra) telep KÖH nyilvántartási azonosítószáma: 39854. (Szigetszentmiklós, M0 autóút - Csepel-szigeti gerincút – 12550/1 hrsz-ú ingatlan - Leadó u. – Csepel-szigeti gerincút – Nagylaposi dűlő – Csepeli út által határolt terület szabályozási tervéhez 2007-ben készült örökségvédelmi hatástanulmány felhasználásával)

Az érintett terület a Leshegyi Ipari Park területén, illetve ahhoz kapcsolódóan helyezkedik el, a Csepeli út mellett. Az érintett területet a Leshegy Ipari Park bekötőútja, a gazdasági területet a Csepeli útra vezetve köti össze a település belterületével. A terület beépítésre szánt, kereskedelmi, szolgáltató gazdasági terület övezeti besorolású.(Gksz) A tervezési terület Szigetszentmiklós központi belterületétől, településmagjától távol esik. A terület egy része beépítetlen, a már beépített területen kereskedelmi, szolgáltató gazdasági terület jellemzi a telekhasználatot. A beépítési módra a szabadonálló beépítés a jellemző, az épülettípusok pedig gazdasági épületek, csarnokok, jellemzően lapostetős kialakítással. A településrendezési tervben a vonatkozó 4/2003. (II. 20.) NKÖM rendelet alapján fel kell tüntetni a szóban forgó területen található régészeti lelőhelyet. A terület előzetes régészeti vizsgálata során az alábbi forrásokat lehet figyelembe venni: - szakirodalmi, - régészeti adattári, - régészeti leltárkönyvi adatokat, - valamint a terület helyszíni szemléjét. A kérdéses területről leltárkönyvek tanúsága szerint az Árpád Múzeumba leletanyag nem került. Az Árpád Múzeum és a Magyar Nemzeti Múzeum régészeti adattáraiban a lehatárolt területre vonatkozóan egy adat található. Szigetszentmiklós, Leshegy: középső bronzkori (Vatya-k) telep (ÁM Adt. 718-2004) Helyszíni szemle alkalmával a tervezési terület részben beépített, részben növényzettel fedett, részben mezőgazdaságilag művelt volt. Régészeti lelőhelyre, leletanyagra utaló nyom a tervezési területen nem volt található. Előzetes vizsgálat nyomán megállapítható, hogy a jelenleg rendelkezésre álló adatok alapján a területen egy régészeti lelőhely található. Mindezek alapján teljes biztonsággal nem zárható ki, hogy az esetleges földmunkák során további régészeti leletek, objektumok kerülnek elő. Éppen ezért fel kell hívni a figyelmet a következőkre:

50


-

-

A vonatkozó magasabb rendű jogszabály értelmében a régészeti lelőhelyeket a földmunkával járó beruházásokkal lehetőség szerint el kell kerülni. Az örökségvédelmi törvény szerint, ha a lelőhely elkerülése a földmunkával járó fejlesztés, beruházás költségeit aránytalanul megnövelné, vagy a beruházás másutt nem valósítható meg, a beruházással veszélyeztetett régészeti lelőhelyeket előzetesen fel kell tárni. A vonatkozó magasabb rendű jogszabály előírja, hogy – a KÖH eltérő rendelkezésének hiányában – a megelőző feltárás részeként a lelőhelyen először próbafeltárást kell végezni. A megelőző feltárásra az örökségvédelmi törvény, valamint a mindenkor hatályos magasabb szintű jogszabály5 értelmében a beruházónak szerződést kell kötnie a Pest Megyei Múzeumok Igazgatóságával, illetve az 500 M Ft értékhatárt meghaladó ún. nagyberuházások esetében a Kulturális Örökségvédelmi Szakszolgálattal. A nyilvántartott régészeti lelőhelyeken minden esetben a hatósági engedélyezéshez a területileg illetékes Kulturális Örökségvédelmi Hivatal Közép-Magyarországi Iroda előzetes szakhatósági hozzájárulása szükséges.

-

Amennyiben régészeti lelőhelynek nem minősülő területen földmunkák során váratlan régészeti lelet vagy emlék kerül elő, a kulturális örökségvédelmi törvényben foglaltak szerint eljárva haladéktalanul értesíteni kell a Pest Megyei Múzeumok Igazgatóságát. A bejelentési kötelezettség az építtetőt, a kivitelezőt, az ingatlan tulajdonosát és a lelet felfedezőjét egyetemlegesen terheli. (A Szigetszentmiklós, M0 autóút - Csepel-szigeti gerincút – 12550/1 hrsz-ú ingatlan - Leadó u. – Csepel-szigeti gerincút – Nagylaposi dűlő – Csepeli út által határolt terület szabályozási tervéhez 2007-ben készült örökségvédelmi hatástanulmány felhasználásával.) 6. sz. lelőhely (Szabályozási Terv SZT 11-12. szelvény) Szigetszentmiklós, Kapcsos dűlő (Auchan áruház): középső bronzkori temető (Vatya – k) (Vincze M. ásatása, 2002). Vizsgált terület leírása A vizsgált terület Szigetszentmiklós belterületének É-i felében az M0-s autópálya csomópontjának É-i oldalán a Szigetszentmiklós, II. Rákóczi Ferenc út – M0 autópálya – Sáméhegy (Csepeli elkerülő út) által határolt terület csomópontja mellett a lakóterület és a „Gazdasági-, Logisztikai Park I.” közötti területen található. Részben fedetten, gyepes, bozótos, illetve mocsaras, művelés alatt nem álló, illetve részben művelés alatt álló mezőgazdasági terület, részben zártkertekkel és üdülőtelkekkel, valamint az Auchan áruházzal és annak parkolójával fedett terület. Vizsgált terület kutatása A területen az M0-s autópálya építése kapcsán végeztek terepbejárásokat, valamint az Auchan áruház építése előtt történt megelőző feltárás. Többségében kutatásra alkalmatlan a fedettsége, valamint megközelíthetősége miatt, illetve egyes részein a gyepes gondozatlan jellege miatt a terület nehezen vizsgálható. Régészeti örökség védettsége Azonosított régészeti lelőhely A vizsgált szabályozási területen a korábbi régészeti kutatások, valamint az adattári adatok vizsgálata alapján 1 azonosított és többségében feltárt régészeti lelőhelyről van adat.

KÖH nyilvántartási azonosítószáma: 33229 Lelőhely helyrajzi számai: 8388/2, 8389/97, 8391/1-13, 8391/19-21, 8394, 12600-12667 Lelőhely típusa: Település, temető Lelőhely kora: Őskor Bronzkor, Késő-vaskor, Kelta, Középkor, Árpád-kor Lelőhely védettsége: KÖH által regisztrált régészeti lelőhely, mely ex lege általános védelem alatt áll. Lelőhely leírása: 2002-ben Vicze Magdolna az Auchan áruház területén Vatya-kultúrába tartozó urnasírokat tárt fel. 2006-2007-ben Patay Róbert a II. Rákóczi Ferenc út felé eső Bauhaus építése kapcsán egy erősen erodálódott kora-bronzkori temetőt tárt fel, amely ÉK-DNY-i irányba húzódó dombháton helyezkedett el. A terület K-i, DK-i részén egy szintén ÉK-DNY-i irányú mélyedés – valószínűleg egy egykori meder, vízjárta terület – húzódik. Ettől K-re, DKre bronzkori objektumokat nem találtak, csak néhány valószínűleg középkori árok fordult elő. Az ásatás legfontosabb objektumai a Harang alakú edények kultúrájába tartozó sírok. A temetőben csontvázas és hamvasztásos temetkezéseket is találtak. Több esetben sikerült feltárniuk a sírokat övező körárkokat. Valamennyi sírba nagy számú mellékletet helyeztek a temetkezés során. A lelőhely pontos kiterjedése azonban nem ismert, mert a környező telkek jelentős részén nem történt intenzív régészeti terepbejárás, azok fedettsége, vagy korlátozott kutathatósága miatt. Lelőhely kutatása: 2002., Vicze Magdolna megelőző ásatása 2006, 2007., Patay Róbert megelőző ásatása Lelőhely állapota: Áruházzal, lakóépületekkel, utakkal, parkolókkal beépített, fedett terület, mezőgazdasági művelés alatt álló szántó terület gyepterület, valamint vizenyős, mocsaras terület. Irodalom: Patay Róbert: Ásatási jelentés a Szigetszentmiklós, Felső Ürge-hegyi-dűlő lh. KÖH 600/1/1182/2007. Tervezett változtatás: Intenzíven beépített gazdasági terület kialakítása. Kutatási igény: A lelőhely pontos kiterjedésének megállapítása további négyzethálós terepbejárás, régészeti légifelvétel, műszeres mérés, próbafeltárás elvégzése alapján lehetséges. Bemutatási lehetőség: A lelőhely bemutatása csak a további kutatások eredménye alapján értékelhető.

A vizsgált területen található régészeti lelőhelyek védelmének kategóriái: Regisztrált régészeti lelőhely A 2001. évi LXIV. Kulturális Örökségről szóló törvény alapján a KÖH által regisztrált lelőhely általános régészeti védelem alatt áll. Régészeti érdekű terület A korábban kutatott, vizsgálat régészeti lelőhely pontos kiterjedése jelenleg nehezen meghatározható a terület lefedettsége, illetve állapota miatt. Ezért az egész tervezési területet régészeti érdekű területként kell kezelni. Lelőhely neve: Ürge-hegyi dűlő 5



Szabályozási Terv SZT 11-12. Szelvény - részlet Összefoglalás Azonosított régészeti lelőhelyek

Szigetszentmiklós, II. Rákóczi Ferenc út – M0 autópálya – Sáméhegy (Csepeli elkerülő út) által határolt terület tervezési területen 1 db azonosított, a KÖH által is regisztrált régészeti lelőhelyről van adatunk mostanáig. A régészeti lelőhelyet a közelmúltban beruházások kapcsán végzett megelőző régészeti kutatások alapján ismerjük. Régészeti érdekű terület A vizsgálat régészeti lelőhely bizonytalan kiterjedése, valamint a tervezett intenzív beépítés miatt az egész tervezési területet régészeti érdekű területként kell kezelni. A területre kijelölt régészeti érdekű terület célja, az, hogy felhívja a figyelmet arra, hogy szakmai tapasztalatok alapján elképzelhető, a tervezési területen a felszíni gyűjtések alapján a már ismert régészeti lelőhelyek mellett további, még nem ismert – a felszínen általában nem észlelhető – temetkezések régészeti emlékeinek előkerülése. (A terület ismertetése a KASIB Kft. által a szóban forgó területre készített örökségvédelmi hatástanulmány régészeti fejezetéből idézve, készítette Stonehege Kft, régész: Dr. Ottományi Katalin)

A régészeti lelőhely védelme érdekében a következő HÉSZ előírások betartandók: Az Örökségvédelmi törvény értelmében a régészeti örökség elemei a régészeti érdekű területről csak régészeti feltárás keretében mozdíthatók el. Ezért e területen a földmunkával járó beruházások megkezdése előtt régészeti állapotfelmérést kell végezni, melynek módszere a próbaásatás. Ennek hiányában bármiféle földmunka csak régészeti megfigyelés mellett lehet elvégezni. A régészeti megfigyelés során a lelőhelyeken a vonatkozó hatályos magasabb szintű jogszabályok alapján megelőző feltárásra is sor kerülhet. A vonatkozó magasabb rendű jogszabály értelmében a régészeti lelőhelyeket a földmunkával járó beruházásokkal lehetőség szerint el kell kerülni. Az örökségvédelmi törvény szerint, ha a lelőhely elkerülése a földmunkával járó fejlesztés, beruházás költségeit aránytalanul megnövelné, vagy a beruházás másutt nem valósítható meg, a beruházással veszélyeztetett régészeti lelőhelyeket előzetesen fel kell tárni. A vonatkozó magasabb rendű jogszabály előírja, hogy – a KÖH eltérő rendelkezésének hiányában – a megelőző feltárás részeként a lelőhelyen először próbafeltárást kell végezni. A megelőző feltárásra az örökségvédelmi törvény, valamint a mindenkor hatályos magasabb szintű jogszabály6 értelmében a beruházónak szerződést kell kötnie a Pest Megyei Múzeumok Igazgatóságával, illetve az 500 M Ft értékhatárt meghaladó ún. nagyberuházások esetében a Kulturális Örökségvédelmi Szakszolgálattal. A nyilvántartott régészeti lelőhelyeken minden esetben a hatósági engedélyezéshez a területileg illetékes Kulturális Örökségvédelmi Hivatal Közép-Magyarországi Iroda előzetes szakhatósági hozzájárulása szükséges.

6



7. sz. lelőhely (Szabályozási Terv SZT 20. szelvény) Szigetszentmiklós – Vízműtelep, 1. Lh. (M0, BTM feltárásai): neolit, kora-. És késő-bronzkori, kelta, Árpád-kori teleprészlet, részben feltárva (BTM Adt. 1599-90, VIRÁG 1992; VADÁSZ 1992; HANNY 1992)

8. sz. lelőhely (Szabályozási Terv SZT 20-21. szelvény) Szigetszentmiklós – Víműtelep, 2. Lh.: (MOL 1999): Kora bronzkori temető, kelta telep, népvándorláskori telep. BTM adattár: 1893-2000.

Külterületi, jelenleg beépítésre nem szánt területen található régészeti lelőhely. A terület övezeti besorolása nagyrészt mezőgazdasági gyep terület, amely táj- és természetvédelmi szempontból természet közeli állapotú területnek minősített, másrészt általános mezőgazdasági terület. E területen beépítésre szánt terület nem alakítható ki. A gyep, rét, legelő művelések a régészeti lelőhelyek állapotának háborítatlan megőrzése szempontjából kifejezetten kedvezőek. Épp ezért törekedni kell e felületek megőrzésére és lehetséges kiterjesztésére a régészeti lelőhelyen és környezetében. A mezőgazdasági művelésből adódó, jelenlegi károsan ható folyamat (pl. a talaj bolygatása) fokozatos állagromlást jelenthet a régészeti lelőhely számára. A régészeti lelőhely védelme érdekében a 7. sz. lelőhelyre vonatkozó HÉSZ előírások betartandók. Külterületi, jelenleg beépítésre nem szánt területen található régészeti lelőhely. A terület övezeti mezgazdasági gyep terület, amely táj- és természetvédelmi szempontból természet közeli állapotú területnek minősített. E területen beépítésre szánt terület nem alakítható ki. A gyep, rét, legelő művelések a régészeti lelőhelyek állapotának háborítatlan megőrzése szempontjából kifejezetten kedvezőek. Épp ezért törekedni kell e felületek megőrzésére és lehetséges kiterjesztésére a régészeti lelőhelyen és környezetében. A régészeti lelőhely védelme érdekében a következő előírás betartandó: A nyilvántartott régészeti lelőhelyeken minden esetben a hatósági engedélyezéshez a területileg illetékes Kulturális Örökségvédelmi Hivatal Közép-Magyarországi Iroda előzetes szakhatósági hozzájárulása szükséges.

9. sz. lelőhely (Szabályozási Terv SZT 14. szelvény) Szigetszentmiklós, Alsó - Középdűlő: Árpád-kori település (BTM Adt. 1893-2000) A hatályos Településszerkezeti Tervben – eddig még szabályozási tervvel nem szabályozott - központi vegyes terület a tervezett területfelhasználás kijelölt területen található régészeti lelőhely. A jelenleg készülő Szabályozási Terv e területre azonban nem határozza meg a beépíthetőség feltételeit. A terület hasznosításának, beépítésének feltétele a jelenlegi intézményellátás fejlesztése, illetve a szennyvíztisztító telep bővítése és korszerűsítése, amely elengedhetetlen. A településszerkezeti tervben területfelhasználást váltó területeket, amennyiben még nem aktuális a fejlesztésük, a jelenlegi övezetben kell tartani. Ez indokolja, hogy a 9. sz. lelőhely területe és környéke jelen szabályozási terv szerint általános mezőgazdasági övezetbe sorolt. E terület beépítésére a távlatban megvalósuló fejlesztések keretében kerülhet sor, így a későbbiekben külön szabályozási terv és helyi építési szabályzat kidolgozása szükséges. A mezőgazdasági művelésből adódó, jelenlegi károsan ható folyamat (pl. a talaj bolygatása) fokozatos állagromlást jelenthet a régészeti lelőhely számára.

53


10. sz. lelőhely (Szabályozási Terv SZT 11. szelvény) Szigetszentmiklós – Laki-hegy: kora bronzkori telep és sírok, árpád-kori telep (BTM Adt. 1649-91; REMÉNYITEREI 2004)

A régészeti lelőhely védelme az alábbi (HÉSZ-ben szereplő) előírásokkal biztosítható: -

-

11. –12. sz. lelőhely (Szabályozási Terv SZT 31. szelvény) Szigetszentmiklós, Teleki út 45.: kora-bronzkori temetkezés (KALICZ – SCHREIBER 1997, 178, 6. k. 1-2). Szigetszentmiklós, Vízcsőárok II.: kora-bronzkori temetkezések (KALICZ – SCHREIBER 1981, 86, Taf. 1. 52; taf. 2; KALICZ – SCHREIBER 1997, 179-181). ( a 11. ÉS 12. VALÓSZÍNŰLEG EGY LELŐHELYET JELÖL)

A vonatkozó magasabb rendű jogszabály értelmében a régészeti lelőhelyeket a földmunkával járó beruházásokkal lehetőség szerint el kell kerülni. Az örökségvédelmi törvény szerint, ha a lelőhely elkerülése a földmunkával járó fejlesztés, beruházás költségeit aránytalanul megnövelné, vagy a beruházás másutt nem valósítható meg, a beruházással veszélyeztetett régészeti lelőhelyeket előzetesen fel kell tárni. A vonatkozó magasabb rendű jogszabály előírja, hogy – a KÖH eltérő rendelkezésének hiányában – a megelőző feltárás részeként a lelőhelyen először próbafeltárást kell végezni. A megelőző feltárásra az örökségvédelmi törvény, valamint a mindenkor hatályos magasabb szintű jogszabály7 értelmében a beruházónak szerződést kell kötnie a Pest Megyei Múzeumok Igazgatóságával, illetve az 500 M Ft értékhatárt meghaladó ún. nagyberuházások esetében a Kulturális Örökségvédelmi Szakszolgálattal. A feltárási jogosultságot a 21/2007. (III. 26.) sz. OKM rendelettel módosított 18/2001. (X. 18.) sz. NKÖM rendelet szabályozza. A nyilvántartott régészeti lelőhelyeken minden esetben a hatósági engedélyezéshez a területileg illetékes Kulturális Örökségvédelmi Hivatal Közép-Magyarországi Iroda előzetes szakhatósági hozzájárulása szükséges.

7



13. sz. lelőhely (Szabályozási Terv SZT 40. szelvény) Szigetszenmiklós, Hídfő: kora-bronzkori leletek (KALICZ – SCHREIBER 1981, 86, TAF. 1. 47; ENDRŐDI 1992, 1. k.).

A belterületi, vagy egyéb beépített, illetve a jövőben beépítésre szánt területeken, területrészeken azok az építési munkálatok, melyek a talajt 30 cm-nél mélyebben bolygatják (pl. ház-, pince-, vagy kerítésalap ásása, közművek vezetése, tereprendezés, oszlopállítás, fásítás, árokásás, útépítés, stb.) veszélyeztető forrásnak minősülnek, ezért a jövőben a beépített területeken lokalizált lelőhelyek területén az ilyen jellegű beavatkozásokat a KÖH előzetes engedélyéhez kell kötni. A fentiek mellett bármilyen újabb beruházás (pl. alagcsövezés, melioráció, talajlazítás, csatornaásás, homok-, agyag-, vagy földbányászás, magas- vagy mélyépítés, útépítés, stb.) essen az bel- vagy külterületre, jelentős károkat okozhat a lelőhelyeken, ezért ezek a tevékenységek minden esetben a KÖH előzetes szakhatósági engedélyéhez kötöttek. A KÖH saját hatáskörében mérlegeli a tervezett beruházás és az általa a régészeti örökségben keletkező visszafordíthatatlan folyamatok arányát, viszonyát, majd a jogszabályokkal összhangban ezek alapján engedélyezi, kikötésekkel (pl. a beruházó költségére történő megelőző feltárás vagy régészeti megfigyelés elrendelésével) engedélyezi, vagy elutasítja az engedélykérelmet. A 10-14. sz. régészeti lelőhelyek védelme az alábbi (HÉSZ-ben szereplő) előírásokkal biztosítható: -

-

14. sz. lelőhely (Szabályozási Terv SZT 43. szelvény) Szigetszentmiklós – Alsóbucka: Szarmata telep és temető. Valószínűleg ugyanitt kora bronzkori sírok is előkerültek (KALICZ – SCHREIBER 1997, 178, 2, 5. KÉP).

A vonatkozó magasabb rendű jogszabály értelmében a régészeti lelőhelyeket a földmunkával járó beruházásokkal lehetőség szerint el kell kerülni. Az örökségvédelmi törvény szerint, ha a lelőhely elkerülése a földmunkával járó fejlesztés, beruházás költségeit aránytalanul megnövelné, vagy a beruházás másutt nem valósítható meg, a beruházással veszélyeztetett régészeti lelőhelyeket előzetesen fel kell tárni. A vonatkozó magasabb rendű jogszabály előírja, hogy – a KÖH eltérő rendelkezésének hiányában – a megelőző feltárás részeként a lelőhelyen először próbafeltárást kell végezni. A megelőző feltárásra az örökségvédelmi törvény, valamint a mindenkor hatályos magasabb szintű jogszabály8 értelmében a beruházónak szerződést kell kötnie a Pest Megyei Múzeumok Igazgatóságával, illetve az 500 M Ft értékhatárt meghaladó ún. nagyberuházások esetében a Kulturális Örökségvédelmi Szakszolgálattal. A feltárási jogosultságot a 21/2007. (III. 26.) sz. OKM rendelettel módosított 18/2001. (X. 18.) sz. NKÖM rendelet szabályozza. A nyilvántartott régészeti lelőhelyeken minden esetben a hatósági engedélyezéshez a területileg illetékes Kulturális Örökségvédelmi Hivatal Közép-Magyarországi Iroda előzetes szakhatósági hozzájárulása szükséges.

Műemléki együttesek, műemlékek eszmei, használati és esztétikai jelentőségének alakulása a tájban, településszerkezetben, épített környezetben, a település életében, A településen található műemlék pozitív hatással bír közvetlen környezetére. Megközelítése – elhelyezkedése révén – jó. A jövőt illetően a HÉSZ-ben megfogalmazott környezeti feltételek betartásával távlatban jelentősebb, környezetterhelés ill. a műemléket érintő negatív környezeti hatás nem várható. A meglévő műemlék jelentősége és érvényesülése a műemléki környezet kijelölésével emelkedik. Folyamatok iránya, visszafordíthatósága A jelenlegi károsan ható folyamat (pl. a talaj bolygatása) fokozatos állagromlást jelent a régészeti lelőhelyek számára. E folyamat elméletileg visszafordítható, vagy legalább is megállítható lenne, ha a területeken a talajművelést megváltoztatnák. Ehhez a helyi adminisztráció (Önkormányzat), a szakemberek (KÖH, Megyei Múzeum) és az érintett magánszemélyek vagy vállalkozások konstruktív együttműködése szükséges. Ellenkező esetben a folyamat megfordíthatatlannak látszik és előbb-utóbb menthetetlenül a régészeti lelőhelyek teljes megsemmisüléséhez vezet. Kárenyhítés lehetősége, költsége, illetve ellentételezésének lehetőségei A jogszabályok nem írnak elő kárenyhítési vagy ellentételezési kötelezettséget arra az esetre, ha terület tulajdonosát az előírásokból vagy a jogszabályokból eredő kötelezettségei miatt hátrányok érik. Ugyanakkor a kárpótlás lehetőségét nem is zárja ki semmi, így ez minden esetben az érintett felek megegyezésétől függ. A régészeti lelőhellyel érintett ingatlanok esetében megvizsgálandó annak lehetősége, hogy a Nemzeti Földalapba való felajánlásért cserébe onnan másik, azonos értékű ingatlan formájában történjen ellentételezés.

Jelenleg is és a távlatban is beépített területen, a terv szerint kertvárosias lakóterület, hétvégi házas üdülőterület, illetve kereskedelmi, szolgáltató gazdasági, meglévő beépítésű területeken találhatók a 10-14. sz. lelőhely

8



5.

kell kötnie a Pest Megyei Múzeumok Igazgatóságával, illetve az 500 M Ft értékhatárt meghaladó ún. nagyberuházások esetében a Kulturális Örökségvédelmi Szakszolgálattal.

ÖSSZEFOGLALÓ

Szigetszentmiklós területén viszonylag kis számban tartanak nyilván régészeti lelőhelyeket. Ezek egy része azonban a településrendezés szempontjából fontos területeken található. A település központjában található lelőhelyeket folyamatosan veszélyeztetik az esetleges közműépítések és rekonstrukciók, épületbővítések. A lelőhely közelében az esetleges üres telkek beépítése során ez a tény különös figyelmet követel a tervek készítőjétől és kivitelezőjétől, illetve a település vezetőitől. A településszerkezeti tervben fejlesztésre kijelölt területek egyike sem kerül jelen eljárás során szabályozásra. Jelen szabályozási terv keretein belül a 6. sz. lelőhely kivételével nem tervezett konkrét építési tevékenység egyik nyilvántartott lelőhely közelében sem. Akárcsak a belterület esetében, a külterületi fejlesztések tervezésénél is érdemes figyelembe venni nyilvántartott lelőhelyeket. Az itt előkerülő régészeti emlékek szükségszerű feltárása ugyanis szintén lelassíthatja, vagy megakadályozhatja a tervbe vett beruházások létrejöttét. Tanácsos tehát a régészeti lelőhelyeket és régészeti érdekű területeket kihagyni a nagyobb szabású fejlesztési tervekből. A fentieken túl is elmondható, hogy mindenfajta változtatás, tervbe vett fejlesztés, beruházás esetén számolni kell régészeti leletek előkerülésével, ez esetben pedig mindenki részéről elvárható a törvények tiszteletben tartása és a nemzeti kulturális örökség iránti megfelelő megbecsülés. A település területére eső lelőhelyek igen fontosak tudományos szempontból, egyelőre azonban sem tervszerű feltárásukat, sem külön védelmüket, sem bemutatásukat nem tartjuk a jelen állapotok és a megismert fejlesztési szándékok alapján kiemelt örökségi szempontnak. Állapotuk megőrzése azonban elkerülhetetlen feladat, s ezért a legtöbbet és a leghatékonyabban a város lakói és vezetése tehetnek. Javasolt a gyepművelésre való áttérés a szántott mezőgazdasági területen található lelőhelyek esetében. Nagyobb beruházások (például útépítés) előtt a beruházás nyomvonalára, helyére vonatkozóan külön régészeti hatásvizsgálat elkészíttetése indokolt. A jelen hatástanulmány a készítés időpontjában rendelkezésre álló adatok alapján készült. A település területén időközben előkerülő lelőhelyekről a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal vezet közhiteles nyilvántartást. Javasolt minden tervezett beruházás előtt a lelőhellyel való érintettségről időben meggyőződni. A fokozottan vagy kiemelten védett régészeti lelőhelyeken a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal más hatósági engedélyhez nem kötött tevékenység esetén hatóság. (egyébként szakhatóság) Minden nyilvántartott régészeti lelőhelyet érintő, a talajt bolygató tevékenység, valamint a művelési ág megváltoztatása esetében a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal előzetes (szakhatósági) engedélye szükséges. Azokra a területekre, amelyek területe természetközeli állapotúnak minősül és ezért táj- és természetvédelmi okokból nem építhetők be, teljes építési tilalom vonatkozik. A régészeti érdekű területeken tervezett munkálatok esetében a Kulturális Örökségvédelmi Hivatalt véleményező szervként kötelezően be kell vonni még a tervezés fázisában. Minden olyan esetben, amikor lelet, vagy jelenség kerül elő, a területileg illetékes múzeumot és a Kulturális Örökségvédelmi Hivatalt értesíteni kell. Régészeti lelőhelyeken, bizonyos jogszabályi feltételek fennállása esetén a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal külön örökségvédelmi hatásvizsgálat készítését írhatja elő.

-

A terv területén, annak új beépítésű részein, illetve a már ismert régészeti lelőhelyek közelében minden esetben a hatósági engedélyezéshez szükséges régészeti szakhatósági jogkört a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal gyakorolja

-

Amennyiben régészeti lelőhelynek nem minősülő területen földmunkák során váratlan régészeti lelet vagy emlék kerül elő, a kulturális örökségvédelmi törvényben foglaltak szerint eljárva haladéktalanul értesíteni kell a Pest Megyei Múzeumok Igazgatóságát. A bejelentési kötelezettség az építtetőt, a kivitelezőt, az ingatlan tulajdonosát és a lelet felfedezőjét egyetemlegesen terheli.

-

Az Örökségvédelmi törvény értelmében a régészeti örökség elemei a régészeti érdekű területről csak régészeti feltárás keretében mozdíthatók el. Ezért e területen a földmunkával járó beruházások megkezdése előtt régészeti állapotfelmérést kell végezni, melynek módszere a próbaásatás. Ennek hiányában bármiféle földmunka csak régészeti megfigyelés mellett lehet elvégezni. A régészeti megfigyelés során a lelőhelyeken a vonatkozó hatályos magasabb szintű jogszabályok alapján megelőző feltárásra is sor kerülhet.

-

A közigazgatási területen található régészeti lelőhelyek jegyzékét a HÉSZ 2. sz. függeléke tartalmazza.

A HÉSZ 63. §. Kulturális örökségvédelem (5)-(10) bekezdések tartalmazzák fenti előírásokat, biztosítva a régészeti örökség védelmét. 6.

NYILATKOZAT

Alulírott Csarkóné Kelemen Ágnes terület- és településfejlesztési szakokleveles építészmérnök, vezető településrendező tervező kijelentem, hogy az örökségvédelmi hatástanulmány Szigetszentmiklós Szabályozási Terve munkarészeként a 4/2003. (II. 20.) NKÖM rendelet előírásai szerint készült, a településszerkezeti tervben tervezett megoldás az örökségvédelmi jogszabályoknak és hatósági előírásoknak megfelel. Az örökségvédelmi hatástanulmány elkészítésére a fenti rendelet szerint megfelelő tervezői jogosultsággal rendelkezem.

Csarkóné Kelemen Ágnes vezető településrendező tervező kamarai szám : TT101-0760/06

A régészeti örökséget érintő kérdésekben a településrendezési tervhez készített hatástanulmányban foglaltak az irányadók. -

A kulturális örökség védelméről szóló magasabb szintű jogszabály alapján a régészeti lelőhelyek ex lege, a törvény erejénél fogva általános védelem alatt állnak.

-

A vonatkozó magasabb rendű jogszabály értelmében a régészeti lelőhelyeket a földmunkával járó beruházásokkal lehetőség szerint el kell kerülni. Az örökségvédelmi törvény szerint, ha a lelőhely elkerülése a földmunkával járó fejlesztés, beruházás költségeit aránytalanul megnövelné, vagy a beruházás másutt nem valósítható meg, a beruházással veszélyeztetett régészeti lelőhelyeket előzetesen fel kell tárni. A vonatkozó magasabb rendű jogszabály előírja, hogy – a KÖH eltérő rendelkezésének hiányában – a megelőző feltárás részeként a lelőhelyen először próbafeltárást kell végezni. A megelőző feltárásra az örökségvédelmi törvény, valamint a mindenkor hatályos magasabb szintű jogszabály9 értelmében a beruházónak szerződést

9



III. MELLÉKLET

57


58


EMLÉKEZTETŐ Tárgy: Ideje: Helyszín: Jelen vannak:

Szigetszentmiklós Város Szabályozási Terve - egyeztetés 2008. szeptember 24. Budapest Főváros Önkormányzata Főpolgármesteri Hivatal Közlekedési Ügyosztály Közlekedésfejlesztési Alosztály hivatalos helyisége Janča Tibor – BFFH Közlekedési Ügyosztály csoportvezető, c. főtanácsos Csarkóné Kelemen Ágnes - Archi-Profil Építész Tervező településrendező tervező

Bt.

A tárgyalásra Szigetszentmiklós Szabályozási Terv készítésével kapcsolatban a Nemzeti Közlekedési Hatóság Közép-magyarországi Regionális Igazgatóság 2008. augusztus 27-én kelt KA/5846/1/2008. ügyiratszámú levelében foglaltak alapján került sor, miszerint Budapest közelsége miatt egyeztetni szükséges a közlekedési koncepciót a fővárossal való kapcsolatok tekintetében a BFFH Közlekedési Ügyosztályával. Tervező ismertette, hogy Szigetszentmiklós Szabályozási Terve a 25/2007. (II. 20.) sz. határozattal elfogadott Szigetszentmiklós Településszerkezeti Terve alapján készül. Jelen terv készítésekor a TSZT nem kerül módosításra, a tervben területfelhasználás-változásra nem kerül sor, a település közlekedési koncepciója (pl. Csepel-szigeti gerincút nyomvonala) a budapesti tervekkel összehangoltan került kialakításra. A Szabályozási Terv tartalmának döntő része korábban elfogadott szabályozási tervek egységes szerkezetbe foglalását tartalmazza. Egyes területrészek (lakóterületek és kereskedelmi, gazdasági területek) nem kerülnek szabályozásra a szennyvíztisztító bővítése, illetve az intézményi ellátottság megoldásáig. A közigazgatási határ mentén a Településszerkezeti Terv szerint beépítésre szánt területek (kertvárosias lakóterület, kereskedelmi, szolgáltató gazdasági területek) találhatók, de ezek a részek jelen tervben nem kerülnek szabályozásra, nem terhelik a főváros úthálózatát. Az érintettek a fentiek ismeretében és azok figyelembe vételével a következőkben állapodtak meg: Szigetszentmiklós Szabályozási Tervében foglaltak nem ellentétesek a fővárosi (dél-pesti, csepeli) közlekedési koncepcióval, azzal összehangoltan valósíthatók meg.

Budapest, 2008. szeptember 24. Az emlékeztetőt összeállította:

Cs. Kelemen Ágnes

59


EMLÉKEZTETŐ

Tárgy: Ideje: Helyszín: Jelen vannak:

Szigetszentmiklós Város Szabályozási Terve - egyeztetés 2008. szeptember 29. Közlekedésfejlesztési Koordinációs Központ hivatalos helyisége KKK Hálózatfejlesztési és Döntés-előkészítési Osztály részéről Berg Tamás osztályvezető Feller Tibor fejlesztési mérnök Haraszti Zsuzsa fejlesztési mérnök KKK Tervezési Monitoring Osztály részéről Bakoss Borbála fejlesztési mérnök Archi-Profil Építész Tervező Bt. részéről Csarkóné Kelemen Ágnes településrendező tervező

A tárgyalásra Szigetszentmiklós Szabályozási Terv készítésével kapcsolatban a Nemzeti Közlekedési Hatóság Közép-magyarországi Regionális Igazgatóság 2008. augusztus 27-én kelt KA/5846/1/2008. ügyiratszámú levelében foglaltak alapján került sor, miszerint a Közlekedésfejlesztési Koordinációs Központot tárgyi eljárás során be kell vonni, véleményét érvényre kell juttatni. Tervező ismertette, hogy Szigetszentmiklós Szabályozási Terve a 25/2007. (II. 20.) sz. határozattal elfogadott Szigetszentmiklós Településszerkezeti Terve alapján készül. Jelen terv készítésekor a TSZT nem kerül módosításra, a tervben területfelhasználás-változásra nem kerül sor. A Szabályozási Terv tartalmának döntő része korábban elfogadott szabályozási tervek egységes szerkezetbe foglalását tartalmazza. Egyes területrészek (lakóterületek és kereskedelmi, gazdasági területek) nem kerülnek szabályozásra a szennyvíztisztító bővítése, illetve az intézményi ellátottság megoldásáig. Közlekedésfejlesztési Koordinációs Központ képviselői az alábbi fontos szempontok érvényre juttatását kérik a tervben: - az M0 autóút Halásztelki csomópontjának (II. Rákóczi Ferenc út) kialakítását illetően a közeljövőben beavatkozásra lesz szükség a csomópont forgalom áteresztőképességének növelése érdekében; - a Csepel-szigeti gerincút szigetszentmiklósi ága remélhetőleg minél hamarabb elkészül (2013-ig), nyomvonalát az elkészült tervek szerint kell szerepeltetni a szabályozási tervben. Tervező elmondta, hogy jelen szabályozási terv elfogadása előtt KASIB tervei szerint készülő Auchan és környéke területre vonatkozóan Településszerkezeti Terv módosításra kerül sor, melyben a Csepel-szigeti gerincút nyomvonalának módosítása a jelenlegi tervek szerint megtörténik. A párhuzamosan futó két szabályozási tervet össze kell hangolni, ezért KASIB által leegyeztetett terv jelen szabályozási tervbe beépítésre kerül, az együttműködés a tervezők között zavartalan; - az M0 autóút kapacitásbővítéséhez szükséges helybiztosítást a terv tartalmazza; - az M0 autóúthoz csatlakozó, Csepeli út (51101 j. bekötő út) melletti autóúti pihenőhely bővítésére tanulmányterv készül, a Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt-vel ez ügyben egyeztetni szükséges. A Nemzeti Közlekedési Hatóság Közép-magyarországi Regionális Igazgatóság fent említett levele alapján egyeztetni szükséges még a Magyar Közút Kht.-vel, az Állami Autópálya Kezelő Zrt.-vel, a Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt-vel, a BKV Zrt. HÉV Üzemigazgatóságával és a BFFH Közlekedési Ügyosztályával. Budapest, 2008. szeptember 29. Az emlékeztetőt összeállította: Cs. Kelemen Ágnes

60


ARCHI-PROFIL Építész, Tervező Bt. 1191 Budapest, Lehel u. 23. Tel.: 06-1-377 8853 Ügyintéző: Csarkóné Kelemen Ágnes Budapesti Közlekedési Zrt. HÉV Üzemigazgatóság Regőczi Miklós Értékesítési Vezérigazgató-helyettes részére 1072 Budapest Akácfa u. 15. Tárgy: Szigetszentmiklós Szabályozási Terv és helyi Építési Szabályzat véleményezése Tisztelt Vezérigazgató-helyettes Úr! Szigetszentmiklós Város Önkormányzata megbízásából cégünk készíti Szigetszentmiklós Város Szabályozási Tervét és Helyi Építési Szabályzatát. A tervek egyeztetése során a Nemzeti Közlekedési Hatóság Közép-magyarországi Regionális Igazgatósága véleménye 2. pontjában kérte, hogy T. Címet az eljárásba vonjuk be, illetve véleményüket juttassuk érvényre. E célból küldjük meg Önöknek mellékelten tárgyi terv egyeztetési anyagát szíves véleményezésre. Véleménye kialakításához mellékeljük továbbá tájékoztatásul a Nemzeti Közlekedési Hatóság Középmagyarországi Regionális Igazgatósága állásfoglalását. Tisztelettel várjuk tárgyi témára vonatkozó szíves véleményét és mielőbbi válaszát!

Budapest, 2008. szeptember 22.

Tisztelettel és üdvözlettel: Csarkóné Kelemen Ágnes településrendező tervező Archi-Profil Bt. Tel.: 377-8856 v. 06-20-3444 910 Melléklet: - KA/5846/1/2008. üi. sz. levél másolata (Nemzeti Közlekedési Hatóság) - 1 pld CD – Szigetszentmiklós Város Helyi Építési Szabályzata és Szabályozási Terv – egyeztetési anyag

61


EMLÉKEZTETŐ Tárgy: Ideje: Helyszín: Jelen vannak:

Szigetszentmiklós Város Szabályozási Terve - egyeztetés 2008. november 25. Magyar Közút Kht. hivatalos helyisége Magyar Közút Kht. részéről: Balogh Gábor forgalomtechnikai főmunkatárs Archi-Profil Építész Tervező Bt. részéről: Csarkóné Kelemen Ágnes településrendező tervező

A tárgyalásra Szigetszentmiklós Szabályozási Terv készítésével kapcsolatban a Nemzeti Közlekedési Hatóság Közép-magyarországi Regionális Igazgatóság KA/5846/1/2008. ügyiratszámú levelében foglaltak alapján került sor, miszerint – többek között - a Magyar Közút Kht.-t tárgyi eljárás során be kell vonni, véleményét érvényre kell juttatni. Tervező ismertette, hogy Szigetszentmiklós Szabályozási Terve a 25/2007. (II. 20.) sz. határozattal elfogadott Szigetszentmiklós Településszerkezeti Terve alapján készült. Jelen terv készítésekor a tervben területfelhasználásváltozásra nem kerül sor. A Szabályozási Terv tartalmának döntő része korábban elfogadott szabályozási tervek egységes szerkezetbe foglalását tartalmazza. Egyes területrészek (lakóterületek és kereskedelmi, gazdasági területek) nem kerülnek szabályozásra a szennyvíztisztító bővítése, illetve az intézményi ellátottság megoldásáig. Az M0 autóút mentén a Településszerkezeti Terv szerint beépítésre szánt területek (központi vegyes, ill. kereskedelmi, szolgáltató gazdasági területek) találhatók, de ezek a részek jelen tervben nem kerülnek szabályozásra, mezőgazdasági területként szerepelnek a Szabályozási Tervben. A Csepel-szigeti gerincút nyomvonala az elkészült tervek szerint szerepel a szabályozási tervben. Tervező elmondta, hogy jelen szabályozási terv elfogadása előtt KASIB tervei szerint készülő Auchan és környéke területre vonatkozóan Településszerkezeti Terv módosításra kerül sor, melyben a Csepel-szigeti gerincút nyomvonalának módosítása a jelenlegi tervek szerint megtörténik. A párhuzamosan futó két szabályozási tervet össze kell hangolni, ezért KASIB által leegyeztetett terv jelen szabályozási tervbe beépítésre került; Magyar Közút Kht. képviselője az alábbi fontos szempontok érvényre juttatását kéri a tervben: - A II. Rákóczi Ferenc út – M0 autóút csomópontját javasolja szimmetrikusan kialakítani a lehajtási rendszer elősegítése céljából, de a bemutatott szabályozási tervben jelenleg szereplő körforgalmi csomópont kialakítását is elfogadja, ha az M0 autóút és a Csepel-szigeti gerincút halásztelki ág kereszteződésében magasabb szolgáltatási színvonallal (lehajtó sáv, kanyarodó sáv) rendelkező csomópont kerül kialakításra. - A Petőfi u. – II. Rákóczi Ferenc út csomópontja távlatban körforgalmú csomópontként történő kialakításához a helybiztosítás szükséges. - A szigethalmi híd tövében a hídfő csomópontjának rendezése szükséges. - A Csepeli úttal párhuzamosan szervizút kialakítása szükséges. - Tervező elmondta, hogy a Csepeli út 50 m-es szabályozási szélességgel szerepel a tervben a Bánki Donát utca és a Leshegyi tó között, biztosítva szervizút kialakításának lehetőségét. A Leshegyi tótól a Leshegyi úti körforgalomig 40 m szabályozási szélesség biztosított - A Csepel-szigeti gerincút és a tököli Határ út találkozásánál a kiszolgáló utak csatlakozását oly módon kell megoldani, hogy a kialakuló (TESCO) körforgalmi csomópontra való csatlakozás javasolt, megszüntetve a direkt útcsatlakozásokat. - A lakott területen kívüli útszakaszok csomóponttávolsága min. 500-600 m, közöttük szervizút kialakításával ad a Magyar Közút Kht. hozzájárulást. (Ez vonatkozik a Gyári útra és a mezőgazdasági utakra is.) Tervező elmondta, hogy a fenti javaslatok csak abban az esetben juttathatók érvényre e tervben, ha nem von maga után településszerkezeti terv módosítást, jelen tervezés során erre nincs lehetőség, azokat az elvárásokat a Településszerkezeti Terv felülvizsgálata esetén lehet és kell majd figyelembe venni. Budapest, 2008. november 25. Az emlékeztetőt összeállította: Cs. Kelemen Ágnes

62


EMLÉKEZTETŐ

Tárgy:

Szigetszentmiklós Város Szabályozási Terve - egyeztetés

Ideje:

2008. november 03.

Helyszín:

Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. hivatalos helyisége

Jelen vannak:

Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. részéről: Tamás Éva projektvezető Kollár Éva projektvezető Archi-Profil Építész Tervező Bt. részéről: Csarkóné Kelemen Ágnes településrendező tervező

A tárgyalásra Szigetszentmiklós Szabályozási Terv készítésével kapcsolatban a Nemzeti Közlekedési Hatóság Közép-magyarországi Regionális Igazgatóság 2008. augusztus 27-én kelt KA/5846/1/2008. ügyiratszámú levelében foglaltak alapján került sor, miszerint – többek között - a Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt.-t tárgyi eljárás során be kell vonni, véleményét érvényre kell juttatni.

Az érintettek a fentiek ismeretében és azok figyelembe vételével a következőkben állapodtak meg: Szigetszentmiklós Szabályozási Tervében foglaltak – Szigetszentmiklós közigazgatási területére vonatkozóan – összhangban vannak a NIF Zrt. által elkészíttetett az M0 autóút, illetve a Csepeli úti csomópontban lévő pihenő bővítésére készült tervekkel és a Csepel-szigeti gerincút legújabb nyomvonalával. Budapest, 2008. november 03. Az emlékeztetőt összeállította:

Cs. Kelemen Ágnes településrendező tervező

Tervező ismertette, hogy Szigetszentmiklós Szabályozási Terve a 25/2007. (II. 20.) sz. határozattal elfogadott Szigetszentmiklós Településszerkezeti Terve alapján készült. Jelen terv készítésekor a tervben területfelhasználás-változásra nem kerül sor. A Szabályozási Terv tartalmának döntő része korábban elfogadott szabályozási tervek egységes szerkezetbe foglalását tartalmazza. Egyes területrészek (lakóterületek és kereskedelmi, gazdasági területek) nem kerülnek szabályozásra a szennyvíztisztító bővítése, illetve az intézményi ellátottság megoldásáig. Az M0 autóút mentén a Településszerkezeti Terv szerint beépítésre szánt területek (központi vegyes, ill. kereskedelmi, szolgáltató gazdasági területek) találhatók, de ezek a részek jelen tervben nem kerülnek szabályozásra, mezőgazdasági területként szerepelnek a Szabályozási Tervben. A Csepel-szigeti gerincút nyomvonala az elkészült tervek szerint szerepel a szabályozási tervben. Tervező elmondta, hogy jelen szabályozási terv elfogadása előtt KASIB Kft. tervei szerint készülő Auchan és környéke területre vonatkozóan Településszerkezeti Terv módosításra kerül sor, melyben a Csepel-szigeti gerincút nyomvonalának módosítása a jelenlegi tervek szerint megtörténik. A párhuzamosan futó két szabályozási tervet össze kell hangolni, ezért KASIB Kft. által leegyeztetett terv jelen szabályozási tervbe beépítésre került. Az M0 autóút kapacitásbővítéséhez szükséges helybiztosítást a bemutatott Szabályozási Terv tartalmazza, melynek összhangját Tervező az M0 terveit készítő UNITEF-fel egyeztette, Az Auchan és környéke területre vonatkozó szabályozás egyeztetése során Magyar Közút Kht. az autóút és a II. Rákócz Ferenc út (halásztelki) csomópont északi szintbeni csomópontjának átépítését körforgalmú csomóponttá csak a déli szintbeni csomópont körforgalmú csomóponttá történő átépítése esetén támogatta, ezért került jelen tervbe a körforgalomhoz szükséges helybiztosítás. Az M0 autóúthoz csatlakozó, Csepeli út (51101 j. bekötő út) melletti autóúti pihenőhely bővítésére készült tervvel a szóban forgó Szabályozási Terv összhangban van, a bővítéshez szükséges helybiztosítás a tervben szerepel.

63


Állami Autópálya Kezelő Zrt. 1134 Budapest, Váci út 45. B épület Levelezési cím: 1380 Budapest, Pf.: 1170 Tárgy: Szigetszentmiklós Város Szabályozási Terve – egyeztetés Ügyintéző: Csarkóné Kelemen Ágnes településrendező tervező Tisztelt Bali Erika! Szigetszentmiklós Város Önkormányzata megbízásából cégünk készíti Szigetszentmiklós Város Szabályozási Tervét és Helyi Építési Szabályzatát. 2008. júniusában összeállítottuk az Egyeztetési anyagot, melynek véleményezésekor a Nemzeti Közlekedési Hatóság Közép-magyarországi Regionális Igazgatósága 2008. augusztus 27-én kelt KA/5846/1/2008. ügyiratszámú levelében kérte – többek között – az Állami Autópálya Kezelő Zrt. megkeresését tárgyi eljárás során azzal a céllal, hogy a tervezés során T. Cím véleménye is érvényre juthasson. 2008. október 06-án történt személyes megbeszélésünkre hivatkozva ezúton kérjük, hogy Szigetszentmiklós Szabályozási Tervével kapcsolatban véleményét, kéréseit, elvárásait postafordultával megadni szíveskedjék. Szigetszentmiklós Szabályozási Terve a 25/2007. (II. 20.) sz. határozattal elfogadott Szigetszentmiklós Településszerkezeti Terve alapján készül. Jelen terv készítésekor a tervben területfelhasználás-változásra nem kerül sor. A Szabályozási Terv tartalmának döntő része korábban elfogadott szabályozási tervek egységes szerkezetbe foglalását tartalmazza. Egyes területrészek, melyek a hatályos településszerkezeti tervben lakóterületi, központi vegyes, illetve kereskedelmi, gazdasági területek céljára kerültek kijelölésre, jelen szabályozási terv keretein belül nem kerülnek szabályozásra a szennyvíztisztító bővítése, illetve az intézményi ellátottság megoldásáig. Az M0 autóút mentén a Településszerkezeti Terv szerint beépítésre szánt területek (központi vegyes, ill. kereskedelmi, szolgáltató gazdasági területek) találhatók, de ezek a részek jelen tervben nem kerülnek szabályozásra, mezőgazdasági területként szerepelnek a Szabályozási Tervben. Az M0 autóút mellett új beépítésre szánt területek nem kerülnek kijelölésre. Jelen szabályozási terv elfogadása előtt KASIB Kft. tervei szerint készülő Auchan és környéke területre vonatkozóan Településszerkezeti Terv módosításra kerül sor, melyben a Csepel-szigeti gerincút nyomvonalának módosítása a jelenlegi tervek szerint megtörténik. A párhuzamosan futó két szabályozási tervet össze kell hangolni, ezért KASIB Kft. által leegyeztetett terv jelen szabályozási tervbe beépítésre került. (lásd. mellékelt SZT 11. szelvény) A Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt.-vel történt egyeztetés alapján elmondható, hogy az M0 autóút kapacitásbővítéséhez szükséges helybiztosítást a terv tartalmazza. Az M0 autóúthoz csatlakozó, Csepeli út (51101 j. bekötő út) melletti autóúti pihenőhely bővítésére készült tervvel a szóban forgó Szabályozási Terv összhangban van, a bővítéshez szükséges helybiztosítás a tervben szerepel. Mellékelten megküldjük Önöknek Szigetszentmiklós hatályos településszerkezeti tervét, valamint a Szabályozási Terv azon szelvényeit, mely érinti az M0 autóutat (SZT 11-14, 20-21.) Tisztelettel várjuk tárgyi tervre vonatkozó szíves véleményét és mielőbbi válaszát! Budapest, 2008. november 03. Tisztelettel és üdvözlettel:

Csarkóné Kelemen Ágnes településrendező tervező Archi-Profil Bt. Tel.: 377-8853 vagy 06-20-3444 910 Melléklet: - KA/5846/1/2008. üi. sz. levél másolata (Nemzeti Közlekedési Hatóság) - 1 pld. Szigetszentmiklós Város Településszerkezeti Terve - 1 pld Szigetszentmiklós Szabályozási Terv 11-14 és 20-21. szelvények

64


65


66

SZIGETSZENTMIKLÓS VÁROS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVE HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZAT ÉS SZABÁLYOZÁSI TERV

Recommend Documents