TANTERV I. KÖTET. Fekete István Általános Iskola és Óvoda Gyır, Kodály Zoltán u. 31. Készült: Gyır, december 20

TANTERV I . KÖ T ET

Fekete István Általános Iskola és Óvoda Gyır, Kodály Zoltán u. 31.

Készült: Gyır, 2007. december 20.

TARTALOM Tantárgyi rendszer és óraszámok ..........................................................................3 Célok és alapelvek .................................................................................................4 Kiemelt fejlesztési feladatok .................................................................................7 Magyar nyelv és irodalom ...................................................................................12 1. évfolyam.......................................................................................................16 2. évfolyam.......................................................................................................21 3. évfolyam.......................................................................................................26 4. évfolyam.......................................................................................................31 Élı idegen nyelv (Ld. II. kötet) Matematika ..........................................................................................................37 1. évfolyam.......................................................................................................41 2. évfolyam.......................................................................................................45 3. évfolyam.......................................................................................................50 4. évfolyam.......................................................................................................55 Környezetismeret.................................................................................................61 1. évfolyam.......................................................................................................66 2. évfolyam.......................................................................................................70 3. évfolyam.......................................................................................................74 4. évfolyam.......................................................................................................79 Ének - zene ..........................................................................................................84 1. évfolyam.......................................................................................................87 2. évfolyam.......................................................................................................89 3. évfolyam.......................................................................................................91 4. évfolyam.......................................................................................................94 Rajz ......................................................................................................................97 1. évfolyam.......................................................................................................99 2. évfolyam.....................................................................................................102 3. évfolyam.....................................................................................................106 4. évfolyam.....................................................................................................110 Informatika (Ld. II. kötet) Technika ............................................................................................................115 1. évfolyam.....................................................................................................118 2. évfolyam.....................................................................................................120 3. évfolyam.....................................................................................................122 4. évfolyam.....................................................................................................124 Testnevelés ........................................................................................................127 1. évfolyam.....................................................................................................129 2. évfolyam.....................................................................................................131 3. évfolyam.....................................................................................................133 4. évfolyam.....................................................................................................135

kötelezı óraszám:

Történelem (Hon- és népismeret) Osztályfınöki (Etika) Ember és társadalom Környezetismeret Természetismeret Biológia Fizika Kémia Ember a természetben Földünk-környezetünk Földrajz Ének-zene Rajz Mozgóképkultúra és médiaismeret Mővészetek Informatika Életvitel és gyakorlati ismeretek Technika Testnevelés és sport Testnevelés összesen:

Mőveltségterületek Tantárgyak Magyar nyelv és irodalom (Tánc és dráma) Élı idegen nyelv Idegen nyelv Matematika

Tantárgyi rendszer és óraszámok

1 1

0,5

0,5

1 2

1 1

0,5 1 3 20 20

1 3 20

1

1

1 2

0,5

1 3 20

1

1 1

1

1

1 3 22,5

1

1 2

2

1,5

22,5

1 2,5 22,5

1

1 1

1 2,5 22,5

1

1 1

2,5

1

1 2

2

2

1 2 25

1,5

1,5 2 1,5 1,5 1 1

1

2

25

1 2 25

0,5 1,5

1,5 1,5 1,5 1,5 1 1

1

2

évfolyamok bevezetı szakasz alapozó szakasz fejlesztı szakasz kezdı szakasz 4. 5. 6. 1. 2. 3. 7. 8. nem nem nem nem nem nem nem nem köt. köt. köt. köt. köt. köt. köt. köt. köt. köt. köt. köt. köt. köt. köt. köt. 8 8 7 7 4 4 3 3 0,5 0,5 0,5 0,5 1 1 1,5 1,5 3 3 3 3 4 4 4 4 4 3,5 3 3

Tantárgyi rendszer és óraszámok

Célok és alapelvek

Célok és alapelvek Az alapfokú nevelés-oktatás az iskolába lépı kisgyermekben óvja és továbbfejleszti a megismerés, a megértés és a tanulás iránti érdeklıdést és nyitottságot. Átvezeti a gyermeket az óvoda játékközpontú tevékenységeibıl az iskolai tanulás tevékenységeibe, majd a késıbbiekben fokozatosan készíti fel a továbbtanulásra, illetve törekszik az élethosszig tartó tanulási kedv, érdeklıdés kialakítására, felszínen tartására. Fogékonnyá teszi saját környezete, a természet, a társas kapcsolatok, majd a tágabb társadalom értékei iránt. Az iskola teret ad a gyermek játék és mozgás iránti vágyának, a tanulás külsı és belsı motivációinak kialakulásának. Emellett segíti a gyermek természetes fejlıdését. A tanítási tartalmak feldolgozásának folyamatában - élményszerő tanulással, problémahelyzetekbıl kiinduló izgalmas tevékenységekkel, kreativitást ösztönzı feladatokkal fejleszti az alapvetı képességeket és alapkészségeket, közvetíti az elemi ismereteket, szokásokat alakít. Ez az iskolaszakasz a kíváncsiságtól és érdeklıdéstıl motivált, szabályozott és kötetlen tevékenységek célszerően kialakított rendszerében fejleszti a tanulókban a felelısségtudatot, a kitartást, az önállóságot, megalapozza a reális önértékelést. Mintákat és gyakorlóterepet ad, magatartási normákat, szabályokat közvetít a társas közösségekben való részvétel és együttmőködés tanulásához, a problémamegoldáshoz, konfliktuskezeléshez. Megerısíti a humánus magatartásformákat, szokásokat, és a gyermek jellemét formálva elısegíti a személyiség érését. Támogatja az egyéni képességek kibontakozását, segíti a tanulási nehézségekkel való megküzdés folyamatát. Törıdik azoknak a hátrányoknak a csökkentésével, amelyek a gyermek szociális-kulturális környezetébıl vagy a szokásostól eltérı ütemő érésébıl, fejlesztési szükségleteibıl fakadhatnak. Egységes alapokra épülı differenciálás A fejlesztést a pedagógus az egyéni sajátosságokra épülı differenciált tanulásszervezéssel és bánásmóddal is szolgálja. A tananyagtartalmak megtervezésekor, valamint a feldolgozás tempójának meghatározásakor, a pedagógiai módszerek és eszközök kiválasztásakor a tanulócsoport, illetve az egyes tanulók fejlıdési jellemzıit és fejlesztési szükségleteit tekinti irányadónak. A képességek, készségek, kompetenciák fejlesztésében döntıen a tanulói tevékenységekre épít. A tanulási esélyegyenlıség segítése Minden tanköteles tanulónak törvényben biztosított joga, hogy számára megfelelı oktatásban részesüljön. Ennek érvényesítéséhez az iskolának biztosítania kell a nevelı-oktató munka feltételeit. Ezek: kulcskompetenciák megalapozása, megszilárdítása, a tanulók tanulási nehézségeinek feltárása, problémái megoldásának segítése az iskolai nevelés-oktatás egész folyamatában és valamennyi területén. Továbbá a tanulási esélyegyenlıség eredményes segítésének egyik alapvetı feltétele a tanulók személyiségének megismerése, az ahhoz illeszkedı pedagógiai módszerek alkalmazása; a tanulók önmagukhoz és másokhoz viszonyított kiemelkedı teljesítményeinek, tehetségjegyeinek feltárása, fejlesztése a tanórákon, más iskolai foglalkozásokon és e tevékenység támogatása az iskolán kívül; adaptív tanulásszervezési eljárások alkalmazása; egységes, differenciált és egyénre szabott tanulási követelmények, ellenırzési-értékelési eljárások alkalmazása. Az elkövetkezendı idıszakban az eddigieknél még inkább erıteljesebben jelennek meg a célkitőzésekben azoknak a kulcskompetenciáknak a fejlesztése, amelyekre minden egyénnek

4


szüksége van személyes boldogulásához és fejlıdéséhez, az aktív állampolgári léthez, a társadalmi beilleszkedéshez és a munkához. Mindegyik egyformán fontos, mivel mindegyik hozzájárulhat a sikeres élethez egy tudás alapú társadalomban. Felértékelıdik az egyén tanulási kompetenciájának fejlesztése, mert az emberi cselekvıképesség az egész életen át tartó tanulás folyamatában formálódik. Sok kompetencia részben fedi egymást, és egymásba fonódik: az egyikhez szükséges elemek támogatják a másik terület kompetenciáit. Hasonló egymásra építettség jellemzi a kulcskompetenciák és a kiemelt fejlesztési feladatok viszonyát. A mőveltségterületek fejlesztési feladatai a kulcskompetenciákat összetett rendszerben jelenítik meg. Számos olyan fejlesztési terület van, amely mindegyik kompetencia részét képzi: például a kritikus gondolkodás, a kreativitás, a kezdeményezıképesség, a problémamegoldás, a kockázatértékelés, a döntéshozatal, vagy az érzelmek kezelése. A tantervben az alábbi kulcskompetenciák kerültek megjelenítésre. Ezek fejlesztése a tanulási folyamat során komplex módon érvényesül. Anyanyelvi kommunikáció Az anyanyelvi kommunikáció magában foglalja a fogalmak, gondolatok, érzések, tények és vélemények kifejezését és értelmezését szóban és írásban egyaránt (hallott és olvasott szöveg értése, szövegalkotás), valamint a helyes és kreatív nyelvhasználatot a társadalmi és kulturális tevékenységek során, az oktatásban és képzésben, a munkában, a családi életben és a szabadidıs tevékenységekben. Idegen nyelvi kommunikáció Az idegen nyelvi kommunikáció az anyanyelvi kommunikáció elemeivel jellemezhetı: fogalmak, gondolatok, érzések, tények és vélemények megértése, kifejezése és értelmezése szóban és írásban (hallott és olvasott szöveg értése, szövegalkotás), a társadalmi és kulturális tevékenységek megfelelı keretein belül – oktatás és képzés, munka, családi élet és szabadidıs tevékenységek –, az egyén szükségleteinek megfelelıen. Az idegen nyelvi kommunikáció olyan képességeket is igényel, mint például a közvetítés, más kultúrák megértése. Az egyén nyelvtudásának szintje változhat a négy dimenzió (hallott szöveg értése, beszédkészség, olvasott szöveg értése és íráskészség), az egyes nyelvek és az egyén társadalmi-kulturális háttere, környezete és igényei/érdeklıdése szerint. Matematikai kompetencia A matematikai kompetencia a matematikai gondolkodás fejlesztésének és alkalmazásának képessége, felkészítve ezzel az egyént a mindennapok problémáinak megoldására is. A kompetenciában és annak alakulásában a folyamatok és a tevékenységek éppúgy fontosak, mint az ismeretek. A matematikai kompetencia – eltérı mértékben – felöleli a matematikai gondolkodásmódhoz kapcsolódó képességek alakulását, használatát, a matematikai modellek alkalmazását (képletek, modellek, struktúrák, grafikonok/táblázatok), valamint a törekvést ezek alkalmazására. Természettudományos kompetencia A természettudományos kompetencia készséget és képességet jelent arra, hogy ismeretek és módszerek sokaságának felhasználásával magyarázatokat és elırejelzéseket tegyünk a természetben, valamint az ember és a rajta kívüli természeti világ közt lezajló kölcsönhatásban le-

5


játszódó folyamatokkal kapcsolatban magyarázatokat adjunk, elırejelzéseket tegyünk, s irányítsuk cselekvéseinket. Ennek a tudásnak az emberi vágyak és szükségletek kielégítése érdekében való alkalmazását nevezzük mőszaki kompetenciának. E kompetencia magában foglalja az emberi tevékenység okozta változások megértését és az ezzel kapcsolatos, a fenntartható fejlıdés formálásáért viselt egyéni és közösségi felelısséget. Digitális kompetencia A digitális kompetencia felöleli az információs társadalom technológiáinak magabiztos és kritikus használatát a munka, a kommunikáció és a szabadidı terén. Ez a következı készségeken, tevékenységeken alapul: információ felismerése, visszakeresése, értékelése, tárolása, elıállítása, bemutatása és cseréje; továbbá kommunikáció és hálózati együttmőködés az interneten keresztül. A hatékony, önálló tanulás A hatékony, önálló tanulás azt jelenti, hogy az egyén képes kitartóan tanulni, saját tanulását megszervezni egyénileg és csoportban egyaránt, ideértve az idıvel és az információval való hatékony gazdálkodást is. Felismeri szükségleteit és lehetıségeit, ismeri a tanulás folyamatát. Ez egyrészt új ismeretek szerzését, feldolgozását és beépülését, másrészt útmutatások keresését és alkalmazását jelenti. A hatékony és önálló tanulás arra készteti a tanulót, hogy elızetes tanulási és élettapasztalataira építve tudását és képességeit helyzetek sokaságában használja, otthon, a munkában, a tanulási és képzési folyamataiban egyaránt. A motiváció és a magabiztosság e kompetencia elengedhetetlen eleme. Szociális és állampolgári kompetencia A személyes, értékorientációs, interperszonális, interkulturális, szociális és állampolgári kompetenciák a harmonikus életvitel és a közösségi beilleszkedés feltételei, a közjó iránti elkötelezettség és tevékenység, felöleli a magatartás minden olyan formáját, amely révén az egyén hatékony és építı módon vehet részt a társadalmi és szakmai életben, az egyre sokszínőbb társadalomban, továbbá ha szükséges, konfliktusokat is meg tud oldani. Az állampolgári kompetencia képessé teszi az egyént arra, hogy a társadalmi folyamatokról, struktúrákról és a demokráciáról kialakult tudását felhasználva, aktívan vegyen részt a közügyekben. Kezdeményezıképesség és vállalkozói kompetencia A kezdeményezıképesség és vállalkozói kompetencia segíti az egyént a mindennapi életben a munkahelyén is - abban, hogy megismerje tágabb környezetét, és képes legyen a kínálkozó lehetıségek megragadására. A tudást, a kreativitást, az újításra való beállítódást és a kockázatvállalást jelenti, valamint azt, hogy célkitőzései érdekében az egyén terveket készít és hajt végre. Alapját képezi azoknak a speciális ismereteknek és képességeknek, amelyekre a gazdasági tevékenységek során van szükség. Esztétikai-mővészeti tudatosság és kifejezıképesség Az esztétikai-mővészeti tudatosság és kifejezıképesség magában foglalja az esztétikai megismerés, illetve elképzelések, élmények és érzések kreatív kifejezése fontosságának elismerését mind a tradicionális mővészetek nyelvein, illetve a média segítségével, ideértve különösen az irodalmat, a zenét, a táncot, a drámát, a bábjátékot, a vizuális mővészeteket, a tárgyak, épületek, terek kultúráját, a modern mővészeti kifejezıeszközöket, a fotót s a mozgóképet.

6

Kiemelt fejlesztési feladatok

Kiemelt fejlesztési feladatok Énkép, önismeret Az egyén önmagához való viszonya, önmagáról alkotott képe saját befogadó-alkotó tevékenysége során alakul ki, csakúgy, mint a személyiségére jellemzı egyéb tulajdonságok. Az egyén maga határozza meg tevékenysége irányát. Aktivitásának mértéke, színvonala is nagymértékben függ az önmagáról, képességeirıl, igényeirıl alkotott képtıl és az önmagával szemben támasztott elvárásoktól. A tantervben megnevezett értékek és kompetenciák csak akkor épülnek be a tanulók önképébe és válnak magatartást irányító tényezıkké, ha a tanulók maguk is részeseivé válnak az értékek megnevezésének, azonosításának, megértik következményeiket, és megismerik az elsajátított tudás, készségek mőködését, felhasználhatóságát. Ahhoz, hogy a tanulók képesek legyenek énképükbe integrálni az elsajátított tudást, készségeket, tanulást segítı beállítódásokat, motívumokat, a tanítás-tanulás egész folyamatában gondoskodni kell arról is, hogy egyre kompetensebbnek érezzék magukat saját fejlıdésük, sorsuk és életpályájuk alakításában. Az egyén önmagához való viszonyának alakításában alapvetı célként tőzhetı ki az önmegismerés és önkontroll; a felelısség önmagukért; az önállóság; az önfejlesztés igénye és az erre irányuló tevékenységek, valamint mindezek eredményeként a személyes méltóság. Hon- és népismeret Elengedhetetlen, hogy a tanulók ismerjék népünk kulturális örökségének jellemzı sajátosságait, nemzeti kultúránk nagy múltú értékeit. Ennek során tanulmányozzák a kiemelkedı magyar történelmi személyiségek, tudósok, feltalálók, mővészek, írók, költık, sportolók tevékenységét, munkásságát, ismerjék meg a haza földrajzát, irodalmát, történelmét, mindennapi életét. Elsajátítsák azokat az ismereteket, gyakorolják azokat az egyéni és közösségi tevékenységeket, amelyek az otthon, a lakóhely, a szülıföld, a haza és népei megismeréséhez, megbecsüléséhez, az ezekkel való azonosuláshoz vezetnek. Fontos feladat a harmonikus kapcsolat elısegítése a természeti és a társadalmi környezettel, a nemzettudat megalapozása, a nemzeti önismeret, a hazaszeretet elmélyítése és ettıl elválaszthatatlan módon a hazánkban és szomszédságunkban élı más népek, népcsoportok értékeinek, történelmének, hagyományainak megbecsülése. A tanulás során feladat a szőkebb és tágabb környezet történelmi, kulturális és vallási emlékeinek, hagyományainak feltárására, ápolására, az ezekért végzett egyéni és közösségi tevékenységre ösztönözni a tanulókat. Európai azonosságtudat – egyetemes kultúra Európa a magyarság tágabb hazája. A tanulók ismereteket szereznek az Európai Unió kialakulásának történetérıl, alkotmányáról, intézményrendszerérıl, az uniós politika szempontrendszerérıl, így remélhetıleg diákként és felnıttként tudnak élni a megnövekedett lehetıségekkel, és magyarságtudatukat megırizve válhatnak európai polgárokká. Fontos az is, hogy európai identitásuk megerısödésével nyitottak és elfogadóak legyenek az Európán kívüli kultúrák iránt is. A tanulók ismerjék meg az egyetemes emberi civilizáció legjellemzıbb, legnagyobb hatású eredményeit. Váljanak nyitottá és megértıvé a különbözı szokások, életmódok, kultúrák, vallások, a másság iránt. Szerezzenek információkat az emberiség közös, globális problémáiról, az ezek kezelése érdekében kialakuló nemzetközi együttmőködésrıl. Növekedjék érzékenységük a problémák lényege, okai, az összefüggések és a megoldási lehetıségek keresése, feltárása iránt.

7


Aktív állampolgárságra, demokráciára nevelés A demokratikus jogállamban a társadalom fejlıdésének és az egyén sikerességének, boldogulásának s nem ritkán boldogságának is egyik fontos feltétele az egyén részvétele a civil társadalom, a lakóhelyi, a szakmai, kulturális közösség életében, a politikai életben. Olyan részvétel, amelyet a megfelelı tudás, a társadalmi együttélés szabályainak kölcsönös betartása, az erıszakmentesség jellemez, és az emberi jogok, a demokrácia értékeinek tisztelete vezérel. Közoktatási rendszerünk tehát egyik alapvetı feladata olyan formális, nem formális és informális tanulási lehetıségek biztosítása, amelyek elısegítik a tanulók aktív állampolgárrá válását. Az aktív állampolgári léthez ismeretek, képességek, megfelelı beállítottság és motiváltság szükséges. A megfelelı ismeretek a képességek, értékorientációk, beállítódások fejlıdéséhez az iskolai tanulás teljes folyamata és az iskolai élet teremthet lehetıségeket. Az aktív állampolgári magatartáshoz szükséges részképességek, értékorientációk, beállítódások elsajátítását döntıen a tanulók aktív részvételére építı tanítás- és tanulásszervezési eljárások minısége, illetve az iskolai élet demokratikus gyakorlata biztosíthatja. Gazdasági nevelés A gazdálkodás és a pénz világára vonatkozó tudás általános mőveltségünk részévé vált. A gazdaság alapvetı összefüggéseit értı és a javaikkal okosan gazdálkodni képes egyének nélkül nem képzelhetı sem mőködı demokrácia, sem életképes piacgazdaság. Ezért elemi érdek, hogy állampolgáraink nyitottak legyenek a gazdaság világa felé. A társadalom számára is nélkülözhetetlen, hogy már az iskoláskorú gyermekekben pozitív attitőd alakuljon ki az értékteremtı munka, a javakkal való gazdálkodás és a gazdasági ésszerőség iránt. Értsék a fogyasztás gazdaságot mozgató szerepét, saját fogyasztói magatartásuk jelentıségét, felelısségét. Az iskolai nevelésnek alapvetı szerepe van abban, hogy a tanulók tudatos fogyasztókká váljanak, mérlegelni tudják a döntéseikkel járó kockázatokat, a hasznot vagy a költségeket. Ismerjék fel a fenntartható fogyasztás és az egyéni érdekeik kapcsolatát. Elı kell segíteni, hogy képessé váljanak a rendelkezésükre álló erıforrásokkal való gazdálkodásra, beleértve a pénzzel való bánni tudást is. Ezért is kell az iskolai nevelés során kellı figyelmet fordítani a gazdálkodással és a pénzügyekkel kapcsolatos képességek fejlesztésére. Környezettudatosságra nevelés A környezettudatosságra nevelés átfogó célja, hogy elısegítse a tanulók magatartásának, életvitelének kialakulását annak érdekében, hogy tanulóink képesek legyenek a környezet megóvására, elısegítve ezzel az élı természet fennmaradását és a társadalmak fenntartható fejlıdését. A fenntartható fejlıdés feltételezi az olyan tájékozott és tevékeny állampolgárok létét, akik kreatívan gondolkodnak, eligazodnak a természet és a környezet, a társadalom, a jog és a gazdaság területén, és felelısséget vállalnak egyéni vagy közös tetteikért. Mindez úgy valósítható meg, ha különös figyelmet fordítunk a tanulók természettudományi gondolkodásmódjának fejlesztésére. Ha a tanulók érzékennyé válnak környezetük állapota iránt, akkor képesek lesznek a környezet sajátosságainak, minıségi változásainak megismerésére és elemi szintő értékelésére, a környezet természeti és ember alkotta értékeinek felismerésére és megırzésére, a környezettel kapcsolatos állampolgári kötelességeik vállalására és jogaik gyakorlására. A környezet ismeretén és a személyes felelısségen alapuló környezetkímélı magatartásnak a tanulók életvitelét meghatározó erkölcsi alapelvnek kell lennie egyéni és közösségi szinten egyaránt. A környezeti nevelés során a tanulók ismerjék meg azokat a jelenlegi folyamatokat, amelyek következményeként bolygónkon környezeti válságjelenségek mutatkoznak. Továbbá kapcsolódjanak be közvetlen környezetük értékeinek megırzésébe, gyarapításába. Életmód-

8


jukban a természet tisztelete, a felelısség, a környezeti károk megelızése váljék meghatározóvá. A tanulás tanítása A tanulás tágabb értelemben magában foglalja valamennyi értelmi képesség és az egész személyiség fejlıdését, fejlesztését. A tanulás számos összetevıje tanítható. Minden pedagógus teendıje, hogy felkeltse az érdeklıdést a különbözı szaktárgyi témák iránt, útbaigazítást adjon a tananyag elsajátításával, annak szerkezetével, hozzáférésével kapcsolatban, valamint tanítsa a gyerekeket tanulni. Törekedjenek arra, hogy a tanulók fokozatos önállóságra tegyenek szert a tanulás tervezésében, vegyenek részt a kedvezı körülmények (külsı feltételek) kialakításában. A hatékony tanulás módszereinek és technikáinak az elsajátíttatása, az önmővelés igényének és szokásának kibontakoztatása, a könyvtári és más információforrások használata elsısorban a következıket foglalja magában: az alapkészségek kialakítása (értı olvasás, íráskészség, számfogalom fejlesztése), az elızetes tudás és tapasztalat mozgósítása; az egyénre szabott tanulási módszerek, eljárások kiépítése; a csoportos tanulás módszerei, kooperatív munka; az emlékezet erısítése, célszerő rögzítési módszerek kialakítása; a gondolkodási kultúra fejlesztése; az önmővelés igényének és szokásának kibontakoztatása; az egész életen át tartó tanulás eszközeinek megismerése, módszereinek elsajátítása. A tanulás fontos színtere, eszköze az iskola könyvtára és informatikai bázisa. A hagyományos tantermi oktatást az iskola keretein belül is kiegészítik az egyéni tanulási formák, amelyekhez sokféle információforrás gyors elérésére van szükség. A tanulás megszervezhetı az iskolán kívül is. Tanulási színtér pl. a múzeum, a kiállító terem, a mővészeti elıadás színtere, de akár a "szabadtér" is. A tanulási folyamatot jelentısen átalakítja az informatikai eszközök és az elektronikus oktatási segédanyagok használata. Ez új lehetıséget teremt az ismeretátadásban, a kísérleteken alapuló tanulásban, valamint a csoportos tanulás módszereinek kialakításában. A pedagógus fontos feladata, hogy megismerje a tanulók sajátos tanulási módjait, stratégiáit, stílusát, szokásait, és vegye ezeket figyelembe, és ezekre alapozza a tanulás fejlesztését. Gondosan kutassa fel és válassza meg a fejlesztés tárgyi-cselekvéses, szemléletes-képi és elvont-verbális útjait, és életszerő tartalommal ruházza fel azokat. Törekednie kell a gondolkodási képességek erısítésére, mindennapokban történı felhasználására. Olyan tudást kell kialakítani, amelyet új helyzetekben is lehet alkalmazni. Elıtérbe kerül az új ötletek kitalálása, azaz a kreatív gondolkodás fejlesztése. Ezzel párhuzamosan érdemes hangsúlyt helyezni a tanulói döntéshozatalra, az alternatívák végiggondolására, a variációk sokoldalú alkalmazására, a kockázatvállalásra, az értékelésre, az érvelésre. Fontos feladat a kritikai gondolkodás megerısítése, a konfliktusok kezelése, az életminıség javítása, az életvitel arányainak megtartása, az értelmi, érzelmi egyensúly megteremtése, a teljesebb élet megszervezése. Testi és lelki egészség Az iskola személyi és tárgyi környezetével segítse azoknak a pozitív beállítódásoknak, magatartásoknak és szokásoknak a kialakulását, amelyek a gyerekek, a fiatalok egészséges életvitellel kapcsolatos szemléletét és magatartását fejlesztik. Az egészséges életmódra nevelés nemcsak a betegségek megelızésének módjára tanít, hanem az egészséges állapot örömteli megélésére és a harmonikus élet értékként való tiszteletére is nevel. A pedagógusok készítsék fel a gyerekeket, fiatalokat arra, hogy önálló, életükben életmódjukra vonatkozóan helyes döntéseket tudjanak hozni, egészséges életvitelt alakítsanak ki, és a konfliktusokat képesek legyenek megoldani. Fejlesszék a beteg, sérült és fogyatékos emberek iránti elfogadó és segítıkész magatartást. Ismertessék meg a környezet – elsısorban a háztartás, az iskola és a közlekedés, veszélyes anyagok –, egészséget, testi épséget veszélyeztetı leggyakoribb tényezıit.

9


Készítsenek fel a veszélyhelyzetek egyéni és közösségi szintő megelızésére, kezelésére. Az iskola feladata az is, hogy felkészítsen az önálló gyalogos közlekedésre, a tömegközlekedési eszközök használatára, az utasbalesetek elkerülésének módjaira. Figyelmet kell fordítani a veszélyes anyagok, illetve készítmények helyes kezelésére, legfontosabb szabályaira (felismerésére, tárolására). Nyújtsanak támogatást a gyerekeknek – különösen a serdülıknek – a káros függıségekhez vezetı szokások (pl. dohányzás, alkohol- és drogfogyasztás, helytelen táplálkozás) kialakulásának megelızésében. Az iskola megkerülhetetlen feladata, hogy foglalkozzon a szexuális kultúra és magatartás kérdéseivel, a családi életre, a felelıs, örömteli párkapcsolatokra történı felkészítéssel. Az egészséges, harmonikus életvitelt megalapozó szokások a tanulók cselekvı, tevékeny részvételével alakíthatók ki. Fontos, hogy az iskolai környezet is biztosítsa az egészséges testi, lelki, szociális fejlıdést. Felkészülés a felnıttlét szerepeire A felnıttlét szerepeire való felkészülés egyik fontos eleme a pályaorientáció. Általános célja, hogy segítse a tanulók további iskola- és pályaválasztását. Összetevıi: az egyéni adottságok, képességek megismerésén alapuló önismeret fejlesztése; a legfontosabb pályák, foglalkozási ágak és a hozzájuk vezetı utaknak, lehetıségeknek, alternatíváknak a megismerése tevékenységek és tapasztalatok útján. Tudatosítanunk kell a tanulókban, hogy életpályájuk során többször kényszerülhetnek pályamódosításra. Az iskolának – a tanulók életkorához és a lehetıségekhez képest – átfogó képet kell nyújtania a munka világáról. Ennek érdekében olyan feltételeket, tevékenységeket kell biztosítani, amelyek elısegíthetik, hogy a tanulók kipróbálhassák képességeiket, elmélyedhessenek az érdeklıdésüknek megfelelı területeken, ezzel is fejlesztve ön- és pályaismereteiket. A pályaorientáció csak hosszabb folyamat során és csak akkor lehet eredményes, ha a különbözı tantárgyak, órán és iskolán kívüli területek, tevékenységek összehangolásán alapul. Kiemelt figyelmet igényel a rugalmasság, az együttmőködés és a bizonytalanság kezelésének a képessége egyéni és társadalmi szinten egyaránt. A tanulók hatékony társadalmi beilleszkedéséhez, az együttéléshez és a részvételhez elengedhetetlenül szükséges a szociális és állampolgári kompetencia tudatos, pedagógiailag tervezett fejlesztése. Olyan szociális motívumrendszer kialakításáról és erısítésérıl van szó, amely gazdasági és társadalmi elınyöket egyaránt hordoz magában. A szociális kompetencia fejlesztésében kiemelt feladat a segítéssel, együttmőködéssel, vezetéssel és versengéssel kapcsolatos magatartásmódok kialakítása.

10

Magyar nyelv és irodalom

MAGYAR NYELV ÉS IRODALOM

11


Magyar nyelv és irodalom 1-4. évfolyam Óraterv Heti óraszám Éves óraszám

1. évfolyam 8 296

2. évfolyam 8 296

3. évfolyam 7 259

4. évfolyam 7 259

Alapelvek, célok A magyar nyelv és irodalom tanítása az alsó tagozaton alapozó jellegő. A családi és az óvodai anyanyelvi nevelés eredményeibıl kiindulva intenzíven fejleszti a beszéd és a beszédértés képességét. Új nyelvhasználati tevékenységeket (olvasás, írás, írásbeli szövegalkotás) ismertet meg és gyakoroltat a gyermekkel, és ösztönös nyelvhasználatát a tudatosodás irányába fejleszti tovább. A nyelv az emberi kommunikáció, a gondolkodás, a tanulás közege, elıfeltétele és legfıbb eszköze. Ily módon alapvetı szerepe van a kulcskompetenciák kialakításában, fejlesztésében, és meghatározza a tanulás teljes folyamatát. Az irodalom, mint nyelvi mővészet a kultúra egyik fı hordozója és megújítója, miközben pedagógiai szempontból a szövegértési és szövegalkotási képességek fejlesztésének egyik legátfogóbb és leghatékonyabb eszköze, vagyis az anyanyelvi, a kulturális és a szociális kompetencia párhuzamos fejlesztését teszi lehetıvé. Az anyanyelv sokoldalú, árnyalt és reflexív ismerete a társadalmi kommunikáció alapja. A nyelv kultúrát közvetít, lehetıvé teszi az értékek megismerését és az azokhoz való viszonyulási lehetıségek széles tárházát kínálja fel. Az anyanyelvi nevelés alapvetı feladata az anyanyelvi kompetencia fejlesztése oly módon, hogy a tanulók életkoruknak és a konkrét pedagógiai célnak megfelelı szinten birtokolják a szóbeli és írásbeli kommunikáció képességét, ideértve a hangzó és az írott szövegek mellett az audiovizuális közlés és az IST különféle jelenségeinek (pl. internet, CD-ROM, mobilkommunikáció) ismeretét, megértését, funkcionális elemzését és gyakorlati alkalmazását. Csak erre építve válik lehetıvé az önálló ismeretszerzés és tanulás, ezzel szoros összefüggésben az élethosszig tartó tanulás képessége és az arra való igény. Az anyanyelvi és irodalmi nevelés elválaszthatatlan egységet alkot. Az irodalmi mővekkel folytatott aktív párbeszéd révén jön létre a kapcsolat múlt, jelen és jövı között. Ez biztosítja a kultúra folytonosságát és folyamatos megújulását, segíti az egyént kulturális önazonosságának kialakításában, meghatározó szerepe van az érzelmi élet, a kreativitás, az esztétikai és történeti érzék fejlesztésében, az emberi és társadalmi problémák megértésében, átélésében, a saját és mások kultúrájának megismerésében, az én és a másik közötti különbség, az idegenség megfogalmazásában és a másság erre épülı tiszteletében. Fejleszti az emlékezetet, az élmények feldolgozásának és megırzésének képességét. Hozzájárul a történeti érzék kialakulásához, segíti, hogy a diákokban megteremtıdjön a tradíció elfogadásának és alakításának párhuzamos igénye. A fenti célokon túl az irodalmi nevelés feladata az olvasási kedv felkeltése, az irodalomnak mint mővészetnek, mint az emberi kommunikáció sajátos formájának a megszerettetése, közlésformáinak, kifejezési módjainak a megismertetése. A magyar nyelv és irodalom tantárgy olvasmányanyaga nevelési megfontolásokból többféle szöveget tartalmaz. A szépirodalmi és az ismeretterjesztı szövegek mellett fontos, hogy nem irodalmi szövegformákkal is foglalkozzanak a tanulók. Az olvasott szövegek segítik a környezetben való eligazodást, ismereteket közvetítenek a társadalomról és a természetrıl, a hazáról, a családról és más alapvetı emberi kapcsolatokról. Népünk múltjának történetei és kiemelkedı személyiségeinek példája, a nemzetiségek és etnikai népcsoportok kultúrájával való ismerkedés erısíti a gyerekek nemzeti azonosságtudatát. A szereplık magatartásának elemzése, jellemvonásaik és tetteik motívumainak vizsgálata erkölcsi értékrendet alakít, a másik ember tiszteletére, szociális érzékenységre, a környezetért érzett felelısségre nevel. A drámajáté-

12


kok elısegítik a kapcsolatteremtést és az együttmőködést, fejlesztik a mozgáskultúrát, természetes helyzeteket kínálnak a szövegalkotáshoz, a kreativitás fejlesztéséhez, a beszéd és a testbeszéd (nem verbális kifejezıeszközök) gyakorlásához, összhangjának alakításához. Fejlesztési feladatok Az 1-4. évfolyam magyar nyelv és irodalom tanításának alapfeladata a beszéd és a megértés folyamatos fejlesztése, az olvasás és a kézírás megtanítása, a helyesírás megalapozása, a szövegértés és a szövegalkotás elemi szintő gondolkodási és nyelvi mőveleteinek elsajátíttatása és gyakoroltatása, ehhez pedig alapvetı ismeretek nyújtása a magyar nyelv rendszerérıl, valamint a szóbeli és az írásbeli nyelvhasználat egyszerőbb szabályairól. Beszédkészség, szóbeli szövegek megértése, értelmezése, alkotása Az önkifejezéshez és a társas- társadalmi párbeszédhez szükséges szóbeli nyelvi képességek fejlesztése, a beszédpartnerekhez alkalmazkodó, a beszédhelyzeteknek megfelelı, artikulált nyelvi magatartás kialakítása a tanító folyamatos feladata. Ennek különös jelentıségét részint az adja, hogy e képességcsoport képezi alapját és kiinduló pontját valamennyi újonnan megtanulásra kerülı nyelvi tevékenységnek, részint pedig az, hogy fejlettsége döntıen meghatározza a gyermek kortársaival való kapcsolattartásának és iskolai pályafutásának sikerét. Ezért különösen fontos a kulturált nyelvi magatartás megalapozása szabálytanulással, élethelyzetekben páros és csoportos gyakoroltatással, szokásalakító tréningekkel. A szókincs aktivizálása szövegalkotó feladatokkal, a narráció ösztönzése, gyakoroltatása. Olvasás, az írott szöveg megértése Ez a fejlesztési terület magában foglalja az olvasás jelrendszerének eszközszintő elsajátítását és használatát. Az elsı olvasási sikerek meghatározó erejőek az olvasóvá válás, az olvasással kapcsolatos pozitív viszonyulások kialakulásának folyamatában. Ezért a tanulók egyedi sajátosságaira tekintettel, differenciáltan kell megszervezni az olvasástanulás folyamatát, haladási tempóját az elsı osztályokban a tanulási kudarcok, a tevékenységgel kapcsolatos szorongások, gátoltság kialakulásának megelızése érdekében. Fontos feladat: a korosztály képességeinek és az oktatási igényeknek megfelelı olvasási és szövegértési képességek folyamatos differenciálása és mélyítése. Az értı hangos és néma olvasás ugyanis magában foglalja a különféle nyelvi szintek jelenségeinek felismerését, azonosítását, jelentésadó és jelentésmódosító szerepükre való reflexiót, a megértés szóbeli és írásbeli alkalmazását az elemi feladatmegoldástól a beszélgetésen át az önálló írásmőig. Feladat a különféle hosszúságú, bonyolultságú, mőfajú, rendeltetéső, különféle hordozókon közzétett szövegek olvasása és összehasonlítása; a szerzıi álláspont azonosítása, a mondottakhoz való viszony értékelése, a szövegben kifejtett vélemény bírálata. Az értı olvasás fejlıdésében fontos szerepe van a szöveggel való foglalkozásnak. Ennek során a mővészi szövegek elsıdleges megértésén túl a mélyebb tartalmi rétegeket kibontó szövegelemzést szükséges gyakorolni a tanító irányításával. A fejlesztés eredményeként elvárható, hogy a tanuló néma olvasás útján megértse tankönyvei szövegének, a feladatok utasításainak lényegét. A szövegekbıl pontosan emelje ki az információkat, s használja fel azokat új feladathelyzet megoldásához. Az olvasási képesség fejlesztésének további feladata az 1–4. évfolyamon az értelmezı (interpretáló), a kritikai és kreatív olvasás megalapozása, valamint az olvasástechnika fejlesztése, a kifejezı felolvasás gyakoroltatása is.

13


Irodalmi kultúra, irodalmi mővek értelmezése A kisiskolások nevelésében az olvasástanulással szorosan összekapcsolódva valósul meg az irodalom mint mővészet befogadásának megalapozása és fejlesztése, az olvasás mint mőélvezet megtapasztalása, az irodalom sajátos kifejezési formáinak felismerése, összehasonlítása, megértése és értelmezése, a mőnemek és a mőfajok hagyománya mint a mőalkotás megértésének egyik vonatkoztatási pontja, a nyelvi mőalkotás történetisége és ennek következményei. Lényege az olvasás iránti érzelmi és gondolati érdeklıdés felébresztése a belefeledkezés, a játékosság, a kaland, a képzelet iránti igénnyel, a képzelet mozgósításával a képteremtı képesség fejlesztése, tapasztalatszerzés, pl. mővek formai jellemzıirıl, a költıi nyelv néhány sajátosságáról, mővek témájáról, szereplıirıl, élethelyzetekrıl, esztétikai fogalmakról. A szövegfeldolgozás folyamatában már kisiskolás korban megkezdıdhet az irodalom és az olvasó kapcsolatának alakítása, az irodalmi mővek erkölcsi, érzelmi, esztétikai értékei iránti fogékonyság megalapozása, az ízlésfejlesztés, valamint a társmővészetek bekapcsolásával a komplex esztétikai nevelés. Írás, szövegalkotás Feladat az anyanyelvő írásbeliség normáinak megismerése, az életkornak és az oktatás igényeinek megfelelı írástechnika, olvasható betőformák, esztétikus íráskép. Továbbá a lényegkiemelı, áttekinthetı jegyzetelés és vázlatkészítés, biztos, problémaérzékeny helyesírás kialakítása. A különbözı szövegtípusok és mőfajok széles körének alapos ismerete, a normakövetı írásmód az alapvetı mőfajokban; a mőfajokhoz kötıdı hagyományok, nyelvi-stilisztikai és kommunikációs jellegzetességek szerepének felismerése és kreatív alkalmazásuk saját írásmőben, saját álláspont pontos, változatos, önálló kifejtése különféle nyelvi formákban is fejlesztési feladat. Az írásbeli szövegalkotás szabályainak megtanítása különbözı témájú és szövegtípusú olvasmányok feldolgozásával valósul meg. Ezek szolgálnak mintául a gyermekek fogalmazásaihoz, nyitnak utat a késıbbi kreatív alkotásokhoz, a képzelet, az érzelmek, a gondolatok önálló kifejezéséhez. A szövegek az árnyalt, gazdag szókincs kialakításának forrásai is, hozzájárulnak az önkifejezés igényének kielégítéséhez és képességének fejlıdéséhez. A témaválasztás és a szövegalkotás elıkészítése döntıen meghatározza az önálló alkotás sikerét. Ezért a gyerekhez közeli, érdeklıdésére számot tartó, képzeletét, kreativitását ösztönzı témát célszerő választani. Az elıkészítést minden esetben a tanulók fejlettsége, egyéni fejlesztési igénye határozza meg. Mivel e tekintetben jelentıs eltérések lehetnek egy-egy tanulócsoporton belül, a differenciált tanulásszervezés feltétlenül javasolt. A fejlesztés eredményességét fokozza, ha az önálló munkákat óráról órára kijavítja a tanító és szöveges értékeléssel segíti a tanítványait a fogalmazások erényeinek és hibáinak felismerésében. Az íráskép egyénivé, az írás eszközzé fejlesztése a kézírás megtanításával kezdıdik. A betőformák és -kapcsolások elsajátításán keresztül vezet az út az eszközszintő íráshasználat fokozatos kialakításáig. Olyan írástempóra kell szert tenniük a tanulóknak, amely kiszolgálja a tanulási igényeket. Az íráskép tetszetıs külalakjának érdekében kívánjuk meg a gazdaságos és esztétikus szövegelrendezést, a szabályoshoz közel álló betőtípus használatát, amely nem zárja ki az egyéni vonásokat. A fejlesztés eredményeként a tanulók betőtévesztés, -csere, kihagyás nélkül írnak az alsó tagozat végére. Írásuk olvasható, füzetvezetésük rendezett. Ezt segíti a képi közlés (vizuális információk), a szövegtagoltság, a tipográfiai eszközök, ábrák, jelek szerepének figyelembevétele a szöveg jelentésének megértésében.

14


Anyanyelvi kultúra, ismeretek az anyanyelvrıl Kiemelt feladat a mai magyar nyelv árnyalt és igényes használatához szükséges nyelvtani ismeretek elsajátítása, a szövegre, annak felépítésére, mőködésére, jelentésére és stílusára vonatkozó ismertek alkalmazása a szövegalkotásban és a szövegek megértésében, elemzésében. A nyelvi kultúra fejlesztése, a nyelvnek kommunikációs közegként, eszközként és társadalmi jelenségként való értelmezése, annak felismerése, hogy a nyelv-rendszer, és a nyelv anyanyelvként való birtoklása tartja össze a nyelvközösséget, közvetíti a világra vonatkozó tudást, hagyományt, birtoklása megalapozza a tanulók sikeres szocializációját, hozzájárul megfelelı önértékelésük kialakulásához, önbecsülésük fejlesztéséhez, és biztosítja az igényes önkifejezés lehetıségét is. Ez a témakör a tudatos nyelvszemlélet, az emeltebb igényő anyanyelvhasználat alakításának az eszköze. Ennek keretében a magyar nyelv rendszerére vonatkozó elemi ismereteket szerezhetnek a tanulók. A nyelvi- nyelvtani jelenségek felismerése nyelvi tapasztalásra épül. A nyelvtani ismeretekhez kapcsolódik a helyesírási szabályismeret és a folyamatos gyakoroltatás eredményeképpen a helyesírási készség elemi szintjének kialakítása. A szabályalkalmazással párhuzamosan futó fejlesztési feladat a tanulók önellenırzésének és hibajavító tevékenységének, a helyesírási szótár használatának szokássá fejlesztése. A tanulási képesség fejlesztése Az alapmőveltség elsajátításához szükséges tudás megszerzésének és feldolgozásának csoportos és egyéni technikáinak tanítása már az alsó tagozat bevezetı szakaszában megkezdıdik. Ennek keretében megismertetjük a tanulókat az ismeretszerzés írásbeli forrásaival, lehetıségeivel, a könyv- és könyvtárhasználattal. A fejlesztés fontos mozzanata a szótárak, gyermeklexikonok, enciklopédiák tanulmányozása, az ismeretfeldolgozási technikák közül a győjtött adatok célszerő elrendezésének; a vázlat készítésének gyakorlása tanítói segítséggel. Változatos feladathelyzetekben szerezhetnek tapasztalatokat a tanulók az információk felhasználásának módjairól, a tanult ismeretek tömörítésének, összefoglalásának, rendezésének célszerő eljárásairól. A memoriterek tanulása közben kipróbálhatják a különféle szövegtanulási technikákat, emlékezetük megtartó képességének határait, egyéni tanulási stílust alakíthatnak ki. A könyvtárhasználat részint az információforrások megismerésével, részint a könyvtár használatának gyakorlásával, a könyvtárban végzett önálló ismeretszerzı tevékenységek megismerésével és alkalmazásával alapozza az önálló tanulás képességét. Az ítélıképesség, az erkölcsi, esztétikai és történeti érzék fejlesztése Ez a terület magában foglalja az önálló gondolkodás, a kulturált önkifejezés megtanulását, a kulturális és történeti másság felismerését, megértését és erre épülı tiszteletét. A saját kultúra sokrétő ismeretén nyugvó képesség elsajátítását a különbözıség felismerésére és megértésére. Önálló ítéletalkotás képességét társadalmi, történeti, morális és esztétikai kérdésekrıl, a vélemény érvelı kifejtésének és védelmének képességét különféle kulturális, etikai, esztétikai normák és kultúrtörténeti ismeretek alapján. A mőalkotások aktív befogadását, igényt és fogékonyságot a mőélvezetre, a mőalkotás fiktív létmódjának megértését. Képességet a konfliktuskezelésre és az önálló ismeretszerzésre. A humor személyiség- és közösségépítı szerepének megértését.

15


1. évfolyam Heti óraszám: 8 óra Éves óraszám: 296 óra Beszédkészség, szóbeli szövegek megértése, értelmezése és alkotása Tartalom Tanulói teljesítmény minimális teljesítmény A helyes beszédlégzés: - helyes légvétel, - gazdálkodás a levegıvel. A hangok tiszta artikulációja: - az idıtartam helyes érzékeltetése A helyes kiejtés: - a beszédritmus megfigyelése beszédben, felolvasásban, rövid verseken, mondókákon. Érthetı és értelmes beszéd: A kijelentı és a kérdı mondat helyes hanglej- szavak, szószerkezetek, tése. mondatok helyes ejtésének gyakorlása Jól ritmizálható 5-6 szabadon választható vers, mondókák, versek 2-3 népköltészeti mondóka, soroló, nyelvtörı tanulása, elıadása. szöveghő felidézése. Mimetikus játékok: - érzelmek kifejezése némajátékkal Együttmőködés a társakkal: Részvétel közök játékokban. - felelgetıs mondókák elıadása párokban. A mindennapi érintkezés nyelvi fordulatai: Bemutatkozás, - szituációs játékkal a köszönés, kérdezés, kapcsolatteremtés alapformáinak kérés, ajándékozás, köszöntés, köszönetnyilszokássá tétele. vánítás megfelelı formáinak alkalmazása. Szókincsfejlesztés: Eseményt ábrázoló képrıl szógyőjtés. - bıvítés, pontosítás szómagyarázattal, cselekedtetéssel, rajzzal, mondatalkotással. Memoriterek: Weöres Sándor: Szunnyadj kisbaba Száncsengı Zelk Zoltán: Tavaszi dal Kassák L.: Testvérkék Donászy M.: Hóvirág Móricz Zs.: Iciri-piciri, A török és a tehenek Móra F.: Fecskehívogató, Este

16


Házi olvasmány: Szutyejev: Vidám mesék Ajánlott olvasmány: Janikovszky É.: Ha én felnıtt volnék Az olvasás-írás tanulásának elıkészítése Tartalom Megfigyelési idıszak (10óra) - beszéd, beszédértés, -bátorság, -folyamatosság, - szókincsterjedelem, - mondatalkotás, - szereplési kedv. Szoktatási program végrehajtása - egyéni képességelemek feltárása, hiányok pótlása, fejlesztı foglalkozások. Elıkészítı idıszak: A beszédészlelés, - értés fejlesztése, gyakorlása mesehallgatással. Analizálás-szintetizálás: - Szótagolás, hangokra bontás, - a mondat felbontása szavakra, - a szavak szótagokra, - a szótagok hangokra - szótagok, szavak alkotása. A mondat, a szó, a szótag, a hang fogalmának tapasztalati alapozása.. A jelfunkció A hangok sorrendisége a szavakban Tájékozódás a testsémán, térben, síkban, a relációs szókincs használata. Az alakfelismerés.

Tanulói teljesítmény minimális teljesítmény Egyszerő szóbeli utasítások megértése.

Mondatalkotás eseményképekrıl.

A helyzetet meghatározó kifejezések használata. Formák felismerése, különbségek, azonosságok megállapítása.

A szem és kéz mozgásának összehangolása. Finommozgások fejlesztése. Az írás jelrendszerének megtanítása Az írástevékenység elıkészítése. - tanév eleji megfigyelések jobb, - balkezesség, írószertartás, arány, - mérettartás, grafikai bátorság, monotóniatőrés. Betőelemek írása, alakítása - álló, fekvı egyenes - alsó, felsı hurkolás, - kör, nyitott kör, - horogvonal, - hullámvonal.

Szabad rajzolgatás, rajzkészítés, egyéni elképzelés alapján.

Vonalvezetéshez szükséges szakszavak ismerete. Kezdıpont, befejezıpont.

Vonalvezetési, kapcsolási gyakorlatok

17


- önálló vonalelemek, - összekapcsolt elemek, - elıírt minta után másolás. Az olvasás jelrendszerének megtanítása Az olvasás jelrendszerének - nyomtatott és írott kisbetők, - nyomtatott nagybetők elsajátítása. A hangoknak megfelelı kis és nagy nyomtatott betők használatának gyakorlása A tanult betők összeolvasása. Ütemes szótagolás. Húzótechnikával a szóképekben történı olvasás megtanulása Olvasástechnika fejlesztése hangos és néma olvasással. - szavak, szószerkezetek, - mondatok, - rövid szövegek olvasásával. Az olvasás pontosságának fejlesztése. A hangos olvasás gyakorlása szövegeken. A néma olvasás megalapozása feladatok megoldásával és követı olvasással. Nyelvtani fogalmak tapasztalati úton való megismerése: - hang, bető azonosítása, - magánhangzók és mássalhangzók, - egy, - két, - háromjegyő bető, - érzékszervi megfigyelések (hallási, látási) a rövid és hosszú hangokról, betőkrıl, - az ábécé, - a j hang kétféle jelölésének megismertetése.

Biztonságos, gyors betőfelismerés, betőazonosítás. A betőknek megfelelı hangok helyes ejtése. Szótagolva olvasottak folyamatos kimondása.

Az olvasottak értelmezése szóban, rajzzal, cselekedtetéssel.

Tartalmilag tisztázott és megértett szöveg felkészülés utáni hangos olvasása szóképekben.

A magyar ábécé hangjainak, betőinek felismerése, megnevezése.

Meghatározott szókincs körében a j hang heA nagybetők, a mondatzáró írásjelek haszná- lyes jelölése. latának megfigyeltetése. Mondathatárok érzékeltetése szünettartással. Az írás jelrendszerének megtanítása Kis- és nagybetők írásának elsajátítása. A szabályos betőalakítás és kapcsolás, gyakorlásuk. Valamennyi betőkapcsolási típus gyakorlása: - betők, szavak, szószerkezetek, rövid monda- Ismerje a másolás, tollbamondás, önálló szótok írásával. írás technikáját. Másolás: írott vagy nyomtatott mintáról Látó/halló elıkészítés után tollbamondással Legalább két, legfeljebb 6 betőbıl álló szavak. rövid szavak írása. Önálló írás (emlékezetbıl) (képrıl szógyőjtés) Irodalom, olvasás, szövegértés Népköltészeti és mőköltészeti alkotások: Az olvasott szövegek megértésének bizonyí-

18


tása elmondással, feladatmegoldással.

- mesék, mondókák, sorolók, - rövid gyermekjátékok, - találós kérdések.

A mindennapi életbıl, a természeti környezetbıl vett témájú rövid Mesék befejezése az elızményeknek megfele- szépirodalmi mővek, lıen 1-2 mondattal. - ismeretterjesztı mővek. A szereplık, a helyszín, az események megfigyelése. Versek és prózai alkotások. Jellemzıik megfigyelése: - azonosságok, különbözıségek, - formai sajátosságok. A vers hangulatának felismerése, ritmizálása Versek ritmikus kísérete: tapssal, kopogással, egyéni készítéső hangszerekkel. tanítói segítséggel. Szereplık, helyszín, események megnevezése. Címvizsgálat, címmeditáció Kapcsolat keresése az olvasott szöveg és a tanuló saját élményei, tapasztalatai között. Az olvasmány eseményeinek elmondása kérEseményt ábrázoló képrıl szógyőjtések, mondésekre. datalkotások. Képolvasás Kérdések szerkesztése. Mesemondás Illusztráció készítése Tanulási képesség, könyv- és könyvtárhasználat Az önálló feladatvégzés lépéseinek alapozása, gyakorlása ismert szövegeken.

Válogatás a korosztálynak készült könyvekbıl: - képeskönyvek - mesekönyvek - ismeretterjesztı mővek felismerése.

Egyszerő összefüggések keresése. Könyvtárlátogatás. A könyvtár szolgáltatásai, a könyvkölcsönzés módja. Olvasási szokások alakítása a könyvtárban. A könyvtárban szokásos viselkedési szabályok tanulása. Gyermeklexikon használata Szavak magyarázata A-Zs. lexikon helyes használata. Ítélıképesség, erkölcsi, esztétikai és történeti érzék Tartalom A szép és csúnya; a jó és rossz fogalmainak használata. A szomorú és vidám megkülönböztetése különféle szövegekrıl folytatott beszélgetésekben. A humor szerepének kiemelése. A szép megtapasztalása a természeti környezetben,

Tanulói teljesítmény minimális teljesítmény A mindennapi élmények kapcsán folytatott beszélgetésekben fogalmazza meg véleményét. Élje át a mőélvezetet a belefeledkezés, a játék, a kaland, a képzelet, a ritmus, a zene révén.

19


mőalkotásokban. Mőélvezet. Mindennapi konfliktusok átélése dramatikus játékkal. Társadalmi ismeretek A szőkebb és a tágabb család, a családtagok Vegyen részt közösségi tevékenységben. kapcsolatai, a gyerekek helye a családban. Élményekrıl beszámoló. A gyermek környezetében élık cselekedetei- Irodalmi mővek által megjelenített helyzetek alapján élmények, érzések megfogalmazása nek megfigyelése. tanítói segítséggel. Gyermek-felnıtt kapcsolat megbeszélése. Személyi adatok családtagok neve, iskola, igazgató, tanítói neve. Közmővelıdési programon való részvétel (színházlátogatás) Tánc és dráma Érzékelı, utánzó memóriafejlesztı játékok. Énekes, népi gyermekjátékok összekapcsolása A beszéd, az ének, a mozgás összekapcsolása mozgással, elıadása társakkal. játékhelyzetekben. Történetek feldolgozása a báb és a dráma eszközeivel. Szövegek szóbeli reprodukálása: - olvasott, látott, hallott mese elmondása, eljátszása szerepjátékkal. Szövegprodukció: - dramatizálás - bábozás - megjelenítés - szerepjáték

Dramatikus játékok: A kecskegidák meg a farkas - népmese A jótett - történet A török és a tehenek - verses mese

20


2. évfolyam Heti óraszám: 8 óra Éves óraszám: 296 óra A következı tanévi fejlesztés feltételei Egyszerő szóbeli közlések megértése. Kérdésekre értelmes, rövid válaszok adása. A mindennapi kommunikáció alapformáinak alkalmazása a szokás szintjén: köszönés, bemutatkozás, megszólítás, kérdezés, kérés, köszönetnyilvánítás, köszöntés. Pontosságra törekvı folyamatos olvasás. Az olvasmány tartalmának elmondása kérdések segítségével. Önállóan alkotott mondatok / tartalmi / összekapcsolása. Az ábécé használata feladatmegoldáshoz.. A hangok hosszúságának helyes jelölése begyakorolt szókészlet körében. A kiejtéssel megegyezıen írt rövid szavak biztos helyesírása. A j hang biztos jelölése kb. 20 – a tanulók által gyakran használt – szóban. Az elválasztás szabályainak alkalmazása egyszerő szavak írásakor. Mondatkezdés nagybetővel, szavakra tagolt leírás segítséggel. A tanult mondatzáró írásjelek alkalmazása. Egyszerő mondatok, rövid szöveg írása másolással, tartalmi és helyesírási elıkészítés után tollbamondásra és emlékezetbıl. Hibajavítás tanítói irányítással. Beszédkészség, szóbeli szövegek, értelmezése és alkotása Tartalom Tanulói teljesítmény minimális teljesítmény Helyes beszédlégzés - légzıgyakorlatok szavak, szószerkezetek, A tanult mondat- és szövegfonetikai eszközök mondatok, mondókák utánmondásával. A hangkapcsolatok helyes ejtése A hangok idıtartama A mondat- és szövegfonetikai eszközök alap- A hangok idıtartamának érzékeltetése a szaismeretei, szerepük. vakban. Udvarias szokások, nyelvi fordulatok a felnıt- A beszélgetıtárshoz igazodó udvarias nyelvtekkel és kortársakkal való érintkezésben. használat alkalmazása. A megszólítás, tudakozódás, reagálás. Szókincsfejlesztés: A győjtött szavakkal mondatalkotás, hiányos - rokon értelmő és ellentétes jelentéső szavak szöveg kiegészítése. győjtése, értelmezése. Szituációs játékok a kultúrált nyelvi- A mondanivaló pontossá, kifejezıvé tétele a viselkedés gyakorlására. hangsúly és a hanglejtés eszközeivel. Beszélgetés adott vagy választott témáról. A mindennapi kommunikáció alapformáinak A nem verbális eszközöknek a beszédhelyzet- alkalmazása a szokás szintjén: köszönés, behez alkalmazkodó használata. mutatkozás, megszólítás, kérdezés, kérés, köszönetnyilvánítás, köszöntés. Olvasás, szövegértés Népköltészeti és mőköltészeti alkotások a Elemi tájékozottság legnagyobb költıink, íróklasszikus és kortárs hazai és határon túli ma- ink mőveik, - témáik körében. gyar irodalomból. Nép- és mőmesék, népdalok, népi játékok, találós kérdések, mondókák, szólások, közmondások, köszöntık. Népmesék típusai: -állat, - tündér, - valós mese.

21


Nyelvi jegyei, jellemzıi: - meseszámok, csodás helyszínek, - gyakori szereplık, próbatételek, - jellegzetes mesekezdés, - befejezés. Mese és valóság különbsége Történetek a mindennapi életbıl a gyerekek környezetébıl. Vers, - próza, képvers. - a zeneiség eszközei a versben - ritmus, rím, ismétlıdések. Az értı olvasás fejlesztése elemzı mőveletekkel: - a mő témájának, eseményeinek, szereplıinek megállapítása, - címvizsgálat, a cím és a tartalom összefüggéseinek megfigyeltetése, - a szereplık cselekedeteinek értékelése, következtetés a tulajdonságaikra, - az események összefoglalása, - a lényeges gondolatok kiemelése - az olvasott mővek szóhasználatának megfigyeltetése, - az ismeretlen kifejezések értelmezése

A mővek által keltett érzések megfogalmazása tanítói segítséggel. A feldolgozott szöveg megértésének bizonyítása tartalom elmondásával, tanítói kérdések irányításával.

Olvasástechnika Az olvasástechnika fejlesztése: Tartalmilag tisztázott és megértett szöveg - szavak, szószerkezetek, mondatok helyes gyakorlás utáni folyamatos felolvasása. hangsúlyozása, - toldalékos szavak pontos kiolvasása, - a beszélı szándékának érzékeltetése helyes hanglejtéssel, - szünettartás a mondaton belül és a mondatok között, - a kiejtéstıl eltérı hangkapcsolatok helyes olvasása, - a sorvégi átmenetek megszakítás nélküli olvasása, - a helyes hanglejtés gyakorlása párbeszédes részekben, kérdı és kijelentı mondatokban. Hangos és néma olvasás gyakorlása. A természetes beszéd tempójának megfelelı folyamatos olvasás. Szóbeli és írásbeli szövegalkotás Tartalom

Tanulói teljesítmény minimális teljesítmény Eseményképekrıl szógyőjtés, szószerkezetek, Szóbeli és írásbeli válaszadás kérdésekre. mondatok alkotása. Összefüggı, kapcsolódó mondatok alkotása Vázlatkészítés tanítói segítséggel. írásban (2-3 mondat) megadott témában, megadott szavakkal. 22


Történetalkotás szóban. Beszámolások szóban összefüggı mondatok- Írás- és helyesírási hibák javítása tanítói utasíkal: tással és önellenırzéssel. - személyes élményrıl, - feldolgozott olvasmányról. Vázlatkészítés Kérdésekre értelmes, rövid válaszok adása. Íráskép A betőismeret megerısítése Betőalakítások, betőkapcsolások gyakorlása. Helyes írásszokások megszilárdítása (testtartás, írószerfogás) Szavak, szókapcsolatok, rövid mondatok írásával a lendületes írástempó fejlesztése. Olvasmányok, versek, beszélgetések tartalmához kapcsolódva: - másolás, tollbamondás, emlékezetbıl való írás. Válogató másolás Önálló írás Kapcsolódó mondatok alkotása megadott mondathoz elızmény agy következmény írása. Ismeretek az anyanyelvrıl, helyesírás Tartalom A beszéd/írás részei: - mondat, szó, hang és bető. A magyar ábécé, társak nevének betőrendbe állítása. A magán- és mássalhangzók megkülönböztetése. Az idıtartam jelölése. A szótagolás és az elválasztás. A kiejtés szerinti és a kiejtéstıl eltérı írásképő szavak. A j hang kétféle jelölése. A szavak szerkezete: - a szótı és a toldalék. A kijelentı és a kérdı mondat - felismerésének gyakorlása A tanult helyesírási ismeretek gyakorlása. A kiejtéstıl eltérı írásképő szavak, egyszerőbb eseteinek helyesírása szótagolással és szóelemzés segítségével.

Szavak, szószerkezetek, mondatok helyes leírása másolással, tollbamondással.

A tanult helyesírási normák megtartásával rövid szavak biztos helyesírása - betőtévesztés, - csere, - kihagyás nélkül.

Önellenırzés, hibajavítás tanítói utasításra

Áttérés a tollal való írásra.

Tanulói teljesítmény minimális teljesítmény A magyar ábécé ismerete A hosszú és a rövid hangok felismerése a beszédben,megfelelı jelölésük írásban.

Egyszerő szavak megfelelı elválasztása.

j hang biztos jelölése 20 szóban - begyakorolt esetek körében. Az egyalakú szótövek és a toldalékok megkülönböztetése egyszerő szavakban. Mondatkezdés nagybetővel, szavakra tagolás segítséggel. A kijelentı és a kérdı mondat felismerése. Személynevek állatnevek nagy kezdıbetője. Hibajavítás tanítói irányítással.

23


Tanulási képesség fejlesztése, könyv- és könyvtárhasználat A kép és szöveg kapcsolata: - szövegekben a kép és szöveg együttes értelmezésének gyakorlása. A könyvtárhasználat alapvetı szabályai: - eligazodás a könyvekben a tartalomjegyzék alapján, A könyvek jellemzı adatainak megfigyelése: - író, cím, kiadó, a kiadás éve. Gyermekújságok jellemzıi Elemi ismeretek írókról, költıkrıl: - Móra Ferenc, Móricz Zsigmond, Petıfi Sándor, József Attila, Weöres Sándor

Tájékozódás a gyermeklexikon betőrendjében.

Ismerkedés a gyermekújságokkal a könyvtárban.

Ítélıképesség, erkölcsi, esztétikai és történeti érzék Tartalom A szép és csúnya; a jó és rossz fogalmainak használata. A szomorú és vidám megkülönböztetése különféle szövegekrıl folytatott beszélgetésekben. A humor szerepének kiemelése. A szép megtapasztalása a természeti környezetben, mőalkotásokban. Mőélvezet. Mindennapi konfliktusok átélése dramatikus játékkal. Társadalmi ismeretek A barátok, baráti kör, az iskolai és egyéb kisebb közösségek. Felnıttek és gyerekek társas kapcsolatának gyakorlása. Baráti kapcsolatok ábrázolásának megfigyelése olvasmányokban. Beszélgetés az iskolai életrıl, az osztályközösségrıl. Közmővelıdési programon való részvétel (színházlátogatás) Adyváros közmővelıdési intézményeinek látogatása (Városi Könyvtár) Tánc és dráma Érzékelı, utánzó, memóriafejlesztı játékok: - a szövegmondás összekötése ritmikus mozgással. Népi mondókák, gyermekjátékok, népszokások, dramatizált mesék. Történetek feldolgozása - báb, dráma eszközeivel. Improvizációs játékok tanítói irányítással.

Tanulói teljesítmény minimális teljesítmény A mindennapi élmények kapcsán folytatott beszélgetésekben fogalmazza meg véleményét. Élje át a mőélvezetet a belefeledkezés, játék, kaland, képzelet, ritmus, zene révén.

Kapcsolatfelvétel felnıttekkel.

családtagokkal,

ismerıs

Véleményalkotás a szereplık viselkedésérıl. Részvétel a mindennapi élet különbözı helyzeteit felidézı szerepjátékokban.

Egyszerő lépésekkel kísért énekes népi gyermekjátékok elıadása

Szereplık és a fıszereplı megkülönböztetése.

24


Memoriter: 6-8 vers, 2-3 találós kérdés, népi gyermekjáték Petıfi Sándor: Itt van az ısz…, Anyám tyúkja, Nemzeti dal (2 vsz.) József Attila: Altató Wöres Sándor költeményeibıl válogatva évszakokhoz kapcsolódó versek. Gyurkovics T.: Iskola-nyitogató Móra F.: A cinege cipıje, A csókai csóka Szabó L.: Esik a hó Csukás I.: Hideg szél fúj Szabó L.: Csigabiga La Fontaine: A holló és a róka Zelk Z.: Este Dsida J.: Szép karácsony Aktuális ünnepekhez köszöntık. Illemkockák megırzésre szánt jó tanácsai. Mesél az erdı - lényeges mondatai Mesefeldolgozás - megjelenítés: Az öreg halász és a nagyravágyó felesége. Nyári szünetre Házi olvasmány: Fekete I.: Vuk Ajánlott olvasmány: Benedek E.: A vitéz szabólegény

25


3. évfolyam Heti óraszám: 7 óra Éves óraszám: 259 óra A következı tanév fejlesztési feltételei Egyszerő szerkezető mesék, elbeszélések tartalmának megértése, eseményeinek elmondása összefüggı mondatokkal, a tartalmat jól követı elıadásban. A tankönyvek feladatszövegeinek, a tanító utasításainak, magyarázatainak megértése. Fél oldal terjedelmő, ismert témájú szépirodalmi és ismeretterjesztı olvasmány önálló néma olvasása, a szöveg lényegének megértése. A szöveghez kapcsolódó feladatok megoldása. Gyakorlottság a szövegek értelmezésben, az összefüggések felismerésében. Feldolgozott szövegek pontos, folyamatos felolvasása felkészülés után. A Szózat két versszakának elmondása fejbıl, tiszteletadással. Öt-hatmondatos, értelmes elbeszélı szöveg fogalmazása ismert témáról. Egyéni, jól olvasható, lendületes írás, rendezett, tiszta füzetvezetés. Az önálló írásbeli munkák önellenırzése, javítása tanítói segítséggel. Igék, fınevek, melléknevek fölismerése, szófajuk megnevezése. A tanult helyesírási és nyelvhelyességi szabályok alkalmazása begyakorolt esetekben. A j hang helyes jelölése újabb 2025 szóban. Részvétel a közös drámajátékokban, illetve a készségfejlesztı drámás gyakorlatokban és a produkciók megbeszélésében. Beszédkészség, szóbeli szövegek alkotása és megértése Tartalom A különféle mondatfajták jelentésének és a mondatfonetikai eszközöknek (hangsúly, hangerı, hanglejtés, tempó) az összefüggése. A verbális és nem verbális kommunikációs eszközök alkalmazása a mindennapi életben. A szavak jelentésárnyalata, stílusértéke, szerepe a beszédben. Szólások, közmondások jelentése. A társas beszéd gyakorlása különbözı szituációkban (telefonálás, üzenetátadás, köszönés, bemutatkozás, tegezés, magázás).

Tanulói teljesítmény minimális teljesítmény A tartalomnak megfelelı elıadásmód versek, szövegrészek elmondásakor – kapcsolattartás a hallgatósággal. A nem verbális eszközök összehangolása a tartalommal, értelmezésük mások megnyilatkozásaiban. Szó- és kifejezésgyőjtés, tartalomnak megfelelı szóhasználat. Szólások, közmondások használata az élıbeszédben. Párban vagy csoportban végzett feladatok közben utasítás adása, követése. Szándéknyilvánítás. Szóbeli szövegalkotás.

Olvasás, az írott szöveg megértése, irodalom Tartalom

Tanulói teljesítmény minimális teljesítmény Prózai mővek és versek a hazai (magyar, A szövegértést igazoló feladatok szereplık, nemzetiségi és az etnikumok irodalmából) és cselekedeteik, érzelmeik, tulajdonságaik, a hozzájuk kapcsolódó események, azok színkülföldi nép- és mőköltészetbıl. helyének, idejének, sorrendjének megnevezése. A szövegen belüli elızmények, utalások megértése 26


Lényegkiemelés, vázlatkészítés tanítói segítséggel Mesében szereplı helyszín, próbatételek, a kezdı és befejezı gondolatok felismerése, jellemzı szókapcsolatok használata. Néhány jellegzetes irodalmi téma felismerése (pl. barátság, család stb.) A gyermekek múltbeli és mai életét bemutató Események és a hozzá kapcsolódó személyek elbeszélések klasszikus és kortárs szerzıktıl. ismerete. Részletek ifjúsági regényekbıl, költemények- Érdeklıdés szerinti válogatás, szövegek önálló bıl. értelmezése. Mesék, mondák, legendák, történelmi elbeszélések. Ismeretterjesztı mővek. A versek mővészi eszközeinek felfedezése: Versek feldolgozása, elemi poétikai és versta- ritmus, rím, refrén, hasonlat. ni ismeretek. Tájékozódás a lakóhely irodalmi vonatkozá- Mesék, elbeszélések dramatizálása, versek sairól. elıadások. Népi játékok, dramatizált szövegek A mindennapi kommunikáció szövegei. Mindennapi gyakorlati szövegek értelmezése (meghívó, recept, hirdetés). Olvasástechnika Tartalom

Tanulói teljesítmény minimális teljesítmény A pontos és folyamatos olvasás fejlesztése. A szöveg tartalmának megfelelı ütemő, szöveghő, folyamatos olvasás. A néma olvasás. A szöveg megértésének igazolása feladatmegoldással - értelmezés. Elemzés, vázlatkészítés tanítói segítséggel. Beszámoló vázlat segítségével. A fölolvasás. A fölolvasás elızetes felkészülés alapján. Helyes tagolás és hangsúlyozás. Az összetett mondatok helyes tagolása, hangsúlyozása mintaköveteléssel. Az értelmezı interpretáló olvasás kialakítása. Információk, tények, adatok kiemelése, téma felismerési, lényegkiemelés, összefüggések, kulcsszavak, idırend, ok-okozati viszonyok felismerése tanítói segítséggel. Folyamatolvasás alkalmazása. Kérdések megfogalmazása. Memoriter Vörösmarty Mihály: Szózat (1-2. versszak) Weöres S.: Tanévnyitáskor Nagy L.: Dióverés Petıfi S.: Füstbement terv Gárdonyi G.: Éjjel a Tiszán Kányádi S.: Napsugár hívogató Vörösmarty M.: Szózat (részlet) Arany J.: Mátyás anyja Szemelvények: A hét vezér neve, Eskü, IV. Béla, Dobó István beszéde

27


8-10 szabadon választott vers 6-8 szólás, közmondás 1 verses mese vagy meserészlet Nyári szünetre: Házi olvasmány: Móra F.: Kincskeresı kisködmön Ajánlott olvasmány: Illyés Gy.: 77 magyar népmese Szóbeli és írásbeli szövegek alkotása Tartalom Szóbeli szövegalkotás, mint az írásbeli fogalmazás alapozása. A szövegalkotás mőveletei: anyaggyőjtés (tapasztalat, megfigyelés, emlékezés, elképzelés, olvasás); címválasztás; lényeges gondolatok elrendezése, idırend. A szöveg tagolása, bekezdések (elızmény – cselekmény – következmény). Az elbeszélı fogalmazás írásának megtanítása.

Tanulói teljesítmény minimális teljesítmény Szövegalkotás szóban (telefonálás, üzenetátadás) Az olvasókönyv szövegeinek megfigyelés mőfaji és szövegszerkesztése szempontból. Címadás, lényeges mondanivaló.

Tagolás - közösen készített szerkezeti vázlat alapján. Tématartás, témának megfelelı szóhasználat, szóismétlés elkerülése. Terjedelme: 5-6 mondat. Az elbeszélés részei: bevezetés, tárgyalás, Elızmény, színhely, idıpont; következmény, befejezés. tanulság, egyéni vélemény. A párbeszéd szerepe az elbeszélı szövegben. Párbeszéd beillesztése a történetmondásba. Formai jellemzıi. Ellenırzés Javítás tanári segítséggel. A fogalmazások javítása a tanult fogalmazási ismeretek felhasználásával. Íráskép Tartalom

Tanulói teljesítmény minimális teljesítmény Gazdaságos szövegelrendezés. Az egyéni írás Helyes betőkapcsolás. alakulásának segítése. Az írás lendületének, Másolás, tollbamondás, emlékezetbıl írás. Egyéni írásmód. tempójának fokozása. Az írás és a tartalmi tevékenységek összekapÍrásszokások megerısítése. csolása. Az írott szöveg (vázlat, fogalmazás) elrende- Az írás eszközszintő használata. zése a lapon. Tanulási képesség, könyv - és könyvtárhasználat Tartalom

Tanulói teljesítmény minimális teljesítmény Az adatok, információk győjtésének, célszerő Önálló v. csoportos anyaggyőjtés, rövid beelrendezésének módjai. számoló.

28


Alapismeretek a könyvtár tereirıl és állományrészeirıl. Könyvek tartalmi csoportjai: szépirodalmi mővek, ismeretterjesztı irodalom. Szótárak szerkezeti jellemzıi (betőrend, címszó), a szótár- használat módja. Lexikon és a szótár egyezı és eltérı vonásai. Ismeretek az anyanyelvrıl, helyesírás Tartalom A beszéd, írás részei, mondat, szó, hang és bető.

A felkiáltó, feltételes, óhajtó és a felszólító mondat, mondatvégi írásjelük Az ige jelentése (cselekvés, történés, létezés); rokon és ellentétes jelentéső igék. Az igeidık. jelentésük és alaki kifejezésük. Igealakok helyesírása szótagolással és / vagy szóelemzéssel. Az igekötı szerepe az ige jelentésében. Leggyakoribb igekötık. Az ige és az igekötı kapcsolatának esetei. Az igekötı egybe- és különírásának esetei. Az -ít, -ul, -ül végő igék. A fınév jelentése. A fınév fajtái: köznév és tulajdonnév A fınév toldalékolása: az egyes és többes szám jelölése a –t rag a –ban, -ben, -ba, -be ragok a –ból, -bıl, -ról, -rıl, -tól, -tıl ragok. A tulajdonnevek helyesírása.

Könyvek keresése a szabadpolcon - szerzı, cím, kiadó, kiadás éve. Mővek témája (cím, tartalomjegyzék). Szótár használata tanítói segítséggel - szavak értelmezése. Összehasonlítás

Tanulói teljesítmény minimális teljesítmény A betők rendje: az ábécé ismerete. A mgh. és msh. felismerése, idıtartam jelölése. Szótagolás, egyszerő szavak elválasztása. Szavak szerkezete: szótı és a toldalék. A kijelentı és a kérdı mondatok felismerése, írásjelek. A felkiáltó, feltételes, óhajtó a felszólító mondat felismerése, írásjelük helyes használata. Az igék felismerése, csoportosítása jelentés alapján. Szógyőjtés. Az igeidık helyes használata történetek elmondásakor jelölésük. Igealakok helyesírása. Az igekötı jelentésmódosító szerepének megfigyelése. Az igekötı egybe- és különírása. Az igealakok helyesírása. A köznév és tulajdonnév felismerése, megkülönböztetése. A fınév többes száma (jele). A -t rag és a múlt idı jelének megkülönböztetése. A szótı és a toldalék elkülönítése, megnevezésük (rag, jel). Begyakorolt esetekben a tulajdonnevek nagy kezdıbetőjének írása. A melléknév fölismerése.

A melléknév. A melléknevek helyesírása. A melléknevek fokozása. A „j” hang kétféle jelölése az igékben, fıne- A „j” hang írása az alapszókészlet körébıl vekben Ítélıképesség, erkölcsi, esztétikai és történeti érzék Tartalom

Tanulói teljesítmény minimális teljesítmény A szép és csúnya; a jó és rossz fogalmainak A mindennapi élmények kapcsán folytatott használata. beszélgetésekben fogalmazza meg vélemé-

29


A szomorú és vidám megkülönböztetése kü- nyét. lönféle szövegekrıl folytatott beszélgetések- Élje át a mőélvezetet a belefeledkezés, játék, ben. A humor szerepének kiemelése. A szép kaland, képzelet, ritmus, zene révén. megtapasztalása a természeti környezetben, mőalkotásokban. Mőélvezet. Mindennapi konfliktusok átélése dramatikus játékkal. Társadalmi ismeretek Tartalom

Tanulói teljesítmény minimális teljesítmény

A magyar nemzet nagy történelmi eseményei, például honfoglalás, államalapítás, Mátyás kora, a török idık. Versek, legendák, történetek olvasása a nemzeti múlt nagy eseményeirıl. Ünnepeink: családi, vallási, nemzeti ünnepek. Mősorok összeállítása nemzeti ünnepeinkre. A magyar nemzet jelképei. Nemzeti emlékhelyeink. Beszámoló nemzeti jelképeinkrıl. Közmővelıdési intézmények megtekintése.

Az olvasottak, látottak reprodukálása szóban, illusztrálása, csoportos megjelenítése szituációs játékkal. Szóbeli beszámoló családi ünnepekrıl. A Szózat szövegének értelmezése. Tájékozódás a lakóhely hagyományos ünnepi népszokásairól, irodalmi, történelmi emlékhelyeirıl.

Xantus János Múzeum megtekintése

Tánc és dráma Tartalom

Tanulói teljesítmény minimális teljesítmény Ritmus-, mozgás- és beszédgyakorlatokkal Ritmus-, mozgás- és beszédgyakorlatokkal kombinált koncentrációs és memóriagyakorla- kombinált koncentrációs és memóriagyakorlatok. tok. Fantáziajátékok. Történetek földolgozása Fantáziajátékok. a dráma eszköztárával, bábjátékkal. DramatiTörténetek földolgozása a dráma eszköztárá- zált elbeszélések, népszokások. val, bábjátékkal. Dramatizált elbeszélések, népszokások.

30


4. évfolyam Heti óraszám: 7 óra Éves óraszám: 259 óra A továbbhaladás feltételei Érthetı, folyamatos beszéd a mindennapi kommunikációban. Beszédfolyamatok követése, magyarázatok, feladatszövegek lényegének pontos megértése. A tanult udvarias nyelvi fordulatok használata mindennapi beszédhelyzetekben. A gondolatok értelmes megfogalmazása szóban és írásban a tanult szövegformák tartalmi követelményeinek figyelembevételével. Elızetes fölkészülés után ismert témájú szöveg folyamatos, a tartalmat kifejezı fölolvasása. Önállóan megismert - életkorhoz illı - szöveg néma olvasása, lényegének megértése és megfogalmazása. Gyakorlottság a tanító irányításával a mélyebb tartalmi rétegek megértésében, erkölcsi, esztétikai értékek felismerésében. Rendezett, olvasható, a tanulás eszközeként használt írás. A mondatfajták és a tanult szófajok biztonságos felismerése szövegben, megnevezésük. A szótövek és toldalékok megkülönböztetése legalább az egyalakú szótövek esetében. A tanult helyesírási szabályok alkalmazása legalább az iskolai munkafüzetek és feladatlapok szó- és szöveganyagának körében. Újabb 20-25 szóban a j hang helyes jelölése. A tanítói javítással vagy tanulói önellenırzéssel feltárt helyesírási hibák kijavítása. A könyvek önálló keresése a könyvtárban. A könyvek tartalomjegyzékének használata. Könyvek és egyéb információhordozók felhasználása segítségadással tanulási feladatokhoz. Részvétel a csoportos történetalkotásban, az improvizációkban és a produkciókat elemzı megbeszélésekben. Beszédkészség, szóbeli szövegek megértése, értelmezése és alkotása Tartalom Tanulói teljesítmény minimális teljesítmény Beszédmővelési gyakorlatok. Az élıbeszéd és felolvasás tagolása (beszédlégzés, szünet) a szöveg jelentésének megfelelıen. A természetes beszéd ütemének követése. A szövegjelentés kifejezése mondat- és szö- A tanult mondat- és szövegfonetika eszközök vegfonetikai eszközökkel. (hangsúly, hangerı, hanglejtés, tempó) alkalmazása versek, szövegrészek elmondásakor önálló felkészülés alapján. A szöveg jelentésének megfelelı verbális és Felolvasás, beszéd, memoriter. nem verbális eszközök használata. Olvasmányok reprodukálása szóban tömörítéssel, nézıpontváltással. Párbeszéd a mindennapi kommunikációban. Megfelelı testtartás, tekintetVita. tartás, szemkontaktus, gesztus, hanghordozás. Társas beszédhelyzetekben a párbeszéd alkalmazása. A tanító vagy a társak hosszabb közléseinek követése. Ezek lényegérıl emlékeztetı jegyzetek készítése.

31


Olvasás, az írott szöveg megértése, irodalom Tartalom Prózai és verses népköltészeti alkotások a magyar, a nemzetiségi és a hazai etnikumok népköltészetébıl.

Népköltészeti alkotások: népmesék: tündér-, állat, tréfás-, reális-, láncmese, népmondák, legendák, népdalok, népi játékok, népszokások. Irodalmi mesék. A népdalok jellegzetes témái. Elbeszélések, regényrészletek, versek a klaszszikus és a kortárs magyar irodalomból.

Egyszerő szerkezető gyermekregény. Irodalmi szöveg mővészi eszközei néhány alakzat; a megszemélyesítés, ritmus, rím, refrén. A népköltészetrıl és a mőköltészetrıl tanultak összefoglaló rendszerezése. Kritikai és kreatív olvasás.

Tanulói teljesítmény minimális teljesítmény A szöveg megértésének igazolása a feladatok szóbeli és írásbeli megoldásával. Szereplık, fıbb események; az események színhelye, ideje, sorrendje próbatételek; tagolás, kezdı és befejezı gondolatok. Jellegzetes nyelvi eszközök észrevétele. Lényegkiemelés, vázlatkészítés segítséggel. Szereplık cselekedeteik, érzelmeik, tulajdonságaik. Történelmünk néhány kiemelkedı eseményének, személyének ismerete. A nép életérzésének megfogalmazása. Összehasonlítás: terjedelem, szereplık száma. Szövegelemzı mőveletek bıvítése: szerkezet, tér, idı; összefüggések; kulcsszavak kiemelése; tömörítés, bıvítés. Mőfaji azonosságok, különbözıségek (vers, próza) megfigyelése, kiemelése. A vers címe, alapgondolata, hangulata, versszak, verssor, költıi eszközök. Olvasmányélmény megosztása a társakkal. Néhány szempont alapján adatok, információk győjtése a mőbıl. Mővészi eszközök felismerése lírai és elbeszélı mővekben. A népköltészeti és mőköltészeti alkotások keletkezésének, terjedelmének, legfıbb sajátosságainak ismerete.

Olvasástechnika Tartalom

Tanulói teljesítmény minimális teljesítmény Mondat- és szövegfonetikai eszközök. Hangok idıtartamának érzékeltetése. A kifejezı olvasás elıkészítése olvasástech- Írásjelek – tudatos alkalmazásuk. nikai gyakorlatokkal. A beszélı szándékának érzékeltetése, a mondanivaló és az érzelmek kifejezése mondat- és szövegfonetikai eszközök alkalmazásával. Párbeszédek és közbeékelıdések elkülönítése fölolvasáskor mintakövetéssel. Értelmezés, véleményalkotás önállóan és tanítói segítséggel. A kritikai és kreatív olvasás alapjainak elsaA kritikai és kreatív olvasás. játítása.

32


Memoriter Népköltészet: 2-3 népdal, népmese mondása Kölcsey Ferenc: Himnusz (2 versszak) Petıfi Sándor: Nemzeti dal, Csatadal, A Tisza Szinetár Gy.: Szeptemberi csengetés Juhász Gy.: Karácsony felé Nagy L.: Itthon vagyok József A.: Mama Elindultam szép hazámbul Szemelvények: Zrínyi Ilona levele, Aradi vértanúk 8-10 szabadon választott költemény 5-10 prózai szöveg Nyári szünetre Házi olvasmány: Molnár F.: A pál utcai fiúk Ajánlott olvasmány: Lengyel Dénes: Régi magyar mondák Szóbeli és írásbeli szövegalkotás Tartalom


Olvasmányok reprodukálása. Tájékoztató szövegek: hirdetés, értesítés. A leírás és a jellemzés tartalmi, szerkezeti jellemzıi, nyelvi eszközei, a bemutatás sorrendje, szemléletessége.

A levél, levelezılap tartalmi és formai jellemzıi, megszólítás, elbúcsúzás, dátum. A levélboríték címzése.

Tömörítés Hirdetés, értesítés megfogalmazása élıszóval társnak vagy közösségnek. Irodalmi mővekben a szóképek (hasonlat, megszemélyesítés) szóalakzatok (szóismétlés, felsorolás, fokozás) felismerése tanítói segítséggel. Szemléletes leírás készítése önállóan egyszerő tárgyról, növényrıl, állatról, személyrıl legjellemzıbb ismertetıjegyeik alapján. A témának megfelelı nyelvi stilisztikai eszközök alkalmazása. Tagolás; a bemutatás sorrendje. Terjedelem: 5-6 mondat. Levél,- levelezılap írása a formára, címzésre, stílusra vonatkozó szabályok betartásával.

Íráskép Tartalom Eszközszintő egyéni írás. Írás sima lapon. Vázlat, jegyzetelés, fogalmazás. Önellenırzés.

Tanulói teljesítmény minimális teljesítmény Olvasható, pontos rendezett, tetszetıs, füzetvezetés. Olvasónapló vezetése. Önálló elrendezés a lapon. (lapszélek, bető- és sortávolság). A javítási jelek ismerete.

33


Tanulási képesség, könyv - és könyvtárhasználat Tartalom

Tanulói teljesítmény minimális teljesítmény Gyerekeknek, szóló folyóiratokból informáciInformációhordozók a könyvtárban. (folyóirat, hanglemez, kazetta, dia- és videó ók győjtése. Beszámolók egyéni élményekrıl, olvasmányokról.Mesegyőjtemények, versesköfilm). tetek keresése a szabadpolcon. A katalógus tájékoztató szerepe a könyvek és Eligazodás segédkönyvek (lexikon, enciklopédia, szótár) használatában. egyéb információ-források keresésében. Kézikönyvek ismerete. A tananyaghoz kapcsolódó ábrák, grafikonok, táblázatok megfigyelése, értelmezése. Ismeretek az anyanyelvrıl, helyesírás Tartalom

Tanulói teljesítmény minimális teljesítmény A szófajoknál tanult ismeretek összefoglalása A tanult szófajok felismerése, megnevezése, és kibıvítése: az igei személyragok és a sze- csoportosítása jelentés alapján. mélyes névmás. Különbözı igemódban lévı igék felismerése. Igemódok. A tulajdonnév újabb csoportjai: földrajzi ne- A tanuló környezetében, olvasmányaiban elıforduló tulajdonnevek fajtáinak ismerete, hevek, címek, márkanév, intézménynevek. lyesírásuk. A –val, -vel ragos fınevek fölismerése, írása A fınév –val, -vel ragos alakja. egyszerőbb esetekben. A névelıs fınév A fınévhez kapcsolódó határozott és határohatározott névelık: a, az zatlan névelı felismerése, helyes használatuk. határozatlan névelı: egy A névutós fınév. A fınév után álló névutó szerepe, helyesírásuk. A melléknév fokozása. A határozott és határozatlan számnevek felismerése, csoportosítása. A számnév jelentése. Fokozott számnevek írása, jelölése. A betővel és számjeggyel írt számnevek heA számnév fajtái: határozott: (tıszámnév, sorszámnév, tört- lyesírása. számnév) A keltezés egyszerő alakjainak írása. határozatlan Az elsajátított nyelvtani és helyesírási ismereSzámnevek fokozása tek tudatos alkalmazása. A keltezés. A mondatfajták ismétlése. A „j” hang kétféle jelölése a szójegyzék szaA „j” hang kétféle jelölése igékben. vai körébıl. Ítélıképesség, erkölcsi, esztétikai és történeti érzék Tartalom

Tanulói teljesítmény minimális teljesítmény A szép és csúnya; a jó és rossz fogalmainak A mindennapi élmények kapcsán folytatott használata. beszélgetésekben fogalmazza meg véleméA szomorú és vidám megkülönböztetése kü- nyét.

34


lönféle szövegekrıl folytatott beszélgetések- Élje át a mőélvezetet a belefeledkezés, játék, ben. A humor szerepének kiemelése. A szép kaland, képzelet, ritmus, zene révén. megtapasztalása a természeti környezetben, mőalkotásokban. Mőélvezet. Mindennapi konfliktusok átélése dramatikus játékkal. Társadalmi ismeretek Tartalom

Tanulói teljesítmény minimális teljesítmény A magyar nemzet nagy történelmi eseményei: Történetek megismerése a magyarság múltjáRákóczi kora és alakja, a XIX. és XX. század nak nevezetes eseményeirıl, kiemelkedı szenagy államférfiai, mővészei, tudósai, felfede- mélyiségeirıl, tetteirıl, az emberek életmódjáról az egyes korokban. zıi, utazói. Tájékozódás a történelmi idıben: évszázad, évezred elképzelése. A régió, a lakóhely történelmi, irodalmi emlékeirıl adatok győjtése, rendezése, felhasználása beszámoló elkészítéséhez a szerzett ismeretekrıl. Borsos Miklós kiállítása Tárlat megtekintése Tánc és dráma Tartalom Ritmus-, mozgás- és beszédgyakorlatok – kombinált koncentrációs és memóriagyakorlatok. Fantáziajátékok. Egyszerőbb drámai konvenciók megismerése. A színházi formanyelv alapjai. Történetek földolgozása a dráma eszköztárával. Színházi, bábszínházi elıadás megtekintése.

Tanulói teljesítmény minimális teljesítmény Térkitöltı, térkihasználó gyakorlatok; játékos, mozgással és szöveggel összekapcsolt ritmikus gyakorlatok. Játék elképzelt és valóságos helyzetek megjelenítésével. Egész csoportos és kiscsoportos játék; állóképek. A szerkezet érzékelése (jelenet, felvonás), a kezdet és a vég fölismerése térbeli és idıbeli struktúrákban; a színházi elıadás formai elemei (díszlet, berendezés, jelmez, kellék, fény- és hanghatások). Csoportos improvizációs játékok, közös dramatizálás a tanult konvenciók alkalmazásával. Rögtönzések és a látott elıadások alapszintő elemzı megbeszélése.

35

Matematika

MATEMATIKA

36

Matematika

Matematika 1-4. évfolyam Óraterv Heti óraszám Éves óraszám

1. évfolyam 4 148

2. évfolyam 4 148

3. évfolyam 4 148

4. évfolyam 4 148

Témakörök óraszámainak százalékos aránya: 1-4. évfolyam Gondolkodási módszerek alapozása 3-5 % + folyamatos Számtan, algebra 50-55 % Sorozatok, függvények 5-7 % + folyamatos Geometria, mérés 20 - 25 % Valószínőség, statisztika 3% Ellenırzés, értékelés 10 - 15 % + folyamatos Alapelvek, célok Az iskolai matematika tanítás célja, hogy a megfelelı nevelı, orientáló és irányító funkciók ellátásával hiteles képet nyújtson a matematikáról, mint kész tudásrendszerrıl, és mint sajátos emberi megismerési tevékenységrıl, szellemi magatartásról. A matematika érzelmi és motivációs vonatkozásokban is formálja és gazdagítja a személyiséget, a gondolkodást és alkalmazásra értett tudásokat hoz létre. A matematikatanítás érzelmi és motivációs vonatkozásokban is formálja és gazdagítja a személyiséget, a gondolkodást, és alkalmazásra érett tudásokat hoz létre. Ennek elérésére életkoruknak megfelelı, tapasztalaton nyugvó megismerési módszereket sajátítanak el. Tapasztalatgyőjtés keretében foglalkozunk: az alapvetı matematikai képességek kialakításával, a gondolkodás fejlesztésével, a helyes tanulási szokások kiépítésével, az ismeretszerzés során alkalmazott önállóság mértékének fokozásával, a matematika tanulása iránti érdeklıdés felkeltésével, a pozitív attitőd alapozásával, az életkornak megfelelı matematikai szaknyelv elsajátításával. A matematika tanulásának alapja a tapasztalatszerzésbıl kiinduló induktív megismerés. Ennek keretében kerül sor a megfigyelés irányítására, a spontán megfigyelésbıl a tudatos, célirányos megfigyelésre való felkészülésre, az észrevételek megfogalmazására, rendezésére, értelmezésére és lejegyzésére, valamint a szerzett tapasztalatok más tanulási helyzetekben való alkalmazására. A matematika tanulása az elsı négy évfolyamon alapozó jellegő. A nevelési-oktatási feladatok sorában a képességfejlesztésnek kiemelt szerepet szánunk. A fejlesztés fontosabb területei: tájékozódás térben és idıben, tájékozódás a világ mennyiségi viszonyaiban, összehasonlítás, azonosítás, megkülönböztetés képessége, megfigyelıképesség, emlékezet (mozgásos, tárgyi, fogalmi), válogató, osztályozó és rendszerezı képesség, adatok győjtése, rögzítése, rendezése, lényegkiemelı képesség, absztraháló és konkretizáló képesség, összefüggések felismerése, oksági és egyéb kapcsolatok feltárása, probléma felismerése, problémamegoldás tárgyi tevékenységgel és egyszerőbb esetekben gondolati úton, tevékenységekhez kötött alkotó gondolkodás, alkotás és kreativitás, analógiák felismerése, követése, algoritmikus gondolkodás, algoritmusok követése, logikai gondolkodás elemi szinten, tapasztalatok kifejezése különféle módokon (megmutatással, rajzzal, adatok rendezésével, példák, ellenpéldák győjtésével stb.), megfogalmazása saját szókinccsel, egyszerőbb esetekben matematikai szaknyelv, illetve jelrendszer alkalmazásával, a munkavégzéshez szükséges általánosabb képességek (pl. pontosság, rendszeresség, megbízhatóság, a részletszámítások és az

37

Matematika

eredmény ellenırzése), akarati, érzelmi, önfejlesztı képességek és együttéléssel kapcsolatos értékek, kommunikáció, együttmőködés, motiváltság, önismeret, önértékelés, reflektálás, önszabályozás. A matematikai fogalmak, összefüggések érlelése és a gondolkodásmód kialakítása az egyre emelkedı szintő spirális felépítést indokolja – az életkori, egyéni fejlıdési és érdeklıdési sajátosságoknak, a bonyolódó ismereteknek, a fejlıdı absztrakciós képességnek megfelelıen. Ez a felépítés lehetıvé teszi a lassabban haladókkal való foglalkozást és a tehetség kibontakoztatását egyaránt. Ezért kiemelten kezeljük azokat a tanítási tartalmakat, amelyek az eredményes továbbhaladást, a biztos alapozást segítik: - a természetes szám fogalma - segítjük a biztonságos eligazodást a tízes számrendszerben, - kidolgozzuk és fejlesztjük a biztonságos szám- és mőveletfogalomra épülı számolási készségeket, - formáljuk a sík- és térbeli tájékozódási képességet, - alakzatok megismerésével, formai és mennyiségi tulajdonságok felismerésével, egyszerő transzformációkkal alakítjuk a geometriai szemléletet, - tapasztalati függvények és sorozatok vizsgálatával, ábrázolásával segítjük a problémalátást, a problémamegoldási képesség fejlıdését, - valószínőségi játékokkal, megfigyelésekkel, kísérletekkel a valószínőségi szemléletet alapozzuk meg, - konkrét szituációkkal, példákkal alakítjuk a tanulók szemléletét a valóság és a matematikai modell kapcsolatáról. Alapvetı fontosságú, hogy nem mennyiségi, hanem minıségi fejlesztés történjen, tehát a tanulók tempójának megfelelıen haladjunk, ne a többre, hanem az alaposabbra helyezzük a hangsúlyt. A matematika tanítása kettıs célrendszerre épül. Egyrészt a kognitív képességek fejlesztésére szolgál, és lehetıséget teremt a gondolkodási módszerek alkalmazására. Másrészt a tanulási szokások kiépülését segíti, rendszerességre, tudatosságra, a megismerési módszerek önálló alkalmazására nevel. Az önellenırzés képességének fejlesztésével további felfedezésre, kutatásra ösztönöz. A matematikai képességek kiépítését és folyamatos fejlesztését az iskolai kezdı szakasz alapvetı feladatának tekintjük. A fejlesztés eredményeként azt várjuk, hogy a 4. évfolyam befejezése után a tanulók a megismerési módszerekben gazdagodva, a matematika és a matematikatanulás iránt pozitív beállítódással, érdeklıdéssel, a továbbhaladáshoz szükséges ismeretek birtokában folytathassák tanulmányaikat. Fejlesztési feladatok A matematika tanulása segítse elı a gyermek tájékozódását térben és idıben, az ıt körülvevı közvetlen környezetben. A tájékozódási viszonyok megjelenítésére használja pl.: a mellett, mögött, alatt, elıbb, ezután, korábban kifejezéseket. Hasonlítson össze tárgyakat, személyeket, alakzatokat, jelenségeket mennyiségi tulajdonságok alapján. Értelmezze a számokat a valóság mennyiségeivel (mérıszám, darabszám). Szerezzen tapasztalatot a környezı világ tárgyainak, jelenségeinek megismerésében. Megfigyeléseit közölje, igazolja tárgyi tevékenységgel, értelmezze, rögzítse, rajzzal, írásban.

38

Matematika

A képzelet, fantázia és érzékelés segítségével képes legyen ábrázolt, elmondott, olvasott történést megjeleníteni és azokról matematikai összefüggéseket leolvasni, majd ennek analógiájára önállóan is összefüggéseket alkotni, megfogalmazni, kifejezni. Motorikus, képi és történésre utaló emlékezetét alkalmazza az adatok és azok összefüggéseinek együttes felidézésében, ismeretek memorizálásában, tanult algoritmusok alkalmazásában. A matematikai gondolkodás fejlesztése a gondolkodási mőveletek (összehasonlítás, azonosítás, következtetés, megkülönböztetés, osztályozás, rendezés, megítélés, döntés) rendszeres és tudatos alkalmazásával, gyakorlásával folyik. A matematika tanulása során használja fel a gondolkodási mőveleteket az ismeretek szerzésére, megırzésére, alkalmazására. Képes legyen az önálló gondolkodás elemi szintő gyakorlására. A tanulási folyamat során az életkornak megfelelı induktív eljárások alkalmazása, a konkrétból való kiindulás, a sokféle tevékenységbıl származó tapasztalat összegyőjtése vezet el az általánosabb összefüggések megfogalmazásáig, elvontabb ismeretek rögzítéséig. Az általánosítás az iskolázási szakasz befejezéséhez közeledve, bıséges tapasztalati alapozás után következhet. A gondolkodás fejlesztése a gondolkodási mőveletek következetes alkalmazásán keresztül történik. Ilyenek: az egyszerő állítások igaz vagy hamis voltának eldöntése, a megadott vagy választott szempont szerinti csoportosítás, osztályozás, néhány elem sorba rendezése, bizonyos feltételeknek eleget tevı elemek kiválasztása, adatok győjtése, lejegyzése, grafikonok készítése, értelmezése, szabályszerőségek észrevétele. A matematikai problémák megoldását konkrét tevékenységen való értelmezéssel és ugyancsak a konkrét tárgyi tevékenységben való megoldáskereséssel, a matematikai modellalkotás aprólékos kidolgozásával, esetenként egy-egy feladat apró lépésekre bontásával, elemi algoritmusok alkalmazásával segítjük. Szerezzen biztonságot a mennyiségi viszonyok értelmezésében a tízes számrendszeren belül. Alkalmazza a tanult algoritmusokat az ismeretek elsajátításában. Legyen tapasztalata az aláés fölérendeltségi viszony, a mellérendeltség fogalmának alapvetı értelmezésében. Legyen jártas a matematikai problémák felismerésében, matematikai modellek alkalmazásában, többféle megoldási mód keresésében, a problémák megoldásában. Képes legyen matematikai problémák önálló megfogalmazására (szöveges feladatok, kérdések). Hozzon létre geometriai alakzatokat másolással, adott feltételek szerint. A problémamegoldó gondolkodás fejlesztésére a matematikai összefüggések szöveges megfogalmazását, modellezését (kirakás, eljátszás) alkalmazzuk. A matematikai szövegértı képesség alapozása és folyamatos fejlesztése összetett feladat. A beszédértésre épül, és az értı olvasás színvonalának megfelelıen fejlıdik. A szövegösszefüggések értelmezése, az adatok kiválasztása a szövegbıl, az adatok közötti kapcsolatok felfedezése tevékenység, ábrázolás keretében történik, majd fokozatosan térünk át a számokkal, mőveletekkel való kifejezésére. A megoldásban a próbálgatásnak, következtetésnek, logikus gondolkodásnak elsıdleges szerepet tulajdonítunk. Csak ezután következhet az algebrai úton történı megoldás alkalmazása. A mérés témakörének tanításakor kiemelt szerepet tulajdonítunk a konkrét mérési tevékenységben való jártasságnak. Az általános iskola elsı négy évfolyamán a matematikai fogalmak elsajátításának alapozása történik. Gyakorlati tevékenységre, konkrét tapasztalatszerzésre épül. A számfogalom és mő-

39

Matematika

veletfogalom építése, a számolási készség fejlesztése az alapmőveletek körében az életkornak megfelelı mélységben, fokozatosan bıvülı számkörben folyik. A mennyiségek közötti kapcsolatok felfedezése, a változások, összefüggések megfigyelése tárgyi tevékenység során történik. A tapasztalatok megfogalmazásával a szóbeli kifejezıképességet fejleszthetjük. A tér- és síkgeometriai szemléletet a gyermekek konkrét tárgyi tevékenységével, a valóságot bemutató, a legkülönbözıbb technikákkal nyert anyagok, modellek segítségével alakítjuk (pl. fotók, videó, számítógép). A matematikai logika legegyszerőbb elemeinek (pl. „vagy, „és”, „nem”) használatával fejlesztjük az összefüggések belátásának és pontos megfogalmazásnak képességét. A matematika életkornak megfelelı elemi fogalmait (pl. több, kevesebb, mértékegységek) a mindennapi életben való elıfordulásnak megfelelıen használjuk. Folyamatosan fejlesztjük a modellalkotás képességét, a lényeges és lényegtelennek tőnı dolgok szétválasztását. Felhívjuk a tanulók figyelmét a hétköznapi és a matematikai nyelv különbségeire. A sokoldalú gondolkodásmód fejlesztése érdekében konkrét tevékenységgel, kísérletezéssel példákat győjtünk a biztos, véletlen, lehetséges esetekre. A helyes tanulási szokások fejlesztésére is kiemelt figyelem fordítása szükséges. Használják önállóan a tanulók a matematika tanulásához szükséges elemi eszközkészletet, életkoruknak megfelelı könyveket, ismerethordozókat, egyszerő számológépeket, alkalmazzák azokat a problémamegoldásokban, gyakorlati életben, más tantárgyak keretében. A matematikai tevékenységek megszerettetése, a matematikai szemlélet formálása, a helyes tanulási módok kialakítása a gondolkodási képességek fejlıdését eredményezi, mely a tanulás más területén is hasznosítható. Közös munka (páros, kiscsoportos munka, csoportmunka) vállalása, együttmőködés, egymásra figyelés, egyéni felelısség és közös felelısségvállalás. Vegyen részt öntevékenyen az alkotó képességet és kreativitást fejlesztı tevékenységekben. Legyen képes az önellenırzésre, az eredményért való felelısségvállalásra. A kognitív képességek együttes fejlesztéséhez a matematika a következı területeken járul hozzá: az anyanyelv és a szaknyelv adott szinten elvárható, megfelelı pontosságú használata. Továbbá a megértett és megtanult fogalmak, eljárások eszközként való használata, megoldási tervek készítése. Ezenkívül kellı pontosságú becslések, számítások a mérések elıtt, a feladatmegoldások helyességének ellenırzése, indoklások, érvelések, kérdésfeltevések, kételkedések, igazolás keresése, a megértés igénye, tapasztalatok győjtése a matematika érdekességeirıl, tankönyvek, feladatlapok önálló használata. Gondot kell fordítani a kommunikáció fejlesztésére: mások szóban és írásban közölt gondolatainak meghallgatása, megértése, saját gondolatok közlése, a jelenségek értelmezéséhez illeszkedı érvek keresése, az érveken alapuló vitakészség fejlesztése. A matematika tanulásának szokásrendjébe tartozik a pontos munkavégzés, a fegyelmezett számjegy- és jelírás, a rendezett írásbeli munka és az értelmes, rendezett szóbeli megfogalmazás.

40

Matematika

1. évfolyam Heti óraszám: Éves óraszám:

4 óra 148 óra

GONDOLKODÁSI MÓDSZEREK ALAPOZÁSA Tartalom A valóság és a matematika elemi kapcsolatai. A megfigyelıképesség fejlesztése. Tárgyak, személyek, jelek, ... stb. összehasonlítása, osztályozása a húszas számkörben tulajdonságaik szerint. Tárgyak rendezése megadott, választott és felismert szempont szerint. Összefüggések szöveges feladatokban: Lényegkiemelı és problémamegoldó képesség formálása matematikai problémák ábrázolásával, szöveges feladatok megfogalmazásával. Tevékenységrıl, rajzról, egyszerő szövegrıl tanult fogalmak, összefüggések önálló megfigyelése, leolvasása, megfogalmazása szöveggel, matematikai jelekkel. Tárgyak, személyek tulajdonságaira, kapcsolataira vonatkozó állítások megfogalmazása, ilyen állítások igazságának eldöntése. Nyitott mondatok kiegészítése: döntés, hogy igaz lett-e az állítás vagy nem. Számokkal, mőveletekkel, relációkkal, menynyiségekkel, térbeli viszonyokkal, alakzatokkal kapcsolatos kifejezések megismerése, használata.

Tanulói teljesítmény minimális teljesítmény Megfigyelések végzése. Tárgyak, személyek, dolgok érzékelhetı tulajdonságainak felismerése, válogatás közös és eltérı tulajdonság alapján.. Tárgyak sorba rendezése, halmazok jellemzése. Egyszerő szövegek helyes értelmezése, megoldása mővelettel vagy anélkül. Szövegösszefüggés lejegyzése számokkal, mőveletekkel. (ld. még “számtan, algebra” - szöveges feladatok)

Igaz, nem igaz állítások megfogalmazása adott halmazokhoz.

SZÁMTAN, ALGEBRA Tanulói teljesítmény minimális teljesítmény

Tartalom Számfogalom a húszas számkörben. A megfigyelıképesség fejlesztése. A húszas számkör. A számfogalom elıkészítése, kialakítása. Halmazok összehasonlítása becsléssel, párosítással: több, kevesebb, ugyanannyi legalább 20-ig. Tárgyak meg és leszámlálása egyesével 20-ig. Mérés, alkalmilag választott egységekkel. A gondolkodás fejlesztése a különbözıség és az azonosság felismerésével. Számok jele 20-ig.

Biztos számfogalom a húszas számkörben. Darabszám, sorszám, mérıszám.

Kétjegyő számok írása és olvasása önállóan. Számok alaki, helyi és valódi értéke a tízes

41

Matematika

A számnevek helyesírása. számrendszerben. Számok csoportosítása (csomagolása) tízesé- Kétjegyő számok bontása helyi értékes megvel. Kitekintés 20-on túlra. adással. Kétjegyő számok nagyság szerinti összehaSzámok nagyságviszonyai. sonlítása, sorba rendezése. Számok összehasonlítása, sorba rendezése. Számszomszédok A <; >; = jelek bevezetése. A <; >; = jelek értelemszerő használata. Számok helye az egyesével beosztott szám- Számegyenes rajzolása. egyenesen. Számok helye az egyesével beosztott számSzámszomszédok. egyenesen. Páros, páratlan számok. Páros, páratlan számok megkülönböztetése Számok sokféle neve: összeg és különbség- 20-ig. alakok leolvasása a valóságról, számok felis- A valóságról, képrıl számok különféle alakjamerése kéttagú összeg és különbségalakjuk- inak leolvasása. ban. A számok kéttagú összegalakjainak ismerete, bemutatása kirakással, rajzzal 20-ig. Tulajdonságok felismerése, megfogalmazása. Számok jellemzése a 20-as számkörben a Számok tulajdonságai, kapcsolatai. megismert tulajdonságok alapján. Páros, páratlan, adott számnál nagyobb, kisebb stb. Mőveletek a természetes számok között Mőveletek értelmezése, mőveletvégzés Összeadás tevékenységgel a 20-as számkör- Tevékenységrıl, rajzról és képi megjelenítés ben. közvetítésével elmondott tevékenységrıl (szöDarabszámmal, mérıszámmal, számegyene- vegrıl) összeadás, kivonás leolvasása, leírása sen. mindegyik értelmezésben darabszámmal, méHiányos összeadás tevékenységgel: pótlás rıszámmal, számegyenesen. Kivonás tevékenységgel a 20-as számkörben. Darabszámmal, mérıszámmal, számegyene- Kijelölt összeadás, kivonás megjelenítése kisen. rakással, rajzzal, róla a mővelet eredményéHiányos kivonás tevékenységgel. nek leolvasása, értelmezése. Mőveleti tulajdonságok. Összeadás: a tagok felcserélhetısége tárgyi tevékenységgel konkrét számokra. Mőveletek közti kapcsolat. Az összeadás és kivonás kapcsolata. Számolási eljárások. Összeadás. Két tagú összegek kiszámítása tárgyi tevékenységgel. Három és több tagú összegek kiszámítása Hozzátevés, elvétel tevékenységgel, megfotárgyi tevékenységgel, a két tagú esetekre galmazása szóban. visszavezetve. Valamennyi kéttagú összeg és különbség isKivonás merete a húszas számkörben Tárgyi tevékenységgel; elképzelés után; az összeadással való kapcsolat alapján: pótlás, memorizálás. Képrıl mővelet megfogalmazása, mővelet Összefüggések a szöveges feladatokban A képzelet fejlesztése a valóság és a matema- megjelenítése képpel, kirakással. tika kapcsolatának felfedezésével. Összefüggések a számok körében.

42

Matematika

Képrıl mővelet megfogalmazása, mővelet megjelenítése képpel, kirakással. Összefüggések a számok körében. Állítások igazságtartalmának megítélése. Több megoldás keresése.

Állítások igazságtartalmának megítélése. Több megoldás keresése. Egyszerő szövegek helyes értelmezése, lejegyzése számokkal, mővelettel.

SOROZATOK, FÜGGVÉNYEK Tanulói teljesítmény minimális teljesítmény Összefüggéseket felismerı és rendezı képes- Adott szabályú periodikus és nem periodikus ség fejlesztése a változások, periodikusság, sorozat folytatása tárgyi tevékenységgel. ritmus, növekedés, csökkenés megfigyelésé- Adott szabály alapján egyszerő növekvı és vel. csökkenı sorozat képzése A változások felismerése, értelmezése tárgyi tevékenységek alapján, kifejezése számokkal. Számok, mennyiségek közötti elemi kapcsolatok megjelenítése, összefüggések megfogalmazása. Megismerı és tájékozódó képesség fejlesztése. Kapcsolatban levı elemek (tárgyak, szemé- Egyszerő függvénykapcsolathoz összetartozó lyek, hangok, szavak, számok) össze- elempárok keresése. keresése, párosítása egyszerő esetekben. Számok, mennyiségek közötti kapcsolatok jelölése nyíllal. Számok táblázatba rendezése. Grafikonok, szabályjátékok (gépjátékok). Egyszerőbb összefüggések, szabályszerőségek felismerése. Tartalom

GEOMETRIA, MÉRÉS Tanulói teljesítmény minimális teljesítmény

Tartalom Testek, síkidomok Térbeli és síkbeli tájékozódó képesség alapozása érzékszervi megfigyelések segítségével. Síkidomok elıállítása másolással és egyéb gyakorlati tevékenységgel. Síkminták másolása. Sablon használata. Tájékozódás vonalon, síkban, térben. A térbeli tájékozódással kapcsolatos kifejezések (alatta, fölötte, elıtte, mögötte, közötte, jobbra, balra stb.) használata. Testek építése modell alapján. Sík és térbeli alakzatok szétválogatása tulajdonságaik alapján. Mérés A becslés és mérés képességének fejlesztése gyakorlati tapasztalatszerzés alapján.

A pont, vonal, egyenes, görbe, sík, felület, kör, gömb, háromszög, négyszög elnevezések ismerete. Kettı - öt darabból kirakott síkminta másolása a szükséges elemek önálló megválasztásával. A térbeli tájékozódást szolgáló legfontosabb kifejezések ismerete és helyes használata (pl. alatt, fölött, mellett).

Térbeli és síkbeli alakzatok azonosítása és megkülönböztetése tulajdonságaik alapján. A különbözı mérıeszközök ismerete és megfelelı használata, Hosszúságok, őrtartalmak,

43

Matematika

Hosszúságok, őrtartalmak, tömegek összehasonlítása érzékelés alapján, összemérések. Szabványegységek: méter, kilogramm, liter. Idı: hét, nap, óra. Kapcsolatok felismerése mennyiségek, mértékegységek között. Mérési tapasztalatok megfogalmazása.

tömegek összehasonlítása, összemérése, megés kimérése alkalmilag választott egységekkel. A m, kg, l egységek használata egyszerő szöveges feladatokban. Hét, nap, óra idıtartamok helyes alkalmazása.

VALÓSZÍNŐSÉG, STATISZTIKA Tanulói teljesítmény minimális teljesítmény

Tartalom A matematikai tevékenységek iránti érdeklıdés felkeltése matematikai játékok segítségével. A megfigyelı és rendszerezı képesség fejlesztése valószínőségi játékokkal. Események, ismétlıdések játékos tevékenység során. ,,Biztos’’, ,,lehetséges, de nem biztos’’, ,,lehetetlen’’ érzékelése találgatással, próbálgatással. Adatok győjtése, ábrázolás oszlopdiagram építésével (tárgyi tevékenység formájában).

44

Matematika


4 óra 148 óra

A következı tanév fejlesztési feltételei Állítások megfogalmazása tevékenységrıl, rajzról. Állítások igazságának megítélése. Nyitott mondat kiegészítése igazzá tevése. Nyitott mondat készítése ábráról. Szöveges feladatok értelmezése, megoldása: lejegyzés (ábrázolás), mőveletek kijelölése, számolás, ellenırzés, válasz megfogalmazása. Halmazok összehasonlítása, meg- és leszámlálás. Viszonyítások: nagyobb, több, hányszor akkora megfogalmazása. Darabszám, mérıszám helyes használata. Biztos számfogalom 100-ig. A számok írása, olvasása. Az egyes, tízes fogalmának ismerete. Tájékozottság a tízes számrendszerben. Számok helye a számegyenesen, nagyság szerinti sorrendje. A számok néhány tulajdonságának ismerete: adott szám jellemzése a megismert tulajdonságokkal. A számok közötti kapcsolatok felismerése. Alapmőveletek (összeadás, kivonás, szorzás, részekre osztás, bennfoglalás, maradékos osztás) értelmezése kirakással. Mőveletek megoldása szóban. A kisegyszeregy biztonságos ismerete. A számok közötti kapcsolatok mőveletekkel történı megjelenítése. Tagok felcserélhetıségének ismerete. Fordított mőveletek alkalmazása. A zárójel ismerete. Adott szabályú sorozat folytatása. Sorozatok képzése. Testek létrehozása másolással megadott egyszerő feltétel szerint. Élek, csúcsok, lapok felismerése, számbavétele a kocka és a téglatest esetében. Síkidomok létrehozása másolással, megadott egyszerő feltétel szerint. Csoportosítás, válogatás tulajdonságok szerint. Gyakorlati mérések a tanult egységekkel. A tanult szabványmértékegységek ismerete, használata. (m, dm, cm, kg, l, dl, óra, perc, nap, hét, hónap, év) GONDOLKODÁSI MÓDSZEREK ALAPOZÁSA Tartalom A valóság és matematika elemi kapcsolatai. A százas számkör elemeinek, mennyiségeknek, egyszerő alakzatoknak összehasonlítása, szétválogatása, rendezése. Rendezés egy, két szempont szerint. Tevékenység, rajz, egyszerő szöveg alapján tanult fogalmak, összefüggések önálló megfigyelése, értelmezése, megfogalmazása szöveggel, matematikai jelekkel. Többféle megoldás keresése. Halmazok összehasonlítása. A 100-as számkör elemeinek, mennyiségeinek megfigyelése, összehasonlítása, szétválogatása, rendezése, rendszerezése egy és két adott, illetve felismert szempont szerint.

Tanulói teljesítmény minimális teljesítmény A kapcsolatok, összefüggések megkeresése.

Egyszerő szövegek helyes értelmezése, a feladat helyes feldolgozása. (ld. még számtan, “algebra” - szöveges feladatok)

Halmazok összehasonlítása. Tárgyak kétfelé válogatása ismert, megnevezett tulajdonság szerint. Állítások és tagadások megfogalmazása.

Megfigyelés. Számok, mennyiségek jellemzése állításokkal. Állítások igazságának megítélése. Nyitott mondat kiegészítése, igazsághalmazá- Nyitott mondat kiegészítése igazzá tevése. nak keresése. Nyitott mondat készítése ábráról. Nyitott mondatok egy-két változóval.

45

Matematika

Kombinatorikus gondolkodásmód alkalmazása elemek, lehetıségek, megoldások kiválasztásában, összegyőjtésében, elrendezésében a matematika különbözı témaköreiben. SZÁMTAN, ALGEBRA Tartalom Számfogalom a százas számkörben Számkör bıvítés. Valóság és szám. Halmazok, mennyiségek összehasonlítása becsléssel legalább 100-ig. Tárgyak meg- és leszámlálása egyesével, kettesével, hármasával, négyesével, ötösével, tízesével 100-ig. Mérés alkalmilag választott egységekkel. Darabszám, sorszám, mérıszám. Számok jele 100-ig. A számnevek helyesírása. A tízes számrendszer. Csoportosítások hármasával, négyesével, tízesével ... Algoritmusok követése az egyesekkel és tízesekkel végzett mőveletek körében. A tízes számrendszer, mint leginkább használt csoportosítási mód. A helyi értékes írásmód. Kétjegyő számok helyi érték szerinti értelmezése, bontása. Szorzás, osztás 10-zel. Kitekintés 100-on túlra. Számok nagyságviszonyai. Nagyság szerinti összehasonlítás, sorba rendezés. A <; >; = jelek használata. Kétjegyő számok képzése. Egyszerő kombinatorikai feladatok. Számok helye egyesével, tízesével beosztott számegyenesen. Számok egyes és tízes számszomszédai. Számok sokféle neve. Összeg-, különbség-, szorzat- és hányados alak; összetett alak. Összefüggések felismerése, megfogalmazása. Számok tulajdonságai, kapcsolatai. Pl. páros, páratlan, összegük 100, szorzatuk 12; adott számnál nagyobb stb. Oszthatóság megfigyelése 3-mal, 5-tel, 10zel.

Tanulói teljesítmény minimális teljesítmény Biztos számfogalom a százas számkörben. Kétjegyő számok önálló olvasása és írása.

Viszonyítások: nagyobb, több, hányszor akkora megfogalmazása. Darabszám, mérıszám helyes használata.

Számok alaki, helyi és valódi értéke a tízes számrendszerben. Kétjegyő számok bontása tízesek és egyesek összegére, illetve elıállítása helyi értékes megoldással.

Kétjegyő számok nagyság szerinti összehasonlítása, sorba rendezése. A <; >; = jelek értelemszerő használata. Kétjegyő számok pontos és közelítı helyének megtalálása a különbözı beosztású számegyenesen. Számszomszédok. Kétjegyő számok különféle alakjainak elıállítása egy-két mővelettel. Számok jellemzése a százas számkörben a megismert tulajdonságok alapján. Számok közötti kapcsolatok felismerése.

46

Matematika

Mőveletek értelmezése, mőveletvégzés Összeadás és kivonás tevékenységgel a százas számkörben (pénzzel, idıtartammal, egyszerő területtel). Analógiás gondolkodás. Mőveletekkel kapcsolatos elnevezések bevezetése: összeg, különbség, tényezık, szorzat, maradék, hányados.

Tevékenységrıl, rajzról, szövegrıl mőveletek leolvasása, leírása. A mőveletekkel kapcsolatos elnevezések helyes használata. Alapmőveletek (összeadás, kivonás, szorzás, részekre osztás, bennfoglalás, maradékos osztás) értelmezése kirakással. Mőveletek megoldása szóban. Mőveleti tulajdonságok. Összeadás, szorzás: a tagok, tényezık felcse- Tagok felcserélhetıségének ismerete. Fordított mőveletek alkalmazása. rélhetısége. Összefüggések felismerése. Emlékezetfejlesztés. Mőveletek közötti kapcsolatok. Összeadás, kivonás: hiányzó tag számítása A számok közötti kapcsolatok mőveletekkel történı megjelenítése. pótlással. Szorzás és osztás kapcsolata. Összeg és különbség szorzása. Mőveletek sorrendje. A zárójel használata. A zárójel ismerete. Szóbeli számolási eljárások. Állítások igazságának megítélése. Összeadás, kivonás a százas számkörben. Kéttényezıs szorzatok számítása a megértett Nyitott mondat kiegészítése, igazzá tevése. összefüggések alapján. Osztások számítása a szorzásokra való kap- A kisegyszeregy biztonságos ismerete. csolatokra támaszkodva. Készségszintő számolások. Szöveges feladatok Matematikai problémák ábrázolása és megoldása különbözı típusú szöveges feladatokban. Egyszerő szöveges feladat önálló értelmezése, Egyszerő, összetett szöveges feladatok. megoldása: Egyszerő szöveg értelmezése, adatok lejegy- lejegyzés (ábrázolás) zése, rajzolása, megoldási terv készítése. - mőveletek kijelölése Szöveg alapján nyitott mondat felírása. - számolás - ellenırzés - válasz megfogalmazása

SOROZATOK, FÜGGVÉNYEK Tanulói teljesítmény minimális teljesítmény Periodikusság megértése. Kreatív gondolko- Adott szabályú sorozatok folytatása, kiegészítése, táblázatok kitöltése. dás fejlesztése. Tárgy-, rajz- és jelsorozatok kiegészítése, Egyszerő sorozatokhoz szabályok keresése. folytatása adott vagy felismert összefüggés Sorozatok képzése. szerint. Sorozatok készítése önállóan választott szempont alapján. Egyenletesen növekvı vagy csökkenı sorozaTartalom

47

Matematika

tok. Szabályok felismertetése, követése. A kapcsolatok szavakkal való kifejezése. Sorozat elemeinek megfigyelése, megállapítások (növekedés, csökkenés, periodikusság). Sorozat szabályának megfogalmazása szóban. Többféle szabály keresése adott elemő sorozatokhoz. Egyszerő tapasztalati függvények. Összefüggések keresése az adatok között. Számpárok, számhármasok közötti kapcsolatok megállapítása, táblázatba rendezése, öszszefüggések megfigyelése, lejegyzése. GEOMETRIA, MÉRÉS Testek, síkidomok, tükrözés Formafelismerés, azonosítás, megkülönböztetés. Alkotóképesség. Síkidomok elıállítása megadott feltételek szerint. Nyírás, másolás, hajtogatás, stb. Csúcsok, oldalak. Pont, egyenes és körvonal. Tudatos eszközhasználat. Sablon használata. Síkidomok azonosítása és megkülönböztetése jellemzı tulajdonságaik alapján. (pl. egyenes v. görbe vonalak, stb.) Tengelyesen tükrös alakzatok létrehozása tevékenységgel. Sík és térbeli tájékozódás. Testek győjtése, építése testekbıl. Másolás modellrıl. Csúcs, él, lap. Téglalap, négyzet, kocka, téglatest elıállítása. Kerület mérése tevékenységgel. Tevékenység során, elemzı összehasonlítás. Mérhetı tulajdonságok, mérés Megfelelı pontosság elérése, a pontatlanság felismerése. Becslések, mérések alkalmi egységekkel. Idı mérése is. Egység és mérıszám kapcsolata - tapasztalati úton. Becslés, mérés szabványos egységekkel. Az egységek közötti arányok megfigyelése a mérések elıtt. Mérések skálázott mérıeszközökkel. Szabvány egységek bıvítése: dm, cm, dl, dkg, perc, hónap, év

Síkidomok létrehozása megadott feltételek szerint.

Mértani segédeszközök használata (sablon, vonalzó). Síkbeli alakzatok összehasonlítása a tevékenységek során megismert tulajdonságok alapján. A tengelyesen tükrös alakzatok felismerése. 4-10 elembıl álló építmény “lemásolása”. Testek létrehozása másolással megadott egyszerő feltétel szerint. Élek, csúcsok, lapok felismerése, számbavétele a kocka és a téglatest esetében.

Mennyiségek nagyságának becslése kellı pontossággal.

Hosszúság, őrtartalom és tömegmérés alkalmilag választott és szabvány egységekkel: m, dm, cm, kg, l, dl, óra, perc, nap, hét, hónap, év. A tanult szabványmértékegységek ismerete, használata. Gyakorlati mérések.

48

Matematika

VALÓSZÍNŐSÉG, STATISZTIKA Tanulói teljesítmény minimális teljesítmény

Tartalom Valószínőségi szemlélet fejlesztése. Ábrázolási képesség. Adatok győjtése (megfigyelt történésekrıl, mért vagy számlált adatok). Szokások kialakítása az adatok lejegyzésére. Adatok ábrázolása táblázat, grafikon, oszlopdiagram segítségével, megállapítások leolvasása. A ,,biztos, nem biztos, valószínő, lehetséges” fogalmak alapozása játékkal, tevékenységgel, példák győjtése. Az elképzelés és a valóság összevetése.

49

Matematika


4 óra 148 óra

A következı tanévi fejlesztés feltételei Egyszerő nyitott mondat kiegészítése igazzá, hamissá. Szöveges feladatok értelmezése, adatainak lejegyzése, megoldási terv készítése. Szöveges feladat megoldása közvetlenül az értelmezésre szolgáló tevékenységgel, ábrákkal és matematikai modellel. A számítások helyességének ellenırzése és az eredmény értelmezése. Halmazok tulajdonságainak felismerése, részhalmaz jellemzése. Biztos számfogalom 1000-es számkörben. Számok írása, olvasása 1000ig. Számok nagyságrendjének és helyi értékének biztos ismerete. Számok képzése, helyi érték szerinti bontása. Mőveletek leolvasása ábráról, megjelenítése tevékenységgel. Az alapmőveletek eljárásainak alkalmazása szóban és írásban. (Írásbeli mőveletek: összeadás, kivonás, szorzás egyjegyővel) Egyszerő sorozatok szabályának megállapítása. Egyszerő sorozat folytatása. Kapcsolatok keresése táblázatok adatai között. Testek építése modellrıl. Síkidomok elıállítása tevékenységgel. Téglalap, négyzet tanult tulajdonságainak felsorolása modell segítségével. Mérés alkalmi és szabvány egységekkel. A gyakorlatban végrehajtott mérések alapján a mértékegység és mérıszám kapcsolatának megállapítása. Át- és beváltások a szabvány mértékegységekkel gyakorlati mérésekhez kapcsolódva. A tanult szabvány mértékegységek gyakorlati alkalmazása. (mm, cm, dm, m, km, hl, l, dl, cl, ml, t, kg, g, óra, perc, másodperc) A biztos és a véletlen megkülönböztetése konkrét tapasztalatszerzés útján. GONDOLKODÁSI MÓDSZEREK ALAPOZÁSA Tartalom

Tanulói teljesítmény minimális teljesítmény A valóság és a matematika elemi kapcsolata. Az ezres számkörben adott számok, mennyiAz ezres számkör elemeinek, mennyiségek- ségek, különféle alakzatok összehasonlítása, nek, egyszerő alakzatoknak megfigyelése, rendezése. A gondolatok kifejezése változatos összehasonlítása, osztályozása, szétválogatá- matematikai tevékenységekkel. sa, rendezése. A „mindegyik”, „van olyan”, „egyik sem”, „ nem mind” kifejezések használata. Rendezés egy-két szempont szerint. Matematikai problémák ábrázolása. Egyszerő szövegek megértése; értelmezése; az adatok lejegyzése; megoldási modell, terv készítése. Matematikai modell használta a szöveges feladatok megoldása során (táblázatok, rajzok, grafikonok, stb.). Elemek besorolása egymással különféle kapcsolatban álló halmazokba, közös tulajdonságok keresése. A „mindegyik”, „van olyan”, „egyik sem”, „nem mind” kifejezések használata konkrét tevékenységek kíséretében.

Egyszerő szöveg értelmezése, a matematikai probléma ábrázolása, megoldása. (Ld. még "számtan, algebra" - szöveges feladatok).

Halmazok tulajdonságainak felismerése, részhalmaz jellemzése. Elemek besorolása egymással különféle kapcsolatban álló halmazokba. Állítások és tagadások megfogalmazása.

50

Matematika

Nyitott mondat igazsághalmazának megkeresése módszeres próbálgatással véges alaphalmazokon. Egyszerő kombinatorikai feladatokban a lehetıségek elıállítása, rendezése.

SZÁMTAN, ALGEBRA Számfogalom 1000-es számkörben A gondolkodás és a nyelvi kifejezés kapcsolatának felfedezése, alkalmazása. Számkör bıvítés. Valóság és szám. Halmazok, mennyiségek összehasonlítása, összemérése. Az elemek számának becslése. Tárgyak meg- és leszámlálása egyesével, tízesével, ... , százasával 1000-ig. Számok jele 1000-ig. A számnevek helyesírása. A helyi értékes írásmód kiterjesztése az ezres számkörre. Számok képzése. Háromjegyő számok bontása helyi érték szerint, elıállítás helyi értékes megadással. Alaki érték, helyi érték, valódi érték. Szorzás, osztás 10-zel, 100-zal. Kitekintés 1000-en túlra. Számok nagyságviszonyai. Háromjegyő számok nagyság szerinti összehasonlítása; sorba rendezése.

Számok helye különbözı beosztású számegyeneseken. A pontos és közelítı hely megállapítása. Számszomszédok. Számok kerekített értékei. A ≈ jel bevezetése. Összeg-, különbség-, szorzat-, hányados alakok; összetett alakok az ezres számkörben. Háromjegyő számok megjelenítése többféle mővelete eredményeképpen. A zárójel használata. Számok tulajdonságai, kapcsolatai. (Szempont lehet: páros, páratlan, oszthatósági szabályok, többszörösök, számjegyek száma, maradékot adók, stb.)

Egyszerő nyitott mondat kiegészítése igazzá, hamissá. Egyszerő kombinatorikus feladattal háromjegyő számok, monogramok, stb. alkotása.

Biztos számfogalom az ezres számkörben. Háromjegyő számok olvasása, írása. Halmazok tulajdonságainak felismerése, részhalmaz jellemzése. Számok írása, olvasása 1000-ig.

A számok alaki, helyi és valódi értékeinek ismerete a tízes számrendszerben.

Háromjegyő számok bontása százasok, tízesek és egyesek összegére, ill. elıállításuk helyi értékes megadással. Szorzás, osztás 10-zel, 100-zal. Háromjegyő számok nagyság szerinti összehasonlítása, növekvı vagy csökkenı sorba rendezése. A <; >; = jelek használata. Háromjegyő számok pontos és közelítı helyének meghatározása egyesével, tízesével, százasával beosztott számegyeneseken. Háromjegyő számok egyes, tízes és százas szám szomszédainak megállapítása. Számok kerekítése tízes és százas pontossággal. Háromjegyő számok különféle alakjainak elıállítása egy-két mővelettel. A megismert tulajdonságok felismerése háromjegyő számok esetében, a fogalmak alkalmazása a számok rendszerezésében.

51

Matematika

Mőveletek értelmezése, mőveletvégzés A rugalmas gondolkodás fejlesztése többféle megoldás keresésével Összeadás, kivonás, szorzás és osztás fogalma, értelmezése. A mőveletek megjelenítése tevékenységgel. (Mérés, modell, rajz, számegyenesen való lépegetés, stb.) A mőveletekkel kapcsolatos elnevezések bevezetése: tagok, összeg, kisebbítendı, kivonandó, különbség, tényezık, szorzat, osztandó, osztó, hányados, maradék. Mőveleti tulajdonságok. Oksági kapcsolatok keresése. Összeadás, szorzás: a tagok, tényezık felcserélhetısége, csoportosíthatósága. Felhasználás számítások egyszerősítésére, ésszerősítésére. Megfigyelések az összeg, különbség változásairól. Mőveletek közötti kapcsolatok. Mőveleti sorrend. Mőveleti kapcsolatok felismerése. (Összeadás - kivonás; szorzás - osztás; összeadás - szorzás). Az összefüggések felismerése tevékenységgel, modellel végzett mőveletek között. Hiányzó tag, tényezı számítása a mőveletek közötti összefüggések alapján. A helyes zárójelhasználat. Számolási eljárások Szóbeli számolási eljárások az ezres számkörben. Mőveletek végzése a 2. évfolyamon megismert analógiás menetben (Számítások kerek számokkal). A becslés képességének fejlesztése. A számítások helyességének az ellenırzése. Írásbeli számolási eljárások. Írásbeli összeadás, kivonás az ezres számkörben. Írásbeli szorzás egyjegyő szorzóval. Az eljárások bevezetése a meglévı tapasztalatokra építve. Önellenırzés a mőveletek közötti kapcsolások felhasználásával.

Mőveletek leolvasása ábráról, megjelenítése rajzzal és egyéb tevékenységgel.

A mőveletekkel kapcsolatos elnevezések használata.

A mőveleti tulajdonságok felismerése. (Tényezık felcserélhetısége, csoportosíthatósága.)

A mőveletek közötti kapcsolatok felismerése, s ezek felhasználása ismeretlen összetevı megkeresésére.

Az alapmőveletek eljárásainak alkalmazása szóban és írásban az ezres számkörben. Írásbeli összeadás, kivonás, szorzás egyjegyővel. Az eredmények becslése a kerekített értékekkel. A számítások ellenırzése a mőveletek közötti kapcsolatok felhasználásával.

Szövegértelmezés Szöveges feladatok önálló értelmezése; a ma- Szöveges feladatok értelmezése, adatainak

52

Matematika

tematikai probléma felismerése; a kapcsolatok elemzése. Az adatok ábrázolása, feljegyzése. Megoldási terv készítése; többféle megoldási mód keresése. Megoldások ellenırzése, öszszevetése az eredeti feltételekkel. Önálló szövegalkotás; kérdésfeltevés. A vitakészség fejlesztése: az érvelés, cáfolás eszközei. SOROZATOK, FÜGGVÉNYEK A döntési képesség formálása. Állandó különbségő és változó különbségő számtani sorozatok néhány elemének folytatása, kiegészítése adott vagy felismert szabály alapján. Egyszerő sorozatok alkotása szabály alapján, ill. szabály meghatározása. Függvénytáblázatok kiegészítése adott vagy önállóan, felismert összefüggés alapján. Táblázatok értékpárjaihoz összefüggés keresése, matematikai megfogalmazása szóban, nyitott mondattal. Vizsgálatok, mérések, szöveges feladatok számadatainak táblázatba rendezése, összefüggés keresése. GEOMETRIA, MÉRÉS Testek, síkidomok, egyszerő transzformációk Kreatív gondolkodás fejlesztése. Síkbeli alakzatok elıállítása másolással, rajzolás négyzethálón. (Sablonhasználat.) Alapfogalmak helyes használata. (Pl. pont, vonal, szakasz, derékszög, oldal, átló...) Szakasz másolása. Négyzet és téglalap rajzolása négyzethálón. Vonalzó, körzı használata. Tulajdonságaik alapján síkidomok összehasonlítása, csoportosítása. Közös tulajdonságok keresése. (Vonalak, oldalak közötti hasonlóságok, oldalak száma, átlók száma, szögek közötti nagyságbeli eltérések, konvex, nem konvex, stb.) A négyzet és a téglalap felismerése jellemzı tulajdonságaik alapján. Tengelyesen tükrös alakzatok elıállítása rajzzal és egyéb tevékenységgel. Nagyítás, kicsinyítés megfelelıen transzformált hálókon.

lejegyzése, megoldási terv készítése. Szöveges feladat megoldása közvetlenül az értelmezésre szolgáló tevékenységgel, ábrákkal és matematikai modellel. A számítások helyességének ellenırzése és az eredmény értelmezése.

Állandó és változó különbségő sorozatok folytatása adott vagy felismert szabály alapján a háromjegyő számok körében.

Adott szabályú függvénytáblázat kiegészítése. Összefüggés felismerése a táblázat adatai között.

Egyszerő síkbeli alakzatok elıállítása tevékenységgel. Egyszerő geometriai alapfogalmak ismerete. Mértani segédeszközök használata.(sablon, vonalzó, körzı) Síkbeli alakzatok összehasonlítása a tevékenység során felismert tulajdonságok alapján.

A négyzet és téglalap, s azok fontosabb tulajdonságainak felismerése tevékenység során. Tengelyesen tükrös alakzatok felismerése. Nagyítás vagy kicsinyítés megfelelıen transzformált hálókon. Tevékenységgel egyszerő testek elıállítása, s

53

Matematika

Térlátás fejlesztése. Testek építése testekbıl, ragasztása lapokból. Saját készítéső testeken: lapok, élek, csúcsok száma. Tapasztalati úton (átlátszó testeken is) - a már megismert geometriai tulajdonságok vizsgálata. Mérhetı tulajdonságok, mérés Tapasztalatgyőjtés. Hosszúság, őrtartalom, tömeg, idı becslése. Mérések alkalmi egységekkel. Becslés, mérés szabványos egységekkel. Mérıeszközök használata. A pontosság mértékének kifejezése a gyakorlati mérésekben. Az egységek közötti arányok ismerete konkrét mérésekhez kapcsolódva. Mértékegységek közötti átváltások az 1000-es számkörön belül maradva. Szabványegységek bıvítése: hosszúság: km, (m, dm, cm), mm őrtartalom: hl, l, dl, cl, ml tömeg: t, kg, g idı: h, min, s Síkidomok kerületének becslése, mérése. A négyzet és téglalap kerületének mérése, számítása konkrét esetekben. (körülkerítéssel) Kerületszámítással kapcsolatos szöveges feladatok megoldása. Szög, terület és térfogat fogalmának alapozása konkrét tevékenységgel. VALÓSZÍNŐSÉG, STATISZTIKA Egyszerő valószínőségi kísérletek (kockadobás, pénzfeldobás, golyóhúzás, stb.) gyakoriságának megfigyelése. A lehetséges és a lehetetlen események tapasztalati úton való értelmezése. A biztos és a véletlen megkülönböztetése. Két adat számtani közepének értelmezése. Adatok táblázatba rendezése. Grafikonok. Hozzárendelések, leképezések, megkezdett párosítások folytatása. Táblázatok, grafikonról, diagramról adatok leolvasása, értelmezése. A valóság és a szám kapcsolata.

jellegzetes tulajdonságaik felismerése.

Hosszúság, őrtartalom, tömeg, idı összehasonlítása tevékenységgel, becslése, mérése alkalmi és szabvány egységekkel. A mérıeszközök ismerete és használata. A tanult mértékegységek közötti arányok ismerete, átváltások gyakorlati mérésekhez kapcsolódva. (1000-es számkörön belül.)

Konkrét esetekben a téglalap és négyzet kerületének mérése, számítása.

A biztos és véletlen megkülönböztetése konkrét tapasztalatszerzés útján.

Számtani közép számítása egyszerő esetekben.

Statisztikai adatok leolvasása táblázatból, grafikonról, diagramról.

54

Matematika


4 óra 148 óra

A továbbhaladás feltételei Szöveges feladathoz tartozó számfeladat alkotása, és ezzel a szöveges feladat megoldása. Adott halmaz elemeinek szétválogatása adott szempont szerint. Nyitott mondat igazsághalmazának megkeresése véges alaphalmazon. Szöveges feladatok megoldása. A megoldás algoritmusainak alkalmazása. Biztos számfogalom tízezres számkörben. Számok helyi érték szerinti írása, olvasása. Számok képzése, bontása. Számok nagyságának és a számjegyek különféle értékének biztos ismerete. A tízes, százas, ezres számszomszédok meghatározása. Szóbeli és írásbeli mőveletek értelmezése és megoldása. (Írásbeli mőveletek: összeadás, kivonás négyjegyő számokkal, szorzás kétjegyővel, osztás egyjegyővel) A becslés, az ellenırzés eszközeként való alkalmazása. A helyes mőveleti sorrend ismerete és alkalmazása a négy alapmővelet körében. A zárójel alkalmazása. Sorozat szabályának felismerése, sorozat folytatása. A szabály megfogalmazása egyszerő formában. Összetartozó elemek táblázatba rendezése. Összefüggés felismerése a táblázat elemei között. Adott feltételeknek megfelelı geometriai alakzatok építése síkban, térben. Geometriai tulajdonságok felismerése, alakzatok kiválasztása a felismert tulajdonság alapján. Transzformációk létrehozása eltolás és tükrözések segítségével. Mérés szabvány egységekkel. Át- és beváltások a tanult mértékegységekkel gyakorlati mérésekhez kapcsolva, illetve ilyenek felidézése nyomán. Számítások a kerület és terület megállapítására. Adatgyőjtés táblázatok leolvasásával. Példák megfogalmazása a biztos, a lehetséges és a lehetetlen fogalmának használatával. GONDOLKODÁSI MÓDSZEREK ALAPOZÁSA Tartalom Problémamegoldó gondolkodás fejlesztése. Önállóság növelése. A valóság és a matematika elemi kapcsolatai. A tízezres számkör elemeinek, mennyiségeknek, egyszerő alakzatoknak összehasonlítása, szétválogatása, rendezése. Rendezés egy-, több adott, ill. felismert szempont szerint. Matematikai problémák ábrázolása. Egyszerő, ill. összetett szövegek megértése; értelmezése; a szükséges és felesleges adatok szétválasztása, lejegyzése; megoldási modell, terv készítése. Elemek besorolása két vagy három egymással különféle kapcsolatban álló halmazokba. Közös tulajdonságok keresése. Halmazok metszete, egyesítése. A logikai "és", „vagy” használata, az állítások megfogalmazása során.


A tízezres számkörben adott számok, mennyiségek, különféle alakzatok összehasonlítása, rendezése. A gondolatok kifejezése változatos matematikai tevékenységekkel. Kapcsolatok felismerése. Szövegek helyes értelmezése, a matematikai probléma ábrázolása, megoldása. Szöveges feladatok megoldása. A megoldás algoritmusainak alkalmazása. Adott halmaz elemeinek szétválogatása adott szempont szerint.. A logikai "és", "vagy", "nem" kifejezések használata, az állítások, ill. tagadások megfogalmazása során.

Nyitott mondatok igazsághalmazának megke-

55

Matematika

resése. Nyitott mondat igazsághalmazának megkereEgyszerő kombinatorikai feladatokban a lehe- sése véges alaphalmazon. tıségek elıállítása, sorbarendezése. Kombinatorikus megoldással négyjegyő számok, monogramok, stb. alkotása. SZÁMTAN, ALGEBRA Számfogalom a tízezres számkörben Kételkedés, bizonyítás, elemzés a feladatok Biztos számfogalom a tízezres számkörben. megoldásakor. Négyjegyő számok olvasása, írása. Számkörbıvítés. Valóság és szám. Az elemek számának becslése. Számok jele 10000-ig. A számnevek helyesírása. A római számírás rendszere. (I, V, X, C, D) A Számok helyi érték szerinti írása. logikai felépítést tükrözı egyszerő esetekben. Négyjegyő számok bontása ezresek, százasok, A helyi értékes írásmód kiterjesztése a tízez- tízesek és egyesek összegére, ill. elıállításuk res számkörre. helyi értékes megadással. Négyjegyő számok bontása helyi érték sze- Négyjegyő számok nagyság szerinti összeharint, elıállítás helyi értékes megadással. sonlítása, növekvı vagy csökkenı sorba renAlaki érték, helyi érték, valódi érték. dezése. Kitekintés 10000 - en túlra. A <;>; = jelek használata. Számok nagyságviszonyai. Négyjegyő számok pontos és közelítı helyének Négyjegyő számok nagyság szerinti összeha- meghatározása egyesével, tízesével és százasonlítása, sorba rendezése. sával beosztott számegyeneseken. A <; >; = jelek használata. Négyjegyő számok egyes, tízes, százas és ezres Számok pontos és közelítı helye különbözı számszomszédainak megállapítása. beosztású számegyeneseken. Számok egyes, tízes, százas és ezres számszomszédai. Számok kerekített értékei. A ≈ jel alkalmazása. Összeg, különbség, szorzat, hányados alakok; összetett alakok a tízezres számkörben. Négyjegyő számok megjelenítése többféle mővelet eredményeképpen. A zárójel használata. Számok tulajdonságai, kapcsolatai.

Számok kerekítése tízes, százas és ezres pontossággal. Négyjegyő számok különféle alakjainak elıállítása egy-két mővelettel, zárójel használattal is. A megismert tulajdonságok felismerése a négyjegyő számok esetében, a fogalmak alkalmazása a számok rendszerezésében.

A törtszám, negatív szám fogalmának elıké- A törtszám fogalmának tapasztalati úton való elıkészítése. Elıállítása tárgyi tevékenységszítése. gel; értelmezése különféle mennyiségek mérıszámaként. A negatív szám fogalmának tapasztalati úton való elıkészítése. Mőveletek értelmezése, mőveletvégzés Összeadás, kivonás, szorzás és osztás elvég- Összeadás, kivonása, szorzás és osztás értelzett vagy elképzelt tevékenységgel és anélkül. mezése elvégzett, vagy elképzelt tevékenységgel és anélkül. (Számegyenesen való lépegetés is.) A már megismert mőveletekkel kapcsolatos A mőveletekkel kapcsolatos elnevezések szak-

56

Matematika

elnevezések szakszerő használata Mőveleti tulajdonságok. A már megismert mőveleti tulajdonságok tudatos alkalmazása Mőveletek közötti kapcsolatok. Mőveletek és inverzeik kapcsolata; a kapcsolat tudatos felhasználása ismeretlen összetevı megkeresésére. A helyes mőveleti sorrend megfigyelése. A zárójel elhagyásának lehetıségei. Számolási eljárások Szóbeli számolási eljárások kiterjesztése a tízezres számkörre. (számítások kerek számokkal). Egyszerő, ésszerő számolási technikák alkalmazása. Mőveletek 0-val, 1-gyel. A számítások helyességének az ellenırzése. Írásbeli számolási eljárások. Írásbeli összeadás, kivonás a tízezres számkörben. Írásbeli szorzás kétjegyő szorzóval. Írásbeli osztás egyjegyő osztóval. A várható eredmény becslése. Önellenırzés a mőveletek közötti kapcsolatok felhasználásával. Jártasság az egyszerő számológép használatában. Szövegértelmezés Szöveges feladatok önálló értelmezése; a matematikai probléma felismerése; a kapcsolatok elemzése. Az adatok ábrázolása; feljegyzése; a szükséges és felesleges adatok szétválasztása. Megoldási terv készítése; változatos megoldási modellek alkalmazása. Megoldások ellenırzése, összevetése az eredeti feltételekkel. Önálló szövegalkotás, kérdésfeltevés, problémafeltevés. A vitakészség fejlesztése: az érvelés, cáfolás eszközei. SOROZATOK, FÜGGVÉNYEK Állandó különbségő és változó különbségő sorozatok folytatása, kiegészítése adott vagy felismert szabály alapján. Mérésekben, számlálásokban adódó adatok sorozatokba rendezése, összefüggések keresése. Függvénytáblázatok kiegészítése adott vagy

szerő használata. A mőveleti tulajdonságok alkalmazása, felhasználása számítások egyszerősítésére.

A mőveletek közötti kapcsolatok felismerése, s azok tudatos felhasználása ismeretlen összetevı megkeresésére. A helyes mőveleti sorrend ismerete és alkalmazása.

Biztos számolás szóban és írásban a tízezres számkörben a négy alapmővelet körében.

A becslés, ellenırzés eszközként való alkalmazása. A számítások ellenırzése a mőveletek közötti kapcsolatok felhasználásával.

Egy-két mővelettel megoldható szöveges feladatok helyes értelmezése, a tanult megoldási menet alapján feldolgozása, megoldása. (Számadatok a tízezres számkörbıl.)

Állandó és változó különbségő sorozatok folytatása adott vagy felismert szabály alapján a négyjegyő számok körében. Táblázattal, grafikonnal, diagrammal adott összefüggések összetartozó értékpárjainak leolvasása, s táblázat kiegészítése adott vagy felismert szabály alapján. A szabály megfo-

57

Matematika

galmazása. önállóan felismert összefüggés alapján. Táblázatok értékpárjaihoz összefüggés kere- Összetartozó elemek táblázatba rendezése. sése, megfogalmazása szóban, nyitott mondattal. Függvényre vezetı egyszerő szöveges feladatok megoldása próbálgatással, nyitott mondattal, táblázattal. GEOMETRIA, MÉRÉS Testek, síkidomok, transzformációk Konstrukciós képesség alakítása. A tanult síkbeli alakzatok felismerése, elıállítása, összehasonlítása, rendezése. Négyszög, téglalap, négyzet, háromszög, kör rajzolása négyzethálón vonalzó és körzı használatával. (Már konkrét adatokkal is.) Szakasz mérése. Síkidomok felismerése, összehasonlítása jellemzı tulajdonságaik alapján. Merıleges és párhuzamos egyenespárok felismerése. Tengelyesen tükrös alakzatok elıállítása és felismerése. Az egybevágóság és a hasonlóság fogalmának formálása. Nagyítás, kicsinyítés hálón, de már konkrét adatokkal is. Adott feltételeknek megfelelıen többféle test megépítése. Geometriai tulajdonságok alapján testek felismerése. A téglatest és kocka legfontosabb tulajdonságai. Testháló készítése. Párhuzamos és merıleges egyenes párok felismerése testeken. A helymeghatározás képességének fejlesztése. Mérhetı tulajdonságok, mérés Az érzékelés pontosságának fejlesztése. Hosszúság, őrtartalom, tömeg, idı becslése, mérése alkalmi és szabványos egységekkel. Mérıeszközök használata. A szabvány egységek közötti arányok ismerete, tudatos alkalmazása átváltásokban, számításokban. Négyzet és téglalap kerületének mérése, számítása. Síkidomok területének mérése tevékenységgel.(lefedések, parkettázások, stb.) Négyzet és téglalap területének mérése alkalmi egysé-

Geometriai alakzatok elıállítása rajzolással, építése síkban és térben. Mértani segédeszközök használata. (sablon, vonalzó, körzı) Szakasz mérése. A négy év során elıforduló geometriai tulajdonságok felismerése konkrét alakzatok esetében. A négyzet és a téglalap legfontosabb tulajdonságainak felsorolása. Transzformációk létrehozása eltolás és tükrözés segítségével.

Egyszerő testek felismerése jellemzı tulajdonságaik alapján. A kocka és a téglatest legfontosabb tulajdonságainak felismerése.

Mérés szabvány egységekkel. Át- és beváltások a tanult mértékegységekkel gyakorlati mérésekhez kapcsolva, illetve ezek felidézése nyomán.

Számítások a kerület és a terület megállapítására.

58

Matematika

gekkel. Területtel kapcsolatos szöveges feladatok megoldása. Térfogatmérés kirakással. VALÓSZÍNŐSÉG, STATISZTIKA Problémamegoldó gondolkodás fejlesztése. Adatgyőjtés táblázatok leolvasásával. Példák Adatok győjtése, rendezése, ábrázolása grafi- megfogalmazása a biztos, a lehetséges és a konon. lehetetlen fogalmának használatával Táblázatok, grafikonok készítése, leolvasása, értelmezése. Néhány szám számtani közepének értelmezése. Az „átlag” használata. Valószínőségi játékok, kísérletek, megfigyelések A gyakoriság, valószínő, kevésbé valószínő értelmezése konkrét példákon.. A véletlen események gyakoriságának megállapítása kísérletek végzésével. Sejtés megfogalmazása adott számú kísérlettel. Eredmények összevetése a sejtéssel, az esetleges eltérés megállapítása és magyarázata

59

Környezetismeret

EMBER A TERMÉSZETBEN

60

Környezetismeret

Környezetismeret 1-4. évfolyam Óraterv Heti óraszám Éves óraszám

1. évfolyam 1 37

2. évfolyam 1 37

3. évfolyam 1 37

4. évfolyam 2 74

Alapelvek, célok A természettudományi, technológiai kultúra magas színvonalának biztosítása a cél. E mőveltségei területen folyó nevelés-oktatás során a tanulók lehetıséget és hathatós segítséget kapnak ahhoz, hogy korszerő természettudományi mőveltséget, világképet, gondolkodás- és szemléletmódot építsenek fel magukban. Megismerkedhetnek az anyagok tulajdonságaival, a természeti környezet változásaival, kölcsönhatásaival, a jelenségekkel, a törvényszerőségekkel. Több más mőveltségi területtel együttmőködve tekinthetik át az embernek, az általa létrehozott társadalomnak, valamint az ıt körülvevı természetnek a kölcsönhatásait. A tantárgy célja, hogy felkeltse a tanulókban környezetük élı és élettelen világa iránti érdeklıdést. Bátorítson a természet és a lakóhelyi környezet önálló megismerésére, jelenségeinek felfedezésére. Javítsa a tanulóknak környezetük állapota iránti érzékenységet, alapozza meg a környezet értékeit tisztelı, azokat megóvni kész magatartásukat. Segítse ıket tájékozódni természeti és társadalmi környezetükben, intse ıket a vészhelyzetekkel kapcsolatos óvatosságra. A környezetismeret tantárgy tanulása során a tanulók ismerkedjenek meg lakóhelyük, majd – egyre táguló körben – távolabbi természeti és az ember által létrehozott környezetük jellemzı anyagaival, jelenségeivel, élılényeivel, illetve azok változásával. Továbbá az emberek és környezetük kapcsolatával. Fedezzék fel a természet sokszínőségét, szépségét, értékét. A tanítás-tanulás folyamatában elsısorban a tanuló lakóhelyi, iskolai, települési környezete, majd hazánk értékeinek megismertetésére, megszerettetésére törekedjünk. Alapozzuk meg az élı és élettelen környezet megóvásának, védelmezésének, a lakóhelyhez való kötıdésnek, s ezzel hazánkhoz és nemzetünkhöz tartozás érzését. A természettudományos mőveltség megalapozása érdekében a tanulóknak az új ismeretek megszerzéséhez, azok rendszerezéséhez és a mindennapi életben való alkalmazásához szükséges képességeit kívánatos folyamatosan fejleszteni. Az élı és élettelen környezettel kapcsolatos fogalomalkotást mind személyes, mind közös, tevékeny tapasztalatszerzéssel készítse elı. Az egyszerő megismerési, tanulási módszerek megtanításával, begyakorlásával, alkalmazásával keltse fel – a gondolkodás fejlettségéhez mérten – a természeti jelenségek, folyamatok ésszerő, tudományos magyarázata iránti igényt. Lakóhelyi környezetük megismerése során tanítsa meg a tanulókat egyre nagyobb önállósággal szabályosan, balesetmentesen közlekedni, elemi fokon tájékozódni térben és idıben. Kiemelt cél az óvatosságra intés, az élet- és környezetkímélı, a veszélyhelyzetek megelızését szolgáló magatartásformák kialakítása s ezzel a személyes biztonság növelése. Nyújtson ismereteket az anyag különbözı formáinak érzékelhetı tulajdonságairól. Segítse észlelni s elemi szinten érzékelni azok mennyiségi és minıségi változásait. Fejlessze helyes egészségszokásaikat, alapozza meg önmaguk, valamint az élı és élettelen környezetük iránti felelısségérzetüket. Segítse a környezeti harmónia létrejöttéhez és fenntartásához szükséges magatartásuk és életvitelük alakulását.

61

Környezetismeret

Készségek, képességek, kompetenciák: Észlelési tudatosság Az észlelés és a valóság elemei közötti különbségtétel képességének fejlesztése. Esztétikai érzékenység kialakítása a természetes és az épített környezetre vonatkozóan. Ismeretek A természetes környezet mőködésének, az emberi tevékenység rá gyakorolt hatásának és annak alapvetı megértése, hogy hogyan teremthetı meg a harmónia a természetes környezet és az emberi tevékenység között. Környezeti etika Olyan erkölcsi érzék kifejlesztése, mely alapul szolgál a környezetet védı, javító és fenntartó tevékenységhez. Cselekvési készségek A környezeti problémák felismeréséhez, vizsgálatához és megoldásához, megelızéséhez szükséges készségek kifejlesztése. Cselekvési tapasztalatok Tapasztalatszerzés elsısorban helyi szintő környezeti problémák megelızése, megoldása területén a fent említett – észlelési tudatosság, az ismeretek, a környezeti etika, az állampolgári cselekvési – készségek alkalmazásával. Mindezeket az életkori sajátosságok figyelembevételével. Alapmőveltségi készségek: olvasás, Írás, beszéd, figyelem. Térképolvasási készségek: a négy fı világtáj használata, térképjelek értelmezése Kutatási készségek: győjtés, rendszerezés. Problémamegoldó készségek: alternatívák és következmények meghatározása. Együttmőködı készségek: különbözı nézıpontok megértése, konfliktuskezelés. Információgyőjtı és feldolgozó készségek: a probléma legyen lakóhely közeli, így jobban látják a gyerekek tevékenységük eredményét. Meggyızıdések formálása: a tudomány, a tudományos kutatás mint társadalmi tevékenység; a tudomány és a technika kapcsolatának, valamint a társadalom fejlıdésének bemutatásával. Gondolkodás fejlesztése: rendszerben, kölcsönhatásban, kapcsolatokban történı gondolkodás erısítése. Megismerési, tanulási, értelmezési technikák és módszerek tanulása: Az életben nélkülözhetetlen s elsısorban a természettudományokban begyakorolható megismerési, tanulási, értelmezési technikák és módszerek azonosítása, fejlesztése (pl. megfigyelés, kísérletezés, mérés, következtetés, összehasonlítás). A tanulási folyamat a természeti folyamatok, összefüggések s az ember ezekkel való kapcsolatának tényleges megértésére épül. Az értelmes tanulás feltétele, hogy a tanulók megismeréssel kapcsolatos beállítódásait a tudás önálló, tevékeny formálásának lehetıségébe és fontosságába vetett meggyızıdés határozza meg. Maga a megismerési, tanulási folyamat a tanulók aktív, értelmezı tevékenysége, a tapasztalatoknak a már meglévı elképzelések keretei között történı feldolgozása, az eredmények önálló, kritikus értékelése és alkalmazása. A környezeti nevelés során fontos szempontok: A természetközeliség Az életközeliség A munkálkodás – alkotás - önkifejezés. Közvetlen tapasztalatok: amikor a tanulóknak alkalmuk nyílik minden érzékszervüket korlátozás nélkül használni.

62

Környezetismeret

Közvetett tapasztalatok: a valós helyzetekhez képest egyszerőbbek. Pl: Drámajáték (belebújunk a növények, állatok, tárgyak „bırébe”) Bemutatás (vizuális eszközök, drámajáték, modellek, eredeti élılények, tárgyak, dia) Kiállítások, modellek (nemcsak nézni, hanem csinálni is lehet) Film, videó Képi szimbólumok (a kórházat jelzı H bető, a folyót jelzı kék vonal, számok) Fejlesztési feladatok 1. Tájékozódás a tudomány, technika, társadalom kölcsönhatásáról, a természettudományról, a tudomány és a tudományos megismerés természetérıl. 2. Természettudományos megismerés 3. Tájékozódás az élı és az élettelen természetrıl - anyag - energia - információ - a tér - idı és mozgás - a lakóhely, Magyarország, a Föld és az univerzum - rendszer - az élet. Ismeretszerzési, feldolgozási és alkalmazási képességek A tanuló váljék nyitottá a természet szépségei, értékei iránt. Érdeklıdésének megfelelıen tudjon ismeretekhez jutni a valóság megfigyelésével, valamint a különbözı képi és szöveges ismerethordozók révén. Legyen képes a természet tárgyait, élılényeit, jelenségeit és azok folyamatait észlelni, és azokat elemi szinten megfigyelni. Tanítói irányítással, segítséggel tudjon ismeretekhez jutni a természeti és technikai környezet jelenségeinek, folyamatainak mérése, egyszerő kísérleti vizsgálata és modellezése által. Ismerje fel a vizsgálódásokhoz, mérésekhez, kísérletekhez szükséges eszközöket, és használja azokat balesetmentesen. Szerezzen gyakorlatot a mindennapi életben elıforduló mérésekben, a hosszúság, a tömeg, az őrtartalom, a hımérséklet és az idı mértékegységeinek használatában. Szerezzen jártasságot a jelenségek, folyamatok egy-egy körének megadott szempontú csoportosításában. Megfigyeléseit, tapasztalatait saját szavaival, egyszerően tudja megfogalmazni, és tanítói segítséggel rajzban és írásban rögzíteni azokat. Tudja a megszerzett ismereteit elmondani, ábrázolni, leírni. Legyen gyakorlata a különbözı tárgyak, élılények, jelenségek minıségi és mennyiségi jellemzıinek elemi szintő összehasonlításában. Legyen képes a természet és az ember alkotta környezetrıl különféle módon szerzett ismereteit egymással összevetni, különbözı szempontok szerint csoportokba rendezni, vizsgálódásainak eredményeit elemezni, értelmezni. Tudja magyarázni ismereteinek mennyisége és mélysége szerint a természeti jelenségeket és folyamatokat, ismerje fel a környezetében elıforduló veszélyhelyzeteket. Legyen képes felhasználni, alkalmazni a mindennapi élet problémáinak megoldásában a tanultakat. Lássa be, hogy környezetének állapota saját egészségére is hatással van, igényelje az egészséges életkörülményeket. Ismeretei ébresszék rá, hogy felelıs a természet védelméért, és ezért becsülje meg környezetének értékeit. Ismerje a biztonságot szolgáló szervezetek munkáját (mentık, tőzoltók, rendırség, polgári védelem). Tudja, hogyan kell viselkednie vészhelyzetben (menekülés, segítségkérés). A természettudományi nevelés a természeti világ megismerésének lehetıségét biztosítja. A tanulók elsajátíthatják a tudományos megismerés legelemibb eljárásait, a megismerési folyamatokkal kapcsolatos általános tudásrendszereket és mőveleteket, mint amilyen

63

Környezetismeret

- az elızetes elképzelések formába öntése, a hipotézisalkotás, a megfigyelések és a kísérletek tervezése, - a mindennapokból ismert mennyiségek elemi szintő értelmezése, tudatos használata, mérése, - a tapasztalatok nyelvileg helyes megfogalmazása szóban és írásban, rögzítése rajzban, és grafikon, a problémamegoldás elemi mőveletei, - az ismeretszerzés, tájékozódás már kisiskoláskorban elérhetı és gyakorolható módszerei. Tájékozottság az anyagról Ismerje meg vizsgálódásai alapján a környezetében elıforduló fontosabb élı és élettelen anyagok néhány jellemzı tulajdonságát, tudja az anyagokat különbözı megadott szempontok szerint csoportosítani. Legyen tájékozott arról, mely élelmiszerek fogyasztása szükséges szervezetünk egészséges fejlıdéséhez. Tartózkodjék az élvezeti és kábítószerek kipróbálásától. Tudja, mely anyagok szennyezhetik leggyakrabban a környezetét, mely anyagok, eszközök a háztartás leggyakoribb veszélyforrásai. Tájékozódás az idıben. Az idı és a természeti jelenségek Ismerje a napszakok és évszakok változását. Szerezzen gyakorlatot az idı mérésében, a mindennapi életünket meghatározó idıtartamok becslésében. Tudja, az idı múlásával az élılények is változnak, így mi magunk is. Ismerje fel e változások szabályszerőségét, okait. Tájékozódás a térben. A tér és a természeti jelenségek Tudja a környezetében elıforduló tárgyak méretét saját testméreteihez, majd szabvány mértékegységekhez viszonyítani, helyzetét, mozgását különbözı nézıpontból szemlélni, elképzelni, jellemezni. Tudjon tájékozódni a lakóhelyén és annak környékén, tudjon útbaigazítást adni. Ismerje a környezetében elıforduló veszélyhelyzeteket és tudja, hogyan kell ilyenkor viselkedni. Ismerje Magyarországon belül lakóhelye elhelyezkedését. Ismerkedjen meg az ıt körülvevı táj jellegzetességeivel, felszínének formáival, az ottani élılények jellemzı tulajdonságaival. Tudja lakóhelye tájképi sajátosságait összehasonlítani más hazai tájakkal. Tájékozódás a természettudományos megismerésrıl Tudatosuljon benne, hogy a természetrıl szerzett ismereteket megfigyelés, vizsgálódás, kísérletezés, mérés útján szerezzük meg. Legyen tájékozott arról, hogy a természettel kapcsolatos ismereteit felkészültségének megfelelı könyvek, cikkek és a média segítségével is fejlesztheti, de sok téves nézettel is találkozhat. Tudjon önállóan a környezetére vonatkozó kérdéseket megfogalmazni. Tudjon beszámolni a saját tapasztalataiból, álló- és mozgóképekrıl, történetekbıl, leírásokból. A különbözı kommunikációs eszközökbıl szerzett ismereteirıl tanítói segítséggel. Tudjon írásban válaszolni egyszerő szóbeli vagy írásbeli kérdésekre. Tudjon egyszerő jelenségeket vázlatosan ábrázolni. Ismerje meg a tudósok kiemelkedı eredményeit, kitartó szorgalmát, erıfeszítéseit. A közlekedésben való biztonságos részvétel Ismerje meg a biztonságos közlekedés rá vonatkozó szabályait. Tudja, hogyan elızheti meg és hogyan kerülheti el a leggyakoribb baleseti helyzeteket. Legyen tisztában azzal, hogy miként kérhet segítséget vészhelyzetekben. Alkalmazza a közlekedéssel kapcsolatos helyes magatartási szokásokat és elvárt udvariassági szabályokat. Legyen tisztában lakóhelye veszélyes, kerülendı részeivel.

64

Környezetismeret

Emberismeret, önismeret, honismeret Legyen igénye a személyes higiéniára, a test és a ruházat gondozására. Alkalmazza az egészségmegırzés alapvetı szabályait. Ismerje a korszerő táplálkozás, az egészséges életmód feltételeit. Ismerje fel a harmonikus kapcsolat kialakításának szükségességét a természeti és társadalmi környezettel. Ismerkedjen szőkebb környezetének kulturális és vallási emlékeivel, hagyományaival. Gyakorolja azokat a tevékenységeket, szokásokat, amelyek az otthona, a lakóhelye, a szülıföldje és hazája megismeréséhez, megbecsüléséhez, szeretetéhez vezetnek.

65

Környezetismeret

1. évfolyam Heti óraszám: 1 óra Éves óraszám: 37 óra Témakör 1. Megismerési módszerek alapozása 2. Közlekedés 3. Élettelen természet alapismeretei 4. Az élı természet alapismeretei 5. Testünk és életmőködései 6. Tájékozódási alapismeretek 7. A lakóhely ismerete 8. Szabadon felhasználható Összesen:

óraszám folyamatos 4 7 8 4 8 4 2 37

A MEGISMERÉSI MÓDSZEREK ALAPOZÁSA Tartalom Megfigyelés, összehasonlítás, csoportosítás a tanulók közvetlen környezetében lévı tárgyak, élılények érzékelhetı tulajdonságai körében. A tapasztalatok kifejezése élıszóban, rajzban tanítói segítséggel. TÁJÉKOZÓDÁSI ALAPISMERETEK. Ismerkedés az iskolával. Az én iskolám. Az iskola megfigyelése (név, cím, helyiségei, az osztály felszerelése, tanszerek). A felszerelések és tanszerek rendeltetésszerő használata. Saját testhez viszonyított irányok ismerete gyakorlásuk játékos formában. Viselkedéskultúra: tanórák rendje , udvar- és folyosórend, felelısök választása, a tevékenységek gyakorlása, pozitív példák kiemelése. Társas kapcsolatok az iskolában. Megszólítás, a beszélgetés szabályai, kérés, köszönés felnıtteknek, gyerekeknek, étkezéskultúra az ebédlı rendje szituációs játékokkal, bábjátékokkal a helyes és helytelen viselkedés bemutatása, pozitív példák kiemelése: asztalterítés, a kulturált étkezés gyakorlása. Az iskola névadója Fekete István. Néhány mővének felsorolása.

Tanulói teljesítmény minimális teljesítmény Győjtsön tapasztalatokat a környezetérıl séták és kirándulások során. Élményeirıl néhány mondatos beszámoló szóban s rajzban. A valóságban megfigyelt jellemzık felismerése más ismerethordozók révén. Összefüggések keresése, csoportosítási szempontok észrevétele. Feladatértés bizonyítása színezéssel, rajzzal, összekötéssel aláhúzással. Ismerje iskolája nevét és címét.

3-4 megkülönböztetı ismertetıjegy felsorolása. Az iskola belsı tereinek ismerete, az értékek megóvása. Jobbra, balra, elıtte, mögötte, alatta, fölötte irányok helyes használata. Tudja tanítói nevét. Az alapvetı közösségi szabályok ismerete. Közösségi feladatok vállalása, a megbízások teljesítése. Udvarias kommunikáció nevelıivel, társaival. Napszaknak megfelelı köszönési módok használata. Kulturált étkezés: kés, villa használata. Az asztalterítés alapvetı szabályainak ismerete. Tudja ki volt Fekete István. 1-2 mővének felsorolása.

66

Környezetismeret

A CSALÁD A család bemutatása, családtagok. A tanuló személyi adatai. A családtagok kapcsolata. Munkamegosztás a családban A tanuló napirendje. Rajzos napirend készítése. A házimunkában vállalt feladatok ellátása. Rokoni és baráti kapcsolatok ápolása. Megemlékezés a családtagok születés- és névnapjáról, a barátok névnapjáról. Viselkedéskultúra: ajándékátadás, átvétel, a közös játék szabályai. Szituációs játékok. Foglalkozások A szülık foglalkozása Az iskolában dolgozó felnıttek foglalkozása munkája Az iskola környékén dolgozó emberek munkájának megfigyelése (postás, óvónı, eladó stb.) Mentısök, tőzoltók, rendırök munkája. foglalkozás - munka - munkaeszközök egymáshoz rendelése Tanulmányi séta. A LAKÓHELY ISMERETE A település (településrész) neve. A tanuló lakóhelyének pontos címe. Iskolától az otthonig. Utcanevek az ismert útvonalon. Szóbeli beszámoló, hogyan jut el az otthontól az iskoláig. A szőkebb lakóhely legfontosabb intézményei, középületei: városi rendelı, Petz Aladár Megyei Kórház, gyógyszertárak, iskolák a környéken, óvodák, a városi könyvtár, bevásárlóközpont. Tanulmányi séta az iskola környékén. KÖZLEKEDÉS Közlekedési eszközök a lakóhelyen. Helyes viselkedés jármőveken, a közlekedés illemszabályai. A gyermekbalesetek okai, megelızésük. Közlekedési eszközök csoportosítása választott szempontok szerint. Helyes magatartásformák gyakorlása dramatikus játékokkal. Szabályok, jó tanácsok a közlekedéssel, a baleset-megelızéssel kapcsolatosan.

Személyi adatainak ismerete. Családtagok száma. A közeli rokoni kapcsolatok felismerése. Közeli rokoni kapcsolatok megnevezése.

Rendszeres munkavállalás a házimunkából, beszámoló annak elvégzésérıl. Ajándékkészítés szüleinek, nagyszüleinek, testvérének születés- és névnapjára. Kulturált viselkedés vendégségben.

Szülık foglalkozásának ismerete. Az iskolában dolgozó felnıttek munkájának ismerete. Tudja igazgatója nevét Legalább öt foglalkozás és a hozzá tartozó fı tevékenységek ismerete. Segítségnyújtó foglalkozások, telefonszámaik ismerete. Győjtımunka.

Az otthon és az iskola közötti útvonal utcaneveinek ismerete. Fogalmak: utca, út, játszótér, park, emlékmő, szobor.

A közvetlen lakóhelyén 2-3 középület vagy intézmény megnevezése, rendeltetéseinek ismerete.

Közlekedés, tájékozódás: A gyalogos közlekedés legfontosabb szabályai (átkelés az úttesten, a közlekedési lámpa jelzéseinek, a közúti táblák és azok jelentésének ismerete). A közlekedés helyszínei: járda, úttest, gyalogátkelıhely. Veszélyhelyzetek felismerése.

67

Környezetismeret

AZ ÉLETTELEN TERMÉSZET ALAPISMERETEI Az évszakok. Az évszakok sorrendje, a hónapok neve és sorrendje, napszakok váltakozása. Az évszakokhoz kapcsolódó ünnepek, jelképek, helyi szokások megismerése. Részvétel az ünnepeken, megjelenítés dramatikus játékokkal. Az idıjárás elemeinek megfigyelése: napsugárzás, hımérséklet, szél, felhızet, csapadék. Egyszerő beszámoló a napi idıjárásról szóban, rajzban. A víz megjelenési formái a természetben, érzékszervi megtapasztalása évszakonként Az idıjárás okozta veszélyhelyzetek felismerése tapasztalatból, képrıl, filmrıl. Védekezési lehetıségek a balesetek megelızésére. Használati tárgyaink anyaga. Halmazállapotváltozás

Játékok a levegıvel.

Játékok a folyadékokkal.

AZ ÉLİ TERMÉSZET ALAPISMERETEI A közvetlen környezetben elıforduló gyakori növények megfigyelése. Elemi ismeretek a növénygondozásról. A gyümölcsök, zöldségfélék érzékszervi vizsgálata, felhasználása táplálkozásunkban.

A évszakok, hónapok, napszakok pontos felsorolása. A helyes napirend kialakítása. Ünnepek ismerete, megjelenítésük rajzzal, azok felismerése képeken.

Az idıjárás elemeinek felsorolása.

A víz különbözı megjelenési formáinak felismerése: esı, harmat, hó, zúzmara, dér, jég, köd, pára. A fa, fém, üveg, textil, papír felismerése, megnevezése. A tárgyak csoportosítása anyaguk alapján. Összefüggés felismerése a tárgyak anyaga és rendeltetése között. A természetes anyagok elınyei. A tárgyak méretei: megfelelı mérıeszköz kiválasztása. Játékok a levegı jelenlétének és nélkülözhetetlenségének bizonyítására. A szellıztetés fontossága. Spontán megnyilatkozások: levegıszennyezés, tiszta levegı fontossága. Játékok a vízzel, színes folyadékokkal. Annak felismerése, hogy a víz az emberek, állatok, növények számára nélkülözhetetlen. A szobanövények gondozása, mimetikus játékok. A vízzel való takarékoskodás lehetıségei, otthon és az iskolában. A vizek tisztaságának óvása. Az élı és élettelen felismerése, jellegzetes jegyeinek felsorolása, összehasonlítása. A fa részeinek felismerése, felsorolása, szakszerő elnevezések használata, ábrázolása egyszerő rajzzal. A változás észrevétele. A virág részeinek felsorolása, ábrázolása rajzban. Élısarok kialakítása. Alapvetı gondozási ismeretek Néhány gyümölcs megnevezése, fıbb jellemzıi megjelenítése rajzzal.

68

Környezetismeret

A közvetlen környezetben elıforduló állatok, Háziállatok felismerése, megnevezése. társállatok megfigyelése. A sokféleség bemu- Alapvetı gondozási ismeretek. tatása. A vadon élı és a háziállatok életmódja A környék madarainak védelme. közötti alapvetı különbségek. A madarak és emlısök közötti érzékszervekkel megtapasztalható különbségek. Állatmesék és a valóság. Séta az állatkertben, kirándulás egy faluba. TESTÜNK, ÉLETMŐKÖDÉSÜNK Testünk részei. Szervezetünk megfigyelhetı ritmusai. Érzékszerveink szerepe a környezet megismerésében. Az egészség és betegség. Az évszakoknak, az idıjárásnak megfelelı öltözködés. Helyes tisztálkodási szokások. Érzékszerveink óvása. Baleset-megelızés, segítségkérés. A rendszeres, változatos táplálkozás fontossága.

A testrészek felismerése, megnevezése Saját testének életmőködésének megfigyelése. Az érzékszervek megnevezése. Egészséges állapottól való eltérés észrevétele, jelzése, szituációs játékok. Önálló tisztálkodás, öltözködés bemutatása a gyakorlatban.(kéz- és arcmosás, fogápolás) Kultúrált étkezésre törekvés. Rajzos étrend készítése.

69

Környezetismeret

2. évfolyam Heti óraszám: 1 óra Éves óraszám: 37 óra Óraterv: Témakör 1. Megismerési módszerek alapozása 2. Közlekedés 3. Élettelen természet alapismeretei 4. Az élı természet alapismeretei 5. Testünk és életmőködései 6. Tájékozódási alapismeretek 7. A lakóhely ismerete 8. Szabadon felhasználható Összesen:

Óraszám folyamatos 3 7 8 4 9 4 2 37

A következı tanév fejlesztési feltételei Megfigyeléseirıl, tapasztalatairól a tanuló tudjon szóban beszámolni tanítói kérdések alapján. Tapasztalatait rögzítse tanítói segítséggel. Ismerje fel a tanult jelenségeket rajzról, képrıl. Ismert témakörben csoportosítson megadott szempont szerint. Legyen képes méréseket végezni, használja helyesen a tanult mértékegységeket. Használja helyesen a napszakok nevét. Sorolja fel az évszakokat és a hónapokat helyes sorrendben. Nevezze meg az évszakok jellemzı idıjárási jelenségeit. Mutasson be a tanult élılények közül egyet, sorolja fel jellemzı jegyeit. Tájékozódjon jól saját testén. Ismerje és használja pontosan a helyet, helyzetet jelentı (elıtte, mögötte, közötte, alatta, fölötte, mellette) kifejezéseket. Nevezze meg otthona és az iskola között lévı legfıbb közlekedési veszélyforrásokat, ismerje azok elkerülésének módját. Ismerje lakóhelye fıbb jellegzetességeit. Ismertessen egyet a település hagyományai közül. Tudja útbaigazítani az idegent lakóhelyén.

Tartalom


A MEGISMERÉSI MÓDSZEREK ALAPOZÁSA (FOLYAMATOSAN) Megfigyelés, leírás, összehasonlítás, csoportosítás, vizsgálódás a tanulók közvetlen környezetében lévı tárgyak, élılények érzékelhetı tulajdonságai körében. Becslések, egyszerő mérések alkalmilag választott és szabvány egységekkel tanítói segítséggel. Tapasztalatok kifejése élıszóban, rajzban. Mi a környezet? Tedd széppé a környezetedet!

Összehasonlítások az érzékletek alapján, megfigyelések rögzítése írásban tanítói irányítással. Rövid szóbeli vagy írásbeli kérdésre írásbeli válasz adása önállóan. Mértékegységek használata: m, dm, cm, kg, dkg; l, dl; óra, perc, nap, hét, hónap, év; °C. Kérdések megfogalmazása összefüggések keresésekor és véleménye elmondása helyzetelemzéskor. Különbözı győjtemények készítése és rendezése.

70

Környezetismeret

TÁJÉKOZÓDÁSI ALAPISMERETEK Út az otthontól az iskoláig, az iskola környékének ismerete. Az iskola épülete és a környezet megfigyelése esztétikai szempontból. Társas kapcsolatok az iskolában. Barátságok kialakítása, ápolása. Szabadidıs programok: A szabadidı hasznos eltöltése. Könyvek, TV-mősorok, társasjátékok bemutatása, ajánlása egymásnak. Beszámoló az otthoni szabadidıs tevékenységrıl. A CSALÁD A családtagok közös és önálló tevékenysége. Helyes idıbeosztás. A család napirendje hétköznapokon, hétvégén, ünnepnapokon. Fényképek győjtése, élménybeszámoló közös családi programokról. A család ünnepei A LAKÓHELY ISMERETE A település és környékének jellemzı felszíni formái, vizei. Ismerkedés a lakóhely központjával. Tanulmányi séta a város központjába. A városközpont épületeinek összehasonlítása a lakótelep épületeivel. Kulturális intézmények megismerése a lakóhely központjában. Viselkedéskultúra a kulturális intézményekben. Látogatás a Városi Könyvtárban. Mozi - és színházlátogatás (bábszínház). A településhez főzıdı hagyományok, mesék, mondák, történetek.

Az iskola épületének bemutatása 2-3 jellemzıvel. Összehasonlítás más iskolákkal.

Helyes és helytelen viselkedés megkülönböztetése, 2-3 pozitív emberi tulajdonság felsorolása. A tanult viselkedési formák alkalmazása a gyakorlatban. Az iskolai és az otthoni szabadidıs tevékenységeken, kirándulásokon, versenyeken, vetélkedıkön való részvétel.

Beszámoló 4-5 mondatban a család közös programjairól. Rajzos napirend készítése - helyes idıbeosztással (munka- pihenés- szórakozás-alvás megfelelı arány) - szóbeli beszámoló. A családi ünnepek felsorolása.

Természeti formák megnevezése: síkság, dombság, folyók, tavak, hegyek, völgyek. Képekrıl a lakóhely központjában megtekintett épületek felismerése. (A városháza, mőemlékházak, a Székesegyház, Karmelita templom, Köztársaság tér, Káptalan domb, Széchényi tér, Xantus János Múzeum). Megyei Könyvtár, Gyıri Nemzeti Színház, egyéb középületek Beszámoló a kulturális élményekrıl. Legalább 2-3 kulturális intézmény ismerete lakóhelye központjában. Az emberek élete régen és most.

KÖZLEKEDÉS Kulturált viselkedés megismerése, gyakorlása A kerékpáros közlekedés szabályai Közleketömegközlekedési eszközökön. dési táblák: kerékpárút, kerékpárral behajtani A kerékpáros közlekedés szabályai. tilos, gyalog és kerékpárút, kerékpárút vége... Közlekedési vetélkedı A kerékpáros közlekedés szabályaira vonatSzabályok, jó tanácsok kozó ismereteinek alkalmazása. a közlekedéssel, a baleset-megelızéssel kap- Veszélyhelyzetek felismerése. csolatosan.

71

Környezetismeret

AZ ÉLETTELEN TERMÉSZET ALAPISMERETEI A víz Tanulmányi séta egy természetes vízhez. Vízminta győjtése, vizsgálata. Természetes víz - ivóvíz, A víz szerepe az ember és az élılények életében. Halmazállapotváltozások. A földi élet feltételei: a víz, a levegı, a napfény. A levegı, a levegı tisztasága. Az idıjárás hatása az élılényekre.

A víz jellemzıinek ismerete, jelentısége. Szennyezı anyagok felsorolása: háztartási szemét, olaj, benzin.

Olvadás. A levegı jelentısége. Az idıjárást a napsugárzás, a levegı és a víz együttes hatása alakítja. Az idıjárásnak megfelelı öltözködés. Folyamatos megfigyelés: az évszakok idıjárása Az érzékszerveink szerepe környezetünk (hımérséklet, szél erıssége, napsütés, felhızet, csapadék). megismerésében. A közvetlen környezetben lévı tárgyak és Érzékelhetı tulajdonságok: alak, szín, felület, élelmiszerek érzékelhetı tulajdonságainak összenyomhatóság, illat, íz, hang. megtapasztalása. Anyagok fajtáinak ismerete: fa, textil, üveg, Mérhetı és nem mérhetı tulajdonságok. Az anyagok csoportosítása, tulajdonságai és papír, fém, ásvány, mőanyag, cserép. Tapasztalatok lejegyzése, rendezése tanítói felhasználhatósága közötti kapcsolat. segítséggel. Élelmiszerek fajtái, csoportosításuk. Élelmiszerek. AZ ÉLİ TERMÉSZET ALAPISMERETEI Az erdı, mezı élıvilága. A termesztett és vadon élı növények megfigyelése, csoportosításuk felhasználás szerint. A vadon élı és tenyésztett állatok.

Az állatok viselkedésének megfigyelése, leírása összehasonlítása. Utódgondozás az állatvilágban. Tanulmányi séta az erdıben - (tavasszal)A természet ébredése: növények, állatok életében bekövetkezett változások. Tájékozódás az idıben. Az idı és életmód kapcsolata, az élılények változásának megfigyelése. TESTÜNK, ÉLETMŐKÖDÉSÜNK Életmőködéseink fıbb jellemzıi, legfontosabb szerveink szerepe életünkben. Helyes táplálkozás: naponta többször, rendszeresen, változatosan, a gyümölcs szerepe. Hogyan kerül a kenyér az asztalunkra?

Anyaggyőjtés nevelıi irányítással (könyvtár). A fa részeinek megnevezése. A fa részei: gyökér, törzs, lomb (vadgesztenye, akácfa) Az erdı állatai: földigiliszta, erdei csiga, ászkarák, százlábú, pók, hangya, ız, szarvas, róka, vaddisznó, rigók, bagoly, mókus A megfigyelt erdei állatok felismerése, megnevezése. Madárvédelem az erdıben. Növekedés, fejlıdés, pusztulás.( egy-több évig élı növények, állatok, lombhullatás, téli álom, költözı madarak.

Helyes napirend kialakítása. Mozgás, táplálkozás, légzés, fejlıdés. Belsı szerveink mőködése. Kulturált táplálkozási szokások bemutatása, betartása közös étkezések idején. Séta egy élelmiszerboltban, áruházban és a

72

Környezetismeret

A tej fontossága. Teríték készítése, különbözı alkalmakra. Helyes fog- és testápolás. A fogorvos és az orvos gyógyító munkája.

tapasztalatok megfogalmazása szóban, rajzban. A helyes fog- és kézmosás gyakorlása, napi tisztálkodás fontossága. Dramatikus játékok a betegség, baleset, gyóA környezet szervezetünkre gyakorolt káros gyítás, gyógyulás témakörében. Ártalmak: napsugárzás, hı, zaj, szennyezett hatásai levegı, víz, talaj, erıs fény, a képernyı hatáEgészség, sport: a testmozgás, edzés, edzettség összefüggése sa, vérszívó élısködık. A napi testmozgás, tiszta levegın való tartózaz egészséggel. kodás fontossága.

73

Környezetismeret

3. évfolyam Heti óraszám: 1 óra Éves óraszám: 37 óra Témakörök Az élı természet alapismeretei Testünk és életmőködésünk Az élettelen természet alapismeretei Tájékozódási alapismeretek, országismeret Közlekedés Új anyag feldolgozására összesen Összefoglalásra, ellenırzésre Szabad felhasználásra Összesen

Óraszám 13 óra 5 óra 3 óra 8 óra 2 óra 31óra 5 óra 1 óra 37 óra

A következı tanév fejlesztési feltételei A tanuló rögzítse írásban tapasztalatait, megfigyeléseit, méréseit az elızetesen megbeszélteknek megfelelı módon. Tapasztalatai alapján döntsön mondatok, rövid szövegek igazságtartalmáról. Olvassa le helyesen a hımérıt. Használja helyesen a tanult mértékegységeket. Nevezze meg az anyag halmazállapotait, azok néhány jellemzıjét. Közvetlen környezetébıl nevezzen meg példákat a halmazállapot-változásra. Használja helyesen az oldódás, olvadás szavakat. Ismerje a mentık, tőzoltók, rendırség telefonszámát, értesítésük módját. Nevezzen meg környezetébıl néhány fontosabb jellemzı élılényt. Sorolja fel az élılények életfeltételeit. Ismerje, hogyan kerülhetık el a betegségek. Tudja megkülönböztetni az egészséges és a beteg állapotot. Tájékozódjon az iskola környékérıl készített térképvázlaton. Állapítsa meg helyesen iránytő segítségével a fı világtájakat. Nevezze meg a település jellemzı felszíni formáit, vizeit, nevezetes épületeit, közlekedési eszközeit. Ismertessen egyet a település hagyományai közül. Tudja útbaigazítani az idegent lakóhelyé Témakörök A megismerési módszerek alapozása (folyamatosan) Megfigyelés, leírás összehasonlítás csoportosítás vizsgálódás, egyszerő kísérletek végzése a tanulók közvetlen környezetében lévı tárgyak, élılények érzékelhetı tulajdonságai körében, a folyamatok nyomon követése, egyszerő természeti jelenségek felismerése. Becslések, egyszerő mérések szabvány egységekkel (m, dm, cm, mm, t, kg, g, l, dl, cl, ml, hl, óra, perc, másodperc, Celsius fok) tanítói segítséggel. A tapasztalatok általánosítása. Ismerkedés a közvetlen tapasztalással nem megszerezhetı ismeretek forrásaival (gyermekenciklopédiák, egyszerő képes határozók, térképek, álló- és mozgóképek). A tapasztalatok kifejezése élıszóban, rajzban, írásban tanítói segítséggel.

74

Környezetismeret

Tevékenységek A tapasztalatok lejegyzése, rendezése tanítói segítséggel. Egyszerő kísérletek megfigyelése és elvégzése. Oksági összefüggések keresése a kísérletek tapasztalatai és a mindennapi tapasztalatok között. Mérések méréssorozatok végzése. Tapasztalatok megjelenítése egyszerő ábrával, rajzzal. Saját korábbi tapasztalatok beépítése. Gyermekenciklopédiák, könyvek használata adott feldolgozási algoritmus segítségével. Tévémősorok, reklámok és az azokban elıforduló helyes és téves tájékoztatások megfigyelése, elemzése (pl. táplálkozás, gyógymódok). Tanulói teljesítmény Minimális teljesítmény

Tartalom Az élı természet alapismeretei A növények életéhez nélkülözhetetlen környezeti feltételek vizsgálata. A környezet változásainak (pl. fény, talaj, idıjárás, szennyezı anyagok) hatása a növények életére. A növényi élet évszakos ritmusa. Az állatok életéhez nélkülözhetetlen környezeti feltételek vizsgálata. A környezet változásainak hatása az állatok életére. Az állatok évszakok szerinti viselkedése. A növények és állatok kapcsolata, egymásrautaltsága. Helyes viselkedésünk a természetben. A vizek, vízpartok életközössége (hínáros, nádas, virágos növények, fák, férgek, csigák, kagylók, rovarok, békák, madarak, emlısök). A mezı életközössége (növények, rovarok, madarak, emlısök). Tápláléklánc, táplálékhálózat. Tevékenységek A növények változásának folyamatos megfigyelése. Egyszerő kísérletek az életfeltételek bizonyítására. Séta a vizek, vízpartok élıvilágának megfigyelésére. Különbözı állatok viselkedésének, életmódjának, az élıhelyükhöz és más élılényekhez főzıdı kapcsolataiknak megfigyelése a valóságban, valamint álló- és mozgóképen. Az ember szerepének tisztázása a környezetében élı más élılények életfeltételeinek alakításában. Pozitív és negatív emberi tevékenységek és ezek következményei.

75

A növények életfeltételeinek ismerete. Tudja, hogyan változnak a növények a környezet változásai hatására (fény, talaj, idıjárás, szennyezı anyagok, stb.). Érti a növényi élet szakaszos ritmusát. Megnevez környezetébıl néhány fontosabb növényt. Ismeri az állatok életfeltételeit. Meg tud nevezni környezetébıl néhány fontosabb állatot. Tudja milyen hatással lehet a környezet változása az állatok életére. Érti az állatok évszakok szerinti viselkedését. Tudja, hogy a természetben a növények és állatok egymásra vannak utalva. (tápláléklánc, táplálékhálózat) Ismeri a vizek, vízpartok életközösségét (hínár, nád, virágos növények, fák, férgek, csigák, kagylók). Ismeri a mezı életközösségét (növények rovarok, madarak, emlısök).

Környezetismeret

Testünk és életmőködésünk Testünk mérhetı tulajdonságai. Életünk nélkülözhetetlen környezeti feltételeinek vizsgálata. A környezet változásainak hatása életünkre. Egészséges életmód. A táplálkozás, táplálkozási ártalmak. Helyes napirend. Az egészség és a sport. Testünk izmai, a légzés, A betegség tünetei (rossz közérzet, láz, fájdalom, hasmenés, hányás, vérzés). A leggyakoribb fertızı betegségek és megelızésük. A védıoltások fontossága. A beteglátogatás, betegápolás szabályai. A kuruzslás veszélyei. Találkozás önmagaddal. Tevékenységek Az életjelenségek változásainak megfigyelése, mérése. Saját tapasztalatok megbeszélése, öszszehasonlítása a társakéval. Változatos étrend összeállítása. Gyümölcssaláta készítése. A magatartási és illemszabályok, valamint a betegségek, balesetek megelızése közötti oksági összefüggések keresése (pl. kézmosás, zsebkendıhasználat, lázmérés, séta). Dramatikus játék során a helyes egészségszokások gyakorlása. Az élettelen természet alapismeretei A környezetben elıforduló anyagok mérhetı tulajdonságai. A változások megfigyelése. A hımérséklet változása. A halmazállapot-változások a mindennapi életben. A víz elıfordulási formái a természetben. Az idıjárási jelenségek és az anyag tulajdonságainak változása. Fagyás, olvadás, párolgás, forrás, lecsapódás megfigyelése. Az olvadás és oldódás megkülönböztetése. Az égés. Éghetı és éghetetlen anyagok. Az égés mint veszélyforrás. A tőz haszna és kára. Mi okozhat tüzet a háztartásban? Veszélyre figyelmeztetı jelek és jelzések. (elektromos készülékek, gyufa, karácsonyfa, gyertya, cigaretta). Vizsgálódás mágnesekkel. Vonzás, taszítás megfigyelése. Mágneses mőködéső eszközök környezetünkben (zárak, sakktábla).

76

Tudja melyek a test mérhetı tulajdonságai (tömeg, magasság, egyéb méretek). Használja helyesen a tanult mértékegységeket. Ismeri azokat a környezeti feltételeket, melyek nélkülözhetetlenek életünkben, és ezek változása hogyan hat az emberre. Oksági összefüggések keresése. Ismeri az egészséges életmód jellemzıit, különös tekintettel a táplálkozásra. Fel tudja sorolni a táplálkozási ártalmakat. Tud összeállítani helyes napirendet. Észreveszi az egészség és a sportolás közötti oksági viszonyt. Tudja, hogyan mőködnek testünk izmai, mi a légzés szerepe életünkben. Fel tudja sorolni a betegség tüneteit. Ismeri a leggyakoribb fertızı betegségeket és megelızésük módját. A védıoltások szerepe a betegségek megelızésében. Tudja a betegápolás legfontosabb feladatait és a beteglátogatás szabályait, illemtanát. Különbséget tud tenni a gyógyítás és kuruzslás között. Önismeret az életkornak megfelelıen.

Írásban rögzíti tapasztalatait, megfigyeléseit, méréseit. Leolvassa helyesen a hımérıt. Megnevezi az anyagok halmazállapotát, azok néhány jellemzıjét. Közvetlen környezetébıl megnevez példákat a halmazállapot-változásra. Helyesen használja az oldódás, olvadás szavakat. Ismeri a mentık, tőzoltók, rendırség telefonszámát, értesítésük módját.

Az égés feltételei. A tőz haszna és kára. Tőzoltás lehetıségei.

A mágnes mőködése.

Környezetismeret

Tevékenységek Megfigyelések, tapasztalatok, mérési eredmények rögzítése írásban önállóan, elızetes megbeszélés után. Mondatok, rövid szövegek igazságtartalmának eldöntése tapasztalatok, megfigyelések alapján. Rövid szóbeli beszámoló a megfigyelésekrıl, tapasztalatokról. Tapasztalatszerzés a különbözı anyagok halmazállapotainak fıbb jellemzıirıl. A halmazállapot-változás megtapasztalása, feltételeinek elıállítása. Oksági összefüggések keresése a halmazállapotváltozás és egyes hétköznapi jelenségek között. A levegı páratartalmának, a gız feszítı erejének bizonyítása. Az anyagok változása, az annak folyamán megfigyelhetı tulajdonságok észrevétele (pl. égés, oldódás, forrás). Teendık tőz (pl. épülettőz, erdıtőz, ruhatőz) esetén. Önmentési gyakorlat. Különféle tőzoltási módszerek (homok, hab, víz). Gyors kivonulás az iskolai tőzriadó terv szerint. Pánikhelyzet elkerülése. A tőzoltók telefonszáma. Mit vonz a mágnes? Játékos vizsgálódások különféle anyagokkal. Következtetések megfogalmazása. Tájékozódási alapismeretek, ország ismeret A tárgyak alaprajza. Kicsinyítés rajzolással. Útvonalrajzok, térképvázlatok, térképszerő ábrázolások ismert tereprıl. A valóság térképi ábrázolása jelekkel. Az iránytő. A négy fı világtáj. Felszíni formák. Folyóvizek, állóvizek. A folyóvíz és a szél (idıjárás) felszínformáló munkája. Földünk, hazánk, lakóhelyünk. Elemi tájékozódás Magyarország domborzati térképén. A lakóhely megjelölése Magyarország megyéinek térképén. Hagyományok. Élet a fıvárosban és az ország más vidékein. Hazánk fıvárosa Budapest. Ismerkedés a fıváros nevezetes – a gyerekek szempontjából érdekes – épületeivel, létesítményeivel, helyeivel. Tevékenységek Egyszerő alaprajzok készítése. Útvonalak berajzolása az alaprajzba. Térképszerő képes ábrázo-

77

El tudja készíteni a tárgyak alaprajzát kicsinyítéssel. Ismert tereprıl térképvázlatot készít jelekkel, útvonalrajzokkal. Tájékozódik az iskola környékérıl készített térképvázlaton. Iránytő segítségével megállapítja a fı világtájakat. Ismeri a felszíni formákat, megkülönbözteti az állóvizeket a folyóvizektıl. Meg tudja nevezni a település jellemzı felszíni formáit, vizeit. Magyarország megyéi térképén megjelöli lakóhelyét. Ismertet legalább egyet a település hagyományai közül. Tájékozódás Magyarország domborzati térképén. Ismeri fıvárosunkat, annak jellemzıit össze tudja hasonlítani a vidékkel. Lakóhelyén útba tud igazítani egy idegent. Megnevezi lakóhelye néhány nevezetes épületét.

Környezetismeret

lások, térképvázlat készítése az iskola környékérıl. A térképvázlaton az útvonalak bejelölése, bejárása. Szimbolikus jelek alkalmazása. Tájékozódás iránytő segítségével. A felszíni formák megismerése tanulmányi séta, videofilmek, képek segítségével. Kialakításuk terepasztalon vagy homokozóban. Személyes élménybeszámolók, tv, video, dia, könyvek alapján életképek Magyarországról. Budapest nevezetességei, várostörténete: Országház (jelképek), Duna, hidak, Vár, Gellérthegy, Állatkert, Margit-sziget, múzeumok, színházak, bevásárlóközpontok, közlekedés. Közlekedés A lakóhely jellemzı közlekedési eszközei. A helyi és távolsági tömegközlekedés eszközei. Helyes és helytelen utazási szokásaink. A gyerekek mint balesetek okozói.

Megnevezi a település jellemzı közlekedési eszközeit. Ismeri a balesetmentes közlekedés legfontosabb szabályait.

Tevékenységek Utazás tömegközlekedési eszközökön. A szabályok tudatosítása. Helyes magatartásformák bemutatása, gyakorlása valós helyzetekben (információ, jegyváltás). A gyermekbalesetek és a veszélyhelyzetek okainak keresése. Kapcsolat keresése a viselkedés és a gyermekbalesetek között.

78

Környezetismeret

4. évfolyam Heti óraszám: 2 óra Éves óraszám: 74 óra Témakörök Az élı természet alapismeretei Testünk és életmőködésünk Az élettelen természet alapismeretei Tájékozódási alapismeretek, országismeret Közlekedés Új anyag feldolgozására összesen Összefoglalásra, ellenırzésre Kísérletre, kirándulásra Szabad felhasználásra Összesen

Óraszám 27 óra 10 óra 5 óra 16 óra 2 óra 60 óra 10 óra 3 óra 1 óra 74 óra

A megismerési módszerek alapozása Megfigyelés, leírás, összehasonlítás, vizsgálódás, egyszerő kísérletek végzése, a tanulók közvetlen környezetében lévı tárgyak, élılények érzékelhetı tulajdonságai körében. A folyamatok nyomon követése, következtetések, egyszerő összefüggések felismerése. Önálló mérés a gyakori szabványmértékegységek alkalmazásával. Az ismeretforrások (gyermekenciklopédiák, egyszerő képes határozók, térképek, álló- és mozgóképek) felhasználása a megismeréshez tanítói segítséggel. A tapasztalatok rögzítése élıszóban, rajzban, írásban tanítói segítséggel. Tevékenységek A tapasztalatok lejegyzése, rendezése, elemzése tanítói segítséggel. Folyamatos megfigyelés. Méréssor megtervezése, végzése. Az egyéni ismeretszerzés megalapozása. Búvárkodás a könyvtárban. Önálló beszámolók a könyvtári tájékozódás eredményérıl. Összefüggı feleletek tanítói kérdésekre. A jelenségek megfigyelésével, okok keresésével következtetések levonása. A továbbhaladás feltétele A tanuló keressen a tankönyvön kívül más ismerethordozókból a tananyaghoz kapcsolódó információkat. Tanítói kérdésre néhány mondatos összefüggı felelettel válaszoljon. Mutasson be egy-egy ismert növényt, emlıst, madarat, gerinctelen állatot a lakóhely környezetébıl. Nevezze meg az életükhöz szükséges környezeti feltételeket. Nevezzen meg a környezetébıl környezetszennyezı forrásokat, ismerje azok egészségkárosító hatásait. Legyen képes méréseket végezni a tanult körben az emberi testen, nevezze meg a tanult élettani jellemzıket. Tudja, hogyan ırizheti meg egészségét, és mi veszélyezteti azt leginkább Ismerje a domborzat jelölését a térképen. Találja meg lakóhelyét, nagy tájainkat Magyarország domborzati térképén. Ismerje lakóhelyének védett természeti értékeit. Mutassa be a lakóhelyéhez közeli kirándulóhelyek egyikét. Nevezze meg a különbségeket az eltérı településtípusok között. Tudja, hogyan lehet megközelíteni a szomszédos településeket. Nevezzen meg vészhelyzeteket jármővel való közlekedés, kerékpározás közben. Nevezze meg lakóhelyén élı népcsoportokat.

79

Környezetismeret

Tanulói teljesítmény Minimális teljesítmény

Tartalom Az élı természet alapismeretei A tanuló környezetében megfigyelhetı élıhelyek jellemzıi. Az erdı, a füves és vizes élıhelyek néhány gyakori jellegzetes növény- és állatfajának jellemzıi (mérete, testfelépítése, jellemzı részei, szervei, táplálkozása, szaporodása, változása, illetve viselkedése, alkalmazkodása). Az ember hatása az élıhelyekre. A természet védelmének fontossága, védett helyi természeti értékek. Tevékenységek Egyszerő összefüggések keresése az élılény élıhelye, életmódja és testfelépítése között. A helyi környezet és az élılények környezetalakító hatásának vizsgálata. A lakóhelyen megfigyelhetı néhány lágy- és fás szárú növény, valamint néhány emlıs, madár, gerinctelen állat tulajdonságainak rendszerezett megismerése, ezek táplálékláncba sorolása. Annak észrevétele, hogy jelen cselekedeteink befolyásolják a jövıt. Kapcsolat keresése az ember tevékenysége és a természet veszélyeztetettsége között. Testünk és életmőködésünk Az ember életkori szakaszai. A különbözı korú emberek szervezetének, életmőködéseinek, viselkedésének összehasonlítása. Helyes és helytelen szokásaink. Az egészséget károsító szokások (dohányzás, alkoholfogyasztás, kábítószerezés) kialakulása, veszélye, felkészülés az elutasításukra. A reklámok hatása életmódunkra.

Élıhelyek jellemzıi. A különbözı élıhelyek jellegzetes élılényeinek bemutatása. Ismerjen egy-egy élılényt (ismert növényt, állatot), tudja az életükhöz szükséges környezeti feltételeket. Sorolja fel a virág és a fa részeit. Természetvédelem fontossága. Ismerje a helyi természeti értékeket.

Élılény- élıhely –életmód -testfelépítés kölcsönhatása. A lágy és fás szárú növények jellemzıi. A növények és állatok táplálékláncba rendezése. Az emberek felelıssége a környezet védelme érdekében. Környezetszennyezı források megnevezése.

Ismerje az emberi életkor különbözı szakaszait. Hasonlítsa össze a különbözı korú emberek szervezetének, életfunkcióinak, viselkedésének jellemzıit. A tanult körben legyen képes méréseket végezni az emberi testen. Ismerje a tanult élettani jellemzıket. Tudja, hogyan ırizze meg egészségét, mi veszélyezteti azt leginkább. Ismerje a környezetszennyezés egészségkárosító hatásait.

Tevékenységek Megfigyelés, és mérés a testen. A mérések rögzítése tanítói segítséggel. Dramatikus játékok az életkorok jellemzıirıl, helyes és helytelen szokásainkról. Drogprevenció. A reklámok elemzése az elérni kívánt hatás A reklám és valóság közötti kapcsolat. és a valóság összevetésével.

80

Környezetismeret

Az élettelen természet alapismeretei Az otthon tisztasága, szennyezı forrásai. Környezetünk tisztasága, szennyezettsége. A lakóhely levegıjének, vizeinek szennyezettsége. Szennyezı források a környezetben, a szennyezés hatása az élılényekre, az emberre. A megelızés, védekezés lehetıségei. Különválogató hulladékgyőjtés. A környezet szennyezıdése miatt kialakuló veszélyhelyzetek felismerése, az önvédelem lehetıségeinek megismerése. Földünk éltetıje a Nap. A Föld mozgásai. Idıjárás, éghajlat. Halmazállapot változások. Tevékenységek Folyamatos megfigyelések, egyszerő vizsgálatok, kísérletek a levegı, a víz a talaj tisztaságáról. Környezetünkbıl vett vízminták egyszerő vizsgálata. Egyszerő eljárás a víz tisztítására, szőrésére. Levegı-, víz-, talajvizsgálat érzékszervekkel és egyszerő eszközökkel (pl. nagyító, szőrıpapír). A lakóhely levegıtisztaságának megfigyelése. A különválogató hulladékgyőjtés jelentıségének felismerése és szükségességének belátása. A lakóhely környezetében elıforduló anyagok összetettségének észrevétele. Kapcsolat keresése az egyes anyagok tulajdonságai és a környezetszennyezés között (füst, por, zaj, szennyvíz). Jelenlegi viselkedésünk, szokásaink és azok jövıbeli környezeti hatásai közötti egyszerő összefüggések felismerése. A Nap energiájának felhasználása a jövıben. Feldolgozás csoportmunkában, kutatás, búvárkodás. Tájékozódási alapismeretek, ország ismeret A domborzat és a vízrajz ábrázolása a térképen. Különbözı domborzatú tájak, legnagyobb folyóink, tavaink felismerése Magyarország domborzati térképén. „Amirıl a térkép mesél…” A vizek ábrázolása a térképen. Tájékozódás Magyarország közigazgatási térképén.

Rendelkezzen a tankönyvön kívül, más ismerethordozókból nyert információkkal. Néhány mondatos összefüggı felelettel válaszoljon a tanító által feltett kérdésre. Tudja a szelektív hulladékgyőjtés jelentıségét. Ismerje a környezetében elıforduló anyagok és a környezetszennyezés közötti összefüggést.

A napenergia jelentısége.

Ismeri a domborzat jelölését a térképen. Megtalálja nagy tájainkat Magyarország domborzati térképén. Ismeri lakóhelye védett természeti értékeit. Be tudja mutatni a lakóhelyéhez közeli kirándulóhelyek egyikét. Ismeri a vizek ábrázolását a térképen. Tájékozódik Magyarország közigazgatási térképén valamint lakóhelye térképén.

81

Környezetismeret

A lakóhely a térképen. Magyarország tájai. Hazánk természeti szépségei, kulturális emlékei, értékei. Településtípusok (város, falu, tanya). Népcsoportok, kisebbségek hazánkban. Magyarok a határon túl. Híres magyarok, hírünk a világban. A lakóhely nevezetes szülöttei.

Ismeri Magyarország leghíresebb természeti és kulturális értékeit. Meg tudja nevezni a különbségeket az eltérı településtípusok között. Tudja, hogyan lehet megközelíteni a szomszédos településeket. Ismeri a kisebbség (népcsoport) fogalmát. Ismer híres magyar embereket.

Tevékenységek Közvetlen és közvetett tapasztalatszerzés a lakóhely jellemzı felszíni formáiról és felszíni vizeirıl. Vízzel való takarékosság. Tájékozódási gyakorlat a lakóhely térképével. Elemi szintő tájékozódás Magyarország domborzati térképén. A lakóhely megkeresése Magyarország térképén. Magyarország nagy tájainak felismerése jellemzı képek, leírások alapján. A lakóhely és környékének természeti és kulturális értékeinek megkeresése a térképen, felismerése képrıl. Tanulmányi séta. Jellemzı képek győjtése, Lakóhelyén élı népcsoportok megnevezése. rendezése. Élménybeszámolók. Tájékozódás arról, hogy magyarokon kívül más népek is élnek határainkon belül, és hogy magyarok élnek határainkon kívül is. Híres emberek fennmaradt emlékeinek felkutatása a lakóhely múltjából. Közlekedés A kerékpáros közlekedés szabályai. A kerékpározás haszna és veszélyei. A kerékpáros balesetek megelızése. Utazás megtervezése (vonat, autóbusz).

Ismeri a kerékpáros közlekedés szabályait. Meg tud tervezni egy elképzelt utazást. Tisztában van a jármővel való közlekedés és kerékpározás közben adódó vészhelyzetekkel.

Tevékenység Gyakorlatok a kerékpáros közlekedés szabályainak elsajátítására. Egyszerő utazás megtervezése menetrend segítségével. Közlekedési veszélyhelyzetek elemzése.

82

MŐVÉSZETEK

83

Ének-zene

Ének - zene Óraterv évfolyam heti óraszám éves óraszám -éneklés -zenehallgatás -zenei ismeretek

1-4. évfolyam 1 37 20 7 10

Alapelvek, célok Az ének-zene a szavak fölött "hangzó nyelv" élményével és az aktív zenei tevékenységekkel hat az érzelmekre, az emberi lélekre. A zenei nevelés középpontjában a zenei élmény áll, mely az élet minden mozzanatát tartalmassá, gazdagabbá teszi. Cél a zene megszerettetése, a zenei kifejezıeszközök megismertetése révén olyan motivációk kialakítása, melyek lehetıvé teszik a tanulók aktív részvételét a zenei kommunikációban. A zenei nevelés sajátos eszközei a zene megértésén, befogadásán és reprodukálásán keresztül lehetıséget teremtenek a harmonikus személyiség kibontakozásához. Kiemelkedıen fontos a zenei ízlésformálás, a zenei ítélıképesség fejlesztése, mert ez teszi lehetıvé az értékes mőalkotások felismerését és elfogadását, a kritikai képesség kialakulását. A zeneirodalom alkotásainak megismerésén keresztül más mővészeti ágakkal és mőveltségi területekkel is kapcsolat teremtıdik. A nemzeti kultúránk részét képezı magyar népzene és mőzene megismerése igen fontos a nemzeti identitás megırzésében. Zenei hagyományaink, az európai zenekultúra alkotásainak tanulmányozása és a távoli kontinensek zenei nyelvének megismerése együttesen segíti a tanulókat zenei világképük kialakításában. A zenének sokféle funkciója létezik, ezek között a megismerı, a szórakoztató, a gyógyító, a preventív szerep éppúgy megtalálható, mint a szocializáló. Ezért az éneklési készség fejlesztésekor nemcsak az életkornak megfelelı éneklés technikai képzésére, az éneklési kultúra kialakítására, az élményekbıl fakadó aktív zenélési kedv felkeltésére, továbbfejlesztésére kell hangsúlyt fektetni, hanem az értelmi, érzelmi kifejezés gazdagságára, az éneklés vagy éppen a tánc, a hangszerjáték személyiségépítı, teljes embert nevelı, közösségépítı, katartikus élményt magában rejtı funkciójára is, valamint az éneklés egészségfejlesztı funkciójára is. A zene megszerettetéséhez a zenemővek élményt nyújtó megismerésén és megértésén át vezet az út. Ehhez nélkülözhetetlen a felszabadult alkotó légkör, a közös éneklés és zenehallgatás örömteli megélése, a játékosság, a zenei élményt gátló feszültségek feloldása, a jó iskolai környezet, valamint a tanulók pozitív viszonya tanítójukhoz, zenetanárukhoz. A sokszínő, igényes és céltudatos zenei élmények alakítják az éneklés, az aktív muzsikálás igényét és a zenehallgatási szokásokat. Az énekhang minden gyermek veleszületett „hangszere”. Ezért az énekes tevékenységek a zenei foglalkozások alapját képezik. Az éneklés a zenei élmény elsıdleges forrása és az ismeretszerzés tapasztalati alapja. A mozgással, tánccal, játékkal egybekötött csoportos éneklés a közös muzsikálás, az egymásra figyelés és a közösségformálás mással alig pótolható lehetıségét kínálja. A ritmuskészség fejlıdése, amely a ritmusjátékok és az énekléshez kapcsolódó különféle mozgások nyomán gyorsan és látványosan halad, segíti az esztétikus, jól koordinált mozgás, a szép testtartás, a jó légzés, a jó fizikai állóképesség kialakítását, illetve erısödését. Az éneklési kultúra megalapozása, a szöveg tartalmának megfelelı érzelmek, karakterek zenei kifejezése az elıadói készséget gazdagítja.

84

Ének-zene

A néphagyománynak, népszokásoknak, a szőkebb zenei környezet kultúrájának fontos szerepe van a zene megszerettetésében, a zenei anyanyelv megismerésében. A zenei emlékezet, a belsı hallás fejlesztése, a zenei ismeretek elsajátítása megteremti a játékos alkotás, a zenei improvizáció feltételét. A gyermekek csoport elıtti éneklése, elıadása módot ad az egyéni készségek kibontakoztatására, a helyes önértékelés kialakítására és a kiemelkedı adottságú gyermekek fejlesztésére. A gyermekhangszerek használata fejleszti a hangszínhallást, és kedvet ébreszthet a rendszeres hangszertanuláshoz. A zenehallgatás az auditív befogadókészség fejlesztésének eszköze és a gyermeki élményvilág fontos része. Fejlesztési feladatok Zenei alkotóképesség Interpretáció Az énekhangra épülı tanítás elsı lépése a kifejezı „saját hangszer” megformálása, vagyis az éneklési készség fejlesztése és az éneklési kultúra kialakítása. Fejlesztési követelménye a dalok élménybıl kiinduló, a szövegtartalmat kifejezı megszólaltatása, a csoport egységes, szép közös éneklése helyes légzéssel, értelmes szövegkiejtéssel, helyes artikulációval, pontos dalkezdéssel és zárással. Énekes játékok, táncos dallamok elıadása mozgással, jó ritmusban, a dalok hangulatának megfelelıen. Daléneklés könnyő osztinátó kísérettel emlékezetbıl és kottából. Könnyő kétszólamú mővek éneklése. Improvizáció A kreativitás és a fantázia fejlesztése az önkifejezés sajátos formáinak megtapasztalása, kipróbálása a megismert zenei kifejezı eszközök felhasználásával. A zene és a szöveg, a zene és a mozgás, a zenei és a képi kifejezés összekapcsolása. A kreatív játékok a zene belsı lényegének megértésén túl segítenek az oldott, örömteli muzsikálásban. Megismerı és befogadóképesség Zenehallgatás A zenehallgatás értelmi és érzelmi erıket mozgósít, és hozzájárul a személyiség belsı harmóniájához. A fejlesztés során kialakuló értékrend lehetıvé teszi a mővészi értékek felismerését, a kritikai gondolkodást és az ízlés formálódását. A zenehallgatásban fontos az összefüggések megragadása, a morális, erkölcsi tartalmak felismerése, a zenei élmény átélése. A csend, a zaj, a zörej elkülönítése. A zeneértı és-érzı képesség fejlesztésének eredményeképpen a többször meghallgatott zenemővek felismerése, megnevezése, az emberi hangfajták, hangszerek hangszínének megkülönböztetése, a zenei karakterek különbségének, kifejezı erejének felfedezése. A zenehallgatás élményének megtapasztalása. Az emocionális érzékenység kifejlesztése. Zenei hallás és kottaismeret A zenei hallásfejlesztés célja, hogy aktivizálja az emlékezetet, a zenei képzeletet és a gondolati tevékenységeket. A zenei hallásképzés eredményeként eljuthatunk az önálló zenei gondolkodás kifejlıdéséig, amely magában rejti az összehasonlítás, a viszonyítás lehetıségét, a sorszerkezet és a rövid zenei formák felismerését, az absztrakciót, az analizálást, a szintetizálást és a fogalomalkotást. A hangzó zene és a kottakép megfeleltetésének kétirányú kapcsolata a zenei mőveleti képességek alapja. Ezt a kapcsolatot a zenei olvasás-írás elemi ismerete, a belsı hallás fejlesztése teremti meg. A zenei hallás fejlesztése a dallamhallás, a ritmusérzék, a tempó- és dinamikaérzék kialakítására irányul tanult dalokon. A hangszínhallás fejlesztése tegye képessé a gyerekeket hangsze-

85

Ének-zene

rek és énekkari szólamok felismerésére. A belsı hallás megalapozása, a zenei memória fejlesztése, a zenei élmény szóbeli, vizuális és mozgásos megfogalmazása a fejlesztı tevékenységrendszer fontos eleme. A zenei olvasás-írás alapjainak elsajátítása ebben az életkori szakaszban: a tanult dallami és ritmikai elemek felismerésére irányul betőkottáról és kottaképrıl; ismert dalok szolmizált olvasására és felismerésére kottaképrıl, kézjelrıl; valamint a megismert szolmizált hangok éneklésére dalokban, motívumokban, írására a tanult dó-helyekkel.

86

Ének-zene


1 óra 37 óra Tartalom


Dalanyag: Hajlik a meggyfa Szólj síp, szólj Ég a gyertya ég Kis karácsony Kis kacsa fürdik Éliás, Tóbiás Esik az esı Tüzet viszek Gólya, gólya gilice Mit játszunk lányok? Kirje, kirje Körtefa Bújj, bújj, zöld ág Iglice szívem Kis kece lányom Orgona ága Húzz, húzz, Katica Gyertek lányok ligetre Fehér liliomszál.

10 népdal, mődal, gyermekdal közös éneklése és játéka. Dalok felismerése jellemzı motívumok alapján

A dalok játékkal, mozgással, egységes hangszínnel, pontos ritmusban, megfelelı elıadásmódban való énekelése.

Zenei ismeretek Ritmus: Egyenletes lüktetés, motívumhangsúly, ütemsúly Elemi ritmusértékek a negyed és páros nyolcad értékő hang és szünet hangoztatása és írása. A kettıs ütem megfigyeltetése, tudatosítása, írása. Az ütemvonal, ismétlıjel és kettısvonal szerepe, alkalmazása. Az ismert dallami elemek utóritmizálása. Dallami elemek: Magas-mély képzet, pentaton dallamelemek. Szolmizációs szótagok: szó – mi, lá – szó - mi hangok megfigyeltetése, kézjele, elhelyezése a vonalrendszeren, (vonalközben, vonalon). Tapasztalatok győjtése a hangmagasságról. Olvasás-írás: A vonalrendszer ismerete, tanult pentaton dallamelemek, szolmizációs szótagok (kézjel betőkotta, hangjegy) elhelyezés vonalrendszeren

Ritmusmotívumok olvasása, dalrészletek ritmizálása. A tanult hangok hosszúságának felismerése hangzás után. Dalritmus leírása tanítói irányítással.

Szolmizációs hangok neve, kézjele, hangoztatása. Dalrészletek olvasása, kottába írása tanítói irányítással. A tanult hangok szolmizációs neve, kézjele, hangoztatása az ismert dallamokban, felismerése, gyakorlása.

87

Ének-zene

Tonalitás: Pentaton fordulatok (dó vagy alsó lá alaphanghoz viszonyított értelmezéssel Elıadási: Hangos-halk, piano-mezzoforte-forte (p-mff),tempó (gyors-lassú) Hangszín: ritmushangszerek, gyermek-,nıi, férfi hang, metallofon, zongora, hegedő, furulya Zenehallgatás Néhány perces zenemőrészletek meghallgatá- A különbözı hangulatok felfedezése a megsa, irányított megfigyelése. hallgatott zenemővekben. Az utca hangjai. Állathangok a zenében. A családi ház zörejeinek, zajainak megfigyeltetése. Az est hangjai. Saint - Saens: Az állatok farsangja Prokofjev: Péter és a farkas - a farkas - a macska Kis kece lányom Bartók, Kodály feldolgozása Muszorgszkij: Egy kiállítás képei. Kiscsibék tánca tojáshéjban. Karácsonyi dalok. Improvizáció Improvizációs gyakorlatok a gyermekek ne- Saját nevének, gyermekversek ritmusa, dallama. vének és gyermekversek felhasználásával. Fejlesztı játékok a tanult ritmuselemekkel (csere-bere, ritmuskíséret). Gyermekjátékok Mondókák, Kiszámolók. Ám - dám – démusz, Ecem – pecem Egyedem – begyedem, dínom – dánom Járás negyed és nyolcad értékő hangjegyekre, tapssal kísérve, zenére, dallamonként váltással, rapszodikus váltással, futás, galopp szökdelés Tüzet viszek. Kék selyem kendı Bújj- bújj zöld ág Tekeredik a kígyó Mit játszunk lányok? Hej vára, vára

Mondókák egyenletes járás mellett, tapsolással. A tanult gyermekjátékok (legalább 2) dallal, mondókával, játékkal együtt.

88

Ének-zene


1 óra 37 óra

A következı tanévi fejlesztés alapjai Népi mondókák, népi játékok, népdalok, mődalok tartalom kifejezésre törekvı, csoportos éneklése emlékezetbıl. Gyerekdalokhoz tartozó játékok ismerete, eljátszása csoportban Részvétel tanult népszokások dramatikus elıadásában. Egyenletes lüktetéshez alkalmazkodó éneklés, járás. Dallammotívumok csoportos éneklése szolmizációs kézjelrıl. Játékos, egyszerő ritmikai és dallami improvizálás. Vokális és hangszeres hangszínek felismerése. A zenekari elıadás és a hangszerszóló megkülönböztetése Dalritmusok és pentaton relációk olvasása és írása a tanító irányításával a tanult ritmusértékek és hangkészlet körében. Tartalom Dalanyag Sírjunk, ríjunk Méz, méz, méz Hervad már a lombnak Cifra palota A part alatt Este van már Még azt mondják A pünkösdi rózsa Anyám, édesanyám Ti csak esztek, isztok Elvesztettem zsebkendımet Katalinka szállj el Hull a hó Egyszer egy királyfi Hej, rózsa, rózsa Mély erdın Sándor napján Virágéknál Kinyílt a rózsa Főzzünk, főzzünk

Tanulói teljesítmény minimális teljesítmény További 10 magyar népi mondóka, népi játék népdal, mődal csoportos éneklése, játéka emlékezetbıl A gyermekdalok játékával együtt. A tanult népszokások ismerete. Egyenletes lüktetéshez alkalmazkodó éneklés. Dallammotívumok csoportos éneklése, szolmizációs kézjelrıl

Kiegészítı anyag Megy a kocsi Pásztorok, pásztorok Betlehembe Hatan vannak Túrót ettem Már tapsoljunk Azt hallottam Zenei ismeretek Ritmus: 89

Ének-zene

A fél érték és szünete, jele, megfigyeltetése, hangoztatása, tudatosítása, ritmusosztinato, ritmuskánon, ritmushangszerek. A motívumok olvasása ritmusnévvel. Dalrészletek ritmizálása. Dallami elemek: Pentaton dallamhangok lá-szó-mi /ré-dó-lá) Olvasás-írás Újonnan belépı pentaton dallamhangok (kézjel, betőkotta, hangjegy) Elsı, alsó pótvonal A pótvonal használata, a dó helye a pótvonalon. A ré és az alsó lá helye az eddig tanult hangok sorában. Kézjele, elhelyezése a vonalrendszeren (vonal, vonalköz) Pentaton hangkészlet elhelyezése különbözı magasságokban az öt vonalon Olvasógyakorlatok Tonalitás. Pentaton fordulatok (dó vagy alsó lá hanghoz viszonyított értelmezéssel) Lá és dó pentaton, átmenı fá és ti hangkészlető dallamok Forma: Zenei kérdés-felelet, motívumpár Hangszín: Gyermekkar, fúvós és vonószenekar, hegedő, fuvola, fagott Zenehallgatás Néhány perces zenemőrészletek meghallgatása, irányított megfigyelése A természeti ritmus Reggel az erdıben Évszakok Vivaldi: A négy évszak /İsz, Nyár, Tél – részletek/ Kodály: Pünkösdölı A természet zenei ábrázolása Smetana: Moldva Mozart: Német tánc Improvizáció Improvizációs gyakorlatok a gyermekversek felhasználásával.

Tanult ritmusértékek /negyed, negyed szünet, páros nyolcad, félérték és szünetjele Felismerése és megszólaltatása kottaképrıl Dalritmus leírása tanítói irányítással.

Vonalrendszer ismerete A tanult hangok felismerése, alkalmazása. Tudjon már tanult pentaton relációkat olvasni és kottába írni tanári irányítással.

Vokális és hangszeres zene megkülönböztetése. Vonós és fúvós hangszerek hangszínének megkülönböztetése egymástól. A zene kifejezı erejének, karakterábrázolásának megfigyelése.

Nevének ritmusa, dallama. Ritmus rögtönzés a tanult ritmikai elemekkel. Ritmuskíséret, szaporítás, ritkítás. Hiányzó dallamrészletek kitalálása

90

Ének-zene


1 óra 37 óra

A következı tanévi fejlesztés alapjai Dalok szövegtartalmat, érzelmeket kifejezı közös éneklése emlékezetbıl, a tanult tempójelzések és dinamikai jelek alkalmazásával. Azonos dallamhoz (motivikus szerkezető) befejezés rögtönzése. Beszámolás többször meghallgatott zenemőrészletek - szempontokkal irányított megfigyelésébıl származó tapasztalatokról. A megismert hangszerek és kórustípusok megnevezése hangzásuk felismerése alapján. Ritmusképletek elrendezése, értelmezése ütemmutató szerint. Megismert dallamrelációk felismerése, éneklése kottaképrıl. Tartalom


Dalanyag Gyermek és népdalok Most viszik Cickom, cickom A tokaji szılıhegyen Ettem szılıt Volt nekem egy kecském Három szabó legényke Itt ül egy kis kosárba Hopp Juliska Megismerni a kanászt Tücsöklakodalom A faragószék nótája Szegény legény vagyok én Szélrıl legeljetek Csipkefa, bimbója Tavaszi szél Két szál pünkösdrózsa Serkenj fel kegyes nép Áll egy ifjú (orosz) Egy boszorka van (szlovák) Pál, Kata, Péter (francia) Ég a város (angol) Készen áll már a híd

10 népdal, gyermekdal, mődal közös éneklése emlékezetbıl, játéka hangulatának megfelelıen, pontos szöveggel, minden versszakkal. Tanult tempójelzések és dinamikai jelek alkalmazása tanult dalokban. Kánonéneklés egyedül vagy társaival Gyermekjátékok dallama, játéka.

Zenei ismeretek Ritmus Egész értékő hang és szünetjel(írása, alkalmazása), átkötött hang: Egyedül álló ti és szünete, neve, jele, hangoztatása önmagában és ritmussorban. A szinkópa megfigyeltetése, tudatosítása, neve jele, írása. A négyes ütem, a fı- és mellékhangsúlyok

Ritmusképletek elrendezése, értelmezése ütemmutató szerint Dalritmus írása tanítói irányítással. Dalritmusban, ritmussorban a szinkópa és a tanult ritmuselemek hangoztatása.

91

Ének-zene

érzékeltetése. Kétszólamú ritmusgyakorlat Dallam: Az alsó szó és a felsı dó megfigyelése, neve, kézjele, elhelyezkedése a vonalrendszeren (vonal, vonalköz). Helye az eddig tanult hangsorban. Dallamosztinato Olvasás-írás: Belépı új dallamhangok, ritmusértékek és képletek(kézjel, bető, hangjegy) Elıadásmód: Alkalmazkodó ritmus, tempo giusto, parlando, legato-staccato Népzene: Magyar népdalok sorszerkezete Hangszín: Kürt, üstdob, nıi kar, férfikar, vegyeskar. Zenehallgatás Prokofjev: Péter és a farkas Továbbá néhány perces zenemőrészletek meghallgatás, irányított megfigyelése A természet hangjai: esı, patak, vihar, tőz Egressy B.. Klapka –induló – részlet A kürt hangjának megfigyeltetése: Csajkovszkij: VI. Szimf. – részlet A.Vivaldi: Négy évszak- İsz II. tétel – részlA.Vivaldi: Négy évszak – Tavasz I. tétel – részlet C. Debussy: Gyermekkuckó A néger baba tánca-részlet Bárdos Lajos: Tücsöklakodalom W. A. Mozart: Kis éji zene IV. Tétel Rondó Muszorgszkij: Egy kiállítás képei Baba Jaga kunyhója Saint-Saens: Az állatok farsangja – Kakukk. – részlet, Kenguruk, Az elefánt tánca, A hattyú – részlet L. Mozart: Gyermekszimfónia – Menüett Erkel F.- kölcsey F. Himnusz (kórus – szimfónikus zenekar) Egressy B. – Vörösmarty M. Szózat ( kórus – szimfónikus zenekar) Kodály Z.: Fölszállott a páva – részlet Kodály Z.: Túrót eszik a cigány részlet(Csipkefa, bimbója) Kodály Z.: Nagyszalontai köszöntı Gryllus V.: Mókus, mókus, Cinkehívogató,

Megismert dallamrelációk felismerése kotta alapján A tanult szolmizációs jelek a begyakorolt dalokban. Dalrészletek olvasása és írása tanítói irányítással. Hiányzó dallamrészletek kitalálása

Az újonnan megismert hangszerek megnevezése hangzás alapján A kórustípusok hallás utáni felismerése A vokális és hangszeres zene önálló felismerése. Fúvószenekari hangzás, zenei karakterek a többször meghallgatott zenemőrészletekben.

92

Ének-zene

Somvirággal, kakukkfővel Nemzetiségi ( sváb ) népzenei felvételek Improvizáció Játék a tanult ritmuselemekkel (ritmuskíséret, csere-bere). Rövid dallamrészletek kitalálása. Gyermekek nevének és gyermekversek dallami, ritmikai improvizálása. Népi gyermekjátékok Hajlik a meggyfa levele, Most viszik, most viszik, Cickom, cickom, Itt ül egy kis kosárba, Csipkefa, bimbója Készen áll már a híd, A faragószék nótája

Jelenítse meg saját nevének ritmusát és dallamát. Azonos dallamhoz különbözı befejezés rögtönzése. Hiányzó dallamrészletek kitalálása.

A tanult játékok (legalább 2) ismerete dallal, mondókával.

93

Ének-zene


1 óra 37 óra

A továbbhaladás feltételei Dalok élménybıl fakadó, érzelmeket kifejezı egységes, szép, örömteli éneklése. A Himnusz éneklése pontos szöveggel, tiszteletadással. Ritmussor szabad és adott szempontok szerinti rögtönzése (maximum nyolc ütem terjedelemben). A meghallgatott zenés mesék tartalmának felidézése, a tartalom és a zene összhangjának felismerése. Zenei karakterdarabok szóbeli jellemzése. Tanult népdalok felismerése zenemővekben, feldolgozásokban. A tanult ritmusértékek és ritmusképletek felismerése és megszólaltatása kottaképrıl, hármas ütemben is. Dalrészletek olvasása és kottába írása tanítói segítséggel. Tartalom


Dalanyag Gyermek és népdalok További 10 magyar népdal, mődal közös A négy év során tanult gyermek és népdalok éneklése emlékezetbıl. ismétlı gyakorlása Hej, Jancsika, A dalok pontos kezdése és zárása. Csömödéri faluvégén, zeneileg hibátlan elıadás, helyes légzés, érA juhásznak jól van dolga, telmes szövegkezelés, a dalok hangulatának Béreslegény, megfelelı elıadásmód. Láttál e már valaha, Kısziklán felfutó, A Himnusz éneklése pontos szöveggel Nézd meg lányom, Iskolai ünnepélyek dalainak éneklése Abcdé, Hej, Vargáné, Dalok felismerése jellemzı motívumok alapHej, tulipán, ján. Este jı, szürkül bé, Szép szakmári lányo, Csütörtökön virradóra, De szeretnék hajnalcsillag, Ó, mely sok hal, Új a csizmám, Beültettem kiskertemet, Szánt a babám, Ennek a gazdának, Egy kis malac Ó, jöjj, ó, jöjj, Luca, Luca kity koty, Menybıl az angyal, Bárcsak régen, Hipp, hopp farsang, Kice, kice villı, Ma van húsvét napja

94

Ének-zene

Szent Gergely doktornak Kossuth Lajos táborában, Huszárgyerek, Erkel F. Himnusz Zenei ismeretek Ritmus Pontozott félkotta és szünetjele A nyújtott és az éles ritmus megfigyelése, megnevezése, tudatosítása, jele, neve, írása. A háromnegyedes ütem - páratlan lüktetés a zenében. A váltakozó ütem fogalma A gyermekek nevének, ritmusának improvizálása

Dallam A fá és alsó ti megfigyeltetése ismert, tanult dalokban. Elhelyezkedése a hangsorban. Hétfokúság Az ötfokú hangsor hangjai. A pentaton hangsor szolmizálása, elhelyezkedése a vonalrendszeren penta = öt ton = hang Olvasás – írás A belépı új szolmizációs hangok kézjele, betőjele, elhelyezés relációkban a vonalrendszerben, ismert hangkészletekben kottaolvasás tanári irányítással, príma volta, secunda volta Tonalitás Pentachord, hexachord Elıadásmód Crescendo – decrescendo Hangszín Klarinét, cselló, a vegyeskar szólamai Zenehallgatás Erkel - Kölcsey: Himnusz (szimf. zenekar, gyermekkar Kodály Zoltán: Háry János daljáték – Intermezzo, I. kaland – Ó, mely sok hal II. kaland – A bécsi harangjáték, III. kaland –A franciák indulója, Napóleon gyászindulója, Toborzótánc IV. kaland - Ábécédé, Szegény vagyok, Továbbá néhány perces zenemőrészletek meghallgatása, irányított megfigyelése Bárdos L.: Kossuth Lajos táborában, Saint-Saens: Az állatok farsangja – Az elefánt

Ritmusmotívumok olvasása, dalrészletek ritmizálása, a tanult dallami és ritmikai elemekkel. A tanult hangok hosszúságának felismerése hangzás után és kottaképrıl. Dalritmus leírása tanítói irányítással. A tanult ritmusértékek és ritmusképletek felismerése és megszólaltatása kottaképrıl, hármas ütemben A pentaton hangsor ismerete, elhelyezése különbözı dó helyekkel. Ismert dalok szolmizálása tanári segítséggel. A tanult hangok éneklése dalokban motívumokban, írása a dó helyekkel. Dalrészletek olvasása, írása tanítói irányítással. Pentaton hangközök és fordulatok éneklése kézjelrıl és kottáról.

A meghallgatott zenés mesék felismerése. Zenei karakterdarabok szóbeli jellemzése. A tanult népdalok felismerése zenemővekben, feldolgozásokban. Egyszerő zenei formák felismerése, megnevezése. A vokális és hangszeres zene hangszínének megkülönböztetése. A többször meghallgatott zenemőrészletek

95

Ének-zene

F. Chopin: Mazurka felismerése, megnevezése (szerzı-cím). Delibes: Walzer W.A. Mozart: Három német tánc – Utazás szánon, Varázsfuvola – Sarastro áriája C. Monteverdi: Orfeo – részlet Pluto áriája Delibes: Mazurka – részlet, P.I. Csajkovszkij: Diótörı – részlet, Virágok keringıje Kodály Z. Hajnövesztı Bartók B. Józságigézı J. S. Bach – Gounod: Ave Maria Jeles napok: Kodály Z.: Gergely - járás; Villı; Pünkösdölı, Karácsonyi pásztortánc, Áldott éj ( Farkas F. feldolgozása), Dicsıség…., Pásztorok, pástorok….Jingle Bells(Köcsky T feldolgozása) M. P. Muszorgszkij: Egy kiállítás képei – részlet: Séta-téma(zongora-eredeti), éta – téma (szimf. zenekar Ravel hangszerelés), Rózsavölgyi M.: Verbunkos- részlet Csárdásrészlet, G. Rossini: Tarantella – részlet, H. Mancini: A rózsaszín párdicL. Daquin: A kakukk, C. Orff: Carmina Burana – In taberna – részlet Délszláv, sváb, roma népzenei felvételek Népi gyermekjátékok Kısziklán felfutó, Láttál e már valaha Hej tulipán, Csömödéri faluvégen, Szép szakmári lányok, Nézd meg lányom, Hipp, hopp farsang, Balázsolás, Pünkösdi királyné járás .

3 játék ismerete. Egyszerő kor- és lábmozgások (járás, dobbantás, taps). A néptánc alapvetı (tanult) lépései. Egy, lépéskombinációt tartalmazó tánc. Egyszerő fogásmódok a magyar páros táncban.

Improvizáció A tanult dallamanyagok felhasználásával kér- Kérdés - feleletalkotás saját nevének ritmusa, dés- feleletalkotás. dallama. Improvizálás a tanult ritmus és dallami ele- Ritmussor szabad és adott szempontok szerinti mekkel. rögtönzése (max. 8 ütem terjedelemben). Hiányzó dallamrészletek kitalálása.

96

Rajz

Rajz 1-4. évfolyam Óraterv Heti óraszám Éves óraszám

1. évfolyam 1 37

2. évfolyam 1 37

3. évfolyam 1 37

4. évfolyam 2 74

Alapelvek és célok A vizuális kultúra tanításának célja hozzásegíteni a tanulókat a látható világ jelenségei, valamint a sajátos képi közlések, vizuális mővészeti alkotások mélyebb átéléséhez, értelmezéséhez. Átfogó célja a tanulók látáskultúrájának megalapozása. Feladata a vizuális megismerı-, befogadó-, alkotóképesség fejlesztése, a kommunikáció köznapi, mővészi, mőszaki és tudományos módjainak, a közlés és kifejezés képi formáinak megismertetése. Különösen a látvány mélyebb tartalmának, jelentésének, esztétikai üzenetének megértéséhez járul hozzá. Lehetıvé teszi az eligazodást a látható, tapintható tárgyi valóságban, a képi világban, és személyes alkotói utak bejárására bátorít. Fejleszti a síkbeli, térbeli ábrázoló-, kifejezı-, közlı-, alakító-, alkotóképességeket; a gondolatban és érzelmekben gazdag tevékenységek által a világ érzékitapasztalati birtokbavételére nevel, feladata a látás és a kéz intelligenciájának kimővelése. A térszemlélet, a forma-, szín-, dinamikai és szerkezeti érzék, az anyagismeret képességei a tantárgy fejlesztı hatására emelkednek magasabb szintre. A megsokszorozódott vizuális hatások, a technikai információk korában a tantárgy újszerő célja az információk közti szelekció, a kritikus befogadóképesség megalapozása. Az általános nevelési célokhoz a kreativitás, a problémafelismerı és -megoldó képesség, a képzelet, a képi gondolkodás, az ízlés, a nyitottság, az empátia fejlesztésével, az érzelmi élet gazdagításával járul hozzá. A mővészeti nevelés értékközvetítı, értékteremtı, egyben személyiségformáló szerepet tölt be, segíti a kultúra értékeit becsülı, környezettudatos magatartás formálását. Mivel a képzımővészet, a vizuális kommunikáció, illetve a tárgy- és környezetkultúra területei a különbözı életkorokban, sıt személyenként is eltérı mértékben képesek kifejteni motiváló hatásukat, és különbözı képességek fejlesztésére alkalmasak, fokozott lehetıség nyílik a differenciálásra Az 1–4. osztályban a vizuális nevelés célja – az érzelmekkel kísért önkifejezés elmélyültségének megırzése mellett – az egyre céltudatosabb megismerés ösztönzése. A képi gondolkodás fejlesztése, a vizuális képzetkincs bıvítése, az érdeklıdés ébrentartása érdekében a tantárgy feladata a tanulók vizuális formakészletének gazdagítása, megfigyelıképességük, tér- és idıérzékük fejlesztése a látvány és a mozgás ábrázolásával, térbeli rendezéssel; szín-, forma- és szerkezeti érzékük alakítása rajzolással, festéssel, mintázással, konstruálással. Az esztétikai érzékenység fejlıdését a manuális munka, a látványélmények és a bemutatott mőalkotások szolgálják. Az alkotó és befogadó tevékenységek erısítik a szabálytudatot, az akaratot, javítják az önértékelést, a csoportmunka az együttmőködési készségeket fejleszti. A képességek fejlesztése három fı képzési területen folyik. A kifejezés, képzımővészet témakör a gyermekek személyes, kifejezı-expresszív tevékenységének és az elvárható mőelemzési, mővészeti ismereteinek leírását tartalmazza. A vizuális kommunikációhoz a vizuális megismerést szolgáló tevékenységek köre és a köznapi, informatív, tudományos képi közlésekkel kapcsolatos tananyag tartozik. A tárgy- és környezetkultúra témaköre a használati tárgyakkal, a tárgyalkotó mővészetekkel és az építészettel kapcsolatos alkotó- és elemzı tevékenységeket tartalmazza. A vizuális nyelv a témakörök kifejezı elemeit és rendezı elveit sorolja fel, a technikák fejezete pedig az anyagokra, technikákra, eszközökre, eljárásokra tesz javaslatot. A tananyag bıvülı, spirális elrendezéső, a témakörök és a fı tevékenységi formák évenként ismétlıdnek, tartalmukban gyarapodnak, mőveleti szintjük emelkedik. A tananyag jellegét tekintve mind a négy évfolyamon gyakorlati, tevékenység-központú. A kerettantervi követel97

Rajz

mények a leghatékonyabban a több témakör szempontjait egyesítı komplex feladatokkal teljesíthetık. Fejlesztési feladatok Jelenítse meg a tanuló gondolatait, érzéseit, élményeit vizuális nyelvi eszközökkel saját kifejezési céljai szerint és a tanuláshoz szükséges formában. Használja ehhez egyre magasabb szinten a megismert technikákat. Ismerje fel mőalkotások, képi közlések, tárgyak életünkben betöltött szerepét. Értelmezze a tankönyveiben és a környezetében található vizuális közlı, eligazító jeleket. Ízlésítéletét indokolja néhány szempont alapján. Becsülje meg a saját és mások munkáját. Szerezzen tapasztalatokat a kultúra és a környezetvédelem fontosságáról. Legyen nyitott az esztétikai élmények iránt. Fedezzen fel különbségeket az értékes és az értéktelen között. A tantárgyi fejlesztés eredményeképpen egyéni eltéréseket mutató képesség-, készség-, ismeret-és magatartásbeli fejlıdés várható a tanulóktól. Ennek tényét kinek-kinek önmaga év eleji szintjéhez, valamint saját korosztálya jellemzıihez viszonyítva ítélhetjük meg helyesen. Megismerı-, befogadó képességek Legyen nyitott a gyermek a látható világ jelenségei és az esztétikai értékekkel kapcsolatos élmények iránt. Alaposan vegyen szemügyre, pontosan figyeljen meg élılényeket, tárgyakat, képeket, jelenségeket. İrizzen meg emlékezetében látványélményeket, könnyedén idézze fel azokat. Vizuális emlékezetére építve végezzen gondolkodási, képzeleti mőveleteket (összehasonlítás, elemzés, képzeleti átalakítás). A látványban rejlı jelentést, mővészi kifejezést, valamint a közlések tartalmát olvassa, elemezze adott szempontok alapján. Ítéljen meg látható (tér, forma, szín, változás, mozgás) viszonylatokat. Fedezzen fel lényeges összefüggéseket (külsı és belsı forma, forma és tartalom, forma és funkció). Fogalmazzon meg ábrázolásbeli és szóbeli magyarázatokat, melyeket erıs szubjektivitás, egyéni látásmód jellemezzen. Mőalkotások nézegetése, adott szempontok szerinti elemzése során mozgósítsa formálódó vizuális, esztétikai, mővészeti képzeteit. A látáskultúra fejlıdése segítse a gyermeket tapasztalatainak rendezésében, a tanulásban, a mővelıdésben és a mindennapi életben. Készítse fel az információk áttekinthetı, tagolt elrendezésére, az ábrák megértésére és létrehozására. Sajátítsa el a tanuló a vizuális információk formáit és ismerje meg lelıhelyeiket (könyvekben, kiállításokon és egyéb ismerethordozókon). Kreativitás A vizuális nevelés irányítsa a gyermek figyelmét a látható világ új, érdekes, szép jelenségeire. Képzelıereje az eleven, a konkrét belsı képekben, képzetekben való gondolkodásban, valamint képzettársításai könnyedségében, tartalmi gazdagságában és a képi-plasztikai kifejezés, a sík-és térbeli konstruálás bátorságában, eredetiségében nyilvánuljon meg. Kapjon ösztönzést szokatlan, egyéni megoldások kipróbálására. Ábrázolási jelrendszerében jelenjenek meg árnyalt, egyéni vonások. Kifejezıképessége, expresszivitása mutatkozzon meg szubjektív arány-és színkezelésben, fokozásban, kiemelésekben. Kreativitását a konkrét tevékenység motiválja, szükség szerint igényt tartva a tanító segítı közremőködésére is. Önismeret, önértékelés, önszabályozás Az alkotó tevékenység jelentsen élményt a gyermeknek, mert így érvényesülhet annak gazdag személyiségfejlesztı hatása (érzelmi gazdagodás, az empátia, az intuíció fejlıdése, az önálló ízlés és a belsı igényesség megalapozása). Az alkotás öröme tegye képessé munkája kidolgozására. Alkotásait segítségadás mellett elemezze, értékelje, s a társak munkáit is kísérje figyelemmel.

98

Rajz

1. évfolyam Heti óraszám: 1 óra Éves óraszám: 37 óra Belépı tevékenységek Személyes élmények, látvány, történet kifejezése síkban és térben, rajzolással, festéssel, mintázással. Mőalkotások, illusztrációk szemlélése, megbeszélése. Látványok megfigyelése és értelmezése. Vizuális jelek felismerése, megértése. Tárgyak csoportosítása, rendezgetése, formájuk és rendeltetésük megfigyelése. Tárgykészítés, díszítés, környezetalakító tevékenység. Tartalom


KIFEJEZÉS, KÉPZİMŐVÉSZET Nyelv: Formák, vonalak és színek használata, megnevezése. Kiemelés mérettel és színnel. Képi elemek helyének meghatározása és rendezése. Alkotás: Személyes és közös élmények megjelenítése térben és síkban. Játszótéren voltunk címmel téralakítás kisebb-nagyobb kartondobozokkal, építıjátékokkal. Grafika: Állatkerti séta tapasztalatainak megjelenítése puha ceruzával, zsírkrétával, színes ceruzával, rostirónnal. Festés: İsz a ligetben címmel képalakítás vízfestékkel, temperával. Mintázás, formázás: Állatkert lakóinak megformázása: medve, kígyó, bagoly elkészítése gyurmából, agyagból. Lapítás, sodrás, hengerítés, gömbölyítés, mélyítés, kihúzás technikájának gyakorlása. Papírhajtogatás, tépés, nyírás, ragasztás. Kedvenc állataim címmel - kutya, madár, nyúl, oroszlán - négyzetlap hajtogatása. Kollázs: Alma, körte, csendélet készítése tépett színes papír ragasztásával. Szépirodalmi téma. Kreatív játékok: A kismalac és a farkasok" c. mese szereplıinek elkészítése hurkapálcikás síkbáb formájában. Győjtımunka a közvetlen környezetben található kisebb-nagyobb tárgyak, képeslapok,

Természeti formák (legalább két állat) és színek megjelenítése.

Lapos vagy tömbszerő alak mintázása.

Pontos oldal és sarokfelezés, határozott élezés, tiszta kivitelezés.

Helyes színkiválasztás, préselés.

ragasztófelhordás,

Aktivitás, ötletesség, pontosság az alkotásban.

99

Rajz

reprodukciók, anyagok, termések, magvak stb. melyek a vizsgálódás, kísérletezés, elemzés, összehasonlítás, csoportosítás és az alkotó munka részét képezik. Anyagvizsgálat: a győjtött tárgyak vizsgálata nagyság, forma, szín, puhaság, szilárdság, hajlíthatóság, törékenység, hígítás, alakíthatóság szempontjából. Mővészeti élmények: bábelıadás, film, zenemő, vers feldolgozása térben és síkban a tanult technikák gyakorlása. A "Vuk" c. rajzfilm szereplıinek elkészítése agyagból, gyurmából. Befogadás, megismerés: Rácsodálkozás a természet szép látványaira. Tanulói munkák szemlélése - beszélgetés a szépnek ítélt látványról, eredeti képzımővészeti alkotásokról. A gyerekek élmény- és érzelemvilágához közel álló mővészi alkotások nézegetése, a tapasztalatok megbeszélése Fényes Adolf: Bábfejtık c. képének, /Kovács Margit fali kerámiájának Móra iskolában / a "Kék Galéria" kiállításának iskolánkban / megtekintése, élménybeszámoló.

Aktivitás a győjtésben (legalább négy-ötféle dolog győjtése)

Érdeklıdés, kitartás a kísérletezésben.

Önállóság a formázásban.

Érzelmek, képzetek megfogalmazása (háromnégy mondatban.) A színek és térviszonyok felismerése. Kultúrált viselkedés, figyelmes szemlélıdés. Helyes ceruzafogás, biztos ecsetkezelés. Pontos lapítás, hengerítés, gömbölyítés.

VIZUÁLIS KOMMUNIKÁCIÓ Nyelv: Vonalak és foltok a képeken, ábrákon. A jelek vizuális tulajdonságai. Alkotás: Különbözı célú vizuális közlés-jelek, magya- A legjellemzıbb tulajdonságok felismerése, megjelenítése (forma, szín). rázóábrák létrehozása. Növények - tulipán, gomba, fa - legjellemzıbb vonásainak megjelenítése megfigyelés után. Állatok - pillangó, nyúl, medve rajzolása, színezése. Befogadás, megismerés: Látványok megfigyelése, leírása (formák, arányok, színek, felületek). Elemi térviszonyok megfigyelése (lent-fent, jobbra-balra, elıl-hátul). Testmozgások, gesztusok legfontosabb jellemzıinek megállapítása. Jelek, ábrák győjtése, válogatása, csoportosítása a közlés rendeltetése szerint (pl. közlekedési jel, kereskedelmi márka).

Lényegmegragadás, összefüggés felismerése. A legfontosabb közlekedési információs jelek felismerése. Tankönyvek feladatábráinak olvasása. Munkamenet pontos követése. Ötletesség a jelek kitalálásában.

100

Rajz

TÁRGY- ÉS KÖRNYEZETKULTÚRA Nyelv A természeti és a mesterséges forma. Tárgyak térbeli helyének meghatározása. Alkotás: A tárgyalkotó folyamat sorrendjének - helyzetfelismeréstıl az elkészítésig - betartása. Az ünnepek számbavétele : családi, iskolai, vallási, nemzeti, nemzetközi ünnepek. Megfelelı alkalomra megfelelı ajándék. Fenyıdísz - karácsonyra, üdvözlıkártya, könyvjelzı - névnapra, születésnapra stb. Tervezés - anyag- és eszközszükséglet - munkamenet, alkotás folyamatának megismerése. Befogadás, megismerés: Tartalom és forma összetartozásának megfigyelése, tudatosítása. Tárgyak csoportosítása rendeltetésük szerint. Labda, váza, pohár formáinak vizsgálata, elemzése. A legfontosabb tulajdonság - amely a funkciót meghatározza - felfedezése. A labda - gömbölyő, a váza, pohár - hengeres stb.

A legfontosabb ünnepek számontartása. Aktivitás a tervezésben, pontosság a kivitelezésben. A tárgykészítés egyes lépéseinek következetes betartása.

Forma és funkció összhangjának felismerése, egyszerő - mindennapokban használt - tárgyaknál. A munkamenet betartása, pontos, tetszetıs munka.

Technikák: Anyagalakítás, konstruálás. Agyagedény- gyurmaváza - készítése mélyítéssel, egyéni díszítéssel. Papírhajtás: egyszerő formák - fenyıdíszek, asztaldíszek - készítése. Papírnyírás, ragasztás, fonalsodrás: könyvjelzı készítése egyéni díszítéssel. Ceruza-, filctoll-, kréta- és ecsetrajz. Vízfestés (ecsettel, újjal), vegyes technikák (pld. kréta és festék keverése). Tárgykollázs, konstruálás, anyagalakítás, hajtogatás, vágás (pld. papírból, textilbıl). Nyomatkészítés (pld. krumplinyomat).

101

Rajz

2. évfolyam Heti óraszám: 1 óra Éves óraszám: 37 óra A következı tanév fejlesztési feltételei A tanuló érthetıen fejezi ki élményeit, megrajzol egyszerő helyzeteket, változásokat. A képelemeket elrendezi. A színeknek többféle árnyalatát is használja. Megold mintaképzési, sorolási feladatokat. Elkészít egyszerő tárgyakat. Felismeri a különbségeket a használati és a dísztárgy között. Megnevez néhány, sokszor megfigyelt mőalkotást. A vizuális képességek fejlettségének színvonala nem akadálya a továbbhaladásnak. Belépı tevékenységek Egyéni élményfeldolgozás. A kifejezıeszközök (vonalak, foltok, színek, felületek, ritmusok, síkbeli és térbeli formák) árnyaltabb alkalmazása. Mőalkotások megismerése, alkotók és mővek megnevezése. Ábrázolás közvetlen szemléletre támaszkodó emlékezet alapján. Képzetépítés, az egyéni formakincs gazdagítása érzéki-tapasztalati úton, a természet és a mesterséges környezet látványának és emberi gesztusoknak a megfigyelésével. Tárgyformálás, díszítés, a tárgyalkotó folyamat, a forma és a rendeltetés viszonyának tapasztalati megismerése.

Tartalom


KIFEJEZÉS, KÉPZİMŐVÉSZET Nyelv: Árnyaltabb vizuális minıségek (több féle színárnyalat, vonalvastagság, szabályos és szabálytalan forma). Formák, színek szimmetrikus elrendezése, egyensúly. Egyszerő vonal-, folt-, színritmusok. Alkotás: /Fekete István: "Vuk" c. mővének feldolgozása. Legfontosabb történéseinek ábrázolása csoport munkában. Két-három gyermek alkot egy csoportot. A képekbıl könyvecske készítése/. "A falusi hangverseny" c. dal felidézése, szereplıinek megjelenítése síkbáb formájában. Elıadás bábokkal. Játszótéri élmény felidézése, megfestése. Színösszefuttatás nélkül Móricz Zsigmond: Iciri-piciri c. meséjének megjelenítése termésbábok, csuhék, kukoricacsutka stb. felhasználásával.

A történet lényegének megragadása, a szereplık legjellemzıbb tulajdonságának megragadása. A szereplık méretarányos ábrázolása.

Megfelelı anyag kiválasztása.

102

Rajz

Befogadás: Mővészi alkotások szemlélése, elemzése néhány kérdés alapján - színek, alakok, formák fontos mondanivaló megkeresése. Mőalkotás hangulati hatása - derős, szomorú, Mőalkotások megismerése. Ferenczy Béni: Játszó fiúk Eugene Delacroix: Villámtól megriadt ló c. alkotások. Festészeti mőtípusok: csendélet, portré, megismerése, felismerése. Körplasztika, dombormő jellemzıi (azonosságok, különbségek). Néhány festmény és szobor alkotójának, a mő címének megnevezése. Múzeumlátogatás: régi korok győjteményes kiállításának megtekintése a Xantus János Múzeumban. "Kék Galéria" Kiállítás megtekintése iskolánkban. Kovács Margit és Borsos Miklós állandó kiállítása. Városunk szép és nevezetes épületeinek - Városháza, Karmelita templom, Kisfaludy Színház, Püspökvár. Szobraink - Szent Mihály szobor, Kisfaludy Károly szobra, Fiú szobor Győjtımunka: képzımővészeti alkotások reprodukciói, fényképek csoportosítása aszerint, hogy szobrot, épületet, festményt ábrázolnake. VIZUÁLIS KOMMUNIKÁCIÓ Nyelv: Síkbeli ábrázolás elemei (pontok, vonalak, foltok, színek). A vonal fajták (egyenesek, görbék, vékonyabbak, vastagabbak, határolók és felületkitöltık). Alkotás: Élılények, tárgyak ábrázolása, közvetlen szemlélet és emlékezet alapján. Meghatározott célú vizuális közlések - jelek, ábrák - létrehozása. Egyszerő táblák: gyermekszoba, fürdıszoba, konyha jelzésére. Tárgyakhoz, dolgokhoz jelek rendelése. Könyvtár, élelmiszerbolt, virágbolt, cipıbolt "feliratozása” ábrával. Folyamatábra - faültetés, virágnyílás, távolugrás stb.

Városunk legismertebb alkotásainak - öt-hat felismerése, megnevezése.

Fegyelmezett, érdeklıdı, figyelmes, szemlélıdı viselkedés.

A mővészi alkotások megbecsülése.

A vizuális mővészetek legfontosabb ágainak megismerése. Legfontosabb jellemzıinek felismerése irányítással.

Tárgyak legjellemzıbb vonásának megragadása, megjelenítése.

Tapasztalat megfogalmazása, segítséggel.

Megjelenítés megfigyelés után, legalább három képben. Fontos információ felismerése. Pontos ábraolvasás, értelmezés.

103

Rajz

Mimika, grimasz tanulmányozása, utánzása, megjelenítése, felhasználása az élmény feldolgozásban. Saját információs jelek létrehozása. Tornazsák, öltözı szekrény megjelölése. Befogadás: (Látványok és ábrázolások elemzése, jelentésük olvasása, értelmezése.) Tankönyvi feladatábrák értelmezése, olvasása. Feladatábra készítése. KRESZ-táblák megismerése - tiltó táblák elemzése, értelmezése, készítése. Emberi gesztusok olvasása.

Közlési tartalom megfogalmazása segítséggel. Ábraolvasás, értelmezés irányítással. Pontos, tiszta munka. Az olló szakszerő használata. Önállóság a modellkészítésben.

TÁRGY- ÉS KÖRNYEZETKULTÚRA Nyelv: Funkcionális és díszítı formálás. A díszítés mintái, elemei. Alkotás: Tárgyalkotó folyamat - helyzetfelismerés, ötlet, tervezés, elkészítés - szakaszainak megismerése. Ünnepi ajándékok - könyvjelzı papírból, fonalfonás, színe papírdíszítés. Asztali díszek - agyagváza, ikebana. Kifújt, festett felfőzött hímes tojás. Gyertyatartó só-liszt gyurmából. Öltöztetı baba stb. Tárgyak készítése könynyen alakítható anyagokból. Környezet alakító tevékenység.

Ötlet az elkészítendı tárgy kiválasztásában. Aktív közremőködés a munkafolyamat megbeszélésében. A munkamenet rögzítése rajzban - pontos betartása.

Befogadás: A közvetlen környezet - iskola - tárgyaiban a Forma és funkció, anyag és funkció összefügtartalom és forma kapcsolatának megismeré- gésének felismerése irányítással. se. Iskolatáska, tolltartó, ceruza vizsgálata anyaga, alakja mérete, részei - elemzése, öszszehasonlítása. Mire használható? Használat és jelentés. Tárgyak megadott szempontok szerinti megadása, vizsgálata. A tárgyak üzenetének megfejtése. Technikák: Ceruza-, filctoll-, golyóstoll-, kréta- és ecset- Önállóság a tervezésben és a kivitelezésben. Biztos agyagalakítás - agyagformázás. rajz. Vízfestés és vegyes technikák.

104

Rajz

Formálás agyagból, plasztilinbıl (pl. mintázás, hurkafelrakás, formába nyomás, pecsételés). Origámi (jellegő) papírhajtogatás. Papírvágás, ragasztás. Dúckészítés, nyomtatás, nyomhagyás (pl. papír, termés, levél). Egyszerő bábkészítési technikák. Konstruálás talált tárgyakból. Rajzolás: grafittal, krétával, tussal. Festés: temperával, vízfestékkel. Mintázás: termésekkel. Megismertetésre, elemzésre ajánlott mőalkotások 1-2. osztályban: Steindl Imre: Országház, kispaládi parasztház, Thököly vár-Késmárk, Medgyessy Ferenc: Anyaság, Kolozsvári testvérek: Szt. György szobra, Kovács Margit: Szamaras, Sámson dombormő, Szınyi István: Este, Csontvári Kosztka Tivadar: Mária kútja, Pabló Picasso: Maia arcképe, Ferenci Noémi: Noé bárkája –gobelin-részlet, cifraszőr, bölcsı, csengıs népi játékok.

105

Rajz

3. évfolyam Heti óraszám: 1 óra Éves óraszám: 37 óra A következı tanév fejlesztési feltételei A tanuló jellegzetes formákat képes ábrázolni. Visszaadja a színeket. Magyarázó rajzokat készít szövegekhez, elıkészítés után rendeltetésszerő tárgyat konstruál. Megérti egyszerő magyarázó rajzok, ábrák értelmét, fotók, illusztrációk, reklámképek üzenetét. Megfogalmazza mőélményét, megnevezi a többször megfigyelt mőveket és alkotójukat. Felismeri és megnevezi lakóhelyének néhány nevezetes épületét, szobrát. A tanuló továbbhaladását a vizuális képességek elért fejlettségi szintje nem akadályozhatja meg. Belépı tevékenységek Formák, szín- és tónusárnyalatok megfigyelése, kompozíció, ritmus tudatosabb megválasztása. Események illusztrációja, történetek kifejezése képsorozatokban. Mőalkotás vizsgálata adott szempont szerint. Mőfajok (festészet, szobrászat) és mőtípusok (pl. tájkép, életkép) ismerete, mőélmény megfogalmazása. Nézetek alkalmazása a térábrázolásban. Tárgyábrázolás megfigyelés alapján. Mozgásábrázolás, változás fázisainak rögzítése. Ábra és üzenet kapcsolatának vizsgálata. Térkép, alaprajz megértése. Önálló tárgykészítés adott rendeltetésnek megfelelıen. Mai és régi tárgyak formájának, funkciójának összevetése. A lakóhely egy jelentıs emlékének, közgyőjteményének megismerése. Könyvtárhasználat. Tartalom


KIFEJEZÉS, KÉPZİMŐVÉSZET Nyelv: Az ábrázolási szándék, a vizuális nyelvi ele- A vizuális nyelv ismerete, a vizuális jelek szerepének szavakkal történı kifejezése. mek és az elrendezés viszonya. Vonal-, folt-, forma- és színritmusok. A képmezı. Komponálás különbözı formákban (pl. álló, fekvı téglalapon). Az elbeszélı ábrázolás, a lényeges mozzanat kiemelésének eszközei. Alkotás: Valós, személyes és közös élmények, emlékek képi megjelenítése, pl. akadályverseny, kirándulás. Elképzelt helyzetek megjelenítése, pl. utazás Meseországba, tengermélyi utazás. Események, történetek illusztrációja, más tantárgyakban megjelenı témák, személyek, tárgyak szerepeltetésével, pl. István király koronázási ünnepsége, ıseink élete. Népdal illusztráció. /Képsorozat összeállítása, pl. Ludas Matyi történetének feldolgozásával.

A mozgó emberi alak jellemzı mozdulatainak (álló, ülı, lépı, futó) képi és téri ábrázolása. Személyes élmények, emlékek elképzelt helyzetek kifejezése, a tanuló által választott megoldással. Más tantárgyakban megismert történetek illusztrálása.

Képsorozat (4-5) képbıl összeállítása csoportmunkában.

106

Rajz

Befogadás: Képolvasás, feladatokhoz kapcsolva. A képzımővészet fı ágainak: szobrászat, festészet, film megkülönböztetése. Elérhetı helytörténeti vagy közgyőjtemény felkeresése. (Történelmi eseményt feldolgozó film, pl. Honfoglalás, festmény: pl. Feszti körkép, szobor, pl. Köztársaság téren Medgyessy Ferenc alkotása, Szent István lovas szobrának megtekintése.) (Képzımővészeti albumok nézegetése, képzımővészeti kiállítás- pl. Borsos Miklós győjtemény, Kovács Margit kiállítás megtekintése.) Könyvtárhasználat. Rajzolás grafittal, színes ceruzával, krétával, tollal. Festés vízfestékkel, temperával. Kollázs. Mintázás agyaggal és/vagy gyurmával.

A képzımővészet fı ágainak megnevezése, alkotások csoportosítása.

A téri helyzetek felismerése, megnevezése és alkalmazása, téri makettek, térkonstrukció készítése során. A legfontosabb képi mondanivaló hangsúlyozása, kiemelése.

A grafit, színes ceruza, vízfesték, zsírkréta gyakorlott használata.

VIZUÁLIS KOMMUNIKÁCIÓ Nyelv: A jellemzı nézet és a forma jele. A körülhatároló és jelölı vonal. A folt a felület betöltésének eszköze. Forma egyszerősítése foltra. Alkotás: Természeti formák: kavics, virág, faág, levél, csigaház ábrázolása közvetlen megfigyelés alapján jellemzı nézetbıl. (látvány szerint, valamint elöl- és oldalnézetbıl) Elképzelt tér ábrázolása felülnézetbıl. Folyamatábrák készítése természetben lezajló változásokról, pl., virághervadás, falevél színeinek megváltozása. Térképvázlat készítése, pl. Ady lakóteleprıl, elképzelt szigetrıl. Aktuális plakátok értelmezése után egyszerő plakát tervezése.

Tárgyak legjellemzıbb formáinak megragadása. Egyszerő forma rajzolása jellemzıbb nézetbıl megfigyelés alapján. 3-4 képbıl álló képsorral változások bemutatása.

Térkép, alaprajz rajzolása segítséggel. A plakát figyelemfelhívó szerepének ismerete.

Befogadás: Tájékozódás térképvázlaton, alaprajzon. Térkép-vázlat, alaprajz olvasása. Tárgy jellemzı nézete, a látvány és az ábra A tanult információs jelek felismerése. megfeleltetése. A hétköznapi életben elıforduló jelek, pikto- A gesztusok jelentésének megértése. gramok megismerése: pl. dohányozni tilos,

107

Rajz

vészkijárat, illemhely, tőzveszély, nagy- feszültség. /Metakommunikációs jelzések: gesztusok értelmezése, kifejezése pantomimjátékkal fej, kezek, karok mozgásai/. Rajzolás tollal, grafittal, színes ceruzával. Festés vízfestékkel, temperával. Papírkivágás, ragasztás. Egyszerő nyomhagyások, természeti formák felhasználásával gipsz relief készítése. Papír-, levél-, burgonyanyomat, préselés.

A toll, grafit, színes ceruza, vízfesték tempera gyakorlott használata. Papír-, levél-, burgonyanyomat készítése saját terv alapján.

TÁRGY- ÉS KÖRNYEZETKULTÚRA Nyelv: A használati tárgyak külsı megjelenésében, látható jelentés; ennek kifejezı eszközei (alakja, színei, mintái, anyaga). A tervezés és eszköze, a vonal. Alkotás: Tárgyalakítás elképzelés, megfigyelés emlékezet segítségével, a funkciónak megfelelıen. Ajándéktárgyak pl. origami virág, gyöngy- és termésékszerek, mézeskalács, dísztárgyak, sóliszt gyurma váza, karácsonyfadíszek, használati tárgyak, tojástartó, agyagedények készítése. /Hétköznapi és ünnepi asztalterítések készítése. Kertalakítás az iskolaudvaron. Befogadás: A népi tárgykultúra, pl. Miska kancsó, tálak, mozsár, sulykoló, szıttesek, mézeskalács, cifraszőr, suba alkotásainak megismerésén keresztül. A tárgyak formájának, anyagának funkciójának és méretének elemzése. A tárgyalkotás, konstruálás lépései, folyamata. Építmények összehasonlítása megadott szempontok (pl. rendeltetés) alapján. Az alaprajz fogalmának megismerése, értelmezése. TECHNIKÁK Papírhajtogatás, agyagmunka, só-liszt gyurma munka, varrás, három- és négyerő fonás, kötözés, gyöngyfőzés (egy- és kétszálas technikák). Konstruálás termések felhasználásával.

Egyszerő tárgyak kitalálása vagy minta utáni elkészítése .A követendı minta megértése, fantázia a tervezésben, következetesség az elkészítésben.

Tárgyak, funkció szerinti pl., ajándék, dísz és használati tárgy csoportosítása. Népmővészeti tárgyak formája, funkciója, anyaga és mérete közötti kapcsolat felismerése.

Papírhajtogatás minta után. Biztos anyagalakítás agyagból és sóliszt gyurmából. A textilmunkák alapeljárásainak pl. varrás, fonás, kötözés ismerete. Gyöngyfőzési technikák alkalmazása.

108

Rajz

Mézeskalácssütés. Rajzolás: rosttollal, krétával, ceruzával. Viaszkarc. Festés temperával, vízfestékkel, krétával, vegyes technikával. A mintázás újabb technológiai változatai: építési lapokból szabásminták alapján, díszítés nyomhagyással. Különbféle tárgy- és agyagnyomatok, kollázstechnikák. Papírtárgyak, papírmunkák, (kivágások, papírmetszet, mozaik, montázs). Konstruálás különbözı modellezı anyagokból. Ismeretek a megismert mőalkotás technikákról: akvarell, olajfestmény, kı-, agyag-, bronzszobor.

Megismertetésre, elemzésre ajánlott mőalkotások Hollókıi ház, füstös konyha, matyó tiszta szoba, mai lakóház külsı és belsı képe, Árva vára, Pollack Mihály: Nemzeti Múzeum, Schaár Erzsébet: Kirakat, Constantin Meunier: Teherhordó munkás, Ferenczy Béni: Játszó fiuk, Albrecht Dürer: Nyúl, Önarckép, ezüst- vesszı rajz, Hónapok, Berry herceg hóráskönyvébıl, Eugéne Delacroix: Villámtól megriadt ló, Paul Cézanne: Csendélet, Ferenczy Károly: Festını, Fényes Adolf: Testvérek, Vaszilij Kandinszkij: Festmény három folttal, Bálint Endre: Vándorlegény útrakél, kentaur alakú aquamanile, ember alakú butella.

109

Rajz

4. évfolyam Heti óraszám: 2 óra Éves óraszám: 74 óra A továbbhaladás feltételei A tanuló gyakorlott a tanult vizuális nyelvi és kompozíciós készsége használatában. Élményeinek kifejezéséhez önállóan választja meg a megoldást. Motívumai változatosak. Megjelenít egyszerő mozdulatokat. Részt vesz a mőalkotások és környezete vizuális üzeneteinek közös elemzésében, önállóan is megfogalmazza véleményét, tetszésítéletét indokolja. Felismeri a képzımővészet több mőtípusát. A gyakran megfigyelt és elemzett mővek címét és alkotóját megnevezi. Felkeresi a lakóhelyén vagy annak környékén található múzeumot vagy néprajzi győjteményt. Ott irányított megfigyeléseket végez. A könyvtár zenei témájú könyveit, mővészeti albumait felhasználja feladatmegoldásaihoz. Adott modelleket értelmesen ábrázol megfigyelés után, jellemzı formáik, fıbb arányaik megragadásával. Felismeri a nézetek összefüggéseit, és fel is vázolja ezeket. Alapvetı színismereteit felhasználja alkotásaihoz. Egyszerő képi közléseket alkot és megért. Ötletesen és egyre önállóbban készíti el a különféle rendeltetéső tárgyakat. Felismer és megnevez kapcsolatokat az elemzett tárgyak, eszközök, épületek formája és funkciója között. Alkotó tevékenysége során alkalmazza a tanult technikákat és ábrázolási módokat. Gyakorlott az egyszerő, eszköz nélküli vagy kéziszerszámmal végzett anyagalakításban. A tanuló továbbhaladását nem akadályozhatja meg vizuális képességei fejlettségének aktuális színvonala. Belépı tevékenységek Ellentétek megjelenítése, hangsúlyozás kiemeléssel. Vizuális nyelvi elemek árnyalt alkalmazása, tudatos komponálás. A gondolat, hangulat kifejezéséhez az eszköz megválasztása: a formák, foltok, tömegek elrendezése. Mőalkotások hatása, témája és technikája közötti összefüggés jellemzıinek felismerése. Képzımővészeti mőfajok rendszerezése, népmővészeti tárgyak megismerése. A térábrázolás új eleme a közvetlen megfigyelésen alapuló forma- és színtanulmány, a takarás megfigyelése, a dinamikus mozgásábrázolás. Nézetrajzok, útvonalrajzok, térképek készítése. Tárgykészítés adott elvárásnak megfelelıen. Tárgyelemzés, épületelemezés az anyag, a rendeltetés és forma kapcsolatának feltárásával.

Tartalom


KIFEJEZÉS, KÉPZİMŐVÉSZET Nyelv: Ellentétek, színkontraszt, vonalkontraszt. A színek hangulati hatása. Kiemelés forma- és színminıséggel, mérettel, elhelyezéssel, kontraszttal, vonalvastagsággal. Egyensúly és feszültség, szimmetria és aszimmetria. Komponálási, kifejezési eljárások gondolkodási módszerei.

110

Rajz

Alkotás: Személyes és közös élmények, emlékek, elképzelt helyzetek képi megjelenítése - pl. erdei túra, korcsolyázás, képzeletbeli utazás az őrbe. Életképek - jelenetek az osztály életébıl. Filmbıl, olvasmányból, festményrıl vagy színházi elıadásból megismert hıs ábrázolása síkban és térben. Történelmi eseményrıl emlékplakett készítése. Képek, tárgyak jelentésmódosítása formaátírással, átszínezéssel, megszemélyesítéssel. Befogadás: Mőalkotások elemzése, képolvasás feladatokhoz kapcsolva. Egyes képzımővészeti mőtípusok jellemzıi (pl. vallásos, életkép, illusztráció, stb.). Közös múzeum- és kiállítás látogatások – iskolánkban mőködı Kék Galéria, Városi Könyvtár Galériája, Xantus János Múzeum képzımővészeti és iparmővészeti győjteménye.

Személyes és közös élmény, emlék, elképzelt helyzet kifejezése a tanuló által választott, megoldással, élményközvetítı motívumok változatos szerepeltetésével. Mővészeti élmény képi kifejezése, mintázása.

Egy saját választású mőalkotás leírása, fontosabb jellemzıinek (szín, forma, arányok) megnevezése. A tantervben szereplı mőalkotások felismerése - reprodukción - és megnevezése. Kiállításokon való viselkedési szabályok betartása, figyelmes szemlélıdés.

Rajzolás grafittal, színes ceruzával, krétával, Jártasság a rajzolásban, a vízfestésen és legalább egy másik, a tanuló által kedvelt technifilctollal. kában. Festés temperával, vízfestékkel. Kevert technikák. Mintázás agyaggal, gyurmával, körplasztika, dombormő készítése. VIZUÁLIS KOMMUNIKÁCIÓ Nyelv: A formák (foltok, tömegek) és a színek közlési szándéknak megfelelı elrendezési módjai a kiválasztott képmezıben, illetve térben. Foltok, tömegek mint a testesség, hangsúlyosságának eszközei. A vonal kiemelı szerepe, a keresgélı, vázoló vonalak, a körvonal, vonalrendszerek, szerkesztett és szabadkézi vonalak. A sötét-világos, hideg-meleg színkontrasztok figyelem felhívó jellege. Alkotás: Ember alkotta formák - kulcs, esernyı, játék- Egyszerő tárgyak rajzolása különbözı nézeautó, táska, régi használati tárgyak – nagysá- tekbıl - elöl - oldal - hátulnézet - megfigyelés gának, szabályosságának, felépítésének, ta- alapján. goltságának, arányainak, részeinek, színeinek

111

Rajz

megfigyelése, elemzése, leírása, téri ábrázolása, és képi ábrázolása különbözı nézetekbıl elöl-, oldal-, hátulnézetbıl. Magyarázó rajzok egyszerő gépek mőködésérıl - pl. olló, karos mérleg. Családfa készítése adatgyőjtés után. Információs jelek tervezése formai egyszerősítéssel. – sportágak, intézmények, közlekedési táblák. Befogadás: Térkifejezési módok: nézıpont jelölése, takarás, feljebb-lejjebb helyezés. A felülnézet. Magyarázó rajzok jelentésének értelmezése ok-okozati összefüggéseinek felismerése. Családfa felépítésének szisztematikája - pl. királyi családfa értelmezése. Közlekedési táblák jelentésének megismerése. Rajzolás filc- és rosttollal, grafittal, hurkapálcával diópác felhasználásával. Festés vízfestékkel, temperával. Papírhajtogatás, modellkészítés papírból. papírkivágás, ragasztás.

Egy mindennapos használati tárgy lerajzolása jellemzı nézetbıl, emlékezet alapján. Egyszerő szerkezetek mőködési elvérıl magyarázó rajz készítése segítséggel. A saját családfa megrajzolása. Formaegyszerősítésekkel jelalkotás.

Egyszerő ábrák, tankönyvek magyarázó ábrái olvasásának képessége. A családfa fogalmának ismerete. A legfontosabb információs jelek felismerése. A grafit, filc- és rost toll, vízfesték, tempera biztos használata. Egyszerő modell készítése választott technikával, segítséggel.

TÁRGY ÉS KÖRNYEZETKULTÚRA Nyelv: A tárgyakat használó egyéni stílusa, formajegyei. A rendeltetés, az anyag, a forma, a díszítés és a méret összehangolása, célnak megfelelı megválasztása. Az épület külsı kifejezı eszközei (méret, tömeg, tagoltság, anyag, hely). Alkotás: Tárgyalakítás elképzelés, megfigyelés, emlékezet segítségével. Használati tárgyak - pl. gyertyatartó, virágkaró, poháralátét , ajándéktárgyak - terítı, dísztárgyak - falikép, virágtál készítése.

A tárgyalkotó folyamat - helyzetfelmérés, ötlet elkészítés - összefüggéseinek megértése. Egyszerő tárgyak kitalálása, vagy minta utáni elkészítése anyagszerő formálással.

Befogadás: Fából - népi és mai bútorok -, textilbıl – mai Anyag, forma, funkció, méret, díszítés közötti ruházat, lakástextíliák -, fémbıl - ékszerek-, összefüggés megértése iparmővészeti tárgyak üvegbıl, porcelánból - Herendi étkészlet, po- megfigyelésén keresztül. harak, palackok - készült iparmővészeti tárgyak anyag, forma, funkció, méret, díszítés szerinti megfigyelése és elemzése. A helytörténeti győjtemények, közgyőjtemények rendeltetése.

112

Rajz

Az épített környezet és egyes épülettípusok elemzése a rendeltetés és a forma összefüggései. Technikák: Agyag és só-liszt gyurma munkák. Fafaragás rovásfaragással. Hímzés kereszt és szálöltéssel. Szövés papírszövıszéken. Az elızı években már tanult technikák újabb változatai. Kollázs, montázs. Fonás, madzagszövés, gyöngyfőzés. Textil- drót és papír plasztikák és tárgy konstrukciók, modellek. Mővészeti technikák ismertetése, a megismert mőtípusok kapcsán.

Szerszám nélküli anyagalakítás. Egyszerő kéziszerszámok gyakorlott használata. Agyag, só-liszt gyurma biztos alakítása. Egyszerő hímzéstechnikák, szövés használata Fafaragás.

Megismertetésre, elemzésre ajánlott mőalkotások Kerített ház, Pigyerszer, botpaládi ház, faragott, festett, oromzatos ház, Hegyházszentpéter, hollókıi ház, füstös konyha, matyó tisztaszoba, mai lakóház külsı és belsı képe, Hısök tere, Vajdahunyad vára, Makovec Imre: Sárospataki Mővelıdési Ház, Ligeti Miklós: Anonymus, Ferenczy Béni: Bem érem, Götz János: Szarvas, Cseh László: Táncolók, Michelangelo: Ádám teremtése, Wágner Sándor: Dugovics Titusz, Glatz Oszkár: Birkózók, kunsági gyapjúhímzés, hímes tojás, mézeskalácsbáb, aratókorsók, tálak, miskakancsó, magyar koronázási jelvények.

113

ÉLETVITEL ÉS GYAKORLATI ISMERETEK

114

Technika

Technika 1-4. évfolyam Óraterv Heti óraszám Éves óraszám

1. évfolyam 1 37

2. évfolyam 1 37

3. évfolyam 1 37

4. évfolyam 1 37

Alapelvek, célok A technika és életvitel tantárgy a világ tapasztalati megismerésére és gyakorlati tudás szerzésére nyújt lehetıséget, egyben hozzájárul a tanulás és a munka megszerettetéséhez, a tudás megbecsüléséhez. A technika és életvitel tantárgy olyan ismereteket ad, képességeket, készségeket és beállítódásokat alakít ki, amelyek segítik a modern technika és gazdaság eredményeinek ésszerő felhasználását, ugyanakkor óvnak ennek torzító hatásaitól. Célja az, hogy segítse a gyermekeket a technikai környezetbe való beilleszkedésben, a tájékozódásban és az aktív alkotó tevékenységben egyaránt. Konkrét problémahelyzetekbıl indul ki, életszerő megoldásokkal, eljárásokkal dolgozik, végsı soron kapcsolatot teremt az iskolai tanulás és az iskolán kívüli világ között. A kisiskolás korosztály technikai nevelése a technikai mőveltség alapozását, a kézügyesség fejlesztését és a mindennapokban nélkülözhetetlen praktikus elemi ismeretek és tevékenységek elsajátítását, begyakorlását foglalja magában. A technikai mőveltség alapozása gyakorlati tevékenységekhez kapcsolódó elemi ismeretek szerzését, megfelelı technikai szemléletmód formálását jelenti. A tantárgy oktatásában a manualitás központi helyet foglal el, a játékos kézügyességet fejlesztı célok dominálnak. A kéz intelligenciájának fejlesztésére a gyermek-és ifjúkor a legalkalmasabb, nem feledkezhetünk meg arról, hogy késıbb már nem pótolhatók az itt elkövetett mulasztások. Az életviteli ismeretek körébe tartoznak a háztartástan, az egészségnevelés, a szőkebb lakóhelyi környezet, a lakás és környéke, a gazdálkodás, és a szolgáltatások területei. Az életvitelhez sorolhatók a helyes közlekedés, és a közlekedési szabályok ismeretei is. A technika és életvitel tantárgy a technika bonyolult kapcsolatrendszerét elméleti, gyakorlati, manuális, tervezési és modellezési feladatokon keresztül mutatja be. Tanításának feladata, hogy optimális feltételeket teremtsen a természetes és mesterséges környezet anyagainak megismeréséhez, anyagvizsgálati tapasztalatok szerzéséhez érzékszervi tapasztalással, összefüggések felismeréséhez az anyagok és a belılük készült tárgyak között. Gyakoroltassa az anyagfeldolgozás alaplépéseinek alkalmazását. Tájékoztasson az anyagokhoz kötıdı mesterségekrıl és szakmákról. Tegye lehetıvé az emberi alkotással létrehozott terek esztétikai értékeinek, a szerkezet és a forma kapcsolatának felismerését, az épített környezet anyagainak és szerkezeteinek tapasztalati megismerését. Gyakoroltassa a becslést, a mérést, az egymás mellé rendezést, a méretazonosság megállapítását, az önálló tervezést és kivitelezést az építésben és a tárgyalakításban. Tervek, elképzelések rajzi megjelenítését egyéni elképzelés szerint, egyszerő makett elemzését és készítését terv alapján, a munkaeszközök rendeltetésszerő, balesetmentes használatát. Ismertesse meg a szárazföldi, a vízi és légi közlekedés kialakulásának történetét. Készítsen fel a városi, országúti, vasúti, vízi és légi közlekedés szerepének átlátására és használatára eszközeinek bemutatásával, szabályainak megismertetésével és gyakoroltatásával. Gyakoroltassa a kerékpározást forgalomtól elzárt területen, ne csak tanítsa meg, hanem teremtsen is feltétele-

115

Technika

ket a kerékpáros közlekedés szabályainak, valamint az utazással kapcsolatos illemszabályoknak az alkalmazására. Az egészséges táplálkozás, öltözködés és napirend elemi ismereteinek és szokásainak elsajátíttatását, az egyszerő házimunkákban való részvételre való felkészítést az életkornak megfelelı önkiszolgáló tevékenységek keretében szervezi meg, és a balesetmentes szabadidıtöltés és játék tanításával is segíti az egészséges életmód és életvezetés megalapozását, a környezetkímélı és a természet szeretetére épülı magatartásformák és szokások kialakítását. Fejlesztési feladatok A munka és a technika szükségessége, jelentısége és szerepe az ember életében, haszna és veszélyei. Érdeklıdés a közvetlen mesterséges környezet (a lakás, az iskolai és a lakókörnyezet) iránt, arról szóló tapasztalatszerzés. Szabálykövetı magatartás a közvetlen mesterséges környezetben. A közvetlen környezet birtokbavétele a tapasztalati megismerés és annak élvezete, az élı és élettelen anyaggal végzett tevékenység élménye. Az alkotás folyamata, a gyakorlati problémafelismerési és problémamegoldó folyamat részei. Problémafelismerés Személyes igények, szükségletek megnevezése. Az egyéni indíttatású probléma felismerése és megértése segítséggel. A technikai probléma megfogalmazása. Tervezés A megoldáshoz vezetı út kitalálása, megtervezése. Kommunikáció: a terv megjelenítése szóban, írásban, rajzban, anyagban. A terv, elképzelés értékelése, megfeleltetése az igénynek és a lehetıségeknek. A munka megszervezése és kivitelezése A konstruáláshoz, kivitelezéshez szükséges terv megértése (szövegértés, rajzolvasás, mintakövetés). Egyszerő megoldás kiválasztása és megvalósítása. Alapanyagok alakítása kézzel, egyszerő eszközzel. Az anyagalakítás örömforrásként való megélése. A tevékenység és az eredmény értékelése Az elemi alkotó-, kritikai (önértékelı), megfigyelı-, ítélı és kommunikációs képességek mőködtetése az alkotó- és elemzımunka folyamatában. Munkavégzési és tanulási szokások Rend, tisztaság, szabálykövetés, idıbeosztás. Általános képességek és készségek fejlesztése Kognitív képességek és készségek: A szükségletek és lehetıségek felismerése, belátás (összefüggés - felismerés); problémafelismerés és megoldás (kreativitás), rendszerezés; tervezési képesség (térérzékelés, ábraolvasás); alkotóképesség; konstruáló képesség (modellalkotó képesség); tájékozódó, helyzetfelismerési képesség, kommunikatív képesség. Pszichomotoros képességek és készségek: Kivitelezés; kombinatív képesség; önellenırzés, utánzás; kiválasztás; mozgáskoordináció; helyzetváltoztatás; helyzetfelismerés. Személyes képességek és készségek: Az önismeret, az önfejlesztés, az önkiszolgálás, az önellátás képessége; önvédelmi képesség (baleset 0megelızés, közlekedés); kitartás; céltudatosság; szervezés, kezdeményezés, akaraterı.

116

Technika

Szociális képességek és készségek: Felelısségtudat, felelısségvállalás, kötelességtudat; segítıkészség; alkalmazkodás, együttmőködés; kapcsolatteremtés. A mőveltségterület fı témakörei a következık: Munkakultúra Technológiai algoritmus megérzése, szokások átvétele, a célszerőség és gazdaságosság elve, alkalmazása a gyakorlatban, rutin és újítás, alkotófolyamatok: igény, tervezés, döntés, szervezés, kivitelezés Termeléskultúra Anyag, energia, információ (eredet, termelés, elosztás, szállítás, fogyasztás, gazdálkodás), termesztési rendszerek, termelési rendszerek Háztartáskultúra Háztartás-ökonómia, háztartási technológiák, lakáskultúra, háztartási gépek, háztartási energia és más ellátó rendszerek Környezetkultúra Tárgyi környezet, épített környezeti rendszerek, agrotechnikai és ipari rendszerek, környezetgazdálkodás, a hasznosság és szépség elve Közlekedéskultúra A közlekedés rendszere, közlekedési eszközök, közlekedési szabályok Gazdálkodáskultúra Tervezés, költségvetés, források, költség, haszon, elosztás, idı, beruházás, befektetés, technikai változás gazdasági, ökológiai és szociális hatásai, foglalkozási ágak Egészségkultúra Egészséges életmód, korszerő táplálkozás, napi testmozgás, öltözködés, baleset-megelızés, ergonómia, pályaártalmak, káros szenvedélyek, legális és illegális drogok veszélyei. Biztonságkultúra Az egyéni és társadalmi létet veszélyeztetı tényezık felismerése, az egyén felelıssége a vészhelyzetek kialakulásában, kialakításában, katasztrófavédelem (tőz-és polgári védelem, tervezés, megelızés, beavatkozás, értékelés) Fogyasztói kultúra Termék, termékszerkezet, termékelemzés, áru, piac, marketing, reklám, kereskedelem, fogyasztóvédelem, tudatos fogyasztás, pénzgazdálkodás, takarékosság, gazdaságosság, minıség és biztonság Szabadidı-kultúra Önfejlesztés, társas kapcsolatok, sport, mővelıdés, szórakozás, játék Információs kultúra Kommunikációs rendszerek, információs rendszerek, modellezés, mérés, vezérlés és szabályozás, automatizált rendszerek, robotika, technikai újdonságok befogadása

117

Technika

1. évfolyam Heti óraszám: 1 óra Éves óraszám: 37 óra Fogalmak: Anyagok és megmunkálásuk, felhasználásuk: természetes és feldolgozott (átalakított) anyagok, alak, alakíthatóság, képlékeny, kemény, simaság, gömbölyő, hengeres, lapított, nyomott, tömbszerő, érdes, hajlékony, sodrott, tépett, hajtogatott, vonalszerő, lapszerő, merev. Építés: építmény, építıelem, alaprajz, körvonalrajz, méret, magasság, mélység, szélesség, távolság, terv. Közlekedési ismeretek: gyalogos közlekedés, közlekedési szabályok, gyalogátkelıhely, járda, járdaszegély, jel, jelzés, jelzılámpa, zebra, tömegközlekedés. Életvitel, háztartástan: házimunkák, munkamegosztás, egészséges táplálkozás, egészséges öltözködés. Tartalom


Anyagok Ismerkedés a természetes anyagokkal, például agyag, fa, termések, levelek, szalma, nád, és a feldolgozott (átalakított) anyagokkal, például papír, fonal, textília. Az anyagok tulajdonságainak vizsgálata érzékszervekkel. Az anyag felhasználása. Kézmővesség Összefüggések felismerése érzékszervi tapasztalással az anyagok tulajdonságai és a belılük készíthetı tárgyak között, az anyagok alakítása során. Például anyag gyúrása, lapítása, gömbölyítése, formázása; a fa tördelése, csiszolása, ragasztása; a papír tépése, sodrása, nyírása, hajtogatása; a fonal sodrása, csomózása, bojtolása. Kézmőves szakmák jellemzıinek megfigyelése, például fazekas, kosárfonó.

A természetes és a mesterséges környezet anyagai. A lakás, az iskola, a játszótér tárgyai és anyagaik. A természetes és a feldolgozott (átalakított) anyagok.

A természetes és a feldolgozott (átalakított) anyagok tulajdonságai. Az eszközök és szerszámok rendeltetésszerő és balesetmentes használata. Az anyagokhoz kötıdı mesterségek és szakmák.

Mérés Becslés, mérés, egymás mellé rendezés, mé- Körvonalrajz, alaprajz retazonosság megállapítása, méretre alakítás. Építés Építés, alkotás minta, fénykép, látszati rajz Építés síkban és térben. vagy egyéni elképzelés alapján. Közlekedési ismeretek A közlekedés irányított megfigyelése, szabá- A gyalogos közlekedés szabályai. A biztonságos tömegközlekedés. lyainak értelmezése.

118

Technika

A közlekedésben való részvétel gyakorlása. Az utazással kapcsolatos magatartásformák megismerése és gyakorlása. A veszélyhelyzetek elemzése, megbeszélése, megelızési stratégiák kialakítása. Életvitel - háztartástan Házimunkák megfigyelése, a munkamegosz- Házimunkák, munkamegosztás. tás jelentıségének és módjának felismerése a Az egészséges táplálkozás és öltözködés. családban, rajzos napirend készítése. Az egészséges ételek és ruházat kiválasztása, és indoklása.

119

Technika

2. évfolyam Heti óraszám: 1 óra Éves óraszám: 37 óra A következı tanévi fejlesztés feltételei Az ember természetátalakító munkájával kapcsolatos tapasztalatokból példák sorolása (lakóhely és lakótér). Az megfigyelt anyagok vizsgált tulajdonságainak felismerése, megnevezése konkrét tárgyakon. A tulajdonságokkal kapcsolatos tapasztalatok felhasználása a megmunkálás során. Az elvégzendı munkákhoz szükséges eszközök és szerszámok biztos, balesetmentes használata. Látszati rajz, vázlatrajz készítése. A rajzelemek helyes alkalmazása. Egyszerő modell tervezése és építése. A biztonságos gyalogos közlekedés szabályainak ismerete. A háztartás ismert feladatainak és veszélyforrásainak megnevezése, védelmi stratégiák ismertetése. Példák sorolása az egészséges táplálkozásról és annak fontosságáról az ember életében. A takarékosság lehetıségének felismerése egyszerő problémaszituációban. Fogalmak: Ember és környezete: lakóhely, lakótér, természetes környezet, mesterséges környezet. Anyagok és megmunkálásuk, felhasználásuk: alapanyag, anyag - átalakítás, anyagtakarékosság, hengerforma, kúpforma, fafaragó, faesztergályos, papírgyártás, nyersanyag, termék, csomózás, hurkolás, sodrás, fonás, nemezelés. Tervezés, építés: látszati rajz, vázlatrajz, méret, makett. Közlekedési ismeretek: forgalomirányítás, átjáró, biztonsági sáv, fénysorompó, jelzılámpa, jelzıtábla, sorompó, mozgólépcsı. Életvitel, háztartástan: háztartás, házimunkák veszélyforrásai, helyes étkezés, helytelen étkezés, takarékosság, szolgáltatás. Tartalom


Ember és környezete Az évszakok és az idıjárási elemeinek (pl. napsütés, derült idı, esı, havazás, szél) felismerése és tulajdonságaik bemutatása. A lakóhely szőkebb földrajzi környezetének bemutatása. A környezet káros hatásainak felismerése és a védekezés módjainak felsorolása (pl. öltözködés, kunyhóépítés, házépítés). A természetes és az ember alkotta környezet megkülönböztetése, jellemzıik elmondása. Anyagok és megmunkálásuk, felhasználásuk A képlékeny anyagok megmunkálása, a henger- és a kúpforma összehasonlítása. Természetes anyagokból játékkészítés utánzással, majd önállóan, egyéni elképzelés alapján. A fához kötıdı mesterségek megfigyelése (fafaragó, faesztergályos). A papírgyártás folyamatának megismerése.

Védekezés a környezet kellemetlen hatásai ellen. A természetes és mesterséges környezet. A lakóhely és a lakótér. Az ember természetátalakító munkája.

Az anyagok vizsgálata, anyag-tulajdonságok. Az anyagok alakítása, célszerő és takarékos anyagfelhasználás. Mesterségek, gyártási folyamat. A helyes eszköz és szerszámhasználat.

120

Technika

Különbözı papírfajták megismerése anyagvizsgálat és megmunkálás során. A fonal és a textília tulajdonságainak vizsgálata érzékszervi tapasztalással. Csomózások, hurkolások, sodrások, fonások, nemezelés alkalmazása játékkészítés közben. Kézi varrás gyakorlása. Mérés A becslés és a méretmegadás gyakorlása. A mérés szerepe a technikában. Látszati rajz, Körvonalrajzok készítése. vázlatrajz. A kicsinyítés és a nagyítás szükségessége, jellemzıi, eljárásai. Tervezés, építés Építés térben egyéni elképzelés alapján építıelemekbıl. Makettek építése látszati rajzok A makett. Az elrendezés, az esztétikum és az alapján. egyensúly szerepe. Közlekedési ismeretek A veszélyhelyzetek felismerése, elemzése és elkerülésük módjainak megbeszélése, modellezése. A közlekedési eszközök használati szabályainak értelmezése, alkalmazásuk gyakorlása. A tömegközlekedési eszközök használatának gyakorlása.

Életvitel, háztartástan Az otthoni és az iskolai környezet és tevékenységek jellemzıinek összevetése. Az osztályterem díszítése. A ház körüli (otthoni) teendıkben való részvétel, lehetıségeinek győjtése, a teendık megbeszélése. a házimunkákban való szerepváltás elmondása. A házimunkák veszélyforrásainak elemzése, a megelızés lehetıségeinek megbeszélése. Az egészséges táplálkozás, a helyes és a helytelen étkezési szabályok bemutatása, értelmezése. A takarékossággal kapcsolatos tapasztalatok győjtése. Az iskola közelében lévı szolgáltató egységek felkeresése és megismerése. (például: posta, fodrászat, bevásárló helyek).

A biztonságos közlekedés. A forgalomirányítás szerepe a közlekedés biztonságában. A forgalomirányítás jelzései. Jelzıtáblák, jelzılámpák, gyalogátkelıhelyek. Vasúti átjáró, sorompó, fénysorompó. Az utazásról. Viteldíj. A mozgólépcsı használata. A biztonsági sáv szerepe a balesetek elkerülésében.

A házimunkák fajtái.

A házimunkák veszélyforrásai.

Az egészséges táplálkozás ismeretei. A takarékosság fontossága. Szolgáltatások.

121

Technika

3. évfolyam Heti óraszám: 1 óra Éves óraszám: 37 óra A következı tanévi fejlesztés feltételei Az élı és a tárgyi környezet kapcsolatának megfigyelésébıl származó tapasztalatok felhasználása feladathelyzetben. Az anyag, a szerkezet, a forma, a funkció és az esztétikum összefüggéseinek érvényesítése a tárgykészítés folyamán. Szakszerő és biztonságos szerszámhasználat. Egyszerő makett irányított tervezése és elkészítése. Egyszerő ábra olvasása és értelmezése. Mérés centiméter pontossággal. A biztonságos gyalogos közlekedés és tömegközlekedési eszközhasználat szabályainak ismerete, alkalmazása szituációs játékokban. Az életkornak megfelelı önkiszolgáló tevékenység bemutatása társaknak. Fogalmak: Ember és környezete: élıhely, élıvilág, tárgyi környezet. Anyagok megmunkálása, felhasználása: formálhatóság, terhelhetıség, elıkészítı mőveletek, alakító mőveletek, kiegészítı mőveletek, rovásfaragás, ács, asztalos. Tervezés, építés: építıanyagok, építkezés sorrendje, a lakás szerkezete, belsı tér, település, népi építészet, méretmegadás elemei. Közlekedési ismeretek: közlekedés, a kerék, közlekedésbiztonság, a kerékpár, közlekedési eszközök. Életvitel, háztartástan: háztartási eszközök, napirend, testápolás, zsebpénz, takarékoskodás, gazdálkodás. Tartalom


Az ember és környezete A környezet tárgyainak anyagai és eredetük Élıvilág és tárgyi környezet. A biológiai élıhelyek hasznosítható anyagai. A hasznosíthamegismerése. tó élettelen anyagok. Anyagok megmunkálása, felhasználása Természetes anyagok (fa és a természet kin- Az anyagok vizsgálata. Az anyag látható csei), és feldolgozott (átalakított) anyagok szerkezete. (papír, fonal, textil) vizsgálata, alakítása. A Formálhatóság és terhelhetıség. szerkezet, tulajdonság, funkció összefüggése- Az anyagok átalakítása. A szerkezet, a tulajinek felfedezése a tárgyalakításban. Az elıké- donság és a funkció összefüggése. A népmőszítı, alakító és kiegészítı mőveletek elvégzé- vészet hagyományaihoz kapcsolódó tárgyalakítás, mintakövetéssel. Fához kötıdı mesterse. Tárgy készítése, saját ötletek megvalósítása, a ségek. funkció, forma és esztétikum együttes figyelembevételével. Darabolás, hegyezés, faragás (rovásfaragás), papírhajtogatás, karcolás, vágás, fonás, szövés, kézi varrás gyakorlása konkrét feladatokban. A szükséges szerszámok és eszközök balesetmentes használatának gyakorlása. Fához kötıdı mesterségek megismerése, például ács, asztalos. 122

Technika

Tervezés, építés Az építészet történeti fejlıdésének tanulmányozása. Egyszerő épület makettek irányított és önálló tervezése, építése. A népi építészettel kapcsolatos tapasztalatok felhasználása tervezı és építı feladatokban. Mérés, mőszaki ábrázolás A mérési eredmények feljegyzése. A méretek leolvasása a rajzokról. A rajz és a tárgy megfeleltetése. Ismerkedés a méretmegadás elemeivel. Alaprajzkészítés. Közlekedési ismeretek A közlekedési eszközök használatának szabályai, ezek ismerete és gyakorlása. A biztonságos közlekedés gyakorlása tömegközlekedési eszközök használatával. A kerékpáros közlekedés gyakorlása. Életvitel, háztartástan A háztartást megkönnyítı eszközök megismerése és használatuk gyakorlása. Az életkornak megfelelı önkiszolgáló tevékenység algoritmusának bemutatása. A háztartási balesetek veszélyeinek felismerése és megelızési módjuk bemutatása konkrét helyzetekben. A korszerő táplálkozás szabályainak értelmezése. A testápolás alapvetı szabályainak alkalmazása helyzetgyakorlatokban Példák győjtése a. helyes idı-, anyag - és pénzbeosztásra. A zsebpénz felhasználásának és megtakarításának megtervezése. A telefon használatának gyakorlása.

Építészet fejlıdése. Népi építészet. Építés térben. A lakás szerkezete. Az emberi alkotással létrehozott belsı terek esztétikája. Mérés centiméter pontossággal. Mérési eredmények. A méretmegadás elemei. Rajzolvasás. Alaprajz. A közlekedés kialakulása, a kerék szerepének fontossága. Városi tömegközlekedés. Kerékpáros közlekedés. Utazás vasúton. Közlekedésbiztonság.

Háztartási eszközök és biztonságos használatuk. Testápolás. Egészséges táplálkozás. Lakóhelyi szolgáltatások.

A zsebpénz. Takarékosság, gazdálkodás, megtakarítás.

123

Technika

4. évfolyam Heti óraszám: 1 óra Éves óraszám: 37 óra A továbbhaladás feltételei Épített környezet, korszerő építmények megnevezése. Az anyagfeldolgozás általános jellemzıinek bemutatása. Az anyagvizsgálatok elemi módszereinek ismerete és használata. A technológiai lépések helyes alkalmazása konkrét feladatokban. Az anyagok takarékos és célszerő felhasználása a munkadarab elkészítésekor. Önálló tervezés és kivitelezés az építésben és a tárgyalakításban. A tervek és elképzelések rajzi megjelenítése. Egyszerő makett készítése és elemzése a terv alapján. A közlekedés szabályainak felhasználása problémahelyzetek megoldásához, elemzéséhez. A kerékpáros közlekedés szabályainak ismerete. Kulturált közlekedési magatartás modellezése szituációs játékokban, helyzetgyakorlatokban. Beszámoló egyszerő háztartási munkák elvégzésérıl. A takarékosság fontosságának és lehetıségének felismerése konkrét helyzetekben. Idıjáráshoz, évszakhoz, napszakhoz, alkalomhoz kapcsolódó életviteli szokások értelmezése, indoklása. Fogalmak: Ember és környezete: épített környezet, korszerő építmények, technikai érdekességek. Anyagok megmunkálása, felhasználása: cserélhetıség, hulladék, melléktermék, mőanyag, résztermék, szabvány, szerkezeti anyagok, technológia, termék. Tervezés, építés: cél, célszerőség, esztétikum, mőveleti sor, rendeltetés, stabilitás, termék, terv, nézet, nézeti ábrázolás, elrendezés, harmónia. Közlekedési ismeretek: helyi közlekedés, irányítási rendszer, szárazföldi közlekedés, távolsági közlekedés, vízi közlekedés, légi közlekedés. Életvitel, háztartástan: háztartási munka, tervszerőség, idıbeosztás, tisztaság, rendszeretet, kultúrált étkezés, szabadidı, öltözködési szabályok, takarékosság, legfontosabb segélyhívószámok. Tartalom


Az ember és környezete Természetes és mesterséges környezet szem- Épített környezet, korszerő építmények: épüpontokkal irányított megfigyelése. letek, utak, alagutak, hidak, felüljárók, toA technikai érdekességek, természeti "talál- ronyházak, tornyok. mányok" megfigyelése, bemutatása. A városi és falusi élet összehasonlítása, vélemény megfogalmazása a tapasztalatokról. Anyagok megmunkálása, felhasználása Természetes és feldolgozott (átalakított) anyagok csoportosítása. Az anyagvizsgálatok elemi módszerének megismerése (fa és a természet kincsei, fém, fonal, textília, mőanyag) és alkalmazása feladathelyzetben. Az alapanyagok célszerő kiválasztása és a legkevesebb hulladékra törekvés a munkafolyamatokban.

Az anyagok csoportosítása. Az anyagok vizsgálata. Az anyagok átalakítása (feldolgozása). Az alapanyag, a résztermék, a termék, a hulladék és a melléktermék fogalma. Cserélhetıség, szabvány. Hagyományos technológiák a ház körül és a kézmővességben.

124

Technika

Munkakultúra. Gazdaságosság elve. A technológiai lépések alkalmazása, önálló tervezés és kivitelezés. A problémamegoldó döntések rövid indoklása. A cél megfogalmazása: a rendeltetés, a célTervezés, építés A feladat elképzelése, megoldási tervek készí- szerőség, a szerkezet, a tulajdonságok és a tése. A forma, a funkció és a méret közötti forma összhangja. összefüggések megállapítása és felhasználása a tervezés során. A mőveleti sor önálló megalkotása és végrehajtása. Alaprajz és nézet. Mérés, mőszaki ábrázolás A mérés és a rajzeszközök használatának Nézeti ábrázolás, nézetrajz. gyakorlása. A tárgy jellemzése alaprajz és vázlatrajz alapján. Rajzolvasás gyakorlása. Épített környezet Egyszerő makettek készítése és a kész munka összehasonlítása a tervekkel. A terv funkcionális és formai megfelelésének megállapítása.

Az emberi alkotással létrehozott terek esztétikai követelményei. A szerkezet és a forma kapcsolata. Az elrendezés szabályai. Mőködıképesség és esztétikum. A szín, a forma és a harmónia hatása a közérzetre.

A modern közlekedés eszközei. Szárazföldi, Közlekedési ismeretek A tömegközlekedési szabályok értelmezése, vízi és légi közlekedés. alkalmazása szituációs játékokban. A kerék- Helyi és távolsági közlekedés. páros közlekedés gyakorlása, táblák, lámpák, útburkolati jelek megismerése. Szabálykövetı magatartás gyakorlása élethelyzetekben. Életvitel, háztartástan Egyszerő háztartási munkák bemutatása. Megoldásmódok keresése az idıvel való gazdálkodás bemutatására. A munkaterület tisztán tartása, rendszeretetet fejlesztı gyakorlatok. Az egészséges és kultúrált étkezés szabályainak bemutatása, megbeszélése, alkalmazása. Szabadidıs programok összeállítása. A takarékossággal kapcsolatos példák felismerése, győjtése. Információs kultúra. A szolgáltatások használata, például telefonos tudakozó, mentık, tőzoltók, rendırség, pályaudvarok hívása. Automatizált rendszerek, robotika, technikai újdonságok. Fogalmak: kereskedelem, fogyasztóvédelem, marketing, reklám, áru, piac.

Háztartási munkák. Kultúrált, egészséges étkezés. Balesetmentes szabadidıtöltés és játék. Öltözködési szabályok. Takarékosság

A magatartás esztétikuma. Értékrend alakítása.

A lakásból elérhetı legfontosabb szolgáltatások.

Tudatos fogyasztásra történı felkészítés.

125

TESTNEVELÉS ÉS SPORT

126

Testnevelés 1-4. évfolyam Óraterv Heti óraszám Éves óraszám

1-2. évfolyam 4 148

3-4. évfolyam 3 111

Jellemzık: Az úszás anyagát a tanterv az elsı négy évfolyam számára tervezi, a megvalósítás feltétele a saját tanmedence igénybevétele. A tantervben hangsúlyozottan szerepelnek a sportjátékok, ezen belül a labdajátékok, valamint a természetben őzhetı sportok, sportjátékok. A testi nevelést segítik elı a táborozások, a sportkörök, valamint a tartásjavító és gerinctorna. A levegızés és szabadidı sáv felhasználásában a sport játszik kiemelkedı szerepet. Célok és feladatok: A gyermek fejlesztésében a testnevelés és sport mozgásanyagának pozitív élményekkel teli elsajátítása egyszerre cél és eszköz is. Célja: - hogy sikeres, aktív életvitelő, pozitívan gondolkodó gyerekeket formáljunk, akik örömüket lelik a különféle pszichomotoros tevékenységekben, elviselik a stresszt, a terheléseket, a fizikai igénybe vételeket. - követik a szabályokat, igénylik és elfogadják a normákat, a megmérettetést, és az értékelést. - gondot fordítsanak a fizikai állapotukra, és élethossziglan fenntartsák alkotóképességüket olyan társas kapcsolatok mellett, amelyekben természetes az elfogadás, az együttmőködés. - a testnevelés észrevétlenül alakítsa a környezettudatos magatartást, a káros szenvedélyek elleni küzdelmet. Az iskolai testnevelés aktívabb szerepvállalásra késztet, sajátos eszközeivel lehetıséget teremt az önkifejezésre, az önmegvalósításra. A tanulók életkorából, alkatából és személyiségébıl adódó különbségek szükségessé teszik a rendszeres differenciálást az önmagukhoz mért fejlıdés szerinti értékelést. Az elérni kívánt állapot: a játék- és sportkultúrában való tájékozottság, a rendszerezett speciális kognitív, affektív- emocionális és motoros tudás a játék- és sporttevékenység jellegzetes területein, az önálló testedzésre, sportolásra, mozgásos önkifejezésre való készségek magas szintje. - a tanulók együttmőködı és alkalmazkodóképességének fejlesztése, - életigenlı, az egészséges életmódot kiemelten kezelı személyiségfejlesztés, - a becsületes verseny jellemformáló hatásmechanizmusának kialakítása és fejlesztése, - a mozgásmőveltség fejlesztése, gazdagítása játékos mozgástevékenységgel, - a koordinációs képességek fejlesztése, - a tanulók mozgásszükségletének kielégítése, - a mozgásos cselekvési biztonság fejlesztése, - személyes felelısség kialakítása önmaga és környezete iránt, - mozgás- és feladatmegoldó képesség fejlesztése, - híres sportolók és teljesítményeik megismerése, tisztelete, -higiéniai szokások kialakítása, erısítése, - ortopédiai elváltozások megelızése, ellensúlyozása, - a prevenció lényegének és relaxációs eljárásoknak megismerése.

127

Fejlesztési feladatok - a tanulók ismerjék fel a testnevelés és sport egészségügyi prevenciós értékeit, - a rendszeres fizikai tevékenység életmódjellemzıvé váljon, - ápolják nemzeti hagyományainkat - ismerjenek meg minél több népi játékot, - életmódjukban a természet tisztelete, megóvása, a természettel kiegyensúlyozott kapcsolat kialakítása váljon meghatározóvá, - értsék meg, fogadják el, becsüljék meg társaikat, - legyenek tevékeny résztvevıi az egészséges, kiegyensúlyozott életvitelt megalapozó szoká sok kialakításának. - a testnevelés nyelvezetét rendszeres gyakorlással kell elsajátítani, - a mozgást nagymértékben segíti, ha a tanulók megismerik saját testi-lelki adottságaikat, ezáltal eredményesebben fejleszthetı önismeretük, önértékelésük, - a testnevelés mozgásanyagának segítségével, nagy hatékonysággal fejleszthetık a korosztályok értelmi képességei, - higiéniai szokások kialakítása, az egészségfejlesztési eljárások, módszerek, megismertetése segíti az egészség megırzését, - aktív életvitelő, pozitívan gondolkodó állampolgár formálása, aki elviseli a fizikai igénybevételt, stresszt, megmérettetést, értékelést, - a szép, harmonikus mozgás segíti az esztétikai-mővészi tudatosság fejlesztését, - a mozgáskultúra kialakításán túl a szervezet edzettségi szintjének emelése, alakítása is folyik. Kiemelt fejlesztési feladatok a bevezetı-kezdı szakaszban: - Énkép, önismeret - Találja meg helyét saját közösségében. - Pozitívan értékelje saját elért eredményét, ismerje el társai teljesítményét. - Az iskolán kívüli sportmozgások-játékok, túrák, kirándulások alkalmasak a közöttük élı emberek, szokások, értékek természetes és épített környezet megismerésére. - A testnevelési- és népi játékok alkalmas terület a konfliktusok kezelésére, szabályok betartására, a durva játék, viselkedés megelızésére, kezelésére. - Óvják, védjék környezetüket, a testnevelési szereket, az eszközöket, a pályákat, az épület berendezéseit. - Könnyített feladatokkal, fokozott figyelemmel alakítjuk a lemaratottakat a testi-lelki egészségük fejlesztéséhez.

128

1. évfolyam Heti óraszám: 4 óra Éves óraszám: 148 óra Belépı tevékenységformák: alakzatok gyors felvétele és változtatása, az öltözı és gyakorlóhely rendjének kialakítása, játékos és határozott formájú szabad -, társas- és kéziszergyakorlatok végrehajtása; gyors indulás különféle testhelyzetbıl, az ütközések elkerülése a fogójátékokban és a futásfeladatokban, térnyerés a fogóval szemben; tartós futás 4-8 percig pihenı nélkül, illetve kisebb séták beiktatásával, futómozgást tartalmazó feladatok (játékok) végzése szökdelések és ugrások megfelelı ritmusban, távolba és célba dobás egy és két kézzel, egyszerő támasz-, függı- és egyensúlygyakorlatok biztonságos végrehajtása, labdás feladatok, néhány egyszerő, az évszaknak megfelelı és a szabadban végezhetı játék, barátkozás a vízzel, vízbiztonság szerzése, 8-10 m távolság átúszása lábletétel nélkül;

Témakör

óraszám 7 7 15 10 20 4 8 74 3 148

Rendgyakorlatok Gimnasztika, zenés mozgások Atlétikai alapképzés Torna alapképzés Labdás gyakorlatok Küzdı feladatok, játékok Szabadtéri foglalkozások Úszás Szabadon felhasználható Összesen

Tartalom Rendgyakorlatok: mozgás a tornateremben, szabadtéren, biztonsági rendszabályok; sorakozók játékosan, versenyekkel; tájékozódás, elhelyezkedés teremben. Gimnasztika zenés mozgások: egyszerőbb, fıleg játékos gyakorlatok 2-4 ütemben; szabad, társas és kéziszer gyakorlatok játékos, versengéses formákban; zenés gimnasztika, mozgás a ze-

Tanulói teljesítmény minimális teljesítmény Ismerkedés a tornaterem, sportpályák rendszabályaival, rendjével. Ismerjék meg a sorakozó vezényszavait, alapvetı formáit; tudjanak egyes oszlopban ütemre járni. Ismerkedés a gimnasztikával, formáival, mozgásanyagával, szakkifejezéseivel; felállás gimnasztikához; szakkifejezések megértése, mozgás zenére; gyakorlatok neveinek ismerete. 129

nére; egyszerőbb ritmusgyakorlatok. tartásjavító és gerincdeformitásokat megelızı gyakorlatok; Atlétikai alapképzés Járások, futások: a két mozgás közti különbség tudatosítása; járások, futások feladatokkal; futó-fogó játékok, üldözéses versenyek. Szökdelések, ugrások: játékos ugró, szökdelı gyakorlatok, versenyek; ugrások egy- és páros lábon; felugrások, leugrások; helybıl távolugrás; ugrókötél használata. Dobások: különbözı dobásformák megismerése; dobások egy- és két kézzel; dobások távolba és célba különbözı mérető és súlyú labdával; játékos dobógyakorlatok. Torna alapképzés: egyensúlykészség fejlesztése játékos gyakorlatokkal, akadálypályával; általános erısítés megfelelı támasz- és függésgyakorlatok végrehajtásához; kötélmászás kulcsolással; különbözı szerek használatának megismerése (talajszınyeg, zsámoly, szekrény, gerenda); utánzó gyakorlatok a vázizomzat erısítéséhez. Labdás gyakorlatok: labdás ügyességfejlesztés; labda gurítása irányváltásokkal; labdavezetés, pattintás, ütés, dobás; dobások, ütések, rúgások célba; különbözı mérető és súlyú labdák használata; átadások párokban; labdás játékok. Küzdı feladatok és játékok: emelések, húzások, tolások állásban; általános erısítés a feladatok végrehajtásához; test-test elleni harc játékos formában ("kakasviadal", "lovascsata") Szabadtéri foglalkozások: csoportos játékok szabadban, ismerkedés a szabadtéri és szabadidıs sportokkal (kerékpár, görkorcsolya, gördeszka, dobókorong, tollaslabda, stb.); téli játékok és sportok megismerése (szánkó, korcsolya); siklás havon, jégen; természetjárás osztálykeretben.

Futó-fogó játékok elsajátítása; kötetlen iramú futás; versengések; összerendezett futómozgás elsajátítása; futás feladatokkal (magas térd, sarokemelés) Ugrásformák megismerése, biztonságos felugrás-talajfogás; szökdelés ugrókötéllel, ugrások egy- és páros lábon. Dobásformák elsajátítása; dobások különbözı mérető és súlyú labdákkal, tárgyakkal; dobások célba és távolba; labda feldobása, elkapása.

Utánzó járások; játékok támaszhelyzetben; sor- és váltóversenyek; kötélmászás; biztonságos mozgás, feladat-végrehajtás támasz és függıhelyzetben; egyszerőbb egyensúlygyakorlatok végrehajtása; ismerkedés a torna szaknyelvezetével.

Labdatovábbítás kézzel, lábbal, földön, levegıben; labda pattintsa, ütése; átadások párokban; labdás játékok; labda célba juttatása különbözı módokon; labdás szakkifejezések elsajátítása.

Ismerkedés a küzdısportok mozgásanyagával; általános erısítés az életkori sajátosságok figyelembevételével; húzások, tolások, emelések; páros viadalok, versenyek; Szabadidıs játékok megismerése; aktív részvétel szabadtéri foglalkozásokon; kerékpározás, görkorcsolya, tollaslabda, szánkó, korcsolya; természetjárás, túrázás.

Úszás: vízhez szoktatás, vízbiztonság kialakí- Ismerkedés az uszodával, a vízzel; biztonsági tása; játékok vízben, víz alatt; siklások, mell- rendszabályok; beugrás vízbe; siklások vízen úszás lábtempója; vízfekvés; levegıvétel. és víz alatt.

130

2. évfolyam Heti óraszám: 4 óra Éves óraszám: 148 óra Cél: -

elısegíteni a társas kapcsolatok átélését, futógyakorlatok helyes technikai végrehajtása, magabiztos elugrás és talajra érkezés, dobásformák elsajátítása, támlázó mozgás elsajátítása, testsúly áthelyezéssel, egyensúlygyakorlatok korrekciói, biztos labdafogás és dobás, egy úszásnem szabályos elsajátítása. Témakör

óraszám 7 7 15 10 20 4 8 74 3 148

Rendgyakorlatok Gimnasztika és zenés mozgások Atlétikai alapképzés Torna alapképzés Labdás gyakorlatok Küzdı feladatok, játékok Szabadtéri foglalkozások Úszás Szabadon felhasználható Összesen Tartalom

Tanulói teljesítmény minimális teljesítmény Rendgyakorlatok: sorakozó egy- és kétsoros Sorakozók formái (oszlop, vonal); testfordulaoszlopban - testfordulattal vonalalakítás; so- tok helyben; óra megindításának szaknyelverakozás kétsoros vonalban; köszöntés, jelen- zete; parancsszavak ismerete, mozgás ezek szerint. tés; megállás, helybejárás. Gimnasztika, zenés mozgások: 2-4 ütemő szabadgyakorlatok; gyakorlatok összekötése; Szabadgyakorlatok elsajátítása és végrehajtágyakorlatok és szabad mozgás zenére; zenés sa; fegyelmezett feladat-végrehajtás; szökdelések, gimnasztika zenére. szökdelı gyakorlatok. Atlétikai alapképzés: járások, futások: játékos futóversenyek; kötetlen tartós futás, futás akadályok között, fölött, irányváltással; indulás különbözı testhelyzetekbıl; futó-fogó játékok, váltóversenyek. Szökdelések, ugrások: játékos szökdelı, ugrófeladatok, versenyek, szökdelések egy- és páros lábon, irányváltásokkal, szerek fölött és ugrókötéllel; sorozatugrások, fel- és leugrások; célba, távolba ugrások. Dobások: dobások egy- és két kézzel, távolba és célba különbözı szerekkel, dobás mozgó

Futómozgás stílusának csiszolása; ismerkedés a futóstílusok közti különbségekkel; gyors- és lassú futás, akadályok leküzdése átfutással, kerüléssel. Szökdelések továbbfejlesztése: irányváltás, akadályok leküzdése; helybıl távolugrás, ugrókötelezés, célbaugrás.

Dobások egy- és két kézzel célba és távolra, mozgó célpontra.

131

célba, dobás járásból, futásból; dobó játékok. Torna alapképzés Támasz-, függés- és egyensúlygyakorlatok: játékos egyensúlyfejlesztı gyakorlatok; mászó és kúszófeladatok; guruló átfordulások, tarkóállás, nyújtó-lazító gyakorlatok; bordásfal gyakorlatok, kötélmászás. Labdás gyakorlatok: labdás ügyességfejlesztés (egyensúlyozás, pörgetés, gurítás, feldobás-elkapás); labda megállítása, egyszerőbb kezelési gyakorlatok; labdaátadás falnak, társnak; labdás játékok, versenyek. Küzdı feladatok és játékok: speciális erısítés; emelések, húzások-tolások, hordások, kiemelés, játékos párviadalok; Szabadtéri foglalkozások: görkorcsolya, gördeszka; ismerkedés a duatlon/triatlon sportággal; természetjárás, túrázások; korcsolyázás, szánkózás, hógolyózás, sí alapismeretek - felszerelések, felcsatolás; kerékpározás ügyességi feladatokkal. Úszás: ugrások vízbe; siklási gyakorlatok; mellúszás kar- és lábtempója; levegıvétel.

Ismerkedés a talajtorna alapgyakorlataival; guruló átfordulások, tarkóállás; kötélmászás; nyújtás - lazítás.

Labdavezetések, dobások, fogások; labda feldobása-elkapása; labdakezelés kézzel, lábbal.

Biztonságos mozgás; egyensúly megtartása; sportszerő küzdelem; húzások, tolások, kiemelés. Szabadtéri és népi játékokkal ismerkedés duatlon; túrázás, korcsolyázás, ismerkedés a sízéssel, kerékpáros ügyességi feladatok. Biztonságos mozgás vízben, víz alatt, siklás, mellúszás kar- és lábtempója.

132

3. évfolyam Heti óraszám: 3 óra Éves óraszám: 111 óra Belépı tevékenységformák: - a rendgyakorlatoknál az egyöntető végrehajtás fokozatos kialakítása, az utasítások késedelem nélküli végrehajtása, - az alapvetı gimnasztikai alapformák pontos végrehajtása, - rajtolás jelre, - gyorsfutás 20-30 méteren versenyszerően, - tartós futás 8-10 percen keresztül, - ugrások változatos formában, megfelelı szabályozottsággal végrehajtva, - a hajító mozdulat lehetıleg nyújtott karhelyzetbıl indítva, - dobóterpeszbıl célba dobás a dobóbiztonságot növelve (ellentétes kar - láb) - futó -, ugró- és dobóügyesség fejlesztése változatos feltételek között, - a torna jellegő gyakorlatok kis segítséggel biztonságosan és szép testtartással történı végrehajtása. - együttmőködés a társakkal a labdás játékokban, - sportszerő test-test elleni küzdelem, - néhány egyszerő, az évszaknak megfelelı és a szabadban végezhetı játék, - megadott távolság átúszása; Témakör Rendgyakorlatok Gimnasztika és zenés mozgások Atlétikai alapképzés Torna alapképzés Labdás gyakorlatok Küzdı feladatok, játékok Szabadtéri foglalkozások Úszás Szabadon felhasználható Összesen

óraszám 4 5 15 10 20 4 10 37 6 111

Tartalom

Tanulói teljesítmény minimális teljesítmény A szaknyelv szélesedı ismerete; sorakozó oszlopban és vonalban; testfordulatok helyben, járás ütemre, megindulás, megállás;

Rendgyakorlatok: alaki gyakorlatok és vezényszavak ismerete, és ezeken át mozgás, elhelyezkedés a teremben, pályán. Gimnasztika: statikus és dinamikus alapformájú szabadgyakorlatok; társas-, szer- és kéziszer gyakorlatok; nyújtó -lazító gyakorlatok; zenés gimnasztika aerobic elemekkel; ritmikus gimnasztika alap-elemek.

Szabadgyakorlatok szélesedı körének megismerése, elsajátítása; ismerkedés társas-, szer- és kéziszer gyakorlatokkal - egyszerőbb formáinak elsajátítása; zenés gimnasztika ütemtartással; ismerkedés az aerobic és jazzbalett mozgásanyagával.

Atlétikai alapképzés: Járások, futások: álló-

133

képesség fejlesztése tartós futással játékos formában; iramváltások; gyorsfutás, fokozófutás; egyszerő rajtversenyek; futófogó játék.

Futóstílusok elkülönítése; kitartó futás 8-10 percig, gyorsfutás 20-30 m-en; rajtok.

Szökdelések, ugrások: egy- és pároslábon különbözı feladatokkal, kartartásokkal; ugrókötél hajtás magabiztos kivitele, futás és szökdelés összekapcsolása; ugrógyakorlatok akadályok fölött; átugrás szereken; dobbantó használat; távol- és magasugrás alapjai; sorozatugrások.

Ugrókötél gyakorlatok különbözı ugrástípusokkal; ismerkedés a távol- és magasugrás rávezetı gyakorlataival; átugrás szerek felett (zsámolygyakorlatok), sorozatugrások.

Dobások: dobások egy- és kétkézzel; dobás távolba és célba (helybıl), társra; dobás mozgás közben; kislabdahajítás technikája; dobóversenyek, játékok.

Dobástípus megválasztása a feladatoknak megfelelıen; dobások, lökések egy- és két kézzel, dobás távolba, célba, mozgó társra, (labdás játékok)

Torna alapképzés: Támasz- függés- és egyensúlygyakorlatok: kúszó-mászó gyakorlat; gurulóátfordulások; spárga kísérletek; zsugorfejállás; cigánykerék, bátorugrás; kézállásba föllendülések bordásfalnál; kötélmászás, lajhármászás; győrőn húzódzkodás, lengés, egyensúlygyakorlatok gerendán.

Gurulóátfordulások, egyszerőbb támaszhelyzetek (tarkóállás), cigánykerék, bátorugrás, kötélmászás egyensúlygyakorlatok szereken feladatokkal; ismerkedés a tornaszerekkel (dobbantó használat).

Labdás gyakorlatok: labdavezetés váltott kézzel különbözı testhelyzetekben; labdavezetés lábbal, mozgás közben feladatokkal; átadások egy- és két kézzel, felsı, pattintott, stb.; dobások-rúgások távolba, célba; fejelés; labda ütése; labdás játékok (pontszerzı, labdahajsza, fogyasztó, stb.).

Labdás ügyességfejlesztés, biztos labdafogásdobás mozgás közben, átadások kézzel, lábbal, (távolba és célba); fejelés.

Szabadtéri foglalkozások: tollaslabda, dobó- Népi játékok győjtése, megismerése, duatlon, korong, népi játékok; duatlon, triatlon; kortriatlon, korcsolyázás alaptechnikája; SÍ csolyával haladás elıre-hátra, irányváltással, alapismeretek; kerékpározás, turisztika. SÍ: felcsatolás, mozgás helyben, fordulatok, felállás földrıl; turisztika, kerékpározás. Küzdıfeladatok és játékok: mögékerülés, Speciális erısítés, nyújtás-lazítás; grundkiemelés; grund-birkózás; speciális erıfejlesz- birkózás. tés, lazítás. Úszás: gyorsúszás kar- és lábtempója; levegıvétel, hátúszás lábtempója, kitartó úszás 200-300 m.

Gyorsúszás elsajátítása; levegıvétel, ismerkedés a hátúszással.

134

4. évfolyam Heti óraszám: 3 óra Éves óraszám: 111 óra Belépı tevékenységformák: - az óraszervezés szempontjából szükséges foglalkozási formák fegyelmezett és az életkornak megfelelı alakisággal történı végrehajtása, a testnevelési órán megkívánt szokásrend betartása, - a tanult gimnasztikai gyakorlatokból összeállított mozgások pontos és folyamatos végzése, a ritmus és a mozgás összhangjának megteremtése, - mászás rúdon vagy kötélen, - vágtafutás, illetve tartós futás 10-12 percig, - helybıl és nekifutásból történı ugrások hangsúlyozott elrugaszkodással, harmonikusan, - a feladatoknak legjobban megfelelı dobásmód megválasztása, a hajító mozdulat elfogadható elsajátítása, - célba dobás elvárható biztonsággal, - jó futó-, ugró- és dobókészség kialakítása, - testtömegük megtartása támaszban és függésben, - egyensúlyozás, térben tájékozódás, - a tornagyakorlatok koordinált végrehajtása, - játék sikerélményt biztosító szinten, - a labda kézzel illetve lábbal vezetése, továbbítása, birtokbavétele, gól vagy pont elérése, - a labdához és a társakhoz igazodás, a megoldási lehetıségek felismerése, a társakkal együttmőködés, a játék- és a magatartási szabályok betartása, - a siker és a kudarc sportszerő elviselése a küzdı feladatokban és a játékokban, - néhány egyszerő, a feltételeknek és az évszaknak megfelelı, a szabadban végezhetı játék ismerete és játszása, - biztonságos mozgás a vízben, alapfokú úszástudás és egy meghatározott távolság átúszása;

Témakör

Óraszám 4 6 14 12 18 4 10 37 6 111

Rendgyakorlatok Gimnasztika Atlétikai alapképzés Torna alapképzés Labdás gyakorlatok Küzdı feladatok Szabadtéri feladatok Úszás Szabadon felhasználható Összesen

135

Tartalom

Tanulói teljesítmény minimális teljesítmény Rendgyakorlatok: óraszervezési feladatok Vezényszavak és a hozzájuk rendelt mozgások végrehajtása vezényszavakra. ismerete; optimális oktatási alakzat felvétele. Gimnasztika: az eddig tanultak alkalmazásával általános hatású, valamint erıt fejlesztı, nyújtó és lazító gimnasztikai jellegő kéziszer és szabadgyakorlatok; mozgások bottal, ugrókötéllel; aerobic és jazzbalett mozgáselemek, egyszerőbb koreográfiák; tartásjavító, a gerincoszlop izomegyensúlyának és a medence középállásának automatizálását biztosító, a lábfej deformitását ellensúlyozó gyakorlatok; Járások, futások: járások ütemre tér és távtartással, kitartó futás 10-12 perc (Cooper teszt); iramváltások, iramjáték, gyorsfutás 30-60 m rajttal; akadályfutás. Szökdelések, ugrások: szökdelések, ugrások fordulatokkal; ugrókötelezés, lengıkötél, ugrásgyakorlatok helyben, mozgás közben; távolugrás ugrósávból, magasugrás lépı technikával, ugródeszkáról elugrás.

Dobások: különbözı nagyságú szerekkel, jobb, bal és két kézzel, dobások távolba, célba, helybıl és mozgással, kislabda hajítás helybıl és nekifutásból, tömött labda lökése egy- és két kézzel, dobójátékok.

Gimnasztikai gyakorlatok tartásos kivitele, egyszerőbb gyakorlatsorok végrehajtása, pedagógus vezetésével szabályos gimnasztikai gyakorlatokat végrehajtása, zenére mozgás, egyszerőbb aerobic és jazzbalett elemek ismerete.

Ismerkedés a különbözı futásformákkal, s ezek alkalmazása megfelelı helyzetekben, szituációkban, futás ritmusának önálló szabályozása a terhelés igénye szerint, kitartó futás 10-12 perc, 30-60 m síkfutás rajttal. Ugrások, szökdelések összerendezett végrehajtása, sorozatokban is, biztonságos helyváltoztatás ugrásokkal, szökdeléssel, helybıl és nekifutással végzett ugrások biztonságos végrehajtása; ugrásformák ismerete, ugrás távolba (fiúk: 320-350 cm; lányok: 300-330 cm). Különbözı dobásmódok végrehajtása, a feladatoknak megfelelı dobóstílus kiválasztása; kislabda dobás technikája.

Támasz-, függés- és egyensúlygyakorlat: utánzó járások, gyakorlatok fekvıtámaszban, gurulóátfordulások különbözı kiinduló helyzettel, fejállási kísérletek; spárga kísérletek; kézállás kísérletek; cigánykerék; zsugorkanyar, függıleges repülés szekrényrıl, bordásfal gyakorlatok, egyensúlygyakorlatok.

A torna elemeinek elsajátítása készségszinten, elemek alapszintő egymáshoz kapcsolása; megfelelı izomerı kifejlesztése a saját tömeg biztonságos megtartásához, mozgatásához; egyensúlyozás különbözı helyzetekben saját testtömeg biztonságos mozgatása támasz és függıhelyzetekben

Labdás gyakorlatok: labdás ügyességi feladatok (feldobás-elkapás feladatokkal helyben és mozgás közben), labdavezetés kézzellábbal, átadások dobással, rúgással, helybıl, mozgás közben, labda levegıben tartása kézzel, lábbal, fejjel, sportjátékok alapjátékai könnyített játékszabályokkal.

Labda és "gömbérzék", labdás ügyesség és mozgásszabályozás, a helyezkedés alapismeretei; "fair play" szellemiségének kialakulása; tevékeny részvétel labdás játékokban, sportjátékok alapjátékaiban.

Küzdı feladatok és játékok: grund-birkózás; Megfelelı speciális erı és ügyesség kialakítá-

136

mögékerülés, kiemelés; kultúrált, sportszerő sa, páros küzdelmek alaptechnikája; kultúrált, test-test elleni harc. sportszerő test-test elleni harc megismerése, elsajátítása. Szabadtéri foglalkozások: szabadidıs játékok, duatlon, triatlon; turisztika, kerékpározás, korcsolyázás feladatokkal, szánkó húzó-, toló-és lesikló versenyek; SÍ: megindulásmegállás.

Egészséges életmód, edzettség az idıjárás kellemetlenségeinek elviselése; szabadtéri játékok elsajátítása; rendszeres mozgás a szabadban; téli sportok, játékok megismerése; turisztikai alapismeretek.

Vízbiztonság; az uszoda és a természetes viÚszás: játékok vízben, víz alatt, siklások, a zek veszélyeinek ismerete; két úszásnem kitarhátúszás kar- és lábtempója, fejes ugrás, kitar- tó teljesítése; hátúszás kar- és lábtempója. tó úszás két úszásnemben.

137

TANTERV I. KÖTET. Fekete István Általános Iskola és Óvoda Gyır, Kodály Zoltán u. 31. Készült: Gyır, december 20

Recommend Documents