Nemzetközi és határ menti együttmőködések támogatása
Tanulmányok a határ menti régiók gazdasági és munkaerı-piaci helyzetérıl és lehetıségeirıl, a foglalkoztatást segítı támogatásokról
Az ukrán-magyar határrégió
TÁMOP-1.3.1-07/1.-2008-0002 „Az Állami Foglalkoztatási Szolgálat fejlesztése az integrált munkaügyi és szociális rendszer részeként” c. kiemelt projekt, 3.6 alprojekt
A projekt az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával valósul meg.
Készítette: Kopint-Tárki Kutatásvezetı: Hárs Ágnes vezetı kutató
Budapest, 2010. június 2
3
Tartalom Bevezetés.................................................................................................................................... 6 1
Az ukrán-magyar határrégió területe.................................................................................. 6 1.1
A határrégió lehatárolásának szempontjai.................................................................. 7
1.1.1
A határszakasz magyar oldalának lehatárolása .................................................. 7
1.1.2
A határszakasz ukrán oldalának lehatárolása ..................................................... 9
2
A régió fıbb mutatói .......................................................................................................... 9
3
A régió népessége, demográfiai sajátosságai ................................................................... 12 3.1 3.1.1
A határrégió ukrán oldalának népessége .......................................................... 12
3.1.2
A határrégió ukrán oldalának etnikai összetétele ............................................. 16
3.2
4
5
A régió magyar oldalának népessége, etnikai összetétele........................................ 19
3.2.1
A határrégió magyar oldalának népessége ....................................................... 19
3.2.2
A határrégió magyar oldalának etnikai összetétele .......................................... 22
A határrégió gazdasági helyzete....................................................................................... 23 4.1
Az ukrán és a magyar regionális GDP összehasonlítása.......................................... 24
4.2
A határrégió gazdasága ............................................................................................ 27
4.2.1
A gazdaság néhány sajátossága az ukrán oldalon ............................................ 27
4.2.2
A gazdaság néhány sajátossága a magyar oldalon ........................................... 27
4.3
Gazdaságfejlesztési elképzelések a magyar-ukrán határtérségben .......................... 30
4.4
Foglalkoztatottság és munkanélküliség a határrégióban .......................................... 33
4.4.1
Munkaerı-piaci mutatók a határrégió ukrán oldalán, 2008-2010 .................... 33
4.4.2
Munkaerı-piaci mutatók a határrégió magyar oldalán, 2000-2009 ................. 33
4.4.3
Munkanélküliség szerkezete a határrégió magyar oldalán, 2000-2009 ........... 36
4.4.4
Munkanélküliség szerkezete a határrégió magyar oldalán, 2000-2009 ........... 40
Migrációs vonzáskörzet (pool) lehetıségei a határrégióban ............................................ 40 5.1
6
A régió ukrán oldalának népessége, etnikai összetétele........................................... 12
Elvándorlás a régióból.............................................................................................. 40
5.1.1
Elvándorlás a magyar határrégióból................................................................. 40
5.1.2
Elvándorlás az ukrán határrégióból.................................................................. 41
5.1.3
Határon átnyúló ingázás, migráció................................................................... 42
A határátlépés lehetıségei a határrégióban ...................................................................... 44
4
Táblázatok, ábrák és térképek jegyzéke ................................................................................... 47 Táblázatok jegyzéke ............................................................................................................. 47 Ábrák jegyzéke..................................................................................................................... 48 Térképek jegyzéke................................................................................................................ 48 Mellékletek............................................................................................................................... 49 1.
melléklet: Az ukrán-magyar határrégió definiálása ..................................................... 49
2. melléklet: A határrégió térképe NUTS besorolás szerint................................................. 58
5
Bevezetés Az alábbi tanulmány a magyar határrégiókat bemutató tanulmányok sorában az ukrán magyar régiót mutatja be. Az ukrán-magyar határrégió a magyar határ észak-keleti sarkán fekszik, közel az északi kelet-szlovák és a román határhoz, a határ az egyik legrövidebb magyarországi határszakasz, a régió Magyarország legelmaradottabb területe, hasonló szomszédos területtel közösen alkotnak egy határterületet. Az ukrán határ sokáig nehezen átjárható volt, a Szovjetunió részeként, és ma a schengeni határ von éles határt a két régió közé. A határrégió túloldalán, a Kárpátalján jelentıs határon túli magyar kisebbség él, és befolyásolja a régió alakulását, kapcsolatait. A tanulmány elkészítéséhez, az információk összegyőjtéséhez felhasználtuk az elérhetı irodalmakat, statisztikákat, és konzultációkat folytattunk határrégió magyar oldalának munkaügyi szakembereivel. Az adat és információgyőjtés nem volt azonban gond nélküli. A határ zártsága az információkhoz hozzáférést nehezíti, az adatok minısége is nehezen ellenırizhetı, kontrollálható. A határrégió és a szomszédos szlovák illetve román kapcsolatok összemosódnak, összekeverednek a szakemberek számára is. A tanulmányban ezeket a szálakat igyekeztünk szétbogozni és a lehetséges határon átnyúló kapcsolatok kérdéseit feltárni. Ezt összegezzük az alábbi tanulmányban.
1
Az ukrán-magyar határrégió területe Az ukrán-magyar határrégió a magyar határ rövid észak-keleti szakasza, összesen
136,7 km. Ez a teljes magyar határszakasz –mindössze 6%-a. A régió határa magyar oldalon Szabolcs-Szatmár megye egy részé öleli fel, a megye átnyúlik a szomszédos román határrégióba is. Az ukrán-magyar határszakasz definiálásakor a magyar oldalon a határmenti régiót lehatároljuk, az csak az ukrán-magyar határszakaszon fekvı területi egységeket tartalmazza. Ezt kisrégiók és munkaügyi kirendeltségek szerint pontosan definiáljuk. A határrégió definíciója tehát nem a teljes határon fekvı megyét tartalmazza, azt a gazdasági kapcsolatokat pontosabban leíró határrégióval definiáljuk. Ukrán oldalon ilyen területi probléma nem adódik, ott egy egységes régióként a teljes határszakaszt betöltı Kárpátalja régió tartozik a határrégióba. Ukrán oldalon a régió messze elhúzódik a román területek mellett is. Az ukrán-magyar határrégiót az ukrán-magyar rövid határszakasz határozza meg, de mindkét szomszédos régióval – szlovák-magyar és román-magyar határrégió – szorosabb kapcsolatokat tart. Számos közös projekt fogalmazódott meg a korábbiakban, ahol a közös
6
régió területét is definiálták. Ezért a korábbi projektekben is alkalmazott területi lehatárolásokat is figyelembe vettük. A határon átnyúló munkaerı-piaci kapcsolatok vizsgálatához azonban szőkebb kategóriákhoz kell fordulnunk, mint a NUTS 3 – megye – szintő lehatárolás, legalábbis a magyar oldalon. A horvát oldalon is figyelembe veendı, hogy a határrégió mekkora területet ölel fel, ami a határrégió egészének a definiálásakor a lehatárolást jelenti. A munkaerı-piaci kapcsolatok és a határrégió a határtól bizonyos sávban lévı területet jelent, az a határtól nagyjából km távolságra lévı területeket foglal magába. Ezért, és a határon átnyúló kapcsolatok értelmes definiálásához a régiót lehatároljuk, az alábbi kisebb területekre. A lehatárolást a határrégió szakembereivel is egyeztetjük, a személyes konzultációk során. Így a számukra természetes regionális kapcsolatokat figyelembe véve alakul ki a végleges régió határ.
1.1 A határrégió lehatárolásának szempontjai 1.1.1
A határszakasz magyar oldalának lehatárolása
A régió területét magyar oldalon a statisztikai kistérségek alapján definiáljuk, ez lehetıvé teszi a finomabb elemzéseket. A munkaerı-piaci, munkaügyi adatok azonban munkaügyi kirendeltségek alapján állnak rendelkezésünkre. A kisrégiók és a munkaügyi kirendeltségek azonban területileg nem – vagy nem mindig és nem pontosan, települések szeinesnek egybe, a hozzájuk tartozó települések eltérnek egymástól. Ezért a terület helyzetelemzésének leírásakor ezeket egymáshoz kell hangolnunk. A KSH kistérségek, amik a határrégióba tartoznak Szabolcs-Szatmár megye Határrégió kistérségei Kisvárdai kistérség Záhonyi kistérség (2007-ben lett önálló) Vásárosnaményi kistérség Fehérgyarmati kistérség Baktalórántházai kistérség Mátészalkai kistérség Csengeri kistérség Határrégióból kimaradó kistérségek Ibrány–Nagyhalászi kistérség Nagykállói kistérség Nyíregyházai kistérség Tiszavasvári kistérség Nyírbátori kistérség
7
A KSH statisztikai kistérségek és a munkaügyi kirendeltségek egymásnak megfeleltethetık, de nem esnek egészen egybe. Ennek megfelelıen megvizsgáltuk, hogy a leírás céljaira megfeleltethetıek-e-e a KSH statisztikai kisrégióival egyezı munkaügyi kirendeltségek. Az eredmény az alábbi volt. Így összefoglalva tehát a határrégió magyar oldala – figyelembe véve a kistérségeket és a munkaügyi kirendeltségeket, a következı egységeket foglalja magába: 1. táblázat A határrégiót leíró statisztikai illetve munkaügyi kistérségek Megye KSH kistérség Szabolcs-Szatmár megye Kisvárdai kistérség Záhonyi kistérséggel (2007-tıl Vásárosnaményi kistérség Fehérgyarmati kistérség Baktalórántházai kistérség
Munkaügyi kirendeltség Kisvárdai Vásárosnaményi Fehérgyarmati Baktalórántházi Kisvárdai (2) Vásárosnaményi (2) nincs megf. (2) Mátészalkai Csenger
Mátészalkai kistérség Csengeri kistérség
Ennek alapján az elemzések egyértelmően elvégezhetıek. Természetesen azt is vizsgálni kell, hogy ez a lehatárolt régió valóban eltér-e a szomszédos területektıl, amennyiben egységes egészet jelent a szomszédos területekhez képest. (a régió települések szerint definiált területét ld. a mellékletben, külön is)
8
1. térkép A régió magyar oldalának térképe KSH régiók és munkaügyi kirendeltségek
Telepulesek DARAB szerint 1 — 2 (163)
Forrás: saját szerkesztés
1.1.2
A határszakasz ukrán oldalának lehatárolása
A határrégió ukrán oldala egy megyét, Kárpátalját (Zakarpatia Oblast) öleli fel, hivatalos neve Ukrajna Kárpátontúli területe, a magyarköznyelvében Kárpátalja. A régió lehatárolás így túlságosan nagy, kisebb területre statisztikai adatok azonban nem állnak rendelkezésre. Kárpátalja lehatárolást mint határrégiót tekinthetjük tágabb határrégiónak. A késıbbiekben az összehasonlítás árnyalására teszünk kísérletet. (szőkebb határrégió értelmezést keresve).
2
A régió fıbb mutatói Megvizsgáljuk, hogy a határ két oldalán fekvı területek mennyire kiegyensúlyozottak,
azaz mekkora a területük, népességük, van-e valamelyik oldalnak ebben az értelemben jelentıs dominanciája. A határrégió magyar oldalának befogadó megyéje, Szabolcs-Szatmár-Bereg megye népessége és népsőrősége is fogyatkozó, a megye egészének népsőrősége alacsonyabb az országosnál, a népesség és a népsőrőség csökkenése is számottevıen meghaladja az országost. A határrégió területét lehatároltuk a megyénél kisebb, a határhoz közel esı területek
9
vizsgálatára. A határrégió kistérségeit alkotó területet és a határrégión kívüli kistérségek területét összehasonlítva azt látjuk, hogy azoknak a kistérségeknek a népességmegtartó képessége, melyek a határrégiót alkotják, gyengébb, mint a határrégióba nem tartozó kistérségek. A határrégió népessége jelentısen csökkent és a népsőrőség is változott a határrégióban. Érdemes jelezni, hogy a kistérségek között egyetlen kedvezı helyzető, ez a régióban centrális helyzető Baktalórántházi kistérség, ahol a mutatók kedvezıbbek. A határrégió többi kistérségeinek a mutatói különösen kedvezıtlenek. (2. táblázat) 2. táblázat Határrégió magyar oldalának fıbb mutatói, 2001, 2007 kistérségek
Szabolcs-Szatmár megye Határrégió kistérségei Kisvárdai Záhonyi Vásárosnaményi Fehérgyarmati Baktalórántházai Mátészalkai Csengeri Határrégióból kimaradó kistérségek Ibrány– Nagyhalászi Nagykállói Nyíregyházai Tiszavasvári Nyírbátori Magyarország
Népesség változása % 96,0
Népsőrőség változása fı/km2 -4,0
97,0
96,0
-4,1
Terület (km2) 2001 5936,55
Népesség (fı) 2001 2007 600053 576054
Népsőrőség (fı/ km2) 2001 2007 101,1 97,0
3182,85
275071
101,1
260027
443,71 145,97 567,49 702,64 451,75 624,74 246,55 2753,7
56775 21603 33643 41525 35532 70718 15275 324982
54117 20250 31266 38956 35371 66190 13877 316027
128,0 148,0 59,3 59,1 78,7 113,2 62,0 118,0
122,0 138,7 55,1 55,4 78,3 105,9 56,3 114,8
95,3 93,7 92,9 93,8 99,5 93,6 90,8 97,2
-6,0 -9,3 -4,2 -3,7 -0,4 -7,2 -5,7 -3,3
521,09
47072
45768
90,3
87,8
97,2
-2,5
518,29 539,32 479,06 695,94 93 027,60
47191 144977 38935 46807 10328959
45673 142247 37531 44808 10169999
91,1 268,8 81,3 67,3 111,0
88,1 263,8 78,3 64,4 109,3
96,8 98,1 96,4 95,7 98,5
-2,9 -5,1 -2,9 -2,9 -1,7
Forrás: KSH
Figyelemreméltó állandóságot láthatunk viszont a kárpátaljai népességben a publikált statisztikák szerint. A népsőrőség összességében elmarad a magyarországitól, de egybeesik a határrégió magyar oldalának befogadó megyéjével jellemzıtıl. a népesség és a népsőrőség is árnyalatnyit változott az évtized során.
10
3. táblázat Határrégió ukrán oldalának fıbb mutatói, 2001, 2005 régiók
Kárpátalja
Terület
Népesség
Népsőrőség
Népesség
Népsőrőség
(km2)
(fı)
(fı/ km2)
változása
változása
2001 12,777
2001 1253160
2005 1241887
2001 98
2005 97
% 99,1
fı/km2 -0,9
Forrás: ukrán statisztikai hivatal
A határrégió két oldala nagyon eltérı két területet ölel fel. Statisztikai adatok hiányában az ukrán oldal dominanciáját látjuk, a határ túloldalának a megyéjét vizsgálva a teljes Kárpátalja kerület a határrégió. A magyar oldal teljes befogadó megyéjét, SzabolcsSzatmár-Bereg megyét vizsgálva is a határrégió ukrán oldala a teljes régió több mint kétharmadát adja, terület és népességszám alapján is. A lehatárolt kistérségek alapján definiált határrégiót az ukrán oldallal összehasonlítva az ukrán oldal dominanciája még jelentısebb, több mint 4/5-e a magyar oldal kiterjedésének. A népességszám alapján itt valamivel még nagyobb az ukrán oldal dominanciája. (4 táblázat) 4. táblázat A határrégió magyar és az ukrán oldal kiterjedésének az összehasonlítása régiók
Terület
Népesség
2
km
fı
2001 2001 2005 vs 2007 2, Határrégió területére számítva: kiterjedés (km ill. fı) Határrégió magyar oldal kistérségei 3182,85 27 5071 260 027 Kárpátalja 12777 1 253 160 1 241 887 Együtt 15959,85 1 528 231 1 501 914 Részarány (%) Határrégió magyar oldal kistérségei 19,9 18,0 17,3 Kárpátalja 80,1 82,0 82,7 Együtt 100,0 100,0 100,0 Szabolcs-Szatmár-Bereg megye területére számítva: kiterjedés (km2, ill. fı) Szabolcs-Szatmár megye 5936,55 600 053 576 054 Kárpátalja 12777 1 253 160 1 241 887 Együtt 18713,55 1 853 213 1 817 941 Részarány (%) Szabolcs-Szatmár megye 31,7 32,4 31,7 Kárpátalja 68,3 67,6 68,3 Együtt 100,0 100,0 100,0 Forrás: KSH, ukrán statisztikai hivatal
11
A határrégió lehatárolásának a fentiekben bemutatott arányait figyelembe véve óvatosan kell az összehasonlításokkal bánnunk. Az ukrán-magyar határrégió leírásakor a statisztikai összevetést korlátozottan tarthatjuk megfelelınek, és a következı részben (3.1 alpont), az ukrán oldal etnikai megoszlásáról bemutatott elemzés figyelembevételével árnyaljuk az elemzést. Korlátot az elérhetı statisztikai adatok jelenthetnek.
3
A régió népessége, demográfiai sajátosságai
3.1 A régió ukrán oldalának népessége, etnikai összetétele1 3.1.1 A határrégió ukrán oldalának népessége A határrégió ukrán oldalának a területe a Kárpátalja, vagy Kárpát-Ukrajna (ukránul Закарпатська область, azaz ’Kárpátontúli terület’). Kiterjedése nagy, és messze nyúlik, Ukrajna nyugati régiója, Magyarországgal, valamint Szlovákiával, Romániával és egy rövid szakaszon Lengyelországgal is érintkezı régió. Kárpátaljai adottságai meghatározzák a tevékenységeket és a lehetıségeket is: a megye négyötödét hegyek borítják, és csak egyötöde síkság. Sok tekintetben eltér Ukrajna többi vidékétıl. Bár lakosságának jelentıs része ruszin, azaz kárpát-ukrán nemzetiségő (amit egyébként ukránként ismer el a hivatalos ukrán kormány), története jelentıs mértékben a szomszédos Magyarországhoz köti. Kárpátalja a második világháború befejezéséig Ukrajnától függetlenül fejlıdött, a trianoni békeszerzıdésig a Magyar Királyság, majd Csehszlovákia része lett, 1920-1945 között többször oda-vissza csatolták a régióban, majd 1945-1991 között a Szovjetunió ukrajnai területének a része. Azt követıen vált Kárpátalja Ukrajna régiójává. A bonyolult történeti és közigazgatási helyzet rányomta bélyegét a régió népességére. A 2001 évi népszámlálás szerint Kárpátalja népessége 1 254 160 fı volt. A terület nagyrészt falusias, mindössze 10 város és kétszer ennyi városi jellegő település (mezıváros, nagyközség) található Kárpátalján. Kárpátalja nagy földrajzi kiterjedéső megyéjét kisebb közigazgatási egységek – járások – osztják jobban kezelhetı közigazgatási területekre. Kárpátalja összesen 13 járásra oszlik, 11 városa (közülük 5 járási jogú, a többi a járásokhoz tartozik) és 19 városi jellegő települése van. A járások: Beregszászi járás, Huszti járás, Ilosvai járás, Munkácsi járás, 1
Kárpátalja régió leírásában más források mellett használjuk a wikipédia oldalait, ahol forrásokra – mindenekelıtt népszámlálás adatokra – hivatkozik, illetve a Dupka György szerkesztette ’A kárpátaljai magyarlakta települések gazdaságfejlesztési koncepciója’ (Kárpátaljai Vállalkozásfejlesztési Központ, Ungvár 2005) tanulmányára .
12
Nagybereznai járás, Nagyszılısi járás, Ökörmezıi járás, Perecsenyi járás, Rahói járás, Szolyvai járás, Técsıi járás, Ungvári járás, Volóci járás. Kárpátalja járások szerinti képét a 2. térképen mutatjuk meg. 2. térkép Kárpátalja közigazgatási térképe járások szerint
Forrás: Dupka György szerk. (2005). i.m.
Noha a határrégió ukrán oldalának leírásához a Kárpátalja megyénél kisebb területet nem tudunk megadni, amire statisztikai adatokkal is rendelkezünk, a térkép segítségével pontosabban meg tudjuk rajzolni a magyar határrégió és a határon átnyúló kapcsolatok szempontjából releváns, lehatárolandó területeket és azok legáltalánosabb leírását. A népességszám változása alapján vizsgáljuk a járások helyzetét. A rendszerváltás elsı évtizedében Kárpátalja lakosságának a lélekszáma – Ukrajna egészétıl eltérıen – valamelyest nıtt, összességében fél százalékkal. A növekedés azonban nem jellemezte Kárpátalja egészét. Míg az összlakosság nıtt, a tizenhárom járás és négy megyei jogú város többségében csökkent a népesség. Elsı pillantásra jól látható különbségeket mutat a régió, a népesség növekedése a Román határhoz közeli dél-keleti járásokban ment végbe, itt részben a hegyvidékrıl az alföldi területek felé vándorlás történt, és kisebb mértékben a szlovák
13
határhoz közeli részeken nıtt, vagy legalábbis nem csökkent a népesség. A magyar határhoz közel esı kárpátaljai területeket egyértelmően népesség csökkenés, elvándorlás jellemezte. (3. térkép) 3. térkép Népesség növekedés a Kárpátalján, 1989-2001
Forrás: 1989 és 2001 évi ukrán népszámlálás adatai, http://www.ukrcensus.gov.ua/ közli Dupka György szerk. (2005). i.m. alapján, saját szerkesztés
A határrégióról az elsı általános képet tovább finomítjuk és megmutatjuk a népesség alakulását az egyes járásokban és megyei jogú városokban. Azt látjuk, hogy a 4 nagy, megyei jogú város közül csupán Ungvár népessége nem csökkent, a többi város népessége számottevıen csökkent, különösen Beregszászból volt jelentıs elvándorlás. (5. táblázat)
14
5. táblázat Kárpátalja népességének változása járások szerint, 1989, 2001 Megyei jogú város, járás
A lakosság létszáma
Létszám változása
fı
% 1989-2001 között
1989-ben Megyei jogú városok Ungvár Munkács Huszt Beregszász Megyei jogú városok együtt Járások (megyei jogú városok nélkül Técsıi járás Nagyszılısi járás Munkácsi járás Ilosvai járás Huszti járás Rahói járás Ungvári járás Szolyvai járás Beregszászi járás Ökörmezıi járás Perecsenyi járás Nagybereznai járás Volóci járás Járások együtt Járások megyei jogú városokkal Técsıi járás Nagyszılısi járás Munkácsi járás Ilosvai járás Huszti járás Rahói járás Ungvári járás Szolyvai járás Beregszászi járás Ökörmezıi járás Perecsenyi járás Nagybereznai járás Volóci járás Összesen
2001-ben
117 100 84 500 34 300 30 700 266 600
117 300 82 300 32 400 27 200 259 200
100,2 97,4 94,5 88,6 97,2
165 000 113 000 105 500 97 200 92 400 86 200 73 600 56 300 55 000 50 500 32 600 30 800 27 600 985 700
172 400 117 900 101 600 100 900 96 600 90 800 74 400 55 500 53 800 50 100 31 600 28 000 25 300 998 900
104,5 104,3 96,3 103,8 104,5 105,3 101,1 98,6 97,8 99,2 96,9 90,9 91,7 101,3
165 000 113 000 190 000 97 200 126 700 86 200 190 700 56 300 85 700 50 500 32 600 30 800 27 600 1 252 300
172 400 117 900 183 900 100 900 129 000 90 800 191 700 55 500 81 000 50 100 31 600 28 000 25 300 1 258 100
104,5 104,3 96,8 103,8 101,8 105,3 100,5 98,6 94,5 99,2 96,9 90,9 91,7 100,5
Forrás: ukrán népszámlálás 1989, 2001, http://www.ukrcensus.gov.ua/ közli Dupka György szerk. (2005). i.m.
A járások közül némely növekedett, amint az elızı 3. térképen ezt vázoltuk is, de egészében a térség jelentısen része csökkenı és nagyon csökkenı népességet mutat, ami egyértelmően elvándorlásra utal. A városokból a lakossága nagy valószínőséggel a kivándorlás, míg a hegyvidéki járásoké a síkvidékre való átköltözés miatt csökkenhetett. 15
A népszámlálás adatai alapján Kárpátaljára sajátos kép a jellemzı. 1989 és 2001 között a városi lakosság 9,5 százalékkal csökkent, míg a falusi lakosság 7,5 százalékkal nıtt. Ez az arányváltozás – összhangban a megyei jogú városokban is tapasztalt népességfogyással – a városi lakosság elvándorlásával és a városok korlátozott népességeltartó képességével magyarázható. Nıtt a munkaképes korú népesség száma Kárpátalján, 1989-ben a lakosság 56,2 százalékát, az újabb népszámlálás szerint 59,1 százalékát. A népesség kvalifikáltsága is javult a két népszámlálás között eltelt idıben, míg 1989-ben a városi lakság 12% rendelkezett felsıfokú végzettséggel. ez 15% fölé emelkedett 2001-re. A növekvı létszámú és arányú falusi népesség körében az arány nagyon szerény: 1989-ben alig 2,6% volt, tíz év alatt sem emelkedett nagyon, mindössze 3,9% volt. A népesség összetételére, iskolázottságára vonatkozó sajátosságait etnikai összetétel szerint nem vizsgál a népszámlálás. (Forrás: népszámlálás adatok, közli Dupka György szerk. 2005. i.m.) 3.1.2 A határrégió ukrán oldalának etnikai összetétele A nemzetiségi viszonyokról a népszámlálási adatok adnak tájékoztatást. A legutóbbi népszámlálásra 2001. decemberében került sor, ekkor rákérdeztek az adatközlık nemzetiségére és anyanyelvére is. (A kettı nem minden esetben egyezik meg, például, a cigány nemzetiségőek jelentıs részének nem a cigány, hanem a magyar, vagy az ukrán az anyanyelve és más kisebbségek esetében is fontosak az eltérések, ezek a jelenlegi elemzésünk keretén túlmutatnak.) A népszámlálás eredményei alapján a 2001. végi állapi szerint Kárpátalja népességének etnikai megoszlás meglehetısen vegyes képet mutatott. A meghatározó többség (80%) ukrán nemzetiségő. (Érdemes itt megjegyezünk, hogy a népszámlálás a kárpát-ukrán ruszinokat az ukránok közé sorolják, nem ismerve el ıket önálló nemzetiségként Ukrajnában.) Messze a legjelentısebb kárpátaljai kisebbséget (12%) a magyarok alkotják. A magukat magyarnak vallók 97,1 százaléka egyben magyar anyanyelvő is volt, ami az etnikai hovatartozásnál jelentısebb kötıdést jelent, az arány magas és állandó, az elızı népszámlálás idején hasonló volt a magyar ajkú kárpátaljai magyarok aránya. Együttesen az összes többi kárpátaljai kisebbség aránya – a népszámlálás szerint – alig 8 százalék. Ezt az 5. táblázatban mutatjuk be.
16
6. táblázat Kárpátalja népességének nemzetiségi szerinti összetétele, 2001 Nemzetiség Ukrán Magyar Orosz Román Cigány Szlovák Német Zsidó Belorusz Egyéb Összesen
létszám fı 1 001 149 151 533 31 318 31 183 14 631 5 645 3 578 2 419 2 821 8 883 1 253 160
megoszlás % 79,89 12,09 2,50 2,49 1,17 0,45 0,29 0,19 0,23 0,71 100,00
Forrás: ukrán népszámlálás, http://www.ukrcensus.gov.ua/
Az egyes kárpátaljai járások etnikai összetételét vizsgáljuk. Látjuk, hogy Kárpátalja területe három irányban három határ menti területhez kapcsolódik. A magyar határon közvetlenül három kárpátaljai járás – az Ungvári, a Beregszászi és a Nagyszılısi járás – fekszik, ezek a járások egyértelmően és közvetlenül kapcsolódnak a magyar határrégióhoz és azt várjuk, hogy itt magas a határon túl élı magyarok aránya.. Messze a magyar határtól távol, a román határral szomszédos területeket fed le a Rahói, Técsöi, Huszti járás területe, és észak felé Szlovákiával határos a Perecsenyi és a Nagybereznai járás. A bonyolult történelmi együttélés hatására a határrégiók kapcsolódásait etnikai kötıdések alapján vizsgálva a kép nem egyértelmő. A megye középsı területeinek járásait és az ország belsejéhez kapcsolódó területeket is eltérı nemzetiségi összetétel jellemez. Az 1989 évi népszámlálás adatai alapján mutatja ezt a 4. térkép. (A régebbi adat nem okoz nagy eltérést, figyelembe véve, hogy Kárpátalja magyar népessége 1989-ben 155 711 fı volt, a következı népszámlálás idejére kevesebb mint 3 százalékkal csökkent.). A térkép az egyes járások etnikai összetételét és a népesség nagyságot is jelzi, és összességében a népesség összetételére nagyon jó képet ad. A kárpátaljai területnek az ország belsejével érintkezı járásai alacsony népsőrőségő ukrán területek. Ide tartozik a Nagybereznai, Valóci, Ökörmezıi járás, emellett tisztán ukrán népességő járás Kárpátalja középsı területén a Szolyvai és az Ilosvai járás. A többi járásokban kisebb-nagyobb kisebbség él, a szlovák határ közelében értelemszerően inkább szlovák, a román határ közelében inkább román kisebbség. A Beregszászi járás magyar többségő, meghatározó arányú kisebbséget jelentenek a magyarok emellett a Nagyszılısi,
17
Munkácsi, Ungvári járásban. Alacsonyabb de számottevı az arányuk a Huszti és a Técsıi járásban. (4. térkép) 4. térkép Kárpátalján népességének etnikai megoszlása járásonként
Forrás, ukrán népszámlálás, 1989, közli: Dupka György szerk. (2005). i.m.
Végül az 5. térkép a magyar nemzetiségőek területi elhelyezkedését és koncentrációját mutatja a Kárpátalján, településenként. Azt látjuk, hogy számottevı arányban élnek ugyan magyar nemzetiségőek szórványban Kárpátalja több részén, mindenekelıtt a román határhoz közeli keleti járásokban, és ezt láttuk a kisebbségek arányát járásonként vizsgálva, de összességében a magyar határhoz közeli szők sávban és az alig 150 ezer fıs magyarság a Kárpátalján, Beregszász járásban, Nagyszılıs járás magyar határhoz közel esı jelentıs kiterjedéső déli területein valamint az Ungvári járás kéli harmadában. Valójában ez a három járás – kisebb bıvítésekkel – képezhetné a határrégió ukrán oldalának szőkebb értelmezését. Sajnos ezekre a területekre statisztikai adataink nincsenek, de az elemzéskor szem elıtt tartjuk.
18
5. térkép Magyarok területi elhelyezkedése és aránya a Kárpátalján
Forrás, ukrán népszámlálás, 1989, közli: Dupka György szerk. (2005). i.m.
3.2 A régió magyar oldalának népessége, etnikai összetétele 3.2.1 A határrégió magyar oldalának népessége A fıbb összehasonlító adatok áttekintésekor láttuk, hogy a határrégió magyar oldalán Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében csökkenı népességő kistérségek találhatók, a megye egészéhez képest is kedvezıtlen népességmegtartó képességre utaló mutatókkal. A régióban az országos átlaghoz képest nagyon magas a gyerek- és fiatalkorúak aránya, és nagyon alacsony az idıseké. A 2001 és 2007 között eltelt idıszakban ugyan nem változott sokat a határrégió kormegoszlása, de a emelkedett az aktív korú népesség aránya. Azt természetesen nem tudjuk, hogy az aktív korúak munkaerı-piaci helyzete hogyan alakult a régióban, ezt a következı fejezetekben részletesebben vizsgáljuk.
19
7. táblázat Állandó népesség korcsoportos megoszlása a határrégió magyar oldalán, kistérségek, %, 2001, 2007 kistérség
0-17 évesek
18-59 évesek
60-x évesek
összesen
állandó népességen belüli aránya 2001 Kisvárdai Záhonyi Vásárosnaményi Fehérgyarmati Baktalórántházai Mátészalkai Csengeri Ibrány–Nagyhalászi Nagykállói Nyíregyházai Tiszavasvári Nyírbátori Magyarország 2007 Kisvárdai Záhonyi Vásárosnaményi Fehérgyarmati Baktalórántházai Mátészalkai Csengeri Ibrány–Nagyhalászi Nagykállói Nyíregyházai Tiszavasvári Nyírbátori Magyarország
Határrégió kistérségei 25,90 58,61 26,94 58,10 24,44 56,85 24,29 57,01 25,55 58,11 24,94 58,70 24,24 56,36 Határrégióból kimaradó kistérségek 25,71 56,72 25,29 57,62 21,89 62,15 24,66 56,06 26,72 56,94 20,83 59,25 Határrégió kistérségei 23,58 60,65 24,55 59,92 21,89 59,10 22,80 58,56 24,11 59,40 22,41 60,77 22,68 57,57 Határrégióból kimaradó kistérségek 23,95 58,88 22,65 60,16 19,30 63,20 23,35 57,66 24,22 59,47 18,58 60,08
15,49 14,96 18,70 18,70 16,34 16,36 19,40
100,0 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0
17,57 17,09 15,96 19,28 16,35 19,92
100,0 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0
15,78 15,53 19,01 18,63 16,48 16,82 19,75
100,0 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0
17,17 17,20 17,50 18,99 16,30 21,34
100 100 100 100 100 100
Forrás: MTA KTI Erıforrástérkép
A 7. táblázat a határrégióban élık életkor szerinti megoszlását mutatta be. A régiót jellemzı népesedési helyzetet, a fiatalok és az idısek egymáshoz viszonyított arányát és annak alakulását vizsgálva általánosabb trendet látunk a régió
20
népességének
a
korösszetételérıl. Ezt mutatja az ún. öregségi index, ami a 60 év feletti állandó lakosok számát a fiatalokhoz méri (100 0-17 év közötti lakosra esı 60 év felettiek száma). Szabolcsban a magas gyerekszám és az alacsony idıskorú népesség mellett az országos átlagtól messze elmaradó öregségi index jellemzi a régiót. Míg országosan 2000-ben 100 0-17 évesre nagyjából ugyanennyi idıskorú lakos esett, ez az arány közel 120 idıskorúra emelkedett az évtized második felére. Az arány Szabolcsban ettıl messze elmarad, és a ráta országos átlagos emelkedési ütemétıl is elmarad. Különösen magas a gyermekek aránya az idıskorúakhoz képest a határrégió egyes kistérségeiben, Záhony, Kisvárda, Baktalórántháza kistérségben. A határrégió és a határrégiót befogadó megye karaktere a népesség korszerkezetében nem tér el. A megyei átlagot kicsit meghaladó és attól elmaradó kistérségek találhatók a határrégióban, és a régión kívül is. Ezt az 1. ábra mutatja meg. (Az ábrához tartozó értékeket a 8. táblázatban mutatjuk meg.) 1. ábra Öregségi index alakulása a határrégió magyar oldalán, 2000-2008, %
130
Szabolcs-Szatmár megy e Kisvárdai Záhony i Vásárosnamény i Fehérgy armati Baktalórántházai M átészalkai Csengeri M agy arország
120 110 100 %
90 80 70 60 50 40 30 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008
Forrás: MTA KTI Erıforrástérkép
21
8. táblázat Öregségi index a határrégió magyar oldalán, 2000-2008, % 2000 69,29
2001 69,74
Szabolcs-Szatmár-Bereg megye összesen Határrégió kistérségei Kisvárdai 59,52 60,29 Záhonyi 54,96 55,26 Vásárosnaményi 78,77 78,83 Fehérgyarmati 78,87 78,34 Baktalórántházai 63,74 63,51 Mátészalkai 67,53 67,79 Csengeri 83,00 82,57 Határrégióból kimaradó kistérségek Ibrány–Nagyhalászi 68,79 68,13 Nagykállói 67,61 68,16 Nyíregyházai 72,55 74,26 Tiszavasvári 78,62 78,87 Nyírbátori 63,13 63,14 Magyarország 99,01 100,90
2002 70,55
2003 71,89
2004 73,64
2005 74,44
2006 75,69
2007 77,54
2008 80,56
60,55 55,64 80,02 78,47 63,74 68,32 82,12
62,22 56,54 80,10 78,62 64,02 69,74 83,87
63,52 58,35 82,78 78,64 65,75 71,34 85,33
64,16 59,10 83,69 79,22 65,83 71,95 86,16
64,66 61,26 84,73 79,86 67,19 73,52 85,59
66,85 63,31 86,76 81,81 68,44 75,04 87,31
68,59 67,67 89,54 85,32 69,48 77,87 91,20
68,33 68,62 76,80 78,77 63,81 103,15
69,06 70,99 79,59 79,62 63,69 105,57
70,05 72,49 82,58 81,05 65,12 108,46
69,97 72,54 85,08 80,10 65,66 110,25
70,86 73,76 87,58 80,46 65,90 112,20
71,76 76,20 90,13 81,27 67,19 115,01
73,82 79,34 94,75 83,68 69,37 118,24
Forrás: MTA KTI Erıforrástérkép
3.2.2 A határrégió magyar oldalának etnikai összetétele Az öregségi ráta országos átlagtól nagyon elmaradó arányát a népesség etnikai összetétele, a magas roma népesség arány, a régió népességének szegény szubkultúrája, az alacsony várható élettartam és a roma népesség magas fertilitási rátája együttesen nagymértékben meghatározza. Ezért vizsgáljuk a határrégió etnikai összetételét. A 2. ábra a határrégió kistérségeit és a határrégióból kívül esı kistérségeket mutatja. Láthatjuk, hogy a határrégióban és Szabolcs-Szatmár-Bereg megye többi kistérségeiben is magas, vagy nagyon magas a cigányok aránya. Más kisebbségek érzékelhetı arányban nem élnek a határrégióban. A határrégión kívül esı kistérségek között található olyan, ahol nem nagyon magas a cigányok aránya, de összességében a megye egészében magas az aránya, a határrégióban és a környezı területen is, ami számos további problémával együtt meghatározza a régió szociális és munkaerı-piaci helyzetét. (2. ábra) A kisebbségek arányát táblázatos formában a 9. táblázatban adjuk meg.
22
2. ábra Kisebbségek és etnikumok aránya a határrégióban és a kívül esı kistérségekben a magyar oldalán 2001, % Határrégió kistérségei
Határrégión kívül esı kistérségek egy éb ukrán cigány
10 8
egy éb ukrán cigány
10 8
6 %
%
6
4
4
2 2
Nyírbátori
Tiszavasvári
Nyíregyházai
Ibrány
Nagykállói
0
Csengeri
Mátészalkai
Baktalórántházai
Fehérgyarmati
Vásárosnaményi
Záhonyi
Kisvárdai
0
Forrás: MTA KTI Erıforrástérkép, saját szerkesztés
9. táblázat Kisebbségek, etnikai csoportok aránya a határrégió magyar oldalán, kistérségek szerint, 2001, %
Határrégió kistérségei Kisvárdai Záhonyi Vásárosnaményi Fehérgyarmati Baktalórántházai Mátészalkai Csengeri Határrégióból kimaradó kistérségek Ibrány–Nagyhalászi Nagykállói Nyíregyházai Tiszavasvári Nyírbátori Magyarország
Cigányság
Ukrán kisebbség
Egyéb kisebbségek
Kisebbségek összesen
3,39 8,50 8,01 5,75 4,44 7,35 5,40
0,16 0,14 0,18 0,21 0,11 0,10 0,05
0,22 0,09 0,12 0,19 0,09 1,04 0,19
3,77 8,73 8,31 6,16 4,64 8,49 5,63
4,57 1,63 1,15 6,25 8,97 2,02
0,07 0,09 0,16 0,09 0,05 0,07
0,20 0,11 0,48 0,16 0,20 2,25
4,83 1,84 1,79 6,50 9,23 4,34
Forrás: MTA KTI Erıforrástérkép
4
A határrégió gazdasági helyzete Az ukrán-magyar határrégió Magyarország keleti sarkában fekvı elmaradott régió a
határ mindkét oldalán, ez egyben a schengeni határ. A magyar-ukrán határtérség gazdasági 23
fejlıdési tendenciáit vizsgáljuk, s azt, hogy történtek-e a megváltozott geopolitikai helyzet – Magyarország EU tagsága és a schengeni határ szigora – hatására komolyabb változások a regionális gazdaságban. Jelent-e ez elmozdulást a gazdasági elmaradottságban. A határ menti közös fejlesztések hozzájárulhatnak-e a régió gazdaságának dinamizálásához. A régiót a gazdasági átmenet lassúsága, az országok központi régióival való alacsony fokú integrációja, az iskolázottság alacsony színvonala, szegényes infrastruktúra és a beruházások és a külföldi mőködıtıke hiánya jellemzi, valójában mindkét oldalon. A határ két oldalán fekvı terület gazdasági szerkezetének az összevetése elıtt a határrégiók közötti gazdasági fejlettségi különbségeiket makro-mutatók segítségével vizsgáljuk.
4.1 Az ukrán és a magyar regionális GDP összehasonlítása A ukrán-magyar határrégió két oldalának gazdasági összehasonlítását nehezíti, hogy nem áll ehhez rendelkezésre az EUROSTAT jól összehasonlítható standardizált statisztikája, ahogy a többi határrégió vizsgálatakor erre lehetıségünk volt. Ukrajna nem EU tag, és nem is szerepel azon országok között, melyeknek az összehasonlítható adatai az EUROSTAT adatbázisából elérhetıek. Az összehasonlításhoz regionális összehasonlítható GDP értékeket nem találunk. Az egy fıre esı, vásárlóerı-paritáson számított GDP értéket ezért elıször a két ország között hasonlítjuk össze. (GDP/fı/PPP, 2009-es US $-ban) Ezt követıen az országokon belül a megfelelı régiók helyzetét vizsgálva láthatjuk, a határrégiók az országok között mért eltéréseket milyen mértékben erısítik, illetve csökkentik, az országok fejlettebb, gazdagabb vagy szegényebb részei-e? Ezzel a kétlépéses módszerrel tudjuk végül a határrégió két oldalának a makroszintő mutatóit összevetni. Egy ilyen becslés segít annak megértéséhez, hogy a határrégióban fekvı területek között milyen kapcsolatokra és együttmőködésekre, határon átnyúló munkapiacokra számíthatunk. Az ukrán és a magyar gazdaság erejének a különbsége jelentıs, az ukrán gazdaság elmaradottságát a számok egyértelmően mutatják. A 2000-es évek végére az ukrán gazdaság egy fıre esı nemzeti terméke alig több mint harmada a magyarországinak.(10. táblázat)
24
10. táblázat Egy fıre esı GDP Magyarországon és Ukrajnában, (GDP/fı/PPP, 2009-es US $) Egy fıre esı GDP
2007
2008
2009
Ukrajna
7200
7400
6400
Magyarország Arány, %
19800 2.8
20000 2.7
18600 2.9
Forrás: CIA World Factsheet https://www.cia.gov/library/publications/the-worldfactbook/docs/notesanddefs.html?countryName=Serbia&countryCode=ri®ionCode=eu#2004
Magyarország gazdasága sincs azonban az unió élvonalában, az EU átlagához mérve Magyarország is elegendıen nagy távolságban van az EU átlagától, de Ukrajna távolsága rendkívül nagy. Mindkét ország saját pozíciója is rövidtávon romlott a válság alatt, az EU átlagához mérve. (11. táblázat) 11. táblázat Ukrajna és Magyarország egy fıre esı GDP szintje az EU átlagában, % (GDP/fı/PPP, 2009-es US $) GDP szintje az EU átlagában Ukrajna Magyarország
2007
2008
2009
21.2 58.4
21.7 58.7
19.6 57.1
Forrás: CIA World Factsheet https://www.cia.gov/library/publications/the-worldfactbook/docs/notesanddefs.html?countryName=Serbia&countryCode=ri®ionCode=eu#2004
A két ország makro-adataink az összevetése az elsı lépés volt annak behatárolásakor, amikor azt vizsgáltuk, hogy a határ két oldalán milyen különbségeket látunk. A magyar oldalt vizsgálva tudjuk, hogy ez Magyarország legszegényebb régiója, s bár az ukrán oldal mutatóinál kedvezıbb, a magyar régióban kedvezıtlen a gazdasági helyzet. Az országok között mért elmaradás ebben az értelemben tehát kisebb Ukrajna és a határrégió, Szabolcs-Szatmár-Bereg megye határhoz közeli területein, mint az országos átlag. A magyar oldalon rendelkezésre állnak jól összehasonlítható, sztandardizált regionális GDP értékek, az egyes megyékre. Ennek alapján a vásárlóerı sztenderddel összehasonlítható GDP nagyság (GDP/Fı/PPS) a határrégió megyéjében, Szabolcsban az országos átlag alig több mint fele, kicsit csökken. 2000-ben Szabolcs gazdasági pozíciója az országos érték 56%-a volt, az évtized derekára kicsit emelkedett majd 2007-re ez 53 %-ra csökkent.
25
Ukrajna és Kárpátalja mutatóit összehasonlítva azt látjuk, hogy Kárpátalja helyzete sem volt kedvezı az országos adatokhoz képest, bár a magyar gazdasági mutatókhoz képest jelentıs volt a gazdasági növekedés, ez nem eredményezte a régió felzárkózását. Imre Gabriella becslését követjük a két megye GDP értékének összehasonlításakor.2 A gazdasági
változások
eredményei
Szabolcs-Szatmár-Bereg
megye
számára
magyar
viszonylatban elmaradnak, míg Kárpátalja az ukrán gazdasággal együtt, 2000-tıl kezdıdıen állt tartós növekedési pályára. Az egy fıre jutó GDP összege Szabolcs-Szatmár-Beregben a magyar megyék között 2006-ban is az utolsók között van. Kárpátalja GDP-je gyorsabban nıtt. A megye hozzájárulása az ország bruttó hazai termékéhez mégis szerény, és változatlan, tartósan 1,5%. Az egy fıre jutó regionális GDP Ukrajnában itt volt az egyik legalacsonyabb. (12. táblázat) A két megye nemzeti valutában megadott GDP adatait USD-ben kifejezve elmondható, hogy Kárpátalja látványos fejlıdése ellenére a szabolcs-szatmár-bereg megyei GDP 2006-ban még mindig több mint kétszerese volt az ukrán megye bruttó nemzeti termékének. Az egy fıre jutó GDP pedig ötszörös volt a határ magyar oldalán. Imre számításait átszámítottuk oly módon, hogy az ország gazdagságát is figyelembe véve, vásárlóerı-paritáson hasonlítsuk össze az egy fıre esı GDP értékeket, így valamelyest finomodnak az arányok, a két ország közötti, egy fıre esı, vásárlóerı-paritáson számított GDP/fı érték Szabolcsban háromszorosa volt a Kárpátalján számított értéknek. Ez elegendıen nagy arány, a határrégió két oldalának a különbségeit feltételezve. 12. táblázat Szabolcs-Szatmár-Bereg és Kárpátalja GDP alakulása (2006) GDP mutatók
Magyarország
Ukrajna
725,5
8185
4,6
22,1
3
1,5
1 fıre jutó GDP (ezer Ft)
1257
6576
1 fıre jutó GDP ($/PPPP)
9,7
3,5
Helyezés megyék között (1 fıre jutó GDP alapján)
19.
25.
GDP (millió forint) GDP-növekedés (az elızı év %-ában) A megyei GDP hozzájárulása az országos GDP-hez
Forrás: www.ksh.hu, www.ukrstat.gov.ua; Ukraina u cifrah 2006, közli Imre (2009) alapján
2
Imre Gabriella (2009) Szabolcs-Szatmár-Bereg és Kárpátalja: Periférikus helyzető megyék az Európai Unió külsı határán, EU Working Papers, 1. szám, 67-77. o.
26
4.2 A határrégió gazdasága 4.2.1 A gazdaság néhány sajátossága az ukrán oldalon Kárpátalján az ipari termelés volumene többszöröse volt az országos átlagnak. az ukrán régiók ipari termékkibocsátását tekintve a második legnagyobb értéknek számított. A megye tizennyolc közigazgatási egysége közül fıleg a határ közeli járásokban regisztrálták az ipari termelés bıvülését, de a legnagyobb növekedés az ungvári járásban (60%), Munkácson (50%) és a nagyszılısi járásban (39%) történt. Az ipari termelés területén a vezetı ágazatoknak számít a gépgyártás, az élelmiszeripar, a fafeldolgozó-ipar, a könnyőipar és a vegyi- és kıolaj-feldolgozó ipar. Kárpátalja megyében a befolyt külföldi mőködıtıkeállomány 2006-ben elérte a 295 millió USD-t, ami az Ukrajnában befektetett összes külföldi mőködıtıke 1,7%-a volt. A befektetések 60%-át öt ország, köztük Magyarország adja. (Forrás: Imre 2009) A határrégió járásait külön is vizsgáltuk, és azt láthattuk, hogy míg a magyar határhoz közel viszonylag kedvezı gazdasági helyzető járásokat találunk, a megye egészére ez nem mondható el, egyes járások magas munkanélküliséggel és rossz gazdasági feltételekkel, hiányos infrastruktúrával és alig mőködı iparral rendelkeznek, a megélhetés fı tevékenysége a mezıgazdaság és a természeti gazdaságra épülı turizmus. A Kárpátaljai régió fejlettebb gazdaságú járásai, amelyek a növekedésének a motorját is jelentik, egybeesnek többségében azokkal, ahol a magyar kisebbségek aránya magas. Azzal a területtel tehát, amire gazdasági adatokat nem tudtunk győjteni, de amelyek a határrégió ukrán oldalának szőkebb területét jelenthetik 4.2.2 A gazdaság néhány sajátossága a magyar oldalon A határrégió magyar oldalának megyéjében, Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében az ipari termelés volumenének növekedése jelentısen elmarad az országos átlagtól. Az ipar szerkezetében dominál a feldolgozóipar, azon belül legjelentısebb a textil-, ruházati-, cipı- és bıripar, az élelmiszer-, ital- és dohánytermékek termelése és a vegyipar. A határrégió magyar oldalának kistérségei nagyrészt elmaradott területek. A gazdasági szerkezete is bizonyos elmaradottságot tükröz. A határrégió jellemzıen mezıgazdasági régió, kis vállalkozásokkal, hasonlóan a határ túloldalához. A vállalkozások túlnyomó többsége mezıgazdasági vállalkozás, az arány többszöröse az országos átlagnak. Baktalórántházán volt a mezıgazdasági vállalkozások aránya különösen magas. A regisztrált vállalkozások sőrősége – egy lakosra esı száma – viszont messze elmaradt az országos átlagtól. A határrégió kistérségeiben kisebb-nagyobb ipari tevékenységet is végeznek, az ipari vállalkozások aránya 27
alacsony, az építıipar aránya ehhez képest magas. Kiemelkedı a kereskedelmi vállalkozások jelentısége, különösen a fontos határátkelı Kisvárdai és Záhonyi kistérségben, az itt mőködı vállalkozási övezet térségében. (13. táblázat) 13. táblázat A magyar gazdaság vállalkozásainak szerkezete ágazatok szerint, 2007 Regisztrált vállalkozások gyakorisága
mezıgazdaságban
iparban
építıiparban
kereskedelemben
Szállásszállítás, helyszol- raktározás, gáltatásposta, ban, távközvendéglálésben tásban regisztrált vállalkozások aránya, %
darab/ 100 lakos
Határrégió kistérségei Kisvárdai 8,55 Záhonyi 7,01 Vásárosnaményi 7,20 Fehérgyarmati 6,63 Baktalórántházai 6,08 Mátészalkai 6,08 Csengeri 5,08 Határrégióból kimaradó kistérségek Ibrány–Nagyhalászi 5,55 Nagykállói 7,23 Nyíregyházai 15,41 Tiszavasvári 6,43 Nyírbátori 6,32 Magyarország 12,11
Ingatlanügyletek, gazdasági szolgáltatásban
16,47 15,78 30,12 30,60 40,81 17,82 28,15
2,73 1,99 5,15 6,01 4,84 6,50 5,27
5,09 4,52 9,03 7,96 8,97 10,77 8,67
37,53 44,89 17,93 19,95 15,38 21,07 23,53
4,10 4,97 7,08 6,79 4,74 4,63 4,58
3,39 5,24 3,53 3,97 4,42 3,42 4,04
15,98 12,51 13,02 12,89 11,13 19,95 16,50
21,34 29,85 10,11 17,00 25,55 6,71
7,84 6,30 6,17 7,10 5,51 6,49
13,09 8,67 6,55 8,21 10,05 7,71
20,09 19,50 21,29 20,13 21,05 17,04
5,26 4,05 3,27 6,55 5,15 5,77
4,15 3,53 3,33 4,45 4,25 3,65
14,40 16,10 32,15 22,21 15,73 37,26
Forrás: MTA KTI erıforrástérkép
A vállalkozások szerkezetét kiegészíti a vállalkozások jövedelemtermelı képességét is vizsgáló mutatók. Az adó nagysága azok esetében, akik egyáltalán adóztak a régióban, sok esetben nem érte el az országos érték felét sem, de egyes kistérségekben a vállalkozások viszonylag magasabb adózott jövedelmeket tettek lehetıvé. Nagy különbséget látunk az egy lakosra és az egy adózóra esı jövedelem nagyságában, ami arra utal, hogy az adózó keresete viszonylag magas, de az megoszlik több lakosra, azaz magas az eltartottak aránya. (14. táblázat)
28
14. táblázat A magyar határrégió kistérségeinek jövedelemtermelı képessége, az országos arányában, % régió Határrégió kistérségei Kisvárdai Záhonyi Vásárosnaményi Fehérgyarmati Baktalórántházai Mátészalkai Csengeri Határrégióból kimaradó kistérségek Ibrány–Nagyhalászi Nagykállói Nyíregyházai Tiszavasvári Nyírbátori Magyarország
Egy adózóra jutó adó
Egy adózóra jutó jövedelem
Egy lakosra jutó jövedelem
67,5 76,6 62,0 50,6 42,6 60,0 45,8
82,7 92,0 77,3 70,0 67,6 78,4 67,9
71,2 70,0 57,1 52,1 51,9 59,0 49,8
45,3 45,6 95,8 60,3 59,4 100,0
72,0 70,2 96,6 80,8 77,5 100,0
55,5 56,6 99,4 65,0 57,2 100,0
Forrás: MTA KTI erıforrástérkép
A határrégió magyar oldalán lehetıségeket, a szolgáltatások bıvítésének és a stratégiai helyzetbıl adódó lehetıségek kihasználásának a csíráit látjuk. A térség azonban sok nehézséggel szembesül. A térségbe tarozó kistérségek többsége része a leghátrányosabb helyzető 33 kistérségnek, vagy ha nem is tartozik közéjük, jelentıs támogatásra jogosult. A határrégióba tartozó hét kistérség közül csak kettı nem tartozik a leghátrányosabb 33 közé, de a régióba tartozó települések mindegyike kedvezményezett. Az összkép határozottan hátrányos helyzető régóra utal. (15. tábláza)
29
15. táblázat Támogatandó kistérségek a határrégióban Záhonyi
Terület (km2) Lakónépesség (fı, 2007. Kedvezményezett kistérségek száma Hátrányos helyzető Leghátrányosabb helyzető Komplex program Települések száma Város Község Kedvezményezett települések száma Társadalmi-gazdasági szempontból elmaradott Országos átlagot jelentısen meghaladó munkanélküliség
Mátészalkai
146 19997
567 30613
Kisvárdai
Fehérgyarmati KSH kistérségek 625 444 703 65433 53312 38258
Csengeri
247 13674
Baktalórántházai 452 35062
Határ -régió együtt
Többi kistérség
Arány %
2753 314669
53,6 44,9
4
63,6
Igen
Igen
Igen
Igen
Igen
Igen
Igen
3184 25634 9 7
Igen Nem
Nem Nem
Nem Nem
Igen Nem
Nem Nem
Nem Nem
Nem Nem
2 0
1 2
66,7 0,0
Nem 11 2 9 8
Igen 27 1 26 27
Igen 26 2 24 24
Nem 21 2 19 16
Igen 49 1 48 43
Igen 11 1 10 11
Igen 19 1 18 16
5 164 10 154 145
1 64 10 54 39
83,3 71,9 50,0 74,0 78,8
8
27
24
16
43
11
16
145
39
78,8
8
27
24
16
43
11
16
145
39
78,8
Forrás: VÁTI
4.3 Gazdaságfejlesztési elképzelések a magyar-ukrán határtérségben A határ két oldalán a gazdaság élénkítésére több erıfeszítés történt, a magyar, illetve ukrán oldalon is, közös fejlesztésben logisztikai szolgáltató központot alakítottak. A fejlesztésekhez rendelkezésre áll az EU Szomszédsági és Partnerségi Eszköz Határon Átnyúló Együttmőködési Programjának a térség számára 2007-2013 között nyújtott támogatásai. Fejlesztési elképzelésekrıl van inkább szó és nem tényleges lezárult fejlesztéseket látunk. Mindegyik fejlesztési elképzelés a térség elınyös elhelyezkedésébıl indul ki. A magyar-ukrán határtérség ugyanis rendkívül elınyös földrajzi, közlekedési és geopolitikai adottságokkal rendelkezik: itt találkozik a széles nyomtávú orosz-ukrán vasúti hálózat az európai normál nyomtávúval, a határtérségen halad keresztül a Triesztet Lemberggel összekötı V. számú Páneurópai Közlekedési Folyosó is. A tevékenységeket támogató programok sikere és hatékonysága korlátozottnak bizonyult. A Záhony és Térsége Vállalkozási Övezet 50 település (lényegében a Vásárosnaményi/Záhonyi és a Kisvárdai kistérség területén) kedvezményeit 1996. - 2006. között lehetett igénybe venni, az eredmények azonban szegényesek, kismérető és kis 30
eredményességő vállalkozások születtek, a tartósan magas munkanélküliséget nem voltak képesek csökkenteni, zömmel 20 fı alatti szervezetek, kevés nagyobb iparvállalatai és néhány külföldi érdekeltségő vállalkozás mellett. A térségi ipari parkok is korlátozott sikerességgel és befektetı aránnyal mőködnek. Sikeresebb támogatási program volt a Kárpátaljai Különleges Gazdasági Övezet, ahol komoly hosszú távú kedvezményeket kaptak az itt megtelepedett vállalkozók A kedvezményeket azonban 2005-ben megszüntették. A sok próbálkozás és korlátozott siker mellett megmutatjuk, hogy a határmenti magyar térségek kapcsolatainak a kihasználására – tehát valójában közel a jelenlegi vizsgálat szőkebb területének terepére – a határon átnyúló kapcsolatok milyen elınyöket, lehetıségeket és hátrányokat láttatnak. A Kárpátalja határ menti térségeinek együttmőködését vizsgáló pályázat Swot elemzés táblája összegzi ezt. Azért mutatjuk meg a swot elemzés eredményét, mert elég pontosan fejezi ki a határrégió és a határon átnyúló kapcsolatok lehetıségeit és korlátait. A lehetıségekbıl a kapcsolatok sokfélesége rajzolódik ki, és szintetizálja a határrégió szakembereivel folytatott konzultáció és egyéb rendelkezésünkre bocsátott és összegyőjtött dokumentum tartalmát a régió lehetıségeirıl, tevékenységérıl. (16. táblázat)
31
16. táblázat Kárpátalja határ menti térségeinek SWOT analízise (példa) Erısségek
Gyengeségek
Kedvezı geopolitikai fekvés, a kelet-nyugati nemzetközi híd szerep megléte (tranzit, logisztikai szerepkör – Záhony-Csap) Határon átnyúló együttmőködési tapasztalatok sikeres projektek megvalósításában Közös fejlesztési elképzelések a határrégió szintjén Tradicionális kapcsolatok, együttmőködés a kultúra, a mővészet és oktatás terén Kiváló helyi szintő kapcsolatok (intézményi és gazdasági) A magyar nyelv széles körő ismerete az ukrán oldalon Potenciális munkaerı-tartalék Kiépített ipari területek a határ mindkét oldalán A Záhonyi Vállalkozási Övezet jelentıs átrakó kapacitása A tágabb régió jelentıs szabad (hagyományos) energiakapacitással rendelkezik Gazdag néprajzi, történeti hagyományok, értékek és látnivalók elıfordulása
A határátkelıhelyek túlzsúfoltsága, nem megfelelı, korszerőtlen infrastruktúrája, hosszú várakozási idı A közúti elérhetıség fejletlensége, a belsı perifériák elzártsága A modern közlekedési infrastruktúrák hiánya, a meglévı kapcsolatok rossz minısége Túlnyomórészt extenzív mezıgazdasági termelés Az üzleti infrastruktúra részleges hiánya Többségében fejletlen települési infrastruktúra A vállalkozói ismeretek alacsony szintje, illetve hiánya A termelésben az átlagos technológiai színvonal alacsony szintje Alacsony népességmegtartó erı, a magasan képzett szakemberek elvándorlása Az idegen nyelvek ismeretének alacsony szintje Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében az ukrán nyelv ismeretének hiányossága
LEHETİSÉGEK
VESZÉLYEK
A Tisza nemzetközi vízi úttá nyilvánítása (vízi turizmus, sporthorgászat, természet- és környezetvédelem fejlesztése) A nemzetközi turizmus iránti igény növekedése Az idegenforgalomban meglévı potenciálok nagyobb kiaknázása (komplex turisztikai programok) A határrégió egyes területein meglévı kedvezı táji, természeti, idegenforgalmi adottságok kihasználása (ökoturizmus) A gazdag történeti, néprajzi hagyományok kihasználása, fejlesztése A határrégió változatos mezıgazdasági termelési adottságainak jobb hasznosítása Az egyedi, tájspecifikus, különleges mezıgazdasági magyar és ukrán mezıgazdasági termékek iránti igény növekedése A keletrıl érkezı nyersanyagok feldolgozottsági szintjének növelése a logisztikai központhoz kapcsolódóan A kutatás-fejlesztési együttmőködés bıvítése (biotechnológia) Az üzleti infrastruktúra fejlesztése Az itt kiépítendı V. közlekedési folyosó következtében a határrégió vonzóbbá válása a befektetık számára, a terület könnyebb megközelíthetısége A meglévı határátkelıhelyek bıvítése, korszerősítése, valamint újak nyitása A határrégió befektetési célterülete iránti érdeklıdés növekedése a potenciális befektetık részérıl Az Európai Unióhoz történı csatlakozás következtében az EU források elérhetıségének növekedése A keleti piaci kapcsolatok élénkülése Erısödı gazdasági-társadalmi kapcsolatok Romániával és Szlovákiával A határforgalmi rendben történı változásokból adódó esetleges veszélyek Az infrastrukturális fejlesztések nehézségei Ár- és belvízveszély, egyes területeken aszályveszély A perifériális területek elszigeteltségének fennmaradása A határrégió népességmegtartó erejének további csökkenése, a képzett szakemberek elvándorlásának folytatódása A szociális válság elmélyülése, a munkanélküliség fokozódása a halmozottan hátrányos helyzető lakosság körében Az alacsony iskolai végzettséggel rendelkezık körének bıvülése Az abszorpciós képesség csökkenése A nemzetközi tranzitforgalom elkerüli a térséget
A határforgalmi rendben történı változásokból adódó esetleges veszélyek Az infrastrukturális fejlesztések nehézségei Ár- és belvízveszély, egyes területeken aszályveszély A perifériális területek elszigeteltségének fennmaradása A határrégió népességmegtartó erejének további csökkenése, a képzett szakemberek elvándorlásának folytatódása A szociális válság elmélyülése, a munkanélküliség fokozódása a halmozottan hátrányos helyzető lakosság körében Az alacsony iskolai végzettséggel rendelkezık körének bıvülése Az abszorpciós képesség csökkenése A nemzetközi tranzitforgalom elkerüli a térséget
Forrás: Dupka György szerk. (2005). i.m
32
4.4 Foglalkoztatottság és munkanélküliség a határrégióban 4.4.1 Munkaerı-piaci mutatók a határrégió ukrán oldalán, 2008-2010 Az ukrán munkaerıpiac leírására viszonylag fiatal adatforrás az
ILO
fogalomhasználatának megfelelı munkaerı-felmérés, így sajnos hosszabb idısor az elemzésre nem áll rendelkezésünkre. 2008 az elsı év, amikortól munkaerı-felmérés adat rendelkezésre áll. A korábbiakban a munkanélküliséget jelentıs mértékben alulértékelı és félrevezetı, a regisztrált adatokból számított munkanélküliségi ráta állt rendelkezésre. Az ukrán adatokhoz képes a határrégió nagy területét jelentı Kárpátalján a foglalkoztatottsági arány valamelyest elmaradt, a munkanélküliség valamivel magasabb volt, mint Ukrajnában. A különbségek élesebbek, hogyha a munkaképes korú népességre vizsgáljuk a mutatót. (17. táblázat) A foglalkoztatott arány csökken és a munkanélküliség gyorsan emelkedik a válság határára, nagysága magas, de még elfogadható mértékő. 17. táblázat Munkaerı-piaci mutatók a határrégió ukrán oldalán, megye/ország, 2008-2010, % 15-70 éves népességé
Aktivitási ráta Ukrajna Kárpátalja Foglalkoztatási ráta Ukrajna Kárpátalja Munkanélküliségi ráta Ukrajna Kárpátalja
2008 jan- dec
2009 jan- dec
63,3 64,0
63,3 63,2
59,3 59,9
6,4 6,4
Munkaképes korú népesség
2010 jan-márc
2008 jan- dec
2009 jan- dec
2010 jan-márc
63,7 63,6
72,3 71,1
71,6 70,2
72,1 69,3
57,7 56,9
58,0 57,4
67,3 66,2
64,7 62,8
65 62
8,8 9,9
9,0 9,7
6,9 6,8
9,6 10,6
9,8 10,5
Forrás: Munkaerı-felmérés, Ukrán Statisztikai Hivatal, http://www.ukrstat.gov.ua/
4.4.2 Munkaerı-piaci mutatók a határrégió magyar oldalán, 2000-2009 A munkaerı-felmérés adataiból a határrégió magyar oldalára is elkészítettük ugyanolyan formában a munkaerıpiacot leíró mutatókat, mint az ukrán oldalon. A magyar adatok egyértelmően alacsonyabb munkaerı-piaci aktivitást, foglalkoztatottsági szintet mutatnak, mint az ukrán adatok. Nem tudjuk, hogy az ukrán adatok milyen kérdés alapján, milyen definíció szerint veszik számba az ukrán foglalkoztatottakat, valóban lényegesen alacsonyabb-e a 33
munkanélküliség Kárpátalján, mint Szabolcsban. Az országos munkanélküliségi ráták a két országban hasonló szintet mutattak, a határ két oldalán fekvı megyék nem. Az adatok mindenesetre azt mutatják, hogy a két határrégiót jelentı megye munkanélkülisége között jelentıs a különbség. (Részletesebb elemzés és a munkaerı-felmérés adatainak a pontosabb értelmezése túlmutat a vizsgálat pillanatnyi lehetıségein.) Ezt mutatja a 18. táblázat. 18. táblázat Munkaerı-piaci mutatók a határrégió magyar oldalán, megye/ország, 15-74 éves népesség, 2000-2010, % egység aktivitási ráta Magyarország Szabolcs-Szatmár-Bereg foglalkoztatási ráta Magyarország Szabolcs-Szatmár-Bereg munkanélküli ráta Magyarország Szabolcs-Szatmár-Bereg
2000
2001
2002
2003
2 004
2005
2006
2007
2 008
2009
53 44,7
52,8 45,2
52,9 44,9
53,8 46,6
53,80 46,30
54,5 47,4
55,00 49,70
54,90 49,70
54,60 49,60
54,7 50,2
49,6 39,7
49,8 40,9
49,9 40,8
50,6 42,7
50,50 41,90
50,5 42,5
50,90 42,90
50,90 42,40
50,30 40,90
49,2 40,6
6,4 11,2
5,7 9,6
5,8 9,1
5,9 8,4
6,1 9,5
7,2 10,3
7,5 13,6
7,4 14,7
7,8 17,5
10 19,1
Forrás KSH
A határrégió magyar oldalát a befogadó megyénél kisebb területtel definiáltuk. Az ukrán és a magyar munkanélküliség és foglalkoztatottság megyék szerinti összehasonlítása után megnézzük, hogy a nagyon kedvezıtlen munkaerı-piaci helyzető határrégióban hogyan alakultak a mutatók, kistérségenként. Az egyes kistérségek között nagyon jelentıs eltérést nem látunk. A kistérségek mindegyikében élesen emelkedik a munkanélküliségi ráta az évtized egész idıszakában, és nagyon magas szinten, 25% körül áll meg, egyes kistérségekben ennél is magasabb a munkanélküliségi ráta. Az aktivitás, és mindenekelıtt a foglalkoztatottsági arány viszont a határrégió kistérségeiben nagyon alacsony. A határrégió kistérségei közül a Baktalórántházi emelkedik ki a legmagasabb munkanélküliségi rátájával és nagyon alacsony aktivitási és foglalkoztatási aránnyal. Az „átlagos” kistérség a régióban 25 százalékoz közelítı munkanélküliség mellett alig 40%-os foglalkoztatási aránnyal rendelkezi, az ott élık számára a munkaerıpiac határán létezés, az inaktivitás és a munkanélküliség lehetısége a lehetséges választás. (3. tábla)
34
3. ábra Határrégió magyar oldal munkaerı-piaci mutatói, kistérségenként, %
Baktalórántházai 70
30
60
25
50 20 40 15 30 10 20
Foglalkozási ráta Aktivitási ráta
10
5
Mnkanélküli ráta
0
0 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009
Csengeri
Mátészalkai
70
30
60
25
70
30
60
25
50
50
20
20 40
40
15
15
30
30
10
10
20
Foglalkozási ráta
10
Aktivitási ráta Mnkanélküli ráta
0
20
5
10
Foglalkozási ráta Aktivitási ráta
5
Mnkanélküli ráta 0
0
2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009
0 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009
Fehérgyarmati
Vásárosnaményi
70
30
60
25
70
30
60
25
50
50
20
20 40
40
15
15 30
30 Foglalkozási ráta
20
Aktivitási ráta 10
10
10
20
5
10
Mnkanélküli ráta
0
Foglalkozási ráta Aktivitási ráta
5
Mnkanélküli ráta 0
0
2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009
0 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009
(folyt)
35
Kisvárda
Záhonyi
70
30
60
25
50
70
30
60
25
50
20
40
20
40
15
15
30
30 10
20
Foglalkozási ráta Aktivitási ráta
10
10
Aktivitási ráta
5
10
Mnkanélküli ráta
0
Foglalkozási ráta
20
0
Mnkanélküli ráta
0
2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009
5 0
2004
2005
2006
2007
2008
2009
Megj.: Bal tengely: foglalkoztatási és aktivitási arány, jobb tengely munkanélküliségi ráta Forrás: ÁFSZ KMSR adatbázis alapján saját számítások
4.4.3 Munkanélküliség szerkezete a határrégió magyar oldalán, 2000-2009 A nagyon magas munkanélküliség mellett röviden megvizsgáljuk, hogy milyen a munkanélküli regiszterbe került munkanélküliek szerkezete. Néhány fontosabb mutatót veszünk számba. Mindenekelıtt megvizsgáljuk, milyen az iskolai végzettségük az ukrán határon élı munkanélkülieknek, és azt látjuk, hogy a határrégióban nagyon magas a legfeljebb 8 általános iskolai végzettséggel munkanélküliek aránya. A megye egészében is nagyon magas, de azt látjuk, hogy a határrégió kistérségeiben rendre átlagosan magasabb a legfeljebb 8 általánost végzett munkanélküliek aránya, mint a határrégió kívül esı kistérségek átlagában. Az arány idıvel emelkedik, de az a sajátosság, hogy a helyzet a határrégióban a legkedvezıtlenebb, nem változott. A munkanélküliek nagyobb fele tartozik az elıbbi csoportba. Emellett szakmunkás iskolai végzettségőek képezik a munkanélküliek másik jelentıs forrását, itt a határrégiónak nincs sajátos karaktere. (19. táblázat)
36
19. táblázat Regisztrált munkanélküliek iskolai végzettség szerint a határrégió magyar oldalán 8 ált. vagy kevesebb
Szakiskola
Középiskola
Felsıfokú
Összesen
megoszlás, % Kisvárdai Kirendeltség Mátészalkai Kirendeltség Fehérgyarmati Kirendeltség Vásárosnaményi Kirendeltség Csengeri Kirendeltség Baktalórántházi Kirendeltség Határrégió kistérségei Nyírbátori Kirendeltség Nyíregyházi Kirendeltség Tiszavasvári Kirendeltség Nagykállói Kirendeltség Határrégión kívül Szabolcs-Szatmár-Bereg megye
48,6 50,7 50,0 47,4 49,0 54,2 49,6 52,4 35,9 52,9 52,3 43,6 46,8
Kisvárdai Kirendeltség Mátészalkai Kirendeltség Fehérgyarmati Kirendeltség Vásárosnaményi Kirendeltség Csengeri Kirendeltség Baktalórántházi Kirendeltség Határrégió kistérségei Nyírbátori Kirendeltség Nyíregyházi Kirendeltség Tiszavasvári Kirendeltség Nagykállói Kirendeltség Határrégión kívül Szabolcs-Szatmár-Bereg megye
49,9 53,1 52,2 49,9 54,0 55,2 51,8 52,2 40,0 54,6 50,3 45,8 49,3
Kisvárdai Kirendeltség Mátészalkai Kirendeltség Fehérgyarmati Kirendeltség Vásárosnaményi Kirendeltség Csengeri Kirendeltség Baktalórántházi Kirendeltség Határrégió kistérségei Nyírbátori Kirendeltség Nyíregyházi Kirendeltség Tiszavasvári Kirendeltség Nagykállói Kirendeltség Határrégión kívül Szabolcs-Szatmár-Bereg megye
48,5 54,4 51,9 51,6 53,7 56,1 52,0 55,0 41,2 53,0 49,9 46,0 49,3
2001 33,5 32,8 33,6 33,3 34,0 30,5 33,1 33,9 34,9 31,2 32,9 34,0 33,5 2005 31,4 29,4 31,3 30,8 31,0 28,8 30,5 32,8 29,8 29,5 33,1 30,8 30,7 2009 30,0 26,4 29,4 28,9 28,2 27,5 28,5 30,1 30,7 29,0 32,3 30,7 29,5
Forrás: ÁFSZ adattárház
37
Összesen fı
16,1 15,3 15,1 18,0 15,9 14,3 15,9 12,7 25,0 14,3 13,6 19,6 17,7
1,8 1,2 1,4 1,3 1,0 1,0 1,4 1,0 4,1 1,6 1,2 2,8 2,0
100 100 100 100 100 100 100 100 100 100 100 100 100
4 965 4 982 3 291 3 377 1 456 1 644 19 714 3 953 9 519 2 120 2 104 17 696 37 409
16,0 15,9 14,9 17,7 13,4 14,5 15,8 13,6 23,8 13,2 14,4 19,0 17,2
2,7 1,5 1,6 1,6 1,6 1,5 1,9 1,4 6,4 2,7 2,3 4,3 2,9
100 100 100 100 100 100 100 100 100 100 100 100 100
6 211 6 470 4 051 4 000 1 569 1 819 24 120 4 092 9 360 2 125 2 035 17 611 41 731
19,3 17,4 17,0 18,0 16,5 15,2 17,7 13,6 23,0 15,5 15,7 19,6 18,6
2,2 1,9 1,6 1,5 1,6 1,2 1,8 1,3 5,1 2,6 2,1 3,8 2,7
100 100 100 100 100 100 100 100 100 100 100 100 100
8628 8364 5032 4869 1823 2601 31317 4877 15468 2359 3456 26160 57476
A határrégióban regisztrált munkanélküliek átlagosan 30%-a volt tartósan, egy éven túl munkanélküli, az arány nem változott korábban, de 2009-re közel 40 százalékra emelkedett az arány. Ismét karakteres különbséget láthatunk a határrégió és a többi kistérség között. Az újonnan beáramlott, tehát 1-3 hónapja munkanélküliek aránya lényegesen magasabb a határrégión kívüli kistérségekben, a határrégión kívüli kistérségekben átlagosan rendre magasabb az 1-3 hónapja munkanélküliek aránya, mint a határrégióban. És fordítva is egyértelmő és idıben sem változik a tapasztalat. A határrégió kistérségeinek átlagában magasabb a tartós munkanélküliek aránya, mint a többi kistérségben. A leírt néhány sajátosság egyértelmően arra utal, hogy a munkanélküliek a határrégióban alacsonyan kvalifikált és tartós munkanélküliek. (20. táblázat)
38
20. táblázat Regisztrált munkanélküliség idıtartama, a tartósan munkanélküliek aránya, % 1-3 hónap
4-6 hónap
7-12 hónap
13-24 hónap
munkanélküli idıtartam arány, % 2001 18,8 21,6 17,7 18,3 22,8 19,7 20,4 23,1 17,8 18,8 22,4 17,6 19,2 22,3 19,6 18,9 18,6 14,8 19,0 22,1 18,2 21,7 23,8 15,4 19,8 19,3 12,1 20,3 20,9 16,4 22,0 21,8 13,6 20,6 20,8 13,6 19,6 21,6 16,2
Kisvárdai Kirendeltség Mátészalkai Kirendeltség Fehérgyarmati Kirendeltség Vásárosnaményi Kirendeltség Csengeri Kirendeltség Baktalórántházi Kirendeltség Határrégió kistérségei Nyírbátori Kirendeltség Nyíregyházi Kirendeltség Tiszavasvári Kirendeltség Nagykállói Kirendeltség Határrégión kívül Szabolcs-Szatmár-Bereg
28,7 25,6 31,0 28,0 29,1 36,4 28,7 32,7 40,1 32,7 35,3 36,9 32,2
Kisvárdai Kirendeltség Mátészalkai Kirendeltség Fehérgyarmati Kirendeltség Vásárosnaményi Kirendeltség Csengeri Kirendeltség Baktalórántházi Kirendeltség Határrégió kistérségei Nyírbátori Kirendeltség Nyíregyházi Kirendeltség Tiszavasvári Kirendeltség Nagykállói Kirendeltség Határrégión kívül Szabolcs-Szatmár-Bereg
28,7 25,6 31,0 28,0 29,1 36,4 28,7 32,7 40,1 32,7 35,3 36,9 32,2
18,8 18,3 20,4 18,8 19,2 18,9 19,0 21,7 19,8 20,3 22,0 20,6 19,6
Kisvárdai Kirendeltség Mátészalkai Kirendeltség Fehérgyarmati Kirendeltség Vásárosnaményi Kirendeltség Csengeri Kirendeltség Baktalórántházi Kirendeltség Határrégió kistérségei Nyírbátori Kirendeltség Nyíregyházi Kirendeltség Tiszavasvári Kirendeltség Nagykállói Kirendeltség Határrégión kívül Szabolcs-Szatmár-Bereg
23,8 20,7 23,6 22,0 22,6 26,3 22,8 26,4 28,1 29,0 26,1 27,6 25,0
18,0 16,0 17,1 16,9 16,1 18,3 17,1 18,6 19,9 20,2 18,7 19,5 18,2
> 24 hónap
Összesen fı
Tartós, munkanél küliek aránya,%
13,2 13,5 7,7 13,3 9,8 11,4 12,0 6,5 8,6 9,7 7,4 8,1 10,4
6 211 6 470 4 051 4 000 1 569 1 819 24 120 4 092 9 360 2 125 2 035 17 611 41 731
30,9 33,2 25,5 30,8 29,4 26,2 30,1 21,8 20,8 26,1 20,9 21,7 26,6
17,7 19,7 17,8 17,6 19,6 14,8 18,2 15,4 12,1 16,4 13,6 13,6 16,2
13,2 13,5 7,7 13,3 9,8 11,4 12,0 6,5 8,6 9,7 7,4 8,1 10,4
6 211 6 470 4 051 4 000 1 569 1 819 24 120 4 092 9 360 2 125 2 035 17 611 41 731
30,9 33,2 25,5 30,8 29,4 26,2 30,1 21,8 20,8 26,1 20,9 21,7 26,6
18,8 18,1 17,3 18,4 20,6 20,2 18,5 19,0 15,8 15,2 18,5 16,7 17,7
18,2 25,4 22,0 22,9 20,5 14,1 21,3 15,7 14,2 13,6 14,8 14,5 18,2
8628 8364 5032 4869 1823 2601 31317 4877 15468 2359 3456 26160 57476
37,0 43,5 39,2 41,3 41,2 34,2 39,8 34,6 30,0 28,8 33,3 31,2 35,9
2005
21,6 22,8 23,1 22,4 22,3 18,6 22,1 23,8 19,3 20,9 21,8 20,8 21,6 2009 21,2 19,8 20,1 19,8 20,1 21,2 20,4 20,4 22,0 22,0 21,8 21,7 21,0
Forrás: ÁFSZ adattárház
39
4.4.4 Munkanélküliség szerkezete a határrégió magyar oldalán, 2000-2009 A határrégió túloldalának munkanélküli szerkezetérıl nem találtunk megfelelı bontásban részletezett adatokat. A népszámlálás magas tartósan munka nélkülit ír e, de a regiszterbe most beáramlókról sajnos keveset tudunk. Bizonytalan az adatok fényében, hogy a határ ukrán oldalán a munkanélküliséget csökkentette a megindult növekedés és mennyire erıs a folyamat, vagy a munkanélküliek a regiszter adminisztratív nyilvántartásában tőnnek el, Láttuk, hogy a munkaerı-felmérés viszonylag magas munkanélküliséget mutat ki, miközben a munkanélküli regiszter szerint lényegesen szerényebb a munkanélküliség. Természetesen nem tudjuk megválaszolni a kérdést, az inkább módszertani, de fontos a határon átnyúló kapcsoltok és munkapiacok lehetıségeinek a vizsgálatához pontosabb képet kapnunk. Röviden áttekintjük, amit a határrégió mobilitásáról egyébként tudunk.
5
Migrációs vonzáskörzet (pool) lehetıségei a határrégióban
5.1 Elvándorlás a régióból A határrégiót áttekintve láttuk, hogy a határ két oldalának gazdasága között jelentıs a távolság, a GDP-ben vagy bérekben mérhetı különbség. A migrációs folyamokat vizsgálva azt látjuk, hogy a határrégióban sokféle mobilitást lehet érezni. Kevesebb a határrégiót és a határon átnyúló munkaerıpiacokat érintı kapcsolat, de a mobilitás jelentıs. A határ mindkét oldalán ugyanakkor kedvezıtlen munkaerı-piaci helyzet, magas munkanélküliség és a munkanélküliek kedvezıtlen összetétele a jellemzı, a helyzet tartós és állandó. Jelentıs elvándorlást látunk a határ mindkét oldalán. 5.1.1
Elvándorlás a magyar határrégióból
Az elızıekben már láttuk, hogy az egyes kistérségekben jelentıs volt a népesség csökkenése. Általánosabb képet mutat a vándorlási egyenleg megyére vizsgált mutatója. Szabolcs-Szatmár-Bereg megye az Észak-alföldi régióhoz tartozik, a 4. ábrán a régió és Szabolcs megye vándorlási egyenlegét mutatjuk be. Észak Alföld helyzete összességében is kevéssé sikeres a népességmegtartásban. Szabolcs-Szatmár-Beregben azonban az évtized közepétıl élesen romlást látunk, a népesség nagyon gyors elvándorlását figyelhetjük meg. A jelentıs elvándorlást mellett nem várhatjuk, hogy a régiónak komoly népességvonzó ereje lehet.
40
4. ábra Vándorlási egyenleg Szabolcsban-Szatmár-Beregben, 2003-2008
Forrás: KSH TSTAR, közli VÁTI
5.1.2 Elvándorlás az ukrán határrégióból A Kárpátalja népességének vándorlását a népszámlálásig vizsgáltuk, és láttuk, hogy jelentékeny volt a népesség csökkenése, különösen a határ közeli magyar területeken jelentıs az elvándorlás. Tanulságos ábrán illusztrálják az elvándorlást Kárpátaljáról kutatók, bemutatva, hogy honnan települtek Magyarországra, akik jelenleg Magyarországon tartózkodnak.3 Természetesen ez a népességfogyásnak egy része csak, de éppen az, ami bennünket a határon átnyúló mobilitással kapcsolatban érint és érdekel. Azt látjuk, hogy a Magyarországon tartózkodók a határrégió területérıl származtak el. Azt is tudjuk, hogy a folyamat erısödik. (6. térkép)
3
Kincses Áron (2009) Migration situation between Hungary and Ukraine Prezentáció a ‘Migration Challenges to the Visegrad Countries from Eastern Europe’, Budapest, október 19. mőhelytalálkozón
41
6. térkép Magyarországon tartózkodó ukrán állampolgárok eredeti lakhelye Kárpátalján, 2008
Forrás: BM BÁH, Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal, készítette, Karácsonyi Dávid, Kincses Áron, Bottlik Zsolt /MTA FKI, Közli Kincses (2009) i.m.
5.1.3 Határon átnyúló ingázás, migráció A következı kérdés a kárpátaljai népesség migrációját vizsgálva, hogy hol él, hol telepedett le a határ magyar oldalán a Kárpátaljáról származó migráns csoport. A migránsok jelentıs csoportja választja célul a határtól távolabb esı központi régiót. A Kárpátaljáról áttelepültek azonban csak kisebb részben vették célba a fıvárost, jelentıs részük a határ közeli északalföldi területeken helyezkedett el. A Magyarországon tartózkodó ukrán állampolgárok letelepedésükhöz többféle célt választanak4. A 2005-ben Magyarországon tartózkodó ukrán állampolgárok közül KözépMagyarország 4649 fı élt, az Észak-Alföldön ugyanannyi,4823. fı. Emellett a szomszédos régiókban, Észak-Magyarországon 1014, Dél-Alföldön 682, Közép-Dunántúlon 790, NyugatDunántúlon 618, Dél-Dunántúlon 520 ukrán állampolgár tartózkodik. Akik állampolgárságot
4
Kész Attila: Kárpátalja etnodemográfiai sajátosságai és migrációs potenciálja Diplomás betelepülık Magyarország észak-alföldi régiójában, kézirat. geogis.detek.unideb.hu/Munkatarsaink/KeszAttila/diplomas_betelepulok.pdf
42
is kaptak, azok közül Észak-Alföldet választották a legtöbben,
248 fı, Közép-
Magyarországot 137 fı, a többi országrészt pedig a következıképp: Közép-Dunántúl 42, Nyugat-Dunántúl 20, Dél-Dunántúl 24, Észak-Magyarország 61, Dél-Alföld 21fı. Az tehát nyilvánvaló, hogy a Kárpátaljáról érkezık szívesen maradnak a határhoz közeli területen. A terület azonban nem a határhoz közel esı határrégió területe, hanem azzal szomszédos, a határrégiónál vonzóbb gazdasági lehetıséget biztosító terület. Az eloszlást az alábbi térképeken mutatjuk be, ahol a folyamatot a két idıpontra elkészített térkép érzékelteti, így az idıbeni változást is láthatjuk. (7. és 8. térkép) 7. térkép Ukrán migránsok magyarországi lakhelye, települések szerint, 2001, január 1.
5 6 - 100 101 - 250 251 - 1000 1001 Forrás. Kincses (2009) i.m.
43
8. térkép Ukrán migránsok magyarországi lakhelye, települések szerint, 2008, január 1.
5 6 - 100 101 - 250 251 - 1000 1001 Forrás. Kincses (2009) i.m.
6
A határátlépés lehetıségei a határrégióban Az ukrán -magyar határrégión belüli mobilitásnak fontos elıfeltétele a határok
átléphetısége, a határok könnyő átjárhatósága. Láttuk, hogy sokféle kapcsolatot tartanak a határ túloldalán élık, de a kapcsolatok egy része túlmutat a határrégión és a határhoz közeli de jobb feltételeket kínáló területeket választanak. Akiket vizsgáltunk, a migárnsok, akik letelepednek Magyarországon. Fontos vonzerıt jelenthetnek a határ túloldalán élık számára, kapcsolatok építésében alakításában. A határrégió és a határon átnyúló kapcsolatok a jelenlegi helyzetben más kérdéseket vetnek fel. A határ két oldalán rossz feltételeket és stagnáló gazdaságot, depressziós területeket találunk, ezek egymást támogatva nehezen találnak kiutat a régió mai helyzetébıl. A határrégión belül is láttuk az ingázás csiráit, zöld könyvvel foglalkoztatott szezonmunkást, fekete munkavállalókat. Azt láttuk, hogy a lehetıségek megfogalmazódnak, de nem tudnak kibontakozni a régió adottságai mellett.
44
A határ a schengeni régió határa is egyben, ami nehezíti a határátlépést és az ingázást. Az ukrán határon található határátkelıket vizsgálva azt láthatjuk, hogy a határrégiót természeti akadályok nem korlátozzák, nincsen a lehetıségeket korlátozó természetes határt jelentı folyó, ami a határátkelést korlátozná és a hegyvidék is késıbb teremt természetes határt. A kiépített úthálózat a rövid határszakaszon az átkelést nem akadályozza, bár a schengeni korlátozások komoly korlátot jelentenek. Az 5. térkép az egyes határátkelıket mutatja meg az ukrán-magyar határon. Közúti átkelı egy nagyobb van. és itt van a széles nyomtávú vasútvonal végpontja. Ez a vasúti határátkelı jelentıs a régióban 9. térkép Határátkelési lehetıségek a z ukrán-magyar határon
##
Ukrán-magyar közúti átkelık
#
#
Telepulesek átkelıhelyek
# # #
Forrás: Magyarországi határátkelıhelyek listája alapján saját szerkesztés Ukrajnai közúti határátkelık: Záhony Lónya Barabás Beregsurány Tiszabecs
4 2 2 2 2
– Csap (E573) – Kisharangláb (csak személyforgalom) – Mezıkaszony (csak személyforgalom) – Asztély (csak személyforgalom) – Tiszaújlak (csak személyforgalom)
Ukrajnai vasúti határátkelık: Záhony Eperjeske
1 – Csap 1 – Szalóka
Forrás: Magyarországi határátkelıhelyek listája
45
jelentıs átkelık korlátozott átkelık gyalogátkelık
#
46
Táblázatok, ábrák és térképek jegyzéke Táblázatok jegyzéke 1. táblázat A határrégiót leíró statisztikai illetve munkaügyi kistérségek.................................. 8 2. táblázat Határrégió magyar oldalának fıbb mutatói, 2001, 2007 ........................................ 10 3. táblázat Határrégió ukrán oldalának fıbb mutatói, 2001, 2005 ........................................... 11 4. táblázat A határrégió magyar és az ukrán oldal kiterjedésének az összehasonlítása ........... 11 5. táblázat Kárpátalja népességének változása járások szerint, 1989, 2001............................. 15 6. táblázat Kárpátalja népességének nemzetiségi szerinti összetétele, 2001............................ 17 7. táblázat Állandó népesség korcsoportos megoszlása a határrégió magyar oldalán, kistérségek, %, 2001, 2007............................................................................................... 20 8. táblázat Öregségi index a határrégió magyar oldalán, 2000-2008, %.................................. 22 9. táblázat Kisebbségek, etnikai csoportok aránya a határrégió magyar oldalán, kistérségek szerint, 2001, %................................................................................................................ 23 10. táblázat Egy fıre esı GDP Magyarországon és Ukrajnában, (GDP/fı/PPP, 2009-es US $) .......................................................................................................................................... 25 11. táblázat Ukrajna és Magyarország egy fıre esı GDP szintje az EU átlagában, % (GDP/fı/PPP, 2009-es US $) ........................................................................................... 25 12. táblázat Szabolcs-Szatmár-Bereg és Kárpátalja GDP alakulása (2006) ............................ 26 13. táblázat A magyar gazdaság vállalkozásainak szerkezete ágazatok szerint, 2007............. 28 14. táblázat A magyar határrégió kistérségeinek jövedelemtermelı képessége, az országos arányában, % .................................................................................................................... 29 15. táblázat Támogatandó kistérségek a határrégióban............................................................ 30 16. táblázat Kárpátalja határ menti térségeinek SWOT analízise (példa)................................ 32 17. táblázat Munkaerı-piaci mutatók a határrégió ukrán oldalán, megye/ország, 2008-2010, % .......................................................................................................................................... 33 18. táblázat Munkaerı-piaci mutatók a határrégió magyar oldalán, megye/ország, 15-74 éves népesség, 2000-2010, %................................................................................................... 34 19. táblázat Regisztrált munkanélküliek iskolai végzettség szerint a határrégió magyar oldalán .......................................................................................................................................... 37 20. táblázat Regisztrált munkanélküliség idıtartama, a tartósan munkanélküliek aránya, % . 39
47
Ábrák jegyzéke 1. ábra Öregségi index alakulása a határrégió magyar oldalán, 2000-2008, % ....................... 21 2. ábra Kisebbségek és etnikumok aránya a határrégióban és a kívül esı kistérségekben a magyar oldalán 2001, %................................................................................................... 23 3. ábra Határrégió magyar oldal munkaerı-piaci mutatói, kistérségenként, % ....................... 35 4. ábra Vándorlási egyenleg Szabolcsban-Szatmár-Beregben, 2003-2008.............................. 41
Térképek jegyzéke 1. térkép A régió magyar oldalának térképe............................................................................... 9 2. térkép Kárpátalja közigazgatási térképe járások szerint ...................................................... 13 3. térkép Népesség növekedés a Kárpátalján, 1989-2001 ........................................................ 14 4. térkép Kárpátalján népességének etnikai megoszlása járásonként ...................................... 18 5. térkép Magyarok területi elhelyezkedése és aránya a Kárpátalján....................................... 19 6. térkép Magyarországon tartózkodó ukrán állampolgárok eredeti lakhelye Kárpátalján, 2008 .......................................................................................................................................... 42 7. térkép Ukrán migránsok magyarországi lakhelye, települések szerint, 2001, január 1. ...... 43 8. térkép Ukrán migránsok magyarországi lakhelye, települések szerint, 2008, január 1. ...... 44 9. térkép Határátkelési lehetıségek a z ukrán-magyar határon ................................................ 45
48
Mellékletek 1.
melléklet: Az ukrán-magyar határrégió definiálása
Az ukrán-magyar határrégió definiálása Határszakasz Az ukrán-magyar határrégió a magyar határ rövid észak-keleti szakasza, összesen 136,7 km. Ez a teljes magyar határszakasz –mindössze 6%-a. A régió határa magyar oldalon Szabolcs-Szatmár megye egy részét öleli fel, a megye átnyúlik a szomszédos román határrégióba is. Az ukrán-magyar határszakasz definiálásakor a magyar oldalon a határmenti régiót lehatároljuk, az csak az ukrán-magyar határszakaszon fekvı területi egységeket tartalmazza. Ezt kisrégiók és munkaügyi kirendeltségek szerint pontosan definiáljuk. A határrégió definíciója tehát nem a teljes határon fekvı megyét tartalmazza, azt a gazdasági kapcsolatokat pontosabban leíró határrégióval definiáljuk.
Ukrán oldalon ilyen területi probléma nem adódik.. Ott egy egységes régióként a teljes határszakaszt betöltı Kárpátalja régió tartozik a határrégióba. Ukrán oldalon a régió messze elhúzódik a román területek mellett is.
Az ukrán-magyar határrégiót az ukrán-magyar rövid határszakasz határozza meg, de mindkét szomszédos régióval – szlovák-magyar és román-magyar határrégió – szorosabb kapcsolatokat tart., ahol a közös régió területét is definiálták. Ezért a korábbi projektekben is alkalmazott területi lehatárolásokat is figyelembe vettük. A határon átnyúló munkaerı-piaci kapcsolatok vizsgálatához azonban szőkebb kategóriákhoz kell fordulnunk, mint a NUTS 3 – megye – szintő lehatárolás, legalábbis a magyar oldalon. A horvát oldalon is figyelembe veendı, hogy a határrégió mekkora területet ölel fel, ami a határrégió egészének a definiálásakor a lehatárolást jelenti. A munkaerı-piaci kapcsolatok és a határrégió a határtól bizonyos sávban lévı területet jelent, az a határtól nagyjából 50 km távolságra lévı területeket foglal magába. Ezért, és a határon átnyúló kapcsolatok értelmes definiálásához a régiót lehatároljuk, az alábbi kisebb területekre. A lehatárolást a határrégió szakembereivel is egyeztetjük, a személyes konzultációk során. Így a számukra természetes regionális kapcsolatokat figyelembe véve alakul ki a végleges régió határ.
49
A határszakasz definiálása, statisztikai és munkaügyi kirendeltségek alapján Magyar oldal definiálása A régió területét magyar oldalon a statisztikai kistérségek alapján definiáljuk, ez lehetıvé teszi a finomabb elemzéseket. A munkaerı-piaci, munkaügyi adatok azonban munkaügyi kirendeltségek alapján állnak rendelkezésünkre. A kisrégiók és a munkaügyi kirendeltségek azonban területileg nem – vagy nem mindig és nem pontosan, települések szeinesnek egybe, a hozzájuk tartozó települések eltérnek egymástól. Ezért a terület helyzetelemzésének leírásakor ezeket egymáshoz kell hangolnunk. A KSH kistérségek, amik a határrégióba tartoznak Szabolcs-Szatmár megye Határrégió kistérségei Kisvárdai kistérség Záhonyi kistérség (2007-ben lett önálló) Vásárosnaményi kistérség Fehérgyarmati kistérség Baktalórántházai kistérség Mátészalkai kistérség Csengeri kistérség Határrégióból kimaradó kistérségek Ibrány–Nagyhalászi kistérség Nagykállói kistérség Nyíregyházai kistérség Tiszavasvári kistérség Nyírbátori kistérség A KSH statisztikai kistérségek és a munkaügyi kirendeltségek egymásnak megfeleltethetık, de nem esnek egészen egybe. Ennek megfelelıen megvizsgáltuk, hogy a leírás céljaira megfeleltethetıek-e-e a KSH statisztikai kisrégióival egyezı munkaügyi kirendeltségek. Az eredmény az alábbi volt. Így összefoglalva tehát a határrégió magyar oldala – figyelembe véve a kistérségeket és a munkaügyi kirendeltségeket, a következı egységeket foglalja magába:
50
Melléklet 1. táblázat A határrégiót leíró statisztikai illetve munkaügyi kistérségek Megye
KSH kistérség
Szabolcs-Szatmár megye Kisvárdai kistérség Záhonyi kistérséggel (2007-tıl Vásárosnaményi kistérség Fehérgyarmati kistérség Baktalórántházai kistérség
Mátészalkai kistérség Csengeri kistérség
Munkaügyi kirendeltség Kisvárdai Vásárosnaményi Fehérgyarmati Baktalórántházi Kisvárdai (2) Vásárosnaményi (2) nincs megf. (2) mátészalkai
Csenger
Ennek alapján az elemzések egyértelmően elvégezhetıek. Természetesen azt is vizsgálni kell, hogy ez a lehatárolt régió valóban eltér-e a szomszédos területektıl, amennyiben egységes egészet jelent a szomszédos területekhez képest. (a régió települések szerint definiált területét ld. a mellékletben, külön is)
Melléklet 1. térkép A régió magyar oldala az alábbi képet mutatja. KSH régiók és munkaügyi kirendeltségek
Telepulesek DARAB szerint 1 — 2 (163)
51
Az ukrán oldal pontos definiálása A határrégió ukrán oldala egy megyét, Kárpátalját ölel fel.
A régió leírása, áttekintése Megvizsgáljuk, hogy a határ két oldalán fekvı területek mennyire kiegyensúlyozottak, azaz mekkora a területük, népességük, van-e valamelyik oldalnak ebben az értelemben jelentıs dominanciája.
Melléklet 2. táblázat Határrégió magyar oldal NUTS régiók 2001
Szabolcs-Szatmár megye Határrégió kistérségei Kisvárdai Záhonyi Vásárosnaményi Fehérgyarmati Baktalórántházai Mátészalkai Csengeri Határrégióból kimaradó kistérségek Ibrány–Nagyhalászi Nagykállói Nyíregyházai Tiszavasvári Nyírbátori Magyarország
Terület (km2)
Népesség (fı)
Népsőrőség (fı/ km2)
2001 5936,55 3182,85 443,71 145,97 567,49 702,64 451,75 624,74 246,55 2753,7
2001 600053 275071 56775 21603 33643 41525 35532 70718 15275 324982
2007 576054 260027 54117 20250 31266 38956 35371 66190 13877 316027
2001 101,1 101,1 128,0 148,0 59,3 59,1 78,7 113,2 62,0 118,0
2007 97,0 97,0 122,0 138,7 55,1 55,4 78,3 105,9 56,3 114,8
521,09 518,29
47072 47191
45768 45673
90,3 91,1
87,8 88,1
539,32 479,06
144977 38935
142247 37531
268,8 81,3
263,8 78,3
695,94
46807
44808
67,3
64,4
93 027.6
10328959
10169999
111.0
109.3
Forrás: KSH
52
Melléklet 3. táblázat Határrégió ukrán oldal NUTS régiók 2001
Terület 2
(km ) Kárpátalja /Zakarpattia Oblast.
2001 12,777
2001
Forrás: Ukrán Statisztikai Hivatal
53
Népesség
Népsőrőség
(fı)
(fı/ km2) 2005 1,241,887
2001
2005 98
Függelék Fehérgyarmati Fehérgyarmati Fehérgyarmati Fehérgyarmati Fehérgyarmati Fehérgyarmati Fehérgyarmati Fehérgyarmati Fehérgyarmati Fehérgyarmati Fehérgyarmati Fehérgyarmati Fehérgyarmati Fehérgyarmati Fehérgyarmati Fehérgyarmati Fehérgyarmati Fehérgyarmati Fehérgyarmati Fehérgyarmati Fehérgyarmati Fehérgyarmati Fehérgyarmati Fehérgyarmati Fehérgyarmati Fehérgyarmati Fehérgyarmati Fehérgyarmati Fehérgyarmati Fehérgyarmati Fehérgyarmati Fehérgyarmati Fehérgyarmati Fehérgyarmati Fehérgyarmati Fehérgyarmati Fehérgyarmati Fehérgyarmati Fehérgyarmati Fehérgyarmati Fehérgyarmati Fehérgyarmati Fehérgyarmati Fehérgyarmati Fehérgyarmati Fehérgyarmati Fehérgyarmati Fehérgyarmati Fehérgyarmati Mátészalkai
BOTPALÁD CÉGÉNYDÁNYÁD CSÁSZLÓ CSAHOLC CSEGÖLD DARNÓ FÜLESD FEHÉRGYARMAT GACSÁLY GARBOLC GYÜGYE HERMÁNSZEG JÁNKMAJTIS KÉRSEMJÉN KÖLCSE KÖMÖRİ KISAR KISHÓDOS KISNAMÉNY KISPALÁD KISSZEKERES MÁND MAGOSLIGET MÉHTELEK MILOTA NÁBRÁD NAGYAR NAGYHÓDOS NAGYSZEKERES NEMESBORZOVA OLCSVAAPÁTI PANYOLA PENYIGE ROZSÁLY SONKÁD SZAMOSÚJLAK SZAMOSSÁLYI SZATMÁRCSEKE TÚRISTVÁNDI TÚRRICSE TISZABECS TISZACSÉCSE TISZAKÓRÓD TISZTABEREK TUNYOGMATOLCS USZKA VÁMOSOROSZI ZAJTA ZSAROLYÁN FÁBIÁNHÁZA
Fehérgyarmati Fehérgyarmati Fehérgyarmati Fehérgyarmati Fehérgyarmati Fehérgyarmati Fehérgyarmati Fehérgyarmati Fehérgyarmati Fehérgyarmati Fehérgyarmati Fehérgyarmati Fehérgyarmati Fehérgyarmati Fehérgyarmati Fehérgyarmati Fehérgyarmati Fehérgyarmati Fehérgyarmati Fehérgyarmati Fehérgyarmati Fehérgyarmati Fehérgyarmati Fehérgyarmati Fehérgyarmati Fehérgyarmati Fehérgyarmati Fehérgyarmati Fehérgyarmati Fehérgyarmati Fehérgyarmati Fehérgyarmati Fehérgyarmati Fehérgyarmati Fehérgyarmati Fehérgyarmati Fehérgyarmati Fehérgyarmati Fehérgyarmati Fehérgyarmati Fehérgyarmati Fehérgyarmati Fehérgyarmati Fehérgyarmati Fehérgyarmati Fehérgyarmati Fehérgyarmati Fehérgyarmati Fehérgyarmati Mátészalkai
54
BOTPALÁD CÉGÉNYDÁNYÁD CSAHOLC CSÁSZLÓ CSEGÖLD DARNÓ FEHÉRGYARMAT FÜLESD GACSÁLY GARBOLC GYÜGYE HERMÁNSZEG JÁNKMAJTIS KÉRSEMJÉN KISAR KISHÓDOS KISNAMÉNY KISPALÁD KISSZEKERES KÖLCSE Kömörı MAGOSLIGET MÁND MÉHTELEK MILOTA NÁBRÁD NAGYAR NAGYHÓDOS NAGYSZEKERES NEMESBORZOVA OLCSVAAPÁTI PANYOLA PENYIGE ROZSÁLY SONKÁD SZAMOSSÁLYI SZAMOSÚJLAK SZATMÁRCSEKE TISZABECS TISZACSÉCSE TISZAKÓRÓD TISZTABEREK TUNYOGMATOLCS TÚRISTVÁNDI TÚRRICSE USZKA VÁMOSOROSZI ZAJTA ZSAROLYÁN FÁBIÁNHÁZA
Mátészalkai Mátészalkai Mátészalkai Mátészalkai Mátészalkai Mátészalkai Mátészalkai Mátészalkai Mátészalkai Mátészalkai Mátészalkai Mátészalkai Mátészalkai Mátészalkai Mátészalkai Mátészalkai Mátészalkai Mátészalkai Mátészalkai Mátészalkai Mátészalkai Mátészalkai Mátészalkai Mátészalkai Mátészalkai Vásárosnaményi Vásárosnaményi Vásárosnaményi Vásárosnaményi Vásárosnaményi Vásárosnaményi Vásárosnaményi Vásárosnaményi Vásárosnaményi Vásárosnaményi Vásárosnaményi Vásárosnaményi Vásárosnaményi Vásárosnaményi Vásárosnaményi Vásárosnaményi Vásárosnaményi Vásárosnaményi Vásárosnaményi Vásárosnaményi Vásárosnaményi Vásárosnaményi Vásárosnaményi Vásárosnaményi Vásárosnaményi Vásárosnaményi Vásárosnaményi
FÜLPÖSDARÓC GÉBERJÉN GYİRTELEK HODÁSZ JÁRMI KÁNTORJÁNOSI KOCSORD MÁTÉSZALKA MÉRK NAGYDOBOS NAGYECSED NYÍRCSAHOLY NYÍRKÁTA NYÍRMEGGYES NYÍRPARASZNYA ÓPÁLYI ÖKÖRITÓFÜLPÖS İR PAPOS RÁPOLT SZAMOSKÉR SZAMOSSZEG TIBORSZÁLLÁS VAJA VÁLLAJ ARANYOSAPÁTI BARABÁS BEREGDARÓC BEREGSURÁNY CSARODA GELÉNES GEMZSE GULÁCS GYÜRE HETEFEJÉRCSE ILK JÁND KISVARSÁNY LÓNYA MÁROKPAPI MÁTYUS NAGYVARSÁNY OLCSVA TÁKOS TARPA TISZAADONY TISZAKERECSENY TISZASZALKA TISZAVID TIVADAR VÁMOSATYA VÁSÁROSNAMÉNY
Mátészalkai Mátészalkai Mátészalkai Mátészalkai Mátészalkai Mátészalkai Mátészalkai Mátészalkai Mátészalkai Mátészalkai Mátészalkai Mátészalkai Mátészalkai Mátészalkai Mátészalkai Mátészalkai Mátészalkai Mátészalkai Mátészalkai Mátészalkai Mátészalkai Mátészalkai Mátészalkai Mátészalkai Mátészalkai Vásárosnaményi Vásárosnaményi Vásárosnaményi Vásárosnaményi Vásárosnaményi Vásárosnaményi Vásárosnaményi Vásárosnaményi Vásárosnaményi Vásárosnaményi Vásárosnaményi Vásárosnaményi Vásárosnaményi Vásárosnaményi Vásárosnaményi Vásárosnaményi Vásárosnaményi Vásárosnaményi Vásárosnaményi Vásárosnaményi Vásárosnaményi Vásárosnaményi Vásárosnaményi Vásárosnaményi Vásárosnaményi Vásárosnaményi Vásárosnaményi
55
FÜLPÖSDARÓC GÉBERJÉN GYİRTELEK HODÁSZ JÁRMI KÁNTORJÁNOSI KOCSORD MÁTÉSZALKA MÉRK NAGYDOBOS NAGYECSED NYÍRCSAHOLY NYÍRKÁTA NYÍRMEGGYES NYÍRPARASZNYA ÓPÁLYI ÖKÖRITÓFÜLPÖS İR PAPOS RÁPOLT SZAMOSKÉR SZAMOSSZEG TIBORSZÁLLÁS VAJA VÁLLAJ ARANYOSAPÁTI BARABÁS BEREGDARÓC BEREGSURÁNY CSARODA GELÉNES GEMZSE GULÁCS GYÜRE HETEFEJÉRCSE ILK JÁND KISVARSÁNY LÓNYA MÁROKPAPI MÁTYUS NAGYVARSÁNY OLCSVA TÁKOS TARPA TISZAADONY TISZAKERECSENY TISZASZALKA TISZAVID TIVADAR VÁMOSATYA VÁSÁROSNAMÉNY
Baktalórántházi Baktalórántházi Baktalórántházi Baktalórántházi Baktalórántházi Baktalórántházi Baktalórántházi Baktalórántházi Baktalórántházi Baktalórántházi Baktalórántházi Baktalórántházi Baktalórántházi Baktalórántházi Baktalórántházi Baktalórántházi Baktalórántházi Baktalórántházi Baktalórántházi Kisvárdai Kisvárdai Kisvárdai Kisvárdai Kisvárdai Kisvárdai Kisvárdai Kisvárdai Kisvárdai Kisvárdai Kisvárdai Kisvárdai Kisvárdai Kisvárdai Kisvárdai Kisvárdai Kisvárdai Kisvárdai Kisvárdai Kisvárdai Kisvárdai Kisvárdai Kisvárdai Kisvárdai Kisvárdai Kisvárdai Kisvárdai Kisvárdai Kisvárdai Kisvárdai Kisvárdai Kisvárdai Csengeri
BESENYİD LASKOD LEVELEK MAGY NYÍRIBRONY NYÍRJÁKÓ NYÍRKÉRCS ÓFEHÉRTÓ PETNEHÁZA RAMOCSAHÁZA ROHOD BAKTALÓRÁNTHÁZA BERKESZ NYÍRTASS NYÍRMADA PUSZTADOBOS NYÍRKARÁSZ NYÍRTÉT APAGY AJAK ANARCS BENK DOMBRÁD DÖGE EPERJESKE FÉNYESLITKE GYİRÖCSKE GYULAHÁZA JÉKE KÉKCSE KISVÁRDA KOMORÓ LÖVİPETRI MÁNDOK MEZİLADÁNY NYÍRLOVİ PAP PÁTROHA RÉTKÖZBERENCS SZABOLCSBÁKA SZABOLCSVERESMART TISZABEZDÉD TISZAKANYÁR TISZAMOGYORÓS TISZASZENTMÁRTON TORNYOSPÁLCA TUZSÉR ÚJDOMBRÁD ÚJKENÉZ ZÁHONY ZSURK CSENGER
Baktalórántházi Baktalórántházi Baktalórántházi Baktalórántházi Baktalórántházi Baktalórántházi Baktalórántházi Baktalórántházi Baktalórántházi Baktalórántházi Baktalórántházi Baktalórántházi Kisvárdai Kisvárdai Vásárosnaményi Vásárosnaményi
BESENYİD LASKOD LEVELEK MAGY NYÍRIBRONY NYÍRJÁKÓ NYÍRKÉRCS ÓFEHÉRTÓ PETNEHÁZA RAMOCSAHÁZA ROHOD BAKTALÓRÁNTHÁZA BERKESZ NYÍRTASS NYÍRMADA PUSZTADOBOS
Kisvárdai Kisvárdai Kisvárdai Kisvárdai Kisvárdai Kisvárdai Kisvárdai Kisvárdai Kisvárdai Kisvárdai Kisvárdai Kisvárdai Kisvárdai Kisvárdai Kisvárdai Kisvárdai Kisvárdai Kisvárdai Kisvárdai Kisvárdai Kisvárdai Kisvárdai Kisvárdai Kisvárdai Kisvárdai Kisvárdai Kisvárdai Kisvárdai Kisvárdai Kisvárdai Kisvárdai Kisvárdai Csengeri
AJAK ANARCS BENK DOMBRÁD DÖGE EPERJESKE FÉNYESLITKE GYİRÖCSKE GYULAHÁZA JÉKE KÉKCSE KISVÁRDA KOMORÓ LÖVİPETRI MÁNDOK MEZİLADÁNY NYÍRKARÁSZ PAP PÁTROHA RÉTKÖZBERENCS SZABOLCSBÁKA SZABOLCSVERESMART TISZABEZDÉD TISZAKANYÁR TISZAMOGYORÓS TISZASZENTMÁRTON TORNYOSPÁLCA TUZSÉR ÚJDOMBRÁD ÚJKENÉZ ZÁHONY ZSURK CSENGER
56
Csengeri Csengeri Csengeri Csengeri Csengeri Csengeri Csengeri Csengeri Csengeri Csengeri
CSENGERÚJFALU CSENGERSIMA KOMLÓDTÓTFALU PÁTYOD PORCSALMA SZAMOSANGYALOS SZAMOSBECS SZAMOSTATÁRFALVA TYUKOD URA
Csengeri Csengeri Csengeri Csengeri Csengeri Csengeri Csengeri Csengeri Csengeri Csengeri
57
CSENGERSIMA CSENGERÚJFALU KOMLÓDTÓTFALU PÁTYOD PORCSALMA SZAMOSANGYALOS SZAMOSBECS SZAMOSTATÁRFALVA TYUKOD URA
2. melléklet: A határrégió térképe NUTS besorolás szerint
Foglalkoztatási és Szociális Hivatal 1089 Budapest, Kálvária tér 7. Tel.: 06-1-303-9300 Fax.: 06-1-210-4255
59
