TANTERV I I. KÖ T E T
Fekete István Általános Iskola és Óvoda Gyır, Kodály Zoltán u. 31
Készült: Gyır, 2007. december 20.
TARTALOM TANTÁRGYI RENDSZER ÉS ÓRASZÁMOK .......................................................................4 MAGYAR NYELV ÉS IRODALOM........................................................................................6 5. évfolyam ...............................................................................................................................10 6. évfolyam ...............................................................................................................................16 7. évfolyam ...............................................................................................................................22 8. évfolyam ...............................................................................................................................29 TÖRTÉNELEM........................................................................................................................37 5. évfolyam ...............................................................................................................................40 6. évfolyam ...............................................................................................................................45 7. évfolyam ...............................................................................................................................50 8. évfolyam ...............................................................................................................................54 OSZTÁLYFİNÖKI.................................................................................................................57 ANGOL ....................................................................................................................................64 1. évfolyam ...............................................................................................................................64 2. évfolyam ...............................................................................................................................65 3. évfolyam ...............................................................................................................................66 4. évfolyam ...............................................................................................................................68 5. évfolyam ...............................................................................................................................70 6. évfolyam ...............................................................................................................................72 7. évfolyam ...............................................................................................................................74 8. évfolyam ...............................................................................................................................76 EMELT SZINT.........................................................................................................................78 5. évfolyam ...............................................................................................................................78 6. évfolyam ...............................................................................................................................80 7. évfolyam ...............................................................................................................................82 8. évfolyam ...............................................................................................................................84 NÉMET NYELV ......................................................................................................................86 1. évfolyam ...............................................................................................................................86 2. évfolyam ...............................................................................................................................87 3. évfolyam ...............................................................................................................................88 4. évfolyam ...............................................................................................................................90 5. évfolyam ...............................................................................................................................93 6. évfolyam ...............................................................................................................................95 7. évfolyam ...............................................................................................................................97 8. évfolyam ...............................................................................................................................99 EMELT SZINT.......................................................................................................................101 5. évfolyam .............................................................................................................................101 6. évfolyam .............................................................................................................................103 7. évfolyam .............................................................................................................................106 8. évfolyam .............................................................................................................................108 MATEMATIKA .....................................................................................................................111 5. évfolyam .............................................................................................................................116 6. évfolyam .............................................................................................................................122 7. évfolyam .............................................................................................................................128 8. évfolyam .............................................................................................................................134 INFORMATIKA ....................................................................................................................143 1. évfolyam .............................................................................................................................145 2. évfolyam .............................................................................................................................146
2-
3. évfolyam .............................................................................................................................147 4. évfolyam .............................................................................................................................148 5. évfolyam .............................................................................................................................149 6. évfolyam .............................................................................................................................150 7. évfolyam .............................................................................................................................151 8. évfolyam .............................................................................................................................152 TERMÉSZETISMERET ........................................................................................................154 5. évfolyam .............................................................................................................................155 6. évfolyam .............................................................................................................................158 FIZIKA ...................................................................................................................................165 7. évfolyam .............................................................................................................................167 8. évfolyam .............................................................................................................................171 BIOLÓGIA ÉS EGÉSZSÉGTAN ..........................................................................................176 7. évfolyam .............................................................................................................................177 8. évfolyam .............................................................................................................................182 KÉMIA ...................................................................................................................................188 7. évfolyam .............................................................................................................................191 8. évfolyam .............................................................................................................................198 FÖLDRAJZ ............................................................................................................................205 7. évfolyam .............................................................................................................................208 8. évfolyam .............................................................................................................................213 ÉNEK - ZENE ........................................................................................................................219 5. évfolyam .............................................................................................................................220 6. évfolyam .............................................................................................................................224 7. évfolyam .............................................................................................................................227 8. évfolyam .............................................................................................................................230 RAJZ.......................................................................................................................................233 5. évfolyam .............................................................................................................................235 6. évfolyam .............................................................................................................................240 7. évfolyam .............................................................................................................................244 8. évfolyam .............................................................................................................................248 MOZGÓKÉPKULTÚRA ÉS MÉDIAISMERET ..................................................................253 8. évfolyam .............................................................................................................................253 TECHNIKA............................................................................................................................257 5. évfolyam .............................................................................................................................260 6. évfolyam .............................................................................................................................263 7. évfolyam .............................................................................................................................266 8. évfolyam .............................................................................................................................270 TESTNEVELÉS ÉS SPORT..................................................................................................274 5. évfolyam .............................................................................................................................276 6. évfolyam .............................................................................................................................279 7. évfolyam .............................................................................................................................282 8. évfolyam .............................................................................................................................286
3-
kötelezı óraszám:
Történelem (Hon- és népismeret) Osztályfınöki (Etika) Ember és társadalom Környezetismeret Természetismeret Biológia Fizika Kémia Ember a természetben Földünk-környezetünk Földrajz Ének-zene Rajz Mozgóképkultúra és médiaismeret Mővészetek Informatika Életvitel és gyakorlati ismeretek Technika Testnevelés és sport Testnevelés összesen:
Mőveltségterületek Tantárgyak Magyar nyelv és irodalom (Tánc és dráma) Élı idegen nyelv Idegen nyelv Matematika
1 1
0,5
0,5
1 2
1 1
0,5 1 3 20 20
1 3 20
1
1
1 2
0,5
4
1 3 20
1
1 1
1
1
1 3 22,5
1
1 2
2
1,5
22,5
1 2,5 22,5
1
1 1
1 2,5 22,5
1
1 1
2,5
1
1 2
2
2
1 2 25
1,5
1,5 2 1,5 1,5 1 1
1
2
25
1 2 25
0,5 1,5
1,5 1,5 1,5 1,5 1 1
1
2
évfolyamok kezdı szakasz bevezetı szakasz alapozó szakasz fejlesztı szakasz 4. 5. 6. 1. 2. 3. 7. 8. nem nem nem nem nem nem nem nem köt. köt. köt. köt. köt. köt. köt. köt. köt. köt. köt. köt. köt. köt. köt. köt. 8 8 7 7 4 4 3 3 0,5 0,5 0,5 0,5 1 1 1,5 1,5 3 3 3 3 4 4 4 4 4 3,5 3 3
Tantárgyi rendszer és óraszámok
MAGYAR NYELV ÉS IRODALOM
5
Magyar nyelv és irodalom 5- 8. évfolyam • • • • • •
A Magyar nyelv és irodalom mőveltségterület által meghatározott tananyagtartalom valamint követelményrendszer megvalósítása 5-8. osztályig a következı két tantárgy keretén belül történik: magyar nyelv, magyar irodalom A Mővészetek mőveltségterülethez tartozó Dráma és tánc modul beépül a Magyar nyelv és irodalom mőveltségterület tananyagtartalmába. A tanterv átlagos feltételekkel rendelkezı iskolák, átlagos felkészültségő és elıképzettségő tanulói számára készült. A nyelvet a befogadás és a közlés eszközeként fogja föl, a kommunikációs készség fejlesztésére teszi a hangsúlyt. Nyelvhasználat-központú és szövegszemlélető. Az anyanyelvi nevelésnek az olvasási mőveltségnek, a szövegértésnek és szövegalkotásnak minden tantárgyban, tanórán, minden tanári megnyilatkozásban helyet kell kapnia. Nagy hangsúlyt fektet a nemzeti kultúra és az anyanyelv meghatározó kapcsolatára. Az 1-4. évfolyam alapozó képzését az 5-6. évfolyam a magyar nyelv és irodalom tanítása folytatja, a 7-8. évfolyamon pedig a nyelvismeret elvontabb szintjeire fektet hangsúlyt.
Óraterv 5. évfolyam
6. évfolyam
7. évfolyam
8. évfolyam
3 111 55,5 55,5
3 111 55,5 55,5
szakrendnem nem szakrendszerő szakrendszakrendszerő szerő szerő
heti óraszám éves óraszám magyar nyelv magyar irodalom
4 148 74 74
2 74
4 148 74 74
2 74
Alapelvek, célok Az anyanyelvi és az irodalmi nevelés elválaszthatatlan egységet alkot. Az irodalom a szövegértési és szövegalkotási képességek fejlesztésének egyik legátfogóbb és leghatékonyabb eszköze, vagyis az anyanyelvi, a kulturális és a szociális kompetencia párhuzamos fejlesztését teszi lehetıvé. Az irodalmi nevelés feladata az olvasási kedv felkeltése, megszerettetése. Az anyanyelvi készségek birtoklásának meghatározó szerepe van a társadalom értékeinek közvetítésében. Az anyanyelvi nevelés alapvetı feladata az anyanyelvi kompetencia fejlesztése oly módon, hogy a tanulók életkoruknak és a konkrét pedagógiai célnak megfelelı szinten birtokolják a szóbeli és írásbeli kommunikáció képességét, ideértve a hangzó és az írott szövegek mellett az audiovizuális közlés és az IST különféle jelenségeinek (pl. internet, CD-ROM, mobilkommunikáció) ismeretét, megértését és gyakorlati alkalmazását. Az anyanyelvi kompetencia fejlesztésével lehetıvé válik az önálló ismeretszerzés és tanulás, ezzel szoros összefüggésben az élethosszig tartó tanulás képességére irányuló igény kialakítása. A nyelvi kompetencia döntı eleme, hogy érzékeljük, megértsük és értelmezzük a kommunikációs helyzeteket. Az egyén önállóan és másokkal együttmőködve képes legyen a verbális és nem verbális kommunikáció eszközeinek és kódjainak, a különbözı információhordozók üzeneteinek a megértésére és feldolgozására. 6
A tanuló képes legyen a legkülönbözıbb céllal, környezetben és módon létrejött szövegek megértésére, elemzésére. Felismerje a másodlagos, átvitt, képi kifejezésmódból adódó jelentéseket. Képes legyen a nem verbális kifejezıeszközök értelmezésére és használatára. A biztos anyanyelvhasználat és -ismeret megkönnyíti az idegen nyelvek tanulását. Az irodalmi mővek segítenek az esztétikai - érzelmi nevelésben, valamint nemzeti identitástudatunk erısítésében, megismertetnek a magyar és az európai (egyetemes) kultúra érintkezési pontjaival. A dráma és tánc tanításának célja a kommunikáció, a kooperáció fejlesztése, az összetartozás érzésének erısítése a különbözı mővészeti tevékenységek - különösen a tánc és drámajátékos gyakorlatok - által. A dráma és tánc a csoportos játékok együttes élménye révén segíti elı a tanulók alkotó és kapcsolatteremtı képességének kibontakozását; összpontosított, megtervezett munkára szoktatását; testi, térbeli biztonságának javulását; idı – és ritmusérzékének fejlıdését. Hozzájárul mozgásuk harmóniájához és beszédük tisztaságához, szolgálja ön- és társismeretük gazdagodását. A dráma és tánc az érzékelés és a kommunikáció iskolája. Cél a képességek fejlesztése: a fogékonyság, a fantázia, a koncentráció és a jó értelemben vett érzékenység fokozása, az észlelés finomságának, a kifejezés árnyaltságának fejlesztése, valamint az értékek iránti fogékonyság, a tolerancia és az együttmőködés kialakítása. A dráma és tánc tevékenységközpontú. Kulcskompetenciák 1. Anyanyelvi kommunikáció Az anyanyelvi kommunikáció magában foglalja a gondolatok, érzések és érzelmek kifejezését és értelmezését szóban és írásban egyaránt, valamint a helyes és kreatív nyelvhasználatot az élet minden területén: családon belül, iskolában, társadalmi érintkezések, szabadidıs tevékenységek stb. során. Az anyanyelvi kommunikáció az anyanyelv elsajátításának eredménye, amely kapcsolódik az egyén megismerı képességének fejlıdéséhez. Az anyanyelvi kommunikáció feltétele a megfelelı szókincs, a funkcionális nyelvtan és az egyes nyelvi funkciók biztos ismerete. A szókincs intenzív fejlesztése minden mőveltségi területen cél. Kerettantervünkben a nyelvtani ismeretek elsajátítását konvencionális alapokra helyeztük, azaz a szemben álló nyelvészeti nézetek közül a konvencionálist helyeztük elıtérbe, mivel úgy gondoljuk, az általános iskola alapozó és fejlesztı szakasza nem alkalmas színtér nyelvészeti viták lefolytatására. Ugyanakkor el akartuk kerülni azt, hogy a tanulók nyelvi dogmákban gondolkodjanak. A hipotézisek alkotását segítjük, ha rámutatunk arra, bizonyos kérdésekben a nyelvészek is ütköztetik álláspontjukat. Ezzel rámutatunk a nyelv állandó változására, valamint a nyelvészeti kutatások fontosságára. A kompetenciák részben fedik egymást, egymásba fonódnak: az egyik területhez szükséges elemek támogatják a másik terület kompetenciáit. Ez fokozottan érvényes az anyanyelvi kommunikációra. A kezdeményezıképesség és vállalkozói, valamint a matematikai kompetencia magában foglalja az anyanyelvi kommunikáció képességét is. Például a tervkészítés feltételezi az információk megértését, az írásbeli szövegalkotást. Ugyanez vonatkozik a matematikai utasítások megértésére, a válaszok megfogalmazására. Az esztétikai-mővészeti tudatosság és kifejezıképesség kompetenciája már nevében utal az anyanyelvi kompetenciával való szoros kapcsolatára: az esztétikai minıség tisztelete, mások véleményének elfogadása, az élmények és érzések kreatív kifejezése stb.
7
2. Idegen nyelvi kommunikáció Az idegen nyelvi kommunikáció az anyanyelvi kommunikáció elemeivel jellemezhetı. Feltételezi az adott idegen nyelv szókincsének, funkcionális nyelvtanának, a szóbeli interakciók fıbb típusainak és a nyelvi stílusoknak ismeretét. Az anyanyelv szókincsének megfelelı mélységő birtoklása, nyelvtani szerkezetének és rendszerének ismerete nagymértékben megkönnyíti az idegen nyelvi kommunikáció képességének fejlesztését. Sokféle összevetésre is alkalmat ad a két kompetencia egyidejő fejlesztése, pl.: a kulturális sokféleség megismerése és tiszteletben tartása, a másság elfogadása stb. 3. Digitális kompetencia Ez a kulcskompetencia felöleli az információs társadalom technológiáinak magabiztos és kritikus használatát. A fıbb számítógépes ismeretek – szövegszerkesztés, információkeresés- és kezelés, az internet által kínált lehetıségek és az elektronikus média útján történı kommunikáció (e-mail, hálózati eszközök) – birtoklása elengedhetetlen feltétel a munka világában való eligazodásban, az élethosszig tartó tanulás folyamatában. A digitális kompetencia a tanulás terén is új utakat nyit. A munka, a tanulás folyamatában viszont, mint az már többször hangsúlyoztuk, meghatározó szerepe van az anyanyelvi kommunikációnak. 4. Hatékony, önálló tanulás A hatékony, önálló tanulás azt jelenti, hogy az egyén képes kitartóan tanulni, saját tanulását megszervezni egyénileg és csoportban egyaránt, ideértve az idıvel és az információval való hatékony gazdálkodást. Ez egyrészt új ismeretek megszerzését, feldolgozását és beépülését, másrészt útmutatások keresését és alkalmazását jelenti. A hatékony és önálló tanulás olyan képességek meglétét igényli, mint az írás, az olvasás, a szövegértés, az információs technológiák eszközeinek használata. A csoportos tanulás feltételezi a szóbeli kommunikáció képességét is a csoport tagjai között. 5. Szociális és állampolgári kompetencia A személyes, értékközpontú, személyek és kultúrák közötti, szociális és állampolgári kompetenciák a harmonikus életvitel és közösségi beilleszkedés feltételei. A közjó iránti elkötelezettség és tevékenység lefedik a magatartás minden olyan formáját, amely révén az egyén hatékony és építı módon vehet részt a társadalomban. E kulcskompetencia alapja a különbözı területeken folyó hatékony kommunikáció, a különbözı nézıpontok megértésének és figyelembe vételének képessége, az empátia. Az állampolgári kompetencia képessé teszi az egyént arra, hogy aktívan vegyen részt a közügyekben. Fejlesztési feladatok 1. Beszédkészség, szóbeli szövegek megértése, értelmezése és alkotása Az önkifejezéshez és a társas-társadalmi párbeszédhez szükséges szóbeli nyelvi képességek fejlesztése. A beszédpartnerekhez alkalmazkodó, a beszédhelyzetnek megfelelı, artikulált nyelvi magatartás kialakítása. A különféle kommunikációs helyzetekben, beszédszándékokkal és célokkal elhangzó szövegek verbális és nem verbális kódjainak megértése és értelmezése, a megértési folyamat hibáinak, fennakadásainak korrigálása. Magabiztos fellépés, a szóbeli kommunikáció nem verbális eszközeinek és a segédeszközök magabiztos használata. Törekvés a változatosságra, az esztétikai minıség érzékelése és tisztelete.
8
2. Olvasás, írott szöveg megértése A korosztály képességeinek és az oktatási igényeknek megfelel ı olvasási és szövegértési képességek folyamatos differenciálása és mélyítése; hangos és néma olvasás, amely magában foglalja a különféle nyelvi szintek jelenségeinek felismerését, azonosítását. a megértés szóbeli és írásbeli alkalmazását az elemi feladatmegoldástól a beszélgetésen át az önálló írásmőig. Különféle hosszúságú, bonyolultságú, mőfajú, rendeltetéső, különféle hordozókon közzétett szövegek olvasása és összehasonlítása. A szerzıi álláspont azonosítása, a szövegben kifejtett vélemény bírálata. 3. Írás, szövegalkotás Az anyanyelvő írásbeliség normáinak megismerése, az életkornak és az oktatás igényeinek megfelelı írástechnika, olvasható betőformák, esztétikus íráskép, lényegkiemelı, áttekinthetı jegyzetelés és vázlatkészítés, biztos, problémaérzékeny helyesírás. Szövegtípusok és mőfajok széles körének alapos ismerete, normakövetı írásmód az alapvetı mőfajokban. A mőfajokhoz kötıdı hagyományok, nyelvi-stilisztikai és kommunikációs jellegzetességek szerepének felismerése és kreatív alkalmazásuk saját írásmőben. Saját álláspont pontos, változatos, önálló kifejtése különféle nyelvi formákban. Kiegészítés, újraírás, kreatív írás. 4. A tanulási képesség fejlesztése Az alapmőveltség elsajátításához szükséges tudás megszerzésének és feldolgozásának csoportos és egyéni technikái, e technikák megismerése, használatuk gyakorlása. 5. Anyanyelvi kultúra, ismeretek az anyanyelvrõl A mai magyar nyelv árnyalt és igényes használatához szükséges nyelvtani ismeretek elsajátítása, a szövegre, annak felépítésére, mőködésére, jelentésére és stílusára vonatkozó ismertek alkalmazása a szövegalkotásban és a szövegek megértésében, elemzésében. A nyelvnek kommunikációs eszközként való értelmezése, annak felismerése, hogy a nyelv rendszer, és a nyelv anyanyelvként való birtoklása tartja össze a nyelvközösséget, közvetíti a világra vonatkozó tudást, hagyományt. A nyelvi kultúra fejlesztése, birtoklása megalapozza a tanulók sikeres szocializációját, hozzájárul megfelel ı önértékelésük kialakulásához, önbecsülésük fejlesztéséhez, és biztosítja az igényes önkifejezés lehetıségét is. 6. Irodalmi kultúra, irodalmi mûvek értelmezése Az irodalom mint mővészet befogadásának megalapozása és fejlesztése. Az olvasás mint mőélvezet megtapasztalása, az olvasás iránti igény felkeltése. Az irodalom sajátos kifejezési formáinak felismerése, összehasonlítása, megértése és értelmezése. A mőnemek és a mőfajok megértése. Érzékenység az irodalmi mővekben megjelenı értékek, problémák, kérdések és kétségek felfedezésére. Az ízlés mint értékmérı és mint folyamatosan változó jelenség. Ismerkedés a magyar és az európai, valamint a világirodalom kiemelkedı alkotásaival, alkotóival, korszakaival. 7. Az ítélõképesség, az erkölcsi, esztétikai és történeti érzék fejlesztése Önálló gondolkodás, az önkifejezés kulturáltsága, a kulturális és történeti másság felismerése, megértése és erre épül ı tisztelete. A saját kultúra sokrétő ismeretén nyugvó képesség a különbözıség felismerésére és megértésére. Önálló ítéletalkotás társadalmi, történeti, morális és esztétikai kérdésekrıl, a vélemény érvelı kifejtésének és védelmének képessége különféle kulturális, etikai, esztétikai normák és kultúrtörténeti ismeretek alapján. A mőalkotások aktív befogadása, igény és fogékonyság a mőélvezetre. Képesség a konfliktuskezelésre és az önálló ismeretszerzésre. A humor személyiség- és közösségépítı szerepének megértése.
9
5. évfolyam Fejlesztési feladatok Beszédkészség, szóbeli szövegek alkotása és megértése Az egyszerő, érthetı, hatékony közlések megfogalmazása a különféle kommunikációs helyzetekben (pl. a társalgás, a kérés, a tudakozódás, a felelet, a beszámoló mőfajában). A kommunikáció céljának felismerése, a kommunikációs szándéknak és a kommunikációs körülményeknek megfelelı, változatos, különféle mondatokkal kifejezett rövid üzenet megfogalmazása. Mások üzenetének rövid szóbeli összefoglalása. Mások számára is érthetı, nyelvileg igényes és helyes beszéd, megfelelı artikuláció, beszédtempó, hangsúly, hangmagasság, hangerı, hanglejtés és szünettartás alkalmazása. A testbeszéd és a mondandó kifejezı összehangolása. Történetmondás mindennapi személyes élményrıl, olvasmányról (különbözı elbeszélı szerepében, mesei és valóságos helyzetekrıl, önállóan vagy megadott motívumok, témák alapján). Rövid terjedelmő memoriterszövegek (versek, rövid prózarészletek) kifejezı elmondása. Olvasás, írott szöveg megértése Megfelelı tempójú hangos, kifejezı olvasás. Tájékozódás a tankönyvi szövegben: a tagolás, a betőtípusok, a betőméretek, a szöveg képének megfelelı értelmezése. Rövidebb terjedelmő (min. 200 szavas) szépirodalmi, ismeretterjesztı és dokumentumszövegek önálló feldolgozása vázlatírással, lényegkiemeléssel, összefoglalással. Vélemény szóbeli megfogalmazása a szöveg tartalmával kapcsolatban. Információ-visszakeresés a szövegbıl kérdések, feladatok alapján. A kreativitás fejlesztése válogató olvasással, elıremondással (jóslással), átalakítással, kiegészítéssel. Írásbeli szövegek alkotása Rövidebb szövegek alkotása különbözı szövegtípusokban és mőfajokban (pl. rövid leírás, kisebb elbeszélés, néhány soros jellemzés, magánlevél) személyes és olvasmányélmények, filmélmények alapján. Kreativitás és a mőfaji sajátosságok figyelembevételének harmóniája a fogalmazásokban. Nyelvtani, helyesírási, nyelvhelyességi ismeretek alkalmazása a fogalmazásokban. Az önkifejezés képessége a szabad fogalmazásban és a szöveggyakorlatokban (szövegek átírása, olvasott mővekhez különbözı befejezések készítése, a történet folytatása, rímes játékok stb.). Gondolatok, vélemények, érzelmek, képzetek kifejezése különbözı nézıpontokból rövidebb fogalmazások formájában. Az anyaggyőjtés és -elrendezés alapjainak megismerése, anyaggyőjtés gyermekek számára készült lexikonokból, kézikönyvekbıl tanári irányítással, csoportosan és önállóan. Íráskép és helyesírás Az írástechnika továbbfejlesztése másolás, tollbamondás, emlékezet utáni írással. A tanulási igényeknek megfelelı és rendezett írásmód gyakorlása. A helyesírási alapelvek alkalmazásának felismerése saját és mások munkáiban. A helyesírási alapelvek érvényesülésével kapcsolatos törvényszerőségek, az elválasztás, a betőrendbe sorolás és a keltezés fıbb helyesírásai szabályainak alkalmazása. Javítás tanári irányítással és önállóan szótár segítségével. Szótárhasználat tanári segítséggel.
10
A tanulási képesség fejlesztése Az önálló könyvkölcsönzés, könyvtárhasználat alapvetı lépéseinek kipróbálása. Az önálló ismeretszerzés gyakorlása, pl. könyvek keresése megadott témához egyénileg és csoportosan. Tapasztalatgyőjtés különbözı információhordozók (könyv, elektronikus adathordozók stb.) mőködésérıl és használatáról. Gyermekeknek szóló ismeretterjesztı mővek, lexikonok, szótárak megismerése, használata. Források azonosítása: szerzı, cím, kiadó, a kiadás helye és éve. Vázlatkészítés tanári irányítással és önállóan. Vázlat felhasználása különbözı témájú, mőfajú szövegek megértéséhez, megfogalmazásához. Az összefoglalás sajátosságainak és szerepének felismerése pl. a szóbeli felelet és a beszámoló mőfajában. Ismeretek az anyanyelvrıl A mai magyar nyelv árnyalt és igényes használatához szükséges nyelvtani ismeretek elsajátítása. A nyelvi elemek közötti egyszerőbb összefüggések felismerése, rendszerszerő összefüggések felfedezése a hangok között és a szavakat alkotó szóelemek között. Alapszintő felismerések megfogalmazása a magyar nyelv és a tanult idegen nyelv szóalakjainak összehasonlításakor. Jártasság a szavak jelentésviszonyainak a feltérképezésében a korosztály szintjén: pl. az egy- és többjelentéső szavak felismerése, rokon értelmő, ellentétes jelentéső szavak győjtése. A szókincs bıvítése az állandósult szókapcsolatokkal, pl. közmondásokkal, szólásokkal. Ismerkedés egynyelvő szótárak, diákoknak szánt kézikönyvek fölépítésével és használatával. A diákok írásbeli és szóbeli szövegalkotásához kötıdı alapvetı nyelvhelyességi tudnivalók alkalmazása a beszéd, az írásbeli fogalmazás és a helyesírás terén. Az ítélıképesség, az erkölcsi, esztétikai és történeti érzék fejlesztése Az önálló gondolkodás képessége és törekvés a kulturált önkifejezésre. A konfliktuskezelés és az önálló ismeretszerzés alapvetı technikáinak az ismerete. Rövid, néhány mondatos vélemény megfogalmazása az élmények és az olvasmányok tartalmáról, hatásáról. Aktív részvétel a tanulócsoportban folyó beszélgetésben és vitában. Mások véleményének türelmes meghallgatása, megértése. A vélemények különbözıségének elfogadása, az empátia gyakorlása. Más korokban született mindennapi szövegek különbözıségének a tapasztalása. Köznyelvi, tájnyelvi és csoportnyelvi mindennapi szövegek szókincsbeli különbözıségének megélése. Erkölcsi választások indoklása, beszélgetés érzelmekrıl: szeretet, együttérzés, segítıkészség, félelem, bizalom, hála stb.
11
Eligazodás a mindennapi élethelyzetekben Tartalom A kommunikáció fogalma A kommunikációs helyzet alapelemei, a beszélı és a hallgató szerepe Kommunikációs helyzetgyakorlatok: ─ kapcsolatfelvétel: köszönés, megszólítás, bemutatkozás ─ szándéknyilvánítás: kérdés, tudakozódás, kérés ─ véleménynyilvánítás ─ beszélgetés ─ a kapcsolat megszakítása: a tekintet elfordítása, távolodás, szóbeli elbúcsúzás Beszédmővelési gyakorlatok: a hangsúly, a szünet, a dallam, a tempó szerepe a beszédben A szóhasználat (nyelvi kifejezıeszközök), az arckifejezés, a gesztusok (testbeszéd) összehangolása a beszédhelyzettel Az elemi udvariassági formák ismerete és használata Fogalmak: kommunikáció tényezıi, beszédhelyzet, nem nyelvi kifejezıeszközök: arcjáték, gesztus, testhelyzet, távolságtartás; a beszéd hangzása: hangsúly, dallam, tempó, szünet
Tanulói teljesítmény minimális teljesítmény A beszélı valódi szándékának felismerése, egyszerő, érthetı és hatékony közlés a kisközösségi kommunikációs helyzetekben. Eligazodás a mindennapi kommunikációs helyzetekben: kapcsolatfelvétel, megszólítás, köszönés, kérdés illemszabályainak ismerete és helyes alkalmazása.
Helyesejtési gyakorlatok: a hangerı, dallam, tempó, szünet és a testbeszéd használata a kommunikációs helyzetnek megfelelıen. A testbeszéd, arcjáték, szemkontaktus mőködésének megfigyelése. Szerepjátékok, dramatikus játékok, vita, szövegmondás, beszédértési gyakorlatok. Nem verbális kommunikációs játékok. Koncentrációs és lazító gyakorlatok. Egyszerőbb interakciós játékok.
A beszélt nyelv Tartalom
Tanulói teljesítmény minimális teljesítmény Alapismeretek a hangok képzésérıl, tulajdonságairól, a beszélıszervek mőködésérıl Tiszta és helyes hangképzés és beszédlégzés
A hangok világa, a beszélıszervek és mőködésük A beszédhangok csoportosítása Rövid, hosszú magánhangzók Magas és mély magánhangzók A magánhangzótörvények: a hangrend és az illeszkedés Egyjegyő, kétjegyő és háromjegyő mássalhangzók Rövid és hosszú mássalhangzók Zöngés és zöngétlen mássalhangzók
Helyesejtési ismeretek
A hang, a szó és a szóelem megkülönböztetése A magán- és mássalhangzók rendszerének és törvényeinek ismerete
A mondatfonetikai eszközök (hangsúly, szünet, dallam, tempó) alkalmazása a mindennapi kommunikációban és a történetmesélésben Cselekményismertetés, beszámoló, tömörítés, szövegkiegészítés szóban Fogalmak: magánhangzótörvények: hangrend, illeszkedés, zöngés és zöngétlen mássalhangzók
A szóhasználat és a mondatfonetikai eszközök összehangolása Történetmondás mindennapi személyes élményrıl, olvasmányról szóban Hallott szöveg rövid, szóbeli összefoglalása
12
Az írott nyelv Tartalom
Tanulói teljesítmény, minimális teljesítmény Az élıszó és az írott szöveg azonos és eltérı Rövid leírás tájról jellemzıi (szövegszerkesztés, nyelvi forma, Rövid fogalmazás történetrıl (kisebb elbeszészövegtagolás) az elbeszélésben (mesében) és lés) a leírásban Stílusérzék fejlesztése Szövegalkotás: anyaggyőjtés, címadás, vázlat- Rendezett, olvasható íráskép, megfelelı temírás, elrendezés, 3-as tagolás, megformálás, pójú írásmód önjavítás Hibakeresés, javítás tanári irányítással és A felelet és az írásos beszámoló önállóan, ellenırzés, önellenırzés A szövegalkotáshoz kötıdı alapvetı nyelvhelyességi tudnivalók megbeszélése. A szóelemzés elve A mássalhangzótörvények helyesírási kérdései: hasonulások, összeolvadás, rövidülés A kiejtés szerinti írásmód: szótövek és toldalékok írása A hagyományos és az egyszerősítı írásmód Az elválasztás Fogalmak: mássalhangzótörvények: hasonulás, összeolvadás, rövidülés;
Képesség a másolásra, a tollbamondásra és az emlékezet utáni írásra Az életkornak megfelelı szavak készségszintő helyesírása, szótagolása Az egyes helyesírási alapelvek felismerése és megnevezése j és ly helyesírása A felszólító mód jelölése: t, s, sz, z, dz végő igék esetei A –val, -vel rag hasonulásának jelölése egyszerőbb esetekben
A szavak jelentése és szerkezete Tartalom
Tanulói teljesítmény, minimális teljesítmény Az alapjelentés, a szóhangulat és a stílusérték A hangalak és a jelentés viszonya: felismerése különbözı szövegekben. - egyjelentéső szavak Szómagyarázat lexikonnal, értelmezı szótár- többjelentéső szavak ral - azonos alakú szavak A többjelentéső és az azonos alakú szavak kü- hasonló alakú szavak lönbségeinek felismerése - rokon értelmő szavak Rokon és ellentétes jelentéső szavak, valamint - ellentétes jelentéső szavak Szólások, szóláshasonlatok, közmondások szólások, közmondások győjtése, jelentésének értelmezése Szógyőjtés, szóalkotás, szókincsfejlesztés. A gyakran használt és az olvasott mővekben elıforduló szavak jelentésének értelmezése A szavak szerkezete: - tıszó és toldalékos szó - a toldalékok fajtái - az egyszerő és az összetett szavak Fogalmak: szójelentés, szóhangulat, egyjelentéső, több-jelentéső szó, rokon- és ellentétes értelmő szó, hangutánzó, hangulatfestı szó, szólás, szóláshasonlat, szó, szóelem
Alaktani elemzések. Az igealak szóelemeinek felismerése
13
Könyv- és könyvtárhasználat Tartalom
Tanulói teljesítmény minimális teljesítmény Az iskolai könyvtár megismerése: szolgálta- Tájékozódás a könyvtárban Az önálló feladatvégzés egyes lépéseinek gyatásai, használati rendje, szabályai Tájékozódás a különféle dokumentumtípusok- korlása: könyvkölcsönzés, a könyvtárban: használat alapjai - könyvek (ismeretközlı és szépirodalmi Jártasság a korosztály számára készült egyszöveg) nyelvő szótárak, lexikonok, ismeret-terjesztı mővek használatában - segédkönyvek (szótár, lexikon, encikIsmeretszerzési technikák elsajátítása lopédia) Fogalmak: könyv, segédkönyv, szótár, lexikon, enciklopédia Népdalok, mesék Tartalom Mondókák, népi játékok, találós kérdések , népdalok Petıfi-versek Weöres Sándor: A tündér
Tanulói teljesítmény minimális teljesítmény Az ütemhangsúlyos verselésre vonatkozó ismeretek megalapozása A lírai mővekben a zeneiség eszközeinek a felismerése Egyszerő elemekbıl álló mozgássor létrehozása.
Mesék a klasszikus és a mai magyar irodalomból és a világirodalomból: Hazugság mese Csalimese Tündérszép Ilona és Árgyélus Fehérlófia Andersen: A rendíthetetlen ólomkatona Puskin: Mese a halászról és a kis halról Nemes Nagy Ágnes: Jeromos a remeterák Morávia: Történelem elıtti történetek Lázár Ervin: A kislány, aki mindenkit szeretett A nép- és a mőmesék jellemzı motívumai, fordulatai, hıstípusai Gyakori mesetípusok: állatmese, varázsmese, tündérmese, tréfás mese Fogalmak: népdal, ismétlés, fokozás, ellentét, ritmus, cselekmény, helyszín
Az élıbeszéd tempójával egyezı, folyamatos hangos és néma olvasás Az olvasás örömének felfedezése Szövegértı olvasás Az olvasott mővek szerzıjének, témájának megnevezése A megismert magyar írók, költık legfontosabb életrajzi adatainak ismertetése Az olvasott mő tartalmának bemutatása Az olvasott mő élményszerő ismertetése, a tanulság életkornak megfelelı kibontása A népköltészet és a mőköltészet jellemzı vonásainak ismerete Az olvasott epikai mővekben a helyszín, a szereplık, a cselekmény részeinek megnevezése Dramatikus improvizációk: alapvetı fogalmak ismerete (mese, cselekmény) Színházi elıadás megtekintése
14
Petıfi Sándor: János vitéz Tartalom
Tanulói teljesítmény, minimális teljesítmény Mese és valóság az elbeszélésben Az alkotói életút legjellemzıbb tényeinek, álA szerkezet és a megjelenítés eszközei, a hıs, lomásainak ismerete a kaland, az erkölcsi választások Az olvasott mő tartalmának bemutatása Az ütemhangsúlyos verselés Az epikai mő szerkezetének a bemutatása A képiség eszközeinek ismerete, hangulati 15-20 versszak Fogalmak: elbeszélı költemény; meg- hatásuk megfigyelése személyesítés, metafora, hasonlat; ütemhang- Az ütemhangsúlyos verselés ismerete súlyos verselés, ütem, felezı tizenkettes A mő biztonságos és értelmes felolvasása Önálló írásbeli munkák készítése elızetesen megadott szempontok alapján Dramatikus improvizációk: megadott v. megalkotott történetváz alapján Természet, táj, szülıföld/ Család, szülık, gyerekek Tartalom
Tanulói teljesítmény, minimális teljesítmény Mitológiai és bibliai történetek: A kijelölt irodalmi mővek és részletek emléA világ teremtése kezetben tartása, szöveghő elıadása. A vízözön Képesség hallott, látott, elképzelt élmények Jézus tanításaiból felidézésre Petıfi Sándor: Az alföld Az élıbeszéd tempójával egyezı folyamatos hangos és néma olvasás Egy estém otthon Az olvasott mővekben néhány alapvetı iroIstván öcsémhez dalmi téma felismerése Arany János: Családi kör Változatos hangulatú és formanyelvő szépiro- Ismerkedés különbözı lírai mőfajokkal: téma, dalmi és egyéb szövegek hangulat felismerése Fogalmak: tájleíró vers Élethelyzetek, emberi kapcsolatok elbeszélı mővekben Tartalom Tanulói teljesítmény, minimális teljesítmény A regény otthoni elolvasása Molnár Ferenc: A Pál utcai fiúk A regény szereplıinek felsorolása és csoporöt-tíz soros prózarészlet A barátság, ellentét, felelısség, közösség élet- tosítása Nemecsek és Boka jellemének ismertetése helyzeteinek, konfliktusainak ábrázolása A hosszabb prózai elbeszélés jellemzıi: szer- A szöveg tartalmának és szerkezetének bemukezet, szereplık, helyszínek, a szereplık közti tatása kapcsolatok Dramatikus improvizációk: megadott v. megFogalmak: elbeszélés, regény; epikai mővek alkotott történetváz alapján szerkezete: kiindulási pont = elıkészítés, bonyodalom, kibontakozás, tetıpont, megoldás
15
6. évfolyam Fejlesztési feladatok Beszédkészség, szóbeli szövegek alkotása és megértése Egyszerő, érthetı, pontos, hatékony közlések megfogalmazása a különféle kommunikációs helyzetekben (beszélgetés, véleménynyilvánítás, vita stb.). A kommunikáció céljának fölismerése, és annak megfelelı, nyelvileg is változatos, igényes üzenet megfogalmazása. Az üzenet megfogalmazása a különféle szóbeli kommunikációs helyzetekben a beszédhelyzethez, a témához, a hallgatósághoz alkalmazkodva. A saját vagy más üzenetének rövid szóbeli összefoglalása. A témának és a beszédhelyzetnek megfelelı vélemény megfogalmazása és megvédése. Mások véleményének figyelmes meghallgatása, a többszereplıs helyzetek megértése. Mások számára is érthetı, nyelvileg igényes és helyes beszéd, megfelelı artikuláció, beszédtempó, hangsúly, hangmagasság, hangerı, hanglejtés és szünettartás alkalmazása. A testbeszéd és a mondandó kifejezı összehangolása. Mások testbeszédének, arcjátékának megfigyelése, értelmezése a kommunikációs üzenetben. Mindennapi élmények, olvasmánytartalmak összefüggı elmondása idırendben, logikai rendben vagy más nézıpontból megvilágítva, más-más hangnemben többféle hallgatósághoz igazodva. Rövid terjedelmő memoriterszövegek (versek, rövid prózarészletek) kifejezı elmondása. Olvasás, írott szöveg megértése Megfelelı tempójú hangos, kifejezı és értelmezı olvasás. Tájékozódás a tankönyvi szövegben: a tagolás, a betőtípusok, a betőméretek, a szöveg képének megfelelı értelmezése. A szövegben kifejtett információk visszakeresése, értelmezése. Rövidebb terjedelmő (min. 200-300 szavas) szépirodalmi, ismeretterjesztı és dokumentumszövegek önálló feldolgozása vázlatírással, lényegkiemeléssel, összefoglalással. Információ-visszakeresés a szövegbıl kérdések, feladatok alapján. Vélemény szóbeli megfogalmazása a szöveg tartalmával kapcsolatban. Írásbeli szövegek alkotása, íráskép, helyesírás Rövidebb szövegek alkotása különbözı szövegtípusokban és mőfajokban (pl. kisebb elbeszélés, néhány soros jellemzés, magánlevél) személyes és olvasmányélmények, filmélmények alapján. Kreativitás és a mőfaji sajátosságok figyelembevételének harmóniája a fogalmazásokban. Szövegalkotás szóban és írásban: elbeszélés adott téma és szempont alapján és terjedelemben idırendi vagy másféle szerkezetben; jellemzés készítése csoportmunkával és önállóan családtagokról, ismerısökrıl, irodalmi hısökrıl; külsı és belsı tulajdonságaik, kapcsolataik, indítékaik megfigyelése alapján értékelı vélemény megfogalmazása. Kreatív írás „mi lenne, ha” szerkezetben. Gyakorlatok az írásmód tempójának és rendezettségének, a helyesírás biztonságának a továbbfejlesztésére. Nyelvtani, helyesírási, nyelvhelyességi ismeretek alkalmazása a fogalmazásokban, írásbeli szövegekben. Az anyaggyőjtés és -elrendezés alapjainak megismerése, anyaggyőjtés a gyermekek számára készült lexikonokból, kézikönyvekbıl tanári irányítással, csoportosan és önállóan.
16
A tanulási képesség fejlesztése Az önálló feladatvégzés egyes lépéseinek megtapasztalása, gyakorlása (könyvkölcsönzés, a könyvtárhasználat alapjai, a sajtótermékek és szerkezeti felépítésük jellemzıinek megismerése). Önálló ismeretszerzés megtapasztalása, gyakorlása (pl. könyvek keresése megadott témához egyénileg, csoportosan). Tapasztalatgyőjtés különbözı információhordozók (könyvek, újságok, folyóiratok, elektronikus adathordozók stb.) mőködésérıl, használatáról. Vázlat felhasználása különbözı témájú, mőfajú szövegek megértéséhez, megfogalmazásához. A jegyzetelés alapvetı technikájának megismerése és alkalmazása az anyaggyőjtés során. Az összefoglalás sajátosságainak és szerepének megtapasztalása, megértése. Ismeretek az anyanyelvrıl A nyelvi rendszerrıl szerzett tudás alapján a szövegben elıforduló szavak szófajának felismerése, megnevezése, jellemzı jegyeik összegyőjtése közösen és/vagy tanári segítséggel. A szófajra, szóalakra, szóképzésre vonatkozó ismeretek megfogalmazása. Gyakorlatok az egyes szófajok helyesírásának biztonságosabbá tételére, a szóelemzés alkalmazása a nehezebb esetekben. A mai magyar nyelv árnyalt és igényes használatához szükséges nyelvtani ismeretek elsajátítása. A nyelvi egységek közötti egyszerőbb összefüggések felismerése (rendszerszerő összefüggések felfedezése a szavak között, a szavakat alkotó szóelemek között). Ismerkedés az egynyelvő szótárak, diákoknak szánt kézikönyvek használatával. A diákok írásbeli és szóbeli szövegalkotásához kötıdı alapvetı nyelvhelyességi tudnivalók megbeszélése és alkalmazása a beszéd és a helyesírás terén. A helyesírás további alapvetı szabályainak a megismerése és alkalmazása (tulajdonnevek helyesírása stb.). A megismert helyesírási kézikönyvek megfelelı alkalmazása a szövegalkotáskor. Javítás önállóan és tanári segítséggel. Annak felismerése, hogy a magyar nyelv ismerete miben segíti, miben nehezíti az idegen nyelv elsajátítását. Az ítélıképesség, az erkölcsi, esztétikai és történeti érzék fejlesztése Az önálló gondolkodási képesség fejlesztése, törekvés a kulturált önkifejezésre. Rövid, néhány mondatos vélemény megfogalmazása az élmények és az olvasmányok tartalmáról, hatásáról. Mások véleményének türelmes meghallgatása, megértése, a saját álláspont kialakítása és megfogalmazása. A vélemények különbözıségének elfogadása, az empátia gyakorlása. Más korokban született szövegek olvasása, a bennük megjelenı, a saját kortól távoli gondolatok, vélemények összegzése. Az olvasott mővek alapján néhány alapvetı irodalmi téma, motívum felismerése és bemutatása (gyerekek és felnıttek, próbatételek, szeretet, féltés, hısiesség), a tanult anyag kiegészítése egyéni olvasmányokból Érzelmek, gondolatok megjelenítésének megfigyelése irodalmi mővekben, a tapasztalatok megbeszélése, a vélemények összehasonlítása különféle mőfajú olvasmány-élmények alapján. A cselekmény, a helyzetek, a szereplık megfigyelése, megnevezése, jellemzése elbeszélı mővek olvasása és dramatizált alkotások, színdarabok, tévéjátékok megtekintése alapján.
17
Páros és kisközösségi kommunikáció Tartalom
Tanulói teljesítmény minimális teljesítmény A nyelvi és nem nyelvi kifejezıeszközök A nyelvi és nem nyelvi kifejezıeszközök he(testbeszéd) tudatos alkalmazása lyes használata az élıbeszédben Beszédmővelési gyakorlatok: a kifejezıeszA beszédhelyzethez (címzett, szándék, tartaközök értelmezése a beszédpartnerek megnyi- lom) és a nyelvi illem alapvetı szabályaihoz latkozásaiban alkalmazkodó beszédmód a kommunikáció iskolai és gyakorlati helyzeteiben Kommunikációs helyzetgyakorlatok kisközös- Együttmőködés a társakkal vitában ségi (iskolai, családi, baráti) helyzetekben: A kiejtés fı szabályaihoz és a beszédhelyzet- vitában való részvétel hez alkalmazkodó beszéd - véleménynyilvánítás Aktív részvétel a gyakorlatokban, az elemzı - egyéni álláspont kifejtése beszélgetésekben - reagálás mások véleményére Fogalmak: kisközösségi kommunikáció, vita A kapcsolattartás elemi udvariassági formáinak ismerete és helyes alkalmazása Egyszerőbb kifejezési formák megismerése: pl. gondolatkövetés
Szóbeli és írásbeli szövegmőfajok Tartalom
Tanulói teljesítmény minimális teljesítmény A nézıpont szerepe az elbeszélésben és a leí- Olvasmánytartalmak összefüggı ismertetése rásban: nézıpontváltás az idırend, az ok-okozati összefüggések beEgyszerőbb dialogikus formák mutatásával, a mőfaj és a téma megállapítáA jellemzés tartalmi és formai követelményei: sával jellemzési módok Rövid, tárgyszerő beszámoló a feldolgozott Elbeszélés, leírás, jellemzés az ismeretterjesz- mővekrıl: szerzı, cím, téma, mőfaj tésben A képzelet, a fantázia fejlesztése, az egyéni Levél szerkesztése stílus megalapozása Különbözı témájú és mőfajú mővek értı olvasása, értelmes felolvasása Olvasható írás, rendezett elhelyezés A szavak jelentése és szerkezete Tartalom
Tanulói teljesítmény minimális teljesítmény A szófajok alaktani és jelentésbeli jellemzıi, Szövegben a szavak szófajának felismerése, képzésmódjuk megnevezése, jellemzıinek felsorolása A szófajok rendszere Jelentéselemzési gyakorlatok Hangulati, stílusértékbeli szerep felismerése • Az ige: az igealak (tı, jel, személyrag), az A szófajok helyesírására, helyes használatára (pl. suk/sük, nák/nék) vonatkozó szabályok igeidık és az igemódok kapcsolata ismerete, alkalmazása: • A névszók: a fınév és fajtái (köznév és tulajdonnév), a melléknév és - a gyakran használt fınevek helyesírása fokozása, a számnév és fajtái, - a kis- és nagybető, az egybe-, külön- és kötıjeles írás szabályai a névmás és fajtái - helyesírás számmal és betővel • Az igenevek és fajtái - keltezés 18
•
- teljes hasonulás - a fokozott melléknevek helyesírása - az igekötıs igék helyesírása • névelık, névutók, segédigék, kötıszók, Állandó kézírásgyakorlat iskolai és házi felaigekötık datokban. Rendezett, olvasható íráskép. • módosítószók, indulatszók Elválasztás, szótagolás A szófajok helyesírása és nyelvhelyességi Egyszerő és összetett melléknevek magabizkérdései A tulajdonnevek és a belılük képzett mellék- tos használata, jelentésárnyalatuk megkülönböztetése nevek helyesírásának egyszerőbb esetei A szavak közötti kapcsolatok, a jelentésmezı; Kettıs- és több szófajúság ismerése Alaktani ismeretek alkalmazása az állandósult szókapcsolat Fogalmak: szófaj, alapszófajok: az ige alak- Önkontroll és szövegjavítás fokozatos önállórendszere, a névszó és fajtái, igenév, név-más, sággal. A tanult helyesírási szabályok magabiztos alhatározószó; viszonyszók: igekötı, név-utó, névelı, kötıszó; mondatszók: módosító-szó, kalmazása indulatszó; gyakoribb ige- és névszókép-zık; Helyesírási kéziszótár önálló használata A stílus élénkítése, érzelem, hangulat kifejejelentésmezı; állandósult szókapcsolatok zése A határozószók
Könyv- és könyvtárhasználat Tartalom
Tanulói teljesítmény minimális teljesítmény A korosztálynak szánt fontosabb sajtótermé- Az irodalmi olvasmányokhoz és egyéb tanulkek fıbb fajtái, formai és szerkezeti jellemzıi mányokhoz kapcsolódó információk győjtése A könyvekbıl győjtött adatok rendezésének a könyvtárban, az adatok elrendezése, feljegyalapvetı ismeretei zése Fogalmak: sajtótermék: napilap, hetilap, fo- Jártasság a korosztály számára készült lexikolyóirat; fejléc, cikk, rovat, tartalomjegyzék nok használatában Ismerkedés különbözı információhordozókkal (pl. internet, CD-ROM) Monda, rege, ballada Tartalom Magyar történeti mondák: A fehér ló mondája A balatoni kecskeköröm Csörsz árka Szent László pénze Arany János: Rege a csodaszarvasról Ballada: Kımíves Kelemenné A ballada mőfaji jellemzıi Vörösmarty Mihály: Szép Ilonka Fogalmak: monda, rege, ballada
Tanulói teljesítmény minimális teljesítmény Egyszerő, rövid szövegek szóbeli és írásbeli összefoglalása: - téma megnevezése - tények, adatok kiemelése - vázlatkészítés tanári segítséggel A mővek szerkezetének és tartalmának bemutatása A monda és a ballada sajátosságainak biztos ismerete A cselekmény felidézése, szerkezeti vázlat készítése Dramatikus improvizáció: (történelmi események) párbeszédes részeinek eljátszása
19
Arany János: Toldi Tartalom
Tanulói teljesítmény
minimális teljesítmény A költıi életút legfontosabb elemeinek az Arany János életútja Emberi kapcsolatok, konfliktusok, lélekábrá- ismerete A szöveg kifejezı, értelmes, jó tempójú felzolás A fıszereplı összetett jelleme: próbatételek, olvasása Értı néma olvasás bőn és megtisztulás Az olvasott mő szerzıjének, témájának, mőfaA jellemzés eszközei Szerkezeti, elıadásmódbeli, nyelvi sajátossá- jának megnevezése A mő ismertetése az idırend bemutatásával gok A mő cselekményének élményszerő elıadása 10-15 versszak Nyitottság az élmény befogadására Fogalmak: epika, konfliktus, epizód, motíA jellemek csoportosítása vum, nézıpont, cselekményszál; allegória A fıhıs, a szereplık jellemzése külsı és belsı tulajdonságaik alapján A táj és az ember kapcsolatának felismerése Cselekményvázlat, szerkezeti vázlat készítése A történelmi kor ismerete, amelyben Toldi Miklós élt Dramatikus improvizáció: a mő 1-1 jelenetének elıadása irodalmi mő kapcsán Hısök a történetmondás mőfajában Tartalom
Tanulói teljesítmény minimális teljesítmény A tartalom összefüggı ismertetése Gárdonyi Géza: Egri csillagok Az epikai mővek fontos adatainak megnevezéFazekas Mihály: Lúdas Matyi Fekete István: Fészekrablás se Gyurkovics Tibor: Tükröm, tükröm, mondd Annak bizonyítása, hogy a mő történelmi, meg nékem kalandregény, ugyanakkor a hazaszeretet és a Móra Ferenc: Kuckó király hőség regénye is Helyzetek, kalandok, konfliktusok, a korsza- A népiesség és a felvilágosodás jegyeinek kot felidézı írói eszközök, ismétlıdı motívu- felismerése mok A cím átvitt jelentéstartalmának megértése Jellemek és sorsok Szerkezeti vázlat készítése A prózai és a verses elbeszélés különbsége Alkotói életutak legjellemzıbb tényeinek, Az idımértékes verselés állomásainak összegyőjtése könyvtári dokuFogalmak: idımértékes verselés, hexameter mentumok felhasználásával. A kijelölt irodalmi mővek és részletek emlékezetben tartása, valamint szöveghő elıadása A nyelv állandóságának és változásának megfigyelése a szókincsben Dramatikus improvizáció: a mő 1-1 jelenetének elıadása irodalmi mő kapcsán
20
Képek és formák a költészetben Tartalom
Tanulói teljesítmény, minimális teljesítmény Lírai alkotások elemzése különbözı korokból: Lírai mővek formanyelvének (verselés, képiség) felismerése Állatvilág Személyes élmény megfogalmazása a mővekNemes Nagy Ágnes: Macska ben megjelenített élethelyzetekkel, érzelmekkel Romhányi József: A csodacsiga kapcsolatban A macskafogó egér SzabóLırinc: Csigabiga Természet Nagy László: Balatonparton Szepesi Attila: Erdei város Napszakok Radnóti Miklós: Éjszaka Utassy József: A hajnal rigói A lírai nyelv sokfélesége: változatok a képiségre, zeneiségre, szerkezetre Fogalmak: líra, alliteráció, figura etimologica, metonímia, rímelhelyezkedés fıbb fajtái
21
7. évfolyam Fejlesztési feladatok Beszédkészség, szóbeli szövegek alkotása és megértése Alkalmazkodás a kommunikációs folyamat tényezıihez különféle konkrét beszédhelyzetekben. Gyakorlatok a vitakultúra fejlesztésére: mások véleményének meghallgatása, megértése. Különféle beszédmőfajok kommunikációs technikáinak megfigyelése, és alkalmazása a közlési célnak és szándéknak megfelelıen. A szöveg tartalmát és a beszélı szándékát tükrözı kiejtésmód eszközeinek alkalmazása: helyes hangképzés, a mondat- és szövegfonetikai eszközök megfelelı alkalmazása. Az írásbeli és a szóbeli közlésmód különbségeinek ismerete. Memoriterek szöveghő tolmácsolása kifejezı szövegmondással, megjelenítéssel. Részvétel irodalmi mővek közös feldolgozásában csoportmunkában, a társakkal és a tanárral való kommunikációban. Az emberi érzelmeket megjelenítı nem nyelvi kifejezıeszközök megfigyelése irodalmi mővekben, jelentésük értelmezése szóban és írásban. Olvasás, írott szövegek megértése Különbözı szövegek néma és hangos olvasása. Ismert tartalmú szövegek biztonságos, értelmezı felolvasása. A szövegelemzés alapvetı eljárásainak önálló alkalmazása: a téma megállapítása, a lényeg kiemelése, adatkeresés, válasz kérdésekre, vázlatkészítés. A szövegelemzı eljárások bıvítése: a nyelvi eszközök és a jelentés összefüggésének felismerése szépirodalmi és nem szépirodalmi szövegekben. Különféle mőfajú (szépirodalmi, ismeretterjesztı) mővek szerkezetének és jelentésének feltárása. Az irodalmi szövegekben megjelenı egyszerőbb képek, alakzatok felismerése. A szó szerinti és átvitt jelentés megkülönböztetése. Az aktív és a passzív szókincs gazdagítása. Írásbeli szövegek alkotása, íráskép, helyesírás Olvasható, esztétikus írásmód. Szövegalkotási képesség különbözı mőfajokban: leírás, elbeszélés, jellemzés. Kiselıadáshoz vázlat készítése és felhasználása a szóbeli elıadáskor. Cselekményvázlat készítése önállóan. Kreatív szövegalkotás a tartalomhoz, a kommunikációs tartalomhoz illı nyelvi, stilisztikai eszközök megfelelı kiválasztásával: pl. párbeszédek írása, párbeszédes forma átírása epikus formába. A nyelvtani, helyesírási ismeretek alkalmazása a fogalmazásokban. Tanulási képesség Az önálló információgyőjtés és ismeretszerzés módszereinek megismerése és gyakorlása: szótárak, lexikonok használata. A könyvtár nyomtatott dokumentumainak (segédkönyv, kézikönyv, ismeretterjesztı könyv, folyóirat), elektronikus információhordozóinak felhasználásával egyszerőbb téma önálló vagy csoportos feldolgozása: problémafelvetés, forrásválasztás és –feldolgozás segítséggel, beszámoló készítése szóban vagy írásban, hivatkozás a forrásra az idézés megfelelı módjával. Önálló vázlatkészítés rövidebb szövegek alapján. Jegyzetkészítés tanári irányítással. 22
Ismeretek az anyanyelvrıl Az egyszerő mondat részeinek és szintagmáinak biztos elemzése, értelmezése. A mondatfajták és kifejezıeszközeik felismerése, megnevezése, helyes használatuk. A mondatalkotáshoz kapcsolódó nyelvhelyességi ismeretek biztonságos alkalmazása. Biztonság az egyszerő mondat központozásában, a gondolatjel, a zárójel, a kettıspont, a pontosvesszı értelmezı szerepének ismerete és helyes használatuk. A tanult helyesírási és nyelvtani szabályok biztos ismerete és alkalmazása. Gyakorlottság a helyesírási kézikönyvek használatában. Javítás tanári irányítással és önállóan. Az irodalom és az olvasó kapcsolata Az olvasott irodalmi mővekben megjelenı szituációk és jellemek, érzelmek, gondolatok és a köznapi, tapasztalati úton megismert „valóság” egyszerőbb összefüggéseinek felfedezése és bemutatása. A verselés, a zeneiség elemeinek és hatásának felismerése verses alkotásokban. A lírai formanyelv változásának vizsgálata (szerkezeti változatok, szókincs, a képiség eszközei). Ismeretek az irodalmi élet legfıbb szereplıirıl, fórumairól. Beszámoló epikus és drámai mővekrıl, tévéjátékokról: a szerkezet, e cselekményt alkotó elemek, fordulatok, a szereplık a fıhıs(ök), a mellékszereplı(k), a mő kezdete és befejezése bemutatásával; a szereplık önálló jellemzése. Ismeretek az irodalomról A mőfajoknak mint a mőnemek alá rendelt kategóriáknak az ismerete tanult, olvasott mővek esetében. Az olvasott mővek legfontosabb ismérveinek megnevezése: szerzı, mőfaj, téma. Változatos ritmusú lírai mővek olvasása és feldolgozása a klasszikus magyar irodalom körébıl. A fıbb költıi képek és alakzatok azonosítása a lírai szövegekben. Elbeszélı mővek önálló olvasása, feldolgozása a klasszikus magyar irodalom körébıl. A jellemzés fıbb eszközeinek azonosítása. Törekvés az idı-és térmegjelölések értelmezésére. A cselekmény legfontosabb szerkezeti elemeinek elkülönítése, azonosítása. Az egyes kompozíciós elemek közötti összefüggés nagyobb terjedelmő epikai mővekben. Ismerkedés egy-két korstílussal: reneszánsz, felvilágosodás, romantika. Improvizáció a megismert drámai konvenciók és színházi formanyelv elemeinek felhasználásával. Az ítélıképesség, az erkölcsi, esztétikai és történeti érzék fejlesztése A tetszésnyilvánítás árnyaltabb nyelvi formáinak elsajátítása, az eltérı ízlésvilágok különbségének megértése és elfogadása. Az önálló mőbefogadás egyre teljesebb és gyakoribb megtapasztalása. A mő hatásának értelmezése csoportos beszélgetésben és önállóan. Különféle konfliktuskezelési eljárások megfigyelése az irodalmi mővekben.
23
Magán- és közéleti kommunikáció Tartalom Az írásbeli és a szóbeli közlésmód kifejezési formáinak azonossága, különbsége a magánés közéleti kommunikációban A közéleti kommunikáció iskolai helyzetei és mőfajai: - megbeszélés - vita - felszólalás, hozzászólás, rövid alkalmi beszéd - köszöntés, kiselıadás
Beszédmővelési gyakorlatok Kreatív szövegalkotási gyakorlatok
Fogalmak: magatartás, viselkedés, nyelvi viselkedés, udvariasság; kifejezés, közlés, befolyásolás; vita, megbeszélés, felszólalás, hozzászólás, a felelés típusai; az olvasás fokozatai, módjai
Tanulói teljesítmény minimális teljesítmény A közéleti kommunikáció mőfajainak megismerése, sajátosságaik megfigyelése Részvétel a közéleti kommunikáció iskolai helyzeteinek különféle formáiban: felszólalás, hozzászólás, felelés Eligazodás és magabiztos részvétel a kisközösségi kommunikációs helyzetekben: a mindennapi élet problémáiról, olvasmányokról saját vélemény megfogal-mazása érveléssel udvarias együttmőködés, empatikus viszony kialakítása felnıtt és kortárs partnerekkel Vázlat készítése szóbeli megnyilatkozáshoz, írásbeli fogalmazáshoz A kiejtés fı szabályaihoz és a beszédhelyzethez alkalmazkodó beszéd Testbeszéd, arcjáték megfelelı használata Változatos stílus alkalmazása Rugalmas nyelvi alkalmazkodás az adott szituációkhoz Az egyéni beszédsajátosságok megfigyelése Mások véleményének meghallgatása, megértése Beszéd- és légzéstechnikai gyakorlatok Koncentrációs és lazító gyakorlatok
Az egyszerő mondat Tartalom
Tanulói teljesítmény minimális teljesítmény A mondat fajtái: Az egyszerő mondat részeinek, szintagmáinak - a mondatok a beszélı szándéka szerint megnevezése, elemzése. - a mondatok logikai minõsége Mondatelemzés aláhúzással és ágrajzzal a Az egyszerő mondat szerkezete, a mondat- kifejezıeszközök feltüntetésével részek és a szintagmák: A mondatfajták biztos megkülönböztetése - a szószerkezet fogalma és fajtái (predika- Olvasható, rendezett íráskép tív, alá-, és mellérendelõ) - igei, névszói, összetett állítmány - határozott,határozatlan és általános alany - az alany és az állítmány egyeztetése - a tárgy a tárgyas szerkezet, a tárgy alakja, fajtái - a határozók, a határozós szerkezetek - helyféle határozók: (hely-, képeshelyhatározó) - idõféle határozók: (idõ-, számhatározó) 24
- módféle határozók: (mód-, eszköz-, ok- és célhatározó) - állapotféle határozók: (állapot-, társhatározó) - továbbá: állandóhatározó, hasonlító határozó, részeshatározó - a jelzõk, a jelzõs szerkezetek: - minõségjelzõ - mennyiségjelzõ - birtokos jelzõ - értelmezı jelzı Fogalmak: kijelentı, felkiáltó, kérdı, óhajtó, felszólító mondat; tagolatlan, tagolt mondat; tı- és bıvített mondat; hiányos szerkezető mondat; állító és tagadó mondat; mondatrészek: alany, állítmány, tárgy, a határozó és a jelzı fajtái; az alany-állítmányi viszony, az alárendelı és a mellérendelı szintagma Helyesírási ismeretek Tartalom
Tanulói teljesítmény minimális teljesítmény Az egyszerő mondat helyesírása (vesszı, A tanult helyesírási és nyelvhelyességi szabágondolatjel, zárójel, kettıspont, pontosvesszı) lyok megfelelı alkalmazása A tulajdonnevek helyesírási ismereteinek bı- Javítás tanári irányítással és önállóan A központozás, az egybe- és különírás szabávítése: lyainak ismerete és alkalmazása - a tanult idegen személynevek - a többelemő földrajzi nevek, intézményne- A tulajdonnévbıl képzett melléknevek helyesvek és a belılük képzett melléknevek írása A magyar helyesírás szabályai c. könyv önálló használata Könyv- és könyvtárhasználat Tartalom
Tanulói teljesítmény, minimális teljesítmény A könyvtár írott és a modern technológián A tárgyalt irodalmi mővekhez és a mindennaalapuló dokumentumainak felhasználása kü- pi élet kérdéseinek megválaszo-lásához ismeretanyagok keresése a könyvtár nyomtatott és lönféle témák feldolgozásában információhordo-zóinak Forráshasználat, forrásjegyzék, az idézés elektronikus felhasználásáva módjai Fogalmak: forrásjegyzék, idézet, hivatkozás A győjtött ismeretek elrendezése, felhasználásal
25
Ritmus, kép, kifejezésmód – a líra alapformái Tartalom
Tanulói teljesítmény, minimális teljesítmény Különféle témájú lírai alkotások a klasszikus A lírai formanyelv (ritmus, rím, hangzás, magyar irodalomból: képiség) stíluseszközeinek felismerése, szakszerő megnevezése Tavaszi szél vizet áraszt A lírai mővek elemzési, értelmezési képességének bıvítése: a mőfaji sajátosságok megfiCsokonai Vitéz Mihály: A Reményhez Petıfi Sándor: Szeptember végén gyelése, a lírai szerkezet megismerése Törekvés az önálló vélemény kialakítására Balassi Bálint: Egy katonaének szépirodalmi mővek feldolgozásakor A lírai szerkezet, a mőfaji sajátosságok, a A szó szerinti és a metaforikus jelentés megkülönböztetése versformák változatai Az idımértékes verselésrıl tanultak bıvítése: Fogalmak: dal, elégia a disztichon A kisepika mőfaji változatai: novella, elbeszélés, anekdota Tartalom Tanulói teljesítmény, minimális teljesítmény Anekdotikus történetek, kisepikai alkotások a A szépirodalmi mővekben megjelenı helyzetek és jellemek, érzelmek és gondolatok összefügmagyar irodalomból: géseinek bemutatása szóban és írásban Mikszáth Kálmán: A mák Az epikai mővek szerkezeti elemeinek elküA pénzügyminiszter reggelije lönítése Értelmes, kifejezı, jó tempójú elemzıA néhai bárány Az anekdota változatai, felépítése értelmezı olvasás A novella szerkezeti jellemzıi Értı néma olvasás. Az olvasott mő élményszerő ismertetése, a Fogalmak: anekdota, novella, karcolat tanulság életkori szintnek megfelelı kibontása Önálló ismeretszerzés: jegyzet, vázlat készítése szóbeli és írásbeli megnyilatkozáshoz A regény változatai Tartalom
Tanulói teljesítmény, minimális teljesítmény Magyar történelmi események megidézése az Epikus olvasmányok szerkezeti elemeinek elirodalomban Jókai Mór, Mikszáth Kálmán különítése, a fı- és mellékszereplık jellemmőveiben: zése Cselekményvázlat írása Jókai Mór: A nagyenyedi két főzfa A helyzet, a helyszín, a szereplık, a cselekA kıszívő ember fiai (részlet) ményelemek ismerete, az idı-, és az eseményMikszáth Kálmán: Szent Péter esernyıje szerkezet követése Fogalmak: regény A történelmi háttér bemutatása Személyes vélemény, álláspont alkotása és kifejtése a szereplıkrıl, a helyzetekrıl
Olvasmányok ismertetése a szerkezet, a cselekményt alkotó elemek, fordulatok, szereplık, a fıhıs, a mellékszereplı, a mő kezdete és befejezése bemutatásával 26
Az olvasott mővekrıl néhány alapvetı tény, adat ismerete: elhelyezés évszázadban, néhány fontos részlet felidézése az alkotó életrajzából Világos szövegalkotás, kifejezıképesség. Történetelbeszélési és –átírási gyakorlatok Improvizáció közösen választott témára, történetváz alapján Irodalom és kulturális élet a reformkorban Tartalom Olvasmányok a reformkor irodalmából, szerzık és mővek, írók és olvasók, írói életpályák, irodalmi társaságok, folyóiratok, színházi élet, irodalmi kapcsolatok: Kölcsey Ferenc életútja Kölcsey Ferenc: Himnusz Huszt Parainesis Kölcsey Kálmánhoz (részlet) Janus Pannonius: Pannónia dicsérete Vörösmarty Mihály életútja Vörösmarty Mihály: Szózat Petıfi Sándor életútja Petıfi Sándor: Kiskunság Úti levelek Nemzeti dal Egy gondolat bánt engemet Föltámadott a tenger Arany János életútja Arany János: A walesi bárdok Szondi két apródja A fülemile Letészem a lantot Romantikus életérzés, életmód, stílusjegyek Fogalmak: elégia, óda, himnusz, epigramma, ars poetica, költıi levél, értekezı próza; pentameter, hexameter, disztichon, versláb: jambus, trocheus, daktilus, anapesztus, spondeus, pirrichius
Tanulói teljesítmény, minimális teljesítmény Az olvasott mővek legfontosabb ismérveinek megnevezése: szerzı, mőfaj, téma Néhány fontos részlet felidézése az alkotó életrajzából Irodalmi társaságok, folyóiratok, a színházi élet hıskorának a megismerése Változatos tematikájú és ritmikájú szövegek olvasása, elemzése Különbözı témájú szövegek szerkezetének feltárása Kulcsszavak kiemelése Érzelmi megnyilvánulások, ellentmondásos élethelyzetek feltárása és megvitatása Stílusalakzatok, szóképek felismerése Ritmika, verselés, zeneiség felismerése Önálló írásbeli és szóbeli munka pl. könyvismertetés, alkotói pálya ismertetése könyvtári segédanyagok felhasználásával
A dráma Tartalom
Tanulói teljesítmény, minimális teljesítmény A dráma mőneme A drámai mőnem fogalmának ismerete Molière: A fösvény (részlet) A komédia mőfaji sajátosságainak megfigyeFogalmak: vígjáték, színmő, jelenet, felvo- lése nás, díszlet, jelmez, rendezıi utasítás, komi- Az olvasott vagy látott dráma szerkezeti elekum, humor meinek az elkülönítése 27
A fı- és a mellékszereplık bemutatása Drámai mővek közös olvasása és feldolgozása Alapvetı színházi mőfajok megismerése Egyszerő díszlet és jelmez alkalmazása a játékban Színházi elıadás megtekintése, élménybeszámoló Tánc és dráma Tartalom
Tanulói teljesítmény, minimális teljesítmény Figurateremtés hanggal és nem verbális esz- Részvétel csoportos történetalkotásban, improvizációban és az elemzı beszélgetésekben közökkel Improvizáció közösen egyeztetett témára, Színházi formákkal kapcsolatos aktív szótörténetváz alapján, a megismert drámai kon- kincs fejlesztése venciók elemeinek alkalmazásával: mozgásimprovizációk és gyakorlatok (némajátékok, pantomimes gyakorlatok) Élı színházi elıadás megtekintése Fogalmak: figura, improvizáció
28
8. évfolyam Fejlesztési feladatok Beszédkészség, szóbeli szövegek alkotása és megértése Tájékozódás az alapvetı tömegkommunikációs mőfajokban; a tömegkommunikáció szerepének és hatásának felismerése. Együttmőködés a beszédpartnerekkel, a másik ember közlésének egyre pontosabb felfogása a mindennapi helyzetekben, képesség az önellenırzésre a kommunikációs magatartásban. A nyelvváltozatok szókészletének tudatos használata a különféle kommunikációs helyzetekben – a nyelvi illemnek megfelelıen. Az egyéni beszédsajátosságok megfigyelése. A szépirodalmi szövegek mögöttes jelentéseinek tudatos keresése és önálló értelmezése. Memoriterek szöveghő tolmácsolása kifejezı szövegmondással, megjelenítéssel. Olvasás, írott szövegek megértése Különbözı szövegek néma és hangos olvasása, biztonságos, értelmezı felolvasása. A szövegben ki nem fejtett tartalmak kikövetkeztetésének és megértésének a gyakorlása. A szövegelemzési technikák bıvítése és önálló alkalmazása: ok-okozati kapcsolatok keresése, összefoglalás. Írásbeli szövegek alkotása, íráskép, helyesírás Olvasható, esztétikus írásmód. Rövidebb beszámolók anyagának összegyőjtése, rendezése és írásba foglalása. Mindennapi élethelyzetekhez, irodalmi olvasmányokhoz kapcsolódó véleményalkotás és –nyilvánítás árnyalt kifejezésmódjainak ismerete és használata. Tapasztalatszerzés a mindennapi élet alapvetı hivatalos iratainak (kérdıív, nyugta, kérvény, önéletrajz) megfogalmazásában. Önkifejezési képesség különbözı mőfajokban: pl. dramatizálás, érvelés. A nyelvtani, helyesírási és nyelvhelyességi ismeretek tudatos alkalmazása a fogalmazásokban, kreatív szövegalkotásokban. Tanulási képesség fejlesztése Mindennapi, közéleti, szakmai problémákról vagy irodalmi témákról ismeretek, érvek, példák győjtése a könyvtári katalógus segítségével. Egyszerőbb szövegek vizuális környezetének átlátása: ábrák, illusztrációk értelmezése. Önálló problémafelvetés, források kiválasztása, többféle forrásból győjtött anyag válogatása, feldolgozása önállóan vagy csoportmunkával, az összegyőjtött anyagról szóbeli és/vagy írásos beszámoló készítése. Az összefoglalás sajátosságainak ismerete, összefoglalás készítése tanári irányítással, csoportosan, önállóan. Az információk kritikus befogadása; azonos témáról különbözı forrásból származó rövidebb információk összevetése. A tanult mővek ismereteinek bıvítése önálló könyvtári munkával; az adatok felhasználása az értelmezésben és az elemzésben.
29
Ismeretek az anyanyelvrıl Mondatelemzési jártasság az összetett mondatok feldolgozásában: a tagmondatok sorrendjének, a szintagmák szerkezetének és jelentésének felismerése, értelmezése, fogalmi szintő megnevezése. A szóalkotási módok ismerete: szóösszetétel, szóképzés. A szóösszetétel, az alapszó, a képzett szó és a szókapcsolat megkülönböztetése. A mondattani és nyelvhelyességi ismeretek biztonságos alkalmazása a szóbeli és az írásbeli megnyilatkozásokban. Az idézés és a párbeszéd írásmódjának szabályossága. Tájékozottság a magyar nyelv életére vonatkozó alapvetı nyelvtörténeti tényekrıl, a magyar nyelv jellemzı sajátosságairól (nyelvtípusáról). Igény a magyar nyelv és a tanult idegen nyelvek szerkezetének összehasonlítására. Ismeretek az irodalomról Az olvasott mővek elhelyezése a korban, néhány fontos részlet felidézése az alkotók életrajzából. Néhány alapvetı irodalmi téma és motívum jelentésének elemzése. Hasonló témájú, azonos mőfajú mővek összehasonlítása. A magyar irodalom nagyobb korszakaira vonatkozó ismeretek önálló összefoglalása. Korokhoz kötıdı ismétlıdı témák, kérdésfelvetések meglátása irodalmi mővekben. Egy-egy irodalmi mő fogadtatásának ismerete a saját korában, jelentısége az utókor szemében. Tájékozódás az irodalom kronológiájában és „földrajzában”, a helyi hagyományok, irodalmi emlékek ismerete. A mővészi kifejezésmódok, stíluseszközök funkcióinak megfigyelése, értelmezése. A megismert mőfajok, stílusalakzatok, szóképek megnevezése, jellemzése példákkal. Vizsgálódás a népszerő irodalom mőfajaiban: a lektőr, a krimi hatáskeltı eszközeinek ismerete. Népszerő epikus mőfajok, drámai vagy filmalkotások elemzése a hatáskeltés, a bennünk megjelenı tipikus helyzetek és jellemek szempontjából. Toposzok, sémák és sablonok felismerése és szerepének értékelése a szórakoztató irodalmi és filmalkotásokban. Rögtönzés a megismert drámai konvenciók és színházi formanyelv elemeinek alkalmazásával, a társmővészetek eszköztárának bevonásával. Az ítélıképesség, az erkölcsi, esztétikai és történeti érzék fejlesztése A helyzet- és jellemkomikum a mővészetben: a humor, a gúny, az irónia azonosítása, szerepük felismerése. A kulturális különbség (világlátás, életforma, konfliktusforrás) megfigyelése különbözı szövegekben. A személyes és a közösségi igazság konfliktusának megértése különféle szövegekben. Az életkorfüggı szemlélet megfigyelése szövegmőfajok kapcsán.
30
A tömegkommunikáció Tartalom Alapismeretek a tömegkommunikációról nyelvi szempontból, elsısorban a befogadás oldaláról A tömegkommunikáció néhány gyakori szövegmőfaja: - hír, tudósítás - interjú, riport A reklám, a hirdetés, az apróhirdetés eszközei és hatása A kommunikáció etikájának alapelemei (az eltérı vélemény tisztelete) Beszédmővelési gyakorlatok többféle stílusban Fogalmak: tömegkommunikáció, média; hír, tudósítás, cikk, interjú, riport; hirdetés, apróhirdetés, reklám,
Tanulói teljesítmény minimális teljesítmény Publicisztikai szövegek önálló olvasása és megértése. Az információ kritikus befogadásának megalapozása A köznyelv, a tanult szaknyelv, a társalgás és a szleng szókészletében meglévı eltérések felismerése és a kommunikációs helyzetnek megfelelı használatuk Tájékozottság és ítéletalkotás az alapvetı kommunikációs mőfajokban A média szerepének és hatásának felismerése Tiszta hangképzés, helyes intonáció, beszédlégzés, hangsúlyozás Pontos kifejezés, tudatosan végzett gyakorlatok
Az összetett mondat Tartalom
Tanulói teljesítmény minimális teljesítmény Az összetett mondat szerkezete, a tagmon- Tartalmi, logikai és nyelvtani kapcsolatok felismerése és megnevezése a tagmondatok ködatok sorrendje zött Az alárendelı összetett mondat fajtái: Az összetett mondat elemzése egyszerőbb ese- állítmányi tekben, jelölése - alanyi A vonatkozó névmás helyes használata - tárgyi Önkontroll fejlesztése, önálló hibajavítás - határozói A magyarázó és a következtetı mondat biztos - jelzıi felismerése A mellérendelı összetett mondat fajtái: Olvasható, rendezett íráskép - kapcsolatos Gyakorlottság a helyesírási kézikönyvek hasz- ellentétes nálatában - választó - következtetõ - magyarázó A szó szerinti és a tartalom szerinti idézés isAz idézés esetei, sorrendje, helyesírása merete és biztos alkalmazása Írásjelek az összetett mondatban A szórend alapvetı kérdései az egyszerő és az Az idézés, a párbeszéd, a központozás helyesírása összetett mondatban A többszörösen összetett mondat Fogalmak: összetett mondat, mondategész, mondategység (tagmondat), fımondat, mellékmondat; utalószó, kötıszó; a mellérendelı összetett mondat fajtái: kapcsolatos, ellentétes, választó, magyarázó, következtetı; az alárendelı mondat fajtái: állítmányi, alanyi, tárgyi, határozói, jelzıi alárendelés; többszörösen összetett mondat; egyenes és függı idézés 31
A szóalkotási módok Tartalom A szóösszetétel: alá- és mellérendelt összetett szavak A szóképzés Mozaikszók és rövidítések A gyakori szóalkotási módok rendszerezése Fogalmak: szóösszetétel, alárendelt összetett szavak: alanyos, tárgyas, határozós, jelzıs összetétel; mellérendelı összetett szavak: valódi összetétel, szóismétlés, ikerszó; jelentéssőrítı összetétel, mozaikszó
Tanulói teljesítmény minimális teljesítmény A szóalkotás gyakori módjainak felismerése és elemzése Az összetett és a képzett szavak biztos helyesírása A keletkezett új szavak szófajtani, jelentéstani, alaktani, helyesírási elemzése a felismerés és a megnevezés szintjén A helyesírás javítása tanári irányítással és önállóan
A tanult leíró nyelvtani fogalmak rendszerezése Tartalom
Tanulói teljesítmény minimális teljesítmény A nyelvi szintek Hangtani, szó- és alaktani, jelentéstani, monA nyelvi szintekrıl tanultak rendszerezése: dattani jelenségek fogalmi szintő megnevezése, elemzése egyszerőbb esetekben - a mondat szerkezete és jelentése - a szószerkezetek (szintagmák) kifejezı- A szórend és a jelentés összefüggéseinek felismerése eszközei - a szófajok rendszere - alaktani ismeretek: szó, szóelem, egysze- Mondattani és nyelvhelyességi ismeretek alrő szó, összetett szó, alapszó, képzett szó kalmazása szóban és írásban - a magyar hangrendszer, a mondatfone- Rendezett, esztétikus, olvasható íráskép. tikai eszközök Fogalmak: nyelvi szint, mondatfonetikai eszközök: hangsúly, hanglejtés, szünet, tempó
Helyesírási ismeretek Tartalom A magyar helyesírás alapelvei Az összetett mondat központozása A párbeszéd és az idézetek írásmódja A szóösszetétel helyesírása
Tanulói teljesítmény minimális teljesítmény (Az összetett mondat és a szóösszetétel témakörhöz kapcsolva)
Kitekintés a magyar nyelv életére Tartalom
Tanulói teljesítmény minimális teljesítmény Nyelvváltozatok és nyelvi normák a mai ma- Tájékozottság a magyar nyelv eredetérıl, helyérıl a világ nyelvei között gyar nyelvben A nyelvi normák figyelembe vétele, kulturált Nyelvünk eredete, rokonsága A magyar nyelv típusa: néhány hangtani, nyelvi magatartás alaktani, mondattani sajátossága, szórendjé- A mai köznyelvtıl eltérı nyelvhasználatú szövegek megismerése nek jellemzıi Fogalmak: a magyar nyelv szórendje
32
Szövegmőfajok és kifejezési formájuk Tartalom A mindennapi élet néhány alapvetı hivatalos irata: a nyugta, kérdıív, kérvény, önéletrajz tartalmi és formai kérdései Ismeretek a véleménynyilvánítás néhány szóbeli és írásbeli mőfajáról az olvasmányok feldolgozásához kapcsolva: ismertetés, könyvajánlás, olvasónapló Az idézés módja: egyenes és függı idézet A paródia kifejezıeszközei Fogalmak: egyenes és függı idézés
Tanulói teljesítmény minimális teljesítmény A gyakrabban használt mindennapi hivatalos iratok ismerete Különféle mőfajú szövegek alkotása A mőfajnak megfelelı kifejezı felolvasás Önkifejezés és kreativitás különbözı mőfajokban: pl. párbeszédek írása, párbeszédes forma átírása epikus formába
Könyv- és könyvtárhasználat Tartalom
Tanulói teljesítmény minimális teljesítmény A tárgyi katalógus használata önálló feladat Jártasság az önálló könyvtári munkában, a megoldásához, cédulázás, vázlat, forrásjegy- tárgyi katalógus használatában zék készítése a győjtött adatokról Dokumentumválasztás és -felhasználás önállóan A mindennapi élettel kapcsolatos közhasznú információs források használata Jegyzetkészítés források megjelölése tanári irányítással Egyszerőbb szövegek vizuális környezetének átlátása: ábrák, illusztrációk értelmezése A népszerő irodalom mőfajai Tartalom
Tanulói teljesítmény minimális teljesítmény Változatos témájú irodalmi mővek olvasása és A népszerő irodalom néhány gyakori mőfajáfeldolgozása a magyar és a világirodalomból, nak ismerete, hatáskeltı eszközeik jellemzése a népszerő, illetve lektőr irodalom hatáskeltı Az olvasott szöveg tartalmának értelmes kieszközei és értékelésük fejtése Agatha Christie (részlet) Az olvasott mővek szerzıjének, témájának, A. E. Poe egy bőnügyi története mőfajának megnevezése Karinthy Frigyes: Egy bőnügyi történet paródiája Fogalmak: népszerő irodalom: lektőr, ponyva
33
Az irodalom nagy témáiból Tartalom Regények, regényrészletek, elbeszélések a magyar irodalom visszatérı nagy témáit feldolgozó irodalmi alkotások körébıl: Móricz Zsigmond: Hét krajcár Légy jó mindhalálig Karinthy Frigyes: Együgyő lexikon Tanár úr kérem (részletek) Idı és eseményszerkezet elbeszélı mővekben
Lírai alkotások a magyar irodalom visszatérı nagy témáit feldolgozó irodalmi alkotások körébıl: Radnóti Miklós: Nem tudhatom Razglednicák József Attila: Tiszta szívvel Születésnapomra Mama, Anyám Levegıt! Fogalmak: epikai szerkezet, szatíra
Tanulói teljesítmény minimális teljesítmény Életkornak megfelelı szövegek értelmes, kifejezı, jó tempójú olvasása Értı néma olvasás-önálló szövegfeldolgozás Ismert tartalmú szövegek biztonságos, értelmezı felolvasása A regény történelmi hátterének ismerete Az író életrajzának, leghíresebb mőveinek ismerete Az olvasott mővek legfontosabb ismérveinek megnevezése: szerzı, mőfaj, téma A mő mondanivalójának megfogalmazása A helyzet, a helyszín, a szereplık, a cselekményelemek ismerete, az idı- és eseményszerkezet követése az epikai mővekben Az olvasott mővekben megjelenített emberi problémák bemutatása önálló véleményalkotással A helyzet- és jellemkomikum felismerése A jellemzés fıbb eszközeinek azonosítása Az irodalmi mő szerkezetének feltárása Cselekményvázlat készítése önállóan Az olvasmányokhoz kapcsolódó, a mővek ismeretét bizonyító fogalmazás, összefoglalás készítése Mő(részlet) közös dramatizálása Változatos tematikájú, ritmikájú szövegek olvasása, elemzése Érzelmek, magatartások saját szavakkal történı bemutatása Stílusalakzatok, szóképek felismerése és megnevezése
A Nyugat elsı nemzedékének irodalmából Tartalom
Tanulói teljesítmény minimális teljesítmény Irodalmi és kulturális élet a Nyugat elsı kor- A költık, írók életútjának, valamint a Nyugat szakában címő folyóirat történetének ismerete Szépirodalmi alkotások, esszék a Nyugat elsı Ismeretek a XX. század elsı felének magyar nemzedékének íróitól, impresszionista, szim- irodalmi korszakáról bolista stílusjegyek: Változatos tematikájú és ritmikájú szövegek Publicisztika, esszé, kritika, riport olvasása és elemzése Ady Endre életútja, alkotásai: Stílusalakzatok, szóképek felismerése és megGóg és Magóg fia vagyok én ... nevezése a tanult szakkifejezésekkel, jellemzéA magyar Ugaron sük példákkal Memoriter elıadása kifejezı tolmácsolással Párizsban járt az ısz Lédával a bálban Önálló jegyzetkészítés és szövegelemzés İrizem a szemed A föl- földobott kı 34
Juhász Gyula: Magyar táj, magyar ecsettel Babits Mihály: Messze…messze… Kosztolányi Dezsı: A szegény kisgyermek panaszai (részletek) A lírai mővek szerkezete és képisége Fogalmak: szimbólum, impresszionizmus A dráma világa Tartalom
Tanulói teljesítmény minimális teljesítmény Egy dráma (tragédia vagy vígjáték) feldolgo- Személyes vélemény, álláspont alkotása helyzása és megtekintése: zetekrıl, szereplıkrıl Összefoglalás készítése színházi elıadásról Shakespeare: Rómeó és Júlia szóban vagy írásban Fogalmak: drámai szerkezet, monológ, dia- A szövegek erkölcsi elemeinek feltárása lógus, tragédia Szövegek kiegészítése, átírása Drámai mővek közös és önálló olvasása, feldolgozása Színházi elıadás megtekintése, élménybeszámoló Kortárs irodalom Tartalom
Tanulói teljesítmény minimális teljesítmény Olvasmányok a szélesebb értelemben vett Ismeretek a magyar irodalom nagyobb korkortárs irodalomból: szakairól (XX. század második fele) Kertész Imre: Sorstalanság Néhány alkotó portréja, az olvasott mővek Bacsó Péter: A tanú elhelyezése a korban Illyés Gyula: Egy mondat a zsarnokságról A személyes és a közösségi konfliktus megérDéry Tibor: Képzelt riport egy amerikai tése popfesztiválról A kulturális különbség, sokszínőség megfigyelése Regionális kultúra és irodalmi élet Tájékozottság a régió kulturális örökségében A lakóhelyen és környezetében lévı irodalommal kapcsolatos emlékhelyek megtekin- Vizuális és verbális információk együttes ketése zelése (pl. illusztráció értelmezése) Tánc és dráma Tartalom
Tanulói teljesítmény minimális teljesítmény Improvizáció közösen egyeztetett témára, Együttmőködés a társakkal szerepjátékban, együttesen kidolgozott történetváz alapján dramatikus játékban (pl. a komédia egy-egy jelenetének elıadásában). Egyszerő díszlet, jelmez, kellék, fény- és hanghatások alkalmazása
35
EMBER ÉS TÁRSADALOM
36
Történelem
Történelem Alapelvek, célok Az Ember és társadalom mőveltségi terület középpontjában az ember világa áll, amelynek részei a történelem, az emberismeret és a társadalomismeret (jelenismeret). A történelem a társadalom közös emlékezete, amely a kölcsönös megértés lehetıségét és a közös kommunikációs alapot biztosítja a szőkebb és tágabb közösség számára. Mindez nélkülözhetetlen a közösséghez tartozás tudatának és a nemzeti és európai identitástudat elmélyítéséhez. A történelmi folyamatok megértése alapozza meg a történelmi tudat kialakulását, amely nélkül nem lehet a jelent megtartani és a jövıt építeni. Ez a tanulási folyamat segít abban, hogy a tanulók számára a történelemóra személyes élmény legyen. Az emberismeret az etika, az antropológia és a pszichológia alapfogalmainak, értelmezési kereteinek bemutatásával járul hozzá önismeretünk elmélyítéséhez. Betekintést nyújt az ember másokhoz és önmagához, a társadalomhoz és a természethez főzıdı szellemi kapcsolatok világába. Megismertet az etikai vitákban használatos érvelésmódokkal, fejleszti az önálló tájékozódáshoz, felelıs döntéshez, a mások álláspontjának megértéséhez szükséges attitődöket, képességeket. A szociális és állampolgári kulcskompetencia a harmonikus életvitel és közösségi beilleszkedés feltételeként a társadalomismeret ahhoz segít hozzá, hogy tájékozódni tudjunk saját korunk társadalmi, gazdasági és politikai jelenségei között. A társadalom ismerete növeli a társadalmi problémák iránti érzékenységet, a konfliktusok feldolgozásának és elemzéséhez való képesség fejlesztését igényli. Látóköre kiterjed a lakóhely, az ország, Európa és az egyesülı világ problémáira, és ezáltal készít fel a demokratikus közéletben való tudatos, hatékony, építı részvételre. A társadalomismeret tanulása során ismerkednek meg a tanulók a gazdaság a fogyasztói magatartásformák, a vállalkozás és a pénz világával. A társadalmi tapasztalatok és ismeretek megszerzésében játékok, és konkrét szituációk életszerő helyzetek után felsıbb évfolyamokon fokozatosan elıtérbe kerül az önálló tanulás, a politikai – társadalmi -gazdasági mozgások és változások figyelemmel kísérése, az egyéni vélemények megfogalmazása, a vita, a demokratikus polgári lét magatartásformáinak kialakítása. A 10–14 éves korosztály számára a fejlesztés kiemelt területei: a személyiség és az emberi jogok tiszteletére nevelés, a nemzeti identitás, a történelmi és állampolgári tudat erısítése, a szociális érzékenység, az életkornak megfelelı társadalmi problémák iránti nyitottság, a környezetért érzett felelısség, más kultúrák megismerése és elfogadása, a humánus, értékeket védı magatartás fejlesztése. A demokratikus intézményrendszer használatához és az egyenlı bánásmóddal és esélyegyenlıséggel kapcsolatos ismeretek és képességek kialakítása is szükséges. Fontos feladat az Európához való tartozás és részvétel iránti nyitottság, a felelısségérzetnek és közösségi összetartozást magalapozó értékek tiszteletben tartásának fejlesztése. A digitális kompetencia fejlesztésével a tanuló elsajátítja a társadalomtudományi információk megkeresését, összegyőjtését és feldolgozását és kritikus alkalmazását. Az internet által kínált és az elektronikus média által kínált lehetıségeket tudja használni a tanulás és kutatás terén. A hatékony, önálló tanulás fejlesztésével, a tanuló képes kitartóan tanulni, saját tanulását megszervezni, az elızetes tanulási és élettapasztalataira építve tudását és képességeit helyzetek sokaságában használni, az új ismereteket elsajátítani, feldolgozni és beépíteni, és saját munkáját értékelni. A tanítás-tanulási folyamat kiemelt célja a folyamatos önképzés, valamint az élethosszig tartó tanulás képességének kialakítása.
37
Történelem
5-6. évfolyam C é l: A múlt iránti érdeklıdés felkeltésével ismerje meg a tanuló az ısi társadalmak, az ókori keleti civilizációk, az ókori görög és római kultúra, valamint a magyarság születésének történetét és bekapcsolódását a feudális Európába. A középkori gazdasági, társadalmi, mővelıdési viszonyok folyamatos megismertetése. Az Európán kívüli kultúrák érintıleges bemutatása. A kora újkor jellemzıinek feltárása. A magyar nép történetének megtanítása a XIV. századtól a XVIII. század végéig. Magyarország és Európa viszonya, alakulásának bemutatása a különbözı idıszakokban. A társadalmi tájékozottság fejlesztése a múlt és jelenismeret párhuzamba állításával és összehasonlításával. A tanulók ismerjék meg népünk kulturális örökségének jellemzı sajátosságait, nemzeti kultúránk nagy múltú értékeit. Ennek során tanulmányozzák a kiemelkedı magyar történelmi személyiségek, tudósok munkáságát. Ismerjék meg a városi és falusi élet hagyományait, az országban élı nemzetiségek jellegzetességeit. Feldolgozási képességek (fejlesztési követelmények, feladatok) A tanuló sajátítsa el a történelem tanulás módszereit, az emberi alkotó munka és a társadalmi viszonyok összefüggéseit. Használjon ismeretei bıvítésére lexikonokat, újságokat, térképeket, forrásokat, könyveket. Tudjon ismereteket szerezni korabeli szövegekbıl, törvényrészletekbıl, leírásokból, Magyarország helyérıl az Európai régióban és kultúrában. A tanuló képes legyen adott témához könyvtárban, médiatárban, múzeumokban információk győjtésére, személyes beszélgetésekbıl, tárgyak, épületek, képek közvetlen megfigyelésébıl, olvasott elbeszélı szövegekbıl, filmekbıl önálló ismeretszerzésre. A kritikai gondolkodás fejlesztése érdekében a tanuló legyen képes megmagyarázni összefüggéseket, önállóan és kis csoportban győjtımunkát végezni, idırendben látni az eseményeket, európai és nemzeti események között elhelyezni helytörténeti ismereteket, a mindennapok eseményeit összegyőjteni, felhasználni, meglátni egy-egy történelmi esemény és a földrajzi környezet összefüggéseit. Továbbá képes legyen különbséget tenni tények és vélemények között és önálló véleményt kialakítani. A tanuló értse a történelmi fejlıdés folyamatát, a jelenségek okait és következményét, történelem híres személyeinek szerepét, a személyek és csoportok érdekeinek befolyásoló szerepét, és azt, hogy a társadalmi-történelmi jelenségeknek lehet egyszerre pozitív és negatív oldala. A kommunikáció különféle területeken való hatékony fejlesztésével tudjuk a kifejezıképességet az anyanyelvi kompetenciát fejleszteni, a különbözı nézıpontokat megérteni, figyelembe venni, ezen esetekben a változok iránt a tanuló fogékonnyá válik. A tanuló legyen képes megkülönböztetni a mesei és valóságos elemeket, a megismert történelmi fogalmakat alkalmazni az élıbeszédben, egyszerő írásos források szövegét megérteni és tanári segítséggel értelmezni. A tanuló legyen képes rövid beszámolót, kiselıadást tartani egy témáról különbözı információk alapján., tanuljon meg vázlatot, feladattervet írni, válaszolni feltett kérdésekre. A tanuló tudjon rajzot, modellt készíteni történelmi eseményrıl, helyszínrıl, eljátszani, megjeleníteni történelmi szituációt, történelmi személyiséget jellemezni, egy-egy történelmi témáról kérdéseket megfogalmazni. Az idıbeli és térbeli tájékozódás képességének fejlesztésével formálódik a hatékony történelmi tudat. A tanuló képes a történelmi eseményeket idırendbe állítani és megkülönböztetni az ıskort és ókort, valamint a jelen- múlt- és régmúltat és egyszerő kronológiai számításokra. 38
Történelem
A tanulónak történeteken keresztül alakuljon ki történelmi (kronológiai) tudata és az idıvel kapcsolatos fogalmi rendszere. A térbeni tájékozódás keretében a tanuló tudjon a térképen távolságot becsülni és számítani, és vaktérképen tájékozódni, ismerje a térképjeleket, a történelmi és a földrajzi térképatlasz közötti különbséget. A tanuló tudjon elhelyezni a térképen tanult eseményeket, és tudjon ahhoz neveket, helyszíneket rendelni, térképeket olvasni és a térkép fontos elemeit felismerni. Témakör 5. évf. Élet az ıskorban Az ókori Kelet világa Ószövetségi történetek Az ókori görögök életébıl Az ókori Róma évszázadai A kereszténység születése A magyar történelem kezdetei Összefoglalás, rendszerezés Ellenırzés, értékelés Helytörténeti óra Hon és népismeret, múzeumi óra Összesen:
Óraszám 5 8 2 11 12 2 6 12 7 3 6 74
Témakör 6. évf. Képek a középkori Európa életébıl Magyarország az Árpádok idején Virágzó középkor Magyarországon Az újkor kezdetén Magyarország az újkor kezdetén Összefoglalás, rendszerezés Ellenırzés, értékelés Hon és népismeret, helytörténet Összesen:
Óraszám 8 10 9 9 10 13 7 8 74
39
Történelem
5. évfolyam Tartalom
Tanulói teljesítmény minimális teljesítmény
Élet az ıskorban İskörnyezet Európában és a világ más helyein. Az ısember nyomai a földön. Eszközök, lakásviszonyok a barlangtól az ácsolt faházakig. Hogyan élt a győjtögetı, vadászó, halászó ember. A földmővelı és az állattenyésztı ember A munka szerepe az ember életében, munkamegosztás Az elsı mesterségek kialakulása A cserekereskedelem A természeti népek napjainkban. Hogyan lett a varázslatból mővészet, tudomány és vallás?
Az ember elsı eszközei A zsákmányolás és a termelés közötti különbség Természeti tényezık hatása az emberi társadalomra Fogalmak: ıskor, ısember régészet eszközhasználat és eszközkészítés, munkamegosztás, győjtögetés, vadászat, halászat, földmővelés, állattenyésztés, termelés, kézmővesség, csere, természetimádat, szellemek, mágia(varázslat) barlangrajz Kiegészítı fogalmak: szakóca, lándzsa, horda, marokkı, pattintott kı, csiszolt kı, sarló, ásóbot, fémkor, totem. Földrajzi nevek: Afrika, Ausztrália, Ázsia, Európa, Vértesszıllıs, Neandervölgy, Altamira Nevek Samu, Willendorfi Vénusz Évszámok: nagyon régen, régen, millió év, százezer év, tízezer év Az elsı államok létrejöttének jelentısége az emberiség történetében A különbözı társadalmi csoportok egyenrangúak Társadalmi egyenlıtlenségek, okai Fogalomismeret és használat Győjtımunka az ókori kelet építészeti alkotásairól (adatok, képek ) Fogalmak: ókor, öntözéses gazdálkodás, fáraó, piramis, építészet, szobrászat, múmia, hieroglifa, többistenhit, város, birodalom, ékírás Kiegészítı fogalmak: városállam, zsilip, gát, saduf, víztároló, papirusz, faluközösség, tartomány, szfinx, kaszt, dravidák, árják, maharadzsa, agyaghadsereg, a kínai nagy fal Földrajzi nevek: Egyiptom, Nílus, Mezopotámia, Tigris, Eufrátesz, India, Indus, Kína, Jangce, Gangesz, Giza Nevek: Gilgames, Hammurapi, Istar, Amon, Ré, Tutanhamon, Kheopsz, Ízisz, Ozirisz, II. Ramszesz Évszámok: kb. 5000 éve, évezred, Krisztus elıtt, Krisztus után
Az Ókori Kelet mesés világa A történelem korszakai Az idıszámítás Egyiptom, a „Nílus ajándéka” A piramisok rejtélye Mezopotámia földje: az államalapító sumeroktól a Babiloni Birodalomig Az írás kialakulása India, Kína, Fınicia Mítoszok és mondák az ókori keletrıl
40
Történelem
Történetek a bibliából A legnagyobb magyarországi egyházak felsorolása Fogalmak :Biblia, Ószövetség, egyistenhit Kiegészítı fogalmak: az „ígéret földje”, tízparancsolat, frigyláda, próféták Földrajzi nevek: Kánaán, Jeruzsálem Vörös-tenger, Sínai-hegy, Izrael, Júdea Nevek: Ádám, Éva, Noé, Mózes, Dávid, Salamon, Saul. Ábrahám (Ábrám) Évszámok :Kr. e. 19. Szd., Kr. e. 1250. Kr. e. 10.század
Ószövetségi történetek A Biblia Bibliai tájak Ószövetségi történetek a teremtésrıl, a vízözönrıl, Mózesrıl, Dávidról, Salamonról Az ünnep Az ünnep szerepe az emberek életében.(általános összefoglaló) Világi és vallási ünnepek. Személyhez kötıdı (névnap, születésnap) és közös ünnepek. Ünnepek az európai kultúrában. Ünnep a paraszti házban. Az egyházi év ünnepei a paraszti házban. Ünnepi elıkészületek: böjt, munkatilalmak, ételek. A nemek és korosztályok viselete, az ünnephez kötıdı hagyományok, szokások szigorú betartása. A karácsonyi ünnepkör
A jelentısebb ünnepek szertartásainak, szerepük és eredetük ismerete könyvtári győjtımunka alapján. Legfontosabb, népszokásaink ismerete. Egy karácsonyi népszokás szövegének elıadása, jelmezeinek közös elkészítése.
A karácsonyról általában ”a legszebb ünnep”. Az adventi idıszak szokásai. A helyi hagyományban ma is élı vagy újra felelevenített szokások: Miklós napja, Luca napja, a téli napforduló, kántálás, betlehemezés, bölcsıske, regölés, névnapi köszöntés, aprószentek napi vesszızés, újévi köszöntık. A vízkereszt fogalma, ház- és vízszentelés, háromkirály járás.
Az ókori Görögország A görög táj. Történetek a görög mondavilágból Krétai mondakör A görögöket összetartó erık: az istenek, az olimpiai játékok, amővészetek, a közös ellenség, a nyelv A tengeri hajózás Kereskedelem szárazföldön és vízen A görög városállamok: Athén és Spárta A nagy csaták hısei Athén Periklész korában Az athéni népgyőlés A görög mesterek és mővészek Nagy Sándor, a világhódító
41
Miben és miért különbözik Athén és Spárta A spártai nevelés Az athéni népgyőlés és a mai választójog összehasonlítása A mai választójog jelentısége, technikái Fogalmak: városállam (polisz), piac, kereskedelem. népgyőlés, démosz, demokrácia, mítosz, színház Kiegészítı fogalmak: labirintus, eposz, ion, dór, hellén, helóta, arisztokrata, sztratégosz, dráma, líra Földrajzi nevek:Olümposz, Olümpia, Athén, Spárta, Perzsa Birodalom. Alexandria, Kréta, Marathón, Trója, Delphoi, Taigetosz, Mükéné, Thermopüllai, Szalamisz, Makedónia Nevek: Zeusz, Pallasz Athéné, Héra, Dareiosz, Xerxész, Miltiádész, Periklész, Nagy Sándor, Poszeidon, Hádész, Apollón,
Történelem
Hermész, Homérosz, Themisztoklész, Arisztotelész Évszámok: Kb. 2500 éve, Kr. e. 776. Kr.e. 5. Század, Kr. e. 490. Kr. e. 480. Az ókori Róma évszázadai Római regék és mondák Róma alapításáról, a királyságról és a köztársaságról A pun háborúk, csaták és hadvezérek Szabadok és rabszolgák Julius Ceasar és hadserege Történetek Augustusról és a császárkorról Természet és gazdaság a Római Birodalomban Róma, az ókori világváros – vízvezetékek, utak, fürdık, bérházak, paloták, amfiteátrumok, templomok Pannónia –a rómaiak hazánk területén A népvándorlás viharában
Róma terjeszkedésének fıbb állomásai Választás és döntés, a szándék és tett különbségei Az emberek más és mást tartanak jónak és rossznak Róma és a provinciák kapcsolatának elınyös és hátrányos oldala A római civilizáció emlékei hazánkban Helytörténeti ismeretek ( Kıtár, múzeum) Fogalmak: királyság, köztársaság, rabszolga, gladiátor, császár, provincia, amfiteátrum, barbár, népvándorlás Kiegészítı fogalmak: szarkofág, fasces, szenátus, patricius, diktátor, consul, S: P: Q: R. Légió, veterán, triumvirátus, borostyánút, hunok Földrajzi nevek: Itália, Róma, Karthágó, Római Birodalom, Pannónia, Aquincum, Arrabona, Tiberis, Szicília, Capua, Pó folyó, Pompeji, Duna, Gorsium, Savaria, Scarbancia, Sopiane, Konstantinápoly, Vezúv ,Catalaunumi síkság Nevek: Romulus, Remus, Hannibál, Julius Ceasar, Augustus, Júnó, Mars, Minerva, Horatius Cocles, Nuncius Scaevola, Scípió, Spartacus, Nero, Constantinus, Attila Évszámok: kb. 1500 éve, évtized, Kr. e. 753. Kr e. 73- 71. Kr. u. 325. 476.
A kereszténység születése Történetek Jézus életérıl
Jézus élete Az idıszámítás kezdete A kereszténység elterjedésének okai Fogalmak: keresztény, Evangélium, Megváltó, próféta, apostol, vallás, egyház, püspök Kiegészítı fogalmak: Újszövetség, Messiás utolsó vacsora, felebarát, Szentlélek Szentháromság, ıskeresztény, zsinat Nevek: Jézus, Mária, József, Júdás, Szent Pá,l Nagy Konstantin Heródes, Pilátus, Szent Péter, Máté, Lukács, Márk, János Földrajzi nevek: Betlehem, Júdea, Palesztína, Názáret, Jeruzsálem Szentföld, Jordán folyó Évszámok: 313, 325, 5.század, 476.
A kereszténység fı tanításai Történetek a keresztény egyház kialakulásáról A keresztény idıszámítás
42
Történelem
A magyar történelem kezdetei A magyar nép eredete a mondák és a valóság tükrében Az Uraltól a Kárpát medencéig A magyar nép társadalma és hitvilága A vérszerzıdés A honfoglalás Ház A ház ısei. Hajlékok típusainak bemutatása: kunyhó, jurta, veremház, boronaház, több helyiséges lakóház. A magyar házépítés története.: A magyar paraszti lakóházak külsı jellegzetességei és az egyes tájtípusok bemutatása. Szoba A szoba berendezései. (Mibıl készült, hogyan készült, mire használják? Ezek kapcsán utalás a munkamegosztásra, életmódra, felekezeti hovatartozásra, társadalmi helyzetre.). Bútortípusok és elnevezések: sarokpad, kamarásasztal, nyoszolya, dikó, gyalogszék, sublót, szuszék. Mire használták, hogy díszítették? Textilek: hímzés és szıttes megkülönböztetése, hétköznapi lakástextíliák tisztaszoba textíliái: szökröny, tálas, abrosz, ágynemő , díszpárnák, lepedıvégek. A szőkebb lakókörnyezet motívumkincsének megismerése. Dísztárgyak: a szentsarok és a sublót dísztárgyai: kegyszobrok, szentképek, hazafias tárgyú nyomatok, emlékpoharak, emlékcsészék. Konyha Tőzhelyek típusai, és elhelyezkedésük a konyhában, szobában, használatuk módja: kandalló, kemence, rakott tőzhely. A kerámiaedények: tál, fazék, szilke, sütıedény, vizeskorsó, kancsó. Az eszközök bemutatásán keresztül utalás néhány hagyományos étel elkészítésére, kenyérsütésre, tejfeldolgozásra, disznóölésre, víztárolásra, ha lehetséges kóstoló rendezése az egyes tájegységek finomságaiból A gazdálkodó paraszti család munkamegosztása. Nemek, korosztályok szerinti munkák a házban és a ház körül a kisebb gyerekek játékai, a munkákat utánzó gyerekjátékok, 10-12 éves lányok, illetve fiúk csoportos játékai 43
A vándorlás és honfoglalás térképének ismerete Győjtsön szavakat a finnugor nyelvrokonság bizonyítására Beszámoló a honfoglalókra vonatkozó forrásról Fogalmak: finnugor, ıshaza, nomád pásztorkodás, nemzetség, törzs törzsszövetség, fejedelem, táltos honfoglalás Kiegészítı fogalmak: Magna Hungária, székelyek, kazárok, geszta, rovásírás nyelvrokonság, sztyeppe, sámán, turul, kende, gyula, életfa, „kettıs honfoglalás” Nevek:Hunor, Magor, Emese, Álmos, Árpád, Levedi, Levente, Csaba Földrajzi nevek:Ural, Volga, Levédia, Etelköz, Vereckei – hágó, Kárpát – medence Fekete- tenger Évszámok: 895 – 900.Kr. e. 500-Kr. u. 500., 9. század Néhány jellegzetes motívum képi felismerése, megrajzolása. Csoportos modellkészítés egy paraszti udvar épületeirıl. Népmővészeti tárgyak és azok technikáinak felismerése. Az egyes bútortípusok önálló feldolgozása, és bemutatása könyvtári győjtımunka alapján. Csoportos tablókészítés a paraszti szoba berendezéseirıl. A paraszti háztartás és gazdálkodás eszközeinek felismerése, használatuk ismerete. Egy jellegzetes magyar étel receptjének begyőjtése. Önálló győjtımunka az egyes eszközök megismeréséhez. A fontosabb paraszti munkák összegyőjtése könyvtári kutatás alapján. Saját családfa összeállítása.
Történelem
és munkái: vízhordás, állatetetés, takarítás, mosás, fızésben segítés, ételhordás, libapásztorkodás, disznó ırzése. A felnıttek munkái: fafaragás, kosárfonás, idénymunkák, állatok ellátása, föld megmővelése, udvar körüli munkák. lekvár fızés, tollfosztás, fonás, szövés). A napi, a heti és az éves munkarend, munkaritmus: egy nap és egy hét étkezési és munkarendje, az évenkénti munkák ideje. Az étkezések rendje: téli és nyári étrend (jellegzetes paraszti ételek). Hétköznapi viselet: a hagyományos paraszti ruhadarabok típusai és anyagai: gatya, pendely, ing, kapca, kötény, kendı. A továbbhaladás feltétele A gyerek tudjon különbséget tenni a történelem tárgyi, írásos és szóbeli forrásai között! Tudjon tájékozódni az idıben és térben! Tudja, hogy melyik esemény történt korábban, melyik késıbb, és mennyi idı telt el a két esemény között! Tudja elhelyezni a térképen a tanult eseményeket, s tudjon ahhoz rendelni neveket, helyszíneket! Az ókor egyes fejezetei kapcsán tudjon különbséget tenni a történetek mondai (mesei) világa és a valóság között!
44
Történelem
6. évfolyam Tartalom
Tanulói teljesítmény minimális teljesítmény
A magyar történelem kezdetei Nagy Károly birodalma, a nyugati államszervezés és a kereszténység összefonódásának példája. Az arab hódítások, azok hatása Európára. Európa 1000 körül. A középkori keresztény egyház. A templomok és a kolostorok világa: oklevelek, krónikák, legendák, a papok és szerzetesek élete. A középkori falvak és uradalmak élete A jobbágyrendszer kialakulása Hőbérurak és hőbéresek A középkori várak és a lovagi élet A középkori városok kialakulása A céhek mőködése, az iparosok és kereskedık szerepe a gazdasági és kulturális fejlıdésben Európa a 15. században
Magyarország az Árpádok idején Letelepedés – a kalandozások kora. „ A magyarok nyilaitól ments meg uram minket!” Géza és Szent István jelentısége. Szent István király udvarában Szent László és Könyves Kálmán: törvényhozás, bíráskodás, ítélkezés II. András és IV. Béla uralkodása A tatárjárás A második honalapítás Az Árpád – ház kihalása
A kolostorokról és a szerzetesekrıl győjtsön információkat Az iszlám vallás és az arab hódítás összefüggése Egyházszervezet, pápa, püspök, szerzetesek Térképvázlat készítése az 1000 évvel ezelıtti Európa államairól Szépirodalmi példák győjtése a lovagi életrıl, kultúráról A román és gótikus stílusjegyek felismerése az építészetben Helytörténet: Gyıri Bazilika Hédervári - kápolna Fogalmak :középkor, iszlám, kalifa, pápa, szent, ereklye, eretnek, kolostor, szerzetes, szerzetesrend, egyházszakadás, oklevél, kódex, legenda, uradalom, robot, jobbágy, jobbágytelek, nyomásos gazdálkodás, hőbérúr, hőbéres, hőbérbirtok, vár, lovag, középkori város, kiváltság, önkormányzat, polgár, adó, vám, céh, járványok, távolsági kereskedelem, keresletkínálat Kiegészítı fogalmak: keresztes hadjárat, iniciálé, miniatúra, zárda, apáca freskó, dézsma, tized, lakótorony, klumpa, csuklya, bocskor, pestis, szügyhám, nehézeke, borona, önellátó gazdálkodás, majorság, bazilika, katedrális Nevek: Nagy Károly, Mohamed, Szent Benedek, Szent Ferenc, Allah, Cirill, Metód, III. Ottó Földrajzi nevek: Frank Birodalom, Arab Birodalom, Mekka, Bizánc, Német-római Császárság, Török Birodalom, Velence, Genova, Firenze, Hanza-városok, Oxford, Párizs Évszámok, 622, 711, 800, 1054, 1209, 1453 Alapvetı fogalmak, ismeretek használata Az államalapítás jelentısége Törvényhozás és végrehajtásuk, bíráskodás IV. Béla a második honalapító Pannonhalma a magyar oktatás bölcsıje (Bencés-rend) Fogalmak: kalandozás, vármegye, tized, ispán, tatár, kun Kiegészítı fogalmak: királyi tanács, nádorispán, fıbíró, istenítéletek, nemesi vármegye,
45
Történelem
Kultúra az Árpádkorban A kamra és a gazdasági épületek
köznemes Nevek: Géza fejedelem, Sarolt, I. István, Gellért püspök, Imre herceg, I. László, Könyves A gazdálkodás a használati tárgyakon és a Kálmán, II. András, Juliánus barát, IV. Béla, telek épületein keresztül. Koppány, Vazul, I. András, Búvár Kund, III. A tárgyak használati módja, a gazdaságban András élı háziállatok és azok haszna. Földrajzi nevek: Pannonhalma, Esztergom, Kamra tárgyai: gabonatárolók, favilla, tiloló, Fehérvár, Erdély, Buda, Muhi, Augsburg, gereben, vonószék, taliga, eke, petrencerúd, Veszprém, Kalocsa, Várad, Horvátország, borona, henger, csép. Dalmácia, Ják Állattartás épületei: góré, csőr, pajta, ól, istál- Évszámok: 997-138, 1000, 1241-1242, 1301, ló. 955, 1077-1095, 1205-1235, 1235-1270, A paraszti munka éves rendje Önálló győjtımunka az egyes eszközök megismerésére. A gazdálkodási év jelentıs napjai és hozzájuk kapcsolódó tevékenységek: szántás, vetés, boronálás, aratás, cséplés, ki- és behajtás, Péter-Pál napja, Szent György napja, Szent Mihály napja, Szent Márton napja. Virágzó középkor Magyarországon Károly Róbert „kincses Magyarországa” Nagy Lajos, a lovagkirály Zsigmond a császár és király Egy középkori magyar város A Hunyadiak kora Mátyás király palotái Bárók, nemesek, jobbágyok Tragédia Mohácsnál Buda elfoglalása
Az újkor kezdetén Felfedezık, kalandorok, hódítók.
Károly Róbert gazdasági reformjai A fegyveres testületek, segítségnyújtásuk: rendırség, tőzoltóság Hogyan tükrözıdnek a társadalmi változások az 1351. évi törvényekben Nagy Lajos, a lovagkirály értékelése Szerepjáték: bírósági tárgyalás (irodalmi példák), birtoköröklés (Toldi) A haza védelme minden állampolgár kötelessége, ez áldozatvállalással jár Győjtımunka, beszámoló: a Hunyadi család Buda és Visegrád emlékei, a Tatai vár Fogalmak: aranyforint, bandérium, nemes, báró, ısiség, kilenced, kormányzó, végvár Kiegészítı fogalmak: kiskirályok, harmincad, bányabérharmad, úriszék, pallosjog, zsellér, bányaváros, mezıváros, királyi város, kancellária, fekete sereg, corvina Nevek: Károly Róbert, Nagy. Lajos, Luxenburgi Zsigmond, Hunyadi János,. Mátyás király, Janus Pannonius, Vtéz János, Bakócz Tamás, Dózsa György, II. Lajos, Szapolyai János, I. Szulejmán, II. Szulejmán,I. Ferdinánd, Anjouk, Csák Máté, Földrajzi nevek: Bécs, Nándorfehérvár, Visegrád, Mohács, Erdély, Kassa, Várna, Prága Évszámok: 1456, 1514, 1526, 1541, 13011342, 1342- 1382, 1351, 1387-1437, 14581490 Amerika felfedezése –1492 – jelentısége 46
Történelem
Kolumbusz és követıi I .Erzsébet Angliája II. Fülöp spanyol birodalma Harc a tengereken a tengerekért Szemben a pápával: Luther Márton és Kálvin János, a hitújítók Az angol polgári forradalom A Napkirály udvarában – XIV. Lajos Ablak Európára – Nagy Péter Oroszországa Az Európán kívüli világ Találmányok, felfedezések, újítások – tudomány és kultúra az újkor kezdetén
Győjtımunka: technikai feltételek a tengerek, óceánok meghódításához A reformáció jelentısége A barokk építészet stílusjegyei Gyır barokk emlékei: helytörténeti séta Fogalmak: újkor, azték, inka, felfedezı, gyarmat, világkereskedelem, manufaktúra, bankár, hitel, humanizmus, reformáció, protestáns, katolikus, megújulás, parlament Kiegészítı fogalmak: Újvilág, maja, anglikán, jezsuita, barokk, abszolutizmus, polgári forradalom, bekerítések Nevek: Kolumbusz, Magellán, Luther, Kálvin, A falu társadalma XIV. Lajos, Nagy Péter, Gutenberg, Leonardo da Vinci, Galileo Galilei, Oliver Cromvell, A családon kívüli kapcsolatok. Amerigo Vespucci, Vasco da Gama, VIII. A faluban élés a születéstıl az öregkorig: ko- Henrik, I. Erzsébet, V. Károly, maság, keresztszülık, legény- és leányavatás, Földrajzi nevek: Amerika, Versailles, Párizs, párválasztás alkalmai, idısek tisztségei. London, Nagy-Britannia, Madrid, NagyBritannia, Szentpétervár, Mexikó, Wittenberg, Németalföld, Hollandia, Genf, Amszterdam Évszámok: 1492, 1517, 1640 Térképismeret: a három részre szakadt Magyarország A legfontosabb végvárak Készítsen beszámolót egy végvár ostromáról Helytörténeti ismeretek győjtése: Gyır török megszállása és felszabadulása (Pálffy Miklós ) Bocskai és a hajdúk betelepítése A húsvét Ismerjen régmúltú református iskolákat és A húsvét bibliai eredete. híressé vált tanítványokat (Debrecen – CsokoAz ünnepkörhöz kapcsolódó népszokások: nai ) virágvasárnapi kiszehajtás, villızés, húsvétva- A Rákóczi szabadságharc fontosabb céljai és sárnapi zöldágjárás, locsolás, komatál küldés. eredményei Fogalom: szpáhi, janicsár, pasa, hajdú, kolléA pünkösdi ünnepkör és a nyári napforduló gium, végvár, kuruc, labanc nádor Kiegészítı fogalmak: vilajet, palánkvár, bég, A pünkösd népszokásai: pünkösdölés, pünkösdi királynéjárás, hesspávázás megismeré- felségárulási per, hajdúváros, bújdosó, rézpénz, vezérlı fejedelem, trónfosztás, emigráse. ció Szent István napja és szertartásai. Egy kiválasztott szentiváni ének megismeré- Nevek: Dobó István, Zrínyi Miklós, Bocskai István, Bethlen Gábor, Zrínyi Miklós, Thököly se. Imre, Zrínyi Ilona, Pázmány Péter, Károli Gáspár, II. Rákóczi Ferenc, Jurisics Miklós, Bercsényi Miklós, Vak Bottyán, Esze Tamás Földrajzi nevek: Királyi Magyarország, Hódoltság, Erdélyi Fejedelemség,, Gyulafehérvár, Eger, Szigetvár, Sárospatak Pozsony, Kıszeg, Isztambul, Drégely, Vizsoly, Munkács, Az újkor kezdete Magyarországon Török-magyar háborúk Három részre szakadt Magyarország Végvári vitézek Rákóczi szabadságharc
47
Történelem
Évszámok: 1532, 1552, 1604-1606 1686, 1703-1711, , 1735 A paraszttársadalom változásainak az egész nemzet társadalmi átalakulásával való kölcsönhatásának ismerete. Az emberi élet fordulóihoz kapcsolódó szokások A gyermekszületéshez és keresztelıhöz kapcsolódó hiedelmek, szokások. A házasságkötés szokásai, a lakodalom: a vıfény, násznagy és feladataik, a mennyasszonyi ruha. Egy kiválasztott szokás eljátszása.
A továbbhaladás feltételei Képek, tárgyak, épületek, azok stílusa után ismerje fel a tanuló az adott korszakot! A tanár tudja a tanulók készségét felmérni a középkori tárgyakról alkotott véleményük alapján! Készítsenek minden fejezet után legalább egy térképet a diákok! Ismerje a tanuló a kerettantervben szereplı földrajzi nevekhez tartozó helyeket! Tudjon a tanuló a legjellemzıbb középkori tárgyakról, fogalmakról rövid jellemzést adni!
48
Történelem
7-8. évfolyam Cél A múlt iránti érdeklıdés felkeltésével ismerje meg a tanuló a tanuló a polgári átalakulás korának eseményeit, a nemzetállamok születését, az elsı világháború borzalmait, valamint a polgárosodás útjára lépı magyarság történetét és a dualista ország berendezkedését. Ismerje meg a tanuló a XX. század és napjaink jelentısebb eseményeit, a második világháború borzalmait, a világot meghatározó két rendszer egykori versengését. Történelemszemlélet megalapozása, a múlt valóságát összetett, az általánosítás magasabb szintjén sokoldalú összefüggésekbe ágyazva ismerjék meg. Alkotmányos rendszerünk, valamint az állampolgári jogok és kötelezettségek ismerete. Az állampolgári tudat kialakítása, hogy a tanulók el tudjanak igazodni a jelen bonyolult közéletében, értsék a jogilag szabályozott demokratikus viszonyok rendszerét, mőködését és alapot kapjanak a közéletben való tudatos részvételhez. Feldolgozási képességek (fejlesztési követelmények, feladatok) A tanuló ismerje: a jelenkorral kapcsolatos fogalmakat, tényeket, topográfiai és kronológiai adatokat, a kor meghatározó személyiségeit, a fejlıdés törvényszerőségeit, szakaszait, az egyetemes és a magyar történelem közötti összefüggéseket, a XX. század anyagi és szellemi kultúráját, jelentıs alkotásait, az emberek mindennapi életét. A tanuló sajátítsa el a történelem tanulás módszereit, az emberi alkotó munka és a társadalmi viszonyok összefüggéseit. A tanuló használjon ismeretei bıvítésére lexikonokat, újságokat, térképeket, forrásokat, könyveket. Tudjon ismereteket szerezni korabeli szövegekbıl, törvényrészletekbıl, leírásokból, forrásokat győjteni és összevetni megadott szempontok alapján, Magyarország helyérıl az európai régióban és kultúrában. A tanuló legyen képes információkat győjteni statisztikai adatokból, magyarázni összefüggéseket, önállóan és kis csoportban győjtımunkát végezni, valamilyen témát feldolgozni errıl vázlatot és összefoglaló kiselıadást tartani, idırendben látni az eseményeket,európai és nemzeti események között elhelyezni helytörténeti ismereteket, a mindennapok eseményeit összegyőjteni, felhasználni, meglátni egy-egy történelmi esemény és a földrajzi környezet összefüggéseit, használni a történelmi atlaszt a szóbeli felelet során. A tanuló a kritikai gondolkodás fejlesztése érdekében képes legyen érvek győjtésére, önálló vélemény kialakítására és annak alátámasztására, lényegkiemelésre írott és hallott szövegbıl, híres történelmi hısök jellemzésére. A kommunikációs készség fejlesztése érdekében a tanuló legyen képes összefüggéseket statisztikákból, grafikonokból megfogalmazni, összehasonlító diagrammokat készíteni. Tudjon eseményeket elbeszélni, megadott témáról összefüggı feleletet adni, beszámolni tanulás, olvasás, győjtımunka-alapján szerzett tapasztalatairól szóban, írásban, rajban véleményt, álláspontot vitában is megvédeni. A tanuló képes legyen szerepjátékkal a korszak jellemzı alakjának egyes szám elsı személyő bemutatására és szóbeli beszámolót készítésére a győjtı-, kutatómunkával szerzett ismeretekrıl. A tanuló képes legyen események egyidejőségének megállapítására, események idıbeli elhelyezésére, kronologikus táblázatok önálló készítésére, ma is elıforduló jelenségek, konvenciók, eszmék, intézmények felismerésére, események, személyek idırendbe állítására. A térbeni tájékozódás fejlesztése érdekében tudjon a tanuló eseményeket leolvasni a térképrıl,, távolságot becsülni és számítani, egyszerő alaprajzokat készíteni. Tudjon a térképen távolságot becsülni és számítani, az országok területi változásait felismerni, történelmi térképeket összehasonlítani. 49
Történelem
Képes legyen a tanult idıszak idıbeli és térbeli változásainak felismerésére, és egyetemes és a magyar történelem eseményeinek összevetésére térkép alapján. Témakör 7. évfolyam A francia forradalom Magyarország a 18. században A reformkori Magyarország Forradalom és szabadságharc A polgári Európa A dualista Magyarország Az elsı világháború Összefoglalás, rendszerezés Ellenırzés, értékelés Összesen:
Óraszám 4 7 10 8 6 12 8 12 7 74
Témakör 8. évfolyam A világ a 1920-as és 1930-as években Magyarország a két világháború között A második világháború A globalizálódó világ Magyarország története napjainkig Állampolgári ismeretek Összefoglalás, rendszerezés Ellenırzés, értékelés Helytörténet, múzeumi óra Összesen:
Óraszám 10 6 7 8 10 9 10 10 4 74
7. évfolyam Tartalom A polgári átalakulás kora Az Amerikai Egyesült Államok megalakulása. Eszmék, személyiségek és események a felvilágosodás és a francia forradalom korából. Napóleon és Európa. A gépek és a mezıgazdaság forradalma. Vállalkozok és vállalkozások. Az ipari forradalom társadalmi következményei. A „világ mőhelye” Életmód a kapitalizálódó Európában. Új eszmei irányzatok és hatásuk. A Szent Szövetség Európája
Tanulói teljesítmény minimális teljesítmény Önálló vázlatkészítés a tanult témákról. Győjtımunka a felvilágosodás szerzıinek mőveibıl, ezen források értelmezése tanári segítséggel. Tanult államformák és a legfontosabb állampolgári jogok felsorolása, jellemzıinek ismerete. A tanult és a mai választójog összehasonlítása. Választás és döntés, a szándék és tett különbségei. A törvényhozói, végrehajtói és bírói hatalom különválasztása. Napóleon és Gyır kapcsolata. Beszámoló, kiselıadás tartása a tanult személyekrıl. Fontos találmányok felsorolása. Fogalmak: alkotmány, emberi jogok, felvilá50
Történelem
gosodás, népfelség elve, hatalmi ágak, köztársaság, forradalom, jakobinus, terror, nemzet, ipari forradalom, mezıgazdasági forradalom, vetésforgó, gyár, vállalkozó, haszon, tıkés, bérmunkás, kapitalizmus, politika diktatúra, Függetlenségi Nyilatkozat, Enciklopédia, Emberi és Polgári Jogok Nyilatkozata. Név: Washington, Jefferson, Rousseau, Voltaire, XVI. Lajos, Robespierre, Danton, Napóleon, Watt, Stephenson, Metternich, Marx Morse, Nagy Péter, Kutuzov. Helynév: USA, Boston, Lipce, Waterloo, Latin-Amerika, Versailles, Bastille, Kismegyer. Évszám: 1776, 1789 07. 14., 1809, 1815, 1804, 1813. III. Károly és a „Pragmatica Sanctio”. A jóságos királynı - Mária Terézia és a magyarok. II. József A soknemzetiségő Magyarország kialakulása A francia forradalom és a napóleoni háborúk hatása Magyarországon A polgárosodás kezdete
A tanult személyek jelentıségének, kortársainak ismerete. Az országban élı nemzetiségek felsorolása. Vázlatkészítés a tanult témáról. Fogalom: betelepítés, bevándorlás, úrbérrendezés, állandó hadsereg, vallási türelem, államnyelv, oktatáspolitika, kettıs vámrendszer, cenzúra, Káté Név: Mária Terézia, II. József, I. Ferenc, Kazinczy Ferenc, Kölcsey Ferenc,Martinovics Ignác Évszám: 1740-80, 1780-90, 1795, 1809 Győjtımunka és kiselıadás a reformkor nagyMagyarország a reformkor küszöbén, jairól, jelentıségük ismerete. A polgárosodás kezdetei A reformkor jellemzıinek ismerete. A pozsonyi országgyőlések. Vázlatkészítés adott témáról. A jobbágyfelszabadítás és a magyar nyelv Térképismeret és összehasonlítás. ügye. Széchenyi és Kossuth élete ismerete. A” legnagyobb magyar. ” /Széchenyi István/ Az országgyőlés mőködésének ismerete. Kossuth Lajos programja, politikai pályafutá- Fogalom: országgyőlés, arisztokrácia, alsósa. tábla, felsıtábla, reformkor, közteherviselés, Jobbágysors Magyarországon. örökváltság, nyilvánosság, cenzúra, nemzetiA nemesség harca a polgári átalakulásért ség, A soknemzetiségő Magyarország Név: báró Wesselényi Miklós, gróf Széchenyi István, Kossuth Lajos, Petıfi Sándor, Évszámok: 1791-1860, 1802-1894, 1825, 1830-1848, 1832-1836 A magyar forradalom és szabadságharc 1848-49-ben Forradalmi események 1848 tavaszán Európában és Pesten Polgári törvények A Batthyányi –kormány A szabadságharc kezdete
A forradalom fıbb eseményeinek ismeretegyıri vonatkozások emlékhelyek. A legfontosabbnak tartott értékeink ismerete. Fogalmak: sajtószabadság, választójog, felelıs kormány, jobbágyfelszabadítás, nemzetırség, honvédség, trónfosztás, Kiegészítı fogalmak: hitel, Pilvax, 12 pont 51
Történelem
A nemzeti hadsereg A dicsıséges tavaszi hadjárat A szabadságharc bukása Európa hallgatása
Nevek: Deák Ferenc, gróf Batthyány Lajos, Görgey Artúr, Ferenc József, Bem József, Klpka György Jelasics, Haynau, aradi vértanúk Földrajzi nevek: Cegléd, Pákozd, Debrecen, Kápolna, Vác, Isaszeg, Komárom, Segesvár, Arad, Világos, Évszámok: 1830-1848, 1848. március 15. 1849 április 14., 1849. október 6.
Nemzeti államok és birodalmak kora (1849-1871) Európa nagyhatalmai Centrumok és perifériák a 19. század második felében Harc a gyarmatokért A világ felosztása Új nemzetállamok: Olaszország, Németország. Az amerikai polgárháború
Fogalom: polgárháború, nemzetállam, szabad verseny, monopólium, szociálpolitika, gyarmatbirodalom, Kiegészi fogalmak: szakszervezet, kapitalizmus, farmer, ültetvény anarchisták, Nevek::Viktória királynı, Palmerston, Garibaldi, Bismarck, Lincoln Földrajzi nevek: Indokína, Németország Marsala,, Olaszország, Königratz Szerbia, Románia, Bulgária Évszám: 1861-1865, 1871 számoló, kiselıadás a tárgyalt személyekrıl. Forrásértelmezés tanári segítséggel. Megtorlás, kiegyezés, boldog békeidık A dualizmus jellemzıinek ismerete. A dualizmus kora Fogalmak: passzív ellenállás, emigráció, kiegyezés, közös ügyek, polgárosodás, dzsentri, A szabadságharc bukása zsellér, nagypolgárság, kispolgárság, asszimiA Bach rendszer programja láció, millennium Passzív ellenállás Nevek: Haynau, Alexander Bach, gróf A kiegyezés. Andrássy Gyula, báró Eötvös József, Tisza Pártok és politikusok Kálmán, Baros Gábor,Ganz Ábrahám, Weiss Gazdasági fejlıdés Manfréd. A polgárosodó magyar társadalom. Földrajzi nevek: Arad, Osztrák-Magyar MoVilágváros születik: Budapest A millennium: ellentmondások és válságjelek narchia, Pest-Buda, Budapest, Zágráb Évszámok: 1849. október 6., 1867, 18671916, 1896 Beszámoló, kiselıadás adott témáról. Táblázat, grafikon, diagramértelmezés. Térképek összehasonlítása, az egyes országok Európa nagyhatalmai és Magyarország az területváltozásainak ismerete. imperializmus korában A párizsi kommün hatása sz európai munkásmozgalomra Az állam új feladatai: oktatásügy, egészségügy, szociálpolitika, közlekedés A fény százada A központi hatalmak és az antant megalakulása A sokarcú munkásmozgalom Parasztszervezkedések, aratósztrájkok
Fogalmak: szakszervezet, anarchisták, központi hatalmak, utópia, antant, szociáldemokrácia, szocializmus, tömegkultúra Nevek: Edison, gróf Tisza István, Puskás Tivadar, Wekerle Sándor Földrajzi nevek: Viharsarok, Albánia Évszámok: 1912, 1913
Fogalmak: villámháború, állóháború, hátor52
Történelem
Az elsı világháború A nagy háború okai és céljai. A frontvonalak kialakulása Az állóháború A hátország. Forradalom Oroszországban, a bolsevik hatalomátvétel A világháború gyıztesei és vesztesei
szág, békerendszer, bolsevik, szovjet Nevek: Ferenc Ferdinánd, Hindenburg, II. Vilmos, II. Miklós ,Wilson, Lenin Évszámok: 1914-1918, 1917. február 23. 1918. novenber 11. Földrajzi nevek: Szarajevó, Verdun, Galicia, Somme, Isonzó, Doberdó, Piave
A továbbhaladás feltételei Készítsen önállóan vázlatot az adott témáról. A diák tudjon beszámolót, kiselıadást tartani adott történelmi eseményrıl, személyrıl, megadott irodalom alapján. Tudjon egyszerő történelmi tárgyú táblázatokat, grafikonokat, diagramokat értelmezni néhány mondatban. Tudjon önállóan vagy tanári segítséggel egyszerőbb forrásokat értelmezni, azokat elhelyezni a megfelelı korba, a megfelelı eseményekhez kapcsolva azokat! Ismerje a kiemelkedı politikusok, történelmi személyiségek tevékenységét, jelentıségüket az adott korban, idıszakban! Tudja a fıbb személyiségek szerepét, tetteit összehasonlítani, tevékenységét elemezni! Tudja, hogy a magyar és egyetemes történelem kiemelt személyei közül kik voltak kortársak! Legyen képes egy-egy ország határváltozásait, területváltozásait térképrıl összehasonlítani. Tudja térben és idıben elhelyezni az egyes korszakok fontosabb eseményeit és személyeit.
53
Történelem
8. évfolyam
Tartalom Háborútól háborúig A világ az 1920-as és 1930-as években A gyıztesek békerendszere, hatása Európa népeire. A sztálini Szovjetunió. A kommunizmus „Modern idık” Amerikában és Európában A társadalom és az életforma változásai Gazdasági világválság Hitler Németországa, a nácizmus Az Egyesült Államok és Roosevelt politikája Úton az újabb háború felé Európa újrafelosztása
Magyarország a két világháború között Forradalom és ellenforradalom. Trianon és következményei A kisantant Magyarország elszigetelıdése A bethleni konszolidáció. A Horthy-rendszer megszilárdulása Kiútkeresés és kényszerpálya a harmincas években Életmód a két világháború közti Magyarországon Urbánusok és népiesek A nemzeti szocializmus feléledése
A második világháború Európai háborúból világháborúba. A totális háború. Háború és gazdaság, hátország Háború és diplomácia A világháború fıszereplıi, nagy történelmi alakjai Magyarország a második világháborúban. Tragédia a Don-kanyarban
Tanulói teljesítmény minimális teljesítmény Statisztika alapján a gazdasági világválság jellemzése. A diktatúra jellemzı vonásai. Hitler szerepe a náci diktatúra. A sztálini diktatúra. Fogalmak: jelenkor, parlamenti demokrácia, gazdasági válság, nemzeti szocializmus, fajelmélet, antiszemitizmus, sovinizmus, koncentrációs tábor, egypártrendszer, sztálinizmus, koncepciós per, tervgazdálkodás, propaganda, New Deal, . Nevek: Wilson,, Sztálin, Roosevelt, Mussolini, Hitler Földrajzi nevek: Breszt-Litovszk, Észtország, Lettorszá, Litvánia, Ukrajna, Belorusszia, Szovjet-Oroszország Csehszlovákia, SHS Királyság (Jugoszlávia), Ausztria, Szovjetunió, New York. Évszámok: 1929-1933, 1933. január 30. 1936, 1938. 1939-1945 Magyarország háborús veszteségei. A revízió eredményeinek megmutatása térképen. Fogalmak: ıszirózsás forradalom, tanácsköztársaság, konszolidáció, irredentizmus, kommunisták, nyilasok, konzervatív, liberális, Nevek: gróf Károlyi Mihály, Kun Béla, Horthy Miklós, gróf Bethlen István, gróf Teleki Pál, Gömbös Gyula, Szálasi Ferenc Klebelsberg Kunó, Stromfeld Aurél. Földrajzi nevek: Belgrád, Szatmárnémeti, Szeged, Trianon, Sopron, Kárpátalja, Felvidék, Délvidék, Észak-Erdély. Évszámok: 1918. október 30-31., 1918. november 16., 1920.06. 04., 1920-1944. 1938
Gyır helyzete a világháború idején. Fontos fordulópontok ismerete. Fogalmak: totális háború, hadigazdaság, gettó, deportálás, munkaszolgálat, holokauszt, hintapolitika, partizán, antifasiszta ellenállás, háborús bőnös. Nevek: Mao Ce-tung, Churchill, Bárdossy László, Kállay Miklós, De Gaulle, BajcsyZsilinszky Endre Földrajzi nevek: Dunkergue, Vichy, Sztáling54
Történelem
Magyarország német megszállása. Az európai zsidóság tragédiája A háború befejezése.
rád, Normandia, Auschwitz, Hirosima, Jalta, Potsdam, Voronyezs, Don kanyar, Pearl Harbor, Midway-szigetek, Volga, Teherán Évszámok: 1939. szeptember 1., 1941. június 22., 1941. december 7., 1944. március 19., 1944. október 15., 1945. február 13.,1945. május 8., 1945. szeptember 2.
A globalizálódó világ
Az ENSZ és szervezete. A gyarmatok felszabadulása. Az Európai Unió. A kommunista diktatúrák bukása. A történelmi események, a technikai és gazdasági fejlıdés legfontosabb állomásai közötti összefüggések. Fogalmak: hidegháború, kommunista diktatúra, harmadik világ, globalizáció, világgazdaság, integráció, népességrobbanás, fogyasztói társadalom, környezetkárosítás, információ robbanás Nevek: Ceusescu, Tito, Gandhi, Eisenhower, Adenauer, Kennedy, Brezsnyev, Gorbacsov, Tıkés László Földrajzi nevek: Nürnberg, NSZK, NDK, Kórea, Tajvan, Indokína, Vietnám, Izrael, Brüsszel, Strasbourg, Dallas, Helsinki, Afganisztán, FÁK, Koszovó, Csehország, Szlovákia Évszámok: 1945-1946., 1947., 1949. január 25., 1949., 1961., 1968., 1979., 1985., 1990. október 3., 1991. december 21., 1993. január 1., 1998.
A kétpólusú világ. Az ENSZ megalakulása Kommunista diktatúrák. A harmadik világ kialakulása A gyarmati rendszer felbomlása A hidegháború A világgazdaság. Az európai integráció. Az emberi és polgári jogok. A szovjet birodalom szétesése Globális problémák, ökológiai kihívások A fogyasztói társadalom
Magyarország története napjainkig Magyarország a keleti blokkban- a koalíciós évek. Sztálinizmus Magyarországon A Rákosi-korszak. Forradalom Magyarországon- 1956 A Kádár-korszak „A legvidámabb barakk” A magyar társadalom átalakítása. A határon túli magyarok. A rendszerváltás. Magyarország alkotmánya A magyar választási rendszer Politikai tagoltság Magyarországon Törvényhozó hatalom: az országgyőlés Végrehajtó hatalom: a kormány Bírói hatalom: az igazságszolgáltatás A hatalommegosztás más tényezıi: a köztársasági elnök, az alkotmánybíróság, a nyilvá-
Az EU és a magyar történelem azonos idejő összehasonlítása. Az újjáépítés. A diktatúra. A demokrácia legfıbb jellemzıi. Fogalmak: pártállam, kollektivizálás, rendszerváltozás, földosztás, államosítás, állampolgárság, választási alapelvek, népszavazás, nemzet, nemzetiség, etnikum, emberi jogok. Nevek: Rákosi Mátyás, Rajk László, Mindszenty József, Gerı ernı, Péter Gábor, Nagy Imre, Kádár János, Pozsgay Imre, Németh Miklós, Antall József, Göncz Árpád, Mádl Ferenc Földrajzi nevek: Recsk, Bem tér, Corvin tér, Széna tér, Köztársaság tér, Rákoskeresztúri temetı, Monor, Lakitelek, Bıs-Nagymaros Évszámok: 1944. december 21., 1945-1948., 1946. február 1., 1946. augusztus 1., 19481953., 1949., 1950. június, 1956. október 23., 1968., 1989. augusztus 20., 1989., 1990. má55
Történelem
nosság Önkormányzatok, civil szervezetek Magyarország és az európai integráció
jus 22., 1998., 2000. augusztus 20.
A továbbhaladás feltételei A diákok végezzenek egyre több kutatómunkát, amelyek alapján vázlatokat készíthetnek és kiselıadásokat tudnak tartani! Tudjanak párhuzamot vonni a magyar és az európai események között! Tudják azt, hogy a magyar történelem kiemelkedı eseményei idején mi történt Európa és a világ más régióiban! Tudatosuljon a 14 éves korosztályban, hogy a történelmi, társadalmi események szorosan öszszefüggenek a gazdasági-technikai fejlıdéssel! Nagyon fontos a történelmi tudat fejlesztése szempontjából, hogy a gyerekek tudják a 20. századi magyar és egyetemes történelem legjelentısebb fordulópontjainak helyét és idejét. Legalább ilyen alapvetı tudni a diktatúra és a demokrácia legjellemzıbb vonásait. Legyenek képesek a kiválasztott eseményhez kapcsolódó forrást felkutatni és összehasonlítani más adatokkal! Ismerjék a mai Magyarország közjogi és politikai rendszerének alapintézményeit, mőködésük rendszerét! Dolgozzák fel a magyar társadalom történetének egy-egy szeletét 1989-tıl napjainkig, különös tekintettel a lakóhelyi eseményekre! Tanári segítséggel tudják elhelyezni személyes tapasztalataikat az országos és az egyetemes történelem folyamatában!
56
Osztályfınöki
Osztályfınöki Heti óraszám: 1 óra Éves óraszám: 37 óra Óraterv Téma/évfolyam 5. 6. 7. 8. Szervezési feladatok 3 3 3 3 Magatartás, szorgalom értékelése 4 4 4 4 Tanulmányi kirándulás elıkészítése 2 2 2 2 Egészségtan 10 10 10 10 Tanulásmódszertan 5 5 5 5 Személyiségünk 10 10 5 5 Pályaválasztás 5 5 Szabadon felhasználható 3 3 3 3 Összesen 37 37 37 37 Cél A tanuló reális, pozitív énképének kialakítása, fejlesztése. A jó kapcsolatokat elısegítı személyiségvonások fejlesztése a kapcsolatteremtı és kommunikációs képességek kibontakoztatásához. Az eredményes tanuláshoz szükséges képességek, az önfejlesztés, az önálló ismeretszerzés képességének fejlesztése. A testi-lelki egészség, a tiszta, esztétikus környezet igényének alakítása, fejlesztése. A felelıs magatartás fejlesztése önmaga, társai, az anyagi, természeti és szellemi világhoz. Tevékenységi formák Mesehallgatás, filmnézés, olvasás. Beszélgetés – szabad asszociációk, vélemények felszínre hozása és ütköztetése, hipotézisek cáfolata és bizonyítása. Szövegek megbeszélése, értelmezése, elemzése. Játékok – szerepjátékok, dramatizálás. Kutatómunka: adatok, biológiai és szociológiai tények összegyőjtése, rendezése és elemzése, kísérletek. Tanulói elıadás. Írásmővek készítése – jegyzet, ismertetés, összegzés, élménybeszámoló készítése. Cselekvési program készítése. Projekt. Egészségtan – „Ép testben, ép lélek.” 5. évfolyam Az egészség jellemzıi. Az egészséget befolyásoló környezeti tényezık. A jólét és a jól-lét különbözısége. Személyi higiéné Az egészséges táplálkozás. A nemi szervek mőködése és a személyi higiéné. A második „dackorszak” jellemzıi. 6. évfolyam A serdülık biológiai változásai, problémái. Nemi érettség a lányok és fiúk esetében. A betegség, fertızés fogalma. Környezettudatos magatartás , környezeti veszélyforrások és az elhárítás lehetıségei. A testi és lelki egészség megkülönböztetése és összefüggései. 57
Osztályfınöki
Test és lélek: az emberi test és lélek harmóniája, kölcsönhatása. Mennyire vagyunk felelısek testünk épségéért és egészségéért? Hasznos és káros szenvedélyek. 7. évfolyam A testedzés, a sport. Pszichoszomatikus betegségek. Lelki tényezık szerepe a betegségek kialakulásában. A kábítószer, mint mentálhigiénés zavar tünete. Az alkoholizmus. Gyógyszerek, házi gyógykezelés, házi patika. 8. évfolyam Krónikus betegségek. Nemiség, szerelem, házasság, családalapítás. A nemi jelleg kialakulása. A nıi és férfi szexuálhigiéné. A nemi szerepekhez tartozó viselkedésmódok. Párválasztás, fogamzásgátlás. Az egészségügyi ellátás rendszere. Lelki egészségvédelem. A testápolás és szépségápolás. Az állattartás egészségügyi problémái. Személyiségünk 5. évfolyam Az emberi természet. Az ember egyedfejlıdése – a születés, majd az ember életének meghatározó szakaszai. Az ember általános és egyéni vonásai. Az életkorra jellemzı tulajdonságok. A tanuló jó és rossz tulajdonságai, önmaga felvállalása. Irodalmi alkotások szereplıinek, hıseinek pozitív tulajdonságai – a példakép. A tanuló helye a családban és az iskolai közösségben. Társas kapcsolatok. A szeretet alapja a család. Nemzedékek kapcsolat . Csoportok kialakulása és jellemzıi az osztályban. 6. évfolyam A jellemfejlıdés: minden ember egyedi, énünk egyes összetevıi örököltek, mások megszerzettek. A vérmérséklet és a jellem. Személyiségtípusok. A személyiségvonások és az emberi kapcsolatok: a barátság. 7. évfolyam Az énkép fejlıdése. A tanuló magáról alkotott és a környezete által kialakított képe. Kortárscsoportok szerepe, a kapcsolatteremtés. A barátság. Elıítélet és nyitottság. Pszichikus mőködésünk és mozgatóik. Bírálat, önbírálat, önértékelés. A kompromisszumkészség. Lelki konfliktusok megoldási lehetıségei, stratégiája.
58
Osztályfınöki
8. évfolyam Az emberi szellem, a kiteljesedés. A fejlıdés motorja az emberi kíváncsiság. A reális önismeret. Önbizalom, önérzet, önuralom, helyes önszeretet. Pozitív önmegvalósítás. Differenciált emberkép kialakítása. Hit, világnézet, vallás. Az ember személyiségének tisztelete. Az eredményes munkavégzés pszichés összetevıi. Siker és boldogság. Kultúra és mővelıdés. Lelki konfliktusok megoldási lehetıségei, stratégiája. Toleráns, törvénytisztelı magatartás. Az ember, mint értékelı és erkölcsi lény. Az igazságosság. Az erkölcsi jó. A jó és a rossz harca. A döntés fontossága. Problémamegoldó képességünk. Pályaválasztás 7. évfolyam Pályaorientáció. A munkát végzı ember. Kultúra és mővelıdés. Az iskolarendszer Magyarországon. Foglalkozások, szakmák, hivatás. Hiányszakmák és divatos foglalkozások. Munkahelyek, munkalehetıségek. 8. évfolyam Pályaválasztás. A helyes pályaválasztás feltételei. Pályaelképzelések, pályaválasztási indítékok. Pályamódosítás. A környék munkalehetıségei. A munkaerıpiac elvárásai.
59
ÉLİ IDEGEN NYELV
60
Élı idegen nyelv
Jellemzık Idegen nyelvet (német, angol) elsı osztálytól tanul minden kisgyermek, mivel a környezı óvodákban idegen nyelvi foglalkozások folynak. Óraterv Évfolyam Heti óraszám Éves óraszám Évfolyam Heti óraszám Éves óraszám
1. 1 37 5. 3+1 111+ 37
2. 1 37 6. 3+1 111+ 37
3. é 2 74 7. 3+1 111+ 37
4. 3 111 8. 3+1 111+ 37
A nyelvtanítás rendszere 1-2. évfolyam: heti 1 x 45 perces foglalkozások csoportokban. 3. évfolyam: heti 2 óra képességcsoportos oktatás évfolyam szinten - teljesítmény szerinti besorolás 4-8. évfolyam: képességcsoportos oktatás évfolyam szinten – teljesítmény szerinti besorolás 5. évfolyamtól emelt szintő oktatás 1 csoport számára Az elırehozott nyelvoktatás miatt a NAT egyes elemeit 3-4. 5-6. évfolyamba helyeztünk. 7-8. évfolyamon lehetıségük van a tanulóknak a második idegen nyelv tanulására. Az angol nyelv tanterve megegyezik az 5-6. évfolyam tantervével, a német nyelv tanterve a 3-4-5. évfolyam tantervével. 5-6. évfolyamon a nem szakrendszerő oktatásban: nagyobb lehetıségeket kap az alapvetı készségek, képességek fejlesztése. A magasabb óraszám lehetıvé teszi az emelt szintő oktatásban részesülı tanulók számára a mélyebb ismeretek hozzárendelését. A Nat-ban kiemelt kulcskompetencia az idegen nyelvi kommunikáció. Ennek fejlesztéséhez kapcsolódó kulcskompetenciák: az anyanyelvi kommunikáció a digitális kompetencia a hatékony, önálló tanulás a szociális és állampolgári kompetencia Az idegen nyelvi kommunikáció feltételezi a szókincsnek és a funkcionális nyelvtannak, valamint a szóbeli interakciók fıbb típusainak és a nyelvi stílusoknak az ismeretét. Fontos a társadalmi hagyományoknak, valamint a nyelvek kulturális vonatkozásainak és változatosságának az ismerete is. Az idegen nyelvi kommunikációhoz szükséges képességek felölelik a szóbeli üzenetek megértését, beszélgetések kezdeményezését, folytatását és lezárását, valamint a szövegolvasást, -értést és -alkotást az egyéni igényeknek megfelelıen. Továbbá az egyénnek képesnek kell lennie a segédeszközök megfelelı használatára és az egész életen át tartó tanulás részeként a nyelv nem formális keretekben történı elsajátítására is. C é l: A cselekvıképes, használható és továbbfejleszthetı nyelvtudás, ami a személyiségfejlıdésüket is elınyösen befolyásolja. A gyakorlati nyelvi készségek elsajátítása: az idegen nyelven való szóbeli és írásbeli kommunikációs képesség fejlesztése. Legyenek képesek nyelvtudásukat egész életükben önállóan fenntartani, fejleszteni. Alapvetı cél az önmegismerés, önkontroll, felelısség önmagunkért, az önállóság az önfejlesztés igénye
61
Élı idegen nyelv
Követelmény: A tanuló tudja használni a tanult nyelvet egyszerő, hétköznapi kommunikációs helyzetekben. Alakuljon ki a tanulókban motiváció a nyelvtanulás, a tanult nyelv, az azon a nyelven beszélı emberek és kultúrájuk megismerésére. Legyenek képesek nyelvtudásukat fejleszteni. Személyisége gazdagodjon, önbizalma nıjön az idegen nyelven való önkifejezés öröme által. 6. évfolyam végére a „megfontoltan” haladó tanulók számára elérendı szint az A1-, a haladó csoportok számára az A1 szint. Az európai minimumszint fele: A1- Ezen a szinten a diák megérti a legegyszerőbb ismert utasításokat, kéréseket, és röviden válaszolni tud azokra. Beszédértés: Megérti a tanult témákhoz kapcsolódó ismerıs szavakat, fordulatokat. Beszédkészség: Képes egyszerő kérdéseket feltenni és azokra válaszolni. Olvasásértés: Felismeri és megérti az ismerıs szavakat, igen egyszerő mondatokat. Írás: A tanult szavakat le tudja írni, ismerıs szövegbe be tudja írni. Az európai minimumszint: A1 Ezen a szinten a diák megérti és használja a gyakoribb mindennapi kifejezéseket és a nagyon alapvetı fordulatokat, amelyek célja a mindennapi szükségletek konkrét kielégítése. Be tud mutatkozni, és be tud mutatni másokat, válaszolni tud személyes jellegő kérdésekre (pl. hogy hol lakik) ismerıs emberekre, dolgokra vonatkozóan, és fel is tud tenni ilyen jellegő kérdéseket. Képes egyszerő interakcióra, ha a másik személy lassan, világosan beszél és segítıkész. Beszédértés: Megérti az ismerıs szavakat, fordulatokat, amelyek személyére, családjára, közvetlen környezetére vonatkoznak. Beszédkészség: Részt vesz egyszerő beszélgetésekben, ha a partner lassan, jól artikulálva beszél. Feltesz és megválaszol egyszerő kérdéseket ismerıs témára és helyzetre vonatkozóan. Lakóhelyét, ismerıseit egyszerő fordulatokkal le tudja írni. Olvasásértés: Megérti az ismerıs szavakat, egyszerő mondatokat feliratokon, reklámokban, katalógusokban. Írás: Képes egyszerő nyomtatványt kitölteni, rövid üdvözletet megírni. 8.évfolyam végére a „megfontoltan” haladók számára az elérendı szint az A1, a haladó csoportok számára az A2. Az európai alapszint: A2 Ezen a szinten a diák megért olyan mondatokat és gyakrabban használt kifejezéseket, amelyek az ıt közvetlenül érintı területekhez kapcsolódnak (pl. nagyon alapvetı személyes és családdal kapcsolatos információk, vásárlás, helyismeret, állás). Az egyszerő és begyakorolt nyelvi helyzetekben tud kommunikálni úgy, hogy egyszerő és direkt módon információt cserél családi vagy mindennapi dolgokról. Tud egyszerő nyelvi eszközöket használva beszélni saját hátterérıl, szőkebb környezetérıl és a közvetlen szükségleteivel kapcsolatos dolgokról. Beszédértés: Megérti a leggyakoribb fordulatokat és szókincset, ha számára ismert, közvetlen dologról van szó. Megérti a rövid, világos és egyszerő üzenetek, bejelentések, egyéb gyakori szövegek lényegét. Beszédkészség: Részt vesz egyszerő, begyakorolt, hétköznapi témáról szóló beszélgetésben, amely közvetlen információcserét igényel ismert tevékenységgel kapcsolatban. Megérteti magát a társasági beszélgetésben. Röviden le tudja írni például a családját, lakóhelyét, tanulmányait. Olvasásértés: Megérti rövid, egyszerő szövegek, köztük történetek lényegét. A kért információt ki tudja keresni. Írás: Rövid feljegyzéseket, üzeneteket, magánlevelet tud írni.
62
Élı idegen nyelv
Kommunikációs követelmények A tanuló tudjon érthetıen - jó mondatdallammal, ritmussal és hangsúlyozással - beszélni, és a hangzók helyes kiejtésével is törekedjék az érthetıségre, legyen képes az információs szakadék áthidalására, tudjon személyeket, tárgyakat leírni, eseményeket elmesélni, tudjon összehasonlításokat tenni, tudja érzéseit, véleményét kifejezni, tudjon kérdezni, válaszolni, tudjon információt kikeresni, győjteni és továbbadni, tudjon magyarázatot kérni, értse meg az utasításokat, tudja azokat követni és tudjon utasításokat adni, tudjon szerepjátékokban részt venni, tudjon beszélgetést kezdeményezni és fenntartani, tudjon saját élményekrıl, tapasztalatokról beszélgetni, azokat összehasonlítani. Az együttmőködési készség fejlesztésének követelményei: A tanulók vegyenek részt: páros és csoportmunkában- kooperatív tanulási formákban életszerő feladatok tervezésében és kivitelezésében (interjúk, osztályújság, rádiómősor - készítés, színjátszás stb.) nyelvi játékokban, vetélkedıkben. Az önálló tanulási készség fejlesztése érdekében: tudjanak a tanulók szótárakat és egyéb segédanyagokat használni, legyen módjuk a tanulóknak tanári segítség nélkül, önállóan is dolgozni (könyvtári munka, győjtımunka, elektronikus dokumentumok). Saját tanulási stratégia kialakítása
63
Angol
Angol 1. évfolyam Heti óraszám: Éves óraszám:
1 óra 37 óra
Célok és feladatok: A tanuló figyelmének ráirányítása az eddig számára teljesen ismeretlen kultúrára, és az érdeklıdés felkeltése az idegen világ iránt. A célnyelv megkedveltetése, ráhangolás, nyelvtanulás iránti kedv ébresztése. Helyes kiejtés, intonáció. Fejlesztési követelmények: A tanuló tudjon köszönni és köszönést elfogadni angol nyelven; ismerje a legtöbbször használt udvariassági formulákat; tudjon néhány verset, mondókát elmondani, gyermekdalt elénekelni, gyermekjátékban részt venni. Témalista: Az én világom Köszönés, ismerkedés, bemutatkozás A család A közvetlen családtagok elnevezése, személyi adatok Az állatok világa A tanulókat érdeklı kedvencek megnevezése Számok és színek A bennünket körülvevı világ-idegen nyelvi szempontból egyre bıvülı-néhány sajátossága Az iskola Az iskola berendezési tárgyai, tanszerek Irányok Cselekvések Mondókák, dalok, játékok Kommunikációs szándékok: Bemutatkozás, üdvözlés, kapcsolat felvétele. Érdeklıdés a beszédpartner személye iránt, rákérdezés személyre, dolgokra, dolgok azonosítása Fogalomkörök: Létezés kifejezése Minıségi viszonyok kifejezése Mennyiségi viszonyok (tıszámnevek 1-12-ig) A fınevek névelıkkel együtt történı használata (a, an, the)
64
Angol
2. évfolyam Heti óraszám: Éves óraszám:
1 óra 37 óra
Célok és feladatok Motiválás a nyelvtanulás iránt. A fogalomkörökben megismert szavak gyakorlása, egyszerő mondatalkotás. A következı tanév fejlesztési feltételei Az elsı és második évfolyamban megismert témakörök szavainak ismerete. A tanuló értse meg a legegyszerőbb tanári óravezetési utasításokat, ismerje az angol ábécé betőit, tudjon kérdezni vele hasonló korú gyermek neve, lakhelye iránt. Hallott szöveg értése A tanuló értsen meg ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott, maximum kétmondatos kérést, utasítást, arra cselekvéssel válaszoljon. Értsen meg ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott egymondatos kérdést. Értse meg a tanult szavakat, kifejezéseket. Beszédkészség Tudjon köszönni és köszönést elfogadni. Tudjon bemutatkozni, a személyi adatok felıl érdeklıdni. Tudja a tanult versikéket, mondókákat önállóan elmondani, a gyermekdalokat közösen elénekelni. Vegyen részt a tanult gyermekjátékokban. (Olvasás, írás nincs) Témalista (ajánlás): A család és barátok A szőkebb értelemben vett család kibıvül újabb hozzátartozókkal, rokonokkal, barátokkal Kedvenceink Kedvenc idıtöltésünk, kedvenc állataink Ház, lakás. A lakás helyiségei, otthon, a "szobám" Étkezés Alapvetı ételek, italok nevének ismerete Mindennapi életünk Iskolán kívüli, mindennapos tevékenységek; öltözködés, ruházat, testrészek Az idı és az idıjárás Közlekedés Cselekvések Mondókák, dalok, játékok Kommunikációs szándékok: Megszólítás, köszönés, köszönet kifejezése, érdeklıdés, bocsánatkérés. Érdeklıdés a dolgok és a dolgok holléte iránt (Where is.?) Gratuláció, jókívánság kifejezése. Fogalomkörök: A birtoklást kifejezı "have" ige alkalmazása. Egyszerő térbeli viszonyok kifejezése (here, there) Az idı megjelölése. Számok (1-20-ig) Igeragozás, mondatszerkesztés
65
Angol
3. évfolyam Heti óraszám: Éves óraszám:
2 óra 74 óra
Célok és feladatok: Nyelvtanulási stratégiák kialakításának megalapozása. Mondatalkotási képesség elsajátításának alapozása. Fejlesztési követelmények: Alakuljon ki a pozitív hozzáállás a nyelvtanulás iránt. Merjen idegen nyelven megszólalni, fokozatosan növekedjék bátorsága és önbizalma ezen a téren. A következı tanév fejlesztési feltételei Hallott szöveg értése Ismerje fel és értse meg a tanult szavakat, kifejezéseket és egyszerő mondatokat, tudjon kiemelni fontos részleteket néhány mondatos egyszerő közlésekben. Értse meg és tudja követni a tanár egyszerő utasításait, valamint tudjon reagálni 3-4 mondatból álló közlésre. Értse meg az egyszerő, életszerő beszédhelyzetekben feltett, ill. a tananyagra vonatkozó kérdéseket, és tudjon ezekre válaszolni. Beszédkészség Tudjon megközelítıleg helyes hanglejtéssel, hangsúllyal és helyes ritmusban egyszerő mondatokat ismételni, kimondani. Tudjon egyszerő információkat adni és kérni valós beszédhelyzetekben, párbeszédeket reprodukálni: bemutatkozás vásárlás. Tudjon az alábbi témákról 5-6, ill. mondatban összefüggıen, folyamatosan beszélni: személyi adatai, családtagok bemutatkozása, szobája bemutatása. Tanuljon meg néhány dalt, mondókát, vegyen részt nyelvi játékokban. Tudja reprodukálni a tankönyv szituációit. Olvasott szöveg értése Ismerje f el és értse meg a leírt ismert szavakat, kifejezéseket és egyszerő mondatokat. Legyen képes új szövegkörnyezetben is felismerni az ismert nyelvi elemeket. Tudjon kiszőrni a szövegbıl egyszerő információt. Legyen képes a tanult szöveget felolvasni. Íráskészség Tudjon egyszerő szöveget lemásolni, tollbamondás után helyesen leírni. Tudjon a tananyaggal kapcsolatos egyszerő, tényszerő információkat közvetítı mondatokat írni. (személyi adatai, családtagok nevei, szobája bemutatása.) Tudjon minta alapján (kérdések vagy támszavak segítségével) 5-10 mondatból álló összefüggı szöveget írni (bemutatkozás, párbeszéd). Tudjon különbözı könnyebb tankönyvi feladatokat önállóan megoldani. Tanári segítséggel ismerkedjen meg hasonlóság alapján a tananyagban elıforduló nyelvtani szerkezetekkel. Sajátítsa el a nyelvtanilag helyes mondatok alkotásának képességét. Szókincs Minimális szókincs 350 aktív és 100 passzív szóból áll.
66
Angol
Témalista (ajánlás): Az én világom Köszönés, elköszönés, megszólítás Bemutatkozás, ismerkedés Személyi adatok Mit szeretek, mit nem A család és barátok Családtagok nevei, bemutatása Ház, lakás. Az én szobám: berendezési tárgyak megnevezése, elhelyezése Mindennapi életünk Napszakok, a hét napjai, idıpontok Az iskola. Tankönyvek, taneszközök Vásárlás Mindennapi bevásárlás Öltözködés Ruhadarabok nevei Mondókák, dalok, játékok Kommunikációs szándékok: Dolgok azonosítása, megnevezése Tudás - nem tudás kifejezése (I don 't know) Képesség kifejezése (can) Tetszés - nem tetszés ( Yes, I do - No, I don 't) Elismerés kifejezése Köszönés, megszólítás, elköszönés Fogalomkörök: There is (are) Birtoklás kifejezése (A have ige ragozása, használata; It's Kitty's radio) Irányok, helyek (here, left, right) Helyzetek (in, on, under, over) Idıtartamok (on Monday; in the morning; in the evening; in the aftermoon) Idıpontok (What's the time? It's 7 o' clock.) Jelenre utalás Kérdésfeltevés (Do you...?) Rövid válaszok (Yes, I do. - No, I don 't.) Simple Present (I drive; he - she - it drives) Képesség kifejezése (can, can 't) Tıszámnevek 20-ig Színek A többes számú fınevek (a chair - two chairs) Rendhagyó fınevek (mice, children, men) Kapcsolatos mondat (and) Választó mondat (or) Határozatlan névelı (a, an) Személyes névmások (I, you, ...) Birtokos névmás (my, your, his, her, our) Kérıszavak (What?, Where?, How?, Who?)
67
Angol
4. évfolyam Heti óraszám: Éves óraszám:
3 óra 111 óra
Célok és feladatok Összefüggı mondatalkotási képesség kialakítása. Fejlesztési követelmények Fedezze fel életkorának és egyéniségének megfelelıen az idegnyelv-tanulás sajátos módszereit és tegye meg az elsı lépéseket az elsajátításuk felé vezetı úton. Fejlıdjön együttmőködési készsége, tudjon részt venni pár- és csoportmunkában. A továbbhaladás feltételei Hallott szöveg értése Tudjon reagálni 3-4 mondatból álló közlésre. Értse a tananyaggal kapcsolatos kérdéseket, tudjon ezekre válaszolni. Legyen képes megoldani a hallás utáni gyakorlatok szövegéhez rendelt egyszerő feladatokat önállóan. Beszédkészség Beszédében minél jobban közelítse meg az angol nyelv hangjainak képzését. Tudjon egyszerő képekrıl 5-10 mondatban, folyamatosan, összefüggıen beszélni. Tudja a tanult párbeszédeket reprodukálni, valamint dramatizált formában elıadni. Tudjon az alábbi témákról folyamatosan, összefüggıen beszélni: Személyi adatok Családtagok bemutatása. Iskola - tanárom jellemzése. Napirend (szókincsbıvítéssel) Étteremben Olvasott szöveg értése A szöveg alaposabb és önállóbb megértése céljából sajátítsa el a néma olvasás készségét. Tudjon egyszerő szövegelemzési feladatokat önállóan elvégezni (kulcsszavak, mondatok kikeresése). Kérdésekre a választ pontosan megtalálni. Értsen meg egyszerő, ismerıs nyelvi elemekbıl álló rövid szöveget, és tudjon rá reagálni (rövid levél). Íráskészség Tudjon ismeretlen szöveget is hibátlanul másolni, ismert szöveget tollbamondás után, valamint emlékezetbıl helyesen leírni. Tudjon a tanult témákról (önállóan) fogalmazást készíteni, párbeszédet összeállítani. Egyéb fejlesztési követelmény Sajátítsa el a tananyagban elıforduló nyelvtani szerkezeteket. Sajátítsa el az összefüggı, logikailag és nyelvtanilag helyes mondatok alkotásának képességét. Szókincs A minimális szókincs 350 aktív és 100 passzív szóból áll. Tevékenységi formák: Párbeszédek gyakorlása párokban. Szituációk, dramatizálás csoportmunkában A témákról, képekrıl önálló szövegalkotás. Játékos szótárhasználat
68
Angol
Témalista (ajánlás) Az én világom Saját maga külsı leírása A család és barátok Családtagok, barát, osztálytárs külsı jellemzése Ház, lakás. Lakás bemutatása, lakószoba bemutatása, kedvenc játékok; állatok és növények a ház körül Mindennapi életünk Napirend Az iskola. Az én tanárom, az iskola berendezési tárgyai, az iskola helyiségei Idıjárás Évszakok, jellemzıik, kedvenc évszak Étkezés Kedvenc és kevésbé kedvenc ételek, italok Egészség, betegség: Az emberi test részei, ruhadarabok télen, nyáron Mondókák, dalok, játékok Kommunikációs szándékok Köszönés, elköszönés Bemutatkozás, bemutatás Köszönet és arra reagálás Információkérés, -adás Dolgok azonosítása, megnevezése Tetszés, nem tetszés (korábbi tananyag bıvítve) Tudás, nem tudás (korábbi tananyag bıvítve) Fogalomkörök Cselekvés, történés, létezés kifejezése Birtoklás kifejezése (of) Helyzetmeghatározások (up, dowsn, behind, on) Felszólítás, múltra utalás (to be ragozott alakja: was) A Present continuons tense, birtokos névmások Idıpontok kifejezése: half past Mennyiségi viszonyok Minıségi viszonyok Logikai viszonyok (or, but) Szövegösszetartó eszközök (this, that, these, those;I, you, he, she.)
69
Angol
5. évfolyam Heti óraszám: Éves óraszám:
3 111
Célok és feladatok: Szóbeli és írásbeli szövegalkotási képesség fejlesztése. Fejlesztési követelmények: Ébredjen fel érdeklıdése más népek élete és kultúrája iránt. Témalista Én és a családom. Személyi adatok, foglalkozások, otthoni teendık, kötelességek(házimunka) Emberi kapcsolatok: barátság, személyek külsı leírása, ruházat leírása Tágabb környezetünk: a mi városunk, környék, épületek a városban Az iskola világa: tantárgyak, órarend összeállítása, az iskolám bemutatása, iskolai problémák Mindennapi életünk, napi cselekvések Szabadidı, szórakozás, hobbi,szabadidıs tevékenységek, sportok Vásárlás mindennapi bevásárlás, ajándékok ünnepekre Természeti környezetünk állatok jellemzése Kommunikációs szándékok: Megszólítás, köszönés, elköszönés Bemutatkozás, bemutatás Bocsánatkérés és arra reagálás (I'm sorry.No problem.Never mind. Gratulációk, jókívánságok és arra reagálás (Happy Christmas!Congratulations!) Tetszés, nemtetszés (I think it's great.I don't like it. Dolgok, személyek megnevezése, leírása Tudás, nem tudás (I have no idea) Javaslat és arra reagálás (Let's go to.Good idea.) Megértés biztosítása (viszakérdezés, betőzés kérése stb.) Fogalomkörök: A Present simple tense (do /does segédige) kérdésben, tagadásban A Present Simple és a Present Continuous tense összehasonlítása Módhatározók, gyakoriság kifejezése (often, always, never) Idıpontok (quarter to...) Személyes névmások tárgyesete (some/any) Számok 100-ig Kérdıszavak (Why? (because) How many?) Birtoklás kifejezése (birtokos névmások) Térbeli viszonyok-irányok, helymeghatározás (opposite, next to.) Logikai viszonyok (but, because) Szövegösszetartó eszközök (a, an, the;mutató névmások) A továbbhaladás feltételei: Hallott szöveg értése: Értse meg az elızı szintnél változatosabb kérdéseket és tudjon azokra válaszolni. Találja meg a számára fontos információt. 70
Angol
Legyen képes megoldani a hallás utáni, értési gyakorlatok szövegéhez rendelt feladatokat önállóan. Beszédkészség: Tudjon egyszerő információkat adni és kérni valós beszédhelyzetben. Tudjon néhány szóval, rövid mondatokkal reagálni hallott vagy látott jelenségekre. Az elızı évben tanult témák az alábbiakkal egészülnek ki, amelyekrıl folyamatosan kell beszélni 10 ill. 15 mondatban, s a hozzájuk tartozó képekrıl: Iskolám, tantárgyak Város - falu Gyır bemutatása Lakás - ház bemutatása Olvasott szöveg értése: Ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott néhány szóból álló mondatokat tudjon elolvasni a tanuló. Találjon meg fontos információt ismert nyelvi eszközökkel, egyszerő mondatokból álló szövegben .Értse meg ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott egyszerő mondatokból álló szöveg lényegét. Íráskészség: Tudjon egyszerő, tényszerő információkat közvetítı mondatokat írni. Egyszerő mondatait logikai összefüggések alapján tudja összetett mondatokká főzni (és, de vagy). Tudjon (elıször minta alapján) több mondatból álló, összefüggı szöveget írni (párbeszédet, üzenetet vagy bemutatkozást, barát jellemzését). Tudjon üdvözlı képeslapot írni és megcímezni. Írásbeli feladatai megoldásakor tudja használni a kétnyelvő szótárt. Egyéb fejlesztési követelmény: Sajátítsa el a tananyagban elıforduló nyelvtani szerkezeteket, egységeket. Ismerje a levélírás formai és tartalmi követelményeit. Szókincs: A minimális szókincs 350 aktív és 100 passzív szóból áll. Tevékenységi formák: Egymást követı események elmondása. Szituációs játékok, dialógusok. Lakás / ház tervezése, bemutatása. A városról információ- és képgyőjtés, albumkészítés. Ellenırzés, értékelés: Nyelvtani ismereteket, nyelvhelyességet mérı feladatlapok. Fogalmazás, levélírás, egyszerő képleírások. Színt felmérı vizsga - május Tartalma: Bemutatkozó beszélgetés Témák: Család Napirend Az iskola Szabadidı Ház / lakás bemutatása. Folyamatosan: szókincs, szövegalkotás képességének elsajátítása, aktivitás, beszédfolyamatosság, együttmőködés a partnerrel dialógusok összeállításánál, reprodukálásánál.
71
Angol
6. évfolyam Heti óraszám: 3 Évi óraszám: 111 Célok és feladatok: Szóbeli és írásbeli kifejezıképesség továbbfejlesztése. Fejlesztési követelmények: Tudjon információt adni és kapni saját közvetlen világáról. Témalista Én és a családom Családi ünnepek Emberi kapcsolatok Emberek belsı jellemzése Tágabb környezetünk Lakóhely bemutatása, lakóhely megóvása Egészség és betegség Leggyakoribb betegségek, leggyakoribb sérülések Étkezés Étkezési szokások, ételkészítés, vendéglı-önkiszolgáló étterem Idıjárás Idıjárási viszonyok Kommunikációs szándékok: Megszólítás, köszönés, elköszönés (elızı évfolyamra épített, bıvített tananyag) Köszönet és arra reagálás (Thanks a lot.Not at all.) Érdeklıdés hogylét iránt és arra reagálás Gratulációk, jókívánságok és arra reagálás (bıvített tananyag) Véleménykérés és arra reagálás (What do you think?-I like it.) Valaki igazának az elismerése és el nem ismerése (You're right/wrong.) Egytértés , egyet nem értés (All right.) Akarat , kívánság (Would you like.? I'd like.) Információkérés, -adás Kérés és arra reagálás (Could you give me.? Yes, sure.) Meghívás és arra reagálás (Would you like to come.?) Fogalomkörök: Múltra utalás - Simple Past (szabályos és rendhagyó igék) A did segédige kérdésben és tagadásban. A jövı idı kifejezése (will, shall). A Past continuous és a past simple összehasonlítása. Birtoklás kifejezése (The past forms of have) A melléknév fokozása. Hasonlító kötıszók, szóláshasonlatok. Megszámlálhatatlan fınevek. How long? - kérdıszó Szövegösszetartó eszközök (some, any;somebody, anybody..)
72
Angol
A továbbhaladás feltételei: Hallott szöveg értése: Értse meg a tanárnak a tananyaggal a mindennapi élet beszédtémáival kapcsolatos idegen nyelvben történı magyarázatát, az elızı szintnél összefoglalóbb jellegő kérdéseket, és tudjon azokra válaszolni. Találja meg a számára fontos információt. Megfelelı ismeretek birtokában (kontextus, színhely, kulcsszavak, szereplık) értse meg a tudásszintjének megfelelı hanganyagot. Értsen meg utasításokat, azokra válaszoljon cselekvéssel. Értse meg jórészt ismert nyelvi eszközökkel, egyszerő mondatokban megfogalmazott szöveg lényegét. Beszédkészség Tudjon az okok iránt érdeklıdni, a miért kérdésekre egyszerő választ adni. Az idegen nyelvi memória fejlesztése céljából megtanult szavak és kifejezések mellett tanuljon meg rövidebb nyelvi egységeket is kívülrıl, ezeket használja kreatívan. A témakörök kiegészülnek: Orvosnál Utazás Idıjárás Étkezés Szolgáltatások Olvasott szöveg értése: Tudjon a tanuló a maga tudásszintjén számára megfelelı szöveget tanári segítséggel megérteni. Tudjon a szövegrıl általános képet alkotni. Tudja a számára szükséges információt kikeresni. Ismerjen meg autentikus szövegeket. Íráskészség: Tudja mondatait logikai kapcsolatok alapján egybefőzni, legalább 10 ill. 15 mondatból álló összefüggı szöveget írni. Tudjon embereket, tárgyakat írásban jellemezni. Tudjon egyszerő levelet fogalmazni. Ismerje a levélírás jellegzetes szó- és kifejezés-fordulatait. Tudja használni a kétnyelvő szótárt. Egyéb fejlesztési követelmény: Sajátítsa el a tananyagban elıforduló nyelvtani ismereteket. Fejlıdjön a tanulók tudása a nyelvhelyesség, a nyelvtani ismeretek és az alkalomhoz illı nyelvhasználat terén. Szókincs: A minimális szókincs 350 aktív és 100 passzív szóból áll. Tevékenységi formák: Összefüggı, folyamatos beszéd. Fogalmazások (leírások, jellemzések készítése). Szituációs helyezetek (útbaigazítás, felvilágosítás). Dramatizálás, történet, reprodukálása. Képleírás (személyleírás).
73
Angol
7. évfolyam Heti óraszám: 3+1 Évi óraszám: 111+37 Célok: A cselekvıképes angol nyelvtudás. A szóbeli és írásbeli kifejezıképesség alkalmazása. Követelmény: Tudjon az idegen nyelv használatán keresztül új emberi kapcsolatokat létesíteni és ezáltal tudja értékelni más országok népeit és kultúráját. Tudja használni a tanult nyelvet hétköznapi kommunikációs helyzetekben. Személyisége gazdagodjon az idegen nyelven való önkifejezés által. Fejlesztési követelmények: Tisztában van a nyelvtanulás részterületeivel (beszédkészség, olvasásértés, szókincs stb.),kialakult, továbbfejleszthetı nyelvtanulási stratégiái vannak. Kialakul az igény benne, hogy az osztálytermen kívüli idegen nyelvi hatásokat is megpróbálja hasznosítani önálló haladása érdekében. Témalista: Én és a családom Családi ünnepek Tágabb környezetünk Falu, kisváros, nagyváros, ország; London Az iskola világa Az ideális órarend, az ideális iskola Utazás utazás jármővön Szabadidı, szórakozás sportok, olvasmányélmény (újság, könyvek), zene, film Kommunikációs szándékok: Kérdezés, információkérés Szándék, terv (going to) Figyelmeztetés (Be careful) Igéret (I will come tomorrow.) Megszólítás, elbúcsúzás személyes levélben Remény (I hope you'll have time.) Véleménykérés és arra reagálás Valaki igazának elismerése és el nem ismerése(You're right/You're wrong) Egyetértés ,egyet nem értés(What's your opinion?/ I'm afraid I don't agree.) Akarat, kívánság Képesség(Are you able to.?) Kötelezettség Dolgok, személyek megnevezése ,leírása Információkérés (Can you tell me the way to the station?) Meghívás és arra reagálás (Would you like to come to cinema? Kínálás és arra reagálás Megértés biztosítása (Sorry,I don't understand.) 74
Angol
Fogalomkörök Földrajzi helymeghatározás A Past Simple és a Present Perfect összehasonlítása, szenvedı szerkezet Képességek, lehetıségek, szükségesség kifejezése (must, needn 't, musn 't, able to, have to) Visszaható névmások Birtokos névmások (mine, yours...) Számok ezer felett, tizedestörtek, Idıbeli viszonyok-gyakoriság, idıpont, idıtartam Modalitás (can, should, have to, needn't) Passive voice Követelmény: Hallott szöveg értése Tudja kiszőrni a szövegbıl a lényeget. Találja meg a számára fontos információt. Az esetleg ismeretlen nyelvi elemek jelentését igyekezzen a szövegösszefüggésbıl kitalálni. Értse a tanár nagyrészt idegen nyelven folyó óravezetését. Beszédkészség A tanuló tudjon kezdeményezni és fenntartani rövid beszélgetés ismert mindennapi témáról. Tudja tetszését, nemtetszését, érzelmeit, véleményét kifejezni, ill. ezek iránt másoknál érdeklıdni. Témák: Országismeret Magyarország - Budapest Nagy-Britannia - London Közlekedés Szabadidı Ünnepek Olvasott szöveg értése Igyekezzen a tanuló egyes ismeretlen szövegelemek jelentését a szövegösszefüggésbıl kikövetkeztetni. Ismerjen meg az idegen nyelv használatával megoldható feladatokhoz szükséges autentikus szövegeket (étlap, hirdetések, menetrend). Íráskészség Írásbeli feladatai megoldásakor tudja használni a kétnyelvő szótárt. Tudjon elbeszélést, leírást, jellemzést írni. Szókincs: 350 aktív és 100 passzív szó Egyéb fejlesztési követelmény: Feladatvégzéskor tudatosuljon a tanulóban a forma és stílus egysége. Szókincs - A minimális szókincs 350 aktív és 100 passzív szóból áll. Tevékenységi formák Összefüggı, folyamatos beszéd. Idegenvezetés tolmácsjátékkal párban - Magyarország, Budapest bemutatása. Riportkészítés - emberek jellemzése belsı tulajdonságaik, szokások alapján. Dialógusok
75
Angol
8. évfolyam Heti óraszám: 3+1 Évi óraszám: 111+37 Célok: A tanuló tudásszintjének megfelelı, önálló szóbeli és írásbeli kifejezıképesség. A nyelvhelyesség, a nyelvtani ismeretek és az alkalomhoz illı nyelvhasználat. Követelmény: Személyisége gazdagodjon, önbizalma nıjön az idegen nyelven való önkifejezés öröme által. Heti óraszám: 3+1 Évi óraszám: 111+37 Fejlesztési követelmények: Tisztában van a nyelvtanulás részterületeivel (beszédkészség, olvasásértés, szókincs stb.), kialakult, továbbfejleszthetı nyelvtanulási stratégiái vannak. Kialakul az igény benne, hogy az osztálytermen kívüli idegen nyelvi hatásokat is megpróbálja hasznosítani önálló haladása érdekében. Témalista: Emberi kapcsolatok A családi élet. Véleményalkotás emberi kapcsolatokról. Ünnepek. Környezetvédelem: Mit tehetünk a környezetért? Környezetszennyezı anyagok, tényezık. Tágabb környezetünk: Angol anyanyelvő országok Étkezés: Ételkészítés, étkezési szokások, vendéglıben, rendelés, fizetés, reklamáció Utazás: Utazási elıkészületek, szállásfoglalás, pénzváltás, utazási eszközök és módok. A munka világa. Pályaválasztás, önéletrajz Kommunikációs szándékok: Kérdezés, információkérés, válaszadás, információadás az elızı szintnél hosszabb terjedelemben. Véleménykérés, véleménynyilvánítás. Bizonyosság, bizonytalanság fokának egyszerő kifejezése. Attitődök kifejezése-öröm, sajnálkozás, bánat (I'm so pleased that) Elégedettség, elégedetlenség, bosszúság Csodálkozás (Tom is twenty. Is he?) Lehetıség (It may rain) Ígéret (I promise to be there at five) Szándék, kívánság Dícséret, kritika Kérés (Could you give me your.?) Tiltás, felszólítás (Keep off the grass) Megértés biztosítása- felkérés hangosabb, lassabb beszédre (Could you speak a little more slowly, please?) 76
Angol
Fogalomkörök Igeidık használata, igeidık összefüggései. Segédigék használata. Mellékmondatok (where kötıszóval). Rendhagyó fokozású melléknevek, vonatkozó névmások. Alárendelt mondatok (who, which, that). Hasonlító kötıszók. Mondatszerkezetek. Logikai viszonyok: feltételes mód (if + Present + Future; if + Past + Conditional) Függı beszéd Szövegösszetartó eszközök (Indefinite pronouns- myself Reflexive pronouns) Követelmény: Hallott szöveg értése Nehézség nélkül értse meg a tanár nagyrészt idegen nyelven folyó óravezetését. Értse meg az összetettebb, a természethez közelebb álló beszédet. (Jól érthetı részeket rádió és TV-adásokból). Beszédkészség Tudjon beszélni a tanult szókincs szavaival és grammatikai szerkezeteivel a feldolgozott témákat érintı beszédszituációkban. Tudjon 15-20 ill. 25-30 mondatban összefüggıen, folyamatosan beszélni az adott témákról: (környezetvédelem, pályaválasztás, utazás). Tudja megfogalmazni és indokolni véleményét. Tudjon külföldi vendégének tájékoztatást adni Magyarországról, a fıvárosról és lakóhelyérıl. Tudjon beszélgetést kezdeményezni és fenntartani. Olvasott szöveg értése Szövegolvasása legyen érthetı. Tudjon nyelvileg összetettebb szöveget is megérteni és feldolgozni.(nyomtatványok, apróhirdetések, reklámanyagok, újságcikkek), házi olvasmányként is. Ébredjen fel az idegen nyelven való olvasás igénye. Íráskészség Tudja a maga szintjén saját véleményét megfogalmazni és indokolni. A tanult témakörökrıl tudjon fogalmazást készíteni, levelet írni legalább 15 ill. 25 mondatos terjedelemben. Tudjon egyszerő nyomtatványokat kitölteni. Egyéb fejlesztési követelmény: Szilárdítsa meg, mélyítse el és rendszerezze eddigi nyelvtani ismereteit. Tudjon különbséget tenni a célnyelv legalapvetıbb stílusrétegei között. Ismerje a célnyelvi kultúra legalapvetıbb viselkedési szabályait. Szókincs - A minimális szókincs 350 aktív és 100 szóból áll. Tevékenységi formák Összefüggı, folyamatos beszéd (témák). Beszédszituációk párban. Csoportmunka: angol anyanyelvi országok bemutatása, környezetvédelem (képleírások, képsorozat összeállítása, tabló készítése, "úti könyv" összeállítása stb.) Fordítási gyakorlatok házi feladatonként. Elıtérbe kerül a tanulók otthoni, önálló munkája.
77
Angol
Emelt szint 5. évfolyam Célok és feladatok: Szóbeli és írásbeli szövegalkotási képesség fejlesztése. Fejlesztési követelmények: Ébredjen fel érdeklıdése más népek élete és kultúrája iránt. Heti óraszám: 4 Évi óraszám: 148 Szervezeti forma: nívócsoport Témalista Én és a családom Emberi kapcsolatok Tágabb környezetünk Az iskola világa Mindennapi életünk Szabadidı, szórakozás Vásárlás Természeti környezetünk
személyi adatok, foglalkozások, otthoni teendık, kötelességek (házimunka) barátság, személyek külsı leírása, ruházat leírása a mi városunk, környék, épületek a városban tantárgyak, órarend összeállítása, az iskolám bemutatása, iskolai problémák napi cselekvések hobbi, szabadidıs tevékenységek, sportok mindennapi bevásárlás, ajándékok ünnepekre állatok jellemzése
Kommunikációs szándékok: Megszólítás, köszönés, elköszönés Bemutatkozás, bemutatás Bocsánatkérés és arra reagálás (I’m sorry.No problem.Never mind… Gratulációk, jókívánságok és arra reagálás (Happy Christmas!Congratulations!) Tetszés, nemtetszés (I think it’s great.I don’t like it. Dolgok, személyek megnevezése, leírása Tudás, nem tudás (I have no idea) Javaslat és arra reagálás (Let’s go to…Good idea.) Megértés biztosítása (viszakérdezés, betőzés kérése stb.) Fogalomkörök: A Present simple tense (do /does segédige) kérdésben, tagadásban A Present Simple és a Present Continuous tense összehasonlítása Módhatározók, gyakoriság kifejezése (often, always, never) Idıpontok (quarter to...) Személyes névmások tárgyesete (some/any) Számok 100-ig Kérdıszavak (Why? (because) How many?) Birtoklás kifejezése (birtokos névmások) Térbeli viszonyok-irányok, helymeghatározás (opposite, next to…) Logikai viszonyok (but, because) Szövegösszetartó eszközök (a, an, the;mutató névmások) 78
Angol
A továbbhaladás feltételei: Hallott szöveg értése: Értse meg az elızı szintnél változatosabb kérdéseket és tudjon azokra válaszolni. Találja meg a számára fontos információt. Legyen képes megoldani a hallás utáni, értési gyakorlatok szövegéhez rendelt feladatokat önállóan. Beszédkészség: Tudjon egyszerő információkat adni és kérni valós beszédhelyzetben. Tudjon néhány szóval, rövid mondatokkal reagálni hallott vagy látott jelenségekre. Az elızı évben tanult témák az alábbiakkal egészülnek ki, amelyekrıl folyamatosan kell beszélni 10 ill. 15 mondatban, s a hozzájuk tartozó képekrıl: Iskolám, tantárgyak Város - falu Gyır bemutatása Lakás - ház bemutatása Olvasott szöveg értése: Ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott néhány szóból álló mondatokat tudjon elolvasni a tanuló. Találjon meg fontos információt ismert nyelvi eszközökkel, egyszerő mondatokból álló szövegben .Értse meg ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott egyszerő mondatokból álló szöveg lényegét. Íráskészség: Tudjon egyszerő, tényszerő információkat közvetítı mondatokat írni. Egyszerő mondatait logikai összefüggések alapján tudja összetett mondatokká főzni (és, de vagy). Tudjon (elıször minta alapján) több mondatból álló, összefüggı szöveget írni (párbeszédet, üzenetet vagy bemutatkozást, barát jellemzését). Tudjon üdvözlı képeslapot írni és megcímezni. Írásbeli feladatai megoldásakor tudja használni a kétnyelvő szótárt. Egyéb fejlesztési követelmény: Sajátítsa el a tananyagban elıforduló nyelvtani szerkezeteket, egységeket. Ismerje a levélírás formai és tartalmi követelményeit. Szókincs: A minimális szókincs 350 aktív és 100 passzív szóból áll. Tevékenységi formák: Egymást követı események elmondása. Szituációs játékok, dialógusok. Lakás / ház tervezése, bemutatása. A városról információ- és képgyőjtés, albumkészítés.
79
Angol
6. évfolyam Heti óraszám: 4 Évi óraszám: 148 Célok és feladatok: Szóbeli és írásbeli kifejezıképesség továbbfejlesztése. Fejlesztési követelmények: Tudjon információt adni és kapni saját közvetlen világáról. Szervezeti forma: nívócsoport Témalista Én és a családom Emberi kapcsolatok Tágabb környezetünk Egészség és betegség Étkezés Idıjárás
Családi ünnepek Emberek belsı jellemzése Lakóhely bemutatása, lakóhely megóvása Leggyakoribb betegségek, leggyakoribb sérülések Étkezési szokások, ételkészítés, vendéglıönkiszolgáló étterem Idıjárási viszonyok
Kommunikációs szándékok: Megszólítás, köszönés, elköszönés (elızı évfolyamra épített, bıvített tananyag) Köszönet és arra reagálás (Thanks a lot.Not at all.) Érdeklıdés hogylét iránt és arra reagálás Gratulációk, jókívánságok és arra reagálás (bıvített tananyag) Véleménykérés és arra reagálás (What do you think?-I like it.) Valaki igazának az elismerése és el nem ismerése (You’re right/wrong.) Egytértés , egyet nem értés (All right.) Akarat , kívánság (Would you like…? I’d like…) Információkérés, -adás Kérés és arra reagálás (Could you give me…? Yes, sure.) Meghívás és arra reagálás (Would you like to come…?) Fogalomkörök: Múltra utalás - Simple Past (szabályos és rendhagyó igék) A did segédige kérdésben és tagadásban. A jövı idı kifejezése (will, shall). A Past continuous és a past simple összehasonlítása. Birtoklás kifejezése (The past forms of have) A melléknév fokozása. Hasonlító kötıszók, szóláshasonlatok. Megszámlálhatatlan fınevek. How long? – kérdıszó Szövegösszetartó eszközök (some, any;somebody, anybody..) A továbbhaladás feltételei: Hallott szöveg értése:
80
Angol
Értse meg a tanárnak a tananyaggal a mindennapi élet beszédtémáival kapcsolatos idegen nyelvben történı magyarázatát, az elızı szintnél összefoglalóbb jellegő kérdéseket, és tudjon azokra válaszolni. Találja meg a számára fontos információt. Megfelelı ismeretek birtokában (kontextus, színhely, kulcsszavak, szereplık) értse meg a tudásszintjének megfelelı hanganyagot. Értsen meg utasításokat, azokra válaszoljon cselekvéssel. Értse meg jórészt ismert nyelvi eszközökkel, egyszerő mondatokban megfogalmazott szöveg lényegét. Beszédkészség Tudjon az okok iránt érdeklıdni, a miért kérdésekre egyszerő választ adni. Az idegen nyelvi memória fejlesztése céljából megtanult szavak és kifejezések mellett tanuljon meg rövidebb nyelvi egységeket is kívülrıl, ezeket használja kreatívan. A témakörök kiegészülnek: Orvosnál Utazás Idıjárás Étkezés Szolgáltatások Olvasott szöveg értése: Tudjon a tanuló a maga tudásszintjén számára megfelelı szöveget tanári segítséggel megérteni. Tudjon a szövegrıl általános képet alkotni. Tudja a számára szükséges információt kikeresni. Ismerjen meg autentikus szövegeket. Íráskészség: Tudja mondatait logikai kapcsolatok alapján egybefőzni, legalább 10 ill. 15 mondatból álló összefüggı szöveget írni. Tudjon embereket, tárgyakat írásban jellemezni. Tudjon egyszerő levelet fogalmazni. Ismerje a levélírás jellegzetes szó- és kifejezés-fordulatait. Tudja használni a kétnyelvő szótárt. Egyéb fejlesztési követelmény: Sajátítsa el a tananyagban elıforduló nyelvtani ismereteket. Fejlıdjön a tanulók tudása a nyelvhelyesség, a nyelvtani ismeretek és az alkalomhoz illı nyelvhasználat terén. Szókincs: A minimális szókincs 350 aktív és 100 passzív szóból áll. Tevékenységi formák: Összefüggı, folyamatos beszéd. Fogalmazások (leírások, jellemzések készítése). Szituációs helyezetek (útbaigazítás, felvilágosítás). Dramatizálás, történet, reprodukálása. Képleírás (személyleírás).
81
Angol
7. évfolyam Heti óraszám: 4 Évi óraszám: 148 Célok: A cselekvıképes angol nyelvtudás. A szóbeli és írásbeli kifejezıképesség alkalmazása. Követelmény: Tudjon az idegen nyelv használatán keresztül új emberi kapcsolatokat létesíteni és ezáltal tudja értékelni más országok népeit és kultúráját. Tudja használni a tanult nyelvet hétköznapi kommunikációs helyzetekben. Személyisége gazdagodjon az idegen nyelven való önkifejezés által. Fejlesztési követelmények: Tisztában van a nyelvtanulás részterületeivel (beszédkészség, olvasásértés, szókincs stb.),kialakult, továbbfejleszthetı nyelvtanulási stratégiái vannak. Kialakul az igény benne, hogy az osztálytermen kívüli idegen nyelvi hatásokat is megpróbálja hasznosítani önálló haladása érdekében. Témalista: Én és a családom Tágabb környezetünk Az iskola világa Utazás Szabadidı, szórakozás -
Családi ünnepek Falu, kisváros, nagyváros, ország; London Az ideális órarend, az ideális iskola utazás jármővön sportok, olvasmányélmény (újság, könyvek), zene, film
Kommunikációs szándékok: Kérdezés, információkérés Szándék, terv (going to) Figyelmeztetés (Be careful) Igéret (I will come tomorrow.) Megszólítás, elbúcsúzás személyes levélben Remény (I hope you’ll have time…) Véleménykérés és arra reagálás Valaki igazának elismerése és el nem ismerése(You’re right/You’re wrong) Egyetértés ,egyet nem értés(What’s your opinion?/ I’m afraid I don’t agree.) Akarat, kívánság Képesség(Are you able to…?) Kötelezettség Dolgok, személyek megnevezése ,leírása Információkérés (Can you tell me the way to the station?) Meghívás és arra reagálás (Would you like to come to cinema? Kínálás és arra reagálás Megértés biztosítása (Sorry,I don’t understand.) Fogalomkörök Földrajzi helymeghatározás A Past Simple és a Present Perfect összehasonlítása, szenvedı szerkezet Képességek, lehetıségek, szükségesség kifejezése (must, needn 't, musn 't, able to, have to) Visszaható névmások Birtokos névmások (mine, yours...) Számok ezer felett, tizedestörtek, 82
Angol
Idıbeli viszonyok-gyakoriság, idıpont, idıtartam Modalitás (can, should, have to, needn’t) Passive voice Követelmény: Hallott szöveg értése Tudja kiszőrni a szövegbıl a lényeget. Találja meg a számára fontos információt. Az esetleg ismeretlen nyelvi elemek jelentését igyekezzen a szövegösszefüggésbıl kitalálni. Értse a tanár nagyrészt idegen nyelven folyó óravezetését. Beszédkészség A tanuló tudjon kezdeményezni és fenntartani rövid beszélgetés ismert mindennapi témáról. Tudja tetszését, nemtetszését, érzelmeit, véleményét kifejezni, ill. ezek iránt másoknál érdeklıdni. Témák: Országismeret Magyarország - Budapest Nagy-Britannia - London Közlekedés Szabadidı Ünnepek Olvasott szöveg értése Igyekezzen a tanuló egyes ismeretlen szövegelemek jelentését a szövegösszefüggésbıl kikövetkeztetni. Ismerjen meg az idegen nyelv használatával megoldható feladatokhoz szükséges autentikus szövegeket (étlap, hirdetések, menetrend). Íráskészség Írásbeli feladatai megoldásakor tudja használni a kétnyelvő szótárt. Tudjon elbeszélést, leírást, jellemzést írni. Szókincs: 350 aktív és 100 passzív szó Egyéb fejlesztési követelmény: Feladatvégzéskor tudatosuljon a tanulóban a forma és stílus egysége. Szókincs - A minimális szókincs 350 aktív és 100 passzív szóból áll. Tevékenységi formák Összefüggı, folyamatos beszéd. Idegenvezetés tolmácsjátékkal párban - Magyarország, Budapest bemutatása. Riportkészítés - emberek jellemzése belsı tulajdonságaik, szokások alapján. Dialógusok
83
Angol
8. évfolyam Heti óraszám: 4 Évi óraszám: 148 Célok: A tanuló tudásszintjének megfelelı, önálló szóbeli és írásbeli kifejezıképesség. A nyelvhelyesség, a nyelvtani ismeretek és az alkalomhoz illı nyelvhasználat. Követelmény: Személyisége gazdagodjon, önbizalma nıjön az idegen nyelven való önkifejezés öröme által. Fejlesztési követelmények: Tisztában van a nyelvtanulás részterületeivel (beszédkészség, olvasásértés, szókincs stb.), kialakult, továbbfejleszthetı nyelvtanulási stratégiái vannak. Kialakul az igény benne, hogy az osztálytermen kívüli idegen nyelvi hatásokat is megpróbálja hasznosítani önálló haladása érdekében. Témalista: Emberi kapcsolatok Környezetvédelem: Tágabb környezetünk: Étkezés: Utazás: A munka világa.
A családi élet. Véleményalkotás emberi kapcsolatokról. Ünnepek. Mit tehetünk a környezetért? Környezetszennyezı anyagok, tényezık. Angol anyanyelvő országok Ételkészítés, étkezési szokások, vendéglıben, rendelés, fizetés, reklamáció Utazási elıkészületek, szállásfoglalás, pénzváltás, utazási eszközök és módok. Pályaválasztás, önéletrajz
Kommunikációs szándékok: Kérdezés, információkérés, válaszadás, információadás az elızı szintnél hosszabb terjedelemben. Véleménykérés, véleménynyilvánítás. Bizonyosság, bizonytalanság fokának egyszerő kifejezése. Attitődök kifejezése-öröm, sajnálkozás, bánat (I’m so pleased that) Elégedettség, elégedetlenség, bosszúság Csodálkozás (Tom is twenty. Is he?) Lehetıség (It may rain) Ígéret (I promise to be there at five) Szándék, kívánság Dícséret, kritika Kérés (Could you give me your…?) Tiltás, felszólítás (Keep off the grass) Megértés biztosítása- felkérés hangosabb, lassabb beszédre (Could you speak a little more slowly, please?) Fogalomkörök Igeidık használata, igeidık összefüggései. Segédigék használata. Mellékmondatok (where kötıszóval). Rendhagyó fokozású melléknevek, vonatkozó névmások. Alárendelt mondatok (who, which, that). 84
Angol
Hasonlító kötıszók. Mondatszerkezetek. Logikai viszonyok: feltételes mód (if + Present + Future; if + Past + Conditional) Függı beszéd Szövegösszetartó eszközök (Indefinite pronouns- myself Reflexive pronouns) Követelmény: Hallott szöveg értése Nehézség nélkül értse meg a tanár nagyrészt idegen nyelven folyó óravezetését. Értse meg az összetettebb, a természethez közelebb álló beszédet. (Jól érthetı részeket rádió és TV-adásokból. Beszédkészség Tudjon beszélni a tanult szókincs szavaival és grammatikai szerkezeteivel a feldolgozott témákat érintı beszédszituációkban. Tudjon 15-20 ill. 25-30 mondatban összefüggıen, folyamatosan beszélni az adott témákról: (környezetvédelem, pályaválasztás, utazás). Tudja megfogalmazni és indokolni véleményét. Tudjon külföldi vendégének tájékoztatást adni Magyarországról, a fıvárosról és lakóhelyérıl. Tudjon beszélgetést kezdeményezni és fenntartani. Olvasott szöveg értése Szövegolvasása legyen érthetı. Tudjon nyelvileg összetettebb szöveget is megérteni és feldolgozni.(nyomtatványok, apróhirdetések, reklámanyagok, újságcikkek), házi olvasmányként is. Ébredjen fel az idegen nyelven való olvasás igénye. Íráskészség Tudja a maga szintjén saját véleményét megfogalmazni és indokolni. A tanult témakörökrıl tudjon fogalmazást készíteni, levelet írni legalább 15 ill. 25 mondatos terjedelemben. Tudjon egyszerő nyomtatványokat kitölteni. Egyéb fejlesztési követelmény: Szilárdítsa meg, mélyítse el és rendszerezze eddigi nyelvtani ismereteit. Tudjon különbséget tenni a célnyelv legalapvetıbb stílusrétegei között. Ismerje a célnyelvi kultúra legalapvetıbb viselkedési szabályait. Szókincs - A minimális szókincs 350 aktív és 100 szóból áll. Tevékenységi formák Összefüggı, folyamatos beszéd (témák). Beszédszituációk párban. Csoportmunka: angol anyanyelvi országok bemutatása, környezetvédelem (képleírások, képsorozat összeállítása, tabló készítése, "úti könyv" összeállítása stb.) Fordítási gyakorlatok házi feladatonként. Elıtérbe kerül a tanulók otthoni, önálló munkája.
85
Német
Német nyelv „ Das Kind spielt. Das Kind spielt durch das Spiel. Das Kind kann sich im Spiel in natürlicher Weise gesund entwickeln.”
1. évfolyam Heti óraszám: Éves óraszám:
1 óra 37 óra
Célok és feladatok A tanulók figyelmének ráirányítása egy eddig számára teljesen ismeretlen kultúrára és az érdeklıdés felkeltése az idegen világ iránt. A célnyelv megkedveltetése, ráhangolás, motiválás a nyelvtanulás iránt. Az óvodában megszerzett passzív szókincs aktivizálása. Fejlesztési követelmények Tudatosuljon a tanulóban az a tény, hogy az anyanyelvén kívül idegen nyelven is kifejezheti magát. Merjen idegen nyelven megszólalni. Témalista Személyi adatok, bemutatkozás ( Wie heisst du? Ich heisse…; Wo wohnst du? Ich wohne…) Családtagok ( Wie heissen deine Eltern? Mein/e Vater/ Mutter heisst…..) Iskola berendezési tárgyai ( Das ist der Tafel, der Stuhl…..) Tanszerek ( Das ist mein Heft/ Buch….) Állatok ( Mein Lieblingstier ist….) Irányok ( Oben, unten, hier, dort, links, rechts…) Cselekvések ( lesen, schreiben, singen, spielen, gehen) Színek ( Meine Lieblingsfarbe ist…) Számok ( 1-12) Testrészek (Der Kopf, die Arme, die Beine, die Augen, der Bauch, die Ohren, die Nase, der Mund) Ünnepek ( Weihnachten) Mondókák, versikék, dalok, kiszámolók Kommunikációs szándékok Köszönés, elbúcsúzás, megszólítás, bemutatkozás, dolgok azonosítása, megnevezése, igenlı v. nemleges válasz adása Fogalomkörök A nyelvtani ismeretek tanítása imitatív módon történik: Létezés kifejezése( bin, bist, ist, sind) Minıségi viszonyok( melléknevek, wie ist?, wie sind?) Mennyiségi viszonyok kifejezése (tıszámok: 1-12) Fınevek névelıkkel ( határozott, határozatlan) együtt történı használata.
86
Német
2. évfolyam Heti óraszám: Éves óraszám:
1 óra 37 óra
Célok és feladatok A célnyelv megkedveltetése, sikerélményhez juttatás idegen nyelven. A játékos tevékenységekbe szívesen kapcsolódjon be. Fejlesztési követelmény Alakuljon ki a tanulóban a pozitív hozzáállás a nyelvtanulás iránt. Merjen idegen nyelven megszólalni. Fejlıdjön az együttmőködési készsége a közös játékokban. Pár és csoport munkában tudjon részt venni. A következı tanév fejlesztési feltételei Beszédértés: Értse meg a legegyszerőbb tanári óravezetési utasításokat. Értse meg a tanult szavakat, kifejezéseket, egyszerőbb mondatokat. Beszédkészség: Tudjon bemutatkozni és családtagot bemutatni. Tudja a tanult versikéket, mondókákat, kiszámolókat önállóan elmondani, a gyermekdalokat közösen elénekelni. Tudja megnevezni a lakás helyiségeit. Tudjon érdeklıdni a pontos idı iránt. Tudja az alapvetı élelmiszerek nevét, s párbeszédben tudja alkalmazni. A tanult cselekvéseket tudja eljátszani, elmutogatni (pantomim). Tudja megnevezni a kedvenc ételét, italát. Az ünnepekkel kapcsolatos dalokat énekelje, verseket tudja elmondani. Vegyen részt a tanult gyermekjátékokban, dramatizálásban. (vásárlás) Olvasásértés- írás fejlesztése nincsen, mivel 1-2. évfolyamon nincs olvasás és írás idegen nyelven. Szókincs: A minimális szókincs 100 aktív és 50 passzív szó. Témalista Vásárlás (Im Lebensmittelgeschäft) Ételek, italok ( Mein Lieblingsessen/getränk ist…) Évszakok, ruházat ( Ich trage ein/e/n …..) Közlekedés ( Verkehrsmittel: das Fahrrad, das Auto, der Bus, der Zug) Ünnepek ( Ostern) Foglalkozások ( Der Busfahrer, der Lehrer, die Lehrerin…) Szabadidı ( Auf dem Spielplatz) A lakás helyiségei ( Das ist das Zimmer, die Küche, das Bad….) Napok, hónapok, óra ( Wie spät ist es? ) Cselekvések ( turnen, schlafen, malen, stehen) Mondókák, versikék, dalok Kommunikációs szándékok Köszönés, bemutatkozás, információkérés, információadás Fogalomkörök A nyelvtani ismeretek elsajátítása imitatív módon történik: igeragozás, mondatszerkesztés, tagadás
87
Német
3. évfolyam Heti óraszám: Éves óraszám:
2 óra 74 óra
Célok és feladatok Receptív készségek fejlesztése. A mondatalkotási képesség elsajátításának alapozása. Távolabbi célok: A megfontoltan haladó csoport is eljusson nyelvileg használható alapszintre. A haladó csoport alapfokú nyelvvizsgát tegyen. A témák koncentrikus elrendezésőek. Egyes témák több évfolyamon is visszatérnek. Ez nem egyszerő ismétlést jelent, hanem a nagyobb szókincsen kívül több kifejezési lehetıség is, ahogy a tanulók mind jobban megismerkednek a német nyelv mondatszerkesztési lehetıségeivel. Fejlesztési követelmények Merjen idegen nyelven megszólalni, fokozatosan növekedjék bátorsága és önbizalma ezen a téren. Ismerkedjen meg néhány tanulási stratégiával. Egyéb fejlesztési követelmények Tanári segítséggel ismerkedjen meg hasonlóság alapján a tananyagban elıforduló nyelvtani szerkezetekkel. Sajátítsa el a nyelvtanilag helyes mondatok alkotásának képességét. Ennek érdekében: Tudja a tanult igéket ragozni, mondatban használni. Tudja a határozott és határozatlan névelık, valamint a tagadó névmás alany és tárgy esetét. Tudja a német mondat szerkezetét. A következı tanév fejlesztési feltételei Beszédértés Ismerje fel és értse meg a tanult szavakat, kifejezéseket és egyszerő mondatokat, tudjon kiemelni fontos részleteket néhány mondatos egyszerő közlésekben. Értse meg és tudja követni a tanár egyszerő utasításait, valamint tudjon reagálni 3-4 mondatból álló közlésre. Értse meg a hallás utáni értési gyakorlatokat tanári segítséggel. Értse meg az egyszerő, életszerő beszédhelyzetekben feltett, ill. a tananyagra vonatkozó kérdéseket, és tudjon ezekre válaszolni. Beszédkészség Tudjon megközelítıleg helyes hanglejtéssel, hangsúllyal és helyes ritmusban egyszerő mondatokat ismételni, kimondani. Tudjon egyszerő információkat adni, kérni és leírni valós beszédhelyzetekben, párbeszédeket reprodukálni: telefonálás, írószerboltban, bemutatkozás ismerkedés. Rövid szövegrészeket, párbeszédeket memoritereket is tudjon elmondani. Tudjon az alábbi témákról legalább 5-10 mondatban beszélni: személyi adatai, családtagok bemutatása, mások bemutatása, ház: helyiségek, bútork, tantárgyak, taneszközök, bemutatása Tanuljon meg legalább 3 dalt, 5 mondókát, 3 versikét, vegyen részt nyelvi játékokban. Olvasásértés Ismerje fel és értse meg a leírt ismert szavakat, kifejezéseket és egyszerő mondatokat. Legyen képes új szövegkörnyezetben is felismerni az ismert nyelvi elemeket. Tudjon kiszőrni a szövegbıl egyszerő információt. Legyen képes a tanult szöveget felolvasni. Írás
88
Német
Sajátítsa el a német ABC betőit egy hangot jelölı betőkapcsolatait. Tudjon egyszerő szöveget lemásolni, tollbamondás után helyesen leírni. Tudjon egyszerő, tényszerő információkat közvetítı mondatokat írni, ill. logikai összefüggések alapján tudja összetett mondatokká főzni. Tudjon minta alapján (kérdések vagy támszavak segítségével) 5-10 mondatból álló összefüggı szöveget írni. (párbeszéd, bemutatkozás ) Tudjon különbözı könnyebb, ill. nehezebb tankönyvi feladatokat önállóan megoldani. Szókincs: A minimális szókincs 300 aktív és 100 passzív szóból áll. Témalista Keresztnevek, Állatnevek Nemzetközi szavak ÁBC, Az ABC- dal Köszönési formák, jókívánságok, bemutatkozás, személyi adatok Schlaumeier- Rap Boszorkány-jelenet Szabadidı, hobbi Számok 0-tól 10-ig Tevékenységek, rejtvények, Megerısítés, tagadás E-Mail Táncdal A család : Családtagok nevei, rokonsági kapcsolatok, családtagok bemutatása Háziállatok, tárgyak a házban Fényképek: sejtés, megerısítés Játékok:Foto-Puzzle Dal: Wide- Wide- Wenne Németnyelvő országok: városok, nevezetességek Számok 100-ig, autórendszámok, telefonbeszélgetések Interjúk készítése A béka család háza: szobák, bútorok, SOS- gyerekfalu, lakáskeresés Tanszerek, színek, tulajdonságok, tárgyak leírása Kirándulás kerékpárral Javaslatok Hobbiiskolák Játék: „ Frage-Ping-Pong” Kommunikációs szándékok A társadalmi érintkezéshez szükséges kommunikációs szándékok: Bemutatkozás ( Ich heisse) jókívánságok, köszönés, búcsúzás, elköszönés ( Guten Morgen/Tag! Auf Wiedersehen, Tschüss!) Személyes beállítódás és vélemény kifejezésére szolgáló kommunikációs szándékok:szívesen, nem szívesen (gern, nicht gern ) Információcseréhez kapcsolódó kommunikációs szándékok: Információadás, információkérés, (Wie ist…? Prima.) dolgok azonosítása, megnevezése, (Das ist…) Igenlı vagy nemleges válasz.( Ja, nein, nicht). Fogalomkörök Cselekvés, történés, létezés kifejezése. A sein ige ragozása, használata. Az ige jelen ideje. Tıhangváltás (fahren, lesen) Térbeli viszonyok: Irányok. ( vorn, hinten, hier, da, links, rechts) Helymegadás: in, aus
89
Német
Birtoklás kifejezése: A haben ige ragozása, vonzata, használata. Birtokos szerkezet von-nal. Mennyiségi viszonyok: Tıszámnevek 100-ig. Szövegösszetartó eszközök: Személyes névmások, tagadó névmás, birtokos névmás (mein, dein) alany és tárgy esete, kérdı névmás. Kapcsolatos mondat (und), választó mondat (oder). A tagadás. Határozott és határozatlan névelı. Esetviszonyok: fınevek alany és tárgy esete. A német mondat szórendje.
4. évfolyam Heti óraszám: Éves óraszám:
3 óra 111 óra
Célok és feladatok Nyelvtanulási stratégiák kialakításának megalapozása. Összefüggı mondatalkotási képesség kialakítása. Fejlesztési követelmények Fedezze fel életkorának és egyéniségének megfelelıen az idegennyelv-tanulás sajátos módszereit, és tegye meg az elsı lépéseket az elsajátításuk felé vezetı úton. Az alapvetı nyelvtanulási stratégiák elsajátítása. Beszédértés: Tudjon reagálni 3-4 mondatból álló közlésre. Értse a tananyaggal kapcsolatos kérdéseket, s tudjon ezekre válaszolni. Legyen képes megoldani a hallás utáni gyakorlatok szövegéhez rendelt egyszerő feladatokat önállóan. Beszédkészség: Beszédében minél jobban közelítse meg a német nyelv hangjainak képzését. Tudjon egyszerő képekrıl 5-10 mondatban, folyamatosan, összefüggıen beszélni. Tudja a tanult párbeszédeket reprodukálni, valamint dramatizált formában elıadni. Tudjon az alábbi témákról folyamatosan, összefüggıen beszélni: Személyi adatok (külsı jellemzés) Családtagok külsı jellemzése Iskola - tanárom / tanárnım jellemzése Napirend A cirkuszban Olvasásértés: A szöveg alaposabb és önállóbb megértése céljából sajátítsa el a néma olvasás készségét. Tudjon egyszerő szövegelemzési feladatokat önállóan elvégezni (kulcsszavak, mondatok kikeresése). Kérdésekre a választ pontosan megtalálni. Értsen meg egyszerő, ismerıs nyelvi elemekbıl álló rövid szöveget, és tudjon rá reagálni. (Pl. bemutatkozó levél, születésnapi meghívó) Írás: Tudjon ismeretlen szöveget is hibátlanul másolni, ismert szöveget tollbamondás után, valamint emlékezetbıl helyesen leírni. Tudjon a tanult témákról önállóan fogalmazást (10 mondat) készíteni, párbeszédet összeállítani. Sajátítsa el a tananyagban elıforduló nyelvtani szerkezeteket.
90
Német
Sajátítsa el az összefüggı, logikailag és nyelvtanilag helyes mondatok alkotásának képességét. A minimális szókincs 350 aktív és 100 passzív szóból áll. A továbbhaladás feltételei Beszédértés A tanuló megért ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott, rövid kérést, utasítást megért, arra cselekvéssel válaszol; ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott rövid kérdést. Beszédkészség A tanuló egy szóval, vagy hiányos, egyszerő mondatban válaszol az ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott kérdésre, ismert dolgokat megnevez, néhány mondókát, verset, dalt reprodukál. Olvasásértés A tanuló felismeri a tanult szavak írott alakját, ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott, néhány szóból álló mondatot megért; ismert nyelvi elemekbıl álló egymondatos szövegben fontos információt megtalál. Írás A tanuló helyesen lemásol ismert szavakat. Témalista Willi hetiterve: a hét napjai Sorszámok: 1-12-ig Katherina napirendje: napszakok Tantárgyak, órarend, véleménynyilvánítás Dal: Mindig csak házi feladatokat csinálni? Willi naptára: hónapok, évszakok, dátum Dal az évszakokról Ünnepek: ünnepnapok, születésnap, idıpont megnevezése, meghívó, ajándékok. Meghívás, kívánság kifejezése A pontos idı: évszámok-dátum Egy hétfı a Berger családnál Idıpont- idıtartam Napirend-szabadidı rendezvénynaptár Kalle kapitány meseórája Újsághír Állatok: Willi állatlexikonja. Képességek Az állatkertben. Az elefánt. Dal A cirkusz: A bővésziskola A Zimpanelli cirkusz: Próba a cirkusznál. Cirkusziskola. Evés és ivás: élelmiszerek, italok. Vásárlás. Tízórai. A boszorkányétteremben. A pékségben Utazás: ruházat. Úti célok. Idıjárás. Idıjárás- jelentés. A királytónál. Képleírás. Dalok.
91
Német
Kommunikációs szándékok A társadalmi érintkezéshez szükséges kommunikációs szándékok: Köszönet és arra reagálás.(Danke!, Bitte!)Információ kérés: (Wie bitte?) Személyes beállítódás és vélemény kifejezésére szolgáló kommunikációs szándékok: Véleménynyilvánítás. ( Ich finde…, am besten…, am liebsten…) Kívánság, szándék, akarat kifejezése. ( Ich möchte/ will…) Tiltás. Jókívánságok, udvariasság.. Információcseréhez kapcsolódó kommunikációs szándékok: Dolgok azonosítása, megnevezése.( Das ist…) Fogalomkörök Elválós igekötıs igék. Sorszámnevek. Idımegadás: „Wann?” – am…,im.., vor…, nach…, zu.., „man” A „ haben és a „ sein” egyszerő múlt ideje „es gibt”: használata. Idıpont, idıtartam megadása. „ Wie viel?” Az ige helye a fımondatban. Módbeli segédigék: können, wollen, möchten, müssen, mögen. Fınevek: többes szám. Felszólító mód. Elöljárószavak. „ Wohin?” Személyes névmások: tárgy eset. Welch-?” Melléknévfokozás: gern, gut. Birtokos névmások: alany és tárgy eset .
92
Német
5. évfolyam Cél Szóbeli és írásbeli szövegalkotási képesség fejlesztése. Motiváció fenntartása, a gyerekek sikerélményhez juttatása értelmes munkával. A receptív készségek / hallott és olvasott szöveg értése / fejlesztése. Fejlesztési követelmények A tanuló legyen képes idegen nyelvő információt megérteni és adni, interakcióban sikerrel részt venni. Követelmény Tudjon információt adni és kapni saját közvetlen világáról. A sajátos nevelési igényő tanulók nevelésének, oktatásának elvei: hosszabb idı biztosítása differenciálás egyéni segítség értékelés: önmagukhoz mért fejlıdés Heti óraszám:3 Éves óraszám: 111 Szervezeti forma: nívócsoport (Átlagos csoportlétszám 18 fı) Témalista A pontos idı: évszámok-dátum Egy hétfı a Berger családnál Idıpont- idıtartam Napirend-szabadidı rendezvénynaptár Kalle kapitány meseórája Újsághír Állatok: Willi állatlexikonja. Képességek Az állatkertben. Az elefánt. Dal A cirkusz: A bővésziskola A Zimpanelli cirkusz: Próba a cirkusznál. Cirkusziskola. Evés és ivás: élelmiszerek, italok. Vásárlás. Tízórai. A boszorkányétteremben. A pékségben Utazás: ruházat. Úti célok. Idıjárás. Idıjárás- jelentés. A királytónál. Képleírás. Dalok. Kommunikációs szándékok Információkérés, információadás a pontos idırıl, idıtartamról, állatokról, képességekrıl Utasítások adása Dolgok, személyek, tevékenységek azonosítása, megnevezése. Kívánság kifejezése, véleménynyilvánítás Fogalomkörök A „ haben és a „ sein” egyszerő múlt ideje „es gibt”: használata. Idıpont, idıtartam megadása. „ Wie viel?” Az ige helye a fımondatban. Módbeli segédigék: können, wollen, möchten, müssen, mögen. Fınevek: többes szám. Felszólító mód. Elöljárószavak. „ Wohin?” Személyes névmások: tárgy eset. Welch-?” Melléknévfokozás: gern, gut. Birtokos névmások: alany és tárgy eset .
93
Német
A továbbhaladás feltételei Követelmények Hallott szöveg értése Értse a tananyaggal kapcsolatos egyszerő, életszerő beszédhelyzetekben feltett, ill. a tananyagra vonatkozó kérdéseket, és tudjon ezekre válaszolni. Értse és tudja követni a tanár utasításait, óravezetését. Értse meg tanári segítséggel a hallás utáni értési gyakorlatokat, s oldja meg önállóan a hozzájuk rendelt feladatokat. Beszédkészség Tudjon egyszerő információkat adni és kérni valós beszédhelyzetben. Tudja az eddig tanult párbeszédeket reprodukálni, egyszerő dialógusokat önállóan, ill. párban összeállítani. Tudjon a feldolgozott témákról 10 mondatban összefüggıen, folyamatosan beszélni. Olvasott szöveg értése Tudjon érthetıen olvasni, az olvasottakkal kapcsolatos egyszerő feladatokat önállóan megoldani. Tudja a szövegben a fontos információt megtalálni, egyszerő mondatokból álló szöveg lényegét megérteni. Íráskészség Tudjon 8-10 mondatból álló fogalmazást (napirend), leírást (Kedvenc állatom) készíteni minta alapján, kulcsszavak segítségével. Tudjon üdvözlılapot írni (címzés, üdvözlı szöveg) nyaralásból, kirándulásról. Egyéb fejlesztési követelmények Sajátítsa el a tananyagban elıforduló nyelvtani ismereteket. Szókincs A minimális szókincs 300 aktív és 100 passzív szóból áll. Tevékenységi formák Képleírás: kérdésalkotás, mondatalkotás, összefüggı szövegalkotás Dialógusok reprodukálása, összeállítása párban. Szituációs helyzetek, dramatizálás csoportmunkában (pl. Étteremben). Napirend /egymást követı események leírása/ Szótárhasználat.
94
Német
6. évfolyam Heti óraszám: 3 Éves óraszám: 111 Cél Szóbeli és írásbeli kifejezıképesség továbbfejlesztése. Motiváció fenntartása, a gyerekek sikerélményhez juttatása értelmes munkával. A tanult szövegektıl való fokozatos elszakadás, aktualizálás saját helyzetére, élményeire. A receptív készségek (hallott és olvasott szöveg értése) továbbfejlesztése. Egyszerő nyelvi hibáikat maguk vegyék észre, és segítséggel javítsák. Fejlesztési követelmények Legyen képes a tanárral és társaival német nyelven együttmőködni az egyszerő órai feladatok megoldásában. Követelmény Ébredjen fel érdeklıdése más népek élete és kultúrája iránt. A tanuló legyen képes a 6. évfolyam végére az A1- szint elérésére. Témalista Európában élni: híres európaiak, európai országok, lakosok, nyelvek, az Euro, önéletrajzi adatok, utazási célok, Európa-kvíz Barátság: barátok és barátnık, egy barátság története, bátorság és civilkurázsi, barátokról mesélni, egy élmény elmesélése, kérdıív készítése az osztályban, Barátság-játék Összehasonlítás: összehasonlítás: állatrekordok, ikrek, országok; A Neander-völgyi ember, tulajdonságok megadása és összehasonlítása, kiegyezés, veszekedés, visszabeszélés, már elmúlt dolgokról tájékoztatás adása, Szerepjáték, Ország-kvíz Test és egészség: testrészek, orvosnál, diétás elıírások, betegnek lenni, gyermekek és fiatalok egészségügyi problémái, állapot felıl érdeklıdni, tanácsokat adni, tetszés ill. nemtetszés kinyilvánítása, érzelmek leírása, Testgimnasztika, Szerepjáték Kirándulás Salzburgba: Salzburgban, a szörnykastély, szellemlátogatás, tippek adása látnivalók megtekintésére, a tulajdon és a hovatartozás kifejezése, helymeghatározás Kommunikációs szándékok Információkérés, információadás. Önálló mesélés barátokról, történetekrıl. Visszakérdezés, tudjon dolgokat önállóan összehasonlítani. Múlt és jelen összehasonlítása. Véleménykérés és arra reagálás. Egészségügyi problémák megosztása másokkal, és ezekre adható válaszok megértése. Helyszínek, helyek iránt tudjon érdeklıdni és az arra kapott választ megértse. Fogalomkörök „Perfekt” igeidıvel való megismerkedés; „Präteritum” igeidıvel való megismerkedés: szabályos igék és a können módbeli segédige múlt idejő alakja; „dürfen” módbeli segédige, Személyes névmások részes esete, mellékmondatok a „wenn” kötıszóval, Fınevek és névelık részes esete, „wem?” kérdıszó, elöljáró szavak részes esettel, és olyan elöljáró szavak, melyek csak részes esettel állnak A továbbhaladás feltételei Hallott szöveg értése
95
Német
Értse meg a tanárának a tananyaggal, a mindennapi élet beszédtémáival kapcsolatos idegen nyelven történı magyarázatát. Értse meg az elızı szintnél összefoglalóbb jellegő kérdéseket, és tudjon azokra válaszolni. Találja meg a számára fontos információt. Értse meg az egyszerő mondatokban megfogalmazott szöveg lényegét. Beszédkészség Beszédében minél jobban közelítse meg a német nyelv hangjainak képzését. Tudjon kérdéseket feltenni. Tudjon a kérdésekre egyszerő mondatokban válaszolni. Megértési probléma esetén tudjon segítséget kérni. Tanuljon meg rövidebb és hosszabb terjedelmő nyelvi egységeket kívülrıl. Tudjon 15 mondatban összefüggıen, folyamatosan beszélni az alábbi témákról: Barát/Barátnı Orvosnál Tudja a párbeszédeket reprodukálni, ill. saját egyéni életére, körülményeire alkalmazni. Olvasott szöveg értése Értse meg a feldolgozott szövegeket tanári segítséggel, s tudjon az olvasott szöveggel kapcsolatos egyszerő feladatokat önállóan megoldani. Tudja a számára fontos információkat kikeresni, az egyszerő mondatokból álló szöveg lényegét megérteni. Ismerjen meg autentikus szövegeket. Íráskészség Tudja mondatait logikai kapcsolatok alapján egybefőzni, legalább 10 mondatból álló fogalmazást írni. Egyéb fejlesztési követelmények Sajátítsa el a tananyagban elıforduló nyelvtani ismereteket. Szókincs A minimális szókincs 300 aktív és 100 passzív szóból áll. Tevékenységi formák Összefüggı, folyamatos beszéd. témákról, képekrıl. Szituációs játékok, dialógusok.. Szótárhasználat
96
Német
7. évfolyam Heti óraszám: 3 Éves óraszám: 111 Cél Szóbeli és írásbeli kifejezıképesség, a tanultak alkalmazása egyéni életére, körülményeire, a mindennapi élet helyzeteire. A tanulók olvasási igényének fejlesztése könnyített szövegek olvastatásával. Egyszerő nyelvi hibáikat maguk vegyék észre és javítsák ki. Fejlesztési követelmények Legyen tisztában a tanuló a nyelvtanulás részterületeivel (beszédkészség, olvasásértés, szókincs stb.) és legyenek kialakult, továbbfejleszthetı nyelvtanulási stratégiái. Követelmény Kapjon ízelítıt a célnyelvi országok kultúrájából és civilizációjából, sajátos értékeibıl, és ezeket saját kultúrájával összehasonlítva a magyar kultúrát is lássa tágabb összefüggésben. Témalista Élet vidéken: Egy parasztmese, Így éltek a parasztok korábban Észak-Németországban, Látogatás a Krüger családnál, Milyen volt akkoriban?, Mesék elmesélése, Képek leírása, Rejtvénykérdések alkotása, Az elmúlt dolgokról való tájékoztatás A Keleti-tengernél: A Rügen-szigeten, Störtebeker ünnepi játékai, Kalózok és vikingek a Keleti-tengeren, A sárkányhajó, Útbaigazítása kérése, Felvilágosítás adása, Folytatólagos szöveg elmesélése, Dal Látogatás Svájcban: A legnagyobb vasútállomás az Alpokban, Barry a mentıkutya, az emmentali sajtkészítı üzemben, Információigény kinyilvánítása Háziállatok: Macska, Háziállatok, Kutya, Állatmenhelyen, Tetszés ill. nemtetszés kinyilvánítása, Vélemény megindoklása, Játék: Macska-kvíz, Tudod miért? Lakóóhely: Így lehet élni, A Hempel család bungalója és bútorai, Az én szobám, Takarítás, Értékelés, Vélemény kinyilvánítása, Egyetértés, Visszautasítás, Megtörténtek elmesélése, Játékok Kommunikációs szándékok Véleménynyilvánítás, vélemény kérése és arra reagálás, megszólítás információkérés, információadás, betőzés kérése, tetszés - nem tetszés kifejezése, egyetértés, egyet nem értés, bocsánatkérés és arra reagálás, kívánság, elégedettség kifejezése, dolgok azonosítása, megnevezése, Lakás és szoba bemutatása Fogalomkörök „Präteritum”:vegyes és erıs igék, módbeli segédigék; Módbeli segédigék jelen és múlt ideje: dürfen, können, müssen, sollen, wollen); Mellékmondatok az „als” és az „(immer) wenn” kötıszavakkal; A „be-„, „er-„, „ver-„rel kezdıdı ill. „-ieren”re végzıdı igék Perfekt alakja; Elöljáró szavak: für, ohne, von, von…bis; Függı kérdések a „W”-vel kezıdıd kérdıszavakkal; „Warum?” kérdıszó, 2weil” és „denn” kötıszó, Kötıszavak: aber, denn, oder, und, dann, deshalb; „dass2 kötıszó, „dies-„, Elöljáró szavak: durch, gegen, um, aus
97
Német
A továbbhaladás feltételei Hallott szöveg értése Értse a tanár nagyrészt idegen nyelven folyó óravezetését Találja meg a számára fontos információt Értse globálisan a tananyaggal kapcsolatos hanganyagot. Beszédkészség Tudjon információt kérni és adni. Tudjon megértési probléma esetén segítséget kérni. A tanult beszédhelyzetek párbeszédeit tudja szerepjátékok formájában elıadni. Tudjon kérdésekre egyszerő struktúrákba rendezett mondatokban válaszolni, közléseket megfogalmazni, kérdéseket feltenni. Tudja véleményét kifejezni, ezek iránt másoknál érdeklıdni. Tudjon folyamatosan, legalább 15 mondatban összefüggıen beszélni az alábbi témákról, s a hozzájuk tartozó képekrıl: Legkedvesebb háziállataink: Kutya, Macska Lakás bemutatása Saját szoba bemutatása Olvasott szöveg értése Tudjon érthetıen - jó intonációval, jó ritmusban - olvasni. Tudjon a tanuló a maga tudásszintjén számára megfelelı szöveget tanári segítséggel, önállóan megérteni. A szövegben a fontos információt megtalálni, a szöveg lényegét megérteni, ismeretlen nyelvi elemek jelentését kikövetkeztetni. Íráskészség Tudjon egyszerő levelet fogalmazni Tudja a szövegmodelleket saját helyzetére alkalmazni. Tudjon embereket jellemezni. Tudja használni a kétnyelvő szótárt. Egyéb fejlesztési követelmények Tudja megérteni, szóban és írásban használni a tanult fogalomköröket, nyelvtani jelenségeket. Szókincs A minimális szókincs 300 aktív és 100 passzív szóból áll. Tevékenységi formák Összefüggı, folyamatos beszéd Képleírások Riportkészítés - emberek jellemzése belsı tulajdonságaik, szokások alapján Memoriter(ek) elıadása. Dialógusok. Szótárhasználat.
98
Német
8. évfolyam Heti óraszám: 3 Éves óraszám: 111 Cél A tanuló tudásszintjének megfelelı, önálló szóbeli és írásbeli kifejezıképesség Legyen képes a tanuló az osztályterem falain kívüli idegen nyelvi hatások hasznosítására. A tanulók olvasási igényének továbbfejlesztése könnyített szövegek olvastatásával. Fejlesztési követelmények Alakuljon ki benne az igény, hogy az osztálytermen kívüli idegen nyelvi hatásokat is megpróbálja hasznosítani. Követelmény Szerezzen ismereteket a nyelvek természetérıl, hogy ez által saját anyanyelvét is tágabb rendszerben tudja szemlélni. A tanuló legyen képes a 8. évfolyam végére az A1 szint elérésére. Témalista Városban: Épületek, üzletek, várostérkép, térkép, közlekedési szabályok; A tőzoltók krokodilt keresnek; Rendırségen; Hely, cél és származás után érdeklıdni, valamint ezen adatokat megadni; Tájékoztatás; Felvilágosítást adni; út után érdeklıdni A sport fitté tesz: Sport; a Jövı futballistái; Olimpia; Kifejezések megmagyarázása; Játék: Sport-kvíz, Olimpia-kvíz; Dal Iskola és tanulás: Tanulás, tanítás, iskola; Iskola – kicsit másképp; Projekt: Sulibüfé; A mi agyunk; Utasítások után cselekedni Zene: Zenei interjú; Iskolai zenekar, Hip-Hop-tanfolyam; zeneiskola; Kultúrák karneválja Berlinben; Interjúkészítés; Tanfolyamra való jelentkezés;Személyekrıl mesélni; Dal Kommunikációs szándékok Kérdezés, ismétléskérés, felkérés lassabb, hangosabb beszédre. Információkérés, válaszadás, információadás az elızı szintnél hosszabb terjedelemben. Események leírása. Emlékezés, emlékeztetés. Ígéret. Véleménykérés, véleménynyilvánítás. Dicséret, kritika. Bizonyosság, bizonytalanság fokának egyszerő kifejezése. Attitődök kifejezése. Fogalomkörök Helymeghatározás elöljárószavak és a részes eset segítségével: an, auf, bei, in, zu Hause; Iránymegadás: auf, in+tárgyeset, zu+részeseset, nach Hause; Származás kifejezése elöljárószavak segítségével: aus, von+részes eset, von zu Hause; „wenn…dann” kötıszó; „Was für ein-…?” kérdıszó, Mellékmondatok „aber” és „sondern” kötıszavak segítségével; Visszaható igék, Mondatok „außerdem”-mel és „trotzdem”-mel; függı kérdımondatok az „ob” kérdıszóval, Melléknévragozás: alany eset és tárgy eset A továbbhaladás feltételei Hallott szöveg értése Globálisan értse meg az idegen nyelvő szöveget a tanult témakörökön belül, ha azok nem tájszólásban vannak, és a beszédütemnél valamivel lassúbbak, és nem tartalmaznak 10 %-nál több ismeretlen szót, kifejezést.
99
Német
Tudja a kb. 100 szavas szövegbıl a fontos információt kiszőrni, a szöveg lényegét megérteni, ismeretlen nyelvi elem jelentését a szövegbıl kikövetkeztetni, a lényeges információt a lényegtelentıl elkülöníteni. Beszédkészség Tudjon a kérdésekre egyszerő mondatokban válaszolni, kérdéseket feltenni, megértési probléma esetén segítséget kérni. Tudjon egyszerően, de összefüggıen a tanult és éppen aktuális igeidıkben beszélni a mindennapi életben vele, családjával és társaival történtekrıl. A memorizált nyelvi elemeket használja kreatívan, egyszerő párbeszédben részt vesz. Tudjon az ismert témakörökhöz tartozó képekrıl, ill. képsorokról legalább 8-10 összefüggı mondatot mondani. Tudjon a tanult témákról 15-20 mondatban összefüggıen, folyamatosan beszélni, eseményeket elmesélni. Tanuljon meg hosszabb terjedelemben nyelvi egységeket kívülrıl. Ház/ lakás komplex bemutatása (környék, helységek, berendezés) Városban Vidéken Sport Gyır Budapest Magyarország Iskolám, osztályom Ünnepeink Olvasott szöveg értése Szövegolvasása legyen érthetı. Értse meg a megfelelı szöveget tanári segédlettel, s oldja meg a szöveggel kapcsolatos feladatokat. Dolgozzon fel rövid ismeretlen szöveget önállóan, találja meg a fontos információkat. Igyekezzen az egyes ismeretlen szövegelemek jelentését a szövegösszefüggésbıl kikövetkeztetni. Tudja a lényeges információt a lényegtelentıl elkülöníteni. Íráskészség Tudjon a tanult témákról 15-20 mondatos fogalmazást, jellemzést, beszámolót írni, egyszerő levelet, üdvözlılapot fogalmazni. Tudja használni a kétnyelvő szótárt. Tudja írásban egyszerően kifejezni tetszését, nemtetszését, érzelmeit és véleményét. Tudjon ezek után érdeklıdni. Egyéb fejlesztési követelmények Sajátítsa el a tananyagban elıforduló nyelvtani ismereteket. Szókincs A minimális szókincs 300 aktív és 100 passzív szóból áll. Tevékenységi formák Önálló, összefüggı beszéd. Dialógusok reprodukálása, összeállítása párban. Csoportmunka: Gyır, Budapest, Magyarország téma – tablókészítés képleírások Memoriterek elıadása. Szótárhasználat. Fordítási gyakorlatok. Képleírások, fogalmazások készítése.
100
Német
Emelt szint Cél Alapfokú nyelvvizsga. A témák koncentrikus elrendezésőek. Egyes témák több évfolyamon is visszatérnek. Ez nem egyszerő ismétlést jelent, hanem a nagyobb szókincsen kívül több kifejezési lehetıség is, ahogy a tanulók mind jobban megismerkednek a német nyelv mondatszerkesztési lehetıségeivel. 5. évfolyam Heti óraszám: 3 + 1 Éves óraszám: 111 + 37 Cél Szóbeli és írásbeli szövegalkotási képesség fejlesztése. Motiváció fenntartása, a gyerekek sikerélményhez juttatása értelmes munkával. A receptív készségek (hallott és olvasott szöveg értése) továbbfejlesztése. Fejlesztési követelmények A tanuló legyen képes idegen nyelvő információt megérteni és adni, interakcióban sikerrel részt venni. Követelmény Ébredjen fel érdeklıdése más népek élete és kultúrája iránt. Tudjon információt adni és kapni saját közvetlen világáról. Témalista Európában élni: híres európaiak, európai országok, lakosok, nyelvek, az Euro, önéletrajzi adatok, utazási célok, Európa-kvíz Barátság: barátok és barátnık, egy barátság története, bátorság és civilkurázsi, barátokról mesélni, egy élmény elmesélése, kérdıív készítése az osztályban, Barátság-játék Összehasonlítás: összehasonlítás: állatrekordok, ikrek, országok; A Neander-völgyi ember, tulajdonságok megadása és összehasonlítása, kiegyezés, veszekedés, visszabeszélés, már elmúlt dolgokról tájékoztatás adása, Szerepjáték, Ország-kvíz Test és egészség: testrészek, orvosnál, diétás elıírások, betegnek lenni, gyermekek és fiatalok egészségügyi problémái, állapot felıl érdeklıdni, tanácsokat adni, tetszés ill. nemtetszés kinyilvánítása, érzelmek leírása, Testgimnasztika, Szerepjáték Kirándulás Salzburgba: Salzburgban, a szörnykastély, szellemlátogatás, tippek adása látnivalók megtekintésére, a tulajdon és a hovatartozás kifejezése, helymeghatározás. Élet vidéken: Egy parasztmese, Így éltek a parasztok korábban Észak-Németországban, Látogatás a Krüger családnál, Milyen volt akkoriban?, Mesék elmesélése, Képek leírása, Rejtvénykérdések alkotása, Az elmúlt dolgokról való tájékoztatás A Keleti-tengernél: A Rügen-szigeten, Störtebeker ünnepi játékai, Kalózok és vikingek a Keleti-tengeren, A sárkányhajó, Útbaigazítása kérése, Felvilágosítás adása, Folytatólagos szöveg elmesélése, Dal Kommunikációs szándékok Bizonyosság, bizonytalanság. Attitődök egyszerő kifejezése. Tetszés - nem tetszés kifejezése. Véleménynyilvánítás. Tevékenységek azonosítása, megnevezése. Kívánság kifejezése. Tudás, nem tudás.
101
Német
Fogalomkörök „Perfekt” igeidıvel való megismerkedés; „Präteritum” igeidıvel való megismerkedés: szabályos igék és a können módbeli segédige múlt idejő alakja; „dürfen” módbeli segédige, Személyes névmások részes esete, mellékmondatok a „wenn” kötıszóval, Fınevek és névelık részes esete, „wem?” kérdıszó, elöljáró szavak részes esettel, és olyan elöljáró szavak, melyek csak részes esettel állnak „Präteritum”:vegyes és erıs igék, módbeli segédigék; Módbeli segédigék jelen és múlt ideje: dürfen, können, müssen, sollen, wollen); Mellékmondatok az „als” és az „(immer) wenn” kötıszavakkal; A továbbhaladás feltételei Hallott szöveg értése Értse meg az elızı szintnél változatosabb kérdéseket, kéréseket, utasításokat és tudjon azokra válaszolni. Találja meg a számára fontos információt. Legyen képes megoldani a hallás utáni értési gyakorlatok szövegéhez rendelt feladatokat önállóan. Beszédkészség Tudjon információt kérni és adni. Tudjon megértési probléma esetén segítséget kérni. A tanult beszédhelyzetek párbeszédeit tudja szerepjátékok formájában elıadni. A memorizált nyelvi elemeket használja kreatívan. Tudjon folyamatosan, legalább 15 mondatban összefüggıen beszélni az alábbi témákról, s a hozzájuk tartozó képekrıl: Családom Az én iskolám Napirend Barát/Barátnı Orvosnál Olvasott szöveg értése Tudjon a tanuló ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott néhány szóból álló mondatokat elolvasni, a szövegben a fontos információt megtalálni. Tudjon a tanuló a maga tudásszintjén számára megfelelı szöveget tanári segítséggel, önállóan megérteni. Tudjon az olvasott szöveggel kapcsolatos igényesebb feladatokat megoldani. Igyekezzen rövid ismeretlen szöveget önállóan, házi olvasmányként is feldolgozni. Íráskészség Tudjon 15 mondatból álló egyszerő, összefüggı, elbeszélı és leíró szöveget írni. Tudja a szövegmodelleket saját helyzetére alkalmazni. Tudjon egyszerő levelet fogalmazni. (bemutatkozó levél, iskola, lakás/ház bemutatása) Írásbeli feladatai megoldásakor tudja használni a kétnyelvő szótárt. Egyéb fejlesztési követelmények Sajátítsa el a tananyagban elıforduló nyelvtani szerkezeteket, egységeket. Ismerje a levélírás formai és tartalmi következményeit.
102
Német
Szókincs A minimális szókincs 400 aktív és 150 passzív szóból áll. Tevékenységi formák Egymást követı események elmondása. Szituációs játékok, dialógusok. Szótárhasználat.
6. évfolyam Heti óraszám: 3 + 1 Éves óraszám: 111 + 37 Cél Szóbeli és írásbeli kifejezıképesség továbbfejlesztése A tanulók olvasási igényének továbbfejlesztése eredeti szövegek olvastatásával. A tanulók nyelvi hibáikat maguk vegyék észre és javítsák. Fejlesztési követelmények Legyen képes a tanuló a tanárral és társaival német nyelven együttmőködni a nyelvórai feladatok megoldásában. Követelmény: Ébredjen fel érdeklıdése más népek élete és kultúrája iránt. A tanuló legyen képes a 6. évfolyam végére az A1 szint elérésére. Témalista Látogatás Svájcban: A legnagyobb vasútállomás az Alpokban, Barry a mentıkutya, az emmentali sajtkészítı üzemben, Információigény kinyilvánítása Háziállatok: Macska, Háziállatok, Kutya, Állatmenhelyen, Tetszés ill. nemtetszés kinyilvánítása, Vélemény megindoklása, Játék: Macska-kvíz, Tudod miért? Lakóóhely: Így lehet élni, A Hempel család bungalója és bútorai, Az én szobám, Takarítás, Értékelés, Vélemény kinyilvánítása, Egyetértés, Visszautasítás, Megtörténtek elmesélése, Játékok Városban: Épületek, üzletek, várostérkép, térkép, közlekedési szabályok; A tőzoltók krokodilt keresnek; Rendırségen; Hely, cél és származás után érdeklıdni, valamint ezen adatokat megadni; Tájékoztatás; Felvilágosítást adni; út után érdeklıdni A sport fitté tesz: Sport; a Jövı futballistái; Olimpia; Kifejezések megmagyarázása; Játék: Sport-kvíz, Olimpia-kvíz; Dal Iskola és tanulás: Tanulás, tanítás, iskola; Iskola – kicsit másképp; Projekt: Sulibüfé; A mi agyunk; Utasítások után cselekedni Zene: Zenei interjú; Iskolai zenekar, Hip-Hop-tanfolyam; zeneiskola; Kultúrák karneválja Berlinben; Interjúkészítés; Tanfolyamra való jelentkezés;Személyekrıl mesélni; Dal Kommunikációs szándékok Véleménynyilvánítás, vélemény kérése és arra reagálás, megszólítás információkérés, információadás, betőzés kérése, tetszés - nem tetszés kifejezése, egyetértés, egyet nem értés, bocsánatkérés és arra reagálás, kívánság, elégedettség kifejezése, dolgok azonosítása, megnevezése
103
Német
Fogalomkörök A „be-„, „er-„, „ver-„rel kezdıdı ill. „-ieren”re végzıdı igék Perfekt alakja; Elöljáró szavak: für, ohne, von, von…bis; Függı kérdések a „W”-vel kezıdıd kérdıszavakkal; „Warum?” kérdıszó, 2weil” és „denn” kötıszó, Kötıszavak: aber, denn, oder, und, dann, deshalb; „dass2 kötıszó, „dies-„, Elöljáró szavak: durch, gegen, um, aus Helymeghatározás elöljárószavak és a részes eset segítségével: an, auf, bei, in, zu Hause; Iránymegadás: auf, in+tárgyeset, zu+részeseset, nach Hause; Származás kifejezése elöljárószavak segítségével: aus, von+részes eset, von zu Hause; „wenn…dann” kötıszó; „Was für ein-…?” kérdıszó, Mellékmondatok „aber” és „sondern” kötıszavak segítségével; Visszaható igék, Mondatok „außerdem”-mel és „trotzdem”-mel; függı kérdımondatok az „ob” kérdıszóval, Melléknévragozás: alany eset és tárgy eset A továbbhaladás feltételei Hallott szöveg értése Értse meg a tanárának a tananyaggal, a mindennapi élet beszédtémáival kapcsolatos idegen nyelven történı magyarázatát, az elızı szintnél összefoglalóbb jellegő kérdéseket, és tudjon azokra válaszolni. Megfelelı ismeretek birtokában (kontextus, színhely, kulcsszavak, szereplık) értse meg a tudásszintjének megfelelı hanganyagot. A szövegbıl a fontos információt tudja kiszőrni. Beszédkészség Tudjon embereket, tárgyakat és helyeket jellemezni. Tudja tetszését, nemtetszését, érzelmeit, véleményét kifejezni, ezek iránt másoknál érdeklıdni. Tudjon megértési probléma esetén segítséget kérni. Tudjon összefüggıen, folyamatosan beszélni a mindennapi életben vele, családjával, társaival történtekrıl, s az alábbi témákról: A ház/lakás komplex bemutatása, háztípusok (környék, helységek, berendezés) Ünnepek Iskolai hagyományok, problémák. Osztályom jellemzése Gyır Budapest Magyarország Legkedvesebb olvasmányom Szabadidı, hobbi, sportok Törekedjen kreativitásra. Tudjon a tanult minta alapján egyszerő párbeszédben rész venni. Olvasott szöveg értése Tudja a jórészt ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott egyszerő mondatokat elolvasni, a szövegben a fontos információt megtalálni. Tudjon megfelelı szöveget önállóan megérteni, igényesebb feladatokat megoldani. Ismerkedjen meg autentikus szövegekkel (pl. utcai feliratok, újságcikkek) Íráskészség Tudjon egyszerő mondatokat helyesen leírni. Tudja mondatait logikai kapcsolatok alapján egybefőzni, legalább 15 mondatból álló összefüggı szöveget írni. Tudjon embereket, tárgyakat írásban jellemezni. Tudjon egyszerő levelet fogalmazni.
104
Német
Ismerje a levélírás jellegzetes szó- és kifejezésfordulatait. Tudjon igényesebb feladatokat megoldani. Tudja használni a kétnyelvő szótárt. Egyéb fejlesztési követelmények Sajátítsa el a tananyagban elıforduló nyelvtani ismereteket. Fejlıdjön a tanulók tudása a nyelvhelyesség, a nyelvtani ismeretek és az alkalomhoz illı nyelvhasználat terén. Törekedjen az egyensúly kialakítására a nyelvhelyesség és a beszédfolyamatosság között. Szókincs A minimális szókincs 400 aktív és 150 passzív szóból áll. Tevékenységi formák Összefüggı, folyamatos beszéd Fogalmazások (leírások, jellemzések készítése) Szituációs helyzetek (útbaigazítás, felvilágosítás) Idegenvezetés – séta a történelmi belvárosban, fényképalbum készítése, videofelvétel, ha mód van rá, újságszerkesztés. Dramatizálás, történetek reprodukálása Képleírás (személyleírás)
105
Német
7. évfolyam Heti óraszám:3 +1 Éves óraszám: 111 + 37 Cél Szóbeli és írásbeli kifejezıképesség, a tanultak alkalmazása egyéni életére, körülményeire, a mindennapi élet helyzeteire. A tanulók olvasási igényének továbbfejlesztése eredeti hosszabb szövegek olvastatásával. Nyelvi hibáikat maguk vegyék észre és javítsák. Fejlesztési követelmények Legyen tisztában a tanuló a nyelvtanulás részterületeivel, legyenek továbbfejleszthetı nyelvtanulási stratégiái. Követelmény Kapjon ízelítıt a célnyelvi országok kultúrájából és civilizációjából, sajátos értékeibıl, és ezeket saját kultúrájával összehasonlítva a magyar kultúrát is lássa tágabb összefüggésben. Témalista Én és a családom: bemutatkozás, családtagok, személyleírás. Az iskola: iskolánk, órarend, kedvenc tantárgyak, tanszerek, házi feladatok Tágabb környezetünk: vidéken- nagyvárosban: elınyök- hátrányok, szolgáltatások, kert, háziállatok Lakások: A lakásunk, helyiségek, bútorok, a szobám Munka: foglalkozások, a szülık foglalkozása, munkaidı, munkahelyek, pályaválasztás, munkanélküliség, hirdetés Közlekedés: közlekedési eszközök: busz, taxi, autó, metró, villamos- elınyök- hátrányok információ, tájékozódás Szabadidı, szórakozás : Mozi - film , Tv Legkedveltebb színész/nı, legkedveltebb film. Zene - mőfajok, irányzatok, együttesek, énekesek. Kedvenc énekes/nı vagy együttes. Kommunikációs szándékok Bemutatás. Kérdezés, információkérés. Válaszadás, információadás az elızı szintnél hoszszabb terjedelemben. Véleménynyilvánítás (tetszés-nemtetszés). Attitődök egyszerő kifejezése (sajnálkozás, remény, bánat, elégedettség, elégedetlenség ) Fogalomkörök Az ige: ragozás, tıhangváltás, elválós- nem elválós igekötıs igék, visszaható igék, módbeli segédigék, „ lassen „- ige, felszólító mód, vonzatos igék, múlt idı, szenvedı szerkezet, feltételes mód. A fınév. A melléknév: fokozás, összehasonlítás, ragozás. A számnév. A névmás A továbbhaladás feltételei Hallott szöveg értése Értse a tanár nagyrészt idegen nyelven folyó óravezetését. Értse meg önállóan a tudásszintjének megfelelı hanganyagot. A jórészt ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott szövegbıl a fontos információt kiszőri, ismeretlen nyelvi elemek jelentését kikövetkezteti.
106
Német
Beszédkészség Tudjon az elızı évi témákról hosszabb terjedelemben, árnyaltabb szókinccsel, folyamatosan beszélni, a kérdésekre egyszerő struktúrákba rendezett mondatokban válaszolni, kérdéseket feltenni, megértési probléma esetén segítséget kérni. Tudjon beszélgetést kezdeményezni és befejezni, egyszerő párbeszédben részt venni. Tudása egészüljön ki az alábbi témákkal: Mozi - film, kedvenc színész/nı, kedvelt film. Zene - együttesek, énekesek Audiovizuális eszközök Elektromos berendezések, eszközök a konyhában, házimunka Városi közlekedés Vidéki élet, városi élet A tanultakat tudja saját egyéni életére, körülményeire alkalmazni. Olvasott szöveg értése Tudjon érthetıen - jó intonációval, jó ritmusban - olvasni. Tudja a rövid ismeretlen szöveget önállóan feldolgozni, a fontos információt megtalálni, a szöveg lényegét megérteni, ismeretlen nyelvi elemek jelentését kikövetkeztetni. Íráskészség Tudjon elbeszélést, leírást, jellemzést írni minimum 20 mondatban. Tudja a szövegmodelleket saját helyzetére alkalmazni. A nyelvhelyesség és a nyelvtani szerkezetek pontosítása céljából tudjon mondatmodelleket magyarról németre fordítani. Egyéb fejlesztési követelmények Feladatvégzéskor tudatosuljon a tanulókban a forma, tartalom és stílus egysége. Szókincs A minimális szókincs 400 aktív és 150 passzív szóból áll. Tevékenységi formák Összefüggı, folyamatos beszéd. Képleírások egyénileg, párban. Képsorok feldolgozása csoportmunkában. Újságkészítés: iskola, osztály bemutatása. A legsikerültebb fogalmazások győjteménye. (interjúk, együttesek, filmek, színészek stb.)
107
Német
8. évfolyam Heti óraszám: 3 + 1 Éves óraszám: 111 + 37 Cél A tanuló tudásszintjének megfelelı, önálló szóbeli és írásbeli kifejezıképesség. A nyelvhelyesség, a nyelvtani ismeretek és az alkalomhoz illı nyelvhasználat tudatossága. Tudja a tanuló az osztálytermen kívüli nyelvi hatásokat hasznosítani önálló haladása érdekében. Fejlesztési követelmények Rendelkezzenek a tanulók kialakult, továbbfejleszthetı nyelvtanulási stratégiákkal. Követelmény Szerezzen ismereteket a nyelvek természetérıl, hogy ezáltal saját anyanyelvét is tágabb rendszerben tudja szemlélni. A tanuló legyen képes a 8. évfolyam végére az A2 szint elérésére. Témalista Utazás: autóval, vonattal, busszal, hajóval repülıvel Külföldre A postán: levél, csomag, távirat, telefonálás Bevásárlás: áruházak, piac Betegség: orvosok Sport Idıjárás Kommunikációs szándékok Kérdezés, információkérés, ismétléskérés, felkérés lassabb, hangosabb beszédre, válaszadás, információadás az elızı szintnél hosszabb terjedelemben. Események leírása. Véleménykérés, véleménynyilvánítás. Dicséret, kritika, ígéret. Bizonyosság, bizonytalanság fokának egyszerő kifejezése. Attitődök kifejezése. Fogalomkörök Az elöljárószavak. Módosítószó. Kötıszó. Mondattan: Idıhatározói mellékmondat (bevor, nachdem, während) Vonatkozói mellékmondat, vonatkozó névmások. Tagadás. Szórend. Szóképzés. A továbbhaladás feltételei Hallott szöveg értése Nehézség nélkül értse meg a tanár nagyrészt idegen nyelven folyó óravezetését. Értse meg az összetettebb, a természethez közelebb álló beszédet.(Jól érthetı részeket rádió és Tv-adásokból.) Tudja a kb. 100 szavas szövegbıl a fontos információt kiszőrni, a szöveg lényegét megérteni, ismeretlen nyelvi elem jelentését a szövegbıl kikövetkeztetni, a lényeges információt a lényegtelentıl elkülöníteni. Beszédkészség Tudjon a kérdésekre mondatokban válaszolni, kérdéseket feltenni, megértési probléma esetén segítséget kérni.
108
Német
Tudjon beszélni a tanult szókincs szavaival és grammatikai szerkezeteivel a feldolgozott témákat érintı beszédszituációkban. Tudjon 20-25 mondatban összefüggıen, folyamatosan beszélni a feldolgozott témákról. Tudjon eseményeket elmesélni. Tudja megfogalmazni és indokolni véleményét. Tudjon külföldi vendégének tájékoztatást adni Magyarországról, a fıvárosról és lakóhelyérıl. Tudjon beszélgetést kezdeményezni és fenntartani. Olvasott szöveg értése Tudjon nyelvileg összetettebb szöveget is megérteni és feldolgozni (nyomtatványok, apróhirdetések, reklámanyagok, újságcikkek), házi olvasmányként is. Találja meg bennük a fontos információkat. Tudja a lényeges információkat a lényegtelentıl elkülöníteni. Íráskészség Tudja a maga szintjén saját véleményét megfogalmazni és indokolni. A tanult témakörökrıl tudjon fogalmazást, jellemzést, beszámolót készíteni, levelet írni legalább 25 mondatos terjedelemben. Tudjon egyszerő nyomtatványokat kitölteni. Egyéb fejlesztési követelmények Szilárdítsa meg, mélyítse el és rendszerezze eddigi nyelvtani ismereteit. Tudjon különbséget tenni a célnyelv legalapvetıbb stílusrétegei között. Ismerje a célnyelvi kultúra legalapvetıbb viselkedési szabályait. Szókincs A minimális szókincs 400 aktív és 150 passzív szóból áll. Tevékenységi formák Összefüggı folyamatos beszéd (témák). Beszédszituációk párban. Csoportmunka: témák feldolgozása Fordítási gyakorlatok házi feladatként. Elıtérbe kerül a tanulók otthoni, önálló munkája.
109
MATEMATIKA
110
Matematika
Matematika Órakeret Heti óraszám Éves óraszám
5. évfolyam 4 148
6. évfolyam 3,5 129,5
7. évfolyam 3 111
8. évfolyam 3 111
Témakörök óraszámainak százalékos aránya 5-6. évfolyam 7. évfolyam 8. évfolyam Gondolkodási módszerek 3-5 % + f. 5- 7% + f. 7-8 % + f. Számtan, algebra 40 % 35 - 40 % 30 - 35 % Összefüggések, függv., sorozatok 5 - 7 % +f. 12 - 15 %+f. 15 - 18 %+f. Geometria, mérés 25 - 30 % 25 - 30 % 30 - 35 % Valószínőség, statisztika 2-3% 3-5% 3-5% Megjegyzés: A gondolkodási mőveletek szerves egységet képez a többi témával, így a gyakorlatban ráfordított óraszám arányok lényegesen magasabbak az adottnál. Alapelvek, célok Az iskolai matematikatanítás célja, hogy a megfelelı nevelı, orientáló és irányító funkciók ellátásával lehetıleg hiteles - ezért egységes, összefüggı – képet nyújtson a matematikáról mint kész tudásrendszerrıl és mint sajátos emberi megismerési tevékenységrıl, szellemi magatartásról. A matematikai gondolkodás területeinek fejlesztésével emeli a gondolkodás általános kultúráját. Alapvetı célunk a gondolkodás képességének folyamatos fejlesztése, a kompetencia alapú tudás kialakítása. A matematikai kompetencia fejlesztéséhez kapcsolódó más kulcskompetenciák: anyanyelvi kommunikáció természettudományos kompetencia digitális kompetencia a hatékony önálló tanulás szociális és állampolgári kompetencia kezdeményezıképesség és vállalkozói kompetencia E kulcskompetenciák a matematikai kompetenciák fejlesztése során egybefonódnak, egymást kiegészítve jelennek meg egy-egy feladat megoldása kapcsán. A kulcskompetenciáknak megfelelıen a matematikamőveltségi terület fejlesztésének kiemelt területe a biztos számolási tudás alakítása. Ugyancsak nagy gondot fordítunk a kommunikáció fejlesztésére: mások szóban és írásban közölt gondolatainak meghallgatása, megértése, saját gondolatok közlése, a jelenségek értelmezéséhez illeszkedı érvek keresése, az érveken alapuló vitakészség fejlesztése. Eközben érték a pontos, kitartó, fegyelmezett munkavégzés, az önellenırzés igénye, módszereinek megismerése és alkalmazása, a tanulás, a matematika tanulás szokásainak, képességének alakítása a sajátunkétól eltérı szemlélet tisztelete. Az általános iskola 5–8. évfolyama egységes rendszert alkot, de – igazodva a gyermeki gondolkodás fejlıdéséhez az életkori sajátosságokhoz – két, pedagógiailag elkülöníthetı periódusra tagolódik. Az 5–6.-os tanulók gondolkodása erısen kötıdik az érzékelés útján szerzett tapasztalatokhoz, ezért itt az integratív - képi gondolkodás fejlesztése a cél. A 7–8. évfolyamon elkezdıdik az elvont fogalmi és elemzı gondolkodás kialakítása. A tanulási folyamat jellemzıje a fokozatos absztrahálás mellett a gyakori konkretizálás, az általánosítás mellett a specializálás.
111
Matematika
A matematika tanulás során a tanulók – összegyőjtik a mindennapi élet tapasztalatait, – elemzik a felmerülı problémákat a matematika nyelvére lefordítva következtetéseket vonnak le, – ellenırzik a probléma megoldása során végzett lépéseiket, – az általánosítások után nyert az új ismeretet beépítik a korábban tanult ismeretek rendszerébe, – alkalmazzák azokat más tudományokban, illetve a mindennapi életben. Ebben a folyamatban állandó motiválással szoktathatók a tanulók a rendszeres, önálló munkára. A tanulási tevékenység közben fejleszteni kell a tanulók önismeretét, együttmőködési készségét, segítıkészségét, szolidaritásérzetét, empátiáját. Az általános iskola felsı tagozatán egyre nagyobb szerepet kap az elemzı gondolkodás fejlesztése, a problémamegoldások mellet a felvetett kérdések igazságának vagy hamisságának el-döntése, a döntések igazolása. A tanulók legnagyobb része ebben a korban jut el a konkrét gondolkodástól az absztrahálásig. Ezért a legfontosabb cél a konstruktív gondolkodás kialakítása, melyet a tanulók életkorának megfelelıen manipulatív tevékenységek elvégeztetésével, az össze-függések önálló felfedeztetésével érhetünk el. Az önellenırzéssel növeljük a tanulók önbizalmát, a változatos módszerekkel, a korosztálynak megfelelı játékos formákkal, kis lépéseken keresztül, természetes módon hangoljuk ıket a matematika tudományának befogadására. Fontos, hogy a valóságban elıforduló problémákra a tanulók meg tudják találni a megfelelı matematikai modellt, azokat helyesen tudják alkalmazni. Ezért nagy hangsúlyt kell fektetni a szövegértı, elemzı olvasásra. Ugyanakkor azt is el kell érni, hogy a matematikában tanult ismereteket a tanulók alkalmazni tudják más tantárgyakban, például a fizikában, a kémiában, a földrajzban, mellyel a gyakorlatban való felhasználás kompetenciái is kialakulnak. Fokozatosan kell kialakítani a matematika szaknyelvének pontos használatát és jelölésrendszerének alkalmazását. Az általános iskolai matematikaoktatás alapvetı célja, hogy a négy év alatt kialakított teljesítıképes tudás a tanulók középiskolai tanulmányaihoz minden területen biztos alapokat adjon. Fejlesztési feladatok A digitális kompetencia, az információs és kommunikációs kultúra fejlesztése A digitális kompetencia felöleli az információs társadalom technológiáinak magabiztos és kritikus használatát. Ez a következı készségeken, tevékenységeken alapul: információ felismerése, visszakeresése, értékelése, tárolása, elıállítása, bemutatása és cseréje, továbbá kommunikáció és hálózati együttmőködés az interneten keresztül. Szociális és állampolgári kompetencia E kompetencia alapja az a képesség, hogy különféle területeken hatékonyan tudjunk kommunikálni, figyelembe vesszük és megértjük a különbözı nézıpontokat, tárgyalópartnereinkben bizalmat keltünk és empatikusak vagyunk. Az attitődök vonatkozásában az együttmőködés, a magabiztosság és az integritás a legfontosabb. Fontos része ennek az attitődnek a személyes elıítéletek leküzdésére és kompromisszumra való törekvés. Természettudományos kompetencia A természettudományos kompetencia készséget és képességet jelent arra, hogy ismeretek és módszerek sokaságának felhasználásával magyarázatokat és elırejelzéseket tegyünk a természetben, valamint az ember és a rajta kívüli természeti világ közt lezajló kölcsönhatásban lejátszódó folyamatokkal kapcsolatban magyarázatokat adjunk, elırejelzéseket tegyünk, s irányítsuk cselekedeteinket. A természettudományos kompetencia kritikus és kíváncsi attitődöt, az etikai kérdések iránti érdeklıdést valamint a biztonság és fenntarthatóság tiszteletét foglalja magában. Anyanyelvi kompetencia
112
Matematika
Az egyén rendelkezik azzal a képességgel, hogy különféle kommunikációs helyzetekben szóban és írásban kommunikálni tud, kommunikációját figyelemmel kíséri és a helyzetnek megfelelıen alakítja. Képes megkülönböztetni és felhasználni különféle típusú szövegeket, megkeresni, összegyőjteni és feldolgozni információkat, képes különbözı segédeszközöket használni, saját szóbeli és írásbeli érveit a helyzetnek megfelelı módon meggyızıen megfogalmazni és kifejezni. Kezdeményezıképesség és vállalkozói kompetencia Olyan készségekkel és képességekkel rendelkezzen a tanuló, mint tervezés, szervezés, irányítás, vezetés, delegálás, az elemzés, a kommunikálás, a tapasztalatok értékelése az egyéni, a páros és a csapatmunkában történı munkavégzés során. A hatékony önálló tanulás A hatékony önálló tanulás azt jelenti, hogy az egyén képes kitartóan tanulni, saját tanulását megszervezni egyénileg és csoportban egyaránt, ideértve az idıvel és az információval való hatékony gazdálkodást is. A hatékony és önálló tanulás arra készteti a tanulót, hogy elızetes tanulási élettapasztalataira építve tudását és képességeit helyzetek sokaságában használja. A tanulókat hozzászoktatjuk, hogy számítások, mérések elıtt becsléseket végezzenek, s a feladatmegoldások helyességét ellenırizzék. Az elıbb felsoroltak s a gyakorlati számításoknál elkerülhetetlen kerekítés alkalmazásával is el kell érnünk, hogy a tanulók reális eredményeket fogadjanak el. Hozzászoktatjuk a tanulókat, hogy a feladatok megoldása elıtt megoldási tervet, egyes esetekben vázlatrajzot készítsenek. El kell érnünk, hogy a megoldást le is tudják írni. A leírás szabatosságára, a lényeg kiemelésére tanítjuk a tanulókat az általános iskola utolsó éveiben. A tanulókat hozzá kell szoktatni ahhoz, hogy a számítások, mérések elıtt becsléseket végezzenek, a feladatmegoldások helyességét ellenırizzék, a feladatok megoldása elıtt megoldási tervet készítsenek, a geometriai szerkesztések elkészítése elıtt a vázlatrajz készítésének fontosságát külön kiemeljük, a szöveges feladatok megoldásánál a szöveget pontosan értelmezzék és a választ, valamint az ellenırzést szabatosan írják le! A tanulókban ki kell alakítani azt a képességet, hogy gondolataikat pontosan, életkoruknak megfelelıen a szaknyelv használatával el tudják mondani, használják a zsebszámológépet, önálló ismeretszerzéssel is gyarapítsák tudásukat, keressenek adatokat az interneten és a statisztikai zsebkönyvben, tájékozódjanak a korosztálynak megfelelı újságok és szaklapok körében, ismerjék a tananyaghoz kapcsolódó matematikatörténeti érdekességeket! A négy év során tudatosan kell fejleszteni lényegkiemelı képességüket, analizáló és diszkuszsziós készségüket, átfogó, nagyobb összefüggések felfedezésére is képes gondolkodásukat. Erre irányul a matematikaoktatásban a sokféle logikai feladat, a felfedeztetı tanítás, az állandó ismétlés és rendszerezés, a szövegelemzés, a különbözı megoldások vizsgálata, a matematikai tartalmú játék, és a tanár egyéniségétıl és igényességétıl függı változatos módszer. A fejlesztési feladatok tartalmi jegyei 1. Térben és idıben való tájékozódás, – tájékozódás térben, – tájékozódás idıben, – tájékozódás a világ mennyiségi viszonyaiban. 2. Megismerés
113
Matematika
– tapasztalatszerzés, – képzelet, – emlékezés, – gondolkodás, – ismeretek rendszerezése, – ismerethordozók használata. 3. Ismeretek alkalmazása. 4. Problémakezelés és -megoldás. 5. Alkotás és kreativitás; alkotás megadott feltételek, illetve saját tervek szerint. 6. Akarati, érzelmi képességek és az együttéléssel kapcsolatos értékek fejlesztése – kommunikáció, – együttmőködés, – motiváltság, – önismeret, önértékelés. 7. Tájékozottság a matematika épülésének elveiben. A fejlesztési feladatok témakörönként Az algebra, számtan témakörben A tanulóknak tudniuk kell fokozatosan bıvülı számkörökben az alapmőveleteket hibátlanul elvégezni, a mőveleti sorrendrıl és a zárójelekrıl tanultakat helyesen alkalmazni; bonyolultabb mőveletsorok eredményét megbecsülni és zsebszámológép segítségével meghatározni; az egyszerőbb egyenleteket és egyenlıtlenségeket megoldani, a szöveges feladatokat átírni az algebra nyelvére; a mindennapi életben elıforduló arányos, százalékos és kamatos kamatra vezetı feladatokat kiszámolni! A függvények, sorozatok témakörben A változó mennyiségek viszonyainak vizsgálatával fokozatosan ki kell kialakítani a függvényszemléletet. A tanulóknak tudniuk kell egyszerőbb kapcsolatokat ábrázolni a koordinátarendszerben és a grafikonokról különbözı összefüggéseket leolvasni! A geometria, mérés témakörben A mindennapi élet tárgyainak vizsgálata kapcsán a tér és a sík geometriai szemléletét fejlesztjük. A tanulóknak tisztában kell lenni a merılegesség és párhuzamosság fogalmával. Készségszinten kell alkalmazniuk a mennyiségek alapvetı mértékegységeit! El kell tudniuk végezni egyszerőbb szerkesztési feladatokat! Ki kell tudniuk számítani speciális síkidomok kerületét és területét, valamint a téglatest felszínét és térfogatát az életkoruknak megfelelı fogalomértés alapján! El kell tudniuk készíteni az egyszerőbb hengerszerő és kúpszerő testek hálóját! Ismerniük kell az egybevágósági transzformációkat és a középpontos hasonlóságot! A valószínőség, statisztika témakörben A valószínőség-fogalom és a statisztikai szemlélet kialakításának igénye szorosan összefügg megváltozott világunk új szemléletével, ezért el kell érnünk, hogy a matematikatanítás során ez a tanulókban is fokozatosan kialakuljon. Nevezetesen: fel kell ismerniük a lehetetlen és a biztos eseményeket, kísérletek elvégzése után ki kell számítaniuk és értelmezniük kell adott események relatív gyakoriságát. Adott adatsokaság elemeit értı módon elemezniük kell, és több elem átlagát, móduszát és mediánját ki kell tudniuk számítani. A gondolkodási módszerek témakörben
114
Matematika
A tanulóknak ismerniük kell a halmaz, részhalmaz, kiegészítı halmaz fogalmát, az alapvetı halmazmőveleteket (egyesítés, metszet), és alkalmazniuk azokat a matematika különbözı területein. A matematikatanulmányok során fokozatosan fejlıdve a tanulóknak tudatosan használniuk kell a matematikai logika bizonyos elemeit „és”, „vagy”, „minden”, „van olyan”, „nincs olyan”, az idıszak vége felé pedig a „ha … akkor” típusú következtetéseket is. A matematikai ismeretszerzésben kezdetben az induktív módszer játszik nagy szerepet, melyet fokozatosan (felvált) kiegészít a deduktív következtetés, és a néhány lépésbıl álló bizonyítás megértése. Értékelés A házi feladatok a tanulási folyamat szerves részét képezik, ezért elengedhetetlen azok rendszeres figyelemmel kísérése. Geometria feladatoknál és a függvényeknél különösen fontos az írásbeli munkák differenciált ellenırzése, a beadott házi feladatok javítása, a milliméterpapíron megrajzolt grafikonok, a pontosan és esztétikusan elkészített szerkesztések, valamint a térbeli modellek nyilvános értékelése. Az óránkénti szóbeli számonkéréssel, egyéni, páros és csoportos munka során is biztosítjuk a folyamatos készülést, visszajelzést kapunk az új fogalmak megértésérıl, azok alkalmazási szintjérıl, és gyakoroltatjuk a matematikai szakszöveg használatát. Ezek értékelése történhet pontozással (egyéb jelekkel), illetve osztályzatokkal. Figyeljünk arra, hogy állandó legyen a javítás lehetısége. A szóbeli számonkérések során fejlıdik a tanulók szövegértése, a matematikai fogalmak helyes használata, javul a tanulók önértékelése, kommunikációs készsége. Lehetıség nyílik vitákra, egymás gondolatmenetének meghallgatására, a hibák javítására. Így a szakmai elırehaladással együtt pozitívan motiválható a tanulók mentális fejlıdése is. Minden fejezet után javasoljuk egy-egy tájékozódó felmérı megíratását. Egy tanév folyamán pedig, több témát összevonva, négy értékelı felmérı dolgozatot tervezünk.
115
Matematika
5. évfolyam C é l: A megfigyelı-képesség, a problémaérzékenység, a rugalmas, fegyelmezett gondolkodás fejlesztése. A matematikai tartalom képi, szóbeli, írásbeli kifejezıképességének fejlesztése. Törekvés az összefüggések, egyszerő gondolatmenetek önálló megfogalmazására, a problémák önálló megoldására. A biztos számfogalom és mőveletfogalom, a pontos és megfelelı tempójú számolási készség fejlesztése. Az önellenırzés igényének és képességének fejlesztése. A mérıeszközök, szerkesztéseknél az eszközök helyes használata. A pontos, esztétikus munkavégzésre törekvés. Követelmény: Készség szinten tudja természetes számokat a tízes számrendszerben írni, olvasni milliós nagyságrendig, a számnevek helyesírását, az alaki-, a helyi-, a valódi érték fogalmát, a számokat kerekíteni, a számegyenesen jelölni, nagyság szerint rendezni (negatív egész szám) a négy alapmőveletet a természetes számok halmazába (szorzás háromjegyő, osztás kétjegyő osztóval ) a 10-zel, 100-zal, 1000-rel való szorzást, osztást, a mőveletekben szereplı fogalmakat, az egész számok halmazában változásokat megfogalmazni (pl. hımérséklet) a négyzet és a téglalap fogalmát, kerületét és a területét számítani. Jártasság szintjén tudja az egyenletet, egyenlıtlenséget lebontogatással megoldani, használja az "alaphalmaz", "igazsághalmaz" fogalmakat, a tizedestörteket, egyenlı nevezıjő törteket összeadni, kivonni, természetes számmal szorozni, osztani, a törtszámok helyét a számegyenesen, nagyság szerinti összehasonlításukat, az egyszerő mőveleteket végezni az egész számok halmazában, (szorzás, osztás természetes számmal), a törteket összehasonítani, egyszerősíteni, a törtet tizedestört alakba felírni, a tanult számokkal kapcsolatos fogalmak értelmezését önállóan értelmezni, megfogalmazni, használni a "kisebb", "egyenlı", "nem kisebb", "nem nagyobb", "legalább", "legfeljebb" kifejezéseket, sorozatokat alkotni, szabályt megállapítani, az összefüggéseket táblázatba lejegyezni, egyszerő függvényre vezethetı szöveges feladatot táblázattal, nyitott mondattal megoldani, a tanult geometriai fogalmakat értelmezni, használni, a szögekkel kapcsolatos fogalmakat, a síkidomokat, sokszögeket megkülönböztetni, a kerület és a terület fogalmát, a kockát és a téglatest tulajdonságaival jellemezni (lap, él, csúcs), a megadott elemeket halmazokba sorolni, adott szempont szerint rendezni, rendszerezni, a metszet, unió, részhalmaz elemeit felsorolni, két szám számtani közepét kiszámítani.
116
Matematika
Ismeret szinten tudja a mőveletek sorrendjét, a mőveleti tulajdonságok szóbeli megfogalmazását, összeg, különbség szorzását, osztását, tapasztalati úton az összeg, különbség, szorzat, hányados változásait, az osztót, a többszöröst, a közös osztót, a közös többszöröst megkeresni, a százalék fogalmát, az egyszerő egyenes és fordított arányossági következtetéseket elvégezni, a derékszögő koordinátarendszert, a pont párokat jelölni, egyszerő grafikonokat elemezni, a négyzet és a téglalap szerkesztését, szakaszt felezni, a kocka és a téglatest felszínét és térfogatát kiszámítani, a kört és a gömböt (felismerése), méréseket végezni, mennyiségeket átváltani, a tanult mértékegységek közötti relációkat, a szögmérı, a körzı és a vonalzó használatát, a logikai "és", "vagy", "minden", "van olyan" kifejezéseket helyesen használni, egyszerő kombinatorikus módszerekkel egyszerő feladatokat megoldani, lehetıségeket táblázatba, diagramokba rendezni, a biztos, lehetetlen, lehetséges, lehet, de nem biztos kifejezéseket használni. GONDOLKODÁSI MÓDSZEREK Tartalom
Tanulói teljesítmény minimális teljesítmény
A matematika tanulási módszereinek megismerése. Matematika-történeti érdekességek. Könyvtárhasználat, informatikai eszközök igénybe vétele. A számtan, algebra és geometria, mérés témakör tananyagához kapcsolódva: Adott halmazokról igaz, hamis állítások megfogalmazása, állítások igazságának eldöntése. Halmazok megadása tulajdonsággal. Nyitott mondat, alaphalmaz, igazsághalmaz fogalma, az igazsághalmaz ábrázolása számegyenesen. Ismert halmazok egymáshoz való viszonyának vizsgálata: részhalmaz, kiegészítı halmaz. Halmazok metszetének és egyesítésének képzése, megjelenítése halmazábrán, számegyenesen stb... Összehasonlításhoz, viszonyításhoz szükséges „egyenlı”, „kisebb”, „nagyobb”, „több”, „ kevesebb”, „legalább”, „legfeljebb”, „nem”, „és”, „vagy”, „minden”, „van olyan” kifejezések értelmezése és használata. Kombinatorikus feladatok, egy feltétel rendszeres változtatása, a lehetıségek megtalálása. A biztos, a lehetséges és a lehetetlen fogalma.
Ismert elemek csoportosítása, rendezése, rendszerezése adott szempont szerint. Egyszerő matematikai szövegek értelmezése, lefordítása a matematika nyelvére. Megoldások megtervezése, eredmények ellenırzése. A logikai nyelv elemeinek - "nem", "és", "minden", "van olyan" alkalmazása. ismert alaphalmaz elemeibıl az igazsághalmaz kiválasztása. Az "alaphalmaz", "igazsághalmaz" kifejezések ismerete. Két, három halmaz metszetének és egyesítésének képzése, elemeinek felsorolása.
Egyszerő kombinatorikai feladatokban az elemek kiválogatása, rendezése, rendszerezé-
117
Matematika
Ismerkedés egyszerő folyamatábrákkal. se. Matematikai szövegek értelmezése, szövegalkotás, ismerkedés a szaknyelv helyes haszná- Folyamatábrák követése, olvasása. latával. Törekvés a szaknyelv helyes használatára. SZÁMTAN, ALGEBRA Természetes számok: A számkör bıvítése 1 millióig, kitekintés az 1 millión felül is. Számok írása, olvasása, helyesírása. A tízes számrendszer, az alaki érték, helyi érték, tényleges érték. Számok helye a számegyenesen, nagyság szerinti összehasonlításuk, rendezésük. Számok helyiértékes összegalakja. Kerekítés, kerekített érték kifejezése kettıs egyenlıtlenséggel. Osztók, többszörösök. Oszthatóság 2-vel, 5tel, 10-zel. Közös osztók, közös többszörösök keresése próbálgatással. Mőveletek: Szorzás, osztás 10-zel, 100-zal, 1000-rel, stb. Szóbeli mőveletvégzés kerekített értékkel, eredmények elızetes becslése. A mőveletek elvégzése, szóban és írásban, szemléltetés számegyenesen. A mőveletben szereplı komponensek megnevezése, az ismeretlen komponens kiszámítása, változtatásainak hatása az eredményre. Mőveleti tulajdonságok, azonosságok konkrét számfeladatokban (felcserélhetıség, csoportosíthatóság). A 0 és az 1 szerepe a mőveletekben. Zárójelek használata. Összeg, különbség, szorzat, hányados szorzása, osztása. A helyes mőveleti sorrend. Emelt szint. Ismerkedés más számrendszerekkel.
Számok írása, olvasása, összehasonlításuk, rendezésük, adott nagyság rendre kerekítésük. Tájékozódás a számegyenesen, egyesével, tizesével, százasával beosztott számegyenesen. A tizes számrendszer biztos ismerete. Számok elıállítása helyi érték szerint bontott összegalakban, a bontott alakból a szám felírása. Az "alaki érték", "helyi érték", "tényleges érték" fogalmak helyes használata. Konkrét feladatokban az osztó, a többszörös, a közös osztó, a közös többszörös megkeresése.
Szorzás, osztás 10-zel, 100-zal, 1000-rel, stb. Szóbeli számolás kerekített értékekkel, az írásbeli mőveletek eredményének elızetes becslése. A négy alapmővelet ismerete és végzése írásban, kétjegyővel való osztás a természetes számok körében. Az eredmények ellenırzése.
Írásbeli osztás háromjegyő osztóval. A mőveletek komponenseinek megnevezése, mőveleti tulajdonságok alkalmazása. A mőveletek és inverzeik kapcsolata, alkalmazása egy-két lépésben megoldható egyenletek, egyenlıtlenségek megoldásában. Az összetett számfeladatokban a mőveletek helyes sorrendje.
Egész számok Értelmezésük a szemléletre támaszkodva, megjelenítésük különbözı modellekkel. A legfontosabb elemzések megértése, az ellenHelyük a számegyenesen, rendezésük. tett és az abszolút érték megállapítása. Számok abszolút értéke, ellentettje. Az összeadás és kivonás értelmezése, elvég- Az egész számok ábrázolása számegyenesen,
118
Matematika
zése modellek segítségével, az általános szabályok megfogalmazása nélkül. A negatív szám szorzása és osztása természetes számmal. Törtek A tört kétféle értelmezése, elnevezések a törtalakkal kapcsolatban. Megjelenítésük eszközzel, rajzzal. A törtek helye a számegyenesen, különbözı alakjaik. Törtek egyszerősítése, bıvítése, összehasonlítása a legegyszerőbb esetekben. Nagyság szerinti rendezésük. Egyenlı nevezıjő törtek összeadása, kivonása. Könnyen közös nevezıre hozható törtek öszszeadása, kivonása. Törtek szorzása, osztása természetes számmal. A tizedes törtek A tizedes törtek értelmezése, írása, olvasása. Tört átalakítása tizedes törtté. Véges tizedes tört felírása törtalakban. Ábrázolásuk számegyenesen, egyszerősítésük, bıvítésük, összehasonlításuk, rendezésük. Adott pontosságú kerekítésük. Tizedes törtek összeadása, kivonása. Szorzásuk, osztásuk 10-zel, 100-zal, 1000-rel, természetes számmal.
Egyenletek, egyenlıtlenségek Egyszerő egyenletek, egyenlıtlenségek megoldása tervszerő próbálgatással, lebontogatással. Egyenlıtlenségben az ismeretlen lehetséges értékeinek keresése, a megoldás ábrázolása számegyenesen. Ellenırzés behelyettesítéssel. Szöveges feladatok A feladat adatainak lejegyzése, ábrázolása, az összefüggések megállapítása. Megoldási terv készítése, az eredmény becslése, kiszámítása, ellenırzése. Következtetési feladatok Egyszerő, gyakorlati jellegő feladatokban az egyenes és fordított arányosság esetén az ismeretlen mennyiség kiszámítása következtetéssel.
nagyságviszonyaik megállapítása, nagyság szerinti rendezése. Egész számok összeadása, kivonása, szorzása és osztása természetes számmal modellek segítségével. A törttel kapcsolatos elnevezések ismerete, az elnevezések helyes használata. Törtek értelmezése a szemléletre támaszkodva, a tört kétféle értelmezése, ábrázolása a számegyenesen. Egyszerősítés, bıvítés, nagyság szerinti öszszehasonlítás. Egyenlı és különbözı egyjegyő, könnyen közös nevezıre hozható törtek összeadása, kivonása. Tört szorzása és osztása természetes számmal. Törtrész kiszámítása, törtrészbıl az egész kiszámítása következtetéssel. Tizedes törtek írása, olvasása egymilliomod nagyságrendig. Egyszerősítésük, bıvítésük, összehasonlításuk, adott nagyságrendre kerekítésük. Tizedes törtek közelítı helyének ábrázolása számegyenesen becsléssel, nagyság szerinti rendezésük. Legfeljebb ezredeket tartalmazó tizedes törtek összeadása, kivonása. Tizedestörtek természetes számmal való szorzása, osztása. Szorzása, osztása 10-zel, 100-zal, 1000-rel. Összetett számfeladatok megoldása. Egyszerő egyenletek, egyenlıtlenségek megoldása próbálgatással, következtetéssel, lebontogatással. Egyenlıtlenségek megoldásainak ábrázolása számegyenesen.
Két vagy több mővelettel megoldható szöveges feladatok értelmezése, az adatok lejegyzése, megoldási terv készítése, az eredmény becslése, meghatározása, megoldás ellenırzése, szöveges válasz megfogalmazása. Többféle megoldás keresése, valamennyi lehetséges megoldás megtalálása. Az eredmény egybevetése a szöveggel, ill. a valósággal.
119
Matematika
ÖSSZEFÜGGÉSEK, FÜGGVÉNYEK, SOROZATOK Számok, alakzatok, mennyiségek közti össze- A "kisebb", "nagyobb", "egyenlı", "nem függések keresése, vizsgálata, az elemek ren- egyenlı", "több mint...", "kevesebb mint..." dezése, csoportosítása. kifejezések helyes használata. A "legalább", "legfeljebb", "kisebb vagy egyenlı", "nagyobb vagy egyenlı" kifejezések helyes használata, a kapcsolatok felírása, ábrázolása. A síkbeli derékszögő koordinátarendszer. A koordináta-rendszer ismerete, konkrét ponKapcsolatok, tapasztalati függvények ábrázo- tok ábrázolása, pontok koordinátáinak leolvalása, mérések és táblázatok alapján. sása. Grafikonok, diagramok olvasása, elemzése. Tapasztalati függvények összetartozó értékeiSzöveggel táblázattal adott függvény vizsgá- nek leolvasása diagramról, grafikonról. lata, ekvivalens és nem ekvivalens szabályok Tapasztalati függvény grafikonjának elkészíkeresése próbálgatással. tése, elemzése. Összeg, különbség, szorzat, hányados válto- Táblázatok hiányzó elemeinek pótlása adott, zásai. ill. felismert szabály alapján. Konkrét feladatok egyenes és fordított ará- Többféle szabály megfogalmazása. nyossága. Egyszerő sorozatok hiányzó elemeinek pótlása Sorozat elemeinek felírása adott szabály alap- adott, ill. felismert szabály alapján. ján. Többféle szabály megfogalmazása. Néhány elemmel adott sorozathoz többféle szabály megfogalmazása. GEOMETRIA, MÉRÉS Mennyiségek, mérések A mennyiség, a mérıszám, a mértékegység fogalma. A kilo-, hektó-, deka-, deci-, centi-, milliszócskák és a megfelelı rövidítések jelentése. Mennyiségek kifejezése többféleképpen. Mértékegységek és a mérıszám közötti összefüggések. A hosszúság, terület, térfogat, őrtartalom, tömeg, idı becslése, mérése. Mérések a terepen. Térbeli és síkbeli alakzatok Test, felület, sík, vonal, egyenes, pont, félegyenes, szakasz. Egyenesek kölcsönös helyzete a térben és a síkban. Merıleges és párhuzamos egyenesek elıállítása. A vonalzó és a körzı használata. A szög mint szögtartomány
A hosszúság, tömeg, idı, térfogat, az őrtartalom becslése, mérése a tanult mértékegységekkel. A mérések és átváltások során a tizedes törtekrıl, törtekrıl tanultak alkalmazása. Szöveges feladatokban, szöveggel adott függvényekben a mérésekrıl tanultak alkalmazása.
A tanult elnevezések megértése és helyes használata. Párhuzamos és merıleges egyenesek felismerése és elıállítása. Téglalap, négyzet szerkesztése az oldalakból. Két ponthalmaz távolságának meghatározása. Szakaszok másolásában, egyszerő szerkesztésekben a vonalzó és a körzı használata. A szögmérı használata, adott nagyságú szög
120
Matematika
Elnevezések, szögfajták, mérések alkalmi és szabvány egységekkel. A szögmérı használata, szögrajzolás, szögmásolás. Alakzatok távolsága. Adott tulajdonságú pontok keresése vonalon, síkban, térben, síkbeli és térbeli alakzatokon. A kör és a gömb. A körrel kapcsolatos fogalmak. Két ponttól egyenlı távolságra levı pontok. Szakaszfelezı merıleges. Egyenes adott pontján áthaladó merıleges. A síkidomok és a sokszög fogalma, vizsgálata: oldal, csúcs, átló. A konvexitás fogalma. Háromszögek, négyszögek és tulajdonságaik. Háromszög szerkesztése három oldalból. A trapéz, a paralelogramma, a rombusz, a téglalap, a négyzet fogalma, tulajdonságaik, elıállításuk. A trapéz, a paralelogramma magassága. Testek építése, vizsgálata. Lapok, élek, csúcsok a testen, helyzetük, kapcsolataik. Testek fölül-, elöl-, oldalnézeti ábrázolása. Téglatest, kocka építése, hálózatuk. Kerület, terület, felszín, térfogat. Sokszögek kerületének kiszámítása. A téglalap és a négyzet kerülete, területe. Háromszögek, négyszögek területének meghatározása kiegészítéssel, átdarabolással az ismerkedés szintjén. A téglatest, a kocka felszíne, térfogata. Általános szabályok megfogalmazása.
megrajzolása, megmérése. A szög fogalmának és a szögfajtáknak az ismerete. Az egyenesszög, mint egység alkalmazása.
A körvonal mint adott tulajdonságú ponthalmaz, a körrel kapcsolatos elnevezések ismerete. A szakaszfelezı merıleges szemléletes fogalma. A tanult négyszögek felismerése, legfontosabb tulajdonságaik felsorolása. Alakzatok adott szempont szerinti csoportosítása több tulajdonság egyidejő figyelembe vételével. A téglalap és a négyzet kerületének és területének kiszámítása.
A téglatest és a kocka hálójának elkészítése, felszínének, térfogatának kiszámítása, konkrét esetekben. A megfelelı mértékegységek ismerete, használata, átváltása, konkrét gyakorlati feladatokban. A térfogat, az őrtartalom mértékegységei közti kapcsolat ismerete. A tanultak alkalmazása gyakorlati jellegő feladatokban. Az általános szabályok megfogalmazás indoklással is.
VALÓSZÍNŐSÉG, STATISZTIKA Véletlen események megfigyelése. Valószínőségi kísérletek eredményeinek statisztikai elemzése. Az események gyakorisága, a relatív gyakoriság. A biztos, a lehetséges és a lehetetlen esemény fogalmának alakítása. Győjtött és statisztikai adatok vizsgálata, ábrázolása grafikonon, diagramon. Grafikonok, diagramok olvasása, értelmezése. Több szám, mennyiség számtani közepe.
Események megfigyelése, a biztos, a lehetséges, a lehetetlen események kiválasztása. Adatok győjtése, rendezése, rendszerezése, elemzése, értelmezése, ábrázolása grafikonnal, diagrammal. Grafikonról adatok leolvasása. Két szám számtani közepének (átlagának) meghatározása.
121
Matematika
6. évfolyam C é l: Azoknak a képességeknek az alakítása, amelyek lehetıvé teszik a problémák önálló meglátását, megoldását, elvonatkoztatást és az általánosítást, mások magyarázatának megértését, a felismert összefüggések képi, szóbeli, írásbeli kifejezését. Biztos számolási készség kialakítása. A vitakészség, az érvelés, a cáfolás és indoklás képességének fejlesztése. A geometriai látásmód és ismeretrendszer megalapozása, fejlesztése. A függvénnyel kapcsolatos fogalomrendszer elıkészítése. A matematika önálló tanulási módjának alakítása fejlesztése. Követelmény: Készség szinten tudja a tanult számokat írni, olvasni, ábrázolni, nagyság szerint rendezni, a négy alapmőveletet és a mőveleti sorrendet nem negatív számok halmazán (tizedes törtek és közönséges törtek is), az írásbeli osztást kétjegyő osztóval, az ismeretlen mennyiséget kiszámítani egyenes arányosság esetén, a 2-vel, 5-tel, 10-zel, 100-zal való oszthatóságot, az egész együtthatós, két-három lépésben megoldható elsıfokú egyenleteket megoldani, a tanult relációkat helyesen értelmezni, a pontokat ábrázolni, pontok helyét meghatározni a derékszögő koordináta-rendszerbe, az egyszerő geometriai alakzatokat felismerni, elıállítani a párhuzamos és merıleges egyeneseket, a szakaszt felezni, a szöget másolni, a háromszögek, négyszögek kerületét kiszámítani, a tanult szabvány mértékegységeket, nagyságrendjüket, átváltásukat, a négyzet és téglalap területét, a kocka és a téglatest felszínét, térfogatát kiszámítani, a négyzetet, a téglalapot szerkeszteni, néhány elem átlagát kiszámítani. Jártasság szinten legyen képes változatos matematikai tevékenységekre (összehasonlítás, rendezés, mérés, konstruálás, modellezés), összefüggések megjelenítésére, tudja állítások igazságát eldönteni, helyesen használja a nyelv logikai elemeit, tudjon szövegeket elemezni, értelmezni, a matematika nyelvére lefordítani, tudjon adatokat szétválasztani, lejegyezni, a megoldás menetét áttekinteni, a kapott eredményt ellenırizni, összevetni a valósággal, tudjon konkrét dolgokat adott szempont szerint rendezni, halmazdiagramot készíteni, tudjon események megfigyelése során adatokat lejegyezni, értelmezni, az események bekövetkezésére vonatkozóan becslést adni, tudja a mőveleti tulajdonságokat, változásokat megfogalmazni, tudjon összeget, különbséget szorozni, osztani egész számmal, tudjon egyenleteket, egyenlıtlenségeket megoldani az egész és racionális számok halmazán, tudjon szöveges feladathoz egyenletet, egyenlıtlenséget megfogalmazni, és fordítva, tudjon következtetéssel százalékértéket számítani, tudja a szögfajtákat, a szögmérés mértékegységeit, a pont és egyenes, ill. két pont távolságát, ismerje föl egyenesek és síkok kölcsönös helyzetét,
122
Matematika
használja helyesen a szerkesztı-eszközöket. Ismeret szinten alkalmazza a különféle ábrázolási módszereket - fadiagram, útdiagram, táblázatok, tudjon képezni halmaznak részhalmazát, két vagy három halmaz metszetét és unióját, elemeit felsorolni, tudja a hatványozás, az osztó, a közös osztó, osztópár, prímszám, összetett szám fogalmát, tudja a prímtényezıs felbontást, az oszthatósági szabályokat, tudja a mőveleti tulajdonságokat általános alakban megfogalmazni, tudjon egyenes és fordított arányossági következtetéseket elvégezni, tudjon egyszerő függvényeket értelmezni, változó mennyiségek között kapcsolatokat felismerni, tudja a háromszögeket csoportosítani, belsı szögeit, területét számítani tapasztalati úton, tudjon egyszerőbb esetekben háromszöget szerkeszteni, tudja a deltoid tulajdonságait, a körrel kapcsolatos elnevezéseket, tudja megállapítani alakzatok tengelyes szimmetriáját. GONDOLKODÁSI MÓDSZEREK Tartalom
Tanulói teljesítmény minimális teljesítmény
A matematika tanulási módszereinek továbbfejlesztése. Matematika-történeti érdekességek, híres magyar matematikusok. Könyvtárhasználat, informatikai eszközök igénybevétele. Halmazalgebrai és logikai fogalmak eszközszerő alkalmazása más témakörökben. Állítások igazságának eldöntése, igaz, hamis állítások megfogalmazása. "Minden", "van olyan", "nem", "és", "vagy" és más velük egyezı értelmő kifejezések használata adott véges halmazokra, egyszerő végtelen halmazokra, különféle matematikai témákkal kapcsolatban. A "ha..., akkor..." logikai szerkezet használata ismerkedés szintjén. Matematikai szövegek értelmezése, megoldása. Szövegalkotás. A szaknyelv helyes használata. Megoldások megtervezése, eredmények ellenırzése. Kombinatorikai gondolatmenetek eszközszerő alkalmazása konkrét feladatokban (adott szám összes osztójának, adott sokszög összes átlójának, adott kísérlet összes kimenetelének megkeresésében). Valószínőségi és statisztikai szemlélet fejlesztése. A biztos, a lehetséges és a lehetetlen fogalma.
Ismert elemeket tartalmazó halmaz elemeinek csoportosítása, rendezése, rendszerezése egy vagy két adott szempont szerint. Három halmaz metszetének és egyesítésének képzése, a metszet és az unió elemeinek felsorolása. A nyelv tanult logikai elemeinek ismerete, helyes használatuk, alkalmazásuk. Ismert alaphalmaz elemeirıl annak eldöntése, hogy igazzá tesznek-e egy nyitott mondat vagy sem. Egyszerő, matematikailag is értelmezhetı, hétköznapi szituációk megfogalmazása szóban és írásban. Matematikai szövegek elemzése, értelmezése. Összetettebb szöveges feladatok megoldása. Szövegalkotás. Törekvés a szaknyelv helyes használatára, a felismert, elsajátított fogalmak, tulajdonságok, összefüggések, bizonyítások gondolatmenetének szóbeli megfogalmazására. Egyszerő kombinatorikus feladatokban az elemek kiválogatása, rendezése, a lehetıségek megtalálása, rendezése.
123
Matematika
SZÁMTAN, ALGEBRA A racionális számok A természetes számkör bıvítése 106-nál nagyobb nagyságrendre. A törtekkel kapcsolatos fogalomrendszer kibıvítése, elmélyítése. A tízes számrendszerrıl tanultak kiterjesztése a tizedes törtekre, a tizedes tört fogalmának elmélyítése. Végtelen szakaszos tizedes törtek. Kerekítés. Számok aránya, kifejezése tört-, tizedes tört és százalékalakban. Ismerkedés a racionális számokkal kapcsolatos fogalomrendszerrel. Ismerkedés a hatványozással. A négy alapmővelet a racionális számok körében. A négy alapmővelet az egész számok körében. A szorzás és osztás értelmezése, szabályok megfogalmazása. A négy alapmővelet értelmezése és végrehajtása a törtek körében. Törtek összeadása és kivonása nagyobb nevezı esetén is. Törtek egyszerősítése, bıvítése. A reciprok; a törttel való szorzás és osztás értelmezése, szabályok megfogalmazása. A tizedes törtek szorzása, osztása 10-zel, 100zal, ...0,1-del, 0,01-dal stb. A négy alapmővelet a tizedes törtek körében; szorzás és osztás tizedes törttel. A mőveleti eredmények adott pontosságú becslése. Mőveleti tulajdonságok vizsgálata és alkalmazása. Zárójelek használata, a mőveleti sorrend. Kiegészítı anyag: A nem tizes alapú "vesszıs törtek". Szöveges feladatok Egyszerő, a mindennapi gyakorlathoz is kapcsolódó szöveges feladatok megoldása. Következtetési feladatok az egyenes és fordított arányossággal kapcsolatban. Törtrész, törtrészbıl az egész kiszámítása. Százalékszámítás; elnevezések, a százalékérték, a százalékláb, az alap kiszámítása következtetéssel.
A tízes számrendszer biztos ismerete. Számok írása, olvasása, összehasonlításuk, rendezésük, ábrázolásuk számegyenesen, adott nagyságrendre kerekítésük. A pontos szám és közelítı szám jelentése közötti különbség értelmezése. Tört, tizedestört, negatív szám fogalma. Törtek értelmezése a szemléletre támaszkodva, elnevezések ismerete. Törtek egyszerősítése, bıvítése, egyszerőbb esetekben közös nevezıre hozásuk, összehasonlításuk, ábrázolásuk számegyenesen. Pozitív törtek szorzása és osztása pozitív egésszel. A racionális számkörrel kapcsolatos fogalomrendszer ismerete. A hatványozás fogalma. A négy alapmővelet értelmezése, végrehajtása, alkalmazása a racionális számok körében, a legegyszerőbb feladatokban. Két-három lépésben megoldható és összetett feladatok megoldása a tanultak alkalmazásával.
A mőveleti eredmény becslése adott pontosságú kerekített értékkel számolva. A mőveleti sorrend ismerete és alkalmazása (a nem negatív számok halmazán).
A mindennapi életben felmerülı legfeljebb két mővelettel leírható egyszerő, konkrét szöveges feladatok értelmezése, a szükséges, ill. felesleges adatok szétválasztása, számítási terv leírása, a feladat megoldása következtetéssel, a megoldás ellenırzése és értelmezése. Egyenes arányosság felismerése, az ismeretlen mennyiség kiszámítása következtetéssel. Fordított arányossági feladatok megoldása. Adott mennyiség törtrészének és adott tört-
124
Matematika
A százalékérték kiszámítása a törttel való szorzással, az alap kiszámítása törttel való osztással, a százalékláb kiszámítása a százalékérték és az alap arányából Elemi számelméleti ismeretek Törzsszám (prímszám), összetett szám fogalma. Ismerkedés a számok törzstényezıs alakra bontásával. Osztópárok, az összes osztó megkeresése kis számok esetén. A közös osztók, a közös többszörösük, a legnagyobb közös osztó, a legkisebb közös többszörös fogalma és megkeresése konkrét példákban. Oszthatósági feltételek (2-vel, 5-tel, 10-zel, 4gyel, 25-tel, 100-zal) keresése, vizsgálata, megfogalmazása. Ismerkedés a bizonyítások gondolatmenetével. Maradékosztályok. Egyenletek, egyenlıtlenségek Ismerkedés az egyenletekkel, egyenlıtlenségekkel kapcsolatos fogalomrendszerrel. Elsıfokú egyenletek és egyenlıtlenségek megoldása tervszerő próbálgatással, ill. a mőveletek közötti összefüggések alkalmazásával. Ismerkedés a mérlegelvvel. A megoldások ábrázolása számegyenesen. A megoldás ellenırzése. Szöveges feladatból egyenlet felírása, megoldása, ellenırzése a szöveg alapján.
részbıl az egész kiszámítása következtetéssel. A százalékszámítással kapcsolatos egyszerő feladatok megoldása.
Kisebb számok osztópárjainak megkeresése. A törzsszám, ill. összetett szám felismerése, értelmezése. A 2-vel, 5-tel, 10-zel, 100-zal való oszthatóság. A tanult oszthatósági szabályok ismerete, megfogalmazása, alkalmazása egy adott szám osztóinak megállapításában. Több szám legnagyobb közös osztójának és legkisebb közös többszörösének megkeresése. A tanult számelmélet ismeretek alkalmazása törtek átalakításában, összeadásában, kivonásában.
Egész együtthatós, két-három lépésben megoldható elsı fokú egyismeretlenes egyenletek megoldása, szabadon választott módszerrel. A megoldás ellenırzése. Azonos átalakítást nem igénylı elsı fokú egyenletek, egyenletek megoldása lebontogatással vagy a mérlegelv alkalmazásával, ellenırzése. Az egyenlıtlenség megoldásának ellenırzése néhány elem behelyettesítésével.
ÖSSZEFÜGGÉSEK, FÜGGVÉNYEK, SOROZATOK Kísérleti eredmények, mérési adatok táblázatba rendezése, ábrázolása diagramokon, grafikonokon. A függvényszemlélet fejlesztése. Összefüggések leolvasása grafikonról, táblázatról. Összetartozó értékpárok ábrázolása koordináta-rendszerben. Szöveggel, táblázattal, vagy grafikonnal megadott függvények jellemzése. Az egyenes és fordított arányosság, mint függvény, tanulmányozásuk konkrét feladatokhoz kapcsolódóan. A meredekség értelmezése a szemléletre támaszkodva. Sorozatok
Kísérleti eredmények, mérési adatok táblázatba rendezése, adatok leolvasása grafikonról, táblázatról, ábrázolása diagramokon, grafikonokon. Biztos tájékozódás a derékszögő koordinátarendszerben. Az egyenes és a fordított arányosság felismerése, tulajdonságainak ismerete következtetések végzése. Az egyenes arányosság ábrázolása, az összetartozó értékpárok leolvasása. A tanultak alkalmazása a gyakorlati életbıl vett függvénykapcsolatok vizsgálatában.
125
Matematika
Racionális számsorozatok folytatása mindkét Racionális számsorozat folytatása adott szairányban. Valahányadik tag felírása. bály alapján. Néhány elemével adott sorozathoz különbözı szabályok keresése, a szabály felírása többféle alakban, a sorozat folytatása. GEOMETRIA, MÉRÉS Mennyiségek, mérések A mérésekrıl, mértékegységekrıl tanultak gyakorlása, megszilárdítása. Mennyiségek felírása különbözı mértékegységekkel. Geometriai transzformációk Ismerkedés az egybevágósági transzformációkkal a síkon és a térben. A tengelyes tükrözés tulajdonságai. Pont, szakasz, félegyenes, egyenes, szög, síkidom tengelyesen szimmetrikus képének megrajzolása, megszerkesztése. Tengelyesen tükrös alakzatok (kör, négyzet, téglalap, egyenlı szárú háromszög, szimmetrikus trapéz, deltoid, szabályos sokszögek) vizsgálata. A tengelyes tükrözés tulajdonságainak alkalmazása egyszerő szerkesztési, számítási feladatokban. Háromszögek, téglalapok szerkesztése. Külsı pontból adott egyenesre merıleges szerkesztése. Szakaszfelezı merıleges megszerkesztése, szögmásolás, szögfelezı fogalma, megszerkesztése. Geometriai szerkesztések: párhuzamos, merıleges. Síkidomok, testek Háromszögek, négyszögek elemi tulajdonságai és speciális fajtái. Szimmetrikus háromszögek, négyszögek kerülete, területe. A sokszögekrıl tanultak bıvítése, általánosítása: a sokszög fogalma, tulajdonságai; konvex és nem konvex négyszögek; a húrnégyszög, a húrtrapéz, szabályos sokszögek; a sokszög átlóinak a száma. A sokszögek - négyszögek - csoportosítása különbözı szempontok szerint. Ismerkedés geometriai bizonyításokkal: a háromszög-egyenlıtlenség; a háromszög belsı szögeinek összege; a háromszög külsı szögeinek fogalma, összege.
Mennyiségek becslése, mérése, a mérıeszközök ismerete, használata. Mértékegységek átváltása során a törtekrıl, tizedes törtekrıl tanultak alkalmazása.
A tengelyes tükrözés alapvetı tulajdonságainak ismerete, alkalmazása szerkesztésekben, bizonyításokban. Pont, egyenes, szakasz fogalmának helyes használata. Pont tengelyes tükörképének megszerkesztése. Alakzatok tengelyes tükörképének megszerkesztése. A szimmetrikus háromszögek, négyszögek felismerése, tulajdonságaik, megszerkesztésük. Szakasz felezıpontjának, felezımerılegesének megszerkesztése. Szögfelezı szerkesztése. Derékszög, merıleges egyenesek, párhuzamos egyenesek megrajzolása két vonalzóval, megszerkesztésük. Szögmásolás. Nevezetes szögek megszerkesztése. A tanultak alkalmazása egyszerő szerkesztési feladatokban. Sokszögek kerülete, háromszögek, négyszögek kerületének kiszámítása. A téglalap és a négyzet területe, a tükrös háromszög, a deltoid, a rombusz területe, az általános szabályok megfogalmazása, igazolása és alkalmazása. A háromszög belsı szögeinek összege, a háromszög-egyenlıtlenség ismerete, alkalmazása számításokban, bizonyításokban. Szabályos sokszögek felismerése.
126
Matematika
A körrel kapcsolatos fogalomkör bıvítése.
A körrel kapcsolatos fogalmak, elnevezések és az érintı tulajdonságainak ismerete. Testek építése. Különbözı testek hálózatának A téglatest és a kocka hálója, felszínének és felvázolása, a felszín kiszámítása. térfogatának ki számítása. A térfogat és az őrtartalom mértékegységeinek átváltása.
VALÓSZÍNŐSÉG, STATISZTIKA Valószínőségi kísérletek eredményeinek statisztikai elemzése. Grafikonok, diagramok ábrázolása, olvasása, értelmezése. Kördiagram. A számtani közép.
Több szám, mennyiség átlagának meghatározása. Konkrét feladatok kapcsán a biztos, lehetséges, lehetetlen események kiválasztása. Adatok győjtése, rendezése, rendszerezése. Statisztikai adatok elemzése, értelmezése, ábrázolása. Grafikonokról adatok leolvasása. Néhány szám számtani közepének, átlagának meghatározása.
127
Matematika
7. évfolyam C é l: A matematika iránti belsı motiváció, pozitív attitőd kialakítása. Az induktív és a deduktív gondolkodásmód, az elvonatkoztatási és az általánosítási, a konkretizálási képesség alakítása, a logikus és kombinatorikus gondolkodás fejlesztése. A bizonyítási igény felkeltése, a térszemlélet fejlesztése. A mőveletek eszközszerő alkalmazása, a tanultak alkalmazása más tantárgyak tanulása során. A matematikai problémák szabatos, precíz megfogalmazása. Követelmény: Készség szinten: tudjon egyszerő szöveges feladatokat értelmezni, megoldási tervet készíteni, az eredményt elemezni, tudja a racionális szám fogalmát, az alapmőveleteket a racionális számkörben, tudja megkeresni az osztókat, többszörösöket, kiszámítani két szám legnagyobb közös osztóját, legkisebb közös többszörösét, alkalmazza a pozitív egész kitevıjő hatványokat a prímtényezıs felbontásban, tudjon egyszerő arányossági és százalék számítási feladatokat megoldani, tudjon egyismeretlenes, elsı fokú egyenletet megoldani, tudjon táblázatot, grafikont készíteni konkrét függvényekhez, tudjon adott szabály alapján sorozatot folytatni, és néhány tagjával adott egyszerő sorozathoz szabály keresni, tudjon szöget mérni fokban, ismerje föl a geometriai alakzatokat, speciális négyszögeket, tudja tulajdonságaikat, kerületüket, területüket kiszámítani, tudja a háromszög és négyszög belsı szögeinek összegét, tudjon háromszöget szerkeszteni, a szerkesztéshez vázlatot készíteni, tudja a szakaszfelezı merılegest, szögfelezıt, mint adott tulajdonságú ponthalmazt, tudja a szerkesztésüket. Jártasság szinten tudja a nyelv logikai eleminek használatát, tudja a metszet, részhalmaz, unió képzését konkrét példákon, tudjon összeget és különbséget szorozni adott számhalmazban, tudja felírni a 10-nél nagyobb számok normálalakját, tudja kiszámítani algebrai kifejezések helyettesítési értékét, tudjon racionális számokat hatványozni, tudja a mőveletek sorrendjét, mőveleti tulajdonságokat ismerje a definíciókat, a tanult képleteket, az általános alakban megfogalmazott azonosságokat, tudjon arányos osztást végezni, tudja az x→ax + b függvényt ábrázolni, tudjon elemezni egyszerő számtani sorozatokat, tudja az egybevágósági transzformációkat alkalmazni egyszerő szerkesztésekben, tudja az egyenes hasáb hálóját elkészíteni, felszínét és térfogatát kiszámítani, tudjon speciális négyszögeket szerkeszteni, a szerkesztéshez vázlatot készíteni, tudjon valószínőségi kísérleteket (kockadobás, pénzfeldobás) végezni, az események relatív gyakoriságának meghatározásában sejtéseket megfogalmazni. Ismeret szinten
128
Matematika
vegyen észre szabályszerőségeket és konkrét esetekben tudjon ellenpéldákkal cáfolni, tudja egyenesek és síkok kölcsönös helyzetét a térben meghatározni, tudja a háromszögek egybevágóságának eseteit, tudja az egybevágósági transzformációkat alkalmazni egyszerő bizonyításokban, tudja a függvény értelmezési tartományát, értékkészletét, tudjon egyszerő kombinatorikus feladatokat megoldani, tudja a szaknyelvet az életkornak megfelelıen használni, tudja a zsebszámológép használatát. GONDOLKODÁSI MÓDSZEREK Tartalom
Tanulói teljesítmény minimális teljesítmény
Matematika-történeti érdekességek a tananyaghoz kapcsolva. Könyvtár és elektronikus eszközök felhasználása, információk győjtése, feldolgozásra. Halmazok egymáshoz való viszonya. Példák konkrét halmazokra: részhalmaz, kiegészítı halmaz, unió, metszet. Részhalmazok képzése adott szempontok szerint. A halmazok uniója és a "vagy" , a metszete és az "és", a komplementere és a "nem" közti kapcsolat. A "minden", "van olyan", "és", "vagy", "ha...,akkor...", "pontosan akkor..., ha...", "akkor és csak akkor..., ha ..." kifejezések. Állítások átfogalmazása. Egyszerő következtetések, bizonyítások, öszszefüggések, sejtések megfogalmazása a matematika különbözı témakörébıl vett feladatokon. A bıvülı tartalomnak megfelelı matematikai szövegek értelmezése, összetettebb szöveges feladatok megoldása, szövegalkotás. Változatos kombinatorikus feladatok megoldása, kombinatorikus gondolatmenetek alkalmazása.
Ismert elemeket tartalmazó halmaz elemeinek csoportosítása, rendezése, rendszerezése legalább két adott szempont szerint. A "nem", "és", "vagy", "ha..., akkor...", "minden", "van olyan", "pontosan akkor..., ha...", "akkor és csak akkor...,ha ..." kifejezések helyes használata. A "minden", "van olyan" típusú állítások igazolása, cáfolása, átfogalmazása. Az "alaphalmaz", "igazsághalmaz" kifejezések ismerete, használata. A témakör legalapvetıbb fogalmainak, ismereteinek tudatos alkalmazása. Egyszerő matematikai szövegek megértése, elemzése, lefordítása a matematika nyelvére. Egyszerő állítások igazságának eldöntése. Összetettebb szöveges feladatok megoldása. Szövegalkotás. Törekvés a szaknyelv helyes használatára. Kombinatorikus feladatok megoldása, a lehetıségek táblázatba foglalása, elemzése. Sorbarendezés, kiválasztás legfeljebb négy elem esetén.
Kiegészítı anyag Megfordítható és meg nem fordítható állítások keresése (oszthatóság, geometria). . Egyszerő összeszámlálási feladatok. A "szitamódszer" megismerése, alkalmazása egyszerőbb halmazelméleti feladatok megoldásakor.
SZÁMTAN, ALGEBRA Mőveletek racionális számokkal Biztos ismeretek a racionális számokkal kapZsebszámológépek használata. csolatos fogalomrendszerben, a négy alapmőA racionális számokról és a velük végzett velet végzésében kis abszolútértékő egészek,
129
Matematika
mőveletekrıl tanultak elmélyítése. A négy alapmővelet elvégzése különbözı alakú racionális számkörben. Mőveleti azonosságok, alkalmazásuk a számítások egyszerősítésében. Mőveleti sorrend, zárójelek használata. Kerekítés, közelítı számítások, becslés. A pozitív egész kitevıjő hatványozás, azonosságainak felismertetése, a megfigyelt összefüggések általánosítása. A 10-nél nagyobb számok normálalakja, mőveletek normálalakban adott számokkal.
törtek, tizedestörtek körében egyszerő esetekben. Az eredmények becslése. A közelítı értékekkel végzett számítás hibájának becslése. 10 pozitív egész kitevıjő hatványai, 10-nél nagyobb számok normálalakja. Egyenes és fordított arányossággal kapcsolatos egyszerő feladatok megoldása következtetéssel. A százalékérték, a százalékláb, az alap kiszámítása. Egyszerő szöveges feladatok megoldása következtetéssel.
Két és több szám aránya. Arányos osztás. Egyenes és fordított arányossági feladatok. Az aránypár, az aránypár ismeretlen tagjának kiszámítása. Mennyiségek törtrésze. Összetett következtetések. A százalékérték, az alap, a százalékláb kiszámítása. Egyszerő kamatszámítási feladatok. Osztók, többszörösök. A 3-mal, 6-tal, 9-cel, 8-cal, 125-tel való oszthatóság. A legnagyobb közös osztó és a legkisebb közös többszörös kiszámítása a prímtényezıkre bontás segítségével. Algebrai kifejezések, egyenletek, egyenlıtlenségek. Algebrai egész kifejezések értelmezése, helyettesítési értékének kiszámítása. Egynemő kifejezések összevonása. Egy- és többtagú kifejezés szorzása egytagú kifejezéssel. Szorzattá alakítás kiemeléssel. Egész- és törtegyütthatós elsıfokú egyenletek és egyenlıtlenségek megoldása mérlegelvvel. Szöveges feladatok megoldása egyenlettel, ellenırzés a szöveg alapján.
Az arány fogalmának ismerete. Az aránypár fogalmának ismerete, ismeretlen tagjának kiszámítása. Arányos osztással, egyenes és fordított arányossággal kapcsolatos feladatok megoldása. Összetett szöveges feladatok megoldása a tanult témakörökkel kapcsolatosan. Számok prímtényezıs alakja. Osztó, többszörös, két szám közös osztóinak, néhány közös többszörösének megkeresése. Két vagy több szám legnagyobb közös osztójának, legkisebb közös többszörösének kiszámítása.
Egyszerő algebrai egész kifejezések helyettesítési értékének kiszámítása. Egynemő kifejezések összevonása, algebrai kifejezések szorzása számmal, egytagú kifejezéssel. A tanult azonosságok ismerete és alkalmazása. Egyszerő elsıfokú egyismeretlenes egyenletek megoldása. A mérlegelv tudatos alkalmazása. Szöveges feladatok elemzése, a szükséges adatok közötti kapcsolat megállapítása, megoldási terv megfogalmazása egyenlet, egyenKiegészítı anyag lıtlenség formájában, az eredmény becslése, A 10 negatív egész kitevıjő hatványai, a 0 és ellenırzése, létezésének eldöntése. 1 közé esı számok normálalakja. Algebrai törtek értelmezési tartománya, he- A hatványozás azonosságainak ismerete, érlyettesítési étékének kiszámítása. telmezése, bizonyítása, alkalmazása. Többtagú kifejezés szorzása többtagú kifeje- Algebrai törtkifejezések helyettesítési értékézéssel. nek kiszámítása. Ismerkedés nem elsıfokú egyenletek megol- Többtagú kifejezés szorzás többtagú kifejedásával. zéssel, szorzattá alakítása kiemeléssel.
130
Matematika
ÖSSZEFÜGGÉSEK, FÜGGVÉNYEK, SOROZATOK Összefüggések Konkrét rendezési relációk, ekvivalenciarelációk és egyéb összefüggések vizsgálata a különféle matematikai témákhoz kapcsolódva. Függvények Két halmaz közti reláció különbözı megjelenítése konkrét feladatok megoldása kapcsán. A függvény. Elnevezések, a hozzárendelési szabály megadásának lehetıségei. A lineáris függvény fogalma, grafikus ábrázolása, menetének vizsgálata. Az egyenes arányosság mint speciális lineáris függvény, a konstans függvény. Néhány nemlineáris függvény (fordított arányosság, abszolút érték függvény).
Kiegészítı anyag Egyenletek grafikus megoldása. Nemlineáris függvények (egészrész-, törtrész függvény) ábrázolása, vizsgálata. Sorozatok vizsgálata (számtani sorozat).
A tanult összefüggések felismerése, alkalmazása konkrét feladatokban. (pl. osztható, párhuzamos, egybevágó stb.). Táblázat kitöltése adott szabály vagy grafikon alapján. Grafikonok megrajzolása táblázat segítségével. Táblázattal, grafikonnal, képlettel megadott lineáris függvény menetének vizsgálata. A függvénnyel kapcsolatos fogalomrendszer ismerete. A lineáris függvény grafikonjának megrajzolása, megadása értéktáblázattal egyszerő esetekben. A fordított arányosság mint függvény fogalmának ismerete, grafikonjának megrajzolása. Szöveggel adott lineáris függvényhez, fordított arányossághoz szabály felírása. Egyenletek grafikus megoldása. A függvénnyel kapcsolatos fogalmak értelmezése, a definíciók szabatos megfogalmazása. Az abszolút érték függvény ismerete. Egyszerő sorozatok folytatása adott szabály szerint, néhány taggal megadott sorozat esetén szabály(ok) keresése.
GEOMETRIA, MÉRÉS A mérésekrıl, mértékegységekrıl tanultak rendszerezése, alkalmazása a matematika különbözı témaköreihez és a természettudományi tantárgyakhoz kapcsolódó feladatokban is. Alapfogalmak, alaptételek. Térelemek, kölcsönös helyeztük. Síkidomok. A kör kerülete, területe. A sokszög fogalma, tulajdonságai, csoportosításuk. A sokszög kerülete. A sokszögekrıl tanultak rendszerezése, kiegészítése: A háromszögek: fogalma, csoportosítása, külsı és belsı szögei-, oldalai közötti összefüggések. A háromszög magasságai, magasságvonalai, területe. A háromszögek egybevágóságának alapesetei.
A tanult szabvány mértékegységek és a köztük lévı kapcsolatok ismerete, alkalmazása egyszerő feladatokban, konkrét esetekben.
Az alapvetı geometriai fogalmak, elnevezések, jelölések ismerete. A térelemek kölcsönös helyzetének felismerése. Sokszögek csoportosítása adott szempontok szerint.
A háromszög fogalma, a speciális háromszögek tulajdonságai, a belsı szögek közötti kapcsolat ismerése, alkalmazása számításokban. A háromszög belsı szögeinek összege. A háromszög területének kiszámítása.
131
Matematika
Háromszögek szerkesztése.
A négyszögek, szabályos sokszögek Négyszögek szerkesztése a háromszögszerkesztés felhasználásával. A deltoid, a paralelogramma (rombusz, téglalap, négyzet), a trapéz tulajdonságai, szerkesztése. A deltoid, a paralelogramma, a háromszög, a trapéz kerülete, területe, az általános szabály megfogalmazása. A négyszög, a sokszög területének kiszámítása háromszögekre bontással. A négyszög belsı szögeinek összege. Testek építése a tanult síkidomok felhasználásával. Az egyenes hasáb és az egyenes henger származtatása, tulajdonságai, hálózata, felszíne, térfogata.
A háromszögek szerkesztése egyszerőbb esetekben, a tanult egybevágósági esetek felhasználásával. A háromszögek egybevágósági alapeseteinek ismerete. A négyszög fogalmának ismerete, kerületének, területének (speciális négyszögek) kiszámítása, szerkesztése a háromszögszerkesztés felhasználásával. Konvex négyszögek belsı szögeinek összege. A deltoid fogalma, legfontosabb tulajdonságai. A paralelogramma és a speciális paralelogrammák fogalma, legfontosabb tulajdonságai. A trapéz és a speciális trapézok fogalma, tulajdonságai. Háromszög és négyszög alapú egyenes hasáb, valamint a henger felismerése, értelmezése, tulajdonságai, hálója, felszíne és térfogata. A tanult összefüggések alkalmazása szerkesztési, számításos és bizonyítási feladatokban.
Szögek mérése, felezése, másolása fajtáinak Szögmérés, szögfelezés, szögmásolás, a szö- felismerése. gek fajtái. Nevezetes szögek szerkesztése. Egybevágósági transzformációk A geometriai transzformáció mint pont-pont függvény értelmezése. Mozgások, transzformációk vizsgálata a síkon és a térben. Az egybevágósági transzformáció fogalma. A tengelyes tükrözésrıl tanultak felelevenítése, kiegészítése, végrehajtása egyszerő alakzatokon.
Az egybevágó alakzatok felismerése. A tengelyes tükrözés és a középpontos tükrözés fogalmának és alaptulajdonságainak ismerete, végrehajtása egyszerő alakzatok képének megszerkesztésekor.
Adott pont középpontos tükörképének megszerkesztése. A középpontos tükrözés: fogalma, tulajdonsá- A tengelyes és középpontosan szimmetrikus alakzatok felismerése. gai, megadása, végrehajtása. Párhuzamos egyenesek szerkesztése. Középpontosan szimmetrikus alakzatok. Szögpárok: egyállású szögek, fordított állású Az egybevágósági transzformációk alkalmazása egyszerő szerkesztésekben és bizonyítászögek, kiegészítı szögek. A szabályos sokszögek : különbözı szimmet- sokban. A párhuzamos szárú szögek származtatása, riák vizsgálata. felismerése, az összefüggések alkalmazása számításokban, bizonyításokban.
132
Matematika
Kiegészítı anyag A tanult geometriai transzformációk tulajdon- A szerkesztési feladatok megoldásmenetének ságainak alkalmazása egyszerő szerkesztési, ismerete, a felismert összefüggések bizonyítászámolási és bizonyítási feladatokban. sa. Középpontos tükrözés helyettesítése két tengelyes tükrözéssel. Összefüggés a háromszög szögei és oldalai között. VALÓSZÍNŐSÉG, STATISZTIKA Egyszerő valószínőségi kísérletek végzése, a kimenetel becslése, megfigyelése, lejegyzése. A gyakoriság fogalma, tulajdonságai. A relatív gyakoriság meghatározása, a valószínőség kiszámítása, összehasonlításuk. Események kimeneteleinek statisztikai feldolgozása.
Statisztikai adatokat tartalmazó táblázatok, grafikonok adatainak leolvasása, összefüggések megfigyelése, értelmezése. Statisztikai adatok győjtése, rendezése, rendszerezése, elemzése, ábrázolása grafikonnal, diagrammal. A gyakoriság fogalma. Egyszerő kísérletekben a valószínőség becslése, a kimenetek lejegyzése, a relatív gyakoriság kiszámítása
133
Matematika
8. évfolyam C é l: A problémamegoldó gondolkodás fejlesztése. A nyelv logikai elemeinek, a matematika szaknyelvének pontos használata. A tér-, halmaz- és függvényszemlélet fejlesztése. Az önálló munkára, önellenırzésre, önértékelésre, önálló véleményalkotásra nevelés. A bizonyítási igény, az érvelés képességének fejlesztése. A matematika történetében kiemelkedı matematikusok és munkásságuk megismerése. Az igényes munka iránti belsı motiváció erısítése. Követelmény: Készség szinten tudja a tanuló a nyelv logikai elemeit használni, eldönteni egyszerő állítások igazságát, a szöveges feladatokat értelmezni, elemezni megoldási tervet készíteni, a szöveg alapján ellenırizni, a négy alapmőveletet a racionális számok halmazán, a zárójel felbontását, pozitív egész kitevıjő hatványokkal való számolást, a 10-nél nagyobb számok normálalakját felírni, az oszthatósági szabályokat, közös osztó, közös többszörös kiszámítását, egyenes és fordított arányossági feladatok megoldását, egyszerő százalék és kamatszámítási feladatok megoldását, algebrai kifejezések helyettesítési értékének kiszámítását, egyenletek, egyenlıtlenségek megoldását a két oldal egyenlı változtatásával, feladatmegoldásoknál használni a zsebszámológépet, derékszögő koordináta-rendszerben pontokat ábrázolni, pont koordinátáit leolvasni, az x→ ax + b függvényt ábrázolni, sorozatot folytatni adott szabály alapján, a tömeg, a hosszúság, őrtartalom, idı, terület és térfogat szabványos mértékegységeit és átváltásukat, a szöget mérni fokban, szakaszfelezı merılegest, szögfelezıt szerkeszteni, a négyszögek tulajdonságait megfogalmazni, háromszögek, négyszögek kerületét, területét, a hasábok felszínét, térfogatát számítani, a háromszöget szerkeszteni alapesetekben, a középpontos és tengelyes tükrözést; pont és egyszerő alakzatok tükörképének megszerkesztését, a háromszög és a négyszög belsı szögeinek összegét, Pithagorasz-tételét bizonyítás nélkül, konkrét, gyakorlati jellegő feladatokban vektorok összegét és különbségének megszerkesztését, valószínőségi kísérleteket végezni, adatokat rendezni, elemezni, grafikonokat készíteni, egyszerő kombinatorikus feladatokat megoldani. Jártasság szinten tudja három halmaz unióját, metszetét képezni, a halmazokról tanultakat a matematika témaköreiben alkalmazni, hatványokkal való számolást, a négyzetgyök fogalmát, algebrai kifejezések összevonását, tört együtthatós és zárójeles egyenletek, egyenlıtlenségek megoldását, sokszögek eltolt képének megszerkesztését,
134
Matematika
a kör kerületét, területét számítani, az egyenes gúla, egyenes körkúp, a gömb felszínét és térfogatát kiszámítani, Pithagorasz tételét alkalmazni számításos feladatokban, a számtani és mértani sorozat fogalmát, n. tagjának meghatározását, a másodfokú, az abszolút függvénygrafikonját ábrázolni, a relatív gyakoriságot az események vizsgálatakor megbecsülni, egyszerő feladatokban a kedvezı, ill. az összes esetek számának meghatározását. Ismeret szinten tudja az állításokat tagadni, megfordítani és ekvivalens állítással megfogalmazni, az egyenleteket grafikus úton megoldani, a középpontos tükrözést és hasonlóságot felismerni, különbözı geometriai transzformációkra állításokat megfogalmazni, Pithagorasz, Descartes, Euklidész, Bolyai János munkásságát. GONDOLKODÁSI MÓDSZEREK Tartalom
Tanulói teljesítmény minimális teljesítmény
Matematikai bizonyítás elıkészítése: sejtések, kísérletezés, módszeres próbálkozás, cáfolás. Nevezetes megoldatlan problémák. Matematika-történeti érdekességek. Szöveges feladatok értelmezése, megoldási terv készítése, a feladat megoldása, és szöveg alapján történı ellenırzése. Matematikai szövegek: definíciók, tételek, magyarázatok értelmezése. A nyelv eddig tanult logikai elemeinek helyes használata, átfogalmazása egyezı jelentéső formára, tagadásuk. Halmazok egymáshoz való viszonyának vizsgálata. A tanult halmazmőveletek alkalmazása konkrét feladatokban, összefoglaló rendszerezésben. A tanult logikai és halmazalgebrai ismeretek alkalmazása a matematika egyéb témaköreiben.
Változatos kombinatorikai feladatok megoldása különbözı módszerekkel: a lehetıségek számának táblázatba foglalása; az adatok közötti összefüggés megállapítása, megjelenítése; a felismert összefüggésre általánosítható magyarázat keresése. Kombinatorikai gondolatmenetek eszközszerő alkalmazása
A "nem", "és", "vagy", "ha ..., akkor ...", "minden", "valóban", "pontosan akkor ..., ha ...", "akkor és csak akkor ..., ha..." kifelezések helyes használata. A "minden", "van olyan" állítások átfogalmazása, igazolása vagy megcáfolása. Állítások igazságának eldöntése. Ismert elemeket tartalmazó halmaz elemeinek csoportosítása, rendezése, rendszerezése adott szempontok szerint. A tanult halmazmőveletek felismerése két egyszerő, konkrét halmaz esetén. Egyszerő és összetett szöveges feladatok megoldása a matematika minden témakörében. Egyszerő és összetett matematikai szövegek elemzése, értelmezése, lefordítása a matematika nyelvére. A szaknyelv helyes használata, szövegalkotás. Az összefüggések, bizonyítások gondolatmenetének szóbeli megfogalmazása. Kombinatorikus feladatok megoldása: a lehetıségek táblázatba foglalása, elemzése, az összefüggések megállapítása, megjelenítése, az összes eset rendszerezett felsorolása. Sorbarendezés, kiválasztás, legfeljebb 4-5 elem esetén az összes eset felsorolása.
135
Matematika
Kiegészítı anyag A halmazmőveletek általánosítása, a jelölések használata. Megfordítható és meg nem fordítható állítások. A kombinatorika mélyebb feldolgozása. Ismerkedés feladatokkal, egyszerő összeszámolási feladatokkal, a "skatulya-elv”-vel SZÁMTAN, ALGEBRA Számok és mőveletek A racionális számokról tanultak rendszerezése. A természetes, egész és racionális számok halmazának kapcsolata.
A racionális számok olvasása, felírása különbözı alakban, összehasonlítása, adott nagyságrendre kerekítésük. A racionális számok (közelítı) helyének ábrázolása számegyenesen. Fogalmának értelmezése Mőveletek értelmezése. Mőveletek végzése A négy alapmővelet biztos végzése bármilyen tetszıleges alakban adott racionális számok- alakú racionális számmal. Az eredmény elıkal zetes becslése. Mőveleti azonosságok rendszerezése, alkal- A zsebszámológép használatának biztos ismemazásuk a számítások egyszerősítésében. rete. Mőveleti sorrend, zárójelek használata. Számolás kerekített értékekkel. Az eredmények becslése. Hatványozás, számolás hatványokkal. 10 A hatvány fogalmának és a hatványokkal egész kitevıjő hatványainak értelmezése, végzett mőveletei azonosságoknak az ismerealkalmazása a 0- nál nagyobb számok nor- te, értelmezésük, bizonyításuk, alkalmazásuk málalakjának felírásakor. Normálalakkal vég- egyszerőbb esetekben. zett mőveletek. Egynél nagyobb számok normálalakjának Számok négyzetének meghatározása táblázat értelmezése, felírása, alkalmazása számítáilletve zsebszámológép alkalmazásával. sokban. A négyzetgyök fogalma, meghatározása táb- Alapmőveletek helyes sorrendő elvégzése lázat illetve zsebszámológép alkalmazásával. egyszerő esetekben a racionális számkörben. Ismerkedés a valós számkörrel, az irracionális Összetett feladatokban a racionális számokkal számokkal. végzett számítások megtervezésének, az eredmények becslésének, a mőveletek végrehajtásának biztos tudása ( hatványozás és négyzetgyökvonás is). A tanult azonosságok célszerő alkalmazása. A négyzetgyök fogalmának ismerete; számok négyzetének, 1 és 100 közé esı szám négyzetgyökének meghatározása zsebszámológép és táblázat segítségével. Az arány fogalmának ismerete. Egyenes és fordított arányosság felismerése, egyszerőbb és összetettebb feladatok megolArány, arányos osztás, egyenes és fordított dása. arányossági feladatok, aránypár, mennyiségek Az aránypár fogalmának ismerete, ismeretlen törtrésze, számítása. tagjának kiszámítása.
136
Matematika
A százalékérték, az alap és a százalékláb kiszámítása. Számok osztóinak, többszöröseinek, két szám közös osztójának és közös többszörösének meghatározása az oszthatósági szabályok és a Az oszthatósággal kapcsolatos tanultak rend- számok prímtényezıkre bontásának alkalmazásával. szerezése. Algebrai kifejezések, egyenletek egyenlıtlenségek. Algebrai egész kifejezések értelmezése, helyettesítési értékének kiszámítása. Egynemő kifejezések, összevonások. Egytagú, ill. többtagú kifejezés szorzása egytagú kifejezéssel. Többtagú kifejezés szorzattá alakítása kiemeléssel. Az egyenlet, egyenlıtlenség, azonosság, azonos egyenlıtlenség, alaphalmaz, megoldáshalmaz fogalma. Egész- és törtegyütthatós elsıfokú egyenletek és egyenlıtlenségek megoldása mérlegelvvel, azonos és ekvivalens egyenletre vezetı átalakítások alkalmazása.
Szöveges feladatok megoldása következtetéssel, egyenlettel (keverési, mozgási, helyiértékes, geometriai tárgyú együttes munkára vonatkozó). Ellenırzés a szöveg alapján.
Kiegészítı anyag: A hatványozás kiterjesztése a 0 és a negatív kitevıkre. Számok osztóinak elıállítása kombinatorikus úton. Racionális számok tizedes tört alakja és viszont. Ismerkedés nem elsıfokú egyenletek megoldásával. Nevezetes azonosságok megismerése : (a+b)2; (a-b)2; (a+b)(a-b)
Egyszerő algebrai egész kifejezések értelmezése, átalakítása, helyettesítési értékének kiszámítása, szorzása számmal, egytagú kifejezéssel. Egynemő kifejezések összevonása.
Többtagú kifejezés szorzattá alakítása kiemeléssel. Egyszerő elsıfokú egyenletek, egyenlıtlenségek megoldása, a megoldás ellenırzése. A tanult azonosságok alkalmazása a számításokban, az egyenletek és egyenlıtlenségek megoldása során. A mérlegelv tudatos alkalmazása. Az egyenlıtlenség megoldásának ellenırzése a komponensek változtatásáról tanultak alkalmazásával. Egyszerő szöveges feladatok megoldása következtetéssel, egyenlettel. Egyenlettel megoldható szöveges feladatokban lévı probléma felismerése, a szükséges és felesleges adatok megkülönböztetése, a kapcsolatok megállapítása, a keresett adat meghatározása. A megoldási tervek felírása egyenlettel, egyenlıtlenséggel. A megoldások ellenırzése, vizsgálata, ellenırzése. A 0 és 1 közé esı számok normálalakjának alkalmazása. Algebrai törtek értelmezési tartománya, helyettesítési értékének kiszámítása. (Az osztók számának meghatározása a törzstényezıs alak kitevıinek segítségével.) Összetettebb szöveges feladatok megoldása egyenlettel. Többtagú kifejezés szorzása többtagú kifejezéssel. A tanult nevezetes azonosságok alkalmazása.
137
Matematika
ÖSSZEFÜGGÉSEK, FÜGGVÉNYEK, SOROZATOK A tanult összefüggések felismerése és alkalmazása konkrét feladatokban (pl. osztható, Összefüggések egybevágó hasonló). Konkrét és ekvivalencia relációk és egyéb Ismert alaphalmaz elemeinek rendezése, rendösszefüggések vizsgálata. szerezése, csoportosítása. A derékszögő koordináta-rendszer biztos ismerete. A függvénnyel kapcsolatos fogalomrendszer Függvények ismerete, alkalmazása. A függvényekrıl tanultak rendszerezése, ki- Táblázattal, grafikonnal, formulával adott egészítése. tapasztalati és lineáris függvények értelmezéHozzárendelés, függvény, függvények meg- se, menetének vizsgálata, grafikonjának megadási táblázattal, grafikonnal. rajzolása. Szöveggel megadott függvények vizsgálata. A lineáris függvény: fogalma, grafikus ábrá- x→ax+b függvény ábrázolása konkrét racionális együtthatók esetén. zolása, menetének vizsgálata. Az egyenes arányosság és a konstans függA tanult nemlineáris függvények ismerete, vény. értelmezése, grafikonjuk megrajzolása. Nemlineáris függvények vizsgálata: 2 Szöveggel adott függvényhez a szabály felíráx→1/x; x→x ; x → x sa, táblázat kitöltése. Lineáris egyenletek grafikus megoldása. Egyenletek, grafikus megoldása. Sorozatok Konkrét sorozatok értelmezése, vizsgálata, Konkrét sorozat folytatása adott egyszerő szabályok keresése. szabály alapján vizsgálata. A sorozat mint függvény. Néhány elemével adott sorozathoz szabályok A számtani sorozat: értelmezése, folytatása, tulajdonságai, a kü- keresése. lönbségsorozat fogalma. A számtani sorozat n-edik eleme. Az elsı n A számtani és a mértani sorozat értelmezése, képzési szabályuk felismerése, tulajdonságaik elem összege konkrét n esetén. vizsgálata, n. elemének meghatározása. A mértani sorozat: értelmezése, folytatása, vizsgálata, a hányados Számtani sorozat elsı n elemének összege (konkrét n esetén) sorozat fogalma. A mértani sorozat n-edik eleme. Kiegészítı anyag Függvény transzformációk: változó transzformációk, függvényérték transzformációk. A függvény és transzformáltjának grafikonja közötti kapcsolat megfogalmazása geometriai transzformációkkal. A számtani és a mértani sorozat n. tagjának és az elsı n tag összegének meghatározása, az általános összefüggés megállapítása, bizonyítása.
A transzformált függvények grafikonjának megrajzolása. Nemlineáris egyenletek és egyenlıtlenségek grafikus megoldása.
Feladatok megoldása a képletek alkalmazásával.
138
Matematika
GEOMETRIA, MÉRÉS A hosszúság, terület, őrtartalom, térfogat, Mérések, mértékegységek tömet és az idı mérése, szabvány mértékegyA mérésekrıl, mértékegységekrıl tanultak ségei, a köztük lévı kapcsolatok alkalmazásuk rendszerezése. egyszerő feladatokban, a matematika különbözı témaköreihez és a természettudományi tantárgyak feladataiban. Mennyiségek felírása a mérıszám normálalakjával. Síkidomok, felületek, testek: A térelemekrıl, adott tulajdonságú ponthalmazokról, síkidomokról, sokszögekrıl tanultak rendszerezése, elmélyítése, bıvítése.
Az alapvetı geometriai fogalmak, elnevezések, jelölések és szerkesztési eljárások. A térelemek kölcsönös helyzete. Sokszögek csoportosítása adott szempontok szerint. A vektor fogalmának ismerete. Adott pont eltolása adott vektorral. A vektor: Vektorok ellentettjének, összegének, különbfogalma, ellentettje, összeadása, kivonása, ségének megszerkesztése gyakorlati jellegő szorzása egy számmal (ismerkedés). feladatokban. A szög mérése szögmérıvel, a fok ismerete, fajtái. Szögek: A szögpárok származtatása, felismerése, az mérése, fajtái, szögpárok. összefüggések alkalmazása számításokban és Az elfordulás mérése irányított szöggel, for- bizonyításokban. Irányított szög és a forgásgásszögek.. szög fogalmának ismerete. Szögekkel kapcsolatos szerkesztések. A háromszög és a négyszög belsı szögeinek Egyenes és sík, ill. két sík által bezárt szög összege. értelmezése. A szakaszfelezı merıleges és a szögfelezı tulajdonságai, szerkesztése. Ponthalmazok távolsága, adott tulajdonságú ponthalmazok felismertetése, alkalmazásuk A háromszög legfontosabb tulajdonságainak szerkesztésekben, bizonyításokban. ismerete, alkalmazása. A háromszögekrıl tanultak rendszerezése: Háromszögek szerkesztése, alap esetekben. Csoportosítás adott szempontok szerint. A ponthalmazok tulajdonságainak az egybeÖsszefüggések a háromszög külsı és belsı vágóság feltételeinek felhasználásával. szögei között, oldalai között. Háromszög kerületének, területének kiszámíEgybevágóságának alapesetei. tása. A háromszögek magasságegyenesei, magas- A háromszögek egybevágóságának alapesetei. ságpontja.
Pithagorasz tétele: igazolása átdarabolással, a tétel megfordítása, alkalmazása számításos feladatokban. A négyzettáblázat és a zsebszámológép használata. A négyszögek: A speciális négyszögek
A Pithagorasz tétel ismerete, felhasználása egyszerő feladatokban, bizonyítása, alkalmazása feladatokban.
A speciális négyszögek felismerése; legfontosabb tulajdonságainak ismerete; kerületük, területük kiszámítása az általános szabályok
139
Matematika
alkalmazásával. A területképletek levezetése átdarabolással, kiegészítéssel. Tetszıleges sokszögek kerületének és területének kiszámítása. A területszámítás alkalmazása sokszöglapokkal határolt testek felszínének kiszámításában. Speciális négyszögek szerkesztése. A kör kerületének és területének kiszámítása. . Az egyenes hasáb (kocka, téglatest), az egyenes körhenger, a gúla, a kúp és a gömb felisA kör kerülete, területe merése. A háromszög és négyszög alapú egyenes haAz egyenes hasáb és az egyenes körhenger: származtatása, tulajdonságaik, hálójuk, felszí- sáb felszínének és térfogatának meghatározása. nük, térfogatuk. A tanult testek származtatása, tulajdonságaik, A gúla, a kúp: származtatása, tulajdonságaik, hálójuk, felszí- felsorolása, hálójuk felvázolása, felszínük és térfogatuk kiszámolása. nük, térfogatuk. A gömb értelmezése, felszíne, térfogata. Az egybevágó alakzatok felismerése. Az eltolás, a tengelyes tükrözés és a középpontos tükrözés fogalmának és az alaptulajGeometriai transzformáció értelmezése, vizs- donságainak ismerete. Egyszerő alakzatok tükörképeinek megszergálata a síkon és a térben. Az egybevágósági transzformációkról tanul- kesztése. A tengelyesen és középpontosan szimmetrikus tak rendszerezése, elmélyítése. A szimmetriák értelmezése, vizsgálata, alkal- alakzatok felismerése, tulajdonságainak érmazásuk háromszögek, speciális négyszögek, telmezése a szimmetria alapján. Hasonló alakzatok felismerése, a hasonlóságszabályos sokszögek vizsgálatában. Az eltolás fogalma, tulajdonságai, megadása, ról tanultak alkalmazása: alaprajzok, térképek, nézeti rajzok. végrehajtása. Szakasz egyenlı részekre osztása szerkesztéssel. A hasonlóság fogalma, arányának értelmezé- A hasonlóság feltételeinek, tulajdonságainak ismerete, alkalmazása kicsinyített vagy nagyíse. Nagyítás, kicsinyítés adott arány szerint. Alkalmazása gyakorlati jellegő feladatokban. tott kép megrajzolásában a hiányzó adatok A hasonlóság mint geometriai transzformáció. kiszámításában. Síkidomok, sokszögek hasonlóságának feltét- Kicsinyítés és nagyítás felismerése hétköznapi elei. szituációkban. A középpontos hasonlóság mint geometriai transzformáció. Középpontos nagyítás és ki- Az euklidészi szerkesztés eljárásainak, a szercsinyítés konkrét arányokkal. kesztési feladatok megoldásmenetének ismerete. Kiegészítı anyag Az egybevágósági és a hasonlósági transz- A szerkesztés helyességének igazolása. A formációkról, az adott tulajdonságú ponthal- felismert összefüggések bizonyítása. mazokról tanultak alkalmazása szerkesztési és A Pithagorasz - tétel alkalmazása összetett bizonyítási feladatokban. sík- és térgeometriai feladatokban. Thalész tétele, a tétel és megfordításának bi- A Thalész - tétel ismerete, alkalmazása szerértelmezése, tulajdonságaik vizsgálata, a fogalmak közötti kapcsolatok áttekintése. (Belsı szögeik közötti összefüggések.) Kerület és területszámítási feladatok. Négyszögek szerkesztése. Tetszıleges (tükrös) sokszögek területének kiszámítása háromszögekre bontással.
140
Matematika
zonyítása. kesztésekben. Érintı szerkesztése körhöz. Összetettebb feladatok a hasonlóság témakörbıl. Hasonló testek felszínének, térfogatának aránya. VALÓSZÍNŐSÉG, STATISZTIKA Valószínőségi kísérletek kimenetelének becslése, lejegyzése, statisztikai feldolgozása, a valószínőség kiszámítása. A kimenetek rendezése különbözı szempontok szerint. A megoszlások szemléltetése diagramokkal, táblázatokkal. Az átlag meghatározása, a szóródás megfigyelése. Két változó véletlen kapcsolatának ábrázolása.
Statisztikai adatokat tartalmazó táblázat, grafikon adatainak leolvasása, összefüggések megfigyelése, értelmezése. Az átlag kiszámítása. A relatív gyakoriság kiszámítása. Leggyakoribb és középsı adat meghatározása kisszámú konkrét adathalmazban. Statisztikai adatok győjtése, rendezése, rendszerezése, elemzése, értelmezése, ábrázolása grafikonnal, diagrammal.
141
INFORMATIKA
142
Informatika
Informatika Alapelvek, célok Mindennapi életünkben megnıtt az információ társadalmi szerepe, és felértékelıdött az információszerzés képessége. Az informatikai eszközök alkotó használata és az informatikai eszközökkel elérhetı szolgáltatások révén életminıség-javulás érhetı el. Az egyén érdeke, hogy idıben hozzájusson a munkájához, életvitele alakításához szükséges információkhoz, képes legyen azokat céljának megfelelıen feldolgozni és alkalmazni. Ehhez el kell sajátítania a megfelelı információszerzési, -feldolgozási, adattárolási, -szervezési és -átadási technikákat, valamint az információkezelés jogi és etikai szabályait. E gyorsan változó területen nagyfokú a technológiai ismeretek fejlıdése, ezért különösen fontos, hogy a tanuló figyelmet fordítson informatikai ismereteinek folyamatos megújítására. Mind nagyobb szerepet kap az intelligens és interaktív hálózati technológia. Nemcsak a különbözı intelligens szolgáltatások száma nı folyamatosan, hanem ezzel egyidejőleg a rendszerek egyre szélesebb körben teszik lehetıvé a felhasználói beavatkozást. Növekszik a vizuális kommunikáció hatása; a multimédia közvetítésével a szavak és a szövegszerkesztés mellett a látványszerkesztés is rendelkezésünkre áll üzeneteink kifejezésére. A valós világ modelljeinek megalkotásában az informatika az egyik alapvetı eszközzé vált, e modellek fejlesztésének fontos szerepe van a megismerési folyamatban. Az informatika mindennapi életünk szerves részévé vált. A földrajzi elhelyezkedésbıl és az anyagi lehetıségek különbözıségébıl adódó esélyegyenlıtlenségek jelentısen csökkenthetık az informatikai eszközök használatával. Az információ nyilvánossá és mindenki számára hozzáférhetıvé válása nagyobb esélyt nyújt a demokrácia erısítésére. Megváltozik a pedagógus szerepe, az ismeretátadó és számonkérı pedagógusból az ismeretek közötti eligazodást segítı, tanácsadó, az információt értékelni, abban kételkedni tudó tanulók nevelıjévé válik. A tanulókat fel kell készíteni a problémamegoldó gondolkodásra mint a feladatmegoldás magasabb szintjére. Változik az iskola mint szervezet szerepe is. Az önálló ismeretszerzés elérése érdekében – a könyvtárhoz hasonlóan – a számítógépteremben is lehetıvé kell tenni az eszközökhöz való hozzáférést a tanórákon és azokon kívül is. A többi mőveltségterület, tantárgy számára is biztosítani kell a géphasználatot. Meg kell jelennie a hagyományos tanórákon túlmutató, informatikával támogatott projektmunkának is. Iskolánkban lehetıség van a számítástechnikát emelt szinten tanulni. Az emelt szinten tanulók magasabb óraszámban tanulják az informatikát, így mélyebb ismeretre tesznek szert, mint azok, akik csak a kötelezıen meghatározott idıben foglalkoznak ezzel a tantárggyal. Ezekben az osztályokban cél a 8. osztály végére az ECDL bizonyítvány (7 modulos) megszerzése (vizsgák: 7-8 évfolyam). A 6. évfolyamon mindkét csoport számára lehetıséget biztosítunk az ECDL Webkezdı (1 modulos) bizonyítvány megszerzésére.
143
Informatika
Óraterv – emelt szint Évfolyam 1. Heti óraszám 1 Évi óraszám 37
2. 1 37
3. 1 37
4. 2 74
5. 2 74
6. 3 111
7. 3 111
8. 3 111
Az egyes témakörök óraszámai Témakörök IT alapismeretek Operációs rendszer ismeretek Szövegszerkesztés Információ és kommunikáció Prezentáció Táblázatkezelés Adatbázis-kezelés Számítógépes grafika, zene Óraterv normál szint Évfolyam 1. Heti óraszám 1 Évi óraszám 37
1. 5 3
2. 3 4
9
10 15
20
2. 1 37
3. 3 4 10 10 5
5
3. 1 37
Évfolyamok 4. 5. 7 5 7 4 20 20 20 20 15 20
5
4. 1 37
5
5. 1 37
6. 15 6 25 40
7. 16 20 20 20
25
20 15
5
6. 1 37
7. 1,5 55
8. 1,5 55
6. 1 1 5 25
7. 4 1 15 15
5
10 10
8. 30
10 30 30 11
Az egyes témakörök óraszámai Témakörök IT alapismeretek Operációs rendszer ismeretek Szövegszerkesztés Információ és kommunikáció Prezentáció Táblázatkezelés Adatbázis-kezelés Számítógépes grafika, zene
1. 5 3
2. 3 4
9
10 15
20
3. 3 4 10 10 5
5
5
Évfolyamok 4. 5. 2 2 2 2 10 13 9 10 9 10 5
8. 4
10 10 20 11
Tantárgyi cél A tantárgy célja az információk között szelektálni tudó, önmagát ismerı és helyesen értékelı, jó kapcsolatteremtı képességő, pozitív gondolkodású, az adott kor technikáját ismerı, azt használni tudó, korszerő ismeretekkel rendelkezı, másokkal együttmőködı, új ismeretekre nyitott, önállóan tanulni képes, önmővelı, lényeglátó, ismereteit rögzíteni képes, mobilizálható tudással rendelkezı, anyanyelvét ismerı tanulók nevelése, képzése. Fejlesztési feladat sajátítsa el a számítógép-kezelés alapjait szerezzen tapasztalatokat informatikai eszközök és információhordozók használatában ismerjen, tudjon használni operációs rendszert, alkalmazói szoftvereket tudjon rendeltetésszerően használni hálózatokat, és legyen tájékozott az információkeresési eljárásokban tudjon használni számítógépet szövegszerkesztésre, táblázatkezelésre, adatbázis-kezelésre
144
Informatika
tudjon algoritmusokat felismerni, leírt algoritmusokat végrehajtani, egyszerő algoritmust készíteni alapszinten ismerjen valamilyen programozási nyelvet ismerkedjen az informatika és társadalom kölcsönhatásaival Ellenırzés, értékelés: A tanulók elméleti tudásának lemérése mellet, amely tesztek alapján történik, fontos szerepe van a gyakorlati munka értékelésének. Minden témakör után lezáró, minısítı értékelést kell végezni. Az értékelés dokumentálása érdemjeggyel, osztályzattal történik. ECDL Webkezdı vizsga: 6. osztály során ECDL vizsga: 7-8. osztály során (emelt szinten tanulóknak) 1. évfolyam Cél: Az új iránti érdeklıdésre, felelısségteljes, pontos munkára nevelés. Követelmény: • sajátítsa el a számítógép-kezelés alapjait • szerezzen tapasztalatokat informatikai eszközök és információhordozók használatában Tartalom Tanulói teljesítmény IT alapismeretek Ismerje a számítógép biztonságos üzemeltetéA számítógép és környezete sének a módját. Szoftver, hardver
Ismerje fel a számítógép fıbb egységeit(monitor, billentyőzet, egér, lemezegység, nyomtató, alapgép), tudjon programokat elindítani, azokból kilépni.
A számítógép alkalmazási területei
Tudjon példákat mondani a számítógép alkalmazására a mindennapi életbıl.
Operációs rendszer ismeretek Az operációs rendszerek szerepének, feladatának az elıkészítése. Alapfogalmak megismerése (adatállomány, könyvtár) Alkalmazások A számítógép használatának elsajátítása Egy rajzolóprogram (pl. PAINT) lehetıségeinek a megismerése (szabadkézi vonalak, szakaszok, ellipszisek, téglalapok rajzolása, rajzelemek másolása, mozgatása, zárt alakzat kitöltése, rajzok mentése, megnyitása, nyomtatása, szöveg megjelenítése a rajzban) Az Internet Explorer használata.
Ismerje az adatok mentésének szükségességét. Ismerjen adattároló eszközöket (nevüket).
Tudjon az egérrel precízen dolgozni, alap rajzelemeket rajzolni, ezekbıl „képeket” készíteni (ház, hajó, tájkép, stb.), leírás alapján rajzokat lemezre menteni, betölteni, segítséggel nyomtatni.
Interneten elérhetı játékos alkalmazásokat tudjon elindítani, azokban feladatokat megoldani (rajz, animáció, stb.).
145
Informatika
2. évfolyam Cél: Korszerő ismeretek befogadására, önálló ismeretszerzésre, anyanyelvünk ismeretére, nemzetünk kiemelkedı egyéniségeinek megismerésére, pontos munkára, együttmőködésre nevelés. Követelmény: • érezze magát otthon számítástechnikai környezetben • ismerjen, tudjon használni operációs rendszert, alkalmazói szoftvereket • tudjon használni számítógépet szövegszerkesztésre Tartalom Alapismeretek A számítógép története (gép, automata, számítógép) Az informatika magyar vonatkozásainak ismerete (Neumann János)
Tanulói teljesítmény Ismerje a számítógép kialakulásának fıbb állomásait, és a számítástechnika fejlıdésében szerepet játszó magyar vonatkozású történéseket, és személyeket.
Gyakran használt perifériák alapszintő hasz- Ismerje a háttértárak szerepét, használatát. nálata (floppy, CD, DVD, nyomtató) Operációs rendszer ismeretek A Windows operációs rendszer
Windows Intézı
Számítógépes hálózatok
Értse az operációs rendszerek szerepét (memória kezelése, programok indítása, fájlok kezelése). Tudjon könyvtárszerkezeteket kialakítani. Tudjon fájlokat, fájlcsoportokat másolni, törölni. Tudjon különbözı lemezeket használni, ezzel gépek között adatokat átvinni. Tudjon hálózatba bejelentkezni, hálózati lemezen dolgozni. Tudjon Windows-os programokat elindítani, bezárni. Tudjon a Programkezelı csoportjai között válogatni.
Prezentáció A PowerPoint használata (dia létrehozása, fájlmőveletek, szerkesztési mőveletek, vetítési beállítások) Internet Az Internet Explorer használata. Grafika Paint feladatok megoldása
Tudjon lineáris bemutatókat készíteni.
Tudjon weblapokat megjeleníteni, lemezre menteni. Ismerje, és megfelelıen alkalmazza a fájl-, és szerkesztési mőveleteket.
146
Informatika
3. évfolyam Cél: Pontos, céltudatos, esztétikus munkára, önálló ismeretszerzésre, anyanyelvünk ismeretére nevelés. Követelmény: • szerezzen tapasztalatokat informatikai eszközök és információhordozók használatában • ismerjen, tudjon használni operációs rendszert, alkalmazói szoftvereket • tudjon rendeltetésszerően használni hálózatokat • tudjon használni számítógépet szövegszerkesztésre, bemutató készítésre Tartalom Tanulói teljesítmény Alapismeretek A számítógép részei (alapgép, memória, hát- Ismerje a számítógép fıbb részeinek elnevezétértárak, monitor, billentyőzet, egér, nyom- sét, tudja azonosítani a fıbb részeket. Ismerje tató, szkener) ezen részek feladatát. Ismerje az egyes eszközök különbözı típusai közötti különbségeket (sebesség, felbontás, tárolókapacitás). Informatikai alapfogalmak (hír, információ, adat, bit, byte)
Operációs rendszer ismeretek Windows operációs rendszer
Tudja megfogalmazni az egyes fogalmak jelentését. Legyen tisztában az adattárolás egységeivel, és az ezek közötti kapcsolatokkal.
Tudjon könyvtárszerkezeteket kialakítani, fájlokat másolni, mozgatni, átnevezni, törölni.
Szövegszerkesztés Egy szövegszerkesztı használatának az elsa- Tudjon szöveges dokumentumot létrehozni, játítása (szövegbevitel, javítás, törlés, szö- utasítások alapján megformázni. veg mentése lemezre, szöveg betöltése, nyomtatása, kijelölés, másolás, mozgatás, bető- és bekezdés formázások) Prezentáció A PowerPoint használata (dia létrehozása, fájlmőveletek, szerkesztési mőveletek, vetítési beállítások) Internet Az Internet Explorer használata. Grafika Rajzok készítése
Tudjon lineáris bemutatókat készíteni, különbözı formátumokban elmenteni.
Tudjon weblapokon található objektumokat elmenteni, más alkalmazásokban felhasználni. Tudjon grafikus elemeket más alkalmazásokban felhasználni.
147
Informatika
4. évfolyam Cél: Pontos, esztétikus munkára, önálló ismeretszerzésre, anyanyelvünk ismeretére, új ismeretekre való nyitottságra nevelés. Követelmény: • ismerjen, tudjon használni operációs rendszert, alkalmazói szoftvereket • tudjon használni számítógépet szövegszerkesztésre • tudjon interneten keresni, elektronikus levelet írni Tartalom Alapismeretek Szoftverek (operációs rendszerek, programozási nyelvek, felhasználói programok)
A számítógép részei, típusai
Operációs rendszer ismeretek A Windows operációs rendszer (Fájlkezelı)
Szövegszerkesztés A Word szövegszerkesztı használata Reprodukciós feladatok megoldása
Internet Az Internet Explorer használata (keresés az interneten, web-es levelezık használata).
Prezentáció A PowerPoint használata (dia létrehozása, fájlmőveletek, szerkesztési mőveletek, vetítési beállítások) Grafika Grafikai formátumok
Tanulói teljesítmény Ismerje a szoftver és hardver kapcsolatát. Tudja csoportosítani a programokat, az egyes csoportokba tartozó programok feladatát meghatározni. Tudja összekapcsolni a számítógép fıbb részeit (alapgép, monitor, nyomtató, egér, billentyőzet). Ismerje ezek beállítási lehetıségeit. Ismerje az egyes részek fıbb típusait. Tudja használni a Fájlkezelı lehetıségeit (lemez formázása, másolása, rendszerlemez készítése, másolás, mozgatás, törlés). Tudjon könyvtárakat megosztani, megosztott könyvtárakat használni. Ismerje a Windows legfontosabb beállítási lehetıségeit (színek, képernyıvédı, nemzetközi beállítások)
Tudjon önállóan elkészíteni egy formázott dokumentumot, tudja lemezre menteni, lemezen lévı dokumentumot betölteni, módosítani, kinyomtatni. Ismerje a vágólappal, és a vágólap nélkül végrehajtott szerkesztési mőveleteket.
Tudjon keresı programokat (pl. google) használni. Tudjon postafiókot létrehozni, webfeleületen levelezni(pl. Citromail), címtárat készíteni. Tudjon lineáris bemutatókat készíteni, különbözı formátumokban elmenteni.
Ismerje a különbözı grafikus formátumokat.
148
Informatika
5. évfolyam Cél: A kor technikájának megismerésére, együttmőködésre, önmővelésre, önálló tanulásra, lényegrelátásra nevelés. Követelmény: • ismerjen, tudjon használni operációs rendszert, alkalmazói szoftvereket • tudjon használni számítógépet szövegszerkesztésre, táblázatkezelésre • ismerkedjen az informatika és társadalom kölcsönhatásaival Tartalom
Tanulói teljesítmény
Alapismeretek Hardver
Ismerje a számítógép fı részeit (alaplap, processzor, memória, FDD, HDD, CD-ROM, monitor, nyomtató, billentyőzet, egér, szkener), ismerje ezen eszközök pontos szerepét a számítógép mőködésében.
Operációs rendszer ismeretek Rendszerszintő feladatok megoldása (telepí- Tudja elvégezni egy felhasználói program telepítését. tés, optimalizálás) Tudjon speciális lemezmőveleteket végezni. Speciális mőveletek (töredezettségmentesítés, lemezellenırzés) Szövegszerkesztés Speciális szövegszerkesztési lehetıségek (élıfej, élıláb, oldalszámozás, hasábok, keretek, szegélyek, táblázatok, oldalbeállítások, nyomtatási beállítások, objektumok beillesztése)
Tudjon formázott szövegeket létrehozni, fájl és szerkesztési mőveleteket elvégezni, élıfejet és élılábat létrehozni. Tudja alkalmazni a szakasz- és dokumentumformázási lehetıségeket.
Táblázatkezelés A táblázatkezelés alapjai. Táblázatkezelési fogalmak (cella, tartomány, függvény, képlet) Egy táblázatkezelı program (pl. Excel) alapjainak a megismerése (táblázat felépítése, adatbevitel, javítás, táblázat mentése lemezre, lemezen lévı táblázat megnyitása, egyszerő cellahivatkozások, képletek bevitele, függvények használata, diagramok készítése. Internet Outlook Express Grafika Képszerkesztı program (pl. IrfanView).
Ismerje a táblázatkezeléssel kapcsolatos fogalmak jelentését. Tudjon létrehozni megadott táblázatot, lemezre menteni, lemezen lévı táblázatot betölteni. Ismerje a kijelölési módszereket, tudjon tartományt másolni, diagramokat készíteni.
Tudja használni az OE programot. Tudjon képformátumok között átalakítani, képeket editálni (felbontás, méret, stb.).
149
Informatika
6. évfolyam Cél: Korszerő ismeretek megszerzésére, lényegrelátásra, pontos munkára, egymás megismerésére, anyanyelvünk ismeretére, jó kapcsolatteremtı képességre, önmővelésre nevelés. Követelmény: • ismerjen, tudjon használni operációs rendszert, alkalmazói szoftvereket • tudjon használni számítógépet szövegszerkesztésre, táblázatkezelésre, adatbáziskezelésre • ismerkedjen az informatika és társadalom kölcsönhatásaival Tartalom
Tanulói teljesítmény
Alapismeretek A számítógép és a külvilág Ember-gép kapcsolat (különleges I/O eszközök pl. hangfelismerés, ipari robotok)
Tudjon alkalmazási területeket mondani a nem szokványos perifériák használatára.
Operációs rendszer ismeretek Hálózati operációs rendszerek használata
Ismerje a hálózati operációs rendszerek alkalmazásának a lehetıségeit (szoftver, hardver erıforrások megosztása), ezek elınyeit.
Szövegszerkesztés A szövegszerkesztés speciális területei (körlevelek készítése, borítékok, címkék címzése, HTML formátumú dokumentumok készítése)
Tudjon önállóan dokumentumokat készíteni, kinyomtatni. Tudjon HTML formátumú dokumentumokat készíteni (pl. személyes honlap)
Táblázatkezelés Az Excel táblázatkezelı program alkalmazá- Tudjon önállóan létrehozni egy táblázatot, sa (táblázatok létrehozása, hivatkozások, összetett függvényeket alkalmazni. Tudjon függvények, diagramok készítése, adatcse- diagramokat készíteni. re más programokkal) Internet Weblapok készítése, publikálása. Egy weblapkészítı program (pl. FrontPage) használatának megismerése. (ECDL Webkezdı vizsga)
Tudjon egyszerő weblapokat létrehozni, mások számára elérhetıvé tenni.
150
Informatika
7. évfolyam Cél: Korszerő ismeretek megszerzésére, lényegrelátásra, pontos munkára, egymás megismerésére, anyanyelvünk ismeretére, jó kapcsolatteremtı képességre, önmővelésre nevelés. Követelmény: • tudjon komplex szövegszerkesztési vizsgafeladatokat megoldani • tudjon komplex internetes vizsgafeladatokat megoldani • tudjon komplex windows vizsgafeladatokat megoldani • tudjon komplex táblázatkezelési vizsgafeladatokat megoldani Tartalom IT alapismeretek Általános fogalmak Hardver Szoftver Információs hálózatok
Tanulói teljesítmény
Tudjon tesztfeladatokat megoldani.
Operációs rendszer ismeretek Komplex ECDL feladatok megoldása. (ECDL vizsga)
Tudjon a témához tartozó ECDL feladatokat önállóan megoldani.
Szövegszerkesztés Komplex ECDL feladatok megoldása. (ECDL vizsga)
Tudjon a témához tartozó ECDL feladatokat önállóan megoldani.
Internet Komplex ECDL feladatok megoldása. (ECDL vizsga)
Tudjon a témához tartozó ECDL feladatokat önállóan megoldani.
Táblázatkezelés Komplex ECDL feladatok megoldása. (ECDL vizsga)
Tudjon a témához tartozó ECDL feladatokat önállóan megoldani.
Adatbázis-kezelés Alapfogalmak megismerése (mezı, rekord, Ismerje az alapfogalmak jelentését. adatbázis, kapcsoló mezı, azonosító mezı, lekérdezés) Egy adatbázis-kezelı program (pl. Access) Ismerje az adatbázisok felépítését, tudjon alapszintő megismerése (adatbázis létreho- adatbázist létrehozni és lekérdezéseket készízása, adatok keresése, lekérdezések, jelen- teni. tések készítése)
151
Informatika
8. évfolyam Cél: Korszerő ismeretek megszerzésére, lényegrelátásra, pontos munkára, egymás megismerésére, anyanyelvünk ismeretére, jó kapcsolatteremtı képességre, önmővelésre nevelés. Követelmény: • tudjon komplex táblázatkezelési vizsgafeladatokat megoldani • tudjon komplex bemutatószerkesztési vizsgafeladatokat megoldani • tudjon komplex adatbázis-kezelési vizsgafeladatokat megoldani • tudjon elméleti feladatsorokat megoldani Tartalom IT alapismeretek Az IT felhasználása a mindennapokban Egészség, baleset-megelızés és környezet Biztonság A szerzıi jog és a törvény (ECDL vizsga) Prezentáció készítés Komplex ECDL feladatok megoldása. (ECDL vizsga)
Tudjon a témához tartozó ECDL feladatokat önállóan megoldani.
Adatbázis-kezelés Komplex ECDL feladatok megoldása. (ECDL vizsga)
Tudjon a témához tartozó ECDL feladatokat önállóan megoldani.
Multimédia Multimédia fájlok készítése, editálása
Internet Internetes technológiák alkalmazása (http, FTP, IRC, stb.)
Tanulói teljesítmény
Tudjon tesztfeladatokat megoldani.
Tudjon multimédia (zene, kép) fájlokat létrehozni, átalakítani, szerkeszteni.
Tudjon fáljokat keresni, letölteni.
152
EMBER A TERMÉSZETBEN
153
Természetismeret
Természetismeret Alapelvek Az Ember a természetben mőveltségi területen folyó nevelés-oktatás során a tanulók lehetıséget és hathatós segítséget kapnak ahhoz, hogy korszerő természettudományi mőveltséget, világképet, gondolkodás- és szemléletmódot építsenek fel magukban. A mőveltségi területen zajló nevelés-oktatás a fenntartható fejlıdés és az elvárható biztonság igényeinek megfelelıen formálja a tanulók gondolkodásmódját, természethez való viszonyát. A környezettudatos, a természet kincseit védı, óvó magatartás a Föld iránt érzett felelısség kialakításához járul hozzá. A mőveltségi terület arra hívja fel a tanulók figyelmét, hogy az ember része a természetnek, annak rendszereivel megbonthatatlan egységet alkot, társadalmi és egyéni cselekvései a természet folyamatainak részét képezik. Az iskolázás 1-6. évfolyamán zajló természettudományi nevelés a természeti világ elemi megismerésének lehetıségét biztosítja a 6-12 évesek számára. A tanulók elsajátíthatják a tudományos megismerés legelemibb eljárásait, a megismerési folyamatokkal kapcsolatos általános tudásrendszereket és mőveleteket, mint amilyen - az elızetes elképzelések formába öntése, a hipotézisalkotás, a megfigyelések és a kísérletek tervezése; - a mindennapokból ismert mennyiségek elemi szintő értelmezése, tudatos használata, mérése; - a tapasztalatok nyelvileg helyes megfogalmazása szóban és írásban, rögzítése rajzban, és grafikonon, a problémamegoldás elemi mőveletei.. Célok: Az 1-4. évfolyam környezetismeret tantárgy keretében tanult ismeretek tovább fejlesztése. Bıvíteni a közvetlen környezetrıl, a növény- és állatvilágról, a tájékozódásról szerzett ismereteket. Felkelteni az érdeklıdést a kertek élıvilágában évszakonként bekövetkezı változások, és azok okai, az élılények szervezete, életmódja iránt. Megalapozni az egészséges életmód szokásait. A természet jelenségeinek, elemi szintő megismerése A környezetét becsülı, szeretı és tudatos természetvédı magatartású emberekké váljanak. Fejlesztési feladat: Tájékozódás a természettudományról, a tudomány és a tudományos megismerés természetérıl Természettudományos megismerés Tájékozódás az élı és az élettelen természetrıl Követelmények: Ismerjék a környezetükben elıforduló legfontosabb anyagok alapvetı tulajdonságait, a környezetét szennyezı leggyakoribb folyamatokat, anyagokat. Ismereteik tegyék lehetıvé az élvezeti cikkek és kábítószerek elutasítását. Szerezzenek gyakorlatot az idı mérésében. Értsék, hogy az idı múlásával a természeti és társadalmi környezete is változik. Ismerje a világtájakat, azokat a valóságban is. Tudjanak tájékozódni lakóhelyükön és annak környékén. Ismerjék Magyarország elhelyezkedését, tájait, felszíni formáit, legjellemzıbb élılényeit. Egyszerő kísérleteket tudjanak elvégezni, összefüggéseket megállapítani. Tudjanak beszámolni saját tapasztalataikról. Becsüljék meg a környezetünk értékeit, amely hatással van saját egészségükre is.
154
Természetismeret
5. évfolyam Heti óraszám: Éves óraszám:
2 74
Tematikus összesített óraterv TERMÉSZETISMERET I. (Környezetünk élıvilága) témakör óraszám 1. Környezetünk élıvilága 29 2. Megismerési módszerek fejlesztése 8 ismétlı rendszerezı óra, mérés Összesen: 37 TERMÉSZETISMERET II. (Természetföldrajzi környezetünk) témakör óraszám 1. Tájékozódás a térképen 4 2. Az idıjárás és az éghajlat elemei 9 3. A földfelszín változása 16 4. Megismerési módszerek fejlesztése, 8 ismétlı, rendszerezı óra, mérés Összesen: 37 1. Témakör: Környezetünk élıvilága (29 óra) Tartalom
Tanulói teljesítmény minimális teljesítmény A gyümölcsös legfontosabb növényeinek Leggyakoribb gyümölcs és zöldségfélék testfelépítése, élete, környezeti igénye és megkülönböztetése. termesztése. A gyümölcsök szerepe táplálkozásunkban. A zöldségeskert legfontosabb növényeinek Tanult zöldség és gyümölcsfélék jellemzése. testfelépítése, élete, környezeti igénye és Gyümölcsök és a zöldségfélék táplálkozásban betöltött szerepe. termesztése. A zöldségfélék szerepe táplálkozásunkban. A gyümölcsök és zöldségfélék károsítói.
A környezetkímélı növénytermesztés néhány jellemzıje. A növényi károsítók táplálékláncban betöltött szerepe. Leggyakoribb háziállataink származása, A leggyakrabban elıforduló háziállatok felistestfelépítése, élete, tenyésztése. merése Legfontosabb állatvédelmi szabályok Legismertebb ház körül élı állataink testfelépítése, élete, táplálkozása, alkalmazkodása. A város és jellemzı élılényei.
Az állatvédelem jelentısége. A települési környezet leggyakrabban elıforduló állatainak felismerése. A tanult állatok jellemzése megadott szempontok alapján.
155
Természetismeret
2. Témakör: Megismerési módszerek fejlesztése (folyamatosan) Tartalom Tanulói teljesítmény minimális teljesítmény Megfigyelés, vizsgálódás adott szempont Konkrét élılények megfigyelésére, szerint, a megfigyelést segítı egyszerő esz- tapasztalatainak rögzítése szóban, rajzban és közök használatával. Megfigyelések, vizsgá- írásban. latok, kísérletek tapasztalatainak értelmezé- Tanulmányi séta. se, egyszerő megfogalmazása, rögzítése, ábrázolása. A rész-egész viszonyának értelmezése. Oksági kapcsolatok, összefüggések felismerése, egyszerő magyarázata példák segítségével. TERMÉSZETISMERET II. (Természetföldrajzi környezetünk) 3. témakör: tájékozódás a térképen, térképismeret (4 óra) Tartalom Tanulói teljesítmény minimális teljesítmény A térképi ábrázolás módja. A térkép A leggyakoribb térképjelek használata. Távolméretaránya, jelrendszere. A domborzat ságmérés. ábrázolása a térképen. A térkép jelrendszere. Egyszerő helymeghatározásra a megismert térIrány és távolság meghatározása. képeken. Tájékozódás a térképen. Keresıhálózat, kilométer-hálózat, fı világtá- A fı világtájak megnevezése. jak. A tájoló. A mágneses kölcsönhatás. A tájoló fıbb részei. 4. témakör: Az idıjárás és az éghajlat elemei (9 óra) Tartalom Napsugárzás és napfény. A felmelegedés, hıterjedés, hımérséklet. A hımérséklet napi és évi változása, a hıingás. Halmazállapot-változások a természetben. A gázok jellemzıi, a levegı, mint anyag, a levegı nyomása. A szél keletkezése, iránya. A csapadék keletkezése, csapadékformák. Idıjárás és éghajlat. A szélsıséges idıjárási viszonyok által okozott hazai veszélyhelyzetek. Hazánk éghajlatának jellemezıi.
Tanulói teljesítmény minimális teljesítmény Az évszakok jellemzése.
Különbözı halmazállapotok megkülönböztetése, változásai. Az idıjárást kialakító legfontosabb tényezık.
Hazánk éghajlatának jellemzése.
156
Természetismeret
5. témakör: A földfelszín változása (16 óra) Tartalom
Tanulói teljesítmény minimálisteljesítmény Külsı erık felszínformáló hatásai: a hıinga- A felszínformáló külsı erık felsorolása. dozása, a törmelék és a jég, a szél, a csapadék, és a víz. A folyadékok tulajdonságai. A víz körforgá- A folyadékok jellemzı tulajdonságai. sa a természetben. Folyóvizek, állóvizek. Domborzati elemek és formák. A hegységek kialakulása, a legjellemzıbb kızetek tulaj- Legfontosabb felszínformák felismerése. donságai. A síkságok kialakulása. A talaj keletkezése és jellemzıi. A talaj védelme Az emberi tevékenység felszínformáló hatása. A táj arculatának védelme
A talaj jellemzése. A földrajzi környezetet veszélyeztetı tevékenységek felsorolása. Használt elem győjtés. A papír- és hulladékgyőjtés jelentısége.
6. Témakör: Megismerési módszerek fejlesztése(folyamatosan) Tartalom Tanulói teljesítmény minimális teljesítmény Megfigyelés, vizsgálódás adott szempont Egyszerő jelenségek, megfigyelése, tapasztalaszerint, a megfigyelést segítı egyszerő esz- tinak rögzítése. Távolság és iránymeghatározás térképen. közök használatával. Megfigyelések, vizsgálatok, kísérletek tapasztalatainak értelmezése, egyszerő megfogalmazása, rögzítése, ábrázolása Alapvetı fizikai változásokat jellemezı mennyiségek mérése, egyszerő kísérletek reprodukálása. Alapfokú tájékozódás a térben, a vakóság és annak képi, térképi ábrázolása révén. A rész és egész viszonyának értelmezése. Oksági kapcsolatok, összefüggések felismerése, egyszerő magyarázata példák segítségével. Információszerzés ismeretterjesztı természetismereti kiadványok, térképek, filmek segítségével. Könyvtárhasználat és adatgyőjtés. A könyvár, a bemutatóhelyek, és a valóságos környezet információforrásként való felhasználása.
157
Természetismeret
6. évfolyam Heti óraszám: 2,5 Évi óraszám: 92 természetismeret: 74 egészségtan: 18,5 Tematikus összesített óraterv témakör 1. Hazai tájaink életközösségei 2. Megismerési módszerek fejlesztése, ismétlı, rendszerezı óra, mérések.
óraszám 29 8
3. Tájékozódás térképen és a földgömbön Éghajlat, éghajlati övezetek Magyarország nagytájainak jellegzetességei 4. Egészségtan Összesen:
7 10 20 18,5 92,5
Célok: Ismerjék meg a tanulók a hazai életközösségek kialakulásának környezeti feltételeit, legjellemzıbb élılények testfelépítését életmódját. Tovább fejleszteni a természet szeretetét, védelme iránti felelısségét, cselekvıképességét. Életvitelükben olyan szokásrendszer kialakítása, mely egészségük megırzését biztosítja. Alapvetı célja a földi térnek és benne az ember környezetének szintetizáló módon való megismertetése. Megismerjék az ember életteréül szolgáló Földet, a természet és a társadalom fıbb sajátosságait, jelenségeit, folyamatait, egymásra hatásuk tér- és idıbeli rendjét és azok következményeit. Felismerjék az élı és élettelen természet folyamatait. Lássák a természet és a társadalom kapcsolatának különféle megismerési lehetıségeit, az ismeretek feldolgozásának és felhasználásának módjait. Fejlesztési feladat: Tájékozódás a természettudományról,a tudomány és a tudományos megismerés természetérıl Természettudományos megismerés Tájékozódás az élı és az élettelen természetrıl Követelmények: Ismerjék a hazai erdık fıbb típusait. Tudják a leggyakoribb erdıt alkotó fák, az erdıben élı élılények nevét, szervezeti felépítését. Tudjanak táplálkozási láncokat összeállítani. Ismerjék meg lakóhelyük környékén elıforduló természetes és telepített erdıket. A hazai vizek, vízpartok, füves területek legjellemzıbb növényeit tudják felsorolni, megadott szempontok szerint jellemezni. Tudjanak példákat mondani az élılények környezethez való alkalmazkodására. Tudják, hogy mely emberi beavatkozások veszélyeztetik a hazai életközösségeket. Szerezzenek tapasztalatokat a helyi élıhelyek környezeti állapotáról. Ismerjék a családi élet szerepét, fıbb funkcióit. Ismerjék a környezeti szennyezıdés hatásait. A serdüléssel járó testi és lelki változásokat ismerjék. Tudja az egészséges táplálkozás, rendszeres testmozgás személyes higiéné fontosságát. 158
Természetismeret
Ismerje az ember egészségét veszélyeztetı tényezıket. Tudják a Föld mozgásainak következményeit. Tudjanak a térképen és a földgömbön tájékozódni. Ismerjék a kontinensek és óceánok nevét, elhelyezkedését, Magyarország fıbb természetföldrajzi jellemzıit. Ismerjék Magyarország nagytájainak fıbb természetföldrajzi jellemzıit, gazdasági-társadalmi életének fıbb vonásait. Ismerjék szőkebb lakókörnyezetük és Budapest természeti és társadalmi jellegzetességeit. Hazai tájaink életközösségei Tartalom A hazai erdık életközössége. A különféle hazai erdık kialakulásának környezeti feltételei. Az erdı jellemzı növényeinek élete. A lombkoronaszint növényei. A cserjeszint növényei. A gyepszint növényei. Az erdı állatai. Az erdı talajának gerinctelenjei. A lombkorona gerinctelenjei. Madarak az erdıben. Az erdık jelentısége és pusztulásuk okai. Folyók, tavak életközösségei. A különféle vízi életközösségek. A vizes élıhelyek jellemzı élılényeinek élete. A nedves területek parányi élılényei.
Tanulói teljesítmény minimális teljesítmény A hazai erdık jellemzése.
Az erdıkben élı növények és állatok testfelépítése, életmódja. A tanult élılények csoportosítása. Fogalmazás az erdı jelentıségérıl. Vízi élıhelyek jellemzése. Mikroszkópi vizsgálata. A vizes élıhelyek legjellemzıbb növény és állatfajainak testfelépítését, életmódját ismerje. A tanult élılények csoportosítása. A természetvédelem jelentısége.
A nedves területek lágyszárú növényei. Vízparti fák.
A füves területek életközösségeinek jellemzése. Növények a vízben. A rét uralkodó növényeinek megfigyelése, vizsgálata. Gerinctelenek a vízben. A füves területek legjellemzıbb növényeinek testfelépítése, életmódja. Vízi rovarvilág. Ízeltlábúak. A rétek csoportosítása eredetük és nedvesGerincesek. ségtartalmuk szerint. A szennyezés hatása a vízi életközösségekre. Rovarmegfigyelés. A vizek öntisztulása A füves területek legjellemzıbb állatainak testfelépítése, életmódja. Madármegfigyelés. A nemzeti parkok földrajzi elhelyezkedése. A hazai nemzeti parkok jellemzése. Hazai füves területek életközössége. A hazai füves területek kialakulásának környezeti feltételei. A hazai füves területek jellemzı növényeinek élete. A rét egyszikő növényei
A füves területek legjellemzıbb állatainak testfelépítése, életmódja. Madármegfigyelés. A nemzeti parkok földrajzi elhelyezkedése. A hazai nemzeti parkok jellemzése.
159
Természetismeret
Kétszikő növények. Gyomnövények. Gyógynövények. A mezı jellemzı állatainak élete. Gerinctelen állatok. Gerinces állatok. A füves területek jelentısége, pusztulásuk okai.
. Fogalmazás készítése a természetvédelem jelentıségérıl.
Hazai élıvilág legkiválóbb kutatóinak munkássága. Nemzeti parkjaink: Aggteleki Nemzeti Park, Bükki Nemzeti Park, Tanulmányi séta a Gyirmóti tanösvényre. Kiskunsági Nemzeti Park, Hortobágyi Nemzeti Park, Fertı-Hanság Nemzeti Park. Legújabb nemzeti parkjaink. Videofilm: hazánk tájai A lakóhely és környékének védett, és védelem alatt nem álló természeti értékei. Tanulmányi séta: Adyvárosi tóhoz Megismerési módszerek fejlesztése (folyamatosan) Tartalom
Tanulói teljesítmény minimális teljesítmény Folyamatos megfigyelés, vizsgálódás több Egyszerő kísérletek megfigyelése, elemzése. kiválasztott szempont (madarak viselkedése, a denevérek tájékozódása, az élılények táplálékláncban betöltött szerepe, az ember és környezet kapcsolata…) szerint Az alapfogalmak helyes használata. Egyszerő kísérlet (a mosószer oldó hatás és a vidra bundájának szigetelı hatása; levegı a víz alatt; a fény hatása a növények fejlıdésére…) megtervezése, beállítása, elvégzése, a tapasztalatok önálló rögzítése és értelmezé- Tőzvédelmi szabályok ismerete. se. Információszerzés közvetett módon és valóságos környezet által.
160
Természetismeret
Egészségtan Az emberi életszakaszok felsorolása A mozgás és a személyes higiéné A testkép jellemzıi és változásai az emberi fıbb jellemzıi. élet szakaszaiban. A külsı megjelenésüket döntı mértékben A bır szerepe. meghatározó bır funkciói, kamaszkori változásai. A bır, mint külsı határ szerepe az emberi A pattanásos és mitesszeres bır ápolása. kapcsolatokban. Mit kell tenni a serdülıkor kezdeti szakaszában a bır egészségének megóvásáért A táplálkozás A táplálkozás, mint alapvetı életszükséglet. A táplálék anyagai. A felvett táplálék átalakulása, tápanyagainak szerepe a test felépítésében és mőködésében. Az egészséges étrend jellemzıi. A tápcsatorna kamaszkori változásai, egészséges fejlıdését segítı szokások. Az emberi szexualitás A nemi szervek testbeni helye, szerep, kamaszkori változásai. Hogyan lesz a kisfiúból nagyfiú és a kislányból nagylány? A nemi szervek mőködése és a személyi higiéné. A serdülés lelki, viselkedésbeni változásai (érdeklıdés, fokozódó önállósodás, tiszteletcsökkenés, kritizáló gondolkodás, hangulathullámzás). A második „dackorszak” és jellemzıi. Testi-lelki kapcsolatok a serdülıkor kezdetén. Pszichoszomatikus egység, konfliktushelyzetek és megoldásaik.
A serdülık napi tápanyag szükségletének ismerete.
Napi étrend összeállítása. Megfelelı étkezési ritmusok és étkezési körülmények. Az ideális testsúly kiszámítása.
A serdüléssel járó testi és lelki változások ismérvei.
Szituációs játékok.
Veszélyes anyagok Az alkoholfogyasztás, a dohányzás és a droCikkek győjtése az egészségkárosító gok egészségkárosító anyagainak hatása a anyagokról. szervezetre. Tabló készítéssel. Kipróbálásuk, veszélyhelyzetük felismerése, elkerülése, a csábítás visszautasítása. A szenvedély fajtái. A hasznos szenvedélyek (győjtés, olvasás, sport, hobby, természetjárás). Szenvedélybetegségek kialakulása, közös jellemzıi.
161
Természetismeret
A biztonság megırzése Az ember egészségét veszélyeztetı tényeVeszélyforrások felsorolása. zık: környezet (mesterséges, természetes) szociális helyzet, személyes hatások. A „kockázatos” és „veszélyes” viselkedési módjai, következményei. Az érzelmiek és a Veszélyes foglalkozások győjtése. viselkedés kapcsolatai. Veszélyes foglalko- A káros napsugárzás és zaj egészségkárosító zások. hatásának ismerete. Az érzékszervek szerepe a veszélyhelyzetek felismerésébe, a balesetek megelızésében. Érzékszervek védelme. Az érzékszervek mőködését segítı eszköz (pl. szemüveg) szerepe, helyes használata. Családi élet és kapcsolatok Kapcsolati hálók és szerepük az egyén testi és lelki fejlıdésében. A család szerepe és fıbb funkciói (biológiai, szociális, pszichológiai, gazdasági). A gyermek helye a családban. Szülı (nagyszülı) – gyermek, testvér viszony. A barátság, mint a kapcsolati rendszer egyik alapja. Konfliktusok a kapcsolati rendszerben. Az önismeret jelentısége, szerepe az önnevelésben.
Fogalmazás a családról Családfa készítése. Beszélgetés: Milyen családot szeretnék?
Önismereti teszt kitöltése.
A környezet Az egészséges környezet (lakás, iskola, település) jellemzıi. A termelés és a technológiai fejlıdés káros következményei. A szennyezett környezeti tényezı (levegı, víz, talaj) hatása a fejlıdı szervezetre. Az emberiség felelıssége a természet és a környezet védelméért. A mikrokörnyezet védelmének formái és lehetıségei.
Az egészséges környezet jellemzıinek felsorolása. A környezeti szennyezés okozta betegségek megnevezése.
162
Természetismeret
Tartalom Tájékozódás a térképen és a földgömbön Elemi tájékozódás a fokhálózat alapján; Tájékozódás Magyarország térképén; Hazánk helye a Kárpát-medencében, Európában és a Földön; Kontinensek és óceánok elhelyezkedése, földrajzi helyzete; A Nap látszólagos égi útja, a napóra; A jelenségek és az idı kapcsolata; Tájékozódás az idıben; A Föld tengely körüli forgása; A napi idıszámítás; A Föld Nap körüli keringése; Évi idıszámítás;
Tanulói teljesítmény minimum teljesítmény Elemi szintő tájékozódás a térképen és a földgömbön a fokhálózat segítségével; A térkép használata egyszerő földrajzi ismeretek megszerzésére; Adatok leolvasása a domborzati és vízrajzi térképekrıl; A kontinensek és óceánok felsorolása; Konkrét környezeti jelenségekbıl általánosítás és elvonatkoztatás; Ismerje fel és értse meg a vizsgált jelenségekben megmutatkozó oksági kapcsolatokat, összefüggéseket. Legyen képes a mért adatok értékelésére; Tudjon tájékozódni a térképen;
Ismerje az éghajlati övezeteke, a kontinensek és óceánok elhelyezkedését, a napi és az évi idıszámítás alapját; Egyszerő magyarázat az éghajlati övezetek kialakulásának okairól; Egyszerő, szemléletes képzetek kialakulása a földrajzi övezetekrıl; Magyarország nagytájainak jellegzetességei Az egyes éghajlatot módosító tényezık megA Kárpát-medence kialakulása, vízrajza, ismerése; éghajlati sajátossága, a természet és az em- Az éghajlat változása és a magasság összeber viszonya; függései; Magyarország nagy tájai 1. Az Alföld kialakulása, jellemzı felszíni Tudja a térképen megmutatni a hazai nemzeformái, a táj arculata, éghajlati sajátosságai, ti parkok elhelyezkedését, valamint térképen természetes vizei, környezeti értékei, telepü- megmutatni hazánk nagytájait; lési jellemzıi, társadalmi életképe; Hazánk nagytájainak felsorolása és térképen megmutatása; A Kárpát-medence határainak megnevezése és megmutatása a térképen; Az Alföld tájainak felismerése jellemzı állóvagy mozgóképekrıl és leírás alapján; 2. A Kisalföld kialakulása, jellemzı felszíni Az Alföld és a Kisalföld fıbb egyezı és eltéformái, a táj arculata, éghajlati sajátosságai, rı jellemzıjének összehasonlítása; természetes vizei, környezeti értékei, települési jellemzıi, társadalmi életképe; Éghajlat, éghajlati övezetek A Föld alakja, tengelyferdesége, a besugárzás és az éghajlati övezetek kialakulása; Az egyes éghajlati övezetek; Éghajlatot alakító és módosító tényezık; Az éghajlat vízszintes és függıleges változása;
163
Természetismeret
3. Dunántúli-dombság kialakulása, jellemzı Álló- vagy mozgóképrıl és leírás alapján a felszínformái, a táj arculata, éghajlati sajá- Dunántúli-dombság jellemzı részeinek feltosságai, természetes vizei, környezeti érté- ismerése; kei, települési jellemzıi, társadalmi életképe; 4. Dunántúli-középhegység kialakulása, jel- A Dunántúli-középhegység kistájainak és lemzı felszíni formái, a táj arculata, éghajlat természetes vizeinek biztos megmutatása a sajátosságai természetes vizei, környezeti térképen; értékei, települési jellemzıi, társadalmi életképe Topográfiai fogalmak, adatok pontos leolva5. Az Északi-középhegység kialakulása, sása hazánk domborzati és vízrajzi térképéjellemzı felszíni formái, a táj arculata, ég- rıl; hajlati sajátosságai, természetes vizei, kör- Egyszerő szemléletes képzetek kialakulása nyezeti értékei, települési jellemzıi, társa- hazánk nagytájairól. dalmi életképe 6. Az Alpokalja kialakulása, jellemzı felszínformái, a táj arculata, éghajlati sajátos- Az Alpokalja kistájainak, tanult városainak ságai, természetes vizei, környezeti értékei, megmutatása; települési jellemzıi, társadalmi életképe; A szőkebb lakókörzet természeti és társadalmi jellemzıi; Ismerje Szőkebb lakókörzetének természeti és társadalmi jellemzıinek ismerete; Budapest természeti és társadalmi jellemzıi; Folyamatos megfigyelés, vizsgálódás több Konkrét környezeti jelenségekbıl általánosíkiválasztott szempont szerint. A kızetek tás, elvonatkoztatás. Mérések elvégzése és a tulajdonságainak összehasonlítása. Alapfo- mért adatok értékelése. galmak helyes használata a tapasztalatok értékeléséhez, alapmérések, a mértékegysé- Bemutatás után egyszerő kísérletek fegyelgek pontos használata; mezett és balesetvédelmi, érintésvédelmi Tájékozódás a térben, térképen és a föld- szabályok betartásával megismétlése, a tagömbön. pasztalt jelenségek elmondása. Tájékozódás az idıben a folyamatok lezajlása alapján. Közvetett és közvetlen információszerzés.
164
Fizika
Fizika CÉLOK ÉS FELADATOK A természettudományos világkép kialakításában fontos szerepe van a természet ismeretének, ezen belül is a fizikának. Csak a természettudományos ismeretek megszerzésével válhatnak képessé a tanulók arra, hogy felismerjék a tudomány és az áltudomány közötti különbséget. Ehhez a fizikai ismeretek megfelelı hátteret biztosítanak. A fizika tárgy tanításában támaszkodunk az 5– 6. osztályban, a természetismeret tárgy keretein belül már megszerzett fizikai ismeretekre és kompetenciákra – bıvítve és továbbfejlesztve azokat. Támaszkodunk arra, hogy a természetismeret órákon a tanulók már találkoztak a természettudományos megismerés két, fontos módszerével: megfigyeléssel és a kísérlettel. A kísérletek és mérések elvégzésével a tanulók tapasztalatokat szerezhetnek, és értelmezhetik azokat. A számszerő összefüggések rávilágítanak az anyagi világ törvényszerőségeire. A fizika segít a tanulók mindennapi környezeti, technikai, életviteli problémáinak megoldásában is. A fizika tanulása elengedhetetlen más tantárgyak (például földrajz, biológia, technikai ismeretek) anyagának mélyebb megértéséhez. A kísérletek és mérések elvégzése közben fejlıdik a tanulók manuális készsége. Megismerik az alapmérésekhez használatos legfontosabb mérıeszközöket. A kísérlet pontosságra, alaposságra nevel. Megtanulják, hogy munka közben figyelniük kell társaikra, azok testi épségére, a balesetek megelızésére. A kísérlet és a mérés hatékonyan segíti a tananyag jobb megértését. Ebben az életkorban a számítógép alapszintő használata általánosnak mondható. Ez lehetıséget ad a számítógép célszerő használatára, egyszerőbb önálló feladatok elvégzésére. Fontos az is, hogy a tanuló tudjon önállóan és hatékonyan tanulni. Tanulja meg beosztani a rendelkezésre álló idıt, tudjon a tanulásához segítséget keresni a könyvtárban vagy az internetalapú szolgáltatásokban. További cél a testi-lelki egészség, a harmonikus személyiség kialakítása. Ehhez elengedhetetlen a saját, belsı környezet és a külsı környezet iránti érdeklıdés és igényesség. A természeti és a társadalmi környezet egymásra hatásának megismertetésével is ösztönözzük a tanulót a tudatos környezeti magatartásra, az energiaforrások ésszerő felhasználására. El akarjuk érni azt is, hogy legyenek nyitottak és kritikusak a médiában, a sajtóban megjelenı környezeti gondok iránt, értsék a megoldások keresésének fontosságát. Szőkebb környezetük védelme váljon természetes igénnyé. Környezettudatos magatartásukkal óvják a természetet, saját környezetükben legyenek képviselıi a környezettudatos magatartásnak. KULCSKOMPETENCIÁK 1. Anyanyelvi kommunikáció A tanulóktól a fizikaórákon is elvárjuk a helyes és kreatív nyelvhasználatot. Arra kell törekednünk, hogy a tanulók értsék az olvasott és hallott szöveget; ismerjék a szakkifejezéseket, és legyenek képesek gondolataikat szóban és írásban is − a szaknyelv helyes használatával − szabatosan elıadni. Legyenek képesek egyszerő győjtımunkát végezni: különbözı célokból megfelelı típusú szövegeket összegyőjteni, értelmezni és feldolgozni. 2. Idegen nyelvi kommunikáció Legyenek képesek a tanulók az idegen szakszavak helyes olvasására, írására; a különbözı nemzetiségő tudósok, feltalálók nevének helyes olvasására és kiejtésére.
165
Fizika
3. Matematikai kompetencia A fizikai számítások során fejlıdik a tanulók problémamegoldó gondolkodása és feladatmegoldó készsége. Cél, hogy tudják alkalmazni a tanult matematikai ismereteket a fizikai problémák megoldására. Tudjanak táblázatokat és grafikonokat elemezni, illetve mérési eredményeket grafikonon ábrázolni. 4. Alapvetı kompetenciák a természettudományok és azok alkalmazása terén Szerezzenek a tanulók olyan fizikai ismereteket, amelyeket képesek mozgósítani a mindennapi életben felmerülı problémák megoldása során. Ismerjék fel a természettudományok különbözı területei közötti szoros kapcsolatokat. Legyenek kritikusak az áltudományos, illetve a tudomány- és technikaellenes megnyilatkozásokkal szemben. Tanúsítsanak érdeklıdést a természettudományok − így a fizika − fejlıdésének az egyénre, a táradalomra és az egész Földre gyakorolt hatásaival kapcsolatban. 5. Digitális kompetencia A tanulók tudják használni a számítógépet. Legyenek képesek az interaktív média felelısségteljes használatára; információk megkeresésére, összegyőjtésére és feldolgozására. 6. Hatékony, önálló tanulás A tanulók legyenek képesek a kitőzött cél érdekében kitartóan tanulni; saját tanulásukat megszervezni, a rendelkezésre álló idıvel és információval helyesen gazdálkodni. Tudjanak heterogén csoportban is hatékonyan, képességeiknek megfelelıen dolgozni, tudásukat másokkal is megosztani. 7. Szociális és állampolgári kompetencia Ismerjék fel a tanulók, hogy a fizikai kutatások, felfedezések és azok alkalmazásainak célja csak a közjó szolgálata lehet; tudjanak különbséget tenni a tudomány eredményeinek humánus és antihumánus alkalmazásai között (atomreaktor − atombomba; környezetkárosító és környezetbarát technológiák, stb.). Egyéni- és csoportmunka során alakuljon ki bennük az egyénekkel, csoportokkal stb. való együttmőködés készsége, a megkülönböztetés-mentesség. Legyenek képesek hatékony szakmai kommunikációra. Fizikai ismereteik is szolgálják a különbözı közösségi tevékenységek és a különbözı szinteken hozott döntések kritikus elemzését. 8. Kezdeményezıképesség és vállalkozói kompetencia A tanulók ismerjék meg tágabb környezetüket, legyenek képesek a kínálkozó lehetıségek megragadására. Legyenek képesek fizikai ismereteik kreatív alkalmazására, álljanak készen az új ismeretek megszerzésére, vagy a meglévık bıvítésére. Tudjanak tervet készíteni céljaik elérése érdekében. 9. Esztétikai-mővészeti tudatosság és kifejezıképesség A természeti jelenségek megfigyelése a céltudatos információszerzésen kívül esztétikai élményt is jelent. Ugyanígy alkalmas az esztétikai tudatosság és kifejezıkészség fejlesztésére a megfelelıen összeállított és kivitelezett kísérlet is. Az eszközök alkalmazása céljának és formai megjelenésének (formatervezés) céltudatos összevetése fejleszti az önkifejezés képességét.
166
Fizika
7. évfolyam Éves óraszám: 74 - heti óraszám: 2 Témakör
A témakör feldolgozására javasolt óraszám
Testek haladó mozgása
16
Dinamika alapjai
20
A nyomás
14
Hıtan
20
Összefoglalás, ismétlés
4
Összesen:
74
Megjegyzés: A fizika tantárgy oktatása valójában nem a 7. évfolyamon kezdıdik. Elızményei visszanyúlnak az általános iskola elsı négy évfolyamára (környezetismeret) valamint az 5-6. évfolyam természetismeret tantárgyára. A hosszúság, idı, tömeg, térfogat (őrtartalom) mérése a matematika tantárgy keretén belül történik. Célok: a fizika és a természettudományos tantárgyak iránti természetes érdeklıdés fenntartása. a fizikai megismerési folyamat tudatosítása, alkalmazása, erısíteni a megfigyelı, kísérletezı, véleményalkotó képességeket tanári irányítással egyszerő kísérletek elvégzése, alakuljon ki a munkafegyelem, a rendezett munkavégzés iránti készség. megértsék, hogy az anyag tulajdonsága, mérhetısége a fizikában fontos szerephez jut. megerısíteni a tanulókban, hogy változás csak a környezet valamilyen hatására (kölcsönhatás) jöhet létre. erısíteni a természet védelmének igényét tudatosuljon, hogy a mozgás az anyag egyik sajátossága részben matematikai leírását adni a mozgásoknak, érzékeltetve, hogy a matematika a fizika leíró nyelve. megalapozni a mozgás relatív voltát, viszonylagosságát tudják csoportosítani különbözı szempontok alapján a környezetben tapasztalható mozgásokat mérési kísérletekben, azok elemzésében, értelmezésében a tanulók jártasságának fejlesztése kísérletek segítségével fejleszteni a tanulók tudatos megfigyelıképességét, logikus gondolkodását, a figyelem összpontosítását az anyagfogalom elmélyítése, a mezı fogalmának pontosítása a hıjelenségek kísérleti vizsgálatával történı, a halmazállapot-változások mennyiségi jellemzése, értelmezése mechanikai kölcsönhatások megítélése, mennyiségi viszonyok feltárása Eötvös Lóránd munkásságának bemutatása a gravitációhoz kötıdıen Általános követelmények: a tanuló szerezzen gyakorlatot egyszerőbb fizikai mennyiségek mérésében, a mértékegységek használatában, azok átváltásában ismerje a különbözı kölcsönhatásokat, azok közös tulajdonságait ismerje az erıt, mint mozgásállapot-változást okozó hatást
167
Fizika
ismerje a tehetetlenség, a tömeg fogalmát ismerje az energia fogalmát, a mechanikai energia megmaradásának törvényét TESTEK HALADÓ MOZGÁSA Tartalom
Tanulói teljesítmény minimális teljesítmény
Az egyenes vonalú egyenletes mozgás A hely és a mozgás viszonylagossága (vonatkoztatási rendszerek) A haladó mozgás. Az egyenesvonalú egyenletes mozgás kísérleti vizsgálata, fogalma, jellemzése A sebesség kiszámítása ( v = s / t ) A sebesség mértékegységei Grafikonok készítése és elemzése A sebesség, az út, idı kiszámítása Az egyenes vonalú egyenletesen változó mozgás A mozgásállapot jellemzése. A változó mozgás fogalma, kísérleti vizsgálata és kvalitatív jellemzése. Az átlagsebesség és a pillanatnyi sebesség. A gyorsulás fogalma, kiszámítása. Az egyenletesen változó mozgás grafikus leírása. A szabadon esı test fogalma, A szabadon esı test mozgása.
Hely és a mozgás viszonylagosságának felismerése az egyenletes mozgás felismerése konkrét példákon. Az egyenletes mozgás jellemzése Sebesség jele, mértékegységei (v; m/s; km/h) Sebesség, út, idı kiszámítása mértékegységváltás nélkül, mértékegységváltással. Grafikonok készítése, elemzése, adatok leolvasása a grafikonról. Az egyenletesen változó mozgás kvalitatív jellemzése, grafikus leírása, a változó mozgás felismerése konkrét példákon. Átlagsebesség, pillanatnyi sebesség értelmezése, megkülönböztetése. A sebességváltozás felismerése, értelmezése. A gyorsulás, sebességváltozás, idı kiszámítása mértékegységváltás nélkül (a = ∆v / ∆t) A szabadesés jellemzése
Kapcsolatok: Matematika: számolás tizedes törtek segítségével, grafikus ábrázolás, arányosságok megfigyelése, egyenletek rendezése és megoldása, mértékegységek átszámítása DINAMIKA ALAPJAI. Tartalom
Tanulói teljesítmény minimális teljesítmény A mozgásállapot megváltozása. A mozgás és a mozgásállapot közötti különbA tehetetlenség fogalma és törvénye . ség. A tehetetlenség törvénye. A tömeg, , erı fogalma, mértékegységei. A tömeg fogalma, mértékegysége, mérése. Tömeg és a térfogat mérése. A sőrőség fogalma, kiszámítása és mérték- Sőrőség kiszámítása következtetéssel, képletegységei. tel, mértékváltás nélkül, mértékváltással. m =ρ x v ; v= m /ρ Az erıhatás és az erı Erı mérése, ábrázolása Az erı mértékegységének dinamikai értelme- N értelmezése zése. Az erı ábrázolása vektorral. Az erık együttes hatásának értelmezése, erık Erı és ellenerı. összeadása paralelogramma módszerrel Két erı együttes hatása. Hatás, ellenhatás törvénye, felismerése, Egyensúly elemzése Különféle erıhatások és következményeik. Súrlódás, közegellenállás felismerése, gyakor-
168
Fizika
A súrlódás, közegellenállás, rugóerı kísérleti vizsgálata, értelmezése, jellemzése. A gravitációs erı és a súly. Súlymérés erımérıvel.
lati példákon, jellemzése Gravitációs erı és a súly fogalma, különbsége, felismerése gyakorlati példákon A súly mérése, következtetés a test tömegébıl a súlyára A rugalmas erı hatásainak felismerése Egyetemes tömegvonzás Egyetemes tömegvonzás. Energia, munka jele, fogalma. Az energia és a munka Az energia elemi fogalma. A munka értelme- A munka (W=F x s ) kiszámítása mértékváltás nélkül, mértékváltással. Erı, elmozdulás kizése, kiszámítása, mértékegysége. számítása következtetéssel, képlettel. A mechanikai energia fajtái. Forgatónyomaték fogalma, kiszámítása, mérEgyszerő gépek : emelı, lejtı tékegysége. Forgatónyomaték Ismerje az egyszerő gépek gyakorlati alkalmazását Kapcsolatok: Matematika: arányossági kapcsolatok: egyenes arányosság. Egy szám és ellentettje (a hatásellenhatás értelmezéséhez). A NYOMÁS Tartalom
Tanulói teljesítmény minimális teljesítmény Nyomás értelmezése, kiszámítása, mértékegy- Nyomás fogalma, kiszámítása, mértékegysége. Nyomóerı, nyomott felület kiszámítása. Nyosége. másmérı eszközök jártasságszintő használata. Pascal törvénye és gyakorlati alkalmazásai. A hidrosztatikai nyomás. A hidrosztatikai nyomás kísérleti vizsgálata, a nyomást meghatározó paraméterek. Közlekedıedények. A Értse a felhajtóerı létezését, létrejöttét és légnyomás. Nyomáskülönbségen alapuló esz- szerepét a testek úszásakor, lebegésekor, elközök merülésekor. A felhajtóerı kísérleti vizsgálata. Az úszás, Egyszerő feladatokban felhajtóerı számítása. lebegés, elmerülés feltételei. Egyszerő felada- Ismerje a folyadékok között ható erıket, azok tok Arkhimédész törvényére. tulajdonságait, leírását és ezekkel magyarázni a hajszálcsövesség jelenségét Kapcsolatok: Matematika: számítások gyors, pontos végzése, számológép használata Földrajz: az idıjárás változás és a légköri nyomás változás kapcsolata Biológia: a növényi tápanyagfelszívás: a talaj nedvessége Technika: talajnedvességgel szembeni szigetelés HİTAN Tartalom
Tanulói teljesítmény minimális teljesítmény A termikus kölcsönhatás. Az energiafajták felismerése. A termikus kölcsönhatás és a belsı energia. Termikus kölcsönhatás leírása A belsı energia elemi értelmezése. Hımennyiség kiszámítása, hımérsékletHımennyiség fogalma, kiszámítása, hımér- változás és égés esetén séklet-változás és égés esetén. E2 - E1 = c x m x (T2 - T1) E2 - E1 = Lé x m A fajhı, égéshı fogalma, mértékegysége.
169
Fizika
Az égéshı kiszámítása
Halmazállapot-változások. Az olvadás, olvadáspont, olvadáshı, fagyás, fagyáspont, párolgás, forrás, forráspont, forráshı, a lecsapódás A halmazállapot-változásokat bemutató kísérletek elemzése, grafikonok értelmezése Energiaváltozások halmazállapot-változások közben. Feladatok megoldása, grafikus ábrázolások
Az energia-megmaradás törvénye. A testek energiaváltozása kölcsönhatás közben. A hatásfok kiszámítása. A teljesítmény fogalma, kiszámítása, mértékegységei. Energiaváltozás és az idı kiszámítása. Joule és Watt munkássága - kiselıadás, győjtımunka
A fajhı, égéshı jele, fogalma, mértékegysége Gızgép, gızturbina, belsı égéső motorok mőködésének leírása Halmazállapot-változásokat bemutató kísérletek elemzése. A halmazállapot-változások ismerete, leírása, felismerése. Olvadáspont, fagyáspont, forráspont. Olvadáshı, fagyáshı, forráshı. Halmazállapot-változás közben bekövetkezı energiváltozás kiszámítása következtetéssel, képlettel. Grafikonok értelmezése, grafikonok készítése. Az energiamegmaradás törvényének ismerete, alkalmazása A teljesítmény és a hatásfok kiszámítása mértékegységváltás nélkül. Energiaváltozás, idı kiszámítása.
Kapcsolatok: Matematika: egyenes arányosság biztos ismerete, grafikus ábrázolás, arányosságok megfigyelése, egyenletek rendezése, megoldása Kémia: a belsı energia megalapozása, az anyagok belsı szerkezete, felépítése, jellemzése a részecske modell segítségével a részecskék egymással való kölcsönhatása Történelem: az ıskori ember tőzgyújtása Technika: a hıerıgépek mőködése, belsı égéső motorok használata, energiával való takarékosság lehetısége. ÖSSZEFOGLALÁS, ISMÉTLÉS Javasolt óraszám: 4 óra Célok: A tanév anyagának rendszerezése, a fizikai fogalomrendszer áttekintése, rendszerezése, a megismert fizikaterületek gyakorlati alkalmazásokban való megfigyelése. A továbbhaladás feltételei: A tanuló legyen képes egyszerő jelenségek, kísérletek irányított megfigyelésére, a látottak elmondására Tudja értelmezni és használni a tanult fizikai mennyiségeknek (út, sebesség, tömeg, erı sőrőség, hımérséklet, energia, teljesítmény) a mindennapi életben is használt mértékegységeit. Ismerje a súly fogalmát, tudja, hogy a súlytalanság állapota nem jelenti a gravitáció hiányát. Ismerje fel a tanult halmazállapot-változásokat a mindennapi környezetben. Legyen tisztában az energia-megmaradás törvényének alapvetı jelentıségével. Értse, hogy egyszerő gépekkel csak erıt takaríthatunk meg, munkát nem. Legyen képes kisebb csoportban egyszerő kísérletek, mérések elvégzésére, azok értelmezésére.
170
Fizika
8. évfolyam Éves óraszám: 55,5 - heti óraszám: 1,5 Témakör
A témakör feldolgozására javasolt óraszám
Elektromos alapjelenségek. Az egyenáram
19
Az elektromos áram hatásai. Az elektromágneses indukció
19
Fénytan
12
Összefoglalás, ismétlés
5
Összesen:
55
Célok: a fizika és a természettudományos tantárgyak iránti természetes érdeklıdés fenntartása hogy felismerjék a tanulók, hogy mely, a környezetükben fel-lelhetı jelenségek tartoznak a fizika tárgykörébe a fizika megismerési folyamat tudatosítása, alkalmazása: erısíteni a megfigyelı, kísérletezı, véleményalkotó képességeket tanári irányítással egyszerő kísérletek elvégzése; alakuljon ki a munkafegyelem, a rendezett munkavégzés iránti készség megértsék, hogy az anyag tulajdonságainak mérhetısége fontos szerephez jut a fizikában az anyagok szerkezeti felépítésének alapvetı megismerése megerısíteni a tanulókban, hogy változás csak a környezet valamilyen hatására (kölcsönhatás) jöhet létre erısíteni a természet védelmének igényét, fontosságát mérési kísérletekben, azok elemzésében, értelmezésében a tanulók jártasságának fejlesztése; logikai gondolkodás fejlesztése a lényeg meglátásnak érdekében újabb megmaradási tétel megismerésével megerısíteni a tanúlókban a természeti, fizikai törvények alapvetıen egyszerő voltát, a tanulói absztrakciós képességek fejlesztése érdekében kísérletek segítségével fejleszteni a tanulók tudatos megfigyelı képességét, logikus gondolkodását, a figyelem összpontosítását az elektromossághoz kötıdı kísérletekkel a tanulói érdeklıdés magas szinten tartása az anyagfogalom elmélyítése: a mezı fogalmának pontosítása az elektromos jelenségek, fogalmak ismeretével segíteni a kémia kapcsolódó ismereteit az elektromos áram hatásain alapuló eszközök gyakorlati alkalmazása, mőködésük fizikai elvei tudatosuljon az elektromos energia igen széleskörő alkalmazási lehetısége; az energiával való takarékosság jelentısége gazdasági és környezetvédelmi szempontból az elektromosság területén végzett magyar kutatómunka jelentısége és hatásai a fény, mint anyag, kölcsönhatásokban való szerepének érzékeltetése. Általános követelmények: a tanuló ismerje fel, hogy mely jelenségek tartoznak a fizika területéhez
171
Fizika
szerezzen gyakorlatot egyszerőbb fizikai mennyiségek mérésében, a mértékegységek használatában, azok átváltásában ismerje az anyagok felépítését, részecskemodelljét illetve másik megjelenési formáját: a mezıt ismerje a különbözı kölcsönhatásokat, azok közös tulajdonságait; bizonyos kölcsönhatások alkalmával bekövetkezı mozgásállapot változásokat ismerje az energia fogalmát, a mechanikai energia megmaradásának törvényét; az energia jelentıségét a mindennapokban; az energia elıállítását ismerje az energiaváltozás munkavégzéssel és hıközléssel történı lehetıségét tudjon erı és elmozdulás ismeretében munkát kiszámítani tudja az anyag részecskeszerkezetét használni fogalmak, jelenségek (hıtágulás, hıvezetés, belsı energia, halmazállapot-változás) magyarázásakor legyen képes fegyelmezett, pontos munkavégzésre, a fizikai megismerési folyamat és gondolkodás alkalmazására ismerje az elektromos tulajdonsággal rendelkezı részecskéket; biztosan elemezzék az elektromos állapotú testek elektron többletét, illetve hiányát ismerje az elektromos mérımőszerek használatát, balesetmentes alkalmazását alkalmazható tudással rendelkezzen a fogyasztók különbözı kapcsolásainak törvényszerőségeirıl legyen képes az adott ismeretanyaghoz kötıdı feladatok megoldására, jelenségek értelmezésére legyen számára egyértelmő az elektromos energia sokrétő hasznosítási lehetısége, alkalmazhatósága, veszélyei és annak elhárítása értse és tudja fény hatásait, anyagi természetét értékelje a látás szerepét az információszerzésben Elızmények: Az energia, munka, hı fogalmának biztos ismerete. Erıhatások és mozgásállapot-változások közötti ok-okozati összefüggés. Matematikai ismeretek: egyenes és fordított arányosság ismerete és gyakorlata. Betős kifejezések rendezése (összeadás, szorzás). Életkornak megfelelı beszédkészség, fegyelmezettség, lényegkiemelı logikus gondolkodás, valamint a fegyelmezett munkavégzés iránti igény. ELEKTROMOS ALAPJELENSÉGEK. AZ EGYENÁRAM Tartalom Tanulói teljesítmény minimális teljesítmény Elektromos kölcsönhatás A testek részecskéinek szerkezete: az elektron, proton, neutron és az ion fogalma Az elektromos állapot fogalma és felismerése kísérletekben Az elektromos töltés fogalma és mértékegységei Elektrosztatika kísérletek Áramkörök összeállítása, áramkör részei, áramköri rajzok készítése és elemzése. Áramforrások Az elektromos áram fogalma, jellemzése. Az áramerıség fogalma és mértékegységei,
Az elektromos mezı jellemzése, anyagjellege Elektrosztatikai alapismeretek: vonzás, taszítás, töltés; a töltés mértékegysége Áramkörök összeállítása, áramkör részei, áramköri rajzok készítése, legfontosabb áramköri jelek felismerése, alkalmazása Áramforrások felismerése, fajtái, galvánelemek Elektromos áram fogalma, jellemzése Áramerısség fogalma, jele, mértékegysége,
172
Fizika
kiszámítása, mérése Elektromos vezetık és szigetelık Az elektromos feszültség fogalma, mértékegysége és mérése Baleseti veszélyek és balesetvédelmi szabályok. Galvani, Volta, Amper munkássága. Elektromos ellenállás kvalitatív fogalma, összefüggés (egy adott fogyasztó esetében) a feszültség és az áramerısség között Feszültség és áramerısség mérés azonos fogyasztó esetén Ohm törvénye. Az ellenállás kiszámítása és mértékegysége Az ellenállás, feszültség, áramerısség kiszámítása A vezetékek ellenállása. Az ellenállást befolyásoló tényezık, Ohm munkássága Fogyasztók soros és párhuzamos kapcsolása Kapcsolások összeállítása Eredı ellenállás értelmezése és kiszámítása soros kapcsolás esetén A párhuzamosan kapcsolt ellenállások és az eredı ellenállás összehasonlítása Feszültség és áramerısség mérés soros és párhuzamos kapcsolás esetén, áramkörök és ezek kapcsolási rajzainak elemzése (csillár, hajszárító áramköre)
kiszámítása (I = Q / t) Áramerısség és feszültség mérése Elektromos vezetık és szigetelık jellemzése, felismerése a gyakorlatban.
Ohm törvényének ismerete és alkalmazása Az ellenállás, feszültség, áramerısség kiszámítása, mértékváltás nélkül, mértékváltással.
A vezetékek ellenállását befolyásoló tényezık, következtetés az ellenállás nagyságára a tényezık (l, ρ, A) változtatása esetén. Fogyasztók (zsebizzók) soros és párhuzamos kapcsolása Ténylegesen összeállított áramkörben és kapcsolási rajzon a fogyasztók soros és párhuzamos kapcsolásának felismerése Eredı ellenállás, feszültség, áramerısség öszszefüggései soros és párhuzamos kapcsolásban R
Kapcsolatok: Fizika: az anyag szerkezeti felépítése; az anyag egyik megjelenési formája a mezı. Matematika: grafikus ábrázolás, mérési eredmények táblázatba foglalása; egyenes és fordított arányosság fogalma, ábrázolása grafikonon; számolás tizedes törtekkel; egyszerő egyenletek megoldása. Kémia: az atomok és az atomokat felépítı elemi részecskék. AZ ELEKTROMOS ÁRAM HATÁSAI. AZ ELEKTROMÁGNESES INDUKCIÓ Tartalom Tanulói teljesítmény minimális teljesítmény Az elektromos áram hatásai (hı, mágneses, kémiai, élettani) kísérleti vizsgálata és gyakorlati alkalmazása Az elektromágnes. az elektromágnes erısségét befolyásoló tényezık Baleset megelızési szabályok Az elektromos teljesítmény, feszültség, áramerısség hatásfok fogalma, kiszámítása
Az elektromos áram hıhatásának felismerése Az elektromos munka, teljesítmény, feszültség, áramerısség, hatásfok kiszámítása mértékegység váltás nélkül A háztartási eszközök teljesítményének, “fogyasztásának” nagyságrendi összehasonlítása. Energiatakarékosság
173
Fizika
Energiatakarékosság Az elektromos “fogyasztás” és a kWh mértékegység értelmezése Az elektromágnes gyakorlati alkalmazása (telefon, csengı, motor, mérımőszerek) Jedlik Ányos és Kandó Kálmán munkássága
Az elektromágnes fogalma, erısségét befolyásoló tényezık
Az elektromos áram mágneses, vegyi és élettani hatásának ismerete, alkalmazásának felismerése, elektromos eszközökben Ismerje és tartsa be a baleset megelızési szabályokat. Ismerje a telefon szerepét a kommunikációban Az elektromágneses indukció kísérleti vizsgá- Elektromágneses indukció felismerése, a folata. lyamat résztvevıinek megnevezése. Az indukált feszültség és áram fogalma. Indukált elektromos áram létrehozásának felLenz törvénye. tételei, az áram nagyságát befolyásoló tényeAz indukált áram nagyságát befolyásoló té- zık. nyezık. Farraday munkássága. A váltakozó áram elıállítása és jellemzése. A váltakozó áram kvalitatív jellemzése. A váltakozó áramú generátor mőködési elve. A váltakozó áram hatásai, elınyei, különbség A váltakozó áram tulajdonságai. az egyen- és váltakozó áram között. A váltakozó áram és feszültség jellemzése. A hálózati áram alkalmazásának gyakorlati A váltakozó áram hatásai. tudnivalói. A transzformátor felépítése, mőködése. Ösz- Az elektromágneses indukció leggyakrabban szefüggés a transzformátor tekercseinek me- használt alkalmazásainak ismerete. netszáma és a feszültség között. A transzformátor felépítése, mőködése, szereFeladatok megoldása a menetszám és a fe- pe a távvezetékrendszerben, a gyakorlati eszszültség kiszámítására. közökben. Távvezetékrendszer, a váltakozó áram elı- Egyszerő feladatok a menetszám és a feszültnyei. ség kapcsolatában. Déri Miksa, Bláthy Ottó, Zipernovszky Károly Kapcsolatok: Földrajz: energiatermelés és energiaszállítás.
FÉNYJELENSÉGEK Tartalom
Tanulói teljesítmény minimális teljesítmény
A fény és tulajdonságai A fényforrások és csoportosításuk. A fénnyel kapcsolatos kölcsönhatások. A fény energiája. A fény egyenes vonalú terjedése. Az árnyék. A fény terjedési sebessége légüres térben (levegıben). A fény visszaverıdése. A fényvisszaverıdés kísérleti vizsgálata. A fényvisszaverıdés törvénye. A fény visszaverıdése domború és homorú felületekrıl. A sík- és gömbtükrök képalkotása.
A fény is anyag, kölcsönhatásra képes, az életben nélkülözhetetlen anyag. A fény egyenes vonalú terjedése, terjedési sebessége levegıben, más anyagokban.
A fényvisszaverıdés törvénye. A fény visszaverıdése domború és homorú tükörrıl. A gömbtükrök képalkotása. Ismerje a tükrök gyakorlati alkalmazásait.
174
Fizika
A gömbtükrök alkalmazásai. (orvosi tükör, visszapillantó tükör). A fénytörés A fénytörés kísérleti vizsgálata, jelensége, fogalma. A beesési, törési szög. A törésmutató, A fény terjedési sebessége különbözı közegekben. A fény teljes visszaverıdése. Fénytörés lemezen és prizmán. A színek; infravörös és ultraibolya sugarak. A fény áthaladása győjtı- és szórólencsén. Képalkotások. Optikai eszközök: egyszerő nagyító, fényképezıgép vetítıgép, mikroszkóp, távcsı. Az emberi szem és a látás fizikája. A szemüveg alkalmazása. A dioptria fogalma. A fény és a testek színe.
A fénytörés jelensége. A beesési és törési szög. A törésmutató. A fény terjedési sebessége közegekben. Fénytörés lemezen és prizmán. Színek, a fény és a testek színe. A fény áthaladása győjtı- és szórólencsén, képalkotás. Optikai eszközök fajtái, képalkotása, használata. Az emberi szem hibái, javításának, korrekciójának módja. A szem védelmével kapcsolatos tudnivalók, a munkahely jó megvilágítása.
Kapcsolatok: Matematika (geometria): az egyenes és tulajdonságai. Biológia: a fény szerepe az élet szempontjából. A látás folyamata, a szem szerkezete. Kémia: a fény kémiai hatásai. Földrajz: nap- és holdfogyatkozás. Biológia: fotoszintézis folyamata: a fény szerepe a fotoszintézisben; a látás folyamata. ÖSSZEFOGLALÁS, ISMÉTLÉS Célok: Az általános iskola fizika anyagának rendszerezése; a fizikai fogalomrendszer áttekintse, rendszerezése; a megismert fizikaterületek gyakorlati alkalmazásokban való megjelenése. Felkészülés a középfokú iskolák fizika tanítására. Továbblépés feltételei: A diák ismerje fel a tanult elektromos és fénytani jelenségeket, a tanórán, és az iskolán kívüli életben egyaránt. Ismerje az elektromos áram hatásait és ezek gyakorlati alkalmazását. Ismerje és tartsa be az érintésvédelmi és baleset- megelızési szabályokat. Legyen képes tanári irányítással egyszerő elektromos kapcsolások összeállítására, feszültség- és árammérésre. Tudja értelmezni az elektromos berendezéseken feltüntetett adatokat. Ismerje a háztartási elektromos energiatakarékosság jelentıségét és megvalósításának lehetıségét. Tudja az anyagokat csoportosítani elektromos és optikai tulajdonságaik szerint. Legyen tisztában a szem mőködésével és védelmével kapcsolatos tudnivalókkal, ismerje a szemüveg szerepét. Ismerje a mindennapi optikai eszközöket. Legyen képes alapvetı tájékozódásra az iskolai könyvtár lexikonjai, kézikönyvei, természettudományos ismeretterjesztı könyvei, folyóiratai között.
175
Biológia és egészségtan
Biológia és egészségtan Alapelvek Az Ember a természetben mőveltségi területen folyó nevelés-oktatás során a tanulók lehetıséget és hathatós segítséget kapnak ahhoz, hogy korszerő természettudományi mőveltséget, világképet, gondolkodás- és szemléletmódot építsenek fel magukban. A mőveltségi területen zajló nevelés-oktatás a fenntartható fejlıdés és az elvárható biztonság igényeinek megfelelıen formálja a tanulók gondolkodásmódját, természethez való viszonyát. A környezettudatos, a természet kincseit védı, óvó magatartás a Föld iránt érzett felelısség kialakításához járul hozzá. A mőveltségi terület arra hívja fel a tanulók figyelmét, hogy az ember része a természetnek, annak rendszereivel megbonthatatlan egységet alkot, társadalmi és egyéni cselekvései a természet folyamatainak részét képezik. A biológiai és egészségtani mőveltségtartalmak tanulmányozásával a tanulók megismerik az élet sajátságait, az élı és az élettelen természet szoros kapcsolatát, az élıvilág egységét, fejlıdését és rendszerszerő „mőködését”, az élılények állandóságát és változékonyságát. Ezek az ismeretek a természet szeretetére, a meggyızıdésbıl fakadó, tudatos, aktív környezetvédelemre nevelhetnek. Az e területen megszerzett mőveltség fontos eszköze lehet annak a törekvésnek, amelynek célja, hogy a tanulók tudatosan betartsák az egészséges életmóddal kapcsolatos szabályokat. Célok Ismerjék meg a tanulók a hazai életközösségek kialakulásának környezeti feltételeit, legjellemzıbb élılények testfelépítését életmódját. Tovább fejleszteni a természet szeretetét, védelme iránti felelısségét, cselekvıképességét. Életvitelükben olyan szokásrendszer kialakítása, mely egészségük megırzését biztosítja. Fejlesztési feladatok Tájékozódás a természettudományról, a tudomány és a tudományos megismerés természetérıl Természettudományos megismerés Tájékozódás az élı és az élettelen természetrıl
176
Biológia és egészségtan
7. évfolyam Heti óraszám: Évi óraszám:
1,5 óra 55,5 óra
Témakörök, óraterv I. Ismétlés, emlékeztetı A hazai életközösségek Az ember egészsége II. Távoli tájak természetes élıvilága A trópusi éghajlati öv természetes életközösségei A mérsékelt éghajlati öv természetes életközösségei A hideg éghajlati öv természetes élıvilága A tengerek és a tengerpartok élıvilága III. A földi élıvilág általános jellemzése IV. Az élılények rendszere V. Összefoglalás, rendszerezés ÖSSZESEN:
3 óra
24 óra
7 óra 16 óra 5 óra 55 óra
Követelmények: Ismerjék a hazai erdık fıbb típusait. Tudják a leggyakoribb erdıt alkotó fák, az erdıben élı élılények nevét, szervezeti felépítését. Tudjanak táplálkozási láncokat összeállítani. Ismerjék meg lakóhelyük környékén elıforduló természetes és telepített erdıket. A hazai vizek, vízpartok, füves területek legjellemzıbb növényeit tudják felsorolni, megadott szempontok szerint jellemezni. Tudjanak példákat mondani az élılények környezethez való alkalmazkodására. Tudják, hogy mely emberi beavatkozások veszélyeztetik a hazai életközösségeket. Szerezzenek tapasztalatokat a helyi élıhelyek környezeti állapotáról. Ismerjék a családi élet szerepét, fıbb funkcióit. Ismerjék a környezeti szennyezıdés hatásait. A serdüléssel járó testi és lelki változásokat ismerjék. Tudja az egészséges táplálkozás, rendszeres testmozgás személyes higiéné fontosságát. Ismerje az ember egészségét veszélyeztetı tényezıket. Távoli tájak természetes élıvilága Elızmények, kapcsolódás: Természetismeret, Biológia és egészségtan: A hazai életközösségek élılényeinek testfelépítése. Az élılények környezeti feltételei. Az erdık, vizek-vízpartok, füves területek jelentısége. Halmazállapot változások, csapadékkeletkezés, levegınyomás, folyadéknyomás. Földrajz: kontinensek, óceánok helyzete, természeti adottságai, természetföldrajzi övezetesség.
177
Biológia és egészségtan
Tartalom
Tanulói teljesítmény minimális teljesítmény A tanult erdık (ıserdı, trópusi lombhullató, A különféle erdık elıfordulása a Földön. Az erdık kialakulásának élettelen környezeti mérsékeltövi lombhullató, tajgaerdı) életközösségeinek legjellemzıbb, táplálékláncot tényezıi. alkotó fajainak neve, külsı felépítését, életA trópusi esıerdık, a lomberdık és a tajgaerdık elıfordulása, környezeti adottságai. módját. A különféle erdıkben élı növények és állatok Az adott erdıtípus legnagyobb kiterjedéső erdejének jellemzése. Élılényeinek testfelépí- lényeges ismertetıjegyeinek kiemelése, ösztése, életmódja kapcsolata az élı és élettelen szehasonlítása. környezetével, szerepe az életközösségekben. Az erdık jelentısége a bioszférában, pusztulásuk okai és védelmük. A természetes életközösségek védelme az Az erdı és az ember kapcsolata. egész földi élet számára létfontosságú. Példák az erdei életközösségek károsításának módjára és annak megakadályozására. Létfontosságuk hangsúlyozása, az emberiség életben maradása szempontjából. A forró övezet termesztett növényei, tenyésztett állatai. A mérsékelt övezet termesztett növényei tenyésztett állatai.
A növények éghajlathoz való alkalmazkodásának megfigyelése vizsgálódások, kísérletek során. Tenyésztett állatok, termesztett növények testfelépítése, jelentısége az emberi táplálkozásban.
A különféle füves területek elıfordulása a Földön. A füves területek kialakulásának élettelen környezeti tényezıi.
A füves puszták életközösségeinek legjellemzıbb, táplálékláncot alkotó fajainak neve, külsı felépítése, életmódja.
A szavanna, és a préri életközösségeinek jellemzı élılényei. A kiválasztott füves területek jellemzı élılényeinek testfelépítése, életmódja, kapcsolata az élı és élettelen környezettel, szerepük az életközösségben. A füves puszták pusztulásának okai, védelmük. Az ember és a füves területek kapcsolata.
A tananyagban nem szereplı élılények esetében is legyen képes az élılény testfelépítése, életmódja alapján a környezetére és a környezetalapján az élılény testfelépítésére, életmódjára következtetni.
178
Biológia és egészségtan
A szélsıséges éghajlatú területek elıfordulása a Földön. A szélsıséges éghajlatú területek kialakulásának élettelen környezeti tényezıi. A sivatag, a tundra, a sarkvidékek és a hegyvidékek elıfordulása, környezeti adottságai, övezetes elıfordulásai. A jellemzett szélsıséges éghajlatú területek jellemzı élılényeinek testfelépítése, életmódja, kapcsolata az élı és élettelen környezettel, szerepük az életközösségben. Az elsivatagosodás jelensége, veszélyei. Függıleges övezetesség.
A szélsıséges éghajlatú területek életközösségeinek legjellemzıbb, táplálékláncot alkotó fajainak neve, külsıfelépítése, életmódja, egyegy táplálékláncot összeállítása a szélsıséges éghajlatú területek életközösségeinek megismert élılényeibıl. Egy-két példa a különbözı életközösségek élılényeinek testfelépítése és környezete közötti összefüggésre.
A tenger, tengerparti élıhelyek elıfordulása, jellemzı élılényeinek testfelépítése, életmódja, kapcsolata élı és élettelen környezetével, szerepe az életközösségben. A partközeli és a nyílt vizek, valamint a mélytengerek környezeti adottságai, legfontosabb élılényeinek jellemzıi és szerepe az életközösségben. A tengerek és óceánok öntisztulása, a szenynyezıdés következményei és a megelızés lehetıségei.
A tenger, tengerparti élıhelyek életközösségeit alkotó legjellemzıbb táplálékláncot alkotó fajainak neve, külsı felépítése, életmódja. Tápláléklánc a vizes élıhelyek életközösségeinek megismert élılényeibıl. Egy-két példa a vizes élıhelyek élılényeinek testfelépítése és környezete közötti összefüggésre.
A Földi élıvilág általános jellemzése Elızmény, kapcsolódás Természetismeret: A levegı a víz és a talaj tulajdonságai. Hazánk nemzeti parkjai. Lakóhely környéki védett területek. Biológia és egészségtan: A hazai és távoli tájak életközösségeinek környezeti tényezıi, táplálkozási kapcsolatai. Kémia: A víz- a levegı – és a talajszennyezés forrásai: az anyagok körforgása vízben oldódó égéstermékek. Az ózon szerepe. Kémhatás. Földrajz: Kızet, levegı, vízburok. Fizika 7. osztály: Energia, energiaváltozások és ezekkel együtt járó környezet szennyezeti folyamatok.
179
Biológia és egészségtan
Tartalom
Tanulói teljesítmény minimális teljesítmény Az ökológiai környezet, a környezet tényezıi: Ökológiai környezet, élı és élettelen környeAz életközösségek összetevıi, jellemzıi. Az zeti tényezık, tőrıképesség, termelı szervezeéletközösségek szervezıdése, anyagforgalma, tek, fogyasztó szervezetek, lebontó szervezea tápláléklánc, táplálékpiramis. tek. Greenpeace, WWF, a Föld barátai mozAz életközösségek pusztulásának okai, végalmak. Környezetszennyezés. delmük jelentısége a földi élıvilág és ezen Az élıvilágban az anyagok állandó körforgást végeznek. belül az emberiség szempontjából. A természetes és mestersége életközösségek Anyag és energiaáramlás. A tápláléklánc felépítése, a táplálékpiramis és jellemzıjük. mennyiségi összefüggései. A bioszféra ökológiai egyensúlyát veszélyez- Az élılények életmódja és az élıhelyek közti tetı hatások, következményeik és tennivalóik. kapcsolat felfedezése. A környezetkárosító hulladékok győjtése. Reflex helyi környezetvédı mozgalom ismerete.
Az élılények rendszere Elızmény, kapcsolódás: Természetismeret, Biológia és egészségtan: Növény és állatszervezettani ismeretek (hazai és távoli tájak élılényei). Közvetlen környezetünkben élı növények + állatok tulajdonságai, jellegzetes életmódja, szaporodása. Földrajz, Földtörténeti korok, Föld keletkezése. Tartalom Tanulói teljesítmény minimális teljesítmény A rendszerezés elvei, a természetes rendszer. A megismert élılények csoportosítása, osztályozása különbözı szempontok szerint. Tudósok, kutatók munkássága. Linné, Darwin, Kitaibel Pál A megismert állatok és növények felismerése A legfontosabb rendszertani kategóriák. legfontosabb morfológiai jegyeik alapján. Ország: orsz. A megismert állatok és növények megkülöntörzs: t. böztetı jegyeinek kiemelése. osztály: o. Az élılények tulajdonságainak összehasonlífaj: f. tása, az azonosságok és különbségek felismerésére. A megismert élılények besorolása a fıbb Sejtmag nélküliek orsz.: rendszertani kategóriákba. baktériumok t. A baktériumok az egysejtőek és gombák áltaegysejtőek orsz. lános jellemzıi, egészségügyi és ökológiai gombák orsz. jelentıségük. növények orsz. moszatok t. zuzmók t. mohák t. harasztok t. nyitvatermık t. zárvatermık t.: kétszikőek o., egyszikőek o.
A növények általános jellemzıi. A fıbb rendszertani növénycsoportok jellemzıi.
180
Biológia és egészségtan
állatok orsz. Az állatok általános jellemzıi. Fıbb rendszerszivacsok t. csalánozók t. tani csoportok jellemzıi. győrősférgek t. puhatestőek t: csigák osztálya kagylók o. fejlábúak o. ízeltlábúak t: rákok o. rovarok o. pókszabásúak o. gerincesek t.: halak o. kétéltőek o. hüllık o. madarak o. emlısök o.
181
Biológia és egészségtan
8. évfolyam A biológia tanterv tartalmazza az egészségtan tantervi modul tananyag tartalmát és követelményrendszerét. Heti óraszám: 1.5óra Évi óraszám: 55 óra Óraterv Témakörök I. Az emberi test felépítése II. A bır és mozgás IV. Az anyagcsere, táplálkozás, légzés, anyagszállítás, kiválasztás V. Érzékelés, szabályozás VI. Szaporodás, egyedfejlıdés VII. Összefoglalás, rendszerezés Összesen
6 8 15 15 9 2 55
Követelmény: A tanulók ismerjék az emberi test szervezıdését, szervrendszereinek felépítését és mőködését, lássák a rész és egész viszonyát, kapcsolatrendszerét, értsék az életfolyamatok visszafordíthatatlanságát, az egyes szervezıdési szintek szerkezete és mőködése közötti oksági összefüggést, felelısségtudattal vállalják nemiségüket és a hozzá tartozó magatartást, ismerjék a káros szenvedélyek szervezetre családi, baráti körre gyakorolt hatását és tudjanak “nemet” mondani, tudják, hogy az egészség érték és törekedjenek megırzésére, ismerjék a szervrendszerek és szerveik leggyakoribb elváltozásait, betegségtüneteit, megelızésük lehetıségeit, tudják, hogy mikor és milyen orvoshoz kell fordulniuk, sajátítsák el az egészséges életvitel szokásrendszerét, a betegápolás és az elsısegélynyújtás legfontosabb ismereteit és gyakorlatait, szerezzenek gyakorlatot a vázlatrajzok, ábrák elemezésében, készítésében. tudja alkalmazni a biológiai mővelıdési anyagban feldolgozott ismereteit a mindennapi életben. Az emberi test szervezıdése Elızmény, kapcsolódás: Természetismeret: Testtájak, testarányok a kamaszkorban; a testfelépítéssel kapcsolatos ismeretek. Biológia és egészségtan: Az egysejtő állatok részei, mőködésük. Kémia: Energiaforrások és testünk építı anyagai.
182
Biológia és egészségtan
Tartalom
Tanulói teljesítmény minimális teljesítmény Az emberi test arányai.
Az emberi test tájai, arányai. Az emberi test szervezıdési szintjei: sejt, szövet, szerv, szervrendszer, szervezet. A sejt részei és mőködése. A sejt legfontosabb anyagai. A szövetek: hám, támasztó és kötıszövet: porc, csont, ín, zsír, laza-rostos kötıszövet; vér, izomszövet: harántcsíkolt, sima, szívizom Az idegszövet felépítésének és mőködésének jellemzıi, helyük a testben. A test szervrendszerei és szerepük a szervezetben. A szervezet, mint egységes egész. A mikroszkóp felépítése és mőködése. Emberi szövetek mikroszkópos vizsgálata.
Szervezıdési szintek. Legfontosabb belsı szervek elhelyezkedése. A sejt részei, anyagai. A szövetek jellemzése, csoportosítása.
A mikroszkóp használata. Szövetek felismerése.
A bır és a mozgás Elızmény, kapcsolódás: Természetismeret: A bır mőködése, kamaszkori változásai: bırápolás, kozmetika a kamaszkorban: a kamaszkori mozgás-szervrendszer: helyes testtartás; a mozgás-szervrendszeri elváltozások: púposság, görnyedtség, energia, energiaváltozás; hely és helyzetváltoztatás, testen belüli mozgás. Biológia és egészségtan: A támasztó és kötıszövetek. Izomszövet és a hámszövet. Fizika: A testek mozgása. Háztartástan: A család egészsége: ápolt külsı, személyi higiénia. Napirend, hetirend. Tartalom
Tanulói teljesítmény minimális teljesítmény
A test elsı védelmi vonala a bır. A bır rétegei, szervei, szövetei és mőködésük. Videofilm (Az emberi test). Bırápolás, egészséges öltözködés. Bırsérülés, sebek ellátása. (horzsolás, égés, fagyás, vágás...) A bır elváltozásainak betegségeinek: pattanás, gombásodás, bırkeményedés tünetei, megelızésük. A mozgás-szervrendszer aktív és passzív részei: izmok, csontok felépítése, kapcsolódása, mőködése. A fej, a törzs és a végtagok csontjai, legfontosabb izmai.
A bır rétegei, azokat alkotó szövetek, bır függelékei. A bır mechanikai, vegyi, fény és hıártalmak elleni védımőködése. Bır ápolása, tisztítása. Egyszerőbb kötések elkészítése. A bır elváltozásai. A napsugárzás káros hatása. A mozgás-szervrendszer részei, felépítése, kapcsolódása, együttmőködése.
183
Biológia és egészségtan
A mozgás energiaigénye. A sport és a rendszeres mozgás szerepe a szervrendszer egészséges mőködésében, fejlıdésében. Gyakori mozgás-szervrendszeri elváltozások, betegségek: hanyag testtartás, lúdtalp, gerincferdülés, ficam, rándulás, törés, izom és ínszakadás felismerése, megelızési módja. Elsısegélynyújtás mozgás-szervrendszeri sérüléseknél. Csontok vizsgálata. (terhelés, szerves, szervetlen anyag tartalma) Videofilm (emberi test). Relaxáció szerepe, formái.
Egyszerőbb gyakorlatok megtanulása (a helyes testtartás, járás, ülés, munkavégzés). A leggyakoribb mozgásszervi sérülések megelızésének módjai.
A sérült testrészek rögzítése. Rendszeres testmozgás megszervezése Elsısegélynyújtás alapelvei.
Az anyagcsere Táplálkozás, légzés, anyagszállítás, kiválasztás Elızmény, kapcsolódás: Természetismeret: A táplálkozás, légzés, anyagszállítás, kiválasztás, kamaszkori jellemzıi, az egészséges táplálkozás, a helyes fogápolás; a sport szerepe a szervezet egészséges mőködésében; a lassúégés; égéshı; joule, mentık munkája Kémia: Táplálékok, tápanyagok; oldat, oldódás; néhány elem szerepe az élı szervezetben. Biológia és egészségtan: a sejt anyagai; az emberi test szövetei. Fizika: A nyomás Háztartástan: Táplálkozás, ételkészítés. Konyhakultúra, étkezési szokások. Tartalom
Tanulói teljesítmény minimális teljesítmény A tápanyagok: építı, főtı járulékos és egész- Táplálkozás szervrendszerének fıbb szervei: séghatásuk. A szájüreg, a gyomor, a máj, a hasnyálmirigy, A tápcsatorna felépítése és mőködése. (video) a vékonybél, a vastagbél részvétele az emészA fogápolás és az egészséges táplálkozás leg- tésben és az anyagfelvételben. fontosabb ismérvei. A fogápolás és az egészséges táplálkozás legaz emésztıszervrendszer és az anyagcsere fontosabb szabályai. betegségeinek: fogszuvasodás, gyomorrontás, bélfertızés, bélférgesség, máj- és hasnyálmirigy gyulladás megelızése. Népek étkezési szokásai. Magyar étkezési kultúra. A levegı útja a légzıszervrendszerben. A légzıszervrendszer felépítése és mőködése. A hangadás. a hangadás. A tüdı vitálkapacitásának fejlesztése. Nyálkahártya.
184
Biológia és egészségtan
A légzıszervrendszer betegségeinek: nátha, torok-, tüdıgyulladás, tüdıbaj megelızése. A keringés szervrendszer felépítése és mőködésük. A vér alkotói és szerepük. A vér mint védelmi vonal. Elsısegélynyújtás vérzéseknél. A különbözı vérzések felismerése, ellátása (orrvérzés, artériás, vénás). A keringési szervrendszer betegségei: érelmeszesedés, visszértágulás, infarktus és megelızésük. Kisebb vérzéssel járó sérülések: horzsolás, karcolás, egyszerőbb vágott sebek. Videofilm: Az emberi test. Kiválasztás, vízháztartás. A vizeletkiválasztó-szervrendszer felépítése, mőködése, betegségei: vese-hólyagkı, vesegyulladás és megelızésük. A dohányzás, kábítószer és az alkoholfogyasztás káros élettani hatása az anyagcsere szervrendszereire. Videofilm (kábítószerrel kapcsolatban). Az építı és lebontó anyagcsere, energiaváltozás.
A légzıfelületet csökkentı hatások (légszenynyezettség, dohányzás, gyulladás) következményei és azok megelızése. A vér anyagszállítása és védımőködése. A vér útja a nagy- és kisvérkörben. A nyomókötés, fedıkötés. Az orrvérzés.
A leggyakoribb szív- és érrendszerbeli betegségek megelızésének lehetıségei. A kisebb vérzéssel járó sérülések ellátása.
A vizelet kialakulása, elvezetése. A vese és a húgyutak leggyakoribb betegségeinek megelızése. A legális és illegális szerek, függıség, hozzászokás fogalma, törvényi szabályozás. A sejtanyagcsere felépítı és lebontó folyamatainak összefüggései. Az anyagcserében részt vevı anyag kimutatása.
Érzékelés, szabályozás Elızmény, kapcsolódás: Természetismeret: Fény, optikai eszközök, a szem. Biológia és egészségtan: Az emberi test szervezıdési szintjei: idegsejt, idegszövet, szerv, szervrendszer. Fizika: Elektrosztatikai alapjelenségek, feszültség. Kémia: Néhány elem szerepe az élı szervezetben. Háztartástan: Napirend, hetirend. Tartalom
Tanulói teljesítmény minimális teljesítmény Az idegrendszer fıbb részei, elhelyezkedése.
Az idegrendszer szervezıdése, részei, felosztása. Az idegsejt jellemzıi, típusai, kapcsolódása. Az inger, az ingerület keletkezése, vezetése, átadása. Az idegrendszer érzı mőködései: látás, hallás, Az idegi szabályozás lényege, az idegi szabályozás. Az érzékszervek felépítése. szaglás, ízlelés, egyensúlyérzékelés, hıérzékelés és szervei.
185
Biológia és egészségtan
Az érzékszervek védelme, ápolása. A belsı elválasztású mirigyek és mőködésük. Hormonális szabályozás. (A közvetlen és közvetett hatású hormonok.) A reflex: feltétlen, feltételes. A szomatikus és vegetatív idegi szabályozás. A belsı környezet viszonylagos állandóságának fontossága. A szabályozás alapelvei. A szabályozó szervrendszer és az érzékszervek leggyakoribb elváltozásai: rövidlátás, távollátás, kancsalság, szürkehályog, betegségei: ideggyulladás, kimerültség, neurózis, hormonzavarok és megelızésük. Élvezeti anyagok: kávé, tea és a kábítószerek: heroin, LSD, káros hatása a szervrendszerre. Érzéki csalódások vizsgálata. (különbözı feladatok elvégzése.)
A hormontermelı mirigyek neve, elhelyezkedése. A hormonok szabályozása (agyalapi mirigy) lényege. Az akaratlagos és akarattól független szabályozás.
Az érzékszervi fogyatékosság korrigálásának lehetıségei. A szem, fül elváltozásai. Idegrendszeri betegségek.
Az alkohol és a leggyakrabban használt drogok kábítószerek élettani hatása.
Szaporodás, egyedfejlıdés Elızmény, kapcsolódás: Természetismeret: A serdülık szaporító szerveinek felépítése és mőködése; a szexuális személyi higiéné alapelemei; az emberi élet szakaszai; a kamaszkor és a második gyermekkor jellemzıi. Biológia és egészségtan: A hormonális szabályozás, belsı elválasztású mirigyek. Tartalom
Tanulói teljesítmény minimális teljesítmény A szaporodás és fajfenntartás. Az ivarsejtek termelıdésének helye és ideje. A nıi és férfi szaporító szervrendszer felépíté- A nemi jellegek. se. Két szaporítórendszer különbsége. A petesejt és a hímivarsejt összehasonlítása. A szaporító szervrendszer fejlıdésének üteme Az elsıdleges és másodlagos nemi bélyegek. eltérı a többi szervrendszerétıl. A nemi mőködések szabályozása. A férfi és a nıi szaporító szervrendszer hason- Folyamatos férfi nemi mőködés. lósága és különbségei. A megtermékenyítés helye és ideje. A menstruációs ciklus, megtermékenyülés, A menstruációs ciklus. terhesség. Korai szexualitás hátrányai (abortusz) Születésszabályozás. A korai fogamzásgátlás A fogamzásgálás leggyakoribb módja. veszélyei. A leggyakoribb nemi - és nemi úton terjedı A leggyakoribb nemi betegségek: kankó, szi- betegségek elkerülésének módja, nemi filisz és a nemi úton terjedı betegségek: higiéne. AIDS, herpesz. Menstruációs naptár készítése. Kockázatok felmérése, kivédése. A reproduktív szervek higiénéje. A magzat fejlıdésének idıtartama és fıbb Az embrionális fejlıdés fıbb jellemzıi. állomásai. A magzat fejlıdésének helye, idıtartama, fıbb állomásai. A szülés. A szülés.
186
Biológia és egészségtan
Az ember születés utáni egyedfejlıdési szaka- A születés utáni fejlıdés szakaszai, azoknak szai: újszülöttkor, csecsemıkor, korai gyerlegjellemzıbb testi, lelki és viselkedésbeli mekkor, kisgyermekkor, második gyermekmegnyilvánulása. kor, kamaszkor, ifjúkor, érettkor, öregkor, aggkor, a hosszú élet kora. Az egyes szakaszok jellemzıbb testi, szellemi és viselkedésbeli jellemzıi, egészségügyi problémái. Videofilmek (Emberi test)
187
Kémia
Kémia Órakeret Heti óraszám éves óraszám
7. évfolyam 1,5 55,5
8. évfolyam 1,5 55,5
Témakörök óraszámai 7. évfolyam Kémia alapismeretek. (56 óra) Bevezetés Az anyagok tulajdonságai és változásai Néhány anyag és változás vizsgálata Atomszerkezeti alapismeretek Elemek és vegyületek Kémiai reakciók Év végi ismétlés Témazárók írása
7 óra 17 óra 10 óra 6 óra 9 óra 3 óra 4 óra
8. évfolyam Szervetlen kémia (56 óra) Ismétlés Az elemek általános jellemzése A nemfémes elemek vegyületei A fémes elemek vegyületei Háztartásunk anyagai Év végi ismétlés Témazárók írása
3 óra 4 óra 16 óra 18 óra 8 óra 3 óra 4 óra
Alapelvek, célok A tanulók természettudományos kompetenciájának kialakítása és fejlesztése: a természettudományos kompetencia készséget és képességet jelent arra, hogy ismeretek és módszerek sokaságának felhasználásával magyarázatokat és elırejelzéseket tegyünk a természetben, valamint az ember és a rajta kívüli természeti világ közt lezajló kölcsönhatásban lejátszódó folyamatokkal kapcsolatban magyarázatokat adjunk, elırejelzéseket tegyünk, s irányítsuk cselekedeteinket. A természettudományos kompetencia kritikus és kíváncsi attitődöt, az etikai kérdések iránti érdeklıdést valamint a biztonság és fenntarthatóság tiszteletét foglalja magában. A természettudományos kompetencia fejlesztésén kívül a kémia tanítása során a következı kulcskompetenciák fejlesztése kiemelkedıen fontos: • anyanyelvi kommunikáció • matematikai kompetencia • digitális kompetencia • a hatékony önálló tanulás • szociális és állampolgári kompetencia • kezdeményezıképesség és vállalkozói kompetencia A kulcskompetenciák a természettudományos kompetencia fejlesztése során egybefonódnak, egymást kiegészítve jelennek meg egy-egy feladat megoldása kapcsán. A kémia tanításának célja a tanulók természettudományi gondolkodásmódjának fejlesztése, környezettudatosságra való nevelése. A tanulók legyenek érzékenyek környezetük állapota 188
Kémia
iránt, legyenek képesek a környezet sajátosságainak, minıségi változásainak megismerésére és elemi szintő értékelésére, a környezet természeti és ember alkotta értékeinek felismerésére és megırzésére, a környezettel kapcsolatos állampolgári kötelességeik vállalására és jogaik gyakorlására. Konkrét hazai példákon ismerjék fel a társadalmi-gazdasági modernizáció egyénre gyakorolt pozitív és negatív hatásait a környezeti következmények tükrében. Értsék a fogyasztás és a környezeti erıforrások kapcsolatát, a fenntartható fogyasztás elvét. Fejlesztési feladatok Anyanyelvi kompetencia A tanuló rendelkezzen azzal a képességgel, hogy különféle kommunikációs helyzetekben, szóban és írásban kommunikálni tudjon, kommunikációját kísérje figyelemmel és alakítsa a helyzetnek megfelelıen. Legyen képes megkülönböztetni és felhasználni különféle típusú szövegeket, megkeresni, összegyőjteni és feldolgozni információkat, különbözı segédeszközöket használni, saját szóbeli és írásbeli érveit a helyzetnek megfelelı módon meggyızıen megfogalmazni és kifejezni. Matematikai kompetencia A tanuló rendelkezzen azzal a képességgel, hogy alkalmazni tudja az alapvetı matematikai elveket és folyamatokat az ismeretszerzésben és a problémák megoldásában, keresse a dolgok logikus okát és érvényességét. A digitális kompetencia, az információs és kommunikációs kultúra fejlesztése A tanuló képes legyen az információs társadalom technológiáinak magabiztos és kritikus használatára. Ez a következı készségeken, tevékenységeken alapul: információ felismerése, visszakeresése, értékelése, tárolása, elıállítása, bemutatása és cseréje, továbbá kommunikáció és hálózati együttmőködés az interneten keresztül. A hatékony önálló tanulás A tanuló legyen képes kitartóan tanulni, saját tanulását megszervezni egyénileg és csoportban egyaránt, ideértve az idıvel és az információval való hatékony gazdálkodást is. A hatékony és önálló tanulás késztesse arra a tanulót, hogy elızetes tanulási élettapasztalataira építve tudását és képességeit helyzetek sokaságában használja. Szociális és állampolgári kompetencia A tanulók legyenek képesek arra, hogy különféle területeken hatékonyan tudjanak kommunikálni, vegyék figyelembe és értsék meg a különbözı nézıpontokat, tárgyalópartnereinkben keltsenek bizalmat és legyenek empatikusak. Az attitődök vonatkozásában az együttmőködés, a magabiztosság és az integritás a legfontosabb. Fontos része ennek az attitődnek a személyes elıítéletek leküzdésére és kompromisszumra való törekvés. Kezdeményezıképesség és vállalkozói kompetencia Olyan készségekkel és képességekkel rendelkezzen a tanuló, mint tervezés, szervezés, irányítás, vezetés, delegálás, az elemzés, a kommunikálás, a tapasztalatok értékelése az egyéni, a páros és a csapatmunkában történı munkavégzés során. A tanulók személyiségfejlesztésében a kémia tanításának célja, hogy legyen a tanuló nyitott, érdeklıdı a környezet és a társadalom iránt, ismerje meg azokat a jelenlegi folyamatokat, amelyek bolygónk környezeti válságjelenségeit okozzák, képes a közvetlen környezete megóvására, értékeinek megırzésére és gyarapítására, képes mozgósítani természettudományos és mőszaki mőveltségét a felmerülı problémák megoldása során, képes kitartóan önállóan tanulni, saját tanulását megszervezni egyénileg, párban és csoportban egyaránt, ideértve az idıvel és az információval való hatékony gazdálkodást,
189
Kémia
olyan ismeretszerzési, tanulási technikákat ismerı és alkalmazni tudó, amelyek segítségével el tudja sajátítani a kémiai mőveltségtartalmat, a környezetében megjelenı és a mindennapi tevékenységében felhasználásra kerülı anyagok tulajdonságait ismerı és az anyagokat tudatosan felhasználó, a kémiai jelenségek és azok összefüggéseit értı, környezet- és természetbarát szemlélettel bíró, tudatos és felelıs környezet- és természetvédı magatartást tanúsító, egészséges életmódra törekvı, szükségleteit és lehetıségeit ismerı, egyéni képességeit felismerı, azokat tudatosan fejlesztı, önmővelés iránti igénnyel rendelkezı, önálló ismeretekhez jutásra képes a környezeti jelenségek, folyamatok megfigyelése, mérése, kísérleti vizsgálatok végzése és értelmezése során, az ismerethordozó eszközöket a természettudományok iránti érdeklıdésének kielégítése érdekében használni tudó, maradandó, hasznosítható tudással rendelkezı. Követelmények A tanulók: végezzenek önállóan megfigyeléseket, vizsgálatokat, tudjanak egyszerő kísérleteket megtervezni és végrehajtani, az eszközöket és anyagokat balesetmentesen tudják használni, a megfigyelések, vizsgálatok, kísérletek során nyert adatokat tudják áttekinthetıen rendezni, legyenek képesek az így nyert eredményeket értelmezni, azokból következtetéseket levonni, ítéletet alkotni, legyenek képesek saját tanulási stratégia kialakítására, a motiváció folyamatos fenntartására, a figyelmük összpontosítására, a gondolataikat világosan, szabatosan, a kémiai szakkifejezéseket, jelrendszert alkalmazva szóban és írásban meg tudják fogalmazni, alkalmazni tudják az alapvetı matematikai elveket és folyamatokat az ismeretszerzésben és a problémák megoldásában, tudjanak táblázatok adatait, ábrákat, grafikonokat értelmezni, a természetben lejátszódó jelenségeket és a technikai alkalmazásokat az ismereteik mennyisége és mélysége szerint meg tudják magyarázni, legyenek képesek az elméleti ismereteiket a gyakorlatban is alkalmazni, elemi szinten legyenek tájékozottak az anyag részecsketermészetérıl, a részecskék kölcsönhatásáról, legyenek képesek az információ megkeresésére, összegyőjtésére és feldolgozására a digitális eszközök segítségével, törekedjenek a helyi környezet- és természetvédelmi problémák enyhítésére, legyenek képesek az anyagokról és a folyamatokról szerzett elméleti és gyakorlati ismereteik birtokában fizikai és pszichés egészségük és az egészséges környezet megırzésére, legyenek tájékozottak arról, hogy a természettudomány egyes ágai kutatóinak munkája egymásra épül és e munkákban magyar tudósok és kutatók is jelentıs szerepet töltöttek és töltenek be. A tanulók képességeinek fejlesztésében kiemelkedı szerepet töltenek be a kísérletek. Erıs motivációt jelentenek és az emlékezetbe vésést segítik. Emellett fejlesztik a tanulók megfigyelıképességét, lényeglátását, absztrakciós képességét, manuális képességét, felelısségét, a rendezett munkavégzésre való képességet, az együttmőködés képességét.
190
Kémia
Rövidítések a Tartalom c. részek alatt: Tk.: Tanári bemutató kísérlet tk.: tanulói kísérlet Gy.: győjtımunka K.: kiselıadás I.k.: iskolán kívüli tevékenység Jelölések | A kerettanterv által nem tartalmazott tananyag Minimális teljesítmény: a továbbhaladás feltétele
7. évfolyam KÉMIAI ALAPISMERETEK. Elızmény, kapcsolódás Természetismeret: természetismereti alapfogalmak; különféle anyagok tulajdonságai (víz, levegı, fémek); változások (oldódás, olvadás, égés) Fizika: halmazállapotok, halmazállapot-változások; energia, energiatípusok; elektromosságtani alapismeretek; fémek áramvezetése; a sőrőség kiszámítása; Földrajz: a légkör; ásványi szenek és lelıhelyek Biológia és egészségtan: romló környezet és egészség; az elemek szerepe az élı szervezetben, izotópos orvosi vizsgálatok Történelem: történelmi korok és a kémia; (bronzkor, vaskor); radioaktív kormeghatározás Technika: a fémek feldolgozása Matematika: mértékegységek, átváltások; arányossági következtetések; százalékszámítás; hatványozás, számok normálalakja Feladat A kémiaórák anyaga és szemlélete olyan élményszerő legyen, hogy a tanulók érdeklıdését fel tudja kelteni. A természetismeret órákon elsajátított alapismereteket felhasználva bıvüljön ismeretük a környezetükben elıforduló néhány anyag és folyamat vizsgálata alapján. Tudatosuljon bennük, hogy a kémia jelen van az életünkben, mindennapi tevékenységünk része. A kémiának szerepe van a környezet megóvásában, a környezeti károk helyreállításában. Cél legyen a tanuló nyitott, érdeklıdı a környezete iránt, olyan ismeretszerzési, tanulási technikákat ismerı, amelyek segítségével el tudja sajátítani a kémiai mőveltségtartalmat, egyéni képességeit tudatosan fejlesztı. Követelmény A tanulók ismerjék meg a kémia jelentıségét a múltban és a mindennapjainkban, ismerjék a kémia jelentıségét a környezetvédelemben, fogadják el és tartsák be a balesetmentes kísérletezés szabályait, tudják, hogy a levegı és a víz az élet feltétele, felelısek a védelméért, tudják az anyagokat csoportosítani különbözı szempontok szerint, legyenek képesek az anyagok tulajdonságait (érzékelhetı és kémiai) megállapítani vizsgálódás, mérés, tanári demonstrációk és tanulói kísérletek alapján, tudják a kémiai változásokat megkülönböztetni más anyagi változásoktól,
191
Kémia
legyenek képesek megfigyeléseket, vizsgálatokat, egyszerő kísérleteket leírás alapján elvégezni, a nyert adatokat tanári útmutatás alapján rendezni, adott szempontok alapján értelmezni, emlékezıtehetsége, lényegkiemelı képessége, önfegyelme, önértékelési képessége fejlıdjön, legyenek képesek társaikkal az együttmőködésre. Témakörök BEVEZETÉS AZ ANYAGOK TULAJDONSÁGAI ÉS VÁLTOZÁSAI Elızmény, kapcsolódás Természetismeret: alapismeretek Fizika: halmazállapotok, halmazállapot-változások; energia, energiatípusok E témakör szerepe az érdeklıdés felkeltése a tantárgy iránt. A tanulást segítı eszközökkel való megismerkedés, az eszközök helyes használata. Bemutatása annak, hogy milyen módon lehet az anyagok tulajdonságait megállapítani. A megfigyelésben a lényegest a lényegtelentıl elválasztani. Néhány konkrét változás vizsgálata. Követelmény A tanulók értsék a tantárgy célkitőzéseit, helyét a természettel foglalkozó tantárgyak között, ismerjék meg a jelentıségét a múltban és mindennapjainkban, ismerjék meg a környezetvédelem fontosságát, tudják, hogy mi a szerepe a kísérletezésnek, ismerjék meg és fogadják el az elıvigyázatossági rendszabályokat, ismerjék a tankönyv és a munkafüzet felépítését, tudják helyesen használni, közös ismertetıjegy alapján tudjanak anyagokat és változásokat csoportosítani, legyenek képesek az anyagok tulajdonságainak megállapítására az anyagok érzékelhetı tulajdonságai, adatokat tartalmazó táblázatok és tanári demonstrációk ill, tanulói kísérletek alapján. Tartalom
Tanulói teljesítmény minimális teljesítmény
A kémia tárgya, jelentısége, története. A kémia és a környezet - védelem. Gy.: Cselekvési lehetıségek keresése a közvetlen környezetben. Gy.: Környezetvédı jelek. Hogyan tanuld a kémiát? A kísérletezés célja, elıvigyázatossági rendszabályok. A laboratóriumi eszközök és edények. Az anyagok tulajdonságainak csoportosítása. Érzékszervekkel, méréssel, kölcsönhatással megállapítható tulajdonságok. Fizikai és kémiai változások. tk.: kockacukor porítása, melegítése tk.: a víz forralása Tk.: a jód szublimációja. Halmazállapot-változásokat kísérı energiaváltozások. Kémiai változásokat kísérı energiaváltozások. Tk.: magnézium égetése
A környezetvédı jelek felismerése. Elıvigyázatossági rendszabályok. A megismert edények és eszközök megnevezése, használata. A tanuló-kísérletek szakszerő bemutatása szóbeli utasítás vagy leírás alapján.
A kémiai tulajdonságok és a kémiai változás felismerése. Energiadiagram értése, energiadiagram rajzolása. A halmazállapot-változások és a megfigyelt reakciók besorolása a megfelelı típusba (exoterm-endoterm).
192
Kémia
Tk.: higanyoxid hevítése Az anyagok csoportosítása különbözı szem- A kémiai változások kiindulási anyagainak és pontok szerint. a keletkezett anyagoknak a megnevezése. NÉHÁNY ANYAG ÉS VÁLTOZÁS VIZSGÁLATA Elızmény, kapcsolódás Kémia: az anyagok tulajdonságai és változásai Természetismeret: természetismereti alapfogalmak; különféle anyagok tulajdonságai (víz, levegı); változások (oldódás, égés) Fizika: halmazállapotok, halmazállapot-változások, energia, energiatípusok; tömegmérés, térfogatmérés, a sőrőség kiszámítása, Földrajz: a légkör; ásványi szerek és lelıhelyek Feladat Életünk két nélkülözhetetlen anyagának, a levegınek és a víznek a vizsgálata, a felelısség kialakítása a tisztaságuk megóvásában. Az égésnek, mint az egyik legfontosabb kémiai változásnak a vizsgálata. Energiaforrások azok környezeti hatásának megismerése. Az energiatakarékosság fontosságának felismertetése. A mindennapi életben elıforduló anyagok és azok tulajdonságainak megfigyeltetése során bıvül az anyagismeret. A kísérletek elvégzése során fejlıdik a megfigyelıképesség, a lényegkiemelés képessége, a leírás alapján történı munkavégzés során a szövegértés képessége. Követelmény A tanulók tudják a levegı összetevıinek nevét, azok néhány tulajdonságát és százalékos arányát, ismerjék a levegıszennyezés fı forrásait és anyagait, lássák be, hogy égéskor az égı anyag oxigénnel reagál, az égéstermék oxid, tudjanak példákat mondani gyors és lassú égésre, ismerjék az égésfajták hasonló és eltérı sajátosságait, tudják a tőzoltás kémiai lényegét, a gyakorlati tennivalókat, tudják az energiaforrások használatának környezeti hatásait, az energiatakarékosság szükségességét, ismerjék a szilárd, cseppfolyós és légnemő tüzelıanyagokat, használatuk szabályait, tudják, hogy hogyan és mire lehet a vizet bontani, melyek a keletkezett anyagok, értsék meg az egyesülés és bomlás fogalmát, értsék a vegyület fogalmát, tudják értelmezni az oldat, oldószer, oldott anyag kifejezéseket, legyenek képesek telített és telítetlen oldatokat készíteni, tudják, hogy a köznapi életben gyakran használt anyagok közül mely anyag melyik oldószerben oldódik, legyenek képesek a mindennapi életben elıforduló oldatok készítési és felhasználási utasításában feltüntetett adatok értelmezésében, tudjanak az oldatokkal kapcsolatos számítási feladatokat megoldani, legyenek jártasak egyszerő kísérletek elvégzésében, tudjanak adott összetételő oldatot készíteni (mérleg, areométer, hımérı, mérıhenger használata ) tudjanak egyszerő vizsgálatokat megtervezni, végrehajtani a keverékek szétválasztásával kapcsolatban, ismerjenek néhány szétválasztási mőveletet, tudják vizsgálataik, kísérleteik során szerzett ismereteiket pontosan megfogalmazni, írásban (rajzban) rögzíteni, tudják feladataikat áttekinthetıen felépíteni és megoldani.
193
Kémia
Tartalom
Tanulói teljesítmény minimális teljesítmény A levegı összetétele. A levegı összetétele (térfogat %-os) tulajdonA levegı tulajdonságai, felhasználása, a ságai, felhasználása. cseppfolyós levegı. A levegı összetételének megváltozása, a le- A leggyakoribb szennyezések és azok forrásai. vegıszennyezés forrásai és anyagai. Az ismeretközlı eszközöktıl nyert adatok Gy.: A TV és a Kisalföldi napilap adatainak a értelmezése. város levegıminıségérıl figyelemmel kísérése. A lassú és gyors égés feltételei. Példák gyors és lassú égésre, az égésfajták Az oxigén. A kilélegzett szén-dioxid. hasonló- és eltérı tulajdonságai. Az égés, mint tk.: a szén-dioxid kimutatása. az anyag oxigénnel való egyesülése, az égésA tőzoltás. termék oxid. A tőzoltás, mint az égés egyik Energiaforrások: ásványi szenek, mesterséges feltételének megszüntetése. szenek, földgáz és kıolaj. A tőzelıanyagok, mint keverékek. Gy.: egyéb energiaforrások. Energiatakaré- A tőzelıberendezések használatának általános kosság. szabályai. K.: szervezetünk energiaforrásai. Tőz esetén a helyes magatartásforma. Az oldatok összetevıi. Telített és telítetlen Az oldatok összetevıi. oldatok. Oldódás és energiaváltozás. Híg és A mindennapi életben elıforduló oldatok kétömény oldatok, az oldatok jelentısége. szítési és felhasználási utasításában feltünteOldatok tömeg %-os összetétele. tett adatok értelmezése. Adott töménységő tk.: oldatok készítése, oldódás vizsgálata. (víz oldat készítése. Számítási feladatok megoldáés cukor, víz és kálium-nitrát) sa a tömegszázalékkal kapcsolatban. Tk.: (víz és jód; alkohol és jód víz és nátrium- Higítással és töményítéssel kapcsolatos felhidroxid; víz és tömény kénsav) adatok megoldása. A természetes víz, mint oldat. Tk.: csapvíz lepárlása, csapvíz desztillálása, A bepárlás és a desztillálás alapjai. A tisztaság köznapi és kémiai értelmezése. A természetes vizek összetétele. A desztillált víz, mint kémiailag tiszta anyag. A desztillált víz összetétele. A víz összetétele. A víz bomlása hidrogénre és oxigénre. Tk.: vízbontás, az alkotórészek kimutatása. A hidrogén égése. A bomlás fogalma. A kémiai reakciók kiindulási és keletkezett A hidrogén tulajdonságai, égése. anyagainak megnevezése. A durranógáz. Az egyesülés. A reakciók besorolása a megfelelı reakciótíA vizek szennyezıdésének fı forrásai, a víz- pusba. szennyezés következményei. A víz jelentısé- A víz, hidrogén, oxigén besorolása a megfelege. A víz körforgása. lı anyagcsoportba. Az anyagok csoportosítása összetétel szerint: A vizek leggyakoribb szennyezéseinek forráegyszerő anyag, összetett anyag, keverék, sai. vegyület, elem. Az eddig megismert anyagok besorolása a A vegyületek fontos jellemzıi. megfelelı anyagcsoportba. Keverékek szétválasztása összetevıikre. Leírás alapján tk.: ülepítés, szőrés, lepárlás, desztillálás, kris- a szétválasztási mőveletek elvégzése. tályosítás. A fizikai tulajdonságok, mint a szétválasztási mőveletek alapjai.
194
Kémia
ATOMSZERKEZETI ALAPISMERETEK Elızmény, kapcsolódás Fizika: elektromosságtani alapfogalmak Matematika: hatványozás, számok normálalakja Történelem: radioaktív kormeghatározás Biológia és egészségtan: izotópos orvosi vizsgálatok. Feladat A tanuló helyes természettudományos világképének alakítása az anyag részecskeszerkezetének bemutatásával, az anyagban a részecskék megszámlálhatatlanságának beláttatásával. Olyan alapvetı ismeretek nyújtása az atomok felépítésérıl, elektronszerkezetük kiépülésérıl, periodikusan változó tulajdonságaikról, amelyeket a késıbbi tanulmányaik során tudnak alkalmazni. Követelmény A tanulók tudják, hogy az elemek azonos atomokat tartalmaznak, ezért azonos a kémiai jelük, számára váljon meggyızıdéssé, hogy az anyagok láthatatlan apró részecskékbıl épülnek fel, tudják, hogy az anyagot felépítı részecskék alapegységei az atomok, ismerjék az atomokat felépítı elemi részecskék nevét, jelét, relatív tömegét, helyét az atomban, ismerjék az izotópok gyakorlati jelentıségét, értsék, hogy miért semlegesek az atomok, tudják a legfontosabb elemek vegyjelét, ismerjék a periódusos rendszer elsı húsz eleme atomjainak az elektronszerkezetét, tudják a vegyjel jelentését (minıségi, mennyiségi), értsék meg, hogy a gyakorlatban mérhetı anyagmennyiség óriási részecskeszámot jelent, tudják alkalmazni a kémiai jelek mennyiségi értelmezésére vonatkozó ismereteket, értsék a modell és a valóság kapcsolatát.
Tartalom
Tanulói teljesítmény minimális teljesítmény Az atom szerkezete, az atom semlegessége. Az atom és az elem. Az atom szerkezete. Az atomot felépítı elemi A legfontosabb elemek és atomjainak jele. A vegyjel minıségi és mennyiségi értelmezése. részecskék relatív tömege, töltése, jele. K.: Az atomok összetételérıl vallott elképzelések áttekintése. Az anyagmennyiség, a tömeg, az atomszámAz atom és az elem jele: a vegyjel. mal kapcsolatos egyszerő következtetések. Az anyagmennyiség mértékegysége: a mol. Az anyagmennyiség, a tömeg, a részecskeszám kapcsolata. Az elektronhéjak felépítése 1-20. rendszámú Az elektronburok szerkezete. atomok esetén. A periódusos rendszerbeli A periódusos rendszer. (Mengyelejev) hely és az atom elektronszerkezetének kapAz izotópok, gyakorlati jelentıségük. csolata. K.: Hevesy György munkássága. A periódusos rendszer használata. K.: Az atomenergia. Rendszám alapján az atomok proton - és K.: Az anyagszerkezeti ismeretek fejlıdése. elektronszámának megállapítása. Az atomtörzs és a külsı héj elektronjai. Az atomszerkezet és a periódusos rendszer. A nemesgázok; nemesgázatomok .
195
Kémia
ELEMEK ÉS VEGYÜLETEK Elızmény, kapcsolódás Kémia: atomszerkezeti alapismeretek, a periódusos rendszer, néhány megismert anyag fizikai és kémiai tulajdonsága Fizika: vezetı és szigetelı anyagok, fizikai állandók Feladat A modell és a valóság kapcsolatának megértetése. Az anyagok szerkezete és a tulajdonságaik közötti, valamint a tulajdonságok és a felhasználás közötti összefüggések megértetése. Követelmény A tanulók ismerjék és tudják elemezni a tanult anyagok molekuláinak modelljét, tudják a modelleket összeállítani, tudjanak adatokat kikeresni táblázatokból és azokat értelmezni, tudjanak az atomok periódusos rendszerbeli helye alapján következtetni ionná alakulásuk módjára, legyenek képesek megadott ionokból álló ionvegyületek képletét megszerkeszteni, lássák az összefüggést az anyagok szerkezete és tulajdonságai között, tudjanak következtetni az anyagok tulajdonságaiból a felhasználásukra, tudják kiszámítani az anyagok moláris tömegét. Tartalom
Tanulói teljesítmény, minimális teljesítmény
A molekula, a képlet , a képlet mennyiségi jelentése. Azonos atomokból felépülı elemmolekulák. A hidrogén, a klór, a nitrogén az oxigén. A gyémánt, a grafit. Az atomkristály. Fémes elemek, fémrács. | A fémes kötés. Különbözı atomokból felépülı vegyületmolekulák. A hidrogén-klorid, a víz, a széndioxid, az ammónia. | A kovalens kötés. A molekulák szilárd halmaza: molekulakristály. Ionok keletkezése atomokból. Ionvegyületek, ionkristály. | Ionkötés. | Az atomok elektronvonzó képessége. | A molekulák polaritása.
A hidrogén, a klór, az oxigén, a nitrogén, a hidrogénklorid, a víz, a széndioxid, az ammónia néhány fontos tulajdonsága, molekulájuk szerkezete, képletük. A grafit és a gyémánt szerkezete, tulajdonságai. A fémes elemek jellemzı tulajdonságai, a fémrács szerkezete. A pálcikamodell használata.
Atomok ionná alakulásának jelölése. Megadott ionokból álló ionvegyületek képletének megszerkesztése. A képlet minıségi és mennyiségi jelentése. Moláris tömegek kiszámítása.
KÉMIAI REAKCIÓK Elızmény, kapcsolódás Kémia: az anyagok jele, a mól fogalma, az atom, a molekulák, az ionok szerkezete, az oldatok, kémiai változások az égés. Fizika: az energia megmaradás törvénye. Matematika: egyenes arányosság, százalékszámítás.
196
Kémia
Feladat A kémiai egyenletírás szabályainak megismertetése. A témakörhöz tartozó kémiai fogalmak köznapi és tudományos tartalmának párhuzamba állítása. A reakciók során tapasztalt változások pontos megfigyeltetése a természetben és a mindennapi életben. Követelmény A tanulók legyenek képesek egyszerő kémiai egyenletek megszerkesztésére, tudjanak egyszerő számítási feladatokat elvégezni, ismerjék a témakörhöz tartozó fogalmak tartalmát, tudják adott oldatok kémhatását egyszerő vizsgálattal megállapítani, ismerjék a pH-skálát, tudjanak univerzál indikátorral pH-t mérni, tudják a reakciók során tapasztalt jelenségeket pontosan megfigyelni, a tapasztalatokat elmondani, írásban rögzíteni, végezzenek győjtımunkát nagy tudósok életérıl, felfedezéseiket tudják a megfelelı történelmi korokban elhelyezni. Tartalom
Tanulói teljesítmény minimális teljesítmény
A kémiai reakció fogalma. A reakciók csoportosítása a belsı energia változása szerint. A tömegmegmaradás törvénye. K.: Lomonoszov és Lavoisier. Kémiai számítások. Az oxidáció és a redukció-redoxi reakciók. Oxidáló szerek, redukáló szerek. Tk.: Az alumínium és a magnézium égetése. Sav-bázis reakciók Tk.: sósavszökıkút mőködtetése. Tk.: ammóniaszökıkút mőködtetése. Savak, bázisok. Savas kémhatás, lúgos kémhatás, semleges kémhatás. Indikátorok: lakmuszpapír, fenolftalein, univerzál indikátor. A pH-skála. tk.: oldatok kémhatásának vizsgálata, a pHérték megállapítása. Közömbösítés. A sók. tk.: nátrium-hidroxid oldat közömbösítése sósavval.
A reakcióban szereplı kiindulási és a keletkezett anyagok megnevezése, jelölése. Az egyenletírás elemi lépéseinek alkalmazása. A tömegmegmaradás érvényesülésének vizsgálata kémiai egyenleteken alapuló számítással. Megadott reakcióegyenlet mennyiségi és minıségi értelmezése. A reakciók besorolása a megfelelı reakció típusba. Indikátorok és a pH-skála használata.
197
Kémia
8. évfolyam SZERVETLEN KÉMIA Elızmény, kapcsolódás Kémia: atomszerkezeti alapismeretek, a periódusos rendszer, a megismert elemek és vegyületek, kémiai reakciók Földrajz: a mészkı- és dolomithegységek, cseppkıképzıdés, a bauxitképzıdés, elıfordulása, vasércek elıfordulása Biológia: a nátrium-klorid élettani jelentısége, néhány vegyület élettani hatása Cél A tanulók a megismert anyagszerkezeti alapfogalmak alkalmazásával bıvítsék ismereteiket a környezetükben elıforduló, a mindennapi tevékenységben felhasznált, életünket meghatározó és befolyásoló anyagok körében. Az alapvetı természeti törvények megértésének és az elsajátított mővelıdési tartalomnak a segítségével váljanak a tanulók természetbarát szemlélettel bíró és felelısségteljes magatartást tanúsítóvá. Követelmény A tanulók értsék a periódusos rendszer lényegét, legyenek képesek adatokat, tendenciákat kiolvasni, legyenek képesek az elemeket adott szempontok szerint csoportosítani, legyenek jártasak abban, hogy az egyes elem-, illetve vegyületcsoportok tipikus képviselıjének tulajdonságaiból a csoport tulajdonságaira következtessenek, legyenek jártasak a kémiai jelrendszer használatában, tudják jelölni a fontosabb kémiai reakciókat egyenletekkel, legyenek jártasak az egyszerőbb sztöchiometriai számítások elvégzésében, legyenek képesek a mindennapi életben elıforduló kémiai változások felismerésére és értelmezésére, ismerjék a biológiailag fontos anyagok körforgását, legyenek képesek tudásukat alkalmazni a mindennapi életben, ismerjék az anyagok környezeti és élettani hatását, ismerjék a természet és a környezet védelmének lehetıségét, ismerjék a mérgezı anyagok jelét. Témakörök ISMÉTLÉS Cél, követelmény A 7. évfolyamon megfogalmazott célok és követelmények. Tartalom Atomszerkezeti alapismeretek. Molekulák, ionok Néhány fontos anyag. Kémiai reakciók. A NEMFÉMES ELEMEK ÉS VEGYÜLETEIK. Elızmény, kapcsolódás Kémia: atomszerkezet, periódusos rendszer, kémiai részecskék, elemek, vegyületek, kémiai reakciók Földrajz: vízgazdálkodás és vízvédelem Matematika: arányossági következtetések, százalékszámítás Biológia és egészségtan: a víz szerepe az élıvilágban; fotoszintézis, légzés; gyomornedv, emésztés
198
Kémia
Feladat Az eddigi ismeretek alkalmazása az egyes fıcsoportbeli elemek és vegyületeik leírásakor. Az anyagok és jelenségek szemléltetése, anyagismeret nyújtása, a szintetizáló képesség fejlesztése, a differenciált látásmód alakítása. A környezetvédelmi problémák felvetésével és tárgyalásával a környezetért felelıs magatartás formálása, a helyes szemlélet kialakítása. Követelmény A tanulók legyenek képesek értelmezni az elemek és a vegyületek jellemzı kémiai tulajdonságait, ismerjék az anyagok élettani, környezeti hatásait, legyen áttekintésük az oxidok, savak, sók szerepérıl a természeti folyamatokban, a háztartásban, az iparban, ismerjék fel az anyagok tulajdonságai és élettani ill. környezeti hatásai közötti összefüggéseket, tudják értelmezni a mindennapi életben használt anyagokhoz mellékelt használati utasításokat kémiai szempontból, tudják a mérgezı anyagokhoz mellékelt utasításokat értelmezni, tudják a háztartási anyagokon szereplı pH adatokból a kémhatást megállapítani, ismerjék néhány természetes és néhány laboratóriumban használt indikátor színváltozását, tudják balesetmentesen használni a háztartási vegyszereket, kísérjék figyelemmel, értelmezzék a tömegkommunikáció útján közzétett környezetszennyezettségre vonatkozó adatokat, győjtsenek információkat a lakóhely vízminıségével kapcsolatban, tudják a háztartási vegyszerek takarékos és szakszerő felhasználásnak módjait, értsék az elemek és vegyületek körforgását a természetben, az élettelen és az élıvilág fontosabb kapcsolatait, lássák a környezetvédelmi kérdések összefüggését, legyenek képesek a különféle ismerethordozók felhasználására az ismeretszerzésben. Tartalom
Tanulói teljesítmény minimális teljesítmény A kémiai elemek általános jellemzése és rend- A legfontosabb elemek csoportosítása. A vizsgált anyagok jellemzı fizikai és kémiai szerezése. Fémek és nem fémes elemek tulajdonságainak tulajdonságai, élettani hatása, elıfordulása és elıállítása, gyakorlati alkalmazása. összehasonlítása. Az egyes anyagok környezetkárosító hatása. A nemesgázok, felhasználásuk. K.: A nemsegázok felfedezése Bródy Imre Az anyagok kémiai és köznapi neve; jele. munkássága. A hidrogén és az oxigén elıállításának és kiA hidrogén. mutatásának leírás alapján történı végrehajtáTk.: A hidrogén elıállítása, égése. sa. tk.: A hidrogén élıállítása, égése. Az ózon élettani és környezeti hatása. A VII. fıcsoport elemei és vegyületeik. A klór. A klóros víz szerepe. A savmaradékionok nevének, képletének isTk.: A klór elıállítása. merete. K.: Semmelweis Ignác munkássága. A képlet minıségi és mennyiségi jelentése. A hidrogén-klorid. A sósav. Tk.: hidrogén-klorid gáz elıállítása, oldása A háztartási anyagokon, kozmetikumokon levı pH adatokból a kémhatás megállapítása. vízben, a sósav kémhatásának vizsgálata. A nátrium-klorid. Tk.: nátrium-klorid elıállítása.
199
Kémia
A VI. fıcsoport elemei és vegyületeik. Az oxigén, az ózon. tk.: Az oxigén elıállítása, kimutatása. Gy.: Az ózonpajzs. A víz keletkezése és bomlása. A hidrogén-peroxid. A kén. Tk.: Amorf kén elıállítása. A kén-dioxid, a kénessav, a kén-trioxid, a kénsav, kénsavgyártás. A kénsav sói. Tk.: a kénessav színtelenítı hatása Tk.: a kénsav tulajdonságainak vizsgálata. A V. fıcsoport elemei és vegyületeik. A nitrogén, a nitrogén körforgása. Az ammónia, ammónia-szintézis, a nitrogéndioxid, a salétromsav és sói. Tk.: ammónia reakciója vízzel, kémhatás vizsgálata Tk.: a salétromsav tulajdonságainak vizsgálata. A foszfor. K.: Irinyi János munkássága. A foszforsav. A mőtrágyák. A IV. fıcsoport elemei és vegyületeik. A szén; a grafit, a gyémánt, a mesterséges elemi szenek. Adszorpció. tk.: Tisztítás aktív szénnel. A szén-monoxid, a szén-dioxid. A szénsav, a szénsav sói. A szilícium. K.: az üveg, a porcelán tk.: a savak kémhatásának vizsgálata indikátorokkal. Kémiai számítások. Ik.: a természetes vizek vizsgálta (Rába víz) A víz tisztítása (ivóvíz, szennyvíz tisztítása). A nemfémes elemek és vegyületeik összefoglalása, rendszerezése.
A háztartási vegyszerek használati utasításának megértése, a vegyszerek balesetmentes használata. Savak oldása vízben. A vizsgált reakciók besorolása a megfelelı reakciótípusba. A reakcióban szereplı kiindulási és keletkezett anyagok megnevezése, a kiindulási és keletkezett anyagok jelölése. Az egyenletírás elemi lépéseinek alkalmazása. Egyszerő sztöchiometriai számítások elvégzése. A megadott reakcióegyenlet minıségi és mennyiségi értelmezése.
Az indikátorok (lakmuszpapír, fenolftalein, univerzál) színe savas kémhatású oldatokban.
A FÉMES ELEMEK ÉS VEGYÜLETEIK Elızmény, kapcsolódás Kémia: atomszerkezeti alapismeretek, redoxi reakciók, sav-bázis reakciók; lúgos kémhatás Földrajz: a bauxit képzıdése, elıfordulása; mészkı- és dolomithegységek; cseppkıképzıdés; ásványok, ércek Fizika: az áramforrás pólusai; az elektromos áram vegyi hatása Technika: a vasgyártás és az alumíniumgyártás; a technológiák környezetszennyezései és csökkentésük. Biológia: az elemek élettani hatása; a nyomelemek szerepe az élı szervezetben Történelem: a vas-, a réz- és bronzkorszak
200
Kémia
Feladat Az általános ismeretek alkalmazása a fontosabb fémek és vegyületeinek bemutatásakor. A periódusos rendszer használatának elmélyítése. A mindennapi életben elıforduló anyagok és jelenségek, alkalmazások kémiai hátterének bemutatása. Néhány fém és fémvegyület élettani hatásának bemutatása, a környezetszennyezı anyagokra különös tekintettel. Az elméletben megismert és a mindennapok gyakorlatában tapasztalat korróziós jelenségek kapcsolatának megteremtése. A kísérletek értékelése, az általános ismeretek alkalmazása, a szakszerő megfogalmazások során érvelések fejlesztése. Követelmény A tanulók ismerjék a fontosabb fémek fizika és kémiai tulajdonságait, elıfordulásukat, elıállításukat és gyakorlati jelentıségüket, az általános ismereteket tudják alkalmazni az egyes fémek tárgyalásakor, ismerjék a környezetükben elıforduló fémvegyületek gyakorlati jelentıségét, ismerjék a vízlágyítás módjait, ismerjék a legfontosabb ipari fémek elıállításának eljárásait, a gyártástechnológiák környezeti hatását, ismerjék a sók hidrolízisének fogalmát, tudjanak rá példát mondani, legyenek képesek értelmezni a mindennapok kémiai folyamatait, legyenek jártasak egyenletek felírásában, tudjanak számítási feladatokat megoldani, ismerjék fel az anyagok tulajdonságai és élettani ill. környezeti hatása közötti összefüggéseket, legyenek képesek a különféle ismerethordozók felhasználására az ismeretszerzésben. Tartalom A fémek általános jellemzése. A fémrács jellemzıi. A fémek kémiai tulajdonságai: reakciókészség, a fémek redukálósora. Tk.: a fémek redukáló képessége tk.: a fémek redukáló képessége A fémek korróziója, korrózióvédelem. Az alkálifémek és fontosabb vegyületeik. A nátrium, a kálium. Nátrium-hidroxid, nátrium-klorid, nátriumkarbonát. A nátriumot tartalmazó sók oldatainak kémhatása. Bázisok. Tk.: nátrium reakciója vízzel Tk.: nátirum-hidroxid oldása vízben Tk.: nátirum-karbonát oldása vízben Az alkáliföldfémek és fontosabb vegyületeik: A magnézium és a kalcium. Magnézium-oxid, kalcium-oxid, kalciumhidroxid, kalcium-karbonát, kalcium-szulfát.
Tanulói teljesítmény minimális teljesítmény A fémek redukálósorából következtetés a folyamat lejátszódására (és viszont)
A korrózió, a védekezés módjai. A nátrium, a magnézium, a kalcium, a vas és az alumínium tulajdonsága és felhasználása. A vas élettani hatása. A réz, a cink és a nemesfémek felhasználása. A kalcium-oxid, nátrium-hidroxid, kalciumhidroxid, nátrium-klorid jellemzı tulajdonságai, felhasználása, reakciói, élettani és környezeti hatása. A többi vizsgált fémvegyület gyakorlati felhasználása. A nátrium-klorid, nátrium-karbonát környezetkárosító hatása. Az anyagok kémiai és köznapi neve, képlete.
201
Kémia
Folyamatok: mészégetés, mészoltás, a habarcs készítése, a habarcs és a gipsz megkötése. tk.: tojáshéj izzítása, majd vízzel való egyesülése K.: cseppkıképzıdés K.: a kalciumvegyületek az építıiparban A természetes vizek keménysége. A vízlágyítás. A mindennapi életben leggyakrabban elıforduló fémek. A vas /nyersvas, acél, ötvözet/ tk.: a vas korróziójának vizsgálata. A korrózió, a korrózióvédelem. A vas- és acélgyártás. Az alumínium. Az alumíniumgyártás. Az amfotéria. K.: fontosabb alumíniumvegyületek. A réz, a cink, a nemesfémek.. A közömbösítés. Tk.; tk.: közömbösítések A sók. A sók keletkezése közömbösítéssel és redoxi folyamatokkal. Sók hidrolízise. Kémiai számítások.
Az ionok neve, képlete. A képletek minıségi és mennyiségi jelentése. A kísérletek önálló megtervezése, elvégzése, lejegyzése, következtetések levonása, értelmezése. A redoxi reakciók és a részfolyamatok. A reakciókban részt vevı anyagok megnevezése, jelölése. Az egyenletírás elemi lépéseinek alkalmazása. A tömegmegmaradás törvényének érvényesülésének vizsgálata kémiai egyenleteken alapuló számítással. A reakciók besorolása a megfelelı reakciótípusba. A megadott reakcióegyenlet minıségi és mennyiségi értelmezése. Indikátorok használata (lakmuszpapír, fenolftalein, univerzál). A sók megnevezése, képletének leírása. Példa a sók hidrolízisére. Számítási feladatok megoldása.
HÁZTARTÁSUNK ANYAGAI, TÁPANYAGOK. Elızmény, kapcsolódás Kémia: az eddig megismert anyagok tulajdonságai, felhasználásuk, a megismert kémiai reakciók Háztartástan: veszélyes szerek, környezetkárosító készítmények a háztartásban; az élelmiszerek alkotórészei. A háztartásban alkalmazott szerek tulajdonságainak, felhasználhatóságuknak a bemutatásra, különös tekintettel a mérgezı és környezetszennyezı anyagokra. A tápanyagok, mint nyersanyag és energiaforrások. C é l: A környezettudatos magatartásmód elsajátítása. Követelmény: A tanulók ismerjék a háztartási vegyszerek takarékos és szakszerő felhasználását, ismerjék fel, hogy milyen következményekkel járhat az elıírások megszegése, értsék a tápanyagok biológiai funkcióját, értsék a szelektív hulladékgyőjtés lényegét és alkalmazását. Tartalom Tanulói teljesítmény minimális teljesítmény Szervetlen anyagok: konyhasó; hypó, klór- A használati utasítások értelmezése. mész; szóda; szódabikarbóna; sósav A háztartási vegyszerek balesetmentes, szaktk.: az anyagok felhasználása szerő és takarékos felhasználása. Szerves anyagok: | ecet-, és citromsav Tápanyagok: zsírok, szénhidrátok, fehérjék A tápanyagok biológiai funkciója. A szelektív hulladékgyőjtés, újrahasznosítás. A hulladékégetés veszélyei.
202
Kémia
Tartalom
Tanulói teljesítmény minimális teljesítmény Szervetlen anyagok: konyhasó; hypó, klór- A használati utasítások értelmezése. A háztartási vegyszerek balesetmentes, szakmész; szóda; szódabikarbóna; sósav szerő és takarékos felhasználása. tk.: az anyagok felhasználása Szerves anyagok: | ecet-, és citromsav A tápanyagok biológiai funkciója. Tápanyagok: zsírok, szénhidrátok, fehérjék A szelektív hulladékgyőjtés, újrahasznosítás. A hulladékégetés veszélyei.
203
FÖLDÜNK ÉS KÖRNYEZETÜNK
204
Földrajz
Földrajz 7.-8. évfolyam Óraterv Heti óraszám Évi óraszám
7. évf. 1,5 55,5
8. évf. 1,5 55,5
Alapelvek, célok és feladatok A földi környezet értésén, ismeretén és belsı motivációkon alapuló környezettudatos magatartás, életmód alapozása. A tanítás-tanulás folyamata során fejlıdik a tanulók földrajzi-környezeti gondolkodása, helyi, és globális szemlélete, tanulók felelıs magatartása szőkebb és tágabb természeti és társadalmi környezete iránt A természeti, a társadalmi-gazdasági környezet megismerésével és a környezeti folyamatokban megfigyelhetı kölcsönhatások feltárásával a tanítás-tanulás hozzájárul a természettudományos szemlélet és gondolkodásmód kialakításához. A változó és globalizálódó világ természeti, környezeti és gazdasági folyamatainak megismerése elısegíti a folyamatos információszerzést, tájékozódást valamint a nyitott gondolkodást. A tanulási folyamatban nagy hangsúlyt kap információszerzés és –feldolgozás képességének fejlesztése, különösen a digitális világ nyújtotta lehetıségek felhasználásával. A természettudományos kompetencia fejlesztésével az ismeretek és módszerek felhasználásával magyarázatokat és elırejelzéseket tehetünk a természetben, melynek következtében a tanuló képes mozgósítani természettudományos mőveltségét munkájában, a hétköznapi életben felmerülı problémák megoldása során. Gyakorlatias módon tudja a tudását alkalmazni a tudomány eredmények alkalmazása során, problémamegoldásaiban, egyéni és közösségi célok elérésében. A digitális kompetencia fejlesztésével a tanuló elsajátítja a természettudományi információk megkeresését, összegyőjtését és feldolgozását és kritikus alkalmazását. Az internet által kínált és az elektronikus média által kínált lehetıségeket tudja használni a tanulás és kutatás terén. A hatékony, önálló tanulás fejlesztésével, a tanuló képes kitartóan tanulni, saját tanulását megszervezni, az elızetes tanulási és élettapasztalataira építve tudását és képességeit helyzetek sokaságában használni., az új ismereteket elsajátítani, feldolgozni és beépíteni, és saját munkáját értékelni. Kulcskompetenciákra épülve kiemelt fejlesztési feladat a környezettudatosságra nevelés, melynek fı célja, hogy elısegítse a tanuló magatartásának, életvitelének kialakulását annak érdekében, hogy képes legyen környezetmegóvásra, elısegítve ezzel az élı természet fennmaradását. A tanulók kreatívan gondolkodjanak, eligazodjanak a természet és környezet, a társadalom területén, és felelısséget vállaljanak egyéni és közös tetteikért. A tanulók érzékennyé váljanak környezetük állapota iránt, és képesek legyenek annak változásainak megértésére és értékelésére. A tanulók ismerjék meg azokat a jelenlegi folyamatokat, amelyek következményeként a Földön környezeti válságjelek mutatkoznak. Hazai példákon ismerjék fel a társadalmi-gazdasági modernizáció egyénre gyakorolt pozitív és negatív hatásait A tanulók kapcsolódjanak be a közvetlen környezetük értékeinek megırzésébe, gyarapításába. A tartalmi elemek feldolgozása hozzájárul a tanulók képességeinek fejlesztéséhez.
205
Földrajz
A különféle szóbeli és írásbeli ismeretközlı illetve értékelési módszerek alkalmazásával fejlıdik az anyanyelvi kommunikáció. Az Európai Unió, és a távoli országok természeti és társadalmi-gazdasági sajátosságainak bemutatásával hozzájárulunk az eltérı kultúrák megismeréséhez, a nyitott és befogadó magatartás, illetve szemléletmód kialakulásához. A gazdasági nevelés érdekében a tanulók tudatos fogyasztóvá válva, mérlegelni tudják a döntéseikkel járó kockázatot, képessé váljanak a rendelkezésükre álló erıforrásokkal való gazdálkodásra. Napjainak társadalmi-gazdasági folyamatainak megismerése hozzájárul ahhoz, hogy a tanulók a gazdasági élet eseményeiben eligazodó, aktív, kreatív, rugalmas és vállalkozóképes állampolgárrá válhassanak. A tanítás-tanulási folyamat kiemelt célja a folyamatos önképzés, valamint az élethoszszig tartó tanulás képességének kialakítása. A fejlesztés követelményei A tanulók világképének, földrajzi-környezeti gondolkodásának alapozása az Európán kívüli kontinensek és Észak-, Nyugat-, valamint Kelet-Európa ismeretanyagának feldolgozásával. A tanulók világképének, környezeti gondolkodásának továbbfejlesztése KözépEurópa, a Kárpát-medence és Magyarország ismeretanyagának elsajátításával. A természeti- és társadalmi folyamatokban való tájékozottság bıvítése az európai természeti, társadalmi, kulturális és tudományos értékek megismertetésével. A földrajzi-környezeti gondolkodás, a kontinenseken és hazánkban jellemzı földrajzi képzıdmények, fıbb természet-és társadalom-földrajzi, környezeti jelenségek, folyamatok összefüggések megismerése, értelmezése. Az anyanyelvi kommunikáció fejlesztése a történetek elmesélése hazai és külföldi utazásokról, átélt élményekrıl. Környezettudatos, természetre nyitott gondolkodás fejlesztése érdekében a földrajzi környezetben és a gyakorlati életben való eligazodás és a konfliktuskezelés képességének fejlesztése. (döntéshelyzetekkel, vitákkal) A toleráns viselkedés megalapozása különbözı európai kultúrák megismerésével, a hazai élettérhez való kötıdés kialakításával. A földrajzi környezetelemek méreteinek, számszerően kifejezhetı adataik nagyságrendjének érzékeltetésével, összehasonlításával, a térszemlélet fejlesztésével a térben való tájékozódás földgömb, térkép segítségével fejlıdik a matematikai képesség. A közös európai kultúra, földrajzi alapjainak megismerésére és megırzésére való igény kialakításával fejlıdik a kulturális kompetencia. A tanulók legyenek képesek önálló információszerzésre és feldolgozásra. A tanulók birtokában legyenek a földrajzi-környezeti tartalmú információhordozók pl.: térképek, könyvek CD-ROM, ábrák, képek, lexikonok kiválasztásának és használatának, a begyőjtött információk értelmezésének és közös feldolgozásának ismeretével egyéni vagy csoportmunkában. A tanulók képesek legyenek lényegkiemelésre szövegbıl, összehasonlítások információk csoportosítása adatok, egyszerő adatsorok diagrammok és ábrák elemzésére és ezekbıl következtetések levonására. A digitális kompetencia fejlesztése érdekében a tanuló képes számítógéppel támogatott tanulásra, földrajzi-környezeti témájú digitális tananyagok használatára. Ismeretszerzés és feldolgozás projektmódszerrel közvetett tanári irányítással tipikus tájak, országok kidolgozásával.
206
Földrajz
A földrajzi térben és idıben való tájékozódás képességének fejlesztése érdekében a tanuló képes a kontinenseken való tájékozódásra, a térkép és a valóság kapcsolatának bizonyítására, a különbözı tematikus térképek tartalma közötti összefüggések indoklására, földrajzi fokhálózat használatára továbbá ismeri az eligazodáshoz szükséges topográfiai fogalmakat. A földrajzi térben való eligazodás érdekében a tanuló legyen képes a topográfiai fogalmak, felismerésére és megnevezésére térképen, földgömbön a természetföldrajzi folyamatok földtörténeti idıegységeiben való eligazodására, a földrajzi események, jelenségek, folyamatok idırendbe állítására. A környezet anyagiról való tájékozódás képességének fejlesztése érdekében a tanuló legyen képes az élı és az élettelen anyagok rendszerezésére és a társadalomban és gazdaságban betöltött jelentıségük felismerésére, a leggyakrabban elıforduló ásványok és kızetek, nyersanyagok és energiahordozók valamint talajtípusok megismerésére. A tanuló energiatakarékos magatartásának kialakítása. A környezet kölcsönhatásainak, megismerésnek fejlesztése érdekében a tanuló az egyes tájak, országok, földrészek természeti és társadalmi jellemzıit és azok összefüggéseit tudja értelmezni. A tanuló személyes felelıssége növekszik természet-és környezetvédelem alapvetı céljainak és feladatainak megismertetésével a globális és helyi környezeti kérdések tárgyalása során. A hazai földrajzi , környezeti kérdésekben való tájékozódás képességének fejlesztése érdekében tanári irányítással a tanuló ismerje meg Magyarország részletes társadalmigazdasági életének jellegzetességeit, az egyes hazai országrészek, tájak hasonló és eltérı jellemzıit, azok okait és következményeit. A tanuló ismerje meg az ország védett természeti, kulturális , néprajzi gazdasági értékeit, a magyarság és Magyarország gazdasági helyének, kapcsolatrendszerének jellemzıit a Kárpátmedencében, az Európai Unióban különbözı források felhasználásával. A környezet kölcsönhatásaiban és a regionális kérdésekben való tájékozottság fejlesztése érdekében a reális alapokon nyugvó nemzet- és Európa-tudat kialakítása, a hazához való kötıdés formálása. A tanuló környezetféltı szemléletének, környezetet óvó magatartásának formálása: a Kárpát-medence és a haza környezeti értékeinek megismertetésével, a közösségük, országuk, régiójuk problémáinak megoldásában való aktív részvétel készségének fejlesztésével. A regionális és a globális földrajzi tájékozódás érdekében a tanuló képes legyen a földrajzi övezetesség felismerésére s természeti adottságokban a kontinensekrıl vett példákon keresztül. Az európai és regionális identitástudat kialakulása érdekében a tanuló ismerje meg Európa és országai földrajzi jellemzıit, különös tekintettel a hazánkkal szomszédos országokat és az Unió tagállamait és az Unió fı céljait. Belépı tevékenységformák a tartalomhoz igazodva Különbözı tartalmú földrajzi térképek információinak felhasználása. Kontúrtérképen feladatok irányított megoldása. Szemelvények, példák győjtése. Tablók készítése. Információk győjtése különféle információhordozókból. Tájékozódás a földtörténeti idıoszlopon. Képek, ábrák, keresztmetszetek, tömbszelvények elemzése. Tájékozódás légi fotókon, őrfelvételeken. Adatok, statisztikai adatsorok és különbözı típusú diagramok összehasonlító elemzése. Számítási feladatok. Tipikus tájak különbözı szempontok szerinti önálló bemutatása, összehasonlítása. A kontinensek felszínét, éghajlatát, növényzetét, talaját és gazdaságának jellemzıit bemutató képek, ábrák elemzése, elemek közti összefüggések bemutatása.
207
Földrajz
Példák keresése: a természeti adottságok és a gazdasági élet kölcsönhatásaira. Terméklisták összeállítása. Kiselıadások, tanulói beszámolók a magyar utazók, földrajzi felfedezık szerepérıl a Föld és népeinek megismerésében. 7. évfolyam Javasolt óraterv Tananyag Témák
I. Tájékozódás a földtörténeti idıben
2
II. Európán kívüli kontinensek III. É-, Ny-, D-, Kelet-Európa országai Össz.:
22
Összesen Kiegészítı tan- Ellenırzés Év közi összefoglaanyag, helyi fel- (témánlás használás, gyakor- ként) lás, – 2 7
4
17 41
7
Tartalom
4
2
24
2
19
4
56
Tanulói teljesítmény minimális teljesítmény
Tájékozódás a földtörténeti idıben 1-2. A földtörténet eseményei A földtörténeti események idıbelisége és térbelisége; A történelmi és a földtörténeti idıbeosztás nagyságrendjének eltérése; Eligazodás a földtörténeti idıbeosztás fıbb egységeiben;
A földtörténeti események idıbeliségének, nagyságrendjének érzékelése; Igazodjanak el a földtörténeti idıbeosztás fıbb egységeiben; ismerjék fel a földtani képzıdményeket, tudjanak különbséget tenni a történelmi és a földtörténeti idıbeosztás nagy egységei között;
II. Az Európán kívüli kontinensek Afrika (tipikus tájainak és kiemelt országainak természet és társadalomföldrajza: Afrika, Ausztrália, Óceánia, sarkvidékek A kontinensek általános természet- és társadalom földrajzi képe, eltérı fejlettségő területei. A sivatagok és óázisok, mint tipikus tájak. A trópusi Afrika természeti képe, társadalmi, gazdasági problémái. Az arab világ vezetı szerepe a kontinensen. Ausztrália és Óceánia természeti képe, társadalmi és gazdasági jellemzıi.) 3. Afrika helyzete, kialakulása, felszíne 4. Afrika éghajlata, természetes növénytakarója, vízrajza 5. A trópusi Afrika mezıgazdasága 6. A kontinens ásványkincsei és hasznosításuk 7. A Dél-Afrikai Köztársaság Ausztrália és Óceánia: természeti képük, társadalmi-gazdasági jellemzıik;
Ismerjék fel az alapvetı természeti és társadalmi jelenségeket, folyamatokat, összefüggéseket; adott szempontok alapján a tipikus tájak bemutatása; Ismerjék fel a természeti és társadalmi környezet alapvetı összefüggéseit; adott szempontok szerint az országok bemutatása; A természeti, társadalmi, gazdasági környezet tényezıinek áttekintése, melyek meghatározzák az ember gazdasági tevékenységét; Az alapvetı természeti és társadalmi jelenségek felismerése; Legyenek képesek a tájak természeti, társadalmi, gazdasági jellemzıinek bemutatására; lássák a természeti, társadalmi összefüggéseket; legyen áttekintésük a természeti, társadalmi, gazdasági környezet tényezıirıl, me-
208
Földrajz
lyek meghatározzák az ember gazdasági tevékenységét ; A tipikus tájak, országok, az országok regionális sajátosságainak felismerése; A közöttük levı hasonlóságok, különbségek, kapcsolataik rendszerének felismerése ; Annak megismerése, hogy a népek természeti és gazdasági körülményei, hagyományai hogyan határozzák meg gondolkodásmódjukat, gazdasági helyzetüket, világszemléletüket; Annak megértése, hogy a társadalmigazdasági élet eseményei hogyan hatnak az Amerika: (Amerika fı részeinek eltérı természeti és egyes országok fejlıdésére; társadalom-földrajzi képe. A földrajzi öveze- Az emberi különbözıség és egyenrangúság tesség a kontinensen. Az ültetvény, a farmvi- felismerése; dék és az agglomerációs zóna, mint tipikus Ábrák, adatok elemzése, tanári irányítással táj. Amerika jellegzetes országainak hasonló összefüggések felismerése; és eltérı földrajzi jellemzıi. ) Az egyes országok természeti és társadalmi10. Amerika fekvése, benépesülése, négazdasági jellemzıinek bemutatása; pessége Különbözı méretarányú térképeken az egyes 11. Amerika kialakulása, felszíne témákhoz kapcsolódó topográfiai fogalmak 12. Földrajzi övezetesség az amerikai kon- megmutatása; tinensen Legyen áttekintésük a természeti, társadalmi, 13-14. Az USA gazdasága gazdasági környezet tényezıirıl, melyek meg15. Kanada határozzák az ember gazdasági tevékenysé16. Mexikó és Brazília gét; Az adott szempontok alapján a tipikus tájak, legfontosabb országok bemutatása; Legyenek helyes képzeteik a környezet elemeinek méreteirıl, a számszerően kifejezhetı adatok nagyságrendjérıl; Tudják, hogy az emberek különböznek egymástól, de emberi mivoltukban egyenrangúak. A tanulók érzékeljék és értékeljék a környezetben lejátszódó változásokat, mint a természeti és társadalmi folyamatok kölcsönhatásainak eredményét; A kontinens, tipikus tájak, országok különbözı térképi információk felhasználásával való bemutatása; topográfiai ismeretek; 8. 9.
Ausztrália és Óceánia A sarkvidékek
;
Ázsia: (Ázsia általános természet- és társadalom földrajzi képe. Eltérı adottságok és sajátos társadalmi, gazdasági fejlıdési utak. A tajga,
Értsék meg, hogy a természeti környezet hogyan befolyásolja az egyes országok gazdasági életét. Az országok különbözı térképi információk felhasználásával való bemutatása; A tanulók értsék meg és értékeljék a környezetben lezajló változásokat, mint a természeti és társadalmi folyamatok kölcsönhatásainak
209
Földrajz
a monszunvidék és a magashegység, öntözéses gazdálkodás területei, mint tipikus tájak. A földrészre jellemzı jelentıs országok és térségeik.) 17. Ázsia helyzete, fekvése, népessége 18. Ázsia kialakulása, felszíne 19. Övezetesség az ázsiai kontinensen 20. Kína 21. Japán 22. Délkelet-Ázsia 23. India 24. Délnyugat-Ázsia
eredményét; A társadalmi-gazdasági élet eseményeinek hatása az egyes országok fejlıdésére; Adott szempontok alapján az egyes országok tipikus tájainak bemutatása;
Értsék meg, hogy a népek természeti és gazdasági körülményei, hogyan határozzák meg gondolkodásmódjukat, gazdasági helyzetüket, világszemléletüket Értsék meg, hogy a természeti környezet hogyan befolyásolja az egyes országok gazdasági életét; Ismerjék a természeti környezet változásainak társadalmi hatásait; Ismerjék meg a gazdasági élet jelenségeinek kölcsönhatásait; III. Észak-, Nyugat-, Dél- és Kelet-Európa Az országok természeti és társadalmi(Európa általános természet és társadalom gazdasági jellemzıinek bemutatása; földrajzi képe. Az Európai Unió általános jellemzıi. Észak-Európa közös és egyedi fej- Ábrák, adatsorok elemzése, tanári irányítással lıdési vonásai. Nyugat-Európa átalakuló ipa- összefüggések felismerése; ri körzetei, új iparágak megjelenése. A törté- Információk számon tartása (számítás, ábrázolás); nelmi múlt hatása a mai gazdasági életre. Adott szempontok alapján az egyes országok, Dél-Európa országainak általános földrajzi jellemzıi, a mediterrán tájak, üdülıövezetek. tipikus tájak bemutatása; A földrajz szaknyelvének tanulása, alkalmaA Balkán térség természet-és társadalomzása, szóbeli kifejezıkészségük fejlıdése; földrajzi jellegzetességei. Kelet-Európa jellegzetes természet és társadalom-földrajzi Tudják a tanult országok természeti és társavonásainak bemutatása.) 25. Európa fekvése, felosztása, népessége dalmi-gazdasági jellemzıit bemutatni, ismerjék idegenforgalmi nevezetességeiket, tipikus 26-27. Európa természetföldrajzi képe tájaikat; 28. Az Európai Unió általános jellemzıi 29. Észak-Európa országainak hasonló és eltérı társadalom földrajzi képe 30. Franciaország 31. Nagy-Britannia 32. Átalakuló ipari körzetek, új iparágak Nyugat-Európában 33. Dél-Európa országainak társadalomföldrajzi képe 34. Olaszország 35. Spanyolország 36. Mediterrán tájakon 37. A Balkán-térség földrajzi adottságai. Horvátország, Jugoszlávia 38. Kelet-Európa társadalom-földrajzi vonásai 39-40. Két kontinens országa: Oroszország 41. Ukrajna
210
Földrajz
A továbbhaladás feltételei, minimális teljesítmény Igazodjon el a földtörténeti idıbeosztás fıbb egységeiben, ismerje fel a fıbb földtani képzıdményeket. Tudjon a tanuló képeket, ábrákat, adatsorokat elemezni a földrajzi jellegő információk győjtéséhez. Ismerje fel segítségükkel az alapvetı összefüggéseket: a tananyagban felsorolt kontinensek, tájak természeti és gazdasági jellemzıi között,–a földrajzi helyzet – felszín – éghajlat – vizek – természetes növénytakaró – talaj,a tájak, országok, földrészek társadalmi-gazdasági kölcsönhatásainak példáin. Legyen áttekintése a természeti, társadalmi gazdasági környezet tényezıirıl, melyek meghatározzák az ember gazdasági tevékenységét. Tudja megadott szempontok alapján bemutatni az egyes kontinenseket, tipikus tájaikat, legfontosabb országaikat. Ismerje fel a természeti és társadalmi környezet alapvetı összefüggéseit. Értse meg, hogy a természeti környezet hogyan befolyásolja az egyes országok gazdasági életét. Ismerjen a tanult térségben környezetkárosító folyamatokat. Legyen elképzelése a megelızés és a környezeti károk elhárításának lehetıségeirıl. Ismerjék meg a gazdasági élet jelenségeinek kölcsönhatásait. Használja a térképet információgyőjtésre, a szemléleti, és tanári segítséggel – az okfejtı térképolvasás szintjén. Tudja megmutatni a tanult topográfiai fogalmakat. Tudja, hogy az emberek különböznek egymástól, de emberi mivoltukban egyenrangúak. A tananyag feldolgozásához kapcsolódó topográfiai követelményeket a kerettanterv rendszerezi – témakörökként. A tananyag feldolgozásához szükséges topográfiai fogalmak. (A minimális topográfiai követelményeket dılt betővel jelöltük.) Afrika Gibraltári-szoros, Guineai-öböl, Vörös-tenger, Madagaszkár, Csád-tó, Kongó, Niger, Nílus, Szuezi-csatorna, Tanganyika-tó, Viktória-tó, Viktória-zuhatag, Zambézi, Afrikai- árokrendszer, Atlasz, Dél-afrikai-magasföld, Etióp-magasföld, Eurázsiai-hegységrendszer, Guineaiöbölpart vidéke, Kelet – afrikai-magasföld, Kilimandzsáró-csoport, Kongó-medence, Madagaszkár, Szahara, Szudán, Algéria, Délafrikai Köztársaság, Egyiptom, Elefántcsontpart, Ghána, Libéria, Kongói Demokratikus Köztársaság, Zambia, Kenya, Líbia, Nigéria, Tanzánia, Alexandria, Johannesburg, Kairó, Pretoria. Ausztrália és Óceánia Carpentaria - öböl, Nagy - ausztráliai-öböl, Nagy-korallzátony, ÚjGuinea, Melanézia, Mikronézia, Polinézia, Tasmania, Murray, Ausztráliai-alföld, Nagy Vízválasztó-hegység, Nyugat - ausztráliai-ısföld, Ausztrália, Új-Zéland; Canberra, Melbourne, Perth, Sydney. Sarkvidékek Jeges-tenger, Grönland, Északi-sark, Északi-sarkvidék (Arktisz), Déli-sark, Déli-sarkvidék (Antarktisz), Erebus. Amerika Észak-Amerika, Közép-Amerika, Dél-Amerika, Latin-Amerika; Bering - szoros, Hudson-öböl, Karib(Antilla)-tenger, Mexikói-öböl, Panama-csatorna, Alaszka, Floridaifélsziget, Grönland, Hawaii-szigetek, Kaliforniai-félsziget, Labrador-félsziget, Amazonas, Colorado, Kanadai-ısföld, Mississippi, Nagy-tavak, Paraná, Szt. Lırinc-folyó, Golf-áramlás, Labrador-áramlás, Amazonas-medence, Andok, Appalache, Brazil-felföld, Guyanaihegyvidék, Kanadai-ısföld, Kordillerák, Mexikói fennsík, Mississippi-alföld, Orinoco-medence, Pacifikus-hegységrendszer, Paraná alföld, Patagónia, Préri, Sziklás-hegység, Amerikai Egyesült Államok, Argentína, Brazília, Kanada, Kuba, Mexikó, Venezuela, Florida, Kalifornia, Texas, Brazília város, Buenos Aires, Chicago, Havanna, Los Angeles, Mexikóváros,
211
Földrajz
Montréal, New York, Ottawa, Rio de Janeiro, San Francisco, Sao Paulo, Toronto, Washington. Ázsia Dél-Ázsia, Délkelet-Ázsia, Délnyugat-Ázsia, Észak-Ázsia, Kelet-Ázsia, Közép-(Belsı)Ázsia, Boszporusz, Dardanellák, Fekete-tenger, Japán-tenger, Mariana árok, Márványtenger, Perzsa (Arab)-öböl, Sárga-tenger, Arab-tenger, Bengáliöböl, Arab-félsziget, Fülöpszigetek, Hindusztáni-félsziget, Indokínai-félsziget, Indonéz-szigetvilág (Borneo, Szumátra, Celebesz, Jáva), Japán-szigetek, Kamcsatka-félsziget, Kis-Ázsia, Koreai-félsziget, Malájfélsziget, Aral-tó, Bajkál-tó, Eufrátesz, Indus, Jangce, Jenyiszej, Gangesz, Kaszpi-tenger, Léna, Mekong, Ob, Sárgafolyó, Tigris, Vörös-folyó, Arab-tábla, Csomolungma (Mt. Everest), Dekkánfennsík, Dél-kínai-hegyvidék, Fuji, Góbi, Himalája, Hindusztáni-alföld, Iránifelföld, Kaszpi-mélyföld, Kaukázus, Kínai alföld, Közép-szibériai-fennsík, Mezopotámia, Nyugat-szibériai-alföld, Pamír, Szibéria, Tibet, Tien-san, Urál, Dél-Korea, Fülöp-szigetek, India, Indonézia, Irak, Irán, Izrael, Japán, Kazahsztán, Kína, Malajzia, Oroszország, SzaúdArábia, Tajvan, Thaiföld, Törökország, Vietnam, Ankara, Ansan, Bagdad, Bombay, Calcutta, Hongkong, Isztambul, Kanton, Kobe, Mekka, Novoszibirszk, Oszaka, Peking, Sanghaj, Szingapúr, Szöul, Tiencsin, Tokió, Újdelhi, Vlagyivosztok, Vuhan. Észak-, Nyugat- és Dél-Európa Dél-Európa, Észak-Európa, Kelet Európa, Közép-Európa, Nyugat-Európa, Kelet-KözépEurópa, Adriai-tenger, Balti tenger, Botteni - öböl, Égei-tenger, Északi - tenger, Földközitenger, Jón-tenger, La Manche, Norvég-tenger, Oroszlán-öböl, Tirrén-tenger, Viscayai-öböl, Észak-atlanti-áramlás, Appennini-félsziget, Baleár-szigetek, Balkán-félsziget, Bretagne, Britszigetek, Ciprus, Izland, Kréta, Málta, Pireneusi (Ibériai)-félsziget, Skandináv-félsziget, Szicília, Comoi-tó, Ebro, Elba, Garda-tó, Lago Maggiore, Pó, Rajna, Rhıne, Szajna, Száva, Tajo, Temze, Urál folyó, Volga, Alpok, Appenninek, Balkán hegység, Balti-ısföld, Dalmácia, Dinári hegység, Etna, Finn-tóvidék, Francia-kö-zéphegység (középhegyvidék), Hollandmélyföld, Kárpátok, Kelet-európai-sík-ság, Londoni-medence, Lotaringia, Mezeta, Mont Blanc, Párizsi-medence, Pennine, Pindosz, Pireneusok, Pó-síkság, Riviéra, Rodope, Skandináv-hegység, Vajdaság, Vezúv, Bulgária, Dánia, Egyesült Királyság, Észak-Írország, Finnország, Franciaország, Görögország, Hollandia, Horvátország, Írország, Koszovó, Luxemburg, Macedónia, Nagy-Britannia, Norvégia, Olaszország, Portugália, Skócia, Spanyolország, Svédország, Szerbia és Montenegro (Crna Gora), Törökország, Wales, Amszterdam, Ankara, Athén, Barcelona, Belgrád, Bilbao, Birmingham, Bor, Brüsszel, Hága, Helsinki, Koppenhága, Leeds, Le Havre, Lille, Lisszabon, Liverpool, Ljubljana, London, Luxembourg, Lyon, Madrid, Manchester, Marseille, Milánó, Nápoly, Oslo, Párizs, Podgorica, Rijeka, Róma, Rotterdam, Skopje, Stockholm, Strasbourg, Szabadka, Szarajevó, Szófia, Tirana, Torino, Toulouse, Újvidék, Várna, Velence, Zágráb.
212
Földrajz
8. évfolyam Belépı tevékenységformák a tartalomhoz igazodva Tematikus térképek használata a természetföldrajzi adottságok, az egyes országok és országrészek gazdasági különbségeinek bemutatásához. Konturtérképes feladatok önálló megoldása. Idıjárás-jelentések adatainak értelmezése. Az éghajlat jellemzıinek ábrázolása diagramokon. Következtetések az adatokból. Folyamatábrák használata. Statisztikai adatok feldolgozása a gazdasági élet jellemzıinek, változási tendenciáinak bemutatásához. Aktuális információk győjtése. Szemelvények, adatok elemzése, tömegkommunikációs források felhasználása, következtetések megfogalmazása. Forráselemzések: könyvek, folyóiratok, napilapok felhasználásával. Tanulói beszámolók, kiselıadások könyvtári kutatómunka alapján. Terméklista összeállítása. Riport, tabló készítése. Javasolt óraterv Összesen Tananyag Kiegészítı tananyag, Év közi helyi felhasználás, összefoglaTémák gyakorlás, ellenırzés lás I.Közép-Európa 11 1 12 II.A Kárpát-medence 4 10 – 4 III.Magyarország 27 3 30 42 10 4 56 A témakörök tartalma Tanulói teljesítmény minimális teljesítmény I. Közép-Európa tájainak és országainak Ismerjék fel az alapvetı természeti és társadalmi jelenségeket, folyamatokat, összefügtermészet- és társadalomföldrajza géseket. Közép-Európa általános földrajzi képe: A különbözı típusú közép-európai tájak (alföl- Ismerjék fel az országok regionális sajátosdek, rögvidék, magashegységek) természeti ságait. Ismerjék fel a közöttük lévı hasonlóságokat, különbségeket. adottságai és gazdasági feltételei. A természeti adottságok hatásának felismeA közép-európai tipikus tájak bemutatása: rése az egyes országok gazdasági életére. mediterrán táj, középhegység, feltöltött alföld, bányavidék, ipari körzet, üdülıövezet, Értsék meg, hogy a természeti környezet hogyan befolyásolja az egyes országok gazdakikötıi övezet. A térség országainak közös és eltérı földraj- sági életét. zi vonásai. Németország szerepe az európai gazdaság- Tudjanak eligazodni a különbözı információs anyagokban. ban. Tudják, hogy az emberek különböznek egyCsehország és Lengyelország. Közép-Európa magashegyvidékei: az Alpok mástól, de emberi mivoltában mindenki és a Kárpátok természeti adottságai. A gaz- egyenrangú. Az egyes témákhoz kapcsolódó topográfiai dasági fejlettség különbségei, azok okai. Az alpi országok (Ausztria, Svájc, Szlovénia) fogalmak elhelyezése, földrajzi fekvésük meghatározása, a fogalmakhoz tartalmi jelés a kárpáti országok lemzık kapcsolása. (Szlovákia, Románia) földrajzi jellemzése. 1. Közép-Európa általános földrajzi Tartalom
213
Földrajz
képe 2. Élet a sík- és rögvidékeken 3. Közép-Európa társadalom-földrajzi vonásai 4-5. Németország helye Európa gazdaságában 6. Csehország és Lengyelország sajátos fejlıdési útja 7. Élet Közép-Európa magashegységeiben 8. Az alpi országok: Ausztria, Szlovénia 9. A kárpáti országok: Szlovákia 10. A kárpáti országok: Románia 11. Társadalmi sokszínőség, egyedi sajátosságok a hazánkkal szomszédos országokban II. A Kárpát-medence kialakulása A Kárpát-medence kialakulása és természetföldrajzi képe. Változások a térség társadalmi-gazdasági életében. A társadalmigazdasági élet mai földrajzi vonásai. A Kárpát-medence népei. A magyarság a Kárpát-medencében. 12. A Kárpát-medence kialakulása 13. A Kárpát-medence természetföldrajzi képe 14. Mozaikok a Kárpát-medence társadalmi-gazdasági fejlıdésérıl 15. Magyarország a Kárpát-medencében III. Természeti adottságok és a társadalmi-gazdasági lehetıségek Magyarország tájain Hazánk felszínének kialakulása, legjellemzıbb kızetei. Az ország természeti viszonyai (felszín, éghajlat, vízrajz, természetes növényzet), természeti erıforrásaink. Hazánk társadalmi-gazdasági jellemzıi. A népesség alakulása és annak magyarázata. A nemzetiségek helyzete. Településeink. Településtípusok, településhálózat és infrsruktúra az országban. Az ipar és a mezıgazdaság jellemzése, kihívásai. Magyarország vezetı gazdasági ága a szolgáltatás. A gazdasági élet telepítı tényezıi, általános vonásai és területi különbségei, annak okai. A gazdaság szerkezetének átalakulása. Az Európai Unió és hazánk kapcsolata. Az uniós csatlakozás lehetıségei. A magyarországi védett természeti, kulturá-
Ismerjék fel, hogy a természeti tényezık hatottak és hatnak a Kárpát-medence népeinek elhelyezkedésére, hagyományaira, településeire, gazdasági életére. Lássák a környezetkárosító folyamatokat, valamint megelızésük lehetséges módjait. Példák ismerete környezetvédelmi intézkedésekre; Adott szempontok szerinti önálló információgyőjtés . Értsék meg, hogy a népek természeti, gazdasági körülményei, hagyományai hogyan határozzák meg gondolkodásmódjukat, gazdasági helyzetüket. Hazánk környezeti értékeinek megismerése; Országos környezetvédelmi intézkedések, feladatok ismerete;
Alakuljon ki a tanulókban a földrajzi információhordozók kiválasztására és használatára való képesség.
Tudják elemezni, értékelni vizsgálataik eredményét, tapasztalataikat. Legyen véleményük a tapasztaltakról. Ismerjék a természeti környezet változásainak társadalmi hatásait. Ismerjék fel a tájak sajátosságait. Ismerjék fel a közöttük levı hasonlóságokat, különbségeket, kapcsolataik rendszerét. Ismerjék meg a gazdasági élet jelenségeinek kölcsönhatásait. Legyen áttekintésük a természeti, társadalmi, gazdasági környezet tényezıirıl, melyek meghatározzák az ember gazdasági tevékenységét! Hazánk környezeti értékeinek megismerése; A topográfiai fogalmak elhelyezése, földrajzi fekvésük meghatározása, tartalommal megtöltése. Képességfejlesztés: önálló megfigyelések
214
Földrajz
lis, néprajzi, gazdaságtörténeti értékek 16. Hazánk földrajzi helyzete 17. A földtörténet krónikája Magyarország földjén 18. Természeti adottságaink (felszín, domborzat) 19-20. Természeti erıforrásaink 21. Környezetünk állapota és védelme 22. Hazánk népességföldrajzi jellemzıi 23. Népesedési folyamatok, népességmozgások 24. Településhálózat, településformák 25. Városaink Hazánk tájai: A hazai tájak földrajzi jellemzése. A hazai tájak hasonló és eltérı földrajzi jellemzıi, ezek kialakulásának okai és következményei. Az egyes tájak természeti erıforrásai, természetföldrajzi, valamint társadalmi-gazdasági jellemzıik. A gazdasági élet ágazatai a tájakon. A természeti és társadalmi-gazdasági környezet kapcsolatai a tájakon. Jellemzı életmódok. Magyarország nemzetközi kapcsolatai. A tájak környezeti állapota, védelme, környezeti, idegenforgalmi értékei. Budapest földrajza, szerepe az ország életében. Régiók földrajza, különös tekintettel a saját régióra. 26. Az Alföld természetföldrajzi képe 27. Az Alföld gazdaságának jellemzıi 28. A Kisalföld 29. Dombvidéki tájaink 30. Az Alpokalja 31. A Dunántúli-középhegység 32. Az Északi-középhegység 33. Nemzeti parkjaink 34. A magyar nemzetgazdaság jellemzıi 35. Energiagazdaságunk 36. Az ipar húzóágazatai: gépipar, vegyipar 37. Átalakuló mezıgazdaságunk 38. A közlekedési és szállítási infrastruktúra 39. A turizmus 40. Hazánk nemzetközi kapcsolatai 41. Budapest földrajza 42. Régiónk földrajza
végzése; megfigyeléseiket szakkifejezések használatával elmondani; ismereteiket rajzban, grafikusan, írásban rögzíteni; megfigyeléseik eredményeit elemezni; véleménynyilvánítás; környezetük eseményeit reálisan értékelni;
215
Földrajz
A továbbhaladás feltételei (minimális teljesítmény ) A tanulók ismerje fel az országok regionális sajátosságait. Ismerje fel a közöttük lévı hasonlóságokat és különbségeket. Tudja, hogy az emberek különböznek egymástól, de emberi mivoltukban mindenki egyenrangú. Ismerje fel, hogy a természeti tényezık hatnak a Kárpát-medence népeinek elhelyezkedésére, hagyományaira, településeire, gazdasági életére. Tudja a tanuló bemutatni és jellemezni hazánk földrajzi környezetét, megadott szempontok alapján. Térképi információk felhasználásával ismertesse hazánk tájainak természeti-gazdasági jellemzıit. Ismerje fel a természeti adottságok szerepét, hatását a gazdasági életre és a környezet értékeit az egyes térségekben. Tudjon helyi, regionális és országos példákat említeni környezetvédelmi intézkedésekre. Lássa a környezetkárosító folyamatokat, valamint megelızésük lehetséges módjait. Legyen képes önálló anyaggyőjtésre s az információk feldolgozására megadott szempontok alapján. Tudja elhelyezni a kontúrtérképen a megismert topográfiai fogalmakat, és tudja megfogalmazni földrajzi fekvésüket. Ismerje legfontosabb tartalmi jellemzıiket. Ismerje fel a gazdasági élet jelenségeinek kölcsönhatásait. Képes legyen a tanuló arra, hogy önálló megfigyeléseket végezzen, és arra, hogy ezen megfigyeléseket szakkifejezések használatával elmondja ,a megfigyelések eredményeit elemezze.. A tananyag feldolgozásához kapcsolódó topográfiai követelményeket a kerettanterv részletezi – témakörönként. A tananyag feldolgozásához szükséges topográfiai fogalmak: (A minimális topográfiai követelményeket dılt betővel jelöltük.) Közép- és Kelet-Európa Istriai-félsziget, Krim-félsziget, Ankara, Dnyeszter, Duna-delta, Elba, Garam, Inn, Jenyiszej, Moldva (Vlatava), Morva, Nyitra, Odera, Olt, Prut, Rajna, Rajna-Majna-Duna vízi út, Sulinaág, Száva, Szeret, Vág, Visztula, Zsil, Kazán-szoros, Vaskapu, Genfi-tó, Zürichi-tó, Bodenitó, Alpok, Altáj, Bécsi-medence, Biharhegység, Burgenland, Csallóköz, Cseherdı, Csehmedence, Cseh-Morva-dombság, Donyec-medence, Morva-medence, Déli-Kárpátok, Érchegység, Erdély, Erdélyi-középhegység, Erdélyi-medence, Északkeleti-Kárpátok, Északnyugati-Kárpátok, Fekete-erdı, Germán-alföld, Grazi-medence, Hargita, Havasalföld, Kaszpi-mélyföld, Kárpátalja, Keleti-Al-pok, KeletiKárpátok, Kuznyeci-medence, Lengyel-alföld, Lengyel-középhegység, Magas-Tátra, Moldova, Mura-vidék, Német-középhegység, Nyugati-Alpok, Rajnai-palahegység, Román-alföld, Ruhrvidék, Sváb-bajor-medence, Szaján, Székelyföld, Szilézia, Szlovák-érchegység, Szudéták, Triglav, Vajdaság, Vereckeihágó, Ausztria, Csehország, Észtország, Fehéroroszország, Lengyelország, Lettország, Litvánia, Moldova, Németország, Oroszország, Románia, Svájc, Szlovákia, Szlovénia, Ukrajna, Arad, Arhangelszk, Bécs, Berlin, Beregszász, Bern, Bratszk, Brassó, Brno, Bukarest, Chiºinãu, Donyeck, Drezda, Duisburg, Eisenerz, Gala˛i, Gdaòsk, Graz, Hamburg, Irkutszk, Jéna, Karlovy Vary, Kassa, Katowice, Kijev, Kolozsvár, Krakkó, Krasznojarszk, Krivoj Rog, Kurszk, Lendva, Lipcse, Linz, Ljubljana, £odz, Maribor, Marosvásárhely, Mladá Boleslav, Minszk, Moszkva, Munkács, Murmanszk, München, Nagyvárad, Novokuznyeck, Novoszibirszk, Odessza, Omszk, Ostrava, P∆ock, Ploieºti, Plzeò, Pozsony, Prága, Resicabánya, Riga, Sczecin, Steyer, Stuttgart, Székelyudvarhely, Szentpétervár, Tallin, Temesvár, Ungvár, Vajdahunyad, Varsó, Vilnius, Volgográd, Zlín, Zsolna.
216
Földrajz
Magyarország Balaton, Bodrog, Dráva, Duna, Fertı, Hernád, Ipoly, Kis-Balaton, Körös, Maros, Mura, Rába, Sajó, Sió, Szamos, Tisza, Tisza-tó, Velencei-tó, Zagyva, Zala, Csepel-sziget, Mohácsisziget, Szentendrei-sziget, Szigetköz, Aggteleki-karszt, Alföld, Alpokalja, Badacsony, Bakony, Balaton-felvidék, Baradla-barlang, Baranyai-dombság, Bodrogköz, Borsodi-medence, Börzsöny, Budai-hegység, Bükk, Bükk-fennsík, Cserehát, Cserhát, Dráva menti síkság (Drávamellék), Duna-Tisza köze, Dunakanyar, Dunántúli-dombság, Dunántúli-középhegység (középhegyvidék), Dunazug-hegység, Északi-középhegység, (Észak - magyarországiközéphegység), Gerecse, Gyıri-medence, Hajdúság, Hegyalja, Hortobágy, Írott-kı, Jászság, Kékes, Kisalföld, Kiskunság, Kıszegi-hegység, Marcal-medence, Maros-Körös köze, Mátra, Mecsek, Mezıföld, Móri-árok, Nagykunság, Nógrádi-medence, Nyírség, Nyugat - magyarországi-peremvidék, İrség, Pesti-síkság, Pilis, Somogyi-dombság, Soproni-hegység, Szekszárdidombság, Tapolcai-medence, Tihanyi-félsziget, Tiszántúl, Tokaj - Eperjesi-hegység, Tolnaidombság, Velencei-hegység, Vértes, Villányi-hegység, Visegrádi-hegység, Zalai-dombság, Zempléni-hegység, Bács-Kiskun megye, Baranya megye, Békés megye, Borsod-AbaújZemplén megye, Csongrád megye, Fejér megye, Gyır - Moson - Sopron megye, Hajdú-Bihar megye, Heves megye, Jász – Nagykun - Szolnok megye, Komárom-Esztergom megye, Nógrád megye, Pest megye, Somogy megye, Szabolcs – Szatmár - Bereg megye, Tolna megye, Vas megye, Veszprém megye, Zala megye, Budapesti agglomeráció, Ajka, Algyı, Baja, Balassagyarmat, Balatonfüred, Békéscsaba, Biharkeresztes, Budapest, Bük, Cegléd, Debrecen, Dorog, Dunaújváros, Eger, Esztergom, Galyatetı, Gyöngyös, Gyır, Gyula, Hajdúszoboszló, Harkány, Hatvan, Hegyeshalom, Hévíz, Hódmezıvásárhely, Hollókı, Jászberény, Kalocsa, Kaposvár, Kazincbarcika (Berente), Kecskemét, Kelebia, Keszthely, Komárom, Kıszeg, Komló, Lábatlan, Letenye, Miskolc, Mohács, Mosonmagyaróvár, Nagykanizsa, Nyíregyháza, Orosháza, Ózd, Paks, Pannonhalma, Pápa, Pécs, Rábafüzes, Rajka, Salgótarján, Sárospatak, Siófok, Sopron, Százhalombatta, Szeged, Székesfehérvár, Szekszárd, Szentendre, Szentgotthárd, Szolnok, Szombathely, Tata, Tatabánya, Tihany, Tiszaúj város, Tokaj, Vác, Várpalota, Veszprém, Visegrád, Visonta, Záhony, Zalaegerszeg Zalakaros. Nemzeti parkok: Aggteleki Nemzeti Park, Balaton-felvidéki Nemzeti Park, Bükki Nemzeti Park, Duna–Dráva Nemzeti Park, Duna–Ipoly Nemzeti Park, Fertı–Hanság Nemzeti Park, Hortobágyi Nemzeti Park, Kiskunsági Nemzeti Park, Körös – Maros Nemzeti Park, İrségi Nemzeti Park. Régiók: Dél - Alföld régió, Dél-Dunántúl régió, Észak - Alföld régió, Észak-Magyarország régió, Közép-Dunántúl régió, Közép-Magyarország régió, Nyugat-Dunántúl régió.
217
MŐVÉSZETEK
218
Ének - zene
Ének - zene Óraterv évfolyam heti óraszám éves óraszám
5-8 évfolyam 1 37
Alapelvek, célok Az ének-zene tanulás célja a zenei élmény nyújtása, a közös éneklés öröme, dalok, zenemővek megismertetése által a zene megértésére, a zene szeretetére való nevelés, az értékes zenével való intenzív kapcsolat kialakítása. A zenei nevelés célja: a muzsikáló közösség és a zeneszeretı, -értı közönségnevelés. Ehhez szükséges a zenei mőveltség megalapozása, a nemzeti és egyetemes zenekultúra megismertetése, a mővészi kifejezıkészség kibontakoztatása, az igényes, értékes zene minden napos szükségletté válásának kialakítása. A mővészeti nevelés lényege, hogy a mővészetet a gyerek nevelésének középpontjába helyezi. Az aktív mővészeti tevékenységek, a készség-, képességfejlesztés lehetıséget ad a mővészetek tartalmi befogadására, s általa az egyén továbbfejlıdésére. A mővészeti nevelés hatékonyságát növelheti, ha a mővészetek más mőveltségi területekkel összefonódva is megjelennek az iskolai gyakorlatban. Fejlesztési feladatok Éneklés Az éneklési készség fejlesztésekor figyelni kell az életkornak megfelelı éneklés technikai képzésére, az éneklési kultúra kialakítására, de legalább ennyire fontos a dalok érzelem-, és értelemgazdagító hatása. 5 – 8. Évfolyamon az élményt adó, örömöt hozó, szép és kifejezı éneklés formálására – mint a zenei önkifejezés egyik alapvetı formájának kialakítására és az ismeretszerzés eszközének továbbfejlesztésére – irányul. Ezért követelménye az egyéni és közös éneklés természetes, szép hangzással. Oldottabb metrikájú parlando, szabadabb rubato és feszes giusto lüktetéssel történı éneklés. Magyar népdalok, a hazai nemzeti és etnikai kisebbségek, a szomszéd és más népek dalainak éneklése. Kétszólamú mővek csoportos éneklése emlékezetbıl, tisztán, kifejezıen, a zenei kifejezıeszközöket a zenei mondanivaló közvetítésére felhasználva. Zenei hallás A zenei hallás fejlesztése lényegében a dallamhallás és a tonalitásérzék, a hangszínhallás, a ritmus és tempóérzék, a dinamika és formaérzék fejlesztése. A dúr és moll tonalitás megfigyeltetése dallamokban. A belsı hallás és a többszólamúság fejlesztése a mőzene többszólamúságával, annak megfigyeltetésével. A zenei alkotás, az improvizáció fejleszti a zenei fantáziát. Zenei memória fejlesztése dalok és témák gyakorlásával és elıadásával Zenei olvasás – írás A zenei olvasás- íráskészség fejlesztésének eredményeképpen a tanuló iránt támasztható követelmény az öt- és hétfokú dallam hangnemének megállapítása (2 kereszt, két bé elıjegyzésig). A tanult hangközök felismerése kottából, kottakép ritmusának megszólaltatása, ritmushangoztatás egy- és többszólamban. Rövid, könnyebb dallamok kottaolvasása közöse. Ismert öt és hétfokú dallamok írása megadott kezdıhangokról, emlékezetbıl. Az ABC – s hangok ismerete G – kulcsban. Zeneértés A zeneértı és érzı képesség fejlesztése: a tanult zenei korszakokhoz kapcsolódó zenei formák, mőfajok felismerése, ill. megkülönböztetése, továbbá a zenemő gondolati tartalmait 219
Ének - zene
közvetítı kifejezıeszközök – tempók, dinamika, tonalitás, karakterek, hangszerelés – átélési és értelmezési képességek fejlesztése. Zenehallgatás A meghallgatott zenemővekben elıforduló hangszerek, hangszeres együttesek, zenekarok hangzásának felismerésére való képesség. Az élmény fokozódik, ha a zenemővek könnyen énekelhetı témáit a zenehallgatás elıtt megtanítjuk. A zenehallgatás hozzájárul a személyiség belsı harmóniájához. Kórusmunka A kamaraéneklés megteremtése, a kóruskultúra megalapozása. Két és háromszólamú kánonok, egyszerő két és háromszólamú népdalfeldolgozások, kisebb kórusmővek megismerése, elıadása tisztán, pontosan. Olyan mőveket kell választani, melyek nehézségi foka a kórustagok képességeinek megfelel és a tanulás folyamán örömet szereznek a tanulóknak. A tehetséggondozás A zenei képességeket fel kell ismerni a tanulókban, azokat fejleszteni kell bennük. Zeneiskolában, zenei együttesben, kórusban igyekezzünk képeztetni tehetségét, vagy zenei pálya felé orientálni.
5. évfolyam Heti óraszám: Éves óraszám:
1 óra 37 óra
C é l: Érték-szemlélet kialakítása, az érdeklıdés felkeltése a magyar népzene, a magyar és az európai mőzene értékei iránt, A szülıföld zenéjének hagyományırzı továbbéltetése, A dalok értelmi, érzelmi átélésével a siker, öröm élményének biztosítása, a jeles napok ünnepeinek átélése, Az éneklési készség fejlesztése, Valósuljon meg dalolás közben az átélt érzelem gazdag elıadásmód, Más népek dalainak megismerése, éneklése, Nagy mesterek mőveivel való ismerkedés, A stílusérzék megalapozása. Követelmény Belépı tevékenységformák Éneklés Tudjon új stílusú népdalt alkalmazkodó ritmusban szépen énekelni egyénileg vagy társakkal együtt, törekedjen az elıadási jeleknek megfelelıen énekelni a mőzenei részleteket legyen képes játékdalok, népszokások, táncos dallamok éneklésére, zeneileg hibátlan elıadással, többszólamú éneklési készség fejlesztése kánonokkal, Zenehallgatás ismerje a zenei stíluskorszakokhoz tartozó stílusjegyeket, (tanult) zenei mőfajokat, a barokk zenekar hangszercsoportjait Improvizáció Tudjon rögtönözni megadott kezdısorral régi stílusú kvintváltó népdalformát
220
Ének - zene
Zenei írás-olvasás Tudja a ritmuselemeket, ritmusképleteket (tizenhatod, pontozott ritmusok, szinkópa) megszólaltatni, felismerni, jelölni. ismerje a hangok abc - s neveit c’ - c” – ig, g-kulcsban szolmizálva énekelje a tiszta hangközöket legyen képes megkülönböztetni a pentaton (öt fokú) és dúr (hétfokú) hangsort., tudjon leírni ismert könnyő öt - és hétfokú dallamot, népdalrészletet megadott kezdıhanggal, Tartalom
Tanulói teljesítmény minimális teljesítmény
Dalanyag Népdalok Csillagok, csillagok, Érik a szılı, Erdı, erdı, de magas Erdı, erdı, erdı, marosszéki kerek erdı, Hull a szilva, Megyen már a hajnalcsillag, Megrakják a tüzet, Megöltek egy legényt, Pásztorok keljünk fel, Gábor Áron, Hidló végén, Úgy tetszik, hogy, Árpa is van, Kitrákotty – mese, Fújdogál a szél, Halász vadász, Kocsi szekér, Én istenem, minek élek, Aki dudás, Összegyőltek, Elment a tyúk Regıs ének, Farsang, Pünkösdölı Este a székelyeknél témái Énekes anyag a magyar zenetörténetbıl Egressy – Vörösmarty: Szózat Egressy: Föl, föl vitézek Bartók: Este a székelyeknél témái Apor Lázár tánca Régi táncdal Szınyi: Postaváró Énekes mőzenei szemelvények Bach: G – dúr menüett Bach: Már nyugosznak a völgyek Bach: Üdv rád és házad népére Handel: Gyızelmi dal Zeneelmélet Ritmikai fogalmak –ismeretek: Az alkalmazkodó ritmus A tizenhatod értékő hang neve, jele és szünete. Többszólamú ritmusgyakorlatok az új ritmikai elemekkel. Ritmusmotívumok olvasása ritmusnévvel. A kis éles és nyújtott ritmus Dallami ismeretek: Új dallamhang a felsı ré és a felsı mi neve, jele, kézjele.
További 15 – az énekes tananyagnál felsorolt – szemelvény csoportos éneklése emlékezetbıl A Szózat éneklése emlékezetbıl Népdalok, mődalok éneklése emlékezetbıl. Játékdalok mozgással, jó ritmusban, a dalok hangulatának megfelelıen. Népdaléneklés összekapcsolása a néptánc alapelemeivel. Egyszerő kánonok éneklése. Memóriafejlesztés ismert dalokkal, dallamokkal. A hangszert tanuló diákok aktivizálása. Új stílusú népdalok éneklése alkalmazkodó ritmussal
Az új ritmuselem felismerése kottaképrıl, hangzásról, megszólaltatása, jelölése.
Ismert dallamok éneklése kottából, szolmizálva. Ismert, könnyő motívumok, dallamok lejegyzése.
221
Ének - zene
Hangsorok: Hétfokúság
Hangközök felismerése (1 8 4 5 )
Tonalitás: Dúr-moll tonalitás Elıadási jelek: Tempó és dinamikai jelek a tanult dalokhoz és a meghallgatott zenemővekhez kapcsolódva
Abc - s hangok megnevezése /leírása Gkulcsban(c’ – c” Népdalok elemzése tanult szempontok alapján.
Szerkesztés: Imitációs szerkesztés.
Improvizáció Variációk szerkesztése 2-4 ütemes terjedelemben a tanult ritmusképletekkel Hangközök: Kvintváltó dallam improvizálása ( megadott Egész és félhangtávolság: a tiszta hangközök. formaképlet és kezdı sorok alapján ) kvart, kvint, oktáv, prím neve, jele, hangoztatása, felismerése . Hangnevek: Zenei abc: a hangok abc - s neve (c’ - c” -ig) Népzene – a magyar népzene stílusrétegzıdése: Régi stílus: sorszerkezet kvintváltás, ereszkedı dallamvonal Új stílus: visszatérı sorszerkezet, (kupolás dallamvonal) Dudanóta, népi zenekar Népi hangszerek: duda, tekerı, cimbalom, citera Zeneirodalom Zenetörténeti korok: Reneszánsz, barokk stílusjegyek Zeneszerzık: Orlando de Lassus, Giovanni Pietluigi Palestrina, Antonio Vivaldi, Johann Sebastian Bach, Georg Friedrich Handel Mőfajok: Énekes – világi: madrigál, kantáta Énekes – egyházi: motetta, korál, oratórium Hangszeres: szvit, concerto, versenymő Zenei formák, szerkesztésmódok: Rondó, menüett, fúga Szekvencia, recitativo, solo-tutti Együttesek: barokk zenekar Hangszerek: csembaló, orgona lant, oboa, trombita
222
Ének - zene
Zenehallgatási anyag Bartók: Este a székelyeknél. Weiner Leo: Divertimento Jó alapos csárdás Rókatánc Vivaldi: A négy évszak Tavasz I. tétel Tél II. tétel Bach: G - dúr menüett Bach: Már nyugosznak a völgyek (korál feldolgozás vegyeskarra) Mai és régi katonai jelzések. Népzenei felvételek a népdalok és népi hangszerek bemutatására. Bárdos Lajos: Régi táncdal Handel: Halleluja – kórus a messiás c. oratóriumból Handel: Gyızelmi kórus – a Júdás Makkabeus c. oratóriumból
Népi hangszerek, népi zenekar jellemzıje: hangzása, keletkezésének története, formája., felismerése hallás után Reneszánsz és barokk zeneszerzık megnevezése Zeneszerzık élete. A zenetörténeti korszakok ismerete a társmővészeteknél is. A népi hangszerek hangszínének felismerése. Többször meghallgatott barokk zenemőrészlet felismerése.
223
Ének - zene
6. évfolyam Heti óraszám: Éves óraszám:
1 óra 37 óra
C é l: Éneklési készség további fejlesztése, a hangterjedelem bıvítése, szép éneklés megalapozása, tiszta intonálás. A nép- és mőzenei alkotásokban rejlı tartalmak elsajátítása aktív énekléssel. A tanulók fejlettségi szintjének megfelelı érzelmi azonosulással éljék át a magyar népdalokat, a szülıföld dalait, a népszokásokat, a zenei hagyományokat. A zenetörténet magyar és európai remekmőveivel való ismerkedés. Új ritmuselemek ismerete, gyakorlása a készségszint eléréséig. A kottaolvasási készség fejlesztése, a tanult dallamok felismerése. A zenei ismeretek további bıvítése. Az éneklési készség fejlesztése a két- és háromszólamúság szintjén. Követelmény Belépı tevékenységek Éneklés legyen képes: a mőzenei részletekben meghallgatott népdalok éneklésére történeti énekek elıadására klasszikus mődalok és témák kottáról történı megszólaltatására alkalmazkodó ritmus éneklésére a népdalokban, Zenehallgatás ismerjen fel :néhány, többször meghallgatott barokk és klasszikus zenei szemelvényt. a zenei formákat mőfajokat hallás után a dúr- moll színezet különbségét Zenei írás- olvasás tudja alkalmazni a tanult ritmikai képleteket (éles és nyújtott ritmus), tudjon ritmusmotívumokat olvasni ritmusnévvel, alkalmazza a tanult zenei elemeket dallamolvasásnál, tájékozódjon a vonalrendszeren 1 kereszt és 1 b elıjegyzésig, tudjon lejegyezni dallamrészleteket megadott dó helyekkel, ismerje fel a tanult hangközöket kottaképrıl, ( szekund, terc) figyelje meg az abc- s hangok helyét G - kulcsban g - g”-ig Improvizáció: Tudjon dallamot alkotni: nyitás-zárás, periódus 3/8 és 6/8 – os ütemformákban ritmusvariációkat rögtönözni Tartalom
Tanulói teljesítmény minimális teljesítmény
Dalanyag Népdalok Ablakomba, ablakomba, A Vidrócki híres nyája, A jó lovas katonának, Két tyúkom tavalyi, Madárka, madárka, İsszel érik babám
További 10, az énekes tananyag felsorolt rétegeibıl választott történeti ének, mődal, illetve szemelvény átélt, kifejezı elıadása emlékezetbıl
224
Ének - zene
Ha felmegyek a budai, Hej, igazítsad, Röpülj páva, Kék ibolya, Zátonyi Dunának Ángyom asszony, Jutka Pünkösdölı, Adjon az úristen Karácsonyi ének, Farsang Kossuth Lajos táborában Énekes anyag a magyar zenetörténetbıl Tinódi: Egri históriának summája Csínom Palkó Tyukodi nóta Ellopták szívemet – Pálóczi Horváth Ádám győjtésébıl Énekes zenei szemelvények Haydn: Szerenád Mozart: Vágyódás a tavasz után Mozart: A bővös csengettyő Beethoven: A mormotás fiú dala Zeneelmélet Ritmikai fogalmak - ismeretek A triola neve, jele, szünete, hangoztatása, felütés, csonka ütem 3/8, 6/8 –os ütem Dallami elemek Módosító jelek: a kereszt, a bé és a feloldójel neve, jele, szolmizálása, értelmezése. Módosított hangok szolmizált (fi, szi, tá, ri)és ábc-s nevei, kézjelei Ábc-s hangok kis- és egyvonalas oktávban Tonalitás: Dúr-moll hangnemek egy kereszt és egy bé – ig (C - dó, F - dó, G - dó). Forma: periódus, szimmetria Hangközök: Kis szekund-nagy szekund, kis terc-nagy terc jele, neve, hangoztatása, felismerése. Hangsorok Moll jellegő és a dúr jellegő hangsorok megkülönböztetése hallás után. Elıadásmód: a tanult zenei anyaghoz kapcsolódóan Zeneirodalom Magyar történeti mőfajok Históriás ének Zenetörténeti kor: Bécsi klasszicizmus, stílusjegyek Zeneszerzık Haydn, Mozart, Beethoven: Mőfajok: Énekes- világi: dal, opera, oratórium Énekes- egyházi: mise, gyászmise ( requiem)
Alkalmazkodó ritmusú népdalok éneklése.
Egyszerő kánonok éneklése.
Népdalok, mőzenei részletek éneklése emlékezetbıl. Jeles napok, népszokások ismerete, éneklése
Tizenhatodok, pontozott ritmusok, szinkópa, triola megszólaltatása, felismerése és jelölése. Ritmusmotívumok olvasása, írása.
Öt- és hétfokú dallamok éneklése betőkottáról és kottakép alapján Ismert dallamok éneklése kottából, szolmizálva és lejegyzése. Módosító jelek értelmezése kottakép alapján Dúr és moll hangnemek kottaképrıl történı azonosítása 1 kereszt, 1 bé-ig Tanult hangközök (1 4 5 8 2 3). Abc - s hangok violinkulcsban. Módosító jelek, elıjegyzések. Improvizáció: Zenei kérdés-felelet 2X2 ütemes terjedelemben
225
Ének - zene
Hangszeres: szonáta, szimfónia versenymő, szerenád, divertimento. Zenei formák, szerkezetek: Triós forma, menüett, szonátaforma, rondó, scherzo Mővek pontos jelölése: Opus, numero Együttesek A szimfonikus zenekar, trió, vonósnégyes Hangszerek Harsona, lant ( magyar történeti ): Zenehallgatás Kodály Zoltán: Mátrai képek Kodály Zoltán: Háry János (Toborzó) Haydn: Évszakok “Tavasz – kórus” “Szüreti – kórus” Haydn: “Üstdob” szimfónia II. tétel Mozart: Törökinduló (zongoraszonáta) Egy kis éji zene, Varázsfuvola, Bővös csengettyő, Sarastro áriája. Esz-dúr kürtversenybıl (részlet) Requiem-bıl (részlet) Beethoven: D-dúr hegedőverseny (részlet) Bakfark Bálint: X. lantfantázia Farkas Ferenc: Tinódi dallama Benkı Dániel: Tinódi dallama Kodály: Fölszállott a páva – férfikari feldolgozás Karai József: Estéli nótázás Bárdosa: Dana - dana
Énekes és hangszeres népdalfeldolgozások felismerése, megnevezése Zeneszerzık élete. Zenei korok történelmi háttere. Egy opera tartalmának ismerete. Többször meghallgatott klasszikus zenei szemelvények felismerése. A szimfónikus zenekar hangszercsoportjainak, hangszereinek megnevezése A bécsi klasszicizmus zeneszerzıi, néhány mővük felsorolása
226
Ének - zene
7. évfolyam Heti óraszám: Éves óraszám:
1 óra 37 óra
C é l: az éneklési kultúra további fejlesztése a hangképzéssel, pozitív érzelmek felkeltése a mutálás alatti szorongások feloldása élményt nyújtó énekléssel, további értékes népzenei, mőzenei anyag megismerése, a zenei ízlés formálása, kánonéneklés, szaporodó szólamszámmal - a többszólamú éneklési készség további fejlesztése, elméleti ismeretek bıvítése a zenei hallási, megszólaltatási funkcióban, ritmikai, metrikai készségek fejlesztése, a romantikus zene jellegzetességeinek szépségeinek észrevétetése a hazai nemzeti és etnikai kisebbségek dalainak elıadásbeli különbségei. Követelmény: Belépı tevékenységek Éneklés Tudjon romantikus dalokat, más földrészek dalait kifejezıen, stílusosan énekelni emlékezetbıl egyénileg vagy csoportosan, A tanult dallamokban az új hangközöket tisztán intonálni Zenehallgatás: Ismerje: az adott stíluskorszakhoz ( romantika ) kapcsolódó zenei mőfajokat, formákat, a romantikus nagyzenekar hangzását, hangszereit más földrészek zenéjének autentikus elıadását Improvizáció Tudjon rögtönözni megadott kezdısorral új stílusú népdalformát Zenei írás- olvasás figyelje meg dallamokban, zenei témákban a dúr és moll színezetet, fedezze fel a 2 kereszt és 2 bé elıjegyzések és a dó helyek közti összefüggést, tudjon egy és többszólamú ritmust hangoztatni a tanult ritmikai elemekkel, ismerje fel kottaképrıl a tanult hangközöket, tudjon rövid dallamot olvasni kottából Tartalom
Tanulói teljesítmény minimális teljesítmény
Dalanyag Láttál e valaha? Vékony cérna Szépen úszik Sej Nagyabonyban A csitári hegyek alatt Aranyosom Indián lány Nap süt, kék az ég Kossuth Lajos azt üzente Erkel F.: Hunyadi László (Meghalt a cselszövı) Schubert: A pisztráng
További 15 népdal, mődal kifejezı, stílusos éneklése emlékezetbıl Parlando, rubato, tempo giusto elıadásmódú népdalok éneklése. Verbunkos dallamok éneklése stíluhő elıadásban Népies mődalok éneklése szöveggel, emlékezetbıl Többszólamú mő, kánon éneklése csoportosan.
227
Ének - zene
Dona nobis pacem La Maseillaise Szabó Ferenc: Föltámadott a tenger Túl a Tiszán Kerek utcaszegelet Quadlibet Volt nékem egy Zeneelmélet Hangsorok A 2 keresztes és 2 b - s hangsorok: D - dúr és a B - dúr éneklése, elhelyezése a vonalrendszeren. Párhuzamos moll hangsorok Hangközök: K6, n6, k7 és n7 (szext és szeptim) megnevezése, felismerése Elıadási jelek, zenei szakkifeljezések: Dinamikai jelek :pp, p, mp, f, ff, crescendo, decrescendo
Tájékozódás a kottában: zenemővek, (témák szólamok) követése kottából Dúr és moll hangnemek azonosítása kottaképrıl 2 kereszt – 2 bé ig Ismert dalok, dalrészletek szolmizálása. Dallamírás 2 kereszt, 2 bé dó hellyel. Az oktávon belül tanult hangközök megnevezése, felismerése kottaképrıl. A tanult tempo és dinamikai jelek ismerete, alkalmazása. A régi stílusú népdal jellemzıi.
Tempójelzések: andante, moderato, allegro vivace Zeneirodalom Zenetörténeti kor: Romantika Zeneszerzık: Erkel, Liszt Schubert, Schumsnn, Mendelssohn, Brahms, Chopin, Dvorák, Smetana, Csajkovszkij, Muszorgszkij, Verdi, Wagner
Többször hallott zenemővek felismerése. Tanult zenetörténeti korok, zenei stílusok ismerete. A korhoz kapcsolódódó mőfajok, zeneszerzık, zenemővek.
Mőfajok: Népies mődal, verbunkos, rapszódia, programzene, szmfónikus költemény, a romantikus dal, nemzeti opera Zenekar, A romantikus nagyzenekar, a virtuozitás jegyei Zenehallgatás: Erkel -Kölcsey: Himnusz Magyar gregorián Szabó Ferenc: Föltámadott a tenger Schubert: A pisztráng Á – dúr Zongoraötös IV. tétele Muszorgszkij: Egy kiállítás képei. Erkel Ferenc: Hunyadi László: Meghalt a cselszövı Palotás Erkel: Bánk bán
228
Ének - zene
Keserő bordal Hazám, hazám Liszt Ferenc: Mazeppa XV. magyar rapszódia XIV. magyar rapszódia Verdi: Nabucco Mendelssohn: é - moll Hegedőversenyének I. tétele Smetana: Moldva Csajkovszkij: Vonósszerenád Kodály Zoltán: Háry János - részletek Intermezzo Kodály: Székelyfonó - részletek Chopin: g – moll mazurka Schumann: Gyermekjelenetek A vidám földmőves Verdi: Aida Radames románca Bevonulási induló
229
Ének - zene
8. évfolyam Heti óraszám: Éves óraszám:
1 óra 37 óra
Cél: Természetes, szép hangzás kialakítása, az éneklési készség további céltudatos fejlesztése, Az életkori sajátosságok adta lehetıségekkel való élés, egyéni tehetségek kibontakoztatása, ,értékes népdalkincsünk memorizált továbbörökítése, a magyar népzene, európai mőzene, az egyetemes zenekultúra értékeinek megismerésén keresztül a tanulók személyiségének sokoldalú formálása az élmények segítségével. Izlésformálás, különbségtétel értékes és értéktelen zenei anyagok között a mőzenei részletek stílushő megszólaltatása, a zenei memória fejlesztése, kánonok, többszólamú mővek éneklése csoportosan, osztályközösségben, a tanult zenetörténeti korokról tanultak bıvítése mellett a XX. sz. zenei irányzatai, A nyolc év jelentıs népzenei, mőzenei dal és élményanyagának összegzése Követelmény: Belépı tevékenységek: Éneklés Legyen képes elıadni egy választott témakörhöz (pl .nemzeti ünnep, iskolai ünnepség, ballagás stb. ):az osztály által összeállított énekes mősort a hangzásviszonyok arzis-tézis átélésére egyszerő kánon és kétszólamú éneklésre csoportosan Tudjon népdalt, mődalt tisztán, az éneklı közösség egységes szép hangzással, tiszta intonálással énekelni, tudja a dalokat, mőzenei szemelvényeket emlékezetbıl ismert dalokat nehezebb osztinata kísérettel, használni a zenei könyvtárat: a tanult dalok földrajzi, korrajzi, néprajzi vonatkozásainak győjtése, mőszavak, régies, népies szavak jelentésének önálló megismerése. Honegger, Prokofjev, Hacsaturján, Britten, Penderecki Irányzatok: ismerje a XX. szd. irányzatait: impresszionizmus, neoklasszicizmus,, folklórizmus új kifejezési, megjelenési formákat: elektronikus zene könnyőzene: Beatles, Presley, Webber, Szörényi a dzsessz és a könnyőzene mőfajait ( aktualitások) Zenehallgatás Ismerje fel Bartók és Kodály énekkari, zenekari és színpadi mőveit a hangzó részletek alapján A XX. századi zenei irányzatok többször meghallgatott részleteit Rendszerezze ismereteit a magyar és európai zenemővészet századait és mőfajait a jellemzı zenei szemelvények segítségével Keresse meg az összefüggéseket a társmővészetek és a zene között Legyen tájékozott a könnyő mőfaj megjelenési formáiban, módjaiban (mindennapi hangzó zenei környezetünk jelenségeinek megismerése, értelmezése
230
Ének - zene
Tartalom
Tanulói teljesítmény minimális teljesítmény 10 népdal, mődal stílusos, kifejezı éneklése (parlando, szabadabb rubato, tempo giusto) emlékezetbıl egyénileg vagy csoportosan.
Dalanyag Népdalok A malomnak nincsen köve A citrusfa Által mennék Sárgul már a Mély a Tiszának Hopp ide tisztán Hej, páva Gyújtottam gyertyát Széles a Duna A szennai lipisen-laposon
Mődalok megfelelı karakterő elıadása. Könnyő osztinato kíséret ismert népdalokhoz, táncos dallamokhoz. Egyszerő kétszólamúság éneklése csoportosan. Kánonéneklés.
Énekes anyag a magyar zenetörténetbıl Török bársony süvegem Fónagy József: Nemzetırdal Énekes mőzenei szemelvények Kodály: Karácsonyi pásztortánc Gebhardi: Béke Fornsete: Nyár-kánon Praetorius: Viva la musica Haydn: Erdı mélyén Beethoven: Örömóda Schubert: A molnár virágai Old Black Joe Régi mesékre Barabba Ba Zenehallgatás – zeneirodalom Jeles napok dalai Kodály Zoltán :Esti dal Bartók – Kodály: Magyar népdalok Bartók: Divertimento Bárdos Lajos: Széles a Duna Claude Debussy: Gyermekkuckó Az elefánt bölcsıdala A néger baba tánca Sztravinszkij: Petruska Carl Orff: Carmina Burana Tavasz – részletek Fortuna Floret silva Ravel: Bolero Britten: Variációk és fúga egy Purcell témára Prokofjev: Klasszikus szimfónia III. tétel Gershwin: Klára bölcsıdala és Porgy dala a Porgy és Bess c. operából
Többször hallott zenemővek felismerése. A tanult zenei stílusokban, zenetörténeti korokban való tájékozódás. Zenei formák, zenei mőfajok megfelelı stíluskorszakhoz való kapcsolása. A szimfonikus zenekar hangszercsoportjai, hangszerei.
231
Ének - zene
Szörényi – Bródy: István a király – részletek Részletek a reneszánsz, barokk, bécsi klaszszikus, romantika tanult zenei szemelvényeibıl. Dvorák: Új világ szimfónia Beethoven: IX. szimfónia IV. tétel Zeneelmélet Zenei írás- olvasás: Minden eddigi feladattípus gyakorlása Asszimetria, atonalitás, polimetria
Ismert dalok ritmusának felismerése, hangoztatása emlékezetbıl. Egy és többszólamú könnyő ritmusgyakorlat hangoztatása. Könnyő ritmuskánon páros ütemben. A tanult dó helyek, 2 kereszt, 2 bé- ig felismerése, kottaolvasása elıkészítés után közösen. Ismert dalok éneklése szolmizálva a fenti dó helyekkel.
Zeneirodalom Zeneszerzık:Bartók, Bárdos, Kodály, Weiner és más kortárs szerzık Gershwin, Debussy, Ravel, Sztravinsky, Honegger, Prokofje, Hacsaturján, Britten, Penderecky
232
Rajz
Rajz 5-8. évfolyam Óraterv Évfolyam Heti óraszám Évi óraszám
5-8. 1 37
Alapelvek, célok Tantárgyunk látni és láttatni tanít. Átfogó szakmai célja, a tanulók látáskultúrájának megalapozása. Feladata vizuális megismerı-, befogadó, alkotóképességeik fejlesztése, a kommunikáció köznapi, mővészi, mőszaki és tudományos módjainak, a közlés és kifejezés képi formáinak megismertetése. A tantárgy különösen a látvány mélyebb tartalmának, jelentésének, esztétikai üzenetének megértéséhez járul hozzá. Lehetıvé teszi a gyermekek számára a látható, a tapintható tárgyi valóságban, a képi világban való eligazodást, és személyes alkotói utak bejárására bátorít. Fejleszti képi-plasztikai ábrázoló- kifejezı -, közlı-, alakító-, konstruáló képességeiket; a gondolatban és érzelmekben gazdag tevékenységek által a világ érzékitapasztalatai birtokbavételére nevel, feladata a látás és a kéz intelligenciájának kimővelése. A térszemlélet, a forma-, szín- dinamikai és szerkezeti érzék, az anyagismeret képességei a tantárgy fejlesztı hatására emelkednek magasabb szintre. A megsokszorozódott vizuális hatások, technikai információk korábban a tantárgy újszerő célja az információk közti szelekció, a tanulók kritikus befogadási képességének megalapozása. Az általános nevelési célokhoz a kreativitás, a problémafelismerı és –megoldó képesség, a képzelet, a képi gondolkodás, az ízlés, a nyitottság, az empátia, az érzelmi élet gazdagításával járul hozzá. A mővészeti nevelés értékközvetítı, értékteremtı, egyben személyiségformáló szerepet tölt be, jelentısen hozzájárul a kultúra értékeit becsülı, környezettudatos magatartás formálásához. Az 5-8. osztályos tanulók fogalmi gondolkodása magasabb szintre emelkedik. Növekvı önismeretük, kritikára hajló magatartásuk erısödésével egy idıben, az alsóbb évfolyamokra jellemzı szabad önkifejezési formát fokozatosan a realitásigény, az objektívebb világszemléletre törekvés és az ennek megfelelı ábrázolásmód iránti igény váltja fel. Ezért a tantárgy feladata a vizuális megismerı képesség fejlesztése, az általános vizuális mőveltség tudatos rendszerbe foglalása. Az alkotótevékenységeken belül ez a síkbeli, térbeli kifejezıeszközök, a térábrázolási konvenciók, a színtani ismeretek, a tervezési és elemi konstruálási eljárások szabályainak elsajátítását, a létrehozásukhoz szükséges technikák megismerését jelenti. A befogadóképesség fejlesztése a látvány analízisén, a mőalkotások elemzésén, értékelésén, leírásán és vizuális ítéletalkotás szabályainak elsajátításán az egyetemes és benne a magyar mővészettörténet stíluskorszakai és a magyar népmővészet megismerése által valósul meg. Fejlesztési követelmények A tantárgyi fejlesztés eredményeképpen várható a tanulók egyéni eltéréseket mutató képesség-, készség-, ismeret-, és magatartásbeli fejlıdése, melynek tényét minden eseten önmaguk év eleji szintjéhez, valamint az életkori jellemzıkhöz viszonyítva ítélhetünk meg. Alkotóképességek A felsı tagozatos diákok észlelési nyitottságát, érzékenységét, a vizuális élmények, esztétikai hatások iránti érdeklıdését a változatos alkotótevékenységek motiválják. Képessé válnak tudatos megfigyelésre, vizuális viszonylatok, összefüggések, minıségek, részletgazdag emlékezeti megırzésére, képzetek felidézésére. Képzelıerejük mőködése és fejlıdése belsı képek-
233
Rajz
ben való gondolkodásukban (vizualizációban, szelekcióban, redukcióban, transzformációkban), képzettársításaik tágasságában, alkotásaik eredetiségében követhetı. Alkotóképességük nyilvánul meg a komplexitás kedvelésében, a merev rend kerülésében, szokatlan megoldások alkalmazásában. Jelrendszerük többnyire árnyalt, egyéni stílusjegyeket hordoz. Kreativitásuk ötleteik áramlásában, problémamegoldási leleményességükben, érzelmekkel kísért tetteikben fejezıdik ki. Érdeklıdési körük szélesedésével feladataikat többféle anyag és eszköz használatával tudják megoldani. Elképzeléseik megvalósításában módszerességre törekednek, meglévı készségeiket, ismereteiket könnyen mozgósítják. A tanulók egy része képes produktív alkotások létrehozására, míg mások inkább a reproduktív jellegő alakításban képesek igényes, elmélyült munkára, képesek eredményeiket kritikusan vizsgálni, törekednek mások teljesítményeit is reálisan értékelni. Befogadó, megismerı képességek Vizuális megismerı és befogadó képességeiket a térbeli, formai, színbeli, mozgásbeli, az anyagokkal, esztétikummal kapcsolatos élmények, a képi világ iránti észlelési fogékonyság jellemzi. Eleven, mozgósítható érdeklıdésőek, képesek látványok célirányos, egyre tudatosabb megfigyelésére; a belsı képek, képzetek emlékezeti felidézésére. Vizuális memóriájuk által válnak képessé tevékenységbe ágyazott belsı képekben, vizuális, esztétikai mővészeti képzetekben való gondolkodásra, képzeleti mőveletekre (összehasonlításra, viszonyításra, ok-okozat vizsgálatára, ítéletalkotásra, átalakításra). A látványban rejlı jelentést, a mővészi kifejezésben testet öltı esztétikai hatást, a képi információ tartalmát adott szempont szerint elemezni, értelmezni tudják. Növekvı objektivitással válnak egyre képesebbé a látható (tér, forma, szín, változás, mozgás) minıségek és viszonylatok, problémák megítélésére, tárgyilagos szemléletére, lényeges összefüggések (külsı és belsı forma, anyag, forma és tartalom, funkció stb.) megértésére, szavakkal is kísért ábrázolásbeli analízisére. Vizuális, mővészeti képzeteiket, ismereteiket mozgósítani tudják az adott szempontok szerinti tárgy- és mőalkotás-elemzések során, törekednek egyéni vélemények kialakítására a számukra mértékadó más vélemények alapján. Esztétikai élményeik mélysége érzelmeikben is tükrözıdik, ízlésítéleteiket egyéniségüknek megfelelıen képesek megfogalmazni. A tanulást segítı képességek A vizualitás nélkülözhetetlen a többi érzékszerv tapasztalatainak rendezésében, a tanulásban, a mővelıdésben, a mindennapi életben. Az információk áttekinthetıvé tételéhez, tagolásához, szemléltetéséhez, ábrák megértéséhez és létrehozásához szükséges felkészültség megszerzéséhez tantárgyunk tanulása nyújt kellı alapot. Általa sajátítja el a tanuló a vizuális információk formáit és ismeri meg forrásait (könyvekben, kiállításokon és egyéb ismerethordozókban).
234
Rajz
5. évfolyam Heti óraszám: 1 Évi óraszám: 37 Belépı tevékenységformák A tantárgy sajátossága, hogy a fı tevékenységi formák az egész iskolaszakaszon áthúzódnak, ám mőveleti szintjük évfolyamonként emelkedik. Síkbeli és térbeli alkotások létrehozásával tudatosabb kifejezıeszköz-használat. Mőalkotások elemzése, mővészeti ágak, stílusok megismerése a mővészettörténet nyomvonalán haladva. Közvetlen megfigyelésen alapuló, nézıpontnak megfelelı téri, formai, színbeli tanulmányok. Ábrázolási módok szemléleti megismerése. Színtapasztalatok rendezése. Alkalmazott grafikai tervezés. Megismertetésre, elemzésre ajánlott mőalkotások Stonehenge, Willendorfi Vénusz, egy fekete-afrikai szobor, szeg-vártőzkövesi sarlós isten, altamirai bölény, karnaki nagytemplom, gizai piramisegyüttes, írnok, halastó (thébai sírfestmény), zikkurat, gudea szobor, vadászjelenet Asszurbanipál ninivei palotájából (dombormő), athéni Akropolisz, Polükleitosz: Dárdavivı, Lovasok a Parthenon frízérıl, Mürón: Diszkoszvetı, vörösalakos vázakép, Pantheon, Titusz diadalíve, Colosseum, balácai villagazdaság, Marcus Aurelius lovas szobra. Cél A szerkezet – forma - funkció összefüggésének megértése. Tér, fény, árnyék, színviszonylatok egyre önállóbb és valós viszonyoknak megfigyelése és nézıpontnak megfelelı ábrázolása. Képi, plasztikai kifejezı képesség fejlesztése. Az egyetemes és magyar mővészettörténet stíluskorszakainak megismerése. A magyar népmővészet megismerése A kifejezési technikák egyre önállóbb használata. Követelmény Lássa és értse a szerkezet – forma – funkciói összefüggéseit. Látvány (és emlékezet) után legyen képes tér, fény – árnyék – színviszonylatok megfigyelésére, elemzésére, ábrázolására síkban és térben. Képi, plasztikai kifejezıképességük váljon egyre önállóbbá. Képes vizuális minıségek, egyszerőbb képi közlések szóbeli megfogalmazására, olvasására. A tanult technikákat több – kevesebb önállósággal alkalmazni tudja. Ismeri, megkülönbözteti a vizuális mővészeti ágakat és mőfajokat, segítséggel alkalmazza a mőalkotások elemzésének megismert módjait. Ismeri a tanult mővészettörténeti korok fı stílusjegyeit, felismer és megnevez koronként legalább három-három alkotást. Tanulói teljesítmény minimális teljesítmény
Tartalom
Nyelv A vizuális nyelvi eszközök (pont, folt, vona- A szemmagasság és nézıpont szerepének meglakkal alkotott folt), minıségek (textúra, fak- fogalmazása rajzban, közvetlen megfigyelés túra, szín, forma). A vonal térkifejezı, forma- alapján.
235
Rajz
határoló, figyelemvezetı kiemelı szerepe. Keresgélı-vázoló vonalak, vonalfajták. Síkjellegő és plasztikus formák. A színek hangulati hatása, figyelemfelhívó jellege. A mozgás kifejezése (formaismétlés, mozgásfázisok, ritmus). Komponálás síkban, térben.
Alkotás Személyes élmények, képzeleti képek megjelenítése, szubjektív-tudatos kiemelésekkel, fokozásokkal. A véletlen hatások kreatív beépítése a térbeli és síkbeli kompozíciókba. Konkrét események, történtek elbeszélése, irodalmi illusztrációk készítése kép- vagy szoborsorozatokban. Mozgás kifejezése a témának megfelelı grafikai, plasztikai feldolgozásokkal. Látványos, mőalkotások képi, plasztikai átírása, egyszerősítése, gazdagítása, átalakítása Befogadás Mőalkotások elemzése a különféle feladatokhoz, és korszakokhoz kapcsolva. Képzımővészeti ágak (építészet, szobrászat, festészet, grafika), iparmővészet, népmővészet, mőfajok (dombormő, körplasztika) fıbb jellemzıi a megfigyelt mőalkotások technikái (akvarell, tempera, olaj, mintázás, faragás). Mővészettörténet Az ıskori mővészet. Egyiptom, Mezopotámia mővészete. Görög és római mővészet. A megismert alkotások szerzıje, címe, mőfaja, technikája. Népmővészeti alkotások példái (szerszám, faragás, bútor, mézesbáb, tojásfestés). A múzeumok, a Szépmővészeti Múzeum rendeltetése, szerepe. .
Térrétegek érzékeltetése rajzban. Jellemzı forma eltalálása, megjelenítése. Rajzán a mozgás-változás jól érzékelhetı, felismerhetı legyen a kapcsolódások helyes ábrázolásával (ízületek). Adott célnak megfelelı kompozíció kiválasztása. A különbözı kompozíciós lehetıségek felismerése és hatásának, szerepének megfogalmazása, alkalmazása képalkotás során. Mozgás-, forma- és színgazdaság mellett a kompozíciós egység szándéka is érvényesüljön. Szomorú vagy vidám hangulatú látványélmény kifejezése képben. A kifejezı eszközök egyre önállóbb megválasztása az alkotás során. Törekvés arra, hogy az ábrázolt alakok életszerően és a valós téri viszonyoknak megfelelıen legyenek ábrázolva. Ismerje az alkotás létrehozásának folyamatát. A tanuló képes élményeit, érzelmeit, fantáziaképeit, gondolatait változatos vizuális eszközökkel kifejezni.
A mővészet jelentısége és szerepe az emberek és saját életében; Mővészeti ágak, mőfajok megkülönböztetése. Mőfaji sajátosságok felismerése Segítséggel alkalmazza a mőalkotások elemzésének megismert módjait.
Ismeri a tanult mővészettörténeti korok fı stílusjegyeit, felismer és megnevez koronként legalább három-három alkotást. Ismeri a stílus és forma szerepét a tárgyválasztó döntésekben. A múzeumok rendeltetését, szerepét ismeri.
Vizuális kommunikáció Nyelv A vizuális nyelvi elemek, minıségek értelme- Rajzi elemzésekkel, szóbeli magyarázatokkal zı, tájékoztató, felhívó szerepe. kísért vizuális megfigyelések.
236
Rajz
Forma Egyszerő természeti és geometrikus formák A természetes és mesterséges formák jellemgrafikai – festıi és plasztikai megjelenítése. zıink ismerete, megkülönböztetése. Egyszerő tagolt forma befoglaló formájának elkészítése síkban, térben. Szokatlan nézetek alapján forma felismerése. Szín – fény Különbözı festékanyagok színeinek megfi- Különbözı festékanyagok felismerése, jellemzık ismerete, alkalmazása a képalkotás gyelése, színkeverési kísérletek. során. Kompozíció Kompozíciós szerkezet, egyensúly, kiemelés A különbözı kompozíciós lehetıségek felismegfigyelése (mőalkotásokon, plakáton stb.) merése és hatásának, szerepének megfogalmazása, alkalmazása képalkotás során. szerepe a kifejezésben. Statikus – dinamikus, szimmetrikus – aszimmetrikus kompozíció hatásának vizsgálata. Alkotás Téri helyzeteket ábrázoló látszati rajzok készítése látvány után és képzelet alapján. Modellek (tárgya, formák) térbeli helyzetének, arányainak és színviszonyainak megfigyelése és nézıpontnak megfelelı grafikus, színes és plasztikai ábrázolása. Tárgyak nézeti ábrázolása, származtatása egyszerő geometrikus formákból. Tervezés, adott közlı célnak megfelelı forma- és színredukciók alkalmazásával.
Formaarány, formakarakter, befoglaló forma, részforma, természetes és mesterséges forma megfigyelése és kifejezések képi, plasztikai úton. Forma és rendeltetés kapcsolata. Nagyság, arányviszonyok, jellegzetes arányok megjelenítése. Tárgy megrajzolása elöl-, fölül-, oldalnézetben. Közérthetı, áttekinthetı magyarázó rajzok, tanulmányrajzok készítése. Közérthetı információs tábla készítése bető és kép felhasználásával (újságból kivágott betők felhasználásával) Szöveg és kép összerendezése különbözı térben modellezi képes a valóság illetve képkonkrét célú közlésekben. zelet alapján. Befogadás A térbeli helyzet meghatározási módja a vi- Valós, illetve jellemzı arányviszonyok viszszonyítás. szatükrözése a képi kifejezésben. Arányok. Arányok mérése. Térjelölési lehetıségek síkon (lejjebb-feljebb Ismeri a téri helyzetek megjelenítésének néhány módját. helyezés, takarás, elöl- oldal és félnézetek). A térkifejezı ábrázolás. A nagy rálátás. Síkszerőség, testesség. A részformák kapcsolódása. A testesség tónusokkal való megjelenítése. A fény-árnyék
Az ön- és vetett árnyék felismerése beállítás és mőalkotások megfigyelése alapján. Három, négy tónusfokozat alkalmazása a testesség kifejezésében. Adott felületen egyenletes tónus létrehozása grafikai eszközökkel, festéssel. Forma testességének kifejezése tónusfokozatokkal. A színkör. A sötét-világos kontrasztok, a fı- 12 tagú színkör megfestése, a telt, tört színek, és mellékszínek. telt színek. tört színek. színkontrasztok felismerése, megnevezése
237
Rajz
kifejezı szerepének ismerete.
A közvetlen kommunikáció (testbeszéd, gesztus) és a rögzített (írás, képírás, ábrázolás) vizuális közlés köznapi és mővészi formái. A tömegtájékoztatás fıbb típusainak megkülönböztetése (sajtó, televízió, rádió).
Közlési szándék, mondanivaló keresése, felismerése, megfogalmazása. Tiszta, pontos, tudatos munka létrehozása. A témának megfelelı szerkezet és forma kiválasztása. Figyelmesség helyzetfelismerésben, variációkészség a tervezésben, kitartás és pontosság a megvalósításban. A sajtó, televízió, rádió jellemzıinek ismerete a tömegtájékoztatás során.
Tárgy- és környezetkultúra Nyelv A vizuális nyelvi elemek funkcionális és dí- Forma – funkció – szerkezet összefüggésének szítı szerepe. meglátása, értése. Alkotás Egy saját használatra készülı tárgy (pl. társas- A munkafolyamat megtervezése, megfelelı játék, ruha, taneszköz) kitalálása, elkészítése anyagválasztás, precíz, pontos tárgyalkotás. az alkalmas anyagok és formai megoldás kiválasztásával. Befogadás A személyes felhasználói igény és a tárgy Életmód és a tárgy, berendezés stílusa, formástílusa közötti kapcsolat felismerése. ja, funkciója közötti viszony felismerése, megfogalmazása. A tárgyalkotó mővészet területei: a formatervezés és az iparmővészet, a népmővészet. A választás szempontjainak tudatossága. A környezet és a tárgy, a természeti és az épí- Tudatos forma-, tárgy-, berendezés-választás tett környezet viszonya. a funkció és stílus egységének figyelembe vételével. Makettépítés, modellezés. Térben modellezni képes a valóság alapján. Technikák Vázolás ecsettel, filctollal, ceruzával. Felület- Tudatos tervezés és alkotás. képzés ponthalmazzal, vonalráccsal, ecsettel, kollázzsal. Szabadkézi tónusos rajzok. Grafikák: tus, diófapác, monotípia, papírmetszet. Festés akvarellel, krétával, kevert eljárással. Színes munkák kollázzsal (grafikai kiegészítés), frottázzsal, nyomhagymással. Egyszerő levonatok (monotípia). Mintázás: Fazekasmunkák a koron nélküli ısi Jártasság egy vázolási technikában; eljárások alapján. Modellezés szabásmintával, papírtárgyak ké- egy felületképzı technikában;
238
Rajz
szítése hajtogatással. Papírmasé. Egyszerő szerkesztés körzıvel, vonalzóval. Betők kivágással, esetleg számítógéppel. Az ésszerő lépések betartásának alapszabályai. Festés temperával.
egy grafikai technikában; egy festési technikában; egy modellezı technikában; egy mintázási technikában.
Kézmőves technika: gipszöntés.
239
Rajz
6. évfolyam Heti óraszám: 1 Évi óraszám: 37 Belépı tevékenységformák A kifejezı alkotásokban a szín, a textúra és a faktúra, a komponálás tudatosabb alkalmazása. Növekvı önállóság az élmények, témák feldolgozásában. Mőalkotások elemzése, mővészeti ágak, stílusok, mőfajok megismerése a mővészettörténeti korokat követve. Tanulmányokhoz kötıdı formaelemzések és grafikai, festıi, plasztikai megjelenítı munkák. A nézıpont jelentıségének megértése, a vetületi ábrázolás alapjai. Színismeretek. Információk képi rögzítése, értelmezése. A képi, az írott közlés szabályainak, az információhordozók szerepének megértése. Adott funkciójú tárgy tervezése. Megismertetésre, elemzésre ajánlott mőalkotások Galgóci és bezdédi tarsolylemezek, nagyszentmiklósi kincs 2.sz. edény, San Apollinare in Classe, Theodora vagy Justiniánus mozaik, jáki templom, bélpátfalvi apátsági templom, pisai dóm, bayeuxi-i kárpit, a magyar Szent Korona, chartres-i székesegyház, kölni dóm, budavári gótikus szobrok, Giotto: Szt. Ferenc elajándékozza köpenyét, M.S. mester: Mária és Erzsébet találkozása, Lıcsei Pál fıoltára a lıcsei Szt. Jakab templomból, Kolozsvári testvérek: Szt. György szobra, Kolozsvári Márton: Szent László-herma, Palazzo Pitti, Bakócz kápolna, Michelangelo: Dávid, Botticelli: Vénusz születése, Leonardo: Mona Lisa és Szt. Anna harmadmagával, Raffaello: Athéni iskola, Jan van Eyck: Arnolfini házaspár, Dürer: Az apokalipszis lovasai Cél Az ábrázolási módok változatosságának megértése. A kifejezı képi- és plasztikai alkotásokban a vizuális nyelv elemeinek tudatos alkalmazása. Formaelemzések megfigyelések alapján a nézıpont érvényesítésével. Információk képi rögzítése, értelmezése. A tárgyak használati és jelképes funkciójának megértése. Mőalkotások elemzése, mővészeti ágak, stílusok, mőfajok, megismerése a mővészettörténeti korokat követve. Új technikák megismerése. Követelmény Értelemszerően alkalmazza a megismert ábrázolásmódokat. A kifejezı képi- és plasztikai alkotásokban személyes képi kifejezésmód kialakítására törekvés. Megfigyelésen alapuló feladatait adott szempontok szerint adja meg. A képi, az írott közlés szabályainak, az információhordozók szerepének megértése. Adott funkciójú tárgy tervezése. Ismeri a mővészettörténeti korok legjellemzıbb stílusjegeit, alkotásait, alkotásait, alkotóit, koronként legalább három-három mőalkotást felismer és megnevez. Ismert és új technikák adott célnak megfelelı alkalmazása.
240
Rajz
Tartalom
Tanulói teljesítmény minimális teljesítmény
Kifejezés, képzımővészet Nyelv Építészeti hatáselemek (tömeg, szerkezet). A plasztikai kifejezés eszközei (térbeliség, tömeg, anyag, forma, felület). A szín kiemelı és ritmusképzı szerepe. Felületképzés (vonalháló, folt- és tónus-variációk, faktúrák). Jellegzetes kompozíciós megoldások (egyensúly, kiemelés, ritmus, szimmetria-aszimmetria) síkban, térben.
A formák egymáshoz való téri viszonyának felismerése, egyszerő ábrázolása. Téri viszonyok, forma-arány eltalálása, elhelyezése a papíron, legalább 5 tónusérték használata a testesség kifejezésében. A formák téri viszonyának érzékeltetése adott nézıpontból. Színek kifejezési sajátosságai. Legalább 2 különbözı textúra, ill. faktúra létrehozása. Azok jellemzıinek megfogalmazása. A használt anyagok tulajdonságainak ismerte. Tudatos kompozíció-választás a kifejezés szándékának megfelelıen, önállóan és segítséggel. A kompozíció közérthetı elkészítése, a feladatnak megfelelıen.
Alkotás Mindennapi élmények, mozgalmas történelmi Közérthetı, áttekinthetı ábrázolás. Egyszerő jelenetek képi-plasztikai feldolgozása. Ese- történet közérthetı ábrázolása legalább 3 képménysor megjelenítése egy képen belül és ben. képsorozattal.
Befogadás A térélmény. A statikus és dinamikus elrendezés kifejezı hatása a síkbeli, térbeli alkotásokban. Az idıbeliség ábrázolási lehetıségei. A fázisok, képsorok, kép a képben. Néhány alkotás (grafika, festmény, szobor, épület, tárgy) rajzos és szóbeli elemzése, összehasonlítása, a téma, a kompozíció, az anyag és technika alapján. A képzımővészeti ágak (grafika, festészet, szobrászat, építészet), mőfajok (táblakép, szárnyas oltár, freskó, mozaik, kisplasztika, emlékmő, magán- és középület), mőtípusok (tájkép, csendélet, portré) példái. Mővészettörténet (benne a magyar mővészet) A honfoglaló magyarok mővészeti emlékei. Az ókeresztény mővészet. A román kor. A gótika. A reneszánsz mővészet.
Az elmozdulás érthetı, felismerhetı ábrázolása, helyes kapcsolódási pontok jelölésével. Mővészeti ágak, stílusok, mőfajok megismerése, megkülönböztetése.
Mőalkotások elemzése. Mővészeti ágak, stílusok, mőfajok megismerése. Mővészettörténeti korok stílusjegyeinek, alko-
241
Rajz
A népmővészet példái (szövés, hímzés, viselet). A megismert alkotások címe, szerzıje, mőfaja, technikája. Tájékozódás a Magyar Nemzeti Galériáról. Múzeumlátogatás mővészettörténeti témákhoz kapcsolódóan. Xantus János Múzeum helytörténeti kiállítása – népvándorlás kora Mőemlék megtekintése. Román kori templom – Káptalan-domb Gótika- Székesegyház- Hédervári-kápolna Gótika- Püspökvár – gótikus ülıfülkék Reneszánsz – lakóház a belvárosban. Vizuális kommunikáció Nyelv A megformálás és a közlés tartalma, célja közötti összefüggés. A vonal, a vonalvastagság, az alakzatok, színek értelmezı, jelentést hordozó szerepe a magyarázó rajzokban, közlı ábrákban.
Alkotás Tagoltabb testes formák (tárgy, emberalak, növény) ábrázolása rajzbeli, színbeli, plasztikai tanulmányokban (arányok mérése, belsı szerkezet, fény-árnyék és színviszonyok). Rajzi vagy plasztikai tanulmány alak, tárgy mozgásáról, mozgássor ábrázolása téma feldolgozása kapcsán. Formaelemzı szerkezeti rajzok, metszetek, redukciók készítése. Tervezés: képi sőrítés, redukált formák, színek, alkalmazása, szóbeli információ átalakítása képi üzenetté, jellé (pl. összeszerelési utasítás, mőködést magyarázó rajz). Befogadás A nézıpont szerepe a téri helyzetek megítélésében (rálátás, szemmagasság, alálátás) és ábrázolásában. A formakarakter, formakontrasztok. Vetületi képek keletkezése. Képsíkrendszer ismertetése. A tárgy elhelyezkedése, vetületi a képsíkrendszer térbe forgatása. A vetületi ábrázolás. Tárgyak, természeti formák térbeli modellezése. Metszısíkok, tengelyek. Színkontrasztok (hıfok, mennyiségi, minıségi kontraszt). A színek dekoratív és figyelemfelhívó szerepe. A képi közlések
tásainak, alkotóinak felismerése és megnevezése. Koronként legalább három-három mőalkotás felismerése és megnevezése. Népmővészet: Saját tájegységének motívum- és színvilágát ismerje.
Gondolatokat megjelenítı ábrák értelmezése, készítése. Törekvés az egyszerőségre, érthetıségre. Közérthetı áttekinthetı magyarázó rajz készítése, egyes tulajdonságok, részletek kiemelésével.
A forma és arányok eltalálása, tiszta, igényes tanulmányrajz készítése. Kapcsolódások, részformák jelölése. Közérthetı, áttekinthetı, igényes tanulmányok, képsorok (legalább 3 képbıl) készítése. Közérthetı, igényes jelek készítése. Értsék és alkalmazzák a redukálás szabályait, folyamatát. (Pl. jellemzı nézet, szín eltalálása) Egyszerő szívredukció készítése (pl. színes papírból).
A nézıpont jelentıségének megértése. Tanulmányokhoz kötıdı formaelemzések. A vetületi ábrázolás alapjai. A vizsgált kontrasztok felismerése, megnevezése. Képi közlés szabályainak betartása. Áttekinthetı, könnyen olvasható, igényes megoldása a feladatoknak. A betőírás szabályainak (olvasható) betartásával igényes feladatmegoldás. A közlés, gesztus sőrítése egy képben és egyszerő ábrázolása.
242
Rajz
szabályai (ábrák, közismert jelek, szimbólumok, bető- és szövegképek, egyszerő mozgóképi példák). A sokszorosított információ (könyv, reprodukció, plakát, képes folyóirat, fotó, film, video) egy-egy példa leírása, a képi tartalom (információ) feltárása. Tárgy- és környezetkultúra
Ismerje az információ közlés legfontosabb módjait és jellegzetességeit. Néhány mondatban tudja megfogalmazni elemzı véleményét a közlésformákról, a jellegzetességek, szabályok ismeretében. Fogalmazza meg hatásukat saját életében. Igazodjon el a környezete fontos, elvont vizuális információi között. Értse különbözı tantárgyak sajátos magyarázó rajzait.
Nyelv A tárgyak használati és jelképes funkciójának kifejezı elemei: anyagok, forma, szín, felület, díszítés. A tervezés képnyelvi formái: vonalas, mőhelyvázlatok, részletrajzok, szabásrajzok. Alkotás Egy választott tárgy rajzos, írásos felmérése, Az alkotás folyamatának ismerete a tervezésdokumentálása, a felhasználó megjelölésével. tıl a kivitelezésig. Adott személy (pl. családtag) számára használati tárgy tervezése, modelljének elkészítése. Egyszerő használati tárgy készítése. Befogadás A tárgyakról leolvasható információk (jelentés, funkció, forma, anyag, szerkezet, technika). Tárgyak formájának kialakítása a kézmővességben és a sorozatgyártásban. A tárgy rendeltetésének és formájának összefüggése. Technikák Az alapvetı technikák leírását lásd az 5. évfolyamnál, továbbá: lavírozás, faktúraképzés, linómetszés, szerkesztés körzıvel, vonalzóval. Szövegírás (kivágott betőkkel, számítógéppel). Szöveg és képösszeállítás (győjtött reprodukciókkal, képekkel, betőkkel). Vegyes technikák (fénymásolat, rajz, fotó és fénymásolás esetleg fotogram). Tér- és formaképzés, konstruálás (anyag, fa papír, textil, drót, talált tárgyak). Kézmőves technikák a lehetıség szerint (pl. batikolás, papírmerítés). Mővészeti technikák (pl. testfestés a törzsi mővészetben, kavicsszobor, agyagmunkák, dombormő, falfestés) esetleg az elérhetı eljárások kipróbálása.
Forma-funkció-szerkezet összefüggésének megértése. Ismerje a használt anyagok tulajdonságait alkalmazásuk területeit.
Az 5. évfolyamon megismert alapvetı technikákon kívül ismerjen és alkalmazzon legalább egy új grafikai technikát; egy új festési technikát; egy vegyes technikát, egy új térképezési megoldást; egy új kézmőves technikát. Szerkesztéses munkáit nagyobb eszközhasználati ügyesség, precízség jellemezze az 5. évfolyamhoz képest.
Kézmőves technika: fémdomborítás
243
Rajz
7. évfolyam Heti óraszám: 1 Évi óraszám: 37 Belépı tevékenységformák Az önkifejezési érzék további kibontakoztatása: A mővészeti alkotások és a kor, a kultúra leglényegesebb összefüggéseinek vizsgálata. Mőalkotások elemzése, mővészeti ágak, mőfajok, stílusok, megismerése a mővészettörténet szerint haladva. Vizuális-asszociatív analízisek, téri, formai és színtanulmányok, alkotó alkalmazások. A Monge-vetület, a Kavalieri-axonometria megismerése. Színrendszerezés. Nyomtatott információk hatásrendszerének vizsgálata. Használati tárgy tervezése. Funkció- és formaelemzések. A tárgykultúra társadalmi, ökológiai összefüggéseinek vizsgálata. Megismertetésre, elemzésre ajánlott mőalkotások Vignola G. della Porta: II Gesu, Esterhází Fényes Miklós: Fertıdi kastély, Szt. Péter-templom és tér, Donner: szt. Márton szobra, Rembrandt: Éjjeli ırjárat, Velazquez: Bréda átadása, Mányoki Ádám: II. Rákóczi Ferenc, paraszt barokk épületek: nagyvázsonyi, bakonybéli házak, Pollack Mihály: Nemzeti Múzeum, Hild József: Esztergomi fıszékesegyház, Canova: Mária Krisztina fıhercegnı síremléke, Ferenczy István: Pásztorlányka, id. Markó Károly: Visegrád, J. Paxton: Kristálypalota, Steindl Imre: Országház, Izsó Miklós: Táncoló paraszt, E. Delacroix: A szabadság vezeti a népet, Corot: Emlékezés, Paál László: Nyárfák, Millet: Kalászszedık, Daumier: Mosónı, Munkácsy Mihály: Rızsehordó, Madarász Viktor: Hunyadi László seratása, Szinyei merse Pál: Majális, C. Monet: A roueni székesegyház, E. Degas: A tánc csillaga, Cézanne: A Szaint Victoire hegy, Gauguin: Tahiti nık. Cél A kifejezı képi- és plasztikai alkotásokban a vizuális nyelv elemeinek tudatos, sokszínő felhasználása. A különféle ábrázolási módok megismerése. Megfigyelésen alapuló feladatai során a téri, formai, színviszonylatokat vizuális és verbális úton is értelmezze. Nyomtatott információk hatásrendszerének vizsgálata. Tárgyak funkció és formaelemzése, tervezése. Mőalkotások elemzése, mővészeti ágak, stílusok, mőfajok megismerése a mővészettörténeti korok szerint haladva. Új technikák megismerése. Követelmény A kifejezı képi- és plasztikai alkotásokban személyes képi- és plasztikai önkifejezésmód kifejlesztése. Több-kevesebb önállósággal alkalmazza az ábrázolási módokat. Megfigyeléskor a téri, formai, színviszonylatokat, arányokat képes megítélni, viszonyítani, megfogalmazni. Vizuális információkban eligazodik, azokat kritikusan vizsgálja.
244
Rajz
Tárgyelemzés, tárgytervezés szabályainak betartására való törekvés. Ismeri a mővészettörténeti korok legjellemzıbb stílusjegyeit, alkotásit, alkotóit, koronként legalább három-három mőalkotást felismer és megnevez. Ismert és új technikák adott célnak megfelelı alkalmazása. Tartalom
Tanulói teljesítmény minimális teljesítmény
Kifejezés, képzımővészet Nyelv Építészeti hatáselemek (tömeg, anyag, szerkezet, méret, arány, tagoltság, felület, fényviszonyok, kiemelések, ritmusok, aszimmetrikus, szimmetrikus térelrendezés, a külsı térben betöltött hely). Méret, felépítés, felület, részforma, formakapcsolódás, befoglaló forma, karakterek megfigyelése és megjelenítése. A plasztikai kifejezés eszközei (a térbeli kiterjedés mértéke, irányok, anyag, formatömeg, tagoltság, méret, felület, a környezetben elfoglalt hely).
Táj (környezet)és épület, utcarészlet rajzának elkészítése valós téri viszonyoknak, nézıpontnak megfelelıen.
Arányok, formakarakterek, kapcsolódások valószerő megjelenítése vonalas és tónusos rajzon. Az arányok, irányok eltalálása, mérése.
Formák plasztikusságának, térbeliségének Legalább 4-5 tónusérték használata. kifejezése tónusskálákkal, színátmenetekkel. A síkbeli kifejezés eszközei (téri hatás vagy Színek kifejezı szerepének ismerete és alkalsík jelleg, redukált, átírt formák, színek). mazása. Érthetı, képi feladatmegoldás készítése. Jellegzetes kompozíciós megoldások (szim- Kompozíció készítése meghatározott témakörmetrikus, aszimmetrikus, centrális, horizontá- ben, szabadon választott technikával. lis, vertikális elrendezés). Alkotás Érzelmek, hangulatok megfogalmazása, az Harmóniák, egyensúly-eltolódások érzékelés, megértése. egyéni színvilág érvényesítésével. Ember vagy állatfigurák elemzı rajzi és plasztikai tanulmányozása a karakterben, látványban rejlı többletjelentés keresése egyéni aszszociálókra támaszkodva; átírás, fokozás, átalakítás. Az emberi test arányai, változásai különbözı életkorokban. Irodalmi (zenei) mő vagy történelmi esemény feldolgozása szabadon választott grafikai technikával.
Az emberi test arányainak, kapcsolódások, irányok valóságot megközelítı ábrázolása.
Képigényő feladatmegoldás. Ismert és új grafikai technikák alkalmazása.
Befogadás A fény, a megvilágítás hatása a színekre, a Különbözı hangulati hatások megfigyelése, hangulatra. A fények, színek, formák jelentést összehasonlítása. Féri, formai és színviszonyhordozó, érzelmi vagy gondolati tartalmakat latok arányok viszonyítása, megítélése mőal-
245
Rajz
kifejezı szerepe. Szóbeli mőleírások, elemzések, kompozíciós és színvázlatok. A vizuális mővészet szerepe a megismert korokban és kultúrákban. A korstílusok jellemzı jegyei. Mővészettörténet (benne a magyar mővészet). A barokk kor. A XIX. század és a századforduló mővészete, a klasszicizmus, a romantika, a realizmus. az impresszionizmus, a posztimpresszionizmus, a szecesszió. A népmővészet példái (fazekasság). Tájékozódás a Szépmővészeti Múzeumról. Elérhetı mővészeti győjtemény, kiállítás látogatása. Könyvtár és médiahasználat önálló feladathoz. Városnézı tanulmányi séta a barokk belvárosban. A századforduló épületei Gyırben. A Xantus János Múzeum témákhoz, korokhoz kapcsolódó kiállításának megtekintése.
kotásokban. Mővészettörténeti korok stílusjegyeinek ismerete.
Ismerjen fel és nevezzen meg koronként legalább három-három mőalkotást. Ismerjen fel népmővészeti kerámiákat, tárgyakat, különböztesse meg azokat a sorozatgyártás termékeitıl. Ismerje a könyvtári győjtımunka szerepét az ismeretszerzésben. Adott elemzési szempontok szerint legyen képes mőalkotásokat összehasonlítani.
Vizuális kommunikáció Nyelv A geometrikus alapformák. A nézıpont, a fény-árnyék, távlat mint a vizuális hatás eleme. A tónusok. Színek értelmezı, információs funkciója. Az érthetı, pontos rajz, az egyértelmő rendezettség és a közmegegyezés (konvenció) szerepe a képi közlınyelvben.
Közérthetı, megfelelı elrendezéső vonalas (szerkesztett vagy szabadkézi), illetve tónusos rajz készítése. Értı, és érthetı, áttekinthetı képi feladatmegoldás. A fény és szín változások érzékelhetı különbségeinek jelölése.
Alkotás Egy és két irány pontos perspektíva ismerte és Nagyobb mérető mesterséges és természeti szerkesztése. formák szerkezetes távlati ábrázolása. Modellek rajzi, színbeli analízise a formaiszerkezeti, színbeli összefüggések szempontjából. A megértett formák átalakítása (csonkolással, vagy részek összevonásával, nagyítással stb.) Monge-vetületi és egymérető axonometrikus ábrák szerkesztése modellbıl kiindulva.
Az összefüggés értése, érzékelése, egyszerő és képigényő ábrázolása.
Értse az egyszerő mértani testek szerkezeti felépítését. Ismerje a Monge-féle vetületi ábrázolási rendszer jellegzetességeit. Az egymérető axonometria jellegzetességeit, tengelyrendszerét, méretezését értse meg. Térbeli helyzet olvasása vetületi vázlatokról: Ismerje a téri ábrázolás és a vetületi ábrázolás rekonstrukciós vázlatok készítése vetület alap- összefüggését. ján Pontos információt tartalmazó közlıábrák, Értelmezni tudja a tankönyvek magyarázó diagramok készítése. ábráit. Ismerje fel a rendeltetés és közlésmód összeBefogadás A megjelenítı, kifejezı és közlı, szabad és a függéseit. geometrikus jellegő ábrázolásmód összeveté-
246
Rajz
se. A Monge háromképsíkos vetületi ábrázolás. Az axonometrikus ábrázolás. Az önárnyék, vetett árnyék. Színezet, telítettség, világosság. A telített, a derített, a tört szín. A színreflex. Színek tér és hangulati hatása. A tudományos közlések képi formái. Az alkalmazott grafika, a könyvmővészet, a fotó és a reklám példáinak hatásrendszere. Tárgy- és környezetkultúra Nyelv A tervezés vizuális nyelvi eszközei: vázaltok, részletrajzok, szabásrajzok, megjelenítı ábrák. A tárgy stílusjegyei, egyéni ízlésük kifejezıdése tárgyainkban. A környezet és az építmény viszonya mint a hatásrendszer eleme. Alkotás Használati tárgy (pl. öltözék, öv, gomb) tervezése adott funkcióra és stílusban, látszati és vetületi rajzban, szín és anyagmintával. Tárgyak győjtése, funkció- és formaelemzése rajzban írásban. Befogadás a funkció és forma kapcsolatának vizsgálata régi, ismeretlen, érdekes tárgyak megfigyeléséve. A tárgyak és az életmód kapcsolata. Technikák Mint az elızı évfolyamoknál, valamint: Síkbeli kompozíciók, festmények készítése; körplasztikák mintázása; a megismert grafikai eljárások alkalmazása. Grafikus megoldások (vázolás, tónusmegjelenítés vonallal). Szerkesztés körzıvel, vonalzókkal, vonalkezelési pontosság. Képi közlések, ábrák, reprodukciók győjtése és felhasználása a különbözı ábrázolásmódok elemzéséhez. Papírmakettek és modellek készítése. Szabásrajz szerkesztése, a tervet tartalmazó mappa, doboz készítése. Átíró és átvivı eszközök használata a lehetıségeknek megfelelıen. Színes alapra vagy aláfestésre készülı festmény.
A leggyakoribb térábrázolási módok felismerés és elkészítése, megszerkesztése. Legalább 4-5 tónusérték megjelenítése. Jellemzı színek eltalálása. Színreflexek érzékelése, megjelenítése. Színkeverési gyakorlatok. Közlési szándékának megfelelı technikát válasszon. Rövid felirat készítése a technikák valamelyikével.
Az objektum (épület) és a környezete kapcsolatát ismerje és ismertesse néhány szóban és rajzon, illetve modellen egy példán keresztül.
Ismeri a tárgytervezés szabályait, módszereit.
Ismerje a forma – szerkezet – funkció összefüggését. Értı, elemzı, magyarázó rajz készítése, kapcsolatok, szerkezetek közérthetı jelölésével.
Ismerjen minél több féle anyagalakítási eljárást. Ismerje, alkalmazni tudja az új technikák közül egy új grafikai eljárást, egy új festészeti eljárást, téralakítási eljárást egy új kézmőves technikát.
247
Rajz
8. évfolyam Heti óraszám: 1 Évi óraszám: 37 Belépı tevékenységformák A vizuális nyelvi elemek, kompozíciós formák önálló alkalmazása. Mőalkotások elemzése, mővészeti ágak, mőfajok, stílusok megismerése a XX. század elsı felének irányzataiban. Tér-, forma-, színviszonyok tanulmányozása, az analízisbıl kiinduló absztrakciókra épülı átalakítások. A forma és funkció elemzése. Perspektív szerkesztések. Színismeretek összegzése. A tudományos és mőszaki közlésmódoknak, a tömegkommunikáció mőfajainak, a médiumok képnyelvi sajátságainak megismerése. A külsı és belsı építészeti tér elemzése. Tértervezési feladat megoldása. Megismertetésre, elemzésre ajánlott mőalkotások T. Lautrec egy plakátja, Ferenczy Károly: Márciusi est, Hollósy Simon: Rákóczi induló, Vincent van Gogh: Auvers-i templom, Gaudí: Sagrada Família, Lechner Ödön: Iparmővészeti Múzeum, Rodin: Gondolkodó, Klimt: A csók, Rippl-Rónai József: Apám és Piacsek bácsi vörösbor mellett, Csontváry Kosztka Tivadar: Magányos cédrus, W. Gropius: A Bauhaus központi épülete, Picasso: Vasaló nı, Guernica, Braque: Gitáros csendélet, Boccioni: Az utca erıi, M. Duchamp: Palackszárító, V. Tatlin: A II. internacionálé emlékmő famodellje, Piet Mondrian: Kompozíció, Standard Thonet szék, Chagall: Én és a falum, Dali: Égı zsiráf, Szınyi István: Zebegény, Egry József: Visszhang, Medgyessy Ferenc: Anyaság, Breuer Marcell: Wassily csıszék, Le Corbusier: Ronchamp-i kápolna, Barcsay Jenı: Festıállvány, Schaár Erzsébet: Az utca, Andy Warhol: Elvis, Vasarely: Alakzat III, Kondor Béla: Darázskirály. Cél A kifejezı kép- és plasztikai alkotásokban a vizuális nyelvi elemek, kompozíciós formák önálló alkalmazása az ábrázolási konvenciókhoz szükséges térszemléleti alapokat ismerje. Megfigyelésen alapuló feladatairól tudja, hogy ezek a láthatójelenségek megértésének az eszközei. A tudományos és mőszaki közlésmódoknak, a tömegkommunikáció mőfajainak, a médiumok képnyelvi sajátságainak megismerése. Tárgy- és térformálás, a forma is funkció elemzése, törekedjen betartani a kultúrált, környezettudatos, az emberi alkotást és mővészetet tiszteletben tartó magatarás szabályait. Mőalkotások elemzése, mővészeti ágak, mőfajok, stílusok megismerése. Új technikák megismerése. Követelmény A kifejezı kép- és plasztikai alkotásokban érvényesíti alkotó képzeletét. Legyen képes egyszerő vetületi, axonometrikus és perspektivikus ábrákat szerkeszteni. A téri, formai, színbeli tanulmányok készítésében legyen jártas. Tudja, hogy a vizuális kommunikáció a dolgok elvont jeleit, képeit, szimbólumait használó vizuális nyelv által mőködik. ismerje a tárgy- és térformális alapkérdéseit. ismerje a tanult mővészettörténeti korszakok legjellemzıbb stílusjegyeit, koronként és áganként legalább három-három mőalkotást, alkotót ismerjen fel és nevezzen meg.
248
Rajz
Értse, hogy az elızı évfolyamokon megismert és az új technikák megismerése a kifejezés és közlés eszköztárának gazdagítását szolgálják. Tartalom
Tanulói teljesítmény minimális teljesítmény
Kifejezés, képzımővészet Nyelv A szórt, vonalas, koncentrikus, szimmetrikus, aszimmetrikus, sőrített, ritkított elrendezés térben és síkban. Egyensúly, nyugalom, mozgalmasság, feszültség, a figyelem vezetése (formák, színek, kontrasztok, vonalritmusok, fény-árnyék, tömegek).
Alkotó képzelet megnyilvánulása a kompozíciós formák önálló alkalmazása során. A különbözı elrendezések hatásának megfigyelése mőalkotásokon.
A térhatás és a síkban tartás tartalmi szerepe A vizuális nyelvi elemek hatásának megfigyefestészeti, grafikai és fotómővészeti alkotá- lése különbözı mőfajú alkotásokon. sokban. A látványrendezés vizuális eszközei, hatás- Ismerje a leggyakoribb színharmóniákat, színkontrasztokat és a legalapvetıbb színelemei, a mesterséges fényhatások. szimbólumokat. A változás valószerő megjelenése, közvetlen megfigyelés alapján. Alkotás Személyes témák, érzelmek, gondolatok A vizuális nyelvi elemek, kompozíciós formák plasztikai vagy síkbeli kifejezése mérettel, önálló alkalmazása. technikával, inspiráló mőalkotás felhasználásával. Tanulmány festése (emberalak, modellek kö- A látvány megfigyelése, arány, nagyság, szín zös beállítása), színbeli bontás, redukálás a analízise. Absztrakciókra épülı átalakítások. látvány analízise alapján. Az emberi arányok, kapcsolódások és a végtagok irányának pontos jelölése. E tartalmak egységének, összefüggésének megérzése. Vizuális illúziókra, érzéki csalódásokra épülı Ismerje a leggyakoribb érzéki csalódások feladatok megoldása mővészeti példák nyo- lehetıségeit. Kompozíció készítése szabadon mán. választott technikával, kifejezési szándékának megfelelıen. Befogadás Mőelemzések a feladathoz és történelmi korokhoz kapcsolva. A mővészet funkciói, a korstílus és az egyéni stílus (kompozíció, vizuális nyelvi megoldások, anyag-formatartalom összefüggése) különbözı korokból és kultúrákból származó alkotásokon. A mozgás és az idı megjelenítése álló- és mozgóképben.
Adott szempontok szerint alkalmazza a tanult tapasztalati és összehasonlító mőelemzési módszerek valamelyikét. Ismeri a tanult mővészettörténeti korok legjellemzıbb stílusjegyeit. Ismerje és ismertesse mőalkotások és tárgyak alapján egy korszak stílusjegyeit. Tudja összefoglalni az adott mővészettörténeti korszakok legjellegzetesebb vonásait egyegy mőalkotás alapján.
249
Rajz
Mővészettörténet (benne a magyar mővészet) A XX. század elsı felének mővészeti irányzatai, a fauvizmus, kubizmus, futurizmus. Az expresszionizmus, a konstruktivizmus, a szürrealizmus és az op-art. A kortárs képzımővészet néhány alkotásának elemzése, megismerése. A népmővészet példái (népi építészet). Tájékozódás a Magyar Nemzeti Galériáról. A közeli mővészeti győjtemény, kiállítás meglátogatása. Könyvtár- és médiahasználat a feladatok önálló megoldásához. Patkó győjtemény megtekintése Városi Könyvtár kortárs kiállításának tárlat megtekintése. Gyıri Nemzeti Színház épületének megtekintése a belsı terekkel és Szász Endre képeivel, Vichr Vasarely alkotásaival.
Ismerje a tanult mővészettörténeti korszak legjellemzıbb stílusjegyeit, koronként és áganként legalább három-három mőalkotást, alkotót ismerjen fel és nevezzen meg. Befogadóképességének intuitív megnyilvánulása mellett törekszik esztétikai élményei tudatos átélésére.
Vizuális kommunikáció Nyelv Az értelmezı ábrák nyelvi elemei: geometri- Megérti és alkalmazza a téri, formai, színbeli kus formák, vonalminıségek, értelmezı szí- analízis eljárásait rajzain. nek, formaelemek térbeli összefüggései, arányviszonyok, faktúrák. A vázoló és szerkesztett vonal. Alkotás Épített téri egység (épület, utcarészlet) megfi- Forma karakter, arányok, téri viszonyok pongyelése, vázlatos tapasztalati-perspektív ábrá- tos ábrázolása. Nézıpont és a téri viszonyok helyes ábrázolázolása. sa. Egy vagy két iránypontos perspektív kép Szerkesztés körzıvel, vonalzóval precízen, szerkesztése. pontosan. Tanulmány: összetettebb természeti forma Vizuális analízis-elemzırajz készítése termérészletesebb analízise (pl. értelmezı vázlat, szeti formáról. részekre bontás, kiegészítés, vagy fázisrajzok, szintvonalak, hossz- és keresztmetszetek), felhasználása szemléltetı ábrák készítéséhez. Rekonstrukciók vetületi és axonometrikus Szerkesztett rajzok alapján látszati rajz készítése. rajzok alapján. Ismeri az ábrázolási konvenciókhoz szükséges térszemléleti alapokat, és alkalmazza azokat rekonstrukciós munkáin. Fotómontázs, képes történet összeállítása, A képsor tagolásának, ill. felépítésének egy-
250
Rajz
esetleg animációs filmvázlat készítése.
szerő módszereit ismerje fel egy-egy példa kapcsán. Ismerje fel a történet és a cselekmény közötti különbséget.
Grafikonok, diagrammok és feliratok tervezé- A betőírás szabályainak és a technikának se. megfelelıen rövid felirat készítése. Szerkesztıeszközök használata, (esetleg számítógépes rajzolói programok felhasználása) Befogadás A tér illúzióját keltı ábrázolás tapasztalati Mőalkotások, fotók, képzımővészeti produkalapon: látszati rövidülések, méretváltozások, tumok alapján tudjon a témakörök lényegérıl nézıpont. véleményt alkotni, a különbözı ábrázolási Vonaltávlat, színtávlat. módokat ismerje fel. A perspektivikus ábrázolásmód. A tanult ábrázolási rendszerek áttekintése. Térábrázolási módok, kevert nézıpontú ábrázolásmódok különbözı korokban, kultúrákban.
Ismerje fel mőalkotásokon, különféle látványokon a színek tulajdonságait-ritmus, harmónia, kontrasztok. A színkontrasztokat ismerje fel és nevezze meg. A középületek tájékoztató rendszere (felirat- Igazodjon el a vizuális jelek hétköznapi viláok, logotípiák, emblémák, jelek). gában. Ismerje iskolája logotípiáját. Tárgy- és környezetkultúra Nyelv Az értelmezés elemi tudnivalóit ismerje. Szöveg és ábra kompozíciós egysége. Színismeretek: szinritmus, harmónia, kontrasztok (színezet és hıfokkontraszt, sötétvilágos, komplementer, szimultán, mennyiségi és minıségi kontrasztok).
A valódi épület kicsinyítve megjelenítı ma- Makett készítése a népi építészethez kapcsokett tömegviszonyai, részarányai, redukált lódóan. formái. Belsı tér tervezése, adott szempontok szerint. Alkotás Adott mérető tér megtervezése megbeszélt stílusban konkrét személy számára. Befogadás Az épület és a környezet formai kapcsolata (pl. külsı tér, kert). Az építészeti tér és stílus, az épület, az életmód és a hely összefüggése. A természeti környezet védelme, gazdagítása: a környezettudatosság.
Természeti tér és épített tér egymáshoz való kapcsolatáról legyenek ismeretei, ismerje fel azokat, alakuljon ki szemléletében a környezettudatos magatartás.
251
Rajz
Technikák A megismert grafikai, festıi, szobrászati és egyéb gépi technikák önálló megválasztása a feladatok megoldásához, igényes kivitelezés. Szabadkézi rajzok és szerkesztések. Szerkesztıeszközök (esetleg számítógépes rajzolói programok) alkalmazása, igényes, pontos kivitelezés. Kollázs, papír- és fotómontázs készítése. Technikai kísérletek. Makett készítés papírból, vegyes technikával.
A technikák szabad, alkotó felhasználása adott ábrának megfelelıen a kifejezési szándéktól függıen. Feladatainak technikai megoldásáról egyre önállóbban kifejezési szándékának megfelelıen döntsön.
252
Mozgókép és médiaismeret
Mozgóképkultúra és médiaismeret 8. évfolyam Óraterv heti óraszám: 0,5 éves óraszám:18,5 Alapelvek, célok A Mővészetek mőveltségi részterülete a Mozgóképkultúra és médiaismeret. A Mozgóképkultúra és médiaismeret a mozgóképi szövegértés fejlesztését és a média társadalmi szerepének, valamint mőködésmódjának a feltárását célozza. Ez az audiovizuális írás-, olvasástudás alapjainak az elsajátítását és a kritikai médiatudatosság fejlesztését jelenti. A mozgóképkultúra és médiaismeret oktatása során a tanulók felkészültséget szereznek a különbözı médiaszövegekkel kapcsolatban az önálló és kritikus attitőd kialakítására, és olyan módszereket sajátítanak el, amelyek segítik ıket abban, hogy nyitott szemlélettel használják a hagyományos és az új médiumokat. A médianevelés olyan képesség- és személyiségfejlesztı eszközrendszer, amely szükséges ahhoz, hogy az állampolgárok az információrobbanás és a modern piacgazdaság korában ténylegesen tudjanak tájékozódni és választani. Mivel a média erısen meghatározza, hogyan gondolkodjunk a világ dolgairól, s hatása vetekszik a hagyományos szocializáció ágenseivel – a családéval és az iskoláéval –, a mozgóképés médiaoktatás a demokráciára nevelésnek és olyan értékek elsajátításának az iskolája, mint a másság elfogadása, a kritikai gondolkodás vagy a tudatos választás képességének a fejlesztése. Fejlesztési feladatok Megfigyelés: a közönség médiafogyasztási szokásainak tanulmányozása megadott szempontok alapján, az eredmények lejegyzése. Az emberek viselkedésének megfigyelése a valóságban és a filmeken, illetve a televíziós mősorokban megadott, majd a tanulók által önállóan javasolt szempontok alapján. Azonosságok, eltérések regisztrálása, azok lejegyzése. Ismeretszerzés: mozgóképi szövegek felidézése (elmesélése, illetve lejegyzése), a mozgóképi memória mőködtetése. Kommunikáció: az elemi mozgóképi szövegalkotó kódok felismerése, mozgóképolvasás. Az elemi mozgóképi szövegalkotó kódok alkalmazása, mozgóképírás. Egyszerő cselekmények képsorozatokkal történı megjelenítése. Átélt, elképzelt vagy hallott esemény mozgóképi megjelenítésének megtervezése az életkornak megfelelı szinten (story-board, animáció, interjú, képregény, bábfilm). Értelmezés, elemzés, tolerancia: mozgóképi szövegkörnyezetben megfigyelt emberi kommunikáció értelmezése. Vita a média társadalmi szerepérıl, mőködésmódjáról. Kritikai gondolkodás, problémaérzékenység: a lényeg kiemelése írott, látott és hallott szövegekbıl. Mozgóképi szövegek értelmezése alapján feltevések, állítások megfogalmazása a szöveg keletkezésének hátterérıl.
253
Mozgókép és médiaismeret
Önismeret, együttmőködés, választás, tolerancia, alkotásra való beállítódás: saját médiahasználati szokások megfigyelésén alapuló tudatos mő- és mősorválasztás. A mővekben, mősorokban megjelenı konfliktusok, viselkedési módok és megoldások elemzése, illetve a valóság ismereten alapuló szerepjátékok, szövegképzési gyakorlatok. Egyszerő mozgóképi szövegek létrehozásának elıkészítése és azok kivitelezése. TÉMAKÖRÖK
TARTALMAK
Mozgóképnyelv A mozgókép elızményei, a film és a mozi felfedezése A mozgókép alaptulajdonságai
A mozgóképi közlés elızményei (valósághő kép, fény és árnyjátékok, történetmesélés képekkel, képsorozatok, képregény). A technikai képrögzítés és érzékelés alapjai, eszközei. Sokszorosítás, távközlés.
A mozgókép kettıs természete (reprodukció és ábrázolás). A folyamatos tér és idı felbontása és újraszerkesztése (jelenet, képsor, beállítás). A nézıi figyelem irányítása, Közelkép, megvilágítás, ismétlés, hossz és tempó. a kiemelés
A mozgóképi elbeszé- Az események idıbeli és oksági rendje. Expozíció és lezárás. Fordulat és lés epizód. Cselekmény, történet, elbeszélés. Filmtér és filmidı (folyamatos, párhuzamos és a korábbi idıben játszódó A montázs szerepe a tér és az idı mozgóké- cselekvés ábrázolása). pi ábrázolásában Mozgóképi szövegek rendszerezése A mozgóképi szövegek Az eltérı hordozók alapján (a celluloidtól a digitális adathordozóig).A rendszerezésének alap- megjelenés helye szerint (a mozitól a televízión át a komputerjátékig és az jai Internetig).A valóság ábrázolásához való viszony szerint (dokumentum– fikció).Tematikai és ábrázolási rokonságok mentén (mőfajiság)
A média társadalmi szerepe A médiumok és a tömegkommunikáció A média saját és átvett funkciói A mediatizált közlésmód néhány jellemzı tulajdonsága
A valóság médiareprezentációja
A könyvnyomtatástól az internetig: a közvetítı közeg jelentısége, az udvari, a polgári és a modern társadalmi nyilvánosság A tömegkommunikáció kialakulásának feltételei Az informálás és dokumentálás, szórakoztatás, szolgáltatás, illetve az üzleti-gazdasági funkció. Ki üzen, kinek és miért: a média intézményei, tulajdonosai, közössége. A mősoridı mint tulajdon. A közszolgálati és a kereskedelmi média. A közönség mint vevı és áru. Hol, mikor és kinek villog a képernyı: médiafogyasztási szokások megfigyelése. A befolyásolás technikái: mősorrend, tematizáció, csatorna-image kialakítása, a nézettség maximalizálásának elve, a sorozatelv. A nemek, foglalkozások, életmódminták, kisebbségek, stb. tapasztalati valóságtól eltérı megjelenítése a médiában.
254
Mozgókép és médiaismeret
Jellegzetes médiaszövegek, mősortípusok A nyomtatott médium Újság, képregény, fotóregény. néhány jellegzetes szövegtípusa A nyomtatott médium Cím, címlap, kép, képaláírás, rovatszerkezet. jellegzetes ábrázolási eszközei A reklám A reklám szerepe a demokratikus tömegtársadalmakban (a választás lehetısége és kényszere). A célcsoport. A hírmősor Amitıl a hír hírré válik: a kiválasztás okai és módjai. Intézményesült hírforrások. Hír és kommentár megkülönböztetése. A pártatlanság követelménye és annak teljesíthetısége. A továbbhaladás feltételei A tanuló legyen tisztában a mozgóképi közlésmód formanyelvi alapjaival. Az ábrázolás megismert eszközeit a mozgóképi szövegek értelmezése során alkalmazni is tudja. Képes a technikai reprodukció és a személyes közlés elhatárolására, a beállítások és a jelenetek elkülönítésére, leírása és értelmezésére. Az egyes mozgóképi szövegeket tudja elkülöníteni a valóság ábrázolásához való viszonyuk szerint: tudjon különbséget tenni pl. a dokumentumfilm és a játékfilm között. Az életkorának megfelelı szinten képes a különbözı médiumokból és médiumokról szóló ismeretek összegyőjtésére, azok rendszerezésére, az önálló megfigyelésekre. Tudjon érvelni olyan vitában, amely a médiaszövegek (pl. reklám, hírmősor) valóságtartalmáról folynak. A mozgóképi szövegekkel, a média mőködésével kapcsolatos ismereteit a mősorválasztás során is alkalmazni tudja.
255
ÉLETVITEL ÉS GYAKORLATI ISMERETEK
256
Technika
Technika Éves óraszám Évfolyam 5. évfolyam 6. évfolyam 7. évfolyam 8. évfolyam
Heti óraszám 1 1 1 1
Évi óraszám 37 37 37 37
Alapelvek, célok A Technika és életvitel tantárgy a világ tapasztalati megismerésére és gyakorlati tudás szerzésére nyújt lehetıséget, egyben hozzájárul a tanulás és a munka megszeretéséhez, a tudás megbecsüléséhez. E mőveltségterület tartalmilag leginkább a Természettudományi és technológiai kompetencia, a Kezdeményezı- és vállalkozóképesség, Esztétikai-mővészeti tudatosság és kifejezıkészség és Anyanyelvi kommunikáció kompetencia kialakításában vállal szerepet. Sok kompetencia részben fedi egymást, és egymásba fonódik: az egyikhez szükséges elemek támogatják a másik terület kompetenciáit. Korunk egyik legfontosabb kérdése, hogy miképpen tudunk együtt élni azzal a technikai környezettel, amelyet éppen az élet könnyebbé tétele érdekében hoztunk létre. A tantárgy olyan ismereteket ad, képességeket, készségeket és beállítódásokat alakít ki, amelyek segítik a modern technika és gazdaság eredményeinek ésszerő felhasználását, ugyanakkor óvnak ennek torzító hatásaitól. A Technika és életvitel tantárgy a gyakorlati problémamegoldás folyamatában szintetizálja a tanulók ismereteit, konkrét problémahelyzetbıl indul ki, életszerő megoldásokkal, eljárásokkal dolgozik, végsı soron kapcsolatot teremt az iskolai tanulás és az iskolán kívüli világ között, erısítve a hatékony, önálló tanulás kompetenciáját.. A Technika és életvitel tantárgy célja a mesterséges környezet területeinek és összefüggéseinek bemutatásával a tanulók tájékozottságának, biztonságérzetének növelése, az emberi alkotások megismertetésével a világ teljességének és szépségének átélése. További célja a civilizáció társadalmi, környezeti vonatkozásainak feltárása révén a felelıs, környezettudatos, toleráns beállítottság kifejlesztése, a fenntartható fejlıdés megértése, elfogadása, a kritikus fogyasztói magatartás kialakítása. Az okok megelızésére kell a hangsúlyt helyezni, és erre alkalmas a rendszerszemlélető technikai nevelés. Az alkotómunka folyamatának, összetevıinek gyakorlati elsajátításával az alkotás örömének átélése, a munka megbecsülése, végsı soron a pozitív alkotó magatartás kialakítása a cél. A Technika és életvitel tantárgy komplexitásában mutatja be a társadalom, az ökoszisztémák és a technikai rendszerek együttlétezését. Az életviteli ismeretek körébe tartoznak pl. a háztartástan, a szőkebb lakóhelyi környezet, a lakás és környéke, a kertgazdálkodás. Az életvitelhez sorolhatók a helyes közlekedés és a közlekedési szabályok ismerete is. A Technika és életvitel tantárgy a technika bonyolult kapcsolatrendszerét elméleti, gyakorlati, manuális, tervezési és modellezési feladatokon keresztül mutatja be. A munkafolyamatok és egyes szakmák bemutatása, megismerése a pályaorientációt alapozza meg. A problémák megoldása, a konfliktusok kezelése segít rátalálni az identitásra, kialakítani a helyes önértékelést, a fejlıdıképes autonóm személyiséget.
257
Technika
A tantárgy tanításának feladata felkészíteni a mesterséges környezetben való tájékozódása, megismertetni az ember alkotta környezet legfontosabb jellemzıivel. Segítse, hogy a megszerzett ismeretek alapján a tanulók tudatos szemléletévé és a gyakorlatban elıhívható magatartási mintává váljon a környezet és a természet védelme, az egyéni életük biztonságát is szem elıtt tartva. Segíti az egyént a mindennapi életben abban, hogy megismerje tágabb környezetét, és képes legyen a kínálkozó lehetıségek megragadására. Tanulmányozza az anyag-, energia- és információáramlást, a társadalom életében, a gazdálkodásban és a természetátalakításban játszott szerepét. Gyakoroltassa a technikai gondolatközlés egyik legáltalánosabb formáját, a valóság képi ábrázolását, a mőszaki ábrázolás alapjainak megjelenítését. Adjon lehetıséget a mőszaki kommunikációs eljárások alkalmazásának gyakorlására. Teremtsen optimális feltételeket a természetes és mesterséges környezet anyagainak megismeréséhez, az anyagvizsgálatok elemi módszereinek célszerő megválasztásához. Tudatosítsa a technikai problémák felismerését és megfogalmazását. Teremtse meg a rendszerelemzési, rendszerdiagnosztikai képességet. Győjtsön tapasztalatot környezetünk jellemzı gépeirıl, a technikai rendszer vizsgálata, modellezése közben. Tegye lehetıvé a modern építészet anyagainak és szerkezeteinek összevetését a hagyományos és a népi építészet anyagaival és szerkezeteivel. Felkészít a lakóhely vizsgálatára funkció, célszerőség, esztétikum és forma összefüggései szerint. Mutassa be a nagy feltalálók és találmányok sorsát, különös tekintettel a magyarokra. Lássa be a közlekedés rendszerének és a közlekedés szabályozásának szükségességét. Megismertet a városi-, a közúti-, a vízi és a légi közlekedés rendszerével. Felkészít a közúti közlekedés szabályainak és veszélyforrásainak megismerésére. Tanítja a tudnivalókat közlekedési baleset esetén. Tegye lehetıvé, hogy tájékozottak legyenek a KRESZ gyalogosokra, kerékpárosokra vonatkozó szabályairól. Megismertet a tömegközlekedés szabályairól, és az utazással kapcsolatos helyes magatartásformákról. A tanulók életvitelét a hétköznapokban is hasznos ismeretek, tevékenységek körének tágításával alapozhatjuk meg. A tantárgy feladata, hogy alakítsa ki az egészséges életvitel alapkövetelményei szerinti életmódot. Ismerje fel az egészséges táplálkozás és az egészséges öltözködés fontosságát. Tanítja a háztartási gépek használatát, a háztartási energia és más ellátó rendszereinek ismereteit. Tegye lehetıvé a korszerő lakáskultúra kialakításának lehetıségeinek megismerését. Neveljen a háztartási feladatok, munkák és a gazdálkodás folyamatainak és összefüggéseinek felismerésére. Gyakoroltassa az életet és környezetet védı magatartáshoz szükséges alapvetı ismereteket. Ismertesse az egyéni és társadalmi létet veszélyeztetı tényezıket, az egyén felelısségét a veszélyhelyzetek kialakulásában, kialakításában. Teremtse meg a feltételeket a munkának, mint értéknek és örömforrásnak az elfogadására, elıkészítve a pálya kiválasztását. Az emberi tevékenységek, az átélt alkotások és életpályák megismerése révén járuljon hozzá a tanulók tudatosabb iskolaválasztásához. Tudatosítsa az egyén szerepét és felelısségét az életpálya tervezésében és szervezésében. Feladatok és tevékenységformák 1. A munka és a technika szükségessége, jelentısége és szerepe az ember életében, haszna és veszélyei: a fenntartható fejlıdés gondolata Az ember, a természet, a társadalom és a technika kapcsolatrendszerének felismerése, és az emberi szükségletekbıl adódó technikai problémák megoldása. A közvetlen mesterséges környezet felelıs, tudatos, célszerő alakítása, a személyes szerep kipróbálása, gyakorlása.
258
Technika
2. Dokumentumismeret (tárgy, könyv, hálózati dokumentum) A dokumentumok (modellek, tárgyak a mindennapi életben, könyvtári, hálózati kézikönyvek, ismeretterjesztı mővek, használati utasítások) használata. 3. Az alkotás folyamata, a gyakorlati probléma-felismerési és problémamegoldó folyamat részei Probléma-felismerés Problémaérzékenység, probléma-felismerés, az emberi problémák és a technikai lehetıségek feltárása A probléma felismerése, a probléma lényegének megfogalmazása szóban és vázlatrajzban. Tervezés Tervezés, a megoldáshoz vezetı út kitalálása Kommunikáció: a terv megjelenítése, szóban, írásban, rajzban, anyagban A terv, elképzelés értékelése, megfeleltetése az igénynek és a lehetıségeknek. Konstruálás, kivitelezés (tárgyak, modellek, szerkezetek és agrotechnikai eljárások, háztartási, egészségtani megoldások) A terv megoldása anyagban, térben A rendelkezésnek, a formának, valamint a készítési eljárásnak, az anyagnak és szerkezetnek megfelelı megoldás kiválasztása és elkészítése saját vázlat, tervrajz, minta alapján. Kommunikációs képesség (szövegértés, rajzolvasás) Ítélıképesség a teljes alkotófolyamat minden pontján Véleményformálás a munka (eredmény) funkcionális és formai megfelelésérıl, az eljárás célszerőségérıl és gazdaságosságáról. Konstruáló képesség, eszközhasznált, ügyesség Az egyszerő alapanyagok alakítása, a kéziszerszámok, háztartási gépek kezelése. Ismeretek (anyag, szerkezet, technológia, forma, funkció) A gyakorlati tapasztalatra és tanult tudásra épülı forma, anyag, szerkezet és eljárási ismeret. Szervezıkészség Az önálló munkaszervezés, munkamegosztás kialakítása. A tevékenység és eredményeinek értékelése Saját és mások terveinek, tervezett technológiáinak és technikai rendszereinek megértése, megvitatása, eredményeinek, hatásainak értékelése, következtetések levonása. Az önellenırzés fejlesztése. Az erısségek és a gyengeségek elhatárolása. 4. Munkavégzési és tanulási szokások Rend, tisztaság, szabálykövetés, idıbeosztás Egyszerő eszközök, szerszámok használatában figyelem, elıvigyázatosság. Megfigyelés, vizsgálat Emberi szükségletek és igények, anyagok, szerkezetek, formák megfigyelése, vizsgálata, tapasztalati megismerése, lehetséges megoldás keresése. Technológiai rend, térszemlélet Eredményes mőveleti (idıbeli) sorrend betartása az alkotófolyamatban, térbeli tájékozódás a konstruálásban. Gazdálkodás, környezettudatos magatartás Célszerő gazdálkodás az anyaggal, az energiával, a munkával és az idıvel. Eszközhasználat, munkaszervezés Jó testtartás, jártasság az anyagalakításban és a szerszámok, eszközök használatában.
259
Technika
5. évfolyam Elızmény Alapanyag - anyag - nyersanyag - késztermék és azok alakítása (agyag, gyurma, fa, papír, fém, mőanyag, textil), tömegközlekedési eszközökön való biztonságos közlekedés, biztonságos gyalogos és kerékpáros közlekedés, napirend fontossága, lelki, testi egészség, egyszerő ételek készítése (szendvics, turmix), öltözködési szabályok, alapfokú mőszaki rajzi ismeretek, eddig megismert szerszámok és eszközök balesetmentes használata. C é l: Legyen a tanuló: jó megfigyelı képességő, lényeget meglátó, empirikus úton ismereteket szerzı és alkalmazó, közvetlen környezetét megismerı és óvó, jó térlátó, képzelet- és modellalkotó, anyaggal és eszközzel takarékoskodó, családszeretı. Követelmény: Tudjanak tárgyakat tudatosan megfigyelni, összegyőjteni irányítással lényeges jegyeit kiemelni, mőszaki rajz készítése cm-es pontossággal, rajzeszközök helyes használata, rajzok alapszintő értelmezése, a gyalogos közlekedési szabályok jártasság szintő ismerete és alkalmazása, udvariasság, elızékenység, kulturált közlekedés a tömegközlekedési eszközökön, az ötszöri étkezés fontosságának ismerete, mintadarabok közül ismerjék fel a természetes és mesterséges alapanyagú textíliákat, ismerjék a környék népi motívumainak jellegzetességeit, a tanulók megismerjék a család életvitelével kapcsolatos teendıket, háztartásban leggyakrabban elıforduló munkafajtákat, ismerjék a közvetlen környezetükben található természeti anyagok tulajdonságait, felhasználásuk lehetıségeit. TECHNIKA Tartalom
Tanulói teljesítmény minimális teljesítmény
MODELLEZÉS Tervezés A közvetlen környezetünkben levı épület Megfigyelése, azok rendszerezése, lényeges (iskolarész), építészeti alkotás (iskola elıtti jegyeinek kiemelése. szobor) megfigyelése, ismeretek győjtése, lényeges jegyeinek kiemelése: -forma, célszerőség, rendeltetés, szerkezet, anyag. Készítsen vázlatrajzot a látottakról. A mőszaki rajz alapjainak ismerete:
260
Technika
Vonalfajták: vastag folyt. v.; vékony folyt. v.; szaggatott vonal; hajlítás; középvonal. Betők (álló, nagybetők). Méretmegadás elemei: méretvonal; méretsegédvonal; méretszám; méretnyíl. Jelek: sugár (R); körátmérı (∅ )lemezvastagság (x). Egyszerő mőszaki rajz olvasása, majd készítése önállóan. Mértani alakzatok /téglalap, kör, négyzet) mőszaki rajz méretezése (mmes pontossággal). Anyagok és alakításuk Szárazföldi közlekedés fejlıdése. A kerék jelentısége a technika fejlıdésében. Energiahordozók: megújuló és meg nem újuló energiahordozók. (vízenergia, hıenergia, szélenergia). A víz és a szél, gız a közlekedésben. (vízikerék, szélkerék, gızgépek, belsıégéső motorok). Kocsi-modell készítése. Vízi közlekedés fejlıdése (úszó farönktıl a vitorlás hajóig ill. az atommeghajtású hajóig). Hajómodell készítése. Légi közlekedés fejlıdése (repülı szerkezetek) Repülımodell készítése. Fa, fém, papír mőanyag fı tulajdonságai, megmunkálása, szerszámai. Papírgyártás folyamata, papíripari termékek. Album készítése. Győjtımunka - papírfajták. Épített és szerelt modellek Modell és a makett fogalma. Természetes anyagokból =szalma, nád, gyékény, rafia) egyszerő tárgykészítés, építés. Elektrotechnikai alapismertek. Az elektromosság. Az anyagok elektromossággal szembeni viselkedése: szigetelık, vezetık. Áramforrás, vezeték, fogyasztó, kapcsoló (folyamatos, pillanat kapcsolók). Áramkör összeállítása fa, fém, mőanyag és elektromos elemekkel. Zárt és nyitott áramkör építése, modellezése. Mővelettervek készítése modellezése (építés) során. Technikatörténet Papír története. Kocsi története
Vonalfajták. Betők. Méretmegadás elemei. Jelek. Egyszerő terek, vázlatrajzok készítése önállóan. Rajz készítése mm-es pontossággal.
Közvetlen környezetünk alapvetı anyagainak (fa, papír, fém) fıbb tulajdonságai. Hasznos, esztétikus tárgyak készítése, helyes munkaütemek alkalmazása. Szerszámok biztonságos, balesetmentes használata. Elemi tájékozottság a közlekedési eszközök mőködésében, fejlıdésében (vízi, légi, szárazföldi).
Papírgyártás folyamata.
A modell és a makett szerepe a környezet megismerésében. Természetes anyagok nevének fı tulajdonságainak ismerete. Tárgykészítés lehetıségei, szerszámai, munkafázisai. Egyszerő áramkör részei, szerelvények feladata. Áramkör építés. Az alkotás folyamatának megtervezése, hozzá szükséges anyagok, eszközök kiválasztása.
261
Technika
Közlekedés története fı vonalakban (vízi, szárazföldi, légi) Feltalálók (James Watt; Robert Fulton; Nicolas Cugnot; George Stephenson; Montgolfier; Asbóth Oszkár). Nagy utazók, felfedezık (Marco Polo; Kolumbusz Kristóf; Ferdinánd Magellán; James Cook). KÖZLEKEDÉS Közlekedés történetének kezdete, kerék jelentısége. Úttípusok (autópálya, autóút, fıútvonal, kerékpárút). A gyalogosokra és a kerékpárral közlekedıkre vonatkozó szabályok és tilalmak: járdán, hídon, alagúton, leállósávon, kerékpársávon, útpadkán, kerékpárúton, vasúti pályán, gyalogúton ösvényen. A kerékpár biztonsági felszerelései (világítás, fékek, fényvisszaverı prizma, csengı). "Látni és láttatni" elv érvényesítése. Szlalom gyakorlatok! KRESZ-tesztlapok elemzése I. Szituációs játék keretén belül a közlekedésben tanultak gyakorlása.
A közlekedéssel kapcsolatos technikatörténeti találmányok, feltalálók nevének ismerete.
Nagy utazók és felfedezéseik.
A gyalogos közlekedés és a kerékpáros közlekedés alapszabályai, ennek alkalmazása.
A kerékpár biztonságos felszereléseinek ismerete. Tesztlapok helyes kitöltése.
Szituációs játék keretén belül és a valóságban is tudja alkalmazni a tanult ismereteket.
ÉLETVITEL Család, háztartás annak szükségletei, kívánságai. Háztartás feladatai! Ruházkodás történeti áttekintése. Textilipar nyersanyagai: állati eredető szálasanyagok, növényi eredető szálasanyagok. Szálasanyagok feldolgozása: fonás, szövés, kötés-hurkolás, varrás-hímzés. A ruházat célnak megfelelı választása. Tisztaság, gondozottság. Ruhanemő gondozása.
Ismerje a háztartás feladatait, szükségleteit. Mintadarabok közül ismerje fel a természetes és mesterséges eredető textíliákat.
Szövés folyamatának elsajátítása. Öltésfajták ismerete. Igény tiszta környezet iránt. Az egészséges táplálkozás fontossága, tápanyagarányok ismerete. Ruházatának karbantartása.
A magyar konyha története. Étrend. Rendszeres étkezés. Egészséges táp- Rendszeres étkezés lálkozás. Napjaink étkezési szokásai. Szóban tervezzen meg a korának megfelelı Pazarló családi pénzgazdálkodás - annak következményei. étkezést. Háztartási munka szervezése.
262
Technika
6. évfolyam Cél: a mindennapi életben a modellezés során szerzett tapasztalatokat hasznosítani tudó, tájékozott, legyen fogékony a környezet problémái iránt, nyitott az új ismeretekre, gazdálkodás fontosságát hangsúlyozó, kulturáltan étkezı, testileg, lelkileg egészséges, kulturáltan közlekedı, elızékeny, udvarias. Követelmény: Hasznos, esztétikus tárgyak készítése, az épített tér és környezet modellezése a szerkezet, a funkció és méretük szempontjából, algoritmikus gondolkodás továbbfejlesztése, legyenek gyakorlottak az ismert szerszámok használatában, felelısség kialakítása másokkal és önmagával szemben, tudják a közlekedési helyzeteket helyesen megítélni, technikai témájú gyermekirodalomból adatgyőjtés, tudja, hogy a tisztaság az egészséges élet alapfeltétele, mondjanak példát pazarló, rongáló életmódra és annak kiható következményeire, tudjon ízlésesen teríteni, tálalni, mérés mm pontossággal, rajzeszközök helyes használata, tudjanak kulturáltan étkezni, ismerjék a lakások történelmi fejlıdését, tudják önmagukat és környezetüket tisztán tartani, készségszinten alkalmazni a kerékpáros közlekedés szabályait, ismerje a helyes táplálkozási szokásokat, tudja, hogy a szervezetnek valamennyi tápanyagra szüksége van, de nem mindegy, hogy milyen mennyiségben, ismerje a textilipari nyersanyagokat, felhasználásukat, csoportosításukat, egyszerő ételkészítési eljárások ismerete, legyenek képesek szobájukat otthonossá tenni, mintadarabok közül ismerje fel a természetes és mesterséges alapanyagú mőanyagokat. TECHNIKA Tartalom
Tanulói teljesítmény minimális teljesítmény
MODELLEZÉS Tervezés Mérés mm pontossággal. Rajzok önálló értelmezése. Vetületi ábrázolás vetületképzés nézetrend, vetület elhelyezkedése képsíkok közös rajz - síkba terítés nézetnevek szükséges vetületek száma A vetületi ábra és a tárgy összevetése. Egyszerő tárgyak felismerése vetületek alapján.
Mérési eredmények feljegyzése, leolvasása a rajzos ábrákról. Mérés mm pontossággal. Vetületképzés, nézetrend
Vetületi ábra értelmezése, önálló készítése. Rajzeszközök helyes használata.
263
Technika
Rajzos ábrákról méretek leolvasása, vonalfajták szerepe. Méretarányok (kicsinyítés, nagyítás). Vetületi mőszaki rajz készítése. Rajzolvasási gyakorlat (doboz). A mérés és a méretek pontosságának szerepe a technikában. Anyagok és alakításuk A fa fıbb tulajdonságai. Famegmunkálás szerszámai. Fahelyettesítı anyagok (bútorlap, réteglemez, faforgácslap, farostlemez). Anyagmegmunkáló kézi szerszámok, gépek ismeretei a munkavégzés közben. pl. főszertartó-készítés Munkalépések célszerő sorrendje. Mőanyagok ismerete: természetes alapanyagú mesterséges alapanyagú Mőanyagtárgy/cipıkanál, fényképtartó/. Fıbb használatos mőanyagok, azok tulajdonságainak vizsgálata. Munkafogás - szerszámok mőveletterv fa és mőanyag megmunkálása során. Egyszerő algoritmusok elvégzése, elmondása. Épített és szerelt modellek Épített tér és a környezet modellezése a szerkezet, a funkció szempontjából. Város, falu, lakóház elemzése, modellezése 4. osztályban tanultak elmélyítése. Ház-, város makett készítése. Elektrotechnikai ismeretek (soros, párhuzamos kapcsolás lényege, különbsége). Igazságtáblázat készítése, értelmezése. "és" + "vagy" kapcsolások építése. Elektronikai szöveges feladatok értelmezése, a helyes megoldás kiválasztása a feltételrendszer figyelembe vételével. Lakás alapfunkciói, építészeti alaprajza. Településformák, zárt beépítés, kertes település, közmővesítés, beszigetelés, csoportmunkák. Makettkészítés - kis település vagy városrész modellezése. Természetes és emberi alkotással létrehozott terek, formák és térképzı elemek esztétikai és ergonómiai követelményei. Technikatörténet Elektromosság története Feltalálók (Edison; Bródy Imre).
Hasznos, esztétikus tárgyak készítése. Népi kultúra ápolása. A népmővészet hagyományait követı tárgyalakítás és díszítés (fafaragás, kosárfonás). Közvetlen környezetük alapvetı anyagainak fıbb tulajdonságai (fa, fém, papír, mőanyag), megmunkálásuk szerszámai. Gyakorlottság a szerszámok használatában. Egyszerő, rövid algoritmusok leírása, elmondása. Mőanyagok csoportosítása.
Soros és párhuzamos kapcsolás lényege, különbsége. Áramkörök összeállítása + igazságtáblázat készítése. Szöveges feladatok értelmezése. Tájékozottság felmérése e témában. Lakás alapfunkciói.
Elektromosság területén tanult találmányok és feltalálók nevének ismerete.
264
Technika
KÖZLEKEDÉS Tanulmányi séta során gyalogosok közlekedési magatartásának megfigyelése: körülnéznek-e a járdáról lelépés elıtt? átkelés az úttesten magatartásukkal okoznak-e vészhelyzetet? Kerékpározás szabályai - korhatár egyirányú utcában körforgalomban fıútvonalon Elsıbbségadás gyakorlása: jelzıtáblák figyelembe vételével jelzıtábla nélküli keresztezıdésben (jobbkézszabály). Balra kanyarodás szabályai és gyakoroltatása: nagy forgalmú útkeresztezıdésben szembejövı forgalomnál Kerékpáros közlekedés gyakoroltatása az iskola környékén a forgalomban. Tesztlapok -KRESZ elméleti ismerete II. Tömegközlekedés szükségessége, lehetıségek, eszközök. Szituációs játékok a mindennapi életbıl.
Tudja a gyakorlatba alkalmazni a gyalogos, kerékpáros és tömegközlekedés szabályait. Elsıbbségadás, balrakanyarodás. Tudja a közlekedési helyzeteket helyesen megítélni. Biztos kerékpáros közlekedés. Feladatlapok helyes kitöltése, közös megbeszélése.
ÉLETVITEL Az ısember hajlékától napjaink lakásáig. A lakás és az iskola, mint mesterséges emberi környezet. Településformák. Lakás vagy otthon? Lakberendezés. Bútorok. Világítás. Lakás díszítése, ápolása, szellıztetése. Hímzés. Táplálkozástörténet. Korszerő táplálkozás anyagai - piramiselv egészséges tápanyagarányok Hidegételek Italok (tea, turmix) Szervírozás, tálalás, terítés, mosogatás. Környezetvédelem: megoldásra váró feladatok. Jövedelem beosztása. Pénzgazdálkodás. A rongálás okozta kár hatása a családi gazdálkodásra.
Lakás és otthon különbözısége. Saját szoba önálló berendezése, megtervezése. Egészséges lakás ismérvei.
Korszerő táplálkozás ismerete, tápanyagtáblázat segítségével állítson össze magának napi étrendet: Ízléses terítés. Egyszerő ételkészítési eljárások ismerete. Rendszeres étkezés. Környezetkímélı tisztító - és mosogatószerek. Népviseletek. Környék népi motívumainak jellemzıi.
265
Technika
7. évfolyam C é l: erkölcsös magatartású, felelısséget vállaló, legyen a tanuló ismereteit bıvíteni tudó, tiszta, pontos, minıségi munkavégzésre törekvı, önmagát olyannak elfogadó, amilyen, a környezetvédelmi eljárásokat ismerı és alkalmazó, jó absztraháló, konstruáló képességő, egészségkárosító hatásokat, szokásokat kerülı, reális ön- és társértékeléső, takarékosságot fontosnak tartó, közlekedésben a biztonságra törekvı, a mindennapi életben hasznos és alkalmazható elméleti és gyakorlati ismeretekkel rendelkezı, család- és hazaszeretı, udvarias, saját és mások testi épségét védı, a veszélyhelyzeteket idıben felismerı, más tantárgyakban szerzett ismereteket alkalmazó. Követelmény: Tudjanak a tanulók egyszerő modellt tervezni, annak vázlatrajzát elkészíteni, ismerjék a munka során használt anyagok tulajdonságait vizsgálni és azokat alakítani, tudják a géprendszer fogalmát, ismerjék az egyszerő szerelési feladatokat, ismerjenek magyar és külföldi feltalálót, tudják a közlekedési helyzetet helyesen megítélni, tudják munkájukat gondozni, javítani, ismerjék a tervszerően végzett munkát, tartsák be a balesetvédelmi elıírásokat, ismerjék, hogy a lakás az emberi alapszükséglet egyike, ismerjék a család jövedelem forrásait, tudjanak tervet készíteni a család munkamegosztásáról, ismerjék a falusi és városi családok életmódbeli különbségeit, ismerjék az élelmiszerek tápanyagtartalmát, az egészséget károsító táplálkozást, a fogyókúra veszélyeit, ismerjék a hazai étkezési szokásokat, ételkülönlegességeket, ismerjék a fizetı vendéglátás feladatait és vele szemben támasztott követelményeit, tudják környezetüket védeni, tudják a szerszámokat balesetmentesen használni, legyen gyakorlatuk a vetületek, nézetek olvasásában, rajzolásában, tudjanak áramköri elemeket sorosan és párhuzamosan összekapcsolni, ismerje azok igazságtábláját, ismerjék a vitaminhiány és - felesleg veszélyeit, legyenek képesek tervszerően végezni a háztartási munkát (energia-befektetés, hatékonyság), ismerjék a létfontosságú kiadásokat, ismerjék önmagukat, képességeiket, azokat a tevékenységeket, amellyel szívesen töltik idejüket, győjtsenek adatokat feltalálókról, találmányaikról, ismerjék az anyagfeldolgozás technológiai folyamatát, felhasználási területét, ismerjék a belsıégéső motorok, mechanizmusok felépítését, mőködését, ismerjék az elsısegélynyújtás szabályait baleset esetén (közl. modellezés).
266
Technika
Tartalom
Tanulói teljesítmény minimális teljesítmény
MODELLEZÉS Tervezés Vetületi képek alkalmazásával a modell rajzának elkészítése, elıtte vázlatkészítés. Géptani elemek jelképes ábrázolása (rudak, tengelyek, fogaskerekek, csapágyak, kötıgépelemek). Csavaranya és a csavarorsó jelképes mőszaki ábrázolása. Mérés 0,1 - es pontossággal. Rajzolvasási gyakorlatok - vetületi rajz. Anyagok és alakításuk Egyszerő eszközökkel és módszerekkel elvégezhetı anyagvizsgálatok fémmel (hajlítás) Alumíniumgyártás technológiája, alumíniumötvözetek: a dural, magnalium, szilumin. A technológiák környezetszennyezései, csökkentésük. Az anyag megmunkálásánál használt kéziszerszámok, mérés tolómérıvel. Vastag huzal darabolása vágóval, idomacél főrészelése, hajlítása, szerelése, szegecselése. Sorompómodell készítése. Épített és szerelt modellek, irányítástechnika. Számítástechnika fejlıdése (jelfogó, vezérlı, vezérelt áramkörök, lyukkártya, számítógép, robot). Géprendszer fogalma, a gépek fı részei: erıgép, közlımő, munkagép, erıátviteli rendszerek, tengelyek, csapágyak, sebességváltó, differenciálmő, tengelykapcsoló, kardán tengely. - győjtımunka Belsıégéső motorok: kétütemő négyütemő motorok elve, különbsége porlasztó felépítése Kerékpár világítási rendszere. Szerelési gyakorlat - kerékpár. Gépek irányítása utasítást közvetítı áramkörökkel (ÉS, VAGY, vegyes). Kiscsoportos szerelési gyakorlatok. Technikatörténet Gépkocsi története. Kerékpár története.
Kész terv elkészítése vetületi ábrázolás felhasználásával. Jelképes ábrák felismerése. Mőszaki rajz készítése. csavarorsó + csavaranya). A mőszaki rajzi jelek helyes ismerete, használata.
Munka során használt anyagok tulajdonságai, anyagfeldolgozás technológiai folyamata, ötvözetek, felhasználásuk (fémek). Mérés tolómérıvel. Szerszámok jellemzıi, szakszerő, balesetmentes használata. Algoritmusok helyes sorrendje. Anyagvizsgálatok elemi módszereinek ismerete és alkalmazása (fémek).
Tájékozódás alapfokon a számítástechnika fejlıdésében. Gép fogalma, részei, feladata. Gépek modellezése szerelıkészlettel. Közvetlen környezetünk technikai rendszereinek célszerő használata, ismerete. pl. kerékpár
Motorok mőködésének közérthetı magyarázata. Kerékpár ismerete. Logikai áramkörök önálló rajzolása, összeállítása, értelmezése. Önálló kivitelezés is.
Adatok győjtés a feltalálók munkásságáról, ismerjék is meg a találmányokat.
267
Technika
Feltalálók, találmányuk (Jedlik Ányos, Bánki Donát, Csonka János, Rudolf Diesel, August Ottó, Daimler). Technikatörténet fıbb korszakai: Technikatörténeti áttekintés idıben kéziszerszámok szerszámoktól az elektromos motorig. egyszerő eszközök természeti erıvel hajtott gépek gızgép benzinmotor diesel motor elektromos motor KÖZLEKEDÉS Képes, vetített fólia transzparensen szereplı forgalmi helyzetek megoldása, áthaladási sorrend elsıbbségadás figyelembevételével. Közlekedési partnerkapcsolat megfigyelése. A biztonságos közlekedésben az elızékenység, udvariasság, Személyszállításra vonatkozó elıírások a kerékpáron. Csomagszállítás kerékpáron. Jobbra tartás kötelezettsége. Egyenes haladás a járdaszegélytı 20-30 cm távolságban. Forgalmi sávváltások. Irányváltoztatási és kanyarodási szándék jelzése, végrehajtása. KRESZ - tesztlapok III. Elsısegélynyújtás baleset esetén. Szituációs játék - forgalmi helyzetek modell ÉLETVITEL Az egészséges táplálkozás jelentısége. Az ételkészítés helye: konyha-szakszerő berendezése. Étrend összeállítása táblázat segítségével, élelmiszerek alkotórészei. Háztartási gépek a konyhában. Ételkészítési munkamódszerek, táplálkozási szokások. Egytálételek az étkezésben. Melegételek - fızés, párolás, sütés. Zöldség, gyümölcs, fızelék fontossága. Háztartási munkafajták (takarítási munka, mosás, ételkészítés, bevásárlás, tervezésszervezés). Életmódbeli különbség falusi és városi családokban. Háztartás irányítása, gépesítése, kiadásai.
kézi
Forgalmi helyzetek megoldása, az áthaladási sorrend az elsıbbségadás szabályainak figyelembevételével. A kerékpáros közlekedési helyzetek helyes megítélése. Vészhelyzet gyors felismerése. Csomagszállítás, személyszállítás elıírásai.
Feladatok - KRESZ. Elsısegélynyújtás szabályai.
Szakácskönyv segítségével egyszerőbb ételeket elkészíteni. Helyes táplálkozási mód, hibás táplálkozási szokások elutasítása.
Háztartási munkafajták, gépek hatékonysága az ételkészítésben. Háztartási gépek szakszerő, energiatakarékos mőködtetése. Háztartási munkák megszervezésének módjai, tervszerő munkavégzés.
268
Technika
Balesetmegelızés Környezetbarát munkavégzés, szelektív hulladékgyőjtés. Napi, heti évi munkák tervezése. Vendéglátás. Egészséges lakás (épület anyaga, főtés, szellıztetés, szigetelés).
Szemét és hulladék közti különbség. Vendéglátás fontossága, vendégfogadás. Régi és mai lakásformák összehasonlítása különbség, hasonlóság, célszerőség. Környezetbarát főtési módok.
269
Technika
8. évfolyam C é l: Legyen a tanuló: a természettel és a társadalommal harmóniában élı, nyitott, érdeklıdı, sikereit, kudarcait egészségesen feldolgozó, reális énképpel, kapcsolatteremtı képességgel, mobilizálható tudással rendelkezı, a választható pályák követelményeit, elvárásait ismerı, gazdaságosságot, takarékosságot, környezetvédelmet fontosnak tartó, erkölcsös magatartású életvitelében, higiéniai szabályokat ismerı, alkalmazó. Követelmény: Legyenek képesek önálló modellezésre, a szerszámok balesetmentes és szakszerő használatára, közlekedésben alkalmazzák a helyes magatartási formákat, szabályokat, ismerjék a metszet keletkezését, fajtáit, alkalmazásának területeit, legyenek képesek a munka során használt anyagok tulajdonságait vizsgálni (fémek), menetmetszés, menetfúrás eszközei, folyamata, ismerjék az alkatrészek összeállításának módjait, elınyüket, hátrányukat, ismerjék az energiaforrásokat, azok környezeti hatásait, ismerjék az elektromos áram termelését, tudják elmondani az erımő technológiai folyamatát ábrák segítségével, tudjanak ésszerően takarékoskodni energiával, legyenek képesek szöveg alapján felismerni logikai áramkört és lerajzolni a megfelelı igazságtáblázattal, ismerjék az automatizálás szerepét a termelésben és a mindennapi munkában, tudjanak példákat felsorolni az automatizálás területérıl, ismerjék a közlekedési eszközök fejlıdését, ismerjék a városi és falusi közlekedés közötti különbséget, ismerjék a segéd-motorkerékpár fıbb szerkezeti egységeit, ismerjék a család szerepét, fontosságát, tudjanak étrendet összeállítani az életkor és a munkavégzés figyelembevételével, tudjanak egyéniségüknek megfelelıen öltözködni, ismerjék a konyhatechnikai eljárásokat (tápértéket megtartók), legyenek tájékozottak a vendéglátás történetében, tudjanak takarékoskodni pénzzel, idıvel, energiával, ismerjék a munkanélküliség fogalmát, átképzési lehetıségeket, keressenek kapcsolatot az érdeklıdés és a pályaelképzelés között, ismerjék a rosthiányos táplálkozás következményeit, tájékozódjanak a különbözı nemzetek ételérıl, étkezési szokásairól, ismerjék a szelektív hulladékgyőjtés hasznát, ismerjék a különbözı főtési módokat, főtıberendezéseket, vízellátás rendszerét
270
Technika
TECHNIKA Tartalom
Tanulói teljesítmény minimális teljesítmény
MODELLEZÉS Tervezés Folyamatábrák olvasása, értelmezése mozgás-átalakítók vezérlı mechanizmusok áramkörök A metszet fogalma, fajtái: teljes metszet, kitöréses metszet Metszeti rajz készítése Szabványok alkalmazása. Rajzolvasási gyakorlatok. Anyagok és alakításuk Folyamatos anyagvizsgálatok fémeknél (korróziós felület). Anyagfeldolgozás technológiai folyamata. acél megmunkálása acélfajták, idomacél vasgyártás, acélgyártás öntöttvas és az acél különbsége, felhasználási területük. Az anyagok megmunkálásánál használt kéziszerszámok: menetmetszı, menetfúró pl. köz. jelzıtábla készítése Az oldható és nem oldható kötés fogalma, elınye, hátránya. alkatrész összeállítás csavarozással hegesztés technikája kovácsolás technikája Épített és szerelt modellek, irányítástechnika Környezetünk elektromos hálózata. A háztartás energiaellátása, modellezése. Hıenergia, napenergia, vízi energia, szélenergia, atomenergia. Az elektromos áram termelése, szállítása. Elektromos áram élettani hatásai. Tudnivalók áramütés esetén. Elsısegélynyújtás szabályai. Biztosíték szerepe. Energiatermeléssel kapcsolatos környezeti problémák (hıerımő, atomerımő). Energiaszükséglet. Éjszakai áram. Hálózati, törpefeszültség. Háztartási gépek (vasaló, mosógép, stb.)
Ismerjék fel a szövegbıl a logikai áramkört, készítsen áramköri rajzot és igazságtáblát.
A metszet fogalma. Metszeti rajz készítése a szabványok ismeretében.
Egyszerő eszközökkel és módszerekkel elvégezhetı anyagvizsgálatok. Acél és öntöttvas különbsége. Vasgyártás, acélgyártás menete. Acélszerkezető építmények (hidak) modellezése
Szerszámok, eszközök ismerete, balesetmentes használata. Modellkészítés - önállóan. Kötések fogalma, elınye, hátránya.
Energiaforrások, azok környezeti hatásai.
Elektromos áram termelés módja - folyamatábra magyarázata. Az elektromosság érintésvédelmi és balesetmegelızési szabályai. Biztosíték szerepe.
Ésszerő takarékoskodás energiával. Hálózati elemek és háztartási gépek szerelése,
271
Technika
Automatizálás a termelésben. Önmőködı rendszer fogalma (szabályozás, vezérlés). Technikatörténet Világítás története Magyarországon. Magyar találmányok, feltalálók (életút, munkásság, találmány, Zipernovszky Károly, Nobel Alfréd, Puskás Tivadar, Neumann János). Adatgyőjtés. Segédmotor kerékpár története. KÖZLEKEDÉS A segédmotorkerékpár technikai rendszere, közlekedési szabályai (elindulás, haladás, bekanyarodás, besorolás, elızés, kikerülés, követési távolság, féktávolság). Gyalogos - kerékpár - segédmotorkerékpár forgalmi helyzetben. Élı forgalmi helyzet elemzése, megtekintése. Segédmotorkerékpár közlekedés jelzıtáblái, forgalmi helyzetei (jobbkézszabály elsıbbségadási kötelezettség stb.) KRESZ-tesztlap IV. Baleseti statisztikák elemzése. Konkrét gyalogos - kerékpáros - segédmotoros baleset megbeszélése. (ok, véletlenség) szituációs játék. Elsısegélynyújtás elméleti és gyakorlati ismeretei.
ismerete. Példák győjtése a mindennapi életbıl, automatizálás szerepe, szükségessége. Feltalálók, találmányok ismerete.
Segédmotorkerékpár történetének elmondása.
Segédmotorkerékpár technikai közlekedési szabályai.
rendszere,
Közlekedési feladatlap értékelése, megoldása. Szemléltetı eszköz közérthetı magyarázata. Motorizáció elınyei, veszélyei.
Tesztlapok - gyalogos, kerékpáros és motorkerékpáros a fogalomban. KRESZ ismerete.
Elsısegélynyújtás szabályai.
ÉLETVITEL Konyhatechnikai eljárások (vágás, darabolás, reszelés, passzírozás, keverés, szőrés, sodrás, nyújtás, dagasztás). Étkezési kultúra /magyar, nemzetiségi/. Kelt tészták készítése. Korszerő tartósító eljárások élelmiszer készletezése. Rosthiányos táplálkozás veszélyei. Öltözködéstörténet. Népviselet. Divat. Alaklomhoz illı ruházat. Textíliák ápolása, alapanyaga, felhasználás. Munkamegosztás a családban régen és ma: "nı" munka, "férfi" munka Gyermekek (kamaszok) feladata. Bevétel-kiadás. Takarékoskodás pénzzel, munkával, idıvel.
Konyhatechnikai eljárások ismerete.
Korszerő tartósító eljárások ismerete. Készletezés gazdasági jelentısége. Rosttartalmú élelmiszerek fontossága. Egészségkárosító élvezeti cikkek fontossága. Egyéniségükhöz illı öltözködés. Egyszerő ruhaápolási eljárások. Népviseletek alapanyagai. Textíliák megkülönböztetése. Régi és a mai családi munkamegosztás okai. Létfontosságú kiadások. Családi pénzgazdálkodás fontossága. Takarékosság formái.
272
TESTNEVELÉS ÉS SPORT
273
Osztályfınöki
Testnevelés és sport Óraterv Heti óraszám: Éves óraszám:
5-6. évfolyam 2,5 92,5
7-8. évfolyam 2 74
Alapelvek A mozgás az élet velejárója, nélküle nem képzelhetı el semmilyen kognitív funkció mőködtetése. A gondolkodó ember saját és mások fizikális, pszichikai természetérıl ismereteket, meggyızıdéseket, értékítéleteket alakít ki. Képes a környezetben végbemenı változások egészségügyi jelentıségének értékelésére, egyben összhangot teremt az egyéni tevékenység és életmód között. Higiéniai szokások, egészségfejlesztési eljárások és módszerek megismerésével törekszik egészsége fenntartására. Célja, hogy sikeres, aktív életvitelő, pozitívan gondolkodó állampolgárokat formáljon, akik örömet lelnek a különféle pszichomotoros tevékenységekben, elviselik a stresszt, a terheléseket, a fizikai igénybevételeket, vállalják a közösségi felelısséget, követik a szabályokat, igénylik és elfogadják a normákat, a megmérettetést és az értékelést. Célja továbbá, hogy a nemek felkészüljenek sajátos feladataikra, szerepeikre, munkáltatóként és munkavállalóként, állampolgárként gondot fordítsanak a fizikai állapotukra, és élethossziglan fenntartsák alkotóképességüket olyan társas kapcsolatok mellett, amelyekben természetes az elfogadás, az együttmőködés, a fair play szelleme. A fenntarthatóságot a testmozgások során kialakítandó, az egyénnek önmagával, társaival és a természettel való harmonikus kapcsolata biztosítja. Cél: a tanulók együttmőködı és alkalmazkodóképességének fejlesztése, életigenlı, az egészséges életmódot kiemelten kezelı személyiséggé fejlesztése, teherbíróképesség ,edzettség kialakítása, fenntartása a becsületes verseny jellemformáló hatásmechanizmusának kialakítása és fejlesztése, a mozgásmőveltség fejlesztése, gazdagítása játékos mozgástevékenységgel, a koordinációs képességek fejlesztése, a tanulók mozgásszükségletének kielégítése, a mozgásos cselekvési biztonság fejlesztése, személyes felelısség kialakítása önmaga és környezete iránt, mozgás- és feladatmegoldó képesség fejlesztése, híres sportolók és teljesítményeik megismerése, tisztelete, a megtanult testkulturális tevékenység alkalmazása versenyhelyzetekben higiéniai szokások kialakítása, erısítése, ortopédiai elváltozások megelızése, gerincoszlop és az ízületek védelme helyes testtartás kialakítása, fenntartása a prevenció lényegének és relaxációs eljárásoknak megismerése;légzıtorna Fejlesztési feladatok: a tanulók ismerjék fel a testnevelés és sport egészségügyi prevenciós értékeit, a rendszeres fizikai tevékenység életmódjellemzıvé váljon, ápolják nemzeti hagyományainkat - ismerjenek meg minél több népi játékot,
274
Osztályfınöki
életmódjukban a természet tisztelete, megóvása, a természettel kiegyensúlyozott kapcsolat kialakítása váljon meghatározóvá, értsék meg, fogadják el, becsüljék meg társaikat, legyenek tevékeny résztvevıi az egészséges, kiegyensúlyozott életvitelt megalapozó szokások kialakításának. Jellemzık: Az úszás anyagát a tanterv az elsı négy évfolyam számára tervezi, a megvalósítás feltétele a saját tanmedence igénybevétele. (felsıben a logopédiai osztályoknak fejlesztı lehetıségként) A tantervben hangsúlyozottan szerepelnek a sportjátékok, a természetben őzhetı sportok és az ezekre épülı táborozások, valamint a tartásjavító és gerinctorna. A DSK, a szülık alapította MOZAIK Sportkör foglalkozásai (turisztika, kötélugrás, torna, úszás, labdajátékok) lehetıséget biztosítanak a versenyekre való felkészülésre, a tanulók tehetséggondozására, mozgásigényének kielégítésére. Szintén Mozaikos támogatással a 4. évfolyam testnevelés irányultságú osztálya sítáborban vehet részt. Az 5. évfolyam év elején gólyatáborban, a 6. évfolyam év végén erdei iskola jellegő vizitáborban vesz részt. Az órarend összeállításánál törekszünk az évfolyamórák megvalósítására. Javasoljuk az önvédelmi és küzdısportok, valamint a ritmikus gimnasztika és aerobic tananyagtartalmainak megtanítását óra tömbösítéssel, alkalmi segítıkkel (edzı, táncoktató). A testnevelés irányultságú osztályok plusz órájában a kötelezı tananyag magasabb szintő elsajátítására és versenyekre való felkészülésre helyezzük a hangsúlyt. Feltételek: A követelmények teljesítéséhez tornaterem, uszoda, átlagos felszereltségő szertárkészlet, szabadtéri sportpályák és felszerelések, valamint egyéb felszerelések (sílécek, korcsolyák, kerékpárok, stb.) szükségesek.
275
Osztályfınöki
5. évfolyam Jellemzık: A tanulók a második tanítási héten kétnapos turisztikai táborozáson vesznek részt a Bakonyban. Célja: az "új osztályfınök" mint kísérı nevelı megismeri a tanulókat, valamint csoportszervezési feladatokat lát el; A tanulókat önállóságra, a természet megismerésére-, szeretetére-, védelmére neveli. Turisztikai alapismeretekre tesznek szert, népi játékokat, térkép- és tájoló használatot tanulnak. Belépı tevékenységek: rendgyakorlatoknál a kijelölt hely késlekedés nélküli megtalálása, az együttes mozgások vezényszavakhoz igazodó, pontos végrehajtása, bemelegítésre és a testtartási rendellenességek megelızésére is alkalmas gimnasztikai gyakorlatok ismerete és a pedagógus utasításainak megfelelı végzése, gyorsfutások versenyszerően, kötetlen tartós futás 8-10 percig az egyéni képességeknek megfelelı szinten, az ugrások legfontosabb mozzanatainak - elugrás, légmunka, talajra érkezés - ismerete, a felugrás hangsúlyosabbá tétele, a hajítás legjellegzetesebb mozdulatának, az ívképzésnek az elsajátítása, a tanult talajgyakorlat-elemek, illetve azok kapcsolatának biztonságos végrehajtása, a saját testtömeg feletti uralom a támasz- és függésgyakorlatokban, támaszugrásoknál a nekifutás és a támaszvétel zökkenımentes összekapcsolása, a labdatovábbítás és- birtoklás biztonságának növelése, labdaátvételre helyezkedés üres helyre futással, aktív bekapcsolódás a sportjátékokba, a sportszerő test-test elleni küzdelem, a vízbiztonság továbbfejlesztése, legalább két úszásnem technikájának elmélyült ismerete, a szabadban végzett mozgásos tevékenységek végzése; C é l: Szabályhoz, alakzathoz kötött mozgás begyakorlása, a gimnasztika céljának tudatosítása, atlétikus mozgáskészségek alapjainak kialakítása, állóképesség fejlesztése, helyes tartás, munkafegyelem alakítása, fejlesztése, két (vagy több) sportjáték játékelemeinek (támadás-védekezés) elsajátítása, a szabadidı hasznos, sportos eltöltésének igénye, két úszásnem magabiztos tudása. Követelmény: Fejlıdjön a tanulók állóképessége, erınléte, koordinációs képessége, törekedjenek a vezényszavak gyors, pontos végrehajtására, tanóra utáni tisztálkodás váljon igényükké, legyenek képesek 6-8 gimnasztikai gyakorlatot önállóan bemutatni, tudjanak a zene ritmusára esztétikusan mozogni, legyenek képesek tanult talajgyakorlati elemekbıl összetett gyakorlatot bemutatni, sajátítsanak el szertorna gyakorlatokat, tudjanak kitartóan és gyorsan futni megfelelı stílusban, sajátítsák el a távol- és magasugrás alapvetı fázisait,
276
Osztályfınöki
ismerjék a helyes hajító mozdulatot, ismerkedjenek meg a sportjátékok alapvetı szabályaival, játékával, ismerjék a vizek veszélyeit, tudjanak biztonságosan két úszásnemben kitartóan úszni, ismerjék és tartsák be a balesetvédelmi elıírásokat, tudatosan vegyenek részt testük fejlesztésében; Témakör Rendgyakorlatok, gimnasztika, tánc Atlétika Torna Sportjátékok Természetben őzhetı sportok Önvédelem és küzdısportok Szabadon felhasználható Összesen
óraszám 5 20 15 35 10 2 5 92
Tartalom
Tanulói teljesítmény minimális teljesítmény Rendgyakorlatok: gimnasztika, tánc: munka- Mozgás alakzatban, felfejlıdés, szakadozás; fegyelem és az óraszervezéssel kapcsolatos fegyelmezett, pontos feladat végrehajtás; 2-4rendgyakorlatok ismerete vezényszavak al8 ütemő szabad-, szer- kéziszer és társas gyakalmazási szintő ismerete; 2-4-8 ütemő szakorlatok végrehajtása; 5-6 gyakorlat önálló bad-, kéziszer- és társas gyakorlatok végrehaj- bemutatása; egyszerőbb aerobic és jazzbalett tása; tartásjavító, a gerincoszlop izomegyen- koreográfiák elsajátítása; súlyának és a medence középállásának automatizálását biztosító gyakorlatok; egyszerőbb aerobic és jazzbalett elemek, koreográfiák; Atlétika: futások: egyéni futóstílus és iram kialakítása; rövid- és hosszútávfutás techniká- Álló és térdelırajt megismerése és elsajátítája; futóiskola egyszerőbb gyakorlatai; iramjá- sa; futóiskola egyszerőbb gyakorlatai; kitartó tékok; játékos futó-fogó gyakorlatok; rajtgya- futás 15 perc, 60 m síkfutás fiúk 10,5 - 11,0 s, lányok: 10,8 - 11,3 s. korlatok; Szökdelések, ugrások: magas-, távol- és sorozatugrások; lépı magasugrás; távolugrás rohama, elrugaszkodása; rávezetı gyakorlatok guggoló technikához; Dobások: hajítás, lökés, vetés közti különbség megismerése; tömöttlabdás gyakorlatok; kislabda hajítás teljes mozgásanyaga; dobójátékok, célba dobások. Torna: célgimnasztika, rávezetı, képességfejlesztı, nyújtó-lazító gyakorlatok gurulóátfordulások különbözı kiindulóhelyzetbıl; tarkóállás feladatokkal, fejállás, kézállásba fellendülés (segítséggel); tigrisbukfenc, szekrényugrás: függıleges repülés, gurulóátfordulás; zsugorkanyarlat; vetıdés; alapelemek gerendán; összefüggı talajgyakorlat; ritmikus gim-
Guggoló távolugrás technikája, ugrás elugrósávból; magasugrás rávezetı gyakorlatai, nekifutás oldalának megválasztása, lépı magasugrás technikája alapmagasságon, Kislabda hajítás technikája; dobás helybıl, majd nekifutásból; tömöttlabdás gyakorlatok lökımozdulattal. Célgimnasztika, nyújtó-lazító gyakorlatok; gurulóátfordulások különbözı kiinduló és étkezı helyzettel; Támasztóhelyzetek (tarkóállás; zsugorfejállás, fejállás; kézállásba fellendülés segítséggel, cigánykerék; szekrényugrás alapjai; dobbantó használat, függıleges repülés, gurulóátfordulás, alapelemek gerendán, győrőn). aerobic alapmozgások elsajátítása;
277
Osztályfınöki
alapvetı kar- és lábmozgások;
nasztika (csak lányoknak): alapjárás, karemelések és lendítések, lábemelések és lendítések, érintı járás; Sportjátékok: technikai elemek: labdavezetések, átadások-átvételek, érintések, labda célba juttatása; Taktikai elemek: helyezkedés a pályán; egyszerőbb támadási formációk elsajátítása; védekezés a pályán; a játékhoz nélkülözhetetlen játékszabályok ismerete, sportjátékok könnyített szabályokkal és versenykörülményekkel. gól- és pontszerzés egyszerő megoldásai
Röplabdázás, kosárlabdázás, labdarúgás technikai alapelemei(labdaérintések, nyitások, egyéni-, páros-, és társas gyakorlatok; átadások-átvételek, megindulás-megállás labdával, labda nélkül, kosárra dobások; labdavezetés, labdakezelés, rúgásmódok, átadások, kapura lövés); csapatjáték alapjai - helyezkedés a pályán; játék könnyített szabályokkal. Szélsıséges idıjárási körülmények elviselése; biztonságos mozgás a természetben és közutakon (kresz alapok). Szabadban őzhetı sportok ismereteinek továbbfejlesztése; duatlon, triatlon sportági ismeretek; turisztikai tábor;
Természetben őzhetı sportok: ismerkedés a természettel: turisztikai alapismeretek, térkép, tájoló használata; közlekedés a természetben, gyalog és kerékpárral (turisztikai tábor); szabadidıs tevékenységek támogatása (szabadtéri játékok). Téli sportok fajtái (korcsolyázás), stílusai; sízés alapismeretei; triatlon sportági Sportági alapismeretek (birkózás, judo). ismeretek. Esések, fogások, kimozdítás egyensúlyból. Önvédelem és küzdısportok: esési technikák, kimozdítás egyensúlyból; specális erısítés és nyújtás-lazítás. Mell-, hát- és gyorsúszás biztonságos ismerete; kitartó úszás 200-500 m; Úszás: mell-, hát- és gyorsúszás szabályos légvétellel; kitartó úszás, delfinmozgás; a pil- Ismerkedés a delfinmozgással, vízipólóval. langóúszás alapjai; vízipóló.
278
Osztályfınöki
6. évfolyam Belépı tevékenységformák: rendgyakorlatoknál az alakzatok változtatásának biztonságos végrehajtása, a gyakorlati rend betartása, egyszerőbb szervezési feladatok vállalása, gimnasztikai gyakorlatok, valamint a sokoldalú elıkészítı feladatok egyéni és együttes végzése, azok szakkifejezéseinek ismerete, gyors megindulások és futások jelre. állóképességi futás 10-12 percig egyéni iramban, a futósebességnek a távhoz igazítása, ugrásoknál a kar- és lábmunka összhangjának megteremtésével, kislabda hajítás a dobás hátulról történı indításával, a labda minél hosszabb úton történı gyorsításával, talajon, valamint függıszeren tanult gyakorlatoknak, illetve ezek kapcsolatainak végzése, támaszugrások erıteljes elugrással, növekvı elsı ívvel, egyensúlyvesztés nélküli talajra érkezéssel, labdakezelés mozgás közben, támadásban üres helyre helyezkedés, illetve labdatovábbítás a szabadon lévı társnak, védekezésben a labdát birtokló zavarása, röplabdában helyezkedés és hozzáállás a labda fogadásához, alkarérintés és alsó egyenes nyitás ismerete, önvédelmi fogások elsajátítása, két úszásnem biztos tudása és hosszabb távon teljesítése, harmadik úszásnem megismerése és vízilabdázás, mozgásos tevékenységek és játékok a szabadban; C é l: Általános és célgimnasztika, zenés gimnasztika, aerobic, jazz balett, koreográfia-gyakorlatsor, tornában a koordinációs képességek továbbfejlesztése, az összetett gyakorlatok gördülékenyebbé tétele, sportjátékokban a biztos technikai tudásra alapozott csapatjáték kiépítése, természetben őzhetı sportoknál a hétvégi és tábori programok megalapozása, önvédelmi sportoknál ismerkedés önvédelmi sportágakkal, megbízható úszástudás, vízbıl mentési képesség kialakítása. Követelmény: Fejlıdjön a tanuló gyorsasága, állóképessége, erınléte, gimnasztikai és rendgyakorlatok pontos végrehajtása, törekedjenek a balesetek elkerülésére, vállaljanak egyszerőbb szervezési feladatokat, tudjanak a tanult elemekbıl összeállított talajgyakorlatokat bemutatni, helyes tartással, végrehajtással, támaszugrásoknál az elugrás (dobbantó használat) és az ugrás legyen megfelelı, tudjanak a távnak megfelelı iramban gyorsan és kitartóan futni, ugrásoknál javuljon és tudatosuljon a szer minél hosszabb úton való gyorsításának módja, sportjátékoknál az életkori sajátosságok figyelembevételével minél sokrétőbb taktikai elemet sajátítsanak el, technikájuk fejlıdjön, tartsák be a játék- és versenyszabályokat (fair play), fejlesszék tudásukat, javuljon teljesítményük.
279
Osztályfınöki
Témakör Rendgyakorlatok, gimnasztika, tánc Atlétika Torna Sportjátékok Természetben őzhetı sportok Önvédelmi és küzdısportok Szabadon felhasználható Összesen
óraszám 5 20 15 35 10 2 5 92
Tartalom
Tanulói teljesítmény minimális teljesítmény A rendgyakorlatok jelentıségének ismerete; fegyelmezett végrehajtás; gimnasztikai szaknyelv ismerete, 8-10 gyakorlat önálló bemutatása; önálló zenés gimnasztika bemutatása; sportünnepélyen aerobic vagy jazz balett bemutatása. Térdelırajt ismerete, rajtgép használata; futóiskola; iramjátékok; kitartó futás megfelelı ritmusban és erıbeosztással; vágtafutás helyes technikával; Cooper-teszt (f. 2500 m, l. 2200 m); 60 m síkfutás (f. 10,0 s; l. 10,5 s); 600 m síkfutás. Távol- és magasugrás nekifutásának különbsége; nekifutások kimérése, megfelelı elugrás, légmunka, leérkezés; (távolugrás: 370/340 cm)
Rendgyakorlatok, gimnasztika, tánc: 2-4-8 ütemő szabad-, szer-, kéziszer- és társas gyakorlatok; önálló zenés gimnasztika bemutatása; jazz balett, aerobic és ritmikus gimnasztika. Atlétika: futások: rövid-, közép- és hosszútávfutás technikájának elválasztása; futóiskola; iramjátékok; játékos futó-fogó gyakorlatok; rajtgyakorlatok (térdelı rajt); akadályfutás alapjai.
Ugrások: magas-, távol- és sorozatugrások lépı (és flopp) magasugrás technikája; távolugrás légmunkája és talajfogása; guggoló (és homorító) technika; Dobások: dobás és lökés mozdulatsorának elkülönítése; tömöttlabdás gyakorlatok; a szer Dobó és lökıtechnika elkülönítése; a szer gyorsítása; kislabda dobás helyes technikával; gyorsításának elmélete; kislabda hajítás helyes technikával (kislabda hajítás 38/30m) dobójátékok. Torna: nyújtás-lazítás, célgimnasztika; támaszhelyzetek és gyakorlatok talajon, szereken; állások támaszhelyzetben (tarkó-, fej-, kézállás); átfordulások (guruló-, repülı guruló) biztonságos végrehajtása; át-, fel-, és leugrások támaszhelyzeteken át szekrényen (keresztben és hosszában) segítségadással; alapelemek gerendán (járások, fordulatok) és győrőn (alaplendület, fellendülés) leugrás.
Uralom a mozdulatok fölött szokatlan testhelyzetekben (rávezetı gyakorlatok); kötélmászás; gurulóátfordulások (repülı is); tarkó-, fej- és futólagos kézállás segítséggel majd egyénileg; szekrényen gurulóátfordulás, leterpesztés; győrőn alaplendületek, lebegıfüggés, leugrás; gerendán hármas lépés, érintıjárás, fordulatok.
Sportjátékok: labdavezetés, átadás, átvétel (labda fogadása, kezelése) helyben és mozgás közben; pontos, szabályos labdaérintések; helyezkedés a pályán; csapatjáték, helyzetfelismerés, alkalmazkodás játékszituációkhoz;
Aktív részvétel választott sportjátékokban; Röplabda: kosár- és alkarérintés egyénileg és párokban; alsó egyenes nyitással labda átjuttatása az ellenfél térfelére; Kosárlabda: megindulás-megállás szabálya,
280
Osztályfınöki
szabályismeret; kosárlabda, labdarúgás, röplabda könnyített játékszabályokkal.
Természetben őzhetı sportok: természetjárás turisztika, tájfutás; kerékpározás akadálypályán és terepen; népi játékok elsajátítása (pl. méta); triatlon sportági ismeretek; szánkó, korcsolya és sí; (téli táborozások).
technikailag helyes végrehajtás; futás közben labdavezetés, átadások; kosárra dobás álló helybıl, rövid ráfutással; Labdarúgás: átadások mozgás közben; mozgó labda megrúgása; labdaátvétel, megállítás; rúgásformák ismerete. Váljon a hétköznapok igényévé a szabadban mozgás, sportolás; természetjárás feladatokkal (térkép, tájolóismeret); tájfutás alapjai; népi játékok elsajátítása; triatlon sportági ismeretek; téli sportok (sí, korcsolya) elsajátítása alapfokon.
Önvédelmi és küzdısportok: edzéslátogatás, Sportági alapok birkózás, judo, karate; a megívott edzı vezetésével birkózás és judo sportágak sajátosságainak megismerése. (karate) alapismeretek. Úszás: három úszásnem biztonságos ismerete; Kitartó úszás három úszásnemben; vízbıl kitartó úszás; vízipóló; vízbıl mentési gyakor- mentés alapismeretei; pillangóúszás technikálatok. ja, vízilabdázás alapjai;
281
Osztályfınöki
7. évfolyam Jellemzık: Februárban ötnapos sítábort, a tanév végén vizitábort szervezünk. Itt a nevelési lehetıségek kiaknázása mellett a tanulók elméleti és gyakorlati tudásra tesznek szert ( anyagi vonzata miatt nem kötelezı jelleggel). Belépı tevékenységek: rendgyakorlatok pontos és egyöntető végrehajtása, hasznosítható ismeretszerzés a játékok és versenyek szervezésében, lebonyolításában, a bemelegítést, a sokoldalú elıkészítést és a testtartási rendellenességek megelızését szolgáló gyakorlatok végzése, ezek hatásának növelését eredményezı formák ismerete, atlétikában az egyéni adottságoknak és a feladat jellegének megfelelı feladatmegoldások: laza, könnyő, vágtafutás, valamint 10-12 percig tartó futás növekvı intenzitással, ugrásoknál optimális sebességő nekifutás, a kar- és láblendítés jelentıségének ismerete, a hajító és lökı mozdulat csiszolása, legalább 3-4 elembıl álló összetett talajgyakorlat bemutatása, az összekötı elemek szerepének ismerete és azok alkalmazása, függıszeren 2-3 gyakorlatelem végzése, lendületes támaszugrások, labdajátékokban a társakhoz és a labdához való igazodás, emberfogásos védekezés, a tanult technikai elemek passzív majd aktív védıvel szembeni végrehajtása röplabdában a labda továbbítása alkar illetve kosárérintéssel a társhoz, valamint az ellenfél térfelére, sportszerő test-test elleni küzdelem, szabadban végzett mozgásos tevékenységek, játékok végzése; C é l: Zenés gimnasztika csoportos bemutatása; jazz balett, aerobik, ritmikus gimnasztika koreográfiák megtanulása (sportünnepélyen bemutatás); atlétikai célgimnasztika, bemelegítı gyakorlatok elsajátítása; sportági technikák csiszolása; erınlét, állóképesség javítása, sportjátékoknál a technikai képzés tökéletesítése, együttmőködési képesség fejlesztése csapatjátékokban, önvédelmi és küzdısportoknál a megelızés, a tudatosság érvényesítése. Követelmény: Belsı indíttatás a sportképességek fejlesztésére, ápolt, kisportolt külsı elérése váljon igénnyé, tudjanak pontosan, fegyelmezetten dolgozni, tudjanak betanult (esetleg önálló) koreográfiát bemutatni zenére, ismerjenek minél több gimnasztikai gyakorlatot, atlétikában törekedjenek egyéni csúcsok felállítására, tornában pontos, tartásos, esztétikus gyakorlatokat bemutatása, sportjátékokban tudjanak "játszani", tudják a taktikai utasításokat végrehajtani, szabadtéri sportoknál ismerjenek meg népi játékokat, és készüljenek fel sí- és vizitáborban való részvételre.
282
Osztályfınöki
Témakör Rendgyakorlatok, gimnasztika, tánc Atlétika Torna Sportjátékok Természetben őzhetı sportok Önvédelmi és küzdısportok Szabadon felhasználható Összesen
óraszám 2 20 12 28 5 2 5 74
Tartalom
Tanulói teljesítmény minimális teljesítmény Rendgyakorlatok, gimnasztika, tánc: sora- Feladatok fegyelmezett végrehajtása; alakzakozók különbözı alakzatokban; felfejlıdések, tokban feladatok végrehajtása; 8-10 elembıl szakadozások oszlopban; megindulásálló önálló gimnasztikai gyakorlatsor összeálmegállás; játékos szabadgyakorlati alapformá- lítása és bemutatása; (lehetıleg zenére); szejú gyakorlatok: szabad-, társas-, szer-, rek felhasználásának módjai; önálló koreográkéziszer (labda, tömöttlabda, ugrókötél, fia kísérletek (aerobic és jazz balett); gyakorkézisúlyzó, bot, pad, bordásfal); zenére gya- lat bemutatása sportünnepélyen, tartásjavító korlatsorok összeállítása, tartásjavító, a gegyakorlatok ismerete; rincoszlop izomegyensúlyának és a medence középállásának automatizálását biztosító gyakorlatok; Atlétika: futások: futástáv hosszához alkalmazkodó technikák; futóiskola: szkipp, dzsog; futó-ugró, fokozófutás; egyéni iramú futás közben iramjáték, intervall futás; rajtgyakorlatok, rajtgép használata; gyorsító futógyakorlatok, játékok; váltófutás technikája, váltások, kanyarfutás.
Távhoz alkalmazkodó futóstílus ismerete; iramfutás 100-600 m; kitartó futás 600-3000 m-ig; iramjátékok, résztávok; fejlıdés az elızı évi teljesítményhez képest; rajtgép használata; váltófutás technikája.
Ugrások: ugróiskola; rávezetı gyakorlatok; ugró erıfejlesztı játékok; speciális ugróerı fejlesztı gyakorlatok; magasugrás lépı/flopp technikával: nekifutás távolsága, íve, az elrugaszkodás technikája, légtechnika; távolugrás homorító technikával; nekifutás távolságának kimérése, deszkafogás, légmunka, talajfogás.
Távolság kimérés, ugrások stílusának ismerete, megfelelı technikai végrehajtás (homorító/guggoló távolugrás, lépı/flopp magasugrás); távolugrás (130/380 cm).
Dobások: kislabda hajítás technikája: nekifutás beszökkenés, kidobó terpeszbe érkezés; súlylökés alapjai: a szer tartása, gyorsítása, lendületszerzés lehetıségei; súlylökés helybıl megfelelı törzs és karmunkával; speciális képességfejlesztés tömött labdával.
Kislabdahajítás teljes technikája és végrehajtása ismerkedés a súlylökés alapjaival; szer tartása, helyes lökımozdulat; kislabda dobás (45/36m).
Torna: célgimnasztika, elıkészítı gyakorla- Fellendülés futólagos kézállásba; gurulóáttok; talaj: gurulóátfordulások; támaszhelyze- fordulás elıre-hátra különbözı kiinduló helytek: fejállás különbözı kiinduló helyzetekbıl, zetekbıl repülı gurulóátfordulás; cigányke-
283
Osztályfınöki
kézállásba fellendülés, futólagos kézállás, egyensúlygyakorlatok; összetett talajgyakorlat összeállítása kiegészítı elemekkel az elemkapcsoláshoz. Szekrényugrás: kiemelt hangsúly a megfelelı dobbantó használatra, szekrény hosszában és széltében (guruló átfordulás, leterpesztés ill. guggoló átugrás), Ugrások: elsı (és második) ívének kialakítása, növelése; az elugrás távolságának meghatározása; Gerenda: (lányok) járás láblendítéssel, érintıjárás, hármas lépés, járás karkörzéssel, felugrás a gerendáról, lábtartáscsere, fordulatok két- és egylábon; megállás. Ritmikus gimnasztika: a korábban tanult elemek; Győrő:(fiúk) alaplendület elıre-hátra, fellendülés zsugorlefüggésbe, hátsó lefüggés, leugrás.
rék, fejállás; célgimnasztika, rávezetı gyakorlatok; összetett talajgyakorlat bemutatása. Megfelelı dobbantó használat; szekrényugrás széltében és hosszában(gurulóátfordulás, leterpesztés, átguggolás) ugrások ívének kialakítása.
Sportjátékok: Röplabda: játék 7 x 7 és 9 x 9 m-es pályán, kosár- és alkarérintés egyénileg, párokban, csoportosan; nyitások (alsó, felsı),labda biztonságos átjuttatása az ellenfél térfelére; leütés feladás után; sánc (egyéni); sáncárnyék figyelemmel kísérése; egyszerő támadási formák; felállás védekezéshez; Kosárlabda: megállás futásból labda nélkül majd labdával; irányváltoztatás, cselezés labdával és anélkül; egyéni védekezés lábmunkája; átadások futás közben, pattintott átadás; támadás 2:1 ellen; bejátszás befutó játékosnak; kettıs-hármas lefutás; megállás szembıl kapott labdával; fektetett dobás; büntetıdobások; labdavezetés irányváltással; támadás 3:2 ellen; gyorsindítás. Labdarúgás: emberfogás poszt szerint; átadások mozgó, helyezkedı társnak helybıl és mozgásból; fejelés a talajon homlokkal elıre és oldalt; labdalevétel belsıvel; váltás a védelemben; támadásirányítás és a támadás súlypontjának váltása rövid és hosszú átadásokkal, pontos átadások különbözı rúgásmódokkal.
Nyitás alsó egyenes és felsı nyitással; labdák szabályos érintése, pontos továbbítása; három érintés kijátszásával játék; versenyszabályok ismerete; helyezkedés a pályán posztoknak megfelelıen.
Természetben őzhetı sportok: a korábbi években megismert sportok, játékok alkalmazása; téli sportok: sítábor, jégnap; korcsolya: siklások elıre-hátra, keresztlépések, koszorú, tárgykerülések; jégkorong; sízés: felcsatolás, fordulatok helyben; siklás megállás hóekével; ívelések súlypontáthelyezéssel; gyorsmegál-
Igény a szabadban való sportolásra, mozgásra, szabadban őzhetı sportok elsajátítása alkalmazási szinten (tájfutás, triatlon, duatlon); téli sportok mozgásanyagának elsajátítása; (sí, korcsolya) részvétel sítáborban.
Összefüggı gyakorlat a tanult elemek felhasználásával.
Megfelelı tartással a tanult elemek bemutatása.
Büntetıdobások, tempódobások; befutás, elzárás, lefordulás; aktív részvétel a játékban; szabályismeret; taktikai ismeretek elsajátítása; támadásvezetés, védekezéshez felállás.
Játék, posztnak megfelelı folyamatos összjátékkal; biztos labdakezelés, továbbítás lábbal, fejjel; pontos átadások rövid és hosszú távra; szabályismeret.
284
Osztályfınöki
lás; párhuzamos lécvezetés-felvonóhasználat; biztonsági szabályok, lesiklás; triatlonozás, tájfutás, túrázások. Az önvédelmi és küzdısportok szerepének tudatosítása; fogások, ütések elsajátítása. Önvédelem, küzdısportok: a birkózás és karate egyszerőbb elemei, fogások, ütések; támadások kivédése; szabadulás fogásból, gurulások, esések, leszorítások; erıfejlesztés, lazítás; páros viadalok egyszerőbb szabályokkal.
285
Osztályfınöki
8. évfolyam Belépı tevékenységformák: az elızı évfolyamokon tanult rendgyakorlatok pontos és gyors végrehajtása, az utasítások fegyelmezett követése, versenyek, mérkızések szervezıi és rendezıi feladatainak ellátása, a sokoldalú elıkészítésre és prevencióra alkalmas gyakorlatok önálló végzése, az ismétlésszám és az intenzitás növelésével azok hatásfokának emelése, az alapvetı fizikai képességek önmagukhoz mért optimális fejlesztése, az atlétikai mozgások helyes technikai végrehajtása, görcsös erılködés nélküli vágtafutás, valamint kitartó futás 10-12 percig, a futás távját fokozatosan növelve, energikus elugrás, térnyerı légmunka az ugrásoknál, a hajításnál és lökésnél a lendületszerzés és a kidobás harmonikus összekapcsolása, tornában a talajon, illetve a támasz- és függıszeren a tanult mozgáselemekbıl összeállított gyakorlatok, valamint lendületesen, biztonságos talajra érkezéssel végrehajtott támaszugrások végzése, lányoknál a sportgimnasztikai gyakorlatoknak a ritmushoz igazodó végzése, labdajátékokban a legáltalánosabb támadási és védekezési megoldások ismeretének birtokában a választott játékok aktív, élményszerő végzése, sportszerő küzdelem az oktatott sportág szabályainak betartásával (önvédelmi, illetve küzdısportok) szabadban végzett mozgásos tevékenységek, játékok aktív végzése; C é l: Osztályszintő közös zenés gimnasztika; saját zenés koreográfiák, gyakorlatsorok összeállítása, a ritmikus gimnasztika különbözı stíluselemeinek megismerése, a munkabíró képesség növelése, fizikai és koordinációs képességek harmonikus fejlesztése, egyéni technikák csiszolása, tornában a mozgások fizikai törvényszerőségeinek megértése, értelmes mozgástanulás, fegyelmezett munkavégzés, egyes elemkapcsolatok önálló feldolgozása, esztétikus mozgás, helyes tartás, sportjátékoknál a közösségi és csapatszellem fejlesztése, egymás segítése, eredményes játékra törekvés, önvédelmi sportoknál az összetőzések elkerülése, a szabadidı hasznos eltöltésének igénye. Követelmény: Fejlıdés a saját teljesítményekben, ismerjék a rendgyakorlatok vezényszavait, tudjanak alaki gyakorlatokat végezni, atlétikában érjenek el minél jobb eredményeket; törekedjenek versenyre eljutni, tornában tudatos munkavégzés, tökéletes végrehajtás jellemezze a tanulókat, sportjátékokban olyan szinten tudjanak játszani, hogy házi bajnokságokon szerepelhessenek, szabadtéri sportokat alkalmazzák szabadidejükben; lehetıség szerint próbáljanak meg síés/vagy vizitáborba eljutni. Témakör Rendgyakorlatok, gimnasztika, tánc Atlétika Torna
óraszám 2 20 12
286
Osztályfınöki
Sportjátékok Természetben őzhetı sportok Önvédelmi és küzdısportok Szabadon felhasználható Összesen
28 5 2 5 74
Tartalom
Tanulói teljesítmény minimális teljesítmény Rendgyakorlatok, gimnasztika, tánc: az ösz- Rendgyakorlatok teljes körének ismerete, feszes rendgyakorlat, melyet a testnevelési óra gyelmezett végrehajtás; önálló bemelegítés, szervezése megkövetel; szabad-, társas-, szer-, zenés gimnasztika bemutatása; jazz balett, aerobic önálló bemutatása (esetleg saját kokéziszer gyakorlatok általános köre, fıként reográfiával); ritmikus gimnasztika egyszerő zenés gimnasztika, sportági célgimnasztika; elemeinek elıadása; zenés játékok, jazz balett, aerobic, ritmikus gimnasztika, tartásjavító és gerinctorna; Atlétika: futások: rövid-, közép- és hosszútávfutás technikája, rajtok, futóiskola, iramjá- Futótechnika csiszolása; javulás az elızı év teljesítményéhez képest; váltófutás, akadály ték; váltó és akadályfutás; Ugrások: magasugrás flopp technikával (has- /gátfutás. mánt technika megismerése); távolugrás ho- Robbanékonyság, ugróerı fejlesztése; magasmorító technikával; speciális ugróerı fejlesz- ugrás flopp(hasmánt) technikával, távolugrás homorító technikával; megfelelı légmunka tés; Dobások: kislabda hajítás és súlylökés (magas) és talajfogás (távol). technikája, lendületvétel, a szer gyorsítása. Kislabdahajítás technikájának tökéletesítése; súlylökés- szer gyorsítása; ismerkedés más atlétikai sportágakkal (gerely, diszkosz, kalapács, rúd). Torna: talajtorna: gurulóátfordulások elırehátra és repülı gurulóátfordulás; fejállás, kézÖsszetett gyakorlatok összeállítása; összekötı állás, cigánykerék; összetett talajgyakorlat, Győrő: lendületvétel, lebegıfüggés, lefüggés, elemek elsajátításával a gyakorlatok gördüléhátsó függés, leugrás, Gerenda: a már megis- kennyé tétele; erınléti, koordinációs fejlıdés, nyújtó-lazító gyakorlatok, célgimnasztika, mert járásmódok kombinációi; különbözı testhelyzetek és azok változtatása egyensúly- pontérték-növelı gyakorlati elemek megismerése, elsajátítása. vesztés nélkül; Szekrényugrás: az elugrás távolságának növelése; leterpesztés, átterpesztés; átguggolás. Sportjátékok: Röplabda: játék 6 x 6 és 9 x 9 m-es pályán; tanult érintések tökéletesítése; leütés-feladás; sánc; nyitások; Kosárlabda: megindulás-megállás labdával; irányváltoztatás; cselezés labdával; védekezés lábmunkája, átadások, bejátszások, elzárás, lefordulás, elszakadás védıtıl; Labdarúgás: átadások mozgás közben; labdakezelés; hosszú indítások; helyezkedés védelemben, támadásnál; kapura lövések; fejelés.
Folyamatos csapatjátékban részvétel; taktikai elemek tudatos, fegyelmezett végrehajtása, technika tökéletesítése (biztos labdafogások, érintések), szabályismeret - játékvezetési gyakorlatok.
Természetben őzhetı sportok: az eddig tanult sportok, játékok alkalmazása, felhaszná-
287
Osztályfınöki
lása szabadidıben; táborozások (sí, vizitábor) elıkészítése; Sízés: lécbiztonság, siklás, megállás ívelések hóekével; párhuzamos lécvezetés, átterhelések; Korcsolya: megindulás megállás, biztonságos haladás akadálykerüléssel; tempóváltások; Tájfutás: térkép- és tájolóhasználat; terepviszonyok felismerése térképen; Triatlon: a három sportág váltásának technikája és taktikája; Vízisportok: ismerkedés a hajókkal, lapátokkal; víziközlekedés szabályai. Önvédelmi, küzdısportok: birkózás, judo, karate alapismeretek fıként sportfoglalkozásokon; meghívott edzı útmutatásai alapján edzés jellegő foglalkozások.
Szabadidı hasznos eltöltése a tanult játékokkal, sportokkal, túrák szervezése (kerékpáros, gyalog); részvétel sí- és vízitáborban; ismerkedés a vízi közlekedés szabályaival, vízi sportokkal, hajókkal, lapátokkal, s ezek kezelésével, tájfutás, triatlon (duatlon) versenyszerő ismerete; tollaslabda, tenisz, méta, stb. készségszintő elsajátítása.
Önvédelmi fogások, ütések, rúgások elsajátítása; a konfliktusok elkerülésének módjai, magatartásbéli megnyilvánulások, viselkedésformák vészhelyzetben.
288
