TANULMÁNYOK ÉS ADATBÁZISOK. Nyíradony Város Önkormányzata Polgármesteri Hivatalának szervezetfejlesztése. Államreform Operatív Program

ÁROP-1-2-A/ 2008-0052

TANULMÁNYOK ÉS ADATBÁZISOK

Nyíradony Város Önkormányzata Polgármesteri Hivatalának szervezetfejlesztése Államreform Operatív Program

Budapest, 2009. november 11. Angyal Business Consulting Kft. 1119 Budapest, Petzvál József utca 56. Telefon: + 36 1 203 83 95 Fax: + 36 1 203 83 96 e-mail: [email protected] www.abconsulting.hu

ÁROP-1-2-A/ 2008-0052

TARTALOM 1. 1.1 . 1.2 . 2.

BEVEZETŐ

3

A PROJEKT HÁTTERE A SZERVEZETFEJLESZTÉS MIBENLÉTE

3 3

SZAKMAI FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ

21

2.1 . NYÍRADONY VÁROS BEMUTATÁSA 21 2.2 . A TELEPÜLÉS TÁJI ADOTTSÁGAI, TERMÉSZETI ERŐFORRÁSAI 26 2.3 . NYÍRADONYI VÁROS ÖNKORMÁNYZATA SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATÁNAK VIZSGÁLATA, DÖNTÉSI KOMPETENCIÁK ELEMZÉSE, ELJÁRÁSOK, DÖNTÉSI MECHANIZMUSOK FEJLESZTÉSÉRE JAVASLATOK KIDOLGOZÁSA 34 2.3.1. JAVASLATTÉTEL DÖNTÉSI MECHANIZMUSOKKAL KAPCSOLATBAN 59 2.4 . KÖZMEGHALLGATÁSOK 64 2.5 . ÖNKORMÁNYZATI BIZOTTSÁGOK 66 2.5.1. A BIZOTTSÁGI TEVÉKENYSÉG VIZSGÁLATA: 68 2.5.2. AZ EGYES BIZOTTSÁGOKHOZ KAPCSOLÓDÓ JAVASLATTÉTEL: 70 2.6 . ÖNKORMÁNYZATI FELADATOK ÉS HATÁSKÖRÖK 75 2.7 . A HELYI KÖZSZOLGÁLTATÁSOK FEJLESZTÉSE 90 2.8 . KÖTELEZŐ ÉS ÖNKÉNT VÁLLALT FELADATOK 97 2.9 . EGYÜTTMŰKÖDÉS A CIVIL SZERVEZETEKKEL 98 2.10 . ÖNKÉNT VÁLLALT FELADATOK 102 2.11 . FENNTARTÓI ÉS IRÁNYÍTÁSI FELADATOK ÉRVÉNYESÜLÉSE 108 2.11.1. OKTATÁS 108 2.11.2. EGÉSZSÉGÜGYI ÉS SZOCIÁLIS ELLÁTÁS 110 2.11.3. KÖZMŰVELŐDÉSI TEVÉKENYSÉG ELLÁTÁSA 112 2.11.4. IFJÚSÁG, SZABADIDŐ, SPORT, KÖZÖSSÉGI TÉR 115 2.11.5. VÁROSGAZDÁLKODÁS, INTÉZMÉNYFENNTARTÓI TEVÉKENYSÉG 117 2.12 . RENDELETI SZINTŰ VÁLTOZTATÁSI JAVASLATOK 120 3. STRATÉGIAI MENEDZSMENT ERŐSÍTÉSÉVEL KAPCSOLATOS JAVASLATOK

123

4. DÖNTÉSI KOMPETENCIÁK, INFORMÁCIÓHOZ JUTÁS, SZERVEZETI HATÉKONYSÁG 131 4.1 . JAVASLATTÉTEL 4.1.1. ÁLTALÁNOS JAVASLATOK 4.1.2. HATÓSÁGI ÉS SZOCIÁLIS IRODA 4.1.3. PÉNZÜGYI IRODA: 4.1.4. VÁROSGAZDÁLKODÁSI IRODA: 4.1.5. GYÁMHIVATAL

ABC_NyiradonyAROP_tanulmany.doc Készítette: SchM

197 197 199 200 202 203

2/205 2009. 11. 11.

ÁROP-1-2-A/ 2008-0052

Bevezető 1.1. A projekt háttere Nyíradony Város Polgármesteri Hivatala a Magyar Köztársaság Kormánya által

meghirdetett

ÁROP

1/A-2,

a

polgármesteri

hivatalok

szervezetfejlesztése témájában sikeres pályázatot nyújtott be, s e projekt megvalósítására 19.997 ezer Ft-os összegű támogatást nyert el 5 %-os önerő biztosításával. A pályázat benyújtása előtt a pályázó szervezetfejlesztési koncepciót fogalmazott meg, mely elgondolásaiban beépült a projekt megvalósításába. Az oktatási feladatok ellátására a MAJA Kft. adott érvényes ajánlatot és az oktatási projekt lebonyolításában az oktatási modulok lebonyolítását megkezdte. Az

Angyal

Business

szervezetfejlesztési

Consulting

projektje

Kft.

a

megvalósítására

polgármesteri vállalkozott,

hivatal

s

ennek

elfogadása eredményeként a szervezetfejlesztési projekt megvalósítására készít adatbázist és tanulmányokat.

1.2. A szervezetfejlesztés mibenléte Tanulmányunk

bevezető

részében

elengedhetetlennek

tűnik

a

szervezetfejlesztés terminológiájának meghatározása. A

behaviourista felfogás szerint a szervezetfejlesztés nem más, mint a

legfelsőbb menedzsment szintjén támogatott hosszú távú erőfeszítés arra, hogy

javítsuk a szervezet probléma megoldó és megújulási folyamatait,

főleg a szervezet kultúrájának, egy hatékony és együttműködő diagnózisán és menedzselésén keresztül, állandó vagy alkalmi teammunkára, valamint


3/205 2009. 11. 11.

ÁROP-1-2-A/ 2008-0052

csoportok közötti kultúra

- egy konzulens segítő közreműködésével, az

alkalmazott

tudomány

behaviorista

elméletének

és

technikájának

alkalmazásával, mely magában foglalja az akciókutatást is. A probléma megoldó folyamaton szervezet

hozzáfog

a

azt az eljárást értjük, mellyel

lehetőségek

és

a

környezet

egy

kihívásainak

diagnosztizálásához. A szervezet megújulása szükséges változásokat elindító, létrehozó azokat szembesítő folyamat azon célból, hogy lehetővé tegye a szervezet számára, hogy életképessé váljon, vagy az maradjon, hogy alkalmazkodjon íz új viszonyokhoz,

hogy megoldják a problémákat és hogy tanuljanak a

tapasztalatokból. Argynis a

szervezet

szervezetfejlesztés

megújítását

leírásakor.

és

felélénkítését

Ugyanis

hangsúlyozza

megítélése

szerint

a a

„szervezetfejlesztés lényege a szervezetek életre keltése, energiákkal való feltöltése,megvalósítása, mozgásba hozása és megújítása a technikai és emberi erőforrások révén.” Gardner

az

előzőekhez

hasonlóan

a

szervezet

hanyatlásának

és

elöregedésének elkerülésére hívja fel a figyelmet, amikor a szervezet önmegújításáról ír, a rugalmasság, alkalmazkodó képesség előmozdítására, olyan feltételek létrehozására, amelyek bátorítják az egyéni motivációt, a fejlődést és kiteljesedést, és arra a folyamatra, amely eredményeként összhangba hozza

a célokat. Így

a változás a megjavított,

problémamegoldó és megújítási folyamatokkal együtt megjelennek a cél és irány fogalmai is, melyek együttesen a szervezetfejlesztési tevékenység központi elemét képezik. A kultúra meghatározása tartalmazza az informális rendszer fogalmát, érzelmeket, informális cselekvéseket és kölcsönhatásokat, csoportnormákat és értékeket is magába foglalja.


4/205 2009. 11. 11.

ÁROP-1-2-A/ 2008-0052

Bizonyos tekintetben a szervezet informális rendszere

a szervezeti élet

rejtett vagy elfojtott területe, a „szervezeti jéghegy” szerves része. Ennek elemeit az 1. számú ábrán mutatjuk be.

A kultúra együttműködő diagnózisán kultúra

és menedzselésén

a szervezeti

megosztott felelősségű vizsgálatát és menedzselését értjük,

szemben a hierarchikus módon kikényszeritett móddal. A szervezeti kultúra diszfunkcionális aspektusai, bár nem látható módon, mindennapos jelenségnek tekinthetők. A szervezetfejlesztés olyan folyamat, amelyben az emberek menedzselik a szervezet kultúráját, nem pedig a kultúra menedzseli az embereket.


5/205 2009. 11. 11.

ÁROP-1-2-A/ 2008-0052

A szervezetfejlesztési tevékenység kulcseleme, hogy olyan folyamatosan működő team jöjjön létre, mely magában foglalja mind a vezetők, mind a beosztottak tevékenységét. Bár

a

hangsúly

a

szervezetfejlesztésben

a

viszonylag

állandó

munkacsoportokra (teamekre) összpontosul, meg kell különböztetni a szervezetfejlesztést a hagyományos menedzsment fejlesztéstől. A mindent átfogó szervezetfejlesztési programokban különös hangsúlyt helyezünk az olyan időszakos teamekre, melyek különleges feladattal vannak megbízva. Ezek gyakran a szervezeti struktúrától elkülönült szervezetek. Úgynevezett kereszt funkcióval megbízott teamek, hiszen a különböző szakterületek és osztályok, irodák képviseltetik magukat e szervezetben.

A szervezetfejlesztési tevékenység elengedhetetlen eleme, hogy az elgondolások megvalósításában úgynevezett konzulens, vagy facilátor legyen alkalmazva.

A projekt végrehajtásának, lebonyolításának ezek a

személyek a húzó emberei, katalizátorai. Ugyanis a szervezetfejlesztési tevékenység eredményét nagy mértékben rontja, ha

abban a „csináld

magad” szemléletet helyezzük előtérbe. A facilátor személyét célszerű szervezeten kívülről a program élére helyezni.

A szervezetfejlesztési tevékenység ellátásában alapvető szerepe van a beavatkozási modell kialakításának. Ez áthatja az egész szervezetfejlesztési erőfeszítéseket, s alapvetően befolyásolja az elvárt eredményt. Az akció kutatási modell alapvetően hat elemből áll: a) előzetes diagnózis, b) adatok beszerzése a kliens csoporttól,


6/205 2009. 11. 11.

ÁROP-1-2-A/ 2008-0052

c) adatok visszajelzése a kliens csoportnak, d) a kliens csoport adatvizsgáló tevékenysége, e) a kliens csoport cselekvési terv készítő tevékenysége, f) a kliens csoport tagjainak a cselekvési terv végrehajtására irányuló tevékenysége. A szervezetfejlesztési beavatkozás nyolc lényeges területen tér el attól a szervezet változtatási folyamattól, melyet a Bennis a kutatásai során leír. Ezek a következők: a) Hangsúlyt helyez a teamre vagy más csoportalakzatra, mint kulcsfontosságú egységekre, melyek lehetőséget adnak lényeges kérdések megvitatására, valamint alkalmasak a hatékony szervezeti viselkedésmód elsajátítására, b) A csoportban zajló, csoportok közötti

és a szervezeti folyamatok

meghatározóak, szemben az egyéni jellegű tartalmakkal, c) Alkalmazott módszer az akciókutatás, d) a team kultúra együttműködő menedzselése, e) a teljes rendszer kultúrájának menedzselését állítja a központba, bele értve a csoportok közötti kultúrát is, f) Figyelmet kap a rendszerelágazások menedzselése, g) Konzulens vagy facilátor alkalmazása, h) A változtatási erőfeszítést úgy tekinti, mint a mozgásban lévő folyamat része egy állandóan változó környezet kontextusában. A szervezetfejlesztés természetét az alábbi ábrán ismertetjük. A külső ellipszisben a fontosabb alapok jellemzői kerültek, míg a belső ellipszisben


7/205 2009. 11. 11.

ÁROP-1-2-A/ 2008-0052

azok az alapvető összetevők találhatók, melyek a szervezetfejlesztési programokban megtalálhatók.

A szervezetfejlesztés működési összetevői: A szervezetfejlesztési program végrehajtásakor három eljárásra kell gondot fordítani, melyeket egy működő szervezetfejlesztési program alapvető összetevőinek vagy elemeinek nevezzük: 1. Diagnosztikus összetevő: mely a rendszer adatok folyamatos összegyűjtését jelenti,


8/205 2009. 11. 11.

ÁROP-1-2-A/ 2008-0052

2. Akció, vagy beavatkozási összetevő: mely a konzulensek és rendszer tagjainak mindazon cselekvéseiből, tevékenységéből áll, melyeket a szervezet működésének megjavítása érdekében terveztek, 3. A

folyamatfenntartó

tevékenységeket,

összetevő:

melyek

mely

magának

átfogja a

azokat

a

szervezetfejlesztés

folyamatának a fenntartására és menedzselésére szolgál. A tanulmány 3. ábráján azt mutatjuk be, hogx a szervezetfejlesztés folyamatát a diagnózis, a cselekvés és a folyamatfenntartás folyamatában kifejezve írjuk le. A szervezetfejlesztés első lépése, hogy diagnosztizáljuk a rendszer állapotát. Itt felmérjük a szervezet erősségeit, mik a probléma területek, A diagnózis eredményeként

lehet azonosítani a szervezet állapotát a

rendszer és alrendszerek probléma területeit,

Ekkor cselekvési terveket

dolgozunk ki, hogy korrekciókat hajtsunk végre a problématerületeken, úgy, hogy közben megőrizzük a szervezet erősségeit. Ezek a cselekvési tervek azokból a különböző beavatkozásokból erednek, hogy kijavítsák a problémákat az egyéni hatékonyság, a csapatmunka hatékonyságának javítása, és a csoportok közötti kapcsolatok javítása szintjén. A második fázis a cselekvésekből és beavatkozásokból áll, hogy korrigáljuk a speciális problémákat. A harmadik fázis: a

megtett korrigáló cselekvések eredményének

számbavétele. Itt kell értékelni, hogy a megtett intézkedések a kívánt hatást érték-e el, megoldották-e a problémákat. Amennyiben igen, akkor a szervezet tagjai új problémák megoldására térnek át. Amennyiben a válasz nem, akkor a probléma területek újbóli meghatározása után újabb akció kidolgozására kell intézkedéseket tenni.


9/205 2009. 11. 11.

ÁROP-1-2-A/ 2008-0052

3. ábra: A szervezetfejlesztés folyamatának összetevői:

A szervezetfejlesztésben, az egyes tevékenységi elemek végrehajtásánál elengedhetetlen a folyamat fenntartásának figyelemmel kísérése és a beavatkozás, amennyiben annak garantálása nem biztosítható, így újabb akciókkal kell a szervezetfejlesztés folyamatába beavatkozni.. A diagnosztikai összetevő ismertetése:


10/205 2009. 11. 11.

ÁROP-1-2-A/ 2008-0052

A szervezetfejlesztést felfoghatjuk úgy is, mint egy cselekvési program, mely érvényes információkon alapul problémákat,

feltérképezi a

cselekvéseket,

a korábbi állapotra, feltárja a jelenlegi lehetőségeket,

tevékenységeket,

melyek

s a

meghatározza fejlesztés

azon

céljaihoz

kapcsolódnak. A szervezetfejlesztési program a szervezet diagnosztizálásával kezdődik és a folyamat egész ideje alatt gyűjti és analizálja az adatokat. A diagnosztizáló tevékenység olyan cselekvések sorozata, amelyet azért tervezünk, hogy a meglévő helyzetről pontos képet kapjunk, s amelyek szükségesek ahhoz, hogy megismerjük a szervezet jelenlegi állapotát, s megtudjuk a tervezett cselekvések hatásait és következményeit.

A szervezet szisztematikus javítására irányuló fejlesztési stratégia a szervezet jelenlegi állapotának vizsgálatát. Az analizáló tevékenység két fő területre terjed ki:

1. A különböző alrendszerek diagnózisa, melyből a teljes szervezet épül fel. Ezek az alrendszerek lehetnek természetes ( a hierarchiában szereplő) teamek, pl. vezető csoportok, osztályok, irodák,

vagy

különböző szintek: pl. felső vezetés, középszintű vezetés, beosztott dolgozók. 2. A diagnózis másik területe a szervezetben zajló folyamatok vizsgálata. Ezek magukba foglalják: a döntéshozatali folyamatokat, a kommunikációs

sémákat,

csoportok kapcsolatait,

stílusokat,

az

egymással

érintkező

a konfliktusmenedzselést, célkitűzések

technikáját, a módszerek tervezését.


11/205 2009. 11. 11.

ÁROP-1-2-A/ 2008-0052

A szervezet alrendszereinek diagnosztizálásával kapcsolatos tevékenység a szervezet főrendszeréből az alrendszerek irányába haladó tudatos vizsgálati tevékenység

melynek

célja

a

szervezetben

fellelhető

problémák

diagnosztizálása, s ezt követően a kijavításához szükséges intézkedések meghatározása A táblázatba foglalva a tevékenység az alábbiak szerint írható le:

Diagnózis fókusza / célpontja

Magyarázatok és Azonosító példák

Keresett tipikus információk

A diagnózis megszokott módja

A teljes szervezet, amelynek céljai, küldetése van és megszokott hatalmi struktúrával rendelkezik

A teljes rendszer az a valóság, amelyet értékelünk és analizálunk. A diagnózis magában foglalja a környezeti szervezeteket is. (Pl. kormányzati döntések, egyéb jogszabályok, ügyfelek, önkormányzati intézményrendszer

Nagy szervezeteknél a kérdőíves adatgyűjtés elfogadott. Az interjúk (egyéni vagy csoportos) által olyan rejtett információk is felszínre kerülhetnek, melyek látens módon vannak jelen a szervezetben. A megfelelő reprezentatív panelek (csoportok) kiválasztásával feltérképezhetők a belső változások. A belső dokumentumok vizsgálata : szabályok, rendelkezések, politikák, státusz szimbólumok bepillantást engednek a szervezeti kultúrába.

Nagy alrendszerek vizsgálata ( melyek komplexek és

A megcélzott célcsoport a szervezet különböző szeleteiből épül fel, mint például:

Vizsgáljuk: - melyek a szervezet tipikus normái, -szervezet elfogadott magatartás formái, véleményei, érzései a szervezeti célok, ellenőrzés, felsőbb vezetés iránt, - Milyen a szervezeti klíma: nyitott, vagy autokratikus, elnyomó, fejlesztő vagy bizalommal teli, esetleg gyanakvó, Milyen az eljárásrend a döntéshozata, célképzés területén, - Milyen a szervezet érzékelő mechanizmusa, A keresett típus a fentiekhez hasonlítható, továbbá vizsgálni kell, hogy ez az alrendszer hogyan viszonyul az


Ha az alrendszerek nagyok, akkor kérdőíves lekérdezés ajánlott. Ugyanakkor az interjúk a hipotézis teszteléséül megfelelő

12/205 2009. 11. 11.

ÁROP-1-2-A/ 2008-0052

heterogének) ilyenek a polgármesteri hivatalnál a belső szakágazati területekre létrehozott irodák,

Kis alrendszerek, amelyek egyszerűek és homogének

hierarchikus szint, funkcionális szint, földrajzi helyzet. Két fontos kritérium segít azonosítani az alrendszereket: maguk a csoportok, másrészt heterogén összetételük miatt különböznek egymástól. Ilyen lehet pl. a középvezetői szint, mely különböző funkciójú vezetőkből áll, vagy egy iroda dolgozói, akik azonos szervezetben különböző szakfeladatokat látnak el. Tipikusan formális munkacsoportok, vagy csapatok, amelyek szemtőlszembeni interakcióban vannak egymással. Lehetnek állandó csapatok, ideiglenes teamek, újonnan beindított szerveződések.


egészhez. Hogyan viszonyulnak egymáshoz az alrendszer tagjai, mik az egyedi követelmények, a szervezeti struktúra és folyamatai hogyan kapcsolódnak egymáshoz, a teljesítmény szempontjából vannak-e a szervezetnek fontos, vagy kevésbé fontos alrendszerei, melyek az alrendszerek főbb problémái, az alrendszer céljai kompatibilisek-e a rendszer céljaival, a szerepkövetelmények hogyan viszonyulnak a teljesítményhatékonysághoz.

módszert adhat.

A kultúrára, a légkörre, magatartásformákra érzésekre vonatkozó kérdések itt is fontosak, továbbá: ilyenek lehetnek: -melyek a csapat főbb problémái, - hogyan lehet a hatékonyságot javítani, - a tagok és vezetők közötti kapcsolatok megfelelőek-e, - az egyének és a csapat munkájának kapcsolatai, - a munkafolyamatok

Tipikus módszer: az egyéni interjú, melyet csoport megbeszélés követ, itt kiértékelik az interjú során nyert adatokat, öndiagnózis, testületi ülések, megbeszélések

13/205 2009. 11. 11.

ÁROP-1-2-A/ 2008-0052

Kis szervezetek, melyek egyszerűek és viszonylag homogének,

Interface (Kapcsolódó) vagy csoportok közötti alrendszerek

Párok

Példa lehet erre, pl. egy helyi értelmiségi szervezet, melynek tipikus problémája a tagok létszámának csökkenése, alacsony látogatottság Ezek a teljes rendszer részegységeiből, halmazaiból állnak, két vagy több alrendszer tagjait foglalják magukba. Tipikus példája: a mátrix szervezeti struktúra, mely azt igényli, hogy az egyénnek vagy csoportnak két beszámolási kötelezettsége legyen. A polgármesteri hivatal szervezetében azt is jelenti, hogy az alrendszer tagjainak közös problémái, felelősségei vannak egymással, vagy másik alrendszer tagjaival. Átfedések létezhetnek az egyes alrendszerek között. Felettes/beosztott


hatékonysága Hogyan látják az alkalmazottak és tagok a szervezet céljait, hogyan tudnak azonosulni ezzel, milyen a belső verseny, milyen külső erők vannak hatással a szervezetre Hogyan látják el az alrendszerek egymást információkkal, milyen problémái vannak a két csoportnak az együttműködésük során, Milyen módon kerülnek kapcsolatba egymással, hogyan tudnak együttműködni, tisztázottak-e a célok, hatalmi területek, kompetencia szintek, milyen a csoportok közötti légkör. Milyennek szeretnék e légkört érezni maguk körül a tagok.

Milyen a kapcsolatok

A kérdőívek és interjúk gyakran használhatóak. Leíró jellegű kérdőíveket célszerű használni, gyors értékelés, családias jellegű csoportmegbeszélések az adatok elemzésére A két vagy több csoport közötti konfrontációs megbeszélések gyakran megefelő módszerei az adatgyűjtésnek. és a tervezett korrekciós tevékenységnek. Szervezeti tükörmegbeszélések használatosak, amikor három vagy több csoport érintett. Az alrendszerekben készített interjúkat adatszétosztó megbeszélések követik.

Külön-külön

interjúk,

14/205 2009. 11. 11.

ÁROP-1-2-A/ 2008-0052

és/vagy hármas csoportok

párok, egymástól kölcsönösen függő párok, összekötő kapcsolatok,

Egyének,

Bármely egyén a szervezeten belül. Ilyenek: polgármester, jegyző, irodavezető, egyéb szervezeti egység vezetője, munkafolyamatok kulcsszereplői, pl. pályázati referensek, menedzserek, minőségbiztosítási referens, stb.

Szerepek

A szerep olyan magatartás sorozat, melyet egy személy játszik el azáltal, hogy egy szervezetben bizonyos pozíciót tölt be. A szervezet minden egyes tagjának egy szerepe van, mely bizonyos magatartást igényel. Ilyenek a


minősége, megvan-e a felek szükséges jártassága a feladatok elvégzésére.? Együttműködnek-e vagy versenyző státusuak? Alrendszerként hatékonyak-e? Támogatják-e egymást? Az egyének a szervezeti elvárásainak megfelelően tevékenykednek-e, hogyan ítélik meg a helyüket és tevékenységüket, tipizálható problémák feltárása, az egyének szakmailag megfelelnek-e a szervezet kívánalmainak? Szükség van-e különleges tudásra? Az egyén-e a megfelelő a vizsgált területre? A szerep megfelelően van-e meghatározva? El kellene-e venni, vagy hozzá kellene-e adni a szerepekhez? Mi a megfelelés a személy és a szerep között? Van-e a szerepjátszónak megfelelő jártassága? Megfelelő-e az egyén a szerepre?

melyeket közös megbeszélés követ, melynek célja áttekinteni az együttműködés ellentmondásait,.

Interjúk, információk, melyek a diagnosztikus munkacsapat megbeszéléseiből származik, vagy a kérdőívekben szereplő adatok feldolgozásából vonható le.

Az információ rendszerint megfigyelésen alapul., vagy interjúkból és szerep-elemző technikákból vonható le. Az előmenetelt tervező tevékenység ezt az információt, mint kimenetet adja.

15/205 2009. 11. 11.

ÁROP-1-2-A/ 2008-0052

vezetői, vagy pl. könyvelői, ügyintézői, stb. szerepek. A szervezetek közötti rendszerek, melyek önálló, átfogó rendszert alkotnak.

Példa lehet erre a közigazgatási jogi rendszer, mely magába foglalja az országgyűlés, a kormány, egyes szakminisztériumok, területi önkormányzatok, helyi önkormányzat közigazgatás politikáját, vagy vizsgálati és végrehajtó szervezetek (bíróságok, ügyészségek, börtönök, stb. melyek átfogó komplex rendszerek, melyek két vagy három alrendszert tartalmazó csoport tevékenységének átfogó vizsgálatára irányulhatnak.

Hogyan vélekednek az átfogó rendszerek egy szegmensének kulcsemberei az egészről és a részegységekről? Vannak-e súrlódások vagy bármilyen probléma a részek együttműködésében? Vannak-e nagy és kisteljesítményű részegységek?

Szervezeti tükrözés vagy egy lista kifejlesztése arról, hogyan látják egymást az egyes csoportok, Általánosan elfogadott módszer egy együttes diagnózis készítése. Kérdőívek és interjúk hasznosak lehetnek a rejtett problémák feltárására.

A szervezetfejlesztés azzal, hogy a szervezetnek a „mi van most” felől a „mi kellene hogy legyen“ kérdés felé eljutását hangsúlyozza, a rendszeradatok folyamatos

létrehozását

igényli.

Ebben

a

vonatkozásban

Argyris

megállapítja, hogy a konzulensnek (beavatkozónak) három elsődleges beavatkozási feladata van: 1. segítse a kliensrendszert, hogy érvényes adatokat generáljon, 2. tegye képessé a kliensrendszert, hogy

szabadon, információk

alapján válasszon,


16/205 2009. 11. 11.

ÁROP-1-2-A/ 2008-0052

3. teremtse

meg

a

kliensrendszer

belső

elkötelezettségét

a

választásokhoz.

Érvényes információk nélkül a kliens nehezen tudna tanulni, a beavatkozó pedig megfelelően segíteni. Érvényesnek és relevánsnak azt az információt tekintjük, amely a kliens rendszerében jelentkező probléma tényezőit azok kölcsönhatásaival együtt írja le. A diagnosztikus összetevők megfogalmazásának egy alternatív módja inkább

a szervezetben lezajló

főbb folyamatokat hangsúlyozza az

elsődleges célcsoportokkal szemben.

Ezt mutatja be az 5. számú ábránk: Szervezeti folyamatok

Azonosító megjegyzések és magyarázat

A keresett tipikus információ

A diagnózis megszokott módja

Kommunikációs sémák, stílusok és áramlások

Ki beszél kivel, mennyi ideig, ki kezdeményezi az interakciót, egy vagy kétirányú-e, felülről lefelé, vagy alulról felfelé irányul-e?

A kommunikáció felfelé, vagy lefelé irányul-e, vagy mindkettő jellemző? A kommunikáció meg van-e szűrve? A kommunikációs sémák megfelelnek-e az elvégzendő munkának? Mi a kommunikáció légköre? Mi a helye az írott kommunikációnak a szóbelivel szemben?

Megfigyelések, kérdőívek, interjúk és viták a csoportok tagjaival, videóra felvett csoportmegbeszélések ezt követő elemzése

Célok felállítása

Feladatok

Felállítanak-e

Kérdőívek,


interjúk,

17/205 2009. 11. 11.

ÁROP-1-2-A/ 2008-0052

céljainak felállítása és azon kritériumoknak a meghatározása, mely elősegíti a célok megvalósulásának mérését, minden szervezeti szinten

célokat? Milyen formában teszik? Kik vesznek részt a célok kitűzésében? Birtokában vannak-e a szükséges jártasságnak a hatékony célkitűzéshez? Képesek-e hosszú és rövid távú célok megállapítására?

megfigyelések

Döntéshozatal, problémamegoldás és tevékenységtervezés

Alternatívák értékelése és cselekvési terv kiválasztása nélkülözhetetlen a legtöbb szervezetben működő egyén számára. Ez magában foglalja a szükséges információt, a prioritások megállapítását, alternatívák értékelését és egy alternatíva kiválasztását

Ki dönt? Hatásosak-e a döntések? Minden lehetséges forrást hasznosítanak-e? Szükségesek-e további döntéshozatali jártasságok? Szükségesek-e további problémamegoldó jártasságok? A szervezet tagjai elégedettek-e a problémamegoldó és döntéshozatali folyamatokkal?

Ezen folyamat diagnosztizálásához a szervezet különböző szintjei történő problémamegoldó megbeszélések megfigyelései külön értékesek. Hasznos lehet a videóra vett megbeszélések utólagos elemzése értékelése

Konfliktusfeloldás és menedzselés

Konfliktus – személyek közötti és személyeken belüli, csoportok közötti gyakran felbukkan a szervezetekben. Van a szervezetnek

Hol létezik konfliktus? Kik a benne lévő felek? Melyek a rendszer normái a konfliktus kezelésére?

Interjúk, harmadik fél megfigyelései, csoportmegbeszélések,


18/205 2009. 11. 11.

ÁROP-1-2-A/ 2008-0052

hatékony módszere konfliktus kezelésére.

a

A jutalmazási rendszer előidézhet-e konfliktusokat?

Egymásba kapcsolódások menedzselése

Egymásba kapcsolódások olyan szituációkat reprezentálnak, amelyben 2 vagy több csoport közös problémákkal néz szembe vagy a felelősségük egybecsúszik. Ez gyakran akkor látható, amikor két különböző csoport tagjai kölcsönösen függenek egymástól, hogy egy adott célt elérjenek, ugyanakkor beszámoltatásuk elkülönül.

Milyen a két csoport közötti kapcsolatok természete? Világosak-e a célok? Világosak-e a felelősségi szintek? Milyen főbb problémákkal néz szembe a két csoport? Milyen strukturális feltételek segítik vagy akadályozzák a problémák kezelését? Milyen az interface menedzselés?

Interjúk, harmadik fél megfigyelése

Felettes-beosztott kapcsolatok

Szervezetekben a formális hierarchikus kapcsolatok diktálják, hogy néhány ember vezet, mások követik őket. Ezek a szituációk gyakran forrásai a szervezeti problémáknak.

Melyek a megfelelő vezetési stílusok? Milyen problémák, konfliktusok keletkeznek a vezetők és beosztottak között?

Kérdőíves lekérdezéssel lehet a teljes vezetői klímát és normákat megfelelően értékelni.

Technológiai tervezési rendszerek

A környezet állandó figyelése, termékek hozzáadása, illetve avult termékek,

Megfelelőek-e a technológiák a kielégítő teljesítményhez? Milyen a tudomány

Külső, vagy belső szakértő bevonásával célszerű meghatározni, akik ajánlásokat tesznek a technológiai és

és


19/205 2009. 11. 11.

ÁROP-1-2-A/ 2008-0052

technológiák törlése a szervezet hosszú távú rugalmasságát és alkalmazkodását nagy mértékben befolyásolja.

állapota és a szervezet technológiája hogyan vethető össze ezzel? Kellene-e változtatást tervezni a technológiában?

tervezési struktúra megváltoztatására

A Polgármesteri Hivatal szervezetfejlesztésére vonatkozó javaslatainkat a szervezet alrendszereinek diagnosztizálásával, a szervezet főrendszereinek az alrendszerek irányába ható és haladó tudatos vizsgálati tevékenységgel kívánjuk lefolytatni, s ezt követően a javításhoz szükséges intézkedéseket és javaslatokat kívánjuk a megbízó részére meghatározni. Ehhez a táblázatban és pályázatban szereplő eljárásokkal, a Megbízó által rendelkezésünkre

bocsátott

dokumentumok

áttanulmányozásával,

fellelhető problémák feltárásával, a beavatkozási

a

(belépési) pontok

feltárásával kívánunk javaslatokat tenni.


20/205 2009. 11. 11.

ÁROP-1-2-A/ 2008-0052

2.

Szakmai fejlesztési koncepció

Szolgáltatás típusa: mérnök szakértői tevékenység Tevékenység leírása: A Megrendelő által a rendelkezésre bocsátott dokumentumok vizsgálata, a dokumentumok összevetése az ágazati jogszabályokban megfogalmazott szabályozásokkal, a szabályozásban és döntési mechanizmusban rejlő redundancia pontok feltárása, megvalósítási javaslatok készítése, Eredménytermék:

szakértői

vélemény,

megvalósíthatósági

javaslatok

kidolgozása, javaslatok módosított eljárási rend kialakítására. Cél meghatározása: olyan szakértői javaslatok kidolgozása, mely a város vezetése és a városfejlesztéssel foglalkozó közmenedzsment részére olyan hatékony

szervezeti

településfejlesztési megfogalmazott

struktúrát

eredményez,

koncepciójában, városfejlesztési

mely

gazdasági

tevékenységét

a

város

programjában

javítja,

kistérségi

szerepkörét növeli és a településen élő lakosság életminőségét pozitív irányban megváltoztatja.

2.1. Nyíradony Város bemutatása

Nyíradony város Hajdú-Bihar megye északi részén, a megye SzabolcsSzatmár-Bereg megyével határos területén helyezkedik el. A térség az 1950-es évekig Szabolcs vármegyéhez tartozott, annak Ligetaljai járása székhely települése volt. Közigazgatási területe több mint 9600 hektár. A földrajzi fekvésére jellemző, hogy melyben a

jelenleg is 18 élő tanyai területe van,

5-10 fős bokor tanyáktól az 1000 fős egyéb belterületi

minősítésű lakóterületek fellelhetők. E lakóegységek jellemzően a volt


21/205 2009. 11. 11.

ÁROP-1-2-A/ 2008-0052

uradalmi birtokokhoz kötődtek. A településen fellelhető elnevezések ( Dézsy tanya, Viczmándi tanya, Gass tanya, stb.) erre utalnak. A nyírségben található településekhez hasonlóan jellemző adat, hogy az állandó népesség közel 1/3-a külterületeken él. A település városhiányos térségben helyezkedett el, Debrecentől 28 km-es, Nyíregyházától mintegy 40, Nyírbátortól 35 km-es távolságra. A jelenlegi országos település és térségfejlesztési koncepciók ezt a szerepkört átrajzolták, hiszen az eddigi mutatókhoz és ellátási szinvonalhoz, valamint lélekszámhoz kötött városi

státusz adományozása helyett a politikai

szintekhez kötődő adományozás lett jellemző, melynek következtében 2.500-3.000 fős lélekszámú települések kaphattak városi rangot, anélkül, hogy ennek a feltételei a településen megfelelően rendelkezésre állt-e. Ez átrajzolta a város térségi szerepkörét és státuszát is. A jelenleg zajló társadalmi elszegényedési folyamatok révén a Debrecenből kitelepülő

deklasszálódott

családok

elsődlegesen

Hajdúsámson,

Hajdúhadház lakónépességét gyarapították. A központi intézkedésekkel erőszakosan, a jogi beavatkozási eszközök teljes tárházát felvonultató kistérségi társulások létrehozása – annak ellenére, hogy kedvező együttműködési feltételeket teremtett az egymással rivalizáló önkormányzatok között -

Nyíradony város térségbeli szerepét

gyengítette.

A forgalmi helyzetét alapvetően a 471-es főút közelsége határozza meg, melyet a növekvő személyi és teher forgalom jellemez. A vasúti összeköttetést a Debrecen-Mátészalka és a Nyíradony - Nyíregyháza tengelyben kiépített vasúti közlekedés biztosítja. A város - hasonlóan a térségben található többi önkormányzathoz gazdasági szempontból elmaradott térségként jellemezhető, melyet főként a


22/205 2009. 11. 11.

ÁROP-1-2-A/ 2008-0052

munkahelyek hiánya sújt alapvetően. A munkanélküliség az országos átlag 2,5 szeresét meghaladja. A kistérség – benne Nyíradony is – az ország leghátrányosabb helyzetű kistérségei között szerepel. A településen élő aktív korú foglalkoztatottak a városban működő és eddig egyre jelentősebb szerepet játszó magán- és társas-vállalkozásoknál állnak munkaviszonyban.

Jelentős

részük

a

fafeldolgozó

iparban,

mezőgazdaságban humán szolgáltatásban , könnyűiparban tevékenykedik. Az elmúlt két évben tapasztalható recessziós folyamatok a település gazdasági erejét jelentős mértékben sújtotta. A vállalkozások egy része a gazdasági ellehetetlenülés folyamatát éli át, s gyakoriak a csoportos létszámleépítések, elbocsátások, vagy az egyébként is kényszerből kezdett vállalkozások megszüntetése. A magánszektor jövedelemtermelő képessége hatványozottan jelentkezik az önkormányzat tevékenységében, hiszen nemcsak a tervezett adóbevételek csökkennek le, hanem a munkanélkülivé vált családok az önkormányzat szociális ellátó rendszerében, mint ellátottak, gondozottak jelennek meg. A városban működő több mint 250 vállalkozás – bár jelentős szerepet vállal a foglalkoztatási gondok kezelésében – egyenlőre a munkanélküliség megoldásában csak kisebb szerepet tud vállalni. Jellemzően mutatja e tényt, hogy

a

város

intézményei

legjelentősebb

révén

közel

munkáltatója

400

az

munkavállalót

önkormányzat, foglalkoztat.

mely s

a

közfoglalkoztatási program működtetésével – bár szabályozási kényszerből –

valamennyi

rendelkezésre

állási

támogatásban,

elhelyezkedési

támogatásban részesülő munkanélkülit meg tud szólítani, s 90 - 365 napos foglalkoztatási ciklusban a munka világába ismét be tudja vezetni.


23/205 2009. 11. 11.

ÁROP-1-2-A/ 2008-0052

A településen élők egy jelentős hányada őstermelőként, vagy családi gazdálkodóként a mezőgazdasági termelésből szerzi jövedelmét. Ugyanakkor a település gyenge termőhelyi adottsága ellenére jelentős a mezőgazdaságból kiegészítő

tevékenységként

végzők

aránya

is.

A

tulajdonosi szerkezetváltás eredményeként földhöz jutott családok egyre jelentősebb helyet foglalnak el a város gazdasági életében. A Kormány családi gazdaságokat támogató programja és az adózásban fellelhető kedvezmények, az elmúlt 18-20 év során a szétaprózódott mezőgazdasági tulajdonosi

struktúra

megváltozása

miatt

a

város

jövedelemtermelő

rendszerében súlyuk erősödésére lehet építeni. Ez annál is inkább elképzelhető, mert kialakult hagyományai vannak a településen a szántóföldi paprika, uborka és torma termelésének, s egyre elterjedtebbé válik a fóliás, illetve az intenzív termesztési rendszerekre való áttérés. Ugyancsak pozitív irányú változások jelentkeznek a gyümölcsösök telepítése vonatkozásában is. A település az 1950-es tanácsi rendszerben végrehajtott közigazgatási terület átszervezés során elveszítette a környező településekkel addig kialakult kap-csolatát. Ezzel térségi szerepköre számottevően csökkent, melyet

a

megye-határok

áthatolhatatlansága,

valamint

a

kistérségi

társulások központosított, jogszabályban foglalt végrehajtási kényszere tovább fokozott. Ennek ellenére a város állandó népessége kisebb holtpontoktól eltekintve folyamatosan gyarapodott. Jellemző adat erre, hogy az 1870-es 3101 fős népszámláláshoz képest 1970-ben 6952 fő, 1980-ban 7176 fő, 1990-ben 6988 fő, 2000-ben 7932 fő, míg 2001-ben 8073 fő, 2005-ben 8.137 fő, 2008-ban 8.035 fő tekintette állandó lakcímének településünket.


24/205 2009. 11. 11.

ÁROP-1-2-A/ 2008-0052

A népesség gyarapodásában elsődlegesen a természetes szaporulat dominált. Az 1960-as években történt debreceni ipartelepítéssel bővülő munkalehetőségek eredményeként fellépő migráció e folyamatot lefékezte, s mintegy 10-15 éves stagnálás kezdődött. Ezt követően a népesség számát a dinamikus növekedés jellemezte. E tendencia – szemben a környező településekkel – azt jelképezi, hogy a település népesség megtartó képessége kiemelkedő, a város a környék népességvonzó centrum településévé változott. Az állandó népesség korösszetétele ugyancsak kedvezőbb, mint a környező településeké. A 2000. évi adatok szerint a 0-19 évesek száma: 2422 fő (30,5 %), mely az 1997-es népszámlálási adatokhoz képest (23,9 %) 600 fős növekedést mutat. A 20-39 éves korosztály az adatok szerint csökkenő tendenciát mutat. Az 1997-es 36,6 %-os arány három évvel később: 29,8 %ra csökkent, mely mintegy 500 fős csökkenést jelent. Növekedett a 40-59 évesek aránya. Az 1997-es 22,2 %-os, 1728 fős arány 1878 főre, 23,6 %-ra emelkedett. Ugyancsak jelentős a 60 év fölöttiek arányának csökkenése is. Az 1446 fős, 17,3 %-os arány 2007-re 1263 főre, 15,9 %-ra zsugorodott. Ezek az adatok azt igazolják, hogy a település korszerkezete jobb a környező településekénél, fiatal településként jellemezhető. A

város

legsúlyosabb

munkanélküliség

problémájának

tekinthető.

a

tartós

jelenséggé

váló

A megyeközpont ipari szerkezet

átalakításával elsődlegesen az alacsonyabb iskolai végzettségű, napi ingázók váltak munka-nélkülivé. Ugyanakkor a városban élők relative magas iskolai végzettségének következménye, hogy a nyilvántartott munkanélküliek 43 %-a érettségizett. A településen mintegy 1250-1300 fővel, mint kisebbség a cigányság képviselteti magát.


25/205 2009. 11. 11.

ÁROP-1-2-A/ 2008-0052

Arányuk – főként a gyermekek számában – folyamatos növekedést mutat. E gyermekek

halmozottan

hátrányos

helyzetben

élnek.

E

tendenciák

érvényesü-lése és a cigány családok körében növekvő társadalmi és szociális feszültségek miatt elodázhatatlan feladattá vált e réteggel való tudatos foglalkozás fel-vállalása. Ebben jelentős segítséget jelenthet a kisebbségi

önkormányzat,

valamint

a

körükben

alakult

társadalmi

szervezetek bevonása.

2.2. A település táji adottságai, természeti erőforrásai A város a

Dél-Nyírség

É-i peremén, homokkal fedett, hordalékkúpos

síkságon helyezkedik el. Területe 9659 hektár, melyből 677 hektár belterület. A termőterület jó része mezőgazdasági szempontból értéktelen futóhomok. A terület átlagos termőértéke 7,2 AK. Értéknek felel meg. A város határának különleges természeti értéke a Gúthi erdő, mely jelenleg az Alföld legnagyobb egybefüggő erdeje. Jelentős botanikai értéke van a Tamásipusztán található mintegy 250 éves kocsányos tölgynek, valamint a mintegy 100 éves ostorfának. A város gazdasági életének motorja az a szakképzett munkaerő, mely a rendszerváltást megelőzően a helyi ipartelepítés révén jött létre. A

helyi

ipartelepítéssel

az

építőiparban

és

építő-anyagiparban,

a

fafeldolgozásban, a textiliparban, a szolgáltatási ágazatban kvalifikált, szakképzett munkaerő alakult ki a településen. Mindennek ellenére igen magas volt a mezőgazdaságban foglalkoztatottak aránya. Ez az aktív keresők 26,4 %-át tette ki.


26/205 2009. 11. 11.

ÁROP-1-2-A/ 2008-0052

Az is említést érdemel, hogy jelentős – a környező településekhez viszonyítva – a középfokú iskolai végzettséggel, s kiemelkedő az egyetemi, vagy főiskolai végzettséggel

rendelkezők aránya. A rendszerváltást

megelőző ipartelepítés miatt a speciális szakképzettséggel rendelkező munkások aránya főként a textil iparban, valamint az építőanyag gyártásban és fafeldolgozásban jelentős. Ez a szellemi tőke, s az itt élő lakosság kreativitása lehet kiinduló alapja a következő években ösztönzött helyi ipartelepítési politikának. Az aktív keresők megoszlása: ( az 2005-ös adatok alapján) Iparág / szektor

Aktív keresők aránya teljes lakosságszám viszonylatában

Ipar, építőipar

34,5 %

Mező és erdőgazdaság

26,4 %

Kereskedelem

13,2 %

Közlekedés, posta, távközlés

10,1 %

Egyéb anyagi

0,1 %

Szolgáltatások

15,7 %

A rendszerváltást követő ipari szerkezetátalakítás nem hagyta érintetlenül a helyi

gazdálkodó

egységeket

sem.

Ennek

következtében

jelentős

foglalkoztatók ( Ruhagyár, KEMIKÁL, mezőgazdasági szövetkezetek, stb.) szűntek meg, illetve csökkentették foglalkoztatási létszámkeretüket. Az átalakítást követően a helyi munkaerő foglalkoztatásában egyre növekvő szerep jut a magán- és társas vállalkozásoknak, melyek főként a fafeldolgozásban, szállításban tevékenykednek. Ugyancsak

növekszik

a

létszáma

a

mezőgazdaságban,

családi

vállalkozásokban foglalkoztatottaknak is.


27/205 2009. 11. 11.

ÁROP-1-2-A/ 2008-0052

A

2007. év adatait értékelve a településen az alábbi gazdálkodó

szervezetek működnek: Gazdálkodó szervezet típusa

száma

Egyéni vállalkozó

285

Korlátolt felelősségű társaság

18

Betéti társaság

15

Szövetkezet

3

Részvénytársaság

1

A jelentősebb foglalkoztatók a 2007. évben: Foglalkoztató neve

Foglalkoztatottak száa

KEMIKÁL

15

Nyírerdő

30

Paulik Bt.

70

Szilágyi Zoltán

55

Szilágyi György

30

Szilágyi János

15

KARSOL

95

Artoner – Fructcenter

18

SZ-Tomasz Kft.

25

Az elmúlt 10 év tapasztalatait értékelve az állapítható meg, hogy az önkormányzat

törekvései

(adókedvezmények

nyújtása,

letelepedési

támogatás, ipari park kialakítása, stb.) a közlekedési feltételek elégtelensége miatt a KARSOL Kft. kivételével jelentősebb vállalkozás a településen nem


28/205 2009. 11. 11.

ÁROP-1-2-A/ 2008-0052

telepedett le. A 471-es főút mostoha közlekedési feltételei miatt – bár a tranzit forgalom mintegy 2,5-3-sorosára emelkedett, nem jelentett kedvező változásokat sem a szolgáltató, sem a kereskedelmi szektorban. Ugyancsak nincsenek érzékelhető hatásai a településen Románia európai uniós csatlakozásának sem, annak ellenére, hogy a gazdasági együttműködés Románia irányába erőteljesen beindult, s egyre több nyíradonyi vállalkozó keres gazdasági partnereket főként Erdély területén. A mezőgazdasági őstermelők száma ugyan ebben az évben 230 fő volt. Ezen vállalkozók

jelentős hányada kényszer vállalkozóként vesz részt a

mezőgazdaság termelési folyamatában, s a túlélési stratégia szerves részévé vált.

A humán erőforrások minősége meghatározó a település jövőképe alakítása szempontjából. Ezek fejlesztése az utóbbi időben kiemelt szerepet kapott. Ennek ellenére – a lakosság összetétele, a mostoha környezeti és társadalmi előzmények hatása miatt -

jelentős, főként a munkanélkülivé

váltak között a 8 általános iskolai végzettséggel nem rendelkezők száma. Emiatt hatékony intézkedések szükségesek ezen arányok csökkentésére (átképzés,

foglalkoz-tatási képzések

és

tanulást

szolgáló

képzések

felvállalása).

Az 1998-2008.

évi

általános

iskolai oktatásban a város központi

belterületén élő

tanköteles

gyermekek

számában

csökkenés

mutatkozik.

külterületeken

örvendetes

Ugyanakkor az aradványpusztai

iskolai

körzethez

tartozó

számban növekszik a 0-14 éves korosztály aránya. E tendenciák miatt kiemelt feladat-ként kell kezelni az aradványpusztai óvoda férőhelyeinek


29/205 2009. 11. 11.

ÁROP-1-2-A/ 2008-0052

bővítését, illetve az iskolai oktatás tantermi hátterének biztosítását. Ehhez az előző ciklus prog-ramban és az oktatásfejlesztés középtávú koncepciójában megfogalmazott tárgyi fejlesztéseket meg kell valósítaniuk. A város térségi szerepkörét az oktatási feladatok felvállalásában is kiterjesztette. A fejlesztési elképzelésekben szereplő középfokú oktatás megvalósítását a 2002.

évben

az

önkormányzat

végrehajtotta,

s

kedvelt

oktatási

intézményévé vált a környékben élő fiataloknak. A település alap- és középfokú oktatását az alapítványi művészeti iskolák megjelenése színesíti, s a kistérségi együttműködés révén a speciális oktatási igényű gyermekek oktatásában, gyógytestnevelésben, logopédiai ellátásban

megfelelő

együttműködés

alakult

ki

a

mikrotérség

önkormányzatai és önkormányzati oktatási intézményei között. Az előzőekben jeleztük, hogy az általános iskolai oktatás eredményeire alapozva a megyei átlagnál magasabb a továbbtanuló gyermekek száma. Ez elősegítheti, hogy a város a térség szellemi forrásközpontjává válhasson. Ez a továbbtanuló fiatalok ösztöndíj rendszerének kiszélesítésével, helyben történő letelepedésükkel segíthető elő. Ezért a Bursa Hungarica ösztöndíj rendszer kiterjesztését, az Arany János Tehetséggondozó Pályázati rendszer meghonosítását, a szociálisan hátrányos helyzetű gyermekek továbbtanulási

lehetőségeinek

biztosítását,

a

tehetséges

gyermekek

esélyegyenlőségének kaialítátását, mint legfontosabb célt fogalmazta meg az

Önkormányzat

úgy

a

Szervezeti

és

Működési

Szabályzatának

preambulumában, mint az Önkormányzat ciklus programjában. A település a fiatalok letelepedésének elősegítése érdekében a Széchenyi Tervben támogatott Fecskeház programban olyan lakásokat hozott létre, melyek a fiatalok 5 éves lakhatási feltételeit biztosítja. Ezt a továbbiakban is preferálni kívánja az Önkormányzat.


30/205 2009. 11. 11.

ÁROP-1-2-A/ 2008-0052

A helyi kutatások és statisztikák azt igazolják, hogy jelentős a jelenleg munkanélküli, középfokú,

és

szakképzett közép

munkaerő

korosztályhoz

aránya. tartozó

Ebben nők

kiemelkedő

száma.

Ezért

a az

önkormányzat ipartelepítési elképzelései kialakításánál e rétegre célszerű hangsúlyt helyezni.

(Az adatok Nyíradony Város Önkormányzata 2006-2010. évre szóló Gazdasági Programjából származnak.)

A önkormányzata alkalmanként gazdasági lehetőségein és ereje fölött is olyan önkormányzati intézményi struktúrát tart fenn, mely az itt élő lakosság ellátási színvonalát jelentős mértékben javítja, ugyanakkor a központi támogatási rendszer elavult, a megváltozott társadalmi és gazdasági viszonyokhoz

nem

megfelelően

alkalmazkodó

rendszere

gazdasági

ellehetetlenülést eredményez az Önkormányzat számára. A település az önkormányzati intézmények működési kiadásai növekvő aránya miatt egyre kevesebb saját forrást tud fordítani a település fejlesztésére,

s az ÖNHIKI rendszer az elhibázott fiskális politika hibáit

javítani nem tudja.

A település az itt élők életminőségének javítását a legfontosabb feladatának tekinti. Az 1996-1998-as évektől kezdődően olyan fejlesztési pályát futott be a település, mely példaértékűnek tekinthető. Ennek eredményeként a város közvagyona mintegy 250-szeresére növekedett 2008-ig. Ezt az alábbi diagrammal szeretnénk illusztrálni:


31/205 2009. 11. 11.

ÁROP-1-2-A/ 2008-0052

Az önkormányzatának vagyona

mintegy 1,4 milliárd Ft-tal gyarapodott

Ezzel az önkormányzat beruházási értéken számított vagyona

4,417

milliárd Ft-ra növekedett. A vagyongyarapodás mértéke az előző ciklus vagyon állományához képest ( 3,1 milliárd HUF) 65 %-os növekedést mutat.

Gép,ber.

Átad.eszk

Összesen

6000000

Átad.eszk

4000000

Összesen

Gép,ber.

2000000

Önk.ing.

0 2002 2006

Szinte példa nélkülinek tekinthető, hogy a vezetékes ivóvíz ellátásban, szennyvíz elvezetésben a településen lévő mintegy 2850 lakás 95 /-os arányban ellátott, s a

kiépített utak arányában

a város a megye

élmezőnyében helyezkedik el.

Az Európai Uniós forrásokat a település szinte valamennyi olyan pályázatnál maximálisan használta ki, mely a város fejlesztési elképzeléseihez lehívható.

A fejlesztési feladatai önerejének biztosítására az Önkormányzat 600 millió Ft-os értékben kötvényt bocsátott ki. A 2006-2010-es önkormányzati ciklus adatai jelenleg még nem állnak rendelkezésre, hiszen a ciklus 2010. III. negyedévében fejeződik be,


32/205 2009. 11. 11.

ÁROP-1-2-A/ 2008-0052

azonban az már most is látható, hogy a település fejlesztése – annak ellenére, hogy

jelentősen szűkültek az önkormányzat saját forrás

biztosításának lehetőségei, töretlen fejlődési pályát futott be. A le nem zárt ciklus jelentősebb beruházásait – példálózó felsorolással - az alábbiakban foglalhatjuk össze:

Beruházás / fejlesztés leírása

Kapcsolódó forrás

Külterületi csapadékvíz elvezető rendszer

70 millió HUF

korszerűsítése, kiépítése Szennyvíz tisztítómű II. reaktorának építése

130 millió HUF

Kerékpárút építése Aradványpuszta és Tamásipuszta

68 millió HUF

egyéb belterületi lakott helyeken Önkormányzati utak felújítása, belterületi

180 millió HUF

önkormányzati földutak aszfaltozása Árpád téri leállósáv építése

18 millió HUF

Európa Park fejlesztése

28 millió HUF

Integrált Közösségi és Szolgáltató Tér kialakítása

50 millió HUF

Diákotthon épületének korszerűsítése (folyamatban)

590 millió HUF

Városközpont rehabilitáció (kisléptékű)

48 millió HUF

Városközpont rehabilitáció (nagyléptékű)

480 millió HUF

Az előző táblázatból is kitűnik, hogy e ciklusban az önkormányzat több mint 1500 millió Ft-os beruházási értékkel gyarapította az önkormányzat vagyonát. Jelenleg a város közösségi vagyonát 5,5 – 5,8 milliárd Ft-os összegben lehet kalkulálni.


33/205 2009. 11. 11.

ÁROP-1-2-A/ 2008-0052

2.3. Nyíradonyi Város Önkormányzata Szervezeti és Működési Szabályzatának vizsgálata, döntési kompetenciák elemzése, eljárások, döntési mechanizmusok fejlesztésére javaslatok kidolgozása

A rendszerváltás szocialista

legfontosabb eredményének azt tekinthetjük, hogy a

államszervezet

illegitim

tanácsi rendszerét

az

Európai

Önkormányzati Charta alapkövetelményeire építve olyan önkormányzati rendszert hozott létre, mely elismeri és védi a helyi közösségek önrendelkezéséhez, önkormányzásához való jogát. Az 1990-es országgyűlési képviselői választások során demokratikusan és szabadon

választott

Parlament

egyik

legfontosabb

döntésének

és

eredményének nevezhetjük, hogy egy olyan törvényt alkotott meg a helyi önkormányzatokról, melyek az elmúlt közel 20 év során alapvető változtatásokat nem igényeltek. Az Országgyűlés támogatva a helyi közösségek önszervező önállóságát, az 1990. évi LXV. törvény megalkotásával kívánta támogatni a helyi közösségek önszervező önállóságát, az önkormányzáshoz szükséges feltételek megteremtését, a közhatalom demokratikus decentralizációját. Az 1990. évi LXV. törvény jelentősége az Alkotmányhoz mérhető, hiszen a helyi közfeladat ellátások rendszerének kialakításához, a közhatalom demokratikus gyakorlásához olyan szabályozási feltételeket és társadalmi viszonyokat teremtett, mely csak az 1945. előtti időszak demokratikus önkormányzati hagyományaihoz mérhető. A törvény I. fejezetében olyan alapelveket fogalmaz meg, melyek a helyi közösségek

önszerveződését,

a

közhatalmi

feladatok

helyi

szintű

szabályozásának a lehetőségeit teremti meg. Erről az alábbi szabályozási alapelveket nevesíti:


34/205 2009. 11. 11.

ÁROP-1-2-A/ 2008-0052

A HELYI ÖNKORMÁNYZÁS ÁLTALÁNOS SZABÁLYAI Az önkormányzati jogok

1. § (1) A község, a város, a főváros és kerületei, valamint a megye önkormányzata (a továbbiakban: helyi önkormányzat) a feladat- és hatáskörébe tartozó helyi érdekű közügyekben (a továbbiakban: helyi közügy) önállóan jár el. (2) A helyi közügyek a lakosság közszolgáltatásokkal való ellátásához, a közhatalom önkormányzati típusú helyi gyakorlásához, valamint mindezek szervezeti,

személyi és

anyagi feltételeinek

helyi megteremtéséhez

kapcsolódnak. (3) A helyi önkormányzat — a törvény keretei között — önállóan szabályozhatja, illetőleg egyedi ügyekben szabadon igazgathatja a feladatés hatáskörébe tartozó helyi közügyeket. Döntését az Alkotmánybíróság, illetve bíróság és kizárólag jogszabálysértés esetén bírálhatja felül. (4) A helyi önkormányzat — a választott helyi képviselő-testület által, vagy a helyi népszavazás döntésével — önként vállalhatja minden olyan helyi közügy önálló megoldását, amelyet jogszabály nem utal más szerv hatáskörébe. Az önként vállalt helyi közügyekben az önkormányzat mindent megtehet, ami jogszabályt nem sért. Az önként vállalt helyi közügyek megoldása

nem

veszélyeztetheti

a

törvény

által

kötelezően

előírt

önkormányzati feladat- és hatáskörök ellátását. (5) Törvény a helyi önkormányzatnak kötelező feladat- és hatáskört is megállapíthat. A kötelezően ellátandó önkormányzati feladat- és hatáskörök meghatározásával egyidejűleg az Országgyűlés biztosítja az ellátásukhoz


35/205 2009. 11. 11.

ÁROP-1-2-A/ 2008-0052

szükséges anyagi feltételeket, dönt a költségvetési hozzájárulás mértékéről és módjáról. (6) A helyi önkormányzat a törvény keretei között: a) önállóan alakíthatja szervezetét és működési rendjét, önkormányzati jelképeket alkothat, helyi kitüntetéseket és elismerő címeket alapíthat; b) önkormányzati tulajdonával önállóan rendelkezik, bevételeivel önállóan gazdálkodik, az önként vállalt és a kötelező önkormányzati feladatok ellátásáról egységes költségvetéséből gondoskodik. Saját felelősségére vállalkozói tevékenységet folytathat. Kiegészítő állami támogatásra jogosult az önhibáján kívül hátrányos helyzetben levő települési önkormányzat; c) szabadon társulhat más helyi önkormányzattal, érdekeinek képviselete és védelme céljából területi, valamint országos érdekképviseleti szervezetbe tömörülhet,

feladat-

és

hatáskörében

együttműködhet

külföldi

helyi

önkormányzattal, beléphet nemzetközi önkormányzati szervezetekbe.

2. § (1) A helyi önkormányzat érvényre juttatja a népfelség elvét, helyi közügyekben demokratikus módon, széleskörű nyilvánosságot teremtve kifejezi és megvalósítja a helyi közakaratot. (2)1 Önkormányzati döntést a helyi önkormányzat képviselő-testülete – annak felhatalmazására bizottsága, a részönkormányzat testülete, a helyi kisebbségi önkormányzat2 testülete, társulása, a polgármester –, illetőleg a helyi népszavazás hozhat. Törvény a polgármesternek, főpolgármesternek, megyei közgyűlés elnökének kivételesen önkormányzati feladat- és hatáskört állapíthat meg.

1

A 2. § (2) bekezdése az 1997: CXXXIV. törvény 1. §-ával megállapított szöveg. A 2005: CXIV. törvény 71. §-a alapján a „helyi kisebbségi önkormányzat” fogalom alatt értelemszerűen „települési kisebbségi önkormányzat” vagy „megyei, fővárosi kisebbségi önkormányzat” fogalmat kell érteni. 2


36/205 2009. 11. 11.

ÁROP-1-2-A/ 2008-0052

(3) A helyi önkormányzat véleményt nyilváníthat és kezdeményezést tehet a feladat- és hatáskörébe nem tartozó, de a helyi közösséget érintő ügyekben. A helyi önkormányzatnak a döntésre

jogosult

szerv

a

jogszabályban előírt határidőn belül érdemi választ köteles adni.

3. § Az önkormányzati jogokat, illetőleg az önkormányzat hatáskörének jogszerű gyakorlását az Alkotmánybíróság, illetőleg a bíróság védi.

4. § Az 1—3. §-ban biztosított önkormányzati jogok minden helyi önkormányzat tekintetében egyenlőek.

5. § A helyi önkormányzati jogok a településen választójoggal rendelkező lakosok

(továbbiakban:

választópolgárok) közösségét

illetik

meg.

A

választópolgárok az önkormányzati testületbe választott képviselőik útján, és a helyi népszavazáson való részvételükkel gyakorolják az önkormányzáshoz való közösségi jogaikat.

Feladatok és hatáskörök

6. § (1) A községnek, városnak, fővárosnak és kerületeinek (továbbiakban: települési önkormányzat), a megyei önkormányzatnak egymástól eltérő feladat- és hatáskörei lehetnek: a) a helyi önkormányzatok a helyi igényektől és teljesítőképességtől függően

egymástól

eltérő

önkormányzati

feladat-

és

hatásköröket

vállalhatnak;


37/205 2009. 11. 11.

ÁROP-1-2-A/ 2008-0052

b)

törvény

a

nagyobb

lakosságszámú

és

teljesítőképességű

önkormányzatoknak — más helyi önkormányzatokhoz képest — több kötelező feladat- és hatáskört állapíthat meg. A kisebb lakosságszámú település önkormányzata — amennyiben saját maga vagy társulásával arról közösen gondoskodni tud — működési területén önként vállalhatja a törvény által a nagyobb lakosságszámú települési önkormányzatnak, illetve megyei önkormányzatnak kötelezően előírt közszolgáltatás megszervezését. Ilyen esetben költségvetése számára igényelheti az átvállalt feladattal arányos fedezet biztosítását. (2) A helyi önkormányzat önként vállalt, illetőleg kötelezően előírt feladatés hatáskörei a helyi közügyek széles körét fogják át. Törvény kivételesen utalhat helyi közügyet más szervezet feladat- és hatáskörébe. (3) A megyei és a települési önkormányzatok között nincs függőségi viszony, a kölcsönös érdekek alapján együttműködnek. 7. §3 (1) Törvény vagy törvény felhatalmazása alapján kormányrendelet kivételesen a polgármestert, a főpolgármestert, a megyei közgyűlés elnökét államigazgatási

hatósági

hatáskörrel

ruházhatja

fel.

Törvény

vagy

kormányrendelet államigazgatási feladatot, hatósági hatáskört állapíthat meg a jegyzőnek, a főjegyzőnek és kivételesen a képviselő-testület hivatala ügyintézőjének is.4 (2) Törvényben vagy törvény felhatalmazása alapján kormányrendeletben előírt

esetekben

honvédelmi,

polgári

védelmi,

katasztrófa-elhárítási

ügyekben a polgármester, a főpolgármester, a megyei közgyűlés elnöke

3

A 7. § az 1994: LXIII. törvény 2. §-ával megállapított szöveg. Végrehajtására lásd a 20/1992. ( I. 28.) Korm., a 22/1992. (I. 28.) Korm., a 28/1993. (II. 17.) Korm., a 29/1993. (II. 17.) Korm., a 30/1993. (II. 17.) Korm., a 32/1993. (II. 17.) Korm. a 149/1997. (IX. 10.) Korm. rendeletet, a 62/2006. (III. 27.) Korm. rendeletet, a 63/2006. (III. 27.) Korm. rendeletet. 4


38/205 2009. 11. 11.

ÁROP-1-2-A/ 2008-0052

részt vesz az országos államigazgatási feladatok helyi irányításában és végrehajtásában.5 (3) Ha a polgármester, a főpolgármester, a megyei közgyűlés elnöke az (1) és (2) bekezdésben biztosított saját államigazgatási feladatkörében, illetve az államigazgatási hatósági hatáskörben jár el, a képviselő-testület nem utasíthatja, döntését nem bírálhatja felül.

A települési önkormányzat feladata, hatásköre, szervei

8. § (1)6 A települési önkormányzat feladata a helyi közszolgáltatások körében különösen: a településfejlesztés, a településrendezés, az épített és természeti környezet védelme, a lakásgazdálkodás, a vízrendezés és a csapadékvíz elvezetés, a csatornázás, a köztemető fenntartása, a helyi közutak és közterületek fenntartása, helyi tömegközlekedés, köztisztaság és a településtisztaság biztosítása; gondoskodás a helyi tűzvédelemről, közbiztonság

helyi

feladatairól;

közreműködés

a

helyi

energiaszolgáltatásban, a foglalkoztatás megoldásában; az óvodáról, az alapfokú nevelésről, oktatásról, az egészségügyi, a szociális ellátásról valamint a gyermek és ifjúsági feladatokról való gondoskodás; a közösségi tér biztosítása; közművelődési, tudományos, művészeti tevékenység, sport támogatása; a nemzeti és etnikai kisebbségek jogai érvényesítésének a biztosítása; az egészséges életmód közösségi feltételeinek elősegítése. (2) Az (1) bekezdésben foglalt feladatokban a települési önkormányzat maga határozza meg — a lakosság igényei alapján, anyagi lehetőségeitől függően —, mely feladatokat, milyen mértékben és módon lát el.

5 6

Lásd az 1993: CX. törvényt, az 1996: XXXVII. törvényt és az az 1999: LXXIV. törvényt. A 8. § (1) bekezdése az 1994: LXIII. törvény 3. §-ának (1) bekezdésével módosított szöveg.


39/205 2009. 11. 11.

ÁROP-1-2-A/ 2008-0052

(3) Törvény a települési önkormányzatokat kötelezheti arra, hogy egyes közszolgáltatásokról

és

gondoskodjanak.

kötelezettségek

E

közhatalmi

helyi a

feladatok

település

ellátásáról

nagyságától,

a

lakosságszámtól, és egyéb feltételektől függően eltérően is megállapíthatók. (4)7 A települési önkormányzat köteles gondoskodni az egészséges ivóvízellátásról, az az óvodai nevelésről, az általános iskolai oktatásról és nevelésről, az egészségügyi és a szociális alapellátásról, a közvilágításról, a helyi közutak és a köztemető fenntartásáról; köteles biztosítani a nemzeti és etnikai kisebbségek jogainak érvényesülését. (5)8 A települési önkormányzat a feladatai körében támogatja a lakosság önszerveződő közösségekkel.

közösségeinek A

a

tevékenységét,

képviselő-testület

a

együttműködik

szervezeti

és

e

működési

szabályzatában határozza meg, mely önszerveződő közösségek képviselőit illeti meg tevékenységi körében tanácskozási jog a képviselő-testület és bizottsága ülésein.

9. § (1) Az önkormányzat jogi személy. Az önkormányzati feladat- és hatáskörök a képviselő-testületet illetik meg. A képviselő-testületet a polgármester képviseli. (2)9 Az önkormányzati feladatokat a képviselő-testület és szervei: a polgármester, a képviselő-testület bizottságai, a részönkormányzat testülete, a képviselő-testület hivatala látják el. (3)10

A


egyes

hatásköreit

a

polgármesterre,

a

bizottságaira, a részönkormányzat testületére, a kisebbségi önkormányzat 7

A 8. § (4) bekezdése az 1994: LXIII. törvény 3. §-ának (2) bekezdésével

8

A 8. § (5) bekezdése az 1994: LXIII. törvény 3. §-ának (3) bekezdésével módosított szöveg.

módosított szöveg.

9

A 9. § (2) bekezdése az 1994: LXIII. törvény 4. §-ának (1) bekezdésével módosított szöveg. A 9. § (3) bekezdése az 1997: CXXXIV. törvény 2. §-ával, első mondata a 2005: CXIV. törvény 67. § (1) bekezdésével megállapított szöveg. 10


40/205 2009. 11. 11.

ÁROP-1-2-A/ 2008-0052

testületére, törvényben meghatározottak szerint társulására ruházhatja. E hatáskör gyakorlásához utasítást adhat, e hatáskört visszavonhatja. Az átruházott hatáskör tovább nem ruházható. (4)11 A képviselő-testület a feladatkörébe tartozó közszolgáltatások céljából önkormányzati intézményt, vállalatot, más szervezetet (a továbbiakban együtt: intézmény) alapíthat, kinevezi a vezetőiket.

10. §12 (1) A képviselő-testület hatásköréből nem ruházható át: a) a rendeletalkotás; b) szervezetének kialakítása és működésének meghatározása, továbbá a törvény által hatáskörébe utalt választás, kinevezés, megbízás; c) a helyi népszavazás kiírása, az önkormányzati jelképek, kitüntetések és elismerő címek meghatározása, használatuk szabályozása, díszpolgári cím adományozása; d) a gazdasági program, a költségvetés megállapítása, döntés a végrehajtásukról szóló beszámoló elfogadásáról, a helyi adó megállapítása, a

településrendezési

terv

jóváhagyása,

a


által

meghatározott értékhatár feletti hitelfelvétel, a kötvénykibocsátás, továbbá a közösségi célú alapítvány és alapítványi forrás átvétele, és átadása; e) önkormányzati társulás létrehozása, társuláshoz, érdekképviseleti szervezethez való csatlakozás; f)

megállapodás

külföldi

önkormányzattal

való

együttműködésről,

nemzetközi önkormányzati szervezethez való csatlakozás; g) intézmény alapítása;

11

A 9. § (4) bekezdését második mondattal kiegészítette az 1992: LV. törvény 5. §-ának (1) bekezdése, melyet utóbb az 1995: XXXIX. törvény 77. §-ának (2) bekezdése hatályon kívül helyezett. 12 A 10. § eredeti szövegének jelölését (1) bekezdésre változtatta és új (2) bekezdést iktatott a szövegbe az 1997: CXXXIV. törvény 3. §-a.


41/205 2009. 11. 11.

ÁROP-1-2-A/ 2008-0052

h) közterület elnevezése, emlékmű állítás; i) eljárás kezdeményezése az Alkotmánybíróságnál; j) a bíróságok népi ülnökeinek a megválasztása; k)

állásfoglalás

megyei

önkormányzati

intézmény

átszervezéséről,

megszüntetéséről, ellátási, szolgáltatási körzeteiről, ha a szolgáltatás a települést is érinti; l) véleménynyilvánítás olyan ügyben, amelyben törvény az érdekelt önkormányzat álláspontjának a kikérését írja elő; m)13 a települési képviselő, a polgármester összeférhetetlenségi ügyében való döntés; a 33/A. § (2) bekezdésének b) pontjában meghatározott hozzájárulással

kapcsolatos

döntés;

a

vagyonnyilatkozati

eljárással

kapcsolatos döntés; n)14 amit törvény a képviselő-testület át nem ruházható hatáskörébe utal. (2) A képviselő-testület rendeletében a törvény által hatáskörébe utalt kinevezést, megbízást és intézmény alapítását a helyi önkormányzatok társulásairól és együttműködéséről szóló törvény szerint társulására ruházhatja.15

11. § (1) A képviselő-testület önkormányzati hatósági ügyben hozott határozata ellen fellebbezésnek nincs helye. (2)16 A polgármester (főpolgármester), valamint a képviselő-testület bizottságának, részönkormányzat testületének önkormányzati jogkörben

13

A 10. § (1) bekezdésének új m) pontját a 2000: XCVI. törvény 15. §-a iktatta be, egyidejűleg az eredeti m) pont jelölését n) pontra változtatva. Az m) pont a 2001: CII. törvény 4. § (1) bekezdésével megállapított szöveg. 14 A 10. § (1) bekezdése eredeti m) pontjának jelölését n) pontra változtatta a 2000: XCVI. törvény 15. §-a. 15 Lásd az 1997: CXXXV. törvényt. 16 A 11. § (2) bekezdése az 1994: LXIII. törvény 5. §-ával módosított szöveg.


42/205 2009. 11. 11.

ÁROP-1-2-A/ 2008-0052

hozott hatósági határozata ellen a képviselő-testülethez lehet fellebbezést benyújtani. (3) A képviselő-testület (1) és (2) bekezdés alapján hozott határozatának a felülvizsgálatát jogszabálysértésre hivatkozással a bíróságtól lehet kérni a határozat közlésétől számított harminc napon belül. A pert az önkormányzat ellen kell indítani. Mint az a törvény előzőekben felhozott alapelveiből kitűnik, egy-egy közösség teherbíró és teherviselő képességeihez arányítja azokat a feladatokat, melyeket önként vállalhat, s a törvény taxatíve sorolja fel azokat a kötelező alapfeladatait, melyeket el kell látnia. Az 1990. decemberében megalakult helyi képviselő-testületek - az elmúlt 40 év „éhségéből” származóan megpróbáltak maguknak vindikálni minden olyan jogot, mely a lakosság száma, a település állami támogatása, a helyi igények alapvetően nem támasztottak alá. A következő 1994-es választási ciklus 4 éves mindennapi gyakorlata teremtette meg azt

a helyzetet, hogy az önkormányzatok átgondolták

teherviselő képességeiket, s ennek arányában vállaltak be olyan helyi közügyeket,

melyeknek

a

lehetőségét

az

önkormányzati

törvény

megteremtette. Az Önkormányzati törvényből eredő hatáskörök gyakorlására a önkormányzati

képviselők

és

polgármesterek

választásán

helyi legtöbb

szavazatot elnyert választópolgárokból létrejövő képviselő-testületek jöttek létre, melyhez a legitimitás biztosítására ajánlószelvényeket kellett a jelölteknek gyűjteniük. A képviselő-testületek számát a települések lélekszáma, nagysága határozta, s határozza meg.


43/205 2009. 11. 11.

ÁROP-1-2-A/ 2008-0052

A képviselő-testületek működését, az önkormányzat képviseletét, egyes önkormányzati és államigazgatási feladatok ellátását a

legtöbb szavazatot

elnyert polgármester biztosítja. A törvény a demokratikus alapelvek biztosítása, a közösség érdekeinek figyelembe vétele érdekében a helyi közügyekben meghatározza azokat a hatásköröket, melyeket csak a lakosság által megválasztott képviselőtestület gyakorolhat. Ezzel biztosítja, hogy a

feladatok ellátása során a

népfelség elve érvényesülhessen.

Az Önkormányzati törvény a

helyi önkormányzatok működésének az

alapvető kereteit adja meg. Helyi szinten valamennyi települési önkormányzat képviselő-testületének a működés elveinek rögzítésére, a hatáskörök és feladatok döntési szintek közötti garantált megosztására helyi Alkotmányt, úgynevezett Szervezeti és Működési Szabályzatot kellett elfogadnia, melyet a törvényességért felelős jegyzőnek kellett megterveznie, s a képviselő-testület elé terjesztenie. A képviselő-testület működésének rendjére az 1990. évi LXV. törvény garanciális szabályokat ír elő, melyet, keretként kell helyi szinten szabályoznia a helyi képviselő-testületeknek. Fontos, hogy a törvény abból az alapelvből indul ki, hogy „többet lehet szabályozni, de kevesebbet nem”. Ez szinte valamennyi szabályozási alapelven végig vonul. Ilyenek például: a bizottságok számának meghatározása, a képviselő-testület át nem ruházható hatásköreinek szabályozása, az ülésezések száma, stb. A képviselő-testület működésének peremfeltételeit ugyancsak az Ötv. határozza meg. Ezt a jogszabály az alábbiak szerint fogalmazza meg:


44/205 2009. 11. 11.

ÁROP-1-2-A/ 2008-0052

A képviselő-testület működése

12. § (1) A képviselő-testület szükség szerint, a szervezeti és működési szabályzatban meghatározott számú, de évente legalább hat ülést tart. Az ülést össze kell hívni a települési képviselők egynegyedének vagy a képviselő-testület bizottságának az indítványára. (2) A képviselő-testület elnöke a polgármester, aki összehívja és vezeti a képviselő-testület ülését. (3)17 A képviselő-testület ülése nyilvános. (4) A képviselő-testület a)18 zárt ülést tart választás, kinevezés, felmentés, vezetői megbízatás adása, illetőleg visszavonása, fegyelmi eljárás megindítása, fegyelmi büntetés kiszabása és állásfoglalást igénylő személyi ügy tárgyalásakor, ha az

érintett

a

nyilvános

tárgyalásba

nem

egyezik

bele;

továbbá

önkormányzati, hatósági, összeférhetetlenségi és kitüntetési ügy, valamint vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárás tárgyalásakor; b) zárt ülést rendelhet el a vagyonával való rendelkezés és az általa kiírt pályázat tárgyalásakor, ha a nyilvános tárgyalás üzleti érdeket sértene. (5) A zárt ülésen a képviselő-testület tagjai, a kisebbségi szószóló és a jegyző, továbbá meghívása esetén az érintett és a szakértő vesz részt. Törvény előírhatja, mely esetben kötelező az érintett meghívása.

17

A 12. § (3)–(6) bekezdését az 1994: LXIII. törvény 6. §-a iktatta a szövegbe, s egyidejűleg az eredeti (5) bekezdés számozását (7) bekezdésre változtatta. 18 A 12. § (4) bekezdésének a) pontja a 2001: CII. törvény 4. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.


45/205 2009. 11. 11.

ÁROP-1-2-A/ 2008-0052

(6) A képviselő-testület a döntéseit (határozat, rendelet) nyílt szavazással hozza. Titkos szavazást tarthat a (4) bekezdésben foglalt ügyekben. A (3)— (5) bekezdésben foglaltak a bizottságra is vonatkoznak. (7)19 A települési kisebbségi önkormányzat elnöke az adott kisebbség helyi szószólójává válik. Amennyiben nem tagja a képviselő-testületnek, annak ülésein tanácskozási joggal részt vehet. Egyéb jogosítványait a nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól szóló törvény szabályozza.20 13. §21 A képviselő-testület évente legalább egyszer, előre meghirdetett közmeghallgatást tart, amelyen a választópolgárok és a helyben érdekelt szervezetek képviselői közérdekű kérdést és javaslatot tehetnek.

14. §22 (1) A képviselő-testület akkor határozatképes, ha az ülésen a települési képviselőknek több mint a fele jelen van. A javaslat elfogadásához a jelenlevő települési képviselők több mint a felének igen szavazata szükséges. (2) A képviselő-testület döntéshozatalából kizárható az, akit vagy akinek a hozzátartozóját az ügy személyesen érinti. A települési képviselő köteles bejelenteni a személyes érintettséget. A kizárásról az érintett települési képviselő kezdeményezésére vagy bármely települési képviselő javaslatára a képviselő-testület dönt. A kizárt települési képviselőt a határozatképesség szempontjából jelenlevőnek kell tekinteni.

19

A 12. § (7) bekezdésének első mondata a 2005: CXIV. törvény 67. § (2) bekezdésével megállapított szöveg. 20 Lásd az 1993: LXXVII. törvény 40. §-át. 21 A 13. § a 2004: XXIX. törvény 147. § (1) bekezdésének b) pontja szerint módosított szöveg. 22 A 14. § az 1994: LXIII. törvény 7. §-ával megállapított szöveg.


46/205 2009. 11. 11.

ÁROP-1-2-A/ 2008-0052

15. § (1)23 Minősített többség szükséges a 10. § a), b), e), f), g) pontban foglalt

ügyek,

továbbá

a

szervezeti

és

működési

szabályzatban

meghatározott ügyek eldöntéséhez, a képviselő kizárásához [14. § (2) bek.], valamint a 12. § (4) bekezdésének b) pontja szerinti zárt ülés elrendeléséhez. (2) A minősített többséghez a megválasztott települési képviselők több mint a felének a szavazata szükséges.

16. § (1) A képviselő-testület a törvény által nem szabályozott helyi társadalmi viszonyok rendezésére, továbbá törvény felhatalmazása alapján, annak végrehajtására önkormányzati rendeletet alkot. (2) Az önkormányzati rendeletet a képviselő-testület hivatalos lapjában, illetőleg a helyben szokásos — a szervezeti és működési szabályzatban meghatározott — módon ki kell hirdetni. (3) Az önkormányzati rendeletet a polgármester és a jegyző írja alá. Kihirdetéséről a jegyző gondoskodik.

17. §24 (1) A képviselő-testület üléséről jegyzőkönyvet kell készíteni, amely a megjelent képviselők és meghívottak nevét, a tárgyalt napirendi pontokat, a tanácskozás lényegét, a szavazás számszerű eredményét és a hozott döntéseket tartalmazza. A jegyzőkönyv elkészítéséről a jegyző gondoskodik. (2)25 A képviselő-testület ülésének a jegyzőkönyvét a polgármester és a jegyző írja alá. A jegyzőkönyvet az ülést követő tizenöt napon belül a jegyző

23

A 15. § (1)–(2) bekezdése az 1994: LXIII. törvény 8. §-ával megállapított szöveg. A 17. § az 1994: LXIII. törvény 9.§-ával megállapított szöveg. 25 A 17. § (2) bekezdésének második mondata a 2006: CIX. törvény 7. § (1) bekezdésének d) pontja szerint módosított szöveg. 24


47/205 2009. 11. 11.

ÁROP-1-2-A/ 2008-0052

köteles

megküldeni

a

Kormány

által

rendeletben

kijelölt

szervnek

(közigazgatási hivatal). (3)26 A választópolgárok – a zárt ülés kivételével – betekinthetnek a képviselő-testület előterjesztésébe és ülésének jegyzőkönyvébe. A zárt ülésről külön jegyzőkönyvet kell készíteni. A külön törvény szerinti közérdekű adat és közérdekből nyilvános adat megismerésének lehetőségét zárt ülés tartása esetén is biztosítani kell.

18. § (1)27 A képviselő-testület a működésének részletes szabályait a szervezeti és működési szabályzatról szóló rendeletében határozza meg. (2) A képviselő-testület meghatározza azoknak a fórumoknak a rendjét (község- várospolitikai fórum, városrész tanácskozás, falugyűlés stb.), amelyek a lakosság, a társadalmi szervezetek közvetlen tájékoztatását, a fontosabb döntések előkészítésébe való bevonását szolgálják. Ezek állásfoglalásáról és az ott felmerült kisebbségi véleményekről tájékoztatni kell a képviselő-testületet. (3)28 A képviselő-testület a megbízatásának lejárta előtt név szerinti szavazással, minősített többségű döntéssel kimondhatja a feloszlását. A képviselő-testület az új képviselő-testület alakuló üléséig, a polgármester az új polgármester megválasztásáig ellátja feladatát, gyakorolja hatáskörét. A képviselő-testület feloszlása nem mondható ki a választást követő hat hónapon belül, illetőleg az általános önkormányzati választásokat megelőző

26

A 17. § (3) bekezdése a 2003: XXIV. törvény 25. § (1) bekezdésével megállapított szöveg. 27 A 18. § (1) bekezdése az 1994: LXIII. törvény 10. §-ának (1) bekezdésével megállapított szöveg. 28 A 18. § (3) bekezdését az 1994: LXIII. törvény 10. §-ának (2) bekezdése iktatta be, szövegét újonnan a 2005: LXXXI. törvény 61. § (1) bekezdése állapította meg.


48/205 2009. 11. 11.

ÁROP-1-2-A/ 2008-0052

év október 1. napját követően. Az időközi választás költségét az önkormányzat viseli.

Nyíradony Város Képviselő-testülete az Ötv. 18. §-a (1) bekezdésében kapott felhatalmazása alapján a Szervezeti és Működési Szabályzatát az 3/2007.(I.25.) számú önkormányzati rendeletével állapította meg, s helyezte hatályon kívül egyidejűleg az 5/2006.(III. 25.) számú önkormányzati rendeletét. A szervezeti és működési szabályzat módosításának az alapvető oka az volt, hogy az előző ciklusban működtetett 8 önkormányzati bizottság egy jelentős része nem megfelelő hatékonysággal látta el tevékenységét, ezért ennek

a

bizottsági

struktúrának

a

fenntartása

költségtakarékossági

szempontból is indokolt volt, hiszen az önkormányzati képviselő bizottsági tagok mellett 28 fő külsősként vett részt a tevékenység ellátásában. Amiatt a 2002-2006-os ciklus SZMSZ-ét módosítani és pontosítani volt szükséges, a jogbiztonság elvének érvényesülése érdekében – tekintettel arra, hogy a szervezeti és működési szabályzatnak minden polgár számára hozzáférhetőnek és közérthetőnek

kell lennie – egységes szerkezetbe

foglalt szöveggel a 3/2007-es önkormányzati rendeletben jelent meg. Tanulmányunk során ennek megfelelően e rendelet szabályozási elveit, az ebben

foglalt

döntési

kompetencia

szintek

vizsgálatát,

a

döntési

mechanizmust tekintjük át, s teszünk javaslatokat az Önkormányzat képviselő-testülete, a bizottságok, a város polgármestere és jegyzője valamint a polgármesteri hivatal vonatkozásában új döntési eljárások, döntési mechanizmusok bevezetésére. Nyíradony Város Képviselő-testülete 14 önkormányzati képviselőből áll. A város – immár negyedik ciklusát


töltő polgármestere tagja a képviselő-

49/205 2009. 11. 11.

ÁROP-1-2-A/ 2008-0052

testületnek, azaz a döntések meghozatalában is természetes módon részt vesz. A települési képviselők jelentős hányada olyan közszereplőkből tevődnek össze, akik

közismert és köztiszteletben álló tagjai a közösségnek, s

szaktudásuk és közéleti szereplésük révén meghatározott döntéshozó szereplői lehetnek a városnak. A képviselők tevékenységével kapcsolatban az Ötv. az alábbiakat rögzíti:

A települési képviselő

19. § (1)29 A települési képviselő a település egészéért vállalt felelősséggel képviseli a választóinak az érdekeit. Részt vehet a képviselő-testület döntéseinek

előkészítésében,

végrehajtásuk

szervezésében

és

ellenőrzésében. A települési képviselők jogai és kötelességei azonosak.A települési képviselő az alakuló ülésen, illetve a megválasztását követő ülésen a 32. § szerint esküt tesz. (2) A települési képviselő: a) a képviselő-testület ülésén a polgármestertől (alpolgármestertől), a jegyzőtől, a bizottság elnökétől önkormányzati ügyekben felvilágosítást kérhet, amelyre az ülésen — vagy legkésőbb tizenöt napon belül írásban — érdemi választ kell adni; b) kérésére az írásban is benyújtott hozzászólását a jegyzőkönyvhöz kell mellékelni; illetőleg kérésére a véleményét rögzíteni kell a jegyzőkönyvben;

29

A 19. § (1) bekezdésének negyedik mondata az 1994: LXIII. törvény 11. §-ának (1) bekezdésével megállapított szöveg.


50/205 2009. 11. 11.

ÁROP-1-2-A/ 2008-0052

c)30 tanácskozási joggal részt vehet bármely bizottság ülésén. Javasolhatja a bizottság elnökének a bizottság feladatkörébe tartozó ügy megtárgyalását, amelyet a bizottság legközelebbi ülése elé kell terjeszteni és tárgyalására a települési képviselőt meg kell hívni. Kezdeményezheti, hogy a képviselőtestület

vizsgálja

részönkormányzat

felül

bizottságának,

testületének,

a

helyi

a

polgármesternek,

kisebbségi

a

önkormányzat31

testületének — a képviselő-testület által átruházott — önkormányzati ügyben hozott döntését. d) megbízás alapján képviselheti a képviselő-testületet; e) a képviselő-testület hivatalától igényelheti a képviselői munkájához szükséges tájékoztatást, ügyviteli közreműködést. Közérdekű ügyben kezdeményezheti a képviselő-testület hivatalának intézkedését, amelyre a hivatal tizenöt napon belül érdemi választ köteles adni. f)32 köteles részt venni a képviselő-testület munkájában.

20. § (1) A települési képviselőt a testületi munkában való részvételhez szükséges időtartamra a munkahelyén fel kell menteni a munkavégzés alól. Az emiatt kiesett jövedelmét a képviselő-testület téríti meg, melynek alapján a települési képviselő társadalombiztosítási ellátásra is jogosult. A képviselőtestület átalányt is megállapíthat. (2)33 A képviselő-testület a települési képviselőnek, a bizottsági elnöknek, a bizottság

tagjának,

a

tanácsnoknak

—

törvény

keretei

között

—

30

A 19. § (2) bekezdése c) pontjának utolsó mondata az 1994: LXIII. törvény 11. §ának (2) bekezdésével megállapított szöveg. 31 A 2005: CXIV. törvény 71. §-a alapján a „helyi kisebbségi önkormányzat” fogalom alatt értelemszerűen „települési kisebbségi önkormányzat” vagy „megyei, fővárosi kisebbségi önkormányzat” fogalmat kell érteni.


51/205 2009. 11. 11.

ÁROP-1-2-A/ 2008-0052

rendeletében meghatározott tiszteletdíjat, természetbeni juttatást állapíthat meg. 21.

§

A képviselő-testület

a

polgármesternek,

bármely

települési

képviselőnek a javaslatára a települési képviselők közül tanácsnokokat választhat. A tanácsnok felügyeli a képviselő-testület által meghatározott önkormányzati feladatkörök ellátását.

A 2002-2006-os önkormányzati ciklusban a 14 önkormányzati képviselő mellett

a bizottságok munkájának segítésére, a meghozott döntések

szakszerűségének

növelésére

külsős

szakértőként

24

fő

nem

önkormányzati képviselő vett részt. A bizottságok és a képviselő-testület tevékenységét az alábbi táblázatban foglaljuk össze: Megválasztott

Létrehozott

Bizottságokban

Külső

Létrehozott

képviselők

bizottságok

tevékenykedő

szakértők,

ideiglenes (ad-

képviselők

segítők

hoc)bizottságok

31

24

2

14

7

Az önkormányzati képviselők az egyes bizottságok tevékenységében átfedésekkel vettek részt, tehát egy-egy önkormányzati képviselő- tekintettel a bizottságok számára több bizottság tevékenységében is részt vállalt. A 2006-2010 év közötti (még le nem zárt önkormányzati ciklus tekintetében teljes

adatok

még

nem

állnak

rendelkezésünkre,

azonban

a

számszerűsíthető adatokat a következőkben foglaljuk össze: Megválasztott

Létrehozott

Bizottságokban

Külső

Létrehozott

képviselők

bizottságok

tevékenykedő

szakértők,

ideiglenes (ad-


52/205 2009. 11. 11.

ÁROP-1-2-A/ 2008-0052

14

képviselők

segítők

hoc)bizottságok

15

17

1

5

Az adatok összehasonlításából azt a megállapítást vonhatjuk le, hogy a bizottsági struktúrában racionalizálás jött létre. Ennek okai a bizottságok tevékenységének ésszerűsítésében, valamint a kifizetett tiszteletdíjak csökkentésében keresendő. Említést érdemel, hogy a két ciklus önkormányzati tevékenységének összehasonlításából azt a következtetést vonhatjuk le, s javaslatként azt fogalmazhatjuk meg, hogy a jelenlegi 5 bizottság megfelelő hatáskör és feladatkör telepítéssel a képviselő-testület munkájának segítésében, a meghozott döntések ellenőrzésében elegendőnek mutatkozik. A Képviselő-testület tevékenysége során a megtartott ülésein határozatokat hoz, ileltve törvény felhatalmazása alapján, illetve jogszabályban nem szabályozott helyi társadalmi viszonyok rendezésére rendeleteket alkot. Az Ötv. kötelezően évente 6 képviselő-testületi ülés megtartását írja elő. A lezárt, illetve a jelenlegi ciklus adatainak összehasonlításából az alábbi táblázatot állítottuk össze:

Ciklus

2002. 09 –

Megtar-

Jelenlévő

Rész-

Megtartott

Résztvevő

tott

önk.

vételi

közmeg-

lakosság

ülések

képviselők

arány

hallgatások

száma (ca)

3

36

85,8%

1

280


53/205 2009. 11. 11.

ÁROP-1-2-A/ 2008-0052

2003

11

131

85,0%

1

300

2004

16

182

81,3%

3

850

2005

14

180

91,8%

1

270

2006. 09

10

109

77,8%

0

0

Összesen

54

638

84,4%

6

1700

A 2006-2009. I. félév tekintetében az alábbi táblázat tartalmazza a legfontosabb adatokat Ciklus

Megtar-

Jelenlévő

Rész-

Megtartott

Résztvevő

tott

önk.

vételi

közmeg-

lakosság

ülések

képviselők

arány

hallgatások

száma (ca)

2006. 10 -

5

60

87%

2

320

2007

16

198

88,4%

3

560

2008

20

258

92,1%

2

360

2009

12

154

91,6%

0

0

Összesen

53

670

90,3%

7

1240

A két ciklus összehasonlító elemzéséből kitűnik, hogy a jelenleg még tartó önkormányzati ciklusban a már megtartott képviselő-testületi ülések száma közel azonos a lezárt önkormányzati cikluséval. A kérdőíves felmérés adataiból, az önkormányzati képviselőkkel készített interjúkból az derül ki, hogy a jelenlegi ciklusban gyakrabban kellett a rendkívüli ülés összehívásának és megtartásának a lehetőségével élni. Ez annak tulajdonítható, hogy az Önkormányzat által benyújtandó EU-s pályázatok esetében a

beruházás megvalósítására, illetve a pályázat

benyújtására irányuló döntéseket – mint kardinális


döntési jogkört a

54/205 2009. 11. 11.

ÁROP-1-2-A/ 2008-0052

képviselő-testület a hatásköréből nem adta át. Így gyakran fordult elő, hogy egy-egy projekt megvalósításához kapcsolódó

döntés miatt rendkívüli,

előre nem tervezhető ülést kellett tartani. Az is gyakran fordult elő, hogy a pályázatok benyújtására kiírt pályázati felhívások olyan kevés (1-2 hetes) időszakot biztosítottak az előkészítő tevékenységre, hogy ezeket csak rendkívüli üléseken lehetett lekezelni. Annak ellenére, hogy a képviselő-testület minden évben éves munkatervet készít és fogad el, az előző

objektív okok miatt nem tudja megfelelően

teljesíteni. Az

előzőekben

már

említettük,

hogy

a


a

saját

szervezetére, működésre, az intézmények fenntartásával és működtetésével kapcsolatos feladatai ellátására, önkormányzati és egyedi hatósági ügyek intézésére határozatot hoz. A helyi társadalmi viszonyok szabályozására, illetve törvény felhatalmazása alapján egy-egy jogszabály végrehajtásával kapcsolatos feladatok ellátására rendeletet alkot. E rendeletek – mint „helyi törvények” átszövik az itt élő polgárok

életét,

alábbiakban

a

szabályozzák meghozott

a

helyi

társadalmi

döntésekkel

viszonyokat.

kapcsolatban

Az

kívánunk

összehasonlító elemzést végezni. A 2002-2006-os önkormányzati ciklusban hozott önkormányzati döntések:

Év

Megalkotott rendeletek száma

Határozatok száma

Új

Módosító

2002. 11.

1

4

31

2003

9

18

74


55/205 2009. 11. 11.

ÁROP-1-2-A/ 2008-0052

2004

12

10

358

2005

8

26

174

2006. 09-ig

5

17

121

Összesen

35

75

758

Ebből törvényességi észrevétel

2

5

3

Döntésekhez viszonyított arány

5,7%

6,6%

0,4%

800 700 600 500 400 300 200 100 0

Ebbõl rendeletek száma Határozatok

száma

Észrevételezett száma

döntések

868

A megalkotott rendeletek jelentős része olyan új közfeladat ellátását vezette be, mely a városban élő lakosság életkörülményeit alapvetően befolyásolta, illetve új

közszolgáltatásokat, ellátási formákat honosított meg a város

közigazgatási területén. A ciklusban megalkotott legfontosabb helyi rendeleteinket felsorolás jelleggel az alábbiakban ismertetjük. •

Az

önkormányzat

szervezeti

és

működési

szabályzatának

módosítása, illetve új működési szabályzat megalkotása, •

A

gyermekek

védelméről

szóló

törvény

helyi

szabályainak

megállapítása,


56/205 2009. 11. 11.

ÁROP-1-2-A/ 2008-0052

•

A szociális igazgatásról és szociális ellátások helyi szabályainak megállapítása.

•

Mezőőri szolgálat működéséről szóló helyi rendelet módosítása,

•

Az ivóvíz és szennyvízszolgáltatás díjának megállapítása, és a szolgáltatás igénybevétele feltételeinek szabályozása,

•

A közterületek használatáról és tisztántartásának helyi szabályozása,

•

Az önkormányzatvagyonáról és a vagyon fölötti jogok gyakorlása,

•

A tanyagondnoki szolgálat működése,

•

A települési környezet védelmének helyi szabályainak megállapítása,

•

Lakhatást

segítő

adósságkezelési

szolgáltatás

szabályainak

megállapítása, •

A temetőkről és temetkezési tevékenység ellátásának helyi szabályai megállapítása,

•

Menetrend szerint helyi tömegközlekedés működtetéséről és az ehhez kapcsolódó szociális kedvezmények helyi szabályainak megállapítása,

•

A helyi adók megállapítása,

•

A

talajterhelési

díj

megállapítása

és

környezetvédelmi

alap

létrehozása, •

Harangi

Imre

Rendezvénycsarnok

szolgáltatási

díjainak

megállapítása,

A

2006-2010-es

önkormányzati

ciklusban

a


tevékenységének főbb adatait az alább táblázatban foglaltuk össze: Mint azt az előzőekben már említettük, le nem zárt ciklusról van szó, s közel egy éves működés adatai a hátralévő időszakban még nem ismertek. Év

Megalkotott rendeletek száma


Határozatok

57/205 2009. 11. 11.

ÁROP-1-2-A/ 2008-0052

Új

Módosító

száma

2006. 11-től

3

8

38

2007

7

13

161

2008

4

10

145

2009. 07-ig

5

8

114

Összesen

19

39

458

Ebből törvényességi észrevétel

1

1

3

Döntésekhez viszonyított arány

5,2%

2,5%

0,6%

Az előzőekben felhozott statisztikai adatokból az állapítható meg, hogy az önkormányzatok helyi szabályozási lehetőségei – a jelenlegi 2006-2010-es önkormányzati ciklusban jelentősen csökkentek. Ez egyrészt tulajdonítható annak, hogy a helyi társadalmi viszonyok szabályozottsági szintje elérte azt az

optimumot,

amikor

csak

a

helyi

rendeletek

módosítására

kell

intézkedéseket tenni, ugyanakkor más vonulatában felvetődik az is, hogy a Parlament törvényalkotási tevékenysége – a Kormány előterjesztések hiánya miatt – olyan jelentősen csökkent, hogy ebből eredően a helyi szabályozás elmarad. Ez főként a rendeletek vonatkozásában állapítható meg. Az önkormányzat rendeletalkotásának törvényességi mutatóit kifejezetten jónak lehet értékelni. A közigazgatási hivatalok által felügyelet törvénykezési tevékenység csak minimális mértékben kívánt ismételt beavatkozást. Fontosnak tűnik megemlíteni, hogy a bizottságok tevékenysége ebben az esetben kifejezetten jónak értékelhető.


58/205 2009. 11. 11.

ÁROP-1-2-A/ 2008-0052

A bizottságok a rendeletek tervezeteit a képviselő-testület ülése előtt a szakmai előterjesztő (javarészben jegyző) jelenlétében véleményezi, s csak a bizottság véleménye alapján kerül a képviselő-testület elé. Az

intézmények

tevékenységét

is

érintő

rendeletek

esetében

az

intézmények vezetői is élhetnek javaslattevő szerepükkel. Ez főként az oktatás, közművelődés területén megfelelően érvényesül. A képviselő-testület a helyi SZMSZ-ében megfelelően szabályozta a testületi előterjesztések és rendeletek elkészítésének rendjét. Ezek javarészt érvényesülnek is. Egy-egy esetben fordul elő – főként a rendkívüli ülések esetében – hogy az előterjesztések szakmai, bizottsági véleményezésére nem került sor.

2.3.1.

Az

Javaslattétel kapcsolatban

Önkormányzat

döntési

döntési

mechanizmusokkal

mechanizmusának

korszerűsítésével

és

hatékonyabbá tételével kapcsolatban az alábbi javaslatokat fogalmazhatjuk meg: a.) Érdemesnek tartjuk vizsgálat tárgyává tenni, hogy a bizottságok ne csak a döntések véleményezésében, előkészítésében vegyenek részt, hanem a megfelelő hatáskör delegálásával döntéseket is hozzanak. Ez tehermentesítheti a képviselő-testületet, a város polgármesterét is. Ez pl. a pénzügyi bizottság esetében értékhatár meghatározásával egy-egy átcsoportosítási döntés meghozatalát, s rugalmasabb és gyorsabb gazdálkodást eredményezhet. A szinte hetente ülésező Egészségügyi és Szociális bizottságnak számos szociális

törvényből

eredő,

képviselő-testülethez,

vagy

polgármesterhez delegált hatáskört lehetne telepíteni. Az Ügyrendi és


59/205 2009. 11. 11.

ÁROP-1-2-A/ 2008-0052

összeférhetetlenségi bizottságnak célszerű lenne az eddig elmaradt rendeletek érvényesülésével kapcsolatos

feladatokat folyamatosan

napirendre tűznie. Az oktatási, közművelődési bizottságnak az eddigiektől hatékonyabban lenne célszerű az ifjúság ügyeivel kapcsolatos tevékenységet napirendre tűznie. b.) A bizottságok tevékenységét célszerűnek tartjuk olyan vetületben is kiegészíteni, hogy közvetlen kapcsolatba kerüljenek a Polgármesteri Hivatal

szakág

szerint

érintett

irodájával,

illetve

az

adott

önkormányzati intézményekkel. Ezért a referensi rendszer további erősítését javasoljuk. c.) Fontosnak delegálása

tűnik

a

bizottságok

is,

mely

az

esetében

önkormányzat

olyan

jogosítványok

tulajdonosi

jogaihoz

kapcsolódik, a helyi közszolgáltatások ellátásának színvonalát javítja, s e bizottságok tagjai sorába olyan külső szakértők bevonása lehetséges, akik e területen megfelelő szakértéssel tudják biztosítani a bizottság, s javaslata alapján a képviselő-testület szakszerű döntését. d.) Az Önkormányzat úgy a település- , területfejlesztési tevékenysége ellátása során jelentős külső forrásokat von be, s ezáltal a környező településekhez viszonyított fejlesztése jelentősen meghaladja ezek mértékét. Az egyes pályázati eljárások során a döntéshozó szervezet ajánlásban

fogalmazza

meg

olyan

Városfejlesztő

Társaság

létrehozását, mely az egyes településrészek lakosságának és a civil szférának, valamint a vállalkozói tőkének a szerepvállalását is lehetővé teszi. Ezek elsődlegesen a városfejlesztési és városrehabilitációs eljárásokhoz kapcsolódnak. A városfejlesztő társaság – mint gazdasági társaság – hozható létre, s tevékenységét erősítheti, s ugyanakkor felügyeleti szerepkört is jelenthet a Területfejlesztési,


60/205 2009. 11. 11.

ÁROP-1-2-A/ 2008-0052

Városgazdálkodási és Térségi kapcsolatok bizottságához kapcsolása, s a társaság beágyazása az önkormányzat gazdasági szervezeti struktúrájába. e.) A következő ciklusban érdemes lenne vizsgálat tárgyává tenni azt is, hogy a város fejlesztésével, közszolgáltatások végzésével, településés területfejlesztéssel kapcsolatos feladatok ellátásában, a meghozott döntések előkészítésében, véleményezésében a helyi, meghatározó vállalkozások vezetői is szerepet kaphassanak. f.) A

képviselő-

testület

a

SZMSZ-ében megfelelő

szabályozási

rendszert alakított ki a civil szféra szerepvállalásának növelésére. Fontos megemlíteni, hogy a társadalmi szervezetek egy jelentős hányada látens módon van jelen a város életében, s megfelelő információk tevékenységükről, szerepükről nincs.

Szükségesnek

tartjuk felmérni, nyilvántartásba venni ezeket a szervezeteket, s megfelelő együttműködési kapcsolatot kialakítani annak érdekében, hogy a város közéletébe e szervek is bekapcsolódjanak. Ez főként az egyesületek vonatkozásában jelenik meg a településen hiányként. Ezért javaslatként fogalmazható meg az Önkormányzat SzMSz-ének olyan

kiegészítése, mely nevesítve fogalmazza meg azoknak az

egyházaknak, társadalmi szervezeteknek, civil szerveződéseknek a körét, akikkel kiemelten fontosnak tartja a megfelelő együttműködési kapcsolatok

kialakítását,

melyet

ezt

követően

megállapodásban célszerű rögzíteni, mely az

Együttműködési

SzMSz. mellékletét

képezi. g.) A vállalkozások esetében: érdemesnek tűnne olyan fórumrendszer kialakítása, mely a vállalkozók döntések előkészítésében való szerepét

erősíti

meg.

Ilyenek

lehetnek:

vállalkozók

fóruma,

esetlegesen bizottsági szerepkörbe emelés.


61/205 2009. 11. 11.

ÁROP-1-2-A/ 2008-0052

h.) A képviselő – testület a rendeletalkotási tevékenységében: megfelelő előkészítő eljárási rendet alakított ki. A vizsgált időszakban több olyan rendelet is született, mely a lakosság széles körét érinti. Érdemes lenne ezekben az esetekben a helyi szabályozás társadalmi vitáját a döntéshozatali eljárásba beépíteni, s ezt az önkormányzat szervezeti és

működési

elengedhetetlen,

szabályzatában hogy

a

is

megjeleníteni.

meghozott

rendeletek

Ugyancsak elfogadását

megelőzően – a helyi társadalomra gyakorolt hatásai vizsgálata érdekében

- költség-haszon elemzést is kapjon a döntést hozó

képviselő-testület. Így alaposabban lehet mérlegelés tárgyává tenni a meghozott döntéseket. i.) Ugyancsak érdemes megemlíteni, hogy azokban az esetekben, amikor az önkormányzat rendeletei a lakosság széles körét érintik (helyi közszolgáltatások, adózás rendje, stb.) a képviselő-testület döntését kétfordulós eljárásban hozza meg. j.) Az

önkormányzat

eredményeket

rendeletalkotási

hozhat,

ha

a

tevékenységében


a

jelentős rendeletek

szabályozása vonatkozásában több alternatíva közül választhat, s ezeknek a szakmai magyarázatát, előnyeit és hátrányait, s ennek társadalmi hasznát mérlegelni tudja. k.) A képviselő-testület döntési eljárása leggyengébb pontjának a meghozott döntések nyomon követését tartjuk. E vonatkozásában – bár a polgármesteri tájékoztatók minden testületi ülésen tartalmaznak beszámolást a testületi határozatok végrehajtásáról (lejárt határidejű határozatok végrehajtása) szükségesnek tartjuk olyan eljárási rend kialakítását, melyben a meghozott döntésről határozat kivonattal értesüljön a tárgy szerint illetékes bizottság elnöke, s a nyomon követési eljárásában a határozat végrehajtásért felelős a bizottságnak


62/205 2009. 11. 11.

ÁROP-1-2-A/ 2008-0052

tartozzon beszámolással. A bizottságnak legyen joga arra is, hogy a meghozott döntés vonatkozásában – akár a számonkérés munkajogi vetületei kilátásba helyezésével is – ahhoz, hogy akár a testület felé annak módosítására, korrekciójára tegyen javaslatot. Az SZMSZ erre vonatkozóan lehetőséget is biztosít, ennek az eljárási rendbe illesztése indokolt. l.) Adott esetekben már előzőekben is jeleztük, hogy megfelelő döntési kompetenciával lenne érdemes felruházni a bizottságot az intézményi szervezet alakítása tekintetében is. Az intézmények pénzügyi beszámolói pénzügyi, gazdasági szinten megjelennek a pénzügyi bizottság tevékenységi körében, s szakmai szinten a szakág szerint érintett bizottság tevékenységében. Elfogadható megoldásnak tűnik az az eljárás rend, melyben összevont bizottsági üléseken történik e témák megtárgyalása. Ugyanakkor az összevont bizottsági ülések intézményét a szervezeti működési szabályzat nem ismeri, s nincs megfelelően

körül

határolva,

hogy

milyen

dokumentáció

(jegyzőkönyvek) és milyen határozatok szülessenek ezeken az üléseken.

Ennek

pontos

körülhatárolása az

SzMSz-ben

jogi,

garanciális elemként fogalmazható meg. m.) Az

önkormányzati

intézmények

szervezetalakítási

eljárásában

megfelelő szinten – kivéve az oktatási intézményeket – az intézményi dolgozói kollektívák nem vesznek részt, illetve részvételük látens módon jelenik meg az eljárási rendben. Ennek szabályozását tartanánk szükségesnek.

n.) A Képviselő-testület a Hajdúhadházi Kistérség Nyíradonyi Mikrotérségének központja. Az együttműködés legfelsőbb szintje a társulási tanács, melyben az önkormányzatot a polgármester


63/205 2009. 11. 11.

ÁROP-1-2-A/ 2008-0052

képviseli. Ebben az eljárási rendben alapvető hiányosságként fogalmazható meg, hogy a társulási tanács elé kerülő döntéseket a képviselő-testület mintegy „formálisan” erősíti meg. A megküldött anyagok

elkésettsége

miatt

nincs

lehetőség

alapos

szakmai

elemzésre, a bizottságok véleményének kialakítására. Ezt az egyik legfontosabb szabályozási

feladatnak tartjuk, melyet a következő

ciklus szervezeti és működési szabályzatába megfelelő garanciákkal kell megjeleníteni. o.) Ugyancsak hiányos, - az előző okok miatt – hogy a létrehozott mikrotérségi együttműködésben fenntartású

intézmények

létrehozott közös alapítású, vagy vonatkozásában

megfelelő

előkészítő

eljárási rend nem alakulhatott ki. Ezt ugyancsak szabályozni szükséges

a

következő

ciklus

szervezeti

és

működési

szabályzatában.

2.4. Közmeghallgatások

A képviselő-testület az Ötv. és a helyi SzMSz-ében foglalt szabályok szerint meghatározott témában, előre meghirdetett formában közmeghallgatást tart. E törvény szerint erre évente legalább egy alkalommal kerül sor. A közmeghallgatás célja a lakosság tájékoztatása, a véleményének megismerése, az önkormányzat működésével kapcsolatos információk nyilvánossá tétele, adott feladatok ellátásába történő bevonása. A közmeghallgatás megfelelő lehetőséget teremt az önkormányzat éves működési eredményének ismertetésére, a pénzügyi, gazdasági helyzetben


64/205 2009. 11. 11.

ÁROP-1-2-A/ 2008-0052

fellelhető problémák feltárására, adott szabályozási területeken a lakosság véleményalkotási folyamatának felerősítésére, megismerésére. A

város

vezetése

a

közmeghallgatás

fórumrendszerét

megfelelően

használja ki, hiszen adott esetekben az előre meghirdetett témákon kívül számtalan,

a

település

lakosságát

érintő

aktuális

problémák

megtárgyalására és véleményük megismerésére is sor kerülhet. Ezek feltétlenül hasznosak, hiszen olyan közvetlen kommunikációs csatornát nyitnak ki a lakosság előtt, mely valamennyi téma felszínre hozását lehetővé teszi. A

közmeghallgatás

beépült

az

önkormányzat

kommunikációs

fórumrendszerébe, ugyanakkor érdemes megemlíteni, hogy azon annak ellenére, hogy

a helyi újságban, a Ligetaljai Hírmondóban valamennyi

lakáshoz eljuttatott meghívó megy, s ezen túlmenően a fórum megtartását megelőző 1-2 napban ismét személyre szóló meghívót kapnak a város lakói, csak 250-300 fős látogatottságot lehet elérni. Ezen jelentős számban főként az idősebb emberek, valamint – a kapott információk szerint - az intézményi dolgozók vesznek részt. A fórom olyan jelentős információs lehetőséget jelent, mely miatt célszerűnek tűnik átgondolni a változtatás lehetőségét. Érdemesnek tartanánk a civil szféra bevonásával olyan mozgósító erőt kialakítani, mely 5600 ember részvételét eredményezheti. A lakosságtól származó információk, az egyes tárgykörben tett észrevételek, javaslatok önkormányzati döntésekben való megjelenítése a döntések legitimitását nagy mértékben javíthatja, s megkönnyítheti a végrehajtást, illetve a résztvevők azonosulását is a döntések végrehajtásában.


65/205 2009. 11. 11.

ÁROP-1-2-A/ 2008-0052

2.5. Önkormányzati bizottságok

Az Önkormányzati törvény a bizottságok tevékenységével kapcsolatban az alábbi főbb kereteket határozza meg: A képviselő-testület bizottságai

22. § (1)34 A képviselő-testület határozza meg bizottsági szervezetét, és választja meg bizottságait. A képviselő-testület a kétezernél tőbb lakosú településen

pénzügyi

bizottságot

választ.

Törvény

más

bizottság

megalakítását is elrendelheti. (2)35 A képviselő-testület a kisebbségi jelöltként mandátumot nyert tagjai kezdeményezésére kisebbségek ügyeivel foglalkozó bizottságot hoz létre. (3)36 A vagyonnyilatkozatok vizsgálatát a szervezeti és működési szabályzatban meghatározott bizottság végzi.

23. § (1) A bizottság — a feladatkörében — előkészíti a képviselő-testület döntéseit, szervezi és ellenőrzi a döntések végrehajtását. A képviselőtestület határozza meg azokat az előterjesztéseket, amelyeket bizottság nyújt be, továbbá amely előterjesztések a bizottság állásfoglalásával nyújthatók be a képviselő-testületnek. (2) A képviselő-testület döntési jogot adhat bizottságainak és a bizottság döntését felülvizsgálhatja, önkormányzati rendeletben hatósági hatáskört állapíthat meg bizottságának. 34

A 22. § (1) bekezdésének második mondata az 1994: LXIII. törvény 13. §-ának (1) bekezdésével módosított szöveg. 35 A 22. § (2) bekezdése az 1994: LXIII. törvény 13. §-ának (2) bekezdésével megállapított szöveg. 36 A 22. § (3) bekezdését a 2001: CII. törvény 4. § (3) bekezdése iktatta a szövegbe.


66/205 2009. 11. 11.

ÁROP-1-2-A/ 2008-0052

(3)37 A bizottság határozatképességére és határozathozatalára a képviselőtestületre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.

24. §38 (1) A bizottság elnökét és tagjainak több, mint a felét a települési képviselők közül kell választani. A polgármester, az alpolgármester, a települési kisebbségi önkormányzat elnöke, a képviselő-testület hivatalának dolgozója nem lehet a bizottság elnöke vagy tagja. (2)

A

bizottságba

indokolt

beválasztani

a

települési

kisebbségi

önkormányzat tagját, a feladatköre szerinti területi szolgáltatást nyújtó jelentősebb szervezet képviselőjét, társadalmi szervezet küldöttjét, a szolgáltatást igénybe vevő más választópolgárt.

25. § (1) A bizottságot a polgármester indítványára össze kell hívni. (2)39 A polgármester felfüggesztheti a bizottság, a részönkormányzat testülete döntésének a végrehajtását, ha az ellentétes a képviselő-testület határozatával, vagy sérti az önkormányzat érdekeit. A felfüggesztett döntésről a képviselő-testület a következő ülésén határoz.

26. §40 A bizottsági döntéshozatalból kizárható az, akit vagy akinek a hozzátartozóját személyesen érinti az ügy. A személyes érintettséget az érdekelt köteles bejelenteni. A kizárásról az elnök esetén a polgármester, bizottsági tag esetén a bizottság dönt.

37

A 23. § (3) bekezdését az 1994: LXIII. törvény 14. §-a iktatta a szövegbe.

38

A 24. § a 2005: CXIV. törvény 67. § (3) bekezdésével megállapított szöveg.

39

A 25. § (2) bekezdésének első mondata az 1994: LXIII. törvény 16. §-ával megállapított szöveg. 40 A 26. § az 1994: LXIII. törvény 17. §-ával megállapított szöveg.


67/205 2009. 11. 11.

ÁROP-1-2-A/ 2008-0052

27. § A bizottság a feladatkörében ellenőrzi a képviselő-testület hivatalának a képviselő-testület döntéseinek az előkészítésére, illetőleg végrehajtására irányuló munkáját. Ha a bizottság a hivatal tevékenységében a képviselőtestület álláspontjától, céljaitól való eltérést, az önkormányzati érdek sérelmét,

vagy

a

szükséges

intézkedés

elmulasztását

észleli,

a

polgármester intézkedését kezdeményezheti.

28. § (1) A képviselő-testület — szervezeti és működési szabályzatában — településrészi önkormányzatot hozhat létre települési képviselőkből, más választópolgárokból. A településrészi önkormányzati testület vezetője települési képviselő. (2) A képviselő-testület a településrészt érintő ügyekben egyes hatásköreit átruházhatja a településrészi önkormányzatra, anyagi eszközöket adhat számára.

29. § A bizottságok működésének ügyviteli feladatait a képviselő-testület hivatala látja el. A településrészi önkormányzati testület munkájának segítésére a képviselő-testület hivatali kirendeltségeket hozhat létre, amelyek egyben a lakossági ügyintézésben ügyfélszolgálati teendőket is elláthatnak.

2.5.1.

A bizottsági tevékenység vizsgálata:

Nyíradony

Város

Képviselő-testülete

a

szervezeti

és

működési

szabályzatában 5 bizottságot hozott létre.


68/205 2009. 11. 11.

ÁROP-1-2-A/ 2008-0052

A bizottságok elsődlegesen a képviselő-testület elé kerülő előterjesztések véleményezésével,

a

meghozott

döntések

végrehajtásának

nyomon

követésével kapcsolatos feladatokat látják el. A Város Polgármesteri Hivatala a bizottságok tevékenységének segítésére, a szakmai tevékenység elősegítésére már második ciklusban szakreferensi rendszert működtet, mely megfelelő szakmai támogatást nyújt a bizottságok tagjainak a testületi előterjesztések elkészítésében, véleményezésében, az ehhez kapcsolódó jogi háttér megismeréséhez. A bizottságok tevékenységének adminisztrációs és ügyviteli feladatait ugyancsak a polgármesteri hivatal látja el. Ezek: a törvényben megfogalmazott és kötelezően létrehozott Pénzügyi Bizottság,

a

mentelmi

és

összeférhetetlenségi,

a

helyi

rendeletek

megalkotásával, véleményezésével és hatályosulásával foglalkozó Ügyrendi és Összeférhetetlenségi Bizottság, az egészségügyi, népjóléti, gyermekjóléti feladatok ellátásával foglalkozó Egészségügyi és Szociális Bizottság, az oktatási, közművelődési, sport, ifjúság ügyeivel foglalkozó Oktatási, Közművelődési, Ifjúsági és Sportbizottság. A képviselő-testület – főként a szociális témák megfelelő előkészítése és a döntések társadalmasítása érdekében – a Szociális és Egészségügyi Bizottságra segélyezési ügyekben és első lakáshoz jutók támogatásával, lakásfenntartási támogatással kapcsolatos ügyekben hatáskört is telepített. A létrehozott 5 bizottság tevékenységét az általuk elfogadott, s az önkormányzat SZMSZ-ének mellékletét képező ügyrendek tartalmazzák. Ezek

megfelelő

tevékenységhez.

szabályozási Döntéshozatali

kereteket

biztosítanak

eljárásukra

a

a

bizottsági


működésével kapcsolatos főbb szabályok vonatkoznak.


69/205 2009. 11. 11.

ÁROP-1-2-A/ 2008-0052

2.5.2.

Az egyes bizottságokhoz kapcsolódó javaslattétel:

A bizottságok működésének elemzéséből az alábbiakat állapíthatjuk meg: A Pénzügyi Bizottság: A


pénzügyi,

gazdálkodási

tevékenységének

előkészítésében, ellenőrzésében, segítésében vesz részt. E körben meghatározó jelentőségű

a javaslattevő, véleményező szerepe. Az

Államháztartási törvény rendelkezéseiből eredően egyes előterjesztések csak a bizottság véleményezését követően tárgyalhatók. Ilyenek: •

Éves önkormányzati költségvetés,

•

Éves zárszámadás elfogadása,

•

Döntés hitel felvételéről,

•

Döntés kötvény kibocsátásáról,

•

Féléves pénzügyi beszámolók elfogadása,

•

Pénzügyi átcsoportosítások

A bizottság ennek megfelelően külső szakértők bevonásával működik. Tevékenységét eredményesnek tekinthetjük. Az ülésezési rendjük követi a testület elé kerülő pénzügyi előterjesztések véleményezését. Kiemelkedő az éves költségvetés készítésével kapcsolatos tevékenységük. A kialakított döntéshozatali eljárásban az önkormányzat rendelkezésére álló állami támogatások és saját bevételek felosztása az önkormányzati feladatellátás, az önkormányzati intézmények működtetése, a lakossági igények kielégítése és a beruházásra fordítható kiadások tekintetében a bizottság ülésein történik. Ezek az eljárások több fordulósak. Az egyes csoportérdekek összevetése és az érdekek megvalósításához szükséges források biztosítása e fórumrendszerben történik.


70/205 2009. 11. 11.

ÁROP-1-2-A/ 2008-0052

A következő időszak javaslatait a pénzügyi, gazdálkodási döntéshozatallal kapcsolatos javaslatainkban fogalmazzuk meg.

Ügyrendi és összeférhetetlenségi bizottság : A grémium az önkormányzat rendeletalkotási tevékenységét hivatott segíteni és kontrollálni. Feladatait megfelelő színvonalon látja el. Ülésezési rendje igazodik

a rendelet-tervezetek előkészítéséhez és testület elé

terjesztéséhez. A bizottság tevékenységében főként a helyi rendeletek hatályosulásának ellenőrzésével kapcsolatban fogalmazhatunk meg javaslatokat. Ezeket a következőkben foglalhatjuk össze: •

A bizottság munkatervébe olyan feladatokat is célszerű megjeleníteni, mely az egyes önkormányzati rendeletek ellenőrzésére vonatkozik, s beszámolás szintjén vonható be e tevékenység ellátásába a város jegyzőjén keresztül a szakágban érintett iroda vezetője. Ez megfelelő kontroll tevékenységet jelenthet a „helyi törvények” végrehajtásának nyomon követésében.

•

ugyancsak fontosnak tűnik- az SZMSZ-ben foglaltakra építve – a munkatervben meghatározni azokat a rendeleteket, melyeket a bizottság társadalmi vita után, illetve kétfordulós eljárásban kíván a képviselő-testület elé terjeszteni. Ezt a bizottság a képviselő-testület éves

jogalkotási

tervében

megfogalmazottak

alapján

tudja

megvalósítani. •

A megfelelő szakmai segítség biztosítása érdekében a bizottság referensét a Titkársági csoportból tartjuk célszerűnek kiválasztani,


71/205 2009. 11. 11.

ÁROP-1-2-A/ 2008-0052

hiszen ennek a bizottságnak a tevékenysége kötődik legjobban a képviselő-testület tevékenységéhez, •

a helyi rendeletek hatályosulásának ellenőrzését éves munkatervben foglalt feladatként célszerű megjeleníteni, tervezett, előre ütemezett formában.

Egészségügyi és Szociális Bizottság: Tevékenysége értékelése során az állapítható meg, hogy a leggyakrabban ülésező bizottság. Évente 20-22 ülést tart. Ez abból ered, hogy a város polgármestere és jegyzője által gyakorolt szociális hatáskörök tekintetében javaslattevő szerepe van, s így ennek biztosítására, a hatósági ügyek határidőben történő elintézése érdekében gyakori üléseket kell tartaniuk. A

bizottság

tevékenységével

kapcsolatban

az

alábbi

javaslatokat

fogalmazhatjuk meg: •

A bizottság összetételében célszerűnek tűnne az egészségügyi ellátással

foglalkozó

háziorvosok

bevonása.

Ez

akár

külső

szakértőként történő közreműködéssel is történhetne. Ez elősegítheti adott

esetekben

a

szociális

ellátó

rendszeren

potyautasként

megjelenő kliensek kiszűrését, •

A bizottság jobban követelje meg az előre megtervezhető esetekben a Polgármesteri Hivatal Szociális Irodája dolgozóitól a megfelelő időben történő értesítést, hiszen jelenleg az ügyintéző határozza meg, hogy a bizottság mikor ülésezzen.

•

A bizottság tevékenységében

az elkövetkező időben célszerűnek

tűnne a szociális és egészségügyi intézmények fejlesztésével, új


72/205 2009. 11. 11.

ÁROP-1-2-A/ 2008-0052

szakellátási

feladatok megtervezésével kapcsolatos

feladatokat

szerepeltetni. •

A Polgármesteri hivatal egészségügyi szakreferenset is foglalkoztat. Az egészségügyi ellátással kapcsolatos feladatok ellátása során az eddigiektől jelentősebben célszerű a szakértelmét igénybe venni.

Oktatási, Közművelődési, Ifjúsági és Sportbizottság: A bizottságot az általános iskola és gimnázium igazgatója vezeti. E bizottságban

az

megfelelően

van

oktatási, jelen.

közművelődési A

bizottság

intézmények

tevékenységét

képviselete –

főként

a

szervezetalakítás, jogszabályokból eredő helyi szabályozás tekintetében – megfelelő

szakértelemmel

látja

el.

Ugyanakkor

a


összetétele miatt – főként a költségvetési javak elosztása esetében – az oktatási, közművelődési intézmények fenntartása, működtetése

gyakran

túlsúlyba kerül a városban élők egyéb igényei rovására. A

bizottság

tevékenységével

kapcsolatban

az

alábbi

javaslatok

fogalmazhatók meg: •

A

bizottság

szerepeltetni

munkaterveibe

az

eddigiektől

az

és

közművelődési

oktatási

gyakrabban

kell

intézmények

struktúrájának kialakításával kapcsolatos feladatokat. •

Célszerűnek tartjuk legalább kétévente áttekinteni az oktatási és közművelődési

intézmények

függvényében

–

kidolgozását

a

a

helyi

finanszírozási igények

képviselő-testületnek

helyzetét,

ismeretében az

s

ennek

–

javaslatok

intézményi

szervezet

átalakítására,


73/205 2009. 11. 11.

ÁROP-1-2-A/ 2008-0052

•

Célszerűnek tűnik további vizsgálat tárgyává tenni a város oktatásban betöltött mikro-térségi szerepét, s a képviselő-testület és a társulási tanács felé

javaslatok kidolgozása újabb oktatási, közművelődési

feladatok bevállalására, •

A városban működő gimnáziumra, valamint IFI-FARM Ifjúsági és Szolgáltató

Iroda

hátterére

építve

e

bizottság

tűnik

a

legalkalmasabbnak arra, hogy terepet adjon a városban élő fiataloknak a közéleti szerepvállalásra, a fiatalok érdekeinek érvényre juttatására és az önkormányzat felé történő közvetítésére. •

Az előző pontban megfogalmazottakra építve – az állandó jelenlét biztosítása érdekében - fiatalokat tömörítő civil szervezet vezetőjét mint külsős bizottsági tag bevonását tartjuk szükségesnek,

•

A

bizottság

tűnik

–

összetétele

és

vezetése

miatt

–

a

legalkalmasabbnak arra, hogy a fiatalokkal való kapcsolattartásban, szerepvállalásuk növelésében szerepet játszon. Ennek érdekében e kör részére fórumok tartását tartjuk célszerűnek megtervezni a munkatervi feladatok között.

Településfejlesztési és Gazdasági Bizottság: A bizottsági struktúrában a leggyengébbnek tűnő grémiumként értékelhető. A bizottság munkaterve ellenére tevékenységére az esetlegesség a jellemző. Megállapítható ez annak ellenére, hogy a feladatai a város közszolgáltatásainak fejlesztésében, a település üzemeltetésben, a város térszerkezetének

alakításában,

az

EU-s

forrásokkal

megvalósuló

beruházások kialakításában kiemelkedő. A bizottság tevékenységének javításával kapcsolatban a következő főbb intézkedések megtételét javasoljuk:


74/205 2009. 11. 11.

ÁROP-1-2-A/ 2008-0052

•

A bizottság a legfontosabb testülete annak, hogy a városban tevékenykedő vállalkozásokat érintő problémákat az önkormányzat felé

továbbítsa.

Ebben

beavatkozási pontot

a

tevékenység

ellátásában

mintegy

jelenthet, s a bizottság generálhatja a

vállalkozók részvételét az önkormányzat fejlesztési elképzelései kialakításában, a helyi adózási és kedvezményezési rendszer megteremtésében,

az

egyes

vállalkozások

részére

biztosított

eljárások véleményezésében. Ezért ennek feltételrendszerét úgy az SZMSZ-ben, mint a bizottság ügyrendjében célszerű megjeleníteni. •

A bizottságnak az ellenőrzési tevékenysége javításában jelentős feladatok

vannak.

Itt

a

közszolgáltatások

biztosítását,

a

városüzemeltetéssel foglalkozó önkormányzati gazdasági társaságok ellenőrzését kiemelt célként érdemes kezelni. •

Célszerűnek tűnik vizsgálat tárgyává tenni, hogy albizottsági szinten nem kapcsolhatók-e be vállalkozók – a város fejlesztésével kapcsolatos véleményük megismerése érdekében – e bizottság tevékenységébe.

2.6. Önkormányzati feladatok és hatáskörök

Az Önkormányzati törvény a feladatokkal és hatáskörökkel kapcsolatban az alábbi kereteket nevesíti a helyi önkormányzatok számára:

6. § (1) A községnek, városnak, fővárosnak és kerületeinek (továbbiakban: települési önkormányzat), a megyei önkormányzatnak egymástól eltérő feladat- és hatáskörei lehetnek:


75/205 2009. 11. 11.

ÁROP-1-2-A/ 2008-0052

a) a helyi önkormányzatok a helyi igényektől és teljesítőképességtől függően

egymástól

eltérő

önkormányzati

feladat-

és

hatásköröket

vállalhatnak; b)

törvény

a

nagyobb

lakosságszámú

és

teljesítőképességű

önkormányzatoknak — más helyi önkormányzatokhoz képest — több kötelező feladat- és hatáskört állapíthat meg. A kisebb lakosságszámú település önkormányzata — amennyiben saját maga vagy társulásával arról közösen gondoskodni tud — működési területén önként vállalhatja a törvény által a nagyobb lakosságszámú települési önkormányzatnak, illetve megyei önkormányzatnak kötelezően előírt közszolgáltatás megszervezését. Ilyen esetben költségvetése számára igényelheti az átvállalt feladattal arányos fedezet biztosítását. (2) A helyi önkormányzat önként vállalt, illetőleg kötelezően előírt feladatés hatáskörei a helyi közügyek széles körét fogják át. Törvény kivételesen utalhat helyi közügyet más szervezet feladat- és hatáskörébe. (3) A megyei és a települési önkormányzatok között nincs függőségi viszony, a kölcsönös érdekek alapján együttműködnek. A települési önkormányzat feladata, hatásköre, szervei

8. § (1)41 A települési önkormányzat feladata a helyi közszolgáltatások körében különösen: a településfejlesztés, a településrendezés, az épített és természeti környezet védelme, a lakásgazdálkodás, a vízrendezés és a csapadékvíz elvezetés, a csatornázás, a köztemető fenntartása, a helyi közutak és közterületek fenntartása, helyi tömegközlekedés, köztisztaság és a településtisztaság biztosítása; gondoskodás a helyi tűzvédelemről,

41

A 8. § (1) bekezdése az 1994: LXIII. törvény 3. §-ának (1) bekezdésével módosított szöveg.


76/205 2009. 11. 11.

ÁROP-1-2-A/ 2008-0052

közbiztonság

helyi

feladatairól;

közreműködés

a

helyi

energiaszolgáltatásban, a foglalkoztatás megoldásában; az óvodáról, az alapfokú nevelésről, oktatásról, az egészségügyi, a szociális ellátásról valamint a gyermek és ifjúsági feladatokról való gondoskodás; a közösségi tér biztosítása; közművelődési, tudományos, művészeti tevékenység, sport támogatása; a nemzeti és etnikai kisebbségek jogai érvényesítésének a biztosítása; az egészséges életmód közösségi feltételeinek elősegítése. (2) Az (1) bekezdésben foglalt feladatokban a települési önkormányzat maga határozza meg — a lakosság igényei alapján, anyagi lehetőségeitől függően —, mely feladatokat, milyen mértékben és módon lát el. (3) Törvény a települési önkormányzatokat kötelezheti arra, hogy egyes közszolgáltatásokról

és

gondoskodjanak.

kötelezettségek

E

közhatalmi

helyi a

feladatok

település

ellátásáról

nagyságától,

a

lakosságszámtól, és egyéb feltételektől függően eltérően is megállapíthatók. (4)42 A települési önkormányzat köteles gondoskodni az egészséges ivóvízellátásról, az az óvodai nevelésről, az általános iskolai oktatásról és nevelésről, az egészségügyi és a szociális alapellátásról, a közvilágításról, a helyi közutak és a köztemető fenntartásáról; köteles biztosítani a nemzeti és etnikai kisebbségek jogainak érvényesülését. (5)43 A települési önkormányzat a feladatai körében támogatja a lakosság önszerveződő közösségekkel.

közösségeinek A

a

tevékenységét,


a

együttműködik

szervezeti

és

e

működési

szabályzatában határozza meg, mely önszerveződő közösségek képviselőit illeti meg tevékenységi körében tanácskozási jog a képviselő-testület és bizottsága ülésein. 42

A 8. § (4) bekezdése az 1994: LXIII. törvény 3. §-ának (2) bekezdésével módosított szöveg. 43 A 8. § (5) bekezdése az 1994: LXIII. törvény 3. §-ának (3) bekezdésével módosított szöveg.


77/205 2009. 11. 11.

ÁROP-1-2-A/ 2008-0052

9. § (1) Az önkormányzat jogi személy. Az önkormányzati feladat- és hatáskörök a képviselő-testületet illetik meg. A képviselő-testületet a polgármester képviseli. (2)44 Az önkormányzati feladatokat a képviselő-testület és szervei: a polgármester, a képviselő-testület bizottságai, a részönkormányzat testülete, a képviselő-testület hivatala látják el. (3)45

A


egyes

hatásköreit

a

polgármesterre,

a

bizottságaira, a részönkormányzat testületére, a kisebbségi önkormányzat testületére, törvényben meghatározottak szerint társulására ruházhatja. E hatáskör gyakorlásához utasítást adhat, e hatáskört visszavonhatja. Az átruházott hatáskör tovább nem ruházható. (4)46 A képviselő-testület a feladatkörébe tartozó közszolgáltatások céljából önkormányzati intézményt, vállalatot, más szervezetet (a továbbiakban együtt: intézmény) alapíthat, kinevezi a vezetőiket.

10. §47 (1) A képviselő-testület hatásköréből nem ruházható át: a) a rendeletalkotás; b) szervezetének kialakítása és működésének meghatározása, továbbá a törvény által hatáskörébe utalt választás, kinevezés, megbízás;

44

A 9. § (2) bekezdése az 1994: LXIII. törvény 4. §-ának (1) bekezdésével módosított szöveg. 45 A 9. § (3) bekezdése az 1997: CXXXIV. törvény 2. §-ával, első mondata a 2005: CXIV. törvény 67. § (1) bekezdésével megállapított szöveg. 46 A 9. § (4) bekezdését második mondattal kiegészítette az 1992: LV. törvény 5. §-ának (1) bekezdése, melyet utóbb az 1995: XXXIX. törvény 77. §-ának (2) bekezdése hatályon kívül helyezett. 47 A 10. § eredeti szövegének jelölését (1) bekezdésre változtatta és új (2) bekezdést iktatott a szövegbe az 1997: CXXXIV. törvény 3. §-a.


78/205 2009. 11. 11.

ÁROP-1-2-A/ 2008-0052

c) a helyi népszavazás kiírása, az önkormányzati jelképek, kitüntetések és elismerő címek meghatározása, használatuk szabályozása, díszpolgári cím adományozása; d) a gazdasági program, a költségvetés megállapítása, döntés a végrehajtásukról szóló beszámoló elfogadásáról, a helyi adó megállapítása, a


terv

jóváhagyása,

a


által

meghatározott értékhatár feletti hitelfelvétel, a kötvénykibocsátás, továbbá a közösségi célú alapítvány és alapítványi forrás átvétele, és átadása; e) önkormányzati társulás létrehozása, társuláshoz, érdekképviseleti szervezethez való csatlakozás; f)

megállapodás

külföldi

önkormányzattal

való

együttműködésről,

nemzetközi önkormányzati szervezethez való csatlakozás; g) intézmény alapítása; h) közterület elnevezése, emlékmű állítás; i) eljárás kezdeményezése az Alkotmánybíróságnál; j) a bíróságok népi ülnökeinek a megválasztása; k)

állásfoglalás

megyei

önkormányzati

intézmény

átszervezéséről,

megszüntetéséről, ellátási, szolgáltatási körzeteiről, ha a szolgáltatás a települést is érinti; l) véleménynyilvánítás olyan ügyben, amelyben törvény az érdekelt önkormányzat álláspontjának a kikérését írja elő; m)48 a települési képviselő, a polgármester összeférhetetlenségi ügyében való döntés; a 33/A. § (2) bekezdésének b) pontjában meghatározott hozzájárulással

kapcsolatos

döntés;

a

vagyonnyilatkozati

eljárással

kapcsolatos döntés; 48

A 10. § (1) bekezdésének új m) pontját a 2000: XCVI. törvény 15. §-a iktatta be, egyidejűleg az eredeti m) pont jelölését n) pontra változtatva. Az m) pont a 2001: CII. törvény 4. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.


79/205 2009. 11. 11.

ÁROP-1-2-A/ 2008-0052

n)49 amit törvény a képviselő-testület át nem ruházható hatáskörébe utal. k (2) A képviselő-testület rendeletében a törvény által hatáskörébe utalt kinevezést, megbízást és intézmény alapítását a helyi önkormányzatok társulásairól és együttműködéséről szóló törvény szerint társulására ruházhatja.50

A tanulmány készítése során – a döntési eljárásokban rejlő redundanciák feltérképezése és a szükséges módosító javaslatok kidolgozása érdekében a Megbízó által rendelkezésre bocsátott hosszú távú koncepciók, programok összevetésére, jogszabályokkal és helyi igényekkel való megfeleltetése, e hosszú távú döntések egymásra épülésével, illeszkedéseivel foglalkozunk. Az Ötv. 8. §-a határozza meg azokat a közfeladatokat, melyeket valamennyi önkormányzatnak a teherviselő képessége arányában biztosítania kell. Ugyanakkor a (4) bekezdés a kötelező alapfeladatok körét taxatíve felsorolással nevesíti. A ciklusonként megújuló – bár jogutódnak tekinthető – képviselő-testületek a tervszerű tevékenységük ellátása során csak tudatosan megválasztott, egymásra

épülő

tervekkel,

programokkal,

koncepciókkal

tudják

a

településük folyamatos fejlesztését biztosítani. Ennek egyik legfontosabb eleme

a településfejlesztési koncepció, mely

hosszabb távra határozza meg egy-egy város, község térszerkezetét, az elérni

kívánt

célokat, a közösség érdekében szükséges

valamennyi

területet érintő feladatokat.

49

A 10. § (1) bekezdése eredeti m) pontjának jelölését n) pontra változtatta a 2000: XCVI. törvény 15. §-a. 50 Lásd az 1997: CXXXV. törvényt.


80/205 2009. 11. 11.

ÁROP-1-2-A/ 2008-0052

A településfejlesztési koncepció SWOT analízisben határozza meg a település, gyengeségeit, erősségeit, hátrányait és lehetőségeit annak érdekében, hogy a település jövőképének megfelelő mércét alkosson. A fejlesztési koncepcióban meghatározott hosszabb távú célok kerülnek be a település gazdasági programjába, ciklus programjába, ágazati terveibe, s ezek kerülnek éves szinten megfogalmazásra a város költségvetésében, fejlesztési terveiben. A város településfejlesztési koncepciója a város jövőképét az alábbiak szerint fogalmazza meg: A

SWOT

analízisben

megfogalmazott

helyzetelemzés,

a

város

adottságainak felmérése, az erősségek és gyengeségek számbavétele, a lehetőségek és gyengeségek felmérése megfelelően történt. Ennek alapján a jövőképeként megfogalmazott: „Nyíradony középtávon a nyitottság, a szociális és anyagi biztonság, a kultúra, a sport, az egészség és a kényelem városává válik. Térségi szerepkörét kiteljesíti, ahol az innovatív iparágakból és az új típusú szolgáltatásokból kiinduló gazdasági növekedés lehetőséget teremt a helyi munkaerő megtartására, a lakosság számának dinamikus növekedésére és a várost intenzív fejlődési pályára állítja. ”

a

felülvizsgálatot követően is megfelelően tudja a település fejlesztésének fő céljait meghatározni, s mozgósító hatása révén könnyen kommunikálható az itt élők és a letelepedni vágyók számára. A SWOT analízis a település adottságait, kitörési pontjait az alábiak szerint veszi számba:


81/205 2009. 11. 11.

ÁROP-1-2-A/ 2008-0052

Erősségek Belső és pozitív adottságok

Gyengeségek Belső és negatív adottságok, körülmények

Lehetőségek Külső és pozitív adottságok és körülmények

Veszélyek Külső és negatív adottságok és körülmények

Gazdasági és földrajzi helyzet - A város a DélNyírség Ligetaljai kistérség természetes központja,

- A 471-es főút elhúzódó rekonstrukciója és elkerülő szakasz kijelölése miatt kedvezőtlenek a - A település a elérési 471 -es főút város mutatói. közelsége miatt a tranzit forgalomban ked- - A 471-es főút vező szerepet hiányzó rekonsttölthet be. rukciója miatt a település csak - Az ország Eu-s rossz minőségű utakon érhető el. csatlakozásával a határok Keletre kerülésével - A város tömeglogisz-tikai közlekedési elérközpontok hetősége a alakulhatnak ki. környező települé-sek - Az önkormány- irányából zat ipari fejlesz- kedvezőtlen s ez tésre vonatkozó kedvezőtlenül befolyásolja térdöntései ségi szerepkörét. kedvező-en befolyásolhat-ják a külföldi tőke - A várost övező letelepedését, a külterületi lakott helyi ipar fejlődé- helyek a település sét. rendelkezésére ál-ló fejlesztési for-rások jelentős - A városban há-nyadát köti le. meg-honosított


- A közigazgatási, gazdasági térségi szerepkör erősítése.

- A 471-es főút fejlesztésének és rekonstrukciójának elhúzódása kedve-zőtlenül a - A városba letele- befolyá-solja pedni szándékozó település vállalkozások ösz- térkapcsolatát, elérhetőségét. tönzése, - A település lehetőségeinek kiajánlása, a városmarketing erősítése, Testvérvárosi kapcsolatokban olyan települések választása, mely a helyi gazdasági fejlesztését, gazdasági együttműködést indíthat el.

- A főút elkerülő szakaszának kiépí-tetlensége miatt a városra zúduló átmenő forgalom a várostesten halad át, mely a Debreceni út – Árpád tér és Széchényi utak közlekedés biztonságát veszélyezteti valamint az itt élők nyugalmát alapvetően megha-tározzák.

- A város kedvező táji adottságainak felhasználása a falusi, vadászati és gyógyászati túrizmus fejlesztésére.

- A város kiemelt fejlesztési céljaként célszerű meg-határozni a még hi-ányzó humán - A településen kia- infrastruktúra kialakított ipari, üzemi, lakítását (gimná-

82/205 2009. 11. 11.

ÁROP-1-2-A/ 2008-0052

közép-fokú oktatással a kistérség szellemi forrásközpontjává válhat.

raktározási zium, önkorm. övezetek infra- Bér-lakások, strukurális fejlesz- térbeli út-hálózat tése fejlesztés)

-A település fejlett - A településen közigazga-tási struktúrája elta-lálható lenére nem tud szakkép-zett munkaerő fe- térségi szerepkört lesleg kedvezően betölteni. hathat új iparágak megjelenésére, s ugyanakkor csökkenhet a munkanél-küliek száma.

-A környező – köztük a SzabolcsSzatmár-Bereg megyei – településekkel való együttműködés erősítése, a jelenlegi kistérségi besorolás megváltoztatásának kezdeményezése

-A relatíve magas munkanélküliség alapvetően megha-tározza a település jövőjét, fejleszté-sének lehetőségeit

- A település mezőgazdasági ha-gyományai a mező-gazdasági kultúrák magasabb fokú feldolgozását teszik lehetővé.

A mezőgazdaság fejlődését a gyenge termőhelyi adottság meghatá-rozza.

- Nyíradony város közigazgatási területe az Európai Unió NATURA 2000 hálózatában jelentős kiterjedé-sű Különleges Természetmegőrzési (SCI) és Különleges Madárvédelmi Területtel (SPA) bír.

- A helyi gazdasaság a földrajzi és gazdasági hátrányait külső segítség nélkül nem tudja leküzdeni.

Természeti erősségek

Természeti gyengeségek

Művi lehetőségek

Erőforrások és veszélyek

Sajátos természeti és táji adottságok, kedvező a város erdőbe ágyazottsága, gazdag a madárés növényvilága.

- A város térségi kapcsolatai a megye határ miatt behatároltak

A település környezeti, természeti és táji adottságai az idegenforgalomban, a rekreációban gazdaságilag is hasznosíthatók

- A település fejlődésére veszélyt jelent, ha az idegenforgalmi együttműködést a térségbeni önkormányzatokkal nem sikerül intézmé-nyesíteni.


83/205 2009. 11. 11.

ÁROP-1-2-A/ 2008-0052

- A kialakult intézményi struktúra lehetővé teszi a térségi szerepkör erősítését, a fiata-lok városban tartá-sát, letelepedését

A kistérség tömegközlekedési hálózata kiépítetlen, hiányos

- A város az oktatás fejlesztésével a térség szellemi szolgáltatási központjává válhat,

- A városban a fiatalok letelepdésének segítése nélkül az értelmiség elvándorlására lehet számítani

- A település földrajzi fekvése lehe-tővé teszi a felnőtt képzés és átképzés beindítását,

- Nem megfelelő a környező települé-sek fogadó kész-sége az oktatási együttműködésre

- A város gazdasági igényeinek megfelelő helyi képzések szervezése, önkormányzati együttműködés serkentése

- A településen tartós jelenséggé válhat a munkanélküliség

A településfejlesztési koncepcióban megfogalmazott célok – beépülve a település rendezési terve elkészítésének folyamatába – hosszabb távra jelölik ki azokat a prioritásokat, melyek az önkormányzat döntés hozatali eljárásában, mint fő célkitűzések jelennek meg. E folyamat illeszkedik azokhoz a központi jogi döntésekhez, melyek Nyíradony város jövőjét és jövőképét alapvetően meghatározhatják. A város fejlesztési koncepciója olyan jövőképet vizionált az elfogadás időszakában, mely az akkori 2002-es, majd később 2004-ben módosított társadalmi és gazdasági környezetnek, s a város lehetőségeinek megfelelt. Az elemzésünk során szeretnénk megfelelő képet alkotni arról, hogy a település messze ívelő jövőképe kialakításában a település jelenleg hol tart. A jövőképet a koncepció az alábbiakban összegzi: „Nyíradony középtávon a nyitottság, a szociális és anyagi biztonság, a kultúra, a sport, az egészség és a kényelem városává válik. Térségi szerepkörét kiteljesíti, ahol az innovatív iparágakból és az új típusú


84/205 2009. 11. 11.

ÁROP-1-2-A/ 2008-0052

szolgáltatásokból kiinduló gazdasági növekedés lehetőséget teremt a helyi munkaerő megtartására, a lakosság számának dinamikus növekedésére és a várost intenzív fejlődési pályára állítja. ” 1. Szociális és anyagi biztonság megteremtése: A település – mint azt a bevezetőnkben is jeleztük -

hátrányos helyzetű kistérségben lévő

halmozottan hátrányos helyzetű településként van rangsorolva. Ebből eredően a

lehetőségei, a kitörési pontok meglehetősen

behatároltak, korlátozottak. A településen a munkanélküliség aránya az országos átlagot több mint 2,5-szeresen meghaladja. Ez a tény önmagában hordja azt is hogy a szociális ellátásban részesülők száma évről évre növekszik. A vizsgált időszakban – összevetve az ellátások struktúráját – az állapítható meg, hogy a munkanélküli ellátásban részesülők száma évente mintegy 5-8 %-kal növekszik. E tény azért figyelemre méltó, mert jelentős a munkanélküli fiatalok (pályakezdő munkanélküli diplomások, szakmunkások, középfokú végzettségűek) száma. Ugyancsak jelentős arányú a 45 év fölötti férfiak és nők aránya is a településen, akik a munkaerő piacon halmozottan hátrányos helyzetű munkavállalóként jelennek meg. A folyamatos munkanélküliségi aránynövekedés miatt a szociális ellátásokra fordított önkormányzati kiadások aránya az önkormányzat költségvetésében mintegy 28-38 %-ot mutat. E növekvő számarány a költségvetési

gazdálkodás

lehetőségeit

alapvetően

behatárolja,

hiszen azt a pályát, melyet az önkormányzat a település fejlesztése terén be kívánt járni, beszűkíti, lehetetlenné teszi. A központi (állami) források csökkenő volumene miatt a helyben képződő források egyre nagyobb szeletét kell a szociális kiadásokra fordítani, s ezáltal az állam

kötelezettségeként

Alkotmányban

biztonságot helyi szinten megteremteni.

nevesített

szociális

Előző okok miatt az

állapítható meg, hogy –bár ellátatlan polgárok a város közigazgatási


85/205 2009. 11. 11.

ÁROP-1-2-A/ 2008-0052

területén nincsenek – azt a remélt szociális biztonságot, melyet a település megfogalmazott - nem az Önkormányzat hibájából – nem sikerült

megvalósítani.

Az

anyagi

biztonság:

elősegítése,

megteremtése vonatkozásában az előzőekhez hasonló tények állapíthatók

meg.

A

település

aktív

népessége

a

helyi

vállalkozásoknál csak szűk körben kap munkalehetőséget. Egy része kényszer vállalkozásba kezd, míg másik részük napi ingázóként debreceni munkahelyre jár be, vállalva azt is, hogy a minimálbérből még a havi 25-28 ezer Ft-os utazási költséget is neki kell fizetnie. A munkaerő piacra kerülő új munkavállalóknak csak minimális hányada tud munkalehetőséghez jutni. A mezőgazdasági termelés 4-5 éves átlagban a családok számára nem jövedelmet termel, hanem deficitet, így a településen élő családok folyamatos lecsúszásának lehetünk tanúi. Sajnos ez nem csak a többgyermekes, szociálisan rászoruló családokat érinti, hanem egyre jelentősebb számban lelhetők fel ezek a jelenségek a középréteghez tartozó családok vonatkozásában is. A helyi társadalom folyamatos deklasszálódásának feltartóztatására az Önkormányzat megfelelő lehetőségekkel nem rendelkezik. S e tények nem közép, de hosszabb távon árnyalhatják be a település jövőképét. Ennek egyik látható és érzékelhető hozadéka, hogy az utóbbi 2-3 évben a stagnálást követően csökkent a város állandó népessége, s egyre gyakrabban találkozhatunk lakóházukat eladó, s a településről nagyvárosba költöző családokkal,

fiatalokkal. S bár még csak

alkalmanként találkozunk a településen olyan fiatalokkal, akik elhagyják az országot és az EU más tagállamában keresnek munkalehetőséget, de ennek jelei már Nyíradonyban is fellelhetők. 2. A kultúra, sport, egészség és a kényelem városává válás tekintetében:

megállapítható, hogy a település kulturális élete az

utóbbi 4-6 évben jelentősen javult. A városban működő Móricz


86/205 2009. 11. 11.

ÁROP-1-2-A/ 2008-0052

Zsigmond Művelődési és Információs Ház vált bázisává a település kulturális és közművelődési tevékenységének. A más településeken tapasztalható bezárt művelődési házak helyett

itt esténként és

hétvégén megfelelő közösségi élet folyik. Ugyancsak kedvező hatást váltott ki e

területen az is, hogy a város és kistérség oktatásába

beágyazódott, s egyre jelentősebb szerepet játszik a gimnáziumi oktatás.

E

tény

örvendetes

lehetőségeket

letelepedése vonatkozásában is.

jelent

a

fiatalok

A művelődési ház közösségi tér

szerepe mellett a Harangi Imre Rendezvénycsarnok ugyancsak jelentős szerepet tud vállalni a közösségi funkciók biztosításában, a sportolás személyi és főként tárgyi feltételeinek megteremtésében. A településen működő

alap- és művészeti oktatási intézmények

megfelelő

és

strukturális

személyi

feltételeket

biztosítanak

a

gyermekek alap- és művészeti képzése megvalósítására. Ugyanakkor az is megállapítható, hogy a jelenlegi

oktatáspolitika elhibázott

szemlélete miatt a tehetősebb szülők a gyermekeiket más városokba, településekre hordják át. Ennek jelei erőteljesen tapasztalhatók az óvodai oktatás vonatkozásában. S e tendencia megállítása annál is inkább sürgető és fontos, mert a fennáll annak a veszélye, hogy a szülők – főként a 471-es országos főút áldatlan állapota miatt – a napi ingázás és közlekedés helyett

más várost választhatnak állandó

lakóhelyükül. Az egészségügyi alapellátás biztonsága megfelelőnek értékelhető. A 2002-2004. években tervezett mentőállomás – a megváltozott egészségügyi politika miatt – nem valósulhatott meg. Ugyanakkor kedvező jelek mutatkoznak az egészségügyi központ fejlesztése

vonatkozásában.

A

létesítmény

2010-ben

várható

fejlesztése néhány szakellátás meghonosodását is lehetővé tesz. A társadalmi, gazdasági viszonyok kedvezőtlen változásai szociális a népegészségügy területén is jelentős romlást idéztek elő. A napi


87/205 2009. 11. 11.

ÁROP-1-2-A/ 2008-0052

megélhetési gondok sokasodása, az elszegényedett, leszakadó családok egyre kevesebbet költhetnek egészségük ápolására, megóvására, prevencióra.

A település kényelem városává válása

területén sikerült eredményeket elérni. A város infrastrukturális ellátottsága kifejezetten jónak mondható. A vezetékes víz, szennyvíz, gáz- és

úthálózat, elektromos ellátás tekintetében a település a

megyei átlag fölött teljesített. Ugyanakkor a település közlekedési helyzete, a 471-es országos út folyamatos átmenő forgalma jelentős mértékben rontja a településen élők kényelmét. Ez főként a főút tekintetében érzékelhető, de a tranzit forgalom növekedése a város teljes lakosságára kedvezőtlen áttételes hatásokat eredményez. Az elmúlt időszakban a közszolgáltatások köre a településen jelentősen gazdagodott.

A

város

helyi

tömegközlekedéssel,

pénzügyi

szolgáltatásokkal lett gazdagabb. 3. A település térségi szerepkörének kiteljesítésével kapcsolatban: az állapítható meg, hogy a település kistérségi szerepe jelentősen növekedett. A Hajdúhadházi Többcélú Kistérségi Társuláson belül létrehozott mikro-térségi társulásnak székhely települése lett. Ennek révén a Hajdúsámson város, Nyírcsád, Nyírmártonfalva, Nyírábrány, Fülöp községek esetén az oktatás egyes feladataiban, valamint a gyermekjóléti szolgáltatások, bölcsődei ellátás tekintetében kistérségi szerepköre lett. A feladatok az elkövetkező időben tovább bővíthetők. Így a kommunális ellátás, állati hullák ártalmatlanítása, egyes egészségügyi szolgáltatások, oktatás, közművelődés tekintetében e szerepkör

további bővítésére látunk lehetőséget.

Az innovatív

iparágak letelepítése területén: bár érzékelhető némi elmozdulás e területen

a

megújuló

szolgáltatások,

energia

hasznosítása,

megtelepedése révén,

személygépkocsi

igazi áttörést nem sikerült

elérni. A város annak ellenére, hogy kialakította a 471-es főút mentén


88/205 2009. 11. 11.

ÁROP-1-2-A/ 2008-0052

az ipari felhasználású területét, a 471-es főút rossz minősége, a kedvezőtlen közlekedési feltételek miatt nem tudott igazi célpontjává válni az ipar letelepedésének. A innovatív iparágak letelepedéséhez szükséges szakképzett munkaerő jelenleg is rendelkezésre áll, azonban

ezek

jelentős

része

Debrecenben

talál

megfelelő

munkalehetőséget magának, vagy éli a munkanélküliség keserű kenyerét. Az új típusú szolgáltatások tekintetében már az előzőekben jeleztük, hogy jelentős változást eredményezett az OTP. Bank fiókjának megnyitása, mely ugyancsak elősegítheti a település kistérségi szerepkörének erősítését. 4. A gazdasági növekedésből kiinduló helyi munkaerő megtartása vonatkozásában: az állapítható meg, hogy néhány, az előzőekben jelzett

vállalkozás

letelepedésén

kívül

a

település

új

munkalehetőségek létrejöttét nem tudta ösztönözni. Az elmúlt 2-3 év gazdaságpolitikája, a vállalkozásokat sújtó elvonások miatt a gazdaság nem állt növekedési pályára, ennek megfelelően a vállalkozások bővülése nem volt országosan sem érzékelhető. A helyi munkalehetőségek csak minimálisan mértékben szívják fel azt a felesleget, mely a helyi munkaerő piacon jelentkezik. Jellemző példa erre, hogy jelenleg is a legnagyobb foglalkoztató az önkormányzat. A közfoglalkoztatási programok beindítása ugyanakkor azt a hatást, melyet központi szinten reméltek tőle, nem teljesítette. A 30-90 napos foglalkoztatási ciklusok a munkavállalót a munka világába igazán nem tudta, nem tudja visszavezetni. Főként azokban az esetekben, amikor a kliensnek ez az első munkahelye. 5. A

város

népességének

növekedésével

kapcsolatban:

már

érintőlegesen tettünk megállapításokat. Sajnos a 2004-5-ös évek népesség növekedése után stagnálás, majd apadás tapasztalható. A város jelenlegi állandó népessége 8000 fő alá csökkent. E tendencia


89/205 2009. 11. 11.

ÁROP-1-2-A/ 2008-0052

megállítása

elengedhetetlen,

hiszen

kedvezőtlen

jelek

tapasztalhatóak a népesség összetételében is. 6. A város

intenzív fejlődési pályára állítása vonatkozásában:

megállapítható, hogy az önkormányzat számos eredményt ért el. A rendelkezésére álló lehetőségeket kihasználva számtalan területen olyan pozitív változások következtek be, melyek a lakosság életkörülményeit,

közérzetét

alapvetően

javítják.

A

tudatos

városépítés, városfejlesztés hatására a Swot analízisben fellelhető erősségekre és lehetőségekre építve olyan fejlődési szakaszban van a város, hogy még jelenleg is

húzó települése a kistérségnek.

Ugyanakkor a megváltozott társadalmi és gazdasági körülmények, az államtól kapott kötelező alapfeladatok ellátásának volumene

azt

eredményezi, hogy egyre kedvezőtlenebb arányok alakultak ki az önkormányzat költségvetésében a működtetésre és a fejlesztésekre fordítható

összegek

között,

a

fejlesztések

rovására.

településfejlesztési koncepcióban meghatározott célok

A

ezért csak

külső források bevonásával teljesíthetők, melyre az önkormányzat kötvény kibocsátást hajtott végre. Ez lehetővé tette, hogy a településfejlesztési programjában és

koncepcióban,

az

önkormányzat

gazdasági

ciklus tervében megfogalmazott fejlesztési célok

megvalósulhassanak, s a település térszerkezetében, a város arculatában, a városközpont funkcióbővítő továbbfejlesztésében kedvező eredményeket érhessen el.

2.7. A helyi közszolgáltatások fejlesztése


90/205 2009. 11. 11.

ÁROP-1-2-A/ 2008-0052

Az

Ötv. 8. §-a

az önkormányzat feladatait a helyi közszolgáltatások

körében az alábbiakban nevesíti. „ Az önkormányzat feladata a helyi közszolgáltatások körében különösen: a településfejlesztés, településrendezés, az épített és természeti környezet védelme, a lakásgazdálkodás, a vízrendezés és a csapadékvíz elvezetése, a csatornázás, a köztemető fenntartása, a helyi közutak és közterületek fenntartása, helyi tömegközlekedés, köztisztaság és településtisztaság biztosítása, gondoskodás a helyi tűzvédelemről, a közbiztonság helyi feladatairól,

az

óvodáról,

az

alapfokú

nevelésről,

oktatásról,

az

egészségügyi és szociális ellátásról, a helyi energiaszolgáltatásról, a foglalkoztatás megoldásáról, az ifjúsági feladatokról való gondoskodás, a közösségi tér biztosítása, közművelődési, tudományos , művészeti sport tevékenység támogatása, a nemzeti és kisebbségi jogok érvényesítésének a biztosítása, az egészséges életmód közösségi feltételeinek megteremtése.” Az előző felsorolás mint a helyi közszolgáltatások teljes spektruma jelenik meg a törvényben, azzal

hogy az önkormányzat a saját teherviselő

képessége alapján határozza meg, hogy mely feladatot milyen mértékben és hogyan valósít meg. Az előzőekben felsorolt feladatok tekintetében az Önkormányzat a helyi közszolgáltatásokat a település nagyságához és teherviselő képességének megfelelően biztosítja. A helyi közszolgáltatások vonatkozásában a városban tapasztalható eredményeket az alábbiak szerint foglalhatjuk össze: 1.) A településfejlesztés, településrendezés feladatait a Képviselő-testület helyi rendeleti szinten szabályozott feladat ellátási

struktúrában

valósítja meg. Az Önkormányzat rendelkezik a településrendezési eszközök teljes skálájával: a helyi településfejlesztési koncepcióval, szerkezeti tervvel, szabályozási tervvel és a helyi építés szabályait


91/205 2009. 11. 11.

ÁROP-1-2-A/ 2008-0052

tartalmazó

helyi

beépítettségét

rendelettel,

szabályozza.

mely A

az

egyes

lakóingatlanok


eszközökkel

kapcsolatos döntéseit az önkormányzat több fordulós eljárásban, az érintett lakosság

teljes körű bevonásával, a megvalósítani tervezett

feladatok közszemlére tett megismerési lehetőségének biztosításával, nyilvános

véleményezési

eljárásban

fogadta

el.

Ebben

szakhatóság állásfoglalása, valamint az Állami Építész

a

38

területi

tervekkel való összhangjával kapcsolatos véleménye ugyancsak benne szerepel. 2.) Az épített környezet alakításának és védelmének helyi szabályait ugyancsak rendeleti szinten szabályozta a képviselő-testület. Fontos momentum, hogy tekintettel arra, hogy arra, hogy a szabályozás a lakosság széles körét érintette, a rendelet helyi újságban történő megjelenésére is sor került. 3.) Hasonlóak állapíthatók meg a természeti környezet védelmével kapcsolatos feladatok ellátására is. Az Önkormányzat középtávra szóló Környezetvédelmi programmal rendelkezik, s a természetes környezet védelmével

kapcsolatos

önkormányzati

feladatok

ugyancsak

rendeletben kerültek szabályozásra. 4.) Az Önkormányzat a lakásokkal való gazdálkodás szabályait, a lakáshoz jutás feltételeit, a szociális célú lakások igénylésének módját ugyancsak

rendeleti

formátumban

jelenítette

meg,

melynek

nyilvánosságára az előző rendeletekhez hasonló megállapítások tehetők. 5.) Az Önkormányzat a vízelvezetéssel kapcsolatos feladatokat pályázati forrásokból megvalósított projekt megvalósításával biztosítja. A kül- és belterületi csapadékvíz elvezetését úgy valósította meg, hogy a kifelé áramló csapadékvíznek a város külterületén megfelelő befogadóját


92/205 2009. 11. 11.

ÁROP-1-2-A/ 2008-0052

építette ki. A város ivóvízzel történő ellátása mintegy 95 %-os, a szennyvíz elvezetéssel a lakások mintegy 85-87 %-a rendelkezik. 6.) A köztemető fenntartását közszolgáltatásban a

Hajdú-Bihar Megyei

Temetkezési Vállalat látja el, megfelelő színvonalon. A temetkezési szolgáltatások körét és a temetkezések rendjét ugyancsak helyi rendelet tartalmazza. 7.) A közutak

és

közterületekkel kapcsolatos fenntartói jogok

és

kötelezettségek ugyancsak helyi rendeletben jelennek meg. A város tisztasága, rendezettsége – néhány külterületi tanyarész kivételével – példaértékűnek tekinthető. 8.) A helyi tömegközlekedés feladatait az önkormányzat - mint helyi társadalmi viszonyt - ugyancsak rendeletben szabályozta. A lakosság e közszolgáltatást – mint alanyi jogo járó juttatást képzelte el. Ezért 5-6 évi

működtetés

után

–

tekintettel

az

önkormányzat

pénzügyi

nehézségeire – a közszolgáltatást felfüggesztette. 9.) A településtisztasági feladatok – melyek ugyancsak rendeleti szinten vannak szabályozva – a településen keletkező lakossági hulladék kezelésének és ártalmatlanításának valamennyi feladatát szabályozza. Ennek ellenére, hogy e terület szabályozottsága megfelelő, s a szabályok

ellen

vétők

szabálysértést

követnek

el,

és

szankcionálhatóak, a lakosság felelőtlen magatartása miatt számtalan esetben lehet illegális hulladéklerakó telepeket találni, melynek megszüntetése az önkormányzat feladatává válik. Ebben tudatosabb nevelésre, megelőzésre, valamint a lakosság és a mezőőrök e tevékenységbe történő bevonása indokoltnak tűnik. 10.) A város önkormányzata helyi tűzvédelemmel kapcsolatos feladatok ellátását a Vámospércs várossal közösen létrehozott köztestületi tűoltósággal biztosítja A közösen létrehozott és működtetett köztestület


93/205 2009. 11. 11.

ÁROP-1-2-A/ 2008-0052

a tűz elleni védekezésben, a megelőzési feladatok ellátásában, a közlekedési balesetek esetén a mentési feladatokban jelentős szerepet tud vállalni. 11.) Az településen az óvodás korú gyermekek ellátása csak részlegesen biztosított, ugyanis az Aradványpusztán és a szétszórt tanyai területeken élő gyermeke közül mintegy 50-55 gyermek intézményi ellátását férőhely hiánya miatt nem tudja biztosítani. A többszöri pályázás

eddig

eredményre

nem

vezetett,

így

a

településen

létrehozandó és működtetendő Integrált Közösségi Szolgáltató Tér pótolhatja az intézmény hiányát ezeknek a gyermekeknek. 12.) Az alapfokú nevelés, oktatás megfelelően felszerelt, korszerű intézményi keretek között folyik. Az Önkormányzat 1998-99-ben 12 általános iskolai tantermet, majd Aradványpusztán 2002-ben 11 új általános iskolai tantermet épített meg. A település mintegy 980 fős általános iskolai gyermeklétszáma megfelelő tudásanyagot kap. Megfelelően mutatja ezt az a tény, hogy az iskolát befejezve a középfokú oktatási intézményekbe jelentkezők aránya a megyei átlag fölött van. Az alapfokú oktatást megfelelő módon egészíti ki a művészeti oktatás a településen. 13.) Az egészségügyi alapellátás 3 háziorvosi, valamint 2 gyermekorvosi körzetben megfelelő színvonalon biztosított. A tervezett mentőállomás elmaradása ugyanakkor számtalan esetben hátrányosan érinti a településen élőket, hiszen a 15 perces, EU-s norma szerinti kiérkezés a város közigazgatási területén nem biztosított. A feltételek javulása ezen a területen rövid távon nem várható. 14.) A helyi energiaszolgáltatásban az önkormányzat a jelenleg már nincs olyan exponált helyzetben, mint a rendszerváltás környékén volt, hiszen az akkori gázközmű vagyon eladásával megszűnt a lehetősége


94/205 2009. 11. 11.

ÁROP-1-2-A/ 2008-0052

az önkormányzatnak arra, hogy közvetlen módon befolyásolhassa a város e piacát. Hasonlóak állapíthatók meg az elektromos áram vonatkozásában is. 15.) A foglalkoztatás helyi feladatai ellátásában ugyancsak áttételesen tud az

önkormányzat

szerepet

vállalni,

azzal

együtt

is,

hogy

a

legjelentősebb foglalkoztatónak minősül, főként a közfoglalkoztatási programok

beindításával.

adókedvezmények biztosításával

A

nyújtásával,

ipari

területek

település megfelelő

kijelölésével

képviselő-testülete vállalkozói próbálta,

környezet s

próbálja

ösztönözni a településen letelepedni szándékozó vállalkozásokat. E területen – megítélésünk szerint objektív okok miatt – megfelelően előre lépni nem lehet. 16.) A

település

szociális

ellátása

–

talán

a

város

teherviselő

képességéhez viszonyítva – túlméretezettnek tűnik. A szociális ellátó rendszeren – mint az

interjúkból kiderült – jelentős a potyautasok

száma. Az Egészségügyi és Szociális Bizottság, a képviselő-testület, a város

polgármestere

humán-centrikus

tevékenysége

révén

elsődlegesen olyan családok telepednek le a város közigazgatási területén, akik rögtön ellátottként jelennek meg az önkormányzat szociális védőhálóján. E területen célszerűnek tűnne az önkormányzat rendeleti szintű szabályozását olyan módon megszigorítani, hogy az lehetővé

tegye

a

szociális

ellátások

folyamatos

és

fokozatos

csökkentését, hiszen ellenkező esetben az önkormányzat a „jövőjét” éli fel, s a fejlesztésre fordítható forrásai teljesen elfogynak. 17.) A gyermek- és ifjúsági feladatokról való gondoskodás tekintetében megállapítható, hogy az önkormányzat a megyében másodikként hozott létre Ifjúsági Koordinációs Tanácsot. E szervezet létrehozásának az alapvető célja a fiatalok érdekeinek megismerése, érvényre juttatása, e korosztály bevonása a város közéletébe. A koordinációs


95/205 2009. 11. 11.

ÁROP-1-2-A/ 2008-0052

tanács

működése

nem

tekinthető

sikeresnek

a

megszerzett

információink szerint, annak ellenére, hogy a fiatalok bevonására történtek kedvező és sikeres kísérletek. IFI- FARM Ifjúsági Szolgáltató Iroda kezdte meg működését, s tevékenysége révén a városban élő, vagy itt tanuló fiatalok szórakozási lehetőségei jelentősen javultak. 18.) A közösségi tér biztosításában a intézménnyel

bővült.

Az

év

település 2002-ben jelentős

elején

átadott

Harangi

Imre

Rendezvénycsarnok létrejöttével olyan európai nívójú tér valósult meg a településen, mely lehetővé teszi nem csak a sportolás feltételeit, de olya rendezvények megtartását, melyen 2-2500 fő is részt vehet. Ezáltal a nem csak a városi, de kistérségi szerepköre is erősödött a településnek. 19.) A városban a művészeti tevékenység támogatása példa értékűnek tekinthető. A hagyományőrző együttesek mellett a fiatalok művészeti nevelésére is lehetőség biztosított a településen. A sport támogatása ugyancsak

példaértékűnek

gesztorálásával

tekinthető,

kiemelkedő,

a

város

hiszen

az

önkormányzat

nagyságrendjét

messze

meghaladó sport tevékenység folyik. Ez egyrészt az általános iskola utánpótlás nevelési tevékenységének, másrészt a

sportegyesület

nevelési tevékenységének köszönhető. A település önkormányzata az éves költségvetése 1-1,5 % - át a sportolás feltételeinek javítására, egyesületek támogatására fordítja. Ez példaértékűnek tekinthető. 20.) A nemzeti és

etnikai kisebbségi jogok biztosítása

a

város

közigazgatási területén ugyancsak megfelelő színvonalú. A településen 1998-től kezdődően cigány kisebbségi önkormányzat működik. A városi önkormányzatnak és a kisebbségi önkormányzatnak a kapcsolatait ciklusra szóló együttműködési megállapodás tartalmazza. A kisebbségi önkormányzat működését az önkormányzat saját költségvetéséből is támogatja.


96/205 2009. 11. 11.

ÁROP-1-2-A/ 2008-0052

21.) Az előzőekben már érintőlegesen szót ejtettünk róla, hogy az egészséges életmód feltételei csak megfelelően fejlett és megfelelően gazdag környezetben képzelhető el. Ekkor van lehetősége az embereknek, a szervezeteknek ezen feltételek megteremtésével és biztosításával foglalkozniuk. De addig, amíg a mindennapi kenyér biztosítása jelenti az alapvető problémát családok százainak, addig az egészséges életmód feltételeinek elősegítése mellett legalább olyan fontos szociális feladatai vannak az önkormányzatoknak.

2.8. Kötelező és önként vállalt feladatok

Az Ötv. 8. §-a (4) bekezdése a kötelező alapfeladatok körét határozza meg, szűkített módon és formában, azzal, hogy ezen feladatok ellátásának valamennyi önkormányzat valamilyen szinten feladat ellátási kötelezettsége van. Az Ötv. 8. §-a (5) bekezdése alapelvként fogalmazza meg, hogy az önkormányzat a feladatai körében támogatja a lakosság önszerveződő közösségeinek

tevékenységét,

együttműködik

e

közösségekkel.

A

képviselő-testület az SzMSz-ében határozza meg azoknak az önszerveződő közösségeknek a körét, akikkel kiemelten kíván együttműködni. A Megrendelőtől kapott anyagokból, az elkészített mélyinterjúkból kiderül, hogy a legalapvetőbb problémának az tekinthető, hogy a városban működő társadalmi

szervekről,

alapítványokról,

ezek

információval rendelkezik az önkormányzat. Így

tevékenységéről

kevés

csak a „bekopogó” és

együttműködést kérő civil szervezetekkel van jelenleg kapcsolata a képviselő-testületnek. E területen elsődlegesnek tűnik annak felmérése, hogy hány civil szervezet működik a településen, s erről célszerűnek tűnik


97/205 2009. 11. 11.

ÁROP-1-2-A/ 2008-0052

egy megfelelő közadatokat tartalmazó nyilvántartási rendszer kialakítása. Ezt

követően

–

figyelemmel

e

szervezetek

érdekképviseleti,

érdekérvényesítő tevékenységére is – célszerű olyan szervezeteket megkeresni és bevonni az önkormányzat feladatai ellátásába, akik a helyi társadalom

szerveződésében,

a

lakossági

és

réteg

igények

megjelenítésében szerepet tud vállalni, s a település valamennyi csoportja, generációja képviseltetni tudja magát és artikulálni tudja az érdekeit. Erre

irányulóan-

mint

kiemelt

beavatkozási

területre,

még

további

javaslatokat is kívánunk tenni a Megrendelő felé.

2.9. Együttműködés a civil szervezetekkel

A rendelkezésünkre bocsátott dokumentumokból az alábbi civil szervezetek működéséről szereztünk információkat: Görög Katolikus Egyházközség: a legnagyobb számú vallási közössége a településnek. Az önkormányzattal az együttműködése példaértékű. Az Önkormányzat a támogatás biztosítása mellett az egyház képviselőjét a rendezvényeire, gyűléseire, tanácskozásaira is meghívja, s véleményformáló és döntést befolyásoló tevékenysége jelentős. Római katolikus Egyházközség: a település második legjelentősebb vallási közössége. Az együttműködésre és támogatásra, a két szervezet közötti kapcsolatokra az előzőek jellemzők. Református Egyházközség: a település legkisebb létszámú. ugyanakkor megfelelően szervezett közössége. Az Önkormányzat és az egyházközség között megfelelő együttműködés alakult ki. Katolikus Fiatalok Egyesülete: a város közigazgatási területén élő vallásos fiatalokat tömörítő egyesület.


98/205 2009. 11. 11.

ÁROP-1-2-A/ 2008-0052

Nagycsaládosok Nyíradonyi Egyesülete: a város közigazgatási területén élő 3 vagy többgyermekes, s emiatt általában hatványozottan hátrányos helyzetű családokat tömörítő, karitatív tevékenységei is ellátó szervezet. Nyíradonyi Verseny és Tömegsport Egyesület: a településen élő, illetve itt sportoló fiatalok

sportolási, szórakozási lehetőségeit biztosító szervezet,

mely főként a sportolási lehetőségek tekintetében e fiatalok érdekeinek szolgálatára és érvényre juttatására is alkalmas. Nyíradonyért Alapítvány: Az önkormányzat által létrehozott, kuratóriummal rendelkező szervezet. A város fejlesztésével, az itt élők életkörülményeinek javításával, a hátrányos helyzetű emberek támogatásával foglalkozó szervezet. Ezüst Nyár Nyugdíjas

Klub: Egyesületként működő, cégbejegyzett

szervezet. Kiemelkedő jelentősége van az idős embereket támogató tevékenység a szervezésében, az idősek közösségé kovácsolásában, karitatív tevékenység végzésében. Jobb Jövőért 2000-től Alapítvány: érvényesítésére,

életfeltételei

A cigány lakosság érdekeinek

javítására,

körükben

az

oktatással,

foglalkoztatással, képzések szervezésével kapcsolatos feladatok ellátására létrejött szervezet. Nyíradonyi Önkéntes Tűzoltó Egyesület: A város közigazgatási területén legrégebben

működő

civilszervezet.

A

település

tűzvédelmi,

katasztrófavédelmi feladatai ellátása mellett a közösségszervező hatása is jelentős. LUNGO-DROM Cigány Érdekvédelmi Szövetség: A cigánylakosság polgári értékeinek védelmére, a társadalmi és nemzeti identitásuk érvényesítésére létrejött szövetség, mely

cigány kisebbség érdekeinek megjelentésére

képes szervezet lehet.


99/205 2009. 11. 11.

ÁROP-1-2-A/ 2008-0052

NURMI Diáksport Egyesület: A Kölcsey Ferenc Gimnázium és Általános Iskolába járó sportoló fiatalokat egyesítő szervezet. Városi

Polgárőr

Egyesület:

A

település

őrzésével,

közbiztonsági

helyzetének javításával kapcsolatos feladatok ellátására önkéntes alapon szerveződött civil szervezet. HEKE Hátrányos Emberekért Közhasznú Egyesület: a város közigazgatási területén élő, hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű emberek érdekei védelme és artikulálása érdekében létrejött civil szerveződés. Ligetaljai Természetvédelmi Egyesület: a település természeti és környezeti értékei megőrzésére

létrejött, megfelelő küldetéstudattal rendelkező

egyesület. Pinokkió Kulturális Egyesület: a település kulturális értékei megőrzésére, az azonos érdeklődési körű egyének közösségé formálására létrejött egyesület. Nyíradony Iskolai Tanulóiért

Alapítvány: Az

általános iskola

szülői

közössége által létrehozott és működtetett, az iskolás gyermeke érdekei megjelenítésére létrejött egyesület. Aradványpusztai

Iskolás

Tanulókért

Alapítvány:

az

aradványpusztai

általános iskolás gyermekek szülei által létrehozott, e gyermekek érdekei felszínre hozására létrejött szervezet. Mint az előző felsorolásból kitűnik, 18 egyesület, alapítvány működéséről van információja az önkormányzatnak. Ugyanakkor látens módon ezen túlmenően még 6-10 olyan szervezet működhet a településen, akik a bejelentkezési

kötelezettségüknek

nem

tettek

eleget,

s

ezek

tevékenységéről információk nincsenek. Az előbb jelzett 18 civil megszólítása, az önkormányzati döntések előkészítésébe, főként az általuk képviselt csoportok, rétegek ellátásait, életkörülményeit érintő döntések meghozatala esetén megkerülhetetlennek tűnik. A szervezet érdekei megjelenítése színesebbé, megalapozottabbá


100/205 2009. 11. 11.

ÁROP-1-2-A/ 2008-0052

teszi az önkormányzati döntéseket, s elősegítheti azt is, hogy egy-egy, a település széles körét érintő

önkormányzati rendelet, egyéb döntés

végrehajtása esetén nem kell „szembe menni a lakossággal”, a döntés hátterének ismerete megkönnyítheti ezek megvalósítását. Az anyag elkészítése során mélyinterjúkat készítettünk a megítélésünk szerint

jelentősebb

szerveződésekkel.

társadalmi

csoportokat

megszólaltató

civil

Így a szociálisan rászoruló családok, nyugdíjasok,

hátrányos helyzetű emberek

érdekei védelmére, valamint a település

természeti környezet megóvására és védelmére létrejött egyesület vezetői véleményét kérdeztük meg. Ennek során az volt megállapítható, hogy készséget és hajlandóságot mutatnak a jelenlegi együttműködés formái kiteljesítésére, s szívesen vesznek

részt

az

önkormányzat

döntés-előkészítő,

döntéshozó

és

végrehajtó eljárásában is. Ezért mint egyik jelentős beavatkozási pontot nevesíthetjük a tanulmányban, s teszünk javaslatot a Megbízónak az együttműködés kiszélesítésére, elmélyítésére. Ugyancsak fontos szerephez juthatnak – főként az egészségügyi és szociális ellátások területén a karitatív tevékenységük révén olyan szolgáltatások meghonosításában, melyek hiányként jelennek meg a város szociális ellátó rendszerében. Itt kifejezetten: az idős, tanyán élő emberek ellátásának bővítésére, javítására, a magányosan élő emberek elszigeteltségének az enyhítésére gondolunk. A tanulmány elkészítésében arra is tettünk intézkedéseket, hogy a együttműködési szándéknyilatkozat javaslatban rögzítsük az együttműködés lehetséges irányait, területeit.


101/205 2009. 11. 11.

ÁROP-1-2-A/ 2008-0052

A település képviselő-testülete az elfogadott szervezeti és működési szabályzatában az Ötv. 8. §-ában megfogalmazott önkormányzati feladatok mellett az alábbi önként vállalt feladatok megvalósítását tűzte ki célul:

Az önkormányzat önként vállalt feladataként a Szervezeti és Működési Szabályzatában az alábbi kiemelt célokat határozza meg: •

a helyi munkalehetőségek fejlesztése, új munkahelyek létrehozása,

•

a település népesség megtartó képességének javítása,

•

a letelepedni szándékozó fiatalok lakáshoz jutásának támogatása,

•

a gimnáziumi oktatás fejlesztése,

•

az Európai Unióban használt idegen nyelvek (angol, német, francia) oktatási feltételeinek fejlesztése,

•

a tanyán élő emberek életkörülményeinek folyamatos javítása,

•

a város kistérségi szerepkörének erősítése, az önkormányzatokkal történő együttműködés fejlesztése,

•

informatikai fejlesztések kiemelt támogatása,

•

a közművelődési, tudományos, művészeti és sporttevékenység támogatása,

•

a szabadidő és sportolás feltételeinek megteremtése, folyamatos fejlesztése, valamint a térségi labdarúgó edzőképző bázishoz és utánpótlás nevelő és a térségi atlétikai utánpótlás nevelő alközpont bázishoz szükséges feltételek megteremtése.

2.10. Önként vállalt feladatok

A tanulmány

következő részében szeretnénk bemutatni, hogy az

önkormányzat önként vállalt feladatait hogyan sikerült teljesítenie, s az


102/205 2009. 11. 11.

ÁROP-1-2-A/ 2008-0052

milyen arányt képvisel a kötelező alapfeladatok ellátásában, esetlegesen nem veszélyezteti-e ezeknek a feladatoknak az ellátását.

A helyi munkalehetőségek fejlesztésével, ezek biztosításával kapcsolatos feladatok ellátásáról már az előző részekben tájékoztatást adtunk. Az egyértelműen megállapítható, hogy a helyi munkalehetőségek fejlesztése területén jelentős áttörést nem sikerült az önkormányzatnak elérnie. Azokkal az áttételes lehetőségekkel, melyek a rendelkezésére álltak, s állnak megpróbálta ösztönözni a településen a munkalehetőségek fejlesztését. Ilyenek: •

a 2007.december 31-ig biztosítható adókedvezmények rendszerének kialakítása, melyben az új munkahelyek megteremtéséhez az önkormányzat a vállalkozónak adókedvezményt biztosított,

•

Az önkormányzat a város közigazgatási területén vállalkozások letelepedésére alkalmas területeket jelölt ki, melyben kedvező lehetőségek mellett

telepedhetnek le, megfelelő infrastrukturális

háttérben a vállalkozások,

A település népességmegtartó képességének javítása területén az önkormányzat jelentős eredményeket ért el. Az infrastruktúra fejlesztése, az oktatás színvonalának javítása, a fiatalok részére nyújtott lakásépítési és vásárlási támogatás, a tömbfeltárások révén nyitott új építési övezetek kialakítása, az áttételes,módon a vállalkozásoknak nyújtott támogatások a település népességmegtartó képességének javítását célozták meg. Ennek ellenére – bár jelenleg még nem érezhetően – a népességmegtartó ereje a településnek csökkent.


103/205 2009. 11. 11.

ÁROP-1-2-A/ 2008-0052

•

A fiatalok lakáshoz jutásának támogatására az önkormányzat Fecskeház programot indított, valamint a rendelkezésére álló lakások egy részét 5 éves, ciklikus időszakra fiatal házaspároknak utalta ki, annak érdekében, hogy a lakásszerezést ösztönözze és elősegítse, ugyanakkor a megcsappant lakásállományát megfelelően tudja forgatni.

•

A gimnáziumi oktatás fejlesztése terén az önkormányzat megfelelő eredményeket ért el.

A településen a 2001-200-ben beindított gimnázium egyre népszerűbb intézményévé vált a térség továbbtanuló fiataljainak. •

Az EU-ban használt idegen nyelvi oktatás feltételeit megfelelően sikerült kialakítani úgy az általános iskolában, mint a gimnáziumban. Szerencsésnek tűnik, hogy több idegen nyelvet is

tanulhatnak a

fiatalok. •

A tanyán élő emberek életkörülményeinek javítása terén az ott élők számának csökkenése miatt jelentős eredmények nem várhatók. Ebben

változásként

értékelhető:

a

tanyagondnoki

szolgálat

megszervezése, hiszen a szolgáltatások és közösségi ellátások egy része ezen keresztül jut el – beutaztatással – az érintettekhez. Ugyanakkor kedvező és pozitív a változás azon a területen is, hogy az iskolás gyermekek intézménybe utaztatása a tanyagondnoki szolgálat

közreműködésével

történik.

Többek

között

ennek

eredményeként is – főként a Tamásipuszta is Nyestekert esetében jelentős

számú

gyermekes

család

telepedett

le

ezen

a

településrészen. A szétszórt tanyák sorsa az elnéptelenedés. Az idős emberek elhalálozásával ezek száma jelentősen csökken.


104/205 2009. 11. 11.

ÁROP-1-2-A/ 2008-0052

Az

önkormányzat

a

kistérségi

szerepkörének

erősítésében,

az

önkormányzatokkal történő együttműködés fejlesztése területén – főként az elmúlt 4 év során – jelentős eredményeket ért el. A szociális ellátások egyes területein

(jelzőrendszeres

házi

segítség

nyújtás,

bölcsődei

ellátás,

időskorúak ellátása) a település a kistérség központjává vált. Az oktatás területén ugyancsak

kedvező együttműködési formák alakultak ki a

környező településekkel, a logopédiai ellátás, a sajátos nevelési igényű gyermekek

oktatása,

a

továbbtanulás,

felzárkóztatás

területén.

Természetesen számtalan olyan lehetőség fogalmazható még meg, ami a város

kistérségi

önkormányzatokkal

szerepkörét

tovább

erősítheti.

A

környező

történő együttműködésnek még számtalan formája

lehetséges. Jelentősnek értékelhető, hogy a mikro-térség önkormányzatai már addig is eljutottak, hogy egyes feladatok ellátásában közös fenntartású intézmény működtetésére vállalkoznak. Ennek jelentős hozadéka lehet a következő években, hiszen a feladat ellátás színvonalát javíthatja, s az önkormányzati intézmények kihasználtságában jelentős eredményeket hozhat. Az informatikai fejlesztések támogatásával kapcsolatban az Önkormányzat úgy az intézmények tekintetében, mint a polgármesteri hivatal esetében jelentős fejlesztéseket hajtott végre. Az önkormányzat önerejéből, valamint pályázati lehetőségek felhasználásával is bővítette a számítástechnikai rendszereit. Az oktatási intézmények önálló számítástechnikai hálózatokkal rendelkeznek, s oktatási, intézményi oktató és nyilvántartási rendszereik vannak, melyek nem kompatibilisek, s

nincsenek összekapcsolva a

Polgármesteri Hivatal nyilvántartási rendszereivel. A polgármesteri hivatal számítástechnikai és informatikai fejlesztési tervvel és fejlesztési stratégiával rendelkezik.


105/205 2009. 11. 11.

ÁROP-1-2-A/ 2008-0052

Ennek teljes átgondolása és átdolgozása indokolt. A projekt keretében erre önálló javaslatokat és rendszer, valamint fejlesztési koncepciót kívánunk a Megbízó rendelkezésére bocsátani. Az önkormányzat az ifjúsági,

közművelődési, sport és tudományos

tevékenység támogatását kiemelt, önként vállalt feladatának tekintette, mely deklarált formában jelenik meg a ciklusonként készített, vagy megújított szervezeti és működési szabályzatokban. Az Ifjúsággal való foglalkozás tekintetében elmondható, hogy 2002-től kezdődően

Ifjúságpolitikai

Tanács

működik

a

településen.

S

megfogalmazódott, s a Képviselő-testület általi elfogadást követően pedig beépült a település fejlesztési koncepcióiba egy olyan ifjúságpolitikai fejlesztési koncepció, mely középtávon határozza meg az e téren jelentkező feladatokat.

Fontos

megemlíteni,

hogy

a

koncepció

a

fiatalok

letelepedésének elősegítését, a lakáshoz jutás támogatásán túlmenően az önálló életkezdés feltételeinek szakképzésük

elősegítésében,

megteremtésében, a munkába állásuk, a

továbbtanulási

esélyegyenlőségük

biztosításában, a közművelődési, sportolási feltételeik javításában, a közéleti szerepvállalásuk növelésében határozott meg középtávú feladatokat. Az SzMSz-ben, mint nem kötelező alapfeladatként deklarált művelődési, tudományos és sporttevékenység támogatása ugyancsak

kiemelt helyi

társadalmi célkitűzésként, helyi közügyként fogalmazódik meg a helyi önkormányzat feladataiban. A művelődés személyi és tárgyi feltételei, az intézmények működtetésének

színvonala és biztonsága

megítélésünk

szerint jelentősen meghaladja a hasonló nagyságrendű településekét. A 2004-es évektől kezdődően a művelődési ház égisze alatt információs ház működik, mely lehetővé tette a fiatalok ingyenes internet-es hozzáférését. A művelődési ház úgy a művészet,mint a helyi népzenei hagyományok ápolásának legjelentősebb színtere.


Az intézmény folyamatosan nyári

106/205 2009. 11. 11.

ÁROP-1-2-A/ 2008-0052

alkotótáborok szervezését bonyolítja, valamint úgy a népi, mint a művészeti tánc oktatásának és művelésének teremti meg a feltételeit.

A népzenei

találkozók, az alkotó tábor, a modern és művészeti táncok versenyei már nemzetközi méreteket öltöttek, s ez alapján képezheti a település újabb nemzetközi színtéren való megjelenésének. A

sport

tevékenység

vonatkozásában

megállapítható,

hogy

az

Önkormányzat a verseny- és tömegsport támogatására éves szinten a költségvetésének

1 %-os arányát nyújtja

.Ez

a ciklusprogramban

megjelent, deklarált formában történik. A sportegyesületek

támogatásán

túlmenően olyan városi sportcsarnokkal rendelkezik, mely megfelelő teret nyújt a vizi- és teremsportok űzésének. Ennek eredményeként a településen - főként a női kézilabdásában, az úszásban új szakosztályok kezdték meg működésüket, s emelték kistérségi szintűre a város sportéletét. Ez hosszú távon nyújt olyan lehetőségeket a település számára, mely nem csak a sportolás, de a közösségi élet új formáinak kialakulását is elősegítheti. A

sportcsarnok közösségi színtérré válását elősegíti a

rendezvények szervezése, a 2-3.000 fős tömegeket vonzó városnapi rendezvény tartása, a koncertek szervezése. E vonatkozásban érdemes megemlíteni, hogy e közösségi térre alapozva az általános

iskolába

és

gimnáziumba

járó

gyermekek

csoportos

kedvezményekkel, vagy díjmentesen vehetik igénybe az önkormányzat által fenntartott létesítmény szolgáltatásait. S ez nem rövid távon, de főként hosszabb távon jelent kedvező életfeltételeket, életminőséget az itt élő, vagy itt tanuló fiatalok számára. Az elkövetkező időszak fontos feladatának célszerű tekinteni olyan szálláshelyek kialakulását, mely a különböző edző táborok szervezését, a


107/205 2009. 11. 11.

ÁROP-1-2-A/ 2008-0052

létesítményre alapozva település utánpótlás nevelési központ szerepkörét erősíteni lehet.

2.11. Fenntartói és irányítási feladatok érvényesülése Jelen

fejezet

a

tevékenységével feladatainak


önkormányzati

intézmények

és működtetésével kapcsolatos fenntartói, irányítási

érvényesülésével

kapcsolatos

megállapításainkat

és

javaslatainkat ismerteti. A település a rendszerváltást követően számtalan olyan új feladat ellátását vállalta be, mely elősegítette a lakosság közfeladat ellátási színvonalának javulását, bővítette az ellátottak körét, s megteremtette a település városi rangjához méltó intézményi szervezetét.

E struktúra – a megfelelőnek

minősíthető állami támogatási rendszer eredményeként a 2003-2004. évekig megfelelően működött, azonban ezt követően a támogatás csökkenése miatt egyes feladatok ellátásából a képviselő-testületnek ki kellett vonulnia.

2.11.1.

Oktatás

A település éves szinten mintegy 950-1000 általános iskolás korú gyermek oktatását biztosítja. A rendszerváltást megelőzően, illetve azt követően még erőteljesebb mértékben az alapfokú oktatás olyan

színvonalát érte el a

település, mely megyei átlag fölötti eredményeket produkált a továbbtanuló gyermekek arányában, a sport tagozatos képzés szervezésében, a Zsolnay féle oktatási modell bevetésében, fejlesztésében. A település a kistérségi szerepköre erősítése érdekében az 1996-1998-as években

megfogalmazott

kistérségi

oktatási

központi

szerepköre

érvényesítése érdekében megteremtette a gimnáziumi oktatás személyi és tárgyi feltételeit.


108/205 2009. 11. 11.

ÁROP-1-2-A/ 2008-0052

Az 2001-2002. évben megkezdett gimnáziumi oktatás az általános iskolával közös igazgatás alatt működik. Ebben 950-980 általános iskolás gyermek, valamint 150-175 gimnazista oktatása történik. A növekvő gyermeklétszám és a gimnáziumi oktatás miatt 1998-99-ben 11 db általános iskolai tanterem kialakítására kellett intézkedéseket tenni, mely a központban lévő iskola tetőtérrel történő beépítésével valósult meg, s emelve ezzel a városközpont kisvárosi megjelenését. A település sajátos helyzetéből eredően Aradványpusztán a 2002-es évben kellett új iskola építését elvégezni, melyben 9 db iskolai tanterem alakult ki. A település fejlődésének dinamikájára jellemző, hogy a

megépített

tantermet az iskola már kinőtte, s jelenleg tanterem hiánnyal kell az oktatást megszervezni. Ugyancsak a városrész dinamikus fejlődésének, a többgyermekes családok betelepedésének köszönhető, hogy az 50 férőhelyes óvodát a településrész kinőtte, s jelenleg 55-60 gyermek intézményi elhelyezését nem lehet biztosítani. Az önkormányzat évente benyújtott pályázatai ellenére a fejlesztés jelenleg sem valósulhatott meg. A településen az alap- és középfokú oktatást alapítványi formában működtetett zenei és művészeti oktatás egészíti ki. A városban az oktatási – mint legnagyobb és legjelentősebb - intézmények fenntartói és irányítási hatáskörei elsődlegesen a képviselő-testülethez kötődnek.

Az intézmények

jövőjét meghatározó alapdokumentumok

elfogadása a testület hatáskörébe tartozik. A vizsgált időszakban így került sor: az intézmények alapító okiratainak felülvizsgálatára és szakmai okok miatti

módosítására,

a

minőségirányítási

program,

középtávú

oktatásfejlesztési program kialakítása és elfogadása, az intézmények tevékenységét meghatározó szervezeti és működési szabályzat elfogadása,


109/205 2009. 11. 11.

ÁROP-1-2-A/ 2008-0052

módosítása, a tanulók jogait és kötelezettségeit meghatározó házirendek elfogadása. A képviselő-testület előzőekben

felsorolt

felelős

gazdája

dokumentumok

az intézményeinek, meghatározzák

a

hiszen

az

kereteit

az

intézmények működésének, a tevékenységük fejlesztésének, s olyan összehangolt intézményi fejlesztési struktúrát alakít ki, mely lehetővé teszi a településen működő: Kölcsey Ferenc Gimnázium és Általános Iskola, az Aradványpusztai Arany János Általános Iskola és Óvoda,

valamint a

Szivárvány Napközi Otthonos Óvoda tudatos és összehangolt fejlesztését, a szakmai és szülői igényeknek

megfelelő fejlesztések végrehajtását. Az

intézmények tevékenységükről ciklusonként legalább egy alkalommal beszámolnak a képviselő-testületnek, mely lehetőséget ad a további feladatok meghatározására is. Érdemes

azonban

azt

megemlíteni,

hogy

e

beszámoltatásokban

mindenképpen szükségesnek tűnik megítélésünk szerint legalább 2 éves ciklikusságot beütemezni, hiszen ez a terület jelenleg olyan változásokon megy át, mely elengedhetetlenné teszi a fenntartói, irányítási tevékenység folyamatos fenntartását, működtetését.

2.11.2.

Egészségügyi és szociális ellátás

A településen 3 felnőtt háziorvos, 2 gyermekorvos tevékenykedik. A fogorvosi ellátást 2 fogszakorvos biztosítja. Az anya- és csecsemővédelmi feladatokat 4 védőnő látja el. A városban a sürgősségi betegellátást központi ügyeleti ellátás biztosítja. A város a 2004-2006. évben mentőállomás építésére kijelölt település volt, mely azonban – nem az önkormányzat hibájából a mai napig nem valósult meg.


110/205 2009. 11. 11.

ÁROP-1-2-A/ 2008-0052

A település

PPP program bevonásával

jelenleg tervezi a működtetett

Egészségügyi Központ bővítését, mely az egészségügyi alapellátás mellett további szakorvosi ellátások bevezetésére, valamint új gyógyszertár kialakítását teszi lehetővé. Az egészségügyi ellátásban az áttételesen, valósulhat

az

ellátást

meg,

önkormányzat irányítói szerepe csak

biztosító

hiszen

a

alapszerződések háziorvosok

felülvizsgálatával

vállalkozóként

végzik

tevékenységüket.. A város vezető testülete

a településen kialakult sajátos helyzet miatt

folyamatosan és rendszeresen foglalkozott a

háziorvosi ellátásban rejlő

problémák megoldásával a 2005-ös évtől kezdődően, s folyamatos vita volt az egészségügyben közreműködők, valamint az önkormányzatot képviselők között. Ennek célja egy olyan új típusú feladat- átvállalási szerződés megkötése volt, mely az ellátás felelősségét is az ellátásban közreműködő vállalkozásra hárítja át, tekintettel a jogszabályi háttérre. A településen 4 védőnői körzet biztosítja a terhes- és csecsemővédelmi ellátást.

Státuszuk

közalkalmazotti, s a tevékenységben egy fő iskolai

védőnőként vesz részt. A település, annak ellenére, hogy az EU-s sürgősségi kórházba jutási 15 perces normának nem tud megfelelni,

a mentőállomás létesítésével

kapcsolatos elképzelésének nem tud eleget tenni. A szociális ellátás területén a település bátran vállalkozott a 2002-2004-es évektől kezdődően azoknak az új ellátási formáknak a bevezetésére melyeket a Kormány támogatott. Ennek eredményeként

tanyagondnoki

szolgálatot (2 körzetben) működtet, valamint támogató szolgálatot tart fenn, mintegy 120-150 fő idős ember házi szociális ellátását és étkeztetését, valamint jelzőrendszeres házi segítségnyújtást biztosít.


111/205 2009. 11. 11.

ÁROP-1-2-A/ 2008-0052

A település a Hajdúhadházi Többcélú Kistérségi Társulás Nyíradonyi Mikrotérségének a központja. Négy önkormányzat együttműködésével több olyan feladat ellátását közösen valósítják meg, mely az önkormányzatok együttműködésének egy emeltebb formáját jelenti. Így a bölcsődei ellátásban,

a

támogató

szolgáltatásban,

a

jelzőrendszeres

házi

segítségnyújtás feladataiban intézményfenntartó társulási formában oldják meg feladataikat. Emellett az önkormányzatok társulási megállapodásban rögzítették mindazokat az előre megtervezhető közös céljaikat, melyeket a kistérségi társulási megállapodás időszakában meg kívánnak valósítani. Az intézményi ellátás vonatkozásában célszerűnek tartanánk

olyan

szervezeti struktúrát kialakítani, melyben az egészségügyi, szociális és gyermekjóléti intézmények közös

igazgatás alá kerülnének. Ezt a Mikro-

térségi Szociális Szolgáltató Központra szervezve kisebb szervezeti átalakításokkal lehet végrehajtani. Ennek előnye: •

a vezetői szintek csökkenése,

•

az önkormányzat a jelenleg „gazdátlannak tűnő” egészségügyi ellátási feladatait: ügyeleti ellátás, anya- és csecsemővédelem, védőnői ellátás vonatkozásában megfelelő szervezeti keretek között tudja biztosítani,

•

a munkáltatói jogok gyakorlása megfelelő szintre kerülhet

•

pénzügyi, gazdálkodási megtakarítást eredményezhet.

2.11.3.

Közművelődési tevékenység ellátása

A településen a Móricz Zsigmond Művelődési és Információs Ház a közösségi tér egyik legfontosabb színtere. Az intézmény hozzáértő vezetéssel rendelkezik, s az általa szervezett rendezvényekre, fórumokra


112/205 2009. 11. 11.

ÁROP-1-2-A/ 2008-0052

meggyőző és tudatos mozgósító erővel rendelkezik. Az intézmény által szervezett rendezvények a lakossági igények egy jelentős részét lefedik. Szerencsésnek tekinthető az. hogy jelentős számban kiscsoportok veszik igénybe a művelődési házat és szolgáltatásait. Az Internet használatot ugyancsak a Teleház funkciók kapcsolásával számtalan olyan fiatal tudja igénybe venni, akik egyébként otthonukban – számítógép hiánya miatt – ezt nem tehetnék meg. A művelődési ház – az önkormányzattal kötött együttműködési megállapodás alapján – a Pinokkio Kulturális Egyesületnek ad otthont zene- és művészeti oktatási feladatok ellátására. Ennek keretében a településen a zenei, valamint a népi és művészeti tánc oktatása megfelelő szinten biztosított. Az Egyesület tevékenységére alapozva olyan népi tánc együttes működik a városban, akik nem csak az ország területén lépnek fel és nyernek versenyeket, hanem a világ összes tájára viszik a település nevét és hírét. Legutóbb pl. Brasiliában léptek fel kimagasló sikerrel. A város középtávú tervei között szerepel a művészeti oktatás további bővítése, melynek tárgyi feltételeit az Önkormányzat a művelődési ház és a Városháza összeépítésével kívánja megteremteni. A könyvtári tevékenység – hasonlóan az ország többi településéhez – az eddigi népszerűségét a média népszerűsödésével funkciója

újra

értékelésére,

s

a

további

elveszítette. Ezért a

intézményi

működtetés

átgondolására célszerű intézkedéseket tenni.

Elképzelhetőnek tűnik – s ezt javaslatként fogalmazzuk meg - az intézmény olyan átalakítása, mely elsődlegesen az oktatási intézmények köré fűzi a szolgáltatásait, s csak a felesleges tevékenysége révén nyújt a csökkenő felnőtt lakosság számára szolgáltatásokat. Ez akár az intézmény önálló intézményi megszüntetése révén is elképzelhető alternatívának tűnik.


113/205 2009. 11. 11.

ÁROP-1-2-A/ 2008-0052

A testület intézményirányítási tevékenységét e területen is megfelelőnek értékelhetjük. A jogszabályi változásoknak és a társadalmi viszonyok és gazdasági környezet változásainak megfelelően hozta meg azokat az irányítói, felügyeleti jogkörben tartott döntéseit, melyek szükségesek voltak a megfelelő intézményi működéshez. Ugyanakkor érdemes megfontolás tárgyává tenni, hogy az elkövetkező időszakban – tekintettel az önkormányzatok szűkülő támogatási volumenére -

az önkormányzat

feladatot finanszíroz, s nem intézményt működtet.

Ebben az esetben az intézmény bárbeadás útján hasznosítható, s az önkormányzat közösségi közművelődési szolgáltatásokat támogat. Az állami normatívák csökkenő volumene miatt érdemes megemlíteni, hogy jelenleg

az oktatás, közművelődés területén 4 önálló önkormányzati

intézmény működik. Ez széttagolt gazdasági struktúrát, 4 vezetői szintet jelent. A jelenlegi fiskális politika mellet érdemesnek tartjuk olyan gazdasági költség elemzést készíteni és a képviselő-testület elé terjeszteni, mely ezeket az intézményeket egy, legfeljebb két intézményi egységbe vonja. Ennek a költségvetési, gazdálkodási eredményei mellett komoly szakmai haszna is jelentkezhet. A javasolt változásokat két fontos területen érdemesnek tartjuk megfontolás tárgyává tenni: •

Oktatási, közművelődési intézmények teljes összevonása, ÁMK létrehozása. Ebben a struktúrában a két oktatási intézmény közös igazgatásúvá válik,

melynek a vezetői szintek csökkenésével

költségvetési haszna van, azon túlmenően a

szakmai ellátás

színvonala is javulhat, hiszen az áttanítás, óraadás egy intézményen


114/205 2009. 11. 11.

ÁROP-1-2-A/ 2008-0052

belül hatékonyabban valósítható meg.

E verzióban a könyvtári

tevékenység ellátása ugyancsak ebben az intézményi struktúrában zajlik. A közművelődési tevékenység ellátása területén ugyancsak értékes

lehetőségek

jelentkezhetnek

.

Ebben

az

intézményi

struktúrában a s Sportcsarnok kihasználtságának hatékonysága is tovább javítható. A településen működő művészeti oktatási intézmény az

önkormányzattal

kötött

feladat-ellátási

szerződésben,

az

összevont intézménnyel kötött együttműködési megállapodással változatlan tevékenységi kört tud kivállalni, s így a párhuzamos oktatási területek megszűnnek.

Az óvodai ellátás területén

ugyancsak kihasználtság hatékonysággal jár együtt az összevonás, hiszen megfelelő tanulói szállítással az aradványpusztai gyermekek is megfelelő intézményi ellátásban részesülhetnek, s ezzel az óvodai ellátás teljes lehetne. •

A másik elképzelhető verziónak tűnik az a megoldás, hogy csak az oktatási

intézmények

összevonására

kerül

sor,

miközben

a

közművelődési intézmények tekintetében a könyvtári ellátás kerül a közművelődési intézménybe. Ennek pénzügyi, gazdasági hasznai az előzőekben felsoroltakhoz hasonlóak lehetnek.

2.11.4.

Ifjúság, szabadidő, sport, közösségi tér

A ifjúság, szabadidő eltöltés, sport, közösségi tér területén:

a település

elsők között érzékelte a 2002-2003-as időszakban a fiatalok közéletbe vonásának hiányát, s hozott létre Ifjúsági Koordinációs Tanácsot és ifjúságpolitikai koncepciót fogadott el. Ez középtávon meghatározta azokat a feladatokat, melyek a fiatalok bevonását jelentős mértékben elősegíthetik. Az ebben megfogalmazott céloknak megfelelően a pályázott

ifjúsági tájékoztató és koordinációs iroda létrehozására és


település sikeresen

115/205 2009. 11. 11.

ÁROP-1-2-A/ 2008-0052

működtetésére, melyet a művelődési ház kereteiben helyezett el. Az iroda jelenleg is megfelelő intenzitással működik. A szabadidő eltöltésének feltételeit: az Önkormányzat a megfogalmazott céljainak megfelelően a Harangi Imre Rendezvénycsarnok megépítésével megfelelően

biztosítja.

Megállapítható,

hogy

ez

európai

léptékű

beruházásnak tekinthető, s olyannak, amely a jövőnek szól. A város önkormányzata a jelenlegi állami támogatási rendszerben a létesítményt nehezen tudja fenntartani. Ugyanakkor az megállapítható, hogy a sportolás lehetőségeinek, a szabadidő eltöltésének jelentős színterévé vált a létesítmény, s ez az iskolás korú gyermekek és fiatalok egészséges életmódra nevelésében, a sportolás szeretetében a következő időszakban fog megjelenni. A Rendezvénycsarnok feltételeire építve olyan lehetőségek nyílnak meg a városban élők és a környező településen élő fiatalok számára, mely az országban csak a nagyvárosok sajátja. Ilyenek: a vízi sportolás feltételeinek biztosítása, a téli időszakban is biztosított

labda játékok feltételeinek

megteremtése. A településen a sport célok támogatása jelentősnek minősíthető, hiszen a működő sportegyesület legfőbb gesztora, s egyben fenntartója is a Városi Verseny és Tömegsport Egyesületnek. intézményekben,

valamint

a

Az egyesület

és az oktatási

Rendezvénycsarnokban

működő

sporttevékenység támogatására éves szinten mintegy 25-35 millió Ft-os összeget biztosít az Önkormányzat. A Rendezvénycsarnok által nyújtott szolgáltatások ugyancsak jelentős önkormányzati támogatással jutnak

el a

város

lakóihoz,

illetve

a

létesítményt látogatókhoz. Az önkormányzat e területen is megfelelő irányító és ellenőrző, valamint intézményfenntartó tevékenységet tanúsít.


116/205 2009. 11. 11.

ÁROP-1-2-A/ 2008-0052

2.11.5.

Városgazdálkodás, intézményfenntartói tevékenység

A település önkormányzata a rendszerváltástól kezdődően mintegy 150szeresére növekedett vagyonát

az intézmények működtetési feladataira,

valamint a városgazdálkodási, városüzemeltetési feladatok használja fel. E jelentős vagyon működtetését bevonásával, valamint

ellátására

költségvetési szervek

az általa létrehozott gazdasági társaságok

közreműködésével valósítja meg. Az intézményfenntartásban az 1998-ban létrehozott Intézményi Gondnokság látja el a legfontosabb feladatot, mely az intézmények fenntartásával, karbantartásával kapcsolatos feladatok ellátása mellett

a költségvetési

tervezés, könyvelés, beszámolás, gazdálkodás feladatait is szolgáltatásként látja el az ebben megállapodó intézmények vonatkozásában. A Gondnokság a Polgármesteri Hivatal mellett a másik önálló gazdálkodási jogkörrel felruházott költségvetési szerv. A gondnokság a hivatalon kívül valamennyi önkormányzati intézmény gazdálkodási feladatait is ellátja. E szervezeti rendszer a tervezés, számviteli feladatok ellátása, beszámolási és elszámolási feladatok tekintetében jelent fontos

költségvetési, pénzügyi,

gazdálkodási garanciákat az önkormányzat számára. A városgazdálkodással kapcsolatban jelentkező feladatokat az előző ciklusban az Önkormányzat

4, általa létrehozott gazdasági társasága

közreműködésével valósította meg. A vízgazdálkodás, szennyvízkezelés feladatait 52 %-os tulajdonosi részesedéssel működő Kft. közreműködésével biztosította. A település üzemeltetés, utak, parkok fenntartása, fejlesztése, zöldterület gazdálkodás feladatait a

100 %-os tulajdonosi részesedésével

működő Nyíradonyi Kht. közreműködésével valósította meg. A település a nyújtott szociális és gyermekvédelmi támogatások célirányos felhasználásának

garantálása,


valamint

a

településen

lévő

vagyon

117/205 2009. 11. 11.

ÁROP-1-2-A/ 2008-0052

megőrzése érdekében a felszámolás, illetve végelszámolás alatt lévő ÁFÉSZ vagyonáét megvette, s ezzel két bolt működtetését kezdte meg úgy, hogy az Áfész által foglalkoztatott dolgozókat is tovább foglalkoztatta. E feladatok ellátására Belvárosi Üzletház Kft-t hozott létre, mely ugyancsak 100 %-os tulajdonosi részesedéssel működött. A Harangi Imre Rendezvénycsarnok működtetését a 100 %-os tulajdonosi részesedéssel működő Sportcsarnok Kft. biztosította. Az Önkormányzat 2008. áprilisában úgy döntött, hogy a négy gazdasági társaság összevonásával és összeolvadásával vagyongazdálkodási társaságot hoz létre, mely

egy olyan egységes egységes számviteli és

könyvelési rendszerben fogja össze a négy gazdasági társaságot, s közös csúcsvezetés működtetésével. A társaság létrehozása jelentős változásokat hozott a gazdasági társaságok eddigi tagolt szervezeti rendszerében, s jelentősen egyszerűsítette a tulajdonos

önkormányzat

fenntartói,

tulajdonosi

jogosítványai

érvényesülését. A széttagolt, különböző gazdasági tevékenységeket önálló állományi létszámmal létszám

megvalósító gazdasági társaságok

többlettel,

s

nem

megfelelő

alkalmanként jelentős

hatékonysággal

látták

el

tevékenységüket.

Ezért mindenképpen célszerűnek és tűnt olyan gazdálkodó szervezet létrehozása, mely az eddigi négy gazdasági társaság: •

tevékenységét hatékonyabbá, szervezettebbé teszi,

•

megfelelő és hatékony munkaerő gazdálkodást tesz lehetővé,

•

csökkenti a szervezet fenntartásának kiadásait,

•

javítja a gazdálkodás hatékonyságát,


118/205 2009. 11. 11.

ÁROP-1-2-A/ 2008-0052

•

csökkenti a szervezet önkormányzati támogatás érzékenységét,

•

hatékonyabbá teszi az önkormányzati vagyon működtetését,

Az Önkormányzat megfelelő előkészítő tevékenység eljárásban,

után, több fordulós

több alternatíva kidolgozása után határozta el, hogy a

gazdasági társaságait egybeolvadással, összevonja. Érdemes megemlíteni, hogy az eljárás hatékonyságát, s a meghozott döntéssel való munkavállalói azonosulást nagy mértékben javította, hogy a folyamatos

konzultáció

folyt

a

társaság

alkalmazottjaival.

eredményeként az átalakítás szervezeti és jogi aktusát

Ennek

megfelelő

gyorsasággal és hatékonysággal tudta végrehajtani az önkormányzat.

Az intézményfenntartó, intézmény irányítási tevékenység vonatkozásában az alábbi javaslatokat fogalmazhatjuk meg: a) Az Önkormányzat intézményirányítási tevékenységét az elkövetkező időben a szakmai tevékenység vizsgálatára is célszerű kiterjeszteni. Ebben – főként az oktatási intézmények vonatkozásában – ágazati – szakmai szisztémát érdemes kialakítani. Ennek megfelelően a munkatervben

érdemes

–

legalább

kétévente

az

oktatási,

egészségügyi és szociális ágazathoz tartozó intézmények szakmai tevékenységéről a testületet tájékoztatni. Ebben szakértő bevonása is szükségesnek tűnik. b) A polgármesteri hivatal hatósági tevékenységének értékelését legalább kétévente ugyancsak vizsgálat tárgyává szükséges tenni. E tevékenységre rá lehet fűzni az okmányiroda tevékenységének értékelését is. Ez annál is inkább fontosnak tűnik, mert a KET bevetése és változásai, az ebben bekövetkezett ügyintézési határidő számításának metódusában bekövetkezett változások alapvetően


119/205 2009. 11. 11.

ÁROP-1-2-A/ 2008-0052

érintik az ügyfél helyzetét, s a Polgármesteri Hivatal hatósági, ügyintézési tevékenységét is. c) a gazdasági társaságok vonatkozásában – a kardinális tulajdonosi jogosítványok mellett - a felügyelő bizottság kijelölése ellenére is – szükségesnek tűnnek olyan beavatkozási pontok kijelölései, melyek a tevékenység folyamatos figyelemmel kísérése mellett lehetővé teszik a

gyors

és

azonnali

tulajdonosi

reagálást

a

gazdasági

tevékenységben tapasztalható anomáliák esetében. d) A gyámügyi, gyermekvédelmi igazgatás területén – jogszabályból eredő kötelezettségként – az éves beszámoltatás rendszere kialakult és példásan működik. Talán ennek is tulajdonítható, hogy e területen rendezett intézményi hálózattal, s megfelelő szakmai tevékenységgel találkozhatunk.

2.12. Rendeleti szintű változtatási javaslatok

A Megrendelő által rendelkezésre bocsátott Szervezeti és Működési Szabályzat (SzMSz) a 2010-es önkormányzati választásokat követően felülvizsgálatra kerül. Ennek ellenére - az önkormányzat vezetésével történt egyeztetési eljárások eredményeként – már a projekt lezárását megelőzően az alábbi rendeleti szintű változtatási javaslatokat fogalmazzuk meg, melyek a Szervezeti és Működési Szabályzatról szóló 5/2006.(III.25.) Kt. számú rendeletbe javasolt rendelet-tervezet szintjén beépítésre kerül. A 2009. év III. negyedévi

rendeletalkotási tevékenység ellátása során

megfontolásra ajánljuk a szervezeti és működési szabályzat felülvizsgálatát és kiegészítését az alábbi, főbb, testületek működése és a döntési mechanizmus korszerűsítésével kapcsolatos j területeken, mely a jelenlegi


120/205 2009. 11. 11.

ÁROP-1-2-A/ 2008-0052

szabályozáshoz képest új, módosított eljárásrend kialakítását eredményezi, ezért annak az SZMSZ-ben történő megjelenítése szükségesnek tűnik :

a) A lakossági fórumrendszer átgondolása, újra szabályozása annak érdekében, hogy a település társadalmi viszonyait szabályozó rendeletek találkozzanak a többség érdekeivel, ennek érdekében a rendelet-tervezetek alternatívát

több

tartalmazó

fordulós,

valamint

előterjesztéseinek

többféle

döntési

bevezetését

tartjuk

célszerűnek. b) A Képviselő-testület munkatervének megalkotásába a településen működő civil szervezetek javaslatai megismerését és szükség szerint a munkatervekbe történő beépítését tartjuk célszerűnek. c) A képviselő-testület a munkaterve elfogadásával egyidejűleg éves rendeletalkotási tervet is fogadjon el. Ez a polgármesteri hivatal és jegyző előkészítő tevékenységét jelentős mértékben javíthatja. d) A bizottságok tekintetében a határkörök telepítési rendszerének újra szabályozását és az SZMSZ-ben történő megjelenítését tartjuk szükségesnek. Itt a bizottságok tényleges döntési hatáskörökkel való felruházása

tűnik

célszerűnek.

Ez

a


és

a

polgármester tehermentesítésével járhatna együtt. e) A

bizottságok

éves

munkaterveiben

a

képviselő-testületi

munkatervekkel való összhang biztosítása mellett kapjon

szerepet

az

önálló

napirendek

ellenőrzések lefolytatása. Ez a

jelentősebbet

tárgyalása

és

önálló

formális tevékenységet jelentős

mértékben tenné hatékonyabbá. f) A képviselő-testület az ciklus programjának elfogadásakor határozza meg azokat a főbb szabályozási területeket, melyeket a választási


121/205 2009. 11. 11.

ÁROP-1-2-A/ 2008-0052

ciklus alatt a település fejlesztésében, intézményfenntartásban, irányításban, lakossági közszolgáltatások biztosításában el kíván érni. g) A 6. ponthoz igazodóan vizsgálja felül a település fejlesztési koncepciót

és

határozzon

meg

új

jövőképet

és

fejlesztési

lehetőségeket , h) Az intézményirányítási tevékenység ellátása során – tekintettel arra, hogy a jelenlegi helyzetben csak a kötelező alapfeladatok ellátására nyílik lehetőség - ciklusonként legalább egy alkalommal kerüljön sor valamennyi intézmény beszámoltatására, szakmai tevékenységének értékelésére, e terület főbb célkitűzései meghatározására. i) Célszerűnek tartjuk – a következő ciklus program fő feladatává tenni – az intézmények szervezetrendszerének áttekintését,

és a

szükséges beavatkozások megtárgyalását. j) A település kistérségi szerepköre egyre erőteljesebben jelentkezik. A 2004-2006-ban központi akarattal létrehozott többcélú kistérségi társulások

jelenleg

az

önkormányzatok

1990-ben

létrehozott

klasszikus szervezeti rendszerébe nem épültek be. Ezek Szervezeti és Működési Szabályzatban történő telepítés

taxatíve

meghatározása

megjelenítése, a hatáskör csak

áttételesen,

s

az

önkormányzat által elfogadott együttműködési megállapodásokon keresztül értelmezhető. Ezért e körben az SZMSZ kiegészítése fontos jogbiztonsági szempontnak tűnik. k) A

település

Franciaországban

rendelkezik

testvérvárosi

kapcsolatokkal. Ennek jelenlegi együttműködési megállapodását a Képviselő-testület jelenleg tárgyalja és fogalmazza meg. Ennek főként az oktatás, hagyományőrzés, művelődés területén lehet érzékelhető hozadéka.


122/205 2009. 11. 11.

ÁROP-1-2-A/ 2008-0052

3.

Stratégiai menedzsment kapcsolatos javaslatok

erősítésével

A tanulmány feladatául kapta a szervezeti struktúra átvilágítása mellett a stratégiai menedzsment erősítésével kapcsolatos feladatok ellátását is. Az ország Európai Unióhoz történő csatlakozása elengedhetetlenné tette egy olyan új gondolkodás bevezetését, melyet a projekt szemléletű gondolkodásnak nevezzük. Ez azért is fontos, hiszen az önkormányzatok a fejlesztési, településrendezési, intézményfenntartói tevékenységük ellátását csak külső források bevonásával valósíthatják meg, melyet

pályázatok

benyújtásával és pályázati források elnyerésével tudnak biztosítani. A projekt fogalmát, a projekt tipusú gondolkodást az Európai Unió vezette be. Ennek lényeges elemei: •

egyedi szervezeti környezetben megtervezett lépéssorozatok,

•

konkrét célokat meghatározott idő alatt kíván elérni,

•

a célok eléréséhez meghatározott humán és anyagi erőforrásokat rendel.

A

projekt

szemléletben

a

kooperációban

történő

tevékenység

elengedhetetlen, hiszen ez lehetővé teszi: többféle információ szerzést, többféle szaktudás egyesítését, innovációt, új látásmód bevezetését, visszajelzéseket tesznek lehetővé. A projektek tervezésének és végrehajtásának folyamata projekt ciklus néven vált ismertté. A projekt három szakaszra bontható lépés sorozatot jelent, melyet „projekt háromszögnek” is neveznek.


123/205 2009. 11. 11.

ÁROP-1-2-A/ 2008-0052

Létrehozás Lezárás

Megvalósítás

Ebben: a létrehozás: a tervezés és programozás szakasza, megvalósítás:

a

projekt

végrehajtásának

és

nyomon

követésének,

monitoringjának a szakasza, a lezárás: az utólagos értékelés, tapasztalatok leszűrésének szakasza

A projekt háromszög mindhárom összetevőjét további szakaszokra lehet bontani. Ilyenek: A projekt létrehozása: •

a projekt meghatározása,

•

a projekt előzetes értékelése,

•

a projekttel kapcsolatos tárgyalások, döntések,

A projekt megvalósítása: időközi ellenőrzések,

A projekt lezárása : •

értékelés,

•

eredmények számbavétele, terjesztése,

•

új projektek kidolgozása


124/205 2009. 11. 11.

ÁROP-1-2-A/ 2008-0052

Az EU a különböző támogatások hatékony felhasználásának ellenőrzése és folyamatos nyomon követése érdekében vezette be a PCM fogalmát, melyet Projekt Ciklus Menedzsmentnek nevezünk.

A PCM: a projekt cikluson belül a

különböző (előbb felsorolt fázisok)

koherens és hatékony módon való kezelésének a képességét és folyamatát jelenti.

A PCM lényege az alábbiak szerint foglalható össze: 1) A projekt ciklus szakaszainak következetes betartása: e módszer képes biztosítani

egy-egy

szervezet,

team

strukturált

és

megfelelő

információkon alapuló döntéshozatali eljárást. 2) Részvétel (Participáció) biztosítása: az EU. rendkívül fontos alapelve a partnerség, ezen keresztül a részvétel biztosítása. Ez leginkább a projekt-ciklus szakaszaiban szervezett worshopok és a projekt céljainak a

kedvezményezett

részére

nyújtandó

tartós

előnyök/hasznok

megfogalmazásába révén biztosítható. 3) Fenntarthatósági szempontok biztosítása: a sikeres projektek egyik legfontosabb

ismérve,

hogy

azok

hosszú

távon

fenntarthatóak.,

működőképesek maradnak. 4) Logframe alkalmazás: A közösség beavatkozá struktúráját hatékonyan biztosító eszköz, mely lehetővé teszi

egységes elemzési módszerek

kidolgozását a tervezés és végrehajtás során 5) Integrált megközelítés: A megvalósításra váró projekt céljait szorosan kapcsolni kell az EU regionális, valamint a hazai és szektorális célkitűzésekhez.


125/205 2009. 11. 11.

ÁROP-1-2-A/ 2008-0052

A Logframe módszer két szakaszból áll: 1) Elemzési szakasz, melynek 3 része van: • probléma elemzés, • célok meghatározása, • stratégiai elemzés 2) Tervezési szakasz A projekt tervezési technika egyik legelterjedtebb módja a SWOT elemzés, mely az erősségek(Strengths) a gyengeségek(Weaknesses), a lehetőségek (Opportunities) és a veszélyek (Threats) angol szavak kezdőbetűiből alkotott mozaikszóként jelenik meg a köztudatban. Ezen

elemzési

forma

a

közigazgatásban

megjeleníthető

projekt

menedzsment szemléletnek, valamint a feladatok végrehajtására felállítható teamek tervezési módszerének leginkább ajánlható. A megrendelő által képviselt szervezetben, s főként a polgármesteri hivatalban, mint érintett szervezeti egységben e módszer alkalmazását és bevezetését tartjuk megfelelőnek.

Ebben: Probléma elemzés során: a projekt ötletek kidolgozása a polgármesteri hivatal dolgozói, a kiválasztott és e célra létrehozott team, valamint a projekt megvalósításában érintett intézményi vezetés úgynevezett brainstorming keretében találkozik, s a

SWOT táblázatban történő megjelenítéssel

pillanatfelvételt lehet készíteni akár a település elképzeléseiről, jelenlegi állapotáról, akár a megoldásra váró feladatról. A létrehozandó teamek

személyi összetétele strukturált kialakítása a

projektek megvalósításának szakszerűségét és hatékonyságát javíthatja, s elősegíti annak gyors és szakszerű megvalósítását, a megvalósításhoz


126/205 2009. 11. 11.

ÁROP-1-2-A/ 2008-0052

szükséges szakértelem több oldalról történő megszerzését, az optimális strukturális szervezet létrejöttét.

A SWOT elemzést követően kerül sor a elkészítésére, megoldásukhoz

melyek

a

problémák

szükséges

Probléma-fa és a Cél-fa

teljes

ok-okozati

körű

feltárását

összefüggések

és

a

rendszerzését,

valamint a célképzés, célkitűzések meghatározását szolgálja.

A megrendelő, de önmagában az önkormányzat szervezeti struktúrájában is elengedhetetlen a partnerségre épülő projekt tervezés. Ennek célja, hogy olyan szervezeteket, együttműködő partnereket találjon vertikális és horizontális struktúrában, akik akár konzorciumi szervezetben a projektek megvalósítását

elősegíthetik.

Ebben

a

felek

közötti

sokoldalú

és

partnerségen alapuló együttműködésnek, a hatóságok, civil szervezetek közötti párbeszéd intézményes megjelenésének elengedhetetlen szerepe van.

A Megrendelő által felvázolt, s a város egész lakosságát érintő, illetve arra pozitív kihatással bíró

szakmai fejlesztési projektek

megvalósításának

egyre nélkülözhetetlenebb eleme olyan projekt szervezet létrehozása, mely képes

az

Önkormányzatnak

a

településfejlesztési programjában

és

gazdasági programjában megfogalmazott fejlesztési célkitűzéseihez a megfelelő külső forrásokat felkutatni, azt Projekt Ciklus Menedzsment formában megfogalmazni, a PCM-et követően annak a team-nek a létrehozására a vezetői szintek felé javaslatot tenni, mely a projekt megvalósítását a tervezésétől a nyomon követésig megfelelően biztosítani tudja.


127/205 2009. 11. 11.

ÁROP-1-2-A/ 2008-0052

Ehhez az alábbi Önkormányzat döntési mechanizmusát és a Polgármesteri Hivatal

szervezeti

struktúráját

is

érintő

változtatásokat

javasoljuk

végrehajtani: 1) Javasoljuk, hogy a Képviselő-testület a Szervezeti és Működési Szabályzatában szabályozza: •

a

településfejlesztési

koncepció

és

gazdasági

program

elfogadásának rendjét, úgy, hogy e döntésekről a lakosság és a civil szféra széles körű előzetes véleményalkotása megfelelő és formális szinten megjelenhessen, •

A négy évente megújuló képviselő-testületek az alakuló ülésükön, vagy azt követő első üléseken a ciklus programban fogalmazza meg a képviselő-testület az előző hosszú távú tervekből azokat a prioritásokat,

melyeket

önkormányzat fejlesztési

a

intézmény

település fenntartási,

fejlesztésében, közfeladat

az

ellátások

tevékenysége ellátása során kiemelten támogatni

kíván, s középtávú pénzügyi és fejlesztési terveiben határozza meg a ciklus programban foglalt feladatok meghatározásához szükséges pénzügyi forrásokat. •

-

A város az elmúlt ciklusban számtalan olyan beruházási,

fejlesztési projektet valósított meg, melyben kialakítását

követően

a

pályázatok

a projekt ötletek megírásában,

a

bonyolításában a nyomon követésben, a monitoring tevékenység ellátásában, a

pénzügyi elszámolások teljesítésében

külső

szakértő cégek tevékenységét vette igénybe. Ennek a szakmai előnyei mellett számtalan olyan hátrányai is jelentkezett, mely a nem megfelelő helyismeret hiánya miatt akár sikertelen pályázat benyújtását is eredményezte. Ennek elkerülése, a projekt


128/205 2009. 11. 11.

ÁROP-1-2-A/ 2008-0052

szemlélet döntési eljárásokban történő megjelenítése érdekében, a PCM. szemlélet biztosításához javasoljuk, hogy a város képviselő-testülete Városfejlesztési Társaságot hozzon létre. E szervezet alkalmas arra, hogy a

projektek elkészítéséhez és

megvalósításához szükséges participációt

(partnerséget)

biztosítani tudja. E szervezet a szakértőknek e teamekbe vonásán túlmenően alkalmas arra is, hogy a civil szféra e tevékenységben történő szerepvállalását garantálni tudja. Ez rendkívül fontosnak tűnik olyan esetekben, amikor az Önkormányzat az egyes projektjeit a PPP-s forrás allokációban kívánja megvalósítani. A Polgármesteri Hivatal szervezetfejlesztési tevékenysége ellátása során a projekt menedzsment szemlélet biztosítása ugyancsak elengedhetetlennek tűnik a szervezet fejlesztésében. Ezért a hivatali szervezet vonatkozásában a projekt menedzsment szemlélet kialakítása az alábbi javaslatok mellett valósítható meg: 1.) Javasoljuk a funkcionális elkülönítését a többi közigazgatási szervezeti egységtől a projekt menedzselési feladatokkal megbízott 2 fő dolgozónak, s e vonatkozásban célszerűnek tűnik a tevékenységük lehatárolása, úgy, hogy csak kifejezetten a pályázatok figyelésével, a projektek tervezésével, a PCM tevékenység ellátásával, az elnyert pályázatok menedzselésével, monitoring tevékenység jelentéseinek

ellátásával, az

valamint

elkészítésével

a

projektek

foglalkozzanak.

közbeeső E

két

és

záró

személy

tevékenységét a Polgármesteri Kabinet szervezetében látjuk célszerűen elhelyezni, hiszen a projektek kidolgozása vezetői dinformációs szinteken és vezetői döntések révén valósulhat meg.


129/205 2009. 11. 11.

ÁROP-1-2-A/ 2008-0052

Előzőekben felsorolt feladat ellátása során az ügyintézők munkaköri leírása – főként a Czirják Éva pályázati referens vonatkozásában átdolgozást és pontosítást igényel.

2.) A Polgármesteri Hivatal

a szervezeti kereteiben elengedhetetlennek

tűnik olyan belső – a feladatok ellátásához a személyi állományában igazodó team – létrehozása, mely a PCM ellátásával foglalkozik. Ebben az előzőekben említett

2 főn kívül pénzügyi, építész, valamint közmenedzser

bevonásán túlmenően az intézményi vezetés, valamint a hivatal szakág szerint illetékes irodája vezetésének a bevonása is szükséges.

3.) A Polgármesteri Hivatal Szervezeti és Működési Szabályzatában az előzőekben felsorolt 2 ponton túlmenően szabályozni szükséges azt is, hogy a polgármesteri hivatal belső szervezeti egységei, valamint a projektek megvalósítására létrehozott, 2. pontban leírt team milyen feladatok ellátásával kell foglalkoznia, milyen eljárás rendet kell követnie az intézmények

fejlesztése,

valamint

a

városfejlesztési

társaság

bekapcsolódása során a koordinációs feladatok ellátásában.

4.)

A

projektek

tervezési

és

stratégiai

elemzési

szakaszában

mindenképpen szükséges a PCM szemlélet bevezetéséhez nélkülözhetetlen úgynevezett

logframe

alkalmazásának megjelenítése.

a

–

LOGIKAI

szervezet

KERETMATRIX

döntési

folyamatos

mechanizmusában

történő

Ez nem csak a projektek, s nem főként a beruházással

kapcsolatos projektek lebonyolításánál használható döntési eljárás segítő eszközként lehet nevesíteni, hanem megfelelő dinamikus eszközként a


130/205 2009. 11. 11.

ÁROP-1-2-A/ 2008-0052

polgármesteri hivatal közigazgatási, pénzügyi, gazdálkodási tervezési tevékenysége ellátása során is megfelelően lehet felhasználni. Ezért annak meggondolását

és

döntési mechanizmusba

építését

a

Megbízónak

megfontolásra ajánljuk.

4.

Döntési kompetenciák, szervezeti hatékonyság

Jelen

Fejezet

Nyíradony

Város

információhoz

Polgármesteri

Hivatala

jutás,

szervezeti

struktúrájának áttekintését, belső szervezeti egységei döntési kompetencia szintjének vizsgálatát, a vezetés információhoz jutásának áttekintését, a belső szervezeti egységek egymás közötti kapcsolatainak vizsgálatát, az ügyintézési határidők vizsgálatát ismerteti, valamint javaslatokat fogalmaz meg az egyes ügycsoportoknál az ügyintézési határidő módosítására. Nyíradony Város Polgármesteri Hivatala

2009. októberében elfogadott

Alapító Okírattal, valamint az ezzel párhuzamos eljárás során elkészített szervezeti és működési szabályzattal rendelkezik. A szabályzat módosítására a 2008. évben megváltoztatott közintézeti és közintézményi besorolásról szóló törvényben foglalt előírásokhoz való igazodás miatt volt szükség, bár a város jegyzője e módosítással egyidejűleg a hivatali szervezetben a 2003-ban elfogadott SzMSz-hez képest bekövetkezett és tervezett változásokat is megjelenítette. Ez elősegítette

az

ügyfelek

és

a

köztisztviselők

eligazodását

is

e

szabályzatban. A Polgármesteri Hivatal

tevékenységét 32 fő köztisztviselő és

közalkalmazott, valamint egyéb munkajogi státuszban lévő dolgozó végzi. Az

utóbbi 2 évben – figyelemmel a közfoglalkozatásban bekövetkezett


131/205 2009. 11. 11.

ÁROP-1-2-A/ 2008-0052

változásokra – a szervezet tevékenységét közfoglalkoztatási programokban résztvevő pályakezdő, vagy középfokú végzettségű adminisztratív dolgozók segítik. Ez kedvező lehetőséget teremt az ügyintézői tevékenységet végző köztisztviselők tehermentesítésére. A polgármesteri hivatal főként közigazgatási, hatósági tevékenységet lát el, melynek kereteit a 2004. évi XL. törvény (KET) határozza meg. Az ügyintézési statisztikák figyelembe vételével megállapítható, hogy az egy-egy ügyintézőre jutó ügyiratok száma évről-évre növekszik. Ez jelentős többlet terheket jelent az ügyintézők számára, s annak ellenére, hogy úgy a képzettségi mutatók, mint a szakképzettséget és végzettséget megjelenítő mutatói kiemelkedően jók a polgármesteri hivatal személyzetének, csak jelentős többlet kötelezettség vállalással lehet a nehezedő munkaterheket az ügyintézők között arányosan megosztani. Az ügyiratok számában éves szinten mintegy 450-600 darabos növekedés jelentkezik. A 2009-es évben ez a szám – feltételezhetően a 10.000-et is meg fogja haladni. A Polgármesteri hivatal ügyiratforgalmában több olyan jelentős tényező van, melyek

hátrányosan

érintik

a

közigazgatásban

dolgozók

szakmai

tevékenységét, leterheltségét. Ilyenek: o A településen közel 200 főt befogadó ápolási otthon működik megyei önkormányzati

fenntartásban.

A

gondozottak

mintegy

95

%-a

cselekvőképességüket kizáró, vagy érintő gondnokság alatt állnak. Emiatt a Városi Gyámhivatal gondnoksági ügyei jelentős mértékben meghaladják a hasonló nagyságrendű, de ilyen intézménnyel nem rendelkező települések gyámhivatalaiét.


132/205 2009. 11. 11.

ÁROP-1-2-A/ 2008-0052

o A város jelentős, mintegy 16-18 külterületi lakott hellyel rendelkezik. Ezek mintegy 50 %-ban elöregedett szétszórt vagy bokor tanyákból állnak,

jelentős

közigazgatási

távolságra

szolgáltatások

a

település

egy

része

központjától. csak

a

Ezért

a

tanyagondnok

közreműködésével és közvetítésével érhető el e lakók számára.

o A településen a cigány kisebbséghez tartozók aránya a 12-15 %-ot eléri. Ez főként a szociális ellátások területén, a munkanélküliekkel való foglalkozásban, a közfoglalkoztatási programok szervezésében, a gyámügyi és gyermekvédelmi eljárásokban, valamint a szabálysértési és pénzbírság végrehajtási eljárásokban jelent jelentős többlet terheket.

o A település a földrajzi helyzetéből eredően is a közigazgatásban jelentős hátrányt szenvedett el a tanácsi rendszerben az 1950-es években végrehajtott megye szervezési feladatok ellátása során, hiszen az előzőleg a közigazgatásban a településhez tartozó kisebb SzabolcsSzatmár-Bereg megyei települések: Balkány, Szakoly, Nyírmihálydi, Nyírgelse. Nyírlugos, Biri, stb. ettől kezdődően más járáshoz kerültek. Így egyedül maradt olyan közigazgatási feladatok ellátásában (pl.- első fokú építéshatósági eljárások, kereskedelmi igazgatás, közoktatási feladatok ellátása, egészségügyi ellátás, stb. melyre a hivatal apparátusa a szakértelme alapján képes lenne.

Előző okok jelentősen meghatározzák a Polgármesteri Hivatal szervezeti struktúrája kialakításával kapcsolatos elgondolásokat és főbb célkitűzéseket is.


133/205 2009. 11. 11.

ÁROP-1-2-A/ 2008-0052

A polgármesteri hivatal irodákból álló, osztályszervezetnek minősülő belső szervezeti egységekre tagolódva végzi tevékenységét. A

polgármesteri

hivatal

szervezeti

tagozódását

,

vezetésének

és

irányításának rendjét – figyelemmel a 2009. márciusában elfogadott Szervezeti és Működési Szabályzatban foglalt rendelkezésekre - az alábbiak szerint írhatjuk le:

2.4 A Polgármester 2.4.1 A Polgármester tisztségét főállásban, az Ötv. 37. § (1) bekezdése és a polgármesteri tisztség ellátásának eges kérdéseiről és az önkormányzati képviselők tiszteletdíjáról szóló 1994. évi LXIV. törvény. 1. § (1)-(2) bekezdése alapján látja el.

A polgármester egyidejűleg a Magyar

Köztársaság Országgyűlésének egyéni választókerületben választott tagja. 2.4.2 A Képviselő-testület döntései szerint és saját jogkörben irányítja a Hivatalt. A Polgármester tartós távollétében, illetve akadályoztatása esetén általános helyettese az alpolgármester. Az alpolgármestert a Polgármester tartós

távollétében

annak

irányítási

jogosítványai

illetik

meg.

Az

alpolgármester a Polgármester által meghatározott feladatokat látják el. A Polgármester foglalkoztatási jogviszonyára a módosított 1994. évi LXIV. tv. rendelkezései , valamint a Ktv. rendelkezései az irányadók. Munkarendje: heti 40 óra, melyet kötetlen munkaidő beosztásban teljesít. A Polgármesteri Hivatalon belüli létszáma 1 fő. Jogszabályi felhatalmazás alapján ellátja a katasztrófavédelmi, honvédelmi tervező, elemző, adatkezelő és kiképző munkát, valamint szervezi a katasztrófák elhárítási feladatainak végrehajtását.


134/205 2009. 11. 11.

ÁROP-1-2-A/ 2008-0052

2.4.4 A településfejlesztési és rendezési feladatokat a

városi főépítész

közreműködésével látja el. 2.4.5 A képviselő-testület saját tagjai közül a polgármester javaslatára, titkos szavazással, a testület megbízatásának időtartamára – a polgármester helyettesítésére és munkájának segítésére alpolgármestert választ (Ötv. 34. § (1) bek.). Felette az alapvető munkáltatói jogokat a képviselő-testület gyakorolja,

mint

megválasztás,

illetmény

megállapítás,

összeférhetetlenség kimondása, fegyelmi eljárás megindítása és fegyelmi büntetés kiszabása, valamint anyagi felelősség megállapítása. 2.4.6 A Polgármester fő feladatai a Hivatal működésével kapcsolatban:

2.4.6.1

A polgármester az önkormányzati, valamint az államigazgatási

feladatait, hatásköreit az Ötv. 7. §. (1) és (2) bekezdése alapján a képviselő-testület

hivatalának

polgármester


a

közreműködésével döntései

látja

szerint

és

el.

A

saját

önkormányzati jogkörében irányítja a hivatalt. A

polgármester

a

jegyző

javaslatainak

figyelembevételével

meghatározza a hivatal feladatait az önkormányzat munkájának a szervezésében, a döntések előkészítésében és végrehajtásában. A jegyző javaslatára előterjesztést nyújt be a képviselő-testületnek a hivatal belső szervezeti tagozódásának, munkarendjének, valamint ügyfélfogadási rendjének meghatározására. Meghatározza a hivatal bértömegét.

A

hatáskörébe

tartozó

ügyekben

szabályozza

a

kiadmányozás rendjét. Gyakorolja az egyéb munkáltatói jogokat az alpolgármester, a jegyző és az önkormányzati intézmény vezetők, valamint a védőnők tekintetében (Ötv. 35. § (2) bek.).


135/205 2009. 11. 11.

ÁROP-1-2-A/ 2008-0052

-

a Jegyző útján irányítja a Hivatalt, irányítási működési jogkörében hetente, illetve szükség szerint megbeszélést tart a Jegyző, Aljegyző és az irodavezetők részvételével,

-

dönt

a

jogszabály

által

hatáskörébe

utalt

államigazgatási

ügyekben, hatósági jogkörökben, egyes hatásköreinek gyakorlását átruházhatja -

az Ötv. valamint az Áht-ben foglaltak alapján a Polgármester a gazdálkodási jogkörében eljárva az Önkormányzat nevében kötelezettséget

vállalhat,

illetve

erre

más

személyt

is

felhatalmazhat -

a

Polgármester

egyetértése

szükséges

kinevezéséhez,

munkaszerződéséhez,

felbontásához,

vezetői

visszavonásához,

valamint

a

megbízáshoz, a

a

köztisztviselők munkaszerződés a

köztisztviselők

megbízás és

fizikai

alkalmazottak jutalmazásához, jogviszony megszüntetéséhez.

2.4.6.2

A Polgármester összehangolja mindazon feladatokat, amelyek a Képviselő-testület, a bizottságok és a munkájával összefüggenek, részt vesz a szakmai egyeztetésekben, figyelemmel kíséri és segíti, valamint ellenőrzi a bizottságok döntésének végrehajtását, irányítja a munkaterv elkészítését.

2.4.6.3 A személyügyi ügyekért felelős titkársági referensen keresztül gyakorolja a nem alapvető munkáltatói jogokat az intézményvezetők tekintetében, szervezi az ezzel összefüggő ügyviteli teendőket. 2.4.6.4

Ellátja a képviselő-testület munkáltatói hatáskörébe tartozó magasabb vezetői állások betöltését szolgáló pályázatok teljes körű lebonyolítását.


136/205 2009. 11. 11.

ÁROP-1-2-A/ 2008-0052

2.4.6.5

Intézkedik az államtitkot vagy szolgálati titkot sértő cselekmény elkövetése esetén, továbbá a titoksértés megelőzése iránt.

2.4.6.6

Nem munkakörhöz kapcsolódó kérdésekben a polgármester minden kedden 10.00- 11.00 óráig áll a hivatal és intézmények dolgozóinak rendelkezésére.

2.4.6.7

A polgármester gondoskodik a hatáskörébe tartozó ügyiratokat

kiadmányozásáról. 2.4.6.8.

A polgármester a hatáskörébe tartozó ügyekben a hatásköre

gyakorlását átruházhatja.

2.4.6.9

A Polgármester feladatai Hajdúhadházi Kistérség Többcélú Társulásával és a Nyíradonyi Mikrotérségi kistérségi társulással kapcsolatban:

2.4.6.10

Képviseli a Tanácsban Nyíradony város Önkormányzatát, részt vesz a tanács ülésein, akadályoztatása esetén erre más személyt is felhatalmazhat. Az ügyrendben foglaltak szerint végzi a kiadmányozást.

2.4.6.11.

Gondoskodik a Nyíradonyi Mikro-térségi Közigazgatási Ellátó

Szervezet munkaszervezetének

létrehozásáról, dönt

a vezetőjének

kinevezéséről, szervezi a társulási tanácsok döntéseinek végrehajtását. 2.5 A Jegyző

2.5.1 Vezeti a hivatalt. Ellátja a jogszabályokban és a Szervezeti Működési Szabályzatban meghatározott feladatait.


137/205 2009. 11. 11.

ÁROP-1-2-A/ 2008-0052

Munkarendje: heti 40 óra. A Polgármesteri Hivatalon belüli létszáma 1 fő. 2.5.2 Szakmailag felelős a Hivatal működéséért. 2.5.3 Tevékenysége során felelős a közérdeknek és a jogszabálynak megfelelő feladat ellátásért, a szakszerű, pártatlan, igazságos, színvonalas ügyintézés szabályainak megfelelő ellátásáért. 2.5.4 Gondoskodik az Önkormányzat és Hivatal működésével kapcsolatos feladatok ellátásáról. 2.5.5A hatáskörébe tartozó ügyekben szabályozza a kiadmányozás rendjét. 2.5.6 A polgármester egyetértésével gyakorolja az alapvető munkáltatói jogokat a hivatal köztisztviselői és a Munka Törvénykönyve hatálya alá tartozó közszolgálati munkavállalók tekintetében. 2.5.7 A Jegyzőt távolléte esetén az aljegyző helyettesíti, az aljegyző által ellátandó feladatokat munkaköri leírásban és belső szabályzatokban a jegyző határozza meg.

2.5.8 A Jegyző feladatai a jogszabályokban meghatározottakon túlmenően különösen a következők:

2.5.9 A Képviselő-testület működésével kapcsolatban: 2.5.9.1

Összehangolja az előkészítő munkát, gondoskodik a Képviselőtestület

elé

kerülő

törvényességéről.

előterjesztések

Szervezi

az

jogszerűségéről

irodavezetők

és

szakmai

előterjesztéseinek véleményezésével kapcsolatos feladatatok ellátását.


138/205 2009. 11. 11.

ÁROP-1-2-A/ 2008-0052

2.5.9.2

Figyelemmel

kíséri

az

előterjesztések,

döntéstervezetek

előzetes bizottsági megtárgyalását, tanácskozási joggal részt vesz intézményvezetői és bizottsági üléseken, 2.5.9.3

Figyelemmel kíséri a testületi ülések menetét törvényességi

szempontból, ha a döntéseknél jogszabálysértést észlel, köteles jelzéssel élni. 2.5.9.4

Gondoskodik a jegyzőkönyvek pontos vezetéséről, a döntések

határidőre történő eljuttatásáról az érintettek részére.

2.5.10

A Jegyző

feladatai Hajdúhadházi Többcélú Kistérség Többcélú

Társulásával

és

a

Nyíradonyi

Mikro-térségi

Társulással

kapcsolatban: 2.5.10.1 Képviseli

a

Jegyzői

Kollégiumban

Nyíradony

város

Önkormányzatát, részt vesz a kollégium ülésein. Feladatát

a

megállapodásban,

a

Társulás

Gazdasági

ügyrendjében, valamint SZMSZ-ében foglaltak, továbbá a társulási tanács és jegyzői kollégium döntései, valamint a Társulást érintő jogszabályok szerint látja el. 2.5.10.2 A társulás keretében megállapodás alapján ellátott jegyzői hatáskörbe

tartozó

államigazgatási

feladat-

és

hatáskörök

gyakorlására, illetve kiadmányozására jogosult akkor, ha az e célból kötött megállapodás a feladat és hatáskör gyakorlására más mikro-térségi központot nem jelölt meg. 2.5.10.3.A közös fenntartású, vagy alapítású intézmények alapításával, szakmai tevékenységének szervezésével kapcsolatos feladatok


139/205 2009. 11. 11.

ÁROP-1-2-A/ 2008-0052

ellátására az aljegyzőt, illetve a szakág szerint érintett irodavezetőt is megbízhatja.

2.5.11

A Hivatal működésével kapcsolatban:

2.5.11.1 A kiadmányozási jog gyakorlásáról szóló együttes utasítás alapján a Jegyző fenntartja magának a kiadmányozási jogot: -

a munkáltatói jogok gyakorlása, személyzeti ügyek

-

fellebbezések felterjesztése

-

szakértő kirendelése

-

végrehajtás elrendelése (amelynek költségvonzata van)

-

az önkormányzat nevében kötött szerződések ellenjegyzése,

-

és keresetlevél esetében.

2.5.11.2 A feladat- és hatáskörébe tartozó államigazgatási, hatósági ügyekben a kiadmányozási jogot általános érvénnyel az egységes Polgármesteri Hivatal

szervezeti egységei élén álló irodavezetők gyakorolják a

Szervezeti és Működési Szabályzat alapján hatáskörükbe tartozó ügyekben. Az ezektől eltérő kiadmányozási jog gyakorlásáról a jegyzői utasítással rendelkezik, mely a Szervezeti és Működési Szabályzat 1. sz. függeléke.

2.5.11.3 Gondoskodik

a

önkormányzatot

törvényességi és

szerveit

ellenőrzést érintő

szolgáló,

dokumentumoknak

az a

közigazgatási hivatalhoz történő felterjesztéséről.


140/205 2009. 11. 11.

ÁROP-1-2-A/ 2008-0052

2.5.11.4 A személyügyi ügyeket ellátó titkársági referens útján ellátja a hivatal személyzeti ügyeinek intézését, vezeti a nyilvántartásokat, kezeli a személyzeti iratokat. Ellátja a jegyzőnek a hivatal köztisztviselői feletti munkáltatói jogkör gyakorlásából eredő feladatokat.

Előkészíti

a

kitüntetésekkel

kapcsolatos

előterjesztéseket, felterjesztéseket, nyilvántartásokat, valamint szervezi az átadást.

2.5.11.4 Irányítja a hivatali dolgozók balesetvédelmi és tűzvédelmi oktatását, továbbképzését. Elkészítteti a szükséges terveket, utasításokat. Szervezi a munkahelyi balesetek ügyeit. 2.5.11.5 Kezeli a jogszabály által feljogosított körben a személyzeti munkával összefüggő adatokat és ezekből a jogosultak számára adatokat szolgáltat, illetve erre köztisztviselőt jelölhet ki. 2.5.11.6 Jogszabály szerint ellátja a katasztrófavédelmi, honvédelmi tervező, elemző, adatkezelő és kiképző feladatokat, valamint szervezi a mozgósítás végrehajtását. A Hivatal Szervezete 3.

A Hivatal belső szervezeti tagozódása

3.1 A Hivatal feladatait az alábbi szervezeti tagozódásban látja el: -

Polgármesteri Kabinet a.) Titkársági csoport, ( 2 fő) b.) szociális és egészségügyi szakreferens (megbízásos jogviszonyban)


141/205 2009. 11. 11.

ÁROP-1-2-A/ 2008-0052

c.) Pályázatelőkészítő és koordinációs csoport (2fő) d.) közadat kezelési és koordinációs referens -

Pénzügyi Iroda a.) Költségvetési csoport, (5 fő) b.) helyi adóztatási csoport (2 fő) c.) pénzügyi ellenőrzés (külső szakértő bevonásával valósul meg)

-

Városgazdálkodási Iroda a.) Kiemelt első fokú építési hatóság, 1 fő b.) városi főépítész (megbízásos jogviszonyban) c.) városüzemeltetési ügyintézők (2 fő) d.) vagyongazdálkodási ügyintéző (1 fő)

-

Hatósági és Szociális Iroda a.) Aljegyző, (1 fő) b.) Szociális csoport, (3 fő) c.) hagyatéki ügyintéző d.) Ügyviteli feladatok ellátása ( 1 fő) e.) Ügyfélszolgálati Iroda (3 fő)

- Okmányiroda ( 5 fő) - Városi Gyámhivatal (3 fő) 3.1.1. A Képviselő-testület döntése alapján a Hajdúhadházi Többcélú Kistérségi feladatok ellátására, a Nyíradonyi Mikro-térségi Társulás által vállalt kistérségi feladatok ellátására, koordinálására, a feladatok ellátásával való tervezési, támogatás igénylési, ellenőrzési, pénzügyi elszámolási feladatok teljesítésére Nyíradonyi Mikrotérségi Közigazgatási Ellátó Szervezet elnevezéssel részben önálló gazdálkodási jogkörű önálló költségvetési szervet hoz létre, mely munkaszervezetként

látja

el

feladatait.

Az

itt

foglalkoztatott

munkavállalók (4 fő) közalkalmazotti jogkörrel rendelkeznek.


142/205 2009. 11. 11.

ÁROP-1-2-A/ 2008-0052

3.2.

A Polgármesteri Hivatalról Szervezeti és Működési Szabályzata a Nyíradony Város Önkormányzata Szervezeti és Működési Szabályzata 2. számú függeléke.

3.3.

Az Ötv. 1. § (6) bek. szerint az önkormányzat a törvény keretei között önállóan

alakíthatja

szervezetét és

működési rendjét,

így

a

polgármesteri hivatal szervezetét is.

3.4.

A

Polgármesteri Hivatal, mint költségvetési szerv

Képviselő-testület

határozatával

jóváhagyott

alapítását a

alapító

okirat

tartalmazza. Tartalmát az Ámr. 10. §-a (1) –(7) bekezdésében foglaltak

szerint

kell

meghatározni.

A

költségvetési

szerv

megszünése, az alapítói jogok átruházása, módosítása esetén megszüntető, illetve módosító okiratot kell készíteni az Ámr. 10. §-a (10)-(11) bekezdésében foglaltak szerint.

3.5.A Polgármesteri Hivatal az Ámr. 14. §-a (1) –(3) bekezdésében foglaltak alapján önállóan működő és gazdálkodó költségvetési szerv. Az előirányzatok fölötti rendelkezési jogosultság szempontjából a Polgármesteri Hivatal

teljes jogkörrel rendelkező besorolású

költségvetési szerv.

3.6. A Polgármesteri Hivatal gazdasági szervezete a Polgármesteri Hivatal Pénzügyi Irodája, mely az Ámr. 17. §-a (2) bekezdésében


143/205 2009. 11. 11.

ÁROP-1-2-A/ 2008-0052

meghatározott:

költségvetés

tervezésével,

az

előirányzat

módosításával, az üzemeltetéssel, fenntartással, a működtetéssel, a beruházással, a vagyon

használatával,

hasznosításával, a

munkaerő-gazdálkodással, készpénzkezeléssel, könyvvezetéssel, beszámolási kötelezettséggel, az adatszolgáltatással kapcsolatos feladatokat

látja

el.

A

gazdasági

szervezet

önálló

jogi

személyiséggel nem rendelkezik. 3.6.1. A Képviselő-testület, mint irányító szerv fenntartással,

működtetéssel,

az üzemeltetéssel,

beruházással,

hasznosításával kapcsolatos feladatok ellátását szolgáltatás

megrendelésével,

vagy

más

vagyon kiszervezéssel:

költségvetési

szerv

közreműködésével is elláthatja. 3.6.1.1 Az előző pontban foglalt feladatok ellátása közül

különösen az

alábbi feladatok ellátása történhet szolgáltatás megrendelésével: - pályázatok figyelésével és készítésével kapcsolatos feladatok ellátása, - beruházáshoz kapcsolódó tervezési, közbeszerzési és bonyolítási feladatok ellátása, - a beruházási tevékenység végzése, - műszaki átadás-átvételi eljárás lebonyolítása, - pályázattal kapcsolatos monitoring tevékenység ellátása, - közbeszerzési eljárások lebonyolítása, - jelentős szakértelmet igénylő programok, tervek készítése külső szakértőkkel - pályázatokkal kapcsolatos elszámolási tevékenység ellátása, - belső ellenőrzési feladatok ellátása


144/205 2009. 11. 11.

ÁROP-1-2-A/ 2008-0052

3.6.1.2. A gazdasági szervezet ügyrendjében, valamint a Polgármesteri Hivatal gazdálkodással kapcsolatos belső szabályzataiban kell részletesen rendelkezni a gazdasági szervezet által ellátandó feladatokat,

a vezető és a szerv pénzügyi-gazdasági feladatai

ellátásáért felelős alkalmazottak feladat- és hatáskörét, felelősségi körét, a helyettesítés rendjét, a belső és külső kapcsolattartás módját,

3.6.1.3. A Polgármesteri Hivatal Gazdasági Szervezete gazdasági vezetője: a

pénzügyi

iroda

végrehajtási,

vezetője,

beszámolási,

aki

a

költségvetési

könyvvezetési

és

tervezési,

meghatározott

ellenőrzési feladatainak ellátásáért felelős személy.

3.6.1.4. A gazdasági szervezet vezetője: közvetlenül vezeti és ellenőrzi a gazdasági szervezetet, a polgármesteri hivatal más belső szervezeti egységeihez normatívák

tartozó, igénylési

költségvetési és

gazdálkodási,

elszámolási

feladatok

pályázatok és önkormányzati beruházások

tervezési, ellátásával,

pénzügyi forrásainak

elszámolásával, az elvégzett tevékenység teljesítésének szakmai igazolásával, tevékenységük

az

érvényesítéssel

ellátása

során

foglalkozó

kötelesek

a

dolgozói

Pénzügyi

e

Iroda

vezetőjének iránymutatása szerint eljárni.

A Hivatal szervezeti egységeinek típusai és jogállásuk

4.1 A Képviselő-testület döntése értelmében a Hivatal irodai szintű tagolásban működik. Az iroda a Polgármesteri Hivatal önálló jogi


145/205 2009. 11. 11.

ÁROP-1-2-A/ 2008-0052

személyiséggel nem rendelkező belső szervezeti egysége. Vezetőjét a Polgármester egyetértésével a Jegyző bízza meg. 5. A szervezeti egységek irányítása

5.1

Az Irodák közvetlen irányítását határozatlan időre szóló vezetői megbízással rendelkező köztisztviselők (irodavezetők) látják el és irányítják a vezetésük alá beosztott dolgozók munkáját.

5.2

Az irodavezető összehangolja és biztosítja a folyamatos munkát.

5.3

Kiadja, koordinálja, ellenőrzi és számon kéri a gazdasági szervezeti egységhez tartozó feladatok ellátását.

5.4

elkészíti a beosztott dolgozók munkaköri leírását és azt a jegyző elő terjeszti jóváhagyásra, biztosítja a beosztott dolgozók tekintetében az arányos munkamegosztást,

5.5

Értékeli az iroda dolgozóinak munkáját.

5.6

Gyakorolja az átruházott, nem alapvető munkáltatói jogokat az iroda köztisztviselői és közszolgálati munkavállalói tekintetében.

5.7

Gondoskodik

az

önkormányzat

költségvetési

koncepciójának,

költségvetési és zárszámadási rendelet-tervezetének és szakmai előterjesztésének elkészítéséről, s azt a jegyző közreműködésével a polgármester útján a képviselő-testület elé terjeszti, 5.8

Biztosítja a költségvetés szakmai megalapozását, jogszerűségét és számszaki megfelelőségét, folyamatosan figyelemmel kíséri annak végrehajtását,

5.9

A kiadmányozási jog gyakorlásról szóló rendelkezéseknek megfelelően döntést hoz.


146/205 2009. 11. 11.

ÁROP-1-2-A/ 2008-0052

5.10

Elkészíti, s a jegyző útján a Képviselő-testület elé terjeszti az Önkormányzat ellenőrzési tervét, valamint a zárszámadási rendelettel egyidejűleg az ellenőrzések tapasztalatairól szóló beszámolót,

5.11

Folyamatosan figyelemmel kíséri a jogszabályokat, azok változásait. Erről az érintett ügyintézőt tájékoztatja, felhívja figyelmét.

5.12

Az iroda dolgozói részére megadja a szükséges tájékoztatást és biztosítja a szükséges információellátást.

5.13

Szakmai megbeszélést, értekezletet tart.

6. Önálló ügyintéző

6.1 Önálló ügyintéző: törvény vagy kormányrendelet által meghatározott feladatot önállóan vagy saját hatáskörben lát el (anyakönyvvezető, gyámhivatali ügyintézők).

7. Ügyintéző

7.1 Az ügyintéző felelős a munkaköréhez tartozó feladatok célszerű, hatékony, határidőn belüli szakszerű, és törvényes ellátásáért. 7.2

A

kiadmányozási

szabályok

szerint

jogosult

az

ügyiratok

kiadmányozására. 7.3 Az önálló kiadmányozási joggal rendelkező ügyintéző az azonos tevékenységet végző ügyintézők által, valamint az általa elkészített döntéseket kiadmányozza. Köteles munkájukat rendszerességgel, figyelemmel kísérni és ellenőrizni.


147/205 2009. 11. 11.

ÁROP-1-2-A/ 2008-0052

7.4 A képviselő-testületi, bizottsági, előterjesztések előkészítőjeként postázza, továbbítja a döntéseket az érintettek felé. 7.5

Köteles a munkaköréhez kapcsolódó anyagi és eljárásjogi

jogszabályokat, valamint a hivatal belső utasításait, szabályzatait ismerni, azokat munkája során alkalmazni. 7.6

Jogosult a munkaköréhez tartozó kérdésekben más szervezeti

egység ügyintézőjét megkeresni. 7.7

A munkakörével kapcsolatban a szolgálati út betartásával másik

szervezeti egység vezetőjét vagy a jegyzőt, aljegyzőt megkeresni. 7.8 Nem munkaköréhez tartozó kérdés esetén a szolgálati út betartása mellőzhető. 7.9

A kapott feladatot, megbízást más ügyintézőre nem ruházhatja át.

Arra csak a megbízó jogosult. 8. Munkakörök meghatározása

8.1 A Hivatal köztisztviselői és közszolgálati munkaviszonyban állók által ellátandó feladatokat a munkaköri leírások tartalmazzák. Az Irodavezetők munkaköri leírásának elkészítéséről, folyamatos aktualizálásáról a Jegyző gondoskodik.

8.2

Az Irodavezetői megbízással nem rendelkező köztisztviselők,

közszolgálati munkaviszonyban álló munkavállalók munkaköri leírásainak elkészítéséről

és

folyamatos

aktualizálásáról

az

Irodavezetők

gondoskodnak.


148/205 2009. 11. 11.

ÁROP-1-2-A/ 2008-0052

8.3

Az aktuális feladatrendszer és a munkaköri leírások tartalmi

összhangjának biztosításáról a Jegyző az irodavezetők közreműködésével gondoskodik.

8.4.

A Polgármesteri Hivatal irodavezetői, köztisztviselői, és közszolgálati

munkavállalói munkaköri leírásait a 3. számú függelék tartalmazza.

III. A Hivatal munkarendje, ügyfélfogadási rendje

9. A Hivatal munkarendje

9. 1 A hivatal köztisztviselőinek és a közszolgálati munkavállalóinak munka ideje heti 40 óra. A 40 órás munkaidő hétfőtől csütörtökig 7,30-16.00 óráig, szerdai munkanapokon 7,30 órától 17,00 óráig, pénteken 7,30 -13.00 óráig tart.

9.2

A Képviselő-testület a heti munkaidő figyelembevételével a napi

munkaidő beosztását eltérően is megállapíthatja (Ktv. 39. § (1) bek.) A munkaidőt a 9.1 pont időtartam figyelembevételével a Jegyző legfeljebb 4 havi keretben is meghatározhatja.

9.3.

A Hivatalban foglalkoztatottak munkavégzésre irányuló jogviszonyára

a Ktv. a Kjt. és a Munka Törvénykönyve rendelkezései az irányadóak.


149/205 2009. 11. 11.

ÁROP-1-2-A/ 2008-0052

10. A Hivatal ügyfélfogadási rendje

10.1. A Hivatal ügyfélfogadási rendjét a lakossági igények figyelembe vételével a város polgármesterének egyetértésével a jegyző szabályozza.

IV. A Hivatal feladatai

11. A Hivatal általános feladatai

11.1

A

Hivatal

elősegíti

a

Képviselő-testület,

a

polgármester,

alpolgármester, városrészi önkormányzatok, kisebbségi önkormányzatok, a bizottságok, valamint a Jegyző munkájának eredményességét.

11.2

A Hivatal döntés-előkészítő, szervező, végrehajtó, ellenőrző és

szolgáltató tevékenységet folytat a város lakossága érdekében. A képviselőtestület, a polgármester, alpolgármester, városrészi önkormányzatok, kisebbségi

önkormányzatok,

valamint

a

bizottságok

működésével

összefüggő feladatok végrehajtásában közreműködik. A Hivatal köztisztviselői szakmailag előkészítik a testületi előterjesztéseket, határozati javaslatokat, rendelettervezeteket. Segítik a képviselők munkáját, jogaik gyakorlását és kötelezettségeik teljesítését.


150/205 2009. 11. 11.

ÁROP-1-2-A/ 2008-0052

Döntésre előkészítik a Polgármester hatósági, önkormányzati és vezetői feladata ellátásához kapcsolódó ügyeket, szervezik azok végrehajtását. Ellátják az önkormányzat tulajdonosi részvételével működő gazdasági társaságok vonatkozásában a tulajdonosi jogok gyakorlásával kapcsolatos döntés-előkészítési, végrehajtás-szervezési feladatokat. Honvédelmi igazgatási ügyekben közreműködik a polgármesternek és a jegyzőnek a törvényekben és ágazati jogszabályokban meghatározott feladat- és hatásköreinek ellátásában. Döntésre előkészítik a Jegyző hatósági, vezetői feladatával kapcsolatos ügyeket, szervezik azok végrehajtását A Polgármesteri Hivatal ügyintézője törvény, vagy kormányrendelet által meghatározott feladatot saját hatáskörben lát el.

12.

A Hivatal irodai szintű szervezeti egységeinek részletes feladatai

A Képviselő-testület, a Polgármester, a Jegyző és egyes ügyintézők feladatés hatásköreik jegyzékét, annak jogszabályi hivatkozásait a

hatályos

feladat- és hatásköri jegyzék tartalmazza.

12.1 Polgármesteri Kabinet

12.1.1 Az iroda alapvető feladatai:


151/205 2009. 11. 11.

ÁROP-1-2-A/ 2008-0052

Az iroda ellátja a polgármester (alpolgármester) és a jegyző (aljegyző) az önkormányzat

működésével,

a

hivatal vezetésével

és

irányításával

kapcsolatos feladat- és hatáskörei tekintetében a polgármesteri és a titkársági szakreferensi, a személyügyi, az idegenforgalmi és a nemzetközi kapcsolatokból eredő, a közművelődési, civil szervezetek, a sport, ifjúságvédelmi, intézményekkel,

a

szegényügyi,

az

egészségügyi

és

szociális

továbbá ezen tevékenységekkel összefüggő, döntés-

előkészítő ügyviteli és adminisztrációs feladatokat, a közérdekű adatok közzétételével, a honlap működtetésével, az önkormányzati intézmények irányításával kapcsolatos feladatokat. Közreműködik a közbeszerzési törvényből, valamint a közbeszerzési szabályzatból adódó feladatok ellátásában, az Önkormányzat és a Polgármesteri Hivatal közbeszerzési ügyeiben. Az iroda közreműködik az önkormányzat működtetési funkcióinak az egészségügyi, szociális és szegényügyi, a közművelődési, sport és egyéb humán szolgáltató intézményrendszer területein jelentkező gyakorlatában. Feladata az önkormányzat település-egészségügyi, körzeti egészségügyi, kórházi ellátási, védőnői, bölcsődei, közművelődési, kulturális, sportügyi, népjóléti és szociális, szegényügyi, esélyegyenlőségi, továbbá a gyermek és ifjúsági feladatokról való

gondoskodással összefüggő

közszolgáltatói

kötelezettségek ellátásának felügyelete és szervezése, valamint az ezekhez kapcsolódó döntések, pályázatok előkészítése. Az

iroda

feladata

a

tisztségviselők

napi

munkájának

segítése,

folyamatosságának biztosítása a törvényesség, a gyorsaság, a hatékonyság és az eredményesség szempontjainak, valamint a határidők betartásának figyelembevételével.


152/205 2009. 11. 11.

ÁROP-1-2-A/ 2008-0052

12.1.2

A Képviselő-testület működésével kapcsolatos feladat- és

hatáskörök Az iroda dolgozói részt vesznek a polgármester és az alpolgármester és jegyző döntéseinek előkészítésében, az általuk előkészített és előterjesztett képviselő-testületi döntések elkészítésében. A bizottsági, testületi üléseken szakértőként rendelkezésre állnak. A polgármester és az alpolgármester megbízásából közreműködnek az útügyi, a főépítészi, az idegenforgalmi, a nemzetközi kapcsolatokkal összefüggő,

valamint

az

egészségügyi,

szegényügyi,

szociális,

közművelődési, sport, civil szervezetek, gyermek és ifjúsági feladatok ellátásával összefüggő képviselő-testületi, bizottsági döntések határidőre történő szakmai és ügyviteli előkészítésében és végrehajtásában. Gondoskodik a bizottsági döntések hatályosulásáról. Közreműködik

az

önkormányzat

költségvetési

döntéseinek

megalapozásában. Figyelemmel kíséri a pályázati kiírásokat, alapítványi és egyéb felhívásokat, előkészíti és benyújtja a pályázatokat. 12.1.2.6

Közreműködik

a

polgármesternek

és

a

jegyzőnek

a

törvényekben és ágazati jogszabályokban meghatározott feladat- és hatásköreinek ellátásában. 12.1.2.7

Részt vesz a lakosság önszerveződő közösségei és az

önkormányzati szervek közötti együttműködés biztosításában. 12.1.2.8

Segíti

a

különféle

önszerveződő

közösségek

érdekérvényesítését 12.1.2.9

Közreműködik

az

intézményi

működési

szabályzatok,

programok előkészítésében.


153/205 2009. 11. 11.

ÁROP-1-2-A/ 2008-0052

12.1.2.10

Kidolgozza

tandíjak, illetve

az

intézményekben

szedhető

térítési

díjak,

azok változtatásának javaslatait.

12.1.3 A Polgármester és a Jegyző tevékenységével kapcsolatos feladat- és hatáskörök 12.1.3.1

Az iroda feladatkörét érintően javaslatot dolgoz ki a nem

szabályozott társadalmi viszonyok önkormányzat általi szabályozására. 12.1.3.2

Ellátja a közérdekű bejelentésekkel és panaszokkal, a

bűnmegelőzéssel és közbiztonsággal kapcsolatos polgármesteri ügyek előkészítését és kezelését. 12.1.3.3

Közreműködik

településfejlesztéssel

az

összefüggő

idegenforgalom, koncepciók,

valamint

programok,

a

pályázatok

kidolgozásában, valamint a kapcsolódó feladatok ellátásban. 12.1.3.4

Ellátja az önkormányzat, a város és környezete arculatának

gondozásával kapcsolatos feladatokat. Tervezi és szervezi az önkormányzat és a település, valamint környéke arculatát, szervezi az ezzel összefüggő tevékenységet. Felkutatja és folyamatosan figyelemmel kíséri az ezzel összefüggő pályázati lehetőségeket.

Elkészíti a pályázatokat, azokat

benyújtja, gondozza, végrehajtja és elszámol a pályázati összeggel. 12.1.3.5

Folyamatosan gondoskodik a városi honlapok üzemeltetője

felé az információk átadásáról. 12.1.3.6

Kialakítja és fenntartja az önkormányzat és külső környezete

információs

kapcsolatait.

Folyamatosan

kapcsolatot

tart

az

állami,

társadalmi, és érdekképviseleti szervekkel, a civil szerveződésekkel, az egyházakkal, a médiával és a gazdálkodó szervezetekkel, valamint az egyéni vállalkozókkal. 12.1.3.7

A települést bemutató anyagok, kiadványok előkészítésében

aktív szerepet vállal.


154/205 2009. 11. 11.

ÁROP-1-2-A/ 2008-0052

12.1.3.8

Irányítja és összehangolja az önkormányzat nemzetközi

kapcsolataiból

adódó

feladatokat.

Szervezi

azok

végrehajtását,

közreműködik a nemzetközi delegációk fogadásában a külföldi utazások szervezésében, a protokoll feladatokból adódó feladatok előkészítő, szervező és végrehajtó tevékenységet lát el. 12.1.3.9

Ellátja a feladatköréhez kapcsolódó ügyviteli feladatokat.

12.1.3.10

Biztosítja a személyi titkári és a referensi feladatok ellátását a

tisztségviselők vonatkozásában.

12.1.3.11

Együttműködik

a

gyermek-

és

ifjúságvédelmi

hatósági

döntések meghozatalában. 12.1.3.12

Az ellátottsági színvonal elemzése alapján intézménylétesítést,

megszüntetést,

szervezetmódosítást,

átszervezést,

fejlesztést

kezdeményez. 12.1.3.13

Részt

vesz

a

közművelődés-közgyűjteményi-művészeti

tevékenység, a testnevelés és sport, a civil kapcsolatok, a szegényügyi, az egészségügyi alap- és szakellátás, valamint a szociális szolgáltatásokkal összefüggő feladatok végrehajtásában. 12.1.3.14

Koordinálja az ifjúságot érintő önkormányzati, polgármesteri

hivatali, intézményhálózati civil és informális szervezeti tevékenységeket. 12.1.3.15

Elősegíti

és

támogatja

az

ifjúság

szerveződéseit.

Kezdeményezi, ápolja és koordinálja az ifjúsági szerveződések települési és településen kívüli kapcsolatait, erőforrásokat tár fel az ifjúsági feladatok ellátásához. Pályázatokat készít az ifjúsági munkát segítő feladatok hatékonyabb, színvonalasabb ellátásához. 12.1.3.16

A hivatal tájékoztatási munkáját szervezi és irányítja, ellátja a

hivatal szóvivői feladatait.


155/205 2009. 11. 11.

ÁROP-1-2-A/ 2008-0052

12.1.3.17

Ennek keretében kapcsolatot tart az önkormányzati újság és

televízió szerkesztőbizottságával, főszerkesztőjével, munkatársaival. 12.1.3.18

Gondoskodik a honlapra történő anyagok feltöltéséről, az

önkormányzat

és

a

hivatal

munkájával

kapcsolatos

információk

megjelentetéséről, a lakosság folyamatos tájékoztatásáról. 12.1.3.19

Közreműködik a megyei és országos sajtó információval

történő ellátásában. 12.1.3.20Szervezi a sajtótájékoztatókat, biztosítja az érintettek részvételét. 12.1.3.21

A tájékoztatóknak valósnak, szakszerűnek és közérthetőknek

kell lennie. 12.2.1.1

Szervezi az országgyűlési képviselő, a polgármester az

önkormányzati képviselő, továbbá egyéb jogszabályon alapuló választást, valamint az országos és helyi népszavazást. Ellátja

a

nevelési és közoktatási intézményekkel összefüggő

feladatokat. 12.2.1.2 Biztosítja a Képviselő-testület, a Képviselő-testület bizottságai, a kisebbségi önkormányzatok, továbbá a részönkormányzat működésével kapcsolatos szervezési, jogi és szakmai ellátási feladatokat. 12.2.1.3

Ellátja

az

jogszabályváltozásoknál

előterjesztések kezdeményezi

törvényességi a

helyi

ellenőrzését.

rendeletalkotást

A

vagy

módosítást. Gondoskodik a jogalkalmazók önkormányzati rendeletekkel történő ellátásáról. Az állampolgárok széles körére kiterjedő jogpropagandát végez. A helyi sajtóban közzéteszi az aktuális rendeleteket, döntéseket. Kiszolgáló tevékenység keretében biztosítja a gondnoki, az informatikai, telefonközpont kezelői, a sokszorosítói és postázási feladatokat. Bonyolítja a hivatal ügyiratkezelését.


156/205 2009. 11. 11.

ÁROP-1-2-A/ 2008-0052

12.2.1.4.

Az

iroda

közreműködik

a

jegyző

közhatalmi

hatósági,

igazgatási ügyeinek intézésében, az önkormányzat működtetési funkcióinak az oktatás-nevelési intézményrendszer terén jelentkező gyakorlatában.

12.2.1.5.

A

polgármester

közreműködnek

az

és

az

oktatás-nevelési

alpolgármester intézmények

megbízásából működtetésével

összefüggő feladatok ellátásában, az ezekkel kapcsolatos képviselőtestületi,

és bizottsági döntések határidőre történő szakmai és ügyviteli

előkészítésében, a döntések végrehajtásában. 12.2.1.6. és

Tájékozódik az intézmények munkafeltételeiről, a munkaerő-

bérgazdálkodásról,

a

felszereltség

színvonaláról,

a

gazdálkodás

hatékonyságáról. 12.2.1.7.

Közreműködik az intézményi működési szabályzatok, óvodai

nevelési, iskolai pedagógiai programok előkészítésében. 12.2.1.8.

Végzi az ügyiratok érkeztetését, a bejövő posta szervezeti

egységenkénti bontását, az ügyiratok átvételét. 12.2.2

A Képviselő-testület tevékenységével kapcsolatos feladatok

ellátása Végzi az országgyűlési képviselők és az önkormányzati képviselők és a polgármester

választásával

kapcsolatos

jogszabályban

meghatározott

feladatokat. Bonyolítja az országos és helyi népszavazást, ellátja az ezzel kapcsolatos feladatokat. Biztosítja a választások és népszavazások rendjét, a nyilvánosságot, a jogszabályban engedélyezett adatkezelést és adatszolgáltatást. Gondoskodik

a

választásokon

közreműködő

személyekről

és

a

működésükhöz szükséges feltételek biztosításáról.


157/205 2009. 11. 11.

ÁROP-1-2-A/ 2008-0052

Végzi a választási szervek és a választási iroda tagjainak oktatását. Gondoskodik a képviselő-testület működésével kapcsolatos feladatok ellátásáról. Nyilvántartja a képviselő-testület döntéseit, azokat postázásra, érintettek részére történő továbbításra átadja az előkészítőnek (ügyintézőnek). Végzi az önkormányzat rendeleteinek kodifikálását. Az

iroda

feladatkörébe

tartozóan

gondoskodik

a

Képviselő-testület

bizottságai döntéseinek hatályosulásáról (intézkedések megtétele). Ellátja a képviselő-testület, valamint a szervezeti egységekhez nem kapcsolható bizottságok, valamint a kisebbségi önkormányzat és a részönkormányzat adminisztrációs feladatait, üléseinek jegyzőkönyvezését, végzi azok kezelését, adminisztrációs feladatait. Közreműködik a helyi jogismeretek növelésében, ennek keretében végzi az önkormányzat rendeleteinek és határozatainak propagálását. Közreműködik a polgármester, alpolgármester, az önkormányzati képviselők és hozzátartozóik vagyonnyilatkozatának nyilvántartásában és őrzésében. Felméri a hivatal informatikai igényét és javaslatot dolgoz ki az igények kielégítésére.

Folyamatosan biztosítja a hivatal feladatainak ellátásához szükséges informatikai hátteret, szervezi az eszközök, programok használatához szükséges személyi feltételek biztosítását. Vezeti az alkalmazott programok nyilvántartását, karbantartását. Végzi az adatállomány védelmét, és a jogszabályban meghatározottak részére adatot szolgáltat. Együttműködik a szervezeti egységekkel, valamint a hivatal informatikai rendszerével kapcsolatban álló képviselőivel.


158/205 2009. 11. 11.

ÁROP-1-2-A/ 2008-0052

Gondoskodik a jogszabályi előírásoknak megfelelően a választási iratok megsemmisítéséről. Előkészíti a költségvetési rendelettervezethez az önkormányzati, igazgatási tevékenység működési kiadásait. Végzi a bizottsági és testületi ülésre kerülő anyagok törvényességi és jogszerűségi ellenőrzését. Jogszabálysértés észlelése esetén kezdeményezi a módosítást. Megbízás

alapján

előterjesztéseket

készít,

azok

tárgyalása

során

képviseletet lát el. Figyelemmel követi a magasabb szintű jogszabályok hatályba lépését, változását és ezek alapján kezdeményezi az önkormányzati rendelet módosítását, megalkotását, vagy határozat meghozatalát, módosítását és visszavonását. Közreműködik

a

hivatal

egységes

jogalkalmazói

gyakorlatának

kialakításában. Figyelemmel kíséri a hivatal jogalkalmazói munkáját, különös tekintettel a hatósági ügyintézésre. Kezdeményezi az egységes gyakorlat kialakítását, továbbá új vagy jelentős mértékben történt jogszabályváltozás miatt az ügyintézők egy részének vagy az ügyintézői kar egészének oktatását. Végzi az ügyiratok iktatását, irattározását, selejtezését. Kapcsolatot tart az illetékes levéltárral. Ellátja a hivatalba történő beléptetést. Biztosítja az anyagok ki és beszállítását. Kezeli a hivatal telefonközpontját. Gondoskodik a hivatal épületének üzemeltetéséről, valamint a hivatal épületében dolgozó önkormányzati alkalmazottak, képviselők, bizottsági tagok kiszolgálásáról. Biztosítja az épület, az eszközök karbantartását.


159/205 2009. 11. 11.

ÁROP-1-2-A/ 2008-0052

Az

informatikai

eszközökön

kívül

biztosítja

a

hivatal

alkalmazottai

munkavégzéséhez szükséges technikai berendezéseket, irodaszereket, nyomtatványokat,

közlönyöket,

szakkönyveket

a

költségvetésben

megállapított kereten belül. Végzi a különféle iratanyagok sokszorosítását és postázását. Szervezi a hivatali rendezvényeket.

Közzététel: Gondoskodik

a

Polgármesteri

Hivatal

Szervezeti

és

Működési

Szabályzatának közzétételéről. Közzététel módja: a nyilvánosság számára elérhető módon. Első közzététel: 2009. április 01.

12.3. Pénzügyi Iroda


12.3.1.1

Az Önkormányzat gazdálkodásával kapcsolatos alapvető

feladatok ellátása. Az önkormányzat gazdasági folyamatainak figyelemmel kísérése.

A

szükséges

adatszolgáltatási

kötelezettség

tartalmának

meghatározása, javaslat kidolgozása az előírt adatszolgáltatások teljesítése. A kapott adatok rendszerezése, csoportosítása. Az önkormányzat pénzügyi, gazdasági terveinek előkészítése, végrehajtása és pénzügyi lebonyolítása.


160/205 2009. 11. 11.

ÁROP-1-2-A/ 2008-0052

Az

önkormányzati intézmények működéséhez

a pénzügyi feltételek

biztosítása. Kialakítja saját, valamint az intézmények számviteli rendjét. A beszámolási rend biztosítása. A hivatal bizonylati rendszerének kialakítása, a beszámolók elkészítése. 12.3.1.3. Az iroda feladatkörébe tartozóan gondoskodik a Képviselő-testület bizottságainak

döntéseinek

hatályosulásáról

(postázás,

intézkedések

megtétele). 12.3.1.4.

Közreműködik

közbeszerzési

szabályzatból

a közbeszerzési törvényből, valamint a adódó

feladatok

ellátásában,

az

Önkormányzat és a Polgármesteri Hivatal közbeszerzési ügyeiben. 12.3.2

Pénzügyi tevékenység, intézményfinanszírozás

12.3.2.1

Elkészíti az Önkormányzat gazdasági programtervezeteit, a

költségvetési koncepciót, a költségvetési rendelet és a kapcsolódó rendeletek tervezetét. Az elfogadott költségvetésről és egyéb gazdasági folyamatokról, pénzügyi teljesítésekről információt szolgáltat a jogosultak részére. Szükség esetén előkészíti az átmeneti gazdálkodásról szóló rendelet-tervezetet. Elkészíti a beszámolók és a zárszámadás tervezetét, ennek keretében elszámol a normatív költségvetési hozzájárulásokkal. Gondoskodik a jogszabályon alapuló adatszolgáltatásról. Biztosítja a módosított teljesítés szemléletű kettős könyvviteli nyilvántartások vezetését.

Elkészíti a Polgármesteri Hivatal számlarendjét. Kezeli az önkormányzat számláit. Figyelemmel kíséri az önkormányzati intézmények folyószámláit, szükség esetén javaslatot tesz a problémák kezelésére.


161/205 2009. 11. 11.

ÁROP-1-2-A/ 2008-0052

Biztosítja az önkormányzati intézmények pénzellátását. Közreműködik

az

átmenetileg

szabad

pénzeszközök

biztonságos

befektetésében. Üzemelteti a házipénztárat és teljesíti az önkormányzat kifizetéseit. Folyamatosan nyilvántartja az önkormányzat kintlévőségeit, kezdeményezi a hátralékok behajtását. Javaslatot dolgoz ki az önkormányzatot érintő pénzügyi, gazdasági ügyekben,

bevételi

javaslatokat

dolgoz

ki

az

önkormányzat

gazdálkodásához. Pénzügyi tevékenység, adóhatósági feladatok Előkészíti a helyi adórendeletek tervezetét. Előkészíti a méltányossági kérelmeket elbírálás céljából. Ellátja a különböző adónemekkel kapcsolatos adóhatósági feladatokat. Kezeli az adószámlákra történt befizetéseket és teljesíti a túlfizetés visszautalását, valamint az adófolyószámlák közötti átvezetést. Behajtja az adótartozásokat, az idegen adószámlára a befolyt összeget utalja a jogosultnak. Ellátja az adóellenőrzési feladatokat. Végzi a tartozások behajtását.

12.3.4.

Közzététel

12.3.4.1 A költségvetési szerv által ellátott feladathoz kapcsolódó mutatók megnevezése

(feladat-,

teljesítmény-,

kapacitás-,

hatékonyság-

és

eredményesség-mutatók). A közzététel módja: a nyilvánosság számára elérhető módon Első közzététel: 2005. január 01. és folyamatos


162/205 2009. 11. 11.

ÁROP-1-2-A/ 2008-0052

12.3.4.2

Gondoskodik

a

költségvetési

szerv

éves

szakmai

teljesítményének bemutatásáról és értékeléséről. Közzététel módja: a nyilvánosság számára elérhető módon Közzététel: évente május 31-ig 12.3.4.3

Az

államháztartás

pénzeszközei

felhasználásával,

az

államháztartáshoz tartozó vagyonnal történő gazdálkodással összefüggő - a nettó 5 millió Ft-ot meghaladó – árubeszerzésre, építési beruházásra, szolgáltatás-megrendelésre,

vagyonértékesítésre,

vagyonhasznosításra,

vagyon vagy vagyoni értékű jog átadására, valamint koncesszióba adásra vonatkozó szerződéseket, az adatokban történt változást közzéteszi. Közzététel módja: a helyben szokásos módon Közzététel: a szerződés létrejöttét követő 60 napon belül

12.4 Szociális i Iroda

12.4.1 Az iroda alapvető feladata: Az irodát az Aljegyző vezeti. 12.4.1.1

Az iroda a város közigazgatási területén

ellátja a gyermekek

védelmét, a gyermek családban történő nevelésének elősegítését, a veszélyeztetettség megelőzését és megszüntetését, a szülői vagy más hozzátartozói gondoskodásból kikerülő gyermek helyettesítő védelmének biztosítását. A gyermekek védelmét pénzbeni, természetbeni és személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti alapellátással, valamint a törvényben meghatározott hatósági intézkedésekkel biztosítja. 12.4.1.2

A törvényben meghatározott, a gyermek védelmét biztosító

hatósági feladat- és hatásköröket a helyi önkormányzat képviselő-testülete, a települési önkormányzat jegyzője, a kijelölt városi gyámhivatal gyakorolja.


163/205 2009. 11. 11.

ÁROP-1-2-A/ 2008-0052

12.4.1.3 Szervezi a szociális rendszer működését és biztosítja az ellátások igénybevételét a feltételek megléte esetén. 12.4.1.4 A képviselő-testületet rendszeresen tájékoztatja a költségvetési keret felhasználásáról. 12.4.1.5 Szervezi a Rehabilitációs Szakbizottság működését. 12.4.1.6 Az iroda feladatkörébe tartozóan gondoskodik a Képviselő-testület bizottságai

döntéseinek

hatályosulásáról

(postázás,

intézkedések

megtétele). 12.4.2 A Jegyző hatáskörébe tartozó ügyek Jegyzőkönyvbe foglalja a teljes hatályú apai elismeréshez szükséges nyilatkozatot. Külön jogszabályban meghatározott esetben ügygondnokot, eseti gondnokot rendel ki, a kirendelt gondnokot felmenti, megállapítja a munkadíját. A gyámhivatal felkérésére a gyámsági és gondnoksági ügyekben leltározási feladatokat végez, környezettanulmányt készít, valamint közreműködik a gyámhivatali határozat végrehajtásában. Felveszi a szülő nyilatkozatát, amelyben hozzájárul gyermeke ismeretlen személy általi örökbefogadásához. Dönt a gyermek védelembevételéről és annak megszüntetéséről. 12.4.2.6

A gyermeket azonnali intézkedést igénylő esetben a különélő

másik szülőnél, más hozzátartozónál, vagy más alkalmas személynél, illetve nevelőszülőnél,

vagy

gyermekotthonban,

illetve

más

bentlakásos

intézményben helyezi el.

12.4.2.7

Szakértőt rendel ki, ment fel, megállapítja a szakértői díjat.

12.4.2.8 Közreműködik a gyermektartásdíj iránti igény érvényesítésében a nemzetközi

szerződésben meghatározottak szerint.


164/205 2009. 11. 11.

ÁROP-1-2-A/ 2008-0052

12.4.2.9

Közreműködik a gondozási díj, valamint a megelőlegezett

gyermektartás díj 12.4.2.10

behajtásában.

Értesíti a gyermekjóléti szolgálatot a gyermek átmeneti

gondozását ellátó helyettes szülő kijelöléséről. 12.4.2.11

Határozatot hoz - a tényállás tisztázása mellett - a személyes

gondoskodást nyújtó ellátás igénybevételéről, a határozatot megküldi az ellátást nyújt intézmény vezetőinek. 12.4.2.12

Nyilvántartást vezet a védelembe vett, az apa adatai nélkül

anyakönyvezett gyermekekről. 12.4.2.13

Ellátja a törvényben vagy a kormányrendeletben hatáskörébe

utalt egyéb gyámügyi feladatokat. 12.4.2.14.

Megállapítja és folyósítja a mozgáskorlátozottak támogatását,

évente felülvizsgálja és határozattal állapítja meg a gépkocsi vásárlásra való jogosultságot. 12.4.2.15.

Megállapítja a közgyógyellátásra való jogosultságot azoknak a

személyeknek, akik az 1993. évi III. törvény 50 § (1) bekezdése, valamint (3) bekezdése alapján jogosultak. Ezzel egyidejűleg kiállítja és kiadja részükre a közgyógyellátási igazolványt. 12.4.2.16. Kiállítja a 12/1995. (IV. 28.) önkormányzati rendelet 19.§-ában az 1993. évi III. törvény 50 § (2) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján szabályozottak

szerint

megállapítható

közgyógyellátáshoz

a

közgyógyellátási igazolványt. 12.4.2.17. Megállapítja és folyósítja szociális rászorultság esetén a jogosult számára az 1993. évi III. törvényben meghatározott feltételek szerint az időskorúak járadékát, a rendszeres szociális segélyt, a 41. § (1) bekezdésében és a 423/A § (1) bekezdésében foglalt ápolási díjat.


165/205 2009. 11. 11.

ÁROP-1-2-A/ 2008-0052

12.4.2.18. Megállapítja és folyósítja az 1997. évi XXXI. törvényben meghatározott feltételek szerint a jogosult gyermek számára a rendszeres gyermekvédelmi támogatást.

12.4.3 Szociális ügyek

12.4.3.1

Közreműködik

a

munkanélküliek

foglalkoztatásának

szervezésében, lebonyolításában, ellenőrzésében. 12.4.3.2 Biztosítja a jogszabályban előírt adatok kezelését és arról a jogosultaknak adatot szolgáltat. Végzi a segélyezési és támogatási ügyek intézését. Ennek keretében együttműködik az ügyben érintett társszervekkel.

Igazolást ad ki a támogatások igénybevételéhez. Jogszabályban meghatározott esetekben megállapítja az igénybevételi jogosultságot, dönt a járadékösszeg növeléséről. Elrendeli a jogosulatlanul felvett juttatás visszafizetését. Szükség szerint környezettanulmányt végez. Közreműködik a lakások bérbeadásában. Intézi a bérlakásokra benyújtott bérbevételi ajánlatok nyilvántartását, és az önkormányzati érdekéből történő bérbeadás iránti kérelmek előkészítését. 12.4.3.9. Gondoskodik az I. fokú szabálysértési ügyek intézéséről. 12.4.3.10.Kezdeményezi valamely magatartás szabálysértési tényállásnak minősítését. 12.4.3.11.Intézi a birtokvédelmi és szabálysértési ügyeket. 12.4.3.12.Kapcsolatot tart a szabálysértési ügyekben eljáró hatóságokkal.


166/205 2009. 11. 11.

ÁROP-1-2-A/ 2008-0052

12.4.4 Városi Gyámhivatal hatáskörébe tartozó ügyek. Eljár a gyermekek védelme érdekében. Dönt egyes pénzbeli támogatásokról. Eljár a gyermek családi jogállásának rendezése érdekében. Eljár az örökbefogadási ügyekben. Gyámhivatali ügyekben pert indít, illetve kezdeményez. Eljár a szülői felügyeleti jog, illetve a gyermektartásdíj ügyekben. Intézi a gyámsággal és gondnoksággal kapcsolatos ügyeket. Eljár a Gyámhivatali vagyonkezelési ügyekben. A személyes gondoskodást nyújtó ellátás igénybevételéről - tényállás tisztázása mellett - határozatot hoz. Nyilvántartást

vezet

az

általa megállapított

és

folyósított

pénzbeni

ellátásokról, az ideiglenes hatállyal elhelyezett, az átmeneti és a tartós nevelésbe vett gyermekről, a gyámság és a gondnokság alatt állókról, a gyermek vagyonáról.

12.4.5 A Képviselő-testület hatáskörébe tartozó ügyek

12.4.5.1 Javaslatot dolgoz ki a gyermekek védelme érdekében a helyi ellátórendszer kialakítására, működtetésére. Közreműködik a gyermekek védelmét biztosító hatósági feladatok és hatáskörök ellátásában. Elkészíti az éves átfogó értékelést. 12.4.5.4

Megállapítja az 1993. évi III. törvénnyel, az 1997. évi XXXI.


167/205 2009. 11. 11.

ÁROP-1-2-A/ 2008-0052

törvénnyel hatáskörébe utalt pénzbeni és természetbeni támogatásokat.

12.5 Ügyfélszolgálati iroda


12.5.1.1 Az iroda illetékességi területen a hatósági ügyek előkészítésével, az ügyfelek segítésével kapcsolatos

feladatokat. Feladatait külön

szervezeti és működési szabályzat tartalmazza, mely a Szervezeti és Működési Szabályzat függelékét képezi.

Egyéb ügyekben állandó nyitva

tartással biztosítja a hivatal általános ügyfélfogadását. Részt vesz az anyakönyvi ügyek intézésében, . Ellátja a városi regiszterhez kapcsolódód népesség-nyilvántartás feladatait. 12.5.1.2 Az iroda feladatkörébe tartozóan gondoskodik a Képviselő-testület bizottságainak

döntései kihírdetéséről, szükség esetén a hatályos

rendeleteket az ügyfelek rendelkezésére bocsátja. 12.5.3 Ügyfélszolgálati iroda 12.5.3.1 Ellátja a hivatal általános ügyfélfogadását elsősorban a nagy ügyfélforgalmú, helyben intézhető ügykörök keretében az alábbi feladatokat végzi: - Ügyfelek érdeklődésére a megfelelő tájékoztatás megadása, ellátása a megfelelő formanyomtatványokkal, a kitöltött kérelmek átvétele, ellenőrzése, továbbítása a hivatal illetékes irodáihoz. 12.5.3.2

Marhalevelek kezelése.

12.5.3.3

Kiállítja

a

helyi

rendelet

által

szabályozott

parkoló

igazolványokat és vezeti az ehhez kapcsolódó nyilvántartást. 12.5.3.4

Engedélyezi a fák kivágását.


168/205 2009. 11. 11.

ÁROP-1-2-A/ 2008-0052

12.5.3.5

Kezeli és vezeti a méhek és méhészek bejelentéseit és az

ehhez tartozó nyilvántartást. 12.5.3.6

Szakfordítói és tolmácsigazolvány kiadása, nyilvántartása.

Hatósági bizonyítványok kiadása. 12.5.3.8

Talált dolgokkal kapcsolatos eljárások lefolytatása, talált

tárgyak értékesítése. 12.5.3.9

Talált

robbanótestek

bejelentésével,

megsemmisítésével

kapcsolatos feladatok. 12.5.3.10

Lakáscélú

támogatásra

jogosultak

személyi

feltételéhez

kötötten igazolás kiadása

12.5.2 Okmányiroda

Elsőfokú hatósági jogkörben jár el a személyazonosító igazolvánnyal összefüggő hatósági ügyekben. Végzi a lakcímet és a személyi azonosítót igazoló hatósági igazolvánnyal kapcsolatos feladatokat és hatásköröket. Végzi az útlevél kérelmek feldolgozását, a KEKKH felé való felterjesztését. 12.5.2.4 A gépjármű okmányok és hatósági jelzések elvesztése esetén intézi az okmánykörözés elrendelését. 12.5.2.5

Kiadja

a

mozgásukban

korlátozott

személyek

parkolóigazolványait. 12.5.2.6

Rögzíti a személyi adat és lakcímnyilvántartásban a várpalotai,

valamint a város környéki adatokat, technikai bizonylatok alapján rögzíti a változásokat az SZL rendszeren.


169/205 2009. 11. 11.

ÁROP-1-2-A/ 2008-0052

Ellátja a járműigazgatással kapcsolatosan az új és használt gépjárművek forgalomba helyezését, tulajdonjog változásának nyilvántartásba vételét, a jármű forgalomból

történő ideiglenes és végleges kivonását,

ismételt

forgalomba helyezését, rendszámok pótlását, cseréjét, banki, pénzügyi korlátozások, záradékok hivatalos bejegyzéseit. Kiállítja a járművezetésre jogosító okmányokat, forgalmi engedélyeket a szükséges adatfelvételt, ellenőrzést, adatmódosítást követően. A vezetői engedély és a törzskönyv adatait gyártásba adja a BM hivatalához. Végzi az egyéni vállalkozói igazolványok hatósági ügyintézését, vállalkozói igazolvány kiadását, módosítását, pótlását, visszavonását, cseréjét. Kezeli a talált okmányokat, valamint gondoskodik a régi okmányok bevonásáról

és

azok

tulajdonosainak

történő

visszajuttatásáról

és

megsemmisítéséről. Vezeti az okmányokkal kapcsolatos az eljáráshoz szükséges rendszeren futó nyilvántartásokat, abból a törvényben meghatározottak szerint teljesíti az adatszolgáltatást. Az útiokmány elvesztése, eltulajdonítása, megsemmisülése esetén a körözési nyilvántartást

vezető

szerv

értesítésével kezdeményezi az

okmánykörözés elrendelését. Biztosítja a BM által rendelkezésére bocsátott bianco okmányok biztonságos tárolását, szükség szerinti igénylést, illetőleg szigorú elszámolási rend szerinti nyilvántartását. Vezeti a választásokhoz szükséges névjegyzéket és az igazolás alapján névjegyzékbe vett választópolgárok külön jegyzékét. Biztosítja a központi nyilvántartási rendszeren keresztüli választási számítógépes rendszer működtetését. A Takarnet rendszerből tulajdoni lapot szolgáltat.


170/205 2009. 11. 11.

ÁROP-1-2-A/ 2008-0052

12.5.3.11

Nyugdíjasok bérlettámogatásának ügyintézése, feldolgozása,

elszámolás céljából történő átadása a Pénzügyi és Adóügyi Irodára. 12.5.3.12

Társhatóságok megkeresésére adatot szolgáltat az ügyfél

idézésével, illetve közreműködésével. 12.5.3.14

Intézi az üdülési csekk igényléseket.

12.5.3.15

Kezeli a helyi népesség-nyilvántartó regisztert, gondoskodik a

Megyei Közigazgatási Hivatal közreműködésével a regiszter frissítéséről. Az állampolgár igazolása alapján a lakcímfiktíválási eljárást lefolytatja. Az adatokból

a

kérelmeknek

megfelelően

a

törvényben

meghatározott

feltételekkel adatot szolgáltat. Intézkedik a lakcím érvénytelenítésére a bíróság

vagy

más

hatóság

lakáshasználatának

megváltoztatására

vonatkozó ítéletének vagy határozatának végrehajtása után.

12.5.3.16

A megküldött hirdetményeket kifüggeszti, gondoskodik a

visszaküldésről. 12.5.3.17

Intézi az adategyeztetéssel és adatszolgáltatással kapcsolatos

ügyeket (beadványok, kérelmek, megkeresések, átiratok). 12.5.3.18

Tájékoztatást ad az ügyfél kérelmére a testületi és bizottsági

nyílt döntésekről, rendelkezésre bocsátja a hatályos önkormányzati rendeletgyűjteményt. 12.5.3.19

Adó- és értékbizonyítványt állít ki.

12.5.4 Igazgatási Ügyek

12.5.4.1

Ellátja az anyakönyvek vezetését, végzi az anyakönyvvezetéssel

kapcsolatos

ügyek intézését, biztosítja és közreműködik az anyakönyvi

rendezvények lebonyolításában.


171/205 2009. 11. 11.

ÁROP-1-2-A/ 2008-0052

Intézi az állampolgársággal kapcsolatos ügyeket. Felmentést adhat a házasságkötést megelőző kötelező várakozási idő alól, továbbítja a nem magyar állampolgár házasságkötéséhez szükséges felmentési kérelmeket. Indokolt esetben engedélyezésre előkészíti a házasságkötést a hivatal házasságkötő termén kívül. Intézi a családi és utónév megváltoztatására irányuló eljárást. Eljár hagyatéki ügyekben.

12.6 Városgazdálkodási Iroda


Az iroda ellátja a jegyző és a polgármesternek az önkormányzat működésével valamint a hivatal vezetésével és irányításával kapcsolatos feladat – és hatáskörébe a szabálysértési igazgatási és birtokvédelmi, a környezetvédelmi,

vízügyi,

útügyi,

tűzvédelmi

igazgatási,

az

állategészségügyi, a földművelésügyi, az ipari és kereskedelmi igazgatási feladatokból eredő, továbbá ezen tevékenységekkel összefüggő ügyviteli és adminisztrációs teendőket. 12.6.1.2 Ellátja a környezet- és természetvédelmi feladatokat. Figyelemmel kíséri az önkormányzat energiafelhasználását, az ágazatot érintő kérdésekben javaslatot dolgoz ki. Biztosítja a természetvédelmi érdekek érvényesülését.

Kezdeményezi a

helyi védettségű természetvédelmi területté


172/205 2009. 11. 11.

ÁROP-1-2-A/ 2008-0052

nyilvánítást, és ellátja az ezzel kapcsolatos feladatokat. Előkészíti a hangosító berendezések működtetésének engedélyezését.

Közreműködik a szemétszállítási közszolgáltatás ellátásában. Közreműködik a fürdőszolgáltatás biztosításában, végzi a fürdőhely kijelölést. Ellátja a közút kezelésével kapcsolatos jogszabályban előírt feladatokat. Előkészíti és végrehajtja a parkolókkal kapcsolatos döntéseket. Engedélyezi az utak rendeltetéstől eltérő használatát. Közreműködik

a

helyi

járatú

közlekedés

és

távhőszolgáltatás

szervezésében, az árhatósági döntések előkészítésében. Közreműködik a helyi közvilágítás, a villamos energia korlátozás, a távközlési berendezések és vonalas létesítmények működtetésében, az ivóvíz- és szennyvízszolgáltatás zavartalan biztosításában, ellátja az ezekkel összefüggő döntés előkészítő feladatokat. 12.6.1.12

Az építésügyi igazgatási feladatokat, mint kiemelt I. fokú

hatósági szinten végzi, közreműködik a földműveléssel kapcsolatos ügyek intézésében. 12.6.1.13

Vezeti

az

önkormányzati

vagyonkataszter-nyilvántartást,

folyamatosan gondoskodik naprakészségéről. 12.6.1.14

Az iroda feladatkörébe tartozóan gondoskodik a Képviselő-

testület bizottságainak döntéseinek hatályosulásáról 12.6.2.

A Polgármester és a Jegyző tevékenységével kapcsolatos

feladat- és hatáskörök Végzi a

telepengedélyekkel kapcsolatos ügyek

intézését,

vezeti a

nyilvántartásukat.


173/205 2009. 11. 11.

ÁROP-1-2-A/ 2008-0052

Elvégzi a jogszabályi előírásoknak megfelelően a kereskedelmi egységek, a telepengedélyek

ellenőrzését.

Az

ellenőrzések

lebonyolítása

során

együttműködik a társhatóságokkal és a civil szervezetekkel. Vezeti a különféle nyilvántartásokat. Kezeli a jogszabályokban előírt és engedélyezett adatokat, abból adatot szolgáltat az arra jogosultaknak. Külön jogszabályon alapuló üzletnyitási engedélyeket ad ki és von vissza a feltételek megléte esetén. Végzi az ipari, kereskedelmi tevékenységgel kapcsolatos panaszok, jelzések, javaslatok kivizsgálását.

Ellenőrzi a piacokon, termelőknél a közegészségügyi előírások betartását.

12.6.3

Építésügy és területfejlesztés

12.6.3.1

Ellátja az építésügyi hatósági ügyintézést.

12.6.3.2

Vezeti az építésügybe tartozó tevékenységek ellátásához

szükséges hatósági nyilvántartásokat. 12.6.3.3

Intézi a telekalakítással kapcsolatos ügyeket.

Engedélyezi a közparkok és véderdők kialakítását, a kül- és belterületen a földrészlet alakjának és terjedelmének megváltoztatását. 12.6.3.5.

A

polgármester

és

az

alpolgármester

megbízásából

közreműködnek a környezetvédelmi, energetikai, vízügyi és útügyi feladatok ellátásával összefüggő képviselő-testületi, bizottsági döntések határidőre történő szakmai és ügyviteli előkészítésében és végrehajtásában.


174/205 2009. 11. 11.

ÁROP-1-2-A/ 2008-0052

Biztosítja

az

Önkormányzat,

illetve

a

Polgármesteri

Hivatal

által

megvalósított beruházások szakmai felügyeletét, műszaki átadás-átvételét, a beruházás szakmai teljesítését, s e körben együttműködik a Polgármesteri Hivatal Pénzügyi Irodája vezetőjével és a pályázati referenssel, 12.6.3.6.

Érvényesíti

a

környezetvédelmi

és

természetvédelmi

jogszabályokba foglalt előírásokat, érdekeket.

12.6.4

Földművelés, állategészségügy

Elősegíti az általános mezőgazdasági összeírás munkáját. Összehívja a részarány földtulajdonosok közgyűlését, ellátja az ezzel összefüggő feladatokat. Közreműködik a mező-, erdőgazdasági művelés alatt álló földterületekkel kapcsolatos eljárásokban. Elkészíti és közzéteszi a hegyközségi szervezetek jegyzékét. Közreműködik az alakuló közgyűlés előkészítésében. Gondoskodik a megállapított földrajzi nevek nyilvántartásának vezetéséről és közzétételéről. Véleményezésre

megküldi

a

földrajzi

nevekkel

kapcsolatos

döntéstervezeteket. Megkeresés esetén véleményezi azokat. Engedélyezi az állatforgalmazási tevékenység, állatkiállítás, állatbemutató, állatverseny tartását, és a mutatványos tevékenység helyét idejét. Szervezi a bejelentett ebek nyilvántartásával, összeírásával, veszettség elleni kötelező oltásával kapcsolatos feladatokat. Végzi a jogszabályban előírt állatnyilvántartások vezetését.


175/205 2009. 11. 11.

ÁROP-1-2-A/ 2008-0052

Kijelöli az állati hullák és feldolgozásra alkalmatlan állati eredetű hulladékok elföldelésére alkalmas területeket. Közreműködik a ragadós száj- és körömfájásban történő megbetegedés vagy annak gyanúja esetén lefolytatásra kerülő hatósági eljárásban. Afrikai sertéspestis megbetegedés vagy annak gyanúja esetén ellátja a jogszabályban előírt feladatokat. Kötelezi az állattartó, hogy a beteg vagy a betegségre gyanús fertőzött vagy fertőzöttségre gyanús állatokat, állathullákat elkülönítse. Ellátja a veszélyes ebekkel kapcsolatos hatósági feladatokat. A jogszabályi feltételek fennállása esetén dönt az állatnak veszélyes állattá nyilvánításáról. Ellátja az állatpanzió és állatmenhely létesítésével és fenntartásával, az állatok védelmével kapcsolatos feladatokat. Biztosítja a növényegészségügyi szabályok hatályosulását, eljár a szabályok megszegőivel szemben. Ellátja a növényigazgatási feladatokat. Engedélyezi ültetvények telepítését, kivágását. Ellátja

a

szőlőtermesztéssel

és

borgazdálkodással

kapcsolatos

jogszabályban meghatározott feladatokat. Közreműködik a vadászattal, a vadkárral kapcsolatos eljárásban.

12.6.5

Vagyongazdálkodás

12.6.5.1

Lefolytatja az önkormányzat javára bejegyzett jelzálogjoggal

kapcsolatos eljárást. Az utak kivételével engedélyezi a közterületek rendeltetéstől eltérő használatát.


176/205 2009. 11. 11.

ÁROP-1-2-A/ 2008-0052

13. A Hivatal irodai szintű szervezeti egységeit érintő egyéb feladatok

13.1

A szervezeti egységek kezelik a tevékenységi körükbe tartozó

jogszabály által előírt vagy feljogosítás alapján megszerzett adatokat. 13.2

Az adatkezelés során a vonatkozó jogszabályi előírások figyelembe

vételével adatot szolgáltatnak az arra jogosultaknak. 13.3

Az adatkezelés jogosságának megszűnését követően a kezelt

adatokat meg kell semmisíteni. 13.4 Az adatkezelés és adatvédelem részletes szabályait külön szabályzat határozza meg. Adattovábbításnál, adatok nyilvánosságra hozatalánál az önkormányzati adatvédelmi nyilvántartási azonosítót minden esetben fel kell tüntetni. 13.5 A szervezeti egységek tevékenységükkel kapcsolatban eleget tesznek tájékoztatási kötelezettségüknek. A tájékoztatási kötelezettség a szervezeti egység vezetőjét illeti. 13.6 13.7

Az ügyintéző az általa intézett ügyről tájékoztatást adhat. A tájékoztatás nem sértheti a személyhez fűződő jogot vagy más

egyéb jogot jogos érdeket. A hivatal egészét érintő tájékoztatást a polgármester, az alpolgármesterek, a jegyző és az aljegyző végzi. Biztosítják a tevékenységi körükbe tartozó jogszabály által előírt statisztikai adatszolgáltatást. 13.10 A szervezeti egységek ügyintézői feladatkörükben közvetlenül tartják egymással a kapcsolatot. 13.11 Szervezeti egységet érintő feladatok esetén a szervezeti egység vezetői lépnek kapcsolatba egymással.


177/205 2009. 11. 11.

ÁROP-1-2-A/ 2008-0052

13.12 Az ügyintéző közvetlen kapcsolatba lép a polgármesterrel, a jegyzővel és az aljegyzővel, amennyiben a kiadmányozás jogát maguknak tartották fenn. 13.13 A szervezeti egység vezetője a szervezeti egységén túlmenő feladat ellátása során az illetékes irodavezető tájékoztatása után közvetlenül fordulhat az érintett ügyintézőhöz.

V. A Hivatal gazdálkodása

14. A Hivatal, mint önállóan gazdálkodó költségvetési szerv gazdálkodási jogkörei és feladatköre

14.1

A Hivatal alaptevékenysége: 751 15 3 önkormányzatok, valamint

többcélú kistérségi társulások igazgatási tevékenysége

14.2 Az intézmény kiegészítő tevékenysége:

014 03 4

Kiegészítő mezőgazdasági szolgáltatás

451 01 7

Magas-építőipar

452 02 5

Helyi közutak, hidak, alagutak létesítése és felújítása

551 41 4

Üdültetés

701 01 5

Saját ingatlan hasznosítás

751 16 4

Cigány kisebbségi önkormányzat igazgatási tevékenysége

751 16 4

Ukrán kisebbségi önkormányzat igazgatási tevékenysége


178/205 2009. 11. 11.

ÁROP-1-2-A/ 2008-0052

751 17 5

Országgyűlési képviselőválasztással kapcsolatos feladatok

751 18 6

Önkormányzati képviselőválasztással kapcsolatos feladatok végrehajtása

751 39 5

Nemzetközi kapcsolatok

751 67 0

Polgári védelmi tevékenység

751 71 3

Államigazgatási célú szolgáltatás

751 86 7

Köztemető fenntartási feladatok

751 87 8

Közvilágítási feladatok

751 92 2

Önkormányzatok, valamint többcélú kistérségi társulások elszámolásai

751 96 6

Önkormányzatok és többcélú kistérségi társulások feladatra

nem ú tervezhető elszámolása 801 11 5

Óvodai nevelés

801 21 4

Általános iskolai nappali rendszerű nevelés, oktatás

851 21 9

Háziorvosi szolgálat

851 96 7

Egészségügyi ellátás egyéb feladatai

852 0 18

Állategészségügyi tevékenység

853 31 1

Rendszeres szociális pénzbeli ellátások

853 32 2

Rendszeres gyermekvédelmi pénzbeli ellátások

853 34 4

Eseti pénzbeli szociális ellátás

902 11 3

Települési hulladékok kezelése, köztisztasági tevékenység

923 12 7

Közművelődési könyvtári tevékenység

924 01 4

Sportintézmények, sportlétesítmények működtetése

924 04 7

Sportcélok- és feladatok


179/205 2009. 11. 11.

ÁROP-1-2-A/ 2008-0052

926 01 8

Máshova nem sorolható kulturális tevékenység

930 93 2

Máshova nem sorolható tevékenység

14.3

Az

Intézmény

vállalkozói

tevékenységként

alaptevékenysége

zavarása nélkül lakossági szolgáltatást vállalhat. A vállalkozásból származó bevételét – amely nem haladhatja meg éves költségvetése 25 %-át – alaptevékenysége

ellátásához

használhatja

fel.

Az

engedélyezett

szolgáltatást az alapító okiratra a fenntartó határozatával felvezeti.

14.4

Az állami feladatként ellátott alaptevékenység, benne elhatároltan a

kisegítő

és

kiegészítő

tevékenységeket

meghatározó

jogszabályok

megjelölését a Hivatal alapító okirata tartalmazza, mely az SzMSz 4. sz. függeléke.

14.5

A

Hivatal

alaptevékenységének

forrása:

Nyíradony

Város

Önkormányzatának éves költségvetése. A hivatali költségvetés része a városi költségvetésnek. A hivatal csak a számára jóváhagyott költségvetés felett gazdálkodik.

14.6

Feladatmutatók: Nyíradony város közigazgatási területéhez tartozó

lakosságszám, éves, a rendszeren feldolgozott ügyszámok statisztikája. (rendszeres

és

eseti

pénzbeni

ellátások,

építési

engedélyezés,

okmányirodai tevékenység, gyámügyi igazgatás).

14.7

A Hivatal költségvetésének végrehajtására szolgáló számlaszáma: OTP és Kereskedelmi Bank Rt.


180/205 2009. 11. 11.

ÁROP-1-2-A/ 2008-0052

14.8

A Hivatal az általános forgalmi adó alanya az általános forgalmi

adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény alapján.

A költségvetési szervhez rendelt részben önállóan gazdálkodó költségvetési szerv: Nyíradony Város Mikro-térségi KESZ

Polgármesteri Hivatal, mint önálló költségvetési szerv pénzügyi, gazdasági tevékenységét 1 fő irodavezető (gazdasági szervezet vezetője) 1 fő pénzkezelési

ügyintéző,

2

fő

gazdálkodási

ügyintéző,

1

fő

vagyongazdálkodási előadó, 2 fő helyi adóztatási ügyintéző látja el.

A

köztisztviselők

feladatkörének,

munkakörének

meghatározását

a

Szervezeti és Működési Szabályzat 3. sz. függelék tartalmazza.

A költségvetés tervezésével és végrehajtásával kapcsolatos különleges előírások és feltételek nincsenek.

Az Intézmény feladatellátását szolgáló vagyon: a Polgármesteri Hivatal feladatainak

ellátásához

rendelkezésre

áll

Nyíradony

Város

vagyonkataszterében 126 hrsz-on nyilvántartott ingatlan és a rajta álló épület, gépek, berendezések, felszerelések.

A Polgármester és a Jegyző együttes utasítással szabályozza a Hivatal irodái által ellátott szakfeladatok finanszírozására elkülönített előirányzatok vonatkozásában utalványozási

a

kötelezettségvállalási,

ellenjegyzési,

érvényesítési,

és szakmai teljesítés igazolására vonatkozó jogköröket a

tisztségviselők, az irodavezetők és a Hivatal köztisztviselői vonatkozásában.


181/205 2009. 11. 11.

ÁROP-1-2-A/ 2008-0052

A Pénzgazdálkodási Szabályzat a Szervezeti és

Működési Szabályzat

4. sz. függeléke.

A Jegyző

a gazdasági szervezet vezetője útján kialakítja a Hivatal

számviteli rendjét.

A pénzügyi iroda vezető – a jegyző irányítása mellett-

felelős az

államháztartás igényeinek megfelelő, a Hivatal gazdálkodásáról szóló havi, negyedéves, féléves és éves információk szolgáltatásáért. A Jegyző költségvetési rendelet által meghatározott keretek között ellátja a munkaerőgazdálkodási feladatokat.

A Pénzügyi Iroda koordinálja a Hivatal, mint önállóan gazdálkodó költségvetési

szerv

készpénzkezelési,

gazdálkodásával

könyvvezetési,

kapcsolatos

beszámolási

és

tervezési,

adatszolgáltatási

feladatokat, valamint a Hivatal használatában, illetve tulajdonában álló vagyon használatával, hasznosításával, fenntartásával és működtetésével kapcsolatos feladatokat.

A Polgármesteri Hivatal, mint önálló költségvetési szerv kiadásait és bevételeit befolyásoló, a gazdálkodási előirányzatok keretei között tartását biztosító

feltétel-

kapcsolatrendszerét,

és továbbá

a

követelményrendszerét,

folyamatát,

kötelezettségvállalások

célszerűségét

megalapozó eljárást és dokumentumait, tartalmát a Szervezeti és Működési Szabályzat 5. sz. függelékét képező Gazdasági Ügyrend tartalmazza.


182/205 2009. 11. 11.

ÁROP-1-2-A/ 2008-0052

15. A Hivatal kiadmányozási rendje

15.1 A Képviselő-testület nevében a kiadmányozási jogkört a polgármester és jegyző együttesen gyakorolja (rendelet, határozat,). Akadályoztatásuk esetén: a Polgármestert, az Alpolgármester, a Jegyzőt az Aljegyző helyettesíti.

15.2 A pénzkezelésre vonatkozó szabályokat a Pénzkezelési Szabályzat tartalmazza, amely az Szervezeti és Működési Szabályzat 6. számú függeléke.

15.3 A Szervezeti és Működési Szabályzat 1. számú függelékét képezi a kiadmányozási joggyakorlásról szóló polgármesteri és jegyzői együttes utasítás.

16. Folyamatba épített, előzetes és utólagos vezetői ellenőrzés (FEUVE)

16.1. A

hivatal

gazdálkodásának

folyamatára

tekintettel

(tervezés,

végrehajtás, beszámolás) és sajátosságainak figyelembevételével alakítja ki, működteti és fejleszti a FEUVE rendszerét. 16.2. A FEUVE rendszerét szabályozó - jelen SzMSz 7.

függeléke

tartalmazza az ellenőrzési nyomvonal és az ellenőrzési pontok kialakítását, a költségvetési tervezési szakaszát, a kockázatkezelés kialakítását és


183/205 2009. 11. 11.

ÁROP-1-2-A/ 2008-0052

működtetését,

a

kockázatfelmérést

(kockázati

térkép),

valamint

a

szabálytalanságok kezelésének eljárási rendjét.

17. BELSŐ ELLENŐRZÉS 17.1

A Polgármesteri Hivatal, mint önálló költségvetési szerv, belső,

valamint az

Önkormányzat fenntartásában lévő intézmények külső

ellenőrzését megállapodással létrejött

Kistérségi Társulás keretében – a

Társulás munkaszervezetében foglalkoztatott belső ellenőrzési feladatokat ellátó külső vállalkozó útján - látja el. 17.2

A belső ellenőr tevékenységét az éves időszakot átfogó ellenőrzési

terv alapján látja el. Munkájáról évente beszámol Nyíradony Város Önkormányzata Képviselő-testületének. 17.3

A belső ellenőrzési feladatok ellátását külön szabályzat szerint kell

végrehajtani. Az Ellenőrzési Kézikönyv a Szervezeti és Működési Szabályzat 8 számú függeléke.

18. A Hivatal működésével kapcsolatos egyéb feladatok

Az ügyiratkezelés, bélyegző-nyilvántartás és bélyegzők használata

18.1.1

A Hivatalban használt bélyegzők lenyomatát, valamint a

sorszámokkal azonosíthatóan az egyes bélyegzők használatára feljogosított személyeket, illetve szervezeti egységeket a Hivatal bélyegző-nyilvántartása tartalmazza, melyet a pénzügyi iroda vezetője vezet.


184/205 2009. 11. 11.

ÁROP-1-2-A/ 2008-0052

18.1.2 Az Iratkezelési Szabályzat a Szervezeti és Működési Szabályzat 9 számú függeléke.

18.2

Értekezletek:

18.2.1 A polgármester szükség szerint, de legalább évente egy alkalommal munkaértekezletet tart a hivatal dolgozói részére. A jegyző a hivatal teljes vagy szűkebb köre részére szükség szerint munkaértekezletet hív össze.

.A

polgármester,

az

alpolgármesterek,

a

jegyző,

az

aljegyző,

az

irodavezetők, szükség szerint munkaértekezletet tartanak minden kedden 8.00 órai kezdettel. Az egyéb résztvevők körét a polgármester jelöli ki.

18.2.3. Az irodavezetők szükség szerint irodai munkaértekezletet tartanak.

18.2.4.Az

irodavezetők

gondoskodnak

arról,

hogy

fogadónapokon

ügyfélfogadási időben az iroda feladatkörébe tartozó kérdésekben a felvilágosításra

intézkedésre

jogosult

ügyintézők

a

munkahelyükön

tartózkodjanak.

A tisztségviselők ügyfélfogadási rendje:

18.3.1

Polgármester: minden kedden 10,00 -12,00 óráig

18.3.2

Alpolgármester: . Jegyző: minden kedden 8.00-12.00 óráig


185/205 2009. 11. 11.

ÁROP-1-2-A/ 2008-0052

18.3.4

Aljegyző: minden szerdán 8.00-12.00 óráig és 13.00-17.00

óráig. 18.3.5 Az irodavezetők: minden szerdán 8.00-12.00 óráig és 13.00-16.00 óráig. 18.3.6 Amennyiben a hivatal intézkedésének késedelme elháríthatatlan kárral vagy veszéllyel járna, az ügyfeleket munkaidőben időbeni korlátozás nélkül kell fogadni.

18.3.7 A házasságkötések, valamint az egyéb anyakönyvi események rendezését szombaton is biztosítani kell. 18.3.8 Az aljegyző, az irodavezetők kötelesek gondoskodni az ügyfélfogadás folyamatosságáról és zavartalanságáról. A hivatal munkatársai, amennyiben az ügy természete megengedi az ügyfél idézése esetén legalább két időpontot kötelesek megjelölni úgy, hogy az idézés lehetőleg félfogadási időbe essen.

19. A szabadság igénybevételének rendje

19.1

Minden év február 28-ig a tárgyévre vonatkozó szabadságolási tervet

kell készíteni. A szabadságolási tervet az irodavezetők készítik a helyettesítések és a beosztott dolgozók kérésének figyelembevételével.

19.2

A szabadságot a hivatal működőképességének figyelembevételével

kell kiadni. Az irodavezetők gondoskodnak az irodákban dolgozók szabadság-nyilvántartásáról.


186/205 2009. 11. 11.

ÁROP-1-2-A/ 2008-0052

A szabadság és munkaidő nyilvántartás szabályait, valamint a rendkívüli munkavégzés elrendelésének, nyilvántartásának és elszámolásának rendjét külön belső utasítás tartalmazza.

A hivatal dolgozói a munkaköri leírásokban foglaltak szerint helyettesítik egymást.

20. A Hivatal kapcsolatai

20.1

A hivatal megfelelő szintű irányítása érdekében a vezetők állandó

munkakapcsolatban állnak a fenntartóval, részt vesznek a képviselő-testület, a bizottságok és a részönkormányzó testület ülésein. Kiemelt figyelmet fordít a főhatóságokkal és társhatóságokkal történő együttműködésre.

A Hivatal rendszeres kapcsolatot tart az önkormányzati fenntartású intézményekkel, valamint az önkormányzat tulajdonában lévő gazdasági társaságokkal. Egyéb kapcsolatok Folyamatos kapcsolatot tart a településen működő egyesületekkel, civil szervezetekkel, egyházakkal és alapítványokkal. 20.4. Térségi együttműködés 20.4.1

A Hivatal rendszeres munkakapcsolatot tart fenn a környező

Polgármesteri

Hivatalokkal,

vezetőikkel

a

közszolgáltatások

és

területfejlesztési feladatok ellátása, szervezése érdekében.


187/205 2009. 11. 11.

ÁROP-1-2-A/ 2008-0052

20.4.2

A Hivatal tevékenyen részt vesz a nemzetközi kistérségi

szervezetből adódó feladatok koordinálásában. Kapcsolatot tart a külföldi kistérségek vezetőivel és szervezeteivel. 20.4.3

Együttműködik

az

önkormányzati

feladatokhoz

kapcsolódó

szolgáltatókkal.

21. Információs kapcsolatok

21.1

A köztisztviselő jogosult és köteles a munkaköréhez közvetlenül

kapcsolódó teljes körű információ megismerésére. 21.2

Az ügyintéző nem jogosult munkaköréhez nem tartozó információ

megszerzésére, megismerésére. Az ilyen kérést az információ birtokosának meg kell tagadni. 21.3 21.4

Az információ arra jogosulatlan harmadik személynek nem adható át. Az előkészítés alatt álló előterjesztésekről, munkarészekről,

pályázatokról

és más egyéb önkormányzati és hivatali anyagokról azok

nyilvánosságra hozatalukig információ a megbízón és az előkészítésbe bevont személyeken kívül senkinek sem adható. Ez a rendelkezés nem vonatkozik a hivatal tisztségviselőire. 21.5 A nem nyilvános és bizalmasan kezelendő anyagokat állandóan jól zárható helyen, illetéktelen személy hozzáférésének kizárásával kell tárolni. 21.6 Az információ birtokosai fegyelmi, kártérítési, büntetőjogi felelősséggel tartoznak az illetéktelen személy részére átadott, vagy mulasztása folytán illetéktelen személy által megszerzett információért. 21.7 A köztisztviselő adatot szolgáltat a munkakörébe tartozó ügyben hozott döntésről az üggyel kapcsolatos adatról az ügy elintézésében közreműködő


188/205 2009. 11. 11.

ÁROP-1-2-A/ 2008-0052

és

érintett

irodáknak,

önkormányzati

intézményeknek,

egyéb

szervezeteknek. 21.8

Az adatszolgáltatást a határozat egy példányának megküldésével,

vagy egyéb módon kell teljesíteni. 21.9

Az adatvédelmi követelmények teljesítéséhez szükséges feltételek

előírásáról az adatkezelés biztonságáról, az adatok védelméről, őrzéséről, az adatokhoz történő hozzáférés szabályozásáról, valamint az adatok megsemmisítéséről,

az

Adatvédelmi

és

Adatbiztonsági

Szabályzat

rendelkezik, melyet a Szervezeti és Működési Szabályzat 10. számú függeléke tartalmaz.

22. Igazolványok

22.1

A

tisztségviselőket,

munkavállalókat,

valamint

a

köztisztviselőket,

szükség

szerint

a

és

gazdasági

közszolgálati társaságok

munkavállalóit igazolvánnyal kell ellátni. 22.2 Az igazolvány vagy a személyi azonosításra szolgáló igazolvánnyal (személyazonosító igazolvány, útlevél) együtt érvényes, vagy arcfényképpel ellátott kivitelben készül. 22.3 Tulajdonosának belépést biztosít a hivatal és az önkormányzat épületeibe azok nyitvatartási idején belül, továbbá díjfizetés nélküli önkormányzati rendezvényekre. 22.4 A köztisztviselők hivatali eljárásuk során köztisztviselői jogviszonyukat az igazolvány bemutatásával igazolják. Kérelemre az ügyfélnek az igazolványt be kell mutatni. Az igazolvány adóügyekben és hatósági ellenőrzéseknél a megbízólevelet nem pótolja.


189/205 2009. 11. 11.

ÁROP-1-2-A/ 2008-0052

22.5 Az igazolvány kiadásáról a személyzeti szakreferens gondoskodik, aki vezeti a kiadott igazolványok nyilvántartását. 22.6 Az igazolványt a kiállítás jogcímének megszűnését követő 8 napon belül a személyzeti szakreferensnek le kell adni. 22.7 A jogosulatlan igazolvány használatát, az elvesztésből eredő kárért, visszaélésért, az igazolvány tulajdonosa felel. Az igazolvány elvesztését, megsemmisülését a személyzeti szakreferensnek kell bejelenteni, aki kérelemre új igazolványt ad ki. A megrongálódott igazolványt az esetleges új igazolvány iránti kérelemmel a személyzeti szakreferensnek kell átadni. 22.8 Az igazolvány bankkártya méretű, fehér alapú, laminált kivitelű. Tartalmazza a tulajdonosa nevét, (arcképét), az igazolvány kiállításának jogcímét,

köztisztviselő

esetén

hivatali

beosztását,

az

igazolvány

kiállításának helyét, keltét, érvényességének idejét és az igazolvány érvényesítésére jogosult személy aláírását, valamint Várpalota Város Címerét és az igazolvány azonosító jelét. Az igazolvány érvényesítésére - a köztisztviselők kivételével, melyet a jegyző is érvényesíthet - a polgármester jogosult. 22.9 Az igazolvány azonosító jele betűjelzésből és egy 001-től emelkedő sorszámú háromjegyű számból áll. A köztisztviselői igazolványoknál a "Ktv" betűjelzést kell alkalmazni. A már kiadott azonosító jel még egyszer nem adható ki. 22.10 A Szervezeti és Működési Szabályzat hatályba lépése előtt ebben a körben kiadott igazolványok továbbra is érvényesek a jogosultság fennállásáig, illetőleg az érvényességi idejük lejártáig.


190/205 2009. 11. 11.

ÁROP-1-2-A/ 2008-0052

VI.

Az irányítás és a vezetés eszközei

23. Szabályzat

23.1

Egy ágazati terület átfogó, részletes rendezésére szabályzatot kell

kiadni. 23.2

A kiadott szabályzatok nyilvántartását és az érintettek szabályzattal

történő ellátását az ágazatilag illetékes irodavezetők végzik. 23.3. A szabályzatokat minden érintettnek a munkaköréhez szükséges mértékben ismernie kell.

24. Utasítások

24.1 A polgármester és a jegyző a feladatkörükbe tartozó ügyek intézésére, vagy olyan a munkavégzést érintő kérdések szabályozására, amelyek máshol nem kerültek szabályozásra együttesen vagy külön-külön normatív utasítást adnak ki. 24.2 Az utasítás megismerését dokumentálni kell, a hatálya alá tartozók kötelesek az utasításban foglaltak betartására. 24.3

Az újonnan belépővel a rá vonatkozó utasításokat a munkahelyi

vezetőjének ismertetnie kell, és a megismerés tényét a (2) bekezdésben foglalt módon kell rögzíteni.


191/205 2009. 11. 11.

ÁROP-1-2-A/ 2008-0052

24.4

Minden irodát, továbbá a vezető tisztségviselőket a hatályos

utasításokkal el kell látni. Az utasítások kiadásáról és nyilvántartásáról, hatályosításáról a személyzeti szakreferens gondoskodik. 24.5. Az ügyek intézésére a tisztségviselők, irodavezetők és helyetteseik egyedi utasítást adhatnak. 24.6

Az egyedi utasítás kiterjedhet olyan ügy intézésére, amely az

ügyintéző munkakörébe nem tartozik, valamint az ügy elintézésének konkrét körülményeire. 24.7 Az utasítást az ügyintéző a legjobb tudása, jogszabályok, valamint az ágazati előírások rendelkezései szerint hajtja végre. 24.8 Az utasítás szóban és írásban adható. 24.9 Az ügyintéző köteles az utasítást adónak jelezni, ha az utasítás végrehajtása bármely okból az utasítás előírásai szerint nem hajtható végre. 24.10 Az utasítás tartalmáért az utasítást adó, a végrehajtásért az utasítást kapó a felelős.

25. Információs lehetőségek

25.1

A

munkavégzéshez

szükséges

közlönyök

és

szakirodalom

beszerzéséről a költségvetés keretén belül az aljegyző gondoskodik. 25.2 A CD-jogtár és a szűkített iktatóprogram elérését minden ügyintéző részére biztosítani kell. 25.3.

Az internet elérési lehetőséget a tisztségviselők és az

irodavezetők részére biztosítani kell. Az internet hozzáférés az ügyintézők részére biztosítható.


192/205 2009. 11. 11.

ÁROP-1-2-A/ 2008-0052

25.4. Az irodavezetők, a polgármester és a jegyző, valamint az informatikusok az iktatóprogramot betekintésre teljes körűen használhatják. 25.5. Az érintettek széles köréhez szóló tájékoztatókat a könyvtárba, míg a szűkebb körre vonatkozókat a tárgy szerint illetékes szervezeti egységnél kell közszemlére kitenni. 25.6.A képviselők és bizottsági tagok részére számítógépes hozzáférést, CD jogtár használatot, Internetes hozzáférést, valamint az önkormányzati rendeletek és határozatok elérhetőségét biztosítani kell.

26. A köztisztviselők teljesítményének értékelése

26.1 A Köztisztviselők munkateljesítményét munkakörének és a Hivatal kiemelt

céljainak

teljesítménykövetelmények

figyelembevételével alapján

a

köztisztviselők

meghatározott tekintetében

az

irodavezetők, az irodavezetők vonatkozásában a jegyző, a jegyző esetében a polgármester évente írásban értékeli. 26.2 A munkateljesítmények értékelésének rendjét önkormányzati rendelet tartalmazza, mely a Szervezeti és Működési Szabályzat 11. számú függeléke.


193/205 2009. 11. 11.

ÁROP-1-2-A/ 2008-0052

VII.

27.

Vagyonnyilatkozat

27.1

A vagyonnyilatkozat tételi kötelezettségre vonatkozóan az egyes

vagyonnyilatkozat tételi kötelezettségekről szóló 2007. évi CLII. törvény rendelkezései az irányadóak.

VIII.

28.

A címadományozás

28.1

A jegyző szakmai tanácsadó és szakmai főtanácsadói címet

adományozhat. A hivatal állományába tartozó köztisztviselőkre vonatkozóan a címek száma a felsőfokú iskolai végzettségű köztisztviselői létszám 10%ánál nem lehet több.

28.2

A címadományozás lehetőleg a Köztisztviselők Napja alkalmából

történik és ezt ünnepélyes keretek között a köztisztviselői kar előtt kell átadni.


194/205 2009. 11. 11.

ÁROP-1-2-A/ 2008-0052

29.

29.1

Munkakör:

Képzettségi pótlékra jogosító munkakörök

Képzettség:

adóügyi ügyintéző: pénzügyi- számviteli szakképesítések, valamint az OKJ szerint: pénzügyi ügyintéző (adó és illeték szakon) szakmai vizsga,

építésügyi ügyintéző:

építészmérnöki,

szerkezet-építőmérnöki

végzettség

pénzügyi ügyintéző:

pénzügyi-számviteli szakképesítések, valamint az

OKJ szerint: pénzügyi ügyintéző (költségvetési szakon) szakmai vizsga, középfokú TB ügyintézői végzettség.

személyzeti és szakoktatási szakreferens

személyügyi

szakigazgatás-szervezői

főiskolai

végzettség

jogi előadó

helyi jogszabályszerkesztő szakirányú szakképzettség

ügyfélszolgálati és önkormányzati gazdaságszervező főiskolai okmányiroda vezető

végzettség


195/205 2009. 11. 11.

ÁROP-1-2-A/ 2008-0052

energetikai, tűzvédelmi és építési műszaki ellenőr I. szakképesítés közlekedésigazgatási ügyintéző

vagyongazdálkodási

jogász egyetemi végzettség

jogi előadó

29.2

Az

előbbiekben

felsorolt

végzettségeken,

szakképesítéseken

túlmenően képzettségi pótlékra jogosít az adóügyi igazgatásban a közép- és felsőfokú pénzügyi szakvizsga (adó és illeték szakon) és az anyakönyvi ügyintéző kivételével az anyakönyvi szakvizsga.

IX. 30. Nyugdíjpénztári támogatás

30.1. A köztisztviselő választás szerint önkéntes kiegészítő nyugdíjpénztári befizetésre jogosult. 30.2. A köztisztviselő az önkéntes kiegészítő nyugdíjpénztárba történő belépéséről nyilatkozatot tesz. Ezt a nyilatkozatát közszolgálati jogviszonya fennállása alatt csak akkor vonhatja vissza, ha vállalja a tagdíj önerőből történő megfizetését. 30.3. A köztisztviselő a munkáltatóval szerződésben álló önkéntes nyugdíjpénztárak közül szabadon választhat.


196/205 2009. 11. 11.

ÁROP-1-2-A/ 2008-0052

4.1. Javaslattétel A rendelkezésre bocsátott szervezeti és működési szabályzatból, az elvégzett mélyinterjúkból,

valamint a belső szabályzatok vizsgálatából

kialakított javaslatainkat az alábbiakban foglalhatjuk össze :

•

Nyíradony Város Polgármesteri Hivatala 4 osztályos kisvárosi hivatali modell szerint tagozódik, az irodák élén osztályvezetői státusznak megfelelő középszintű vezetők állnak.

•

A vezetői szinteken megfelelő kompetencia szintek vannak kialakítva, az irodavezetők megfelelő kiadmányozási jogkörrel rendelkeznek,

•

Az irodák – a tevékenységi körökhöz igazodóan tovább tagozódnak csoportokra (Ügyfélszolgálati iroda, helyi adóztatási csoport,

•

A polgármesteri hivatal belső szervezetfejlesztési folyamata jelenleg is folyik. Az vizsgált időszakban került sor az Ügyfélszolgálati

Iroda

létrehozására, s a kistérségi feladatellátáshoz kapcsolódóan Mikrotérségi Közigazgatási Ellátó Szervezet jött létre.

A vizsgált és rendelkezésre bocsátott dokumentumokból az alábbi javaslatokat fogalmazhatjuk meg:

4.1.1. Általános javaslatok 1.)

A Polgármesteri Hivatal szervezetfejlesztése vonatkozásában – megítélésünk szerint – a jelenlegi rendszer hosszabb távon fenntartható. Az megfelelően szolgálja a közigazgatási feladatok


197/205 2009. 11. 11.

ÁROP-1-2-A/ 2008-0052

ellátását és egyszerű és jól követhető tájékozódást tesz lehetővé az ügyfelek számára. 2.)

Az egyes belső szervezeti egységek vonatkozásában az alábbi

megállapítások és javaslatok tehetők: a.) Polgármesteri Kabinet: (a klasszikus értelemben vett titkársági funkciókat látja el. Tevékenysége elsődlegesen a képviselő-testület és bizottságok tevékenységének segítéséhez, valamint a tisztségviselők munkájának támogatásához köthető. Ugyanakkor a hivatal szmsz-ében megfelelő és karakterisztikus körülhatárolása e belső szervezeti egységnek nincs. Ezért célszerűnek tűnik a feladatok ellátása mellett olyan rendet kialakítani, amelyben az e szervezethez tartozó dolgozók feladatai és hatáskörei egyértelműen nevesíthetőek. b.) A Polgármesteri Kabinet szervezeti egységéhez kapcsolhatóan lehet és célszerű kialakítani az előzőekben megfogalmazott javaslatunk szerint egy olyan belső PCM. Csoportot, akik az önkormányzat egyes projektjei

kidolgozásában,

megvalósításában,

monitoringjában

és

elszámolásában részt vesznek. E csoport a két fő projekt menedzser, a jegyző, mint közmenedzser, a pénzügyi irodavezető, mint pénzügyi szakember mellett a projektekhez igazodóan változtatható, bővíthető. Ennek az SzmSz-ben történő megjelenítése szükséges, mint projekt team-nek. c.) A kabinet tevékenységében szükséges elhelyezni azt a dolgozót, aki a közadatok nyilvánossá tételével kapcsolatos feladatokat látja el, d.)

A Polgármesteri Kabinet kibővített szervezeti struktúráját –

tekintettel arra, hogy a vezetői, irányítói tevékenységben jelentős szerepe van - az SzMSz-ben, mint folyamatosan működő vezetői- tanácsadói szintet kell nevesíteni az Irodavezetői szinteket is, hiszen ennek a folyamatos hivatali irányítási tevékenységben a tisztségviselők esetében kiemelkedő jelentősége

van.

Ugyanakkor


a

szervezeti

struktúrában

történő

198/205 2009. 11. 11.

ÁROP-1-2-A/ 2008-0052

elhelyezésével egyidejűleg a működés folyamatos rendjére is szabályozást kell kidolgozni. 4.1.2. Hatósági és Szociális Iroda Az iroda a hivatal egyik

legfontosabb belső szervezeti egységeként

nevesíthető. A szakszerű és gyors működéséhez az alábbiak miatt fűződnek jelentős érdekek: •

az ügyfelek mintegy 60-70 %-ban ezzel az irodával vannak ügyféli kapcsolatban,

•

az iroda tevékenysége alapvetően befolyásolja a polgármesteri hivatal, ezen keresztül az önkormányzat tevékenységét, működését,

•

itt folyik a hivatalos ügyek nyilvántartásba vétele (iktatása) megőrzése, archiválása, mely a későbbi fellelhetőség érdekében kiemelkedő jelentőségű,

•

a jelentős ügyfélforgalom miatt – mint ahogyan azt a város vezetése már meg is tette – célszerű volt olyan belső szervezeti alegység létrehozása, mely az ügyfeleket megfelelő információkkal látja el, igény esetén részt vesz a bianco nyomtatványok kitöltésében, s e tevékenységével tehermentesíteni tudja a tényleges ügyintézési tevékenységet végző dolgozókat.

•

az ügyfélszolgálati iroda szervezeti struktúrában történő elhelyezése mindenképpen

célszerűnek

és

ésszerűnek

tűnik,

s

számtalan

lehetőséget nyit meg a közigazgatási ügyek egyszerűbb és gyorsabb intézésében. •

E relációban említést érdemel, és javaslatként fogalmazható meg az irodavezetőknek, mint középszintű vezetőknek valamennyi olyan esetben célszerű előre nyomtatott és az ügyfelek számára könnyen kezelhető, olyan kérelem nyomtatványok kidolgozása és bevezetése, melyben


199/205 2009. 11. 11.

ÁROP-1-2-A/ 2008-0052

tipizálható módon meghatározható a döntéshez szükséges adatok tartalma, valamint ennek elbírálásához szükséges dokumentumok felsorolása. •

az ügyfélszolgálati iroda létrehozása azt is lehetővé teszi, hogy a város jegyzője felülvizsgálja és rendeleti szintű szabályozásra tegyen javaslatot a rövidített ügyintézési határidő bevezetésére. Ez a jogbiztonság elvét jelentős mértékben javíthatja.

•

A belső vizsgálataink során az iktatás elektronikus rendszerében olyan problémákat tapasztaltunk, melyek hosszú távon ellehetetleníthetik egyegy ügyirat visszakeresését. Pl. az iratok nem kapcsolódnak össze, nincsenek

előzmény

iratok

feltüntetve,

stb.

Ezek

megfelelő

és

megbízható működtetésére során kívüli intézkedéseket kell tenni. •

A hatósági és szociális tevékenység ellátása az egyik legjelentősebb munkaterhet jelenti a polgármesteri hivatal tevékenységében. Jelenleg 4 fő látja el ezt a munkát, ami jelentős munkaterhet jelent. Ennek bővítésére intézkedéseket kellene tenni.

Erre megfelelő lehetőséget

kínál a 2009-es évben meghirdetett közmunka program, mely az ügyek előkészítésében egyéb foglalkoztatási jogviszonyban lévő dolgozók segítségét is lehetővé teheti.

4.1.3. Pénzügyi Iroda: Az iroda élén irodavezető áll. A költségvetés tervezésével, gazdálkodással, az állami támogatások lehívásával, elszámolásával, a könyveléssel, házi pénztár kezelésével kapcsolatos feladatokat további 4 fő látja el. A pénzügyi iroda elkülönített belső szervezeti alegysége a Helyi Adóztatási Csoport, amely a helyi adók kivetésével, nyilvántartásával, behajtásával, valamint az


200/205 2009. 11. 11.

ÁROP-1-2-A/ 2008-0052

idegen helyről kimutatott köztartozások behajtásával kapcsolatos feladatokat látja el. E munkaszervezetben 2 fő köztisztviselő dolgozik. Az irodavezető a tisztségviselők által vállalt kötelezettségek és bevételek nyilvántartásba vételével kapcsolatos feladatokat – a belső pénzügyi, gazdálkodási szabályzatokban és jogszabályokban foglaltaknak megfelelően látja el. A pénzügyi, gazdálkodási feladatok ellátását külön, az Államháztartási törvényben, valamint a 217/1998.(XII.28.) Korm. számú rendeletben (Ámr.) foglaltak szerint szabályozott eljárás rendben gazdálkodási szabályzatok, valamint a FEUVE szabályzat a kötelezettségvállalások folyamatba épített ellenőrzések rendszerét megfelelő szinten szabályozza. A pénzügyi iroda tevékenységével kapcsolatban az alábbi javaslatok fogalmazhatók meg – figyelemmel az Állami Számvevőszék tárgyban tartott ellenőrzési megállapításaira is: •

az elkövetkező időben célszerűnek tűnik a szintjének

újra

gondolása,

valamint

az

kötelezettségvállalás

ellenjegyzés

jogkörének

delegálása az irodavezetés szintjére, •

a kötelezettségvállalások útvonalának nyomon követésére az eddigiektől jelentősebb hangsúlyt kell helyezni,

•

A

teljesítés

igazolás

rendjének

kidolgozása

és

következetes

alkalmazására megoldásokat kell kidolgozni. Az adócsoport tevékenységében: •

az

önkormányzat

pénzügyi,

gazdálkodási

helyzetének

javítása

érdekében el kell érni, hogy a helyi adóbevételekben jelentkező kintlévőség minimális mértékűre csökkenjen.


201/205 2009. 11. 11.

ÁROP-1-2-A/ 2008-0052

•

az önkormányzat bevételét képező idegen helyről kimutatott tartozások behajtására

folyamatos

intézkedéseket

kell

tenni

(rendőrségi

szabálysértési pénzbírság, illetéktartozások, mezőőri járulék stb. •

Előzőek miatt a csoport 2 fős létszámához legalább 1 fő felvételét tartjuk e feladatok ellátása érdekében indokoltnak.

4.1.4. Városgazdálkodási Iroda: Az irodát kiadmányozási jogkörrel rendelkező, s a kiemelt első fokú építési igazgatási tevékenységet irányító építész vezeti. Ehhez az irodához a településfejlesztéssel kommunális igazgatással útfenntartással, az épített környezet és természeti környezet védelmével, kereskedelmi igazgatással kapcsolatos feladatok ellátása tartozik. Az iroda tevékenységét – megbízásos jogviszonyban alkalmazott - városi főépítész is segíti. Az iroda a mezőgazdasági és kereskedelmi igazgatással kapcsolatos feladatokat

ellátása

mellett

a

vagyongazdálkodással

kapcsolatos

feladatokat is ellátja. - Az önkormányzat által tervezett és pályázati szintekig eljutott projektjei végrehajtásában

- főként az építési beruházással járó esetekben-

kiemelkedő jelentősége van, ezért a PCM. csoportban a részvétele ajánlott és indokolt. - A település intézményfenntartói és intézményfejlesztési tevékenységében az iroda középtávú szakmai fejlesztési és felújítási tervei kidolgozásához jelentősebb szerepvállalás szükséges. - Ugyancsak az iroda szakmai tevékenységéhez kapcsolható a város településfejlesztési koncepciójának, valamint a rendezési tervének a megvalósítása és végrehajtása is, hiszen az építéshatósági ellenőrzési


202/205 2009. 11. 11.

ÁROP-1-2-A/ 2008-0052

eljárások során szűrhetők ki azok az engedélytől eltérő, vagy tiltott építkezések, melyek a város arculatát rontják.

Okmányiroda: az önálló és speciális közigazgatási feladatokat ellátó belső szervezeti egység élén önálló irodavezető áll, aki kiadmányozási jogal is rendelkezik. Az irodában további 4 fő látja el a közlekedési igazgatással, valamint a polgárok személyi és lakcím igazolványai

kiadásával, útlevél

ügyek intézésével kapcsolatos, valamint vállalkozói igazolvány kiadásával kapcsolatos feladatokat. Az iroda tevékenysége a környező településekre is kihatással bíró közigazgatási egység. Ugyanakkor az elhelyezése mostohának értékelhető. Az ügyfelek jelentős hányada a szűk várakozási tér miatt kint, a szabadban tölti el. 4.1.5. Gyámhivatal A gyámhivatal a gyermekek védelmével, gondozásával, a gondnoksági ügyek intézésével kapcsolatos feladatokat látja el, önálló irodaként, elkülönített helyen. Javaslatként fogalmazhatjuk meg – tekintettel az önkormányzat fejlesztési elképzeléseire is – hogy a gyámhivatalnak a Mikrotérségi Gondozási Központtal egy épületben történő elhelyezése – könnyítené az ügyfelek helyzetét.

A Polgármesteri Hivatal jelenlegi strukturáját a város közigazgatási feladatai ellátásához méretezve megfelelőnek tartjuk. Ugyanakkor a jelenlegi Szervezeti

és

Működési

Szabályzatban

az

alábbi

változtatások

végrehajtását tartjuk szükségesnek:


203/205 2009. 11. 11.

ÁROP-1-2-A/ 2008-0052

1.) Az irodák közötti együttműködés és vezetői információszolgáltatás rendjét a szervezeti és működési szabályzatban rögzített formában szerepeltetni szükséges. 2.) A projekt szemlélet erősítése érdekében PCM. csoport létrehozását tartjuk célszerűnek megjeleníteni a szervezeti struktúrában. Ebben a 2 fő projekt menedzser (pályázati referens) személyén túlmenően javasoljuk: a pénzügyi iroda vezetőjét, a Városgazdálkodási iroda vezetőjét, vagy építészét, a város jegyzőjét vagy 1 fő közmenedzsert, valamint a projekt céljától függően az intézmények vezetőit megjeleníteni. 3.)

A

PCM.

városfejlesztési

team

létrehozását

társulással

történő

követően

célszerűnek

együttműködésének

tartjuk módját

a és

eszközrendszerét külön együttműködési megállapodásban vagy keret megállapodásban a szabályozás tárgyává tenni. 4.) A Polgármesteri Kabinetnek a hivatali szervezetben betöltött helyét és szerepét, főként az irodavezetőkkel kibővített formája esetében – mint tanácsadói, vezetői szintet kell megjeleníteni és szerepeltetni, 5.)

Az

Ügyfélszolgálati

Iroda

tevékenységének

bővítésére

célszerű

intézkedéseket tenni, főként az bianco nyomtatványokkal intézhető ügyek esetében. 6.) Javasoljuk, hogy a jegyző rendeleti formában tegyen intézkedéseket a rövidített ügyintézési határidő szabályozására, annak bevezetésére és az ügyintézők esetében a következetes számonkérésére, 7.) Az iktatás rendszerét a vizsgált időszakban nem tartjuk megfelelően megbízhatónak. Ezért annak felülvizsgálatára és új

komplex rendszer

bevezetésére szükséges intézkedéseket tenni. E javaslat megvalósítása során olyan rendszer bevezetését tartjuk célszerűnek, mely a vezetői szinteken (Polgármester, jegyző, irodavezetők) megfelelő információkat nyújt


204/205 2009. 11. 11.

ÁROP-1-2-A/ 2008-0052

egy-egy

ügy

intézésének

helyzetéről,

vagy

lehetőséget

teremt

a

munkaterhek mérésére is. 8.) Javasoljuk a Polgármesteri hivatal belső szervezeti egységein belül – akár a közfoglalkoztatás adta lehetőséget kihasználva – egy fő felvételét a helyi adóztatási csoporthoz. Ugyanakkor e csoport tevékenységében a helyi bevételek

következetesebb

beszedésére

az

elkövetkező

időszakban

nagyobb hangsúlyt kell helyezni. 9.) A fejlesztési tevékenység ellátása során célszerűnek tartjuk olyan közigazgatási intézményhálózat fejlesztést, mely az Okmányirodának megfelelő és hosszú távú elhelyezést biztosít. 10.)

A

pénzügyi,

gazdálkodási

tevékenység

ellátása

során

a

kötelezettségvállalások rendjét, valamint a teljesítés igazolásának a rendjét javasoljuk felülvizsgálni, s a jogszabályoknak is megfelelő új szabályozást bevezetni.


205/205 2009. 11. 11.

TANULMÁNYOK ÉS ADATBÁZISOK. Nyíradony Város Önkormányzata Polgármesteri Hivatalának szervezetfejlesztése. Államreform Operatív Program

Recommend Documents