TÁPIÓSZECSİ NAGYKÖZSÉG HELYI HULLADÉKGAZDÁLKODÁSI

TÁPIÓSZECSİ NAGYKÖZSÉG HELYI HULLADÉKGAZDÁLKODÁSI TERVE

Pécs, 2004. július

Tápiószecsı helyi hulladékgazdálkodási terve – MKM Consulting Kft.

I. fejezet

2

A tervkészítés általános adatai

Tervezési szint: Helyi Hulladékgazdálkodási terv Pest megye – Tápiószecsı nagyközség A terv készítéséért felelıs: Tápiószecsı Község Önkormányzata A helyi hulladékgazdálkodási tervet készítette: MKM Consulting Kft. (Pécs, 7623, Rét utca 39/1) A tervezésben részt vett személyek: Leitol Csaba – Ügyvezetı Drescher László – Közgazdász, Projektmenedzser Fülöp Zoltán – Környezetmérnök, Minıségügyi vezetı Tóth Virág – Környezetmérnök Horváth Viktória – Közgazdász Szvitacs Miklós – Közgazdász Tervezési idıszak: 2004-2008. közötti idıszak Tervezés báziséve: A keletkezı hulladékmennyiséget tekintve a 2002. évet, a hulladékkezelı telepek esetében a legfrissebb adatokat szerepeltetjük. Dátum: 2004. július


3

I.1. A település bemutatása I./1. táblázat

A település jellemzı 2002. évi statisztikai adatai (Forrás: KSH)

Település Terület [km2] Lakónépesség a 2002. év végén Lakásállomány a 2002. év végén Villamos energiát fogyasztó háztartás Vezetékes gázt fogyasztó háztartás Közüzemi vízvezeték hálózat [km] Közüzemi vízhálózatba bekapcsolt lakás Közüzemi szennyvízcsatorna hálózat [km] Közüzemi szennyvízcsatorna hálózatba bekapcsolt lakás Mőködı vállalkozás összesen

Tápiószecsı 38,38 6 371 2 223 2 360 1790 44,6 2210 0 0 384

Tápiószecsı község befogadó vidékei: Alföld (nagytáj), Észak-alföldi hordalékkúp-síkság (középtáj), Tápió-Galga-Zagyva vidék (kistájcsoport), Tápióvidék (kistáj). A legközelebbi várostól, Nagykátától közúton 15 km-re fekszik. Az éghajlata mérsékelten meleg, mérsékelten száraz. A legfontosabb éghajlati elemek éves átlagai: a napsütéses órák száma valamivel 2000 óra alatt marad. Középhımérséklete 10,1 °C, a csapadék összege megközelíti a 600 mm-t. A település területe 38,38 km2, lakossága 6 371 fı volt 2002-ben. A lakosság számának csökkenése a magas kivándorlásnak (-31 fı különbözet). Az élveszületések száma 57, a halálozások száma 56, így a természetes gyarapodás 1 fı. A településen 2 223 lakás van, ebbıl 1790 fogyaszt vezetékes gázt, 2 210 van bekötve a vezetékes vízhálózatba (44,6). Közüzemi szennyvízhálózat nincs a faluban. Az utak kis mértékben portalanítottak. A lakások 65 %-ában van telefon. Gazdasági szempontból: Az aktív dolgozók kb. 60 %-a ingázik. A vállalkozások (384) többsége (278) egyéni vállalkozás. A 80 kiskereskedelmi üzletbıl 17 élelmiszerjellegő. 25 vendéglátóhely van a faluban. A legjelentısebb cégei a településnek: Geıcze és Társa Bt., amely


4

fémmegmunkálással foglalkozik, az A-L-A-P Kft., amely tevékenységi területe: faipari szerszámkészítés, a Hajtástechnika Kft., amely szintén fémmegmunkálással foglalkozik, a Lipták Bt., amely gépjármőveket javít és a Tuning Extra Kft., amely gépjármővek javításával és mőszaki vizsgáztatásával foglalkozik. A szántó a legjelentısebb mővelési ág, mellette fontos a legelı és a szılı. A falu területén sok talaj fordul elı. Északkeleten mészlepedékes csernozjom, ettıl délre Ramann-féle barna erdıtalaj terül el. A két Tápió közti hátságon futóhomok található. A dombsági lejtıkön csernozjom jellegő barna erdıtalaj kerül túlsúlyba. Vízrajz: Az Alsó és Felsı Tápió is keresztülfolyik a falu területén. A Felsı-Tápió vizével táplálja a 79 hektáros halastavat.

I.2. A helyi tervezés szükségességének bemutatása A hulladékgazdálkodásról szóló 2000. évi XLIII. törvény értelmében az ország hulladékgazdálkodási stratégiai célkitőzései, továbbá az alapvetı hulladékgazdálkodási elvek érvényesítése érdekében (a hulladékkeletkezés megelızése, a hulladékok minél nagyobb arányú hasznosítása, a hulladékok szakszerő ártalmatlanítása) Országos Hulladékgazdálkodási Terv (OHT) készült, melyet a 110/2002.(XII.12.) OGY határozatával hirdettek ki. Az OHT kihirdetését követıen – arra építve – Regionális Hulladékgazdálkodási Terveket kellett készíteni (15/2003. KvVM rendelete, (XI.7.)), majd ezzel összhangban, a területi tervek kihirdetését követıen 270 nappal a településeknek helyi terveket kell kidolgozni. A helyi hulladékgazdálkodási tervek elsısorban az önkormányzatok által szolgáltatott adatokon alapulnak. A hiányzó adatok kapcsán megkeresésre kerültek: az adott településen közszolgáltató vállalat, egyéb hulladékgazdálkodásban illetékes szolgáltatók. A terv készítése során a Duna-Tisza-Közi Nagytérség Regionális Települési Szilárd Hulladék Gazdálkodási Rendszerének legfrissebb változatát is felhasználták a terv készítıi (megvalósíthatósági tanulmány, pénzügyi-gazdasági elemzés).


5

A helyi hulladékgazdálkodási tervek elkészítése érdekében, összhangban a hulladékgazdálkodásról szóló 2000. évi XLIII. törvénnyel, illetve a 126/2003. évi kormányrendelet – A hulladékgazdálkodási tervek részletes tartalmi követelményeirıl – rendelkezéseivel, figyelembe véve a 15/2003. KvVM rendeletet – A területi hulladékgazdálkodási tervekrıl – a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium által kiadott „Segédlet a helyi hulladékgazdálkodási tervek készítéséhez” elnevezéső dokumentumot, kérdıívek készültek. A települési jegyzık részére eljuttatott, majd személyes megkeresés útján, kérdezıbiztosok segítségével kitöltött kérdıívek képezik jelen terv alapját. Az adatok összegyőjtése után kezdıdött meg a meglévı adatok kiértékelése, a célok, prioritások meghatározása, illetve a célok elérését szolgáló cselekvési programok ütemtervének kialakítása. Az így elkészült helyi hulladékgazdálkodási terveket további egyeztetések után a települési önkormányzatok fogadták el, hagyták jóvá.

A Duna-Tisza Közi Nagytérségi Hulladékgazdálkodási program települései az Európai Unió ISPA alapja által támogatott (2001 HU 16 P PE 008) regionális hulladékgazdálkodási program keretén belül közösen kívánják teljesíteni a hulladékgazdálkodással kapcsolatos jogszabályi kötelezettségeiket. A 126/2003. (VIII. 15.) Kormány Rendelet 10 § értelmében az egyes településeken megvalósítandó elkülönített hulladékgyőjtés módja településenként kerül meghatározásra, azonban a szervesanyag-tartalom csökkentést a résztvevı települések a közös hulladéklerakó tekintetében kívánják teljesíteni. Fentiek alapján jelen terv az adott településre vonatkozó hulladékgazdálkodási adatok mellett tartalmazza a tervezett hulladékgyőjtı rendszerre vonatkozó információkat is.

I.3. Tervezésbe bevont hatóságok, önkormányzatok és egyéb szervezetek A helyi hulladékgazdálkodási tervek kapcsán, még a kérdıívek kiküldése elıtt egyeztetésre került sor a települési önkormányzatokkal, majd az illetékes Környezetvédelmi Felügyelıséggel. A helyi hulladékgazdálkodási tervek szorosan illeszkednek a térség regionális hulladékgazdálkodási kezdeményezéséhez. Jelen tervek alapját képezı Duna-Tisza-Közi Nagytérség Regionális Települési Szilárd Hulladék Gazdálkodási Rendszerének elkészítése során a következı egyeztetések lefolytatására került sor:

Fejlesztési koncepció kialakítása: egyeztetés a térség városainak, majd a kisebb településeinek bevonásával.


6

Önkormányzati Együttmőködési Megállapodás megkötése a Projekt által érintett települések kötelezettségvállalásával.

Az ISPA pályázati anyag elkészítése (Megvalósíthatósági Tanulmány, Pályázati Kérdıív, Pénzügyi-Gazdasági elemzés, Rendszerszintő Környezetvédelmi hatásvizsgálat)

Az ISPA pályázat Európai Uniós befogadása, a pénzügyi megállapodás megkötése.

A szükséges engedélyeztetési eljárások lefolytatása.

A közbeszerzési eljárás elindítása, az építési, áru, illetve szolgáltatási tenderek kiírása, egyes esetekben a tenderek elbírálása.

A projekt elkészítése kapcsán számos kérdésben volt szükség hatósági egyeztetésre. Bevont hatóságok:

az illetékes Környezetvédelmi Felügyelıség - környezetvédelmi engedélyeztetés

Miniszterelnöki Hivatallal – finanszírozás, projektbeszámoló

Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium Fejlesztési Igazgatóságával – finanszírozás, projektmenedzsment

KvVM szakmai fıosztályok – program tartalmának szakmai egyeztetése


7

I.4. Tervezés folyamatában használt EWC kódok A tervben használt hulladékfajták – a hulladékok jegyzékérıl szóló 16/2001. (VII. 18.) KöM rendelet alapján – EWC kódjait az alábbi táblázatban ismertetjük:

Hulladékfajta EWC kód Nem veszélyes hulladékok Települési szilárd hulladék 20 03 01 Települési folyékony hulladék 20 03 04 Kommunális szennyvíziszap 20 03 06 Építési-bontási hulladékok és egyéb inert hulladékok 17 09 04 Gumi 16 01 03 Veszélyes hulladékok Hulladékolajok 20 01 26* Akkumulátorok és szárazelemek 20 01 33* Elektromos és elektronikai hulladékok 20 01 35*, 20 01 36 Kiselejtezett gépjármővek 16 01 04* Egészségügyi hulladékok 18 01 Állati eredető hulladékok V 13403 Növényvédı-szerek és csomagoló eszközeik 15 01 10*, 20 01 19* Azbeszt 15 01 11* Csomagolási hulladékok Papír és karton csomagolási hulladék 15 01 01 Mőanyag csomagolási hulladék 15 01 02 Fa csomagolási hulladék 15 01 03 Fém csomagolási hulladék 15 01 04 Vegyes összetételő kompozit csomagolási hulladék 15 01 05 Egyéb, kevert csomagolási hulladék 15 01 06 Üveg csomagolási hulladék 15 01 07 Textil csomagolási hulladék 15 01 09


8

II. fejezet A tervezési területen keletkezı, hasznosítandó vagy ártalmatlanítandó hulladékok mennyisége és eredete II.1. A keletkezı hulladékok típusa és éves mennyisége II.1.1 Nem veszélyes hulladékok A településen 1000 t/év települési szilárd hulladék keletkezik. A Segédlet a helyi hulladékgazdálkodási tervek készítéséhez c. dokumentum iránymutatásai szerint, a helyi lakosságszámból kiindulva, a településen keletkezı folyékony hulladék becsült mennyisége 186 000 m3. Szennyvíziszap nem keletkezik a településen. Építési-bontási hulladékból és egyéb inert hulladékból 100 t/év keletkezik. II./1. táblázat A keletkezı nem veszélyes hulladékok és éves mennyiségük (tonna/év)

Hulladék Települési szilárd hulladék

Mennyiség 1000 t/év

Települési folyékony hulladék

186 000 m³/év*

Kommunális szennyvíziszap

Nem keletkezik.

Építési-bontási hulladékok és egyéb inert hulladékok

100 t/év

* Segédlet a helyi hulladékgazdálkodási tervek készítéséhez c. dokumentum iránymutatásai szerint becsült mennyiség

II.1.2. Szelektíven győjtött, kiemelten kezelendı hulladékáramok A település orvosi rendelıje magánkézben van, egészségügyi hulladékának évente keletkezı mennyisége 0,1 tonna.


9

Az állati hulladék elhelyezésére semmilyen lehetısége nincs a település lakosainak. Így a keletkezı mennyiségre sem állnak rendelkezésre adatok. Egyéb, kiemelten kezelendı hulladékot nem győjtenek szelektíven. II.1.3. Csomagolási hulladékok A csomagolási hulladékok szelektív győjtése a településen nem megoldott.

II.2. A felhalmozott hulladékok típusa és mennyisége II.2.1.

Nem veszélyes hulladékok

A település területén az „Agyagosgödör” területén található (1625 hrsz.) egy felhagyott hulladéklerakó, korábban ide szállították a települési szilárd hulladékot. A Közép-Duna-Völgyi Környezetvédelmi Felügyelıség (a továbbiakban KDVF) 2003. évi április 8-i hatósági ellenırzési jegyzıkönyve alapján: „Az agyagbányát a nagyközség lakossága vertfalas építkezéshez szükséges nyersanyag kitermelésére használta. A kitermelés 1970 körül megszőnt. A gödör területe 1,0432 ha. A gödröt azóta folyamatosan töltik. Jelenleg kb. a bányaterület egyharmada feltöltött. A feltöltés szintje a környezı természetes terepszint alatt van. Szemmel láthatóan a feltöltés anyaga 95 %-ban föld és bontási törmelék, a maradék pedig háztartásból származó települési hulladék. A feltöltetlen gödör átlagos mélysége hat méter. A szemle alkalmával kellemetlen bőz nem érezhetı (szeles, hideg idı). Veszélyes hulladékot, állati tetemet bejáráskor nem észleltünk. A talajvíz mély helyzető, a gödör fenékszintjét nem éri el. A feltöltés nincs takarva. Környezetszennyezést okozó veszélyes anyag szemmel nem látható. Se bányászatra, se feltöltésre engedély nincs.” A feltöltés becsült mennyisége 62592 m3. A KDVF kötelezte az önkormányzatot, hogy a további feltöltéshez engedélyezési eljárást kell lefolytatnia. A feltöltésbıl a háztartási hulladékot ki kell termelni, konténerben összegyőjteni és engedélyezett lerakón kell elhelyezni.


10

Az ÁNTSz rekultivációra kötelezte a felhagyott lerakót, a rekultivációs terv készítése folyamatban van. A település területén található illegális hulladéklerakókon lerakott hulladék becsült mennyisége 300 t. Az illegális hulladéklerakók pontos helyszíne nem ismert.

II.2.2. A területen felhalmozott, kiemelten kezelendı hulladékáramok A település területén nem található kiemelten kezelendı felhalmozott hulladék.

II.2.3.

Csomagolási hulladékok

A település területén nem található csomagolási felhalmozott hulladék.

II.3. A településre beszállított és onnan kiszállított hulladékok típusa és éves mennyisége

II. 3. 1. Nem veszélyes hulladékok

A települési szilárd hulladék, illetve az építési-bontási hulladék a 083/8 hrsz-ú területen kerül lerakásra, a folyékony hulladékból 2 500 m3 kiszállításra kerül.

A településre hulladékbeszállítás nem történik.

Tápiószecsı helyi hulladékgazdálkodási terve – MKM Consulting Kft. II./2. táblázat

11

A településre beszállított és onnan kiszállított nem veszélyes hulladékok és éves mennyiségük

Hulladék

Településre beszállított

Településrıl kiszállított

(t/év)

(t/év)

Települési szilárd hulladék1

0

0

Települési folyékony hulladék*2

0

2 500 m³/év


0

0

0

0

Építési-bontási hulladékok és egyéb inert hulladékok3 *

t/év adatok nem elérhetıek

II.3.2.

A településre beszállított és onnan kiszállított, kiemelten kezelendı hulladékáramok

Nem történik szelektíven a kiemelten kezelendı hulladékáramok győjtése a településen. Sem kiszállítás, sem beszállítás nem történik.

II. 3. 3.

Csomagolási hulladékok

A településre nem történik csomagolási hulladék beszállítása és kiszállítása sem.

1

A települési szilárd hulladékot a helyi szilárd hulladéklerakóban ártalmatlanítják, lerakással.

2

A folyékony hulladék tengelyen kerül elszállításra, éves elszállított mennyisége 7 300 m3/év.

3

Az építési-bontási hulladék éves mennyisége 100 t/év, amely a helyi szeméttelepen kerül lerakásra.


12

II.4. A tervezési terület éves hulladékmérlegének bemutatása

II. 4. 1. Nem veszélyes hulladékok II./3. táblázat

A nem veszélyes hulladékok kezelési arányainak bemutatása (hulladékmérleg)

Hulladék

Hasznosítás

Égetés

Lerakás

Egyéb kezelt

t/év

%

t/év

%

t/év

%

t/év

%

Települési szilárd hulladék

-

-

-

-

1000

100

-

-


-

-

-

-

-

-


-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

100

100

-

-

-

-

-

-

1 100

-

Építési-bontási hulladékok és egyéb inert hulladékok Összesen

186000 m3/év

186000 m3/év

II. 4. 2. Kiemelten kezelendı hulladékáramok Nem történik szelektíven a kiemelten kezelendı hulladékáramok győjtése a településen.

II. 4. 3. Csomagolási hulladékok Nem történik szelektíven a csomagolási hulladékok győjtése a településen.

100

-


13

III. fejezet A hulladékkezeléssel kapcsolatos alapvetı mőszaki követelmények

III. 1. A jogszabályokban meghatározott mőszaki követelmények és a területen folyó hulladékkezelésre elıírt követelmények ismertetése III/1. táblázat:

A területen folyó, hulladékkezelésre kiadott környezetvédelmi hatósági engedélyesek megnevezése, címe, az engedély tárgya, száma

Engedélyes neve

Cím

Nagyné Palo-

Tápiószecsı,

tai Anna

Petıfi S. u.

Lackó Lajos BÁVI MAX Bt.

Telephely

Tárgy

Engedély száma

Engedély érvényességi ideje

Tápiószecsı

n.a.

n.a.

n.a.

Nagykáta

n.a.

n.a.

n.a.

n.a.

Cegléd

n.a.

n.a.

n.a.

n.a.


IV. fejezet

14

Az egyes hulladéktípusokra vonatkozó speci-

ális intézkedések

Az Önkormányzat nem hozott speciális intézkedést hulladékgazdálkodással kapcsolatban.

Tápiószecsı Nagyközségi Önkormányzatának hulladékkezeléssel kapcsolatos rendelete:

6/1993. (V.24.) számú KT. rendelete a köztisztaság megvalósításáról és fenntartásáról.


V. fejezet

15

A hulladékok kezelése, a kezelıtelepek és lé-

tesítmények, a kezelésre felhatalmazott vállalkozások V.1. Hulladékok győjtése és szállítása A település területén a települési szilárd hulladékot és az építési-bontási hulladékot a polgármesteri hivatal szállítja el heti egyszeri gyakorisággal. Az így összegyőjtött hulladékot a helyi hulladéklerakóba, a „tápiószecsıi szemétbányába” szállítják. A folyékony hulladék esetében Nagyné Palotai Anna, Laczkó Lajos, és a BÁVI MAX Bt. végzi a begyőjtést és elszállítást. A kezelési mód ismeretlen.

V./1. táblázat

A nem veszélyes hulladékokat begyőjtı szervezetek

Begyőjtı, Hulladék

szállító neve

Települési

Polgár-

szilárd hul-

mesteri

ladék

Hivatal

Folyékony hulladék

Nagyné Palotai Anna

Székhely (település) Tápiószecsı

Begyőjtött hulladékmennyiség

1000 t/év

Tápiósz

4 800

ecsı

m3/év

Folyékony

Lackó

Nagykát

2 000

hulladék

Lajos

a

m3/év

Folyékony

BÁVI

hulladék

MAX Bt.

Cegléd

Építési-

Polgár-

bontási

mesteri

hulladékok

Hivatal

Tápiószecsı

Begyőjtı kapacitása (t/év)

n.a.

Begyőjtésre

Kezelı

használt szállí-

meg-

tóeszköz

nevezése

Liaz gépjármő

Polgármesteri Hivatal Nagyné

n.a.

IFA gépjármő

Palotai Anna

n.a.

IFA gépjármő

500 m3/év

n.a.

IFA gépjármő

100 t/év

n.a.

n.a.

Lackó Lajos BÁVI MAX Bt. Polgármesteri Hivatal

Tápiószecsı helyi hulladékgazdálkodási terve – MKM Consulting Kft. V.1.2.

16

A területen folytatott hulladékkezelési (hasznosítási, ártalmatlanítási) tevékeny-

ség általános ismertetése, értékelése A településen a 089/8 hrsz-on önkormányzat tulajdonában lévı lerakó található, amely 1982 óta üzemel. A lerakóra csak Tápiószecsırıl történik beszállíás. A lerakó területe 3 hektár, mőszaki védelemmel nem rendelkezik. A lerakó felülvizsgálattal és környezetvédelmi engedéllyel nem rendelkezik.

V.1.3. A felhalmozott hulladékok tárolásának, helyzetének (problémakörének) ismertetése A település területén az „Agyagosgödör” területén található egy felhagyott hulladéklerakó. A Közép-Duna-Völgyi Környezetvédelmi Felügyelıség (a továbbiakban KDVF) 2003. évi április 8-i hatósági ellenırzési jegyzıkönyve alapján: „Az agyagbányát a nagyközség lakossága vertfalas építkezéshez szükséges nyersanyag kitermelésére használta. A kitermelés 1970 körül megszőnt. A gödör területe 1,0432 ha. A gödröt azóta folyamatosan töltik. Jelenleg kb. a bányaterület egyharmada feltöltött. A feltöltés szintje a környezı természetes terepszint alatt van. Szemmel láthatóan a feltöltés anyaga 95 %-ban föld és bontási törmelék, a maradék pedig háztartásból származó települési hulladék. A feltöltetlen gödör átlagos mélysége hat méter. A szemle alkalmával kellemetlen bőz nem érezhetı (szeles, hideg idı). Veszélyes hulladékot, állati tetemet bejáráskor nem észleltünk. A talajvíz mély helyzető, a gödör fenékszintjét nem éri el. A feltöltés nincs takarva. Környezetszennyezést okozó veszélyes anyag szemmel nem látható. Se bányászatra, se feltöltésre engedély nincs.” A feltöltés becsült mennyisége 62592 m3. A KDVF kötelezte az önkormányzatot, hogy a további feltöltéshez engedélyezési eljárást kell lefolytatnia. A feltöltésbıl a háztartási hulladékot ki kell termelni, konténerben összegyőjteni és engedélyezett lerakón kell elhelyezni. Az ÁNTSz rekultivációra kötelezte a felhagyott lerakót, a rekultivációs terv készítése folyamatban van.


17

A település területén található illegális hulladéklerakókon lerakott hulladék becsült mennyisége 300 t. V./3. táblázat

Engedély nélküli, illegális (vad) lerakók, használaton kívüli vagy nem megfelelı mőszaki védelemmel rendelkezı lerakók és az ott lévı hulladékok mennyisége

Helyszín

Lerakó típusa

Lerakott hulladék Lerakott hulladék mennyimegnevezése

„Agyaggödör”, 1625/1 Felhagyott lera- Települési szilárd hrsz.

kó

hulladék

sége 62 592 m3

V.2. A települési szilárd hulladékgazdálkodás helyzetelemzésénél elıírtakon túl ismertetendı tényezık V.2.1. A másodnyersanyag visszanyerés és a hasznosítás aránya a tervezési területen A településen nem történik szelektíven a hulladékok győjtése. A település erre vonatkozó terveit lásd a VII.2. fejezetben.

V.2.2. A területen a települési hulladék részeként keletkezı biológiailag lebomló szerves hulladék mennyisége, és ebbıl a lerakásra kerülı mennyiség, a jelenlegi komposztáló és egyéb kezelıkapacitás és a késıbbiekben le nem rakható mennyiség összevetése A településen jelenleg nincs szelektív zöld- és biohulladék-győjtés. A regionális hulladékgyőjtı rendszer megvalósításáig az Önkormányzat a házi komposztálás minél szélesebb körben való elterjesztésével kíván eleget tenni jogszabályi kötelezettséginek. A település biológiailag lebomló hulladék elkülönített győjtésével kapcsolatos terveit a VII.2. fejezet tartalmazza.


18

V.3. A települési folyékony hulladékkal való gazdálkodás helyzetelemzése V.3.1.

A településen keletkezı települési folyékony hulladék mennyisége, lerakóhelyi győjtés –körzetenként

A településen összesen 186 000 m3 szennyvíz keletkezik, ami 1 fıre lebontva 29,19 m3-t jelent. A települési folyékony hulladékot három vállalkozó győjti be. V./4. táblázat

A településen keletkezı települési folyékony hulladék mennyisége

Leé (m3/év/fı)

Mennyiség (m3/év)

29,19

186 000


V./5. táblázat

A begyőjtött települési folyékony hulladék mennyisége

Begyőjtık, szállítók Tápiószecsırıl

Kapacitás, en-

Begyőjtı neve Székhelye begyőjtött menynyiség Nagyné Palotai Anna Lackó Lajos BÁVI MAX Bt.

gedélyezett mennyiség

Kezelési mód

(t/év)

Tápiószecsı

4 800 m3/év

n.a.

párologtatás

Nagykáta

2 000 m3/év

n.a.

párologtatás

Cegléd

500 m3/év

n.a.

párologtatás

V. 3.2. A települési folyékony hulladék kezelése A folyékony hulladékot a szállítást végzı vállalkozók az önkormányzat által kijelölt ürítıhelyen ürítik, további kezelésre nem kerül sor.


19

VI. fejezet Az elérendı hulladékgazdálkodási célok meghatározása VI.1. A hulladékkeletkezés csökkentési célkitőzései a tervezési területen, a tervidıszak végére várhatóan keletkezı hulladékok mennyisége és összetétele VI. 1. 1. A képzıdı hulladék mennyiségének várható alakulása VI./1. táblázat

A nem veszélyes hulladékok keletkezésének tervezett mennyisége (t/év)

2002

2005

2008

(t/év)

(t/év)

(t/év)

1000

1061

1126


186 000 (m³/év)

186 000 (m³/év)

186 000 (m³/év)


Nem keletkezik.

Nem keletkezik. Nem keletkezik.

Hulladék Települési szilárd hulladék

Építési-bontási hulladékok és egyéb inert hulladékok

VI.1.2.

100

100

100

Csökkentési célok Az elérendı hulladékgazdálkodási célok meghatározásánál alapul vettük a hulladékgazdálkodásról szóló 2000. évi XLIII. törvényt, a 110/2002. (XII. 12.) OGY határozatban kihirdetett, 2002. november 26-án elfogadott Országos Hulladékgazdálkodási Tervet (OHT) és a 15/2003. KvVM rendeletben kihirdetett Dél-Dunántúli Statisztikai Régió Hulladékgazdálkodási Tervét.

A helyi hulladékgazdálkodási terv elfogadása után – ami a 2004-2008-as idıszakra vonatkozik – a tervrıl kétévente beszámolót kell készíteni és hatévente meg kell újítani. A helyi hulladékgazdálkodási terv céljait figyelembe kell venni és be kell építeni az önkormányzat más ágazati intézkedéseibe is.

Biztosítani és folyamatosan fejleszteni (képzés) kell a végrehajtáshoz az önkormányzatnak a megfelelı szakértıi apparátust. Együtt kell mőködni a térségben kialakításra


20

kerülı Duna-Tisza-Közi Nagytérség Regionális Települési Szilárd Hulladék Gazdálkodási Rendszerének koordináló szervezeteivel. A 2000. évi XLIII. hulladékgazdálkodási törvény 56.§-a alapján a hulladéklerakóban ártalmatlanításra kerülı hulladék biológiailag lebomló szervesanyag tartalmát a bázis évhez viszonyítva 2004. július 1-ig 75 %-ra, 2007. július 1-ig 50 %-ra (2014. július 1-ig pedig 35 %-ra) kell csökkenteni. Ugyancsak a fent említett jogszabály szerint 2005. július 1-ig a hulladékká vált csomagolóanyagok legalább 50 %-át hasznosítani kell és ezen belül legalább 25 % anyagában kell, hogy hasznosításra kerüljön, úgy, hogy ez az arány minden anyagtípusnál legalább 15 % legyen. A település a 25/2002. (II. 27.) kormányrendeletben meghatározott Nemzeti Települési Szennyvízelvezetési és -tisztítási Megvalósítási Program szerint a 2 000 – 10 000 lakosegyenérték közötti terheléső szennyvíz-elvezetési agglomerációs területekhez tartozik. Tápiószecsı D428/1 agglomerációs kóddal rendelkezik. A fent említett jogszabály szerint az agglomerációnak legkésıbb 2015. december 31-ig kell megoldani a települési szennyvizek közmőves szennyvíz-elvezetését és a szennyvizek biológiai szennyvíztisztítását, illetve a települési szennyvíz ártalommentes elhelyezését. Tápiószecsı az alábbi táblázatban található csökkentési célokat tőzte ki a tervidıszakra.

Tápiószecsı helyi hulladékgazdálkodási terve – MKM Consulting Kft. VI./2. táblázat

21

A nem veszélyes hulladékokra vonatkozó csökkentési célok

Hulladék

Csökkentési cél A lerakott hulladék szervesanyag tartalmának csökkentése 2004-re 75 %-ra, 2007-re 50 %-ra, a hulladékgazdálkodási törvényben foglaltaknak megfelelıen.

települési szilárd hulladék

2008-ra el kell érni, hogy a lerakásra kerülı hulladékmenynyiség a jelenleginek legfeljebb 75 %-a legyen és így a mostani 83 %-os arány 60 % alá csökkenjen. A Nemzeti Települési Szennyvízelvezetési és –tisztítási

települési folyékony hulladék

Megvalósítási Programban (NTSZMP) elıírtak szerint meg kell valósítani a szennyvízberuházást. Ennek megfelelıen, el kell érni, hogy minél nagyobb arányban kössenek rá az ingatlantulajdonosok a hálózatra. A szennyvíztelepi iszapok minél nagyobb arányú talajerı-

kommunális szennyvíziszap visszapótláskénti (injektálás, komposztálás) hasznosítása a mezıgazdaságban. építési-bontási hulladékok és egyéb inert hulladékok

Csak a nem hasznosítható inert hulladék kerüljön lerakóban ártalmatlanításra. Az illegális hulladéklerakás visszaszorítása, és a legális ártalmatlanítás lehetıségének megteremtése.


22

A kiemelten kezelendı hulladékáramokra vonatkozó csökkentési célok

Hulladék

Csökkentési cél Hulladékok elkülönített győjtése hulladékudvarban, majd a

Hulladékolajok Akkumulátorok és szárazelemek

szakszerő hasznosításuk és ártalmatlanításuk. Hulladékok elkülönített győjtése hulladékudvarban, majd a szakszerő hasznosításuk és ártalmatlanításuk.

Elektromos és elektronikai Hulladékok elkülönített győjtése hulladékudvarban, majd a hulladékok

szakszerő hasznosításuk és ártalmatlanításuk. Együttmőködés kialakítása a helyi hasznosító szervezetek-

Kiselejtezett gépjármővek

kel a kiselejtezett gépjármővek hasznosítása érdekében, csatlakozás az országos győjtıhálózathoz.

Egészségügyi hulladékok Állati eredető hulladékok Növényvédıszerek és csomagoló eszközeik Azbeszt Egyéb hulladék

Lehetıség biztosítása az országos győjtırendszeréhez való csatlakozáshoz. Lehetıség biztosítása az országos győjtırendszeréhez való csatlakozáshoz. Hulladékok elkülönített győjtése hulladékudvarban, majd a szakszerő hasznosításuk és ártalmatlanításuk. Lehetıség biztosítása az azbeszt hulladékok országos győjtırendszeréhez való csatlakozáshoz. Hulladékok elkülönített győjtése hulladékudvarban, majd a szakszerő hasznosításuk és ártalmatlanításuk.


23

A csomagolási hulladékokra vonatkozó csökkentési célok

Hulladék Papír és karton csomagolási hulladék Mőanyag csomagolási hulladék Fa csomagolási hulladék

Csökkentési cél Hulladékok szelektív győjtése győjtıpontokon. Hulladékok szelektív győjtése győjtıpontokon. Anyagában történı hasznosítás biztosítása. Szelektív győjtés biztosítása, hulladékudvaron keresztül és

Fém csomagolási hulladék

a külön győjtött hulladék hasznosító szervezeteknek történı átadása. A hulladékkezelési eljárások során mágneses szeparáció alkalmazása.

Vegyes összetételő kompozit csomgolási hulladék Egyéb, kevert csomagolási hulladék

Hulladékok szelektív győjtése győjtıpontokon. Anyagában történı hasznosítás biztosítása.

Üveg csomagolási hulladék Hulladékok szelektív győjtése győjtıpontokon. Textil csomagolási hulladék Anyagában történı hasznosítás biztosítása.


24

VI.2. Hulladékhasznosítási, ártalmatlanítási célkitőzések tervezése VI./5. táblázat

A nem veszélyes hulladékokra vonatkozó hasznosítási, ártalmatlanítási célok

Hulladék

Hasznosítási, ártalmatlanítási cél Megteremteni a lehetıségét annak, hogy a hulladék minél

települési szilárd hulladék

nagyobb hányada kerüljön hasznosításra. A lerakást a lehetı legnagyobb mértékben minimalizálni kell.

települési folyékony hulladék

A helyben maradó folyékony hulladék további megfelelı ártalmatlanításának megszervezése.

kommunális szennyvíziszap A településen nem keletkezik kommunális szennyvíziszap. építési-bontási hulladékok és egyéb inert hulladékok

VI./6. táblázat

Biztosítani kell a településen keletkezı építési-bontási és egyéb inert hulladék külön győjtését, elszállítását és szakszerő újrahasznosítását, esetleg ártalmatlanítását.

A nem veszélyes hulladékokra vonatkozó helyi és regionális hasznosítási, ártalmatlanítási célok összehasonlítása

Hasznosítási, ártalmatlanítási cél

Hulladék

Helyi

Területi

Megteremteni a lehetıségét annak, hogy a keletkezı hulladékok települési szilárd hulladék

minél nagyobb hányada anyagában vagy energetikailag hasznosuljon, és a lerakóba csak a más módszerrel nem ártalmatlanítható

A hulladékok mennyiségét 2008-ig kb. 20 %-kal kell csökkenteni, környezetbarát, hulladékszegény technológiák bevezetésével

hulladék kerüljön. települési folyékony hulladék

kommunális szennyvíziszap

A folyékony hulladék további megfelelı

ártalmatlanításának

megszervezése.

A szennyvíz elvezetési (csatornázási) és tisztítási program megvalósításával csökkenthetı a települési folyékony hulladék mennyisége.

A szennyvíztelepi iszapok minél Az elérhetı legjobb technikák alkalmanagyobb

arányú

visszapótláskénti

talajerı- zásával csökkenteni kell a szennyvíz(injektálás, tisztító

telepeken

keletkezı

iszap

Tápiószecsı helyi hulladékgazdálkodási terve – MKM Consulting Kft. komposztálás)

hasznosítása

25

a mennyiségét; az iszapkezelési techno-

mezıgazdaságban.

lógiák közül olyan technológiákat kell elıtérbe helyezni, amelyek során a biológiailag lebontható szerves anyag tartalom minimálisra csökkenthetı.

Biztosítani kell a településen keÉpítési-bontási és egyéb inert hulladékok

letkezı építési-bontási és egyéb inert hulladék külön győjtését, elszállítását és szakszerő újrahasznosítását, esetleg ártalmatla-

Az építési és bontási, és a nem települési nem veszélyes hulladék hasznosítási arányát növelni kell.

nítását.

VI./7. táblázat A kiemelten kezelendı hulladékáramokra vonatkozó hasznosítási, ártalmatlanítási célok

Hulladék

Hasznosítási, ártalmatlanítási cél A lakosság részére lehetıség biztosítása a szelektíven győjtött hulladék elhelyezésére.

Hulladékolajok

Ideiglenes tárolás szakszerő megoldása. A hulladék ártalmatlanításának megszervezése. Kapcsolódás az országos győjtı-hasznosító hálózathoz.

Akkumulátorok és szárazelemek Elektromos és elektronikai hulladékok Kiselejtezett gépjármővek Egészségügyi hulladékok

Szelektív győjtés biztosítása körzeti hulladékudvarok kialakításának segítségével. Kapcsolódás az országos győjtı-hasznosító hálózathoz. Szelektív győjtés biztosítása körzeti hulladékudvarok kialakításának segítségével. Kapcsolódás az országos győjtı-hasznosító hálózathoz. Kapcsolódás az országos győjtı-hasznosító hálózathoz. Nem önkormányzati tulajdonú egészségügyi intézménynél információ szolgáltatása az ártalmatlanítás lehetıségérıl. Szelektív győjtés biztosítása.

Állati eredető hulladékok

Kapcsolódás a regionális ártalmatlanító mőhöz, amennyiben a tervezési idıszakban megvalósul.

Tápiószecsı helyi hulladékgazdálkodási terve – MKM Consulting Kft. Növényvédıszerek és csomagoló eszközeik

26

Szelektív győjtés biztosítása körzeti hulladékudvarok kialakításának segítségével. Információ szolgáltatása a lakosságnak a lehetséges ártal-

Azbeszt

matlanítás módjáról. Kapcsolódás az országos azbesztmentesítési programhoz.

Egyéb hulladék

VI./8. táblázat

-

A kiemelten kezelendı hulladékáramokra vonatkozó helyi és regionális hasznosítási, ártalmatlanítási célok összehasonlítása

Hasznosítási, ártalmatlanítási cél

Hulladék

Helyi

Területi

A lakosság részére lehetıség biztosítása a szelektíven győjtött A motorizáció stagnálásával, ill. kishulladék elhelyezésére. Ideiglenes

tárolás

mértékő fejlıdésével számolva a hullaszakszerő dék olajok mennyiségének csökkenése

a tervezési idıszakban nem várható. Hulladékolajok megoldása. A hulladék ártalmatlanításának Cél a hulladék olajok anyagában törtémegszervezése.

nı hasznosítás, regenerálás preferálása

Kapcsolódás az országos győjtı- a hıhasznosítással szemben. hasznosító hálózathoz. Szelektív győjtés biztosítása körAkkumulátorok és szárazelemek

zeti hulladékudvarok kialakításának segítségével. Kapcsolódás az országos győjtıhasznosító hálózathoz.

Akkumulátor hulladékok visszagyőjtését ki kell terjeszteni az 53/2003. (IV.11.) Korm. rendeletben elıírt viszszagyőjtési arány elérése érdekében.


27

Az elektronikai hulladékok anyagában történı hasznosítás mellett az alkatSzelektív győjtés biztosítása kör- részként történı hasznosítást kell táElektromos és

zeti hulladékudvarok kialakításá- mogatni. Ehhez megfelelı technikai

elektronikai

nak segítségével.

hulladékok

Kapcsolódás az országos győjtı- kahelyek teremtése szükséges. Ennek hasznosító hálózathoz.

színvonal és szakmai képzettségő munérdekében szelektív győjtés és szervezett begyőjtési hálózat kiépítése szükséges. Az autópark fiatalodásával, gépkocsi használati szokások változásával várhatóan csökken a kereslet a használt alkatrészek iránt. Az autójavításra alkatrészenkénti hasznosításra épülı gépkocsi bontás üzletág tevékenysége eltolódik az anyagában történı hulladék hasznosítás irányába. Hatósági intézke-

Kiselejtezett

Kapcsolódás az országos győjtı-

gépjármővek

hasznosító hálózathoz.

dések szükségesk a bontık tevékenységének és a fém és mőanyag hasznosítók tevékenységének

összehangolására.

Elérendı cél a bontók számának csökkentése, a hasznosítási technológiák körzetébe történı koncentrálása. A korszerő bontók számának végeleges tervezése 2005-2006-ra tehetı, amikorra várhatóan körvonalazódnak a bontásból származó hulladékok hasznosítási lehetıségei.


28

A meglévı kórházi hulladékégetı beAz önkormányzat tulajdonában rendezéseket az OHT-val összhangban lévı egészségügyi intézmények- alkalmassá kell tenni az új hulladéknél az egészségügyi hulladék égetési szabályozás szerinti követelméEgészségügyi hulladékok

szelektív győjtésének és szaksze- nyek teljesítésére. A szükséges kapacirő ártalmatlanításának biztosítása. tásbıvítéseknél prioritást kell biztosítaNem önkormányzati tulajdonú ni a regionális hulladékégetıkben töregészségügyi

intézményeknél ténı

ártalmatlanításnak.

Felül

kell

információ szolgáltatása az ár- vizsgálni a jelenleg a régióban fertıtletalmatlanítás lehetıségérıl.

nítéssel mőködı kezelési technológiákat. A régióban mőködı 1 db ATEV vállalat rugalmatlanul igazodik a termelık igényeihez, az általa számított szállítási és ártalmatlanítási díjak az ágazat teherbíró képességéhez aránytalanul ma-

Szelektív győjtés biztosítása. Állati eredető

Kapcsolódás a regionális ártal-

hulladékok

matlanító mőhöz, amennyiben a tervezési idıszakban megvalósul.

gasak. Különösen a baromfi és sertés vágóhidakhoz telepített, hőtı és feldolgozási kapacitássaol kell és lehet hatékonyan biztosítani a keletkezı melléktermékek, hulladékok minél nagyobb aranyú vissszforgatását az állati takarmányozásba. A régió déli területein az 5-6 db létesítmény 2500-3000 t/év kapacitás telepítésére nyílik reális lehetıség.


29

Mezıgazdasági üzemek által felhagyott Növényvédı-

Szelektív győjtés biztosítása kör-

szerek és csomagoló eszközeik

zeti hulladékudvarok kialakításának segítségével.

növényvédı szerek ártalmatlanításának biztosítása. Lakossági fogyasztásban keletkezı lejárt szavatosságú növényvédı szerek szelektív győjtésének biztosítása.

VI./9. táblázat

A csomagolási hulladékokra vonatkozó hasznosítási, ártalmatlanítási célok

Hulladék

Hasznosítási, ártalmatlanítási cél Szelektív hulladékgyőjtési rendszer biztosítása a hulladé-

Papír és karton csomagolási hulladék

kok különgyőjtésének kialakításához. A nem szelektíven győjtött csomagolási hulladékok utóválogatási lehetıségének megteremtése. Szelektív hulladékgyőjtési rendszer biztosítása a hulladé-

Mőanyag csomagolási hulla- kok különgyőjtésének kialakításához. A nem szelektíven dék

győjtött csomagolási hulladékok utóválogatási lehetıségének megteremtése.

Fa csomagolási hulladék Fém csomagolási hulladék Vegyes összetételő kompozit csomagolási hulladék Egyéb, kevert csomagolási hulladék Üveg csomagolási hulladék

Lerakott mennyiség csökkentése a vegyesen győjtött hulladék utóválogatásának biztosításával. Anyagában történı hasznosítás, mágneses szeparációs eljárás segítségével. Lerakott mennyiség csökkentése a vegyesen győjtött hulladék utóválogatásának biztosításával. Lerakott mennyiség csökkentése a vegyesen győjtött hulladék utóválogatásának biztosításával. Szelektív hulladékgyőjtési rendszer biztosítása a hulladékok különgyőjtésének kialakításához. Lerakott mennyiség csökkentése a vegyesen győjtött hul-

Textil csomagolási hulladék

ladék utóválogatásának biztosításával. Karitatív győjtések támogatása.


30

A csomagolási hulladékokra vonatkozó helyi és regionális hasznosítási, ártal-

matlanítási célok összehasonlítása

Hulladék

Hasznosítási, ártalmatlanítási cél Helyi

Területi

Szelektív hulladékgyőjtési rendPapír és karton szer biztosítása a hulladékok különgyőjtésének kialakításához. csomagolási A nem szelektíven győjtött cso- 2005. július 1-ig a csomagolási hullamagolási hulladékok mechanikai hulladék válogatási lehetıségének megte- dékok terén el kell érni az 50 %-os remtése. hasznosítási arányt úgy, hogy az anyaMőanyag csoSzelektív hulladékgyőjtési rend- gában történı hasznosítás összességémagolási hul- szer biztosítása a hulladékok különgyőjtésének kialakításához. ben minimum 25 % legyen. Ennek ladék megfelelıen 2005-ben várhatóan BuFa csomagolási Lerakott mennyiség csökkentése a vegyesen győjtött hulladék dapesten 260 000 tonna keletkezik, hulladék utóválogatásának biztosításával. melybıl 130 000 tonna csomagolási Szelektív győjtés hulladékudvaFém csomagorokban, anyagában történı hasz- hulladékot kell hasznosítani. Ezen nosítás mágneses szeparációs belül 25 %-os aránnyal számolva 32 lási hulladék eljárással. 500 tonna csomagolási hulladékot kell Vegyes összetételő kompozit Lerakott mennyiség csökkentése anyagában hasznosítani. Pest megyéa vegyesen győjtött hulladék ben 2005-ben a várható csomagolási csomagolási utóválogatásának biztosításával. hulladék mennyisége 94 000 tonna hulladék lesz, melybıl 50 %-os hasznosítási Egyéb, kevert csomagolási hulladék Üveg csomagolási hulladék Textil csomagolási hulladék

Lerakott mennyiség csökkenté- arányt számolva 47 000 tonna kerül se. hasznosításra. Ebbıl 25 %-ot, azaz 11 Szelektív hulladékgyőjtési rend- 750 tonnát kell anyagában hasznosítaszer biztosítása a hulladékok ni. különgyőjtésének kialakításához. Lerakott mennyiség csökkentése. Karitatív győjtések támogatása.


VII. fejezet

31

A kijelölt célok elérését, illetve megvalósítá-

sát szolgáló cselekvési program Tápiószecsı település a települési szilárdhulladék-gazdálkodással kapcsolatos kötelezettségeinek a megoldására csatlakozott a Duna-Tisza-Közi Nagytérség Regionális Települési Szilárd Hulladék Gazdálkodási Rendszeréhez, amely Cegléd Város kezdeményezésére a Cegléd, Kecskemét, Monor, Nagykáta, Nagykırıs, vonzáskörzetében lévı települések között jött létre. A települési hulladékgazdálkodási program célja általánosságban a hulladékgyőjtés és kezelés jelenlegi módjának olyan formában történı megreformálása, ami egyaránt megfelel az új magyar, valamint az EU szabályzatoknak. A program három fı része egy további regionális hulladéklerakók létesítése; a szelektív hulladékgyőjtı- és kezelı rendszer kialakítása, valamint a nem megfelelı helyi lerakóhelyek bezárása. A program sajátos céljai a következık: a.

Regionális depóniák Cegléd körzetében alternatív hulladéklerakási kapacitásra van szükség, ami jelzi a meglévı rendszer elégtelenségeit, illetve hiányosságait.

b.

Győjtı- és kezelı rendszer A települési (kommunális) hulladékgyőjtés megfelelı rendszerének kialakítása a 48 településen élı 354 ezer ember számára, fejlett jármőpark biztosításával; Hulladékátrakó kialakítása a legtávolabbi települések számára annak érdekében, hogy a hulladék a regionális lerakóhelyre a leggazdaságosabban legyen elszállítható; A szelektív hulladékgyőjtés és kezelés integrált gazdálkodási rendszerének bevezetése a lerakásra kerülı hulladék mennyiségének csökkentésére; az újrahasznosítható anyagok kinyerésének és újbóli felhasználásának elısegítésére, valamint a lakosság körében a megfelelı hulladéklerakás fontosságának fokozott megismertetésére; Egy olyan komposztáló üzem kialakítása, amelynek a segítségével a lerakott hulladékban lévı szervesanyag-mennyiség jelentısen csökkenthetı.

c.

Helyi lerakók Az ideiglenesen megtőrt helyi hulladéklerakók bezárása és helyreállítása, a jelenlegi veszélyek ellenırzése és a káros hatások minimálisra csökkentése érdekében.

A Duna-Tisza-Közi Nagytérség Regionális Települési Szilárd Hulladék Gazdálkodási Rendszer legfıbb elınye, hogy a jelenlegi hulladékgazdálkodási gyakorlatot a környezetvédelmi, mőszaki és gazdasági követelményeknek megfelelıen korszerősíti. A mőszaki védelemmel


32

nem rendelkezı hulladéklerakók rekultiválásával és a korszerőtlen győjtıjármővek lecserélésével csökkenthetı a talaj, víz és a levegı szennyezése; a lerakásra kerülı hulladékban az újrahasznosítható anyagok (csomagolóeszközök, szervesanyag) mennyisége az EU követelményeknek megfelelıen lecsökkenthetı; valamint az egységes beruházások és az egységes üzemeltetés egységes díjrendszer bevezetését teszi lehetıvé. A komplex hulladékgazdálkodási program a térségben élı 353 955 állandó lakost érint. Becslések szerint ez a népesség jelenleg mintegy 512 ezer laza m3 hulladékot termel, amely várhatóan évente folyamatosan növekszik. A program várt élettartama 20 év. A kivitelezés 2004-ben kezdıdhet, amennyiben a tenderek elbírálása sikeresen zárul. A teljes rendszer üzemeltetése a beruházási szakasz 2005. júniusi befejezését követıen indulhat. A rendszer mőködési ideje alatt a szelektíven győjtött, válogatott és újrahasznosított hulladékok mennyisége fokozatosan növekszik. Az évente elért viszszagyőjtési és hasznosítási arányok teljesítik a magyar és EU jogszabályok követelményeit. A program teljes beruházási költsége 23 739 ezer Euró, amely 6,28 milliárd forintnak felel meg.


33

VII.1.Módszerfejlesztési, intézményfejlesztési, ismeretterjesztı, szemléletformáló, tájékoztató, oktatási és kutatási-fejlesztési programok

Tápiószecsı település részét képezi a Duna-Tisza-Közi Nagytérség Regionális Települési Szilárd Hulladék Gazdálkodási Rendszernek, amely részét képezi a programmal kapcsolatos PR tevékenységek ellátása. Ennek célja a rendszer mőködésével kapcsolatos információk továbbítása a lakosság felé, a környezettudatosság fejlesztése illetve a szelektív hulladékgyőjtés népszerősítése. VII./1. táblázat

Módszerfejlesztéssel, intézményfejlesztéssel, ismeretterjesztéssel, szemléletformálással, tájékoztatással, oktatással, képzéssel és kutatás-fejlesztéssel foglakozó programok

Program célja

Határidı

Felelıs

Költség (eFt)

ISPA (Kohéziós)

Duna-Tisza-Közi Nagytérség Regionális Települési

Duna-Tisza-

Szilárd Hulladék Gazdálko-

Közi Ön-

dási Rendszer területén élı

2005.

kormány-zati

lakosság körében a korszerő

Együttmő-

hulladékgyőjtés ismertetése

ködés

és népszerősítése

Forrás

alap Teljes program:

+

104.400

Állami támoga-

Település: 1 680

tás + Önkormányzati önerı


VII.2.

34

Hulladékgazdálkodási cselekvési program

VII.2.1. A hulladékhasznosítási, ártalmatlanítási célkitőzések elérését szolgáló intézkedések meghatározása

VII.2.1.1. A hulladékgyőjtési rendszer tervezett fejlesztése a települési szilárd hulladékok tekintetében V.2.1.1.1 A hulladék győjtése Ömlesztett győjtés: Az ömlesztett hulladékgyőjtés a térség valamennyi településén jelenleg is mőködı győjtési forma, amely a Duna-Tisza-Közi Nagytérség Regionális Települési Szilárd Hulladék Gazdálkodási Rendszer elindulása után is tovább üzemel, azonban kizárólag az úgynevezett maradék hulladékra terjed ki. A lakosság tulajdonában lévı győjtıedényeket (70-1100 liter) tömörítıs hulladékgyőjtı gépjármővek ürítik. Az összegyőjtött hulladékot a pormentes győjtést biztosító gépjármővek a Ceglédi regionális lerakóra szállítják

Győjtıszigetes szelektív győjtés: A konténereket a lakosság használja például az üveg, papír és mőanyag hulladék szelektív kihelyezésére. A konténerek eltérı színei és jelölései elısegítik a behelyezhetı hulladék azonosítását. Javasolt a győjtıszigeteket a lakosság által látogatott üzletek, sétálóutcák, bevásárló központok és közintézmények közelében kialakítani. A területi sajátosságoknak megfelelıen az összegyőjtött frakció különbözı győjtıszigeteknél eltérı lehet. Például, hasznos lehet csak üveget győjteni egy adott győjtıszigeten, papír, mőanyag és fémhulladék nélkül. Ilyen esetben csak üveggyőjtı konténereket kell kihelyezni. Egy győjtısziget 3-4 speciális konténerbıl áll.


35

A lakótelepeken végzett szelektív hulladékgyőjtést, terv szerint az épületek közelében elhelyezett győjtıszigetek fogják biztosítani. A program összesen 182 győjtısziget telepítését tervezi, fıleg lakótelepi területen. Zöldhulladék győjtés: A zöldhulladék elkülönített győjtése zsákokban történi, az összegyőjtött zöldhulladék a Nagykırösi komposztálóba kerül. Hulladékudvarok: A hulladékudvarokban nagymérető hulladékok (pl. lomok, bútorok), elektromos készülékek, szelektíven győjtött háztartási hulladékok, építési törmelék és háztartásokban keletkezı nehezen kezelhetı anyagok (pl. festékes göngyöleg, akkumulátor, szárazelem) győjtésére kerül sor. A hulladékudvarokban lévı konténerek cseréjét pótkocsis görgıs konténeres, illetve láncos konténeres felépítményő jármővek végzik. A Duna-Tisza-Közi Nagytérség Regionális Települési Szilárd Hulladék Gazdálkodási Rendszer megvalósítása után a program területén tíz hulladékudvar létesül, amelybıl 3 (egy-egy Monoron, Nagykátán és Nagykırös) mőveleti központként is szolgál, kiegészítve diszpécser munkahellyel. Átrakóállomás: A legtávolabbi települések számára (több mint 30 km-re a regionális depóniától), Nagykáta város északi részén egy hulladékátrakó állomás kerül létesítésre annak érdekében, hogy a ceglédi regionális depóniába gazdaságosan lehessen elszállítani a hulladékot. A hulladékátrakó állomás áll egy felhajtó (rakodó) rámpából, ahonnan kiöntik az ideszállított szemetet, a hozzá kapcsolódó töltıgaratból, amely össze van kötve egy kompresszorral, amely egy 20 m3-es tartályba nyomja a hulladékot. A telepre valószínőleg két konténer szükséges. A tartályokat párhuzamos vezetısíneken mozgatják és cserélik. A megrakott tartályokat teherautók szállítják a depóniába. Az átrakóállomás közelítıleg 33 000 embert szolgál ki, így naponta egy konténer elszállításával lehet számolni.


36

VII.2.1.1.2. A hulladék hasznosítása A hulladékgyőjtési rendszer kiépítésének eredményeként két kezelı létesítménybe érkezik hasznosítható hulladék: a szelektíven győjtött papír, mőanyag üveg a válogatómőbe, a zöld és biohulladék a komposztálókba. Válogatómő: A szelektív hulladékgyőjtésbıl származó, valamint a hulladékudvarokban összegyőjtött papír, mőanyag és üveg hulladék a Ceglédi válogatómőbe érkezik. Az üveg hulladékot nem válogatják, azt kizárólag a válogatómő területén elhelyezett 32 m3-es konténerben győjtik, majd továbbszállítják hasznosításra. A papír és mőanyag hulladék a válogatómőben további válogatásra, majd bálázásra kerül. A válogatómő végtermékei a másodnyersanyag bálák, amelyeket az elszállításig a válogatómővek fedett tárolóiban raktároznak, mozgatásukat targoncák végzik. Megfelelı mennyiségő hulladékbálák összegyőlése esetén a bálákat teherszállító gépjármővekre rakodják és elszállítják a hasznosító üzembe. Komposztálás: A komposztálást szemipermeábilis membránnal takart, levegıztetett eljárással hajtják végre. A komposztálódási folyamat végén a komposztott tovább válogatják és tisztítják. A kész komposztott felhasználhatósága alapján kategóriákba sorolják. VII.2.1.1.3. Ártalmatlanítás Lerakás: A Tápiószecsı településen összegyőjtött hulladékból nem hasznosítható mennyiséget a Ceglédi lerakóba szállítják. A lerakóra csak regisztrált beszállítás történhet, a beérkezı gépjármővek által beszállított hulladékot hídmérlegen megmérik, adatait számítógépen rögzítik. Ez a nyilvántartás lehetıvé teszi, hogy akár évek múlva is visszakereshetı, hogy egy adott gépjár-


37

mő hulladéka a lerakó mely részére került, így a rendszer minimalizálja a környezeti kockázatot.

VII.2.1.2 Intézkedések a folyékony hulladékok tekintetében A településen a szennyvízhálózat kiépítését célzó beruházás tervezés alatt áll. VII.2.1.3 Intézkedések az egyéb hulladékok tekintetében A kiselejtezett gépjármővek esetében az önkormányzatnak együttmőködést kell kialakítania hasznosító szervezetekkel. Az adathiányos területek, illetve a hiányzó adatok tekintetében, a 2004. évre szóló Országos Statisztikai Adatgyőjtési Programról szóló 215/2003. (XII. 10.) Korm. rendelet 1. számú melléklete elıírja a települési önkormányzatok részére, 2033/04 OSAP nyilvántartási számon a települési

hulladékgazdálkodási

politikáról

szóló

önkormányzati

adatszolgáltatást.

Az elsı adatszolgáltatást 2004. tárgyévre vonatkozóan, 2005. március 31-ig kell teljesíteni. A települési önkormányzatoktól további, hulladékgazdálkodással kapcsolatos adatokat ugyancsak az OSAP keretében a KSH győjti.

Tápiószecsı helyi hulladékgazdálkodási terve – MKM Consulting Kft. VII./2. táblázat

38

A nem veszélyes hulladékáramok hasznosításához, ártalmatlanításához szükséges kapacitásigények bemutatása

Hulladék

Hasznosítás/

Kapacitásigény

Ártalmatlanítás

Hasznosítás/ ártalmatlanítás helye

Ceglédi lerakó: Települési szilárd hulladék

Hasznosítás/

Ceglédi Válogatómő: 35 000 t/év

Ártalmatlanítás

Nagykátai átrakó: 8 300 t /év Nagykırısi Komposzttelep: 20 000 t

Régión belül megoldható

/ év Települési folyékony hulladék

186 000 m3

Hasznosítás

Kommunális

Kiszállítás a

szennyvíziszap

településrıl

megoldható

Építési-bontási hul-

Régión belül

n.a.

megoldható

hulladék

VII./3. táblázat

megoldható Régión belül

-

ladék és egyéb inert Ártalmatlanítás

Régión belül

A nem veszélyes hulladékok hasznosításával, ártalmatlanításával kapcsolatos cselekvési program

Cselekvési program

Felelıs

Közszolgáltatók,

Az adathiányos területek felmérése,

Jegyzı

az adathiány pótlása A mőködı lerakó felülvizsgálatának elkészítése

Érintettek köre Önkormányzati intézmények vezetıi

Határidı

Költség (e Ft)

2005 június

-

30.

Tápiószecsı ÖnTápiószecsı

kormányzata,

Önkormányzata Környezetvédelmi Felügyelıség

2004

1 500

Tápiószecsı helyi hulladékgazdálkodási terve – MKM Consulting Kft. Cselekvési program Hagyományos hulladékgyőjtés fejlesztése

Felelıs Duna-Tisza Közi Nagytérség Önkormányzati Együttmőködés Duna-Tisza Közi

Korszerő lerakó

Nagytérség Ön-

építése

kormányzati Együttmőködés Duna-Tisza Közi

Válogatómő létesí-

Nagytérség Ön-

tése

kormányzati Együttmőködés

Építési törmelék elhelyezésére lehetıség biztosítása

VII./4. táblázat

Duna-Tisza Közi Nagytérség Önkormányzati Együttmőködés

Érintettek köre

39

Határidı

Költség (e Ft)

2005.

10 849

2005.

28 826

2005.

14 291

2005.

n.a.

Duna-Tisza Közi Nagytérség települései Duna-Tisza Közi Nagytérség települései Duna-Tisza Közi Nagytérség települései Duna-Tisza Közi Nagytérség települései

A kiemelten kezelendı hulladékáramok hasznosításához, ártalmatlanításához

szükséges kapacitásigények bemutatása

Hulladék

Hasznosítás/

Kapacitásigény

Ártalmatlanítás

Hasznosítás/ ártalmatlanítás helye

Veszélyes hulladékok Hulladékolajok Akkumulátorok és szárazelemek

Hasznosítás Hasznosítás

Elektromos és elektronikai hulladékok

Hasznosítás

n.a.

Országos szinten kezelendı

Termékdíjas/ Országos

Országos szinten keze-

kapacitás

lendı


Regionális / országos

kapacitás

szinten kezelendı

Tápiószecsı helyi hulladékgazdálkodási terve – MKM Consulting Kft. Hulladék

Hasznosítás/

Kapacitásigény

40 Hasznosítás/ ártalmat-

Ártalmatlanítás Kiselejtezett gép-

Hasznosítás

jármővek Egészségügyi hulladékok Állati eredető hulladékok Növényvédıszerek

lanítás helye Termékdíjas/ Országos

Regionális / országos

kapacitás

szinten kezelendı

Ártalmatlanítás

n.a.

Hasznosítás

n.a.

Hasznosítás /

és csomagoló esz-

n.a.

Ártalmatlanítás

közeik Azbeszt

Ártalmatlanítás

Regionális / országos szinten kezelendı Regionális / országos szinten kezelendı Országos szinten kezelendı

Országos azbesztmentesí- Országos szinten kezetési program

lendı

Nem veszélyes hulladékok Ceglédi Válogatómő:

Csomagolási hul-

Hasznosítás

ladékok összesen Gumi

VII./5. táblázat

Hasznosítás

35 000 t/év



Régión belül megold-

kapacitás

ható

A kiemelten kezelendı hulladékáramok hasznosításával, ártalmatlanításával kapcsolatos cselekvési program

Cselekvési program

Felelıs Duna-Tisza Közi

Szelektív hulladékgyőj-

Nagytérség Ön-

tés megszervezése

kormányzati Együttmőködés

Érintettek köre

Határidı

Költség (eFt)

2005.

1 117

Duna-Tisza Közi Nagytérség települései

Tápiószecsı helyi hulladékgazdálkodási terve – MKM Consulting Kft. Cselekvési program

Felelıs

Érintettek köre

Duna-Tisza Közi Válogatómő létesítése

Nagytérség Önkormányzati

Komposzttelep létesíté-

Nagytérség Ön-

se

kormányzati

Nagytérség települé-

Költség (eFt)

2005.

14 291

2005.

10 545

sei Duna-Tisza Közi Nagytérség települé-

Együttmőködés

VII./6. táblázat

Határidı

Duna-Tisza Közi

Együttmőködés Duna-Tisza Közi

41

sei

A csomagolási hulladékok hasznosításához, ártalmatlanításához szükséges kapacitásigények bemutatása

Hulladék

Papír és karton csomagolási hulladék Mőanyag csomagolási hulladék Fa csomagolási hulladék Fém csomagolási hulladék

Hasznosítás/

Kapacitásigény

Ártalmatla-

ártalmatlanítás

nítás

helye

Hasznosítás Hasznosítás Hasznosítás Hasznosítás

Vegyes összetételő kompozit csomagolá- Hasznosítás


golási hulladék

Hasznosítás

Régión kívül megoldható



n.a.






si hulladék Egyéb, kevert csoma-

Hasznosítás,



Tápiószecsı helyi hulladékgazdálkodási terve – MKM Consulting Kft. Hulladék

Hasznosítás/

Üveg csomagolási hulladék Textil csomagolási hulladék

42

Kapacitásigény

Hasznosítás,

Ártalmatla-

ártalmatlanítás

nítás

helye

Hasznosítás


Hasznosítás


n.a.


VII.2.2. A környezetvédelmileg nem megfelelı és illegális kezelı, lerakó telepek rekultiválásának, felszámolásának feladatai VII./7. táblázat

Az illegális és környezetvédelmileg nem megfelelı tároló, kezelı és lerakó telepek rekultiválási, felszámolási feladatai

Telep megne-

A telepre vonatkozó intézke-

Intézkedés

Intézkedés fele-

Intézkedés

vezése

dés megnevezése

határideje

lıse

költsége (e Ft)

Duna-Tisza Hulladéklerakó - Tápiószecsı

Közi NagytérRekultiváció helyben

2006.

ség Önkormányzati Együttmőködés

20 000


43

VII.3.A tervezett intézkedések végrehajtásának sorrendje és határideje

VII.3.1 A Duna-Tisza-Közi Nagytérség Regionális Települési Szilárd Hulladék Gazdálkodási Rendszerrel kapcsolatos intézkedések tervezett sorrendjét az alábbi táblázat tartalmazza: ÉPÍTÉSI TENDER Megvalósítás

2004. július – 2005. június

Technikai átvétel, üzembe helyezés

2005. június

ÁRU BESZERZÉSI TENDER Szállítási határidı

2004. augusztus- 2005. december REKULTIVÁCIÓ

Végrehajtás

2004. január- 2005. december

Technikai átvétel

2005. december MÉRNÖK FELÜGYELETI TENDER

Megvalósítás

2004. – 2005. december

VII.3.2 Települési folyékony-hulladékkezeléssel kapcsolatos intézkedések: A településen a szennyvízhálózat kiépítését célzó beruházás tervezés alatt áll, pontos ütemezés nem ismert. VII.3.3 Egyéb intézkedések: Fontos cél fıként a kiemelt hulladékáramok esetében területi és országos kezdeményezésekben való részvétel. Az ehhez kapcsolódó tevékenységeket és idıpontokat jelen terv felülvizsgálata során a késıbbiekben meghatározásra kerülı országos programok ütemezéséhez szükséges igazítani.

TÁPIÓSZECSİ NAGYKÖZSÉG HELYI HULLADÉKGAZDÁLKODÁSI

Recommend Documents