Nemzetközi és határ menti együttmőködések támogatása
Tanulmányok a határ menti régiók gazdasági és munkaerı-piaci helyzetérıl és lehetıségeirıl, a foglalkoztatást segítı támogatásokról
Az osztrák-magyar határrégió
TÁMOP-1.3.1-07/1.-2008-0002 „A Foglalkoztatási Szolgálat fejlesztése az integrált munkaügyi és szociális rendszer részeként” c. kiemelt projekt, 3.6 alprojekt
A projekt az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával valósul meg.
Készítette: Kopint-Tárki Kutatásvezetı: Hárs Ágnes vezetı kutató
Budapest, 2010. június
2
Tartalom Bevezetés.................................................................................................................................... 5 1
2
3
Az osztrák-magyar határrégió területe ............................................................................... 6 1.1
Korábbi kapcsolatok, határon átnyúló programok ..................................................... 6
1.2
A régió definiálásának a szempontjai....................................................................... 11
1.3
A határ menti régió magyar oldalának a definiálása ................................................ 12
1.4
A határ menti régió osztrák oldalának definiálása ................................................... 14
A régió fıbb mutatói ........................................................................................................ 16 2.1
A határrégió osztrák oldalának fıbb mutatói ........................................................... 17
2.2
A határrégió magyar oldalának fıbb mutatói........................................................... 18
2.3
Fıbb mutatók összehasonlítása ................................................................................ 20
A régió népességének demográfiai sajátosságai .............................................................. 23 3.1 3.1.1
Népesség kormegoszlása a határrégió magyar oldalán .................................... 24
3.1.2
Népesség kormegoszlása a határrégió osztrák oldalán .................................... 25
3.1.3
Népesség kormegoszlása a határrégióban – összehasonlítás ........................... 27
3.2
4
5
Kormegoszlás a régióban ......................................................................................... 23
A népesség nemzetiségi-etnikai összetétele ............................................................. 29
3.2.1
Etnikai sajátosságok a határrégió osztrák oldalán............................................ 29
3.2.2
Etnikai sajátosságok a határrégió magyar oldalán ........................................... 32
A határrégió fıbb gazdasági mutatói ............................................................................... 33 4.1
Makrogazdasági trendek NUTS 3 régiók szerint ..................................................... 34
4.2
A határrégió magyar oldalának gazdasága............................................................... 37
4.3
A határrégió osztrák oldalának gazdasága ............................................................... 43
4.4
A határrégió gazdasági lehetıségei és kilátásai ....................................................... 46
A határrégió munkaerıpiaca ............................................................................................ 47 5.1
Foglalkoztatottság a határrégióban........................................................................... 47
5.2
Munkanélküliség a határrégióban ............................................................................ 51
5.2.1 5.3
A munkanélküliség szerkezete ......................................................................... 53 Munkaerı-piaci egyensúly – kereslet és kínálat a határrégióban............................. 59
3
6
Migrációs vonzáskörzet (pool) a határrégióban ............................................................... 63 6.1 6.1.1
A munkavállalás szerkezete a határrégióban ................................................... 64
6.1.2
A migráció forrása a határrégióban .................................................................. 67
6.1.3
Munkavállalói egyezmény keretében foglalkoztatottak................................... 69
6.2 7
Határon átnyúló munkapiac – magyar munkavállalók a határrégió osztrák oldalán 64
Határon átnyúló munkapiac – osztrákok a határrégió magyar oldalán .................... 70
A határmenti régiók és a határon átnyúló munkapiacok lehetıségei ............................... 72 7.1
Közlekedés a határrégióban...................................................................................... 72
7.2
A határátlépés lehetıségei a határrégióban .............................................................. 73
Táblázatok, ábrák és térképek jegyzéke ................................................................................... 77 Táblázatok jegyzéke ............................................................................................................. 77 Ábrák jegyzéke..................................................................................................................... 78 Térképek jegyzéke................................................................................................................ 79 Mellékletek............................................................................................................................... 80 1. melléklet: Az osztrák-magyar határrégió definiálása....................................................... 80 2. melléklet: A határrégió térképe NUTS besorolás szerint................................................. 97
4
Bevezetés A határmenti régiók gazdasági és munkaerı-piaci helyzetét bemutató tanulmányok sorában a jelen tanulmány a nyugati határszakaszt körülölelı osztrák-magyar határrégiót mutatja be. Az osztrák-magyar határrégió jelentısége kitüntetett a magyarországi határrégiók sorában. A két ország viszonylag hosszú közös határszakasszal rendelkezik, összesen 356 km, a teljes magyar határ 16 százaléka. A közös határ hosszánál fontosabb a határ két oldalán elterülı régiók geopolitikai helyzete, a gazdasági különbségek és a tartós gazdasági együttmőködés és fejlıdés folyamata. Magyarország és Ausztria között a rendszerváltást megelızı idıszakban a vasfüggöny húzódott, majd az Uniós csatlakozásunkat megelızı idıszakban ez a határ volt az Európai Unió és Magyarország között az egyetlen közös határ. A politikai különbségek fontos gazdasági eltéréseket is takartak. A két ország közötti gazdasági távolság (vásárlóerı-paritáson mért eltérés) jelentıs volt, a gazdasági eltérések a határhoz közeli régiókban is megmutatkoztak, a határrégiók közötti kapcsolatok gyors fejlıdése mindkét oldalon éreztette a hatását, együttmőködési programok, határon átnyúló projektek sora eredményezte a kapcsolatok folyamatosan bıvülı, sőrő szövetét. A határrégióban a történeti, földrajzi és geopolitikai sajátosságok alapján erıs és sokirányú határon átnyúló kapcsolat fejlıdött, ami érzékelhetı hatást jelentett a határ mindkét oldalán elnyúló határrégióban, és modellként szolgált újabb határon átnyúló kapcsolatokhoz is. A tanulmány elkészítéséhez szakmai konzultáció formájában beszélgetést szerveztünk a régió mindkét oldalán érintett regionális munkaügyi szakemberekkel, a régió gazdaságát ismerı partnerekkel és a képzı központok képviselıivel. A szakmai konzultációk során a régió értelmezését egyeztettük, majd a szakmai konzultációkat követıen adatokat és információkat kértünk a régióban dolgozó munkaügyi partnerektıl. A szóbeli és a rendelkezésünkre bocsátott írásos dokumentumok és a határrégióra vonatkozó adatok mellett a tanulmány elkészítéséhez felhasználtuk korábbi kutatások eredményeit, az Állami Foglalkoztatási Szolgálat (ÁFSZ) adattárház adatbázisát, a magyar és az osztrák statisztikai hivatal valamint az EUROSTAT on-line adatbázisát, az Országos Egészségügyi Pénztár (OEP) nyilvántartásait az EURES-T Pannónia honlapjáról letölhetı adatokat és egyéb elérhetı forrásokat. A határmenti régió lehatárolását követıen a régió demográfiai, gazdasági, munkaerı-piaci és migrációs sajátosságainak a részletes elemzését végeztük el, ennek a helyzetértékelésnek az összegzését mutatja be az elkészült tanulmány.
5
1
Az osztrák-magyar határrégió területe Az osztrák-magyar határrégió azonosításakor a bıség zavara okozhat gondot. A
nehézség abból fakad, hogy a kialakult kötelékeket és korábbi projekteket is figyelembe véve olyan szempontok erısítik egy tágabb, messzebb nyúló régió lehatárolását, ami a határmenti és határon átnyúló kapcsolatnál nagyobb és komplexebb határrégiót jellemezhet. Az osztrákmagyar határrégió meghatározásakor a régió helyét és fejlıdését figyelembe véve a régió lehatárolásának többféle szempontja lehetséges A jelenlegi projekt a határon átnyúló munkapiacok, és együttmőködések lehetıségeit vizsgálja, és feltételezi, hogy ezek a kapcsolatok a határhoz közeli szők sávban erısek. Az osztrák-magyar határon kialakult kapcsolatok és együttmőködések rendszerébe illeszkedik a határon átnyúló munkaerı-piacok keretét definiáló határrégió. A régió kiterjedtségét tágabb, a határrégió lehetıségeit meghatározó térben helyezzük el, ezen belül lehetséges egy szőkebb magrégió lehatárolása. A tanulmány célja a határmenti régió gazdasági és munkapiaci leírása, a kilátások vizsgálata, olyan mások számára jó gyakorlatok, szakmai tapasztalatok bemutatása, melyek a határrégióban már léteznek, sikeresnek és eredményesnek bizonyultak. Az egyes határrégiókat vizsgáló tanulmányokat egységes szempontokat követve készítettük el, mindenekelıtt a régió formális határát rajzoltuk meg, majd ezt a potenciális régiólehatárolást összevetettük korábbi projektek szempontjaival és eredményeivel, ahol lehetséges volt, követtük és hasznosítottuk kategorizálásukat, figyelembe véve a régióban a kapcsolatok kialakult rendszerét, erejét és szerepét. Mindezek után az elképzeléseket a határrégió magyar és osztrák oldalán a gazdasági és munkaügyi szakemberekkel folytatott konzultációkon vitattuk meg. Az osztrák-magyar határrégió kitüntetett nyugati határhelyzetébıl fakadóan számos korábbi projekt fogalmazódott meg és mőködött eredményesen a régióban. A projektek hatással voltak késıbbi és távolabbi együttmőködésekre, és például szolgálhatnak olyan régiókban, ahol a kapcsolatok alakulása még kezdetlegesebb szakaszban tart. A régió definiálásához mindenekelıtt áttekintjük azokat a korábbi projekteket, amelyeket a vizsgálatunk számára a régió lehatárolásához, definiálásához is hasznosíthatunk.
1.1 Korábbi kapcsolatok, határon átnyúló programok Az osztrák magyar határrégióban – a régió földrajzi helyzete, gazdasági pozíciója és a szomszédos régiókkal összehasonlítva komplementer helyzete számos program, projekt megfogalmazódását eredményezte. Ezek a projektek a határmenti kapcsolatok fejlıdésének
6
fontos lépései voltak, egy részük kisebb régiók, másik részük egy-egy fontos tematikus (rész)terület fejlıdésének a lehetıségét alapozta meg. A határmenti projektek részei az európai integráció programjainak a bıvülı Unió határán, így érthetıen szinte gomba módra fejlıdtek és szaporodtak az elmúlt 20 évben. Ezek az osztrák-magyar vagy több határmenti régió együttmőködést célozták, a projektek szempontjainak megfelelı területi lehatárolást követtek, sokirányú együttmőködést, és feladatot tőztek ki célul és valósítottak meg. Az egyes projektek önálló fejlıdésük ellenére egymásra épültek, egymást erısítették és hatásukra a régiós kapcsolatok gazdag láncolata alakult ki. Egy-egy új projekt vagy együttmőködési kapcsolat kezdetekor a korábbi projektek nagy segítséget jelenthetnek a továbblépéshez. Tanulmányunkban a változatos célú és tartalmú projektek közül csak a munkaerı-piaci együttmőködéseket emeljük ki, a kulturális kapcsolatok elmélyítésétıl a környezetvédelemig terjedı fontos projektek nem – vagy csak közvetetten – részei a határon átnyúló munkapiacoknak, s mint ilyenekkel, itt nem foglalkozunk. A projekteket meghatározták a rendelkezésre álló finanszírozási keretek, lehetıségek és célok, ezek a kapcsolatok fejlıdésének és az integrálódásnak a kívánatos irányát voltak hivatottak szolgálni. A legfontosabb finanszírozási keretet a csatlakozást megelızı idıszakban az elıcsatlakozási keret a PHARE CBC (Cross-border Cooperation - határon átnyúló együttmőködés), majd késıbb az Interreg programok biztosítottak, ezek hasznosítására az osztrák magyar határrégióban különösen jó lehetıségek kínálkoztak. A határrégiót érintı legfontosabb projekteket röviden összegezzük.
EUREGIO – West/Nyugat-Pannónia területe: A Nyugat-Dunántúli régió három megyéjének (Gyır-Moson-Sopron, Vas, Zala) valamint
Burgenland
tartományának
határon
átnyúló
együttmőködése
(a szerzıdést 1998. október 7-én Eisenstadtban írták alá). Az EUREGIO mint szervezet nem rendelkezik semmiféle hatáskörrel, feladata döntéselıkészítı és javaslatokat tehet a határmenti régió fejlıdésére. Ilyen fejlesztési stratégia kidolgozására 2004-ben került sor. Az EuRegio keretében közös gazdasági, szociális és kulturális, infrastrukturális kérdésekkel kapcsolatos projektek valósultak meg, az egyes részterületeken munkacsoportok keretében alakultak a fejlesztési projektek.
Az EuRegio keretében megvalósult határon átnyúló projektek és programok • EUREGIO – West/Nyugat Pannónia EuRégió Foglalkoztatási Paktum 7
A paktum messze nyúló korábbi kapcsolatokra és együttmőködésekre épült. 1991 óta áll
fenn
a határon
átnyúló
foglalkoztatás-politikai
együttmőködés
Nyugat-
Magyarország és Kelet-Ausztria között, o kezdetben a keleti országoknak nyújtott segélyprogram (Ost-Hilfe) és Ausztria Szövetségi Kancellária Hivatala, késıbb az Osztrák Köztársaság Szövetségi Munkaügyi Minisztériuma, ill. a Magyar Munkaügyi Minisztérium, majd 1995-tıl az EU Phare CBC és Interreg programjai, ill. a két állam saját nemzeti forrásai támogatták. • Munkaerı-piaci és foglalkoztatáspolitikai együttmőködések folyamatos fejlıdéséhez és elmélyítéséhez az osztrák Szövetségi Gazdasági és Munkaügyi Minisztérium, a Burgenlandi Munkaerı-piaci Szolgálat (AMS), a Gyır-Moson-Sopron, Vas és Zala Megyei Munkaügyi Központok között. • Határmenti ingázói egyezmény Ausztria és Magyarország között (1998-ban lépett hatályba) • folyamatos tapasztalatcsere, valamint know-how átadás az EuRégió munkacsoportjain belül.
Határon átnyúló foglalkoztatási paktum Gyır-Moson-Sopron, Vas és Zala Megyei Munkaügyi Központok, Burgenland tartomány, valamint a Burgenlandi Munkaerıpiaci Szolgálat (AMS) között – az EuRégión belül. (2007. június 27., Szombathelyen írták alá.) egy régió különbözı ágazati szereplıinek szerzıdésben rögzített összefogása, a foglalkoztatási struktúrák fejlesztésére.
LAMO – Munkaerı-piaci monitoring projekt területe: Alsó-Ausztria Csehországgal és Szlovákiával határos területei, a bécsi agglomeráció, valamint Burgenland tartomány Magyarországgal és Szlovákiával határos vidékei, s így érinti a "CENTROPE közép-európai régiót". INTERREG III A" projekt keretében A projekt célja: "Munkaerıpiaci monitoring (LAMO) - Monitoringeszköz kifejlesztése, alkalmazása és érvényesítése a munkaerıpiacon végbemenı változások rendszeres figyelemmel kísérésére az EU-bıvítés folyamán"
8
nemzeti és nemzetközi szakemberekkel közösen olyan monitoring kialakítás vizsgálatokkal, amelyek a munkaerıpiacon végbement változásokat követik, különös tekintettel a munkaerı- migrációra, illetve az ingázó migrációs potenciálra,
CENTROPE – Labour kísérleti projekt terület Burgenland, Pozsonyi régió, Alsó-Ausztria, Dél-Morávia, Trnava régió, Bécs, NyugatDunántúli régió – CENTROPE régió Ausztria, Magyarország, Csehország és Szlovákia határmenti területei ’Európa szívében’ 2003-ban született meg a megalakítási szándék INTERREG IIIA projekt keretében történt a projekt elıkészülete versenyképes, dinamikusan fejlıdı európai régiót fejlesztésére, amely kihasználja a gazdaság és politika nyújtotta lehetıségeket a régióban, valamint a nyelvi és kulturális sokszínőségét. CENTROPE kezdeményezést határon átnyúló régió és együttmőködési struktúra lehessen pozícionálni.
EURES-T Pannonia partnerségi társulás terület hatásterülete Magyarországon Gyır-Moson-Sopron, Vas és Zala megye, Ausztriában Burgenland tartomány egésze (Eisenstadt, Mattersburg, Neusiedl, Oberpullendorf, Oberwart, Stegersbach és Jennersdorf munkaügyi körzetekkel), Alsó-Ausztria déli munkaügyi körzetei közül Baden, Berndorf, Bruck a. d. Leitha, Mödling, Neunkirchen, Schwechat, Wiener Neustadt érintett, Stájerország munkaügyi körzetei közül pedig Feldbach, Fürstenfeld és Hartberg. 2008-ban jött létre, az EURES határon átnyúló partnerség megalakításának szükségessége, az osztrák-magyar határmenti régióban megalakítandó partnerség
EXPAK – Osztrák-Magyar Szakértıi Akadémia területe: nincs körülírt hatásterülete A határon átnyúló a munkaerı-piaci és foglalkoztatási politika együttmőködés fejlesztését szolgáló program, információs, vita- és hálózatépítı, intézményesített, tanulási környezet.
IGR – Interregionális Szakszervezeti Tanács területe Burgenland-Nyugat-Dunántúl 9
A projekt eredeti célja Magyarország és Ausztria felkészítése volt Magyarország EU csatlakozására, de megmaradt az együttmőködés és koordináció a magyar és osztrák szakszervezetek között,
LAGERA – Labor a regionális munkaerıpiac közös fejlesztésére Terület Ausztria és Magyarország INTERREG IIIA projekt célja, hogy felkészítse az osztrák-magyar határmenti régió munkaerıpiacát, vállalkozásait és munkavállalóit a szabad munkaerı-áramlásra vonatkozó átmeneti szabályozások utáni idıszakra. Jelentıs munkaerı-piaci szereplık és érdekképviseletek vesznek részt a munkában, hogy sikerüljön felkutatni a két ország közötti szervezeti, gazdasági, szociális és hangulatbeli problémákat és megoldást találni rájuk. A számos projektcél között többek között jogi és a képzésre vonatkozó igények tisztázása, a foglalkoztatás szerkezetét érintı információk összegyőjtése, kísérleti munkaerıcsere projekt megvalósítása szerepel.
A fontosabb határrégiós projekteket és azok érvényességi, illetve hatásterületét tekintettük át röviden. A projekteket és azok céljait vizsgálva azt látjuk, hogy az átfogóbb fejlesztésekre koncentráló programok érvényességi területe többségében Burgenlandig terjed, és ennek a régiónak kiemelt a fontossága a projektek zömében. A legkorábbi átfogó EUREGIO – West/Nyugat-Pannónia projekt területe Burgenlandra korlátozódik, hasonlóan a nagyon sikeres IGR – Interregionális Szakszervezeti Tanács – tevékenysége is. A határmenti kapcsolatok meghatározó fontosságúak Burgenland és a szomszédos területek között a több határrégión átlépı interreg projektekben is. A Lamo monitoring projekt vizsgálatának a hatóköre Burgenlandra és a szomszédos határrégiókra terjed, a CENTROPE – Labour kísérleti projekt ugyan túllép Burgenland területén, de a több határ együttes részére koncentráló projekt. Az EURES-T Pannonia 2008-ban létrehozott határon átnyúló partnerség területe és céljai állnak a kutatási célunkhoz legközelebb. Az EURES-T régió megvalósíthatósági tanulmány a partnerség területét a következıképpen jellemezte: „Az osztrák-magyar határrégió vizsgált területének földrajzi kiterjedését, a már meglévı határon átnyúló gazdasági és szervezeti együttmőködési hálózatokat és az ingázók számát ill. szerkezetét tekintve
10
teljesíti az EURES-T partnerség megalapításának alapfeltételeit”.1 A határmenti régiók gazdasági és munkaerı-piaci helyzetérıl és lehetıségeirıl, a foglalkoztatást segítı támogatásokról szóló kutatás olyan együttmőködési lehetıségek kereteit vizsgálja, amelyek az EURES-T elveihez hasonló területi lehatárolást, határon átnyúló gazdasági, oktatási, munkapiaci kapcsolatokat ösztönöznek, segítenek.
1.2 A régió definiálásának a szempontjai A határrégiót szokásosan két értelmezés alapján definiálhatjuk, egyrészt a megfelelı NUTS 3 besorolás szerinti lehatárolással szokás definiálni, másrészt a határtól mért meghatározott távolsággal. A határrégió definiálásakor fontos szempont a határ két oldalának a kiegyensúlyozott kiterjedése, terület vagy/és népesség alapján, s természetesen egyéb, az adott határrégióban speciális szempontokat is figyelembe véve. A NUTS 3 megye régió sokszor túlságosan nagy területi egység, ami meghaladja azt a km-ben mért távolságot, ami a határrégió esetében a régiót definiálni hivatott. Nem csak a formális távolság okoz azonban a NUTS 3 megyével definiált régió esetén gyakran gondot. A határhoz közeli és a távolabbi területek közötti különbségeket összemossa és elfedi egy-egy nagyobb megye esetében a megye egészének bevonása a határrégióba. Éppen azok a sajátosságok, eltérések veszhetnek ebben az összevonásban el, amelyek a határrégió értelmét és tartalmát adhatják. A határrégió definiálása technikailag nem okoz gondot, osztrák oldalon hasonló a regionális beosztás a magyarországihoz, a határrégiót leíró megfelelı területi egység, ami a régió pontos definiálását lehetıvé teszi, a NUTS 3 régióknál kisebb egységeknek feleltethetı meg, ezek az ún. közigazgatási kerületek Ezek a területek írják le a határrégiót, viszonylag pontosan. Eszerint a régió osztrák oldalát a közigazgatási kerület-csoportokból képzıdı területekkel definiálhatjuk, ami a NUTS 3 régióknak feleltethetı meg. A régió – szőken értelmezve – a magyar oldalon Gyır-Moson-Sopron megyét és Vas megye egy részét öleli fel. Vas megye egy része átnyúlik a szomszédos szlovén-magyar határrégióba, azaz mindkét területre, és része a szlovén-magyar és az osztrák-magyar határrégiónak is. Ez a megközelítés konzisztens volt a projekt során követett szempontokkal, más határrégiókban a lehatárolás módjával és területével. 1
Megvalósíthatósági tanulmány egy határon átnyúló EURES-T partnerség létrehozására Kelet-Ausztria és Nyugat-Magyarország között Magyarországon Gyır-Moson-Sopron, Vas és Zala megyék, tehát a Nyugat-Dunántúli régió, Ausztriában Burgenland tartomány, illetve Alsó-Ausztria és Stájerország tartományok egyes területei részérıl. Empirica Gazdasági és Társadalomkutató Intézet Kft. – Sopron, 2008, 4. o.
11
A véglegesen definiált terült meghatározásakor – ahogy ezt már a fentiekben említettük – megvizsgáltuk és figyelembe vettük a korábbi projektek által azonosított határrégió területet. Az elızetesen a határrégió meghatározására a kutatásunkban követett szempontok alapján definiált területet szembesítettük a szakmai konzultáció során a régió szakembereivel. A szakmai konzultációt követıen elvetettük a szőkebb régió területet. A végleges határrégió – a kompatibilitás és a szakmai szempontok figyelembevételével – megegyezik az Eures-T Pannonia határon átnyúló partnerség területi lehatárolásával.2 A határmenti régiók gazdasági és munkaerı-piaci helyzetét és lehetıségeit feltáró vizsgálatban követett módszer szerint a határrégió definíciójához megvizsgáljuk a kistérségek és munkaügyi kirendeltségek szerint azt a jól leírható területi egységet, amely a határrégiót körvonalazhatja. Az elızıekben már indokoltuk, hogy a többféle lehetséges megfontolás közül végül az elemzéshez megfelelı területnek és alkalmas elemzési keretnek bizonyult az EURES-T Pannonia együttmőködés területe. (Az 1. mellékletben mutatjuk meg részletesebben az elızetes elképzelések és szakmai szempontok alapján a határrégió végleges definiálásának a lépéseit.) Az EURES-T régió definíciós szempontjai megfeleltek a vizsgálatunknak, és fontosnak tőnt a kompatibilitás és az EURES-T gazdag információs forrásának a megismerése és hasznosítása.3 Az alábbiakban bemutatjuk a határrégió két oldalának lehatárolt területeit.
1.3 A határ menti régió magyar oldalának a definiálása Az osztrák-magyar határrégió magyar oldalát – az EURES-T Pannonia definíciót követve – a három Nyugat-Dunántúli megye, Gyır-Moson-Sopron, Vas és Zala megye területe adja. A régió, a projekt lehatárolását követve, a megyék teljes területét felöleli. A három magyar megye közül Zala megye nem fekszik közvetlenül az osztrák-magyar határon, valójában a határrégióval adminisztratív egységet alkot, hogy a Nyugat-Dunántúl régióhoz
2
Ezzel a területtel lényegében egybeesik az Ausztria - Magyarország Határon Átnyúló Együttmőködési Program 2007-2013 jogosultsági határterület: „Ausztriában Burgenland, Bécs, Wiener Umland-Südteil (Bécs környéke - déli terület) NUTS III térsége, Magyarországon Gyır-Moson-Sopron, Vas és Zala megyék. A közvetlenül szomszédos NUTS III -egységek, Niederösterreich-Süd (Alsó-Ausztria déli terület) és Oststeiermark (Kelet-Stájerország) az 1080/2006/EK rendelet 21. paragrafusának értelmében a 20%-os rugalmassági szabályba esnek, a határhoz való földrajzi közelségük és a kétoldalú határterülethez való erıs kapcsolódásaik által” http://www.nfu.hu/ausztria_magyarorszag_hataron_atnyulo_egyuttmukodesi_program
3
A kutatás elveinek a megfogalmazásakor, a régió definiálás szempontjainak a kialakításakor egy korábbi sikeres EURES-T program szolgált modellként, a Nyugat-Szlovákia és Nyugat-Magyarország határán fekvı EURES-T Danubius partnerség, ld. http://www.eures-t-danubius.eu/ A helyzetfeltáró tanulmányban is a jól mőködı EURES-T partnerségi együttmőködés megvalósíthatósági tanulmányban definiált régiólehatárolását követtük.
12
tartozik, de a határtól meglehetısen távoli terület. Elemzésünkben ezért vizsgáljuk, van-e munkapiaci relevanciája Zala megye bevonásának a határmenti régióba, illetve egy olyan megkülönböztetésnek, ami a határrégiót egy szőkebb ’magrégióra’, illetve tágabb teljes határrégióra bontja. Ezt az elemzések alapján válaszolhatjuk meg. Elkészítettük a határrégió egy még szőkebb, a projekt egészének szellemét követı variánsát is, a határhoz közeli kistérségek alapján definiálva. (Ezt is megmutatjuk részletesen a mellékletben) Az 1. térkép összefoglalva mutatja be, milyen lehetséges területeket fed le a határrégió három variánsa. A legszőkebb – Gyır-Moson-Sopron és Vas megye lehatárolt kistérségekkel leírt régiója konzisztens tehát a projektünk egészét követı definícióval. A két teljes nyugat-magyarországi határmenti megye bevonása nem jelent jelentıs változást, ez a határrégió szempontjából valójában nem jelent jelentıs növekedést. Zala megye bevonása azonban másmilyen szempontot követ, mint amit a határon átnyúló munkapiacok meghatározásában a korábbi elemzésünkkor követtünk. Az összehasonlítás és a konzisztencia érdekében a szőkebb, két megyét vizsgáló illetve három megyét, azaz a teljes Nyugat-Dunántúli régiót lefedı elemzésünkben követjük a kistérségi, illetve munkaügyi kirendeltség szintő elemzéseket. 1. térkép Az osztrák-magyar határrégió magyar oldalának három lehetséges definiálása
Osztrák-magyar határrégió három változat
Osztrák-magyar határrégió változatok Zala megyével kiegészítve (257) Gyır és Vas kiegészített (109) Gyır és Vas lehatárolt (251)
Forrás: saját szerkesztés
13
Végül összegezve a határrégió magyar oldala az elfogadott definíció szerint a következı területet öleli fel, NUTS régiók és kistérségek illetve munkaügyi kirendeltségek szerint. 1. táblázat A határrégió magyar oldala, régiókategóriák szerint NUTS 2 Nyugat-Dunántúl
NUTS 3
Kistérségek
Gyır-Moson-Sopron
Csornai Gyıri Kapuvári Mosonmagyaróvári Pannonhalmai Sopron-Fertıdi Téti Celldömölki Csepregi Kıszegi Körmendi Szentgotthárdi Szombathelyi Sárvári Vasvári İriszentpéteri Keszthely-Hévízi Lenti Letenyei Nagykanizsai Zalaegerszegi Zalaszentgróti
Vas
Zala
Munkaügyi kirendeltségek
1.4 A határ menti régió osztrák oldalának definiálása Az osztrák oldalon a megfelelı területi egység lehatárolása hasonló szempontokat követett, mint a magyar oldalon. Hasonló a területi egységek struktúrája is Ausztriában, mint Magyarországon, NUTS 3 területi egységeknél kisebb kistérségi illetve munkaügyi kerületekbıl építhetı fel a határrégió területe, ami a régió pontos definiálását lehetıvé teszi. A határrégió osztrák oldalát a NUTS 3 közigazgatási kerületekkel határozzuk meg, de egyes közigazgatási kerületek a határrégióból kívül esnek. Így az osztrák oldalon nem a teljes NUTS 3 régiók írják le a határrégiót, ami összességében hat közigazgatási kerület kistérségeibıl áll össze:
Nordburgenland,
Mittelburgenland,
Niederösterreich-Süd, Oststeiermark.
14
Südburgenland,
Wiener
Umland/Südteil,
A régió nem fedi le az összes említett terület egészét. Munkaügyi körzetekkel definiálva a területet Ausztriában Burgenland tartomány egésze a régióba tartozik. (Eisenstadt, Mattersburg, Neusiedl, Oberpullendorf, Oberwart, Stegersbach és Jennersdorf munkaügyi körzetek). Dél-Alsó-Ausztria munkaügyi körzetei közül Baden, Berndorf, Bruck a. d. Leitha, Mödling, Neunkirchen, Schwechat, Wiener Neustadt érintett, Stájerország munkaügyi körzetei közül pedig Feldbach, Fürstenfeld és Hartberg. 2. táblázat A határrégió osztrák oldala, régiókategóriák szerint NUTS 2 Burgenland
NUTS 3 Észak-Burgenland (Nordburgenland)
Közép-Burgenland (Mittelburgenland) Dél-Burgenland (Südburgenland)
Alsó-Ausztria (Lower Austria)
Stájerország (Styria)
Dél-Alsó-Ausztria (Niederösterreich-Süd)
Bécs környék dél (Wiener Umland/Südteil) Kelet-Stájeroszág (Oststeiermark)
Munkaügyi körzetek Eisenstadt
Kistérségek Eisenstadt, Rust Eisenstadt vonzáskörzete
Mattersburg Neusiedl Oberpullendorf Oberwart Stegersbach Jennersdorf Neunkrichen
Güssing
Bécsújhely (Wiener Neustadt-Land) Berndorf Baden Bruck/Leitha Mödling Schwechat
Bécsújhely városa Bécsújhely pol. körzete Baden
Feldbach Fürstenfeld Hartberg
A 2. térkép az EURES-T Pannonia társulás területét mutatja, amit a vizsgálatunk során elfogadtunk és követünk, mint határrégiót. Így a térkép segítségével valójában a határrégiót mutatjuk be. A vizsgálatot nagyobb területi egységek és kistérségek, illetve munkaügyi kerületek/kirendeltségek szintjén végezzük, ami lehetıséget ad annak elemzésére, hogy a térségeken belül a nagyobb területek, így például a határtól távolabb esı Zala szerepe hogyan illeszkedik a régió egészébe, s ha nem is teszi szükségessé magrégió, illetve a tágabb
15
határrégió definiálását, de az elemzés számára fontos a megkülönböztetés. A tanulmányban egyéb adatforrások mellett felhasználjuk az EURES-T Pannonia honlapján összegyőjtött és elérhetı gazdag adatbázist (http://www.eures-pannonia.hu/?almenu=103&fomenu=no&site=103), és a honlapról letölthetı megvalósíthatósági tanulmányban szereplı adatokat és információkat is. (http://www.eures-pannonia.hu/uploads/files/100123_102850_._Feasibility_study_EURES-T_Pannonia.pdf). 2. térkép A határrégió képe kistérségek szerint
Forrás: EURES-T Pannonia honlap http://www.eures-pannonia.hu/?fomenu=73&almenu=no&site=73
2
A régió fıbb mutatói A határmenti régió sajátosságait mindenekelıtt a fıbb területi és népesség mutatók
alapján mutatjuk meg, ez egyben a határ két oldalán fekvı területek összehasonlítására is megfelelı. A régió definiált területét vizsgálva megnézzük a határ két oldalán fekvı területek fıbb mutatóit, és idıbeni elmozdulásukat. A határrégió meghatározásakor fontos, hogy a régió terület, vagy/és népesség alapján kiegyensúlyozott kiterjedéső legyen, így a határrégió részletes elemzését a lehetıségek szerint összehasonlítható területekre, s mindkét oldalt jól
16
bemutató, jellemzı és összehasonlítható mutatókat vizsgálva végezzük el. A határ két oldalán népesség, terület és a régiót meghatározó további sajátos szempontok alapján leírható területek helyezkednek el. A fıbb mutatók után részletesen elemezzük a régió két oldalának demográfiai, gazdasági, munkapiaci, migrációs sajátosságait, a mobilitás és a határon átnyúló munkapiac lehetıségeit.
2.1 A határrégió osztrák oldalának fıbb mutatói Az osztrák határrégió sőrőn lakott terület, az átlagos népsőrőség 100 fı/km2 felett volt minden tartományban, de a régión belül vannak nagyon magas népsőrőségi ipari és kereskedelmi centrumok, vonzáskörzetetek, míg másutt – így Burgenland mezıgazdasági területein – a népsőrőségő határozottan alacsony. Összességében növekvı a régió népessége, ez a növekedés fıleg Alsó-Ausztria területén volt jelentısebb, ide tartoznak a Bécs-környéki iparosodott területek, vonzáskörzetek.
17
3. táblázat Az osztrák-magyar határrégió osztrák oldalának a fıbb mutatói NUTS régiók
Terület (km2) 2001
Burgenland Eisenstadt (Kismarton) Mattersburg (Nagymarton) Neusiedl a See (Nezsideri) Oberpullendorf (Felsıpulya) Oberwart (Felsıır) Stegersbach / Güssing Jennersdorf (Gyenesfalva) Burgenland Alsó Ausztria Baden Bruck/Leitha Mödling Neunkirchen Wiener Neustadt Bécs vonzáskörzet Alsó Ausztria Stájerország Feldbach Fürstenfeld Hartberg Stájerország Osztrák határrégió együtt
Népesség
Népsőrőség
(fı)
(fı/ km2)
2002
2007
Népesség változása
Népsőrőség változása
2002
2007
%
fı/km2
516 238
52256 37423
53861 38358
101 157
104 161
103,1 102,5
3 4
1039
51547
53037
50
51
102,9
1
701
37728
37473
54
53
99,3
0
733 485 253
53111 26946 17929
53269 26541 17718
72 56 71
73 55 70
100,3 98,5 98,8
0 -1 -1
3965
276940
280257
70
71
101,2
1
753 495 278 1150 972 485 3902
126701 40155 106567 85858 109982 101755 515263
133741 41760 111726 86697 113789 108749 533713
168 81 383 75 113 210 132
178 84 402 75 117 224 137
105,6 104,0 104,8 101,0 103,5 106,9 103,6
9 3 19 1 4 14 5
730 264 959 1947 9814
67498 23007 67835 158340 950543
67626 23027 67478 158131 972101
92 87 71 81 97
93 87 70 81 99
100,2 100,1 99,5 99,9 102,3
0 0 0 0 2
Forrás: Statistik Austria, EURES-T Pannonia megvalósíthatósági tanulmány
A régióban a népesség és a népsőrőség is dinamikusan növekszik, határozottan vonzó központ sajátosságait mutatja. Stájerország régióba tartozó területei közepes népességőek, itt demográfiai értelemben egyértelmően stagnálást, a népesség változatlanságát látjuk. (3. táblázat)
2.2 A határrégió magyar oldalának fıbb mutatói A határrégió magyar oldalát vizsgálva azt látjuk, hogy a régió egészében ritkásan lakott terület, különösen a déli rész, Zala megye és Vas megye egyes részei aprófalvas kis településekbıl állnak, és néhány város és környéke kivételével nagyon alacsony népsőrőségő
18
területek. Az alacsony népsőrőség mellett a népességszám is fogy ezeken a területeken. A régió északi területe, Gyır-Moson-Sopron megye sőrőbben lakott, növekvı terület, de a régió iparosodottabb centruma mellett ezek a területek is váltakoznak alacsonyabb népsőrőségő területekkel. A régió összességében nem tér el a teljes magyarországi átlagtól, a régió területeinek az átlaga is kicsit csökkenı népességet mutat. (4. táblázat) A táblázatban azt is feltüntettük,
hogy a
határrégió
melyik
kistérségei
tartoznak
egyben
szomszédos
határrégiókhoz. A határrégió definíciója során nem válogattuk le azokat a területeket, amelyek a határ mentén találhatóak, ami természetesen adódott abból a helyzetbıl. hogy a megyék szintjén definiáltuk a régiót.
19
4. táblázat Az osztrák-magyar határrégió magyar oldalának fıbb mutatói NUTS régiók
Terület (km2)
Népesség
Népsőrőség
(fı)
(fı/ km2)
Népesség változása
Népsőrőség változása
2001
2001
2007
2001
2007
%
fı/km2
663 789 312 124 349 124 279 553 389 3582
24457 96916 19006 12041 34594 13666 11354 71034 19034 302102
22859 97266 18312 13282 34806 12473 10792 66968 17391 294149
36,9 122,8 60,9 97,4 99,1 110,2 40,7 128,5 48,9 84,3
34,5 123,3 58,7 107,5 99,7 100,6 38,7 121,1 44,7 82,1
93,5 100,4 96,3 110,3 100,6 91,3 95,1 94,3 91,4 97,4
-2,41 0,5 -2,2 10,0 0,6 -9,6 -2,0 -7,4 -4,2 -2,2
305 233 331 646 185 185 374 474 602 3335
7690 15546 22612 115333 17548 10776 15858 27933 38609 271905
7032 15041 21992 113252 18306 10799 14552 25670 36918 263562
25,2 66,7 68,3 178,5 94,9 58,2 42,4 58,9 64,1 81,5
23,1 64,6 66,4 175,3 99 58,4 38,9 54,2 61,3 79,0
91,4 96,8 97,3 98,2 104,3 100,2 91,8 91,9 95,6 96,9
-2,1 -2 -1,9 -3,2 4,1 0,2 -3,5 -4,7 -2,8 -2,5
Zala megye Lenti (szlovén ) Zalaegerszeg Zalaszentgrót Zalakaros Keszthely Hévízi Pacsai Nagykanizsa (horvát) Letenye (horvát) Zala megye egésze Vas megye İriszentpéter (szlovén Szentgotthárd (szlovén ) Körmend (szlovén is) Szombathely Kıszeg Csepregi Vasvári Celldömölk Sárvár Vas megye egésze Gyır-Moson-Sopron megye Gyıri (szlovák) Mosonmagyaróvári (szlovák) Pannonhalmi (szlovák) Csorna Kapuvár Sopron-Fertıd Gyır-Moson-Sopron megye egésze. Osztrák-magyar határrégió együtt Magyarország (e km2)
93027.6
743
174 007
177 080
931 321 599 363 877
73145 17018 36611 25526 92918
74551 17002 35692 24497 95195
4208
438892
443520
11125
1012899
1001231 10169999
10328959
234.2
238.3
101.77
4.1
78.6 53.0 61 70 106
80.1 53.0 60 67 109
101.92 99.91 97.5 96.0 102.5
1.5 0.0 -2 -3 3
104.3
105.4
101.05
1.1
91.0
90.0
98.8
-1.0
111.0
109.3
98.5
-1.7
Forrás: KSH
2.3 Fıbb mutatók összehasonlítása A határrégió két oldalának az összehasonlítása a fıbb mutatók alapján sokatmondó képet rajzol az osztrák-magyar határrégióról. A határon keresztül nyúló régió egész területének a térképét a két mutatót vizsgálva rajzolta meg az EURES-T Pannonia
20
megvalósíthatósági tanulmány, az újabb adatokat az EURES-T Pannonia honlapján érhetjük el, innen származnak a 3. térkép ábrái. A két térképet egymás mellé helyezve szemléletes képet mutatnak a régióról. Népsőrőség alapján a közepes és alacsony népsőrőségő területek váltakoznak a régióban, néhány magas népsőrőségő terület található a határ mindkét oldalán. Alsó-Ausztria Mödling Bécshez közeli ipari régiója különösen magas népsőrőséget mutat, de a teljes Bécs vonzáskörzet vonzereje is jelentıs. A régióban még három további jelentısebb városias, sőrő népességő terület alkot háromszöget, az osztrák oldalon, a Burgenlandi tartományhoz tatozó Nagymarton, a magyar oldalon Gyır-Moson-Sopron megyében Gyır és környéke, Vas megyében Szombathely. A határrégió déli részein Zala és Stájerország távolabbi területein találhatóak kicsit sőrőbben lakott területek, a köztes régiók azonban Burgenlandban és a magyar oldalon is ritkásan lakott terület. A népsőrőség a terület nagy részén a népesség fogyásával, eláramlásával változik, ez mindenekelıtt a magyarországi régiókra igaz, néhány Dél-Burgenlandi járásban a régió osztrák oldalán is csökken ugyan a népesség. A határrégió magyar oldalán a határ északabbra esı szakasza felé közeledve található mind több olyan területet, ahol a népesség növekedése, vagy enyhe népességfogyás a jellemzı. Növekvı terület emellett Gyır, Mosonmagyaróvár és környéke. A határrégió elsı megközelítésben karakteres képet mutat. Azzal az implicit feltételezéssel élve, hogy a prosperáló régiók fıbb demográfiai mutatói is pozitívak, a régióban dél-keletrıl észak-nyugat felé mutató dominanciát, vonzerıt láthatunk. A továbbiakban részletes mutatókkal vizsgáljuk, hogy a határrégió fıbb mutatói alapján kirajzolódó képet a demográfiai, gazdasági, munkaerı-piaci és migrációs sajátosságok megerısítik, módosítják vagy árnyalják-e?
21
3. térkép A határrégió népsőrősége és a népességszám változása a határrégióban
Forrás: EURES-T Pannonia http://www.eures-pannonia.hu/index.php?lang=de&site=141
Forrás: EURES-T Pannonia megvalósíthatósági tanulmány, Empirica (2008)
3
A régió népességének demográfiai sajátosságai A határmenti régiók együttmőködését a komplementer regionális sajátosságok, a
demográfiai, gazdasági és munkaerı-piaci jellemzık mindegyike, és együttese jelentıs mértékben befolyásolhatja. Ezért vizsgáljuk a munkaerı-piaci kínálatot befolyásoló legjellemzıbb demográfiai mutatókat és az azokat magyarázó tényezıket, különös tekintettel a határrégió két oldalát jellemzı és magyarázó jelenségekre, a határrégióban az együttmőködés lehetséges irányaira és területeire.
3.1 Kormegoszlás a régióban A határrégió osztrák és magyar oldalán is viszonylag homogén, idıs népesség él. A fiatal korosztályok aránya Burgenlandban lényegesen alacsonyabb, mint a régió többi részében, összességében azonban a régió osztrák oldalán valamivel magasabb a fiatalok aránya, mint a magyar oldalon. Az idısek aránya is magasabb az osztrák oldalon mint a magyaron, ez a magasabb osztrák várható életkorral függ össze, az idıskorú népesség magas arányával. Követetésképpen az aktív 15-64 évesek aránya a magyar határrégióban magasabb. Ezt illusztrálja összefoglalóan az 1. ábra. 1. ábra Korcsoportos megoszlás a határrégió két oldalán, 2009, %
Teljes határrégió
0-14 évesek 15-64 éves ek 65 év felettiek
magy ar határrégió osztrák határrégió
Zala Vas Gy ır-M oson-Sop ron
Stájer-ország Alsó-Ausztria Burgenland 0
20
40
60 %
Forrás: EURES-T Pannonia on-line adatok, saját szerkesztés
80
100
3.1.1
Népesség kormegoszlása a határrégió magyar oldalán A határrégió magyar oldalán részletesebben vizsgálva a korcsoportos megoszlásokat
látjuk, hogy Gyır-Moson-Sopron megyében fiatalabb a népesség, Zala megyében lényegesen idısebb a magyar oldal átlagánál, de a határrégió egészében mégis a magyar oldalon a szélsıértékek irányába tolódó kormegoszlás esik egybe a határrégióban jellemzı átlagos értékkel. Az átlag mögött nagyon szélsıségesen elöregedett kistérségek is találhatóak, különösen a déli, szlovén és horvát határig elnyúló kistérségekben. Vizsgáljuk az életkormegoszlást jobban érzékeltetı ún. öregségi indexet, a 100 fiatalkorúra esı idıs korúk arányát is, valamint az idıskori függıségi rátát, ezt az 5. táblázat mutatja. A régióban mindenütt találunk nagyon elöregedett kistérségeket, az arány Zalában a legkedvezıtlenebb. Az idıskorúak függıségi ráta a munkavállalói korú 15-64 évesekhez viszonyítja az idıskorúak arányát. A mutató az elöregedettség mellett azt is méri, mekkora az aktív népesség nagyság az elöregedett népességen belül, és ez mennyire képes az idıs korúak eltartására – biztosítási és társadalmi szempontból. Az arány Zalában a legkedvezıtlenebb, Nagykanizsa városias környezte, Zalakaros és még néhány kistérség kedvezıbb mutatói javítják az összképet.
24
5. táblázat Korcsoportos megoszlás, öregségi index és idıskori függıségi ráta a határrégió magyar oldalán, 2009 NUTS régiók
népesség összesen fı
Gyır-Moson-Sopron megye Csorna 34449 Gyıri (szlovák)r 181868 Kapuvár 23514 Mosonmagyaróvári 73829 (szlovák) Pannonhalmi 16974 (szlovák) Sopron-Fertõd 97368 Tét 19031 Gyır-Moson-Sopron 447033 Vas megye Celldömölk 25098 Csepreg 10711 Kõszeg 18303 Körmend (szlovén is) 21435 Szentgotthárd 14747 (szlovén ) Szombathely 113556 Sárvár 36309 Vasvár 14159 İriszentpéter 6632 (szlovén) Vas 260950 Zala megye Keszthely 34726 Lenti (szlovén ) 21700 Letenye (horvát) 16968 Nagykanizsa (horvát) 66174 Zalaegerszeg 96712 Zalaszentgrót 17740 Hévizi 12617 Pacsai 10610 Zalakarosi 12957 Zala 290204 Magyar határrégió 998187 Teljes határégió 1980234
0-14
ebbıl 15-64 évesek, %
65+
Öregségi index %
Idıskori függıségi ráta %
14,1 14,7 13,6 15,4
68,0 70,6 69,0 70,2
17,9 14,7 17,4 14,4
126,5 100,1 128,0 93,5
26,3 20,9 25,2 20,5
14,9
68,8
16,3
109,4
23,7
14,1 14,0 14,6
69,9 69,2 70,0
16,0 16,8 15,5
113,8 119,9 106,4
22,9 24,3 22,1
14,0 13,2 15,1 14,1 13,5
68,0 68,6 70,2 69,7 68,6
18,1 18,2 14,7 16,2 17,9
129,3 137,1 97,1 114,8 132,6
26,6 26,5 20,9 23,2 26,1
14,0 13,3 14,5 12,3
70,7 69,3 67,1 64,5
15,3 17,5 18,5 23,2
109,3 131,7 127,7 188,1
21,7 25,2 27,6 36,0
13,9
69,6
16,5
118,9
23,8
12,8 11,7 13,2 13,1 13,2 13,4 13,5 15,1 15,6 13,2 14,0 14,4
69,3 67,1 67,3 70,5 70,5 67,2 67,4 67,0 64,8 69,2 69,6 68,2
17,9 21,1 19,4 16,4 16,3 19,4 19,1 17,8 19,7 17,6 16,4 17,4
139,4 180,3 147,0 125,1 123,1 144,5 142,1 118,1 126,2 132,8 116,9 121,0
25,8 31,5 28,9 23,2 23,1 28,9 28,4 26,6 30,4 25,4 23,5 25,5
Forrás: EURES-T Pannonia on-line adatok, saját számítások.
3.1.2
Népesség kormegoszlása a határrégió osztrák oldalán Az elızıekhez hasonló elemzést végeztünk a régió osztrák oldalán is. A
Burgenlandban nagyon alacsony fiatal arány valójában hasonlatos a szomszédos magyar régióban jellemzı arányhoz, csak a Zalában nagyon kedvezıtlen fiatalkorú részarányt haladja
25
meg az érték Burgenlandban. A határ túloldalán minden más régióban egységesen és kiegyensúlyozottan viszonylag kedvezı a fiatalok részaránya. Az idısek magas aránya is egységes, minden régióban és kistérségben is lényegében hasonló, a magyar oldalt jellemzı szélsıséges értékek nem jellemzıek, összességében a határ magyar oldalához képest magas az idısek aránya, amit az idıs korba lépık magas aránya és a növekvı átlagéletkor együttesen magyaráz. (6. táblázat) 6. táblázat Korcsoportos megoszlás, öregségi index és idıskori függıségi ráta a határrégió osztrák oldalán, 2009 NUTS régiók
Burgenland Eisenstadt (Kismarton) Mattersburg (Nagymarton) Neusiedl a See (Nezsideri) Oberpullendorf (Felsıpulya) Oberwart (Felsıır) Stegersbach / Güssing Jennersdorf (Gyenesfalva) Burgenland Alsó Ausztria Baden Berndorf Bruck/Leitha Mödling Neunkirchen Wiener Neustadt Schwechat Alsó Ausztria Stájerország Feldbach Fürstenfeld Hartberg Stájerország Osztrák határrégió Teljes határégió
népesség összesen fı
0-14
ebbıl 15-64 évesek, %
65+
Öregségi index %
Idıskori függıségi ráta, %
55049
14,1
66,9
19,0
134,8
28,4
38741
14,8
66,9
18,3
124,0
27,4
51200
13,4
67,0
19,6
147,1
29,3
37504
13,1
65,6
21,4
163,4
32,6
53516 26608
14,0 12,3
66,8 66,2
19,2 21,6
137,7 175,5
28,8 32,6
17685
12,6
66,7
20,7
164,3
31,0
280303
13,6
66,6
19,7
144,8
29,6
111717 24566 45147 112978 86127 114964 48670 544169
15,5 15,8 14,7 15,4 14,7 15,5 15,1 15,3
67,4 66,7 67,1 65,9 65,4 66,9 68,1 66,7
17,0 17,5 18,2 18,7 19,9 17,6 16,8 18,0
109,8 110,5 123,3 121,0 135,5 113,4 111,0 118,0
25,3 26,3 27,1 28,3 30,5 26,2 24,7 27,1
67344 22945 67286 157575 982047 1980234
15,1 14,7 15,1 15,1 14,8 14,4
66,9 66,9 67,8 67,3 66,8 68,2
17,9 18,5 17,1 17,6 18,5 17,4
118,7 126,1 112,6 117,1 124,9 121,0
26,8 27,6 25,1 26,2 27,6 25,5
Forrás: EURES-T Pannonia on-line adatok, saját számítások.
Az öregségi index a korábbiak alapján, érthetı módon, Burgenlandban a legmagasabb, bár a többi osztrák területen sem alacsony. Az idıskori függıségi ráta az osztrák oldalon 26
határozottan kedvezıtlenebb, mint a magyar oldalon, és a határrégió kistérségei között nagyon eltérı helyzetőt nem is látunk. 3.1.3
Népesség kormegoszlása a határrégióban – összehasonlítás A határrégió népesedését jellemzı folyamatokat a 2-4. ábrán hasonlítjuk össze. Az
ábrák alapján jól körvonalazódik a határrégiót jellemzı néhány karakteres különbség. Mindenekelıtt az öregségi indexet, az idıskorúak fiatalokhoz mért arányát vizsgáljuk meg a határrégióban. Az öregségi index a határrégió átlagában kiegyensúlyozottnak mutatkozik, nincs nagy különbség az osztrák és a magyar átlagérték között. Valamelyest meghaladja a határrégió egészének az átlagát az osztrák érték és elmarad attól a magyar, átlagosan 100 fiatalkorú lakosra a régióban 120 idıskorú esik A régión belül azonban már jelentısek a különbségek, a régió legtávolabb részén elhelyezkedı Zalában több mint 130, a régi magját jelentı Burgenlandban több mint 140 idıskorú esik 100 fiatalra, ez a két terület különösen elöregedett. (2. ábra) Az idıskorúak függıségi indexe, az aktív korúakhoz mért aránya más vizsgálódási szempontból fontos, az idısek ellátása, a régió közös teherviselése és a munkapiaci összefüggések szempontjából is fontos az aktívakhoz mért idıskorú arány. Ez az érték az osztrák határrégióban határozottan magasabb, mint a magyar oldalon, az elızıleg mért öregségi arányokat kicsit szelídítve mutatja, az eltérések kisebbek, de nem változtatják meg a korábban látott képet, Burgenland és Zala legkedvezıtlenebb demográfiai helyzetét a régióban. (3. ábra) Végül a fiatalok függıségi rátáját mutatjuk meg az aktív korúak arányában, s láthatjuk, hogy az arány nagyon alacsony a magyar oldalon. Gyır-Moson-Sopron helyzete a legkedvezıbb a határmenti magyar régiók között, de még ez az arány is csak alig haladja meg a legkedvezıtlenebb arányt mutató Burgenland mutatóját. Természetesen a fenti mutatókkal jelzett kedvezıtlen demográfiai összkép a munkaerıpiacon is érezteti a hatását, erre a tanulmány késıbbi fejezetében térünk vissza. (4. ábra)
27
2. ábra Öregségi index az osztrák-magyar határrégióban, 2009, %
öregségi index
osztrák határrégió m agyar határrégió Teljes határrégió
Zala
Vas
GyırMoson-
AlsóAusztria Stájerország
Burgenland
160 140 120 100 80 60 40 20 0
Forrás: EURES-T Pannonia on-line adatok, saját szerkesztés
3. ábra Idıskori függıségi ráta az osztrák-magyar határrégióban, 2009, %
idıskori függıségi index 35 30 25 20 15 10 5
Forrás: EURES-T Pannonia on-line adatok, saját szerkesztés
28
osztrák határrégió magyar határrégió Teljes határrégió
Zala
Vas
GyırMoson-
AlsóAusztria Stájerország
Burgenland
0
4. ábra Ifjúkori függıségi ráta az osztrák-magyar határrégióban, 2009, %
ifjúkori függıségi index 24 23 22 21 20 19 18 osztrák határrégió magyar határrégió Teljes határrégió
Zala
Vas
GyırMoson-
AlsóAusztria Stájerország
Burgenland
17
Forrás: EURES-T Pannonia on-line adatok, saját szerkesztés
3.2 A népesség nemzetiségi-etnikai összetétele A határmenti kapcsolatokban sokféle hagyomány és kötıdés segítheti és erısítheti az együttmőködések mind erısebb összekapcsolódását. Azzal a feltételezéssel élünk, hogy a határon átnyúló kapcsolatokban a nemzetiségek jelenléte, a közös nyelv járulékos ösztönzı hatást jelenthet – a meglévı komplementer gazdasági és más pull hatások mellett. 3.2.1
Etnikai sajátosságok a határrégió osztrák oldalán Ausztriában magas a külföldi – migráns – népesség aránya, elismert kisebbségként
ennél lényegesen kevesebb etnikumot tartanak azonban számon, a közös múlt alapján a szomszédos országokból Ausztriában élık, illetve a romák tartoznak az elismert kisebbségek közé. Az osztrák népszámlálás a népesség etnikai hovatartozását a szokásosan beszélt nyelvvel különbözteti meg. Eszerint a szomszédos országokból Ausztriában élık aránya messze elmarad a teljes idegen ajkú – külföldi – népességtıl, az osztrák népszámlás szerint mintegy 120 ezer embert érint. Etnikai vizsgálódásunk számára elsı megközelítésben ez a csoport fontos. Láthatjuk, hogy nagy a különbség a használt nyelv és ezen belül az elismert kisebbségek nyelvét beszélık között aszerint, hogy Ausztriában születtek-e, s hogy állampolgárok-e, de minden csoportban megtalálhatóak. (7. táblázat)
29
7. táblázat Etnikumok Ausztriában, 2001 Ausztriában összesen
Osztrák
született és
Nem osztrák
állampolgár
osztrák
állampolgár
állampolgár Népesség, fı Összesen
8 032 926
7 322 000
6 913 512
710 926
Kizárólag német nyelvet beszélık
7 115 780
6 991 388
6 745 701
124 392
Elismert kisebbség nyelvét beszélık
119 667
82 504
49 321
37 163
Egyéb idegen nyelvet beszélık
797 479
248 108
118 490
549 371
88.6
95.5
97.6
17.5
Elismert kisebbség nyelvét beszélık
1.5
1.1
0.7
5.2
Egyéb idegen nyelvet beszélık
9.9
3.4
1.7
77.3
Megoszlás, % Kizárólag német nyelvet beszélık
Forrás Statistik Austria, Volkszählung 2001
Az egyes etnikumok arányát vizsgálva láthatjuk, hogy a népszámlálás szerint 2001ben Ausztriában a legnagyobb elismert etnikumot a magyarok jelentik, létszámuk 40 ezer fı körül van. Kevesen születtek közülük Ausztriában – a legnagyobb Ausztriában születet népcsoport a burgenlandi horvátok és a szlovének –, de arányuk egyébként 30-40% között van a szomszédos országok nyelvét beszélı elismert etnikumok között. (8. táblázat)
30
8. táblázat Az Ausztriában elismert kisebbségek nyelvhasználat szerint
119 667
82 504
Ausztriában született és osztrák állampolgár 49 321
Burgenlandi horvátok Romák Szlovákok Szlovének
19 412 6 273 10 234 24 855
19 374 4 348 3 343 17 953
18 943 1 732 1 172 13 225
38 1 925 6 891 6 902
Csehek Magyarok Megoszlás, 100 Burgenlandi horvátok Romák Szlovákok Szlovének
17 742 40 583
11 035 25 884
4 137 9 565
6 707 14 699
16.2 5.2 8.6 20.8
23.5 5.3 4.1 21.8
38.4 3.5 2.4 26.8
0.1 5.2 18.5 18.6
14.8 33.9 100,0
13.4 31.4 100,0
8.4 19.4 100,0
18.0 39.6 100,0
Összesen Összes elismert nemzetiség együtt
Csehek Magyarok együtt
Osztrák állampolgár
nem osztrák állampolgár 37 163
Forrás Statistik Austria, Volkszählung 2001
Az Ausztriában élı magyarul beszélı népesség földrajzi elhelyezkedését vizsgálva azt látjuk, hogy az a leegyszerősítı feltételezés, hogy a magyarul beszélık Ausztriában csak a határ mentén élnek, nem igazolódik, vannak Ausztria távolabbi területein is koncentráltan élı magyar nemzetiségőek, de azt látjuk, hogy a határ mégis fontos. A magyarul beszélık, ha nem is kizárólag, de nagyon koncentráltan a határ közeli Burgenlandban és Alsó-Ausztria területén élnek, különösen koncentráltan a határmenti régió osztrák oldalának északi felében. Azt is látjuk tehát, hogy nem a teljes osztrák határ mentén élnek magyar nemzetiségőek Ausztriában, hanem egy jól azonosítható, kisebb, északi határmenti területen. Ezt különösen a határon átnyúló kapcsolatok árnyaltabb megértéséhez fontos látnunk. A magyar nemzetiségőek földrajzi elhelyezkedését a 4. térkép mutatja.
31
4. térkép Magyar anyanyelvőek Ausztriában, települések szerint, 2001
Forrás Statistik Austria, Volkszählung 2001
3.2.2
Etnikai sajátosságok a határrégió magyar oldalán A határrégió magyar oldala etnikailag viszonylag homogén terület, ahol kevés a
szomszédos országhoz kötıdı erıs nagy közösség, etnikai kapcsolódás a szomszédos határrégióhoz. A régióban alacsony a kisebbségek aránya (a 2001. évi népszámlálás adatai szerint), és a roma népesség aránya sem magas, de minden kistérségben megtalálhatóak. A német kisebbség aránya is szerény, viszont számottevı arányú horvát kisebbség él a Burgenlandhoz közeli kistérségekben. Néhány kistérségekben található koncentráltabban egyegy erısebb etnikai csoport, így a Szentgotthárdi kistérségben van a régióban nagyobb arányú szlovén kisebbség, ez a magyarországi szlovének központja. Letenye kistérségben pedig magas a horvátok aránya, ez a magyarországi horvátok egyik központja (a Baranya megyében élık mellett). Ezek a kistérségek a határrégió déli illetve nyugati peremén kapcsolódnak a többi
határrégiókhoz.
(9.
táblázat)
Az
osztrák-magyar
határmenti
kapcsolatoknak
természetesen az etnikain túl és azok mellett számos más olyan erıs hálója alakult ki, ami a határmenti és a határon átnyúló gazdasági és munkapiaci együttmőködésnek alapja, motorja és fenntartó ereje lehet.
32
9. táblázat Kisebbségek, etnikai csoportok aránya a határrégió magyar oldalán, kistérségek szerint, 2001, %
Gyır-Moson-Sopron megye Csorna Gyıri (szlovák)r Kapuvár Mosonmagyaróvári (szlovák) Pannonhalmi (szlovák) Sopron-Fertõd Tét Vas megye Celldömölk Csepreg Kıszeg Körmend (szlovén is) Szentgotthárd (szlovén ) Szombathely Sárvár Vasvár İriszentpéter (szlovén) Zala megye Keszthely Lenti (szlovén ) Letenye (horvát) Nagykanizsa (horvát) Zalaegerszeg Zalaszentgrót Hévizi Pacsai Zalakarosi Magyarország
Cigányság
Német kisebbség
Horvát
Szlovén kisebbség
0.5 0.4 0.4 0.2 0.4 0.4 0.4
0.2 0.7 0.2 1.8 0.4 3.1 0.2
0.1 0.2 0.1 1.4 0.1 2.2 0.1
0.9 1.6 0.8 3.7 1.1 6.0 0.8
1.1 0.6 0.1 0.4 1.0 0.5 0.6 0.9 0.9
0.3 0.8 2.6 0.3 2.0 1.0 0.4 0.3 0.3
0.1
0.2 1.8 0.1 0.1 0.0
1.6 2.5 8.0 1.0 16.5 3.6 1.3 1.5 1.7
1.1 1.3 3.3 1.1 1.2 2.2 6.7 2.3 0.7 2.0
0.3 0.2 0.2 0.3 0.4 0.2 0.4 0.2 1.7 1.2
0.1 0.4 13.8 1.0 0.1 0.2 0.1 0.0 0.3 0.3
5.0 13.3
Kisebbségek összesen
2.1 1.7 17.9 3.1 1.8 3.0 7.5 2.7 2.5 4.3
Forrás: MTA KTI Erıforrástérkép
4
A határrégió fıbb gazdasági mutatói Az osztrák-magyar határrégió gazdaságilag különbözı fejlettségő területeket kapcsol
össze, a rendszerváltást majd az uniós csatlakozást megelızıen itt húzódott a határ Európa keleti és nyugati része között, itt volt a kapu a nyugat fejlettebb régiói felé. A határon átnyúló kapcsolatok lehetıségének a vizsgálatához mindenekelıtt a határrégió NUTS 3 szintő területeire a régiót jellemzı makro-indikátor, a regionális GDP alakulását nézzük meg. A régiók közötti gazdasági távolság nagysága, a közeledés mértéke nagyban befolyásolhatja a 33
határrégió két oldala közötti gazdasági kapcsolatok, és a határon átnyúló munkapiacok alakulását, formáját, erısségét. A makro-mutatók áttekintése után részletesebben elemezzük a határrégió két oldalának regionális gazdasági sajátosságait és lehetıségeit.
4.1 Makrogazdasági trendek NUTS 3 régiók szerint A GDP alakulása átfogó és összehasonlító képet ad a határrégióban zajló gazdasági folyamatokról, a régiót jellemzı tendenciákról, és a régiók közötti jelentısebb színvonalkülönbséget és a trendeket is mutatja, ami a kapcsolatok alakulása szempontjából meghatározó. A migrációs vizsgálódások szokásosan a régiók közötti bérkülönbségek vonzó és támogató hatásának a becslésekor azzal az implicit feltételezéssel élnek, hogy a GDP különbségek megfelelıen közelítik a mobilitásra ösztönzı bérkülönbségek nagyságát. Elegendın nagy gazdasági távolság olyan bérkülönbségeket valószínősít, ami a migráció elindulásához megfelelı ösztönzést jelent. Ezért a gazdasági elemzések fontos kiindulópontja a határrégiók
makrogazdasági
összehasonlítása,
a vásárlóerı-paritáson
mért
GDP
különbségek elemzése. Az adatok NUTS 3 régióra állnak rendelkezésre, a regionális GDP érték ennél kisebb területre nem is értelmezhetı. Ezért a magyar oldalon a határrégió három megyéjét vizsgáljuk, s a határ osztrák oldalán a kistérségekkel definiált határrégiót befogadó teljes NUTS 3 régiót. Az 5. ábra az egy fıre esı vásárlóerı-paritáson számított GDP értékének az EU átlagához közeledést mutatja meg a határrégióban, NUTS 3 régiók szerint. A határrégió magyar és osztrák oldala között stabil a különbség, a magyar GDP érték kicsit nagyobb hullámzása mellett az idıszak egészében nem sokat változott az összkép, látványos közeledés a magyar oldal és a határrégió osztrák oldala között nem történt. A régióban Zala megye a legelmaradottabb az EU átlagos GDP szintjétıl, az évtized derekáig tartó közeledés itt látványosan megtorpant és visszafordult. Vas megye GDP szintje sem sokkal áll közelebb az EU átlaghoz, de a Zalában látott visszaesés itt elmaradt. Gyır-Moson-Sopron megye helyzete kedvezıbb, a megye fejlettebb, iparosodott régiója alulról közelíti az osztrák határrégió GDP értékét, ez a vásárlóerı-paritáson mért GDP a Burgenland szegényebb térségeihez – DélBurgenland és Közép-Burgenland régióihoz – hasonló fejlettségi szinten áll az EU átlagához mérve. A határrégióba tartozó osztrák NUTS 3 régiókat vizsgálva ezek a régiók nem tartoznak az unió élvonalába, a GDP vásárlóerı-paritáson mért nagysága kevéssel elmarad az EU átlagtól. A régióba egy gazdaságilag nagyon erıs, kiugró kistérség tartozik: Bécs vonzáskörzet déli része (Wiener Umland/Süd), az EU átlagot messze meghaladó magas GDP/PPP értékkel. Az adatok a régió gazdaságát jellemzı általános helyzetet tükrözik, és a
34
rendelkezésre álló adatok a válságot megelızı idıszakot mutatják Az ábrákhoz tartozó számértékeket a 10. táblázatban adjuk meg. 5. ábra Az egy fıre esı vásárlóerı-paritáson mért GDP az EU átlagában, határrégió mindkét oldala NUTS 3 régió szinten, 2000-2007, %
180
Mittelburgenland
160
Nordburgenland
140
Südburgenland W iener Umland/Süd...
120
Niederösterreich-Süd
%
100
Osts teiermark
80
Gyor-Moson-Sopron
60
Vas
40
Zala
20 0 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007
Forrás: Eurostat on-line adatbázis, saját szerkesztés
10. táblázat Az egy fıre esı vásárlóerı-paritáson mért GDP az EU átlagában, határrégió mindkét oldala NUTS 3 régió szinten, 2000-2007 2000
2001
2002
2003
2004
2005
2006
2007
A határrégió osztrák oldala Nordburgenland
92.2
86.9
90.7
91.4
95.8
92.5
91.3
89.7
Mittelburgenland
75.7
75
76
79.5
78.1
75.7
75.4
73.4
Südburgenland
76.8
76
80
80.1
77.3
73.9
72.8
72
161.4
145.6
148.6
148.9
152.6
147.3
147.5
145.7
Wiener Umland/Süd... Niederösterreich-Süd
94
91
91
92.4
91.7
89.6
89
90.5
85.4
80.8
81.2
81
82
79.7
80.4
80.1
Gyır-Moson-Sopron
73.8
70.7
72.6
74.7
72.7
70
72.2
70.4
Vas
62.7
59.4
60.7
66.2
63.5
59.6
62.2
58.8
Zala
46.8
51
53.2
58.8
58.1
54.3
50.7
50.4
Oststeiermark
A határrégió magyar oldala
Forrás: Eurostat on-line adatbázis
35
Az egy fıre esı összehasonlítható vásárlóerı-sztenderddel mért GDP alakulása (PPS – Purchasin Power Standard) a tényleges GDP szintek összehasonlítására is alkalmas mutatószám. A 6. ábra mutatja az egy fıre esı GDP értékek összehasonlítását 2000-2007 között, ennek alapján a gazdasági válságot megelızı idıszak gazdasági tendenciáit ítélhetjük meg. A mutató az osztrák oldalon lassú és folyamatos növekedést mutat, a magyar oldalon azonban a Zala megyei jövedelemnövekedés már az évtized közepén, Vas megyében kicsit késıbb megtorpant. A Gyır-Moson-Sopron megyei mutatók hasonlóan alakultak a Dél-és Közép-Burgenland egy fıre esı, összehasonlítható mutatóval mért GDP értékével. Az osztrák határrégióban a viszonylag alacsonyabb jövedelmő burgenlandi kistérségekhez képest ÉszakBurgenland, Niederösterreich/Süd fejlettebb és iparosodottabb, magasabb jövedelmő régió. A határrégió egészébıl kiemelkedik a gazdaságilag fejlett Bécs vonzáskörzet területe (Wien Umland/Süd), ahol közel kétszerese az egy fıre esı GDP a régió átlagának. A régiót leíró átlagértékek tehát nagyon eltérı gazdagságú területeket fognak össze a határrégió osztrák oldalán is, ez a régiók szerepét, vonzerejét a határrégióban nagy mértékben meghatározhatja és magyarázhatja. Ezt mutatja be a 6. ábra, a számértékeket a 11. táblázat közli. 6. ábra Az egy fıre esı vásárlóerı-paritáson mért GDP alakulása, határrégió mindkét oldala NUTS 3 régió szinten, 2000-2007 (GDP/PPS/fı)
Mittelburgenland
40000
Nordburgenland 35000
Südburgenland
30000
W iener Umland/Süd... Niederösterreich-Süd
PPS/fı
25000
Osts teiermark 20000
Gyor-Moson-Sopron
15000
Vas Zala
10000 5000 0 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007
Forrás: Eurostat on-line adatbázis, saját szerkesztés
36
11. táblázat Az egy fıre esı vásárlóerı-paritáson mért GDP nagysága, határrégió mindkét oldala NUTS 3 régió szinten, 2000-2007 (GDP/PPS/fı) 2000
2001
2002
2003
2004
2005
2006
2007
Mittelburgenland
14400
14800
15600
16500
16900
17000
17800
18300
Nordburgenland
17600
17200
18600
19000
20800
20800
21600
22300
Südburgenland
14600
15000
16400
16600
16700
16600
17200
17900
Wiener Umland/Süd...
30700
28800
30400
30900
33100
33100
34900
36300
Niederösterreich-Süd
17900
18000
18600
19200
19900
20100
21100
22500
Oststeiermark
16300
16000
16600
16800
17800
17900
19000
20000
Gyır-Moson-Sopron
14100
14000
14900
15500
15700
15700
17100
17500
Vas
12000
11800
12400
13700
13800
13400
14700
14600
Zala
8900
10100
10900
12200
12600
12200
12000
12500
A határrégió osztrák oldala
A határrégió magyar oldala
Forrás: Eurostat on-line adatbázis
A fıbb makrogazdasági mutatók összevetése után a továbbiakban a gazdasági szerkezet sajátosságait, a határrégió két oldalának a jellemzıit és a komplementaritás lehetıségeit vizsgáljuk meg.
4.2 A határrégió magyar oldalának gazdasága A határrégió magyar oldalon – ahogy a korábbiakban már láttuk – egymástól jól elhatárolható demográfia és gazdasági sajátosságokkal leírható terület, a régió három megyéjének jelentıs része alacsony népességő kistérségekbıl áll, ahol a népesség elvándorlása a jellemzı. Ezek a régiók azonban fejlettebb, népességet vonzó kistérségekkel váltakoznak, a népesség növekedése egyes központok körül mutatkozott. Az alábbiakban azt vizsgáljuk, hogy mindez visszatükrözıdik-e a régió gazdasági tevékenységében. A határrégió magyar oldalán a vállalkozások és az adófizetık aránya szerint is hasonló a kép, a gazdasági tevékenységek több mint 40%-a Gyır-Moson-Sopron megyében van, kicsit több mint egynegyed Vas megyében, ahol az adófizetık aránya magasabb mint a vállalkozások száma szerint mért gazdasági szerep, és Zalába a vállalkozások kicsit több mint 30%-a, az adófizetık kevesebb mint 30%-a esik. Fontosabb a megyék súlyánál annak a néhány fontosabb gazdasági központnak a szerepe, amelyek a határrégióban jelentıs súllyal bírnak. Gyır-Moson-Sopron megyében 37
három kistérség, a Gyıri és kisebb arányban Sopron-Fertıdi és a Mosonmagyaróvári kistérség gazdasági súlya a meghatározó. Vas megyében egyedül a Szombathelyi kistérségnek van kiemelkedı gazdasági szerepe. A régióba tartoznak olyan aprófalvas kistérségek is ahol egyébként országosan a legalacsonyabb az adófizetık száma. Zala megyében Zalaegerszeg, és kisebb arányban Nagykanizsa jelent gazdasági centrumot.
38
12. táblázat A vállalkozások és az adófizetık megoszlása a határrégió magyar oldalán, kistérségenként, 2007, % Regisztrált vállalkozások száma
Gyır-Moson-Sopron megye Csorna Gyıri (szlovák)r Kapuvár Mosonmagyaróvári (szlovák) Pannonhalmi (szlovák) Sopron-Fertõd Tét Gyır-Moson-Sopron Vas megye Celldömölk Csepreg Kıszeg Körmend (szlovén is) Szentgotthárd (szlovén ) Szombathely Sárvár Vasvár İriszentpéter (szlovén) Vas Zala megye Keszthely Lenti (szlovén ) Letenye (horvát) Nagykanizsa (horvát) Zalaegerszeg Zalaszentgrót Hévizi Pacsai Zalakarosi Zala Magyar határrégió
Adófizetık száma
Egy vállalkozásra esı adófizetık száma
Regisztrált vállalkozások megoszlása, év végén) (darab) %
Adófizetık számának megoszlása (fı) %
2917 26396 1942 7372
17241 88378 11822 35224
6 3 6 5
2.5 22.3 1.6 6.2
3.6 18.3 2.5 7.3
1337 10948 1360 52272
7905 42914 9374 212858
6 4 7 4
1.1 9.2 1.1 44.1
1.6 8.9 1.9 44.2
2066 1429 1743 1880 1184 15885 3288 1018 681 29174
12857 5168 8178 10753 6613 57752 19699 6533 3163 130716
6 4 5 6 6 4 6 6 5 4
1.7 1.2 1.5 1.6 1.0 13.4 2.8 0.9 0.6 24.6
2.7 1.1 1.7 2.2 1.4 12.0 4.1 1.4 0.7 27.1
6611 2127 1262 8164 12885 1491 1395 676 2478 37089 118535
16256 10423 7246 32996 47473 8089 5210 4584 6198 138475 482049
2 5 6 4 4 5 4 7 3 4 4
5.6 1.8 1.1 6.9 10.9 1.3 1.2 0.6 2.1 31.3 100.0
3.4 2.2 1.5 6.8 9.8 1.7 1.1 1.0 1.3 28.7 100.0
Forrás: MTA KTI erıforrástérkép
Vállalkozásnagyság szerint vizsgálva a régió gazdasági szerkezetét, a mikro vállalatoknál (10 fı) nagyobb vállalkozások arányát, azt látjuk, hogy a régióban színes a kép. 2007-ben több foglalkoztatási szempontból is fontos nagyvállalat volt a régióban (250 v. 500 fı feletti) Jelentısebbek azonban a régióban az 50-249 fıs és a kisebb, 20-49 fıs,
39
vállalkozások szerepe, de fontosak a kis 10-20 fıs vállalkozások is. (7. ábra). A válság hatására
sok
vállalat
szőnt
meg,
a
válság
fontos,
gyárbezárásokban
és
munkahelymegszőnésekben megmutatkozó hatásának a vizsgálata meghaladja a tanulmány kereteit, ezért itt most nem vizsgáljuk. 7. ábra A 10 fınél nagyobb vállalkozások aránya a határrégió magyar oldalán, kistérségenként, 2007, %
Zalakarosi P acsai Hévizi Zalaszent grót Zalaegerszeg Nagykanizsa (horvát ) Let enye (horvát ) Lent i (szlovén ) Keszt hely Zala megye Vas İriszent pét er (szlovén) Vasvár Sárvár Szombat hely Szent got t hárd (szlovén ) Körmend (szlovén is) Kıszeg Csepreg Celldömölk Vas megye Gyır-Moson-Sopron T ét Sopron-Fert õd P annonhalmi (szlovák) Mosonmagyaróvári (szlovák) Kapuvár Gyıri (szlovák)r Csorna Gyır-Moson-Sopron megye
500 és t öbb fıs regiszt rált vállalkozások aránya 250-499 fıs regiszt rált vállalkozások aránya 50-249 fıs regiszt rált vállalkozások aránya 20-49 fıs regiszt rált vállalkozások aránya 10-19 fıs regiszt rált vállalkozások aránya
0
1
2
3
4
5
%
Forrás: MTA KTI erıforrástérkép
A
gazdaság
ágazati
szerkezete természetesen
befolyásolja a
vállalkozások
méretnagyságát. A határrégió jellemzıen mezıgazdasági régió, magas a mezıgazdasági vállalkozások aránya, az országos átlagot a régió egészében meghaladja, és sok kistérségben a mezıgazdaságban regisztrált vállalkozások aránya az országos átlag két-háromszorosa. Az egyetlen kivétel a Gyıri kistérség, ahol az ipari és építıipari, de mindenekelıtt a fejlettebb gazdasági régiókat jellemzı gazdasági szolgáltatások aránya magas. Emellett kisebb ipari tevékenység a határrégió egészében mindenütt van. Zala és Vas megye nagy része természetvédelmi és gazdag turisztikai lehetıségekben gazdag, a gazdaságnak fontos szektora a vendéglátás és magas a szálláshely és vendéglátás ágazatban regisztrált vállalkozások aránya. (13. táblázat)
40
A táblázat utolsó oszlopa mutatja a kistérségek átlagos jövedelemszintjét, az országos átlaghoz mérve. Az országos átlaghoz viszonyítva magas átlagos jövedelmet is a Gyıri kistérség fejlett centruma mutat, valamint a Szombathelyi kistérség, a két legvárosiasabb, legmagasabb népsőrőségő terület a régióban. 13. táblázat A regisztrált vállalkozások ágazatok szerinti megoszlása a határrégió magyar oldalán, 2007, % Mezıgazdaságban
Iparban
Építıiparban
Kereskedelemben
Szálláshelyszolgáltatás, vendégl átásban
Gazdasági szolgáltatásokban
regisztrált vállalkozások aránya (%) Gyır-Moson-Sopron megye Csornai kistérség Gyıri kistérség Kapuvári kistérség Mosonmagyaróvári kistérség Pannonhalmi kistérség Sopron-Fertıdi kistérség Téti kistérség Vas megye Celldömölki kistérség Csepregi kistérség Kıszegi kistérség Körmendi kistérség Szentgotthárdi kistérség Szombathelyi kistérség Sárvári kistérség Vasvári kistérség İriszentpéteri kistérség Zala megye Keszthely-Hévízi kistérség Lenti kistérség Letenyei kistérség Nagykanizsai kistérség Zalaegerszegi kistérség Zalaszentgróti kistérség Hévízi kistérség Pacsai kistérség Zalakarosi kistérség Magyarország összesen
Egy adózóra jutó jövedelem országos átlaghoz viszonyított aránya
14.76 2.32 12.10 6.75
6.75 6.51 8.50 7.68
14.01 8.07 12.15 10.14
18.45 16.44 19.12 16.48
5.27 3.55 5.64 7.24
21.73 43.23 23.30 32.93
82.1 108.6 78.9 88.3
15.71 5.10 17.63
7.31 6.88 6.93
14.37 7.76 11.84
12.95 15.00 16.47
5.77 6.14 4.78
25.37 37.43 23.89
86.5 94.2 84.1
18.04 9.78 8.37 12.38 9.89 7.65 12.43 20.46 20.12
6.52 5.71 6.93 6.94 7.63 5.67 7.05 7.55 10.42
8.73 7.05 8.75 9.85 5.92 7.65 9.26 13.08 8.96
15.65 12.92 13.57 16.64 16.44 15.20 14.65 14.44 10.72
8.66 29.75 10.92 7.05 10.98 4.74 10.38 5.60 16.88
24.41 21.61 32.03 29.80 27.36 37.91 26.72 20.51 20.85
80.9 80.8 89.5 94.3 95.8 101.9 85.7 76.2 74.4
4.23 16.84 20.05 15.16 7.87 14.20 14.05 22.79 4.87 6.71
4.26 7.04 7.85 5.81 7.33 8.72 3.52 9.91 4.31 6.49
6.77 7.25 7.84 5.67 7.13 10.23 5.86 12.12 7.08 7.71
13.95 21.94 17.82 14.13 13.40 14.40 12.77 13.04 13.23 17.04
29.99 12.59 12.04 10.15 6.41 15.70 38.63 11.09 33.04 5.77
26.08 18.78 21.09 29.45 37.18 20.23 13.68 17.59 21.60 37.26
82.4 79.3 75.7 89.8 95.8 71.6 71.0 71.5 78.3 100.0
Forrás: MTA KTI erıforrástérkép
41
A határrégió magyar oldalán a regisztrált vállalkozások ágazati megoszlását a 8. ábra szemléletesen mutatja. Magas a mezıgazdasági vállalkozások arányát a megyék nagy részében, Zalában emellett a vendéglátás jelentıs a Zalakarosi és a Keszthely-Hévízi kistérségekben, ezek jól ismert üdülıövezetek. Vas megyében is hasonló a kép, itt a turizmus jelentıs az İriszentpéteri kistérségben, ahol az İrség, és a Csepregi kistérségben, ahol Bük üdülıterület vonzereje fontos. 8. ábra A regisztrált vállalkozások ágazati megoszlása a határrégió magyar oldalán, %, 2007
országos átlag Zala P acsai kist érség Let enyei kist érség Lent i kist érség Nagykanizsai kist érség Zalaszent grót i kist érség Hévízi kist érség Zalaegerszegi kist érség Zalakarosi kist érség Keszt hely-Hévízi
Mezıgazdaságban Iparban Építıiparban Kereskedelemben Szálláshely-szolgált at ás, vendéglátásban Gazdasági szolgált atásokban
Vas Vasvári kist érség İriszentpét eri kist érség Celldömölki kist érség Sárvári kist érség Körmendi kist érség Szent gott hárdi kist érség Csepregi kist érség Kıszegi kist érség Szombat helyi kist érség Gyır-Moson-Sopron T ét i kist érség P annonhalmi kist érség Csornai kist érség Kapuvári kist érség Mosonmagyaróvári Sopron-Fertıdi kist érség Gyıri kist érség 0
20
40
60
80
100
%
Forrás: MTA KTI erıforrástérkép
A határrégióba tartozó megyékhez nem tartoznak halmozottan hátrányos helyzető kistérségek, összességében a régióban fıleg Zala és kisebb részben Vas megyében vannak eldugott, hátrányos helyzető kistérségek és kedvezményezett községek, mindenekelıtt az aprófalvas területeken, ahol magas a munkanélküliség, társadalmi-gazdasági szempontból jelentıs az elmaradottság, de a határrégió egészében nem tekinthetı elmaradott, támogatásra szoruló régiónak. Gyır-Moson-Sopron megye helyzete kedvezı, kistérségei közül egyik sem tartozik a kedvezményeztettek közé, csupán a megye néhány eldugottabb, magas 42
munkanélküliségő községe kedvezményezett. A továbbiakban vizsgáljuk majd részletesen a régió munkaerı-piaci mutatóit, ami a munkaerı-piaci helyzetrıl és kilátásokról nyújt adatokat, kiegészítve a jelenlegi képet. 14. táblázat A határrégió magyar oldalának megyéi, gazdasági kedvezményezettség szerint
Kistérségek száma Kedvezményezett kistérségek száma Hátrányos helyzető Leghátrányosabb helyzető Komplex program Települések száma Város Község Kedvezményezett települések száma Társadalmi-gazdasági szempontból elmaradott Országos átlagot jelentısen meghaladó munkanélküliséggel sújtott
Zala
Vas
9 4 4 nincs nincs 257 9 248 83 83 83
9 2 2 nincs nincs 216 9 207 30 30 30
Gyır-MosonSopron 7 nincs nincs nincs nincs 175 8 167 14 14 14
Forrás: VÁTI REMEK (Regionális, megyei, kistérségi és települési helyzetképek) adatbázis
4.3 A határrégió osztrák oldalának gazdasága Az osztrák-magyar határrégió osztrák oldala, mindenekelıtt Közép- és DélBurgenland az osztrák gazdaság kevésbé fejlett régiója, Észak-Burgenlandi és Alsó-Ausztria / Dél régiója valamivel magasabb regionális teljesítményt mutat. A közeli Bécs és vonzáskörzete viszont különösen fejlett gazdasági centrumot jelentenek, ami Ausztriában is kiemelkedısen fejlett régió. Ez a kettısség a határrégió gazdasági sajátosságainak és a határon átnyúló régió és munkapiac lehetıségeinek az elemzésében fontos polarizációt jelent. (9. ábra)
43
9. ábra Egy fıre esı bruttó regionális termék az osztrák határrégióban, folyóáron, Euróban, 1995-2007
45 000
Auszt ria összesen Mit t elburgenland
40 000
Nordburgenland 35 000
Südburgenland W iener Umland/Süd...
Euro
30 000
Niederöst erreich-Süd Ost st eiermark
25 000 20 000 15 000 10 000 5 000 0 1995
1997
1999
2001
2003
2005
2007
Forrás: Statistik Austria online adatbázis, saját szerkesztés http://www.statistik.at
A viszonylag elmaradott osztrák határ-közeli területek számára a határok megnyitása, az osztrák-magyar határrégióban (valamint Szlovákiával és Csehországgal hasonlóan alakuló régióban) bontakozó és erısödı gazdasági kapcsolatok felzárkózást jelentettek. A határrégió térségének regionális GDP értéke folyamatos és fokozatos közeledését mutat az országos átlaghoz. A Bécs déli vonzáskörzete (Wiener Umland/Süd) fejlett régió számára is fontos növekedési lehetıségnek bizonyult a határrégió helyzete. A közeledést, illetve növekedést a 15. táblázat értékei mutatják. 15. táblázat A folyóáron mért egy fıre esı bruttó regionális termék aránya az országos átlaghoz Ausztriában, %, 1995-2007 1995 100 57 70 55 114
2000 100 58 70 58 123
2004 100 61 75 61 120
2007 100 60 73 59 119
Niederösterreich-Süd
70
71
72
74
Oststeiermark
62
65
65
65
Ausztria összesen Mittelburgenland Nordburgenland Südburgenland Wiener Umland/Süd...
Forrás: Statistik Austria online adatbázis, saját szerkesztés http://www.statistik.at
44
Az osztrák statisztika szektorok szerint összevont ágazati kategóriák alapján közöl adatokat, megkülönböztetve a mezıgazdaság, az ipar és szolgáltatás szektort. A határrégió kerületeinek gazdasági szerkezetét a bruttó áron mért hozzáadott érték termeléssel mérve a 16. táblázat mutatja. A régió gazdasági termelésének az országos átlagot meghaladó aránya származik a mezıgazdaságból. Különösen magas az arány Közép-Burgenlandban és nagyon alacsony a fejlett Bécsi déli vonzáskörzetben. Az ipari termelés fontos a régióban, a bruttó hozzáadott érték nagyjából harmada innen származik. A 2000 és 2007 közötti idıszakban a hozzáadott érték termelés eltolódott a mezıgazdaság rovására és a szolgáltatások felé, a mezıgazdaság részesedésének a csökkenése nagyjából egyenletes volt, kivéve KözépBurgenlandot, ahol a mezıgazdasági hozzáadott érték termelés részesedése nıtt. A hozzáadott érték termelés nagyobb és növekvı része a régió egészében a gazdasági szolgáltatásokból adódik. A legnagyobb növekedés a szolgáltatások hozzáadott értékében Südburgenland és Wien Umland-Südteil régióban történt. (16. táblázat) 16. táblázat Az osztrák határrégió vállalkozásainak hozzáadott érték termelése gazdasági szektorok szerint, % 2000, 2007 Ausztria összesen
Mittelburgenland
Nordburgenland
Südburgenland
Wien Umland -Südteil
Niederösterreich Süd
Oststeiermark
2.0 30.8
7.8 34.2
5.7 27.6
4.3 35.1
1.1 38.8
3.2 38.5
5.9 36.6
67.2 100.0 186587
57.8 99.8 512
66.6 100.0 2251
60.6 100.0 1366
60.2 100.0 8360
58.2 100.0 4140
57.5 100.0 3909
1.8 30.4
8.2 36.9
5.2 26.8
3.8 30.2
0.7 30.8
3.0 39.6
5.8 35.7
67.8 100 244 894
54.7 100 658
68.0 100 3 136
65.9 100 1 684
68.4 100 10 887
57.4 100 5 470
58.6 100 5 157
2000 Mezıgazdaság Ipar, építıipar, energia Szolgáltatás Összesen Hozzáadott érték, millió Euró 2007 Mezıgazdaság Ipar, építıipar, energia Szolgáltatás Összesen Hozzáadott érték, millió Euró
Forrás: Statistik Austria online adatbázis, saját szerkesztés http://www.statistik.at
A régió foglalkoztatottsága szempontjából a mezıgazdaság súlya magasabb, mint a hozzáadott érték termelést vizsgálva. A mőködı vállalkozásokban foglalkoztatottak létszáma alapján a határrégió az országos átlagot lényegesen meghaladó arányban mezıgazdasági
45
terület, a határon fekvı régiókban, különösen Oststeiermark, Süd- és Mittel-Burgenland kerületben számottevı a mezıgazdaságban foglalkoztatottak aránya. Nagyon alacsony ugyanakkor a Bécs déli vonzáskörzetben a mezıgazdasági foglalkoztatottság. Az ipari és az építıipari részesedés magas Mittelburgenlandban és Niederösterreich Süd régióban. A régióban a szolgáltatásban foglalkoztatottak aránya a fejlett Bécs déli vonzáskörzetben a legmagasabb,
de
összességében
is
a
foglalkoztatottak
legnagyobb
arányában
a
szolgáltatásokban dolgoznak. Egyértelmő eltolódás ment végbe az elmúlt évtized során, csökkent a mezıgazdaság és nıtt a szolgáltatásban foglalkoztatottak aránya, de az egyes kerületek között nem történt lényeges átrendezıdés. (17. táblázat) 17. táblázat Az osztrák határrégió vállalkozásaiban foglalkoztatottak gazdasági szektorok szerint, % 2000, 2007
2000 Mezıgazdaság Ipar, építıipar, energia Szolgáltatás Együtt Foglalkoztatottak, fı 2007 Mezıgazdaság Ipar, építıipar, energia Szolgáltatás Együtt Foglalkoztatottak, fı
Ausztria összesen
Mittelburgenland
Nordburgenland
Südburgenland
Wien UmlandSüdteil
Niederösterreich Süd
Oststeiermark
7.9
19.0
15.8
20.0
3.0
8.5
26.2
25.5
29.6
23.0
26.3
24.3
32.5
28.0
66.6 100.0
50.7 99.3
61.4 100.2
53.9 100.3
72.7 100.1
59.1 100.1
45.8 100.0
3 931 100
14 200
57 500
38 000
142 700
100 200
116 400
6.6 23.7
15.0 32.0
12.0 21.3
14.5 25.0
2.5 20.7
7.1 31.5
22.0 27.6
69.8 100.0
53.1 100.0
66.7 100.0
60.5 100.0
76.8 100.0
61.6 100.1
50.3 100.0
4 160 900
14 700
62 500
39 200
156 900
104 900
119 400
Megjegyzés: Önfoglalkoztatókkal, munkahely szerinti koncepció alapján Forrás: Statistik Austria online adatbázis, saját szerkesztés http://www.statistik.at
4.4 A határrégió gazdasági lehetıségei és kilátásai A határrégió gazdasági lehetıségeinek a kihasználására a határ mindkét oldalán húzódó mezıgazdasági és ipari területek és a két régió közötti gazdasági fejlettségi különbségek adnak módot. A kialakult kapcsolatok széles köre igazolja a határrégió együttmőködési lehetıségeit, a kapcsolatok kétoldalú elınyeit. A határrégió magyar oldala fejlett magyarországi régió, a határrégió osztrák oldalán kevésbé fejlett, de a határok
46
megnyitásával mindinkább prosperáló terület kapcsolódik össze, és a két gazdaságilag és politikailag eltérı és folyamatosan közeledı régió határterületének a lehetıségei erısítik a lehetséges gazdasági kapcsolódások kihasználását, az együttmőködések erısödését. A határrégió két oldalának a munkaerıpiaca és a foglalkoztatottsági helyzet alakulása, a migrációs folyamatok árnyalják a határrégió erısödı gazdasági kapcsolatait és a határon átnyúló munkapiacok fejlıdését. A kapcsolatok alakulását a tanulmány elején röviden bemutatott programok (és továbbiak) gazdagították és erısítették. A továbbiakban vizsgáljuk, hogy a határ két oldalán fekvı munkaerıpiacok szerkezete, jellemzıi milyen további lehetıségeket és akadályokat jelenthetnek a határ két oldalának összekapcsolására, a két munkaerıpiac potenciális komplementer lehetıségeinek a kihasználására.
5
A határrégió munkaerıpiaca A határrégió két oldalán eltérı fejlettségő két terület húzódik, gazdasági adottságokban
hasonló mezıgazdasági és ipari régió, a fejlettebb osztrák oldalon magasabb a szolgáltatásokban foglalkoztatottak aránya. A két oldal gazdasági szerkezete, fejlettsége, foglalkoztatási és munkaerı-piaci szerkezete sok tekintetben eltérı. A továbbiakban a munkapiaci meghatározottságot, a munkaerı kínálatot és a munkaerı keresletet vetjük össze.
5.1 Foglalkoztatottság a határrégióban Az osztrák és a magyar határrégió foglalkoztatottságának az összehasonlításához nem elegendı összehasonlítható mutatókat bemutatnunk, szem elıtt kell tartanunk azt is, hogy a foglalkoztatottság általános szintje a magyar oldalon lényegesen alacsonyabb, mint az osztrák oldalon. A foglalkoztatási arányt mutatjuk be a határrégió két oldalán, illetve az azt befogadó NUTS 2 régió szinten a 18. táblázatban és a trendeket a 10. ábrán (az Eurostat európai munkaerı-felmérés adatai alapján, 15-64 éves népességre). A munkaerı-felmérés adatai alapján összevont NUTS 2 régiókra áll rendelkezésre megfelelı értékek, ez a határrégió magyar oldalának az egészét, az osztrák oldal területeit befogadó nagyobb régiókat fed le, és alkalmas a fıbb összefüggések bemutatására, részletesebb területi elemzésre azonban nem. A magyar oldalon a foglalkoztatottak aránya lényegesen alacsonyabb, mint az osztrák határrégióban, de a határrégió foglalkoztatottsági rátája az országos értéket számottevıen meghaladja, ami konzisztens a régió kedvezı gazdasági helyzetérıl és viszonylagos fejlettségérıl a korábban elmondottakkal. Az osztrák oldalon a határrégióhoz tartozó területeken a foglalkoztatottsági arány az országos átlag közelében alakul, az osztrák munkaerıpiac jellemzıen magas foglakoztatási 47
rátájával konzisztens módon. A NUTS 2 régiós adatok alapján is látható Niederösterreich viszonylag kedvezıbb foglalkoztatottsági helyzete. (18. táblázat és 10. ábra) 18. táblázat Foglalkoztatottak aránya a határrégióban 15-64 éves népesség, NUTS 2 régiók, 19992008 NUTS régió
1999
2000
2001
2002
2003
2004
2005
2006
2007
2008
Stájerország
66,6
66,5
66,8
67,5
68
67,2
68,9
69,9
70,7
71,6
Burgenland
68,6
68,2
66,7
67,5
69,6
67,1
68,1
69,5
72,5
72,8
Alsó-Ausztria
69,4
69,2
68,6
69,9
69,8
69,5
69,9
71,5
72,8
73,9
Ausztria
68,6
68,5
68,5
68,7
68,9
67,8
68,6
70,2
71,4
72,1
Nyugat-Dunántúl
63,0
63,4
63,1
63,7
61,9
61,4
62,1
62,8
67,1
65,6
Magyarország
55,6
56,3
56,2
56,2
57
56,8
56,9
57,3
61,9
61,5
Forrás: EURES-T Pannonia honlap, illetve EURES-T Pannonia megvalósíthatósági tanulmány, Eurostat EU LFS adatok alapján közölt adatok
10. ábra Foglalkoztatottak aránya a határrégióban 15-64 éves népesség, NUTS 2 régiók, 19992008
80 75 70 65 60 Stájerország Burgenland Alsó-Ausztria Ausztria Nyugat-Dunántúl Magyarország
55 50 45 40 1999
2000
2001
2002
2003
2004
2005
2006
2007
2008
Forrás: EURES-T Pannonia honlap, illetve EURES-T Pannonia megvalósíthatósági tanulmány, Eurostat EU LFS adatok alapján közölt adatok
Az eltérı foglalkoztatottsági szint mellett a foglalkoztatott létszám változása is eltérı képet mutat a régió két oldalán. Az 5. térkép két idıszakra mutatja a határrégióban a
48
foglalkoztatottság változását. Az osztrák határrégióban a munkaerı-piaci helyzet vizsgálatára kerületekre bontott adatokat mutat a térkép, magyar oldalon megyék szerepelnek. A válságot megelızı, prosperáló idıszakban, 2002-2006 között a magyar oldalt szerény foglalkoztatott létszám csökkenés jellemezte, Vas megyében a csökkenés még jelentısebb volt. A kistérségi adatok árnyaltabb képet mutatnának, de az összevont adatok alapján is látható a leglényegesebb eltérés: az osztrák határrégió nagy részében a foglalkoztatott létszám nıtt, miközben a magyar oldal nagy részében csökkent. Az osztrák határrégióban a legjelentısebb létszámnövekedés 2002-2006 között a Burgenlandban látszik, itt a foglalkoztattak száma 10-20-30 százalékkal is bıvült. A foglalkoztatott létszám növekedése a határrégióban közvetlenül a határ mentén húzódó területeken ment végbe, abban a szők régióban, amit ’magrégiónak’ nevezhetnénk. A szomszédos régiók zömében is jelentısebb volt a foglalkoztatott létszám növekedése. A válság idıszakában a határrégió foglalkoztatottsága érthetıen visszaesett., a visszaesés a magyar oldalon Vas és Zala megyében erıteljes volt, a fejlettebb északi Gyır-Moson-Sopron megyében szerényebb. A határrégió osztrák oldalán változatlan a munkaerıpiac bıvülése, Burgenlandban szerényebb, mint a megelızı idıszakban, de Észak-Burgenland egyes kistérségeiben változatlanul elég magas maradt. A munkaerıpiac aszimmetriáját a határrégió két oldala között a válság idıszaka nem tüntette el, a foglalkoztatottság változása hasonlóképpen érintette a határrégió mindkét oldalát, lényeges különbség azonban, hogy az osztrák oldalon a növekedés üteme lassult, míg a magyar oldalon a foglalkoztatottak száma folyamatosan csökkent.
49
5. térkép A foglalkoztatott létszám változása a határrégióban 2002-2006, 2007-2008/9 Foglalkoztatottság változása, 2002-2006
Forrás: EURES-T Pannonia megvalósíthatósági tanulmány, Empirica (2008)
Foglalkoztatottság változása 2007-2008 (H) és 2009 (A)
Forrás: EURES-T Pannonia http://www.eures-pannonia.hu1
5.2 Munkanélküliség a határrégióban A munkaerıpiac érzékeny és fontos mutatója a munkanélküliség alakulása. A válság elıtt az osztrák határrégió két oldalán nem volt nagy az eltérés, a munkanélküliség nagyjából azonos szinten volt, a ráta 6-7 százalékos szinten stabilizálódott, és nem is változott jelentısen a válság hatására sem. A 2009 évi állapot hasonló képet és kis munkanélküliség emelkedést mutat. Az Észak-Burgenlandban a munkanélküliség alacsonyabb volt – és maradt is. A határrégió magyar oldalán a munkanélküliség északról dél felé emelkedik, magas a munkanélküliség a déli határon fekvı Vas megye kistérségeiben és Zala megyében. Ez a határ a válságot követıen még élesebben látszik. A fejlettebb északi határrégióba tartozó területeken a válság kedvezıtlen hatása és a munkahelyek megszőnés, gyárbezárások ellenére a munkanélküliség emelkedése szerényebb volt, legjobban a Gyıri kistérséget érintette. Az EURES-T Pannonia térségére szerkesztett térképek szemléletesen mutatják a határrégió munkaügyi kirendeltségeire a munkanélküliségi rátát (6. térkép). A térkép két panelja a munkanélküli rátát 2006-ra, illetve 2009-re mutatja, így az egymás melletti két térkép szemléletesen mutatja a változását
6. térkép A munkanélküliségi ráta a határrégióban, 2006, 2009 2006
Forrás: EURES-T Pannonia megvalósíthatósági tanulmány, Empirica (2008)
2009
Forrás: EURES-T Pannonia http://www.eures-pannonia.hu1
5.2.1
A munkanélküliség szerkezete A munkanélküliség alakulását és szerkezetét vizsgálva a határrégió két oldalán
valamelyest eltérı munkapiaci összképet látunk. A válság elıtti helyzetet, és a válság hatásait a munkanélküliségre a 2007. és a 2009. évi adatok tükrözik. Az osztrák oldalon a munkanélküliek között valamivel alacsonyabb a nık részaránya, ami megfelel a foglalkoztatottak szerinti aránynak, a magyar munkanélküliek közel fele nı, ez magasabb mint a foglalkoztatottak között a nık aránya, azaz magasabb nıi munkanélküliséget jelez. 19. táblázat A munkanélküliség alakulása a határrégió osztrák oldalán, 2007, 2009 AMS Bezirke
Burgenland Eisenstadt Mattersburg Neusiedl Oberpullendorf Oberwart Stegersbach Jennersdorf Burgenland együtt Niederösterreich Baden Berndorf Bruck/Leitha Mödling Neunkirchen Schwechat Wiener Neustadt Niederösterreich együtt Steiermarkt Feldbach Fürstenfeld Hartberg Steiermarkt együtt Osztrák határrégió
Regisztrált munkanélküliek száma, fı 2007
2009
Regisztrált munkanélküliek létszámváltozása, % %
Nık aránya %
1 184 961 1 083 984 1 954 656 454 7 277
1 265 1 125 1 197 1 103 2 247 779 581 8 297
106.9 117.1 110.4 112.1 115.0 118.7 127.8 114.0
44.5 41.5 43.4 44.9 44.3 42.6 41.4 43.6
42.9 40.6 43.2 44.5 43.3 42.5 40.2 42.7
3 203 614 949 2 373 2 185 1 292 3 423 14 038
3 649 812 1 166 2 578 2 687 1 554 3 883 16 328
113.9 132.3 122.9 108.6 123.0 120.2 113.4 116.3
45.4 45.4 42.0 45.8 40.0 43.9 43.7 43.9
40.7 41.3 41.7 42.9 38.2 44.1 40.2 40.9
1 744 675 1 774 4 193 25 507
1 999 731 1 942 4 672 29 297
114.6 108.3 109.5 111.4 114.9
38.7 43.3 44.1 41.7 43.4
35.5 39.6 41.1 38.5 41.0
2007
2009
Forrás: AMS és AFSZ adatok alapján, EURES-T Pannonia http://www.eures-pannonia.hu1
A 19. és a 20. táblázatot összehasonlítva azt is látjuk, hogy a munkanélküliség a határ magyar oldalán lényegesen jobban megemelkedett, mint a határ osztrák oldalán. A
legnagyobb növekedés a fejlett Gyır-Moson-Sopron megyében történet, ahol korábban alacsony volt a munkanélküliség. A válság éppen ezt a régiót érintette a legerıteljesebben, ahol a válság-érzékeny ágazatokban mőködı vállalatok (mőszeripar, autógyártás) jelentıs foglalkoztatók voltak. A munkanélküliek között Gyır-Moson-Sopron megyében különösen magas, 50 százalék feletti volt a nık aránya, a válság következtében ez megváltozott, a férfiak aránya jelentısen emelkedett a munkanélküliek között. 20. táblázat A munkanélküliség alakulása a határrégió magyar oldalán, 2007, 2009 Munkaügyi kirendeltség
Gyır-Moson-Sopron megye Csorna Gyõr Kapuvár Mosonmagyaróvár Sopron Gyır-Moson-Sopron megye Vas megye Celldömölk Kõszeg Körmend Szentgotthárd Szombathely Sárvár Vasvár Vas megye Zala megye Keszthely Lent Letenye Nagykanizsa Zalaegerszeg Zalaszentgrót Zala megye Magyar határrégió
Regisztrált munkanélküliek száma, fı 2007
2009
Regisztrált munkanélküliek létszámváltozása, % %
Nık aránya %
690 4 616 571 1 389 986 8 252
1 176 8 360 911 2 071 1 768 14 286
170.5 181.1 159.5 149.1 179.3 173.1
49.7 55.6 46.4 51.2 52.2 53.3
46.9 45.2 45.9 48.3 46.3 46.8
735 778 921 641 2 890 1 070 725 7 760
1 345 1 010 1 442 889 4 464 1 865 1 028 12 043
183.0 129.9 156.6 138.6 154.5 174.3 141.8 155.2
46.4 45.1 48.8 52.6 53.0 46.7 45.2 49.5
44.0 46.0 42.8 44.8 40.7 47.9 44.5 45.5
1 991 1 019 1 203 4 147 3 999 1 004 13 363 29 375
2 370 1 349 1 555 5 885 5 817 1 375 18 351 44 680
119.0 132.3 129.3 141.9 145.5 136.9 137.3 152.1
49.0 47.1 43.2 47.8 48.5 39.7 47.1 49.5
45.4 46.8 47.6 45.6 40.5 43.8 45.8 46.0
2007
2009
Forrás: AMS és AFSZ adatok alapján, EURES-T Pannonia http://www.eures-pannonia.hu1
A magyar oldalon valamivel magasabb a fiatalok és az idıskorúak aránya, de a legjelentısebb szerkezeti eltérést a határrégió két oldalán a tartós munkanélküliek nagyon eltérı aránya jelenti. A magyar munkanélküliek között magas a tartósan munkanélküliek
54
aránya, ez az osztrák oldalon nem jellemzı, ott a rugalmasabb munkaerıpiacon nagyobb a munkanélküliek ismételt elhelyezkedésének a lehetısége, és a külföldiek magas aránya is a munkaerıpiac számára rugalmas alkalmazkodást tesz lehetıvé. A magyar munkaerıpiac kevésbé rugalmas. Külföldi munkavállalók a határrégió magyar oldalán is dolgoznak, arányuk lényegesen szerényebb és a külföldiek munkanélküliségére vonatkozó adatok nem állnak rendelkezésre. (21. és 22. táblázat) 21. táblázat A munkanélküliség szerkezete a határrégió osztrák oldalán, 2007, 2009 AMS Bezirke
Burgenland Eisenstadt Mattersburg Neusiedl Oberpullendorf Oberwart Stegersbach Jennersdorf Burgenland Niederösterreich Baden Berndorf Bruck/Leitha Mödling Neunkirchen Schwechat Wiener Neustadt Niederösterreich Steiermarkt Feldbach Fürstenfeld Hartberg Steiermarkt Osztrák határrégió
15-24 évesek aránya, % 2007 2009
50 év felettiek aránya, % 2007 2007
Tartós, 1 éven túl munkanélküliek aránya % 2009 2009
Külföldiek aránya % 2009
2009
15.5 15.5 16.1 13.7 14.1 14.0 16.0 14.9
16.0 14.2 17.2 14.5 14.1 16.5 14.9 15.2
24.8 26.2 25.9 22.0 22.0 26.0 21.5 23.9
23.3 26.7 26.1 25.0 23.8 26.4 23.5 24.8
2.5 2.9 2.4 3.7 3.5 1.0 0.6 2.7
1.3 4.9 1.8 4.1 7.3 1.6 1.0 3.9
11.9 13.7 10.7 8.8 6.9 6.1 5.7 9.3
13.0 13.2 12.5 8.7 9.1 7.6 7.0 10.4
14.2 15.2 17.1 12.1 16.4 14.1 15.5 14.7
14.5 14.5 16.4 12.3 16.2 13.6 16.1 14.9
25.7 26.2 24.3 25.3 22.2 23.5 22.8 24.1
25.4 24.7 23.4 25.0 22.7 25.1 22.4 24.0
4.6 3.0 3.9 4.8 4.0 3.2 5.5 4.5
7.0 5.0 7.0 6.5 6.8 3.6 7.2 6.5
19.4 20.6 17.2 14.0 14.6 19.5 16.1 16.8
19.0 21.7 18.2 14.5 14.1 19.1 16.9 17.1
18.8 16.4 17.6 17.9 15.3
18.3 15.8 17.5 17.6 15.4
15.3 17.1 17.8 16.6 22.8
17.3 17.5 20.4 18.6 23.4
2.4 4.4 5.3 4.0 3.9
1.6 2.0 2.8 2.2 5.1
5.9 7.3 5.3 5.8 12.9
7.4 8.1 7.4 7.5 13.6
Forrás: AMS és AFSZ adatok alapján, EURES-T Pannonia http://www.eures-pannonia.hu1
55
22. táblázat A munkanélküliség szerkezete a határrégió magyar oldalán, 2007, 2009 Munkaügyi kirendeltségek
Gyır-Moson-Sopron megye Csorna Gyõr Kapuvár Mosonmagyaróvár Sopron Gyır-Moson-Sopron megye Vas megye Celldömölk Kõszeg Körmend Szentgotthárd Szombathely Sárvár Vasvár Vas megye Zala megye Keszthely Lent Letenye Nagykanizsa Zalaegerszeg Zalaszentgrót Zala megye Magyar határrégió
15-24 évesek aránya, % 2007 2009
50 év felettiek aránya, % 2007
2009
Tartósan, 1 éven túl munkanélküliek aránya % 2007 2009
15.2 13.0 14.0 11.0 9.4 12.5
15.4 17.8 13.3 11.7 15.1 14.8
27.2 24.4 24.2 27.2 27.0 25.4
21.9 21.8 23.2 22.8 22.8 22.3
9.1 13.3 13.8 11.4 9.3 12.2
9.4 9.1 6.9 6.1 4.9 8.2
17.1 15.3 14.7 11.1 14.5 17.3 19.0 15.4
19.1 18.0 17.2 17.1 16.3 13.8 17.0 16.1
25.7 26.2 27.5 28.2 25.3 24.9 18.9 25.3
20.1 24.4 23.9 24.7 25.6 22.7 21.4 23.1
17.8 23.0 16.2 29.5 18.8 16.4 24.7 19.9
14.0 10.9 16.5 12.7 21.0 15.3 17.1 14.9
13.0 10.7 13.4 13.5 14.2 12.6 13.3 13.6
12.6 11.5 14.3 14.9 14.6 14.9 14.1 14.9
27.8 31.2 27.2 29.0 26.0 26.7 27.7 26.4
26.8 28.6 27.2 25.3 27.8 26.1 26.6 24.3
19.9 22.8 33.7 29.3 22.4 23.1 25.3 20.2
19.8 22.9 26.3 17.5 24.3 30.6 22.6 15.9
Forrás: AMS és AFSZ adatok alapján, EURES-T Pannonia http://www.eures-pannonia.hu1
Iskolázottság alapján a munkanélküliek kevesebb mint fele szakképzetlen, alapfokú végzettségő a határrégióban, az arány a határ osztrák oldalán magasabb, ott meghaladja a 40 százalékot, a magyar oldalon ez elmarad a 40 százaléktól. A legmagasabb az iskolázatlan munkanélküliek aránya Alsó-Ausztria határrégióba tartozó területén, a legalacsonyabb a magyar
oldalon,
Gyır-Moson-Sopron
megyében
volt.
A
felsıfokú
végzettségő
munkanélküliek aránya a határrégió magyar oldalán számottevıen magasabb volt, mint az osztrák oldalon, ez egységesen jellemzı a magyar határrégióban, a legmagasabb, 8 százalék, Gyır-Moson-Sopron megyében volt. (11. ábra)
56
11. ábra A munkanélküliek iskolázottsága a határrégió két oldalán, 2007, %
magyar hat árrégió oszt rák hat árrégió
Zala megye Vas megye Gyır-Moson-Sopron megye
St eiermark Alsóauszt ria Burgenland 0%
20%
40%
60%
80%
100%
Szakképzetlen szakmunkás és középfokú végzettségő felsıfokú végztettségő
Forrás: AMS és AFSZ adatok alapján, EURES-T Pannonia http://www.eures-pannonia.hu1
A munkanélküliek korábbi munkahely szerinti megoszlását vizsgálva a határrégió munkahelyeinek ágazati szerkezeti eltéréseit is láthatjuk. Ez összecseng a munkanélküliek iskolázottságáról látott képpel. Összehasonlítható adatok 2009-re állnak rendelkezésre. A munkanélküliek utolsó munkahelyének jellemzı ágazata a határrégió osztrák oldalán az építıipar, fém--és elektromos feldolgozóipari ágazatok, a kereskedelem és az idegenforgalom. Ezekben az ágazatokban a foglalkoztatottakat a magyar határrégióban is érintette a munkanélküliség,
az
arány
azonban
lényegesen
szerényebb.
A
korábban
az
idegenforgalomban foglalkoztatottak aránya a munkanélküliek között nagyon szerény a magyar határrégióban, magas az osztrák oldalon. A magyar oldalon az egyéb (a fém- és elektromos feldolgozóipari ágazatokon kívüli) feldolgozóipari ágazatok bizonyultak a munkanélküliség legjelentısebb forrásának. (12. és 13. ábra)
57
12. ábra A munkanélküliek utolsó munkahely ágazata szerinti megoszlása az osztrák határrégióban, %, 2009 osztrák határrégió STEIERMARK Hartberg Fürstenfeld Feldbach ALSÓAUSZTRI W iener Neustadt Schwechat Neunkirchen Mödling Bruck/Leitha Berndorf Baden BURGENLAND Jennersdorf Stegersbach Oberwart Oberpullendorf Neusiedl Mattersburg Eisenstadt
Építıipar Fém-és elektro ipar Kereskedelem Idegenforgalom
0%
10%
20%
30%
40%
50%
60%
Forrás: AMS és AFSZ adatok,valamint EURES-T Pannonia honlap http://www.eures-pannonia.hu1
13. ábra A munkanélküliek utolsó munkahely ágazata szerinti megoszlása a magyar határrégióban, %, 2009 magyar határrégió ZALA Letenye Zalaszentgrót Zalaegerszeg Nagykanizsa Lent Keszthely VAS Vasvár Szombathely Szentgotthárd Sárvár Kõszeg Körmend Celldömölk GYİR-MOSONCsorna Sopron Mosonmagyaróvár Kapuvár Gyõr
Építıipar Fém-és elektro ipar Kereskedelem Idegenforgalom Egyéb feld.ipar
0%
10%
20%
30%
40%
50%
60%
Forrás: AMS és AFSZ adatok,valamint EURES-T Pannonia honlap http://www.eures-pannonia.hu1
A munkanélküliek szerkezete a határrégió két oldalán sok sajátosságában eltér, de valójában az üres állások szerkezete és a keresett foglalkozások alapján láthatjuk, hogy mennyiben tér el a két munkaerıpiac egymástól. 58
5.3 Munkaerı-piaci egyensúly – kereslet és kínálat a határrégióban A munkaerı-piaci egyensúly nyomon követése a munkanélküliek és az üres álláshelyek együttes alakulását jelenti. A munkanélküliség alakulását, szerkezetét láttuk az elızı részben, a munkaerı iránti keresletet az üres álláshelyek alakulásával tudjuk közelíteni. Az üres álláshelyekrıl magyar adatok jelenleg 2008-ra és 2009-re, a válság idıszakára állnak rendelkezésre. (Az ÁFSZ adattárházban várhatóan hamarosan hosszabb idısor is elérhetı lesz.) Az üres állások számának az alakulása csalóka a hivatalos adatok alapján, a magyar adatok jelentıs – sokszor döntı – aránya támogatott álláshely volt 2009-ben, ez okozta a válság idıszakában az üres álláshelyek trendeknek ellentmondó alakulását, a jelentıs növekedést. Ezt mutatja a 14. ábra. Az ábra alapján azt is látjuk, hogy az álláshelyek ilyen nagy arányú támogatott száma csak a 2009. évet jellemezte, ezért összehasonlíthatjuk, hogy az üres állások szerkezetében ez milyen változásokat jelentett. 14. ábra Az üres álláshelyek alakulása a határrégió két oldalán
6 000 Osztrák határrégió Magyar határrégió
5 000
álláshely, db
4 000 3 000 2 000 1 000 0 1
3
5
7 9 11 2007
1
3
5 7 2008
9
11 1
3
5
7 9 2009
11
hónap
Forrás: AMS és AFSZ alapján EURES-T Pannonia honlap http://www.eures-pannonia.hu1
Az üres álláshelyek szerkezetét vizsgálva látjuk, hogy a válság hatására csökken az üres
álláshelyek
száma
az
osztrák
határrégióban,
és
mindenekelıtt
középfokú
végzettségőeket, szakmunkásokat keresnek. Nem is változott az üres munkahelyek
59
kvalifikáltsága akkor sem, amikor a válság hatására az álláshelyek száma visszaesett. Néhány területen magas a szakképzetlen munkaerı iránt a kereslet, Burgenland egyes körzeteiben, de sok térségben meghatározó többségben van a középfokú szakképzettséget igénylı betöltetlen üres álláshely. (23. táblázat) 23. táblázat Bejelentett üres álláshelyek megoszlása a keresett munkaerı iskolázottsága szerint, a határrégió osztrák oldalán 2008, 2009, % Régió
Szakképzetlen
Eisenstadt Mattersburg Neusiedl Oberpullendorf Oberwart Stegersbach Jennersdorf BURGENLAND Baden Berndorf Bruck/Leitha Mödling Neunkirchen Schwechat Wiener Neustadt NIEDERÖSTERREICH Feldbach Fürstenfeld Hartberg STEIERMARK Osztrák határrégió
36.5% 21.3% 43.4% 28.5% 48.4% 44.3% 30.6% 35.0% 22.3% 27.3% 38.2% 30.4% 28.2% 29.0% 29.6% 28.3% 20.8% 29.6% 32.4% 25.8% 29.3%
Szakmunkás/ középfokú végzettségő 2008 83.7% 77.8% 54.7% 70.5% 50.9% 54.5% 65.8% 63.5% 75.3% 69.5% 60.4% 64.4% 71.2% 69.9% 66.2% 68.9% 78.5% 69.3% 66.2% 73.2% 68.4%
felsıfokú végzetettségő
Szakképzetlen
1.5% 0.8% 1.9% 1.0% 0.8% 1.1% 3.7% 1.4% 2.4% 3.0% 1.4% 5.0% 0.6% 1.0% 4.2% 2.8% 0.6% 1.1% 1.4% 0.9% 2.2%
30.5% 46.0% 40.3% 34.9% 31.1% 41.0% 28.8% 37.6% 29.0% 28.3% 39.4% 33.0% 27.9% 43.5% 31.0% 32.4% 22.4% 20.9% 32.7% 25.6% 32.8%
Szakmunkás/ középfokú végzettségő 2009 67.2% 52.5% 58.5% 62.1% 68.0% 56.5% 68.3% 60.5% 69.4% 69.0% 59.1% 63.7% 71.6% 55.0% 66.4% 65.4% 76.3% 76.8% 65.0% 72.7% 65.2%
felsıfokú végzetettségő 2.3% 1.4% 1.1% 2.9% 0.9% 0.1% 2.9% 1.6% 1.6% 2.6% 1.5% 3.1% 0.5% 1.4% 2.6% 2.1% 1.2% 2.3% 2.2% 1.8% 1.9%
Forrás: AMS adatok alapján, EURES-T Pannonia http://www.eures-pannonia.hu1
A kép nagyon eltérı a határrégió két oldalán. Annak ellenére, hogy a magyar határrégióban viszonylag alacsony volt a szakképzetlen munkanélküliek aránya, és magas a szakmunkás, középfokú végzettséggel rendelkezık aránya, az üres álláshelyek nagyon jelentıs része szakképzettséget nem igénylı munkahely volt. Az álláshelyek kínálatának szerkezete nem tér el 2007 és 2008-ban. A támogatott álláshelyek által teremtett munkahelykínálat-növekedés ellenére, a szakképzetlen munkaerıt igénylı munkahelyek kínálata a meghatározó a magyar határrégióban. (24. táblázat)
60
24. táblázat Bejelentett üres álláshelyek megoszlása a keresett munkaerı iskolázottsága szerint, a határrégió magyar oldalán 2008, 2009, % Megyék / kirendeltségek
Gyõr Kapuvár Mosonmagyaróvár Sopron Csornai GYİR-MOSON SOPRON Celldömölk Körmend Kõszeg Sárvár Szentgotthárd Szombathely Vasvár VAS Keszthely Lent Nagykanizsa Zalaegerszeg Zalaszentgrót Letenye ZALA Magyar határrégió
Szakképzetlen
felsıfokú végzetettségő
Szakképzetlen
44.5% 60.6% 67.3% 42.0% 70.1% 51.8%
Szakmunkás/ középfokú végzettségő 2008 49.0% 34.4% 29.5% 52.9% 26.1% 43.0%
felsıfokú végzetettségő
67.3% 40.1% 55.1% 64.7% 30.9% 45.3%
Szakmunkás/ középfokú végzettségő 2009 30.7% 50.9% 42.9% 32.6% 63.5% 48.6%
6.5% 5.1% 3.3% 5.1% 3.7% 5.2%
52.8% 65.0% 49.7% 60.1% 79.2% 53.5% 71.8% 59.4% 43.9% 76.1% 52.9% 37.6% 82.3% 87.8% 48.4% 51.8%
43.6% 33.7% 47.4% 37.0% 19.9% 42.2% 24.1% 37.5% 49.9% 17.6% 44.1% 55.2% 15.2% 11.2% 46.3% 43.3%
3.6% 1.3% 2.9% 2.8% 1.0% 4.3% 4.1% 3.1% 6.3% 6.3% 3.1% 7.2% 2.6% 1.0% 5.3% 4.9%
59.4% 55.4% 39.2% 65.4% 66.0% 40.7% 92.8% 53.1% 41.0% 80.3% 92.1% 48.2% 49.0% 84.8% 53.1% 50.4%
37.2% 42.6% 56.2% 31.8% 31.5% 52.5% 6.0% 42.5% 51.6% 18.0% 7.7% 47.5% 43.7% 14.3% 41.3% 44.1%
3.5% 1.9% 4.6% 2.7% 2.5% 6.8% 1.2% 4.4% 7.4% 1.7% 0.2% 4.2% 7.4% 0.9% 5.6% 5.5%
1.9% 9.0% 2.0% 2.7% 5.6% 6.0%
Forrás: AFSZ adatok alapján, EURES-T Pannonia http://www.eures-pannonia.hu1
A munkaerıpiac egyensúlyát az üres állások és az álláskeresık számának az alakulása mellett azok egymáshoz való viszonya határozza meg. A határrégiót összességében kiegyensúlyozott munkapiaci helyzető régió alkotják, ahol 2008-ban még egy üres álláshelyre átlagosan hét munkanélküli esett. Az arány azonban a régiók és a kirendeltségekhez tartozó területek között nagy eltéréseket mutat. Burgenlandban, és különösen néhány hozzá tartozó kirendeltség területén kedvezıtlen volt a munkaerıpiac egyensúlya már 2008-ban, 2009-re a különbségek kiegyenlítıdtek, és az átlagos egy munkahelyre esı létszám a határrégióban mindenütt hasonló szintre, 12 százalék fölé emelkedett. Az egyensúly az osztrák oldal egyes munkaügyi kirendeltségeihez tartozó régiókban nagyon eltérıen ment végbe, a korábban kedvezıbb helyzető Alsó-Ausztriában romlott a legjobban a munkaerıpiac egyensúlya, ahol a válság hatása jobban éreztette a hatását. A magyar oldalon hasonló folyamatok mentek végbe,
61
a munkaerı-piaci egyensúly romlása azonban jelentékenyebb volt. A munkanélküliség erıteljesen nıtt, ahogy a korábbiakban láttuk, és az üres álláshelyek jelentıs része közmunka, támogatott, szakképzetlen munkalehetıségeket jelentett. (25. táblázat) 25. táblázat Az egy üres álláshelyre esı álláskeresı az osztrák-magyar határrégióban, fı, 2008, 2009 AMS munkaügyi körzet Eisenstadt Mattersburg Neusiedl Oberpullendorf Oberwart Stegersbach
Egy üres álláshelyre esı munkanélküli, fı 2008 2009 8.5 10.2 7.4 7.7 10.8 8.8 9.9 12.6 37.4 40.1 7.3 12.0
Változás fı
Munkaügyi kirendeltségek
1.7 0.3 -2.1 2.7 2.7 4.6
Csornai Gyõr Kapuvár Mosonmagyaróvár Sopron Gyır-MosonSopron Celldömölk Kõszeg Körmend Szentgotthárd Szombathely Sárvár Vasvár Vas Keszthely Lent Letenye Nagykanizsa Zalaegerszeg Zalaszentgrót Zala Magyar határrégió
Jennersdorf Burgenland Baden Berndorf Bruck/Leitha Mödling Neunkirchen Schwechat Wiener Neustadt Alsó-Ausztria Feldbach Fürstenfeld Hartberg Steiermark.
9.2 11.1 6.3 9.9 7.8 5.9 7.1 3.7 5.8 6.0 6.8 7.7 12.5 8.6
14.5 12.7 11.1 23.2 15.2 7.4 20.9 11.6 15.0 12.5 11.7 9.7 15.8 12.6
5.3 1.5 4.9 13.3 7.4 1.5 13.8 7.9 9.2 6.5 4.9 2.0 3.2 4.0
Osztrák határrégió
7.4
12.6
5.2
Egy esı üres álláshelyre esı álláskeresı, fı 2008 2009 3.6 14.4 6.5 16.6 5.5 19.9 4.4 8.4 2.8 5.8 4.9 12.1 14.9 9.6 6.5 8.1 8.3 9.9 12.7 9.0 7.2 12.3 36.8 7.3 5.2 12.0 7.4 6.8
40.3 23.2 14.0 14.3 15.5 30.5 18.9 18.7 11.5 18.7 29.5 14.1 8.5 13.1 11.9 13.3
Változás fı 10.8 10.1 14.4 4.0 3.0 7.2 25.4 13.5 7.5 6.2 7.2 20.6 6.2 9.6 4.3 6.3 -7.3 6.8 3.3 1.1 4.5 6.5
Forrás: AMS és AFSZ adatok alapján, EURES-T Pannonia http://www.eures-pannonia.hu1
A határrégióban még a munkanélküliség szempontjából nagyon kedvezıtlen 2009-es évben is az látjuk, hogy a régió északi területein kedvezıbb a helyzet. A 7. térképen láthatjuk, hogy északról dél felé haladva mindkét oldalon kedvezıtlenebbé válik a munkaerıpiac egyensúlya. A magyar oldalon a kedvezıtlenebb munkanélküliséget ellensúlyozza a támogatott álláshelyek száma. A déli, Zala megyei régióban a támogatott álláshelyek különösen fontos szerepet játszanak a látszólag kedvezı helyzet ennek köszönhetı, erre utal az álláshelyek szerkezete, a szinte kizárólag szakképzetlen munkahelykínálat sok zalai kirendeltségben, ahogy ezt a 24. táblázatban láthattuk.
62
7. térkép Az egy üres álláshelyre esı álláskeresı az osztrák-magyar határrégióban, fı, 2009
Forrás: AMS és AFSZ adatok alapján, EURES-T Pannonia honlap http://www.eures-pannonia.hu1
6
Migrációs vonzáskörzet (pool) a határrégióban Az osztrák magyar határrégióban a migrációt elindító és fenntartó erık sora együttesen
dinamikusan növekvı erıs migrációs vonzásteret rajzol ki. Ausztria és mindenekelıtt az osztrák-magyar határrégió fontos migrációs célország a magyar munkavállalóknak, és Ausztria számára is kitüntetett a magyar munkavállalók jelenléte az osztrák határrégió munkaerıpiacán, folyamatosan növekvı migrációs forrást jelent – az egyetlen olyan ország a
63
szomszédos új EU tagok közül, ahonnan dinamikusan növekvı trendet mutat a munkavállalás. Ennek a migrációnak jelentıs része a határrégióban jelenik meg.
6.1 Határon átnyúló munkapiac – magyar munkavállalók a határrégió osztrák oldalán 6.1.1
A munkavállalás szerkezete a határrégióban A magyar munkavállalók száma gyorsan és dinamikusan emelkedett Ausztriában. A
15. ábra ezt a dinamikát mutatja, a munkavállalási engedélyek alapján és tartományonként. Láthatjuk, hogy a munkavállalási engedélyek nagyon jelentıs többségét Burgenlandban adták ki, ez a határon fekvı osztrák tartomány meghatározó jelentıségő a határon átnyúló munkapiac szempontjából. A határrégióba tartozik Alsó-Ausztria és Steiermark is, mindkettı, de különösen az utóbbi lényegesen elmarad a kiadott munkavállalási engedélyek száma alapján Burgenlandtól, és az utóbbi két tartományban lassabban növekszik a munkavállalók száma. A 15. ábra alapján azt is látjuk, hogy a többi tartomány is folyamatosan növekvı számban fogad munkavállalókat, különösen Steiermarkban látszik gyorsuló növekedés, de összességében a határon átnyúló munkapiac a határrégióban meghatározóan mégis Burgenlandra korlátozódik, és itt a leggyorsabban a munkavállalók létszámának a növekedése is.4
4
Magyarország uniós csatlakozását követıen a szabályozás valamelyest módosult, noha a munkaerı szabad áramlása Ausztria és Magyarország között még várat magára. A szabályozás részletes elemzésétıl itt eltekintünk, de fontos az adatok értelmezéséhez arra utalnunk, hogy a változással a korábban tartósan Ausztriában munkát vállalók számára már nem volt szükség munkavállalási engedélyre. Ez a Burgenlandban munkavállalási engedéllyel dolgozók számában eredményezett átmeneti visszaesést, nevezetesen azok esetében, akiknek már nem volt szükségük munkavállalási engedélyre, hiszen folyamatosan Burgenlandban dolgoznak. Ez tehát nem befolyásolta a legális munkavállalás változatlan emelkedését. A nem legális munkavállalásról természetesen az adatok nem számolnak be.
64
15. ábra Az Ausztriában munkavállalási engedéllyel végzett munkák alakulása tartományonként, 1997-2007, fı Burgenland Bécs Alsó-Ausztria Salzburg Steiermark Felsı-Ausztria Tirol Vorarlberg Karintia Összesen
engedélyek tartományonként (fı)
6 000
18 000 16 000 14 000
5 000 12 000 4 000
10 000
3 000
8 000 6 000
2 000
engedélyek összesen (fı)
7 000
4 000 1 000
2 000
0
0 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007
Forrás: Arbeitsmarktservice Österreich adatok alapján saját számítások
A határrégióban munkavállalási engedéllyel dolgozók meghatározó többsége férfi, a nık aránya mindössze 15-25%, ebben nem látunk nagy különbséget a régiók között és idıben is csak kicsi az elmozdulás. Steiermarkban dolgoznak a legkevésbé nık, és itt nem is látszik elmozdulás
a
kialakult
foglalkoztatásban.
Burgenland
és
Alsó-Ausztria
legálisan
foglalkoztatott munkavállalói között lassan emelkedik a nık aránya, de összességében a kép nem változik, a határrégióban dolgozók meghatározó többsége férfi. (26. táblázat) 26. táblázat A munkavállalási engedéllyel foglalkoztatottak között a nık aránya a határrégió tartományaiban, 1997-2007, % Tartományok
1997
1998
1999
2000
2001
2002
2003
2004
2005
2006
2007
Burgenland Alsó-Ausztria Steiermark
20.8 18.4 18.7
20.2 18.0 16.5
20.6 18.2 16.4
21.0 18.7 16.6
21.5 19.8 17.1
22.4 19.2 15.8
23.2 21.7 17.1
23.2 25.4 18.3
24.6 25.2 18.9
25.7 25.9 19.2
26.1 25.8 20.0
Forrás: Arbeitsmarktservice Österreich adatok alapján saját számítások
A határrégió munkapiacának leírásakor az is fontos, milyen munkát végeznek azok, akik a határrégióban dolgoznak. Arra kerestünk választ, hogy a munkavállalási engedélyek alapján milyen munkát végeznek azok, akik a határrégióban dolgoznak. Azt is vizsgáltuk,
65
van-e az egyes tartományokban különbség aszerint, hogy a magyarok milyen foglalkozásokra kaptak munkavállalási engedélyt a határrégió területén. A kisebb migrációs vonzerıt jelentı távolabbi tartományok jelentenek-e speciális keresletet a határrégió munkapiacán. A munkavállalási engedélyeket tartományok és foglalkozások szerint a 16. ábra mutatja. 16. ábra A munkavállalási engedéllyel foglalkoztatottak számának változása a végzett foglalkozások szerint a határrégió tartományaiban, 1997-2007, fı Burgenland 2 000 mezı- és erdıgazdasági foglalkozások ipar foglalkozások - építıipar nélkül 1 500
ipar pl. informatiokai foglalkozások építıipari és bányászati foglalkozások kereskedelmi és szállítási foglalkozások
1 000
szolgált atások mőszaki foglalkozások 500
irodai foglalkozások egészségügy, kult úra
0 1997
1999
2001
2003
2005
2007
Alsó-Auszt ria
600
600
500
500
400
400
300
300
200
200
100
100
Steiermark
0
0 1997
1999
2001
2003
2005
1997
2007
1999
2001
2003
2005
2007
Forrás: Arbeitsmarktservice Österreich adatok alapján saját számítások
A határrégió három tartományában eltérı a kiadott munkavállalási engedélyek szerkezete. Burgenlandban a mezıgazdasági tevékenységekre és szolgáltatásokra adják ki a legtöbb munkavállalási engedélyt, és ezek száma nı a legdinamikusabban. Azt mondhatjuk, hogy Burgenlandban ezek iránt a foglalkozások iránt van meghatározóan kereslet. AlsóAusztriában és Steiermarkban a szolgáltatások dinamikus növekedése mellett az építıipari és bányászati foglalkozások iránti kereslet jelentısebb, emellett ipari foglalkozásokra és informatikai és hasonló szakképzett ipari foglalkozásokra adtak még munkavállalási engedélyt, a tartományokban általában az ipari jellegő munkavégzés egészíti ki a szolgáltatás 66
jellegő foglalkozásokat. Összességében elég jól jellemezhetı a határrégió határon átnyúló munkapiaca, ahol a szolgáltatások iránt általános a kereslet, az északi területeken, Burgenlandban a mezıgazdaság, a többi területen pedig az ipari jellegő munkák iránt van még kereslet. 6.1.2
A migráció forrása a határrégióban Az ausztriai munkavállalás fı forrását is a határrégióban lakók adják, ezt az
Ausztriában biztosítással dolgozó és Magyarországon lakhellyel rendelkezı biztosítottak adataiból (ún. 106-os nyomtatvány a kimenı munkavállakról) láthatjuk. Az adatok alapján azt tudhatjuk, hogy 2008-ban több mint 8 ezer munkavállaló dolgozott átmenetileg az osztrák munkaerı-piacon. Számuk a válság idején, 2010 május elejére10 és fél ezerre emelkedett. A munkavállalókkal nagy létszámban utaznak családtagok is, egy biztosítottra átlagosan 2 családtag jut. (27. táblázat) 27. táblázat Érvényes biztosítással (106 adatlappal) Ausztriában dolgozó magyar állampolgárok
biztosítás családtagokkal
2008 (jan. 1.) 8345 23274
2010 (máj 1.) 10630 25193
Forrás: OEP információ
A biztosítottak anonimizált adatait az OEP települések szerint nyilvántartja, ezeket az adatokat mutatja a 8. térkép. Látjuk, hogy Ausztriában az ország távolabbi részeibıl is sokan vállalnak munkát, de a határrégióban sokkal nagyobb a készség a határrégióban vállalt munkára. Itt egybefüggı sávban a határközeli települések mindegyikébıl számottevı létszámban dolgoznak Ausztriában. A határtól távolodva mind kevesebben vannak, a határon átnyúló munkapiacok – úgy tőnik – csak egy szőkebb sávban, a lehetséges ’magrégió’ lehatárolásában éreztetik hatásukat.
67
8. térkép Migrációs pool forrása – az Ausztriában munkavállalók magyarországi lakhelye, 2008
2008-ban Ausztriában, családtagokkal
Ausztriában biztosított 50 — 3 950 (68) 40 — 50 (16) 30 — 40 (16) 20 — 30 (59) 10 — 20 (127) 0— 10 (844)
Forrás: OEP (106 nyomtatvány - munkavállalók és családtagjaik) adatok alapján saját szerkesztés
Megnéztük, hogy változott-e a válság hatására a migráció nagysága, forrása, kiterjedése. Az láttuk, hogy a válság hatására visszaesett a munkavállalók, valamelyest nıtt az együttutazó családtagok száma, és nem változott érdemben a migrációs pool forrása, azoknak a településeknek a csoportja, ahonnan a munkavállalók útnak indulnak. A két térkép meglepıen egybeesik, ez azt jelenti, hogy kialakult, a válság konjunkturális hatásaitól független migrációs tér rajzolódott ki, és nagyon erıs a határmenti sávban a határon átnyúló munkaerıpiac szerepe, a határrégió sávjából munkát vállalók száma. (vö. 8 és 9 térkép)
68
9. térkép Migrációs pool forrása – az Ausztriában munkavállalók magyarországi lakhelye, 2008
2010-ben Ausztriában, családtagokkal
Ausztriában biztosított 50 — 3 860 (78) 40 — 50 (10) 30 — 40 (33) 20 — 30 (62) 10 — 20 (124) 0— 10 (930)
Forrás: OEP (106 nyomtatvány - munkavállalók és családtagjaik) adatok alapján saját szerkesztés
6.1.3
Munkavállalói egyezmény keretében foglalkoztatottak A határrégió migrációs képét áttekintve becslést adtunk a biztosítás a határrégióban
legálisan foglalkoztatott magyar állampolgárokról, láttuk, hogy nem kizárólag ebben a régióban dolgoznak magyarok, és azt is, hogy a határrégióban nem húzódok a határ mentén végig egységes határon átnyúló migrációs sáv. A legálisan foglalkoztatott létszám a fogadó osztrák munkaügyi (AMS) adatok és a kibocsátó magyar biztosítási adatok (OEP) szerint is hozzávetıleg 10 ezer fı körüli migráns munkavállalót jelent. (vö. 15. ábra, 27. táblázat) Ezt alsó becslésnek tekinthetjük, a legális foglalkoztatás további formái és az illegális munkavállalás ismert gyakorlata mellett. A határmenti régióban a határon átnyúló munkaerıpiacok létezését egyértelmően igazolja az ingázó keretegyezmény, ennek keretében a kereteket folyamatosan tágítva az 1990-e évek vége óta ingáznak a határmenti magyar településekrıl osztrák munkahelyekre a magyar munkavállalók. A keretegyezmény teremtette meg az elsı formális és legális lehetıséget a létezı határon átnyúló munkapiac kibontakozására. A kereslet a magyar munkavállalók iránt és a kínálat is bıséges volt a magyar oldalon, így a munkavállalás bıvítésének a korlátja a keretegyezmény létszám és foglalkozási megszorítása volt. A 69
keretegyezmény lényegében változatlan jelentıséggel és lehetıséggel korlátlan idıtartamra vonatkozó ausztriai munkavállalást, és ezzel a munkavállalási engedélyezés alóli felmentés lehetıségét jelenti. A keretegyezmény jelentısége a munkaerı szabad áramlásának halasztott határidejéig mindenképpen kitüntetett marad. A határmenti ingázó egyezmény kontingense 2700 fı volt 2009-ben, döntı többség Burgenlandban. Az engedélyek nagy része hosszabbított engedély, nehéz elsı engedélyesként bekerülni a keretbe, 2009-ben összesen 158-an voltak. Ezért sokan más munkavállalási formákat keresnek, így a gyakornoki engedély, foglalkoztatási engedély, szezonális engedély, stb. lehetıségét. (adatok forrása: Tájékoztató a magyar-osztrák határ menti ingázói egyezmény végrehajtásáról, 2009. Nyugat-Dunántúli RMK) A keretegyezmény – a fenti eredményekkel egyezıen, Gyır-Moson-Sopron megye jelentıségét mutatja a határrégióbeli foglalkoztatásban, az engedélyek 70 százalékát ebben a megyében kérik és kapják meg az érdeklıdık, 27 százalékát Vas megyei és mindössze 3 százalékát a Zala megyei munkavállalók. Zala megye valójában távol van a határrégiótól, az ingázás idıben és távolságban is hosszú. Összességében az eredmény egybecseng a vizsgálat egészében tapasztalttal, Zala megye csak adminisztratív módon kötıdik a határrégió másik két megyéjéhez, a határon átnyúló kapcsolatoktól távol van. A keretegyezmény lehetıségeit kihasználva a vendéglátásban 2009-ben – hasonlóan a korábbiakhoz – elsısorban felszolgálók, szakácsok, az egyéb kategóriában pedig festık, asztalosok, villanyszerelık, tehergépkocsi-vezetık keresnének munkát, ipari foglalkozásokat (fémiparban) alig, és nıtt a logisztikus, kereskedelmi asszisztens és eladó valamint a felsıfokú végzettségő érdeklıdık száma. A kínálat csak részben egyezik a tényleges munkaerı-piaci (keretegyezményi kvótával terelt) kereslettel. A kiadott ingázói engedélyek az ’egyéb’ kategóriában valamint a vendéglátásban adtak, a mezıgazdaság kategóriában megtelt a kontingens.
6.2 Határon átnyúló munkapiac – osztrákok a határrégió magyar oldalán A határrégióban a munkavállalás iránya, a határon átnyúló munkapiac vonzása egyértelmő és meghatározó, Magyarországról Ausztriába irányult. Az elızı részben bemutatott keretegyezmény azonban kétirányú, osztrákok magyarországi munkavállalását is lehetıvé teszi, 2009-ben 27 osztrák munkavállaló foglalkoztatását jelentették be a cégek A viszonossági jogszabályok megváltozás óta azonban engedélymentesen dolgozhatnak az osztrák munkavállalók Magyarországon, így már nincsen szükségük ingázói (vagy más)
70
engedély igénybevételére. A fordított irányú munkavállalói mobilitás nagyon kicsi, de mégis érzékelhetı. A társadalombiztosítási nyilvántartások szolgálnak adatokkal a Magyarországon biztosított osztrák munkavállalókról is. Megvizsgáltuk az OEP adatait, van-e, s ha igen, hol és hány osztrák állampolgár, aki Magyarországon fizet társadalombiztosítást, azaz itt él és/vagy dolgozik. A nyilvántartás alapja az ún. ’106-os adatlap’, a Magyarországon dolgozó és külföldön élık bejelentkezésére a megyeszékhelyeken van lehetıség, ezért megyeszékhelyek szerint tudjuk, hogy hol dolgoznak külföldi lakhellyel rendelkezı külföldi állampolgárok. A 10. térkép szerint a fıvárosban, és emellett a határrégióban dolgoznak osztrákok, s látjuk, hogy számuk határozottan nıtt 2008 és 2010 januárja között. Számuk nem magas, de a határrégióban érzékelhetı és növekvı. (10. térkép) 10. térkép Magyarországon dolgozó osztrák biztosítottak, 2008, 2010 (január 1.), családtagokkal, fı
biztosított 57
2008 2010
Forrás: OEP (106 nyomtatvány - munkavállalók és családtagjaik) adatok alapján saját szerkesztés
71
7
A határmenti régiók és a határon átnyúló munkapiacok lehetıségei
7.1 Közlekedés a határrégióban Az osztrák-magyar határrégió közlekedési lehetıségeit mindenekelıtt a határ közelsége és a határon átlépés egyszerősége határozza meg. Azt vizsgálva, milyen messze van egyes kistérségekbıl a megyeszékhely, az ügyintézések helyszíne (11. térkép) , azt látjuk, hogy a határmenti területek egy részétıl viszonylag nagy a távolság, és közelebb van az osztrák határ és könnyebben érhetı el, mint a megyeszékhely (12. térkép). A határ kevesebb mint fél óra a határhoz közeli Vas megyében és Gyır-Moson-Sopron megyében, míg az ügyintézéshez esetenként komolyabb idıráfordítás szükséges. Olyan határrégióban, ahol a határok könnyen átjárhatók és a határ túloldalával a kapcsolatok élénk és sokirányú szálon kötıdnek, kisebb gondot okozhat, a kötıdések nyugat felé erısödhetnek. 11. térkép Közlekedés a határrégióban – a megyeszékhely távolsága percben
72
12. térkép Közlekedés a határrégióban – az osztrák határ távolsága percben
7.2 A határátlépés lehetıségei a határrégióban Az osztrák-magyar határrégión belüli mobilitásnak fontos elıfeltétele a határok átléphetısége, a határok könnyő átjárhatósága. Az osztrák-magyar határ a leggazdagabb határátkelıhelyekben, az EU belsı határa, ami a határátlépést megkönnyíti és meggyorsítja. A határrégió számos határátkelıje között vannak gyalogos és biciklivel átléphetı szakaszok is, de az északi és a déli szakaszt is átszeli gyorsforgalmi fıközlekedı út. A határátkelık száma a schengeni határ bevezetésével szaporodott meg, a gyalogos és kerékpárátkelık tekintélyes számban nyíltak meg és tették lehetıvé a határok akadálytalan átjárását. (13 térkép, 28 és 29 táblázat)
73
13. térkép Határátkelési lehetıségek az osztrák-magyar határon
Osztrák-magyar közúti átkelık
# # ####
# #
## # # # #
####
###
#
Telepulesek átkelıhelyek
# # #
Forrás: http://hu.wikipedia.org/wiki/Magyarországi határátkelıhelyek listája
74
jelentıs átkelı korlátozott átkelı gyalogátkelı
alapján saját szerkesztés
28. táblázat Közúti határátkelık az osztrák-magyar határrégióban Átkelı típusa Hegyeshalom Hegyeshalom Jánossomorja Fertıd Fertırákos Fertırákos Sopron Ágfalva Ágfalva Ágfalva Kópháza Sopron Harka Harka Und Zsira Kıszeg
Nyitás éve
Kıszeg Bozsok Bucsu
M1 – A4 autópálya, E60 1-es fıút közút közút közút közút 84-es fıút közút közút közút 861-es fıút közút közút közút közút közút M87-es autóút - S31-es autóút 87-es fıút közút 89-es fıút
Narda VAskeresztes Horvátlövı Pornóapáti Pornóapáti Szentpéterfa Pinkamindszent Nemesmedves Rönök Szentgotthárd Szentgotthárd Szentgotthárd Szentgotthárd
közút közút közút közút közút közút közút közút közút 8-as fıút E66 közút 1997 közút 2007 M8-as autópálya - S37-es autóút
2007 2007 2007 2007 2007 2007 2007 2007
1991 1949-ig, majd 1976-tól 2007 2007 2007 2007 2007 1991 2004 2007 2007
Nyitva (0-24) * * * * * * * * * * * * * * * * * * * *
* * * * * * * * * * * * *
Megjegyzés
csak gyalogos és kerékpáros, lovas csak gyalogos és kerékpáros, lovas csak gyalogos és kerékpáros, lovas csak gyalogos és kerékpáros, lovas csak gyalogos és kerékpáros, lovas csak gyalogos és kerékpáros, lovas csak gyalogos és kerékpáros, lovas csak gyalogos és kerékpáros, lovas csak gyalogos és kerékpáros, lovas Tervezett az M87-es autóút kiépítésével a teherforgalom csak 2 t-ig
csak gyalogos és kerékpáros, lovas csak 3,5 t-ig csak 3,5 t-ig a teherforgalom csak 3,5 t-ig a teherforgalom csak 3,5 t-ig
csak gyalogos és kerékpáros, lovas csak gyalogos és kerékpáros, lovas
Tervezett az M8-as autópálya kiépítésével
Forrás: http://hu.wikipedia.org/wiki/Magyarországi határátkelıhelyek listája
75
29. táblázat Vasúti átkelık az osztrák-magyar határon Hegyeshalom Sarród Sopron Sopron Kópháza Szentgotthárd Szentgotthárd
– Miklóshalma: Bécs-Budapest vasútvonal – Pomogy: Fertıszentmiklós-Pomogy-Nezsider vasútvonal – Sopronkertes/Somfalva: Gyır–Sopron–Ebenfurt vasútvonal – Lépesfalva: Sopron-Nagymarton-Bécsújhely vasútvonal – Sopronkeresztúr: Sopron-Sopronkeresztúr-Felsılászló vasútvonal – Gyanafalva: Szombathely-Graz vasútvonal – Rábakeresztúr: gazdasági vasút, Ipari Park - Szombathely–Szentgotthárd vasútvonal
Forrás: http://hu.wikipedia.org/wiki/Magyarországi határátkelıhelyek listája
76
Táblázatok, ábrák és térképek jegyzéke Táblázatok jegyzéke 1. táblázat A határrégió magyar oldala, régiókategóriák szerint.............................................. 14 2. táblázat A határrégió osztrák oldala, régiókategóriák szerint .............................................. 15 3. táblázat Az osztrák-magyar határrégió osztrák oldalának a fıbb mutatói ........................... 18 4. táblázat Az osztrák-magyar határrégió magyar oldalának fıbb mutatói.............................. 20 5. táblázat Korcsoportos megoszlás, öregségi index és idıskori függıségi ráta a határrégió magyar oldalán, 2009 ....................................................................................................... 25 6. táblázat Korcsoportos megoszlás, öregségi index és idıskori függıségi ráta a határrégió osztrák oldalán, 2009........................................................................................................ 26 7. táblázat Etnikumok Ausztriában, 2001 ................................................................................ 30 8. táblázat Az Ausztriában elismert kisebbségek nyelvhasználat szerint................................. 31 9. táblázat Kisebbségek, etnikai csoportok aránya a határrégió magyar oldalán, kistérségek szerint, 2001, %................................................................................................................ 33 10. táblázat Az egy fıre esı vásárlóerı-paritáson mért GDP az EU átlagában, határrégió mindkét oldala NUTS 3 régió szinten, 2000-2007.......................................................... 35 11. táblázat Az egy fıre esı vásárlóerı-paritáson mért GDP nagysága, határrégió mindkét oldala NUTS 3 régió szinten, 2000-2007 (GDP/PPS/fı)................................................. 37 12. táblázat A vállalkozások és az adófizetık megoszlása a határrégió magyar oldalán, kistérségenként, 2007, %.................................................................................................. 39 13. táblázat A regisztrált vállalkozások ágazatok szerinti megoszlása a határrégió magyar oldalán, 2007, %............................................................................................................... 41 14. táblázat A határrégió magyar oldalának megyéi, gazdasági kedvezményezettség szerint. 43 15. táblázat A folyóáron mért egy fıre esı bruttó regionális termék aránya az országos átlaghoz Ausztriában, %, 1995-2007 ............................................................................... 44 16. táblázat Az osztrák határrégió vállalkozásainak hozzáadott érték termelése gazdasági szektorok szerint, % 2000, 2007 ...................................................................................... 45 17. táblázat Az osztrák határrégió vállalkozásaiban foglalkoztatottak gazdasági szektorok szerint, % 2000, 2007 ....................................................................................................... 46 18. táblázat Foglalkoztatottak aránya a határrégióban 15-64 éves népesség, NUTS 2 régiók, 1999-2008......................................................................................................................... 48
77
19. táblázat A munkanélküliség alakulása a határrégió osztrák oldalán, 2007, 2009 .............. 53 20. táblázat A munkanélküliség alakulása a határrégió magyar oldalán, 2007, 2009.............. 54 21. táblázat A munkanélküliség szerkezete a határrégió osztrák oldalán, 2007, 2009 ............ 55 22. táblázat A munkanélküliség szerkezete a határrégió magyar oldalán, 2007, 2009............ 56 23. táblázat Bejelentett üres álláshelyek megoszlása a keresett munkaerı iskolázottsága szerint, a határrégió osztrák oldalán 2008, 2009, %......................................................... 60 24. táblázat Bejelentett üres álláshelyek megoszlása a keresett munkaerı iskolázottsága szerint, a határrégió magyar oldalán 2008, 2009, % ........................................................ 61 25. táblázat Az egy üres álláshelyre esı álláskeresı az osztrák-magyar határrégióban, fı, 2008, 2009 ........................................................................................................................ 62 26. táblázat A munkavállalási engedéllyel foglalkoztatottak között a nık aránya a határrégió tartományaiban, 1997-2007, % ........................................................................................ 65 27. táblázat Érvényes biztosítással (106 adatlappal) Ausztriában dolgozó magyar állampolgárok................................................................................................................... 67 28. táblázat Közúti határátkelık az osztrák-magyar határrégióban ......................................... 75 29. táblázat Vasúti átkelık az osztrák-magyar határon............................................................ 76
Ábrák jegyzéke 1. ábra Korcsoportos megoszlás a határrégió két oldalán, 2009, %......................................... 23 2. ábra Öregségi index az osztrák-magyar határrégióban, 2009, % ......................................... 28 3. ábra Idıskori függıségi ráta az osztrák-magyar határrégióban, 2009, % ............................ 28 4. ábra Ifjúkori függıségi ráta az osztrák-magyar határrégióban, 2009, % ............................. 29 5. ábra Az egy fıre esı vásárlóerı-paritáson mért GDP az EU átlagában, határrégió mindkét oldala NUTS 3 régió szinten, 2000-2007, % ................................................................... 35 6. ábra Az egy fıre esı vásárlóerı-paritáson mért GDP alakulása, határrégió mindkét oldala NUTS 3 régió szinten, 2000-2007 (GDP/PPS/fı)............................................................ 36 7. ábra A 10 fınél nagyobb vállalkozások aránya a határrégió magyar oldalán, kistérségenként, 2007, %.................................................................................................. 40 8. ábra A regisztrált vállalkozások ágazati megoszlása a határrégió magyar oldalán, %, 2007 .......................................................................................................................................... 42 9. ábra Egy fıre esı bruttó regionális termék az osztrák határrégióban, folyóáron, Euróban, 1995-2007......................................................................................................................... 44
78
10. ábra Foglalkoztatottak aránya a határrégióban 15-64 éves népesség, NUTS 2 régiók, 19992008 .................................................................................................................................. 48 11. ábra A munkanélküliek iskolázottsága a határrégió két oldalán, 2007, %......................... 57 12. ábra A munkanélküliek utolsó munkahely ágazata szerinti megoszlása az osztrák határrégióban, %, 2009..................................................................................................... 58 13. ábra A munkanélküliek utolsó munkahely ágazata szerinti megoszlása a magyar határrégióban, %, 2009..................................................................................................... 58 14. ábra Az üres álláshelyek alakulása a határrégió két oldalán .............................................. 59 15. ábra Az Ausztriában munkavállalási engedéllyel végzett munkák alakulása tartományonként, 1997-2007, fı ...................................................................................... 65 16. ábra A munkavállalási engedéllyel foglalkoztatottak számának változása a végzett foglalkozások szerint a határrégió tartományaiban, 1997-2007, fı ................................. 66
Térképek jegyzéke 1. térkép Az osztrák-magyar határrégió magyar oldalának három lehetséges definiálása....... 13 2. térkép A határrégió képe kistérségek szerint........................................................................ 16 3. térkép A határrégió népsőrősége és a népességszám változása a határrégióban.................. 22 4. térkép Magyar anyanyelvőek Ausztriában, települések szerint, 2001 ................................. 32 5. térkép A foglalkoztatott létszám változása a határrégióban 2002-2006, 2007-2008/9 ........ 50 6. térkép A munkanélküliségi ráta a határrégióban, 2006, 2009.............................................. 52 7. térkép Az egy üres álláshelyre esı álláskeresı az osztrák-magyar határrégióban, fı, 2009 63 8. térkép Migrációs pool forrása – az Ausztriában munkavállalók magyarországi lakhelye, 2008 .................................................................................................................................. 68 9. térkép Migrációs pool forrása – az Ausztriában munkavállalók magyarországi lakhelye, 2008 .................................................................................................................................. 69 10. térkép Magyarországon dolgozó osztrák biztosítottak, 2008, 2010 (január 1.), családtagokkal, fı............................................................................................................. 71 11. térkép Közlekedés a határrégióban – a megyeszékhely távolsága percben ....................... 72 12. térkép Közlekedés a határrégióban – az osztrák határ távolsága percben.......................... 73 13. térkép Határátkelési lehetıségek az osztrák-magyar határon............................................. 74
79
Mellékletek 1. melléklet: Az osztrák-magyar határrégió definiálása A határrégió definíciója, a definíció szempontjai Az osztrák-magyar határrégió a magyar határ nyugati szakasza, összesen 356 km. Ez a teljes magyar határszakasz 16 százaléka.
A határrégiót szokásosan két értelmezés alapján definiálhatjuk, egyrészt a megfelelı NUTS 3 besorolás szerinti lehatárolással szokás definiálni, másrészt a határtól mért meghatározott távolságban. A NUTS 3 megye régió azonban sokszor nagyobb területi egység, ami meghaladja azt a km-ben mért távolságot (50 km), ami a határrégió esetében a régiót definiálni hivatott. Szőkebb értelmezés A határhoz közeli és a távolabbi területek közötti különbségeket összemossa és elfedi egy-egy magyarországi megye esetében a megye egészének bevonása a határrégióba. Éppen azok a sajátosságok, eltérések veszhetnek ebben az összevonásban el, amelyek a határrégió értelmét adhatja, a határon átnyúló munkapiacok szempontjából A régió magyar oldalon Vas megye egy részét és Gyır-Moson-Sopron megyét öleli fel. Vas megye egy része tartozik csak a régióba, a határrégió egy része átnyúlik a szomszédos határrégióba, a szlovén-magyar határra, azaz mindkét területre, és részei a szlovén-magyar és az osztrák-magyar határrégió területének is. Ezért elsı áttekintésül a határmenti régiót lehatároljuk úgy, hogy az csak az osztrák-magyar határszakaszon fekvı területi egységeket tartalmazza. Ezt kistérségek és munkaügyi kirendeltségek szerint pontosan definiáljuk, hasonlóan a vizsgálat során minden határrégióra elvégzett elemzéshez. A vizsgálat követett módszere szerint a határrégió definíciójához megvizsgáltuk a kistérségek és munkaügyi kirendeltségek szerint azt a jól leírható területi egységet, amely a határrégiót körvonalazhatja. A régió gazdasági és társadalmi mutatói szerint teszteltük a definiált régiót jellemzı sajátosságokat. Korábbi projektek, majd a szakértıi egyeztetés alapján határoltuk végül el az elemzéshez megfelelı területet. A határrégió definiálásakor fontos a határ két oldalának a kiegyensúlyozott területi meghatározása, kiterjedés, népesség alapján, s természetesen egyéb speciális szempontokat is figyelembe véve.
80
Elsı megközelítésünk során ezért követtük a vizsgálat során meghatározott szemléletünket, megfogadva annak kibıvítését a regionális szakértıi egyeztetések során kapott javaslatokkal, és így egy szőkebb határrégiót definiáltunk. Emellett a gazdasági kapcsolatok kialakult rendje alapján egy tágabb határrégiót is definiáltunk, ami a szakértıi egyeztetés során a a régiós szakemberek javaslata volt annak alapján, hogy a határrégió gazdag kapcsolatrendszere ezt a tágabb leírást és értelmezés indokolja, s a határhoz közeli, a határon átnyúló munkapiacot meghatározó kisebb területi egységeket követı értelmezést elvetett.
Az elızetesen definiált határrégió területének a vizsgálatát azt követıen végeztük el, hogy a megfelelı szempontokat követve kijelölt régióra tett javaslatunkat szembesítettük a határrégió szakembereinek a véleményével. Ennek alapján a régió munkaügyi, oktatási és gazdasági szakemberei és a korábbi projektekben is együttmőködı munkatársai mindkét oldal szempontjainak figyelembevételével arra jutottak, hogy a javasolt – a határrégiós projektünkben követett szempontokat bıvítsük ki, s a határrégiót – a korábbi projektekben követettek alapján – NUTS 3 megyei szinten végezzük el. Tágabb definíció A leírásunkban a régió definícióját – figyelembe véve a szakértıi javaslatokat – kétféle módon írtuk le, meghatároztunk egy szőkebb ’magrégiót’ és egy tágabban értelmezett határrégiót. Az elemzést során mindkét megközelítésre figyeltünk és nyomon követtünk azon megfontolásból, hogy a határon átnyúló kapcsolatok, és a határon átnyúló munkapiacok eltérı regionális szempontokat követnek. Elsı elemzésünkhöz bemutatjuk ezt a szők definíciót és a kapcsolódó elemzést, majd áttekintjük a tágabb definíció szerinti leírás lehetséges megfontolásait. Korábbi projektekben hasonló szempontok merültek fel a régió osztrák oldalán is, ahol szintén egy szőkebb magrégió és egy tágabb határrégió definiálta a teljes határrégiót. Így a határ mindkét oldalán hasonló megfontolásokból a határrégióba szorosabban vagy tágabban tartozó területek kerülnek a határrégió egészébe. Végül a szakértıkkel folytatott konzultáció eredményeképpen a határrégiót az EURES-T Pannonia területével azonosítottuk, a társulás célja, gazdag információs bázisa alapján. Hasonlóan jártunk el a nyugat-szlovák határrégió esetében, ezt az EURES-T Danubius területével azonosítottuk, valójában az ott megfogalmazott módszert követtük a munka egésze során.
81
A) A határrégió osztrák oldal definíciója Az osztrák oldalon is meg kellett vizsgálni, hogy mi legyen az a megfelelı területi egység, ami a régió pontos definiálását lehetıvé teszi. Kérdés, melyik területi egység lesz a legmegfelelıbb a határrégió definiálásához. Az osztrák regionális besorolásban a NUTS 2 tartományok túlságosan nagyok, nem alkalmasak a megfelelı területek leírására. Léteznek a NUTS 3 területi egységek, a közigazgatási kerületek, ezek a tartományok kisebb csoportjaiból definiálhatóak. Ezek a területek írják le a határrégiót viszonylag pontosan. A határrégió osztrák oldalát tehát a NUTS 3 közigazgatási kerületekkel határozzuk meg, fentiek figyelembevételével. A határrégió így hat közigazgatási kerületbıl áll össze, az alábbi ábrában bemutatott módon. A határrégió osztrák oldalához tartozó területek: Nordburgenland,
Mittelburgenland,
Südburgenland,,
Wiener
Umland/Südteil,
Niederösterreich-Süd, Oststeiermark. Az alábbi ábrán a határrégió definiálását a közigazgatási területek rendszerének vázlatos térképével illusztráljuk A határrégió NUTS 3 területi egységekkel definiált területébıl Burgenland három kerülete – Nordburgenland, Mittelburgenland, Südburgenland,, – egyértelmően a határrégió része, ezek a
területek közvetlenül szomszédosak
Magyarországgal. Bécs távolsága ellenére nem része a határrégiónak, szerepe és vonzereje erıs, de a határrégió egészében mégis különálló szerepet tölt be. A Bécs környéki déli kerület – Wiener Umland/Südteil – a határrégió része, noha nem szomszédos Magyarországgal, hasonlóan
a
határrégióval
szomszédos
két
további
délebbre
húzódó
kerülethez
(Niederösterreich-Süd, Oststeiermark). A határrégió definiálásakor a régió szakemberei a határrégiótól távolra elnyúló alsóausztriai kerületet, Lilienfeldet javasolták kiemelni a régióból. (Az ábra alatti táblázat mutatja a megfelelı kerületeket, ami a régió átdefiniáláshoz szükséges.)
82
A határrégió osztrák oldalának lehetséges területei Nordburgenland Mittelburgenland Südburgenland Wiener Umland/Südteil Niederösterreich-Süd Oststeiermark
83
Az így definiált régiókban a statisztikai és a munkaügyi adatgyőjtéshez szükséges területi megfeleltetés nem okoz gondot. A konzultációk alapján ezek megfelelı és a munkaügyi szervetettel megfeleltethetı régiók. A régió osztrák oldalát mag és tágabb területekkel írhatjuk le, a KONZULTÁCIÓ eredménye alapján
Az osztrák határrégió definiálásához az egyes politikai kerületek alapján tudjuk a határrégiót pontosan meghatározni. Így lehetséges, hogy a tartományoknál kisebb régiót pontosan definiáljunk. Az alábbi táblázat alapján végeztük a régió meghatározását. A fenti ábra alapján úgy tőnik, s a konzultáció is ezt megerısítette, hogy a határrégió definiálásakor célszerő az egységes NUTS 3 régió megbontása, ehhez megfelelı adatok rendelkezésre állnak. Political district Neusiedl am See (district) Mattersburg (district)
code ND MA
State Burgenland Burgenland
84
Nordburgenland Nordburgenland
Eisenstadt-Umgebung Oberpullendorf (district) Oberwart (district) Güssing (district) Jennersdorf (district)
EU OP OW GS JE
Burgenland Burgenland Burgenland Burgenland Burgenland
Nordburgenland Mittelburgenland Südburgenland Südburgenland Südburgenland
Bruck an der Leitha (district) Mödling (district) Baden (district) Wien-Umgebung
BL MD BN WU
Lower Austria Lower Austria Lower Austria Lower Austria
Wiener Umland/Südteil Wiener Umland/Südteil Wiener Umland/Südteil Wiener Umland/Südteil
Lilienfeld (district) Neunkirchen (district) Wiener Neustadt-Land
LF NK WB
Lower Austria Lower Austria Lower Austria
Niederösterreich-Süd Niederösterreich-Süd Niederösterreich-Süd
Hartberg (district) Weiz (district) Feldbach (district) Fürstenfeld (district) Radkersburg (district)
HB WZ FB FF RA
Styria Styria Styria Styria Styria
Oststeiermark Oststeiermark Oststeiermark Oststeiermark Oststeiermark
Gänserndorf (district) Mistelbach (district) Tulln (district) Korneuburg (district)
GF MI TU KO
Lower Austria Lower Austria Lower Austria Lower Austria
Wiener Umland/Nordteil Wiener Umland/Nordteil Wiener Umland/Nordteil Wiener Umland/Nordteil
A régió osztrák oldalát mag és tágabb területekkel írhatjuk le, a KONZULTÁCIÓ eredménye alapján A szőkebb vagy magrégió • A közvetlenül a határrégiót képezı terület lényegében Burgenland, kérdés, hogy a határrégiót kizárólag Burgenland definiálja-e, vagy pontosabb esetleg Burgenland és Wiener Umland/Süd összevonása. Bécs jelentısége ellenére nem tartozik a határon átnyúló régióba. A tágabb régió definiálása • Tágabb,
nagyobb
területet
definiálunk,
ha
a
régióba
bevonjuk
Niederösterreich_Süd és Ostseiermark NUTS3 régiót is.
B) A határrégió magyar oldal definíciója A korábbi projektekben alkalmazott területi lehatárolások gyakran a NUTS 3 régiót tekintik megfelelınek. A határon átnyúló munkaerı-piaci kapcsolatok vizsgálatához azonban
85
szőkebb kategóriákhoz kell fordulnunk, mint a NUTS 3, megye szintő lehatárolás, legalábbis a magyar oldalon. Így írhatjuk le a valóban fontos kapcsolatokat. Az osztrák oldalon is figyelembe veendı, hogy a határrégió mekkora területet ölel fel, ami a határrégió egészének a definiálásakor a lehatárolást jelenti. A munkaerı-piaci kapcsolatok és a határrégió a határtól bizonyos sávban lévı területet jelent, az a határtól nagyjából 50 km távolságra lévı sávot jelent. Ezért, és a határon átnyúló kapcsolatok értelmes definiálásához a régiót lehatároljuk, az alább részletezett kisebb területi egységekre KSH kistérségek (és ezzel összhangban lévı munkaügyi kirendeltségek) alapján. A lehatárolást a határrégió szakembereivel is egyeztetjük, a személyes konzultációk során. Így a számukra természetes regionális kapcsolatokat figyelembe véve alakul ki a végleges régió határ.
1. A szőkebb vagy magrégió A határrégió egyeztetések utáni szőkebb magrégióját az osztrák-magyar határon fekvı két megye jelenti, Gyır-Moson-Sopron és Vas megye. A definíció valamelyest inkonzisztens a vizsgálatunk egészében, így regionális adatokkal teszteljük, hogy a teljes megye vagy egy része a határon átnyúló kapcsolatok szempontjából elválasztandó-e. Az elsı egyeztetésekkor a kutatatási prekoncepció szerint javasoltuk a régió szőkebb lehatárolását,
KSH
kistérségek
és
munkaügyi
kirendeltségek
szerinti
résztérség
meghatározását. A szakértıi egyeztetések után ezt elvetettük, de az alábbiakban az eredeti változatot is megmutatjuk, és egyes mutatóknál vizsgáljuk, hogy az így definiált elızetesen felvetett térségi elhatárolások mutatnak-e a határon átnyúló munkapiacok szempontjából eltéréseket vagy a teljes NUTS 3 megye alapján történı definíció az osztrák-magyar határrégióban megfelelı. A határszakasz lehatárolása és definiálása, statisztikai és munkaügyi kirendeltségek alapján, elsı változat A régió területét magyar oldalon a statisztikai kistérségek alapján definiáljuk, ez lehetıvé teszi a finomabb elemzéseket. A munkaerı-piaci, munkaügyi adatok azonban munkaügyi kirendeltségek alapján állnak rendelkezésünkre. A kistérségek és a munkaügyi kirendeltségek azonban területileg nem – vagy nem mindig és nem pontosan, települések szerint esnek egybe, a hozzájuk tartozó települések eltérnek egymástól. Ezért a terület helyzetelemzésének leírásakor ezeket egymáshoz kell hangolnunk és a régió területét úgy
86
kell kialakítanunk, hogy az mindkét kategória szerint – legalább közel – azonos területet írjon le. Az osztrák-magyar határrégiót az alábbi statisztikai kistérségekkel írhatjuk le: Vas megye Határrégióba tartozó kistérségek: Szombathelyi kistérség Kıszegi kistérség Csepregi kistérség Körmendi kistérség (szlovén határrégió is) Szentgotthárdi kistérség (szlovén határrégió is) İriszentpéteri kistérség (szlovén határrégió) Határrégión kívül esı kistérségek Celldömölki kistérség Sárvári kistérség Vasvári kistérség Gyır-Moson-Sopron megye Határrégióba tartozó kistérségek: Sopron–Fertıdi kistérség Kapuvár–Beledi kistérség Csornai kistérség Mosonmagyaróvári kistérség Határrégión kívül esı kistérségek Gyıri kistérség (Nyugat-Szlovák határrégió) Pannonhalmai kistérség Téti kistérség
A KSH statisztikai kistérségek és a munkaügyi kirendeltségek egymásnak megfeleltethetık, de nem mindig esnek egybe. (Ld. részletesen és pontosan településenként az összekapcsolást a mellékletben)
Így összefoglalva tehát a határrégió magyar oldala – figyelembe véve a kistérségeket és a munkaügyi kirendeltségeket, a következı egységeket foglalja magába:
87
Kistérségek és munkaügyi kirendeltségek egymáshoz kapcsolása, lehatárolt régió, elsı változat Megye
KSH kistérség
Munkaügyi kirendeltség
Szombathelyi kistérség
Szombathelyi kirendeltség
Kıszegi kistérség
Kıszegi kirendeltség
Csepregi kistérség
Részben többi, részben Sárvári kirendeltség
Körmendi kistérség (szlovén határrégió is)
Körmendi kirendeltség
İriszentpéteri kistérség (szlovén határrégió)
Körmendi kirendeltség
Szentgotthárdi kistérség (szlovén határrégió is)
Szentgotthárdi kirendeltség
Vas
Gyır-Moson-Sopron Sopron–Fertıdi kistérség
Soproni kirendeltség
Kapuvár–Beledi kistérség
Kapuvári kirendeltség
Csornai kistérség
Csornai kirendeltség
Mosonmagyaróvári kistérség
Mosonmagyaróvári kirendeltség
A határrégió magyar oldala, szők és lehatárolt terület, kistérségek szerint osztrák-magyar határrégió KSH kistérségek szerint
Telepulesek DARAB szerint 1 — 1 (251)
88
A határrégió magyar oldala, szők és lehatárolt terület, munkaügyi kirendeltségek szerint osztrák-magyar határrégió munkaügyi kirendeltségek szerint
Telepulesek DARAB szerint 1 — 1 (242)
Ennek alapján az elemzések egyértelmően elvégezhetıek. A két kategória szerint kirajzolt határrégió az alábbi képet mutatja. Összességében néhány település eltéréssel a KSH kistérségek és a munkaügyi kirendeltségek ugyanazt a határrégiót definiálják a régió magyar oldalán. Természetesen azt is vizsgálni kell, hogy ez a lehatárolt régió valóban eltér-e szomszédos területektıl, amennyiben egységes egészet jelent a szomszédos területekhez képest. (a régió települések szerint definiált területét ld. a mellékletben, külön is)
2. A tágabb régió definiálása A határrégió magyar oldalának tágabb definiálása, a konzultációk szerint magában foglalná a Nyugat Dunántúli régió mindhárom megyéjét, Gyır-Moson-Sopron, Vas és Zala megyét is.
Összegezve a határrégió definiálására vonatkozó megfontolásokat három lehetséges definíciót értelmeztünk. Az alábbi térképvázlaton mutatjuk meg a három definíció szerinti régiót. A Gyır és Vas megye lehatárolt területébıl eredetileg meghatározott terület és a teljes Gyır és Vas megye között nincsen nagy eltérés. Ezért elfogadjuk, hogy az utóbbi is megfelelı határrégió lehet a magrégió számára. Az összehasonlítást azonban fontosnak gondoljuk elvégezni. 89
A három megy együtt a tágabb régió, ezt is feltüntetjük az ábrán, valóban távolabbi területrıl van szó, ezért érdemes a magrégió és a tágabb régió megkülönböztetést fenntartani az elemzés során.
Osztrák-magyar határrégió három változat
Osztrák-magyar határrégió változatok Zala megyével kiegészítve (257) Gyır és Vas kiegészített (109) Gyır és Vas lehatárolt (251)
A leírásunkban a régió definícióját, – figyelembe véve a szakértıi javaslatokat – kétféle módon írhatjuk le, meghatároztunk egy szőkebb ’magrégiót’ és egy tágabban értelmezett határrégiót. Az elemzést mindkét megközelítést nyomon követve végeztük el azon megfontolásból, hogy a határon átnyúló kapcsolat, illetve a határon átnyúló munkapiacok regionális szempontjait is követni tudjuk az elvégzett elemzésünkben. Magyar oldalon a határrégió eredeti definíciója Gyır-Moson-Sopron megyét és Vas megye egy részét öleli fel, ez tartozik a szőken vett határrégióba. Vas megye átlóg a szlovénmagyar régióba, és mindkét határrégió része. A határmenti régió megyénél kisebb egységekre lehatárolt területét elvetették a szakértık, de kutatásunk során vizsgáljuk, hogy a kistérségekre bontott elemzés alapján találunk-e a megyéken belül fontos sajátosságokat a határrégió és a távolabbi terültek szempontjából. Ezt mindenekelıtt a határon átnyúló munkapiacok és a kutatásunkban vizsgált munkaerı-piaci szolgáltatások elemzése és értelmezése szempontjából tartjuk relevánsnak. A Határ magyar oldalán a magrégiót vagy a szőken vett határrégiót GyırMoson-Tolna és Vas megye egésze definiálja. Az osztrák határrégió definiálása megoszlása magrégióra és távolabbi régióra az osztrák oldalon is szükségesnek tőnik. Eszerint az alábbi ábrán a határrégió definiálását a 90
közigazgatási területek rendszerének vázlatos térképével illusztráljuk A határrégió NUTS 3 területi egységekkel definiált területébıl Burgenland három kerülete – Nordburgenland, Mittelburgenland, Südburgenland,, – egyértelmően a határrégió része, ezek a
területek
közvetlenül szomszédosak Magyarországgal. Bécs távolsága ellenére nem része a határrégiónak, szerepe és vonzereje erıs, de a határrégió egészében mégis különálló szerepet tölt be. A Bécs környéki déli kerület – Wiener Umland/Südteil – a határrégió része, noha nem szomszédos Magyarországgal, hasonlóan a határrégióval szomszédos két további délebbre húzódó kerülethez (Niederösterreich-Süd, Oststeiermark). A határrégió definiálásakor a régió szakemberei a határrégiótól távolra elnyúló alsó-ausztriai kerületet, Lilienfeldet javasolták kiemelni a régióból. (Az ábra alatti táblázat mutatja a megfelelı kerületeket, ami a régió átdefiniáláshoz szükséges.)
Függelék KSH kistérség Szombathelyi Szombathelyi Szombathelyi Szombathelyi Szombathelyi Szombathelyi Szombathelyi Szombathelyi Szombathelyi Szombathelyi Szombathelyi Szombathelyi Szombathelyi Szombathelyi Szombathelyi Szombathelyi Szombathelyi Szombathelyi Szombathelyi Szombathelyi Szombathelyi Szombathelyi Szombathelyi Szombathelyi Szombathelyi Szombathelyi Szombathelyi Szombathelyi Szombathelyi
település ACSÁD BALOGUNYOM BOZZAI BUCSU CSEMPESZKOPÁCS DOZMAT FELSİCSATÁR GENCSAPÁTI GYANÓGEREGYE HORVÁTLÖVİ JÁK KISUNYOM MESZLEN NÁRAI NARDA NEMESBİD NEMESKOLTA PERENYE PORNÓAPÁTI RÁBATÖTTÖS RUM SALKÖVESKÚT SÉ SÖPTE SORKIFALUD SORKIKÁPOLNA SOROKPOLÁNY SZENTPÉTERFA SZOMBATHELY
munkaügyi kirendeltség Szombathelyi Szombathelyi Szombathelyi Szombathelyi Szombathelyi Szombathelyi Szombathelyi Szombathelyi Szombathelyi Szombathelyi Szombathelyi Szombathelyi Szombathelyi Szombathelyi Szombathelyi Szombathelyi Szombathelyi Szombathelyi Szombathelyi Szombathelyi Szombathelyi Szombathelyi Szombathelyi Szombathelyi Szombathelyi Szombathelyi Szombathelyi Szombathelyi Szombathelyi
91
település ACSÁD BALOGUNYOM BOZZAI BUCSU CSEMPESZKOPÁCS DOZMAT FELSİCSATÁR GENCSAPÁTI GYANÓGEREGYE HORVÁTLÖVİ JÁK KISUNYOM MESZLEN NÁRAI NARDA NEMESBİD NEMESKOLTA PERENYE PORNÓAPÁTI RÁBATÖTTÖS RUM SALKÖVESKÚT SÉ SORKIFALUD SORKIKÁPOLNA SOROKPOLÁNY SÖPTE SZENTPÉTERFA SZOMBATHELY
Szombathelyi Szombathelyi Szombathelyi Szombathelyi Szombathelyi Szombathelyi Szombathelyi Szombathelyi Szombathelyi Szombathelyi Szombathelyi
TÁPLÁNSZENTKERESZT TANAKAJD TORONY VÁT VASASSZONYFA VASKERESZTES VASSURÁNY VASSZÉCSENY VASSZILVÁGY VÉP ZSENNYE
Kıszegi Kıszegi Kıszegi Kıszegi Kıszegi Kıszegi Kıszegi Kıszegi Kıszegi Kıszegi Kıszegi Kıszegi Kıszegi Kıszegi Kıszegi
ÓLMOD BOZSOK CÁK GYÖNGYÖSFALU HORVÁTZSIDÁNY KISZSIDÁNY KİSZEG KİSZEGDOROSZLÓ KİSZEGPATY KİSZEGSZERDAHELY LUKÁCSHÁZA NEMESCSÓ PERESZNYE PUSZTACSÓ VELEM
Szombathelyi Szombathelyi Szombathelyi Szombathelyi Szombathelyi Szombathelyi Szombathelyi Szombathelyi Szombathelyi Szombathelyi Szombathelyi
TANAKAJD TÁPLÁNSZENTKERESZT TORONY VASASSZONYFA VASKERESZTES VASSURÁNY VASSZÉCSENY VASSZILVÁGY VÁT VÉP ZSENNYE
Csepregi Csepregi Csepregi Csepregi Csepregi Csepregi Csepregi Csepregi Csepregi Csepregi Csepregi Csepregi Csepregi Csepregi Csepregi Csepregi Csepregi
Kıszegi Kıszegi Kıszegi Kıszegi Kıszegi Kıszegi Kıszegi Kıszegi Kıszegi Kıszegi Kıszegi Kıszegi Kıszegi Kıszegi Kıszegi Kıszegi BÜK Kıszegi Bİ Kıszegi CHERNELHÁZADAMONYA Kıszegi CSEPREG GÓR HEGYFALU IKLANBERÉNY LÓCS MESTERHÁZA NAGYGERESD NEMESLÁDONY RÉPCESZENTGYÖRGY SAJTOSKÁL SIMASÁG TÖMÖRD TOMPALÁDONY TORMÁSLIGET
BOZSOK BÜK CÁK CSEPREG GYÖNGYÖSFALU HORVÁTZSIDÁNY KISZSIDÁNY KİSZEG KİSZEGDOROSZLÓ KİSZEGPATY KİSZEGSZERDAHELY LUKÁCSHÁZA NEMESCSÓ ÓLMOD PERESZNYE PUSZTACSÓ TORMÁSLIGET TÖMÖRD VELEM
Körmendi Körmendi Körmendi Körmendi Körmendi Körmendi
CSÁKÁNYDOROSZLÓ DARABOSHEGY DÖBÖRHEGY DÖRÖSKE EGYHÁZASHOLLÓS EGYHÁZASRÁDÓC
BAJÁNSENYE CSÁKÁNYDOROSZLÓ DARABOSHEGY DÖBÖRHEGY DÖRÖSKE EGYHÁZASHOLLÓS
Körmendi Körmendi Körmendi Körmendi Körmendi Körmendi
92
Körmendi Körmendi Körmendi Körmendi Körmendi Körmendi Körmendi Körmendi Körmendi Körmendi Körmendi Körmendi Körmendi Körmendi Körmendi Körmendi Körmendi Körmendi Körmendi İriszentpéteri İriszentpéteri İriszentpéteri İriszentpéteri İriszentpéteri İriszentpéteri İriszentpéteri İriszentpéteri İriszentpéteri İriszentpéteri İriszentpéteri İriszentpéteri İriszentpéteri İriszentpéteri İriszentpéteri İriszentpéteri İriszentpéteri İriszentpéteri İriszentpéteri İriszentpéteri İriszentpéteri
HALASTÓ HALOGY HARASZTIFALU HEGYHÁTHODÁSZ HEGYHÁTSÁL KATAFA KEMESTARÓDFA KÖRMEND MAGYARNÁDALJA MAGYARSZECSİD MOLNASZECSİD NÁDASD NAGYKÖLKED NAGYMIZDÓ NEMESREMPEHOLLÓS PINKAMINDSZENT RÁDÓCKÖLKED SZARVASKEND VASALJA BAJÁNSENYE FELSİJÁNOSFA FELSİMARÁC HEGYHÁTSZENTJAKAB HEGYHÁTSZENTMÁRTON ISPÁNK IVÁNC KERCASZOMOR KERKÁSKÁPOLNA KISRÁKOS MAGYARSZOMBATFA NAGYRÁKOS ÓRISZENTPÉTER İRIMAGYARÓSD PANKASZ SZAKNYÉR SZALAFİ SZATTA SZİCE VELEMÉR VISZÁK
Körmendi Körmendi Körmendi Körmendi Körmendi Körmendi Körmendi Körmendi Körmendi Körmendi Körmendi Körmendi Körmendi Körmendi Körmendi Körmendi Körmendi Körmendi Körmendi Körmendi Körmendi Körmendi Körmendi Körmendi Körmendi Körmendi Körmendi Körmendi Körmendi Körmendi Körmendi Körmendi Körmendi Körmendi Körmendi Körmendi Körmendi Körmendi Körmendi Körmendi
EGYHÁZASRÁDÓC FELSİJÁNOSFA FELSİMARÁC HALASTÓ HALOGY HARASZTIFALU HEGYHÁTHODÁSZ HEGYHÁTSÁL HEGYHÁTSZENTJAKAB HEGYHÁTSZENTMÁRTON ISPÁNK IVÁNC KATAFA KEMESTARÓDFA KERCASZOMOR KERKÁSKÁPOLNA KISRÁKOS KÖRMEND MAGYARNÁDALJA MAGYARSZECSİD MAGYARSZOMBATFA MOLNASZECSİD NÁDASD NAGYKÖLKED NAGYMIZDÓ NAGYRÁKOS NEMESREMPEHOLLÓS İRIMAGYARÓSD İRISZENTPÉTER PANKASZ PINKAMINDSZENT RÁDÓCKÖLKED SZAKNYÉR SZALAFİ SZARVASKEND SZATTA SZİCE VASALJA VELEMÉR VISZÁK
İriszentpéteri Szentgotthárdi Szentgotthárdi Szentgotthárdi Szentgotthárdi Szentgotthárdi Szentgotthárdi Szentgotthárdi Szentgotthárdi Szentgotthárdi Szentgotthárdi
KONDORFA ALSÓSZÖLNÖK APÁTISTVÁNFALVA CSÖRÖTNEK FELSİSZÖLNÖK GASZTONY KÉTVÖLGY MAGYARLAK NEMESMEDVES ORFALU RÁBAGYARMAT
Szentgotthárdi Szentgotthárdi Szentgotthárdi Szentgotthárdi Szentgotthárdi Szentgotthárdi Szentgotthárdi Szentgotthárdi Szentgotthárdi Szentgotthárdi Szentgotthárdi
KONDORFA ALSÓSZÖLNÖK APÁTISTVÁNFALVA CSÖRÖTNEK FELSİSZÖLNÖK GASZTONY KÉTVÖLGY MAGYARLAK NEMESMEDVES ORFALU RÁBAGYARMAT
93
Szentgotthárdi Szentgotthárdi Szentgotthárdi Szentgotthárdi Szentgotthárdi
RÁTÓT RÖNÖK SZAKONYFALU SZENTGOTTHÁRD VASSZENTMIHÁLY
Szentgotthárdi Szentgotthárdi Szentgotthárdi Szentgotthárdi Szentgotthárdi
RÁTÓT RÖNÖK SZAKONYFALU SZENTGOTTHÁRD VASSZENTMIHÁLY
Mosonmagyaróvári Mosonmagyaróvári Mosonmagyaróvári Mosonmagyaróvári Mosonmagyaróvári Mosonmagyaróvári Mosonmagyaróvári Mosonmagyaróvári Mosonmagyaróvári Mosonmagyaróvári Mosonmagyaróvári Mosonmagyaróvári Mosonmagyaróvári Mosonmagyaróvári Mosonmagyaróvári Mosonmagyaróvári Mosonmagyaróvári Mosonmagyaróvári Mosonmagyaróvári Mosonmagyaróvári Mosonmagyaróvári Mosonmagyaróvári Mosonmagyaróvári Mosonmagyaróvári Mosonmagyaróvári Mosonmagyaróvári
ÁSVÁNYRÁRÓ ÚJRÓNAFİ BEZENYE DARNÓZSELI DUNAKILITI DUNAREMETE DUNASZIGET FEKETEERDİ HALÁSZI HÉDERVÁR HEGYESHALOM JÁNOSSOMORJA KÁROLYHÁZA KIMLE KISBODAK LÉBÉNY LEVÉL LIPÓT MÁRIAKÁLNOK MECSÉR MOSONMAGYARÓVÁR MOSONSZENTMIKLÓS MOSONSZOLNOK PÜSKI RAJKA VÁRBALOG
Mosonmagyaróvári Mosonmagyaróvári Mosonmagyaróvári Mosonmagyaróvári Mosonmagyaróvári Mosonmagyaróvári Mosonmagyaróvári Mosonmagyaróvári Mosonmagyaróvári Mosonmagyaróvári Mosonmagyaróvári Mosonmagyaróvári Mosonmagyaróvári Mosonmagyaróvári Mosonmagyaróvári Mosonmagyaróvári Mosonmagyaróvári Mosonmagyaróvári Mosonmagyaróvári Mosonmagyaróvári Mosonmagyaróvári Mosonmagyaróvári Mosonmagyaróvári Mosonmagyaróvári Mosonmagyaróvári Mosonmagyaróvári
ÁSVÁNYRÁRÓ BEZENYE DARNÓZSELI DUNAKILITI DUNAREMETE DUNASZIGET FEKETEERDİ HALÁSZI HÉDERVÁR HEGYESHALOM JÁNOSSOMORJA KÁROLYHÁZA KIMLE KISBODAK LÉBÉNY LEVÉL LIPÓT MÁRIAKÁLNOK MECSÉR MOSONMAGYARÓVÁR MOSONSZENTMIKLÓS MOSONSZOLNOK PÜSKI RAJKA ÚJRÓNAFİ VÁRBALOG
Sopron-Fertıdi Sopron-Fertıdi Sopron-Fertıdi Sopron-Fertıdi Sopron-Fertıdi Sopron-Fertıdi Sopron-Fertıdi Sopron-Fertıdi Sopron-Fertıdi Sopron-Fertıdi Sopron-Fertıdi Sopron-Fertıdi Sopron-Fertıdi Sopron-Fertıdi Sopron-Fertıdi Sopron-Fertıdi Sopron-Fertıdi Sopron-Fertıdi Sopron-Fertıdi
ÁGFALVA ÚJKÉR CSÁFORDJÁNOSFA CSAPOD CSÉR EBERGÓC EGYHÁZASFALU FERTİBOZ FERTİD FERTİENDRÉD FERTİHOMOK FERTİRÁKOS FERTİSZÉPLAK FERTİSZENTMIKLÓS GYALÓKA HARKA HEGYKİ HIDEGSÉG IVÁN
Soproni Soproni Soproni Soproni Soproni Soproni Soproni Soproni Soproni Soproni Soproni Soproni Soproni Soproni Soproni Soproni Soproni Soproni Soproni
ÁGFALVA CSÁFORDJÁNOSFA CSÉR EBERGÓC EGYHÁZASFALU FERTİBOZ FERTİD FERTİENDRÉD FERTİHOMOK FERTİRÁKOS FERTİSZENTMIKLÓS FERTİSZÉPLAK GYALÓKA HARKA HEGYKİ HIDEGSÉG IVÁN KÓPHÁZA LÖVİ
94
Sopron-Fertıdi Sopron-Fertıdi Sopron-Fertıdi Sopron-Fertıdi Sopron-Fertıdi Sopron-Fertıdi Sopron-Fertıdi Sopron-Fertıdi Sopron-Fertıdi Sopron-Fertıdi Sopron-Fertıdi Sopron-Fertıdi Sopron-Fertıdi Sopron-Fertıdi Sopron-Fertıdi Sopron-Fertıdi Sopron-Fertıdi Sopron-Fertıdi Sopron-Fertıdi Sopron-Fertıdi
KÓPHÁZA LÖVİ NAGYCENK NAGYLÓZS NEMESKÉR PERESZTEG PETİHÁZA PINNYE PUSZTACSALÁD RÉPCESZEMERE RÉPCEVIS RÖJTÖKMUZSAJ SARRÓD SOPRON SOPRONHORPÁCS SOPRONKÖVESD SZAKONY UND VÖLCSEJ ZSIRA
Soproni Soproni Soproni Soproni Soproni Soproni Soproni Soproni Soproni Soproni Soproni Soproni Soproni Soproni Soproni Soproni Soproni Soproni Soproni
NAGYCENK NAGYLÓZS NEMESKÉR PERESZTEG PETİHÁZA PINNYE PUSZTACSALÁD RÉPCESZEMERE RÉPCEVIS RÖJTÖKMUZSAJ SARRÓD SOPRON SOPRONHORPÁCS SOPRONKÖVESD SZAKONY ÚJKÉR UND VÖLCSEJ ZSIRA
Kapuvári Kapuvári Kapuvári Kapuvári Kapuvári Kapuvári Kapuvári Kapuvári Kapuvári Kapuvári Kapuvári Kapuvári Kapuvári Kapuvári Kapuvári Kapuvári Kapuvári Kapuvári Kapuvári
AGYAGOSSZERGÉNY BABÓT BELED CIRÁK DÉNESFA EDVE GYÓRÓ HÖVEJ HIMOD KAPUVÁR KISFALUD MIHÁLYI OSLI RÁBAKECÖL SZÁRFÖLD VÁSÁROSFALU VADOSFA VESZKÉNY VITNYÉD
Csornai Csornai Csornai Csornai Csornai Csornai Csornai Csornai Csornai Csornai Csornai
ACSALAG BÁGYOGSZOVÁT BARBACS BEZI BOGYOSZLÓ BİSÁRKÁNY CAKÓHÁZA CSORNA DÖR EGYED FARÁD
Kapuvári Kapuvári Kapuvári Kapuvári Kapuvári Kapuvári Kapuvári Kapuvári Kapuvári Kapuvári Kapuvári Kapuvári Kapuvári Kapuvári Kapuvári Kapuvári Kapuvári Kapuvári Kapuvári Kapuvári Csornai Csornai Csornai Csornai Csornai Csornai Csornai Csornai Csornai Csornai Csornai
AGYAGOSSZERGÉNY BABÓT BELED CIRÁK CSAPOD DÉNESFA EDVE GYÓRÓ HIMOD HÖVEJ KAPUVÁR KISFALUD MIHÁLYI OSLI RÁBAKECÖL SZÁRFÖLD VADOSFA VÁSÁROSFALU VESZKÉNY VITNYÉD ACSALAG BÁGYOGSZOVÁT BARBACS BEZI BODONHELY BOGYOSZLÓ BİSÁRKÁNY CAKÓHÁZA CSORNA DÖR EGYED
95
Csornai Csornai Csornai Csornai Csornai Csornai Csornai Csornai Csornai Csornai Csornai Csornai Csornai Csornai Csornai Csornai Csornai Csornai Csornai Csornai Csornai Csornai Csornai
FEHÉRTÓ GYİRSÖVÉNYHÁZ JOBAHÁZA KÓNY MAGLÓCA MAGYARKERESZTÚR MARKOTABÖDÖGE PÁLI PÁSZTORI POTYOND RÁBACSANAK RÁBAPORDÁNY RÁBASEBES RÁBASZENTANDRÁS RÁBATAMÁSI RÁBCAKAPI SOPRONNÉMETI SZANY SZIL SZILSÁRKÁNY TÁRNOKRÉTI VÁG ZSEBEHÁZA
Csornai Csornai Csornai Csornai Csornai Csornai Csornai Csornai Csornai Csornai Csornai Csornai Csornai Csornai Csornai Csornai Csornai Csornai Csornai Csornai Csornai Csornai Csornai Csornai Csornai Csornai Csornai
96
ENESE FARÁD FEHÉRTÓ GYİRSÖVÉNYHÁZ JOBAHÁZA KISBABOT KÓNY MAGLÓCA MAGYARKERESZTÚR MARKOTABÖDÖGE PÁLI PÁSZTORI POTYOND RÁBACSANAK RÁBAPORDÁNY RÁBASEBES RÁBASZENTANDRÁS RÁBATAMÁSI RÁBCAKAPI SOBOR SOPRONNÉMETI SZANY SZIL SZILSÁRKÁNY TÁRNOKRÉTI VÁG ZSEBEHÁZA
2. melléklet: A határrégió térképe NUTS besorolás szerint
Foglalkoztatási és Szociális Hivatal 1089 Budapest, Kálvária tér 7. Tel.: 06-1-303-9300 Fax.: 06-1-210-4255
