Tao: ingyenes juttatásokhoz kapcsolódó korrekciók és a könyvelése Az írás részletezi a visszafizetési kötelezettség nélkül adott támogatásra, juttatásra, térítés nélkül átadott eszközre, térítés nélkül nyújtott szolgáltatásra vonatkozó jogszabályi rendelkezéseket és azok hatását a társaságiadó-alapra. Támogatást bárki nyújthat. Lehet támogató egyéni vállalkozó, egyéni cég, gazdasági társaság, de akár közhasznú jogállással rendelkező vagy nem rendelkező civil szervezet is. A gazdasági élet szereplői gyakran élnek az ingyenes juttatás lehetőségével. Azonban ennek elszámolása során, annak függvényében, ki a támogatás nyújtója, illetve a címzettje, különböző jogszabályi rendelkezéseket kell alkalmazni. Az adomány céljából, illetve a nem adomány céljából történő ingyenes juttatásokhoz kapcsolódóan eltérő adóalap-korrekciós tételeket kell, illetve lehet alkalmazni a társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény (Tao-tv.) rendelkezése alapján. (a tájékoztató csak az ingyenes juttatást nyújtó szervezet esetében ismerteti a társaságiadó-alapra gyakorolt hatást, és nem tér ki arra, miként befolyásolja a kapott támogatás, juttatás az ingyenes juttatásban részesülő szervezet társasági adójának alapját.) Adománynak minősülő ingyenes juttatások Adományok Adománynak minősül - a közhasznú szervezet részére törvényben meghatározott közhasznú tevékenysége támogatására, valamint - az egyházi jogi személy részére törvényben meghatározott tevékenysége támogatására, továbbá - a közérdekű kötelezettségvállalás céljára az adóévben visszafizetési kötelezettség nélkül adott támogatás, juttatás, térítés nélkül átadott eszköz könyv szerinti értéke, térítés nélkül nyújtott szolgáltatás bekerülési értéke, feltéve, hogy az nem jelent az e törvényben meghatározottakon túl vagyoni előnyt az adományozónak, az adományozó tagjának vagy részvényesének, vezető tisztségviselőjének, felügyelőbizottsága vagy igazgatósága tagjának, könyvvizsgálójának, illetve e személyek vagy a természetes személy tag vagy részvényes közeli hozzátartozójának. Nem minősül azonban vagyoni előnynek az adományozó nevére, tevékenységére történő utalás (Tao-tv. 4. § 1/a. pont). A társasági adó alanya által teljesített ingyenes juttatás tehát csak akkor minősül adománynak, ha az megfelel az előzőekben hivatkozott fogalomnak. Közhasznú szervezetnek nyújtott adomány Mivel csak közhasznú szervezet részére törvényben meghatározott közhasznú tevékenysége támogatására nyújtható adomány, ezért először azt tekintjük át, hogy ki minősül közhasznú szervezetnek.
Az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény (Civil-tv.) 2012. január 1-jétől egyrészt megszüntette a kétszintű minősítést (közhasznú, kiemelkedően közhasznú), másrészt új alapokra helyezte a közhasznú jogállás megszerzésének feltételeit. A Civil-tv. rendelkezése értelmében közhasznú szervezetté minősíthető a Magyarországon nyilvántartásba vett közhasznú tevékenységet végző szervezet, amely a társadalom és az egyén közös szükségleteinek kielégítéséhez megfelelő erőforrásokkal rendelkezik, továbbá amelynek megfelelő társadalmi támogatottsága kimutatható, és amely: a) civil szervezet (ide nem értve a civil társaságot), vagy b) olyan egyéb szervezet, amelyre vonatkozóan a közhasznú jogállás megszerzését törvény lehetővé teszi [Civil-tv. 32. § (1) bekezdés]. A közhasznú jogállású szervezetnek nyújtott ingyenes juttatás adomány jogcímen történő nyújtásának további feltétele, hogy a juttatás a szervezet közhasznú tevékenységének támogatására történjen. Közhasznú tevékenységnek minősül minden olyan tevékenység, amely a létesítő okiratban megjelölt közfeladat (jogszabályban meghatározott állami vagy önkormányzati feladat, amit az arra kötelezett közérdekből, haszonszerzési cél nélkül, jogszabályban meghatározott követelményeknek és feltételeknek megfelelve végez, ideértve a lakosság közszolgáltatásokkal való ellátását, valamint e feladatok ellátásához szükséges infrastruktúra biztosítását is) teljesítését közvetlenül vagy közvetve szolgálja, ezzel hozzájárul a társadalom és az egyén közös szükségleteinek kielégítéséhez (Civil-tv. 2. § 19. és 20. pontjai). Az előzőek értelmében megfelel az adomány fogalmának az ingyenes juttatás nyújtása, ha az közhasznú szervezet (például közhasznú alapítvány, közhasznú nonprofit gazdasági társaság) részére törvényben meghatározott közhasznú tevékenysége támogatására történik. Egyházi jogi személy részére törvényben meghatározott tevékenysége támogatására nyújtott adomány A lelkiismereti és vallásszabadság jogáról, valamint az egyházak, vallásfelekezetek és vallási közösségek jogállásáról szóló 2011. évi CCVI. törvény (Egyház-tv.) rendelkezése értelmében egyházi jogi személynek minősül a bevett egyház és annak belső egyházi jogi személye (Egyház-tv. 10. §). A bevett egyházak taxatív felsorolását megtaláljuk az Egyház-tv. mellékletében. A bevett egyház belső szabálya szerint jogi személyiséggel rendelkező egysége, szervezete vagy intézménye jogi személy. A jelentős társadalmi támogatottsággal rendelkező, történelmi és kulturális értékeket megőrző, nevelési-oktatási, felsőoktatási, egészségügyi, karitatív, szociális, család-, gyermekés ifjúságvédelmi, kulturális vagy sporttevékenységet ellátó intézmény a bevett egyház belső szabálya szerint belső egyházi jogi személynek minősülhet [Egyház-tv. 9. § (1) bekezdés, 12. § (1), (3) bekezdései]. Egyház, egyházi intézmény, egyházi szervezet részére nyújtott ingyenes juttatások adományként történő megítéléséhez tehát, a juttatónak meg kell győződnie arról, hogy a
juttatás ténylegesen egyházi jogi személy részére, az Egyház-tv.-ben meghatározott tevékenysége támogatására történik-e. Mivel a Tao-tv. rendelkezése alapján az egyházi jogi személy részére törvényben meghatározott tevékenysége támogatására történő ingyenes juttatás minősül adománynak, ezért ebből következően nemcsak a vallási tevékenység támogatásra történő, hanem az Egyház-tv. alapján folytatható egyéb tevékenység támogatására történő ingyenes juttatás is adománynak minősül. Közérdekű kötelezettségvállalás céljából nyújtott adomány Közérdekű kötelezettségvállalásnak a Polgári törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény (Ptk.) 593–596. §-aiban [2014. március 15-étől: a Polgári törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (új Ptk.) 6:589. § – 6:592. §] szabályozottaknak megfelelő juttatás minősül. Közérdekűnek minősül a cél, ha az a társadalom vagy egyéb szélesebb közösség érdekeit szolgálja. A társasági adó alanya, jogi személy és jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság (illetve bárki, bármely szerv) a Ptk. előzőekben hivatkozott szakaszai alapján írásban kötelezettséget vállalhat arra, hogy általa meghatározott közérdekű célra ingyenesen vagyoni szolgáltatást teljesít. (Az új Ptk. 2014. március 15-ei hatálybalépésével a jogi személyiség nélküli gazdasági társasági forma megszűnik.) Az önkéntes – kötetlen formában írásba foglalt – közérdekű kötelezettségvállalások mellett nézzünk néhány példát azok jogszabályi megfogalmazására: – Közérdekű kötelezettségvállalásnak minősül például az ajkai térségben 2010-ben bekövetkezett vörösiszap-ömlés károsultjainak megsegítésére alapított Magyar Kármentő Alap javára nyújtott támogatás, amelyet a Magyar Kármentő Alapról szóló 252/2010. Korm. rendelet 5. § (4) bekezdése deklarál. – Ugyancsak közérdekű kötelezettségvállalásnak minősül a Vöröskeresztnek nyújtott támogatás is. A Magyar Vöröskeresztről szóló 1993. évi XL. törvény 4. § (3) bekezdésének rendelkezése értelmében az alapfeladatok megvalósításához a Vöröskeresztnek felajánlott és általa elfogadott bármely pénzeszköz, továbbá bármely ingó és ingatlan dolog, amelynek pénzbeli értéke van – külön hatósági jóváhagyás nélkül – közérdekű célra való kötelezettségvállalásnak minősül. – A Nemzeti Kulturális Alapról szóló 1993. évi XXIII. törvény 4. § (2) bekezdése rögzíti, hogy a jogi személyek, jogi személyiség nélküli gazdasági társaságok és természetes személyek Nemzeti Kulturális Alap javára történő befizetései közérdekű kötelezettségvállalásnak minősülnek. – És érdekességként egy utolsó példa: a Nemzeti Foglalkoztatási Alapba teljesíthető önkéntes befizetések is közérdekű kötelezettségvállalásnak minősülnek a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény 39/C. § (3) bekezdése alapján. Adományok igazolása Az ingyenes juttatásokat, annak függvényében, hogy adomány céljából vagy nem adomány céljából történik-e a nyújtásuk, eltérő bizonylatokkal szükséges igazolni.
Az adózónak az adomány jogcímen történő ingyenes juttatásokról a közhasznú szervezet, az egyházi jogi személy, a közérdekű kötelezettségvállalás szervezője által kiállított igazolással kell rendelkeznie. Az igazolásnak tartalmaznia kell – a kiállító és az adózó megnevezését, – székhelyét, – adószámát, – az adomány összegét és – a támogatott célt. Az adomány összegének a – visszafizetési kötelezettség nélkül adott támogatás, juttatás összegét, – a térítés nélkül átadott eszköz könyv szerinti értékét, valamint – a térítés nélkül nyújtott szolgáltatás bekerülési értékét kell tekinteni. Adományok a társaságiadó-alapban Az adománynak minősülő – 1. pontnál ismertetett – ingyenes juttatások ráfordításként elszámolt összege, igazolás birtokában vállalkozás érdekében elismert költségnek minősül az adományt nyújtónál (Tao-tv. 3. sz. melléklet B./17. pontja szerint). Az elismert költség egyéb ráfordításként számolható el a 86-osban! Ugyan minden – Tao-tv. szerinti – adomány jogcímen nyújtott ingyenes juttatás (igazolás birtokában) elismert költségnek minősül az adóalapban, azonban további, az ingyenes juttatásokhoz kapcsolódó adóalap-csökkentő tétel nem minden adomány alapján érvényesíthető [Tao-tv. 7. § (1) bekezdés z) pont]. Csökkenthető az adózás előtti eredmény – a közhasznú szervezetnek, a közhasznú szervezettel kötött adományozási szerződés keretében, a Civil-tv. szerinti közhasznú tevékenysége támogatására, vagy – a Magyar Kármentő Alapnak, illetve – a Nemzeti Kulturális Alapnak az adóévben visszafizetési kötelezettség nélkül adott támogatás, juttatás, térítés nélkül átadott eszköz könyv szerinti értékének, térítés nélkül nyújtott szolgáltatás bekerülési értékének a) 20 százalékával közhasznú szervezet támogatása, b) 50 százalékával a Magyar Kármentő Alap és a Nemzeti Kulturális Alap támogatása, c) további 20 százalékával tartós adományozási szerződés esetén, de együttesen legfeljebb az adózás előtti eredmény összegével. E rendelkezés értelmében nem érvényesíthető a csökkentő tétel az egyházi jogi személy részére az Egyház-tv.-ben meghatározott tevékenysége támogatására nyújtott, egyébként adománynak minősülő – azaz, az adóalapban költségként elismert – ingyenes juttatás alapján elszámolt ráfordítás összege alapján. Az adománynak minősülő közcélú juttatások alapján sem lehet minden esetben a költségkénti elszámoláson túl tovább csökkenteni az adóalapot. A Tao-tv. egyértelmű rendelkezése szerint, adományként történő közcélú juttatások esetén adóalap csökkentésére csak a Magyar
Kármentő Alapnak, illetve a Nemzeti Kulturális Alapnak nyújtott adomány alapján van lehetőség. Ez alapján például a Vöröskeresztnek vagy a Nemzeti Foglalkoztatási Alapnak, vagy bármely más formában megfogalmazott közérdekű kötelezettségvállalás keretében nyújtott adomány ugyan – igazolás birtokában – elismert költség a társaságiadóalapban, azonban további csökkentő tétel az adományként elszámolt ráfordítás összege alapján már nem érvényesíthető. A közhasznú szervezet részére nyújtott adomány értékének a 20 százalékával, a Magyar Kármentő Alapnak, illetve a Nemzeti Kulturális Alapnak nyújtott adomány értékének az 50 százalékával csökkenthető az adó alapja. Tartós adományozási szerződés alapján történő adományozáskor az adóalap az adomány értékének további 20 százalékával (azaz 40 százalékával) csökkenthető. A csökkentő tételként (együttesen) érvényesített összeg azonban, együttesen sem lehet magasabb érték, mint az adózó adózás előtti eredménye. E csökkentő tétel alkalmazása azonban nemcsak a támogatott tevékenységi körtől, az adománynak minősülő juttatás címzettjétől, hanem az adományozó személyétől is függ. Tekintsük át, hogy az adományozó személye hogyan befolyásolja az adóalap csökkentésének lehetőségét. Alkalmazható e csökkentő tétel a társaságiadó-alapot általános szabályok szerint [Tao-tv. 6. § (1)–(2) bekezdés] megállapító szervezetek esetében. [Például egyéni cég, gazdasági társaság (ide nem értve a közhasznú gazdasági társaságot), szövetkezet (ide nem értve a szociális szövetkezetet) stb.] Az adóalap megállapítás különös módját alkalmazó szervezetek esetében – feltéve, hogy a Civil-tv. alapján nem minősülnek elsődlegesen gazdasági-vállalkozási tevékenységet végző szervezetnek –, amennyiben Tao-tv. szerinti adományt juttatnak a vállalkozási tevékenységük eredménye terhére, akkor a költségkénti elszámoláson túl nem élhetnek további adóalapcsökkentési lehetőséggel, tekintve, hogy a rájuk irányadó rendelkezések (9–13/A. §), amelyek taxatíve felsorolják az általuk érvényesíthető korrekciós tételek körét, nem teszik lehetővé számunkra a Tao-tv. 7. § (1) bekezdés z) pontjának az alkalmazását. (Például alapítvány, egyesület, egyházi jogi személy, szociális szövetkezet, közhasznú nonprofit gazdasági társaság, vízitársulat stb.)
