TANULMÁNY
Drs Horváth Károly Mezőtúr 1977
Dr. Horváth Károly
A szövetkezeti parasztság világnézeti arculatának alakulása a mezőtúri Magyar-Mongol Termelőszövetkezet dolgozói körében végzett vizsgálat alapján
T A N U L [-1 Á N Y /Készült a MLE filozófia-szakositó zárődolqozataként/
e z ő t ur 1977.
A SZÖVETKEZETI PARASZTSÁG VTL.AGNÉZETI ARCULATÁNAK ALAKULÁSA /KÜLÖNÖS TEKINTFTTEL A MEZŐTÚRI MAGYARMONGOL TSZ DOLGOZÓIRA/ Köztudott, hogy világnézeten a világról alkotott nézetek, fogalmak és képzetek rendszerét értjük. Tágabb értelemben a kategória magában foglalja az ember környező' világára vonatkozó filozófiai, társadalmi-politikai, etikai, vallási, esztétikai, természettudományos, stb. nézeteinek az összességét. A kérdés kapcsán elengedhetetlen annak az igazságnak a hangsúlyozása, hogy a világnézet a társadalmi létet tükrözi vissza, és nagyban függ az emberi tudásnak az adott történelmi korszakban elért színvonalától, s természetesen a társadalmi rendszertől. A világnézeti vizsgálódások köréhez szorosan kapcsolódik az erkölcs, a morális gondolkodás megragadása, elemzése, hiszen az erkölcsön keresztül a társadalmi tudat egyik formája bontakozik ki. Az erkölcsi felfogásban társadalmi szükségszerűség, a társadalom osztályainak, rétegeinek, érdeke általános jelleggel fejezó'dik ki. Ismeretes, hogy az erkölcs történelmileg változó, fejlődő kategória, s mint ilyen, alapvetően jellemez egy kort. Az osztálytársadalom megszűnésével, a proletariátus hatalomrajutásával egyidőben jelentkezik az erkölcs össztársadalmi, kommunista jellege. Ennek a fejlődésnek a jelenben, napjainkban való megragadása rendkivül fontos és nagyon izgalmas feladat. Segitséget adhat az objektív vizsgálódáshoz a kérdéscsoporthoz szorosan kapcsolódó politikai magatartás, aktivitás boncolgatása. A politika Lenin meghatározása szerint "az állam ügyeiben való részvétel, az állami tevékenység formáinak, feladatainak, tartalmának meghatározása..." /Lenin Összes Müvei 33. köt. 236. old./ A politika tartalmát az adott osztály vagy o.sztályszövetség érdekei határozzák meg. Hozzá kell azonban tenni, hogy a szocialista államok politikájának belső aspektusai a szocializmus kifejlődésének mértékében elvesztik antagonisztikus
- 2
osztályjellegüket. Természetesen a szocializmusban is megvan a vélemények harca, de a nézetek nyilt, alkotó feltárása, megvitatása éppen a szocializmus, a demokrácia megszilárdulásának, továbbfejlődésének fontos feltétele. A társadalmi tudatban, a világnézetben jelentős szerepet játszik az egyén tudata, világnézete. A társadalmi méretekben jelentkező politikai arculat kialakításában ugyancsak meghatározó az egyes ember felfogása. Megjegyzendő azonban, hogy sem az egyik, sem a másik nem a nézetek mechanikus összegzéséből jön létre. Ezen elv figyelembevevése rendkivül fontos a szövetkezeti parasztság világnézeti arculatának vizsgálata során is, ahol tulajdonképpen az egyén és a társadalom dialaktikus kapcsolatáról van szó. Ez a kapcsolat az egységes világnézeten, erkölcsi és politikai felfogáson tul, pontosabban azon belül, "eltűr" olyan ellentmondásokat, amelyek nem meghatározó jellegűek, amelyek egyediek, amelyek az egyes embert jellemzik,s inkább a különös szintjén jelentkeznek. Mielőtt a Mezőtúri Magyar-Mongol Termelőszövetkezet tagságának ideológiai arculatát, annak napjainkig tartó fejlődését vizsgálnánk, tegyünk egy kitekintést a magyar parasztság egészének világnézeti arculatára, ill. annak alakulására. A mai - 1976-os tudati állapotszintet parasztságunknál lényegében két forradalmi méretű változás alakitotta döntő mértékben. Az első az 1945-ös földreform, a második az 19491961 között lezajlott mezőgazdasági szocialista átszervezés. Dolgozatom meghatározott terjedelme miatt nem feladatom a földreform tudati meghatározásának vizsgálata, ennek tehát világnézeti kihatását adottnak veszem. A témát illetően a tsz-szervezés, majd a tsz-gazdálkcdás napjainkig ható fejlődése az, amely a parasztság világnézeti arculatát alakitotta, s amelynek vizsgálata jelen munkám témája .
- 3 -
A társadalmi létet visszatükröző világnézet - mint mondottuk - nagyban függ az emberi tudás adott korbe.li
színvonalától,
s a társadalmi rendtől, annak esetleges forradalmi átalakulásától. Világnézeti kérdésként merült fül tehát parasztságunknál a tszszervezés világot formáló hatásának felismerése, elfogadása vagy esetleges visszautasítása. Véleményem szerint a mindenkori döntéseket a tudati fejlettség /azonosulás vagy szembefordulás/ mellett alapvetően határozta meg az egyes családok vagy egész faluközösségek gazdasági helyzete. Ugy érzem tehát, hogy ott, ahol az anyagi gazdasági kényszer hiányzott, nagyon magas tudati szinten kellett állnia annak, aki a közös
gazdálkodás útját választotta.
Dr. Bálint Sándor ezt igy mondja ki: "A paraszti tudat változását sem vezethetjük végsősoron vissza másra, mint az anyagi viszonyokra, ha e téren is a dialektikus és történelmi materializmus álláspontját érvényesítjük." /A párt agrárpolitikája érvényesülésének néhány kérdése Szolnok megyében - 1970. 60. old./ Marx arról beszél "A német ideológiában", hogy a tudat sohasem lehet más, mint a tudatos lét, vagyis az emberek tényleges életfolyamatának tudatos tükröződése. A válaszút előtt álló parasztság tehát hazánkban ott döntött elsősorban a tsz mellett, ahol létének alapvető jobbrafordulását várhatta a szövetkezetbe való lépéstől, ill. ahol tudata vagy annak egyes elemei "megelőzték létét". Ez a vidék pedig éppenséggel az alföldi feudális elmaradotttságot mutató mezővárosok vidéke. Logikus tehát, hogy ezek a városok, s köztük Mezőtúr is, élen jártak 1945 után. Itt, ahol az agrárproletáriátusnak forradalmi múltja volt, kevesebb politikai meggyőzésre volt szükség a tsz-szervezés érdekében, mint az ország egyéb területein. Hozhatunk fel arra példát, hogy a tudat részét, összetevőjét jelentő műveltségnek is jelentős szerepe volt a helyes ut felismerésében . Gyakorlati tapasztalat, hogy azokban a falvakban, ahol folyamatos, tervszerű, következetes népművelési munka folyt, a
termelőszövetkezeti munka hamarabb vezetett eredményre, mint az elhanyagoltabb, kulturális téren elmaradottabb községekben. A szövetkezeti mozgalom megerősödése tehát műveltségi kérdés is. /V.ö.: Kellner Béla: A termelőszövetkezeti mozgalom ás a könyvtárak időszerű feladatai - O.SZ.K. Könyvtártudományi és Módszertani Központ Budapest, 1961./ Kállai Gyula arra figyelmeztet még 1958-ban is, hogy a szocialista forradalmat olyan egyénekkel kell megkezdeni, akiket a kapitalizmus nevelt, /v.ö.: A Magyar Szocialista Munkáspárt kulturális politikája - Kossuth. 1958./ • Érdemes felidézni a fentiekkel kapcsolatban a gödöllői járás 8 tsz-ében 1962-63-ban lefolytatott felmérés tanulságait. A felmérés célja: a/ a tsz-tagok objektiv helyzete és a munkateljesítmény közötti összefüggés néhány problémája; b/ a vélemény és a munkateljesítmény közti összefüggés kutatása; c/ a vélemény és a munkateljesítmény közötti összefüggés az erősebb és a gyengébb tsz-ekben. Bebizonyosodott, hogy kisebb csoportok objektiv helyzete és a munkateljesítmény kÖ7Ütt reális összefüggés áll fenn. Nincs különbség munkateljesítményben a volt kisebb és nagyobb földdel rendelkezők között. Hibás volt az a korábbi felfogás, hogy a kisebb földterülettel belépők jobban fognak dolgozni. Nem igazolódott az sem, hogy csak a régi tsz-tagok dolgoznak jól és az ujak nem. Hasonló eredményre jutottak 1961/62-ben a Békés megyei felmérésnél is, melyről aztán a Deutsche Zeitschift für Philosophie 1973. 2. sz. közölt beszámolót. A háztáji jövedelem optimális nagysága mellett mutatkozik a legjobb munkateljesítmény. A tul magas vagy alacsony háztáji jövedelem
esetén a munkateljesítmény szintje alacsony marad. Az
utóbbi tény nehezen érthető problémát jelent. A tsz-ekben döntő módon nem a múltbeli helyzet, hanem a jelenlegi és ezen belül a háztájiból származó bevétel nagysága játszik jelentősebb szerepet a munkateljesítmény alakításában.
- 5 -
Még néhány gondolat a felmérésből: 1961-ben a megvizsgált 8 tsz mindegyikében a "beagitáltak" teljesítménye volt
a leg-
kisebb. 1962-ben már két gazdaságban is ők dolgoztak a legintenzívebben. Ezt a csoportot leggyorsabban a jó tsz-ek győzték meg a közösgazdálkodás előnyeiről. A hatvanas éve!-' parasztságának tudati arculatára világit rá az a kérdés is. hogy hnl tartják könnyebbnek a munkát: a tsz-ben vagy a régi gazdaságukban. Többségük a tsz-re szavazott = Figyelemre méltó tény, hogy a tsz-munkát előnyben részesitők teljesítménye volt a legjobb. De az is bebizonyosodott, hogy akiknek a szive még a régi, és az egyénihez vonzódik,már az is uj módon dolgozik, mert több tsz-ben is az egyéni munkát előnyben részesitők érték el a legjobb munkateljesítményt. A leggyengébb teljesítményt viszont az a csoport produkálta, amelyik egyformának tartotta a tsz-munkát és az egyéni gazdálkodást. Ezt a magatartást csak a közömbösség magyarázza. /A fenti elemzést v.ö.: Agrártudományi Egyetem Mezőgazdaságtudománvi Karának Közleményei - 1964. Gödöllő. Böle Jenő és Schiller János/ /Megjegyzés: A kérdés mezőtúri vonatkozásait lásd alább./ De nézzük az elmondottakat a XI . Pártkongresszus megvilágításában: "Országunk társadalmi és gazdasági előrehaladása, a mezőgazdaság szocialista fejlődése megváltoztatta a mezőgazdasági termelés feltételeit és a falu arculatát. Nagy utat tett meg a munkásosztály szövetségese, a szövetkezeti parasztság, mert munka- és életkörülményeiben,
szemléletében közeledik a munká-
sokéhoz... Az elmúlt években tovább erősödött érzés- és gondolatvilágában a közös tulajdonosi és gazdálkodási felfogás, emelkedett az mezőgazdasági dolgozók műveltsége, képzettsége, politikai tudatossága..." Ennek az eredménynek feltétele volt az a tény, hogy pártunk a tsz szervezési munkák dandárjában sem feledkezett meg a kulturális - ha ugy tetszik - világnézeti nevelés fontossága-
6 -
ról. Valamelyik paraszti tárgyú Írásban olvasható a következő gondolat: Igazuk van azoknak, akik azt mondják: ahhoz, hogy az ember jól érezze magát, szépen is kell élnie. Nem minden a betevő' falat, az uj ruha, ha megannyi is. Szükség van a könyvre, a muzsikára, a nagyablakos szobára, amelyen keresztül mindig utat talál a fény. A tsz-szervezés sikeres befejezésére egy sajátos aspektusból mutat rá Aczél György, amikor ezt irja: "Ma nincsenek olyan izgalmas parasztregények, paraszt filmek és parasztdrámák, mint régebben. A szocialista átszervezés drámai fordulatain túljutottunk. Az élet hozta ezt igy, nem a kulturális politika. A.Gy. ; Kulturális politikánk néhány kérdése - Kossuth. 1970./ A Magyar Szocialista Munkáspárt kongresszusi irányelvei, a párttagok irányitó tevékenysége volt a biztositéka annak, hogy szövetkezeti parasztságunk
nagy léptekkel haladt és halad
a közösségi gondolkodású, szocialista embertipus felé. A XI. és az azt megelőző kongresszusok emberformáló határozatai kézzelfoghatóan válnak valóra korunkban. Napjaink társadalmi és gazdasági, szociális változásai következtében a korábban még csak családja körében dolgozó paraszt kilépett a háza és földje zárt mezsgyéi közül, és a nagyüzemek, vállalatok, termelési rendszerek, agrár-ipari egyesülések több száz fős munkaerő gárdájában dolgozik. így a korábban családonként elkülönülve dolgozó paraszti közösség ma nagyobb közösségekbe olvadt be, ahol az egyes családtagok, családon kívüli külön-külön munkahelyhez kapcsolódhatnak. A termelőszövetkezet uj gazdasági, társadalmi közművelődési, politikai, gyakorlati hátteret ad a szövetkezeti parasztnak, s a munkához való uj viszony változása révén változik a tagok korábbi életformája, emberi kapcsolatai, jövedelmi és szociális életszintje, életmódja és életstílusa. A munkahelyi kapcsolatok sokszínű hatásrendszere túllép azon a csoporton, amelyen belül a szövetkezeti paraszt - mint egyén - dnlgozik, és igy közvetve nagyobb áramlatok érik a szövetkezeti parasztot és családját, /v.ö.:
- 7 -
Faragó Jenő': Az életmód alakulása. Népszabadság 1976. XI. 14./ A fenti kép, bizonyos
adaptálással városunk tsz-parasztságára is
érvényes. A szabadidő kereteinek életformát determináló szerepe erősödésének folyamatában nagy szerepet kap a tv, a rádió, az olvasás, kirándulás, szinház, a falu fejlesztésében való aktiv részvétel. A tanyáról beköltözöttek életformája változott: a jobban szervezett rendszeres munka, az uj lakóház felépitése, közművesítése gyors ütemben urbanizálja ezen családok egy részét. E réteg vett előbb kocsit - esetleg már a tanyán -, rendszeresen jár a megyeszékhelyre, a fővárosba, külföldre. Ez az igényesebb csoport életformában talán modellje lehet a hagyományos paraszti életformából kilépő szocialista tipusu életmódot megvalósitó urbanizált falusi és mezőgazdasági városi embernek. /v.ö„: A szabadidő szociológiája. Gondolat, 1976. 367-368. old./ Az elmondottak remélhetőleg keretül szolgálnak egy kisebb közösség, a mezőtúri Magyar-Mongol Tsz tagsága világnézeti arculatának vizsgálatához, s az itt látottak jobb megértéséhez. E cél szem előtt tartásával vegyük sorra a jelzett tsz-ben szerzett tapasztalatokat, benyomásokat, megragadva a világnézeti, erkölcsi, poitikai arculat tendenciáit, fejlődését.
"Egynek minden nehéz, soknak semmi sem lehetetlen" /Széchenyi/ E szállóige megvalósítását tűzte ki maga elé a Magyar-Mongol Tsz párt- és állami vezetősége, s 1949. március 24-től gyakorlatba viszi ezt át a tsz tagsága. Az elv valóraváltása - érthető módon - sok tekintetben még a jövő feladata, hiszen Marx szavaival élve a társadalmi fejlődés egy bizonyos szinvonala "történelmi termék, s számtalan nemzedék tevékenységének eredménye". /Marx-Engels müvei 3. köt. 27. old., Budapest, 1960./ A végcél még messze van. Az eddig megtett útról tudunk csak szá-
- 8 -
mot
adni, s majd a jelenben a formálódó jövő csiráját kitapint-
va tudunk a várható fejlődésről szólni. Mezőtúrra nem a grófi, bárói, hercegi földbirtok volt a jellemző, hanem a kis- és középbirtok. A földterület 12 százaléka kisbirtok, 55 százaléka középbirtok, 33 százaléka nagybirtok volt. A lakosság többsége napszámosként, kubikosként tengette életét, s családjaik szegénysége az egész város agrárproletár jellegét, s kulturális, müveltségbeli elmaradottságát is jelentette. 1944. október 7-én a felszabadulással teremtődött meg az uj élet kibontakozásának lehetősége. 1944. október 10-én megalakult az MKP helyi szervezete és kézbevette a kezdeményezést az élet valamennyi területén. 1244 igénylőt juttatott földhöz a földreform következtében. 1949 március 24-én - korábbi rizstermelő csoportok összevonásával - 36 fő megalapította a "Bercsényi" Termelőszövetkezetet, melyhez 1949. október 1 - jén csatlakozik a "Károlyi Mihály" Rizstermelő Csoport is. Ekkor már 48 tag közül választják meg a szövetkezet vezető testületét. 1950. decemberében központi intézkedés alapján elhatározták,hogy a megyét tavaszig szövetkezeti megyévé fejleszti . A parasztság akkori tudatát, s a kort jól jellemzi az agitáciők során lejátszódó sok mulatságos és tragikus esemény. 1951. februárjában a tsz elnöke arról számolt be a bizottságnak a fejlesztés értékelésekor, hogy a 48 régi tag mellé 1003 ujat, köztük 279 nőt vettek fel. A létrejött hatalmas birtok határa 67 km-t tett ki. A tagositatlan földeken rnég május végén is keresték a vetetlen területeket
a brigádvezetők. Sok
gondot okozott a gumipitypang, a gyapot stb. erőltetett vetése. A bajok érzékeltetésére ide kívánkozik egy mulatságos eset, mely a lakosság szemléletét is érzékelteti: a vásárolt gépkocsival mintegy 400 tagot kellett a városból a különböző brigádokba kiszállítani. Hajnali négy órától délelőtt 10-ig tartott a kiszállítás, s délután kettőkor meg kellett kezdeni a hazaszálli-
9 tást, hogy este 7 óráig mindenkire sor kerüljön. így is volt olyan csavaros eszü tag, aki az utolsó kocsival ment ki, de az elsó'vel jött haza. Tetézte a bajt, hogy közben a gépkocsi akkumulátorja elromlott, s ujat kapni nem lehetett. Ezért kellett beállitani egy lófogatot, ami a qépkocsit "behuzatta". A motor nehezen indult, ezzel szemben a Kossuth utcai lakosok minden nap jól szórakoztak, s gúnyolták a "rongyos" tsz-tagokat. Rongyosnak pedig valóban lehetett nevezni a tsz akkori tagságát, mert sokuknak aratáskor is csak kenyér és hagyma jutott ebédre. A közgyűlések az elégedetlenség, a panasz jegyében zajlottak. Az elnök idegei is felmondták a szolgálatot. Lemondott és kiment kazalrakónak. Vigasztalták is a társai, hogy "majd a munka rendbehozza az idegeit." /V.ö.: Nagy Lajos: A Magyar-Mongol Barátság Tsz krónikája - Mezőtúr, 1975./ A gépek hiánya és a kedvezőtlen időjárás miatt az embereket ősszel a vetés is próbára tette. Mindig emlékezetes marad a tagság számára a lóhátról elvetett búza. amit sertésekkel kellett a sárba beletapostatni, A tsz-tagság közöshöz való szoktatását nem segítették a fentről, a "központtól" jövő kivihetetlen tervek. Ezek az egyszerű, de a paraszti munkát ismerő tagok számára nevetségesek voltak. Tetézte az 50-es évek problémáit a heterogén tagság heterogén tudatából adódó sok gond. Nem csupán az aratást, kaszálást végezni kényszerülő cipészekre, borbélyokra, szabókra gondolunk itt, hanem a paraszti munkát régebben nem vagy csak alig végző kubikus agrárproletárokra is. félreértés ne essék, ez a réteg valóban a parasztság legforradalmibb része, akik 56-ban sem hagyták feloszlatni a majdani Magyar-Mongol Tsz akkor még "Bercsényi" néven működő részlegét. Űk voltak azok, akik világnézetileg a legerősebb bázisa voltak az 50-es években a szövetkezeti mozgalomnak, de a paraszti munkában való járatlanságuk miatt belőlük kerültek ki azok is, akik a mezei munka egy-egy részét, mozzanatát szivesen kihagyták, "megspórolták". Ezt a volt kisbirtokosok
- 10 -
nem nézték jó szemmel. A felduzzasztott létszámú tsz tagsága körében jelentkező ellentétek tehát részben ilyen okokra is visszavezethetők. Nem volt egységes tehát világnézetileg az 50-es évek tszparasztsága. Kialakulóban volt csupán a közös ut, az "együvétartozás érzése", a közös cél. A széthúzó erőket jórészt csak politikai eszközökkel lehetett keretek közé szoritani. Ideológiailag tehát felkészületlen volt a parasztság jó része, amikor kitört az ellenforradalom. Az ellenforradalom leverése után az emiitett "Bercsényi" Tsz mellett "Aranykalász", ill. "Hunyadi" Tsz néven alakultak szövetkezetek. A három tsz-ben 1957 tavaszán hivta össze Czinege Lajos a párttagságot, s megalakították a helyi pártalapszervezetet. "Lehetetlen körülmények között kezdődött a munka" - mesélik az egykori résztvevők. Az első tehenészeket ugy kellett kisorsolni ,mert senki nem akart kimenni fejni. Az elhelyezés rossz volt, takarmány alig maradt, a kubikus nem tudott fejni, "csak izzadt a tehén mellett, igy nem csoda, ha a tehén elapasztott." Ugyanakkor a tsz-ből kilépők nagy ellenszenvvel nézték a bentmaradókat, akik nemcsak hogy öntudatosan összetartották a szövetkezetben maradó 50 családot, hanem igen
szigorú munkafegyel-
met is megvalósítottak. "A határozatokat mindenki végrehajtotta. s mivel kevés volt a tag, egész éven keresztül 12 órás munkaidőben dolgoztak" - irja Nagy Lajos: A Magyar-Mongol Barátság Tsz Krónikájában /ld. fentebb/ Az 1957-es év nagyon jól záródott. A jó eredmények mellett bevezették a fizetett szabadság rendszerét. Mindezek ismét vonzóvá kezdték tenni a szövetkezetet, s megkezdődött a második fejlesztés. A gazdasági eredmények bizakodóvá kezdték tenni a tagságot, s egyre szélesebb körben jelentkezett a közös gazdálkodás fölényének a gondolata. 1959-ben ennek következményeként egyesült a három téesz,mely 1961-től viseli a Magyar-Mongol Barátság Tsz nevet. A tagok száma 430-ra nőtt. Maga az a tény, hogy egy tsz
- 11 -
tagsága külföldi kapcsolatot keres, mindenképpen a látókör szélesedését, a maga kis területén tul való kilátást, tájékozódást jelent. A gazdasági eredmények hullámzása hullámzóvá tette a dolgozók hangulatát, munkakedvét. Ismételt vezetőcserékre volt szükség ahhoz ; hogy a stabilizálódás váljék uralkodóvá a tsz gazdálkodásában. Időnként emberfeletti munkát végeztek a tagok, s ez nem magyarázható mással, mint a közös gondolatának vállalásával. Az útkeresés után, az önfeláldozó munka kezdte meghozni gyümölcsét. 1963-tól komoly stabilizálódás indult meg, s ez még inkább viszszahatott a tagság világnézetének helyes irányú fejlődésére. 1964-től beszélhetünk a gépesitési rendszer végleges kialakitásáról, a szerelőműhely iparszerü munkájának beindulásáról. Ez a tevékenység aztán olyan eredménnyel is járt, hogy kialakultak a gépen és a javítóműhelyben dolgozók csoportjai,akik öntudatban, világnézetben a munkásosztály bizonyos jegyeit kezdték felmutatni. Másrészről akkortól vált érezhetőbbé a "gyalogmunkások" és az állatgondozók gondolkodásmódjának bizonyos fokú lemaradása. A gép művelődésre, sőt önművelésre kényszerit, vallják a javítóüzemben dolgozók, s a gyakorlat mutatja meg e téren a tanulás értelmét. Ugyanakkor a gépesek nagy része együtt, egv helyen dolgozik, s az összeszokottságot, összetartozást, egymásrautaltságot jobban érzik. A munkássá válás lehetőségét bővitette az 1967-ben 15 fővel dolgozni kezdő tekercselőmühely létesitése. Ugyanebben az évben kibővítették az asztalosmühelyt is, ami a város szolgáltatási gondjait enyhiti. Az 1968-tól bevezetett garantált munkadijazási rendszer az anyagi biztonságérzet megteremtését segitette elő.1969. március
21-én
ünnepi közgyűlésre gyűltek össze a tsz tagjai a
tanácsháza nagytermében. 20 éves volt ezen a napon a sok vihart kiállt termelőszövetkezet.
- 12 -
Egyesülések, szétválások, ellenforradalom, feloszlás, aszály és belvíz, természeti csapás és emberi beavatkozás sem tudta megingatni a húsz évvel azelőtt lerakott alapokat. A tagság szine-java kitartott a nélkülözések közepette is. Az ünnepi közgyűlésen a régi tagok közül még 247-en jelen tudtak lenni. Ők voltak azok, akik a legnehezebb években is hűek maradtak a közöshöz, akik képezték az alapot akkor is, ha számukra év végén semmi sem jutott. Ők voltak azok, akik hittek abban, hogy "majd később jobb lesz, ha nekik nem is, majd a gyerekeknek". Az alapítok közül 141 tagtól kellett végső bucsut venni a mezőtúri temetőben. Az ünnepi közgyűlésen az életben levők közül 11 idős ember, veterán kapott a többiek nevében is jelképes elismerést, jutalmat. Az ünnepség szép példája volt az együvétartozásnak, a közös igenlésének. 1971. január 1-^én egyesült a Magyar-Mongol Termelőszövetkezettel az "Uj Reménység" Tsz. A taglétszám igy /523+240/ 763ra nőtt. Ebből dolgozó: 572. A földterület 8.598 kat. holdra növekedett, a tagonkénti jövedelem 28.913 Ft volt. Az egyesülés pártvonalon jól elő volt készítve. A Pártmegbeszélések fele gazdasági jellegű volt. Az egyesüléssel javult a káderhelyzet. A káderképzés további javitása céljából ösztöndijalapot szerveztek közép- és főiskolások számára. Ezzel szerették volna elérni azt, hogy az egyetemet végzettek számára is vonzóvá tegyék a tsz-t. Jelentkeztek problémák is: a nagyobb földterület
jobb
munkaszervezést, nagyobb gépesítést, jobb szakemberellátást igényelt volna. Fellépett az italozás problémája is. A gyenge KISZ szervezet nem tudta lekötni e megszaporodott fiatalságot. Oka volt ennek a tapasztalatlan, s főleg képzetlen KISZ-titkár személye is. így a fiatalok KlSZ-gyülésre indulván legtöbbször a kocsmáig jutottak csak el. Nem sokat segitett ezen a fiatalok számára létrehozott "József Attila" Klub sem. Ez ugyanis a városban volt, ahová a tanyasiak a legritkább esetben jöttek be. Nem szívesen gyalogolt négy órát azért egy fiatalember, hogy két órát a klubban lehessen.
- 13 -
1971 végén érezhetővé vált a tagság részéről egy megosztottság, s egyben elégedetlenség. Ez az elégedetlenség a vezetők irányában nyilvánult meg. Oka a vezetők képzetlenségéből, szakértelem-hiányból adódó torzsalkodások, vádaskodások. /Megjegyzés: a tsz-elnök végzettsége pl. mindössze 8 általános/ /V.ö. 3. sz. melléklet/ A vezetés hiányosságai később a szocialista demokrácia megsértéséhez vezettek. /Ennek elemzését ld. alább./ A pártvezetőség már néhány éve kísérletezett a szocialista brigádmozgalomnak a tsz körülményeihez való alkalmazásával. A tudati tényezők formálását célzó szervezés nem ment zökkenőmentesen- Nehezen és nagyon lassan értették meg a brigádok dolgozói, hogy a termelékenység emelésén tul, kulturális és politikai célkitűzéseket is teljesiteni kell. Gondos szervezéssel, politikai ráhatással mégis sikerült már 1966-ban elérni, hogy szocialista brigád létrejöjjön. Külön érdem, hogy az a brigád a tehenészetben alakult meg. Ennek politikai súlya volt, hiszen egy tudatilag elmaradottabb társaságot sikerült a szocialista célok érdekében összefogni. A brigád munkáját év végén oklevéllel és pénzjutalommal ismerték el. 1967-ben két szocialista tehenészbrigád jött létre. Mindkettő komolyan dolgozott. S ennek megfelelően kaptak év végén elismerő jutalmat. 1960-ban mesterséges felfejlesztéssel nyolc szocialista brigádot hoztak létre. Itt már mühelyesek és traktorosok is szerepeltek. A nyolc brigádból sajnos csak kettőt lehetett elismerni. Mégis tovább folyt a szervezés és 1969-ben 12 szocialista brigád alakult. Az előbbiekhez épitők és növénytermesztők is csatlakoztak. Közülük 5 brigádot lehetett komolyan értékelni, s jutalmazni. 1970-ben kilenc szocialista brigád létesült, s ez a szám 1975-ig 7 és 9 között változik. 1970-75-ig 231 brigádtagot oklevéllel, 172 brigádtagot "zöld" és 9 tagot ezüst jelvénnyel tüntettek ki. A jelzett hat év alatt 1.975.400 Ft-ot fizettek ki a jól dolgozó
- 14 -
brigádtagoknak. A számok növekedése mindenképpen mutatja a brigádtagok tudati fejlődését, s ennek hatása a tsz tagságának egészére mindenképpen pozitív. Kissé megelőzzük az eseményeket, amikor az 1976. évi szocialista brigádmozgalomról is szóJunk, de a témakör mindenképpen ezt kívánja meg. Az 1976-os évben a Magyar-Mongolhoz tartozó Vörös október egy, a Petőfi kettő szocialista brigádot hoz a tsz-be. így 11 szocialista brigáddal indul meg a verseny. A résztvevők létszáma jelentős: 185 fő. A felajánlott termelési érték 864 ezer Ft, a felajánlott társadalmi munkaórák száma 2680. A szocialista brigádcim elnyerésének feltételei a következőket mondják ki: a/ Gazdasági téren: a vállalt t^rv teljesítése ill. túlteljesítése, a munka minőségének, termelékenységének javítása, a költségek csökkentése, a termelőeszközök jó kihasználása, uj módszerek alkalmazása, újítások bevezetése, b/ Szakmai téren: a szakmai képzés, ill. továbbképzés szervezett vagy egyéni tanulással történő megvalósítása, szakkönyvek, folyóiratok
olvasása, tapasztalatátadás,
c/ Magatartásban: egymás munkájának segítése, a fiatalok betanítása, a közösség érdekében végzett társadalmi munka, az idős tagok segítése, közös ünnepek rendezése. Általános alapelv: "Szocialista módon élni, dolgozni, tanulni." Szemmel láthatóan hiányzik a követelményekből a szakmai művelődésen túli továbbképzés, valamint a politikai aktivitás kérdése. Ezen igény megfogalmazása mindenképpen feladat kell hogy legyen a jövőben. Mint fentebb céloztunk rá, az 1972-es évben a szocialista demokrácia megsértéséből következően komoly nehézségek adódtak a tsz-ben, s ezek a tagság egy részének világnézeti fogyatékosságait is felszínre hozták.
- 15 -
Tulajdonképpen mindvégig jellemzője volt a pártoktatásoknak - melybe a „tsz-tagság legföljebb 20-25 %-át lehetett bevonni az, hogy inkább a helyi, a "belső politikai kérdésekkel" foglalkoztak. Ez konkrétan a gazdasági problémák politikai szempontú megvitatását jelentette. E ténynek haszna is volt, kára is volt. Haszna volt, hogy ilyen alapon jobban meg lehetett "fogni" a dolgozókat, hiszen érdekes, mindenkit érintő gondok, eredmények értékeléséről vitatkozhattak. Nem helyeselhető következménye viszont az volt, hogy a tagság egy része a hibák, hiányosságok szülte vitában szűklátókörűén a "nagy", az országos politikát marasztalta el. Sajnálatos módon éppen a szocialista demokrácia elvének megsértésével ez 1972-ben vált nagyon komolyan érezhetővé. A vezetőség megosztottsága a tagság megosztását vonta maga után, s ezzel együtt jártak bizonyos adminisztratív intézkedések, melyek a tsz "gazdájának", a tagságnak a további elzárkózását /esetenként italozást, durva magatartást/ váltottak ki. A fentieknek oka volt a munkaszervezés hiányossága, ami viszont a szakemberellátottságra vezethető vissza, /ld. 1. sz. melléklet/ Jellemző mozzanata a 72-es év kusza, ellentmondásos érdekszövevényének, hogy a párttagok egy része is megingott. Idős párttag vágta a vezetőség szemébe - sajnos a közgyűlésen -, hogy "Csirkefogó banda az egész ! " Itt volt nagy szükség a tisztánlátásra, a határozott kommunista véleménynyilvánításra. Ezért javasolják néhányan, hogy "megfelelő, befele, és kifelé is szókimondó személyek kerüljenek bizalmi beosztásba, s lehessen véleményt mondani a hibázó magasabb beosztású vezetőkről is" /Idézet a P.V. 1973.évi beszámolójából./ A pártvezetőség igéri, hogy minden terület dolgozóival megismertetik a rájuk vonatkozó terveket és a munkakörülmények javitására vonatkozó intézkedéseket /V.ö. a P.V. 1973-as beszámolójából./ Külön javaslatot dolgoznak ki a nők helyzetéről, s komolyabban foglalkoznak az ifjúsággal is - hangzik el a beszámolóban. A P.V. részéről jelentkező problémák - ha rejtett szándékkal is, de benne vannak a jelentésben. Ezt olvassuk a titkár mun-
- 16 -
kajáról: "Az utóbbi időben két tüz közé került, többet vállalt a népszerűtlen feladatokból, ami ugy jelentkezett esetenként, hogy valaki helyett dolgozott /a kiemelés tó'lem - U.K./, mig az a háttérben esetenként megengedhetetlen kijelentéseket tett." Pártfegyelmik, leváltások, személycserék következtek ezután /V.ö. 2.sz. melléklet/, s ezek az intézkedések a városi Pártbizottság beavatkozásával, hathatós segítségével a következő években meghozták a várt eredményt, helyreállították a szocialista demokráciát. /A P.V. adatait ld. a 6. sz. mellékleten/ A párttagok száma ugyanebben az időben 122-ről 130-ra nőtt. A taggyűléseken a megjelenés arányszáma nyáron 60 %, télen Ü0 ?ó, s az aktivitással is van némi probléma. De a tsz 25 fő munkásőrt ad a városnak, s vannak önkéntes rendőrök is. Ezek az adatok számszerűleg is jelzik a tsz-tagok tudati, világnézeti arculatát. A közoktatás helyzetéről.: 1973-ban az 540 dolgozó közül 297nek volt nyolc osztálya. A 6. és a 7. osztályt 103 fő fejezte
be.
Az iskolás korú gyerekek 10 ?ó-a nem végzi el ma sem az általánost. A 141 KISZ-koru fiatalból 20 fő a KISZ-tag, bár társadalmi munkát jóval többen végeznek. Ebben az évben sokat tettek az ifjúsági törvény végrehajtásáért. Köztudott, hogy az utóbbi években a mezőgazdaság gépesítése szinte minden területre kiterjed. így van ez az állattenyésztésben is, de a növénytermesztésben is. Nő a szakképzett munkások száma, s csökken a csak kapával, kaszával dolgozni tudók száma. A mai Magyar-Mongol Tsz-ben ez az utóbbi kategória elenyésző kisebbséget tesz ki. /A vezetőség szakképzettségére vonatkozóan ld. a 4. sz. mellékletet./ A szakmai ismeretek gyarapodásával együtt jár a politikai érdeklődés fejlődése /ld. 5. sz. melléklet./,
s a tagság tájéko-
zódási igénye. A külbizottságokban dolgozók adatai is nyújtanak némi tájékoztatást. /V.ö. 7. sz. melléklet./ A tanyai postafiókok létesítésével ugrásszerűen megnőtt a sajtótermékek iránti igény. A Szabad Eöld mellett olvasottá vált a megyei lap, a Népszabadság, az Ország Világ, de pl. az Élet és
- 17 -
Tudomány is. Több tanyán villamositás történt, de jónéhány tag saját aggregátort is beszerzett, s igy rádiót tud hallgatni, tévét tud nézni. Közelebb került a tanya a városhoz azzal is, hogy menetrendszerű tsz-busz hozza-viszi a dolgozókat a városba. A szemolyszallitasi tevékenység fó'leg a Vörös október és a Petőfi Tsz-nek a Magyar-Mongol Barátság Tsz-be való 1976. január 1-jei beolvadása után lendült fel. Az egyesülés utáni időről részletes adataim nincsenek, ezért csak két vonatkozásban értéke]em a megnövekedett tagság világnézeti arculatát. A volt Petőfi Tsz fiatalsága elismerésre méltó KISZ-életet teremtett a tanyán. Létrehozták a kitűnően működő tanyai Ságvári Endre Ifjúsági Klubot. Ez a klub az egyesülés után is megtartotta vonzerejét, annyira, hogy szinvonalas ifjúsági rendezvényei a mongol miniszterelnök-helyettes tetszését is elnyerték a múlt évi látogatása során. Talán sikerül igy a jó KISZ munkát az egész * tsz fiatalságára kiterjeszteni. Ehhez persze a régi városi klubban színvonalasabb programokat kell biztosítani. A tsz függetlenített közművelődési felelősére nagy munka vár e téren. A másik jellemző dolog a gépesítésben dolgozó megnövekedett létszámú "munkásságot" érinti. Munkás párttagoktól hallottam arról, hogy a tsz-be érkező uj szovjet és amerikai gépeket hogyan hasonlították össze teljesítmény, kényelem és bekerülési ár szempontjából. Nagy volt az amerikai gyártmányú gépeket pártolók száma, főleg azok kényelme és "üzembiztos" kezelhetősége miatt /John Deer traktor/. Aztán tájékozott pártvezetők higgadtan, meggyőzően magyarázták a szovjet K-700-as traktorgyártás célját, ami főleg a gép hosszú élettartalmát, viszonylag olcsó bekerülését, nagy munkabírását, gyors gyárthatóságát tűzte ki feladatául. Ezek az érvek minden józanul gondolkodó egyént meggyőztek, és gyakorlatilag a szovjet traktor oldalára állítottak. A fenti eset csak apróság, bár jellemző apróság a párttagok minden napi politikai munkájáról.
- 18 -
A dolgozat szűk keretei nem
adnak lehetőséget az utóbbi
évek nagyon lényeges, tudatformáló, só't világnézetet befolyásoló jelenségéró'l. a háztáji gazdaságok hosszú távra is érvényes megnövekedett szerepéről való vizsgálódásra. Ez a tényező a közösségi gondolkodásmódot mindenképpen érinti, s egy bizonyos fokig meghatározza. Nem arról van szó, hogy a közös gondolatot bármilyen kis mértékben is veszélyeztetné - hiszen a közös jó gazdálkodásától függ éppen a háztáji eredménye is de arról szó van, hogy a szabad idő pihenésre, kulturálódásra, politizálásra való felhasználásának lehetősége korlátok közé szorul a háztáji tulhajtásával. A múlt év nyarán olvasmányos cikksorozatot közölt a Néplap Körmendi Lajos tollából, a Magyar-Mongol Tsz tanyavilágáról. Ezt irja a szerző: "A népesség zömét a fiatal, életerős generációk adják, akik azért vállalják a tanyai életet, hogy megtollasodjanak, s megteremtsék életük anyagi alapjait - a városban!". Ezek az emberek néha elfáradnak, mire a munkahelyre indulnak. Találóan fejezi ezt ki Körmendi már a cimmel is: "Pénz, de milyen áron?" 1960 előtt a tsz-tagságának a fele tanyán élt, ma már "csak" 300 család, s a munkaerőt jórészt ma is itt találja a tsz. Érthető tehát, hogy szivügye a tanyavilág életével való törődés. Hogy milyen gépesitési, munkaszervezési intézkedések meghozataláról tud a szövetkezet vezetősége gondoskodni, ezt bizzuk a fejlődő technikára. De hogy a tsz érdeke a saját szűk munkaterületén tul látó tsz-parasztság megteremtése, ez vitán felül áll, Ezt támasztja alá az emiitett cikksorozat is. "Téved az - olvassuk többek között a cikkben -, aki a hagyományos tanyai gazdálkodás individualista parasztja alapján "gazduram"-nak képzeli a mai tanyai embert. A kint élők többnyire szocialista brigádok tagjai, s részt vesznek a kis közösségek életében." így igaz, de az is igaz, hogy az, ami ma kielégitő a közösség szempontjából, biztos, hogy kevésnek bizonyul majd hol-
- 19 -
nap . A Magyar-Mongol Barátság Tsz a jól gazdálkodó, eredményes termelőszövetkezetek egyike hazánkban. Tagsága ma egységesen áll ki a közös vagyon védelme mellett, s mindinkább szélesedik a szocialista világnézetet vallók száma is. /Megjegyzés: nem foglalkoztam a tsz-ben is meglévő elenyésző számú lumpen-elemek hatásával - ez külön tanulmány tárgya lehetne./ "A paraszti tudat változását sem vezethetjük végső soron vissza másra,mint az anyagi viszonyokra" - idéztük fentebb Bálint Sándort. Az anyagi viszonyok ma alapjában megnyugtatóak a tsz-ben. A tsz és a város vezetőségének karöltve kell megtalálnia annak módját, hogy a tudati oldal bizonyos hiányosságait is megnyugtatóan rendezzük. Pártunk XI. kongresszusa országos méretekben hívta fel a társadalmi tudatnak a társadalmi léttől való bizonyos fokú elmaradottságaira a figyelmet. Közös feladatunk ezen ellentmondás kiküszöbölése. A termelőszövetkezet feladatait e tekintetben a következőkben látjuk: 1/ Nagyon következetesen ügyelni kell a szocialista demokratizmus elveinek betartására a vezetés minden szintjén. Ennek érdekében a tagság legszélesebb körétől kell információt gyűjteni, s arra folyamatosan kell reagálni. A párttagoktól következetes és egyértelmű kiállást kell megkövetelni. 2/ Növelni kell a párttagok politikai oktatásának színvonalát és hatékonyságát. 3/ Meg kell találni a szélesebb tömegpolitikai oktatás módját. 4/ Az 1977-re betervezett nőpolitikái határozatok előadássorozatot vonzóvá kell tenni. 5/ Biztosítani kell a szakmunkások lehetőleg helyben történő továbbképzését.
- 20 -
6/ Meq kell találni a módját, hogy minden tsz-tag legalább a nyolc osztályt elvégezze. Talán érezhető az elmondottak összességébó'l, hogy a társadalmi létet visszatükröző tudat, világnézet formálása bonyolult munka, s csak az egyik vagy csupán a másik összetevőjének előtérbe állításával nem megoldható. Kulcsár Kálmánnal értünk egyet, aki így fogalmaz: "A szocialista életmódelemek erősítése, társadalmunk nagyon differenciált életmódviszonyainak fokozatos kiegyenlítődése nem történhet csak a közvetlen tudatformálás, a kultúrpolitika szintjén, hanem általános gazdaság? - és társadalompolitikai feladat." /Kulcsár Kálmán: A szocialista életmód formálásának feltételei és politikai problémái - Kossuth, 1976. /E feladat megoldása folyik és kell, hogy a jövőben még intenzívebben folyjon a MagyarMongol Barátság Termelőszövetkezetben.
M e z ő t u r, 1977. I. 26.
dr. Horváth Károly főiskolai nyelvtanár lektoratusvezető
FELHASZNÁLT IRODALOM
1. Kellner Béla: A termelőszövetkezeti mozgalom és a könyvtárak időszerű feladatai. /OSZK Könyvtártudományi és Módszertani Központ Budapest - 1961./ 2. Kállai Gyula: A Magyar Szocialista Munkáspárt kulturális politikája /Kossuth - 1958./ 3. Kovács Imre: A szociális és kulturális alap felhasználása a tsz-ekben. /A Magyar Nők Országos Tanácsának előadássorozata, Budapest 1962./ 4. Aczél György: Kulturális és ideológiai életünk néhány időszerű kérdése /1968. Kossuth/ 5. Aczél György: Kulturális politikánk néhány kérdése /Kossuth 1970/ 6. Az agrártudományi Egyetem Mezőgazdaságtudományi Karának Közleményei /Gödöllő, 1964./ 7. A könyvtáros, 1959. V. IX. 8. A Könyvtáros, 1960. III. X. 9. A párt agrárpolitikája érvényesülésének néhány kérdése Szolnok megyében /1970./ 10. Az MSZMP Hajdú-Bihar Megyei Gizottsága Oktatási Igazgatóságának Évkönyve 1975. /117-121. old./ 11. Az MSZMP X. XI. kongresszusának anyagából. 12. Nagy Lajos: A mezőtúri Magyar-Mongol Barátság Tsz. krónikája /Mezőtúr, 1975./ 13. Kulcsár Kálmán: A szocialista életmód formálásának feltételei és politikai problémái /Kossuth, 1976./ 14. Koroknai Zsuzsa: Életmód és hagyományok. - Világosság 1976. 11 . sz. 15. Kiss Júlia: Politikai tudat, szocialista életmód /Pártélet, 1976. VI./ 16. Falussy Péla: A szabadidő szociológiája /Gondolat, 1976./ 17. Faragó Jenő: Az életmód alakulása - Népszabadság, 1976. XI.14. 18. Szolnok Megyei Néplap 1976. nyarának sorozata a Magyar-Mongol Tsz-ről. 19. A Magyar-Mongol Barátság Tsz. pártdokumentumai, jegyzőkönyvei, zárszámadási anyagai.
1. sz. melléklet
Szakemberlétszám-változás 1971-1974.
Egyetem
Megnevezés
Pénz- Üzem. ügyi mérn. főisk.
FelsőMg.és fokú egyéb mg.tech. tech.
10
Induló létszám
Mérlegképes könyvelő
16
képesített könyvelő
2
12
3
1
növek.felvételből iskolázásból csök.iskolázásra
3
1
nyugdij ázás
1
kilépés Jelenlegi létszám
15
1
Ebből:növ.term.-be áll.tenyésztés
2
2
1
1
áll.egészs.ü.
1
gépesítésbe
3
segédüzembe
4
adminisztr. vezetésbe
1
Összesen: Jelenleg tanul
10
1
3
2
1
1
9
1
1
4
4
15
3
10
2
-
4
-
6
-
3
TOT irányelvek
12
Megjegyzés: Kiléptek:
Kabulej Iván, Bóka Béla, Szabó Gyula, Nándori Ignác, Major János, Csipes Mihály, Erdős Gergely, Medgyesi János, Szabó Imre, Trombitás Lajos.
A szakközépiskolásokból került ki a 4 végzett technikus Ösztöndíjas tanuló: Kiss Irén joghallgató A TOT irányelvei a termelésben értendők, nálunk az egyéb területekben dolgozó technikusokkal van meg a létszára.
2. sz. melléklet
Vezetők és függetlenített személyek változása 1971 - 1974.
Meqnevezés
Felső vez.
Közép Künyvev 'lés, egyéb adm.
Magtaros ,, , , , Mezoor n Raktáros eqyeb uzemany-os
H
Összes „ ro
3
64
Induló létszám
10
20
felvételből
-
1
17 1
beiskolázásból
2
4
-
6
más beosztásba
-
1
-
3
nyugdíjazás
1
-
1
2
kilépés
3
8
1
12
24
16
Jelenlegi létszám
2
Megjegyzés: Kilépett: I. Trombitás Lajos, Kobulej Iván, Major János II. Bóka Béla, Szabó Gyula, Csipes Mihály, Erdős Gergely, Medgyesi János, Ádám Lajos, Szabó Imre, Kovács János. III. Erdős Gergelyné Nyugdíjba ment:
Szűcs János, Képes Jánosné
Más beosztásba került: Varga 7sigrnond5 Csicsei János, Baricz András Vezető beosztásba került: Szabó Antal, Kádár József, Hegyi István, Erdős Sándor, fizikai dolgozó
3. sz. melléklet
A hatáskörbe tartozó vezetők adatai
Szakmában gyak.mióta y / van beoszt.
Kor év
1 év
20
1954
25
P.tag
3 hó
20
1974
52 41
10
P.tag
-
5 1973
26
6
-
Pénz.gőisk.
-
1
1973
22
1
-
Mikes János
ág.vez.Fel.Mg.Techn.
-
20
1974
52
9
P.tag
Belovai Pál
ág.vez.
Üzemmérnök
-
10 1974
35
13
P.tag
Gombos Béla
ág.vez.Fel.Mg.Tech.
-
10
1974
32
9
P.tag
Gonda Sándor
j a v . v e z . üzemmérnök
-
5
1974
26
6
P.tag
Kun Imre
üzm.
üzemmérnök
-
15
1974
49
5
-
Tóth Károly
közp.ag. üzemmérnök
-
5 1974
25
5
-
Pontelli László
önt.ag.fel.Mt.tech.
-
8
1969
29
6
P.tag
Bartos Károly
Mg.Tech .Mg . Techn .
ML. Köz.
4
1974
24
3
P.tag
Katona Kálmán
Tervvez. 8 á l t .
ML.KÖ7.
20
1973
52
23
P.tag
Papp János
Brig.vez.8 . á l t .
ML.Köz.
2
1973
46
6
P.tag
Bank Sándor
Brig.vez.8.ált.
- ,
20
1954
49
25
P.tag
Erdős Sándor
Brig.vez . 8 . á l t .
-
5
1974
31
5
P.tag
Szabó Antal
Müh.vez.
-
12
1974
29
5
P.tag
Kádár József
Müh.vez.techn.
-
5
1974
23
5
Kun Gábor
Ag.vezh.Mg.techn .
-
10
1964
39
10
P.tag
Cöcző András
TeLvez,Mg.techn.
ML.Eqy.
10
1969
46
5
P.tag
Név
Beoszt.
Végzettség
Párt i s k ,
Hegyi István
elnök
8 ált.tanf.
Takács Lajos
elnökh.
egyetem
Izbéki Etelka
főkönyv. Közg.techn.
Nagy Istvánná
üzemg.
8.ált.
Mióta tag ev
Párt állás
-
Csurgó Lajos
I.
Tel.vez. 8. á l t .
ML. Köz.
14
1969
54
23
P.tag
Csurgó Lajos
II.
Tel.vez. 8. á l t .
-
11
1963
51
23
P.tag
Tóth Sándor
Tel .vez. 8. á l t .
-
10
1973
44
14
-
Keresztes Zs .
Ép.vez. ép.mester
-
20
1961
48
17
-
Lipcsei István
Ép .tech.Ép.techn.
-
10
1971
29
3
-
Kocsis Sándor
Tek. v e z . V i l i . t e c h n .
-
10
1974
30
3
-
Braxatdrisz Min
EB elnök 8 á l t
ML. Egy.
5
1971
39
20
P.tag
Ciff Ernó'
Szem . e a . 8 . á l t .
ML.Köz.
5
1971
61
6
P.tag
Nagy Lajos
t i t k á r Fel.Mg.tech.
-
5
1969
41
23
P.tag
Kádár Imre
kertész 8. á l t .
-
10
1964
nyd.
10
P.tag
Láposi László
Terv.vez.Mg.tech
20
1974
40
8
P.tag
Hegyi István
gk.előad.techn.
_
1
1974
23
5
_
h. sz. melléklet A szakképzettség alakulás; 1974. VI. 30. Végzettség
N é v : Takács Lajos
Egyetem
Nagy Istvánná
•-. - Főiskola
Belovai Pál
üzemmérnök
Szakma
Beosztás
Növényt.takarm.
Term.elnökh.
Pénzügyi számv,
Üzemgazdász
Gépész
gép.ág.vez.
Kun Imre
"
gép.üzemelő
Gonda Sándor
"
gépjavító
Tóth Károly
"
Gombos Béla
Fels.f.Mgt,
Növényt.üzemelő
Központi agr.
Növényvédő
Növ.ág.vez.
Nagy Lajos
"
üzemgazdasági
titkár
Mikes János
"
állattenyésztési
áll .ág .vez .
Pontelli László
"
Öntözés
Önt. agr.
Növ.termelő
Területvez.
Láposi László
Mg.Techn.
Bartos Károly
"
Agronőmus
"
Raktáros
Csapó Imre
-
Megjegyzés
nem szakmában
nem szakmában
Göczö András
"
Kun Gábor
"
it
Kádár József
"
Szerviz üzemi
i f j .Hegyi István
"
ii
gk.telepvez.
Rónyai Kálmán
"
ii
műhely dolgozó nem vezető
Vida Sándor
"
ii
Izbéki Etelka
Közg.Techn.
ifj.Lőrinc A.né
"
Medgyesi Jánosné
"
Lipcsei István
Ép.Techn.
Zsámbók Kálmán V i l l . T e c h n . Kocsis Sándor
Állattenyésztési
Mérlegk.Könyvelő ti
telepvezető Ág.vez.h. Mühelyvez .
főkönyve]ő könyvelő
S7Ü1 . s z a b .
technikus
bérszámfejtő
épitész
tervező, M.véd.
műszerész
szerelő
nem szakmában
Tek.vez .
fél műszakos
"
Bozsó Lászlóné é r e t t s é g i
Mérlegk.önyvelő
főkönyvelőn.
Kovács Istvánné
"
gyorsgép
pénztáros
Vincze Józsefné
"
könyvelő
könyvelő
Kiss Júlia
"
gyors-gép
adminisztr.
Csicsai János
"
Restye Sándor
Szakközg.
Szervizüzemi
szül.szab.
portás
nem szakmában
műhely dolg.
nem szakmában
5. sz. melléklet A politikai iskolázottság alakulása 1971 - 1974.
Megnevezés
1-5 hónap
ML .közép
1 éves mg.
ML. Egyetem
...
Összesen
10
2
21
Képzésből
8
2
11
Képzésre
2
3
Kilépett
4
7
12
22
Induló látszám
Jelenlegi létszám Jelenleg tanul őszi beiskolázás
Összes taglétszám: 116 fő iskolázottsá M 10 %-os
1 10
6. sz. melléklet
Pártvezetőségi tagok adatai
Név
Kor
Munkakor
Isk. végz.
Pártiskola
Csucsveze tőség: Nagy Lajos
41
csucstitkár
fels. mg. techn.
Hegyi István
52
tsz
8 általános
Göcző András
46
telepvez.
tcchn.
ML Egyetem
Szilágyi Antalné
63
nyugd.
6 ált.
1 hónapos
Fehér Ferenc
48
asztalos
6 ált.
Dobzer Ferenc
46
raktáros
8 ált.
Vetési Imre
50
raktáros
8 ált.
Gonda Sándor
26
jav. vez.
üzemmérnök
Tóth Ferenc
44
raktáros
8 ált.
Erdős Sándor
31
brig. vez.
8 ált.
Szűcs Gábor
38
traktoros
8 ált.
Polgár Sándor
52
tehenész
4 ált.
Kovács Mihály
56
tehenész
4 ált.
Papp János
4G
b r i " . vez.
8 ált.
ML közepi sic.
Braxatórisz Mihály
49
EB elnök
8 ált.
ML Egyetem
Ádám Károly
52
könyvelő
8 ált.
ML Közepisk,
Szűcs János
41
gk. v e z .
8 ált.
Nádházi András
43
sztk. ü i .
8 ált.
ML köz ép isk,
Csugó Lajos
54
telepvez.
8 ált.
ML köz ép isk.
Berccz Gábor
55
sertésgondozó
6 ált.
elnök
ML közepisk.
I. alap szervezet
II. alapszervezet
7. sz. melléklet
A bizottságokban dolgozók adatai 1974. év
Nő Biz.
Döntő Biz.
Háztáj i Biz.
Ellenőrző Biz.
Kult. Verseny Biz. Biz.
Szoc. Biz.
Összlétszám
9
5
5
5
7
9
7
Ebből nő
9
3
-
-
1
2
2
2
2
2
1
8 ált.
6
2
2
3
3
3
közepi.
1
-
1
1
2
3
fő i sk.
-
1
-
2
3
egyetem
_
Iskolai végzettség 8 ált.
alatt
1
1
P á r t i s k o l a 1-5 hó
1
ML közepi.
1
1
ML Egyetem
1
2
1
nincs végz.
4
2
2
Párttag: 1
—
1
—
1
3
—
30-40 év
3
1
-
2
2
2
-
40-50 év
1
1
1
3
3
3
2
50-60 év
2
2
2
-
-
1
1
60 év f ö l ö t t
2
1
1
-
1
-
4
7
3
2
2
2
adm.
-
-
-
2
2
-
3
vezető
1
1
3
1
3
7
-
nyugd.
1
1
-
-
-
-
3
Kor: 30 év a l a t t
Munkahely:
Megjegyzés:
fizikai
-
• 2
1
Néhány személy több bizottságban is dolgozik egyszerre. Egyes bizottságok átalakítására csak választás során van lehetőség.
Dr. Horváth Károly főiskolai tanár lektorátus vezető DATE, Mezőtúr
