Tanulmányok a határ menti régiók gazdasági és munkaerı-piaci helyzetérıl és lehetıségeirıl, a foglalkoztatást segítı támogatásokról

Nemzetközi és határ menti együttmőködések támogatása

Tanulmányok a határ menti régiók gazdasági és munkaerı-piaci helyzetérıl és lehetıségeirıl, a foglalkoztatást segítı támogatásokról

A szlovén-magyar határrégió

TÁMOP-1.3.1-07/1.-2008-0002 „A Foglalkoztatási Szolgálat fejlesztése az integrált munkaügyi és szociális rendszer részeként” c. kiemelt projekt, 3.6 alprojekt

A projekt az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával valósul meg.

Készítette: Kopint-Tárki Kutatásvezetı: Hárs Ágnes vezetı kutató

Budapest, 2010. június 2

3

Tartalom Bevezetés.................................................................................................................................... 6 1

2

3

A szlovén-magyar határrégió területe ................................................................................ 6 1.1

A régió definiálásának a szempontjai......................................................................... 6

1.2

A határ menti régió szlovén oldalának definiálása..................................................... 7

1.3

A határ menti régió magyar oldalának a definiálása .................................................. 7

A régió fıbb mutatói .......................................................................................................... 9 2.1

A határrégió szlovén oldalának fıbb mutatói ............................................................ 9

2.2

A határrégió magyar oldalának fıbb mutatói........................................................... 10

2.3

Fıbb mutatók összehasonlítása ................................................................................ 12

A régió népességének demográfiai sajátosságai .............................................................. 12 3.1 3.1.1

Népesség korosztályok szerinti megoszlása a határrégió magyar oldalán ....... 13

3.1.2

Népesség korosztályok szerinti megoszlása a határrégió szlovén oldalán....... 15

3.2

4

5

Korcsoportos összehasonlítás, öregségi arány a régióban ....................................... 13

A népesség nemzetiségi-etnikai összetétele ............................................................. 17

3.2.1

Etnikai sajátosságok a határrégió magyar oldalán ........................................... 17

3.2.2

Etnikai sajátosságok a határrégió szlovén oldalán ........................................... 18

A határrégió fıbb gazdasági mutatói ............................................................................... 19 4.1

Makrogazdasági összehasonlítások NUTS 3 régiók szerint .................................... 19

4.2

A határrégió magyar oldalának gazdasága............................................................... 23

4.3

A határrégió szlovén oldalának gazdasága............................................................... 26

4.4

A határrégió gazdasági lehetıségei és kilátásai ....................................................... 30

A határrégió munkaerıpiaca ............................................................................................ 30 5.1

Foglalkoztatottság a határrégióban........................................................................... 31

5.1.1

Foglalkoztatottság a határrégió szlovén oldalán .............................................. 31

5.1.2

Foglalkoztatottság a határrégió magyar oldalán............................................... 33

5.2

Munkanélküliség a határrégióban ............................................................................ 37

5.2.1

Munkanélküliség a határrégió szlovén oldalán ................................................ 37

5.2.2

Munkanélküliség a határrégió magyar oldalán ................................................ 38

4

5.3

6

7

Munkaerı-piaci egyensúly ....................................................................................... 42

5.3.1

Munkaerı-piaci kereslet és kínálat a határrégió szlovén oldalán..................... 42

5.3.2

Munkaerı-piaci kereslet és kínálat a határrégió magyar oldalán ..................... 43

Migrációs vonzástér (pool) a határrégióban..................................................................... 46 6.1

Migráció a szlovén--magyar határrégió magyar oldalán.......................................... 47

6.2

Migráció a határrégió túlsó oldalán.......................................................................... 51

A határmenti régiók és a határon átnyúló munkapiacok lehetıségei ............................... 53 7.1

A közlekedési lehetıségek a régióban...................................................................... 54

7.1.1

Közlekedési lehetıségek a határ magyar oldalán............................................. 54

7.1.2

A határátlépés lehetıségei a határrégióban ...................................................... 56

Táblázatok, ábrák és térképek jegyzéke ................................................................................... 58 Táblázatok jegyzéke ............................................................................................................. 58 Ábrák jegyzéke..................................................................................................................... 59 Térképek jegyzéke................................................................................................................ 60 Mellékletek............................................................................................................................... 61 1. melléklet: A szlovén-magyar határrégió definiálása ........................................................ 61 2. melléklet: A határrégió térképe NUTS besorolás szerint................................................. 70

5

Bevezetés A szlovén-magyar határrégió a magyar határ dél-nyugati szakaszán fekszik, közel az ország nyugati, osztrák-magyar határához. Ez a határ a legrövidebb magyarországi határszakasz, összesen alig több mint 100 km (pontosan 102 km), ami a teljes magyar határszakasz mindössze 5 százaléka. A Szlovéniával szomszédos magyar határrégió hosszú ideig a gazdasági kapcsolatok szempontjából zárt terület volt, ahol a valamikori Jugoszlávia felé nehezen átjárható határ zárta le a régiót dél-nyugati irányban. Határa sok kis folyótól szabdalt, de a határszakaszt nem rajzolja ki a természetes vízi határ. A folyók és átkelık szerepe így fontos, de a határátkelést nem korlátozza közvetlenül a régióban található vízhálózat. A gazdasági kapcsolatok folyamatosan fejlıdnek, a kétoldalú kapcsolatok mellett a határrégió mindkét oldalán fontos a hármas határ, mindenekelıtt az osztrák határ közelségének a befolyásoló szerepe, az osztrák-szlovén-magyar határrégió, valamint a horvát szlovén magyar határrégió fejlıdı kapcsolatai.

1

A szlovén-magyar határrégió területe A régió magyar oldalon Zala és Vas megye egy részét öleli fel, és mindkét megye

átnyúlik a szomszédos határrégióba. A határmenti régiót úgy határoljuk le, hogy az csak a szlovén magyar határszakaszon fekvı területi egységeket tartalmazza. A határon fekvı megyék határrégióba esı területét kistérségek és munkaügyi kirendeltségek szerint pontosan definiáljuk, ez összességében nem fedi le a határon fekvı megyék egészét. A megyék határtól távolabbi területei és a szomszédos határszakaszhoz tartozó területek nem részei a határrégiónak, bár a határon fekvı, több országgal határos megyék különösen alkalmasak a hármas határrégiós kapcsolatok alakítására. Szlovén oldalon egy terület, a Mura menti statisztikai régió (Pomurska statistična regija) tartozik a határmenti régióba, a kétféle szlovén területi besorolás – a statisztikai valamint a munkaügyi – egybeesik; a kétféle besorolás szerinti területi megfeleltetés így nem okoz problémát.

1.1 A régió definiálásának a szempontjai A régió lehatárolásának az elsıdleges szempontja a határközelség volt, a KSH kistérségekkel és a munkaügyi kirendeltségekkel azonosítottuk a magyar oldal területét, és arra törekedtünk, hogy megfelelıen homogén területi egységekkel írjuk le a határ túloldalán a határrégióba tartozó területet. A terület körülhatárolásának a szempontjait a régiós

6

szakemberekkel konzultálva véglegesítettük, figyelembe véve a régiót jellemzı természeti, kulturális, gazdasági kapcsolatokat, sajátosságokat. Így lehetıség volt arra, hogy a régió sajátosságainak megfelelı régiót azonosítsunk, gazdasági kapcsolataik, kötıdéseik alapján a határrégióba tartozó területet definiáljunk. A régió lehatárolás részletes leírását az 1. melléklet mutatja be.

1.2 A határ menti régió szlovén oldalának definiálása A határrégió szlovén oldala egyetlen szlovén statisztikai régiót (ez a szlovén oldalon a megfelelı területi egység) ölel fel, a határrégió szlovén oldala a Pomurska (Mura menti) statisztikai régióból áll.

1.3 A határ menti régió magyar oldalának a definiálása A régió területét magyar oldalon statisztikai kistérségek illetve munkaügyi kirendeltségek alapján definiáltuk. Ez a területi lehatárolás lehetıvé teszi a NUTS 3 – megye – szintnél finomabb elemzéseket. A statisztikai adatok egy része kistérségek, míg a munkaerı-piaci, munkaügyi adatok munkaügyi kirendeltségek szerint állnak rendelkezésre, ez szükségessé teszi a munkaügyi kirendeltségek és a kistérségek területének az egymáshoz hangolását. A KSH kistérségek, amik a határrégióba tartoznak: Zala megyében Lenti kistérség, Vas megyében a Körmendi kistérség, az İriszentpéteri kistérség és a Szentgotthárdi kistérség. A KSH statisztikai kistérségek és a munkaügyi kirendeltségek egymásnak megfeleltethetık, de nem esnek pontosan egybe, a részleteket az 1. mellékletben mutatjuk be. A KSH kistérségek, és a munkaügyi kirendeltségek megfeleltetése a szlovén-magyar határrégió területét valójában technikai okok miatt valamelyest bıvíti, így alakult a határrégió sávja kicsi kiszögelléssel az 1. térképen bemutatott módon.

7

1. térkép A szlovén-magyar határrégió magyar oldalához tartozó kistérségek települései

szlovén-magyar határrégió

Határrégió települések szerint település (113)

Forrás: saját szerkesztés

Összefoglalva, a határrégió magyar oldala – figyelembe véve a kistérségek és a munkaügyi kirendeltségek alapján definiált terület egybeesését – az 1. táblázatban bemutatott területi egységeket foglalja magába, miközben kimarad a határrégióból mindkét megye nagyobb része. 1. táblázat A határrégió magyar oldalának definiálása kistérségek és munkaügyi kirendeltségek szerint Megye Zala

KSH kistérség

Munkaügyi kirendeltség

Lenti

Lenti

Körmendi İriszentpéteri Szentgotthárdi

Körmendi

Vas

Szentgotthárdi

8

2

A régió fıbb mutatói A határmenti régió sajátosságait mindenekelıtt a fıbb területi és népesség mutatókkal

összegezzük, ez egyben a határ két oldalán fekvı területek mutatóinak az összehasonlítására is alkalmas. A régió definiált területét vizsgálva megnézzük, milyen régiót írnak le a határ két oldalán fekvı területek sajátosságait bemutató mutatók, és mit mutat azok idıbeni elmozdulása. A határrégió meghatározásakor fontos szem elıtt tartanunk, hogy olyan területeket definiáljunk, melyek terület vagy/és népesség alapján kiegyensúlyozott kiterjedésőek, így a határrégió részletes elemzését a lehetıségek szerint összehasonlítható területekre, s mindkét oldalt jól bemutató, jellemzı és összehasonlítható mutatókat vizsgálva végezzük el. A legjellemzıbb területi és népességre vonatkozó mutatók összehasonlítása ezért a régió területének kirajzolását, definiálását szolgálja. A továbbiakban részletesen elemezzük a régió két oldalának demográfiai, gazdasági, munkapiaci, migrációs sajátosságait, a mobilitás és a határon átnyúló munkapiac lehetıségeit.

2.1 A határrégió szlovén oldalának fıbb mutatói A határrégió szlovén oldalának fıbb adatai alacsony népsőrőségő, a szlovén átlagtól elmaradó régiót rajzolnak ki a határ mentén. A 2002. évi népszámlálás óta az ország egészének népessége 3,5 százalékkal nıtt, s a népsőrőség országosan is érezhetıen emelkedett, eközben a határrégióban a népesség több mint 1 százalékkal visszaesett, és ezzel együtt a népsőrőség is 2,4 százalékkal csökkent. Megvizsgáltuk, meddig terjed a határrégiót jellemzı hátrányos helyzet a határ szlovén oldalán. A határmenti Pomurska régióval szomszédos Podravska régió fı demográfiai mutatói már határozottan eltérnek a határrégiót jellemzı kedvezıtlen értékektıl, és az országos értékekhez hasonlatosak. Azt látjuk, hogy a határhoz közeli terület népesedési-demográfiai helyzete kedvezıtlenebb az ország, illetve a szomszédos régió helyzeténél. Összességében marginalizálódottnak tőnı terület a határmenti Mura-menti szlovén régió. A Szlovénia regionális képét bemutató statisztikai kiadvány kiemeli, hogy 2008-ban Pomurska kivételével minden szlovéniai régió népessége növekedett.1 A régió fıbb demográfiai mutatóit a 2. táblázat mutatja be.

1

Slovene Regions in Figures, Stasticni Urad Republike Slovenje, Ljubljana, 2010 6. o. (http://www.stat.si/doc/pub/Regije-2010.pdf)

9

A leíráshoz bemutatjuk, hogy a szlovén határrégiót alkotó Pomurska régióval szomszédos terület mutatói mennyire hasonlatosak illetve mennyire térnek el a határhoz közeli területétıl, Pomurska-t homogén régiónak értelmezhetjük-e. A régió definiálásakor sem a terület nagysága, sem a Dráva-menti régió mutatói és gazdasági dominanciája alapján nem indokolt Podravska kedvezıbb mutatójú területének bevonása a határrégióba. 2. táblázat A szlovén-magyar határrégió szlovén oldalának fıbb mutatói NUTS régiók

Terület 2

Pomurska (Mura-menti) Podravska (Dráva-menti) Szlovénia

Népesség

Népsőrőség 2

(km )

(fı)

(fı/ km )

2001 1337 2170 20273

2002 2008 120875 119537 310743 322900 1964036 2032362

2001 91,8 147,1 99,6

2008 89,4 148,8 100,2

Népesség

Népsőrőség

változása

változása

% 98,9 103,9 103,5

fı/km2 -2,4 1,7 0,6

Forrás: 2002: szlovén cenzus (http://www.stat.si), 2008: Slovene Regions in Figures (http://www.stat.si/doc/pub/Regije-2010.pdf)

2.2 A határrégió magyar oldalának fıbb mutatói A határrégió magyar oldalát vizsgálva azt látjuk, hogy a határrégióba tartozó terület az érintett megyéknek csak kis részére terjed ki. A 3. táblázatban bemutatjuk a határrégiót befogadó megyék kistérségeit, külön csoportosítva a határrégióba tartozó és a határrégióból kimaradó kistérségeket, így a határrégió sajátosságai a megyék többi területével összehasonlíthatóak. A határrégió mindössze négy kistérségbıl áll, a határrégió magyar oldalához tartozó kistérségek egy része egyben a szomszédos osztrák-magyar határrégiónak is része, ami természetesen befolyásolja a határrégió sajátosságait. Ilyen két határrégióba is tartozó kistérség a határrégióban kettı is van, a Szentgotthárdi és a Körmendi kistérség. A határrégió kistérségei együttesen kedvezıtlenebb népességmegtartó képességgel rendelkeznek, mint a befogadó megyék határrégióból kimaradó kistérségei, a két kettıs határrégióba tartozó kistérség helyzete azonban egyértelmően kedvezıbb, mint a másik két kistérségé.

10

3. táblázat A szlovén-magyar határrégió magyar oldalának fıbb mutatói NUTS régiók

Terület (km2) 2001

Határrégió kistérségei Zala megye – határrégió Lenti 663 Határrégió, Zala megye 663 Vas megye – határrégió İriszentpéter 305 Szentgotthárd (osztrák 233 is) Körmend (osztrák is) 331 Határrégió, Vas megye 869 Határrégió együtt 1532 Határrégión kívüli kistérségek Zala megye - határrégión kívül Zalaegerszeg 789 Zalaszentgrót 312 Zalakaros 124 Keszthely 349 Hévízi 124 Pacsai 279 Nagykanizsa (horvát régió) 553 Letenye (horvát régió) 389 Határrégión kívüli kistérségek 2919 Vas megye - határrégión kívül Szombathely (osztrák) 646 Kıszeg (osztrák) 185 Csepregi (osztrák) 185 Vasvári 374 Celldömölk 474 Sárvár 602 Határrégión kívüli kistérségek 2466 Határrégión kívül összesen 5385 Zala megye egésze 3582 Vas megye egésze 3335 Magyarország (e km2) 93027,6

Népesség

Népsőrőség

(fı)

(fı/ km2)

Népesség változása

Népsőrőség változása

2001

2007

2001

2007

%

fı/km2

24457 24457

22859 22859

36,9 36,9

34,5 34,5

93,5 93,5

-2,41 -2,41

7690 15546

7032 15041

25,2 66,7

23,1 64,6

91,4

-2,1

22612 45848 70305

21992 44065 66924

68,3 160,2 45,9

66,4 154,1 43,7

96,8 97,3 96,1 95,2

-2 -1,9 -6,1 -2,2

96916 19006 12041 34594 13666 11354

97266 18312 13282 34806 12473 10792

122,8 60,9 97,4 99,1 110,2 40,7

123,3 58,7 107,5 99,7 100,6 38,7

100,4 96,3 110,3 100,6 91,3 95,1

0,5 -2,2 10,0 0,6 -9,6 -2,0

71034 19034

66968 17391

128,5 48,9

121,1 44,7

94,3 91,4

-7,4 -4,2

277645

271290

95,1

93,0

97,7

-2,2

115333 17548 10776 15858 27933 38609

113252 18306 10799 14552 25670 36918

178,5 94,9 58,2 42,4 58,9 64,1

175,3 99 58,4 38,9 54,2 61,3

98,2 104,3 100,2 91,8 91,9 95,6

-3,2 4,1 0,2 -3,5 -4,7 -2,8

226057

219497

91,7

89,0

97,1

-2,7

503702 302102 271905 10328959

490787 294149 263562 10169999

93,5 84,3 81,5 111,0

91,1 82,1 79,0 109,3

97,4 97,4 96,9 91,4

-2,4 -2,2 -2,5 -1,7

Forrás: KSH

11

2.3 Fıbb mutatók összehasonlítása A szlovén és a magyar határrégió fıbb mutatóit összehasonlítva azt látjuk, hogy a határrégió mindkét oldalát az ország egészét jellemzınél kedvezıtlenebb demográfiai helyzet határozza meg. A magyar oldal valamivel nagyobb területet ölel fel, a határrégió népessége azonban itt lényegesen kisebb. A határrégió magyar oldalát aprófalvas települések adják, a népsőrőség nagyon alacsony, jelentısen elmarad a szlovén oldalt jellemzı aránytól. Összességében mindkét oldalt az országostól többé vagy kevésbé elmaradó népsőrőség jellemzi, míg azonban a szlovén magyar határ magyar oldalán az átlagos népsőrőség alig 44 fı/km2 volt 2007-ben és a trend csökkenı, ugyanez az arány a szlovén oldalon szintén csökkenı, 90 fı/km2 körüli volt. Fontos hangsúlyoznunk, hogy ez a régió két oldalát jellemzı arány és nagyon eltérı településszerkezet az országos átlagoktól is nagyon eltérı távolságot jelent. Míg az átlagos népsőrőség ugyanis Magyarországon magasabb, 110 fı/km2, Szlovéniában valamivel alacsonyabb, 100 fı/ km2, a magyar oldalon a határrégióban a népsőrőség különösen alacsony. Mindkét régiót népességelvándorlás jellemzi, ami a magyarországi trendbe többékevésbé belesimul, Szlovéniában viszont ellentétes az országossal. A szomszédos régiók tehát eltérı, komplementer helyzető területek, s egyik oldalon sem tartoznak az ország legfejlettebb, illetve gyorsan bıvülı régiói közé. Ezért azt vizsgáljuk, hogy az elsı megközelítésben tapasztalt sajátosságok a részletesebb vizsgálatok után milyen gazdaságitársadalmi lehetıségekkel rendelkezı régiók. Az elsı látásra tapasztalt eltérés arra mindenképpen utal, hogy a határrégió a magyar oldalon nagyobb távolságot mutat az ország átlagától és a fejlettebb területektıl, mint a szlovén oldalon, noha az utóbbi helyzete is relatíve kedvezıtlen. A késıbbiekben még vizsgáljuk a régió foglalkoztatási szerkezetét, munkaerıpiaci helyzetét, ami a régió népesedésének a tapasztalt képét magyarázza.

3

A régió népességének demográfiai sajátosságai A határmenti régiók együttmőködését a komplementer regionális sajátosságok, a

demográfiai, gazdasági és munkaerı-piaci jellemzık, és azok együttes hatása jelentıs mértékben

befolyásolhatják.

Ezért

fontos

a

munkaerı-piaci

kínálatot

befolyásoló

legjellemzıbb demográfiai mutatókat, és az azokat magyarázó tényezıket vizsgálnunk, különös tekintettel a határrégió két oldalát jellemzı és magyarázó jelenségekre, a határrégióban az együttmőködés lehetséges irányaira és területeire.

12

3.1 Korcsoportos összehasonlítás, öregségi arány a régióban 3.1.1

Népesség korosztályok szerinti megoszlása a határrégió magyar oldalán A határrégió magyar oldalát kistérségenként illetve munkaügyi kirendeltségenként

definiáltuk. A kistérségi adatok nem állnak rendelkezésre statisztikai kiadványokban és nem mindig könnyen legyőjthetıek. A megyéken belüli különbségeket azonban fontosnak tartottuk a határrégiót leíró elemzésekhez, és ezt az adatok vizsgálata igazolja is. Nagyon eltérı a határrégiók és a határtól távolabbi területek helyzete. A népesség korcsoportos összetétele a régió munkaerı-piaci jelenlétét, kínálatát alapvetıen meghatározza, ezért mindenekelıtt a demográfiai korosztályi összetétel alakulását, a fiatalkorúak, aktív munkaképes korúak és az idısek arányát vizsgáljuk. 4. táblázat Állandó népesség korcsoportos megoszlása a határrégió magyar oldalán, kistérségek, %, 2001, 2007 kistérség 2001 Zala megye – határrégió Lenti Vas megye – határrégió İriszentpéteri Szentgotthárdi Körmendi Országos átlag 2007 Zala megye - határrégió Lenti Vas megye – határrégió İriszentpéteri Szentgotthárdi Körmendi Országos átlag

0-17 évesek

18-59 évesek 60-x évesek állandó népességen belüli aránya

összesen

19,44

56,55

24,00

100,0

18,18 19,03 20,22 20,83

55,01 59,95 60,58 59,25

26,81 21,02 19,20 19,92

100,0 100,0 100,0 100,0

15,84

59,17

24,99

100,0

15,10 16,82 18,14 18,58

57,66 60,61 61,04 60,08

27,24 22,57 20,82 21,34

100,0 100,0 100,0 100,0

Forrás: MTA KTI Erıforrástérkép

A 4. táblázatban a 17 év alattiak, 18-59 évesek és a 60 év felettiek arányát vizsgáljuk, 2001 és 2007 között. Nem egységes a kép, a határrégióba tartozó négy kistérség közül Lenti és İriszentpéteri kistérség elöregedett és fokozatosan tovább öregedı terület, a hatvan év felettiek aránya emelkedik, s a fiatalok aránya csökken és mindössze 15-16 százaléka az állandó népességnek gyermek és fiatalkorú. A másik két kistérség demográfiai helyzete

13

közelebb van az országos átlaghoz. Az öregedés a régióban egyszerre eredményezte az aktív korúak és az idısek arányának az emelkedését 2001 és 2007 között. Kedvezıtlenebb képet mutat a régió öregedésérıl az ún. öregségi index, ami a 60 év feletti állandó lakosok számát a fiatalokhoz méri (a 60 év felettiek 100 fı 0-17 év közötti lakosra esı száma). Az 1. ábra az ezredfordulót követı idıszakra mutatja az index alakulását a határrégió kistérségeiben és mutatja a határrégiót befogadó megyék és az országos értékek alakulását is. Nagyon egyértelmőek a különbségek az öregségi index alakulásában a kistérségek között. Az országos átlag is folyamatosan romlik, 100 fiatalkorúra közel 100 idıskorú esett 2001-ben, ez 115-re emelkedett 2007-re. Az országos rátától nem nagyon tér el Vas megye átlaga, Zala átlagosan öregebb, mint az országos ráta. A nyugati, osztrák-magyar határon fekvı kistérségek helyzete jobbnak tőnik, viszont az İrségi aprófalvas települések İriszentpéter kistérségben kiugróan gyorsan öregszenek, a ráta 180 körüli, s Lenti kistérségben is magas az öregek aránya. A nagyon magas öregségi index természetesen a gazdaság növekedéséhez szükséges munkaerı-kínálat lehetıségét, a fiatalok alacsony aránya a jövıbeni foglalkoztatási növekedést is korlátozza. (Az ábrához tartozó értékeket az 5. táblázatban mutatjuk meg.) 1. ábra Öregségi index alakulása a határrégió magyar oldalán, %

200 180 160 140 120 100 80


14

2005

2004

2003

2002

2001

0

2000

20

2007

40

2006

Lenti kis térs ég Körmendi kistérség İriszentpéteri kis térs ég Szentgotthárdi kis térs ég Zala megyei átlag Vas megyei átlag Országos átlag

60

5. táblázat Öregségi index a határrégió magyar oldalán, 2000-2007, %

Lenti kistérség Körmendi kistérség İriszentpéteri kistérség Szentgotthárdi kistérség

2000 132,53 95,90 153,64 115,35

2001 134,64 96,15 158,92 116,35

2002 138,14 98,50 159,69 117,71

2003 140,90 99,96 166,59 118,16

2004 145,18 103,85 170,33 121,31

2005 147,63 106,76 169,38 125,30

2006 151,60 110,49 176,96 128,37

2007 157,31 114,85 180,39 133,74

Zala megyei átlag Vas megyei átlag Ny-Dunántúl. régiós átlag Országos átlag

107,72 102,53 102,39 99,01

110,22 104,53 104,75 100,90

113,82 107,33 107,61 103,15

117,16 109,73 110,36 105,57

120,92 112,92 113,74 108,46

124,68 115,73 116,25 110,25

128,56 119,10 119,05 112,20

133,69 122,95 122,64 115,01


Az öregségi index a 60 év felettiek számát a 100 fiatalkorú (0-17) éves arányában mutatja. Az idıskori függıségi ráta az aktív korúakhoz méri az idıskorúak arányát, s látjuk, hogy a kép így is nagyon kedvezıtlen Lenti és İrisztentpéteri kistérségekben, a 60 év felettiek 18-59 évesekre esı száma stabilan magas, messze meghaladva az országos átlagot. A régió másik két – Ausztriával is szomszédos – kistérsége az országos átlagba simuló képet mutat. A horvát magyar határrégióba tartozó szomszédos kistérségek is hasonlóan elöregedett képet mutattak, mint az İriszentpéteri és a Lenti kistérség, noha mértékük kevésbé kiugró, de összességében a határon átnyúló kapcsolatok alakulása szempontjából fontos a demográfiai sajátosságok figyelembevétele. (6. táblázat 6. táblázat Idıskori függıségi ráta (%)

Körmendi kistérség Lenti kistérség İriszentpéteri kistérség Szentgotthárdi kistérség Országos átlag/összeg

2000 31.61 42.34 48.92 35.26 33.38

2001 31.70 42.49 48.74 35.09 33.61

2002 32.29 42.66 48.66 35.48 34.04

2003 32.57 42.36 49.13 35.33 34.33

2004 32.79 42.33 48.57 35.70 34.85

2005 32.89 41.80 47.99 35.72 34.84

2006 33.14 41.66 47.65 36.01 35.08

2007 34.09 42.21 47.23 37.20 35.53


3.1.2

Népesség korosztályok szerinti megoszlása a határrégió szlovén oldalán A határrégió szlovén oldalán, a Mura mentén a népesség az országos átlagtól nem tért

el lényegesen a 2002. évi népszámlálás idıpontjában, azóta a fiatalkorúak aránya valamelyest visszaesett, de a magyar oldalon tapasztalt jelentıs különbségeket nem látunk. Az életkorcsoportokat a határ két oldalán statisztikailag igyekeztünk összehasonlíthatóvá tenni.

15

Ez a fiatalkorúak korcsoportjában a nemzeti statisztikák alapján két éves eltéréssel volt lehetségese, így a közvetlen összehasonlítás helyett az országos arányoktól való eltérésre tudunk egyértelmő értéket mondani. Az idısek összehasonlítható korcsoportokba tartoznak, s látjuk, hogy míg az országos ráta a két országban közel van egymáshoz, a szlovén oldalon az öregedés magyarországi aránya nem jellemzı. (7. táblázat) 7. táblázat Népesség korcsoportos megoszlása a határrégió szlovén oldalán, fı, %, 2001, 2008 régió

0-19

2001 Pomurska Szlovénia 2008 Pomurska Szlovénia 2001 Pomurska Szlovénia 2008 Pomurska Szlovénia

27479 450138 22770 395649

20-59 évesek Népesség, fı 72507 1155024 72563 1200736 Megoszlás, %

60-

összesen

24343 384932

124329 1990094

26491 429481

121824 2025866

22.1 22.6

58.3 58.0

19.6 19.3

100.0 100.0

18.7 19.5

59.6 59.3

21.7 21.2

100.0 100.0

Forrás: Szlovén Statisztikai Hivatal on-line adatok, http://www.stat.si

A magyar határrégióban mutatott öregségi indexet és az idıskori függıségi rátát is kiszámítottuk a szlovén határrégióra, kicsit eltérı korcsoportokra, mint a magyar oldalon. (A statisztikai adatok a szlovén statisztikákban a 0-19 éves 20-59 éves és 60 év feletti csoportot különböztetik meg, kistérségekre a magyar oldalon a 0-17, 18-59 és 60 év feletti korcsoportokra érhetıek el adatok.) Így a ráták nem tökéletesen, csak közelítıen és a trendekben hasonlíthatóak össze. Azt látjuk, hogy az öregségi index Szlovéniában is emelkedik, s a határ túloldalán az index kedvezıtlenebbül alakult a határrégióban, mint az ország egészében. Az idıskori függıségi ráta kevésbé mutat kedvezıtlen képet, valamelyest jobban emelkedik ugyan a határrégióban, mint Szlovéniában átlagosan. (8. táblázat)

16

8. táblázat Öregségi index és idıskori függısége ráta a határrégió szlovén oldalán, %, 2001, 2008

2001 Pomurska Szlovénia 2008 Pomurska Szlovénia

Öregségi index

Idıskori függıségi ráta

88.6 85.5

33.6 33.3

116.3 108.6

36.5 35.8

Forrás: Szlovén Statisztikai Hivatal on-line adatok alapján saját számítás, http://www.stat.si

3.2 A népesség nemzetiségi-etnikai összetétele A továbbiakban a határrégiót jellemzı nemzetiségi és etnikai sajátosságokat vizsgáljuk, így a határrégió túloldalán élı nemzetiségek kölcsönös reprezentáltságát a régióban. Azzal a feltételezéssel élünk, hogy a határon átnyúló kapcsolatokban a nemzetiségek jelenléte járulékos ösztönzı hatást jelenthet – a meglévı gazdasági komplementer és pull hatások mellett. 3.2.1

Etnikai sajátosságok a határrégió magyar oldalán A határrégió magyar oldala etnikailag homogén. A régióban alacsony a kisebbségek

aránya (a 2001. évi népszámlálás adatai szerint), a határ menti településeken a roma népesség aránya sem magas, bár minden kistérségben megtalálhatóak. A német kisebbség aránya is szerény. Egyedül a Szentgotthárdi kistérségben található a régióban nagyobb arányú kisebbség, ez a magyarországi szlovének központja2. A kisebbségek arányát a régióban a 9. táblázat mutatja be. A szlovén kisebbség koncentrált jelenléte, jó kapcsolatai a kapcsolatok mindenekelıtt kulturális természetőek, de a határon átnyúló kialakuló gazdasági, munkapiaci lehetıségeknek is segítıi, támogatói, a kialakult formális és informális kapcsolati hálókon keresztül.

2

A szlovén kisebbségő terület pici része a határrégiónak. a Szentgotthárd közeli Rába-menti területen fekszik, mindössze 94 km2-nyi területet jelent, ahol hét szlovén lakosságú falu található (Gornji Senik/Felsıszölnök, Dolnji Senik/Alsószölnök, Sakalovci/Szakonyfalu, Slovenska ves/Rábatótfalu, Števanovci/Apátistvánfalva, Verica-Ritkarovci/Kétvölgy, Andovci/Orfalu). Forrás: Szlovénia Budapesti Nagykövetség honlapja, http://budimpesta.veleposlanistvo.si/index.php?id=1801&L=10

17

9. táblázat Kisebbségek, etnikai csoportok aránya a határrégió magyar oldalán, kistérségek szerint, 2001, % KSH kistérség

Cigányság

Lenti Körmendi Szentgotthárdi İriszentpéteri

1.3 0.4 1.0 0.9

Német kisebbség 0.2 0.3 2.0 0.3

Egyéb kisebbségek (döntıen szlovénok) 0.3 0.4 13.5 0.4

Kisebbségek összesen 1.7 1.0 16.5 1.7


3.2.2

Etnikai sajátosságok a határrégió szlovén oldalán Szlovénia etnikai térképét a volt Jugoszlávia utódállamaiból származó kisebbségek

határozzák meg, összességében azonban nem nagyon magas a nem szlovén etnikumhoz tartozók aránya (a 2002. évi népszámlálás alapján, a válaszadás 90 százalék feletti volt). A határrégió etnikai képe eltér az országostól, a határ szlovén oldalán is él egy kisebb, magyar etnikumhoz tartozó népesség, itt található a Szlovéniában élı magyarok döntı többsége, közel 90 százaléka. Így a határrégióban a legnagyobb kisebbséget a magyarok jelentik, noha összességében az arányuk nem nagyon magas, alig 5 százalék. (10. táblázat) 10. táblázat A szlovén határrégió etnikai képe, megoszlás, 2002, %

Pomurska Szlovénia

összesen

szlovénok

magyarok

100 100

92,7 92,3

4,8 0,4

szerbek, horvátok, bosnyákok 1,3 5,4

romák

egyéb kisebbségek

0,9 0,2

0,3 1,7

Forrás: Szlovén Statisztikai Hivatal népszámlálás (2002) http://www.stat.si

A Szlovéniában élı magyarok döntı többsége, mint láttuk, a határmenti Pomurska régióban él. Statisztikai adataink a népszámlálás alapján a teljes Szlovéniában élı magyar kisebbségre vannak életkor szerinti megoszlásban, eszerint határozottan idısödı csoportról van szó, a népesség egészéhez képest lényegesen alacsonyabb a fiatalok és magasabb az idıskorúak aránya. (11. táblázat) A magyarság jelenléte azonban mindenképpen kapcsolatot jelezhet. Az idısödı népességet figyelembe véve azonban a határrégió határon átnyúló munkapiacainak kapcsolataiban csak korlátozott az etnikai hálózatok ereje. Fontosabb összekapcsolódást jelenthet a két ország közötti gazdasági kapcsolatok alakulása, és a három

18

határt érintı kapcsolatok lehetısége. A továbbiakban ezért a határrégió gazdasági kapcsolatait és lehetıségeit vizsgáljuk. 11. táblázat A Szlovéniában élı magyarság életkorstruktúrája, 2002, % régió

0-19

20-59 évesek Népesség, fı

60-

2001 Pomurska Szlovénia Magyar etnikum

22.1 22.6 11,5

58.3 58.0 56,9

19.6 19.3 31,6

összesen

100.0 100.0 100,0

Forrás: Szlovén Statisztikai Hivatal népszámlálás (2002) és on-line adatok, http://www.stat.si

4

A határrégió fıbb gazdasági mutatói A határon átnyúló kapcsolatok lehetıségének az áttekintéséhez elıször megvizsgáljuk

és összehasonlítjuk a régiót jellemzı makro-indikátor, a regionális GDP alakulását a határ két oldalán. Ezt az elemzést NUTS 3 szintő területekre tudjuk elvégezni, ami magyar oldalon a határrégiót befogadó megyéket, szlovén oldalon a teljes határrégiót jelenti. Ezt követıen tekintjük át a határrégió két oldalának regionális gazdasági sajátosságait és lehetıségeit.

4.1 Makrogazdasági összehasonlítások NUTS 3 régiók szerint A GDP átfogó és összehasonlító képet ad a határrégióban zajló gazdasági folyamtokról, a régiót jellemzı tendenciákról. A GDP alakulása a régiók közötti jelentısebb színvonalkülönbséget és a trendeket is mutatja, ami a kapcsolatok alakulása szempontjából meghatározó. A migrációs vizsgálódások a régiók közötti bérkülönbségek vonzó és támogató hatásának a becslésekor is feltétezik, hogy a GDP különbségek megfelelıen mutatják a mobilitásra ösztönzı bérkülönbségek nagyságát. Ezért a gazdasági elemzések fontos kiindulópontja a határrégiók makrogazdasági összehasonlítása. Az adatok NUTS 3 régióra legyőjthetıek, a regionális GDP érték ennél kisebb területre nem is értelmezhetı. Ezért a magyar oldalon a határrégiót befogadó megyék egészére rendelkezünk adatokkal, ezeket mutatják az ábráink, ilyen gond a határ túloldalán nem volt, ott a határrégiót NUTS 3 régió szerint határoztuk meg. Az összehasonlítás a válságot megelızı

idıszakra

vonatkozik,

ez

megfelelı

a

határrégiók

fejlettségének

összehasonlítására, a határrégión belüli potenciális gazdasági kapcsolatok bemutatására.

19

az

Az elsı összehasonlító ábra az EU átlagához közeledést mutatja meg a határrégióban. A két régió gazdasági fejlettségében nincsen jelentıs különbség. A szlovén oldal lassú, de folyamatos közeledést mutat az idıszak egészében az EU átlagához, ebben a folyamatban különösebb hullámzást nem figyelhetünk meg, az idıszak végére a közeledés kicsit megtorpanni látszik. Ugyanebben az idıszakban a magyar oldal gazdasági mutatóiban jelentıs rángásokat, a határrégiót körbevevı megyék gazdaságának fejlıdésében sok cikkcakkot látunk. Az ezredfordulón még a magyar határrégióba tartozó Vas megye EU átlaghoz mért GDP szintje viszonylag magas volt, és az évtized közepéig gyorsan emelkedett is, az évtized közepén ez a növekedés, megtorpant és visszafordult, s az évtized végére már nem bizonyult magasabbnak az unióhoz felzárkózás szintje a határrégió szlovén oldalán fekvı Pomurska-énál. Zala megye is gyors növekedést mutatott az évtized elsı felében, ez felzárkózást jelentett az EU átlagához. Az évtized közepére utolérte a Pomurska-t, majd gyors visszaesés következett, s összességében a határrégióban kedvezıtlen korábbi helyzet, az EU szinttıl való elmaradás korábbi állapota állt vissza. Az adatok a magyar gazdaságot jellemzı általános helyzetet tükrözik. A trendet a 2. ábra mutatja be, az ábrákhoz tartozó értékeket a 12. táblázatban adjuk meg. 2. ábra Az egy fıre esı vásárlóerı-paritáson mért GDP az EU átlagában, határrégió mindkét oldala, NUTS 3 régió szinten, 2000-2007, % Pomurska

70

Vas

60

Zala

50

%

40 30 20 10 0 2000

2001

2002

2003

2004

Forrás: Eurostat on-line adatbázis, saját számítások

20

2005

2006

2007

12. táblázat Az egy fıre esı vásárlóerı-paritáson mért GDP az EU átlagában, határrégió mindkét oldala NUTS 3 régió szinten, 2000-2007 2000 A határrégió szlovén oldala Pomurska

2001

2002

2003

2004

2005

2006

2007

55,5

55,5

56,6

56,7

58,7

58,4

57,5

57,8

A határrégió magyar oldala Zala 46,8 Vas 62,7

51

53,2

58,8

58,1

54,3

50,7

50,4

59,4

60,7

66,2

63,5

59,6

62,2

58,8

Forrás: Eurostat on-line adatbázis

Fontos hangsúlyoznunk, hogy a határrégió a vizsgált megyéknek csak nagyon kicsi részét fedi le a határrégió magyar oldalán, s a gazdasági helyzet a határrégió területén kedvezıtlenebb, mint a megyék egészében. (Ennek vizsgálatára a késıbbi fejezetekben, a gazdasági elemzések során még sor kerül.) A következı összehasonlítás a régiók közötti GDP különbséget mutatja, az egy fıre esı vásárlóerı standard értékek (Purchasing Power Standard – PPS) alapján összehasonlítva. A vizsgált idıszakban, ahogy erre már utaltunk, a válságot megelızı idıszak gazdasági tendenciáit ítélhetjük meg. A GDP egyenletes és folyamatos növekedése a szlovén oldalon, s a növekedés és megtorpanás a magyar oldalon összességében hasonló trendet ír le a régió egészében, a magyar növekedés lelassulása és Zala megye GDP növekedésének lemaradása azonban már a válságot megelızı idıszakban kedvezıtlen fejlemény, a magyar oldalon a gazdasági helyzet bizonytalanságát, a növekedés lassulását mutatja, miközben a szlovén oldalon lassú de kiszámítható növekedést látunk. Ezt mutatja a 3. ábra, és a 13. táblázat.

21

3. ábra Az egy fıre esı vásárlóerı-paritáson mért GDP alakulása, határrégió mindkét oldala NUTS 3 régió szinten, 2000-2007 (GDP/PPS/fı)

Pomurska

16000

Vas

14000

Zala 12000 PPS/fı

10000 8000 6000 4000 2000 0 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007

Forrás: Eurostat on-line adatbázis, saját számítások

13. táblázat Az egy fıre esı vásárlóerı-paritáson mért GDP nagysága, határrégió mindkét oldala NUTS 3 régió szinten, 2000-2007 (GDP/PPS/fı) 2000 A határrégió szlovén oldala Pomurska

2001

2002

2003

2004

2005

2006

2007

10600

11000

11600

11800

12700

13100

13600

14400

Zala

8900

10100

10900

12200

12600

12200

12000

12500

Vas

12000

11800

12400

13700

13800

13400

14700

14600

A határrégió magyar oldala

Forrás: Eurostat on-line adatbázis

A magyar határrégió, ahogy erre utaltunk már, a vizsgált NUTS 3 – megye – szerint vizsgált területnek csak kis részét, a megyék kevésbé fejlett területét öleli fel, ennek figyelembevételével az eredmények összességében azt mutatják, hogy a magyar oldal fejletlenebb gazdasági régióként jellemezhetı, mint a szlovén. A fıbb makrogazdasági mutatók összevetése után a továbbiakban a gazdasági szerkezet sajátosságait, a határrégió két oldalának a jellemzıit és a komplementaritás lehetıségeit vizsgáljuk meg.

22

4.2 A határrégió magyar oldalának gazdasága A határrégió magyar oldalon – ahogy a korábbiakban már láttuk – egymástól jól elhatárolható demográfiai sajátosságokkal leírható négy kistérségbıl áll. Megvizsgáltuk, hogy mindez visszatükrözıdik-e a régió gazdasági tevékenységében. A magyar régió elsı megközelítésben jellegzetesen nem ipari terület, ahol a turizmus és a természet a meghatározó. A határrégió magyar oldalán a vállalkozások és az adófizetık aránya szerint is hasonló a kép, a gazdasági tevékenységek több mint harmada esik a Zala megyei Lenti kistérségbe, közel harmada a Körmendi kistérségbe, egyötöde a Szentgotthárdi kistérségbe, s a legalacsonyabb a gazdasági aktivitás az İriszentpéteri kistérségben, itt egyébként országosan a legalacsonyabb az adófizetık száma is. (14. táblázat) 14. táblázat A vállalkozások és az adófizetık megoszlása a határrégióban, kistérségenként, 2007, %

Zala megye Lenti Vas megye Körmendi Szentgotthárdi İriszentpéteri összesen

Regisztrált vállalkozások megoszlása, év végén) (darab) % 36,22 36,22

Adófizetık számának megoszlása (fı) %

63,78 32,02 20,16 11,60 100,0

66,3 34,7 21,4 10,2 100,0

33,7 33,7

Forrás: MTA KTI erıforrástérkép

A vállalkozásnagyság szerint vizsgálva a mikrovállalatoknál (10 fı) nagyobb vállalkozásokat azt látjuk, hogy a régióban van foglalkoztatási szempontból is fontos nagyvállalat (250 v. 500 fı felett és 50-249 fıs még több), a Szentgotthárdi és a Körmendi kistérségben, és itt határozottam magas a kisebb vállalkozások aránya is, jócskán meghaladva az országos és a megyei átlagot. A kis- és középvállalatok (10-49) fontosabbak a másik két kistérségben, ahol a gazdasági potenciál szerényebb, a kisvállalkozások szerepe ezekben a kistérségekben fontos. A kisvállalkozások (10-19 fı) aránya az elmaradottabb kistérségekben is számottevı (4. ábra).

23

4. ábra A 10 fınél nagyobb vállalkozások aránya, kistérségenként, 2007, %

Vas megy ei átlag Szentgotthárdi kistérség

500 és több fıs regisztrált vállalkozások arány a

İriszentp éteri kistérség

250-499 fıs regisztrált vállalkozások arány a

Körmendi kistérség

50-249 fıs regisztrált vállalkozások arány a Z ala megy e


Lenti kistérség


Országos átlag 0

1

2

3

4

5


A határrégióban magas a mezıgazdasági vállalkozások aránya, különösen az İriszetnpéteri és a Lenti kistérségben, de az országos átlagot a régió egészében meghaladja a mezıgazdasági vállalkozások aránya. Magas emellett a régió kistérségeiben mindenütt a szálláshely-szolgáltatásban

és

vendéglátásban

regisztrált

vállalkozások

aránya,

legalacsonyabb ezen belül a Körmendi kistérségben, a legmagasabb az İriszentpéteri kistérségben regisztrált turisztikai vállalkozások aránya. A gazdasági szolgáltatásokban foglalkoztatottak aránya azonban a fejlettebb képet mutató területeken, a Körmendi és a Szentgotthárdi kistérségben magasabb, ahol egyébként az egy adózóra jutó jövetelelem is magasabb, mint a nagyobb arányban mezıgazdaságból és vendéglátásból élı területeken. (15. táblázat)

24

15. táblázat A regisztrált vállalkozások ágazatok szerinti megoszlása, 2007, % Mezıgazdaságban

Iparban

Építıiparban

Kereskedelemben

Szálláshelyszolgáltatás, vendéglát ásban

Gazdasági szolgáltatásokban

Egy adózóra jutó jövedelem országos átlaghoz viszonyítot t aránya

regisztrált vállalkozások aránya (%) Zala megye Lenti kistérség Vas megye Körmendi kistérség Szentgotthárdi kistérség İriszentpéteri kistérség Ország

16,84

7,04

7,25

21,94

12,59

18,78

79,3

12,38

6,94

9,85

16,64

7,05

29,80

94,3

9,89

7,63

5,92

16,44

10,98

27,36

95,8

20,12

10,42

8,96

10,72

16,88

20,85

74,4

6,71

6,49

7,71

17,04

5,77

37,26

100,0


A határrégió magyar oldalán a regisztrált vállalkozások ágazati megoszlását ábrán is szemléltetjük, jól látszik, hogy a termelı ágazatokban regisztrált vállalkozások aránya és összes részaránya hogyan alakult az egyes kistérségekben. (5. ábra) 5. ábra A regisztrált vállalkozások ágazati megoszlása, 2007, %

mezıgazdaság Országos átlag/összeg bányászat, feldolgozóipar, energia, építıipar

İriszentpéteri kistérség

kereskedelem, javítás Szentgotthárdi kistérség

szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás A szállítás, raktározás, posta, távközlés Az ingatlanügyletek, gazdasági szolgáltatás

Körmendi kistérség

Lenti kistérség

0

10

20

30

40

50


25

60

70

80

90

100

A határrégióba tartozó kistérségek összességükben nem tartoznak a hátrányos helyzető térségek közé, hátrányos helyzető a besorolása az İriszentpéteri kistérségnek, de nem tartozik a besorolás szerint leghátrányosabb helyzető 33 kistérség közé. A kistérségek aprófalvas területeihez 1-1 város tartozik, a régiók mindegyikében van néhány kedvezményezett község, ahol magas a munkanélküliség, társadalmi-gazdasági szempontból jelentıs az elmaradottság, de a határrégió egésze nem tekinthetı depressziós, támogatásra szoruló régiónak. A továbbiakban vizsgáljuk majd a régió munkaerı-piaci mutatóit, ami a munkaerı-piaci helyzetrıl és kilátásokról nyújt adatokat, kiegészítve a jelenlegi képet. (16. táblázat) 16. táblázat A kistérségek, gazdasági kedvezményezettség szerint Lenti Terület (km2) Lakónépesség (fı, 2007. dec. 31.) Kedvezményezett térség Hátrányos helyzető Leghátrányosabb helyzető Komplex Program Települések száma Város Község Kedvezményezett települések száma Társadalmi-gazdasági szempontból elmaradott Országos átlagot jelentısen meghaladó munkanélküliséggel sújtott

Körmendi Szentgotthárdi kistérség 331 233 21704 14892 Nem Nem Nem Nem Nem Nem Nem Nem 25 15 1 1 24 14

663 22007 Nem Nem Nem Nem 51 1 50

İriszentpéteri 305 6784 Igen Igen Nem Nem 22 1 21

24

2

3

3

24

2

3

3

24

2

3

3

Forrás: VÁTI REMEK (Regionális, megyei, kistérségi és települési helyzetképek)

4.3 A határrégió szlovén oldalának gazdasága A szlovén-magyar határrégió szlovén oldala egyetlen területi egységbıl – statisztikai régióból – áll. A Pomurska régió síkságon fekvı, folyókkal szabdalt mezıgazdasági térség, kedvezı szántóföldi termesztési feltételekkel. A régióban az országos átlag kétszerese a hasznosított mezıgazdasági terület. Kedvezıtlenek viszont az elérhetıségi viszonyok, a közlekedés, ami rontja a régió gazdasági lehetıségeit. Ez a szlovén átlaghoz képes alacsony egy fıre esı GDP értékben és országosan már a válságot megelızıen a legmagasabb munkanélküliségben is megmutatkozott. A gazdasági fejlıdés viszonylagos elmaradottsága – hasonlóan a régió magyar oldalához – kedvez a régió fontos természetvédelmi területeinek

26

megırzéséhez,

ezek

vonzereje,

a

gyógy-turizmus,

vadászat

és

bortúrák

jelentıs

idegenforgalmat jelentenek. A határrégióban a gazdasági tevékenységek szerkezetét a folyó áron mért bruttó hozzáadott érték alapján mutatjuk meg, 2007-re, statisztikai régió szintő bontásban ez a legjobb, a gazdaság szerkezetét leíró mutató. A 17. táblázat jól mutatja, hogy a határrégióban a gazdasági szerkezet lényegesen eltér az országostól, a bruttó hozzáadott érték átlagosan 3,9 százalékát adja Pomursko, de a mezıgazdasági termelés 11,4 százalékát, és a szállás és vendéglátás részaránya is lényegesen meghaladja a régió átlagos hozzájárulását az országos bruttó hozzáadott értékhez, itt a részaránya 7,2 százalék volt 2007-ben. 17. táblázat Folyó áron mért bruttó hozzáadott érték nagysága, és a határrégió részaránya Szlovéniában, 2007 Nemzetgazdasági ágazat Mezıgazdaság bányászat Bányászat, feldolgozóipar Energia és vízgazdálkodás építıipar Kereskedelem, gépjármőjavítás szállás, vendéglátás szállítás, raktározás Pénzügyi tevékenység ingatlan és üzleti szolgáltatás Közigazgatás Oktatás Egészségügyi és szoc. szolg. Egyéb közösségi szolgáltatás. Nemzetgazdaság öszesen

A+B C+D E F G H I J K L M N O+P

Szlovénia Pomurska Millió Euro 761 87 7.248 293 854 18 2.393 130 3.713 115 704 51 2.34 66 1.404 33 5.27 181 1.683 61 1.568 72 1.383 68 1.021 20 30.341 1.194

Pomurska részesedés, % 11,4 4,0 2,2 5,4 3,1 7,2 2,8 2,3 3,4 3,6 4,6 4,9 2,0 3,9

Forrás: Szlovén Statisztikai Hivatal on-line adatok alapján, http://www.stat.si/letopis/2009/30_09/30-24-09.htm

A 18. táblázatban a határrégió gazdasági szerkezetét mutatjuk meg, az országos összesen és a szomszédos Podravska régióval összevetve. Az összevetés azért volt fontos, mert a határrégió és a szomszédos régió közötti gazdasági kapcsolatok meghatározóak lehetnek, különösen figyelembe véve a határrégióval szomszédos régió gazdasági erejét. (A késıbbiekben, a mobilitást és a határon átnyúló munkapiacok lehetıségét vizsgálva láthatjuk majd, hogy a szomszédos és távolabbi régiók fontos vonzerıt gyakorolnak a határrégió gazdaságára és munkaerı-piacára.)

27

18. táblázat A gazdasági tevékenységek szerkezete a szlovén határrégióban, bruttó hozzáadott érték nagysága alapján, 2007 Nemzetgazdasági ágazat mezıgazdaság bányászat Bányászat, feldolgozóipar Energia és vízgazdálkodás építıipar Kereskedelem, gépjármőjavítás szállás, vendéglátás szállítás, raktározás Pénzügyi tevékenységek ingatlan és üzleti szolgáltatás közigazgatás Oktatás Egészségügyi és szoc. szolgáltatás Egyéb közösségi szolgáltatás Nemzetgazdaság összesen Érték (millió Euro)

jele A+B C+D E F G H I J K L M N O+P

Pomurska Podravska Szlovénia hozzáadott érték megoszlása ágazatok szerint, % 2,9 2,5 7,2 24,6 23,5 23,9 1,5 2,8 2,8 10,8 8,8 7,9 9,6 11,0 12,2 2,0 2,3 4,3 5,5 6,5 7,7 2,7 4,6 5,2 15,1 17,4 19,0 5,1 4,2 5,5 6,1 6,1 5,2 5,7 5,6 4,6 1,7 2,5 3,4 100,0 100,0 100,0 1.194 4.102 30.341


Végül a gazdasági vállalkozások számának az alakulására vonatkozó adatokat vizsgálva azt látjuk, hogy a vállalkozások átlagos nagysága nem tér el az országos átlagtól. 66,5 fı közötti az átlagos vállalkozásméret (a statisztika nem szolgál statisztikai régióra bontott vállalatnagyság csoportokkal). A bemutatott gazdasági szerkezettel összefüggésben azonban a vállalkozások átlagos forgalma jelentısen elmarad az országostól, ami a régió viszonylag kedvezıtlen gazdasági helyzetét eredményezi. (19. táblázat)

28

19. táblázat Vállalkozások fıbb mutatói a határrégió szlovén oldalán, 2004-2007 2004 Vállalatok száma (db) Szlovénia 93697 Pomurska 3883 Vállalkozásokban foglalkoztatottak (fı) Szlovénia 606811 Pomurska 25559 Forgalom (1000 EUR) Szlovénia 57620462 Pomurska 1401323 A vállalkozásokban foglalkoztatottak átlagos száma (fı) Szlovénia 6.5 Pomurska 6.6 A vállalkozások átlagos forgalma (1000 euró) Szlovénia 615.0 Pomurska 360.9

2005

2006

2007

95399 3838

100569 4024

105272 4167

609699 25309

621978 25757

649744 26437

62485003 1513284

69458053 1727372

79763668 2050048

6.4 6.6

6.2 6.4

655.0 394.3

6.2 6.3

690.7 429.3

757.7 492.0


A vállalkozások dinamikáját vizsgálva a határrégió gazdasági helyzete az országos átlaghoz fokozatosan felzárkózó tendenciát mutat. A vállalkozások száma árnyalattal ugyan lassabban alakul, és a foglalkoztatottak száma sem éri el az átlagos szlovéniai növekedést, de az egy vállalkozásra esı átlagos forgalom a határrégióban gyorsabban nıtt 2004-2007 között, ami prosperáló vállalkozásokra utal. 20. táblázat Vállalkozások mutatóinak változása a határrégió szlovén oldalán, 2004-2007, %

Vállalkozások száma (db) Szlovénia Pomurska Foglalkoztatottak száma (fı) Szlovénia Pomurska Forgalom (1000 EUR) Szlovénia Pomurska

2004

2005

2006

2007

100,0 100,0

101.8 98.8

105.4 104.8

104.7 103.6

100,0 100,0

100.5 99.0

102.0 101.8

104.5 102.6

100,0 100,0

108.4 108.0

111.2 114.1

114.8 118.7


29

4.4 A határrégió gazdasági lehetıségei és kilátásai A határrégió gazdasági lehetıségeinek a kihasználására a határ mindkét oldalán húzódó mezıgazdasági és természetvédelmi terület fejlesztése, az idegenforgalom lehetıségi és a kapcsolódó fejlesztések, együttmőködések irányában van lehetıség. Ilyen célokat szolgál a szlovén-magyar határmenti együttmőködésrıl szóló operatív program is, melynek megfogalmazott fı célja, hogy a határmenti régiót Európa térképén olyan régióként alakítsák ki, ami kulturális, egészségügyi és értékes természeti területet az élet és munkakörnyezet számára3 Az operatív program a jelenlegi, a határon átnyúló munkapiacok kialakításának lehetıségeit vizsgáló tanulmányunknál tágabban, NUTS 3 régió szinten definiálja a határrégiót. Magyar oldalon beletartozik az általunk definiált határrégiót befogadó két megye, Zala és Vas megye, szlovén oldalon pedig a Pomurska régió és a szomszédos Podravska régió. A program a határon átnyúló munkapiacoknál átfogóbb célokat fogalmaz meg, a kapcsolatok is nagyobb távolságokat fognak át, az együttmőködés tágabb kerete lehet azonban a határrégió kapcsolatainak a fejlesztését szolgáló operatív program.

5

A határrégió munkaerıpiaca A régió gazdasági jellemzıi után vizsgáljuk, hogy a határ két oldalán fekvı

munkaerıpiacok szerkezete, jellemzıi milyen további lehetıségeket és akadályokat jelenthetnek a határ két oldalának összekapcsolására, a két munkaerıpiac potenciális komplementer lehetıségeinek a kihasználására. A határrégió két oldalán gazdaságilag hasonló mezıgazdasági, természetvédelmi területek húzódnak, demográfiai összetétel szempontjából viszonylag idıs népesség jellemzi a régiót a magyar oldalon, s a határrégió mindkét oldalán létezik a határ túloldalával mindenekelıtt kulturális kapcsolatokat ápoló, de a határrégió gazdasági kapcsolatainak a fejlesztésére is kész kicsi szlovén, illetve magyar kisebbség.4 A továbbiakban a munkapiaci meghatározottságot, a munkaerı kínálatot és a munkaerı keresletet vetjük össze.

3

Cross-border Cooperation, Slovenia-Hungary 2007-2013, Operational Programme, CCI NUMBER: 2007CB163PO053 23 November 2007

4

Egyértelmően fogalmaz ezzel kapcsolatban Szlovénia magyarországi nagykövetségének a honlapja: „A határmenti együttmőködés rendkívül fontos egyfelıl a gazdasági együttmőködést tekintve, másfelıl a kisebbség szempontjából. A magyarországi szlovén kisebbség fıleg a Rábavidéken él, a Szentgotthárd és a szlovén határ közötti falvakban. A területen kevés a szlovén befektetés, ezért minden új kezdeményezést támogat a szlovén illetve a magyar kormány.” http://budimpesta.veleposlanistvo.si/index.php?id=1814&L=10

30

5.1 Foglalkoztatottság a határrégióban Foglalkoztatottság a határrégió szlovén oldalán

5.1.1

A szlovén határrégióban a munkaerı-piaci helyzet vizsgálatára a munkaerı-felmérés statisztikai régióra bontott adatait használjuk. A foglalkoztatottság kedvezıtlen, gyorsan romló trendje az elmúlt két évben nem tért el az országos számoktól. Az alkalmazottak foglalkoztatása viszonylag magasabb arányt képvisel a határrégióban, s létszámban mérve a csökkenés sem volt olyan jelentıs, mint az országos érték. (5. ábra) A késıbbiekben arányokat vizsgáljuk, s a kép kevésbé lesz kedvezı. 6. ábra Foglalkoztatottság alakulása a határrégió szlovén oldalán, 2008-2010, havi adatok, fı

900 000

50 000 45 000

850 000

40 000

30 000 25 000

750 000

20 000 15 000 10 000

2010M03

2010M01

2009M11

2009M09

2009M07

2009M05

5 000 2009M03

2009M01

2008M11

2008M05

2008M03

650 000

2008M01

700 000

2008M09

Szlovénia, foglalkoztatottak Szlovénia, alkalmazottak Pomurska, foglalkoztatottak Pomurska, alkalmazottak

Pomurska, fı

800 000

2008M07

Szlovénia, fı

35 000

0

hó

Forrás: Szlovén Statisztikai Hivatal, Munkaerı-felmérés adatok alapján saját számítások, http://www.stat.si

Az elızı ábra a foglalkoztatottak és az alkalmazottak létszámának alakulását mutatta. A határrégiót jellemzı foglalkoztatottsági viszonyoknak ez csak egy részét tükrözi, a határrégióban

nagyon

jelentıs

ugyanis

az

önfoglalkoztatók

aránya,

nagy részük

mezıgazdasági tevékenységet végez önfoglalkoztatóként, de jelentıs a nem mezıgazdasági önfoglalkoztatás is – utóbbi arány az országos átlaggal egybeesik. Érthetı természetesen, hogy abban a régióban, ahol a mezıgazdasági foglalkoztatás a jellemzı, ott magas az önfoglalkoztató mezıgazdaságban tevékenykedık aránya. (21. táblázat)

31

21. táblázat A foglalkoztatottság alakulása a foglalkoztatottság jellege szerint, 2008-2010 (március havi adat)

Szlovénia foglalkoztatottak alkalmazottak önfoglalkoztatók önfoglalkoztatók mg. nélkül önfoglalkoztatók a mg-ban Pomurska foglalkoztatottak alkalmazottak önfoglalkoztatók önfoglalkoztatók mg. nélkül önfoglalkoztatók a mg-ban

2008

2009

2010 2008 március hónap

874225 784335 89890 54840 35050

Fı 866019 776554 89465 57247 32218

836902 750947 85955 59568 26387

43562 35943 7619 2501 5118

42223 34967 7256 2550 4706

38620 32070 6550 2702 3848

2009

2010

Megoszlás, % 100 100 89.7 89.7 10.3 10.3 6.3 6.6 4.0 3.7

100 89.7 10.3 7.1 3.2

100 82.5 17.5 5.7 11.7

100 83.0 17.0 7.0 10.0

100 82.8 17.2 6.0 11.1


A 6. ábrán azt is megmutatjuk, milyen alkalmazkodási képességet mutatott a határrégió a válság idıszakában, figyelembe véve itt az önfoglalkoztatás magas arányát. Az 5. ábra létszámban mért értékeihez képest a foglalkoztatás lényegesen jobban esett vissza a határrégióban, az elızı évhez mérten, mint országosan, jelentıs volt már 2008-2009 között, és erıteljesen folytatódott 2009-2010 között. Az önfoglalkoztatás trendje összességében nem tér el jelentısen az alkalmazottakétól, a csökkenés országosan s a régióban is követi a foglalkoztatás általános alakulását. Különbözik azonban a mezıgazdaságban és a nem mezıgazdaságban önfoglalkoztatottak foglalkoztatási kilátása, lehetısége. A mezıgazdasági önfoglalkoztatottság sokkal jobban csökkent, mint a foglalkoztatottság általános trendje, s a nagyon jelentısen gyorsult a visszaesés 2009-2010 között, ebben nincs eltérés a régió és az országos adat között. A mezıgazdaságot érintı kedvezıtlen fejlemények azonban a régiót nagyobb arányban sújtják, a magasabb mezıgazdasági önfoglalkoztatott arányból fakadóan. A 6. ábra egyértelmően tükrözi a munkaerı-piaci helyzet romlására adott választ, a nem mezıgazdasági önfoglalkoztatással helyettesített foglalkoztatási lehetıség keresését. Az országos tendencia is ez volt, de Pomurska-ban az önfoglalkoztatás 2009-2010 között jelentısen nıtt a többi foglalkoztatási lehetıségekhez képest. Azt természetesen nem lehet tudni, mennyire stabil lehetıség az önfoglalkoztatás az adott helyzetben, mutatja azonban a régió

hajlandóságát

az

alkalmazkodásra,

kényszermegoldásokra.

32

a

kis

rugalmas

önfoglalkoztatási

7. ábra Foglalkoztatás változása az egyes foglalkoztatási formák szerint a határrégióban és Szlovéniában, 2008-2010, március havi adatok, elızı év megfelelı idıszak= 100

110 Pom u rsk a ré gi ó

S z l ové n i a össz e se n 105

100

95

90 2008-2009 85

2009-2010

Pomurska, önfoglalkoztatók mg. nélkül Pomurska, önfoglakoztatók a mg-ban

Pomurska, önfoglalkoztatók

Pomurska, alkalmazottak

Pomurska, foglalkoztatottak

Szlovénia, önfoglalkoztatók mg. nélkül Szlovénia, önfoglakoztatók a mg-ban

Szlovénia, önfoglalkoztatók

Szlovénia, alkalmazottak

Szlovénia, foglalkoztatottak

80


5.1.2

Foglalkoztatottság a határrégió magyar oldalán A határrégió magyar oldalán a foglalkoztatottakra vonatkozó adatokat munkaügyi

kirendeltségek szerint mutatjuk meg. (Az eddigiekben kistérségi adatokat használtunk, a régió definícióját a korábbiakban KSH kistérségi és munkaügyi kirendeltségek szerinti adtuk meg, a megfelelı adatok elérhetıségét is figyelembe véve. Ez csak technikai eltérést okoz, ezt mutatja az 1. táblázat, eszerint a Körmendi munkaügyi kirendeltség tartalmazza a Körmendi és az İriszentpéteri kistérségeket is, így a továbbiakban ennek megfelelıen kell értelmeznünk a részadatokat.) A foglalkoztatottsági adatok forrása az ÁFSZ Kisterületi Munkaügyi Statisztikai Rendszer (KMSR) adatbázisa, ez az adatforrás a KSH munkaerı-felvételébıl, a népszámlálás adataiból és a regisztrált munkanélküliségi adatokból matematikai statisztikai eljárások alkalmazásával becsült regionális adatokat tartalmaz.5. A foglalkoztatottság a határrégióban egyértelmően és folyamatosan csökkent az ezredforduló óta, az egyes határrégióhoz tartozó kirendeltségek demográfiai sajátosságaitól

5

Módszertani leírását ld: http://kisterseg.afsz.hu/include/static/hungarian/KMSRmodszertan2008.pdf Az adatok on-line elérhetık és letölthetık (http://kisterseg.afsz.hu/index.php?static=kister&lang=hungarian)

33

függıen eltérı mértékben. Összességében azonban a foglalkoztatottak aránya országos összehasonlításban mégis kedvezı, a Lenti munkaügyi kirendeltséghez tartozó régióra jellemzı a magasabb foglakoztatási arány, s a határ közeli Szentgotthárdi kirendeltségé a legalacsonyabb. (22. táblázat) 22. táblázat Foglalkoztatottak aránya a határrégió magyar oldalán, 15-64 éves népesség Munkaügyi kirendeltségek Foglalkoztatottak száma, fı Lenti munkaügyi kirendeltség Körmendi munkaügyi kirendeltség Szentgotthárdi munkaügyi kirendeltség Határrégió összesen Foglalkoztatási arány, % Lenti munkaügyi kirendeltség Körmendi munkaügyi kirendeltség Szentgotthárdi munkaügyi kirendeltség Határrégió összesen

2001

2005

2009

11943 12893 6774 31610

10017 12538 6346 28901

9412 11575 5922 26909

77.9 65.3 61.7 68.6

67.4 65.5 59.6 64.7

65.5 61.8 57.5 62.0

Forrás: ÁFSZ KMSR adatok alapján saját számítások

A foglalkoztatási ráta viszonylagos szóródását és a trendet a 7. ábrán mutatjuk be. A kirendeltségenként szóródó foglalkoztatási ráták alapján a határrégió egészében közepesen magas foglalkoztatottsági szint alakult ki, a Lenti kirendeltség/kistérség magas foglalkoztatási aránya az évezred elején jelentısen visszaesett, de a Szentgotthárdi régióban is csökkent a foglalkoztatás, az évtized közepén ismét növekedésnek indult, majd a válság hatására a korábbi szint alá csökkent a foglalkoztatottak aránya.

34

8. ábra A foglalkoztatási ráta trendje a határrégió magyar oldalán, 2002-2009 Lenti kirendeltség

80

Körmendi kirendeltség Szentgotthárdi kirendeltség

75

összesen

%

70

65 60 55 50 2002

2003

2004

2005

2006

2007

2008

2009


Magyarázatra szorul a régióban a gyorsan csökkenı foglalkoztatottság, s tudjuk, hogy a magyar munkaerıpiac fontos sajátossága a magas inaktivitás, s az idısödı munkapiacon a belépık száma elmaradhat a kilépıktıl, ami az aktivitás csökkenéséhez vezet. Ezért azt is megmutatjuk, hogy a határrégióban milyennek bizonyult az aktivitási ráta, s a munkanélküliség, munkaügyi kirendeltségenként. A határrégió munkaerı-piaci mutatóinak együttes trendjét a 8. ábrán mutatjuk be. A határrégióban az ezredforduló elején kedvezı, magas foglalkoztatási és alacsony munkanélküliségi ráta volt jellemzı, az évtized közepéig folyamatosan emelkedett a régióban a nagyon alacsony szintrıl közepes szintig a munkanélküliség, miközben a foglalkoztatottság gyorsan, az aktivitás lassabban csökkent. Összességében a régió nagyon kedvezı munkaerıpiaci mutatói folyamatosan romlottak, majd az évtized közepén ismét javulni kezdtek, a javuló trendet a válság törte meg, ami gyors munkanélküliség növekedést eredményezett.

35

9. ábra A munkaerı-piaci mutatók együttes alakulása a határrégió magyar oldalán, 2002-2009

74

12

10 70 68

8

66 6 64 62

4 Foglalkoztatás i ráta Aktivitás i ráta Munkanélküliségi ráta

60 58

munkanélküliségi ráta, %

foglalkoztatási és aktivitási ráta, %

72

2

56

0 2002

2003

2004

2005

2006

2007

2008

2009


A határrégió egészét jellemzı trendet az egyes kirendeltségekhez tartozó régiók munkaerı-piaci sajátosságai és fejleményei magyarázzák. Az aktivitás a Lenti kirendeltség körébe tartozó régióban csökkent erısen az évtized elején, és ezzel együtt a munkanélküliség is emelkedett, a munkaerıpiac kedvezı egyensúlya megváltozott. Miközben a Lenti kirendeltség területén a munkanélküliség folyamatosan emelkedett, hasonló kedvezıtlen változás másutt nem volt jellemzı. A 2005-2009 idıszakban már általános volt a munkanélküliség emelkedése, egységesen a válságot megelızı majd a válságban különösen érzékelhetı romlás ment végbe a régió munkaerıpiacán. (23. táblázat)

36

23. táblázat Aktivitási és munkanélküli ráta változása a határrégióban, 2002-2009 Munkaügyi kirendeltségek

2002

Aktivitási ráta % Lenti kirendeltség Körmendi kirendeltség Szentgotthárdi kirendeltség Határrégió összesen Munkanélküliségi ráta Lenti kirendeltség Körmendi kirendeltség Szentgotthárdi kirendeltség Határrégió összesen

2005 ráta, %

2009

2002-2005 -2005-2009 Változás, %pont

79.9 68.7 66.1 71.8

72.9 70.7 65.9 70.3

72.6 68.6 65.2 69.1

-7.0 2.0 -0.1 -1.5

-0.3 -2.1 -0.8 -1.2

2.6 4.9 6.6 4.4

7.6 7.4 9.6 7.9

9.8 9.9 11.7 10.3

5.0 2.5 3.0 3.5

2.2 2.5 2.1 2.3


5.2 Munkanélküliség a határrégióban A határrégió két oldalán hasonló munkaerı-piaci helyzető régiók találhatóak, a két terület mutatóit vizsgálva az egyik vagy a másik oldal tőnik kedvezıbbnek. A munkanélküliség alakulása különösen fontos indikátor a határrégió két oldalának munkapiaci leírásához és összehasonlításához és azt látjuk elsı pillantásra is, hogy a munkanélküliség a szlovén oldalon határozottan magasabb, mint a magyar oldalon. 5.2.1

Munkanélküliség a határrégió szlovén oldalán A határrégió szlovén oldalán a válság idıszakának munkanélküliségét vizsgálva azt

látjuk, hogy a határrégióban gyorsan emelkedik a munkanélküliség, különösen az idıszak második felében. (24. táblázat) 24. táblázat Regisztrált munkanélküliek száma a határrégió szlovén oldalán, 2008-2010

régió

Regisztrált munkanélküliek száma 2008 2009 2010

Szlovénia átlag Pomurska régió

64295 6925

márciusban, fı 79682 8135

98893 10820

Változás 2008-2009 2009-2010 Elızı év megfelelı idıszak (márc.) = 100 123.9 124.1 117.5 133.0

Forrás: Szlovén Statisztikai Hivatal on-line adatok alapján saját számítások

A munkanélküliségi ráta magas és gyorsan emelkedik, messze meghaladva a szlovén átlagot, a határrégióban elérte a 20%-os szintet, ami a magyar oldal munkanélküliségi rátáját

37

is messze meghaladja. A munkanélküliség szerkezetére vonatkozó adatokkal nem rendelkezünk, ezek vizsgálata a magas munkanélküliség okait és trendjét pontosabban magyarázhatja és a várható tendenciák elıreszámításához is támpontot nyújthat. 25. táblázat Regisztrált munkanélküliségi ráta a szlovén oldalon, 2008-2010 Munkanélküliségi ráta 2009 2010 március, % 6.9 8.4 10.6 12.5 14.7 20.2

régió

2008

Szlovénia átlag Pomurska régió

Változás 2008-2009 2009-2010 március, % pont 1.5 2.2 2.2 5.5


5.2.2

Munkanélküliség a határrégió magyar oldalán A munkanélküliség tendenciáit, a munkaerıpiac általános folyamatait a korábbiakban

a kistérségi aktivitási, foglalkoztatási, munkanélküliségi rátái segítségével mutattuk be, ez a mutató – ahogy ezt az elızıekben is hangsúlyoztuk – a munkaerıpiac regionális leírására elıállított, becsült mutató, a foglalkoztatás kistérségi adataira azonban nincsen ennél pontosabb adatforrás. A továbbiakban a munkanélküliség részletes leírására a regisztrált munkanélküliek (regisztrált álláskeresık) tényadatai alapján folytatunk elemzést. Ezért

a korábbi,

munkaerı-felmérés

adatok

segítségével

becsült

kistérségi

munkanélküliségi adatok mellett a regisztrált munkanélküliségi adatok alapján számított rátákat is megmutatjuk. A két ráta módszertanilag eltérı, ezért nem eshet egybe, de a trend azonos. Regisztrált munkanélküliségi adatok szerint a határrégió homogénnek tőnik, az egyes kirendeltségek között nincs nagy különbség a munkanélküliségi ráta nagysága szerint. (26. táblázat) 26. táblázat Regisztrált munkanélküliségi ráta a magyar oldalon, kirendeltségenként, 2001, 2005, 2009

Lenti kirendeltség Szentgotthárdi kirendeltség Körmendi kirendeltség Határrégió kirendeltségek együtt

2001 6.5 5.6 5.0 5.7

2005 10.6 10.3 7.9 9.3

Forrás: ÁFSZ Adattárház

38

2009 12.6 12.9 10.9 11.9

A 25. és a 26. táblázat egymással összehasonlítható, azonos adattartalmú értékeit vizsgálva a magyar regisztrált munkanélküliségi ráta jelentısen elmarad a szlovén határrégió munkanélküliségi ráta értékétıl. A munkanélküliek szerkezetére vonatkozó részletes adatokkal csak a határrégió magyar oldalára rendelkezünk, a vizsgálat számára különösen fontos azonban, hogy milyen a határrégióban élık munkaerı-piaci helyzete. A munkanélküliek jelentıs része kvalifikálatlan, negyven százalékuk legfeljebb 8 általános iskolai végzettséggel rendelkezik, s további több mint egyharmaduk szakmunkás végzettséggel bír. A szentgotthárdi kirendeltségben az arány a szakmunkások felé billent, s az évtized közepére fokozatosan a határrégió kirendeltségeiben összességében emelkedett a középfokú végzettségőek munkanélkülisége, majd a válság hatására tovább emelkedett a kvalifikáltabb munkanélküliek aránya a régióban a munkanélküliek iskolai végzettség szerinti szerkezetét vizsgálva. (27. táblázat) 27. táblázat Regisztrált munkanélküliek iskolai végzettség szerint a határrégió magyar oldalán, 2001, 2005, 2009 régió

8 ált. vagy kevesebb

Szakiskola

Középiskola

Felsıfokú

Összesen

Iskolai végzettséggel rendelkezık aránya, % 2001 Lenti Kirendeltség Szentgotthárdi Kirendeltség Körmendi Kirendeltség Határrégió kirendeltségek együtt 2005 Lenti Kirendeltség Szentgotthárdi Kirendeltség Körmendi Kirendeltség Határrégió kirendeltségek együtt 2009 Lenti Kirendeltség Szentgotthárdi Kirendeltség Körmendi Kirendeltség Határrégió kirendeltségek együtt

Regisztrál munkanélküli fı

42.7 34.0 43.0 40.9

35.5 43.7 33.0 36.3

19.2 19.6 21.0 19.9

2.6 2.7 3.1 2.9

100.0 100.0 100.0 100.0

739 393 706 1 838

42.6 30.1 36.2 37.1

34.9 41.6 34.1 36.3

18.7 25.3 26.2 23.2

3.8 3.0 3.5 3.5

100.0 100.0 100.0 100.0

1 100 741 1 098 2 938

38.9 30.7 32.3 34.3

37.2 41.5 35.4 37.5

20.8 25.1 28.1 24.7

3.2 2.8 4.1 3.5

100.0 100.0 100.0 100.0

1 349 889 1 442 3 680


A határrégió területén a munkanélküliek legnagyobb része nem tartozik a tartós munkanélküliek közé, viszonylag rövid a regisztrált munkanélküli idıszak. 3 hónapnál nem

39

hosszabb ideig munkanélküli a regisztráltak 35-40 százaléka, s 60 százalék körüli a fél évnél nem hosszabban munkanélküliek aránya. Viszonylag alacsony a fél-egy év között munkanélküliek aránya, és 20 százalék körül vannak a tartós, egy éven túl munkanélküliek. A tartós munkanélküliek aránya a válság hatására 2009-ben alacsonyabb lett, nıtt a munkanélküliségbe újonnan beáramlók aránya. Az egyes kirendeltségek regisztrált munkanélküliségi összképében jelentıs különbségek nincsenek, ezt foglalja össze a 28. táblázat. 28. táblázat Regisztrált munkanélküliség idıtartama, a tartósan munkanélküliek aránya, %

0-3 hónap 2001. Lenti Kirendeltség Szentgotthárdi Kirendeltség Körmendi Kirendeltség határrégió együtt 2005. Lenti Kirendeltség Szentgotthárdi Kirendeltség Körmendi Kirendeltség határrégió együtt 2009. Lenti Kirendeltség Szentgotthárdi Kirendeltség Körmendi Kirendeltség Határrégió együtt

Munkanélküliség idıtartama 3-6 hónap 0-6 hónap 6-12 hónap együtt

12 hónapon túl

38.4 38.1 44.2 40.6

21.5 22.2 21.4 21.6

59.9 60.3 65.6 62.1

18.6 20.8 15.9 18.0

21.6 18.9 18.5 19.8

34.5 30.0 42.8 36.5

21.3 19.4 22.1 21.1

55.8 49.3 64.9 57.6

21.1 22.6 21.7 21.7

23.2 28.0 13.3 20.7

33.2 32.9 40.6 36.0

22.0 23.2 25.8 23.8

55.1 56.1 66.4 59.8

21.9 22.9 22.7 22.5

22.9 21.0 10.9 17.7


A pályakezdık aránya alacsony az összes regisztrált munkanélküli csoportján belül, az arány 5 százalék körüli, egészében folyamatosan növekszik. A pályakezdık lassan növekvı arányát a válság idıszakában beáramló további munkanélküliek hirtelen megemelkedett létszáma visszafogta, így az utolsó években a folyamatosan növekvı trend nem állt meg, a munkanélküliek száma és szerkezete változott. (29. táblázat) A pályakezdı álláskeresık munkanélküliként töltött idıszaka nem hosszú, 2/3-uk legfeljebb 3 hónapig volt munka nélkül. A régióban így a pályakezdık munkanélkülisége nem látszik kiemelkedı tehernek.

40

29. táblázat Pályakezdı álláskeresık aránya a regisztrált álláskeresık teljes körén belül, %, 20012009 Év 2001 2005 2006 2007 2008 2009

Lenti Kirendeltség 2.4 4.4 3.8 3.2 3.6 3.7

Szentgotthárdi Kirendeltség 4.5 8.4 7.2 6.2 6.0 6.2

Körmendi Kirendeltség 3.7 4.9 4.4 4.9 6.1 4.6

Határrégió együtt 3.9 7.0 6.4 5.6 6.1 6.6


A munkanélkülieket utolsó munkahelyük foglalkozása szerint vizsgálva egységes és állandó képet tapasztalhatunk a határrégióban, nincsen jelentısebb szerkezeti változás ebben a körben. A legjelentısebb csoportot a szakképzettséget nem igénylı foglalkozásokat végzettek alkotják, ez a munkanélküliek közel 40 százaléka, részarányuk folyamatosan növekedett. A trendet a válság törte meg, ekkor ipari és építıipari szakmunkások áramoltak a munkanélküli regiszterbe. Egyébként a gépkezelık, ipari és építıipari foglalkozásúak és a szolgáltatás jellegő foglalkozásokból kikerülık alkottak még viszonylag nagyobb munkanélküli csoportot. A szellemi foglalkozásúak munkanélkülisége nagyon alacsony. A munkanélküliek foglalkozás szerinti szerkezetét a 9. ábra mutatja meg a határrégióra.

41

10. ábra Regisztrált álláskeresık megoszlása az utolsó munkahelyük FEOR besorolása szerint a határrégió magyar oldalán, 2001-2009, %

Fegyveres erık,fegyve-res testületek foglalkozásai Törvényhozók, igazgatási, érdekképviseleti, gazdasági vezetı Egyetemi, fıiskolai képzettség önálló alkalmazá-sát igénylı fogl. Egyéb felsıfokú vagy középfokú képzetts éget igénylı fogl. Irodai és ügyviteli (ügyfélforgalmi) jellegő foglalkozások Szolgálta-tási jellegő foglalkozá-sok

2009.

2008.

2007.

2006. Mezıgazdasági és erdıgazdál-kodási foglalkozások Ipari és építıipari foglalko-zások

2005.

Gépkezelık, öss ze-szerelık, jármő-vezetık 2001.

Szakképzett-séget nem igénylı (egyszerő) foglalkozások 0%

20%

40%

60%

80%

100%


5.3 Munkaerı-piaci egyensúly 5.3.1

Munkaerı-piaci kereslet és kínálat a határrégió szlovén oldalán A határ szlovén oldalán az egy üres álláshelyre esı betöltött állások számára

vonatkozó adatokból vonhatunk le következeteseket a munkaerı-piaci egyensúly változására. Noha az arány nagyon kicsi, az elmozdulások a munkaerı-piaci kereslet növekedésére vagy visszaesésére utalnak. A határmenti Pomurska régióban az üresedések aránya valamelyest elmarad az országos átlagtól, s azt is láthatjuk, hogy ez az összes vállalkozások és a 10 fı feletti vállalkozások esetében nem nagyon tér el egymástól. Ezt mutatja be a 30. táblázat, 2011 majd 2005-2009 idıszakra. Az üres állások szerkezetére vonatkozó regionális adatot a szlovén statisztikai hivatal nem közöl, így az adatok hiányában részletesebb elemzésre nem vállalkozhatunk.

42

30. táblázat Üres állások alakulása a határrégió szlovén oldalán, 2001-2009 régió

Üres állások száma -

Betöltött állások száma

Üresedései ráta (%) -

Üres állások száma -

összesen 2001 Szlovénia Pomurska 2005 Szlovénia Pomurska 2006 Szlovénia Pomurska 2007 Szlovénia Pomurska 2008 Szlovénia Pomurska 2009 Szlovénia Pomurska

Betöltött állások száma

Üresedései ráta (%) -

10 fı feletti vállalkozások

5557 227

768004 38885

0.7 0.6

3743 148

582726 29584

0.6 0.5

7222 286

775164 37591

0.9 0.8

5040 174

587019 28529

0.9 0.6

7980 364

786287 37587

1,0 1,0

5570 235

594171 28420

0.9 0.8

8873 377

812888 38109

1.1 1,0

6191 239

613855 28768

1,0 0.8

7822 320

838656 38478

0.9 0.8

5373 198

631142 28948

0.8 0.7

4977 232

819136 36782

0.6 0.6

3170 121

606598 27052

0.5 0.4


5.3.2

Munkaerı-piaci kereslet és kínálat a határrégió magyar oldalán A határrégióban bejelentett üres állásokat a magyar oldalon is megvizsgáltuk, itt

részletesebb adatok álnak rendelkezésre, az utolsó két évre, foglalkozások, ágazat és a keresett munkaerı kvalifikáltsága szerint is.6 Az üres állások és a munkanélküliek számának aránya a határrégióban 2009-ben meglepıen kedvezı képet mutatott. A száz álláskeresıre esı üres álláshelyek száma Lenti kirendeltség környékén 65, Szentgotthárd kirendeltség környékén 84 és Körmend kirendeltség környékén az arány 86 db állás volt, a határrégió egészében átlagosan 78 üres állás jutott 100 álláskeresıre. A kereslet és a kínálat között azonban nagy eltérés volt, a kínált állások jelentısen eltértek az álláskeresık képzettségétıl, igényeitıl. Az iskolai végzettség szerint az üres állások jelentıs része alapfokú iskolai végzettséget igényelt, különösen Lenti kirendeltségnél, itt az állások 80 százaléka nem igényelt semmilyen szakképzettséget. A Körmendi és 6

A bejelentett üres álláshelyekre vonatkozó adatok a korábbi évekre nem állnak statisztikai célra rendelkezésre, ezek feltöltése az ÁFSZ Adattárházába

43

Szentgotthárd kirendeltségnél viszont a szakképzettséget igénylı munkahelyek iránti jelentıs kereslet mellett a középfokú végzettség felé tolódott el a bejelentett üres állások alapján a munkaerı-kereslet. Ezt mutatja be a 31. táblázat. A 27. táblázatban láttuk a határrégió munkanélküli szerkezetét, iskolai végzettség szerint, a 27 és a 31 táblázat értékeit összehasonlítva azt látjuk, hogy a Lenti vagy a Körmendi kirendeltség területén 2009-ben kétszer annyi volt a szakképzetlen állások iránti kereslet aránya, mint a hasonló iskolázottsággal rendelkezı álláskeresık aránya, de a Szentgotthárdi kirendeltségnél is jelentısen felülmúlta a képzetlen munkahelyek kínálata a hasonló regisztrált álláskeresık arányát. A középfokú, szakmunkás végzettség iránti kereslet ugyanakkor messze elmaradt a kínálattól. A felsıfokú végzettségő bejelentett álláskeresık aránya szerény ugyan, de messze meghaladja a hasonló munkaerı iránti keresletet tükrözı megfelelı bejelentett új álláshelyek arányát. 31. táblázat Új bejelentett állások megoszlása az iskolai végzettség igény szerint a határrégió magyar oldalán, 2007, 2008, % Új bejelentett álláshelyek száma Alapfokú Középfokú Felsıfokú Összesen Üres állás db

Lenti Kirendeltség 2008 2009 76.1 80.3 17.6 18.0 6.3 1.7 100.0 100.0 948 867

Szentgotthárdi Kirendeltség 2008 2009 65.0 55.4 33.7 42.6 1.3 1.9 100.0 100.0 1 559 1 238

Körmendi Kirendeltség 2008 2009 79.2 66.0 19.9 31.5 1.0 2.5 100.0 100.0 946 746


Az új álláshelyek jellemzıen szakképzettséget nem igénylı vagy gépkezelı, kisebb arányban ipari és építıipari foglalkozások. Lenti kirendeltség területén jellemzı a szakképzettséget nem igénylı munkákat kínáló munkahelyek magas aránya, a másik két kirendeltségen az összeszerelı, betanított munkák aránya magas. A válság során 2008 és 2009 között a gépkezelı, összeszerelı betanított munkák kínálata látványosan csökkent a Körmendi és a Szentgotthárdi kirendeltség hatókörében, az egyéb tevékenységek, így például a gazdasági szolgáltatások, ipari és építıipari tevékenységek, stb. javára, ezt látjuk a 32. táblázat adataiból.

44

32. táblázat Új bejelentett állások megoszlása a vállalkozások fı tevékenysége szerint a határrégió magyar oldalán, 2008, 2009, % Új bejelentett álláshelyek száma

Foglalkoztató gazdasági fıtevékenysége 0 - fegyveres szervek foglalkozásai 1 - törvényhozók, igazgatási, érdekképviseleti vezetık, gazdasági vezetık 2 - felsıfokú képzettség önálló alkalmazását igénylı foglalkozások 3 - egyéb felsıfokú vagy középfokú képzettséget igénylı foglalkozások 4 - irodai és ügyviteli (ügyfélforgalmi) jellegő foglalkozások 5 - szolgáltatási jellegő foglalkozások 6 - mezıgazdasági és erdıgazdálkodási foglalkozások 7 - ipari és építıipari foglalkozások 8 - gépkezelık, összeszerelık, jármővezetık 9 - szakképzettséget nem igénylı (egyszerő) foglalkozások Bejelentett állás álláshely, db

Lenti Kirendeltség 2008 2009

Körmendi Kirendeltség 2008 2009

Szentgotthárdi Kirendeltség 2008 2009

0.0 0.4

0.0 0.5

1.3 0.8

0.0 1.3

1.1 0.2

0.0 0.3

0.2

1.3

1.0

0.8

1.0

2.0

7.9

2.0

5.0

13.0

1.2

8.2

0.6

1.4

1.7

4.4

2.5

2.0

6.4 0.8

4.0 0.7

7.2 5.2

18.3 7.3

5.5 7.7

16.0 10.9

15.3 27.2

10.5 30.4

12.6 42.8

13.2 29.6

11.9 54.2

27.2 1.3

41.0

49.3

22.4

12.0

14.7

32.2

100.0 948

100.0 867

100.0 1 559

100.0 1 238

100.0 946

100.0 746


Végül megvizsgáltuk az üres álláshelyek ágazatát és az ágazati megoszlást is. Az eredmények alapján az állások egy részének támogatott jellegére utal az ágazati megoszlás, így például a Lenti Kirendeltség esetében a 45 százaléknyi közigazgatásban kínált álláshely, vagy a gazdasági szolgáltatások magas aránya a Körmendi vagy Szentgotthárdi Kirendeltségekben. Az állások egy másik része azonban, az álláshelyek sokfélesége alapján feltételezhetıen piaci álláshely kínálatnak tőnik. Az adatokat a 33. táblázat mutatja.

45

33. táblázat Új bejelentett állások megoszlása a vállalkozások ágazata szerint a határrégió magyar oldalán, 2008, 2009, % Új bejelentett álláshelyek száma

A. - mezıgazdaság, vadgazdálkodás, erdıgazdálkodás B. - halgazdálkodás C. - bányászat D. - feldolgozóipar E. - villamosenergia-, gáz-, gız-, vízellátás F. - építıipar G. - kereskedelem, javítás H. - szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás I. - szállítás, raktározás, posta, távközlés J. - pénzügyi közvetítés K. - ingatlanügyletek, gazdasági szolgáltatás L. - közigazgatás, védelem; kötelezı társadalombiztosítás M. - oktatás N. - egészségügyi, szociális ellátás O. - egyéb közösségi, személyi szolgáltatás Összesen álláshely, db

Lenti K Kirendeltség 2008 2009 1.5 2.9

Körmendi Kirendeltség 2008 2009 6.5 7.8

Szentgotthárdi Kirendeltség 2008 2009 8.6 11.7

0.0 0.0 21.0 0.0 5.3 2.6 1.1 2.5 7.4 16.5

0.0 0.0 8.5 0.0 1.8 2.2 1.3 1.4 1.4 23.8

0.0 0.0 27.6 0.0 6.3 3.0 2.4 2.4 2.7 33.6

0.0 0.1 17.5 0.0 2.4 4.4 20.2 1.2 0.9 37.0

0.0 0.0 50.0 0.0 3.6 1.5 3.6 2.2 1.7 16.9

0.0 0.0 33.2 0.0 7.6 3.8 3.4 0.1 3.8 8.3

36.7

45.9

12.1

4.6

7.7

9.4

0.4 0.7 4.3 100.0 948

6.0 0.0 4.8 100.0 867

0.1 0.6 2.7 100.0 1 559

1.3 1.5 1.1 100.0 1 238

0.2 0.7 3.3 100.0 946

10.7 0.9 2.8 95.7 746


6

Migrációs vonzástér (pool) a határrégióban A határrégió lehetıséget teremthet a közös régióban a határok által kirajzolt korlát

átlépésére, a határrégióból fakadó helyzet elınyeinek kihasználására, a határon átnyúló munkaerıpiac kialakítására. A régióban sokféle kapcsolat lehetısége és csírája van jelen, de nem jellemzı egyik irányban sem a határon átnyúló intenzívebb munkavállalás, a szlovének magyarországi, illetve a magyar állampolgárok szlovéniai munkavállalása. Ahhoz, hogy megértsük, milyen migrációs folyamatokra számíthatunk a szlovénmagyar határrégióban a közeli és távolabbi jövıben, hogyan alakulhat a régió migrációs képe, figyelembe kell vennünk, hogy a határrégiót a határrégión túlnyúló további munkaerı-piaci, migrációs hatások is befolyásolják. Egyrészt a határrégió mindkét oldala nagyon közel fekszik az osztrák határhoz, része az osztrák-magyar határrégiónak, és az osztrák határ közelsége komoly vonzerıt jelent. Az osztrák munkaerıpiacon a munkavállalással remélt nyereség lényegesen meghaladja a két ország kölcsönösen kihasználható potenciális lehetıségeit. Az

46

osztrák munkavállalás erıs hagyományokra tekint vissza a határrégió mindkét oldalának az országából, a volt Jugoszláviából Ausztria és Németország felé, a rendszerváltást követıen mindkét országból Ausztria felé. Az osztrák munkaerıpiac fejlett intézményrendszerrel és a munkavállalási lehetıségek szervezésének, a szükséges szolgáltatások kialakításának a gyakorlatával és kialakult hagyományával is rendelkezik. A közeljövıben sem várható jelentısebb változás, Ausztria vonzereje változatlanul erıs marad. A határ két oldalán azonban eltérı karakterő régiók és munkaerı-piacok találhatók, ezért fontos kérdés annak vizsgálata, hogy van-e nyoma és idıvel erısödik vagy alakul-e a határrégióban valamilyen migrációs kapcsolatrendszer, gazdasági vonzerı, ami a határrégió sajátosságait kihasználva ingázáshoz, határon átnyúló munkapiacok formálódásához vezet. A határrégió magyar oldala – a gazdasági összehasonlításokból láthattuk – gazdaságilag fejletlenebb terület, így a migráció természetes iránya a Magyarországról Szlovéniába tartó migráció és ingázás, ennek szerény jelei érzékelhetıek, ezt az alábbiakban látni fogjuk. A határrégió fontos sajátossága azonban, hogy a szlovén munkaerıpiac a valamikori Jugoszlávia belsı munkaerıpiacának volt az erıs vonzó centruma, a belsı migráció kialakult kapcsolatai máig fennmaradtak, a kialakult kapcsolatrendszerek a fejletlenebb balkáni régióból elegendı és biztos migrációs forrást jelentenek Szlovénia, ezen belül a határrégió szlovén oldala számára is.

6.1 Migráció a szlovén--magyar határrégió magyar oldalán A szlovén munkavállalók magyarországi munkavállalása nem volt nagyon elterjedt abban az idıszakban sem, amikor a munkavállalási engedéllyel regisztrált munkavállalásról adatokkal rendelkeztünk, mindössze néhány fı volt, aki Magyarországon dolgozott.. Amióta a két ország 2004-ben csatlakozott az EU-hoz, a munkavállalási engedélyezésre a továbbiakban nem volt szükség, az engedélyezést a munkavállalás regisztrációja váltja fel. A regisztráció ugyan kötelezı, de az elmulasztása nem jár következményekkel, összességében – ha nem is pontosan – de jelzi az új EU tagok egymás közötti munkavállalási célú migrációjának az alakulását. A regisztráció szerint is minimális azoknak a szlovén állampolgároknak a száma, akik Magyarországon vállalnak munkát. A migrációs statisztikák szokásos forrásainak a gyengeségeit ellensúlyozandó újabb adatforrást kerestük a legális migráns munkavállalás vizsgálatára. A társadalombiztosítási nyilvántartások szolgálnak adatokkal az Uniós országok széles körében a külföldiek munkavállalásáról. Megvizsgáltuk, hogy a társadalombiztosítás nyilvántartásai szerint az uniós csatlakozást követıen változott-e a migrációs gyakorlat, emelkedett-e a szlovén

47

állampolgárok részvétele a magyar munkaerıpiacon. Az OEP adatai szerint is megvizsgáltuk tehát, van-e, s ha igen, hol és hány szlovén állampolgár, aki Magyarországon fizet társadalombiztosítást, azaz itt él és/vagy dolgozik. Fontos módszertani megjegyzés az adatok értelmezéséhez, hogy az OEP adatok csak a külföldi állampolgárságúakat tartják nyilván, tehát azok, akiknek kettıs állampolgárságuk van, a nyilvántartásban magyarként jelennek meg. Az eredmények interpretálásakor ezt figyelembe kell vennünk. A nyilvántartás alapja az ún. ’106-os adatlap’, amit személyekre és családtagokra is ki lehet állítani. A Magyarországon dolgozó, de külföldön élı személyek száma a bejegyzett családtagokkal együtt, illetve külön is ismert, ugyanis bejegyezhetı maga a fıbiztosított és a családtagjai is ugyanarra az adatlapra. Azaz nem személyenként kell a nyomtatványokat kiállítani. Ez a különbség lehetıséget ad olyan becslések elvégzésére is, melyek a migráció árnyalataira utalnak, azaz a biztosítással rendelkezık és családtagjaik arányáról is kaphatunk képest. A számolások komoly gyengesége, hogy a kettıs állampolgárságúakról nem kaphatunk adatokat, ez különösen azokban az esetekben fontos, ahol köztudottan magas a kettıs állampolgárságúak aránya. Ez a szlovén munkavállalás adatait nem befolyásolja számottevıen. A Magyarországon dolgozó és külföldön élık bejelentkezésére a megyeszékhelyeken van lehetıség, ezért megyeszékhelyek szerint tudjuk, hogy hol dolgoznak külföldi lakhellyel rendelkezı külföldi állampolgárok. A 34. táblázat a határrégió megyéiben bejelentett EU állampolgár külföldiek számát mutatja, 2008. január 1-i és 2010. május 1-i állapot szerint. Láthatjuk, hogy a külföldi munkavállalók száma határozottan csökkent az országban és a régióban is. A szlovén határrégió megyéiben azonban az országos értékekhez képest is nagyon alacsony a biztosított külföldiek száma. Vas megyében kevesebb a dolgozó, több a családtag, ami az itt jellemzı nyugdíjas migrációra is utalhat, ami inkább a szomszédos Ausztriából jellemzı. Zala megye képe inkább utal külföldi munkavállalásra. A feltételezést erısíti, hogy Vas megyében meghatározó többségben osztrák állampolgárokra vonatkoznak az adatok, Zalában a többség szlovák állampolgár. A szlovén állampolgárok száma viszont elhanyagolhatóan alacsony. Az OEP adatokat áttekintve is megerısödni látszik, hogy a határ közelében a külföldi munkavállalás intenzitása nem túl nagy, de ebben nem szlovénok vesznek részt. Ez egybeesik a korábban a munkavállalási engedélyezés adatai alapján is látott, elhanyagolhatóan alacsony arányokkal.

48

34. táblázat Külföldi lakhellyel rendelkezı külföldi uniós állampolgárok a határrégió megyéiben, 2008, 2010, OEP nyilvántartás szerint Külföldi munkavállaló (OEP adatlapok száma)

Külföldi munkavállaló családtagokkal (OEP biztosított személyek száma) 2008 január 1-én érvényes állapot szerint Vas megye 10 36 Zala megye 29 38 Ország összesen 12 031 16 223 2010 május 1-én érvényes állapot szerint Vas megye 8 32 Zala megye 7 13 Ország összesen 7 149 11 451

Munkavállalóra esı tartózkodó

Ebbıl állampolgárság szerint fı

osztrák

szlovák

szlovén

3,6 1,3 1,3

33 2 60

3 35 16156

1 2

4,0 1,9 1,6

30 7 151

2 6 11259

2 4

Forrás: OEP adatközlés, érvényes E106 nyomtatványok statisztikái alapján saját számítások

A határ túloldalán dolgozó és Magyarországon biztosított magyar állampolgárokról is nyerhetünk hasonló adatokat ugyanezen EU nyomtatványok statisztikája alapján. Azokról a magyar állampolgárokról, illetve velük együtt biztosított családtagjaikról kaphatunk adatokat, akiknek Magyarországon van a lakhelyük, de külföldön dolgoznak, tehát akik legálisan dolgoznak Szlovéniában, de eközben Magyarországon élnek. Az adatok a magyarországi lakhely szerint adnak képet egyes szomszédos országokban dolgozókról, így tudhatjuk, hogy a szomszéd országban, Szlovéniában dolgozók Magyarországon hol élnek, a határrégióból, vagy a határtól távolabb esı területekrıl dolgoznak-e a szomszédos országban. Azt nem tudjuk, hogy azok a magyarok, akik Szlovéniában dolgoznak, hol dolgoznak az országon belül, a határrégióban-e, vagy Szlovénia távolabbi részében. A 2. térképvázlat alapján úgy tőnik, hogy a határ magyar oldalán, a határ közelén élnek többségében azok, akik Szlovéniában dolgoznak. Ez arra utal, hogy itt egy kicsi és gyenge migrációs vonzási régió kialakulását látjuk.

49

2. térkép Szlovéniában dolgozó és Magyarországon élı ingázó munkavállalók (családtagokkal együtt), 2010

Szlovén határ, 2010, személyek

Telepulesek db 5— 4— 3— 2— 1—

15 (5) 5 (6) 4 (1) 3 (7) 2 (25)

Forrás: OEP adatközlés, érvényes E106 nyomtatványok statisztikája alapján saját számítások

A Szlovéniában dolgozó magyar munkavállalók száma azonban összességében szerény, a munkavállalók száma nem éri el a 100 fıt, s a létszám kicsit csökkent is 2008 eleje és 2010 közepe között. A családtagokkal együtt számított létszám lényegesen magasabb, de a Szlovéniában dolgozók családtagjainak a száma még jobban csökkent, ami arra utal, hogy szigorodó, nehezedı munkaerı-piaci helyzettel találkozhatnak. (35. táblázat) 35. táblázat OEP biztosítással rendelkezı magyar lakhellyel rendelkezı Szlovéniában dolgozó állampolgárok (érvényes E106 nyomtatványok szerint ) Idıpont (E106 nyomtatványok érvényes állapota) 2008. január 1-je 2010. május 1-je

Magyar munkavállalók Szlovéniában 91 83

Magyar munkavállalók családtagokkal 163 108

Munkavállaló és összes munkavállaló és családtag aránya 1,791 1,301

Forrás: OEP adatközlés, érvényes E106 nyomtatványok statisztika alapján saját számítások

50

6.2 Migráció a határrégió túlsó oldalán A régiós szakemberek tapasztalatai szerint nem vonzó a szlovén munkavállalók számára a magyarországi munkavállalás. A szlovén határrégió migrációs helyzetének a vizsgálata azt mutatja ugyan, hogy Szlovénián belül a határrégió, Pomurska a legkedvezıtlenebb helyzető, leggyengébb vonzerıvel rendelkezı régió, innen a legnagyobb az elvándorlás. (10. ábra) Az elvándorlás fıleg az országon belül történik, jelentıs a mobilitás a szomszédos és távolibb fejlettebb régiókba, s a legszerényebb a bevándorlás Szlovénián belül Pomurska régióba. A nemzetközi migrációs mérleg a régióban pozitív, bárha összességében a legkedvezıtlenebb Szlovéniában.

11. ábra Nettó migráció Szlovénia statisztikai régióiban, 2008

Forrás: Szlovén Statisztikai Hivatal on-line adatok, http://www.stat.si

A nemzetközi migráció adatait részletesebben is vizsgálva két fontos migráns csoport Szlovéniában, amit a statisztika is megkülönböztet: a szlovén és a külföldi állampolgárok nemzetközi migrációja. A nemzetközi migrációt Szlovénia esetében a korábbi történeti helyzet jelentısen befolyásolhatja. A hatvanas évektıl jelentıs és toborzott migráció alakult ki a volt Jugoszláviából Nyugat-Európa országaiba, mindenekelıtt Németországba és Ausztriába, s bár a déli köztársaságokból nagyobb volt az elvándorlás, mint a fejlett északi – szlovén – területrıl, de a migráció lehetısége a szlovén területen is motiválta az ott élıket. A

51

már mőködı migrációs kapcsolatok hálózata a korábbi áramlásokat fenntartja, a mobilitás megmaradt. Ennél jelentısebb migrációs áramlásokat eredményezett a délszláv háború és a nyomában kialakult bonyolult etnikai és állampolgársági viszonyok. A migráció legnagyobb része ma nem Nyugat-Európa és Szlovénia között megy végbe, hanem a Balkán régió országai között. A nemzetközi migráció sajátosságait az alábbi táblázatban mutatjuk be. (A statisztika állampolgárság szerinti megkülönböztetést statisztikai régió szinten nem tesz, ezért az elemzés összevont csoportokra történt.) A szlovén állampolgárok nettó elvándorlása jellemzı az ország egészében, és a határrégióban is, a határrégió ezekbıl a folyamatokból intenzívebben vette ki a részét, mint a külföldi állampolgárok migrációjából. A saját állampolgárok emigrációja jelentıs a régióban. A külföldi állampolgárok nemzetközi migrációjának az egyenlege pozitív. Ez a Szlovéniába beáramló külföldi (nagyobbrészt balkáni) állampolgárok migrációjából adódik, és összességében így áll elı a pozitív nettó migrációs egyenleg. A szlovéniai intenzív mobilitáshoz képest a határrégió ezekben a mozgásokban szerényen vesz részt. A migráció iránya alapján a magyarországi migráció ezekben a folyamatokban nem játszik semmilyen érzékelhetı szerepet. (36. táblázat)

52

36. táblázat Migráció a határrégióban és Szlovéniában, 2000-2008, fı Régió

Visszavándorlók /bevándorlók Szlovén állampolgárok

2000 Szlovénia Pomurska 2005 Szlovénia Pomurska 2008 Szlovénia Pomurska

Emigránsok

935 47

1559 100

-624 -53

1747 98

2077 124

-330 -26

4766 252

-2135 -120

5250 83

2011 154

3239 -71

13294 201

6528 52

6766 149

28062 353

7343 174

20719 179

6185 130

3570 254

2615 -124

15041 299

8605 176

6436 123

30693 485

12109 426

18584 59

2631 132 külföldi állampolgár

2000 Szlovénia Pomurska 2005 Szlovénia Pomurska 2008 Szlovénia Pomurska

Nettó migráció

együtt 2000 Szlovénia Pomurska 2005 Szlovénia Pomurska 2008 Szlovénia Pomurska


7

A határmenti régiók és a határon átnyúló munkapiacok lehetıségei A szlovén magyar kapcsolatokat a határ menti régióban a szerény gazdasági és

kulturális együttmőködések, közös pályázatok határozzák meg. A határrégió két oldalán a munkaerıpiacok kapcsolata nagyon gyenge, ahogy ezt a tanulmány korábbi fejezeteiben bemutattuk. A határrégió munkaügyi szakemberei úgy látják, hogy a régióban létezik a magyar oldalról Szlovénia irányába nem regisztrált munkavállalás, napi ingázás formájában, mezıgazdasági idénymunkákra, háztartási munkák végzésére. Vállalkozók is dolgoznak ilyen 53

módon, szolgáltatásokat végeznek a határrégió túloldalára szállítással. Összességében ezek a jelenségek jelzik a potenciális migráció meglétét, amit a túloldal gazdasági helyzetének a javítása is ösztönözhet majd. A határrégióban folytatott konzultáció azonban arra is rámutatott, hogy a régióban felmerülı pótlólagos munkaerı-keresletet a szlovén vállalkozók, munkaerı-közvetítık nem magyar, hanem a déli balkáni régióból toborzott munkaerıvel elégítenék ki, ahol hagyományos és jó kapcsolataik, régi kialakult kapcsolati rendszereik vannak és a kedvezı referenciával rendelkezı jó és olcsó munkaerı rendelkezésre áll.

7.1 A közlekedési lehetıségek a régióban Annak ellenére távolabbi régióból toboroznának szívesen munkaerıt a szlovén határrégió vállalkozásai, hogy a migráció költsége onnan sok tényezıt figyelembe véve magasabb. A határrégió magyar oldalának a települései viszont hosszú ideig lezárt határ közelében elzárt területek voltak, korlátozott kapcsolatokkal. A továbbiakban azt vizsgáljuk, a mobilitás lehetıségei könnyítik, vagy nehezítik a határrégión belüli mobilitást, a határrégióban a lehetséges határon átnyúló munkaerı-piaci kapcsolatokat. 7.1.1

Közlekedési lehetıségek a határ magyar oldalán A közlekedési lehetıségek a határrégióban nem jók, a megyeközpontok a határrégió

területétıl viszonylag messze vannak, ami korlátozza az itt élık lehetıségeit, mobilitását. A régión belüli mobilitást a határrégió magyar oldalán a kistérségekbıl a megyeközpontok elérésének az idejével mérjük, és azt látjuk, hogy a régió nagyobb részébıl nehéz elérni a megyeközpontot, amit a távolságnál jobban behatárolnak a közlekedés feltételei, az úthálózat. Ezt mutatja a 3. térkép ábrája.

54

3. térkép A megyeközpont távolsága, percben, 2007

Megyeközpont távolsága

Megyeközpont távolság perc 50 perc felett (14) 40 — 50 perc (51) 25 - 40 perc (47)


A határrégió kedvezıtlen helyzetét ellensúlyozza a nyugati határ közelsége, a régió településeirıl a nyugati határ gyorsabban elérhetı, a legközelebbi határátkelı közebb van, mint a megyeszékhely. A 4. térképen látjuk, hogy a határrégió területei a nyugati határ közelsége szempontjából határozottan kedvezı helyzetben vannak. A határrégióba esı települések zömébıl a megyeközpont közel egy óra alatt érhetı el, a nyugat határ viszont kevesebb, mint fél óra alatt. A határrégió településeinek a helyzete az ügyintézés, a gazdasági integrálódás szempontjából is magán viseli a kedvezı és a kedvezıtlen sajátosságokat. A távolságok, az elérési idık sok települést elzárnak a munkaerı-piaci integrálódástól. A határ menti régió munkaerı-piaci lehetıségeit a nyugati határ közelségének vonzó adottsága bıvíti, és bıvítheti a szlovén-magyar határ közelsége is. (4. térkép)

55

4. térkép A legközelebbi nyugati határátkelı távolsága, percben 2007

Nyugati határ távolsága

Nyugati határ távolság percben 54 perc felett (51) 29 — 54 perc (21) 10 — 29 perc (40)


7.1.2

A határátlépés lehetıségei a határrégióban A szlovén-magyar határrégión belüli mobilitásnak fontos elıfeltétele a határok

átléphetısége, a határok könnyő átjárhatósága. Áttekintésünk végén ezért a szlovén határon található határátkelıket vizsgáljuk meg részletesebben. A határrégiót folyók szabdalják, de nincsen a lehetıségeket korlátozó természetes határt jelentı folyó a határon, ami a határátkelést korlátozná. A kiépített úthálózat a rövid határszakaszon az átkelést nem akadályozza, Magyarország és Szlovénia között a határokon keresztül elég jók a közlekedési lehetıségek, ami a határon átnyúló kapcsolatok lehetıségeinek az elıfeltétele. A határszakasz az EU belsı határa, a határátlépést ez megkönnyíti és meggyorsítja. Jelenleg a rövid 100 kilométeres határt közúton hat helyen lehet átlépni, a legfontosabb a 2005-ben Tornyiszentmiklósnál megnyitott átkelı, itt halad keresztül az M70 autóút (A5 autópálya, E653 nemzetközi útvonal). A többi határátkelı kisebb, és korlátozott forgalmú, a

határátkelık az uniós csatlakozással szaporodtak, ma már nem okoz az átkelés komoly korlátokat a régióban. Az 5. térkép az egyes határátkelıket mutatja meg a szlovén magyar határon. Vasúti határátkelı egy van a régióban.

56

5. térkép Határátkelési lehetıségek a szlovén-magyar határon

Szlovén-magyar közúti átkelık

#

### #

Telepulesek

#

átkelıhelyek

# # #

Forrás: http://hu.wikipedia.org/wiki/Magyarországi határátkelıhelyek listája alapján

jelentıs átkelı korlátozott átkelı gyalogátkelı

saját szerkesztés

Szlovéniai közúti határátkelık: • Felsıszölnök, 1992 óta • Bajánsenye, itt 1947-ig, majd 1975-tıl van közúti határátkelı, korlátozott teherforgalommal (7,5 t-ig) • Magyarszombatfa, 2004 óta, korlátozott teherforgalommal (7,5 t) • Nemesnép, 1997 óta • Rédics • Tornyiszentmiklós 2004, óta, korlátozott (3,5 t) • Tornyiszentmiklós 2005 óta itt van az M70 autóút A5 autópálya, E653 gyorsforgalmi átkelı Vasúti határátkelık • İrihódos: Bajánsenye25-ös számú Bajánsenye–Zalaegerszeg–Ukk–Bobavasútvonal Forrás: http://hu.wikipedia.org/wiki/Magyarországi határátkelıhelyek listája

57

Táblázatok, ábrák és térképek jegyzéke Táblázatok jegyzéke 1. táblázat A határrégió magyar oldalának definiálása kistérségek és munkaügyi kirendeltségek szerint ......................................................................................................... 8 2. táblázat A szlovén-magyar határrégió szlovén oldalának fıbb mutatói .............................. 10 3. táblázat A szlovén-magyar határrégió magyar oldalának fıbb mutatói............................... 11 4. táblázat Állandó népesség korcsoportos megoszlása a határrégió magyar oldalán, kistérségek, %, 2001, 2007............................................................................................... 13 5. táblázat Öregségi index a határrégió magyar oldalán, 2000-2007, %.................................. 15 6. táblázat Idıskori függıségi ráta (%) .................................................................................... 15 7. táblázat Népesség korcsoportos megoszlása a határrégió szlovén oldalán, fı, %, 2001, 2008 .......................................................................................................................................... 16 8. táblázat Öregségi index és idıskori függısége ráta a határrégió szlovén oldalán, %, 2001, 2008 .................................................................................................................................. 17 9. táblázat Kisebbségek, etnikai csoportok aránya a határrégió magyar oldalán, kistérségek szerint, 2001, %................................................................................................................ 18 10. táblázat A szlovén határrégió etnikai képe, megoszlás, 2002, %....................................... 18 11. táblázat A Szlovéniában élı magyarság életkorstruktúrája, 2002, % ................................ 19 12. táblázat Az egy fıre esı vásárlóerı-paritáson mért GDP az EU átlagában, határrégió mindkét oldala NUTS 3 régió szinten, 2000-2007.......................................................... 21 13. táblázat Az egy fıre esı vásárlóerı-paritáson mért GDP nagysága, határrégió mindkét oldala NUTS 3 régió szinten, 2000-2007 (GDP/PPS/fı)................................................. 22 14. táblázat A vállalkozások és az adófizetık megoszlása a határrégióban, kistérségenként, 2007, %............................................................................................................................. 23 15. táblázat A regisztrált vállalkozások ágazatok szerinti megoszlása, 2007, %..................... 25 16. táblázat A kistérségek, gazdasági kedvezményezettség szerint ......................................... 26 17. táblázat Folyó áron mért bruttó hozzáadott érték nagysága, és a határrégió részaránya Szlovéniában, 2007 .......................................................................................................... 27 18. táblázat A gazdasági tevékenységek szerkezete a szlovén határrégióban, bruttó hozzáadott érték nagysága alapján, 2007 ........................................................................................... 28 19. táblázat Vállalkozások fıbb mutatói a határrégió szlovén oldalán, 2004-2007................. 29

58

20. táblázat Vállalkozások mutatóinak változása a határrégió szlovén oldalán, 2004-2007, % .......................................................................................................................................... 29 21. táblázat A foglalkoztatottság alakulása a foglalkoztatottság jellege szerint, 2008-2010 (március havi adat) ........................................................................................................... 32 22. táblázat Foglalkoztatottak aránya a határrégió magyar oldalán, 15-64 éves népesség ...... 34 23. táblázat Aktivitási és munkanélküli ráta változása a határrégióban, 2002-2009 ............... 37 24. táblázat Regisztrált munkanélküliek száma a határrégió szlovén oldalán, 2008-2010 ...... 37 25. táblázat Regisztrált munkanélküliségi ráta a szlovén oldalon, 2008-2010 ........................ 38 26. táblázat Regisztrált munkanélküliségi ráta a magyar oldalon, kirendeltségenként, 2001, 2005, 2009 ........................................................................................................................ 38 27. táblázat Regisztrált munkanélküliek iskolai végzettség szerint a határrégió magyar oldalán, 2001, 2005, 2009 ................................................................................................ 39 28. táblázat Regisztrált munkanélküliség idıtartama, a tartósan munkanélküliek aránya, % . 40 29. táblázat Pályakezdı álláskeresık aránya a regisztrált álláskeresık teljes körén belül, %, 2001-2009......................................................................................................................... 41 30. táblázat Üres állások alakulása a határrégió szlovén oldalán, 2001-2009 ......................... 43 31. táblázat Új bejelentett állások megoszlása az iskolai végzettség igény szerint a határrégió magyar oldalán, 2007, 2008, %........................................................................................ 44 32. táblázat Új bejelentett állások megoszlása a vállalkozások fı tevékenysége szerint a határrégió magyar oldalán, 2008, 2009, %....................................................................... 45 33. táblázat Új bejelentett állások megoszlása a vállalkozások ágazata szerint a határrégió magyar oldalán, 2008, 2009, %........................................................................................ 46 34. táblázat Külföldi lakhellyel rendelkezı külföldi uniós állampolgárok a határrégió megyéiben, 2008, 2010, OEP nyilvántartás szerint ......................................................... 49 35. táblázat OEP biztosítással rendelkezı magyar lakhellyel rendelkezı Szlovéniában dolgozó állampolgárok (érvényes E106 nyomtatványok szerint ) ................................................. 50 36. táblázat Migráció a határrégióban és Szlovéniában, 2000-2008, fı................................... 53

Ábrák jegyzéke 1. ábra Öregségi index alakulása a határrégió magyar oldalán, %........................................... 14 2. ábra Az egy fıre esı vásárlóerı-paritáson mért GDP az EU átlagában, határrégió mindkét oldala, NUTS 3 régió szinten, 2000-2007, % .................................................................. 20

59

3. ábra Az egy fıre esı vásárlóerı-paritáson mért GDP alakulása, határrégió mindkét oldala NUTS 3 régió szinten, 2000-2007 (GDP/PPS/fı)............................................................ 22 4. ábra A 10 fınél nagyobb vállalkozások aránya, kistérségenként, 2007, % ......................... 24 5. ábra A regisztrált vállalkozások ágazati megoszlása, 2007, % ............................................ 25 6. ábra Foglalkoztatottság alakulása a határrégió szlovén oldalán, 2008-2010, havi adatok, fı .......................................................................................................................................... 31 7. ábra Foglalkoztatás változása az egyes foglalkoztatási formák szerint a határrégióban és Szlovéniában, 2008-2010, március havi adatok, elızı év megfelelı idıszak= 100 ........ 33 8. ábra A foglalkoztatási ráta trendje a határrégió magyar oldalán, 2002-2009 ...................... 35 9. ábra A munkaerı-piaci mutatók együttes alakulása a határrégió magyar oldalán, 2002-2009 .......................................................................................................................................... 36 10. ábra Regisztrált álláskeresık megoszlása az utolsó munkahelyük FEOR besorolása szerint a határrégió magyar oldalán, 2001-2009, % .................................................................... 42 11. ábra Nettó migráció Szlovénia statisztikai régióiban, 2008 ............................................... 51

Térképek jegyzéke 1. térkép A szlovén-magyar határrégió magyar oldalához tartozó kistérségek települései........ 8 2. térkép Szlovéniában dolgozó és Magyarországon élı ingázó munkavállalók (családtagokkal együtt), 2010..................................................................................................................... 50 3. térkép A megyeközpont távolsága, percben, 2007............................................................... 55 4. térkép A legközelebbi nyugati határátkelı távolsága, percben 2007 ................................... 56 5. térkép Határátkelési lehetıségek a szlovén-magyar határon................................................ 57

60

Mellékletek 1. melléklet: A szlovén-magyar határrégió definiálása

A szlovén-magyar határszakasz A szlovén-magyar határrégió a magyar határ viszonylag rövid szakasza, összesen102 km. Ez a teljes magyar határszakasz 5 %-a mindössze. A régió magyar oldalon Zala és Vas megye egy részét öleli fel, a két megye egy része tartozik a szlovén-magyar régióba, mindkét megye átnyúlik a szomszédos határrégióba. Ezért a határmenti régiót lehatároljuk, az csak a szlovén magyar határszakaszon fekvı területi egységeket tartalmazza. Ezt kistérségek és munkaügyi kirendeltségek szerint pontosan definiáljuk, ez nem a teljes határon fekvı megyét tartalmazza.

Szlovén oldalon ilyen területi probléma nem adódik, ott egy területet, a Mura menti statisztikai régiót (Pomurska statistična regija) öleli fel a határmenti terület.

A régió a horvát-magyar és az osztrák-magyar határrégió közé esik, mindkét régióval szorosabb kapcsolatokat tartva. Számos közös projekt fogalmazódott meg a korábbiakban, ahol a közös régió területét is definiálták. Ezért a korábbi projektekben is alkalmazott területi lehatárolásokat is figyelembe vettük. A határon átnyúló munkaerı-piaci kapcsolatok vizsgálatához azonban szőkebb kategóriákhoz kell fordulnunk, mint amilyen a NUTS 3 – megye – szintő lehatárolás, legalábbis a magyar oldalon. A horvát oldalon is figyelembe veendı, hogy a határrégió mekkora területet ölel fel, ami a határrégió egészének a definiálásakor a lehatárolást jelenti. A munkaerı-piaci kapcsolatok és a határrégió a határtól bizonyos sávban lévı területet jelent, az a határtól nagyjából 50 km távolságra lévı területeket foglal magába. Ezért, és a határon átnyúló kapcsolatok értelmes definiálásához a régiót lehatároljuk, az alábbi kisebb területekre. A lehatárolást a határrégió szakembereivel is egyeztetjük, a személyes konzultációk során. Így a számukra természetes regionális kapcsolatokat figyelembe véve alakul ki a végleges régió határ.

61

A határszakasz definiálása Magyar oldal definiálása – statisztikai kistérségek és munkaügyi kirendeltségek alapján A régió területét magyar oldalon a statisztikai kistérségek alapján definiáljuk, ez lehetıvé teszi a finomabb elemzéseket. A munkaerı-piaci, munkaügyi adatok azonban munkaügyi kirendeltségek alapján állnak rendelkezésünkre. A kistérségek és a munkaügyi kirendeltségek azonban területileg nem – vagy nem mindig és nem pontosan, települések szeinesnek egybe, a hozzájuk tartozó települések eltérnek egymástól. Ezért a terület helyzetelemzésének leírásakor ezeket egymáshoz kell hangolnunk. A határrégióba tartozó KSH kistérségek: Zala megye Lenti kistérség Vas megye Körmendi kistérség İriszentpéteri kistérség Szentgotthárdi kistérség A KSH statisztikai kistérségek és a munkaügyi kirendeltségek egymásnak megfeleltethetık, de nem esnek egybe. Lenti kistérség és Lenti munkaügyi kirendeltség azonos, Szentgotthárd KSH kistérség és Szentgotthárd munkaügyi kirendeltség is lényegében azonos, az egyetlen település, ami a két számbavétel szerint eltérı besorolású: Kondorfa, a KSH kistérségi besorolás szerint ez a község ugyan az İriszentpéteri kistérséghez tartozik. de munkaügyi kirendeltség szerint Szentgotthárdhoz. A Körmendi és az İriszentpéteri KSH kistérségek települései együtt felelnek viszont meg a Körmendi munkaügyi kirendeltség területének. Itt is az egyetlen kivétel a fentebb már említett Kondorfa. Összefoglalva tehát a határrégió magyar oldala – figyelembe véve a kistérségeket és a munkaügyi kirendeltségeket – a Melléklet 1. táblázatban összegzett egységeket foglalja magába.

62

Melléklet 1. táblázat A határrégió meghatározása KSH kistérségek és munkaügyi kirendeltségek szerint Megye Zala

KSH kistérség

Munkaügyi kirendeltség

Lenti

Lenti

Körmendi İriszentpéteri Szentgotthárdi

Körmendi

Vas

Szentgotthárdi

Ennek alapján az elemzések egyértelmően elvégezhetıek. Természetesen azt is vizsgálni kell, hogy ez a lehatárolt régió valóban eltér-e a szomszédos területektıl, amennyiben egységes egészet jelent a szomszédos területekhez képest.

Szlovén oldal definiálása – statisztikai régió és az ezzel egyezı munkaügyi kirendeltség szerint A határrégió szlovén oldala egy statisztikai régiót ölel fel, ez Pomurska (Mura-menti) régió. Kérdésként felmerült, és teszteltük, hogy a Podravska (Drávamenti) régió is része legyen-e a határrégiónak? A szakemberekkel lefolytatott konzultáció alapján úgy tőnt, hogy a régió a magyar határtól túlságosan távol fekszik ahhoz, hogy a kapcsolatok a szlovén és magyar kapcsolatok számára még figyelembe veendıek lennének. Ezért a régió definiálásakor kihagytuk a régióból. A határrégió leírása, áttekintése Megvizsgáljuk, hogy a határ két oldalán fekvı területek mennyire kiegyensúlyozottak, azaz mekkora a területük, népességük, van-e valamelyik oldalnak ebben az értelemben jelentıs dominanciája. Az összehasonlítható adatok a Melléklet 2 és 3 táblázat mutatja. Az adatokat összehasonlítva közel azonos terület került a határ mindkét oldalán a régióba, a magyar oldalon 1500, a szlovén oldalon 1300 km2-t valamelyest meghaladó a határrégió területe. A magyar régió azonban sokkal alacsonyabb népsőrőségő régió mint a szlovén, míg a magyar határrégióban ez mindössze 43,7 fı/km2, a szlovén oldalon a határrégióban kétszerese az érték, 89,4 fı/km2. A határrégió definiált területe így nagyjából kiegyensúlyozott, a magyar oldal kicsit nagyobb területén azonban közel fele annyian élnek, mint a szlovén oldalon. (67 ezer illetve 119,5 ezer fı).

63

Melléklet 2. táblázat Határrégió magyar oldalának mutatói NUTS régiók

Zala megye Lenti Határrégió Határrégión kívüli kistérségek Zalaegerszeg Zalaszentgrót Zalakaros Keszthely Hévízi Pacsai Nagykanizsa (horvát régió) Letenye (horvát régió) Határrégión kívüli kistérségek Megye egésze Vas megye İriszentpéter Szentgotthárd (osztrák is) Körmend (osztrák is) Határrégió Határrégión kívüli kistérségek Szombathely (osztrák) Kıszeg (osztrák) Csepregi (osztrák) Vasvári Celldömölk Sárvár Határrégión kívüli kistérségek Megye egésze Határrégió együtt Határrégión kívüli kistérségek együtt Magyarország

Terület (km2)

Népesség (fı) 2007

Népsőrőség (fı/ km2) 2007

663 663

22859 22859

34,47 34.47

789 312 349 349 124 279 553 389 3144 3807

97266 13196 34806 34806 12473 10792 66968 17391 287698 310557

123,3 42,3 99,7 99,7 100,6 38,7 121,1 44,7 91,5 81,6

305 233 331 869

7032 15041 21992 44065

23.1 64,6 66.4 89.5

646 185 185 374 474 602 2466 3335

113252 18306 10799 14552 25670 36918 219497 263562

175,3 99,0 58,4 38,9 54,2 61,3 89.0 79,0

1532 5610

66924 507195

43,7 90.4

93 027.60

10 169 999

109.3

64

Melléklet 3. táblázat Határrégió szlovén oldalának mutatói NUTS régiók

Pomurska (Mura) Szlovénia

Terület (km2)

1337 20273

Népesség (fı)

Népsőrőség (fı/ km2)

2008 119537 2032362

2007 89,4 100,2

A határrégió képe A határrégió kijelölt területét KSH kistérségenként és munkaügyi kirendeltségenként is definiáltuk, a Melléklet 1 és 2. térképén mutatjuk be a régió képét, a két lehatárolás szerint. Látható, hogy a két terület egybeesik és a települések száma is azonos. A települések szerinti megfeleltetést településenként és térségenként a Melléklethez csatolt Függelék tartalmazza. A határrégió teljes képét, a definiált területi egységek szerint a 2. melléklet térképvázlata mutatja be.

Melléklet 1. térkép A határrégió magyar oldalának térképvázlata, KSH kistérségenként, településenként szlovén-magyar határrégió KSH kisrégiók

Telepulesek DARAB szerint 1 — 1 (113)

65

Melléklet 2. térkép A határrégió magyar oldalának térképvázlata, munkaügyi kirendeltségenként, településenként szlovén-magyar határrégió munkaügyi kirendeltségek

Telepulesek DARAB szerint 1 — 1 (113)

66

Függelék KSH kistérség Lenti Lenti Lenti Lenti Lenti Lenti Lenti Lenti Lenti Lenti Lenti Lenti Lenti Lenti Lenti Lenti Lenti Lenti Lenti Lenti Lenti Lenti Lenti Lenti Lenti Lenti Lenti Lenti Lenti Lenti Lenti Lenti Lenti Lenti Lenti Lenti Lenti Lenti Lenti Lenti Lenti Lenti Lenti Lenti Lenti Lenti Lenti Lenti Lenti Lenti Lenti

település ALSÓSZENTERZSÉBET BAGLAD BARLAHIDA BÖDEHÁZA BELSİSÁRD CSÖMÖDÉR CSERTALAKOS CSESZTREG DOBRI FELSİSZENTERZSÉBET GÁBORJÁNHÁZA GOSZTOLA GUTORFÖLDE HERNYÉK IKLÓDBÖRDÖCE KÁLÓCFA KÁNYAVÁR KÜLSİSÁRD KERKABARABÁS KERKAFALVA KERKAKUTAS KERKATESKÁND KISSZIGET KOZMADOMBJA LENDVADEDES LENDVAJAKABFA LENTI LOVÁSZI MÁROKFÖLD MAGYARFÖLD MIKEKARÁCSONYFA NEMESNÉP NOVA ORTAHÁZA PÁKA PÓRSZOMBAT PÖRDEFÖLDE PUSZTAAPÁTI RAMOCSA RÉDICS RESZNEK SZÉCSISZIGET SZENTGYÖRGYVÖLGY SZENTPÉTERFÖLDE SZIJÁRTÓHÁZA SZILVÁGY TORMAFÖLDE TORNYISZENTMIKLÓS ZALABAKSA ZALASZOMBATFA ZEBECKE

munkaügyi kirendeltség Lenti Lenti Lenti Lenti Lenti Lenti Lenti Lenti Lenti Lenti Lenti Lenti Lenti Lenti Lenti Lenti Lenti Lenti Lenti Lenti Lenti Lenti Lenti Lenti Lenti Lenti Lenti Lenti Lenti Lenti Lenti Lenti Lenti Lenti Lenti Lenti Lenti Lenti Lenti Lenti Lenti Lenti Lenti Lenti Lenti Lenti Lenti Lenti Lenti Lenti Lenti

67

település ALSÓSZENTERZSÉBET BAGLAD BARLAHIDA BELSİSÁRD BÖDEHÁZA CSERTALAKOS CSESZTREG CSÖMÖDÉR DOBRI FELSİSZENTERZSÉBET GÁBORJÁNHÁZA GOSZTOLA GUTORFÖLDE HERNYÉK IKLÓDBÖRDÖCE KÁLÓCFA KÁNYAVÁR KERKABARABÁS KERKAFALVA KERKAKUTAS KERKATESKÁND KISSZIGET KOZMADOMBJA KÜLSİSÁRD LENDVADEDES LENDVAJAKABFA LENTI LOVÁSZI MAGYARFÖLD MÁROKFÖLD MIKEKARÁCSONYFA NEMESNÉP NOVA ORTAHÁZA PÁKA PÓRSZOMBAT PÖRDEFÖLDE PUSZTAAPÁTI RAMOCSA RÉDICS RESZNEK SZÉCSISZIGET SZENTGYÖRGYVÖLGY SZENTPÉTERFÖLDE SZIJÁRTÓHÁZA SZILVÁGY TORMAFÖLDE TORNYISZENTMIKLÓS ZALABAKSA ZALASZOMBATFA ZEBECKE

Körmendi Körmendi Körmendi Körmendi Körmendi Körmendi Körmendi Körmendi Körmendi Körmendi Körmendi Körmendi Körmendi Körmendi Körmendi Körmendi Körmendi Körmendi Körmendi Körmendi Körmendi Körmendi Körmendi Körmendi Körmendi İriszentpéteri İriszentpéteri İriszentpéteri İriszentpéteri İriszentpéteri İriszentpéteri İriszentpéteri İriszentpéteri İriszentpéteri İriszentpéteri İriszentpéteri İriszentpéteri İriszentpéteri İriszentpéteri İriszentpéteri İriszentpéteri İriszentpéteri İriszentpéteri İriszentpéteri İriszentpéteri İriszentpéteri

CSÁKÁNYDOROSZLÓ DARABOSHEGY DÖBÖRHEGY DÖRÖSKE EGYHÁZASHOLLÓS EGYHÁZASRÁDÓC HALASTÓ HALOGY HARASZTIFALU HEGYHÁTHODÁSZ HEGYHÁTSÁL KATAFA KEMESTARÓDFA KÖRMEND MAGYARNÁDALJA MAGYARSZECSİD MOLNASZECSİD NÁDASD NAGYKÖLKED NAGYMIZDÓ NEMESREMPEHOLLÓS PINKAMINDSZENT RÁDÓCKÖLKED SZARVASKEND VASALJA BAJÁNSENYE FELSİJÁNOSFA FELSİMARÁC HEGYHÁTSZENTJAKAB HEGYHÁTSZENTMÁRTON ISPÁNK IVÁNC KERCASZOMOR KERKÁSKÁPOLNA KISRÁKOS MAGYARSZOMBATFA NAGYRÁKOS ÓRISZENTPÉTER İRIMAGYARÓSD PANKASZ SZAKNYÉR SZALAFİ SZATTA SZİCE VELEMÉR VISZÁK

Körmendi Körmendi Körmendi Körmendi Körmendi Körmendi Körmendi Körmendi Körmendi Körmendi Körmendi Körmendi Körmendi Körmendi Körmendi Körmendi Körmendi Körmendi Körmendi Körmendi Körmendi Körmendi Körmendi Körmendi Körmendi Körmendi Körmendi Körmendi Körmendi Körmendi Körmendi Körmendi Körmendi Körmendi Körmendi Körmendi Körmendi Körmendi Körmendi Körmendi Körmendi Körmendi Körmendi Körmendi Körmendi Körmendi

BAJÁNSENYE CSÁKÁNYDOROSZLÓ DARABOSHEGY DÖBÖRHEGY DÖRÖSKE EGYHÁZASHOLLÓS EGYHÁZASRÁDÓC FELSİJÁNOSFA FELSİMARÁC HALASTÓ HALOGY HARASZTIFALU HEGYHÁTHODÁSZ HEGYHÁTSÁL HEGYHÁTSZENTJAKAB HEGYHÁTSZENTMÁRTON ISPÁNK IVÁNC KATAFA KEMESTARÓDFA KERCASZOMOR KERKÁSKÁPOLNA KISRÁKOS KÖRMEND MAGYARNÁDALJA MAGYARSZECSİD MAGYARSZOMBATFA MOLNASZECSİD NÁDASD NAGYKÖLKED NAGYMIZDÓ NAGYRÁKOS NEMESREMPEHOLLÓS İRIMAGYARÓSD İRISZENTPÉTER PANKASZ PINKAMINDSZENT RÁDÓCKÖLKED SZAKNYÉR SZALAFİ SZARVASKEND SZATTA SZİCE VASALJA VELEMÉR VISZÁK

İriszentpéteri Szentgotthárdi Szentgotthárdi Szentgotthárdi Szentgotthárdi Szentgotthárdi

KONDORFA ALSÓSZÖLNÖK APÁTISTVÁNFALVA CSÖRÖTNEK FELSİSZÖLNÖK GASZTONY

Szentgotthárdi Szentgotthárdi Szentgotthárdi Szentgotthárdi Szentgotthárdi Szentgotthárdi

KONDORFA ALSÓSZÖLNÖK APÁTISTVÁNFALVA CSÖRÖTNEK FELSİSZÖLNÖK GASZTONY

68

Szentgotthárdi Szentgotthárdi Szentgotthárdi Szentgotthárdi Szentgotthárdi Szentgotthárdi Szentgotthárdi Szentgotthárdi Szentgotthárdi Szentgotthárdi

KÉTVÖLGY MAGYARLAK NEMESMEDVES ORFALU RÁBAGYARMAT RÁTÓT RÖNÖK SZAKONYFALU SZENTGOTTHÁRD VASSZENTMIHÁLY

Szentgotthárdi Szentgotthárdi Szentgotthárdi Szentgotthárdi Szentgotthárdi Szentgotthárdi Szentgotthárdi Szentgotthárdi Szentgotthárdi Szentgotthárdi

69

KÉTVÖLGY MAGYARLAK NEMESMEDVES ORFALU RÁBAGYARMAT RÁTÓT RÖNÖK SZAKONYFALU SZENTGOTTHÁRD VASSZENTMIHÁLY

2. melléklet: A határrégió térképe NUTS besorolás szerint

Foglalkoztatási és Szociális Hivatal 1089 Budapest, Kálvária tér 7. Tel.: 06-1-303-9300 Fax.: 06-1-210-4255

Tanulmányok a határ menti régiók gazdasági és munkaerı-piaci helyzetérıl és lehetıségeirıl, a foglalkoztatást segítı támogatásokról

Recommend Documents