Tanulmányok a határ menti régiók gazdasági és munkaerı-piaci helyzetérıl és lehetıségeirıl, a foglalkoztatást segítı támogatásokról

Nemzetközi és határ menti együttmőködések támogatása

Tanulmányok a határ menti régiók gazdasági és munkaerı-piaci helyzetérıl és lehetıségeirıl, a foglalkoztatást segítı támogatásokról

A horvát-magyar határrégió

TÁMOP-1.3.1-07/1.-2008-0002 „Az Állami Foglalkoztatási Szolgálat fejlesztése az integrált munkaügyi és szociális rendszer részeként” c. kiemelt projekt, 3.6 alprojekt

A projekt az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával valósul meg.

Készítette:

Kopint-Tárki

Kutatásvezetı: Hárs Ágnes vezetı kutató

Budapest, 2010. június

Tartalom Bevezetés.................................................................................................................................... 5 1

2

3

4

5

A horvát-magyar határrégió területe .................................................................................. 5 1.1

A régió definiálásának a szempontjai......................................................................... 6

1.2

A határ menti régió horvát oldalának definiálása....................................................... 7

1.3

A határ menti régió magyar oldalának a definiálása .................................................. 7

A régió fıbb mutatói .......................................................................................................... 8 2.1

A határrégió horvát oldalának fıbb mutatói .............................................................. 8

2.2

A határrégió magyar oldalának fıbb mutatói............................................................. 9

2.3

Fıbb mutatók összehasonlítása ................................................................................ 11

A régió népességének demográfiai sajátosságai .............................................................. 12 3.1

Korcsoportos összehasonlítás, öregségi arány a régióban ....................................... 12

3.2

A népesség nemzetiségi-etnikai összetétele ............................................................. 18

3.2.1

Etnikai sajátosságok a határrégió magyar oldalán ........................................... 18

3.2.2

Etnikai sajátosságok a határrégió horvát oldalán ............................................. 21

A határrégió fıbb gazdasági mutatói ............................................................................... 22 4.1

Makrogazdasági összehasonlítások NUTS 3 régiók szerint .................................... 23

4.2

A határrégió magyar oldalának gazdasága............................................................... 26

4.3

A határrégió horvát oldalának gazdasága................................................................. 33

4.4

A határrégió gazdasági lehetıségei és kilátásai ....................................................... 35

A határrégió munkaerıpiaca ............................................................................................ 35 5.1

Foglalkoztatottság, munkanélküliség és munkaerı-piaci aktivitás a határrégióban 36

5.2

A munkanélküliség szerkezet a határrégióban ......................................................... 40

5.2.1

Munkanélküli nem és kor szerinti megoszlása a határrégió két oldalán .......... 40

5.2.2

A munkanélküliek iskolázottsága a határ két oldalán ...................................... 42

5.2.3

A munkanélküliek utolsó munkahelye a határ két oldalán............................... 47

5.2.4

A munkanélküliség idıtartama a határ két oldalán .......................................... 51

5.3

6

Munkaerı-piaci egyensúly ....................................................................................... 53

5.3.1

Munkaerı-piaci kereslet és kínálat a határrégió horvát oldalán....................... 53

5.3.2

Munkaerı-piaci kereslet és kínálat a határrégió magyar oldalán ..................... 58

Migrációs (vonzástér) pool a határrégióban..................................................................... 61 6.1

Horvát munkavállalók a horvát-magyar határrégió magyar oldalán........................ 62

6.2

Migráció a határrégiók túlsó oldalán........................................................................ 64

3

7

A határmenti régiók és a határon átnyúló munkapiacok lehetıségei ............................... 64 7.1

A közlekedési lehetıségek a régióban...................................................................... 64

7.2

A határátlépés lehetıségei a határrégióban .............................................................. 66

Táblázatok, ábrák és térképek jegyzéke ................................................................................... 68 Táblázatok jegyzéke ............................................................................................................. 68 Ábrák jegyzéke..................................................................................................................... 69 Térképek jegyzéke................................................................................................................ 70 Mellékletek............................................................................................................................... 71 1. melléklet: A horvát-magyar határrégió definiálása .......................................................... 71 2. melléklet: A határrégió térképe NUTS besorolás szerint................................................. 88

4

Bevezetés Az alábbi tanulmány a határmenti régiókról készítendı tanulmányok sorában a horvát magyar határon fekvı régió sajátosságait összegzi. A tanulmányban a horvát-magyar határrégió demográfiai, gazdasági, munkaerı-piaci helyzetének a bemutatására vállalkozunk, ez lehetıséget ad a régi lehetséges munkapiaci kapcsolatainak, határon átnyúló potenciális munkapiacának a vizsgálatára is. A horvát-magyar határrégió a magyar határ dél-nyugati szakasza, összesen 345 km hosszúságban nyúlik el Magyarország és Horvátország között. Ez a teljes magyar határszakasz 15 százaléka, a közepes hosszúsági határszakaszok egyike. A régió hoszszú ideig a gazdasági kapcsolatok szempontjából zárt, marginális határrégió volt a valamikori Jugoszlávia felé. A határt a Dráva és a Mura folyó természetes vízi határa rajzolja ki, ami a természetvédelmi területen a határátkelés lehetıségét megnehezíti, és az átkelési lehetıségeket behatárolja. A határ egyben a schengeni régiónak is határa, ami a határok átjárását nehézkessé teszi és korlátozza. A régióban nem jellemzı jelentısebb, a határrégió két oldalát a túloldalon is reprezentáló kisebbség jelenléte, ami a kapcsolatok alakulását befolyásolhatja. A határrégióban, és a két ország között a határrégión túlnyúlóan, a gazdasági kapcsolatok folyamatosan fejlıdnek és erısödnek. A tanulmány célja, hogy a helyzetfeltáró tanulmány bemutassa a régió lehetıségeit és kilátásait, mindenekelıtt a munkaerı-piaci és mobilitási lehetıségeket, ezekhez szükséges munkaerı-piaci szolgáltatások, támogatások formáit. A tanulmány elkészítéséhez mőhelyvita formájában konzultációt szerveztünk a régióban dolgozó magyar, majd a határ túloldalán dolgozó munkaügyi szakemberekkel. A szakmai konzultáció során a szakemberekkel egyeztettük a határrégió lehatárolt területét, majd ennek alapján folytattuk az adatgyőjtést. Az adatgyőjtéshez a határrégióban dolgozó munkaügyi szakemberektıl is támogatást kértünk, emellett felhasználtuk a tanulmány elkészítéséhez a magyar és a horvát statisztikai hivatal kiadványait, elérhetı adatait, az eurostat on-line adatbázisát, a VÁTI és az MTA KTI erıforrástérkép kistérségi adatbázisát, az ÁFSZ adattárház adatbázisát, és további elérhetı adatforrásokat. Az eredmények alapján elkészített helyzetfelmérı áttekintést mutatjuk be az alábbi tanulmányban.

A horvát-magyar határrégió területe A régió magyar oldalon Baranya és Somogy, valamint Zala megye egy részét öleli fel, utóbbi megye egy része tartozik csak a határrégióba, s részben átnyúlik a szomszédos szlovén-magyar határrégióba. Ráadásul Zala megye egésze része az osztrák-magyar határrégiónak

5

is, így a horvát-magyar határrégió Zala megyei része a többirányú kötıdése mellett kevésbé kapcsolódik a határmenti helyzetbıl fakadó horvát-magyar határrégióhoz. (Zala-megye ráadásul a Nyugat-Dunántúli régióhoz tartozik, a határrégió többi területe a Dél-Dunántúli régióhoz, ez is hozzájárul ahhoz, hogy a határrégióhoz a Zala megyei területek lazábban kapcsolódnak.) A határmenti régiót lehatároljuk, az a megyék egy részét tartalmazza, Baranya és Somogy megye esetében a határhoz közelebb esı területeket, Zala megye esetében azokat a területeket, melyek a szlovén magyar határszakaszon húzódnak. Ezt kistérségek és munkaügyi kirendeltségek szerint pontosan definiáljuk, és az alábbiakban részletesen bemutatjuk. Horvát oldalon a határrégió területét a határon húzódó horvát megyék alkotják, éspedig Medimurska (Muraköz) megye, Koprivnicko-Krizevacka (Kapronca-Kırös) megye, Viroviticko-Podravska (Verıce–Drávamellék) megye és Osjecko-Barajanska (Eszék– Baranyai) megye.

A régió definiálásának a szempontjai A határrégió lehatárolásakor a legfontosabb szempont a határközelség volt. A magyar oldalon a KSH kistérségekkel és a munkaügyi kirendeltségekkel azonosítható a határrégió területe, és megfelelıen homogén területi egységeket választottunk a határrégió túloldalának a leírására. A kialakított szempontokat követve határoltuk le a régió területét, és a regionális munkaügyi szakemberekkel konzultálva véglegesítettük a körülírt területét, figyelembe véve a régiót jellemzı gazdasági kapcsolatokat, és egyéb fontos vonzó hatásokat és korlátokat is. Így a magyar oldalon a horvát-magyar határrégióba került a nem közvetlenül a határon fekvı Pécsi kistérség. Hasonlóképpen fontos szerepe van a Pécsi kistérségnek a határ közeli gazdasági kapcsolatokban, mint a határrégió túloldalán jelentısebb gazdasági mágnes szerepet jelentı Eszéknek, ezért az egyébként a határral közvetlenül nem érintkezı kistérség a konzultációk alapján a határrégióba tartozik. A régió definiálására NUTS kategóriák szerint teszünk kísérletet1. A magyar oldalon a régió NUTS 3 (megye) besorolásánál finomabb kistérségi és munkaügyi kirendeltség kategóriák szerint végezzük el a lehatárolást. Erre a határ túloldalán nem volt szükség, ott a lehatárolás NUTS 3 régiók – megyék – szerint történt. A megyék Horvátország elsıdleges közigazgatási egységei (horvátul županija - zsupánság). 1

A NUTS betőszó a Statisztikai Célú Területi Egységek Nómenklatúráját jelöli (Nomenclature of Territorial Units for Statistics NUTS) az Eurostat Európai Unió területére kifejlesztett területi statisztikai nyilvántartási rendszer.

6

A részletes leírást az 1. mellékletben adjuk meg, a határrégió térképét a tanulmány végén a 2. melléklet mutatja be. Az alábbiakban a határrégió rövid definiálása után a körülírt régió sajátosságait mutatjuk be, és vizsgáljuk a határon átnyúló régió létezését és lehetıségeit.

A határ menti régió horvát oldalának definiálása A határrégió horvát oldala négy horvát megyét ölel fel, mind a négy megye a határ mellett fekszik, s a magyar határral szomszédos. Itt a definíció nem okoz gondot, és a horvát regionális besorolás szempontjából a statisztikai és a munkaügyi régiók nem térnek el. Így a magyar oldalon szükséges egyeztetéshez hasonló összehangolásra nincsen szükség. A határrégióhoz tartozó négy megyét (županija) az 1. táblázat összegzi. 1. táblázat A határrégió horvát oldala –megyék szerint Medimurska županija (Muraköz megye) Koprivnicko-Krizevacka županija (Kapronca-Kırös megye) Viroviticko-Podravska županija (Verıce–Drávamellék megye) Osjecko-Barajanska županija (Eszék–Baranya megye)

A határ menti régió magyar oldalának a definiálása A határrégió magyaroldalához KSH kistérségenként vizsgálva Baranya megye nagyobb része tartozik (kimarad a Komlói, a Pécsváradi és a Sásdi kistérség). Somogy megye területének viszont csak a határ közeli néhány kistérsége esik a határrégióba (a Fonyódi, Kaposvári, Lengyeltóti, Marcali, Siófoki, Tabi kistérség viszont már nem). Végül Zala megye esetében a határ egy része nem Horvátországgal, hanem Szlovéniával határos, így Zala megyének is csak kis területe esik a határrégióba (s kimarad a Keszthelyi, Lenti, Zalaegerszegi, Zalaszentgróti kistérség). A KSH statisztikai kistérségek és a munkaügyi kirendeltségek egymásnak megfeleltethetık, s bár lényegében azonosak a régiót definiáló kistérségek és munkaügyi kirendeltségek, de nem esnek egészen egybe. Somogy megyében a Csurgói, Nagyatádi és a Barcsi kistérségek és a munkaügyi kirendeltségek fedik egymást, és Zala megyében is egybeesik a Letenyei és Nagykanizsai kistérség a munkaügyi kirendeltségek területével. Az alábbiakban öszszegezzük a határrégióhoz tartozó területet, kistérség és munkaügyi kirendeltségek szerint. A Baranya megyei kistérségek valamivel kisebb területet, összesen 8 települést nem tartalmaznak, ami a munkaügyi kirendeltségek területén még belül van, ez azonban a régió elemzését

7

és bemutatását nem zavarja. A kistérségek és munkaügyi kirendeltségek szerint definiált területet a 2. táblázat mutatja meg. 2. táblázat A határrégió magyar oldala –kistérségek és a munkaügyi kirendeltségek szerint Megye

KSH kistérség

Munkaügyi kirendeltség

Sellyei Siklósi Mohácsi Szigetvári Szentlırinci Pécsi


Csurgói Nagyatádi Barcsi


Letenyei Nagykanizsai


Baranya

Somogy

Zala

A régió fıbb mutatói A határmenti régió sajátosságait már a legegyszerőbb mutatók is jól körvonalazzák. A régió definiált területi egységei alapján megnézzük, mi a legjellemzıbb sajátossága a határ két oldalán elterülı régióknak, s vizsgáljuk az elmozdulásokat is. Az elemzést a lehetıségek szerint összehasonlítható területekre, s mindkét oldalt jól bemutató, jellemzı és összehasonlítható mutatókat vizsgálva végezzük el. A legjellemzıbb területi és népességre vonatkozó mutatók összehasonlítása a régió területének kirajzolását, definiálását szolgálja. A régiót a határ két oldalán népesség, földrajzi kiterjedés és a régiót meghatározó további sajátos szempontok figyelembevételével definiált területek írják le. A továbbiakban részletesen elemezzük a horvát-magyar határrégió két oldalának demográfiai, gazdasági, munkapiaci, migrációs sajátosságait, a mobilitás és a határon átnyúló munkapiac lehetıségeit.

A határrégió horvát oldalának fıbb mutatói A határrégió horvát oldalán négy megye (zupanja) húzódik. A négy megye közül a legnyugatabbra a legkisebb, Medimurska (Muraköz) fekszik, a legkeletebbre a legnagyobb, Osjecko-Barajanska (Eszék–Baranya) helyezkedik el. A két középsı megye Koprivnicko-

8

Krizevacka (Kapronca-Kırös) és Viroviticko-Podravska (Verıce–Drávamellék) nagysága a két szélsı megye terület között van. A régió egésze alacsony népsőrőségő, eltekintve a nyugatabbra fekvı Medimurska kicsi és sőrőn lakott területétıl. Így érthetı, hogy a régió népesség szerint nagyon eltérı képet mutat, mint az egyes megyék földraji kiterjedtsége szerint. A legnépesebb megye a legnagyobb, Osjecko-Barajanska (Eszék–Baranya), és a legkisebb népességet a határrégióban Viroviticko-Podravska (Verıce–Drávamellék) területén találunk. A határrégió egészében a népesség elvándorlását, csökkenését látjuk, ami a horvát trenddel ellentétes. Horvátországban 2001 és 2008 között átlagosan nıtt a népesség száma és a népsőrőség is. A régió egyetlen magas népsőrőségő területe Medimurska. Itt csökkent a legkevésbé a népesség, míg a régió többi megyéjében a csökkenés jelentıs volt, nyugatról keletre haladva mind erıteljesebb népességcsökkenést tapasztalhattunk. Horvátország átlagához képest a régió mutatói kedvezıtlenebbek, a népességfogyás jelentıs. (3. táblázat) 3. táblázat Horvát-magyar határrégió horvát oldalának fı mutatói NUTS régió/ Megye

Medimurska (Muraköz) KoprivnickoKrizevacka (Kapronca-Kırös) VirovitickoPodravska (Verıce– Drávamellék) Osjecko-Barajanska (Eszék–Baranya) Határrégió együtt Horvátország

Terület

Népesség

Népsőrőség

(km2)

(fı)

(fı/ km2)

2001 730

2001 2008 118426 117923

1746

124467 120106

2001 2007 162,2 161,5

Népesség Népsőrőváltozá-

ség vál-

sa

tozása % 99,6

fı/km2 -0,7

71,3

68,8

96,5

-2,5

88299

45,2

42,7

94,5

-2,5

4149

350506 320617

84,5

77,3

91,5

-7,2

10694 56594

688789 646945 443746 448940 0 9

64,4 78,4

60,5 79,3

93,9 101,2

-3,9 0,9

2068

93389

Forrás: CROSTAT, http://www.dzs.hr

A határrégió magyar oldalának fıbb mutatói A határrégió magyar oldalán hasonló a kép, mint a horvát oldalon, nem látunk sokkal kedvezıbb tendenciát mint a horvát oldalon. A régió nagyon ritkán lakott területekbıl áll, az átlagot Nagykanizsa, s még inkább Pécs város népesebb területei jelentısen javítják, és így 9

összességében nem nagyon kedvezıtlen a terület a népsőrőség alapján, a változó népsőrőségő területek átlagosan ritkán lakott területet alkotnak. A régió népessége folyamatosan csökken, a magyarországi – csökkenı – trendet meghaladó mértékben. A népsőrőség csökkenésében, a régiót jellemzı összképben nem érzékelhetı jelentısebb különbség az egyes kistérségek között. A két várost befogó kistérségben, a Nagykanizsai és a Pécsi kistérségben volt a népességcsökkenés a legjelentısebb, ami talán a városokból és vonzáskörzetükbıl kiköltözés tendenciájával magyarázható. (4 táblázat)

10

4. táblázat Horvát-magyar határrégió magyar oldalának fı mutatói NUTS régiók kistérségek

Zala Határrégió Letenyei kistérség Nagykanizsai kistérség Somogy megye Határrégió Csurgói kistérség Nagyatádi kistérség Barcsi kistérség Baranya megye Határrégió Sellyei kistérség Siklósi kistérség Mohácsi kistérség Szigetvári kistérség Szentlırinci kistérség Pécsi kistérség Határrégió együtt Magyarország

Terület (km2)

Népesség (fı)

3784 941,62 388,69

2001 293 233 90068 19 034

552,93

71 034

6036 1839,74 496,2

Népsőrőség (fı/ km2)

2007

2007

Népesség változása 20012007 %

Népsőrőség változása 20012007 Fı/km2

85057 17 597

2001 77,5 95,65 49

90,33 45,3

94,4 92,5

-5,32 -3,70

67 460

128,5

122

95,0

-6,50

330261 75946 19352

71925 18209

54,7 41,28 39

39,10 36,7

94,7 94,1

-2,19 -2,30

647,07

29448

27928

45,5

43,2

94,8

-2,30

696,47 4430

27146 400806

25788

39 90,5

37

95,0

-2,00

3472,65 463,33

340131 15412

332875 14655

97,95 33,3

95,86 31,6

97,9 95,1

-2,09 -1,70

652,99

39628

38565

60,7

59,1

97,3

-1,60

846,29

54125

52283

64

61,8

96,6

-2,20

668,91

28731

27405

43

41

95,4

-2,00

270,3

15978

15731

59,1

58,2

98,5

-0,90

570,83

186257

184236

326,3

322,8

98,9

-3,50

6254,01

506145

489857

80,93

78,33

96,8

-2,60

93 027,60

10 328 959

10 169 999

111

109,3

98,5

-1,70

Forrás: KSH

Fıbb mutatók összehasonlítása A határrégió horvát oldala lényegesen nagyobb kiterjedéső, mint a magyar oldal, az elızı régió területe meghaladja a 10 ezer km2–t míg a magyar oldalé a 6 ezer km2–t. Népes-

11

ségszám alapján azonban a határrégió lényegesen kiegyensúlyozottabb képet nyújt, a horvát oldalon ugyan nagyobb népesség él, mint a magyar oldalon, de az eltérés nem olyan jelentıs, mint terület szerint. A horvát és a magyar határrégió fıbb mutatóit összehasonlítva azt látjuk, hogy a határrégió mindkét oldalát az ország egészét jellemzınél alacsonyabb népsőrőség jellemzi. A horvát oldalon átlagosan ritkábban lakott területek találhatóak, mint a magyar oldalon, az elıbbi határrégióban a népsőrőség 60 fı/km2, a magyar oldalon 78 fı/km2. A népesség csökkenése is hasonló trendet mutat, de míg a magyarországi oldalon ez az országos trendekkel egyezı, a horvát oldalon attól eltérı. A késıbbiekben még vizsgáljuk a régió foglalkoztatási szerkezetét, munkaerı-piaci helyzetét, ami a régió népesedésének a tapasztalt képét magyarázza.

A régió népességének demográfiai sajátosságai A határmenti régiók együttmőködését a komplementer regionális sajátosságok, a demográfiai, gazdasági és munkaerı-piaci jellemzık mindegyike, és együttese jelentıs mértékben befolyásolhatják. Bemutatjuk ezért a legjellemzıbb demográfiai mutatók és az azokat magyarázó sajátos demográfiai szerkezet alakulását és hatását az együttmőködés lehetséges irányaira és területeire

Korcsoportos összehasonlítás, öregségi arány a régióban A határrégió demográfiai korosztályi összetételének az alakulására az öregségi arány alakulását vizsgáljuk. Az öregségi index a 60 év felettiek számát a 100 gyermek korú (0-17) éves arányában mutatja. A határrégió magyar oldalán vizsgáltuk az arányokat, és azt láttuk, hogy a folyamatosan öregedı magyarországi népesség alakuláshoz képest a határrégióban nagyon színes a kép. A Zala megyei területre átnyúló határrégióba tartozó két kistérség – a Letenyei és a Nagykanizsai kistérség – népessége gyorsan öregedik, az országos átlagot meghaladó ütemben, és összességében az öregségi ráta a megye egészében is messze meghaladja az országosat. Somogy és Baranya megyei határrégióba tartozó kistérségeiben ugyanakkor az öregségi ráta messze elmarad az országostól, és mindössze Baranya megye két városiasabb kistérsége, a Pécsi és a Mohácsi kistérség kivétel ez alól, itt az országosat meghaladó gyors öregedést tapasztalunk. A határhoz közel fekvı peremterületek kistérségeiben az öregségi index messze az országos átlag alatt van, és ezekben a régiókban az öregségi ráta alakulása is lassúbb, nem követi az országos átlagot jellemzı gyors öregedést. Olyan kistérség azonban még a viszonylag alacsony öregedési ráta mellet sem található a régióban, ahol a ráta nem

12

emelkedik, azaz a népesség nem öregszik. A legfiatalabb kistérség a Szentlırinci és a Sellyei, mindkettı Baranya megye közvetlenül a határon fekvı kistérsége. (5. táblázat) 5. táblázat Öregségi index alakulása a magyar oldalon, 2000, 2004, 2007 (%)

Baranya megye Pécsi kistérség Sellyei kistérség Siklósi kistérség Szentlırinci kistérség Szigetvári kistérség Mohácsi kistérség

2000 101.26 108.94 80.15 87.35 75.35 82.63 110.41

2004 112.01 120.07 85.75 95.66 83.54 87.10 123.39

2007 118.72 126.10 89.74 104.39 88.07 94.16 129.59

Somogy megyei Barcsi kistérség Csurgói kistérség Nagyatádi kistérség

100.92 89.28 97.56 90.73

109.61 93.82 98.94 97.12

118.57 98.59 104.99 101.89

Zala megye Letenyei kistérség Nagykanizsai kistérség

107.72 125.75 99.91

120.92 132.64 116.78

133.69 140.94 129.11

Országos átlag

99.01

108.46

115.01

Forrás: MTA KTI Erıforrástérkép

Az 1. ábra az egyes megyék határrégióba tartozó kistérségeiben az öregségi index alakulásának a trendjét az ezredfordulót követı idıszakra mutatja, s láthatjuk, hogy az index folyamatos emelkedése mellett a különbségek jelentısek. Zala megye, ahogy errıl már esett szó, összességében az országos átalagnál öregebb, és nagyon gyorsan öregedı megye. Ez a régió gazdasági és lehetséges fejlesztési lehetıségeit behatárolja. Különösen a régió legnyugatabbra, a szlovén határhoz közel fekvı Letenyei kistérsége erısen elöregedett, elzárt térség, ami természetesen a határon átnyúló fejlesztésekkor figyelembe veendı. Az 1. ábrán az is jól látható, hogy a Baranya és Somogy megyei határrégióban fekvı kistérségekben az öregségi index alakulása messze elmarad a megye egészének az átlagától. Mint láttuk, ettıl a karaktertıl érthetı módon a két városias kistérség, a Mohácsi és a Pécsi kistérség marad el, mindkettı része és gyengébb vagy erısebb gazdasági vonzási centruma a határrégiónak. A többi kistérség az országos és az ahhoz közeli megyei index alakulásától elmaradva, lassan követi az országos tendenciát. Somogy megyében az országos átlagtól el-

13

maradva, lassan emelkedik a ráta. Összességében azonban a régió öregségi indexének alacsony szintje további társadalmi és munkapiaci problémával jár együtt, mint a késıbbiekben látjuk, a régióban nagy létszámú kvalifikálatlan munkaerı okoz foglalkoztatási nehézséget, a határ túloldalának a munkapiacához hasonlóan. 1. ábra Öregségi index alakulása a magyar határrégióban, megyénként, 2000-2007 (%) 150

Baranya megye P écsi kistérség Sellyei kistérség Siklósi kistérség Szent lırinci kistérség Szigetvári kistérség Mohácsi kistérség Országos átlag

B aran ya m e gye 140 130 120

%

110 100 90 80 70 60 2000

150

2001

2002

130

2004

2005

2006

2007

150

Somogy megyei Barcsi kist érség Csurgói kistérség Nagyat ádi kist érség Országos átlag

140

2003

Zala m e gye

S om ogy m e gye

140 130 120

110

110 %

%

120

100

100

90

90

80

80

70

70

60

60

Zala megye Let enyei kist érség Nagykanizsai kistérség Országos át lag

2000

2001

2002

2003

2004

2005

2006

2007

2000

2001

2002

2003

2004

2005

2006

2007

Forrás: MTA KTI Erıforrástérkép

A határrégió fejlesztését, a határ menti kapcsolatok erısítését célzó magyar-horvát IPA Határon Átnyúló Együttmőködési Program2 dokumentum számára készített térképek hasznos képet mutatnak a régió két oldalának sajátosságairól. A továbbiakban a horvát-magyar határmenti régió területére készített IPA pályázati dokumentumban megjelent szemléletes ábrák némelyikét felhasználjuk a határrégió sajátosságainak a bemutatására. (’A Magyarország-Horvátország IPA Határon Átnyúló Együttmőködési Program’ 2007-2013 idıszakra, 2

Elıcsatlakozási támogatási program, Instrument for Pre-accession, erre utal az IPA rövidítés.

14

CCI

szám

2007

CB16

IPO

003,

http://www.vati.hu/download.php?ctag=download&docID=9713) A tanulmány összehasonlítható adatokat tartalmazó térképet mutat be a határrégió két oldalát jellemzı kormegoszlásáról kistérségenként, s a határ túloldalán önkormányzatonként. Ez utóbbi a magyar oldalt leíró kistérségeknél is aprólékosabb képet mutat a határrégió horvát oldaláról. (1. térkép) 1. térkép 65 év feletti népesség aránya a határ két oldalán, kistérségek, illetve önkormányzatok szerint, a teljes népesség %-ában

Forrás: Magyar-horvát IPA pályázat http://www.vati.hu/download.php?ctag=download&docID=9713)

Az idıskorúak aránya is fontos sajátosságról rajzol képet. (2. térkép) A határrégió horvát oldalán elöregedett önkormányzatok helyezkednek el, a határrégió mentén magas idıskorú népességarány a jellemezı. Az arány a határtól távolodva határozottan csökken. A magyar oldalon kicsit eltér a kép. itt határozottan észak-nyugatabbra idısödik a népesség a határrégi-

15

óban, s ezt a korábban már említett, késıbb bemutatandó roma népesség arány magyarázza. Ahol a roma népesség aránya alacsonyabb a régióban, az észak-nyugatabbra fekvı Zalai kistérségekben, ott a határ közelében határozottan öregebb népességet látunk. Feltételezhetı, hogy az önkormányzati szintő bontás a határrégió horvát oldalán közvetlenül

fekvı

területek

elöregedettségét

a

kis

lélekszámú

területegységek-

ben/önkormányzatokban felerısíti, míg a magyar oldalon a kistérségek nagyobb egységeiben már kiegyensúlyozottabb az idıs népesség arány, ami a régió két oldalán a korosztályi mintát a bemutatott térképen eltérıen rajzolja ki. Ezért a horvát régióban megnéztük megyékre is a korcsoportadatokat. Az idıskorúak esetében a megyei adatok kevésbé mutatnak szélsıséges értékeket. A határrégió horvát oldalán fekvı négy megye közül a dél-keleti megyék elöregedettebb népessége a megyék szerinti korcsoportos táblázatból is jól látható. (6. és 7. táblázat) 2. térkép 0-14 éves népesség aránya a határ két oldalán, kistérségek, illetve önkormányzatok szerint


A magyar oldalon kistérségekre, a horvát oldalon pedig önkormányzati részletességgel láthatunk adatokat a gyermek és ifjúsági korosztály arányáról. (2. térkép) Az adatok mindkét

16

oldalon magas gyermek és fiatalkorú népességet jeleznek, a magyar oldalon ez az arány a határtól távolodva egyértelmően csökken, míg a horvát oldalon hasonló csökkenés nem jellemzı. Az alacsony népességszám és a késıbb tárgyalandó magas roma népesség arány magyarázza a magyar oldalon a fiatal korosztályok magas arányát. (vö. 6. és 7. táblázat). 6. táblázat A népesség korcsoportok szerint a horvát magyar régió horvát oldalán Régió összesen/nem

összesen

-14

1524

2534

Meñimurska

117923

1953 4 1010 0 9434

1574 4 8053

férfi

58007

nı

59916

Koprivničkokriževačka férfi nı

120106 58299 61807

Virovitičkopodravska férfi nı Osječko-baranjska

88299 42534 45765 320617

férfi

154252

nı

166365

5564

65+

évesek, fı 1702 1621 1791 0 3 1 8756 8266 9256

1352 2 6964

1770 7 6472

272

7691

8264

7947

8655

6558

132

1879 0 9717 9073

1519 2 7854 7338

1560 4 8137 7467

1648 1 8408 8073

1810 8 9250 8858

1450 1 6992 7509

1447 7 7361 7116 5022 5 2574 5 2448 0

1186 4 6061 5803 4207 8 2167 7 2040 1

1138 3 5918 5465 4283 8 2178 5 2105 3

1173 3 5913 5820 4448 0 2213 0 2235 0

1343 9 6869 6570 4977 6 2507 7 2469 9

9969

1123 5 2104 1 7767 1327 4 1488 7 5313 9574 5328 7 1971 1 3357 6


17

3544

4554

4851 5118 3707 6 1775 1 1932 5

Ismeretle n

140

389 174 215 547 248 299 857 376 481

7. táblázat A népesség korcsoportos megoszlása a horvát magyar régió horvát oldalán

összesen

-14

Korcsoport aránya % 15253545- 5524 34 44 54 64

65+

Meñimurska férfi nı Koprivničkokriževačka férfi nı Virovitičkopodravska férfi

100,0 100,0 100,0 100,0

16,6 17,4 15,7 15,6

13,4 13,9 12,8 12,6

14,4 15,1 13,8 13,0

13,7 14,3 13,3 13,7

15,2 16,0 14,4 15,1

11,5 12,0 10,9 12,1

15,0 11,2 18,8 17,5

Ismeretle n 0,2 0,2 0,2 0,3

100,0 100,0 100,0

16,7 14,7 16,4

13,5 11,9 13,4

14,0 12,1 12,9

14,4 13,1 13,3

15,9 14,3 15,2

12,0 12,1 11,3

13,3 21,5 16,9

0,3 0,3 0,6

100,0

17,3

14,2

13,9

13,9

16,1

11,4

12,5

0,6

nı Osječko-baranjska férfi nı

100,0 100,0 100,0 100,0

15,5 15,7 16,7 14,7

12,7 13,1 14,1 12,3

11,9 13,4 14,1 12,7

12,7 13,9 14,3 13,4

14,4 15,5 16,3 14,8

11,2 11,6 11,5 11,6

20,9 16,6 12,8 20,2

0,7 0,3 0,2 0,3


A népesség nemzetiségi-etnikai összetétele Az elızı fejezetben a népesség demográfiai összképét bemutatva már utaltunk arra, hogy a jellemzı képet nagymértékben befolyásolta és magyarázta a régióban magas roma népesség arány. Az alábbiakban ezt a sajátosságot, s az egyéb nemzetiségi sajátosságokat, így a határrégió túloldalán élı nemzetiségek kölcsönös reprezentáltságát vizsgáljuk meg a szomszédos országban. Azzal a feltételezéssel élünk, hogy a határon átnyúló kapcsolatokban a szomszéd ország népességéhez kötıdı nemzetiségek jelenléte járulékos ösztönzı hatást jelenthet, a meglévı gazdasági komplementer és vonzó (pull) hatások mellett.

Etnikai sajátosságok a határrégió magyar oldalán A határrégió magyar oldala etnikailag színes és sokféle, ami fontos társadalmi és munkaerı-piaci sajátosságokat eredményez. A régióban a roma népesség mellett a horvát és más kisebbségek is megtalálhatók. (8. táblázat)

18

8. táblázat Kisebbségek, etnikai csoportok elıfordulása és aránya a határrégió magyar oldalán, kistérségek szerint, % Cigányság aránya

Zala megye Határrégió Letenyei kistérség Nagykanizsai kistérség Somogy megye Határrégió Csurgói kistérség Nagyatádi kistérség Barcsi kistérség Baranya megye Határrégió Sellyei kistérség Siklósi kistérség Mohácsi kistérség Szigetvári kistérség Szentlırinci kistérség Pécsi kistérség Magyarország

Horvátok aránya

Kisebbségek együttes aránya

Nem cigányok aránya

Nem cigány és nem horvát kisebbség

Németek aránya

3,26 1,07

13,77 0,97

17,89 3,05

14,64 1,98

0,86 1,01

0,23 0,33

4,21 4,58 5,76

0,22 0,38 3,11

4,81 5,60 10,12

0,60 1,03 4,36

0,38 0,64 1,25

0,18

6,83 4,57 2,88 3,92 3,44 1,27 2,02

11,14 1,71 2,79 0,52 0,50 1,63 0,25

18,82 10,31 26,51 5,42 5,79 6,68 4,34

12,00 5,75 23,63 1,49 2,35 5,41 2,32

0,86 4,04 20,84 0,97 1,85 3,78 2,07

0,47 3,55 20,22 0,75 1,62 3,11 1,18

0,92

Forrás: MTA KTI Erıforrástérkép, népszámlálási 2001 adatok alapján

A régióban jelentıs a cigányság aránya, ez egyértelmően a határrégió sajátossága. A roma népesség különösen kedvezıtlen munkaerı-piaci helyzete rányomja a bélyegét a határrégió gazdasági és társadalmi helyzetére, és komoly gondokat jelent a határrégió munkaerıpiacán. A 3. térkép azt mutatja, hogy a határrégióban, különösen a határ felé közeledve, egyes kistérségek különösen nagy cigány népességgel rendelkeznek. Az adatok forrása a népszámlálás, ezek az adatok az önbevallás miatt általában jelentısen alulbecslik a cigány népesség arányát. A valóságban lényegesen magasabb roma népesség jelenlétét valószínősíthetjük, egyrészt a cenzus adatok alulbecslése, másrészt a roma népesség magas fertilitási aránya alapján. Figyelemreméltó, hogy a vizsgált határrégió magyar oldalán nyugat felé csökken a roma népesség aránya, s a legnagyobb a koncentrációjuk a határszéli peremvidéken. A határrégió peremvidékei depressziós és elzárt területek, ahova a marginalizálódott és nehéz helyzető csoportok szorultak, a határ viszonylag hosszú szakaszán.

19

3. térkép A cigányság aránya a horvát-magyar régió magyar oldalán

Cigányság aránya

Telepulesek D oszlop szerint 5,66 4,51 3,36 2,21 1,06

— — — — —

6,83 5,66 4,51 3,36 2,21

(61) (71) (83) (71) (87)

Forrás: MTA KTI Erıforrástérkép, népszámlálási 2001 adatok alapján, saját szerkesztés

A határrégióban vizsgáltuk, hogy a határon átnyúló kapcsolatokat a horvát kisebbség aránya esetleg erısíti, ösztönözheti-e, léteznek-e olyan fontosabb vonzó hatást jelentı kistérségek, vagy nagyobb területek, ahol a gazdasági és etnikai kapcsolatok a régiók fejlıdését támogathatják. A 2001. évi népszámlálás hatókörébe fıleg a tartósan Magyarországon élık, letelepedettek, a rövidebb-hosszabb ideje itt élı és hagyományokkal rendelkezı, kialakult horvát közösségek kerülnek. Eszerint a horvát nemzetiséghez tartozókat (akik magukat annak vallották) koncentráltan találhatjuk meg egyes kistérségekben a határrégió magyar oldalán. Azt látjuk, hogy a régióban nem jellemzı a horvátok különösebben erıs jelenléte, és ebbıl következıen a horvát kisebbség kapcsolatokat építı szerepe korlátozott. A horvát kisebbség aránya koncentrálódik: a határrégió nyugati peremén, a Zala megyéhez tartozó Letenyei kistérségben, és Baranyában, a Sellyei kistérségben. A régió keleti részén, a Baranya megyei Mohács kistétségben emellett nagyon jelentıs a német kisebbség aránya. (4. térkép)

20

4. térkép A horvát kisebbség aránya a horvát-magyar régió magyar oldalán

Horvát kisebbség aránya

Telepulesek F oszlop szerint 7 — 13,8 (63) 0,2 — 7 (310)

Forrás: MTA KTI Erıforrástérkép, népszámlálási 2001 adatok alapján, saját szerkesztés A határrégió etnikai-kisebbségi képét összegezve azt látjuk a 8. táblázat alapján is, hogy egyes kistérségekben halmozottan vannak jelen különbözı kisebbségek, meghatározó a régió egészében a roma népesség magas aránya. Más kisebbségek inkább néhány településen koncentráltan vannak jelent. A horvát kisebbség jelenléte semmiképp nem tekinthetı meghatározónak a határrégióban és a határon átnyúló kapcsolatokban.

Etnikai sajátosságok a határrégió horvát oldalán A határrégió horvát oldalán az etnikai kép színes, de a nagyobb etnikai csoportokat a volt Jugoszlávia utódállamainak a polgárai alkotják, s bár a népszámlálás nem teljes részletességgel tárja fel az etnikai összetételt, ez a magyar kisebbséget csak kicsit becsülheti alá. A horvát népszámlálás adatai szerint a határrégió horvát oldalán nincsen jelentıs magyar kisebbség, a legjelentısebb arányban a határrégió keleti részéhez tartozó Osijek-Baranja županija területén élnek magyarok, itt a népesség közel 3 százaléka magyar. Jelentısebb az egyéb kisebbségek (fıleg szerbek és egyéb jugoszláv utódállamokból származók) aránya a

21

régió keleti megyéiben, a nyugatabbra esı megyék népessége meglehetısen homogénnek tőnik. (9. táblázat) 9. táblázat A határrégió horvát oldalán a horvát megyék etnikai összetétele, 2002 megyék

teljes népesség

Meñimurje Koprivnica-Križevci Virovitica-Podravina Osijek-Baranja

118426 124467 93389 330506

horvát magyar Nemzetiségőek, fı 112746 73 119450 108 83554 255 277245 9784

horvátok magyarok Aránya, % 95,2 0,06 96,0 0,09 89,5 0,27 83,9 2,96

Forrás: CROSTAT, cenzus online adatbázis, http://www.dzs.hr,

A horvát népszámlálás adatai szerint a határrégió horvát oldalán nem élnek számottevı arányban cigányok, a határ magyar oldaláról a túloldalára nem nyúlik át összefüggıen elhelyezkedı cigány népesség. Azt láthatjuk, hogy a horvát népszámlálás szerint a határrégióban a horvát oldalon nincs jelentısebb arányú roma népesség. A határrégió nyugati részén, a Zalával szomszédos Muraközben (Medimurje zupanijaban) élnek viszonylag nagyobb, érzékelhetı arányban romák, ott, ahol egyébként a kisebbségek aránya alacsony, így itt a legnagyobb kisebbség a romáké. A szembensı oldalon, Letenye kistérségben is magas a roma népesség aránya, de a határrégió magyar oldalán korántsem itt a legmagasabb. (10. táblázat) 10. táblázat A határrégió horvát oldalán a horvát megyék etnikai összetétele, 2002 megyék Meñimurje Koprivnica-Križevci Virovitica-Podravina Osijek-Baranja

romák lélekszáma fı 2887 125 4 977

romák aránya % 2,4 0,1 0,0 0,3

Forrás: CROSTAT, cenzus online adatbázis, http://www.dzs.hr,

A határrégió fıbb gazdasági mutatói A határrégió gazdaságát tanulmányozva elıször a határrégió nagyobb, NUTS 3 szintő területeire megvizsgáltuk a régiót jellemzı általános gazdasági mutatókat, a határ két oldalán a régió gazdasági erejét és a gazdasági tendenciákat majd megvizsgáljuk a határ két oldalán a régió gazdasági jellemzıit.

22

Makrogazdasági összehasonlítások NUTS 3 régiók szerint Ebben a részben a gazdaságot leíró makro-indikátor, a regionális GDP alakulását vizsgáljuk. A GDP átfogó és összehasonlító képet ad a határrégióban zajló gazdasági folyamtokról. A regionális GDP alakulása a régiók közötti jelentısebb színvonalkülönbséget és a trendeket is mutatja, ami a kapcsolatok alakulása szempontjából meghatározó. Elıször azt vizsgáljuk, hogyan közeledik és hol tart a határrégió megyéinek gazdasága az EU átlagához mérve. Az adatok NUTS 3 régióra legyőjthetıek, a regionális GDP érték ennél kisebb területre nem is értelmezhetı. Ezért a magyar oldalon a határrégiót befogadó megyék egészét vizsgáljuk, ilyen gond a határ túloldalán nem volt, ott az határrégiót NUTS 3 régió (megye/županija) szerint határoztuk meg. A határrégió két oldalának gazdaságát bemutató 2. ábrán azt látjuk, hogy az idıszak elején, az évezred fordulóján viszonylag egységes volt a két oldal gazdasági fejlettségének az EU átlagoz mért színvonala, s ebben nagy változás az idıszak egészében nem is történt. Öszszességében a régió az EU átlag alig felét elérı, vagy még alacsonyabb egy fıre esı GDP értékei alacsony és viszonylag fejletlen régióra utalnak. A régióba csak részben tartozó, legnyugatabbra fekvı Zala megye gazdasági teljesítménye gyors növekedést mutatott az évtized elején, és meghaladta a régió átlagot, majd a magyar oldalon minden megye stagnálást, Zala és Somogy megye határozott távolodást mutatott az EU átlagától. Ez a trend konzisztens a magyar gazdaság lelassulásával az évtized második felében, ami eltért az EU országok többségétıl. Az évtized végére a határrégió magyar megyéi az évtized eleji szintre estek vissza. Ez az idıszak a határrégió túloldalán ugyanakkor a gazdasági teljesítmény javulását mutatja, a régió horvát oldalának minden megyéjében. A 11. táblázatban megmutatjuk a nyers adatok alakulását is.

23

2. ábra Az egy fıre esı vásárlóerı-paritáson mért GDP az EU átlagában, határrégió mindkét oldala NUTS 3 régió szinten, 2000-2007, %

70 60 Koprivnicko-krize...

50

Medimurska zupanija Viroviticko-podra...

30

Os jecko-baranjska...

%

40

Zala 20

Baranya

10

Somogy

0 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007

Forrás: Eurostat on-line adatbázis, saját számítások

11. táblázat Az egy fıre esı vásárlóerı-paritáson mért GDP az EU átlagában, határrégió mindkét oldala NUTS 3 régió szinten, 2000-2007, % NUTS régió / 2000 megye A határrégió horvát oldala Medimurska KoprivnicaKriževci ViroviticaPodravina Osjecko-Baranja A határrégió magyar oldala Zala 46,8 Baranya 42,3 Somogy 38,3

2001

2002

2003

2004

2005

2006

2007

42,4 51,5

45,5 52,9

44,4 51,7

44,2 50

43,2 50,4

45,8 54,3

47,3 57

40,7

41,5

41,6

40,8

38,7

42

43,1

39,6

42,6

41,7

43,5

43,2

43,7

49,1

51 44 41,1

53,2 45,5 42,2

58,8 47,2 44,2

58,1 46,6 43,7

54,3 45,7 41,6

50,7 45,6 39,3

50,4 45,5 38,6

Forrás: Eurostat on-line adatbázis

A következıkben a régiók közötti GDP különbséget, a régiókban mérhetı egy fıre esı GDP értékét vizsgáltuk meg, a vásárlóerıt összehasonlíthatóan vizsgáló mutató, az ún. vásárlóerı sztenderd (PPS – Purchasing Power Standard) értékeit hasonlítjuk össze. A 3. ábra alap-

24

ján azt látjuk, hogy az elızıkben az EU átlaghoz felzárkózást bemutató folyamatokkal konzisztens eredményt kaptunk. A határ két oldalának egyes területei, megyéi közötti a gazdasági kapcsolatokat, a közeli szembensı területek fejlettségét vizsgálva azt látjuk, hogy a legfejlettebb régió a magyar oldalon Zala, a horvát oldalon Koprivnica-Križevci megye, utóbbiban gyors növekedést, az elıbbiben stagnálást érzékelhetünk. A két régióban a GDP színvonala nem tér el jelentısen, a növekedés azonban a horvát oldalon egyértelmő és vitális gazdasági helyzetet, míg a magyar oldalon a hasonló GDP színvonal mellett stagnálást, tükröz. A többi megyék egységes és lassú változást, hasonló és nem magas egy fıre esı GDP értéket mutatnak. Az ábra alapján a gazdasági válságot megelızı idıszak gazdasági tendenciáit ítélhetjük meg, összességében a horvát oldalon offenzívebb gazdasági magatartást és növekedést látunk, ami a gazdasági együttmőködésekben mágnesként funkcionálhat. A két régió között azonban nincsen jelentıs gazdasági fejlettségben mérhetı különbség. (A 3. ábrához tartozó számadatokat a 12. táblázatban adjuk meg.) 3. ábra Az egy fıre esı vásárlóerı-paritáson mért GDP alakulása, határrégió mindkét oldala NUTS 3 régió szinten, 2000-2007 (GDP/PPS/fı)

16000 14000 Koprivnicko-krize...

12000

Medimurska zupanija PPS/fı

10000

Viroviticko-podra...

8000

Os jecko-baranjska...

6000

Zala Baranya

4000

Somogy

2000 0 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007

Forrás: Eurostat on-line adatbázis, saját számítások

25

12. táblázat Az egy fıre esı vásárlóerı-paritáson mért GDP nagysága, határrégió mindkét oldalán NUTS 3 régió szinten, 2000-2007 (GDP/PPS/fı) NUTS régió / 2000 megye A határrégió horvát oldala Medimurska Koprivnica-Križevci Virovitica-Podravina Osjecko-Baranja A határrégió magyar oldala Zala 8900 Baranya 8100 Somogy 7300

2001

2002

2003

2004

2005

2006

2007

8400 10200 8100 7800

9300 10800 8500 8700

9200 10700 8600 8700

9600 10800 8800 9400

9700 11300 8700 9700

10800 12800 9900 10300

11800 14200 10700 12200

10100 8700 8100

10900 9300 8600

12200 9800 9200

12600 10100 9500

12200 10300 9300

12000 10800 9300

12500 11300 9600

Forrás: Eurostat on-line adatbázis

A regionális makro-adatok összehasonlítása után a továbbiakban a gazdasági szerkezet sajátosságait, a határrégió két oldalának a jellemzıit és a komplementaritás lehetıségeit vizsgáljuk meg.

A határrégió magyar oldalának gazdasága A határrégió magyar oldalán a vállalkozások döntı része Baranyában van. Noha ez a megye a határrégió nagy részét jelenti, a vállalkozások zöme Baranyán belül is a legerısebb gazdasági központ és a legjelentısebb gazdasági vonzerıt jelentı Pécsi kistérség területén koncentrálódik, itt található a határrégió vállalkozásainak a fele, itt koncentrálódnak a vállalkozások, jelentısen meghaladva az adófizetık arányát. (13. táblázat)

26

13. táblázat A vállalkozások és az adófizetık megoszlása a határrégióban, kistérségenként, 2007, %

Baranya megye Pécsi kistérség Sellyei kistérség Siklósi kistérség Szentlırinci kistérség Szigetvári kistérség Mohácsi kistérség Somogy megye Barcsi kistérség Csurgói kistérség Nagyatádi kistérség Zala megye Letenyei kistérség Nagykanizsai kistérség

Regisztrált vállalkozások megoszlása, év végén) (darab) % 73.7 51.1 1.5 7.1 2.1 3.7 8.4

Adófizetık számának megoszlása (fı) %

8.9 3.2 2.3 3.5

13.1 4.6 3.3 5.2

17.3 2.3 15.0 100.0

19.2 3.5 15.8 100.0

67.7 39.4 2.6 7.2 3.1 5.2 10.2

Forrás: MTA KTI erıforrástérkép

A vállalkozásnagyság szerint vizsgálva a mikro-vállalatoknál (10 fı) nagyobb vállalkozásokat azt látjuk, hogy néhány kistérségben van foglalkoztatási szempontból is fontos nagyvállalat (250 v. 500 fı feletti, illetve 50-249 fıt foglalkoztató vállalkozás, esetleg még nagyobb, 500 fı feletti vállalkozás). Így 2007-ben a Mohácsi, Szigetvári, Barcsi, Nagykanizsai kistérségben volt nagyobb vállalat (a válság elıtti állapot szerint, 2007-ben). Ezekben a kistérségekben a gazdasági mutatók is kedvezıbbek. A középvállalatok (10-49, illetve 50-249 fı között foglalkoztatott létszámmal) aránya jelentısebb a térség egészében, de itt a régiók között láthatóan eltérések vannak, a Mohácsi, Barcsi kistérség aránya ezekben a középvállalkozásokban is jelentısebb, összességében ezek a kistérségek fontosabb gazdasági területek. Az elmaradottabb kistérségekben alacsony a 10-19 fıt foglalkoztató kisvállalkozások aránya is. (4. ábra)

27

4. ábra A 10 fınél nagyobb vállalkozások aránya, kistérségenként, 2007, %

Országos át lag/összeg

500 és t öbb fıs regiszt rált vállalkozások aránya (%)

Nagykanizsai kist érség Let enyei kist érség Zala Megyei át lag/összeg

250-499 fıs regiszt rált vállalkozások aránya (%) 50-249 fıs regiszt rált vállalkozások aránya (%)

Nagyat ádi kist érség Csurgói kist érség Barcsi kist érség Somogy Megyei át lag/összeg

20-49 fıs regiszt rált vállalkozások aránya (%) 10-19 fıs regiszt rált vállalkozások aránya (%)

Mohácsi kist érség Sziget vári kist érség Szent lırinci kist érség Siklósi kist érség Sellyei kist érség P écsi kist érség Borsod Megyei át lag/összeg 0.0

0.5

1.0

1.5

2.0

2.5

3.0

3.5


A regisztrált vállalkozások 100 lakosra esı száma a régió egyes kistérségeiben különösen alacsony, míg országosan nem tér el lényegesen. A vállalkozások gyakorisága éppen a határon fekvı, hátrányos helyzető kistérségekben különösen alacsony, de összességében is a határrégióban a régiót befogadó megyékre jellemzı értékektıl a határrégió egésze elmarad. Kivételt jelent a két határrégióba tartozó városias kistérség, a Nagykanizsai, ahol átlagos, és a Pécsi kistérség, ahol az átlagot meghaladó a vállalkozások gyakorisága. (14. táblázat)

28

14. táblázat A regisztrált vállalkozások gyakorisága és ágazati megoszlása, 2007, %

5.86 5.10 4.13 5.56 5.24

A kereskedelemben regisztrált vállalkozások aránya (%) 16.00 15.16 14.09 20.34 16.20

A gazdasági szolgáltatásokban regisztrált vállalkozások aránya (%) 37.10 44.04 17.20 22.99 25.87

19.89

5.66

16.28

23.62

8.68

12.38

7.80

17.36

27.73

Somogy megye Barcsi kistérség Csurgói kistérség Nagyatádi kistérség

11.55 6.67 6.80 6.81

8.32 17.35 23.34 16.62

4.73 6.79 5.91 5.70

14.70 20.84 23.51 20.43

25.44 19.43 16.33 21.73

Zala megye Letenyei kistérség Nagykanizsai kistérség

12.60 7.18

10.31 20.05

6.21 7.85

14.30 17.82

28.94 21.09

12.07

15.16

5.81

14.13

29.45

Országos átlag

12.11

6.71

6.49

17.04

37.26

Baranya megye Pécsi kistérség Sellyei kistérség Siklósi kistérség Szentlırinci kistérség Szigetvári kistérség Mohácsi kistérség

Regisztrált vállalkozások gyakorisága (darab/100 lakos) 11.39 15.05 5.48 9.96 7.25

A mezıgazdaságban regisztrált vállalkozások aránya (%) 7.33 2.73 36.34 16.72 18.09

Az iparban regisztrált vállalkozások aránya (%)

7.24


A határrégió egészében jelentıs a mezıgazdasági tevékenység, a Sellyei kistérségben kiemelkedıen magas a mezıgazdasági vállalkozások aránya, de a Pécsi kistérség kivételével minden határrégiós kistérségben magasabb a mezıgazdasági vállalkozások aránya, mint a megye egészében, vagy országosan. (5. ábra)

29

5. ábra A regisztrált vállalkozások gyakorisága és ágazati megoszlása

országos

A m ezıgazdaságban regiszt rált vállalkozások aránya (%)

Nagykanizsai Let enyei kist érség Zala megye

Az iparban regiszt rált vállalkozások aránya (%) Akereskedelemben regiszt rált vállalkozások aránya (%)

Nagyat ádi kist érség Csurgói kist érség Barcsi kist érség Somogy megye

A gazd. szolg.banregiszt rált vállalkozások aránya (%)

Mohácsi kist érség Sziget vári kist érség Szent lırinci kist érség Siklósi kist érség Sellyei kist érség P écsi kist érség Baranya megye 0

10

20

30

40

50

60

70

80

%


A határrégió egyes, a határon fekvı kistérségei különösen kedvezıtlen helyzetőek. Az országosan kiemelt fejlesztésre jogosult leghátrányosabb 33 kistérség közé tartozik a határrégióban a Sellyei, a Barcsi, a Csurgói, a Szigetvári kistérség. Nem kizárólag a határrégió jelent kedvezıtlen és hátrányos helyzetet. A Dél-Magyarországi régióban a határrégión kívüli közeli területek egy része is a leghátrányosabb helyzető kistérségek közé tartozik, így a Sásdi, Kadarkúti, Lengyeltóti, Tamási kistérség. A régió terültén ha nem is a leghátrányosabb, de valamilyen szempontból lemaradt a kistérségek mindegyike, egyetlen kistérség, a Pécsi nem tartozik a valamilyen szempontból kedvezményezett kistérségek sorába. A Nagykanizsai kistérség ugyan összességében nem tartozik semmilyen gazdasági kedvezményezett kategóriába, de még a Nagykanizsai kistérség 26 községébıl is 5 társadalmi-gazdasági szempontból s a munkanélküliség alapján is kedvezıtlen helyzetben van, a leghátrányosabb helyzető kistérségek minden települése ilyen kedvezıtlen kategóriába sorolható, mint láttuk, a határrégióba négy ilyen nagyon kedvezıtlen helyzető kistérség tartozik. Alaposabban vizsgálva azt is látjuk, hogy a kistérségek egy része reménytelen és minden szempontból hátrányos helyzetben van, míg más térségek helyzete részben kedvezıtlen, de látható a felzárkózás és a fejlıdés lehetısége. Azokban a kistérségekben, amelyek ugyan nem tartoznak a 33 leghátrányosabb közé, de összességében hátrányos helyzetőnek tekinthe30

tıek, a települések nagyobb része tartozik a társadalmi-gazdasági szempontból s a munkanélküliség alapján is kedvezıtlen helyzetőek közé, de vannak a közelben olyan települések, melyek vonzerıt, munkaerıpiacot jelenthetnek. (15. táblázat) 15. táblázat A kistérségek, gazdasági kedvezményezettség szerint

Terület (km2) Lakónépesség (fı, 2007. dec. 31.) Kedvezményezett térség Hátrányos helyzető Leghátrányosabb helyzető Komplex Program Települések száma Város Község Kedvezményezett települések száma Társadalmigazdasági szempontból elmaradott Országos átlagot jelentısen meghaladó munkanélküliséggel sújtott

Nagykanizsai

Szentlırinci

Siklósi

Mohácsi

Nagyatádi

Letenyei

Csurgói

Barcsi 696 25062

Szigetvári 669 26754

553 66585

270 15407

653 37247

846 50465

647 27057

389 17147

496 17641

Nem

Igen

Igen

Igen

Igen

Igen

Nem

Igen

Igen

Igen

Igen

Nem

Nem

Nem

Nem

Nem

Nem

Nem

27

20

1 26 5

Selylyei 463 13918

Igen

Igen

Igen

Igen

Igen

Nem

Igen

Nem

Nem

Nem

Nem

Nem

Nem

Nem

Nem

Nem

Nem

Nem

Igen

Igen

Igen

Igen

53

43

18

27

18

26

46

35

1 19 15

3 50 37

2 41 23

1 17 17

1 26 17

1 17 13

1 25 25

1 45 44

1 34 35

5

15

37

23

17

17

13

25

44

35

5

15

37

23

17

17

13

25

44

35

Forrás: VÁTI REMEK (Regionális, megyei, kistérségi és települési helyzetképek)

Az alábbiakban a halmozottan hátrányos helyzető kistérségek elhelyezkedését mutatjuk meg a határrégióban, majd megmutatjuk a határrégióhoz tartozó megyékben is a hasonlóan hátrányos helyzető kistérségeket. (Az ábra a kistérségekhez tartozó településeket egységesen mutatja, nem tesz különbséget a kistérségen belül az egyes települések gazdasági státusa között.) Az 5. térképen jól látható a határrégióba tartozó kistérségek marginalizálódott helyzete, a 6. térképen pedig a befogadó megyék egészében a kedvezıtlen gazdasági helyzető régiók foltszerő elosztása.

31

5. térkép A leghátrányosabb helyzető kistérségek a horvát-magyar régió magyar oldalán

Hátrányos helyzető besorolás, határrégió

Települesek Hátrányos helyzet besorolás Halmozottan hátrányos Hátrányos Nem hátrányos

Forrás: NFÜ LHH adatok alapján, saját szerkesztés

32

6. térkép A leghátrányosabb helyzető kistérségek a horvát-magyar régió magyar oldalát befogadó megyékben Hátrányos helyzető besorolás, határrégió megyéi

Települések Hátrányos helyzet besorolás Halmozottan hátrányos Hátrányos Nem hátrányos

Forrás: NFÜ LHH adatok alapján, saját szerkesztés

A határrégió horvát oldalának gazdasága A horvát-magyar határrégió horvát oldala – mint láttuk – négy megyébıl áll. Ezek mindegyikének a gazdaságát jellemzıen mezıgazdasági területek alkotják, az ország gazdasági életének egészéhez képest magasabb mezıgazdasági tevékenységgel, ez a terület Horvátország „éléskamrája”. A kapcsolatok szempontjából legfontosabb Eszék központú Osjecko-Barajanska zupanija (Eszék-Baranya megye) természeti adottságai alapján mezıgazdasági terület, jó termıföldekkel (búza, kukorica, cukorrépa, olajosnövény termelés). A terület fele termıföld, egynegyede erdı. Emellett állattenyésztés, tejfeldolgozás és méhészet, valamint a borászat az említést érdemlı fontos tevékenységek. Fontos az élelmiszeripar, bár van feldolgozóipar is és a turizmusban a falusi turizmus, halászat, vadászat jelentıs. Különös vonzó természetvédelmi és vadászásra alkalmas terület a Kopácsi rét. A Verıce központú Viroviticko-Podravska županija (Verıce–Drávamellék megye) gazdaságát hasonlóképpen a mezıgazdaság, valamint

33

az ipar és a falusi turizmus adja. A Kapronca központú Koprivnicko-Krizevacka županija (Kapronca-Kırös megye) is mezıgazdasági terület, gazdag erdıben és ásványkincsekben, fontos a borászat és az állattenyésztés is. A Koprivnicko-Krizevacka zsupánság nagyon fontos közlekedési folyosó szerepet tölt be, itt megy keresztül a Podravinát (Drávamelléket) Zágrábbal összekötı közlekedési út, ami a további Kelet- és Dél-Európa felé vezetı út felé is jó öszszeköttetést biztosít, és meghatározza a régió gazdasági lehetıségeit. Végül a Csáktornya központú Medimurska županija (Muraköz megye) kilóg a meghatározóan mezıgazdasági karakterő régióból, jellemzıen feldolgozóiparral, emellett mezıgazdasággal, kereskedelemmel és építıipari tevékenységekkel is foglalkozó terület.3 A határrégión túlmutatóan Magyarország és Horvátország közötti kapcsolatok jelentısek, Magyarország a kereskedelem, beruházás, idegenforgalom alapján is Horvátország elsı 10 partnere között szerepel. A mőködıtıke állományt vizsgálva a horvát fél lényegesen nagyobb gazdasági befolyással bír Magyarországon, ha nem is a határrégióban, mint fordítva. A határmenti kapcsolatok szempontjából kitüntetett jelentısége van a MagyarországHorvátország Határmenti együttmőködési (IPA CBC) Programnak, 2009. áprilisban nyíltak meg a 2007-2013 programozási periódus elsı körös pályázatai. A program elsı három évére (2007-2009) rendelkezésre álló IPA források (19,3 m Euró) felhasználási irányai: kisebb részben fordíthatóak a fenntartható fejlıdés céljaira (4,9 millió Euró), nagyobb fele a határmenti gazdasági együttmőködés célját szolgálja (6,8 millió Euró). Ez utóbbi érinti a vizsgálatunk kérdéseit is, bár kevesebb a határon átnyúló munkaerıpiacokat erısítı kapcsolat. A turizmus területén várható, hogy további fejlesztést támogató lehetıség a fejlesztési programban. Öszszességében a határrégióban a turizmus fejlesztése, a természetvédelmi és jó adottságú területek kihasználása fontos lehetıség, ezért a turizmus fejezet fontos lehetıséget biztosít a kapcsolatokhoz. Környezetvédelmi kapcsolatok fejlesztését szolgáló további együttmőködés a határrégióban Mura-Dráva-Duna Bioszféra Rezervátum létrehozását szolgálja. A tervezett bioszféra rezervátum a nagy kiterjedéső, összefüggı folyó menti öko-rendszert érinti. Az itt érintett terület az elsı határon átnyúló védett terület Horvátország és Magyarország között, magyar oldalon 235 hektárt, a horvát oldalon lényegesen nagyobb kiterjedéső, 630 ezer hektárt felölelı terület.. A természetvédelmi rezervátum a határon átnyúló munkapiacok szempontjából a turizmus területén kínál lehetıségeket.

3

Horvát Gazdasági Kamara (HGK) információk alapján, dr Gyırvári Márknak, a Magyar-Horvát Kereskedelmi és Iparkamara elnökének személyes közlése.

34

A gazdasági és a régiót összekötı közlekedési kapcsolatok szempontjából kiemelt fontosságú Kelet-Szlavónia közlekedési fejlesztési projektje. A mai közlekedési kapcsolatokat és ezek korlátozó hatását a késıbbiekben, a 7. fejezetben vizsgáljuk majd részletesebben. A gazdasági kapcsolatok és fejlesztések kitüntetett fontosságú feladata ezért a közlekedési utak fejlesztése, tekintettel az ezek nyomán megnyíló gazdasági fejlıdési kilátásokra. A régióban tervezett fejlesztéseknek különösen nagy a jelentısége, a horvát autópálya fejlesztési stratégia keretében a magyar határt két irányból Zágrábbal összekötı autópálya, illetve gyorsforgalmi út kiépítése van folyamatban. Ez az ún. „Drávamenti Y” (A12 és A13) autópálya rendszer lesz, ami egyrészt a magyar határt Koprocvicától köti össze Zágrábbal, másrészt Viroviticát köti össze Zágrábbal. Emellett a V/C európai korridorrendszer részeként az A5 út elérte Eszéket, ami további fontos kapcsolatot jelent a határrégió számára is. Ez a magyar határt várhatóan 2011-re éri el, és a határrégión belüli kapcsolatok szempontjából a közeljövıben ígéri a gazdasági kapcsolatok élénkülését.

A határrégió gazdasági lehetıségei és kilátásai A határrégió gazdasági lehetıségeinek a kihasználására a határ mindkét oldalán húzódó mezıgazdasági területek, a természetvédelmi terület lehetıségeinek fejlesztése és a kapcsolódó fejlesztések, együttmőködések irányában van lehetıség. Ebbe az irányba mutatnak a határon átnyúló kapcsolatok fejlesztését szolgáló IPA program célkitőzései is. A régiót érintı úthálózat fejlesztés a jelenleg korlátot jelentı közlekedési lehetıségeket, elérési távolságokat javíthatja, és ezzel nagymértékben megváltoztathatja a régió mobilitási lehetıségeit. A továbbiakban vizsgáljuk, hogy a határ két oldalán fekvı munkaerıpiacok szerkezete, jellemzıi milyen további lehetıségeket és akadályokat jelenthetnek a határ két oldalának összekapcsolására, a két munkaerıpiac potenciális komplementer lehetıségeinek a kihasználására.

A határrégió munkaerıpiaca A határrégió két oldalán, ahogy láttuk, többségében hasonló mezıgazdasági területek húzódnak, demográfiai összetétel szempontjából viszonylag idıs népesség jellemzi a régió egy részét. Ahol a magyar oldalon fiatalabb a népesség, a régió középsı területén, ott magas a roma népesség aránya. A gazdag horvát mezıgazdasági területekkel szemben a magyar oldalon marginalizálódott és halmozottan hátrányos helyzető régiók sorát látjuk. A továbbiakban a határrégió két oldalának a munkaerı-piaci meghatározottságát, a munkaerı kínálatot és a munkaerı keresletet vetjük össze.

35

Foglalkoztatottság, munkanélküliség és munkaerı-piaci aktivitás a határrégióban A foglalkoztatottság a határrégióban mindkét oldalon alacsony, de különösen a horvát oldalon, ahol lényegesen magasabb a munkanélküliség. Összességében azonban a határ két oldalán az aktivitási arány lényegében megegyezik, ami a munkaerıpiac leírásának fontos mutatója. (16. táblázat). A határ mindkét oldalán azt látjuk, hogy a régió nyugati térségeiben magasabb a foglalkoztatás, alacsonyabb a munkanélküliség aránya, és összességében a munkaerı-piaci részvétel is magasabb. 16. táblázat Munkaerı-piaci mutatók a határ két oldalán (15-74 éves népesség), % régiók

Baranya megye Somogy megye Zala megye Magyarország Medimurska KoprivnickoKrizevacka VirovitickoPodravska Osjecko-Barajanska Horvátország

Foglalkoztatottak aránya 2005 2009 47,0 46,8 45,6 44,5 55,6 51,8 50,5 49,2

Aktivitási ráta 2005 51,4 50,3 59,4 54,5

2009 52,9 50,2 58,1 54,7

Munkanélküliségi ráta 2005 2009 8,4 11,6 9,3 11,4 6,4 10,8 7,2 10,0

54,1 48,9

63,7 55,4

12,1 15,9

46,2

51,5

20,2

49,2 43,3

50,9 53,3

24,2 17,3

Forrás: horvát és magyar munkaerı-felmérés adatok alapján, magyar adat KSH,horvát adat: Magyar-horvát IPA pályázat http://www.vati.hu/download.php?ctag=download&docID=9713),

A határ magyar oldalát befogadó megyékre mutatott adatokat a 16. táblázat, a határrégió azonban a magyar oldalon kisebb, kistérségek, illetve munkaügyi kirendeltségek alapján határoltuk le. A 17. táblázat a határrégióba esı kistérségenként mutatja be, hogyan alakult a magyar oldalon a foglalkoztatottság, a munkanélküliség és összességében a munkaerı-piaci aktivitás.. (A foglalkoztatottsági adatok forrása az ÁFSZ Kisterületi Munkaügyi Statisztikai Rendszer (KMSR) adatbázisa, ez az adatforrás a KSH munkaerı-felvételébıl, a népszámlálás adataiból és a regisztrált munkanélküliségi adatokból matematikai statisztikai eljárások alkal-

36

mazásával becsült regionális adatokat tartalmaz.4. Itt a 15-64 éves korosztályra vonatkoznak az adatok, ez okozza a 16. és 17. táblázat között az eltérést.) A határrégió lehatárolt területe nem tér el nagyon jelentısen a befogadó megyék egészétıl a munkaerı-piaci mutatói alapján, eltekintve Somogy megyétıl, ahol a határrégióban a munkanélküliség lényegesen meghaladja a megye egészét jellemzı munkanélküliséget. Ezek a munkanélküliségi értékek nagyon közel vannak a határ túloldalán jellemzı értékekhez. (17. táblázat)

4

Módszertani leírását ld: http://kisterseg.afsz.hu/include/static/hungarian/KMSRmodszertan2008.pdf Az adatok on-line elérhetık és letölthetık (http://kisterseg.afsz.hu/index.php?static=kister&lang=hungarian)

37

17. táblázat Munkaerı-piaci mutatók alakulása a magyar határrégióban kistérségek szerint (15-64 éves népesség), 2005, 2009, % régiók /kistérségek

Baranya megye Mohácsi kistérség Pécsi kistérség Sellyei kistérség Siklósi kistérség Szentlırinci kistérség Szigetvári kistérség Határrégió kistérségei együtt Baranya megye összesen Somogy megye Barcsi kistérség Csurgói kistérség Nagyatádi kistérség Határrégió kistérségei együtt Somogy megye összesen Zala megye Letenyei kistérség Nagykanizsai kistérség Határrégió kistérségei együtt Zala megye öszszesen

Foglalkoztatottak aránya % 2005 2009

Aktivitási ráta

2005

2009

54.90

55.60

60.90

63.10

9.85

11.96

58.80 39.70 48.10 47.80

56.40 43.50 49.40 45.30

61.50 52.70 55.40 55,00

60.60 58.20 57.90 54.50

4.47 24.56 13.11 12.74

6.96 25.15 14.82 16.86

45.60

46.50

55.30

57.20

17.48

18.80

54.53

53.59

59.52

60.01

8.38

10.69

53.20

53,00

58.40

59.60

8.85

11.21

46.10 49.50

48.80 50.80

55,00 57.20

58.40 60.20

16.23 13.45

16.40 15.58

49.60

50.40

58,00

59.20

14.59

14.94

48.28

49.93

56.73

59.17

14.88

15.62

51.20

50.40

57,00

57,00

10.13

11.52

61.10

59.90

68,00

70.20

10.08

14.77

62.90

61.10

67.50

68.40

6.94

10.61

62.52

60.87

67.63

68.73

7.56

11.45

63.60

59.20

68.30

66.20

6.88

10.52

%

Munkanélküliségi ráta % 2005 2009

Forrás: ÁFSZ KMSR adatbázis

A határrégió magyar oldalán a foglalkoztatottak kétharmada Baranya megyében volt foglalkoztatott, a megye nagy része a határrégióhoz tartozik. Somogy megye viszonylag hoszszú határszakaszon tartozik ugyan a határrégióba, de összességében a foglalkoztatottak alig

38

több mint 10 százaléka tartozik a Somogy megyei kistérségekhez. Zala megye két kistérsége viszont jelentısebb részarányt képvisel. A Somogy megyei határrégióban a foglalkoztatási ráta az amúgyis alacsony megyei átlagtól is jelenısen elmaradva alig haladta meg a 48 százalékot, viszont az elmúlt 4 évben javult, összességében a határrégió kistérségeinek mindegyike kis javulást mutat a korábbi kedvezıtlen foglalkoztatási arányhoz képest. Baranyában a kistérségek alacsony foglalkoztatási rátáját a határrégióba tartozó Pécsi kistérség jóval magasabb foglalkoztatási rátája húzza fel. A határrégión belül a Sellyei kistérségben volt a legalacsonyabb a foglalkoztatási ráta, a nagyon kedvezıtlen arány valamelyest javult, a hátrányos helyzető kistérségekben a foglalkoztatottsági ráta javulását azonban vélhetıleg a támogatott foglalkoztatottság jelentıs növekedése segítette. A Zala megyei térségben volt a legmagasabb a foglalkoztatottsági ráta, itt az egyébként idıs népességen belül az aktív korúk (15-64 évesek) elég nagy része volt foglalkoztatott. A magyar munkaerıpiac fontos sajátossága a magas inaktivitás, ezért azt is megvizsgáltuk, hogy a határrégióban milyennek bizonyult az aktivitási ráta, kistérségenként. A foglalkoztatottság alakulásához hasonlóan nagy a különbség a határrégió kistérségei között. Zala megyében az aktív korú népességnek alacsony az aránya és magas az aktivitási rátája. A többi régiókban határozottan alacsonyabb az aktivitási ráta. Magas, bár a Zala megyei értékektıl elmarad a Pécsi és a Mohácsi kistérségben az aktivitási ráta. A Sellyei kistréségben a legalacsonyabb a mutató, de nem sokkal magasabb az aktivitási ráta a Siklósi, Szentlırinci, Szigetvári, Barcsi kistérségben. Egyértelmőnek tőnik ezeknek a régióknak minden mutató szerint kedvezıtlen helyzete. A továbbiakban megvizsgáljuk a munkanélküliség alakulását a határ két oldalán. A 7. térkép alapján láthatjuk, hogy a Somogy megyei kistérségek magas munkanélkülisége a határrégió túloldalán nem a legmagasabb munkanélküliségő területekkel találkozik össze. A munkanélküliség a horvát oldalon különösen az Eszék-Baranya zsupánság területén nagyon magasabb, itt meghaladja a 20%-ot is. A továbbiakban azt kell megvizsgálnunk, hogy a határ két oldalán a munkanélküliség szerkezete hasonló, vagy eltér egymástól.

39

7. térkép Munkanélküliségi ráta a határrégió két oldalán, 2005, %


A munkanélküliség szerkezet a határrégióban Munkanélküli nem és kor szerinti megoszlása a határrégió két oldalán A határ két oldalán eltérı a munkanélküliség karaktere. Az összehasonlítást ezekre az általános mutatókra, az adatok elérhetısége miatt a magyar oldalon is a befogadó megyékre végeztük el, hiszen a különbség a magyarországi és a horvátországi munkanélküliség jellegzetességeibıl fakad, így a határrégióban sem tér el ettıl alapvetıen a helyzet. Mindenekelıtt, a horvátországi 2005. évi nagyon magas munkanélküliséghez képest a válság idıszaka nem jelentett nagy növekedést, a munkanélküliek száma nem emelkedett 2005 és 2009 között, míg a magyar oldalon a munkanélküliség jelentısen nıtt. A munkanélküliség karakterében eltérı a határ két oldala, a horvát oldalon a nık nagyon magas aránya a munkanélküliek között szembetőnı. A magyar oldalon a nık munkanélkülisége elmarad a férfiiakétól, kevésbé azonban, mint a foglalkoztatottságuk, így a nık munkanélkülisége itt is magasabb. Az arány stabil, nem változott érezhetıen a válság idıszakában. (18 és 19. táblázat) 40

18. táblázat Regisztrált munkanélküliek nemek szerint a régió horvát oldalán, (dec. 31-én) regisztrált munkanélküli férfi nı együtt fı

régió 2005 Medimurska Koprivnicko-Krizevacka Viroviticko-Podravska Osjecko-Barajanska Határrégió együtt 2009 Medimurska Koprivnicko-Krizevacka Viroviticko-Podravska Osjecko-Barajanska Határrégió együtt

megoszlás férfi nı %

2 695 3 441 4 359 13 272 23 767

4 325 4 429 5 409 18 016 32 179

7 020 7 870 9 768 31 288 55 946

38,4 43,7 44,6 42,4 42,5

61,6 56,3 55,4 57,6 57,5

2 850 3 408 3 859 13 337 23 454

3 629 3 671 4 844 18 093 30 237

6 479 7 079 8 703 31 430 53 691

44,0 48,1 44,3 42,4 43,7

56,0 51,9 55,7 57,6 56,3

Forrás: horvát munkaügyi adatközlés alapján saját számolások

19. táblázat Regisztrált munkanélküliek nemek szerint a régió magyar oldalán, (éves átlag) regisztrált munkanélküli férfi nı együtt fı

régió

megoszlás férfi nı %

2007 Baranya megye Somogy megye Zala megye Határrégió megyéi együtt

11 518 11 828 7 064 30 410

10 582 10 454 6 297 27 333

22 100 22 282 13 361 57 743

52,1 53,1 52,9 52,7

47,9 46,9 47,1 47,3


14954 14027 9950 38931

13381 12198 8401 33980

28 335 26 225 18 351 72 911

52,8 53,5 54,2 53,4

47,2 46,5 45,8 46,6

Forrás ÁFSZ adatok alapján saját számolások

A határ két oldalán a munkanélküliséget összehasonlítva alapvetı különbség, hogy a fiatalok munkanélkülisége alacsonyabb a magyar oldalon, mint a horvátoknál. Ez elég jelentıs és karakteres különbség a két oldal munkanélküliségében. A horvát oldalon a válság idıszakában nagyon megemelkedett az idısebbek munkanélkülisége is. (20 és 21. táblázat)

41

20. táblázat Regisztrált munkanélküliek megoszlása életkor szerint a horvát oldalon, (dec. 31-én)

régió 2005 Medimurska Koprivnicko-Krizevacka Viroviticko-Podravska Osjecko-Barajanska Határrégió együtt 2009 Medimurska Koprivnicko-Krizevacka Viroviticko-Podravska Osjecko-Barajanska Határrégió együtt

15-24

korcsoport 25-54 55megoszlás, %

27,7 25,7 24,5 22,2 23,8

65,1 66,2 67,7 69,1 68

23.5 22.2 21.2 20.8 21.4

65,5 66,1 67,5 66,8 66,6

összesen

összesen fı

7,2 8,0 7,7 8,7 8,2

100,0 100,0 99,9 100 100

7 020 7 870 9 768 31 288 55 946

11.1 11.8 11.3 12.4 12.0

100.0 100.0 100.0 100.0 100.0

6 479 7 079 8 703 31 430 53 691

Forrás: horvát munkaügyi adatközlés alapján saját számolások

21. táblázat Regisztrált munkanélküliek megoszlása életkor szerint a magyar oldalon, (éves átlag)

régió

-25

korcsoport 26-55 56megoszlás, %


18,9 16,6 15,8 17,3

76,5 76,7 73,4 75,9


18,4 17,0 14,9 17,0

76,3 76,7 74,8 76,1

összesen

összesen fı

4,6 6,6 10,8 6,8

100,0 100,0 100,0 100,0

22 100 22 281 13 362 57 743

5,3 6,3 10,3 6,9

100 100 100 100,0

28 335 26 225 18 351 72 911

Forrás ÁFSZ adatok alapján saját számolások

A munkanélküliek iskolázottsága a határ két oldalán A határrégió két oldalán és a határrégión belül is eltér munkanélküliek iskolai végzettség szerinti összetétele. Az iskolázatlan, kvalifikálatlan munkanélküliek aránya Magyarorszá-

42

gon általában magasabb, de az egyes megyék és különösen az egyes kistérségek/kirendeltségek között nagy az eltérés. A határrégiót vizsgálva a horvát oldalon Eszék-Baranya (Osjecko-Barajanska) területén a legalacsonyabb az alacsony iskolázottságú munkanélküliek aránya, és itt értelemszerően magasabb a középfokú végzettségő munkanélküliek aránya is, az eltérés számottevı a régió többi megyéjéhez képest. 2005-ben az összes többi határmenti horvát megyében lényegesen magasabb volt az iskolázatlan munkanélküliek aránya, de Eszék-Baranya számaránya a határrégió egészében az átlagot is lefelé húzta. A kép 2009-re valamelyest átrendezıdött, láttuk a korábbiakban, hogy 2005-ben a nagyon magas munkanélküliség ugyan nem emelkedett, de a válság hatására a beáramlott új munkanélküliek képzettebbek voltak a többi megyékben is, így összességében a megyék közötti eltérések csökkentek. Kicsit emelkedett a felsıfokú végzettségőek aránya is. (24. táblázat) 22. táblázat Regisztrált munkanélküliek iskolai végzettség szerint a határrégió horvát oldalán (december 31-én), 2005, 2009 régió

Összesen fı

2005. Medimurska KoprivnickoKrizevacka Viroviticko-Podravska Osjecko-Barajanska Határrégió együtt 2009. Medimurska KoprivnickoKrizevacka Viroviticko-Podravska Osjecko-Barajanska Határrégió együtt

Iskolai végzettség alapfokú v. keveközépfokú sebb fı aráfı aránya% nya%

felsıfokú fı

aránya%

7 020 7 870

2 952 3 408

42.1 43.3

3 784 4 188

53.9 53.2

284 274

4.0 3.5

9 771 31 288 55 949

4 058 9 738 20 156

41.5 31.1 36.0

5 497 20 121 33 590

56.3 64.3 60.0

216 1 429 2 203

2.2 4.6 3.9

6 479 7 079

2 694 2 747

41.6 38.8

3 440 3 980

53.1 56.2

345 352

5.3 5.0

8 704 31 430 53 692

3 447 10 315 19 203

39.6 32.8 35.8

5 006 19 276 31 702

57.5 61.3 59.0

251 1 839 2 787

2.9 5.9 5.2

Forrás: horvát munkaügyi adatközlés alapján saját számolás

A határrégió magyar oldalán hasonlóképpen megnéztük az iskolai végzettség szerinti összképet. A régió definíció alapján a magyar oldalon árnyaltabb képet tudunk rajzolni, a ha-

43

tárrégióba tartozó kistérségek/munkaügyi kirendeltségek szerint. Megvizsgáltuk a határrégiót befogadó megyék és a megyék határrégióból kívül esı területeinek a munkanélküliségét is. Azt látjuk, hogy jelentıs az eltérés a határrégióba esı és azon kívül maradó területek között. Összességében magas a magyar oldalon a legfeljebb 8 általános iskolai végzettségőek aránya, a határrégióba tartozó egyes munkaügyi kirendeltségek területén különösen magas. Baranya megyében a határrégióra számított átlagot Pécs csökkenti erısen, a többi határrégióba tartozó megyében egyértelmő a régióhoz tartozó területeken az iskolázatlan munkanélküliek nagyon magas aránya, a régió marginalizálódott helyzete. A szakképzettséget és érettségit is adó középfokú végzettségő munkanélkülieket külön vizsgáljuk, és azt látjuk, hogy a nagyon magas alacsony iskolázottságú munkanélküli népesség mellett magas az érettségivel nem rendelkezı szakmunkás végzettségőek aránya. Összességében a magyar munkanélküliek döntı többsége tehát alacsony iskolai végzettséggel rendelkezik. Utóbbiak aránya azonban inkább a megyék határrégión kívüli területein magasabb. A határrégió munkanélküliségét tehát különösen az alacsony iskolázottságúak magas aránya határozza meg, és a régió helyzete határozottan eltér a távolabbi területek jellemzıitıl. (23. táblázat)

44

23. táblázat Regisztrált munkanélküliek iskolai végzettség szerint a határrégió magyar oldalán (éves átlag), 2005 2005 Régió kirendeltség/ munkaügyi kirendeltség

Baranya megye Pécsi kirendeltség Mohácsi kirendeltség Siklósi kirendeltség Sellyei kirendeltség Szigetvári kirendeltség Szentlırinci kirendeltség Határrégió kirendeltségei együtt határrégióból kimarad együtt Baranya megye összesen Somogy megye Barcsi kirendeltség Nagyatádi kirendeltség Csurgói kirendeltség Határrégió kirendeltségei együtt határrégióból kimarad együtt Somogy megye összesen Zala megye Nagykanizsai kirendeltség Letenyei kirendeltség Határrégió kirendeltségei együtt határrégióból kimarad együtt Zala megye összesen Magyarország

8 ált. vagy kevesebb

Iskolai végzettség Közép- Közép- Felsıfok iskolai fokú szakmunkás megoszlás, %

Összesen

Összesen

fı

30,7 45,3 55,9 61,9 53,4 52,5 46,4

33,0 35,4 29,6 28,7 33,2 32,5 32,4

27,8 16,5 13,1 8,8 12,1 12,8 17,5

8,5 2,8 1,4 0,6 1,3 2,1 3,7

100,0 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0

5168 3119 2989 1887 2731 1100 16994

46,2

35,8

15,7

2,4

100,0

4100

46,3

33,0

17,2

3,5

100,0

21094

49,3 49,7 49,8 49,6

38,2 33,4 32,4 35,0

11,4 14,9 16,0 13,8

1,1 2,0 1,8 1,6

100,0 100,0 100,0 100,0

2497 2501 1492 6489

42,5

33,7

20,5

3,4

100,0

13793

44,7

34,1

18,3

2,8

100,0

20282

42,6 54,6 45,2

30,6 30,8 30,7

22,3 13,5 20,4

4,4 1,2 3,7

100,0 100,0 100,0

3830 1078 4909

33,6

37,2

23,7

5,4

100,0

7751

38,1 41,9

34,7 32,4

22,4 21,4

4,8 4,3

100,0 100,0

12659 409929

Forrás: ÁFSZ Adattárház

A 24. táblázatban megvizsgáljuk, történt-e a régió magyar oldalán a válság határára jelentısebb változás a munkanélküliek összetételében. Egyrészt azt látjuk, hogy ahol a válság elıtt kedvezıtlen volt a munkanélküli helyzet, ott kevésbé romlott, a válság azokat a területe45

ket jobban érintette, ahol a munkanélküliség korábban alacsonyabb volt. Így a munkanélküliség szerkezete eltolódott kicsit, az iskolázottabb munkanélküliek arány emelkedett, de az összkép nem változott sokat. (24. táblázat) 24. táblázat Regisztrált munkanélküliek iskolai végzettség szerint a határrégió magyar oldalán (éves átlag), 2009 2009 régió

Baranya megye Pécsi kirendeltség Mohácsi kirendeltség Siklósi kirendeltség Sellyei kirendeltség Szigetvári kirendeltség Szentlırinci kirendeltség Határrégió kirendeltségei együtt határrégióból kimarad együtt Baranya megye összesen Somogy megye Barcsi kirendeltség Nagyatádi kirendeltség Csurgói kirendeltség Határrégió kirendeltségei együtt határrégióból kimarad együtt Somogy megye összesen Zala megye Nagykanizsai kirendeltség Letenyei kirendeltség Határrégió kirendeltségei együtt határrégióból kimarad együtt Zala megye összesen Magyarország

8 ált. vagy kevesebb

29,0 43,9 54,2 59,7 51,2 50,9 42,9

Iskolai végzettség Közép- Közép- Felsıfok iskolai fokú szakmunkás megoszlás, % 33,4 34,8 29,1 27,9 32,6 31,4 32,2

29,7 18,0 14,9 11,5 14,4 15,5 20,6

7,8 3,3 1,7 0,8 1,5 2,1 4,2

Összesen

Összesen

fı 100,0 100,0 99,9 99,9 99,7 100,0 99,9

8522 4064 3583 2112 3082 1531 22893

44,3 43,2

35,8 32,9

17,6 20,0

2,3 3,8

100,0 99,9

5442 28335

50,3 51,5 51,0 50,9

35,9 31,3 30,4 32,8

12,5 15,2 16,9 14,6

1,4 1,9 1,7 1,7

100,0 100,0 100,0 100,0

2915 2913 2048 7876

42,9 45,3

32,9 32,9

20,7 18,9

3,4 2,9

100,0 100,0

18350 26225

41,5 51,5 43,6

31,7 31,8 31,7

22,3 14,6 20,7

4,6 2,0 4,0

100,0 100,0 100,0

5885 1555

32,0

38,5

24,3

5,1

100,0

7440

36,7 40,1

35,8 32,5


46

22,8 22,9

4,7 4,5

100,0 100,0

10910 18351 561768

A munkanélküliek utolsó munkahelye a határ két oldalán A munkanélküliség a munkanélküliek utolsó munkahelyének ágazata szerint is különbségeket mutat, ez igaz a határ mindkét oldalán. Azokról rendelkezünk – értelemszerően – a munkahelyre vonatkozó adatokkal, akiknek volt korábbi munkahelyük. A regisztrált munkanélküliek egy jelentıs részének nem volt korábbi munkahelye, 2005-ben a munkanélküliek átlagosan egynegyedének nem volt korábban munkahelye, Medimurskaban az arány még magasabb, 30 százalék körül volt. 2009-re csökkent azoknak a munkanélkülieknek az aránya, akiknek nem volt korábban munkahelyük, hiszen az új munkanélküliek nagy része az elbocsátások miatt lett munkanélküli. Így azoknak a munkanélkülieknek az aránya, akiknek nem volt korábban munkahelyük, 18-19 százalék körülire csökkent, Medimurskaban, ahol az arány a korábbiakban is magasabb volt, a csökkenés ellenére magasabb is maradt, 23% körül volt 2009-ben. A munkanélküliek utolsó foglalkozására, ágazatára vonatkozó adatok értelemszerően azokra vonatkoznak tehát, akiknek volt korább munkahelyük. A horvát oldalon. Medimurska megyében a mezıgazdasági foglalkoztatottak aránya is alacsony volt, s így érthetıen a munkanélküliek között is kevés a mezıgazdaságban foglalkoztatott, míg a többi megyében a korábban mezı-és erdıgazdálkodást végzık munkanélkülisége magas. A munkanélküliek egyharmada az iparban dolgozott korábban, de magas a gazdasági tevékenységek aránya is. (25. táblázat) A munkanélküliek korábbi ágazatában komolyabb változásokat, arány eltolódást láthatunk 2005 és 2009 között.

47

25. táblázat Regisztrált munkanélküliek utolsó munkahelyük ágazata szerint a határrégió horvát

Pénzügyi tev.

ingatlan

mőszaki tevékenységek

adminisztratív szolg támog.

közigazgatás

humán ágazat

H

I

J

K

L

M

N

O

P+Q

összesen

Info kommunikáció

G

vendéglátás

F

szállítás, raktározás

C-E

Kereskedelem, gépjármőjavítás

A+B

építıipar

ipar, energia

régió

mezıgazdaság bányászat

oldalán, december 31

Létszám, fı 2005. Medimurska

103

Koprivnicko-Krizevacka

400

Viroviticko-Podravska

953

Osjecko-Barajanska

2 990

1 781 2 253 2 531 6 383

722

988

415

120

29

193

60

93

76

291

27

4 898

615

189

48

156

83

88

88

164

105

5 897

769

151

46

195

133

69

90

293

193

7 281

2 457

575

168

1 027

479

333

362

1 165

1 388

24 096

2 033

1 084 1 140 4 736

969

826

343

122

52

245

83

97

78

265

21

4 961

767

953

498

192

43

406

155

73

81

142

80

5 785

704

157

55

319

177

82

83

253

172

7 024

2 715

623

245

1 668

488

417

563

1 154

973

25 821

624 718

2009. Medimurska

120


270


981

Osjecko-Barajanska

2 389

1 740 2 125 2 146 7 084

764 2 700

1 131 4 802

Megoszlás % 2005. Medimurska

2.1

36.4

14.7

20.2

8.5

2.4

0.6

3.9

1.2

1.9

1.6

5.9

0.6

100.0


6.8

38.2

10.6

18.4

10.4

3.2

0.8

2.6

1.4

1.5

1.5

2.8

1.8

100.0


13.1

34.8

9.9

15.7

10.6

2.1

0.6

2.7

1.8

0.9

1.2

4.0

2.7

100.0

Osjecko-Barajanska

12.4

26.5

8.4

19.7

10.2

2.4

0.7

4.3

2.0

1.4

1.5

4.8

5.8

100.0

Medimurska

2.4

35.1

19.5

16.6

6.9

2.5

1.0

4.9

1.7

2.0

1.6

5.3

0.4

100.0


4.7

36.7

13.3

16.5

8.6

3.3

0.7

7.0

2.7

1.3

1.4

2.5

1.4

100.0

14.0

30.6

10.9

16.1

10.0

2.2

0.8

4.5

2.5

1.2

1.2

3.6

2.4

100.0

9.3

27.4

10.5

18.6

10.5

2.4

0.9

6.5

1.9

1.6

2.2

4.5

3.8

100.0

2009.

Viroviticko-Podravska Osjecko-Barajanska


48

A magyar adatok alapján is megvizsgáltuk, hol dolgoztak a munkanélküliek, mielıtt elvesztették az állásukat. A munkanélküliek utolsó munkahelyének ágazatáról az ÁFSZ adattárház adatok 2009-re hozzáférhetık, ez a válság éve volt, összehasonlításra alkalmas korábbi adatokat az adattárházban sajnos nem találtunk, az elemzést így 2009-re tudjuk megmutatni. Hasonlóan a horvát adatokhoz, a magyar oldalon is magas azok aránya, akik úgy válnak munkanélkülivé, hogy a korábbiakban nem rendelkeztek munkaviszonnyal. Országosan a munkanélkülieknek közel egynegyede, akiknek nem volt munkahelye a munkanélkülivé válásuk elıtt. Az arány megyénként eltér, és a határrégió és a befogadó megye távolabbi területei közötti eltérés is nagyon változik, megyénként. Baranyában a korábban nem dolgozottak aránya különösen magas. A munkanélküliek magas aránya dolgozott korábban a mezıgazdaságban, különösen Baranyában – és különösen a határrégión kívül esı területeken. Baranyában az iparban foglalkoztatottak is magasabb arányban kerültek ki a határrégión kívüli kirendeltségek körzetébıl. A határrégióban viszont lényegesen magasabb azok aránya, akiknek nem volt korábbi munkahelye, úgy váltak munkanélkülivé. A somogyi határrégióban is hasonló képet látunk, mint Baranyában, a határrégióban magasabb a korábbi munkahellyel nem rendelkezık aránya. Sokan dolgoztak a mezıgazdaságban, az iparban, de itt a határrégióban magasabb az arányuk, mint a megye többi részén. Zalában kiegyensúlyozottabb a kép. (26. táblázat)

49

26. táblázat Regisztrált munkanélküliek megoszlása utolsó munkahelyük ágazata szerint a határré-

M

N

O

P+ Q

kitöltetlen, nem volt munkahelye

humán ágazat

L

közigazgatás

K


J


I

ingatlan

H

Pénzügyi tev.

G

Info kommunikáció

F

vendéglátás

C-E


építıipar

A+ B


ipar, energia

Régió/ megye / kirendeltség


gió magyar oldalán, 2009 (éves átlag)

megoszlás, % Baranya megye Pécsi Mohácsi Siklósi Sellyei Szigetvári Szentlırinci Határrégió együtt határrégióból kimarad együtt Baranya megye Somogy megye Barcsi Nagyatádi Csurgói Határrégió együtt határrégióból kimarad együtt Somogy megye Zala megye Nagykanizsai Letenyei Határrégió együtt határrégióból kimarad együtt Zala megye Magyarország

Összesen

fı

1,3 6,0 18,5 24,1 11,5 8,5 8,8

15,9 19,5 11,3 20,3 21,9 23,8 17,6

5,6 7,4 2,4 5,6 6,5 5,7 5,5

9,5 5,6 5,6 4,3 5,4 6,6 7,0

4,2 1,8 2,1 1,1 2,5 1,9 2,8

2,5 2,3 1,9 1,9 1,8 3,8 2,3

0,9 0,5 0,3 0,1 0,2 0,5 0,5

3,9 1,3 4,5 0,9 1,6 2,3 2,9

0,8 17,7 6,1 5,8 14,8 4,3 7,2

1,6 0,9 0,8 0,8 1,2 0,5 1,1

2,0 1,4 1,3 0,9 2,2 2,0 1,7

18,4 2,0 4,0 1,9 1,9 5,2 8,6

0,9 0,9 1,4 1,1 1,1 0,6 1,0

32,7 32,8 39,9 31,1 27,3 34,1 33,0

8522 4064 3583 2112 3082 1531 22893

37,3

24,8

5,3

5,2

1,4

2,1

0,3

0,8

1,9

0,9

1,2

2,6

0,3

15,9

5442

14,3

18,9

5,5

6,6

2,5

2,3

0,5

2,5

6,2

1,1

1,6

7,4

0,9

29,8

28335

16,0 18,3 14,8 16,5

14,9 18,8 21,3 18,0

5,0 2,4 2,5 3,4

4,7 3,2 5,7 4,4

1,4 1,6 1,6 1,5

1,0 1,7 2,4 1,6

0,1 0,1 0,3 0,2

10,3 2,0 3,9 5,6

1,3 14,6 3,4 6,7

2,0 10,7 7,8 6,7

1,0 2,0 1,0 1,4

17,3 4,8 8,7 10,4

0,9 0,1 0,1 0,4

24,2 19,7 26,5 23,1

2915 2913 2048 7876

9,5

13,8

5,1

5,6

7,2

1,8

0,4

18,8

8,4

8,2

1,1

5,7

0,7

13,6

18350

11,6

15,1

4,6

5,3

5,5

1,7

0,3

14,9

7,9

7,8

1,2

7,1

0,6

16,5

26225

5,9 21,3 9,1

26,2 25,6 26,1

7,0 6,6 6,9

8,2 5,7 7,7

4,7 1,4 4,0

2,9 1,5 2,6

0,7 0,4 0,6

11,1 2,6 9,3

5,3 3,3 4,9

1,0 0,7 1,0

1,1 0,8 1,0

6,0 3,6 5,5

0,8 0,7 0,8

19,0 25,8 20,4

5885 1555 7440

6,4

27,5

6,3

10,4

6,5

2,7

0,6

2,8

4,5

3,3

1,5

4,9

0,6

22,0

10910

7,5 9,5

26,9 19,5

6,5 5,2

9,3 7,4

5,5 2,8

2,7 2,5

0,6 0,6

5,4 4,0

4,7 5,9

2,3 3,1

1,3 1,3

5,1 12,8

0,7 1,6

21,4 23,9

18351 561768


50

A munkanélküliség idıtartama a határ két oldalán A tartós munkanélküliek aránya az összes munkanélkülihez viszonyítva a horvát oldalon nagyon magas volt a válság elıtt, 60 százalék körül volt a határrégió megyéinek mindegyikében. Koprivnicko-Krizevacka megyében valamivel még magasabb is volt, itt a tartós munkanélküliek átlagos munka nélkül töltött ideje közel két év, pontosan 626 nap volt. Öszszességében a régió egészében is elég hosszú volt a munka nélkül töltött idı átlagos hossza, a régióban 500-560 nap között volt. Az elızıekben láttuk, hogy a határ horvát oldalán az évtized közepén, 2005 körül nagyon kedvezıtlen volt a munkanélküli helyzet, azt követıen javult majd a válság hatására ismét emelkedett. 2009-ben a munkanélküliek száma nem is haladta meg a 2005-ös értéket. A válság hatására azonban a tartós munkanélküliek aránya jelentısen visszaesett, sok új munkanélküli áramlott a munkanélküli regiszterbe, aminek hatására a munkanélküliség idıtartama változott, a tartós munkanélküliség hossza jelentısen csökkent, és a tartós munkanélküliek létszáma is csökkent. (27. táblázat) 27. táblázat Tartós munkanélküliek aránya a határ horvát oldalán, 2005, 2009

2005. Medimurska Koprivnicko-Krizevacka Viroviticko-Podravska Osjecko-Barajanska 2009. Medimurska Koprivnicko-Krizevacka Viroviticko-Podravska Osjecko-Barajanska

Tartós, 12 hónapon túl munkanélküliek száma, fı

Aránya az összes munkanélküli %-ában

A tartós munkanélküliség átlagos idıtartam nap

4 111 4 948 5 923 19 060

58.6 62.9 60.6 60.9

506 626 544 564

2 840 2 985 4 218 15 641

43.8 42.2 48.5 49.8

290 266 351 358


A határrégió magyar oldalán is megvizsgáltuk a tartós munkanélküliek arányát, itt az egy hónapon túl állás nélküliek aránya lényegesen alacsonyabb, mint a határ túloldalán. A határrégióba tartozó kirendeltségek területén – Baranya kivételével – magasabb az arány, de a horvát oldalon tapasztalt rendkívül magas értékeket itt sem éri el. A magyar oldalon a munkanélküliek körében viszonylag magas a rövid ideig munka nélküliek aránya, ebben nagy kü-

51

lönbség a régión belül nincsen. A válság hatására a magyar határrégióban a munkanélküliség idıtartama emelkedett, nıtt a 12 hónapon túl álláskeresı tartós munkanélküliek aránya, jelentısen emelkedett a 24 hónapon is túl munka nélküliek aránya. Azt látjuk tehát, hogy a horvát oldalon tapasztalt rendkívül magas és tartós munkanélküliséghez képest a helyzet a határ magyar oldalán viszonylag kedvezıbb, de sokan vannak azok, akik több mint 2 éve vannak munka nélkül. A rövid ideig, néhány hónapig álláskeresık aránya viszont 2005 és 2009 között visszaesett. (28. és 29. táblázat) 28. táblázat Tartós munkanélküliek aránya a határ magyar oldalán, 2005 1-3 Megye/ kirendeltség

4-6

7-12

13-24

több mint 24 hónapja nyilvántartott álláskeresık aránya

% 2005 Baranya megye Pécsi kirendeltség Mohácsi kirendeltség Siklósi kirendeltség Sellyei kirendeltség Szigetvári kirendeltség Szentlırinci kirendeltség Határrégió kirendeltségei együtt határrégióból kimarad együtt Baranya megye összesen Somogy megye Barcsi kirendeltség Nagyatádi kirendeltség Csurgói kirendeltség Határrégió kirendeltségei együtt határrégióból kimarad együtt Somogy megye összesen Zala megye Nagykanizsai kirendeltség Letenyei kirendeltség Határrégió kirendeltségei együtt határrégióból kimarad együtt Zala megye összesen Magyarország

együtt

fı

43.8 31.8 29.7 24.9 32.7 32.7 34.5

22.1 19.2 17.0 16.2 16.7 18.8 18.9

19.3 21.1 18.8 19.8 18.6 20.0 19.5

8.8 15.2 16.5 18.2 14.8 14.7 13.7

6.0 12.7 17.9 20.8 17.2 13.8 13.3

5 168 3 119 2 989 1 887 2 731 1 100 16 994

35.2

18.8

19.7

12.2

14.1

4 100

34.7

18.9

19.6

13.4

13.5

21 094

26.4 28.1 34.4 28.9

18.5 16.4 17.7 17.5

23.1 20.6 19.5 21.3

20.8 18.9 15.1 18.8

11.3 15.8 13.2 13.5

2 497 2 501 1 492 6 489

32.1

18.9

19.9

17.0

12.1

13 793

31.1

18.4

20.4

17.5

12.6

20 282

38.6 38.9 38.7

21.0 20.0 20.8

19.3 17.4 18.9

12.1 11.9 12.1

9.0 11.7 9.6

3 830 1 078 4 909

43.3

22.3

18.8

10.6

5.0

7 751

41.5 36.1

21.7 19.7

18.8 19.7

11.2 13.6

6.8 10.9

12 659 409 929

Tartós (1 évnél hoszszabb ideje) nyilvántartottak aránya %

14.8 27.9 34.5 39.0 32.0 28.6 27.0 26.3 26.9 32.1 34.8 28.3 32.3 29.1 30.1 21.1 23.6 21.7


52

15.6 17.9 24.5

29. táblázat Tartós munkanélküliek aránya a határ magyar oldalán, 2009 Megye/ kirendeltség

1-3

4-6

7-12

13-24

több mint 24 hónapja nyilvántartott álláskeresık aránya

%

együtt

fı

Tartós (1 évnél hoszszabb ideje) nyilvántartottak aránya %

2009 Baranya megye Pécsi kirendeltség Mohácsi kirendeltség Siklósi kirendeltség Sellyei kirendeltség Szigetvári kirendeltség Szentlırinci kirendeltség Határrégió kirendeltségei együtt határrégióból kimarad együtt Baranya megye összesen Somogy megye Barcsi kirendeltség Nagyatádi kirendeltség Csurgói kirendeltség Határrégió kirendeltségei együtt határrégióból kimarad együtt Somogy megye összesen Zala megye Nagykanizsai kirendeltség Letenyei kirendeltség Határrégió kirendeltségei együtt határrégióból kimarad együtt Zala megye összesen Magyarország

34.4 27.2 27.2 26.3 26.9 24.4 29.6

23.4 18.8 19.3 18.1 18.6 19.6 20.6

23.6 20.6 21.5 20.7 21.4 23.8 22.2

11.9 15.1 14.0 14.9 14.0 15.3 13.6

6.7 18.2 18.1 19.9 19.0 16.9 14.1

8522 4064 3583 2112 3082 1531 22893

29.0

20.1

22.3

12.8

15.7

5442

29.5

20.5

22.2

13.4

14.4

28335

21.6 22.5 23.8 22.5

17.2 17.5 17.7 17.4

23.4 21.9 21.0 22.2

21.2 16.0 16.8 18.1

16.5 22.1 20.8 19.7

2915 2913 2048 7876

29.3

19.8

20.1

14.2

16.7

18350

27.2

19.1

20.7

15.4

17.6

26225

30.1 27.0 29.4

21.3 20.1 21.1

22.3 22.3 22.3

13.2 14.7 13.5

13.1 15.9 13.7

5885 1555 7440

35.2

23.4

21.8

10.8

8.7

10910

32.9 31.7

22.5 21.1

22.0 21.4

11.9 13.2

10.7 12.7

18351 561768

18.6 33.3 32.0 34.9 33.0 32.2 27.7 28.5 27.8 37.7 38.1 37.6 37.8 30.8 32.9 26.3 30.6 27.2 19.5 22.6 25.9


Munkaerı-piaci egyensúly Munkaerı-piaci kereslet és kínálat a határrégió horvát oldalán A határrégióban mindenekelıtt az üres álláshelyek és a regisztrált munkanélküliek arányát – a munkaerı-piaci egyensúly általános mutatóját – néztük meg. A két kiválasztott évben nem volt lényeges különbség a 100 munkanélkülire esı álláshelyek arányában, és a régiók közötti különbségek sem változtak lényegesen. Az álláshelykínálat Medimurskaban 53

volt a legkedvezıbb, és a két keletebbre esı megyében, Viroviticko-Podravska és OsjeckoBarajanska megyében volt alacsonyabb. (30. táblázat) 30. táblázat 100 munkanélkülire esı üres álláshely a határrégió horvát oldalán, 2005, 2009

2005 Medimurska Koprivnicko-Krizevacka Viroviticko-Podravska Osjecko-Barajanska Határrégió együtt 2009 Medimurska Koprivnicko-Krizevacka Viroviticko-Podravska Osjecko-Barajanska Határrégió együtt

Munkanélküliek fı

Üres álláshelyek db

100 munkanélkülire esı üres álláshely %

7 020 7 870 9 768 31 288 55946

4 346 4 325 2 232 9 141 20 044

61.9 55.0 22.9 29.2 35.8

6 479 7 079 8 703 31 430 53 691

4 208 2 899 2 657 6 878 16 642

64.9 41.0 30.5 21.9 31.0


A horvát oldalon a legnagyobb létszámban szakképzetlen és szakmunkás végzettségő munkahelyeket kínáltak 2005-ben, ez a helyzet 2009-re jelentısen megváltozott. Összességében csökkent az álláshelyek kínálata, különösen nagymértékben esett vissza Eszék-Baranya (Osjecko-Barajanska) és Koprivnicko-Krizevacka megyében Eközben Viroviticko-Podravskaban még emelkedett is az üres álláshely kínálat. A 31. táblázat alsó panelja mutatja, hogy míg 2005-ben néhány megyében még meghatározó volt az alapfokú végzettséget vagy még azt sem igénylı munkahelyek kínálta, ez jelentıségében elapadt. Az üres álláshelyekre fıleg érettségizetteket és szakmunkásokat keresnek.

54

31. táblázat Üres álláshelyek kínálata a horvát oldalon a kvalifikáltság igény szerint Régiók

Összesen

Alapfokú v. kevesebb

KözépKözépfokú fokú szakérettsémunkásgivel képzı végzettséget igénylı munkahely

Diplomás

4 346 4 325 2 232 9 141

389 944 1 097 3 175

2 463 2 504 644 4 371

989 640 264 1 043

505 237 227 552

4 208 2 899 2 657 6 878

447 470 693 996

1 792 1 008 765 1 990

1 369 907 522 2 843

600 514 677 1 049

96.8 67.0 119.0 75.2

114.9 49.8 63.2 31.4

72.8 40.3 118.8 45.5

138.4 141.7 197.7 272.6

118.8 216.9 298.2 190.0

100.0 100.0 100.0 100.0

9.0 21.8 49.1 34.7

56.7 57.9 28.9 47.8

22.8 14.8 11.8 11.4

11.6 5.5 10.2 6.0

100.0 100.0 100.0 100.0

10.6 16.2 26.1 14.5

42.6 34.8 28.8 28.9

32.5 31.3 19.6 41.3

14.3 17.7 25.5 15.3

2005. Medimurska Koprivnicko-Krizevacka Viroviticko-Podravska Osjecko-Barajanska 2009. Medimurska Koprivnicko-Krizevacka Viroviticko-Podravska Osjecko-Barajanska változás Medimurska Koprivnicko-Krizevacka Viroviticko-Podravska Osjecko-Barajanska megoszlás 2005 Medimurska Koprivnicko-Krizevacka Viroviticko-Podravska Osjecko-Barajanska 2009. Medimurska Koprivnicko-Krizevacka Viroviticko-Podravska Osjecko-Barajanska


A horvát oldal álláskínálatát a keresett foglalkozások szerint is ismerjük, s azt látjuk, hogy a szakképzetlen foglalkozások iránt nagy és változatlan a kereslet. 2009-re nıtt ugyan az üres álláshelyek iskolai végzettség szerinti igénye, de a szakképzetlen munkaerı iránt a kereslet továbbra sem csökken. Viroviticko-Podravska-ban esett vissza egyedül és erısen a szakképzetlen munkaerı iránti kereslet, de a régió többi megyéjében ezt nem tapasztaljuk, miköz-

55

ben 2009-re az összes üres álláshelyen belül a magasan kvalifikáltak részaránya emelkedett erıteljesen. (32. táblázat) 32. táblázat Üres álláshelyek kínálata a horvát oldalon foglalkozáscsoport igény szerint, fı

2005. Medimurska KoprivnickoKrizevacka VirovitickoPodravska OsjeckoBarajanska 2009. Medimurska KoprivnickoKrizevacka VirovitickoPodravska OsjeckoBarajanska

törvényhozók gazd. vez

egyetemi végz. önálló tev

egyéb felsı és középfo kú végz.

irodai és ügyviteli

szolg. jell fogl.

mg. és erdıg azd.fo gl

ipari és épipa ri fogl

gépkezelık, összeszerelık, jármő vezetık

szakképzetlen

összesen

1

2

3

4

5

6

7

8

9

8 4

279 410

398 470

171 226

837 904

23 30

1 716 671

342 357

572 1 253

4 346 4 325

3

199

159

98

306

15

248

249

955

2 232

5

694

887

437

1 392

32

1 866

1 332

2 496

9 141

16 8

399 379

420 349

167 102

622 607

23 100

1 566 368

191 142

804 844

4 208 2 899

10

526

233

73

266

1

189

465

894

2 657

7

769

947

338

1 181

15

1 184

599

1 838

6 878

Megoszlás, % 2005. Medimurska KoprivnickoKrizevacka VirovitickoPodravska OsjeckoBarajanska 2009. Medimurska KoprivnickoKrizevacka VirovitickoPodravska OsjeckoBarajanska

0.2 0.1

6.4 9.5

9.2 10.9

3.9 5.2

19.3 20.9

0.5 0.7

39.5 15.5

7.9 8.3

13.2 29.0

100.0 100.0

0.1

8.9

7.1

4.4

13.7

0.7

11.1

11.2

42.8

100.0

0.1

7.6

9.7

4.8

15.2

0.4

20.4

14.6

27.3

100.0

0.4 0.3

9.5 13.1

10.0 12.0

4.0 3.5

14.8 20.9

0.5 3.4

37.2 12.7

4.5 4.9

19.1 29.1

100.0 100.0

0.4

19.8

8.8

2.7

10.0

0.0

7.1

17.5

33.6

100.0

0.1

11.2

13.8

4.9

17.2

0.2

17.2

8.7

26.7

100.0


56

Végül azt is megnéztük, hogy milyen ágazatokban vannak üres munkahelyek, s azt tapasztaljuk, hogy 2005-ben az üres állások zömét a mezıgazdaságban, iparban és építıiparban regisztrálták. Medimurska kivételével jelentıs volt az üres álláshelyek aránya a mezıgazdaságban, Koprivnicko-Krizevacka szerényebb igénye mellett az álláshelyek közel 1/3-a az iparban volt. Az eltolódás 2009-re egyértelmő, az üres állások korábbinál határozottan nagyobb része különbözı gazdasági szolgáltatások, kereskedelem, pénzügyi foglalkozások felé tolódott. (33. táblázat)

57

33. táblázat


vendéglátás

Info kommunikáció

Pénzügyi tev.

ingatlan



közigazgatás

C-E

F

G

H

I

J

K

L

M

N

O

1 509

826 726

612 886

286 305

97 161

48 40

226 117

34 59

315 410

127 144

151 87

1 0

4 346


114 526


284

770

338

125

28

20

68

12

200

64

43

0

2 232

Osjecko-Barajanska

861

2 926

280 1 314

1 464

517

207

59

421

86

474

524

286

2

9 141

1

6 878

összesen

humán ágazat

ipar, energia

A+B

építıipar



Üres álláshelyek kínálata a horvát oldalon foglalkozáscsoport igény szerint, fı

P+Q

2005. Medimurska

864

4 325

2009. Medimurska Koprivnicko-Krizevacka

309

1 524

845

893

630

87

123

784

363

700

412

207

111

1 533

676

489

257

53

24

128

118

511

132

176

409

657

114

197

181

31

30

189

143

580

95

28

3

2 657

4 208


Megoszlás % 2005. Medimurska

2.6

34.7

19.0

14.1

6.6

2.2

1.1

5.2

0.8

7.2

2.9

3.5

0.0

100.0


12.2

20.0

16.8

20.5

7.1

3.7

0.9

2.7

1.4

9.5

3.3

2.0

0.0

100.0


12.7

34.5

12.5

15.1

5.6

1.3

0.9

3.0

0.5

9.0

2.9

1.9

0.0

100.0

9.4

32.0

14.4

16.0

5.7

2.3

0.6

4.6

0.9

5.2

5.7

3.1

0.0

100.0

Medimurska

2.6

36.4

16.1

11.6

6.1

1.3

0.6

3.0

2.8

12.1

3.1

4.2

0.0

100.0


5.0

12.9

12.3

15.8

10.1

1.1

1.2

15.2

3.5

14.7

6.3

1.8

0.0

100.0

15.4

24.7

4.3

7.4

6.8

1.2

1.1

7.1

5.4

21.8

3.6

1.1

0.1

100.0

4.5

22.2

12.3

13.0

9.2

1.3

1.8

11.4

5.3

10.2

6.0

3.0

0.0

100.0

Osjecko-Barajanska 2009.



Munkaerı-piaci kereslet és kínálat a határrégió magyar oldalán A magyar oldalon is megnéztük, az üres álláshelyek száma hogyan viszonyul a munkanélküliek számához. 2009-re, a válság évére látjuk az arányokat, abban az évben, amikor egyébként az üres állások száma is visszaesett. Az ÁFSz adattárháza csak az utolsó két évre tartalmaz üres álláshelyekre vonatkozó adatokat, ez a válság idıszaka. (Várhatóan lesznek a

58

korábbi idıszakra vonatkozó adatok is az adattárházban, ami az elemzésre alkalmas adatokkal szolgál majd, a feltöltés folyamatban, de a helyzetfeltáró tanulmány lezárásáig erre nem került sor.) Látjuk, hogy Zala megye egészének a képe eltér a többi megyéktıl, kedvezıbb a munkaerı-piaci egyensúly. A két Dél-Dunántúli régióhoz tartozó megyében nagyok a különbségek kirendeltségek szerint. (34. táblázat) 34. táblázat 100 munkanélkülire esı üres álláshely a határrégió horvát oldalán, 2009

Baranya megye Pécsi kirendeltség Mohácsi kirendeltség Siklósi kirendeltség Sellyei kirendeltség Szigetvári kirendeltség Szentlırinci kirendeltség Baranya megye összesen Somogy megye Barcsi kirendeltség Nagyatádi kirendeltség Csurgói kirendeltség Somogy megye összesen Zala megye Nagykanizsai kirendeltség Letenyei kirendeltség Zala megye összesen Magyarország

Munkanélküliek

Üres álláshelyek

fı

db

100 munkanélkülire esı üres álláshely %

8522 4064 3583 2112 3082 1531 28335

3 131 1 326 533 492 1 352 876 9 049

36.7 32.6 14.9 23.3 43.9 57.2 39.5

2915 2913 2048 26225

966 1 071 710 9 360

33.1 36.8 34.7 35.7

5885 1555 18351 561768

5 015 633 18 457 316 652

85.2 40.7 100.6 56.4


A határrégióban bejelentett üres állásokat a magyar oldalon vizsgálva csalóka lenne az üres állások szerkezetének vizsgálata. Az üres állásokat vizsgálva ugyani azt tapasztaljuk, hogy az állások számottevı – és gyorsan növekvı – része nem a piaci kereslet és kínálat függvényében megszerezhetı állás, hanem olyan foglalkozás, ami mögött támogatás áll, ún. támogatott foglalkozások. ezért erre az idıszakra az üres állásokra vonatkozó adatok félrevezetık lennének, így részletesebb elemzésüktıl eltekintünk. A határrégióba tartozó két megye kirendeltségeire tudjuk, hogyan alakult a támogatott üres állások aránya az össze üres álláshelyekhez képest, ezt mutatjuk meg a 6. és 7. ábrán, a határrégió két Dél-Dunántúli régióba tartozó megyéjére. (Zala megyére hasonló kimutatást

59

nem találtunk, az adatok a Dél-Dunántúli regionális munkaügyi központ számításaiból és adatközlésébıl származnak) Jól látszik, hogy az álláshelyek folyamatosan növekvı arányban támogatott foglalkoztatást jelentenek, amit semmiképpen nem tekinthetünk a munkaerı-piaci egyensúly vizsgálatára megfelelı mutatónak. Különösen a válság éveiben tapasztalhatjuk, hogy lényegében az üres álláshelyek ilyen támogatott munkalehetıségek, a régióban alig van másmilyen munkalehetıség.. (6. és 7. ábra) Különösen kedvezıtlen a helyzet Baranyában a Sellyei és Szentlırinci kirendeltség körzetében, de a többi kistérségben is az üres állások nagyobbik fele támogatott, s messze meghaladja a megyei átlagot, természetesen az egyetlen Pécsi kistérség kivételével. Somogyban hasonló a kép, itt minden határrégióba tartozó kistérséget magas támogatott foglalkoztatási arány jellemez, messze a megyei átlag felett. Összességében tehát az üres állásokról szóló adatok alapján azt tudjuk, hogy nagyon kevés az üres állás, különösen a vizsgált régiókban. 6. ábra Támogatott üres állások aránya a bejelentett összes álláshelyekhez viszonyítva, 20002009, Baranya megye Pécs Mohács Siklós Sellye Szigetvár Szentlırinc Baranya

100 90 80

Baranya

70 60 50 40 30 20 10 0 2000.

2001.

2002.

2003.

2004.

2005.

2006.

2007.

2008.

Forrás: Dél-Dunántúli Regionális Munkaügyi Központ adatközlés alapján saját számolás

60

2009.

7. ábra Támogatott üres állások aránya a bejelentett összes álláshelyekhez viszonyítva, 20002009, Somogy megye

100

Somogy

90 80 70 60 50 40

Barcs

30

Nagyatád Cs urgó

20

Somogy 10 0 2000.

2001.

2002.

2003.

2004.

2005.

2006.

2007.

2008.

2009.

Forrás: Dél-Dunántúli Regionális Munkaügyi Központ adatközlés alapján saját számolás

Migrációs (vonzástér) pool a határrégióban Noha a határrégió lehetıséget teremthet a közös régió és határon átnyúló munkaerıpiac kialakítására, a régióban nem jellemzı a horvát állampolgárok jelentıs arányú magyarországi foglalkoztatása, s hasonlóképpen jelentıs foglalkoztatás a határ túloldalán sem tapasztalható. A gazdasági mutatók mindkét oldalon kedvezıtlen régiót rajzoltak ki. A határ sokáig zárt és korlátot jelentı távolságot húzott a határ két oldal közé, jelenleg itt húzódik a schengeni határ. Horvátország nem tagja az Európai Uniónak, Magyarország uniós tagsága a két ország közötti mozgásokat megnehezítette, lelassította. A horvát oldalon – mint láttuk – nem él olyan jelentısebb magyar ajkú népesség, akik számára a magyar munkaerıpiac vonzerıt, a nyelv ismerete könnyebbséget jelentene. Ezért fontos kérdés annak vizsgálata, hogy van-e nyoma és idıvel erısödik vagy alakul-e határrégióban valamilyen migrációs kapcsolatrendszer, migrációs pool.

61

Horvát munkavállalók a horvát-magyar határrégió magyar oldalán A régiós szakemberek tapasztalatai szerint horvát állampolgárok magyarországi foglalkoztatása ezideig szerény volt. (Az alábbi információk forrása: regionális adatközlés, és információ, régiós tájékoztatás alapján) 2005-2009 között a munkavállalási engedélyeket áttekintve azt tapasztaljuk, hogy az egy adott évben kiadott munkavállalási engedélyek között kevés volt az azonosíthatóan horvát állampolgárok aránya. A kiadott munkavállalási engedélyeket összegzı táblázat arról szolgáltat adatot, hogy az adott év során Magyarországon engedéllyel hány fı horvát állampolgár dolgozott (tekintet nélkül a foglalkoztatási jogviszonyban eltöltött idıintervallumra). Az adatok a Dél-Dunántúli régióra vonatkoznak. (35 táblázat) 35. táblázat Kiadott munkavállalási engedélyek a Dél-Dunántúli régióban Év

2005 2006

Az adott évben kiadott engedélyek db 909 849

2007 2008 2009

565 676 402

A kiadott engedélyek számából horvát állampolgár Összesen Baranya Somogy Tolna fı % 22 2,4 19 3 26 3 24 1 1 45 381 136

8 57 33,8

42 290 39

1 2 1

2 89 96

Forrás: Munkavállalási engedélyek, regionális adatközlés

A munkavállalás alakulásában az elmúlt években a tapasztalatok meglehetıs állandóságot mutattak. A régió szakembereinek tapasztalatai alapján a munkavállalási engedély alapján a régióban munkát vállalók közül vannak, akik kiküldetésben dolgoznak Magyarországon, azonban gyakoribb az az eset, amikor „magányos harcosként” próbál munkát találni magának egy-egy horvát állampolgár. Leggyakoribb célja a munkavállalásnak a tartózkodás és a letelepedési engedély elérése, de van, akit kizárólag a megélhetés lehetısége motivál, és nem szándékozik hosszú távon Magyarországon maradni. A kiküldetésben lévıknél ez természetes, a többiek errıl vegyesen gondolkodnak. Van, hogy egész család, vagy több közelebbi-távolabbi rokon próbál évek alatt gyökeret verni Magyarországon, ık vállalkozás létrehozásában gondolkodnak leginkább. Végzettség, képzettség szerint a horvát munkavállalók túlnyomó többsége szakmunkás, kisebb hányaduk felsıfokú, inkább mőszaki mint humán végzettségőek dolgoznak a régi-

62

óban. Elenyészı az alapfokú iskolai végzettségőek száma, ezt a munkaügyi szakemberek a munkerı-piaci keresleti-kínálati viszonyokkal magyarázták, hiszen vizsgálva a munkaerıpiaci helyzetet, regisztrált magyar álláskeresı szép számmal található szakképzettséget nem igénylı munkakörökre. Életkor alapján jellemzıen fiatalabbak a horvát vendégmunkások, az 50 év feletti munkavállaló nagyon ritka. Fıleg 25-45 év közötti férfiak dolgoznak, de nem ritka a nıi foglalkoztatott sem. A nık jellemzı munkakörei: kereskedelmi ügyintézı, gyógynövénytermesztı, ápoló, gyógyszertári asszisztens, ügynök, sütıipari munkás. A régiós gyakorlatot vizsgálva azt is látjuk, hogy a horvát munkavállalás ugyan nem volt nagyon intenzív, de nyomokban mégis a regionális munkapiac szívó hatását láthatjuk 2005 A kiadott engedélyek számához képest elenyészı a térségben a horvát munkavállaló. Baranya és Somogy, határmenti területek, mégsem tudunk következtetést levonni a megyék földrajzi elhelyezkedése alapján az ott jelentkezı horvát munkavállalói létszámra. A foglalkoztatás jellemzıen a könnyőiparban, a szolgáltatásban és a mezıgazdaságban történik. A betöltött munkakörök közül pedig a pék, szakács, kereskedelmi ügyintézı dominál, de van cukrász, kozmetikus, varrónı, juhtartó és tenyésztı, stb. is. 2006 Az elızı évihez képest jelentéktelen a létszámváltozás. A munkavállalással érintett foglalkoztatási ágak és munkakörök sem mutatnak jelentıs eltérést. 2007 A vastag vonal jelzi, hogy a régió kialakításának évébe léptünk. Az elızı két évhez képest megközelítıleg duplájára emelkedett a horvátok jelenléte a Dél-dunántúli Régió munkaerı-piacán. Szinte a teljes létszám Baranyában jelentkezik. Az itt foglalkoztatottak közel fele hegesztıként dolgozik korróziómentes tartálygyártásban. Továbbra is jelen vannak azonban pékek, vendéglátó-iparban tevékenykedık, valamint megtalálhatók a két korábbi év munkakörei is. 2008 Két nagyberuházás jellemzi az adott idıszakot, ezek révén az elızı évi horvát foglalkoztatotti létszám több mint 8-szorosára növekedett. Baranyában cementmő építésnél az alábbi munkakörökben dolgoztak horvát állampolgárok: hegesztı, lakatos, hıszigetelı, kemenceépítı kımőves, állványozó, darukezelı, mérnök, raktáros.

63

Tolna megyében autópálya-építésen a legtöbben speciális gépkezelıként, segédmunkásként, villanyszerelıként, illetve vájárként, mérnökként, technikusként tevékenykedtek.

Az ipar területén továbbra is megtalálhatjuk Baranyában a speciális hegesztıket a korróziómentes tartálygyártásban. Ebben a megyében is érezhetı volt az autópálya-építés hatása, a kiadott munkavállalási engedélyek leginkább mérnöki, technikusi irányítói feladatok ellátására adtak lehetıséget. Az évek óta a régió területén dolgozó pékek, cukrászok, egyéb vendéglátók, valamint állatgondozók, stb… szintén jelen vannak. 2009 A létszám túlnyomó részét a Tolna megyei autópálya-építés foglalkoztatottjai adják az elızı évihez képest változatlan összetételben. Baranyában a cementmő felépítését követıen gyakorlatilag visszaállt a korábbi megszokott létszáma a horvát állampolgároknak. Jellemzıen legtöbben hegesztıként látják el feladatukat, vannak cukrászok, sütıipari munkások, kereskedelmi ügyintézık, stb. Ebben az évben fıként a fémipar, építıipar, élelmiszeripar, vendéglátás, szolgáltatóipar területin kerültek kiadásra munkavállalási engedélyek horvát állampolgárok számára.

Migráció a határrégiók túlsó oldalán A határrégió horvát oldalán magyar munkavállalás szervezett formában, nagyobb létszámban nem volt. A munkaerı-piaci helyzet a magas munkanélküliség a horvát oldalon nem különösebben vonzó lehetıség, ilyen mozgásokról a szóbeli konzultációkon is kevés szó esett. Azok a magyarok, akik Horvátországban kerestek munkalehetıséget, azt nem a határrégióban, hanem az ország távolabbi területén remélték, ez nem része a határon átnyúló alakuló kapcsolatoknak.

A határmenti régiók és a határon átnyúló munkapiacok lehetıségei A közlekedési lehetıségek a régióban A határrégió települései a hosszú ideig lezárt határt közelében elzárt területek voltak, rossz közlekedési lehetıségekkel és korlátozott kapcsolatokkal. A megyeközpontok elérése a 64

határrégió területérıl a legnehezebb, ami az itt élık lehetıségeit, mobilitását korlátozza, a határrégió kistérségeibıl a megyeközpontok elérésének az idejét mutatja a 8. térkép. A régió szinte minden településérıl nagyon nehéz elérni a központot, amit a távolságnál jobban behatárolnak a közlekedés feltételei, az úthálózat és a gyorsforgalmi utak hiánya. 8. térkép A közlekedési lehetıségek a határrégió településein, 2007

Megyeközpont távolsága (percben), határrégió

Megyeközpont elérése perc 55,6 — 65,5 (43) 45,9 — 55,6 (46) 36,2 — 45,9 (129) 26,5 — 36,2 (116) 16,8 — 26,5 (39)

A határrégió kedvezıtlen helyzetét a NUTS 3 megye szintő területegységhez viszonyítva azt látjuk, hogy a határrégió területei a megye többi településeihez képest kedvezıtlenebb helyzetben vannak. A határrégióba esı települések zömébıl a megyeközpont több mint egy óra alatt érhetı el, a megyék településeinek a zömében ez a távolság határozottan kisebb. (9. térkép) A határrégió településeinek a helyzete az ügyintézés, a gazdasági integrálódás szempontjából is kedvezıtlenebb a távolságok és az elzárt települések helyzete miatt. A határ menti régió munkaerı-piaci lehetıségei a határátlépési lehetıségek korlátozottsága mellett akkor is szőkösek, ha a gazdasági kapcsolatok egyébként gazdag fejlıdési lehetıséget körvonalaznak. Az alábbiakban ezért a határátkelıket vizsgáljuk meg részletesebben.

65

9. térkép A közlekedési lehetıségek a határrégiót befogadó megye településein, 2007

Megyeközpont távolsága (percben), határrégió megyéi

megyeközpont elérése perc 53 — 65,5 (43) 40,4 — 53 (215) 27,8 — 40,4 (330) 15,2 — 27,8 (214)

A határátlépés lehetıségei a határrégióban Magyarország és Horvátország között a határokon keresztül közlekedés lehetıségei szőkösek, ami a kapcsolatok lehetıségeit korlátozza. A horvát-magyar határszakasz az EU külsı határa, a határátlépés így útlevél-ellenırzéshez kötött. A schengeni régió külsı határa választja ketté a határrégiót, ez a schengeni határ bevezetése óta a határátlépés megszigorításával járt. ami a korábbi kapcsolatokat azóta nehezíti és a határon átnyúló kapcsolatok fejlıdését határozottan elınytelenül befolyásolja. Mindemellett a határ jelentıs szakaszon a Mura és a Dráva folyó mentén halad, természetvédelmi terület, az átkelık kiépítése ezért különösen fontos. A határrégiót átszelı európai fıközlekedési útvonalak építése folyamatosan közelíti a régiót, de még nem érte el, ami a várt hatásokat csak a jövıben valószínősíti. Jelenleg a horvát-magyar határt 6 helyen lehet átlépni, ebbıl az M7 autópálya határig tartó útvonala az egyetlen nagy nemzetközi útvonal a régióban, ami az A4 E65, E71nemzetközi autópálya határátkelı pontja. A többi határátkelı kisebb, és ritkásan helyezkedik el. A 10. térkép az egyes határátkelıket mutatja meg a horvát magyar határon, és az egyes határátkelık forgalmát is jelzi, ami a forgalom fı irányát is behatárolja. Vasúti határátkelı sincsen sok a régióban, mindössze három ponton lehet a viszonylag hosszú határt átlépni. Közúti határátkelık Letenye – Muracsány (M7 autópálya – A4 autópálya, E65, E71)

66

Berzence – Góla Barcs – Trézenföld Drávaszabolcs – Alsómiholjác Beremend – Petárda (csak személyforgalom) Udvar – Fıherceglak Vasúti határátkelık Murakeresztúr – Kotor Gyékényes – Kapronca Magyarbóly – Pélmonostor Forrás: http://hu.wikipedia.org/wiki/Magyarországi határátkelıhelyek listája

10. térkép Közúti határátkelık a horvát-magyar határszakaszon


67

Táblázatok, ábrák és térképek jegyzéke Táblázatok jegyzéke 1. táblázat A határrégió horvát oldala –megyék szerint ............................................................. 7 2. táblázat A határrégió magyar oldala –kistérségek és a munkaügyi kirendeltségek szerint ... 8 3. táblázat Horvát-magyar határrégió horvát oldalának fı mutatói .......................................... 9 4. táblázat Horvát-magyar határrégió magyar oldalának fı mutatói........................................ 11 5. táblázat Öregségi index alakulása a magyar oldalon, 2000, 2004, 2007 (%) ...................... 13 6. táblázat A népesség korcsoportok szerint a horvát magyar régió horvát oldalán ................ 17 7. táblázat A népesség korcsoportos megoszlása a horvát magyar régió horvát oldalán......... 18 8. táblázat Kisebbségek, etnikai csoportok elıfordulása és aránya a határrégió magyar oldalán, kistérségek szerint, % ....................................................................................................... 19 9. táblázat A határrégió horvát oldalán a horvát megyék etnikai összetétele, 2002 ................ 22 10. táblázat A határrégió horvát oldalán a horvát megyék etnikai összetétele, 2002 .............. 22 11. táblázat Az egy fıre esı vásárlóerı-paritáson mért GDP az EU átlagában, határrégió mindkét oldala NUTS 3 régió szinten, 2000-2007, % .................................................... 24 12. táblázat Az egy fıre esı vásárlóerı-paritáson mért GDP nagysága, határrégió mindkét oldala NUTS 3 régió szinten, 2000-2007 (GDP/PPS/fı)................................................ 26 13. táblázat A vállalkozások és az adófizetık megoszlása a határrégióban, kistérségenként, 2007, %............................................................................................................................. 27 14. táblázat A regisztrált vállalkozások gyakorisága és ágazati megoszlása, 2007, %............ 29 15. táblázat A kistérségek, gazdasági kedvezményezettség szerint ......................................... 31 16. táblázat Munkaerı-piaci mutatók a határ két oldalán (15-74 éves népesség), % .............. 36 17. táblázat Munkaerı-piaci mutatók alakulása a magyar határrégióban kistérségek szerint (15-64 éves népesség), 2005, 2009, % ............................................................................. 38 18. táblázat Regisztrált munkanélküliek nemek szerint a régió horvát oldalán, (dec. 31-én).. 41 19. táblázat Regisztrált munkanélküliek nemek szerint a régió magyar oldalán, (éves átlag). 41 20. táblázat Regisztrált munkanélküliek megoszlása életkor szerint a horvát oldalon, (dec. 31én)..................................................................................................................................... 42 21. táblázat Regisztrált munkanélküliek megoszlása életkor szerint a magyar oldalon, (éves átlag)................................................................................................................................. 42

68

22. táblázat Regisztrált munkanélküliek iskolai végzettség szerint a határrégió horvát oldalán (dec. 31), 2005, 2009........................................................................................................ 43 23. táblázat Regisztrált munkanélküliek iskolai végzettség szerint a határrégió magyar oldalán (éves átlag), 2005 ............................................................................................................. 45 24. táblázat Regisztrált munkanélküliek iskolai végzettség szerint a határrégió magyar oldalán (éves átlag), 2009 ............................................................................................................. 46 25. táblázat Regisztrált munkanélküliek utolsó munkahelyük ágazata szerint. a határrégió horvát oldalán, december 31.................................................................................................. 48 26. táblázat Regisztrált munkanélküliek utolsó munkahelyük ágazata szerint. a határrégió magyar oldalán, 2009 (éves átlag) ........................................................................................ 50 27. táblázat Tartós munkanélküliek aránya a határ horvát oldalán, 2005, 2009 ...................... 51 28. táblázat Tartós munkanélküliek aránya a határ magyar oldalán, 2005 .............................. 52 29. táblázat Tartós munkanélküliek aránya a határ magyar oldalán, 2009 .............................. 53 30. táblázat 100 munkanélkülire esı üres álláshely a határrégió horvát oldalán, 2005, 2009 . 54 31. táblázat Üres álláshelyek kínálata a horvát oldalon a kvalifikáltság igény szerint ............ 55 32. táblázat Üres álláshelyek kínálata a horvát oldalon foglalkozáscsoport igény szerint, fı . 56 33. táblázat Üres álláshelyek kínálata a horvát oldalon foglalkozáscsoport igény szerint, fı . 58 34. táblázat 100 munkanélkülire esı üres álláshely a határrégió horvát oldalán, 2009 ........... 59 35. táblázat Kiadott munkavállalási engedélyek a Dél-Dunántúli régióban ............................ 62

Ábrák jegyzéke 1. ábra Öregségi index alakulása a magyar határrégióban, megyénként, 2000-2007 (%) ....... 14 2. ábra Az egy fıre esı vásárlóerı-paritáson mért GDP az EU átlagában, határrégió mindkét oldala NUTS 3 régió szinten, 2000-2007, % .................................................................. 24 3. ábra Az egy fıre esı vásárlóerı-paritáson mért GDP alakulása, határrégió mindkét oldala NUTS 3 régió szinten, 2000-2007 (GDP/PPS/fı)............................................................ 25 4. ábra A 10 fınél nagyobb vállalkozások aránya, kistérségenként, 2007, % ......................... 28 5. ábra A regisztrált vállalkozások gyakorisága és ágazati megoszlása................................... 30 6. ábra Támogatott üres állások aránya a bejelentett összes álláshelyekhez viszonyítva, 20002009, Baranya megye ....................................................................................................... 60 7. ábra Támogatott üres állások aránya a bejelentett összes álláshelyekhez viszonyítva, 20002009, Somogy megye ....................................................................................................... 61

69

Térképek jegyzéke 1. térkép 65 év feletti népesség aránya a határ két oldalán, kistérségek, illetve önkormányzatok szerint, a teljes népesség %-ában ................................................................................ 15 2. térkép 0-14 éves népesség aránya a határ két oldalán, kistérségek, illetve önkormányzatok szerint ............................................................................................................................... 16 3. térkép A cigányság aránya a horvát-magyar régió magyar oldalán ..................................... 20 4. térkép A horvát kisebbség aránya a horvát-magyar régió magyar oldalán .......................... 21 5. térkép A leghátrányosabb helyzető kistérségek a horvát-magyar régió magyar oldalán ..... 32 6. térkép A leghátrányosabb helyzető kistérségek a horvát-magyar régió magyar oldalát befogadó megyékben............................................................................................................... 33 7. térkép Munkanélküliségi ráta a határrégió két oldalán, 2005, % ......................................... 40 8. térkép A közlekedési lehetıségek a határrégió településein, 2007 ...................................... 65 9. térkép A közlekedési lehetıségek a határrégiót befogadó megye településein, 2007.......... 66 10. térkép Közúti határátkelık a horvát-magyar határszakaszon............................................. 67

70

Mellékletek 1. melléklet: A horvát-magyar határrégió definiálása Hatásszakasz leírása A horvát-magyar határrégió a magyar határ dél-nyugati szakasza, összesen 345 km. Ez a teljes magyar határszakasz 15 %-a a közepes hosszúsági határszakaszok egyike. A régió magyar oldalon Baranya és Somogy valamint Zala megye egy részét öleli fel, utóbbi megye egy része tartozik a határrégióba, s részben a szlovén-magyar régióhoz tartozik, átnyúlik a szomszédos határrégióba. A határmenti régiót lehatároljuk, az a megyék egy részét. tartalmazza, s Zala megye esetében azokat a területeket, melyek nem a szlovén magyar határszakaszon fekvı területek. Ezt kistérségek és munkaügyi kirendeltségek szerint pontosan definiáljuk, összességében – a többi határrégiókhoz hasonlóan – ez nem a teljes határon fekvı megyéket tartalmazza.

Horvát oldalon ilyen területi probléma nem adódik, ott a határrégió területét a horvát megyék alkotják, éspedig Medimurska (Muraköz) megye, Koprivnicko-Krizevacka (Kapronca-Kırös) megye, Viroviticko-Podravska (Verıce–Drávamellék) megye és Osjecko-Barajanska (Eszék– Baranyai) megye.

A régió a szlovén-magyar és a Duna túloldalán a szerb-magyar határrégió közé esik. Különösen a Zala megyével közös határrégiót jelentı szlovén-magyar határrégióval szorosabb kapcsolatokat tartva. A szerb-magyar határrégió a Duna túloldalán jelentısebb távolságot jelent. A szlovén-magyar határrégióval közös projektek is megfogalmazódtak a korábbiakban, ahol a közös régió területét is definiálták.

Ezért a régi definiálásakor a korábbi projektekben is alkalmazott területi lehatárolásokat is figyelembe vettük. A projektek esetében a NUTS 3 régió definiálás sokszor elegendı, a határon átnyúló munkaerı-piaci kapcsolatok vizsgálatához azonban szőkebb kategóriákhoz kell fordulnunk, mint a NUTS 3 – megye – szintő lehatárolás, legalábbis a magyar oldalon. A horvát oldalon is figyelembe veendı, hogy a határrégió mekkora területet ölel fel, ami a határrégió egészének a definiálásakor a lehatárolást jelenti. A munkaerı-piaci kapcsolatok és a határrégió a határtól bizonyos sávban lévı területet jelent, az a határtól nagyjából 50 km távolságra

71

lévı területeket foglal magába. Ezért, és a határon átnyúló kapcsolatok értelmes definiálásához a régiót lehatároljuk, az alábbi kisebb területekre. A lehatárolást a határrégió szakembereivel is egyeztetjük, a személyes konzultációk során. Így a számukra természetes regionális kapcsolatokat figyelembe véve alakul ki a végleges régió határ. A határszakasz definiálása Magyar oldal definiálása statisztikai és munkaügyi kirendeltségek alapján A régió területét magyar oldalon a statisztikai kistérségek alapján definiáljuk, ez lehetıvé teszi a finomabb elemzéseket. A munkaerı-piaci, munkaügyi adatok azonban munkaügyi kirendeltségek alapján állnak rendelkezésünkre. A kistérségek és a munkaügyi kirendeltségek azonban területileg nem – vagy nem mindig és nem pontosan, települések szerint esnek egybe, a hozzájuk tartozó települések eltérnek egymástól. Ezért a terület helyzetelemzésének leírásakor ezeket egymáshoz kell hangolnunk.

A KSH kistérségek, amik a határrégióba tartoznak Baranya megye Sellyei kistérség Siklósi kistérség Mohácsi kistérség Szigetvári kistérség Szentlırinci kistérség Pécsi kistérség Somogy megye Csurgói kistérség Nagyatádi kistérség Barcsi kistérség Zala megye Letenyei kistérség Nagykanizsai kistérség A határrégióba KSH kistérségenként vizsgálva Baranya megye nagyobb része tartozik, (és kimarad Komló, Pécsvárad és a Sásdi kistérség). A Somogy megyei területnek viszont csak a határ közeli néhány kistérsége esik a határrégióba (Fonyódi, Kaposvári, Kaposvári, Lengyeltóti, Marcali, Siófoki, Tabi kistérség viszont már nem), s Zala megye esetében a határ egy

72

része sem Horvátországgal, hanem Szlovéniával határos, így Zala megyének is csak kis terület esik a határrégióba (s kimarad Keszthelyi, Lenti, Zalaegerszegi, Zalaszentgróti kistérség).

A KSH statisztikai kistérségek és a munkaügyi kirendeltségek egymásnak megfeleltethetık, s lényegében azonosak a régiót definiáló kistérségek és munkaügyi kirendeltségek, de nem esnek egészen egybe. Somogy megyében a Csurgói, Nagyatádi és a Barcsi kistérségek és a munkaügyi kirendeltségek fedik egymást, és Zala megyében is egybeesik a Letenyei és Nagykanizsai kistérség a munkaügyi kirendeltségek területével. Az alábbi 1. táblázatban összegezzük a határrégióhoz tartozó területet, kistérség és munkaügyi kirendeltségek szerint Melléklet 1. táblázat A határrégió magyar oldala –kistérségeket és a munkaügyi kirendeltség szerint Megye Baranya

KSH kistérség

Munkaügyi kirendeltség







Somogy

Zala

A Baranya megyei kistérségek azonban valamivel kisebb területet, összesen 8 települést nem tartalmaznak, ami a munkaügyi kirendeltségek területén még belül van. Az alábbi térképeken bemutatjuk a határrégió magyar oldalának a területét, mindkét definíció alapján (1, 2 térkép). A régió területét a két terület eltérése kis mértékben módosítja, így a definíciót eszerint határozzuk meg. A teljes megfeleltetés esetén a régióba olyan térségek is belekerülnének, melyek a tényleges határrégiónak nem részei.

Ennek alapján az elemzések egyértelmően elvégezhetıek.

73

Természetesen azt is vizsgálni kell, hogy ez a lehatárolt régió valóban eltér-e a szomszédos területektıl, amennyiben egységes egészet jelent a szomszédos területekhez képest. (a régió települések szerint definiált területét ld. a mellékletben, külön is) A régió magyar oldala az alábbi képet mutatja. Melléklet 1. térkép

Határrégió kistérségek szerint

Telepulesek kistérségenként települések (373)

74

Melléklet 2. térkép Határrégió munkaügyi kirendeltségenként

Telepulesek munkaügyi kirendeltségenként települések (381)

A határrégió horvát oldalának a definiálása A határrégió horvát oldala négy horvát megyét ölel fel, mind a négy megye a határ mellett fekszik, s a magyar határral szomszédos. Itt a definíció nem okoz gondot, és a horvát regionális besorolás szempontjából a statisztikai és a munkaügyi régiók nem térnek el. Így a magyar oldalon szükséges egyeztetéshez hasonló területi összevetésre nincsen szükség. A régió négy megyéje (županija):

75

Melléklet 2. táblázat A határrégió horvát oldala –megyék szerint Medimurska županija (Muraköz megye) Koprivnicko-Krizevacka županija (Kapronca-Kırös megye) Viroviticko-Podravska županija (Verıce–Drávamellék megye) Osjecko-Barajanska županija (Eszék–Baranya megye) A régió leírása, áttekintése Megvizsgáljuk, hogy a határ két oldalán fekvı területek mennyire kiegyensúlyozottak, azaz mekkora a területük, népességük, van-e valamelyik oldalnak ebben az értelemben jelentıs dominanciája. A magyar régió területe, a kijelölt kistérségek alapján 6250 km2, s a népesség száma 506 ezer fı (2001-ben). A horvát határrégió területe a kijelölt megyék alapján nagyobb, 10694 km2, a népesség számban a két régió már kevésbé tér el. A horvát oldalon a népesség közel 690 ezer fı. Az adatokból egy elsı gyors következtetés adódik, a lényegesen nagyobb területen élık száma a horvát oldalon nem haladja meg ugyanolyan mértékben a magyar oldalon élık létszámát. Összességében a magyar határon élı népesség népsőrősége lényegesen meghaladja a horvát határon élıket. Míg a magyar határon a népsőrőség 110 fı/km2 körül van, a horvát oldalon ugyanez az arány 64 fı/km2. (ld. 3 és 4. táblázat). A részletesebb elemzés feladata a két régió sajátosságainak a leírása. Az eltérı területi és népességi adatok azt jelzik, hogy nem egészen homogén a két régió területe. A régió definiálása után a regionális tanulmány foglalja össze ennek a részleteit.

76

Melléklet 3. táblázat Horvát-magyar határrégió magyar oldal NUTS régiók kistérségek

Határrégió Letenyei kistérség Nagykanizsai kistérség Somogy megye Határrégió Csurgói kistérség Nagyatádi kistérség Barcsi kistérség Baranya megye Határrégió Sellyei kistérség Siklósi kistérség Mohácsi kistérség Szigetvári kistérség Szentlırinci kistérség Pécsi kistérség Határrégió együtt Magyarország

Terület (km2)

Népesség

Népsőrőség

2001

(fı)

(fı/ km2)

3784 941,62 388,69

2001 293 233 90068 19 034

552,93

71 034

6036 1839,74 496,2

2007

%

Népsőrőség változása 20012007 Fı/km2

85057 17 597

2001 77,5 95,65 49

90,33 45,3

94,4 92,5

-5,32 -3,70

67 460

128,5

122

95,0

-6,50

330261 75946 19352

71925 18209

54,7 41,28 39

39,10 36,7

94,7 94,1

-2,19 -2,30

647,07

29448

27928

45,5

43,2

94,8

-2,30

696,47 4430

27146 400806

25788

39 90,5

37

95,0

-2,00

3472,65 463,33

340131 15412

332875 14655

97,95 33,3

95,86 31,6

97,9 95,1

-2,09 -1,70

652,99

39628

38565

60,7

59,1

97,3

-1,60

846,29

54125

52283

64

61,8

96,6

-2,20

668,91

28731

27405

43

41

95,4

-2,00

270,3

15978

15731

59,1

58,2

98,5

-0,90

570,83

186257

184236

326,3

322,8

98,9

-3,50

6254,01

506145

489857

80,93

78,33

96,8

-2,60

93 027,60

10 328 959

10 169 999

111

109,3

98,5

-1,70

77

2007

Népesség változása 20012007

Melléklet 4. táblázat Horvát-magyar határrégió horvát oldal NUTS régiók

Terület

Népesség

Népsőrőség

Megye

(km2)

(fı)

(fı/ km2)

Medimurska (Muraköz) KoprivnickoKrizevacka (KaproncaKırös) VirovitickoPodravska (Verıce– Drávamellék) OsjeckoBarajanska (Eszék– Baranya) Határrégió együtt

2001 730

2001 118426

1746

124467

71,2

2068

93389

46,1

4149

350506

79,7

10694

2007

688789

2001 164,2

64,4

78

2007

NépsőrőNépesség

ség válto-

változása

zása

%

fı/km2

Függelék A határrégióhoz tartozó kistérségek és munkaügyi kirendeltségek települései KSH kistérségek Baranya Mohácsi BABARC Mohácsi BÁR Mohácsi BELVÁRDGYULA Mohácsi BEZEDEK Mohácsi BÓLY Mohácsi BORJÁD Mohácsi DUNASZEKCSİ Mohácsi ERDİSMÁROK Mohácsi FEKED Mohácsi GERESDLAK Mohácsi GÖRCSÖNYDOBOKA Mohácsi HÁSSÁGY Mohácsi HIMESHÁZA Mohácsi HOMORÚD Mohácsi IVÁNDÁRDA Mohácsi KISBUDMÉR Mohácsi KISNYÁRÁD Mohácsi KÖLKED Mohácsi LÁNYCSÓK Mohácsi LIPPÓ Mohácsi LIPTÓD Mohácsi MAJS Mohácsi MARÁZA Mohácsi MÁRIAKÉMÉND Mohácsi MOHÁCS Mohácsi MONYORÓD Mohácsi NAGYBUDMÉR Mohácsi NAGYNYÁRÁD Mohácsi OLASZ Mohácsi PALOTABOZSOK Mohácsi PÓCSA Mohácsi SÁROK Mohácsi SÁTORHELY Mohácsi SOMBEREK Mohácsi SZAJK Mohácsi SZEBÉNY Mohácsi SZEDERKÉNY Mohácsi SZÉKELYSZABAR Mohácsi SZŐR Mohácsi TÖTTÖS Mohácsi UDVAR Mohácsi VÉMÉND

Munkaügyi kirendeltségek Baranya Mohácsi BABARC Mohácsi BÁR Mohácsi BELVÁRDGYULA Mohácsi BEZEDEK Mohácsi BÓLY Mohácsi BORJÁD Mohácsi DUNASZEKCSİ Mohácsi ERDİSMÁROK Mohácsi ERZSÉBET Mohácsi FAZEKASBODA Mohácsi FEKED Mohácsi GERESDLAK Mohácsi GÖRCSÖNYDOBOKA Mohácsi HÁSSÁGY Mohácsi HIMESHÁZA Mohácsi HOMORÚD Mohácsi IVÁNDÁRDA Mohácsi KÁTOLY Mohácsi KÉKESD Mohácsi KISBUDMÉR Mohácsi KISNYÁRÁD Mohácsi KÖLKED Mohácsi LÁNYCSÓK Mohácsi LIPPÓ Mohácsi LIPTÓD Mohácsi MAJS Mohácsi MARÁZA Mohácsi MÁRIAKÉMÉND Mohácsi MOHÁCS Mohácsi MONYORÓD Mohácsi NAGYBUDMÉR Mohácsi NAGYNYÁRÁD Mohácsi OLASZ Mohácsi PALOTABOZSOK Mohácsi PÓCSA Mohácsi SÁROK Mohácsi SÁTORHELY Mohácsi SOMBEREK Mohácsi SZAJK Mohácsi SZEBÉNY Mohácsi SZEDERKÉNY Mohácsi SZÉKELYSZABAR

79

Mohácsi

VERSEND

Pécsi Pécsi Pécsi Pécsi Pécsi Pécsi Pécsi Pécsi Pécsi Pécsi Pécsi Pécsi Pécsi Pécsi Pécsi Pécsi Pécsi Pécsi Pécsi Pécsi Pécsi Pécsi Pécsi Pécsi Pécsi Pécsi Pécsi Pécsi Pécsi Pécsi Pécsi Pécsi Pécsi Pécsi Pécsi Pécsi Pécsi Pécsi Pécsi

ABALIGET ARANYOSGADÁNY ÁTA BAKONYA BAKSA BIRJÁN BOGÁD BOSTA CSERKÚT EGERÁG ELLEND GÖRCSÖNY GYÓD HUSZTÓT KESZÜ KISHEREND KOVÁCSSZÉNÁJA KOZÁRMISLENY KÖKÉNY KİVÁGÓSZİLİS KİVÁGÓTÖTTÖS LOTHÁRD MAGYARSARLÓS NAGYKOZÁR ÓCSÁRD ORFŐ PÉCS PÉCSUDVARD PELLÉRD POGÁNY REGENYE ROMONYA SZİKE SZİKÉD SZALÁNTA SZEMELY SZILVÁS TENGERI TÉSENY

Sellyei Sellyei

ADORJÁS BARANYAHÍDVÉG

80

Mohácsi Mohácsi Mohácsi Mohácsi Mohácsi Mohácsi Pécsi Pécsi Pécsi Pécsi Pécsi Pécsi Pécsi Pécsi Pécsi Pécsi Pécsi Pécsi Pécsi Pécsi Pécsi Pécsi Pécsi Pécsi Pécsi Pécsi Pécsi Pécsi Pécsi Pécsi Pécsi Pécsi Pécsi Pécsi Pécsi Pécsi Pécsi Pécsi Pécsi Pécsi Pécsi

SZELLİ SZŐR TÖTTÖS UDVAR VÉMÉND VERSEND ABALIGET ARANYOSGADÁNY ÁTA BAKONYA BERKESD BIRJÁN BOGÁD CSERKÚT EGERÁG ELLEND GÖRCSÖNY GYÓD HUSZTÓT KESZÜ KISHEREND KOVÁCSSZÉNÁJA KOZÁRMISLENY KÖKÉNY KİVÁGÓSZİLİS KİVÁGÓTÖTTÖS LOTHÁRD MAGYARSARLÓS NAGYKOZÁR ORFŐ PÉCS PÉCSUDVARD PELLÉRD PEREKED POGÁNY REGENYE ROMONYA SZİKE SZİKÉD SZEMELY SZILÁGY

Sellyei Sellyei

ADORJÁS BARANYAHÍDVÉG

Sellyei Sellyei Sellyei Sellyei Sellyei Sellyei Sellyei Sellyei Sellyei Sellyei Sellyei Sellyei Sellyei Sellyei Sellyei Sellyei Sellyei Sellyei Sellyei Sellyei Sellyei Sellyei Sellyei Sellyei Sellyei Sellyei Sellyei Sellyei Sellyei Sellyei Sellyei Sellyei Sellyei Siklósi Siklósi Siklósi Siklósi Siklósi Siklósi Siklósi Siklósi Siklósi Siklósi Siklósi Siklósi Siklósi Siklósi Siklósi

BESENCE BOGÁDMINDSZENT BOGDÁSA CSÁNYOSZRÓ DRÁVAFOK DRÁVAIVÁNYI DRÁVAKERESZTÚR DRÁVASZTÁRA FELSİSZENTMÁRTON GILVÁNFA HEGYSZENTMÁRTON HIRICS KÁKICS KEMSE KISASSZONYFA KISSZENTMÁRTON KÓRÓS LÚZSOK MAGYARMECSKE MAGYARTELEK MARKÓC MARÓCSA NAGYCSÁNY OKORÁG ÓZDFALU PÁPRÁD PISKÓ SÁMOD SELLYE SÓSVERTIKE VAJSZLÓ VEJTI ZALÁTA ALSÓSZENTMÁRTON BABARCSZİLİS BEREMEND BISSE CSARNÓTA CÚN DIÓSVISZLÓ DRÁVACSEHI DRÁVACSEPELY DRÁVAPALKONYA DRÁVAPISKI DRÁVASZABOLCS DRÁVASZERDAHELY EGYHÁZASHARASZTI GARÉ

Sellyei Sellyei Sellyei Sellyei Sellyei Sellyei Sellyei Sellyei Sellyei Sellyei Sellyei Sellyei Sellyei Sellyei Sellyei Sellyei Sellyei Sellyei Sellyei Sellyei Sellyei Sellyei Sellyei Sellyei Sellyei Sellyei Sellyei Sellyei Sellyei Sellyei Sellyei Sellyei Sellyei Siklósi Siklósi Siklósi Siklósi Siklósi Siklósi Siklósi Siklósi Siklósi Siklósi Siklósi Siklósi Siklósi Siklósi Siklósi

81

BESENCE BOGÁDMINDSZENT BOGDÁSA CSÁNYOSZRÓ DRÁVAFOK DRÁVAIVÁNYI DRÁVAKERESZTÚR DRÁVASZTÁRA FELSİSZENTMÁRTON GILVÁNFA HEGYSZENTMÁRTON HIRICS KÁKICS KEMSE KISASSZONYFA KISSZENTMÁRTON KÓRÓS LÚZSOK MAGYARMECSKE MAGYARTELEK MARKÓC MARÓCSA NAGYCSÁNY OKORÁG ÓZDFALU PÁPRÁD PISKÓ SÁMOD SELLYE SÓSVERTIKE VAJSZLÓ VEJTI ZALÁTA ALSÓSZENTMÁRTON BABARCSZİLİS BAKSA BEREMEND BISSE BOSTA CSARNÓTA CÚN DIÓSVISZLÓ DRÁVACSEHI DRÁVACSEPELY DRÁVAPALKONYA DRÁVAPISKI DRÁVASZABOLCS DRÁVASZERDAHELY

Siklósi Siklósi Siklósi Siklósi Siklósi Siklósi Siklósi Siklósi Siklósi Siklósi Siklósi Siklósi Siklósi Siklósi Siklósi Siklósi Siklósi Siklósi Siklósi Siklósi Siklósi Siklósi Siklósi Siklósi Siklósi Siklósi Siklósi Siklósi Siklósi Siklósi Siklósi Siklósi Siklósi Siklósi Siklósi Siklósi Siklósi Siklósi

GORDISA HARKÁNY ILLOCSKA IPACSFA IVÁNBATTYÁN KÁSÁD KÉMES KISDÉR KISHARSÁNY KISJAKABFALVA KISKASSA KISLIPPÓ KISTAPOLCA KISTÓTFALU KOVÁCSHIDA LAPÁNCSA MAGYARBÓLY MÁRFA MÁROK MATTY NAGYHARSÁNY NAGYTÓTFALU OLD PALKONYA PÉCSDEVECSER PETERD RÁDFALVA SIKLÓS SIKLÓSBODONY SIKLÓSNAGYFALU SZAPORCA SZAVA TÉSENFA TÚRONY ÚJPETRE VILLÁNY VILLÁNYKÖVESD VOKÁNY

Szentlırinci Szentlırinci Szentlırinci

BICSÉRD BODA BÜKKÖSD

Siklósi Siklósi Siklósi Siklósi Siklósi Siklósi Siklósi Siklósi Siklósi Siklósi Siklósi Siklósi Siklósi Siklósi Siklósi Siklósi Siklósi Siklósi Siklósi Siklósi Siklósi Siklósi Siklósi Siklósi Siklósi Siklósi Siklósi Siklósi Siklósi Siklósi Siklósi Siklósi Siklósi Siklósi Siklósi Siklósi Siklósi Siklósi Siklósi Siklósi Siklósi Siklósi Siklósi Siklósi Siklósi Szentlırinci Szentlırinci Szentlırinci

82

EGYHÁZASHARASZTI GARÉ GORDISA HARKÁNY ILLOCSKA IPACSFA IVÁNBATTYÁN KÁSÁD KÉMES KISDÉR KISHARSÁNY KISJAKABFALVA KISKASSA KISLIPPÓ KISTAPOLCA KISTÓTFALU KOVÁCSHIDA LAPÁNCSA MAGYARBÓLY MÁRFA MÁROK MATTY NAGYHARSÁNY NAGYTÓTFALU ÓCSÁRD OLD PALKONYA PÉCSDEVECSER PETERD RÁDFALVA SIKLÓS SIKLÓSBODONY SIKLÓSNAGYFALU SZALÁNTA SZAPORCA SZAVA SZILVÁS TENGERI TÉSENFA TÉSENY TÚRONY ÚJPETRE VILLÁNY VILLÁNYKÖVESD VOKÁNY BICSÉRD BODA BÜKKÖSD

Szentlırinci Szentlırinci Szentlırinci Szentlırinci Szentlırinci Szentlırinci Szentlırinci Szentlırinci Szentlırinci Szentlırinci Szentlırinci Szentlırinci Szentlırinci Szentlırinci Szentlırinci Szentlırinci Szentlırinci Szigetvári Szigetvári Szigetvári Szigetvári Szigetvári Szigetvári Szigetvári Szigetvári Szigetvári Szigetvári Szigetvári Szigetvári Szigetvári Szigetvári Szigetvári Szigetvári Szigetvári Szigetvári Szigetvári Szigetvári Szigetvári Szigetvári Szigetvári Szigetvári Szigetvári Szigetvári Szigetvári Szigetvári Szigetvári Szigetvári Szigetvári

CSERDI CSONKAMINDSZENT DINNYEBERKI GERDE GYÖNGYFA HELESFA HETVEHELY KACSÓTA KIRÁLYEGYHÁZA OKORVÖLGY PÉCSBAGOTA SUMONY SZABADSZENTKIRÁLY SZENTKATALIN SZENTLİRINC VELÉNY ZÓK ALMAMELLÉK ALMÁSKERESZTÚR BÁNFA BASAL BOLDOGASSZONYFA BOTYKAPETERD BÜRÜS CSEBÉNY CSERTİ DENCSHÁZA ENDRİC GYÖNGYÖSMELLÉK HOBOL HORVÁTHERTELEND IBAFA KATÁDFA KÉTÚJFALU KISDOBSZA KISTAMÁSI MAGYARLUKAFA MERENYE MOLVÁNY MOZSGÓ NAGYDOBSZA NAGYPETERD NAGYVÁTY NEMESKE NYUGOTSZENTERZSÉBET PATAPOKLOSI PETTEND RÓZSAFA

83

Szentlırinci Szentlırinci Szentlırinci Szentlırinci Szentlırinci Szentlırinci Szentlırinci Szentlırinci Szentlırinci Szentlırinci Szentlırinci Szentlırinci Szentlırinci Szentlırinci Szentlırinci Szentlırinci Szentlırinci Szigetvári Szigetvári Szigetvári Szigetvári Szigetvári Szigetvári Szigetvári Szigetvári Szigetvári Szigetvári Szigetvári Szigetvári Szigetvári Szigetvári Szigetvári Szigetvári Szigetvári Szigetvári Szigetvári Szigetvári Szigetvári Szigetvári Szigetvári Szigetvári Szigetvári Szigetvári Szigetvári Szigetvári Szigetvári Szigetvári Szigetvári

CSERDI CSONKAMINDSZENT DINNYEBERKI GERDE GYÖNGYFA HELESFA HETVEHELY KACSÓTA KIRÁLYEGYHÁZA OKORVÖLGY PÉCSBAGOTA SUMONY SZABADSZENTKIRÁLY SZENTKATALIN SZENTLİRINC VELÉNY ZÓK ALMAMELLÉK ALMÁSKERESZTÚR BÁNFA BASAL BOLDOGASSZONYFA BOTYKAPETERD BÜRÜS CSEBÉNY CSERTİ DENCSHÁZA ENDRİC GYÖNGYÖSMELLÉK HOBOL HORVÁTHERTELEND IBAFA KATÁDFA KÉTÚJFALU KISDOBSZA KISTAMÁSI MAGYARLUKAFA MERENYE MOLVÁNY MOZSGÓ NAGYDOBSZA NAGYPETERD NAGYVÁTY NEMESKE NYUGOTSZENTERZSÉBET PATAPOKLOSI PETTEND RÓZSAFA

Szigetvári Szigetvári Szigetvári Szigetvári Szigetvári Szigetvári Szigetvári Szigetvári Szigetvári Szigetvári Szigetvári Szigetvári Szigetvári Szigetvári Szigetvári

SOMOGYAPÁTI SOMOGYHÁRSÁGY SOMOGYHATVAN SOMOGYVISZLÓ SZENTDÉNES SZENTEGÁT SZENTLÁSZLÓ SZIGETVÁR SZÖRÉNY SZULIMÁN TEKLAFALU TÓTSZENTGYÖRGY VÁRAD VÁSÁROSBÉC ZÁDOR

Szigetvári Szigetvári Szigetvári Szigetvári Szigetvári Szigetvári Szigetvári Szigetvári Szigetvári Szigetvári Szigetvári Szigetvári Szigetvári Szigetvári Szigetvári

SOMOGYAPÁTI SOMOGYHÁRSÁGY SOMOGYHATVAN SOMOGYVISZLÓ SZENTDÉNES SZENTEGÁT SZENTLÁSZLÓ SZIGETVÁR SZÖRÉNY SZULIMÁN TEKLAFALU TÓTSZENTGYÖRGY VÁRAD VÁSÁROSBÉC ZÁDOR

Somogy Barcsi Barcsi Barcsi Barcsi Barcsi Barcsi Barcsi Barcsi Barcsi Barcsi Barcsi Barcsi Barcsi Barcsi Barcsi Barcsi Barcsi Barcsi Barcsi Barcsi Barcsi Barcsi Barcsi Barcsi Barcsi Barcsi Csurgói Csurgói Csurgói Csurgói Csurgói

BABÓCSA BARCS BÉLAVÁR BOLHÓ CSOKONYAVISONTA DARÁNY DRÁVAGÁRDONY DRÁVATAMÁSI HERESZNYE HOMOKSZENTGYÖRGY ISTVÁNDI KÁLMÁNCSA KASTÉLYOSDOMBÓ KOMLÓSD LAD LAKÓCSA PATOSFA PÉTERHIDA POTONY RINYAÚJLAK RINYAÚJNÉP SOMOGYARACS SZENTBORBÁS SZULOK TÓTÚJFALU VÍZVÁR BERZENCE CSURGÓ CSURGÓNAGYMARTON GYÉKÉNYES IHAROS

Barcsi Barcsi Barcsi Barcsi Barcsi Barcsi Barcsi Barcsi Barcsi Barcsi Barcsi Barcsi Barcsi Barcsi Barcsi Barcsi Barcsi Barcsi Barcsi Barcsi Barcsi Barcsi Barcsi Barcsi Barcsi Barcsi Csurgói Csurgói Csurgói Csurgói Csurgói

BABÓCSA BARCS BÉLAVÁR BOLHÓ CSOKONYAVISONTA DARÁNY DRÁVAGÁRDONY DRÁVATAMÁSI HERESZNYE HOMOKSZENTGYÖRGY ISTVÁNDI KÁLMÁNCSA KASTÉLYOSDOMBÓ KOMLÓSD LAD LAKÓCSA PATOSFA PÉTERHIDA POTONY RINYAÚJLAK RINYAÚJNÉP SOMOGYARACS SZENTBORBÁS SZULOK TÓTÚJFALU VÍZVÁR İRTILOS BERZENCE CSURGÓ CSURGÓNAGYMARTON GYÉKÉNYES

84

Csurgói Csurgói Csurgói Csurgói Csurgói Csurgói Csurgói Csurgói Csurgói Csurgói Csurgói Csurgói Csurgói Nagyatádi Nagyatádi Nagyatádi Nagyatádi Nagyatádi Nagyatádi Nagyatádi Nagyatádi Nagyatádi Nagyatádi Nagyatádi Nagyatádi Nagyatádi Nagyatádi Nagyatádi Nagyatádi Nagyatádi Nagyatádi ZALA Letenyei Letenyei Letenyei Letenyei Letenyei Letenyei Letenyei Letenyei Letenyei Letenyei Letenyei Letenyei Letenyei Letenyei Letenyei Letenyei

IHAROSBERÉNY INKE POGÁNYSZENTPÉTER PORROG PORROGSZENTKIRÁLY PORROGSZENTPÁL SOMOGYBÜKKÖSD SOMOGYCSICSÓ SOMOGYUDVARHELY SZENTA ZÁKÁNY ZÁKÁNY İRTILOS ÖTVÖSKÓNYI BAKHÁZA BELEG BOLHÁS GÖRGETEG HÁROMFA KASZÓ KISBAJOM KUTAS LÁBOD NAGYATÁD NAGYKORPÁD RINYABESENYİ RINYASZENTKIRÁLY SEGESD SOMOGYSZOB SZABÁS TARANY

Csurgói Csurgói Csurgói Csurgói Csurgói Csurgói Csurgói Csurgói Csurgói Csurgói Csurgói Csurgói Csurgói Nagyatádi Nagyatádi Nagyatádi Nagyatádi Nagyatádi Nagyatádi Nagyatádi Nagyatádi Nagyatádi Nagyatádi Nagyatádi Nagyatádi Nagyatádi Nagyatádi Nagyatádi Nagyatádi Nagyatádi Nagyatádi

IHAROS IHAROSBERÉNY INKE POGÁNYSZENTPÉTER PORROG PORROGSZENTKIRÁLY PORROGSZENTPÁL SOMOGYBÜKKÖSD SOMOGYCSICSÓ SOMOGYUDVARHELY SZENTA ZÁKÁNY ZÁKÁNY BAKHÁZA BELEG BOLHÁS GÖRGETEG HÁROMFA KASZÓ KISBAJOM KUTAS LÁBOD NAGYATÁD NAGYKORPÁD ÖTVÖSKÓNYI RINYABESENYİ RINYASZENTKIRÁLY SEGESD SOMOGYSZOB SZABÁS TARANY

BÁNOKSZENTGYÖRGY BÁZAKERETTYE BECSEHELY BORSFA BUCSUTA CSÖRNYEFÖLD KERKASZENTKIRÁLY KISCSEHI KISTOLMÁCS LASZTONYA LETENYE LISPESZENTADORJÁN MARÓC MOLNÁRI MURARÁTKA MURASZEMENYE

Letenyei Letenyei Letenyei Letenyei Letenyei Letenyei Letenyei Letenyei Letenyei Letenyei Letenyei Letenyei Letenyei Letenyei Letenyei Letenyei

BÁNOKSZENTGYÖRGY BÁZAKERETTYE BECSEHELY BORSFA BUCSUTA CSÖRNYEFÖLD KERKASZENTKIRÁLY KISCSEHI KISTOLMÁCS LASZTONYA LETENYE LISPESZENTADORJÁN MARÓC MOLNÁRI MURARÁTKA MURASZEMENYE

85

Letenyei Letenyei Letenyei Letenyei Letenyei Letenyei Letenyei Letenyei Letenyei Letenyei Letenyei Letenyei Nagykanizsai Nagykanizsai Nagykanizsai Nagykanizsai Nagykanizsai Nagykanizsai Nagykanizsai Nagykanizsai Nagykanizsai Nagykanizsai Nagykanizsai Nagykanizsai Nagykanizsai Nagykanizsai Nagykanizsai Nagykanizsai Nagykanizsai Nagykanizsai Nagykanizsai Nagykanizsai Nagykanizsai Nagykanizsai Nagykanizsai Nagykanizsai Nagykanizsai Nagykanizsai Nagykanizsai Nagykanizsai Nagykanizsai Nagykanizsai Nagykanizsai Nagykanizsai Nagykanizsai Nagykanizsai Nagykanizsai Nagykanizsai

OLTÁRC PETRIVENTE PUSZTAMAGYARÓD RIGYÁC SEMJÉNHÁZA SZENTLISZLÓ SZENTMARGITFALVA TÓTSZENTMÁRTON TÓTSZERDAHELY VÁRFÖLDE VALKONYA ZAJK ALSÓRAJK ÚJUDVAR BALATONMAGYARÓD BÖRZÖNCE BELEZNA BOCSKA CSAPI ESZTEREGNYE FELSİRAJK FITYEHÁZ FŐZVÖLGY GALAMBOK GARABONC GELSE GELSESZIGET HAHÓT HOMOKKOMÁROM HOSSZÚVÖLGY KACORLAK KERECSENY KILIMÁN KISRÉCSE LISZÓ MAGYARSZENTMIKLÓS MAGYARSZERDAHELY MIHÁLD MURAKERESZTÚR NAGYBAKÓNAK NAGYKANIZSA NAGYRADA NAGYRÉCSE NEMESPÁTRÓ OROSZTONY PAT PÖLÖSKEFİ PÖTRÉTE

Letenyei Letenyei Letenyei Letenyei Letenyei Letenyei Letenyei Letenyei Letenyei Letenyei Letenyei Letenyei Nagykanizsai Nagykanizsai Nagykanizsai Nagykanizsai Nagykanizsai Nagykanizsai Nagykanizsai Nagykanizsai Nagykanizsai Nagykanizsai Nagykanizsai Nagykanizsai Nagykanizsai Nagykanizsai Nagykanizsai Nagykanizsai Nagykanizsai Nagykanizsai Nagykanizsai Nagykanizsai Nagykanizsai Nagykanizsai Nagykanizsai Nagykanizsai Nagykanizsai Nagykanizsai Nagykanizsai Nagykanizsai Nagykanizsai Nagykanizsai Nagykanizsai Nagykanizsai Nagykanizsai Nagykanizsai Nagykanizsai Nagykanizsai

86

OLTÁRC PETRIVENTE PUSZTAMAGYARÓD RIGYÁC SEMJÉNHÁZA SZENTLISZLÓ SZENTMARGITFALVA TÓTSZENTMÁRTON TÓTSZERDAHELY VALKONYA VÁRFÖLDE ZAJK ALSÓRAJK BALATONMAGYARÓD BELEZNA BOCSKA BÖRZÖNCE CSAPI ESZTEREGNYE FELSİRAJK FITYEHÁZ FŐZVÖLGY GALAMBOK GARABONC GELSE GELSESZIGET HAHÓT HOMOKKOMÁROM HOSSZÚVÖLGY KACORLAK KERECSENY KILIMÁN KISRÉCSE LISZÓ MAGYARSZENTMIKLÓS MAGYARSZERDAHELY MIHÁLD MURAKERESZTÚR NAGYBAKÓNAK NAGYKANIZSA NAGYRADA NAGYRÉCSE NEMESPÁTRÓ OROSZTONY PAT PÖLÖSKEFİ PÖTRÉTE SAND

Nagykanizsai Nagykanizsai Nagykanizsai Nagykanizsai Nagykanizsai Nagykanizsai Nagykanizsai Nagykanizsai Nagykanizsai Nagykanizsai Nagykanizsai Nagykanizsai

SAND SORMÁS SURD SZEPETNEK ZALAÚJLAK ZALAKAROS ZALAKOMÁR ZALAMERENYE ZALASÁRSZEG ZALASZABAR ZALASZENTBALÁZS ZALASZENTJAKAB

Nagykanizsai Nagykanizsai Nagykanizsai Nagykanizsai Nagykanizsai Nagykanizsai Nagykanizsai Nagykanizsai Nagykanizsai Nagykanizsai Nagykanizsai Nagykanizsai

87

SORMÁS SURD SZEPETNEK ÚJUDVAR ZALAKAROS ZALAKOMÁR ZALAMERENYE ZALASÁRSZEG ZALASZABAR ZALASZENTBALÁZS ZALASZENTJAKAB ZALAÚJLAK

2. melléklet: A határrégió térképe NUTS besorolás szerint

Foglalkoztatási és Szociális Hivatal 1089 Budapest, Kálvária tér 7. Tel.: 06-1-303-9300 Fax.: 06-1-210-4255

Tanulmányok a határ menti régiók gazdasági és munkaerı-piaci helyzetérıl és lehetıségeirıl, a foglalkoztatást segítı támogatásokról

Recommend Documents