Tanulás és tanítás FÓKUSZBAN AZ OKTATÓ

„A tudásnak

csak egyetlen bizonyítéka van: a cselekvés.” (Marie von Ebner-Eschenbach 1876)

Tanulás és tanítás FÓKUSZBAN AZ OKTATÓ Tanszéki fórum Győr, 2013. január 23. Görcsné Dr. Muzsai Viktória egyetemi docens

Miről? I.

Milyen filozófia alapján tanítunk?

II.

A tanulás dimenziói

III. Fókuszban az oktató kompetenciája IV. Szakszerű kommunikáció

I. Milyen filozófia alapján tanítunk? Pedagógiai tervezés középpontjában

„MIT TANÍTSAK?” helyett „KIT TANÍTOK?” és „HOGYAN TANÍTOK?” (a tanuló és a tanulás) Egy pedagógus értelmezési példája: „ahelyett, hogy azon gondolkoznék, melyik újságcikket vagy melyik oldalon található szöveget használjam, valójában azon gondolkozom, hogy a fejlesztő értékelés melyik formáját alkalmazzam, illetve mind a kettőt teszem. (…) Ehhez sok energia és kellő kompetencia kell”.

A fejlesztő, támogató pedagógiai környezet (Forrás: Bartha-Gaskó-Golnhofer-Hegedűs 2011)

3. Hallgatóhoz illeszkedő pedagógiai környezet

2. Célok meghatározása elérésük nyomon követése

1. Interakciót, rendszeres értékelést támogató légkör 5. A hallgató aktív részvétele a pedagógiai a folyamatban

4. Folyamatos, gazdag visszajelzés a haladásról

A tantermi munka elemei Tanterv/tematika: Ismeret – készségek - gyakorlati tapasztalat

Tanítási és tanulási stratégiák: - frontális oktatás - memorizálás - induktív megközelítés - kreatív gondolkodás - kooperatív csoportmunka

Személyre szabott tanulás

Tanulás érdekében végzett értékelés: - tantervi teljesítmények - interaktív visszajelzése - tanulási készségek minőségének és szintjének feltárása

Reflexió értelmezése komplex keretben Felelősségvállalás: • visszatekintünk adott tevékenységünkre • tervezzük eddigi tapasztalataink alapján jövőbeli cselekvésünket Elemzőképesség • probléma felismerése, • a probléma meghatározása (azonosítása), lebontása, • a probléma elemzése, elsősorban az okok feltárásával, • a megoldási módok felállítása, • az optimális megoldás kiválasztása a hasonló, szokásos helyzet jellegzetességeinek és az • új szituáció egyedi vonásainak összevetése által –> kísérletezés megoldásokkal, • a szándékolt és nem szándékolt következmények átgondolása (Forrás: Szivák Judit)

A reflektív gondolkodás képessége „Amikor a hóhért akasztják”

Elméletet is igénybe vevő reflexió Reflexió a tevékenységről

Elméleti tudás Szisztematikus reflexió a tevékenységről Értékelő rendszer

Kötetlen reflexió a tevékenységről

Átgondolt reflexió

Gyakorlat

(Forrás: Falus Iván 2001)

Azonnali automatikus reflexió

Reflexió a tevékenység során

II. A TANULÁS NÉGY DIMENZIÓJA

Tapasztalatok Új ismeretek Megfigyelések Reflexiók

Interakció Kommunikáció Személyközi kapcsolatok Stratégiák

TANULÁS

Változtatási lehetőség: - más tanulási környezet - valós tapasztalat - reflexiók (konkrét - absztrakt)

Stratégia: - tervezd meg! (Plan) - csináld meg! (Do) - ellenőrizd! (Check) - működj így! (Action) (PDCA)

SZEMPONTOK ÉS JAVASLATOK ÓRASZERVEZÉSHEZ/ÖNÉRTÉKELÉSHEZ

Mennyi időt fordítunk a tanulásra?

Milyen filozófia alapján tanítunk?

Veenman-féle fejlesztési modell

Mennyire dolgozhatnak önállóan a hallgatók?

Hogyan szervezzük meg az osztálytermi munkát?

Pozitív munkalégkör OKTATÓ VISELKEDÉSE - osztálymunka szervezése - tanítás tervezése - tanítás kivitelezése

HALLGATÓ VISELKEDÉSE - feladatorientált tanulási idő - cél/feladatorientált tananyag - sikerélmény - egyéni munka

Tanulók jó eredménye

Aktív tanulás Saját emlékezet Kölcsönös elköteleződés Sikerélmény

Interaktív cselekvés

Aktív tanulás

Személyes felelősség

Új szerepek

Több idő Motiváció

III. Fókuszban az oktató kompetenciája • Kérdés: mit is értünk kompetencián? • Válasz: a kompetencia összetevői - magatartás (bátorság, merészség a cselekvésre)

- ismeret

(leírható, kognitív szint)

- készség

(képesség az alkalmazásra)

A kompetenciák felépítése

Ismeret

Készség

Személyiség jellemzői

Motiváció

A KOMPETENCIA „JÉGHEGY” MODELLJE

-eleget tudok-e tenni?

ISMERET

KÉSZSÉG

-képes vagyok-e megtenni?

ATTITŰD

- normák és értékek - énkép - jellem - motiváció

-így kell lennie? -megfelel ez nekem? -ez lenne a modell? -ad-e energiát?-

„ÖRÖM TANULNI!” – STRATÉGIA

információ feldolgozó (elemző) „mikroszkóp

Matematikai, logikai, megfigyelő, elemző, objektív gondolkodó

Bal kognitív

Szubjektív érzelmek, irodalom, zene tánc, mozgás művészetek,

agyfélteke

globális áttekintő (átélő) „távcső”

Jobb kreatív

TANULÓI TÍPUSOK • PETER KLINE (1996) (kombináció/domináns csatorna) – – – – –

nyomtatott szövegre orientált vizuális (látvány) auditív (hang) kinesztetikus (érzetek) csoportorientált

• JOSEPH O’CONNOR/JOHN SEYMOUR (1996) – képekben gondolkodó – hangokban gondolkodó – mozgásban, érzetekben gondolkodó

• BENTS-BLANK (1992) – – – –

extrovertált – introvertált érzékszervek útján információt szerző – információra figyelő analitikusan gondolkodó – érzéseire hagyatkozó ítéletet mondó – ténymegállapító

• DAVID KOLB (1976)

– konkrét tapasztalatszerző – absztrakt koncepciót alkotó – aktív kísérletező – objektív megfigyelő

KOLB TANULÁSI MODELLJE konkrét

2. TAPASZTALAT (Pragmatikus) passzív

1. CSELEKVÉS (Kivitelező)

aktív

3. REFLEKTÁLÁS (Gondolkodó)

4. ELMÉLET (Döntés-előkészítő)

absztrakt

IV. Szakszerű kommunikáció „Akár egyértelműen,akár elferdítve, akár lármásan, akár csendben, akár szándékosan, akár véletlenül - a kommunikáció a találkozások táptalaja.

Röviden: a szükséges emberi kapcsolat.” Montague

KUTATÁSOK 1. Beszédaktus elmélet

John Searle – J. L. Austin (1953)

Kommunikáció= cselekvés= beszédtett (pl.: kijelentés, felszólítás, köszönet, ígéret …) Nyelvi cselekvés 4 összetevője (aktusa) 1.) lokuciós aktus= a megnyilatkozás kimondása, leírása 2.) propozicionális aktus=valamit mondunk, megállapítunk valamiről 3.) illokuciós aktus=a megnyilatkozó szándékát közvetíti a hallgatónak (pl. kérés, felszólítás…) 4.) perlokuciós aktus=a hallgatóban kiváltott hatás Példa: „Öld meg őt!”

KUTATÁSOK 2. Társalgási maximák H. Paul Grice

Együttműködési alapelv: az üzenet célba érése érdekében a beszélő vegyen figyelembe 4 maximát: 1.) Mennyiségi maxima: elegendő információ 2.) Minőségi maxima: tisztesség, a hamisság kerülése 3.) Relevancia (- kapcsolódási) maxima: igazodás a beszélgetés tárgyához, a partner szavaihoz 4.) Módmaxima: érthetően, hallhatóan beszélni

A KOMMUNIKÁCIÓ ÁLTALÁNOS MODELLJEI 1.) A kommunikáció mint hatás: A B (egyirányú, közvetett: a befogadónak nincs alkalma visszajelezni, pl. : tömegkommunikáció) 2.) A kommunikáció mint kölcsönhatás A B (kétirányú, van visszajelzési alkalom, közvetlen pl. vizsga, állásinterjú…, vagy közvetett, nem nyelvi úton, pl. előadás) 3.) A kommunikáció mint ügylet, tranzakció A B ( kétirányú közvetlen, melyben a felek közvetlenül alakítják a kommunikáció menetét, pl. beszélgetés, pletyka…)

HATÉKONY KOMMUNIKÁCIÓ „ Csak akkor beszélj, amikor kell, s a felét mondd annak, amit gondolsz, csakis azt írd le, amit aláírhatsz, és csak azt cselekedd, amit elmondhatsz.” (Dumas)

SZEMÉLYEK JELENLÉTE A KOMMUNIKÁCIÓBAN • A sikeres mindennapi és szakmai kommunikációhoz a résztvevő személyek aktív jelenléte ( üzenet megfogalmazás, címzett együttműködése) fontos. • Hatszemélyes kommunikációs modell Dean Barnlund (1994) 1.) Hogyan látja ön saját magát? 2.) Hogyan látja ön a másik felet? 3.) Mit gondol, hogyan látja önt a partnere? --------------------------------------------------------------4.) Hogyan látja a partnere saját magát? 5.) Hogyan látja önt a partnere? 6.) Mit gondol a partnere arról, ön milyennek látja őt?

REÁLIS ÖNISMERET: JOHARI ABLAK Joseph Luft - Harrington Ingham (1973)

A külvilág ismeri

A külvilág nem ismeri

Nyilvános „én (aréna)

Vak „én” (rejtett)

Privát „én” (zárt)

Ismeretlen „én” (sötét)

Az egyén ismeri

Az egyén nem ismeri

AZ ÜZENET JELENTÉSE ÉS HATÁSA

• A kommunikáció sikerességének alapfeltétele az egyértelmű üzenet: - a beszélő üzenete eljusson a befogadóhoz - a befogadó értse meg a szándékot

VERBÁLIS KOMMUNIKÁCIÓ AZ ÜZENET „ANATÓMIÁJA” ADÓ

VEVŐ

ÜZENET

MEGÉRTÉS sokféle értelmezés Pl.: „Odanézz, zöld van!” (Forrás: Schulz von Thun )

A KOMMUNIKÁCIÓ MEGÉRTÉSE (AZ ADÓ) Tárgyi tartalom: közlök valamit, informálok („ész”)

Önkifejezés:

Magamról közlök („én-bemutatás”)

Szándék:

ÜZENET

Amit el akarok érni („felszólítás”)

Kapcsolat: Viszonya a vevőhöz („szív”) FONTOS: » a választott szóbeli kifejezés » a hangsúlyok » a non-verbális kísérőjelek

(Forrás: Schulz von Thun )

A KOMMUNIKÁCIÓ MEGÉRTÉSE (A VEVŐ) SZABADON VÁLASZTHAT, AZ ÜZENET MELYIK OLDALÁRA REAGÁL

Tárgyi tartalom: Hogyan is értsem? („információs fül”)

Önkifejezés:

Szándék:

Mi van vele?

(„önfeltáró fül”)

ÜZENET

Mit kell tennem?

(„felhívás fül”)

Kapcsolat: Hogyan beszél velem? Mit képzel magáról? („kapcsolati fül”) DE! EGYOLDALÚ ÉRTELMEZÉS: KOMMUNIKÁCIÓS ZAVAROK (Forrás: Schulz von Thun )

KOMMUNIKÁCIÓS ZAVAROK (A vevő ) • •

TÁRGYI TARTALOM: tárgyilagos értelmezés (férfiak, akadémikusok) DE! emberi megérzések

• •

KAPCSOLAT túlérzékenység: személyük elleni támadásnak vélik

• • • •

ÖNKIFEJEZÉS: több figyelmet erre! megérteni: mi van a másikkal DE! veszélye: felelősség alóli felmentés

• • •

SZÁNDÉK: „ugrásra kész” mások érdekében saját érdekeit elhanyagolja

•

Hányféleképpen hallgathatunk? Mottó „ A természet

csak egy nyelvet adott az embereknek, de két fület, hogy kétszer annyit füleljünk, mint amennyit beszélünk.” (Epiktétosz)

BEFOGADÁS A beszédértés hierarchikus modellje ASSZOCIÁCIÓK ÉRTELMEZÉSE

szemantikai

BESZÉDÉRTÉS elemzések

szintaktikai

BESZÉDÉSZLELÉS fonológiai fonetikai akusztikus HALLÁS (Gósy 2005)

A HALLGATÁS TÍPUSAI ÉS SZINTJEI Gamble-Gamble 1993 Típusok Szintek Hallgatás

Hallgatni, hogy Taktikus - elkerüljük a konfliktust

Visszajelző, empatikus Kritikus Információ szerző

- segítsünk másoknak - elemezzük, értelmezzük, - megjegyezzük a tartalmat - megértsük a tartalmat

Meghallani (Gamble-Gamble 1993)

JELBESZÉD

(1960-as évektől tanulmányozzák) SZÓBELI JELEK: NYELV- 20-40% ÍRÁSOS JELEK (KÖZLEKEDÉS) HANGJELEK (ZENE) TESTBESZÉD (60-80 %) • GESZTUSOK • MOZDULATOK • TESTI REAKCIÓK (kéz, szem, testtartás, arc, láb stb.) JELLEMZŐI VELÜNK SZÜLETETT KULTURÁLISAN MEGHATÁROZOTT ÁTÖRÖKÍTETT TANULT

NEM VERBÁLIS = NON VERBÁLIS KOMMUNIKÁCIÓ CSATORNÁI mimika tekintet hangszín és hangerő (vokális csatorna) a beszéd formai jegyei (hangsúly, sebesség stb.) kézmozgások (gesztusok) testmozdulatok, tartások (kinezika) távolságtartás az interakcióban (proxamina): – bizalmas – személyes – társasági – nyilvános érintés emblémák (egyenruha stb.)

A különféle kommunikációs helyzetekben megjelenő információk csak mindössze 1 %-át hasznosítjuk! (Goffman)

BESZÉLGETÉST INDÍTÓ STRATÉGIÁK  mosoly  szemkontaktus     

köszönés megszólítás kérdésfeltevés vélemény megfogalmazása tényközlés - a helyzetre - a másikra - önmagunkra

Cél:

non verbális

verbális

vonatkoztatva

 felkelteni a másik érdeklődését  bevonni a beszélgetésbe

BESZÉLGETÉST SEGÍTÓ KÉRDÉSEK ZÁRT KÉRDÉS

NYITOTT KÉRDÉS MINDKETTŐ

Van? Szokott? Ki? Mikor? Hol? Melyik?

Mi?

Hogyan? Miért? Miképpen? Mesélj nekem

KOMMUNIKÁCIÓ FOLYAMATA, ELEMEI Kérdések tipizálása KÉRDÉSFAJTÁK I. Alaptípusok: technikai szempontok NYITOTT KÉRDÉSEK ZÁRT KÉRDÉSEK ÚJRAFOGALMAZÁSSAL ALKOTOTT KÉRDÉSEK ALTERNATÍV KÉRDÉSEK

KÉRDÉSFAJTÁK II. Alaptípusok: funkcionális szempontok INFORMÁCIÓS KÉRDÉS RETORIKUS KÉRDÉS ELLENKÉRDÉS MOTÍVÁCIÓS KÉRDÉS KONTROLL KÉRDÉS

BESZÉLGETÉSVEZETÉS 12 intervenciós technika TECHNIKÁK

SZEREPLŐK

1. aktív hallgatás 2. összefoglalás 3. reflektálás 4.rendszerezés 5. továbbkérdezés 6. motiválás

7. kérdés hozzáfűzése 8. interpretálás 9. informálás 10. szuggerálás 11. tanácsadás 12. ítéletalkotás

MÁSIK

ÉN

NYELVI SZKÖZÖK - Szemkontaktus, "hm", "igen„ - "Tehát, te azt mondod…" - "Tartasz attól, hogy ...” - "A legfontosabb tehát ...” - "Mondj még valamit erről …” - "Mégis folytatni kell!"

- "És mi van a ...- val?” - "Tulajdonképp azt mondod, hogy„ - "Elmondom neked …” - "Már gondoltál arra, hogy..-” - "Jó lenne, ha te …” - "Azt nem teheted .. .”

? Szituáció Egy kolléga beszámolója egy problémás tanulóról Gyakorlat: - aktív figyelem/hallgatás - összefoglalás - továbbkérdezés

Reflexiók: mesélő, kérdezők

FEEDBACK (visszajelzés) Információ a magatartás pozitív változtatásához céljából ● ● ● ● ● ●

konkrét leíró ügyekre irányul világos jövőre orientáló befolyásolható viselkedés

KRITIKA (minősítés) Haragunk kimutatása követelményeink közlése ● ● ● ● ● ●

általános kiértékelő emberekre irányul zavaros múltra orientáló hibáztatni akar

FEEDBACK ≠ KRITIKA

FEEDBACK-KÁRTYA

•

 A fogadó értse meg célirányos

legyen konkrét és példával megvilágított saját véleményt tükrözzön

•  A fogadó akceptálja írja le a viselkedést emelje ki a + tapasztalatokat •  A fogadót motiválja

fejlesztő ötlettel, javaslattal magatartás változtatásra irányuljon

? Szituáció

Gyakorlat: 1.) feedback adása írásban (post-it) - XY, tetszett, amikor… - XY, azon kellene változtatnod,… Reflexiók 2.) feedback szóban: forró forgószék - XY, az tetszik benned, hogy - XY, azon kellene változtatnod,… Reflexiók

REFLEXIÓK, ÖNREFLEXIÓ Mit jelent a reflexió

• a gondolkodás elemző formája, gondolkodási stratégia, • vonatkozhat másra (reflexió) • a saját személyünkre (önreflexió) • tevékenységekre, érzelmekre

Mi lehet a szerepe a fejlődési, tanulási folyamatban

• elősegíti a fejlődés, tanulás tudatosulását • biztosítja a tevékenységek folyamatos ellenőrzését és ezen alapuló fejlesztését • tudatosan végiggondoljuk egy tevékenység eredményességét, annak okait, következményeit • racionális elemzés, választási képessége és a választások felelősségének vállalása

A REFLEKTÍV GONDOLKODÁS MODELLJE (Forrás: Bartha-Gaskó-Golnhofer-Hegedűs 2011)

5. Kipróbálás Hogyan vált be az új megoldás?

4. Cselekvési módok Kidolgozása Mit és hogyan másképp?

A reflexiós képességek spirális fejlődése

3. A lényeges mozzanatok tudatosítása Mi ebből a fontos tapasztalat számomra?

1. Cselekvés Kell-e módosítani?

2. Visszatekintés a cselekvésre Mit és hogyan csináltam?

Hogyan segítsük a hallgatót a reflektálásban A pedagógus attitűdje, viselkedése Hallgatóval való kommunikáció alapvető sajátosságait:  Alkalmazza az értő figyelmet és tartson szoros

szemkontaktus

 Éreztesse: most a hallgató és az ő tanulása a fontos!  Bátorítsa megszólalásra, a válaszok megfogalmazására,  Legyen türelmes a válaszok megjelenéséig!  Hagyjon időt a gondolkodásra és gondolatok megfogalmazására!  Nyitott kérdéseket használjon  Strukturálja a beszélgetéseiket, és tegye világossá a szempontokat Érdemes - lejegyeztetni (dátum és a témák felsorolása), később is felidézhető, ezekhez saját reflexiók fűzhetők - időnként összegezni az elhangzottakat a tanuló saját véleményének visszatükröztetésével

Hogyan segítsük a hallgatót a reflektálásban A pedagógus attitűdje, viselkedése

Asszertív magatartás és „én üzenetek”

Az asszertív magatartás: „oly módon érvényesíteni a saját szándékot, hogy közben ne kényszerítsük a másik felet védekező pozícióba; ne késztessük sem támadásra, sem pedig védekezésre”

„ÉN üzenetek” „Tudatni a másik személlyel, hogy ő mit érez az adott helyzetben anélkül, hogy szavaival sértene, vagy vádolna” Struktúrája: a.) minősítés és vádaskodás nélkül saját érzelmek megfogalmazása b.) a szóvá tett viselkedés tárgyszerű megfogalmazása c.) indoklás, belátható következmény, közvetlen hatás Példa: a.) „nagyon megijedek, b.) amikor kiabálsz velem, c.) mert attól tartok, hogy haragszol rám”

ASSZERTÍV-REAKCIÓ Feladatlap 1. Kolléganőjének kölcsönadta az előzőleg sok munkával összeállított szemléltetőeszköz-készletét. Ő azt ígérte, hogy másnapra visszahozza. Két nappal később szüksége volt az anyagra, és akkor vette észre, hogy még nem kapta vissza. a.)……………………………………………………… b.)……………………………………………………… c.)………………………………………………………

2. Két diákja magyarázata közben állandóan fecseg a.)……………………………………………………… b.)……………………………………………………… c.)………………………………………………………

3. Serdülő gyermeke este 9 óra helyett éjfélre ér haza a.)……………………………………………………… b.)……………………………………………………… c.)………………………………………………………

4. Egész éjjel mást sem hall, mint a szomszéd kutya ugatását. Az utóbbi két napon éjjel kettőig nem tudott elaludni. a.)……………………………………………………… b.)……………………………………………………… c.)……………………………………………………….

5. Egyik kolléganője az Ön megkérdezése nélkül keres valamit az Ön táskájában. a.)……………………………………………………… b.)……………………………………………………… c.)………………………………………………………

6. Kollégája háta mögött szakmai felkészületlenséggel vádolja. a.)……………………………………………………… b.)………………………………………………………. c.)……………………………………………………….

7. Vezetője, akivel különben jó viszonyban van, nyilvánosan olyan dokumentumok elvesztésével vádolja, amelyeket soha nem látott. a.)………………………………………………………. b.)………………………………………………………. c.)……………………………………………………….

Irodalom •

Bartha Éva - Gaskó Krisztina - Golnhofer Erzsébet - Hegedűs Judit: Fejlesztő támogató értékelés, de hogyan? 2011, Dobbantó program tematikus füzetek, FSZK, 2011 p 89

•

Gordon, Thomas: T.E.T. A tanári hatékonyság fejlesztése. Bp, Gondolat 1991 p 343

•

Görcsné Muzsai Viktória- Van de Wiel, Maria:CED szociális kompetencia és tanórai/csoportszobai fejlesztő programjai. X. Apáczai-Napok 2006. Tanulmányok. Hagyomány és fejlődés. Nemzetközi Tudományos Konferencia. Győr, 2007. Tanulmánykötet I. Pp.15-30

•

Görcsné Muzsai Viktória: Kommunikációs készség és hatékony technikái. XI. Apáczai-Napok 2007. Tanulmányok. Értékőrzés és értékteremtés Nemzetközi Tudományos Konferencia. NYME AK-05. Compact Disc. Győr 2008. pp 296-306 http://aharadio.ak.nyme.hu/mediatar/images/stories/digitalis_kiadvanyok/apaczai_n apok_2007.pdf

•

•

Schulz von Thun, F.: Miteinander reden: Störungen und Klärungen. Reinbek: Rohwolt 1981. 25-60

•

Slavenburg, Jan. H.: Pedagógiai innováció és a szociálisan hátrányos helyzetű tanulók. Rotterdam, Partners Training & Innovatie, 1996. 158 p.

Köszönöm megtisztelő figyelmedet

és konstruktív együttműködésedet!

Görcsné Dr. Muzsai Viktória PhD [email protected]